FIATAL NŐORVOSOK VII. KONGRESSZUSA Orosháza-Gyopárosfürdő, 2011. november 17-19.
ELŐADÁS ABSZTRAKTOK
2011. november 17.
REFERÁTUM 1. PRENATÁLIS GENETIKAI DIAGNOSZTIKA A XXI. SZÁZAD ELEJÉN G. R. Nagy1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A prenatális genetikai diagnosztika magába foglalja mindazon módszereket és eljárásokat, amelyek segítségével az ébrény, illetve a magzat genetikai állományáról információt nyerhetünk. Segítségével felismerhetjük azokat a magzati rendellenességeket, amelyek méhen belüli, esetleg korai újszülöttkori kezelést tesznek szükségessé, vagy gyógyíthatatlan esetekben indokolttá tehetik a terhesség befejezését. A magzati kromoszóma-rendellenességek vagy monogénes betegségek definitív diagnózisa jelenleg csak invazív beavatkozások (genetikai amniocentézis, chorionboholy-mintavétel és chordocentézis) útján lehetséges. Ezek a módszerek bizonyos fokú kockázatot hordoznak magukban (pl.: a genetikai amniocentézisek után a spontán vetélés esélye kb. 0,5-1%), a várandós nők viszont minél kisebb kockázatú, lehetőség szerint teljesen veszélytelen vizsgálatokat szeretnének. Célunk tehát olyan módszerek kifejlesztése, amelyek nem igényelnek invazív beavatkozást. Ilyen lehetőséget biztosíthat a kialakult morfológiai eltérések kimutatására a magzati ultrahangvizsgálat; vagy újabban az anya keringésében megjelenő magzati sejtek vagy magzati szabad DNS genetikai vizsgálata. A poligénes öröklődést mutató betegségek genetikai hátterének vizsgálata ma még nem megoldott. A teljes genomra kiterjedő génexpressziós vizsgálat segítségével viszont közelebb kerülhetünk a kóreredet megismeréséhez, s akár genetikai hátterének feltérképezéséhez.
ELŐADÁSOK 2. A DOHÁNYZÁS HATÁSA AZ ANGIOGÉN FAKTOROKRA ZAVARTALAN, ILLETVE PREECLAMPSIÁVAL SZÖVŐDÖTT TERHESSÉG SORÁN S. Rácz1, I. Lamár2, P. Tamás1 1 PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 2 PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet Bevezetés: Az irodalomból, illetve tapasztalatból ismert, hogy a terhesség alatti dohányzás csökkenti a preeclampsia kialakulásának kockázatát. Szintén ismert, hogy preeclampsiával szövődött terhességben megváltozik a keringő angiogén faktorok aránya.
Kitűzött célok: Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az összefüggést a szolubilis fms-like tirozinkináz-1 (sFlt-1) és a placenta eredetű növekedési faktor (PlGF) arányának változása és a dohányzás között. Módszerek: A plazma sFlt-1 és PlGF koncentrációkat Elecsys 2010 analizátorral (Roche) mértük „ECLIA” (elektrochemilumineszcens immunoassay) technikával 91 terhesnél az I. trimeszteri szűrővizsgálatok során levett vérmintákból. A 91 terhesből 52 dohányos, 39 nem dohányos volt, valamint 3 terhesnél diagnosztizáltunk később preeclampsiát. A statisztikai feldolgozáshoz t-próbát használtunk. Eredmények: Szövődménymentes terheseknél az sFlt-1/ PlGF hányados szignifikánsan alacsonyabb volt dohányosoknál [16,33±0,77], mint nem dohányzóknál [27,19±1,13]. A keringő sFlt-1 koncentrációt dohányzók esetén alacsonyabbnak találtuk [1223,35±46,24pg/ml], mint nem dohányzóknál [1372,19±61,39pg/ml], bár a különbség nem volt szignifikáns. A PlGF koncentráció dohányzók esetén azonban szignifikánsan magasabb volt [82,18±3,19pg/ml], mint nem dohányzóknál [54,25±2,62 pg/ml]. A 3 preeclampsiás terhesnél mért sFlt-1/PlGF hányados szignifikánsan magasabb volt [21,35±0,9], mint a szövődménymentes terheseknél [30,48±0,05]. Értékelés: A terhesség alatti dohányzás hatására jelentősen megváltozik az angiogén faktorok aránya, elsősorban a PlGF koncentráció emelkedésével. Ez lehet az oka annak, hogy a dohányzás csökkenti a preeclampsia kialakulásának kockázatát. Emellett az sFlt-1, PlGF koncentráció mérése alkalmas lehet már az I. trimeszterben kiszűrni a preeclampsia kialakulására esélyes rizikócsoportot.
3. REPRODUKCIÓS KARRIER SCLEROSIS MULTIPLEXBEN M. Vanya1, M. Szűcs1, K. Bencsik2, T. Nyári3, Gy. Bártfai1 1 Szegedi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 2 Szegedi Tudományegyetem, Neurológia Klinika 3 Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Informatikai Intézet Bevezetés: A sclerosis multiplex (SM) –az elmúlt évtizedek tudományos erőfeszítéseinek ellenére- ismeretlen etiológiájú, és a mai napig gyógyíthatatlan progresszív neurológiai megbetegedés. A teljes népesség tekintetében ugyan ritka kórképnek tekinthető, de különösen a reproduktív korú nők körében az előfordulása egyre nő, amely kihívást jelent a klinikus számára. Kitűzött célok: Célunk volt megvizsgálni a Csongrád megyei relapsus-remittáló sclerosis multiplexben (RRSM) szenvedő nők anamnézisét, terhességi paramétereit, szülés kimenetelét, gyermekeinek fejlődési paramétereit az alkalmazott terápia függvényében. Módszerek: Retrospektív case-control vizsgálatunkban bevontunk minden olyan 1998 jan.1.jétől napjainkig szült asszony, akinek a kórtörténetében szerepelt a defínitív SM. ( 75 fős eset csoport). Kontroll csoportként megegyező korú és számú, olyan 75 nem SM-es nők terhességi és szülészeti paramétereit használtuk fel. (age-matched healthly control). A szülészeti paramétereket SM-es primipara és multipara csoportokban is összehasonlítottuk. Eredmények: A relapsusok száma nem emelkedett szignifikánsan betegeink között a terhesség alatt és a postpartum időszakban (p>0,05) Anyai kóros BMI értékek szignifikánsan magasabbak voltak a SM-es multiparákban. (p<0,05) A spontán vetélés, 3. trimesterbeli intrauterin exitus szignifikánsan gyakoribbak (p=0,049) voltak az eset csoportban. Császármetszés és koraszülés kóros magzati paraméterek (születési súly, 5 perces Apgar érték<7, Köldökszinór Ph<7,2) hasonlóan alakultak az SM-esekben, és a nem SM-es
populációban.(p>0,05) ≥5 napnál több klinikai ápolást igénylők száma szignifikánsan nagyobb volt SM-esek körében, mint a kontroll csoportban.(p<0,001) Értékelés: Eredményeink azt sugallják, hogy SM-ben a terhesség nem rontja sem az édesanya, sem az újszülött egészségi állapotát. A hosszabb hospitalizáció (>5 nap) a társuló affektív zavar (fatique) jelenlétével magyarázható. A spontán vetélés és intrauterin exitus összefüggése a terápiával további vizsgálatokat igényel.
4. A MÉHNYAKRÁKSZŰRÉS JELENTŐSÉGE SERDÜLŐKORBAN Á. Stefanovits1, P. Gőcze1, A. Földi1, K. Kovács2, C. Menyhárt1, T. Csermely1 1 PTE-ÁOK KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 2 PTE-ÁOK KK Pathológiai Intézet Bevezetés: A gyermeknőgyógyászat egyik legfontosabb irányelve a gyermekek egészséges felnőtté serdülésének követése, segítése. A méhnyakrák a megváltozott szexuális szokások miatt egyre fiatalabb korosztályt sújt. A fiatal, még nem szült nők esetében végzett konizációk, a későbbi terhességek során esetleg problémát okozhatnak. Kitűzött célok: A gyermeknőgyógyászok között vitatott téma a méhnyakrákszűrés rutinszerű alkalmazásának szükségessége, és megkezdésének ideje. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunk során azt kívántuk meghatározni, hogy a 21 év alatti korosztály körében milyen számban kényszerültünk konizációra, és ezek szövettani eredménye milyen megoszlást mutat. és 2010 között Klinikánkon illetve a Baranya Megyei Kórház Nőgyógyászati Osztályán 1322 esetben végeztünk konizációt, ebből 73 esetben (5,5%) volt a beteg 21 éven aluli. Az átlag életkor 19,2 év volt. Az esetek 52%-ban in situ karcinóma, 2 esetben pedig invazív karcinóma volt a diagnózis. A valóban gyermek, serdülő -18 év alatti- korosztály körében végzett 20 konizációból 11 esetben a pathológus in situ karcinómát véleményezett, közülük a legfiatalabb 13 éves volt. Értékelés: Ezek alapján elmondható, hogy a szexuális élet megkezdése után mindenképp indokolt az évenkénti méhnyakrákszűrés. Tekintettel a betegek életkorára fontos a minél korábbi felvilágosítás, a középiskolások körében végzett széleskörű felvilágosítás. Primer prevenciós lehetőségként a humán papillomavírussal szembeni átoltottság elősegítése, szekunder prevenciós lehetőségként az átszűrtségi arány javítása.
5. MÉHNYAKRÁKOS BETEGEK SZERVMEGTARTÓ SEBÉSZI KEZELÉSÉNEK MŰTÉT ALATTI ELLENJAVALLATAI D. Horányi1, L. Ungár1, P. Siklós1 1 Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Szülészeti, Nőgyógyászati és Nőgyógyászati Onkológiai Osztály A korai stádiumú méhnyakrákos betegeknél a hasi kiterjesztett trachelektómiát 12 éve írták le, mint termékenység megörző eljárást. A műtét kivitelezhetőségét széles körben tanulmányozták, mégis az irodalomban a műthetőség kérdéséről nincs egyértelmű javallat. 1997-2007 között 125 esetben operáltunk kiterjesztett trachelektómia tervével. 22 esetben a műtét alatt az eredeti tervet megváltoztattuk. 18 esetben kiterjesztett hasi méheltávolítást. Egy esetben, a kiterjedt endometriosis miatt és egy esetben a ligamantum infundibulopelvicum sérülése miatt kivitelezhetetlen volt a műtét. 16 esetben a rezekciós szél daganatos érintettsége
indokolta a Piver 3 szerinti kiterjesztett hasi méheltávolítást. Három esetben kismedencei nyirokcsomó áttét miatt paraaortikus nyirokcsomó eltávolŕ dtást végeztünk, a méh megtartása mellett, ezt követő kemoirradációs kezeléssel. Egy esetben a paraaortikus áttét miatt csak debulking történt, palliatív kemoterápiával. A méhtestmegtartó kiterjesztett műtét (ARTabdominal radical trachelectomy) lehetőségét a műtét alatti szövettani vizsgálatok, a nyirokcsomó áttét kérdése, a rezekciós szél daganatmentessége és a fent említett tényezők befolyásolták.
6. A MÉHNYAK AEROB FLÓRÁJÁNAK HATÁSA A TERHESSÉG KIMENETELÉRE FENYEGETŐ KORASZÜLÉS ESETÉN E. Hantosi1, J. Bódis1, P. Tamás1 PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
1
Bevezetés: A hüvelyből ascendáló fertőzés és a koraszülés közti kapcsolat bizonyított. Az anaerob kórokozók által fenntartott bakterialis vaginosis mellett az utóbbi évek vizsgálatai felvetették az aerob vaginitis (kolpitis) etiológiai szerepét is. Kitűzött célok: A szerzők célja a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján vajúdók cervix mikrobiológiai leoltásának és az idő előtti burokrepedés, koraszülés kapcsolatának áttekintése. Módszerek: A Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2009-ben akut tocolysisen átesett betegek adatainak áttekintése a méhnyakból történt aerob leoltás eredménye, valamint a terhességek kimenetele közti kapcsolat vizsgálata. Eredmények: Az idő előtti burokrepedés szignifikánsan gyakoribb volt a pozitív leoltási csoportban, ez pedig szignifikánsan gyakoribb koraszülést eredményezett. Az idő előtti burokrepedés több mint négyszeresére növelte a koraszülés valószínűségét. A vizsgálat eredményei alátámasztják az aerob kórokozók oki szerepét elsősorban az idő előtti burokrepedés, másodlagosan a koraszülés hátterében. Értékelés: Nem felesleges tehát rizikó-esetekben a cervix-váladék aerob bakteriológia vizsgálata. A pozitív leoltási eredmény a burokrepedés hiányában is indokolttá teheti az antibiotikumos, antimikrobás kezelést, mely csökkentheti az idő előtti burokrepedés és a koraszülés gyakoriságát is.
7. A HE4 DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKAI SZEREPE OVARIUMTUMOROKBAN ÉS EGYÉB NŐGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEKBEN H. Balla1, Krasznai Z.1, Nagy B.2, Kappermayer J.2, Hernádi Z.1 1 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Nőgyógyászati Onkológiai Tanszék 2 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathológiai Intézet Az epitheliális ováriumtumorok a nőgyógyászati malignómák közül a harmadik leggyakoribb, azonban a mortalitás szempontjából az első helyen áll. Hazánkban évente több mint 600 nő hal meg petefészekrák miatt. Ennek oka, hogy a betegség többségében előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, szűrése napjainkban sem tekinthető megoldottnak, hiszen az eddig használt Ca125 tumormarkernek is elsősorban a kemotherapia hatékonyságának követésében, illetve a daganat kiújulásának felismerésében van szerepe. Magyarországon
2010 óta, Klinikánkon pedig 2010 decemberétől elérhető vizsgálattá vált a HE4 tumormarker mérése. A HE4 (Humán Epidydymis Protein 4), egy proteáz inhibitor, mely a spermiumok érésében játszik szerepet. Nagy a szenzitivitása és specificitása ováriumtumorokban. Előadásomban a Klinkánkon végzett közel egy év HE4 tumormarker vizsgálati eredményeit szeretnénk szemléltetni epitheliális ovariumtumorok, valamint más egyéb benignus nőgyógyászati kórképek tükrében.
2011. november 18.
8. UNINTENDED PERIOPERATIVE HYPOTHERMIA 3M Hungária Kft.
9. HEGTERHESSÉG – 3 ESET BEMUTATÁSA KAPCSÁN Z. Krasznai1, G. Gerő1 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa Bevezetés: Az előzetes császármetszés hegében létrejövő terhesség a méhen kívüli terhesség igen ritka formája. Potenciálisan életveszélyes állapotról van szó, melyre gondolni kell. Több tényező együttes hatásának eredményeképpen, többek között a császárfrekvencia növekedése miatt is, előfordulási gyakorisága növekszik. Differenciáldiagnosztikai szempontból is nehézséget jelenthet. Kitűzött célok: Nincs egyértelmű konszenzus az irodalomban a terápiát illetően. Létezik gyógyszeres és műtéti terápia, illetve a műtéti terápián belül hüvelyi és hasi, köztük endoszkópos műtétes megoldások. Tekintettel a kis esetszámra, nehéz meghatározni, hogy mely esetben mely módszer tekinthető választandónak. Módszerek: Rövid irodalmi összefoglalást követően három esetet mutatunk be, melyek 2008 és 2011 között osztályunkon fordultak elő. Eredmények: A háromból kettő esetben sikeres hüvelyi műszeres befejezést végeztünk vacuum extractióval. A harmadik esetben (melynél 12 hetes, nem élő terhességről volt szó) a vacuum extractiót követően, tekintettel a stagnáló bHCG eredményre és a változatlan TVS leletre, laparotomiát végeztünk a terhesség kimetszésével és a méhfal helyreállításával. Az utánkövetés során egyik betegnél sem észleltünk súlyos szövődményt. Értékelés: Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a hegterhesség egy olyan potenciálisan életveszélyes állapot, melyre gondolni kell! Lényeges a pontos diagnosztikája és minden esetben egyedi megítélés szükséges a megfelelő terápia alkalmazását illetően!
10. GESTATIOS DIABETES – RÉGI PROBLÉMA, ÚJ SZABÁLYOK M. Hazay1, M. Salamon2, Z. Szentiványi1, L. Sóvágó1, G. Winkler2, F. Lintner1 1 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály 2 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, II. Belgyógyászati - Diabetológiai Osztály
Bevezetés: A várandósság alatti cukorbetegség kiemelt fontosságú terhespatológiai állapot, szűrése a kórkép egyre gyakoribb előfordulása, valamint az általa okozott súlyos szülészeti és perinatológiai szövődmények veszélye miatt a terhesgondozás elmaradhatatlan mozzanata. A WHO által 1999-ben elfogadott, jelenleg érvényben lévő diagnosztikai kritériumrendszer a nem terhesek „klasszikus” diabetes szűrésén alapszik (75 grammos oralis cukorterhelés −OGTT−, két, a 0. és a 120. percben történő vércukor meghatározással), figyelmen kívül hagyva a várandósság alatti hyperglykaemia különböző mértékű, káros anyai-magzati következményeit. Az elmúlt években napvilágot látott tanulmányok alapján az IADPSG (International Assotiation of Diabetes and Pregnancy Study Groups) a gestatiós diabetest, ugyancsak az OGTT-t használva, de három mérési időpontot (0., 60., 120. perc) és az egyes időpontokhoz más határértékeket választva, új kritérium-rendszer szerint definiálta. Több központban végzett felmérések szerint az új eljárás hatékonyabban szűri a hyperglykaemia miatt fokozott szülészeti rizikónak kitett várandósokat. 2011. áprilisától osztályunk –a II. Belgyógyászat-Diabetológia osztállyal szoros együttműködésben– előzetes felmérésként, a várandósokon a WHO és az IADPSG szerint egyaránt értékelve végzi a várandósok terheléses cukorvizsgálatát, kiemeli és gondozásba veszi a bármely értékelés szerint gestatios diabeteszesnek minősülő terheseket. Megvizsgáltuk a két értékelésen átesett terhesek szülészeti kimenetelét, elemeztük az anyai és gestatiós kort, a koraszülés, a macrosomia előfordulását. Vizsgáltuk a születési súlyokat, a hüvelyváladék-tenyésztések eredményeit, valamint a császármetszések arányát is. Eredményeink alapján arra következtetünk, hogy –a nemzetközi adatokkal egyezően– az IADPSG kritériumok a várandósok egy olyan új csoportját is kiszűrik, akik a régi terhességi cukorbetegekhez hasonló, fokozott rizikóval rendelkeznek. Diabetológiai gondozásba vételükkel esély nyílik a további, hyperglykaemia okozta szövődmények megelőzésére.
11. SZÜLÉSZETI ESEMÉNYEK-TRANSZFÚZIÓK 2000-2010 Zs. Dóka1, L. Spák1, Zs. Szabó1, A. Hardonyi1 1 MISEK Kft. Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Miskolc Az utóbbi két évben osztályunkon megszaporodott a szülés körüli transzfúziók száma. Ennek kapcsán vizsgáltuk osztályunk anyagában 10 év távlatában a transzfúziók számát, illetve az ezekhez kapcsolódó szülészeti eseményeket. Egy esetbemutatás kapcsán keressük a háttérben feltételezhető okokat.
12. ÚJ MÓDSZER A KÖLDÖKZSINÓRVÉR LEVÉTELÉHEZ Márhoffer Péter, Cord Blood Center területi képviselő A Cord Blood Centernél egyedülálló szolgáltatást vezettünk be ügyfeleink részére, Prémium szolgáltatás néven. Az eljárás során alkalmazott módszerrel akár kétszer nagyobb mennyiségű vér, és így akár kétszer több őssejt levételére, megőrzésére van lehetőség. A köldökzsinórvér mennyisége és a rendelkezésre álló őssejtek száma befolyásolják egy esetleges jövőbeni transzplantáció sikerességét. Minél több a rendelkezésre álló őssejt, annál nagyobb a kezelés sikerességének esélye. A Cord Blood Centernél ezért vezettük be a Prémium Szolgáltatást, amellyel maximalizálható a levett köldökzsinórvér, és ezzel a megőrzésre kerülő őssejtek mennyisége.
13. SZIMULTÁN TERHESSÉG: EGY INTACT ÁLLAPOTBAN FELISMERT ÉS SIKERESEN KEZELT ESET ISMERTETÉSE A. Tankó Jr.1, G. Szabó1, A. Bánfalvi1 1 Bács-Kiskun Megyei Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Kecskemét Szimultán terhességről beszélünk az intrauterin és az ectopiás terhesség együttes jelenléte esetén. Korábbi adatok szerint előfordulási gyakorisága kb. 1/30000-re tehető. Az ovulatioinductiós kezelések bevezetése óta ez az arány lényegesen nőtt, az aszisztált reproductiós technikával fogant terhességek körében kb. 1%-os gyakorisággal lehet szimultán terhességre számítani. Jelentőségét az adja, hogy az intrauterin terhesség kimutatását követően az adnexumok régiójának nehezebb megítélése miatt a diagnózis felállítása sokszor elmarad, így az esetek jelentős részében csak az acut hasi kórkép miatt végzett laparoscopia vagy laparotomia során derül fény a méhen kívüli komponens jelenlétére. Esetünkben két éves infertilitas után ovulatioinductiós kezelést követően fogant terhesség 6. hetében panaszmentes állapotban végzett rutin ultrahangvizsgálat során észleltük az intrauterin terhesség mellett a jobb oldali tubában elhelyezkedő intact extrauterin graviditást. Szabad hasűri folyadék nem volt kimutatható. Laparoscopia történt, mely során az ultrahanggal felállított diagnózis megerősítést nyert, így az érintett oldalon salpingectomiát végeztünk. A beavatkozást követő ultrahangvizsgálatok zavartalanul fejlődő méhen belüli terhességet mutattak és a terhesség az azóta eltelt idő alatt is szövődménymentesen zajlik. A szimultán terhesség egy ritka, ám annál veszélyesebb kórkép, melynek korai felismerésére csak, az intrauterin terhesség kimutatását követően, az adnex-régió alapos pásztázásával van esély. A fokozott gondosság különösen fontos az aszisztált reproduciós eljárásokkal fogant terhességek esetében, ahol nagyságrendekkel gyakrabban kell heterotópiás terhességre számítani. Az intact állapotban történő felismerés lehetőséget ad a szervmegtartó kezelés alkalmazására, az anyai szövődmények minimalizálására és a sokszor fokozott értékű méhen belüli terhesség megtartására.
14. TERMINUSBAN FELISMERT UMBILIKÁLIS VÉNATÁGULAT TROMBÓSISSAL SZÖVŐDÖTT ESETE./ESETBEMUTATÁS/ O. Péter1, T. Mátrai1, C. Bay1, L. Kaiser2, J. Csanády2 1 Bajai Szent Rókus Kórház, Szülészet- Nőgyógyászati Osztály 2 Bajai Szent Rókus Kórház, Patológia Bevezetés: A véna umbilikális flebektasiája trombósissal szövődve nagyon ritkán fellépő, a magzat életét veszélyeztető kórkép. Az irodalomban napjainkig ~100 eset került közlésre. Kitűzött célok: Esetbemutatás keretében egy az osztályunkon észlelt véna umbilikális trombósis esetét ismertetjük. Ennek keretében ismertetjük az elvégzett prenatális diagnosztikai vizsgálatokat, a terhesség kimenetelét, a szövettani vizsgálat eredményét, valamint az újszülöttnél tervezett utóvizsgálatokat. Módszerek: A 37. hetes primipara terhesnél rutin ultrahangvizsgálat során felismert véna umbilikális elváltozás miatt umbilikális áramlásmérés, majd NST vizsgálat történt, mely akut magzat distresst igazolt. Gyors döntés eredményeként császármetszéssel élő egészséges újszülött született. Eredmények: Az ultrahangvizsgálattal vélelmezett, majd makroszkópos vizsgálattal látható köldökzsinór thrombózist a hisztológiai vizsgálat egyértelműen igazolta.
Értékelés: Az umbilikális véna trombózisa szerencsés esetben ultrahangvizsgálattal felismerhető elváltozás. Terminusban könnyű a döntés, a terhesség azonnali befejezése szükséges.
15. CSÁSZÁRMETSZÉS ANYAI KÉRÉSRE - MIT GONDOLNAK A DÉL-ALFÖLDI SZÜLÉSZNŐK ÉS SZÜLÉSZ-NŐGYÓGYÁSZOK? D. Dweik1, G. Mészáros1 1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 2 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Bevezetés: A kilencvenes évek eleje óta mintegy háromszorosára emelkedett a császármetszések aránya Magyarországon. Ezen trend hátterében sok más faktor mellett (pl. epidemiológiai változások, jogi környezet) felmerül a hüvelyi szüléstől elzárkózó, császármetszést kérő várandósok szerepe is. Mivel azonban jelenleg Magyarországon nincs hivatalos indikáció ilyen beavatkozások elvégzésére, nem számszerűsíthető, hogy a császármetszésekből valójában mennyit végeznek valós orvosi indikáció(k) hiányában. Kitűzött célok: A felmérés célja a dél-kelet magyarországi szülésznők és szülésznőgyógyászok véleményének feltérképezése: milyen motivációk állhatnak egy anyai kérés hátterében, szükség lenne-e az anyai kérésre végzett császármetszések hivatalossá tételére, és hogyan vélekednek szakmájuk legfontosabb kérdéseiről? Módszerek: 2010 koratavaszán kérdőíves felmérés készült a Dél-kelet Magyarországon szülészeti tevékenységet végző szülésznők (124/164) és szülész-nőgyógyászok (102/137) bevonásával. Eredmények: A megkérdezettek mindkét csoportja egyetért abban, hogy a császármetszésre irányuló kérés hátterében meghúzódó legfontosabb anyai motivációk a szülési fájdalomtól és a hosszan tartó szüléstől való félelem valamint az újszülött egészsége feletti aggodalom. Mind a szülésznők (58,9%), mind a szülészek (55,9%) többsége elutasítja egy hivatalos „anyai kérés”-indikáció lehetőségét, ám annak megléte esetén ez utóbbiak túlnyomó többsége (79,4%) elvégezné a beavatkozást. Értékelés: A legfontosabb kérdésekben egyetértenek a két szakma képviselői, azonban véleményükben látványos különbségek is megmutatkoznak. A szülészek 4/5-e elméletben hajlandóságot mutat egy ilyen beavatkozás elvégzésére, holott a válaszadók több mint fele szerint nem lenne szükség Magyarországon olyan indikációra, amely legálissá tenné az anyai kérésre végzett császármetszéseket.
16. TERHESGONDOZÁS ÉS SZÜLÉSVEZETÉSI STRATÉGIÁK A MAGÁNELLÁTÁSBAN Dr. Bardóczy Zsolt szülész-nőgyógyász, gyermeknőgyógyász főorvos, szülőszoba és gyermekágy részlegvezető főorvos, Róbert Károly Magánklinika Terhesgondozási csomagok kontra egyéni megjelenések Költséghatékony alapvizsgálatok kontra elérhető optimum A családok elvárásai a szülés módjának, stílusának és helyének megválasztásában A magánklinika válaszai a megváltozott környezet kérdéseire
17. ÚJ TÁVLATOK AZ IN VITRO FERTILIZÁCIÓBAN M. Sipos1, V. Forgács1 1 Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központ, Budapest Az első IVF révén fogant gyermek 33 évvel ezelőtti megszületése óta már több, mint 4 és fél millió ember köszönheti létét a méhen kívüli megtermékenyítésnek. Az elmúlt majd három és fél évtized alatt jelentős gyógyszer-technológiai, klinikai és labortechnológiai fejlődés ment végbe. Ennek eredményeképpen a módszer bevezetésekor jellemző sporadikus terhességi eredmények helyett Európában elértük a stabilan tartható 30% feletti embrió beültetésre vetített terhességi arányt. Az eredmények az elmúlt években gyakorlatilag platóztak. Évtizedünkben robbanásszerű biotechnológiai fejlődésnek leszünk tanúi, melyek az in vitro fertilizáció terén is új korszakot nyitnak. A fejlődés iránya már nem a minél magasabb terhességi eredmények elérése kontinensünkön, hanem az elért eredmények megőrzése mellett a kezelés páciensekre gyakorolt megterhelő hatásának csökkentése és a szövődmények minél teljesebb visszaszorítása. Az előadásban szó esik a páciens barát kezelési szemléletről, stimulációs protokollokról, és a két legfőbb szövődmény - az ovariális hyperstimulációs szindróma (OHSS) és a nem kívánt ikerterhességek - elkerülésének lehetőségeiről, eszközeiről. Olyan új technológiákból kaphatnak a hallgatók video demonstrációval színesített képet, mint a time-lapse video monitorizálási technika révén történő embrió szelekció, a legújabb és minden korábbinál hatékonyabb kryoprezervációs metodikáról a vitrifikáció, és új trendekről, mint az in vitro maturáció.
18. A PETEFÉSZEK ENDOMETRIOSIS RECIDÍVA HAJLAMA PRIMER ÉS SECUNDER OPERATÍV KEZELÉS UTÁN I. Tekse1, B. Nyéky1, T. Szakonyi1, Á. Rucz1, I. Fülöp1 Róbert Károly Magánklinika, Meddőségi és Endoszkópos Centrum, Budapest
1
Intézetünk gyakorlatában 2008-tól 2011-ig 159 esetben operáltunk petefészek endometriomát. Műtéti eljárásként minden esetben laparoszkópiás ablatio - stripping technikát alkalmaztunk a petefészkek varrattal történő rekonstrukciója mellett. Előadásunkban feldolgoztuk a primer és secunder műtéti ellátások utáni recidíva hajlamot ultrahang diagnosztikai és tünettani aspektusból.
19. GYERMEKVÁLLALÁS SZERVTRANSPLANTATIO UTÁN Zs. Gerlei1 1 Országos Transzplantációs Intézet
20. IKERTERHESSÉG KÜLÖNLEGES ESETE I. Bodonea1, L. Svarsnig1, J. Patakfalvi1 1 Városi Önkormányzat Kórház, Orosháza
21. VÉDŐESZKÖZÖK ÚJ INNOVATÍV ÉRTÉKESÍTÉSI FORMÁJA, AZ AUTOMATÁBÓL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS. Health & Safety Magyarország Kft.
22. ÚJDONSÁGOK A FOGAMZÁSGÁTLÁS TERÉN Z. Krasznai1 1 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A fogamzásgátló tabletták több, mint 50 éve történt bevezetése óta a tabletták fejlesztése folyamatos volt, és számos irányzat mentén haladt. Sokáig az egyetlen használatos estrogen komponens az ethinyl estradiol (EE) volt, melynek dózisának folyamatos csökkentésével volt jellemezhető a fejlődés, illetve a tabletták progeszteron komponensének változtatásával hoztak létre egyre kedvezőbb mellékhatás profilú és egyre több non- kontraceptív előnnyel rendelkező tablettákat. Egy másik fejlődési irány az alternatív beviteli utakra fókuszálva (méhen belüli eszköz- IUS, hüvelygyűrű, transzdermális tapasz) aknázta ki ezek előnyeit. Korábban is történtek próbálkozások a természetes ciklus minél tökéletesebb közelítésére, ezek eredményei a 3 vagy akár 4 fázisos tabletták voltak. A legutóbbi évek fejlesztései az eddig egyedüli estrogen komponens helyett a „természetes” estradiol (E2) beépítésére helyezték a hangsúlyt. Az előadásban ezen újítások előnyeit tekintjük át, különös tekintettel az elmúlt évek fejlesztéseire, és a természetes estrogen tartalmú tabletták előnyeire, valamint az eddig megszokott 21/7 napos szedési ciklus alternatíváira. A legfrissebben közölt publikációk alapján elemezzük az EE és E2 tartalmú tabláttákat összehasonlító tanulmányok eredményeit, kritikusan értékelve a non- kontraceptív előnyök mellett a mellékhatás profiljaikat is.
23. A TROMBOSPONDIN-1 SZÉRUMSZINTJE CSÖKKENT HELLPSZINDRÓMÁBAN, DE VÁLTOZATLAN PRAEECLAMPSIÁBAN B. Stenczer1, G. Szabó1, A. Molvarec1, N. Gullai1, G. Fügedi1, J. Rigó1 1 Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Bevezetés: A praeeclampsia (PE) patogenezisében központi szerepet játszik a pro- és antiangiogenetikus faktorok egyensúlyának megbomlása az anyai keringésben. A HELLPszindróma túlnyomóan súlyos PE talaján alakul ki, és egyik fő jellemzője a véralvadási rendszer súlyos zavara, intravaszkuláris koagulopátia. A trombospondin-1 (TSP-1) főként az aktivált vérlemezkékből és endotélsejtekből kerül a keringésbe, ahol kifejezett protrombotikus és anti-angiogenetikus hatást fejt ki. Célunk volt annak vizsgálata, hogy változik-e a TSP-1 szint PE-ban és HELLP-szindrómában szenvedő terhes nőkben, egészséges várandósokkal és nem terhes nőkkel összehasonlítva. Vizsgálati alanyok és módszerek: Retrospektív eset-kontroll vizsgálatunkba 43 korai PE-s (EOPE), 45 késői PE-s (LOPE) és 21 HELLP-szindrómás beteget, valamint 45 egészséges várandóst (ET) és 20 nem terhes nőt (NT) vontunk be. A TSP-1 koncentrációt ELISA módszerrel határoztuk meg. Eredmények: A TSP-1 szintek alacsonyabbak voltak HELLP-szindrómában az összes többi vizsgálati csoporthoz viszonyítva (93.5 (62.0-103.4) ng/mL vs. EOPE: 141.2 (102.5-177.3) ng/mL, p=0.006; LOPE: 138.4 (111.8-158.2) ng/mL, p=0.008; ET: 133.4 (106.2-149.8)
ng/mL, p=0.02; NT: 171.7 (135.1-201.3) ng/mL, p<0.001), azonban nem különböztek a PE-s betegeket a kontrollcsoporthoz hasonlítva. A HELLP-szindrómás csoportban pozitív összefüggést találtunk a TSP-1 szint és a trombocitaszám között (R=0.53, p=0.01). A HELLPszindróma súlyosabb eseteiben (Mississippi II) a TSP-1 szint alacsonyabb volt, az enyhébb formához (Mississippi III) képest (74.6 (57.0-97.6) vs. 103.4 (87.4-164.2) ng/mL, p=0.04). Megbeszélés: A keringő TSP-1 koncentrációja csökkent HELLP-szindrómában, és a csökkenés mértéke arányban áll a kórkép súlyosságával: az alacsonyabb szint súlyosabb formát jelez. A csökkenés oka feltehetően a véralvadási rendszer általános aktivációja során létrejövő konszumpció. Eredményeink alapján, a keringő TSP-1 erős anti-angiogén hatása ellenére, valószínűleg nem játszik szerepet a PE patogenezisében.
24. AZ EMÉSZTŐRENDSZER MEGBETEGEDÉSE ÉS AZOK KEZELÉSE „ÁLDOTT” ÁLLAPOTBAN. AZ ENDOSCOPIA JELENTŐSÉGE TERHESSÉGBEN. I. Bodonea1, L. Svarsnig1, J. Patakfalvi1, Cs. Felek1 1 Városi Önkormányzat Kórház, Orosháza
2011. november 19.
25. SZŐLŐ A MÉHBEN G. Reisz1, D. Szöllősi1, G. Apró1 1 Erzsébet Kórház, Hódmezővásárhely Bevezetés: Esetismertetés Kitűzött célok: Moly hydatidosa bemutatása! Módszerek: A beteg ellátásának felvázolása! Eredmények: Utánkövetés! Értékelés: Konklúzió!
26. HASI MÉHELTÁVOLÍTÁS FVII-HIÁNYOS PÁCIENSNÉL M. Rencsi1, A. Hardonyi1 Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház
1
A VII-es faktor központi szerepet tölt be a véralvadási rendszerben. A FVII-hiány (hypoproconvertinaemia) prevalenciája 1:500 000, autoszomális recesszív öröklődésű. Kezelésében a célszint 10-15%, nagyobb műtéteknél 25%. Elsődleges kezelési módja a rekombináns FVII-koncentrátum. Páciensünknél közepesen súlyos FVII-hiány (47%-os aktivitás) igazolódott 22 éves korában. Ismétlődő metrorrhagia miatt FVII-pótlás mellett ballonkatéteres endometrium-ablatiót (ThermaChoice-terápia) végeztek osztályunkon 38 éves korában. Közel 10 évvel ezt követően alhasi fájdalmat okozó myomás uterus miatt Novoseven perioperatív adása mellett hasi méheltávolítás történt.
27. DYSGERMINOMA - EGY RITKA PETEFÉSZEK DAGANAT T. Telek1, Zs. Csapó1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A dysgerminoma egy viszonylag ritka petefészek daganat, amely leginkább fiatal nőknél fordul elő. A korai felismerés nagyon fontos, mivel előrehaladottabb stádiumban a prognózis kedvezőtlen. A klinikai tünetek rendszerezése és a beteg panaszainak gondos feltérképezése kulcsfontosságú. Mivel igen ritka kórképről van szó, a vizsgálati eredmények alapos és figyelmes értékelése szükséges. A végleges diagnózishoz azonban csak a szövettani feldolgozást követően jutunk el. A kezelés megválasztását illetően szintén megfelelő mérlegelés szükséges, hiszen fiatal nőkről lévén szó, a reproduktív képesség megőrzése sem kerülhet háttérbe. Esetbemutatásunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mindennapi klinikai gyakorlatban is gondoljunk a ritka nőgyógyászati kórképekre, és a lehető legkörültekintőbben járjunk el a beteg ellátását illetően.
28. MAGAS KOCKÁZATÚ GESTATIOS TROPHOBLAST NEOPLASIA KEZELÉSE KÉT BETEG ESETÉBEN, AKIKNÉL AGYI METASTASIS IGAZOLÓDOTT G. Molnár1, B. Farkas1, Sz. Bózsa,1, Sz. Papp1, S. Rácz1, A. Lévai1, G. Bajzik2, M. Vizer1, P. Gőcze1 1 PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs 2 Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum Tárgy: A szerzők két esetet mutatnak be, ahol a betegeket előrehaladott magas kockázatú gestatios trophoblast neoplasia miatt kezelték a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2008 és 2010 között. Mindkét esetben a 7175-ös protokoll alapján CisplatinEtoposid-Bleomycin kezelést alkalmaztak a szerzők. A kezdeti β-hCG szint 1.000.000 IU/l felett volt mindkét esetben. A diagnosis az egyik beteg esetében az arteria cerebri posterior aneurysma műtéte során az eltávolított embolus szövettani vizsgálatából derült ki. A CT vizsgálat agyi, tüdő, máj és lép metasztázist írt le. A tumor IV. stádiumúnak bizonyult, a prognosztikai faktor 11 volt. A másik esetben a diagnosist curettaget követő szövettani vizsgálat alapján állapították meg. Ebben az esetben a beteg fő panasza a bal oldali látásvesztés volt. Az MR vizsgálat és a szemészeti szakvizsgálat orbita metasztázist valószínűsített. Az elvégzett CT vizsgálat a daganat tüdő, hilaris nyirokcsomó, máj és kismedencei disszeminációját igazolta. A tumor IV. stádiumúnak bizonyult, a prognosztikai faktor 10 volt. A kemoterápiás kezelés mellékhatása a pancytopaenia volt, mely miatt 20 %-os dóziredukciót alkalmaztak a szerzők, emellett többszöt transzfúzióban részesítették a betegeket. A kezelés hatására mindkét esetben a képalkotó vizsgálatok szerint a metasztázisok eltűntek, a β-hCG szint pedig a kimutathatóság szintje alá csökkent. Öszzefoglalás: A szerzők a véleménye szerint az előre haladott stádiumú magas kockázatú gestatios trophoblast neoplasia a Cisplatin-Etoposid-Bleomycin kemoterápiával eredményesen kezelhető, de a kezelés súlyos mellékhatásokkal jár. Kulcsszavak: magas kockázatú gestatios trophoblast neoplasia, Cisplatin-Etoposid-Bleomycin kemotarápiás protokoll, agyi metsztázis, sikeres kezelés
29. SZÜLÉSI AKADÁLYT KÉPEZŐ MYOMA- MŰTÉTI MEGOLDÁS T. Csabai1, P. Török1, A. Hardonyi1 1 MISEK Kft. Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Miskolc Napjainkban a gyermekvállalás egyre idősebb anyai életkorra tolódik, így nő azon esetek száma, amikor a terhesség során az uterus myomás elváltozásait diagnosztizáljuk. Ezen esetekben gyakrabban kerül sor császármetszésre. Amennyiben a beteg állapota és a műtéti helyzet lehetővé teszi, a myomagöbök elhelyezkedésétől függően, császármetszés kapcsán elvégezhető az uterus myomáinak eltávolítása. Ez a műtét, gyakorlott műtéti team esetében biztonságos szervmegtartó operatív megoldásnak tekinthető. A szerzők egy 27 éves nőbeteg második terhessége alatt ultrahang vizsgálattal igazolt, az uterus fundusában elhelyezkedő és az uterus üregét torzító submucosus colliquálódott myomagöb eltávolítását ismertetik. 30. TERHESSÉG ALATT ELŐFORDULT OVÁRIUM TUMOROK OSZTÁLYUNK 6 ÉVES ANYAGÁBAN L. Balla1, G. Nagy1 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály A petefészek daganatai az élet bármely időszakában előfordulhatnak, így terhesség során is. A terhességi kor előre haladtával diagnosztikája egyre nehezebbé válik. Az irodalmi adatok szerint előfordulását tekintve, 1000 terhességre jut egy ovárium tumoros eset, 12500-32000 terhességből pedig egy terhesnél fordul elő petefészek carcinoma. Feldolgoztuk a B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály 6 éves (2006-2011) szülészeti anyagában előforduló 24 ovárium tumoros terhes adatát. Az ovárium tumoros terheseink átlag életkora 31 év volt. A 24 terhesből egy malignus ovarialis folyamatot, 5 esetben parovarialis cystát, 18 esetben benignus ovarialis daganatot diagnosztizáltunk. A daganat jelenléte 58%-ban volt ismert, 10 terhesnél a császármetszés során derült ki az ovarialis kiindulású folyamat. A malignus ovarialis daganat gyanús betegünknél, a terhességet császármetszéssel fejeztük be. Egy esetben a tumor torsiója miatt azonnali beavatkozásra volt szükség. Műtétet követően nem észleltünk középidős vetélést. A diagnózis alappillére az ultrahang, mely színkódolt Doppler módszerrel kiegészítve növeli a vizsgálat információ tartalmát. Az MR vizsgálat is része a kórfolyamat kivizsgálásának, mely terhesség alatt biztonsággal kivitelezhető. A petefészek tumorok sebészi eltávolítására a második trimester az optimális időszak. A későbbi terápiát a szabad hasűri folyadékból vett minta citológiai értékelése, az ovarium elváltozás intraoperativ fagyasztásos vizsgálata és a folyamat stádiumbeosztásának elvégzése határozza meg.
31. TERHESSÉGI TROFOBLASZT BETEGSÉGEK MOLEKULÁRIS BIOLÓGIÁJA A TUMORKUTATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEINEK TÜKRÉBEN M. Singh1, G. Németh1, V. Fülöp2, R. S Berkowitz3, A. Pál1 SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged
1
2 3
Állami Egészségügyi Központ, Budapest Brigham and Women’s Hospital, Boston
A terhességi trofoblaszt betegségek változékony, helyi invazív és távolra metasztatizálódó hajlammal rendelkeznek. Az extracelluláris mátrixot szétbontó proteázok különböző családjairól, köztük a mátrix metalloproteinázokról kimutatták, hogy közreműködnek az anyai szövetekbe történő trofoblaszt invázió folyamatában csakúgy, mint a különböző tumorok inváziójában. Az érújdonképződés számos fiziológiás és pathológiás folyamatban - így a daganat kialakulásában is - kiemelkedő jelentőségű. A trofoblaszt sejtek vaszkuláris növekedési faktort termelő képességét számos tanulmány leírta. A terhességi trofoblaszt tumorok általában kifejezetten érzékenyek a kemoterápiára, de ritkán kemoterápia rezisztens choriocarcinoma és placentaágyi trofoblaszt tumoros esetekben szükség lenne új hatásmechanizmusú és támadáspontú kemoterápiás szerekre. A terhességi trofoblaszt betegségek molekuláris biológiájának jobb megértése további újszerű terápiás lehetőséget nyújthat. Az angiogenetikus valamint a trofoblasztsejtek invázióját befolyásoló faktorok kifejeződését és viselkedését tanulmányoztuk a normál lepényi és kóros trofoblaszt sejtekben.
32. OSZTÁLYUNK 10 ÉVES ONKOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGE. A. Barna1, S. Bazsa1 1 Szent Pantaleon Kórház- Dunaújváros A nőgyógyászati daganatok világszerte, így Magyarországon is fontos népegészségügyi problémát jelentenek. A rosszindulatú daganatos betegségek gyógyíthatósága döntően attól függ, hogy egyfelől a diagnózis, illetve felismerés a lehető legkorábbi stádiumban történik-e, másfelől a rendelkezésre álló terápiás lehetőségek közül a lehető leghatékonyabb kerülnek alkalmazásra. Előadásunkban osztályunk 10 éves onkológiai tevékenységet szeretnénk bemutatni, illetve elemezni. Végezetül a Wertheim műtét, ill. a radicalis vulvectomia lépéseit mutatnánk be.
33. HPV ELLENI VÉDŐOLTÁS, MINT SIKERTÖRTÉNET TATABÁNYÁN A. Molnár1, Z. Ozsvát1, É. Zoltay1, M. Molnár1 KEMÖ Szent Borbála Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály
1
Összefoglaló: Az előadó előadása során bemutatja mindazokat a lépéseket, melyeket mind a Polgármesteri Hivatal, mind a Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztálya, Onkológiai Osztálya, a Város civil szervezetei és magánszemélyek összehangoltan, együtt végeztek el az elmúlt években azért, hogy a korosztályi átoltottság területükön skandináv statisztikai eredményeihez hasonlókat mutasson. Az előadás során bemutatja azokat a szakmai érveket, amelyeket a legfontosabbnak tartott és tart a tájékoztatás során közölni a politikusokkal, szülőkkel, és a diákokkal.
