DIAGNOSZTIKA A GYAKORLATBAN

DIAGNOSZTIKA A GYAKORLATBAN 2014. november

Schmidt Márta gyógypedagógus

ISKOLAÉRETTSÉG A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (1) bekezdés szerint: "Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ tanítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

ISKOLAÉRETTSÉG 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 45. §(2) bekezdés: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.” „(4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.”

ISKOLAÉRETTSÉG A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankötelezettség megállapításáról: „21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

ISKOLAÉRETTSÉG c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.”

ISKOLAÉRETTSÉG VIZSGÁLAT: A csoportos pedagógia vizsgálat során kiscsoportban, közösségi helyzetben kell megoldani a feladatokat a gyermeknek, melynek során vizsgáljuk a munkaérettséget, az ábrázolási- és kifejezési készséget, a mennyiségfogalom kialakultságát, a látás- és hallás utáni (vizuális és akusztikus) emlékezetet. A pszichológiai vizsgálat alkalmával megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, a feladathelyzetbe való bevonódási készségét, az általános tájékozottságot, a téri -és idői tájékozódást, a beszédkészséget, a gondolkodási sajátosságokat, a verbális- és vizuális emlékezetet és a grafomotoros készséget.

DIFER ● ●

●

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 2002 Az alapkészségek elsajátítási folyamatának feltérképezése Előzmény: PREFER Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 1986/1990 felhasználásával, átdolgozásával készült, + új tesztek

ALAPKÉSZSÉGEK ●

ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ KÉSZSÉGE

●

BESZÉDHANGHALLÁS KÉSZSÉGE

●

RELÁCIÓSZÓKINCS

●

ELEMI SZÁMOLÁS

●

TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS

●

TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-MEGÉRTÉS

●

SZOCIALITÁS

MAI GYAKORLAT ●

LASSABBAN ÉRNEK

●

KEVÉSBÉ MOTIVÁLTAK

●

●

●

AZONOS ÉVFOLYAMON SZÉLSŐSÉGES KÜLÖNBSÉGEK FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉG: 6 ÉVES KORBAN 5 ÉVNYI IS LEHET!!! FEJLESZTÉS

Egyéni különbségek Tudni kell: ●

Melyek a fejlesztendő alapkészségek

●

Értékelő eszközök

●

Optimális elsajátítás jellemzői

●

Oda vezető út állomásai

●

Személyiség működése, fejlődésének feltételei

SZEMÉLYISÉG ●

Alapmotívumok: szokások,attitűdök, meggyőződések, magunkévá fogadott értékek, tanult értékek

●

Alapkészségek,

●

Alapképességek,

●

Alapismeretek.

ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ ●

●

●

Az írás elsajátítását a kéz ún. finommotorikájának koordinációja teszi lehetővé. Feltétele: a megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevéve szigetelje 5-8 év alatt valósul meg


●

A finommozgás sajátos változata, kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése, a szem-kéz kooordináció segítségével a leírást szabályozza. Az írástanítás alapvető feltétele

ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ

ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Értékelés: ●

Tartalom: egyértelműen felismerhető

●

Elhelyezés: 4 mm, 45 fok

●

Méret: 1 mm-rel sem hosszabb, rövidebb


Átlag:

●

Középső csoport: 45%p

●

Nagycsoport: 60%p

●

1. o. : 85%p

●

3. o. : 88%p

●

ISKOLAÉRETTSÉG???

ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Fejlesztés: finommozgás-koordináció – óvoda! Eszköze: ●

Gyurmázás,

●

Összerakós, kirakós, építős játékok

●

Íróeszközzel végzett játékok,

●

●

Minden olyan játék, ami az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósul meg. Napi szinten!!!

BESZÉDHANGHALLÁS ● ●

●

●

Spontán fejlődő készség Lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat változó környezetben, önállóan észlelni tudjuk Közreműködik a beszédészlelés során a tiszta hangejtésben, a szavakat alkotó hangsorok differenciálásában, a szó értelmezésében A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele

BESZÉDHANGHALLÁS ●

●

Beszédhangok megkülönböztetése: tulajdonságaik alapján; A beérkező jeleket elemezzük, alkotóelemeire bontjuk, azonosságokat, különbségeket állapítunk meg


●

A percepciós folyamat során a beszédhangokat a beszédben, olvasásban, írásban egymástól megkülönböztetjük; nehézség: a beszédhangok képzési módjából, sajátosságaiból fakad. Jellemző jegyek: képzés helye, zöngésség, időtartam, képzési módja, hangkihallás.


Az életkorral párhuzamosan fejlődik,

●

Iskolakezdet: 40 % - kialakulatlan készség

●

Felismerési zavar: diszkriminációs tévedésekhez vezet.

●

Oka lehet:

●

beszédrendellenességek, és az

●

olvasás, helyesírás zavarainak, gyengeségeinek


●

●

●

●

Teszt: 54 p = 100%p 1 rövid és 1 hosszabb változat, mindegyikben 3 szubteszt található 1. szubteszt: váltóhangos szópárok 2. szubteszt: azt méri, hogy a gyerek a folyamatos beszédben mennyire hallja tisztán a beszédhangokat, ejtés helyessége 3. szubteszt: oppozíciós szópárok, azonosságot, eltérést kell észrevennie


Átlag:

●

Középső csoport: 83 %p

●

Nagycsoport: 89 %p

●

1. o : 94%p

●

3. o. : 98%p

●

Magyar nyelv sajátosságai: torzítások, módosulások, hasonulások, időtartam..

BESZÉDHANGHALLÁS ● ●

A fejlődés 3-4 éves korban kezdődik, Szükség van e készségre az olvasás-írás tanulás során, amikor a hangokat megkülönböztetni, rögzíteni, felidézni, hangsorba téve értelmezni kell.

●

A helyes olvasás feltétele

●

ISKOLAÉRETTSÉG???


Zavara:

●

Betűfelismerési nehézség,

●

Cserék,

●

szóértési zavarok

●

Olvasási, írászavar: tanulási zavar szindróma

●

Tiszta ejtés 5 év: 30% beszédhibás – logopédia; beszédszervi rendellenesség

BESZÉDHANGHALLÁS Fejlesztés: készség felmérése, hangoztatás, felismerés, differenciálás A beszédhanghallás fejlettsége befolyásolja: ●

●

nyelvi működéseink színvonalát: közlés, befogadás, szóbeli és írásbeli jelrendszerét, olvasás-és írástanítást.

RELÁCIÓSZÓKINCS ●

●

●

Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, relációszókincs jellemzi. Dolgok, tulajdonságok, folyamatok közti viszonyokat fejeznek ki. Ilyen szerepük van a ragoknak, igekötőknek is. A relációszókincs ismerete, biztonságos alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan.


Iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja, de jelentős hányaduk nem ér a fejlődés végére; leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, nem, vagy nehezen értik, amit társaik, és a pedagógusok beszélnek.

●

Nem tárgyi tudás a hiányosság!

●

Nehezen behozható hátrány!


Teszt:

●

Térbeli viszony megmutatása,

●

Mennyiség felismerése,

●

Cselekvés igekötővel,

●

Időbeli helyzet,

●

Hasonlósági viszony

●

4 változat


Értékelés:

●

Max. 24p = 100%p

●

Középső csoport:69 %p

●

Nagycsoport: 82 %p

●

1. o.: 89 %p

●

3. o.: 97 %p


Iskolakezdés: 50 % - hiányos relációszókincs; életre szólóan lemaradnak a többiektől

●

Különböző fejlettség oka:

●

Lassúbb érés,

●

Környezeti hatás,

●

Nyelvi közeg intenzitása

●

Megoldás: MESE!!!

●

ISKOLAÉRETTSÉG???

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG ●

Tartalmaz:

●

Százas számkörben számlálást,

●

Húszas számkörben manipulatív számolást,

●

Tízes számkörben számképfelismerést,

●

Százas számkörben számolvasást.


●

●

●

Fejlődés indulása: 2-3 éves korban Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi fejlettség közt szoros kapcsolat áll fenn. Előny: 20-as, 100-as számköri ismerettel ül az iskolapadba. Az elemi számolási készség optimális elsajátítása, begyakorlása feltétele az iskolai matematika tanulásához. Behozhatatlan hátrány a hiánya!!! Iskolaérettség!!!


Teszt:

●

20 db azonos színű, méretű pálcika

●

● ●

6 lépés: az elemi számolási készség 6 összetevőjét tárja fel 1-3: számlálás 4-6: tárgyakkal végezhető alapvető matematikai művelet, számfelismerés, számolvasás

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG SZÁMLÁLÁS ●

● ●

Optimálisan fejlett számlálási készség esetén a számok sorrendje automatizálódik. Egy szám felidézi a rá következő számot. És a számlálás tetszőleges helyen kezdhető, megszakítható. Ovi: 5, 10, 20-as számkörben mozog a gyerek A magyarban a számok megnevezésében ciklikus ismétlődések, szabályosság figyelhető meg. 20 alatti számok: memória, 20 feletti: átlépések – kritikus pont!

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG SZÁMLÁLÁS ● ●

●

●

Teszt: 1. Számlálás 21-ig – ez fejlődik a leggyorsabban 2. Számkörök átlépése – az 1 pont a feltétele, csak, ha elsajátította 3. Számlálás visszafelé – lassabban fejlődik

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG MENNYISÉG ● ●

4-5. rész: Számosságot vizsgál 4.: manipulatív számolás: kiszámolás, hozzászámolás, elvétel, bontás, csoportosítás

●

5.: számképfelismerés – óvoda!

●

6. Számok jelének felismerése


Értékelés: 58 p = 100 %p

●


●

Nagycsoport: 78 %p

●

1. o: 88 %p

●

3. o. : 98 %p


●

●

●

Az elemi számolási készség az óvodás – kisiskolás kor egyik legalapvetőbb készsége, ami mind az általános értelmi fejlődésben, mind az iskolai matematika tanulásban fontos szerepet játszik. Befolyásolja: életkori érés, óvodai fejlesztés Az elemi számolási készség fejleszthető a leghatékonyabban!!! ISKOLAÉRETTSÉG!!!

TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS ●

●

●

●

●

A deduktív következtetés, a kijelentés, és a predikátumlogika (helyes következtetés) alapvető deduktív sémáinak használata az ún. kritikus kognitív készségek egyike. Iskola- tapasztalati következtetés szükséges!Nem érti, nem tudja használni: Akadályozhatja a hallott vagy olvasott szöveg értését, Nehezíti a tanári magyarázat és a tk-i szövegek, tanítás megértését. Fejlettségét meghatározza: szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága

TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS ● ●

Teszt: Alkalmas a tanulók fejlődésének folyamatos nyomonkövetésére, diagnosztizálásra,

●

A gyerek fejlettségének meghatározására,

●

A fejlesztés feladatai meghatározhatók.

●

32 feladat = 2*16


Értékelés:

●


●

Nagycsoport: 59 %p

●

1. o. : 75 %p

●

3. o. : 80 %p

●

Spontán fejlődés: Óvoda

●

Tapasztalati következtetés – értelmező szintű következtetés!


Fejlesztés:

●

Kötetlen, vagy tanórai beszélgetés

●

Olvasás

●

●

Tananyag feldolgozása közben elvégzett gyakorlatok Tanórai tevékenység közben!!!

TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ●

Az összefüggések megismerésének, megértésének, alkalmazásának készségei a tudásmező képesség – az iskolai eredményesség, és az életminőség alapvető feltétele.

●

Összefüggések jellemzői:

●

feltétel,

●

annak velejárója,

●

és a köztük lévő viszony

TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSMEGÉRTÉS ● ●

●

Csoportosítása: Adott feltétel esetén: csak akkor feltételű – szükségszeren összefügg, Más feltétel esetén is fennállhat: nem csak akkor feltételű – nem mindig, nem biztosan, valószínű, hogy összefügg.


● ●

A feltétel és a velejárója közti viszony lehet: Okság: ha a feltétel kiváltja, aktiválja a velejáróját Feltétel = ok; velejáró = okozat Együttjárás: ha a feltétel nem oka a velejárónak – feltétel és velejárója felcserélhető.


●

●

4-8 éves gyerekek: elemi feltétel, velejárója Később: egyszerű összefüggés – több feltétel, és/vagy több velejáró Összetett összefüggés: több feltétel vagy/és több velejáró vagylagos Komplex összefüggés


Értékelés: összefüggés-megértési készség fejlettsége

●


●

Nagycsoport: 74 %p

●

1. o. : 78 %p

●

3. o. : 83 %p


Ha e készség fejletlen:

●

Reménytelen helyzetbe kerül,

●

●

Alig képes bármit megérteni és alkalmazni abból, az iskolában hall. A fejlődés spontán folyamat. A környezetben, szoc. közegben, mesékben, tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul ki!


Fejlesztés:

●

4-8 éves korban szándékos fejlesztés

●

Mesék,

●

Elbeszélésszerű környezetismeretek,

●

Köznyelvi szintű beszélgetés az összefüggés 3 összetevőjére vonatkozóan (feltétel, velejáró, viszony).

SZOCIALITÁS ●

A csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, továbbá a személyiség szociális kompetenciája (szociális motívum-, minta-, szokás-, készség-, képesség-, és ismeretrendszere), valamint a személyiség szociális aktivitása, viselkedése.

SZOCIALITÁS ●

Szocialitás fejlettsége:

●

Antiszocialitás,

●

Lojalitás,

●

Proszocialitás.

SZOCIALITÁS ●

Teszt összetevői:

●

Kapcsolatfelvétel,

●

Társas viszonyulás,

●

Feladatvállalás,

●

Feladattartás, erkölcsi érzék

SZOCIALITÁS ●

4-8 éves gyerekek:

●

családi kötődés,

●

kapcsolatfelvétel a társakhoz, pedagógusokhoz való viszonyulás szintje,

●

feladatvállalás,

●

feladattartás,

●

elemi szintű erkölcsi érzék.

SZOCIALITÁS ●

Teszt:

●

1 csoportos vizsgálat

●

5 egyéni vizsgálat, 3 alkalom

●

●

Történetek témája: lopás, együttérzés, erőszak, károkozás, együttműködés. Erkölcsi érzék fejlettségét mutatja.

SZOCIALITÁS ● ●

●

Feladatvállalás- és hajlandóság értékelése Feladattartás 3 alkalom után: kitartás, érzelmi viszonyulás, koncentráció 24 pontozás: 120 p = 100 %p a szociális kompetencia elemi szintű fejlettségét mutatja.

SZOCIALITÁS ●

Átlag:

●


●

Nagycsoport: 71 %p

●

1. o. : 77 %p

●

3. o. : 77 %p

SZOCIALITÁS ●

● ●

●

3 éves korig öröklött motívumok szabályozzák a gyerekek viselkedését (anyanyelv, járás, kommunikáció) Óvoda – beszoktatás Iskolába lépés – újabb szociális szokások, kül. Fejlettség Szociálisan éretlenek - + 1 év óvoda!!!


●

●

Óvoda – alkalom a gyakorlásra Iskola – tanórák alatt mellőzniük kell a kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott! Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok. ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!


●

●

Óvoda – alkalom a gyakorlásra Iskola – tanórák alatt mellőzniük kell a kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott! Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok. ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!

Összegzés ●

Alapkészség-index: AKI a 7 készség százalékpontban megadott fejlettségének átlaga.

●

Jelöli:

●

Az alapkészségek elsajátításának mértékét,

●

Mennyit kell még fejlődnie,

●

Értelmi fejlettség általános mutatója ISKOLAÉRETTSÉG kifejezője!!!

Összegzés ●

Átlag:

●


●

Nagycsoport: 75 %p

●

1. o. : 83 %p

●

3. o. : 89 %p

Összegzés ●

●

●

●

A fejlődés jelentős része mind a 7 készség esetén az iskola előtti időszakra esik. Alapkészségek elsajátítása – jelentős egyéni különbség A 7 alapkészség fejlettsége gyermekenként más-más. Az alapkészségek fejlődése nem független egymástól!

Összegzés ●

Alapkészségek – intelligencia összefüggései

●

Szoros kapcsolat

●

● ●

Az alapkészségek fejlettsége tükrözi az értelem általános fejlettségét Segíti a fejlesztést: kritériumpedagógia Fejlesztés: Óvoda kezében döntően – átfogó óvodai fejlesztés!

Köszönöm a figyelmet!

DIAGNOSZTIKA A GYAKORLATBAN

Recommend Documents