> A Balaton és környéke
besz állók árt ya A Balaton / 8 Észak és dél / 14 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park / 18
Hat borvidék ezernyi íze / 23 A múlt nyomában / 28 A régió követei / 33 Programajánló / 36
B e s z á l l ó k á r t ya
A Balaton Nyár, napfény, vitorlások százai a vízen – a képeslapokról jól ismert Balaton. Ami önmagában is indulásra csábít, de a kirándulás, üdülés tervezésekor nem árt tudnunk: a Balaton vidéke sokkal többet kínál ennél. Évezredek történelmének nyomait fedezhetjük fel – az emlékek a római kortól a honfoglaláson át vezetnek egészen a fürdőkultúra XIX. századi kialakulásáig, sőt tovább napjainkig, amikor a tópart arculata ismét átalakulóban van.
A Balaton, amelyet ma 595 négyzetkilométeres kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavaként ismerünk, húszezer évvel ezelőtt csupán kisebb, egymással alig összefüggő tavacskák hálózatából állhatott. Ezt láthatták azok az embercsoportok is, amelyek jelenlétéről a legrégebbi korokba visszavezető régészeti leletek tanúskodnak: Lovas mellett, az északi parton az emberiség történetének egyik legrégebbi, 35-40 ezer éves vörösagyag festékbányáját tárták fel, benne az ősemberek által használt csonteszközökre találtak. Álltak már ekkor azok a vulkáni hegyek, amelyeket ma Badacsonyként, szigligeti Várhegyként, Szent György-hegyként ismerünk, de alakult már a vulkáni utóműködés eredménye> A B alaton és környéke
A B a l at o n
Régmúlt földtörténeti korokat idéznek a Balaton vidékének tanúhegyei
ként a Tihanyi-félsziget gejzírmezője (>> 60. o.) is – a természeti jelenségeket ma megcsodálhatjuk a rajtuk vezető tanösvényeken (>> 60. o.). A tanúhegyek mögött a kőtengerek (>> 22. o.) vidéke nyílik, kialakulásuk a Pannon beltengerrel hozható kapcsolatba, amely 2,5 millió évvel ezelőtt hullámzott ezen a tájon. Ez a terület is védett természeti kincse ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak (>> 18. o.). Az őskortól nagy ugrás a kelta törzsek feltűnése a tóvidéken, a legnagyobb változást azonban a Római Birodalom pannóniai terjeszkedése jelentette (e korból már jelentős számú emlék maradt fenn) – ám ekkor már az időszámításunk utáni I. évszázad első évtizedeiben járunk. A Balaton, illetve a rómaiak nyelvén a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
Lacus Pelso környékén komoly méretű villagazdaságok épültek – az évezredes birtokrendszer felépítését a balácapusztai (>> 73. o.) antik romterület tárja elénk.
A Balaton számokban
> Területe: 595 km2 > Átlagos vízmélység: 3 m > A legmélyebb a „Tihanyi-kút”: 12,2 m > A partvonal hossza: 235 km > Legkeskenyebb a Tihany–Szántód szoros: 1,1 km
> Legszélesebb Balatonfűzfő és SiófokSóstó között: 16,69 km
> Hossza Fenékpuszta és Balatonakaratytya között: 78 km
> Átlagos vízmennyiség: 1800 millió m3
B e s z á l l ó k á r t ya A borvidékeire (>> 23. o.) büszke régió első szőlőültetvényeit is a rómaiak telepítették, és a tó vizének szabályozására elsőként ők tettek kísérletet a mai Siófok partjánál. A lovas nomád népek elleni védekezésül légiós táborok, erődök épültek a „balatoni római korban”, ám a hatalmas fenékpusztai (>> 142. o.) erődítmény sem tudta megállítani a keletről érkező avarokat. Ez a népcsoport vette át a fennhatóságot évszázadokra a terület fölött, mígnem egy újabb birodalom, a frank is szemet vetett a vidékre. Megszerzésére Nagy Károly Pribina morva fejedelemmel szövetkezett, aki a szolgálataiért jutalmul kapott KisBalaton (>> 128. o.) mocsaras vidékén, Zalaváron alakította ki székhelyét. Ott fo-
Visszhang és kecskeköröm
A Tihanyi-félszigetnek már a XIX. század közepén turistacsalogató szenzációja volt a visszhang és a kecskeköröm – ebben pedig alighanem jelentős szerepe volt Garay János költőnek, aki meseszerű regét írt keletkezésük történetéről. A visszhang jelensége valójában a XVIII. század közepe, a jelenlegi apátság felépítése óta létezett. A Visszhang-dombon felállított 10
> A B alaton és környéke
gadta a térítő úton járó Cirillt és Metódot, ahol 870-ben az akkori Kárpát-medence legnagyobb keresztény temploma, a Szent Adorján bazilika (>> 142. o.) már állt. A frank-morva uralomnak a magyarok vetettek véget: 900 körül érkeztek, majd foglalták el a Veszprémtől a Kis-Balatonig terjedő vidéket. A honfoglalást idézi a hajdani vezérek – Kál, Jutas, Fajsz – nevét viselő települések a Káli-medencében. De „bekerítették” a tóvidéket déli irányból is – erre a Koppány vezér szálláshelyeként számon tartott Kupavár (>> 146. o.) emlékeztet Somogyváron. A pogány hit védelmezőjének birtokán egy évszázad múltán azonban már keresztény monostort (>> 146. o.) építtet a szentté avatott László ki-
„Echo-kőtől” elkiáltott szavak az apátság északi oldaláról verődtek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A hang ereje a XX. század elejére egyre csökkent: „hangfogóvá” vált a domb és a templom közé ültetett fák növekvő lombkoronája. A visszhangot napjainkban is csak kora tavasszal, szélcsendes időben lehet „szóra bírni”. A másik nevezetesség, a „tihanyi kecskeköröm” pedig nem más, mint az ezen a területen is hullámzó Pannon-tengerben élt kagyló, a Congeria ungula caprae maradványa: páncéljának kemény, karomhoz hasonló, háromszög formájú csúcsa. Kecskekörmöt – bár egyre ritkábban– ma is találni a tóvidéken, ám nemcsak Tihanynál, hanem a déli parton is, főleg Szántód és Fonyód környékén.
A B a l at o n
Baláca ünnepi órái, amikor az antik kor hangulatát elevenítik fel a római villa romjai között
rály. Mintául az egy emberöltővel korábban alapított tihanyi apátság (>> 54. o.) szolgálhatott, amelyhez az első magyar nyelvemlék kötődik: I. András alapítólevelét (>> 56. o.) – másolatban – a király sírja mellett, az apátság altemplomában olvashatjuk. Mennyire szembeötlő azonban a különbség az altemplom szikár román stílusa és a fölötte magasodó díszes barokk templomépület között! Nem véletlenül: az eredeti XI. századi tihanyi kolostortemplomot a XIII. század első felében tatár, majd három századdal később török támadások érték. Ezekben az időkben a kereszténység megszentelt helyei váltak rommá: a somogyvári monostor, a dörgicsei templomok (>> 81. o.), a nagyvázsonyi bencés apátság (>> 79. o.), amelyet a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
vázsonyi vár (>> 70. o.) ura, a legendás hadvezér, Kinizsi Pál alapított. A vidék hegycsúcsait megülő végvárak – Szigliget (>> 104. o.) és Csobánc (>> 107. o.) –, amelyek bevehetetlenül állták a török hódítók ostromát, mégis rommá váltak. Felrobbantásukra – II. Rákóczi Ferenc felkelőitől tartva – az 1700-as évek elején Habsburg Lipót császár adott parancsot. A törökök másfélszáz éves uralma után a vidék a XVIII. században kezdett magához térni: a földművelés és a halászat mellett a szőlőtermesztés lett a tóparton élők legnagyobb eltartója. A dombokra felfutó ültetvények között meghúzódó számtalan présház és pince építészeti különlegességeik mellett napjainkban a bórkóstolás és a helyi gasztronómia megismerésének legeredetibb
11
B e s z á l l ó k á r t ya helyszínei. Ezt mintegy kiegészítik a hagyományos bortermelő településeken – Balatonfüreden, Badacsonyban, Balatonbogláron – a nyár vége felé és ősszel megrendezett bornapok, szüreti mulatságok (>> 40. o.). A népi építészet XVIII–XIX. századi örökségének számos szép emlékét láthatjuk ma is az északi parton: műemléki igénnyel felújított, fehérre meszelt falú, oromdíszes, nádfedeles parasztházakat Paloznakon, Salföldön, a Káli-medencében Kővágóőrs, Kékkút, Szentbékkálla környékén, vagy a „Művészetek Völgye” (>> 36. o.) apró falvaiban. A völgyekben futó patakok mentén tucatnyi vízimalom állt Örvényes, Zalaszántó és Kapolcs felé. A Balaton-vidék legismertebb néprajzi egysége pedig a somogyi tájon található Buzsák, amely napjainkig élő népművészetéről, hagyományairól nevezetes. A XVIII. század vége egy új, felvilágosult szellemű korszak nyitánya volt a Balaton mellett. Igaz, ehhez egy olyan személyiségű földbirtokosnak kellett hazaköltöznie
Kapolcs, a Művészetek Völgye
12
> A B alaton és környéke
Bécsből, mint amilyen I. Festetics György (>> 33. o.) volt. Nem csupán a családi kastélyt (>> 118. o.) bővítette, hanem szellemi központtá tette Keszthelyt: iskolákat alapított, hajóépítésbe kezdett, és előrelátásának köszönhetjük, hogy a Hévízi-tó (>> 132. o.) idővel gyógyfürdőhellyé lett. Írókkal és költőkkel útjára indította a Helikoni Ünnepségek (>> 38. o.) sorozatát, amelynek szellemiségét a Dunántúl első kőszínházát felépítő Kisfaludy Sándor és Pálóczy Horváth Ádám (>> 33. o.) vitte tovább a savanyú gyógyvizének köszönhetően egyre keresettebb gyógyfürdőhellyé váló Balatonfüredre. Ez a város lett a kor társasági életének központja, amelyet az Anna-bálok (>> 36. o.) napjainkig tartó hagyománya idéz fel. A füredi kikötőből futott ki 1846 szeptemberében a Kisfaludy névre keresztelt gőzhajó, hogy Keszthelyről, Alsóörsről, Keneséről, majd Siófokról a fürdőhelyre szállítsa az utasokat. A hajóforgalom megindulása egy új fürdőélet csíráját hordozta magában, amelyet a déli part mentén kiépülő vasútvonal bontakoztatott ki – nyomában a XIX. század végére újabb települések és fürdőtelepek nyíltak meg a bővülő vendégforgalom előtt. A tó tradicionális fürdővárosai mellé ekkor zárkózott fel újabb központként Siófok és Fonyód – s végül követelt magának a XX. század elejére fürdőéleti szerepet a part valamennyi falva és kisvárosa, külön-külön kialakítva saját partszakaszát a fürdőzők és a vízi sportok szerelmesei számára. A tavat a körbefutó kerékpárúton (>> 207. o.) járva látványos változásnak lehetünk szemtanúi. A tópart arculatát átala-
A B a l at o n
A hajósélet különös hangulatát érezhetjük meg a tó körüli kikötőkben
kítják az egymás után épülő, és újabb fajta fürdőstílust meghonosítani szándékozó wellness-szállodák, amelyek a hagyományos nyári szezonon túl is kínálnak fürdőszolgáltatásokat. Láthatjuk, hogy a Balatonon a tradicionális vitorlázás mellett mára olyan különleges sportok is meghonosodtak, mint a drótkötélpályás vízisí, a széllovaglás, a kite-surf, a golf, de nyílt a tóhoz közel kalandpark és bobpálya is az izgalmat keresők igényeit kiszolgálva. Kalandot pedig a természet is kínál: a Csodabogyós-barlang (>> 98. o.) természeti csodáit például csak azok előtt tárja fel, akik vállalják, hogy olykor hason csúsznak át a barlang termeit összekötő hasadékokon. A mai Balaton természetesen nem lehet ugyanaz, mint amelynek hangulatáról a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
XIX–XX. század fordulóján itt nyaraló írók és költők „fürdőleveleket” írtak – ellenben a tó természeti világa, a színét a halvány zöldtől a haragos kékig váltó víz, a hajnalok párás pasztelljei, a naplemente aranya, vagy éppen a tomboló vihar szürkéje hasonló ahhoz, mint amilyennek azt Egry József (>> 34. o.) fél évszázaddal ezelőtt megfestette. Az állandóság és a változás kettőssége a romantika évtizedeiben felbukkant jelzővel békíthető ki: „ezerarcú” tóvidék; ahol az állandó értékeket a természet, az épített örökség, a történelmi és historikus emlékek, míg a változást a korszellemhez igazodó, folytonosan átalakuló parti üdülőterületek jelentik. Így alakult évszázadokon át, és alakul ma is a Balaton.
13
B e s z á l l ó k á r t ya
Észak és dél A sekély déli partszakasz a kisgyermekes családoké, a hamar mélyülő északi az úszóké. A fürdés szempontjából markánsan különböző Balaton-part lehetőségeihez másfél évszázada alkalmazkodnak a kellemesen felmelegedő vizű, vigyázott vízminőségű tóhoz érkezők. Az időjárás szeszélyei miatt napjaink nyaralóinak már nem kell lemondaniuk a fürdésről rossz időben sem: élmény-, wellness- és gyógyfürdők kínálnak ilyenkor kellemes időtöltést északon csakúgy, mint délen.
14
A Balaton mellé érkezőnek mi sem természetesebb, mint hogy a tóparton fürödni lehet – a balatoni nyaralás strandolásainak, a vitorlázásnak, a hajókázásnak az élményét generációk adják át egymásnak. A XIX. század elején azonban még nem így volt: a gyakori vízszintingadozások miatt sokszor azt sem lehetett tudni, hogy egyik évről a másikra hol húzódik majd a part vonala. Fonyód környékét és a Nagybereket (>> 155. o.) magas vízállások idején az 1800-as évek közepén is nyílt víz borította. Hogy fürdőterületek alakulhattak ki ezen a partszakaszon, az a Budapestet Fiumével összekötő Déli Vasút 1861-es megépítésének köszönhető: a tó terjeszkedésének először a vasúti töltés szabott határt, majd az ennek védelmére kiépített Sió-csatorna, amely zsilipjeinek segítségével stabilizálni lehetett a tó vízszintjét. > A B alaton és környéke
Észak A szeszélyes déli part helyett a balatoni fürdőkultúra gyökereit az északi parton kell keresni: Balatonfüreden. A gyógyhatású savanyúvíz-fürdő már a XVII. században vonzotta ide a gyógyulni vágyókat, így természetes, hogy a városka száz év múltán helyet adott a polgárosodó Magyarország új divatjának, a tavi fürdőzésnek is. Vörösfenyőből itt ácsolták az első balatoni fürdőházat, és a Kisfaludy gőzhajó 1846-tól rendszeresen szállította is hozzá a fürdővendégeket. A füredinél jóval később, 1892-ben készült a keszthelyi fürdőház, a Szigetfürdő, ám ekkorra már közel volt Siófok fürdőtelepének átadása, amely a szórakozásra és a társasági életre a korábbi fürdőhelyeknél több lehetőséget kínált. A partszakasz hamar népszerűvé vált, amihez az is hozzájárult, hogy a
Fürdési szabályok
>
Csak kijelölt strandokon, partszakaszokon szabad fürdeni – más területeken nem tudni, hogy a víztükör alatt milyen, sérülést okozó tárgyak vannak!
> A Balaton élő víz, ezért fürdés előtt
lehetőleg zuhanyozzunk le, mossuk le magunkról a napolajat!
> Soha nem szabad felhevült testtel, és ismeretlen mélységű vízbe ugrani!
> Ha mód van rá, ne fürödjünk egyedül! > Erős déli napsütésben – 11–15 óra
közötti – inkább húzódjunk árnyékba!
> Gumimatracon nem szabad elaludni – könnyen elsodorhat a szél, és napszúrást kaphatunk!
www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
és dél
hirtelen mélyülő északival szemben délen lassan mélyül a meder, ami biztonságosabb fürdőhelyet kínál a kisgyermekes családok számára. A sekély víz pedig hamarabb felmelegszik, kánikulai napokon akár 27-28 Celsius-fokra is! De legyen bár különbség észak és dél között, a Balaton mintegy 235 kilométeres partja napjainkra majdnem egyetlen összefüggő fürdőterületté vált. A közel ötven szabad- vagy fizetős strand közül választani sokféle szempont szerint lehet, de ahol a fürdővendég a Kék Hullám Zászlót látja, ez jelzi számára, hogy minősített, színvonalas fürdőhelyre talált. Kiváló vízminőség, tisztaság, színvonalas vendéglátás, kulturált és akadálymentes környezet pedig több mint háromtucat Balaton-parti strandon várja a fürdőzőket. A strandok és sétányok a Balaton közösségi színterei is: nyaranta számos szórakoztató, zenei és gasztronómiai rendezvénnyel várják a nyaralókat. Több strandon a vízi sportok legkülönbözőbb válfajai űzhetők a szél-
15
B e s z á l l ó k á r t ya
Ha hideg a Balaton, várnak a melegvizes fürdők
lovaglástól az evezésig – természetesen a fürdőzőktől elkülönítve. Miután a tavon motoros vízi járművet tilos használni, három drótköteles vízisípályát is kiépítettek: Siófokon, Füreden és Vonyarcvashegyen. A változatos szélviszonyok, az olykor meglepetésszerűen érkező erős szelek miatt a balatoni időjárás-jelentés legfontosabb információja a viharjelzés, amelyre mindenkinek figyelemmel kell lennie! A pillanatnyi szélhelyzetről a tó körül elhelyezett nagy fényerejű lámpák villogó fénye tájékoztat: az erős szél közeledését percenként 45, a fokozott veszélyt a 90 felvillanás jelzi. Az előbbi esetén nem szabad parttól 500 méternél messzebbre eltávo-
VIHARJELZÉS A BALATONON Fokozat
Alapfok
Első fokú viharjelzés (percenként 45 villanás)
Másodfokú viharjelzés (percenként 90 villanás)
16
> A B alaton és környéke
Szélerősség
A víz viselkedése
Gyenge légmozgás (0-15 km/ó)
A víz teljesen sima.
Mérsékelt szél (15-25 km/ó)
A víztükröt gyenge fodrok, hullámok borzolják.
Élénk szél (25-40 km/ó)
Kisebb és közepes hullámok jelentkeznek.
Erős szél (40-60 km/ó)
Nagyobb hullámok jelennek meg, csónakkal ilyenkor már csak partközelben lehet tartózkodni. Ez a gyakorlott szörfösök szele.
Viharos szél (60-80 km/ó)
Nagy, tarajos hullámok jelennek meg. Csónakok nem mehetnek a vízre, nagyobb vitorlások is csak a megfelelő óvintézkedések mellett.
Erős vihar (80-100 km/ó)
Hatalmas hullámok jelennek meg, a hullámok tetejéről elporzik a víz. A motoros hajóknak is partra kell térniük.
Orkán (100 km/ó fölött)
Vízfüggöny jelentkezik: a látótávolság gyakorlatilag 0 méter a víz fölött. Csak speciális mentőhajók mehetnek a vízre.
Észak
és dél
Az északi és a déli part között a legegyszerűbb közlekedési eszköz a hajó
lodni, az utóbbinál saját érdekében már senki nem lehet a vízen, hiszen a viharos szél – amely a déli parton 1-1,5 méteres hullámokat is hozhat – vitorlást, csónakot, gumimatracon fürdőzőt percek alatt távol sodor a parttól! A tó másik állandó „védelmi rendszere” a bólyasor: azon túl már igen mély, és nem az úszóké, hanem a hajóké a víz. Egyébként is: vízi jármű kísérete nélkül nem szabad a déli parttól 1000 méternél, az északi parttól 500 méternél messzebbre úszni. A Balaton népszerű fürdőtóvá válása elsősorban annak köszönhető, hogy a tó körzetében körülbelül 2000 órát süt évente a nap, a csapadék június–augusztusban, a hagyományos fürdőszezonban általában nem jelentős – ebben a tapasztalatban bízhatnak a nyaralni indulók. Előfordulwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
nak persze hűvösebb, esős, szeles napok, amikor visszahűl a tó vize. A fürdőzésről nem kell lemondani akkor sem, amikor a Balaton barátságtalanabb arcát mutatja: fel lehet keresni az élményfürdőket, vízi kalandparkokat – Balatonfüred mellett ilyen az Annagora (>> 77. o.), Siófokon a Galérius (>> 193. o.), Kehidakustányban a Kehida Termál (>> 140. o.) –, de a szokásosnál is jobban megtelnek ilyenkor a környék gyógyfürdői Hévízen (>> 132. o.), Zalakaroson (>> 140. o.) és Marcaliban (>> 167. o.). A tapasztalatok szerint a balatoni fürdésre alkalmatlan napokon látogatják a legtöbben a környék történelmi nevezetességeit, kirándulnak a természeti látványosságokhoz, ezért ilyenkor nagy forgalomra kell számítani a közutakon és két partot a vízen összekötő hajókon, kompon is.
17
B e s z á l l ó k á r t ya
A Balaton-felvidéki nemzeti park A Balaton és környéke Magyarország egyik legjelentősebb természeti és kultúrtörténeti értékeket felvonultató tája. Különleges már maga a Balaton is, amely 595 négyzetkilométernyi vízfelületével Közép-Európa legnagyobb tava.
A Tihanyi-félsziget – mélyen benyúlva a tóba – két karakteres részre osztja a Balatont. A keleti medence jóval szélesebb, a Fűzfői-öböl és Balatonvilágos között eléri a 15 kilométert, míg a keskenyebb, de
18
> A B alaton és környéke
hosszan elnyúló nyugati medence partjai 4-7 kilométerre fekszenek egymástól. A tó sajátos összetételű, enyhén alkáli, kálcium-, magnézium- és hidrokarbonátos vize felszínalatti forrásokból, és mintegy
130 vízfolyásból táplálkozik. A parti, valamint a feltöltődő részein változatos fajú sásokkal, gyékényfélékkel vegyes nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény- és állatvilágot rejt. Az iszapos fenék jellegzetes állatai a különböző puhatestűek és férgek. A rovarfajok közül kiemelhető néhány védett szitakötő. A tóban mintegy 30 halfaj él. A legjellemzőbb a fogassüllő, valamint a Balaton „védjegy” hala, a garda. A meder és a parti zóna jelentős számú kétéltűnek és hüllőnek is otthona. A Balaton a Natura 2000 hálózat része és a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi. Az oltalom nem véletlen, hiszen a környék több száz madárfajnak jelent költő- és táplálkozóhelyet, a vonulási időszakban és télen pihenőhelyet. Az emlősök számára ugyancsak fontos élőhely a tó és nádasai az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól,
Ökoturizmus
Természetjárásra, túrázásra, kerékpározásra, barlangászásra számos lehetőséget biztosít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park bemutatóhelyei „mozaikosan” helyezkednek el. Minden helyszín más-más élményt kínál, mintegy illusztrálva a vidék sokszínűségét. Az egyes helyszínek turisz-
www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
A madárvilágot nemzetközi egyezmények is védik
a halat zsákmányoló vidrán át, a víz felett csapongva repülő-vadászó denevérekig. A Kis-Balaton (>> 128. o.) nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magas sásosokkal, fűz- és égerligetekkel váltakoznak. A terület botanikai ritkasága a
tikai programjait különböző célcsoportok szerint ajánlja, ennek megfelelően találhatja meg szórakozását a parkba érkező család valamennyi tagja, az oktatási program keretein belül érkező diák, a természet jelenségei iránt érdeklődő amatőr természetbúvár és a természetre kíváncsi, általános érdeklődésű kiránduló. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának eseménynaptárában a családi délutánoktól, a biotermék- és kismesterség bemutatókon át a nyílt túrákig a rendezvények széles skálája megtalálható. Az aktuális információkat internetes honlapjukon találja meg az érdeklődő. 19
B e s z á l l ó k á r t ya ezt is jó tudni! A Balaton Régióban számos országos jelentőségű védett természeti terület található:
> a Tapolcai-tavasbarlang (>>
92. o.) felszíne Természetvédelmi Terület a barlang járatait védi
> a Keszthelyi Kastélypark Természetvédelmi Terület, a XVIII. században épült Festetics-kastély (>> 118. o.) angolparkja
> a Hévízi-tó (>> 132. o.) Természet-
védelmi Terület Európa legnagyobb meleg vizű tavát óvja
> a Zalakomári Madárrezervátum
Természetvédelmi Terület égeres erdője, ritka madarak – rétisas, fekete gólya – fészkeivel
> a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület, amely a Balaton egyik ártéri öble volt
> a somogyvári Kupavár-hegy
Természetvédelmi Terület, amelyet elsősorban kultúrtörténeti értékei miatt hozták létre, védi a Kupavárat körülvevő földsáncrendszert és az itt található kolostoregyüttest (>> 164. o.)
> a Látrányi Puszta Természetvédelmi
Terület, amely a Balaton környékének egyetlen valódi homokpusztáját védi
> a Balatonkenesei Tátorjános
Természetvédelmi Terület (>> 53. o.) a tátorján növény egyik utolsó hazai menedéke a Soós-hegyen
> a Balatonfüredi-erdő Természet-
védelmi Terület hangulatos szurdokvölgyek, kisebb barlangok, fehér dolomit- és mészkősziklák, források vidéke
20
> A B alaton és környéke
világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, vagy a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló védett lápi csalán, és számos orchideafaj. Madártani szempontból a Kis-Balaton országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő terület. Az eddig megfigyelt madárfajok száma eléri a 230at. Az emlősök közül a vidrának jelentős állománya él ezen a vidéken, de megemlítendő az északi pocok jelenléte is. A védett halfajok közül a lápi póc és a réti csík tömegesen fordul elő a Kis-Balatonban. A Balaton környékének legkarakteresebb része a Balaton-felvidék, ahol a kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei – a változatos morfológiának köszönhetően – hegyvidéknek tűnnek. Az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja itt, ezen a peremhegy-vonulaton találkozik egymással. Tovább színesíti az élővilágot, hogy számos délies flóraelem a Balaton-felvidéken éri el elterjedési területének északi határát. A régió kedvező természeti adottságait már korán felismerték és több értékes terület került védelem alá: 1942-ben a Tapolcai-tavasbarlang (>> 92. o.), 1952-ben – az országban elsőként – a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet hozták létre, majd 1997-ben megalakult a mintegy 57 000 hektár kiterjedésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park által védett terület földtani adottságai igen változatosak. A Tihanyi-félszigeten különleges jelentőségűek a gejzírképződmények, amelyek hévízforrások vizéből keletkeztek – e látványosságokat járja be a Lóczy gejzír-ösvény (>> 60. o.). A Káli-medencében a geológiai múlt orszá-
A B a l at o n - f e lv i d é k i N e m z e t i P a r k gosan is egyedülálló emlékei a hatalmas és bizarr formájú sziklákból álló kőhátak és kőtengerek (>> 89. o.). Badacsony és Tapolca környékén vulkáni tanúhegyek uralják a tájat, amelyek nevezetes képződményei a bazaltoszlopok, az úgynevezett bazaltorgonák. A Keszthelyi-hegységben változatos dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások egyaránt találhatók, de különlegesek az itt megfigyelhető karsztjelenségek, a barlangok, víznyelők, töbrök. A Kovácsi-hegy és Tátika a Keszthelyihegység bazaltvidéke, ahol 10 méternél is magasabb bazaltfalak ékesítik a tájat. Ritka látványossága ennek a tájnak a Kovácsi-hegyen látható Bazaltfolyosó (>> 205. o.). A Balaton-környék növényzetét a nagyfokú változatosság, valamint az átmeneti jelleg határozza meg. A Tihanyi-félsziget eredeti növényzetében például sok délies hatás figyelhető meg, amelyet olyan növények jellemeznek, mint a hártyás galambbegy, a borzas szulák és a sáfrányokra emlékeztető vetővirág. A Pécselyimedence és peremhegyeinek növényzete főként tölgyesekből és bokorerdőkből áll. Bennük nagy tömegben él a nagyezerjófű, a madárfészekkosbor és a bíboros kosbor. A Káli-medencében számos olyan területet találni, ahol a hegyekből előtörő víz a talajt csaknem egész évben nedvesen tartja. Az így létrejött láprétek számos védett növényfajnak jelentenek menedéket. Ezek közé tartozik többek között a szibériai nőszirom, a széleslevelű gyapjúsás, valamint számos orchidea-féle. A láprétek sorából külön kiemelendő a Sásdi-rét, amely egy nevezetes jégkori maradványnövény, a lisztes kankalin stabil élőhelye. A Badawww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
Kápolnapuszta: bemutatóhely és bivalygénbank
csony és Tapolca környéki vulkáni tanúhegyek melegebb délies erdőinek védett szubmediterrán kúszónövénye a pirítógyökér. A Szent-György-hegyen fordul elő a hazánkban csak itt élő kis mediterrán páfrány, a cselling. A Tapolcai-medence láprétjein meglepően nagy egyedszámban tenyészik a lápi nyúlfarkfű és az illatos hagyma, de unikális érték az itt élő fokozottan védett mocsári kardvirág. A Keszthelyi-hegység dolomittömege hazánk egyik legszínesebb élővilágú vidéke, amelyben a mediterrán-jellegű rétektől kezdve, a tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig, igen sok élőhelytípus megtalálható. Közel 80 védett növényfaj található itt, köztük nősziromfélék, az adriai sallangvirág, a gérbics, vagy a Szent István-király szegfű.
21
B e s z á l l ó k á r t ya
A hegyestűi bemutatóház a „geoturizmus” központja
A nemzeti park területének állatvilága – a növényvilághoz hasonlóan – átmeneti jellegű. A Tihanyi-félszigetnél határozott mediterrán hatást jelez a gerinctelenek
Bakony–Balaton Geopark
A Balatontól északra fekvő, és a Bakonyig mintegy 1600 km2-es területen fekvő Bakony–Balaton Geopark a páratlan tájképi értéket képviselő, vulkáni eredetű tanúhegyeket, a Káli-medence kőtengereit, a Keszthelyi-hegység és a Bakony barlangjait, az úrkúti őskarszt és a darvastói felhagyott bauxitlencse különleges sziklavilágát, a Tési-fennsík sajátos karsztjelenségeit, vagy éppen a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyet egyaránt magában foglalja. A geopark létrehozását a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága koordinálja, központját a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen (>> 108. o.) alakítják ki, ahol geojátszóházzal, izgalmas programokkal várják majd a „geoturistákat”. 22
> A B alaton és környéke
előfordulása, míg a Pécselyi-medencében a terület nagyságához képest rendkívül gazdag cincér- és futóbogárfaunát találni. Közülük több a hazai bogárvilág ritkaságainak számít – ilyen például Arias díszbogara. A Káli-medencének természetvédelmi szempontból jelentős a lepkefaunája, mintegy 90 fajt mutattak ki a kutatók. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge állandó populációja. A Tapolcai-medence tanúhegyeinek meleg szikláin sokféle gyík él, gyakori a zöld gyík és a lábatlan gyík. A Keszthelyi-hegység jó denevér élőhely, ami az itt található barlangoknak köszönhető. A Csodabogyós-barlangban (>> 98. o.) él többek között a kis patkósorrú denevér, a korai denevér és a fehértorkú denevér. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot területének páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei szinte szabadtéri múzeummá avatják. Megtalálhatók benne a római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a paraszti gazdaságok, vízimalmok, pincék, nemesi kúriák és egyházi épületek, amelyek szerves részei a tájnak és meghatározzák annak hangulatát. praktikus Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Cím: Csopak, Kossuth u. 16. Tel.: 87/555-260; Turisztikai és Oktatási Osztály: Tel.: 87/555-291 Fax: 87/555-261 E-mail:
[email protected] Honlap: www.bfnpi.hu; bfnp.nemzetipark.gov.hu
H at
borvidék ezernyi íze
Hat borvidék ezernyi íze Nem létezik olyan, hogy balatoni bor. Hogy is lehetne, mikor északon (bazalt)hegyek oldalában, délen löszös-agyagos dombokon nevelkedik a szőlő? De épp ez a vidék egyik gyönyörűsége. Szinte minden megtalálható itt, ami egy borkedvelőnek – és ínyencnek – csak eszébe juthat. Azonban van egy alapszabály: a nagy hagyományú boros vidéken helyi specialitáshoz helyi bort illik inni, lehetőleg magyar szőlőfajtából…
Mintha csak egy gurman rendezte volna össze így a dolgokat a Balaton-vidékén! Hol érdemes halat enni, ha nem a vízparton? Márpedig a halas ételek többsége fehérbort kíván – és fehérboros szőlőknek kiváló a mikroklíma, leginkább azok teremnek itt. Kivételek természetesen vannak: a „legkirívóbb” a kilencven százalékban fehérboros Füred-Csopak borvidék két „renitense”: Dörgicse, ahol kiváló rozét, illetve Tihany, ahol nagy vörösborokat termelnek. A zalai dombokon gazdálkodó, balatonmellékinek nevezett, és a déli partot kísérő balatonboglári borvidék már vegyes profilúnak is tekinthető, de azért ezeken is a fehérborok a meghatározók. De mennyire mások ezek a fehérek! És nemcsak amiatt az általános tapasztalat www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
23
B e s z á l l ó k á r t ya miatt, hogy ha más a dűlő vagy az évjárat, akkor más a bor is… Öt külön borvidék található a Balaton körül: BalatonfüredCsopak, Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonmelléke, Balatonboglár – ezekhez kapcsolódott (földrajzi közelsége és borainak tüze, szelleme miatt) a Somló-hegy, amikor megalakították a Balaton Borrégiót. Bár a piacon való megjelenést, az érdekképviseletet hatékonyabban segíti a nagyobb terület (a régió), a borkínálat sokszínűségét jobban át lehet tekinteni a borvidékek bejárásával. Kezdjük a tótól legtávolabbival, ami egyben a legkisebb, és az egyik legnevesebb: a somlói borvidékkel. A tisztán fehérboros, mindössze a majdnem tökéletes csonkakúp alakú alvó vulkán lejtőit magába foglaló borvidék jellemző fajtáiból – furmint, olaszrizling, hárslevelű, rajnai rizling,
Borházak bújnak meg a szőlőhegyek szoknyáján
24
> A B alaton és környéke
juhfark, tramini – nagy alkoholtartalmú, kemény borok születnek. A legnevesebb a juhfark és a furmint, ezek is, mint itteni társaik, tipikus óborok: hosszú ideig érnek, lassan öregszenek. A hiedelem szerint somlóit kell inni a nászéjszakán, ha fiúgyermeket szeretne a pár. Hamvas Béla viszont tipikusan bölcs magányú bornak nevezte. A tóhoz közelítve először a Balaton-felvidékre érünk, ami borvidékként az egyik legfiatalabb, ám bortermesztő vidékként éppolyan régi hagyományai vannak, mint a többieknek a Balaton környékén: a rómaiakig, majd a kora középkorban betelepülő szerzetesekig vezethető vissza a története. Ezt a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, illetve a hegyek közötti medencék oldalain (köztük a Káli-medence lejtőin) elterülő borvidéket az adottságok különbözőségei miatt három körzetre osztották: a kálira, a balatonedericsi-lesenceire és a cserszegire. Azért sok közös is van az egyéni árnyalatokat hordozó területekben! Például, hogy egyetlen vörös fajta, a zweigelt ültethető a jellemző fehérek, az olaszrizling, a chardonnay, a tramini, a rizlingszilváni, a szürkebarát, az ottonel muskotály és a cserszegi fűszeres mellett. (Hol máshol emlegetnék ilyen büszkén a Bakonyi Károly által az Irsai Olivérből kinemesített, igen illatos cserszegi fűszerest, mint azon a borvidéken, amelyhez a névadó Cserszegtomaj tartozik?) Közös az is, hogy az itteni borok testesek, ízben gazdagok, finom illatúak és élénk savúak. Ez a borvidék szinte körbeöleli a következőt, a Balaton-mentiek közül a legnagyobb hírűt, a Badacsonyt. Egybeforrt ezzel a névvel a „koporsó” alakú hegy képe
H at
borvidék ezernyi íze
A borturistáknak van miből választaniuk a Balaton-környék pincéiben
és a szürkebarát fogalma. Pedig ha valahol, akkor itt érdemes számon tartani, hogy a hajdani vulkánok melyik „gyermekén”, a Badacsonyon, a Gulácson, a Csobáncon vagy épp a Szent György-hegyen termette a szőlő! Hiszen az „istenek nektárjának” is nevezett badacsonyi bor legalább annyi árnyalatú, ahány istenséget ismertek a régi rómaiak… Bár a leghíresebb a szürkebarát, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling, amiből jó évjáratban aszú, de legalábbis késői szüretelésű bor is készül. Ismert az itteni szemelt rizling is – ha pedig kéknyelűre bukkanunk, azt becsüljük meg! Kuriózumnak számít, mert keveset termő fajta, ám fűszeres bora nemes eleganciájú. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
A badacsonyival határos, és ugyancsak rangos a Balatonfüred-Csopak borvidék. Kettős neve már sejtet valamit abból, milyen nehéz meghatározni a karakterét – ám a helyzet ennél is bonyolultabb! A Zánkától Almádiig húzódó területen olyan változatos a mikroklíma és talaj, hogy a borban külön világot fedez fel az, aki Csopakon, Füreden, a Pécselyi-medencében, a Tihanyi-félszigeten, Monoszló környékén vagy éppen Zánkán kóstol. Ami biztos: az egyetlen jellemzően vörösboros terület a tihanyi, ahol a hagyományos nagy világfajták hódítanak (leginkább a kékoportó, a kékfrankos és a zweigelt); a fehér fajták között pedig magasan vezet az itt jelleg-
25
B e s z á l l ó k á r t ya zetesen rezedaillatú olaszrizling, majd utána jön (többek között) a chardonnay, a rizlingszilváni és a tramini. Hogy merre induljon el a felfedező, ahhoz azért annyi segítséget adhatunk: a füredi borok testesebbek, tüzesebbek, míg a csopakiak könynyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak… Ugyancsak hosszan elnyúló, a Balaton déli partja mellett végighúzódó, ám egységesebb klímájú és kínálatú a balatonboglári borvidék. Erre sekélyebb a tó, könnyebben felmelegszik a víz – ez jótékony hatással van a mikroklímára. A talaj itt más, mint északon: agyagos-löszös, viszont meszet is tartalmaz, és ez utóbbi elősegíti, hogy nagy borok is szülessenek. Lágyabb karakterűek itt a ritka, de azért jellemző vörösek (merlot, cabernet, kékfrankos), gyömölcsillatúak, aromásak a gyakori fehérek (olaszrizling, tramini, chardonnay – vagy a hungarikum királyleányka). Azért a borturistának errefelé is bőven van miből választani, hiszen jóval gazdagabb a fajtaválaszték, mint az északi parton. És ne feledkezzünk el arról sem, Ezt is jó tudni!
> Aki pincében, egyénileg szeretne
kóstolni, jó, ha tájékozódik a helyi, vagy legközelebbi turisztikai irodában – hiszen nem minden pincészet rendezkedik be a vendégek fogadására.
> A szakma 1991 óta odaítélt legran-
gosabb elismerését, az Év Borásza címet kétszer kapta eddig balatoni borász: 2000-ben a Balatonszőlősön és Füreden gazdálkodó Figula Mihály, 2006-ban a lellei szőlőbirtokú Garamvári Vencel.
26
> A B alaton és környéke
Borünnep Balatonbogláron
hogy a hazai termésű pezsgők élvonalába tartozik az itteni! Vegyes, tehát vörös- és fehérborokat is adó a Balatonmelléke borvidék is – de más karakterű, mint az előző. A szőlőtermő terület két körzetre osztható: a balatonmellékire, amihez a Zala-folyó kanyarulatában, a Zalaapáti-háton, illetve a Vindornyalaki-medencében található ültetvények tartoznak – valamint a Muravidékire a Szlovéniával és Horvátországgal határos területekkel. A löszös talaj és a csapadékos időjárás, illetve a számos folyó párái határozzák meg az itteni illatos borok aromaanyagokban gazdag, élénk savú karakterét. A vörös fajták között itt is a kékfrankos, a zweigelt és az oportó vezet, mint ahogy a fehéreknél az olaszrizling. Ám a népszerű világfajták (chardonnay, tramini, ottonel muskotály) mellett szá-
H at
borvidék ezernyi íze
mos magyar fajtát is kedvelnek erre – szép borokat terem a zala gyöngye a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér és az igazi kuriózum, a pintes is. Amilyen változatos maradt a tó körüli borvidékek termése, úgy olvadt össze az utóbbi egy-két évszázadban az egyes területek ételkínálata. A Balaton mindkét oldalán készült hajdinából, kölesből, árpából kása; krumpliból dödölle, gánica és prósza – ezekkel ma leghamarabb zalai pincészetek kóstolóin, hagyományőrző rendezvényein találkozhatunk. Az éttermek menüit böngészve érdemes a halból, illetve vadból készült ételek közül választani – de ha „földrajzi” előtagú az étel neve (például somogyi pacallevest vagy bakonyi gombás szűzérméket kínálnak), akkor is jó eséllyel a hagyományos ízvilág részesei lehetünk. Ezekkel az ételekkel összecsiszolódott a borok szellemisége, ezért a nagy múltú borászat iránti tisztelet miatt, és a legtökéletesebb harmónia érdekében is jó hozzájuk balatoni bort választani. Elsősorban magyar fajtából készültet, és ha abból nem találunk illőt, akkor világfajtát – más borvidék borát csak akkor kérjük, ha ilyet sem kapunk. Ha azonban ez előfordul, akkor rossz helyen vagyunk! A Balaton környéki borászkodás múltját ugyanis számon tarthatjuk a rómaiak előtt itt élt népektől, a rómaiaktól vagy éppen az 1000-1100-as évek szerzeteseitől, a XIX. századi filoxéravész (>> 31. o.) utáni fajtaváltó újratelepítésektől vagy a szocialista tömegtermelés utáni újrakezdéstől – az biztos, hogy ma már számon tartandó jelene is van. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
Magyar szőlők a Balatonnál Cserszegi fűszeres: az Irsai Olivér pozitívumai mellett finom, élénk savakat is mutat. Irsai Olivér: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan öregedő a bora. Juhfark: különleges összetételű, karakteres savakkal, finom illatokkal rendelkezik. Kéknyelű: egyes években kiváló minőségű bort ad – de mindig finom illatút és zamatút. Királyleányka: bora enyhén muskotályos illatú, harmonikus, testes. Nektár: a cserszegiből továbbnemesített szőlő fűszeres illatú, zamatú, élénk savtartalmú, de kiváló desszertbort ad. Pintes: az egyik legrégibb magyar fajta, szép, karakteres savakkal rendelkező, tüzes, testes, harmonikus borrá érik. Zeusz és Zenit: a két új nemesítésű fajta neve összenőtt, mindkettő az ezerjó és a bouvier házasságából született, és késői szüretelésű édesborként mutatják legszebb arcukat.
27
B e s z á l l ó k á r t ya
A múlt nyomában I. e. 17 000–5000 A Balaton kialakulása
Húszezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén víznek még nyoma sem volt a mai tó területén. Az első tavacskák 15-17 ezer éve, az éghajlat melegebbre és csapadékosabbra fordulásával alakultak ki előbb a mai tó nyugati, majd keleti részén. Ugyanis a Föld kőzetburkában található kisebb kőzetlemezek elmozdultak, és így a térségben süllyedékek, medencék jöttek létre, melyeket ellepett a víz. A kis tavacskákból 10 ezer évvel később, 5-7 ezer éve jött létre az egységes Balaton. I. e. 40 000–1000 Az első emberek
28
A vidék legrégebbi múltjáról tanúskodó régészeti leletek szerint a Balaton északi partján, a mai Lovas község határában feltárt festékbányát 35-40 ezer évvel ezelőtt már használhatták. Az itt talált kő és csonteszközök az ember legkorábbi megjelenésének bizonyítéka a Balaton környékén. Az élelemtermelő ember tartós megtelepedésével i. e. 6000 környékétől számolhatunk a déli parton. Az i.e. 5500 környékére az északi partvidéken is megjelentek a tartós megtelepedést bizonyító településnyomok. > A B alaton és környéke
I. e. 4000–3800 között, a rézkor időszakában a Dunántúl területének nagy részét a Balaton-Lasinja kultúra uralta, mely elnevezését első lelőhelyei után kapta a Balatonról. Az i. e. I. évezred folyamán a késő bronzkor és vaskor vészterhes időszakaiban több sánccal erődített, magaslati telepet építettek a tó partján élők (többek közt Várvölgy, Zalaszántó-Tátika (>> 136. o.), Tihany-Óvár, Balatonföldvár). 100–400 Rómaiak a Balatonnál
A Balaton (latinul Pelso) környékét az I. század középső harmadára a rómaiak vették birtokba. A II. században több római villa épült – amely természetesen nem azonos a mai nyaraló fogalmával! A római vil-
A
m ú lt n y o m á b a n
la a gazdaság központjában elhelyezkedő légfűtéses, vízvezetékkel ellátott épület és különböző gazdasági melléképületek öszszességét jelenti. Jól megfigyelhető ez a Nemesvámos melletti Balácapuszta villagazdaságának (>> 73. o.) feltárt romterületén. A virágzó római településekben is nagy pusztítást okoztak a 161–180 közötti barbár betörések. A IV. században a római hadseregreformnak megfelelő, új védelmi rendszert alakítottak ki – ekkor épült fel a Keszthely-Fenékpuszta erődje (>> 142. o.) is.
olaj készítésétől, értékesítésétől a bortermelésen át az iskolák működtetéséig. A „túlpart” életében a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság (>> 164. o.) játszott hasonlóan fontos szerepet (ennek az apátságnak az alapítóját is itt temették el először, utóbb azonban Nagyváradra vitték). Az apátság révén Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki. A török korban az apátság elpusztult, korábbi jelentősége miatt ma három Nemzeti Történeti Emlékhelyünk egyike.
1055, 1091 Az apátságok
1242–1711 A balatoni végvárrendszer
Az 1241-42-es tatárjárás ugyan nem érintette a balatoni vidéket, de a hordák pusztítása után itt is nagyarányú várépítések kezdődtek. Ekkor emelték többek közt Szigliget (>> 104. o.), Tátika (>> 136. o.), majd a század végén Rezi (>> 144. o.) várát. A XIV. században épültek föl Hegyesd és Várpalota erősségei, majd a XV. század folyamán Nagyvázsony vára (>> 70. o.).
A tihanyi bencés apátságot (>> 54. o.) 1055-ben alapította I. András – és itt, az apátság altemplomában helyezték végső nyugalomra. Sírja az egyetlen eredeti helyén megmaradt magyar királyi sír. Az apátság latin nyelvű alapítólevele a benne található magyar szavak révén a legrégibb magyar nyelvemlék. Az apátság működése évszázadokon át meghatározta a környék életét a levendula meghonosításától és az www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
29
B e s z á l l ó k á r t ya A török Székesfehérvár elfoglalása után (1543) a Balaton vidékére is ki akarta terjeszteni hatalmát. Csapataik 1552-ben rövid időre elfoglalták Veszprém, majd 1561-ben Hegyesd várát – további előretörésük megakadályozására kezdődött meg a Balaton északi partján húzódó végvári rendszer modernizálása. A déli, somogyi vidék Kanizsa várának elestével, 1600ban került török kézre, és maradt egészen 1690-ig, amikor a császári csapatok viszszafoglalták. A Balaton-környéki végvári rendszer sorsa a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után pecsételődött meg – azon a címen, hogy a török veszedelem elmúltával rendeltetésük megszűnt, a várakat a császár parancsára lerombolták.
30
1846 A balatoni hajózás kezdetei
Bár gróf Festetics György (>> 33. o.) már 1797-ben vízre bocsáttatta a Balaton máig leghíresebb gályáját, a „Phoenix”-et, amely teheráruk mellett utasokat is szállított, a Balatoni hajózás kezdeteit mégsem innen számítjuk. A hajóközlekedés megindítását szorgalmazó Széchenyi István elképzeléseit ugyanis nem nézte jó szemmel még anyai ágon rokona, Festetics László sem, aki tiltotta, hogy számára balatoni térképeket vagy leírásokat a könyvtárukból kiadjanak. Így végül Balatonfüredről indult első útjára 1846-ban a Széchenyi István kezdeményezésére épített és forgalomba állított, menetrendszerűen közlekedő Kisfaludy gőzős. Az 1880-as évtized végére 1797–1819 fellendült a balatoni hajóforgalom. 1888ban megalakult a Balatoni Gőzhajózási A Georgikon Részvénytársaság, és 1914-ig olyan klaszI. Festetics György (>> 33. o.) 1797-ben szikus, máig híres balatoni hajókat épített, Keszthelyen alapította meg Európa első mint a Jókai, a Kelén (később Baross), a mezőgazdasági felsőfokú tanintézetét, Rohan és a Helka. a Georgikont. Ezzel szellemi központtá tette a várost, ugyanakkor a modern mezőgazdasági módszerek gyakorlati meghonosításával a gazdasági fellendüléshez is jelentősen hozzájárult. Az intézmény a gróf keresztneve, illetve Vergilius mezőgazdasági tankölteményei alapján kapta a nevét. Alapításának célja alapvetően az volt, hogy gazdatiszteket képezzen a Festetics-birtokok számára, de bárki fizetés vagy tandíj nélkül látogathatta az órákat és vizsgázhatott, így az egész országra hatással volt. A Pannon Egyetem Georgicon karának ez az intézmény volt a jogelődje. > A B alaton és környéke
A
m ú lt n y o m á b a n
A XX. század első évtizede a kikötőépítésének korszaka lett: Földváron 1907-ben, Fonyódon 1908-ban, 1912-ben pedig Siófokon, Bogláron és Szemesen adtak át kikötőt. 1860– A fürdőélet kialakulása
kult a déli parton: Siófok, Földvár, Fonyód, Boglár, Lelle, Almádi. Sorra alakultak a fürdőéletet népszerűsítő, szervező helyi fürdőegyesületek. A Balaton propagálásában élen járt az 1884-ben alakult Balatoni Egylet (1904-től Balatoni Szövetség). A fürdőélet fejlődésének első szakaszára az I. világháború kitörése tett pontot. 1880-as évek A filoxéravész
A Balaton legidősebb fürdőtelepe Balatonfüred, ismertségét a XVIII. században a savanyú-víznek köszönhette. Népszerűségét a XIX. század első felében is őrizte, hiszen a Balatonhoz utazás ekkor egyet jelentett Füred felkeresésével. Sok híresség, politikus, költő, író fordult meg itt: Csokonai, Kazinczy, majd Berzsenyi, Kisfaludy, Vörösmarty, Kossuth, Széchenyi, Deák… A fürdőélet teremtette meg a pezsgő kulturális élet alapjait: 1831-ben Kisfaludy Sándor kezdeményezésére Balatonfüreden épül fel a Balaton és egyben a Dunántúl első kőszínháza, 1825től kezdve pedig egyre ismertebbé váltak a füredi Anna-bálok (>> 36. o.). Az igazi balatoni fürdőélet megindulása az 1860-as évekhez köthető. 1861-ben átadták a Déli Vasút Budától Nagykanizsáig terjedő szakaszát, amely mellett a XIX. század végére több jelentős fürdőtelep is kialawww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
A szőlőpusztító gyökértetű (népi nevén filoxéra, filoxéria, finóca) Észak-Amerikából származó szőlőveszőkkel került be Európába. A pusztító kór a Balaton mellett először 1878-ban tűnt fel Balatonfőkajáron, majd nyugat felé terjedve szinte minden ültetvényt letarolt az északi és a déli parton. A pusztítás mértékét jelzi, hogy míg az 1880-as évek közepén 10 695 kataszteri holdon folyt szőlőművelés a Balaton körül, addig ez a szám tíz év alatt 3944 kataszteri holdra csökkent. A leghíresebb, a badacsonyi borterületet is hatalmas áldozatok érték, de a szőlőket itt sikerült megmenteni. A járványnak a déli parton a „somogyi homok” állta útját, mivel a homokos talajon nem él meg a filoxéra. Az új telepítéseknek és rekonstrukciós munkáknak köszönhetően a szőlőterületek nagysága az 1910-es évek elejére megközelítette a filoxéravész előttit. A kór elleni végső megoldást ezen a vidéken is az ellenálló amerikai alanyfajták meghonosítása jelentette. Ezzel párhuzamosan a déli parton – a homokkal borított területek immunitása miatt – a homoki ültetésű szőlők terjedtek el.
31
B e s z á l l ó k á r t ya 1943 A szárszói ifjúsági és értelmiségi találkozó
A II. világháború idején, 1943 augusztusában a Soli Deo Gloria nevű református ifjúsági egyesület balatonszárszói táborában rendezték meg a „paraszt-, munkás- és értelmiségi ifjúság találkozóját”. A 600 főt meghaladó hallgatóság közt a kommunistáktól a katolikusokig, a szociáldemokratáktól a népi írókig mindenki képviseltette magát. A megbeszélés-sorozat fő témája Magyarország jövője volt. A találkozón fejtette ki Németh László az úgynevezett „harmadik út” koncepciót, melyben az „angolszász kapitalizmus” és a szovjet rendszer előnyeit kívánta egyesíteni a magyar sajátosságok figyelembevételével. Ellenpólusként jelentkezett egy (a kommunistákéhoz hasonló) radikális baloldali alternatíva, melyet Erdei Ferenc, Veres Péter, Darvas József képviselt. A szárszói konferencia a magyar háborúellenes szellemi mozgalom szimbóluma lett. 1960–1980 Szociálturizmus
32
A Kádár-korszakban a magyar társadalom életmódjának szerves részévé vált a nyaralás, az úgynevezett szociálturizmus, vagyis olcsó szakszervezeti, illetve vállalati üdültetés. A Balaton mellett felépített vállalati és szakszervezeti üdülőkben nyaralók száma az 1960-as és 1980-as évek között megháromszorozódott, elérte az 1,3 millió főt. A kereskedelmi férőhelyek száma is rohamosan bővült, számuk > A B alaton és környéke
az 1980-as évekre elérte a 287 ezret, ami az 1960-as évekhez viszonyítva mintegy kilencszeres növekedést jelent. Nyolcszorosára nőtt a magántulajdonban lévő nyaralók száma: 1980-ban már 37 137 fő rendelkezett balatoni nyaralóval. 1982– Tömegsport a tó átúszása
Szekrényessy Kálmán katonatiszt 1880. augusztus 29-én, a magyar sporttörténetben először átúszta a Balatont Siófok–Balatonfüred között. A korabeli sajtó kommentálásában: „Szekrényessy, ki a vizet csak úgy nyesi” a Balaton-átúszás (>> 37. o.) sportrendezvényét indította útjára. Azonban sokáig csak a sportembereknek jelentett ez kihívást. A Balaton-átúszás hagyományát a XX. század második felében, 1977-ben, tíz éves szünet után élesztették újra – és tartják meg azóta minden év augusztusában. Az eseményt 1982-től tömegsportrendezvénnyé szervezték át – ezzel vette kezdetét Európa egyik legsikeresebb nyíltvízi úszósorozata, amely évente több ezer vállalkozó kedvű úszót vonz.
A
régió köve tei
A régió követei Festetics György gróf, földbirtokos, mecénás (Ság, 1755. jan. 1. – Keszthely, 1819. ápr. 2.)
A magyar felvilágosodás kiemelkedő személyisége 1791-től élt Keszthelyen. Az
Pálóczi Horváth Ádám költő, jogász, mérnök (Kömlőd, 1760. máj. 11. – Nagybajom, 1820. jan. 28.)
Somogy és Zala megyében gazdálkodott, majd Pápán mérnökként dolgozott. Miután megnősült, Balatonfüredre, felesége birto-
Jókai mór író (Komárom, 1825. febr. 18. – Budapest, 1904. máj. 5.)
A magyar romantika legtermékenyebb alkotója, történelmi regényei révén a kor legnépszerűbb írója lett. 1857 nyarán járt először a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
ország legnevesebb agrártudósainak véleményét kikérve, 1797-ben megalapította a kontinens első mezőgazdasági főiskoláját a Georgikont. Nevéhez fűződik többek között Hévíz gyógyfürdőhellyé válása, a Phoenix gálya megépíttetése (ennél nagyobb vitorlás hajó azóta sem járt a Balatonon), és a Helikoni Ünnepség (>> 38. o.) első költő találkozóinak megszervezése. Sírja Keszthelyen van.
kára költöztek. Irodalmi műveivel népszerűvé tette a Balatont, amelyet ő nevezett először „magyar tengernek”. Legjelentősebb alkotása a hatalmas dalgyűjtemény, az Ötödfélszáz énekek. Célja volt a nemzeti hagyományok és a népköltészeti értékek megmentése. Füreden utcát neveztek el róla, emléktáblája van a református templom és a zeneiskola (általa tervezett és építtetett ház) falán, valamint a Balaton Pantheonban. Balatonnál, majd 1867-ben feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel villát építtettek a kerektemplom közelében. Jókai idejének nagy részét Füreden is munkával töltötte. Itt írta a Fekete gyémántok, Az aranyember, a Domokosok és a Három márványfej című regényét. Balatoni leírások és történetek szerepelnek a Szegénység útja, az Asszonyt kísért, Istent kísért, valamint a Rémhalász című regényeiben. Egykori füredi villája 1954 óta emlékmúzeum (>> 68. o.). 33
B e s z á l l ó k á r t ya
Mészöly Géza festőművész (Sárbogárd, 1844. máj. 18. – Jobbágyi, 1887. nov. 12.)
Jogi tanulmányok után kezdett a festészettel foglalkozni. Az akadémikus tájfestészet módszereit Bécsben sajátította el. Münchenben, Párizsban, majd 1885-től ismét
Kálmán Imre zeneszerző (Siófok, 1882. okt. 24. – Párizs, 1953. okt. 30.)
Siófokon született, ott találkozott egész életét meghatározó módon a zenével és a színházzal. Tizenöt évesen iratkozott be a Zeneakadémiára. Első sikere az 1908-ban bemutatott
Egry József festőművész (Újlak, 1883. márc. 15. – Badacsonytomaj, 1951, jún. 19.)
A XX. századi modern magyar festészet egyik legeredetibb alkotója. A müncheni, majd párizsi tanulmányok után 1906-ban a Mintarajziskolán Ferenczy Károly és Szinyei Merse Pál tanítványa lett. Első kiállí34
> A B alaton és környéke
Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Sok időt töltött a Balaton mellett, és a Balaton-vidék, a halászkunyhók, nádasok világának ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek sajátos műfaját. A Műcsarnok nagydíjával jutalmazták 1883-ban a Részlet a Balaton vidékéről című képét. A leghíresebb festménye, az 1874-ben készült Balatoni halásztanya – más művével együtt – a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van.
Tatárjárás volt. Ma is népszerű műve A bajadér; Marica grófnő; A cirkuszhercegnő; A montmartrei-i ibolya; de valamennyi operettje közül a legnépszerűbb az 1915-ben bemutatott Csárdáskirálynő. A zsidóüldözés miatt el kellett hagynia Bécset, Párizsba, majd Amerikába költözött. Utolsó operettje, az Arizona Lady premierjét már nem érte meg. Kívánságára Bécsben temették el. Siófoki szülőháza ma múzeum (>> 181. o.).
tása 1909-ben volt Budapesten. Az 1918-tól a Balaton mellett élt művész számára a tó festészetének stílusalakító tényezőjévé vált. Az 1920-as évektől kezdve csaknem kizárólagos témája a Balaton. Művei többek között Berlinben, Drezdában, Londonban és a XXIV. Velencei Biennálén is szerepeltek. Munkásságáért 1948-ban megkapta a Kossuth-díjat. Egykori lakhelyén, a badacsonyi villában 1973-ban nyílt meg az emlékmúzeuma (>> 90. o.).
A
régió köve tei
Fekete István író (Gölle, 1900. jan. 25. – Budapest, 1970. jún. 23.)
A mezőgazdász végzettségű Fekete István első nagysikerű alkotása A koppányi aga testamentuma volt. A történelmi témájú regény után elsősorban állatregényeket írt, de
Lipták Gábor író, kultúrtörténész (Budapest, 1912. jún. 30. – Balatonfüred, 1985. máj. 30.)
Közgazdaságtudományi egyetemet végzett Budapesten, de az 1950-es évektől folyamatosan publikált, majd a Veszprémi Szemle szerkesztője lett. Balatonfüredi otthonában
Lóczy Lajos geológus, földrajzi író (Pozsony, 1849. nov. 4. – Balatonfüred, 1920. máj. 13.)
A jeles tudós geológiai és őslénytani tanulmányait Zürichben végezte. Szakmai világhírét a Széchényi Béla által szervezett és vezetett 1877–1880-as kínai expedíció nyomán készített monográfiájával alapozta www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
versei, novellái, önéletrajzi ihletésű művei is népszerűek. Jelentősebb regényei: Tüskevár; Téli berek; Ballagó idő; Kele; Bogáncs; Lutra; Hajnal Badányban; Vuk; Hu. A Kis-Balaton világát több regényében is megörökítette. Itt játszódik a később filmen is feldolgozott Tüskevár című regénye. Ennek tiszteletére rendezték be a Fenékpusztához tartozó Diás-szigeten a Fekete István-emlékszobát, és épült fel a hajdani halászkunyhók mintájára a Matula-kunyhó.
rendszeresen találkoztak az irodalmi és művészeti élet jeles alkotói. Házát a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványra hagyta, a végrendelet értelmében csak alkotóházként működhet. Főművei a magyar történelmi, irodalmi emlékhelyekhez fűződő regék, mondák és történetek irodalmi feldolgozásai: Aranyhíd, Regélő Dunántúl, Délibáb, Sárkányfészek. A Nyitott kapu című művében házát és vendégeit mutatta be. A füredi köztemetőben nyugszik, nevét utca viseli.
meg. Magántanárként oktatott a budapesti műegyetemen, 1903-tól haláláig pedig a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója volt. A Balaton és környéke földtani kutatását 1891-ben kezdte meg, és életéből több mint két évtizedet szentelt ennek a munkának. A kutatások alapján készült el az általa szerkesztett 32 kötetes Balaton-monográfia. Lóczy Lajos sírja a balatonarácsi temetőben van. Füreden a róla elnevezett gimnázium előtt áll bronzból készült mellszobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 35
B e s z á l l ó k á r t ya
Programajánló Művészetek Völgye
A nyár egyik legnépszerűbb kulturális eseménye az 1989 óta megrendezett Művészetek Völgye. A szervezők vállalt missziója a hagyományőrzés, a tradíciók bemutatása és továbbadása. A völgy falvaiban ilyenkor egymást érik a színházi és táncszínházi, báb- és utcaszínházi előadások, komoly- és egyházzenei, jazz- és világzenei koncertek, táncházak, játszóházak és kézműves bemutatók, gyerekprogramok, irodalmi estek, filmvetítések, kiállítások, kézműves és iparművészeti vásárok. Időpont: július vége – augusztus eleje Helyszín: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula, Nagyvázsony Információ: Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet Tel./fax: 87/437-029 E-mail:
[email protected] Honlap: www.muveszetekvolgye.hu
Anna-bál
Az első füredi Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg saját házában Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna, Krisztina tiszteletére. Az első bált követően a minden évben, az Anna-naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bál az ország legelőkelőbb társasági eseményei közé tartozott. A világháborúk miatt megszakadt a folyamat, de 1954-től újból megrendezik az Anna-bálokat. A bál szépe és udvarhölgyeinek felvonulása mellett számtalan kulturális rendezvény van ilyenkor a városban. Időpont: Anna-nap (július 26.) legközelebbi hétvégéje Helyszín: Balatonfüred (Anna Grand Hotel díszterme) Információ: Tourinform Balatonfüred Tel.: 87/580-480 Fax: 87/580-481 E-mail:
[email protected] Honlap: www.annabal.hu
36
> A B alaton és környéke
Progr ama jánló Nemzetközi Harley-Davidson Fesztivál
Krisna-völgyi búcsú – Vegetáriánus Ételek Fesztiválja
A programban a motoros felvonulások, versenyek, játékok mellett nagyszabású könnyűzenei koncertek is szerepelnek. A program leglátványosabb része a több ezer motoros felvonulása.
A három napon át tartó forgatagot a kulturális sokszínűség jellemzi. A látogatók részesei lehetnek egy rendkívül pazar eseménynek is: hagyományos indiai esküvő keretében Krisna-tudatú ifjú párok fogadnak ilyenkor egymásnak örök hűséget. A búcsú idején rendezik meg a Vegetáriánus Ételek Fesztiválját.
Időpont: június közepe Helyszín: Alsóörs, Európa Kemping Információ: H. O. G. Budapest Chapter Tel.: 1/248-0922 E-mail:
[email protected] Honlap: www.hog.hu/alsoors BalaTONE Fesztivál
Időpont: július utolsó hétvégéje Helyszín: Somogyvámos, Krisna-völgy Információ: Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm Tel.: 30/641-2309 Fax: 85/540-002 E-mail:
[email protected] Honlap: www.krisnavolgy.hu
A négy napon át tartó rendezvényre számos világsztár érkezik, és színpadra lépnek a hazai könnyűzene élvonalának Balatonátúszás reprezentánsai is. A koncertek mellett szerveznek közönségtalálkozókat is. Időpont: július közepe Helyszín: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Információ: Delta Fest Kft. Tel.: 87/568-500 Fax: 87/568-577 E-mail:
[email protected],
[email protected] Honlap: www.balatonefestival.hu
Az 5200 méteres távot a révfülöpi kikötőből indulva, a balatonboglári Platán strandra érkezve teljesítik a benevezett résztvevők. A táv során 20-30 méterenként álló hajók, motorcsónakok biztosítják az útvonalat. A verseny napján bérelt hajójáratok közlekednek Révfülöp és Balatonboglár között. Délután különböző kulturális rendezvéwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
37
B e s z á l l ó k á r t ya nyek várják az érdeklődőket a balatonbog- Fax: 83/515-231 lári sportpályán. A program időpontja az E-mail:
[email protected] Honlap: www.balatonszinhaz.hu időjárástól függően változhat. Időpont: július harmadik hétvégéje Helyszín: Révfülöp–Balatonboglár Információ: Aranyhíd Balaton-átúszó Sportklub Tel.: 82/424-969 Fax: 82/512-272 E-mail:
[email protected] Honlap: www.balaton-atuszas.hu Jókai-Napok
A programban irodalmi matinék, hangversenyek, színházi előadások, könyvbemutatók szerepelnek. Az egyik napon a Koloskavölgyben lévő forrásnál a jelentkező csapatok versenyben főzhetik a Jókai bablevest. Időpont: április utolsó hétvégéje, május eleje Helyszín: Balatonfüred Információ: Tourinform, Balatonfüred Tel.: 87/580-480 Fax: 87/580-481 E-mail:
[email protected] Újkori Helikoni Ünnepségek
Balaton Fesztivál
A rendezvénysorozat többek között zenei, tánc és képzőművészeti programokat kínál az érdeklődőknek. A záróesemény pedig a sok érdeklődőt vonzó, látványos Balaton Társastáncverseny. Időpont: május vége Helyszín: Keszthely Információ: Balaton Kongresszusi Központ és Színház Tel.: 83/515-230; 83/515-250 Fax: 83/515-231 E-mail:
[email protected] Honlap: www.balatonszinhaz.hu LevendulaFesztivál
A levendulaaratás idején a Belső-tó partján kirakodóvásárt, kézműves bemutatókat és egyéb kulturális programokat rendeznek. A fesztivál előtt nyílt gyalogtúrákat tartanak a félszigeten. Időpont: június vége Helyszín: Tihany
Gróf Festetics György (>> 33. o.) 1817-ben Információ: Németh László Művelődési Ház szervezte meg első alkalommal a keszthe- Tel./fax: 87/538-022 lyi Helikoni Ünnepségeket a kor jelentős E-mail:
[email protected] íróinak és költőinek részvételével. A rendezvény 1958-tól az egyetemi és középiskolai ifjúság kétévente megrendezett irodalmi, zenei, képzőművészeti találkozója. Időpont: április, minden páros évben Helyszín: Keszthely Információ: Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány Tel.: 83/515-230 38
> A B alaton és környéke
Progr ama jánló Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál
A világ minden részéről érkező csoportok bemutatják népeik viseletét, hagyományos néptáncaikat, népzenéjüket. A résztvevő együttesek a táncházakban megtaníthatják saját néptáncaikat, illetve elsajátíthatják más népek táncainak alaplépéseit. Időpont: július első hete Helyszín: Siófok és környéke Információ: Dél-Balatoni Kulturális Központ, Tourinform Siófok Tel.: 84/311-855; 84/310-117 Fax: 84/506-762 E-mail:
[email protected]
Információ: Varga Béla Városi Kulturális Központ Tel.: 85/550-063; 20/968-0748 Fax: 85/550-063 E-mail:
[email protected] Honlap: www.vkkboglar.hu/borfeszt.htm Öbölátúszás
Gyulaffy-Napok
A Csobánc-várnál az 1500-as évek törökkori Magyarországának hangulata elevenedik meg. Esténként könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket. Időpont: július közepe Helyszín: Gyulakeszi Információ: Csobánc Váráért Alapítvány Tel.: 87/709-701; 20/931-7446 E-mail:
[email protected] Honlap: www.csobancvar.hu Jazz és a Bor Fesztiválja
A Balatonfüred és Tihany között megrendezett öbölátúszás távja 3600 méter. Az úszók a balatonfüredi Marina Hotel strandjáról rajtolnak, a cél pedig Tihanyban, a hajóállomás melletti strandon van. Az időjárástól függően változhat az öbölátúszás időpontja. Időpont: július vége, augusztus eleje Helyszín: Balatonfüred–Tihany Információ: Magyar Marathon Klub Tel.: 1/367-3234; 70/383-6670 E-mail:
[email protected] Honlap: www.marathon.hu/
Az ötnapos balatonboglári rendezvény so- Badacsonyi Borhét rán esténként igényes jazzkoncerteket rendeznek, és minőségi borokat kínálnak a me- A Badacsony vidékének jellegzetes borai kóstolhatók meg a többnapos rendezvéditerrán hangulatú szabadtéri színpadnál. nyen. Az ilyenkor tartott halászléfőző-verIdőpont: július második fele Helyszín: Balatonboglár (Varga Béla Városi Kultu- seny a Balaton északi partjának kiemelkedő gasztronómiai eseménye. rális Központ) www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
39
B e s z á l l ó k á r t ya Időpont: július vége, augusztus eleje Helyszín: Badacsonytomaj Információ: Badacsonytomaj Városi Művelődési Központ és Könyvtár Tel.: 87/571-115, 431-046 (Tourinform) Fax: 87/571-116 E-mail:
[email protected] Villa Filip-Napok
badacsonyi borkészítés történetét Probus császár korától napjainkig. Időpont: szeptember második hétvégéje Helyszín: Badacsonytomaj és Badacsony Információ: Városi Művelődési Központ és Könyvtár Tel.: 87/571-115 Fax: 87/571-116 E-mail:
[email protected]
Révfülöp nyári kulturális rendezvénysorozatán könnyű- és komolyzenei koncer- Balatoni Nemzetközi teket, színházi előadásokat, térzenéket, Tojásfesztivál tartanak. A programok ingyenesek. A tojás világnapjához kapcsolódva baIdőpont: július vége – augusztus 20. romfiudvar nyílik Siófok főterén, meHelyszín: Révfülöp zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást Információ: Polgármesteri Hivatal rendeznek. Tojásételekkel és szórakoztató Tel.: 87/563-336, 87/463-194 (Tourinform) E-mail:
[email protected], programokkal várják az érdeklődőket.
[email protected] Honlap: www.revfulop.hu Badacsonyi Szüret
A Balaton-környék egyik legimpozánsabb őszi rendezvényén látványos, korhű jelmezes felvonulás keretében mutatják be a
Időpont: október második hétvégéje Helyszín: Siófok Információ: Tojáskézműves Nemzetközi Művészeti Egyesület Tel.: 30/377-5963 Fax: 87/558-000 E-mail:
[email protected] Honlap: www.tojasfesztival.hu
Garda Fesztivál
A tihanyi halászok hagyományait eleveníti fel az őszi fesztivál. A résztvevők megkóstolhatják a frissen sült gardát, és különböző kulturális programokon szórakozhatnak. Időpont: október vége Helyszín: Tihany, Visszhang-domb Információ: Németh László Művelődési Ház Tel.: 87/538-022 E-mail:
[email protected] 40
> A B alaton és környéke
> A Balaton
ir ány tű Közlekedés / 42 Kedvezménykártyák / 44 Információs pontok / 45
Irány tű
Közlekedés Megérkezés vonattal
Budapestről a Balatonhoz közvetlen gyorsvonatok mind a Keleti mind a Déli pályaudvarról indulnak. A szerelvényekhez általában kerékpár szállítására alkalmas kocsikat is kapcsolnak, de ha nem, akkor a szerelvények első és utolsó peronján lehetőség van a kerékpárok elhelyezésére. A villamosított pálya a déli parton halad, ahol EuroCity és EuroNight vonatok is közlekednek, ezek megállnak: Siófokon, Balatonföldváron, Balatonlellén, Fonyódon és Balatonszentgyörgyön. A vasúti közlekedés az északi parton is rendszeres, a nagyobb településeket – Keszthelyt, Tapolcát, Badacsonyt, Révfülöpöt, Balatonfüredet, Balatonalmádit és Csajágot – InterCity és IC Rapid járatok kötik össze. Ha a célállomásunkon nem áll meg a gyorsvonat, akkor érdemes csak a célunkhoz legközelebbi állomáson átszállni, mert a személyvonatok – amelyek megállnak minden kis helyen – gyakran igen zsúfoltak. MÁV Központi Információ: 40/49-49-49 Honlap: www.elvira.hu Megérkezés autóbusszal
42
A Balaton-környék távolsági buszközlekedését több Volán-társaság biztosítja. A fontosabbak: Balaton Volán Zrt., Kapos Volán Zrt., Somló Volán Zrt., Zala Volán Zrt. > A B alaton és környéke
Kaposvárról, Zalaegerszegről és Veszprémből közvetlen járat indul a hozzájuk közel eső parti településekhez, távolabbi városokból általában csak átszállással érhetjük el a tavat. Információ: Balaton Volán Zrt. Tel.: 88/438-500 (Balatonalmádi), 87/342-905 (Balatonfüred) Információ: Kapos Volán Zrt. Tel.: 84/314-904 (Siófok) Információ: Somló Volán Zrt. Tel.: 87/510-255 (Tapolca) Információ: Zala Volán Zrt. Tel.: 92/503-610 (Zalaegerszeg) Honlap: www.menetrendek.hu Megérkezés autóval
Közúton a Balatont Budapest felől a legegyszerűbben az M7-es autópályán érhetjük el – az út a magyar–horvát határig vezet majd, és teljes hossza 245 kilométer lesz. A részletenként épülő autópálya – könyvünk lezárásakor – Zamárdinál ért véget, illetve a Balatonszárszó és Balatonkeresztúr közötti szakaszát lehetett használni. (A tervek szerint a Zamárdi–Balatonszárszó közötti rész 2007 augusztusára, míg a Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti 2008 májusára készül el.) A Balaton parti településeket a déli parton a 7-es út, az északin a 71-es út köti össze egymással – mindkét úton nagy forgalomra kell számítani. Májustól augusztus végéig gyakran alakulnak ki hoszszú autósorok, dugók a strandok és bevásárlóközpontok környékén. A déli part településeit ezért érdemesebb az M7-es leágazásai felől megközelíteni.
Irány tű Helyi közlekedés
A Balaton partján négy nagyobb városban van helyi buszjárat: Siófokon, Fonyódon, Keszthelyen és Balatonfüreden. A buszközlekedés egész évben biztosított: júliusban és augusztusban sűrűbbek a járatok, de a turistaszezonon kívül, októbertől áprilisig hétvégenként ritkán járnak a buszok. Éjszakai járatok azonban szezonban sincsenek, kivéve Balatonfüreden, ahol a kempinghez a nyári szünetben éjszaka is indul busz. A városban naponta mintegy kéttucat járat közlekedik a Balaton Volán üzemeltetésében, de a legtöbb csak napi egy-két fordulóval. Siófokon és Fonyódon a Kapos Volán indít járatokat, míg Keszthely buszforgalmát a Zala Volán látja el négy vonalon. Ez utóbbi városból Hévízre negyedóránként jár a busz, és egy-két éjszakai helyi járat is közlekedik. A helyi járatokra a buszokon lehet jegyet váltani – kivéve a keszthelyi közlekedést, ahol az autóbusz- és vasútállomáson, illetve a városban több más helyen is lehet menetjegyet venni. Információ: Balaton Volán Zrt. Tel.: 87/342-905 Információ: Kapos Volán Zrt. Tel.: 84/310-220 Információ: Zala Volán Zrt. Tel.: 92/311-360 Honlap: www.menetrendek.hu
lában jegyváltó automatáknál történik, míg a szezonálisan üzemelőkben többnyire parkolóőrnél kell jegyet váltani (bár a nagyobb településeken már automatákat találni a szezonális parkolóknál is). A szállásokhoz, éttermekhez és szabadstrandokhoz kapcsolódóan szinte mindig találni ingyenes parkolási lehetőséget. Hajóközlekedés
Nyáron 22 kikötő között közlekednek menetrendszerinti hajójáratok a Balatonon, ezek közül Tihany, Siófok Balatonfüred és Badacsony kikötője a legforgalmasabb. Az első hajójáratokat április elején indítják, ilyenkor még csak pénteken, szombaton és vasárnap. A hajózási szezon május elején kezdődik Siófok–Balatonfüred–Tihany– Tihanyrév–Balatonföldvár, illetve Fonyód és Badacsony között. Az igazi főidényt július–augusztus jelenti, amikor minden kikötőbe el lehet jutni hajóval. Szeptember közepéig tart az utóidény, majd október végéig ismét a tavaszi–őszi menetrend lép érvénybe. A Balatoni Hajózási Zrt. minden idényben lehetőséget kínál sétahajózásra, de külön programmal indítanak diszkóhajókat és gyerekhajókat is a nyári szezonban. Információ: Balatoni Hajózási Zrt. Tel.: 84/312-144 Honlap: www.balatonihajozas.hu
Parkolás Kompközlekedés
A legtöbb településen zónákra osztott fizetőparkoló-rendszert állítottak be. Az egész Csak Szántód és Tihany között van a évben működő parkolókban a fizetés álta- Balatonon kompközlekedés. Nyári időwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
43
Irány tű szakban, júniustól szeptember közepéig Információ: Fly-Balaton repülőtér, Sármellék 40 percenként (de szükség esetén ennél Tel./fax: 83/355-500, 83/554-002 Honlap: www.fly-balaton.com sűrűbben is), ősszel és tavasszal óránként jár a komp. A menetidő 10 perc. Az átkelés csak akkor szünetel, ha befagy a tó. Információ: Balatoni Hajózási Zrt. Tel.: 84/310-050 Honlap: www.balatonihajozas.hu Utazás kisvonattal
Balatonfenyves – Somogyszentpál Ezen a vonalon egész évben, mindennap közlekedik a kisvasút 40 perces menetidővel. Információ: MÁV Nagybereki Gazdasági Vasút Tel.: 85/361-831 Nosztalgiavonat
Keszthely–Badacsony–Révfülöp–Sümeg között minden év júniusának utolsó hetétől augusztus utolsó hetéig közlekedik a nosztalgiavonat kedd, csütörtök és szombati napokon. Információ: MÁV Nosztalgia Kft. Tel./fax: 1/269-5242 E-mail:
[email protected] Honlap: www.mavnosztalgia.hu Repülőtér
44
Kedvezménykártyák Balaton-kártya
A kártya 2 felnőttnek és maximum 3 gyereknek nyújt kedvezményeket számos szálláshelyen, étteremben, múzeumban, fürdőhelyen, rendezvényen. Az érvényességi idő alatt korlátlanul felhasználható a teljes Balaton régióban, sőt Veszprémben, Zalaegerszegen és Marcaliban is. A kártya érvényessége minden év márciusának végétől a következő év áprilisának végéig tart. A sok programon résztvevő látogatóknak ajánlják a kártyához kapcsolódó, tíz napig érvényes bérletszelvényt, mellyel számos további kedvezményes szolgáltatás vehető igénybe. A szelvény a kártya érvényessége alatt bármely kezdőnappal megváltható, és az azt követő kilenc napig érvényes. E könyv megírásakor ingyenesen látogathatók vele egyes strandok, valamint a kapolcsi Művészetek Völgyének eseményei is. A kártya érvényessége áprilistól a következő év májusáig tart.
Információ: www.balatoncard.com Sármellék, Fly-Balaton repülőtér A sármelléki regionális repülőtér menetrend szerint érkező járatokat, charter-gépeket és kisrepülőgépeket is fogad, nemzetközi határátlépési lehetőséggel rendelkezik. Európa számos nagyvárosával köti össze közvetlenül a Balaton térségét. > A B alaton és környéke
Irány tű lítják ki a szállásadók. A kártyával ingyen lehet strandolni, és tulajdonosa tíz százaBirtokosa különböző mértékű kedvez- lékos kedvezményt kap egyes vendéglátóményeket vehet igénybe az ország számos helyeken és szolgáltatóknál. szálláshelyén, éttermekben, gyógy- és termálfürdőkben, kulturális, zenei és gasztronómiai rendezvényeken, múzeumokban. Limitált alkalommal kedvezményt biztosít közlekedési társaságok menetjegyeire és autópálya-bérletre. A kártyához balesetbiztosítás is jár. A kártya egy évig érvényes, Alsóörs a következő év január 31-én jár le. Magyar TurizmusKártya
Tourinform irodák a Balaton régióban
Információ: www.hungarycard.hu Keszthely-kártya
(Szezonális: jún. 15–aug. 31.) Cím: Strand sétány 1. Tel./fax: 87/575-000 E-mail:
[email protected]
Badacsonytomaj Cím: Badacsony, Park u. 6. Tel.: 87/431-046 Fax: 87/531-013 E-mail:
[email protected]
Keszthely-kártyát azok válthatnak, akik legalább 6 éjszakát eltöltenek a városban. A kártyát a szálláshely igazolása alapján díjmentesen állítják ki a Tourinform irodában. Kedvezményesen lehet vele igény- Balatonalmádi be venni a város turisztikai szolgáltatásait Cím: Városháza tér 4. Tel.: 88/594-081 (strandon, múzeumban, éttermekben). Füred-kártya
A Balatonfüreden legalább egy éjszakát eltöltők számára szálláshelyükön ingyen állítják ki a Füred-kártyát. Kedvezményei szállásokon, fodrászatokban, sétahajókon, helybeli művészeti rendezvényeken vehetők igénybe, ezzel olcsóbb strandbelépő is váltható. Badacsony-kártya
A Badacsonytomajhoz tartozó településrészeken egy éjszakát eltöltők számára álwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország
Fax: 88/594-080 E-mail:
[email protected] Balatonboglár Cím: Erzsébet u. 12–14. Tel./fax: 85/550-168 E-mail:
[email protected] Balatonfüred Cím: Petőfi u. 68. Tel.: 87/580-480 Fax: 87/580-481 E-mail:
[email protected] Balatonföldvár Cím: Kőröshegyi út 1. Tel./fax: 84/540-220 E-mail:
[email protected] 45
Irány tű
Balatonföldvár (Szezonális: jún.15–aug.31.) Cím: Széchenyi Imre. u. 2. Tel./fax: 84/540-220 Balatonkenese Cím: Táncsincs M. u. 24. Tel./fax: 88/594-645 E-mail:
[email protected] Balatonvilágos Cím: Aligai u. 1 Tel./fax: 88/446-034 E-mail:
[email protected] Buzsák Cím: Fő tér 1/a. Tel./fax: 85/530-070 E-mail:
[email protected] Fonyód (Szezonális: jún. 15–aug. 31.) Cím: Vígadó tér 1. Tel./fax: 85/560-313 E-mail:
[email protected] Gyenesdiás Cím: Kossuth út 97. Tel./fax: 83/511-790 E-mail:
[email protected] Hévíz Cím: Rákóczi u. 2. Tel.: 83/540-131 Fax: 83/540-132 E-mail:
[email protected] Keszthely Cím: Kossuth u. 28. Tel.: 83/511-660 Fax: 83/314-144 E-mail:
[email protected] Révfülöp Cím: Villa Filip tér 8/b. Tel.: 87/463-194 Fax: 87/463-092 E-mail:
[email protected] 46
> A B alaton és környéke
Siófok Cím: Víztorony Tel.: 84/315-355 Fax: 84/310-117 E-mail:
[email protected] Tapolca Cím: Fő tér 17. Tel.: 87/510-777 Fax: 87/510-778 E-mail:
[email protected] Tihany Cím: Kossuth L. u. 20. Tel: 87/538-104 Tel./fax: 87/448-804 E-mail:
[email protected] Vonyarcvashegy (Szezonális: jún.15–aug. 31.) Cím: Kossuth u. 42. Tel.: 83/348-253 Fax: 83/548-021 E-mail:
[email protected] Zalakaros Cím: Gyógyfürdő tér 10. Tel./fax: 93/340-421 E-mail:
[email protected] Zamárdi Cím: Kossuth u. 16. Tel.: 84/345-291 Tel./fax: 84/345-290 E-mail:
[email protected]
További hasznos információk, szálláskeresés, szállásfoglalás: www.vendegvaro.hu