1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megırzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért. 2. § (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki. (2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát. (3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetıit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat. (4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ezektıl a feltételektıl eltérhet. (5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt. (6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejőleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti. (7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenırzése. (8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetıjének szavazata dönt. (9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezıek. Az 1993-ban elkülönített állami pénzalapként létrehozott Nemzeti Kulturális Alapot az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezve, fejezeti kezeléső célelıirányzatként, Nemzeti Kulturális Alapprogrammá alakította át. Az Alapprogrammá minısítés óta eltelt idıben szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az NKA céljainak megvalósításához törvényben is garantált függetlenséget elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudta ırizni a különbözı adminisztrációs befolyásokkal szemben. Az NKA ugyanakkor a mai napig rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyeket az államháztartásra vonatkozó jogszabályok írnak elı az elkülönített állami pénzalap létrehozásához. A módosítás, a fentiek rögzítésén túlmenıen, az NKA 12 éves mőködésének tapasztalatából eredı kiegészítéseket tartalmazza, valamint a szöveg néhány bekezdésének áthelyezésével és pontosításával a jogszabály logikai felépítésének javítását szolgálja. 2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja. (2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetıinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont) pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (3) A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetıje és tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezetı tisztségviselık, illetve felügyelı bizottsági tagok érintettek, vagy a támogatást igénylıvel a döntést megelızı egy évben ilyen kapcsolatban álltak, továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni elınyben részesülnének. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshez az összeférhetetlenséggel nem érintett tagok háromnegyedének szavazata szükséges. (5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetıje és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tıle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
(6) Az összeférhetetlenségrıl legkésıbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetıje esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt. (7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselı visszahívására. 2/B. § Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések elıkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat. A törvény kiemelkedı újdonsága, hogy kiegészíti a jogszabályt az összeférhetetlenség kérdésének szabályozásával a kollégiumi döntéseknek és a pályázatok elbírálásának tisztasága, támadhatatlansága, átláthatósága érdekében. 3. § Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz. 4. § (1) Az Alap bevételi forrásai: a) a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett kulturális járulék; b) központi költségvetési elıirányzatokból átvett pénzeszközök; c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései; d) egyéb bevételek. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekő kötelezettségvállalásnak minısülnek (Ptk. 593596. §). (3) A központi költségvetési elıirányzatból átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni. (4) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. Az NKA költségvetésének összeállításakor az egyes szakmai jogcímek várható kiadásait csak az elızı év tapasztalatai alapján lehet megállapítani. A költségvetés évében meghozott pályázati döntések ettıl lényegesen eltérhetnek, ezért szükség lehet a pályázati támogatások kifizetéséhez az egyes jogcímek elıirányzatai közötti átcsoportosításra. Ez nem érintheti a mőködési kiadásra tervezett összeget. 5. § (1) A mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg. APEH közlemény a kulturális járulékfizetési kötelezettség uniós tagságunkra tekintettel változó kérdéseirıl 2004/73. Adózási kérdés kulturális járulékfizetés a saját kivitelezéső - éveken áthúzódó - beruházás esetében (2) A jogszabály alapján mőködı mővészeti zsőrik által minısített képzı-, ipar- és fotómővészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerzı által értékesített, szerzıi jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-bıl) - ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 74.87.17.3) -, valamint az elıadómővészi tevékenység (SZJ 92.31.21). (3) Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 29-29/A. §-a szerint mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, melyek az áfa törvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minısülnek. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az 1999. január 1-jét megelızıen az SZJ 143 szám, 1999. január 1-jétıl az SZJ 74.4 alá tartozó tevékenységbıl származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt - e törvény szerint járulékköteles - ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti azon - e törvény szerint járulékköteles - terméknek az értékesítésébıl származó bevétel, amely a vevınél az áfa-törvény 29-29/A. § szerinti - változatlan formában történı - értékesítéssel másik tagállamba vagy harmadik ország területére kerül.
(6) Az (1) bekezdés szerinti járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által végzett járulékköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. A kulturális járulékköteles termékek körében elıfordul, hogy az exportra, vagy a Közösség másik tagállamába történı értékesítésre szánt terméket - a Közösségen belüli áfa-elszámolásból adódóan, és a külföldiek adó-optimalizáló megfontolása alapján - a terméket elıállító vállalkozás az ugyancsak belföldi áfaszámmal rendelkezı, de külföldi központ felé értékesíti (még belföldön). Ebbıl következıen a kulturális járulék alóli mentesség csak a második ügyletre, a külföldi központ harmadik országba, vagy más tagállamba történı értékesítésére vonatkozhatna. Indokolt ugyanakkor, hogy a belföldön felhasználásra nem kerülı terméket ne terhelje járulék, így a módosítás alapján ezen értékesítések árbevételével csökkenthetı a járulékalap. A törvény szerint a járulék alapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által végzett járulékköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. A módosítás évek óta húzódó jogértelmezési problémát szüntet meg azzal, hogy egyértelmővé teszi az egyszeres járulékteher fizetési kötelezettséget, mely megfelel az állásfoglalásokban kifejtett jogértelmezéseken alapuló eddigi adózói és adóhatósági gyakorlatnak. (7) A hirdetési tevékenység körébe tartozik és kulturális járulékot kell fizetni a reklám és hirdetési felületnek a könyvekben, napilapokban, idıszaki kiadványokban, képeslapon, levelezı- és üdvözlılapon, képen és hasonló anyagokon történı értékesítése után, ideértve az internetes hirdetési felület értékesítését, valamint a televízió és a rádió reklámidı eladását is. 5/A. § (1) A kulturális járulék alapja a - melléklet szerinti - kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. Azoknál az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál - az 5/A. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel -, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerősített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. 2004/91. Adózási kérdés a mőholdas televíziómősor-szolgáltatók kulturális járuléka 2003/31. Adózási kérdés az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok kulturális járulék alapja 2002/86. Adózási kérdés rádió-, televíziómősor-szolgáltatás kulturális járulékkötelezettsége (2) A kulturális járulék alapja - a melléklet szerinti - épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérı vagy meghaladó összértékő építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minısülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. (3) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végzı magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerősített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. (4) A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelybıl a kulturális járulék alapjának számítása egyértelmően megállapítható. 5/B. § (1) Az építtetı, (beruházó, megrendelı) köteles a kivitelezıt - az építési szerzıdésben vagy külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem. A kivitelezı járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejőleg keletkezik, illetıleg szőnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetıt terheli. (2) Megszőnik a járulékfizetési kötelezettség, ha az építmény a rendeltetése alapján - az építési (szerelési, kivitelezési) szerzıdés megkötését követıen az építési engedély módosításával bekövetkezett változás folytán - már nem tartozik a melléklet szerinti körbe. (3) Amennyiben az 5/A. § (2) bekezdése szerinti építmény megvalósításához az építtetı biztosít anyagot, saját elıállítású terméket, nyújt szolgáltatást, azoknak - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 51. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott - bekerülési költsége is része az építmény teljes bekerülési értékének, és a kulturális járulék alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni.
(4) Az építtetı által biztosított anyagok, saját elıállítású termékek, nyújtott szolgáltatások (3) bekezdés szerint meghatározott értéke alapján a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetıt terheli. (5) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény a melléklet szerinti körbe tartozik és bekerülési költsége a járulékköteles értékhatárt a) nem haladja meg, a járulékfizetésre kötelezett (kivitelezı, illetıleg építtetı) a megfizetett kulturális járulékot esedékes bevallásában az állami adóhatóságtól visszaigényelheti; b) eléri, a járulékfizetésre kötelezett (a kivitelezı, illetve az építtetı) köteles a teljes kulturális járulékot, illetıleg ha az építmény megvalósítása során részteljesítés történt - a különbözetet az esedékes bevallásával egyidejőleg megfizetni. (6) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény nem tartozik a melléklet szerinti körbe, a már megfizetett kulturális járulékot az építtetı, illetve a kivitelezı az esedékes bevallásában az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. (7) A kivitelezı a fizetendı (bevallott) kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolja el, az építtetı az ıt terhelı kulturális járulékot pedig a bekerülési érték részeként mutatja ki. 6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. Az adózó a kulturális járulékot az adózás rendjérıl szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak megfelelıen vallja be, és a bevallással egyidejőleg fizeti meg. Ha az építési szerzıdésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) idıben elválik egymástól, a kivitelezı a számla kibocsátását követı hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtetı az ıt terhelı kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerő használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenırzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggı, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérıl szóló törvényt kell alkalmazni. (2) Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális járulék összegét naponta átutalja az Alap számlája javára. Az idıközben megváltozott az APEH által vezetett számla neve, valamint nem rendelkezik a jogszabály az évi egyszeri alkalommal történı járulékfizetésre kötelezettek teljesítésének eljárási rendjérıl, azaz nem határozza meg, hogy mely idıpontig kell azt teljesíteni. Ezt a hiányosságot a törvényhely kiegészítésével szükséges rendezni. Mivel a kulturális járulék a nemzetgazdasági kimutatásokban - 2006-tól kezdıdıen - más járulékbevételekhez hasonlóan az ún. megosztott bevételek között kimutatott összeg, szükséges a napi átutalásra és jóváírásra történı áttérés bevezetése a havi átutalás helyett. 7. § (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás: a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megırzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére; b) a kulturális ágazatot érintı évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre; c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történı részvételre; d) a mővészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építımővészettel kapcsolatos tevékenységekre; e) a kultúrateremtı, kultúraközvetítı, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedı szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra; f) a nemzetközi tagdíjakra. (2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelıje mőködésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggı kiadásait is. 7/A. § (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követı harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség. (2) Az Alap tárgyévet követı bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként - legfeljebb három évre vállalható kötelezettség. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi elıirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.
7/B. § (1) Az Alapból - a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizetı által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével - építési beruházás, felújítás nem támogatható. (2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történı megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító. (3) A támogatás törzstıke-, illetve alaptıke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható. 7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a kulturális járulékbevétel-elıirányzat - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret). A törvény lehetıvé teszi - a leírt korlátok között -, hogy az Alap hosszabb távú, illetve elıre tervezett programokat is támogathasson, a kulturális terület sajátosságainak megfelelıen. A módosítás törvényi szintre emeli az eddig rendeleti szinten szabályozott fıbb korlátait a támogatás felhasználásának. A törvény egyértelmően és pontosan meghatározza azt a keretet, melyet a kulturális járulékbevételelıirányzatból a mindenkori miniszter fordíthat kulturális célok támogatására. 8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozások igényelhetnek támogatást. (2) Az Alap kezelıje a pályázat nyerteseivel szerzıdést köt. 9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendı és részben vagy egészben vissza nem térítendı formában nyújtható. (2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve - a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján adhatók. (3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól - ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is - a bizottság a miniszter egyetértésével dönt. (4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelıjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhetı. (5) Az Alapból a támogatás folyósítása - a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel - a támogatási szerzıdésben meghatározott ütemezésben történik. (6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerzıdésben meghatározott elszámolási határidıig felhasználható. (7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésrıl a támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási szerzıdésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerzıdésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlájára haladéktalanul vissza kell fizetni. (8) Az Alap kezelıje gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról. A törvény egyértelmővé teszi a pályázati eljárás primátusát a támogatások módját érintıen, ettıl eltérı megoldás - egyedi elbírálás - csak a miniszteri keret esetén, illetve a kollégiumok kapcsán kivételesen indokolt (pl. vis major, elıre nem tervezhetı kulturális kiadás) esetben lehetséges. Bıvült a miniszteri jogkör azzal az egyetértési joggal, amely a támogatási formák és pályázati módok, valamint a kollégiumok keretének meghatározásánál illeti meg a minisztert. A támogatás utalásának ütemezését szükségessé teszi a támogatási összeg utalása és felhasználása közötti idı minél rövidebbre szorítása. A gyakorlatnak megfelelıen törvényi szinten kerül rögzítésre a támogatásnak nem a szerzıdésben foglalt cél szerinti felhasználása esetén alkalmazandó jogkövetkezmény. A támogatási döntések folyamatos nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége - a kialakult gyakorlatnak megfelelıen - az Alap kezelıjéhez lett telepítve. 9/A. § E törvény alkalmazásában 1. erıszaktartalmú mő: minden olyan mő, amelynek célja és egyben legfıbb hatáskeltı eszköze - a mő egészébıl megállapíthatóan - az erıszakos, illetve az erıszakos cselekedetre ösztönzı jelenetek ábrázolása; 2. forgalmazó: a termék elsı belföldi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint elsı forgalombahozót; 3. gyártó: a termék és a félkész termék elıállítója; 4. importáló: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésében meghatározott természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, Közösségen belüli beszerzés esetén pedig a forgalmazó;
5. kiadó: a mővet, annak példányát vagy más terméket sajátjaként megjelentetı, illetve más módon nyilvánosságra hozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; 6. kivitelezı: építmény létrehozására - az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint - jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; 7. pornótartalmú mő: olyan mő, amelynek célja - a mő egészébıl megállapíthatóan - a szexuális ingerkeltés, és amelyben a szexuális cselekményeket nyíltan, kendızetlenül ábrázolják; 8. szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott, mindenkor érvényes Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végzı természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; 9. építmény létrehozásának bekerülési költsége: átalánydíjas szerzıdés alapján végzett munkánál a kivitelezı által számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg, szerzıdés alapján tételesen elszámolt munkánál az építmény megvalósulása (megépítése) számlázott anyagköltségének és munkadíjának együttes összege, a számla általános forgalmi adó nélküli - végösszege; 10. építmény megvalósításának anyagköltsége: magában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasznált vásárolt anyagok és saját elıállítású termékek bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékét, ezen anyagoknak, termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket; 11. építmény megvalósításának munkadíja: magában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerı bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét. 10. § (1) Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejőleg a Kulturális Alap létesítésérıl szóló 23/1967. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelıs miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenırzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további elıírásokat rendeletben szabályozza.
Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez 2003/40. Adózási kérdés kulturális járulékkötelezettség a Kombinált Nómenklatúra (KN) 9504 jelő termékkörbe tartozó termékek után
A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képezı (8-számjegyő) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint I. TERMÉKEK KN-csoport
Termékkör
BTO (tájékoztató adat)
Járulékkulcs (%)
Kötelezett
Faanyagú dísztárgyak 4414 00 ** 4420 ** **
4421 90 **
Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete Intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evıeszközös ládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszmőáru fából Egyéb faáruból: Képzımővészeti állvány fából
2051 14 10 00
1
2051 13 00 00
1
2051 14 27 00
1
Gyártó (importáló) Gyártó (importáló)
Gyártó
(importáló) Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek ex 4901
4905 ** **
Könyvbıl, brosúrából, röpiratból és hasonló nyomtatványból: pornó- és erıszaktartalmú mő Újságból, folyóiratból és idıszakos kiadványból: pornó- és erıszaktartalmú mő (illusztrálva és reklámtartalommal is) Képeskönyvbıl, rajzoló- és kifestıkönyvbıl: pornóés erıszaktartalmú mő Postai levelezılapból, üdvözlılapból, képbıl és más nyomtatott termékbıl: pornó- és erıszaktartalmú mő Video- és hangfelvételt tartalmazó lemezbıl, szalagból és más anyagból, amelyen hangot vagy más jelet rögzítettek: pornó- és erıszaktartalmú mő Adatfeldolgozási információt tartalmazó (számítógépes stb.) mágnesszalagból és lemezbıl, CD-bıl: pornó- és erıszaktartalmú mő Szótár, enciklopédia és ilyen sorozatok folytatásai (lexikon), az irányadó jogszabályok alapján tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított mővek nélkül Könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár és enciklopédia nélkül), a hivatalos tankönyvjegyzékben megjelent tankönyvek nélkül Újság, folyóirat és idıszakos kiadvány, illusztrálva és reklámtartalommal is, a jogalkotási törvényben nevesített hivatalos lapok nélkül Gyermek- és ifjúsági képeskönyv, rajzolóés kifestıkönyv Földgömb, csillagászati glóbusz, térkép
4908 ** **
Levonókép (levonó matrica)
2215 00 00 00
3
4909 00 **
2215 00 00 00
3
4910 00 **
Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezılap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is Nyomtatott naptár, naptárblokk
2215 00 00 00
3
4911 10 **
Kereskedelmi reklámanyag, katalógus és
2222 12 00 00
1
ex 4902
ex 4903
ex 4908 ex 4909 ex 4910 ex 4911 ex 8524
ex 8524
4901 91 **
4901 99 **
4902** **
4903 00 **
25 25
Kiadó (importáló) Kiadó (importáló)
25
Kiadó (importáló)
25
Kiadó (importáló)
25
Kiadó (importáló)
25
Kiadó (importáló)
2211 30 00 00
1
Kiadó (importáló)
2211 20 20 00 2211 20 30 00 2211 20 40 00 2211 20 50 00
1
Kiadó (importáló)
2212 00 00 00 2213 00 00 00
1
Kiadó (importáló)
2211 20 70 00
1
2211 30 00 00
1
Kiadó (importáló) Kiadó (importáló) Kiadó (importáló) Kiadó (importáló)
Kiadó (importáló) Kiadó
8524 10 ** 8524 31 **
8524 32 ** 8524 39**
8524 40 **
8524 5* ** 8524 5* ** 8524 91 **
8524 99 **
8524 99 **
hasonló Hanglemez
(importáló) Kiadó (importáló) Gyártó (importáló)
2214 00 00 00
2
CD-ROM és más lézerrel olvasható lemez adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval Hangfelvételek CD-n
2233 00 00 00
1
2214 00 00 00
2
Kép- vagy mozgókép-felvételek CD-n, DVD-n lézerrel olvasható lemez más (nem adatfeldolgozási vagy hang-) jelekkel Mágnesszalag adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval Mágnesszalag hangfelvétellel (mősoros hangszalag) Mágnesszalag képfelvétellel (mősoros videoszalag) Mágneses és egyéb adathordozó lemez, más jelhordozó automatikus adatfeldolgozási (pl. számítógépes stb.) információkkal Hangfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) Kép- vagy mozgókép-felvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n)
2232 00 00 00
3
2233 00 00 00
1
Gyártó (importáló)
2214 00 00 00
2
2232 00 00 00
3
2233 00 00 00
1
Kiadó (importáló) Kiadó (importáló) Gyártó (importáló)
2214 00 00 00
2
Kiadó (importáló)
2232 00 00 00
3
Kiadó (importáló)
2464 00 00 00
1
Gyártó (importáló)
Kiadó (importáló) Kiadó (importáló)
Vegyi termékek (fotokémiai anyagok) 37** ** **
Fotokémiai anyagok (film, fotópapír, fotólemez, fotóvegyszer), kivéve a röntgenfilmet és a röntgenpapírt
25
Mőanyag dísztárgyak 3926 40 **
Mőanyagból készült szobor és más belsı díszítésre szolgáló tárgy
2524 28 30 00
3
Gyártó (importáló)
Gyártó (importáló) Gyártó (importáló)
Üveg és kerámia dísztárgyak 6913 ** **
Szobrocska és más dísztárgy kerámiából
2621 13 00 00
3
7013** **
Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (nem díszített ivópohár és üvegedény kivételével)
2613 13 00 00
3
Fém dísztárgyak
8306 2* ** 8440 10 ** 8442 ** **
8443** **
Kis szobor és más dísztárgy fémbıl (nem nemesfémbıl) Könyvkötı gép, beleértve a könyvfőzı gépet is Betőöntı vagy betőszedı, nyomódúc, nyomólap, nyomóhenger vagy más nyomólemezelıállítására szolgáló gép, készülék és felszerelés Nyomdaipari gép (ofszet-, magas- és mélynyomó, flexográfiai, tintasugaras stb. nyomógép) nyomdaipari segédgép, az automatikus adatfeldolgozó gép printere (nyomtatója) nélkül
2875 24 00 00
3
Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló)
2956 11 00 00
1
2956 12 00 00
1
2956 13 00 00 2956 14 00 00
1
Gyártó (importáló)
3001 12 00 00
1
Gyártó (importáló)
3001 21 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 41 00 00 3230 42 00 00 3230 43 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 31 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 32 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 33 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 50 00 00
1
Gyártó (importáló)
3220 11 00 00
1
Gyártó (importáló)
Írógép, másológép 8469** **
9009** **
Egyéb írógép (szövegszerkesztık és az automatikus adatfeldolgozó gép printere, valamint a Brailleírógép nélkül) Optikai rendszerő vagy kontaktfénymásoló és hımásoló készülék
Híradástechnikai termékek ex 8518** **
8519** **
ex 8520** **
ex 8521** **
ex 8522** **
ex 8525 ** **
Mikrofon és tartószerkezete, hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató, fülhallgató és kombinált mikrofon/hangszóró egység; hangfrekvenciás elektromos erısítı; elektromos hangerısítı egység, a polgári repülés készülékei kivételével Lemezjátszó, erısítı nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevı szerkezet nélkül Magnetofon és más hangfelvevı készülék, lejátszó szerkezettel vagy anélkül is, a polgári repülés készülékei kivételével Videofelvevı és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, a polgári repülés készülékei kivételével Kizárólag vagy elsısorban kép- és hangrögzítı és -lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévémősoradókészülék (vevıkészülékkel vagy anélkül), hangfelvevı vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is, kivéve a katonai és egyéb közszolgálati
ex 8525 30 **
8527 1* **
8527 2* **
8527 3* **
ex 8527 9* **
ex 8528** **
ex 8529 10**
ex 8529 90 **
(közcélú távközlési, tőzoltó, mentı stb.), polgári repülési adóberendezést Televíziós kamera (felvevı), állóképes videokamera és más videokamera felvevık, kivéve a közterületi forgalomellenırzés speciálisan csatlakoztatott (pl. helyhez kötött) kameráit Külsı áramforrás nélkül mőködı rádiómősorvevıkészülék, hangfelvevı vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, ideértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is Csak külsı áramforrásról mőködı, gépjármővekben használatos rádiómősor-vevıkészülék, beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is Más rádiómősor-vevıkészülék beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is Rádiótelefon és rádiótávíró-vevıkészüléke (mobiltelefon is), a polgári repülés készülékei kivételével Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádiómősor vevıkészüléket, hang- és képfelvevı vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, videomonitor és video vetítıkészülék, kivéve az egészségügyi, mővelıdési, kulturális, oktatási intézmények és a tömegközlekedés zártláncú hálózatának speciálisan csatlakoztatott készülékeit Antennák és antennareflektor összes típusa, valamint az ezek használatához alkalmas alkatrészek, a polgári repülés és a közcélú távközlési szolgáltatás készülékei kivételével Kép- és hangrögzítı és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével
3220 12 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 11 10 00
1
Gyártó (importáló)
3230 12 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 11 20 00
1
Gyártó (importáló)
3230 44 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 20 00 00
0,5
Gyártó (importáló)
3230 50 00 00
1
Gyártó (importáló)
3230 50 00 00
1
Gyártó (importáló)
334 030 00 00
1
Gyártó (importáló)
Fényképészeti eszközök ex 9002** ** ex 9006** **
Fényképészeti eszközök és tartozékaik, kivéve az orvosi, a kriminológiai, a földmérési és
9007** ** ex 9008** ** ex9010** **
hasonló hivatásfényképezés, valamint a mikrofelvételek készítésének és leolvasásának eszközeit, a félvezetıgyártás fényképészeti berendezéseit
Ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítı termék, mőalkotás, győjtemény, régiség 6702** **
3663 76 00 00
3
Gyártó (importáló)
3622 11 00 00
3
Gyártó (importáló)
7117** **
Mővirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekbıl készült áru Természetes vagy tenyésztett gyöngy, gyémánt és más drágakı, féldrágakı, szintetikussal vagy rekonstruálttal együtt, megmunkálva vagy osztályozva is, de foglalat vagy szerelés nélkül Ékszerutánzat
3661 00 00 00
3
7118** **
Érme
3621 00 00 00
3
ex 92** ** **
3630 00 00 00
1
9503 90 10
Zenei eszközök (hangszerek), alkatrészek és tartozékok nélkül Játékfegyver
3650 33 50 00
10
9504 10**
Tévéhez kapcsolható videojáték
3650 42 00 00
1
9504 20** 9504 30**
3650 43 00 00
10
ex 9504** **
Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal mőködı más játék, beleértve a tivoli játékot, a biliárdot, a különféle típusú játékkaszinó-asztalt (a tekepályafelszerelés kivételével) Pornó- és erıszaktartalmú videojáték
Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló)
3650 42 00 00
25
9504 40**
Kártya
3650 41 00 00
3
ex 9504** **
Pornó- és erıszaktartalmú kártya
3650 41 00 00
25
9505** **
Ünnepi, farsangi és különféle más szórakoztató tárgy, beleértve a bővésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is Kizárólag kézzel készített másolat mőalkotás (festmény, rajz, pasztellkép, kollázs, dekoratív tábla, metszet, nyomat, szobrászmővészeti alkotás) alapján Bélyeg, nem forgalomra szánt vagy forgalmon kívüli, bélyegzéssel ellátott boríték, hasonló filatéliai cikk Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai,
3663 71 00 00
3
3663 90 00 00
1
Gyártó (importáló)
3663 90 00 00
1
Kiadó (importáló)
3663 90 00 00
1
Forgalmazó
7101** ** 7102** ** 7103** ** 7104** **
ex 9701** **
9704** **
9705** **
Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló) Gyártó (importáló)
9706** **
történelmi értékő, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai, numizmatikai győjtemény vagy győjteménydarab Száz évnél idısebb régiség
(importáló)
3663 90 00 00
1
Forgalmazó (importáló)
II. SZOLGÁLTATÁSOK SZJ-szám
52.48.37 52.50.11 72.40-bıl 71.40.12 71.40.12-bıl 71.40.11-bıl 74.40 74.81 74.87.13 74.87.17.1 92.11.3-ból 92.12.1 92.12.1-bıl 92.13.1 92.13.1-bıl 92.20.1
92.20.1-bıl 92.32.1 92.33.1 92.34.1
Megnevezés
Mőalkotás-kiskereskedelem Régiség-kiskereskedelem Távbeszélı útján teljesített pornótartalmú emeltdíjas szolgáltatás Videokazetták-, DVD kölcsönzése Pornó- és erıszaktartalmú videokazetták, DVD kölcsönzése Hangkazetták, hanglemezek, CD-k, CD-ROM-ok kölcsönzése Hirdetés Fényképészet Divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás Személyek, mővek közvetítése Pornó- és erıszaktartalmú film-, video-, DVD-gyártás Film-, video-, DVD-lemez terjesztése Pornó- és erıszaktartalmú film-, video-, DVD-lemez terjesztése Film-, videovetítés, DVD-lejátszás Pornó- és erıszaktartalmú film-, videovetítés, DVD-lejátszás Országos és regionális rádió-, televíziómősor-szolgáltatás (kivéve a közszolgálati rádió- és televíziómősor-szolgáltatás, továbbá a közmősor-szolgáltatás) Regionális rádió-, televíziómősor-szolgáltatás Mővészeti kiegészítı szolgáltatás Vidámparki szórakoztatás Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás (kivéve a bábszínházi elıadás)
Járulékkulcs (%)
A járulék fizetésére kötelezett
1 1 25 3 25 3 1 1 1 1 25 2 25 2 25 2
Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Gyártó Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató
1 2 2 2
Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató Szolgáltató
III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY KIVITELEZÉSE ÉJ-szám
1211 1220 1230 1241 1242 1251 1252 2213
Megnevezés
Szállodaépületek Hivatali épületek Nagy- és kiskereskedelmi épületek Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek Garázsépületek Ipari épületek Tárolók, silók és raktárak Távolsági távközlı hálózatok és mőtárgyaik
Járulékkulcs (%)
A járulék fizetésére kötelezett
0,2 0,2 0,2 0,2
Kivitelezı Kivitelezı Kivitelezı Kivitelezı
0,2 0,2 0,2 0,2
Kivitelezı Kivitelezı Kivitelezı Kivitelezı
2224
Helyi (települési) távközlı- és elektromos hálózatok
0,2
Kivitelezı
