14/1.oldal
TAVASZLESEN 2017 – 1. forduló
1. feladat: Háziállatok és fajtáik A magyar nép életében ősidőktől fogva fontos szerepet játszott az állattartás, állattenyésztés. Mint arról már bizonyára hallottatok, fajtáknak nevezzük egy faj bizonyos hasznosítási célra kitenyésztett, kinemesített változatait. A régi hagyományos gazdálkodás során számos tenyésztett – és ma már nemzeti kincsként őrzött – állatfajtánk alakult ki. Az alábbi ősi hagyományos magyar fajták melyik háziállatfajainknak a változatai? Fajok szerint csoportosítva írjátok be a betűjeleiket a Megoldólapra! A néhány kimaradó elemből még egy csoportot lehet alkotni, ez lesz a 4.) faj, ezt nevezzétek is meg a pontozott vonalon! a ) f e k e t e h o r t o b á gy i r a c k a , b ) h u c u l , c ) s á r g a m a g y a r , d ) c ig á j a , e ) c i k t a , f ) n ó n i u s z , g ) h á z i bi v a l y , h ) k e n d e r m a go s m a g y a r , i ) m a gy a r s z ü r k e , j ) g y i m e s i r a c k a , k ) m a g y a r t a r k a , l ) e r dé l y i k o p a sz n y a k ú , m) l i p i c a i
2. feladat: Kutyafajták Egy fajnak rengeteg változatát, azaz fajtáját lehet kitenyészteni, remek példa erre a kutya. A kutya nem más, mint a farkas háziasított alfaja (Canis lupus familiaris). A foxterriertől a bernáthegyiig, a palotapincsitől a rottweilerig tehát minden kutyafajta ugyanannak az (al)fajnak, a házikutyának a kitenyésztett változata. Az alábbi „kutyaszorítóban” 17 kutyafajta (illetve fajtacsoport) rejtőzik, melyeket vagy balról jobbra, vagy jobbról balra, vagy fentről lefelé, vagy lentről fölfelé, vagy pedig a 4 átlós irányban haladva lehet kiolvasni. Ha megtaláltátok, soroljátok fel őket a Megoldólapon! Ha készen vagytok, húzzátok alá azokat, amelyek a magyar ősi hagyományos pásztorkodáshoz kötődő kutyák! (A helytelen bekarikázásért mínusz pont jár.)
E B E T A R J A E
R O D A R B A L R
I X S T A A R S D
R E I N N T Á Z É
D R A I Y A K I L
O O M T R M Z V Y
B U B R E L S M I
P I Ó E T A U K K
I Z K K R D B O O
T S S Z I M L M P
B P C A E R A O Ó
U O A G V N T N L
L M T Á E U Ó D N
L O U R R I K O A
L E I N Á P S R K
14/2.oldal
TAVASZLESEN 2017 – 1. forduló
3. feladat: Kenyérsütés „Ha kenyér van, minden van” – tartotta a mondás. Az ősszel gondosan elvetett búza nyárra érik be, de hogyan lesz belőle kenyér? Ez bizony hosszú munkafolyamat, melyben összegződik a magyar népi kultúra több évszázados tapasztalata, s a régiek generációról generációra adták át ennek a legfontosabb mindennapi betevőnek elkészítési módját. Rakjátok sorrendbe a kenyér elkészültének lépéseit, egészen a gabona aratásától indulva! A Megoldólapra a sorba rendezett betűjeleket írjátok! A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. L.
Őrlés a malomban A lisztet dagasztóteknőbe teszik Lisztet, sót és meleg vizet adnak hozzá A búza „takarása” a földeken Langyos vízzel lemossák a kenyér tetejét „Nyomtatás” A tésztát letakarják és kelni hagyják Dagasztás A megsült kenyeret kiveszik a kemencéből A lisztet átszitálják A learatott termés behordása A megkelt tésztából formált cipókat sütőlapát segítségével a befűtött kemencébe rakják M. A mag betárolása N. Hozzáadják az előkészített kovász
4. feladat: A kendermagtól a vászonig A hagyományos paraszti kultúrában a ruházat alapanyagául szolgáló, valamint az egyéb, háztartásban használatos textíliákat is házilag készítették. A fonás-szövés hagyományosan az asszonyok és leányok dolga volt. Most megismerkedünk azzal, milyen munkafolyamat során is készült el a mindennapi ruházat alapanyagául szolgáló vászon. Olvassátok figyelmesen az alábbi szöveget, és egészítsétek ki a hiányzó szavakkal! A Megoldólapon írjátok be őket a megfelelő szám mellé! Segítségképpen megadtuk a beírandó szavak egy részét, azonban van néhány, ami hiányzik az alábbi listáról, ezeket Nektek kell kitalálnotok!
nyüst vetélő gereben
vetőfa szösz
orsó lengőborda
nyüvés
tiló
guzsaly falu
14/3.oldal
TAVASZLESEN 2017 – 1. forduló
A vászon előállításához valamilyen rostnövényre van szükség, erre a célra az Alföldön legjellemzőbben kendert termesztettek, míg az ország egyes részein e helyett inkább a (1)....................... rostszálait használták fel. A kendert általában a (2)...................... szélén lévő, jó minőségű földekben termelték meg. Ahhoz, hogy minél hosszabbra és vékonyabbra nőjön, jó (3)....................... kellett vetni. A tavasszal elszórt magból így nyárra szép nagyra meg is nőtt a kender, s lehetett kezdeni a betakarítását. Az érett növényt puszta kézzel tépkedték ki, ezt a műveletet (4).......................nek nevezték. Kévékbe kötötték a szálakat, majd (5).......................ni vitték a közeli folyóba vagy tóba, hogy a szárak durva, fás része megpuhuljon és elváljék az értékes rostanyagtól. Ezt követően hazahordták a kévéket a ház udvarára, melyek ott a napsütésben szépen (6)....................... . Ezután a kendert durván megtörték, így az abból készítendő fonal szempontjából haszontalan, fás pozdorja nagyobb darabjai kihullottak, a rost további tisztítására pedig egy speciális, fából készült törőeszközt, a (7).......................t alkalmazták, melynek egymásba mélyedő élei közé helyezve a kévéket szépen megtörődött és kipergett a szár maradék felesleges, durva része is. A következő lépés a rostszál mechanikai puhítása volt, erre valamilyen ötletes eszközt használtak, mint például a kalodás kenderdörzsölő, de egyes tájakon szokás volt az eszköz nélküli, (8)...................... történő dörzsölés is. Ez a társaságban végzett kenderpuhító művelet remek alkalmat adott a falu leányainak, legényeinek az ismerkedésre, szórakozásra. Gyakran egy speciális erjesztett áztatást is alkalmaztak a kender további puhítására. A rostanyag előkészítéséből ezután már csak annyi volt hátra, hogy kifésüljék azt. Ennek legismertebb eszköze a (9)....................... , melynek többféle változatával is találkozhatunk. Az ily módon előkészített rostanyagot (10)......................nek nevezzük, amelyet először fonallá kellett sodorni, hogy aztán vásznat szőhessenek belőle. Az asszonyok, leányok a kenderszöszt egy fából készült, állványszerű szerkezetre, a (11).......................ra erősítették, amelyről a lehúzott szálakat általában bal kézzel sodorták fonallá, a jobb kezükben tartott (12).......................ra pedig a megfont kenderfonalat tekerték fel. Innen aztán a motollára vezették fel a fonalat, amely segítségével le tudták mérni annak mennyiségét, így meg lehetett becsülni az abból készíthető vászon nagyságát. A motolláról rendezett kötegekbe tudták szedni a szálakat, így azok már az azt követő lúgos mosás során sem gubancolódtak össze. Száradás után a fonalat szépen felgombolyították. A felgombolyított szál immár készen állott a szövésre, azonban azt nem egyből a szövőszékre vetették fel, hanem először a (13).......................ra. Innen helyezték át aztán a szálakat a szövőszékre: ezekből lettek a készülő vászon hosszanti láncszálai. A szövőszék egyik fő részét jelentő (14)....................... választja el az alsó sorban lévő fonalakat a felsőktől. A két fonálsor közti résen bújtatják át a (15).......................t, ennek segítségével vezetik át felváltva jobbról balra, majd balról jobbra a készülő vászon keresztirányú szálait. Minden egyes befűzött szálat a (16)....................... lehúzásával igazítják oda az előző sorhoz, jó szorosan, így lesz szép tömör szövése a vászonnak. Az így elkészült kendervászonból varrták meg a mindennap használatos alsóruházatot: az inget, a pendelyt és a vászongatyát.
5. feladat: Régi mesterségek A következő szavak a magyarság két ősfoglalkozásához kapcsolódnak, melyeket a Tisza menti vidéken is űztek az itt élők. Ennek a két rég letűnt életformának már nincsenek meg a feltételei, és eszközeit is csak múzeumokban láthatjuk. Szavait, melyek ezekre a foglalkozásokra utalnak, már alig használjuk vagy csak déd- és nagyszüleinket faggatva tudjuk megfejteni. Válogassátok szét a szavakat mesterségek szerint, és írjátok be a számokat a megfelelő helyre a Megoldólapon!
14/4.oldal
TAVASZLESEN 2017 – 1. forduló
(A megoldásban hasznos segítséget jelenthetnek a Magyar Néprajzi Lexikon és Herman Ottó könyvei, melyek közül van, amit az interneten is megtalálhattok, pl.: http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/ ) 1. 2. 3. 4.
záros taliga bárka lókoponya cucakaró
5. 6. 7. 8.
csobalyó bitangkaró kullogó karikás
9. vész 10. nyék 11. kondér 12. vasaló
6. feladat: Halásztudomány A folyószabályozás előtti időkben a Tisza halban rendkívül gazdag folyó volt. Áradáskor hatalmas területeket öntött el, és az ártereken megállapodott víz remek ívási környezetet biztosított a halak számára. A vízben gazdag területeken ezért a halászatnak is nagy hagyománya alakult ki. Varsa, vejsze, cége. Ezek a furcsa nevek ősi magyar halászati eszközöket takarnak, de vajon melyik melyik? (A megoldásban szintén hasznos segítséget jelent Herman Ottó könyve.) A leírások betűjele mellé írjátok be a Megoldólapon, melyik eszközről van szó! a) Nádból készült falszerű építmény a vízben, melynek a bejáratából nyíló, cselesen kialakított, ívelt falú, zegzugos szerkezetében a betévedt hal – a visszautat nem találva – akaratlanul is egyre bentebb és bentebb úszik, így esve fogságba az útvesztő legvégén. Ez a halászati eszköz – a típus kialakításától függően – különböző irányokból érkező halakat is képes volt zsákmányul ejteni. b) A vízből kiemelhető, vesszőből font, hosszúkás kasszerű halászeszköz, melybe ha betéved a hal, csak egyre bentebb tud úszni, a visszautat nem találva így fogságba esik. Ha sűrűre fonták a falát, a csíkfélék zsákmányolására is alkalmas volt. c) Általában víz folyásirányába állították fel, akár a folyó teljes szélességében, egyfajta rekesztőgátként, s úgy alakították ki, hogy az odatévedt vagy arra űzött halnak csak a középen hagyott résen legyen lehetősége továbbúszni, ott viszont az erre a célra elhelyezett fogószerkezet (pl. egy kamzsaháló) zsákmányul ejtette. Ez a halászati eszköz csak egyazon irányból érkező halak megfogására volt alkalmas.
7. feladat: Pásztor mi micsoda Pár szóval írjátok le a Megoldólapra a következő kifejezések magyarázatát, melyek a régi állattartás, pásztorkodás világába vezetnek vissza benneteket. 1. 2. 3. 4. 5.
ridegtartás rovás pásztorkészség számadó suba
TAVASZLESEN 2017
14/5.oldal
– 1. forduló
8. feladat: Régi mértékegységek Hazánkban 1979-ben vezették be hivatalosan a nemzetközi egységes mértékegységrendszert (SI), előtte a legkülönfélébb egyedi mértékegységeket használtak a távolság, a terület, az űrmérték és egyéb mennyiségek kifejezésére. Kulturális értékük mellett azért is lehet hasznos megismerkednünk e régi mértékegységekkel, mert vannak olyan tudományterületek, ahol a gyakorlatban mind a mai napig alkalmazzák ezeket. A) Föld-méregető Válaszoljátok meg az alábbi agytornáztató kérdéseket a Megoldólapon! a) Ha Pista bácsi 4 magyar holdon búzát, 3 katasztrális holdon árpát, 85 ár területen zabot, 2,5 hektáron napraforgót és 800 négyszögölön kendert vetett, hány négyzetméter földet művelt meg összesen? b) Mennyi ez hektárban? c) Melyik növényt vetette a legnagyobb területen? d) Melyik növényből vetette a legkisebb területnyit?
B) Italmérő Az alábbi két-két mennyiség közül nyomozzátok ki, melyik jelent többet! A megoldást relációs jelekkel jelöljétek a Megoldólapon (elegendő csak a jeleket beírni)! Pl.: 3 kupa rum < 3 hordó rum , tehát a beírandó megoldás: < a) b) c) d) e)
1 magyar pint pálinka 100 icce bor 1 gönci hordó must 128 icce sör 1 nagyicce
….. ….. ….. ….. …..
1 1 2 2 1
angol pint pálinka meszely bor akó must (magyar) akó sör cinkotai icce
TAVASZLESEN 2017
14/6.oldal
– 1. forduló
9. feladat: Ott úszik egy …! Ma már biztosan tudjuk, hogy a földi élet bölcsője a víz és mind a mai napig, mint sokszínű életközösség, mint az élethez szükséges elem egyaránt alapvető fontosságú. Sajnos azonban vizeink szennyezettsége egyre növekszik, ami veszélyt jelent azok élőlényeire – például a halakra – is. Ti, akik a Tisza, Sajó, Bodrog, Hernád, Takta közelében éltek, talán hallottatok róla, hogy a régi időkhöz képest milyen drasztikusan lecsökkent folyóink halállománya. Ez a feladat a felsorolt vízfolyások halainak világába kalauzol benneteket. A feladatok megoldásában hasznos segítség lehet a Dr. Harka Á.-Sallai Z. (2007): Magyarország halfaunája c. könyv, amelyet az interneten is megtalálhattok: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag-halfaunaja A) Az alábbiakban néhány hazai védett vagy fokozottan védett halfajunk neveit találjátok kettévágva. Feladatotok, hogy párosítsátok az előtagokat a hozzájuk tartozó utótagokkal, a helyes neveket írjátok a Megoldólapra! cifra felpillantó fürge kurta lápi magyar petényi réti sima sőregsujtásos vaskos
baing bucó csabak cselle csík kölönte küllő küsz márna póc tok tok
B) Nevezzétek meg az itt látható őshonos halfajokat, nevüket írjátok a Megoldólapra! (A megoldást segítheti az A) feladat is.) 1.
2.
3.
4.
6. 5.
TAVASZLESEN 2017
14/7.oldal
– 1. forduló
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13. 14.
15.
C) 2017-ban az év hala a harcsa lett. A választás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté őshonos halaink, és ezáltal hazánk természeti értékei. Az előkelő cím nyertesét nagyobb figyelem övezheti a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben. Ismerkedjetek meg most ti is a harcsával! A következő feladatban különböző állításokat találtok róla. Döntsétek el, melyik igaz (I), melyik hamis (H), és jelöljétek a Megoldólapon! 1. Latin neve: Silurus wels. 2. A harcsafélék családjába tartozik. 3. A vizát nem számítva a harcsa a legnagyobbra növő hala vizeinknek. 4. Nagyobb folyóinkban megtalálható, de a patakokat nem kedveli. 5. Szeme nagy, orra hosszú és hegyes. 6. Szája környékén felül is és alul is két-két bajuszszál található. 7. Szája rendkívül nagy, félig fölső állású, benne parányi fogacskák ülnek több sorban és sűrűn. 8. Farkalatti úszója igen hosszú. 9. Hátúszója rendkívül rövid. 10. A hát- és a farokúszó között zsírúszót visel. 11. Testét nagy méretű pikkelyek borítják. 12. A legkisebb méret, amekkora harcsát már ki szabad fogni: 20 cm. 13. Egy kifejlett egyed hossza akár a 2,5 métert is elérheti. 14. A hazánkban eddig kifogott legnagyobb súlyú harcsa 61 kg-os volt (2004-ben). 15. A harcsa húsa szálkamentes, nagy zsírtartalmú. 16. Növényevő, egyik legkedveltebb táplálékát a víz alatti tereptárgyakon megtelepedő algafajok jelentik. 17. 1 évesen válik ivaréretté. 18. Védett fajunk, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
TAVASZLESEN 2017
– 1. forduló
14/8.oldal
10. feladat: Az év kétéltűje A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2017-ban a mocsári békát választotta az év kétéltűjének. A következő feladatban vele ismerkedhettek meg kicsit közelebbről. A helyes válaszok, illetve a mondatokba illő helyes kifejezések betűjeleit írjátok a Megoldólapra! 1. Mi a mocsári béka tudományos neve? a.) Rana dalmatina b.) Rana arvalis c.) Rana azules 2. Melyik rendszertani családba tartozik? a.) valódi béka-félék családja b.) barnabékafélék családja c.) tavibékafélék családja 3. A mocsári békát első ránézésre igen nehéz megkülönböztetni más bajszos békáktól, például az erdei békától, mert külsőre nagyon hasonlítanak. Mi alapján különböztethetjük meg őket? a.) Ha hátulsó lábát kinyújtott állapotban előre hajlítjuk, azt látjuk, hogy az erdei béka lába jóval hosszabb, mint a testének a hossza. A mocsári béka előrehajtott lábán a bokaízület körülbelül az állat orrcsúcsáig ér. b.) Ha a békákat hátukra fordítjuk, könnyen eldönthetjük, melyik a mocsári béka, mert annak kék színű a hasa, az erdei békának pedig barnás. c.) Ha a mocsári békát megérintjük, bőre elkékül. 4. Hazánkban elsősorban ... tájakon él, de dombvidékeken is előfordul. a.) hegyvidéki b.) a mezőgazdasági c.) alföldi 5. Mely élőhelyeket kedveli leginkább? a.) holtágak, kemény- és puhafaligetek, lápok és nedves rétek b.) lomboserdők, cserjések c.) kertek, parkok, régi kutak, valamint a melegvízű strandfürdők vízkivezető csatornáinak környéke 6. Tápláléka... áll, melyekre rövid ugrásokkal haladva vadászik. a.) hínárokból és békalencséből b.) különféle gerinctelenekből c.) apró méretű halakból, rákokból d.) kizárólag különféle szúnyogfajokból 7. A szaporodáshoz sekély vizeket keres fel, a párzás ... zajlik. a.) március végén-április elején b.) április végén-május elején c.) május végén-június elején
TAVASZLESEN 2017
– 1. forduló
14/9.oldal
8. A nászidőszak rövid ideje alatt nagy tömegben gyülekeznek össze a mocsári békák a szaporodóhelyen. A hímek ekkor ... , így várják a nőstényeket. a.) belefúródnak az iszapba b.) égszínkékre színeződnek c.) eredeti méretük kétszeresére fúvódnak föl d.) elnémulnak 9. Ez az előbb említett jellegzetes jelenség csupán ... figyelhető meg a hímeken. a.) néhány óráig b.) néhány napig c.) néhány hétig 10. A párválasztást követően a nőstények a gömbölyű petecsomókat az egymáséihoz tapasztva helyezik ... . a.) a víz felszínére b.) a vízi növények víz alatti hajtásaira c.) a sekély víz fenekére 11. Az ebihalak körülbelül ... múlva kelnek ki a petékből. a.) 5 nap b.) 2 hét c.) 5 hét múlva 12. Az ebihalakból május végére–júniusra fejlődnek ki a békák. A kifejlett egyedek ... aktívak. a.) augusztus végéig b.) október végéig-novemberig c.) egész évben 13. A faj fennmaradásában fontos szerepe van annak, hogy kedvezőek legyenek tavasszal a vízviszonyok, melyek a sikeres szaporodást biztosítják. A mocsári béka egyedszáma az utóbbi évek ... miatt sajnos csökkent. a.) árvízei b.) gólyainváziója c.) csapadékmentes, aszályos tavaszai 14. A mocsári béka Magyarországon a többi kétéltű- és hüllőfajhoz hasonlóan védett, természetvédelmi értéke a.) 5 000 Ft. b.) 10 000 Ft. c.) 50 000 Ft.
TAVASZLESEN 2017
14/10.oldal
– 1. forduló
11. feladat: Amarilliszek Itt a tavasz, kirándulásaink során a kikelet korai hírnökeiben már itt-ott most is gyönyörködhetünk. A nőnap környéki tömeges barbár virággyűjtés – amelynek leggyakoribb áldozatai amarilliszfélék – jelentős természetkárosítást eredményez és az állományok kimutatható megcsappanásához vezet. Az elmúlt évek természetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően talán megállítható e fajok pusztulása. Ismerkedjünk meg most a család (Amaryllidaceae) hazai képviselőivel. A) Elsőként döntsétek el, hogy a Megoldólapon található fajokhoz melyik név tartozik. Írjátok a rajzok alá! vetővirág
csillagos nárcisz
hóvirág
nyári tőzike
tavaszi tőzike
B) Második feladatként színezzétek ki a rajzokat a valósághoz hű színekkel, gondosan ügyelve a faji sajátosságok részleteire, amelyeknek a különféle növényhatározó könyvekben nézhettek utána! C) Végezetül döntsétek el, hogy az alábbi tulajdonságok melyik növényre igazak. Írjátok a tulajdonságok betűjelét a Megoldólapon a növények neve alá! A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. L.
Hagymás növény Magyarországon jelenleg védett faj Az év vadvirága 2017-ben Nyár végén-ősz elején virágzik Virága(i) bókoló(k) Virágzáskor nincsenek levelei Mindegyik lepellevelének csúcsán zöldes folt található Természetvédelmi értéke 5 000 Ft A Galanthus nemzettség tagja Hazánkban főképp a Dunántúlon elszórtan található néhány természetes élőhelye Tőkocsányán 1, ritkábban 2 virág fejlődik Virágjának 3 hosszabb külső és 3 rövidebb, zöldes csúcsú belső lepellevele van
TAVASZLESEN 2017
14/11.oldal
– 1. forduló
12. feladat: A puszta növényei A Tisza menti térségben még itt-ott megtalálható puszták első ránézésre igen kietlennek tűnnek, azonban ha egy kicsit közelebbről szemügyre vesszük ezeket a maguk nemében különleges élőhelyeket, azt tapasztaljuk, hogy élőviláguk meglepően gazdag. Ismerkedjünk most meg növényeikkel! Először írjátok be a Megoldólapra a számok mellé a fajneveket – amihez segítségül megtaláljátok a lap alján a fajlistát –, majd csoportosítsátok a növényeket jellemző élőhelyük szerint: a megadott élőhelyekhez a fajok számát írjátok be, mindegyik növény csak egy helyen szerepeljen. 2.
3. 1.
5.
6.
4.
10. 7.
11. 9. 8. 12. 17. 14.
15.
16.
13.
18.
21.
20.
19.
22. 23. agárkosbor – bárányparéj – cickafark – ecsetpázsit – katángkóró – keskenylevelű gyékény – kornistárnics – macskahere – mezei zsálya – mocsári kosbor – mocsári/sárga nőszirom – nád – orvosi székfű/kamilla –rucaöröm – sóvirág – széleslevelű gyékény – sziki csenkesz – sziki üröm – tavaszi hérics – tejoltó galaj – tündérrózsa – virágkáka – vízitök
TAVASZLESEN 2017
14/12.oldal
– 1. forduló
13. feladat: A puszta törpe napszámosai Tovább vizsgálódva a pusztán apró „napszámosok” sokaságát figyelhetjük meg. Ők porozzák be a virágokat, dolgozzák be a talajba a trágyát, takarítják el az apró dögöket. Egyszóval az ökológiai rendszer nélkülözhetetlen részei. A táboruk olyan népes, hogy csak piciny töredékével fogunk itt megismerni: a legfeltűnőbbekkel, a gyakrabban szem elé kerülőkkel. Írjátok be a fajok nevét a Megoldólapra! 3.
1.
4.
2. 8.
7.
5. 11.
9. 6. 10. 12. 16.
13. 15.
14.
17. 20. 22. 21.
23.
19.
18.
24. 25.
26.
27.
28.
TAVASZLESEN 2017
14/13.oldal
– 1. forduló
14. feladat: A puszta színes madárvilága Ha tovább járunk-kelünk „nyitott szemmel” a pusztában, észre fogjuk venni, hogy milyen gazdag madárvilággal rendelkezik. Ez abból is adódik, hogy a füves puszták nemcsak gyepes területekkel bírnak, hanem kisebb facsoportokkal, vizes mélyedésekkel, épületekkel, stb. is. Miután megfejtettétek, milyen fajok láthatók az alábbi képeken, és beírtátok pontos neveiket a Megoldólapra, döntsétek el, hogy életmódjuk alapján legjellemzőbben melyik csoportba sorolhatók a megadottak közül! Mindegyik faj számát csak egy helyen szerepeltessétek! 3. 1.
6.
5. 2. 7. 4. 10.
8. 9.
11. 16. 12.
15. 13.
14.
21. 18.
20. 19.
17.
26. 22.
24.
25.
23. 26. 30. 28. 29.
27.
TAVASZLESEN 2017
– 1. forduló
14/14.oldal
15. feladat: Denevérek Ebben a feladatban a denevérek titokzatos világába invitálunk benneteket. Sajnos az elmúlt évszázadban a denevérek száma Európa-szerte erősen megfogyatkozott, mára sok fajuk veszélyeztetetté vált. A kutatók és természetvédelmi szakemberek fontosnak tartják, hogy a régmúltban kialakult babonákból és hiedelmekből eredő negatív közvélekedést megszüntessék a denevérekkel kapcsolatban, és mind szélesebb körben megismertessék és megszerettessék e csodálatos állatokat, ezzel is hozzájárulva védelmük hatékonyabbá tételéhez. A) Barátkozzunk velük most együtt, válaszoljatok az alábbi kérdésekre a Megoldólapon! (Érdemes felkeresni a www.hunbat.hu oldalt, ahol rengeteget tanulhattok a denevérekről. ) 1. Léteznek-e vérszívó denevérek? Írjátok a Megoldólapra a helyes válasz betűjelét! a) nem, csak a mesékben és horrorfilmekben b) igen, de ők tőlünk távoli vidékeken élnek c) igen, mindegyik fajuk fogyaszt állati vért, ha nem jut elegendő táplálékhoz 2. Rendszertanilag milyen két nagy csoportra oszthatjuk a denevéreket? 3. A jelenlegi adatok alapján Magyarországon hány denevérfaj fordul elő? 4. Soroljatok fel három fokozottan védett denevérfajt! 5. Hazánk denevérfajai melyik napszakban, és mivel táplálkoznak? 6. Hogyan lehetséges az, hogy koromsötétben sem repülnek neki a körülöttük lévő tereptárgyaknak? 7. A denevérek látnak-e a szemükkel? 8. Hallhatjuk-e a denevérek hangját? 9. Soroljatok fel három különböző helyet, ahol nappal pihenhetnek a denevérek! 10. Soroljatok fel három veszélyeztető tényezőt, ami a hazai denevérfajok állományait fenyegeti! B) A denevérek jellegzetes pihenőhelyei többek között a barlangok – ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről ezekkel a földtani képződményekkel ! A válaszokat a Megoldólapra írjátok! 1. Mely üreget hívhatjuk barlangnak? Egészítsétek ki a barlang definícióját a Megoldólapon! 2. Hazánkban számos barlangot alakítottak látogathatóvá a nagyközönség számára. Soroljatok fel 5 ilyen kiépített barlangot! 3. Mely barlangok védettek Magyarországon?
