- ~ I '" E = C. j -cn - - I -cn ~ ~ p cn

~

-

"

•

~

I I -•

•;;

o o o

•• •

~

'" C ft M ft

a. ft

~

cn

cn

c:

r-

cn

r-

... '"- = =- E= -I --j-

•p cn

~

h -1

~ -,

;{

"Cs-6."

•

SZOLGÁLaTI u'lsnÁs csendőrség

a m. kir. közlekedési

(Kut.) TERVEZET. Hi val a los k i a dá s• •

BUDAPEST, 1937.

számára.

3

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Rövid (tések . Bevezető rendelkezések

5 7

r.

FEJEZET.

Általános rész. 1. 2. 3. 4. 5.

§. §. §. §. §.

Általános határozványok Közlekedési örsök . . .. Közlekedési csendörök kiválasztása, kiképzése és áthelyezése Személyi szabályok a közlekedési csendörök számára Szabályok a gépjáróműves tisztek számára

9 9 10 II

12

Il. FEJEZET.

J

6. 7. B. 9. 10. II.

§. §. §. §. §. §.

Közlekedésrendészeti szolgálat. Szolgálatkezelés a közlekedési örsökön Közlekedési járörök feladatai Szolgálati fellépés Szolgálati órák, pihenök és ellenörzések Téli szolgálat Szolgálati havifüzet. Közlekedési szolgálati lap (ksu.)

m. §. §. §. §. §. §. §. §.

19 22 23 23

FEJEZET.

Műszaki

12. 13. 14. 15. 16. 17. IB. 19.

15 17

rész.

Gépjárómíivek vezetése Gépjáróművek felszerelése Gépjáróművek karbantartása Gépjárómü javítóműhely Abronesanyag kezelése Oldalkocsik kezelése Gépját'óművek tárolása Gépszín

27 28 2B 32 33 33

34 34

IV. FEJEZET. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Anyagi rész. §. Oépjárómiivek beszerzése, kiutalása, igénybevétele és kiselejtítése §. Műszaki anyag leltári nyilvántartása és kezelése §. Üzem és karbantartási anyagok . §. Gépjáróművek fenntartása. Kilométerátalányok §. Eljárás üzemanyagigénylésnél és elszámolás nál §. Elját'ás anyagbeszerzéseknél §. Anyagszámadás vezetése §. Gépjárómiitörzskönyv

37 3B

39 40 42 43 45 46

• 5

4

V. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 28. 29. 30. 31.

§. Öltözet, felszerelés, fegyverzet . .. . . §. Szabályok a gépjáróművekkel való kivonulásoknál §. Magángépjáróművek igénybevétele §. Szemletartás

Oldal

49 49 49 50

Minták. I. Őrjárati beosztás.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Rövidítések.

Közlekedési szolgálati lap. Műbelyutalvány.

Műhelynapló.

Kimutatás a leltári csoportositáshoz. üzemanyag elszámolás és igénylés. Kilométerösszesités. Kimutatás az anyagszámadás adatainak csoportositásához. Anyagfelhasználási kimutatás. Gépjárömütörzskönyv. Málházási rend a közlekedési örsök raktár szekrény éhez. 12. Gépjáróművek málbázási rendje. 13. Kimutatás a gépjáróművekkel kapcBolatosan használt idegen kifejezésekről és azok magyar forditásáról.

Anyagszámadás = asz. Anyagfelhasználási kimutatás = afk. Benzin = B. Benzinszesz = Bsz. Beszerzési előlegkönyv = bekv. Forgalmi rendszám = lrsz. Gépjárómű = gjü. Gépjárómű törzskönyv = gtk. Gépjáröműves = gjüs. Gépkocsi = gk. Gépszín = gsz. Helyszínelő gépkocsi = hszgk. Javítás = jav. Kilóméter = km. Kilóméterátalány = kmát. Kilóméterösszesítés = kmösz. Közlekedési = k. Közlekedési és bíradó alosztály = közhiraioszt. Közlekedési szolgálati lap = kszl. Közlekedésrendészeti = kr. Motor = m. Motorkerékpár = mkp. Műhely

mű.

=

Míibelynapló

=

Műhelyutalvány Műszaki

=

mün.

=

műu.

műsz.

leltár = mlelt. Olaj = O. Oldalkocsi = ok. Oldalkocsis motorkerékpár = omkp. Selejt = scI. Számla = szia. Személygépkocsi = szgk. Szolgálati bavilüzel = szhf. Tehergépkocsi = tgk. Üzemanyag = üa. Üzemunyagelszámolás és igénylés = íiaig. üzemzavar = üzr. Műszaki

Vezető =

vtő.

Bevezető

r

Ez az utasítás a m. kir. csendőrség gépjárómüves szolgalatát szabályozza és kiegészítő része a Cs-I. Szervezeti és Szolgálati Utasítás a m. kir. csendőrség számára címü szolgálati könyvnek. Ami a gépjáróműves csendőralakulatok szolgálatára nézve ebben az utasításban külön szabályozva nincsen, arra a csendőrség egyéb utasításaiban és szabályzataiban foglalt rendelkezések irányadók. Ezt az utasítást általánosságban, vagy egyes rendelkezéseit ennek szellemével össze nem egyeztethető módon magyarázni, önkényesen értelmezni, olyat, ami ebben előírva nincs, elrendelni vagy követelní és végül az utasítás egyes rendelkezéseit magyarázó vagy értelmező parancsokat kiadni tilos. Ha ennek az utasításnak és egyes rendelkezéseinek az értelmezése tekintetében kételyek merülnek fel, a belügyminiszter döntését kell (a személyi osztály útján) kérni. Általános érvény ft vagy elvi jelentőségű döntéseknek az utasításba való bevezetése vagy előjegyzése, illetve szükség esetében az utasítás kiegészítése iránt a belügyminiszter (személyi osztály útján) intézkedik. Természetüknél fogva változásnak kitett határozványokat ez az utasítás nem tartalmaz. Ezeket az utasítás fiiggelékei és rendeletek szabályozzák.

l

rendelkezések.

I. FEJEZET.

Általános rész. l. §. Általános határozványok. l. A m. kir. csendőrség működési területén a közlekedési, illetve gépjáróműves szolgálatot és a gépjáróművekkel kapcsolatos összes ügyeket a m. kir. csendőrség közlekedési és híradó alosztálya intézí, amely a m. kír. csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának van alárendelve. Közlekedési, illetve gépjáróműves szolgálat mindaz, amit ennek az utasításnak a rendelkezései szerint a csendőrök gépjárómíívön vagy azzal kapcsolatban végezn ek. Szolgálati gépjárómüvekkel kapcsolatos ügyek alatt a cscndőrségi gépjárómíívek szakszerű használatát, karbantartását és javílasát, illell'e ezek ellenőrzését és felOgyeletét kell érteni.

2. §. Közlekedési örsök. 2. A rendeleti uton kijelölt ut hálózaton a közlekedéHendészeti szolgálatot a közlekedési örsök látják el. A közlekedési örsök működése azonban nem mentesíti a területileg illetékes örsöket ama kötelezettségük alól, hogya közlekedés rendjének a fenntartásáról örskörletükben önállóan gondoskodjanak. 3. A közlekedési örsök (különítmények) számát, állomáshelyét, rendszeresített létszámát és végül az útvonalakat, amelyeken szolgálatot teljesítenek, a m. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály utján) állapítja meg. 4. A közlekedési örs minden tekintetben közvetlenül a közlekedési és híradó alosztály - , illetve ennek utján a nyomozó osztályparancsnokságnak van alárendelve. (A terUletileg illetékes parancsnokok rendelkezési jogát a Szolgálati Szabályzat I. Rész 64. pontja szabályozza.) A közlekedési örsök gazdászatkOzigazgatási Ogyeit a nyomozó osztályparancsnokság gazdasági hivatala intézi.*) 5. A közlekedési örsök elnevezése pl.: "M. kir. csendőr közlekedés i örsparancsnokság Székesfehérvár." Címnyomnjuk alakja és kivitele olyan, mint li többi örsé. ) Amig ez nem mllkődil" kiiltin !'l'udelet szerint.

II

10

12. A vizsgázott legénység közlekedési szolgálatra való beosztására a javaslatot a közlekedési és hiradó alosztályparancsnok szolgálati uton terjeszti elö a belügyminiszterhez (személyi osztály utján). A legénység további áthelyezését a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság javaslata alapján a nyomozó osztályparancsnokság intézi. 13. A gépjáróművezetöi igazolvánnyal ellátott csendőröket három évenként meg kellvizsgáltatni, hogy gépjáróművezetönek egészségi tekintetben kifogástalanul allkalmasak-e. 14. Ha gépjáróműves szolgálatot teljesítő csendör erre a szolgálatra alkalmatlanná válik, más beosztása iránt a belügyminiszter (személyi osztály utján) intézkedik.

3. §. Közlekedési csend örök kiválasztása, kiképzése és áthelyezése. 6. Közlekedési szolgálatra véglegesen csak azt a csendőrt szabad alkalmazni, aki a közlekedésrendészeti tanfolyam ot sikerrel elvégezte, vagy tanfolyam nélkül a vizsgát letette és gépjáróművezetői igazolványt kapott. Gépjáróművezetők ideiglenes póIlására csak olyan csend örök et szabad beosztani, akik a közlekedésrendészeli vizsgát ugyan még nem tették le, de a gépjárómüvezetöi igazolványuk és kellö gyakorlatuk megvall. 7. A közlekedési szolgálatra való beosztás elsösorban önkéntes jelentkezés alapján történik. 8. Közlekedési szolgálatra való jelenlkezés feltételei : a) Jó megjelenés. b) Legalább 3 évi örs szolgálat. e) Kerületi orvosfőnök által igazolt tesli alkalmasság. d) Legalább "jó " minősítés és három évi fenyitetlenség ulyan cselekmények kel vagy mulasztásokkal kapcsolatban, amelyekből szeszes ilalszeretetre, vagy más szolgálati megbízhataIlanságra lehet következtetl11. A feltételek nek megfelelő jelentkezők kéreImét elbirálás végett a nyomozó osztályparancsnoksághoz kell eljuttatni. 9. Közlekedési szolgálatra jelentkezett vagy kijelölt olyan legénységet, amely az előző pontban felsorolt feltételek nek megfelel, a közlekedésrendészeti tanfolyam ba vezénylés elött a Cs-4. Utasítás 7 pontjában előírtak szerint a nyomozó osztályparancsnokságnál psychotechnikai felvételi vizsga alá kell vonni. A felvételi vizsgán főként a közlekedési szolgálat, illetőleg a gépjárómüvezetés testi és szellemi követelményeit kell szem előtt tartani. A vizsgabizottságot esetről-esetre a belügyminiszter (személyi osztaly ut jan) jelöli ki. 10. A közlekedésrendészeti tanfolyam helyét, időtartamat, tanrendjét, .oktatóit és segédoktatóit, valamint a vizsgabizottságot a belügymllltszter (személyi és szol!(álati osztály utján) határozza me" illetve jelöli ki. A tanfolyam befejeztével a csendőröknek bizottság elGtt közlekedésrendészeti és gépjárómüvezetöi vízsgát kell tenníök. Azok a csendőrök, akik a vizsgát sikerrel letették, gépjárómüvezetöi igazolványt kapnak. ll. A bizottság a vizsga eredményéhez mérten : Elsősorban alkal~as", "Másodsorban alkalmas" és "Nem alkalmas" ':negjeIÖléSckkcl osztalyoz és az alkalmasokat ~rdcmességük szerint a vizsga jcgyzőkönyv­ b~n sorrendbe szedt .•Egyenlo. alkalmasság esetén elfmyllen kell reszesttem azt a lele~tkezot, aki Idegen nyelveket beszél. A vizsgajegyzií~önyvet a blzottsag döntés végett a m. kir. csendőrség felügyelője úljan a belUgymllllsztcrhez (személyi oszlály utján) terjeszti elo.

4. §. Személyi szabályok a közlekedési csendörök számára. 15. A közlekedési csendőrnek nemcsak jó csendörnek, hanem jó gépjáróművezetiinek is kell lennie. Ismernie kell a gépjárómü részeinek és a hozzátartozó felszereléseknek, szerszámok nak a magyar elnevezését, írásban és szóban ezeket kell használnia. Megjelenése, magatartása, viselkedése, fellépése és öltözkiidése mindig kifogástalan legyen, mert szolgálata közben nemcsak a belföldi, hanem az országon átutazó külföldi közönség - sokszor szakszeríi - bírálatának is fokozott mértékben van kitéve. Igyekezzék mindazokat a hatósági személyeket megismerni, akikhez szolgálatánál fogva utalva van. 16. Gépjárómüvezetö csendör gépjáróművön, vagy a kö~lekedési csen dör közlekedést irányító ténykedés alatt tiszteletadást nem teljesít. A közönséggel való érintkezés kezde le és befejezésekor a közlekedési csendör katonai tiszteletadást teljesítsen. 17, A közlekedési örs parancsnoka az örsnek kiutal! uthálózat közlekedésrendészeti szolgálatáért, a gépjárómüvekben, a felszerelésekben fekvö kincslári vagyon gondos kezeléséért és megóvásáért felelős. Köteles az örs uthálózatát havonként legalább egyszer bejárni s ez alkalommal alárendetljeinek magatartása és szolgálatleljesitése iránt feltilnés nélkül érdeklödni. Esetriil-csetre ö határozza meg, hogy a jhör állószolgálatot az ulszakasl mely pontjai n mikor teljesítsen és pihenöt hol tarlson. A szolgálat vezénylésénél legyen figyelemmel a fllrgalm sabb napokra s ilyenlwr _ a szükséghez képest - több járórl IS vezén)'cljell. Szolgálatának teljesítése közben köleles az utl'onalan levö örsök parancsnokait személyesen felkeresni s avelllk I'aló érintkezés reven a közös swlgálalieljesítés eélszerüségét és zavarlalanságál állandóan blz-

•

tosItan i. Egyéb kiilelmeil illetően a Cs- I. Utasítas 100. §-ának rendelkezései értelcmszcrüen irányadók.

13

12

az alosztály parancsnokság megkeresésére - az ügy természetéhez képest az ottani szárny - (nyomozó alosztály) - parancsnok, illetőleg szakaszparancsnok vizsgálja ki 24. A gépjárómüves tiszteket a kincstár a legénységéhez hasonló védőruházatlal és felszerelési cikkekkel látja el.

5. §. Szabályok a gépjáróműves tisztek számára. 18 A épjárómüves tisztek részére az utasítás egyéb helyein eI· kgvu"1 I'ra'nyadó hogy csak olyan tiszt teljesíthet gépjár6müren deIt eken I ' . . .. .. I 'Iatot aki a gépjárómüves alosztalyparancsnokl allasra kepesltő ves szo olyamot ga , sikerrel elvégezte és akll1e . k a gep]ar . " ó" muvezet és ben legsza kt an f t' . b alább három évi gyakorlata van. Szükségből olyan Iszt IS eosztható ebbe a szolgálatba, aki a jelzett tanfolyamot n~~. vége~te e.l, de .aki.nek gépjáróművek vezetésében és kezelésében kellő ]artassaga es a gep]arómüvezetöi igazolványa már megvan. 19. Ha a gépjáróműves tiszt szakérlöként működik, javaslata vagy szakvé\emén)'e helyességéért, valamint a kincstár érdekeinek legmesszebbmenő szem előtt tartásaért anyagilag is felelős. Kérésére _ vagy hivatalból - még egy szakértőt lehet kirendelni mellé.

20. A gépjáróműves beszerzésekl ől szóló s~ámlákat a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság rész letesen felülvizsgálja és a beszerzések szükségességére, valamint a szállított cikkek kifogástalan és hiánynélküli átvételére nézve záradékolja. Ezt a záradékot két tiszt írja alá, akik a záradékban foglaltak helyességéért anyagilag is felelősek. Az így záradékolt számlákat az utalványozásra jogosult parancsnokságnak keil bemutatni, amely a költségek kifizetése iránt, az illetékes gazdasági hivatal utján intézkedik. 21. A gépjárómüves tiszteknek a közlekedési örsök uthálózatát ismerniök kell, ebből a célból évenként legfeljebb 1500 kilométert szolgálati gépjárómüv5n bejárhatnak. Az ilyen bejárásokat egyéb szolgálati teendükkel a lehetöséghez lllérten össze kell kapcsoini. 22. A gépjárómüves tiszt kiszállásai alkalmával szolgálati gépjáróművet és vezetöt vehet igénybe. Ha azonban az az alakulat, amelyhez kiszáll, állomáshelyétöl 100 kilométernél nagyobb távolságra fekszik, vasuton IS utazhatlk . Ha szolgálati utazásai alkalmával saját gépjár6művét használja, az ugyanazon tipusú magángépjárómű után illetékes kilométerátalányt (147.) számolhat ja fel. ~ gépjár6müves tiszt gepjárómüv5n történő kiszállásai alkalmával óranként 50 kilomélernél nagyobb sebességgel utazni nem köleles. ~3. Csendőregyének vagy csendbrségi gépjáróművek sulyosal1b megserülésével J' áró krIZ Ieked' . . eSI. baleseldet valamint olyan szalosmereteket Igénylő fonte s o< k t . ' . ) ugye c, melyeknel a szolgálat vagy a kincslár anyagi. enIeke hozzáérló /, lesz .I szükségessé szakképzett tisztne k . . . köz remll.. ko
~

1

II, FEJEZET.

Közlekedésrendészeti szolgálat. 6. §. Szolgálatkezelés a közlekedési örsökön. 25. A közlekedési örs ut hálózatát örjáratokra kell beosztani (I, minta). Egy őrjárat (oda-vissza) a lehetőség szerint 50 kilométernél rövidebb és 200 kilométernél hosszabb ne legyen, Az őrjárati beosztásba felvett kőzségek és tereptárgyak távolságát az általános térkép alapján, az egyes községek és tereptárgyak közölt a menetidőt pedig 25 kilométeres óránkénti átlagos menetsebességnek megfelelően kell kiszámítani. Ahol a közlekedési vagy forgalmi viszonyok szükségessé vagy indokolttá teszik, külön nyári és téli őrjárati beosztást kell szerkeszleni. A nyári örjárati beosztás rendes körülmények között április 15-lől október 15-ig érvényes, Az ünnepi szolgálatot ugy kell vezényelni, hogy az örsre beosztottak abból egyformán vegyék ki részüket. Nagy idényforgalom esetén, ha a szolgálat és alétszámviszonyok ugy hozzák magukkal , hogy egyes közlekedési csendőröknek egymásután többször kelt ünnepnap külszolgálatot teljesiteniök , ezek részére az örsparancsnok egyik kisebb forgalmu hétköznapon pihenőt engedélyez. A pihenő napot a szolgálati havifUzetbe be kell vezetni. Ilyenkor a I<önnyitések olyanok, mint máskor szolgálat mentes ünnepnapon. 26. A közlekedési örsök az őrjárati beosztást jóváhagyás végett a közlekedési és hiradó alosztályparancsnoksághoz terjesztik fel. A jóváhagyott őrj á rati beosztás Illásolat;in~k e~y-egy példányával a közlekedési örsöt, a közlekedési és hil adó ahlsltalyparancsnokságot, a gazdasági hivatalt és a nyomozó osztályp1rancsnokságot kell ellátni. 27. A közlekedési őrsö n az örs utháló zatál a közlekedési és hiradó alosztály, valamint a ny omozó osztílyparancsnokságnál pedig az összes közlekedési őrsök lltllálózatát magába foglaló általános térképnek kell lennie. A térképen az egyes örjáratok utvonalait különböző színes Irón nal kell herajzolni. A térképen fel kell tüntetni azon területileg illetékes tlrsök Idirletének és il kÖZIgazgatási járások területének az utvonalba esö határait IS, amelyekre il közlekedési örs lit hálózata kiterjed, A területileg ri!etékes örskörle tek határait fel<ete, a járáshatárokat pilOS, a varos-

•

17

16

határokat kék egyezményes jelekkel kell rajzolni. A térképeket a közlekedési és hiradó aloszlályparancsnokság készíti el. A nyomozó osztály parancsnokság a közlekedési Öl sök utvonalairól az összes érdekell csendőrparancsnokságokat és rendőrhatóságokat értesíti. 28. Közlekedésrendészeti szolgálat tetjesítésére csak legalább két főből álló járőrt szabad megfelelő gépjárómüvön kivezényel ni . A gépjárómüvet állal ában saját törzskönyvezetI vezetője vezeti (104). Ez rendszerint a járörtárs legyen . Rendkivüli viszonyok között (hideg, hosszú ut) meg van engedve az is, l1<'gy a járőr tagjai - ha erre mindketlen képesítve vannak - felváltva vezessenek. 29. A szolgálati gépjáróművekre a járőr tagjain kivül - a 42. pontban emJítetlek kivételével - senkit sem szabad felvenni. 30. A gépjárómiível kivezényelI csendőlöket közlekedési szolgálati lappal (kszl. 2. minta) kell ellátni. Ennek vezetésére vonatkozó rendelkezésekel a Il. §. tarlalmazza. 31. A közlekedési járőrök eligazítása általánosságban az erre érvényben álló rendelkezések szerint történik azzal a különbséggel, hogy az örsparancsnok, ha az elindulás ideje előre ismeretes, egy órával az indulás előtt, különben pedig az eligazítás alkalmával, a szolgálatba induló gépjárómiívek üzemképességét, tiszta állapotát, felszerelését és az üzemanyag mennyiségét is ellenőrizni köteles. Éjjel utbainduló járőrök eligazifása tekintetében a CS.-I. Utasitás 258. pont 3. bekezdése irányadó. . 32. A közlekedésrendészeti szolgálatban nappal legfeljebb 40 kilometer, a kötelező lámpagyújlástól pedig - jó látási viszonyok melletl 50 kilométer óra sebességgel szabad haladni. . . 33. A közlekedési örsparancsnok a szolgálatot mindig a forgalom klva~alma1l1ak megfelelően írja elő, végrehajtásánál is ez a fő szempo nt. Az örsparancsnok a járőr számára minden közlekedésrendészeti szolgálatra val? kivezénylés alkalmával menet és jövet álló szolgálatot is IrJon. elő. Alló szolgálatot rendszerint az utszakasz egyes forgalmasabb pontja1l1, községekben, vasut- és utkeresztezéseknél, éles kanyarulatoknál st~. Illetve azok közelében, alkalmas helyen kell teljesíteni. Az álló szolalat legrövidebb Időtartama - rendes víszonyok között 20 perc, ~g?Osszabb tartama nyáron 2, télen l óra. Az álló szolgálatok teljesí~e~e~e~ a módját a 37. és 47. pontok írják elő. Az álló szolgálatok clcIrasanal törekedni kell a változatosságra.

Ha a forgalom úgy kívánja, egyes utszakaszok ugyanabban a szolgálatban többször is portyázhatók. Mind az tlrsparancsnoknak, mind a járőrtlknek állandó kötelességük forgalmi események utáni tudakozódás. Ha olyan forgalmi esemény volna kilátásban, amely szélesebbktlrií intézkedéseket igényel, ezt a közlekedési és híradó alosztályparancsnokságnak a ktlzlekedési tlrs idejében bejelenteni köteles.

7. §. Közlekedési járörök feladatai. 35. A közlekedési örsök, illető leg közlekedési járőrök feladata első­ sorban az, hogy uthál6zatukon a közlekedés rendjére felügyeljenek. Ezért elsősorban maguk tartoznak pontosan alkalmazkodni az erre vonatkozó törvényes rendelkezésekhez. Feladatkörükön kivül eső közbiztonsági szolgálatot a ktlzlekedési tlrstlk csak a Cs - l. Utasítás 300. pont 2. bekezdése szellemében kötelesek teljesíteni. 36. A ktlzlekedésrendészeti szotgálat magában foglalja: a) ktlzutakon a közlekedés rendjének biztosítását; b) a járóműforgalom irányítását; e) az utak állapotának és jelzéseinek ellenőrzését; d) balesetek alkalmával az etső segélynyujtást; e) az aj-d) atatti szolgálatok közben vagy azokkal kapcsolatban észteIt büntetendő cselekmények megszüntetését és feljelentését, végül I) a kérdezőskődőknek a szükséges felvilágosítás vagy utba:-

r

, ét 314. Ha a közlekedési örs uI hálózatába n fekvő valamely helyen egyes kIV e es alkalmakkor nag bb f . Iyek k' á d I' yo orgalomra lehet szamítani, pl. ünnepé, Ir n u as ok versenyek g iílé k b . köteles f- t ' , y se st. alkalmaval, az örsparancsnok nyítása :élj~~ó~os~~~aé a ktlzlekedési rend .fenntartása és a ktlzlekedés iráI '1 s g szennl, eselleg az örs egész legénységét is kivezényelni és a szo ga atot személyesen irányítani.

1

I

~

igazítás megadását . 37. Közutakon a közlekedés rendjének biztosítása alatt - beleértve az utvonalbiztosifást is - annak a hathatós szorgalmazását kell érteni, hogy mind a gépjárómiívek, mind az egyéb járómüvek vezetöi, nemkültlnben a gyalog ktlzlekedők is, pontosan betartsák a ktlzlekedési szabátyokat és hogy büntetendő cselekmény vagy mulasztás által a közlekedés rendjét és a ktlzbiztonságot senki ne veszélyeztesse. Ezt a feladatát a ktlzlekedési járőr rendszerint menetktlzben teljesíti. Miután menetktlzben a figyelés nehezebb és főleg csak a szembejtlvő járómüvekre terjed ki, az tlrsparancsnok által a 33. pont szerint előírt helyeken és ideig álló szolgálatot is teljesíteni kell. 38. A járómiíforgalom irányítását a ktlzlekedési járőr állószolgálatban végzi. A közlekedési csendőrnek ismernie kell mindazokat a jeleket, amelyek a forgalom irányltására érvényesek. 39. Az utak állapotának ellenőrzése során a ktlzlekedési járőr terjessze ki figyeimét az utaknak és azok léteslt11lényeinek minden olyan megrongálódására, beszennyezésére és 11legváltoztatására, amelyek a

19 18

ban teljesít, amint azt a helyszinen, illetve utközben el tudja végezni. Olyan nyomozó cselekmények teljesitésére, amelyeket a helyszinen nem lehet elvégezni (pl. távollévö gyanusítottak vagy tanuk kikérdezése), a területileg illetékes örsöt vagy rendörhatóságot kérdőpontokban keresi meg és a feljelentést az azoktól beérkezett feleletek ajapján teszi meg. A kihágási feljelentést mindig ahhoz a hatóság hoz kell címezni, .amelynek területén a kihágást elkövették. 42. Ha a közlekedési járörnek vagy örsnek olyan, a közlekedés rendjét nem érintő, hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény jut a tudomására, amelynek nyomozására és feljelentésére a területileg illetékes "örs hivatott, ezt haladéktalanul közli azzal. Ha azonban a késedelem veszéllyel jár, bármely súlyos természetű bűntett vagy közveszély tudomásul vétele után köte ~es a helyszínére sietni, de csak akkor, ha a távolság és az ut viszonyok olyanok, hogy a helyszínére előreláthatÓan hamarébb fog megérkezni, mint a területileg illetékes örs j~röre. Ebben az esetben addig is, mig a területileg illetékes örs járőre megérkezik, köteles megtenni mindazokat a halaszthatatlan intézkedéseket, amelyek a közveszély elhárítása, vagy a bűncselekmény folytatása, színhelyének épségben lartása, a nyomok és bűnjel ek biztosítása, valamint a gyanúsitott azollnali üldözése és elfogása szempontjából szükségesek. Kisebb jelentöségű, vagy olyan bűncselekmények esetében, ameIyeknél a helyszine n halasztást nem tűrő intézkedéseket nem kell tenni, a közlekedési j árőr a feljelent ő t az illetékes örshöz (hatósághoz) utasítja, illetőleg, ha a bűncselekmény t hivatalbÓl kell üldözni, arról az illetékes örsöt (hatóságot) írásban értesíti. 43. Ha valamely idegen gépjárÓművet az uton üzemzavar ér, a közlekedési járőr segítségét, szerszámait a gép kijavításához használatra ajánlja fel, hacsak szolgálata ebben nem akadályozza. Gépének felszereléséhez tartozÓ cikkeket vagy ilzemanyagot azonban átengednie nem

. f I t akadályozzák vagy annak biztonságát veszélyeztetik, közu!1 orga ma ' illetve a közizlést sértik. Az uton heverő nagyobb, vagy ~ fo.rgalomra '1 t' kat (kövek fatörzsek üveO' stb.) azonnal tavolItsa vagy vesze yes argya , ,b . I'tt I Olyan rongálódásokrÓl amelyeket maga azonnal helyretavo l assa e. ' . . . . o' helyrehozatni nem tud, az utkaparot ertesltse. Az el nem h ozm vaoy . ." f I l" f' I hárítható akadályok hoz - a községi előljarÓsag utJan - meg e e o Igye-

meztetőt -

éjjeli őrt - kell állítani. Az utbiztosok és utkaparÓk nevét, lakóhelyét és azt, hogy melyiknek melyik utszakasz áll a felügyelete alatt, továbbá a könnyen hozzáférhető utmenti távbeszélő állomásokat, javítóműhelyeket, veszélyes utrészeket vagy szakaszokat, balesetek leggyakoribb színhelyét, utbaeső csendőrörsöket és mentőállomásokat, közlekedési kihágások leggyakoribb helyeit és állószolgálatra alkalmas helyeket a jegyzékkönyvecsKében nyilván kell tartani. A közlekedési j á rőrnek gépjáróművezetéssel el nem foglalt tagja fordítson figyelmet az utak mentén lévő távíró és távbeszélő vonalakra is. Az azokon észlelt rongálÓdásokat a legközelebbi postahivatallal kell (esetleg távbeszélő utján) közölni. 40. Hírül vett balesetek színhelyén közlekedési járőr késedelem nélktil jelenjen meg. Ott köteles a sebesülteknek elsősegély t nyujtani, a községi elöljáróság utján orvosi segítségről (el~zállításról) gondoskodni, a helyszíni szemlét megtartani, a baleset további nyomozásához és elbírálásához szükséges adatokat megállapítani (leírás, rajz, fényképezés utján) és végül az utvonal szabaddátéteiéről, esetleg egyes vagyontárgyak biztonságba helyezéséről gondoskodni. Ha sebesülteket kell elszállítani, erre a célra az utvonalon közlekedő alkalmas járóműveket vegye igénybe. Végső szükség esetében a járőr gépjárÓművén is szabad sebesültet vagy orvost szállítani. Elsösegélynyujtás céljai ra a kincstári kötszerek is felhasználhatók s a felhasznált anyagot bevonulás után azonna l pótolni kell. A vezetésre nyilván képtelennek látszó egyéneket a gépjárómű vezetésében meg kell akadályozni. . . . Balesetek s~inhelyén főleg azoknak a körülményeknek a megállapltasa.ra törekedj ek a járőr, amelyek a balesetért való felelősség szemP?ntja~ÓI fontosak (fékezési és keréknyom ok, ut és időjárási viszonyok, jar.óm uve~ sér.ülései stb.) és amelyek később előreláthatóan nem len nének mar megallaplthatók. Ha lehet, a helyszínt eredeti állapotáhan le kell ~ényképezni. A fényképet szükségképpen vázlattal (pontos méretekkel) IS pÓtolhatja.

közle!~é ~ ~ö:~e~edési csendőr az általa észlelt, vagy nála feljelentett tetendö c:~Ie~m;:~o~lk~~ vagy egyéb, a közlekedés rendjét érintö büny

pcsolatos nyomozást csak akkor és csak annyl-

,

szabad. A közönség felvilágo sitása és utbaigazítása céljábÓl minden közlekedési j á rőrt el kell látni Magyarország gépkocsi térképével és közlekedési kézikönyvvel (nyelvfiizetekkel). Ezeket a közlekedési örsök számára a nyomozÓ osztály parancsnokság adja ki . Ezeket a segédleteket a málházási rendben megállapított 1~lyell, tisztán , bőr-könyvtokban kell tartani. 8. §. Szolgálati fellépés. 44. A közlekedési járörnek szolgálatát különös tapintattal kell teljesítenie. Tartsa szem elött, hogy ö a közuti közlekedés megköllllyitésérc és sima lebonyolításának a biztosítására hivatctt, nem pedig arra, 2'

21

20

hogy a közlekedést a járómüvek vezetőinek szükségtelen zaklatásával megnehezitse. .. Intézkedései legyenek határozottak és ott, ahol szu~s~ges, erélye~ sek, de ne legyen senkivel szemben türelmetlen és szóvaItasba semml szín alatt se bocsátkozzék. A megállitott járómüveket feltartóztatni csak a szükségszabta legrövidebb ideig szabad. . .' , , . Ne tekintse célnak, hogyafeljelentesek szarnat szapontsa. Mmél kevesebb feljelentéssel tudja a közlekedési örs a maga uthálózatának a közlekedési rendjét - a Cs-l. Utasítás 306. pontjában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával - fenntartani, annál inkább adja bizonyí léká t, hogy szolgálatát hozzáértéssel és az u:~sí.tás,?k szellemében telj.esiti. 45. Ha a közlekedési járőr valamely laromuvet meg akar alhtanl, gépjárómüvéről idejében leszállva a motor működését megállítja (gép· járómüvét az ut baloldalára félreállítja) és a járómüvezetőnek kellő távolságról az .állj" jelet adja. Éjjel, ha a járómű világításában a csendőr különben nem volna látható, a megállásra, kinyujtott karral, a fej felett lengetett villamos zseblámpával ad jelt. Előtte haladó járómü megállitásánál a különleges hangjelzést kell használni. A különleges hangjelző készüléket kiilönben csak szolgálatban, vagy a szolgálat érdekében történő gyorsabb előrejutás céljából szabad használni. A gépjárómüre felszerel! szines jelzőlámpát közlekedésrend€szeti szolgálat teljesítése közben használni tilos. 46. Megá.Jítás után a j árő rtárs úgy áll fel, hogy szükség esetén azonnal járőrvezetője segítségére sielhessen és saját gépjárómüvüket is szemmel tanhassa. Szolgálati ténykedés alatt nem szabad az idegen gépjárómü elé állani. 47. Álló szolgálat teljesítésénél a közlekedési járőr tagjai egymástól nagyobb lávolságra, lehetőleg rejtve és gépjárómüvüket is elrejtve, úgy álljanak fet, hogy egymá%al jelek utján (éjjeli időben zsebvillanylámpa segélyével fényjelzés utján) érintkezni tudjanak. A jarőr\'ezető a járör gépjáróműve mellett, illetve ahhoz közel foglal állást. Ha olyan járómü halad el a járőr valamelyik tagja elött, amelyen szabálytalanságot észlel, vagy amelyet gyanusnak talá l, társának naPlral kar-, éjjel zsebvillanylámpával adott fényjelzéssel, mindkét esetbe~ ,még ~ippal.is jel~i, hogya járómüvet állítsa meg. A járómíí megalhtasa utan larortársahoz siet és közli a megállítás okát. Közlekedésirányító szolgálat közben leUlni vagy másként kényelembe helyezkedni nem szabad . .48. Ha a. gépjárómű az adott jelzésre nem áll meg, illetőleg megszökik, azt a larörnek gépjárómüvön U1döznie nem szabad. Ilyen eset-

ben, - ha lehetőség van rá - a legközelebbi távbeszélő állomásra siet és a gépjárómű feltartóztatására, illetőleg az azzal szemben szükséges intézkedések megtételére távbeszélő utján valamelyik utbaeső örsöt (m. kir. rendőrséget) keresi meg. A megkeresett örs (m. kir. rendőrség) a gépjárómíí vezetőjével szemben - a közlekedési járőr által közölt adatok figyelembe vétele mellett - önállóan jár el. 49. A gépjárómíí megállításánál a járőrvezető a rendszámot, a gyártmány t, járőrtársa pedig a kocsiszekrény szinét és alkatát, továbbá a gépjárómüvezetőt és a benneülőket figyelje meg. Az igazoltatásnak és a szükséges adatok feljegyzésének gyorsan kell történnie. Gépjárómüvezető igazoltatásánál okmányként csak a gépjárómű­ vezetői igazolványt szabad elfogadni. Olyan büntetendő cselekmény elkövetése esetében, amelyet a közlekedési járőrnek fel kell jelentenie, a betétlapok egyikét a feljelentéshez csatolás céljából ki kell venni és arra a gépjárómü forgalmi rendszámát fel kell irni. Az elvett betétlapot a járőr a nála . lévő üressel azonnal pótolja. Külföldi gépjárómüveknél azok jelzései! és a belépőállomáson saját hatóságaink általokmányára rávezetett adatokat jegyezze fel a csendőr. Különöskép a külföldiek zaklatását kell kerülni, söt velük mindenkor a legnagyobb előzékenységgel kell bánni mindaddig, amig az ellenkezőjére okot nem adnak. 50. Járómüves egyének elővezetése és elfogása a következő módon történik: • a) lófogatú járómü vagy kerékpáros a járőr előtt járómüvén halad, a közlekedési járő r gépjárómüvőn köveli ; b) a motorkerékpáros igazoló iratait az elővezetés idejére a járőrvezető magához veszi. A motorkerékpáros, ha gépét vezeti, legfeljebb 20 kilóméteres óránkénti sebességgel haladhat, a közlekedési járőr pedig gépjárómiivén követi. Ha célszerüne~. ~utatkozik, a közl~.~edési járőr egyik tagja a kisért egyén motorkerékpafJanak az oldalkocsIlaban IS helyet foglalhat, a hátsó ülésre azonban nem ,sza bad felulnle; .. • . e) ha a gépkocsivezető saját járómüvét vezetheh, a laror egyik tagja mellé Ol, a másik tagja pedig gépjáróművön követi. ~ megengedett legnagyobb sebesség ilyen esetben is óránként 20 kllometer~ A gép~ járónlűvezető igazoló iratait a szolgálati járómüvön ülő csendor veszI magához. Ha a gépjáróművezetőnek érvényes gépjárómCJve.zetői ig?zolv~nya nincs ha a gépjárómú jogos birása kétes, ha szökéstől vagy tamadastól tartal;i lehet, végOl, ha a vezetö ittas, akkor a gépjáróművet őrizetbe kell venni, a vezetőt pedig - szükség esetén az utasokat is - elő kell vezetni vagy esetleg el kell fogni . Ilyenkor az elővezetendőt (elfogottat) a

23

22

járőr egyik tagja gyalog kiséri és az átadásnál go~dosk.~dik az.ő~izetb~­

vett gépjárómü elszállitásáról is. Ennek megtörténtelg a prőr maslk tagja a gépjáróművek őrzése végett a helyszínen mar~d. . . . .. Az elővezetendö (elfogott) gyalogos egyent a közlekedésI Jaror egyik tagja gyalog kiséri, a másik a gépjárómüvel szakaszonként követi, vagy a legközelebbi örsről a tovább kisérés végett járőrt hoz. 51. A közlekedési járőr az elővezetett vagy elfogott egyént mindig csak a legközelebbi örsig kiséri és annak adja át. A tényvázlatot a közlekedési járőr által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az átvevő örs szerkeszti meg és adja át az el ő vezetett (elfogott) egyénnel együtt az. illetékes biróságnak vagy hatóságnak. Az ilyen eseteket - ha a közlekedési örsön más írott nyoma nem lenne - a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokságnak röviden jelenteni kell. 52. Őrizetbe vett járómüvekrő l a jegyzéket a közlekedési csendőr késziti el. A jegyzékben fel kell tlintetni az őrizetbevett járómű nem ét, gyártmányát, forgalmi rendszámát, motor- és alvázszámát, a rajta lévő­ felszerelési cikkeket és tárgyakat (pl. kézilámpa, bunda, takaró, csomag, szerszámok, tartalékalkatrészek stb.) vagy rakományt, továbbá a járóművön észlelt rongálódásokat, vagy hiányosságokat is. 9. §. Szolgálati órák, pihenők és ellenőrzések. 53. Napi óra, illetve kilométerkiszabat rendes viszonyok között: beosztott ak 5 óra-50 km., örsparancsnok helyettes 4 óra-40 km., örsparancsnok 3 óra-30 km. A kilométerkiszabat a gépek teljesítő képességéhez mérten fokozható. A belső és külső szolgálati órák számának a meghatározására és felszámítására a Cs- J. Utasítás 37. §-ában foglaltak értelemszerűen irányadók. . A .~özlekedési csendőrök oktatása a külön kiad ott tananyagbeosztas .al~PJan törtel1lk .. A vIzsgáztatast a legkisebb közuti forgalmi napok egyiken - rendszennt hét közepén - kell megtartani. . 54. A kÖ~lekedési csendőrök pihenőt lehető leg saját örsükön, egyebként . az utJukba e~ő örsökön tartsanak, ahol a gépjárómüvek olyan el.helyezéseről kell gondoskodni, hogya gépek az időjárás viszontagsagal ellen védve legyenek és avatatlanok hozzá ne férhessenek. Rendszeres pIhenőhelyek l~tesít~sérőI a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság, . a te:U1,:hleg Illetékes szárnyparancsnokkal együtt, gondoskodik. Pihenőt mmdlg olyan időben kell tartani, amikor a forgalom csö,kken. Helyét az örsparancsnok, megkezdésének idejét rendszerint a lárorvezető határozza meg.

55. A közlekedési járőröknek egymással vagy más csendőrjárőrök­ kel való találkozásnál értekezniök kell. Ennek megtörténtét a járőrveze­ tők a hely és időpont megjelölésével, szolgálati lapjuk lll/2., illetőleg IV/2. rovatában kölcsönösen igazolják. A közlekedési járőrök örsük állomáshelyén kivül fekvő és ut jukba esii örs (különítmény) parancsnokságokra értekezés, más csendör parancsnokságokra jelentkezés céljából betérni s a megjelenést igazoltatni tartoznak. Ez alól csak ott és csak akkor van kivétel, ha alaktanya nem az ut mellett fekszik és a mellékut gépjárómíível járhatatlan. 56. Az ellenőrző szolgálatra általánosságban ugyanazok a szabályok irányadók, amelyeket a Cs- I. Utasítás 39. §.-a megállapit. Ellenőrző szolgálat alkalmával álló szolgálatot csak szükség esetében kell teljesíteni. Ellenőrző járőr menetsebességét óránként 60 kilométer sebességig fokozhat ja. 10. §. Téli szolgálat. 57. A közlekedési örsök szolgálatát az október 15-e és április l5-e közötti időszakban - feltéve, hogy ez idő alatt az időjárás miatt az általános gépjáróműforgalom is csökken - az alábbi határozványok szerint lehet csökkenteni, esetleg teljesen be is szüntetni. A csökkentés a havonként teljesítendő szolgálati órák és kilométerek szá mának leszállításából áll. A leszállítás alsó határa a nyári idő­ szakra előirt óraszá m, illetve kilométertávolság fele. Mindaddig, amig az utvon alo n gépjárólllűvel közleked ni lehet, a közlekedésrendészeti szolgálatot beszüntetni nem szabad. 58. Azt az időt, amíg a közlekedési örs csökke~tett szolgálatot teljesít, vagy ha a külszolgálat szünetel, főként a gépjárólllűvek rendbehozatalára, általános javítására, továbbá a legénység műszaki és közlekedésrendészeti kiképzésére kell forditani. Továbbképző szaktanfolyalllokra és műhelygyakorlatra is főként a téli id őben kell a közlekedési csendő röket vezé nyelni. Hosszabb szabadságot lehetöleg csak téli időben szabad részükre engedélyezni. 1 t. §. Szolgálati havifüzet. Közlekedési szolgálati lap (kszI.) 59. A közlekedési örsökö n a szolgálati havifüzetet általában a Cs-2. utasítás 4 J. §-ában előírt minta szerint kell vezetni. Eltérések a következők: A szolgálati gépjáról1lűvek gondozására és karbantartására fordított időt is be kell vezetni a havifüzetbe a gép forgalmi rendszámának s a végzett munkák nak a rövid feltüntetésével. Az abban résztvettek neve alá a jobb hasábon X jelet kell tenni. A 4. függélyes rovatban a kivezényelt gépjárómü forgalmi rendszámát is fel kell tüntetni. A havi-

25

24

füzet jobboldalán minden csendőr részére két függély~s r.ov~tot kell n~itni. ·· .. 1 baloldali ba a betűj'elzéseket és a szolgal ah olakat, a jobbEze k kozu a . . k II b oldaliba pedig a külső szolgálatban megtett kilométerek szarnat e eimi.

é . 60. Minden gépjáróművel történt kivezényl.éshez "k~~leke? SI szo.~gálati lapU-ot (2. minta) kell kiállítani és azt a ]arőr (gépjarómu) vezetonek kell átadni. Ha ugyanabba a szolgálatba két, vagy több gépj~:ó;nű indul , akkor mindegyik részére kül ön-külön szolgálati lapot kell klalhtal;1. lI~en eset~ ben az azonos számú szolgálati lapokat, valammt a klvezenylest római számmal kell alszámozni. PI. 186/1., 186/11. stb. Különösen sürgős esetekben a közlekedési szolgálati lap utólag is kiállitható. Azokban az esetekben, amikor a közlekedési örs járőreit gyalog vagy kerékpáron kell kivezé nyelni, szi ntén közlekedési szolgálati lapot kell kiállítani, melyet a Cs-2. Utasítás 42. §-ában foglaltak szerint kell vezetni. 61. A közlekedési szolgálati lapok kiállítására a következők az irán yadók : Az I. rész kiállitása a Cs-2. Utasítás 168. pont ja szerint történik. A II. részben a vezető nevét csak akkor kell feltüntetni, ha a gépjáróművö n kivezényelt csendőrök, vagy azok egyike a gép j árómű n ek nem törzskönyvezett vezetője; ha mindketten azok, mindig a járőrvezetőt kell felelős vezetőnek tekinteni. A lll. részt ugy kell kitölteni, mint azt általában a Cs-2. Utasítás 168. pont ll . része előírja. Eltérések a következők: Ha a járört valamely őrjára t bejárására vezényelték ki, az örsparancsnoknak csai< azokat a községeket és tereptárgyakat (utkeresztezéseket) kell a szolgálati lapba bevezetnie : a) amelyek az utirány pontos meghatározása szempontjából tám pontul szolgálnak (pl. utkeresztezések); b) ameiynél a járőrnek álló szolgálatot, jelentkezést vagy más meghagyást kell teljesítenie; e) amelynél a járör pihenőt tart. A szolgálati lapba bevezetett községek és tereptárgyak egymásközötti távolságát az őrjárati beosztás alapján kell feltüntetni. A szolgálati lap III. részének rovatait szétosztani nem szabad. Ha a rovatok nem volnának elegendök, második szolgálati lapot kell az elsőhöz fűzni, melyben a szám feltüntetésén kivül csak a III. rész rovatait kell vezetni. A hozzáfűzést a "megjegyzésnél" jelenleni kell. A IV. részt a Cs-2. Utasítás 168. pont lll. része szerint kell kitölteni azzal a különbséggel, hogya 4. rovatba röviden a gépjárómüvel kapcsolatban történt eseményeket (üzemzavar, kerülő stb.) is he kell imi.

\

\

J

Az utközben előfordult üzemzavarokat mindig, egyéb munkákat csak .akkor kell tárgyalni, ha a j á rőrnek azok miatt kés nie kellett, vagy ha a szolgálatközben vagy utána javítás t tettek szükségessé. Az ut állapotát is be kell írni, ha annyira rossz volt, hogya gépjárómüvet erősen igénybe vette, a szolgálatot késleltette, vagy az előirt, illetőleg a legrövidebb utiránytól eltérést tett szükségessé, végül , ha az üzemanyag-tulfogyasztást okozott. A jelentést a járőrvezető (gépjárómüvezető) a rovat jobb sarkában keltezi és aláírja. A záradékot az örs parancsnok tölti kí, a hónapot római számmal kell beírni. A felszámítható kilométerszám beirásánál elsősor­ ban a kilométermérő adatait kell alapul venni . A "Megjegyzés" rovatba az örsparancsnok esetteges észrevételeit írja be.

lll. FEJEZET. Műszaki

rész.

12. §. Oépjárómüvek vezetése.

62. A gépJáróműves csendőr arra törekedjék, hogy lehelően harmadik, illetve negyedik (direkt ) kapcsolás~al haladjon anélkül, hogy motorját ezáltal erőltetné. Az előre vagy visszakapcsolást mindig megfelelő lendületben kell végrehajtani. Ha léghűtéses motorral huzam osabb id eig kellene visszakapcsolva (2. és l. sebesség) haladnia, akkor a motor míiködését időközönként meg kell szüntetni, hogya kelleténél jobban fel ne meleged jék. 63. Lefelé haladásnál a lejtő kezdetén abba a sebességbe kell kapcsolni , amellyel a gép felfelé tudna haladni. A gázemellyűt zárni, s ha van levegő -em e ltyű, azt nyitni kell. Hossza bb lejtő n a motort a fékek kel felváltva használjuk fékezésre, hogya fékek tulságosan fel ne melegedjenek. Üres járatra állított sebességváltóval lejtőn lefelé hal ad ni tilos. A hirtel en fékezést mindig kerülni kell. 64. A motort csak szükség esetén és ak kor is csak la ssu ütemben szabad üresen járatni, huzam osa bb megállásnál meg kell a motor míiködését szüntetni és a benzin csapot el kell zárni. Ha a gépjárómíi kivételesen hosszabb ideig őrizetlenül marad, úgy kell lezárni, hogy avatatlan elindítani ne tudja. 65. A tenge lykapcsolót az inditásn~1 szükséges mértéken felül csusztatni sohasem szabad. 66. Az ut megkezdésekor az elsö 5-10 kilométer után meg kell állni, a gépet át kell vizsgálni és az esetleg észlelt hibákat el kell oszlatni. Ezt mll1den további menetóra után meg kell ismételni. 67. Ha porlasztótüz (karburátorégés) keletkezik, a lehető leggyorsabban meg kell állni és a benzincsapot elzárva a motort magas fordulatszámra kell beállitani. Ha a tüz ekkor sem aludnék el, a kézi vegyoltókészülékkel, ennek hiányában por vagy laza' föld rádobásával, esetleg kéznél lévö vastagabb takaróval kell elfojtani.

28

13. §.

Gépjáróművek

felszerelése.

kenőképességüket

68. A csendőrségi gépjárómílveket ugy kell felszerelni, hogy azokon a szolgálatközben előadódó közönséges üzemzavarok eloszlatásához szükséges szerszámok és tartalék alkatrészek kéznél legyenek. A felszerelés mindíg tet jes és rendeltetésének megfelelően használható legyen. Ha szolgálatközben bármi elhasználódik vagy tönkre megy, bevonu tás után az örsön haladéktalanul pótolni kell. Az örsparancsnok gondoskodni köteles arrót, hogyakéziraktárban az előreláthatóan szükséges pótlás mindig rendelkezésre álljon. 69. A gépjárómílvek felszerelésének elrendezése az egyes géptipusokhoz kiadott málházási rend (12/a-e. minta) szerint történik. A málházási rendet pontosan be kell tartani.

•

14. §.

Gépjáróművek

karbantartása.

70. A gépjárómü szakszeríl és lelkiismeretes gondozásáért, valamint állandó üzemképességéért vezetői felelősek. Rosszakarat, hanyagság, mulasztás vagy gondatlanság folytán keletkezett károkért a kincstárnak kártériléssel tartoznak. 71. Szolgálatból való bevonulás után a gépjárómílvet azonnal rendbe kell hozni. Késő esti vagy éjjeli bevonulásnál az örsparancsnok megengedheti, hogy ez reggelre maradjon. Későbbre halasztani azonban nem szabad. Ilyen esetben is a bevonulás után azonnal, valamint nagypihenők előtt a gépet lehetőleg szárazra kell törölni. Bevonulás után a gép gondozására általában 2 óra fordítható. Ezt az időt azonban az örsparancsnok indokolt eselben meghosszabbíthatja. . 72. Az örsparancsnoknak a gépet minden gondozás után általánossagban meg kell tekintenie. Minden héten egyszer - lehet öen szombaton - részletesen meg kell vizsgálnia. 73. A motorkerékpárok gondozása a következőképpen történik: A poros vagy sáros gép zománcozott részeit bő vízzel le kell mosni ~ogy a szennyező anyagok a zománcot meg ne karcolják. Amosásnál ugy~lnt kell arra,. hogyatengelykapcsolóba, a mágnesbe és a benzintartalyba, továbba a gépnek ama részeibe, amelyekböl nehéz eltávolítani vagy a.melyekben .üzemzavarokat okozhat (porlasztó, gyertya, fékek, lám~ pák) VIZ .ne kerti lJön. A motort fecskendezni tilos. A tisztára mosott gépet szarazra kell törölni. Ha a zománc v.alahol megsérül, ideiglenesen úgy javítjuk ki, ho a s~ro1t helyet letJsztJtva, zSirtalanítva, zománc festékkel gy vonjuk. vékonyan be-

O

A. nem zománcozott fémrészeket köolajos ecsettel kell tisztítani gyelm kell arra, hogya kőolaj a kenőanyagokhoz ne férkőzzék, meri

rontja. Azokat a helyeket, ahonnan a kőolajat teljesen nem lehet kitisztitani s ahol annak káros hatásától kell tartani (motorteknő, olajtartály, lánc), benzinnel, esetleg tllosóolajjat kell megtisztitani és utána újra kenni . A tisztításnál és egyébként is vigyázni kell, hogy a gumit olaj, zsír, benz in vagy kő o l aj ne érje. 74. A gép karbantartása nemcsak a ti,ztitásra terjed ki, hanem magában foglalja annak használatközben való szakszerű kezelését, gyakori megvizsgálását és a mutatkozó legcsekélyebb hiba haladéktalan eloszlatását is. Helyes és lelkiismeretes gondozás a gép élettartamát megsokszorozza és a vezetőnek biztonságot nyújt. 75. A vezető köteles a mozgó alkatrészek helyes működését, valamint a csavaro k állapotát is állandóan figyelemmel kisérni. Meglazult csavarral, biztositatlan anyával vagy forgócsappal a gépet használni nem szabad. A csavaranyák alá lemezes, illetőleg az állók nál rugós alátétet kell alkalmazni, hogy meglazulás ellen a lehet őség szerint biztositva legyenek. Koronás anyákat sasszeggel kell biztositani. A csavarokat feszes re kell húzni, de túlfesziteni nem szabad. Minden csavarhoz csak a megfelelő nagyságú kulcs használ ható. 76. A motorkerékpáron időnk é nt a kÖVetkező karbantartási munkálatok szükségesek: a) minden IOJ-150 kilométer után, vagy állandó használat mellett naponta, a villa csúszó részeinek, a láncoknak és a motor szelepeinek kenése. A villát zsirral, a láncot száraz időben olajjal, nedves időben zsírral kell kenni. A szelepek kenése végei! az ilzemanyagba időnként kevés olajat kell keverni. A szelepfedők kicsavarása alkalmával a szelepveze tékhez ecry-két csepp olaja t juttatunk; b) n~indell 300-350 kilométer után, vagy állandó használat mellett háromnaponként, az összes zsírozócsapokat kennt kell; . c) 800-1000 kilométerenként a láncokat le ~ell vennt: meg ~el.1 mosni és olvasztott grafitos faggyúban vagy gyengen melegttett sunt (differenciál) olajban fürdetni, ugyanakkor az emeltyílket is kenni, a tomlőket pedig sikporozni kell;

.

d) 1500-2000 kilométerenkéllt a kerékagyakat és sebess~gvaltót

utántölteni, a szabályozó huzalokat olajozni, a porlasztót, olaJ- ~s be~­ zincsöveket pedig IÍsztJtani kell. A gyújtóvilágító készülék olaJozo nytlasaiba pár csepp előírt olajat kell adagol ni. Amotorteknő 1500 km-en át használt olaját cserélni kell;

.

_

fJ nlindcll 5000 kilométer után, feltéve , hogy. mar ~IObb" ~l~m

It s üksécres a motort kikormozas, szelepcstszolas es atvtzs"alas, VO z '" b t' t'tá k' '1 1 illetőleg áttisztilás végett szét kell szedni. Ilye lJ eset en a I~Z 1 son lVI m1l1dig mindazokat a munkálatokat (alkatré~z-cseréket) ~egre kell. haJtani, amelyek a gép legközelebbi szétszedéséig való ilzemblztonsága etde-

31

30

kében előreláthatóan szükségesek. A szelepcsiszolás csak tömítetlenség esetében indokolt. Jótállás ideje alatt a motorokat csakis a közl~kedési és hira?ó alosztályparancsnokság engedélyével szabad szétszednI. A motor szetszedé, énél ügyelni kell, hogya motorba idegen va~y szennyező anyagok ne kerüljenek. Összerakás előtt az összes mozgo, al~a~:é~zeket e~ a henger oldalát motorolajjal meg kell kennI. Dugattyugyur~ es csapagy csere után a motort 300-400 kilométeren át bővebb kenes mellett kImélni ~'i. A motor szétszedése elvileg csak a gépet szállitó cég javító üzemében vagy a csendőrségi javitóműhelyben történhetik;

g) kb. 6000-7000 kilométer után, feltéve, " hogy az alább ~el­ sorolt karbantartási munkálatok valamelyike már elobb IS nem volt szukséges a sebesséaváitót és a kerékagyakat a kenőzsír eltávolitása után , ., k ' d tisztára kell mosni és a kenőtöltetet meg kell ujitani. A féke et szel sze ve tiszti tjuk. Ilyenkor a forgócsapokat és mozgórészeket alaposan, a többi acélrészt pedig - a féktányér súrlódó felületének kivételével - a rozsdásodás meggátlása végett vékonyan bezsirozzuk. Kopott fékbetéteket a műhelyben kell cserélni; h) havonta a világító telepet meg kell vizsgáitatni és desztillált vizzel feltölteni; i) évenként a lemezrugókat szét kell szedni és teljesen letisztítva grafitos zsirral alaposan bezsirozni. Minden gépjáróművezetö köteles gépének karbantartási munkálatait a kelt és kilométeróra állásának megjelölésével folytatólag feljegyezni. Ezeket a feljegyzéseket az örsparancsnok havonként láttamozza. 77. A karbantartásI munkálatoknál szem elött kell tartani még a következőket:

A túlkenés Ozemzavarokat idézhet elö, a kene tlen ség károkat, kopásokat okoz. Piszkos, vagy bepiszkolódásnak kitett részeket kenés előtt mindig meg kell tisztítani. A zsírózócsapoknál mindig meg kell győ­ ződni, hogy azok nincsenek-e eltömődve, illetőleg a kenőzsir a kivánt helyre jut-e? Az állitható lökhárítók szorító csavarjait oly módon kell utánaigazítani, hogy lökésgátló (fékező) hatásuk szabadon érvényesOlhessen. A lemezes lökháritóba kenöanyagnak nem szabad jutni. A fékezö lemezeket elkopásuk esetén cserélni kell. A lengelykapcsolót csak akkor szabad szétszedni, ha rendellenesen működik. Egyébként ügyelnI kell arra, hogy csavarjai egyenletesen legyenek megszoritva, meg ne lazuljanak. A lemezek közé olaj vagy VIZ ne kerüljön. Rézaszbeszt beléteket kenöanyagtól óvni kell.

A hátsó meghajtólánc úgy legyen beállitva, hogy kézzel való moz-gatásnál a közepén fel és lefelé kb. 10-10 mfm játéka legyen. Az elsőt is ennek megfelelően állít juk. Ha a lánc laza és emiatt a hátsókerekeket hátrább kell tenni, a hátsó fékrúd megfelelő utánaállításáról és a hátsókerék vonalbaállításáról megfeledkezni nem szabad. Ha a lánc túl nyúlott, akkor megfelelő számú szem kivétele által - rövidíteni kell. Kikopott, többször szakadt, vagy fogak ra nem illeszkedö láncot ki kell cserélni. Az új láncnál egykét m/ m-el több játékot kell hagyni. 78. A gépjáróműves csendőrnek értenie kell hozzá, hogy az utközben előforduló kisebb hibákat felismerje, megtalálja és kijavitsa. Gépgondozás közben az örsön észrevett hibákat az örsparancsnoknak azonnal jelenteni kell, aki a gép megvizsgálása után a hiba kijavítása iránt intézkedik. Minden alkatrészcserével járó, vagy házilag el nem végezhető javítás elvileg a csendőrségi javítómű helyben (15. §.) történik. Csak, ha a gépjáróművet nem lehet beszállítani vagy a javítás olyan természetű, hogya csendőrségi javítóműhelyben nem lehet elvégezni és végül, ha a javitás helyben kevesebbe kerülne, szabad azt a közlekedési cs hiradó aloszlályparancsnokság előzetes engedélyével - valamely helyben vagy katonai vagy kijelölt más javilóműhelyben elvéa közelben l é vő geztetni. Üzemképes gépjáróművön szükségessé vált nem sürgős javításokat közlekedéslehetöen alkalmilag a csend őrségi javitóműhelyben kell rendészeti szolgálattal kapcsolatosan - elvégeztetni. 79. Ha a gépjárómüvet szolgálatban éri olyan sérülés, amelyet a csendőr nem tud rendbehozni, távbeszélön vagy távirón esetleg alkalmi üzenet útján - tegyen örsparancsnokának jelentést, aki ~z el~zál­ lításról gondoskodik. Ha a sérillt gép gördülöképes, bevonlatasa Iránt kell intézkedni. Vontatni csak megfelelő lassú ütemben szabad. Vasuton való szállításnál az Ozemanyagtartályokat ki kell üríteni s tartalmukat megőrzés végett át kell adni lehetően valemelyik örsnek vagy megbízható egyénnek, ahonnan alkalmilag el kell szállítani. Mind vonlatásnál, mind szállílásnál a megfelel ő legolcsóbb megoldást kell választani. 80. Alkatrészek pótlását a közlekedési és hiradó alosztálypar1Incsnokságtól kell kérni s a sérll lt alkatrészeket is oda kell beszállítani. Gépet, alkatrészt vagy felszerelést csak kifogástalan álla~~tban sz~­ bad átvenni. Ezért az átvevő felelős. Ugyanez ali a ]avltasokra IS. A Budapesten javltotl gépet haswálatba vétel elŐ,tI ti.sz.t ~izsgálja felül. A gyujtómágnes, áramfejlesztő és világltótelep szetszedesevel ]aró munkálatokat csak müszerész végezheti.

32

33

81. Gépkocsi karbantartása és gondozása il; áJtalában ~ mo~or­ kerékpárokra előirt elvek alapján történik, de mindenkor a gyarak aJtai kiadot! kenési és kezelési utasításoknak megfelelőleg azzal, hogya gépkocsik fékeit csak műhelyben szabad újra állítani.

kell csatolni. A gépjárómű üzemére kiható javításokat, a gépjárómű törzskönyvébe (140. pont) be kell vezetni.

15. §. Gépjárómű javítóműhely.

87. A gumi érzékenységére, fontosságára és utánpótlásának költséges voltára való tekintettet az abroncsanyag kezelésére különös gondot kell forditani. A gé pjáróműveken a gumikat állandóan az előírt légnyom ás alatt kell tartani , amit a feszmérövel kell ellenörizni. E szabályok alól csak akkor van kivétel, ha a terhel és lényegesen kisebb, mint amire a gumi szerkesztve van. A túlnyomás a g umira éppen olyan káros, mint az elöírtnál alacsonyabb légnyomás. 88. A külsö (köpeny) g umi szerelésénél ügyelni kell , hogy az acélbetét túlfeszítés következtében el ne szakad jo n vagy meg ne görbüljön, ezért hosszú szerelövasat használn i, a köpenyt kalapálni, feszegetni, vagy sarokkal betaposni tilos. Ha a köpeny annyira megsérül, vagyelkopik, hogy a szövet, esetleg már a tö mlö is kilátszik, akkor az örsön tárolt készletből azonnal ki kell cserélni és a javítását kérni. A gumikopás ellenörzése végett minden vezetönek tudnia kell, hogy a gépére melyik gumi mikor került és hány kilométer utat tett meg. Ezeket az adalokat az új gumi igénylésénél, a gép számának megjelölésével jelenteni kell. A gumik megjelölése gyártmány, méret és gyártási számmal történik. 89. Minden gumiszerelésnél el kell távolílani a köpenyben lévő törmeléket és port, belsejét pedig sikporral be kell hinteni. A tömlőt is minden szerelés alkalmával szárazra és tisztára meg kell törölni és kellően be kell síkporozni. Hi rte len beálló gumíkiilrülés esetén a vezető ioyekezzék a lehető leggyorsabban megállni anélkül, hogy fékeit hirteI~n és erősen használná s ezálla l gumiját és gépének az egyensúlyát ·veszélyeztetné. Levegő nélküh kerékkel menni tilos.

82. A csendőrségi gépjárómű javítóműhely Budapesten van és a közlekedési és híradó alosztályparancsnokságnak van alárendelve. A közlekedési és híradó alosztály parancsnoka felelős azért, hogya műhely a kincstár szempontjából gazdaságosan működjék, az üzem és a munkaerő pedig a lehető legjobban és legcélsz.erűbben . kihasznáJt~s~ék. A műhelynek műszaki szempontboI kifogastalan ]avltasokat kell végemie. _ . 83. A műhelymunkákat művezetö vagy szakképzett csendor altIszt (műhelymester) vezeti, aki mellt' egy-két segéderő van beosztva. A közlekedési és híradó alosztályparancsnokság a műhelybe kisegítésképen esetről-esetre' a Budapesten beosztott szakképzett legénység közül ideiglenesen vezényelhet. A közlekedési örsök legénységének a téli időszak­ ban mühelygyakorlatra való vezénylése kívánatos. Ha a javítás tartama alatt a munkában levő gépjárómű vezelője Budapesten tartózkodik, a munkálatoknál segédkezni köteles. Erre vonatkozóan esetenként a közlekedési és híradó alosztály parancsnoka intézkedik. 84. A csendörségi javítómű helyben csak csendörségi kincstári gépjáróműveket szabad javítani. 85. A javítóműhely akadálytalan üzembentarlásával, munkarendjével, tisztaságával stb. kapcsolatos általános és részletkérdéseket, amelyeket ez az utasítás nem szabályoz, a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság "Műhelyrend"-be foglalja és azt a műhelyben kifüggeszti. Ehhez mindenki alkalmazkodni köteles. 86. Műhelymunkát csak a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság utalványára (3. minta) szabad elfogadni. Az utalványokat a mühelymester beérkezésük sorrendjében a "Mű helynaplóba" (4. minta) vezeti be. A javítás befejezése után a műhelymester az utalványra rávezeti, hogya gépjárómüvön a műhely milyen munkákat végzet!, milyen anyagokat és alkatrészeket használtak fel, vagy cseréltek ki. Ezután a javítás adatait a mühelymester a műhelynaplóba bevezeti és a közlekedési és híradó alosztályparancsnokságnak bemutatja, ahol kézjegyet kapnak az adatok. A gépek javításáról szóló utalványt a felhasznált alkatrészek kiadásának átvezetése után mellékletként az anyagszámadáshoz (135. pont}

16. §. Abroncsanyag kezelése.

17. §. Oldalkocsik kezelése. 90. Az oldalkocsinak a gép hossztengelyével párhuzamosan és függölegesen kell állnia. Ezt a kapcsoló és a vázrudak állandó figyelemmel kisérése és esetleges elmozdulásának műhelyben való rendbehozatala áJtal kell bizlosilani. Az oldallwcsit úgy kell leszijazni, hogya szekrény feleslegesen ne dobálódjék. Az oldalkocsi málházá~ánál. fnr~tos a c~l~zer(i sorrend.ben malházatt tárgyak szoros csomagolasa, IIletöleg felerösllése, hog)' ~azó­ das kövelkeztében sem bennük, sem az oldalkOCSI szekrcnyében kar ne essék. A szélvédőt esős, hClvös időben cs télen mindig el kell vinni. 3

35

34

91. Oldalkocsival fordulatnál, ha . az az oldalkocsival ellenkező . , "k épet a fordulóban fekeznt kell; az oldalkOCSI felé Iranyba törtem , a g , f 'd lób .. , .. fordu I'ona'I e10" re lassítunk , de a motorral mar a Ol u an ujra törteno huzatni kezdünk,

18. §. A gépjáróművek tárolása. 92. A motorkeréKpárok tárolása a követke~ő:

, A gép teljes letisztítása után a rozsdásodasnak kitett része~et vc, k a gépet (az oldalkocsit is), állványokra vlzszmtesen konyan beZSlrozzu, , k e's belakarva száraz és zárt helyen taroljuk. fela'II't' I JU , 't eIep a Jle Iyen ' mara d , ' et rövidebb időre tároljuk, a VI'I'aglto H a a gep ... ., f .. It é ét de havonként kiméletesen ki kell SÜlnI, fel kell tolt~nI e.s a eszu s g, ellenőrizni, továbbá a folyadékot desztillált vIzzei potolnt kell. Ilyen ~a­ rolásnál a telep kimerülésének elkerülése végett az, esetleg nem klfogastalanul szigetelt villamosvezetéket ki kelloldant es elszlget~lnl. T?bb hónapra terjedő titrolásnál a világitótelepet le kell szerel nt es tovabbl kezelés végett műhelybe adni. 93. A tárotás alat! amotorokat - ha előzően nem lettek szétszed ve és kitisztítva - hetenként lassan járatni kell addig, amig a motor egyentetesen átmelegszik, Ha az abroncsanyag levétele nin~s et rendelve, a tárolás ideje alatt is a gépeken marad. A gumIkat allandóan megfelelő légnyomás alatt kell tartani. 94. Gépkocsik tárolása ugyancsak a fenti elvek szerint történik, Befagyás veszélye esetén mindig, egyébként csak az üzemen kívül helyezett gépkocsi hütővizét kellleereszteni és a kiszárított hütőre " Hűt ő­ viz leeresztve" szövegű láblát kell tenni.

19. §. Gépszín. 95. A csendőrségi gépjárómüveket erre a célra alkalmas, kincstári gépszínben kell tartani. A gépszínhez kézimühely és raktár is tartozik. A gépszínben lakni és idegen gépjárómüvet elhelyezni nem szabad, 96. A gépszín rendjéért és tisztaságáért a parancsnok feleles. Az egyes gépjáróművek állandó helyét ki kell jelölni. A gépszínben karbantartási és javítási munkákat csak akkor szabad végezni, ha sem más helyiségben, sem a szabadban nem volnának végezhetők, 97. Tűzveszély megelőzésére és elhárítására különös gondot kell fordítani, A gépszínben nem szabad dohányozni, nyilt lángot használni, a mot?rt be~t járatni és a gépjáróművekbe üzemanyagot tölteni. A padlÓzat ~lIa~doan száraz legyen. Szemetet vagy olajfoltot azonnal el kell róla tavolitam. A gépjárÓ1l1üveket elzárt benzincsappal és eloltot! lámpákkaJ kell a színbe állílani.

A gépszínben használatra kész kézi tüzoltókészüléket, egy homokkal telt vödröt homokszóró lapáttal állandóan kéznél kell tartani . 98. A gépszínben a gépjáróműveken és azok közvetlen felszereléséhez tartozó tárgyakon kívül más tárgyakat tartani tilos. Hidegben a gépsiín ajtaját nyitva tartani nem szabad, 99. A gépszínbe idegeneknek bemenni tilos. Ha a gépszínben senki sem tartózkodik, az ajtaját be kell zárni, a kulcsot pedig "Gépszín" feliratú táblácskával ellátva az örs íróasztalállvány jobb oldalfalán kell felakasztani,

100. A jelen §-ba foglalt szabályokat, valamint a hel yi viszonyok folytán ese Ileg még szükségessé váló részletintézkedéseket a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság által kiad ott .Gépszínrend" tarlalmazza, melyet valamennyi gépszínben feltűnő helyre ki kell függeszteni.

IV. FEJEZET.

Anyagi 20.

rész.

§. Gépjárómüvek beszerzése, kiutalása, igénybevétele és kiselejtítése.

101. A m. kir. csendőrség részére szükséges gépjáróművek beszerzésénél műszaki követelmények tekintetében figyelemmel kell lenni a csendőrség i szolgálatban szerzett tapasztalatokra. Ezekről a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság a beszerzés előtt abelügyminiszterhez (szo lgálati osztály utján) jelentést tesz. 102. Oépjáróművek beszerzése a lll. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály utján) esetröl-esetre kiadot! intézkedése alapján történik. 103. A gépjárómüvek átvéte le bizottságilag történik. A bizottság tagjai a következők: a) a lll. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály) képviselője; b) a m. kir honvédelmi miniszterium szakértője; e) a közlekedési és híradó alosztály egy szakértö tisztje és d) a csendőrségi felszerelési anyagraktár átvevö tisztje. A gépjárómüvek átvételéröl a bizollság a próbaút megtétele után két példányban jegyzőkönyvet veszi fel. Az anyagraktárparancsnokság a jegyzőkönyv egyik példányát a beliigynllnisztcl hez (~zolgálati osztály utján) terjeszti fel, másik példányát pedig a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokságnak kiildi meg. A közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság a neki megküldött jegyzőkönyvből minden egyes gépre vonatkozó részt kütön másolatba veszi és ezt a gépjárómü törzskönyvéhez csatolja. 104. A közlekedési örsük legénységének a szolgálati gépjárómül'cket a közlckedési és híradó alosztályparancsnokság utalja ki és a névre történt kiutalást a gépjárómü törzskönyvébe (27. S·) bevezeti. A közlekedési örsön nlÍnden gépjárómünek egy, legfeljebb két törzskönyvezell vezetője legyen. A törzskönyvezett vezetökön kívüt más csak szükségképpen bízható meg a g~p vezetésével. 105. A közlekedési örsökre beosztott kincstári gépjarómüvek első­ sorban kilzlekedésrendészcti szolgálatra I'annak rendelve; azokat szolgálaton kivül, vagy rendeltetés Uk től ellerü szolgálati célra hasZIIáini nelll

39

38

szabad. A közlekedési és hiradó alosztályhoz beosztott gépjárómüveket az alosztályparancsnol(ság üzemfenntartási célokra a szükséghez képest i o-énvbe veheti. " Kincstári gépjáróművek jogtalan igénybevétele, kiutalása anyagi és fegyelmi felelősségge l jár. A kincst~ri gépjárómüvek jogtalan használatából származó károkat az igénybevevő megtéríteni köteles. Az elmarasztalás iránt a nyomozó osztályparancsnokság intézkedik.

.

106. Kincstári

gépjáróművet kiselejtezni akkor

szabad, ha a gépjárómü a rendes használatban álta lában megkivánt kilométerszámot már megtette s a hosszas és rendes használat következtében - szabályszerű kezelés mellett is - már annyira elhasználódott, vagy pedig valamilyen ok miatt (baleset, tú zeset, stb.) annyira megrongálódott, hogy szolgálati célokra többé már ~azdaságos j avítás mellett sem alkalmas. A gépjárómüvek kiselejtezése, javasla tra , Budapesten bizottságilag történik. A bi zottság tagj3i: szakértő

aj a m. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály) által kirendelt tiszt;

b) a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság egy szaké rlő tisztje és

e) a belügyminiszteri számvevőség egy tagja. A selejtező bizottság kirendelését a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság a belügyminisztertől (szolgálati osztály utján) kéri. A selejtező bizottságnak jegyzőkönyvet kell felvennie, amelybe n az indokokat, valamint a gépjáróművön talált lényegi hibákat fel kell sorolni. Ezenkivül nyilatkozni köteles a bizottság arról is, hogya kincstár szempontjából előnyösebb-e a kiselejtezett gépjárómű egyes alkatrészelnek más gépjáróműveknél való felhasználása, vagy pedig azt javasolja-e. hogya gépjárómü szétszedés nélkül teljes egészében értékesítlessék. A hizottság jegyzőkönyvét, melyhez a gépjarómü törzskönyvét ís csatolni kell. a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság a belügYl11iniszterhez (szolgálati osztály utján) terjeszti elli. A gépjárómü értékesítését vagy alkatrészei nek felhasználását a nl. kir be:ügyminiszter (szolgálau osztály utján) a törzskönyv visszaadása mellett rendeli el. Értékesítése esetén a gépet a felszerelésI anyagraktár ~aranc:noksag ar.verés ~tján adja el. A selejlező bizottság tagjai és a geppromu vezetoje az arverésen vevők nem lehetnek.

.

21. §. Műszaki anyag leltári nyilvántartása és kezelése. 107 A . ... li • gcpJarom veket. valamint az ősszes műszaki felszerelési

targy~kat és Cikkeket megfelelij~n csoportosított műszaki leltárban (5.

minta)

kell nyilvántartani, melyet a gazd asági hivatal vezet. A leltárak vezetésére vonatkozóan a "Cs-l 2." jelzésíi szárnygazdászatkezelési utasítás 114. §-ában foglaltakat értelemszelüen kell alkalmazni. A gépjárómüvek felszerelése azok törzskönyveiben (27. §.) van nyilvántartva.

108. A gyorsan fogyó és 2 P-nél kisebb értéket képviselő anyagokat (tárgyakat, cikkeket) külön anyagszámadásban kell nyilvántartani (26. §.). Ez az anyagszámadás az évi leltári számadás mellékletét képezi . t09. A tarlal ék üze manyagot, alkatrészeket, felszerelést stb. raktári készletet külön zárható helyiségbe n, állványon (szekrényekben) tisztá n, Tendben kell megőriz ni és a rom lástól óvn i. Az állványokra rak olt, valamint a szekrényeken kivlíl tárolt cikkeke t zö ld takaróval kellletakarni. 1 tO. Az örsökön l évő raktári cikkeket az örs kéziraktárában kell elhelyezni. Az örs raktáráért az örsparancsnok felelős. Az egyes rak!ári cikkeket az erre vonatkozóan kiarlott málházás i rend (I I. minta) szerint kell elhelyezni. Az örsparoncsnok gondoskodni köteles arról, hogya raktárkészlet hez lávolléte esetében is hozzá IeIlessen f ~rni. A raktár kulcsát lepecsételt borítékban az örs íróasztal IX. rekeszében vissza hagy j a. 111. A selejtitésre váró hasznwehctet len kltári tilrgyakat ha sürgős pótlásuk nem szükséges a I<üzlekedési és hiradó alosztályparancsnoknak kiszallása alkalma"al kell bemutatni s azokról jegyző­ könyvet kel l felvenni. Az ilyen cikkeket a j egyzőkönyvvel együtt alkalmilag kel l a közlekedési és híradó aloszlályparancsnok~ághoz beszátlítani. Olyan hasznavehetetlen, vagy javításra szO\uló cikkeket, amelyek pótlása rövid idő alatt szükséges, alkalmi lag - esetleg posta utján kell a közlekedési és hiradó aloszlályparancsnoksaghoz eljuttatnI. A selejtítést a jegyzőkönyvek alapján naptári félévenkl'nt a közlekedési és hiradó alosztályparancsnoksag bizottfágilag végzi s ugyancsak az gondoskodik szükség esetében azok pótlásáról is. A selejtítésre szánt cikkekről ahol azok mennyisége megkivánja - előjegyzést keH vezetnI. . 112. Az egyes gépek számára kiadot! felszerel est és szerszamokat egymás között cseré lgetni nem szabad. 22. §. Üzem- és karbantartási anyagok. 113. A csendörség gépjárómlivei számára szükséges iJzeman)'ago.kat (benzin, benZIIlszesz, motorolaj és kenőzsír) központilag kell beszerezni. A karbantartási anyagokat (sfkpor, faggyú, kiiolaj. stb.) a legolcsóbb aj:inlattevötől kézi bevásárlás utján kell beszerezni (130. p.). . . . . 114. A központilag beszerzett i1zeman)'agokat a közlekedesI es l'lradó aloszlályparancsnokság az örsOknek a beérkezett igén)'lések alapján adja lu.

40 41

A havi üzemanyag-szükségletet a gépjárómüvel ellátott alakulatok a 24. S. rende lkezései szerint "Üzemanyag-elszámolás és igénylés"-sel (6. szá~IÚ minta) közvetlenül kérik a közlekedési és hiradó alosztály' " . parancsnokságtóI. A benzint (motalkót) és a motorola]3t lehetoen nem termeszetben, hanem utalványokban (hitellevelekben) kell kiadni, amelyek alapján az örs azokat a szállító cég képviselőjénél a kivánt helyen vételez heti fel. Átvenni csak gyárilag lezárt és minöségi jelzéssef ellátott olajtartályokat szabad. A benzint (utalványokat, hítelleveleket) a fogyasztás szerint az előrelátható havi szükségletnek megfelelően kell kiadni. 115. Az üzemanyaggal való takarékoskodás minden vezetőnek első­ rendű kötelessége. Az egyik hóról a másikra megmaradt üzem- és karbantartási anyagokat a következő hóra kell átszámolni. Az örsön a gépekhen levő benzinen kivül csak annyit szabad tartani, amennyi a hatóságilag előírt robbanásmentes és tüzbiztos tartályban elhelyezhető. (124. p. 2. bekezdés.) 116. A gépjárómüveket csak kellően zsírozott állapotban, feltöltött benzintarlállyal és kellő mennyiségü olajjal szabad szolgálatba indítani. A tartályokat színültig megtölteni nem szabad. gépkocsiknál Bevonulás és gépgondozás után a tartályokat ezenkivül a motorteknőt - olajjal azonnal fel kell tölteni. A gép által felhasznált üzemanyagok mennyiségét az utántöltés alkalmával kell megállapítani. A mennyiségek pontos megállapítására akladott tizedesmérleg szolgál. A benzll1t azonban hterben kell elszámol ni. 117. Ha a közlekedési csendőr benzinkutnál vesz fel üzemanyagot. ügyeljen arra. h0 6y azt mind a merőtarlályból, mind a tiilcserből teljesen lefolyassa. A lefolyócső vet tehát Isméteiten fel IICIJ emeltetnl. Töltésnél a motor muködését meg kell szüntetni és a benzIncsapot elzárva ügyelni, hogy az üzemanyag szét ne folyjék. 118. A zártan érkező üzemanyagtartályokat az örsparancsnokból és eg~ csendőrböl álló bizottság bontja fel. Ha az átvétel nél hiány vagy mas r.endelle~esség mutatkozik, azt jegyzőkönyv csatolása mellett a közlekedesl es hiradó alosztálYPJrancsnokságnak azonnal jelenteni kell. 23. §. Gépjárómüvek fenntartása. Kilométerátalányok.

I ~9: A csendőrst'g használatában lévő szolgálati gépjárómíívck üzembcntarlasa:al, karban.tartásával és javításával, valamint az alkatrészek. :nyagOk c~ ~elszerelesi tárgyak p6t1ásáva I járó összes kiadások, belertvc. a lal HOmuhely fenntartasaval és fejlesztésével járó köitségeket is szabalyszerű okmányolás mellett a kincstár terhére nyernek elszá~ f I11

Aast.

120. A szolgálatí gépjárómüvek gazdaságos üzemének az ellenőr­ zésére statisztikai célokból, továbbá magángépjárómüvek szolgálat í igénybevétele, valamint kincstári gépjárómüvek jogtalan használata esetén téritési alapul az egyes gépjárómüvek után kilométerenként az alábbi kilométerátalányok (Kmát.) vannak megállapítva: A:

250 cm motorkerékpár után 350 " " 350 " ok. " " " 500 motorkerékpár " " 500 ok. " " " 750 " " " " 1000 ., " " 1200 3

"

"

"

,

6.5 7.5 9.5 8.5 10.5 11.5 13.0 15.0

fillér, "

" " " " " "

B: I iteres gépkocsi után

1.5 2.0

" "

"

15.0 20.0 " 25.0 "

" " és minden további megkezdett fél liter hengerUrtartalom növekedés után még 5+4+3+2+ I fillér. 121. A kilométerátalányok kimutatása a gépjárómüves alakulatoknál a "Kilométerösszesítés" (Kmösz.)-en (7. minta) havonta utótag történik. A hó végén a parancsnok a közlekedési szolgálati lapokat gépjárómüvenként, ezen belül pedig folyószám szerinti sorrendben, összesitésbe fogtalja. Az összesítésben a gépjárómúveket forgatmi rendszámuk szerinti sorrendben kell tárgyalni. Az egy gépjárómöre vonatkozó szotgálati lapok adatainak bevezetése után az eredményt összegezni kell, a bejegyzést pedig az oldal egész szétességében feltűnő vonallal alá kell húzni. Azután a következő vízszintes sor üresen hagyásával a következő gépjárómöre vonatkozÓ adatokat kell kezdeni. A tételszámot az egész összesítésben végig folytatva kell irni, tekintet nélkül arra, hogy azok egy vagy több gépjárómH adataira vonatkoznak-e. Az összesités tételszámát az azzal kapcsotatos közlekedési szolgálati lap jobb felsö sarkára piros irónnal reá kell irni. Az összesítés végén a kilométerátalányok pengő és fillér összegben való fe1tUntetése mellett az egyes gépjárómíívekre vonatkozó admok végösszegeit ismételni kell, azok összeadása révén. az összesítés. végeredményét számmal és szóval kell feltüntetni. A kJiométerösszesJtést a parancsnok keltezi és atáirja.

42

43

A közlekedési szolgálati lapokkal és melléklet.eikkel felszerelt összesítést a szolgálati havifüzettel és egyéb fogai mazvan~okk~1 e~yutt a k.özlekedési örsöknek minden hó 5-ére a közlekedesI es hIrado alosztaly. ' . parancsnoksághoz kell felterjeszteni. Oépjárómüvel ellátott tiszti parancsn?k.sago~ a .kllométe:összesltést minden hó 5-ig közvetlenül a közlekedesI es hIrado alosztalyparancsnoksághoz küldik meg. . . 122. A kilométerösszesítést és mellékleteit a közlekedésI és Imadó alosztály parancsnokság részletesen átvizsgálni köteles abból a szempontból, hogy: . . aj fel terjesztette , illető leg felvette-e az örs az összesltésbe a ho folyamán kiállitott valamennyi közlekedési szolgálati lapot; bJ a megtett utak a szolgálat érdeke szempontjából szükségesek és indokoltak voltak-e; ej nem vettek-e gépjárómüvet Illeg nem engedett célokra igénybe, illetőleg nem szükséges-e valaki terhére térítést előirni; dJ a felszámított kilométerek száma a megtett utnak, a kilométerátalány összege pedig a gép minemüségének és kilométerek számának megfelel-e; ej a kilométermérö állása az előző közlekedési szolgálati lapok szerint folytatóan helyes-e. Az átvizsgálás eredményét az összesítés végére feljegyzi, a feljegyzést keltezi és aláirja A közlekedési szolgálati lapokkal, szolgálat i havifüzettel és a fogalmazványokkai egyébként úgy jár el, mint az a szárnyparancsnokságokra elő van irva. A kilométerösszesitésből a m egfe lelő adatokat az egyes gépjáróművek törzskönyvébe (10. minta C. rész) kell bejegyezni. A bJ és ej alpontok alapján felmerü It észrevételek esetében a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság a 105. pont 2. bekezdése értelmében jár el. 123. Az illetékes gazdasági hivatal a gépjáróművek üzembenlartására engedélyezett hítelkerettel ép úgy számol el, mint az egyéb rendes javadalmazással. E hítelkeret terhére kifizetéseket csakis a belügyminiszter (szolgálati osztály) rendeletére, vagy a 20. pont szerinti utalványra szabad teljesíteni. 24. §. Eljárás üzemanyagigénylésnél és elszámolásnál. 124. A gépjáróművek Uzembentartásához szUkséges Uzem és karbantartásí anyagokról "Üzemanyagelszámolást és igénylés"-t (6. minta) a közlekedési és híradó alosztályparancsnoksághoz a hó utolsó napján kell elöterjeszteni.

Tartalékkészletként a rendes havi üzemanyagszükségletnek legaláblJ egy harmadát kell az örsön állandóan tartani. Ha a hó folyamán az igényelt benzin és olaj nem lenne elegendő, akkor a rendkivüli szükséglet indokát jelentve, soronkivül kell a pótigénylést a közlekedési és híradó alosztályparancsnoksághoz előterjeszteni. 125. Az üzemanyagelszámolás és igénylés I. részének rovata iba az egyes gépek fogyasztási adatait kell bevezetni. E számadás összege adja a II. rész. 4. vízszintes rovatának benzin és olajmennyiségét. Az üzemanyagelszámolás és igénylés II. részének vizszintes I . rovataiba az előző havi maradványt kell beirni. A 2. rovatba minden kapott vagy beszerzett üzem és karbantarlási anyag mennyiségét kell feltüntetní, a 3. rovatba a fenti két rovat összegét kell beirni. Az első két rovat adatainak összegezése (3. vízszintes rovat) után le kell vonni a hó folyamán felhasznált (4. vízszintes rovat) üzem és karbantartási anyauokat és a maradványt az 5. rovatban kell feltüntetni A 6. rovatban az b • előző havi megmaradt készlet figyelembe vételével kell a következő hora előreláthatóan szükséges anyagokat igényelni . A kézibevásárlással besze rezhető karbantartási anyagokkal (113. pont) való elszámolás az üzemanyagelszámolás és igénylés II. részének megfelelő rovataiban történik. 126. Az üzemanyagokat az anyagszámadásba kell bevezetnI. Az üzemanyagigénylések fogalmazványait az anyagszámadáshoz kell csatolni. 127. Az üzemanyagelszamolásnak ellenőrzésénél figyelemmel kell lenni arra hogy az üze manyagfogyasztás a gépjáróm(í igénybevételének megfelel-~, az álvett üzemanyag mind elszám oltatott-e és végül, hogy a feltüntetett maradvá ny helyes és elegendő-e? Az üzemanyagfogyasztasban 15 % vagy ennél Kisebb eltérés észrevétel tárgyát nem képezhetI. A gépjárómüvek üzemanyag fogyasztásának elbirálásánál mindenko.r az előző havi átlaufoCTyasztást kell alapul vennt. 0.5 lIter benZInnel (benzinszesz nél) és ö.o~ kilogramm olaj nál kisebb mennyiséget nem kell számolni. 25.

§. Eljárás anyagbeszerzéseknél.

128. A gépjárómüves üzemmel kapcsolatos beszcrzéseket a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság eszközlI. .. . . Az ezekbő l származÓ költségeket a 20. pont szenntl utalvanyo... . zásra a gazdasági hivatal fizeti l
45

Abeszerzett anyaC70kat, alkatrészeket, felszerelést és egyéb tágyakat az egyes alakulatok" (gépjáróművek) között a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság osztja szét és a szétosztás megtörténtéig ugyancsak ő gondoskodik azok raktári megőrzéséről ís. 129. Beszerzéseket és költséggel járó javításokat az örsnek rendszerint csak a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság rendelkezésére szabad eszközölnie. Ez alól kivétel a karbantartási anyagok (113. pont) beszerzése és a késedelmet nem tűrő olyan esetek, amelyeknél a javítás vagy a beszerzés elhalasztásából a szolgálatra súlyos hátrány származnék. Ha a beszerzés t vagy a javítást a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság rendelkezésére - vagy sürgős esetben saját kezdeménytzésből - az örsparancsnok eszközölte, arról cégbélyegzővel ellátott és - a szabályszerű bélyegilletékek lerovása mellett - nyugtázott számlát kell kiállítani. A számlán az örsparancsnok ígazolni köteles: a) a be szerzett cikk, vagy anyag kifogástalan átvételét, az anyagszámadás tételszámán ak bejegyzése mellett; b) javításoknál, hogya számlázó cég a javítást kifogástalanul elvégezte és a számlában feltüntetett anyagokat vagy alkatrészeket valóban felhasználta. e) A Budapesten kivűl eső állomásokon történő javílásoknál a helyi hatósággal igazoltatni kell, hogy a munkadíj nem túlzott és a helyi viszonyoknak megfelelő. 130. A közlekedési örsökön hó közben felmerülő kiadásokra a javadalmazásból örsönként 50 pengő beszerzési előleg van kiadva. Erről az összegről 'Iz örsökön a gazdasági átalánykönyvnek megfelelő "Beszerzési előlegkönyv"-et (bekv.) kell vezetni a gazdaságí átalánykönyvre me~határozott szabályok szerint, anal az eltéréssel, hogya beszerzési elölegkönyvet havonta kell lezárni. Az örsparancsnok a beszerzési előleg­ könyvről a hó végén két példányban másolatot szerkeszt. A két másolalot a vonatkozó számlákkal, az üzemanyagelszámolással egyidejüleg (124. pont) elszámolásra a közlekedési és hiradó alosztályparancsnoksághoz terj,esz ti , e,lő. A közleked,ési és hiradó alosztályparancsnokság a szá mlak érvenyesltese utan az eloleget 50 pengőre kiegészítteti. A beszerzési elölegkönyv másolatokon a karbantartási anyagok beszerzésén kivül a saját hatáskörében eszközölt beszerzés vagy javittatás szükségességét IIldokotnl kell.

131. Mindennemű anyag csak nyugta és ellennyugtával vehetö át, adható ki. •

Illetőleg

Ha valamely igényelt anyagot a szállítás~al megbízott cég közvetlen UI az örsnek kütd meg, annak hiánytalan átvételét a közlekedési és

híradó alosztályparancsnoksághoz késedelem nélkül röviden jelenteni kell. Ha tartalék alkatrészt vagy felszerelést használtak fel, akkor az ujabb igénylésnél mindig jelenteni kell, hogy melyik rendszámú géphez lett az anyag felhasználva és abból mennyi maradt még az örsön. A kicserélt alkatrészeket a közlekedési és hiradó alosztályparancsnoksághoz a legközelebbi alkalommal be kell szolgáltatni. 132. A számlákban adót vagy bélyegilletéket külön felszámítani nem szabad. Az igazoló záradékokat az örs cimnyomójával és az örs pénztárbizottság aláírásával kell ellátni. 133. A közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság az általa eszközölt beszerzése kről vagy javításokról szóló számlákkal a 129. pont a) és b) alpontokban foglaltak szerint jár el. Ilyen esetben a közlekedési és híradóalosztály parancsnok (helyettese) anyagi felelősség mellett igazolja, hogy a számlázott összeg a napi áraknak megfelel. 134. A számlákkal a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság a 20. pontban foglaltak szerint jár el.

26. §. Anyagszámadás vezetése. 135. Mindazok az alakulatok, amelyeknél anyagkezelés van, anyagszámadást kötelesek vezetni. Az anyagszámadásban mindazokat az üzemianyagokat, melyek gyorsan fogynak, alkatrészeket, melyek gyakran kicserélést iC7 ényelnek, vagy beépitésre kerülnek, továbbá 2 pengőnél nagyobb él'téket nem képviselő tárgyakat kell elszámolni, Az anyagszámadást a 8. mintának megfe lelő csoportosításban kell vezetni. 136. Az örsökön vezetendő anyagszámadás mellékiete a 9. minta szerint vezetendő okmányolt anyagfelhasználási kimutatás. Ebbe a k!mutatásba minden kapott vagy felhasznált anyagot, a vonatkozó ok.ma~ ny ok becsatolása mellett, azonnal be kell vezetni. Az anY,agfel~asz~al~sl k' t tá t hó végével le kell zárni s a mutatkozó beveteIt es kladast a~m~:ya~s:ámadásoan ugyanakkor bevételként és kiadásként el kell számolni. I k II . . öl 137. Az anyagszámadást naptári negyedévenként e ,e zarIll, err másol atot szerkeszteni s ezt a máso latot, az er~deh okmanyolt anyagfelha sználási kimutatás becsatolása mellett, az Uj ne,gyedév elsö h?nap'á k 5-I'k napJ'á ra a közlekedési és híradó alosztalyparancslJoksaghoz j na ,, k d é kell felterjeszteni, amely azt szakszempo~ tból . elbíralja,. enne ere rn , az anyagszama , dásra záradékban reavezetl s aZlllan azt a gazdanyet sági hivatalnak megkilldi. , kk I f I 138. A gazdasági hivatal a hozzá beérkezett és okmanyo a e, adásokat számszerüleg felOlvI zsgálja s anlJak é k' dásokat az anya C7 számadás szerelt másolatI anyagszam, eredményéllez képest a beveteleket s Ja , "

46 47

másolatának becsatolása mellett a saját anyagszámadásában negyedévenként átvezeti. Az an)'a<>számadást a költségvetési év végén lezárja és a leltári számadással eg;ütt a beliigyminiszterhez (szolgálati osztály utján) felterjeszti.

27. §. Gépjárórnütörzskönyv. 139. A köztekedési és hiradó alosztályparancsnokság a csendőrség tutajdonában lévő minden gépjárómüről gépjárómütörzskönyvet vezet (10. minta). A törzskönyv egyrészt pontos nyilvántartás az egyes gépjáróművek felszereléséről, másrészt összesítése a gépjárómüvel történt mindazon eseményeknek (adatoknak), amiket egy üzemben lévő kincstári gépjáróműről tudni kelJ. A gépjárómütörzskönyv öt részből álJ és pedig: A) a gépjárómü adatai; B) a gépjárómű beosztásában és vezetőiben beállott változások; e) a gépjárómű üzemi adatai; D) javítási napló és E) különféle feljegyzéseknek üres lapok. 140. A gépjárómű műszaki és egyéb adatait annak átvétele alkalmával kell a törzskönyvbe vezetni. Az "A" rész 26. pont jába otyan adatokat kell beírni, amelyeket az I. - 25. pontokban nem lehet felsorolni, de amelyeknek felemJítése az adatok teljessége szempontjából szükségesnek mutatkozik; továbbá, hogya gépjárómüvet milyen célra, vagy milyen rendeltetéssel szerezték be, milyen kiilönleges kezelést vagy szakismeretet igényel. A 27. pontba azokat a folytatólagos adatokat és lényeges változásokat kell beírni, ametyek a törzskönyv megnyitása után állottak elő, pl.: átalakítás, oldalkocsi fel- vagy leszerelése, kiselejtezés stb. A "B" részbe azt ketl bevezetni, hogya gépjárómű mettől-meddig, metyik parancsnoksághoz, milyen rendeltetéssel és melyik parancsnokságnak vagy hatóságnak mikor kelt és milyen számú intézkedésével volt, ílletve van beosztva, vagy kiutalva; továbbá a gépjáróműnek ki vagy kik a törzskönyvezett vezetöi. A gépjár6mú beosztásában, rende)teté5ében vagy vezetőiben beállott minden egyes váttozást kiilön-kiilön rovatba kell beírni. A "Megjegyzés" rovatba a változás okát röv'den és a gép által addig futott összes kilométerek számát kell fellüntetni. u A "c rész a gépjárómű iizemi adatainak nyilvántartására szolgá J. Minden oldal egy év adatait tartalmazza. A 2-9 függőleges rovatokat a kilométerösszesítés, illetve az Uzcmanyagelszámolás alapján kell kitölteni.

A 10. rovatban a közlekedési szolgálati lap számának, illetve a külön jelentés iktatószámának a feltüntetésével röviden utalni kell minden a gépjárómű üzem ében a hó folyamán előfordult eseményre. A II. rovatba esetleges egyéb megjegyzés mellett azt kelJ feltüntetni, hogy a gép miért futott többet vagy kevesebbet az előírt kilométerszámoál. A "D" részben azokat a lényegesebb és nagyobb arányu javításokat és alkatrész pótlásokat vagy kicseréléseket kelJ felvenni, amelyek a gépjárómű értékére, teljesítőképességére vagy élet!artamára befolyással voltak. A rendes használat következtében szükségessé váló kisebb és jelentéktelenebb javításokat és alkatrészpótlásokat bevezetni nem kell. A javítóműhelyben végzett javításokat részletezni szükségtelen. Az "E" rész "Különféle feljegyzések" (5 Ures oldal) a gépjáróműre vonatkozó olyan fontosabb adatok bejegyzésére szolgál, amelyekre a törzskönyv többi rovatai felvilágosítást nem nyujtanak. Ezek a bejegyzések alaki szabályhoz kötve nincsenek s a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság tájékoztatására szolgálnak. A már szükségtelenné vált bejegyzéseket törölni kell. 141. A gépjáróműtörzskönyvet amelyet a szemlélő előljárók átvizsgálnak, de nem láttamoznak - a gépjárómü kiselejtezése esetében az iratokhoz kelJ csatolni.

V. FEJEZET.

Vegyes rendelkezések. 28. §. Öltözet, felszerelés, fegyverzet. 142. A közlekedési csendőrök öltözetére, felszerelésére és fegyverzetére vonatkozóan általában il Cs-l. Utasitás 28. §-ában foglaltak irányadók. Eltéréseket külön rendelet szabályozza. A járőr öllözetét az örsparancsnok az eligazítást megelőző gépvizsgálat (31. pont) alkalmával szabja meg úgy, hogy az mindig az idő­ járási viszonyokhoz mért legyen. 143. A Szolgálat közben esetleg feleslegesEé vált és emiatt levetett felsőruhát a járőr tagjai, rendesen összeilajtoga tva, a gépjárómüvön úgy ilelyezik el, hogy feleslegesen ne gyürődjék és kivíllről láth ató ne legyen. 144. A téli ruházati cikkeket a tavasz beálltával egy erre szolgáló külön ruhaládában ugy kell kitakarítva, naftalinozva elilelyezni, hogy kár ne essék bennük. 29. §. Szabályok a gépjárórnűvekkel való kivonulásoknál. 145. Gépjáró művekkel való kivonulásnál állóhelyben az egyes gépek közötti tér és távköz 4 méter. Gépjárómüvekkel való diszkivonlllásokhoz ugyanúgy öltözködnek, mint járőrszolgálatban. Gépjáróművekkel díszmenet nincsen. 146. Oszlopban való vonulásnál az élen haladó gép vezetője mérsékelt ütemben úgy hajtson, hogy az utána ilaladók a megszabott sebességhatárok átilágása vagy gépük eröltetése nélkül követhessék. 30. §. Magángépjárórnűvek igénybevétele. 147. Csendöregyének magántlllajdonában lévő, önként rendelkezésre bocsátott gépjáróműveket szolgálati célokra igénybe venni és ré~zilkle kilométerátalányt felszámftani csak a beliJgyminiszter (szolgálati osztály utján) esetröl-esetre vagy állandó érvénnyel kiadot! kOlön engedélye alapján szabad. Engedélyezés esetében a magángépjáróművek tulajdonosai számára a 23. §-ban felttintetet! összegeknél kilométerenként motorkerékpár igénybevétele esetén 2, gépkocsi eselében 4 fillérrel maga-

50

sahb átalány illetékes. Ilyen átalányelszámnlilsok engedélyezésére vonatkozó felterjesztésben a lIIagángepjárólllü igcnybevételét - ha az nem előzetes rendeletre törlént tiizetesen indokol ni I,ell 148. A magángépjárómüvek összes Uzemi és fenntartási költségeit a kilol11éterátalány fejéhcn a tulajdonosnak kell viselnie. Ezzel kapcsolatban a tulajdonosnak il klllcstál terhére semmiféle mas költségtéritésrc igénye nincs. Szolgálatot - engedélyesetén is - csa k tiszla és jókarban tartott magángépjárómíivün szabad teljesíJeni. A gépjárómíívet felszerelés és iizcml,épesség, vezet öjét pedig szolgálati alkalmazhatófág szempontjából a közlekedési és hiradó alosztályparancsnok ellenőrizni köleles.

31. §. Szemletartás. 149. A kerüleli parancsnok a lerületén lévő közlekedési örsöket egyéb utazásaival kapcsolatosan évenként legalább egyszer megtekint i abból a célból, hogya kerülct többi egységeivel való együttműködést biztositsa. Ily alkalommal meggyőződik a közlekedésrendészeti viszonyoklól és általában lájékozódik a szolgálat Illenetéről. Ennek a megtekintésnek szemle jellege nincs. Esetleges észleleteit a nyomozó osztályparancsnoksággal közli. 150. A nyomozó oszlályparancsnok és helyettese, valamint a közleketlési és hiradó alosztályparancsnok és a közlekedési csoport parancsnok szemlejogát a Szemleutasitás tárgyalja.