20. ÉVFOLYAM, 04. SZÁM
2009. ÁPRILIS
KELLEMES ÜNNEPEKET kíván a a Képviselő-testület és a Szerkesztőbizottság
SZÉP HÚSVÉT Óh tavasz, óh húsvét,
Krisztus támad és eszmél.
Emberek ősi bíztatója,
Odúkat és kriptákat pattant.
csak azt szórd szét köztünk:
Van-e gyönyörűbb ennél?
Állandó a tavaszi óra
(részlet)
S ilyen marad. Ady Endre
2009. ÁPRILIS
2
Bogdányi Híradó
Képviselő-testületi hírek 2009. február 16-án tartotta a képviselő-testület soron következő ülését. Az első napirendi pont keretében a 2009. évi költségvetés tárgyalására került sor. Az előző évinél alacsonyabb előirányzat döntően a 2008. évi beruházások kiugróan magas értéke, valamint a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi bérének elmaradása miatt alakult ki. A költségvetés - a gazdasági nehézségek ellenére - kiegyensúlyozott, fegyelmezett gazdálkodással teljesíthető. A költségvetés 448.049.-eFt bevétellel és ugyanennyi kiadással számol, 2.162 eFt céltartalék mellett. Erre az évre mintegy 70 millió forint jut beruházásra, felújításra, az intézmények részére eszközbeszerzésre. A legnagyobb tételeket a következők: - művelődési ház és orvosi rendelő homlokzati felújítása, 90 % pályázati támogatással - vízszolgáltató rendszerünk további felújítása - útfelújítások, kátyúzás - iskolai étkező kialakítása, fűtésrendszer korszerűsítése - óvoda régi épületének homlokzatfelújítása és vizesblokkjának felújítása - Ág utcai útépítés - fő utcai járdaépítés folytatása - 11-es főútvonalon közlekedésbiztonsági eszközök létesítése, autóbuszöböl építése, 90 % támogatás mellett Az egyes oktatási intézmények költségelőirányzatai: Általános Iskola: 112,0 millió forint, állami finanszírozottsága: 65 % Óvoda: 66,0 millió forint, 56 % Zeneiskolai oktatás: 26,0 millió forint, 63 %
A második napirend a rendezési terv különböző módosítására beérkezett javaslatok elbírálása volt. A képviselő-testület az egyes elképzelések további egyeztetésével bízta meg a polgármestert. Ajánlatokat kérünk a tervező cégtől a különböző változtatások költségvonzataira vonatkozóan, melyet az érintett ingatlantulajdonosoknak kell megtéríteniük. Volt olyan előterjesztés, melyről a képviselőtestület csak néhány részletterv elkészítése után tud állást foglalni. A következőkben az Általános Iskola 2009-2010. oktatási évének előkészítéséről tárgyalt a testület. Az iskola igazgatójának tájékoztatása alapján az intézmény vezetője lehetőséget lát két első osztály indítására. A testület meghatározta azt a minimális létszámot, mely mellett hozzájárul a tanulócsoport megosztásához.
Március 16-án tartotta soron következő ülését a képviselő-testület. A meghívón öt fő napirendi pont szerepelt. Elsőként a rendezési terv módosításainak állását vitatta meg a testület. A tervező szakvéleménye alapján két csoportra bonthatóak a módosítási tervek. Az egyikben az ún. egyszerűsített eljárás keretében lebonyolítható, míg a másikban csak részletes munkarészeket is tartalmazó módon kezdeményezhető a változtatás a szakhatóságoknál.
A második napirendi pont keretében döntött a képviselő-testület arról, hogy pályázatot nyújt be az önkormányzat óvodai és általános iskolai, valamint az alapfokú művészeti intézmény /zeneiskola/ infrastrukturális fejlesztési céljaira. Ezt követően az önkormányzat Patak utca 10. szám alatti ingatlanának értékesítési javaslatát hagyta jóvá a testület. A polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy az ún. homlokzat- felújítási pályázat támogatási szerződése aláírásra került, az egyszerűsített, meghívásos közbeszerzési eljárás megkezdhető. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a testület a luxusadóról szóló helyi rendeletét hatályon kívül helyezte. Az egyebek napirendi pont keretében a polgármester és Heim Ferenc képviselő tájékoztatást adott a Leutenbach-ot is érintő diák tragédia részleteiről, mindketten részt vettek az elhunytak tiszteletére rendezett megemlékezésen. Az önkormányzat tulajdonában lévő kisbuszok használatát szabályozó feltételrendszer kidolgozásának szükségességét az váltotta ki, hogy a közelmúltban az egyik jármű olyan sérülést szenvedett, melynek javítása több tízezer forintos nagyságrendű.
Schuszter József polgármester
A tavaszi lomtalanítás időpontja: 2009. május 23. szombat.
3
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
A változás kezdete Egy asszony azt álmodta, hogy a piacon betért egy teljesen új üzletbe, és legnagyobb meglepetésére Istent találta a pult mögött. - Mit árulsz itt? – kérdezte. - Mindent, amit a szíved kíván - válaszolta Isten. Alig mervén hinni a saját fülének, az asszony elhatározta, hogy a lehető legjobb dolgot fogja kérni, amit emberi lény csak kívánhat. - Lelki békét, szeretetet és boldogságot, bölcsességet és félelemtől való szabadságot akarok - mondta, majd kis idő múlva még hozzátette - nemcsak magamnak, hanem minden embernek a Földön. Isten mosolygott: Kedvesem, azt hiszem félreértettél mondta. Mi nem gyümölcsöket árulunk itt, csak magokat. (Anthony de Melo) Ezekkel a „magokkal” rendelkezünk. Ezeket már megkaptuk, csak az a kérdés, hogy hogyan bánunk velük. Melyek ezek a magok, merrefelé mutatnak ezek a megoldások? Azoknak az élete, akikkel kapcsolatban vagyunk, a mi kezünkben van. Leginkább a legfiatalabbak alakíthatóak, befolyásolhatóak, a jó felé terelhetőek. Erről szól a következő öszszefoglalás:
„Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni. De ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.” Ennyire egyszerű a magokat elültetni és hagyni, hogy felnőjenek. Ha pozitív világban szeretnénk élni, meg kell tennünk mindent, hogy a ránk bízottakat erkölcsre, felelősségre neveljünk, mindenekelőtt a saját példánk által. Nem hagyhatjuk, hogy a kritikák, az ellenségeskedések, a megszégyenítések lenyomjanak bennünket. Ha ezek győznek rajtunk, akkor ezt örökítjük
tovább a következő nemzedéknek is. Ha tudunk bátorítani, dicsérni, hitelesen élni, akkor ezt a megoldó képletet viszik tovább a ránk bízottak. Hogyan élünk a hétköznapokban? A munkák sokasága mellett, hogyan beszélgetünk a családunkkal? Van-e időnk meghallgatni a másikat, aki egy kis figyelemre szorul? Nagyon egyszerű és mégis nagyon nehéz kérdések. Ha pozitív válaszokat akarunk adni, akkor nagyon nagy összeszedettség és tudatosság kell hozzá. Ne várjuk, hogy magától megváltozik körülöttünk a világ! Lássuk meg az apró és igen fontos feladatainkat és nagy határozottsággal tegyük meg azokat! A feltámadás erre ad egy nagy lendületet. Ne nyugodjunk bele a reménytelenségbe, a sivárságba, hanem a mindennapi apró tetteinket megváltoztatva, a feltámadt Krisztus szeretete süssön át életünkön! Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok a katolikus egyházközség nevében: Szűcs Balázs plébános
HÚSVÉTI KUPA Kispályás labdarúgó torna 2009. április 18. (szombat) 9 óra A verseny 1 napos Sorsolás: 2009. április 15-én, szerdán 19.00 órakor a Plébánián Várjuk a csapatok jelentkezését Herr Antalnál (20/9120-236), vagy Gräff Lászlónál (390-555), illetve a sorsoláskor a Plébánián.
Balázs atya
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS Húsvéti felismerés „Mária hátrafordult és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az” (János evangéliuma 20,14.) Istennel való találkozás élménye minden ember életében döntő fordulatot jelent, de minden alkalom más és más. Az első húsvét Krisztus élményét a tanítványok különbözően élik meg. A húsvéti feltámadásban nincs semmi természetes, döbbenet, hitetlenség, bizonytalanság az, mely körüllengi .Krisztus nem visszajáró idegen .Ő maga személyében támad fel ugyan dicsőséges testben, de ez a tény meghaladja tanítványainak lelki felfogó képességét. Bár többször , előre szólt erről az Atya által készített „ isteni forgatókönyvről”, de „előre” senki sem hitt neki. Jézus sem tartja magától értetődőnek feltámadását, de tanítványai szemére veti hitetlenségüket, ugyanakkor minden segítséget megad, hogy a válaszfalak leomoljanak. A szeretet nem tűr halasztást. A kötelességet meg lehet győzni arról, hogy még van idő, nem kell sietni. A szeretetet azonban nem lehet így befolyásolni. Mária Magdaléna már kora reggel a sírhoz siet. Akit a szeretet hajt, annak nincs ideje várakozni. Ez a jellemző minden lélekből és szeretetből fakadó szolgálatra. A szeretet kiűzte Máriát a temetőkertbe, mert látni akarta Mesterének holttestét. A szeretet azonban még nem hit. Amikor Mária Magdaléna arról győződött meg, hogy a Mester teste nincs a sírban, akkor nem jutott eszébe az, amit Jézus mondott, hogy harmadon feltámad . Nem nyíltak meg szemei a hit látására, hogy mindez most bekövetkezett, amint megígérte. Némely ember Krisztus nélkül is olyan, mint egy aranykehely, kedves és szeretetteljes. De nem Krisztus erejéből és nem hit-
ből, hanem jó természetéből fakadóan. Mária nem tudta a nyitott sír láttán sem megragadni Krisztus ígéreteit, váltsághalálának és feltámadásának erejét. Csak arra gondolt, hogy a sírt kirabolták és elvitték az Úr testét. Ezzel a hírrel futott vissza a tanítványokhoz, majd sietett Péter és János után vissza a temetőbe. A szeretetet mások hitbeli meggyőződése sem nyugtatja meg. Aki szereti Jézust, annak lelke szemtől szembe való látásért sóvárog. Nem elégíti meg még angyalok híradása sem. Mária többre vágyakozott, Jézussal kívánt találkozni. A kitartó szeretetnek ez a foka sem hit. Láthat valaki testi szemeivel és hallhat jól füleivel, mégis messze van a Lélek szerinti felismeréstől, ezért lehetséges, hogy Jézust kertésznek véli. Lelki felismerés a néven szólítás nyomán támad. A jó pásztor ismeri és néven szólítja juhait. A bizonyosság és az igaz hit alapja Jézus Krisztussal, mint élő Úrral való találkozás. Ezt csak a Szent Lélek jelentheti ki nekünk, Ő győzhet meg minket az Ige által arról, hogy mi is Isten gyermekei vagyunk. Jézus Urunk dicsőséges feltámadásának részesei. Áldott húsvéti ünnepeket kíván: Vörös Ákos lelkipásztor
Ünnepi istentiszteletek rendje: Április
5. Virágvasárnap
délelőtt 10 óra istentisztelet
Április 6-9. Hétfő-csütörtökig délután 18 óra istentisztelet Április 10. Nagypéntek
délelőtt 10 óra istentisztelet délután 18 óra istentisztelet
Április 11. Nagyszombat
délután 18 óra istentisztelet
Április 12. Húsvét vasárnap
délelőtt 10 óra istentisztelet és úrvacsoraosztás
Április 13. Húsvét hétfő
délelőtt 10 óra istentisztelet legátus szolgálatával
4
5
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Kitüntetettjeink! Nagy örömünkre szolgál, hogy Dunabogdány Község lakói közül, március 15-e alkalmából ketten is magas állami kitüntetésben részesültek. A tudomány kategóriájában Nyíri János Kristóf filozófiatörténész, az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszék egyetemi tanára, az egyik legmagasabb állami kitüntetésben, Széchenyi díjban részesült. Professzor urat más tudományos megtiszteltetés is érte, március 13-án a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává választották. A táncművészet kategóriában Bonifert Katalin, a Duna Művészegyüttes tánckarvezetője, táncos szólistája, Harangozó Gyula díjat kapott. Ebben a kategóriában ez a legmagasabb szintű elismerés. Schuszter József Büszkék vagyunk rájuk! polgármester ÁPRILISI PROGRAMAJÁNLÓ április 18. (szombat) 18 óra Kiállításmegnyitó EZER SZÍNŰ ROVARVILÁG Dunabogdányban. Tűhegyen 5 világrész legnagyobb, legérdekesebb, ritka rovarai. Gyűjtő: Végh László (Magyar Rovartani Társaság). A kiállítást megnyitja: Retezár Imre, entomológus, valamint Schuszter József polgármester. (A kiállítás megtekinthető április 30-ig, minden nap 10-13 óráig, valamint 15 – 19 óráig.) Fakult Egyesület május 1. (péntek) 20 óra Don Attila Band – country estje. Igényes zenével, versenydíjas zenekarával közreműködik: Don Attila – hegedű, mandolin, gitár, harmónika, ének, Fery Moore – gitár, banjo, ének, Victor – basszusgitár, Don Carlos dobok Belépő: 900 Ft Előzetes! május 8. (péntek) 19 óra, valamint május 10.(vasárnap) 16 óra Az ÉN ÉS A KISÖCSÉM című zenés bohózat kerül színre. Eisemann Mihály és Szilágyi László kabaré világában fogant, operettes hatású szövevényes darabjában közreműködik: Kiss László, Kreisz Amanda, Kreisz Tamás, Liebhardt András, Schilling Boglárka, Schilling Márta, Schilling Tamás, Szabó Tamás, valamint a zenekar: Kiss Zoltán, Ott Ferenc, Ott Magdolna, Ott Rezső, Ott Rita. Rendező: Tóth László Fakult Egyesület
Diáktragédia Talán már a falu többsége hallott a Leutenbach testvértelepülésünket is érintő szörnyű tragédiáról. Az egész Németországot megrendítő eseményt a szövetségi kormány is olyan súlyosnak ítélte, hogy a március 21-i, Winnendenben tartott, minden áldozat emlékére rendezett megemlékezésen, Merkel kancellárasszony vezetésével, a teljes kormány jelen volt. Winnenden város főpolgármestere beszédében megköszönte mindazok együttérzését, akik valamilyen formában ennek jelét adták, többek között a magyarokét. Leutenbach-i barátainknak minden jel szerint jól esett, hogy ott voltunk a három helyi áldozat gyászszertartásán. Nehéz szabadulni attól a sokkhatástól, melyet mi is átéltünk. Még túl közel is van ahhoz, hogy reálisan értékeljük. Egy bizonyos: nekünk is végig kell gondolnunk, hogy a továbbiakban mit akarunk tenni itthon, a hasonló esetek elkerülése érdekében. A felelősség nagy, a probléma csírái már jelen vannak, a lehetőségek nagyon korlátozottak. Választanunk kell. Vagy elmegyünk a törvényes korlátok határáig és megpróbálunk rendet teremteni, vagy csak ölbe tett kézzel várjuk a tragédiát. Remélem, hogy a képviselő-testület, a tantestülettel együtt, az iskolás gyerekek szüleinek támogatása mellett, az első lehetőséget választja. Schuszter József polgármester
6
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Éjféli ballagás Hatvan éve annak, hogy osztályunk elbúcsúzott a dunabogdányi általános iskolától. Nem mondhatom, hogy elballagott. Nem mondhatom, mert akkor nekünk tilos volt ballagni. 1949-et írtuk. Egy éve burjánzott a Rákosirendszer. / Nem fogok úgy fogalmazni, hogy”virágzott”./ Egy évvel ezelőtt még minden vasárnap osztályonként vezetett bennünket Urhegyi igazgató úr a misére. A 48-as kommunista hatalomátvétel után ehelyett úttörő őrsi gyűlésekre kellett járni. A csapatvezetőt kalapból húzták ki, mert önként senki sem vállalkozott rá. A mi nyolcadikos évünkben sok furcsasággal szembesültünk. Ahogy a gyárakban erőltették a munkaversenyt, az iskolában a tanulási versenynek vadítottak neki. A nagy közösségi magatartás jegyében tanulópárokra osztottak, s a gyengébben teljesítő társat egy sikeresebben tanuló diáknak kellett naponta adjusztálnia. Arról nem vett tudomást az eszetlen versenyszellem, hogy néhány lánytársunk éppen azért tanult gyengébben, mert délután el kellett készítenie 1-2 szatyrot, hogy a család megélhessen. Az akkori tanári kar igazán rendes volt – egy-két kivétellel -, régi megbízható pedagógiai elveit ímmel-ámmal igazította a felszínen az új elvárásokhoz. Hadd idézzek fel ehhez egy kirívó esetet: A tanteremben a katedra fölött ott füg-
gött Sztálin, Lenin és Rákosi képe. / A kereszt helyén./ Egyik tízpercben huncut osztálytársnőm, S.Éva papírt sodort cigarettaformára, és Rákosi szájába ragasztotta .Osztályfőnökünk észrevette, s botrányt csapott. / A nevét nem írom ide, mert nem érdemli meg./ Rettentően megijedtünk, mert a tanári gyűlés Éva kicsapatását latolgatta, félve a politikai hírveréstől. Mi, nyolcadikos nagylányok úgy döntöttünk, hogy közbenjárunk osztálytársnőnkért. Engem bíztak meg a szószólással. Bementünk az igazgatói irodába, és az ítélet enyhítéséért folyamodtunk. Egyelőre nem kaptunk választ. Ám az osztályfőnökünk az óráján irgalmatlanul lehordott minket, engem fogadatlan prókátornak nevezett. /Ezt azért jegyeztem meg, mert akkor hallottam először ezt a kifejezést./ Másnap a tanári kar meghozta döntését, nem csapta ki Évát, csak megintette. Osztályfőnökünk mézes mosollyal közölte ezt az osztállyal. Engem az egekig magasztalt, mint aki hősi önfeláldozással állt ki bajba jutott osztálytársáért. Ezt jobban szégyelltem, mint a letolást .Mindenesetre előttem elvesztette a szavahihetőségét. Becsülésemet is. No de visszatérek „ballagásunkhoz”. Azért nem engedték meg – hivatalosan -, mert a kommunisták szemében
ez az átkos reakciós világ buta polgári csökevénye volt. Így egyelőre nem tudtak vele mit kezdeni, hát törölték. A bizonyítványosztás után egyszerű búcsúestét tarthattunk. Ott volt az egész tanári kar. Iklódy tanár úr harmonikáján húzta a talp alá valót. Jól tudtunk táncolni, épp ebben az évben nyertünk járási bajnokságot népi táncunkkal. A hangulat is remek volt, éjfél lett. Elénekeltünk egy régi, patinás ballagó nótát, s utána Korontay Etelka kedves tanár nénink karon ragadott két lányt, s intett a többieknek is, hogy álljanak párba. Egykettőre létrejött a ballagó sor, és mi akkor, éjfélkor végigjártuk a termeket énekelve és meghatottan. Ez volt a mi ballagásunk. A kommunizmus sötét, butító éjjelén – szimbolikusan is. Ennek 60 éve. Kedves osztálytársaim! Sohasem volt osztálytalálkozónk. Nem gondoljátok, hogy most már ideje lenne? Amíg élünk, akik még élünk. Összejönni egy kis grízpapira vagy kakaóra kalácscsal / hogy a protkót otthon hagyhassuk…/ Szervezzük meg, ha így gondoljátok! Válaszoljatok! E-mail címen is lehet:
[email protected] Fiúk, lányok, üzenjetek! Varsányi Viola
A Kertbarátkör Tisztújító Választása Köszönet Vogel Szigfrid, a Kertbarátkör elnökének az eddigi munkájáért! Sajnálattal jutott tudomásunkra, hogy lemond az elnöki tisztségéről. De annál nagyobb öröm, hogy továbbra is segíti a Kertbarátkör munkáját! A Vezetőség Tisztújító választása március 2-án megtörtént! Az új vezetőség: Jeles János Kreisz Mónika Fabi Sándorné Kiss Lajos Gazdasági felelős: Müller Andrásné Müller János Rippel Elek
elnök titkár pénztáros korelnök
Bizalmiak: Bolda Attiláné Kugler István Pásztor Erzsébet Ellenőrző Bizottság: Hagymási Imréné Herr András Kreisz Rezsőné
Minden kedves vendéget és kertbarátot várunk köreinkben! Kertbarátkör vezetősége
7
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Értesítés az ebek 2009. évi veszettség elleni védőoltásáról A veszettség elleni védekezés jogszabálya megváltozott. Az új 164/2008.(XII. 20) FVM rendelete és a MÁOK-Magyar Állatorvosi Kamara- hatályos szabályzata tartalmazza az eboltás megszervezésének és végrehajtásának rendjét./www. maok. hu honlapon/ Eboltás ideje: 2009. ápr. 2. csütörtök 9-11 és 14-16 óra. Eboltás helye: Dunabogdány, József A. u. 2/b. Pótoltás ideje: 2009. ápr.9. 9-10 óra a fenti helyen. Az oltás ára: 3000 Ft/eb. A féreghajtó ára: 200 Ft/10 kg. A kombinált oltás ára: 5000. Ft. . Háznál történő oltás igényét a 26 387-177 vagy Dr. Bánsági Tamás 30/470-7984 telefonján lehet kérni. A veszettség nem gyógyítható, állatról emberre terjedő fertőző betegség. Az ebek veszettség elleni évenkénti oltása kötelező, az eb tartójának a felelőssége. Fontos: Kérjük, hogy az eboltási igazolványt mindenki hozza magával! A kutyákat biztonságos nyakörvvel, pórázon kérjük felvezetni az oltás helyére! Együttműködésüket köszönve: Dr. Kálmán József jegyző TAKARÍTÁS !!! Tapasztalattal és referenciákkal rendelkező takarítópáros megegyezés szerinti időbeosztásban vállalná: műhelyek, éttermek, presszók, családi házak, nyaralók takarítását, kertgondozást. Tel:0630/8994882 0670/4198201
Dunabogdány Község Önkormányzata eladásra kínálja a tulajdonában álló Dunabogdány, József Attila u. 2. szám alatti, 458 m2 nagyságú ingatlanát, a rajta lévő épülettel együtt. Értékesítési ár: 15 millió forint. Képviselő-testület
8
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Szennyvíz a strandon Sok kellemetlenséget okozott már a strand magasságában, hogy egy-két aknából szennyvíz tör föl. Ilyen esetben a probléma a pékségnél lévő, ú.n. 1-es átemelő működésében van. Ez az átemelő fogadja a falu összes szennyvizét, azaz a focipályától Szentgyörgypusztáig bezárólag. Innen indul egy nyomott vezetéken a falu összes szennyvize Tahitótfalu, illetve a szentendrei tisztító telep felé. Ha a vezetékrendszerbe nem oda való, szilárd szennyeződés kerül, akkor a gyűjtő átemelő szivattyúja vagy fel tudja dolgozni és „továbblöki”azt, vagy egy darabig „forgatja”. Ilyenkor a továbbítható
folyadék mennyisége lecsökken, rosszabb esetben a szivattyú le is áll és a szennyvíz visszatorlódik. Ekkor rögtön a legmélyebben fekvő helyen, jelen esetben a strand környékén, buzog föl először. Az átemelő tehát műszaki szempontból rendben van, de az ilyen jellegű szennyeződések fogadására nem lehet berendezkedni. Igyekszünk a szolgáltatóval együtt olyan műszaki megoldást találni, amely megszünteti azt a lehetőséget, hogy ezen a frekventált és akár fertőzési veszélyt is jelentő helyen jöjjön fel a szennyvíz, de ezzel az alapvető probléma még nincs megoldva. A szennyvíz természetesen a
következő szinten lévő csatornaszemen tör majd fel. Minden fantáziát felülmúló az ilyen szennyező anyagok tárháza. Időnként még azt is nehéz megfejteni, hogy fizikailag milyen módon tudta az elkövető bejuttatni oda. Sokkal nagyobb figyelmet kellene lakóinknak szentelnie arra, hogy ne kerüljenek ilyen szennyező anyagok a rendszerbe. Ebben kérjük az Önök segítségét. Schuszter József polgármester
Allergiások, szénanáthások figyelem! Várunk mindenkit, akinek visszatérő -orrfolyással, -orrdugulással, -orr- és szemviszketéssel járó panaszai vannak
Ismert allergiások szakorvosi javaslatának meghosszabbítását is elvégezzük. Felnőttek és gyermekek egyaránt jelentkezhetnek! Kérjük, hozzák el korábbi javaslatukat és gyógyszereiket!
2009. április 08-án 13 órától a gyermekorvosi rendelőbe, ahol ingyenes szakorvosi ellátást biztosítunk!
Bejelentkezni a 20/450 8198-as számon lehetséges 16 óra után
SZÜLŐI FÓRUM Február 23 -án az óvoda tornatermében egy nagyon jó kis beszélgetős-vitatkozós összejövetelt rendezett az óvoda Minőségfejlesztési csoportja. Témája az óvodáskorú gyerekek érzelmi nevelése volt, szó esett egy sor nagyon fontos gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésről, mint pl.: Hogyan és milyen módon tudjuk őket fegyelmezni? Hogyan kezeljük a „hisztis” helyzeteket? Milyen filmet ne nézzenek csemetéink? Miért engedjük őket bátran a nagyszülőkhöz nyaralni? (kényeztetés) Azt gondolom, manapság egy kicsit divat is különböző szaktanfolyamokra beiratkozni, hogy lépést tartsunk rohanó világunk elvárásaival. Vajon gyermekeink nevelésével kapcsolatban keressük-e azokat a fórumokat, lehetőségeket, melyek által merjük és hagyjuk magunkat alakítani? Készek vagyunk-e bizonyos beidegződéseken változtatni? Egyáltalán, akarjuk-e jól nevelni gyermekeinket? Hiszem, hogy ez az óvodai kezdeményezés miértünk volt. Ha lesz hasonló, lehetőség szerint jöjjünk össze többen, és ne rejtsük véka alá érzéseinket! Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunk egyik legféltettebb kincse a gyermek. Tegyünk meg értük mindent, szánjunk rájuk időt, amíg van rá lehetőségünk! Tisztelettel: Kammerer Ágnes (SZMK vezető)
9
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Az óvodai beszoktatás csodái - szépségei és nehézségei – „Biztonságos, puha fészket csak a szülők segítségével készíthetünk az óvodába, hiszen a fészek szilárdságát a szülők pozitív viszonyulása, melegségét pedig a közösen megélt meghitt percek emléke jelenti.” (Farkas Annamária)
„A gyermek olyan, mint a virág, akkor hálás, ha ápolják.”
„A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet.” (Gárdonyi Géza) Egy gyermek életében az első igazi köAz érzelmek és a szocializáció egész zösség (amit felfog, megért, átél,- és életünket áthatja, végigkíséri születé- amire emlékezik) az óvoda. A szocialisünktől életünk végéig. záció második „mérföldköve” az óvodába lépés (óvodássá válás!), a közösségi élet kezdete. A család a szocializáció legelső és legfontosabb eleme, az első színtér, ahol a gyermek Mese a fészket elhagyó kismadarakról különféle magatartásformákkal – viselkedésmintákkal találkozik, értéEgyszer volt, hol nem volt, keket követ (modellDunán innen, réten túl, követés!) Itt tanul meg helyesen viselkedni. A Hegyek tetején – erdő közepén, viselkedés-mintákat csak a Égbenyúló fa hűs ölén volt egy számára fontos egyéntől – akihez érzelmileg kötődik Puha, biztonságos madárfészek: – „lesi el”. Tehát a család a legfontosabb modell a Csip anyuval, Csirip apuval és a gyermek számára. „ A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát!”
Kicsi Csip-csiripekkel. Nőttek, nőttek, növekedtek, s mikor Eljött a szárnypróbálgatás ideje – Vagyis „háromévesek” lettek, azaz Elérték az óvodás kor határát -, Ki könnyebben, ki nehezebben, de Idővel mindannyian megtanultak Repülni, a biztonságos fészket Elhagyni, s a nagyvilággal való Ismerkedést elkezdeni…
Mai rohanó világunkban egyre inkább háttérbe szorulnak érzelmeink, félünk kinyilvánítani, éreztetni, beszélni róla, pedig a gyermekek felé ki kell mutatni a szeretetet. Érezzék, hogy szeretik őket, ezáltal alakul ki bizalmuk, érzelmi biztonságuk, s az a gyermek boldog – kiegyensúlyozott, vagyis alapállapota a derű, aki érzelmi Jelentős esemény ez mindenki számára: biztonságban érzi magát, mely egyrészt Nagy feladat a szülő(k)nek: cseáll a szerető- megbízható-szoros anyai metéjük már nem csak az övék kapcsolatból (később az apával, más Nagy feladat a gyermeknek: már családtagokkal bővül), másrészt áll a nem csak a család veszi körül megszokott tárgyi környezetből. őket, alkalmazkodni kell másokhoz is
A beszoktatás a bizalom játszmája: Egyrészt az óvónő játszmája a gyermek és a szülő bizalmáért Másrészt az anya játszmája (a leválás, az elválás érdekében!) gyermeke és az óvónő bizalmáért. Ha ez a játszma, ez a folyamat bizalommal, érzelmi biztonsággal és megfelelő érzelmi intelligenciával megalapozott, akkor a kimenetele sikeres lesz. Közös erővel, jó együttműködéssel hatékonyan tudunk segíteni-könnyíteni ezen a mindenkit (gyermeket-felnőttet egyaránt) próbára tevő időszakon. „Hidat kell építeni a gyermekét a csoportszoba ajtajáig kísérő „átadó” szülő és a gyermek fejlesztését felvállaló nevelő között!” Az óvodában elindítottunk egy ún. szülői fórumot, melyet szeretnénk több alkalommal megszervezni különböző témákkal és szakemberekkel. Az első beszélgetést 2009. 02. 23-án hétfőn tartottuk, melyen az érzelmi nevelésről, az érzelmi intelligenciáról beszélgettünk szülők, óvónők, az óvoda szakemberei (pszichológus, gyógypedagógus). Próbáltunk problémákat megoldani, tapasztalatokat cserélni. Köszönjük a szülőknek a megtisztelő részvételt és hozzászólásaikat. Jót beszélgettünk!!! További sikeres együttműködést kívánnak a kiscsoport óvónői: Ivitz Judit Spanisberger Jánosné
Közérdekű közlemény Dunabogdány Község Önkormányzat Képviselő-testülete mint tulajdonos döntése alapján a Dunabogdányi Vízmű Kht. 2009. január 1-től nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább. A társaság elnevezése Dunabogdányi Vízmű és Szolgáltató Nonprofit Kft, rövidített neve Dunabogdányi Vízmű Nonprofit Kft.
10
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Még élnek, élhetnek közöttünk! Mint nemrégen választott lakóhelyem polgára, érdeklődéssel olvastam a Bogdányi Híradóban dr. Siklós Tivadar ismertetését a Helytörténeti Gyűjteményről. Egyetértek a beszámoló szerzőjével abban, hogy Bogdány történelmének szerves része a német kitelepítés lebonyolítása, ezért indokolt az akkori tények, események bemutatása. Tovább megyek: a felnövekvő nemzedéknek igenis tudnia kell arról, hogy milyen nehézségeknek, megaláztatásnak volt kitéve az itteni németség, svábság is. A múlt század harmincas-negyvenes éveinek itteni lakosai közül még számosan közöttünk élnek, akiket meg lehetne keresni, s a ma már teret nyert „elbeszélő történelem” eszközét alkalmazva gazdagítani lehetne a lakóhelyünk történetéről rendelkezésre álló ismereteket. Magam nem vagyok történész. Engedtessék meg ugyanakkor, hogy – néhány forrásmunka alapján meglehetősen leegyszerűsítve – hozzásegítsem a fiatalabb olvasókat a sváb kitelepítés megismeréséhez. A második világháborút követően a győztes hatalmak a németség kollektív büntetését határozták el, ennek értelmében döntöttek a történelem során az egyes közép-európai országokba települt svábok, szudéta németek, stb. Németországba történő erőszakos áttelepítése mellett. (Ugyanakkor –legalábbis országunkat illetően – sort kerítettek a szlovákmagyar lakosságcserére, illetve a bukovinai székelyek áttelepítésére.) A németség erőszakos kitelepítésének előkészítése 1945 második felében indult, lezárására 1948 végén került sor. A kitelepítés végrehajtása nem kevés nézeteltérés és vita tárgyát képezte mind a hazai
szakmai közéletben, mind a hazánkat megszállva tartó szövetséges erők, a magyar Kormány és a politikai pártok között.1 Sokkal érdekesebbnek tartom azonban a Központi Statisztikai Hivatalban (továbbiakban KSH) készült kiadvány2 felhasználásával a./ érzékeltetni a kitelepítés előkészítésével összefüggő – legfőképp a statisztikusok által képviselt - szembenállást; b./ bemutatni a kitelepítés alapjául szolgáló névjegyzékeket, azok tartalmi kérdéseit és c./ közzétenni a kiadvány alapjául szolgáló hiteles korabeli dokumentumok alapján a kitelepítés összefoglaló számszerűségeit, kitérve néhány, a dunabogdányi lakosságot érintő információra. ad.a/ A magyarországi németek kitelepítéséről elsőként 1945-ben a Tildy Zoltán vezette nemzeti kormány 12.330/1945 M.E. számú rendelete intézkedett. A rendelet végrehajtásáról leginkább egyértelműen a 70.010/1946 B.M. sz. rendelete, illetve az ennek végrehajtását elrendelő, 1946. május 10-én Rajk László belügyminiszter által jegyzett körlevél tanúskodik. Utóbbi a kitelepítési sorrendet a következők szerint határozta meg: „… 1. Áttelepítendők mindazok, akiket az 1941. évi népszámláláskor kitöltött számlálólapjuk német nemzetiségűnek tüntet fel. 2. akik a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagjai voltak, 3. akik magyarosított családi nevüket német hangzásura változtatták vissza 4. azok, akik - bár az 1941. évi népszámláláskor német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat –
ha a népszámlálást követően bebizonyíthatólag a. a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagjai lettek, vagy b. családi nevüket visszanémetesítették, vagy c. a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai céljait és érdekeit a magyar nép rovására anyagilag, vagy más módon önként támogatták. 5. Áttelepítendők végül azok is, akik… önként jelentkeztek áttelepülésre…” A kitelepítendők körének fenti meghatározását meglehetősen élesen bírálták a Központi Statisztikai Hivatal vezetői, továbbá Bíbó István is. A népszámlálási adatoknak a sváb kitelepítéshez való felhasználását ellenző állásfoglalásaikról számos, az 1. lábjegyzet alatti kiadványban található dokumentumból nyerhetünk képet. A népszámlálási adatoknak az akkori rendeletek szerinti felhasználása ellentétben állt az érvényben lévő 1929. évi XIX. törvénycikk a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló szabályozással, de a statisztikai adatok használatának nemzetközi normáival is. Az adatok nemtelen felhasználása eredményezte, hogy az 1949. évi népszámláláskor a lakosság a nemzetiséget tudakoló kérdésekre nem a tényleges helyzetet tükrözően adott választ. Ennek érzékeltetésére álljon itt a következő táblázat, amely szerint míg Dunabogdányban 1941-ben 2313 személy vallotta magát német anyanyelvűnek, a rákövetkező 1949-es népszámlálás során a községben csupán 25 magát német anyanyelvűnek elismerő lakost találtak. Ez utóbbi biztos nem igaz; a szomorú tapasztalatok miatt az érintettek jelentős része nem merte vállalni anyanyelvét.
Dunabogdány lakossága az 1941. és az 1949. évi népszámláláskor 4
ad.b/ Az előzőekben vázolt jogszabályok arról is rendelkeztek, hogy az egyes településeken öttagú, a kitelepítést előkészítő és lebonyolító bizottságokat hoznak létre, amelyekhez eljuttatták a településen az 1941. évi népszámlálás 1
során német nemzetiségű és anyanyelvű lakosként összeírt személyek listáját. A helyi bizottságok pontosították a listákat, továbbá kiegészítették azt a polgármesterek által összeállított, a Volksbund, SS tagokra és a német hangzásúra vissza-
Lásd: Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest 2004
2
A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás, Budapest 2004, KSH
3
Forrás: stencilezett egykori körlevél, amely megtalálható a Belügyminisztérium irattárában.
4
Forrás: A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás, Budapest 2004, KSH
változtatott nevű személyekre vonatkozó listákkal, adott esetben döntöttek a listán szereplő egyes személyeknek a kitelepítés alóli mentesítéséről, akiknek aránya nem haladhatta meg az összesített listán szereplő személyek 10 százalékát.
11
Bogdányi Híradó
Az a személy kaphatott mentesítést, aki valamely demokratikus pártnak cselekvő tagja, vagy legalább 1940 óta a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó szakszervezet tagja volt, vagy aki német anyanyelvű és magyar nemzetiségű volt ugyan, de igazolni tudta, hogy nemzethű
magatartásért a háború befejezését megelőzően üldöztetést szenvedett. ad c./ A következőkben bemutatásra kerülő számszerűségek korabeli, a kitelepítés befejezésekor (1948) keletkezett dokumentumokon – a Belügyminisztérium irattárában az 1614 település kitelepítés-
2009. ÁPRILIS ben érintett lakóiról készült névjegyzéken – alapulnak.5 A névjegyzék szerint a listára került közel 512 ezer személyről állnak rendelkezésre értékelhető adatok.6 Korösszetételük és sorsuk a kitelepítés lezárultával a következő képet mutatja:
A névjegyzéken szereplő személyek és helyzetük 1948-ban
Látható tehát, hogy a névjegyzékre került népesség kereken harmadát kitelepítették, a feltehetően nem kitelepített 232 ezer lakos közül a 2009-ik évben nagyjában-egészében 50 ezer körüli túlélő van de még él – közöttünk. A következő táblázat képet ad az egyes személyeknek a listára kerülése indokairól, kiegészítve a nemek közötti megoszlással. (Miután egyazon személynél több indok is lehetett a listára kerülésre, az összesen adat meghaladja az előző táblában szereplő személyek számát.) A listá-
ra kerülés fő indoka mindkét nemhez tartozó személyeknél a német nemzetiség és anyanyelv volt, a férfi népességet illetően erőteljesebben érzékelhető a fegyveres, illetve nacionalista szervezetekhez kötődés (Wehrmacht, SS, Volksbund), ezen indokok a nőknél mutatkozó hasonló értéknél 5 százalékkal magasabbak. A hozzátartozói, önkéntes kitelepülői és a nevét visszanémetesítői indokok nemek szerint szinte semmilyen eltérést nem mutatnak. Külön érdemes felhívni a figyelmet az alacsony
„önkéntes kitelepülői” arányra (kevesebb, mint egy százalék), ami egyértelműen jelzi a magyarországi németeknek (sváboknak) a szülőföldjükhöz való kötődését. Örvendetes lenne, ha a listákon szereplő dunabogdányi7 lakosokról részletesebb adatokkal is rendelkeznénk, erre mindenképpen célszerű kísérletet tenni. A KSH már az előbbiekben idézett kiadványából megtudhatjuk, hogy a falu 2637 lakója milyen indoklással került a kitelepítési névjegyzékre:
A kitelepítési névjegyzékre vétel indokai
A kitelepítési listára került dunabogdányi lakosok száma a listára vétel indokai szerint
A listára vétel indokai között meghatározók a népszámlálás során adott válaszok ugyanakkor számos esetben szerepelnek az érintett személyeket a németek „kiszolgálói, tevőleges támogatói” közé sorolt egyének. Ez utóbbi minősítéseket azonban mindenképpen célszerű óvatosan kezelni, hiszen az ilyen besorolásokat az akkori helyi igazgatás, a polgár-
mester útmutatásai alapján végezték. Minden bizonnyal erős volt a szubjektív megítélés, továbbá egyes – jellemzően a vagyonosabb, nagyobb gazdasággal, több ingatlan vagyonnal rendelkező személyek és családjaiknak a kitelepítése (nem egy esetben valószínűleg koholt vád alapján) – már azért is megtörténhetett, mert a vagyontárgyakat az állam birtokba vette,
majd a betelepülő, illetve a helyben maradó lakosoknak átadta. Nem felesleges talán megemlíteni, hogy rendeletben határozták meg, az áttelepülők milyen ingóságokat vihetnek magukkal. A 84.350/1947. B.M. rendelet 13 §-a a következőket tartalmazta:
5
Forrás: A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás, Budapest 2004, KSH Egy másik fontos forrás (Magyar Országos Levéltár M-KS-276-65/203) a kitelepítési rendeletek hatálya alá tartozó személyek számát 536 700 főben jelölte meg.
6 7
Talán nem mindenki tudja, hogy az 1941-es népszámlálás idején a Dunabogdány közelében lévő településeken nagyon kevés német nemzetiségű élt: az 1003 lakosú Kisorosziban 3 személy, a 2647 lakosú Tahitótfaluban 19 személy anyanyelve volt német, míg az 1670 lakosú Visegrádon mindössze 65-en vallották magukat német nemzetiségűnek. Ez annyit jelent, hogy a település valamikori lakosai meglehetősen izoláltan, zárt tömbben éltek.
12
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS „…(2) Minden áttelepülésre kötelezett magával vihet személyenként 7 kg lisztet vagy tésztaneműt (kenyeret), 1 kg zsírt, 2 kg húsneműt, 2 kg hüvelyest, 8 kg burgonyát. Ezenkívül magával viheti konyhaeszközeit, ágyneműit, felsőruháit, fehérneműit és legszükségesebb háztartási felszerelését (ásó, kapa, fejsze, fűrész, kézi szerszám, stb… (4) A (2) bekezdésben felsorolt élelmiszerek és egyéb ingóságok súlya személyenként nem lehet nagyobb 100 (száz) kg-nál. (5) Minden áttelepülésre kötelezett személy magával vihet 500.- birodalmi márkát és magával viheti kisebb használati
tárgyait. Az áttelepülésre kötelezett személy aranyból és platinából csak drágakő és igazgyöngy díszítéssel el nem látott gyűrűt, egy pár fülbevalót egy darab 30 gr súlyt meg nem haladó karperecet, egy darab 15 gr súlyt meg nem haladó nyakláncot, továbbá egy darab zseb- vagy karórát vihet magával.” Az előző néhány bekezdés célja annak érzékeltetése, hogy milyen csúnya anyagi megfontolások is motiválták a kitelepítést, okoztak olyan mély, gyógyíthatatlan sebeket mind az elűzöttekben, mind az utóbbiak Magyarországon maradt hozzátartozóiban.
Végezetül álljon itt egy táblázat, ami bemutatja a névjegyzékre vétel indokait Dunabogdányban, a vármegyében, illetve országosan. Hihető-e, hogy Bogdányban a Volksbund tagok, a Wehrmacht és az SS szolgálatosok együttes aránya 10 százalékkal valóban magasabb volt, mint a megyében vagy országosan? Ezenközben a nevüket visszanémetesítők, az önkénes kitelepülők aránya feleakkora, mint a két előbb említett földrajzi területen! Szinte biztosra vehető, hogy a bogdányi svábok nem voltak militánsabbak, nem érezték magukat felsőbbrendűnek, mint a többi Magyarországon élő német!
A kitelepítési listára vétel indokainak százalékos megoszlása
A magasabb arányok minden valószínűség szerint a kitelepítést előkészítő és lebonyolító helyi bizottság túlbuzgó tevékenységének köszönhetők! Róluk talán megtudhatunk valamit a még köztünk élő, akkor itthon maradt idősebb polgártársainktól. Fiatalok! Keressétek meg, faggassátok ki őket! Dunabogdány, 2009. március 8.
John Ede közgazdász
Ismét felhívjuk a figyelmet, hogy kerti hulladékot égetni a következő napokon lehet: Szerda 8-18 óra között Szombat 8-14 óra között
Kérjük az időpontok betartását!
Képviselő-testület
13 MÉCSVILÁG
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Március üzenete és az Idők félelme
Szokatlanul erős impulzusok, Megindult, rövid, szaggatott mondaarányérzék, vonzó gondolatiság, tokban számolt be az egész megfoghabiztoskezű válogatás, jó ízlés és fantátatlan borzalomról. És roppant különös zia jellemezte a március 15-i községi módon ez a komor történet cseppet ünnepélyt. Olyan élményt adott ez az sem lógott ki a programból. Sőt! Szeregy óra a művelődési házban, amiről ves befejezésének tűnt. És itt érkeztünk beszélni kell, de szerencsésebb, ha így el oda, ami az írás elején ezt mondatta fogalmazok: nem szabad róla hallgatni. velem: nem szabad erről az estéről Ez a műsor bárhol megállta volna a hallgatni. helyét, akik nem jöttek el, sajnálhatják. Fiatal művelődésszervezőnk, Liebhardt András már jó ideje folyamatosan bizonyítja rátermettségét, nemes törekvéseit, kultúráját, és még valamit, amit a mai helyzetben nem lehet eléggé méltányolni. Ő az, aki hatni tud a fiatalokra. Mi több: vonzerőt tud teremteni számukra. Még tovább lépve: remek dolgokat képes kihozni belőlük. Ott szólítja meg őket ugyanis, ahol a legérzékenyebbek, s ahol romlatlanság és tehetség vár arra, hogy felfedezzék és kibontsák. Tetszett, ahogy az 1848. márciusi eseményeket elhelyezte a magyar históriában, kitágítva az idő dimenzióit; visszanyúlt a nagy reformkorig, majd előrepillantva rávilágított napjaink égető aktualitásaira. Gondolatmenete elegáns volt és több helyütt igen szellemes. Tetszett, hogy minden korosztály szóhoz jutott. (Micsoda üdítő kis színfolt volt a kisdiák Kreisz Tamás, aki saját fogalmazását olvasta fel. E gyermekből még lesz valami, „akárki meglássa”, Arany Jánossal szólva.) Jó volt a zenék kiválogatáAz alvó értelem szörnyeket szül (Goya grafikája) sa. Benne lüktetett az események lendülete, a forradalom láza, de nemcsak a szabadság-érzés mámorának Hazaérkezvén a művelődési crescendói szóltak e hangokból, hanem házból nyomban a Goya-albumot vetaz elbukás drámája is, a harcmező rettem elő, és azokat a rézkarctenetei, a tűzben előrenyomulók egysorozatokat kezdtem el nézegetni, memást bátorító hősiessége, és a vérében lyek máig felülmúlhatatlanul sűrítik fekvő honvéd könyörgése bajtársához a össze s mutatják fel, amit az ember megváltó halálért. Isten vagy a megtagadott Isten nevében Azt hiszem, minden benne volt, elkövetett, elkövet és úgy tűnik, el is ami fontos üzenetet hordoz. fog követni. Se előtte, sem utána nem És most következzék az, amit a akadt olyan festő, aki ilyen lendülettel különös ráadás apropójából kell elmonölelte volna fel s rajzolta volna meg danunk. Schuszter József polgármester korának színét és fonákját. A úr merőben szokatlan zárszava volt ez, „Caprichos” és „A háború borzalmai” ama rettenetes – testvérvárosunkat, iszonyú vádirat, halhatatlan dokumenLeutenbachot is érintő – németországi tum, vad zokogás és gúnyos hahota egy eseményről, egy diák tizenhat halállal szerencsétlen, fantasztikus és iszonyavégződő ámokfutásáról. A megemléketos teremtmény felett, aki halhatatlan zésen ő is részt vett. lelket tulajdonít önmagának. Az embert jeleníti meg ez a rettenetes művész a
maga sötétségében és bestialitásában. Míg végignéztem – ki tudja, hányadszor már -, most is olyan érzésem támadt, hogy Goya dühödten védekezik valami ellen. Úgylehet, a félelem ellen. Ami ellen most nekünk is ismét védekeznünk kell valamiképpen. Többféle félelem létezik. Tömegével lehet jelzőket összevadászni a nyelv bőséges készleteiből, hogy érzékeltetni tudjuk e szorongató sokféleséget. Van éles és homályos félelem. Van lélegzetelállító és bénító. És van bizonytalan, nyomasztó, fojtó és alattomosan kúszó félelem, mely mintha bepiszkítaná az embert valami nyálkás és bomlasztó anyaggal: a gépies embertelenségtől való félelem – az Idők fekete félelme. Jól mondta a polgármesterünk: ezek a borzalmas vadhajtások Amerikából gyűrűztek be Európába. Mint a többi rákfene: a scientológiai egyház, mely szemérmetlen üzleti vállalkozássá degradálta Krisztus egyházát; a burn-out, a kiégettség-kór, amely halálos hajszába szuggerálja az embert. Ha lemaradsz, ha kiszorulsz – véged van! És itt van a tengerentúli filmipar ömlesztette tömény brutalitás, meg a „levadászós” videojátékok, melyeket egyre több fiatalkorú próbál ki – élesben. (Az ámokfutó német diák számítógépében egész lerakatot találtak ezekből. Ez volt a kedvenc szórakozása.) Egy csöndes, udvarias, zárkózott gyerekből váratlanul gyilkos fenevad bújik elő. És a szülők nem győznek értetlenkedni, és magukat dühödten kimosdatni, önfényezni. Hisz mi mindent megadtunk neki! Persze anyagi értelemben mindent. Épp csak lényeget hanyagolták el. De azért ne fogjunk mindent az „Egyesült Gründoló Államokra”! Mindent azért ne! Nézzünk szét kissé a saját portánkon is! És ne feledkezzünk meg azokról a körökről, akiknek ez kimondottan „lábra jön”! Akik ebből tőkét igyekeznek kovácsolni. Miként lehet ezeken a sivár, önveszélyes állapotokon s legnagyobb szégyenünkön, a szeretetlenségen változtatni? Hogyan kéne a felnövekvőkhöz közelíteni? Erről fogok beszélgetni Liebhardt Andrással legközelebb. Amit ketten megpróbálunk kisütni, azt közzé fogom tenni itt a Híradóban. Baróti Szabolcs
2009. ÁPRILIS
Bogdányi Híradó
14
15
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Kell egy csapat….. Kedd 18 óra, péntek 19 óra. A kívülálló számára ezek a dátumok semmitmondó időpontok, csak egy-egy nap, egy-egy órája. De van Dunabogdányban egy hihetetlen módon összetartó kis csapat, aki ebben az értéktelen világban, pontosan 10 éve teremt értéket, mégpedig a kitartás, az akarat, a mozgás teremtette értéket. A mi sajátos szóhasználatunkban, ez az Erna-torna, amely meghatározó része életünknek. Tíz évvel ezelőtt kezdődött a történet a kultúrház túlzsúfolt nagytermében, s akkor még nem sejtettük, hogy egy évtized múlva is aktívan működő kis sportmozgalmat hozunk létre. Nagyon fontos tartom megemlíteni, hogy vannak köztünk olyanok, akik a kezdetektől a mai napig kitartanak és fel sem merül bennük, hogy miért érdemes csinálni. Nem vagyok híve a személyeskedésnek, de ezeken a sorokon keresztül is szeretném kifejezni legnagyobb elismerésemet azoknak a sport-
társaimnak, akik hétről-hétre bizonyítják emberi tartásukat cáfolva a kétkedőket, akik ki tudja miért, nincsenek közöttünk. Flóris Béláné, Marcsi, Repárszky Ferencné, Gabi, Balogh Baba, Patócs Noémi, Láng Tiborné, Emma, Balogh Imréné, Ági óvó néni, Ádámné Molnár Judit és jómagam a kezdetektől erősítjük kis csapatunkat. Természetesen nem felejtkezünk el azokról sem, akik 6- 8 éve csatlakoztak hozzánk ilyen pl. Kreisz Viki óvó néni és testvére Andi, Szabóné Hajni, Balázs Móni , és hogy a legfiatalabbak közül se maradjon ki senki, Pivoda Anna , Pivoda Kitty, akik bizonyítékai annak, hogy nem a kor számít, hanem a hozzáállás. Példaképei lehetnek annak a sok csellengő fiatalnak, akik nem tudnak mit kezdeni a szabadidejükkel. Utoljára, de nem utolsó sorban köszönet annak, aki nélkül ez létre sem jöhetett volna és aki töretlen lelkesedéssel, fáradságot nem kímélve tartja
az órákat. Ő, Tárnok Erna tanítónő, aki példaképe lehetne minden pedagógusnak szakmai alázatból, és odaadásából lenne mit tanulni. Köszönet Érte! Az utóbbi években sok szóbeszéd terjeng, hogy mi egy belterjes társaság vagyunk, és ezért nem bővül tagjaink száma, de ezt csak azok terjesztik, akik otthon a tévé előtt ülve kritizálnak, vagy akik egyszer–kétszer megpróbálkoztak megszeretni ezt a mozgás formát, de hamar feladták a harcot .Ezúton tudatom, mi mindig szeretettel várunk minden új sportolni vágyót és remélem, e rövid megemlékezés felhívja a figyelmet a mozgás fontosságára, a sport összetartó erejére, és arra, hogy sosincs késő elkezdeni. Az Erna-torna kis csapata az elkövetkező tíz évben is szeretettel várja a mozogni vágyókat. Nemesné Váray Marianna sportoló
A Magyar Állatorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete, budai kerület I. körzet ügyeleti beosztása
2009. ÁPRILIS
Bogdányi Híradó
16
Knáb Ferenc emlékére Régi papírok közt kutatgatva találtam rá édesapám (Knáb Ferenc) feljegyzésére, amit a dunabogdányi zenekarokról írt, aminek ő aktív tagja volt majd 50 évig és vezetője 1917-1977-ig. Ekkor operáción esett át és így átadta a zenekar anyagát Elter Jánosnak, aki tovább vitte a vezetést. Szó szerint írom le, amit ő vetett papírra: „A dunabogdányi fúvószenekarnak – visszaemlékezés és kutatás folytán – 130-150 éves múltja van. Egy komplett fiatal zenekar – főleg az öreg zenészek fiaiból – 1910-ben alakult meg. Egész új hangszergarnitúrát a Stovasszer hangszerkészítőtől vásároltak. Tanítót két alkalommal Ausztriából hozattak – ami elég sok pénzbe került – és aránylag nem sokat értek. A harmadik oktató Engel nevezetű törökbálinti zenész volt. 1912-ben két zenekar működött az első világháború kitöréséig. A háború alatt nemigen működött az öreg zenekar sem, vagy csak ritkán, főleg egyházi zenével, amiben én is közreműködtem 14 éves koromban. A háború után újból megalakult fiatalokból a zenekar, aminek tagja, majd vezetője lettem. Így 1917 óta aktív tagja vagyok a dunabogdányi többféle zenekarnak (fúvós, szimfonikus). Ötven évig mint zenekarvezető és tíz évig mint beosztott szerepeltem. Összesen a mai napig 60 évig.” Knáb Ferenc 1977. XI. 20. Az egyházi zene- és énekkar vezetését tovább folytatta 1988-ban bekövetkezett haláláig. Egyházi zene alatt értjük a körmeneteket, az éjféli misét, az újévi köszöntést és búcsú napján a kálvárián tartott nagymisén játszott és németül énekelt Haydn misét. Az 1947-es kitelepítés után az úrnapi énekek kottája és szövege eltűnt, amit valószínűleg a kitelepített Gisser kántor vitt magával. Édesapám több olyan asszonyhoz elment, akik tudták az énekeket és hangszere segítségével lekottázta a dallamot és leírta a német szöveget. Egy szakemberrel megíratta a partitúrát és a magyarra fordított szöveget, mivel abban az időben nem volt szabad németül beszélni és énekelni. A szólamokat éjjeleken át ő kottázta (másológép híján). A Haydn misét is édesapám tanította és vezényelte 1988-ban bekövetkezett haláláig. Ekkor Ott Rezső vette át és vezeti most is nagy szakértelemmel és odaadással. Visszatérve a régi zenészekre, közülük már csak a kisdobos él, aki májusban tölti be a 90. életévét. E fél évszázad alatt – természetesen – sokszor cserélődtek a zenekari tagok. Nem csak polkákat és keringőket játszottak, hanem könnyű nyitányokat, operett slágereket is. Gyakran vettek részt versenyeken, ahonnan általában valamilyen díjjal tértek haza. 1938-ban a Veréb igazgató úr által rendezett Gül babát a szimfonikusok kísérték. Télen a bálokon és a szerdán rendezett „népművelésen” is részt vettek. Sok mindent lehetne még megemlíteni, de nem akarom untatni a kedves olvasót. Egyet még hadd említsek: 1952 karácsony napján a mi lakásunkon volt a próba – Kultúrház nem lévén –, ahol többek között Chopin Költő és paraszt nyitányát próbálták, amit azután elő is adtak. (Ez a karácsony számomra szomorúan emlékezetes, azért tudom ilyen pontosan.) Mindezt édesapám emlékére vetettem papírra, aki – úgy érzem – sokat tett a falu zenei életéért.
Ott Józsefné sz. Knáb Mária
17
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
Legény egylet (kb. 1942) Álló sor balról:
Középső sor:
Elter András
Schoblocher Ottó
Varga Mihály
Stágel Rezső
Herr József
Zeller József
Tomik István
Schneider Mihály
Spanisberger András
Gräff János
Herr Endre
Baltringer József
Balázs Péter
Hock János
Wátz Antal
Vogel Ottó
Hock Ferenc Galatin Tibor Rauer István Spanisberger Márton
Ülő sor:
Fekvők:
Tomik Ferenc
Hock Bertalan
Stágel Márton
Knáb József
Trapp Gusztáv Rudolf Ferenc Ott András Tomik János Gräff Mihály
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS
SILUETTE SZÉPSÉGSZALON SZEREZZEN GYÖNYÖRŰ BARNA SZÍNT ÚJ „BLACK CARE” ÁLLÓSZOLÁRIUMBAN! SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET ! SZOLGÁLTATÁSAINK:
ÁLLÓ ÉS FEKVŐ SZOLÁRIUM FODRÁSZAT PAULOVIC S KATALIN :
06-20-220-79-20
KOVÁCS EDINA:
06-70-592-11-02
PEDIKŰR, MANIKŰR, MŰKÖRÖMÉPÍTÉS SERES LILLA :
06-20-253-99-09
KOZMETIKA SZABOLCS ZITA:
06-70-541-82-58 DUNABOGDÁNY KOSSUTH L. 206.
INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉS Dunabogdány Község Önkormányzata értékesíti a Dunabogdány, Patak utca 10. szám alatti „Lakóház és udvar” megjelölésű ingatlanát. Az ingatlan területe 205 m2, ebből a lakás 66m2, komfort nélküli. Eladási ár: 5.500.000.-forint + ÁFA További információkért érdeklődni lehet a Polgármesteri Hivatalban. Képviselő-testület
18
19
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS Balázs kerékpárbolt
Hasított tűzifa 2000 Ft/mázsa Vágott tűzifa 1900 Ft/mázsa
Szentendre, Előd u. 2/a.
Tahitótfalu, Szentendrei út 16
26/312/111
26/385-820
Nyitvatartási idő:
Az ár a házhoz szállítás költségét tartalmazza. Fakivágást is vállalok.
Nyitvatartási idő:
H-P: 10-18-ig
H-P: 15-18.30-ig
Sz: 9-13-ig
Sz: 9-14-ig
Tel: 06-20-5999-399 WEBOLDALAK TERVEZÉSEÜZEMELTETÉSE HARDVER-SZAKTANÁCSADÁS ADAT-ÉS EGYÉB SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁS MUCSI ATTILA Telefon: +36 30 868 2446 http://www.mucsia.hu
Visegrádon 68 m2-es házrész eladó. Irányár: 11 millió Ft Tel: 30/222-5394
Esküvők és rendezvények fotózása,
dEkoRA Esküvők, rendezvények, kertek dekorációja. Koszorúk, alkalmi csokrok készítése. Sírok tartós vagy szezonális beültetése. Ohács Erika Tel.:06/20 426-1955
[email protected]
ITALCENTRUM
PALACKOZOTT ITALOK SZÉLES VÁLASZTÉKA:
igény szerint digitális, vagy analóg technikával. Bánáti Balázs 06/20/ 9441-400
Sörök nagy választékban Borok több pincészetből Pezsgők Szénsavas- és rostos üdítők Ásványvizek Rövid italok Helyben fogyasztható kávé Dohányáru Édességek, chips-ek, jégkrémek
06/26/ 390-161
Vágott, hasított tűzifa eladó!
Nyitva: H-P: 7-19, SZ: 7-17, V: 7-15 2023.DUNABOGDÁNY,ERZSÉBET KIRÁLYNÉ U.59.
Balázs György: 06-70-268-4030
Árainkból: Visegrádi Ásványvíz 1,5l Family üdítők 2,0l (15 féle ízben) Dobozok sörök 0,5l Üveges sörök 0,5l
75 Ft/db 90 Ft/db 120 Ft-tól 125 Ft-tól
Várjuk kedves vásárlóinkat!
20
Bogdányi Híradó
2009. ÁPRILIS Polgármesteri Hivatal Kossuth L.u. 76. (26)391-025 Fax: (26)391-070 hétfő 13-18,szerda 8-12 és 13-16, péntek 8-12
[email protected] www.dunabogdany.hu Dunabogdányi Általános és Zeneiskola Hegyalja u. 9-11. (26) 391-055, fax: 590-021
[email protected] Zeneiskola:(26) 391-101 Német Nemzetiségi Óvoda Kindergarten Óvoda u. 2-4. (26) 391-075;
[email protected] Művelődési Ház és Könyvtár eMagyarország Pont Kossuth L. u. 93. (26) 391-045 06-20-984-6453
[email protected] Helytörténeti Gyűjtemény Kossuth L.u.49. Látogatható: pénteken 17-18-ig Postahivatal Kossuth L. u .57. hétfő 8-18, kedd 8-14, szerda-péntek 8-16 Okmányiroda Visegrád, Fő u. 57. (26) 597-072 hétfő 13-16, kedd 8-12, szerda 8-12 és 13-16, csütörtök 8-12 Falugazdász – Losonczi Zoltán pénteken 9-10-ig a Művelődési Házban Dunakanyar Informatikai és Kommunikációs Kft. 2023 Dunabogdány, Kossuth L.u. 3. 590-072, 590-073, fax: (26)390-361 Karbantartói telefonszámok: 06-70-368-9278, 06-70-368-9279
[email protected] , www.dunainfo.net Építésügyi hatóság Tóth Győzőné (26) 398-255
Rókus Gyógyszertár Kossuth L.u. 96. (26) 391-035 hétfő-péntek 7.30-18 Mentők 104 vagy 310-424 Tűzoltóság 105 (csak segélykérés) Ügyintézés:500-017, 500-018 dr. Portik György 391-020, 590-054 hétfő,kedd,szerda,péntek 8-11 csütörtök 13-16 dr. Rozsályi Károly 390-209 hétfő 12.30-14.30, kedd 13-15, szerda 14-16,csütörtök 9-11,péntek 13-15 dr. Kovács Tibor gyermekorvos 390-220, 06-20-956-9095 hétfő, szerda, csütörtök 7.30-10.30, kedd, péntek 14-17. Tanácsadás: előjegyzés alapján szerda 10.30-12.30 (Dunabogdány), csütörtök 15-16.30 (egyéb települések). Dr. Weinhold Grit fogorvos 950-217 hétfő és péntek 8-13, kedd és csütörtök 13.30-18.30, szerda 8-tól gyermekfogászat Orvosi ügyelet Tahitótfalu (Tahi), Visegrádi út 12. (26) 387-030 Munkanapokon 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan. Gyermekorvosi ügyelet Szentendre, Bükkös part 27. Tel.) (26) 312-650 Munkaszüneti napokon 09-13 Tahitótfalu (Tahi), Visegrádi út 12. (26) 387-030 Munkanapokon 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan. Zékány Edit védőnő (26) 390-489, 06-20-591-3773
[email protected]
Rendőrség Szentendre, Dózsa Gy.u. 6/A. Tel.: 107 vagy (26) 310-233 hétfő 12-17, szerda 8-12 és 13-17, péntek 8-12 Körzeti megbízott 06-20-489-6759 ELMŰ Hibabejelentés: 06-1-238-3838 Ügyf. iroda: Szentendre,Dunakorzó 21/A, hétfő 12-20, szerda 8-16, csütörtök 8-16 Telefonos ügyfélszolgálat 06-40-383838 TIGÁZ Zrt. Gázszivárgás és üzemzavar bejelentése: 06 (80) 300-300 Ügyfélszolgálat: 06 (40) 333-338 DMRV ZRT. Jobbparti Üzemigazgatóság Hibabejelentés 7-14 óráig: (26) 398-179 14 óra után és ünnepnap: (26) 391-796 v. 501-666 Szentendre, Kalászi út 2. (26) 501-660,501-661,501-662,501-663 Ügyfélfogadás: hétfő 8-20 kedd-csütörtök 7-13 Földhivatal Szentendre, Dunakanyar krt.1. (26) 312-331, 311-091, 312-413 hétfő 13-16, szerda 8-12 és 13-16, péntek 8 -12 Gyámhivatal (26) 597-050 pénteken 8-12 Dunabogdányban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
[email protected] Dunabogdányban kedd 13-15 Pest Megyei Munkaügyi Központ Szentendrei Kirendeltsége (26) 310-300, 302-889
[email protected]
Dunabogdány község Önkormányzata megvételre ajánl panorámás, vegyes beépíthetőségű, építési telkeket. Nagyságuk 967 m2-től 1071 m2-ig. További információk kaphatók a Polgármesteri Hivatalban. Bogdányi Híradó Kiadja: Polgármesteri Hivatal, Dunabogdány Elérhetőségeink: (26) 391-025, fax: (26)391-070,
[email protected] A CIKKEK LEADÁSI HATÁRIDEJE MINDEN HÓNAP 20-IG. Az újság teljes terjedelmében (és a helyhiány miatt kimaradt cikkek) olvasható(k) a honlapon: www.dunabogdany.hu Tipográfiai terv, nyomdai előkészítés: Globterm Kft.