A Neumann - elvek 1. A számítógép legyen soros működésű: - A gép az egyes utasításokat egymás után, egyenként hajtja végre 2. A számítógép a kettes számrendszert használja, és legyen teljesen elektronikus: - A kettes számrendszert és a rajta értelmezett aritmetikai ill. logikai műveleteket könnyű megvalósítani kétállapotú áramkörökkel (pl.: 1- magasabb feszültség, 0 - alacsonyabb feszültség) 3. A számítógépnek legyen belső memóriája: - A számítógép gyors működése miatt nincs lehetőség arra, hogy minden egyes lépés után a kezelő beavatkozzon a számítás menetébe. A belső memóriában tárolhatók az adatok és az egyes számítások részeredményei, így a gép bizonyos műveletsorokat automatikusan el tud végezni. 4. A tárolt program elve: - A programot alkotó utasítások kifejezhetők számokkal, azaz adatként kezelhetők. Ezek a belső memóriában tárolhatók, mint bármelyik más adat. Ezáltal a számítógép önállóan képes működni, hiszen az adatokat és az utasításokat egyaránt a memóriából veszi elő. 5. A számítógép legyen univerzális: - A számítógép különféle feladatainak elvégzéséhez nem kell speciális berendezéseket készíteni.
Ugyanis, Turing angol matematikus bebizonyította, hogy az olyan gép, amely el tud végezni néhány alapvető műveletet, akkor az elvileg bármilyen számítás elvégzésére is alkalmas.
Első generáció (1943-1958): Az első generációt 1943-tól, vagyis az elso elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számítjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső. A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód). Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 mű/másodperc mű sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hő termel-nek, ez a hő elég lenne New York bel-városa fűéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál-lítani. A számítástechnika korszaka hiva-talosan 1951 június 5-én kezdőött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Compu-ter) leszállították az Egyesült Államok Nép-számlálási Hivatala számara. Ez volt az első ke-reskedelmi forgalomban elérhető számítógép. Második generáció (1958 - 1965) Ezek a számítógépek kezdték meg a technológiai átalakulást. A népszerű gé-pek közé tartoztak pl. az IBM7090, 7070 és 1410.
Jellemző áramköri eleme az elektroncsövek helyett a tranzisztor (félvezető), \gy lecsökkent a méretük. Memóriaként mágnes gyűű tárat használtak, a háttértár mágnesszalag, majd mágneslemez. Megjelennek a magasabb színtű programozási nyelvek (pl.: FORTRAN). Ezek a gépek 50.000-1.00.000 mű/másodperc sebességet értek el. Harmadik generáció (1965 - 1972) Jellemző áramköri eleme az 1965-ben feltalált integrált áramkör (IC). További magas szintű programozási nyelvek jelennek meg (pl.: ALGOL, BASIC) Mű sebességük elérték az 1 millió m&x369velet/másodperc értéket. Megjelennek az első operációs rendszerek, valamint a multiprogramozás és az időásos technika, a grafikus monitorok. Árban egyre elérhető. Negyedik generáció (1972 - 1990) Jellemző áramköri eleme a CHIP, vagyis az egy szilárd testben megvalósított teljes műödési egység. Az 1971-ben feltalált első, Intel 4004 jelzésű mikroprocesszor indította el a mai tömegméretekben gyártott számítógépek (PC -k) fejlesztését. Első személyi számítógép az Altair8800 Lásd kép! Megjelent egy új magas szintű programozási nyelv a PASCAL 1976-ben megjelenik az Apple 1980/ban megjelenik az első személyi számítógép(ZX-81) 1982 IBM XT, 1984 IBM AT Kifejlesztik az első, számítógépekbő álló hálózatokat. Hajlékony mágneslemezes tárolók, PC az irodákban 1989 Számítógépvírusok megjelenése Az 1980-as években a számítógépek rohamléptekkel váltak egyre kisebbé, jobbá és olcsóbbá. A nagyobb teljesítményű hardver összetettebb, könnyebben kezelhető programok készítését tette lehetőé. Ezért a számítógépek egyre gyorsabb processzorokkal, egyre nagyobb háttértárakkal és egyre nagyobb memóriával készültek.
Ötödik generáció (1991 - ?????) Jellemzőük a Neumann - elvtő eltérő, párhuzamos vagy asszociatív műödésű mikroprocesszorok alkalmazása. Az eljárásorientált programozási nyelvek helyett a problémaorientált nyelvek megjelenése várható. Erre egy kezdeti kísérlet a PROLOG programozási nyelv. Az egyik jelenlévő trend a számítógépek fejlesztésében a mikrominiatürizálás, az az igyekezet, hogy mind több áramköri elemet sűítsenek mind kisebb és kisebb méretű chipekbe. Az ötödik generációs számítógép létrehozására irányuló kutatás egy másik trend. Ezek a gépek már komplex problémákat tudnának alkotó módon megoldani. Ennek a fejlesztésnek a végső célja az igazi mesterséges intelligencia létrehozása lenne. Az egyik aktívan kutatott terület a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. A párhuzamos feldolgozás alkalmas lehet akár az emberi gondolkodás utánzására is. Robottechnika fejlőése órási méreteket ölt. Másik meglévő trend a számítógépes hálózatok fejlőése. Ezekben a hálózatokban már mű is felhasználnak a számítógépek világhálózatának műödtetésére. Folynak kutatások az optikai számítógépek kifejlesztésére is. Ezekben nem elektromos, hanem
sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordoznák az információt.
A számítógép funkcsionális felépítése Hardver: Hardvernek nevezzük a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus alkatrészek összességét Szoftver: A hardver elemek működtetésétvégző progrtamok, és a gép használatához szükséges szellemi termékek összessége.
5.
A személyi számítógépek felépítése
A PC (Personal Computer=személyi számítógép) főbb részei:
CPU (Central Processing Unit): központi feldolgozóegység, mikroprocesszor • •
Memória: végrehajtás alatt tartalmazza a programot, a végrehajtáshoz szükséges adatokat digitális formában. Busz rendszer: kapcsolatot teremt a CPU, a memória, valamint az egyes perifériák között . vezetékek és vezérlő áramkörök
•
Merevlemez: a számítógép elsődleges háttértára, a programokat és az adatokat tartalmazza felhasználásuk előtt és után.
•
Egyéb: o Alaplap: a kisegítő áramkörök (órajel-generátor, buszrendszerek, csatoló felületek az illesztők számára) egységbe foglalása o Tápegység: a számítógép egyes részeit megfelelő szintű és stabilitású árammal látja el o Ház: fizikai egységbe foglalja a gép részeit
A CPU és a memória az alaplapon helyezkedik el. Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen különböző méretű és alakú csatlakozók helyezkednek el, melyek biztosítják az összeköttetést a hardvereszközök és a processzor között. Alaplap többek között a processzort, a buszrendszereket, a kiszolgáló áramköröket, a perifériák kapcsolódásához szükséges illesztő felületeket és a tápfeszültség csatlakozását tartalmazza. A számítógép teljesítményét alapvetően:
1. a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), 2. a RAM mérete és típusa, 3. a merevlemez sebessége és kapacitása határozza meg.
Központi vezérlőegység (CPU: Central Processing Unit) és jellemzése A központi vezérlőegységet processzornak is nevezzük. A processzor nagy integráltságú áramköri elem. Feladata: 1. a gép irányítása, 2. a feldolgozási folyamatok vezérlése, 3. az adatok feldolgozása, 4. számítások elvégzése, 5. a memóriában tárolt parancsok kiolvasása és végrehajtása, 6. az adatforgalom vezérlése. Processzor részei: A számítógép processzora egy fizikai egységet képez, logikailag azonban két fontosabb részegységre bontható. a) A vezérlőegység (CU: Controll Unit): □ a memóriában tárolt program dekódolását □ és végrehajtását végzi. Fontos feladata a processzor-részegységek működésének összehangolása. b) Az aritmetikai és logikai egység (ALU:), ami a számítási és logikai műveletek kiszámításáért felelős. Néhány alapvető műveletet tud csak végrehajtani. Minden egyéb, a processzor által elvégzendő műveletet ezekre az elemi tevékenységekre vezetünk vissza. A személyi számítógépekben használt Pentium, Celeron, processzorok az Intel; a K6, K7 jelzésűek pedig az AMD cég termékei. Processzor jellemzői: a) Sebesség: Kétféle módon szokás megadni. Az egyik esetben az órajel frekvenciát adjuk meg, amely a processzor működését vezérli. Mértékegysége a Hz és ennek többszörösei (MHz; GHz). Ha az órajel például 3 GHz, akkor a processzor 3 milliárd műveleti ciklust végezhet el másodpercenként. A másik mérőszám a teljesítmény oldaláról közelít: azt adja meg, hogy időegység alatt hány utasítást hajt végre a processzor. Mértékegysége a MIPS (Million Instruction Per Second). b) Adatszó-hossz A processzorok másik fő jellemzője, hogy hány bites adatokat képesek feldolgozni egyszerre.
Memóriák és jellemzésük A számítógép az adatok és a programok tárolására az alaplapra helyezhető memóriát használ. A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása kettes számrendszerben történik. A memória fontosabb típusai a RAM, és a ROM
a) RAM A RAM (Random Access Memory) véletlen elérésű írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a számítógéppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk (tetszőlegesen címezhető). A RAM-ot más nevén operatív tárnak is nevezzük. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Egy-egy program indítása után a program, vagy annak egy része ide töltődik be, s a végrehajtás is innen történik. Lényeges, hogy a RAM csak átmenetileg tárolja az adatokat, így a gép kikapcsolásakor ezek az adatok elvesznek. A RAM tehát nem alkalmas adataink huzamosabb ideig való tárolására, mert működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség. Ha az áramellátás megszakad - például áramszünet vagy a gép kikapcsolása esetén - a RAM azonnal elveszíti tartalmát. A gép bekapcsolásakor a RAM mindig teljesen üres. Számítógépünk teljesítményét jelentősen befolyásolhatja a RAM mérete: minél több van belőle, annál gyorsabb lesz a gépünk. Az alaplap típusa azonban meghatározza, hogy maximálisan hány MB memória használható. CMOS RAM tartalmát a kikapcsolás után sem veszíti el, a PC belső óráját működteti.
b) ROM A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártás során alakítják ki, más szóval beégetik a memóriába (csak egyszer írható tároló). Az elkészült ROM tartalma a továbbiakban nem törölhető és nem módosítható, a hibás ROM-ot egyszerűen el kell dobni. Előnye azonban, hogy a számítógép kikapcsolásakor sem törlődik (tartalmukat energiaforrás nélkül is megtartják), a beégetett adatok bekapcsolás után azonnal hozzáférhetőek. Mivel a számítógép működéséhez valamilyen program elengedhetetlen, a RAM memória viszont a bekapcsoláskor üres, ezért a számítógép „életre keltését” szolgáló indítóprogramot, a BIOS-t (Basic Input Output System) egy ROM memóriában helyezik el. A BIOS-t ezért gyakran ROM BIOSként is emlegetik. 1. A PROM (Programmable ROM) programozható, csak olvasható memória, amely gyártás után még nem tartalmaz semmit („nyers”). Minden felhasználó saját programot és adatokat helyezhet el benne egy beégető készülék segítségével. A PROM-ba a forgalmazás után a speciális berendezéssel egyszer beírt tartalom nem törölhető, és nem írható felül. 2. Az EPROM (Erasable PROM) egy olyan ROM, melynek tartalmát különleges körülmények között ultraibolya fény segítségével törölhetjük, és akár többször is újraírhatjuk. Előnye a ROM-ok korábbi változataival szemben, hogy tartalma szükség szerint frissíthető. 3. Az EEPROM (Electrically Erasable PROM) EPROM továbbfejlesztett változata, amelynek tartalma egyszerű elektronikus úton (speciális eszköz nélkül) újraírható. a. Flash memória Az EEPROM egy speciális típusa a Flash memória, melynek törlése és újraprogramozása nem bájtonként, hanem blokkonként (512 byte-os egységenként) történik. Ezt a memóriatípust használják például a modern számítógépek BIOS-ának tárolására, mivel lehetővé teszi a BIOS könnyű frissítését.
A memóriák egyik speciális felhasználási területe a cache memória (gyorsítótár). Feladata, hogy kiegyenlítse két különböző sebességű eszköz sebességkülönbségét. Megtalálható a processzorban, vagy a winchesterben. A processzor és a RAM közé beépített gyors átmeneti tároló a cache. (pl.: winchester adatelérési ideje ms nagyságrendű, a RAM-é ns; ha a memóriából kell írni a winchesterre, akkor a gyorsabb memóriának mindig a lassabb winchesterre kellene várnia. Ezért az adatok átmenetileg a gyorsítótárba kerülnek.
Számrendszerek 2-es számrendszer: 0-1 alkotja 10-es számrendszer: 0-9 alkotja 16-os számrendszer: 0-9, A, B, C, E, F alkotja
Kódtáblázatok -ASCII -UNICODE
A Perifériák típusai és főbb jellemzői Perifériák
Perifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. Segít kapcsolatot teremteni a felhasználóval.
Kiviteli perifériák A kimeneti perifériák láthatóvá teszik az ember számára az információ számítógépes feldolgozásának eredményét.(Ez történhet képernyőre, papírra stb.)
A kiviteli perifériák feladatai és csoportosításuk A perifériák feladata, hogy lehetővé tegyék, hogy a gép kapcsolatot tartson a külvilággal, azaz a programozóval vagy a felhasználóval. A kiviteli perifériák a számítógép üzenetét teszik érzékelhetővé a számunkra.
Csoportosításuk: • Monitorok (képernyők) • nyomtatók (printerek) • hangszóró
• speciális eszközök (pl. brai-olvasó, robotkar, szemafor, plotter…)
Monitorok, jellemző tulajdonságaik A monitor az információ képi megjelenítését szolgálja, elsődleges megjelenítő eszköz. Azért használhatjuk munkánk során, mert a képernyő gyors frissülésre képes, így mindig a pillanatnyi helyzetet jelzi ki, míg a nyomtató frissülése igen körülményes. (Ott a maradandóság a cél). Két fontos feladata van, egyrészt az operációs rendszer üzeneteit megjeleníti, másrészt lehetővé teszi hogy a felhasználó nyomon követhesse mit tesz. A képernyő megjelenítéskor mind az ábrákat mind a betűket raszteres formában jeleníti meg, azaz képpontokhoz színt rendel és ezt a színt jeleníti meg olyan módon, hogy a piros-zöld-kék lámpák fényerejét szabályozza, így különböző színek kikeverését teszi lehetővé. (RGB színkeverés, additív színkeverés.) Az RGB színkeverésben minden színt 1-1 bájton tárolunk (0-255 értéket vehet fel). A kép minősége függ a felbontástól is, azaz hogy hány képpontra bontottuk fel a képernyőt. Illesztőegysége a videokártya. Ez tartalmazza az elektronikát, melyet az alaplaphoz csatlakoztatunk. A képernyő képét ez a vezérlőkártya állítja elő és rajzoltatja ki a monitorra. A vezérlőkártyák támogatják a grafikus és karakteres üzemmódokat is, ma gyakorlatilag a kétféle üzemmód egyformán jelen van, átváltását a hardver végzi, nem kell a felhasználó/programozó törődjön vele.
Típusai: • katódsugárcsöves (TV-hez hasonló, mély monitor. Hátránya hogy vibrál, sok helyet foglal el és nem túl nagy a képátmérő maximum 17-19” ) • folyadékkristályos (LCD), asztali lapos monitorok. A szem számára kellemesebb, nem vibrál, nagy képernyőátmérő is elérhető, kevés helyet foglal. • gázplazmás (TFT) laptopoknál terjedt el. Szintén nem vibrál.
Jellemző tulajdonságaik 1.Fizikai mérete (képátlóval adják meg). A képernyő megjelenítő felületének átlóját jelenti amit col-ban (inch-ben) adnak meg. 1col=1inch=2,54 cm. (felső dupla aposztróffal jelzik). Minimum 14”, de elterjedt a 17”, és létezik 19”, 21”-os képernyő is. A képátlóval az ára is nő. 2.Frekvenciája Azt fejezi ki milyen gyakran frissül a képernyő. Minél nagyobb ez az érték annál kevésbé vibrál a monitor. Ezt az adatot Hertz-ben adják meg, és azt fejezi ki, hogy 1 másodperc alatt hányszor rajzolja újra a számítógép a képernyőt. 3.Képfelbontás: a képernyő hányszor hány pixelből áll. Szorzatként adják meg, ami azt fejezi ki hány sor van és soronként hány képpont. Legelterjedtebb felbontások: 640x480; 800x600;1024x768). Minél nagyobb ez a szorzat annál részletgazdagabb a monitor. Ma minimum 1024x768-as felbontást kell tudnia a monitoroknak. 4.Színkezelés. Létezik monokróm képernyő, ami egyfajta színt tud annak kb 3 különböző fényerejét képes megkülönböztetni. És létezik színes, mely kb 1 millió színárnyalatot képes produkálni.
Nyomtatók csoportosítása, jellemzői A nyomtató szöveges vagy grafikus információt papíron vagy más adathordozón (fájl, fólia…) jelenít meg. Szubsztraktív színkeverést alkalmaznak, mely a CMYK (türkiz, bíbor, sárga +fekete) színek keverékéből állít elő minden színt. A feketére nem lenne szükség, de a 3 szín keveréke inkább szürke árnyalatú, és költségtakarékosabb is a fekete patronnal előállítani a fekete színt, mint a másik 3 egyenlő arányú összekeverésével. Mivel minden színt 1 bájton tárolunk el, ezért 4 bájtos számokkal adható meg egy képpont színe.
Csoportosításuk működési elvük szerint történik: 1.Karakternyomtatók: sornyomtatók. az írógéphez hasonlóan jeleníti meg a karaktereket, betűhengerek segítségével. A betűhengereken, egy-egy karakter domború képe nyomódik a festékszalagon keresztül a papírhoz. Ennek megfelelően csak szöveges, karakteres fájlok nyomtatására képesek. Ütő nyomtatók, hangosak, de rendkívül gyorsak. Ma ritkán használják. (pl választási cetlik kinyomtatásánál előfordul) 2.Mátrix nyomtatók: Ütőelvű nyomtatók, de itt tűk nyomják a festékszalagot a papírhoz. Az írófej vízszintesen mozog, a papír pedig függőlegesen, így minden pont elérhető. Minőségét a tűk száma határozza meg, minél több tűből áll annál finomabb a felbontása. Előnyei, hogy olcsó, kicsi a fenntartási költsége, és egyszerre több példányú nyomtatásra is képes a többi nyomtatóval ellentétben. (létezik színes változata is.) 3.Tintasugaras nyomtató: A nyomtatófej a papír előtt vízszintesen mozog, melyben kis fúvókákon keresztül a patronból a festékcseppek a papírra kerülnek. Előnye: alacsony a készülék ár (laponkénti költség jóval drágább mint a lézernyomtatónál!) jó minőségű nyomtatás. Hátránya: drága a fenntartási ár és ez a leglassúbb nyomtatófajta. 4.Lézernyomtató: a nyomtatóban egy fényérzékeny henger felületét egy fénysugár pásztázza végig, és elektrosztatikusan feltölti a nyomtatási mintának megfelelően. A feltöltött felületre a tonerből (=festékpatron, mely porfestéket tartalmaz) a töltöttséggel arányosan tapad festékpor, melyet a papírra ken, majd magas hőmérsékleten ráégetik. Előnye hogy ennek legjobb a nyomtatási minősége, igen gyors, nagykapacitású. Hátránya hogy drága a készülék ára. (de a fenntartása olcsóbb mint a tintasugarasoké, annak ellenére, hogy 1 patron jóval drágább, de sokszorosát tudja vele nyomtatni az ember. )
Nyomtatók jellemzői: 1.Nyomtatási minőség, ami a nyomtató felbontásától függ. Ezt az értéket dpi-ben (dot/inch=inchenként a képpontok száma tintasugaras vagy lézernyomtatónál), vagy a tűk számával határozható meg (mátrix nyomtatónál). A minőség függ a festékfelviteli eljárástól is, a fecskendezés nagyobb foltokban képes a képet előállítani mint a porfesték, ezért a lézer nyomtatók minősége jobb a tintasugarasokénál (részletgazdagabb a kisebb tintafolt), valamint a papír minőségtől is. 2.Nyomtatási sebesség: egy perc alatt hány oldalt képes kinyomtatni? leggyorsabbak a sornyomtatók, majd a lézernyomtatók, mátrix és tintasugaras nyomtatók.
Egyéb kiviteli perifériák 1.rajzgép(plotter): A számítógép által előállított vonalas (vektorgrafikus) ábrák, rajzok, tervrajzok papíron való megjelenítését szolgálja. többnyire tollal, tussal, ceruzával (újabban tintapatronnal) dolgozik, melyek mozgatását vízszintesen és függőlegesen sínek mentén éri el a számítógép. A0-ás méretű ábrát is képesek készíteni. 2.Brai olvasó: vakok számára kitalált megjelenítő eszköz mely 3 sorban tartalmaz apró tűket, melyek hol kiállnak, hol lesüllyednek annak megfelelően, hogy a vak ábécé mely betűjét kell megjeleníteni. (A vak ábécé olyan betűkből áll, ahol 3 sor 2 oszlopba rajzolt pontok, kidomborodó jelek jelentik a betűt.) 3.hangfal: hallható hangot jelenít meg. 4.robotkarok: mozdulatokat, mozgásokat „jelenítenek” meg, pl összeszerelnek egy gépet a számítógép vezérlése szerint. Nagyon precíz mozgásokra is képesek.
Beviteli perifériák
Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, melyek jellemzően a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.
Beviteli Perifériák Egér A programok gyorsabb kezelésére hozták létre. Mozgatásával egy nyilat (egérkurzort) mozgatunk a monitoron. Egy képernyőobjektumra való kattintáskor parancsot közölhetünk, speciális menüt kaphatunk, vagy a görgő segítségével a képernyőt lapozhatjuk. (Különböző parancsot jelent ha egyet, ha duplát (két gyors) kattintunk, a gomb nyomva tartásával a kurzorral objektumokat mozgathatunk.
Mechanikai egér Működése Az egér mozgatása elforgatja a golyót. Az X és Y hengerek tartják a golyót, és továbbítják a mozgást. A fényáteresztő résekkel rendelkező korongokon az infravörös LED átvilágít és a korongok résein a szenzorok érzékelik a fényimpulzusokat.
Optikai egér Működése Az optikai egérnek se golyója se görgője nincs. Ehelyett LED van benne és egy fényérzékelő. Régebben egy speciális műanyag padon használták, amely sűrű négyzetrácsot tartalmazott. Ahogy az egér mozgott a négyzetrács felett, a fotóérzékelő érzékelte a vonalakat (X,Y) úgy, ahogy a fénynyalábok a padról visszaverődtek. Ma már egy sima felület is elég. Az egérben lévő elektronika kiszámítja az elmozdulásnak nagyságát a padon. Az optikai egér semmi járulékos mozgó mechanikai alkatrészt nem tartalmaz.
Csoportosításuk Pontosság szerint Az egerek pontosságát DPI (dot per inch) mértékegységgel mérjük Minél nagyobb az érték annál pontosabb az egér.
Billentyűzet
Az egyik legjellemzőbb periféria. Karakterek (betűk ,számok ,írásjelek), információ(k) bevitelére , alkalmazások, programok vezérlésére, szolgál. Megkülönböztetni billentyűk száma és a nyelvi kiosztás szerint szokták. Függetlenül a billentyűzetek típusaitól minden billentyűzeten kitüntetett szerepe van az „F” és a „J” gomboknak. Gépírók esetében ezen két gomb jelenti a kiindulópontot, azaz e kettőhöz képest térképezik fel a többi billentyűt.
Működése A billentyűzet gombjai kábelezés szempontjából egy ún. billentyűzet-mátrixban vannak elhelyezve. Egy meghatározott billentyű lenyomásának vagy felengedésének észlelésekor a belső mikroprocesszor egy, az adott billentyűt egyértelműen azonosító ún. scan-kódot küld a számítógép felé. Ugyanezen billentyű felengedésekor a mikroprocesszor egy másik, felengedési scan-kódot továbbít a billentyűzet-illesztő áramkör felé. Ezáltal részint kiküszöbölhető a több billentyű közel egyidejű lenyomásából adódó jelenség, a karakterek "elvesztése", másrészt rendkívül leegyszerűsödik a módosító-billentyűk (Ctrl,Alt,Shift) kezelése is. A megfelelő gomb vagy kombinációk értelmezése és feldolgozása így teljesen a számítógép billentyűzet-kezelő rutinjának feladata. Hagyományos rendszerekben a billentyűzet minden egyes gombjához a lehetséges módósító-kombinációknak (pl. Ctrl+billentyű, Shift+billentyű, stb.) megfelelő számú billentyűzet-kód tartozik, melyeket kialakítástól függően - azok lenyomásakor vagy felengedésekor továbbít a billentyűzet a gép felé. Ezzel szemben a PC-k billentyűzetében egy jóval fejlettebb technikát alkalmaztak kifejlesztői a lenyomási és felengedési kódok bevezetésekor. Ha az egyik billentyű (pl. Alt) lenyomva tartása mellett megnyomunk egy másik gombot is, akkor a számítógép az első billentyű lenyomási, valamint a második billentyű lenyomási és felengedési kódját fogja megkapni. A gép nyilvántartja a módosító billentyűk állapotát és mivel a második billentyű lenyomásának pillanatáig még nem kapta meg az első gomb felengedési kódját, így tudni fogja, hogy a két billentyűt "egyszerre" nyomtuk meg és egy ennek megfelelő billentyű-kódot fog az alkalmazás felé továbbítani. A billentyűzeten a billentyűket külön „csoportokra” bonthatjuk. Alfanumerikus billentyűzet Ezek a billentyűk megegyeznek a hagyományos írógépeken található betű, szám, írásjel és szimbólum billentyűkkel. Funkcióbillentyűk A funkcióbillentyűk konkrét feladatok elvégzésére használhatók. A billentyűk neve F1, F2, F3 és így tovább, egészen az F12 billentyűig. Ezeknek a billentyűknek a feladata programról programra változik. Numerikusbillentyűzet A numerikus billentyűzet számok gyors beírásához hasznos. A billentyűk egy blokkban vannak elhelyezve, mint egy hagyományos számológép vagy összeadó gép esetében. Navigációs billentyűk Ezen billentyűk használatával lehet mozogni dokumentumokban vagy weboldalakon és szövegszerkesztés során. Ezek közé a billentyűk közé tartoznak a HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN, DELETE és INSERT billentyűk.
Lapolvasó (Scanner)
A szkennerek nyomtatott szövegek, képek, fotók ,rajzok számítógépbe történő bevitelére szolgálnak. A kép tartalma bármi lehet, akár fénykép, akár ábra, vagy szöveg. A kép beolvasása úgy történik, hogy a szkenner megvilágítja a képet, s a visszaverődő fényt szenzorok érzékelik, majd jelsorozattá alakítják. (A beolvasott objektumok megfelelő programokkal tovább módosíthatók, feldolgozhatók.)
Csoportosítás Kézi scanner: - kézzel kell a képen végighúzni az érzékelőt. - 10-12cm-es szakaszt vizsgál egyszerre - fontos az egyenletes mozgatás letapogatáskor
-
rossz minőségű letapogatást végez (300-400dpi) olcsó
Lap scanner: - egy fénymásoló letapogatási elvéhez hasonló módon működik - síkágyas - lapadagolós
Jellemzői Felbontás A scanner által megkülönböztethető képpontok mérete. Mértékegysége a DPI (dot per inch), az inchenként megkülönböztetett pontok száma. Színérzékelés (Színmélység) egy képpont színének érzékelésénél hányféle színt tud a scanner megkülönböztetni. 8 bites "színmélység" esetén 256 féle színt, 16 bites "színmélység" esetén már több, mint 65000 színt tud a scanner megkülönböztetni. Vannak fekete-fehér scannerek, amelyek csak szürkeségi intenzitást érzékelnek.
Mikrofon
Hangdigitalizálásnál, van jelentősége, hangok bevitelére szolgál. A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze. Interneten keresztül lebonyolított telefonáláshoz, videokonferenciához is használhatjuk. A nyelvtanulást segítő programok között sok olyan található, mely kiejtésünket rögzíti, elemzi. E programok használatához is elengedhetetlen egy jó minőségű mikrofon. Ezt az eszközt a hangkártyához kell csatlakoztatni. Gyakran találkozhatunk olyan alaplappal, amely integráltan tartalmazza ezt a szolgáltatást.
Fényceruza
Egy ceruza nagyságú eszköz, amelynek végén fényt kibocsátó dióda található. A megfelelő objektumra mutatva fénye akadályba ütközik, és vezérlő elektronikája ezen változást figyeli, majd továbbítja a számítógép felé.(Leginkább PDA-nál használják).
