Helesfa Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1998(XII.14) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§. 1. E helyi adó bevezetésének célja, hogy biztosítsa az önkormányzat számára a település tisztasági és környezetvédelmi, valamint városszépítési céljai eléréséhez szükséges pénzeszközöket. 2. Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként - a költségvetési beszámoló részeként - tájékoztatja a község lakosságát. 3. Az önkormányzat adó-megállapítási joga a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben és e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra terjed ki. 4. A rendelet hatályba lépésének időpontja: 1999. január 1. II. Fejezet Az adókötelezettség 2.§. Kommunális adókötelezettség alá esik: 1. Az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény). 2. Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészek (telek). 3. Az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adó alanya 3.§. 1. Építmény-, illetve telektulajdon esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény, illetve a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Amennyiben az építményt (a telket) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. 2. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. 3. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek az adó alanya az említett közösség. 4. Bérlakás esetén az adó alanya az, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. III. Fejezet Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 4.§. 1. Építmény esetében: a) Az adókötelezettség a használatba vételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. b) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. c) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. 2. Telek esetében: a) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség b) a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján, c) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg. 3. Lakásbérleti jog esetében: a) Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. b) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a
második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az adókötelezettség bejelentésének szabályai 5.§. 1. Az adózó az adókötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül adóhatóságnak bevallás benyújtásával jelenti be. 2. Az önkormányzati adóhatósághoz az adózó bejelenti a) az azonosításához, b) az adóalap, c) a mentességek, kedvezmények, d) az adó megállapításához szükséges adatokat. 3. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelentenie. IV. Fejezet Az adó mértéke 6.§. 1. Az adó évi mértéke adótárgyanként, ill. lakásbérleti jogviszonyként. a) lakószobánként: 100.-Ft b) garázs után: 200.-Ft c) nyaraló után: 300.-Ft 2. Az (1) bekezdés c) pontja alá tartozik a vállalkozónak az ipari, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű üzlethelyisége, műhelye, orvosi rendelője, stb., tehát a vállalkozás céljára szolgáló helyiségek és helyiségcsoportok. Az adóbevallás elkészítésekor nem kell adóköteles tárgyként figyelembe venni a huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló építményeket (pl. tüzelőtároló, szerszámkamra). V. Fejezet Adómentesség, a kommunális beruházás utáni kedvezmény Adómentesség 7.§. 1. Mentes a lakásra kivetett helyi adó alól az a magányszemély, a) aki esetében a közös háztarásban együttélő családtagok nettó jövedelme egy főre vetítve nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot, b) aki egyedülálló és akinek a nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 110 %-át.
2. Mentesül a lakásra kivett magánszemélyek kommunális adójának a fizetése alól az a 70 éven felüli egyedülálló, akinek havi jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét. 3. Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a magánszemély tulajdonában lévő, egészségügyi, szociális intézmény céljára szolgáló építmény. A kommunális beruházásokkal kapcsolatos szabályok 8.§. 1. Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. 2. Ha a helyi adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő 4 naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. 3. Az adóalany az adólevonási jogát az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha a) az adólevonási joga 1996. január 1 napja előtt nyílt meg, b) az 1996. január 1 napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 1996. évben fejezi be, c) az 1996. január 1 napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít. VI.Fejezet A méltányossági eljárás 9. §. 1. Az adóalany méltányossági kérelme alapján első fokon a jegyző jár el. 2. A jegyző méltányossági jogkörben hozott döntése elleni fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. 3. A képviselő-testület határozatának felülvizsgálata a megyeszékhelyen működő városi bíróságtól kérhető. Az adó mérséklése, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése 10.§. 1. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírságvagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az
adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. 2. Az adóhatóság az adózó kérelmére a nyilvántartott adóra részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, a kérelmezőnek nem róható fel, s annak egyösszegű megfizetése körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. 3. 1 4. 2 Az egy főre eső jövedelem kiszámítása 11. § 1. A havi jövedelem kiszámításánál az alábbi jövedelmeket kell figyelembe venni: a) munkaviszonyból, az ipari és szövetkezeti tagsági viszonyból, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból és b) a személyi jövedelemadó alá eső valamennyi jövedelmet, c) bármilyen címen kapott nyugdíj összegét, d) a végkielégítést, e) táppénz összegét, f) a mezőgazdasági kisárutermelésből származó mindenkori adómentes összeg feletti árbevétel részéből élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén az árbevétel 10 %-át, minden egyéb esetben 30 %-át, g) a kapott gyermektartásdíj összegét, h) a munkanélküli segélyt, i) a természetbeni juttatást. 2. Az (1) bekezdés szerinti - jövedelemadó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek esetében bruttó jövedelmeket csökkenteni kell a levont vagy önadózás keretében befizetett személyi jövedelemadó összegével és a megfizetett nyugdíjjárulékkal. Az ehhez szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles igazolni. Az egyéni vállalkozó magánszemély évi nettó jövedelmét az adóbevallása alapján kell megállapítani. 3. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerinti adómentes jövedelmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. 4. Az egy főre jutó netto jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a) a családi pótlékot, b) az árvaellátást c) a segély jellegű rendszeres ellátást (pl. a vakok járulékát és segélyét, a rendszeres szociális segélyt, a katonai segélyt, a rendszeres nevelési segélyt). 1 2
Hatályon kívül helyezte a 8/2000.(XII.19.) sz. rendelet 1.§-a Hatályon kívül helyezte a 8/2000.(XII.19.) sz. rendelet 1.§-a
VII. Fejezet Értelmező rendelkezések 12.§. E rendelet alkalmazásában: 1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2. Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit. 3. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és lakásbérlet. 4. Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is.* 5. Építmény: olyan ingatlan jellegű végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása során jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. 6. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja., ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal elkülönített része. * A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 89. §-a kimondja, hogy "ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni. 7. Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2 sz. mellékletének 1-6) pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt.
8. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az építésügyi hatóság a használatba vételi engedélyt visszavonta. 9. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. 10. Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint arany-koronaértékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket. 11. Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezzel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, csapadékvíz- és szennyvízelvezetési, tisztítási villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki) valamint az út- és járdaépítés. 12. Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. 13. Vállakozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) vállakozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély b) az egyéni vállalkozásról szóló tv. hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részleges szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy f) egyéb szervezet 14. Önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő. 15. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 16.Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járóvagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.
Záró rendelkezések 13. §. 1. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény előírásai az irányadóak. 2. E rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondoskodni. A 6/1995(III.31) sz. rendelet hatályon kívül helyezve. Helesfa, 1998. dec. 14. Gondos Gyula sk. polgármester
Kesztyüs Antalné dr. sk. körjegyző
