Kozármislenyi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 14/1999.(XII.13.)Ök.sz. rendelete (Egységes szerkezetben a 24/2000.(XII.12.)Ök.sz. rendelettel, a 11/2002.(VI.20.)Ök.sz. a 23/2002.(XII.13.)Ök.sz., 6/2003.(IV.23.)Ök. sz, a 21/2005. (XI.30.) Ök. sz, a 14/2008. (VI.30. Ök. sz., a 22/2008. (XII.23.) Ök. sz.és a 17/2009. (X01.) Ök. sz. rendelettel) Kozármisleny Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1.§. (1.) bekezdésében, illetve a 6.§. (3.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. A rendelet célja a helyi közszolgáltatások biztosítása mellett a helyi adópolitika kialakítása, az újonnan induló vállalkozások és a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Az adókötelezettség, az adó alanya 1.§. (1.) Adóköteles: az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. (2.) Az adó alanya: az 1990. évi C törvény szerinti vállalkozó,1 a.) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély (egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők, vállalkozói igazolvány nélkül külön jogszabály alapján orvosi, klinikai szakpszichológiai, magán-állatorvosi, egyéb egészségügyi, szociális, gyógyszerészi tevékenységet folytatók, a korábban kisiparosnak, kiskereskedőnek, jogi személy részlegét szerződéses formában üzemeltetőnek minősülő magányszemélyek, az ügyvédek, szabadalmi ügyvivők, közjegyzők, bírósági végrehajtók, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező szakértők, könyvvizsgálók), b.) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, amennyiben őstermelői tevékenységből származó adóévi árbevétele a 600.000,- Ft-ot meghaladja, 2 c.) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, d.) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is. (3.) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységét a székhelyén vagy a telephelyén végzi. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 2.§. (1.) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén folytatja. 1 2
Módosította a 17/2009. (X.01.) Ök. sz. rendelet 1.§-a Módosította a 22/2008.(XII.23.) Ök. sz. rendelet 1.§-a
(2.) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 30 nap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.3 Az adómentesség, kedvezmény 3.§. (1.) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól: a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2.) Adómentesség illeti meg az újonnan alakult kezdő vállalkozást a kezdés évében, illetve az azt követő két évben elért nettó árbevétele alapján. (3.) Adókedvezményben részesül az önkormányzat illetékességi területén az a termelő kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek adott évi beruházási költsége a 10.000 e Ft-ot meghaladja. A beruházási tevékenységbe a járműberuházás nem számít bele. Az adókedvezmény mértéke az első két évben 50%, a harmadik évben 30%.4 (4.) Adókedvezmény illeti meg a munkahelyteremtő vállalkozásokat abban az évben, amikor az átlagos statisztikai állományi létszám növekedése meghaladja az 50%-ot, valamint a foglalkoztatottak adott évi átlagos statisztikai létszáma minimum 10 fő. 5 Az adókedvezmény mértékének alakulása: Létszámnövekedés mértéke (%) Adókedvezmény mértéke (%) 51-75 30 76-100 40 100 felett 50 (5.) Adókedvezmény illeti meg a közfeladatot ellátó alapítványhoz, közalapítványhoz pénztőkével teljesített hozzájárulás összegét. A kedvezményezett alapítványok, közalapítványok körét az önkormányzat a rendelet 1. számú mellékletében rögzíti. Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke legfeljebb 10% lehet.
3
Módosította a 11/2002. (VI.20.)m Ök. sz. rendelet 1.§-a Módosította a 24/2000. (XII.12.) Ök. sz. rendelet 1.§-a 5 Módosította a 6/2003. (IV.23.) Ök. sz. rendelet 1.§ (1) bekezdése. 4
(6.) A határozott időre szóló mentesség, kedvezmény igénybevételére csak akkor van lehetőség, ha a vállalkozó legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte a kedvezmény, mentesség feltételeinek teljesítését. Ezen preferenciák legfeljebb azok lejártáig, de legkésőbb 2007. december 31-ig vehetőek igénybe. 6 (7.) A (2.), (3.), (4.) bekezdés adókedvezményeiben részesülnek azon vállalkozók, akik vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem érte el.7 Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 4.§. (1.) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetése napjával szűnik meg. (2.) Az adóalany a tevékenység megkezdését, annak megszüntetését és az adózást érintő egyéb változást 15 napon belül bejelenteni köteles az önkormányzati adóhatósághoz az erre a célra szolgáló nyomtatványon. (3.) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja 5.§. (1.) Az adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (2.) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet (több telephellyel rendelkezik), akkor az adó alapját a vállalkozónak kell megosztani. (3.) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít.8 Az adó mértéke 6.§. (1.) Az adó mértéke a nettó árbevétel 1,6%-a.9 (2.) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege: 5.000 Ft/nap.10
6
Beiktatta a 23/2002. (XII.13.) Ök. sz. rendelet 2.§-a Beiktatta a 6/2003. (IV.23.) Ök. sz. rendelet 1.§ (2) bekezdése. 8 Beiktatta 11/2002. (VI:20.) Ök. sz. rendelet 2.§-a 9 Módosította a 21/2005. (XI.30.) Ök. sz. rendelet 1.§-a. 10 Módosította a 17/2009. (X.01.) Ök. sz. rendelet 2.§-a 7
(3.) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4.) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.11 A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód 7.§. (1.) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. (2.) Az (1.) bekezdésben meghatározott adóalany az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét a (3.)-(5.) bekezdésekben foglaltak szerint tételes adózással is teljesítheti. (3.) A tételes adó éves összege 10.000,- Ft. (4.) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha az adót az önkormányzat év közben vezeti be, továbbá ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a (3.) bekezdésben meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része. (5.) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése, bevallása 8.§. (1.) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2.) Az adóelőleg összege a.) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozóknál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg, b.) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg, c.) a tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3.) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. 11
Beiktatta a 11/2002. (VI.20.) Ök. sz. rendelet 3.§-a
(4.) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5.) Az adóelőleg a (2.)-(4.) bekezdés szerint számított alapnak az e rendelet 6.§. (1.) bekezdésében meghatározott mértékkel számított összege, csökkentve a rendelet 3.§.-ában meghatározott kedvezményekkel. (6.) A vállalkozó az adófizetési kötelezettségének az önadózás szabályai szerint köteles eleget tenni. (7.) Az adóelőleget az I. félévben március 15-ig, a II. félévben szeptember 15-ig kell befizetni. A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható, éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20-ig ki kell egészítenie. Ennek hiánya mulasztási bírság fizetési kötelezettségét vonja maga után. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (8.) Az éves bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év május 31. (9.) A helyi adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.12 (10.) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a Htv. 42. §. (5.) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.13 Értelmező rendelkezések 9.§. A rendelet alkalmazásában: (1.) Önkormányzat illetékességi területe az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed. (2.) Nettó árbevétel: a.) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,14 b.) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, c.) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a.) pont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, d.) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a.) pont szerinti nettó árbevétel, e.) a b.)-d.) pontban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb.) – könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a.) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet első szolgáltatásból származó árbevétele, 12
Beiktatta a 11/2002. (VI.20.) Ök. sz. rendelet 4.§-a Beiktatta a 11/2002. (VI.20.) Ök. sz. rendelet 4.§-a 14 Módosította a 14/2008.(VI.30.) Ök. sz. rendelet 1.§-a 13
f.) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval. (3.) Telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant. (4.) Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakaszához kötötten rendszeresen végez. (5.) E rendelet alkalmazása szempontjából jogutódnak minősül a szétválás, egyesülés, beolvadás, átalakulás útján létrejött szervezet, a kivált önállósult részleg. (6.) Az önkormányzat területén közfeladatot ellátó alapítvány, közalapítvány – a szakbizottságok javaslata alapján – a képviselő-testület által ebbe a kategóriába sorolt alapítvány, közalapítvány. Ezek listája évenként folyamatosan megújítandó és a jelen rendelet mellékletét képezi. (7.) Munkahelyteremtő beruházás elismerésének lehetősége akkor áll fenn, ha a kérelmező (vállalkozás) éves szinten átlagosan legalább 10 fő dolgozót foglalkoztat. (8.) Ipari, termelő jellegű az a vállalkozás, amely fő tevékenysége alapján a KSH-tól ilyen besorolást kapott. (9.) Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – személyi jövedelemadóról szóló törvény hatály alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. (10.) Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatály alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. (11.) Anyagkészlet, árukészlet: számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet. (12.) Alvállalkozói teljesítés értéke: az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe.
(13.) Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 10.§. A rendelettel nem szabályozott kérdésekben a - helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, - adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. 15 11.§. Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A módosuló rendelkezéseket 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.
Völgyesi Gyula sk polgármester
dr. Bíró Károly sk jegyző
Egységes szerkezetbe foglalva és a rendelet kihirdetve: Kozármisleny, 2005. december 1. dr. Bíró Károly sk jegyző
15
Módosította a 22/2008. (XII.23.) Ök. sz. rendelet 2.§-a
