(I
1,,"'11,"1""'" ~
B .\.KÓ
JA~os.
,.
ÉRTESITÖ A KEGYES-TANITÓRENDIEK
DEBRECZENI ALGYMNASIUMARÓL 1895-1896. ISKOLAI ÉVBEN.
KÖZLI:
OSERHALMY JÓZSEF, IGAZGATÓ.
- - - ---$*------------ --------
DEBRECZEN CSOKONAI NYOMDA 1<';S KIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1896. -
746.
iT
ke~yes-fanifórendiek
Degreczeni fárs9áza- és ~ymnasiumának
~ lörténete ~ 1719-1896.
Irta: C
S
e r h a l u l Y ,J ó z s e f.
KUTFORRÁSOK : Historia Domus Debreezinensis ~tb. A (lebreezeni ház levéltára. A kegyes-tanitórend központi levéltára. Catalogus Illventutis Debr. Schol. Pia{'um. stb. Liber familiarum Domus DebI'. Sehol. Piarum. Dr. Zelizy Dániel. Debreczen sz. kil·. város egyett'mPR leirása. SzUes István. Szab. kir. Debreczen város történelme. Dr. Csősz Imre. A kegyes-tanitórendiek Nyitrán. 1Ilm'czali H. II. József. Bánóezi. Révay élete és munkái. Molnár. A közoktatás története Magyarországon. Csáka K. Középiskoláink sze\'vezése Mária 'l'er(,zia kil'ál.\'nő által 1776-ban As azok további fejlödéJ'lo. Takács S. A budappsti piarista collegium története. Klamarik .T. A magyarországi kÖz{·pi.'3kolák ujahb szeryezett'.
ELŐSZÓ. Általános helyesléssel találkozott a vallás- és közoktntásügyi magy. kir. ministernek azon rendelete, hogy hazánk összes taninté7.eteinek története a millennáris évre megirassék. Sok tanintézetnek törtóne10 már a mult iskolai évben megjelent, öröm szállta meg keblünket, midőn a szebbnél-szehb, vaskosabbnálvaskosabb értesitőket láttuk és olvashattnk. Mily kitünö szolgálatot fognak tenni annak, ki majd hazánk nevelési és tanitási rendszereinek Wrténetét megírja, a sok érdekes és fontos adat, melyek azok han fel vannak halmozva, világitó fákl.va gyanánt fogják utjában kalanzolni. Gymnasiumunk történetének megirásánál nem mellőzhettem társházunkét sem, mert a kettő rendesen szoros összefüggésben van a piaristáknál, miután pedig e városban tulajdonképeni hivatásunktól eltérő foglalkozás, a lelkészkedés is reünk volt bizva, nagyon is helyén találtam, hogyabevezetésben a róm. kath. egyháznak a reformatio korában bekövetkezett megszünése és a XVIII-ik században ujból való visszaállítása történetét, nemkülö.nben a piaristák által kifejtett lelkészi müködést is legalább röviden vázoljam. Teljes történetet azonban nem adhattam, miután nemcsak a ház, hanem a tanintézet historiája is 1760-tól 1808-ig majd~ nem teljesen hiányzik vagy csak hézagosan van érintve, közöltem tehát annyit, amennyit az egyes okmányokból kiböngészhettem. Kiemeltem a főbb eseményeket, melyek tál'sházunk vagy gymnasinmllnk mllltját némi világitásba helyezik; közöltem ft gymn. praefectusok, illetőleg igazgatók és tanál'Ok névsorát, de
6
a kebelünkből kikerült plebánosok, kaplánok és lelkiatyákét az adatok hiányossága miatt már nem tehettem közzé; czélszerünek véltem továbbá az összefüggés és könnyebb áttekinthetés szempontjából cl társház történetét a gymnasiumétól elválasztani. Végül őszinte köszönetet mondok STARCK A8DOH gymn. tanár urnak, ki "h;kolánk szervezete" czimü czikknek nagy részét megirni szives volt. Debreczen, 1896. évi márczius hóban. A SZERZŐ.
BEVEZETÉS. A rom. kath. egyház megszünése és visszaállitása Debreczenben.
Deb,'ecl,otl II reformátio előtt igen tekintélyes és nagy kath, hitközséget képezett II nagyvántdi egyházmegye Jegnagyobb plébániáinak egyike vala, azért is "insignis ecclesü1" -nak neveztetik az oklevelekben. Virágzó volt itt a katholieismus, virágzó a kath. hitélet is, több !>zerzetes kolostorral és számos kath. templommal cliesekedett. . Debreczen azonfölül, mint a nagy magyar Alföld. egyik legnépesebb városa, oly jólét- és himévre kezdett vt;lrgődni a régibb idf5khen, hogy termesztményei a klilföldl'e is eljutottak, a mely innen SZCl'ÜZÜl magának több· esetben. ,t ,szii.k:-éges anyagi készletet, minek folytán szoros közlekedés ·és. összeköttetés állott fenn. Ezen közleked{~s által és ft kül~öldön járt kereskedők és tanulók közvetitése folytán ft tizenhatodik század elején megindult valUsi nagy mozgalom, a hitujitás, rohamosan tört magának utat orszúgokon keresztüL Al, nj vallások a moháesi vész lItán követkol,ott vilml'os időkben hazúnkba is elhatottak, mi sem állhatta utjokat, mer't a török hábomkkal járó zavarok, ft folytonos pol iti kai plÍl'tosko
s városban is előbb a lutheranismus hóditott, s csakis Dévai Biró Mátyás s még inkább Melius Péter fölléptével az 1567-ben tal'tott zsinat óta kezdett itt tért foglalni a kalvinismus. A debreczeni uj gyülekezet, még akkor részben Luther, részben pedig Zwingli értelmében reformálva az 1545-ik évi szept. hó 20-án Erdődön tartott zsinaton különitette el magát mint hitközség a római kath. egyháztól, imanyelviH a magyart fogadván el. Az elkülönitésnek nyoma is volt, mert a városi elöljáróság az egyházhatósági jogok gyakorlatát és a helybeli egyházhoz tartozó javadalmak feletti rendelkezési jogokat is megszerezte ; már 1549-ben a plebániához tartozó majorsági kprtböl, a nyugoti kapu felé eső egy részt adott el, az 1554. évi febr. hó 13-ról keltezett víÍrosi jegyzőkönyv feljegyzése szerint Kalmár István, az 1553. évi biró, Bakóczy Istvánnak adta át a Szent-Miklós kápolna pénzeit, t. í. 20 frtot és 10 denárt, azonfölül több réz és ezüst kelyhet, tányérokat, kereszteket, egyházi ruhákat stb. Ezen adatokból következtethető, hogy a róm. kath. egyház 1552. év körül végkép megszünt Debreczenben . .A kath. egyház a hítujitókkal szemben elvesztvén II csatát, a kalvinismus különösen 1567. óta egészen magához hóditotta e város lakosságát és idők folytán oly erős hitközséget alkotott és képez manapság is, minőhöz hasonló kevés van hazánkban. Megizmosodott és terebélyes fává nőtt protestáns egyházat találtak itt a katholikusok, midőn a XVIII-ik század második évtizedében ismét megnyiltak előttök Debreczen város kapui. Debreczen város ugyanis már L Lipót által az 1693. április ll-ki oklevél értelmében II szabad királyi városok sorába emeltetett, de hiányzott még az országos rendek beleegyezése és a beczikkelyezés, ez pedig hazánk törvényeinél fogva igen fontos, mert e nélkül az országgyülésen üléssel és szavazattal nem birhatott. A spanyol örökösödési háboru lezajlása után Ill. Károly király 1714-dik évi okt. hó 1O-ik napjára hirdetett ujból országgyülést. Ezen ol'szággyiiJésen ismét szóba került Debrellzen, mint szabad királyi városnukbe czikkelyezésc, a mely a Karok és Rendek tábláján minden fennakadás nélkül keresztül is ment. .Midőn azonban ezen czikk tárgyalás és elfogadás végett ft főrendek táblájához tétetett át, itt megakadt, mert gróf Csáky Imre, kaloesai érsek és nagyniradi püspök, ki mindig szívén hordozta a kath. egyház ügyét, javaslatba hozta, hogy a tör-
9
vényczikk csak azon záradék alatt fogadtassék el, ha Debreczen város a róm. kath. templom, valamint a szent Ferenczrendi szerzetesek részére épitendő templom és klastrom számára helyet jelöl ki. A törvényczikk ily értelemben leendő megváltoztatása végett leküldetett a Karok és Rendek táblújához. Itt a módosítás, vagyis a záradék beillesztése ellen főkép a debreczeni követek Diószegi Sámuel és Lévay Imre hevesen tiltakoztak, mert szerintök ilyesmi más városoknak királyi várossá beczikkelyezésénél szokatlan és soha elő nem fordult. Az érvelés azonban mitsem használván, a záradék megmaradt s megalakult a 108. törvényczikk, melynek szavai a következők: "Miután Debreczen városnak érdemei és különböző hábortls időkben és sok alkalommal teljesitett szolgálatai oly nyilvánvalók, sőt ő királyi felsége előtt is annyira kedvesek, hogy ugyanazon várost az ő kegyelmessége szerint, valamint már előbb, ugy közelebb is a Leopold-féle kegyelmes diploma erejénél fogva a többi szabad és királyi városok sorába bevenni méltóztatott volna; annálfogva ő felsége kegyelmes jóváhagyásából az országos Karok és Rendek is beleegyeznek, hogy ugyanazon Debreczen város Magyarország és ahoz kapcsolt részek többi vál'Osai közé (oly feltét alatt azonban, hogy catholicus parochialis egyház felépitése" végett és szent Ferenczrendi atyák társházául helyet jelöljenek ki) ismét besOToztassék és királyi várost megillető és a fentebb hivatolt diplomában bővebben elso1'olt minden szabadságban és előjogokban megtar- . tass ék és hogy ezeknek folytán az ország többi Karai és Rendei között üléssel és szavazattal bh·hasson." Ezen törvényczikk értelmében a kath, egyház ismét visszatérhetett oda, a honnan 163 évvel ezelőtt számkivetésbe kellett mennie. A pozsonyi országgyülés berekesztése után gr. Csáky Imre, ki már égett a vágytól, hogy Debreczenben a kath. egyház mielöbb visszahelyeztessék, már 1716. év kezdetén elküldte Debreczenbe helynökét, Kebel Mihály nagyváradi prépostkanonokot, hogy a helyek kijelölését kéreimezze és sÜI'gesse, a városi e1őljúróság azonban nem volt hajlandó a kérelmet teljesiteni, hanem a királyhoz felterjesztést intézett és az ő kegyessége s kegyelmétől tette függővé az ügyet. Értesülvén gróf Csáky Imre kiküldöttjének eredménytelen eljárásáról, szintén felterjesztést tett a legfelsőbb helyre, panaszkodván, hogy
10 a városi magistratus még mindig vonakodik teljesiteni a záradék foganatositását a már ismert oko k és kifogások miatt,' erre végre leérkezett 1716. évi málCzius hó 22·én Bécsből a legmagasabb parancs, mely szerint a király ct vúrosi felfolyamodványban felhozott mentségeket és halasztást kérvényező okokat el nem fogadhatja, hanem szigoruan megparancsolja, hogy a város II törvényczikk erejénél fogva a kath. plebánia, templom és iskola, nemkülönben a szent Ferenczl'endiek sz<Ímára a parancs megérkezte után azonnal jelöljön ki alkalmas és illő helyeket. E legfelsőbb l'endeletre valahára teljesült gl'óf Csáky Imre forró vágya, mert a városi magistratus most már készségesen megjelölte a fent emlitett czélokra a helyeket, ezeket ugyan Kéhel Mihály fckvés- és terjedelemre nézve alkalmasaknak, Bakó .János nagyváradi nagyprépost azonban alkalmatlanoknak nyilvánitotta, miért is ugyanazon évi sZ!~pt. hóuan ismét menesztetett egy küldöttség Debreczenbe, hogy az átengedett telkeket megtekintsék. Ezen deputatio kedvező jelentést tevén, gróf Csáky Imre beleegyezését adta a telkek átyétele it'ánt. A kath. templom, plébánialak és iskola részére a SzentAnna és Varga-utcza szögletén egy 40 öl széles és ugyanannyi öl hosszu telek, a szent Ferenczrendiek számára pedig a ~lik.lós-utcza szélén jelöltetett ki a telek; ezekct azután Kébel Mihály és a nagyváradi Fel'cntzJ'endi hl:iz főnöke,~laximilian atya birtokba is vettek s ennek mintegy nagyobb megcl'ősitéseül mint Noé a szárazföldre léptek Ol', a kijelölt helyeken fölállított sátor alatt il Te Deum elmondása után hálaáldozatut mutattak be mindketten Istennek.! I A szent Ferenezrendiek tartózkodása és müködése Debreczenben rövid életü volt. Még 1716-blln telflpedett le II renu néhány tagja, hog'y a plébánosnak a lelkiekben segédkezet nyujtsanak. A bejövetel alkalmával azonban nem adatott nekik szállás mag'ában II városban, hanem a kapukon kivül sátor alatt huzták meg magukat s miután a városban még 110m Illertek koldulni, a nemes tanács mindennap vitetett ki számukra ételt. Később behozták a városba, de nem a Miklós-utczában, hanem Boldogfalván mutattak ki számukra telket, a hol habár kollot!eniil 172ii-bon megkezdték a váradi püspök és káptalan közromüködésóvel az épitkezést és két lÍv alatt be is fejezték. Ezen társházat lJ. ,József szíintntte meg. Kozma Fet'onez atya 1788, márczius hó 2:I-án ópen husvét olső napjún mondott magyar >iz,-beszédbcn vett bucsut a hivektöl. Il. .JÓzsef ng'yanis nom adta ki többó haszonbórbe a dohány-egyedáruságot, hanem kincstári lag lwzeltetto, o czéh'a Pesten cs. kir. dohányabbaldo czim alatt kereskedelmi tlll'snlatot alapitott három faktol'ság·gal. A debl'eczeni fltktorság Jwlyiségeül a Ferenezl'endiek klastromát és templomát jelölte ki 1788-ban. [gy lett a francziskallus kolostor s templomból dohányraktár. Ezen diszte!on renrloltotósóből kiragadta a jo!onkol·. midőn annak helyére 189,;-ben diszOR Wl'v{myszbki palotút {'pitt<'t,pU,. (Dl'. Zelizy i. m. 375. I. Sziies i. m. 818. 1.)
A kegyes-tanitórendi társház törtéIiete. A kegyes-tanitórendiek letelepedése Debreczenben. - Bakó alapitványa. - Bakó halála. -- A társház és templom fölépül. - Csáky Imre gróf átadja a piaristáknaka parochiát. - Csáky halála és temetése.
Visszaállittatván a róm. kath. egyház Debreczenben, első plébánosálli lipóczi Keczel' István neveztetett ki 1716-ban gróf Csáky Imre püspök által. Az elsö plébános helyzete, ha megfontoljuk az akkori viszonyokat, nem lehetett valami kellemes, a plébánia és templom számára kijelölt telken két, minden keritésnélküli, elhanyagolt, lakásra alig alkalmas nádas ház állott. Egyik inkább istállóhoz hasonló, mÍllden órán bedüléssel fenyegető, most valamennyire kijavitva az istenitisztelet végzésérc használtatott, a másik a plébánosnak és a közel vidékről , gyakran bejött kath. vendégeknek szolgált lakásul. Missionáriusi munka várt Kcczerre, ki kezdetben elég nagy tevékenységet fejtett ki a kath. hitélet felébresztése és fejlesztésc körül, de minden fáradozása hajótörést szenvedett, minden tervei dugába dültek a városi elöljáróság és közönség ellenállása miatt. Megunhatta ő elhagyatottságát, kényelmctlen lakását és szegénységét, melylyel meg kellett küzdenic, néhanéha talán a tudatlan nép inzultusainakis kitéve. Mig KeczCl' szomorú sorsa felett töprengett és a megváltás óráját várta, addig Bakó János, nagyváradi nagyprépost és kanonok alábbi elhatározásával egészen más fordulatot adott a helyzetnek. Bakó .János egyrészt mint éles belátású férfiu csakhamar tisztában levén a debreczeni állapotokkal, másrészt remélvén, hogy az oly népes, földmivelést és iparüző, nagykereskedéssel és sokféle hivatallal biró v.'rmlban a katholikusok száma naprólnapra szaporodni fog, s hogy a kath. ifjuság vallás-erkölcsös
12
nevelése és oktatása hiányt ne szenvedjen, elhatározta magában, hogya kegyes-tanitórendieket, mint ezeknek hálás tanitványa, letelepiti Debreczenbe. A kegyes-tanitórendiek alapitója Calasanzi szent .JÓzsef volt, a ki ] 556. évi szeptember hó ll-én Spanyolország Arragonia tartományának Petralta vál'Osában, a Calasanz várról nevezett régi nemes családból született. Atyja óhaja ellenére a papi pályára lépett és tanulmányai végeztével 1583-ban pappá szenteltetett. K \tünő erényei, kiváló képzettsége, alázatossága és mély vallásosstíga által mindenki figyeImét annyira magára vonta, hogy mát' 1587-ben püspöki helyettes volt az urgelli egyházmegyében. Nemsokára azonban lemondott magas állásáról és szÍ\'e sugallatát kövctve Hómába ment, a hol az elhagyatott és utczákon fetrengő szegény sorsú gyermekek vallásos nevelése és kiképzésére "S(~holae Piae Pauperum" czim alatt 15~)7 -ben iskolát nyitott. A szerzetesi öltönyt csak 1617-ben vette fel, az általa alapitott társulatok pedig XV. Gergely pápa "szabályozott pap(\ka czimü szerzetté emelte 1621-ben. tCalasanzi szent .JÓzsef magasztos eszméinek életrevalóságát mi scm hirdeti jobban - mondja dr. Takács Sándor mint az az eredmény, melyet intézetei ezcr és ezer akadály, ugyanannyi ellenséges áskálódás, harczoló irás, ízetlenség és nígalom daczára mindenütt felmutattak. Hóditásaik akkor is oly kÖl'ülmények közt történtek, a mikor azok csak nagy küzdelem árán, egy jobb irány meggyöző erejének teljes föltüntetésével voltak elérhetők." ,,~1ikor a piarisUtk e hazába tevék lábukat, a gazdag jezsuiták fényes iskolái, magasztalt és kipróbált módszerük mellett vil:ágzásuk leg:5zehb napjait élték. S ők szegénységökkel tért akarnak hóilitani ott, hol emezek napról-napra aratták a babérokat. Pedig nem voltak hatalmas támogatóik, nem voltak fényes alapitványaik ,politikával nem foglalkoztak s a pápai udval'oknak nem voltak kedvenczei, mint ft jezsuíták. Világra szóló tehetségcík sem voltak kezdetben, s mégis hódítottak; hóditott az eszme, melyet ZtLSídójukra irtak: "A szegényeket bizták mi l'cúnk, az árváknak vagyunk mi gyámolói," s hóditott a tanításban alkalmnzott ujitásuk. Napszámosok, a szegény nép napszámosai voltak ők a szó szoros értelmöben. Ingyen tanítottak míllllenkit, minden házukban adtak egy ('501nÓ (]iúknak ingyen ellátást; igen soknak megélhetését meg ugy bizto-
sitották, hogy gazdagabb tanítványaik mellé alkalmazták. Igy tették lehetövé száz és száz tehetséges ifjura nézve a tanulást, kik szük anyagi körülményeik miatt tán sohasem képezhették volna ki magukat." "A tanárok a szerényebb ellátás sal is meg voltak elé, gedve s igy hihetetlen csekély összeg kellett egy-egy iskola megalapitására. Hazánk ama nyomorult viszonyai közt valóságos áldás volt az országra egy ily rend, mely leheWvé tette az olcsó iskolaalapitást és tanitást. " Még Calasanzi Szent József életében Lubomirszky Szaniszló, lengyel herczeg alapitott 1642-ben. a piaristák számára egy társházat Podolinban, mely mint a Zsigmond király által elzálogositott tizenhat szepesi város egyike, akkor még Lengyelországhoz tartozott, azután gyorsan egymás után több városban telepitettek le u. m. Privigyén 1666-ban, Pozsony-SzentGyörgyön 1685-ben, Nyitrán 1701-ben, Veszprémben 17U-ben, V áczon és Kecskeméten 1714-ben, Pesten 1717-ben. A piaristák jó hirneve mindinkább emelkedvén s általános levén a megelégedés a rend működésével, a magyar országgyűlés ajánlatára III. Károly király legmagasabb helybenhagyásával az 1715. évi 102-ik törvényczikkel magyal' hoaosságot nyert. A piarista rendnek egyik kiváló és hálás tanitványa volt Bakó János is, a ki Nyitravármegyében, Dvornik nevü faluban, szegénysorsu ugyan, de jámbor és vallásos szülőktől 1660 ban született. A szülők aggódó szivvel néztek gyermekük jövője elé, a kiben korán észrevették a mély vallásos érzületet,a szép elmebeli tehetséget és a tanulmányok iránti fogékonyságot; bántotta őket a gondolat, hogy szegénységüknél fogva szebb sorsra hivatott fiukat nem képesek iskoláztatni. A jó Isten azonban nem hagyja el övéit, meghallgatja az öt szeretőknek benső imáját. Mily nagy lehetett tehát a szülők öröme, midőn kis Jancsijukat a privigyei piaristák nemcsak szivesen és szeretettel fogadták be iskolájukba, hanem vele utolsó falatjukat is megosztották. Hány ifju köszöni ezen emberbaráti szeretetnek életének boldogságát I Igy vált lehetségessé, hogy Bakó János szellemi tehetségeinek megfelelő pályára léphetett. Itt Privigyén Khuen Francziska, gróf Pálffy Pál nádor özvegye által alapitott iskolában végezte el Bakó az elemi és nyelvészeti tanulmányokat dicséretre méltó előmenetellel, itt fejezte be a költészeti és szónoklati osztályokat is ugyancsak kitünő sikerrel.
14
A bölcsészeti tanfolyam hallgatása végett Nagyszombatba ment s miután ott a hittudományokból is letette a vizsgálatot, pappá szenteltetett. Már mint papnövendék annyira kitüntette magát, annyira megnyerte előljáróinak szeretetét, hogy pályatársainak felügyelőjévé tették. Felszenteltetése után csakhamar Ilosván, Gömörvármegyében lelkészi, majd esperesi tisztet viselt. Fáradtságot nem ismerő tevékenysége, melyet a lelkipásztorkodás terén kifejtett, érdemei, melyeket ezen idő alatt szerzett, nem maradtak Ilosva határain belül, eljutottak azok a királyi trón elé is. Érdemei elismeréseü! és megjutalmazásául neveztetett ki 1698. évi május hó 2-án nagyváradi kanonoknak. Bakó János Nagyváradon is kedvelt egyéniség lőn, csakhamar kivivta magának a köztiszteletet és becsülést, mindenki meghajolt buzgó munkássága, tudományos képzettsége és jótékonysága előtt. Bakó János tehát jól ismerhette Privigyéről II piaristákat, tapasztalhatta személyesen azoknak ügybuzgósúgút és szeretetét, őket tartá ('zéljainak kivitelél'e, Debreczenben a kath. hitélet megteromtésére és kath. tanügy fejlesztése és vezetésére legalkalmasabbaknak. Ezen szándékát gróf Csáky Imre, nagyváradi püspök és kalocsai érsekkel 1716. évi január hó 25-én keltezett következő levelével tudatú: "Excellentissime ac Reverendissirnc Domine Comes, Domine Ar'chi Praesul, Praelate, Patrono Umtiosissime l Salutem ut capclanalium servitiorum meorum promptitudinum. Felséges Istcntül vett jókat ugyananazon lsten dicsőségére fordítani akarván, hasznosabb alkalmatosságot magamban nem advenialhattam, mÍlltha tisztelendő Piarum Scholarum Attyákat nemes Debreczen városában fundálnék, melyeket is sub spede igen jó modalitás völna oda intl'oducalni. Azért ha Excellencziádnak tetszik ezen gondolkodásom, segitcni végben való vitelére kiván, kél'em nagy alázatossúggal móltóztassók magához hivatni SzentGyörgyi Pater Rector Uramat, confcrálván eő kegyelmével a dolgot; mit felel reá, ugy a maga bölcs opinioját is, ha nem terheltetik megirni szegény szolgájának, meghálálni el nem mulasztom. In reliquo 1':10 gratiae et favori Excellentissimae ac Reverendissimae Dominationis Vestrae comcudo et maneo Humillimus capellanus Joannes Bakó m. p." Csáky Imre gróf szíves örömmel fogadta Bakó János
Uí
levelét s helyeselte szándékát annál ís inkább, minthogy ahban az időben a nagyváradi egyházmegyében nagy hiány volt az egyházi férfiakban. Az ügy megbeszélése végett valóban magához hivatta Pozsonyvármegyében fekvő magyar-béli jószágára a kegyes-tanítórend alkormányzóját, Zajkányi Lénárdot, valamint a pozsony-szent-györgyi ház főnökét, kikkel értekezvén csakhamar megállapodásra is jutottak volna, ha a terv kivitele elé nphány akadály nem gördül. Mindenek előtt még akkori időben a renel római generalisának beleegyezése is kivántatott, II mi ismét időbe került, azonfelül kitört a török háború, mely a nemes ('zél elérését szintén késleltette. Gróf Csáky Imre, mint Krisztus szive szerinti buzgó főpap, ld 1717. évi julius hó 12-én nyert bibomoki díszt és III. Károly király sajút kúpolnáj;íban vette út lL hibomoki knlapot, nem hagyta elaludni n szent ügyet, s mihelyt il Mke a törökkel megköttetett, ffiÍlldcJl gondjút alTa forditotta, hogy a kegyestanítórend minél előbb lwhozassék Dehl'eczenbe, sőt hogy törekvéseinek nyomatékot szerezzell, azonnal levelet il't ft renel alkormányzójának, tőle alkalmas egyént kÖl'vén, kit ('gyelől'e Debreczonbe küldhessell, hogy az ottani plébúnosnak a lelki teendök teljesitésében segédkezzék és hivatúsúnak megfelelően a jelentl\oző ifjuságot vaHús-Cl'kö!esöson nevelje és tanitsa. Zajkl1nyi Lénúrd tapintatosan jÚl't el, midőn ezen exponált helyre t4zlopnyay Elek aty.H, ki Nyitrán a költészetet és szónoklatut tanitutta, szemelte ki, mel't e 1111 {'! alkaluwtosabbat, képzettebLet és a gyakorlati téren ügyesubbet alig küldhetett volna. Szlopllyay azonnal utnak indult és pedig a bibornokérsek óhajtása szerint előbb Kaloesúnt, a hol szellemes társalgásúval tmnyira meglctszett Csákynak, hogy rí mnga akarta elkisél'lli rendeltetési helyére. Néhány napi itt tartózkodása után Szlopnyay atyai ntasitúsokkal ellátv,t Nagyvúmdra távozott, onnan pedig 17 H)-ik évi január hó 17-én érkezett meg Debreczenbc. Szlopnyay Elek megérkezésén legjubban örvenclhetett Ketzer plébános, ki szivesen megosztutta vele szegényes házát és sovány kenyerét, bizalmasan elbeszélgethetett paptársával és bizhatott egyet-mást reá. Ezen öröm nagyon is mulékony volt, az együttlét rövid ideig tartó, mert Ketzel' már 1719. évi január hó vége felé előléptetés utján N agy- Vámdra távozott
i6
és a plébánia ügyeit egész nyugodtsággal a körültekintő Elek atyára bizta. Jóllehet a piaristák existentiája még nem volt biztositva Debreczenben, Elek atya kinek egész valóját Calasanzi Szent József szelleme hatotta át, Osáky Imre gróf bökezüségéMI és Ketzer segélyével tartotta fenn magát és teljesitette a lelkészi teendőket, nem riadva vissza semminemü nehézségek és küzdelmektől, előljáróinak teljes megelégedésével az uj plebános kineveztetéséig. Elek atya bizonytalan állásának és függő helyzetének vége szakadt, midőn Bakó János 1719. évi április hóban végre megkötötte Pozsonyban a társas káptalan előtt a Kegyestanitórenddel a szerződést. Az alapitó-IevÉ'l szóról-szóra igy hangzik:
Nos Joannes Bakó Electus Episcopus Makariensis S,,-,? C~ R~ Majestatis Comdliarius, Partium Hungariae Superiorum Tabulae Judiciariae Praelatus ; nec non Venerabilis Capituli Cathedralis Ecclesiae Varadinensis Praepositus Major et Canonicus: memoriae commenuamus, significantes, quibus expedit Ilniversis. Quod plurima a Divina honitate accepta beneficia, pia semper et grata, memoria recolentes, animumqne nostrum in id intendentes, ut ea, quae divinitus gratis accepimus, devota mente, fructuose, utiJiter, ac salutaritor dispensarc valoamus: cum nihil antiquius haberemus, quam ut laudem et gloriam Dei omnipotentis, eiusque sine labe cOllceptae Matris Virginis, ac S. Joannis ante Portam Latinam, totiusque Ecclesiae Triumphantis honorem ; militantis vero augmentum, et propagationem pro movere possimus. Hinc divino interne stimulante instinctu; de salutari, et oportuno remedio cogitantes, quo Haereticorum, et Sectariorum impietas, (quae hactenus multis in locis invaluit) sensim eliminari, ac verae, salutaris que Orthodoxae fidei claritas re duci ; difformesque diuturna Haereticorum conversatione, moros reformari valeant ; in iis praesertim huius regni Apostolici partibus, ubi vix aliquid a notabili iam annorum decursu Evangelicae veritatis suporesset vostigium. Et cum oportunius, utiliusque ad han c intentionem nostram effectuandam, remedium non occurreret; quam ut tales ad hoc opus viros accerseremus, qui pietate, moribus, scientia et exemplaritate populo praelucerent; simlllqlle tpnE'rioris aetatis menteR virtutibus Christianis, litterisque imbllerent, E't conformibus ad veritatem Evangelicam doctrinis eosdem viam salutis edocerent. Hinc pro nORtra in Deum, veramque ac salutarem Fidem Catholicam pietate, ac Cultus Divini propagatione, ex peculiari nostro, quo erga Religionem Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei. Scholarum Piarum, veluti de Ecclesia Dei, et Religione Catholica,
17 praesertim in instruenda iuventute bene mm'itam, et summe commendatam, ducimul' affectu, motu 1'roprio, animoque bene deJiberato, eandem Sacram Religionem ; quo liberius, suoque Instituto eonformius, lJietatis in Deum, et proximum ministeria exereere valeat, praehablto iam super inde gratiosissimo Eminentissimi ac Reverendissimi 8, R. E. Cal'dinaJis Emerici Csáki (Tit.). veluti loci Ordinarii consenSll, in Lihel'am Regiamque Civitatem Debrecinensem introducere, í't J'IllHlal'e volantes, Cidem assignamus summ am Capitalem pro funda\.ione perpetua Florenos nimirum Hungaricales Yig-inti octo millia, qui constituunt Florel1os Rhenenses Viginta tria millia, tcrcentos tr'iginta tres et viginti cruciferos, his per expressum eonditionihns: Ohligahitur Sacra Religio tum dornlJsticam, tum adventitiam Primo Juventutem eo studiorum causa confluentem literis, pietate, et boni8 morihus iuxta Instituti sui exigentiam imbuere, ac erudire, a primis slatim elementis, necessitato ita exigente, cum oaquo Proces8ionibus publicis ParoehiaJihus de more et consuetudine UniveL'salis Ecclesiae, n bique usitata adesse; salvis tamen oiusdem Sacrae Religioni!! Privilegiis, a sacra sede Apostolica hac in parto eidem attdbutis. Obligalmntur pariter Religiosi Patres in hoc origentlo Col\('gio 8ecH11I1o commoraturi pro nobis, tamqnam Fundatore suo praetm' conSYí'tas preees; unum sacrum quotidie in perpetuum celebrare. His itaquí' conditioniblls per eandem sacr'am Roligionem acceptatis; nos quoqllí' praeattactam Viginti oeto millinm llorenorum Hungaricalium Sllmm:tm exintegro eidem consig'llavimus, ('t hane piam Flludationem ad Majorem Dei tel' optimi Max imi gloriam effectui mancipal'i cupimus, ac por suam Mattom sacratis~imam, qua Regem Hungariae Ap<Jstolicum, Suprema Ejus Authoritate confirmari procurabimus; Nostros in officio sllccessores etiam, obsecrantes; Ordillal'ios vero enixe rogantí's, quatenus eandem Fundationelll nostmm, qlla Dioecesi Varadillpnsi summe necessarium, et proficuam per se, suosque perpetuo fil'mam stahilem, ac inviolatam servellt, tueantur, atque llefendant, In cuius rei memoriam, firmitatemque perpetuam praes('nti ChirogTapho, et sigilIo nostro munitas praelibato Sacl'o Ordini Piarum Scholal'Um prae sontes litcras fnndationales extl'adandas diximlls, et eoncendendas. Datum Posonii, dic 17-a, Maii A, 1719 (L. S.) Joannes Bakó.
Praesentem }<'undationem sub praeinsertis conditioniblls, anno et die intronotatis, nomine Religionis acceptamuB et sübscribimlls, Leonarrlus a S. Eustachio Scholarum Piarum Vical' Provincialis (L. S.) Ladislrf'Us a S. so Scholarum Piarum Rector Nitriensis mp.
Bakó János ezen alapító-levél értelmében oly feltételek alatt tett le II kegyes-tanitórendiek részét'c 23,333 frt 20 k rt, hogy a piaristák kötelesek Debreczenben az elemi tanulmányokban az oktatást vezetni, az ifjuságot a nyilvános egyházi 2
18
körmenetekre kisérni, az alapitó lelki üdvéért naponkint egy szent mise-áldozatot bemutatni. Az egész összegről szóló kötelezvényeket az alapitó Elek atyának adta át, a tőke pedig Debreezen, Breznó-Bánya, Szikszó és Aszaló városoknál volt elhelyezve. A piaristák letelepitése tehát ténynyé vált, megélhetésük ezáltal biztositva lőn; velök uj korszak, a katholicismus, a kat. hitélet ujraébredése kezdődik Debreczenben, fölfogva komoly helyzetöket simán és szerényen fogtak nehéz munkájukhoz, kerülve az erőszakos prozelitáskodást, vallási veszekedéseket és villongásokat, alkalmazkodván a helyi viszonyokhoz. Nem is lehet az évkönyvekben olvasni, hogya városi elüljárósággal vagy közönséggel komoly összekocczanásaik lettek volna. Kezdetben ugyan gyanus szemmel nézhették őket, mert mint Szües idézett munkájának 758. lapján olvassuk, az 1719-ik évről, a városi évkönyvbe ez van bejegyezve : "A pater Piaristák bejöttflk s épitéshez kezdettek. Meg kell tudni, ex quo principo lett ide bejövetelök." Mióta azonban megismerni tanul ták őket, tapasztalták esendes munlo\1kodásllkat és békeszerető magaviselkedésüket, ha nem is fejlődött ld köztük a legjobb viszony, de id(5vel elég szépen megfértek egymás mellett abban a vallási türelmet nem igen ismerő kOl'szakhall. A piaristák tulajdollképi hivatása, mint mát· felebb em litettem, a tanuló ifjuság vallás-erköl('sös nevelése és tanit ása, e városban azonban még a lelkipásztorkodás, a kath. hivek lelki ügyeinek gondozása is reájuk vlÍrt, a mit a mnlt és jelen században kellő számu világi papok hiúnyában músutt is telj esi tettek. Keczel' István plébános távor-tával a parocllialis teendők elvégzésével Elek atya Wn ideiglenesen mcgbizva, de ezen ideiglenesség csak látszat volt, mert a második plébános Návay János, ki 171\). évi líprilis hó 22-én neveztetett ki, jó kezekben látván a pal'ochiát és biztositva rt hivatalos ügyek pontos vezetését, jóllehet itt is lakással bi/', jobbad~ln Nagy-Y úradon 'tartózkodott s esakis a fontosabb iigyekbo folyt be. Elek atya magára lévén hagyatva, nem győzte a sok munkát, mert tudnunk kell, hogy nemcsak Debreczenben, a hol csak három kath. lélek lakott, hanem messze földre el kellett ,járnia az utolsó lelki vigaszt nyujtani a vidéken szól'ványosan lakó kath. hiveknek. A rendkOl'mány méltányolván Elek atya kéreimét, István atyát küldte melléje segédül. Nem kisebb
19
gondot okozott Elek atyának a üirsház felépitése is, mely az ő felügyelete alatt és utasitásai szerint kezdetett meg ugyancsak Bakó János alapító költségén; szorult szivvel nézhetett azon nádfedeles viskóra is, a melyben, az istentisztelet tartatott, s mely mindenhez inkább, csak nem az Ur házához hasonlitott. Gróf Csáky Imre biboros érsek Mkezüsége elhárította Elek atya aggodalmait, amennyiben gondoskodását ez ügyhen megigérte. Ü, ki eddigelé is hefolyásának egész sulyát oly sokszor veti mérlegbe, midőn a katholicismus itteni érdekeiről volt szó, elhatározta, hogy a város által kijelölt helyen saját költségén templomot épittet, mely az isteni Felség tiszteletéhez méltó, a lelki szükségletekhez kielégitő és a város díszét emelő legyen. Az elhatározást tett követte, mert még 1719. év nyarán magához hivatta N agy-V ál'íldra .BJlek atyát, megbizván őt, hogy vagy még azon, vagy a következő évben okvetetlenül kezdesse meg a munkát, miután e czélokra a legszükségesebb anyagokat váradi urs.tdalmából átszolgáltatni rendelte, az előleges kiadások fedezésére pedig 2677 frtot utalványozott ld. Elek atya azonnal megtette a szükséges lépéseket, a várostól téglavetl5 helyet kért ('s nyert, hozzáfogván az alap úsatásához és faanyag szúllitásához. Midőn később figyelmeztetve lőn, hogy az itteni téglák az alap számára nem alkalmasak, kérte gróf Csáky Imre biboros érseket, hogy Debreczenhez közel fekvő két katholikus templom rom maradványait az alaphoz fölhasználhassa. Miután azonban ezen két régi, templom már Szabolcsvármegyéhez és igy az egri egyházmegyéhez tartozott, Elek atya ide is folyamodott, kérelmére már 1720. évi szeptember hó 25-én kedvezően válaszolt Foglár György, püspöki helynök, kijelentvén, hogya szentszék határozata folytán a rommaradványok, miután remény nincs, hogy az a két templom valaha ujból fölépüljön, felhasználhatók és elszállithatók; ugyanakkor megfogadta CarIoni ker. Jánost épitfimesternek, ki az egri érseknek is pompás palotát épitett. Az akkori gondolkozás és felfogás jellemzéseül szolgál, hogy a rommaradványok hazaszállitásához nem kapott még pénzért sem fuvarosokat, hanem kénytelen volt 12 ökröt, 2 szekeret, 4 lovat és egy kocsit venni. Az egyik régi templom helye, mely világosan meg van nevezve évkönyveinkben, Pallag pusztán volt, a hol ma a gazdasági tanintézet telepe van, még manap is hívnak ott egy 2'
20
emelkedett helyet a mellette elterülő erd6séggel "monostor"-nak ; a másik templom helye bizonytalan, óvkönyveinkben nódeg nincs megemlitve, ha(Jsak nem azon romok értend6k, melyek a sziritén Debreczenhez tartozó halápi erd6ségek egyikében vannak. Hogy a másik: templom valóban Halápon lehetett, enül .tanuskodik Halápy Szilárd piarista tanár. J1Jz kiváncsi levén p,zon helyre, mely nevét viseli, s a hol egykor ősei imádhatták aZ Istent, egy szünnapon kirándulást rendezett oda tanitványaival. Mekkora volt öröme, midőn az erdőben csakugyan megtalálta az ősrégi templomot Akkor még fennállott a templom tornyostul romladó állapotban, s mintha a nemes Halápy családnak utolsó sarjadékát is óhajtotta volna még látni, összeomlott. Halápy idejekorán észrevevén a fenyegető veszélyt, Isten külö· nÖ3 kegyelméből tanítványaival együtt sél'tetlenül megmenekült. Sel'ényen folytatta Elek atya az épitkezéshez szükséges midőn Nagy-VáradI'ól azon lesnjtó hirt kapta, hogy Bakó János, rt nagynevü alapitó, haldoklik; ő maga elfoglaltsága miatt el nem ntazhatvún, egyelőre István atyát küldte oda, hogy a haldoklónak végső int.ézkedéseit, melyeket az épülő túrshúz körül netán szúndékoznók tenni, meghallgassa, a kanonokok azonban nem eresztették a beteg szobájába s midőn Elek megérkezett, múl' késő volt, mert deczember hó 12-6n visszadta nemes lelkét 'l'eremWjönek hasznosan eltöltött munkás életének 60-ik évében. előkészületeket,
N ugy veszteség volt n debreezeni pinl'istúkra nézve Bakó János elhunyta, HZ Ő költsögén kezdett épülni rt társház, mely az eredeti tcrvntjztól eltérően kisebb alalua szol'ittatott, construdioja ntán itélve manap is befejezetlen dolognak tekinthető, mert mint egy fenmaradt kép mutatja, ugy volt tervezve, · hogy a templomot négyszög alakban körülvette volna, Bakó Júnos semminemü intézkedöseket nem tevén, ezen forrús 1mbllr örökre bedugnIt, az épitkozés lassan ngyan, dc mégis folytatódott, mig Elek atya mús jó,tkuró pÚl'tfogókl'a nem talált. A templom első alapkövét Kébel ~lihály kis-prépost · és nagyváradi kanonok mint Csáky Imre biboros érsek felhatalmazott ja jelenlétében 1721. évi julius hó 26-án szent Anna napján tették le nagy ünnepélyességek között, a melyeken a tanuló ifjuság is már részt vett, sőt Konstantin tanár által e czélra szerkesztett színdarabot is :adott elő. ezen
21
czimmel: Redivivus e cinere Phoenix, sive felix refiorescentis Patriae status. Elek atya, hogy az épitkezés gyorsabban haladjon, 1724-ben a szepesi magy. kir. kamarához is folyamodott segélyért, esedezvén, hogy amennyiben ismeretes nagylelküségök, kegyeskedjenek az iskolaügyet pártfogásukba venni és á tudományok megkezdését elősegiteni. A kir. kamara az ügy buzgósága iránt eltelve, az épülethez szükséges fákat Máramaros-megyéből utalványozta és Tokajba szállitását elrendelte. Ugyanazon évben Elek atya a városhoz is folyamodott, hogy ama 40 öl széles és ugyanannyi öl hosszu telek, melyet a kath. plébánia és templom részére kijelöltek, szűknek bizonyulván, nagyobbittassék meg; Szűcs idézett munkájának 765·ik lapján olvassuk, hogy a városi évkönyvbe az 1724-ik eVI julius hó 23-ról ez van bejegyezve : "Piaristák pater superiora előterjeszti, hogy szük, szoros és keskeny állapottal levén residentiájok; l'evidealja a nemes tanács, gondolkozzék valami módról, mikép nagyobbittassék tclkök; máskép a nemes város hire nélkül is munkálódhatta volna ő e dolgot, de elsőben itt akarta jelenteni magát, lássa a nemes vúros, mit eselekszik, a hol illik, ott fogja keresni az orvoslást. V álaszoltatik: midőn azon J'esidenth'mak való telek kimérettetett, akkor elegendőnek találtatott volt. Hogy pedig nagyobbittassék, ninesell hatalmunkban, nem VÚl'osé levén a körülötte levő telkek és házak, ha azokból a gazdák kivettetnének, adóval s egyéb közszolgálattal mások fognának terheltetni. .Mindazáltal e dolog a nemes ('omrmmitással közöltetni. Die 23-a. A eommnnitásban végeztetett: I~ű felsége Kegyes parancsolatjának elégtétetett, midőn plébúniának: való elégséges hely kihasíttatott, hogy valaki telekjét és házát elfoglalhassuk, nincs hatalmunkban, ragaszkodunk: most is ű felsége kegyelmes parancsol atj ához, kivánságukat nem telj esithetj ük. " Az 1724-diki év még arról is nevezetes, hogy gróf Csáky Imre bíbol'Os érsek és püspök valószinüleg Elek atya meghívására nagy papi és világ'i kisérettel Debl'eczenbe jött, hogy egyrészt megtekintse az épitkezési munkálatokat, másrészt a jelentkező hiveknek, katonáknak és tanuló knak, összesen 81-nek a bél'málá~ szentségét feladja, II mi természetesen ritka fényes egyházi ünnnpélyességgd volt egybekötve, miután még saját egyházi zenekarát is elhozta magával. Ugyanakkor
22
február hó 15-én letette a szentély (sanctuarium) részére az alapkövet, ugy parancsolván azt épittetni, hogy annak falai társházunkra. támaszkodjanak, vagyis a templom a házzal összeépittessék, s pedig azon ok miatt, hogy soha plébániai, hanem márépitkezésénél fogva is piarista templomnak tekintessék. Egyébiránt évkönyveink szerint gl'óf Csáky Imre határozottan kijelentette, hogy nem a kath. hitközség, hanem a piaristák számára épitteti a templomot. Az épitkezési munkálatok lassan folytak, amint ez Csáky bíbornok ezen kis ked ves leveléből is kitetszik: Kedves Pater Superior Atyám! Debreczenből
mense practerito irott Keg'yelmed üdvözlő levelét vettem kedvesen; szépen köszönöm rólam való megemlékezését, ugy sok szép kivánságát. Örömmel értem azonban Kegyelmed leveléből, hogy már odavaló Templomjokat téli subára és süvegre segélette, többekre is Isten vezérelle Kegyelmedet maradok Kegyelmednek Magyarbél 8-a 9-bris 17~7. Igaz jóakarója sChristusban Attya Cardlis Csáky,
Az anyagiakon kivül nagy gondot szerzcttElek atyának a lelkészet is, mely azon időben már teljesen a piaristák kezében volt; Návay János ugyanis csak névleges plébánosnak mondható, meddig volt az, az évkönyvekben ncm tétetik emlités, legvalószinübb 1724-ig, mely időben Gánóczy történetiró szerint gróf Csáky Imre bíbornok, nehogy a debreczeni és vidéki rom. kath. hivek lelki ügyeinek gondozása elhanyagoltassék, a lelki eurát is, jóllehet egyelőre ideiglenesen a piaristáknak ajánlotta fel. A paroehia végleges átadása csak 1730-ban történik, miután a nagyváradi püspök a piaristáknak messze vidékre terjedő működésével meg volt elégedve. A bámulatot kelti föl bennünk elődeink által kifejtett lelkészi ténykedés; álljon itt rövid kivonata azon levélnek, melyet Elek atya gróf Csáky Imre bibornokhoz intézett: 1. Debreczen sz. kir. városban rt plébániai teendőket minden dij nélkül végezzük, magyal' és német nyelven tartunk szent beszédet, az isteni tisztelp,thez szükséges egyházi szereket és ruhákat a csekély fundatioból szerezzük be, fizetjük a kántort és harangozót.
23
2. Derecske, Hosszupály és Monostorpály községekben minden vasár- s ünnepnapon egész éven át két atya ugyancsak ingyen végzi az isteni tiszteletet az időjárásra való tekintet nélkül, télen és nyáron, esőben és hóban, éjjel, nappal, ha a szükség ugy kivánja. 3 Kis-Pércs, Bagos, Konyár, Kaba, Pocsaj és Kis-Nánás községekben is szükség esetében, ha hívatunk, szívesen elmegyünk, hogya haldokló katholikus vallásu katonákat vagy más állású híveket az utolsó lelki vigaszban l'észesitsük és nekik a halottak szentségét feladjuk. 4. Hácz-Böszörmény, SzoboszIó, Bahnaz-Ujváros, Szovát, Dorog, Nánás, Hadhúz, Téglás, Füred, Töttös, Csaba községekbe is, melyek az egri egyházmegyéhez tartoznak, szintén néhanéha elhinak bennünket, mintán a jlll'isdictiót egyszel'smindenkorra az egri püspöktől megnyertül\. 5. A szegénysorsú tanulókat és katholikus jövevényeket csekélységünkből segélyezzük és élelmiszerekkel ellátjuk. Gróf Csáky Imre bibol'Ilok méltúnyolván a piaristáknak imént felsorolt érdemeit, végképen átadja nekik a deb1'8czeni parochiat az 1730. eVI junills hú 28-án kelt oklevél szerint, mely szóról-szóm latinul igy hangzik: Nos Emoricml Dei et Apostolieae Sedis Uratia, Sacrao Humanae Ecclessiae Tituli S. Ensehii Presbyter Cardinalis e Comitibus Csáky de Keresztszeg, Perpotnus Torrae Scepusionsis, Ecclesiarum Colocensis ot Baosiensis canoJlicl' llnitarum Archi-Eppus, Epj,;copus Varatliensis et T'raopositllrac Posollionsis Administrator, Abbas do Sancto Gothardo, InclytorulIl Bac",iensis et Bihariensis Comitatuum Supremns al' Perjletuns Comes Sap. eae. Rog'. Majostatis Consaliarius Aetualis Insimlls rte. etc. lJamus pro memoria tenore praesontium sig'nificantes, (!uiuns oxpe
24 edoceant, compluresque e spissis Haerescos tenebris ad veram salvifieae fidei lucern, cum Divina Gratia perducant ; Ecclesiae autem illi, qnam ex singulari nostra in Deum pietate, Religionemque eorundem, qua bene dc Ecclcsia Dei meritam et commendatam, Reique publicae Christianae perquam utiicm propentione iisdem Clericis Regularibus Scholarum Piarum impensis nostris ex fundamento exstrui curavimns, Religionique eorum in perpetuum contulimus: dc necessario appas~atu et utensilibus campanis aliis(lue necessariis ac idoneis ministris dc exilibus prol'entibus eorum, etiam cum imminutione victus et rotardatione erectionis accomodatiunis propriae ad solatium Jidelium, compunctiunem adversariorum solo Clloriae Dei et anima.rum Zelo ducti pro moderno rerum statu decenter prospoxerint; existentibus demum in Civitate illa uti et dispersis per viciniam Catholiois militiaeque suae Mattis Sacratissimae in iisdem locis inquarterigatae, tum per sedulam Sacramentorum administrationem, tum lJel' constantem verbi Divini utroque idiomate praedicationem, alacriter ot impigre inservientes, de necessariis ad ,salutem mediis toties quoties nooessitas postularet, sive do die nocte iisdem sufficienter provideant, et ad extremum usque assistant, labol'es, itinera et fatig'ia quaelibet pro salute illius populi furtiter exantlando, eXlJlosionesque, sanas, et opprobria, in primo praesertim ingressu eorundem a populo illo catholicae fidei pro tum infensissimo patienter et libenter pro nomine .Jesu tolerando, nihil eOI'um, quae veri ct Zelosi Pastoris essent, omisissent, seque totos lucrandis animabus etiam cum periculo vitae impendissont et consecrassent; nos itaquo inducti jJl'aemissis oorundem meritis et laudabilibus gostis, tum ex relatione insignium virorum, tum propria experientia nobis cognitis. de eorundem fide, probitate, morum integ-ritate, doctrinaeque sufficientia ct Zelo ultorius etiam plurimum in Domino confisi, quo per constantem cooperatienem eorundem ihles catholica ibid em majora capere valeat incrementa, Paroclliam illam cum adjacentibus vicinis pagis, et Oppidis utpote: Kispércs, l\Ionostorpályi et Derecske, quibus imln'aesentiarum etiam fideliter deservierunt, eisdem ad dies vitae nostrae, quos nobis Clementissimus Deus misericorditcr adhuc indulg'ere digl1abitul' ben igne conferimus, damus ct cOllccdimus. Et quia Parochia singula unum duntaxat deterJl1inatum exigeret Parochum ac Pastorom, ideo Relig'iosum Patrem Alexium qua actualelll memoratae Hesideutiae Superiorem, Eius([lle in munere hoc succcssorcs, authoritate nostra qua plena et absoluta fungimur, Liberae et Hegiae Civitatis illius Debreczen uti et adjacentium praespecificatorUlJl locorum in Dioecesi Nostra Varadinensi et Comitatum Bihariellsi existentium in Parochum; reliquos vero praeattactos illius Hcsidentiae Patres in Eiusqua Paroehi coatljutores curatos vigore harum nostral'Ulll callonice declaramus, instituimus, et confirmanus : inÚlllgentes ei et successoribus eius, ut nobis Vica\'io Uenerali, to tiIlue Consistorio Episcopali fideles sint. obedientiam ct debitam reverentiam exhibeant. .Tura Parochiae illius tam spiritualia quam tem]lo)'alia strenue defendant. Ea ve!'o, qua<' olim ad Ecclcsiam antiqllitlls
25 Catholicam h{~ ét nunc adhnc prae manibus Acatholicorum existentem, Parochiamque istam de jure pertinebant; decursu autem temporis occasione procol!osorum immanis belli motuum ab Ecclesia eadem et Parochia abstracta ot abalienata esse perhibentur pro po~se l·ecuperare, et ad jus prol'riotatemque Parochiae reducere satagant; univeL'sa deniquo onem eius pro Deo et salute animarum jurisdictioni corundcm subjectal'um fortiter supportcnt, ut lJorro praestita eorundem crga Dioecosim nostram Magno-Varadinonsem fideli a servitia, et Zelum tanto oumulatius recognoscamus, eosdem a solita Archi Diaconali visitatione, pro paterno nostra quo erga ipsos ducimur affeeta, eximimus. Visitationemquo talem nobis et vicario nostro pro temporo constituto pOl' nos specialiter ad id delogando reservamus. Caeterum cum Patres Heligiosi iidem vigore constitutionum Sacrae Religiol1is vix nOll singulis annis mutarentur, nec immediate nos ac Generalem Vicarium pro Jurisdictiolle acoedere possent, idcirco et hoc in passu concmlimus toties fato Patri Alexio ot successoribus ejus dclegatam potestatem, qualem bactellus a Generali Vicaria habuerunt conforendi J urisdictionem similihus noviter Debreezinum a(I\'entautibus Sacerdotibus jam aliunde a Religione pro Confessoriis examinatis et al'probatis, quorumlibet Christi fidelium Dioecesis nostrae excipiclldi eosque etiam a casibus nobis reservatis absolvendi. Datum in PromontorÍo Serenissimi Prillcipis Eugenllii It Sabamlia infra Budam die 28-a Mensis .Junii. Anno Domini 1730. Cardinalis Csáky Eppatus Varadiensis Admillistrator,
Ezen átadási oklevél szerint gróf Csáky Imre bibornok a debreczeni parochián kivül a piaristákra még Kis-Pércs, Monost orpály és Derecske községeket mint filialékat is bizza az összes jogokkal és terhekkel ; tekintettel pedig a piaristáknak a lelkészet terÉ>n kifejtett kiváló bnzgalmukra, a debreczeni egyh:'izat kivette a főesperesi jurisdictio alól, egyedül önmagának vagy helynökének tartván fenn a hivatalos canonica visitatiót, egyuttal Elek atyánk megadja a jogot, hogy a püspöknek fentartott casusok alól is felmenthessen, továbbá felruházza őt és hivatalban ntódjait, hogy II Debreczenhe ujonnan ét'kező atyáknak, ha már másutt examinálva és approb:'tlva voltak, jurisdictiot adhasson. Hasonló j nrisdietiot kapott Elek gt'óf Erdődy egri érsektől is. Két évvel a plébánia átad:'tsa lltán ismét mély gy:'tSZ érte társházunkat, ebben az évben, augusztus hó 28-án, hunyt el gróf Csáky Imre, kalocsai biboros érsek, nagyváradi püspök, kiváló pártfogónk ós jóakarónk. Hült tetemei esak 1733 eVl márczius hóban a legnagyobb csendben szállittattak Dcbreezenbe
26
és az általa épitett templom alatt levő kriptában tétettek örök nyugalomra. Néhány hónap elteltével, vagyis augusztlls hó 27-én, Hok előkelőség érkezett Debreczenbe, hogy l'észtvegyenek az augusztus hó 28-án, mint gróf Csáky Imre clhalálozásának évforduló napjáll tartandó ünnepélyes gyászmisén és szertal'táS0kon. .J elen voltak báró I~uzsinszky István, nagyváradi püspök, gróf Csáky Miklós, kanonok és többen a Csáky nemzetségből, az egész káptalan, Bihar- és Szabolcsvármegyék nemeseinek nagyrésze, Károlyi Sándor és Ferenczgrófok, báró Splényi Gábor és még számosan. A gyászmisét báró Luzsinszky István, nagyváradi püspök tartotta fényes segédlettel, a templom ez alkalommal agyászhoz méltóan fekete posztóval volt bevonva és 300 gyertyánál több égett. Csáky epitophiuma igy hangzik: Hungariae fulcrum tonet hoc V08t fata scpulcht'um; Orbis amor, Regis dextera, norma gregis. Quem virtus charum Romanaque Purpura clarum fecerat, et svavem mos, probitasquu gravem. Tempiis splendorem dederat, Cleroque decorom, ~d Patriae lucem sc, Populoque Ducem. De cujus gostís est fama l'ecipl'oca turtis ; vraemia, quae quoerit ; vita perennis erit. Nunc ergo Princeps in Coelis iure deinceps; sitque Tibi requies, et sine fine dives.
A sok alapitvány, melyeket egyházi és iskolai czélok elő mozditására tett, még mai napig is örökké fogja hirdetni nemes szivét, Isten, haza és egyház iránti sr.eretetét. In memoria aeterna erit justus. Gróf Csákyelhunytakol' II templom belülről már teljesen fel volt szerelve, kivülről pedig pénz hiányában fatornyokl\;al láttatott el. A templom főbejál'ásánál szolgáló kétfelé nyiló ajtó felett a gróf Csáky (~sallíd llr.imere látható (egy levágott török fej), alatta ezen sz av fll( olvashatók latinul: Centenis sexoginta octo annis, orthodoxae catholicae l'eligionis pictate Debrebino l'ejecta, anno Vel'O el'lgellte industl'ia Emeriei Cardinalis Csáky rUI'SllS redueta sandiusque inclarescente, pia ejllsdem liberalitate exstmcta fuit haec eminens ecclesia, religiosis regularibusque scholis piis llunbupatis. (Az ősi kath. vallás 168 éven át számüzve levén Debrecr.enből, most pedig Csáky
27
Imre bibornok kifejtett törekvése által ismét visszahozatva és szentebbül felujulva, ugyilnannak kegyes bőkezüsége által fölépült ezen kitünő egyház, a kegyes-tanitórendiek részére.) A templomban hét oltál' van, a főoltár Szent-Anna, a mellékoltárok pedig Szcnt-Hál'omság, Szent-Joákim, nep. Szent.János, it boldogságos szüz Mária, kal. Szent-József és a szentcsalád tiszteletére vannak felszerelve. Maga a templom pedig 1746. junius 5-én Szent-Anna tiszteletére szenteltetett fel gróf Csáky Miklós nagyváradi püspök últal.
A piaristák
belső
és
külső
telkei.
A zeleméri pusztát haszonbérbe veszik.
Már fentebb ernlitettük, hogy Elek atya 1724-ben a városi elüljárósághoz folyamodott, hogy a templom és parochia számára kijelölt telket Mvitsék ki, dc onnan elutasÍtf, választ nyervén, sürü levelezést kezdett váltani a felsőbb körökkel, hogy czéljainak elérésében támogassák, sőt 1726-ban egyenesen a király elé terjesztette alázatos kéreimét. Elpanaszolja, hogy Debreczen sz. kir. város által átengedett telek oly szük, hogy nemcsak a lakóház, de az iskolák részére sem jut elegendő hely. Elmondja, hogy mig ft lutheránusokat a házvételtől el nem tiltják, őket a kutholikusokat ebben akadályozzák, kénytelenek egy kis helyiségben a tanuló it]usággal öSRzeszorongani. Esedezik, hogy residentiájuk mellett fekvő két rozzant viskót, melyek lakatlanok és bedülésRel fenyegetnek, illő és méItányos áron mcgvehessék, nemkülönben a Piaczon levő Váry Józsd'féle házat is a K oháry István által alapitott nemesi convictus részére. A legmagasabb helyrc terjesztett folyamodvúnybl1n kifejezett kérelem meghallgattatást nyert, mert az 1727. évi január hó 23-án Bécsben kelt legfelsőbb rendelet meghagyja és kötelességé teszi II városi magistratnsnak, hogy a piaJ'istákat II háztelkek vételében ne zavarják, hanem inkább segitségökre legyenek. Ugy látszik azonlmll, ezen királyi rendelutnek sem volt meg a kellő foganatja, mert -- amint évkönyveink ben olvasható -
28
Elek még ezután is tett ezen ügyben gyakrabban felterjesztést a felsőbb körökhez, igy például az 1728· ban egyb egy ült Karok és Rendek is kérték a királyt, hogya piaristák Debreezenben házi fundusokat a szomszéd telkek megvétele által nagyobbithllssák, ugyszintén a kath. vallásu mesteremberek a városi polgárság kötelékébe fölvétessenek. Elődeink a hosszú küzdelemben el nem fáradtak, sem el nem esüggedtek; a szivós kital'tás, me ly egyik főjellemvonásu kat képezte, győzelemre segitette őket. Lassankint oly nagy belső telekre tettek szert, minőhöz hasonló Debreozenben kevés van. A társház jelenlegi nagy telke a templom tolkén kivül, mely 22 öl hosszu és 12 öl széles, továbbá még egy kis te1keeskén kivül, moly társházunknak nyugati oldalán terül el s melyet Debreczen város királyi rendeletre tartozott adni, nyolcz, a magunk pénzén vett telekből áll, melyek valószinüleg egyenlő nagyságuak lehettek, miután az 1773/4. évről fenmararlt Oont1'ibutionalis levél szerint minden egyes telek után 5 r. frt 28 denárt és igy összesen 42 1'. forintot és 24 denál·t fizetett a társház. A telkek Hy rendben vannak jelezve: Nro. 35. Piarista Urak telke i. Miskolczy ház megvéve 520 frtért, az eredeti levélben 1\1iskolozy Szabó János aláírással. 1752. febr. 21. Nl'o. 36. Csonki And1':'ts telke és háza 360 magyarforint. 1731. Nl'o. 37. Osiffy-féle ház és telek, megvásál'oltatott 220 magyal' forinton 1736. évi április 26-án. Nro. 38. Békéssi Istvlín-féle ház és telek, meg vétetett 1737. április hó 30-án 330 magyar fOI'inton eredeti levél az illető aláírásával. Nro. 39. Szabó-f(íle ház és telek, megvétetett 1727. évi április hó 25-én 238 fOl'inton. Nro. 40. Előbb Hit Jlínos, későb h Nagy Mihály háza és telke, megvétetett 1740. ltpl'ilis 6-:'tn 140 ft'ton. Nro. 41. Szücs Istvl'tn háza és telke, megvétetett 17i3~). április hó 9 én 140 frton. Nro. 42. 'l'akáes Mihúly-féle h(tz (nines irás). l":zen kimu1atásból kitetszik, hogy elődeink szép és nagy terjedelmü belső te1ek1'e tettek szert, a mely az l873-ban megejtett felmérés szerint 5618 [J ölet teszen; nbből azonban 1877 -ben Debreczcn szab. kir. vál'osnak p,ladtllnk 2312 Oölct négyezer
29
forinton, s pedig a róm. kath. plébánialak tőszomszédságában az ntczára fekvő részbűl tizenkét folyó ölet a kert végéig; ugyszintén a Varga-lltczában a szomszédház mellett tizenöt folyó ölet azon czélra, hogy ezen területen róm. kath. elemi iskolák épittethessl'nuk. Ezen fnndusokon kivül birták még elődeink a Vm'g'antczában fekvő Bihary-féle húzat, mely végrendeletileg lőn reájuk hagyományozva, s melyet ezer frtért el is adtak; továbbá mogvették a Piacz-uü'zán a V úry· és Békéssy-féle házat, ezeket is később eladtálc Az ugynevezett Póstakertben fekvő szölőnket, mely az 1873-ban eszközölt legujabb felmérés szerint 2nno/looo katasztralis holdat teszen, több gazdától vettük, u. m.: a) Mándy György és Vecsey }1~rzsébettöl egy darab szőlőt földjével, rétjével, a szőlő mellett levő teknősbékás tóval együtt 1739. évi márczius hó 4-én 100 r. forinton. b) Mándy György és Veesey Erzsébettől ismét a SZOI11szédságban egy darab szőlőt földjével s termő fáival 1739. évi úpril hó 20-án 48 1'. forÍnton. e) Veszprémi Ádámtól egy darab szőlőt szürőhelyével együtt 1739. évi 20-án 60 r. forinton. ll) Kováes Púltól egy parlagot sz(í}őnk mellett 1743. máj. 9-én 40 r. forintotl. Társháznnk anyagi viszonyai nem voltak a legkedvozőbbek, sokszor nélkiilör-ések között éltek elődeink, a esekély f~mdatióból az évről-évre szapo]'odó kiadásokat nem lehetett fedezni, a mi kevesök volt, azt is megosztották a szegénysorsú tanulókkal és a vidéluől bejött katholikusok kal, a kik mindnyájan a mi vendégszeretetiinkm SZttnütottak. Sok aggodalmat és gondot okozott ezen szegénység Eleknek, de körültekintő és agilis férfiu levén, (lsakhamm' megtalálta a jövedelmi forrást, mely házunkat kedvezőbb anyagi állapotba hozta. A ráez-bösr-öl'méllyieknek ugyanis pénzre levén szükségök, túl szerettek volna adni a Szokolyi-tanyán, melyet már 1640. év óta a Kende és Szokolyi esalúdtól zálogul birtak 20üO ft-tért, miután azonban tlllajdonosaik visszavúltani nem valúnak képesek, a debreezeni piaristúkat kinálták meg a bérlettel. Elek kapva-kapott a kinálkozó alkalmon és a böszörményi ekkel 1728. márczius hó 7-én megkötötte a sze['ződést, melynek értelmében a piaristák bérbe vették 30 évre 1632 magyar
30
fl'tért a tanyát, kikötvén maguknak, hogy az esetleg f;zármu7,ható kellemetlenségek elintézését el nem vállalják. Elek atya a szepesi kir. kamarához is folyamodott támogatásért, esedezvén, hogyengedjék át nekik ugyanazon feltételek mellett a zeleméri praediumnak azon részét, melyet Debreczen szab. kir. város 1713. óta a kincstártól zálogúl bir 500 rajnai frtért, feltárja a többi között a ház sanyarú hrlyzetét, hivatkozik az érdemekre, melyeket Dcbreczenben és vidékén a katholikus hitélet emelése körül szerezte k, elmondja, hogy II szerteszét állomásozó kath. katonáknak, valamint a hiveknek ingyen minden dij nélkül szolgáltatják ki a szentségeket és tartanak nekik istenitisztelctet. A zeleméri praediumnak muliját illetőleg álljon itt a tokaji kincstári uradalom királyi nrbariumának riivid kivonata 1688. évből: "A mint mondgyák ezen Zeleméri Praediumi régenten is három részre volt osztva, egyik rész a boldog emlékezetü Rákóczy György fejedelme eő Ngsai volt." "Másik részét birták volna a Beszerményi Lakosok, de ez eő reájok honnan deveniált és miné mü jussal, sem akkOl', sem most megh nem tndathatott." "Harmadik része volna a Pallagi Uraké, és ezt a Tertlalitást Debreczenben lakó Bornemissza névüEmbcr zálogositoHa vólt megh, az is megh akarván halni, testfUta azon jussát, Debreczen Városának, melyet mostis birnak. " A szepesi kir. kamara meg is hallgatta glek atya kéreImét, átengedvén a piaristáknak 1729. évi április hó 8-tÍn kelt redelete szerint a zeleméri praediumnak azon részét, melyet Debreczen sz. kir. város 17113. év óta a kincstártól záJogúl birt, mihelyt a városnak a kincstár által meghatározandó napon az 500 r. forintot lefizetik. Ez azon hü'toktest, mely a Rákóczy-családé volt, s melyet a kinrstár a Rákóczy Ferenczféle felkelés után elkobzott. A kir. kamara megengedi II phlristáknak, hogya gazdaság emelése czéljából II tanyán a szükséges épületeket fölállithassa és javításokat eszközölhessen ; ezeknek értéke azonban a visszaváItás idején illő becs áron megtérittetik; végre felhatalmazza egyuttal Hépássy Mihály debreczeni harminczadost, hogy az átvétel napját tüzze ki. A nekünk jutott rész az egész zeleméri praediumnak ötödrészét képezte, hosszúságban kiterjedt egy jó óra jál'ásnyira,
31
szélességben pedig négyszáz, sőt a legszükebb oldalán csak kétszáz lépésnyire; határos volt a böszörményi ek által birt szent-györgyi pusztával, továbbá Hadházzal és Balmaz-Ujvárossal rajta szántófüldek, legelők, kaszálók és kevés erdőségek yoltelk. Elképzelhetjük, hogy akir. kamarának ezen intézkedése nem tetszhetett a debreczeni városi magistrátnsnak, de végtére is bele kellett nyugodnia. A ház existentiája ez által eléggé biztositva lőn; az 1729-ben Elek elüljáró által össze:\llitott vagyoni álladék a következő volt: volt a háznak 25,050 rajnai forint ja kész pénzben, elég tágas temploma, egy épülőfélben levő lakóháza, két szőlője egy házikóval Nagyváradon végrendeletileg hagyományozva, a szent misékből befolyt 40-50 frt, a stolából 30-60 frt, a két bérelt tanyán volt 130 szarvasmarha, 14 ló és csikó, 150 sertés és 500 juh, a házban pedig 4 ló, volt házunknak 500 frt érték ii könyvtára, templomunknak ;) harangja 1000 frt értékben, végre 600 frtot érő egyházi szereL Eltartott a ház 5-6 szerzetest, 30-40 szegény tanulót, segíti a szegénysorsIl katholikllsokat és szállást ad a katholikus utasoknak. A piaristák félszázadig bit-ták haszon-élvezetben a zeleméd pusztát, mígnem II. József méltányolni akarván De-Pauli Lipót, nyugalmazott ezredesnek fl, salétrom termelés terén szerzett érdemeit, neki adományozta 25,000 Mért. Ondódi földj einket, melyek 44 holdat és 1200 O ölet tesznek a mult, az Alsó-Józsa alatt fekvő ujosztású földeket, melyek 33 holdat és 11 O ölet tesznek, a jelen században, II hetvenes években kaptuk, mint belső háztelek után járókat. Ezekből kitetszik, hogy jelenlegi földjeink mind szerzem~nyiek.
°
A piaristák lelkészkedése. Csáky Imre gróf, bíboros-érsek nem csalódott a pillristákban, midőn rájuk bizta ezen oly sokáig számkivetett egyház gondozását, mert azután még fokozott erővel és kitartással, Istenbe vetett bizalommal végezték II lelkészi teendőket.
32
A házfőnök volt rendesen a plébános, kivüle még egy magyal' és egy német hitszónok káphíni minőségben müködött, szükség esetében a többi atyák, sőt a már áldozópapokká szentelt hittanhallgatók is segédkeztek az istcnitisztelet végzése körül. A katholikus hitélet élesztése és terjesztése végett alapitották a Szent-Háromság társulatát (congregatio sanctissimac Trinitatis), külön a magyarok s külön a német ajkn hivek részére, mert ezen két nyelven kellett hirdetniök Isten igéit. Ugy látszik az ide bevándorlott katholikusok közül, a kik jobbára iparosok és kereskedők valának, igen sokan németek voltalc Hogy a piaristák fáradságos munkáját kellő siker kisél'te, tanuskodnak évkönyveink, melyekből olvassuk, hogy a más vallású felekezetek közül évről-évre többen s többen téltek vissza a róm. kath. egyház kebelébe; pártfogásukba vették az ide letelepedni szándékozó mesterembereket, a legfelsőbb hatóságokhoz intézett sürü felterjesztéseikkel kieszközölték, hogy háztelkeket vehettek és a polgári jogokat egészben élvezhették, süt a kath. ünnepek általános megtart~sát is gyakrabban sürgették. A piaristáknak a lelkésíIÍ pályára való hivatottságát és önfeláldozásukat próbára tette az 17B7/8. szerencsétlen török háború után kitört pestis, mely Debre('zenbeu is borzasztóan dühöngött, a mennyiben nyolcz hónap alatt kilenczedféleze!' ember pusztult el. Legpusztitóbb hónap volt 17B9-ik év októbe!' hava, melyben 349B ember halt meg, október hónapnak legpusztitóbb napja pedig 19-ke volt, a melyen 1(34-en haltak el. A város népe a ragály tól teljesen mentesnek 1740-iJd évi ápl'il hó 9-én nyilvánittatott gr, Károlyi Sándor főbiztosnak Erdődön kelt levele által. A pestis azonban nem szünt meg egészen, hanem lappangott, mignem 174B-ban njból kitört, noha kisebb erővel. A piaristák valamint a megelőző években, ugy most is odaadással és önfeláldozóan teljesitettt'k lelkészi kötelmeiket, it mire üket maga Szlopnyai Elek rendfőnök is hozzájuk intézett levelében buzditja, meghagyván nekik, hogy a hivek lelki üdveért életöket veszélynek kitenni egy perczig sem habozzanak, különösel1 kivált közülök György atya, ki éjjel-nappal késznek nyilatkozott meglátogatni a postisbe osett betegeket, hogy őket az utolsó lelki vigaszban részesitse.
33
Szlopnyay Elek rendfőnök, ki nagyon megszerette itteni idejében Debreczent, a városi magistrátusnak is irt vigasztaló levelet, mely igy hangzile : házfőnöksége
Tekintetes Biró Uram és Nemes Tanács, n(;kem régi jóakaró Uraim! Nagy szánakodáRsal él'tcttem pestisnek meglljlllását azon Nemes Városban. Az mellyet hogy az Ur Isten pő Szent felsége véghetetlen nagy irgalmasságából mennél hamarább sziinettesse meg és ezen bé állott uj esztendőnek minden részeit sok következendők kel f!'iss jó egészségben, csendes békességben és minden némü szent lIalasztoknak és mennyei s földi jóknak bőségével nagy jó Uraimékat elérni által is élni kegyelmesen meg engedje igaz szivemből kívánom, mely sziveR idvezlésem, és kivánságom, hogyannál foganatosb Légyen Istenemet imádom és azon vég're néki állhatatosan könyörögnöm el nem mulasztván magamat, ugy debreczeni szerzetes Patereiriket tapasztalt szép jóakarattyokban alázatosan l'ecomendálom, és minden tőlem kitelhető dolg'okban szolgálattyokra ajánlván maradok 'rekintetes Biró Uramnak Fl Nemes Tanácsnak llind(>nkori alázatos k{,sz szolgája Alexil/s a Resurection(> Domini Sehol. Pim" Hllng, Provincialis.
Erre
ft
városi tanát,!'; a
kövl'tkezű
választ kiHdette :
"Admoal1m Reverende Pater Provincialis Domine Nohis Col en!lissime! Servitiorllm nostrorum ohligatissimorum pamtissimam obligationem. Az Ur Provincialis Uram sub Dato 2H mensis et anni proxime praeteritorum költ level{·t y(>ttiik illendő tiszte'lettel; uj esztendői köszöntését valamint minden hecsiilettel köszönjiik ugy viszontalf kivánj uk, hogy Isten eő felsége az Urat Provincialis Uramat e szomoru időben is minden szomoru váItozásoktól Kegyelmesen őrízz,e és oltalmazza, ez uj esztendőnek feltetszésével lelki és testi áldásaival szeresse és bővelkedtesse, a töbhllkre és sokakra kivánatos békességre juttassa, tiszta szivvel kivánj uk. A 'l'isztelendő Residentianak itt a miben szolgálhatunk szivesen cselekeszsziik. Az infectio Istennek látogatásábul kezdette ugyan magát Városunkban kimutatni; de Istennek eő felsége praecatioinkat annyira megáldotta, hogy a IO-ma labentio egy halottunk sem volt in fectióban, ma sincsen; az előtt is pedig ig'en kicsiny erőben volt az a nyavaja" mert hol harmad, hol negyed napban esett meg, hogy valaki infectioban, vagy valamely gyanus nyavajában meg holt. Házaink is, a kik leg inkább gyanura zárattak bé, naponként szabadulnak. Caeterum nos humaniiilsime commendantes perseveremus. Admodum Reverendae Paternitatia Vestl'ae Obligatis simi servi Index et S(1natus Lib. Reg. Civitatis Debrec." 3
Szlopnyny Elek múr régóta azon volt, hogy a boldog emlékezetü Csáky Imre gróf, biboros érRek és püspök által épitett templom, miután teljesen készen állott, fölszenteltessék, többször folyamodott ezen ügyben il nagyváradi püspökhöz, végre Csáky Miklós gróf, nagyváradi püspök meghallgatta kéreimét és két kananok u. lll. Ujváry Ferencz és Luby István kiséretében eljött 174G-ban Debreczenbe és junius 5-én, Szent-Háromság vasárnapján felszentelte a templomot, SzentAnna, mint a Kegyes-tanítórend egyik védőszentjének tiszteletére, ugyanezen alkalommal feladta 133 kat. hivőnek a bérmálás szentségét, miután az oltárszentséggel ünnepélyes nyilvános körmenetet tartott az Eszterházi gyalogezred két százada kiséretében. Debreczeni házunk eddigelé l'esidfmtia nevet viselt, minthogy azonban a házi tagok száma {lVről-évre emelkedett, sőt theologiai tanintézete is volt, Szlopnyay Elek Rómába folyamodott Didul:llS J'endi generalishoz, adja meg házllnknak il collegium nevet, rt mit az 1747. évi máJ'czins hó 27-én kelt levelében meg is adott. A házfőnök ezután nem superior, hanem rectornak neveztetett. A collegium i {ó.zill1 elllyerésével öss:t.efüggésben van a Hegyköz-Szentimre szőlőbirtokllak megszen:ése is, azon időben ugyanis Keeskeméti JJevü dehreezení özvegy polgáI'J1Ő öi'ökösök nélkül elhalltlozvtÍll, a törvény értelmében ezen tul.ajdonához tartozó szőlő a püspökhöz, mint földesnrhoz szüHott vissza. Osáky Miklós gróf nagyvt'tmdi püspök pedig a tulajdonába átment szőlőt, mely akkor 120 kapás volt {~s 700 r. fOl'intm becsültetett, házullknak adományozta IÍs Daxnel' András jószágigazgatója által 1747. évi jnnills 25-én formaszerüleg minden kötelezettség nélkül út is adatot.t. .Jelenleg már nem képezi házunk tulajdonát, meet 1890-ben, mintán a filokszera teljesen elpü~ztitott.a, eladtuk.
Szlopnyay Elek halála. Társházunk 1752-ben mély gyászba borult, mert ezen évi február hó 23-án halt meg Szlopnyay Elek, a szelid lelkü, fáj'adhatlan munkásság ú és igazi Kalazanzci szellcmü piarista, házuuk l;S gymnasiumllnk első t'lül.i
35
lelkésze. Az Ö felügyelete és vezetése alatt készült el a társház és a szép templom, nemkülönben létesült fl, Koháry-féle seminarium. Három izben összesen tizenkét éven keresztül viselte a rendmnöki terhes tisztséget, mint rendfőnök Debreczent választotta székhelyének, mert ezt a várost, amelyben társházunk jóllétének megteremtéseért annyit küzdött, nagyon is megkedvelte, utoljára a nagy-károlyi ház fönökségét vállalta el, de betegsége miatt ezen állás~ról lemondott és szive vágyának engedve Debreczenbe jött, hogy az általa épitett kriptában tétessék ör'ök nyugalomra. Elogiuma igy szól: Alf\xius a Hesurectione Dni Vir ex virtutibus faetus, Post res p)urimas immortaliter gestas mOI't.uuS Illpredibile istud credere videris Lectol' ; dum quam'is, ubi jaceat 't Enm qnidem: Ni Alexii Nomen cnm ]'eipfla pro. mesito gessisset, jacere pernegorf\m : Qui semper in Deum (1]'f\ctns ~I.ptil., ]\Icmor vero Divi Alexii Homani Patl'itii, facile ('onjicies: N ostrulll A lexinm, Ut in Hungarica Scl101arlllTI Pial'nlll l'l'ovillpia Omnes Dignitatum g'l'adns pmPllsus CSt, Sub gradilmR COllditorii jael'J'f': In Ulm'iam aliquando surrecturnm, Hune ille sibi Lomhlm dpg'it et pos nit., Cnm Vivis juxta, ac Mortnis Religiosis suis fratrihlls J)pbreczini LOell1ll apparavit. In urbe hac Catholicis long'e infensissima atque infesti~Rima A sc qui Racculo Aris carnnte Nnl' amplius tres Romanis Sacris addictos llUIlWl'allte, Al'as, Pl. 'l'emplum hocce Divin'o cultni excitavit l,lnod posteaquam Orthodoxis magnam partpm implcvit, lit firmius solidiusque subsistn]'et Eius fundamellta Hun hic humato corpore communidt. Dum autem viveret : Proceribus Regni, Sacris apque ac Prophallis mire acceptus Praeter plerosque Maximos Comitem atque adeo Pr'illcipem EmPl'jeum Csáky S. H. E. Titllli S. EUHebii 3'"
Pl'cshyterum Cardinalem AUl1is abhine viginti pratlmortuum, atque isthic pel'inde conditulll Virtutum suarum meruit aestimatorem. Cui in paucis adeo eharus erat Ut ejus eaussa Princeps faceret Omnia, quaecunque posset. Red neque Augustissimo Homanornm Imperatori Carolo VI. ignorabatur: Quippe
Hittudományi és
tanárképző
intézet.
(Professorium.)
Rendünk kezdettől fogva kiváló gondot forditott tanárjelöltjeinek okszerü képzésére, mert soha szem elől nem tévesztette. hogy ft logkitiinőbb tanitási rendszer mellett is csak
87
úgy lehet sikert felmutatni, ha képzett és lelkiismeretes tanárok vezetik az ifjuságot. Társházunkban is létezett a theologiai tanfolyammal egybekapcsolt ümárképző intézet; a hittanhallgatók, kiknek száma évenkint nyolcz-kilenczre rugott, nemcsak ahittudományokra, hanem mindazon ismcretekre képcztettek, melyeknek hasznát később mint tanúrok veszik. Maga Kalazanczi szent József, dicső alapítónk is sürgette, hogT ft pap-innámk a világi tudományokban is jártassúgg'al uil'junak, lllet'Í kettős kvalifikáezióval ellátva könnyebben és el'('dm(~lly(ll1sl\uhnJl o]clhatják mng a nevelés és oktatús fontos f'eladaUlt. Belá1tftk ezt töbuol1, a miért is már az 1665-iki "gennmlis ('ollg'I'cg'atio U illt{~%kedik ft rendi fiatalok nevelési módj{u'ól, megsznuja HZ P!ölldHltdú iál'gyakat és kijelöli az olvasmúllyoka1. EUBél sokkal fonto:-iabb Pil'l'OllllS Kúro]y.János generalis áltn l lG77 -Imll k irlolgozo11 tanligyi szabályzat, mely "Monita a(~ desidet'ia pfl,1ut'l\lw s()lIi(~itllflinis a Cu['olo .Tofl,nne a Jesu Roma Religiolli 1nulsmissa" (:zilll alaH ismeretes. Ezen tanügyi szabályzat, lllelyben fl l'(]wli fiatalok nevelésének és tanitásának fontos kénlései hosszasan f!~jt!~gettetnek, a latin nyelv helyes oktatását stir'geti. Bpszédbell és il'ásban a fősulyt a nyelv kezelésél'e, fl világ'osságm ös a kellemes előadásra kell fektet.ni. AmeSLel' Jlf\.,\.(Y gondot fOl'llitSOlI a hely()s éH hibátlan forditásra; sÜI'geti, hogy az e1m()}di oktatás üsszekapcsoltassék a gyakorlatival, "dOCCI'C Butgis pel' exempla (ptam pel' verba." Ajánlja, hogy a tanárok előadú,s Htán, vag,\' az o] va~·nnányok alkalmával buzditó beszédet tartsanak az i(jusághoz, szeretettel és odaadással tanitsann)c Büntetést --- lIgymond - semmifélét sem rendelek ol, meg vag'yok győződve, hogy egyedül a szeretet és saját boldogulás link vágya is elegendő buzditás lesz eme szabályok megtaltúsára. Az iskolák igazgatója csak tapasztalt, tanult és feddhethm életii férfiu lehet. Az 1678-ki körlevélben kijelenti, hogy II rendbe való felvételre jelentkezők küzül csak az alkalmasakat kell megtartanunk ; a tanitásnál tekintetbe kell vennünk az egyesek hajlamait is, s azt a methudust használjuk mindig, a mely örömöt és gyönyö!1; képe:.; kelteni az ifjak szivében. Foci .János Fercntz generalis még behatóbban foglalkozott a rendi tanárképzés kérdésével, 1692-ben kibocsátott iJlvashatók azon utasitások, melyek Pirrollus methodusút mintegy kiegészitik. "Az ifjuság haladásában tapasztalt hiányokat egyedül
3S
a tanárok hiMjának rójja fel. Kérlelhetlen szigoruan kell fellépni - ugymond - az oly tanárok ellen, kiknek nincs meg a kivánt képzettségök és buzg'ulmuk. Az ifjuság tanitása és nevelése legszentebb dolog, II melyhez illetéktelen, durva és tehetségtclen embernek nem szabad nyulnia !" Amestereknek elengedhetlen követclmónyül állitjft fel az erénYl'c való hajlamot, a hivatást, a humaniorúkbnn való teljes járt!J.Rságot, tehetséget és feddhetlen életet. "Inkúbh l('gyünk kcvesell jók - írja -~ mint sokan haszontalanok, a kikben scmmi fogékonyság sinűs az erények és tudományok il'lín1." AUtH' azután a rcndi fiatalok oktatására. Ujra sürgcti a matlwmatika szorgalmas előadását és a valódi filosofia oktatás:it. Böl('s utasításokat ad az iskolai és házi gyakorlatok kószüós6re, fov:íbb:t az irodalmi oktatásra. Elrendeli, hogy hetenkint minden tanárjelült latin és nemzeti nyelven beszédet tartsoll, verseket iJ'jon fl ft küzösasztalnál szavalja cl. Ugyanezen !'cIHlfűuök II testi büntetést, lL korbáűsűsal, vesszővel való ütést s főkép az arczul ütést, továbbá a kérlelhetlen vas szigoruságot hatál'Ozottan elitéli és megtiltja. Foci János Fel'encz ezen tanügyi szabályzattal nem érte be, hanem 1694-ben ismét közrebocsútott egy, a piarista tanárjelöltek képzésére vonatkozó szab{tlyt'endeletet. E szerint a piarista növendékek a latin nyel v tökéletes elsajátitú,sál'a napon· kint egy órát fordítsanak. A humanioríí,kban két évig képeztessenek, ezek mellett a mathematikát és görög nyelvet is rendszeresen kell tanulniok. Ha ezen túrgyakból a szigoruítn megtartott vizsgálatot küíllották, két évig a filosofiát, azután pedig három (}vig ft theologia i és mathematikai tudományokat tartoznak hallgatni. A vizsg:íJatok II l'endfőnöktől deputált tanárok előtt mennek végbe. A filosofusok és theologusok nyilvános vitatkozásokat tm'tsanak, s havonkint akadémiával vagy drámai előadással lépjenek fel. A rend generálisai ~tltal kiadott eme rendeletek az egész piarista rendre vonatkoztak és kötelezők voltak, mignem Mösűll Luktíts magyal' alkormányzó 1()~15-benadott ki lL magyal' piarista rend számára külön rendeletet ezen tzim alatt: Ordo studiorum inVice-ÍJI'ovincia Nostra Hungariűa. "Ez a 18 pontból álló szabályzat - mondja dr. Takál5s Sándor - teljes világitásba helyezi ft magyar piarista rend akkori tan{u'képzési rendszerét. Előirja az összes tanítandó t:í.rgyakat, az olvasmányok és gYit-
39
korlatok, a nyilvános vitatkozások, az akadémiák és a vizsgálatok rendjét; szól a használandó iskolakönyvekről, megszabja az előadási órák számút, a tárgyfelosztást stb. A tanitásra nézve nem ir uj methodust, hanem ugyanazt rendeli el, mely az összes p\arista iskolák ban divott." t Ezen paedagógiai és didaktikai plvt'k voltak a mult században irányadók rendünk fiatalainak képzése körül. Ezen szellemben és irányban nevekedtek fel mult századi elődeink, kik egyedül szent hivatásuknak élve müveltségökés '.tudományukkal megszerezték fl köztiszieletet és beesülést s miután egy és ugyanazon szellem hatotta út rendünk összes tagjait, kivivták, hogy hihetetl('ll gyorsasággal terjedt cl hazánkban. Társházunk ban a hittndományi intézet 1745-b~:n,;.a. tanA rképző pedig 175H-b('ll úllittntott, fel, mindkettő 1777-ben szünt meg, illeWleg mtÍí'hm'fl helYf'ztctutt M. A professorium igazgatói valának:
Léday Lénúrt Piacsek Ctynln Lihán Pál TuschleitneJ' Kajetán Temlényi Remig Petrik Károly V olakó Múrl~zcl
l Dr. Takács története.
~ándor.
A
főváros
1759~61.
1761~62.
1762- 63. 1763-65. 1765-67. 1767-72. 1772~77.
alapitotta budapesti piarista collegium
A társház folytatólagos története a XIX. században. A piaristák a parochiát átadják a nagyváradi latin szertartáBu egyházmegyének.
Rossz auspiciumok alatt köszöntött be tál'sházunkba a
XIX. század. A devalváczió érzékeny veszteséget ejtett házunk alapítványi tökéin, a plébánia elvétele sok beneficium s 8toláris jövedelemtől fosztotta meg, az 1811. évi tüzvész végveszélylyel fenyegetett bennünket, mindezek oly elszomoritó jelenségek valának, melyek itteni existentiankat erősen megingatták. Mint már müvem elején emlitém, 1720. év óta teljesitették elődeink e városban a lelkipásztorkodást, munkálkodtak egész Jelki odaadással, Istenbe vetett bizalommal egy szebb jövő reményében az Urnak veteményes kertjében, megvetették oly hosszu számkivetés után a kath. egyháznak alapját, azt szilárddá tették, gondozták a kath. érdekeket, harczba álltak a kath. hivek polgári jogaiért, ujból teremtették a kath. hitéletet és elég virágzó hitközséget. Igaz ugyan, hogy a piaristák tulajdonképeni hivatása a nevelés és tanitás, de azért nem vontuk ki magunkat sohasem, valahányszor reánk mint lelkipásztorokra is szükség volt, hogy sok példát ne idézzek, csak azt hozom fel, hogy Pesten is a mult században egy darab ideig végezték a lelkészi teendőket, Nagy-Károlyban pedig még jelenleg is reánk van bizva a kHth. hivek lelki gondozása. Nem egykedvüen hathatott tehát elődein kre a hir, midőn a magy. kir. helytal'tótanács 1807. évi augusztus hó 9-én tudtul adta Egerváry 19nácz rendőrfőnöknek, hogy első Ferencz király a píaristákat Debreczenben a parochia administratiója alól fel-
41
menti és Molnár József, zilahi plébánost debreczcni plébános~á, nagyváradi valóságos kanonokká és. Szent Lászlóról nevezett kis-préposttá nevezte ki, melléje két káplán tétetvén. A templom, mely a királyi rendelet értelmében tényleg a piaristák tulajdonát képezi, a nyilvános istentisztelet czéljaira jövőben is szolgálni fog egy más templom hiányáb~n, a nagyváradi püspöknek gondja leend, hogy a piarista rendfőnök az uj plébánossal közös megállapodásra jusson a templom és egyéb teendőkre vonatkozólag. A mi egyházi szerek vannak, továbbra is a piaristák kezében maradnak, az nj plébános a kis-prépostság jövedelmeiből köteles beszerezni mindazt, a mi csak szükséges az istentisz·· telethez. Elrendeli továbbá, hogy rt piaristák engedjék át a parochiához tartozó földeket, Debreczen szab. kir. város pedig az uj plébános és két káplánja részére a piaristák telkének tőszomszédságában kényelmes lakást épittet a patl'onatus czimén. Minden részletesen le van irva azon contnlCltusban, mely Molnár József és EgervlÍry Igná(~z rpndfőnök kör,t köttetett, s melyet itt köz]ök: Contractus. Inter l~evcrcJ1dissimum D. Josephum Molnár Canon. }'L-Varadinensem, et Primum Ci"itatis Debl'ocinf>l1sis Parochum, ot SUCCl'S80ros eius, et inter Adm, H. P. l'iaruIll. Scholarum Praesidom Prllem Jgnatium Egervári, Nominc eiusdem Instituti Provinciae Hung. Dum voluutate suae NIaiestatis S. lae Francisci J. Regis Hung. A post. iitlem PatrE's propl'ii Templi lT sum eidcm Reverendissimo D. Canonico, ac Paroeho Debl'ocinonsi, et eius Succossol'ibl1s d01/ec 1teCessit(lI; )/ost1flrwerit, 1'1'0 8piritualibus obsequiis, et oblig'ationibus Pal'ochialibus pel'agclJ(lis eonCCdel'Cllt his cOllditionibus: Uti Ecclesiae, Campanal'um, Organi, sou quod nunc est, sive hoc attrito cl'ig'ondi, iht etiam Cryptae. et quaocumquo ad Ecclosiam pel'tillcllt, oorum omniulll propl'ietatem l'etinet l'otillcbitljue in ]Jostcrulll Ordo ~ost()r; quam lll'0l'rietatl'm ipsa qUO(\lW Bel1igna Rcsoluti8 Rcgia Nnlllf)l'O ll. afl nos spcctal'o agnoscit, et tantum Usibus Paroclli JlCl'agendol'tl m Divi norulll et Pal'ochialium functionlllll sic desórviturum hOf~ t"llll'lulll nostrum declarat, sicut sorvit, ot sel'viet lJsibus Piarum 8 dlOhu' uIII , Usum, CampanaruIll pro absolvelldis Divinis, et f'unctionibus Pat'oehialiblls llcccssa,l'ium (luidem agnoscinHls, sod proventus indo enascentos, ot in Fut\ll'ulll {jolleg'io l'eservamus, tamquam c re nostra projlria ad tcnues Fuudationis l'editus sublcvandos provenientos. Prout etiam proventus Cryptao Collegio cedel1t. (Jsus Tcmpli Dno Parocho concessus trahet sec11m oblig-ationem
Primo,
Secunda.
'fertio.
42
illam, ut templum tam interne, quam extcrlle, quoties qunque neressarium erit, reparari, (uti etiam turres) inalbari, emund&rique euret. Quarto. Pari modo, si campanae ruptae transfundantur, vol Organum dostmctum noviter sit erigendnm, sumtus feret Praovositura S. Ladislai minor, eum tam Organum, quam Campanae, inter Materialia Eeclesiae pro Iwragendis Diyillis Officiis requisita debeant referri, euiusmodi Matorialium pl'ocuration('m NUmt'l'us I. Benig'nae Resolutionis Regiae assignat fundo dictae Prncpositurac. Q/Ül/to. Candelas quoque, thus, vinum, oleum, illtelleetis lIue etiam llOstiis, ex ciusdcm Pmepositul'ae P!'ovPllti ad l:OllllnUnem Usum tam D. Pal'ocl!i, et Capellanol'lIll1, c] nam Patrull1 Collegii Scholarum Piarum tompal'anda pl'!H'!'I'I'ihit I'nllPlll Bpuig'ua Rpsolntio Rcgia Num. II. Non SPcus ptiam Templi 81'l'vitol'es, uti suut: CalltOl', Aedituus Se.J:to. Scopatrit'es C0ll111HIlH'S u1I'iq\H' parti !;illt. Et Ijum'um cx his usus quotidianus in 'l'el1l]llo pst, pl'out Ac(litui; illt' quotidie tam D. Parocho, ('t Capellanis, qunlll Patt'ibu~ Collpg'ii praestandorU!ll obseIluiorum ad cletermillatus hOl'as ohlig-atiollem h~tbcbuJlt. Determinatio horarum Aedituo ab utraque parte (licetul'. I~xJlellRa!l in mcrccdem Templi servitnrnm Suppol'tnndas tlpllHtndat eadom Bl'lIig'lla Resolutio Heg'ia Num. r. e( II. eid('lll PI'apJ!Ofülurap Minori S. Lauislai. Omuis sacra Tc'mpli sUl'pllpx, uti Hunt: Hael'a vasa, OstenSeptimo. soria, ('alicl's, l'l'UI'OH, instnlllll'llta l'uiUS('Ull(l'W g'PIWl'is, et pretii; item ci ualcseunq ne Sacrae "t'~tns, t'x matedis vel lana, linol'e apparatae, vpi qllaevis tegullle!lta, (luihus Colleg-ii Patres usi snut, vel utolltur. ad ('os iu postOI'\lll1 Ij\lOI]\[(1 j>pl'tinbbunt. ])ominus vero Paroehus omnia huins mOlli Sllt'l'a v:lsa, ol ves tes, ant instl'umcnta cuiuseulltluo NominiH, usus, flll'mao, pl'ocm'abit pl'O suo, ot Capellanorum nsu ex Belln!ipio totips di(,tac l'rael'0sitlll':w tam nunc ab initio, (\uam futurís tnmp0l'iuus spml'nr Uti Bnnig'na Hesolutio Regia constituit Num II. Octavo. At(l'lO ut omni" I~o)li!;itl inti;!' p:ttl'CH 1l0~troH, I't D. ParoehulIl, ae Capcllanos praocavoatul' nírea fllnetiollos il uasvi;; Spirituale s, prout in BClIligua HI~sollltionl' Hng'ia Num ll. animadvertitlll', in distinctis Sacristiis, quae ab utl'o'lue tpmpli latel'e crunt, COllservabuntu!' caedelll Sam'ae yostes, et ntsa. Nec ius lUl(lualll in huius Jllodi res practeJldent partes; sieuti lle(lue in (luasvis alias, quao altel'utri parti llndecllnqUi' trihucntnr, tlonahuntur, aut iam tt'iblltae, vel uonatae sunt. Nono. Ad mutllam eonfidontiam inter D. l'aroehulJI, et l'atres Uollegii promovendam, alendamque, atque etiam au pl'ospicionuum parsimoniae sumptum, qui in novam Sacristiam, secundum Benignae Resolutionis Regiao Num II. ad alterum 'Templi latus erig'endam impendendi essent, cedit Instituti nostri Praeses Provincialis pro Sacristiae usu, duarum fenestrarum semicircularium cubile, quod est infra Bib~iothecam Collegii, maxime ob respectum Reverendissimi D. Canonici, ut Primi Debrecinensis Parochi, cum(luo praesens inituH est eontractus vim secuturis (lUOilue temporiuus habiturus.
43 (',Iaves aci aperieuelam templi portam ; itlJlll ad upurie:l-lum D~cimo. Tahernaculum. tam D. Parochus, quam Collegiu.m suas habebunt, ut 1'81'8 utraque, dum necessitas postulavei'it, in promptu iisdem uti fJoBsit. 8aeristiae tamen quaelibet pars nonnisi usibus suis applÍcitae unam clavim habebit ad manus, non vero alterillR. ln celcbranelo Testo S. FUl1datol'is nostri .Josephi Cala8anctii, UlHlecimo. !tcm in solellnilate Dedieationis, ct Patl'o('inii Templi nullum nouis ulla ex parte ponatur impeelimentum, (luominus haec Festa 1'1'0 morc Institnti celebraro possimns hora 9-a. Si quae praetm'e a solennitates nobis nsitatae, aut sacra cautata, uti Hunt: Invocatil> Divini Spjritus prineipio Scholastical'lul1 Praeleetiol1l1m, vel in fine eal'ullldem eum Ambrosiano 11)'mno Gratiarum Aetil> abso\vi solita, vel si quae alia, sive fundata, sive elem~,ndata, vel quaecunfjue deinceps emergolltia absolvenda erunt, nnllo pado impecliaJlJur. Unum sacrum }l1'0 studiosa Iuventute tam diobllS fostis, ct Dnodecimo. Dominicis, quam ([iebus Scholasticis certu, ac determinata hora celcbrabimns. Relifjuiol'um saCl'Ol'lUll polohra!,ioJlC>H1 a(l nnllnR horas assignatam Nostri Patrf'S hahf'uulIt.
Ezen eontmctus él'telméLen a phuisták, lllig a szükség kivánja, átengedik templomjllkat II pléLániának bizonyos feltételek mellett) jelesE.n II templom, harangok, ol'gona és kripta továbbra is a rend tlllajdon:'tt képezik, a mint a királyi elhatározás is a rendhez tartozónak vallja; a harangozás Ás kriptából befolyó jövedelem jövőben is a társhúzat illeti. A templomot a hasznú]a1 fpjébcn a plúbános köteles kivülről és belülről tataroztatni, meszeltetni és tisztittatni; hasonló módon, ha aharangok eltörnének, az orgona elromlana a prépostság jövedelméböl fognak- kijavittatni vagy pedig ujak beszereztetni. .\ kinUyi ['cndelet szel'Ínt II kis prépostság fedezi az 'összes folyó kiadásokat ll. m, beszerzi közüs használatra a gyertyákat, tömjént, bo~,t, olajat és ostyálmt. A kántor és egyházfi a piaristákat is köteles kiszolgálni, fizetés öket azonban a plébánostól kapják, A szentedények, kelyhek, feszületek, monstl'ancziák, melyeket eddig a piaristák használtak, jövőben is tulajdonnkat képezik. A plébános lljakat fog beszerezni. . Az összekocczanások elkerülése végett még egy másik sekrestye épitemlő ; a. templom és tabernaculnmhoz mindkét félnek le~z egy-egy kulesa. V égre II piaristák kikötik maguknak, hogy kal. szt. József, a templom dedit:utiója és védőszentjének ünnepén, v\llamint az
44
iskolai évet megnyitó és bezáró napon tartandó szent-misét 9 órakor mondhassák. A tanuló ifjuság bizonyos meghatározott órában hallgat szent-misét; egyébiránt a piarista áldozópapok bármely órában végezhetik ájtatosságuk at.
Az 1811. évi nagy tüzvész. A plébánia átadása és devalvatio folytán elszegényedett társházunk nehéz megpróbáltatásoknak volt kitéve 1811-ben, mert ezen évben borzasztó tüzvészek pusztitottak Debreczenben. Legiszonyubb volt az, mely április hó 3-án egész erővel tört ki és Szent-Anna-, Varga-, Miklós- és Váradi-utczákat romhal-, mazzá tette. Ekkor égett le templomunk, tátsházunk, iskolánk, a tápnevelde, magtár, istálló, cselédlakás, mosóház a sok házi szerrel együtt, szóval mindenünk martalékul esett a garázdálkodó elemnek. Álljon itt Gabrich István, piarista tanárnak ezen tü:l.esetl'ől irt latin versecskéje : Aprilis mensis lux tertia, tristis, acel'ba, Urb s Debreczina, tibi tum lacrimosa fuit, Ad Czegléd dictam portam proruperat ig'nis Hora bis sexta lucis, ldt'm constiterat postquHm pal's tertia clarae In eineres urbis denique versa fuit, 8pecto per plure"l nostras hinc inde fencstl'us: Cunctaque, quae video, paene caminus erat. Annae conflagrat templum, uomus'lue PiorulJ1 Patrum, haec principio corripit ig'nis abhinc Conllagrare schola<:', tum Cllncta uomestica n08h'a Ardere incipiunt tecta, Aedes DistrictllS Tabulae consumta, eaminos Tantum commoustrat: Varga platea jacet, Frauciseanorum templumque, domusquo, platoa Miklós, tmus fossam jlauperis ipsa dom us, Et templulll J1ammis haec eonsepulta jaeebant Omnia, quinque horis facta 1'uore cinis, Tür dCllOS homincs, ut ooto sustulit iguis : (~uis peeude;; 01ill1cS eonnumel'arc queat?
Azok közül, kik a tüzkárosultak könnyeit adományaikkal letörölni igyekeztek, legelsők közé tartozott Miklósy Ferencz,
45
nagyváradi püspök. Ez 5 ezer frtot és 2 száz köböl gabonát küldött a városi magistratusnak a szegények közti kiosztás végett; ezen összegből 3 ezer ft reformátusoknak kétezer pedig a katholikusoknak jutott, a gabonát megfelezték. . A nagylelkü püspök tár:;házunknak is küldött kétezel' fl'tot és HO köböl gabonát, a nagyváradi kanonokok szintén nem feledkeztek meg rólunk; sokat segitett rajtunk pénz7.el és élcimi szerekkel Molnár József, kis-prépost és helybeli plébános is. Miután templomunk teteje és ablakai megégtek, a boltozat pedig bedőléssel fenyegetőzött, a plébános egy da.rabig a kath. temetőben levő kópolnában, azután pedig a nemzeti iskolának cgyik, e czélra berendezett termében végezte az istenitiszteletet. . Óriási munka nehezedett Preszbnrger Ferencz házfőnök vállaira, kinek jelentését alig kapta meg Bolla Márton, rendfőnök, máris május hó 24-én személyesen jött le, hogy meggyöződést szerezzen a pusztulás nagyságáról és ahoz képest gondoskodjék és intézkedjék a legszükségesebb teendőkről. Innen hazatérve, azonnal a helytartótanácshoz fordult a szükséges segedelemért. A helytartótanács intézkedéRe az volt, hogy a rend állitsa helyre a házat, ft város pedig a templomot és iskolát. A városnak annyira igénybe vett áldozatkészsége az elöbbenit teljesítette ugyan, de az utóbbit nem eszközölhette: azonban a gymnasíum igazgatójának sürgetésél'e a hely tartótanács 6086 frtot utalványozott még ugyanazon évben az iskola épületeinek helyreállitására, megbizván az igazgatót, hogy a szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg. Preszburger Ferencz házfőnök a kemény tél daczára késedelem nélkül elment Tokajba, hogy meg8ürgesse a szükséges faanyag elszállitását; tekintve azonban -a zord időjárást csak márczius havára volt a szállítás eszközölhető, a midőn is Szabolcs- és Bihar-vármegyék átérezve ft szerencsétlen helyzetet, minden fuvarbér nélkül tették szives ajánlatukat, sőt az uj házfőnök Hegyi .JÓzsef kérelmére e két megye még a hozzátartozó melléképületekre való gerendákat is utalványozta. A két főépület a templom é~ tál'sház tetőzete elkészülvén, fi gymnasium épületének fedelél'e faanyag nom maradt, s ez okból egyideig a tanulók társházunkba jártak az előadásokat hallgatni, mig Bacher Márton kir. tanácsost ujolag kérte' a házfő nök a segélyért, s ez azonnal ingyen szállittatott épületfát s cserépmennyiséget Nánásig, innen pedig a hajduvárosok
46
áldozatkészségéből
ingyen szállittattak a helyszinére. De még ekkor sem tellett ki elégséges anyag az épitéshez, s hogy segitve legyen a hiányon, s ne kelljen a könyörületes hatósá..; got tovább is még zaklatni, istállónk tetejét bontották le s a gymnasium fedelére használták fol. Az iskolai épül ot helyreállitása csak 1812. évi április 21-én fejeztetett be és a helytartótanács rendeletéből II tanitás ugyanekkor a jelentkező ifjusággal megkezdetett. A helyreállitási munkálatok oly gyorsan haladtak előre, hogy a többi épületek is még az 1812. évi tél bekövetkezte előtt fedél alá kerütek. Mily borzasztó pusztulást vitt véghez ezen tlízvész, megtudjuk, ha végig lapozzuk az akkori számadásokat ; ezek szerint a rostaurálási kiadások 1811. évi április hótól kezdve 1812. évi szeptember hóig 2H018 frt és 26 Jura rugtak. Ezen kiadások fedezésére egyedül rendünk adott ft központi pénztárból két év lefolyása alatt 26760 f1'tot; azonkivül nem hiányoztak egyes nagylelkü adakozók sem, igy például a kerületi tábla 500 frtot, Simonffy Sámuel tanácsos 100 fl'tot, Kállay szabolcsi alispán 200 frtot, Reviczky Mihály 100 frtot, Reviczk.y'László 100 ft'tot, Miklósy nagyváradi püspök 2000 frtot, Rehaller nagyváradi kanonok 100 frtot, Hohenzollel'll 11flfrzpg 100 frtot. Tokody nagyváradi kanonok 100 fltot, Miklósy nagyváradi püspök ujból 1000 1'rtot, C~íÍky geM', eszto/'gomi lmnonok 500 frtot adományozott. A kisebbszerü restanrálási munkálatok az 1813. évben folytattattak, julius és augusztus hónapokban templomunk külső falai hozattak rendbe, az oldaloltá/'ok fülkéi pedig ujból bevakoltattak és bemeszeltettek a városi magisztratus nagylelküségéből. A házfőnök ugyanazon évben hefestette fl. sz6széket Molnár .JÓzsef, deb/'eczcni prépost-plébános költségén, fl. kórusra vezető lépcsőt pedig, mely II tíízvész alkalmúval tönk/'ement, a városi magistratns csináltatta meg. A gymn. épületre a bádogkel'eszt okt. 13 -án a 33 fontos harang pedig ugyanazon hó 21-én tétetett fel az iskolai toronyba. A házfőnök az 18t-!. évben négy harangot hozatott Nagy:Váradról, melyeket Horner Henrik öntött, s miután helybeli mestel'emb8rek az állványok at elkészitették, márczius 3-án a toronyba felhnzattak. A legnagyohbik 818, a második 552, a harmadik 2/)!, It negyedik 130 fontos yolt. Ezen harangok
47 nagyobbrészt a tíízvész alkalmával leolvadt harango k anyagából öntettek a romok alól összegyüjtött anyag 1397 fontot nyomott, a töbhi 348 fontot a harangöntő adta hozzá. E::;en négy harang ós a gymnasiumi csöngettyüért fizetett a házfő nök 1382 frtot. Az összeghez járultak Schmidt Péter kereskedő, ki vég!'endeletileg 500 frtot hagyományozott, Molná!' József, pt'épost-plébános 900 fI,tot adományozott, 300 frt közadakozásból folyt be a Szt.-György napi vásárkor. A legnagyobb harang Szent-Anna, II második Szent-József, ft harmadik Péter apostol, a negyedik nep. Szent-János llcvé!'e van felszentelve, mindegyiken az illető szentnek képe látható.
A piaristák és j)arochia birtokviszonyainak rendezése. Még ki sem !leverte túrsházunk a tííwész okozta károkat, még fel scm lélekzett a házfőnök fl fáradságteljes restamálási munkálatok ból, múris ujabb és nehóz küzdelmek merültek fel a pial'Ísták és parochia birtokviszonyainak rendezése kö!'ül. Xem volt elég, hogy társházunk a plébániai stoláris jövedelmek elvesztésével nagyon is mcgkárosult, hanem kerülő ntakon még szerzeményi vagyonunkban is megröviditeni szándékoztak. Az uj plébános, ki legfelsőbb rendelet szerint ezután mindig egy na.gyváradi kanonoki stallum és a Szt.-Lászlóról nevezett fUl'tai kis-prépostság dús jövedelmeit élvezi, rendezni aklHvún II parochittlis benefieiumokat, folyamodott a városi magistratushoz, hogy a megállapított deputatumon kivül a piaristák- földjeiből még 12 köblös föld hasittassék ki a plébánia számára. A tanács ezen kérésre l817-ben deez. l-én 7204. sz. a. kdt határozatában a piarista földeket postfnndnalisoknflk - extravillanIlS - nevezi, s miután a piarista parochusoknak Hem adott ft város a 'nyolcz beltelek után járó külső földen kivül más földet, következteti, hogy a gazdagon javadalmazott uj plébtínusnak sem kiitflles adni. Ime az érdekes levél szóról szóra: A fojó esztendőben Junius 13-lUl költ betses levelére a Fő Tisztelend6 Urnak, mellyben a Méltóságos Tinniai Püspök és Nagyváradi Püspökség Vicariussa Gróf Csáky László LJ r ő ~ agys{tga ezen ide viszsza rekesztett eredeti
48
Levelének közlése mellett a Parochiale Beneficiumokat, mellyeket 1784-ben az akkori Magistratus a Tisztelendő Piarista Uraknak, mint az Ecclesia akkori Administratorainak segedeimül ajánlott, és amellyeket 1792-ben a Magistratus és Communitás hizonyos praecautiók mellett ugyan tsak az emlitett Piarista Urak számára kiadattni rend81t, úgymint 12 öl tiizi fát, 12 szekér szénát és 24 Pozsonyi mérő kétszeres !'lletet a FG Tisztelendő Plébánus Ur, mint a Tisztelendő Páter Pial'isták Urak himtalbéli Successora részére ugy szintén a Kántor és Egyházfi részére is a két szekél' szénát, hat öl fát és hat köböl kétszeres életet a fojó esztendőbéli November első napjátúl kezdvén kiadattyuk, a mint azon kitett Natlll'álékat a Rallarialis statusba is valósággftl beiktattuk. " "A mi pedig a szántó földet illeti, ft város P. P. pja/'ista Uraknak a ház után való földön kivül egyéhh földet se nem igért, se nem adott, de külömben is Fő Tisztelendő Ur administratiója alatt lévő Parochia a;l, Ő felsége kegyelmességébül nevezetes jövedelemmel lévén uotAlva, arra sem fl, Fő Tisztelendő Urnak sem hivatalbéli sucr,essoruinak szüksége nem lesz. Egyszersmind ezennel azt is kinyillatkoztatjuk, hogya Tisí\telendő P. P. lll'akhoz is valamint eddig, ugy ezután is a környülállásokhoí\ képest szivességgel és segedelemmel lenni meg nem szününk, kik egyébiránt különös Tisztelettel mamdtnnk a Fő Tisztelendő Prépost és Plébános Urnak igaz köteles sí\olgái. Szabad királyi Debreczen V árossa fő Biníja, Polgár ~Iestere és Tanátsa. Debreczenben Deczember első napján 1817-ben." Az ügy azonban nem maradt ebben n, stadillmbnll, mert gróf Csáky László, tinnini püspök, nagyváradi nagyprépost és püspöki helynök a magy. kir. helytartótanács rendeletére 1818. évi május hó 23-án kelt levelében egész határozottsággal sürgette a városi magistratusnál, hogy azt a 12 köblös földet, melyeket a piaristák Temlényi Rémig házfőnök által 1782-ben készitett hivatalos fassio szerint mint parochllsok birtak és még jelenleg is jogtalnnul lefoglalva tartanak, vegyék el tőlük, miután aplébania administratiója alól már fel vannak mentve. A püspöki hfllynök lllég ugyanazon évben azt is sürgette, hogya Rozgonyi·ház, melyet a város az uj plébánosnak lakóhelyül engedett át, szük és kicsi levén bővittessék meg a mellette fekvő piarista bérhází\al cserében azon fllndusért, melyet .a város királyi rendeletre 1716-ban a mostani templom nyu-
49
goti oldalán eredetileg plébániaháznak átadott s melyet a piaristák kőfallal bekcritve szintén lefoglalva tartanak, végre a magy. kir. helytnrtótanács rendeletére egy veg-yes deput\1tio kiküldését kérelmezi. A depntatio 1819·b811 május 5-én (;Sakngyrlll összeült a plébaníaházban. Tagjai voltak: l\Iolnár Jó7,spf, kis-prépost, debreczeni plébú!los, Németh .JÓzsef, nagyv(mLdi kanonok, Hevic7,ky Gábor, polgúl'mnstor, Tikos Istvúll, \'Úl'osi tanáesos, \'égre a piarista házfönök. A házfőnök mindjárt a gyülés elején kijelenté, hogy érdemleges tárgyalásba nem hocsátkozhatik, mert neki a l'endfőnöktől felhatalmazása és utasiUlsai nincsenek. A földekre vonatkozólag azonban már most is mondhatja, hogy ar,ok elvétele minden méltúnyosság és jog ellen volna, miután füldjeinket kezdettől fogva mint postfnnclualisoknt, s nem mint pal'()('hialisokat birtuk ; sőt inkább lelkiismeretben köteles vollla a város nekünk a nyol ez beltelek utún még júró föld('ket kihasitani és útadni. MidJín pedig elTe Temlényi Hnrnig piarista plébános hivatalos fai'>siójú,m hivatküztak, a házfő nök rögtön kész volt ~l válaszszal. Igaz ugyan ~ ugymond ~ hogy Temlényi Hemig piarista plébános 17R2-bell tartott kanonilGlÍ vizitatio alkalmával az ondódi földeket a plébániáho7, tal'tozóknak vallotta hivatalos fassiójában, ezt azonban valószillüleg azon okból tette, mivel Ir. tTózs0f' idejéhell a szerzetesek hirtokai veszélyeztetve voltak, dc múr 1788-ban tekintve, hogy 1 II nyolcz beltelek utún nem 12, hanem 17 / 2 nyilas külső föl(lbil'tok jÚl't volna, mint postfundllalis és nem parochialis fültlnok kérték kiegészitését, megjegyezvén, hogy a mennyiben az omlódi földek már mind mús polgárok közt kiosztattak volna, nl, ugynevezett Béres földekből vagy "Nzepesi Kaszálón" , a hlll máI' ezdőtt kasz~'tlót birtunk, kt'tl'pótoltassannk. Végl'e meg'szi vle}(~soül a depulationak fölemlité ltúzf(íneík, hogy az olt(/(Jd i 1~ nyilai'> birtok a helyes szúmitás szerint tulajdonképen esak H nyilast vagyis 72000 négyszögölet teszen, milltán pedig a m\lnieipalis törvóny szerint 4224 nógyszög ülnyi heltelek Htún, a mennyit a miénk az nJzkori felmé[,(~s szerint kiteszem, 15H400 llég~'szögöl küls{) telek, tehát 17 tjz nyilas felol meg, esnék még!) tjz nyilas húzunkl'a; kérelmezi inkábh CZPI1 birtok kiad atásút. "\ df~plltati() mTC nem ]('VÖll elk('sziilve, az ('ls{) tár'gyalás el'pllrn('nytelcnii I el m
szeptember hó 29-ón ér'kezett meg Bolla Múl'ion rendfőnöktől. Alig értesültek erről a deputatusok, már október hónapban ismét értekeztek aházfőnökkel bél'házunk átengedése fölött. A házfőnök kijelenté, hogyabérhúz és II llOzzútaI'tozó kertért 5000 frtot kél' ~onventi()s pénzben, lL deputatllsok elrémültek ezen magas összegtől, s inkább a Hozgonyi-húznak emoletre huzá~út inditvúnyozták, mintsem az alkllba bocsútlwzzanak. Miután azonban Szent-Iványi József, ezen ügyben kirendelt kiníJyi biztos a piarista bérhúz megvétele mellett nyilatkozott, a városi magistratus, melyet Nagy-Vúradl'ól erősen sürgettek az ügy mielőbbi lebonyolítása végett, a következő hosszu felterjesztést intézte a biztoshoz : Tekintetes Assessor és Kinílyi Oommissarius Ur! A közelebb mult September 28-kán a felől tettünk Tudósitást a Tekintetes Kil'l'tlyi Commissarins Urnak, hogy a mostani interimalis Paroc;}üa bővitése végett proiectumba tett s a T. P. Piarista Urak birtokában levő kis Ház épülettyének, és Telekj6nek által engedése, ugy szintén a kél'désben levő 12 köblös földnek vissza Cl'esztése eránt probálandó alkudozás, és egyezés végett kirendelt Deputútusaink hivatalosan jelelltették oliíttünk, hogy kikülclettotések czéljúnak elól'ósól'e nózve még aldwl'semmi lópést nem tehettek, mert n T. P. He(·tor Ul' sem egyikl'ü, sem másikra nózve móg addóg meg hatalrnazva nem volt. A követke;~ett Ot:tóbcr Hónap 7-ik Napj:ín értésére adván a T. P. Rodor UI' fellyebbemlitett f)eputatusainknak, hogy már a pleni poten tiltja a I"ő Tisztelendő Pl'ovindalis Urtól megél'kezet1, f)cpntútllsnink a;r,ol1nnl bementek hozzá, és ki küldeUetósek (·;r,\·'ljúl eW advlín, ülsfíb(\nis a kúnlósben lóv{í Kis Húr, ópülldtyönek :ím erúnt ól'tekeztek, melyl'ü midölI lt 'l'is/;clö l'. Hl~{'tOl' UI' a Fő Tis;r,([ő Pl'Óvineialis Urtól vett utasitús SZ(~I'ónt ugy nyilatkoztatta ki magát, hogy a;r,on kis IH;r"lt, rl\~lekjl'vel, ös kis kCl'tyévd együtt kósz a T. P. Pial'ista lJ mk 1'(~szól'{jL ;')000 Conventios fI'tél't oly mó<1d:tl ~Ut:11 enged.ni, hogy a;r, ltl'l'át Ile fizesse meg a vúros, hanem nmk eon1mdust a<1gyon rolla, {~s 6 pOL' (~entllm intel'('st fizusi'lcn töLl(~, nwn kivlil jövendübe a Vál'Os provide:'tlja kel'itósse], a mi Deputntnsaillk llzt az ellenvetést tették, hogy füls{íbh renddelek szeréntis Pürochiúnak való fnllClust a T. P. Pial'isÜl Untk a magok Telekjéből tartoznának adni, követkozóskóppel1 a kérdésbe le\rő Kis Ház Telekjéért a Város semmisem tartozik fizetni, mivel ez allnak helyébe csak tsel'e formán jönne; maga
51 p(~dig az épület a meUy külünbenis a régiség miatt elsorvadt akijelentett summánük tizedrészét sem érné; kérték azért a T. P. Rector urat, hogyaczélhoz lehető kérdésre nézve egyenesebb nyilatkozást tenne. De T. Rector ur azt declarálta, hogya Teleknek csere formában leendő által engedéséröl még csak szó sem lehet, mert a Templom mellett N ap nyugott felöl lévö üress hellyet a Collégium magának nem is tartya; s mivel azon üress heny minden ]ul,szon nélkül ott áll azért a Collégium ama hasznos Telekjét cserébe nem adhattya; nemis adgya, hanem szükséges, hogy a kérdésbe lévö kis Telekjével együtt vev{5dgyön alkuba, egyszersmind jelentette, hogy a kimondott árrából még valamit kész lészen elengedni, a 12 köblös föld eránt pedig azt deelárálta, hogy ez eránt semmi utasitása nincsen. Erröl a kirendelt Deputatio október 9-én hivatalos jelentést tevén, nékünk pedig az ohajtott ezéinak elérésére szivünkön feküdvén a Parochia állapottyára tartozó actak szerént a Túrgy idöröl idöre lett follyamottyának leirása, és ahoz képen tett TÖl'vénycs megjegyzések mellett, az emlitett Deputatiot uj ra kiküldöttük a végett, hogy capacitálván a T. P. Hedol' mat a felsöbb rendelések szerént a barátságos egyl~sséget ismét probálja meg, és igyekezzen arra vonni, hogy a mind a Templom mellett lévő üress helly, mind a Piarista Urak kérdésben lévő Telekje mérettessen fül, a kis Húz épülettye betsülüdgyön meg, és a Deputatio ezen munkálkodúsról Protocollumot készitvén, azt a T. P. Rector urral is, mint Plenipotentiariussal subseribáltassa. }IJzen utasitús mellett tehát a többször emlitett Deputatio ismét ki menvén, ámbár mind azokat az inditó okokat, mellyek a Pl'Otoeolli Extractns formába elibe adott ntasitásban felhozodtak a Tiszt. P. Hector ur előtt szóval elöadta, és azoknál fogva a uarútsúgos egyesség meg készülését eszközöini kivánta, mindazáltal ez uttal is a kiküldettetésének czélját el nem érhette; mert a '1'. P. Hector Ur valamint oetober 7-kén, ugy most is azt declánllta, hogy aB~ő. T. Provineialis U rtóI vett Instructiótól el nem állhat, és scm a Teleknek csere formába leendő által engedésébe sem a szúntó föld vissza eresztésébe nem botsátkozhatik, hanem mind olminkat. mind gondolkozásnnk módgyát legels ö postúll megirja a Tisztelt Provincialis urnak. Egyéberánt pedig sem a Telek felmérését, som a Ház épülottyének megbetsültetését meg nem engedte, sem pedig a Depntatio Protocollurnát nem subscribálta, a a mint ezek a lJeputatio által irásba beadott s hiteles párba ido rekesztett hivatalos jelentésből és azt megelő zött Protocolli J1Jxtractusból bővebben megtettszenek.
4*
1í2
Ezen m08t llllmüott Protocolli cxtradu8t, mellyben a Város rós;r,ól'ől előforduló Wrvóllyes ertíss{~gek elő adódnak méltó figyelemre vévón H Tekinteto8 Kirúlyi COl11missul'ins lJ 1', méltóztassoll magából a dolog follyamottyából is meggyőződni a felől, hogy mi a Paroehiára nézve érke· zett felsőbb Rendelésekbez képest, II fentemlitott kis ház épülettyéllek paralltsolt megvótell~ és a Piarista Urak birtokúban leytí 12 köblüs fiildllnk a fi) 'I'is7.clő plóbúnos lll' részére való által adúsa ednt kivúntató alkndozúsoknak s egyességnek végre lwjtú8út num hogy huzni, halasztani kivúntuk voln
terheltetése és kúra ngyan t:-;ak az ő F('lségc K. akaratyáhuz képest l'lh:'lI'it{)(lltnsSOll: g'()Jululóm vóvón különösen azt is, hogyamellnyiben múl' oddig a Hozgotlyi húznak millt illtUl'itllalitel' assigll:'llt \',u'IH·hiali5 lakú helynek megépiU'sn került, a 1ll1'IUlyi m('g aIIlInk prllie(~tumlm U~vt) told,'tsl'u'lt nóz"t', a kl',,
54
maga a Méltóságos Goneralis vicariatus a fellyebb emlitett, s in forma Extradus párba ide kaptsolt proiectumában s l'espectivo Relatiójúban mcgesméri; sőt régi P. Piarista Temlényi Remigins ut' vallúsa által himnyittja azt, hogy a T. P. Piárista Uraknak (mint a kik különben is eleitől fogva ugy jöttek ezen vÚl'Osba mint H. Oatholica Parochia administratorai) egyedül Hgy adoüott 12 köblös föld segedelmül a Város l'észól'őlmint Pal'oehia administratoroknak, és hogy azon 12 köblös föld most is lJirtokokhan vagyon. és hogy elvétetödvén múr töllök a Paroehia administratiója azon föld a szerzetet múr semmi kóppen Dem illeti. A Generalis Vicarinsnak ezen prllieetmnát a Nagy Méltóságu ~fagyar királyi Helytartó Tamlcs is méltóztatott helybe hagyni; midőn azon pl'oieetum s Helatio leküldóse mellett azt rendelte, hogya Sílel'ónt aíl emlitett föld dolga is, a földek követtyei által banlUságosan intóíI{)dgyön el. Minthogy tehát a Tisztelendő PiaL'Ísta Umk a ~'elsőbb rendeléseknek ebben a l'éSílbOIl sem engednek; II Város pedig ugyanazon egy titulus alatt kót féle földet nem adhat, de szerzett is a TÖl'vónyek l'emleló'se 6s a maga eonstitutioja ellen nem bil'hattya, anllak okáért erre nézve is kivánván mi a Felsőség Hendellése el'ánt II fellyeblJ 'kitett Törvényes cautela mellett engedelmeskedni, azon 12 köblös földet a Fő Tisztelendő Plóbános lll' részére pro resignato declaráljuk. Eiek szel'ént Nagy Tisztelettel kérjük a Tekintetes Királyi Oommissarius Urat, méItóztasson a fellyebb elő adott declarationkat elfog,ldni, és annak uttyún maga részéről is elő mozditani: kik egyéberánt különös Tisztelettel maradunk A Tekintetes Királyi Oommissal'ius Urnak Dcbrcezenben November 22-én 1HHl. u1:tza,tos szolgái Sznl)(ld Királyi Debreczen
Vcír08Ct Fő BircíJct, Polgár JJc8ferc, é8 Tnucitl8cL A magistratusnak ezcn tCljedclmes fclterjcszté:,;e egy tí:iCppet sem túntoritotta cl ft kir, biztost kimondott hatál'Ozatától, hanem inkább a piaristák áll;'lspontjára helyeílkedve ujból sürgettc a magistmtusnúl, hogy okvctlcnül vcgyék mcg ft piaristák bérháílút és bűvitsék meg ft j.llóbúniahúílat; végrc hossílas huzavona után létesült aíl alku, lIH'ly sr,cl'int il V{U'OS II piaristák bérháílúért 3B33 fl't és 20 ht fiílctett.
A Illi pedig a l:! köblös földet illeti, Nzeni-Ivúnyi József, kit', biztos hiteles okimtok alapján kimutatta, hogy azon földe' ket, melyeket a piaristák bil'llak, a mult sílázadban hosszas kÜíldelem és utúnjút'ús mellett az :'tltaluk sajltt pénzükön szerzett nyol~z beHelek: Hiún kapIúk, ezekből őket kiforgatni nem lehet, ~\rint plt~búllosok sohasem kaptak föltlekct, jóllehet a FOl'gáesfélc eommissio l7T4-ben a piarista pléMnos kél'vényérc ugy vélekedett, hogy l~ köblüs föld teljes lllóltúllyossággal adható a parodJi:ínak, dc esakis Yélekorlct1, ml'I't nem adta meg, A piaristák akkor móg a Zell)lllÓt'j pusztának haszonólvezői lévén s eíláltal el(;g jólótllek öl'Vewhéll, a plt'Mnia szíÍmára a földeket többé nem siit'gei1ók. Egyóhin'lllt maga a magistratus is clismet'Í a pimis1úknak 1.lllajtlonjogút fiildjnikt'e n('zve, midőn ugyanis Temlényi Hell1ig lTHH-batl a llynll'z belteleknek megfelelő külső fölllekei kót,t, a lIlagistm1us a kót'vóny Itútút'a ezt irta:
"fHz 111ún \';tlt'! fiild vagyoli assigllúlva a Tisztelendő p, P, Pial'isiúkllak tizl'Ilkó1 nyilas, a Whhi húz 11llÍn való földek mind kivagynak osztva, ('s igy II inI SI'1I honllan adni. Dehreezini ex scssione ,)-H :\Ial'ti i 17HH;" vógl'P a II l
-Pl'{'poSt és debreezeni plébúnosllO'z illÜ"zuH lev('\C'ben IIjbúl egósz lmtál'ozottsággal kijelentette, hogy a v~íl'OS a piaI'Ís1úknak, mint pal'Oclmsoknak sohasem ight ós nemis adott fühh'ket. A káptalaIIi ('()llllllissio pedig ft luízt'őnük :íllúspoutjám helyezhllett ('S kimOlHlta: .,A
56
és ugyanaz, mely jelenleg is a mi földünk kel egyiitt van bÓJ'be adva. E%zel véget (~l·t Uebrcl;zenhen 87 óvi aJapveW ós nehóz mnnka ntún a mi lelkip,ísztol'korl,íslmk; ha végig lapozolll az annalosoket mindcn öndiesekv('s és di<'sórct nélkül mondhatom, hogy elődeink nem yoltak hiitlcn s úfúI'jai az Vl'l1ak, :ítvettek három kath. ](·lket l'S viSS%nalltak kilenl:zszúznúl többet, nem folytattak erőszakos pl'U%ülitüsko(],'\st, llftl1üln kel'es%tényi türelemmel és szel'ctuttel 1eljC5i1Ut1{·k il lelkészi teendőket épllgy, mint az iskolaiakat ; iivék kétsógtelnn az érdem a kath. egyház ujjászületése körül cl vúro::;ban. A plébúnia elvétell) ntún társhúznnk 1.ovúbhi történetóllClk közlését külön l'olytatni fiilöslegesllClk tartom, mert nem fOI'(lllltak e\ö oly fontos,lbb csemények, melyek a llyilvünossúg ('Jött mogjegyz('sj"o mólt(lk vagy 1("lly<,g<,S vú!íozúst idéztek volna el<'í, A ház tagjait üzóta llyng,dnlltwH Ó~ 1ónylegus swlgúLttlmll
A gymnasium története. a)
Az iskola megnyitása 1721. évben.
A pÍttl'isták ()gyedüli hivatúsa a rcújuk bizott i(jllSitg ntlllPvel('sc ('S oktnUsa. ezen magasztos eszmt'l;:et hirdette Kalmmnii sz(\111 .Józsd nlapi1ójnk, lIem is IPllet l;: ('pzelni piarista l! <Í:;mt, mely iskolúntl kap('solntban nem volnn. Bakó ,János, tÚl'shúzullk: alapitújn, nem mint lelkészekl't, lwnem mint tnnfóJ'naknt hozott be bpllnlinkct p vúrosba azon (~zélból, hogy az ifjllsÚgot az elemi iSlllcretddJell l'észesitsük ; az elemi oktatús yolt It pial'Ístúkllak p,rclkti hivaüísa, dc az idők folyaIllltIl és kép\',etisógöknól fogva a fclsííbb Ütnitús teljesitésére ís vállalkoztak, nem nyugodtak meg ,l kezdetnél, hanem föléul'edt bennök az ün(~I·\',et ós vágy növendékeiket, kiket szelid és szeretetteljes bánásmódjukkal magukhoz csábítottak és megszerettek, a felsőbb tanulmányokban is ve\',etlli. A kqzönség maga sem Íllte be, hogy rt pinristúk (;sak az nJapi511lel'dek közlésével foglalkozzanak, hanem elvárta tőlük, mint a kikben teljesell meghizott, hogy gyul'lllekeiket fokozatosan fölebh és fölcbb veze5sék. üebreclzenhen is hasonlóképen történt, iskolájoknt las5an-Iassan teljes gymnasinmmú egészítették ki. A kiegészítés ópoly nehezell ment, mint az iskola, mngnyitása, Nzlopnyay I~ll)k pedig mÚI' égett n vágytól, hogy kis kedves deák~el'eget maga körül lt'Lthasson, mert szent életü alapitónk sz;cllernéWI úthatutt piarista ('sak az iskolúban, tanitványai között (~I'zi júl magút. Nzlopnyay múr az; 17:!O ~:! 1. tallévhen erősen sÜl'gett(~ a tanitús megkezdését, de késleltette azt. az épül(!t hiúnya, nem volt alkalmas helyiség, mely u\', ifjuságot befugadja. Bakó ,Júnos és (~sáky rIDre kalocsai bibol'OS I~l'sflk jÓtlkarú biztatúsa {lS hőkezüsúge ell Lúritoüa Elek atyü aggodalmait, a mellllyiben gondoskodúsllkat ezen ügyben megigél'ték. /;'Ls-el'köl~siís
58 ~linthogy
pedig IstVtUl ,tty,t többnyil'e Xi1gy-YÚl'udun tartózkodott, tanitóúl a rend alkormányzója Hnhípy Konstantint küldötte Debreczenbe, a hova már 1720-ban október hó 21-én megérkezett, de a tanitást csak 1721. évi januárban kezdhettc meg azon kis alacsony nádfedehi. zugépületben, moly n Szent-Anna-utcza és Varga-utcza szögletén állott. Az iskola ünnepélyesen január hó 21-én nyittatott meg és ugyanazon hónap végén már 22 tanuló részesült oktatásban, Az első iskolai órarend a kövctkeí\ő volt: Reggel.
Mindszent napjától márczills hó l-ig elfiő csöngetés :l, ~ 7 órakor, második 1/48-kor. - Istentiszteletre esöngcttck először 1/ 2 tizkor, másodszor 3/ 4 tizkor. Márczins hó l-től a tanév végéig első ('söngctés 1/ ~ hétkor, második hétkOl'. - Istcntifizteletl'c első csöngetés 1/1 tizkor, második féltizkor. Ha pedig délután szünet volt minden szentek napjától márczius hó l-ig első esöngetés~) ómkor, második 1/ 1 tízkor, volt; márczius hó l-től az iskolai év végéig első csöngetés 9-kor, második 9-kol'.
sr"
Délután.
A délutáni tanitási órákra az egész iskolai éven át először csöngettek l órakor, másodszor 1/~ kettőkor, az arithmetistúk részére kettőkor. Szombat vagy valamely ünnep előtti napon alítániára első esöngetés 1/4 4-kor, músodik félkor, ha pedig ezen napokon ünnepélyes vespera tal'tatoLt, első csöngetés fél háromkor, második 3/ J háromkor, beharangozás a templomba háromkor volt. Első
tnnitványaink névszerint ezek voltak: Principisták : Szőke
Imre Horváth Fel'cIH;z Barany (tYÜl'gy Bl'llszik Ferenez Fridmánszky György
59
K eeskeméthy J ózscf (convertita) Visnyoszky József Hatal'1 József Molitoris Mátyús (eonvcrtita) Friclrieh "Mátyás. Parvisták :
Szalay ~~liás Knap György Nemes János Acs Pál. Minimisták :
L ugosy György Szabó János KCl'cstúry János P,ík .János (egy név olvashatlan). Legentes:
Barany György ~lihály Lajos ~riMlyka István. Ezen kimutatás szerint a tanulóifjuság az első évben négy esoportra volt fölosztva, az 1721-22. tanévben a csoportok száma múr o-re szaporodott, megnyittatván egy uj es op ort - Urammatistae -, a tanulók szúma pedig 50-re növekedett, kik között többen nemes esalúd ivadékai voltak. Még a távol Lengyelországból is többen, de különösen a katonák gyermekei sereglettek ide, a kik a későb b felállított tápneveldében teljes ellátásban részesültek. b)
A Koháryalapitotta seminarium (nemesi convictus). ~Iint
a fenfebbickből kitetszik, szerény kÖl'ülmények között nyiltak meg e városban iskoláink, tannlóifjuság csekély számban volt, helyből katholikusok hiányában egyáltalában nem
60
jelentkeztek, reformátusok nem hHogatt:ík isk:obinkat, ('s:lk ft szomszéd községekben lak!Í katholikusok szolgáhatíúk a ('ontingcnst, dc ozp\.,nek is ung,\' l'észe SZOgl'tly lévén, sogitség nélkül nem folytathatták tanu]múlIY:liknt. 1\:e11011 tehát valami módon gondoskodni, moly ide('s:llj:l l'S lÚIH·zolja a vidM(i llÖYClldékeket, }] (·zéh·(t legalkalmHsahhak az intnt'llatllsok, molyek a s7.egény sorsúaknak 1('ll()Wv{~ l'S kÜllllyüVÚ teszik nz isk'llúlmj:ü:'tst. Az intemattIsIlk kiiliinbcn is, llag'ollClos felügyclet. {~s vozet('s alatt :'Illallak, ll:lg." pl{íll'yllycl hil'llnk: belútták ezt esakhamnl' fl 1'(,/'Ol'lllútIlSIJ!;:, ll\i(WIl isklll:íik Ill('II{~ llll'g lll
hibáikról. ~Iuga az lillam is a legujabb időbell bdút1:t az inlol'wttusoknak üdvös hatásút, midőn Blldapf'sten II FCl'ütl(·z-.Júzsef-i'éle nevelőintézetet létesitette ös Kassún Iljból felúllitotta II hajdani hires eonvictust, Szlopnyay g]ek igazgató is azon fáradozott, hogy gyrnnasimnunk mellett úllandó UpnevddN létEsithessen, mely azutúll az itJHságot II tanintézethez krISS(~, 1'~Il11(jk létesithet6se ('zéljúból Mügyarorszúg egyházi és vilúgi hatús,'tgai- (~s 1116Itús:ígaihoz f()l'(lult. Kérelme azonban mög ekko!' küllő sikul'l'u nem vezetett. \' oltak ugyan egyesek, k ik évi anyagi segélyt részint kös;/,pénzben, részint tn!'rnpsztIIlÓtl'y('kl1e!l igl'rtek és hizto:-;itottak, igya töhb('k között CI, nagyvümcli 1. sz. kúptaialI ; de :1% e"ZIrW megtestesüléso ('sak késühh kövt)tkl'zcU ht~, midőn
Sl kelt és gróf Illésluízy Istvánhoz intézett levelében, mely szósZPl'int igy IWllgzik: "Salutem ct sorvitim'um meorum commendationem I .\Iivelhogy naponkint közelgetek végső órámho7., igyekezv{)!l flZ Tisztd()j,es Pater Uehro('zenyi PiarÍstúknak, ottall Talluló J)eúkok sZc1múra 11'unclatiot tennem; arra nézvp kéI'tem vala Méltóságos Eötsém Uramat, hogy Istenben elnyugodott Méltósúgos Attya UI'ának eő Excellentciájá!lak költsön adott tiz ezer forint Capitalisomat mély toszÜtssék nékem Je tenni, hogy azt oda adhassam. Requirálván pedig UrólI' Uram engemet azon Capitalisnak még csztendr,ig kez(mél való hagyásárul igérvén, azt az 6 per 100 illtc)('est nékem le fogja tenni, az praespetzifikált Capitalis Sllrnmat (}róff U mm kezeinél hattam; ae elmémen tal'tván few r'a quae moriens facta fuisse voles, Emlitett Patel' I 'ial'isbik l) mi rnékm azon summa iránt való minden Ilt'mü jussomat mai napon transfel'l1ltrull, melyhez képest az spreificnlt Capitalis summanak intel'essét az Contmr1wmak mivóIta sZ(]I'ént ezentlll mAlytosztassék eő Kegyelmeknek let(Jnni, hiszf'm mina egy Grófi' Uramnak akár llókem, akúI' c{) Kegyelmeknek fizesse az megigért intel'est. ln !'eliquo TlInstl'issimam Dominationem Vestralll felieissime valere C'llpiens permaneo. Csábrágh 3, 8-bris 1723, Fraü'I' et sel'vns obligatissimus Comes Stephanus Koh:lrY," ,h (~szmo tr~há1 megval()snH, a (~onVi(·tlls ezen nagylelkü adomúJlynyal ('letbe 1('pott, most m{'g alkalmas helyiségről kellett gondoskodni, a hova elhelye~tessék; a túrsház vagy 11'mplom mellet1 p f'zélnak nH'gfelr\(í lakás nem volt, elődeink 1eltút a piae~(ll1 vettek k('t házat u. m. a nl.ry- és Bihal'y-félét, ido s~c['(·tték volna tenni az intézetet, (:sak hogy ezen terv kivitele pllen ismt't a városi magistratIls vetett több akadályt ('s pedig a~él't, mivol e~en házak a ref, kollegiumhoz nagyon küzf'l (~stt·k ÓS attól tartottak, hogy a kM különböző vallúsú intézet növendókei esetleg gyakrabban összeverekedhetnónek (~s a~ \lk~ai hotnínyoknak nnm h'nne vége, .\~ ügy /..!,Tóf Csáky Imre eanlinúlis elé is kPrült, a ld azut.'lll R~lopnyay Elekhez a küvetkező levelet int(;zte :
,.Kedves PateI' Rll[ltwiol' Uram!"' "KpgyeLrned mens(' pnwteI'ito il'Ott levelét vettem kerh(JsPll. fl Ileserius iI'ttnt nem régiben ÍI'tam Director
62
Baranyi Miklós Urnak. Az mi a Debreczeniekkel valo ratione consignationis aut potius admissionis Loei baimolódását illeti, nem régiben nálam lévén Mélytoságos Generalis Károlyi Ur Excellentiája s ezen dolog ü'ánt elől hozakodván, jelentett ollyast, hogy idevalo jövetelével Debreczenyi Város Birájával in ipsa Civitate szemben yolt, s magátul hozakodott volna elől Kegyelmetek kivánsága felül, s aszt mondotta légyen, hogy ott az hol Kegyelmetek azon Convictusnak fel állétását kivánnyák, bizonyos okokra nézve nem engedhetik meg, signanter, hogy Oskolájokhoz igen közel esnék; Kegyelmetek Rezidentiá· játúl pedig jóval is távul, s tartanak az If'fjak között Wl'ténhetl5 veszekedésektűl, hanem közelebb Kegyelmetekhez concurrálni kivánnak magok is, hogy elégséges és elegendő helyek lehessen. Intentiojok hoc in passu végben vételére és igy, ha szintén Personalis Audientiára deveniálna is ft dologh, tartok tőle, hogy nem várt Resolutioval Felséges Urunktul eshetnek vissza térések etc. Maradván Kegyelmednek Magyarbél 4. 8-bris 1726. Christusban Attya Canllis Csáky. Gróf Csáky levele döntött a vitás kérdés felett, a piaristák megváltoztatták szándékukat, hogy a Piaczon állítsák fel a seminariumot, hanem e helyett inkább a túrshúz tőszom szédságában megvettek e czélra egy külön házat, mely a mai gazdasági udvarban állott. Tanintézetünk ifjusága ezáltal jóval szaporodott, sok nemes család gyermekei szívesen keresték fel convictusunkat, a hol teljes ellátás mellett még gondos felügyelet alatt is voltak. Nem értendő itt oly felügyelet, midőn idősebb tanulókra a kisebbek vannak bízva; convíctusunknak mindig volt igazgatója és két praefectusa a társház személyzetéMI, kik a növendékekkel egy hajlék alatt laktak, ellenőrizték tanulm~í nyaikat és magaviseletüket. Számuk évről évre ~H--35 között váltakozott. Kár, hogy ezen nevelő-intézetet, mely oly szép vll'agzásnak indult és fennállása óta körülbelül 1350 ifjunak nyujtott alkalmat, hogy magát a tudományokban kiképezhesse, If. .JÓzsef császár, ki az együttes nevelés és bentlakásnak nem volt barátja, 1784-ben feloszlatta és az alapitványt kézi ösztöndijakra változtatta.
A scm inarim pezsgő élete a növendékekkel egyetemben eltünt, falai azonban még sokáig hirdették az elmult idők dicsőségét, mig nem i833-ban azok is megsemmisültek, és manap már romjaik sem láthatók. Végre megjegyzendő, hogy érmelléki diószegi szőlőbirto kunk, mely jelenleg is kezeinkben van, hajdan a convictushoz tartozott, dc a budai száinvevöségnek 1789. évi márczius hó 30·ún kelt irata szerint a debreezeni társháznak amivelésre tett költségek fejében M7 frt 75 krnyi követelése lévén, ugyanazon budai helytartóságnak 1789. évi máj us hó 5-én kelt ren·
e)
Az iskolák további fejlődése; a gymnasiumi épület viszontagságai.
Tagadhatatlan, hogya convictus fölállitása által tanintézetünk sokat nyert tekintélyben épugy, mint népességben, ép azért vált szükségessé, hogy a fent emlitett osztálycsoportok szaporittassanak. Múr 1724-ben megnyittatott a VI. csoport schola Arithmcticae ct Syntaxeos névvel. Ennek folytán a következő csoportok voltak: Al'ithmetistae, syntaxistae, grammatistae, principistae, nlinores parvistae, eomparatistae, declinistae, legentes ; mindezeket eleinte egy tanár vezette és tanitotta, de már az 1727 - 28. tanévtől kezdve a tanárok ketten voltak. Ezekből látható, hogy elődeink nem maradtak az elemi iskolák kereté·· ben, noha az alapitó hat:írozott szándéka az volt, hogy ai ifjuság az elemiekl.Jöl röszesüljön oktatásban, de valószinüleg azon körülmóllY, hogy közelvidéken katholikus középiskolák még akkor nem létnztek, tette kivánatossá, hogy tanintézetünk a gymnasillmi tanlllmúnyokat is fölkarolja. A tallit(u.; ezen menete zavartalanul folyt a hetvenes évekig, 0sak két izben voltak kénytelenek az iskolákat bezárni, az 173H-40. tanévben, músodszor pedig 1743. eVI deczember hó lO-től 1744. óvi m:'tjns hó l-ig, mind ft kót esetben a dühöngő pestis miatt. A hetvenes években Múria Terézia királynő uralkodása idejóbell kiadott "Ratio edueationis" ezimü tantOl'V nagy válto-
64
zást idézett elő tanintéz8tünkben, az eddigi tancsoportositás helyébe három nyelvészeti (grammatikai) osztály lépett ugyanannyi tanárral; ugyanekkor állíttattak fel a tankerületi kir. főigazgatóságok is, gymnasiumunk a nagyváradi tankerületbc osztatott be; a középiskolai tanitás pedig elkülönittetett az elnmi ektől , ennek folytán az elemi oktatús elvétetett tőlünk ('S csak az igazgatóság maradt továbbra is kezünkben.
II. József uralkodása alatt beszüntettetett 1785-ben az ingyenes tanítás és elrendeltetett a tandijfizetés; valamint az is, hogy a nyelvészeti osztályokban csak oly tanuló vehető fel, ki a nemzeti iskolákban (seholae nationales) legalább a német olvasást elsajátitotta. Az 1789-90. tanévben a három nyelvészeti osztályhoz járult a költészet és szónoklati osztály és igy a gymnasium öt, osztályból állott öt tanár vezetf'se alatt. Az osztályok fölülről kezdve követJenzőleg neveztettek: Hllmanistap l1nni II., humanistae anni l., grammatistae anni III., grammatistae anni II., grammatistae anni I. A tanintézet pedig kinílyi nagy-gyrrinasillm (regillm majlls gynmasium) e~zimet nyel't. II. József eme taniigyi intézkedései, de külöllösell fl Koháryalapitotta nemesi eonvie~tlls eltöl'léséro vonatkozó J'(1lIdelete nyomasztólag hatottak intézetiinkre, az ifjuság szúma felényil'e leapadt, sőt az 178G-R7. iskolai óvhen tsa Je 18 tanitványunk volt, az utána következett évekbeli is a negyveJlPll tul alig emelkedett, sok évnek kellt)tt 1etelni, mig eWbbi népességét uj ra visszanyerhette. Mielőtt a tizennyolczadik századtól búcsút veszek, mng kell emlitenem, hogy az intézet növendékei az akkOl'i ieWk szokása szerint évenkint szini előadásokat is tartottak, mtlyeknek tárgyait leginkább a bibliából vett sznnt törtónetek képezték, vagy pedig az egyházi vagy iskolai iinnepélyuken a tanúro).; által készitett alkalmi, de mindig vallásos tartalmn clamhok. Ugyszintén megemlitésre méltó nak tartom, hogy tallint('zctünkben is volt Maria-bírsulat (Rod.'\lítas Maf'ümna.). B~zeJ\ társulatot Leoni János töf5;)-ball alapitotta azon szép ezMból, hogy az ifjnságot az álLtlúnos erkölesi romlottság mételyétöl megóvja. Czélja tehát: ifjak szövetkezete kiváló férfiak vezetést, alatt az erény, a keJ'esztény tíhitat gynkorl,ísám és terjesztésére, mert ft szol'osan \'ett iskolai oktatás flr, ('mbel't mint ('l'zéki lényt vette müvelés alrt, ct Múr'ia-t:ll'sulftt peelig mint cl'kölesi
65
személyt novelte ós nemesiteUe. E kettős irány ÖSSZhí\ngzó, ('zél szerű egyesitése a valódi nevelés végczélja. Minthogy pedig a Mária-társulattal mindenütt nagy sikert értek el, s minthogy igen jól megfértek az iskolák fegyelmi és tanulmányi rendjével, a piaristlík is beillesztették azokat intézeteik keretébe. Amint valamely városban uj intézetet nyitottak, azonnal megalakitották a Mária-egyesületet is. A társulat minden tagja kötelezte magát a keresztény erények gyakorláBára és Mária különös tiszteletére. Az előirt imák egy részét ki-ki otthon mondotta el, az officiumokat pedig rendesen együttesen a templomban, vagy az egyesület oratoriumában. IL József ezen magasztos hivatású társulatot is 1784-ben ('gy tollvonással eltörülte. A tizenkilenczedik század beköszöntője, mint már fölebL órintettem, majdnem v(~gzetessé vált nemcsak tári"házunkra, hanem tanintózetűnkre is, sok sulyos csapás érte mindakettűt, egyik viszontagság ft másikat követte, de mégis legveszed(\Imesebb volt az 1811. évi borzasztó tüzvész, melynek a muzsáknak e kis hajléka i" mal'talékúl esett. A tanárok saját lakásukon tanitották a csekély számú ifjuságot, mig nem a helytartótanácsnak bőkezűsége és más jószivü emberek áldozntkészségéből1812. évi április hó végén a gymnasiumi épület ismét föltámadt hamvaiból. Nem kisebb bajt okozott rcndünknek a helytartó tanácsnak 1806. óvi julius hó 22-ón kelt rendelete, mely szerint a grammatikai osztályok számát négyre emelte, az osztályokat tehát egygyel szaporítani kellett, ami ismét tetemes költséggel járt. Minthogy azonban ezen kiadásokat a gymnasiumi alapitvúnyból eszközöini llen! lehetett, a kegyestanitórend pedig a sajátjából sz ük anyagi körülményei miatt ezen ujabb terheket el nem vállalhatta, ugy segitettek a dolgon, hogya gyrnnasium ezután is öt osztályból ,íllott és kezdődött a m<Í:·;odik osztálylyal ; első osztály tulajdonképen nem volt, hanem ellnek tekintetett a nemzeti iskola legmagasabb osztálya. Az ügy még sokáig vajudott, mig eliutézést nyert. Már ezen időben erősen kezd mutatkozni azon mai napig is sajnosan érezhető tapasztalat, hogy tanintézetünk ál'vaságl'
6G m\~nnyi
nehézséggel járt, II IH'lyttu,t6 ianlÍes pedig sz,orgalmasürgette és meghagyta a nagyváradi tankeriileti kir. főigazgató, Tokody István, egyerli apát ös kanonoknak, hogy ha máskép nem lehet, él'tekezzék a várossal az elsG grammatikai osztály alapítúsa iránt. Az egyezség azonban esak 1824-bell jött létre, melynek folytún a dros 300 vúltó forinttal a gymnasium első osztályát megalapította. Ezen húrOlllszáz forintot - mostani értéke szerint 126 frt - jelenleg a város helyett az állam fizeti évi négy részletben az első osztály tanára eltartására czimen. F~zen időponttM kezdve az ahsolntizmlls koráig a gymnasinm hat osztályú volt hat tanána!. A gymnasiumi épület teteje JR~4-ben ismét megrongált állapotban lévén, három kegyes jótev(í bőkezüségéből megujittatott u. m. Yurum .J ózset' püspök 400 frttal, Láng Ferencz nagyváradi kanonok 100 frttal, báró Bel'llátffy .l ózsef nagyváradi kanonok 100 frttal jÚl'últak hozzá. A kegyes-tanítórend ez alkalommal segélyt ncm nynjthatott, rmwt a leégett korponai ház sok pénzt nyelt cl. Ennél azonban sulyosabh ('sapús érte az iskolai épületet 1834-ben, midőn októbel' hó J5-én egy nagy földrengés annyira megrongálta, hogya tanítúst be kellett szüntetni. Ujból nagy lelkü emberek áldozatkészsógéhez kellett folyamodniok, kérésöket ez alkalommal is teljesítették. A jótevők között találjuk Lajcsák Fel'encz nagyváradi lat. szert. püspököt, a nagyváradi káptalant, a kegyes-tanítórendet és Debreczen várost, amely 32000 cserepet és 13000 téglát ajánlott fel és szállíttatott be. Ezek bőkezüségéből és hozzújúrulásából nyerte az iskola-épület mostani alakját, melyet a hej árat homlokzata felett elhelyezett márvúnytábla is kövé'tkcző feliratával hirdet: "Scholac Piae renovatac lflBi)." A;r, öss;r,es kiiitségek 2275 frtra rugtak. A nagy áldozatokkal létesült javítást az 1836-ki viharok ujolag megrongálták, s midőn Kállay István kir. biztos a várost meglátogatta, kieszközölte a nemes városnál, hogy részünkre, mint az intézet oktatóinak segélyezésére 11 holdnyí terület adatott 7 évre csekély bérdij mellett a szobosr-Iói uton, u. m. Kis-Nyilason, Székely .János pedig az ehhez szükséges veteménymagot ajánlotta fel. Az 1848-49-iki zavaros mozgalmak a tanintézet csendes életét is megzavarták. A tanitás ugyan hábol'itlannl folyt, de nem a tanintézet lwlyis{lgélwn, mely kozrletbell a katona~ág' sün
['észérc lakóhelyül, később a sebesültek rószére kórháznl szolgált, hanem ft tanárok szoháiban. A dcbt'cczcni esata után az oroszok által elárasztott várossal a kegyesrendi társház és gymnasium is érezte a romboló pusztitást. A tál'sházban részint sebesült, részint az nt viszontagságai alatt megbetegedett 30 orosz tiszt lőn elhelyezve nyolcz lakószobában, az iskolai termekbe pedig alsóbb rangú sebesültek telepitettek be, s majdnem két hónapig egyedül a kegyesrendi ház ápolási és élelmezési gondozására valának utasitva. Elképzelhetjük, minő vandalizmus ment végbe; az iskolának minden butorzatát felégették, minden mozditható tárgy, mely szemök elé került, eltünt, megsemmisitették az irattál't, a termeket piszkosan és mindenből kifosztva hagyták hátra, romhoz hasonlóvá tevén az egész . épületet. A kár, mely ekko[' felmerült, oly tetemes volt, hogy akir. kincstár nom volt hajlandó azt megtériteni vagy segédkezet nyújtani, miért is Kardhol'dó Ambl'lls, Mzf6nők és igazgató ezen ügyben a nemes városhoz folyamodott, mely sohasem vonta meg tőlünk áldozatkészségét. Az iskolai épület helyreállitása Uray főispán rendeleté['e csakugyan a város költségén eszközÖltetett. A szabadságharczot követő szomorú nemezis mélyen megsebezte minden magyar honpolgál' mnugy is vérző szivét; a társadalomnak egy rétege sem maradt érintetlenül; el lőn pusztitva, mi a germánizáczió terjedésének akadályúl szolgálhatna. Rákerült a sor a tanintézetekre is, melyekre rám'őszakolták az "Organisations-.Entwurf"-ot, mint a germanizalás utolsó nagyobb rohamát a magyar nemzetiség ellen. Thun Leo próbálkozott meg ezzel, aki még abban is túl akarta szárnyalni elődei t, hogy közoktatási ügyünk egészen az állampénztárra nehezedjék. Nem akart kevesebbet, mint hogy oktatásügyünket saját pénzünkön itt-ott európai szinvonaira emelvén: németekké legyünk. A nemzet türt, mert kimerült, bánatos szivvel fogadta el az Entwurfot is, nem törődve annak hátrányaival, de meg előnyei vel sem. Ezen tanrendszer csak kétféle u. m. f6- és algymnasiumotismer, tehát a 6 osztályú gymnasinm nem vált be keretébe, a mi ismét nagy hullámokat vert az országban, mert összes tanintézeteink 6 osztályuak voltal\:. Életbe lépett azonfölül az osztálytanítás helyébe a szaktanitás, a mely annyiban okozott változást, hogy 4 osztályhoz 6 tanár - az igazgatót is [í*
68
beleértve - kivántatott, ft mennyi ul1llakellítte dég volt R osztályú gymnasiumhoz. Ezen rendeleteket szigoruan hajtották végre, Kardhordó Ambrus, tanintézetünk igazgatója is kapott 1850. évi szeptember' hó 21-én ROOl/140. sz. a. a nagyváradi katonai kerületi iskolni hatóságtól, a hova gymnasinmunk tartozott, fölszólitúst az iránt, tegyen részletes jelentést, mikép '"0Ina az intézet 8 osztályúv:'t átalakitható. Kardhordó Ambrus igazgató odanyilatkozott, hogy a ház esekély jövedelméből hat tanál't szükség esetében ngyan eltarthat, de őket illendő fizetéssel ellátni ne TI képes, elismeri felterjesztésében, hogy egy katholikus fögymnasillmra nagy szükség volna, miután Biharvúrmegye északi részében Szabolesban, Hajdukerülethen és Nagy-Kullsúghan ft (lebrec'zeni középiskolán kivül nem létezik katholikus gymnasillm; már pedig Debreczen város s vidéke kath. népességének polgári állapota, foglalkozása, életmódja megkivánja, hogy Debreezen városban is legyen a magasabb tlldományosságra előkészítő iskolájok. Minthogy pedig jelen körülmények között nyolcz osztályú 12 tanárral ellátandó teljes gymnasium Debroezenben rögtön létre nem jöhet, véleménye odajárult, hogy négy osztályú gymnasiumot hat tanárral kellene felállítani. Ez meg is történt, mert az 1850-Gl. tanévet már csak négy osztálylyal kezdték mpg', s maradt algymnasium Bakók hiányában mai napig is. Ugyanezen rendszer behozta ujból a tanpénzt is, dc behozatala előtt II nagyváradi katonai ker'íileti iskolai hatósttg több rendbeli kérdést intézett az igazgatósághoz n. m. szedetett-e eddig tanpénz, ha szedetett, hova folyt be, mennyire megy lL tanuló k száma, mi al'llnyban áll a tnnpénztől mentesek száma azok számához, kik fizetnek, mily mennyiségben szedetett ft tanpénz egyes tanulóktól, jövőre mennyibe kellene rt tanpénz összegét meghatározni"! Kal'dhOl'dó Amhl'lls igazgató ezen k6r'd6selue azt felelte, hogy az igazgatásúl'
69
folyó évben csak 41 tanulót számlált, minden harmadik tanuló képes lett volna mérsékelt tanpénzt fizetni. De jövő évben annak beszedése nagy nehézségekkel fog járni. A gyászos forradalom által okozott károkat csak az ipar, mezőgazdaság és kereskedés képes helyreállítani. Az ipart pénz nélkül előmoz ditani nem lehet. A forradalmi bankjegyeknek megsemmisitése által számos család csaknem koldusbotra juttatott. Az aratás e vidéken oly silány volt, hogy jövő évben a földmivelő osztály alig képes leend c1kerüJhetlen szükségeit fedezni. Sz{untalnn mesterember a mindennapi kenyér után fohászkodik. A kereskedés pang. A nemességnek sorsa nem von maga után irigységet. Ezek mind oly körülmények, melyek rt tanpénz behozatalánál szem elől nem tévesztendők. Ajánlja ezen körülményeket az iskolai lUttóslÍg figyelmébe. Ha azonban a tanpénz a jövő óvre okvetlenül behozatik, négy vagy öt pengő forintnál többre nem rughat. . Az 1850-5 t. iskolai évben életbe lépett a német nyelv tanitása is, azonbíHl csak mint tantárgy tanittatott, mert a germanizáczió azon kisérlete, hogy ft tantárgyak német nyelven tanittassanak , a nagy magyar alföld eme tősgyökeres városában meghiusult. Söt még az administratióba sem volt képes a nagyváradi katonai km'ületi iskolai hatóság behozni a német nyelvet, mert az ezen időből kelt tan{u·testületi értekezletek jegyzőkönyvei mind latin nyelven vannak szerkesztve; 1861. évtől kezdve pedig magyal'ú1. Kardh/Jrdó Ambl'1l~ igazgatósága alatt ez máskép nem is történhetett, töbhet tott ő, mint beszélt, mélyebben érzett és gondolkozott, mint valóban látszott, magyar érzelmü volt egész valójáhan, hallgatag volt, mert ezen jó tulajdonság abban az időben aranynál többet ért; egykedvüen olvasta végig a számos reformáló rendeleteket, végrehajtásukat azonban jobb időkre bizta; nem ragadtrt el őt a szenvedély, hanem megtartva az arany küzéplltat, hidegen szemlélte a gcrmanizáczió hullámzó tengerét. .Az igazságot azonban szófllkarsága daczára is, ha ana provokálta.tott, teljes bátorsággal merte megmondani még a legmagasabb rangIl egyének szemébe is, a.mint az alábbi látogatások egyike is fényesen igazolja. 1851-ben ll, nagy nehézségekkel kijavitott gymnaziulUnot Szaniszló i"el'ürwz llflgy-váracli püspök látogatta és vizsgálta meg, miután mindent kellő rendben tahUt.
70
Ugyanezen évi október hó 22-én Albrecht főherczeg szerencséltette vúrosunkat lútogatúsával, még az napon, melyen megérkezett, a gymnasiumi oktatást is figyelemre méltatá, üdvözlő beszéddel fogadta.tva az igazgató által. Pontosan átnézegette azon helyeket, melyel\en a mult kedvezőtlen viszonyok által okozott károk nyomai még némileg láthatók valának. V égbeszédében a~ ifjllSágot, ugyszintén annak nevelési ügyét s majdan fölvil'ágoztatására czélzó üdvös törekvéseket a nemes város figyelmébe s gondozó pártfogásába ajánlá. A következő 1852-ik évben jul. 19-én apostoli királyunk ő felsége e környéken tartózkodó hadtestületet szemügygyel kisérvén, városunkat is meglátogatni kegyeskedett, tanintéze1ünk helyiségében Kovács János nevü IV -ik osztályú tanuló fogadta rövid iidvözletével. Királyi magas kegyelmét mindenfelé rnegigérvén, alattvalóinak hű ragaszkodása mellett másnap eltávozott. Ugyancsnk az ötvenes években Benedek altábornagy, mint Magyarország helyettes kormányzója, körutja alkalmával szintén meglátogatta városunkat és a többi között gymnasiumunkat is. A hatalmas altábornagy ekkor ugy nyilatkozott, hogy a fiatalság nevelésére nézve a magyar történelem tnnitása igen fontos tényező, figyelmezteti az igazgatót és tanári kart, hogy az ifJuságot óvják olyan magyar történelmi· könyvek olvasásától, melyek rágalmakat és f'erdítéseket tartalmaznak és il. melyek az ifjuság lelkét megmételyezik. Ilyenek példának okáért Horváth Mihály munkája. "Felteszcm, hogy önök közül senki sem tanit Horváth Mihály szerint". - Én abból tanitok Excellentiás Uram, felelte nyilt őszinteséggel Kardhordó Ambrus. - ~1iért? kérdezte meglepetten az altábornagy. - Mert azt tartom legjobbnak, mivel az a leghazafiasabb. Az altábornagy sarkán fordult és szó nélkül ott hagyta a szókimondó igazgatót. 1856-ik évi május hóban tlchmidt Szevér, szent Benedekrendi áldozár s nagyváradi iskola-tanácsos körutazása alkalmával Debreczent is utba ejtvén, tanintézetünket az elemi iskolákkal együtt vizsgálat alá vette, s örömét fejezi ki, különösen abban, hogy n. német nyelvet elég jó sikerrel tanulmányozzák, s buzditásúl az előmenetel szorgalmazása czéljából itt is kimutatta bőkezüségét, II mennyiben több tanulót kisebb
71
mérvü jutalomban rószesítctt Fi az intézet igazgatója kezébe oly feltótel alatt nyújtott bizonyos összeget, hogy azon a jövő tanévre f\ szegényebb sorsú tanulóknak tankönyv vásároltassék. Ugyanezen évben meglátogatta iskolánk.at Nagy Péter kegyes-tanitórendi rendfőnök is, ld átnézvén II hiányokat, melyek az épületet illetik, a következő 1857-ik évben a társházat épugy, mint a gymnasLumi épületet megjavíttatá, mely helyrehozás flzonban csak részletes vala, fl csak 1R60·ik évben javíttatott meg teljesen 974 f1't költségen. 1857. és 1858-ik évben ismét meglátogatá Albrecht 1'6he1'czeg Debl'cezüll "árost s érdek16dve a tan ügy iránt is, tanintézetünket sem hagyta figyeimén kivül, több tanulónak feleleteit egyik-músik tlil'gyból meghallgatván, buzditó beszéddel távozott. Gymnasiumunkban, miután nógy osztályra redukáltatott, nündig hat tanár müködött ar. igazgatót is belértve, kik mindnyájan kegyes-tanitól'endiek valának. 1876-ik év óta azonban t\ rend kormánya részint a rend sajátjából, részint pedig az alapitványból dijazott világi helyettes tanárokat alkalmazott és alkalmaz mai napig is azon tanszékek betöltésére, melyeket rendtagok hiányában be nem tölthet. Ezen intézkedést azon körülmény teszi szükségessé, hogya kegyes-tanitórend a kor követelményeinek megfelelő képzettségü egyéneket akarván alkalmazni, fiatalabb tagjait az érettségi vizsgálat letétele után a theologiai és egyotemi tflnfolyamra bevonja és kénytelen az igy keletkezptt hiányokat vihígiakkal pótolni. Meg kell még emlékezn em azon ünuepélyről, melyet azon férfiu tiszteletére rendeztek, ki tanintézetiink élén mint igazgató 32 évig állott. Ezen férfiu Kardhordó Ambrus, ki mint 72 éves ősz 1876-ban a jól és méltán megérdemlett nyugalomba vonult. Érdemei azonban, melyeket a haza és egyház, a nevelés és oktatás rögös pályáján szerzett, nem maradtak legfelsőbb elismerés nélkül, eljutottak azok városunk legkitünőbb egyén ei által Ő Felsége, II kiníJy tudomására is, ki őt 1884-ben a jeles Ferencz .JÓzsef-rond lovagjáví:Í nevezte ki. Maga Dégenfeld József gróf, mint Hajduvármegye és Debreczen szab. kir. város főispánja tüzte 1885. évi janwlr hó 17-én az ünnepelt mellére a lovagkeresztet, bar'átjai, ismerősei és egykori tanitványai pedig az ösz tanférfiu iránt táplált és órzett szeretetök éR tiszteletöknek adtak kifejezést.
72
cl) Iskolánk szervezete.
"Azon nép, melynek legjobb iskolái vannak, a legelső nép, ha nem az még ma, azzá lesz holnap". Jules Simonnak ezen gyakran hangoztatott mondása, oly igazságot fejez ki, melynek érték n az idü, a müvelődés előrehaladásával folyton növekvőben lesz; a multnk emlékei, a jelen tényei, a jövő reményei, számitúsai mind igazolni fugják. Olyan mindig a nemzedék, a nemzet, a minő iskolája. Mennyit fáradoztunk, tiirtünk, szenvedtünk, reméltünk és csaJódtnuk már az életben, s mily távolra jutottunk máI' ll?: amny úbrándos ifju kortól s még mindig megőrizzük a esaládi s%entélynek lelkületiinkre, jellegünkre tapadt himpOl'út, mit a% anyai szeretet melegével, az anyai csók ódességével s%ivtunk magunkba. Dc nem csak a szülői háznak, hanem HZ iskolának nevelési j'ClHlszere is ily eltörülhetetlen bélyeget hagy lelkünbell, moly vügig' kisér az élet utjain. Az élet (~s iskula; II tndulllúuy, a jólét és hatalom egymástól el nem választhatók, mert mint BrwoIl mondja: "A tuuomány és emberi hatalom egy dolog, mert az okok nem ismerése meghiusitja az eredményt". (A foriz. nl.) A nemzeti érzületnek, a közmüvelődésnek egyik szpróny tényezője, mnnk:í1ko(htsi szintere több mint másfél szűznd óta illtézetünk, hozzájárult atomjaival a test fölépitéséhez, hozzájárult eseppjeivel ll, megindult haladás gyors folyamának erő növeléséhez. N ézziik most múr minő volt a módszer, mit ezéljainak elérésében használt iskolánk Minő volt ll, didacticai, paedagógiai eljárás, minő volt üssz-szervezete, Szervezetüket tekintve hazai iskoláinkat a XVIII. században két csoportba oszthatjuk: a katholikus és ll, református iskolák csoportjába. A katholikus iskolák szervezetének alapj út a jezsuiták szervezete képezte, melynek főjellemvonása az egyformaság és állandóság volt, nem ismeri az idők folyamán beálló haladás szükségességót, nem a helyek útalakitó képességét. Rendszcrük azon korban megállhatott, előnye az volt, hogy igy iskoláikat n1indig egy súnvollnlon lehetett tartani. Nem volt itt az iskola jóhimüvónek emelkedése vagy esükkenése a taw'u'ok szcmélyéhc;!" egyéni értékéhc% kütve, mint a reformátusoknál, hol a szabadtanitási rendszerrel cgy-egy nagy-
73
tudományú tanár az intézetnek messze terjedő fényt kölcsönzött, mely gyakran vele egyidejüleg kialudt. A piaristák iskoláinak épúgy mint a többi szerzetesi iskolák szervezetének alapját a jezsuita módszer képezte. Dc ennek lHvétele nálunk nem történt szolgailag, nem volt egyszerü utánzás, nem annak átvétele egészében, hanem csak mint minta használtatott. Inkább a külsőségekben mint ft szellemben voltak követőle A piaristák nem zárkóznak el a kor ujabb vívmányai előtt, nem tekintik az egyszer megállapitott rendszert öröknek, hanem ezt a kOl' igényei s a nemzetek sajatságai szerint alakitjúk, módositj{tk, föltalálják magukat minden időben, minden körülmények között. HaM l' II kol' lll'alkodó nyelve a latin, ők nem feledkeznek meg a hazai nyelv müveléséről sem, beviszik iskolúíkba a ncmzr1í órzüle1 fnjlesztösét, mert jó hazafiakat akartak nevelni. A jezsuiták al'isztokmtikns isko[úinak (,z6lja volt a hatalmasok, a gazdagok gyel'lnekeit nevelni, pártfogókat, támogatókat kerestek; hrfolYlÍ,sukat ugy aknl't:ík h'vényesiteni, hogy nom {'sak elveik, dc czóljaik szerint is neveltek, t('ljesen uralni nkartúk neveltjeik lelkét, lll'telmét, akaratút - ők követőket neveltek. Hol nevelési l'en(lszerükbeu az ünél'zetre ébresztésnek példúit tah'tJjuk, ott is vizsgálódás ntún azt találjuk : több benne az önzés. Tanitásnk 6s neveJósükbp!1 cgyadmt súlyt fektettek a le üls{)sógekI'r, II feltünésre, keresve kel'e:,;tók II fényben a tündöklési, ~\. piaristúk iskoláiban :t közép és szegény osztlilynak gyermekei nyertek oktat(tst, szerényebbek voltak iskoláik, de belőlük demokratikusabb, cgószségm; gondolkozttsu, önérzetes, önismeretre szoktatott ifjuság került ki. El vük a szeretetből szeretettel szeretetért való tanitás volt. A jezsuitúk a humanissimus kitartó munkásai, a pial'Ísták pedig a realismus első h:ll'ezosai c hazúban. Intézetünk mííküdósónek fé}:.;zúzada abba a korba esik, mídön még a főhatalom Hem fordít figyelmct az oktatás vezetÓSÓl'P, ebben tt kOI'hnn a szabad oktatás korában -- hasznúlt tanitási j'C!Hlszer' (~sak az IIjabb s a régit módosító )3ystmlHt HtudioruID pro Uymuasiis ~. piarum-hól, nwly 1752-1)on adatott, ki, ismcI·ptes. I~zeIl IIj tantervnek vúltozatát, néhúny Iljit,'tssal megtoldva, s a hazHi viszonyokhoz alkalmazva, nynjtja CorvcI' blü'ó rC'lHIfől1ökllCk: "Methotlns institn(1)(lae .jnventntís
74
apud Seholas Pias in HungHl'ia" czimet viselő I'endeletr, mely húsz éven keresztül, az 1777-ben yl<Íl'iu Terézia által kiadott : "Ratío educationis"-ig használatban volt a piaristák iskoláiban. Az iskolák vezetésével, tanítási kötelezettség nélkül az igazgató Praefectus scholarum ~ volt megbizva, ki ismét a házfőnök alá volt rendelve. Ő volt az intézet szellemi ügyeiben a felelős, ellenőrizte, buzditotta a tan{trokat, s IUl kellett, útmutatással szolgált nekik, szükség esetén a t~nárokat helyettesitette. A tanfolyam a gymnasillmban hat osztályból állott, rendesen két-két osztály együttesen egy tanár vezetése alatt állott. I. osztályban (class. parvistul'luu) tanulták a vallástanból a kis "Katekizmlls~' hitről szóló részeit; alatinból, mely az egész gymnasiumi tanfolyam főtanulmányát képezte, mert ezen nyelv ismerete nélkül a közpálY<Íll müködni ezen kOl'btUl nem lehetett, az olvasás begyakorlása után ft nyelv elemi részeit, it (leclinatiokat, conjugatiokat, s egyszel'ü mondatokat fordítottuk. - 'fallkönyvül használtaitak a hittannál : Doetrinu Heligionis, Budne 1715. Catechismus P. Canisii, Bmlae 1735. MUgYtll' Katechism, t. p. Canisius Péter theol. pap által iratott Budún 1740. A latin Berietta nyelvtana alupján, vagy Em. Alval'ius: Institutionum grammatiearum libri I. pars l-a. De decI i nationibus nominum, conjugationibus verbol'Um. JI. osztály (cl. prineipistarum). Vallústanból az ó szövetségi szentirás Palesztiua földrajzával tanittatott. A latin nemiszabályok, igetan kivéteJei. Olvastattak Phaedl'us, Cicero kisebb levelei. Tankönyv: Hittan Historiae s. veteris et novae eeclcsiastit;te examina in gratiam studiosae iuvcntutis sehol. Piar. Par. 1. et II. Znoymae 1738. Olvasm. "NI. T. Cicel'onis ad familiares epistolae Tyrnaviae 172f.i. UI. osztály (cl. gramma tistarum). Vallástan ból ali isten i erények, szeretet, remény; s a bibliaból az uj szövetségről oktattattak. A latin nyelvben gyakorolták összességében az alak tant, beleértve a kivételeket is, miket két alsóbb osztályban még elhagytak. Olvasmányul Cieero, Ovidius és Cornelius Nepos szemelvényei szolgáltak. Földrajzból Európa képezte, a tananyagot; itt vétetett elő a hazai történet is II hun és magyé1I' testvérnép eredetétől kezdve az Árpád-ház kihaltáig. Tankönyv a vallástan és latin nyelvnél a fenncbbiek voltak, II szemelvények nél használtatott: Wahl Christophor i opera et
studio .YL T. Ciceronis urationes seledae. Tum. 1.:!. 3. Tyrnaviae 1755. lY. oszüUy (cl. syutnxistarulll). \raJJústanból a szentségekről nyertek oktatást, s az uj szövetségi biblia folytattatott. Latin nyelvnél a tulajdonképeni nyelvi tanitás befejeztetett, feldolgozták az egyeztetést, az esettant, amondattant. Olvasmány volt Ciceronak levelei, mint ad Atticum, ad Quinctum ; sőt bölcseleti iratai is, igy: Dc amicitia, de Seneetute; Vergilius Georgiconja és Aeneisénck 5. éneke. A földrajzból II már előbb ismertetett Európán kiviil a többi vilúgrész ; Wi" ténetből pedig a vegyes házból eredt királyok uralkodása tárgyaltatott. A számtan ból nlÍután az előbbi osztályokban a négy alapműveletet egész, majd közönséges töl'tszúmokkal begyctkOl'o1ták, ítt már a tizedes törtek vétettek elő. V. osztály (cl. poetarurn). Vallástanban a (logmatika elemeiben nyertek oktatúst. A lutin nyelvnél már' nem a nyelvismeret további képzésére, mint inkább a dassü.msok szellemi értékének fölismerésér'c fektették a fősnlyt. Az irásbeli dolgoza10knál az átvett iró egyes helyeinek utánzását kellett megkisérleni, vagy sajátosságait megjelölni. Olykor Ciceró vagy Plinius levelei nyomán leveleket kellett imi. Olvasták Ovidiust, Horatiust, Vergilíus Eelogait, Aeneis 7 énekét, Cicerót ós Liviust. Az ókor népei, különösen II görögök története tanitatott a történelemből ; mig a természetrajzból az állattan vétetett elő, itt vezérfonal ul az: Elementa historiae naturalitl használtatott, mely több kiadást ért Budán és Nagy-Szombatban. ~zámtimból a százalék számitást és az arányok tanát ismel'tettélc ~legkisérelték a latin versek írását, utmutatást nyertek a metrieában s bevezettettek a szónoklattanba, melynek szabályait Cyprianusból tanulták. VI. osztály (cl. rhetorum.) Itt a hittanból a moralis elemei lettek tárgyalva. A latin nyelvnél, a szép stilus elsajátitása volt a fő, :í.poIták a szónoki és költői tehetség kiképeztetését. Az olvasmányokat Vel'giliust, Horatiust, Salustiust, de különösen Cicerót fejtegetik, s ezekből vonják le a stilszabályait, az ékesszólás követ8lményeit, olvassák Aristoteles rhetorikáját; megismertetik az ifjakat az egyes költői müfajok, mint az epigramm, oda, elégia; epos és fajai; s a tragoeclia sajátságaival. A természetrajzból a növényol'szágot ismertetik; a számtannál az ismétlésekre szoritkoznak vagy még a lánczíörtek elmélete nyer bemutatást. A töl'ténelemnél a római régiségek, állam,
78
kulturaviszony, szokások, hadligy, mi több a jogfejlődés is kellő méltatásban részesült. Az eddig felsorolt tárgyakon kivül a magyar- és görögnyelv is képezte az oktatás tárgyát, bál' nem oly részletesen és figyelmesen mint a latin. A magyarnyelvnél vezérkönyvül: "Grammatica .T. Sylvestro Pannonio auctore" czimü könyv szolgált, a görögnél pedig a Oompendiaria graeeae gl'\lmmaticae institutio. Tyrnavie 1766. A természettannál alapul: F. Dalham Institutiones physicae (Yiel1Il1lU 175B,) is vétetett, de az oktatás a gyakori és közönséges, tehát ismeretes természeti tünemények, ismertetése és magyarúzat'tl'a szorítkozott. A mértani oktatásnál használtatott péld(1lI1: l~uelidis libri (I~eutsühoviae 1647.) czimü könyv. Nngy figyelem fordittatott a szép- és helyesirásra s némely idöbcll, mini rendkivüli Üíl'g'Y, majd mint ren(1es, elöjön a 1'11jZ is. A tanitás délelőtt és délután is;!-:2 Ól'ún út tartott és pedig 8-lO-ig és 2-4-ig. Az imúdkozús utún a tanár felolvasta a névsort s útvizsgálta a húzi feladatokat s kij avitotta , ezalatt a leczke-fölkérdezők, st'hedatorok, kikérdezü'k a feladatot alárencleltjeikWl, majd maga a tanút' is feleltetett, s ezek után áttért az uj anyag magyarázúsát'a ..Az ülö eltrltével imádsággal fejezték be a tanitást, melyben megemlékeztek a hazáról, kinílYl'ól, az iskola alapitóir'ól, az egyhúzról, szülök és tanárok ról. A tanitás vagyh.; nz iskolai év november elején kezdődött; a nagy szünidő szeptemhOl' IB-án vette kezdetét. Hetenként ti, vasúrnapon kivül még ogy nap adatott szünidí5nek, de ha ünnep volt ft Mten ugy ft rendes szünetet fúlnapra röviditették, mig, 11<1 több ünnep volt, úgy a szünet el is maradt. A tanév két részből állott, s nlinden félév lIt:ín vizsgálatot állottak ki a tanulók, s a ki ezen félév i vizsgálatok alkalmával ismereteinek oly fokát tudta felmutatni, hogy abból azon osztály tannnyilg~mak biztos elsajátitúsúm lehetett következtetni, az a músik félévre Imir II következő osztályba mehetett. :Maga a t:lllaJJyilg a tanmenethen úgy volt beosztva, hogy az első félévben jót'észt be is vögeztetett, igy a músodikra az ismétlés mar'ildt, mire különben is nagy gondot fOI'ditottak. Voltak heti isméW$ek is. Elv volt az, hog'y az i(jlls:íg k(JVeset, de azt ám igazún és alaposan tudja. Lássuk mik(lp folytak le II mllU szúz:ullmll az l'\'ZÚI'Ó vizsgúlatok.
77 A vizsgálatok olőtt II növendékek rendesen vagy tudományos vitatkozúst tartottak, vagy valamely szindarabot adtak elő, igy például 1774-ben Plutárchnak ezen mondatát: "Misem yoszodelmesebh az emberi nemre nézve, s misem dönti könnyel!bon az ifjuságot a végveszedelembe, mint a hizelgők" fojtegettéle C~:lk ezntán ejtetett meg a tulajdonképi vizsgálat. A syntaxisták vizsgálata.
I. A vallástanból " 1. Mi az Oltúri szentség? 2. Mi az Oltári szentség materhíja és alakja, ki a kiszolgáltatója? 3. Minő imádás illeti ezen szentséget? 4. Mért áldoznak a világiak csak egy szin alatt. 5. Minü jutalom vár azokra, kik méltóan, s minG büntetés azokra, kik méltatlanul áldoznak? 6. Az Oltári szentség szükségessége. 7. Mi a penitencziatartás szentsége, s melyek annak részei 'I 8. Mi a materiája és alakja, ki a törvényes kiszolgáltatója? 9. Szükségessége. 10. Mi kivántatik, hogy a gyónás teljes legyen 'I 11. Mi a búcsú? Mi az utolsó kenet szontsége, mi a materiája és alakja? stb. Ezután a tanulók Cicero leveleiMl mondtak el néhányat kivülről és feleltek a hozzájuk intézett kérdésekre. II. A magyar történetből ezeket kérdezték: 1. Mióta nevezi Magyarország királyait apostoliaknak ? 2. Szent-István tettei '? H. Halála után ki nyerte el a trónt? 4. Mely évbe esik első Andrús koromíztatása? G. Mit mondanak a történetírók Béláról? G. Mi módon jutott Salamon a tl'ónrn? 7. Meddig uralkodott első Géza és Szent-Lászlú? R. Mi jeleset mivelt Kálmán? H. A tizenkettedik században mely királyok uralkodtak? 10. Mit tndsz II. István, II. Béla és If. Oéza királyokról ? 11. HI. Béla és Imre kil'Úly viselt dolgai? HI. Quintlts CttrtiU8 Rttfw-;ból: 1. Melyik vlÍrost foglalta ol legelőször SándO!' Phtygiúban? 2. A gordiusi csomól'ó11 3. Mi oko7.ta Phal'idemus Cl'őszakos halálát r 4. Dárius álmáról? 5. Mely oknál fogva esett Sándor sulyos betogségbe Ciliciaban '? li. Ki adta vissza előbbi egós7.ségót? IV. A chronologiából: 1. Mi az opocha 1 2. Molyek a nevozetesebb egyházi és világi epoehák? 3. Mi az olympias, s mi az eredete r 4 Honnan számitjttk a rómaiak éveiket '2 5. Mi az aera szónak eredete? 6. Mit tudsz a közönséges keresztény ael'áról'? 7. Mi a lustrum, aetas, secnl11m, pel'iodns? 8. :Mit tudsz a .T ul ius-fél e period usról.
78
Y. A vizsgálat vegcn pl'oblemákat adtak fel megfejtés vögctt, ilyellck valúlIak: 1. Kiszúmitása az olympiúszi éveknek. 2. Az olympiászi évek meghatározása a római időszámitás szerint. 3. A közönséges keresztény időszámitás szerint? 4. A vasárnapi betü meghatározása bármely évben Krisztus születése után? 5. A husvét napjának meghatározása bármely évben? A grammatisták vizsgálata.
I. A vallá<;fanból : Mit tilt a tizparancsolat második paranr~sa? 2., Mit parancsol a harmadik? 3. Mely okok mentenek fel bennünket a szentmise hallgatása alól? 4. Melyek a szolgai munkák? 5. ~fÍJ'e kötelez bennünket a negyedik parancs? 6. Mikép szól az ötödik parancs? 7. A hatodik? 8. A hetedik? 9. Mit tilt a nyolczadik param's? 10. Mit tilt a két utolsó? ll. Min alapszik a felebaráti szeretet? ]2. Vannak-e az Isten tiz parancsolatán kivül más parancsok is? 13. Ezeknek megtartása minő gyümölcsöket terem? Ezután a növendékek Cieeronak Titus Pomponius Attieushoz az öregségről mondott beszédjéből vizsgáltattak meg. II. A róntai történetből. l. Ki volt a rómaiak első császára? 2. Kik uralkodtak Augusztus után az első században? 3. Tiberius jellemzése. 4. Mikép viselte magát Caligula? 5. Mi nevezetes történt Tiberius Claudius Drusus alatt? 6. Hogyan malkodott Domitius Nero? 7. Mit tudsz Galba, Otho és VitelIusról ? 8. Melyek Flavius Vespasianus és Titus fiának viselt dolgai? 9. Minő volt Domitianus? 10. Milyen Coccius Nerva? ll. Kik voltak a cs~szárok a második században? 12. Mit mond a történet Ulpino Trajanusról ? 13. Mi nevezetest tett Antonius Pius? 14. Mit tudsz Commodus, Antonius, Helvius Pertinax, Didius, Julianusról ? 15. V égre minő uralkodó volt Reptimius Severus? Julius Caesarnak "De bello Gallico" czimü müvéből ezeket kérdezték: 1. Hány részre volt fölosztva egész Gallia .Julius Caesar idejében? 2. Maly okból költöztek ki a hel vét.ek hazájukból? 3. Miért veszett el Orgetoríx ? 4. Mit csináltak a helvétek annak halála után? 5. Értesülvén ezen hirről Julius Caesar, mit mívelt? 6. Kedvezett-e a szerencse cl. helvéteknek, midőn Julius ülesar h adai val összeütköztek ? 7. Az ütközet után életben maradt helvétek mit míveltek? 8. Mennyi volt a megölt és életben maradt helvétek száma?
79
nl.
il j(ildrajzbdl. Európ{tl'ól általában. 1. Melyek a földkerekségnek kivúló I'ÓRZt'Í ~ 2. ~Ii nevezetest tudsz Európál'ól ~ 3. Hányféle a vallás és' nyelv Európában? 4. Melyek a kiváló hegységek? 5. Melyek a nevezetesebb folyók? 6. Hány országa van? - A magyar királyságról 1. Melyek hazánk határai?' :2. Melyek a jelesebb hegysÉ'gek és folyók? 3. Hogyan van fölosztva ? 4..Mely megyék vannak a dunánillneni kerületben? i5 Melyek abban a szabad királyi városok? ö. Mely megyók ya,nnak Dunán tul? 7. Tiszán innen 8. Tiszán tul? Az arithmetika, irodalom és poezisben tett előmenetelt ('sak akkor mutattá k be, ha kivántatott.
ej Az
első
"Ratio Educationis".
Mária Teréziát illeti az elismerés, hogy végre maga az állam, a főhatalom is gondot fordit, eddig csak mostoha gyermekként türt, de támogatásban nem részesülő, közoktatásra. Nem egyedül a hála érzelme, melylyel a vett támogatásért nemzetünk irányában viseltetett Mária Terézia, vezette őt akkor, midőn gondjait kiterjeszti népünk szellemi fejlődésének elő mozdítására is, a háttérben más inditó okok is lappangtak, melyek, hogy meg nem valósittattak, ennek okai az előre nem látható jövő alakulásaiban rejlettek. Az állami beavatkozás, az egységes tanterv, a meghatározott tankönyvek, a felügyelet, mely alá az intézetek helyeztettek, elejét veszik a későbbeni időre, az eddig szokásos vallási, nemzetiségi avagy társulati czélok és szempontok szerinti oktatás és nevelésnek; ezek helyett egy egységes, uj, eddig ismeretlen szempont, az állami érdek szerinti nevelésnek, oktatásnak veti meg alapját. Eszközül használtatott ez az uralma alatti tartományok között fennálló válaszfalak gyöngitéséhez, az áütlakitás köunyitéséhez. II. József ümügyi ujitásai épúgy mint egyéb ujitásai is elődei III. Károly (~s Mária Terézia által, kezdett reformoknak folytatásai. Hogy II. József intézkedései ellentállást támasztanak a nemzetnél, mig Mária Teréziától, mindent örömmel fogadott, habár egy ezél felé törtek is, ez onnan van, hogy Mária Teréziánál, egy rajongásig nagyra becsült, szeretett nővel állott szembén ft nemzet, kinek minden tettében ft hálanyilvánulását láttuk. Ü lágysággal, simulékonyan, megrázás nélkül halad előre, női
so tapintattal, ismerve gyöngeségünket; olykor hizclegve nemzeti hiuságainknak. II. ,József, kit ft nemzet ugy is bizalmatlansággal fogadott, hogy magát meg nem koronáztatja, ezáltal teljesen elidegenüi magától. Nem várja be az idők folyása által biztositott rázkódtatás nélküli haladást."Ü egy parancsszóval oda akarja varázsolni népét, hová egy század alatt a nemzeti él'ziilet szünetelése mellett el is jutott volna. Nemzetünkre csak áldás volt Mária Terézia után egy II. .József, ha ő nincs, ki tndja, ma hol vagyunk "? Maria Teréziának "tanügyet illető intézkedései" azzal veszik kezdetüket, hogy 1762. évben Barkóczy esztergomi érseket, a magyar oktatásügy protektorává nevezi ki, majd felállittatik az udvari tan bizottság Yan Svieten Gellért elnöklete alatt, később a közoktatási tanács Fekete Györgygyül élén. Mind a két bizottság alkotott terveket, a közoktatás fejlesztése, előmozditása érdekében, de egyiket sem találták megfdelőnek, mig végre az Ürményi ,lózsef 6s Trestyánszky l);íniel által alkotott tervezet, mint az uj s kötelező oktatttsi szervezet Ratio flducationis totitlsque rei litterariae per Regnum Hungariae et provincias eidem annexas. (Vindobonac 1777. Tom. 1.) eim alatt megjelent. Ezen tanterv szerint fl Marx (hatian által ajánlott javaslat fogadtatott el, minek alapját a régi piarista tanterv képc7.tc. Mielőtt a "Ratio Educationis" szerinti eljárás megke7,detctt volna, 1776. aug. 12-én 1295. sz. alatt hosszas Reform-rendelet adatott ki, mely az átmeneti korszakban szolgált ut mutatóul. A Ratio Educationis a teljes oktatást felöleli, minket azonban csak a középiskolákat illető rész énlekel, közelcblu'{)l tehíH csak ezzel fogunk foglalkozni. Az uj tervezet értelmében ft közoktatás legfelsőbb intéző köre a helybu'tótanács kebelében alakított" tanulmányi bizottsúg" (commissio studiorum) volt, melynek alárendelt, s a közvetlen felügyelettel megbízott közege a főigazgatósúg volt ; a főig. időszakonkónt az intézeteket meglátogatja s a tapasztaltakról értesiti a taniigyi bizottságot. Az egész országot, a Dráván tali részeket is belcél'tve 9 főigazgatósági kerüleü'e osztották s mindeniknek élére köztiszt8~etben úlló magas rangu egyéneket neveztek ki, hogy tekintélyöket C7, által is emeljélc A Ratio Educationis nagy gondot fordít arra, hogy ft külömböző tanintézetek úgy legyenek elhclyezve, hogy könnyen
felkeresheWk legyenek. Minden főigazgatósági helyen fógymnasium, a többi helyeken nagy 'vagy kt!S gymna!St'Ulnok !Szerepelnek. Intézefünk mtnt nagygymnasiuJn a Nagy-Várad vidéki főigaz gatóság ulá rendeltetett; nagy gymnasiumok: Szent-Annán, Szegeden, kis gymnasiumok: Aradon, Nyirbátor és Pócson vannak felvéve a tervben. Ebből láthatjuk, hogy sok helyen ez ideig a kitüntetett helyek közüillem úllittatott fel mtiig középiskola. Ugyancsak ct tervezetből olvw?ható, hogy 'tntézetüuk igazgcitdjn "reln'uneratio" cZtmen 200 frt állcMnijavcHlalomhan részesült.
A Ratin II tulajdonképeni közópiskolát öt éves tanfolyamra szttbja, melyet kiegószit II két éves philosophiai cursus s igy a teljes középiskolai talllllmúny h{,t éve1, vesz igénybe; a beosztúsban három fokot úllapitottak mcg (Igymint : 1. Khola latina, a három grnmatikai osztálylyal.~. A gymnHsillm (humaniora) két osztálylyal. il. A philosophiai C'.lll'SUS két év. Az eddigi osztály összevon(tst meg nem engedi az uj rendszer, minden egyes osztálynak külön-külön tanára van, ki az összes tantúrgyalmt tanitja délelőtt és délután is harmadfél órún át. A tanitús a téli félév alatt fél nyolc'zkol' és félkettőkor kezdődött; nyúl'on dde15tt egy órával korúbban, mig délután egy órával kósőbben. Iskolai rendes sziinidök a c:sütöl'tök volt. A tantárgyak szükségcselue, mindenkinek vagy némelyeknek hasznosokra os~tu1.tak, a Id't ebő fl )'cIHles, az ntolsó II rendkivüli tárgyakat alkotta. Az cIs i) gnlmatikai o:::iztúl.rball ('sakis l'emles túrgyak adattak elő, ós pedig: ,l hittun heti 2 órában szenlán és szombaton, s ezenkivül vasúl'- ós ünnepnapokon II hit elemzésből tanultak. Tárgya II bilJliai történet ÓS II katekismns volt: tankönyv: Histór'ia bibliüa. Uatccllismmi. A magyar, latin és német helyes és szépirús heti ~ óra. Latin nyel v heti 10 óm. Tananyag: szótanulás, jól imi llS olvasui latinlll, s a nyelv szabályainak elemei: Tk.: Alnu'i K: Elcmenta Gl'ammati(,ae. Természetrajz heti ~ órán át a~ {tllatiau1, különö::;en a hazai, tehát ismeretes, hasznos ós káros {tllatokat. Tk.: Historia Naturalis. t;zámtan heti 2 óra. Tananyag a négy alapmüvelet egész és törtekkel. Tk: Arithmetieíl pms I. Törtéllet anyagút II biblia képezte heti 2 órában. Fölllmjzból a magyal' szent korona országait ismertették politikai és természetrajzi viszonyai k s gazdaságnk szerint. Tk.: ~Iathias Bél: U-cographia HungariaE'. Az összes könyvek úm kÖI'ülbe) ül 2 fr1 volt. 6
82
A II. osztályban a vallástan és latin nyelv ugyanannyi órában folytatólag tanittatott, a latin nyelvnél már megkezdetett ezen nyelven való beszélés. Hazai nyelv heti 1 órában gyakoroltatott beszétl és irásban, ép igy anémet is. Természetrajzból II növényország vétetett elő, a gazdasági, ipari és gyógynövények gyümöllJs- és erdei fák. ~'iildl'ajzból az 1. osztály anyagát ismételték és kibővitettélc 'l'ört8nelemből hazánk története magyaráztatott a moháesi vészig, kapesolatosan a vllágtörténelemmel. Számtanból az arányok tana, haladványok és a hármasszabály. Mint rendkivüli tát'gy a görög nyelv is szel'epel mát' itt, anyag a szótanulás. A geometria gyakorlati szempontból, azok számára, kik felsőbb osztályokba nem járnak. Tankönyvek mint fentebb és még Palma: HistMia Hllngari(ln, stb. az összes ára 6 forint. lU. osztályban a megkezdett anyagot folytatj ttk , II latin ból már az auctorokat használják. 'l'ermészetrajzból az ásványtan szerepel; földl'e:tjznál az örökös tartományok, a bekebelezett tar. tományok s a szomszédos államok ismertettek, valamint a mathematikai és physikai földrajz elemei. Mint rendkivüli tárgy előjön a természeti és a hazai tételes jog. A tankönyv ál'a itt is 6 frt. A IV., vagyis a humaniOl'ák 1. osztályában, ép igya ll-ban is, a vallást an vas ár- és ünnepnapokon tanittatott. Az arithmetika és mathematika heti két órában, dc (~sak a közéletben felhasználható elemi részei. A latin nyelvü irókkal kapDsolatosan a régiségtan, mythologia, stilisztika, logika. A természettudományok közül I. o.-ban a physika az első félévben, mig a másodikban az ásványtan, a IL osztályban első félévben növény, másodikban állattan tanittatott. A történelemböl az első osztály az első félévben a magyarok történetét ismételték, dc fölemlitik a jelesebb iL'ókat, megnevezik a forrásokat; a IL félévben az osztrák birodalom történeté t veszik elő. A ll. osztályban először a római császárság tÖl'ténetét, később az egyház történetet. Az összes könyvek értéke a két évfolyamon 10 frt. Mint rendkivüli tárgyak szerepelnek itt a görög nyelv, cl kisérleti physiDa. Előfordul a költői kisérletezés, a szavalás, a hirlapoknak felolvasása és magyarázata a jó tanulók számúra. A Hatio gondot fordit arra, hogy a szellemiek mellett a testre is gond fordittassék, tiltja mindazt, mi a testi egészség,
83
épségre veszélyt hozhatna, ellenben igyekszik előmozdítani a testi erő növelését, ajánlja a testmozgttsukkal járó játékokat, az ifjuság szlÍmára it városoktól játszó tereket kér. Figyelmeztet a kiI',indnhtsokm is, mint rt melyek úgy a s%ellemi, mint fl a testi nevelésnek nagy szolg:íIatolmt tehetllek, ha helyesell vannak megválasztra. A fegyelmi pljllrúsuan a jezsnitúka1 küvetik; szeliclséggel ipül"kodik ha1ni, dc hol f'zzpl l":t,('lt nem lehet érni, ott a büntetést is megeng:edi. B:lső hÜlltoH's II virgú.es, második az alsóbb usztálylm való visszakiilelés, hHl'lllíHlik az intózetbűl való kizáratús. Az ebű UÜlltptl~S fOl'lllllft az igazgntó, II 1l1lísodik-é a tanúl'i lou', a lUU'llladik-é II fűigazg'utó. A kol' llmlkoc!6 eszllléitő] , II fplvilágosodás szellemétől \'ezetett nagytt'hetségii ll. .József telve tenokkel, njitúsi vágyakkal, egy kitiízött f{kzéllal, lépett allyja ell II Illy ta ntán ft trónra. Belátta azt, hogy ü'l'wille!\: ('lód's{'uen ]f'ghathatósabban segitheti az iskola: JlH'g'f"'űsiti elődje által kiado1t. taniigyi rendeletet, de ehhez némi módosiüíssal jámI. Figyolmét különösen rt real tárgyakm fOI'ditjn, hallgsulyozzn a természetrajznak, mértannak (\s tel'lnészettallllak hplyes i [';'tnyú tan iiúsút, mely abban ál], hogy a nyeri iSl11ül'eteket ft fölJmiivelés, ipar és kereskedelem terén fölhasználni khesspn. El "üllcleli szigorúan a. szertárak, gyiijtemények bel'()IlÜezósót, vagy amál' meglevő knek gyarapitás:ít, a szümlólteW képekllek ós ábrúknak beszerzését. De esakluunm' összes ngyelmét t<~rv(:inek megvaJósítúsára forditja. Az 1784. év Jll;'tj liS Hl-úll kia
84
6 frtban állapitottak meg, vagy havonkint 36 váltó krajczárban, melyet ily összegekben is lehetett fizetni. n. József ezen intézkedésének czélja volt a szegényebb és nem jó tanuló ifjaknak a középiskolától való távoltartása. Ö, ki a szabadabb szellemnek volt hive, nem bal'átjtt ct növendékeket sok tekintetben lenyügöző együttes nevelésének a convictusokban, azért ezeket eltörli; s alapitványi tőkéi ket összegyüjtve, kamataiból ösztöndijakat alkotott. A befizetett tandíjak egyrésze is erre fordíttatott. A tandij kezelésével meg~ bizott (a praefectus) fáradozásúért 10/.,-ot kapott, kinek kötelessége volt a dijakat összeszedve havoakint a legközelebbi harminczad vagy sóhivatalnál !efizetni. A tandijmentességben részesitettek : az ösztöndijasok és az ág. ev. és az ev. rer. papok gyermekei is. Ösztöndijas csak azon tanuló lehet, ki jeles osztályzatú és németül tud. Hivatalos állásokra csak akkor volt alkalmazható valaki, ha megfelelő iskoláztatását, tanulmányait bizonyitványnyal igazolja, mit mindig az intézet pecsétjével kell megerősiteni. ~lagára a tanári állásra valláskiilömbség nélkül lehetett pályázni, de előnyben részesültek, kik idegen nyelveken beszéltek. A vallásra II. .JÓzsef nem nózett ... nem mmk ct tanári, hanem az igazgatói, sőt főigazgatói állásuk betöltésénél sem. Igy az új fűigazgatói kerület beosztása alkalmával, miknek száma ezután öt lett, a pozsonyi kerületbe a protestans vallású br. Prónay-t tette, ki előbb Gömörrnegye főispánja volt. Az oktatásügy lényegileg ll. József intézkedései által nem változott. Ö nem a külséJségek, hanem a belső, a szellemi élet átalakitására törekedett. A szabad szellemben való nevelés első követelménye volt az egyéni akaratot megkötő szigorú iskolai törvényeknek enyhitése, nem zárja ki az ifjuságot, mint eddig szokásban volt, a társadalomból, melyben egykor forogni hivatása leend, hanem megengedi a résztvevést. Nines tiltva a nyilvános helyeken: szinház, táncz mulatságon való megjelenés. Pontosan meghatározza az iskolai szünidőt, körvona-. Jazza a vallási oktatás minémüségét, megszünteti a tanuló ifjuság közt fennálló vallásos társulatokat, közös, bármely vallású tanuló által elmollllható imádságot hoz be a tanitás megkezdése előtt és nhín. Az előmenetel a bizonyitványokban 110m egyes tantúl'gyak, hanem az összes tantál'gyakból felmutatott eredmény szerint
SIí
állapíttatott meg; a fokozatok megjelölPsére használtatott a 3 - rossz, 2 - középszerü, l-jó, 1 cum eminentia - igen jó. Meg volt állapitva a tanmenet, volt módszeres és ellenőrző tanácskozlÍs, mikről felterjesztést kellett késziteni. A tanárok fizetésének rendezése akként történt, hogya szerzetes tanúrok ott, hol kolostoruk, rendháznk volt, mint igazgatók 300 forint, mint a humanior osztályok tanárai ~50 fl'tOt, mint gmmmatikai osztályok tanítói 200 frtot kaptal\:. A dolgoknak ezen új szellemben \'aló tovúbb fejlődését, haladúsát útj:'tban feltartóztatta s a régi megszokott üsvényre visszatel'elte II. .JÓzsefnek halála. Ugyanis utána trónra lépő fivére II. T..ápót 1790. április 20. 13027. szám alatt a helytartó tanács által kiadott rendeletben újból az 1777 ·ki 'IRatio Edntationis" helyeztetett érvénybe, addig, mig az összchivandó ol'szággyülés egy uj, a kol' követelményei és igényeine\ teljesen megfelelő, t lllulmányi rendszert fog kidolgozni; J1Jzeu rendelet által újból a latin nyelv lett az nrfllkodó, ez a felsőbb oS7.tályok oktatási nyelve, mig az alsóbbakban a magyar is használtatik . .Most megfordult a koezka, a türelmes és jóindulatú IL Lipót augusztus 21-én 21489. sz. a. kiad ott rendeletével a magyar nyelv tanitását teszi kötelezővé, most tanár csak az lehet, ki a magyar nyelven tud előadást tartani. A felsőbb osztályokban a classikusok magyarázása magyar nyelven történik, magyar értekezések iráHa rendeltetik, meghagyatik e nyelven bes7.édeknek kidolgozása és előadúsa. Az 17HO - Hl. orszúggyülés által kiküldött válasr.tmólly tanügyi munkálatával csak 15 év mulva lett kész, illetve álla- . pod ott meg végre, s ekkor 1806-ban adatott ki, de közbe az ideiglenes és átmeneti kort szabályor.ó rendeletek egész serege adatott ki, melyelmek főczélja volt a vallásos-erkölcsi nevelés és szigorúbb fegyelmezéssel uralkodni az ifjuságon és elnyomni az új eszméknek terjesztését. lJjból nagy súlyt fektetnek a vallástan tanitására, a real tárgyak óráinak összevonása ál tal szaporítják ennek óráit. Egy 180~. évi rendelet Hzerint félévenkint kellett jelentést tenni az igazgatónak az alárendelt tanárok, a főigazgatóknak pedig az igazgatók eljáI'ása és viselkedésükrűl' az iskolában és iskolán kivül. Külön jelentések teendők a hivatalnokok vagy előkelők gyermekeinek előmenetele és magaviseletéről. Az elemi iskola utolsó osztályának újból a gymnasiulllhor. csatolása ügyében az 1803. év május 21-én kiadott helytartó
tanácsi rendelet intézkedik ez által a gymnasiumok újból 6 osztályu berendezést nyertel\:. V égre az 1790 -91. országgyülésnek 15. törvényczikkével kiküldött bizottság elkészül a tanügyi tervezettel, melyet latin nyelven Szerdahelyi vácZÍ kanonok szerkesztett meg, mi után a király Ferenez azt módositásokkal elfogadta, Budán az egyetemi nyomdán kinyomatva ily cZÍm alatt jelent meg: "Ratio edueationis publicae totiusqlle rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas." A második "Ratio Edm'ationis" alapul a Mária Terézia által kiadott elsőt vette, de a különböző néposztályok szükségleteihe7. jobban alkalmazkodott, érvényt szerzett a magyar nyelvnek, helyet biztositott a tesgyakol'latnak is. Bár maga fl tervezet a törvényhozásból indult ki, országgyülési szentesitést soha sem nyert s csak rendeleti úton léptették életbe, hol érvényét egész 1848. illetve 1850-ig az Organisationsentwurf behozataláig megtartotta. A tárgybeosztás az osztályok szerint a következő volt: 1. osztályban tanították a vallástant heti négy félórában (katekizmus), let latint, kapesolatban a magyar és az illető vidéken divó anyanyelvvel, itt fősúlyt a helyes irás és olvasíÍs képezte; heti 2 órában az egészszámokkal való müveletre is oktattattak. Tankönyvek: Endrődy J. Deák gramatika, Pozsony ]820. - Userey J. Prosa versuum, Pest 1840. - Sümeghy P. Latin nyelvtan ... L r. Pest 1847. -- i\faróthy Uy. Számvetés 1817. II. osztályban a nyelvek folytatólag ta nittattak, figyelem fOl'dittatott a szavak betanulására és a nyelvtani szabályokra. A számtanm\l a törtek ismertettek, ezenkivül Magyarország fiildrajza. Tankönyv: Albaeh.T. Magyarország földIeirása, Pest 18)34. - Horvát Magyarország ismertetése 1847. Pest. A III. osztályban az eddig emlitett tárgyakhoz járult ~fagyarország története 1526-ig. Tankönyv: Spányik G. Historia regni Hungariae Pestini 1820. - Spányik G. Magyarország históriája Pest 1833. - Horváth J\fihály Magyarország története Dées 1847. IV. osztályban a latinból a syntaxis ornatát és a verstan t tanulták, olvasták Cicerót, Sallustiust, Caesart. A történelem ből a hátra levő részt, II földrajzból II szomszédos államokat s a
87
földtekét ismertették. Tankönyv: Cserey J. A hangmértékről szóló szabályok magyarázata Pest 1846. V. osztályban előadatott még a rhetorika, bevezetésül a gondolkozástan, a görög régiségtan, a termésr.etrajzból ar. állattan. A Vr. osztályban a költészettan, a római régiségtan, llövény- és ásványtan, a földrajzból, mivel már az V. osztályban ismerkedtek meg Európa és Ázsiával, itt Afl'ikát, Amel'Íkát és Ausztr!Uiút vették elő. Tankönyvek: Budai E. Hégi római irók élete, Debreczen 1814. - Kis .T. Görög-római mythologia Pozsony 1805. Ha a két "Ratio Edueationist" ö5szehasonlitjllk, látni fogjuk, hogy a második az elsőtől sokban külömbözik :F.:lőször is a heti Mák számát 20-ban állapitja meg, a rendkivüli tál'gyaka t llwllőzi, de egyet a költészetet a rendesek közé vesr.i. Az alsó osztályokbúl elveszi a természetrajzot, mik valóban nem oda valók. A latin nyelvnél a klassr.ikusokat johban értékrsiti. Az előadási nyelv a latin, a német mint rendkivüli tárgy tanitbtott az önként jelentker.őlmek. A rend és fegyelem tekintetéből elrendeli az iskolai 1öl'vényeknek felolvasását, mit az intézeti ígar.gató az év elején a törvény betal'tásánt buzditó beszéd és magyarázással kisérve teljesített. Az ifj mltí g naponként misét hallgat, havonkint gyónást végez és az egyházi körmenetekben részt venni till'tozik. ~yilvános helyek látogatása még a szülők jelenlétében sem engedtetik meg. Rzúllást fogadni <'sak oly helyeken lehetett, hová a tanáI'Í k[lr beleegyezését adta, mint megbizható helyre, s ezt megváltoztatni csak beleegyezéssel lehetett. A szigorúbb büntetéseket csak fiZ igazgató szabhatta ki. Szünidő a kedd délután és csütörtökön egész nap volt. A nagy szünidő pedig szeptember és október egész 1831-ig, midőn ez augusztus és szeptemberre tétetett át. A vasár- és ünnepnapokon szokásos Mária gyakorlatok újból behozhatók lettek, de társulatot alakitani nem volt szabad. Lényeges módositást szenvedett a "Ratio-educationis" 1844-ben, midőn junius 20-án kiadott rendelettel a magym' hozatott be előadási nyelvnek. Bár az idő, a haladás megkivánta volna, hogy ne vegyék a tantervet állandónak, hogy akor kivánalmaiD:lk megfelelőleg módosittassék, mégis hosszu ideig e tekintetben misem történt.
Csak midőn a magyar szabadságharcz leveretése után MngYl1rország mint tm'tomány Ausztriához csatoltatik, történik újítás, az 1849. évben a császári vallás és közoktatásügyi miniszter közzé teszi az: "Entwurf zur Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich" czimü rendeletet. Ezen rendelet az eddig egységes mederban haladó középtanodai oktatást az it'ány és czél szerint szétválasztja. A gymnasiumok mellett felállitott real iskolák !lzélja a mennyiségtan i és természettani oktatás bővitése által a technikai iskolákra majdan életpályákra előkésziteni. Az eddig szoldsos osztálytanitás helyett a tudományos haladásnak jobban megfelelő szaktanitást hozta be. A bölcseleti hnfolyam bekebeleztetett rt gymnasiumba, mi által ez nyolcz osztúlYllVá vált, a 4 alsó osztály ly al - a 4 felső felgymnasiumnak neveztetett, amott az igazgató mellett legalább 5, itt 11 tanárnak kellett lAnni. A görög és német nyelv rendes tárgynak vétetett s az oktatásnak középpontját a gymnasiumokban a klasszikai nyelvek teszik, mig a realiskolában a mennyiségtan és rajz.
lJ Tantervek
IS6I·től
máig.
Az absolut kormány megszüntével hazánk vezérW fédiai, de különösen nevesebb tanférfiaink mozgalmat inditottak nemzeti szellemünk és nyelvünk kiirtáslÍt'a szolgáló .,OrganisationsBntwurf"-nak érvényen kivüli helyezése és az ország szellemének megfelelő tamendszer és tm'v J1legalkotúsa s életbeléptetése végett. Ezen hazafias férfiak közé tartozott Purgstallel' .József, II kegyes tanítórend akkol'i fönökc is, a ki a mint a hatvanas évek kezdetén kissé szabatlabb szellem és politikai élet kezdett uralkodni, ll, kOl'múnyzúsa alatt álló rend kiválóbb tagjait tanúeskozúsra hivta egyhe, hogy egy a hazai kiv~nal maknak teljesen megfelelő 1antcl'v-tervczetet dolgozzanak ki. Ezt a tervezetet tárgyalás alá vette aztún az 181H. évi augustus hó 26-án Lonovies ,József érsek elnök alatt egybegyiilt "országos tanügyi bizoUsúg, melynek tagjai voltak rendünkből : Pnrgstaller József, Trautwein János, Szepessy Imre és Lnttel' Kúndor, mind neves tallférfiak és tudós paedagogusok. - Az itt véglegesen megalkotott tanterv-tervezetet felterjesztették n. ,. Helytartótanácshoz ", mely azt a felsőbb helyről kapott utas i-
89
Ütsnak megfelelő módon felülvizsgálta s némely dolgokban módosítva megerősités végett bemutatta. 1861. év decemberében végre életbe lépett ezen új tanterv. Ez fentartotta az eddigi 8 osztályt és elrendelte, hogy a három alsó osztályban, melyekben még a nevelésre kell a főgondot s főmunkát forditani, flZ osztálytanitás, a 4. s 5. osztályokban a szükebb értelembon \'ett szaktanitás, a három osztályban pedig a teljes szakrenclszer foganatosittassék. Az óraszámot, és igyatúlterhelést csökkentette és a nemzeti tárgyaknak : a hazai irodalomnak, történelemnek s a földrajznak tüzetes tanitását behozta. ~Js az ezrn tantervnek egyik nagy érdeme, mert a tárgyak ez ideig fl középiskolában egészen elhanyagoltjlttak. Másik és főérdemc flZ, hogy iskolai nyelv ül a magyart tette és csak ott engedett nttűl eltérést, a hol ezt használni az akkori időben teljes lehrte tlen volt. Ily helyeken 3Z illető városok nyelve volt egyszersmind a tanitási nyelv is. Az alkotmány visszaállitásával egyéb átalakitások mellett a tanügyi téren is nagyobbszabású reformok indultak meg. Báró Eötvös .József az első vallás· és közoktatásügyi m. kir. miniszter az eddigi 8 osztályú gynmasillm helyébe 9 évre terjedő lyooumot kivánt alkotni oly módon, hogy a középiskoltik kis, nagy és főgymnasiumokl'a oszoltak volna; a kis gymnasium 4,' a nagy gymnasium lj osztályból állott volna, a fölé pedig három évi JY('ealis elll'snst kivánt felállitani. A lyceumi hallgatók ar, elsö tanév bevégezte utún a köteles tantárgyak flt ft maguk elé kitüzött küJömböző s:-mkpályúk szerint külömböző terjedelemben tanulták volna. Tervének kivitelében azonban megakadályozta őt a korai halál s igy életbe csak a kis- és II nagygymnasillm intézménye lépett. Hál'Om évvel később, mivel az akkori tanfél'fiak legnagyobb része paedngogiai okokból ellene volt a Báró Eötvös trifurcatiojának és mivelozen fölötte költséges tanrendszer al, autonom feleker,etek iskohii nagy részének megszüntetését vonta volna maga ntán, Paltler Tivadar akkori minister a rendelkezése s vezetése alatt álló gymuasiumok számára kiadta flZ últala készitett új tanter'vet, mcIy bizouy nem egyéb, mint az Organisations-Entwurfnak módosítása. A Pauler-féle tanterv ellen csakhamar panaszok hangzottak fel. A tan férfiak , köztük kiválólag Lutte)' Nándor dr. a budai tankerület kir. főigazgatója, ki már 1862-bcn megjelent
90
ily cZlmü könyvében: "A magyarországi kath. gymnasiumok szervezésére vonatkozó javaslat az ide tartozó adatok mellékletével " tört lándzsát e rendszer mellett, az egysége8 középiskolai rendszer behozatal út : sürgették és kárhoztatták az akkori rendszert, mely sZ8l'int II disciplinák tagozott ismétlő désével vége7,teti fl, tanit~íst, nem pedig szakadatlan egymáslItánban fejleszti a tannló!~ szellemi tehetségeit. Tekintettel a jogosult panaszokra, nemkülönben figyelembe véve a közoktatási tanács s a mcgkérdezett tankerületi kir. főigazgatók e tárgyban történt felterjesztéseire, nemkiilön ben az érettségi vizsgálatoknál szel'zett tapasr.talatokt'ól szóló jelentésekre a uagyméltóságn vallás- és közoktatásügyi m. kir. ~liniszterium egy tudósokból, paedagognsokból és gyakorlati 1an fé I'fi a klJó l álló bizottSf'tg meghallgatása után 1H7ft évi nngustusban megállapitotta ar.Oll új tantervet, mely lR79/HO. tanévben lépett bizollYos ntmcneti intézkedések mellett életbe, rt mely az 1883. évi. XXX. törvényczikk folytán némi módosit:'tsokon és egyszerlisitéseken ment kel'esztül. Ezen tanterv legnftgyobb érdeme az, hogy az okUttás középpontjává a magyar nyelvet tette. Ha még megemlitem [lr.t, hogy az 1890. évi XXX. t.-cz. alapján a szóban levő tanterv a görög nyelvet helyettesitő tÚl'gyak tIlotervével egészittetett ki, s hogy ezon tantol'vhez 1880. és 1887. évben tanítási ulasitúsok is adattak ki, úgy hiszpm elégséges bepillantást nynjtottam a jelenlegi gymnasillm taniüísi mnkájának s7.abályozó tel'vezeteibo. Yarinak az új tantervnek, mint embel'j münek hib(ti s fogyatkozásai, melyeket majd az idő s a tan ál'ság meg fognak: szüntetni, ele e fogyatkozások mellett is II tál'saualllm és [17. állam megelégedhotik vele, mert kellően van benne gond forditva a magya[' nyelv tanítására s a hazafias szellem emelésére.
jövendő
9)
Ösztöndíjak.
1Hndig lesznek küztntek szegények, a mi jót a szegényekkel tesztek, azt velem teszitek, mondja Krisztus Urunk; hozzá tehetjük, hogy mindig akadnak nemes gondolkozású férfiak, kiknek szive a szegénysorsú tanulók nyomorúságán megindul és alapitványaikkal sok nüvencléknek lehptő\'é teszik az isko-
91
lábajárást, el6segitik it jövő boldogságuk alapjának megvetését, v:llamint a hazai kör.mivelődés terjedését. Gymnasiumunkhoz a következő ösztöndijak vannak kötve: aj A Bednáry .János, tiszántuli kerül. táblai ülnök által 1826-ban alapított hét és pedig három ösztöndij egyenkint évi 63 frttal és n égy egyenkint évi 25 frt 20 krra1. Er.en ösztöndijak a nagyváradi lat. szert. káptalan felügyelete és kezelése alatt állanak. A három első ösztöndij első sorban a rokonokat illeti, ez csak másodsorban adományozható szegény, de jó magaviseletű szorgalmas tanulónak ; a kinevezési jog a debrecr.eni prépost-plébános és a gymnasium igazgatójának ajánlata mellett a káptalanhoz tartozik. A négy kisebb ösztöndij adományozása ~Z igazgatót illeti meg tulajdonképen, de ez is ujabb ieHiben a káptalan által történik. b) A Molnár József-féle ösztöndijak. Molnár' .JÓzsef nagyváradi űrkanonok, előbb 17 évig debreczeni kisprépost, 1826-ban hirtelen elhalálozván, végrendeletében vagyon a harmadik csoportjának 1/6 részét - 12,000 frton felül - a debreczeni gymnasiumnak hagyományozta oly módon, hogyakamatokból évenkint 10 8zegény, dc szorgalmas és jó magavisetetü tanuló -tO frt ösztöndijban l'észesittessék, a fenmaradó kamatrész pedig tőkésittessék és az ösztöndijak száma ekként szaporittassék; ma már 13 ösztöndij-állomás van l'endszercsitve évi -t2 fl'ttal. A felügyeletet és kinevezési jogot it nagyvárildi lat. szert. püspök gyakorolja a debreczeni prépost-plébános és a gymn. igazgatójának ajánlatára. e) A Kricsfalusy-féle alapitvány. Alapitotta Kricsfalussy Ferencz, nagyváradi lat. szert. püspök s debreczeni kis-prépost plébános 1836-ban. Ezen alapitványból 1 tanuló évi 37 forint 80 krt élvez. Ezen alapitvány kezelését és adományozását szintén a nagyváradi lat. szert. káptalan eszközli ugyancsak a debreczeni kis-prépost plébános és gymnasiumi igazgató ajánlata mellett. Összesen tehát 21 ösztöndij van a gymnasiumhoz kötve. hj Segélyezö alapitványok.
Bármily önz{)nek is mondják a jelenkort, a humanismus terén mégis nagy tevékenységet fejt ki. Mindenütt alakulnak
92
a jótékonyságot gyakorló egyesületek, az emberiség nyomorát enyhitő intézetek. Hazánkban már régóta igen sok tanintézetben vannak i(iusági segélyző egyesületek, melyek czéIja a szegényebb sorsú tanulókat tankönyvekkel, irószerekkeJ, rnháyul, élelmezéssel vagy szállással ellátni; a mi tanintézetünkben is meginoult a mozgalom egy ifjnsági segélyző egyrsület létrsitése körül, de több közbejiitt ok miatt folyó iskolai évben meg nem alakulhatott. Van azonban két segélyező alapitványunk, melyek ugyanazon czéllal birnak ; mindkettő Nemes Kálmán, debreczeni köz- s váltó-ügyvéd nemesen érző szivének köszöni létét; biztat a remény, hogy Nemes Kálmánhoz hasonló fenkelt gondolkozásÍl és jószivü adakozók többen akadnak, midőn arról lesz szó, hogy az ifjuságot filléreinkkol gyámolitsuk és nekik az iskolába járást könnyüvé és kellemesst· trgyiik. A segélyalapok a küvetkezők: 1. Kardhordó Ambrus-féle alapitvány.
Alapító levél.
Melynél fogva alólirott ezennel kijelentem, hogy miután kegyes tanitórend egyik legidősb tagját főtisztelendő Kardhnrdó Ambrus aranymisés áldozárt a tanügy terén teljesitett kitünő szolgálataiért (í cs. kir. Apostoli Felsége a nevét viselő "l1'erencz József rend lovagkeresztjével" tüntette ki, s azzal őt msgs Gróf Dégenfeld József ur mint Hajdumegye s Debreczen sz. kir. város főispánja 1885. jan. 17-én ünnepélyesen feldiszesitette, -- azon jó szándéktól vezéreltetve, hogy ezen magasztos esemény a magyarországi kegyes tanitórend emlékkönyvében az utókor előtt is maradandó emléküvé tétessék, s buzditó p81dául szolgáljon: - 100, azaz egy száz forintot o. é. oly módon teszek le a debreczeni kegyes tanitó rendház kezéhez örök alapitv,ínyul, - hogy ezen összeg jelzálogi biztositék mellett, vagy legalább egyelőre a debreczeni takarékpénztárba elhelyeztetvén, annak kamatjaiból fi clebreczeni piarista /,('nd gymnasiumában tanuló, szegény sorsu, jó erkölcsi ll1:lgaviscletü, szorgalmas növendékek láttassanak el évenkint vallásfelekezeti különbség nélkül a szükséges tankönyvekkel, - óhajtásom továbbá az, hogy szerény alapitványom "Kardhordó Ambrus" nevét viselje ... Végül megjegyzem, hogy azon nem remélt esetben, ha valaha Debr8czenben a piarista gynmasium ft
93
létezni megszünnék: fentérintett 100 frt alapitványom ugyancsak "Kardhordó Ambrus" név alatt, de rt fentebb megjelölt czélra a debreczeni róm. kath. elemi iskolák finövendékei javára az illetékes iskolaszék kezelése s rendelkezése alá boesáttassék át. Kelt Debreezenben, 18R3. jan. 17-('11. Nemes Kcilmcin ügyvéd, u debreezeni r. k. elemi iskolák gondnoka . •\ fentebbi alapitvány t növelték: Hóth M{lI'ton, távirc1a-igazgató ~Iayer Antal, posta-főnök . V őneky Púl, gymn. igazgató . Kiss ,József, tanfelügyelő . Haraszthy Gyula, gymn. tanár Steiner Antal, cong. izr. hitközségi elnök Beér Kálmán, vúrosi !'cndőrkapitúny Laezkó Dezsö, gymrl. tanút' .
n
él i)
d
,) O
10 ,)
II
frttal "
" "
" "
Összesen 43 frHal Ezen összeg Tek. Nemes Kálmún ügyvéd úr nlapitvúnyúhoz esntoltatván, az 14B f1't1'<\; azaz egyszáz és negyvenhárom ff)J'intm növekedett és az alapitó levélben kikötött feltételek mellett a debreczeni kegyestanitórendi algymna8ium igazgatójának kezelósére bizatott. Kelt Debreczenben, 1887. évi julius hó ~O áll. 2. Nemes Béla-féle alapitvány. Alc~]Jitó
levél.
Melynél fogva ululirt ezennel kijelentem, hogy a kegyesrendi szerzet nemes sziv Ü alapitójának, kalazanti Szent Józsefnek emlékére 1893. évi augusztus hó 27-én a debreczeni társháznál meg tartott ünnepély alkalmával a kegyestanitórendiek debrflczeni gymnasiuma igazgatójának kezeihez ujból ~OO korona = 100 fltot oly módon tettem le, hogy ezen összeg kamatai évenként a Piaristák által buzgalommal ellátott és ['omdltcWleg 8 osztúlynra felemehllldő deht'e('zeni róm. kath. gymnasium s%egénysors u, de szorgalmas és tehetséges róm. kath. tanlllói sZl:Ímúm szükséglcmHí tankönyvek hcszel'zésém ösztöndij gyanánt fordittassanak. Hog')' melyik tanuló legyen 0['1'(' érdemes: annak időnkénti elhatározását II debreczeni
94
róm. kath. gymnasium tanár karának elhatározására bizom; s magam részére csupán annyit kivánok fentartani: hogy azon esetre, ha a kérdéses segély elnyerésére én ajánJanék egy szegénysorsu tanulót: ezen ajánlatom vétessék figyelembe. Ha azonban - mitől Isten óvja debre(~zeni róm. kath. egyházunkat, a debreezeni r. k. kegyesrendi gymnasium létezni megszünnék; ez esetben fentél'intett 100 frt szerényalapitványomat, illetve annak kamatait a debrcczeni róm. kath. elemi fiu iskolák legszegényebb SQl'su r. k. tanulóinak tankönyvekkel ellátásra ruházom át. V égül ezen óhajtásomat fejezem ki, hogy szóban levö alapitványom az 1882. évi május hó 12-én IV-ik gynmasÍllmi tanuló korában, elhalt fiam emlékére "Nemes Béla alapitvány" név aJ::ttt tartassék fenn. Kelt Debreczenben, 1893. évi augusztus 27-én. Neme8 Kálmán.
A gymnasiumi igazgatók és tanárok névsora 1721-1896.
1721. 1721--22. 1722-23. .1723 -24. 1724-25. 1725-2(3. l726-27. 1727 -28. 1728-29. 1729-:30. 1730-31. 1731- 32. 1732-313. 1733-34. 1734-35. 1735-3!). 173ti-37.
Praefectus*: R,dopnyay Elek. Tanár: HllliÍpy Szilárd. Praefectus.; Rzlopnyay Elek. Tanát': Halápy Szilúnl. Praefectus: Szlopnyny I<:Jek. Tiw~ír: Halúpy Szilúl'Cl. Praefectus: RzlopllYuy J1J!ek. TanlÍJ': ;\Icldlio:'. Praefectus: Rzlopnyny I~lek. 'rallút': ivfeldlioJ'. Praefeetns: Szlopllyay Elek. Tanár: Coelesztíll. Praefectus: Hulúpy SzilúnI. Tanúrok : Dénes, Léírinez. Praefectus: Szlopnyay Imek. Tanárok: OeranI, ,Julian. Praefectus: Szlopnyay Elek. Tanárok: Xaverius, a másik tanár neve nin(~s följegyezve. Praefectus: Daniel. 'l'auúrok: Placic1l1s, Xavcl'ius. PraefectlIs : Daniel. Tanárok: Dénes, Keresztély. Praefeetus : Daniel. Tanárole Gergely, IJami,m Praefectns: Justinian. 'l'anúrok: .Tónús, AnLl!. Praefedlls : cl ÚSpÚl'. Tanúrok: Antal. Praefcctw;: Vineze. Tanúrok: Keresztély ,~lelehior. Praefelltus : UúsptÍr. TanúJ'ok : Dall1tt<..;cén, Krizosztom, Zsigmond. Prt1efectus: Kristóf. Tanárok: Emanuel, András, Dominillus. Pmefeetus: lüistóf. TttntÍrok: Valentin, Gauriel.
1737-3H. 1738-39.} 'I' k az IS . k ol'k 1739-40. Darva vo lta' a a pes t"IR miatt. 1740-41. Pl'acfedus: - - Tanál'ok: Benedek. Hiányos a följ egyzés. 174l-42. Praefelltns: Mál'ton. '1\múl'Ok: Julian, Benedek. "A
neveztettek.
gymnasiumi
igazgatók
177(i-ig
jJl'aofectusoknak
(felügyelők)
96
1742-43. 1743-44. 1744:-45. 1745-4:6. 1746-47. 1747----4:8. 1748--49. 1749---50. 1760-5 L J751--6~.
1752--53. 1753--54. 1754-55. 1755-56. 1756-57. 1757-58. 1758-59. 1759-60. 1760--61. 1861-t52. 1762-63. 1763-tl4. 1764-ö5.
Praefectus: - - Tanárok: ,JuliRn. Praefectus: Máté. Tanárok: ,Julián, Kristóf. Praefectus: Gergely. Tanárok: ~Hhály, Gergely. Praefectus: Gergely. Tanárok: András, Paulinus. Praefectus: ~lihál'y. Tanárok: Andnís, Paulinus. Praefectus: Egyed. Tanárok: Dávid, Szaniszló. Praefectus: Zsigmond. Tanárok: Dénes, Szaniszló. Praefectus: hsigmond. TeLnúI'ok: Maximilián, Szaniszló. Praefectus: hsigmond. 'L'cuürok: Komél, Benedek. Praefectus: Zsigmond. Tanárok: Hóklls, Bernarcl. Praefectus: Zsigmond. 'l\márok: Hókus, Albert. Praefectus: Zsigmond. Tanáwk: Hókus, Agoston. Praefectus: Tarri András. Tanárok: Bottka Albert, Jankovits Fülöp. Praefectus: Kónya Kristóf. Tanárok: Horkay Agoston, Szilsz Károly. Praefectns: Kónya Kristóf. Tanárok: Hajós Gáspál', Jaross Lúszló. Praefectus: Léday Lénárd. Tanárok: Emerics Vincze, Komay IstvíÍn. Praefectus: Perecz l~manue1. Tanárok: Koroua Teofil, Klobucsek Alajoi;. Praefectus: Perecz Emanuel. Tanárok: Klo\mcsek Alajos, Victoris OyÖI·gy. Praefectus: Edegger Baltazúr. Tanúrok: Homolny Tádé, Szilcz Károly. Praefectus: \'alel'o Jakab. Tanúrok: Homolay Tádé, Kovács A_ntal. Praefectus: VaJew ,Jakab. Tanárok: Szluha Xavér, Keller hsigmoI1rl. Praefectufoi: 'I'uszhlaitner Kajetán. Tanárok: Horkay Ágoston, ~layer Elek. Praefectus: ('etto Bene<1pk. TarJl'tJ'ok: Holly Dúniel, :Nrayet'
}~lek.
~zőlIűH'y EIIgen. Tanárok: Lallkovits Fülöp, Klotz Va]entin. (i7. Pmefpf'Íns: Petr'ik r{()l'nszt{~l'y. 'I'an{ll'ok: K rllr.y M:lrton, ,Jankovits ,Júnos.
1765-f-it5. Praefectus: l7lifi
97 17G7~(j8.
17G8-69. 1769-70. 1770-71. 1771-72. 1772 -- 73. 1773~ 74.
1774--75. 1775-7G. 177G~77.
1777~78.
1778-79. 177!)~80.
1780--H1. 1781~82.
1782 -- 83. 1783-84. 1784 - 85. 1785 - 86. 1786~87.
Praefeetus : Petrik Keresztély. Tanárok: Kruzy Márton, Vilt Lénard. Praefectus: Szorni Lajos. Tanárok: Po or Kajetán, Lengyel Döme. Praefectus: Némethy J1Jlek. Tanárok: Demeter Lajos, Lengyel Döme. Praefectus: Némethy Elek. Tanárok: Lihau Pál, K urcz Egyed. Praefectus: Volaki Marczel. Tanárok: Lihau Pál, Kllrcz Egyed. Praefectus: Szeitz Antal. Tanárok: Malozsay Eugen, Csulik Alajos. Praefectus: Szeitz Antal. Tanárok: Csulik Alajos, Zimányi Alajos. Praefectus: Szeitz Antal. Tanárok: Roch J;-'erencz, Neichel Lúszló. Praefectus: Henyei Vincze. Tanárok: Roch Ferencz, N eichel László. Igazgató: Temlényi Hemig. Tanárok: Egel'váry Ignácz, Surányi Antal. Igazgató: 'l'emlényi Remig. Tanárok: Sivulszky J ózsef, Verner ZsigmOnd, Surányi Antal. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: VerneI' Zsigmond, Neichel László, Küresztury Jeromos. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Neichel László, Kel'esztury Jeromos, Schwandt Ferencz. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Neichel László, Keresztury Jeromos, Kopcsányi László. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Hoffmann Sebestyén, Kopcsányi László, Kelle Lipót. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Hoffmann Sebestyén, Kelle Lipót. Frányó Remig. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Karácsonyi Innocent, Kelle Lipót, I-,oosz Kajetán. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Rosenbacher Ferencz, Kelle Lipót, Bárány János. Igazgató : 'l'emlényi Hemig. Tanárok: Rosen bacher Ferencz, Kelle Lipót, Bárány János. Igazgató: Temlényi Remig. Tanárok: Rosenbacher Ferencz, Kelle Lipót, Bárány János. 7
98
1787 --88. Igazgató: Pel'czel Iml'e. Tan{L1'ok: Pfcts Mihály, Hoscnbacher Fcrcnez, Rtallkovieh Miklós. 1788-8g. Igazgató: Perczcl Imrc. Tanál'Ok: Pl'cts Mihlíly, Gull .János, Stankovieh Miklós. 1789-90. Igazgató: Perm-:cl Imro. 'l'anárok: Visky Agoston, Surányi Antal, Rtankovieh Miklós, Prets Mihály, Gull János. 1790-91. Igazgató: Mulay Szilárd. Tanárok: Visky Ágoston, Surányi Antal, Pretsch Mihály, Rzolcsányi Erneszt, Gull .J ános. 1791-92. Igazgató: Mulay Szilárd. 'ranámk: Visky Ágoston, Dani Zsigmond, SzoIcsúnyi Emcszt, Oull .János, Prcts Mihály. 1792-93. Igazgató: Mnlny Hzilál'd. Tanámk: \'isky Agostoll, Dani Zsigmond, Uull .János, Prots Mihály, Szolcsányi. Erneszt. 1793-94. Igazgató: Kosúk Bazil. Tanárok: Visky Ágoston, Dani Zsigmond, PI'ets Mihály, Cziglányi Ede, Bedey Balás. 1794--95. Igazgató: Koszik Bazil. Tanúrok: Dani Zsigmond, 1'1'ets Mihály, Márhoffer FIOl'iáll, Kudlik .János, Matyasovszky (.liczér. 1795-96. Igazgató: Koszik Bazil. 'l'anál'Ok: Dani Zsigmond, Gull ,J odolay MeIt:hiol', Hzekfii ,hínos, Rchmidt ,József'. 1798-HD. Igazgató: Keszthelyi László. Tanárok: Matkovits Elek, Dani Zsigmond, Bálint Anial. 1799-800. Igazgató: Keszthelyi László. Tanúxok: Szolesányi El'neszi, Matkovits Elek, Ka7.ily Lajos. 1800-1. Igazgató: Keszthelyi László. 'l'ullúl'Ok: Rzolesányi Erneszt, Matkovits l<~lek, Szel'Oulm János, Béla Antal.
99
1801-:2.
Igfizgató: Keszthelyi László. Tanárok: Thott Albert, Matkovits Elek, Kovácsóczy Anzelm, Béla Antal, Pápes Mátyás. 1802-3. Igazgató: Keszthelyi László. Tanárok: Thott Albert, Habsánszky Mihály, Béla Antal, Pápes Mátyás, (hossel' .Tános. 1803-4. Igazgató: Keszthelyi László. Tanárok: Kiss Márton, f<'odor Antal, Nemes lIme, Dienes Antal, l~ehóczky y incze, Kovámlóezy Florián. 1804- 5. I,g'ilzgató: Keszthelyi László. Tanárok: Paul inyi Alajos, Kriszptwh György, Lehéwzky Vincze, Spányik Gliczér, Dienes Antal. 1805- n. Igazgató: Pack Ágoston. Tanárok: Vasányi Sebestyón, Wolff Antal, Komjáthy .JÓzsef, Fitos Antal, Lőrinez Andl'lts. 1806- 7. Igazgató: Pede Ágoston. Tanárok: Dombi Mihály, \AT olff Antal, Fitos Antal, Lőrincz András, Bálvány Alajos. 1807 - 8. Igazgató: l'eek Ágoston. Tanárok: Zsuffa Jeromos, Rzolm;únyi Erneszt, Zelneky Gáspár, Bálvány Alajos, Ballér Ignáez. U.,08-!). Igazgató: Gábl'i('h István. Tanárole ZSllffa Jeromos, Jalcsay Ambl'lls. Búlvúny Alajos, Ballér Ignáez, Hollósy AlajOl>. 1809-1O. Igazgató: Jcnovay János. Tanárok: Zsuffa .Jeromos, Koval<:sik Tamás, Moró Mihály, Tomasóczy József, Kl'iszpach Andt·ás. 1~1O-11. Igazgató: Preszburgel' }1'et·encz. Tanárok:. Zsuffa .l Cl'Omos, Kovalesik Tamás, Mol'ó Mihály, Kotét' .l ózsef, Kriszpaeh András. 1811--12. Igazgató: Hegyi József. Tanárok: Zsutfa .Jeromos, Kovaksik Tamás, Bieliczky Pál, Hilvády István, Kutseravy Lőrinez. 1812-13. Igazgató: Hegyi J ózset". Tanárole Cserbay Lipót, Kutseravy Lőri!l(~z, Zilvady István, Hollósy Mihály. 1813-14. 19fizgató: Hegyi József. Tan:írok: Kudlik Alfonz, Kindlarovits L Őrln(',z , Hilvády István, IIollósy Mihály, Thomaer András. 7"
100
1814-15. Igazgató: Hegyi József. Tanál'Ok: Kndlik Alfonz, Kindlarovits Lőrincr., Kiss Igmíez, Spanyál' L(tsr.ló, Beretzky Mihály. ltl15-W. Igazgató: Hegyi Jó;r,sef. Tanúl'Ok: Klldlik Alfonz, Kiss Ignácz, Ballór Ignácz, Rpanyár László, Beretzky Mihúly. 181ü-17. Igazgató: Hegyi József. Tanárok: Klldlik Alfo n;r, , Kiss Ignácz, Hallér Ignáe;r" Spanyár László, .Jan· kovics József. 1817-1tl. Igazgató: Hegyi József. Tanárok: Kudlik Alfonz, Ballér Ignúcz, Tomasóczy József, Domby Mihály, Bodnár Lajos. 1818-1H. Igazgató: Náray Dávid. Tanál'Ok: Klldlik Alfonz, Ballér Ignác;r" 'l'omasÓ!'zy .JÓzsef, Kováes KomóI, Szalay Dénes. 18HI-20. Igazgató: Náray Dávid. Tanárolc Kudlik Alfonz, Zelneky Gáspár, Tomasóczy József, Kovátsik János, Szalay Dénes. 1820-21. Igazgató: Náray Dávid. Tanárolc Kndlik Alfonz, Tomasóezy .JÓzsef, Huberth, Kovátsik .János. 1821-22. Igazgató: Náray D{wid. Tanárok: Zsigmond Bertalan, Hettessi Simon, Tomasó0zy .JÓzsef, Söjtöry Zsigmond. 1822--23. Igazgató: Náray Dávid. Tanárok: Zsigmond Bertalan, Szunerits Adalbert, Hetessi Rimon, Tomasó0;r,y József, Balás Sándor. 1823-24. Igazgató: Náray Dávid. Tanárole KOJ'endor gInk, Szuneriti'J Adalbert, Tomasóczy József, Salamon Balás, Balás Sándor, Borbély T.lászló. 1824-25. Igazgató: Náray Dávid. Tanárok: Korenda l1jlek, Ballér Igná0z, Tomasóczy József, Zelneky Gáspár, Borbély László, Salamon Balás. 1825-2G. Igazgató: Náray Dávid. Tanárok: Szakállos .JÓzsef, Tomasóczi .JÓzsef, Pl'it;r, Károly, Tmwhlel' János, Hiegellgnác;r" Korenda Elek. 182G-27. Igazgató: Deáky Károly. Tanúrok: KOl'<mda Elek, Tomasóczy József, Bm;r,a János, Hajagos .Jó;l,set', Balás Sándor, Kempf Alajos. 1827-28. Igazgató: lJeáky Káwly. Tanúmk: KOl'cnda Elek, Tomasóczy József, Bur;r,a János, Hajagos József, Blllás Sándor, Fúbos .J ózset'.
101
1R28-2rl. Igazgató: Deáky Károly. Tanúl'Olc Korenda Elek,
l R2D-BO.
lRBO~31.
I Ral -~i32.
IR32--3B.
] R3B-3..J-.
183..J--BG.
IS35--3!).
l 836-37.
1837-B8,
183R-B\).
183n~40.
1840-..U.
'l'omasóezy .JÓzsef, BUI'za .János, Hajagos József, Lévay Zsigmond, Vass Súndor. Igar,gató: J)l1áky Károly. Tanúrok: KOl'enda Elek, Tomasóezy József, Vass Súndol', Zsigmond Bertalan, PeÜ'ovits Ignúez, Kopes~\nyi Benedek. Ign,zgató: Deáky Károly. Tanúrok: Zsigmond Bertalan, Korenda Elek, Tomasóezy József, Petrovies Ignáez, Kopesányi Benedek, László László. Igar,gató: Deúky Kúroly. Tanárok: Zsigmond Bertalan, Béla Antal, Tomasóezy József, Kopesányi Benedek, Petrovits Ign{wr" Lásr,ló Lásdó. 19ar,gató: Komjúthy .József. TamÍl'ok: Zsigmond Bertalan, Béla Antal, Tomasó('zy .JÓzsef, Enezinger .Jcinos, Petl'ovies Ignáer" 8r,eit1 J ór,sef. Ignr,gaió: K omjúthy József. Tanúrok: Zzigmond Bertalan, .Jankó János, Enezinget' .János, Németh Feren()r" HUff .József, Srom Yil1l,ze. Igur,gató: Komjáthy .JÓzsef'. 'I'anúl'Ok: Zsigmond Bertalan, Enezingcr János, Tőtiösy Elek, Huff .JÓzsef, Leehnel' Imre, Sr,endy .János. Igar,gató: Komjúthy József. Tanárok: Enezinger .János, Vattay Pál, Tegó Alajos, Dürer .József, Zstll'llóezay .Júnos, Polák Ede. Igazgató: Molnár Mátyús. Tanúrok; Enezinger ,Júnos, Tegó Alajos, Taschler ,Júnos, Pallyó Andnís, Molnár Károly, Horvúth Hndolf. Igar,gutó: Molnúr Mútyás. Tanárok: Pallos .JÓzsef, J1Jnczinger .János, Schüller Florián, Tegó Alajos, ~[olnár Kúroly, Való József. Igazgató :~[olllár Mútyús. Tanúl'Ok: Lúszló Alajos, Enezingm' .JÚnos, Franits Antal, Sehüller Florián, Barna Ignácz, Horvúth Pius. Igar,gató: Molnál' Mátyás. Tanúrok: Lúszló Alajos, Plathy ~fihály, I~nezinger .János, Franits Antal, Schüllel' Florian, Könnye Alajos. Igazgató: Mo1nár~iátyás. Tamírok : László Alajos, Plathy Mihály, Encziriger .János, Rchüller Florian, Szendy János, Kováes János.
102
1841- 42. Igazgató: Molnár Mátyás. Tanárol\:: Plathy Mihály, Balás Sándor, Srhüller Florian, Szendy .János, Uzápay Imre, Peck Ágoston. 1842-43. Igazgató: Molnúr M~ítyás. Tttnál'ok: Plathy Mihály Usery Júnos, Balús Sándor, Schüller Florian, Galgóczy Ignácz, Uhlivinyi l,ajos. 1843--44. Igazgató: Molnúr Mútyús. Tanál'Ok: Plathy 1\1 ihály, Usery ,Júnos, Balás Sándor, Matusik János, Plank Elek, Daniel Antal. 1H44-45. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanál"Ok: Plathy MiMly, Usery .János, Balús Sándor, Szilvássy rgnáez, Mennyei Lajos, Daniel Antal. 1845-4ft Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: Plathy J\:fihály, Usery János, Balás Ránd{)]', 'l'úsehlel' ,János, Szilvássy Ignáüz, Mennyei Lajos, Szabó Mátyás. 1846-47. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanúrok: Platlly Mihály, Usery János, Szilvássy Tgnáez, Kovács Hézmán, ,Janesik Edv!U'd, Virkler Ágoston. 1847-48. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: Plathy Mihály, Zsiga József, Szajtlel' Elek, Kováes Hémnán, Virider Ágoston,B'ekete Imre. 1848-49. Igazgató: Kal'dhordó Ambms. Tanárok: Kindlarovits I,őrinez, Csery János, 7;siga .JÓzsef, Szajtler, Elek, Kováts Kedves, Lajos János. 1849-50. Igazgató: Kardhordó Ambl'Us. Tanárok: Steiger József, Zsiga József, Ribianszky Adolf, Varga László, Lajos János. 1850-51. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: KOl'Cnda Elek, Zsiga József, Ribianszky Adolf, Lopuschán János, Pásztor Lipót. 1851-52. Igazgató: Kal'dhordó Ambrus. Tanárok: Halász (Hibianszky) Adolf, 7;iskay Pál, .Nlilkovies István, Furdak Ferdinánd, Lopusehán János . . 1852-53. Igazgató: Kardhordó Ambl'us. Tanárok: Horváth Mál'ton, Ribianszky Adolf, Ziskay Pál, Milkovits István, Lopusehán ,János. 1853-54. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: ~chüller Florian, Horváth ~Iárton, Breinfolk Gusztáv, Fehér János, Milkovits István, Furdek Ferdinand.
103
1854-;)5. Igazgató: Kanthol'dó Ambrus. Tanárok: Sehüller Florian, Horvúth Mál'icm, Varga László, Breinfolk Guszt(w, MiJkovicls István, ~'lll'dek FCl'dinánd. 18;);)--56. Igazgató: Kardhol'dó Ambl'us. Tanárok: Sehüller Flol'iall, Szendy J ános, Val'ga László, Broinfolk Gusztáv, Milkovics István, FllI'dekFerdinand. 185G-57. Igazgató: Kardhordó Ambl'lls, Tanárok: Schüller !,'lol'ián, Varga László, Deák .János, Bolgár Kletus, l'alszeJ' Károly, 1857-68. Igazgató: Kardhordó Ambms. Tanárok: 'fegó Alajos, Stoiger .JÓzsef, Sehmiding .JÓzsef, B'urdek Ferdinand, Bolgár Kletus. 1858-5\1. Igazgató: KardhOL'dó Amurus. Tanárok: Tegó Alajos, ~teiger .JÓzsnf, Smiding .József, Varga László, [,'urdek [,'erdinúud. t 85H-fiO, Igazgató: Kardhol'dó Ambrus. Tanúrok: Tegó Alajos, ~(llllniding .JÓzsef, Yarga Lás:dó, Könnye Alajos, Furdek Ferdinand. 18öO-6l. Igazgató: Kardhordó Amlmls. Tanúrok : Tegó Alajos, Bókefy Kál'Oly, Varga László, Könnye Alajos, (1'urdek ~'el'(linand. 1861-G:2. Igazgató: Kardhordó Ambl'us. 'l'alliÍl'Ok: Tegó Alajos, Békefy Károly, ] )eák .János, Furdok FC/'dinand, Hegyi Manó. 18fi2--63. Igazgató: Kar'dllOl'dó Ambms. 'l'amírok: Tegó Alajos, Bókofy Kúroly, Deák .János, Hegyi Manó, Bolgár Mihály. 18fi3-64. Igazgató: Kardhol'dó Ambms. Tanárok: Tegó Alajos, ~zajtler glek, HejtÉ'nyi Antal, Varsányi Pongráez, Bolgár Mih:íly. lR64-66. Igazgató: Kardhordó "\mbl'lls. Tanúrok: 'fogó Alajos, Szajtler Elek, Bolgár :Ylihály, Czwerg .JÓzsef. 1865-fífi. Igazgató: Kardhordó Ambms. Tanúrok : Tegó Alajos, Rzajtlel' J1Jlek, Bolgár .Mihály, Lehmann Márton, 1866-fí7, Igazgató: Kardhol'dó Ambms. Tanárok: Tegó Alajos, Hibianszky Adolf,F'al'kas László, Gyarmathy .JÓzsef. 1867 -68. fgazgató: K,tl'dhordó Ambrus. Tanárok: Lajos .János, Fm'kas I~ászló, Bendek .JÓzsef, Gyarmathy József.
104
1868-69. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: Rnff József, Domokos .JenŐ, Gyöngyösy István, Farkas Ignáez. 186\1-70. Igazgató: Kardhordó Ambrus, Tanál'Gk: ~teigel' .J ózsef, Filgossy József, Far kas Ignáez. B ü'ó Sándor. 1870·-71. Igazgató: Kardhordó Ambrus. TanlÍrok: IDkker Elek, helenay János, Filgossy .J ózsef, Orrnándy Miklós. hvér lDndre. 1871-72. Igazgató: Kardhordó Ambl'lls. TanlÍrok: Ekkel' Elek, Filgossy .JÓzsef, Városy Béla, hvél' l~ndre, Yécsey Benedek. 1872-73. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: 8ó1yorni .JÓzsef, Filgossy .Jó7,sef, Városy Béla, \Veigang kal. József, Zvél' ]]Jndre. 1873- 74. Iga7,gató: Kardhordó Ambl'us. Tanárok: Rúlyomi .J ózsef, Weigang kal. .J ózsef, Városy Béla, ZVél' Endre, Tóth Sándor. 1874-75. Igazgató: Kardhordó Ambms. Tanál'Ok: Sólyomi .JÓzsef, Fonyó Gyula, Szilágyi Adolf, Kovács Pál, Katics Ignáez. 1875-76. Igazgató: Kardhordó Ambrus. Tanárok: Sólyomi J ózsef, Vécsey Benedek, Viszolajszky István, Kovács Pál, Katitis Ignáez. 1876-77. Igazgató: Sólyomi József. Tanúrok: Dengi .Júnos világi, Fábian Lajos világi, Kristóf János világi, Pöltzel Dezső vil., "Valter Mihály viI., Zvér Ferencz viI. 1877 -78. Igazgató: Illésházy János. Tanárok: Domokos .Jenő, Dengi .János vil., Fabian Lajos vil., Kristóf .János vil., Ujházy Lúszló vil., Walter Mihály vi!., hvér Fel'encz viI. 1878--79. Igazgató: Harmath GCI'gely. Tanárok: Dengi .János vil., GerzsiÍny Antal vil., Haraszthy Gyula vi!., lJjhtÍzy László vil., WaltCl' Mihály vil., hvél' Ferenez viI. 1879-En Igazgató: Hannath Gergely. Tan~írok: Fehérvtu'y István, Dengi .JÚnos viI., Haraszthy Gynla viI., Nasinszky József viI., Nemesszegi Kálmán viI., Zvér Ferencz viI.
105
1880---81. Igazgató: H
106
1892-93. Igazgató: Cserhalmy József. Tanárok: Brenner Lajos, Bauer Lénárd, Hideg Mihály, Balogh Szilárd vil., hvér FeI'encz vil. 1893-94. Igazgató: Csel'hnlmy József'. 'l'anúl'uk: Fadms Ignáez. l-'l'ivúl'y .1ózscf, Bún József, Schmidt Hajmond vil., hvór FCl'encz vil. 1894-9;:;. Igazgató: Csel'halmy ,József. Tanúrok: Farkas 19nál'z, Pl'ivúry ,József, Voggenlmbel' Oszkár, Hangh Béla viJ., Starck Andor vi!., ZVÓ1' Ferencz vil. 1895-96. Igazgató: Cserhalmy József'. Tan
A tanuló ifjuság száma 1721-1895.
1721-ben 1721--22-bcIl 1722-28-ban . 1723-24-ben . 1724---25-ben . I 725-2G-ban I72(j--27-ben . 1727-28-bun I728-2!J ·ben . 172U---30-ban . liBO-31-bon 17BI-82-hen 1732-33-ban 1733--i14-ben . 1734-35-ben. 17H5 - 311-ban 173ö-37 -ben 1737 -3t\-ban . 17m~-39-bon} 173U--.-J.O-ben 174U--J. I-bOIl 1741--J.~~-ben
1742-43-ban . 1743--l4-ben . 17..J.-l-15-ben 1745--..J.6-bt,n 17-1-11-47-bon 1747-48-ban
22 4U 3!) 57 7G
ml
70 GU G4 SH (j7 UG GG illj ;j2
83 103 71 II pUHtis miaU S~Ül\otolt II tanit:\;;.
72 fjB 47 ()(í
70 70 fiS 78
1í 48-4l)-ben 174!J --50-ben 17üO-51-ben 1751-52-ben 1752-53-ban 175B--54-bcn . 17ií4-55-ben 1755-5(j-ban . 175ö - 57-ben. 1757 --5S-b~1Il . 1751-\ - 5lJ-ben 175B-őO-ban . 17GO-IlI-ben . 17ül-f.i2-bon . 17(12-öH-hun 171l3-(j..J--bon . 17(j-J.--()5-ben . 17 fi5--()(j-ban 17lj()--(j7-boIl . 1767 -fiS-ban 17fíS-H!)-hen . 17G!J-70-beIl 1770- 71-bell 1771-72·ben 1772-7B-ban . 1773-U-bon . I 774-7G-ben 177i5-7ü-ban .
80 71) 80 7ő
72 ő8
73 ö7 74 84 91 87 88 81 88 8S 102 to7 103 104 92 H3 81-\ 7U 78 7f1 81 70
108
177n-77 -ben 1777--7R-ball
fH
1778-7~J-boll
1~1~-lll-hen
;}~)
177\)- -80-ban 1780-81-bon
87 75 .J!)
tHH)
;})1
hon
.J5
17HI-8~-bon
ií~
H~~I-~~-ben
;})1
178~-83-ban
(JJ
1~22-
:m-bnn
1783-S4-boll 178.J- --85-hon 178S-8(j -ban 178ö-87-bon 1787-88-ban 178H--8!)-hen 178!J- !)O-uen 17!J0-Hl -ben
;')7 B8 30 18
]H~;-3
~4-hcn
5:! 83 87 !IO 81) n5 7D 78
17\)1-~)2-bon
17!J2-U3-han 17H3-!)-! , ben 17H-!--\);)-bon 17U;')-!)(i lmn 17Uö-!)7-bon 17m-H8-ban 17U8 - UH-ben 17UH--1800-ban 1800-1801-ben lS01-1802-bon 1802-1803-ban lS03-1HOJ-ben lR04-1805-bon 1805-I80n-ban 18mi-1R07-ben 1807--I808-ban 1808-180\)-ben 1809-181O-bon 1H10--11-bon 1811-12-bon 1812-1i3-brrn 1813-14-bon l814-15-bcn l815-lő-ban .
7~
~3
181n-H-ben 1817 - ] ~-lJ:ln ~O-hall
1~~O-~1
1824-~5-bun 18~;) --~()-llall
18~li--27-hen
1827 -28-han
Hl
182~-2~)-hen
3~
1~2!)---BO- balJ 18:\0 - iH -bOll
.J7 52 ;)i)
J8a~--i33-han
$13 n5 80
il..! Hl 45 55
185B .. ;"j-!-bon 185-+-5i)-bon 1855-5G-ban .
57 .J5 38 38 3a .J2 ijf)
57 (ji) 5$) (}.q
70 fi8 (ii)
51
aG
m~
Hl
~i)
(lO
55
1~31-i32-hon
18HB--H4-ben 1Hil-J.---iI5-ben 183i5--3ti-ban 18i3n- B7 -hOll 18B7 --88-ban 188R -- ~m-bel1 183\l--40-bon lH-!U-41- bell IH·H - "l~-ben 18-J.2--J.3-ban 1843 - ·14-ben 1844--!i)-boll 18-J.5 --!(i-biln 18-J.G-47-bon l 847-48-han JHJ8 -- -HJ-lwn 18-Hl-50-bon 1850 - 51-ben 18:J1-52-bon
54
51
18:J~-5B-ball
1Oi")
101 87 73 8-! 04 !JO 72 77 80 71 77
,-
(")
(ja
41 45 (l-J. IH 58 'lU 49
109
.
;54
lS57 -GS-ban 18i59-Ji9- ben 1859 -- HO-ban . 10BO--Gl-ben. 1S61- G2-ben . 18ő2-GB- ban . 18GB--G4-ben . 18M-G5-ben lSíi5- GG-bau 18()ő- G7 -ben 18m --GS-ban . 18őS-H9-ben . 18ö!1--70-ben . 1870 - 71-bell . 1871-72-hen 1872-73-ban . 187B--74-ben 1874-Til-ben .
Gl H7 7B 81 UO SG HO U7 - 111 112 \ll 91:; 8i) BG 71 G7 48 44 HlU4-9i5-hen
185ő-i)7 -ben
187S-76-ban . 187f) -77- ben . 1877 -78-ban. 1878-7D-ben . 187U-80-ban IS80-Sl-hen . 1881- 82-ben 18S2-83-han . 188B-84-ben . 1884-85·ben . 1885-8G-ban . lS8G--87 -ben ISS7 -88-ban . 18S8-S\l-ben . ISSn-HO-ben . UmO-Hl-ben . 18Hl-fJ2-ben . 18fJ2-fJB-ban . 18U3-fJ4-büll . 1;50
54 58 7ő
85 83 89 85
7B 64 66 74 101 99
III 109 1'"'''' 'N 121 140 151
Befejezés. Ha kis visszapil1autást vetünk azon adatokra, melyek tanuló ifjuságllnk létszámát kezdettől mostanig hiven feltüntetik, ugy hiszem, tanintézetünk is valamivel hozzájáJ'l1lt Debreczell és vidéke szellemi kulturájánák fejlőc16séhez; EZl'okre rug azon tanulók szúma, kik képzettségöknek alapismerefeit itt sznrezték és vetették meg Jövő boldogságuk alapját; sZCI'óny volt ugyan müködése, de az akkori viszonyoknál fogva ez nem is lehetett máskép. Ha szerény volt a multj a, adja a jó lsten, hogy szebb legyen a jövője. ~jvről-évre kell tapasztalnom, hogy tanintézetünk ifjuságának létszúma rohamosan emelkednék, ha a sz ük tanszobák befogadhatnák a jelentkezőket. Ha figyelembe veszszü!{, hogy városunk lakossága bevándorlás utján is folyton növekszik és pedig többnyire azon nép osztályból , mely gyermekeinek középiskolai nevelést és oktatást óhajt adni s ha még tekintetbe veszszük, hogy Debreczenben es ak egy főgymnasium van, mely évenkint zsufolásig mcgtelik, ugy az intéző köröknek be kell látniok, hogy égető szükséggé vált egy második főgymna siumról gondoskodni. Ezen szükségességet legjobban érzik a helybeli katholikusok, dc belátta azt a magas kormány épugy, mint Debreezen sz. kir. város. Évek óta vajudik már a kiegészitésnek és egy uj, a modern igél1yekl1ek teljesen megfelelő iskolai épülot felépitésének ügye, mig végre az ige testté lőn. Debrel:zen sz. kir. város közönsége régi jó hirnevéhez . hiven és felbuzdulva Schlauch Lőrin0z dr., nagyváradi biborospüspök, ő eminentiájának Hemes példájától az 1896. évi május hó 27-én tartott közgyülésel1 a római kath. algymnasillmnak nyolczosztályúvá való kiegószitésének '0zéljaira egyhangulag és általános lelkesedéssel százezer forintot szavazott meg részint készpénzben, részint anyagban. Valóban szép millenniumi
111
emlék! A nemes város ezen, a haza oltárára hozott és száza· dokra szóló adományával ujból fényesen bebizonyitotta, hogy hazánk knlttll'ájáél't valamint a multban, ugy a jelenben is nemesak lelkesedni, hanem tenni is tud, nem riadva vissza semminemü áldozattól scm, ha arról van szó, hogy városunkban a szellemi müveltség, mint földi boldogságunk egyik főtényezője, minél szélesebb körben hirdettessék. Mielőtt leteszem azon reményben tollamat, hogy nemsokára elérkezik az idő, midőn az uj főgymnasium történetét meg lehet imi, háladatosságból megemlités nélkül nem hagyhatom, hogy a nemes város minden alkalommal készséggel nyujtotta a kegyes tanitórcndiek felé jótevő kezét, valahányszor a multban a szükség napjaiban nemeslelküségéhez fordultak; évről-évre fel van jegyezve évkönyveinkben a segélyösszeg, melylyel társházunkat vagy tanintézetünket gyámolitotta, Hála és köszönet legyen érette!
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1
1
/fz
1895-96. iskofai
év.
Békési Gyula királyi tanácsos, tankerületi
főigazgató,
szül. 1847-ben, meghalt 1896-ban.
I
Mély megdöbbenéRsel vettük azon gyászos hirt, mely tudomúsunkm, hozta, hogy Békési Gyuh, kir-. főigazgat,() nincs többé az élők sorában. Mint a debreezeni tankerületnek első főigazgatója tizenkét éven keresztül nemes lelkesedéssel és egész odaadással vezBtte a közoktatás ügyeit. Nehéz feladat várt reá, mert a neki átadott tankerületben az állam rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolák úgy, mint ezen tankerületbe beosztott felekezeti, tehát csak felügyelete alá tartozó gymnasiumok majd mind nem feleltek meg a kor és a paedagogia-methodica követelményeinek és tekintettel arra, hogya főigazgatói állás átvételekor jutott folyamatba a középiskolai törvény életbeléptetése és végrehajtása is, sok és tapintatos eljárást igénylő munka nehezedett vállaira. Müködésének czélja az volt, hogy a magyar alföldön minél több, egészen megfelelő és tanárait jól ellátó középiskola létesüljön, melyekre nagyonis szükség van, hogy az eddig elhanyagolt magyar elem minél elébb pótolja müveltségének hiányait és innen, az alföldről kerüljön ki minél több értelmes közeg, állami tisztviselő, országunk ügyeire befolyással biró factor és mennél több tanár. }1Jzen tanárokkal kellene szerinte az intézetek legtöbbjeit ellátni, hogy az ifjuság a magyar nyelven kivül a magyar szellemet is magába szivja, II tiszta, önzetlen hazaszeretet pedig minél szélesebb körben hirdettessék .. Nemes törekvésének eredménye az volt, hogy az állam vezetése és rendelkezése alatt álló középiskolák nagyobb része 8*
111:;
mmár rendben \'an; hasoIlló dic81;I'Ctl'c méltó buzgrtlmrtt fejtett ki a felekezeti főhatóságok által fentartott gymnasillmok rendbehozására is. Ezen munkálkodással nagyon emelte a középiskolai tanügy szellemi niveauját, a minek természetesen igen jó hatás:t van a tanitás eredményességél'8 s igy a jövő genemtio értelmi fejlesztésére s folytonos emelkedés81'c is. A tanárokkal szemben ugyszúlVllll mint kartál's viselte magát, nem pedig mint azok rideg elüljárója, magát is tanál'l1al.:. szeretvén tekinteni és mutatni. MHgkivánta a tanároktól, hogy kötelességeiket pontosan teljesitsék, nem különben azt, hogy nemcsak tanítsanak, hanem ők magok is folytonosan tanuljanak, képzettségöket tökélyesbitsék és fokozzák. Teljes szivéből szerette a tanuló ifJuságot is, mindent, ft mi hatalmában és tehetségében állott, megtette annak javára és előmenetelének előmozditására. Millt társadalmi férfiu leereszkedő, nyájas és főképen szerény volt annyira, hogy minden tettét és érdemeit nemcsak gondosan elhallgatta, hanem egyszersmind mások által fe1emlittetni sem szerette. Sit tibi terra levis I
Cs. J.
r. Adatok az algymnasium történetéhez az 1895-96-iki iskolai
évről.
Változás a tanári karban. A magyar kegyes-tanitórend konnúny-tanáesának intézkedése foly t áll Frank István, kegyes-tanitórendi áldozópap és helyettes tanár, ki az {:vközben Veszprémbe távozott Privtíry Józsefet negyedfél hónapon keresztül helyettesitette, visszahelyeztetett Kolozsvárra felsőbb tanulmányainak befejezése végett; helyét ujból Priváry ,József foglalta el; Haugh Béla, világi helyettes tanúr pedig :Ulami szolgálatba lépvén a zsolnai algymnasiumban nyert al kalmazást. A tanári ·testületet tanúrok hiányúban most sem lehetett kiegésziteni, hanem egy hiúnyzó t.anúr leczkeóráit magunk között osztottuk fel. A beiratások és a tanulók száma. A tanulók felvétele a nm. vall. és közokt. m. kit'. miniszteriumnak 1895. évi február hó 17-én 50667/1894. sz. a. kelt körl'endelete értelmében a tanév végén, vagyis junius hó 30-án és julius hó 1., 2., 3-ik napjain, az utólagos felvételek és rendes heiratások pedig szeptember hó húrom elsö napjún eszközöltetett; felvettünk a beiratások alkalmával 1G-!- rendes nyilvános tanulót és 1 magántanulót, ezekhez csatlakozott évközben a tankerületi kir. főigaz gató engedélyével 2 rendes nyilvúnos tanuló, az év végén pedig jelentkezett 2 magántanuló, összesen tehát beiratkozot.t 166 nyilvános és 3 magántanuló, növekedés a mult évi 150-hez képest 19. Megjegyzendő, hogy 30 tanulót, kik az első osztályra jelentkeztek felvétel végett, párhuzamos osztály hiányában el kellett utasitanom. ftítisztelendő
118
Az Iskolai év megnyitása és a tanitás menete. Az 1895 -96-ik i iskolai év augusztus hó 2D-é"n megtartott alakuló gyüléssel kezdődött. Az alakuló gyülésen felolvastuk első sorban a felsőbb tanhatóságtól a nagy szünidőben beérkezett hivatalos leiratokat és rendeleteket, az igazgató ezután kijelölte az osztályfőnököket és közölte a tanárokkal a módositáson átment és végleg megállapitott tantárgyfelosztást, melynél tek intettel voltunk, hogy il nyelvek az ogyes osztályokban lehetőleg egy kézben csoportosittassanak, amint azt a középiskolai rendt:lrtás 22. s-a is előírja. Augusztus hó 30. és 31-én megtartottuk a javitó-vizsgálatolmt, melyekre 18 tanuló kapott engedélyt a tanári tesiülettől, illetőleg it tankerületi főigazgatótól, pzek közül 17 átbocsúttatott, egy ismétlő pedig ujból elégtelen osztályzatot nyervén az osztályt többé nem ismételhette. Kereszty Ödön, ki az 1894--D5-ki évben a helybeli állami főr'ealiskola II. osztályába járt, a latin nyelvből az első osztályról a felvételi vizsgálatot letevén, második osztályba boesáttatott. Mandel Ferencz mngántanuló a III. osztály tárgyaiból tette le a vizsgálatot. Szeptember hó 1. 2. ós 3-ik napjain tal'tottuk meg az utólagos felvételeket és a szabályszerü beirásokat ; szeptember 4-én istentisztelettel megnyitottuk az iskolai évet, 5-én pedig megkezdtük ós teljesitettük a rendes tanítást ugy, mint a megelőző években két órarend szerint és pedig a téli hónapokban vagyis november l-től fobruár végéig délelőtt 8-tól 12-ig, délután 2-től 3-ig, a többi hónapokban délelőtt 8-tól ll-ig, délután 2-4-ig. A tanitást a rendes és a miniszterileg ongedélyezett hét millenniumi szünnapon kivül még január hóban voltunk kénytelenek a dühöngő kanyaró miatt egy hétre beszüntetni, miután ezen idő alatt az összes tantermeket és folyosókat orvosi felügyelet alatt óvatosságból alaposan dezinficiáltuk. Tanári értekezletek. A tanári testület az egész iskolai éven át több gyülést tartott, ezek közül legfontosabbak az alakuló, módszeres, ellenőrző és évzáró tanácskozmányok. A módszeres tanáeskozmányokon megvitatás tárgJ"ává tettük az egyes harmadokra előirányzott tananyagot, helyesen vagy belyielellül van-e beosztva, szem elött tartva mindig a helyi állandó t:1 nmenetet, megbeszéltük a tanitásban követendő eljárást és egyöntetüséget, nemkülönben a mükifejezéseket, az olvasás és elemzésre felvett olvasmányokat, mennyiben felel-
119
Ilek meg a jellemképzésnek és ft nyert ismeretek kibövitésére, ft beemlézésre kitüzött hazafias irányú költeményeket, valamint az irás beli dolgozatok tárgyát és javitási módját. Ar, ellenöl'ző él'tekezleteken elhiráltuk últalában és részletesen a tanuló ifjuság magaviseletét és II tanulmányokban tett előmenetelét . .BJzen tanáeskozm:inyok tapasztalásunk szerint üdvös hatáss'd voltak, mm·t a szülők él'tesitve lévén általunk az eredményről, it legtöbh esetben intézkedtek, hogy II kifogásolt hibák ---- a mennyiben lehetséges volt - többé elő ne fordulj anak. A tanárok egészségi állapota. A tanárok egész éven át jó egészségnek örvendettek, betegség miatt nem, de hivatalos elfoglaltság miatt igenis tÖt'téntek mulasztások, a lerzkeórák betöltéséről az igazgató minrlen egyes alkalommal gondoskodott. Szabadságohis nem volt. Vallásügy. A szigoruan vett tanitús mellett a sr,ivet sem hagy tuk erősen; cl tanári kar az íg,tzgatóval karöltve a sziv nemesitésére, a jellem képzésél'O, rt vallás-erkölcsös érzelmek fejlesztésére és nevelésére nem kis gondot fordított; a reánk hizott növendékeknek nemesak elméjét bővitettük a szükséges ismeretekkel, hanem fogékony szívökbe a legnemesebb érzelmeket is csepegtettük, mert a valódi jellem, mely az élet küzdelmeivel bátran meg akar mérkőzni, a vallást nem nélkülözheti. Hogy a vallás-erkölcsös érzelmek minél mélyebben meggyökereztessenek, az anyaszentegyház iránti ragaszkodás és szeretet öregbittessék, a római és intézetünkbe járó kevés számú gör. kath. ifjuság naponkint -- a téli hónapokb~n pedig csak va<.ár- ós ünnepnapokon -- félnyolez órakor, illetve nyolczkor az igazgató és őrködést gyakorló tanár vezetése és felügyelete alatt szent misét hallgatott; a vasárnapi szent misét pedig azon napi szent evangelium értelmezése követte. A kath. ifjusoíg négyszer járult a szent gyónás és áldozáshoz, u. m. deezember 10 én, február 25-én, márczius 30-án és; junius 26-án, a husvéti gyónást a szokásos három napi szent exercitiumok e]őztek meg. A rendes istentiszteleten kivül részt vettek növendékeink a buzaszentelési, keresztjáró és nmapi körmeneteken, az aradi vértanuk lelki üdveél't október (i-án tartott gyászmisén, okt. 4-én és november 19-én mint ő csász. és apostoli kir. felségeik-
120
nek legmagasabb névünnepén, valamint a koronázási évfordulóján mondott ünnepélyes szent misén. Az istentiszteleü'e növenctékeink pontosan jelentek meg, felmentve II mindennapi szent mise hallgatás alól csak azok voltak, kiknek szülei a legtávolabbra fekvő kertségekben nyaralnak. Fegyelmi ügy. Tanintézetünkben megállapított fegyelmi szabályok a következők: 1. §. A tanulók kötelesek a vallásllkbeli isteni tiszteletekben és egyéb vallásos gyakodatokban részt venni. 2. §. Minden növendék, mivel Istcn után szülőinek köszön legtöbbet irántoki háláját és szerctetét jó magaviselete és szorgalma által igyekezzék tanusitani. 3. §. Tisztelje a tanári kart, annak minden egyes tagját ide él'tve; tisztelje pedig neesak külsőleg, hanem belsőleg is főkép az által, hogy figyelmeztetésök- és intésükhöz alkalmazkodik, rendeleteiknek engedelmeskedik, tanácsaikat követi. 4. §. Tisztelettel viseltessék az egyházi és világi felSőbb ségi személyek, az érdemeik által kitűnő férfiak s áltaHhan az öregebb korunk iránt, legyen udvarias mindenkivel, mCJt ez a tanulónál kivúnt müveltség elso és elutasithatlan követelménye. 5. §. Szeresse és beesülje tanulótársait, hogy azok viszont szeressék és becsüljék. Ha magát tanulótársa által sértettnek véli, óvakodjék mindcn visszatorlástól, mert senki sem lehet biró saját ügyében; - hanem kerülve minden ellenséges vádaskodást, terjeszsze ügyét az osztályfőnök és ez uton az igazgatóság elé, hogy az igi:lzgatóság szerint megitéltethessék. 6. §. A tanintézeti épület és tanterem azon hely, hol az ifju jövő boldogságának alapját veti meg; ennélfogva mellő zendő benne minden, mi azon nagy ezél méltóságával ellenkezik. Ilyen a lárma, illetlenkedés, mások faggatása, pörlekedés, veszekedés stb. 7. §. A jó rend hozza mctgávai, hogy II kiszabott időben mindenki saját osztály termében kijelölt helyén legyen és ott feladatait ismételve várja be az előadás ke7.dctét. 8. §. Az iskolában tisztún és illedelmesen öltözködve jelenjék meg, ugy, hogy külseje által is tanuló ifjuhoz illő müveltséget tanusithasson. 9, §. Megkivántatik, hogy mindenki a szükséges tisztán tartott iró- és rajzszerekkell nemkülönben tankönyvekkel ellá-
121
tottan jöjjön az intézetbe. Iskolai kézikönyveken kivül m(ls könyvet, vagy akiÍl'mely szert, melyre ott szükség nmcs, oda hoz/li, elkobzás büntetése alatt tilos. 10. §. Előadás alatt a legnagyobb csend és figyelem oly követelmények, melyek nélkül a tndományban ln'Uő lwladást tenni nem lehet. 11. §. Minthogy a komolyabb tudományok megszerzése gyakorlati tevékcnysögtől is feltételeztetik, szigorUftll tilos a házi vagy iskolai feladványokat rmístól átesempészni. 12. §. Az előadásokm későn jönni, vagy azokat szükség nélküli kimenés, egym:'ts kikopogtatáslt, Vilgy akút'lllinemü tett úJtal megháborítani nem szablld. 1;3. §. 'l'anól'ák előtt vagy ntún a folyosókon és udvaron való úesorgús és járáskelós szigoruan tiltatílc 14. §. A leczkeóník után engedélyezctt 10 pCl'l'zl1yi szünet alatt a tanulók tantet'meiket clhagylutják, hogy az udvaron szabad levegőt élvezhessenek; tartózkodjanak llzunban olyan rendetlenségektől, melyek az emlitett ezél Imtúl'<Ín kivül eSJlek és müvelt ifjuhoz épen nem illenek. E 10 porcznyi szünet alatt f1Z intóznt helyiségét elhagyni tilos. 15. §. Hogy a bekövetkezhető szerencsétlenség,;k clhál'ittlssanak, szigoruan tiltatik minden mászkálás íl tom{tszati eszközökön oly időben, midőn a torna~anitó nincs jelen. 16. §. Hany~gságból a tanulónak egyetlen tanól'út sem szabad elmulasztani. 17. §. Ha II mulasztús előre nem látott akacUly miatt tÖI'tént, köteles a tanuló azt még a mulasztás tartam,l aLttt a? osztályfőnöknél a szülők vagy helyetteseik bizonyitv:ínyával igazolt okok előadása mellett bejelenteni. Ha a mu1asztús ob betegség, a szülők vagy helyetteseik hozzák ezt nz osztály·. főnök tudomására. Egy Mtnél rövidebb ideig tartó Letegség esetében, ha különben a szabúlyszerü bejelentés múl' llZ clsö napokban megtörtént, szülők vagy helyetteseiknek, - hossz,tbb betegség eSE.tében azonban hiteles orvosi bizonyitvúnynyal köteles s tanuló az iskolában való legelső megjelenése alkalmával igazolni clrnaradúsái. 18. S. Előre látható akadályozás esetében íl tanuló, ha mulasztás a cgy napmU tovább nem fog terjedni, az osztályfőnökné], ezentul pedig az igazgatónúl tartozik előre engedélyt kieszközölni.
122
19. §. Azon tanuló, ki igazolatlan ul, habár szakadozottan is annyi órát mulaszt,mennyi a heti leczkeórák összege, az intézetből kilépettnek tekintetik. 20. §. A tanintézetbe jövetel és abból való kimenetel mindenkor illedelemmel, csend- és rendben történjék. 21. §. Tilos a tanulóknak az utczákon és téreken ácsorogni, nagyobb csapatokban bamngolni, kellő felügyelet nélkül kirándulásokat tenni, egymásnál összejöveteleket rendezni és télen veszélyes helyeken csuszkálni. 22 §. Nyáron V,9, télen 7 órakor minden tanuló szállásán köteles Jenn i. 23. §. Az iskolai padokon való famgás, mjzolás és irás a tanintézet vagy bármely épülethez tartozó falakon, azok bemocskolása, tovúbbá a taneszközök és hutorok megrongálása tilos; a kárt az illető megtériteni köteles s ha a7.t roszakaratból szándékosan tette, fegyelmi büntetés alá is vonatik. 24. §. Nem szabad tehát más jószúgát sérteni, annál kevésbé azt igazságtalanul elsajátitani. 25. §. Ruhákat, könyveket. it'ószereket vagy egyéb tárgyakat, melyeket a tanuló saját használatára kapott, elidegeniteni, cserébe adni vagy elzálogositani nem szabad. Tilos továbbá a pénzkölcsönzés is. . 26. §. Az iskolakörön kivül levő egyletek vagy társulatok tagjai tanulók nem lehetnek. 27. §. Korcsmákat, kávéházakat látogatni szigoruan tiltatik. 28. §. Szinházba, vagy müvelt magánkörü tánczmulatságba a tanulók csak osztályfőnöki engedéfylyel mehetnek. 29. §. A táncziskolák Iátogatásál'a az igazgató ad engedélyt. 30. §. A dohányzás általában tiltatik. 31. §. Tilos a fegyverek, botok, pálczák hordása. 32. §. Szállást fogadni, vagy a fogadottat elhagyni a szülők vagy megbizottjaik engedélye nélkül nem szabad. E tekintetben minden változás IlZ igazgatónak és osztályfőnöknek bejelentendő.
33. §. KOl'csmai, vagy kávéházi helyiségekben lakást vagy étkeífést fogadni tilos. 34. § Ha a felfogadott szállás, vagy házigazdák ellen, kellő felügyelet hiánya, vagy egyéb fontos ok miatt ~ tanodai
123 előljáróságnak II lehető
kifogása lenne, az ily szállást tartoznak az ifjak legrövidebb idő nlatt odahagyni, vagy az intézetből
kilépni. Debreczen, 1891. aug. 29-én. Az itt közlött fegyelmi szabályokat az igazgató szigoru miheztartás vl~gett az iskolai év első hónapjának músodík hetében minden osztályban külön külön olvasta fel és bővebb magyarázatokkal kisérte, meghagyván a növendékeknek azoknak hü megtartását, miután azokból mindegyiknek egy-egy példányt nyujtott át; felhivta nemkülönben a fegyelmi szabályok tanulmányozására a szülők figyeimét is, a kik fiaiknak nevelését otthon csak ugy vezethetik helyesen és sikerrel, ha eljárúsuk az iskoláéval ellenkezésbe nem jön, ha fiaik hibáit el nem nézik, hanem inkább nyesegetni törekszenek. A jól nevelt ifju mindig öröme a tanároknak. A fegyelem fentartásában a tanárok többé-kevésbbé erélyesen közremüködtek, az esetleg mutatkozott bajnak elejét vették, mielőbb gyökeret verhetett volna; nem is fordult elő egész éven át oly komoly kihágási eset, .mely szigorubb büntetést vont volna maga után, vagy szelidebb módon elintézhető nem lett volna. Pajkosságok, rendetlenségek ugyan valának, de ezek nem gonoszságnak, hanem inkább az ifju korral járó könnyeImüségnek tudható k be. A fegyelmi állapot általában a lefolyt iskolai évben is megnyugtató nak minősíthető. Egészségügy. Egészség tekintetében lesujtó volt tanintézetünkre a lefolyt tanév. Fájó szivvel meg-megálltunk és gondolkodóba estünk, valahányszor a kérlelhetlen halál növendékeink sorai között válogatás és kimélet nélkül pusztitott. Négy ízben érte gyász tanintézetünket. Első áldozat Jármy György, III. oszt. tanuló volt, a szelid ifjut, kit szülei, tanárai és iskolatársai szelidségeért kiválóan szerettek, erős meghülésből származott agyhártyalob vitte a legszebb és legkedvesebb korban II sötét sirba nov. 30-án; utánna mentek nemsokára január 3 án Viz János, II. oszt. tanuló, édes atyjának legdrágább földi kincse és egyetlen öröme; azután J\{ihalovits Béla ugyancsak II. OS7.t. tanuló, a kedves pajtás, a szeretett fiu január hó lD-én búcsuzott el tőlünk a tul világi viszontlátásig, mindkettőt a kanyaró, mely akkor időtájt erősen dühöngött városunkban,
124
vitte oly korán a sírba. Simon József I. oszt. tanuló, árvaházi növendék, tanintézetünk egyik szép reményü és magaviseletü növendéke pedig, gümőkórban hunyt el. Nyugodjanak békében! Többen is feküdtek kanyaróban, de ezek, hála II jó Istennek, szerencsésen felgyógyuJtak. Legtöbb mulasztás II téli hónapokban volt, az uralkodó betegségek nemci az imént emlitett járvúnyos betegségi eseteken kivül: fő-, torok- s gyomol·f:íjús. 'l'nwhomás betegünk nem akadt. Ünnepélyek. Mál'czius hó 15-én, mint a szabadslíg, egyenlőség és testvériség kihirdetése napjának évfordulóján hazafias ünnepélyt I'Cndeztünk következő müsol'l'al: 1. Isten úldd meg a magyart. ltnekelte ft g'yml1. énekkar. 2. Mál'czius 15-1\.0. Szavalta Sehwarez Vincze Ill. o. tanuló. 3. Fölolvasás. Tartotta Voggenhuber Oszkúr tanár. 4. Talpra magyar l Szavalta Novotny Hczső IV. o. tanuló. G. Talpra magyar l l~neke1te a gymn. énekk al'. 6. Hazám. Szavalta Kehl Rudolf nL o. tanuló. 7. Beszéd. Tartotta II gymn. igazgató. S. Hazádnak rendületlenül stb. I~neke1te II gymn. énekkar. Hazánk ezer éves fennúll~Í,sának emlékére május 9-én a Svetits-intézet nagytermében rendeztünk lmzafias ünnepélyt, a melyen igen nagy számú és előkelő közönség jelent meg. Az ünnepély kilencz órakor tat'tott hálu~ldú istentisztelet után, a melyen dr. Wolafka Nándor püspök úr, ő méltós,íga pontifikált, következő progmmmal folyt le: 1. Hymnus. Énekelte a gymll. énekkar. 2. Ünneplő ének, Ney Ferencztől. Szavalt
125
8. Alkalmi beszéd. Tartotta a gymn. ignzgató. 9. Szózat. ]~llekelte a gymn. énekkar. Kirándulások. Növfmdékeink Starck Andor tOl'Oatanár vezetése nlatt többszöt, tettek it délutáni órákban kirándulást, hogy magukat a katonai rnel1Eltekben gyakorolják. .Tunius 13-ún pedig mulatsággal Elgybekötött tavaszi kirándulást rendeztünk a Nagyel'dől'e; a gymnasiumi épület udvarából reggel 7 órakor tÖltént a kivonlllús ezigúnyzene, dob s trombitaszó mellett, a kis lelkesült sereg vigan lépdelt tanáraik felügyelete alatt. Dél utún igen nagy számÍt és előkelő közönség látogatta meg öket és mulatott ft fiatalok kal együtt. Este 8 0rakor példás rendben vonultak vissza a városba. Tornaverseny. A nmélt. vallás és közokt. m. kir. miniszter urnak 1892. évi május hó 31-én 1193. eIn. sz. a. kelt magas rendelete értelmében f. évi jUllius hó 12-éll délután 5 órakor a gymnasiumi épület tágas udvarún tornaversenyt rendeztünk nagyszámu és előkelő közönség jelenlétében. A versenyben győztes tanulók, a kik egyuttal elismerő okiratot is kaptak:
A IV. osztályból: N ovotny Rezső és Biró Endre az összes szereken. Dobsa Sándor, nyujtón.
A Ill. osztályból: Dávid Géza, nyujtón. Kerber Lipót, nyujtón, korláton . . Balogh Béla, távolugrásban és futásban. Schwarcz Vincze, korláton. Lesska Ferencz, korláton. MaUaszkovszky Emő, futásban.
A ll. osztályból. Kiss Ferencz, nyujtón, mászásban. Ackermann Pál, mászásban, futásban, távolugrásban. Grézer Gusztáv, nyujtón. Kereszty Géza, nyujtón, magasugrásban, futásban. Kereszty Ödön, magf\sugrásban. Tihanyi László, távolugr·ásban.
126
Az
l. osztályból.
Krúdy Péter, nyujtón, mászás ban, magasugrásban. Seres Lajos, mászásban. Kovács Mátyás, korláton. Günther Dezső, magasugrásban. Nagy Árpád, futásban. Róz Imre, futásban. Vizsgálatok és az iskolai év befejUése. Az iskolai év végén a magán és nyilvános vizsgálatok a következő sors időrendben tartattak meg: Junius 15-én a délelőtti órákban a magántanlllók irásbeli, délután szóbeli vizsgálataL Junius 22-én a szent Lélek segitségül hivásával egybekötött isteni tisztelet után a vallástani vizsgálatok mind a négy osztályban méIt. és főt. Wolafka Nándor dr., vál. püspök, nagyváradi prépost-kanonok és debreczeni esperes-plébános úrnak, mint püspöki biztosnak jelenlétében ejtettek meg. J unius 23-án délelőtt I. osztályban latin, magyar; a II. osztályban latin, magyar; délután lll. osztályban latin, magyar, német; IV. osztályban magyar, német, latin .Tunius 24-én délelőtt III. osztályban geometria, törtf;nplcll1, földrajz, szúmtan; II. osztályban földrajz, számtan, geometl'ia; délu[Úll a IV. osztályban geometria, történelem, természetrajz, szúmlnn : I. osztúlyban földrajz, számtan, rajz, Junius 25-én délelőtt 8 órako\' franczia nyelv, gyorsirás ; délután 5 órako\' tornavizsgálat. Junius 26-án szent gyónás és áldozás; junius 27-én reggeli 8 ómkor évzáró tanácskozmány, junius 28-án 8 órakor "Te Deum laudamus", az isteni tisztelet után az értesítők és bizonyitványok kiosztása.
II.
Az intézet tanárai. Igazgató:
Cserhalmy József, kegyes-tanitórendi áldozópap, rendes tanár, a magyar tört., az országos régészeti s embertani társulat, az országos középiskolai tunáregyesület rendes, a magyar paedagogiai társaság külső tagja, a debreczeni kerületi tanári körnek alelnöke, a helybeli róm. kath. iskolaszék nek választott tagja, tanitotta a történelmet a III. és IV. osztályban heti 7, a franczia nyelvet, mint rendkivüli tárgyat heti 1 órában, tanárkodási éveinek száma 25. Tanárok:
Priváry József, kegyes-tanitórendi áldozópap, rendes tanár, a mathematikai és physikai társulat, az országos középiskolai tanáregyesület és a debreczeni keriileti tanári kör rendes, a magyar paedagogiai társaság kültagja, a természetrajzi és természettani szertár őre, tanácskozmányi jegyző, a III. osztály főnöke, tanitotta a hittant és földrajzot az I. osztályban, a hittant, a phys. földrajzot és számtant a III. osztályban, a természetrajzot és mennyiségtant a IV. osztályban heti 19, a gyorsirást, mint rendkivüli tárgyat heti 1 órában, tanárkodási éveinek száma 5. Starck Andor, világi helyettes tanár, az országos közép-iskolai tanáregyeRületnek, a magyar történelmi társulatnak, az országos közegészségi egyesületnek, a debreczeni kerületi tanári körnek rendes tagja, a tanári könyvtárnak őre, tanitotta a magyar és latin nyel vet az 1. osztályban, földrajzot a II. osztályban, magyar nyelvet a IV. osztályban, tornát I-IV. osztályban heti 27 órában. Tanárkodási éveinek száma 3.
128
Tóth Pál, kegyes-tanitórendi áldozópap, rendes tanár, a IV. osztály főnöke. Tanitotta a magyal' és latin nyelvet a III. osztályban, a hittant és latin nyelvet a IV. osztályban heti 17 órában. Hitelemző. Tanál'kodúsi évei száma 39. Voggenhuber Oszkár, kegycs-tallitól'endi áldozópap, helyettes tanár, az országos középiskolai tanáregyesületnek és a debreczeni kerületi tanári kömek rendes tagja, az ifjusági könyvtár őre, a Il. osztály főnöke. Tanitotta a hittant a magyar és latin nyelvet a II. osztályban, II német nyelvet a lll. és IV. osztályban heti 21 órában. Tanárkodási éveinek száma 2. Zvér Ferencz, világi rendes tanár, a magyar paedagogiai társaság külső tagja, az országos középiskolai tanáregyesület rendes tagja, a rajzszertár őre, tanította a számtant az I. és II. osztályban, a r. geometriát az I., II., III. és IV. osztályban és a szépírást az I. és II. osztályban heti 19 órában és a szabadkézi rajzot heti 2 órában. Tanárkodási éveinek száma 19.
II T.
A bevégzett tananyag. a) Rendes tantárgyak. Első Osztályfőnök
osztály. : starck Andor.
lIittan: hetenkint 2 óra. Tanár: Priváry József. Tankönyv: Egri Közép katekizmus. Bevégzett tananyag: Az ember végcz{'lja és rendeltetése. A hit fogalma, tárgya, szükséges volta, tulajdonságai. Az apostoli hitvallás. A parancsok. A peni· tencziutartás szentsége. Magyar nyelv: hetenkint 6 óra. Tanár: Starck Andor. Tankönyv: Szinnyei József dr. Iskolai magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv. I. r. Bevégzett tananyag: A mondatok, mondatrészek, beszédrészek, hangok. Az igék, a névszók, mint mondatrészek. Rngozás, képzés és összetétel. Olvasmányok: Az Igazság és Hamisság. Az angyalbárányok. A Tisza eredete. Krisztus és a madarak. A himszarvas. A számkivetett fülemile. Csöndes helyen. A pus2,ták fia. Pusztán születtem. Árva vára. Az aldunai szoros. Arion. A hangyabirodalom. A rab gólya. Füstbe ment terv. Szülőföldem. Két hetenkint egy isko-·· lai dolgozat. Latin nyelv: hetenkint 7 óra. Tanár: Starck Andor. Tankönyv: Schultz Dávid Latin alaktan és Latin gyakorló. Bevégzett tananyag: Az öt névragozás nemi szabályai és kivételeivel, a mellélmevek fokozása, a számnevek, a névmások, a cselekvő és szenvedő igeragozás. A gyakorlókönyvből a megfeleM fejezetek vétettek elő; latinból magyarra és magyarból latinra történt a forditás. Hetenkint egy iskolai gyakorlat. 9
130
Földrajz: hetenkint 4 óra. Tanár: Priváry József. Tnll-
könyv: Dr. Brozik-Paszlavszky, Földrajz L r. Bevégzett tananyag: A magyar szent korona országainak tCl'mészetes f't 1osztása a domborzati viszonyok alapján; az egyes vidékek hegy- és vizrajza, hely- és néprajza, talaja, termékei és lako:s,íga. Enrópa, éghajlata, növényzete, úllatvilúga és hasznos ásványai, kőzetei. Enrópa egyes országainak rövid leü'ása. Számtan: hetenkint 3 óra. Tanár: Zvér Ferencz. Tankönyv: Dr. Llltter N. Közönséges Számtan. Bevégzett tananyag: A tizedes számrendszer. A négy alapmüvelet egész, tizedes és közönséges törtszámokkal. Méter'mérték. Az idősz(t molás. Két hetenkint írásbeli dolgozat. Rajzoló geOtnetria : hetenkint 3 óra, Tanár: Zvér B"'erencz. Tankönyv: Landau Wohlmb: Oeometria I. r. Bevégzett tananyag. Planimetria i elemek: A pontok, vonalak és a szögpk fekvése, nagysága és mérése, A legfontosabb tulajdonságai és álalakitása ll. m, húrom-, négy- és sokszögek és a kör; HZ idomok összeillősége és hasonlósága, Az idomok kerülete ('s területe. A geometriai ornamentalis ,'ajz elemei, rendszeresen haladó táblarajzok után a körző és vonalzó segitségével. Szépircí8: hetenkint l óra, Taná" : Zvél' Fcrenez. Bevégzett tananyag: Folyó magyar írás, a kis és nagy betük. Te8tgYC1lkorlat: hetenkint 2 óra. Taná!' : Htarck Andol'. Tananyag: aj Hend- és szabadgyakoJ'latok, különböz6 állások, soralakitás, igazodás, fedezés, menet és kanyal'Odás Ul'CZ- és oldalsorban ; két és négy ütemü esukIó-, kar-, láb- és töl'zssz:tbadgyakorlatok. Birkózús. Játékok. b) A szerek en az elemi gyakorlatok vétettek fokozatosan e16.
Második osztály. Osztályfőnöle
Voggenhuber Oszkár.
Hittem: hetenkint 2 óra. Tanár: \C oggenhnber Oszká!'. Tankönyv: Róüer' Alajos: Bibliai történet. Egr'i kÜílép katekizmus. Bevégzett tananyag: Az ó-szövetség tör'ténete. A parancsok. A pal'allesok megszegése. A szentségek. Magyar nyelv: hetenkint G Ól'a. Tanát': Voggenhuber Oszkár. Tankönyv: Szinnyei: Magyar nyelYtan II. r., Olvasó-
kö!..Y" If. I'. Bevégzett Llnanyng: A határozók részletes tana. Az i;s;:.;zdctt mondatok, a mellérendelt és alárendelt mondatok viszolly,li. A WLlJszörösen összetett mondatok. A körmondat. A szóképzés. Olvasás, szavalás. Mondattani és szótani elem7.éslil szolgúltak a követküí:ő olvasm~ínyok : Erdei lmnyhó. Este. Alkony. A kohlns-gyürmek. A Tisz:1. A Balaton partján. A dobsill:ti jl'glJ:t/'lang. (Jéza fejedelem megtét'ése. Rzent István kil':·ily. KOl'otl:t {~s kal'd Szent L:íszló {os a kúnolc Salamon kirúly l's fl lWI'(~zcgck. Oeúk Balázs hőstette. A tatárjárás, Görög-persa h (tb ot' ú k . K ii Ifúhl i gyümölcsfák. SzavalmtÍnyok: A lJltvÚl' Kltlld. Szellt Lúszló füvc~. I~~ji látogatás. A megfagyott gyel'tllek. A rab. Két hetenkint egy Írásbeli iskolai dolgozat.
Latin nyelv: hetenkint 7 Ma. Tanár: Voggenhuber Oszkár. Tallküllyv: Nehultz Dávid: Latin nyelvtan és Olvasókönyv. Hev~~gzett tananyag: Az igetövek. A eselek:vő, szenvedő, álszenvecll! s kÖl'üliI,t igehajLís. Az igék perfectumai és supinumai. A I'pmlhngyó, hiányos és személytelen igék. A mondatszerkesztús és szókötb.; főbb szabúlyn i. ol vasmjnyok: De septem l{omallOI'LtIll l'C~gibns. De ol'igine U1'his !{omac'. Néhány mese. FOl'diü'tsok magyal'l'ól latilll'a l-XXX. Hetellkint egy irásbeli iskulai dolgozat. Földrajz: hetenkint 4 órn. Tanár: Starck Andor. TankÖllyV: Brózik-Paszlavszky: ,Yöldrajz"-a II. r. Bevégzett tan:tllyag: 1\zsin, Afrika, AmerilGt 6s Ausztrália körl'lljza, uomhot'znta, vizei, talaja és ásv,\.nyai; éghajlata, növényzete és :'tllatvilúgl1; n6pei és orszúgai. A földségek egymáshoz való viszonya. Az óglmjlat, növény, úllatvihíg és az ember lmpcsolatfl. SZfÍmtan: hetenkint 4 óra. Tanár: hvér Ferenez. Tankönyv: ))1'. Lllttcr Nándor: Közönséges sZllmtan. Bevégzett t,1tlallyng: Azúmolúsi l'öviditések. S7.ámolási müvpletek korlátolt pontossúggal. A níllyosság fogalma. Arányok {~s adnylatok. Egyszerü lu'u·masszaMly. Olasz számolús. Kéthotenkitlt egy iskolai irúsbeli dolgozat. Rajzoló geometria: hetenkint 3 óra. Tanár: hvér Ferencz. T,tnkönyv: Lanuan-\Vohlrab: Hajzoló geometria II. 1'. BevégZ(~tt tananyag: Tömöl'mórtan, a si kok absolut 6s rolati v fekvóso; fl. festek szemléltetése és hálóik lzcrkesztése; a j esti'k egy 1)('vÍlgósúga, hasonlósÍlga és sYIllet!'iája; a fölszin és fl. térfogat meghatároZfLsa. A testek rajzolása Cavaliel' távlattal. 9*
1il2
Szépirás : hetenkint 1 óra. Tanár: Zvér Ferencz. Bevégzett tananyag: Német irás. Folyóirás magyar és német betükkel. Testgyakorlat: hetenkint 2 óra. Tanár: Starck Ando:'. Tananyag: Ugyanaz mint az L osztályban.
Harmadik osztály. üsztályfőnök:
Priváry József.
Hittan: hetenkint 2 óra. Tanár: Priváry József. Tankönyvek: Hóder Alajos: Bibliai történetek. Egri katekizmus. Bevégzett tananyag: Az uj SZÖVGtség története. Palesztina földrajza. A malaszt. A szentségek. A búcsú. A szentelmények. Az imádság. ]j/agyar nyelv: hetenkint 3 óra. Tanár: Tóth Pál. Tankönyv: Szinnyei József Rendszeres magyar nyelvtana III. r. és Magyar olvasókönyv III. r. Bevégzett tananyag: A nyelvtan rendszeres áttekintése: A hangtan, szótan és mondattan. A hangsulyos verselés rövid ismertetése. A tanultak begyakorlására szolgáltak a következő olvasmányok: Egy régi udvarház. A magyar becsületszó. Hunyadi László. Az athenei élet. Az olympiai játékok. A tüzhányó hegyek. Szavlllmányok: A családkör. Hunyadi Mátyás anyja. Hymnus a magyar nép ZÍvataros sz,lzadaiból. Két hetenkint egy irásbeli dolgozat a tanultak begyakorlására. Német nyelv: hetenkint 4 óra. Tanár: Voggenhuber Oszkár. Tankönyv: Dr. Sze mák István Német nyelvtan és u. a. Német olvasókönyv. Bevégzett tananyag: Olvasmány alapjtín az alaktanból a név- és igeragozás; az egyes beszédrészek. A mondattanból : az egyszerü bővitett mondat; a szórend. Forditások magyarról németre és viszont. Olvasmányul szolgáltak: Das Schulzimmer. Der I~ehrer. \Vie soll siclÍ der Schüler in der Schule verhalten. Der Vater. Dio Mutter. Ein gelungener Scherzo Der Mann, der fOoinen gsel zu Markte führt. - Der betrogene Teufel. Két hetenkint egy iskolai dolgozat. Latin nyelv: hetenkint 6 óm. Tanár: Tóth Pál. Tankönyv: Schultz Dúvid: Kisebb latin nyelvtan fl, Olvasó- és gyakorlókönyve s L:üin olvasókünyvc. Bcvögzett tananyag: Az
133
alaktan ismétlése mellett a mondattan, vagyis amondatrészek egyezése, az esetek tana és a visszatérő személyes és visszatérő birtokos névmás használata a megfelelő latin és magyar példák begyakorlásával. Liviusból : A római köztársaság története a dietatorság behozataláig. Régiségtani részletek. Hetenkint egy iskolai dolgozat.
Történelem: hetenkint 4 óra. Tanár: Csel'balmy .JÓzsef. Tankönyv: Varga Ottó: A magyaro k tÖI'ténete és Magyarország a jelenben. Bevégzett tananyag: A magyarok ős története. A honfoglalás kom. A kereszténység és kir'ályság behozatala. A nemzeti visszaluü(ts. K ibékülés az nj {tllapotokkal. Az Anjouk és Hunyadiak alatti Magyat'Ország. A .Jagellok. Kettős királyság. Az erdélyi fejedelemség. Török hódoltság. K üzdelem a politikai és vallásszabadságért. A tespedés kora. Ujjászületés kom. A legujabb kOl'. A polgál'i földrajzból : Az osztrák-magyal' monarchia népessége, nemzetisége, vallása és foglal kozása. Az anyagi jólét s ennek eszközlői, a kereskedelem, ipar, a földmivelés ós állattenyésztés. Müveltségi állapotok. Iskoláztatás. Az alkotmány. Közigazgatási, törvénykezési szervezet. Közös ügyek. Physikni földrajz,' hetenkint 2 óra. Tanár: Priváry József. Tankönyv: Schmidt Agoston dr. Fizikai földrajz. Bevégzett tananyag: A földrajz tárgya és beosztása. A fizika főbb törvényei: előismeretek ; a nehézség, erő és ennek hatása a cseppfolyós és légnemü testükre; a hő, a világosság, a hang, a mágnesség és elektromosság. A föld mint világtest. A föld száraza, vize és légköre. Számtnn " hetenkint 3 óra. TanliI' : Priváry József. Tan' könyv: Lutter Nándor dr. Közönséges számtan. Bevégzett tananyag: összetett arányok. Összetett hármasszabály. Egyszerü és összetett kamatszámolás. Határidő számolás. Arányos osztás. AUampapirok, részvények és váltók. Discont számolás. Biztositás. Elegyitési . feladatok. Két hetenkint egy iskolai irásbeli dolgozat. Rnjzoló geometrin: hetenkint 2 óra. Tanár: Zvér Ferencz. Tankönyv: Landau-Wohlrab. Rajzoló geometria. Bevégzett tananyag: Az egyenes vonalu idomok: összeillőség, hasonlóság és az idevágó fontosabb szerkesztések. A kör és a hozzátartozó egyszerübbszerkesztések.
134
Testgyakorlcd " hete<1l..int 2 óm. Tanár: Starck Anoor. Tananyag: II szakasz, rend és keUősl'endek alakitásai, mozdulatai, helyben és menetközben; hat ütemig szabadgyakol'Iatok. Szerek en az előirt gyakorlatok vétettek elő.
Negyedik osztály. üsztályfőnök:
Tóth Pál.
Hittan,' hetenkint 2 óra. Tanúr: Tóth PÚl. Tankönyv: Pokorny Emanuel: Katholikus szet'tartústullu. Bevégzett Ütnanyag. A szenthelyek és az egyh:ízi készletelc. Az isteni ÜS7.telet szent cselekményei. A szent idők. Magyar nyelv,' hetenkint 4 óra. Tanár: Starck Andor. Tankönyv: Pintér Kálmán: Magyal' stilis7:tika I. r. Bevégzett tananyag: a stilus általában, astilus érthet6sége, hatékonys:íga, az irásmüvek külső alakja; verstan. Olvasmányok: Toldi nyelvi és tárgyi magyurázatokkal, a stilistikából a tananyagnak megfelelő olvasmányok vétettek elő. Ezenkivül pár megvúlasztoU darab irodalmunk jelesebb tcrmékeibő1. Szavalásm már a s til j ét, értelmi és érzelmi világát tárgyalt költemények vétettek elő. Két hetenkint egy házi irásbeli dolgozat. Tárgyai: Toldi I. ének kötetlen beszédben. Arszlán pasa (Tompa) kötetlen beszéd (levélalak). Toldi II. ének, díszitő jelzők, részletezés és körülirásol\:. Lykurgos, spartai törvényhozó; magyartalan kifejezések. Toldi bujdosása (Leirús), Hozgonyiné (Arany Htán), Téli táj (Ileirás). A perzsa háborúk okai és következményei, A viz szerepe a természetben (Ismertetés), Toldi VI. énekében az alakzatok, A szülőföld, ütemes és időmértékes verssorok. Ezredév. (Történelmi elmélkedés). Német nyelv.' hetenkint 3 óra. Tanúr: Y oggenhuber Oszkár. Tankönyv: Dr. Szemák Istvún: Német nyelvtan és ll. a. ~émet olvasókönyv II. r. Bevégzett tananyag: Az alaktan rendszeres ismertetése után a mondattan tüzetes tárgyalása, különös tekintettel az igetanm. Összetett mondatok szerkesztése; szórend. Olvasmányul szolgúltak: I )as Tiel'l'üieh. Von den versehiedencn ~Iensehcnraeen. Religion eleI' alten Oermanen. Chamkterzüge und Anekdoten. Dic IrrfaIll'ten dcs Oelysseus. Die Teilnng der Erde. Két hetenkint egy iskolai irásbeli dolgozat.
135
Lcdinnyelv: hetenkint fi óra. '['anál': Tóth Pál. Tankönyv: Bartal-Malmosi Latin mOJl(lnttana, (jyakorló és olvasókönyve. Bevégzett tananyag: Összetett mondatok. Consecutio temporum. Függő kérdés. Alanyi, tárgyi, határozó, jelző, értelmező mellékmondatok. Oratio obliqua. Verstan. Hómai naptár. A gyakorló könyvből 41--7G szakaszok. Az olvasókönyvből : C. M. COl'iolanus. Lex agral'ia "B'abii. Volero Publilius. AppillS Claudius II. Sajátságos kifejezések. Hégiségtani részletek. Hetenkint egy iskolai dolgozat. Történelem: hetenkint 3 óra. 1'antÍr: Cscrhalmy ,József. Tankönyv: Szölgyémy János: Világtörténet. Ó-kOl'. Bevégzett tananyag: Az ó-kol' története, különösen a görög és római történet a császárság mcgúIlapitúsáig. . Természetrajz: hetenkint 3 óra. Tanár: Priváry .József. Tankönyv: Szterényi Hugó dl'. : Asvúnytan. Bevégzett tananyag: Asvány-, kőzet- és földtan, az ásványok behatóbb ismeretéhez szükséges vegytani előismeretekkel. Az ásványok tulajdonságai. Hészletesen a vegy- és alaktani jellegen alapuló öt f{iosztálynak iparilag is fontosabb képviselőil'ől. JjJgyszerü és összetett kőze tek. A legfőbb pontok földünk mnltjából. A geologiai korszakok ismertetése általános vonásokban. Betüszámtan: hetenkint 3 óra. Tanár: Priváry .JÓzsef. Tankönyv: Luttel' N úndol' dr. Bctüszámtan. Bevégzett tananyag: Bevezetés az algebrába: összeadás, kivonás és szorzás, kiterjeszkedve a kéttagllak négyzetének és köbének képzésére; osztás egész számokkal. Ugyanezen müvelet, sorozat törtszámokkal. Geometriai haladvány. Az aránylatok tana. Az elsőfokú . egy ismeretlennel biró egyenletek. Két hetenkint egy iskolai irásbeli dolgozat. Rajzoló f/eometrin: hetenkint ~ óm. Tanúr: Zvér Fel'encz. Tankönyv: Ik CsúslIár Károly. fillel'kcsztó Planimetria. Bevégzett tananyag: Az clypsis, hybcrbola. A kör evo]vense és cykloisok. Csiga vonalak. ~~gyszerübb épületek alap- és homlokrajza. Egyenes vonalak, sikok és testek úbrúzolúsa két képsikon. Testgyakorlat: hetenkint 2 óm. Tanál': Starck Andor. Tananyag: LJ gymint a III. osztályban.
136
b) Rendkivüli tantárg-yak. Franczianyelv : hetenkint 1 óra. Tanár: Cserhalmy .JÓzsef. Tankönyv: Franezía nyelvtan és olvasókönyv I. rész. Irták: Bartos Fülöp és Dl'. Chovancsák István. Bevégzett tananyag: Az étre és avoir segéd igék ragozása. Fő- és melléknevek rngozása, megfelelő fordítandó gyakorlatokkal. Gyorsirá8: hetenkint 1 óra.' Tanár: Priváry József. Tankönyv: Bódogh János, a magyar gyorsirás tankönyve I. rész. Levelezési gyorsirás. Bevégzett tananyag: A hangzó-jelölés és az állandó röviditések fogalma. Gyorsirási helyesirás. A z 'lE" hangzó rendhagyó esetei. Az "et" képző vagyis a kis "t".' A mássalhangzói tol'lódások fogalma. Az "a, á", "e, ö és i" hangzó. Némely mássalhangzói torlódások sajátságai. Az "u" és "ü"- hangzó. A magánhangzói torlódások. Elő- és utóragok. Névutók és névmások. Számok és a velök előforduló kifejezések. Tulajdonnevek és idegen szók. },[üének: hetenkint 2 óra. Tanár: Balogh György (áprilistól Voggenhuber Oszkár). Bevégzett tananyag: A hangjegyek ismertetése és irása. A "C"-dur hanglépeső és ebből kiindulva a többi "dur" hanglépeső gyakorlati kidolgozása. Ahaladók heti 1 órában két szólamu egyházi és világi énekek betanulásában gyakoroltattalc. Szabadkézi rajz: hetenkint 2 óra. Tanár: Zvér Fm·enez. Bevégzett tananyag ahaladóknál : Egyszerü, l:itylszerü diszitmények, a görög, római, góth és renaissance stylból, tollrajzzal és szinezve. - A kezdőknél : Egyenes és görbe vonalakból összetett mértani sikdiszitmények, stylizált levelek és virágok tollrajzzal és szinezve.
IV.
Fontosabb rendeletek és intézmények. 1. A debreczeni kath. gymnasiumban a tanuló ifjuságnak legfölebb 20%-ka menthető fel a tandijfizetés kötelezettsége alól. 1895. aug. 21. 40201. m. sz. 2. Starck Andor bizatott a tornatanitással az 1895/6··ik tanévre. 1895. szept. 18. 45870. m. sz. 3. Az előadó képesség fejlesztésére nagy gond forditandó. 1895. okt. 8. 54301. m. sz. 4. A debreczeni országos tanhó-árvaház növendékei vel szemben a tandij-szabályzat szorosan megtartandó. 1895. október 20. 56184. m. sz. 5. A kath. gymn. ifjusággal lehetőség szerint a téli idő szakban is tartassanak tornagyakorlatok az állami főreáliskola tornacsarnokában. 1895. okt. 25. 54557. m. sz. 6. A tanuló ifjuság osztályozása a középiskolai rendtartás 41. §-ának követelménye szerint szigoruan és lelkiismeretesen foganatositandó. Okvetetlenül osztályismétlésre utasitandók azon tanulók, kik állandó hanyagságot tanusitanak s e miatt nem bírnak elégséges ismerettel, hogy a felsőbb osztályban kellő haladást tehessenek. 1896. decz. 6. 64996. m. sz. 7. Rendelet, mely szerint a gymnasium a kanyaró tovaterjedésének meggátlás a czéljából a tantermek fertőtlenitéséig 1896. jan. 12-töl jan. 20-ig bezárandó. 1896. jan. 12. 125. pol~ gármesteri szám. 8. A tanintézeti igazgatók ezentul saját hatáskörükben állitják ki: 1. az osztálybizonyitvány másolatát, a miért az igazgató részére a bélyegen kivül 2 korona fizetendő és 2. az érettségi bizonyitv~ínyi másodlatot, melynek kiállitásáért a bélyegen kivül 4 korona szedhető. 1895. decz. 8. 3938. eIn. sz.
138
9. A nők vizsgálatainál a fiu növend~kek vizsgálati mértéke alkalmazandó, nem engedhető meg semminemü kedvezés. 1895. decz. 31. 72039. m. sz. 10. Minden év szeptember hó 15-ére jelentés teendő azon tanárokról, kiknek részére utalványozandó az iskolai év folyamán az ötödéves fizetési pótlék. 1896. febr. 16. 1896. jan. 13. 72656/1895. m. sz. 11. Tanulmányi kirándulások rendezte ss en ek az ifjusággal. 1895. decz. 31. 69893. m. sz. 12. A magyal' állam nagy jelentőségü nemzeti ünnepe emlékére a gynm. épület előtt, vagy az intézet udvarán, vagy egyéb alkalmas helyen II régi időktől fogva divó szokás szerint emlékfák vagy facsoportok ültetendők. 1896. máJ'czius hó 22. 704. ·eln. sz. 13. A középiskolák részére a szükséges l<ötszövészeti czikkek (tornaingek stb.) kizárólag belföldről szereztessenek be. 1896. ápr. 10. 764. eIn. tlz.
V.
Szertárak. I. T
2t
n 2t ri k ö n y v t á r.
Könyvtáről'
: Starck Andor.
A tantíl'i könyvtár a mult iskolai év végén állott 924 munkliból, 37..J-..J- dantbban ; értéke 3230 frt öD kl'. JJefolyt tanévben szereztetett vétel utján 251 munka, 384 darabban, fi72 frt GO kr értékben. Ajándékozás folytán szaporodott a könyvtárunk 6 munkával, 26 darabban, miknek értéke 16 frt. Az összes szapol'Odás 257 munka, ..J-1O darabban, 678 frt öD kr. értékkel. A könyvtár jelenlegi állománya 1181 munka 4154 darabban 3~J03 f['t 20 kr. értékkel. 1895-96. tanévi szaporodás részletes jegyzéke:
H'ittudomány, bölcsészet, paedagogia. Vigourux-Schmith. A bihlhl, és az 1Ijabb fölfödözések 4 k. Frick lVIeier Lehrproben und Lelll'günge 1 k. 1 d. ~Iill Stuart I .\ szabadságról lk. 1 d. Kardos. Középiskoláink és a. magya.l' föld 1 f. 1 d. Felméri. Az iskolúzús jelene Angolországban 1 k. 1 d. Fehér'. A bajor kir. iskolák szervezete 1 k. 1 d. Molnár. A közoktatás története 1 k. 1 d. Athenaeum 4 d. 4 k. Magyar paedagogia 10 f. 10 d.
140
Német nyelv és irodalom. Lehrbuh der deutschen Verskunst 1 k. d. August Schleicher. Die deutsche Sprache 1 k. 1 d. Ernst Martin Mittelhochdeutsche Gl'ammatik 1 k. 1 d. Müllel' F. Grundriss der Sprachwissenschaft 3 k. 4 d. Müller-Frauenstein. Handbuch fül' den deutschen Sprachunterricht 2 k. 2 d.
Latin és Görög nyelv és irodalom. Barta!. Bevezetés az összehasonlító nyelvtanba 1 k. 1 d. A. Gerber et A. Gref. Lexicon Taciteum 1 k. l d. Zsoldos. Thukidides 3 k. 3 d. Pecz. A görög trngedia 1 le l d. Németh. Cato bölcs mondásai 1 k. 1 d. Frary. A latin nyelv két'dése 1 k. 1. d. Szőnyi. Alaktan 1 k. 1 d.
A magyar nyelv és irodalom. Vacay r. Berzsenyi D. életrajza l k 1 d. Imre. A néphumor a magyar il'Odalomban 1 k. 1 d. Dugonics. 'fudákosságának könyve 1 k. 1 d. Kovács G. Széchenyi r. közéletének 3 ntólsó éve 2 k. 2 d. Hanvay. Sport szilánkok 1 k. 1 d. Antalfy-Arvay. S:írospataki füzetek 1. k. 1 d. Gyulai. Budapesti szemle 12 d. Szinnyei. Magyar irók élete és munkái 12 d. Simonyi. Rendszeres nyelvtan 1 d. 1 k. Szilády. Irodalomtörténeti közlemény -! d. Régi magyar költők tára 1 k. 1 d. Simonyi Zs. Német és magyal' szólások 1 k. 1 d. Tóth Béla. Szájról-szájra 1 k. 1 d. Gróf Széchenyi István munkái 3 k. 3 d.
Történelem. Dr. Ferdinandy Gejza. A királyi méltó ság és hatalom 1 k. 1 d. Szilágyi Sándor. Erdélyi országgyülési emlékek l k. l d.
~IagyaI'országon
141
Burckhardt-Bánóczi. A renaissancekol'i müveltség Olaszországban 1 k. 1 d. Bárczay. A hadügy fejlődésének története 2 k. 2 d. Varga. Magyarország története 1 k. 1 d. Szilágyi S. Rajzok és tanulmányok 2 k. 2 d. Simon P. Király és korona 1 k. 1. d. Veress S. A magyar emigratio Keleten 2 k. 2 d. Kiss B. Az Árpádok királyi vére magy. orsz. családaiban 1 k. 1 d. Fraknói V. Mátyás király levelei 1 k. 1 d. Budai-Ais. Magyarország históriája 1 k. 1 d. Id. Görgei A. 1848/49- ből ökiratok és ezek magyal'ázata 3 k. 3 d. Lánczy. Történelem 1 k. 1 d. Phirs. Histioire de la Revolution 2 k. 2 d. Zrinyi. Geschichte 1 k. 1 d. Kovács. A békepárt a magy. forradalomban 1 k. 1 d. Dicters. Nicolaus Zrinyi 1 k. 1 d. Kápolnai. Pauel' J. A mohácsi hadjárat 1 k. 1 d. Szilágyi S. Magyar nemzet története 2 k. 2 d. Ladányi G. Alkotmány történelem. 2 k. 2 d. Budai E. Közönséges historia 1 k. 1 d. Szílágyi. A feudalizmus előzményei 1 k. 1 d. Thúry J. Török történetirók 2 k. 2 d. Hampel J. Archaeologiai értesitő 4 f. 4 d. Az 1848/49. Magyar szabadságharcz története II-ik kötete. Századok 10 f. 10 d. Archaeologiai közlemények 2 k. 2 d. Szilágyi S. Magyar történeti életrajzok 4 f. 4 d.
Tet'mészetrajz. Kynophil. Az angol vizsla 1 k. 1 d. Karl Reclum. Der Leib des Menschen 1 k. 1 d. Topinard. Anthropolugia kézikönyv 1 k. 1 d. Edelmann. Neuere Apparat l k. 1 d.
Földrajz. Humboldt. Kosmos 4 k. 4 d. Neumayer. Anleitung zu wissenschaftlichen Beobachtungen auf Reisen 1 k. 1 d.
142 Dr. Daniel Hermann. Hal1l1buch dor Geographie 2 k. 2 d. Steinhauser Grundzügc dcl' matll. Ueographio 1 k. 1 d. Dr. Gl'UbOI'. Utmutatás a földmjzi hely Bloghatál'ozá-· sához 1. k. 1 d. Oszt.-magy. monarchia 10 k. 10 d. Az ezer évos Magyarország li. k. G d. Slatin-.JankÓ Tűzzcl-vnssnl Nlmdánban ~ k. ~ d. Balbi-Czirbus. IDgyotcmes földrajz' l. k. l d. Heclus Elisée. A föld 2 k. 2 d. Carl Siegmeth. Illustrated gU!'ope 10 f. lOd. Siegmeth Károly. Aggteleki barlang 1 k. 1 f. Hazai utazások 1 d. 1 f. Dos Combes. Nemzetgazdaságtan 2 d.
Tel'mészett01/. Hoiti. A phisica elemei 2 k. 2 .. d. Nendtvich. A vegytan alapelvei H k. 3 d. Fnraday-Holmholtz-Pottenkofel'. N épszet'ü tCI'm,-tudományi előadások 1 k, 1 d. Dl'. Krűger. Gmndzüge det' Phisic. 1 k. 1 d. Dr, Baucl'. Phisicaliscn Mechanic 1 f. 1 d, Grüger-Dékúny. A tCl'Ioészettan elemei l f. l d. P. Kiss. A sílénkönenyek égése a ehlol'gázban 1 f. 1 d. Abt. Termószettan 1 k. 1 d. Lk Kaysel'. Lell1'bllC~h dCl' Phisir. 1 k. 1 d. Kont. Kisérleti természettan 2 k. 1 cl. Tk Müllel'. Lolll'buch del' Phisie. 3 k. 4 d, Poggendorf. Closehiehte dOl' Phisic. l k. l d. Dr. Mousson. Die Phisic. 3 k. 3 d. Dl'. Műllo\'. Lehl'buch der Phisie. 2 k. 2 d. Dl'. Wűlnor. Conpon<1ium der Phisic. 4 k. 4 d. /)ove H. Hopertol'ium del' Phisie. K k. 8 d. Heller. Ueschiehte der Phisie. 2 k. 2 d. Tyndall. Das Lieht 1 k. 1 d. Tyndall. Der SehalI 1 k. 1 d. Tyndall. Dio \Viil'lIlC l k. l d, Helmholtz. Die Lehee von den Tonempfindungen. Theorie del' .Musik 1 k. 1 d. Heller. Phisiea- Kézirat 1 k. 1 d.
148
Frick. Die phisikalische Technic. 1 k. 1 d. Heller. A phisica története 1 k. 1 d. hiányos. Horváth J. Phisica generalis 1 k. 1 d. Weinhold. Phisicalische Demonstrationen 1 k. 1 d. Thomson-'l'ait. Handbuch der theorischen Phisic. 2 k. 2 d. Dr. Zeunel'. Grundzug der mechanischen Warmetheorie 3 k. 3 d. Dr. Pisko. nie neueren Apparate der Akustic. 1 k. 1 d. Helmholtz. Populál'e wissenschaftliche Vortrage 1 k. 1 d. Dr. Ritter-Maurer. Müszaki mcchanica 8 füz. 4 d. Zöllner. Wissenschaftliche Abhandlungen, hiányos 1 k. 2 d. Kont. A természettan elemei 2 füz. 2 d. Dr. Schefflel' H. Die Theorie der Warme. 1 k. 1 d. Dr. Bohn. }iJI'gflbnisse phisicalischer Forschung 3 f. 3 d. Thurston. Die Dampfmaschine 2 k. 2 d. F. Reuleaux.Weisbach's Ingenieur 1 k. 1 d. Dr. Drossbach. Kraft und Bewegen 2 f. 2 d. Carl du Pre1. Die Würme 1 k. 1 d. Lorenz Die Lehre vom Licht 1 k. 1 d. G. Enge!. Die Vokaltheorie von Helmholtz 1 füz. 1 d. Dr. Kohlrausch. Leitfaden der Practischen Phisic. 1 k. l d. Dr. Hervig. Phisicalische Begriffe 1 f. 1 d. Dr. Ludvig v. 'l'hanhoffer. Das Mikroskop und seine Anwendung 1 f. 1 d. Dl'. H. Rchellen. Die Magnet- und dynamo-elektl'isehen Maschinen 1 k. 1 d. Neumann. Einleitung in die theoretische Phisic. 1 k. 1 d. J. Fischer. Volks-Naturlehre 1 k. 1 d. Dr. Urbanitzki. Das elektrischeLicht 1 k. 1 d. G. Glaser - de Cerv. Die Magnet- und dynamo-elektr. Maschinen 1 k. 1 d. I. Kramer. Die elektrische Eisenbahn 1 k. 1 d. Airy-Hoffmann. Die Gravitation 1 k. 1 d. L. Stöhrer. Die Projedion 1 f. 1 d. Das Telephon 1 f. 1 d. Horváth. Mechanica 1 k. 1 d. Dr. Jordán. Bal'ometrisehe Hühentafeln 1 f. 1 d. Dr. Reiss. Neue elektrische Maschinen 1 f. 1 d. Böhner. Die Harmonie dm' Tüne und des Lichts 1 f. 1 d. Herlllann Kopp. Einiges überWitterungsangaben 1 k. 1 d.
144
iIeussi. Der phisicalische Apparat 1 k. 1 d. Heller. Az időjárás. 1 k. 1 d. Cornelius S. Zur molekular. Phisic. 1 f. 1· d. Dr. H. Benno Mecklenburg. Geschwindigkeit des Schalles 1 f. 1 d. Hüfner. Quantitave Spektralanalyse 1 f. 1 d. Subic. Természettan 1 k. 1 d. Krelas. Einleitung in die mechanische Warmtheorie 1 k. 1 d. Dr. Pisko. Természettan 1 k. 1 d. Dr. Pisko. " 1 k. 1 d. Dr. Bardocz. A me.chanica alapvonalai 1 k. 1 d. Dr. Stevart-Müller. A természettan elemei l k. 1 d. BalIó. Vegytan 1 k. 1 d. Szőnyi. A gyermekek phisicája 1 k. 1 d. Zsindely. A természettan alapvonalai 1 f. 1 d.
Mathematika. Frick és Richter. Lehrproben und Lehrgiinge 3 k. 3 d. Fröhlich. Elméleti phisica (mathematika) 1 k. 1 d. Feichtinger. A 3 osztályu görbe vonalakról 2 k. 2 d. Brunotte. Lehrbuch der Arithmetik 1 k. 1 d. Kerekes. Felsőbb mértan 2 k. 2 d. Seegger Neuere Geometrie 1 k. 1 d. Petersen. Algebraische Gleichungen 1 k. 1 d. Francoeur. Algebra elemei 1 k. 1 d. Mocnik-Arenstein. Mértan 1 k. 1 d. Kommenovich. Elemi mértan 1 k. 1 d. Heis. Sammlung 1 k. l d. Adam. Buchstabenrechnung 1 k. 1 d. Nagy. Algebra 1 k. 1 d. Lutter. Mértan 1 k. 1 d. Hummer. Buchstabenrechnung 2 k. 2 d. W rob el. Algebra 1 k. 1 d. Rummer. Geometrie 1 k. 1 d. Mocnik-Arenstein. Algebra 1 k. Lutter. Mennyiségtan 1 k. 1 d. Groszman. Betüszámtan 1 k. 1 d. Lutter. Közönséges számtan 1 k. 1 d. Hauck-Hauck. Lehrbúch der Arithmetik 4 k.4 d.
145
Császár. Betüszámtan 1 k. 1 d. Dr. Schömlich. Handbuch der Mathematik 1 k. 1 d. Meier-Czuber. Wahrscheinlichkeitsrechnung 1 k. 1 d. Fleischhauer. Rentenrechnung 1 k. 1 d. Kerekes. Sorszám tan 1 k. 1 d. Fiedler. Analysische Geometrie 1 k. 1 d. Tatai. Tiszta Mathesis kezdete 1 k. 1 d. Kleyor-Metger. Lehrbuch 1 k. 1 d. Bocsor István. Számvetési kézikönyv 1 k. 1 d. Dr. Hermann Woissenborn. Der analytischen Geometrie 1 k. 1 d. Ábel. Mértan 2 k. 2 d. Autenheimer. Differential und Integralrechnung 1 k. 1 d. Korény. Kettős számvitellk. 1 d. Dr. Lutter. Mennyiségtan-Mértan 1 k. 1 d. Dr. Erdmann. Die Axiome der Geometrie 1 k. 1 d. Dr. Lindemann. V orlesungen über Geometrie 1 k. 1 d. Gy(5ry. Középiskolai oktatások 1 f. 1 d. Dr. Clausius. Die Potentialfunction 1 k. 1 d. Bajusz. Tömörmértan. 1 k. 1 d. Bajusz. Elemző tértanalapban 1 k. 1 d. Bónis. Algebra 1 k. 1 d. Dr. Hesse. Die Determinanten 1 f. 1 d. Mauritz. Számtan és Algebra 1 k. 1 d. Louis NIittenzwei. Mathematische Kurzweil 1 k. 1 d. Dr. Wolf. Taschenbuch für math. Phisic. 1 k. 1 d. Tatai. Elemi mértan 1 k. 1 d. Pethe. Mathesis 1 k. 1 d. Maróth. Arithmetika 1 k. 1 d. Herr. Höhere Mathematik 2 k. 2 d. Mocnik-Szabóky. Mértan II. kiadás 1 k. 1 d. Serret. Höhere Algebra 1 k. 1 d. Hauch. Lehrbuch der Arithmetik 1 k. 1 d. Haberl. Politsche Arihmetik 1 k. 1 d. Bajusz. Laptértan 1 k. 1 d. Mocnik-Szász. Számitástan 1 k. 1 d. Kisszámitó. 1 k. l d. Dr. Theirich. Rechenbuch 1 k. 1 d. Nyíri. Vezérlet a törtszámtanitásban 1 k. 1 d . . Grant Allen. Der Farbersinn 1 k. 1 d. 10
146
Ádám. Logarok zsebkönyve 1 k. 1 d. Petzval. Felsőbb mennyiségtan 2 k. 2 d. Dr. Lutter. A mennyiségtan elemei III. IV. 2 f. 2 d. Mobius. Mechanik des Himmels 1 k. 1 d. Dr. Mansiort. Determinanten 1 k. 1 d. Schröder. Algebra und Arithmetik. l f. 1 d. Csányi. A számtan elemei 1 k. 1 d. GŰnther. Lehrbuch 1 k. 1 d. Reidt. Die Theorie der Determinanten 1 k. 1 d. Schering. Theorie der Determinanten 1 f. 1 d. Weisbach. Höhere Analysis 1 k. 1 d. Demeczki. Ein BE1trag zur Theorie. 1 f. 1 d. Klinghardt. Das höh ere Schulwesen. 1 k. 1 d. Lentény. A mennyiségtan i földrajz alapvonalai 1 k. 1 d. Sasku. Mértani fejtegetések 1 k. 1 d. Sasku. A körnek uj törvényei és egyenletei 1 f. 1 d.
Csillagászat. Konkoly Astronom. Beobachtungen 1 k. 1 d. Szabó. Csillagászati és természettani földrajz. 2 k. 2 d. Proctor- Császár. Más világok, mint a mienk 1 k. 1 d. H. Klein. Populiire astr. Encyklopadie 1 k. 1 d. Holló sy. Népszerű csillagászat 1 k. 1 d. Carl-du Pre l. Die Planetenbewohner 1 k. 1 d. Dr. F. Melde. Astronomische Zeitbestimmung 1 k. l d. Heller. Sternwarte zu Ofen 1 f. 1 d. , Schuler. Fallinie und die Planetenbohnen 1 k. 1 d. Miidler. Der Hímmel. 1 k. 1 d. Siebert. Die Beobachtung der Sterne 1 k. 1 d. H. Klein. Durchmusterung des Himmels l ki 1 d. M. Vogel. Populiire Astronomie 1 k. l d. Rethvisch. Jahresberichte 6 f. 14 d. Schoenfeld-Winnecke. AstronomülChe Gesellschaft 9 f. 9 d. Madler. Atlas zur Astronomie 1 d. Miidler. Astronomie 1 k. 1 d. Littzor. Wundel' des Himmels 2 k. 2 d. Souvitsch. Praktische Astronomie 1 k. 1 d. Fleckeisen Masius. Neue Jahrbűcher 12 k. 9 d. Littror. Atlas des gesternten Himmels 1 k. 1 d.
147
Beer-Hochegger. :B'Iortschrifte 2 k. 2 d. Grob. Jahrbuch des Urwesens in der Schweiz 1 d.
Statisztika. Magyar statisztikai évkönyv 1 k. 1 d. A magy. kor. orsz. 1893/94. évi mezőgazdasági termelése 1 k. 1 d. A magy. kor. orsz. 1894. évi áruforgalma 1 k. 1 d. Czigány összeirás eredményei 1 k. 1 d. A vall. és közokt. min. 1894. évi jelentése a tanitói nyugdijról 1 k. 1 d. A vall. és közokt. min. jelentése a közoktatás állapotáról 1 k. 1 d.
Vegyesek. Szily K. A lmdémia értesitő. A Pallas Nagy-Lexikona X. XI. kötet. Egészség 6 d.
II. I f j
li S
Könyvtárőr:
á
~
i k ö
II
y v t á r.
Voggenhuber Oszkár.
I. csoport (I. IL oszt) A mult tanév végén tartalmazott 225 müvet (240 kötetben) 215 frt 80 kr. értékben. A jelen tanévben vétel utjáll beszereztetett 98 mü (102 kötetben) 55 frt 40 kr. értékben.
A vett müvek: Cervantes. Don (~uijote. Hohenauer Ignácz. A keresztes vitézek. Donászy Ferencz. Derék Ferkó története. Harasztiné, Bécsi Jolán. Tündérmesék. Mikszáth K. Huszár a teknőben. Mikszáth K. Huszár a telmőben. BárRony István. Jó az Isten. Bársony István. J ó az Isten. Bodonyi Nándor. Matyi meg Kati. Bodonyi Nándor. Matyi meg Kati.
148
Madarassy László. A kis hadsereg. Madarassy László. A kis hadser·eg. Pósa Lajos. Haza és Szabadság. Pósa Lajos. Haza és Szabadság. FáI J. B. A kínai óriás. }1jál J. B. A kinai óriás. Margittay Dezső. IlLós gróf és Olga gr·ófkisasszony. Margittay Dezső. Illés gI'óf és Olga gl'ófkisasszony. Murai Károly. Komédiás Palkó. Murai Károly. Komédiás Palkó. Jókai Mór. A medvék OI·szágában. Jókai Mór. A medvék országában. Hetyey Gábor. Mondák, regék. Hetyey Gábor. Mondák, regél\:. Szalay Emil. A zöld madár. Szalay Emil. A zöld madár. Kincs István. A testvérek. Szabad órákra. Demény Dezső. Vallásosság és kincsvágy. Anhi A. Falusi gyermekek: könyve. Hasznos mulattató. Az ifjuság öröme. Dorsey Anna. A lelkiismeret. If]usági olvasmányok. Gyurits Antal. Aranka. Sötét napok. Lady Fullerton Ueorgina. Laul'enczia. Tanulságos olvasmányok. Az ifjuság öröme. Az ifjuság öröme. Az ifjuság öröme. Szabó Imre. A falu őrangyala. Hasznos olvasmányok. Ifjuság könyve. Tábori Róbert. Vidám történelem. Tábori Róbert. Vidám történelem. Bodonyi Nándor. A kistornyai lelkész. Bodonyi Nándor. Akistornyai lelkósz. Madarassy László. Harcz az állatokkal. Madarassy László. Harcz az állatokkal.
149
Magyar költők. Magyar költők. Gyermek-szinház Gyermek-színház. Gárdonyi Géza. Tarka-barka történetek. Gárdonyi Géza. Tarka-barka történetek. Gaál Mózes. Mindent a hazáért. Gaál Mózes. Mindent a hazáért. Gaál Mózes. Szondi két apródja. Gaál Mózes. Zoard jóslata. Gaál Mózes. A vezér boszúja. Gaál Mózes. Kupa, a pogány vezér. Gaál Mózes. Vitézi becsület. Tábori Róbert. Az utólsó mentsvár. Szerelemhegyi Tivadar. A királyért. Szalay Sándor. Vihar-gyöngyöl\:. . Bánfi János. Kegyetlen büntetés. Solymossy Sándor. Az ingovány vár. Gaál Mózes. Bóth bajnok árvája. Gaál Mózes. A kereszténység hőse. Gaál Mózes. A prágai rab. Gaál Mózes. A furfangos diák. Gaál Mózes. A király szeme. Szerelemhegyi Tivadar. A fekete sereg pusztulása. Solymossy Sándor. A hős varga. Bánfi János. Pribék László. Solymossy Sándor. Az áruló. Tábori Róbert. Vak Bottyán. Gaál Mózes. Jedikula rabja. Gaál Mózes. A vitéz szász. Gaál Mózes. Daco uram szamara. Gaál Mózes. Az utólsó próba. Gaál Mózes. Koldus herczeg. Gaál Mózes. A fekete ember. Gaál Mózes. A ki birja, marja. Gaál Mózes. A mUl:ányi tolvaj csorda. Gaál Mózes. Menyhárt uram. Gaál Mózes. Ferhát aga kincse. Dr. Lázár Gyula. A zendülők. Wilderm uth Ottilia. Elbeszélések.
150
Thompson Móricz. Robin Höd története. Rákosi Jenő. A kis Kelemen története. Dolinay Gyula. Hasznos mulattató. Benedek Elek. Magyar mese és népmondák. Tartalmaz tehát a csoport 317 müvet (342 kötetben) 271 frt 20 kr. értékben. II. osoport (III. IV. oszt.) A megelőző tanév végén tartalmazott 270 müvet (335 kötetben) 404 frt 15 kr. értékben. Az 1895-96. tanévben beszereztetett 20 mű (20 kötetben) 40 frt 70 kr. értékben.
A vett mftvek: Cervantes. Don Quijote. Tom Titt száz kísérlete és produkcziója. Hankó, Szterényi. Természettudományi olvasmány. Sterényi Ifj. olv. a természet köréből. Szilasi Móricz. Életrajzok Plutarchosból. Schmid Kristóf. Genoveva. Kingsley Károly. A hösök. Gaál Mózes. Hunyadiak. Bánfi-Solymossi. Ágylldörgés között. Boross Vilmos. Mátyás király életéből. Havas Adolf. Homeros. Church A. J. Kétezer év előtt. Kempf József. A trójai háború. Mikszáth Kálmán. Magyarország lovagvárai regékben. Genin. Egy valódi hős. De Gerando Antónia. Az emberiség jótevői. Sándor A. Br. Münchhausen csodálatos kalandjai, Mayne Reid kapitány. A tüzföld. Az ezredéves Magyarország. A csoport tehát tartalmaz 290 müvet 355 kötetben 444 frt 85 kr. értékben. Az ifjuságí könyvtárban e szerint van 607 mü (695 kötet) 716 frt 05 kr. értékben.
III. Terrnészetrajzi szertár. Szertárőr:
Priváry József.
Ajándékozás utján szereztetett három darab stalagmit értéke 50 frt. Szigmeth Károly urtÓl.
(cseppkő),
151
IV. Természettani szertár. Szertár őr: Priváry József. Fénykép camera mahagoni fából az összes hozzávaló eszközök és szerekkel. Egy viztartó edény rézcsappal. Egy bádog tálcza. Egy stereoscop 40 műtörténelmi és természetrajzi fény·. képpel 97 frt értékben.
V. Torna szertár. Szertárőr:
Starck Andor.
Egy gyürühinta. Egy dob felszerelve. 33 forint értékben.
VI. Butorzat. Az ifjusági könyvtár részére szereztetett egy két szárnyú szekrény 22 frt érték ben. Azok, kik intézotünk gyüjteményeit becses adományaikkal gazdagitani szivesek voltak, fogadják e helyen is leghálásabb köszönetemet.
VI.
Alapitvány-, ösztön-, jutalom- s tandijak. a) Alapit'ványok: I. Kardhordó Ambrus-féle alapitvány.
Ezen segélyző alapot néhai Kardhordó Ambrus, kegyestanitórendi áldozópap és nyug. igazgató tanár nevére azon alkalommal, hogy a jeles Ferencz József lovagrend keresztjével tüntettetett ki, legnagyobb részt tek. Nemes Kálmán köz- és vúltóügyvéd s még néhány tisztelője adta össze 1895. évi január hó 17én, jelenleg 149 frt 44 krból áll és kamatozás végett a debreczeni els6 takarékpénztárba van elhelyezve. Az alapitvány czélja szegényebb sorsu és jó előmenetelü tanulókat iskolai könyvekkel ellátni. Az esedékes kam:ltok 6 frt 44 lu, a mult iskolai évböl pedig fenmaradt 1 frt 47 kr. 2. Nemes Béla·féle alapitvány.
Ezen segélyz6 alapot szintén tek. Nemes Kálmún ügyvéd' tette le 1893. évi aug. 27-én, a debreczeni róm. kath. gymnasium szegénysorsu, de szorgalmas és tehetségos róm. kath. tanulói számára szükségelendő tankönyvek beszerzése végett. Ezen és a frnnemlitett kamatok ból nehány tanulónak tankönyveket vettünk.
b) ÖszWndijctk: 1. A nagyváradi lat. szert. bibornok-püspök ur, ő eminentiája felügyelete a13tt álló néhai Molnár-féle alapitványból a következő 13 tanuló részesült ösztöndijban ; .
153
Fekete Bátor' IL oszt. I.Jőrincz Gyula J. oszt. N agy József 1. oszt. Czioleszky Kálmún IV. oszt. Grézel' (Jusztúv ll. oszt, Novotrw Hezső IV. oszt. Hektor Pál II. OS7.t. Hehring J ÚIlOS 1. oszt. Thalvizel' Miklós II. oszt. Ullaga Chíbol' nl. oszt. Dániel Sándor J. oszt. Balogh Béla III. oszt. Majoros József I. oszt.
42 frt 4~ " 4~ " 42" 4~ " 42 " 4~ " 42 " 42 " 42 " 42 42 " 42 "
Összesen
546 frt.
----------------
2. A nagyvúradi lat. szert. nagyságos Kúpi
25 frt 20 kr. 25 20 ., " 25 20 25 " 20 " " " 63 " " 63 " " ,. 63 " 37
"
"
326 frt 80 kr.
ej Felvételi és tandi}ak. A tunulm;ínyi alap jnvám a debreczeni m. kir. adóhívatulba fizettetett be 504 frt felvételi díj és 3012 fl't 48 lu. tandíj, összesen 8516 frt 48 1u. Az iskolai év első felében féltnndijmentes 17, egész tandíj mentes 19, músodik félévbén féltandijmentes 8, egész tandijmentes Hl volt. Az elengedett tandijak összege 606 frt.
154
VII.
Ér d e
ID
Első
s o r o z a t. osztály.
A tanu!ók nevei
5
10
15
20
25
30
Bayor János Blanár János Blanár Sándor Brischa .oyula Czubor Odön Dániel Sándor g. k. Dobsa Zoltán ov. ref. Drabok Lajos Dudinszky Miklós g. k. Frenczl Gyula Friedmann Sámuel Izr. Gaal Sándor Günther Dezső Hering János Hoffmann Kálmán Izr. Huszka István Kert6sz Kálmán Keszler Dezső Kiss Árpád Klein László izr. Kovács Mátyás Kovácsi Gyula Krampera Gyula Krudy Péter Kun Imre izr. Lechner Károly Lippe Arpád izr. Lőrincz Gyula Lukátsy Gyula Maj oros József
I
jó jó szab. jó jó jó I jó szab. szab. jó
i
3[ 31 3 3 2 2 2 31_Illi 1 1 1 1 2 - 3 2 3 3 2 2 2 3- 3 2, 3 3 1 1[113 _13 213 312 3 2 2 2 1 2 2 2 21 21 2 - Vizsgálatlan maradt 3 41 4 3 41 41 3[ 3 - 2 3 414 4 41 413 3 - 3 3 3 3 1 2 ~ 3--
-1-
j~ § ~'I ~I ~ II ~[I ~ ~I'I=I '
szab. 2 3 3 3 3 3 2 2 - jó 2 21 3 2 21 2 211-1jó Vizsgálatlan maradt szab. 31 4 41 41 4 4 31 31- 3 jó 3 3 3 2 2 2 2 2- 2 jó 3 2 3 3 1 2 2 2 1szab. 3 4 4 4 4 4 3 3 - szab. 3 3 4 4 2 2 3 2 - 2 jó 2 2 3 3 2 2 1 1- jó 1 2 2 2 1 1 2 3 2 2 jó l 1 1 1 1 1 1 2- ~ jó 1 1 1 1 1 1 2 l-jó 3 3 3 3 3 3 3 3 - jó 3 3 3 4 3 3 3 3-jó 1 2 3 2 3 3 2 31-szab. 3 3 3 3 3 3 3 21-jó 12 2 3 1 1 1 2 21 11jó l 1 21 2 l 11 11 1 2 -:\-
155 i
Rendes tantárgyak
IRkv. t.
A tanu!ók nevei
Mazár Gyula Másody Elemór Mátyási István Molnár Dezső 35 N agy ~ndor Nagy Arpád Nagy József Palánky .János Papler Géza 40 Pilcz Mihály Rankay György Risko Rezső Róz Imre izr. Seres Lajos 45 Siegmeth Lajos Terényi Lajos ág. ev. Unger József Varga János Velkel' J állos
Ilszab.1 31 ,jó 2 jó 1 szab. 4 szab. 4 szab. 4 jó 1 jó 4 szab. 4 szab. 31 jó . 3 szab. 2 jó 1 jó l, jó 1 szab. jó 1 jó 21 szab. 4
3 2 1 4 4
4
1 4 4 4 2 3 1
21 4 1 3 4
31
313 3 3 1 1 1 111 4 4 4 4 41 3 4 414 4 2 ll! 2 414 3 4 4 4 3 3 4 4 4 4 3: 3 1 1 4 3 3 2 2 1 1 1 2 1 111 2 1 1 1 4 4, 4, 4 21 1 1 1 3 3 1 2 4' 4 4 4
3 1 4 4
31 1 1 3 3 3 2 3
3- 2 3 1 2- 3-
31-
1121311-
31 31-
2 31"121 2,- 1 213'1'1 2 2 11 2 1- 2 21 3-· 11 21' 1 2 ~-
21-
3 3'-
Kimaradtak: 50 Bausch Zs. Bogcha ~lajos Bogcha Abmhám Dusóczky E. Geréby F. 55 Halasy J. Kasztovszky J. Knapek Imre Müller Arthur Nagy Károly 60 Pápay Viktor Pávay László Meghalt: Simon József Összesen: 62.
156
Második osztály.
A tanulók nevei
Ackermann Pál Bagi Lajos Balogh István Balogh János 5 Boczán Elemór Burger József izr. Csák László Danilovics Pál g. Ic Dudinszky Gyula 10 Fekete Bátor Fleischmann Ernő Frőlich Rezső
15
20
25
30
35
Gajzágó László Gara István .izr. Grézer J-usztá v Grünwald Lajos izr. Holler Dezső Holtzel' Béla Hubert Gyula Kemény Béla izr. Kereszty G-éza Kereszty Odön Kiss Ferencz Kovács István g. k. Lakatos Gyula Lehmann Gusztáv Marchhart Károly Mezey Sándor izr. Müllér Ottó Petrigalla Myron g. k. Pusztay Lajos Radó Rezső Rektor Pál g. k. Sepsy Dezső SzecUák Rezső Thalwieser Miklós Tihanyi László izr.
szab. jó szab. szab. jó jó jó jó szab. jó szab. szab. jó szab. jó szab. szab. szab. jó jó szab. jó szab. jó jó szab. jó jó jó jó jó jó szab. jó szab. jó I szab.
3 3 31 l 2 2 3 3 4 3 4 4 3 3 3 2 3 3 l l 1 1 l 1 2 4 4 3 3 3 3 3 4 3 4 4 1 111 l 1 1 li 2 2 3 3' 3 3 4 4 2 2 3 l 2 2 l l 2 2 3 3 2 2 3 3 3 4 l 2 2 1 1 1 3 4 4 3 3 3 223 2 3 3 2 3 3
3 2 3 3 2 3 2 1 4 3 3 3 1 2
3 l 31' 2 2 3 l 1 4, 31
21
3, 1 2 2 3 2 2 1 l 2 1 3 1 1 3 2
2 3 3 3 2 2 3 3 3 2 1 4 :2 3 1 3 3 2 1
3 l 3 3 2 2
2 l - -l 2--3 3 -- - 3 3--2 3--2 3--11 1 3 - 1 2 11 1 l l -- 4 3 3 l - _. 3 2 1 - - -2 2 3 - - -4 2 3 2-1 l 2--3 2 3--2 1 l 1--3 2 l 1- 2 2 2--3 2 2--2 2 l--l l 3 2-2 2 1 l-121 1--4 l l--1 l 3----1 l 2 l-4 2 3--2 2 2 l-1 1 1--3 2 31 1 2---
--I--
l 2 2 1 1 l 1 1 1 ll l l 3 l 2
1 3 l 3
2 3 2 4 1 2 3 3
1 2 2 3 2 3
1 1 2 3 1 31
1 1 111 2 1 3 2 1 1 3 31
1 -'--2' 1--3--3--3-- 1 1
1--j-
157
A tanulók nevei
Toffler Miksa izr Tóth Emil
Magántanuló: Pataky Zoltán
szab. 2 a 3 3 1 2 2 2~11 1 2 1 2 2 2 2 1- jó
~
-
1 3 3 2 1
1~ -
-
-
Kimaradtak: Csia ImI'e Stefkó Mihály g. k. Beteg: Hllrváth Kálmán Meghaltak: Mihálovits Béla Viz János Összesen: 45.
-
158
Harmadik osztály.
A' tanuló k nevei
5
10
15
20
25
Bagi Imre Balás Iván Balogh Béla Békessy Géza ism. Biró Abdál' Buday U-yula Csomafáy ~álHlol' Dávid Géza Dávid Núndor Gric7.mann Gyula Kehl Rudolf Kelcti Gyula Kerber Lipót izr. Keresztényi Géza Lessbl Fcrenez Mujoros Rieh{tl'd Matlaszkovszky Ernő Molnár Jenő Neumann }1Jndl'c izr. Oravecz Gyula Resovszky Zoltán izr. Reviczky Tibor Schwarcz Vincze Szabó Gyula gör. kel. Textoris Emil lÍg. ev. Ullaga Gábor Zalay Kálmán Zomborly Imrc
szab. 2 2 3 2 jó 11l:2 szab. 2 3 3 :3 szab. 2'1 8 8 3 jó :2 3 2 4 szab. ' 3 8 3 4 jó 2 2 1 2 jó 2 8 2 2 szab. 8 3 4 3 jú 1 8 3 3 jó '3' ') 2 3 jó 31' i3 3 szab. 2 2 1 2 2 3 3 4 jó szab. 91 4 3 3 jó 2: 8 2 3 szab. 2 B il 3 szab. 2 3 1 3 jó 2 2 8 2 b 1 31 9 3 sza. jó 2 2I....2 2 jó 2 il. 1 3 .i ó 2 1i 2 2 jó '2. 3 3 3 jó - 3 1 il jó 2 8 8 3 jó 3'1 3i 2 3 szab. 3 4\ 3 3
3
3 1 3 2 3 3 2 8 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 2 1 1 8 2 3 8 8 3
3 1 3 3 3 3 2 2 3 il 2 8 2 8 3 :2 3 2 2 9_
1 2 21 3 2 3
il 1 3 3 3 4 :2
3 l 2 2 2 3
4 3 3 3 2
3 3 2 3 1
4 3 2 3 2 2 31
3 3
1
31 2
1I 2 2 3 2 3
il il 8 3
21
3 3 8 3 1 2 2 3 2 3 3 4
21- - --2 1 2- 2 - 2-3-1- 2 - 2 --- 3 - 3 3 I- 2 2 1- -- - 2 2 - - -- 3 2--- 2 8 1 2- 3 3 -- - - -1 - - -- 2 3- - - 1 -- - - 2 1 2-2 3-il - - - 8 - - -313 - . - - -2- 2 1 3 1 -- - - 2 h-231 1 813
31- -- -
Magántanulók: Berger Béla izr. 2 3 2 3 3 3 3 3- - - - 30 Mandel Ferencz izr. 2,3: 1 8 2 2 31 2 - - - - M e g h a l t : Jármy György ev. ref. K i ma r a d t a Ic: Fülöp Gábor gör. kath., Ranke Zoltán, Magyary Aladár. Összesen: 34.
159
Negyedik osztály. RendIlB tantárgyak
...,
A tanulók nevei
.~
ol
1lll ol
~
5
10
15
20
25 .
Biró Endre Bobory György Bognár Emil Czieleszky Kálmán Dobsa Sándor ev. ref. Emerich S3mu izr. Emmerth Géza Fischbein Jenő izr. Grosz Zoltán izr. Grünwald Zoltán izr. Jakobovics .JÓzsof izr. Keresztényi Zoltán Kernhoffer .J ózsef Lukács Béla MancIeI Ferencz izr. Militzer László izr. Munkás László Novotny Rezső Orosz Béla Propper Miklós izr. Rudolfi Imre Spitz Aladár izr. Trásy Andor Unger Gusztáv Vaszil Gyula Zvolenszky József
jó szab. jó jó jó szab. jó szab. szab. jó szab. jó szab. jó szab. szab. szab. jó jó jó szab. szab. jó szab. szab. szab.
~I
~.t~
alrn
~
...
\
\
Rkv. t. ~
~I ~ al S ~ tn S Z ~h2~~g~
~ 1~ 11~ i I'~ \~I ~ ol
~
ol
'
~ Z
2 2 1 a2 1 a2 1 1 3 2 2 3 a 1 4 1 2 2 2 2 4 3 2 1 l 2 3 2 2 3 3 3 3 4 2 3 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 2 2 2 3 1 2 2 2 3 2 3 3 3 1 3 3 3 3 3 2 3 4 2 3 2
ol
H
:0
8
3 3 2 3 2 2 a 3 2 2 2 3 3 1 1 2 2 3 2
a a a
4 4
3 3 3 4 3 3 3 2 3 3 3
2 2 3 3 2 2 2 2
2 2 2
4 3
3 2 3 2
8
2 3 3 2
a a
2 2 1 1 2 3 2 2 3 3 3 2 2 2 1 2 1 3 3 1
ol
~ ~ 8
2 i3 3 3 3 3 2 3 1 3 2
cl)
UJ
~
N
r-r;:j
<.l
ol
...
~
'"
3 1 3 3 2 1 2 3 2 2 2 3 3 2
-
Ó
1-
3111331 1 313- - 2 1~ 3- - -
rn
~po,
ul
1 111- -
3 3 3 1 3 1 3 2
.......
al ~ r;:.
:
2 21 1 2 31-
4 4fm
3 2 3 3 3 2 3 2 3 3 2 3 3 2
l !=:h .!<Í~·1 .~
~ .~
-
3
3 -
-
2
-
3 1- - 3 3 l- l 2 3- - - 3 -- - - 3- - - 1 1- - 2 3-- - 1-
~=
-
-
-
2
3- 3 2 313[ 1 - - 31 2 2 I 3'--
Kimaradtak: Schváb Imre izr. Kovarcz Jenő ric ism.
Összesen: 28.
160
vm. Statisztikai adatok. ~
.!<ja!
s,~
'a
::I ....
;::I~
'o
'" 13 ::I ....
.?,l
-<:&1
I
~
N
'Cll I~
~
magantanulo
~ ...... .8 haladó
+"
,~
ismétlő
~
+> <:) +> cll ....-( , 'Cll +"
~
'!:lJ)-+-'
'Cl)
~-+-'
'Cl)
m
cl) ,
bI;
p-
> .....
·
· . . . .. · . . •. összesen:
·
haladó
· ···
·
·· ·
összesen:
H
cll
1-<
m
cl)
~ 'Cl) ~~ '!:lJ) 'Cl) 'Cl)
~p-
>
~
,.....
p-
H H
o:>
• > =: ><
'" N >,'0:>
~
'Cl)
~,~ p. .....
bll
'Cl)
p-
~~ I cl)
S m
cl)
p~
'>'Cl) ~
~ 'Cl)
~Cl)
'Cl),
bn p-
Z~
p;~ ..!:I:: 0'$ .o,~
l'
~~~. ,~ :n.t:~
~.", ~
.~
s;: g.
·· · · · · · · · · · összesen: · magyar. ·· német szláv. · · · · ,. · · · román · · ·összesen:
róm. kath. gör. kath .. Igör. keleti ev. ref. ág. ev. izraelita
"
......cl)
o'
tanuló 1 62 . ._._._._. \ összesen,: 62
nyilvános rendes tanuló magántanuló összesen: ismétlő
H
'Cll
I.
~
'Cl)
p-
I II. I IIl.1
IV. nl ~(
~I :0
osztályban
I I nyil~ános r~ndes
~ ,Cll
'Cll
'
I
vol t
.!<j
csakis magyarul beszél . csakis németül beszél . magyar-németül beszél magyar-németül-tótul . magyar-németül-bolgárul összesen:
I'm 28~'11166; 1
2
-
31 169 1 58 142 I 32 I 27111591 4 3 2 1 1~ 62 1 45 1 34 I 28 '116i '
l 45 LM I 28 I
lll'
47/39128/26 //142 1 2 3 47 4! 49 ,39 2
-
1 1 6 49 47 1 1
-
i 30 1 26 I 3~ I 2~1 26)l3(\ I 40 I 39 I 26 14~
1
40
2923 4 1 -
-I 7
-
-7
-
-\-
49
6 1 2
-
1
1-
-
49 140 47 33 1 1
1i071
2~
1 '5 9 I 40 I 30 I 26 I 145 38 137 1 273 I 25, 1 11 E
I 1
-
-
16 -
40
I
-
)
,l
-II 1 30, 26 145 24 18 122,
--
-
6
~
7 1
21\ 2
-- - -
I 30 I 26 lj
145
1.Őstermelö :
a) önálló nagybirtokos, bérlő b) önálló kisbirtokos, bérlő 1 c) alkalmazott -
·····
-
3 l
2 5
'1 4
- ,-
3 13
li
161
L-i
IlII.
ir.
vol t
I IV.
osztályban a) b)
e) I=: -C)
bO
a) b) e)
aj
2. Iparos: önálló nagyiparos . önálló kisiparos. alkalmazott 3. Kereskedő: önálló nagykeroskedő önálló kisker'eskedő alkalmazott 4. Tisztviselő :
II
>
I
~~-l
12 ~ ]
~ -o
§
-s ~ ~
I
1 2
1
3
4
3
.
11 12 -
3 6 1 15
-r 3 I
49
-
13 1
7 4
ej katona d) más értelmiségi . . , e) személyes szolgálatot tevő f) magánzó . Összesen:~lÖ-ó:-e=-s==.~~~=--~--~--'= -
13
1
l
köztisztviselő
11" 12 ,. I=: 13 " -~ 14 " _~lJ 15 " ... 16 " 17"
1 3
3
b) magán- és társulati ~
2
1110
4 4 18 3 7 201 I 214! 1 1 I 3 1~1 5 2 3 41-130-126 --II -
3
39 10
-=-~-~~I-~~~
17 16 12 1
6 16 9 9 l
-
6 4 17 3
-
-
-
--
12 3
10
23 38 35 38 8
1
1
= == =
=-= I I . összesell : -4\l -1---:rC[;fO I 26 I 146 .- -------~- 19 II T 53 17 ~.S Hajdumegyei 10 3 3 l .3 ~ ~ I=: J. ·N.-Kun-Szolnokmegyci 1 2 4 -o 00 -C) Zemplénmcgyci 2 1 -1 10 "a C) OL Biharmegyei 3 2 3 2 71 ~ -C) Pest-Pilis-Kis-Kunmegyei 1 2 3 1 1 ..,q ~ ... Zalamegyei. 1 13 ~ :~ Szabolcsmegyei 3 3 4 3 1 ~ ..... Gömörmegyei • -1 _- I -_ _1 .~ Borsodmegyei 1 18"éves több
~ ~~-~~r-Debl~oez~ni --
16 -7 l1
E
I
11
162
vol t
LIii. I I~v·lr i III.
1:0
osztályban .....
......>j
'""
o) ~
w.
o)
~ ....... o)
,.c:1
...... w.
.....O)
-O)
....... :~ ~
W.
..!:<:
-o ....... ;:J ~
cll .....
~
,...;
....... .......
>-
-1- - 111
Nyitramegyei U gocsamegyei . Szatmármegyei Hevesmegyei . Szilágymegyei Békésmegyei Fehérmegyei Abaujmegyei 1 ~ Temesmegyei '0) Kolozsmegyd on Baranyamegyei '0) Steierországi :> Szepesmegyei Ungmegyei Mosonmegyei Biharmegyei Mármarosmegyei Felső- Ausztriából Beregmegyei Bácsrnegyei , Sárosmegyei
1
3
-
-
1 1
1
2 1
2
1
1
6 4'
-
1 1 1 1
1 1
1 1 1 1 1
1
1 1
2 1 1 2 1 1
-
összesen: jó szabályszerű kevésbbé szabályszerű
l
=
-
-
I
1--1 =1 i =1= 1
49
31 16
1
2
1
2
~
3 2 1 2 1 1 2
i
I 41 I 30 I 26 11146 22
17
17
11
12 14
82 58
rossz összesen: 47 I 39 I 28 I 26 \I 140 1=~==iI=II=m=i=n=de=n=t=ár=g=y=b=ól=je=l'e=s""='=,=,=1 4 7
3l _I -
~
~
minden tárgybóllegalább jó 8 11 minden tárgybóllegal. elégs. 19 18 El.~ /:lJ) egy tárgyból elégtelen 1 2 ~ ~ '0) két tárgy ból elégtelen, 2 I 3 :> több tá:rgyból elégtelen 13 3 ~ összesen: 47 I 40
§
g;
it
.0)
'§II igazoltmulaszt.órákszáma 1199111739
>-'1 igazolatlan mul. órák száma ;~ ;§ l összesen: ~f
3 22 1 4 I 30
331 12024117391
I
2 24 18 77 5 91 - I 9 1 17 26 " 143
847 8355412 4 - I 37
85if835~5449
183
I.
>::
IV.
I II. I III.
ul
vol t
~
ul ul
osztályban 2 60
3 37
72
90
könnyü ,betegségi eset " sulyos vagy tartós bet. eset járványos betegségi eset halállal végződő betegs. eset összesen:
41 49 I 89 24 6 1 7 2 I 7 2 I1 2 1 60 I 59 I 99 I 24 I
~.~ .§ igazgatói megróvásban rész. "' . tanárkari ~ J;l .- tanács folytán eltávozott S ~ e.8 kizáratott . ~
~
! III 147
hány tanuló nem mulaszt. ? hány tan1lló mulasztott? az ünnep miatt mulasztott órák száma
II=.§==~~=II====================~~
x
2 26
:0
I==~~,II======================II
1
2
I 82 135 37~
I
203 14 11 4 232
== = =1- -1'- ~
-
-
~
-
-
>:: egész tandíjat fizetett38 35 27 I 25 125 $. fél tandijat fizetett 14 l 1 1 17 c) >:: ~ egész tandijmentes. 9 6 4 1 20 ~~ ..... tandijfizetés előtt kilépett 1 I 2 - I 3 -P""""I'a:> ----"c -+-" összesen: 6 .~·2~1 ~44~1 ~3;;;2=i1=.2;;:7=#=11 ~16;;;5;11 >::
.~
~
~~
§ egész tandíjat fiíjetett 42 I 34 I 27 I 25 128 fél tandijat fizetett 3 2 2 1 8 ~ a) I egész tandijmentes - . . . II 8 6 3 2 1~ :: tandijfizetés előtt _kiJ~l-l~~!--'--II __~_?__ ~__=-~I_!j =:"R=-__._ _ _Ö~sze~.en: 62 I 45~ I 28 11169
2:; .....
~
11*
IX. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkint. Osztályok
l __ A t a n ul ó k s z ám a .
Tantargyak
~ '~"'I II,"~tály ,1f2Ü:, osztálY-li~ IV, Os,~ÚÜ, ~_!,iQssz~en '1'=_ 47--=JI 40 ~I~ 3o~1 26 i: __!~ ,i, g; I I ~D! ~ II gJ li I g1 i ~ l, g; I I g111 ~:1 g; I I g1:, ~ II ,II
III'
I.
'o
I
======I~II=''''''~.I
-o
.,...,
I
~ Q
I ~i I'
'o , -o
(1):' ..... ;
i ~
·...,.1
i
;SIl
i
,(1) "
o)
-ii
Vallástan , ': 1218,11 61711O!13-i! 3121! 6 5 14! 7-I 143 Magyar nyelv. ,I 8: 14 12 13 10 8:17 51 21 5!21; 2: 1', 7[16 2' 143 1 Német nyelv _I '7' 8114 1',1 6 8ilO 2 5G L~tí~ nyelv .jl 4i 7 20'16 5 1017! 8::-1 8:19 3:1 1: ~i18' 3; 1~3 Tortenelem . i-, 31 9' 18 1 1" 7 1 b6 1 Leíró földrajz. .11116 16 14 6 13 19 2, -1-1- -;.- -:- 87 Physikai földrajz ! - ;-! - 1 '> 110 '[18 - I - - : - 30 Természetrajz . : I - :- -- - - -- - I il 5 11110 I - ' 26 Mennyiségtan . J 19! 8 9 11 17 11 ll! 1:' 21 8 17 I 3:1 1 811G: 1 143 RaJz?l? mér'tan ·1: 13 ' 13 9 12 15 11 10 I 41: 41 10 1 15 i 5 911111 1:, 143 SzeplraR, .111 22 14 -16,19 4;-, 1-" -,-1- I 87 " , , I l' I 1" Tornáz~" , .lj 411 1924 -:,1131°1161-11 6jlOi 12 !-il 3 3:1911, 140 ~,rr!l'~czkla l1yelv '11-::: I~2 - -ii ll! 21 i - 'I--I! ! i 1 [- r - fi ~7 -! 1:1- , 249 uJ.uen~ " . '1:;;1 - -:I ,-,-, 01-:1-:'-'1 Gyorsrras , . .: - , - -'1-1-1 D! 01--,' - -1-,6, 31-:, 19 Szabadkézi rajz .11 21 6 1 -,i 2,- - -I' - ! öl 21-:; 3 -[ !22 ~~dmény számokban és százalékban[i szám [ O,~szám I Ofni szám; % li szám I % szám, 0& Felsőbb osztályba léphet .ii 311 65-96 li 32 j 80-00 ': 25 i 83'25 il 20 76-\)2 r108175'52 Javitó vIzsgálatot tehet, _ .I! 1 \ 2'12;1 2 i 5'00 II 1 3'45 ii 5 19'23 ,l 9: 6-29 Az osztályt ismételni tartozik ,II 15 I 31'91 li 6 i 15:00 l) 4 13'29:i l 3'84 I; 26118-18 összesen: I 47 I ~~.~~ I 40 [10U-00 i 30 99'99 ;126 99'99 li143[ 99-99
.11-- --'- - -[ 'II -
-I:
-:1
-I' -= '-
-
Iii
-I" - -
~
M
1
I
165
X.
Értesités ajövő 1896-97 tanév megnyitásáról. Az iskolai év szeptember l-én évi junius hó végéig tart.
kezdődik
és a
következő
A tanulók beirása és felvétele a nm. vall. és közokt. m. kir. miniszteriumnak 1895. évi február hó 17-én 50,667/1894. sz: a. kelt körrendelete értelmében a tanév végén is eszközöltetnek és pedig junius hó 30-tól julius hó 3-áig bezárólag. Magától értetődik, hogy a mennyiben a felveendő szám be nem telik, szeptember három első napján is tartatik beirás. A tanév végén beirt tanulók szintén a tanintézet igazgatóságánál hagyják iskolai bizonyitványukat s megkapják a rendes beiratkozási igazolványt. A felvételi dijak (4 frt 50 kr.) ezen tanulóktól is azonnal beszedetnek. Ha azonban a tanév végén felvett tanulók a jövő tanévi szepte~ber hó 4-ig bezárólag az osztályfönöknél személyesen nem jelentkeznének, nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a befizetett felvételi dijakat is elveszitik. Levélben vagy irásban való jelentkezésnek helye nincs.
Az egy hétig késedelmező tanulókat az igazgató veszi fel, a még később jelentkezők felvételét csak a tankerületi kir. főigazgató engedheti meg. Azoknak,~a kik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananYHgból vizsgálatot kell kiállaniok. . A felvételt az összes ifJuságra nézve az igazgató teljesiti, a beiratást minden osztályra nézve az illető osztályfőnök végezi. Az első osztályba az 1883. évi XXX. t.-cz. 10. §-a értelmében csak oly növendékek vétetnek föl, kik életök kilenczedik évát már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sike~rel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, pogy hasonló mértékü képzettséggel birnak. A felvételkor tartozik a tanuló felmutatni keresztlevelét vagy születési bizonyitványát, továbbá orvosi bizonyitványt arról, hogy mikor volt utolsószor beoltva, s mily eredménynyel? " Tizenkét évesnél idősebb tanuló felett a tanári testület
határoz. Ugyanazon iskola egyik osztályából a következő felsőbb osztályba csak azon tanuló léph{jt, ki az elvégzett osztály
166
rendes tantárgyaiból - nem számitva ide a szépiníst és tornázást - legalább is elégséges osztályzatot kapott. Más középiskolából jövő növendékek csak akkor vehetők fer a következő osztályokba, ha az általok elhagyott tanintézet okmányaival igazolják, hogy a közvetlen előbbi osztályban kielégitő sikerrel tanulták legalább is azokat a tárgyakat, a melyek rendes tantárliyak abban az intézetben, amelybe 1'elvétetn i óhajtanak. Azok a tanulók, kik nyilvános gymnasiumból, vagy polgári iskolából reáliskolába, ugyszIntén azok, kik reál- vagy polgári iskolából gymnasiumba akarnak átmenni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni. g vizsgálat az elhagyott és njonnan választott iskola tantervei közt mutatkozó lényeges különbözetre terjed. A felvételi vizsgálatot az igazgatónak vagy helyettesének elnöklete moll ett azon tanintézet és osztály tanlÍri testiiJ ete tartjá, melybe a tanuló belépni kiván. E vizsgáló bizottság határoz a felvétel folett. A felvételi vizsgálatok dija 10 forint. Minden vizsgálati dijat a vizsgálat megkezdése előtt kell megfizptni. Egyik íntézetMl a másikba az átlépés rendesen csak a tanév kezdetén történhetik. ~jvközbcn más intézetböl jövő tanuló a tanári testület határozata alapján' csak a változtatás okainak igazolása mellett vehető fel. A felvételt megtagadó határozat ellen a felsőbb tanhatóságh oz lehet folyamodni. Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszerint atyja, anyja vagy gyámja, illetőleg azok valamely külön megbízottja kiséretében tartozik az igazgatósúgnál jelentkezni. Azok a szülék, vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekük: vagy gyámfiuk felvételeko!' alkalmas helyettest tartoznnk bejelenteni, kire a házi felügyelet 6s nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésére bizott tanuló felűl az igazgatóság vagy osztályfűnök értesitését elfogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy irásban tartoznak bejelenteni az igazgatóságnál ; ennek viszont joga és kötelessége ott, hol alapos oknál fogva a gondviselést elégtelennek vagy épen károsnak tartja, megkövetelni, hogy e tekintetben ezélszerü változás iörténjék.
167 Minden tanuló minden évben felvétele alkalmával 3 frt felvételi dijat, ezenkivül az ifjusági könyvtárra 50 krt, az. évi értesitőre 50 krt, az énektanitással járó költségek fedezésére a nagymélt. valláss közoktatásügyi m. kir. miniszterium 1890. évi augusztus hó 21-én 36,262. sz. a. k. kegyes rendelete szerint a róm. kath. tanulók 50 krt, a máS vallásuak pedig 25 kr\.. tal toznak fizetni. A tandij egész évre 24 forint, melynek lefizetése évenként 4-szer u. m. október és deczember l-je, márczius és május l-je körül 6-6 frtos részletekben történhetik. Figyelmeztetnek a tanulók, hogy csupán a rendes időben folyamodhatnak eredményesen a tandij elnyeréseért. A tandij fizetése alól való felmentésért a tanév első felében szeptember 8-ig, a második felében január IS-ig kell fOlyamodni. A folyamodvány a gymnasiumi igazgatóhoz czimzendő, felszerelendő vagyontalansági. vagy szegénységi és az iskolai bizonyitványnyal.
A tanév megkezdése előlt augusztus hó három utolsó napjaín tartatnak meg a javitó és pótló vizsgálatolc. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet és a kiket a tanári testület képeseknek tart arra, hogya szünidő alatt önszorgalmukból pótolh~tják mulasztásukat, megadhatja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetón javitó vizsgálatot tehessenek, de csupán abban az intézetben, II hol tanultak. Ezen javító vizsgálat díjtalan. Azok a tanulók, kik egy tárgyból elégtelen s magaviseletből kevésbé szabályszerü érdemjegyet, vagy két tantárgyból elégtelen érdemjegyet kaptak, folyamodhatnak javitó vizsgálatra való engedélyél't a gymn. igazgatóság utján a dobreczcni tankerületi föigazgatóhoz. A jttvitó vizsgálat engedélyezéseél't az iskolai bizonyitványnyal fclszcrclt és 50 kros bálycggel ellátott kérvények 1'. évi julius hó 6-ig a gymnasiumi igazgatóságnál nynjtanr~ók be. A ki kettőnél több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, javitó vizsgálatra semmi osctL'e sem bo('sátható. Kelt Uobre0zcnben, ltlUG. évi junins hó 28-ún.
Cserhalmy Yó::;sef, i[/az[/ntó.
XL
Függelék. Junins 21-én a tanárikar a gymnasiumi ifjIlsággal együttesen, ünnepélyt rendezett szeretett igazgatójuk tiszteletére, tanárkodásának 25 éves jubiloum?- alkalmából. A sikerült ünnepély fényét az ottan megjelent nagyszámu intelligom; közönség nagyban emelte. Megható volt azon jolenet, midőn főtisztelendő Oserhalmy József, szeretett .igazgatónk, szép szavakban az egybegyülteknek kifejezte köszönetét és a jövő tanév folyamán a szegénysorsu tanulók segélyezésére megalapitandó segélyegyesület szá. mára felajánlott 20U azaz kétszáz koronát. Az ünnep sorrendje a következő volt: 1. Üdvözlő dal, Zsasskovszky Endrétől, énekli: a gymnasiumi énekkar. 2. Üdvözlő beszéd, tartja: PI'iváry .JÓzsef, kegy. r. tanár. 3. Magyar népdalok, énekli: a gymn. énekkar. 4. Csárdajelenetek, Hubay Jenőtő! ; hegedÜn előadja: Csomafáy Sándor III. oszt. tan. 5. Üdvözlő beszéd, tartja: Novotoy Rezső IV. oszt. tan. 6. Kápolna, Kreuzertől ; énekli a gymn. énekkar. 7. Vándordal, Abttól; énekli: a gymn. énekkar. Az ünnepély folyamán Privál'y József kegy. r. tanár a tanárikar nevében ezüst serleget, N ovotny Hezső IV. oszt. tanuló pedig a gymn. ifjuság nevében ezüst babérkoszol'\lt szeretetük és tiszteletük kifojozéseül nynjtottak át az ünnepoltnek~ Az ünnepély után a ft. igazgató urat számtalan tisztelői üdvözölték privát lakásán. Közli:
A tanári kar.
TARTALOM.
A kegyes-tanitórendiek .' debreczeni társháza- és gymnasiumának története 1719-1896. Irta: Cserhalmy József. Békési Gyula I. Adatok az algymnasium történetéhez az 1895 - 96-ik iskolai II. Az intézet tanárai
.I
III. A bevégzett tananyag
3 évről
115 117 127 129
IV. Fontosabb rendeletek és intézmények
137
V. Szertárak
139
VI. Alapitvány-, ösztön-, jutalom- s tandijak
152
VII. Érdemsorozat .
154
VIII. Statisztikai adatok
160
IX. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkiIit X. ~~['tesités a jövő 1896-97 tanév mcgnyitásál'ól .
164 165
XI. Függelék .
168
