1
Melyik érték HAMIS a nyugalmi állapotban mérhető INTRACELLUÁRIS ionkoncentrációkra vonatkozóan?
A
~4 mmol/L Cl-
B
140–150 mmol/L Na+
C
~155 mmol/L fehérje-anionok
D
140–155 mmol/L K+
E
<10-4 mmol/L Ca2+
2
Mekkora az egyes sejtekre vonatkozó nyugalmi potenciál értéke?
A
–30 és –100 millivolt közötti értékek nagyságrendjébe esik
B
–30 és –100 volt közötti értékek nagyságrendjébe esik
C
–30 és –100 mikrovolt közötti értékek nagyságrendjébe esik
D
0 és 90 millivolt közötti értékek nagyságrendjébe esik
E
–300 és 950 mikrovolt közötti értékek nagyságrendjébe esik
3
A Nernst-egyenlet értelmében a nyugalmi potenciál abszolút értéke egyenesen arányos
A
az ion töltésszámával.
B
a belső térrész koncentrációjával.
C
a külső térrész koncentrációjával.
D
a belső és külső térrész koncentrációinak hányadosával.
E
az abszolút hőmérséklettel.
4
Melyik állítás NEM jellemző a Donnan-potenciálra?
A
Ionokra átjárható, fehérjére nem permeábilis membrán két oldalán alakul ki.
B
A negatív töltésekkel rendelkező fehérjék oldalán nagyobb kationkoncentráció és a kis molekulájú anionok alacsonyabb koncentrációja alakul ki az ellenkező oldalhoz képest, egyensúlyi állapot formájában.
C
–10 és –15 mV közötti potenciálkülönbséget alakít ki.
D
A fehérjék oldala a pozitívabb.
E
A sejt nyugalmi membránpotenciálja döntően nem a Donnan-potenciálon alapul.
5
Jelölje * + az argumentumában lévő ion koncentrációját, P a membrán permeábilitását az alsó indexben lévő ionra nézve, valamint a "b" és "k" indexek a belső és a külső térrészt. A Goldman–Hodgkin–Katz-egyenlet értelmében a sejtmembrán belső és külső térrésze közötti potenciálkülönbség (E) abszolút értéke melyik hányados természetes logaritmusával arányos?
A
(PK[K+]b+PNa[Na+]b+PCl[Cl-]b)/(PK[K+]k+PNa[Na+]k+PCl[Cl-]k)
B
(PK[K+]b+PNa[Na+]k+PCl[Cl-]k)/(PK[K+]k+PNa[Na+]b+PCl[Cl-]b)
C
(PK[K+]k+PNa[Na+]k+PCl[Cl-]b)/(PK[K+]b+PNa[Na+]b+PCl[Cl-]k)
D
(PK[K+]k+PNa[Na+]b+PCl[Cl-]b)/(PK[K+]b+PNa[Na+]k+PCl[Cl-]k)
E
(PK[K+]k+PNa[Na+]k+PCl[Cl-]k)/(PK[K+]b+PNa[Na+]b+PCl[Cl-]b)
6
Az alábbiak közül melyik jelenséget képes a klasszikus fizika maradéktalanul leírni?
A B C
a viszkozitást a feketetest-sugárzás spektrumát a szilárd testek moláris fajhőjének hőmérséklet-függését
D
az atomok emissziós spektrumának kialakulását
E
a fotoelektromos (Hallwachs-) jelenséget
7 A B C D E
8 A B C D E
9 A B C D E
Mit értünk UV-katasztrófán? A szilárd testek moláris fajhője anyagi minőségtől és hőmérséklettől függetlenül állandó. A kisülési csövek (pl. az UV-fényt kibocsátó higanygőzlámpa) emissziós színképe vonalas. A kisnyomású higanygőzzel töltött kisülési csőre kapcsolt feszültséget változtatva az áram– feszültség karakterisztikában ugrások figyelhetők meg. A felgyorsított elektronnyaláb egy vékony fémfólia mögött elhelyezett fotolemezen interferenciaképet eredményez. A klasszikus fizika elveiből kiindulva a fekete test által kisugárzott energiasűrűség az alacsony hullámhosszak tartományában elviekben végtelenhez tartana.
Mit mond ki a Kirchhoff-féle sugárzási törvény? A fekete test sugárzási spektrumának maximumához tartozó hullámhossz fordítottan arányos a fekete test abszolút hőmérsékletével. A fekete test felületegységenként kisugárzott teljes energiája arányos a fekete test abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával. A részecskéket és a hullámokat reprezentáló elektromágneses oszcillátorok energiája kvantált, és arányos a rezgési frekvenciájukkal. Bármely anyagra nézve az emisszióképesség és az abszorpcióképesség hányadosa adott hullámhosszon és hőmérsékleten állandó. Egy részecskéhez rendelhető hullámhossz fordítottan arányos a részecske impulzusával.
Melyik állítás HELYTELEN a fotoelektromos effektusra nézve? A kilépő elektron kinetikai energiája nem függ a megvilágító fény intenzitásától. A fémfelületről távozó elektron az előfeszített térben az anód felé halad. Az elektron kilépési munkája a megvilágító fény színétől (frekvenciájától) függ. A fémfelületről mindaddig nem lép ki elektron, amíg a megvilágító fény el nem ér egy alsó küszöbfrekvenciát. A kilépő elektron kinetikai energiája a megvilágító fény frekvenciájával arányos.
10 A B C D E
11 A B C D E
Válassza ki a Franck–Hertz-kísérletet! A kisnyomású higanygőzzel töltött kisülési csőre kapcsolt feszültséget változtatva az áram– feszültség karakterisztikában ugrások figyelhetők meg. Egy torziós szálon függő vasrúd elfordulásának vizsgálatából következtetni lehet arra, hogy az elektronnak saját mágneses momentuma van. Ezüstatomokból álló sugár inhomogén mágneses térben kvantált irányokba térül el. A felgyorsított elektronnyaláb egy vékony fémfólia mögött elhelyezett fotolemezen interferenciaképet eredményezett. Mágneses térben az atomok egyes energiaszintjei két vagy több energiaszintre hasadnak fel. spektroszkópia
Melyik hullámhossztartomány felel meg az ultraibolya (UV-) régiónak? 400 nm – 700 nm 700 nm – 1400 nm 1400 nm – 15 mikrométer 15 mikrométer – 1 mm 10 nm – 400 nm
12
Milyen átmenetek figyelhetők meg az ultraibolya hullámhossztartományban végzett spektroszkópiai vizsgálatok során?
A
molekularezgési átmenetek
B
elektronspin-átmenetek
C
atommagspin-átmenetek
D
elektronátmenetek
E
molekulaforgási átmenetek
13
Melyik modell képes leírni a hidrogénatom és a hidrogén típusú atomok spektroszkópiai viselkedését?
A
Gömbszimmetrikus potenciálvölgybe zárt elektron modellje.
B
Hengerszimmetrikus potenciálvölgybe zárt elektron modellje.
C
A hiperbola alakú potenciálvölgybe zárt elektron modellje.
D E
14 A B C D E
15 A B
A téglalap alakú potenciálvölgybe zárt elektron modellje. A parabola alakú potenciálvölgybe zárt elektron modellje.
Melyik állítás NEM igaz a kémiai kötésekre és a hozzájuk tartozó molekulapályákra nézve? Az atomi pályák a molekulapályák átlapolódásával jönnek létre. A molekulapályák hullámfüggvényei az atomi pályák hullámfüggvényének összegei. Azok a kötések vannak előnyben, amelyeknél az ellentétes értelmű spinek összegződnek. Hidrogénmolekulánál a molekulapálya azért stabil, mert alacsonyabb energiájú, mint az atomi pályák. A hidrogénmolekula szigma-kötése az atomi s-pályák összefonódásából származik.
Mi ad magyarázatot a metánmolekulában kialakuló kötésekre? Az elektronok kiterjedt pí-kötésrendszert alakítanak ki, melyen keresztül bejárhatják a molekula nagy részét. Négy egyenrangú, ún. hibridizált sp3 pálya alakul ki.
C
Néhány foton képes úgy szóródni, hogy energiát ad le a rezgőmozgásra képes molekulának, vagy energiát vesz fel tőle.
D
A legalsó energiaszintről elektront eltávolítva (oxidáció) vagy oda elektront juttatva (redukció) párosítatlan elektronspin alakul ki, amely nagy dipólusmomentumhoz vezet.
E
A kötés egy szigma- és egy pí-kötésből tevődik össze.
16 A B C D E
Mit mond ki a Franck–Condon-elv? Az elektronátmenetek gyorsabb időskálán zajlanak le, mint az atommagok rezgései. A relaxációs energiaveszteség miatt a fluoreszcencia spektruma az abszorpcióéhoz képest a kisebb energiák (azaz a vörös szín) felé tolódik. Az oldatok transzmissziója exponenciálisan csökken az oldatbeli fényút növelésével. A halszálka-elrendezésű kromofórok spektrumvonalai az eredeti spektrumvonalhoz képest két irányba tolódnak el. A molekuláris kölcsönhatások a spektrumgörbe alatti teljes területet nem befolyásolják.
17
Milyen folyamatnak felel meg a felfelé irányuló nyíl a Jablonski-féle termsémában (Perrin– Jablonski-diagram)?
A
A rendszer (pl. molekula) energiát veszít, fotonemisszió történik.
B
A rendszert alkotó molekulák közelednek egymáshoz.
C
A rendszert alkotó molekulák távolodnak egymástól.
D
A rendszer tömege nő.
E
A rendszer (pl. molekula) energiát nyer, fotonabszorpció történik.
18 A B C D E
Mit mond ki a Beer–Lambert-törvény? Az oldatok optikai denzitása (abszorbanciája) fordítottan arányos az oldat koncentrációjával. Az oldatok transzmissziója (transzmittanciája) egyenesen arányos az oldat moláris dekadikus extinkciós koefficiensével. Az oldatok transzmissziója (transzmittanciája) egyenesen arányos a fényút oldatbeli hosszával. Az oldatok optikai denzitása (abszorbanciája) egyenesen arányos a fényút oldatbeli hosszával. Az oldatok optikai denzitása (abszorbanciája) fordítottan arányos az oldat moláris dekadikus extinkciós koefficiensével.
19 A B C D E
20 A B C D
Kromofórok dipólusainak kölcsönhatásai: mit eredményez az ún. fej–farok geometria? Hiper- és hipokromizmust. Az abszorpciós sávok eltűnését. Az abszorpciós sáv(ok) eltolódását a kék hullámhossz-tartomány irányába. Az abszorpciós sáv(ok) eltolódását a vörös hullámhossz-tartomány irányába. Az abszorpciós sáv(ok) Davydov-féle felhasadását.
Melyik állítás NEM igaz a flureszcenciára nézve? A fluoreszcencia olyan rövid idők alatt zajlik le, hogy gyakorlatilag nem létezik kompetitív folyamata. Az abszorpciós spektrum maximumához képest a fluoreszcenciaspektrum maximuma a kisebb energiák felé tolódik el. A fluoreszcencia spektruma (jó közelítéssel) az abszorpciós spektrum tükörképe.
E
A fluoreszcencia élettartama nagyságrendekkel kisebb, mint a foszforeszcencia élettartama. A fluoreszcencia kvantumhatásfoka annál nagyobb, minél nagyobb az elnyelt fotonokra eső kisugárzott fluoreszcenciafotonok hányada. röntgensugárzás
21
Melyik tulajdonság NEM jellemző a röntgensugárzásra?
A
kristályokon diffraktálódhat
B C D E
ultrahangot kelthet a fotolemezt megfeketíti lumineszcenciát képes kiváltani gázokat képes ionizálni
22 Melyik eszköz NEM alkalmas röntgensugárzás keltésére? A
piezoelektromos kristály
B
lineáris gyorsító
C
betatron
D
Coolidge-cső
E
ciklotron
23
Melyik állítás jellemzi a fékezési röntgensugárzást?
A
Vonalas spektrummal rendelkezik.
B
Minimális határfrekvenciával rendelkezik.
C
Maximális határhullámhosszal rendelkezik.
D
A spektrumát alapvetően a céltárgy (anód) anyaga határozza meg.
E
Folytonos spektrummal rendelkezik.
24 A B C D E
25 A B C D E
Elsősorban melyik jelenség felelős a kemény (nagy energiájú) röntgensugarak anyagbeli gyengüléséért? klasszikus (koherens) szórás fotoelektromos abszorpció (fotoeffektus) piezoelektromos jelenség a párképződés és a Compton-effektus kavitáció
Mit nevezünk röntgenfluoreszcenciának? A röntgenfotonok szabad vagy gyengén kötött elektronokon történő szóródását. Azt a jelenséget, amikor a röntgenfoton elektronná és pozitronná alakul át az abszorbeáló anyag atommagjainak közvetlen közelében. A karakterisztikus röntgensugárzás röntgenfotonokkal történő keltését. A röntgensugarak diffrakcióját szerkezetmeghatározás céljaira használó módszert. A részecskékkel kiváltott röntgenemissziót.
26
Válassza ki a HAMIS állítást!
A
D
Az atommagok sugara a 10-14 m-es, az atom sugara pedig a 10-10 m-es nagyságrendbe esik. A héjmodell alapján az ún. mágikus számú elektront tartalmazó atommagok különösen stabilak. Az atommag tömege mindig valamivel kisebb, mint az azt alkotó nukleonok együttes tömege. Ennek a tömeghiánynak a kötési energia felel meg. Fajlagos magenergiának nevezzük az 1 nukleonra jutó kötési energiát.
E
A Rutherford-féle szórási kísérlet az atommagok létezését bizonyította.
B C
27
Jelölje No a t = 0 időpillanatban a bomlatlan atommagok számát, N a t idő elteltével még bomlatlan atommagok számát, valamint λ a bomlási állandót. Válassza ki a radioaktív bomlási törvényt!
A
N = No·exp(–λ·t)
B
N = No·exp(λ·t)
C D E
N = No·exp(–λ/t) N = No·exp(–λ+t) N = No·exp(–λ–t)
28
Jelölje λfiz és λbiol az élő szervezetbe kerülő radioaktív izotópok fizikai és biológiai bomlási állandóit. Ekkor az effektív bomlási állandó (lambdaeff):
A
λeff = λfiz · λbiol
B
λeff
C
λeff = λfiz – λbiol
D
= λfiz / λbiol
1/λeff = λfiz +λbiol
E
λeff =λfiz +λbiol
29 A B C D E
Hogyan változik az α-bomlást elszenvedett radioaktív atommag tömegszáma? –2 0 +2 –4 +4
30 A B C D E
A Geiger–Nuttal-szabály összefüggést teremt az alfa-sugárzás hatótávolsága (R) és a radioaktív anyag bomlási állandója (λ) között. Válassza ki a helyes összefüggést! λ = A / ( B · log(R) ) , ahol A és B állandók. λ = A + B · R , ahol A és B állandók. log(λ) = A + B · log(R) , ahol A és B állandók. log(λ) = A / ( B · log(R) ) , ahol A és B állandók. λ = A + B · log(R) , ahol A és B állandók.
31 A B C D E
32 A B C D E
33 A B C D E
34 A B C D E
Melyik lista tartalmazza az izotópokat EFFEKTÍV felezési idő szerinti NÖVEKVŐ sorrendben? stroncium-90; foszfor-32; technécium-99m stroncium-90; technécium-99m; foszfor-32 foszfor-32; technécium-99m; stroncium-90; foszfor-32; stroncium-90; technécium-99m technécium-99m; foszfor-32, stroncium-90
Mire szolgál a gamma-kamera kollimátora? Elektron–pozitron párokká bontja a beérkező fotonokat. Elnyeli a gamma-fotonokat, és a látható tartományba eső fotonokat bocsát ki. Elektromos jellé alakítja a szcintillációs kristály által kibocsátott fotonokat, és felerősíti a jelet. A fotólemezre fókuszálja a gamma-sugarakat. Irányszelektíven leképezi ("rávetíti") a testből származó gamma-fotonokat a szcintillációs kristályra.
Válassza ki a HAMIS állítást a dózisokra vonatkozó alábbi állítások közül! Az elnyelt dózis mértéke egyenesen arányos a besugárzási idővel. A dózisegyenérték mértékegysége a mikrogray. A effektív dózis számításakor figyelembe veszik, melyik szervet éri a besugárzás. Az elnyelt dózis mértéke fordítottan arányos a besugárzott test és a sugárforrás közötti távolság négyzetével. Az elnyelt dózis mértéke egyenesen arányos a sugárforrás aktivitásával.
Melyik lista tartalmazza testszöveti tényező szerinti NÖVEKVŐ sorrendben az egyes szerveket? csontfelület, pajzsmirigy, gyomor, ivarmirigyek ivarmirigyek, csontfelület, pajzsmirigy, gyomor gyomor, pajzsmirigy, ivarmirigyek, csontfelület ivarmirigyek, gyomor, pajzsmirigy, csontfelület gyomor, pajzsmirigy, csontfelület, ivarmirigyek
35 A B C D E
36 A B C D E
37 A B C D E
Válassza ki a HAMIS állítást a nukleáris medicinára vonatkozó alábbi állítások közül! PET-készülék segítségével vizsgálhatók az anyagcsere- és transzportfolyamatok. A ciklotronban a részecskék egyenes pályán mozognak. A PET-vizsgálat nyers adatait az ún. szinogram tartalmazza. A PET-készülékben az elektron–pozitron párok két gamma-fotont keltenek, melyeket koincidencia-detektorok érzékelnek. A PET-vizsgálatok során gyakran alkalmazott radiofarmakon a fluor-18 izotóppal jelzett dezoxiglükóz.
Melyik lézer jellemzői szerepelnek HELYTELENÜL? Ar: gázlézer, jellemző hullámhosszak: 488 nm és 514 nm, tipikus folytonos üzemmódú teljesítmény: 10 W HeNe: szilárdtestlézer, jellemző hullámhossz: 1548 nm, tipikus folytonos üzemmódú teljesítmény: 50 W CO2: gázlézer, jellemző hullámhossz: 10 600 nm, tipikus folytonos üzemmódú teljesítmény: 200 W EXCIMER: gázlézer, jellemző hullámhossz (KrF): 248 nm, tipikus impulzusüzemmódú teljesítmény: 50 kW Nd:YAG: szilárdtestlézer, jellemző hullámhossz: 1064 nm, tipikus folytonos üzemmódú teljesítmény: 50 W
Melyik állítás NEM igaz az egyes sugárzások maximális behatolási mélységére vonatkozóan? A látható tartományba eső sugárzás (400–700 nm) maximális behatolási mélysége az irha és a bőralja határrétege. Az UV-C sugarak (100–280 nm) legfeljebb a bőr hámrétegébe hatolnak be. Az IR sugarak (> 700 nm) akár a bőralja rétegéig is eljuthatnak. Az UV-A sugarak (315–400 nm) a bőralja rétegébe is eljuthatnak. Az UV-B sugarak (280–315 nm) legfeljebb a bőr irharétegébe hatolnak be.
38 A B C D E
39 A B C D
Milyen hőmérsékletre melegszik fel a szövet a lézertermia során? ~40 °C <25 °C 60–90 °C >300 °C 100–150 °C
Válassza ki a HAMIS állítást a lézerek működésére vonatkozó alábbi állítások közül! Az impulzuslézerek átlagos teljesítménye az időegység alatt kibocsátott energiával egyenlő. A lézerben a fény visszacsatolását az optikai tükrök segítségével kialakított rezonátor végzi. Az impulzuslézerek csúcsteljesítménye az impulzusenergia és az impulzushossz hányadosa. Az optikai pumpálás (azaz a populációinverzió kialakítása) történhet elektromos kisüléssel, megvilágítással, vegyi folyamattal stb.
E
Populációinverzió során több részecske kerül alapállapotba, mint amennyi gerjesztett állapotban van, ami a lézerközeg nem egyensúlyi állapotához vezet.
40
Válassza ki a HAMIS állítást a lézerek alkalmazására vonatkozó alábbi állítások közül! A LASIK eljárás során a szem törőerejét a szaruhártya görbületi sugarának növelésével csökkentik, így a rövidlátás korrigálható. Kékfény-terápiával a bilirubin izomerizációja serkenthető, ami a sárgaság kezelésére alkalmazható. Lézeres Doppler-módszerrel meghatározható a vér alakos elemeinek áramlási sebessége az érben.
A B C D E
A fotodinamikus diagnosztika során (általában lézerrel indukált) lumineszcenciát keltenek. A lézerfény a levegőben erősebben szóródik, mint a szövetben, ami kedvez a fókuszálásnak.
41 A B
C D E
42
Hogyan működik az egyszerű mikroszkóp? A kondenzorlencse a tárgyról látszólagos, kicsinyített, fordított állású közbülső képet alkot, melyet a szemlencsével (okulár) mint lupéval szemlélünk. A tárgylencse (objektív) a tárgyról valódi, nagyított, fordított állású közbülső képet alkot, melyet a szemlencsével (okulár) mint lupéval szemlélünk. A kondenzorlencse a tárgyról látszólagos, kicsinyített, fordított állású közbülső képet alkot, melyet a tárgylencsével (objektív) mint lupéval szemlélünk. A tárgylencse (objektív) a tárgyról valódi, nagyított közbülső képet alkot, melyet egy homorú gömbtükörrel a retinára fókuszálunk. A tárgylencse (objektív) a tárgyról látszólagos, kicsinyített, fordított állású közbülső képet alkot, melyet a szemlencsével (okulár) mint lupéval szemlélünk.
Válassza ki a HAMIS állítást a képalkotásra vonatkozó alábbi állítások közül!
A
B C D
Az objektív numerikus apertúrája immerziós folyadékkal növelhető. Üres nagyításnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a túl nagy nagyításhoz nem társul megfelelő feloldóképesség. A feloldási határt elérve a képpontok körüli Airy-korongok főmaximumai épp 12 mm-re vannak egymástól. A mikroszkópobjektívekben lévő lencserendszer a leképezési hibák korrekcióját szolgálja.
E
A kép annál részletgazdagabb, minél több elhajlási rend jut be az objektívbe a tárgyról (azaz minél nagyobb az objektív numerikus apertúrája).
43
Mit nevezünk színi hibának (kromatikus aberrációnak)? Azt a leképezési hibát, mely abból ered, hogy a leképező eszköz törésmutatója eltérő az összetett fény különböző hullámhosszú komponenseire nézve. Azt a leképezési hibát, mely abból ered, hogy a leképező eszköz kissé más pontba képezi le a vízszintes és függőleges síkokban haladó sugárnyalábokat. Azt a leképezési hibát, mely abból ered, hogy a leképező eszköz kissé más pontba képezi le a központi és a szélső sugarakat. Azt a leképezési hibát, mely során az egyenes tárgysík görbült képsík formájában képződik le. Azt a leképezési hibát, melynek oka, hogy az optikai tengellyel szöget bezáró fénynyaláb szélső sugarai elmosódott folttá képeződnek le.
A B C D E
44 A B C D E
45 A
Melyik állítás jellemző a sötét látóterű (dark-field) mikroszkópiára? A kontraszt fázismaszk segítségével javítható. A megfelelő kontraszt abból ered, hogy a megvilágító és az észlelt fény eltérő hullámhosszú, ezáltal szűrővel elválaszthatók. Különösen kettősen törő (optikailag anizotrop) anyagok vizsgálatára alkalmas. Az anyag kettős (részecske–hullám) természete gondoskodik a fénymikroszkópénál nagyságrendekkel jobb feloldásról. Az objektívbe csak szóródás útján jut fény, ezért kiválóan alkalmas a minta kiemelkedéseinek és bemélyedéseinek vizsgálatára.
Melyik állítás jellemző a konfokális mikroszkópiára? Speciális megvilágítással küszöböli ki azt a feloldási korlátot, amelyet a fény hullámhossza szab.
B
C
D E
46 A
B
C D E
Lehetőséget ad az optikai szeletelésre, így valódi 3 dimenziós leképezést végez. Segítségével detektálhatók a mintából származó visszaszórt és másodlagos elektronok, valamint megfelelő detektorokkal a kiváltott katódlumineszcencia és a röntgensugárzás is. A minta és/vagy a szonda mozgatását általában az inverz piezoelektromos hatás alapján működő egység végzi. A minta megfelelő megvilágításáról az ún. Köhler-féle elrendezés gondoskodik.
Válassza ki a HAMIS állítást az elektromos áram terápiás alkalmazásaira vonatkozó alábbi állítások közül! A galvánkezelés a váltakozó áram fájdalomcsillapító, anyagcsere-fokozó hatását használja ki. Ezt a módszert kizárólag belső szervekre alkalmazzák. Az iontoforézis során ionos állapotú gyógyszert felviszik az azonos polaritású elektródra, majd a kezeléshez használt egyenáram hatására az ionok elindulnak az ellentétes pólus felé az elektródok közötti testrészen keresztül. Interferenciaáram-terápia esetén a találkozó, kissé különböző frekvenciájú áramok különbségfrekvenciájának ingerlő hatását használják ki. Interferenciaáram-terápia esetén két elektródpárt helyeznek a páciens testére úgy, hogy az átfolyó áramok a kezelendő területen találkozzanak. A TENS készülékek az ingeráram-terápia fájdalomcsillapító hatásán alapulnak.
47 A
B
C
D
E
48 A B C D E
49
Válassza ki a HAMIS állítást az ineráram-terápiára vonatkozó alábbi állítások közül! Szelektív ingeráram-terápia esetén olyan fokozatosan emelkedő amplitúdójú impulzusokat alkalmaznak, amelyek amplitúdója ingerlési küszöb alattiak az egészséges izmok számára, de küszöb feletti a károsodott izmokra nézve. Az ingerterápiában jóval a reobázis alatti nagyságú áramimpulzusokat használnak. Ingeráram-terápia esetén az izom-összehúzódásokat kiváltó küszöbamplitúdókat az impulzushossz függvényében feltüntető görbe az ún. ingerkarakterisztika (négyszögimpulzusok alkalmazása esetén). Az ingeráramot izomkontrakció kiváltására vagy tüneti kezelésként az anyagcsere fokozására, illetve fájdalomcsillapításra használják. Fokozatosan emelkedő amplitúdójú (pl. háromszög- vagy exponenciális) ingerlő impulzusok esetén az egészséges izmok kontrakciója csak nagyobb küszöbamplitúdóknál következik be a sejtek alkalmazkodása miatt. Válassza ki a HAMIS állítást a szívritmus-szabályozókra vonatkozó alábbi állítások közül! A testfelszínen alkalmazott defibrillátorok 200–300 J energiájú elektromos impulzusokkal szüntetik meg a szívkamrák fibrillációját. A szívritmus-szabályzók percenként általában 10–20 négyszögimpulzust szolgáltatnak, melyek hossza kb. 1 s, és amplitúdójuk néhány tized volt. A "demand" üzemmódban működő szívritmus-szabályzók csak a szív saját ingerképzésének kimaradása esetén lépnek működésbe. A "rate-responsive" pacemakerek valamilyen, a fizikai aktivitás változását jelző paramétert érzékelnek, és ennek megfelelően szabályozzák a frekvenciát. Léteznek olyan készülékek, amelyek szükség szerint működnek beültetett pacemakerként vagy defibrillátorként.
Válassza ki a HAMIS állítást az ultrahang-terápiára vonatkozó alábbi állítások közül!
A
Az ultrahang fókuszálása konkáv transzducer vagy polisztirollencse segítségével végezhető (pl. kőzúzáshoz).
B
A kavitációs üregek összeomlásakor lokálisan nagy energiák szabadulnak fel, melyek a környező folyadékot robbanásszerűen forrásba hozhatják.
C
A HIFU ultrahangos daganatterápia nagy előnye, hogy a testbe való mechanikus behatolás nélkül is alkalmazható, és a céltérfogatra jól alkalmazható hődenaturációt vált ki.
D
E
Kavitációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a váltakozó nyomó- és húzófeszültségek (pl. ultrahang) hatására mikroszkopikus folyadékmentes üregek keletkeznek a folyadékokban. A terápiában alkalmazott ultrahang legfontosabb biofizikai hatásai közé sorolhatók a testen belüli röntgensugárzás keltése és a lumineszcenciakeltés.
50 A
B
C
D
E
51 A B C D E
52 A B C D E
Válassza ki a HAMIS állítást a nagyfrekvenciás hőterápiára vonatkozó alábbi állítások közül! A nagyfrekvenciás hőterápiában az alkalmazott hullámhosszak alapján rövidhullám-, deciméterhullám- és mikrohullámterápiáról beszélhetünk. A rövidhullám-terápia tekercsteres módszere során a kezelt testrész a kis menetszámú kezelőtekercs mágneses terébe kerül. A tekercset a test mellett elhelyezve a testben örvényáramok keletkeznek. A rövidhullám-terápia kondenzátorteres módszere során a kezelt testrészt a kezelőkondenzátor két fegyverzete közé helyezzük. A deciméterhullám- és mikrohullám-kezelés során alkalmazott sugárteres módszernél antennákból és fókuszálóreflektorokból álló sugárzófejet használnak, mellyel kisebb területen nagyobb felmelegedést lehet elérni. A nagyfrekvenciás hőterápiában az ingerhatás biztos kizárása érdekében 10 Hz alatti frekvenciákat alkalmaznak.
Válassza ki a HAMIS állítást az MRI-re vonatkozó alábbi állítások közül! A napjainkban elterjedt MRI-készülékek szinte kizárólag a kétdimenziós Fouriertranszformációs módszert alkalmazzák. Az MRI szekvenciális pontmódszerének hátránya a lassúság. Az MRI kétdimenziós Fourier-transzformációs módszere a minta kiválasztott síkjában elhelyezkedő térfogatelemek spinsűrűség-eloszlásáról tájékoztatnak. Az MRI szekvenciális pontmódszere egy-egy mm3-es térfogatelemben detektálható spinsűrűséggel arányos jelet szolgáltat. Az MRI ionizáló sugárzás alkalmazásával képes a csontszerkezet részletes megjelenítésére.
Válassza ki a HAMIS állítást az MRI speciális területeire vonatkozó alábbi állítások közül! A mágneses rezonanciaspektroszkópia során a test felületére helyezett tekercsek segítségével a testben lezajló anyagcsere-folyamatok tanulmányozhatók. A kémiai eltolódási képalkotás segítségével elkülöníthetők a víz és zsírszöveti eredetű jelek. A funkcionális MRI natív körülmények között képes nagy pontossággal lokalizálni az agyi aktivitás területeit. A rendezett szerkezetű szövetekben (izom, máj) a daganatok a megváltozott relaxációs idők alapján is kimutathatók. Az MRI alkalmas agyi és egyéb lágyszöveti tumorok kimutatására, ugyanis a vízben gazdagabb szövetek jól elkülöníthetők az elektronsűrűséget ábrázoló képeken.
53 A B
C
D E
Melyik módszert nevezzük A-scannek (ultrahangos diagnosztika)? Metszeti képek sorozatával a test egy kiválasztott térfogatának összes térfogateleméről gyűjtenek adatokat. A transzducer detektorként az echojelek amplitúdójával arányos feszültségimpulzusokat állít elő, melyek egy katódsugárcső jelének y irányú kitérését vezérlik. Az egy-egy irányból visszaverődött UH-impulzusok a képpontok fényességét határozzák meg, a metszeti kép a különböző irányokban végrehajtott egydimenziós echomérésekből áll össze. A visszaverődött ultrahanghullám eredeti frekvenciához képest mérhető kicsiny frekvenciaeltolását mérik. A mérés irányában mozgó felület(ek)ről visszaverődött jel időbeli változását vizsgálják.
54
Jelölje µ az adott anyag, µvíz pedig a víz röntgenabszorpciós együtthatóját. Válassza ki a Hounsfield-egység helyes definícióját!
A
HU = µvíz/µ
B
HU = 1000•(µ-µvíz)/µvíz
C
HU = µ/(µvíz+µ)
D
HU = (µ+µvíz)/µvíz
E
HU = µ/µvíz
55 A B
Melyik NEM tartozik a CT előnyei közé? jó térbeli felbontással rendelkezik kevés mozgási műterméket eredményez
C D E
56 A B C D E
finom csontszerkezeti vizsgálatok jó vaszkuláris kontraszt valós idejű kép készítésére alkalmas
Centrifugálás során a centrifuga elindításakor a fordulatszám fokozatosan növekszik a beállított értékre. Melyik állítás HAMIS? A fordulatszám növekedésével a felhajtóerő is növekszik. A centrifugális erő a fordulatszám négyzetével arányosan növekszik. A szögsebesség nem változik, mert a kerületi sebesség/sugár arány mindig állandó marad. A részecskére ható erők eredője nem nulla, mert a centrifugális erő fokozatosan növekszik. A fordulatszám növekedésével a súrlódási erő is növekszik.
57 A B C D E
58
A szedimentációs állandó függ a részecske forgástengelytől mért távolságától. a rotor szögsebességének négyzetétől. a centrifugarotor típusától. a részecske tömegétől. a rotor forgásának szögsebességétől.
Melyik állítás IGAZ az ülepedésre vonatkozó alábbi állítások közül?
A
Ha a részecske sűrűsége megegyezik a környező folyadék sűrűségével, akkor a részecske a centrifugálás során nem ülepedik.
B
Ha a rotor fordulatszáma csökken, a részecske mozgásának iránya is megfordul.
C
Ha a folyadék sűrűsége nagyobb, mint a részecske sűrűsége, a részecske állandó gyorsulással ülepedik.
D
Ha a folyadék sűrűsége nagyobb, mint a részecske sűrűsége, a részecske állandó sebességgel ülepedik.
E
A részecske csak addig ülepedik, amíg a centrifugarotor fordulatszáma emelkedik.
59 A B C D E
Melyik állítás IGAZ az elektrosztatikus erőtérben mozgó részecskére vonatkozó alábbi állítások közül? Minél nagyobb a közeg viszkozitása, annál gyorsabban mozog a részecske elektrosztatikus erőtérben. Minél nagyobb a részecske fajlagos töltése, annál nehezebben mozog elektrosztatikus erőtérben. Minél nagyobb a részecske, annál gyorsabban mozog elektrosztatikus erőtérben. Minél nagyobb az elektromos térerősség, annál gyorsabban mozog a részecske az elektrosztatikus erőtérben. Minél nagyobb a részecske töltése, annál nehezebben mozog elektrosztatikus erőtérben.
60 A B C D
Melyik állítás IGAZ az izoelektromos fókuszálásra vonatkozó alábbi állítások közül? Minél nagyobb a pH-gradiens, annál hatékonyabb az izoelektromos fókuszálás hatékonysága. Minél kisebb az elektromos térerősség, annál nagyobb az izoelektromos fókuszálás hatékonysága. A fehérje mozgékonysága független a pH-tól, kizárólag a fehérje töltésétől és diffúziós állandójától függ. Az izoelektromos fókuszálás során az elválasztás hatékonyságát a pH-tartomány szűkítésével és az elektromos térerősség növelésével lehet javítani
E
Minél nagyobb a diffúziós állandó, annál jobb az izoelektromos fókuszálás hatékonysága.
61 A B C D E
Nagyjából mekkora az egészséges emberi szem teljes törőereje? –3 dioptria +15 dioptria +60 dioptria –15 dioptria –60 dioptria
62 A B C
Válassza ki a HAMIS állítást a látásra vonatkozó alábbi állítások közül! A látóélesség (a diffrakciós határ eléréséig) a csökkenő pupillaátmérővel nő. Közelre akkomodáláskor a ciliaris izomzat összehúzódik. Az akkomodációs képesség az életkor előrehaladtával csökken. A pupilla átmérőjének változási sebessége függ a fénysűrűség változásának irányától (sötétedés/világosodás). A látóélesség a növekvő fénysűrűséggel csökken.
D E
63
Jelölje Io a hallásküszöbhöz tartozó hangintenzitást. Melyik képlet adja meg helyesen az I intenzitású hangforrás dB-ben kifejezett hangintenzitás-szintjét?
A
L = 10•(I/Io)
B
L = 10•log(I/Io)
C
L = I/Io
D
L = 10•(Io/I)
E
L = log(Io/I)
64 A B C D E
Válassza ki a HAMIS állítást a hallásra vonatkozó alábbi állítások közül! A belső fülben a mechanikai hullámok (hanghullámok) kémiai anyagokká, majd elektromos impulzusokká alakulnak. A levegő–folyadék határfelületek közötti akusztikaiimpedancia-illesztésről a középfülben lévő dobhártya és a hallócsontocskák gondoskodnak. A phon-görbék a szubjektív hangosság és a fizikai hangnyomás között teremtenek összefüggést a frekvencia függvényében. A külső hallójárat rezonanciafrekvenciája 3000 Hz körül található. Az észlelt hangintenzitás csak a nyomásamplitúdótól függ, és független a frekvenciától.
A B C
A Weber-törvény a delta(I) különbségi küszöb (vagy legkisebb érzékelhető különbség, LÉK) és az I inger (vagy háttér) között teremt összefüggést. Mit mond ki ez a törvény? delta(I) ~ I delta(I) ~ ln(I) delta(I) ~ log(I)
D
delta(I) ~ I2
E
delta(I) ~ log(I2)
65
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39
B A E D C A E D C A E D C A B A E D D A B A E D C B A E D C E E B A B B D A E
40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65
E B C A E B A B B E E E E B B E C D A D D C E B E A
