1562

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL J/1562

1

2

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL J/1562

2005. január 1–2005. december 31. 3

4

Tartalom BEVEZETŐ A 2005. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓHOZ ..................................................................

7

BESZÁMOLÓ A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ................ 10 I. A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY LÉTREJÖTTE ÉS SZERVEZETE .......................................... 1. A Magyar Televízió Közalapítvány jogállása .............................................................................................. 2. A Magyar Televízió Közalapítvány szervezete ........................................................................................... 3. A Közalapítvány Kuratóriumába való delegálásról ...................................................................................

10 10 10 12

II. AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÉS ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL ....... 11. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának tevékenysége a hozott határozatok alapján .................. 12. A Kuratórium Elnökségének tevékenysége a hozott határozatok alapján ....................................... 13. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének egyéb tevékenysége ....................................... a) Az MTV Rt. új székház- és gyártóbázisáról ......................................................................................... b) A határon túli kapcsolatok ápolása ...................................................................................................... c) Nemzetközi kapcsolatok építése – Újszerű európai kapcsolatok ................................................. 14. Körzeti alkotóműhelyek (regionális stúdiók) fejlesztése ....................................................................... 15. Új műsorterjesztési csatornák igénybevételi lehetősége ..................................................................... 16. Az MTV Rt. archívumának hasznosítása ................................................................................................... 17. Állami Számvevőszék utóvizsgálata .......................................................................................................... 18. Vélemény a digitális műsorterjesztés törvénytervezetéről .................................................................. 19. A 2005. évi költségvetési törvény alapítványi keretének felhasználásáról ..................................... 10. A Közalapítvány munkacsoportjainak tevékenysége ............................................................................ Gazdálkodási munkacsoport ...................................................................................................................... Szervezési és jogi munkacsoport .............................................................................................................. Műsorszolgáltatási elemző munkacsoport ............................................................................................. Közönségkapcsolati munkacsoport ......................................................................................................... Dokumentációs és informatikai munkacsoport .....................................................................................

12 12 13 15 15 15 16 16 17 18 18 18 19 19 19 19 19 20 20

III. A MAGYAR TELEVÍZIÓ RT. 2005. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL ....................... 1. Közszolgálati alaptevékenység: gazdálkodás és reorganizáció ............................................................. 2. Egyre több a közszolgálati és kulturális érték, az átlagosnál magasabb a társadalmi státusú közönség ................................................................................................................................................... 3. Az MTV Rt. függetlenségéről és pártatlanságáról .................................................................................... 4. Az MTV nézettsége és műsorszerkezetének alakulása ........................................................................... 5. Az MTV Rt. értékesítési eredményei ............................................................................................................ 6. Az MTV sajtókapcsolatai ................................................................................................................................. 7. A Magyar Televízió Rt. reorganizációjának eredményeiről .................................................................... a) Hatékony gazdálkodás – ésszerű megtakarítások ........................................................................... b) A finanszírozási források bizonytalansága ......................................................................................... c) A reorganizációs költségvetési támogatás felhasználása .............................................................. 8. A törvényi kötelezettségek teljesítéséről ....................................................................................................

20 20 22 24 31 32 32 33 33 33 33 35

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................ 36

5

6

Bevezető a 2005. évi országgyűlési beszámolóhoz 1. A beszámoló évében a Kuratórium 7 ülést tartott (ebből kettő: szept. 30-án és nov. 3-án rendkívüli volt), amelyeken 27 határozat született. Az Elnökség 30 alkalommal ült össze és 77 határozatot hozott. Az elnökségi ülésen állandó meghívottként részt vesz az Ellenőrző Testület, a Felügyelő Bizottság. 2004-től az üléseken részt vesz az Üzemi Tanács képviselője is, ilyen módon biztosítva, hogy a munkavállalók képviselője lehetőséget kapjon az Elnökség által tárgyalt ügyekben véleményének kifejtésére, és tájékoztatást adjon az Elnökség munkájáról. 2. A Kuratórium nagy súlyt helyezett arra, hogy az Országgyűlést minél részletesebben és alaposabban informálja tevékenységéről. A beszámoló évében 8 alkalommal – az alább részletezettek szerint – készített írásbeli beszámolókat az Országgyűlés elnökének. Dr. Szili Katalin részére: Beszámoló a struktúraátalakítás céljára nyújtott támogatás felhasználásáról (márc. 31.) MTV KA kuratórium határozat megküldése (júl. 12.) Közös javaslat kiegészítő támogatásra ( aug. 26.) Kérelem az alkotmányos működés feltételeinek biztosítása érdekében (aug. 29.) A 2005. évi költségvetési tv.-ben szereplő összeg folyósítása (okt. 4.) Dr. Soltész István részére: Az MTV KA közhasznú szervezetté nyilvánítása (jan. 18.) Az MTV KA közhasznú szervezetté nyilvánításáról (okt. 5.) Dr. Pető Iván részére: Tájékoztatás az MTV Rt. m3-as csatorna műsorszerkezetéről (febr. 28.) 3. Az MTV Rt. 2005. évi mérlege, közel egy évtized óta először, pozitív lett; mérleg szerinti eredménye 1,64 Mrd Ft volt, amely 5,76 Mrd Ft-os javulás az előző évhez képest. Vagyis a kiadások szintjét sikerült a rendelkezésre álló bevételek szintjére hozni. A kedvező fordulat nagy része az MTV Rt. reorganizációs tervében foglaltak időarányos végrehajtásának köszönhető. A reorganizációs tervre vonatkozó kuratóriumi és elnökségi határozatokat, valamint jegyzőkönyvkivonatokat mellékletben csatoljuk (8. melléklet). 4. A hatékony gazdálkodás folyományaként a saját tőke az előző évi negatív értékről pozitívra változott, bár nem éri el a jegyzett tőke 1/3 – át. A gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1997. évi CXLIV. törvény 243. §-a a részvénytársaságok esetében rendkívüli közgyűlés összehívását írja elő, amennyiben a társaság saját tőkéje, veszteség következtében, a jegyzett tőkéjének 2/3-a alá csökken. Az MTV Rt. a megelőző két évet negatív saját tőkével zárta. Az Országgyűlés – a Magyar Televízió Közalapítványon keresztül – az állami költségvetésből tőkeemeléssel és tőkejuttatással, 6–6 Mrd Ft-tal pótolta a Társaság 2003. dec. 31-én kimutatott negatív saját tőkéjét, azonban a 2004. dec. 31-én mutatkozó negatív saját tőke pótlására nem került sor. Az MTV Rt. 2005. évi gazdálkodása alapján a beszámoló fordulónapján a Társaság pozitív saját tőkét mutatott ki. A saját tőke összege azonban így sem éri el a jegyzett tőke 2/3-át, ezért a tőkevesztés miatt szükséges intézkedésre 2006ban kerül sor. Az MTV Rt. tőkehelyzetével foglalkozó kuratóriumi határozatok: 23/2005. KH, 25/2005. KH, illetve elnökségi határozatok: 19/2005. EH, 28/2005. EH, 42/2005. EH és 43/2005. EH. 5. Az MTV Rt. eladósodottsága a 2005. év folyamán tovább nőtt, a rövid lejáratú hitelállomány 5,5 Mrd Ft értékű. Ebből az összegből 4 Mrd Ft kormánygaranciával felvett hitel, melynek meghosszabbított lejárata 2006. július 31. A nagy összegű kölcsön felvételére azért került sor, mert a törvényben rögzített és az üzleti tervben a reálisan tervezhető bevételek közt szereplő forrásokat nem bocsátotta az Országgyűlés a társaság 7

rendelkezésére. Ezért mintegy kárenyhítésként, az alapvető működőképesség biztosítása érdekében kellett a hitelt felvenni, ennek forrásköltsége a megszorító intézkedésekhez kötődő kényszerkiadás, nem a normális üzletmenet által előidézett költségtényező. Az MTV Rt. 2005. dec. 31. fordulónapra készített mérlege szerint nem állnak rendelkezésre azok a likvid eszközök, amelyek lehetővé tennék a hitel visszafizetését. A hitel megfizetése csak a kormánygarancia érvényesítésével rendezhető, erre minden erőfeszítés ellenére a mai napig (2006. szeptember 1.) nem került sor. 6. Az MTV Rt. üzleti tervében a költségvetési törvény alapján számított források az év folyamán sem álltak rendelkezésre, több mint 2,5 Mrd Ft-tal kevesebb összegből kellett a feladatokat megoldani. A Magyar Televízió Rt. közszolgálati feladatait csak úgy tudta ellátni, hogy forrásait átcsoportosította, műsorok készítésére, filmek vásárlására is jóval kevesebb pénz állt rendelkezésre, mint azt tervezték, és mint amennyi a színvonalas műsorok készítésére indokolt lett volna; továbbá beruházásra, korszerű eszközök beszerzésére mindössze 166 M Ft jutott. Az MTV Rt. 2005. évi működésének fenntartásához alapvetően hozzájárult a reorganizációs támogatás, valamint az MTV Archívuma egy részére vonatkozó, korlátozott hozzáférési jogokért kapott ellenérték. Ezek a bevételi források nem tekinthetők az MTV Rt. hosszú távú finanszírozását biztosító elemeknek, ugyanakkor ezek hiányában az MTV Rt. 2005. és 2006. évi működése ellehetetlenült volna, illetve ellehetetlenülne. A beruházások alakulása az MTV-nél a 2001–2005 években (ezer Ft-ban) 2001

2002

2003

2005

terv

555 456

956 435

1 631 699

1 452 211

tény

93 669

199 548

257 207

1 310 294

165 973

9 543 644

9 520 586

9 297 125

10 179 210

10 642 447

tárgyi eszköz – bruttó ért. beruházás aránya – %

1,0

–

2004

2,1

2,8

11,9

1,6

7. A Magyar Köztársaság kormánya már 2000. december 7-én állást foglalt a Magyar Televízió Rt. számára nélkülözhetetlen új székház- és gyártóbázis felépítéséről. Az új székház- és gyártóbázis felépítése – a kuratórium hatáskörén kívül álló okok miatt – nem kezdődött el. A Szabadság tér 17. alatti ingatlan alkalmatlansága, az évek óta szükséges technikai, technológiai váltások elmaradása, a beruházások és fejlesztések hiánya évről évre mind nehezebbé teszi, hogy a Magyar Televízió Rt. eleget tudjon tenni műsorszolgáltatási kötelezettségeinek. A székház- és gyártóbázis kivitelezésére a Finta József Kossuth díjas építész által vezetett tervezőiroda – pályázata alapján elnyert megbízás szerint – részletes tervet dolgozott ki. Az elsőfokú építési hatóság az ingatlanra az építési engedélyt kiadta. Az MTV szakembereinek közreműködésével már 2004 szeptemberére elkészült az a pályázati anyag, amely megfogalmazta a modern magyar közszolgálati televízió megteremtésének feltételrendszerét. A kuratórium elnöksége az év során több mint tíz alkalommal, ebből öt esetben szűk körű szakértői megbeszélésen, igyekezett az akadályokat elhárítani. Ennek ellenére – a Kuratóriumon kívülálló okok miatt – a pályázat 2005-ben nem került kiírásra. 8. Az Országgyűlés iránymutatásának megfelelően a Kuratórium Elnöksége az MTV Rt. vezetése számára előírta egy részletes reorganizációs terv kidolgozását. A 2004 őszére elkészült legújabb reorganizációs tervet a Kuratórium elnöksége elfogadta, majd az év végén a Kuratórium tudomásul vette. (43/2004. KH, dec. 17.) A reorganizációs terv megvalósítása egy hosszú folyamat, amelynek szerves része az MTV Rt. működőképességének biztosítása. A reorganizációs tervről az MTV Rt. vezetése rendszeresen beszámolt és beszámol a Kuratóriumnak. A reorganizációs terv végrehajtását a Kuratórium Elnöksége folyamatosan ellenőrzi. 9. A kuratórium elnöksége előterjesztést nyújtott be (iktatószáma: TKT-276/2005/VII) a Pénzügyminisztériumnak a költségvetésben előirányzott összeg felhasználási céljáról és lehívásának ütemezéséről. 10. Április hónapban a korábban delegált kuratóriumi tagok megbízatása letelt és a Kuratórium új tagokkal egészült ki. Az Elnökség az új delegált tagokkal nehézkesen tudott együtt dolgozni (ügyrendi viták, az MTV Rt. 2004. évi mérlegének elutasítása, a tervezett m3-as csatorna „parttalan” vitája stb.).

8

11. A Kuratórium szervezési és jogi munkacsoportja az Elnökséggel együtt hozzákezdett az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozásához. Az SZMSZ szövegét korszerűsítette, módosította, bár teljesen nem fejezte be. 12. Az Elnökség felismerve a körzeti stúdiók növekvő jelentőségét, folytatva a korábban megkezdett folyamatot, 2005-ben kihelyezett elnökségi ülést tartott április 5-én Miskolcon. A körzeti stúdió munkatársai részletes tájékoztatást adtak munkájukról, eredményeikről és terveikről. Az ülést követően az Elnökség elhatározta, hogy a regionális televíziózás helyzetének felmérése után szakmai összejövetelt szervez a tapasztalatok összegzésére – az európai helyzet tükrében – valamint a közeljövőben szükséges lépések körvonalazására. A konferenciát 2005. december 9–10. között rendezte meg a Magyar Televízió Rt. a Közalapítványnyal közösen, kiemelkedő szakmai sikerrel. 13. Az Elnökség 2005 őszén látogatást tett Erdélyben és találkozott az erdélyi médiavilág jeles képviselőivel. A találkozó mindkét fél számára hasznos volt. 14. A 2005. év MTV Rt. számára is fontos fejleménye volt a két országos kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási szerződésének meghosszabbítása. Az MTV Rt. érintett a döntésben, hiszen a TV2 frekvenciakészletéért járó díj 70 százaléka a nagyobbik közszolgálati televíziót illeti meg. Az ORTT változatlan feltételekkel hosszabbította öt évre a koncessziókat, ez a tény kedvezőtlen hatással volt az MTV Rt. gazdálkodására.

9

Beszámoló a Magyar Televízió Közalapítvány 2005. évi tevékenységéről I. A Magyar Televízió Közalapítvány létrejötte és szervezete 1. A Magyar Televízió Közalapítvány jogállása A Magyar Televízió Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) létrehozásáról a Magyar Köztársaság Országgyűlése a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. (a továbbiakban: Rtt.) törvény 53. § (1) bekezdése rendelkezett. A Közalapítvány a „közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére” szolgál. A Közalapítvány működésének feltételeit az Rtt. és az alapítvány alapító okirata (továbbiakban: Alapító Okirat) tartalmazza. A Közalapítvány az Rtt. alapján létrehozta és működteti „a nemzeti közszolgálati televízió feladatainak ellátására” a Magyar Televízió Részvénytársaságot (továbbiakban: MTV Rt.), valamint gyakorolja az Rtt.-ben és a társasági törvényben meghatározott jogokat.

2. A Magyar Televízió Közalapítvány szervezete A Közalapítvány irányító és kezelő szerve a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma (továbbiakban: Kuratórium), melyet legalább nyolc elnökségi tag, akiket az Országgyűlés a képviselők több mint felének szavazatával négy évre megválasztott, és az Rtt.-ben meghatározott szervezetek által delegált tagok alkotják, akiket az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: ORTT) a törvény által meghatározott szempontok szerint nyilvántartásba vett és sorsolás útján kiválasztott. A Kuratórium 21 tagját, egyéves időtartamra az alábbi működési terület szerint csoportosított szervezetek delegálják: • a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt, • a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt, • az előbb nem említett egyházak egy főt, • emberi jogi országos szervezetek egy főt, • az irodalom, a színház, a film, az előadó, a zene, a tánc, a képző- és iparművészet, a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek négy főt, • az oktatás a tudomány területén működő országos szakmai szervezetek kettő főt, • a szakszervezetek országos szövetségei egy főt, • az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervei egy főt, • a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt, • a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, • a gyermek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, • a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, • a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, • a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, • a határon túli magyar szervezetek egy főt. Az Elnökség személyi összetételében 2005 folyamán változás nem történt. Az Elnökség változatlan összetételben (Dr. Czeglédi László elnök, Kozma Huba elnökhelyettes, Bakó Lajos, Dr. Farkasné Dr. Gábor Alice, Kerekes Pál, Kozák Márton, Peták István, Rajk László) végezte munkáját. A társadalmi szervezetek által delegált kurátorok összetétele 2005-ben is egy alkalommal változott: 2004. április 21-i ORTT sorsolás szerinti kurátorok mandátuma 2005. április 21-ig szólt és az ORTT 2005. április 1-i sorsolása szerinti kurátorok mandátuma a 2005. év további teljes időszakára terjedt ki.

10

Az ORTT 2004. április 21-i sorsolása szerint a Közalapítvány Kuratóriumának tagjai lettek: Vajdasági Magyar Szövetség: Árpási Ildikó Kiút Veled Egyesület: Borsos Gábor Négy Történelmi Egyház: Dr. Dabóczi Kálmán Magyar Cserkészszövetség: Farkas Zsolt Művészetbarát Egyesület: Geröly Tibor Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége: Dr. Glatz Ferenc Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete: Hámori István Magyar Lapkiadók Egyesülete: Hanák Tamás Magyarországi Németek Országos Önkormányzata: Heinek Ottó Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület: Dr. Jen Sándor Magyar Filmművész Szövetség: Kende János Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület: Dr. Keszthelyi András Magyar Harciművészetek Országos Szövetsége: Medek Miklós Történelemtanárok Egylete: Miklósi László Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség: Möcsényi Miklós Evangéliumi Pünkösdi Közösség: Pataky Albert Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége: Sajgó Szabolcs Szülők a Hallássérült Gyermekekért: Simonné Toldi Ágnes Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége: Dr. Sípos András Magyar Hangmérnökök Társasága: Vámosi András Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség: Dr. Zimányi Tibor Az ORTT 2005. április 1-jei sorsolása szerint a Közalapítvány Kuratóriumának tagjai lettek: Országos Szlovák Önkormányzat: Zelman Ferenc Négy Történelmi Egyház: Dr. Dabóczi Kálmán Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Mo. Ortodox Ex.: Kalota József Közép- és kelet-európai Rutheford Intézet: Dr. Madarász Imre Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága: Dr. Szabó Lilla Magyarnóta Szerzők és Énekesek Orsz. Egyesülete: N. Tóth István Magyar Építőművészek Szövetsége: Jeney Lajos Renée Művészeti Társaság: Benedek József OPAKFI Tud. Egyesület: Dr. Lupkovics Gábor Sík Sándor Tanáregylet: Dr. Hoffmann Rózsa Demokrata Liga Szakszervezetek: Tóth Attila Kárpát Országos Vállalkozói Szövetség: Szabó György Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége: Tóth Lajos Reális Zöldek Klub: Juhos László KALÁSZ Katolikus Asszonyok-lányok Szövetsége: Gráf Csilla Fiatal Sasok Országos Egyesülete: Péterfalvi László Zoltán Nyugdíjasok Országos Képviselete: Villangó István Magyar Rákellenes Liga: Dr. Svastics Egon Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség: Hárshegyi János Községi Önkormányzatok Szövetsége: Aczél Gábor Vajdasági Magyar Demokrata Párt: Nagy N. Nándor 2005 folyamán az Ellenőrző Testület (Dr. Fehér Zsuzsa elnök, Szabó Attila és Dr. Jaczkovics László Gábor tagok) személyi összetétele nem változott. A Közalapítvány Kuratóriuma és az MTV Rt. Üzemi Tanácsa által megválasztott MTV Rt. Felügyelő Bizottságának összetétele 2005-ben nem változott (Gábor József elnök, Buzási Péter és Farkas László tagok).

11

3. A Közalapítvány Kuratóriumába való delegálásról A civil kurátorok hatékonyabb és lényegibb munkájának érdekében szükséges lenne az Rtt. módosítása, miszerint a kurátorokat is négy évre kellene megválasztani, s a rotáció, valamint a folytonosság biztosítása érdekében minden évben a civil kurátorok negyedét kellene újra választani, illetve cserélni. A civil kurátorok érdemi működése érdekében a közmédiumok kurátorai részére ki kell dolgozni az egységes működési rendet, s a törvényben foglaltak szerint ellenőrzési, minősítési jogkörök gyakorlásának kompetenciakörét, hogy érdemi munkát tudjanak végezni, éppen az Rtt. által előírt és a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatban foglaltak hatékonyabb érvényre juttatása érdekében. Az Európai Unió, az Európa Tanács dokumentumai is nagy figyelmet fordítanak a közszolgálati műsorszolgáltatásra, azoknak a társadalmi mechanizmusoknak és folyamatoknak a működésére és működtetésére, amelyek a társadalmi és szakmai szervezetek számára biztosítják a médiapolitikában és a médiaszabályozásban való cselekvő részvételt. Ezt az elrendező elvet sem egy készülő médiatörvény módosítás, sem egy új médiatörvény nem hagyhatja figyelmen kívül.

II. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának és Elnökségének tevékenységéről 1. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának tevékenysége a hozott határozatok alapján (az Rtt. 66. § (1) szerinti csoportosításban) a) 2005-ben nem kezdeményezett Alapító Okirat módosítást a Kuratórium. b) 2005-ben nem került sor új elnök megválasztására. c) a Kuratórium nem tiltotta meg Takács Imre általános alelnökké megbízását (6/2005. KH; 2005. március 4.), 2. a Kuratórium nem tiltotta meg Dr. Simon András műsorokért felelős alelnökké megbízását (7/2005. KH; 2005. március 4.) d) A Kuratórium 2005-ben nem kezdeményezte az elnök visszahívását. e) A Kuratórium javasolta a Magyar Országgyűlésnek, az Állami Számvevőszék 2003-ban készült jelentésében foglaltakhoz hasonlóan, hogy fontolja meg a közszolgálati média átfogó újraszabályozását. Továbbá: kérje fel a kormányt, hogy tegyen javaslatot az MTV Rt. kiszámítható bevételekre épülő, független, veszteségmentes, tervezhető gazdálkodásának megoldására. A kuratórium megítélése szerint, a Magyar Televízió Rt.-nél meglevő bizonytalanságok nem kedveznek a magyarországi demokrácia egyensúlymegőrző alapcéljának (25/2005. KH; 2005. július 7.). f) A Kuratórium elfogadta az MTV Közalapítvány 2004. évi tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló szöveges részét (11/2005. KH; 2005. március 31.) g) Az Archiválási szabályzat módosítására nem került sor. h) A Kuratórium elfogadta a közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítása támogatására folyósított 4,8 Mrd Ft felhasználásáról készült előterjesztést, és egyben felhatalmazta a Kuratórium elnökét, hogy 2005. márc. 31-ig számoljon be a Magyar Köztársaság Országgyűlésének (8/2005. KH; 2005. március 4.). A Kuratórium megtárgyalta az MTV Rt. által meghirdetett Kelléktár, Bútortár és Jelmeztár értékesítése tárgyú előterjesztését és nem értett egyet azzal, hogy azokat értékesítse. Felkérte az MTV Rt. elnökét, hogy vonja vissza pályázati felhívását (30/2005. KH; 2005. november 25.) A Kelléktár, Bútortár és Jelmeztár értékesítésére kiírt tenderrel kapcsolatban a kurátorok kezdeményezésére sikerült elérni, hogy foglalkozzon a kérdéssel a kuratórium. Miután komoly ellenállásba ütköztek a kérdést firtató kurátorok, ezért döntöttek úgy, hogy kezdeményezik a nevezett tárak védetté nyilvánítását, mert ezzel megakadályozható a történelmi értékek elvesztése a forgalomképesség korlátozás révén. Ezután került sor a Felügyelő Bizottság vizsgálatára, majd időközben a társaság elnöke önként visszavonta a pályázati felhívást. i) A Kuratórium tudomásul vette az MTV Rt. könyvvizsgálója tájékoztatóját a Társaság vagyoni helyzetéről, és egyben felkérte a Kuratórium elnökét, hogy tájékoztassa a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét, illetve az illetékes országgyűlési bizottságot a kialakult tőkehelyzetről, valamint kezdeményezze a végleges, átfogó rendezést (23/2005. KH; 2005. július 7.). j) A Kuratórium elfogadta az MTV Közalapítvány 2005. évi költségtervét, a könyvvizsgáló véleményével együtt (4/2005. KH; 2005. március 4.). 12

A Kuratórium, az MTV Rt. könyvvizsgálója véleménye alapján, elfogadta az MTV Rt. 2005. évi gazdálkodási és pénzügyi terve elveit és főbb összegeit (12/2005. KH; 2005. március 31.). k) A Kuratórium jóváhagyta az MTV Rt. 2005 éves adásidejét; az m3 csatorna esetében azzal a feltétellel, hogy az induláshoz szükséges feltételek teljesülnek (14/2005. KH; 2005. március 31.). A 2005. év áprilisát követően működő, új összetételű kuratórium civil kurátorainak több mint kétharmada 2005. év során folyamatosan és rendkívüli kuratóriumi ülések összehívása révén is törekedett arra, hogy az m3 csatorna hatósági engedélyezési eljárása körülményeit megismerhesse, tekintettel arra, hogy az m3 csatorna indításának kuratóriumi jóváhagyásáról és a finanszírozási megalapozottságot illető tájékozottságról nem álltak rendelkezésre számukra meggyőző dokumentumok. l) A Kuratórium jóváhagyta a 310/2005. számon iktatott előterjesztésben foglalt összeget (1 004 000 Ft) új, magyarországi gyártású, műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra, a külső gyártásra is kiterjedően (13/2005. KH; 2005. március 31.). m) A Kuratórium jóváhagyta, a könyvvizsgálói jelentés alapján, az MTV Közalapítvány 2004. évi mérleg- és eredménykimutatását, valamint szöveges beszámolóját (19/2005. KH; 2005. május 30.). n) A Kuratórium megtárgyalta az MTV Rt. 2004. évi mérleg- és eredménykimutatását; meghallgatta a Felügyelő Bizottság és a Független Könyvvizsgáló Jelentését. A szavazás eredményeként: 8 igen, 13 nem és 3 tartózkodás mellett az MTV Rt. 2004. évi mérleg- és eredménykimutatását nem fogadta el (21/2005. KH; 2005. július 7.). o) Az MTV Rt. Felügyelő Bizottságába nem került új tag megválasztásra. p) A Kuratórium hozzájárult az MTV Közalapítvány könyvvizsgálója megbízásának egy évvel való meghosszabbításához (5/2005. KH; 2005. március 4.).

2. A Kuratórium elnökségének tevékenysége a hozott határozatok alapján (az Rtt. 66. § (2) szerinti csoportosításban) a) Az MTV Rt. elnöki tisztségére nem került pályázat kiírásra. b) A Kuratórium elnöksége az a) folyományaként nem tett javaslatot a Kuratóriumnak új elnök megválasztására. c) az MTV Rt. gazdálkodásának ellenőrzése: • A Kuratórium elnöksége elfogadta és jóváhagyásra a Kuratórium elé terjesztette a Kuratórium 2005. évi költségvetését (10/2005 EH; 2005. február 1.). • A Kuratórium elnöksége a Független Könyvvizsgálói Jelentéssel együtt elfogadta az MTV Közalapítvány 2004. évi egyszerűsített éves beszámolóját, és elfogadásra a Kuratórium elé terjesztette (38/2005. EH; 2005. május 3.). • A Kuratórium elnöksége jóváhagyta az MTV Rt. 2004. évi mérleg- és eredménykimutatását a mellékletekkel, a Független Könyvvizsgálói Jelentéssel együtt, és elfogadásra a Kuratórium elé terjesztette (42/2005. EH; 2005. május 30.). • A Kuratórium elnöksége az MTV Rt. elnökének a Társaság gazdasági helyzetére vonatkozó beszámolóját elfogadta azzal, hogy tudomásul vette a Független Könyvvizsgáló Jelentését és az MTV Rt. Felügyelő Bizottsága véleményét; és a Kuratórium elé terjesztette döntés végett (43/2005. EH; 2005. május 30.). • A Kuratórium elnöksége hozzájárult, hogy az MTV Rt. a 491/20056/II/1. és az 547/2005/II/1. számon iktatott filmcsomag-vásárlási szerződéseket megkösse (44/2005. EH; 2005. május 30.). d) A Kuratórium elnöksége egyhangúlag tudomásul vette az MTV Rt. és az Antenna Hungária Rt. között, 33/2005/V/3. számon iktatott, stratégiai együttműködési megállapodást (2/2005. EH; 2005. január 11.). • A Kuratórium elnöksége egyhangúlag hozzájárult az MTV Rt. és az Antenna Hungária Rt. között, 35/2005/V/3. számon iktatott adósságrendezési megállapodáshoz (3/2005. EH; 2005. Január 11.). • A Kuratórium elnöksége, az előterjesztés alapján, egyhangúlag hozzájárult 36/2005/V/3. számon iktatott, az MTV Rt. és az Antenna Hungária Rt. között megkötött 910.893 számú megállapodás 5. módosításához (4/2005. EH; 2005. január 11.). • A Kuratórium elnöksége egyhangúlag tudomásul vette az MTV Rt. és az Antenna Hungária Rt. között, 34/2005/V/3. számon iktatott, a digitális műsorterjesztésre vonatkozó szándéknyilatkozatot (5/2005. EH; 2005. január 11.). • A Kuratórium elnöksége hozzájárult a 2004. évi CXXXV. tv. 126. § (4) bekezdése alapján az MTV Rt.-nek juttatott összegnek (3 479 500 E Ft) a TKT-206/2005/II/1. számon iktatott előterjesztésben foglalt feltételekhez kötötten és az ott meghatározott ütemezés szerinti átutalásához (16/2005. EH; 2005. február 25.). 13

• A Kuratórium elnöksége jóváhagyta az MTV Rt. ügyvezetősége által beterjesztett 2005. évi üzleti tervének elveit és fő összegeit a következő feltételekkel: – A Kuratórium elnöksége felkéri az MTV Rt. ügyvezetőségét, hogy negyedévente számoljon be az üzleti terv időarányos teljesüléséről. – A Kuratórium elnöksége felhívja az MTV Rt. ügyvezetőségét, hogy a bevételek esetleges jelentős elmaradása esetére készítsen intézkedési tervet, hogy az, szükség esetén, alkalmazható és hatásos legyen (28/2005. EH; 2005. március 31.). • A Kuratórium elnöksége felhatalmazta az MTV Rt. elnökségét, hogy az Archívum további sorsával kapcsolatos tárgyalásokat megkezdje (33/2005. EH; 2005. április 19.). • A Kuratórium elnöksége nem járult hozzá, hogy az MTV Rt. a 2010. évi labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogáért kiírt pályázatra benyújtott ajánlatát 2,7 millió Euróra emelje (45/2005. EH; 2005. május 30.). • A Kuratórium elnöksége hozzájárult, hogy az Országgyűlés döntéseit figyelembe véve, az MTV Rt. elnöke aláírja a 1223/2005/II/1. számon iktatott, az MTV Rt. és a NKÖM között, az Archívum egyes elemei felhasználási jogának átengedéséről szóló szerződést (67/2005. EH; 2005. november 18.). • A Kuratórium elnöksége jóváhagyta az ÁPV Rt.-vel kötendő – a vele szemben fennálló, a mellékelt tervezetben (935/2005/II/1) részletezett, tartozások rendezésére irányuló – megállapodást, az előterjesztéshez mellékelt tervezetnek megfelelő tartalommal. Az elnökség felhatalmazta a Kuratórium elnökét, hogy az ÁPV Rt. képviselőjével közösen kormányhatározat meghozatalát kezdeményezze annak érdekében, hogy az ÁPV Rt. a tartozásokat elengedhesse (68/2005. EH; 2005. november 18.). e) A Kuratórium elnöksége felhatalmazta az MTV Rt. elnökét, hogy az m3-as csatorna indításához szükséges tárgyalásokat elkezdje (2/2005. EH; 2005. január 11.). • A Kuratórium elnöksége – telefaxon történt szavazás alapján – nem járult hozzá, hogy az MTV Rt. a 2010. évi labdarúgó-világbajnokság tenderpályázatát benyújtsa (12/2005. EH; 2005. február 15.). • A Kuratórium elnöksége hozzájárult, hogy az MTV Rt. a 152/2005/II/1. és a 171/2005/II/1. számon iktatott, a 2010. évi labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos előterjesztés szerinti pályázatát az EBU-hoz benyújtsa, azzal, hogy az elnökség hozzájárulása nem jelent szerződési kötelezettséget (13/2005. EH; 2005. február 15.). • A Kuratórium elnöksége előzetesen hozzájárult, hogy az MTV Rt. az átmenetileg kialakuló likviditási hiányának fedezetére folyószámlahitel-szerződést kössön, a korábbinál nem rosszabb feltételek mellett (19/2005. EH; 2005. február 25.). • A Kuratórium elnöksége hozzájárult, hogy az MTV Rt. a 1195/2005/II/1. számon iktatott előterjesztés szerint, az UEFA bajnokok ligája 2006-2009 mérkőzések közvetítéséhez a sugárzási jogok megszerzésére, a lehető legjobb feltételek szerinti, ajánlatot megtegye (65/2005. EH; 2005. november 15.). • A Kuratórium elnöksége felhatalmazta a Kuratórium elnökét, hogy az MTV új központi gyártóbázisára vonatkozó levelet aláírja (23/2005. EH; 2005. március 17.). f) A Kuratórium elnöksége felhatalmazta a Kuratórium elnökét, valamint az MTV Rt. elnökét, hogy az MTV Rt. székház- és gyártóbázis létrehozásával kapcsolatos szerződést az Millennium Média Szolgáltató Kft.-vel aláírja (17/2005. EH; 2005. február 25.). • A Kuratórium elnöksége hozzájárult, hogy az MTV Rt. elnöke a Palace 17. Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft.-vel kötendő bérleti szerződést a 1130/2005/II/1 szám alatt iktatott szöveg szerint megkösse azzal, hogy a szerződés tartalmáért a Társaság felel (69/2005. EH; 2005. november 18.). g) Ez évben Felügyelő Bizottsági tagok megválasztására vagy visszahívására, sem díjazásuk változtatására nem került sor. h) A Kuratórium elnöksége hozzájárult, hogy a Kuratórium elnöke aláírja a Leitner & Leitner Könyvvizsgáló Tanácsadó Kft.-vel a 2005. évre vonatkozó könyvvizsgálói szerződést (36/2005. EH; 2005. április 19.). i) A Kuratórium elnöksége elfogadta, az elhangzott kiegészítésekkel, a közszolgálatiságról szóló beszámolót (25/2005. EH; 2005. március 22.). j) A Kuratórium elnöksége tudomásul vette az MTV Rt. elnökének tájékoztatását a 2005. április 2-i rendkívüli esemény közvetítésével kapcsolatban. A Kuratórium elnöksége felkérte a Felügyelő Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Társaság SzMSz-ét és Elnöki Utasításait a rendkívüli események pontos és időszerű tájékoztatásának követelményeinek feltételéről (31/2005. EH; 2005. április 12.). k) A Kuratórium elnöksége elfogadta az MTV Rt. elnökének a Társaság gazdasági helyzetére vonatkozó beszámolóját azzal, hogy tudomásul veszi a Felügyelő Bizottság, valamint a Könyvvizsgáló véleményét. A beszámolót a Kuratórium elé terjesztette döntésre (43/2005. EH; 2005. május 30.). 14

3. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének egyéb tevékenysége a) Az MTV Rt. új székház- és gyártóbázisáról Miután az MTV Rt. 1999-ben adósságai kifizetése érdekében értékesebb ingatlanjait eladta; a Magyar Köztársaság kormánya már 2000. december 7-én állást foglalt a Magyar Televízió számára nélkülözhetetlen új székház- és gyártóbázis felépítéséről. Sajnálatos módon az új székház- és gyártóbázis felépítése nem kezdődött el. A Szabadság tér 17. alatti ingatlan alkalmatlansága, a fenntartás és az üzemeltetés pazarlóan költséges volta, az évek óta szükséges technikai váltások elmaradása, a beruházások és fejlesztések hiánya évről évre mind nehezebbé tette, hogy a Magyar Televízió eleget tudjon tenni műsorszolgáltatási kötelezettségeinek. A Magyar Köztársaság kormánya felülvizsgálva a 2000. évi döntését, azt 2004. július 19-én hozott határozatával megerősítette és megteremtette a székház- és gyártóbázis felépítésének szükséges keretét és meghatározta a munka főbb irányait. A kormányhatározat a székház- és gyártóbázis felépítésére helyszínként a korábban az MTV Rt. tulajdonát képező III., Bojtár utca 41–47. alatti ingatlant jelölte meg. Ez az ingatlan a Millennium Média Szolgáltató Kft. tulajdonában áll. A székház- és gyártóbázis kivitelezésére a Finta József Kossuth-díjas építész által vezetett tervezőiroda – pályázat alapján elnyert megbízás szerint – részletes tervet dolgozott ki. Az elsőfokú építési hatóság az ingatlanra az építési engedélyt kiadta. A televízió szakembereinek közreműködésével már 2004 szeptemberére elkészült az a pályázati anyag, amely megfogalmazta a modern, magyar közszolgálati televízió megteremtésének feltételrendszerét. Létrejött a kormányhatározatban előírt megállapodás a Pénzügyminisztérium, az MTV Rt. és a Kuratórium között. A Kuratórium kiemelte, hogy a megállapodásban foglaltakat akkor tudja betartani, ha a televízió megfelelő mértékű normatív finanszírozása megvalósul. A több minisztérium képviselőiből álló Tárcaközi Bizottság a pályázati anyagot elfogadta. Ennek ellenére – a Kuratóriumon kívül álló okok miatt – a pályázat 2004-ben nem került kiírásra. A Millennium Média Szolgáltató Kft. ugyan novemberben elkezdte az építkezést, de csak formálisan. 2005 februárjában a Közalapítvány Elnöksége felhatalmazta a Közalapítvány elnökét, hogy szerződést írjon alá, az MTV Rt. elnökével egyetemben, a Millennium Média Kft.-vel a székház- és gyártóbázis létrehozására és üzemeltetésére. Majd márciusban az Elnökség felhatalmazta az elnököt, hogy levélben kérje fel a pénzügyminisztert a székház- és gyártóbázis létesítésére vonatkozó pályázat kiírásához szükséges országgyűlési határozat előterjesztésére. Novemberben a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratórium Elnöksége az ÁPV Rt.-vel megkötendő – a vele szemben fennálló tartozások rendezésére irányuló – megállapodást, továbbá az Elnökség felhatalmazta a Kuratórium elnökét, hogy az ÁPV Rt. képviselőjével közösen kormányhatározat meghozatalát kezdeményezze annak érdekében, hogy az ÁPV Rt. a tartozásokat elengedhesse. b) A határon túli kapcsolatok ápolása: A Magyar Televízió Rt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata már előszavában rögzíti, hogy az MTV Rt. a médiatörvény rendelkezése alapján nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató. Ezzel szoros összefüggésben az MTV Rt. törekszik a határainkon túl élő magyarság műsorszolgáltatással való ellátására, azon keresztül pedig különösen: nemzeti önazonosságuk támogatására, társadalmi helyzetük és kultúrájuk bemutatására, az anyaországhoz fűződő kapcsolataik erősítésére. Az MTV Rt. kölcsönösen előnyös megállapodások révén támogatja az ország határain kívül magyar nyelven vagy magyar nyelven is műsort szolgáltató televíziós műhelyeket. Azokkal rendszeres kapcsolatot tart, tapasztalatok és műsorok cseréjével fejleszti a határokon túlra sugárzott magyarországi műsorok, illetve a határon túli magyar nyelvű műsorszolgáltatás színvonalát. A nemzeti televíziónak a határon túli magyarsággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége igyekezett lehetőségeihez mérten hozzájárulni. A 2005-ös év szeptember 7–11. között járt az MTV Rt. vezetősége és a Közalapítvány Kuratóriuma Erdélyben, ahol mindenekelőtt a televízió erdélyi munkatársaival találkozott a Dr. Czeglédi László vezetésével kiutazó küldöttség. Kiemelkedő gondot fordítottak arra, hogy az Erdélyben felnevelkedő médiaértelmiséggel is kapcsolatot létesítsenek, ezért Nagyváradon találkoztak a médiaszakos hallgatók egy csoportjával is, s ezen a beszélgetésen vetődött fel, hogy a Magyar Televízió segíteni igyekszik az árvíz sújtotta vidékek lakosain azzal, hogy könyveket gyűjt az itt élő emberek számára. A küldöttség tagjai Marosvásárhelyen találkoztak az erdélyi médiavilág jeles képviselőivel, és megbeszélést folytattak Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. A megbeszélésen közösen megfogalmazott feladatok megoldása az MTV Rt. vezetőire vár, többek között a már korábban megkötött, román–magyar köztelevíziók közötti együttműködési szerződés leporolása, újragondolása.

15

c) Nemzetközi kapcsolatok építése – Újszerű európai kapcsolatok: Az MTV Rt. korszerű nemzetközi kapcsolatainak kiépítése meghatározó jelentőségű. Az újszerű európai kapcsolatok sok, eddig kiaknázatlan, lehetőséget tudnának nyújtani műsorfolyam tartalmasabbá és színesebbé tételében. A Magyar Televízió Közalapítvány elnöksége, az Ellenőrző Testület elnöke, az MTV Rt. elnöke és a Felügyelő Bizottság elnöke 2005. december 12–14. között látogatást tett Genfben, az EBU-nál (European Broadcasting Union), az Európai közszolgálati rádiók és televíziók szövetségénél. A látogatás célja egyértelműen a kihűlőben lévő kapcsolatok frissítése, a távlati közös munkák és együttműködési lehetőségek felmérése, a Magyar Televízió kapcsolatainak erősítése volt. A Közalapítvány képviseletében az Elnökség nagy része képviseltette magát. December 13-án és 14-én találkoztak az EBU meghatározó fontosságú részlegeinek vezetőivel, akik alapos ismerettel rendelkeztek az MTV jelenlegi helyzetéről. Először Augusto Bellavita, kommunikációért felelős vezető tartott egy rövid tájékoztatást az EBU-ról és partner kapcsolatairól, majd Paolo Pusterla az üzleti stratégiai osztály vezetője ismertette az EBU terjeszkedését és távlati elképzeléseit. A küldöttség találkozott Werner Rumphorst-tal, aki az EBU jogi osztály vezetője, s annak idején személyesen részt vett a hazai médiapiac átformálásában, továbbá az MTV részvénytársasággá alakításában. Fogadta a küldöttséget Jean Réveillon főtitkár is és köszönettel elfogadta Dr. Czeglédi László elnök úr meghívását Magyarországra. Leszűrhető tapasztalatok: Mindegyik terület vezetője alapos ismerettel rendelkezik saját területéről, pontosan tudja, mit akar és büszke elért eredményeire. Az MTV-nek módja van jól felkészült ösztöndíjasok kiküldésére, akik a későbbiekben jól tudnák a magyar érdekeket képviselni és az európai televíziózás áramkörébe jobban bevonni a Magyar Televíziót. A szövetség nyitott a kapcsolatok elmélyítésére, bár egyetlen szakbizottságban sincs magyar képviselő. Csak az MTV vezetőségén múlik, hogy milyen mértékben veszik igénybe a felkínált szolgáltatásokat (programcserék, közös műsorkészítés és műszaki együttműködés). Kínai látogatás: Peking és Sanghaj (2005. október 17–26. ). A Kínai TV elnökének meghívására, valamint az MTV-CCTV együttműködési megállapodás értelmében Dr. Czeglédi László, Rapai Márta, az MTV Rt. igazgatóhelyettese és Baló György, kulturális igazgatója látogatást tett a Kínai Központi Televíziónál, valamint a sanghaji SMG-nél. A CCTV-nél több magas szintű vezető társaságában Zhang Changming elnökhelyettes fogadta a küldöttséget. Dr. Czeglédi László ismertette az MTV szándékait (műsorcsere elindítása, szakemberek cseréje), amelyeket Zhang Chanming nyitottan fogadott, és kérte, hogy az MTV tegyen minden egyes ügyben írásos előterjesztést. A megbeszéléseket követően megismerkedtek a CCTV-vel, amely már megkezdte a HDTV és az interaktív televíziós kísérleteket, továbbá elindította az igény szerinti videó-lejátszás (video on demand) szolgáltatását is. Nagyon színvonalas a kínai és az angol nyelvű honlapjuk. A kábelrendszer egyelőre nem jelentős (300 000 bekábelezett lakás Pekingben), de nagy fejlesztések várhatók ezen a területen is. A Kínai Népköztársaságban nem engedélyezett parabolák kihelyezése, így a nézők – a szállodák kivételével – nem juthatnak hozzá külföldi, pl. hongkongi adásokhoz. A 16 tematikus csatorna mindegyike jól szakosított. Ugyanakkor a CCTV megteremtette saját versenytársait, amikor kereskedelmi típusú csatornákat is elindított, pl. a fiatal nézők számára. A CCTV csatornák mindegyike kiváló minőségű reklámokat sugároz. Sanghajban kapcsolatfelvételre került sor a befolyásos, kínai nyelven sugárzó SMG-vel (Shanghai Media Group). A televízió vezetői tájékoztatást adtak arról, hogy az SMG 13 analóg, 30 digitális, 90 digitális fizetős tvcsatornát (14 ezek közül egész Kína területén fogható), 11 analóg és 20 digitális rádiócsatornát, 1 online tv-t, 3 sportklubot, 5 újságot tart fenn. Elegáns központjukban a legújabb (japán) műszaki berendezéseket alkalmazzák. Az SMG nézettségben jobb eredményt (SHR: 60%) mutat, mint a CCTV nemcsak saját tartományában, de egész Kínában is, valószínűleg Sanghaj szabadabb légköre miatt. Kína legnézettebb csatornája az SMG tulajdonában levő Dragon TV, amely a műholdas sugárzásnak köszönhetően, nézőket szerzett az USA-ban, Ausztráliában és Hongkongban is. Napi nézettsége eléri a 600 milliót. Az SMG ma a sorozatok és rajzfilmek legnagyobb gyártója Kínában.

4. Körzeti alkotóműhelyek (regionális stúdiók) fejlesztése A korábban létesített, majd az utóbbi években elhanyagolt körzeti stúdiók helyzetének és lehetőségeinek felmérése már elkezdődött, de bizonytalan, hogy lehetőségeinek fejlesztése és kihasználása mikor indul el. A megkezdett következetes munka folytatásaként a Kuratórium Elnöksége 2005. április 5-én a miskolci körzeti alkotóműhely helyzete (szinte használhatatlan eszközök) és fejlesztésének lehetőségei tárgyában – kihelyezett ülést tartott Miskolcon. 16

Az összegyűlt ismeretek és tapasztalatok elemzése és a helyzet átfogó értékelése, valamint a jövőbeni fejlődés irányainak meghatározására a Kuratórium Elnöksége szakmai tanácskozást hívott össze. Az MTV Közalapítvány az MTV Rt.-vel közösen rendezte meg 2005. decemberében azt a konferenciát, melynek témája: az MTV Rt. jelenlegi regionális műsorrendszerét miként lehetne tovább fejleszteni? Tágabban pedig: melyek a kötelességei és lehetőségei a nemzeti közszolgálati televíziónak a közszolgálati televíziózás továbbfejlesztését illetően? A konferenciát nagy érdeklődés kísérte, s mivel az MTV Rt. Szabadság téri székházában rendeztük meg, az intézmény összes dolgozója figyelemmel kísérhette. Az előadók között üdvözölhettük a vidékfejlesztés elismert és hivatalban lévő szakembereit, a különböző önkormányzati szövetségek elnökeit, az ORTT képviselőit, de természetesen jelen voltak, a műsorterjesztés, a digitalizáció miniszteriális, hatósági s a műsorterjesztés gyakorlati kérdéseivel foglalkozó elméleti, jogi, műszaki szakemberei is. Külön kérdéskört jelentett a regionális műsorszórás financiális kérdéseinek elemzése. A közös gondolkodásban természetesen részt vettek az MTV Közalapítvány és az MTV Rt. szakemberei is. Megtisztelő volt, hogy az európai regionális televíziók újonnan megválasztott elnökének, Peter Sauer úrnak az első külföldi útja is erre a konferenciára vezetett. (A ’Circom regionále’ Európa 38 államából 387 regionális televíziót fog össze.) Sajnálatos tényként kell leírnunk, hogy a Magyar Országgyűlés e témához kapcsolódó szak- és albizottságait senki nem képviselte. Az MTV első körzeti, azaz vidéki stúdióit immáron több évtizeddel ezelőtt hozták létre Pécsett, Szegeden, majd pedig Budapesten. A politikai, személyi erőviszonyok döntöttek az alkotóműhelyek, műsorkészítő egységek telepítési helyeiről. A tényleges regionális hír- és információs műsorok, ráadásul az ország hat városából, azaz hat körzetéből az 1990-es évek elején indultak meg. Az MTV jelenlegi körzeti műsorszolgáltatása alig fejlődött az elmúlt 15 év alatt, s mára mind a szervezeti, mind a technikai, mind a jogi megoldásait illetően nehéz helyzetbe került. Ez a konferencia tette az első kísérletet arra, hogy egyrészt megfogalmazza azt, hogy az MTV Rt.-nek, mint nemzeti közszolgálati televíziónak egyik stratégiai ágazata a regionális televíziózás fejlesztése kell hogy legyen, másrészt e fejlesztés stratégiai kérdéseit is igyekezett számba venni. A digitális műsorszórásra, terjesztésre való átállás pillanatait éljük. Nincs idő a regionális közszolgálati televíziózás fejlesztésről való döntést halogatni. Az MTV Rt. vezetésének, mind pedig az MTV Közalapítvány kuratóriumának lépnie kell az illetékes hatóságoknál, törvényhozói fórumoknál. A vita teljes mértékben igazolta, hogy a közszolgálati televízió regionális műsorszórásának kérdésköre rendkívül összetett: a nemzeti kommunikáció, a magyar nemzeti kultúra, a nemzetiségi kultúra, a vidékfejlesztés, a határokon átnyúló integráció és a régiók kialakításának, a demokrácia intézményrendszerének fejlesztése egyaránt összefügg a kérdéskörrel. A konferencia a regionális közszolgálati televíziózás tapasztalatait az alábbiakban összegezte: a regionális televíziók működését nem lehet megoldani a Magyar Televízió nélkül. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a Magyar Televízió is és a regionális televíziók is egy jobb működési fázisba kerüljenek, és el kell érnünk azt, hogy a 2007. és 2013. közötti nemzeti fejlesztési programban a közszolgálati műsorszolgáltatás és ennek részeként a regionális televíziózás is helyet kapjon.

5. Új műsorterjesztési csatornák igénybevételi lehetősége Az MTV műsorainak terjesztéséhez jelenleg az analóg műsorszórás biztosítja a meghatározó műszaki keretfeltételt. Az analóg műsorszórások 2012-es európai leállítási kötelezettsége azt jelenti, hogy az MTV-nek mint közszolgálati médiának, sürgősen meg kell vizsgálnia az egyéb műsorterjesztési lehetőségek igénybevételének realitásait, illetve ennek feltételeit. A digitális földfelszíni műsorszórás bevezetése kapcsán ki kell dolgozni a digitális műsorszórásra való átmenet programtervét. Ennek érdekében ki kell alakítani a digitálisan sugározni kívánt csatornák tematikáját, műsortervét és a tervezett műsorok előállításának műszaki és pénzügyi feltételeit. A műsorszórás mellett érdemben kell vizsgálni azokat a technikai lehetőségeket, melyek további tematikus csatornák beindítását teszik lehetővé, adott esetben költséghatékonyabban, mint akár az analóg, akár mint a digitális-műsorszórási technológiák alkalmazásával. Az interneten keresztül történő műsorterjesztés (IPTV) lehetőségének megvizsgálására hívtuk fel az MTV vezetőségének figyelmét. Ez a technológia a hagyományos műsorszórás költségeinek töredékéért biztosítja újabb tematikus csatornák beindítását, azon nézőkör számára, mely interneteléréssel rendelkezik. Jelenleg ennek a körnek számát mintegy egymillióra becsülhetjük, de ennek a távközlési szolgáltatásnak rohamos terjedését figyelhetjük meg. Hasonlóan érdemes megvizsgálni a mobil technológiák alkalmazásának lehetőségét. A GSM telefonokon keresztül nézhető műsorok valószínűleg új típusú (igen rövid idejű) műsorszámok előállítását igénylik. Ezek szakosítása (tematizálása) a közeljövő feladata. A hordozható készülékeket használó DVB-H szabvány el17

terjesztését az Európai Unió támogatja. A hordozható tv-vevők Magyarországon egyelőre nem kerültek nagy számban kereskedelmi forgalomba, így ennek a szabványnak megfelelő terjesztési forma önálló vizsgálatát egyelőre nem kezdeményeztük.

6. Az MTV Rt. archívumának hasznosítása Az MTV archívumához kapcsolódó részleges kereskedelmi jogok átadása a NAVA számára a 2005. év kedvező pénzügyi mérlegeredményének kialakításában alapvető szerepet játszott. Tekintettel arra, hogy az MTV tervezett digitális műsor-előállításához valamennyi műsorszám digitalizálására és elérhetőségének biztosítására van szükség, ezért javasoljuk, hogy 2006-ban induljon el egy módszeres felmérő és értékelő tevékenység az alábbi tevékenységekkel kapcsolatban: • az archívum elavult nyilvántartó rendszerében fellelhető adatok konvertálása a mai kor követelményeinek megfelelő adatbázis környezetbe; • az adatbázisban szereplő tételek fizikai azonosítása, fellelése; • az adatbázis tételeinek felbecslése, a szerzői jogdíjak fizetésének szakértői véleményezése; • a fellelt és beazonosított filmek digitalizálása és az MTV archívumában való elhelyezése. A fenti feladatok elindítása véleményünk szerint tovább nem halasztható feladatot jelent, melynek eredményes befejezése nélkül az MTV digitális műsor-előállításra való átállítása nem végezhető el. Tekintettel ezen feladatok várhatóan többéves időtávjára, javasoljuk az országgyűlés számára, hogy a feladatok megkezdésére és kivitelezésére az MTV részére célzott, pótlólagos költségvetési forrásokat biztosítson.

7. Állami Számvevőszék utóvizsgálata Az Állami Számvevőszék jelentését az MTV Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 2003 júniusában zárta le. 2005-ben az ÁSZ utóvizsgálatot folytatott, amelynek egyik fontos megállapítása (50. old. 6. bek.) „Egyértelműen pozitív példaként említhetők az MTV Rt. ellenőrzését követő intézkedések. A tulajdonosi jogokat gyakorló MTV Közalapítvány elnöksége felkérésére az MTV Rt. elnöke részletes feladattervet hagyott jóvá az ÁSZ jelentésében ismertetett gazdálkodási, vezetési és egyéb hiányosságok megszüntetésére. A feladatok végrehajtását számon kéri, az intézkedésekről és azok eredményéről beszámol a tulajdonosnak.”

8. Vélemény a digitális műsorterjesztés törvénytervezetéről Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége a tárgyév decemberében véleményt alakított ki és küldött meg az IHM illetékes, helyettes államtitkárának „Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény digitális műsorterjesztéssel összefüggő módosításáról és a digitális átállás átmeneti szabályairól” c. kormányelőterjesztés-tervezetről. A kialakult helyzetre tekintettel az MTV KA Elnöksége javasolta, hogy a) az IHM és az ORTT törvénytervezetét egy tervezetbe kell egyesíteni, és a kormány kétharmados jóváhagyásra terjessze be az Országgyűlés elé; b) amennyiben kétharmaddal történő elfogadása nem lehetséges, az Országgyűlés ezt követően, feles törvényként alkosson önálló törvényt a digitális műsorterjesztésre való átállás és átmeneti szabályozás kérdéséről; c) a törvénytervezetben és a kormány intézkedési tervében célszerű felhasználni a szomszédos országoknak a digitális televíziózásra vonatkozó tapasztalatait. Továbbá javasolta, hogy a vonatkozó törvénytervezet a) foglalkozzon a digitális televíziózás a nézőket, családokat, kulturális és oktatási intézményeket érintő kérdéseivel; b) teremtse meg törvényi lehetőségét, hogy azok, akik folyamatos keresettel rendelkeznek a megvásárolt beltéri egység (set top box) árának hányadát néhány év alatt adójukból leírhassák; c) a minimálbérből élők, nyugdíjasok, illetve munkanélküliek számára a költségvetés (központi vagy önkormányzati) a beszerzési ár 50~70%-át vállalja át. Az Elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényt végrehajtó szerv az érdekelt szakmai szervezetekkel és a közszolgálati műsorszolgáltatókkal, azok tulajdonosi testületeivel egyeztetve az Európai Unió országainak tapasztalatára támaszkodva készítsen stratégiai tervet az átállásra; továbbá arra, hogy a közszolgálati 18

műsorszolgáltatóknak az átállás utáni működése feleljen meg a közszolgálati televíziózás európai követelményeinek; és arra, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók finanszírozása rendeződjék és tegye lehetővé azok áttérési költségeinek fedezetét. A Kuratórium informatikai bizottsága a beszámoló elkészítéséhez kapcsolódva is hangsúlyozni kívánja: az informatika, a távközlés és az elektronikus média konvergenciája döntő jelentőségű változásokat idézett elő napjaink médiafogyasztási szokásaiban. Az átalakulások középpontjában a digitalizáció áll. Éppen ezért sajnálatos, hogy a folyamatot szabályozó törvény nem született meg. A digitális átállás technikai kereteinek kijelölése természetesen nem a médiumok feladata, ugyanakkor le kell szögezni: a Magyar Televíziónak vezető szerepet kell vállalnia az új platformokra és technikára épülő tartalmak megalkotásában, értékorientált műsorfolyamok megtervezésében és meghonosításában.

9. A 2005. évi költségvetési törvény alapítványi keretének felhasználásáról Az MTV Közalapítvány Elnöksége megtárgyalta és a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályának, vonatkozó határozata mellékleteként, megküldte a 2005. évi költségvetési törvényben a részvénytársaság támogatására előirányzott 3 479 500 E Ft felhasználási céljára, illetve lehívásának ütemezésére vonatkozó – az MTV Rt. elnöke által benyújtott – előterjesztést.

10. A Közalapítvány munkacsoportjainak tevékenysége A Kuratórium az SZMSZ szerinti munkacsoportokat hozott létre és működtetett. A munkacsoportok általános célja, hogy elősegítse a Kuratórium hatékony működését, különösen az ülésre kitűzött, a munkacsoport feladatkörébe tartozó napirendi pontok előzetes megvitatása, esetenként napirendi javaslatok kialakítása. A munkacsoportok üléseiről az elnökök (a Kuratórium elnökségének egy-egy tagja) emlékeztetőt készítenek. A 2005. év folyamán öt munkacsoport tevékenykedett, tagjai március/májusban természetesen változtak. A munkacsoportok személyi összetétele és tevékenysége: Gazdálkodási munkacsoport Vezetője: Bakó Lajos; tagjai: Dr. Jen Gábor, Hanák Tamás, Dr. Dabóczi Kálmán, Simonné Toldi Ágnes, Borsos Gábor//Gráf Csilla, Dr. Dabóczi Kálmán, Juhos László. A munkacsoport ülésein a soron következő kuratóriumi ülés napirendjén szereplő gazdasági témákat vitatta meg. Szervezési és jogi munkacsoport Vezetője: Dr. Farkasné Dr. Gábor Alice; tagjai: Dr. Jen Sándor, Dr. Keszthelyi András//Hárshegyi János, Zelman Ferenc, Tóth Attila, Aczél Gábor, Madarász Imre. A munkacsoport a soron következő kuratóriumi ülés vonatkozó napirendi témáinak megvitatásán túl három alkalommal foglalkozott a Kuratórium Szervezeti és Működési Szabályzat szövegmódosításával és korszerűsítésével. Az elkészült módosított szöveget a Kuratórium elnöksége véleményezte. Az észrevételek beépítése és a végleges szöveg kialakítása áthúzódott 2006-ra. Továbbá a munkacsoport áttekintette az ún. NAVA törvényt és hatásait az MTV Rt. archívumának működésére. Műsorszolgáltatási elemző munkacsoport Vezetője: Peták István; tagjai: Heinek Ottó, Sajgó Szabolcs, Pataky Albert, Dr. Dabóczi Kálmán, Dr. Sipos András, Medek Miklós, Simonné Toldi Ágnes, Gráf Csilla, Dr. Hoffmann Rózsa//Tóth Lajos, Benedek József, Dr. Lupkovics Gábor, N. Tóth István, Dr. Dabóczi Kálmán, Nagy N. Nándor, Szabó György, Jeney Lajos, Kalota József, Dr. Madarász Imre, Dr. Svastics Egon, Gráf Csilla. A Kuratórium legtevékenyebb munkacsoportja a soron következő kuratóriumi ülés vonatkozó napirendi témáinak megvitatásán túl részletesen foglalkozott a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülésével általában és bizonyos műsorok, illetve azok hiánya miatt előállt műsorszerkezeti torzulások hatásával részletesen. Ennek keretében megvitatták az MTV Rt. elnöke által készített beszámolót a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat 2005. évi érvényesüléséről. Tevékenységük eredményeként arra az álláspontra jutottak, hogy szükséges volna a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat korszerűsítése, valamint az alacsony szintű és bizonytalan bevétel rendezésére a kiegyensúlyozott és tervezhető műsorszerkezet kialakítása érdekében is. 19

Közönségkapcsolati munkacsoport Vezetője: Kozák Márton; tagjai: Hámori István, Heinek Ottó, Vámosi András, Árpási Ildikó, Geröly Tibor, Borsos Gábor//Tóth Lajos, Benedek József, Dr. Hoffmann Rózsa, Hárshegyi János, Zelman Ferenc. A munkacsoport az ülésén, a soron következő kuratóriumi ülés napirendjén szereplő, a csoport érdekkörébe tartozó napirendi pontokat tekintette át. Dokumentációs és informatikai munkacsoport Vezetője: Kerekes Pál; tagjai: Hámori István, Miklós László, Dr. Lupkovics Gábor//Szabó György, Tóth Attila, Gráf Csilla. A munkacsoport a soron következő kuratóriumi ülés vonatkozó napirendi témáinak megvitatásán túl egy alkalommal kihelyezett ülésen, a Kuratórium elnökhelyettesének részvételével, foglalkozott az MTV Rt. internetes honlapjának állapotával és fejlesztési lehetőségeivel, majd az Archívum munkájával, különös tekintettel a NAVA programra.

III. A Magyar Televízió Rt. 2005. évi működéséről és gazdálkodásáról 1. Közszolgálati alaptevékenység: gazdálkodás és reorganizáció A Magyar Televízió Rt. 2005. december 31-i fordulónappal elkészült mérlegbeszámolója alapján a gazdálkodást jellemző főbb adatok az alábbiak szerint alakultak: értékek millió Ft-ban 2005. évi tény

Megnevezés Bevétel

29 339

Aktívált saját teljesítmény

217

Költség + ráfordítás

27 920

Mérleg szerinti eredmény

1 637

Mérlegfőösszeg Jegyzett tőke

19 006 1 200

Saját tőke

369

A 2005. év fordulatot hozott az MTV Rt. működésében. Az elmúlt 10 évben nem volt arra példa, hogy a Társaság a vagyonvesztési folyamatot sikeresen megállította, mi több, az alaptevékenységét is eredményesen végezte volna. Az elért eredmény értékét növeli az a körülmény, hogy az MTV Rt. mindezt állami mentőöv nélkül, folyamatosan csökkenő mértékű központi finanszírozás mellett érte el. Márpedig a 2005-ös üzleti év lezárásával mind az üzemi, mind pedig a mérleg szerinti eredmény pozitív egyenleget – 1 637 millió Ft-os adózott eredményt – mutat. Ez részben a 2004. évben megkezdett reorganizációs folyamat első érzékelhető eredménye, részben, pedig a tervezésben és gazdálkodásban bevezetett konvergenciaszemléletre vezethető vissza. Ennek lényege, hogy a Társaság a mindenkori kiadásait a tervezhető bevételeihez igazította. 2005. évben ugyanis a törvényben garantáltnál több mint 2,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből kellett megvalósítani a terveket. Ez úgy vált lehetségessé, hogy az intézmény az alulfinanszírozottságot figyelembe vette és a csökkentett bevételekhez igazította a kiadásokat.

20

Az alaptevékenység eredménye (millió Ft) 4 000 2 000 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

-2 000 -4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000 -14 000

A vezetőség – minden korábbi tévés vezetéssel ellentétben – nem a külső körülményekben kereste a hibákat, nem engedte „elszaladni” a költségeket, hanem felelősen, megelőző módon alkalmazott új eljárásokat. A 2005. év pozitív végeredményű gazdálkodás másik fontos oka, hogy a Nemzeti Audiovizuális Archívum (továbbiakban NAVA) részére átadott archív állományokra vonatkozó szerződést az MTV Rt. számára kedvezőbb feltételekkel sikerült megkötni, mint amelyekkel a tervezési szakaszban az MTV Rt-nek reálisan kalkulálni lehetett. A 2005. évi mérleg fő számai adatok millió Ft-ban

Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X.-XI.) E. Adózás előtti eredmény (C+E) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-XII.) G. Mérleg szerinti eredmény (F.+37.-38.)

2005. évi üzleti terv

2004. évi tény

2005. évi tény

2005. évi tény 2005. évi üzleti terv

2005. évi tény / 2005. évi üzleti terv

4 738 303 -947 563 22 344 794 17 206 667 8 507 142 526 236 4 273 465

4 391 400 27 820 18 189 9 377 624 5 171

3 571 217 25 310 14 318 9 062 537 3 404

-820 -183 -2 510 -3 871 -316 -87 -1 767

81% 54% 91% 79% 97% 86% 66%

-4 377 976

-751

1 777

2 528

-

254 822 344 475 -89 653 -4 467 629 409 763 62 500 347 263 -4 120 366 0 -4 120 366 -4 120 366

38 626 -588 -1 339 1 490 60 1 430 90 0 90 90

141 559 -418 1 359 318 40 278 1 637 0 1 637 1 637

104 -67 170 2 698 -1 172 -20 -1 152 1 546 0 1 546 1 546

374% 89% 21% 67% 19% 1812% 1812% 1812%

Az elért eredményben olyan egyszeri intézkedések is szerepet játszottak, amelyek azonban hosszú távon nem fenntartható állapotokat konzerváltak. Ilyen, pl. a beruházási és a bérfejlesztési keretek befagyasztása, amely szükségszerű volt az egyensúlyi helyzet kialakításához. Ugyanakkor ez nem lehet a jövőben általános gyakorlat, tekintettel a tárgyi eszközök megdöbbentően hosszú – az alaptevékenység ellátását veszélyeztető – 21

átlagosan 27 éves selejtezési kifutására. A gazdasági folyamatok ésszerűsítését tovább nehezítette, hogy a Társaság – a tervhez viszonyítva – folyamatosan alulfinanszírozott volt: a költségvetési törvényben számára előírt állami támogatások egy részét egyáltalán nem, más részét pedig olyan jelentős késéssel kapta meg, amely lehetetlenné tette azok ésszerű elköltését. A Magyar Televízió Rt. tehát 2005-ben úgy nyerte vissza gazdasági működőképességét, hogy eközben tovább veszített műszaki versenyképességéből.

2. Egyre több a közszolgálati és kulturális érték, az átlagosnál magasabb a társadalmi státusú közönség A Magyar Televízió Rt. 2005-ben úgy teljesítette műsoridőben mért közszolgálati kötelezettségeit, hogy kevesebb pénzt fordíthatott műsorkészítésre, miközben képes volt csaknem változatlan nézettség mellett az értékesített reklámidőt 30%-kal növelni. a) m1 csatorna 18-59 éves felsőfokú végzettségggel rendelkező nézők aránya az m1 nézőközönségében 2004-2005 19:00-23:00 között

2004 2005

Adatok forrása: AGB Nielsen Médiakutató Kft

16 14 12 10 8 6 4 2 0

december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

Az MTV Rt. m1 csatornája 2005-ben a korábbiaktól eltérő új műsorpolitikával és műsorstruktúrával jelent meg, kifejezetten azzal a céllal, hogy a kultúra, a népszerű ismeretterjesztés, az igényes szórakoztatás és a tényszerű tájékoztatás csatornájává váljon. A cél elérése érdekében az MTV Rt. vezetősége már a tervezés időszakában alapul vette a KMSZ (Közszolgálati Működési Szabályzat) vonatkozó rendelkezéseit. A 2005. évben végzett folyamatos munka eredményeként kijelenthetjük, hogy a médiatörvényben (1996. évi I. tv.) és a Közszolgálati Működési Szabályzatban megfogalmazott elveknek az m1 csatorna megfelelt. Az m1 műsorai 2005-ben 3+1 pillérre épültek. A tájékoztatás, a művelődés, a szórakoztatás – valamint külön elemként a sport – alkotta a műsorstruktúra vázát. Az Országgyűlés, a kormányzati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatására, működésük nyilvánosságára a műsorszerkezet tervezésekor kiemelt figyelmet fordított az MTV Rt. 2005 őszén megemelte a híradások számát és így átlagosan kétóránként – az országos televíziók között egyedül – juthattak friss hírekhez a tévénézők. Emellett 15 perccel, 40 percre növelte az Este című háttérműsor idejét és ez a műsor nézettségének javulását is maga után vonta. Az m1 főműsoridőben kiválóan teljesítő, nagy nézettségű és tekintélyű műsorai: a TV ügyvédje és a Kék fény né22

zettségének emelkedése is tovább folytatódott 2005 őszén, a Panoráma című külpolitikai magazin a középeurópai politikai elemző műsorok fődíját is elnyerte. Az m1 teljesítette azon közszolgálati feladatát is, mely a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának bemutatására, megőrzésére irányult. 2005-ben is tucatnyi nyelven szólt a hazánkban élő kisebbségekhez és kisebbségekről és jelentős műsoridőt fordított a határon túl élő magyarság mindennapi életének televíziós eszközökkel történő feldolgozására is. A történelmi egyházak és a Magyar Televízió között létrejött megállapodás értelmében, az MTV 2005ben is közvetítette a főbb vallási ünnepek alkalmából tartott miséket, istentiszteleteket, valamint az egyházak ünnepeit, kiemelt eseményeit. Hétköznap délutánonként rendszeresen jelentkeztek az MTV hitéleti magazinjai. Múlt év őszén újra a nemzeti főcsatornára került a Sorstársak című, a fogyatékkal élőkről és nekik szóló magazin. Az m1 2005-ben sok energiát szentelt a magyar nemzeti kultúra értékeinek bemutatására, új értékek létrehozására, történelmünk megismertetésére és a nemzeti hagyományok ápolására. A művelődés terén 2005. őszén az MTV régi adósságát törlesztette, amikor elsősorban fiatalok felé nyitott: hétvégenként nemcsak gyerekmeséket, hanem saját gyártású ifjúsági sorozatot (Klipperek), valamint tartalmas műsorfolyamot is kínált a tizenéveseknek a kereskedelmi televíziók műsoraival szemben. 2005 év decemberében került bemutatásra az Abszolút című kulturális portrésorozat, amely könnyen fogyasztható formában mutatta be a hazai művészeti élet talán kevésbé ismert, de kiemelkedő munkásságú szereplőit. A tudatos brand-építés eredménye a Kultúrház, amely nap mint nap megmutatta a kultúra pezsgő világát. A kortárs képzőművészet kiemelkedő értékeinek, a létrejött művek bemutatására lenne szükség. Kultúrház Extra címmel pedig olyan műsor készült, amely alkalmat nyújt egyes kulturális jelenségek bővebb elemzésére, a hazai kulturális élet legnagyobb alakjainak bevonásával. Csütörtök éjszakánként az MTV dzsesszkoncertek közvetítésével színesítette a kulturális választékot. 2005-ben kiemelt helyen szerepeltek az m1 műsorszerkezetében az ismeretterjesztő műsorok, mint például a BBC exkluzív sorozata vasárnaponként, továbbá a dokumentumfilmeknek teret adó DokuZóna. Az m1 vezetősége 2005-ben egyik legnagyobb feladatának tartotta, hogy a szórakoztató műsorok terén olyan műsorszámokkal álljon elő, amelyek növelik a csatorna nézettségét, de minőségi választékot nyújtanak a kereskedelmi televíziók kínálatával szemben. A kortárs képzőművészet kiemelkedő értékeinek, a létrejött konkrét művek bemutatására lenne szükség rendszeresen szakértői szerkesztéssel. Az MTV zenés közönségcsalogató műsorai közül szilveszterkor sugározta a Krém című zenés szórakoztató műsor első adását, amely már akkor beváltotta a hozzá fűzött nézettségi reményeket. Az újak mellett továbbra is futottak a zászlóshajónak számító Önök Kérték, a Dob+Basszus és Alföldi Róbert nagy sikerű interjúsorozata, az Életút is, amelyben a Nemzet Színészei meséltek életükről, pályájukról és társaikról. Hétköznap délutánonként a Nagy vita stúdiójában vitatták meg az MTV vendégei és a nézők az élet időszerű kérdéseit. Az m1 2005-ben azt tűzte ki céljául, hogy azokról a sportágakról számol be, ahol Európa, sőt a világ élvonalába tartoznak a magyar csapatok és versenyzők. A világversenyek programjai mellett az MTV közvetítette a kézilabda Bajnokok Ligája magyar vonatkozású mérkőzéseit. Az MTV-ben lehetett látni mind a vízilabda-, mind pedig a kosárlabda-bajnokság és -kupa legizgalmasabb mérkőzéseit. Az m1 műsorigazgatóság döntésének köszönhetően az MTV-n követhették a sportrajongók Talmácsi Gábor versenyzését a MotoGP-ben. b) m2 csatorna Az m2 a korábban megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően 2005 végére a művelődés, az ismeretterjesztés és a kultúra csatornájává vált. Az m2-es csatorna teljes műsoridejének 60%-a művészeti, tudományos, művelődési, kulturális műsor. A legfrissebb nézettségi mutatók igazolják a két évvel ezelőtt elkezdett törekvések helyességét. Hétfőtől szombatig minden délelőtt 9-től 12-ig Válaszd a tudást gyűjtőcím alatt népszerű ismeretterjesztő műsorok láthatók az m2 csatornán. Korosztálytól függetlenül olyan nézőközönséget céloznak meg ezek a gyártott és vásárolt műsorok, akiknek lehetőségük van délelőtt televíziót nézni és fontos számukra, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretanyagot a televízióból is megkaphassák. Az m2 műsorszerkezetének a második nagy tartópillére a közéleti műsorok sokasága, amelyek naponta déltől 18 óráig tartanak. Ezek a műsorok a médiatörvényben előírt közszolgálati kötelezettségvállalásnak tesznek eleget, biztosítva azon fontos értékek képernyőre kerülését, amelyeket ma már szinte kizárólag csak az m2 csatornán találhatunk meg. Az m2-es csatorna főműsoridős témakörét a kulturális műsorok, a dokumentumfilmek és a művészfilmek adják. Ma már kimutatható, hogy az m2 a magasabb végzettségű, jobb anyagi körülmények között élő, igényes – elsősorban értelmiségi – nézők csatornájává vált. 23

3. Az MTV Rt. függetlenségéről és pártatlanságáról A korábbi évekhez hasonlóan a 2005. évi beszámolóban is fontos hangsúlyozni, és újra megismételni, hogy a Magyar Televízió Rt. működését alapítása óta az alulfinanszírozottság jellemzi, azaz a társaság médiatörvényben rögzített forrásai nem elegendők a biztonságos, a törvényben megfogalmazott feladatok ellátását maradéktalanul lehetővé tevő működtetéshez. A törvényben megfogalmazott két fő bevételi forrás közül ugyanis az üzembentartási díj nagyságának megállapításakor nem a köztelevízió működőképességének biztosítása, hanem az állampolgárok vélt teherbíró képessége vezette a törvényhozókat; a kereskedelmi bevételek pedig – mindenekelőtt a magyar médiapiac strukturális sajátosságai miatt – nem érik, nem érhetik el a médiatörvény megalkotói által prognosztizált mértéket (például az országos kereskedelmi televíziók üzleti terveit készítők azzal számoltak, hogy a TV2 és az RTL Klub együttesen a tévés reklámpiac 69 százalékát fedi le, ám piacrészesedésük a valóságban meghaladja a 90 százalékot). Mindezek következtében a Magyar Televízió Rt. az alapítás, vagyis 1996 óta függő helyzetben van a mindenkori törvényhozási többségtől, a végrehajtó hatalomtól, más szóval a független működés anyagi alapjai hiányoznak. Ez az alaphelyzet a beszámolási időszakban sem változott. A közmédium anyagi függetlenségének megkérdőjelezésére alkalmas továbbá az üzemben tartási díj költségvetési átvállalásának 2002 nyarán bevezetett és a beszámolási időszakban is fennálló intézménye: jóllehet a Magyar Televízióhoz ez a forrás mindig időben és feltétel nélkül megérkezett, a kuratórium álláspontja szerint maga az átvállalás intézménye nem áll összhangban a médiatörvény szellemével. Mindezek ellenére a 2005. év jelentős változást ígért a finanszírozásban. A változás lényege, hogy a korábbiakkal szemben a 2005-ös költségvetés parlamenti elfogadásakor tudni lehetett, hogy az intézmény mennyi pénzből gazdálkodhat. A tavalyi büdzsében már nem szerepelt olyan, egy valamennyire is komolyan vehető üzleti terv megalkotását lehetetlenné tévő sor, mint például egy évvel korábban, amely „a közmédiumok strukturális átalakítása” címén 12 milliárd forintot tartalmazott – csak éppen azt nem lehetett tudni, hogy ebből mikor és mennyit kap egy-egy közmédium. Megítélésünk szerint azzal, hogy a tavalyi költségvetés már nem tartalmazott ilyen elemeket, komoly törvényhozói lépés történt a racionális gazdálkodás legfontosabb előfeltétele, az ún. kemény költségvetési korlát elérése/létrehozása felé. Sajnálatos, hogy a pozitív változás részben csak ígéret maradt: különböző okok (így pl. a költségvetési tartalékképzés, vagy az archívumeladás során keletkező, de a törvényalkotás során nem kalkulált áfa-kötelezettség) miatt az MTV a költségvetési törvényben és az ennek ismeretében megalkotott üzleti tervben foglaltaknál 2,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből volt kénytelen gazdálkodni. Az anyagi függetlenség hiánya szűkre szabta az intézmény pénzügyi-gazdasági önállóságának kereteit, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának és a műsorszolgáltatás pártatlanságának legfontosabb intézményes garanciáját, a gazdálkodás tervezhetőségével kapcsolatos problémák pedig a programkészítésben okoztak gondokat. Műsorpolitikai értelemben az MTV Rt. függetlenségének gyakorlati megvalósulására utaló megállapítások elsősorban a hírszolgáltatás pártatlanságával, elfogulatlanságával kapcsolatos tényadatokra alapozhatók. Az értékeléshez – a megelőző évekhez hasonlóan – az ORTT Műsorelemző Igazgatósága által végzett, beszámolónkban közölt táblázatokra, kutatásokra, adatokra támaszkodunk. A hír- és politikai magazinműsorok alapfunkciója, hogy az emberek számára biztosítsák Magyarország és a világ társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében való eligazodáshoz szükséges információkat, tárják a közönség elé az azokkal kapcsolatos különböző álláspontokat. A Magyar Televízió hírműsorai hagyományosan a köztelevízió műsorfolyamának legstabilabb, a csatorna átlagos nézettségénél nagyobb közönséget vonzó elemei. A közölt adatokból is látható, a fő hírműsor nézettsége nem függetleníthető a csatorna átlagos nézettségétől, ennek megfelelően az este fél 8-kor kezdődő Híradó egy-egy adását 2001-ben 578 ezren, 2002-ben 698 ezren, 2003-ban átlagosan 826 ezren, 2004-ben 853 ezren, 2005-ben 751 ezren látták). A földfelszíni sugárzású televíziók híradóiban tárgyalt főbb témacsoportok összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy míg a kereskedelmi televíziók hírműsoraiban nagyobb arányban adnak közre katasztrófákat, bűncselekményeket bemutató tudósításokat, mint a közszolgálati televízióban, az utóbbi ezzel szemben a külpolitikai és a kulturális eseményeknek, valamint a szociális szféra történéseinek ad nagyobb teret.

24

Főbb témakörök megoszlása a főműsoridős híradókban, 2005-ben: MT V Híradó

T V2 T ények

20

14

be lpolitika 6

botrányok

RT L Klub Híradó

16

8

5

18

15

gaz daság 2

külpolitika

21

3 6 9

sz ociális sz fé ra 5

kultúra

6

10 12

8 20

bűnöz é s, katasz trófa

26

16 18

e gyé b

20

15 0

5

10

15

20

25

30

%

Megjegyzendő, hogy tavaly jelentősen csökkent a belpolitikai, s nőtt az úgynevezett témák aránya az MTV főműsoridős híradójában. Főbb témakörök megoszlása az MTV főműsoridős híradóiban, 2002–2005: 2005

2004

2003

2002 31

19

belpolitika

16

2

botrányok

5

6 6 16

gazdaság

22

17 7

külpolitika

9

6

10

kultúra

13 12

11

8 8

14 15 15

bűnözés, katasztrófa

0

18

16

4 4

5 5

21

10 11

szociális szféra

egyéb

25

15 10

15

20

25

30

35

%

A Magyar Televízió politikai magazinműsorainak az ezzel a műsortípussal az elmúlt években gyakorlatilag fölhagyó nagy kereskedelmi televíziók nem támasztottak konkurenciát. A reggeli televíziós műsorok között a Nap-kelte megőrizte piacvezető pozícióját. A szakmai elismeréseket is kivívó, Az Este című háttérműsor a csatorna nézettségének visszaesése ellenére 10 százalékkal növelni tudta közönségét (a 2004-es 364 ezerről 408 ezerre), míg A szólás szabadsága egy-egy adásának átlagos nézőszáma – részben az őszi műsorvezetőváltás remélhetőleg átmeneti következményeként – az előző évi átlagosan 961 ezerről 757 ezerre csökkent. Az m1 főműsoridős Híradójában a politikusok (kormánypártiak és ellenzékiek együttesen) mind a szereplés százalékában, mind a felhasznált beszédidő mértéke tekintetében egyértelműen több teret kapnak, mint a kereskedelmi hírműsorokban. 25

A politikusok szerepeltetésének aránya a főműsoridős híradókban, 2005-ben (összes szereplésük és beszédidejük arányában): 35

31 30

26 25 20

18

%

17

15

14

13

10 5 0

M T V esti H íradó

T ények (T V 2)

R T L K lub M T V esti H íradó H íradó

összes szereplés

T ények (T V 2)

R T L K lub H íradó

beszédidő

A politikusok szerepeltetésének aránya az MTV főműsoridős híradóiban, 2002–2005-ben (összes szereplésük és beszédidejük arányában): 40 35

36

34 28

30

29

31 28

27

26

2004.

2005.

25 20 15 10 5 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2002.

összes szereplés

2003.

beszédidő

Mint látható, a felhasznált beszédidőt tekintve, a politikusok az elmúlt évekhez képest kevésbé „szállták meg” a Híradót. Az átpolitizáltság mérséklődése valószínűleg a Híradó szerkesztési elveinek utóbbi években történt módosulásával függ össze, hiszen az utóbbi négy évben folyamatosan csökkent a politikusok által felhasznált beszédidő, miközben a politikusok megjelenésének esetszáma kis mértékben nőtt.

26

A kormányzati és ellenzéki oldal képviselőinek szereplési aránya a főműsoridős híradókban, 2002–2005-ben, az összes szereplés arányában: kormány/koalíció

2003

2002

RTL

2004

42

58

TV2

40

60

MTV

36

64

RTL

70

30

TV2

70

30

MTV

71

29

RTL

34

66

TV2

36

64

MTV

29

71

RTL 2005

ellenzék

33

67

TV2

40

60

MTV

30

70 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A kormányhoz és a koalíció pártjaihoz kötődő, illetve a parlamenti ellenzéki pártok politikusok szereplési arányát tekintve látható, hogy az utóbbi három évben a kormányoldal politikusainak szereplési aránya 70-71 százalék körül állandósult (a teljesség kedvéért: ez az arány 2001-ben 77 százalék volt). A felhasznált beszédidő megoszlását vizsgálva a kormányoldal felülreprezentáltsága tapasztalható: a 2003-as 73 százalékkal szemben 2005-ben, csakúgy, mint egy évvel korábban, a kormányoldal politikusainak a felhasznált beszédidő 80 százaléka jutott. A kuratórium a fenti aránytalanságokkal és a kiegyensúlyozatlansággal nem ért egyet. A kormány/koalíció és az ellenzéki pártok képviselőinek megszólalási aránya a főműsoridős híradókban, 2002–2005-ben, beszédidejük arányában:

2002

kormány/koalíció RTL

61

39

TV2

61

39 66

MTV

34 78

2003

RTL

2004

22

TV2

73

27

MTV

73

27

70

RTL

30

63

TV2

37 80

MTV

20

70

RTL 2005

ellenzék

30

61

TV2

39 80

MTV 0%

10%

20%

30%

20

40%

50%

60%

70%

80%

90%

A politikusok által felhasznált beszédidő 67 százaléka egyetlen pártnak, az MSZP-nek jutott. 27

100%

A parlamenti pártok képviselőinek szereplési aránya a főműsoridős híradókban, 2002–2005-ben, beszédidejük arányában:

MTV

TV2

RTL Klub

MSZP

SZDSZ

FIDESZMPP

MDF

FKgP

MIÉP

2002

40

10

38

7

3

2

2003

63

8

25

4

-

-

2004

69

9

15

7

-

-

2005

67

9

18

5

-

-

2002

44

16

30

5

3

2

2003

57

13

28

2

-

-

2004

49

11

33

7

-

-

2005

44

11

42

4

-

-

2002

51

14

31

3

0

1

2003

62

13

23

2

-

-

2004

54

11

27

8

-

-

2005

51

14

31

4

-

-

Az MTV politikai magazinműsorai a témaorientáció szerint jellemzően különböznek egymástól. Főbb témakörök megoszlása az MTV magazinműsoraiban, 2005-ben (havi bontásban, a témakörök százalékában)

Nap-kelte

Este

külpolitika

gazdaság

szociális szféra

belpolitika

kultúra

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

6 8 6 4 6 6 4 3 5 6 8 17

15 23 13 11 14 16 16 16 35 25 25 15

4 7 11 3 7 3 4 2 5 11 6 9

47 46 41 62 46 60 46 47 34 38 45 36

4 3 5 3 3 3 4 6 6 7 4 9

2 1 2 2 4 2 6 3 2 1 2 1

8 5 10 5 8 3 7 8 14 12 9 5

15 7 13 10 12 7 13 15 * 1 1 7

január február március április május június július augusztus

5 8 2 5 4 13 8 3 * 15 10 20

26 17 15 15 17 22 20 17 36 18 16 16

11 15 16 9 13 7 7 6 14 17 10 11

21 32 33 38 32 34 22 25 25 25 37 21

10 13 8 11 8 6 4 7 4 9 7 9

5 4 3 5 8 2 12 8 10 2 5 10

4 1 10 7 8 6 8 17 8 11 11 6

18 11 12 10 9 10 18 18 3 1 4 9

szeptember október november december

28

bűnözés, katasztrófa botrányok

egyéb

január február március április május június A szólás szabadsága július augusztus szeptember október november december

külpolitika

gazdaság

szociális szféra

belpolitika

kultúra

4 4 * * 24 * * * 6 16 5 20

11 4 12 * 8 * * 10 19 11 25 30

4 12 8 * * * * 10 6 5 15 10

22 35 24 43 8 73 33 10 25 26 35 20

7 * 12 14 4 * 7 5 13 26 10 10

bűnözés, katasztrófa botrányok

4 * * 5 8 9 7 * 19 * 5 *

egyéb

4 15 12 10 12 * 40 45 6 5 5 *

44 31 32 29 36 18 13 20 6 11 * 10

Főbb témakörök megoszlása az MTV magazinműsoraiban, 2005-ben (éves átlag, a témakörök százalékában) Nap-kelte

Este

Friderikusz 28 29

belpolitika botrányok

8 8 10

gazdaság 6

külpolitika

6 6

szociális szféra 4 4

bűnözés, katasztrófa

3

egyéb

11 8

9

6 9

0

5

19 18

7

6

kultúra

46

13

10

23

11 15

20

25

30

35

40

45

50

A Nap-kelte tárgyalt témáinak csaknem fele belpolitikai természetű, az Este többnyire belpolitikai és gazdasági témákkal foglalkozott, míg „A szólás szabadsága” a belpolitika mellett a leggyakrabban a kutatók által egyéb címszó alá besorolt, a politikai magazinműsorok szokásos tematikáján kívül eső kérdésekkel foglalkozott. A kormányzati és az ellenzéki oldal szereplési arányait tekintve „A szólás szabadságában”, az Estében és a Nap-keltében egyaránt a „CSA-szabályban” foglalt 2/3-1/3 körüli arányban kaptak szereplési lehetőséget ez előbbi, illetve az utóbbi politikusok.

29

A kormányzati és az ellenzéki oldal képviselőinek szereplési aránya az MTV magazinműsoraiban, 2003–2005-ben (az összes szereplés arányában, százalékban)

Nap-kelte

A szólás szabadsága

kormány/koalíció

ellenzék

2003. 2004. 2005. 2003. 2004. 2005.

Este

2003. 2004. 2005. 0

10

20

30

40

50

60

70

80

A politikusok által felhasznált beszédidőt tekintve ennél „A szólás szabadságában” erőteljesebben, az Estében kisebb mértékben felülreprezentáltak a kormánypártok képviselői. A nézettség tekintetében a Magyar Televízió számára a 2001-es év volt a mélypont – ismereteink szerint olyan alacsony, a teljes népesség körében 11,2 százalékos közönségarányt földi sugárzású közszolgálati televízió soha, sehol, semmikor nem ért el. 2002 nyarától kezdődően az MTV közönségarányának emelkedett, az éves átlagot tekintve 2002-ben 13,3, egy évvel később 15,3, 2004-ben 15,5 százalékra. A főműsoridőben mért emelkedés ennél is jelentősebb, a 2001-es 13,6 százalékról 2004-re 18,8 százalékra nőtt. Az előző évhez képest 2005-ben a Magyar Televízió nézettsége jelentősen visszaesett: az m1 közönségaránya 15,5 százalékról 13,8 százalékra esett vissza. A nézettség visszaesése az MTV vezetőségének azzal a 2004 tavaszán kinyilvánított szemléletváltásával magyarázható, mely szerint szándékában áll fokozatosan visszaszorítani a sok pénzbe kerülő, igénytelen, de kétségtelenül közönségvonzó szórakoztató programokat. A részvénytársaság vezetésének az az elkötelezettsége, hogy csak annyit költ, amennyi forrás a rendelkezésre áll, más utat nem is tett lehetővé – különösen, hogy források szűkösen álltak rendelkezésre. A visszaesés másik oka, hogy míg 2004-ben a Labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia is szerepelt az MTV programjában, ezekhez fogható műsorok 2005-ben hiányoztak.

30

4. Az MTV nézettsége és a műsorszerkezetének alakulása Az MTV műsorpercei

1 200 000

1 000 000 Egyéb Reklám Vallás

800 000

600 000

Oktatás Művészet, tudomány Információ

400 000

Hírek, politika, gazdaság Sport Zene Szórakoztató Film, dráma

200 000

0 1996

2005

2005-ben kismértékben csökkent az m1 csatorna éves átlagos közönségaránya, teljes napot tekintve 16,9%ról 15,1%-ra. Ez egyértelműen a kiemelt sportesemények hiányának is betudható, hiszen 2005-ben nem volt Labdarúgó Európa Bajnokság és Olimpia sem. Az m2 csatornánál az átlagos közönségarány 2,1%-ról 1,8%ra csökkent, ez azonban nem meghatározó változás. Az m1 vezetősége 2005 nyarán azt vállalta, hogy a tájékoztatás–szórakoztatás–ismeretterjesztés pillérein egy olyan műsorszerkezetet állít össze, amely a minőségi műsorszámok számának növelésével próbál választékot állítani a kereskedelmi televíziók felszínes szórakoztató műsoraival szemben. Ez a döntés láthatóan megnövelte a művészeti, tudományos, kulturális, oktatási műsorpercek nagyságát az m1, illetve az m2 csatornán, míg az információs műsorok aránya – a két csatorna adatait együttesen figyelembe véve – közel megegyező a tavalyi évvel. Az m1 csatornán a legnagyobb növekedés reklámpercekben történt, emellett a vallási műsorok, és a szórakoztató műsorok aránya emelkedett meg 2005-ben 2004-hez képest. Az m1 csatornánál némileg csökkent a közszolgálati műsorok aránya: 65%-ról 63%-ra. Az MTV azonban két csatornáján összességében így is jóval több közszolgálati műsort sugárzott, mint 2004-ben, túlteljesítve az erre vonatkozó normákat. A közszolgálati műsorok aránya az m2-n jelentősen növekedett, a csatorna műsorai különösen a 2005. szeptemberi szerkezetváltás óta egyre inkább a kultúra, oktatás, művelődés céljait szolgálják. Így nem véletlen, hogy a legnagyobb, 300%-os növekedés az oktatás kategóriában történt, de emellett jelentősen nőtt a művészet, a tudomány, a kultúra műsorpecek aránya is. A nézőtábor összetételében is jelentős változás történt. 2004-hez képest, különösen szeptembertől. A 18– 59 éves korosztályon belül jelentősen nőtt a magasabb társadalmi tekintélyűek s a diplomával rendelkezők Heti átlagos elérés (18 éven felüliek 2005.09.-12.31.) 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 6 926 149 3 000 000

5 720 856 4 652 147

2 000 000 1 000 000 0 Tájékoztatás

Szórakoztatás

31

Művelődés

aránya. A minőségi műsorváltozás tehát egyértelműen mindkét csatornán magával hozta a minőségi nézőtábor kialakulását.

5. Az MTV Rt. értékesítési eredményei 2005. évben a listaáras adatok szerint – bár a reklámpiacon 15%-os növekedés történt – az MTV Rt. értékesítési bevétele a tervhez képest az alábbiak szerint alakult: (adatok ezer forintban)

megnevezés barter reklám készpénzes reklám összes reklám

2004. tény 1 119 725 2 454 313 3 574 038

2005. terv 1 079 319 2 350 290 3 429 609

2005. tény 567 198 2 386 463 2 953 661

2005. tény/terv 52,55 % 101,54 % 86,12 %

A hirdetések darabszámában nem történt jelentős változás, azonban az m1 csatornán jelentősen növekedett a reklámpercek és így a megjelenő reklámok száma is. A műsorszerkezet – különösen 2005 szeptemberétől – jelentős mértékben támogatta a lehető legtöbb reklámperc eladását, s így jelentősen több másodpercet értékesített az MTV Rt., mint 2004-ben. A 2005. év készpénzes reklámbevétel szempontjából igen sikeres volt az MTV Rt. számára. A készpénzes reklámárbevétel 1,5%-kal meghaladta a tervet, és elérte a 2 780 millió Ft-ot. Így a 2005. évi nettó árbevétel – készpénz vonatkozásában – lényegében megegyezik a 2004. évi árbevétellel, noha akkor két kiemelt sportesemény közvetítése önmagában is jelentős árbevétel-növekedést hozott. Az értékesített reklámmásodpercek aránya 30%-kal nőtt 2005-ben 2004-hez képest, míg – a nézettségben bekövetkező kismértékű változásoknak köszönhetően – közel 6%-kal alacsonyabb volt, mint a tervezett. A 2004. évi adatokhoz képest mérséklődött a barter (műsorért reklámidő csere) árbevétel mértéke, mert a Társaság számára gazdálkodási szempontból is lényegesen kedvezőbb a készpénzes árbevétel. Így 2005-ben a reklámárbevételnek már csak 24,5%-a volt barter, amely több mint 300 millió Ft-tal kevesebb, mint az azt megelőző évben. A korszerűsített, a piachoz igazodó árusítási tevékenységnek köszönhetően 2005-ben 15 új hirdető jelent meg az MTV Rt. ügyfélkörében, amelyek önmagukban 16%-kal – közel 450 millió Ft-tal – emelték a reklámbevételek mértékét. A 2005. évben történt nézőközönség-változások magukkal hozták az értékesítési célrendszerben megjelenő új vásárlási célcsoport bevezetést. Így a műsorok nézőtábora és az értékesítési célcsoport sokkal közelebb áll egymáshoz, mint korábban. A joghasznosítás árbevétele 70 millió forint volt, amely döntő többségében az archívumban található filmek többszörözésére irányult. 2005-ben megnőtt az igény a DVD-k gyártására és forgalmazására, mert a piac erőteljesen bővül: elérhető áron megvásárolhatók a DVD-lejátszók, és a DVD-lemezek ára is folyamatosan és érzékelhetően csökken. Így a Magyar Televízió az elmúlt években közel 400 kiadványt jelentetett meg. A jog- és kapacitásértékesítésből származó bevétel meghaladta a 240 millió forintot, miközben 2005ben nem volt jelentős sport és/vagy kulturális esemény a Magyar Televízió vonzásában. Az MTV Rt.-nek a partnereinkkel kötött barter ügyletek jellemzője volt, hogy azok az MTV Rt. tekintélyének vagy megítélésének javulását, növelését segítették elő. A barter megállapodások megkötésével az MTV Rt. jelen volt az országos kulturális rendezvényeken (Kapolcs, Kossuth téri Tér-, Film-, Zene Fesztivál, Sziget stb. együttműködések), és elősegítette több színvonalas koncertfilm és hanglemez magyarországi bemutatását.

6. Az MTV sajtókapcsolatai 2005-ben a magyarországi sajtóban 3906 cikk jelent meg az MTV Rt.-vel kapcsolatban, többnyire tényszerű és kedvező tartalommal. A nagyobb lélegzetű portrék, sztárinterjúk és címlapok száma jelentősen növekedett. A sajtótájékoztatókon részt vevők száma érezhetően megnőtt, átlagosan 35 újságíró vett részt az MTV Rt. rendezvényein. 2005-ben szilárdult meg és vált rendszeressé, programozottá az a rendszer, amely szerint a hét minden munkanapján egy-egy, az MTV életében fontos témára irányítja a sajtó figyelmét. A magyar sajtó megszokta és értékeli az MTV által kiküldött anyagokat, amely a cikkek számában is észrevehetően jelentkezik. Különösen kedvező fogadtatásra találtak az úgynevezett sajtókész anyagok, amelyeknek java része visszaköszön a lapok hasábjairól. Aláírásra került a UPC és a Magyar Televízió Rt. közötti szerződést, amelynek nyomán az m1 is felkerült az ún. direkt szolgáltatásra, mintegy 160 ezer háztartással bővítve a közszolgálati televízió nézőinek a körét. 32

A Magyar Televízió 2005. május 19-i sajtótájékoztatóján jelentette be az új, határon túli terjesztési elképzeléseit, amely a korábbi időszaknál lényegesen nagyobb figyelmet szentel a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarságnak. Az MTV Rt. aláírta az egyik legnagyobb román kábelszolgáltatóval, az RCS-vel a Magyar Televízió direkt rendszerű műholdas és fénykábeles átvitelét a magyar lakta területekre. Támogatta a Határon Túli Újságírók Első Találkozóját (Szeged). A Nagy Könyv játékba bekapcsolta a határon túli sajtót is. A pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó és a kolozsvári Krónika a nemzeti főadóval közösen hirdette meg a Nagy Könyv felhívását, amelynek nyertesei részt vettek a döntő élő adásán. Az erdélyi árvíz sújtotta területek elpusztult könyvtárainak pótlására könyvgyűjtést szervezett az MTV. Az 55 ezer könyv decemberben került átadásra Székelyudvarhelyen.

7. A Magyar Televízió Rt. reorganizációjának eredményeiről a) Hatékony gazdálkodás – ésszerű megtakarítások Az MTV Rt. megalakulása óta egyetlen szervezeti átalakítási elképzelés sem tudott megvalósulni, elsősorban a gyakori vezetőváltás (a folyamatos vezetői válság) következtében. Megjegyzendő, hogy a beszámolási időszak után, 2006 folyamán a társaság mindkét alelnöke megszüntette munkaviszonyát a társasággal. A többször elkezdett, különböző megfontolásokon alapuló, de félbemaradt átszervezés következtében a szervezet teljes mértékben szétesett, demoralizálódott, elbizonytalanodott, a technológiai rend és fegyelmezettség szétzilálódott. Szerzett, vélt vagy valós előjogokra épülő, tekintélyelvű hierarchikus szervezet alakult ki egy olyan környezetben, amely feladataiból és működési logikájából adódóan, jellemzően projekt alapú szervezeti felépítést igényelne. A vezetői szintek száma indokolatlanul sok volt. A rendelkezésre álló elszámolási rendszerek elavultak voltak és egymással nem kapcsolódtak, így az adatok átláthatatlansága és valóságtartalma miatt nem nyújtottak megfelelő alapot a döntéshozóknak. Éppen ezért, hogy a korábbi folyamatok ne ismétlődjenek, az MTV Rt. reorganizációs folyamata két fontos stratégiai pillérre épült: ésszerűsített szervezet hatására kialakuló hatékonyabb gazdálkodás megvalósítása, és ésszerű megtakarítások elérése mind a humánerőforrás, mind a technika, mind a pénzeszközök tekintetében. Az új struktúrában dolgozó MTV Rt.-ben a szolgáltató szervezeti egységek hierarchikusak, a tartalom-előállító részlegek projekt alapúak. Így működhet olyan kidolgozott technológiai renden alapuló, a költséggazdálkodáshoz rendelt, átlátható belső elszámolási rendszer, amely mind technikai, mind pénzügyi tekintetben lehetővé teszi a széles értelemben vett elszámolást és a hatékonyság mérését. Mindezt az MTV Rt. 2005-ben maga bizonyította be, amikor bevezette a teljesítményértékelési rendszert és informatikai alapú belső elszámolási rendszert alakított ki. b) A finanszírozási források bizonytalansága A törvényi előírások szerint az MTV Rt. számára folyósítandó összegek az időszak során nem egyenletesen érkeztek, ami megnehezítette a Társaság tervszerű pénzügyi gazdálkodását. Az MTV Rt. szempontjából létfontosságú kérdés, hogy az Üzleti Tervben előirányzott források teljes körűen rendelkezésre álljanak. Ennek hiányában a kitűzött likviditási egyensúly megtartása vagy a tervben meghatározott feladatok elvégzése került veszélybe. Megállapítható, hogy az MTV Rt. vezetése által vállalt stratégiai célok megvalósításához szükséges források a tervezettnél későbben álltak rendelkezésre. Idetartoznak: • Az MTV Közalapítvány részére folyósított 3,5 milliárd Ft összegű támogatás MTV Rt. részére történő átutalásának tervezettnél későbbi megkezdése. • A létszámleépítés költségeinek fedezetére szánt támogatás folyósításának elhúzódása. Miközben az MTV Rt. már július hónap folyamán megkezdte a létszámleépítést, a támogatás folyósítására csak december hónap végén került sor. • A NAVA támogatás 20%-ának (az előirányzott 5328,9 millió Ft-ból 1068,9 millió Ft) visszatartása, a fennmaradó rész folyósításának megosztása és a második részlet 2006. évre történő halasztása. A NAVA támogatás esetében tovább növelte a veszteséget a számlázási kötelezettség, amelynek hatására a fennmaradó összeg további 20%-át áfa címen vissza kell fizetni a költségvetésbe. Ennek összege 852 millió Ft. Ezen felül a tervhez képest, nem került sor a műsorterjesztési költségek támogatásához kapcsolódó áfavisszafizetési kötelezettség rendezésére sem, amelynek tervezett összege 1489,5 millió Ft volt. c) A reorganizációs költségvetési támogatás felhasználása Az MTV Rt. 2005. évi működésének elengedhetetlen feltétele volt ezen összeg felhasználhatósága, amelynek lehívására és folyósítására az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége az alábbi három feladatot jelölte meg: • A Magyar Televízió Rt. műsorrendjének, műsorszerkezetének átalakítása, közszolgálati jellegének erősítése, a közszolgálati műsorok megújítása, minőségük javítása, a jelenleg hiányzó közszolgálati műsortípusok (pl. gyermekműsorok stb.) újbóli megteremtése. 33

• A Magyar Televízió Rt. piaci és pályázati forrásokból való bevétel- és jövedelemtermelő képességének erősítése. • A Magyar Televízió Rt. belső szervezeti és működési rendjének átalakítása, a folyamatok ésszerűsítése, tervezési, ellenőrzési és pénzügyi elszámolási rendszerének megújítása, átalakítása, a fizetési fegyelem megszilárdítása, a partnerek bizalmának, a gazdálkodás hitelességének visszaállítása. Az MTV Rt. a 2005. évi reorganizációs keretet a törvény előírásainak megfelelően és annak mértékében használta fel. A 2005. évi reorganizációs keret felhasználása Megnevezés

Keret

Összesen

I. Hírsávok megújítása II. Külpolitikai műsorok megújítása A. Hír és közéleti műsorok átalakítása I. Heti kultúrális magazin beindítása, pozicionálás II. Egész éven átívelő kultúrális műsorfolyam indítása III. Réteg műsorok indítása B. Kultúrális műsorok indítása, meglévők átalakítása I. Igényes sorozatok, dokumentumfilmek II. Európai filmkínálat erősítése III. Nemzeti filmkínálat erősítése C. Filmkínálat frissiítése, átalakítása D. Produkciós tevékenység átalakítása 1. MTV Rt. Műsorrendjének, műsorstruktúrájának átalakítása A. Reklámértékesítési politika átdolgozása B. Szponzorációs politika átalakítása C. Kereskedelmi tevékenység erősítése 2. MTV Rt. Bevétel és jövedelemtermelő képességének javítása A. Új szervezeti felépítés kidolgozása, bevezetése B. A gazdálkodási rend átalakítása 3. MTV Rt. Belső szervezeti és működési rendjének átalakítása Mindösszesen 3 479 500

Közvetlen költség

1 496 340 86 958 1 583 298 74 217 628 645 363 602 1 066 463 25 364 70 219 47 115 142 698

1 496 340 86 958 1 583 298 74 217 628 645 363 602 1 066 463 25 364 70 219 47 115 142 698

2 792 459 69 642

2 792 459

69 642 596 969 21 132 618 100 3 480 202

596 969 21 132 618 100 3 410 560

Kiadás Eszközbeszerzés Elszámolt Bruttó érték értékNettó érték csökkenés

Összes költség és ráfordítás 1 496 340 86 958 1 583 298 74 217 628 645 363 602 1 066 463 25 364 70 219 47 115 142 698

69 642

15 741

53 901

69 642

15 741

53 901

69 642

15 741

53 901

2 792 459 15 741

15 741 596 969 21 132 618 100 3 426 301

Nyilvánvaló, hogy az egyes célok megvalósítása szorosan kapcsolódik a napi működéshez, ettől el nem választható, hiszen az átalakítás, megújítás folyamata mellett a részvénytársaság napi működését is biztosítani kellett, hiszen ez alapfeltétele volt a feladatok végrehajthatóságának. A 2005. évi mérleg fő számai a korrigált üzleti tervhez képest adatok millió Ft-ban

Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) D. Rendkívüli eredmény (X.-XI.) G. Mérleg szerinti eredmény (F.+37.-38.)

2005. évi 2004. évi 2005. évi 2005. évi korrigált tény 2004. év tény tény üzleti terv

2005. évi tény 2005. évi üzleti terv

4 738 -948 22 345 17 207 8 507 526 4 273

4 391 400 27 820 18 189 9 377 624 3 671

3 571 217 25 310 14 318 9 062 537 3 404

-1 168 1 164 2 965 -2 889 554 11 -870

-820 -183 -2 510 -3 871 -316 -87 -267

-4 378

749

1 777

6 155

1 028

-90 -4 468 347 -4 120

-588 161 1 430 1 590

-418 1 359 278 1 637

-328 5 826 -69 5 757

170 1 198 -1 152 46

• A társaság pozitív mérleg szerinti eredménye a bázis időszakhoz mérten 5,8 milliárd forint javulást mutat.

34

8. A törvényi kötelezettségek teljesítéséről Az MTV Rt. a médiatörvény műsorszerkezetre vonatkozó előírásait teljesítette az alábbiak szerint:

35

Mellékletek 1. sz. melléklet: Az MTV Közalapítvány 2005. évi Egyszerűsített éves beszámolója 2. sz. melléklet: Szöveges beszámoló az MTV Közalapítvány 2005. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához 3. sz. melléklet: Könyvvizsgálói jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány 2005. évi Egyszerűsített éves beszámolójáról 4. sz. melléklet: Az MTV Rt. 2005. évi üzleti évéről szóló mérleg- és eredménykimutatást elfogadó kuratóriumi határozat (18/2006. KH, 2006. május 26.) 5. sz. melléklet: A Független Könyvvizsgáló Jelentése a Magyar Televízió Részvénytársaság 2005. évi éves beszámolójának vizsgálatáról 6. sz. melléklet: Az MTV Rt. Felügyelő Bizottsága véleménye az MTV Rt. 2005. évi beszámolójáról 7. sz. melléklet: A műsor-szolgáltatási és -elemző munkacsoport, 811/2006/I/1 számon iktatott Megjegyzések c. irata 8. sz. melléklet: A kuratórium 30/2004. KH (2004. okt. 1.) és 43/2004 KH j (2004. dec. 17.) jelű határozata, továbbá az ülések (2004. október 1. és december 17.) jegyzőkönyveinek az MTV Rt. reorganizációs tervére vonatkozó napirendi pontjáról készült kivonata 9. sz. melléklet: Az MTV Rt. 2005. évi beszámolója 10. sz. melléklet: Levelek 11. sz. melléklet: A Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának tevékenységéről szóló beszámolót (2005. január 1–2005. december 31.) jóváhagyó kuratóriumi határozat (70/2006. KH, 2006. november 30.)

36