IGAZGATÓI PÁLYÁZAT a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola igazgatói munkakörének közalkalmazotti jogviszony keretében történő, határozott idejű betöltésére
Hevér Mihályné
„Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompa szellem, hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek vagy kételkednek benne.” (Robert Musil)
VEZETÉSI PROGRAM
Hevér Mihályné igazgatóhelyettes 9608 Sárvár, Szent Imre herceg u. 20. 95/321-246, 20/221-4373 munkahely 95/320-115
Sárvár, 2010. április 16.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ............................................................................................................................... 4 2. Az intézmény szakmai-pedagógiai helyzetének áttekintése.................................................. 5 2.1. Küldetésnyilatkozat ................................................................................................. 5 2.2. A rendelkezésre álló óraszámok, a szükséges alkalmazotti létszám ....................... 6 2.3. A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi háttere........................................................ 7 2.4. A nevelési helyzet ................................................................................................... 8 2.5. A tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek ............................................................... 9 2.5.1. Költségvetés ................................................................................................ 9 2.5.2. Tárgyi, technikai feltételek ........................................................................ 10 2.6. A iskola kulturális és sportélete, rendezvények .................................................... 11 2.7. A szakképzés helyzete........................................................................................... 11 3. Az intézményfejlesztés lehetőségei ..................................................................................... 12 3.1. Tartalmi fejlesztés ................................................................................................. 12 3.2. Módszertani fejlesztés ........................................................................................... 14 3.3. A szervezeti struktúra, szervezeti kultúra fejlesztése............................................ 15 3.4. Az adminisztráció és ügyvitel fejlesztése.............................................................. 16 3.5. A szakképzés fejlesztési lehetőségei ..................................................................... 17 3.5.1. Iskolarendszerű, nappali tagozatos képzési lehetőségek ........................... 17 3.5.2. Felnőttképzés ............................................................................................. 18 3.6. Minőségfejlesztés .................................................................................................. 18 4. Összefoglalás ....................................................................................................................... 20 5. Mellékletek .......................................................................................................................... 22
3
1. Bevezetés 1986-ban, az egyetem elvégzése után fiatal pedagógus házaspárként kerültünk Sárvárra, azóta családot alapítva, saját otthonunkat megépítve itt élünk. Szeretjük a várost, egyre több lakóját ismerjük. Saját gyermekeinket felnevelve megismertük a helyi oktatási intézmények kínálatát, sok szülőtárssal és kollégával jó kapcsolatot alakítottunk ki. A pedagógus életpálya – minden örömével – és nehézségével meghatározza mindennapjainkat. Már egyetemistaként érdekelt az oktatáspolitika. Hallgatói képviselő voltam az Egyetemi Tanácsban, így részt vehettem az 1985. évi I. törvény kidolgozásakor a törvényjavaslat egyetemistákat érintő pontjainak véleményezésében. Az oktatási törvény legfontosabb üzenete számomra az volt, hogy a pedagógus szakmailag önálló. A törvény által biztosított szabadság természetesen döntési lehetőségeket jelent, ezáltal növeli a személyes felelősséget. Így válik a pedagógusmesterség alkotó, kreatív, ötletgazdag tevékenységet feltételező hivatássá. Eredménytelenség esetén nem lehet másban, például a gyerekben keresni a hibát. Szüleim pedagógusok, nagyapám testvére 1960-tól 13 éven át nyugdíjba vonulásáig volt igazgatója a németországi kastli magyar gimnáziumnak. Példaértékű számomra rendkívüli szervezőkészsége, ahogy a nemzetközi hírnévnek örvendő intézményt vezette, lehetőséget adva az emigrációba kényszerülő magyarok gyermekeinek arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak. Matematika-fizika szakos tanár vagyok. A tanítás sok örömet és sikerélményt hozott számomra. Szaktanári munkám elismerésének tekintem, hogy az 1998/99-es tanévben a Vas megyei Pedagógiai Intézet a matematikát tanító kollégák javaslatára szaktanácsadói feladatokkal bízott meg. A Pedagógiai Szolgáltató Központ azóta is foglalkoztat. 2004-ben a közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató pedagógusokat multiplikátorként én készítettem fel a matematika tantárgy kétszintű érettségijének lebonyolítására Vas és Zala megyében. Eddig 11 középiskolában láttam el érettségi vizsgaelnöki teendőket. 1997-től vagyok a gimnázium nevelési igazgatóhelyettese. Hiszem, hogy a hatékony vezetéshez szükséges tudás és a képességek döntő többsége elsajátítható és fejleszthető, ezért jelentkeztem igazgatóhelyettesi kinevezésem után a Közoktatási Vezetőképző Intézet Holland-Magyar Vezetőképző Programjára, ahol közoktatási vezető szakképzettséget szereztem. Azóta is folyamatosan képzem magam, rendelkezem minőségbiztosítási, informatikai, projekttervező, tanügy-igazgatási alapismeretekkel, érdekel a pedagógia és a pszichológia.
4
Büszke vagyok lányaimra. Judit a Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakos, köztársasági ösztöndíjas hallgatója. Demonstrátorként oktat az egyetemen, részt vesz a Matthias Corvinus Collegium munkájában. Ágnes Wales-ben érettségizett, majd ösztöndíjasként nemzetközi politika és gazdaság szakon folytat tanulmányokat az Amerikai Egyesült Államokban. A 2009/2010-es tanév első félévében Párizsban járt a Sciences Po-ra, jelenleg Buenos Airesben tanul. Julianna is kitűnő tanuló, az érettségi vizsgára készül. Mindhárman itt, Sárváron a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, majd a Tinódi Gimnáziumban alapozták meg tudásukat. Tisztában vagyok vele, hogy a vezetés szakma, küldetés, egész embert próbáló kihívás. A nyugodt családi körülmények, az elsajátított elméleti ismeretek, a tizenhárom éves vezetői tapasztalat birtokában a nevelőtestület támogatása esetén érzek magamban erőt a sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola igazgatói feladatainak ellátásához.
2. Az intézmény szakmai-pedagógiai helyzetének áttekintése 2.1. Küldetésnyilatkozat Az új törvények, a demográfiai hullámvölgyek követése, a politikai légkörhöz, a munkaerőpiac változásaihoz való alkalmazkodás egyre több iskolát késztet céljainak, feladatainak átgondolására, stratégiai döntések meghozására. A vezetőnek, illetve az intézményének gyorsan kell reagálnia az iskola fennmaradása, fejlődése érdekében. A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Sárvár város középiskolája. A város és a városkörnyék fiataljainak kíván lehetőséget adni arra, hogy a családi környezetből iskolába járva megtalálják azt a közösséget, amelyben képesek lesznek felkészülni az érettségi vizsgára, a képességeiknek megfelelő továbbtanulásra. Kisvárosi középiskolánk tevékenységét a helyzetünkből adódó előnyök és hátrányok együttese határozza meg. Az érettségi vizsgára való felkészítésen túl elsődleges célunk, hogy a felsőoktatásba bejutó – és ott sikeresen teljesítő – diákjaink számát növeljük, a szakképzési évfolyamokon végzettek pedig magas színvonalú munkavégzéssel járuljanak hozzá a kistérség gazdasági fellendüléséhez. Gyorsan és rugalmasan igyekszünk kielégíteni a korszerű oktatásra vonatkozó társadalmi igényeket. Kollégáimmal együtt hisszük, hogy az intézményünkben eltöltött évek hozzájárulnak a diákok érett, harmonikus személyiséggé válásához. A tehetséges, szorgalmas tanuló egy vidéki, kisvárosi iskolában is elsajátíthatja azokat az ismereteket, olyan készségekre és jártasságokra tehet szert, amelyek megalapozzák felsőfokú tanulmányait.
5
Iskolánk minden tanévben bizonyítja ezt az állítást, hiszen mindig vannak az ország legrangosabb egyetemeire bejutó és ott szépen teljesítő diákjaink. A középfokú oktatás általánossá válásával a társadalom igényeinek megfelelően lehetőséget adunk az érettségi vizsga megszerzésére mindazoknak, akik ezt igénylik, és helyet találnak iskolánkban. Így a tanulói létszám évek óta meghaladja az 600 főt. A kompetenciamérések, az érettségi vizsgák eredményei, a továbbtanulási adatok azt mutatják, hogy az iskolánkban tanuló diákok körülbelül fele kiemelkedő illetve jó, fele közepes vagy gyenge képességű. Ez a tanulmányi szempontból széles körű beiskolázás mindenképpen indokolja az összetett intézményi struktúra létét. Az emelt szintű képzést, a fakultációs választékot, a szakköröket biztosítani kell a tehetségfejlesztéshez; és – egyre inkább – a hátránykompenzálás színtereit jelentő korrepetálásokat a rászorulóknak. A szakközépiskolai képzés iskolánkban létező munkaerőpiaci igényeket elégít ki, segíti a városfejlesztési elképzelések személyi feltételeinek megteremtését, a nyolcadik osztályosok körében népszerű, a szakképzési alap felhasználása miatt fejlesztése nem terheli az intézmény költségvetését, így fontos szerepet játszik intézményünk fejlődésében. A kollégiumi szolgáltatás, illetve a felnőttoktatás négy évfolyamos esti gimnáziumi képzése gazdaságosan a továbbiakban nem működtethető.
2.2. A rendelkezésre álló óraszámok, a szükséges alkalmazotti létszám Első lépésként az alábbi táblázatot elkészítve átgondoltam, hogy hány órát biztosít a tanulócsoportok száma alapján a közoktatási törvény az iskola számára. A gimnáziumi osztályoknál összesen 639 óra jut egy hétre, ami azt jelenti, hogy 29 tanár kell az oktatáshoz. A szakközépiskolai osztályok tanítása 195 órát jelent hetente, amelyben 18 óra szakmai jellegű, tehát itt 8 közismereti tárgyat tanító tanár szükséges. Összesen az érettségi vizsgára történő felkészítéshez 37 pedagógus alkalmazását kívánja meg a rendelkezésre álló óraszám. Jelenleg ezeken a szakfeladatokon határozatlan időre alkalmazva van 35 fő (a 3 vezetővel és a könyvtáros-tanárral együtt, ami indokolja a túlórák létét), a 4 GYES-en lévő kolléganő helyett határozott idejű foglakoztatással 6 tanár tanít. Közülük két kolléga munkája a nyelvi előkészítő évfolyam miatti plusz osztály kifutásával feleslegessé válhat. A szakképzési évfolyamok tanításához minden szakmánál egy-egy csoporttal számolva 152 óra áll a szakképzési törvény szerint rendelkezésre. Ezt a feladatot jelenleg 3 fő teljes munkaidőre határozatlan idejű kinevezéssel, 2 fő részmunkaidős foglalkoztatottként látja el, a fennmaradó órák tanítását óraadókkal oldjuk meg.
6
A Közoktatási törvény szerinti heti óraszámok a 2010/2011-es tanévben Kt. 52.§ (11) c.)
Kt. 1. számú melléklet 3. rész II/7.
kötelező tanórai foglalkozások óraszáma
nem kötelező tanórai foglalkozások óraszáma
egyéni foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatás óraszáma
osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, DÖK segítő tanári órakedvezmények
összes óraszám osztályonként hetente
gimnázium
Kt. 52.§ (7)
1. 9.A 2. 9.B 3. 9.C 4. 10.A 5. 10.B 6. 10.C 7. 11.A 8. 11.B 9. 11.C 10. 12.A 11. 12.B 12. 12.C 13. 13.A Összesen
27,5 27,5 27,5 27,5 27,5 27,5 30 30 30 30 30 30 30 375
45% 45% 45% 45% 45% 45% 60% 60% 60% 60% 60% 60% 60%
12,375 12,375 12,375 12,375 12,375 12,375 18 18 18 18 18 18 18 200,25
12% 12% 12% 12% 12% 12% 12% 12% 12% 12% 12% 12% 12%
3,3 3,3 3,3 3,3 3,3 3,3 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 45
5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5%
1,375 1,375 1,375 1,375 1,375 1,375 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 18,75
44,55 44,55 44,55 44,55 44,55 44,55 53,1 53,1 53,1 53,1 53,1 53,1 53,1 639
szakközépiskola
Osztály
Kt. 52.§ (3)
1. 9.D 2. 10.D 3. 11.D 4. 12.D Összesen
27,5 27,5 30 30 115
45% 45% 60% 60%
12,375 12,375 18 18 60,75
12% 12% 12% 12%
3,3 3,3 3,6 3,6 13,8
5% 5% 5% 5%
1,375 1,375 1,5 1,5 5,75
44,55 44,55 53,1 53,1 195,3
24,5
834,3
1,75 1,65 1,75 1,75 6,9
38,5 36,3 38,5 38,5 151,8
31,4
986,1
szakképzési évfolyamok
Összesen 1. 1/13 V 2. 2/14 V 3. 1/13 U 4. 2/14 P Összesen
Mindösszesen
490 35 33 35 35 138 628
261 5% 5% 5% 5%
1,75 1,65 1,75 1,75 6,9
58,8 -
-
267,9
58,8
5% 5% 5% 5%
A 2009/2010. tanév első félévében 948, a második félévben 919 órát használtunk fel a közoktatási törvény által biztosított 986 órából, tehát az intézmény a fenntartó elvárásainak megfelelően takarékosan működik. A technikai dolgozók létszáma 11 fő. A közoktatási törvény a technikai létszám számításához a következő eljárást ajánlja: „A létszám ne legyen kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére – beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is – számított létszámának húsz százaléka gimnáziumban, harminc százaléka szakközépiskolában.” Ez 42 fő pedagógus státusszal számolva 8,4 illetve 12,6 fő. A kollégium megszűnése miatt a feladatok újraelosztása szükséges, illetve 1 év múlva nyugdíjazást követően 1 fővel a létszám csökkenthető.
2.3. A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi háttere A 2006. évi LXXI. törvény 6. §-a szerint a Kt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki „Az adott évfolyamban indítható osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium keretei között.”
7
Ezen jogszabály szerint a 133.§ (4) bekezdés alapján az iskolának először a 2010/2011-es tanévtől, a jelenleg érvényes közoktatási törvény 133 § (6) alapján az iskolának először a 2012/2013-as tanévtől kötelező a nyelvi előkészítő évfolyam megszervezése. Azt, hogy van-e igény a nyelvi előkészítő osztály megszervezésére, minden tanév végén a város és vonzáskörzetének általános iskoláiban a 7. osztályosok szüleinek rendezett szülői értekezleteken (először 2011 májusában) fel kell mérni, jegyzőkönyveket felvenni. Ekkor még van lehetőség a beiskolázási tájékoztató kiadásáig a helyi igényeknek megfelelő kínálat megtervezésére.
2.4. A nevelési helyzet Az iskola soha nem tudja magát függetleníteni a környezetének hatásaitól. A tanulók motiváltságát, az iskolához való viszonyukat, tanulási ambícióikat nagymértékben meghatározza, hogy milyen társadalmi miliőből jöttek. Számolnunk kell a spontán társadalmi hatásokkal. Az, hogy a pedagógusoknak mennyire sikerül bizonyos társadalmi értékeket, viselkedési szabályokat elfogadtatniuk tanulóikkal, nagymértékben függ attól, vajon ezeket az értékeket, viselkedési szabályokat megerősíti vagy pedig gyengíti a családi nevelés, illetve a kortárscsoportok hatása. A társadalmi veszélyforrások megjelenése, például a drogokhoz való hozzájutás lehetősége azonnali beavatkozást igényel, egyelőre még csak a megelőzés területén. A korunk fiataljai által megélt szabadosabb életforma, a szülői felügyelet gyakori hiánya növeli a pedagógus szerepét, a jogszabályi háttér viszont az iskolán kívüli életbe nem ad beleszólási lehetőséget, az iskolai házirend nem tartalmazhat tanítás utánra vonatkozó szabályokat. Iskolánkban jelenleg 40 hátrányos helyzetű tanuló van, halmozottan hátrányos helyzetű 7 tanuló. Tartósan beteg 15 fő. Sokan vannak olyanok, akiknek szülei elváltak vagy munkanélküliek, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel. Sok család küzd megélhetési gondokkal, a három vagy több gyermeket ellátó családokban gyakran a létminimum körüli összegből élnek. Az osztályfőnökök veszélyeztetettnek ítéltek 5 diákot, velük a tantestület tagjai kiemelt odafigyeléssel foglalkoznak. Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretében 8 diák 7 mentor tanárral sikeresen pályázott az ösztöndíjra, így az Intézményi Esélyegyenlőségi Program alapvető célkitűzései a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében megvalósulnak. Intézményünkben a nevelő-oktató munkát segítő speciális végzettségű szakember (pszichológus, szociálpedagógus, stb.) nincs, a pedagógusok között hiányzik a fejlesztő pedagógus. Az egyedi nevelési helyzeteket a nevelőtestület kisebb-nagyobb közösségei megvitatják, és pedagógiai eszközökkel kezelik. Szükség esetén problémáinkkal megkeressük a Gyermekjóléti Szolgálatban vagy a Nevelési Tanácsadóban dolgozó kollégáinkat. Tanulási nehézségekkel küzdők esetén igyekszünk 8
az okokat kideríteni, oktatunk dysgraphia és dyslexia maradványtünettel illetve viselkedési zavarokkal küszködő tanulókat is. Jelenleg 15 diákot tanítunk nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján, és egy hallássérült tanulót szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szerint. Az iskolai integrációs program kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Célunk mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.
2.5. A tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek 2.5.1. Költségvetés A jogszabályok által meghatározott alapvető oktatáspolitikai változások mellett a politika döntő mértékben az éves költségvetés tárgyalásának időszakában lép be az oktatás területére. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről megalkotta a 2009. évi CXXX. sz. törvényét, amely tartalmazza az oktatás finanszírozásának alapvető szabályait és mutatószámait. Az állami közoktatási intézményeknél a települési önkormányzat dönti el a jogszabályi előírások és a szakmai követelmények betartásával, hogy a kötelező vagy az önként vállalt feladatát milyen módon és mekkora pénzügyi ráfordítással oldja meg. Veres Benjámin igazgató az alábbiak szerint tájékoztatott intézményünk 2010. évi költségvetéséről: „A bevételi oldal a következőképpen alakul. A központi normatív támogatás 7,2 %-kal csökken, a fenntartói támogatás százalékos aránya nem változik – értékben 1,4 millió Ft-tal csökken-, az intézményi költségvetés mintegy 10%-a. A bevételi oldal – a tervezett majdnem 5 milliós saját bevétellel – 183,694 millió Ft. A költségvetési kiadás az alábbi tételekből áll össze: személyi 126,573 millió, 34,974 millió munkáltatói járulék. Ebben pluszjuttatások nem szerepelnek, ruhapénz már régóta nincs, a fenntartó pedig ez évtől megszüntette az étkezési utalvány kiadását. A dologi kiadásokra alig 20 millió marad, ami nem fedezi a kiadásokat (csak a távhő 12 millió). A bevételi és kiadási oldalnak egyensúlyt kellene biztosítani, a jelenlegi költségvetés dologi kiadási oldala irreális. Itt mintegy 11 milliós hiány van, ami az energiaellátásban és egyéb dologi kiadásokban jelentkezik. Az intézmény működtetéséhez még legalább ekkora összegre van szükség. Egyéb bevételeink is vannak, pl. szakképzési hozzájárulást ugyan kapunk, de azt csak a szakképzéssel kapcsolatos, nagy értékű beszerzésekre használhatjuk fel, a napi működésre nem. A jelenlegi öszszeg az első félévi működésre elegendő.” Teljesíthetetlennek tartom az iskola költségvetésében
9
szereplő intézményi saját bevételt, ami tovább növeli a hiányunkat. Szeptemberben szükség lesz intézményünk pénzügyi helyzetének felülvizsgálatára, pótköltségvetés meghatározására.
2.5.2. Tárgyi, technikai feltételek Iskolánkban az elmúlt években elsősorban szakképzési hozzájárulásból jelentős beruházások valósultak meg. A tetőtérben három új szaktantermet alakítottunk ki a szakképzési évfolyamokban tanulók részére, a tankonyha mellett új tanétkezde épült. A kémiai előadó, illetve a díszterem északi oldala kivételével megtörtént az ablakok cseréje. A tornacsarnokon és az iskola épületének a Deák Ferenc utcai részén a tetőt felújítottuk. Elkészült a hátsó udvarrészben az atlétikapálya, az új kerékpártároló. A belső udvaron megújult kosárlabdapálya segíti a testnevelők munkáját. Hat tanteremben korszerűsítettük a világítást, amit balesetvédelmi és munkavédelmi okokból is folytatni kell. Az energiatakarékosság érdekében a jövőben szükség lesz a fűtési rendszer felújítására, a radiátorok cseréjére. Sürgető feladat az emeleti vizesblokk lefolyórendszerének cseréje. Fontos a folyamatos állagmegóvás, az állandó karbantartás. A rendszeres, kisebb problémák megoldásához a szakember rendelkezésre áll. A Városgazdálkodás magáénak érzi az épületet, a lehetőségekhez mérten gondoskodik a nyugodt munkavégzés feltételeinek biztosításáról. Látványos, folyamatos fejlődés jellemzi iskolánkat a számítástechnikai, informatikai, multimédiás eszközök beszerzését tekintve. Több, mint száz számítógép áll a tanulók, a tanárok, az oktatást segítő dolgozók rendelkezésére. A digitális iskola bevezetéséhez szükséges tárgyi feltételek adottak. Az oktatást egy 16000 kötetes iskolai könyvtár segíti, amely egyre inkább a pedagógiai folyamatokba aktívan beépülő forrásközponttá alakul. Ehhez azonban a különböző információhordozókat folyamatosan fejleszteni, bővíteni kell, a technikai feltételeken javítani szükséges. A könyvtárat tanteremnek csak végszükség esetén szabad kijelölni, hogy a lyukasórás diákoknak legyen lehetőségük kényelmes, kulturált körülmények között várakozni, készülni a következő órára. Az új szárny tetőterében lévő kollégiumi szobáknak a jövő tanévtől lehet új funkciót adni. Egyelőre nem érdemes a berendezést átalakítani, a díszterem, a tornacsarnok, a tantermek kiadása mellett egy új bevételi forrás lehet bérbeadásuk. Biztosan lenne a lehetőség iránt érdeklődő kirándulócsoport. Előny, hogy az épület többi részétől függetlenül fűthető. Emellett helyet adhat az egyéni fejlesztő foglakozásoknak, kiscsoportos nyelvóráknak. A diákönkormányzat kaphatna itt közösségi szobát. Meg kell vizsgálni a törvényi hátterét az iskolán belüli diákvállalkozás lehetőségének, a szakképzésben résztvevők működtethetnék tanszállodaként. Sok ötlet felmerülhet még a hasznosításhoz, érdemes lesz megkérdezni az érintetteket.
10
2.6. A iskola kulturális és sportélete, rendezvények Iskolánk a szabadidő hasznos eltöltéséhez kínál programokat. Hagyományos nagy rendezvényeink: a Tinódi Kupa atlétikai verseny, a Diákírók, diákköltők találkozója, az Öregdiákok találkozója. A DÖK lelkesen, ügyesen szervezi a gólyanapot, a diáknapot, a farsangi bulit, a túlélőtúrákat, a humán munkaközösség az ünnepségeket, színházlátogatásokat, hangversenyeket. Magas színvonalúak az énekkar szereplései, fontosak az önképzőköri műsorok. Az osztályfőnökök szervező munkája révén emlékezetesek az osztálykirándulások, a szalagavatók, a ballagás. A testnevelők munkája ad lehetőséget sítábori részvételre az admonti testvériskolai kapcsolat ápolásával. A diáksport-egyesület minden napra kínál sportolási lehetőséget. Közös értékeinkre vigyázni, hagyományainkat őrizni kell!
2.7. A szakképzés helyzete 1998-tól az Országos Képzési Jegyzék szerint folyik az oktatás az iskolai rendszerű szakképzésben is. A szakközépiskolának négy érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó évfolyama és egy-kettő-három szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyama van. A 9-10. évfolyamon szakmai orientáció, illetve a 11-12. évfolyamokon elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport esetén a szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti, lehetővé teszi a gazdasági-szolgáltatási szakterületen a tapasztalatszerzést és a tevékenységformák megismerését. Iskolánkban a szakközépiskolai osztályra épül az érettségi vizsga megszerzését követően a vendéglős, illetve a protokoll- és utazásügyintéző szakképesítés megszerzésének lehetősége. A jövő tanévben egy-egy csoport beiskolázása várható. Az általános kompetenciák mellett egyre inkább felértékelődnek a szélesebb szakmaspektrumra felkészítő, integrált szakmai ismeretek, kompetenciák a hosszú távú alkalmazkodóképesség érdekében. Remélhetőleg a következő években is lesz igény és lehetőség a képzések indítására. Mindent meg kell tenni a sikeres beiskolázás érdekében, több, mint 10 pedagógus álláshelye múlik rajta. Az elmúlt években a legjelentősebb változás a két TISZK megjelenése a megyében, illetve a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság koordinációs tevékenysége volt. Az RFKB határozza meg a fő irányokat, a szerkezetet, a létszámokat, kijelöli a hiányszakmákat. A szakképzés kínálatának a munkaerőpiaci igényekhez való jobb alkalmazkodása érdekében jöttek létre a térségi integrált szakképző központok, amelyeknek fontos szerepe lehet a képzési igények meghatározásában. A TISZK-be tartozás alapelve az autonómián alapuló együttműködés.
11
A következő években elkerülhetetlen a koncentráció a szakképző intézmények területén, hiszen a tizenévesek korosztályában jelentős létszámcsökkenéssel kell számolni. A Vasi TISZK-ben a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban indít képzéseket rajtunk kívül a III. Béla Szakképző Iskola (Szentgotthárd), a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola (Bük), a Savaria TISZK-ben a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium Szombathelyen. Az utóbbi két intézmény közelsége miatt a beiskolázáskor egyértelműen konkurencia. Szombathelyen is lehet a vendéglős és az utazásügyintéző képzéseket választani az érettségizetteknek, illetve a szakiskola 10. osztályát befejezők 2 év alatt szerezhetik meg a pincér vagy a szakács szakképesítést. A tavalyi tanévben bekerült az Alapító Okiratunkba és a Pedagógiai Programunkba a szakács és a pincér szakmák oktatásának lehetősége a 10 évfolyamot végzettek részére 3 év alatt. Sajnos az első meghirdetéskor nem jött össze a szükséges létszám, a jövő tanév beiskolázásához nem hirdettük a lehetőséget, nem indítunk csoportot.
3. Az intézményfejlesztés lehetőségei 3.1. Tartalmi fejlesztés Iskolánk számára a legnagyobb kihívást napjainkban az jelenti, hogy egyszerre jelenik meg az igény a jó értelemben vett “elit” képzés szakmai színvonalára, valamint a korszerű általános műveltség megalapozására és a kibővült nevelési feladatok megvalósítására. Ennek eleget tenni – a ma már szerényebb képességű és kevésbé céltudatos tanulókat is magában foglaló osztályokban – csak megfelelő szervezeti keretek között (pl. középszint és emelt szint szétválasztása az érettségi felkészítésben), új szemlélettel, a körülményekhez igazított többszintű, rugalmas cél-, feladat- és értékelési rendszerrel, alkalmasabb módszerekkel lehet. Ezeket a feltételeket az előttünk álló időszakban mindenképpen meg kell teremteni. A kerettantervek által megerősített szemléletváltás, a képességközpontú, alkalmazható tudás, a problémamegoldás előtérbe helyezése az oktatásban elfogadottá vált, az új érettségi vizsgakövetelmények is ezt várják el. Az érettségi vizsgareform szükséges válasz volt a középfokú képzés általános jellegének és egységességének erősítésére. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit, kulcskompetenciáit, fejlesztési feladatait – általános szinten – a Nemzeti alaptanterv fogalmazza meg. Fejlesztendő az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a természettudományos kompetencia, a digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, a kez12
deményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A feldolgozandó konkrét tartalmak a középszintű érettségi vizsgakövetelményekben találhatók. E két dokumentum biztosít egységes alapot közoktatásunk elvi, szemléleti, cél és feladatbeli, tartalmi, szerkezeti meghatározásához. Ugyanakkor természetesen a NAT önállóságot is ad a – különböző körülmények között dolgozó – magyarországi iskolák számára munkájuk alapdokumentumainak differenciált elkészítéséhez. A középiskoláknak és szakiskoláknak a pedagógiai programjuk és helyi tantervük NAT 2003 szerinti teljes felülvizsgálatát 2011. január 30-ig kell elvégezniük és a fenntartó részére megküldeniük. A következő tanév legfontosabb feladata tehát, hogy a nevelőtestület elkészítse az új stratégiai tervet, az új Pedagógiai programot. Az első része a nevelési program, melynek részelemei elkészültek a Közoktatási törvény 2003. évi módosítását követően, 2004. szeptember 1-től ez határozza meg az oktató-nevelő munka kereteit. Itt csak a logikusan egybeszerkesztett változat elkészítése a feladat. A második része a helyi tanterv, mely az osztályok óraterveinek meghatározásával kezdődik. Az órafelosztás nemcsak szűk szakmai kérdés, ezért elkészíteni – a tantestületi „béke” veszélyeztetése nélkül – csak úgy lehet, ha a tanulók érdekeit tekintjük legfontosabbnak, a tantárgyi és tanári részérdekeket háttérbe szorítjuk, tehát elsősorban objektív elvek érvényesülnek. A NAT 2003 javaslatánál a műveltségi területekre jutó időkeretek minimumainak összege a 9. és a 10. évfolyam esetében a kötelező óraszám 90%-a, a 11. és 12. tanévnél 70%-a. A szabadon hagyott időkeretből 25%-ot a két utolsó tanévben célszerű a középszintű érettségire történő felkészítésre fordítani. Ez 7,5 órát jelent, vagyis a kötelező érettségi tárgyak a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az első idegen nyelv kapna plusz 1,5 órát, emellett minden diáknak a választott érettségi tantárgyhoz a középszintű felkészítésre marad 1,5 óra. Fontos, hogy még az általános tanterv szerint tanuló diákoknak is minden tantárgynál legyen valós lehetőség a középszintű érettségi követelményeinek elérésére. A matematika és az idegen nyelvek óraszámának emelése, és az emelt szintű érettségire történő felkészítés a Közoktatási Törvény 52. §-ának (7) pontja által biztosított feltételek között valósítható meg, a tanulók által önként vállalt tanórai foglakozások keretében. Várhatóan a továbbiakban is három gimnáziumi osztály beiskolázására lesz igény. Két osztályban a felsőfokú továbbtanulásra készítjük a tehetséges diákokat, az egyikben az inkább reál, a másikban az inkább humán érdeklődésűeket. Mindkét osztályban szükség lesz emelt óraszámú nyelvoktatásra, hiszen az új NAT kötelezően csak maximum 3,5-5,5 órát ad a két idegen nyelv tanulásához, ami visszalépés a jelenlegi helyzethez képest.
13
A harmadik osztály tanulói alap óraszámú oktatásban vesznek részt, és készülnek az érettségi vizsgára. Ebben az osztályban egy csoportnak érdemes lenne emelt óraszámú testnevelést kínálni, hogy a kiváló testi képességekkel rendelkező diákok (például a Nádasdy Tamás Általános Iskola sporttagozatosai) további mozgásfejlesztéssel, sportági tevékenységekkel, a testkultúra eszközeinek felhasználásával életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, legyen részük személyes és társas sikerélményekben, a mozgásos játék, a versengés örömében.
3.2. Módszertani fejlesztés Az új NAT szerinti oktatás bevezetéséhez szükség lesz a tanárok felkészítésére a kompetencia alapú nevelés, oktatás gyakorlati alkalmazására. Ez a felkészítés a Vasi TISZK projektjében már elkezdődött a hátrányos helyzetű tanulókkal és a sajátos nevelési igényű tanulókkal való eredményes foglalkozásra való felkészítő képzésekben. A NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ tananyagot, 30 órás tréninget biztosít a kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez. A TÁMOP 3.1.5-ös program keretében az intézményeknek lehetőségük van pedagógusokat küldeni felsőoktatási intézményekbe képzésre oly módon, hogy a képzéshez szükséges tandíjat, taneszközöket, és az iskolai helyettesítések megoldását megfelelő források biztosítják. Célszerű lenne a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem vagy a Széchenyi István Egyetem tanár mesterképzéseit, illetve a korszerű módszerekhez kapcsolódó pedagógus szakvizsgáit, szakirányú továbbképzéseit választani. Tantestületünkben jelenleg is sok, eredményes és áldozatos munkát végző pedagógus dolgozik, akiknek erkölcsi, anyagi elismerése kevéssé biztosított. Példaértékű munkát végző tanáraink eddig is bekapcsolódtak a tanár mesterképzés féléves gyakorlatának irányításába. A NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ a 2010/2011-es tanévtől két éven át 20-20 fő pedagógus számára ingyenesen biztosítja a gyakorlatvezető mentortanár szakirányú továbbképzés elvégzését. Élnünk kell a lehetőséggel, hiszen a mentortanári vagy az érettségi elnöki tevékenység iskolánk szakmai hitelét, vonzerejét jelentősen erősítheti. Az informatikai kompetenciák kialakítása az élethosszig tartó tanuláshoz, a munkaerőpiacra való belépéshez nélkülözhetetlen. Nemcsak a számítógép, az internet használatáról van szó, hanem olyan tanítási, tanulási stratégiák bevezetéséről, amelyekben az eszközhasználat és az alkalmazás mindennapos. Az új tanulásirányítási módszereket (pl. kooperatív technika, a projektmódszer)
14
alkalmaznunk kell, a digitális tananyagok, programcsomagok használatával az interaktív tábla előnyeit ki kell használni.
3.3. A szervezeti struktúra, szervezeti kultúra fejlesztése Feladat- és emberközpontú irányítási modellt kívánok alkalmazni. Abból a felfogásból indulok ki, hogy az emberek értelmes és közösen megfogalmazott célokért képesek és akarnak tevékenykedni. A különböző vélemények, alternatívák, javaslatok meghallgatása ösztönzőleg hat a kreativitásra, és képessé teszi az embereket arra, hogy jobb ötletet dolgozzanak ki, mint amit egyedül tudnánk létrehozni a viták gondolkodást serkentő, ösztönző hatása nélkül. A pedagógus a közoktatási törvény 1. számú melléklet 3. rész II/9 bekezdés előírása szerint végzi munkáját, amiért a bértábla szerinti fizetés jár. „A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.” Többletfeladatok, illetve kiemelkedő teljesítmény elérése esetén a minőségi bérpótlék áll a vezető rendelkezésére differenciálásra. A jelenlegi helyzethez képest változás, hogy a szakképzés feladatainak összefogására, a Pedagógiai Programban szereplő Szakmai Program céljainak megvalósításához, a felnőttképzés bevezetéséhez, a gyakorlati oktatásvezetői feladatok ellátásához, az óraadó tanárok munkájának koordinálásához mindenképpen szükség van egy vezetőre. Eddig a gimnáziumi szakfeladatnál a felnőttoktatás esti tagozatához volt tagozatvezetői pótlék a költségvetésben, ezt szeretném a szakképzési „tagozathoz” felhasználni. A nevelési igazgatóhelyettes feladatai közül az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, az Útravaló Ösztöndíjprogram koordinálását ifjúságvédelmi felelősnek kívánom átadni. Heti két óra órakedvezmény szükséges a feladat ellátásához. 15
A négy szakmai munkaközösség (humán, reál, idegen nyelvi, testnevelés) mellé szükség van az osztályfőnöki munkaközösség visszaállítására. A munkaközösség-vezető az iskola nevelési programja szerint irányítja a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, az Egészségnevelési Program céljainak megvalósítását. Megbízási szerződéssel kívánom ellátni a számítástechnikai rendszergazdai teendőket, illetve az oktatás segítéséhez szükséges egyéb feladatok (például tankönyvellátás) megoldását. A minőségügyi és a mérésügyi referens munkája a feladatok függvényében kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel elismerhető. A következő szervezeti hierarchiát kívánom működtetni: Fenntartó
oktatási igazgatóhelyettes
munkaközösség vezetők mérésügyi referens az oktatás segítésében közvetlenül résztvevők (tankönyv, órarend stb.) oktatástechnikus az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
nevelési igazgatóhelyettes
Igazgató
diákmozgalmat segítő tanár ifjúságvédelmi felelős könyvtáros iskolaorvos, védőnő a DSE vezetője
a szakképzés vezetője
munkaközösség vezetők
minőségügyi referens számítástechnikai rendszergazda gazdasági ügyintéző
Városgazdálkodás vezetője
technikai dolgozók
iskolatitkár
3.4. Az adminisztráció és ügyvitel fejlesztése Iskolánkban a következő tanévtől az oktatásszervezési tevékenységet a TISZK digitális iskola projektjéhez igazodva számítógépes rendszer segítségével kívánjuk megoldani. Bízunk benne, hogy a Taninform iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftver használatának bevezetése segíti az intézményt, hogy könnyebben, gyorsabban – a vonatkozó törvényekben előírt adatkezelési eljárások betartása mellett - elláthassa adminisztrációs és adatszolgáltatási feladatait. A program az intézmény helyiségei, eszközei nyilvántartása mellett kezeli az alkalmazottak munkaügyi adatait is. A rendszer lehetővé teszi az oktatás folyamatának követését, az osztályzást, a központi statisztikai 16
adatszolgáltatást, különböző űrlapok létrehozását, nyomtatását. Sokoldalú szolgáltatást nyújt a tanároknak, a fenntartónak, a dolgozóknak, a tanulóknak és a szülőknek. Mindenképpen érdemes kipróbálni. Néhány kolléga felkészítése már megtörtént, szükség lesz a tantestület minden tagjának belső továbbképzésére, türelemre, kitartásra. Kezdetben a rendszer adatokkal feltöltése, a digitális napló létrehozása komoly feladatot jelent az iskolavezetésnek. Reméljük, hogy a befektetett munka megtérül!
3.5. A szakképzés fejlesztési lehetőségei 3.5.1. Iskolarendszerű, nappali tagozatos képzési lehetőségek A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban a meglévő lehetőségek mellett a következő érettségi vizsgához kötött emeltszintű képzéseket lehet kínálni: − Szállodai portás, recepciós (1 év, OKJ szám: 54 812 03 0000 00 00) − Idegenvezető (2 év, OKJ szám: 54 812 01 1000 00 00) Mindegyik képzésnél heti 10 idegen nyelv óra szükséges. A Protokoll- és utazásügyintéző szakképesítés ráépülési lehetősége: − Rendezvény- és konferenciaszervező (+ 300 óra, OKJ szám: 54812 02 0001 54 01) − Utazásszervező menedzser (+500 óra, OKJ szám: 54 812 02 0001 54 02). A jól működő vendéglős képzésünknek ráépülése: − Vendéglátás-szervező (OKJ szám: 52 811 02 0001 15 201). A szakmai programok elfogadtatása után, az RFKB és a fenntartó önkormányzat támogatása, illetve megfelelő számú jelentkezés esetén indítani lehet az új képzéseket. A második szakma megszerzésénél a résztvevők tandíjat fizetnek. Ezenkívül érettségizetteknek népszerű ajánlat lehet a „3 év alatt szerezz 3 szakmát!” felhívás. A modulrendszerű képzés lehetővé teszi, hogy a pincér, szakács, vendéglős szakmákat együtt, illetve egymás után a kiegészítő modulok elvégzésével sajátítsa el az érdeklődő. Az érettségi vizsgával, alkalmazható nyelvtudással rendelkező szakember jó eséllyel jelenik meg a munkaerőpiacon. A központi program figyelembevételével úgy kell kidolgozni a pincér vagy a szakács képzés helyi tantervét, hogy az érettségi vizsga után egy évvel már képes legyen a szakmai vizsgakövetelmények teljesítésére a diák. Vas megyében hiányszakmákról van szó, a szakácsok és a pincérek képzéséhez a feltételek rendelkezésre állnak, igény esetén indítani lehet.
17
3.5.2. Felnőttképzés Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben lehetne kihasználni a szabad kapacitásokat. A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporton belül érettségihez kötött képzés: − Hostess ( 300 óra, OKJ szám: 52 812 01 0000 00 00) − Fittness-wellness asszisztens (OKJ szám: 52 813 01 0010 52 01) Középfokú, általános iskolai végzettséghez kötött képzés: − Vendéglátó eladó (1 év, OKJ szám: 52 811 02 0100 31 02) − Szállodai szobaasszony (OKJ szám: 31 812 01 01100 21 01) Aki felnőttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. A közoktatási feladatot ellátó szakképző intézmény egyszerűsített eljárás keretében szerezhet intézményakkreditációt. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) ebben az eljárásban az intézmény felnőttképzésre vonatkozó dokumentumait szakértő bevonásával vizsgálja. A jogszabály által előírt képzésekhez kidolgozott és a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott programok akkreditált programnak minősülnek, adaptálni kell őket. Az első lépés a képzési programok kidolgozása, elfogadtatása. A felnőttképzési tevékenység célja nemcsak meghatározott szakmai képzettség megszerzése lehet, hanem kompetencia elsajátítására irányuló általános vagy nyelvi képzés is. Például ECL vizsgára felkészítő nyelvi képzéseket lehetne szervezni nemcsak felnőtteknek, hanem diákjainknak is. Az iskolarendszerű képzésben résztvevők felnőttképzésben is részt vehetnek, de tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.
3.6. Minőségfejlesztés Az iparban már megszokott és elfogadott minőségbiztosítási rendszerek filozófiájának megjelenése a közoktatásban heves vitát váltott ki kezdetekben. Ma már elfogadjuk az alapelvet, hogy az oktatás is egy szolgáltatás, így nem hagyhatja figyelmen kívül partnerei igényeit, elvárásait. A nevelési oktatási intézmények legfontosabb partneri csoportját a gyerekek alkotják. Valódi partnerként kezelésük új az oktatásügyben, pedig véleményük, elégedettségük, igényeik alakulása alapvetően meghatározhatja az iskola jövőképét. A tanulók elsősorban barátokat, jó közérzetet és számukra értelmes és sikeresen megvalósítható feladatokat keresnek az oktatásban. A szülők igénye, hogy gyermekük biztonságos, kellemes környezetben tanulhasson, érezze jól magát. Persze alapvető kérdésük gyermekük további pályafutására vonatkozik: „Mi lesz a gyerekemből, ha ebbe az iskolába íratom be?” A megbecsült tanuló és szülő elkötelezetté válik az in18
tézmény iránt, azonosul a közösen megfogalmazott célokkal, így támogatására számíthatunk további munkánk során. A nevelőtestület tagjai és a nem pedagógus munkatársak nyugodt munkakörülményeket, megélhetést biztosító fizetést szeretnének, és az értelmes, sikerélményt adó munkavégzés lehetőségét várják az intézménytől. A szakmai munka színvonaláért az intézmény vezetője a felelős. Az intézményfenntartó önkormányzat gazdaságos, hatékony működést vár el az iskolától. Jogosan, hiszen közpénzek felhasználása történik, és az oktatás a közkiadások egyik legjelentősebb tétele. A következő iskolafokozat, az egyetemek, főiskolák igényeinek figyelése elengedhetetlen egy középfokú oktatási intézményben, hiszen legfontosabb célunk az eredményes továbbtanulás előkészítése. Természetesen a munkaerőpiac elvárásai sem hagyhatók figyelmen kívül. A minőség tudatos kezelése intézményvezetői feladat, de csak a teljes munkatársi csapat világos célokon alapuló, értő és segítő támogatásával valósíthatók meg a kitűzött célok. A folyamatos fejlesztő tevékenység a hibakeresésre irányul, a cél azonban a hibák kijavítása és nem az elmarasztalás. Iskolánk minőségén a céljainknak való megfelelést értjük. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Feladatunk érzelmileg kiegyensúlyozott, szellemileg nyitott, magát minden helyzetben feltaláló fiatalok nevelése. Az értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak, életmódjukban a természet tisztelete váljon meghatározóvá. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk, oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. Szakképzésünkben a munkaerőpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk. Bevezetjük az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszert, amely alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz. A külső értékelés és az indikátorok biztosítják az összehasonlíthatóságot, a gazdasági tervezhetőséget és átláthatóságot, segítve a források maximális kihasználását. A TISZKhez tatozó intézmények egy egységes mérés-értékelési és nyomon követési rendszert fognak működtetni.
19
4. Összefoglalás Iskolánk célja színvonalas oktatással, neveléssel szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtani tanulóinknak, biztosítva számukra a személyiségüknek megfelelő testi-lelki harmonikus fejlődést, a képességeiknek megfelelő továbbhaladást, lehetővé téve az egész életen át tartó tanulást, az önművelődést. A célok megvalósításához, a feladatok teljesítéséhez intézményünkben adottak, illetve megteremthetők a tárgyi és a személyi feltételek. Az intézmény működésének eredményességét nagymértékben meghatározza a vezetés milyensége. Fontos, hogy a vezető a szűkös erőforrásokat a leghatékonyabban tudja racionalizálni, legyen humánerőforrás menedzselési koncepciója, állandóan figyelje a forrásbővítési lehetőségeket, a pályázati kiírásokat, éreztesse a dolgozói közösséggel, hogy az innováció távlatot ad, legyen képes véghezvinni az elképzeléseit, legyen jó konfliktuskezelő, illetve konfliktustűrő képessége. A jogszabályok tisztelete az egyik előfeltétele az intézmény szakszerű, törvényes, demokratikus működésének. Igaz ez akkor is, ha köztudott, hogy a jogszabályok változnak, és a változásokhoz való alkalmazkodás próbára teszi a pedagógustársadalom tűrőképességét. A másik, ami legalább olyan fontos, mint a törvényesség tisztelete, a mások tisztelete. A szülők, a tanulók nélkül lehet, de nem érdemes vezetni az intézményt. A tanulók ellenére lehet, de nem érdemes megszervezni a tanítást. A vezető legfontosabb feladata a munkatársak bevonása az intézmény közös kérdéseinek megválaszolásába, a problémák megoldásába. Egyértelműen elkötelezett vagyok a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A folyamatos fejlesztés pedagógiai elveinkre, erőforrásainkra, partnereink igényeire, elégedettségére kell, hogy épüljön. Hatékony, tervszerű gazdálkodást kívánok folytatni minden erőforrással: pénzzel, idővel, eszközökkel, humánerőforrással.
Sárvár, 2010. április 16.
.......................................................................... Hevér Mihályné
20
A pályázat elkészítésekor irányadó érintett jogszabályok, dokumentumok, felhasznált irodalom: − A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény − A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény − A munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) − A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény − 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről − 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről − 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a közoktatási intézmények működéséről − 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról − 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról − 3/2006. (II. 22.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról − 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról − A Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/192. kormányrendelet − 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól − Vas megye szakképzése és a Vasi TISZK középtávú szakképzés-fejlesztési terve − Korszerű iskolavezetés. Közoktatási kézikönyv. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Bp. − Dr. Benedek István: A professzionális intézményvezetés alapjai
21
5. Mellékletek
MELLÉKLETEK
Önéletrajz Diplomamásolatok Erkölcsi bizonyítvány Nyilatkozat
22
ÖNÉLETRAJZ Hevér Mihályné (született: Kupi Judit) Személyi adatok Életkor: Családi állapot: Gyermekek: Állampolgárság: Lakcím: Telefon:
47 év férjezett három leány (Judit 1987, Ágnes 1988, Julianna 1990) magyar 9608 Sárvár, Szent Imre herceg u. 20. 95/320-115 (munkahely) 95/321-246 (lakás) mobil: 20/221-4373
Képzettségi adatok 2000-2002:
Közoktatási Vezetőképző Intézet, Holland-Magyar Vezetőképző Program, közoktatási vezető szak
1986:
matematika-fizika szakos középiskolai tanári diploma, jeles eredménnyel
1981-1986:
egyetemi tanulmányok a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán
1977-1981:
középiskolai tanulmányok a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban
Szakmai pályafutás 1986-1988:
Sárvári 409. számú Rudas László Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. Beosztás: tanár. Feladat: matematika-fizika tantárgyak tanítása, osztályfőnökség.
1988-tól :
Sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium. Beosztás: tanár. Feladat: matematikatanítás. 1991-től: a nyolcévfolyamos tagozaton is. 1993-tól: osztályfőnök.
1997-től:
nevelési igazgatóhelyettes (diákmozgalmat segítő tanár, ifjúságvédelmi felelős, pályaválasztási felelős)
1998/99:
a Vas Megyei Pedagógiai Intézetben a matematika tantárgy szaktanácsadója
2003-tól:
közoktatási vizsgáztató, vizsgáztatási szakterülete: érettségi vizsgaelnök
2007-től:
a Berzsenyi Dániel Főiskola, (majd Nyugat-magyarországi Egyetem) Pedagógiai Szolgáltató Központjának listás szaktanácsadója (matematika)
Nyelvismeret − orosz nyelvből állami középfokú ’C’ típusú nyelvvizsga − német alapfokú társalgási szint
23
Számítógépes ismeretek 2005. Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány ECDL START megszerzése A teljesített modulok: Operációs rendszerek, Szövegszerkesztés, Prezentáció, Információ és kommunikáció
Továbbképzések 1998. Felkészítés a helyi matematika tanterv szerinti tanításra, és az átmenet éveire
(33 óra)
1998. Szaktanácsadók új helyzetben
(30 óra)
1998. Informatikai alapismeretek
(30 óra)
2000. Igazgatóhelyettesek III. Országos Konferenciája (Nyíregyháza)
(30 óra)
2000. Minőségbiztosítási alapismeretek
(30 óra)
2003. Vizsgaelnöki felkészítő
(30 óra)
2004. Képzők képzése; Felkészítés a matematika tantárgy kétszintű érettségijének lebonyolítására
(60 óra)
2004. Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógusok képzése, matematika
(30 óra)
2005. Budapesti Kommunikációs Főiskola/ Projekttervező Strukturális Alapokra (ROP 3.1.2. pályázat)
(80 óra)
2007. Tanügyigazgatási auditorképzés
(30 óra)
2009. Konfliktuskezelés a közoktatási intézményekben
(30 óra)
2009. Az iskolai közösségek működési törvényszerűségei
(30 óra)
2009. Változásmenedzselés a közoktatási intézményekben
(30 óra)
2009. Csapatépítés
(30 óra)
2009. A TISZK szerepe a szakképzési struktúrában
(30 óra)
2009. Tanulási menedzsment rendszer bevezetését támogató képzés
(14 óra)
2009. Digitális iskola rendszer bevezetését támogató képzés
(14 óra)
Társadalmi tevékenység 1988-tól a Pedagógus Szakszervezet tagja 1992-től 2006-ig a Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagja 2002-től 2005-ig a RÁBA Rt. a Régió Ifjúságáért Alapítvány (Győr) kuratóriumának tagja
Sárvár, 2010. április 16.
.......................................................................... Hevér Mihályné
24
25
26
27
NYILATKOZAT A pályázati anyagot az elbírálásban résztvevők megismerhetik, és abba betekinthetnek. Hozzájárulok, a pályázat nyilvános ülésen történő bizottsági és testületi tárgyalásához.
Sárvár, 2010. április 16.
.......................................................................... Hevér Mihályné
28
HEVÉR MIHÁLYNÉ 9608 Sárvár, Szent Imre herceg u. 20.
SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK 9600 SÁRVÁR Várkerület 2-3. DR. DÉNES TIBOR polgármester úrnak Tárgy: Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola igazgatói pályázata
Tisztelt Polgármester Úr! A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán (www.kszk.gov.hu) közzétett meghirdetés alapján megpályázom a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola igazgatói állását. Sárvár, 2010. április 16.
.......................................................................... Hevér Mihályné