DIAGNOSZTIKA A GYAKORLATBAN 2014. november
Schmidt Márta gyógypedagógus
ISKOLAÉRETTSÉG A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (1) bekezdés szerint: "Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ tanítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
ISKOLAÉRETTSÉG 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 45. §(2) bekezdés: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.” „(4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.”
ISKOLAÉRETTSÉG A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankötelezettség megállapításáról: „21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
ISKOLAÉRETTSÉG c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.”
ISKOLAÉRETTSÉG VIZSGÁLAT: A csoportos pedagógia vizsgálat során kiscsoportban, közösségi helyzetben kell megoldani a feladatokat a gyermeknek, melynek során vizsgáljuk a munkaérettséget, az ábrázolási- és kifejezési készséget, a mennyiségfogalom kialakultságát, a látás- és hallás utáni (vizuális és akusztikus) emlékezetet. A pszichológiai vizsgálat alkalmával megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, a feladathelyzetbe való bevonódási készségét, az általános tájékozottságot, a téri -és idői tájékozódást, a beszédkészséget, a gondolkodási sajátosságokat, a verbális- és vizuális emlékezetet és a grafomotoros készséget.
DIFER ● ●
●
Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 2002 Az alapkészségek elsajátítási folyamatának feltérképezése Előzmény: PREFER Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 1986/1990 felhasználásával, átdolgozásával készült, + új tesztek
ALAPKÉSZSÉGEK ●
ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ KÉSZSÉGE
●
BESZÉDHANGHALLÁS KÉSZSÉGE
●
RELÁCIÓSZÓKINCS
●
ELEMI SZÁMOLÁS
●
TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS
●
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-MEGÉRTÉS
●
SZOCIALITÁS
MAI GYAKORLAT ●
LASSABBAN ÉRNEK
●
KEVÉSBÉ MOTIVÁLTAK
●
●
●
AZONOS ÉVFOLYAMON SZÉLSŐSÉGES KÜLÖNBSÉGEK FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉG: 6 ÉVES KORBAN 5 ÉVNYI IS LEHET!!! FEJLESZTÉS
Egyéni különbségek Tudni kell: ●
Melyek a fejlesztendő alapkészségek
●
Értékelő eszközök
●
Optimális elsajátítás jellemzői
●
Oda vezető út állomásai
●
Személyiség működése, fejlődésének feltételei
SZEMÉLYISÉG ●
Alapmotívumok: szokások,attitűdök, meggyőződések, magunkévá fogadott értékek, tanult értékek
●
Alapkészségek,
●
Alapképességek,
●
Alapismeretek.
ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ ●
●
●
Az írás elsajátítását a kéz ún. finommotorikájának koordinációja teszi lehetővé. Feltétele: a megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevéve szigetelje 5-8 év alatt valósul meg
ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ ●
●
A finommozgás sajátos változata, kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése, a szem-kéz kooordináció segítségével a leírást szabályozza. Az írástanítás alapvető feltétele
ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ
ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Értékelés: ●
Tartalom: egyértelműen felismerhető
●
Elhelyezés: 4 mm, 45 fok
●
Méret: 1 mm-rel sem hosszabb, rövidebb
ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ ●
Átlag:
●
Középső csoport: 45%p
●
Nagycsoport: 60%p
●
1. o. : 85%p
●
3. o. : 88%p
●
ISKOLAÉRETTSÉG???
ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Fejlesztés: finommozgás-koordináció – óvoda! Eszköze: ●
Gyurmázás,
●
Összerakós, kirakós, építős játékok
●
Íróeszközzel végzett játékok,
●
●
Minden olyan játék, ami az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósul meg. Napi szinten!!!
BESZÉDHANGHALLÁS ● ●
●
●
Spontán fejlődő készség Lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat változó környezetben, önállóan észlelni tudjuk Közreműködik a beszédészlelés során a tiszta hangejtésben, a szavakat alkotó hangsorok differenciálásában, a szó értelmezésében A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele
BESZÉDHANGHALLÁS ●
●
Beszédhangok megkülönböztetése: tulajdonságaik alapján; A beérkező jeleket elemezzük, alkotóelemeire bontjuk, azonosságokat, különbségeket állapítunk meg
BESZÉDHANGHALLÁS ●
●
A percepciós folyamat során a beszédhangokat a beszédben, olvasásban, írásban egymástól megkülönböztetjük; nehézség: a beszédhangok képzési módjából, sajátosságaiból fakad. Jellemző jegyek: képzés helye, zöngésség, időtartam, képzési módja, hangkihallás.
BESZÉDHANGHALLÁS ●
Az életkorral párhuzamosan fejlődik,
●
Iskolakezdet: 40 % - kialakulatlan készség
●
Felismerési zavar: diszkriminációs tévedésekhez vezet.
●
Oka lehet:
●
beszédrendellenességek, és az
●
olvasás, helyesírás zavarainak, gyengeségeinek
BESZÉDHANGHALLÁS ●
●
●
●
●
Teszt: 54 p = 100%p 1 rövid és 1 hosszabb változat, mindegyikben 3 szubteszt található 1. szubteszt: váltóhangos szópárok 2. szubteszt: azt méri, hogy a gyerek a folyamatos beszédben mennyire hallja tisztán a beszédhangokat, ejtés helyessége 3. szubteszt: oppozíciós szópárok, azonosságot, eltérést kell észrevennie
BESZÉDHANGHALLÁS ●
Átlag:
●
Középső csoport: 83 %p
●
Nagycsoport: 89 %p
●
1. o : 94%p
●
3. o. : 98%p
●
Magyar nyelv sajátosságai: torzítások, módosulások, hasonulások, időtartam..
BESZÉDHANGHALLÁS ● ●
A fejlődés 3-4 éves korban kezdődik, Szükség van e készségre az olvasás-írás tanulás során, amikor a hangokat megkülönböztetni, rögzíteni, felidézni, hangsorba téve értelmezni kell.
●
A helyes olvasás feltétele
●
ISKOLAÉRETTSÉG???
BESZÉDHANGHALLÁS ●
Zavara:
●
Betűfelismerési nehézség,
●
Cserék,
●
szóértési zavarok
●
Olvasási, írászavar: tanulási zavar szindróma
●
Tiszta ejtés 5 év: 30% beszédhibás – logopédia; beszédszervi rendellenesség
BESZÉDHANGHALLÁS Fejlesztés: készség felmérése, hangoztatás, felismerés, differenciálás A beszédhanghallás fejlettsége befolyásolja: ●
●
nyelvi működéseink színvonalát: közlés, befogadás, szóbeli és írásbeli jelrendszerét, olvasás-és írástanítást.
RELÁCIÓSZÓKINCS ●
●
●
Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, relációszókincs jellemzi. Dolgok, tulajdonságok, folyamatok közti viszonyokat fejeznek ki. Ilyen szerepük van a ragoknak, igekötőknek is. A relációszókincs ismerete, biztonságos alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan.
RELÁCIÓSZÓKINCS ●
Iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja, de jelentős hányaduk nem ér a fejlődés végére; leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, nem, vagy nehezen értik, amit társaik, és a pedagógusok beszélnek.
●
Nem tárgyi tudás a hiányosság!
●
Nehezen behozható hátrány!
RELÁCIÓSZÓKINCS ●
Teszt:
●
Térbeli viszony megmutatása,
●
Mennyiség felismerése,
●
Cselekvés igekötővel,
●
Időbeli helyzet,
●
Hasonlósági viszony
●
4 változat
RELÁCIÓSZÓKINCS ●
Értékelés:
●
Max. 24p = 100%p
●
Középső csoport:69 %p
●
Nagycsoport: 82 %p
●
1. o.: 89 %p
●
3. o.: 97 %p
RELÁCIÓSZÓKINCS ●
Iskolakezdés: 50 % - hiányos relációszókincs; életre szólóan lemaradnak a többiektől
●
Különböző fejlettség oka:
●
Lassúbb érés,
●
Környezeti hatás,
●
Nyelvi közeg intenzitása
●
Megoldás: MESE!!!
●
ISKOLAÉRETTSÉG???
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG ●
Tartalmaz:
●
Százas számkörben számlálást,
●
Húszas számkörben manipulatív számolást,
●
Tízes számkörben számképfelismerést,
●
Százas számkörben számolvasást.
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG ●
●
●
●
Fejlődés indulása: 2-3 éves korban Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi fejlettség közt szoros kapcsolat áll fenn. Előny: 20-as, 100-as számköri ismerettel ül az iskolapadba. Az elemi számolási készség optimális elsajátítása, begyakorlása feltétele az iskolai matematika tanulásához. Behozhatatlan hátrány a hiánya!!! Iskolaérettség!!!
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG ●
Teszt:
●
20 db azonos színű, méretű pálcika
●
● ●
6 lépés: az elemi számolási készség 6 összetevőjét tárja fel 1-3: számlálás 4-6: tárgyakkal végezhető alapvető matematikai művelet, számfelismerés, számolvasás
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG SZÁMLÁLÁS ●
● ●
Optimálisan fejlett számlálási készség esetén a számok sorrendje automatizálódik. Egy szám felidézi a rá következő számot. És a számlálás tetszőleges helyen kezdhető, megszakítható. Ovi: 5, 10, 20-as számkörben mozog a gyerek A magyarban a számok megnevezésében ciklikus ismétlődések, szabályosság figyelhető meg. 20 alatti számok: memória, 20 feletti: átlépések – kritikus pont!
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG SZÁMLÁLÁS ● ●
●
●
Teszt: 1. Számlálás 21-ig – ez fejlődik a leggyorsabban 2. Számkörök átlépése – az 1 pont a feltétele, csak, ha elsajátította 3. Számlálás visszafelé – lassabban fejlődik
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG MENNYISÉG ● ●
4-5. rész: Számosságot vizsgál 4.: manipulatív számolás: kiszámolás, hozzászámolás, elvétel, bontás, csoportosítás
●
5.: számképfelismerés – óvoda!
●
6. Számok jelének felismerése
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG ●
Értékelés: 58 p = 100 %p
●
Középső csoport: 55 %p
●
Nagycsoport: 78 %p
●
1. o: 88 %p
●
3. o. : 98 %p
ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG ●
●
●
●
Az elemi számolási készség az óvodás – kisiskolás kor egyik legalapvetőbb készsége, ami mind az általános értelmi fejlődésben, mind az iskolai matematika tanulásban fontos szerepet játszik. Befolyásolja: életkori érés, óvodai fejlesztés Az elemi számolási készség fejleszthető a leghatékonyabban!!! ISKOLAÉRETTSÉG!!!
TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS ●
●
●
●
●
A deduktív következtetés, a kijelentés, és a predikátumlogika (helyes következtetés) alapvető deduktív sémáinak használata az ún. kritikus kognitív készségek egyike. Iskola- tapasztalati következtetés szükséges!Nem érti, nem tudja használni: Akadályozhatja a hallott vagy olvasott szöveg értését, Nehezíti a tanári magyarázat és a tk-i szövegek, tanítás megértését. Fejlettségét meghatározza: szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága
TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS ● ●
Teszt: Alkalmas a tanulók fejlődésének folyamatos nyomonkövetésére, diagnosztizálásra,
●
A gyerek fejlettségének meghatározására,
●
A fejlesztés feladatai meghatározhatók.
●
32 feladat = 2*16
TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS ●
Értékelés:
●
Középső csoport: 50 %p
●
Nagycsoport: 59 %p
●
1. o. : 75 %p
●
3. o. : 80 %p
●
Spontán fejlődés: Óvoda
●
Tapasztalati következtetés – értelmező szintű következtetés!
TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS ●
Fejlesztés:
●
Kötetlen, vagy tanórai beszélgetés
●
Olvasás
●
●
Tananyag feldolgozása közben elvégzett gyakorlatok Tanórai tevékenység közben!!!
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ●
Az összefüggések megismerésének, megértésének, alkalmazásának készségei a tudásmező képesség – az iskolai eredményesség, és az életminőség alapvető feltétele.
●
Összefüggések jellemzői:
●
feltétel,
●
annak velejárója,
●
és a köztük lévő viszony
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ● ●
●
Csoportosítása: Adott feltétel esetén: csak akkor feltételű – szükségszeren összefügg, Más feltétel esetén is fennállhat: nem csak akkor feltételű – nem mindig, nem biztosan, valószínű, hogy összefügg.
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ● ●
● ●
A feltétel és a velejárója közti viszony lehet: Okság: ha a feltétel kiváltja, aktiválja a velejáróját Feltétel = ok; velejáró = okozat Együttjárás: ha a feltétel nem oka a velejárónak – feltétel és velejárója felcserélhető.
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ● ●
●
●
4-8 éves gyerekek: elemi feltétel, velejárója Később: egyszerű összefüggés – több feltétel, és/vagy több velejáró Összetett összefüggés: több feltétel vagy/és több velejáró vagylagos Komplex összefüggés
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ●
Értékelés: összefüggés-megértési készség fejlettsége
●
Középső csoport: 64 %p
●
Nagycsoport: 74 %p
●
1. o. : 78 %p
●
3. o. : 83 %p
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ●
Ha e készség fejletlen:
●
Reménytelen helyzetbe kerül,
●
●
Alig képes bármit megérteni és alkalmazni abból, az iskolában hall. A fejlődés spontán folyamat. A környezetben, szoc. közegben, mesékben, tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul ki!
TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ●
Fejlesztés:
●
4-8 éves korban szándékos fejlesztés
●
Mesék,
●
Elbeszélésszerű környezetismeretek,
●
Köznyelvi szintű beszélgetés az összefüggés 3 összetevőjére vonatkozóan (feltétel, velejáró, viszony).
SZOCIALITÁS ●
A csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, továbbá a személyiség szociális kompetenciája (szociális motívum-, minta-, szokás-, készség-, képesség-, és ismeretrendszere), valamint a személyiség szociális aktivitása, viselkedése.
SZOCIALITÁS ●
Szocialitás fejlettsége:
●
Antiszocialitás,
●
Lojalitás,
●
Proszocialitás.
SZOCIALITÁS ●
Teszt összetevői:
●
Kapcsolatfelvétel,
●
Társas viszonyulás,
●
Feladatvállalás,
●
Feladattartás, erkölcsi érzék
SZOCIALITÁS ●
4-8 éves gyerekek:
●
családi kötődés,
●
kapcsolatfelvétel a társakhoz, pedagógusokhoz való viszonyulás szintje,
●
feladatvállalás,
●
feladattartás,
●
elemi szintű erkölcsi érzék.
SZOCIALITÁS ●
Teszt:
●
1 csoportos vizsgálat
●
5 egyéni vizsgálat, 3 alkalom
●
●
Történetek témája: lopás, együttérzés, erőszak, károkozás, együttműködés. Erkölcsi érzék fejlettségét mutatja.
SZOCIALITÁS ● ●
●
Feladatvállalás- és hajlandóság értékelése Feladattartás 3 alkalom után: kitartás, érzelmi viszonyulás, koncentráció 24 pontozás: 120 p = 100 %p a szociális kompetencia elemi szintű fejlettségét mutatja.
SZOCIALITÁS ●
Átlag:
●
Középső csoport: 72 %p
●
Nagycsoport: 71 %p
●
1. o. : 77 %p
●
3. o. : 77 %p
SZOCIALITÁS ●
● ●
●
3 éves korig öröklött motívumok szabályozzák a gyerekek viselkedését (anyanyelv, járás, kommunikáció) Óvoda – beszoktatás Iskolába lépés – újabb szociális szokások, kül. Fejlettség Szociálisan éretlenek - + 1 év óvoda!!!
SZOCIALITÁS ● ●
●
●
Óvoda – alkalom a gyakorlásra Iskola – tanórák alatt mellőzniük kell a kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott! Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok. ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!
SZOCIALITÁS ● ●
●
●
Óvoda – alkalom a gyakorlásra Iskola – tanórák alatt mellőzniük kell a kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott! Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok. ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!
Összegzés ●
Alapkészség-index: AKI a 7 készség százalékpontban megadott fejlettségének átlaga.
●
Jelöli:
●
Az alapkészségek elsajátításának mértékét,
●
Mennyit kell még fejlődnie,
●
Értelmi fejlettség általános mutatója ISKOLAÉRETTSÉG kifejezője!!!
Összegzés ●
Átlag:
●
Középső csoport: 62 %p
●
Nagycsoport: 75 %p
●
1. o. : 83 %p
●
3. o. : 89 %p
Összegzés ●
●
●
●
A fejlődés jelentős része mind a 7 készség esetén az iskola előtti időszakra esik. Alapkészségek elsajátítása – jelentős egyéni különbség A 7 alapkészség fejlettsége gyermekenként más-más. Az alapkészségek fejlődése nem független egymástól!
Összegzés ●
Alapkészségek – intelligencia összefüggései
●
Szoros kapcsolat
●
● ●
Az alapkészségek fejlettsége tükrözi az értelem általános fejlettségét Segíti a fejlesztést: kritériumpedagógia Fejlesztés: Óvoda kezében döntően – átfogó óvodai fejlesztés!
Köszönöm a figyelmet!