1. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalma

A társaságiadó-törvény K+F kedvezményei Írta: dr. Király Eszter

A kutatási és fejlesztési tevékenység (a továbbiakban: K+F tevékenyég) támogatása kiemelkedően fontos célként jelenik meg a magyar szabályozásban. Jelen cikk a K+F tevékenység társasági adóbeli szabályozásáról, az érvényesíthető adóalap-kedvezményekről és adókedvezményekről szól, továbbá röviden ismerteti a K+F tevékenység helyi adó vonzatát, és szól röviden az innovációs járulékról.

1. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalma A K+F tevékenység az alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés gyűjtőelnevezése. Annak eldöntése, hogy mi tekintendő kutatás-fejlesztésnek, nem mindig egyértelmű. A K+F tevékenységre jellemző, hogy nem lehet előre tudni, lesz-e eredménye a tevékenységnek, mindig jelen van benne a bizonytalanság.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-törvény) nem tartalmaz definíciót a K+F tevékenységekről. A K+F tevékenységek meghatározására a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 2–4. pontjaiban meghatározott fogalmak alapján történik.

Alapkutatás: az olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. Abból a célból elemez tulajdonságokat, struktúrákat és kapcsolatokat, hogy elméleteket vagy törvényszerűségeket állapítson meg, és 1 azokat igazolja a gyakorlati alkalmazás lehetősége nélkül.

Ilyen tevékenységet rendszerint –de nem kizárólag – a felsőoktatási intézmények végeznek. Az alapkutatási eredményeket általában nem értékesítik, konferenciákon, szakmai rendezvényeken ismertetik.

Alkalmazott kutatás: az új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálatnak minősül, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. Az alkalmazott kutatás vagy az alapkutatás eredményeinek lehetséges hasznosítását vagy valamely speciális

1 / 29


és előre kitűzött cél eléréséhez új módszerek vagy eljárások meghatározását szolgálja. Gyakran célja az alapkutatási programok ígéretes eredményeinek feltárása. 2

Felhasználói szempontból az alkalmazott kutatástól elsősorban azt várják, hogy eredményei egyetlen vagy korlátozott számú termék, eljárás, módszer vagy rendszer esetében legyenek hasznosak. Az alkalmazott kutatás az ötleteket gyakorlatban használható formába önti. Az alkalmazott kutatásból származó ismereteket vagy információkat gyakran szabadalmaztatják, de titkosnak is minősíthetik.

Kísérleti fejlesztés: olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. A kísérleti fejlesztés során tulajdonképpen a kutatási fázisban szerzett ismeretek tesztelése, programmá alakítása zajlik. A kísérleti fejlesztésre legkönnyebben példa a szoftverfejlesztés köréből hozható. E témakörben kísérleti fejlesztésnek minősül például új szoftveralkalmazások vagy operációs rendszerek kifejlesztése, alkalmazási 3 programok lényeges továbbfejlesztése.

2. A Frascati kézikönyv Annak megítéléséhez, hogy valamely tevékenység kutatás-fejlesztés vagy sem, 2010. január 1-jétől segítséget nyújt a Frascati kézikönyv, amelynek alkalmazandóságát a Tao-törvény vezette be [31. § (2) bekezdés c) pont]. A Frascati kézikönyvet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentette meg, Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára címmel. A kézikönyv eligazítást nyújt abban a kérdésben is, hogy egy-egy K+F tevékenység esetén mely költségeket tekinthetőek a kutatás fejlesztés érdekében felmerült költségnek.

Alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kutatás-fejlesztés?

Az alábbi két példa jól mutatja az egyes K+F tevékenységek szoros egymáshoz kötődését, ugyanakkor egymástól valókülönbözésüket is.

2 / 29


A gazdasági növekedés regionális változatait meghatározó tényezők elméleti vizsgálata alapkutatásnak minősül. Ha azonban a kutatást a kormány gazdaságpolitikai irányvonalának kialakítása érdekében végzi az adózó, már alkalmazott kutatásnak tekintendő. A kutatás nyomán felismert törvényszerűségeken alapuló operációs modellek kidolgozása, amelyek célja a regionális egyenlőtlenségek mérséklése pedig kísérleti fejlesztésnek számít.

A biztosítás területén például új kockázati elméletek kidolgozása alapkutatásnak minősül. De az olyan új típusú biztosítási szerződések vizsgálata, amelyek az új piaci kockázatokra is kiterjednek, már alkalmazott kutatásnak, míg egy befektetési alap kezelési módjának a kifejlesztése már a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozik 4 .

3. A K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények A Tao-törvény a K+F tevékenység során felmerült költségek adóalapban, illetve egyes esetekben a fizetendő társasági adóból való levonhatóság révén ösztönzi a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének a folytatását, illetve a kutatási-fejlesztési tevékenységük bővítését, amelyek a következők:

– a K+F tevékenység közvetlen költségének adóalap-kedvezménye [Tao-törvény 7. § (1) bekezdés t) pont];

– a felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytatott K+F tevékenység esetén a közvetlen költség háromszorosának adóalap-kedvezménye [Tao-törvény 7. § (17) bekezdés];

–a K+F tevékenység közvetlen költsége között elszámolt bérköltség, továbbá a szoftverfejlesztő tevékenységére tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának adókedvezménye [Tao-törvény 22. § (9) bekezdés];

–a szoftverfejlesztő tevékenységére tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának adókedvezménye a kis- és középvállalkozások számára [Tao- törvény 22. § (10) bekezdés];

3 / 29


– fejlesztési adókedvezmény [Tao-tv. 22/B § (1) bekezdés f) pont).

4. A K+F tevékenység közvetlen költsége 4.1. A K+F tevékenység közvetlen költségének adóalap-kedvezménye

Az adózóaz adóalap megállapításánál csökkentheti adózás előtti eredményét a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti-fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költségével, vagy – az adózó választása szerint – ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegével az értékcsökkenés elszámolásának az adóévében.

Az adóalap-csökkentési lehetőségérvényesítése, független attól, hogy az adózó a költségeket az adóévben (szellemi termékként) aktiválta vagy sem. Ha azonban az adózó a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költségeit szellemi termékként aktiválja, akkor választhat, hogy az adózás előtti eredményét

a) az adóévben felmerült közvetlen költség összegével csökkenti (a költségek aktiválása ellenére), vagy

b) az adóévben felmerült közvetlen költségek alapján állományba vett kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagy szellemi termék után elszámolt értékcsökkenés összegével csökkenti.

Saját tevékenységi kör

Csak a saját tevékenységi körben felmerült kutatás-fejlesztés közvetlen költségével lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt. Saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül az adózó jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt

4 / 29


eredményező gazdasági tevékenységébe beleilleszthető kutatás-fejlesztési tevékenység. Annak eldöntéséhez, hogy egy adott alapkutatás, alkalmazott kutatás, illetve kísérleti-fejlesztés valóban az adózó tevékenységi köréhez tartozik-e, segítségül szolgálhatnak az adózó létesítő okiratában (például társasági szerződésében, alapszabályában, alapító okiratában) megjelölt tevékenységi körök, illetve az állami adóhatóságnak bejelentett tevékenységi körök.

A kutatás-fejlesztési jogcímen történőadóalap-csökkentés révén az adózó amellett, hogy a közvetlen költségeket a számviteli törvény szabályai szerint az eredmény terhére elszámolja ráfordításként, még egyszer levonhatja azokat az adóalapból.

Az elszámolt saját tevékenységi körben felmerült kutatás-fejlesztés közvetlen költségéből nem számolható el az adózás előtti eredmény terhére az a költség, amelyet az adózó közvetlenül vagy közvetve:

– másik belföldi illetőségű adózótól,

–külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy

–a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól

igénybe vett kutatás és fejlesztési szolgáltatásnyújtása alapján számolna el.

A saját tevékenységhez szükséges megrendelt K+F szolgáltatás a fent felsorolt személyeken kívüli személytől (pl. költségvetési szervnek minősülő kutató intézettől) való igénybevétele a közvetlen költség részét képezi, és érvényesíthető utána az adóalap-kedvezmény, feltéve, hogy az igénybe vett szolgáltatás közvetve sem származik a fent említett személyektől.

A kedvezmény esetleges kétszeres igénybevételének kizárására irányul a Tao-tv. 7. § (18) bekezdésének a rendelkezése, amely előírja, hogy egy költségvetési szerv (pl. egyetem) által teljesített K+F megrendelés esetén a kutatás-fejlesztési szolgáltatást végző személynek

5 / 29


nyilatkoznia kell, hogy a megrendelés teljesítéséhez a költségvetési szerv (pl. egyetem) közvetve sem vette igénybe belföldi illetőségű adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye vagy a személyi jövedelemadó szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó szolgáltatását.

Támogatás

Az adózás előtti eredmény csökkentése során figyelmen kívül kell hagyni a fejlesztési célra vagy a tevékenység költségeinek ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt támogatást, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, támogatást, juttatást. A kapott támogatás figyelembevétele során

– ha az adózó a kutatás-fejlesztési költséget a költség felmerülésének adóévében érvényesíti, akkor a folyósításkor kell a költségekből levonni;

– ha az aktivált kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi az immateriális javak között a K+F költséget, akkor a szellemi termékre felmerült részt az értékcsökkenés elszámolásakor számolja el, és a kapott támogatást az időbeli elhatárolás megszüntetésekor vonja le a költségekből.

Példa:

A vállalkozás 600 e ráfordítással végzett K+F tevékenységet, amelyet költségként elszámolt. A 600 egység 80 százaléka közvetlen költség, azaz 480 egység.

Jogcím

6 / 29


Alapadatok (ezer)

Adózás előtti eredmény

1000

kutatás-fejlesztési közvetlen költsége

480

Adóalap

520

Számított adó 520×0,19

–98,8

Adózott eredmény

421,1

7 / 29


K+F tevékenység közvetlen költsége

A kutatás-fejlesztés érdekében felmerült munkálatok költségei elszámolhatóság alapján két nagy csoportba sorolható: közvetlen költségek és közvetett költségek.

A közvetlen költségek esetén már a felmerüléskor megállapítható, hogy a tevékenység részét képező termék, előállítás vagy szolgáltatás melyik egységhez köthető, ebből a szempontból nézve a költségviselőnkénti elszámolás valósulhat meg. Közvetett költségnek minősülnek azok a költségek, amelyekről a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy milyen tevékenységhez, termékhez milyen mértékben kapcsolódnak, és ezért azok jellemzően utólag – megfelelő mutatók és számítások segítségével – utalványozhatók, oszthatók fel költségviselőkre.

Az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez szükséges, hogy a K+F közvetlen költségeit a társaság elkülönítse a közvetett költségektől. Azon költségek meghatározásához, amelyek a K+F tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódnak, a számviteli törvény közvetlen önköltség meghatározására vonatkozó 51. §-át kell alkalmazni, továbbá megállapításához szükséges az önköltségszámítás módszertanát, szabályait írásba foglalni, amely lehetséges a vállalkozás számviteli politikájának részét képező eszközök és források értékelési szabályzatában, vagy az önköltség-számítási szabályzatban.

Közvetlen költségek közé sorolandó minden olyan, a kutatás-fejlesztés érdekében felmerül költség, amely

– az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének

8 / 29


megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

– az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

– az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.

Ennek megfelelően a K+F tevékenység közvetlen költségeként azt a költséget számolhatja el az adózó, amelyet:

– saját tevékenysége körében a vállalkozás eredményére és kockázatára végez, illetve amelyet

– a saját tevékenysége részeként más vállalkozás megrendelésére teljesít.

Jellemzően közvetlen költségek:

– a K+F tevékenységet végző alkalmazottak közvetlen munkabére, a közvetlen munkabérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai, a társadalombiztosítási, munkaadói járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás (bizonylata a munkaidő-nyilvántartás, illetve a számításokat tartalmazó összeállítás);

– a K+F tevékenységhez közvetlenül vásárolt és felhasznált anyagok – levonható áfa nélküli – bekerülési értéke, ideértve a saját előállítású félkész termékek és késztermékek előállítási költsége (bizonylata a tényleges felhasználás igazolása);

– a kutatás-fejlesztési tevékenység során elhasználódó eszközök, továbbá az adott kutatás-fejlesztési feladat érdekében beszerzett/előállított eszközök, vagy a kísérleti fejlesztés során átalakított eszközök bekerülési értéke, saját előállításúaknál azok közvetlen önköltsége (bizonylata a tényleges elhasználódás, illetve a beszerzés [előállítás] igazolása);

9 / 29


– a K+F tevékenység valamely témájához bérbe vett eszköz (például műszer) – levonható általános forgalmi adó nélküli – bérleti díja (bizonylata a szerződés és a számla);

– a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadói díj számlázott – levonható áfa nélküli – értéke (bizonylata a szerződés és a számla);

– a szakértőnek elszámolt díj járulékaival, hozzájárulásaival együtt (bizonylata a szakértőnek adott megbízás és a teljesítés igazolása);

– a K+F témához közvetlenül igénybe vett külső (kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek nem minősülő) szolgáltatások (mérések, minősítések, szállítások) – általános forgalmi adó nélküli – értéke (bizonylata a szerződés és a számla);

– a K+F tevékenység közvetlen saját költségének minősül a K+F témákhoz használt tárgyi eszközök, immateriális javak tárgyidőszaki értékcsökkenési leírása, ha az a kutatási, a kísérleti fejlesztési témaszámra (munkaszámra) utalványozható, és így közvetlen költségnek minősíthető (bizonylata az elszámolást alátámasztó nyilvántartás); (mennyiben ugyanazon eszközt a kutatási, illetve a kísérleti fejlesztési tevékenységhez is, illetve több K+F témához is használják, akkor az egyes témák, illetve a kutatás és a kísérleti fejlesztés között a belső (elsősorban az önköltség-számítási) szabályzatban rögzített mutatók, jellemzők segítségével kell a tárgyidőszakban amortizációként elszámolt összeget megosztani)

– a K+F témához közvetlenül vásárolt és használt kül- és belföldi szabadalom vételára, a licencdíja, a know-how ellenértéke, a szolgálati találmány kapcsán fizetett találmányi díj a számlázott, a fizetett összegben, amennyiben ezeket az immateriális javak között nem lehetett állományba venni (bizonylata a tényleges, illetve arányos használat igazolása);*

Csökkenti a közvetlen saját költséget

10 / 29


– a kutatás, a kísérleti fejlesztés során visszanyert hulladékok (például lecserélt alkatrészek) hulladék-, illetve haszonanyag értéke,

– a K+F tevékenység során előállított és továbbfelhasználás vagy értékesítés céljából készletre vett félkész- és késztermékek, továbbá a tárgyi eszközként, szellemi termékként használatba vett (aktivált) termékek közvetlen önköltsége.

Nem lehet közvetlen saját költség között kimutatni

– a K+F tevékenységnek nem minősülő, a kutatás, a kísérleti fejlesztés fogalmi körébe nem tartozó munkák költségeit,

– a kutatás, a kísérleti-fejlesztés fogalmi körébe tartozó azon költségeket, amelyek közvetlenül nem számolhatók el, és megfelelő mutatók, jellemzők hiányában a kutatási, a kísérleti fejlesztési témaszámra (munkaszámra) jutó értékük sem állapítható meg (közvetett költség),

– marketingköltségeket, mivel azok az előállított termék értékesítését (nem az előállítását) szolgálják.

4.2. A közvetlen költség aktiválása szellemi termékként

Az adóalany dönthet úgy, hogy a saját tevékenységi körében felmerült kutatás-fejlesztés közvetlen költségével nem a költség felmerülésének az adóévében csökkenti az adóalapját, hanem a felmerült költséget évekre elosztva érvényesíti az adóalapjánál. Erre akkor van lehetőség, ha a felmerült költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi, és a számviteli törvény általános szabályainak megfelelően elszámolt terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenést érvényesíti az adóalapnál.

11 / 29


A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni:

– a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült – akár más vállalkozó által számlázott, akár a saját tevékenység során felmerült – olyan költségeket, amelyek szellemi termék, tárgyi eszköz vagy készlet bekerülési értékének meghatározásakor azért nem vehetők számításba, mert az előállított eszköz piaci árát, illetve várható piaci árát meghaladják, illetve

– a megkezdett, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztésnek a jövőben várhatóan megtérülő közvetlen költségeit, ebben az esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke magában foglalja a kísérleti fejlesztés többletköltségeit, valamint azoknak a termékeknek a közvetlen költségét is, amelyeket csak a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet – a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével – a készletek, a tárgyi eszközök vagy a szellemi termékek között állományba venni.

Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett költségei nem aktiválhatóak.

A kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, amely a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor várhatóan megtérül a további fejlesztési és termelési költségekkel, valamint a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségekkel csökkentett árbevétel révén.

Szükséges megjegyezni, hogy az adóalap-kedvezmény nem ad lehetőséget az adózó számára, hogy adott K+F tevékenység vonatkozásában egyszer a közvetlen költség, máskor a kísérleti fejlesztés aktivált értéke után az értékcsökkentés elszámolását válassza, tehát az adózónak előre el kell döntenie, hogy a kedvezményt melyik változat alapján kívánja érvényesíteni.

4.3. Felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával közösen végzett K+F tevékenység közvetlen költsége

A Tao-törvény lehetővé teszi az adózó számára, hogy ha a kutatási tevékenységet felsőoktatási

12 / 29


intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján közösen végzik, akkor a társaság a támogatással csökkentett közvetlen kutatási költség háromszorosával, legfeljebb 50 millió forinttal csökkentse az adóalapját. Azaz az adóalap csökkenthető az adóévben felmerült a költségek háromszorosával, illetve a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vett költség után elszámolt értékcsökkenési leírás háromszorosával. A háromszoros adóalap-kedvezmény adóévben érvényesített összege azonban nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

Ha a társaság ezt választja, akkor az adóalap megállapításánál az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg és a társasági adókulcsának a szorzata (adótartalma) az állami támogatásokra vonatkozórendelkezések alkalmazásában az adózó által igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A de minimis támogatás összegét 19 százalékos kulccsal kell számítani, ha az adózó nem alkalmazza a 10 százalékos adókulcsot, ha pedig alkalmazza, akkor – más de minimis támogatással együtt – 50 millió forintig 10 százalékkal, az azt meghaladó részre 19 százalékkal kell számítani a támogatástartalmat.

A de minimis támogatásösszegének a kiszámításához a de minimis támogatásokra valóalkalmazásáról szóló1998/2006/EK rendeletének rendelkezéseit figyelembe véve kell eljárni, melynek során bármely három pénzügyi év (adóév) viszonylatában az érvényesített de minimis támogatások összege a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a kedvezmény nem érvényesíthető. Ez igaz arra az esetre is, ha az adózó a 200 ezer eurós összeghatárt jelen kedvezmény érvényesítésével lépné át.

Példa: A társaság nem él a háromszoros adóalap-csökkentés lehetőségével.

Jogcímek

Alapadatok

Kutatás-fejlesztés közvetlen költsége

13 / 29


30 000

Adózás előtti eredmény kedvezmény nélkül

90 000

– elszámolható közvetlen költség

–30 000

Adóalap

60 000

Fizetendő adó60000×0,19

11 400

Adózás utáni eredmény

14 / 29


48 600

Példa: A társaság a közvetlen költség háromszoros mértékével csökkenti az adóalapját.

Jogcímek

Alapadatok

Támogatás


30 000


90 000

15 / 29


– elszámolható közvetlen költség 3-szorosa, max. 50 millió forint (3×30000= 90000)

–50 000

50000×01=5000

Adóalap

40 000

Számított adó10%

Állami támogatás a 10%-os adókulcs révén (40 000×0,06)

4 000

2400

16 / 29



36 000

Példa: a társaság igénybe vesz beruházási adóalap-kedvezményt is

Jogcímek

Alapadatok

Támogatás

Beruházási adóalap-kedvezmény

15 000

17 / 29



30 000


90 000

– elszámolható közvetlen költség 3-szorosa, max. 50 millió forint (3×30000= 90000) +

– beruházási adóalap-kedvezmény

–50000

–15 000

50000×01=5000

18 / 29


15000×0,19=2850*

Adóalap

25 000

Számított adó10%

Állami támogatás a 10%-os adókulcs révén (25 000×0,06)=1500

2 500

1500


22 500

19 / 29


Összes de minimis támogatás

9350

* A de minimis támogatásnak minősülő adóalap-kedvezményeket össze kell adni, majd együttes értékükre kell alkalmazni a sávos adómértéket (50 millió forintig 10 százalék, ezt meghaladóan 19 százalék).

A csekély összegű támogatás összegét euróban számolva kell figyelembe venni, a de minimis támogatásösszegének megállapításához az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

5. A K+F tevékenység közvetlen költségei között elszámolt bérköltség adókedvezménye, valamint a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség adókedvezménye A Tao-tv. alapelvi szintű rendelkezése, hogyha ugyanazon ténybeli alapon többféle jogcím is rendelkezik valamely költség, ráfordítás adózás előtti csökkentéséről, adómentességről vagy adókedvezményként való érvényesíthetőségéről, akkor azzal egy esetben élhet az adózó, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

A Tao-tv. a K+F tevékenység bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezményre vonatkozó rendelkezése kifejezetten lehetővé teszi ugyanazon – már K+F tevékenység címén adóalap-csökkentésként elszámolt közvetlen költség részét képező bérköltség, továbbá a szoftverfejlesztő tevékenységére tekintettel elszámolt bérköltség ismételt elszámolását az

20 / 29


adókedvezményben.

5.1. A bérköltség adókedvezménye

Az adózóaz adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költsége között elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, de nem többet, mint az adóévi fizetendő adó 70 százaléka.

Az adókedvezmény az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben érvényesíthető. Abban az esetben, ha valamely adóév(ek)ben – adó hiányában – nem tudja a társaság érvényesíteni az adókedvezményt, akkor a fel nem használt rész a későbbi adóévek, de legkésőbb a felmerülés évét követő harmadik adóév fizetendő adójából még levonható, azzal, hogy az együttes érték ebben az esetben sem haladhatja meg a fizetendő adó 70 százalékát.

Az adókedvezmény meghatározásakor a teljes bérköltséget figyelembe kell venni, azaz – eltérően a 7. § (1) t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésnél – nemcsak a támogatással nem érintett rész vehető figyelembe, hanem a teljes bérköltség 10 százalékával csökkenthető a fizetendő adó, tekintettel arra, hogy a hivatkozott előírás további kitételt nem tartalmaz, csupán az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltségről szól.

Bérköltségnek minősül–a számviteli törvény 79.§ (2) bekezdése alapján – minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

5.2. A szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség adókedvezménye

21 / 29


10 százalékos kedvezmény

Az adózóaz adóévben a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe.

Szoftverfejlesztőnek minősül–a Tao-törvény 4.§-ának 32. pontja szerint – az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező, szoftvereket, adatállományokat, adatbázisokat, szakértői rendszereket, robottechnikát és döntési modelleket kutató, tervező vagy fejlesztő magánszemély, aki az említett tevékenységek érdekében, a számítógép operációs rendszerének ismeretében programokat, rutinokat ír, tesztel, vizsgál.

Az adókedvezmény mértékének a meghatározásához a szoftverfejlesztőkre tekintettel elszámolt teljes bérköltséget kell alapul venni, azaz nem kell figyelmen kívül hagyni a kapott támogatás összegét.

Bérköltség meghatározása módja megegyezik a K+F tevékenységhez kapcsolódó bérköltség meghatározásával.

Az adókedvezményt az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlőrészletekben érvényesíthető. Abban az esetben, ha valamelyik adóév(ek)ben – adó hiányában – nem tudja a társaság érvényesíteni az adókedvezményt, a fel nem használt rész a későbbi adóévekben, de legkésőbb a felmerülést követő harmadik adóév adójából érvényesíthető, azzal, hogy az együttes érték ebben az esetben sem haladhatja meg a fizetendő adó 70 százalékát.

22 / 29


15 százalékos kedvezmény KKV-k részére

Az adóév utolsónapján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó (Tao-törvény 4.§ 24. pont) függetlenül attól, hogy K+F tevékenység közvetlen költségével csökkentette-e az adózás előtti eredményét vagy sem – a bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezmény mellett – az általa szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség további 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt is igénybe vehet az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben. Itt is érvényesül az a szabály, hogy a megelőző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető.

Az e külön jogcím alapján érvényesített adókedvezmény adóévben igénybe vett csekély összegű(de minimis) támogatásnak minősül.

Azaz, a szoftverfejlesztés közvetlen költségét képező teljes bérköltség 10 százalékának egynegyed részével + a szoftverfejlesztők bérköltsége 15 százalékának egynegyed részével csökkenthető a társasági adó a 70 százalékos korlátjára is figyelemmel.

6. Fejlesztési adókedvezmény A Tao-tv. 22/B §-ának (1) bekezdésének f) pontja alapján fejlesztési adókedvezmény jogcímen vehet igénybe az adózó adókedvezményt a jelen értéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén.

Az adókedvezményt az adózóa Tao-tv. és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006 (X. 16.) kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. Az adókedvezmény igénybevételének kettős feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt egyrészt a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, illetve benyújtja az adókedvezmény iránti kérelmet.

Az adózóaz adókedvezményt a beruházásüzembe helyezését követő adóévben –vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévben – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

23 / 29


Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelen értéken nem haladhatja meg a bejelentett, engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelen értéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értékét.

7. Kedvezmények együttes érvényesítésének lehetősége Egy K+F tevékenységet folytató társaság a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, szellemi termékként nyilvántartásba veszi a kutatás-fejlesztés tevékenység eredményeként előállított terméket, az aktivált érték közvetlen bérköltségből áll. A társaság jogszerűen jár el az alábbi kedvezmények együttes érvényesítése esetén:

– a kutatás-fejlesztés elszámolható közvetlen költségével csökkenti az adóalapját a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján (feltételezve, hogy az adózó nem az értékcsökkenés elszámolását választotta), továbbá

– ha értékesíti a szoftver felhasználási jogát, akkor jogszerűen csökkenti adóalapját a Tao-tv. 7. § (1) s) pontja alapján a felhasználói jog értékesítéséből származó bevétel 50 százalékával, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra, továbbá

– a K+F tevékenységre tekintettel elszámolt bérköltséggel csökkenti a fizetendő adóját, és

– csökkenti fizetendő adóját a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékával, ha KKV a társaság, akkor a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség további 15 százalékával.

8. Helyi adó 2010. január 1-jével módosult a helyi iparűzési adó alapja. A módosítás értelmében az adó alapjának megállapítása során az adóalapból le lehet vonni eladott áruk beszerzési értékén, a közvetített szolgáltatások értékén, az anyagköltségen kívül alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét is. A K+F tevékenységre tekintettel

24 / 29


elszámolt adóalap-csökkentés vagy:

– az adóévben elszámolt K+F tevékenység közvetlen költsége, vagy

– ha a társaság a K+F költséget szellemi termékként nyilvántartásba vette, az adóévben elszámolt értékcsökkenés.

A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény (Htv.) saját definíciót ad a K+F tevékenységre, amely tartalmát tekintve megegyezik a Tao-tv. fogalmával. Eszerint alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a Tao-tv 7. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao-tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában (Frascati kézikönyv) foglaltakra.

A helyi adóösszegét ráfordításként számolhatja el az adózó, amely az adózás előtti eredményt, vagyis a társaságiadó-alapját csökkenti.

9. Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló2003. évi XC. törvény értelmében a kis- és mikrovállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságoknak innovációs járulékot kell fizetniük.

Az innovációs járulék alapja a Htv. szerint meghatározott helyi iparűzési adóalapja, azaz a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az anyagköltséggel, továbbá–2010. január 1-jétől kezdődően –az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével. Mentes a járulékfizetési kötelezettség alól az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

A járulék mértéke a járulékalap 0,3 százaléka (innovációs járulék bruttó összege). A járulék bruttó összegéből levonható:

25 / 29


– a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége,

– költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervektől megrendelt kutatási fejlesztés tevékenység költsége,

– a közhasznú szervezetekről szóló törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége.

A levonható költségeket csökkenti a költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összege.

Példa: Járulékfizetésre kötelezett társaság adatai 2010-ben (ezer)

Jogcímek

Alapadatok

Nettó árbevétel

9 000000

Eladott áruk beszerzési értéke

26 / 29


1 200 000

Közvetített szolgáltatások értéke

1 000 000

Anyagköltség

2 200 000

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódó közvetlen költség

12 000

Járulékalap: 9 000000– (1 200000+1 000 000+2200 000)

4 600 000

Innovációs járulék bruttóösszege: 4600000×0,003

13 800

27 / 29


Ebből levonható

12 000

Fizetendő innovációs járulék

1 800

Az innovációs járulékösszegét ráfordításként számolhatja el az adózó, ami az adózás előtti eredményt, vagyis a társaságiadó-alapot csökkenti.

dr. Király Eszter

1 Frascati

Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes javaslatára, OECD 2002. (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004.) 65. old 2 Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes javaslatára, OECD 2002. (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004.) 66. old

28 / 29

A társaságiadó-törvény K+F kedvezményei Írta: dr. Király Eszter 3 Frascati

Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes javaslatára, OECD 2002. (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004.) 66. és 69. old 4 Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes javaslatára, OECD 2002. (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004.) 67.

29 / 29

1. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalma

Recommend Documents