18

> H ollókő és a palóc vidék

besz állók árt ya Hollókő és a palóc vidék/ 8 A palócok / 14 Védett természeti értékek / 18

A régió követei / 23 A múlt nyomában / 26 Programajánló / 32

B e s z á l l ó k á r t ya

Hollókő és a palóc vidék Nógrád megye műemlékekben és természeti értékekben gazdag tájegysége a hollókői Ófaluról és az ipolytarnóci ősleletekről a legismertebb. A legendás történelmi helyszínek a hősi múltról, az irodalmi emlékhelyek, a napjainkig élő népi hagyományok a vidék kultúrkincseinek gazdagságáról tanúskodnak.



A világörökségek listáján szereplő hollókői Ófalu (➤ 50) és az Európa-diplomás ipolytarnóci őslénytani lelőhely (➤ 164) a legfontosabbak között említendő nevezetességei a Börzsöny és a Mátra határolta, palócok lakta vidéknek. A Mikszáth (➤ 24) novellákból és regényekből ismerős tájat, az itt élő emberek szokásait, napjainkig őrzött népi hagyományait azonban csak akkor ismerhetjük meg igazán, ha az idegenforgalom fő sodrából kieső aprócska falvakat is felkeressük. Tereske (➤ 128), Nógrádsáp (➤ 131), Tar (➤ 172), vagy a Bátonyterenyéhez tartozó Maconka (➤ 178) középkori temploma például kihagyhatatlan látnivalói az ezen > H ollókő és a palóc vidék

a vidéken tett kirándulásoknak. Páratlan kultúrtörténeti értékűek ugyanis azok a XIII-XV. századi falfestmények és freskótöredékek, amelyeket az ódon falak napjainkig megőriztek. Az említett templomok falképei közel abban a történelmi korban készültek, amikor egymás után épültek a vidék várai. A helyőrségek néhány emberöltővel később, a XV–XVI. században a török birodalom terjeszkedését próbálták megállítani. A végvári harcok idején rommá lett erődítmények közül – az elmúlt évtizedekben történt rekonstrukcióknak és helyreállításoknak köszönhetően – jó állapotban láthatja az utókor Salgó (➤ 161), Somoskő (➤ 158) és Hollókő (➤ 56) erősségét. De méltóképpen emlékezhetünk meg Drégely várának (➤ 102) falai között az 1552. júliusi ütközetről, amelyben a Szondi György vezette várvédők hősi halált haltak. Akadnak azonban olyan erődök, amelyek emlékét napjainkban csupán néhány falmaradvány, vagy már csak a legendák és a helynevek őrzik. Ez utóbbiak közé tartozik a ma már nyomaiban sem látható Pocik-vár, Kakas-vár, Pogány-vár, Szalma-vár. De Fejérkő, Zagyvafő, Szandavár (➤ 135) és a cserteri vár (➤ 57) is szinte teljesen megsemmisült, a bujáki vár (➤ 74) maradéka is alig emlékeztet arra a magyar–török vitézi párviadalra, amelynek históriáját a korabeli énekmondó lejegyezte. A magaslatokat megkoronázó hajdani erősségek ma remek kilátóhelyek. Jelzett túraútvonalakon (➤ 197) valamennyi felkereshető. A gyalogutak némelyike tanösvény, de olyan is akad közöttük, mint a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország



A falu fölé magasodó Hollókő vára

Petőfi-túra (➤ 203), amely az egymástól néhány kilométerre fekvő Salgót és Somoskőt köti össze. Mikszáthnak a palóc vidékhez kötődő írásaiból képet kaphatunk az egykor jellemző feudális, úri életformáról, amelyre napjainkban még számos fennmaradt kúria és kastély emlékeztet. Némelyike magántulajdonban van, többen polgármesteri hivatal, iskola vagy könyvtár működik, de a sziráki (➤ 80) és a berceli kastélyt (➤ 119) például szállodává alakították át. Irodalmi emlékhely lett a csesztvei Madách-kúria (➤ 96), múzeum a horpácsi Mikszáth-kastély (➤ 99) és a mohorai Mauks-ház (➤ 108). A szécsényi vár köveiből épült Forgách-kastélyban a Kubinyi Ferenc Múzeum (➤ 59) működik, és kiállítóhelyként hasznosítják a bátonyterenyei Gyürky–Solymossy-kastélyt (➤ 181) is. A történelmi Nógrád vármegye fővárosa, szellemi központja évszázadokon



B e s z á l l ó k á r t ya



10

Csipkét Terényben is készítenek

át Balassagyarmat volt. Fénykorát idézik elénk a főutca XVIII–XIX. századi polgárházai, a vármegyeháza (➤ 88) hatalmas épülete és a Palóc ligetben álló múzeumpalota, amelyben a nógrádi vidék első közgyűjteményét, a Palóc Múzeumot (➤ 92) helyezték el. A város fejlődését 1920-ban az I. világháborút követő trianoni határmódosítás törte meg. Akkor történt, hogy a cseh hadsereg az új országhatárt átlépve az Ipoly árterületét is elfoglalta. A katonai hódítást a gyarmati polgárok fegyveres felkeléssel állították meg, megakadályozva ezzel az Ipoly déli partján fekvő települések Csehszlovákiához csatolását. Balassagyarmat ezért büszkén viseli – igaz, csak 2005-től – a Civitas Fortissima (➤ 86), a Legbátrabb város címet. Nógrád megye székhelye 1950-től Salgótarján. Az aprócska faluból lett város fi> H ollókő és a palóc vidék

gyelemre méltó sajátossága, hogy arculatát neves magyar építészek tervezték. A „mű” olyan jól sikerült, hogy a belváros kialakítását Hild-díjjal ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság. A városképbe illeszkedő házak között ma már védett kortárs építészeti örökséget is találni: a Nógrádi Történeti Múzeum (➤ 152) épületét. A kiállítóhely azonban nemcsak erről nevezetes, hanem arról az állandó tárlatról is, amely a megye újkori történetét dolgozza fel. A kiállítás hangsúlyosan mutatja be a XX. századnak azt az időszakát, amelyben Salgótarján és környéke országos jelentőségű gazdasági övezetté vált. A virágzó nehézipar azonban ma már csak emlék. Csakúgy, mint a térségben másfél évszázadon át kiemelkedő szerepet betöltő szénbányászat, amelyet az 1980-as évek végére teljesen felszámoltak. A bányák bezártak, de a hagyományok nem tűntek el teljesen. Emlékét ápolja az egykori József-lejtősaknában kialakított föld alatti bányamúzeum (➤ 155), amely nemcsak ipartörténeti emlék, hanem olyan egyedülálló bemutatóhely, amely a bányajárás valóságos élményét kínálja a látogatónak. A palóc vidéken a vallás az élet természetes része volt évszázadokon át. Nevezetes egyházi ünnepek alkalmával szinte kötelező volt a kegyhelyek felkeresése – ezt a hagyományt máig őrzik. A leghíresebb búcsújáró hely a Mátraverebély melletti Szentkút (➤ 168), egy XI. században lejegyzett Mária-jelenés helyszíne. Szent forrását több megmagyarázhatatlan gyógyulás legendája tette messze földön ismertté. A Nagyboldogasszony-napi szentkúti búcsúra napjainkban ezrével

Hollókő

é s a pa l ó c v i d é k

érkeznek zarándokok az ország minden tájáról. A népi vallásosság tovább élő hagyománya nemcsak Szentkúton figyelhető meg. Ezt elevenítik fel Balassagyarmaton a színpompás körmenettel kezdődő Szent Annanapi palóc búcsú (➤ 33) alkalmával, és a kazári búcsú (➤ 36) idején is. Népi kegyhelyként ismert a Drégelypalánk és Hont közötti Csitári-völgyben álló kápolna (➤ 112), amelyet Szűz Mária-ünnepek alkalmával zarándokok százai keresnek fel. A szentkúti kegyhely békéjét eleinte a Szent Antal rendjéhez tartozó remeték vigyázták, ferences szerzetesek a XVIII.

Palóc ízek

A vidék gasztronómiájából a legismertebb étel a palóc gulyás (palóc leves), amelyről úgy tartják: a neves Gundel dinasztia megalapítója, Gundel János találta ki Mikszáth Kálmán tiszteletére. Ő is tálalta fel az írónak az István Főherceg Szálloda különtermében. A zöldbab, krumpli, vöröshagyma, fokhagyma sertéshús, füstölt szalonna felhasználásával készülő étel hasonlít a palócok által kedvelt savanyú krumpli- vagy bablevesre, de azoknál sokkal gazdagabb ízesítésű. A szlovák nemzetiség ismertette meg a

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

századtól élnek itt. A rend tagjai gondozzák a Szűz Mária tiszteletére szentelt szécsényi templomot (➤ 63) is, idegenvezetőként ők mutatják be az épület középkori egyházművészeti remekeit az ide látogatóknak. A hagyomány szerint a templom sekrestyéje fölötti helyiségben lakott II. Rákóczi Ferenc az 1705-ös szécsényi országgyűlés idején. A nevezetes történelmi esemény innen nem messze, a kolostorral határos Forgách-kastély mögötti Borjúpáston zajlott. Többek között ezt is bemutatják a Kubinyi Ferenc Múzeum (➤ 59) kiállításai, amelyek közül kiemelkedőek a Rákóczi-szabadságharc-

vidéken a sztrapacskát, amely liszttel összekevert reszelt krumpliból szaggatott, vízben megfőzött galuska (szlovákul: haluska). Ízesítése teszi változatossá: lehet juhtúrós, tehéntúrós, savanyú vagy édes káposztás, főtt krumplis, pirított hagymás, lekváros stb. Erre kerülhet ízlés szerint pirított szalonna, töpörtyű vagy akár sült libamájdarabkák. A süteményfélék közül érdemes megkóstolni a görhét, azaz a kukoricalepényt. Elkészítése hasonló a piskótához, állaga azonban a búzalisztnél durvább kukoricaliszt miatt keményebb. A palóc „fánk” a herőce, amely a csörögéhez hasonló. A tojással készített, kinyújtott tésztát derelyevágóval szögletesre darabolják, és olajban kisütik. Ugyancsak különleges nevű édesség a ferentő: kelt tésztából kis rudakat sodornak, ezeket föltekerik, majd sütés után a tésztát cukrozott tejbe mártják és mákban megforgatják, tetejére porcukrot szórnak. 11

B e s z á l l ó k á r t ya nak a Nógrád vármegyéhez kötődő hadműveleteit ismertető tárlatok. Pásztó történelmi városközpontját akár múzeumi negyednek is nevezhetnék: a Pásztói Múzeum (➤ 68) ugyanis több kiállítóhelyet is működtet itt, a XII. századi bencés monostor romjainak szomszédságában. A palóc vidék arról is nevezetes, hogy a legtöbb településen tájházat, helytörténeti gyűjteményt talál az utazó. Mindenütt igyekeznek megőrizni a paraszti élet hagyományos eszközeit, és nem utolsó sorban a falura jellemző népviseletet. Ke-

Boszorkány-kő

A Salgó várától nem messze emelkedő, 571 méter magas Boszorkány-kőn a bazaltvulkanizmus földtörténeti változásai figyelhetők meg. A geológiai érdekességek megismerését 200 méter hosszú geológiai tanösvény (➤ 201) is segíti. Láthatók itt vulkáni bombák (a megolvadt bazaltba ragadt kövek), sakktáblás, oszlopos és kukoricacsöves bazaltalakzatok, bazalttufa maradványok, valamint a bazaltoszlopok alatt meghajlott kőlemezek is. 12

> H ollókő és a palóc vidék

vésbé köztudott, hogy Nógrádban szinte minden településnek egyedi, rá jellemző népviselete van. Ám nemcsak a vidék népviselete, de programkínálata (➤ 32) is színes. Híres rendezvény a szlovákiai helyszínekre is eljutó Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál (➤ 34). A Tarjáni Tavasz (➤ 32) rendezvénysorozatának több mint húsz éve része a Salgótarjáni Dixieland Fesztivál (➤ 33), de ugyancsak a tradicionális dzsessz rajongóit várja Bánkra a Louis Armstrong Jazz Fesztivál (➤ 36). A népi hagyományok iránt érdeklődőknek föltétlenül érdemes ellátogatni a látványos külsőségek között zajló Hollókői Húsvéti Fesztiválra (➤ 32). Középkori hangulat, látványos vitézi torna, lármás forgatag várja a turistákat a hollókői várnapokon (➤ 34) és a drégelyi Szondi Várjátékokon (➤ 35). Hasonlóan vendégcsalogató a kozárdi Almavirág Fesztivál (➤ 34), amely április végén, május elején 250 ezer virágzó almfa díszletével várja a turistákat. A vidékre évszázadokkal ezelőtt betelepült szlovákság leszármazottai máig ápolják népi hagyományaikat a vidék legismertebb üdülőfalujában, Bánkon, de nevezetesek a Terényben tartott nemzetiségi ünnepek is. A nyaranta megrendezett terényi színházi napok (➤ 38) viszont egy új hagyomány kezdetét jelentették. A kulturális rendezvények mellett nevezetesek a gasztronómiai programok is. A hagyományos „tót” ételnek, a sztrapacskának például számtalan változatát kóstolhatják meg a vendégek a vanyarci gasztro-kulturális rendezvényen, a Haluska Fesztiválon (➤ 36), míg Kétbo-

Hollókő



é s a pa l ó c v i d é k

A Bánki-tó partjánál nyaranta kiépített strandon lehet fürödni

donyban ezerszám készül a szilvásgombóc a Szilva-szombaton (➤ 37). A műemlékek, a történelmi emlékhelyek, a páratlan gazdagságú néprajzi emlékek, a kulturális és szórakoztató programok mellett a természeti értékek jelentik a tájegység legnagyobb vonzerejét. A tájvédelmi körzeteket, védett területeket (➤ 18) behálózó túraútvonalakon, tanösvényeken (➤ 197) járva a legtöbb természeti nevezetesség megismerhető. Akadnak azonban olyan gyalogutak – ilyen például a „Palóc Grand Canyon”, a Páris-patak völgye (➤ 181), vagy a honti szakadék (➤ 86) –, amelyek bejárása gyakorlottabb túrázóknak ajánlható. A Balassagyarmat melletti ipolyszögi égerláp (➤ 87) és annak tanösvénye a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Találunk ma már példát a természeti szépségeket, a kultúrtörténeti látnivalókat és a falusi élet hagyományait ökológiai túraútvonalra felfűző, úgynevezett zöldútra is: a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Magyarországon még nem elterjedt kezdeményezés egyike az „Örökségeink útján” Zöldút (➤ 211), amely tíz falu értékei között kalauzolja el a kirándulót. A természetes életmód és gazdálkodás iránt érdeklődők felkereshetik a Jákotpusztai Ökológiai Tájközpontot (➤ 126) is, amely a keletcserháti térség ökoturisztikai bemutatóhelye. Mindezek mellett a Palóc Út (➤ 209) már Nógrád megyéből kitekintő, a Palócföld egészét bejáró turisztikai útvonal. Ha ezen a tájon járunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy szellemi és kulturális életéhez egykor szervesen kapcsolódott a Felvidék. A történelmi Nógrád megyétől az első világháború után 117 település került át a Csehszlovák államhoz. A ma már Szlovákiához tartozó falvak, városok műemlékei, az ott élők kulturális gyökerei azonban máig kötődnek az ősi palóc hagyományokhoz. Érdemes meggyőződni erről egy felvidéki kirándulás (➤ 183) alkalmával!

13

B e s z á l l ó k á r t ya

a palócok A jó palócok – ezzel a címmel jelent meg 1882-ben Mikszáth Kálmán novelláskötete, amely nemcsak az írónak szerzett elismerést, hanem a Nógrádban élő palóc népcsoportot is a figyelem középpontjába állította. A palóc viseletek, néphagyományok és szokások ma is különleges értéket képviselnek.

14

A hagyománytisztelő, túlnyomóan római katolikus, életmódját és szokásait évszázadokon át megőrző palócság népi kultúrájának kutatását Szeder Fábián bencés szerzetes tanárnak 1819-ben megjelent, A’ palóczok című néprajzi-kultúrtörténeti tanulmánya indította el. Az életmódra jellemző sajátosságok között részletesen tárgyalja mindazt, amiért a palócföldi falvak máig különleges színfoltjai a hazai népi kultúrának. Ezek közé sorolhatók a népi építészet jellegzetességei, az egyedi népviselet és a látványos külsőségekkel megtartott közösségi ünnepek. Az itt élő emberek lelki sajátosságai között a falusi vendégszeretetről is említést tesz. Ma is megtapasztalható „Különös characterük a’ vidám barátság, ember becsülés, és az adakozás… Legyen ismérős, vagy idegen, egyformán kedvelik, és társaságokba hívják…” A vendégnek pedig minden bizonnyal feltűnik majd az itteni tájnyelv, az ’a’ és ’á’ hangok sajátos kiejtése. > H ollókő és a palóc vidék

A

pa l ó c o k

A palócság eredetének meghatározására a XIX. század óta a néprajztudomány számos, mindent eldöntő érveket azonban fölsorakoztatni nem tudó elméletet állított föl. (Egyes kutatók szerint a palóc elnevezés vélhetően a „kun” jelentésű orosz, lengyel polovec szóból alakult ki az Árpád-korban.) Napjainkra a kérdés megválaszolása teoretikussá vált. A Palócföldnek nevezett tájegység pontos történeti és földrajzi behatárolása  szintén nem egyértelmű. A leggyakrabban emlegetett vélekedés szerint a Mátrától és a Bükktől északra, a történelmi Hont, Nógrád, Borsod, Gömör és Heves vármegyék területén található mintegy 150 település tartozik ide. A legtöbb Nógrád megyében található.

Művek és művészek

A palóc népművészet ihlető forrása volt a vidéken élő és az ide kötődő képzőművészeknek. A táj- és emberábrázolásban kiváló Glatz Oszkár (Budapest, 1872 –Budapest, 1958) festőművész életének utolsó szakaszát Bujákon töltötte. Festői programjává vált a népviseletek, az itt élő emberek megörö-

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A népi kultúra jellemzői között az első helyen a népviseletet említik. Úgy tartják, hogy minden palóc településnek egyedi, csak az ott élőkre jellemző „beszédes” viselete van. A főkötők (féketők) színe, díszítése és alakja, a szoknyák száma és hossza (melyek alatt nemritkán 1015 alsószoknya található), az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik, a mell- és fejkendő anyaga, megkötésének módja kifejezik viselőjének korát, vagyoni állapotát. A díszes ruhákat már csak rendkívüli ünnepi alkalmak, búcsúk, lakodalmak, hagyományőrző rendezvények (➤ 32) idején öltik fel. Balassagyarmat és főleg Szécsény utcáin azonban hétköznap is láthatók színes palóc népviseletben járó menyecskék.

kítése, a palóc népi kultúra megmentése. Képeivel sokat tett a Palócföld turisztikai felfedezéséért. A művészt 1935-ben a község díszpolgárává választották, bujáki ihletésű képeiből állandó kiállítás (➤ 72) nyílt 2008-ban a nevét viselő művelődési házban. (Itt látható önarcképe – fotónkon.) Az évtizedekig a benczúrfalvi Benczúrkastély műteremlakásában dolgozó id. Szabó István (Cered, 1903 – Benczúrfalva, 1992) Kossuth-díjas szobrászművész életművének jelentős részét alkotják azok a faszobrok, amelyek a paraszti életformát, a népviselet jellegzetességeit ábrázolják. A művész állandó kiállítása a bátonyterenyei Gyürky–Solymossy-kastélyban (➤ 181) látható. 15

B e s z á l l ó k á r t ya

Népszokások

A palóc vidék népszokásai napjainkra már csak szórványokban maradtak fenn. Tudatosan a hagyományápoló kisközösségek, művészeti csoportok őrzik. Luca-nap Az adventi ünnepkörben a Luca napjához fűződő eseménysor a gonosz, ártó szellemek elűzését szolgálta. Ekkor kezdték el készíteni a lucaszéket, hogy tizenhárom nap múltán a karácsonyi misén azon ülve meglássák a templomba – láthatatlan szarvaik miatt – a bejáratnál lehajtott fejjel érkező boszorkányokat. Luca napján több asszonyi munkát tilos volt végezni. Vesszőhordás A pásztorok karácsonyi vesszőhordásával az állatok szaporodását vélték elősegíteni. A vesszőkből a gazdasszony annyit húzott, ahány jószága járt ki a legelőre. A vesszőkkel aztán megcsapkodta a pásztor lábát, aki azért ugrált, hogy az udvarról kijáró tehenek olyan frissek legyenek, mint ő. A pásztor szalonnát és bort kapott, a vesszők pedig az istállóba kerültek. Tavasszal ezekkel hajtották ki a jószágot a legelőre.

Kiskarácsony Fontos volt, hogy a kiskarácsonynak nevezett újévkor a ház első látogatója férfi legyen. Újévkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét, viszont sok helyen főztek lencsét, hogy az új esztendőben a család pénze annyira sokasodjon és szaporodjon, amennyire sokasodik és szaporodik a lencse. Mátkatál A keleti palóc (Salgótarján környéki) falvakban a serdülő lányok a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdán készítettek ajándékkal (sütemény, gyümölcs, bor) megrakott mátkatálat, amelyet ismerős lányok vagy legények vittek el a kiszemelt komának. A szokás a nem vérrokonok közötti baráti gesztus kifejezését jelentette. Barkaszentelés A tavaszi ünnepkört kezdő virágvasárnapon szentelték a barkát, a tavasz első „virágát”, új selymes, bimbózó hajtást hozó növényét. Egyes településeken úgy tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. Kiszehordás Virágvasárnaphoz kötődő szokás a kiszehordás. Ilyenkor szalmabábut vetettek ki a szomszéd község határára, hogy a saját falujukat elkerülje a baj és a betegség. Télbúcsúztató-tavaszköszöntő jellegére vall, hogy a szalmabábut általában meggyújtották, elégették, vagy a falu patakjának vizébe dobva kiúsztatták azt a település határán túlra, mintegy szimbolikusan megsemmisítve, kiűzve az éppen elmúló telet.

16

> H ollókő és a palóc vidék

A

pa l ó c o k

Az elmúlt két évtizedben ugyanis egyes falvakban – főleg a középkorúak és az idősebbek körében – helyenként „visszaöltöztek” a többségében az 1960-as években elhagyott hagyományos paraszti viseletbe. Szép darabok láthatók azonban a falvak tájházaiban rendezett bemutatókon, valamint a vidék népművészetének legszebb emlékeit őrző Palóc Múzeumban (➤ 92) is. Megfigyelhető, hogy hímzéssel leginkább a vászon kötényeket (szakácskákat), a kendőket, az ünnepi abroszokat és a dísztörölközőket díszítették, de gyakori volt a juhbőrből készült ködmön (cucaj) hímzése is. A leginkább a piros, a kék, a fehér, a sárga és rózsaszínt használták. A házilag készített kender- vagy pamutszőtteseket és ágytakarókat főleg piros-kék és fehér hímzéssel díszítettek. Számos településen találkozhatunk a tájegység népi építészetére jellemző kontyolt tetős, vízvetős, oromdíszes, lakószobából, pitvarból és kamrából álló palóc lakóházakkal. A jellegzetes formájú házakból számos fennmaradt Hollókőn, Terényben, Kazáron, Rimócon és Szandaváralján. Szobabelső-rekonstrukciókat több tájházban is láthatunk. Jellegzetes berendezési tárgy volt a lóca, a kisszék, a víz tárolására használatos vizesszék, a tornyos ágy, a díszesen faragott szekrény, a festett láda, a terpeszlábú asztal, a „cifratányér” és a házi szentély. A közösségi és vallási ünnepek, a hozzájuk kötődő népszokások egykor természetes részei voltak az itteni életnek. Ezt hagyományozzák tovább napjainkban egyes falusi rendezvények, falunapok, búcsúk, amelyek közül a legismertebb a hollókői www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország



A folklórtalálkozók állandó programja a néptánc

(➤ 32), a kazári (➤ 36), a kétbodonyi, a terényi és a herencsényi. A palóc vidék legnagyobb, évről évre tömegeket vonzó népi vallásos eseményei a Mátraverebély melletti Szentkúthoz (➤ 168) és Balassagyarmathoz kötődnek. Az előbbi helyen a Mária- és a Szent László-, utóbbin a Szent Anna-kultusz ápolása és tisztelete miatt zarándokolnak el a hívek ezrei a Palóc búcsúba (➤ 33). A helyi hagyományőrzők legjobbjait a Nógrádi Nemzetközi Folklórtalálkozón (➤ 34) is láthatjuk. Néhány településen – így Terényben, Kazáron, Herencsényben, Kétbodonyban – a népi kultúra iránt érdeklődők szervezett formában, a falu mindennapi életébe bekapcsolódva ismerhetik meg a máig élő szokásokat. Helyi asszonyoktól tanulhatók meg az énekek, mesék, a jellegzetes palóc ételek elkészítése, de akár egyes kismesterségek fogásai is.

17

B e s z á l l ó k á r t ya

Védett természeti értékek

Az év-tízmilliókkal ezelőtti vulkáni működés nyomán egyedülálló tájképi környezet alakult ki az Északi-középhegység nógrádi nyúlványai mentén. A jellegzetes tájegységek természeti, földtani és kultúrtörténeti értékeinek megőrzésére védett övezeteket alakítottak ki. A Karancs–Medves, a Hollókői, valamint a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli, míg az Ipoly mentén még fellelhető égerlápos rétek a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartoznak.

A Palócföld karakteres tája a földrajzi vidék keleti határán álló Salgó vulkáni kúpjának magasából lenyűgöző panorámában tárul elénk. Ezen a vidéken alakították ki a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzetet, amelynek fokozottan védett értéke a

18

> H ollókő és a palóc vidék

13 négyzetkilométer kiterjedésű Medves, Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. Földtani szerkezetét jól látható módon tárják fel a terület peremén nyitott kőfejtők, amelyek különleges látványosságai a lávaömlések nyomán kialakult, meglepően

Véde t t

természeti értékek

mán (➤ 24) elnevezése nyomán „Palóc Olymposnak” is nevezik. Formavilágát éles gerincek, meredek oldalak és mély szurdokvölgyek jellemzik. A két eltérő arculatú hegyvidéken az élőhelyek nagy része érintetlen. A főleg bükkösökből, a déli lejtőkön tölgyesekből álló erdőségekben több mint 300 védett növény- és állatfajt tartanak számon. Megjelenik itt a Kárpátok övének több karakteres növényfaja: a havasalji rózsa, a karéjos vesepáfrány, a nyúlsaláta, a fehér acsalapu, a fürtös bodza és a hegyi pajzsika. A Dunától keletre ritkaság, de a Karancson megtalálható a kora tavasszal nyíló májvirág. A bazalt sziklakibukkaná A feketekökörcsin védett faj sain kialakult növénytársulások jellemző fajai a leány- és fekete kökörcsin, a sárga szabályos öt- és hatszög keresztmetszetű kövirózsa és a hegyi árvalányhaj, míg a bazaltoszlopok. Szép példája a jelenségnek a somoskői Várhegy alatti „bazaltzuhatag” (➤ 159), ám a legtöbb vulkáni kőzetváltozattal a Kis-Salgón, a Boszorkány-kőn (➤ 12) Területek számokban Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet lehet találkozni. A bazaltvulkánosság megTerülete 6619 hektár, szigorúan védett jelenési formái között tanösvény (➤ 201) 407 hektár. vezet végig, de földtani „olvasókönyvként” Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet tanulmányozhatók a különböző kőzetfajták Területe 7425 hektár, szigorúan védett a Magyarbányai Kőparkban (➤ 200) és az 493 hektár. Eresztvényi Kőbányákban (➤ 199) is. Az Hollókői Tájvédelmi Körzet innen nem messze található Szilvás-kő (➤ Területe 149,6 hektár. 202) melletti felhagyott kőfejtő érdekessége, Ipolytarnóci Ősmaradványok Terméhogy az ívesen hajlott, néhol 20 méter maszetvédelmi Terület Területe 512 hektár. gas függőleges bazaltoszlopokhoz vízszintes Sóshartyán Hencse-hegy Természetirányúak csatlakoznak. De különleges látvédelmi Terület ványosság ezen a vidéken a Kazár mellett Területe 104,7 hektár. felszínre bukkanó, a felszíni vízmosások Ipolyszögi égerláp formálta riolittufa (➤ 203) is. Területe 106 hektár, fokozottan védett. A Medvessel határos Karancs-hegység ködbe burkolózó csúcsait Mikszáth Kálwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

19

B e s z á l l ó k á r t ya völgyekben és a törmeléklejtőkön tömegesen élnek a különböző páfrányfélék. A változatos növénytakaró fajokban gazdag állatvilág élőhelye. A nedvesebb részeken foltos szalamandra, tarajos és alpesi gőte él. Olykor találkozhatunk rézsiklóval is, amely a vidék legértékesebb hüllőfajtája. Hasonlóképpen védelmet élveznek az emlősfélék közül a vadmacska, a borz és a nyuszt egyedei is. A Karancs–Medves madárvilágának megismerését természetismereti bemutatóhely segíti Eresztvényben. A gyakran előforduló védett fajokat – többek között a fekete harkályt, a hollót, a fehérhátú fakopáncsot, a kék galambot – madárpark (➤ 180) mutatja be. A Salgótarján környéki hegyvonulatok 30-40 méter magas kőzetfalat alkotó homokkő területei – köztük a kishartyáni Kőlyuk-oldal (➤ 182) – természetvédelmi szempontból is értékesek. A Sóshartyánhoz közeli Hencse-hegy Természetvédelmi Terület azért kapott 2004-ben külön is védelmet, mert Magyarországon egyedül itt található meg egy élőhelyen mind a Ezt is jó tudni!

> A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók.

> Kerékpárral a közutakon kívül csak a

külön jelzéssel ellátott turistautakon szabad közlekedni.

> Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését időszakosan korlátozhatják, ezért a túra szervezése előtt érdemes tájékozódni a terület védelméért felelős nemzeti parknál.

20

> H ollókő és a palóc vidék

négy hazai plebejusboglárka-faj: a fokozottan védett fóti (zefír) boglárka, a védett északi boglárka, a csillogó boglárka és az ezüstös boglárka. Védett lepkefaj a nagyfoltú hangyaboglárka, és az óriási dongóhoz hasonlító dongószender. A homokkőhöz alkalmazkodó növényzet az alföldi homokpuszta-gyepekhez hasonló. Az itteni növénytársulások meghatározó tagja a szártalan csűdfű, a magyar csenkesz és a szürkés ördögszem, de jellemző faj a hangyabogáncs, a csuklyás ibolya és az élesmosófű is. A „kövek útja” a Karancs-hegység északnyugati lábánál fekvő Ipolytarnócon folytatódik. A falu melletti Csapás-völgy páratlan értékű őstörténeti emlékeinek védelmére 1954-ben hozták létre az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. A „palóc Pompeji” a nagyközönség előtt nyitott bemutatóhely (➤ 164), amelynek élő természeti környezetében tanösvények (➤ 197) kalauzolnak el. Kultúrtörténeti jelentősége miatt kapott védelmet a palóc kisközség, Hollókő környezete, ahol Magyarország egyik legkisebb területű tájvédelmi területét hozták létre. A Hollókői Tájvédelmi Körzethez tartozik a világörökségi Ófalu (➤ 50), valamint a Hollókői-patak völgyének a település felé eső domboldala. Az Öregszőlők-dűlő – ahogy a falurészt nevezik – az itt élő emberek egykori gazdálkodási szokásairól tanúskodik. A meredek, agyagos talajú területek művelésével, a szőlő- és gyümölcstermesztéssel ugyan már régen felhagytak, de tájképi értékű látvány ma is a parlagon maradt parcellák sajátos szerkezete. A falu korhű természeti környe-

Véde t t

természeti értékek

szavonulása után helyenként százméteres vastagságot is elérő mészkőrétegek alakultak ki. A vulkáni alakzatok mellett így a mészkőhegységekre jellemző formakincs is megfigyelhető a területen. A Hollókő, Márkháza, Ecseg, Kozárd és Bokor községek által határolt vidéken létrehozott Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet látványosságai a felhagyott kőbányák, például Sámsonháza (➤ 198) mellett, valamint a Kis-Zagyva-, a Zsunyi-, vagy a Cserkúti-patak szurdokvölgyei. A Cserhát erdeinek többsége fiatal, aminek fő oka, hogy az itt élők évtizedeken át cserzőkéreg-termeléssel, faszén- és mészégetéssel foglalkoztak. A letermelt területek megújulását sok helyen a legeltetés akadályozta meg, ezért az erdős területek rétekkel, legelőkkel váltakoznak. A lágy Árvalányhajas rét Dejtár mellett szárú növényvilág értékes tagjai a tavaszi hérics, a tarka nőszirom, a leánykökörzetéhez hozzátartoznak a patakvölgyben csin, az agár- és bíboroskosbor, valamint megtalálható mosó- és kenderáztató tavak, valamint a Vár-hegy déli lábánál lévő völgyben a „parasztfürdő” maradványai. A környék kaszálóinak elterjedt növéHelyi értékek nye a nagy pacsirtafű, az erdei réteken a A tájvédelmi körzetek mellett helyi harangvirág és a turbánliliom fordul elő védettségű területek, kertek, kastélynagy számban. A vulkáni eredetű, geoparkok ugyancsak a vidék természeti lógiai értékű Vár-hegy sziklakibúvásain értékei közé sorolhatók. Védett többek sárga kövirózsa és varjúháj tenyészik. között a bátonyterenyei és dejtári A tájvédelmi körzet tájházat és kutatókastélypark, a csesztvei Madách-kúria parkja, a szandai Várhegy, a balassaházat (➤ 54) működtet a hollókői Ófalugyarmati Nyírjes-tó, a bujáki Egidiusban, a védett terület biológiai és kultúrtörforrás és környéke, a balassagyarmati téneti tanösvényeken egyaránt bejárható. Palóc-liget, a horpácsi Mikszáth-park, A Cserhát ugyancsak a miocén kori, a béri andezitoszlopok, a mohorai mintegy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni Mikszáth-fa. működés nyomán alakult ki. A vidéket később elöntötte a tenger, amelynek viszwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

21

B e s z á l l ó k á r t ya

Geológiai látványosság a Sámsonháza melletti kőfejtő

22

a hegyi árvalányhaj és a homokliliom. Az erdőkben nyuszt és vadmacska él, a fészkelő madárfajok közül a legértékesebb a darázsölyv, a kabasólyom, a kövirigó és a holló állománya. A nedves területeken gyakori az erdei béka és a foltos szalamandra. A Duna–Ipoly Nemzeti Park a Börzsöny-hegység keleti nyúlványánál, illetve az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszán érinti a nógrádi vidéket. Egyedi természeti értéke a Balassagyarmat és Ipolyszög között fennmaradt 106 hektárnyi lápos terület. A változatos mocsári élővilág ma már csupán hírmondója az Ipoly folyó medrét egykor kísérő mocsaras vidéknek, de még így is több mint 70 madárfaj utolsó, háborítatlan fészkelőhelye. A terület ma is járhatatlan, ezért megközelíthetetlen a 100-nál is több fészekből álló szürkegémtelep, valamint > H ollókő és a palóc vidék

az itt gyakran előforduló fajok, a barátka, csilpcsalpfüzike, a foltos nádiposzáta, a bakcsó, a nádirigó és a berki tücsökmadár költőhelye. Az erdőfoltokkal, nádasokkal, sásoszsombékos bokorfüzesekkel tarkított lápvidéken a szabad vízfelületeket a bojtos békalencse, a békaliliom, a keresztes békalencse és a sárga tavirózsa (más néven a vízitök) uralja. A nedves területek peremén sárga nőszirom, nyílfű, erdei angyalgyökér és gyíkhagyma nő. A kétéltűek között gyakori a vöröshasú unka, a leveli béka és a barna varangy, míg a hüllők faját főleg a vízisikló és a fürge gyík képviseli. A kisemlősök közül a törpeegér, a mogyorós pele és a vízicickány a jellemző fajok. Az Ipoly menti lápvilág életközösségét csak távolról, a vasúti töltésről, vagy a 22es számú közút mellől tanulmányozhatjuk. A megfigyeléshez egy jó távcső mindenképpen szükséges.

praktikus Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6. Tel.: 36/411-581 Fax: 36/412-791 E-mail: [email protected] Honlap: www.bnpi.hu Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Tel.: 1/391-4610 Fax: 1/200-1168 E-mail: [email protected] Honlap: www.dinpi.hu

A

régió köve tei

A régió követei Balassi Bálint költő, katona Zólyom, 1554. okt. 20.–Esztergom, 1594. máj. 30.

A magyar nyelvű szerelmi líra első klasszikusának eredeti neve – családi birtokaira utalva – gyarmati és kékkői báró Balassa Bálint.

Rózsavölgyi Márk zeneszerző, hegedűművész Balassagyarmat 1788 körül–Pest, 1848. jan. 23.

A verbunkos zene jelentős képviselője, egyben az első magyar csárdás-komponista Rosenthal

Madách Imre költő, író Alsósztregova 1823. jan. 21.–Alsósztregova, 1864. okt. 5.

A világirodalmi értékű dráma, Az ember tragédiája költője Alsósztregován (ma Dolná Strehová, Szlovákia) született. Első drámáját www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Apja, Balassa János híres törökverő, akinek nyomdokán fia is a végvári vitézek életét élte. Kalandos élete elsősorban költészete miatt vált ismertté. A Lossonczy Annához fűződő szerelme nyomán születő Júlia-versekben megalkotja a később róla elnevezett, hármas tagolású, belső rímes Balassi-strófát. Balassi versgyűjteménye és színpadi műve, a Szép magyar komédia kéziratos másolatban maradt fenn az 1874-ben előkerült Balassa-kódexban. Márk néven zsidó kereskedőcsaládban született. Az országot járó hegedűvirtuóz 1824-ben került kapcsolatba a veszprémi zeneegylettel, amely társaság bemutatkozó estjén kapta a Rózsavölgyi nevet. A zenei sikerek 1833-ban Pestre vitték, ekkortól számítják életének legtermékenyebb évtizedét. Rózsavölgyi műveinek számát saját korában kétszáz körülire becsülték, dallamait Liszt Ferenc több rapszódiájában is felhasználta.

16 évesen írta, első verseskönyve, a Lant-virágok 1840-ben jelent meg. 1841-től Balassagyarmaton joggyakornok, majd aljegyző. Egy halálraítélt szabadságharcos rejtegetése miatt 1852-ben letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első verzióját Lucifer címen, a végső változat 1860-ra készült el. Ez írói sikereinek időszaka, ekkor írta további főműveit, A civilizátort és a Mózest. Utolsó műve, a Tündérkert töredék maradt. 23

B e s z á l l ó k á r t ya

Mikszáth Kálmán író, újságíró, országgyűlési képviselő Szklabonya, 1847. jan.16.–Budapest, 1910. máj. 28.

A XIX. század végi magyar prózairodalom jeles képviselője a ma Szlovákiához tartozó Szklabonyán (Sklabiná) született. Pesten jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton esküdtként he-

Benczúr Gyula festőművész Nyíregyháza, 1844. jan. 28.–Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. júl. 16.

A magyar akadémikus történelmi festészet kiemelkedő alakja Kassán, a Klimkovics-féle magánrajziskolában kezdett festeni és rajzolni. A müncheni Képzőművészeti Akadémi-

Balázs János festőművész, költő Alsókubin (Dolný Kubín) 1905. nov. 27.–Salgótarján 1977. márc. 18.

A roma származású művész ötévesen került a salgótarjáni Pécskő-domb cigánytelepére. Az elemi iskolának csupán két osztályát végezte el, de autodidakta módon hihetetlen mennyi24

> H ollókő és a palóc vidék

lyezkedett el Mauks Mátyás szolgabírónál. Leányát, Mauks Ilonát titokban vette feleségül 1873-ban, ám 1878-ban elváltak. Szegedre költözött és a Szegedi Napló újságírója lett. 1881-ben tért vissza Budapestre, ahol a Pesti Hírlapba írt karcolatai, a Tót atyafiak (1881), majd A jó palócok (1882) című novelláskötetei révén híres íróvá vált. Volt feleségével 1882-ben ismét házasságot kötött. Későbbi regényei híven tükrözik az úri társadalom erkölcsi-szellemi züllését. Mikszáth 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van. ára került, amelynek 1876 és1883 között tanára lett. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett, első sikerét Hunyadi László búcsúja című festményével érte el 1866-ban. Legjelentősebb művei a millenniumra készült Budavár visszavétele, illetve az 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képeit. Benczúr számos művészeti díjat nyert. Az utolsó alkotói korszakában monumentális kompozíciókat készítő művész dolányi birtokán hunyt el, tiszteletére a falut 1927-ben Benczúrfalvának nevezték el. ségű ismeretanyagot halmozott fel. Festői és írói tevékenysége 63 éves korától ismert, ekkor készültek felfokozott színvilágú festményei. Első kiállítását 1971-ben rendezték Salgótarjánban, ezt további tárlatok követték országszerte és külföldön. Életében csupán tizenhárom képét adta el, hogy Füstölgések című verseskötetét megjelentesse. Ecsettel és irónnal című önéletrajzi írásait és verseit 1977-ben adták ki, a hagyatékában fennmaradt több ezer oldalnyi kéziratából Versek – vallomások címen 2003-ban jelentettek meg válogatást.

A

régió köve tei

Csohány Kálmán grafikusművész Pásztó, 1925. jan. 31.–Budapest, 1980. ápr. 2.

Az 1960-as évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége fakitermelőként, vasúti pályamunkásként és szénbányászként is dolgozott, mielőtt 1947-ben a Képzőművészeti Főiskolára került. Mesterei – Koffán Károly,

Szabó Vladimir festő- és grafikusművész Balassagyarmat, 1905. dec. 5.–Budapest, 1991. dec. 31.

A Képzőművészeti Főiskolán 1925 és 1926 között Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János növendéke. Tanulmányait sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette,

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus Budapest, 1893. szept. 16.–Woods Hall, Massachusetts, 1986. okt. 22.

A tudós a Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán, szülei birtokán töltötte gyermekkora egy részét. Tanulmányait a fővárosban végezte: a tudományegyetemen www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Ék Sándor és Konecsni György – a kor kiváló grafikusai voltak. A főiskola elvégzése, 1952 után rézkarcaival, tusrajzaival, litográfiáival rendszeresen jelentkezett a hazai és nemzetközi tárlatokon. Az 1960-70-es években több kiállítás első díját nyerte el. Jelentős könyvillusztrátori tevékenysége, de foglalkozott emellett akvarellel és egyedi kerámiával is. Munkásságának elismeréseként 1964-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1974ben érdemes művész lett. Budapesten halt meg, kívánságára szülővárosában, Pásztón helyezték örök nyugalomra. és az orvosi egyetemen tanult tovább. A Képzőművészeti Főiskolát végül Benkhard Ágostonnál fejezte be. Az 1930 óta kiállító művésznek számos önálló tárlata volt. Munkásságáért 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes, 1980ban kiváló művész címet kapott. Eredeti látásmódjában a századfordulós szecesszió keveredik a naiv realista és a szürrealista elemekkel. Történelmi témájú festményein a magyar múlt kiemelkedő alakjait idézte meg. orvosi diplomát, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Kutatásai során a mellékvesében ismeretlen anyagot fedezett fel, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Amerikából hazatérve a szegedi egyetemen folytatta kísérleteit. Itt állított elő paradicsompaprikából hexuronsavat (később aszkorbinsavnak keresztelte át), amelyet a C-vitaminnal azonosított. Felfedezéseiért 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott. A tudós 1947 végén elhagyta Magyarországot és a Darthmouth-i Egyetemen a rosszindulatú daganatokkal foglalkozott. 25

B e s z á l l ó k á r t ya

A múlt nyomában Tüzek földje i. e. 23–5 millió év

A vulkanikus működés és az egymást követő földtörténeti folyamatok formálták karakteressé Nógrád megye tájait. Meghatározó volt a mintegy 23–5 millió évvel ezelőtti miocén kor, ekkor alakult ki a Medves-fennsík bazalttakarója, a Cserhát és a Karancs vulkáni eredetű kúpjai. Az egyes időszakokban bekövetkezett változások megfigyelhetők a felhagyott kőbányákban, hasadékokban és szurdokvölgyekben látható geológiai rétegeken és formákon. Egyikkel sem összehasonlítható azonban az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület (➤ 164), ahol egy 23–17 millió évvel ezelőtti trópusi dzsungel életközösségének nyomait konzerválta a megkövült iszap. A világ egyik leggazdagabb lábnyomos lelőhelyén 11 gerinces állatfaj – ősi orrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak – 3000 lábnyomát azonosították. A növénymaradványokból és levéllenyomatokból az egykori növényvilágot is rekonstruálták a kutatók. Az első emberek i. e. 5500–900

26

Az első emberi jelenlétre utaló újkőkori régészeti leleteket Parassapuszta és Hont környékén fedezték fel. Jelentősebb > H ollókő és a palóc vidék

életközösségekről tanúskodnak a pilinyi Várhegyen, illetve a salgótarjáni Pécskődombon a bányaművelés során előkerült rézkori (i. e. 3000) telepek. Tárgyi emlékekben a leggazdagabb a késő bronzkor, főként az i. e. 1900–1300 körüli időszak, amelyből számos kisebb-nagyobb település nyomát tárták fel Zagyvapálfalván, Nagybátonyban, illetve a Benczúrfalva melletti Major-hegyen. Az ásatások során bronzkardokat, lándzsacsúcsokat és karpereceket, illetve több száz urnasírt hoztak a felszínre. A legjelentősebb ősi települést a kisterenyei Hársas-hegy oldalában a XIX. század elején fedezték fel. A helyet – a földből előkerült aranytárgyakról – az itt élők Aranyhegyként emlegették. Az értékes leletek maradékát az utolsó pillanatban mentette meg a gyűjtögetők elől az itt kutató Kubinyi Ferenc.

A

m ú lt n y o m á b a n

Az újkőkori és bronzkori kultúrák tárgyi emlékeit a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum (➤ 59) állandó tárlaton mutatja be az érdeklődőknek. Honfoglaló Gyarmat, Tarján 997–1500

A nógrádi terület folyóvölgyeiben a népvándorlás korában germán, majd szláv népcsoportok éltek. A megye elnevezése a szláv eredetű novi-grád (új vár) szóból ered – a Nógrád községbeli várat a honfoglalás előtti őslakók építették. A magyar törzsek megtelepedése, a nagy kiterjedésű szállásföld elfoglalása a X. század végétől vélhetően a XI. század elejéig tartott. Az egykori nemzetségi területek az ősi neveket őrző települések földrajzi elhelyezkedése alapján ma is behatárolható. A hét honfoglaló törzs neve megtalálható hét (történelmi) Nógrád vármegyei település nevében: Kürt (gyarmat)=Balassagyarmat, valamint Erdőkürt (ma Pest megyében), Jenő=Diósjenő, Kér=Kiskér (Szanda és Terény között ma puszta), Keszi=Ipolykeszi (ma Szlovákia) és Karancskeszi, Megyer=Nógrádmegyer, Nyék=Ipolynyék (ma Szlovákia), Tarján= Salgótarján. Nógrád megye keleti felét előkelő családok, a Kacsics-, a Zách-, a Csák- és a Rátót-nemzetségek birtokolták. Politikai, gazdasági és katonai jelentőségüket bizonyítja, hogy területükön a XIII-XIV. században egymás után építtették fel kőváraikat. A XVI. század végére már több mint 50 állt a magaslatokon. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Ciszterek, ferencesek 1138–

Az Árpád-korban számos templom épült, majd a XII. században megalapították a vidék első bencés monostorát Pásztón. A kolostorba 1190-ben III. Béla király ciszterci barátokat telepített. A kertészetben és szőlőművelésben jeleskedő szerzeteseknek köszönhetően alakultak ki a környékbeli szőlőültetvények – napjainkig ez az egyetlen bortermelő terület Nógrád megyében. Szécsényben ferences kolostor és templom (➤ 63) építésére 1332-ben adott engedélyt XXII. János pápa. A rendház a koldulórendi szokásoknak megfelelően közvetlenül a városfal mellé települt, benne iskola működött, közelében szegényházat és kórházat hoztak létre. A török korban a kolostorok kihaltak. A ciszterek 1526-ban menekültek el Pásztóról, és csak 1702-ben költöztek vissza. Új, ma is álló barokk kolostorukat 1715–1718 között emelték.

27

B e s z á l l ó k á r t ya A középkorban Szentkúton (➤ 168) a ferences rend tagjai látták el a lelkipásztori szolgálatot. Tudhatjuk ezt Almásy János, a kegyhely urának 1765-ben kelt beszámolójából is: „... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz...” Állandó elhelyezést 1772-ben találtak itt. A szerzetesrendeket politikai utasításra 1950-ben feloszlatták. A barátokat elhurcolták, és csak a rendszerváltás után, 1989-ben térhettek vissza egykori tulajdonukba. Szécsényben azóta a ferences család minden ága megtalálható. A cisztercita rend a pásztói kolostort múzeum céljára a városnak adta át. Feltételül szabták, hogy a Pásztói Múzeumban (➤ 68) a szerzetesrend múltját és a magyarországi ciszterci monostorokat bemutató állandó kiállítást rendezzenek be. Végvárak, ostromok 1552–1683

28

Ali budai pasa 1552-ben hadjáratot indított a felvidéki területek elfoglalására. Az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben kilátástalan harcot vívtak a nógrádi várak néhány száz fős helyőrségei, az erődök sorra elestek. A végvári hősöknek emléket állító históriás énekek számos jeles vitéz nevét őrizték meg. A legismertebb köztük Szondi György, Drégelyvár (➤ 102) kapitánya, aki katonáival az 1552. július 6-án indított török támadásnak három napig tudott ellenállni. A küzdelemben a várvédők mind egy szálig odavesztek. > H ollókő és a palóc vidék

Drégely után Gyarmat, majd Szécsény vára (➤ 76) is elesett. Ez utóbbinak védői a túlerőt látva elszöktek, így a vár ostrom nélkül került az ellenség kezére. Az erőd szandzsáki (török közigazgatási) székhely lett. Az 1552-es török hadműveleteknek Salgó vára (➤ 161) ellenállt. Kara Hamza bég seregei azonban két év múlva, csellel mégis bevették. A szomszédvár, Somoskő (➤ 158) azonban 1576 tavaszáig kitartott. Itt katonáskodott annak idején a vitéz költő, Balassi Bálint (➤ 23). Az ostromokban megsérült végvárakat általában nem építették újjá. A még használható részek lerombolását I. Lipót osztrák császár 1701-ben rendelte el. Országgyűlés Szécsényben 1705. szeptember 12–október 3.

Az Oszmán Birodalom az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződésben Magyarországot a Habsburg Birodalomnak engedte át. A leigázott tartományként kezelt ország önrendelkezésének kivívásáért

A

m ú lt n y o m á b a n

1703-ban felkelés tört ki. Élére II. Rákóczi Ferenc állt, aki a szabadságharc össznemzeti támogatásának érdekében 1705 szeptemberében országgyűlésre hívta a nemeseket és egyházfőket Szécsénybe. A 25 vármegye mintegy ezer küldötte verte fel sátrát a Borjúpáston. A tárgyalások során szövetségre lépett rendek szeptember 17-én Rákóczit választották „az Haza szabadságáért öszveszövetkezett Magyarok Vezérlő-Fejedelmének”. Mellé tanácsadó testületet (szenátust) választottak, a pénzügyek irányítására pedig gazdasági tanácsot hoztak létre. Rákóczi és a szenátus felhatalmazást kapott arra is, hogy béketárgyalásokat folytasson az osztrákokkal. Az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlen politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt végül elbukott Rákóczi szabadságharc utolsó csatáját Romhány és Érsekvadkert között vívták 1710. január 22-én. A küzdelemben elesettek emlékoszlopa (➤ 135) Romhány határában áll. Nógrád fekete aranya 1742–1993

Salgóbánya közelében a XVIII. század közepén „büdös kövekre”, öngyulladástól füstölgő szénterületre találtak. A további telepek felfedezéséhez Mária Terézia királynő 1766-ban, majd 1768-ban kelt dekrétumai járultak hozzá, amelyek jelentős jutalmat ígért azoknak, akik kitermelhető szénlelőhelyeket fedeznek fel a kincstár számára. Nógrádból négy ilyet jelentettek be: Kosd (ma Pest megye), Verőce, Somoskő és Tarján térségében. A felszíni www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

„szénásás” helyébe lépő iparszerű bányászat 1861-ben, a Szent István Kőszénbánya Társulat létrehozásával kezdődött. Utódja, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. országos jelentőségű vállalattá vált. A cégnél 1867ben, a Pest–Salgótarján vasúti vonalon a szénszállítás megindulásakor 833 bányász dolgozott, számuk 1900-ra pedig elérte az 5600 főt. A kohászat és az energiaipar számára termelő Nógrádi-szénmedence bányáit 1946-ban államosították, a termelést pedig a nehézipar kívánalmai szerint fokozták. A 36 kisebb-nagyobb bányában 1955 és 1965 között 13 ezren dolgoztak, az átlag 1200-1500 kilotonnás termelést így megháromszorozták. A szénvagyon kimerülésének jelei az 1960-as évek végén már láthatóak voltak, gazdaságosan csak négy jelentősebb bánya termelt. A szénbányászat válsága az 1980-as évek végén tetőzött, ennek következtében a Nógrádi Szénbányák vállalat is fizetésképtelenné vált. A termelést 1993. december 31-én beszüntették. A társaság felszámolása és végleges megszüntetése 2005-re fejeződött be.

29

B e s z á l l ó k á r t ya kezdtek. Az 1835-re elkészült épületben volt joggyakornok, majd aljegyző Madách 1763–1918 Imre (➤ 23), szolgabírói esküdt Mikszáth A Szent István idejében létrejött és egészen Kálmán (➤ 24). 1918-ig fennálló Nógrád vármegyében a XIX. század első harmadában a neme- Civitas fortissima si származásúak száma meghaladta a 17 1920–1923 ezer főt. A középbirtokos nemességnek köszönhető a gazdasági élet felvirágozta- A szén, a vas- és üvegipar meghonosodása, tása, a kultúra és a művelődés támogatása. majd az 1867-ben megépült Pest–Hatvan– Különösen nagy volt azonban a kisneme- Salgótarján vasútvonal révén jelentős ipasek, illetve a szinte jobbágyi életszínvona- ri övezetté vált a vidék. A fejlődést az első lon élő bocskoros nemesek aránya, akik világháború akasztotta meg, a versailles-i adóssággal terhelt birtokaikon tengődve Nagy-Trianon-kastélyban 1920. június 4könnyen áruba bocsátották szavazatai- én aláírt békedekrétum pedig évtizedekre kat a megyei követválasztásokon. Rokoni visszavetette. kapcsolataik révén komoly politikai érAz akkor szentesített határmódosítás dekközösséget képviseltek, amely az atya- értelmében a Csehszlovák államhoz kefiságos világban jól működött a hivatalok rült a történeti Nógrád vármegye terülemegszerzésében. tének több mint 42 százaléka (1765 négyA több napos megyegyűléseket eleinte zetkilométer), 117 település és az ott élő más-más udvarházban tartották egészen 95 222 ember, a megye lakosságának 57 addig, amíg Szügyben 1763-ban felépült a százaléka. Az újonnan meghúzott határmegye első székháza. Az épület hamarosan vonal nemcsak családokat és rokonokat szűkösnek bizonyult, ezért Balassagyar- választott el egymástól, hanem megszünmaton új vármegyeház (➤ 88) építésébe tette a hagyományos felvidéki kereskedelmi útvonalakat, és felszámolta az egymás tevékenységére épülő ipari üzemek kapcsolatait és nyersanyagforrásait. A határ túloldalára került települések közül éveken át tartó tárgyalások után csupán Somoskőújfalut és Somoskőt csatolták vissza Magyarországhoz 1924. február 15-én. A faluban álló vár (➤ 158) azóta is Szlovákiá-ban van. Az 1918-ban véget ért háborút követően kijelölt demarkációs vonal mentén emlékezetes konfliktus történt. 1919. január 15-én a kijelölt határt átlépve, cseh és „Tekintetes Vármegye”

30

> H ollókő és a palóc vidék

A

m ú lt n y o m á b a n

szlovák legionáriusok vonultak be Balassagyarmatra. A további magyar területek megszerzését célzó hadműveletre válaszul a gyarmati civil lakosság fegyvert fogott, és kiszorította a betolakodókat. Ennek nyomán az Ipoly folyó déli partján elterülő falvak, valamint a vasútvonal Magyarországé maradt. A hősies tettet a magyar Országgyűlés törvényben ismerte el 2005ben. Balassagyarmat azóta Civitas fortissima (➤ 86), azaz a Legbátrabb város címet viseli. Új megye, új város 1950–

Mind az I. világháborút lezáró trianoni, mind a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződések után Nógrád és a szomszédos Hont vármegyék területeik nagy részét elveszítették. A két megye közigazgatását Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. A honti területet 1950-ben Pest megyéhez csatolták, a maradék rész lett Nógrád megye. A megyeszékhely központjának Salgótarjánt jelölték ki. A város a legjelentősebb üzemek – a Salgótarjáni Kőszénbányák www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Rt., a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Salgótarjáni Vasfinomító Rt., a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt., a Magyarhoni Üveggyárak Rt. – államosításával a szocialista nehézipar egyik jelentős hazai központjává emelkedett. Nógrád új fővárosa igyekezett megfelelni a vidék életében betöltött vezető szerepének. Neves építészek tervei alapján átépítették a belvárost, a nagyvállalatok támogatásával kialakultak a művelődés és a sportélet új helyszínei. A kulturális élet gazdagsága napjainkban is nyomon követhető a több évtizedes múltra viszszatekintő rendezvények során. Salgótarjánt juttatja eszünkbe az 1960-as évektől megrendezett országos rajztriennále (➤ 38), a nógrádi folklórfesztivál (➤ 34), a világ minden tájáról muzsikusokat ide csábító dixielandfesztivál (➤ 32), vagy a nemzetközi hírességek részvételével megrendezett ugrógála (➤ 38). Itt jelenik meg a Palócföld, a tájegység szellemi életének jelenéről számot adó irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat is.

31

B e s z á l l ó k á r t ya

Programajánló Hollókői Húsvéti Fesztivál

A kereszténység legjelentősebb ünnepén, húsvétkor nemcsak Krisztus feltámadására emlékeznek, hanem a népi hagyományokat is felelevenítik a világörökségi faluban. A helybeliek ilyenkor díszes népviseletbe öltöznek, a vendégeket enni- és innivalóval fogadják, és megismertetik velük a helyi népszokásokat. A kis fatornyos római katolikus templomban szentmisét, ezt követően feltámadási körmenetet tartanak. A fesztivált egész napos folklórprogram és kézműves bemutatók színesítik. A látogatók megismerkedhetnek a vesszőfonás, a csipkeverés, a gyertyamártás, a szalmafonás, a gyöngyfűzés, a mézeskalács- és a hímestojás-készítés fortélyaival. A rendezvényt népművészeti vásár teszi teljessé.

Időpont: húsvétvasárnap és hétfő Helyszín: Hollókő-Ófalu Információ: Hollókőért Közalapítvány (3176 Hollókő, Kossuth L. u. 68.) Tel.: 32/579-010 E-mail: [email protected] Honlap: www.holloko.hu Tarjáni Tavasz, Salgótarján

A több évtizedes múltra visszatekintő rendezvénysorozat két hónapon át kínál kulturális programokat. A fesztivál keretein belül kiváló hazai és külföldi előadók produkcióit láthatja a közönség a legkülönbözőbb művészeti ágakban. A programban koncertek, hagyományőrző műsorok, képzőművészeti kiállítások, opera-, tánc- és színházi előadások szerepelnek. Jeles esemény a Tarjáni Tavasz idején rendezett Nemzetközi Dixielandfesztivál (lásd ott). Időpont: március elejétől május végéig Helyszín: József Attila Művelődési és Konferencia Központ Információ: József Attila Művelődési és Konferencia Központ (3100 Salgótarján, Fő tér 5.) Tel.: 32/310-503 Fax: 32/411-119 E-mail: [email protected] Honlap: www.stjazz.hu Nemzetközi Dixieland Fesztivál

32

Közép-Európa kiemelkedő jazz-találkozóját minden év május elején rendezik > H ollókő és a palóc vidék

Progr ama jánló

meg. A fesztiválon a dixieland, a ragtime, a rhythm & blues és a gospel műfajának legjelentősebb hazai és külföldi együttesei lépnek föl. Az 1986 óta rendszeresen visszatérő zenei esemény bensőséges hangulatú, máig megőrizte a muzsikusok és a közönség közvetlen kapcsolatát. A szabadtéri és színháztermi koncertek, éjszakai örömzenélések mellett gasztronómiai programok is kapcsolódnak a rendezvényhez: élő zenei aláfestéssel borkóstolókat és vacsoraesteket tartanak.

zentálja. A program résztvevői délelőtt a plébániatemplomnál (➤ 114) gyülekeznek. Innen falvankénti rendben indul a látványos, népviseletbe öltözött ünnepi menet a város főutcáján át a múzeumkertbe, ahol a Palóc Múzeum (➤ 92) melletti skanzen udvarán álló feszületnél és „káponkánál” (Mária-kápolnánál) rövid közös imát tartanak. Ezt követően a Palóc ligetben kiépített szabadtéri miséző helyen tartják Szent Anna palóc miséjét. Az teszi egyedivé a vallási eseményt, hogy a szertartás közreműködői palóc hagyományőrző csoportok és népénekesek. A búcsús sokadalmat a szentmise után kirakodóvásár és folklórprogram várja, közben, már délután, megválasztják Palócország viseletes szépeit is.

Időpont: május elején Helyszín: József Attila Művelődési és Konferencia Központ Információ: József Attila Művelődési és Konferencia Központ (3100 Salgótarján, Fő tér 5.) Tel.: 32/310-503 Fax: 32/411-119 E-mail: [email protected] Honlap: www.stjazz.hu Szent Anna-napi palóc búcsú

A Palócföld egyik legnagyobb, tömegeket vonzó eseménye a Balassagyarmaton tartott Szent Anna-napi búcsú, amely látványos külsőségeivel a Palócföld vallásos népi műveltségét és hagyományait reprewww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: július második felében Helyszín: Szentháromság-templom, Palóc Múzeum, Palóc liget Információ: Polgármesteri Hivatal (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem u. 12.) Tel.: 35/505-900, 300-782 E-mail: [email protected] 33

B e s z á l l ó k á r t ya Nógrádi Nemzetközi Folklórfesztivál

A történelmi Nógrád megye népi hagyományait bemutató közel egy héten át tartó rendezvénysorozat az Ipoly két partján élő magyarok és szlovákok népi kultúráját eleveníti föl. A rendezvénynek a régió több települése is otthont ad, 2000-től pedig szlovákiai helyszínei is vannak. A fesztivál fontos eseményei a Tarjáni Folk- és Szlovák Napok, a Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó és a Magyarországi Szlovákok Folklór Fesztiválja. A kísérőprogramok között kézműves bemutatók, táncházak, népművészeti kirakodóvásárok és gasztronómiai estek szerepelnek. Az utóbbi években a Nógrádi Folklór Fesztivál részeként tartják Bánkon és Terényben (➤ 123) a nemzetiségi napot. Időpont: július vége Helyszín: Nógrád megye több településén és a határ menti szlovákiai falvakban, városokban Információ: Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet (3100 Salgótarján, Kassai sor 2.) Tel./fax: 32/416-777, 416-482; 30/928-7599 E-mail: [email protected] Honlap: www.bbmk.hu Almavirág Fesztivál

34

Információ: Vadvirág Turistaközpont (3053 Kozárd, Fő út 29.) Tel.: 32/491-003, 30/210-4308 E-mail: [email protected] Honlap: www.kozard.hu Hollókői Várjátékok

A történelmi ihletésű rendezvényen a korhű jelmezekbe öltözött részvevők lovagi tornákat, fegyverbemutatókat tartanak a vár alatti térségen. Az érdeklődő közönséget beavatják a fegyverek használatának rejtelmeibe, és a bátrabbak ki is próbálhatják az íjászatot és a kardforgatást. A látogatók emellett megismerhetik a középkori táncokat, ruhákat, ételeket.

Időpont: május vége Helyszín: Hollókői vár Információ: Hollókőért Közalapítvány (3176 Hollókő, Kossuth L. u. 68.) Tel.: 32/579-010 E-mail: [email protected] Honlap: www.holloko.hu

A színes kulturális és turisztikai-gasztronómiai fesztiválon népzenei együttesek, táncosok és énekesek lépnek fel. A rendezvény a palóc és az alföldi gasztronómia Somoskői Várfesztivál seregszemléje, helyi terménybemutatóval és vásárral. A kulturális fesztiválon a folklórtól a komolyzenéig a legkülönbözőbb zenei műfaIdőpont: április vége, május eleje jok képviselői lépnek föl. Az egy héten át Helyszín: Kozárd-Almavölgy > H ollókő és a palóc vidék

Progr ama jánló Időpont: május elején Információ: Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény (2659 Érsekvadkert, Rákóczi F. u. 120.) Tel.: 35/540-050 E-mail: [email protected] Honlap: www.ersekvadkert.hu Szondi várjátékok

A Drégely-vár (➤ 102) falai között megrendezett hadijátékok a vár hős védőinek állítanak emléket. A történelmi eseményre utal a korhű jelmezekben lejátszott magyar–török párviadal, a hozzá kapcsolódó íjászbemutató és más szórakoztató progtartó programsorozatot képzőművészeti ramok. A vár alatti Schaffer-kúti tisztáson és kultúrtörténeti kiállítások, színházi középkori forgatag látható – had- és kulelőadások, irodalmi estek színesítik. túrtörténeti előadásokkal, fegyvermustrával és vívással. Időpont: június utolsó hetében Helyszín: Somoskőújfalu, Somoskő, Salgó és Fülek (Szlovákia) vára Információ: Torják Vilmos Tel.: 32/421-573 E-mail: [email protected] Akusztikus Gitárfesztivál

Az akusztikus gitármuzsika reneszánsza hívta életre a gitárfesztivált, amely az elmúlt években országos koncertsorozattá vált. A fellépő előadók a legkülönbözőbb zenei műfajokat képviselik: a dzsessztől a blueson át a népzenéig és az experimentális stílusokig. A budapesti és vidéki helyszíneken megrendezett hangversenyeken a magyarok mellett európai országokból és az amerikai kontinensről érkező gitárművészek lépnek föl. Az országos turné első állomása hagyományosan az érsekvadkerti művelődési ház. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: július közepe Helyszín: 2646 Drégelypalánk, Drégely vára Információ: Művelődési Ház és Könyvtár (2646 Drégelypalánk, Fő u. 7.) Tel.: 35/567-070 E-mail: [email protected] Honlap: www.dregelypalank.hu

35

B e s z á l l ó k á r t ya Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok

A Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok kiemelt helyen szerepel a hazai amatőr színjátszók rendezvénynaptárában. A többnapos találkozóra az ország minden részéből érkeznek nem hivatásos, szabad színházi együttesek és önálló előadók. A rendezvény alcíme: kamarajátékok fesztiválja, a közönség ezért itt viszonylag rövid, alig egyórás produkciókat láthat.

Haluskafesztivál

A Haluskafesztivál gasztro-kulturális rendezvény: sztrapacskafőző-versennyel, folklór-műsorral, gyermekprogramokkal, kézműves kirakodóvásárral, sétakocsikázással, haluskaszaggató táncházzal. A vendégek közel 50-féle sztrapacskát kóstolhatnak meg ezen a napon.

Időpont: január utolsó hetében Információ: Mikszáth Kálmán Művelődési Központ (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem u. 50.) Tel./fax: 35/300-622 E-mail: [email protected] Honlap: www.mkmk.hu Kazári búcsú

36

A rendezvényen a helyi népszokásokat elevenítik föl az ez alkalomra népviseletbe öltözött falubeliek. A többnapos, főleg kulturális programokat magába foglaló eseménysorozat a Magtár közösségi házban tartott „Zenélő palóc porták” című eseménye zenei produkciókat is kínál. A búcsú idején a képzőművészeti tárlatokat és a község állandó kiállításait (➤ 175) is megtekinthetik az érdeklődők.

Időpont: szeptember közepe Helyszín: Vanyarc Információ: Polgármesteri Hivatal (2688 Vanyarc, Veres Pálné u. 54.) Tel.: 32/584-015 E-mail: [email protected] Honlap: www.vanyarc.hu

Időpont: augusztus közepén Helyszín: Kazár Információ: Polgármesteri Hivatal (3127 Kazár, Tanács u. 1.) Tel./fax: 32/341-333 E-mail: [email protected] Honlap: www.kazarbucsu.hu

A Bánki-tó partján kialakított szabadtéri színpad június végétől augusztus végéig sokrétű rendezvénysorozat helyszíne. A könnyű- és komolyzenei koncertek, filmvetítések, népművészeti programok mellett a legfontosabb esemény a Louis

> H ollókő és a palóc vidék

Bánki Nyár – Jazzfesztivál

Progr ama jánló Kétbodonyi Szilva-szombat

A magyar és szlovák hagyományokat őrző település ismert gasztronómiai rendezvénye a Szilva-szombat. A szilvalekvárfőzéssel egybekötött versenyen 15-20 településről érkező vendégek mutatják meg, hogyan készülnek a legjobb szilvás ételek. Az ételbemutatók mellett zenei programokkal és folklórműsorral várják a látogatókat. Időpont: augusztus utolsó szombatja Helyszín: Kétbodony

Armstrong Jazzfesztivál, amelyen a haInformáció: Polgármesteri Hivatal zai előadók mellett a műfaj nemzetközileg (2655 Kétbodony, Madách I. u. 37.) elismert képviselői is fellépnek. Tel.: 35/355-260

E-mail: [email protected]

Időpont: június–augusztus Helyszín: Bánk, tószínpad Információ: Polgármesteri Hivatal (2653 Bánk, Hősök tere 11.) Tel.: 35/342-804, 342-806 E-mail: [email protected] Honlap: www.bank-falu.hu

Ipoly Gyaloglógála

A Balassagyarmat főutcáján megrendezett viadalon a helyi versenyzőkön kívül számos olimpikon, világ- és Európa-bajnok, világkupa-győztes indult már. A versePalóc Triatlon nyen 15 versenyszámban általában mintegy 150 versenyző áll rajthoz. A főszám Az évenként megrendezett verseny Buda- a 20 kilométeres férfi, és a 10 kilométeres pest- és vidékbajnokság. Újdonsága volt a női gyaloglás. váltó országos bajnokság, a tájtriatlon, ilIdőpont: szeptember vége letve a kieséses versenyzési forma. Ez utóbHelyszín: Balassagyarmat bi a tragikus körülmények kötött elhunyt Információ: Ipoly Walking Club főszervező, Révész László nevéhez fűződik, (2660 Balassagyarmat, Jópalócok u. 13.) akinek emlékére a Palóc Triatlont Révész Tel.: 30/349-4274 E-mail: [email protected] László Emlékversenyként jegyzik. Időpont: július vége Helyszín: Balassagyarmat, Nyírjes Információ: Vitalitás SE (2660 Balassagyarmat, Pf.: 30) Tel.: 20/4808-996 E-mail: [email protected] Honlap: www.vitalitas-se.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Honlap: www.ipolywalking.hu

Terényi Színházi Napok

A nyár közepén tartott háromnapos rendezvényen esténként színházi előadásokat, táncszínházi produkciókat láthat a

37

B e s z á l l ó k á r t ya közönség. Nap közben templomi kon- Magyar ízek – certek, kiállítások és gyermekprogramok Magyar Színek Fesztivál várják a látogatókat. Az őszi gyümölcsérésre időzített rendezIdőpont: július vény gasztronómiai programjain a vidékHelyszín: Terény re jellemző helyi ízeket ismerhetik meg Tel.: 35/548-000 E-mail: [email protected] a látogatók. Az ilyenkor tartott vásárban Honlap: www.tszn.hu élelmiszer bemutatókon, valamint kézműves programokon vehetnek részt. A Nemzetközi Ugrógála fesztivál kulturális rendezvényeinek egy részét a falu fölötti elhagyott andezitbáAz Angyal János atlétaedző nevéhez fű- nyában tartják. ződő találkozót a magyar és a nemzet- Időpont: szeptember 3. szombatja közi élmezőnyt képviselő rúd- és magas- Helyszín: Kozárd-Almavölgy ugrók részvételével 1999-től a somoskői Információ: Vadvirág Turistaközpont vár (➤ 158) alatti sportcentrumban (3053 Kozárd, Fő út 29.) Tel.: 32/491-003, 30/210-4308 tartják. A sporteseményre az elmúlt év- E-mail: [email protected] tizedben 5 földrész 35 országából érkez- Honlap: www.kozard.hu tek versenyzők. Időpont: június utolsó hétvégéje Helyszín: Somoskő Információ: AJW - Altius Épülettervező és Sportrendezvényeket Szervező Kft. Tel./fax: 32/316-171 E-mail: [email protected] Honlap: www.altius.hu

Országos Rajztriennále

Az Országos Rajztriennále Salgótarján leghíresebb képzőművészeti eseménye, a kétévente megrendezett salgótarjáni Tavaszi Tárlat mellett. A Nógrádi Történeti Múzeumban látható kiállításon a hazai rajzművészet jelenét átlagosan száz élvonalbeli alkotó munkái képviselik. Az előző triennálén odaítélt nagydíj, illetve az ugyanakkor átadott Csohány Kálmándíj birtokosa önálló kamarakiállítás keretében mutatkozhat be. Időpont: 2008-tól háromévenként Helyszín: Nógrádi Történeti Múzeum Információ: Nógrádi Történeti Múzeum (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.) Tel.: 32/310-140 E-mail: [email protected] Honlap: www.nogradi-muzeumok.hu

38

> H ollókő és a palóc vidék