18. melléklet Sportszakmai és informatikai rendszerkövetelmények Kézikönyv a Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok című TÁMOP-6.1.2/11/2 kódjelű támogatási konstrukcióhoz
A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése
Alapelvek Magyarországon a diák-, hallgatói és szabadidősport területén alkalmazott és használt informatikai adatbázisok jelenleg igen változatos képet mutatnak. Ezen a területen is jellemző, hogy olyan adatbázisokról beszélünk, melyek egyedi kezdeményezéseken alapulnak, ebből fakadóan a csak egy-egy szegmensre, részterületre fókuszálnak. E körben a leginkább kézzelfogható adatbázisok a sportlétesítmények egy-egy területi egységre vetített információit tartalmazzák, de Magyarországon a diák, hallgatói és szabadidős sportolók, sportszakemberek, sportszervezetek, események és létesítmények alap és valóságos idejű adatait tartalmazó informatikai megoldásokkal nem találkozhatunk. A sport- és sportcélú szervezetek – nem a sportszakmai elvárásokhoz, hanem gazdálkodási formához igazodó, éppen ezért sportszakmai célokra jelen formájában nem használható nyilvántartása az illetékes megyei bíróságok, illetve a megyei bíróságok mint cégbíróságok hatáskörébe tartozik. A sportszakemberek életpályájának, karrierjének informatikai alapú nyomon követése szintén nem megoldott hazánkban, ahogy a szabadidős célra használható sportlétesítmények katasztere sem áll Magyarországon rendelkezésre. A sportolói aktivitás nagyságrendjének, a lakosság számára rendezett vagy nyitva álló sportesemények számának mérése-értékelése az Európai Unió sportpolitikai elvárásai (ajánlásai), de a hazai sportszakmai és népegészségügyi statisztikák szempontjából is rendkívül sürgető feladat. A fenti egzakt, validált számszerűsíthető mutatók, indikátorok nélkül sem a sport társadalmi, sem gazdasági dimenziója kapcsán nem tud az európai, az állami, vagy a területi szintű sportirányítás következtetéseket levonni, intézkedéseket, beavatkozási pontokat meghatározni: a jó irányítási struktúrák csak adatokon nyugvó, evidence-based rendszereken képzelhető el a XXI. században. A sportcélú módszertani megújulást célzó eszközök, tudás (know-how) – melyek kidolgozását többek között a jelen támogatási konstrukció célozza – hatékony disszeminációját 2011-2012 fordulóján szintén a korszerű informatikai alkalmazásokkal lehet a leghatékonyabban közzétenni, terjeszteni a célcsoport körében. Ugyanakkor, az informatikai rendszerek real-time, közösségszervező jellege korunkban szintén elvárás főleg annak tudatában, hogy a szabadidős sportolói célcsoport meghatározó része az informatikai rendszereket, telekommunikációs mobil- és médiaalkalmazásokat, webkettes platformokat rendszerszinten és rendszeresen használja. E rendszerek, portálok ebből fakadóan természetes eszközként, csatornaként szolgálnak a nekik célzott ismeretanyag átadásához, kommunikációhoz és – a fenntarthatóság jegyében – a marketing eszközökhöz. Jelen kézikönyv arra vállalkozik, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy az állami sportirányítás által kiírt, vagy közreműködésével megjelentetett, diák-, hallgatói és szabadidősport fejlesztését célzó támogatási konstrukciók keretében megvalósításra kerülő tartalmi és infrastruktúra fejlesztések a nemzetközi, európai és hazai elvárásokhoz illeszkedve, jó minőségben, korszerű követelményrendszer mentén készüljenek el, és a projektek forrását jelentő központi költségvetési és európai uniós (nemzetközi) források, támogatások megfelelően hasznosuljanak. Ehhez elengedhetetlen · az alkalmazni kívánt sportszakmai és műszaki-informatikai feltételrendszer teljes körű rögzítése és 1.
·
a fenntarthatóságra vonatkozó elvárások feltárása.
Az alkalmazott műszaki-technológiai megoldások (szoftverek, hardverek, rendszerkörnyezet) üzemeltetése és a megfelelő szaktudással, kapacitással rendelkező humán-erőforrás rendelkezésre bocsátása nagyon fontos kötelezettség. Amennyiben egy informatikai rendszert, adatbázist, annak adattartalmát, az adatok kezelését, funkcionalitását, jogosultság- és hibakezelését, felületét a fejlesztő és az üzemeltető nem tartja szorosan kézben, így nem biztosítja a rendeltetésszerű használatot, stratégiai szempontok mentén nem fejleszti azt folyamatosan, a rendszer használói az adatbázistól és a sport hatékony szervezését szolgáló alkalmazásoktól elfordulnak, és más eszközök, megoldások használatára térnek át. A pályázati konstrukció esetében a Támogató célja, hogy olyan programokat indítson útjára, amelyek pénzügyileg és környezetileg is fenntartható modell megvalósításához vezetnek. Ehhez elengedhetetlen, hogy meghatározzuk azokat a műszaki (informatikai) és szakmai minimum feltételeket, amelyeknek való megfelelés valamennyi projektgazda számára részéről elvárt. Műszaki-informatikai követelményrendszer az „A” és „B” komponens keretében kialakítandó adatbázishoz és kapcsolódó alkalmazásokhoz 1.
A rendszerben tárolandó adatok
A nyilvántartás alapja a személyek, szervezetek, létesítmények és sporttevékenységek és sportesemények, és az ezek közötti kapcsolatok adatokkal való feltöltése, ill. azok naprakészen tartása. A fentiek alapján a létrehozott rendszerben minimálisan az alábbi törzsadat csoportokat szükséges kialakítani: ·
Személyadatok, ezen belül o
·
sportolói adatok, ezen belül §
diáksportolói adatok
§
hallgatói sportolói adatok
§
szabadidős sportolói adatok
Szervezet adatok, ezen belül o
sportszervezet adatok, ezen belül §
o
sportcélú szervezetek adatai, ezen belül §
·
a sportról szóló 2004. évi I. tv. szerinti sportszervezet típus adatok, különös tekintettel a diák-, hallgatói és szabadidősport területére olyan szervezetek adatai, melyek nem sportszervezetek, de a sport – különösen a szabadidősport – szektorhoz kapcsolódnak (pl. társadalmi szervezetek, sporteszköz gyártók/forgalmazók/kölcsönzők, sportlétesítmény fenntartók)
Létesítmény adatok, ezen belül o
államháztartáson sportlétesítmények
belüli
tulajdonossal/birtokossal
rendelkező
2.
o ·
Esemény adatok o
·
ezen belül különösen diák-, hallgatói és szabadidősport rendezvény adatok
Sporttevékenység adatok, ezen belül különösen o
2.
államháztartáson kívüli sportlétesítmények
sportági versenyrendszeren kívüli szabadidős sporttevékenységek adatai
A törzsadatok regisztrációja, validációja és rögzítése (személy, szervezet és létesítmény adatok)
Az „A” komponens keretében az egyes törzsadatok regisztrációját, így különösen a személy, szervezet és létesítmény regisztrációt eltérő módokon lehet kialakítani. A létesítmények tekintetében javasolt szigorú jogosultságon alapuló regisztrációs struktúrát kidolgozni, tehát egy alulról építkező, eltérő jogosultsági szinteket meghatározó, adminisztrátori-adatfelelősi rendszeren alapuló primer adatok fogadására alkalmas informatikai környezetet. A személyek közül a sportolók, valamint szervezetek tekintetében a fenti, szigorú regisztráción alapuló módszer szintén alkalmazható, de a diák-, hallgató és szabadidős sportolók részvételének, valamint a szabadidős sportszervezetek létrehozásának/működésének sajátossága miatt (ti. nem feltétlenül formalizált, nyilvántartott sportolói közösségek jellemzik) ki kell alakítani annak lehetőségét is, hogy olyan szabadidő sportolók is regisztrálhassanak a rendszerbe, ill. hozhassanak létre szabadidős szervezeteket, akiknek adatait felső szintről nem ellenőrzik, nem hagyják jóvá (validáció nélküli önregisztráció). A szigorú jogosultságon alapuló személy regisztráció (akit felülről validáltak, vagy eleve egy másik személy - adminisztrátor - regisztrált) mellett tehát annak a lehetőségét is meg kell teremteni, hogy egy felhasználó úgy regisztrálhasson és vehessen részt a rendszerben, hogy őt kifejezetten más felhasználók nem hitelesítették. Ennek ellenére ezt a személyt a rendszerben önmagukban meglévő kapcsolatai is hitelesíthetik adott esetben, melyre a rendszerben a projektgazda a validációs szintek megkülönböztetésével adhat választ. Ugyanígy ki kell alakítani a szervezetek megbízhatósági szintjének, validálásának módszerét is, tehát önmagában egy diák, hallgatói vagy szabadidős sportszervezet léte a rendszerben igazolt lehet akkor is, ha az nem formalizált formában jött létre vagy működik (pl. bíróság által nem nyilvántartott sportegyesület), hanem ad hoc módon, személyek-sportolók laza közösségeként működik. Elvárás tehát, hogy az egyes adatköröknél a rendszer jelölni tudja az egyes rekordok hitelességét (validságát) és az adatok esetleges elévülését. (például: ha egy sportoló, vagy a szervezet adminisztrátora/tagja a vonatkozó adatlapot fél évig nem látogatja meg, akkor számára e-mailt kell küldeni, és ha továbbra sem hagyja jóvá, vagy aktualizálja az adatokat, akkor azt a szervezetet elévültnek kell jelölni. Az adatlapok látogatottság figyelését is meg kell valósítani és ezt az adatlapon meg kell jeleníteni.) A nem szigorú jogosultságon alapuló rendszer lényege összefoglalva az, hogy egy személy vagy szervezet az adatbázisban akkor is hitelesnek tekinthető, ha a személy adatait senki nem hagyja jóvá, de a személyt vagy a szervezetet kapcsolatai validálják, így például egy személyhez vagy szervezethez bizonyos számú személykapcsolat (ismerős, tag) kapcsolódik (személy-személy, szervezet-személy kapcsolat). Mint azt jeleztük, a szervezet felülről is szerezhet tanúsítványt létezésének igazolására, ha egy magasabb szintű adminisztrátor azt jóváhagyja. 3.
A rendszert fel kell készíteni a kétféle hitelesítési folyamat külön-külön kezelésére, az alábbi adatok tekintetében, az előzőekben ismertetettek szerint: -
Szabadidő sportolók regisztrációja
-
Szabadidős szervezetek független regisztrációja
-
Validálás alulról (tagok igazolásával)
-
Szervezet jóváhagyása magasabb szintű adminisztrátor által
-
Elévülés figyelése, jelölése, figyelmeztetéssel
-
Adatlapok látogatottságának gyűjtése
3.
Sporttevékenységek kezelése
A sportági versenyrendszerbe tartozó, de a szabadidősport területén is rendszeresen űzött, valamint a sportági/szakági érdekképviselttel nem rendelkező sporttevékenységek adatainak nyilvántartása az „A” komponens keretében létrehozott rendszerben szintén elvárt. E körben különösen fel kell tüntetni a következő adatokat és lehetőség szerint a kapcsolódó következő alkalmazásokat
4.
-
sporttevékenység bemutatása
-
sporttevékenység története Események kezelése
A „B” komponens keretében létrehozott adatbázis környezetben/rendszerben ki kell alakítani az események nyilvántartását egy schedule jellegű funkció kidolgozásával, amely az „A” komponensben létrehozott törzs adatkörökhöz kell, hogy alkalmazás- és felület-függetlenül kapcsolódjon. Létre kell hozni az esemény-szervezet, eseménysporttevékenység, esemény-létesítmény és esemény-személy kapcsolatokat. Az esemény jellegét, típusát definiálni kell. Az eseményeket – amennyiben a projektgazda azt vállalja – meg kell tudni osztani a közösségi oldalakon, valamint lehetőséget kell biztosítani az irodai alkalmazásokba történő lementésére is. Az események nyilvántartásával egyidejűleg ki kell alakítani az eseményekre történő jelentkezés lehetőségét, nézőként vagy résztvevőként. A létesítményekhez kapcsolódóan lehetőség szerint meg kell valósítani egy foglalási rendszert is, szükség vagy igény esetén pénzügyi tranzakciók kezelésére alkalmas módon. 5.
Használhatóság
Az adatbázis használhatósága kapcsán elvárás, hogy · felhasználóbarát, hatékony, szabványos és egységes felületet biztosítson a felhasználók számára, aminek a használata könnyen elsajátítható, és online súgó is segíti a használatot · az adatbázis adatstruktúra tükrözze az adatok közötti logikai kapcsolatokat, és a normalizálás alapelveinek megfelelő adatszerkezeteket és táblastruktúrát tartalmazzon · a struktúra és az adattartalom alkalmas legyen a jellemző adatigények gyors és egyszerű leválogatására 4.
· · · ·
· · · 6.
az egyéni lekérdezések összeállításához web-es technológián alapuló, egyszerűen használható felhasználói felületet biztosítson egyszerű, egyértelmű, könnyen kezelhető felületet biztosítson az adminisztratív funkciók ellátásához egyszerű, böngészhető felülete legyen a megfelelő adatok, statisztikák megtalálásához grafikus felhasználói felülete [GUI (Graphical User Interface)] legyen, amely a felhasználók adatigényét elégíti ki, felhasználóbarát grafikus képernyőkön keresztül a fájlcsatolás lehetőségét biztosítsa autorizációt használjon az egyes lekérdezések eredményét le tudja menteni. Integráció
Az adatbázisok integrációs profilja tekintetében követelményként fogalmazható meg, hogy a rendszereknek alkalmasnak kell lenniük más rendszerekből történő adatátvételre és adatátadásra is interfészeken keresztül. Ezen kívül fel kell készíteni azokat nagymennyiségű adatok rendszeres fogadására és azok automatikus betöltésére is (txt,csv,xls,). Amennyiben a projektgazda a rendszerhez innovatív és interaktív közösségépítési és szolgáltatási célokat szolgáló platformokat kapcsol, ki kell alakítani a megfelelő kapcsolatot a megvalósítandó rendszer és a népszerű közösségi, videó- és képmegosztó oldalak között, valamint az adatbázis környezettel, az adatokon bekövetkezett lényeges változásokkal kapcsolatos aktuális információkat, eseményeket át kell tudni adni online irodai alkalmazások (pl. legjellemzőbb levelező programok), hírforrások (feed-ek), részére is. A rendszerben tárolt releváns adatokat meg kell tudni jeleníteni online térképalkalmazáson, valamint lehetővé kell tenni az adatok térképi szűrését is. Az esemény-személy, esemény-szervezet, esemény-létesítmény kapcsolatok nyomon követésére regisztrációs rendszert kell kidolgozni, mely lehetőség szerint pénzügyi tranzakciókat is kezel. 7.
Biztonság
Előírás, hogy a rendszerek meghatározott funkcióihoz történő hozzáférés csak a felhasználók sikeres autentikációját követően legyen lehetséges. A felhasználók bejelentkezéséhez a rendszer saját autentikációján kívül biztosítani kell lehetőség szerint, amennyiben a projektgazda azt vállalja, a közösségi oldalakon keresztüli beléptetést is. Az adatbázisokban tárolt adatok integritását és bizalmasságát biztosítani kell. A rendszernek minden egyes lekérdezés pillanatában ellenőriznie szükséges a felhasználó adatokhoz való hozzáférhetőségét. A rendszereknek képesnek kell lennie funkció szintű jogosultságkezelés megvalósítására (pl. riportok elérhetőségének korlátozása), valamint az adatszintű jogosultságkezelés megvalósítására (pl. adatkörökhöz történő hozzáférés korlátozása, egyedi szintű adatokhoz történő hozzáférés korlátozása). Az adminisztratív funkciókhoz megbízható autentikáción alapuló, autorizált hozzáférést kell biztosítani. A felhasználók tevékenységének, az adatokhoz való hozzáférésnek visszakereshető módon naplózására a rendszereknek lehetőség szerint képesnek kell lenniük.
5.
8.
Rendelkezésre állás
A rendszerekkel kapcsolatban támasztott követelmény, hogy eseti leállásuk munkaidőben (munkanapokon 8:00–17:00 között) nem haladhatja meg az 1 órát, illetve a rendszerek összes – munkaidőben és azon túl történő - leállása havi szinten összességében nem haladhatja meg az 5 órát. 9.
Technológia
Elvárásként fogalmazható meg, miszerint olyan integrált megoldást kell alkalmazni a rendszerek kifejlesztésére, amely integrált platformot alkot az internetes alkalmazások létrehozásához és rendszerbe állításához. E rendszerek közös technológiai alkotóelemekre épülnek, aminek köszönhetően elég egyszer létrehozni az alkalmazásokat, miután azok a legkülönbözőbb architektuális konfigurációkon állíthatók rendszerbe. Igény, hogy a projektgazdák átlátható, könnyen karbantartható, menedzselhető olyan alkalmazást valósítsanak meg, mely könnyen kommunikál más alkalmazásokkal, platform és nyelvfüggőség nélkül. Ajánlottak az SOA alapú megoldások, illetve az ilyen eszközök használata. Az SOA megoldások egyszerre teszik biztonságosabbá, hatékonyabbá a fejlesztés menetét, és nyújtanak betekintést és beleszólást a rendszer folyamataiba üzleti világnézetű felhasználói számára is gazdag grafikus felület segítségével. Háromrétegű architektúrát (alkalmazás-szerver/adatbázis-szerver/böngésző) kell megvalósítani: a felhasználók az alkalmazás szolgáltatásait web-böngészőn keresztülérik el. Felhasználói oldalon csak böngésző szükséges az adattartalom eléréséhez. Az applikációs szerveren futnak a felhasználók által elindított folyamatok, applikációs szerver a kliensekkel http protokollon keresztül kommunikál. Az alkalmazás futásához szükséges adatbázis elemeket az applikációs szerver az adatbázis szervertől kapja meg. A kifejlesztésre kerülő rendszerekkel kapcsolatban fontos elvárás, hogy a rendszerek alapját képező adatbázis megbízható, biztonságos relációs adatbázis kezelő legyen. A fejlesztőeszköz kiválasztása során figyelembe kell venni a mai kor elvárásait mind kinézetben, mind működésben. Célszerű alkalmazni a css technológiát a megjelenésben, illetve az interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technikát, az AJAX-ot. A fejlesztések tervezésekor olyan rendszerek kidolgozása javasolt, mely webkettes szolgáltatások, alkalmazások és a marokkészülékek (okostelefonok, PDA, tabletek) gyors ütemű terjedésével számol, és az ehhez illeszkedő applikációkat is rendszerszinten használja. Meg kell valósítani az SMS és email értesítés lehetőségét is. Megoldást kell biztosítani a statikus, viszonylagosan állandó adatok migrációján és tárolásán túl a dinamikus adatszolgáltatáshoz is. Űrlapokat kell tudni létrehozni, adatbázis struktúrával, azokat menedzselni és az arra illetékesek számára a beküldött adatokat lekérdezhetővé és elemezhetővé kell tenni. 10.
Teljesítmény
Standard adatigények kiszolgálása esetén a rendszerek válaszideje nem lehet 5 másodpercnél nagyobb. 11.
Megbízhatóság
A rendszer- illetve adatbázis környezetet minden esetben alkalmassá kell tenni arra, hogy nagyszámú (akár tízezres nagyságrendű) felhasználó egyidejű beléptetésével legyen képes dolgozni. 6.
A rendszereknek ki kell tudni zárni az ellenőrizetlen adatmódosítás lehetőségét, az aktív biztonságot pedig rendszeres mentésekkel kell biztosítania. 12.
Keresés
A rendszerekben lehetőséget kell teremteni egymezős (google-szerű) keresési lehetőségek kialakítására, de javasolt emellett kialakítani – különösen a döntéshozók és a sporttudósok számára – egy szűrhető, részletes, interaktív keresési lehetőséget is. Ehhez ki kell fejleszteni a megfelelő kereső motorokat, de a rendszereknek alkalmasnak kell lenniük a keresési statisztikák lekérdezésére is. Olyan eszközt kell biztosítani a felhasználók számára, amely az előre definiált listákon kívül lehetőséget biztosít arra, hogy saját jelentéseket definiáljanak. 13.
Statisztikák
A keresési statisztikákon túlmenően a rendszereknek az alábbi statisztikai adatok átadására kell alkalmassá válnia: -
oldal látogatottság nyomon követése
-
regisztrált szervezetek, személyek, létesítmények, komponens) és események („B” komponens) száma
-
összes felhasználó/látogató, illetve online látogatók száma
-
adatlap megtekintések száma
14.
sporttevékenységek
(„A”
Elvárt dokumentációk
-
követelmény specifikáció
-
adatvédelmi és jogi-felelősségi kérdéseket szabályozó igazgatási-szolgáltatási típusú rendszerterv
-
informatikai rendszerterv
-
felhasználói kézikönyv
-
üzemeltetői kézikönyv
-
tesztelési jegyzőkönyv terheléses tesztről)
15.
(fejlesztői
tesztről,
felhasználói
tesztről,
valamint
Implementáció
A kialakított adatbázisok, alkalmazások és kapcsolódó informatikai környezet rendszerés készségszintű használatához, és a fenntartható működtetéshez, üzemeltetéshez kapcsolódóan szükséges, ezért elvárásként fogalmazható meg, hogy a projektekben biztosított és dokumentált legyen a projektgazdák által kijelölt személyek (adminisztrátorok) rendszerhasználatra való felkészítése a fejlesztő, illetve a fejlesztésbe bevont egyéb (pl. adatvédelmi) szakértők által. 16.
Üzemeltetés
7.
A rendszer fenntartható működése szempontjából elengedhetetlen, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos elvárások is megfogalmazásra kerüljenek, melyek a következők. 16.1. Szoftver üzemeltetés -
Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátása: o
Felhasználó adminisztráció
o
Telefonos és elektronikus (e-mail, illetve on-line bejelentő rendszeren keresztül) kapcsolattartás a felhasználókkal
16.2. Hardver üzemeltetés -
szerverek magas szintű rendelkezésre állásának biztosítása
-
mentési- helyreállítási rendszer üzemeltetése
-
szerverek operációs rendszer szintű monitorozása
-
alkalmazói szoftverek, rendszerek karbantartása, felügyelete
8.