TÁPIÓGYÖRGYE KÖZSÉGI Ö N K O R M Á N YY Z A T 9/2002. (XII.10.) számú rendelete
a magánszemélyek kommunális adójának, a helyi iparűzési adó, a gépjárműadó és helyi idegenforgalmi adó szabályozására A rendeletet módosítja: a 13/2003. (XII.15.) számú önkormányzati rendelet * Községi Önkormányzat Képviselő – testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990 .évi C. törvény 1.§.(1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján rendelkezik a magánszemélyek kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról, az 1991. évi LXXII. törvény ’/A.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belföldi gépjárművek adójáról, valamint a helyi idegenforgalmi adóról
I.fejezet Magánszemélyek kommunális adója 1. §. Az adókötelezettség (1)
Adókötelezettség terheli az Önkormányzat illetékességi területén magánszemély tulajdonában lévő építményt, ( lakás, nem lakás céljára szolgáló épület ), a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező, továbbá a beépítetlen belterületi földrészlet ( telek ) tulajdonosát.
2.§. Az adó alanya (1)
Az adó alanya (í) az (ok) a magánszemély(ek),aki(k) naptári év első napján a.) az építmény, telek tulajdonosa(i) , a tulajdoni hányad arányában; b.) vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult(ak) , amennyiben az adóköteles építményt, telket az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli; c.) az a magánszemély, aki az Önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezi.
(2)
A valamennyi ( rész-) tulajdonos által írásban megkötött - és az adóhatósághoz benyújtott – megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
3. §. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése. (1)
Az adókötelezettség keletkezése a.) építmény tulajdon esetén : a használatba vételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján, az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatba vételt követő év első napján; b.) telektulajdon esetén : a tulajdonszerzést időpontját követő év első napján. c.) vagyoni értékű jog megszerzése esetén: a jog megszerzését követő év első napján;
d.) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás lakásbérleti joga esetén: a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján. (2).
Az a.) b.) c.)
adókötelezettség megszűnik az építmény, telek elidegenítése esetén a tárgy év utolsó napján; belterületi földrésztelt külterületté minősítése esetén, az átminősítés évének utolsó napján; a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogviszonya megszűnése esetén, a félév utolsó napján.
(2)
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
4.§. Az adó mértéke. (1)
Az adó mértéke adó tárgyanként: 3.000 Ft.*
5.§. Bevallás, az adó megfizetése. (1) (2) (3)
Az adófizetésre Kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről ( változásról ) az azt követő 15 napon belül köteles az adóhatósághoz bevallást benyújtani. Az (1) bekezdésben előírt adóbevallási kötelezettség teljesítését követően mindaddig nem kell újabb bevallást nyújtani, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be. Az adózó a magánszemélyek kommunális adóját két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig illetve szeptember 15-ig fizetheti meg adópótlék mentesen.
6.§. Adómentesség (1) (2)
A 18. életévet be nem töltött, továbbá 70. életévét betöltött magánszemély Középfokú és felsőfokú oktatási intézmény tanulója, hallgatója.
7.§. Adómérséklés, adóelengedés (1) (2)
Az adóhatóság az adózó kérelme alapján az őt terhelő adó - bírság - vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak megfizetése az adózó és a vele közös háztartásban élő családtagok megélhetését veszélyezteti. Az adóhatóság az adózó kérelmére az őt terhelő adó megfizetésére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyez, amennyiben a fizetési nehézség átmeneti jellegű, s nem a kérelmezőnek felróható okból állt elő.
8.§. Az adóbevétel felhasználása (1)
A befizetett adót a település infrastruktúrájának fejlesztésére kell fordítani.
II.fejezet A helyi iparűzési adó
9.§. Adókötelezettség (1)
Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység)
10.§. Adóalany (1)
A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó, a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a.) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély; b.) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött ( pl: egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői ) tevékenységet folytató magánszemély c.) jogi személy, valamint jogi személyiségekkel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő gazdasági társaságot is;, d.) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.
11.§. Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység (1) (2)
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén ( telephelyén ) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel ( telephellyel ) nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat; b.) * Építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatos szerelési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatos vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 180 napot. Ha a tevékenység időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
12.§. Adómentesség (1)
(2)
Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyez megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme ( nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Mentes az iparűzési adó megfizetése alól a 11.§.(2) a.) pontja szerinti vállalkozó, amennyiben a helyi piac területén helypénz fizet.
13.§. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1)
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység
(2)
megszűnésének napjával szűnik meg. Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes ( alkalmi ) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó.
14.§. Az adó alapja (1) (2) (3) (4) (5)
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével és az anyagköltséggel. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóévben átalányadózó magánszemély, vállalkozó esetében az adó alapja az átalányadó alapjának 20 %-al növelt összege. Az Egyszerűsített Vállalkozói Adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az EVA alapjának 50% - ában állapítja meg. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania a tevékenység végzésének helyei között. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít.
15.§. Az adó mértéke (1) (2) (3) (4)
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: 1,8 % Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege: 500 Ft/nap A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes ( székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
16.§. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése (1) (2)
(3) (4) (5) (6)
A vállalkozás az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg összege: a.) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozásnál – ideértve az idény jellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának a működési naptári napjai alapján egész évre számított összege; b.) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozásnál a megelőző év adójának a működési naptári napjai alapján egész évre számított összege; c.) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozásnál az adóévre bejelentett várható adó összege. A vállalkozásnak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. A helyi adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, az adóév március 15 – ig, illetve szeptember 15-ig fizet, míg az éves elszámolást a tárgyévet követő év május 31-ig köteles megfizetni. Ideiglenes ( alkalmi ) iparűzési tevékenység esetében a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a Htv. 42.§.(5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.
17.§. Az elsőfokú adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlása (1) (2) (3) (4) (5)
A jegyző, mint első fokon eljáró adóhatóság, a magánszemély adózó kérelmére az őt terhelő adótartozást, bírságot, pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti, a nem magánszemély adózó pótlék – és bírság – valamint adótartozását mérsékelheti. A magánszemély adózó esetében az adótartozás, a bírság vagy pótlék akkor csökkenthető, illetve engedhető el, ha annak megfizetése az adózó és a vele közös háztartásba élő családtagok megélhetését veszélyeztetné. Az adóhatóság a (2) bekezdés szerinti döntést a kérelmező által becsatolt jövedelemigazolások vagyon-nyilatkozat, valamint környezettanulmány alapján hozza meg. A magánszemélynek nem minősülő adóalany kérelmére a pótlék – és bírságtartozás kivételes esetben, csak akkor mérsékelhető, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Az adóhatóság határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet a Képviselő-testület bírálja el.
III.fejezet A belföldi forgalmi rendszámú gépjárművek adója 18.§. Az adó mértéke (1)
(2) (3)
Az évi adótétel a gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII. törvényt módosító 2003. XCI. törvény 141.§.ában meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1.200 Ft * Tehergépjármű esetében – ide nem értve a nyerges-vontatót – az adó alapja a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömeg ( önsúly ) növelve a terhelhetőség ( raksúly) 50%-ával. A motorkerékpár, a lakó-pótkocsi, a lakóautó és az utánfutó adója: 5.000 Ft/év. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után- fajtájára tekintettelaz adómentes időszak túllépését követően minden megkezdett hónapra - személyszállító gépjármű után: 2.000 Ft/hó/jármű - tehergépjármű után: 5.000 Ft/hó/jármű
IV.fejezet Idegenforgalmi adó 19.§. Az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén – 24 órát meghaladóan – legalább egy vendégéjszakát eltölt, idegenforgalmi adót köteles fizetni.
20.§. Adókötelezettség alól mentes az a nem állandó lakos, aki - szociális intézményben ellátott, - vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodik
21.§. Az idegenforgalmi adó alapja az üdülés céljából való tartózkodás esetében, a megkezdett vendégéjszakák száma.
22.§. Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként : 300 Ft
23.§. Az idegenforgalmi adó beszedése a szálláshely tulajdonosának, vagy az azt üzemeltetőnek a feladata. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig bevallást kell tennie.
24.§. Az idegenforgalmi adó – a beszedésre kötelezett általi – késedelmes megfizetése esetében az esedékeség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki kamat kétszeresének 365-öd része. Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, melynek mértéke az adóhiány 50 %-a.
25.§. Ha az adózó a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó után, ha a késedelem - a 15 napot nem haladja meg: 5% - a 30 napot nem haladja meg 20% -a 30 napot meghaladja 30% de legfeljebb 100.000 Ft mulasztási bírságot köteles fizetni.
26.§. Az idegenforgalmi adóból befolyt összeget a helyi idegenforgalmi célok fejlesztésére kell fordítani.
V.fejezet Záró rendelet 27.§. (1)
(2)
E rendelet nem szabályozott kérdésekben , a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C.törvény és az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990.évi XCL. törvény, valamint a gépjárműadóról szóló többszörösen módosított 1991.évi LXXXII. törvény és a 2003. XCI. törvény 141.§. rendelkezései az irányadók. Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.
A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/2001.(XII.27.) számú rendelet hatályát veszti. Tápiógyörgye, 2002. december 3. Varró István sk. polgármester
Dr. Kiss Tibor sk. jegyző
