download unter TÁRSULATI ÜGYEK. Az orvos-term észettudom ányi egyesület törtenete ig

download unter www.zobodat.at

TÁRSULATI ÜGYEK. * Az

orvos-term észettudom ányi

egyesület

törtenete

1 8 9 1 —1 8 9 4 - i g . A k ô z g y ü l é s e k és a s z a k o s z t á l y - ü lé s e k j e g y z ö k ö n y vei.

11


A pozsonyi orvos-természettudomânyi egyesület tôrténete 1891—1894. Aki figyelemmel olvasta a pozsonyi természettudomanyi egyesület évkônyveit, az sajnosan tapasztalhatta, hogy az utolsd években az egyleti élet kôrül lankadas àllott be, mely màr-màr fennàllasat is veszélyeztette. Majdnem egy évtized mult el azdta, hogy az utolso természettudomanyi szakülést tartottàk, a tagok kdzgyülésekre sem hivattak ôssze és csak abban mutatkozott némi életjel, hogy az egyesület orvostagjai idônkint egybegyültek, hogy tudomitnyos eszmecsere dltal ismereteiket bovitsék. Az utolsd, 1891-lien kiadott évkonyv mâr csupan csak ilyen orvosi gyülésekjegyzôkënyveit tartalmazza. Ezekbenajegyzôkônyvekben mdr nyomat làthatjuk annak, miképen dhajtottak a tagok az egyesiiletet ugy reformalni, hogy az tevékenységét ismét minden erovel kifejtse. Az 1889. évi szeptember hd 28-^n tartott orvosgyulésen dr. Pdvay azt kivanja, hogy az orvosi szakosztaly torvényes alapon alakuljon egyesületté. E czélbdl vâljunk el a természettudomanyi egyesülettdl s alakitsunk orvosi térsulatot, melynek szamara egy e czélra kiküldendô bizottsàg készitsen alapszabàlyokat. Dr. Tauscher erre azt jegyzi meg, hogy ez àltal a természettudomanyi egyesület egészen tônkre menne; maradjon meg az; az orvosok azért külôn egyesületté is alakulhatnak, ha sziikségét latjak. Dr. Ambro akként nyilatkozik, hogy ne lépjiink ki a ter mészettudomanyi egycsületbdl, sot inkabb azon legyünk, hogy ezen, annak eldtte oly jd hirii tarsulat ismét (ij életre s erdre ébredjen. À mi pedig a külën alakitandd orvosi tarsulatot illeti, arra nézve alapszabalyok szerkesztése nom is oly igen 11*


1C4

szükséges. Ó csak azt óhajtaná, legyen meg minden egyes tagban a kotelesség érzete és a kollegialitás szellomc. Dr. Schmid és dr. Dobrovits jónak látják, lia továbbá is mint az orvos-természettudományi egyesület orvosi szakosztálya megmaradunk; a tagsági díj szintén maradjon meg a régi. Az orvosi szakosztály tagjai a világításért, fíít.ésért járó kiilonkiadást fedezni fogják. Az orvosi szakiilés erre azi határozta: 1. Hogy nem lép ki a természettudományi egyesület kotelekéból 2. Hogy az orvosi szakosztííly szükség adtával a maga számára külon házszabályokat szerkeszthet. Az 1889. évi októher lió 2-án tartott gyulésen dr. Pávay és dr. Hódoly ismét sürgetik az új szervezkedést és indítványozzák, hogy az új orvosi egyesület szervezésére küldessék ki egy bizottság. Indítvíínyukat azonban el nem fogadták. Az 1891. évi január hó 7-én tartott iilésen dr. Kanka Károly, kir. tanácsos, ki az iilésen elnokolt, szóba hozza, hogy a természettudományi s orvosi egyesület alapszabályai a mostani viszonyoknak meg nem felelvén, sziikséges volna új alapszabályokról gondoskodni; egyúttal az orvosi szakosztííly házi rendét is meg lehetne állapítani. Ez oknál fogva szándékozik az clnok a honi természet tudományi s orvosi egyesületeket megkérni, hogy alapszabályaikat társulatunknak megküldenék. Ezek után határozatba ment, hogy egyesíiletünk választmánya az orvosi szakosztálynak megbizottjaival egyiitt (dr. Kanka, dr. Tanscher, dr. Ruprecht, dr. Kováts, dr. Barts, dr. Schmid) az új alapszabályok tárgyában értekezlctet tartson. Anide ez a kikíildótt bizottság sem volt képes leladntának megfelclni, úgy hogy az 1891. ószén tartott orvosi gvülések még mindig alap- és házszabályok nélkül mííkodtek. Alégre az 1891. évi november 11-én tartott orvosi gyülésen dr. Dobrovits, dr. Fischer, dr. Schmid, dr. Velits és dr. Zsigdrdy indítványt nyujtottak be, mely ekkép hangzik:


JG5

„Tekintve azon bizonytalan helyzetet, melyben egyesületünk jelenleg van, azon ismeretlen viszonyt, mely szakosztályunk és a természettudományi szakosztály között fennáll: Alulirottak következö inclítványi ajánljuk elfogadásra: Az orvosi szakosztály küldjön ki egy 5 tagu bizottságot, melynek feladatává teszszük: a) megállapítani azon irányt, melyben a szakosztály további mükodése czélszerüen torténhetik. b) érintkezésbe lépni e czélra a természettudományi szakosztálylyal. Ezen bizottság eljárásáról már a legközelebbi szakosztályi ülésen tartozik beszámolni.“ Ez az indítvány egyhangulag elfogadtatott. A záros határidö, mely alatt ezen bizottságnak eljárásáról számot kellett adni, különösen üdvösnek mutatkozott elannyira, bogy a bizottság már cgy hét malva bemutatkatta az orvosi szakosztálynak új alapszabály-tervezetét. Ezen tervezet szerint az egyesület hivatalos czíme „pozsonyi orvos-természettudományi egyesület“ lenne, melynek két szakosztálya van: az orvosi és a természettudományi. Mindegyik szakosztály teljesen onállóan muködnek külön tisztviselókkel, melyek a központi tisztviselókkel együtt a központi választmányt képeznék. A közgyülés választja a központi tisztviselóket, míg mindegyik szak osztály külön-kttlön választja a saját tisztviseldit. Az orvosi szakosztály tagjai ezen alapszabály-tcrvczetet még ugyanabban a gyulésben elfogadták és határozatba ment, bogy az egyesület cddigi választmánvi tagjai bivassanak egybo, bogy az alapszabálytervezetet megvitassák és intézkedjenek, bogy cgy rendkivüli kozgvulés bivassék egybe, mely a maga részéról is az új alapszabálvok életbeléptetésébez bozzá járuljon. A. választmány már november lió 25-én gyülést is tartott amely a maga részéról az alapszabály-tervezetet elfogadta és egy rendkivüli küzgyülés egybebivását elbatározta. A küzgyülés 1891. évi dcczember 2-án meg is tai-tato tt és az crról szóló jegyzökönyv így hangzik:


A pozsonyi teruieszettudoinanyi tarsulat 1891. evi deczember lio -an tartott rendkiviili kozgyulesc. 2

E l n o k : Dr. K a n k a K a r o ly , kir. tanacsos, a tarsulat elso titkara. J e g y z o : Dr. R u p r e c h t M a rto n , a tarsulat masod titkara.

Elnok megnyitvan a gyiildst, mindenekelott bejelenti, hogy Gotti Mdr, kir. tanacsos, a tarsulat elnoke, fillandd betegeskeddse miatt nem kdpes a mai gyuldsen elnokolni, az alelnoki alias pedig iireseclds alatt all, miert is az alapszabalyok drtelmdben o kdnytelen ma az elnoksdget atvenni, es ilyen minosdgben iidvozli az egybegyiilt tagokat, akiknek mai batarozata a tarsulatnak uj lendtiletet adni lesz hivatva. Miutan az alapszabalyok megvaltoztatasardl van szo, mindenekelott konstatalja, bogy a kozgyulesnek elihcz sziiksdges batarozatkepessege megvan, amennyiben a Pozsonyban szdkeld tagoknak tobb mint ket harmada van jelen. Ami az okokat illeti, melyek az alapszabalyok mcgvaltoztatasat igdnylik, megemliti elnok, bogy az utobbi dvekben a tarsulat dlete leginkabb csak az orvostagok altal ldtesitett szakosztaly miikoddseben nyilv^nult. Ezen szakosztaly szamos liCtogatott gyiildst tartott, melynek targyai valanak: eldadasok az orvostudomany kordbdl ds drdekesebb betegbemutatasok. — Ezen mukoddsrol szamolnak be a ndb^ny buzgo tagtars kozremukoddsdvel idonkint megjelent trirsulati kozlemdnyek, melyeknek utolsd fiizete dppen most kerult ki a sajtd aldl. — Igy lett lehetseges, bogy ezen fuzetekkel a csereviszonyt bazai ds kiilfoldi tudds egyletekkel fcntartbattuk. A tarsulat szorosan vett termeszettudomanyi mukddese sajnos csak arra szoritkozott, bogy az egyleti muzeum telen ds nyaron at a kozonsdgnek nyitva tartassdk. Hogy a tarsulat ily kevds eletjelt adott magardl, annak rdszben az is volt az oka, bogy nem volt sajat helyisege ds igy a gyulesek megtartiisanak idejdben korlatozva volt. Ezen grdf Palffy Janos O Nagymeltdsaga nagylelkusdge segitett, ki az utolsd dvben sajat sdtatdri biizaban egy terjedelmes, tobb szobabol alio lakast ingyen engedett at tarsulatunknak. Tarsulatunk mar most sajat behdsdgekkel rendelkezik, de dletkepessdgdben a mar nagyon is elavult alapszabalyok gatoljak.


167

Eclclig iigyanis még a régi 1856-bao készült alapszabályok vannak érvényben és mar ismételve felmerült szüksége annak, bogy azokat legalább az azóta gyökeresen megváltozott politikai viszonyoknak megfelelben meg kell változtatni. Társulatunk ezen ujjászervezésére az orvosi szakosztály bizottságot is küldött ki, mely dr. Dobrovits, dr. Fischer, dr. Schmid, dr. Velits, és dr. Zsigárdy tagtársakból állott és mely bizottság dr. Fischer kórházi fó'orvost bízta meg az ííj alapszabályok tervezetének kidolgozásával. Az új alapszabálytervezet az orvosi szakosztály á 1tal elfogadtatván, az egyesület választmánya által is jóvákagyatott és jelenleg az e czélból összehítt rendkivüli kozgyfílésnek elfogadás végett elébe terjesztetik. Az elnök felteszi ezek után a kérdést, vajjon a kôzgyülés elfogadja-e a természettudományi társulatnak orvos-természettudományi társulattá való kibovítését és ennek megfelelöleg hozzájárul-e az alapszabályok ily irányu megváltoztatásához? A kôzgyülés a kérdésre egyhangulag igenlöleg válaszol. Ezután dr. Fischer föorvos felolvassa az orvos- természettadományi egylet alapszabály - tervezetét, melynek mindegyik pontjára elnök a gyulést megszavaztatja. A kôzgyülés az alapszabály - tervezetet egyhangulag elfogadja. Elnök kijelenti, hogy az elfogadott alapszabály-tervezetet megerosítés végett a városi hatóság útján a nagyméltóságú m. k. belügyminiszterium elé fogja terjeszteni. Végül dr. Fischer Jakab kórházi foorvosnak az elnök ajánlatára a kôzgyülés jegyzokönyvileg fejezi ki kôszônetét. Az elfogadott alapszabá 1y - tervezet egész terjedelmében így szól : 1- §• .Hz egyesület czím e és c.zélja.

Az egyesület czíme: „Pozsonyi orvos- és természettudo mányi egyesület1', czélja az orvos- és természettuclományt müvelni, azokat szélesebb körben terjeszteni, népszerüsíteni, Pozsonyt és vidékét orvosi és természettudományi szempontból kutatni és ismertetni.


168

§• JIz egy esillet fêla data.

Az egyesület, hogy czéljàt elérje, a kôvetkezo feladatokat tíizi maga elé : a) Tudományos gyüléseket tart, melyeken a tagok az orvosés természettudomânyok kôrébôl részben saját észleleteiket, büvárlataikat adjak elô, részben másoknak ide vagó tudományos munkálatait ismertetik. Hogy ezen feladatânak jobban megfelelhessen, az egyesület két szakosztályt létesít, még pedig az orvosi szakosztályt, a tàrsulatnak kizárólag orvosi és gyôgyszerész tagjai részére, és egy természettudományi szakosztályt, melynek munkâlataiban az ôsszes tagok részt vebetnek. b) A társulat gondoskodik, hogy a szaküléseken tartott tudományos értekezések kôzzététessenek. c) Idószakonkint az orvos- és természettudomâny kôrébôl népszerü elôadâsokat rendez. d) Iparkodik a Pozsonyban felállított természetrajzi gyüjteményét szaporítani, idószakonkint kôzszemlére bocsâtani és e gyiijteménynek esetleg fôlôs példányait tanezélokra engedni àt. tí) Konyvtárát szaporitja, melynek használatát esetleg nem tagoknak is lehetôvé teszi. /') A tudományos búvárkodások serkentésére pályakérdéseket tüz ki és a tudományos kutatásokat tehetségéhez képest — anyagi támogatásban is részesiti. 3. §• ,Mz egyesület tagjai.

Az egyesületnek négyféle tagjai lehetnek, ügymint : rendes, alapító, levelezô és tiszteletbeli tagok. Rendes tag lehet bármely feddhetetlen életu magyarorszàgi honosnô vagy férfi, kit 2 tag a választmánynak felvételre ajánl. Alapító tag leliet azon rendes tag, aki évi járulékát egy nagyobb ôsszegben megváltja. Levelezô tagok lehetnek az orvos- és természettudomânyok kôrében bokros érdemeket szerzett azon hazai vagy külfôldi tudósok, kiket a kôzgyülés a választmány ajánlatára megválaszt. "Végül azon egyének, kik az egyesület kôrül szereztek maguknak nagy érdemeket, vagy kik az orvos- és természettudomânyok terén elsó rangú búvárok ugyancsak a választmány ajánlatára a kôzgyülés által tiszteletbeli tagokká választhatók meg. 4- §• ¿I tagok hôtelességei.

A tagok kôtelesek tehetségeikhez képest az egyesület czéljait elômozditani és az egyesület szabályait szigorûan megtartani. A


169

rendes tagok felvételük alkalmával egyszer s mindenkorra 1 frt beiratási díjat fizetnek, mely összeg feie részben a felvételi okirat kiállítására, fele részben a konyvtár javara fordítandé. Az évi járulék 4 frtban állapíttatik meg, mely összeg negyedévi részletekben is fizethetö. Az, ki a január béban tartandó kôzgyülés napjáig még az elmult évrél tagdíj-hátralékban van, ezen kozgyülésen mar részt nem vehet. és kilépettnek tekinteudo. Ujbéli felvétele alkalmából a felvételi díjat tíjból bó teles fizetni. Az alapíté tagok a beiratási díj alól szintén nincsenek felmentve, évi díjukat legkevesebb 100 frttal váltbatják meg. A levelezö és tiszteletbeli tagoknak kôtelességeik az egyesület irányában nincsenek, bár óhajtandó, bogy az egyesület czéljainak elomozdításában közremüködjenek. 5. §. ,'á tagok jogai.

Minden tagnak jogában all, a kozgyülésen, a népszerü felolvasásokon és a tadományos szaküléseken részt venni, kivéve az orvosi szakosztályt, melyen rendesen csakis az orvosok és gyógyszerészek vebetnek részt. Jogukban áll továbbá a tagoknak: 1. eloadásokat tartani, 2. az olvasó termet és konyvtárt basználni, 3. a választásnál szavazni, 4. megválasztatás esetén az egyesület bármely bivatalát viselni, 5. tudományos kérdéseket és az egyesület iigyeit illeto tárgyalásoknál véleményüket szabadon nyilvánítani, és 0. az egyesület czéljaira vezeto indítványt tenni. 6.

§.

egyesület szereezese.

Az egyesület igazgatását a központi választmány vezeti, melynek összesen 23 tagja van. Még pedig tagjai : 1. Az egyesület elnöke, alelnökc, titkára, másodtitkára, pénztárosa, 2 konyvtárosa, báznagya és a gyüjteménytár ore, Ezek képezik a központi iroda tisztviseloit és közvetlen a közgyfílés által választatnak. 2. A központi választmány tagjai, továbbá az egi,es szalosztályok által választandó 1— 1 szakosztályi elnök, 1— 1 szakosztályi alelnök, 1— l szakosztályi jegyzó', 1—1 szakosztályi másocljegyzo és 3 —3 szakosztályi választmánvi tag. Mindezen tisztviselok 3—3 évre általános szótobbséggel választatnak meg. Ha idöközben üresedés áll be, úgy a belyek már a legközelebbi köz-, illetve szaküléscn töltendök be. A választó kôzgyülést a régi elnök, illetve alelnök vezeti.


170

7- §• , 7 hözponti vdiasztin d iiy h atdsh öre.

A központi viilasztmany hattisköre : 1. felügyelni az egyesület gazdasagi es pönziigyeire, 2. a sziikseges javitiisokröl ös mödositasokröl a közgyülösnek javaslatot kösziteni, 3. az elöfordulö kiadäsok felett hatarozni, 4. hat^rozni az egyes szakosztälyok altal elöje terjesztett jelentesek es inditvanyok felctt, 5. fel ügyelni az alapszabalyok megtartasa felett, 6. a 2 tag altal ajanlott belepo tagokra nezve a felveteli jogot gyakorolja, 7. idöszakonkint a könyvtar, pönztar es a gyüjtemönytar felülvizsgäliisat eszközli, 9. vögre a pälyadijak kitüzösöben ö katäroz. A központi valasztmäny mindcn hönapban egyszer ülöst tart, melyen az egyesület elnöke vagy alelnöke elnököl. A valasztmjinyi gyülösek jegyzökönyvet a titkar vezeti. A välasztmany hatärozatköpes, ha legkevesebb 7 tag van jelen. 8. §. t.7 szcihosztdlyok.

A tudomanyos müködösnek intensivebb kifejtesere a tagok ket szakosztiilyba osztatnak be, mög pedig egy orvosi es egy termöszettudomauyi szakosztälyba. Ezen szakosztalyok kiilön egymiistöl függetleniil muködnek ös tisztan sajät kiilönleges szakmiijukkal foglalkoznak. Mindegyik szakosztaly havonta legahibb is ketszer iilöseket tart, melyeken az orvosi szakosztiilyban betegbemutatasok, az orvosi tudomäny ös orvosi rend köröbe tartozö kördösek köpezik a tudomanyos szinvonalon allö vitatkozisok targyat. A termöszettudomiinyi szakosztitlyban termeszetrajzi, nöpismei, anthropologiai, termöszettani, mathematikai ös hasonlö öszleletek keriilnek napirendre. Mindegyik szakosztiily kiilön megvalasztja a szaküleseken elnöklö szakosztalyclnököt, az alelnököt, a kötjegyzdt es aharom viilasztmanyi tagot, a kik mindannyian a központi valasztmany tagjaivii lesznek. A valasztast szötöbbsöggel ejtik meg, mög pedig a közgyulest, megelözö utolsö szakosztalyi ülösen. A välasztas liarom evre szöl ös ervenybe csak a közgyülös napjan löp. Az orvosok es gyögyszereszek a termeszettudomiinyi szak osztiily munkalataiban is reszt vehetnek, de valasztasi joguk csakis az orvosi szakosztiilyban van, mely szakosztalynak csakis kiztirölag orvosi ös gyögyszerösz tagjai lehetnek. 9. §. , 7 tisztviselöh hatdsköre.

Az egyesület elnöke minden közgyülesen es központi viilasztmanyi gyülesen es a nepszerü estelyeken elnököl, alairja


171

az egyesiilet minden okmànyàt es levelét, képviseli az egyesületet a hatosàgoknàl és felügyel az egyesiilet ügyeinek szabàlyszerü raenetére. ¿0 frtig utalvànyozkat kiadàst a vàlasztmàny beleegyezésének kikérése elôtt, ezen feliili ôsszegeket csakis a valasztmàny felhatalmazàsàval utalvànyozkat. Az elnôkôt szükség esetén az alelnôk helyettesiti. A titkàr szintén befoly az egyesiilet minden ügyeinek a vezetésébe. O szerkeszti és alàirja az elnôkkel kôzôsen az egyesiilet minden okmanyàt, ô kezeli a vàlasztmànyi iilések jegyzôkônyvét és iratait, jelentést tesz a kôzgyiilésnek az egyesiilet évi munkakôrérôl, viszi a hivatalos levelezést, szerkeszti a sajtd alà szànt munkàkat, elôkésziti a kozponti vàlasztmànyi és kôzgyülésiek tàrgysorozatàt. A màsodtitkàr a titkàrnak segédkezik, sziikség esetén azt helyettesiti. A konyvtàrnok felügyel a kônyvtàrra és annale hasznàlatàt ellenôrzi, a kônyvtàr àllàsàrol évenkint a kôzgyülésnek jelentést tesz. Ot helyettesiti, illetve neki segédkezik a màsodkônyvtàrnok. A pénztàrnok a pénztàrt feleldsségével kezeli, a befolyt pénzekrol nyugtàt àllit ki, az elndk utalvànyàra pedig pénzt ad ki. Evenkint a kôzgyülésnek a pénztàr àllàsàrol jelentést tesz és az évi koltségvetést megàllapitja. A gyüjteménytàr ôre a gyüjteményekre felügyel, azokat rendezi, leltàrba veszi és lajstromozza, s azokat idokôzônkint kôzszemlére bocsàtja. A hàznagy az egyleti helyiségekre ügyel és az egylet tàrsas ôsszejôveteleit rendezi. A szakosztàlyi elnôk a szakiiléseken elnôkôl, a vitatkozàsokat vezeti, a kozponti vàlasztmàny illetô hatàrozatait a szakosztàlylyal kozli, viszont szakiiléseken netàn tett oly inditvànyokat, melyek az alapszabàlyokba iitkôznek, vagy melyek az egyesiilet érdekeit érintik, hatàrozathozatal végett a kôzponti vàlasztmàny elé terjeszti. Az elnôk külônben minden, csakis a szakosztàlyt érdeklo iigyben egészen ônàlloan jàr el ; a szakosztàly iigydarabjait alàirja és ez irànyban ténykedését csak utdlag jelenti a kozponti vàlasztmànynak. Az alelnôk az elnôknek rendes helyettese. A szakosztàlyi jegyzd a jegyzôi teendoket végzi, o àllitja ôssze az iiléshez a megkivot és az év végén a szakosztàly mükôdésérôl a vàlasztmànynak iràsbeli jelentést tesz. A màsodjegyzô neki segédkezik, illetve dt helyettesiti. 10 . §• , 7 s z a k o s z td ly i vdLasztmdny.

A szakosztàlyi vàlasztmàny àll a szakosztàly elnôkébol, alelnôkébôl, 2 jegyzôjébôl és 3 vàlasztmànyi tagbdl, a kiknek


kôtelessége gondoskodni, kogv a szakülések rendes iclôben tartassanak. Az egyesületi év végével iilést tartanak, a melyen felolvastatik a jegyzô'nek jelentése és megallapittatnak azon eloadàsok, melyek az egyesület évkônyvében egész terjedelembcn kinyomatandôk. Ezen valasztmanyi gyülés jegyzokônvve, rnely a jegyzo jelentését egész terjedelmében kell hogy tartalmazza, a lefolyt évben tartott szakülések jegyzôkônyveivel egyiitt a kozponti valasztmany titkaranak legkésobben a kôzgyülést megelôzo liarom liéttel atadanddk. A valasztmany hatarozatképes, lia négy tag jelen van. 1 1 . §. ,/-lz ülésck.

Az egyesület tart szaküléseket, népszerü estélyeket, valaszt manyi gyüléseket és kôzgyülést. 12.

§.

S z a k ü lé s e k .

Az orvosi osztaly ülésci minden masodik szerdan, a természettudomanyi szakülések minden masodik hétfon tartatnak, még pedig januar 15-tô'l majus 15-éig, és szeptember 15-tô'l deczember 15-éig. A szakülések targyai : 1. az elnôk megnyitja az ülést; 2. a mult ülés jegyzôkonyve felolvastatvün, hitelesittetik és a jegyzo irattârba teszi; 3. a levelezések felolvastatnak és a kozbejôtt események bejelentetnek ; 4. a napirenden levo eloadüs tartatik meg, melyet siirgosebb készitmények vagy kôresetek bemutatüsa elozhet meg; 5. az eloaddst eszmecsere kôveti; 6. esetleges inditvanyok, melyek, lia csak a szakosztalyt érdeklik, a jelenlevok batàrozata Altaï elfogadliato vagy clvethcto, de ha az egész tarsulat érdekkôrét érinti, iigy az inditvany elfogadasa csetében a szakosztalyi elnôk iiltal ez a kozponti valasztmany elé hozando, mely az inditvany toviibbi sorsa fôlôtt dont. Ha a kozponti valasztmany az inditvanyt elfogadhatônak nem tavtja, ügy a valasztmany ezen inditvanyt a kôzgyülés clé is kôtelcs terjeszteiri, mely e fôlôtt véglegescn dont. 13. §. ¿Yépszerü estélyek.

A téli hônapokban az egyesület az or vos- és természettudornany kôrébôl népszerü elô'adasokat rendez. Ezen elô'adasok lehetoleg népszerü iralyban és szemlélheto môdon tartandôk, rendezésükkel a titkar van megbizva. A mennyiben az eloadasi terem helyi viszonyai megengedik, nemtagok is részt vehetnek.


-

173

14. §. Yddasztniduuyi Mes eh.

A kozponti valasztmüny havonta tart gy ülést, a nyéri lionapokat kivéve, melyben a hataskorébe tartozé targyakat in té zi el. A szakosztalyi valasztmany szükségliez képest ül ossze, de év végén okvetleniil ülést tart., liogy a jegyzô jelentését meghallgassa és liogy az eloadasok kinyomattatasa végett hatürozatot hozzon. 15. §. M hdzôyftles.

A kozgyulés minden év januar havaban tartatik meg és targyai a kovetkezok: 1. Elnôki megnyito. 2. Titkari jelentés a lefolyt év mükodésérol. 3. Pénztüros jelentése. 4. Kônyvtüros jelentése. 5. A hüznagy jelentése 6. A viüasztmtiny javaslatai. 7. Egyéb inditvünyok. 8. Valasztasok. A kozgyulés hatarozatképes, tekintet nélkül a megjelentek szamara. Csak ha alapszabalymédositasrol van szo, a Pozsonyban székeld tagok egy harmadanak jelenléte sziikséges. A szavazas altalanos szétobbséggel torténik, egyenld szavazatoknal a sorsolas dont. A kozgyülésre meghivok kiilon nom adatnak ki, hanem azok a pozsonyi helyi lapokban lesznek elôre’ kihirdetve. Tiz viilasztinanyi vagy 20 rendes tag kivanatara az elnôk rendkivüli kozgy ülést hirdethet, melyhez azonban minden tag külôn meghivét kap a rendkivüli kozgyulés targyanak megjelôlésével. 16. §. YLz eQijesfilet riyelre.

Az egyesület bivatalos nyelve a magyar. Eloadasok azonban mas nvelven is tartathatnak. 17. §. Mz eoyesület feloszldsa.

Az egyesület esak akkor oszlik fel, ha a feloszlast a rendes tagok harom negyede kivanja. Az e czélra egybehivott kôzgyülés hataroz a folott is, liogy feloszlüs esetén az egyesület vagyonaval mi tôrténjék, mcly liatarozat azonban toganatositas elott a m. kir. belügyminiszterinm elé terjesztendo azon meg-


174

jegyzéssel, bogy az egyesület fentartja már egyszer liozott batározatát, bogy a Pozsonyban létesitendd egyetem esetében természetrajzi muzeumát és konyvtárát az egyetem czéljaira ajànlja fel azcm kikôtéssel, bogy az egyesület tagjainak, illetve a természettndományok iránt érdeklódo küzônségnek ùgy a muzeum mint a konyvtár továbbra is bozzáférhetó legyen. 18. §. ,Ktn i eiieti i ritez lied es eh .

Ezen alapszabalyok életbeléptetésének elsd évében a szakosztàlyok kôzvetlenül a kôzgyiüés után alakulnak meg és yálasztják meg a szakosztályi v:ílaszt.mányokat. 19. §. JU vatalos zá ra d éh .

A mennyiben az egyesület az alapszabályokban megbatârozott czélt és eljárást, illetöleg hatáskorét meg nom tartja, a kir. kormány által, a mennyiben további mukôdésének folytatíísa által az állam vagy az egyesületi tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik és a felfüggesztés után elrendelendo szabályos vizsgálat eredményébez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terbe alatt köteleztetik. * Ezek az alapszabályok a nagyméltóságú magy. kir belügyminiszteriumhoz felterjesztetvén 1892. május lió 5-én 33.591. sz. rendelettel jóváhagyattak. Ezek után nem maradt más hátra, mint egy kozgyulést egybeliívni, bogy az új alapszabályok értelmében az ujjáalakulás megtórténbessék A kozgyülés 1892. évi junius lió 25-én tartatott meg és az erról szóló jegyzökönyv ekkép hangzik:

A pozsonyi orvos -természettiidomanyi társulat 1892. évi jiínius 25-én esti 6 órakor tartott küzgyülése. El n ö k: Dr. K a n k a K á r o ly , kir. tanácsos. Jegy zö : Dr. R u p r e c h t M á rto n .

Elnök üdvözölve a számosan cgybegyült tagokat, jelenti, bogy az új alapszabályok a nagyméltóságú belügyminiszterium jóvábagyásával ellátva leérkeztek, ennélfogva ó' a mai kozgyulést


egybehivta és minclenek el oit a régi tisztikar lemondását jeleuti be. Dr. Ruprecht vázolja ezután az egyesület eddigi türténetét és foleg az egyesület kcletkezése idojébol sok üj érdekes adatot emlit fel. Megemlékezik Plenerrol, ki az egyesület elso elnüke és Kornhuberrol, ki elso titkára volt. Rajzolja az azota elmult idôket és élénk szinekkel eeseteli az egyesület munkálkodását. A küzgyülés mindvégig élénk figyelemmel hallgatja az érdekes adatokat. Az uj tisztikar választása elott felszélal dr. Barts József és küvetkezô beszédet tartja: Tisztelt Uraim! Midon ma az egyesület újjáalakulását ünnepeljük és egész liitünket és reményünket új egyesületünk felvirágzásába helyezzük, lehetetlen meg nem emlékeznünk azon fenkölt goudolkozásu pártfogónkról, akinek nagylelkusége nélkül t-ársulatunk talán már régen nyom nélkül letünt volna ! (Lelkes éljenzések: Eljen gróf Pálffy!) Igen tisztelt Uraim! Onük megértettek, én O Nagyméltóságát gróf Pálffy Jánost értem, ki saját házába fogadott bennünket, aki a tudomány szentélyét állította fel a palotájában, miáltal nekünk lehetové tette, hogy O Nagyméltósága intencziójának megfelelve egyesületünk buzgóbban mert gondoktól menten — vitorlázhasson kitüzött czélja Pelé. Azt biszem, mindnyájunk szivéból beszélek, ha azt az indítványt teszem, hogy Pálffy János gróf ó Nagyméltóságát igyekezzük egészen megnyerni ügyünknek, válaszszuk meg egyesületünk tiszteletbeli tagjává és kérjük meg O Nagyméltóságát, hogy ezen választást elfogadni méltóztassék. Elnök: Az indítványnak nagy éljenzéssel és közhelyesléssel való fogadása feleslegessé teszi neksm a kérdés felvetését is: vajjon az indítvány elfogadtatik-e? és azt ürvendetes határozatképen kimondhatom, hogy a társulat O Nagyméltóságát Pálffy János grófot egyhangulag tisztelet beli tagjává választja (Altalános éléuk éljenzés). Gondoskodni fogok rola, hogy O Nagyméltóságának a küzgyülés ezen határozata kcllo módon és idóben tudtára adassék. Ugyancsak dr. Barts indítványozza, hogy dr. Schmid Hugónak, ki társulatiink érdckében gróf Pálffynál kozbenjárt és


176

akinek tulajdonképen Ö Nagyméltôsiiganak érdeldodését egyesületünk mint kôszônhetjük, az egyesület haléjat, jegyzôkonyvi kôszônet alakjaban i'ejezzük ki. Az egyesület dr. Barts ezen inditva.nyat egyhangulag elfogadja. Dr. Fischer Jakob szôlal ezutün fel ezt mondva: Tisztelt iiraim ! Azt hiszcm, hogy mindnyiijunk lelkébdl beszélek, ha azt indityanyozom, hogy a lelépô tisztikarnak, mely egyesiüetiink érdekében annyit tett eddig is, melynek kôszônhetjük, hogy elhozta egyesiiletünk odaig, hogy az egyesület ujjaszületését ünnepelhetjük, eddigi sikeres mükôdésük elismeréseül szintén jegyzôkonyvi köszönetet szavazzunk. A kôzgyülés dr. Fischer inditvanyat nagy helyeslés között magaévâ teszi. Az uj tisztikar megvalasztasa elô'tt Eln'ôk ajünlja, hogy valasztasi elnököt vülaszszimk mire a kôzgyülés .K'ôny'ôki Jôzsef tan art közfelkiältüssal bizza meg a vülasztas vezetésével. K'ôny'ôki Jôzsef megkôszônve a benne helyezett bizalmat, elfoglalja az elnôki széket. es kérdést intéz arra nézve: vajjon az egyes âllasokra külôn tôrténjék a szavazüs, vagy pedig vajjon a szavazô-czédulakon az ôsszes tisztikarra lehessen-e szavazni. Idôkôzben az az inditvüny is tétetett, hogy egy a tagok kezei kôzt levô' kézi listât akklamâcziôval fogadjunk el a kôzgyülés ez utébbi inditvüny mellett nyilatkozik, mire vülasztasi eln'ôk altalanos éljenzés között felolvassa és vàlasztottaknak jelenti ki : Eln'ôknek: Dr. Kanka Kdroly, kir. tanacsost, orsz. kôrhazi igazgatôt; alelnôhnek: Wiedermann Kdroly, kir. tanacsost, tankerületi igazgatôt; I-sô titkdrnak: dr. Fischer Jakab, az orszagos kôrhaz foorvosüt; II. titkdrnak: dr. Scluvicker Alfred, allami realisk. tanart; könyvtdrosoknak: Harter Erno, allamvasuti orvost és Kis Gabor, kôzépisk. tanürt; pénztdros.rcik: Erdy 1st can, gyôgyszerészt ; hdzncigynak: dr. Fondes Gyôrgy, tiszti fôorvost ; drnek: Biffera Kdroly, âllami reülisk. tanart. A kôzgyülés ezen tisztviselôket egy hangulag akklamalja.


177

Dr. Kanka Károly elfoglalván ismét az elnöki széket, mindenekelôtt köszönetet mond a benne helyezett bizalomért és igéri, bogy gyenge erejét egészen a társulatnak fogja szentelni. Felszólítja a tagokat, hogy netáni indítványaikat adják eld. Dr. B'ôckh B ¿la a kôzgyülés elé bátyjának egy ajánlatát hozza, mely szerint bátyja a társulat muzeumában elhelyezett szarvaskopouyát ohajtaná megszerezni vagy pénzért vagy pedig becserélné másértékesgyfíjteménynyel. Többek hozzászólása után a kôzgyülés kimondja, bogy nevezett tárgynak eladását vagy kicserélését nem engedi meg. Dr. Fischer Jakob, titkár, szintén megköszönve a bêlé belyezett bizalmat, a tovâbbi teenddkre nézve a következö indítványt teszi : Az egyes szakosztályok alakulását halaszszuk szeptember elejére, mert most nyáron, fôleg a természettudományi szakosztályba tartozé tagok nagy része távol van, a közbenesö idôt pedig használjuk fel arra, hogy társnlatunknak ûj tagokat gyííjtsünk. E végbôl az alapszabályok kinyomatandék, azokat minden egyes tagnak elküldjük és mellékelni fogunk egy taggyujtd-ívet is. Ohajtandó volna, bogy ezen ívek minél számosabb aláirással kerüljenek vissza. A kôzgyülés ezen indítványt katározattá emeli. Az Elnök, miután még a tagokat a muzeum látogatására meghivta, a gyfílést — más tárgy hiányában — berekeszti. Egyesületiink így ujjá alakulván, a programm szerint még az 1892. oszén meg is kezdte tevékenységét és az egyes szakmeg kózgyfílésekrdl alább kôzlendô jegyzôkônyvek élénk tanuságot tesznek arról, hogy a pozsonyi orvos-természettudományi egyesület az utolsó két év alatt miképen igyekezett helyre pótolni az utolsó évtized mulasztásait Hogy azonban sorrendben megmaradjunk, elóbb az 1892. évi júniusig tartott orvosi szakülések jegyzdkönyveit kôzôljük, mely ülések még a pozsonyi természet tudományi társulat aegise alatt tartattak.

12


A pozsonyi természettudományi társulat orvostagjainak szakülései 1891— 1892. I. Szakiilés 1801. október 7-én. E l n o k : Dr. K a n k a K á r o ly , kir. tan. J e g y z o : Dr. Celler N á n d o r

Elnok megnyitja az íilést és meleg szavakkal üdvdzli a számosan megjelent tagokat. Részvéttel emlékszik meg a nyáron elhunyt Krébesz Ferencz gyakorló orvosról, ki a társulatnak sok éven át buzgó tagja volt. Mint. új tagokat jelenti be: dr. Ealh Virgil, dr. Lauffer Nándor orvosokat és Glaser Keresztély fogorvost. Dr. Barts József egy 12 éves fitít. mutat be, kinek jobb oldali emloje oly annyira kifejlodott, mint egy 18 éves bajadon leányé. Dr. Soloioij Adám tartja meg ezután napirenden levo eloadását: A méhnek hiivelyen át való teljes Idirtásáról annakrákos elfajulásánál. Eloadó mindenekelott a rákos megbetegedések statisztikájával foglalkozik, kíilónosen kiemelve Angliát, hol ezen megbetegedések mindig nagyobb és nagyobb számmal lépnek fel. Majd roviden érintve a betegség lényegét, foleg a gyógymódokkal foglalkozik. A sebészi beavatkozás baladását és eredményeit ismerteti és birálja és magát feltétlenül azon eljárás liivének valija, mely a méhet per vaginam in toto kiirtja és mely eljárás által, ha sikerül még „egészséges, ép részben“ operálni, a betegek 50 százaléka 2, és 25 százaléka 5 évvel is éli túl az operácziót. A totalexstirpationak sacralis és parasacralis módjait eloadó éles birálatnak veti alá és még kivételes esetekben sem tartja ezeket alkalmazandóknak. Miután


179

még eloadd felhivja a tagtarsak figyelmét arra, hogy a noi nemzd részekbôl erecld vérzések s abnormis kifolyasoknül mindig dvatos belsô vizsgâlatot végezzenek és kétes esetekben a görcsövet ne mulaszszük el igénybe venni: két nôbeteget mu tât be, a kiknél az utolsé hénapokban carcinoma uteri miatt a vaginalis méh - totalexstirpatiöt végezte, még pedig szerencsés ercdménynyel. Az egyik esetben a portio vaginalis aima nagysägu rükjàval volt dolga, mig a masikban a méhtestben levô carcinoma papillare a mélrnek mâsfél ökölnyi megnagyobbodäsüt okozta. A gyôgyulas mindkét esetben egészen sitniin folyt le és mindkét beteg ma mar egészen jol érzi magfit. Az egyik a mütét <5ta testsûlyban 3 Va kiléval gyarapodott. Végül elôadô a kiirtott méheket mutatja be. Dr. Barts és dr. Schmid hozzaszöläsai utiin elnök az iilést bezarja.

II. Szakiilcs 1801. október 21-cii. El l i o k: Dr. J e g y z o : Dr.

K a n k a K á r o ly ,

kir. tan.

F is c h e r J a lia b .

Elnok az ülést megnyitja és a kóvetkezo új tagokat jelenti b e : dr. Ambró Nándor, dr. Forster Lctjos, dr. Engel Gusztáv orvosokat és Klapsia Fál gyógyszerészt. Dr. Velits Dezsd tartja meg a napirenden levo eloadását ezen a czímen: „Még egy pár szó Tauffer tcindr „ A bábaügy hazdnlcbanu czímu konyvéhez és a pozsonyi szülészeti polikltnikum ismertetése.u Eloadó mindenekelott íelolvassa véleményes jelentését Tauffer tanár konyvérol, melyet a vallás- és kozoktatásügyi miniszteriumhoz felterjesztett. Ennek kapcsán a mindinkább akuttá váló bábaügy rendezetlenségének okait és az azok javítását czélzó intézkedéseket fejtegetve, reátér a pozsonyi m. kir. bábaképezdével kapcsolatban létesített szülészeti poliklinikum ismertetésére. Az intézmény a budapesti szülészeti poliklinikum mintájára szervezve fdleg a bábatanítás tokéletesbítését tartja szem elott. Mint amaz, úgy ez is a varos teriiletén sziild szegény szülondket lakásukon részesíti szakavatott segélyben. E czélból a tortént moghivásra az in1A


180

tdzeti baba vagy szüksdghez inerten a tanärsegdd kdt bäbatanuldval a helyszindn megjelenik ds a miközben a szüldndt a szükseges segdlyben rdszesitik, egyszersmind a tanuldkat is gyakorlatilag oktatjäk. E tanitäs pedig foleg az dletrevald oktatäs szempontjäböl fontos, amennyiben a lelemdnyessdget es gyakorlatot fokozza, hogy a nyomor közepette a tisztasäg es az äpoläs kelldkeit mikdnt taläljuk meg. Az intdzmdnyt Pozsony värosa egyeldre 50 forintnyi dvi segdlyben rdszesiti es nein lebet kdtelkedni, bogy ezen humänus intdzmdny, ügy mint Bndapesten es Szegeden, rövid idd alatt itt is fei fog virägzani. Ezen elbadäsboz ldnyegesebb hozzäszöläs nem törtdnt, mire elnök az üldst bezärja.

III. Szakiil&s 1891. noyember 4-eu. E ln ö k :

Dr.

K a n k a K a r o ly ,

kir. tan.

J e g y z ö : Dr. Celler N ä n d o r .

Dr. Dobrovits Mätyäs egy beteget mutatott be, akit ma vettek fei az orszägos kdrbazba. A betegen a syphilis hereditaria tertiär alakja dszlelbetd. Allitäsa szerint fertdzve nem volt. 1882-ben tämadtak eldször läbszärain fekelyek, bol azoknak nyomai vesealakü hegekben most is lätbatdk. Sipcsontjai megvastagodtak, rajtok göbök, dudorodäsok dszlelhetdk. Bai kdztdiziUete täjän tenyernyi mekkorasägü kiväjt szegdlyu fekdly bithatd. A szemtekdn scleritis syphilitica maradvänyai ds a jobb cornea teljes drzdketlensdge dszlelhetdk. Beteg azon felül bal fülere süket. — A beteg ma mär antisyphilitikus gydgykezelds alä került ds ndhäny hdt mulva ujra be lesz mutatva. Dr. Huffier Hugo megemliti, hogy a beteg, akin most is agytünetek dszlelhetdk, mär több izben ford ult meg az orsz. körhäz belbetegek osztälyän, a bol utölszor fdfäjäs ds szddüles vdgett szintdn antisyphilitikus kezeldsben reszesült ds pär hdt mulva javultan tävozott. Ezutän dr. Fischer Jakob a dementia paralytica progressiva kdt esetet mutatja be ds megtartja napirendre kituzött eldadäsät „a terjedo hüdeses elmezavarröl“. A bemutatott ket esetben, daezära annak, hogy az egyikben majdnem maniakalisan izgatott, mig a mäsikban egy


181

csendes magaba voimlt beteget latunk, ket tünetcsoport jelenletet constatalhatjuk. Az egyikben a zavarok a motorikus pälyän vannak, mig a masiknal az elmebanyatläs kepezi a fofunctiöt. Elbaclö viizolja ezuthn a dementia paralyticänak lefolyäsat, különösen sulyt fektetve az u. n. prodromalis szakra, melyben az esetleges prophilaetikus eljäras a bajnak elejet veheti. A paralysis kifejlö'desöt elaruljak a betegnek keddlyvaltozasa ds a betcgsdgi erzct elvesztese. A bajnak lefolyasat vazolva, elöadd liosszasabban foglalkozik a paralytikusok teveszmöivel ds azon külömbsdgeket hangsiilyozza, melyek altal mas clmebetegek töveszmöitdl külömböznek. Mint complicatiök az apoplectikus rohamok emlitendök fei elsd sorban. A paralytikusoknäl talältatni szokott körboncztani valtoziisok felsorolhsa utan eldadd az actiologiai momentumokra tör at es itt a syphilisröl emlekezve meg, 6 is azok pärtjän all, kik a syphilist ritkan tartjäk a dementia közvetlen okanak, hanem a bujakdr dpp ügy, mint mas a szervezetre nözve nem közömbös virus, pl. az alkoholismus, csak öregbitik a paralysisre vald hajlamot. A gydgyeljarasnak csak a podromalis szakban lehet jd hatäsa, mert a dementia, p. ha kifejlodött remissiökat ugyan mutathat, (mely remissiök ritkän tartanak 1—2 övig\ de gydgyulni nem szokott. A betegeknek tävoltarüisa szellemi munkrifdl, (anyagi gondoktöl!) testedzd dletmdd, taplald etrend, az ideges tünetek csillapitäsa, ezek kepezi k feladatunkat a baj kezdetön. Ha egyszer a betegsdg cldrchaladt, ügy többnyire a betegre, az orvosra es a környezetre legjobb, ha a beteget intezetbe adjak. Itt foleg izgatottsaganak lecsillapitasa es a tisztantartas köpezik majdnem egyedttli feladatunkat. Jodkalit ös apoplexiara hajlamos egyeneknel az ergotint szoktak itt rendelni — neha nömi sikerrel.

IV. S/aküles 1891. lioveuilber 11-en. E lnök:

Dr.

T a u sch e r ß e la ,

J e gy z ö : Dr. F isch er J a k a b .

1. Elnök megnyitja az ülest ös vendögül bejelenti Läszlö Vümos orvostudort. 2. A jegyzökönyv felolvastatik


182

Napirend elött: 3. Dr. Kuffler Hugo mutât be egy 22 éves nôbeteget, ki mäsodik szülése ota uem volt képes a szeleket és a székletétet visszatartani. A bâbaképzô nögyögyäszati osztälyära felvéve ott complet gâtrepedést diagnostizältak. A betegen oktöber h<5 29 -én hajtottak végre mutétet, még pedig colporhaphia posterior secundum Martin es ezutan perineoplasticat. A mûtét szépen sikertilt és mär a mütét utâni hatodik napon a beteg székletétét jdl visszatarthatta. 4. Dr. Velits Dezsü tart ja meg napirendre kitüzött elöadäsät: az osteomalacidirol is az osteomalacia gydgyitâsdrôl castratio ciltal, härom gyögyult eset bemutatäsäval. Az elôadas targya részben küzlemény alakjaban : ,,a csontldgyulds (osteomalacia.) gydgyitdisdvôl. Két castratioval gyôgyitott eset kapcsdn“ czimmel az „Orvosi lictilap“ 1891 - ik évi 43. és 44. szämäban megjclent. Amint a kôzleményben leirt két esetben, ûgy a most bemutatott harmadik esetben is, a nagyfokû osteomalacia gyögyult. Ez mär a 27-dik castratioval gyôgyitott osteomalacia eset. Idbkôzben Thorn is közölt cgyet Magdeburgböl (Centralblatt für Gynäcologie, 1891 Nr. 41), s igy 28-ra szaporodott fei a gyögyult esetek szäma, E harmadik eset egy 43 éves XI. P. szintén a Csallöközbôl szärmazö egyénre vonatkozik, ki öt év öta szenved e betegségben, melynek elsö tünetei a X -ik terhesség alatt léptek fei. A nagyfokû osteomalacia mellett paralysis agitansban is szenved a beteg, s igy az also végtagoknak minden mozgäsnäl l'ellépô reszketése még kinosabbä teszi a nagyfokû csontfäjdalmat. A szeptember 19-én végzett castratio utän a csontfajdalom, mint az elôbbi esetekben, csakhamar megszünt, s a beteg mankök segélyével jär. Also végtagjainak reszketése sem oly nagyfokû, raert az aktiv vagy passiv mozgäs most mär a csontok fäjdalma nélkiil tôrténhetik. Dr. Lendvay Bend, Pozsonymegye föorvosa, szives volt, a csallöközi orvosokhoz az osteomalacia gyakorisägät puhatolö körlevelet kibocsätani. A 8 helyrôl beérkezett felvilägositö adatok összescn luiront osteomalacia eset észlelésérol szölanak. Ezen, habär csckélynck mondhatö credmény mégis azt tauusitja, hogy az osteomalacia a Csallöközben csakugyan elöfordul.


183

Es bibetö, bogy miutän az orvosok figyehnet c betegsegre felhivtuk, az egy ev multän szetküldendö körlevel több positiv adatot juttat kezeinkhez. Dr. Fisch er Jakab megjegyzi, bogy az utolsö beteg idegkörtani szempontböl is erdekes, amennyiben a paralysis agitans tünetei mellett myelitikus symptomäk is vannak, es bogy ezen esetben a paralysis agitans ugy lätszik gerinczagyi elvältozäsokkal hozhatö kapcsolatba. 5. Dr. Dobrovits, dr. Zsigdrdy, dr. Vedits, dr. Schmid es dr. Fischer inditvanyt nyujtanak be, mely szerint: „az orvosi szakosztäly-küldjön ki egy öt tagü bizottsägot, melynek feladata lenne: a) raegällapitani azon iränyt, melyben a szakosztaly toväbbi maköd^se czelszeriien tört^nhetik, b) erintkezösbe lepni e czelbdl a termeszettudoraanyi szakosztälylyal. Ezen bizottsag eljaräsaröl mar a legközelebbi szakosztalyi diesen tartozik beszämolni. Ezen inditvanyt dr. Dobrovits avval kivanja kftlön megokolni, bogy ilycn bizottsagok mär több izben küldettek ki eredmeny nelkül, de bogy most, midön kimondjuk, bogy azok eljäräsukröl zäros idö alatt beszämolni tartoznak, több eredmönyt fogunk värbatni. Dr. Tauscher ezen bizottsag clnökeve dr. Kanka Kdrolyt; tagjaivä pedig az inditvanyt aläirö tagtärsakat, nevszerint Dobrovits, Schmid, Velits, Fischer, Zsigdrdy dr. - okat ajänlja, amely elnöki äjänlatot a közgyüles többek hozzäszöläsära batärozattä emeli. Elnök a gyülest ezutän berekeszti.

Y. Szakiiles 1891. noyember 19-6n. Elnök:

Dr.

K a n k a K d r o ly ,

J e g y z ö :

Dr.

Geller N d n d o r.

kir. tan.

1. Elnök megnyitja az ftlöst s felolvastatja a mult gyülös jegyzökönyvöt. 2. A mtilt gyülesben az uj alapszabälyok szerkesztöse czeljäböl kiküldött bizottsag dr. Kanka elnöklete alatt megkezdte tevökenyseget s feladatät meg is fejte, amennyiben dr. Fischer


184

Jctkab ezen bizottsag megbizasiibôl az ûj alapszabiüyok tcrvczetét kidolgozta, s azt most felolvassa. Az ûj alapszabalyok eme tervezetét a gyülés helyesléssel elfogadja, s kataroztatik, hogy ezen ûj alapszabalyok tovabbi eljarâs czéljabôl az egylet valasztmanyanak adassanak at. 3. Dr. Solowij egy 3V2 bonapos magzatot mutât, mely elbalva, csaknem 6 lidnapon ¡it megmaradt az anyaméhben, a nélkül, bogy valamely külônôs bajt okozott volna, s mely utobb nagyfokû atypicus vérzések bealltaval a méhbôl eltàvolittatott. Egyéb targy nem lévén, elnôk berekeszti a gyillést.

VI. Szakiilés 1893. januai* 13-an. E l u ok: Dr. K a n k a K â r o ly . kir. tan. J e g y z ô : Dr. F isch er J a k o b

1. Elnôk az ülést megnyitja és üdvmzli az ûj esztendôben elô'szôr egybegyült tagokat. 2. Sajnos kôtelességet teljesit, midôn az idôkôzben elhunyt Gottl Mor kir. tanâcsosnak, a természettudomanyi egyesiilet volt elnôkének halalàrol emlékezik meg, és felsorolva az clhunytnak az egyesület kôrül szerzett érdemeit, bejelenti, bogy a gyülés utélagos jévabagyasa reményében az egyesület nevében gyaszjelentést nyoratattatott és koszorût belyezett az elhunytnak koporséjara. A gyülés az elnôk e bejelentését részvéttel, tett intézkedéseit helyesléssel vcszi tudomasul. 3. Elnôk tovabba bejelenti, bogy dr. Ambré Zoltdn trencséni foorvos levelet irt az orvos-egyesületnek, melyben kôszônetét fejezi ki a sajat, ûgy mint csaladja nevében az egye sület azon kegyeletes tényeért, melylyel atyja, nébai dr. Arnbro Jdnos emlékének adôzott. A levél az irattârba helyeztetik.


185

4. Elnök bemutatja a budapesti kir. m. termeszettudomänyi tärsulat megbivdjät ünnepölyes közgyülesöre, mely az egyesület alakuläsänak felszäzados evfordulöja alkalmäböl f. ö. januär 17 -en fog megtartatni. Hatärozatba megy, bogy az egyesület azon napon sürgönyileg üdvözli a jubilälö tärsulatot, esetleg felkeri az öppen akkor Budapesten idözö tagokat, bogy a tarsulat jubileumän orvos-egyesületünket köpviseljök. 5. Elnök vegül bejelenti tij tagnak Vajmär Müdös orvostudort, amit a gyüles tudomasul vesz. 6. A mult üles jegyzökönyve felolvastatvän, ellene senkinek sines öszrevetele. 7. Dr. Velits Dezso tartja napirenden levö elöadasat: „Egy extrauterinalis terhessegnek lapparatomia cdtal gyögyult eseterdlu A 30 eves felette korlatolt intelligencziajü betegtöl, valamely, a meben kivüli terbessög gyanujat felkeltö kör elözö adatot kitudni nem lehetett. Albasi, koronkint kinyulö frijdalmak miatt mär mintegy egy öv öta különbözö körbäzakban huzamosabb idön ät kezeltetett. I. P. 14 öv elött szült. Tisztuläsa bönapokon ät szünetelt s utoljära 1891. mäjusban jelentkezett. Az albas jobb oldalän mersökelten mozgatbatö csecsemöfej nagysägü, gömbölyded, izomtapintatü daganat a töle teljesen izolälhatö megnagyobbodott mebvel rövid szeles összefftggesben tömör petefeszek-daganat köpet nyujtja. A bal ])etefeszek kissö megnagyobbodva kitapintbatö. Az 1891. deczember 14-en vegzett basmetszesnöl kitünt, bogy a cseplesszel a vekonybclekkel, a vakböllel es a bö lyag il ätsö faläval lobos kergekkel összenött daganat nem egyeb, mint a jobb oldali terbes kürt. A petezsäk teljes kiirtäsa az összenövesek miatt igen sok nehezseggel es több belkacs serülösönek ärän, (köztük a processus vermiformis ätmetszesövel) a kürt medialis vegenek köt röszletben törtent aläkötöse ös ätmetszöse utän sikerült. A bölsörülesek gondos ellätäsa es a basüreg kitisztogatäsa utän a Douglas legmelyebb reszet egy bajlitott vastag üvegcsö segölyövel a basseben ät kifele draineztük.


18(5

Az aránylag jelentéktclen vérveszlés litan a gyógyulás reactio nélkül folyt le. Az iiveg-drain! a lietedik nap gummidrainncl belyettesítettük, a mi a fokozatos róvidítéssel a tizcnötödik napon felcslegessé vált s a beteg a tizennyolczadik napon felkelhetett. Az cllialt, mar szétmálló magzat egyes testrészei (fej, törzs) még elég jó állapotban megtartva egy köriübelül IV . havi petére vallanak. Az alsó végtagok csontjai a petezsák egy diverticulumából merednek befelé, s e helyen a zsák fala felette elvékonyodott, ami különben néliol 1—2 cm. vastagságú. A kbl. 4 cm. bosszú kürtrész medialis végétó'l fokozódó vastagságban balad a tumorboz, melynek falában azután feloszlik, lumenét azonban a petezsákba követnünk nem sikerült. A petefészek épen megtartva a megíeleló sarga testet tartalmazza. A magzat-lepény gyermekökölnyb gömbölyded alakú régi rostonyával van borítva. Mindezek szerint a kürt-terbesség azon alakjával volt dolgimk, melynél a termékenyített pete eredetileg a kürt lateralis részében tapadt meg, de az növekedese közben a tubából részben kilópve, a graviditas tubo-abdominalis képzó'dési módja szerint a kürnyezó szervek (vékonybelek, vakbél, lnigyhólyag) lobos adhaesióját hozta létre. 8. Dr. Löwy a magángyakorlatában elófordnlt egy esetéró'l referid, melyet tudományos, iigy mint orvos-rendészeti szempontból tart elóadásra érdemesnek. Egy 9 éves fiúgyermekról van szó, ki elózetesen peritonitist állott ki és rea pár hónappal ismét gastricus tünetekkel betegedett meg, miután elózoleg egy bo lakomán vett részt, melyben többek között halat is evett. A gyermeket eloadó lege artis kezelte, és midón az beállott, bélvérzés kóvetkeztében meghalt, a gyermek hozzátartozói nyiltan vádolták öt, mintha a halált o' okoztavolna. Dacziira annak, bogy ó maga a gyermek felbonczolását sürgette, a tiszti orvosok nem látván itt semmi gyanus koriilményt fenforogni, a bonezolast szükségesnek nem tartották, és az ilyen irányban kiadott nyilatkozatuk folytán az eloadót sértegetó rokonok vádjukat iinnepélyesen visszavonták és elóadótól boesánatot kértek. Eloadó a tiszti orvosoknak kollegiális eljárásukért kószónetét nyilvánítja. 9. Elnök, nuís tárgy nem lévén, az ülést befejezi, kijelentve, bogy a jóvó ülés tárgyát. az iníluenza-járvány feletti vita fogja képezni.


187

YII. Szakiilés 180*2. jaiiuar 27-én. E l n ö k : Dr. K a n ka K â r o ly kir. (an. J e g y z Ö: Dr. F ischer Jakab.

1. Elnök rnegnyitja az ülést. 2. A jegyzôkônyv felolvastatik, mely eilen észrevétel nem volt. 3. Dr. Fischer Jakab, bcmntatja egy paralysisben szenvedett egyén agyat. Az illeto mult év junius havaban egy apoplecticus roham utfin elmezavarba esett és midôn 1891. oktöber hö 21 -én az osztalyra felvétetett, a terjedô hüdéses elmezavart lehetett rajta megallapitani. Hüdések a végtagokban nem voltak, csak beteg nehézhallasû volt es rossznl latott. A nagyfokû elmezavar kôvetkeztében ezen érzékszervek pontosabb vizsgâlatât eszközölni nem lehetett. F. évi januar 12 - én a beteg apoplexia kôvetkeztében az egész jobb oldalan teljesen hüdve lett. A bonczolas kideritette, bogy a baloldali agyiél temporalis és nyakszirti lebenyeiben nagy tyiiktojasnyi friss vérômleny volt lathatô, jobb oldalt ugyanazon helyen régi vérômleny kôvetkeztében az egész temporalis lebeny ellagyult és ezen ellagynlas beterjed az oldalsô gyomroes also szarväig. 4. Az influenza felett a vitat megkezdi dr. Kank

188

szomorúan vcgzddött azon complicadlo kôvetkcztében, mely a sziv részérôl lépett fei és mely szívhüdéshez vezetett. Ezek azon esetek, melyekben szívzsirosodást lebet feltételezni. 15, tüdölobban szenvedb patiense közül 6 halt meg. Dr. Löioynek ez idén feltünt, hogy haemorrhagikus esete nem volt az influenzások között. Feltünt neki továbbá, liogy sok volt a gyermekbetege. — Polyarthritis eseteit is gyakran látta, söt futólagos elmezavar eseteit is észlelte. Dr. Lendvaij megemliti, hogy Pozsonymegye egyes járásaiban szintén influenza dühöngött. Dr. Zsigárdy endocarditis esetét cmlíti fel, továbbá orrvérzéseket, amelyek szintén influenza kapcsán léptek fel. A börtönben egyetlen egy eset sein fordult elö az internált rabok között, míg 21 ör között 12 kapta meg az influenzát. Megemlíti még azon esetet is, hogy egy influenzába esett dajka influenzája alatt szoptatott egy csecsemot, mely ment maradt az influenzától, bár tuberculosis atyától származik. Dr. Emgel szerint a bctegeknek a kórházban 3 napig volt lázuk; a láz a 40°-ot nem érte el és a harmadik nap után 37"-ra szállt le. Egy csetben bronchitis capillaris, más esetben broneliitis pútrida lépett fel, a többi beteg meggyôgyult. Dr. Täuscher szerint két év elott az influenza enyhébb lefolyású volt, és akkor a gyermekeket mégis nagyobb mérvben fogta el a járvány, mint az idén, mikor gyermekbetege alig volt. Mig két évvel ezelott csak egy beteget veszített el pneumoniában, addig most egy házban két halottja is volt. Általában az infiltratio kifejlôdése és a halâl is igen rapid volt. A bronchitisek is sokkal intensivebbek voltak az idén, a régi neuralgiâk meg'* újulnak az influenza alatt. Általában a mi városunkban a halálozás nagy volt. Tgy deczember havában elhaltak: 1889-ben jQQ

1890-ben

1891-ben i 80 felnott (50-en tul volt 67) (7 3 hét év alatti gyermek.

Dr. Dohrovits a prophilaxisra nézve még megemliti, hogy hat hónapos gyermekét beojtotta az influenza idejc alatt, de gyermeke megkapta az influenzát és így nem àll az, hogy az influenzát nem kapjàk meg a frissen ojtott gyermekek.


189

Arra a kérdésrc, bogy immunitás van-e, Tauscher foorvos azon tapasztalatat mondja el, hogy akik mar megkapták az infhienzát két év elott, az idén ñera kapták meg. Dr. Fischer Jdkab megjegyzi, hogy talán ez az oka, hogy a járvány az idén aráuylag kisebb kiterjedésben lépett fel mint két év elott és várható volna, hogy az ezntáni influenzajárványok mindinkább kisebb és kisebb exlensitással fognak fellépni. Végiil dr. Hollerung bejelenti, hogy a katonaságnál tett tapasztalatairól kiilon elbadásban fog megemlékezni. Elnbk az ülést bezárja.

YIII. Szakiilés 1892. febrnár 17-én. E lnök:

Dr.

K a n k a K á r o ly , ltir. t a n .

Jegyzö:

Dr.

F isch er J a kob.

1. Elnök megnyitja az ülést. 2. A jegyzökönyv felolvastatván ellene észrevétel nein tétetik. 3. Dr. Hollerung megtartja napircnden levo eldadását: „Az r>. hadtesiben fellépett influenza-járványrólA A y. 1891. évi deczember és 1892. január havahan az 5. hadtest területén, Pozsony varos helydrségében és az ngyanott lévd gyalogsági hadapród - iskolában lefolyt influenza-járványról értekezik. A betegek száma összesen 720 volt. Ezek közül meggyógyult 59o, a kórházi kezelésnek átadatott 113, a laktanyában maradt gyengélkedok száma január végén 14 volt. A 720 beteg közül 1 halt meg tüdogyuladásban. E szerint az 5. hadtest 15.560 embereinek 4’67o betegedett meg. Legnagyobb kiterjedését érte el a járvány a kis-martoni katonai alreáliskolában (68 eset) és a pozsonyi gyalogsági hadapródiskolában (88 eset) Eloadó ezek után behatóbban értekezik a járvány lefolyásáról a pozsonyi hadapród-iskolában, még pedig úgv az utolsó, mint az 1890. január hóban tortént folléptérol. 1890. évi január hóban ugyanott 100 influenza-beteg volt (90 novendék, 3 katona 7 tiszt), a létszámra vonatkoztatva


190

54,4°/0. A megbetegedcttek közül 82 esetben, — hoi a hirtelen megbetegcdds folytan annak napjät lehetseges volt meghatärozni — eldadd összehasonlitäsokat tesz a legnyomas, hdmdrsdklet s a levegd nedvessegevel anelkiil azonban, bogy ezekbdl következtetdst vonhatott volna. A jarvany utolsd föllep^s^nel (1891. dvi deczember s 1892. januär) megbetegedett 88, azaz 45,5u/n. Mindket iskolai järväny egdszben veve hasould lefolyäsü volt, azzal a különbsdggel, hogy az elso felldpesndl a megbetegedds hirteleniil mintegy robbanässzeruen következett be, olyannyira, hogy a betegsdg több esetben hirtelen eszmdlet ndlküli összerogyässal vette kezdetdt. Mindannyi esetben läz volt megallapithatd (rendesen 88°—39" között, ritkän e fölött) reäkövetkezö nagymdrvü izzadässal egybekötve, ezenkivül nagyfoku prostratio, (kimerülds) teljes dtvägyhiäny, kinos, szürö fejfäjäs ds ideges izgatottsäg. (Utöbbi ket tiinet különösen az elsö felldpdsndlk Bronchitis az esetelc csupän egy harmadänäl mutatkozott, midrt is eldadö ezt kdrismei szempontböl nein tartja jellemzonek, dpp oly kevdssd mint a gyakori hurutos torokgyikot (augina catarrhalis) es hasmendst (diarrhoe), hanem inkäbb a nagymdrvü izzadas folytän könnyen törtdnd meghüles következmdnyeinek tekinti. Tüddgyuladäs cgyszer ldpett fei, gyogynlassal, Lymphade nitis submaxillaris 3 esetben; paratitis (kdtoldalü) egy esetben; systolikus szivzörej — mely nehany nap utan megszünt — ket esetben; egyoldaln facialis-bdnukis egy esetben; orrvdrzds az esetek ‘/,,,-dnöl. Az atlagos kezeldsi iddtartam 9— 10 napra terjedt ki. Elnök kdrddst intdz a tagokhoz: vajjon van-e valakinek megjegyzdse ezen targyhoz, különösen tapasztaltäk-e, hogy az influenza utän hasmends ldp fei. Dr. Rigele egy idevägö esetet emlit fei. Dr. Tauscher a januär havi statisztikät mutatja be. 1890-ben 125

1891-ben 73

1892-ben 153 halt el.

Ami a halalokot illeti, a deczember—januär haväban elhaltak között:


191

89—9 0 -ben 90—91-ben 91 -- 92-ben bronchitis volt 13 11 38 rneumonia 25 22 63 marasmus 15 25 36 Az influenza-járvány alatt más fertôzô betegség mint jár vány fel nena lépett. A gvíílésnek más tárgya nem lévén, elnök az ülést berekeszti.

IX. Szakiilés 189*3. márcziiis 23-án. E l n ö k : Dr. K a n k a K á r o ly , kir. tan, J e g y z ô : Dr. Celler N d n d o r .

1. Elnök megnyitja az ülést s felolvastatja a jegyzôkônyvet. 2. Dr. Fischer Jakob két elmebeteg gyermeket mutât be, egy bat éves fiúcskát, ki már három bônap ôta elmezavarban szenved, s egy 13 éves fiüt, ki katalepticus. Minclkét gyermek az orsz. kórházban tartôzkodik gyôgykezelés végett, s mindkét eset késôbben ùjra lesz bemutatva. 3. Dr. Soloioij Addm az általa végzett laparotomiânak ôt esetét kôzli. Az elsô esetben egy eysta multilocularis, a másodikban cystovarium, a karmadikban Dermoid eysta, a negyedikben Echinococcus, az ötödikben Pyo-salpynx szolgáltatott okot a miitét végzésére. Mind az ôt eset kedvezô eredményt mutatott s elôadô úgy a sikerrel eltávolított új képleteket, mint pedig a felgyôgynlt egyéneket is mutatja be. 4. Elnök jelenti, miszerint egyesületünk egyik buzgô tagja, dr. Rigele Agost f. évi âprilis h ó 8-án üli meg 50 éves orvosjubileumát, s indítványozza, hogy ama napon tôbb egyleti tagból álló küldôttség egy diszes feliratot nyujtson àt a jubilarisnak s együttal bivja meg ôt egy, tiszteletére rendezendo társasvacsorára. Az egyesiilet ezt az indítványt helyeselve tudomásul veszi, s azt határozza, 1. bogy ama felirat díszesebb alakban kiállítva, latin nyelven irattassék meg, 2. hogy a felirat szerkesztésével dr. Ruprecht Márton bizatik meg,


192

3. hogy a felirat ätadäsa s a jubiläns üdvözläse äprilis hö 6 -an törtänjek meg akkänt, hogy a vendes gyiiles berekesztese utän egy küldöttseg meghivja dr. Rigelet az egylet helyisegäbe, ahoi a felirat neki ünnepi beszäd kisäreteben ät fog adatni. Dr. Dobrovits felemliti, miszerint dr. Rigele 30 även ät Pozsonyban föleg szegänysorsti emberek között folytatta orvosi müködeset, s mär azert is megärdemlenä, hogy kitüntetäst nyerjen. Egyesületünk feladata volna, a hatösägnäl közbenjärni, hogy a kormäny dr. Rigelet valamely mödon es alakban kitüntesse. A gyüläs ezen inditvänyt is helyeselve fogadja, de hatärozatot nem hoz. Ezek utän, egyäb tärgy nem leven, elnök agyulästberekeszti.

X. Szakiiles 1892. äprilis 6-än. E l n ö k : Dr. K a n k a K d r o ly , kir, tan. J egyz ö: Dr. Geller N ä n d o r .

1. Elnök megnyitja a szakülest, amelynek fötärgya / dr. Rigele Agostonnak ünnepläse lesz. Dr. Ruprecht Marlon äs dr. Dobrovits Mdtyds kiküldetnek, hogy az ünnepelt tagot az ülüsbe meghivjäk. 2. Mialatt a küldöttseg dr. Rigelenel jär, a jegyzökönyv felolvastatik. Elnök közli, miszerint az 1849-ben Bäcsben elhunyt jeles honfitärsunknak dr. Endlicher Istvdn, orvostudor- s botanikusnak tetemei a legközelebbi idoben uj sirboltba lesznek äthelyezve, mely alkalommal a magy. kir. tudomänyos akadämia is küldöttsägileg käpviseli magät. Elnök inditvänyozza, hogy egyesületünk is küldjön oda nähäny tagot s helyezzen koszorüt e jeles färfiü sirjära. Elnök inditvänyät az egyesület elfogadja s azt hatärozza, hogy az elnök vezetäse alatt önkäntesen jelentkezö tagok ama ünnepälyes esemänynäl az egyesületet käpviseljäk.


198

3. Dr. Rigele Agost a bozzà kiküklütt dr. Ruprecht Márton es dr. Dobrovits Mátyás tagtársak kiséretében megjelenvén, az igen szamosan egybegyfilt egvesületi lagok allai lelkes éljenzéssel fogadtatott. Elnök a jubilárishoz intézett üdvôzld szavaiban kiemeb azt,, miként az ünnepelt tag 50 éven ni orvosi mindségében buzgalommal, kitartással, ünfeláldozással fáradozott az emberiség javára, s liogy miiidenkor ügy a nagykôzônség, mint az orvosi ügytársak tiszteletét vivta ki. Azéri is a pozsonyi orvosi kar iisztelete és baratsagos indulata kifejezéseül egy díszesen kiallitott, az összes lagok allai aliíírt lebrato! nyujt al a jiibibirisnak ez ttnnepnap emlékez(;tére, s azt kivanja, vajba még sok éven at j 6 egészségben élvezze ezentiil is az emberiség és kartârsai tiszteletét és becsiilését. Dr. Ruprecht Márton felolvassa az általa ékes latin nyelven szerkesztett febratot s annale fordítását is Ezek ntán dr. Rigole Agost meleg szivbôl eredd szavakkal köszönetet moud a kartârsaknak azon megtisztcltetésért s üdvôzletekért, a melyekkel dt e mai napon megillették. A neki átadott febratot pedig hálás köszönettel átveszi s igéri, bogy azt mindenkor tiszteletben fogja tartani. Elnök az ülést ezzd berekeszti; jelentve, bogy az ünnepelt tagtars tiszteletére rendezett bankett a Toldy-kör belyiségeiben fog megtartatni.

XI. Szaltiilés 1892. április 13-àii. E l u o k : Dr. K a n k a K d r o ly , kir. tan. J e g y z ö : Dr. F ischer Jcikab.

1. Elnök megnyitja az ülést és bemutatja dr. Rigele kartarsunknak a multkori jubileum alkalmából írt hálalevelét. Tudomásnl vétetik. 2. Elnök bemutatja Rigele Agostnak köszönö levelét, a miért dt atyja jubileumához megbivtàk. Tudomásnl vétetik. 13


194

3. Elnök felolvastatja Pick tanárnak, a prágai orvosi egyetem dekánjának dr. Rigeléhez intézett ndvözlb levelét és általános helyeslés között jelenti ki, liogy a multkori iinnepély mindamiyiunk szíves emlékében mavadand, és csak általános óhajt ■fejez ki, ha dr. Riqelének még számos életévet. kiván, a melyeket továbbra is egészségben s kollegáinak becsülése közben töltsön el. 4. Dr. Veldts Dezso megtavtja a napirenden lévd eloadását, még pedig: 1. értekezik a petef'.szek - dagana fok prognosisáról ; 2 defectus vaginae esetét mutâtja be ; 3. egy rak miatt teljesen kiirtott uterust mutât be, amely mútétet tegnap végezte. Elnök, más tárgy hiányában, az lilést berckeszti.


A pozsonyi orvos-termfezettudomänyi egyesület szak- es közgyülösei 1892-1894. 1. OrTOsi szakiiles 1892. november 9-6n. E l n ö k : Dr. K a n k a K ä r o ly , kir. tan. J e g y z ö : Dr. F isch er J a k a b .

1. Elnök üdvözölve a szämosan egybegyült tagokat, a mai ülös napirendjöre az orvosi szakosztiily tisztviselöinek valasztäsdt ös a központi valasztmany altal elköszitett hazszabälyok megvitatasät tüzi ki. 2. A szavazö-czödubikkal megejtett valasztds eredmenyeül elnök megvalasztottaknak birdeti k i: ElnökneJc: dr. Tauscher Beldt, varosi tiszti föorvost; aleln'öknek: dr. Polak Hugot, cs. es kir. I-sö oszt. fötörzsorvost; jegyzoknek: dr. Barts Jözsefet, az orsz. körliaz igazgatöjät ös dr. Vdits Dezsöt, a m. kir. babakepzö-intezet igazgatö-tanarat; Valasztmanyi tagohiak: dr. Celler Ndndort, dr. Dobrovtts Mdtydst, az orsz. körbäz föorvosät es dr. Ruprecht Mdrtont. 3. Jegyzö felolvassa a häzszabalyokat, melyek az aläbb közölt szerkesztösben egyhangulag elfogadtattak. Elnök az ülöst berekeszti.

II. Termöszettudomänyi szakiiles 1892. november 10-en. El llök:

W ie d e rm a n n K ä r o ly ,

Je gyz ö: Dr

kir. tanäcsos.

F isch er Ja k a b .

Elnök melegen üdvözli a tagokat, öhajtva, hogy a mai alakulas jelentse szakosztälyunk felvirägzasät. Az elsö ülös tärgya a tisztviselök megvälasztdsa ös a häzszabälyok megvitatasa.


196

A szavazas jelenti ki :

m egtôrténvén,

elnök

megviilasztottaknak

Elndlnek: Samarjay iMihdlyt, nv. allami realiskolai igazgatöt; alelnoknek: Lanfrnnconi Enectf, miiszaki tanacsost; jeyyznknek: Pollkeit Kdvolyt es Szé/p Rar.snt kôzépiskolai tanarokat; rdlctszimdnyi fagoknak: Biiumler Andrdsi, KUnyUki Jdzsefet, az öllaini realisk. tanarat es L/ebleitner Jdnost, ny igazgatôt. Jegvzo felolvassa ezntan a hazszabalyokat, melyek az ahibb közölt szerkesztésben pontrdl-pontra elfogadtatnak. Elnök az iilést berekeszti. A fenti két szakiilés altal clfogadott hazszabalvok ekkép hangzanak:

dHdzi -ren d. Azon megiÜlapodnsokon kivül, melyek az alapszabalyokban a szakiilésekre vonatkoznak, czekre nézve a küvetkezd lnizszabîflyok lépnek érvénybe: 1. § A szakiilés targvai néhany nappai eldbb a jegyzd altal szétkiildôtt megliivokkal a tagok tndonnisara hozanddk és a lielyi lapokban kôzzéteenddk. A napirend szigoruan megtartando. 2 . §. A szakiiléseken az elnök és alelnök felvaltva elnökölnek, ngyanesak a jegyzoi tisztet a jegyzok felvaltva végzik. 3.

§.

Minden tilés targyat a megelôzo iilés jegyzôkônyvének felolvasasa képezi, hitelesitési czélbol, s ez targyalas al a csak hitelessége tekintetében jöhet. A napirendet az elnök allapitja meg. A jegyzô kôtelessége az eloadast tartani öhajtö tagok szo- vagy irasbeli bejelentéseit jegyzékbe venni s az elnökkel közölni. Az eloadast tartani öhajtö tagok annak targyat 8 nappai elobb a jegyzônek bejelenteni tartoznak. A napirend megallapitasa a bejelentés sora szerint történik. 4-

§•

A napirendre kithzött eldadas fél oranal tôbb idot nem veliet igénybe. Nagyobb szabasn kivaldbb érdekü eldada-


sokra, melyck elbreláthatólag íol ora alatt he nein fejezhetdk, az elnök kivételescn hosszabb iddt engcdélyezhet. Kivánatos, hogy az egyesületbcn szabad cloadások tartassanak. A napirend eldtt az alapszabályok értelmében csupán a kóresetek és kórboncztani készítmények bemutatása bír elsöbbséggel; e bemutatásoknak és azok ismertetésének azonban lehetdleg tömött rovidséggel kell torténnie, s azok mindegyike legfelebb 10 perczet veliet igénybe. Egy ugyanazon tag Altai bemutatott több eset ismertetésére esak 15 percznyi ido engedhetö meg. Orvosi és sebészeti készülékek vagy egyéb müszerek bemutatása csak a napirend kimerítése után engedhetd. A bemutatások tárgya a bemutató ncvével egyiitt az egyesület üléstermében az e ezélra felállított táblára jegyzendo fel az iilés megnyitása eldtt. A bemutatás tárgya a bemutató kivánságára az ülés megkivójára kinyomatható. 5. §. A napirendtdl eltérés esak rendkivüli esetekben 5 tag irásbeli indítványára a jelenlévdk tóbbségének határozatából torténbetik. 6 . §. Minden eldadó elbadásának rövid kivonatát az eldadás megtartása elott a jegyzdnek beküldeni tartozik, hogy a jegyzokönyv és évi kozlemények szerkesztésénél íélhasználtatván, az egyesülct irattárába tétetbessék. 7. S.

Minden eldadás vagy bemutatás befejeztével az elnök íelszólítja a jelenlevdket: nines-e valakinek a mondottakra vonatkozólag megjegyzése? A fejlddd vitatkozás általános parlamentáris szabályok szerint vezetendd. A szólni akarók felállás és jcgyzdi léljegyeztetés által nyilvánítják ebbeli szándékukat, s az elnök által feljegyeztetésük sora szerint hivatnak fel. Egy-egy felszólalásra azonban — kivéve lia az a napirendre kituzött eldadásra vonatkozik — esak 5 pereznyi ido engedhetd. A rendellenes kozbeszólásokat, tárgyhoz uem tartozó kitéréseket, vagy netalán eloforduló személyeskedd kifejezéseket rendreutasítani az elnök tiszte, ki kétszeri megintés eredménytelenségc esetén a további szólliatási jog elvételének és az ülés ideiglenes felfiiggesztésének jogával is bír. Az ejtett bántó kifejezés felett megrovást szavazni az ('blök felhivására az egyesület jogai kozé tartozik.


198

8. §.

A nyilvánított vélemények s általában a vitatkozás folyamának érdemlege jegyzökönyvbe veendök. 9. §. Az egyesület jegyzökönyveiben a tag nevéhez semmi czim nem csatoltatik. 10. §. A vitatkozás, valamint az ülés bezárását, mennyiben a napirend imeritve nem volna, az elnök csak a jelenlevôk többségének beleegyezésével mondhatja ki. H . §• Hogy valamely indítvány tárgyalás alá vétessék, szükséges. bogy az az elnôkséghez irásban beadassék. Rendkivüli ülés egybehivására vonatkozó indítványnak legalább tíz rendes tag által aláirottnak kell lennie. Az elnök köteles a rendkivüli ülést kéro indítvány beadásától számított 14 nap alatt az ülést összehivni. 12 .

§.

A mindenkori szavazás módját az elnök batározza meg; minden oly határozathozatalnál azonban, mely szeraélyekre vonatkozik, csakis titkos szavazás van helyén. 13. §• Az egyesület által tndományos kérdések megoldása végett kiküldött bizottságok jelentéseiket a rendes egyesületi üléseken magának az egyesületnek teszik, s kifelé csak az egyesületi elnokség útján közlekedhetnek. A bizottsági jelentések kôzzététele az egyesület jogai kôzé tartozik. 14, §. A házi szabályok módosítása rendkivüli ülésekben az e szabályok által meghatározott módon indítványozható és eszközölhetö. Bármely megváltoztatott szabálynak érvényessége csak a legközelebbi nagygyülés után áll be, addig a régi kötelezö.


109

III. Orvosi szakiilds 1892. november 16 -än. E 1n ö k:

Dr. T a u sch e r B ela .

J e g y z ö: Dr.

B a r ts J o z s e f

N a p i r e n d : 1. Betegbemutatas, Dobvovits Mdtyds, körhazi föorvostöl. 2. Faniziilet- nyitas, VelitsDezso dr.-tdl, a babakepzöintezet igazgatö - tanärätdl. 3. A pozsonyi koleraesetekröl, Fischer Jakob, körhazi föorvostöl. 1. Elnök megnyitvitn az ülest, felolvastatja a mölt höten, november hö 9-ön tartott valasztö-szakülös jegyzökönyvet. Megjegyzes nölkül tudomäsul veszik, mire az elnök a jegyzo'könyvet aläiräsäval hitelesiti s azt az egyesület titkriranak ätadja. 2. Jelenti toväbbä az elnök, hogy az 1893. ev szeptember bavaban Rönniban tartandö orvosi kongresszus vögrehajtöbizottsaga megkivja a pozsonyi orvos-termöszettudomanyi egyesületet, hogy benne röszt vegyen. A szakülds örömmel veszi hirül a meghiväst s felhatalmazza az elnöksöget, hogy annak idejön megbizöleveleket tillitson ki azon tagtars uraknak, kik a kongresszusra elindulnak. A szöban forgö meghivö csatolandö a jegyzökönyvhöz. 3. Felemliti, illetolcg köztudomasra hozza az elnök, hogy az egyesület könyvtara s olvasd-terme hetenkint nögyszer, es pedig hötfön, kedden, szerdiin es szombaton este 6 öratöl fogva 8 öräig nyitva all a tagtars uralt hasznalatara. Tudomäsul szolgäl. 4. Együttal felkeri az elnök azon tagtars urakat, kik a mult evben szaklapokat ajanlottak fei az olvasö-terem asztalänak, sziveskednenek most üjböl nyilatkozni, hogy ki-ki miföle lappal öhajt hozzajarulni az olvasö-asztal ellatasahoz. Megjegyzi tovabba, hogy el kellene terni a mult ev gyakorlatatöl, mely szerint a felajanlott lap az egyesület tulajdonaban marad. Mondami ki a szaküles, hogy a szolga vigye vissza az eldtte valö szamot, midön az uj szam atvevöseört jelentkezik. Kivetelt kepeznenek


200

csupaii azon lapok, melyeknek visszaadasaröl az ajéndékozé tagtârs ônként lemond. Az ilyen szakközlönyök beiktatandök a könyvtar leltaraba. A szakülés helyesléssel fogadja az clnök eldterjesztését, mire a következd urak ajanlanak fei lapokat visszatérités kikëtése mellett. S pediglen: 1. Dr. Fischer Jakab : Gyögyaszat. 2. Dr. Tauscher Béla'. Wiener Klinik. 3. Dr. Hauer Brno: Orvosi Hetilap. 4. Dr. Kovdts Györyy: a) Wiener mediz. Presse, b) Yierteljahrschrift für Kinderheilkunde. 5. Dr. Zsigdrdy Aladdr: a) Berliner klinische Wochenschrift, b) Frauenarzt. 6. Dr. Tomann JST.: Wiener mediz. Zeitung. 7. Dr. Mergl Odön: Centralblatt für Augenheilkunde. 8. Dr. Solowij Adam: a) Ccntralblatt für Gynae cologies b) Wiener klinische Wochenschrift. 9. Dr. Schmid Hugo'. Centralblatt für Chirurgie. 10. Dr. Polak Hugo: Wiener mediz. Wochenschrift. 11. Dr. Kanka Kdroly: Zehender Jahrbuch für prak tische Augenheilkunde. 12. Dr. Löioy Jözsef: Ccntralblatt für Therapie. 13. Dr. Wohl M ark: Odontoscop. A szakülés köszönettel fogadja ezen felajänlasokat. 5. Dr. Dobrovits Mdtyds bemutat egy nyolcz éves csenevész fiû-beteget, ki a gôrvélyesség klinikus képét adja. Legérdekesebb rajta agyogyulofélben lévo gôrvélyes clobrocz, lichen scrofulosorum. Masodik betegén demonstralja a nagy ôtvart (eczema universale). A tizenhat éves fiû borszinén alig van hely, mely nein volna ellepve, s az ötvar valamennyi jaratos fajat lehet rajta észlelni, az ûgynevezett eczema lichenoiclest is. Utöbbira megjegyzi az eldado, liogy igen fonak eljaras, hogy szerzdk két egymastol egészen elütô bajt összevetnek. Ez eset szembeëtld modon bizonyitja, hogy az ötvar valfajai csupan a fejlodés és visszafejlôdés tüneményei, szakai. Ami pedig az eczema liche noides megnevezést illeti, az teljcsen clvetendo volna. A hallgatök éljenzéssel köszönik meg a bemutatast.


201

Dr. Velits Dezsó a bábaképezde igazgató-tanára, egy not miitat be csccsemójével cgyütt, a kinél a 7 ‘5 cm. eonjngata verás, általánosan szíík, lapos medeneze miatt 1892. augusztus 17-én sympbyseotoiniával végezte be a sziilést. H. E., 21 éves, gyármunkásno, III. P. Elso szülése 1890. februárban a magas fogónak sikertelen alkalmazása után az éló magzat perforatiójával; a finmagzat agy nélkül 2200 gm. súlyú. Második szülés 1891. jtíliusban a lialott magzat medenezebemenet felett alió fejének perforatiójával; leány agy nélkül 8200 gm. súlylyal. Utolsó tisztulása 1891. novemberben. 1892. augusztus 17-dikén az intézetemmel kapcsolatos szülészeti poliklinikum segélyét kérték a 16-dikán este óta vajudó nóbóz. A 144 cm. magas sziilónó' 4 éves korában kezdett járni; sípcsontjai mérsékelten elgórbülve, ágyéktáján lordosis. Sp. 26 cm. Cr. 27 cm. Conj. ext. 16*5 cm. Conj. diag. 9‘5 cm. Conj. vera 7*5 cm. Kettós promontorium, a határvonal kónnyen kóriiltapintbató; általánosan szíik lapos racbitikus medeneze. A magzatvíz eltünt méhszáj mellett 17-dikén délután 5 órakor folvt el. A vajudó beszállíttatik az intézetbe. I. kf. fej a medenezebemenet felett, szfvhangok tisztán hallhatók. Az erélyes tolo fájások daezára a fej helyból nem mozdnl; a medenczegyüríí által becsipett méhajkak fokozódó vizenyós duzzadása mellett a medenezebemenet felett barántul álló fej en tojásnál nagyobb fejdaganat fcjlódlk ki, s este 9 órakor a magzat kezdódó aspbyxiájának tünctei (mcconiumos magzatvíz, rendetlen szívhangok) lépnek fel. Mivel a nagyfokban szükült általánosan szíík lapos medenezénél a fordítással, avagy a magas fogóval éló magzat kibíizásáról szó sem lelietett, a symphyseotomiára határoztuk el magunkat. A vajudót kózonséges vizsgáló asztalra helyezve, nareotizáltuk, s a szemérem tájon a linea alba hosszában a íágyrészeket 5 cm. liosszban rétcgenként egész a esontig átrnetszettük. E kózben a csikló felett levó vivóerek némelyike megsértetvén, néliány kórüloltés vált szükségessé. A rectusok izomhüvelyét tompán szétfejtve, a mutatóujj egész kónnyen jut a szeméremizület hátsó felületére. Most az iziiletet hátulról és felülról lefelé egy egyenes gombos kusztorával felsó s/4 részében minden akadálv nélkül átrnetszettük, minek kóvetkeztében a szeméremizületnck 1— 1 */2 cm.-nyi tátongása jott létre. A metszés kózben és után két segéd a tompoi’ok tájára egyenletes egymás telé bato nyomást gyakorol. Az akadálv elbárítása után az erélyes mébósszcbúzódásoktól is segítve, megkisérlettük a sziilést expressióval befejezni, de a magzat mindinkább fokozódó


202

asphyxiája késedelmezést nem turvén, a Brcuss-féle fogót alkalmaztuk. Egy enylie liúzásra a fej a medencze iireg’ébe száll es ugyanekkor a szeméremizületnek át nem metszett alsó negyedrésze érezhetó, sot hallkató roppanással szétválik, a mikor is a tátongás 4 cm.-t ér el. A gyorsan forgó fej könnyen megszületik, miután a segédek a tomporokragyakorolt nyomással a szeméremcsontokat egymással érintkezésbe hozzák. A magzatnak nyaka körül csavarodott köldökzsinor átmetszése s a törzs gyors kifejtése után az asphyctikus magzat felélesztése közben a lepény is kinyomul. A sebet egyesíto mély silcwormgutvamitokkal a csontokon tapadó lágyrészeket is felöltöttük. Sparadrapflanell-kotés, mely fölött provisorice ruganyos pólyával szorítottuk össze a medenczét. A fiúmagzat 51 cm., hosszü, 3200 gm. nehéz és 35 cm. fejkörülete van. BT. 8*25 cm. BP. 9*25 cm., FO. 11*5 cm., SF. 10 cm. A gyermekágyas a ruganyos pólya szorítását nem türi, amit meglazíttatván, másnap csattokkal ellátott, tenyérnél szélesebb erds övvel cseréltünk fel, amely a medenczét a tomporok korületében fixirozza. A czombok egymáshoz köttetnek. A szorító fájdalomtól, amely az ntána engedö öv csatjainak koronkinti meghúzásakor panaszra készté a gyermekágyast, eltekintve, a gyermekágy zavartalannl folyt le. Az alsó végtagok activ mozgatása semmit sem szenvedett; a tiszta vizelet a harmadig napig catheterrel bocsáttatik le, azontúl onkényt vizel a gyermekágyas. A nagy szeméremajkak hátsó részükben a 4-dik naptól vizenydscn duzzadtak, amit az erósen egymáshoz szorított czombok által okozott keringési zavarból vagynnk hajlandók magyarázni. A varratok eltávolításalior a 14-dik napon egyik szúrási csatornában fej lodo tt kiesiny, felületes abseessus nyilt meg, ami magyarázatát adja az elsó öt napon délutánonkint fellépctt subfebrilis állapotnak; különben a lieg linealis; a szcmércmcsontok szorosan össze vannak tapadva. A 21-dik napon a szcméremizülct táján hatalmas callus, mely azt 5 cm.-nyire vastagítja, s fóleg a mellso részen domborodik elo. A kotés eltávolítása után a tomporok táján a börön mintcgy krajezárnyi nyomási elhalás látható. A gyermek ágyas a 22-dik napon felkél s járása épp oly biztos, mint a miítét elott. A míítét utáni 26-dik napon gyógyulva liagyja el a klinikát csecsemojévcl. A symphyseotomia emez esete körül szerzett tapasztalataim arra indítanak, hogy Leopold erre vonatkozó nézeteit osztva, liozzá csatlakozzam. A mutét konnyííségre és egyszerüségre nézve a császármetszéssel Össze sem hasonlítható. Feltételei tágabb körben mozognak, mert míg a császármetszésre a legalkalmasabb id opont a tágulási idoszak, addig a symphyseotomia a kitolási idoszak mutéte, s e szerint, ha a sziilés nem halad


203

elöre, az anya avagy magzata fenyegetö veszölyönek fellöpösekor is meg mindig idejekoran vegezhetö. Leopold azt ajanlja, hogy tekintettel a rachitikus medenczecsontok convergentiäjara a bemenetben, az izületnek csak felsö röszet nyissuk meg, mert azt veli, hogy: „das Haupthinderniss für den Kopfeintritt in zu weitem Hereinragen des oberen Symphysenabschnittes liegt, so gilt es, die Thüre nur so weit zu öffnen, als im einzelnen Falle genügt“. E nözetet követve, esetünkben a szemöremizületet csak felsö 3/4 röszeben välasztottuk szöt, de — amint lattuk — a fejnek a medenczeüregbe hüzasakor a mög hatralevö negyedrösz is szötvält, holott e medenczönek conj. veräja 7*5 cm. volt. Ugy latszik azonban, hogy ez az utölagos szötvälas övatos hüzas mellett a csipökereszt izületekre avagy lagyreszekre nözve nem gyakorolt karos befolyäst. Mig ha az iziilet legalsö kisebb reszletet at nem metszik, biztosan elkerüljük ügy a ligamentum arcuatum, valamint a corpora cavernosak ös a hügycsö megsertesöt. A kemeny kötöst (gipsz, vizüveg) teljesen pötolja a szeles öv, ami összekötött czombok mellett annyira immobilizalja a medenczet, hogy a gyermekagyast tisztogatas czöljaböl eleitöl fogva egyik vagy masik oldalara kifordithatjuk. Az övöt azon ban a tomporok tdjfinak megfelelöleg lässuk el löször-parnakkal, mert a vattäval valö kipärnazas a nyomäsi fäjdalmaktöl, esetleges decubitustöl nem öv meg. /

Felszölal a tärgyhoz dr. Soloioij Adam, következöket mondvän: „O nem viselkedik oly vermes remenyekkel a szöban forgö mütötel irant, mint minöket nöhany szerzö tüplal iränta egy idö öta. Völemönye szerint nem az anti- es asepsis-en mult, hogy az anyalö fanizületnyitas kikerült a hasznalatböl, hanem azon veszes eshetösögen, hogy az üjszülött kihüzasa közben a keresztcsipö - izület szötvalhatik, szetrepedhet. Felemliti Zweifel dr. esetöt, melyben az arany a 8 % kilos fijszülös s a lapos angol köros, tiz centimeter diagonalissal birö medencze közt oly veszes volt, hogy nagyon kellett attöl tartani, hogy a synchondrosis sacro iliaca szetfeslik. Utal tovabbä dr. Solowij azon veszölyekre, melyek az anyät a fanizületnyitaskor azonkivül is fenyegetik, s szembeallitja ezekkel a koponyanyitas craniotomia kevesbe vcszölyeztetö voltat a vajudöra nezvc. Megjegyzi meg, hogy aranylag sok üjszülött veszett el azok közül, kiket fanizületnyitiissal segitett


204

az orvos vilagra hozni (Zweifel cgy esete — Moritanes 22 esete közül kettö). Vegiil attöl tart, liogy a symphysiotomia nein igeii ismetelhetö egy es ugyanazon egyenen veszes következmönyek nölkül; ellenben a csaszarmetszesnek azon jö oldala van, liogy a nö mütetel közben meddö'vö tehetö is. Attöl is fei a felszölalö, bogy ha a faniziiletnyitas mint anyalö mütetel nagyon is läbra kap, a mestersöges koraszüles inditasa, mely szöp eredmönyekkel keesegtet, meg jobbanfog lnittörbe szorulni minteddig. Dr. Velits Dezsö erre valaszolja, bogy ezen esete bizonyitja, bogy az esetleges veszelyeket elbvigyazattal ki lebet kerülni. Ami pedig az articulatio sacro iliaca sz^tvälasanak esbetdseget illeti, a tapasztalat eddigele nein igazolja; hisz a szdba bozott Zweifel-feie esetben sem allott be az, mitöl a nevezett szerzö tartott, bogy t. i. a keresztesipö-izület megserült, mert a ke rd es cs gyermekagyas liiisz nap mulviin fenjart. A Harris -feie 54 eset egyikc sem szövödött a balkövetkezmenynyel, söt az operaltak nehiinya 7— 10 nap mulvän felkelt. Nem szabad szein elött t^veszteni azt sem, bogy az orvos abba fogja hagyni az extractiot a fogö-müt^telt, ha az a nyitas daczara legyözbetetlen akadiilyokba ütköznek, s megteszi a koponyanyitast, mibelyt a szöban levö iijszülött balalaröl meggyözödest szerzett. Vibigos tovabba, liogy oly esetben, midön a medencze oly sziik, bogy a fanizület nyitasa keveset lenditbet a fenforgö szorult viszonyokon, az orvos meg sem kiserli, vegre sem bajtja a symphysiotomiat, hanem a esasziirmetsz^sbez folyamodik, ha egyeb viszonyok erre nezve megfelelök — kivalt lia a nö felszcrelt intezetben fekszik. Ha pedig összevetjiik a sympbysiotomiat a sectio caesarea miitetellel, a veszelyessegre es a vegrehajtas könnyusegere nezve, elvitazbatatlan dolog, bogy a sectio caesarea összehasonlitlanul nagyobb sörtössel järö beavatkozas mint a faniziiletnyitas, mely, egyszerüsegenel fogva a magan-gyakorlatban is megejtbetö. A Har ris-fele tablazatban foglalt esetek közül H) a magangyakorlatböl valö s mindannyi fönyesen sikerült. Miisreszt hivatva van a faniziiletnyitas, bogy visszaterelje a csaszarmctszest azon mesgyök köze, melyckct neki a termeszet törvenyci megszabnak, t. i. az abszolut medcnczeszükiilet hatarai közö.


Az a kifogás, bogy a fanizület nyitásával m®gszületett gyermekek nélutnya megbalt, szamba nem jobet, liisz egyetlen egy anyáló mfítétel sinos, mely abszolut garaneziát nyujtana arra nézve, hogy az iijszülott élve kerül a világra. Màsrészt az ide vonatkozó szamok eddigolé olv esekélyek, bogy azokbôl nem lebet kôvetkeztetést vonni arra, bogy a sympbysiotomia mily befolyassal van az érett magzat életbenmaradíísára születése kôzben. Dr. B arts József szóvá teszi dr. Solowij tagüirs fir nyilatkozatanak utolso részében vejld aggodalmait. iVein szabad egy tisztességes, feladata magaslatán allô oryostôl feltételezni, bogy az operationis causa, bogy „esetsi le g y e n e ltelmulasztanà megtenni azt, mit az adott belyzet parancsol, nem illik feltenni róla, bogy azért nem indítaná meg a mesterséges koraszülést, bogy módja legyen sympbysiotomiat végezni. Dr. Solowij Adám megjegyzi, bogy erre vonatkozó aggodalma csupán mint bozzavetett gondolât jôjjon tekintetbe. Dr. Velits Dezso élve a befejezô szó jogával, csatlakozik a dr. Barts Jôzsef-toi mondottakboz, de felemlitendonek tartja, bogy a bemutatott esetben koraszülés mcgindításáról szó nem lebetett, mert vajudôfélben kertilt észlelés ala. Elsó terbessége idején figyelmeztetve volt, bogy üj terbesség adtàval jelcntkezzék iddnkint az intézetben, mit azonban meg nem tett. Kétségtelen, bogy a medenczeszukület ezen foka es neme kedvezó reményre jogosit tel, bogy mesterséges kora sziilés élo és életrevaló koraszülottet eredményezne ; ùgy bitszik erre fekteti dr. Solowij tagtárs a fósúlyt. Ezzel ez eszmecsere véget ért. 6. Az ido elóhaladván, dr. Fischer Jalcab indítványozza, bogy bejelentett elóadását a jovó ülésben tartbassa meg. Az indítvány helyeslésre talál. Tobb tárgy nem lévén, az ülést befejezik.

1Y. Természettudomânyi szaliülés 1892. iiovember 21-en. E 1 il 0 k : S a m a r ¡ a y M ih á ly .

J egy z ó: Szép R ezso

1. Elnôk bosszabb beszéddel nyitja meg az ülést, megemlékezye a tarsulat multjaról, külónósen bangslilyozza, bogy


206

az egyesület kifejtendö tudományos mííkodésével emelni fogja azon kulturális nivenut, amelynek emclése mindnyájunk tôrekvése. 2. Lanfranconi Enea, a szakosztály minap megválasztott alelnöke e tisztet nagy elfoglaltsága miatt el nein fogadbatván, belyébe a gyulés Schmidthauer Antal miniszteri fömernököt választja meg egybangúlag alelnöknek. 3. Elnök jelenti, bogy a társulat-ol vaso-terme bétfo, kedd, szerda és szombat napokon este 6—8 óráig nyitva van a társulati tagok számára. Tudomásul vétetik. 4. A f. évi november bd 10-én tartott gyulés jegyzdkônyve felolvastatván, tudomásul vétetik. 5. Elnök felszólítására PoUkeit Károly fögym. tañar tir megtartja ezen ülésre kituzött eloadását. Az nstökös 1892 novemberhen és az 1892. norember 27 —28-án észlelhetó csillaghullás. A pár nap eldtt Holms által felfedezett üstökösrol ma még nem lebet sokat mondani, mintliogy a rossz idojárás miatt csak két napon àt lebetett észlelni. Az illeto üstökös Andromedában van közel a kôdfoltboz, szabad szemmel még nem látbató. A távcsoben igen szép látványt mutât, vilagos, àtmérdje 10— 12', igen plasztikusan mutatkozik, mintba az ember stereoskoppal nézné. Természetének kipuhatolàsa vegett dr. Konkolynak sikerült azt rövid ideig a spektroskoppal megvizsgálni ; spektruma folytonos, de eltéroleg a többi üstôkôsétol, Frauenbofer-féle vonalokkal mutatkozik. a miböl azt lebet következtetni, bogy fényét a naptöl kapja. Ezt az üstököst külömben a Biela-féle üstökösök egyikének tartják, amiért is a màsodikat is keresik. Mintbogy az üstökös, talán a most látbató is, szoros összekôttetésben àll egy, e hét végén észlelbeto tüneménynyel, legyen megengedve, röviden mindazt amit az üstökösökröl tudunk, felemliteni. Az üstökösök tagjai a mi naprendszerünknek, ok is, mint a planétâk, a nap körül mozognak ellipsisekben, csakbogy igen nagy keringési idovel, mely oknàl fogva a legtöbb üstökös mi ránk nézve nem visszatéro. Ha elég közel jutnak a napboz, látbatókká lesznek. Minden üstökösnek van magja és köd-


207

alakú burkolatja. A mag spek trama folytonos, Frauenhofer vonalok nélkül, tehát saját fénynyel bír. A burkolat spektruma szalagos, 3—-4 szalaggal, a mi carbonium, hydrogen és nitrogenre mutât. A naphoz kozeledvén, a hdsugarak által tetemes változások torténnek az üstokôssel, részint alakjára nézve, részint bclsd szcrkezetére nézve. A nagy hevítés által megtorténhetik, bogy az üstokos szétszakad, tobb darabra oszlik, és látbaté) azon torekvés, bogy az üstokostomeg az egész pályára szétterjedni akar, akként, bogy egy üstokos belyett most sok kisebb-nagyobb darab egyenkint vagy tomegesen felbo alakjában az egész pályában ropiil. Ha a pálya olyan, hogy a fold pályáját metszi, akkor a fold találkozbatik ezekkel az üstokos maradványokkal, és akkor egy olyan darabot hullócsillag vagy meteor, tobbet pedig meteorraj alakjában fogunk látni. Van tobb olyan meteorraj, melyek mindten évben bizonyos idoben megjelennek, így április és július végén, augusztus és november kozepében, október és november b<5 végén. Ha olyan raj egyes bulló-csillagjának útját egy mappába folrajzoljuk, azt látjuk, hogy azok visszafelé egy pontban találkoznak, bogy a hulló-csillagok tebát mind ugyanabból a pontból jonnek. Olyan nagyobb csillaghullás pár nap mulva, nov. 27. és 28-án lesz, akkor t. i. fogjuk látni egy szétbullott üstokos — a Biela-féle üstokos — maradványait. Ezt az üstokost 1826-ban fedezték fel, 62/s év keringési idóvel; az üstokos 1846-ban kettészakadt ; 1852-ben megjelent mindakettó, azóta már nem tért vissza; de miutáu 1872-bcn oly rendkivüli nagy csillaghullás volt nov. 27-én, a mikor Biela-féle üstkokosnek meg kellett volna jelennie, figyelmesek lettek e tüneményre; és mikor ezen meteorraj pályáját megkatározták, azt látták, bogy ez feltünoen megegyezett Biela-féle üstokos pályájával. Ez volt az elóbb említett theoria alapítója. Es mikor a minden évben megjelenó meteorrajok pályáit osszekasonlították a már eltünt üstôkôsôk pályáival, és azt találták, bogy azok is megegyeznek, alapos volt a nézet, hogy a hulló-csillagok maradványai az üstôkôsôknek. Most már képesek voltak nagyobb csillaghullást jósolni. Igy jósolták 1885-re a Biala-féle üstokos marad ványai nak megjelenését, ami be is kovetkezett, ez évi nov. 13-ra is, csakhogy akkor borult volt az ég egész Magyarországban ; ez évi november 27-ére is jósolnak nagyobbszerü csillaghullást, amikor t. i. a fold a Biela-féle üstokossel ismét találkozni fog, és ezen rilkán látbató tüneményre legyen a gyülekezet figyelme irányozva. Elnok koszonetet mond elóadónak érdekes fejtegetéseiért és más tárgy hiányában az ülést berekeszti.


208

Y. Orvosi szakíilés 1892. íiovemher 30-án. E 1 ll Ö k :

Dr

Jegyzö: Dr.

P o la k H u g o . V elits D ezsö.

A f. évi november lió 16 -án tartott szakíilés jegyzokonyvének felolvasása és hitelesítése után következik a nap ir end : 1. Betegbemutatíís dr. Glaser Károlytól. 2. Ugyanaz dr. Schmid Hugútól. 3. „A Pozsonyban eldfordult eholeraesetekrdl“, eldadja dr. Fischer Jakab. 4. Periostitis gydgyulasa szfívas fbg gybgykezelése kdvctkcztébcn; eldadja dr. Läufer. 1. Dr. Glaser Károly tanársegéd bemutat: a) egy csecsemdt, kinél a harant fekvésbdl fordítás és kihüzás közbcn a jobb falcsontnak mély behorpadása jött létre. A 9‘5 c. v.-ás rachiticus szíík lapos medenczével bird no a szíilészeti poliklinikum segélyével 1892. október 10-én sziilt. A most 2V2 bdnapos csecsemd teljesen egészséges, jobb falesontján a kanálszeríí behorpadás most is úgy látbató, mint, a sziilés utíín. Az ily behorpadások, ha nincsenek tdréssel, vagy rcpedéssel párosnlva, ritkan okoznak agyi tüneteket, s a csecscmdk igen jól tíírik. Mint, a megfeleld koponya fél lelapnlt. volta lcgtöbbször az egész életen ;ít szembetiindk maradnak. Legfeljebb mint szépséghiba szerepelnek, a tlierapentikus tdrekvés inkább ártliat, mint haszmíl, b) Dr. Glaser bemutat továbbá egy lepényt, amelyen a köldökzsinor a lepényen kivül a burokban tapad és agazik el (insertio velamentosa), emellett két, mintegy gyermektenyérnyi melléklepény isvanjelen. E különben igen ritka rendellenesség fon tos gyakorlati jelentoséggel bír. Az insertio velamentosa miatt a magzat jöhet veszedelembe. A melléklepény pedig könnyen leszakad és visszamaradásával a méhben, az anya a gyermekágyban elvérzés, avagy fertdzés kovetkeztében mehet tönkre. Valahányszor insertio velamentosa kerül szemiink elé, melléklepényre is gondoljunk, inert e két rendellenesség közös kórokozd momentumuknál fogva, legtöbbször kombinálva for did eld.


209

c) Végre két sokrckeszíí emberfejnél nagyobb törnlds daganatot rau tat be, melyek egy-két nap eldtt Velits tañar al tal opersílt, 62 evos no petefészlceibol fejlddtelc. E daganatoknak különösen egy iIce érdemel figyelmet, mint amelyben a petefészelc küzünséges glándulas kystomája egyszersmind tuboova rial is tömld is. A daganatnak gyermekfej nagyságfi fdtömldje ugyanis az old also részében ujjnyira tsígult méhkürt iiregével közlekedik. A benyilási lielyen a kürt fimbrisii a tömld belfalára sugtírszerííen futnak ki. A tubo-ovarialis tömldk keletkczése többnyire a kiirtnek a petefészekkel vald üsszenüvése utan yalamely érd tüszdnek a kiirt iirébe torténd falcadsíssín alapszik s e tömldk nein órnele el ily nagyssígot. Kitksíbban türténik, bogy egy kész ovarialis tömld fakadjon be a kiirtbe, amikor aztán a tuboovarialis daganatnak e ritkábban észlellietd válfaja keletkezik. 2. Dr. Schmid Hugo, kórházi fdorvos, a jobb térdizület resectiójíínak esetét mutatja be, melyben osteomyelitis acuta porulenta miatt 1892. februsírban végezte sikcrrel a míítétet. Csalc liosszas észlelós utan sikcrült a ezombesont izfejében ellialt csontsziliínkokra bukkanni. Az izülctnck luítrafeló türtónt subluxatiója liosszas ido ota síllviín fenn, a ozombhajlasóle tíílsíilysínak legydzhetóse végett az izfeliiletón különben is órdes tórdkalsícsot is kiirtotta. A rögzitö kötesliez fakóreg-síneket hasznsüt. Az alsó vógtag a gyógyuliís utan majdnem teljesen egy enes s magasabb czipdsarlekal és talppal a no biezegés nólkül jsírhat. 3. Dr. Fischer Jakob felolvasást tart a Pozsonyban febneriílt choleraesetekrolMindenekelött konstatálja, hogy a Pozsonyban felmerült 4 eset közül o balálosan végzddott és az egyik gyógyult esetrol a bacteorologiai vizsgálat nem derített ki commabacillusokat. Az esetelc tehát súlyosaknak mondhatók. Mind a négynelc közös symptomái voltaic: az arez beesettsége, a fátyolozott bang, göresök a végtagokban, az érlokés megszünése az orsó iiteren, hányás, hasmenés és a vizeletrekedés. Az elso esetet október 16-án boztálc a barakkórbázba, feltiind i’olt ennél, bogy a hányás és liasmenés nem voltaic oly szaporák, mint azt choleránál külömben észlelni lehet. A 14


210

betegu^l alkalmazott 11/2 liter böralatti konybasösoldat a betegnek nagyfbkti füjdalmat okozott, de az örlököst a radialison örezhetöv^ nem teile. A beteg Oktober 18-rfn reggel 3 örakor elhalt. A masik eset a Dunaszabalyozö- vüllalatnak egy farkastorokban dolgozö munküsüt illeti, eiinöl a cbolerünak symptomäi kifejezettebbek voltak: beesett arcz, görcsök, bünyäs, basmenös, vizeletrekedös, az örlökös a radialison szintön nem volt örezbetö. A beteg 24 öra alatt elbalt. A harmadik eset egy a rongygyärban alkalmazott lnizmesternöt diet; ennöl is bänyüs, basmenös, görcsök, vizeletrekedös ös az örlökös örezbetlen volta eszleltetett. Az eset gyögyulassal vögzödött a bact. vizsgtflat commabacillust nem konstatalt. Vögre az ntolsö eset egy munkast diet, aki szintdn a farkastorokban dolgozott, azutitnPozsonybajött ösittjelentkeztek ntfla a cbolera tünetei. Midön a barakba boztak, mar moribund volt, nem volt pulsusa, de bünyasa sein, a basmenös bablöszerü volt, görcse nem volt, a keresztesontjan kezdödd decubitus, ügy bogy ba nem lettek volna az elüzmenyek, typbusra kellett volna gondolni. Az elüzmenyek ös a sectio cbolera mellett bizonyitottak. Elöadö ezek utsin az eseteket klinikai szempontböl birülja. Hozzá szölanak: Dr. Zsigárdy, ki az általa bonczolt esetben ugyanazon leletet találta, mint elöadö az öveiben. Dr. Hodoly a felmerült cboleraesetek tüneteinek a jellegzetestöl eltérd volta iniatt a gyakorló orvosra nézve a kdrismerés szempontjaböl föleg kct tünetet tart fontosnak. Egyik a test kibiilése, másik a pulsus érezhetetlen volta. Dr. Epstein e nézetbez nem csatlakozhatik, inert éppen ma észlelt egy collapsus esetet épp olyan tünetekkel, anélkül, bogy oka lett volna cbolerára gondolni. — Továbbá figyelmeztet arra, bogy a cholerások hullájának bonczlelete mennyire eltéro egymástól éppen a jelen cholerajárványban. Dr. Tauscher teljesen osztja a nézetet, mely szerint az idei cholerajárvány tünetei nem felelnek meg az eldzd járványok tüneteinek. Az elsd pozsonyi esetben minden egyébre gondolt, csak cholcrára nem, sot a bonczlelet sem felelt meg mindenben annak. Az elsb esetben a szagtalan rizslészerü széklet belyett vörös, igen büdös volt az ürülék, a melyben d Fink Prior-féle bacillusokat. látott. A második pozsonyi esetben rizslészerü volt


211

ugyan az ürüldk, de ebben nem talältak commabacillusokat. Mindezek utän a kulturkiserleteket nem tartja teljesen megbizhatdknak. Dr. Velits a bacteriologia nagy fontossäga mellett szölal fei, mint amelynek köszönhetjük föleg, bogy az orvosi tudomäny a prophilaxis terdn akkorät haladott. Dr. Fischer Hodoly-val szemben megjegyzi, hogy a test kihiildse, a subnormalis hömdrsdk, valamint a pulsuskiäny collapsus tünetek, s legfeljebb järväny idejdn birhatnak jelentösdggel a cholera diagnosisäban. Dr. Tauscher-rel szemben kdtsdgbe vonja, hogy 6 az elsö pozsonyi choleraeset szdkürüldkdböl kapta volna a vizsgält any ago t, mert az esetben a vizsgälat vdgett Budapestre küldött ürüldk hatarozottan rizsldszerü es szagtalan volt, s a cholera bacillnsait abban megtahiltäk. Az eldrehaladott iclöre valö teldntetböl dr. Läufer elöadäsa „Periostitis gyögyidäsa szüvas fog gyogykezelese kovetheztebenu a napirendrol levetetven, a következo szaküldsre halasztatott. Több targy nem leveu elnök az iildst bezärja.

VI. Termeszettiulomiiiiyi szakiiles 1892. deczember 5-en. E 1 U Ö k : S c h m id th a u e r A n ta l.

J e g y z ö : P o lik e it K d r o ly .

Elnök üdvözli a szakosztiüyt; ez a mult iilds jegyzökönyvdt tudomasul veszi. Lanfranconi Enea feiolvasäst tart: „A Dunaszabälyozdsröl“, melyet a gyülekezet erdekkel követett es zajos elismeresben reszesitett. Elöadö elöbb a külömbözö viziutakröl beszel ds hangsülyozza azok fontossägät közgazdasägi es ältaläban kulturälis szempontböl, majd ätter a magyar viszonyokra, sorba veszi a magyar folyökat es azoknak hajözhatösägäröl drtekezik. Majd a Dunät tärgyalja, rövid ättekintest nyujt a Dunänak szabälyozäs elotti ällapotäröl, vegül peclig a Dunän jelenben vegbemenö szabälyozäsi munkälatokat ismerteti ds birälgatja. Ezt követte Bdtori Armin tanär „A növenyi levelek boncz- es fejlödestandröl es azok elettani szerejperöl“ szölö erdekes kisdrletekkel ds mutatvänyokkal kapcsolatos elö'adäsa. 14*


212

Elnök a tagokat buzgö tevökenysögre sarkalva, az ülöst bezärja.

VII. Orvosi szaküles 1892. deczember 14-en. E lnök:

Di ' .

•J e g J 7. ö : Di'

T ä u sch e r B ela . B a r ts J o z s c f

N a p i r e u d : Dr. Läufer N(Inder felolvasäsa odonto periosütis egy useteröl 1. Elnök megnyitvän az ölest, felolvasäsra került a mult iilös jcgyzököny ve, mire azt, minthogy felszölaläs ellene nein törtent, az elnök hitelesitesül alairja. 2. Dr. Läufer Ndndor nemet nyelven a következö felolvasiist tartja: Sehr geehrte Versammlung! Hochgeschätzte Gesellschaft! Der Zweck meines heutigen Vortrages ist, einen Fall von Heilung einer ßeinhautentzündung des Oberkiefers durch Behandlung eines cariösen Zahnes zu erläutern und zu demonstriren, und gestützt auf die Demonstration zu zeigen, welcher hoher Grad der Entwickelung auf dem Gebiete der eonservativen Zahnheilkunde bis heute erreicht wurde. Zu diesem Zwecke erlaube mir die Aufmerksamkeit der geehrten Gesellschaft in Anspruch zu nehmen, um Einiges über Erkrankung der Zahne im Allgemeinen sprechen zu dürfen. Die Zahncaries war schon in ältester Zeit bekannt, und ihre Enstehungsursache war von Hyppokrates, so wie die E nt stehung aller anderen Erkrankungen auf schlechte Säfte, auf schlechtes Blut zurückgeführt. Heutzutage spielt wieder die allgemein herrschende Theorie der Entstehungsursache der E r krankungen, auch in der Zahnpathologie die Hauptrolle, es ist dies die Theorie der Baeterien, der Micrococcen. In der allge meinen Pathologie gilt der Grundsatz, dass der Einwirkung der Microorganismen nur dann ein günstiger Boden geboten ist, wenn derselbe bereits durch irgend welche Veränderung, sei es durch einen mechanischen Insult, oder durch thermische oder chemische Einflüsse günstig gemacht wurde. Hofrath Stelhvag hört man oft in seiner Vorlesung sagen: „5 Coccen, 5 Baeterien meine Herren, finden sich gewiss in jedem Auge, warum erzeugen diese Coccen keine Entzündung''


‘213

D ic Antwort ist, weil das Auge vollkommen intact ist; sowie das selbe aber von einem Insult getroffen wird, befinden sieh die Microcoecen unter günstigen Ernährungsbedingungen, ihrer Entwicklung und Vermehrung ist Thür und Thor geöffnet“. Von sich selber sagt Stellwag, er gehe schon durch Jahr zehnte ins Krankenhaus und immer durch einen Schwarm von Coccen, sie haben ihm bis heute nichts angethan. Warum nicht? Weil sein Körper den Coccen keine Nahrung zu geben geneigt ist. Der Chirurg, wenn zu ihm eine Fractur des Ober armes kommt und seine Untersuchung genau ergeben hat, dass von innenher, das heisst, von den Fracturenden keine Ver letzung der Haut, das heisst, nach aussen stattgefiinden hat, legt ruhig seinen Verband an, er weiss, dass die Fracturenden ohne jede Complication zusammenheilen. Aus dem Angeführten, hochverehrte Gesellschaft, ist zu ersehen, dass der Bacteriologie nur eine zweite Rolle bei der Erklärung der Entstehungsursachen der Erkrankungen beizu messen ist, es hat bei jeder Erkrankung, in erster Linie eine Veränderung stattgefunden, ein locus minoris resistentiae ist gegeben, und nur hierauf können die Bacterien oder Microeoccen mit ihrer zerstörenden Wirkung folgen. In der Zahnpathologie, geehrte Gesellschaft lasse ich ganz denselben Vorgang gelten. Es kommt ein junger Mann in meine Ordination, mit einem vollkommen gesunden Gebisse, es ist eine Freude, die wie weisse Perlen im Munde stehenden Zähne zu sehen, ein vorderer Zahn und zwar der grosse linke Sehneidezahn wurde von der Caries so wreit befallen, dass derselbe zur Extraction reif ist. Weshalb gerade dieser? Die Antwort ist, weil er einen mechanischen Insult durch Auffallen auf einen harten Gegenstand erfahren hat. Bei der weitaus am häufigsten vorkommenden Caries wird der Anstoss auf chemischem Wege gegeben Es sind die Säuren, welche entweder direkt als solche in den Mund eingeführt werden, oder erst durch Umwandlung der Nahrungsmittel im Munde entstehen, oder aber durch abnorme chemische Zu sammensetzung der Mundflüssigkeit Diese Säuren rufen in den zumeist aus Kohlen und phosphorsauren Kalken bestehenden Zähnen einen Entkalkungsprocess hervor, wodurch Spalten und Risse entstehen, die wieder einen günstigen Angriffspunkt den Microcoecen bieten. Eine weitere Entstehungsursache dürfte auch einigermassen in dem auch von Laienseiten schon längst als schädlich an erkannten Temperaturwechsel der Zähne zu suchen sein, insofierne durch den plötzlichen Wechsel von Kälte und Wärme, besonders der Genuss von kaltem Wasser auf heisse Suppe


214

eine Alteration in dem Agregatszustande der Zahnsubstanz hervorgerufen wird. Wir haben zur Erklärung dieser Annahme uns vorzustellen, dass die aus verschiedenartig harten Schichten zusammen gesetzte Zahnsubstanz nach dem jeweiligen Einwirken der Temperatur sich verschiedenartig ausdehnen, resp. sich zu sammenziehen, was beim plötzlichen Wechsel der thermischen Einwirkung zur Störung in der Cohäsion führen muss. Plastischer Hesse sich der Vorgang dadurch kennzeichnen, dass wir ihn mit einer strategischen Operation vergleichen. So wie die technischen Truppen berufen sind, den Combattanten die Wege zu ebnen und letztere erst nach dieser Ebnung dem Feinde an den Leib rücken, so sind auch die bisher geschil derten in- und ausserhalb der Mundhöhle gelegenen Einflüsse diejenigen, die dem zerstörenden Wirken der Micrococcen den Weg bahnen. Die Therapie der Zahncaries verfolgt nicht die Heilung derselben selbst, als vielmehr dem Fortschreiten derselben Einhalt zu gebieten. Und diesbezüglich befinden sich die Zahn ärzte in angenehmer Lage, denn seitdem die Bohrmaschine allgemein eingeführt, lässt sich dies in Kürze zu so manchem momentanen Leidwesen -des Patienten ausführen. Nachdem alles Erkrankte mit peinlichster Sorgfalt entfernt wurde und die durch das Ausbohren erhaltene Cavität von gesundem Zahngewebe ausgekleidet ist, kommt die zweite Auf gabe des Zahnarztes, nämlich den Substanz Verlust durch das Füllungsmaterial zu ersetzen, und die ursprüngliche Form des Zahnes wieder herzustellen. In dem von mir, hochgeehrte Gesellschaft jetzt zu behandeln den Falle, war die zweite Aufgabe des Zahnarztes wohl erfüllt, indem ein bereits vor Jahresfrist plombirter Zahn in meine Behandlung kam; jedoch ward das erstere, nämlich die voll kommene Entfernung alles cariösen, nicht ausgeführt, weshalb der Process sich unter der Füllung weiter ausbreitete bis der selbe jenes Organ erreichte, durch welches der Zahn sowohl seine ernährenden, als auch seine empfindenden Organe zugeführt erhält, — das ist bis zur Pulpa. Durch die in jedem cariösen Herde sich findenden Infectionskeime wurde eine eitrig jauchige Entzündung der Pulpe hervorgerufen, welche sich dem Verlaufe derselben fortpflanzte und zuerst eine Ent zündung des Zahnüberzuges, des sogenannten Periodontins, und sich noch weiter fortpflanzend, — eine Periostitis her vorrief. Der Patient fühlte sich, nachdem die Periostitis unheim liche Schmerzen verursachte, genöthigt, einen Chirurgen auf


215

zusuchen und wandte sich an unseren hochgeschätzten Docenten Dr. Schmid. Von Herrn Dr. Schmid Avurde zur Erleichterung der Schmerzen, eine Entlastung des entzündeten GeAvebes durch eine Incision vorgenommen; mit der Bemerkung, dass durch dieselbe die Ursache nicht entfernt Avorden sei, und es rathsam Aväre, einen Specialisten für Zahnheilkunde zu consultiren. Einige Tage nach dem Eingriff Avaren die Erscheinungen der Beinhautentzündung geringer, bald aber, noch waren keine 8 Tage verstrichen, stellte sich Avieder ScliAvellung und Schmerz haftigkeit des Kiefers ein. Der Patient fühlte sich demgemäss genöthigt einen Zahn arzt aufzusuchen, und übernahm ich am 9. November 1891 die Behandlung dieses Falles. Ich fand eine Periostitis, und als Ursache derselben den rechten oberen Eckzahn. Derselbe Avar auf die leiseste Berüh rung empfindlich, ja sogar die Berührung mit der Zunge ward schmerzhaft. Die Umgebung desselben Avar geröthet und be deutend geschwellt. Nach der Untersuchung eröffnete ich dem Patienten meine Eingangs schon ei'Avähnte Ansicht, dass unter der Füllung der Process sich Aveiter entAvickelte und die Pulpa eitrig-jauchig zerfallen sei, stellte dem Patienten jedoch gleichzeitig die Möglichkeit der Heilung der Periostitis durch Behandlung des Zahnes und Errettung desselben selbst in Aussicht Meine erste Aufgabe bestand in der Entfernung der Fül lung, welcher Vorgang vom Patienten auf sehr unerquicklicher Weise verspürt wurde, da das ohnehin afficirte Periost durch den bei der Ausbohrung ausgeübten Druck noch mehr alterirt Avurde. Nachdem mir die Entfernung der Füllung gelungen Avar, führte ich eine Sonde in den Wurzelkanal und als ich selbe hervorzog, ward sie ATon einer gelblich-weissen Schichte über zogen, die sich auch auf die Geruchsnerven nicht angenehm fühlbar machte. Der jauchig-eitrige Process war constatirt, Avelchen zu entfernen ich den sogenannten Nervkanalreiniger benutzte. Diesen führte ich in den Wurzelkanal ein, liess ihn einigemale im selben rotiren und konnte bei jemaligem Hervorziehen desselben einen guten Theil des zerfallenen GeAvebes zu Tage fördern. Diese Procedur wurde einigemale in der ersten Sitzung ausgeführt. Zur antiseptischen Behandlung des Wurzelkanales, dessen Inhalt ich als eitrig-jauchiges GescliAvür zu betrachten hatte, wandte ich einen Wattafaden, der in Carboispiritus getaucht Avurde, an, und führte ihn mit Hilfe der sogenannten Nervnadel in den Wurzelkanal ein, und


216

liess ihn 24 Stunden in demselben. Am zweiten Tage der Behandlung wurde der Wattafaden, dem ein sehr unangeneh mer Geruch anhaftete, aus dem Wurzelkanale entfernt und die am ersten Tage erfolgte Behandlungsweise wiederholt. Und als der Patient am dritten Tage erschien, wurde mir freudig berichtet, dass die Schmerzhaftigkeit bedeutend nachgelassen hatte, die Schwellung jedoch noch wenig Rückschritte gemacht habe. Es wurde daher das Einlegen des carbolisirten Wattafadens noch durch beiläufig 14 Tage wiederholt, wrobei die Periostitis stetig abnahm, und nur noch etwas Schmerz beim Aufkauen auf dem Eckzahne verspürt; der Zahnfächer musste daher noch krankhaft verändert gewesen sein. Dieses Symptom wurde erst nach abermals erfolgter 2—3-wöchentlieher Behand lung mit dem carbolisirten Wattafaden behoben, und der Zahn vollständig functionsfähig gemacht. Ein einziges Symptom war jedoch noch immer vorhanden, welches ein vollkommenes Erlöschen der Krankheit nicht an nehmen liess, es ward dies eine gewisse Empfindlichkeit an der Wurzelspitze. Um über die Ursache derselben ins Klare zu kommen, ersuchte ich den Patienten, den 24 Stunden im Wurzelkanale gelegenen Wattafaden microscopisch untersuchen zu lassen. Nachdem die im hiesigen Garnisonsspitale ausgeführte Unter suchung desselben die Abwesenheit jedweden eitrigen Vor ganges constatirte, entschloss ich mich den von der Periostitis befreiten Zahn nach der Methode meines Lehrers Privatdocenten Dr. Schejf zu füllen. Diese Methode besteht darin, dass mit einer aus Zinkoxyd, einigen Tropfen conc. Carbolsäure und genügender Menge Oel bestehende hellflüssige Masse der Wurzelkanal gefüllt ward, w'ährend die Cronencavität mit einer prov Plombe, die, wenn durch f) Wochen keine Reaction auf getreten war, entfernt wird, um durch eine harte Füllung, Gold oder Silber ersetzt zu werden. Dieser Vorgang führte jedoch nicht zu dem gewünschten Resultate, da der Patient einige Tage nach der Füllung die Anzeichen der ihm leider genügend bekannt gewesenen Periostitis zu spüren begann. Unter solchen Umständen fand ich es gerathen, von der SchefPschen Methode abzugehen, und ein meinem bisherigen Vorgehen entsprechendes Verfahren abermals einzuleiten. Ich ging nämlich von der Ansicht aus, dass der carbolisirte Wattafaden, dem wir ja die Heilung der Periostitis zu verdanken hatten, seine Rolle selbst nach Ablauf der Krank heit nicht ausgespielt haben dürfte. Nachdem ich nun die SchefPsehe Füllung entfernt hatte, führte ich abermals durch einige Tage den carbolisirten Watta-


217

laden in den Wurzelkanal ein, um die bereits im Anzüge gewesenen Zeichen der Periostitis rückgängig zu machen. Nachdem dies geschehen, benützte ich den carbolisirten Wattafaden zur Füllung des Wurzelkanales, während die Kronencavität mit provisorischer Plombe ausgefüllt wurde. Seit der Füllung, geehrte Gesellschaft ist ein Jahr verstrichen und es gereicht mir zur Befriedigung, constatiren zu können, dass laut eigener Aussage des Patienten, jede Spur des ausgestan denen Krankheitsprocesses geschwunden ist, und der in Rede stehende Zahn seiner Function vollkommen nachzukommen im Stande ist. Wenn ich geehrte Versammlung die einzelnen Phasen des Ihnen geschilderten Krankheitsprocesses und seiner Behandlung in meine Erinnerung zurückrufe, so drängt sich mir die Ueberzeugung auf, dass wir in diesem Falle einen eclatanten Sieg der conservativen Zahnheilkunde zu verzeichnen haben. Wenn wir mit Genugthuung constatiren können, dass wir eine Periostitis geheilt, und alle aus ihr sonst zu entstehen pflegenden Folgeübel, die selbst zur Zerstörung der Zahn umgebung und zur Nothwendigkeit der Entfernung des Zahnes selbst führen könne, so werden Sie, geehrte Versammlung, mir sicherlich zugeben, dass dieser Conservatismus gewiss geeignet ist, die bis nun so sehr modern gewesene Zange in ihrer thera peutischen Bedeutung herabzusetzen. Und fragen wir, welchem Factor wir diesen Sieg zu ver danken haben, so können wir nur einen einzigen anerkennen, und dieser ist die Antiseptik. A felolvasäst köszönettel fogadjäk. Több tärgy nem levön, az ülöst befejezik.

VIII. Az orvos - teriiieszettiKloinäiiyi egyesülct közgyüldse 1893. janit&r liö 16-än. E l nök: Dr. K a n k a K a r o ly kir. tan. J e g y z ö : Dr. F isch er J a k a h .

1. Elnök elces szavakban nyitja meg az ülest, hangsülyozva az orvos- es termeszettudomänyok ismeretenek fontossägät ältalänos müveltsegi szempontböl. Pärhuzamot von a termöszet es a müveszet között es oda eoncludäl, hogy a legnagyobb müvesz az, aki a termeszetet leghivebben adja vissza. Üdvözli a tagokat es kitartö munkära serkenti öket.


218

2. l)r. Fischer Jakob felolvassa titlià ri jeJentését, mely ekkép hangzik: Tisztelt kôzgyiïlés! Midôn elôszôr vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy Onôk elôtt, mélyen tisztelt tagtürsak, kik engem megtisztelb bizalmukkal a titkari ])olczra emeltek, az elmult év mükôdésérôl jelentést tegyek, ôrômmel és biiszkén teszem ezt, mert ha iCtlapozzuk egyesiiletünk évkônyveit, ûgy alig talalunk azokban feljegyezve esztendôt, amelyben egyesületiinkben olyan élénk, mozgalmas élet uralkodott volna, mint az elmult év utolsô hônapjaiban. Csak egy esztendôben talalunk hasonlô mozgalmat és ez 1856-ban volt, midbn természettudomànyi tarsulatunk megalakult. — De mily nagy a külômbség akkor és most kôzôtt! Akkor az egyesület élén elnôk àllott, kinek volt ugyan széles tudomanykôre, mely dt a lielyre méltôvü tette, de akinek politikai àllasa is elsdrangû volt és ki éppen ezen kimagaslô politikai allas nimbusa folytan szamos egyént birt ra, hogy ezen egyesület tagjai kôzé belépjenek. Ezen elnôk Plener Ignâcz volt, a késobbi osztrak pénzügyminiszter, akinek érdemeit egyesületünk solia el nem fogja feledni. Hogy nem pusztan a tudomanyvagy vagy az az iranti érdeklodés füzte ôssze a legnagyobb részt hivatalnokokbol allô tagokat, mutatja az is, hogy midôn az 1861. évben egy, hazankra nézve szebb jôvônek hajnalaként a helytartésag feloszlik, ime a természettudomànyi egyesület is megsinlette a politikai constellatiôk eme valtozasat és a tagok szama, mely még 18ô8-ban 440 volt, egyszerre 63-ra sülyedt le. Kétségtelenül sokat jarult ehhez Kornhuber realiskolai tanarnak eltâvozasa, ki a béesi polytechnikahoz lett kinevezve és ki, mint az egyesület elsô titkara, rendkivüli buzgosagot fejtett ki és az egyesület tôrténetében maganak maradandô emléket biztositott. De a tagok ezen nagyfokü apadasat mégis fôleg politikai momentumokban kell keresnünk. Itt is, mint széles hazankban, làtjuk a szomorü emlékü Baeh-rendszer kezét, amely nem elégszik meg avval, ha allami tôrvények, illetve rendeletek ûtjàn érvényesiti hatalmat, de tarsadalmi ûton is igyekszik tért hôditani. A legkülômbôzôbb czélü és értékü egyesületeknél az ô emberei azok, kik szerepet jatszanak, az ô hivatalnokai azok, kik az egyesületek zômét képezik. Es bar ilyen tudomânyos egyesületeknél, minô példaul a természettudomànyi tarsulat volt, nyelvi, nemzetiségi és faji kérdések tulajdonképen kell, hogy kiszoruljanak, mégis alig hihetô', hogy tisztan a tudomany irànti elôszeretet kapesolta ôssze azon 400 felüli lét-


219

szàmdt a tagoknak, mely a politika bukasa napjàn egyszerre 63-ra sülyedt le. Megjegyzéseim azonban tàvolrôl sem érintik azokat a bàr kisebbségben lévô' tagokat, kiket csakugyan a minden hàtgondolatnélküli tudomànyszomj és tudomànyszeretet vezetetta tagok tàboràba, kik lelkesen helyt àlltak, munkàlkodtak, hogy a tudomânyt vagy a tudomàny terjesztését, ha egy lépéssel is, de elôbbre vigyék. Mert lehet, tisztelt uraim kicsinyelni mükôdésüket, lehet a tudomàny azon nagy eszményi épületénél, mely minden orszàgban és nemzetnél még mindig épülo félben van, ôket csak szerény napszamosoknak tartani, de ok a napszàmos czimre is büszkék lehetnek, mert jôl tiidjuk, hogy akàrmilyen ügyes is az épitész, napszàmos nélkül épületet nem emelhet. 1861 6ta az egyesiilet hatàrozott decadentiàba esett. Bàr a tagok létszàma ismét emelkedett, de màr alig emelkedett 100 -on felül. A politikai napikérdések elvontàk az egyesületi tagok figyelmét a tudomànyoktôl, mindinkàbb ritkàbbak lettek a gyülések, ha az egyik esztendôben tôbbes szàmban voltak is tudomànyos estélyek, a kôvetkezo év annal inkàbb szükôlkôdôtt bennôk. Mig eleinte minden évben adott ki az egyesület évkônyveket, addig 1866-ban jelent meg az utolso évkônyv, ezentûl 1871-ben és 2, 3, 4 sot 6 évenkint jelent meg egy-egy évkônyv. Hozzàjàrult még ehhez, hogy az egyesület àllandô helyiséggel nem birt, hogy mindig mas tudomànyos intézetek nagylelküségére volt szorulva, valahànyszor csak ülést kellett tartani, a tagdijak fizetése is nem tôrtént rendesen, ûgy hogy az egyesület mint ilyen, màr régen nem adott volna magàrôl életjelt, ha az egyesület orvostagjai együtt nem tartanak, idônkint egybe nem gyülnek, hogy legalàbb az orvosi tudomàny müvelésében és az ônképzésben egymàsnak kezet nyujts^pak. Es ezen ôsszejôveteleknek és ezen ôsszejôvetelek fàradhatatlan rendezôjének nagysàgos Kanka Kâroly, kir. tanàcsosnak és jelenlegi szeretve tisztelt elnôkünknek kôszënhetô', hogy az egyesület végkép fel nem oszlott, sot miôta. pàr évvel ezelô'tt Pàlffy Jànos grôf ô excellentiàja egész ônzetlenül e helyiséggel ajàndékozta meg az egyesületet, azôta az egyesületben mindinkàbb nagyobb munkakedv volt észlelhetô, de a régi alapszabàlyok békôja alatt a szabad munkàlkodàsnak szàrnya szegve lôn és igy ûgyszôlvàn a kôzkivànsàgnak tettünk tavaly eleget, midôn az egyesületnek ûj alapszabàlyokat alkottunk, melyek alapjàn tavaly jûnius 25-én, ujjàalakultunk. Ha megemlitem azt, tisztelt kozgyülés, hogy 1891. deczember h<5 végén a tiszteletbeli tagokkal együtt 87 tagja volt a régi egyesületnek és most 1891. januàr ho 16-én ezen tagok szàma 167-re emelkedett, ügy ezen szàmban egy ôrvendetes tény foglaltatik,


220

azon tény, hogy Pozsonyban ¡genis van létjogosultsága ezen cgyesületnek, és hogy az újonnan nyert, még pedig ónként, nem magasabb pressiönak engedett tagok minden igyekvésükkel az egyesület czélját elömozditani igyekeznek. Es kogy ez így van, arról az elm'ult év utolsó két hónapja már teilet tanuságot. November lió 9-én tartotta meg az orvosi szakosztály alakuló gyíílését, november 10-én a természettudományi szak osztály és már november 16-án orvosi szakgyíílés volt, következd tárgyakkal: dr. Dobrovits Mátyás: Betegbemntatások; dr. Velits Dezsó: Fanizületnyitás. November lió 21-én természettndományi szakgyíílés volt. Tárgya volt: Polikeit Károly tanár eloadása „A most észlellieto üstökösröl és az e héten észlellieto meteoritákról“ November lió 30-án ismét, orvosi s/.akgyiílés tartatott, melynek tárgyai: dr. Schmid Hugo és dr. Glaser Károly: Betegbemntatások; dr. Fischer Jalah eloadása aPozsonyban észlelt choleraesetekrol Deczember lió ñ-én a természettudományi szakosztály iilésén Laufranconi Enea adott elo a Dnnaszabályozásról és Bátori Armin tanár a novényi levelek élettanáról. Végül deczember lió 14-én ismét orvosi szakülés volt, melyben dr. Läufer Nándor tartott eloadást az állcsont gyuladásának gyógyulásáról szúvas fog kezelése után. — Ezek szerint rövid hat hét alatt két alakuló gyíílésen kiviil öt szak ülés tartatott. Ha még hozzáteszem, hogy a szaküléseken élénk részvétel és helylycl-közzel, különösen az orvosi szakosztályon, érdekes vitatkozások voltak, azt hiszem, sikerült kimutatnom, hogy mükodésünk meddó nem volt Hogy társulatunk czéljának teljesen megfeleljünk, a tudományok terjesztése és népszerüsítése is feladatunkká vált E tekintetben megkezdettiik már a népszeríí tudományos estélyeket és az elsót, mely deczember 8-án tartatott meg, o nagysága dr. KanAa Károly nyitotta meg, ki egy rendkivüli érdekes popularis elóadásban a vakság okairól és ezek elhárításáról beszélt és a városház nagytermét zsíífolásig megtöltött hallgatóság figvelmét mindvégig lekötötte. Ugyancsak a szemról tartott eloadást dr. Mergl Odón tagtársunk, aki sok munkába kerüló és fáradtsággal járó mikropliotografiákka.1 illusztrálta elóadását és érdemelte meg a szép számú liallgatóság koszonetét. Midón a népszeríí elóadásokról szólok, engedjék meg, hogy hálás kosz'ónetemet fejezzem ki Pozsony varos kozonsége iránt, mely (t. i. a vcirosi kózgyúlés) a városháza nagytermét egyesületünknek teljesen díjtalanul engedte át. Három választmányi gyülést tartottunk és a legtöbb a tagok osszességét érdekló határozatokról a szakosztályok útján már önök értesiilve lettek. Engedjék csak itt felemlítenem, hogy azon határozatunkat, mely szerint egyesületünk minden


221

kérdésre, melyet az orvos- vagy természettudományok korébdl bárki is hozzá intéz, szívesen felel meg. Bátor vagyok még a kozgyulés eldtt felemlíteni, hogy d exeellentiája Pálffy János gróf tiszteletbeli tagnak tortént megválasztatását nagy örömmel fogadta és bírjnk o ex cellen ti ajánale igéretét, bogy egyesületünk iránti jó indulatát továbbra is megtartja. Nemkülömben egyesületünknek régebbi tiszteletbeli tagjai, akiknek egyesületttnk fíjjáalakítását megirtuk, így dr. Kornlmber, dr. Holub, lovag Payer Gyula igen hizelgó sorokban küszünték ineg egyesületünknek a rólnk való megemlékezést. Jelentéscmnek végére évtem, tisztelt uraim, és mint eleinte cmlítettem az ez évi jelentést, jóllehet csak két hónapra terjed, büszkén és örömmel tettem. Engedjék reménylenem tisztelt nraim, bogy ezen öröm nemcsak nálam nem fog apadni, de nem fog apadni titkárutódaimnál sem, és bogy ezen njonan alakult egyesület, mely mar rövid ido alatt életképességét bebizonyította, nem fog azon letbargiába visszasiilyedni, amelyre a német Götbe szavait lehet idézni: „Ein unnütz Leben ist ein früher Tod“, hanem hogy mindig erdsbödni fog, erösbödni nemcsak az egyesület vezetdinek tettereje és munkakedve, de erdsbödni fog a tagoknak tevékenysége és érdeklodése következtében is. És végül, tisztelt uraim, engedjék meg, hogy csak röviden méltassam egyesületünket nemzeti szempontokból is és akármilyén kényes kérdés is a nyelvi kérdés, engedjék meg egyszer és talán utoljára szembenéznünk vele. Kifejtettem jelentésem elején, hogy az 1856-han alapított természettudományi egyesületnek, anélkiil, hogy az alapítók érzelmeit gyanusítani akarnám, a tudomány ápolása mellett bizonyos tendencziái voltak, melyek nemzetieseknek bizonyára nem mondhatók. Az eloadások mindvégig német nyelven tartattak, az egyesület hivatalos nyelve a német volt, még méltányosságból sem tartottak soha magyar eloadásokat és ezen állapot eltartott még 1865-ig. Jellemzonek tartom dr. Mach titkárnak jelentésébol következdket szóról-szóra kivenni: „Ich muss erwähnen, dass der Ausschuss wiederholt beschlossen hat und diesen Beschluss auch mehrfach kund gemacht hat, dass es ihm erwünscht wäre, wenn auch in anderen Landessprachen Vorträge in seinen Versammlungen gehalten würden. Zu bedauern ist es, dass diesem Beschlüsse keine Erfüllung geworden.“ Végre az 1870-es években e tekintetben is haladas észlelheto, mindinkább síírübben jelenik meg az évkonyvekben a magyar eldadás, hogy végre, mint a legújabban, kizárólag az domináljon. A mi feladatunk, tisztelt tagtársaink, ¡genis elsd sorban a tudományt ápolni és terjeszteni,


de soha a nemzeti szempontokat szem elöl téveszteni nein szabad. Ahoi csak lebet, igenis a magyar fogja dominälni az elöadäsok nyelvét, amint az hivatalos nyelve egyesületünknek is, de azért a méltânyossâgot mi magyarok szintén szem elöl nem tévesztjük és szivesen teszszük meg németajku, de magyar érzelmü polgârainkkal szemben is kôtelességünket, ha ritkâbban, de az ö nyelvükön is népszerüsitjük az orvos- és természettudomânyokat. Ämde igyekezzünk a magyar elöadäsok sokasäga és tartalmassâga àltal felkelteni még azokban is a vàgyat édes hazânk nyelvének megtanuläsa iränt, akikben a tudomänyok iränti vonzôdâs mâr gyôkeret vert. Es evvel befejezem jelentésemet, gyôngéim iränt a tisztelt kôzgyülés szives elnézését kérve. A kôzgyülés a titkari jelentést helyeslöleg tudomâsul vette. 3. Erdy Istvân pénzt-âros felolvassa kôvetkezo péliztâri jelentését: Tisztelt. kôzgyülés ! Mielott az 1893. évi kôltségelôirânyzatot elôterjeszteném, van szerencsém rôvid kimutatast adni a lefolyt 1890., 1891. és részben az 1892. évrol, amely években tagdij egyjiltaliiban nem lett befizetve, csak a folyd kiadasok lettek az elôbbi évek ben ôsszegyüjtôtt vagyonbôl fedezve. Egyesületünknek 1889. jûlius havdiban még 1342 frt 40 kr. vagyona volt, amely ôsszeg a kôvetkezo években 18 frt 35 krra apadt. 1890-ben kiadatott: Vilàgitasra . . Irodai kiadasok Mosôné Futés Fleischner Wimmer. Grüneberg. Hâzmester Egyesületi szolga . Osszesen. -ben kiadatott: Vilâgitâsra. Képrâma ara.

. Àtvitel.

15*22 frt -• 3 6 —*84 4.93 4*36 —*66 53*14 5*— 10*— » 94*51 frt 9*10 frt 6*— „ 15*10 frt


223

Athozat Fütös Iroda Häzmester Egyesületi szolga Összesen -ben kiadatott: Fütös Külyha Rigele-bankett Iroda Egyesületi szolga . Összesen.

15*10 frt 9*02 4*28 5*— 5*— 38*40 frt 5*20 frt 8*80 29*50 10*78 5— 59*28 frt

Midon egyesületünk ismöt tij öletre öbredt, ös gröf Pdlffy Jdnos ö excellentidja fenyes ottbonnal ajändekozta meg, ennek berendezöse ös az egyesület ezeljainak megfelelo butorokkali ellütasa valt szüksögessö, amely a mög fenmaradt összegböl fedeztetett ös ez az egyesületi vagyont vögköp kimeritette. Ez tij belyiseg berendezöse került: Eckhardt asztalos Thier karpitos Grüneberg Pauschenwein Engel festo Tisztogatiis Összesen. Kiadatott tebät összesen: 1890-ben. 1891 1892 „ . berendezesört.

325- — frt 218'— 19*84 14*26 40*— 23* — „ 640*10 frt 94*51 frt 38-40 59*28 640*10 „ 832*29 frt

az itt felsorolt kiadasok fedezösere dr. Kovcits György, ki ez idö alatt mint haznagy vezette a folyö ügyeket, az egyesület pönztäraböl 748 frt kapott, amelyet levonva a kimutatott kiadasböl, maradt mög fedezetlen 84 frt 29 kr., mely mar szintön ki van egyenlitve. , 1892. jülius elsejen midön a pönztart elödömtöl dr. Rigele Agostontöl atvettem, iillott az egyesület vagyona:


224

625-30 frt 18-35 31-40 251- — 51 926-05 frt

Rainer - alapitvdny Takardkpenztiiri bet6t K6szp6nz Ehliez a rault 6vi tagdijak ( )sszesen.

ezzel szemben a mult 6v rmisodik feleben volt kiadsis 199 frt 74 kr., marad tehat egyenleg 726 frt 31 kr. melybdl azonban le keil vonni a Rainer -alapitvanyt 6s igy a folyd evet 101 frt 01 kr. egyenleggel nyitjuk meg. Tisztelt közgyiiles! Ezeknek eloterjesztese iit-an engedjek meg, hogy a folyd 1893. evre szdld, 6s a penzii gyi bizottsag altal jdvahagyott költsegvetdst eldadj am: Egyenleg . Tagdijak 150 tag utan Osszesen

.

101-01 frt 600-— 51 701-01 frt

ezzel szemben eldiranyzott kiadiis: Fiites Vilrigitds Nyomdai kiadäsok Posta es iroda Lithograf Muzeumi szolga Sinlddd-haziak Egyesületi szolga Különfdle Osszesen

.

5 0 - - frt 5030- — 50. 303 6 -4-— 180- 20*— n 450-— frt

ezt levonva a 701 frt 01 kr. bev6telböl, marad egyenleg 189o.deczember 31-6n 251 frt 01 kr.; ez összeg megmarad az esetben, ha 6v közben rendkivüli kiadäs nem lesz 6s pontosan megtartjuk az elöiränyzatot. Es most, tisztelt közgyül6s, sziveskedj6k egy p6nztärvizsg{ilö-bizottsagot kiküldeni a miüt 6vi szämadasok ätvizsgalasära 6s e bizottsäg jelent6se alapjan leerem magam szämara a felmentvenyt. Helyeslöleg fogadtatik, a felmentv6ny megadatik. A 250 frt marad6kra dr. Fischer megjegyzi, hogy valdszinüleg ez a nyomatandd 6vkönyv költs6geben egeszen fei fog emesztödni.


225

4. Kiss Gâbor a sajat, valamint dr Hauer Erno nevében felolvassa a kôvctkezo künyvtari jeloiitését : Ti sztelt kôzgy illés ! Kônyvtarnoki jelentésünkben van szerenesénk a kôvetkezôket elôadni: Az egyesület tulajdonàt képezô folyoiratok kôzül azok, melyek eddig a kir. fôgymnasium éptiletében voltak elhelyezve, haza hordattak, s igy most môr az ôsszes kônyvek és folyôiratok a kônyvtar helyiségeiben együtt vannak. Egyidejuleg megkezdtiik ûgy a kônyvek, mint a folyôiratok rendezését. és pedig külônvalasztva az orvosi kônyveket és folyôiratokat a természettudomünyiaktôl. A kônyveknek kôrülbelül fele czédula katalôgus szerint raar rendezve van, s ezen czédulak alapjàn fogjuk elkésziteni a végleges katalôgust. A folvôiratoknak kôrülbelül '/;i-ada van szétosztva a varosok kezdôbetnje szerint fiôkokba s azutan még kiilôn kell rendezni czimek és évfolyamok szerint. Ezek rendezése csak lassan lialad elô're, mert ahany füzet van, azt mind egyenkint kell ôsszeszedni; de reméljiik, bogy raég ez év folj'ainan a folyôiratokrol is elkészithetjiik a katalôgust. Csak, ha a folyoiratok rendezve lesznek, akkor lehet tisztan latni, bogy azokban megfizethetetlen kinc;se van az egyesiiletnek. A lefolyt 1892. év folyaman érkczett fiizetek az olvasôterem asztalan vannak kitévc s azokat a tarsulat tagjai e lielyiségben most is hasznalhatjak, minthogy pedig c fiizetek czimek szerint szétosztva az asztalon nom férnek cl, azok szamara az olvasô-tercmben egy fiôkos allvary^t készittctünk, amelyen kônnyebbcn lesznek elhelyezhetôk s igy mindenki magatôl azonnal feltalalhatja, amit éppen olvasni akar. A lefolyt évben mint csercküldemény beérkczett a természettudomanyi és orvos-természettudomanyi évkônyv és füzetes folyôirat 67-féle. Ezek kôzül évkônyv 29, fiizetes folyôirat 38. E folyoiratok kôzül megjelent Magyarorsziigban 16, Ausztriaban 7, Németorszagban 2b, Francziaorszagban 3, Olaszorszagban 1, Oroszorszagban 2, Helvetiaban 4, Svédorszügban 1 és Amerikaban 7. E 67-féle folyôirat kôzül magyar nyelvii 13, német nyelvü 38, franczia nyelvü 7, angol nvelvü 7, olasz nyelvü 1, svéd nyelvü 1. A bekiildôk kôzôtt vannak: a budapesti, berlini, lipcsei, müncheni, szt.-pétervîiri, palermôi és philadelphiai tudomanyos akadémiak ; a tôbbi küldemények részint allami (geologiai) intézetektôl, részint természettudomanyi, vagy orvos-természet tudomanyi egyesületek altal küldettek. A kônyvtür orvosi része rendezésénél dr. Hollerung ezredorvos ür volt szives kôzremükôdni. 15


A lefolyt dvberi következo orvosi folyöiratok érkeztek be: Bndapeströl: „Egdszsdg“ czimü folydirat 6. szâma ds a „Klinikai füzetek“ néliiiny szâma. Kolozsoàrrôl : az Erdélyi muzeum-cgylet „Orvos-tcrmdszettudomânyi drtesitdje“ I. ds II. fiizet. Grazbôl: „Mittheihingen des Vereines der Aerzte in Steier mark“. Münchenboi: „Sitzungsberichte des ärztlichen Vereins in München“. Brüsselbol: „Bulletin de Facademie royale de medicine de Belgique“ ds „Mémoires couronnds et autre mémoires de Paeademie royale de medicine de Belgique“. Miutän az egyesület anyagi helyzete nein engedi egyelore, hogy az egyesület maga fizessen eld orvosi folydiratokra ds szaklapokra, az orvosi szakosztäly ndhäny tagja egy koräbbi megällapodäsnak megfelelöleg, a sajütjukat kdpezo orvosi szaklapokat, megjelendsük utän egy nappai, közhasznälat vdgett az egyesületi hclyisdgben a tagok rendelkezdsdre boesätjäk, ügy, hogy az egyesület olvasd-szobäjäban mindig 10 orvosi ds gydgyszerdszi szaklap olvashatd. Kellemes kötclcssdgünknek tartjuk vdgül felemlitcni, hogy az orvosi szakosztäly kdt tisztelt clnökc: dr. Tauscher ds dr. Polak fotörzsorvos ür az egyesület javära következo orvosi szaklapok 1893-diki dvfolyamära fizettek eld, u. m. dr. Tauschern. 1. „Wiener medieinisehe Wochenschrift“, 2. „Oest.-ung. Centralblatt für die mediein. Wissenschaften“, 3. „Centralblatt für die gesammte Therapie“ ezimü folyd iratokra ; dr. Polak pedig szinte a „Wiener medieinisehe Wochen schrift“' 1893-dik dvfolyamära ds pedig olyformän, hogy a nevezett lapok tcljesen az egyesület birtokät kdpezzdk. 5. Bitiera Karo!y felolvassa jelontését a iiiiizoiiin ällasfirö l, mely igy hangzik: Mdlyen tisztelt közgyülds! MegköszÖnve azt a kitüntetö bizalmat, melylyel egyesületünk tärgyakban gazdag, tudomänyos tekintetben pedig rendkivül drdekes ds drtdkes muzeumänak drdvd megvälasztani mdltdztattak, a gyüjtemdnyek älläsärdl szdld jelentdsemet a következdkben van szerenesdm a tisztelt közgyülds eld terjeszteni. Az inventariumok szerint van: 1. Väzak, koponyäk, csontok, bdrök 84 darab 2. Emlösök 55 3. Madarak 289 „ À tvitel.

428 darab


227

Atbozat. 428 darab 4. Hiilldk ds kdteletuek 37 5. Halak 52 2012 6. Kovarok a) bogarak (>) lepkdk 652 c) b arty ¿is szarnybak 29 kdtszdrnytiak 6 7. Pdkok 87 44 8. Rdkok 15 9. Fdrgek 10. Pnhatestiiek a) esigak 515 b) kagyldk 110 11. Sugiirdllatok 21 12. Korallok 41 13. Madartojasok 151 Rep til- ds haltojasok 7 14. Maddrfdszkek 20 15. Rovarfeszkek 4 16. Novdnyek 7187 17. Termdsek ds magvak 38 18. Novdnyrdszek, mdzgak, praeparatumok 18 19. Novdnyi monstrozitasok 12 20. Allati monstrozitasok 13 441 21. Asvanyok 22. Kdviiletek 14 23. Kiilonfeldk 17 Osszesen. 11917 darab megbatrirozott s ezeken kiviil szamtalan meg nem batfirozott targy, melyek kiyalasztbsaval, elknlonitesdvel s megbatarozasaval most foglalkozom. A megbatarozott targyak koziil mintegy 4000 darab megtekintdsre ki van allitva. Ezen kozel i2000 darabnyi bsszeg az utolsd, 1879- diki rdszletes kimutatasboz kdpest 128 darabnyi orvendetes gyarapodast mutat. Ami ezen, a kozmivelbddst nagyban elbmozdito gyiijtemdny latogatottsdgat illeti, szintdn csak orvendeteset jelentbetek a tisztelt kozgyiildsnek, amennyiben a folyo dvi mrijus bd 8-tdl oktdber 9rig 23 napon at 5485 egy-egy napon atlag 238 ember latogatta, tebtit annyi, amennyit dvkonyveink egy dvrdl sem tudnak folmutatni. — Ez az adat is azt bizonyitja, hogy muzeumunk, mint a termdszettudomiinyok ndpszeriisitdsdnek egyik legfontosabb faktora mind tobb ds tobb drdeklbdot vonz s igy erdemes a tisztelt kozgyiilds partfogasara ds jdakaratii titmogatsisara. — Mint professor-ember kiilonbsen orommel i .i )

10*


‘228

jelentlietem, bogy a latogatôk jelentékcny eontingensét a tanulôifjiîsiig szolgiiltatta, mely mint tapasztalatbôl allitbatom — a latottakat, az iskolaban tannlttak kiegészitésére nagyban fülbasznalta. Reménvlem, bogy a jôvd nyavon alkalmas môdokkal — melyekre nézve a valasztrminynak majd lcsz szerenesém eoucrét javaslatokat elôtcrjesztenem - sikeriilni fog még szélesebb körben érdeklôdést keltenem s igy a kôzmiiveltség emelésére oly kivrfnatos latogatasi lcedvet fokoznom. — Addig is szabadjon ezen alkaloramal a t.iszieit kôzgyulés egyes tagjait fôlkérnem, bogy jô pékbit mutatandô, muzeumunkat minél surubben meglatogatni sziyeskedjenek. Ami a gyiijtcményünkben nagy szammal fôlbalmozott térgyak a IIapotat illeti, arra nézve azt jelentbetem, bogy amennyire a masnemii elfoglaltsagom mellett rendelkezésemre lillott nagy on rövid idd alatt. azokat atnézbettem, valaniely nevezetesebb romlast, tônkrement dolgokat az elfogadbatônal nagy obi) mennyiségben ncm talaltam. — Hogy gyiijteményiink bclyiségeinck abibb kiiéjtendô kedvezôtlen voila a nagy részt. gyenge, érzékeny természeti targyakra nom bir valami jô eonservôlô baiassal, arrôl ilyen intelligens kôzônség elôtt fôlôslegcsnek tartom bdvebbcn beszélni. — Es ennél a pontnal igen tisztelt kôzgyulés a köteles pictas eilen vétenék, lia Inilaval meg nein cmlékezném jelenleg elfoglalt tisztségemben — boldogult — elôdeimrôl, liôzsat/, Stelzner és Schneller enstosokrbl, kiknek aldott kezôkmunkîijaval minden lépten-nyomon talalkozom s részemrôl csak azt ôbajtanam: vajba én is annyit tebctnék gyüjteményeink s ezaltal egyesülctiink érdekében, mint nekik — tan kedvezdbb kôrülmények között — tenniök mödjukban volt. Végre engedje meg a tisztelt kôzgyulés, bogy ezcn elsd évi jelentésemben muzeumunk belyiségeirdl is elmondhassak egyet-mast. Bärmily Inilaval s köszönettel tartozzunk is vsirosunk érdemes kôzônségének azért, bogy gyujtcményünknek két évtized ôta ingycnes bajlékot ad, nekem, kinek föladatom ezen becses gyiïjteménycknek legalabb is fontarbisa, elvallalt tisztségem természetébôl folyô kôtelességem minden adandô alkalommal bangoztatnom, bogy muzeumi belyiségeink erre a czélra a legnagyobb mértékben alkalmatlanok. Különösen harom szempontbôl kell a gyiijtemény belyiségeit kedvezôtleneknek és alkalmatlanoknak kijelentenem, ûgy mint: 1. A latogatas szempontjabôl. A belyiségek a varosbaza setét, labyrintbusszerü folvosôinak egyikén, olyan félreeso belyen vannak, bogy még az is, aki egyszer mar meglatogatta, alig talitl oda mâsodszor s ôrôkké abban a veszedelemben


2*29

forog, hogy valamelyik hivaialba téved, ahol pedig rendes korülmények kozótt csak „küldmbeni elovezettetés terhe alatt“ tesz látogatást, külonben óvakodik tole. - A szó legszorosabb értelmében vett füldszinti helyiségek olyan setétek a szíík Apponyi-utczában, hogy bennok csak verofényes napon látni valamit — borús idoben a látogatás kárba veszett — déleldtt pedig, mikor a gyiijtemények megtekinthetok, tübbnyire árnyékban vannak Á helyiségek olyan szííkek, annyira meg vannak rakva a gazdag gyiijtemények elhelyezésére szolgáló bútorokkal, hogy egyszerre csak kevés látogató fér be s ezek is orokké abban a vcszedelemben forognak, hogy egymást kerülgetve: az üvegszekrényekb en, valamely kiállított nagyobb tárgyban s esetleg magukban tesznek kart. 2. A gyiijtemények elhelyezése szempontjából. — A fentemlített tárgyaknak csak mintegy harmada van megtekinthetésre kiállítva s ezek is annyira 5ssze vannak tér szüke miatt zsúfolva, hogy alig fele látható jól, amennyiben a fentemlített mostoha világítás megengedi, mig a tóbbi fiókokba, ládákba rakva s így tulajdonképeni rendeltetésére, megtekinthetoségére nézve el van veszve, hozzáférhetetlenné téve. Nem kevésbé alkalmatlanok a helyiségek valamely muzeum éle tében olyamydra fontos folyó muzeumi teendbk végzésére. Nem lévén dolgozó-szoba, a nyári idoszakban alig végezheto valami, inert ha csak a custos minden órai munka litan az eloszedett tárgyakat rogtón el nem akarja rakni — amelv munka sok idot vesz igénybe — kénytelen volna a három szegényes helyiség egyikét melyben pedig szintén vannak megtekintésre érdemes, máshol el nem helyezhetb dolgok állandóan elzárva tartani a látogatók elott. A szükséges muzeumi munkák saisonja tulajdonképen tehát az dsz, tél és tavasz volna. — De ezekben a mélyen fekvo, boltozatos helyiségekben a nevezett évszakokban a levego olyan hüvos és nedves, a legkisebb, egyetlen futhctd szoba annyira túl van zsúfolva bútorokkal, hogy ott a custos, egészségének komoly veszélyeztetése nélkül, huzamosabb idon át alig dolgozliatik. Mindezek a mostoha korülmények annyira megbénítják a custos mükodését, hogy az csak a múlhatatlanul szükséges, a gyüjteményeket a pusztuhístól megóvó munkálkodásra szorítkozhatik. Ezek litan alig végezhetem jelentésemet egyébbel, mint ha kérem a tisztelt küzgyulést, hogy a választmányt abbeli türekvésében, hogy gyüjteményeink számára alkalomadtán a mostaninál alkalmatosabb helyiséget szerezhessen, hathatósan támogatni s jelentésemet tudomásul venni méltóztassék. Akozgyíílésajelentéstélénk helyesléssel tudomásul veszi.


230

6. Dr. Fischer Jakab felolvassa dr Kovdcs Gy orgy tavollevd Mznagynak következö jclcnteset: Tisztelt közgyül6s! Midön a mult esztendöben v6gzett baznagyi teendoimrol jelent6st teszek, mindenekelött häläval keil megemlekeznem gröf Fdljfy Janos O excellencziäjäröl, mertaz 6 generositasanak köszönhetjük ez evben is, bogy egyesftletiinknek ily szep 6s czelszeru bajl6ka van. Egyesületünk helyisegeiben az elmult esztenddben, illetve megalakulasunk 6ta 1 alakulö közgyüles, kmibbä 7 szaküles es 3 välasztmanyi ül6s tartatott es tagjaink dicseretere legyen mondva, hogy mindezen ül6sek igen latogatottak voltak. Kevesb6 lehetünk megel6gedve egy masik int6zkedesünk hatäsäval. A välasztmäny elbatarozta ugyanis, bogy betenkint 4-szer esti 6—8 öra között az olvaso-szobat tagjai rdszere megnyitja, fiitteti 6s vilagitja. Sajnos, akarbänyszor teljesen liiaba valo volt ezen intezkedes, amennyiben a tagok közül alig 2—3 basznalta fei az alkalmat, bogy az olvasö-szobaban rendelkezesre ällö es a vilagminden tajäröl egybegyült szaklapokkal ismercteit bövitse. Engedjek meg, hogy emlitest tegyek azon tarsas összejövetelekröl, melyeknck rcndez6se szint6n az 6n kötelessegeim köz6 tartozik A szakülesek utani vacsorak, melyek a Nemzeti szallöban tartattak, különösen az orvosi szakosztaly ülesei ut6n mindig eleg latogatottak voltak. A termeszettudomanyi szak ülesek utän azonban eieinte nagyon szegenycsen ütött ki a r6sztvevök letszama, de konstatiünom keil, bogy miöta a mernöki kar oly buzgdsaggal müködik egyesületünkben, e teren is haladäs 6szlellietö. V6gül megköszönöm a t. tagtärsaknak a bel6m helyezett bizalmat es azt magamnak jövöre is kik6rem. Helyeslöleg tudomasul v6tetik. 7. Delej Lagos inditvanyozza, hogy a tisztikarnak a mült evben kifejtett munkiissaga6rt köszönet szavaztassek. Az inditväny egy bang ülag elfogadtatvan: Elnök az ül6st bezarja.

IX. Orvosi szaküles 1893. januar 18-an. Elnök: Dr.

T a u sch e r B e la ,

kesöbb dr. K a n k a K ä r o ly . kir. tan.

J e g y z ö : Dr. V elits D ezsö.

N a p i r e n d : 1. Dr. Kanka: A szemlencs6nek trauma következt6ben a conjunctiva alä tört6nt luxatiöja eset6t mutatja


231

be. 2. Dr. Fischer: Egy hathetes embryo bemutatasa. 3. Dr. Epstein: Oedema angioneuroticum, egy eset bemutatäsäval. 4. Dr. Velits: A hiivelyen at kiirtott räkos méh demonstratioja. 1. Napirend elött elnök bejelenti, bogy az orszägos közegészségügyi tanäcs reform - bizottsägänak kérdéseit egyesületünknek is megküldték ; javasolja, bogy a feleletek kidolgozâsara egy bizottsag küldessék ki, amely bizottsag az eredményrôl a jövö szakülésen jelentést, tegyen. Elfogadtatik s a bizottsag tagjaiként: Barts, Fischer, Kanka es Ruprecht dr.-ok felkéretnek. Következik a napirend: 1. Dr. Kanka beteget mutât be, kinek jobb szemét barom bonap elôtt egy tebén szarvatdl credo iités drte. Az iris külsd felso barmada mintha esak kimetszették volna, bianyzik, a szemlencsc pedig a szem belsd zugaban a conjunctiva alatt latbatö. A szcmcn semmi rcactio. Erdemesnek tartotta bemutatni, mert az ily eset a szakirodalomban is igen ritkan emlittetik. 2. Dr. Fischer bat betes petét mutât be, mely azért érdcmel figyelmet, inert iiltalaban ritkan tôrténik, bogy a terhesség ily korai szakâban az embryo oly épségben kerüljôn szemünk elé, mint ezen esetben. Napirenden kivül dr. Tauscher — ki tâvozni kénytelen curiosumként egy nyomtatott felszölitäst mutât be, amelyet a vîirosi tanacs neki mint föorvosnak véleményezés végetL adottki; e nyomtatvany tartalma szerint a fiigének fôzete a dipbtheritist 24 ora alatt biztosan gydgyitja. 3. Dr. Epstein az oedema angioneuroticum ritka esetét mutatja be egy katonan. A myxoedemat csak leir^s utan ismeri, de ez az eset egészen megfelelni latszik a myxoedema kdrképének. A német nyelven tartott elôadas igy szöl : J. N. Rekrut wurde am 21. October 1892 mit der Bemer kung dem Spitale übergeben : „Allitölag eros fdfajas és hiidés az also végtagokban szinleld, megfigyelendd. Patient ist 23 Jabre alt, sehr kräftig. Er gibt an, in seinem 12. Lebensjahre von einer Gesell schaft lustiger Herren besauft gemacht, und seit jener Zeit an


232

hochgradigen Kopfschmerzen zu leiden. Was mit ihm im be soffenen Zustande geschehen, ob er vom Wagen gestürzt oder ob er von Insecten gestochen worden sei, wisse er nicht an zugeben. St. praesens. Patient macht auf den ersten Anblick den Eindruck eines Erysipelatösen, das Gesicht ist geröthet, ge schwollen, etwas erhöhte Temperatur des Gesichtes. Körper temperatur 37.2, im Harn kein Albuinen. Patient behauptet nicht gehen zu können, obwohl er zu Fuss vom Bahnhofe in's Spital gekommen ist. Beim Versuche ihn aus dem Bette zu heben, heult er und wirft sich zu Boden, jammert, dass ihn der Kopf schmerze. Electr. Entartungs - Reaction nicht vor handen. Decursus. Heute zeigt der Kranke sein gewöhnliches Aus sehen. Die Augenlider, namentlich die unteren sind ödematös geschwellt, die Oberlippe, die Wangen und das Kinn sind verdickt, hart, geistige Schwäche unleugbar. Anfall weise (25/10, 8/11, 27/11, 21/12) ist das Gesicht jedoch in viel höherem Grade geschwollen, das Oedem der Augenlider so hochgradig, dass die Lidspalte nicht geöffnet werden kann. Seine ursprüng liche Behauptung nicht gehen zu können, hat er schon lange aufgegeben. Therapie bestand in localen, kalten Umschlägen während des Anfalles, Blutegel hinter die Ohren, in der Zwischenzeit Bromkali, S olventia. Es scheint unzweifelhaft, dass vom Grosshirn aus vaso motorische Erregungen ausgehen, wie es die allgemein bekannten Erscheinungen des Erröthens und Erblassens bei psychischen Aflfecten beweisen. Auch ist es gelungen, durch Reizung ge wisser Stellen der Hirnrinde, bei Hunden eine TemperaturErniedrigung durch Exstirpation derselben aber eine Tempe ratur-Erhöhung in den Extremitäten der anderen Seite hervorzubringen. Weiters ist mit Sicherheit erwiesen, dass in der medula oblon g. (in der Gegend der oberen Olive) ein vasomotorisches Centrum liegt, dessen Reizung eine fast allgemeine Gefässverengerung, dessen Zerstörung eine fast allgemeine Gefässerweiterung zur Folge hat. Wahrscheinlich ist es weiter, dass die Gefässnerven Seitenstränge des Rücken in den vordem und hintern Wurzeln der Rückenmarksnerven zu suchen haben. Die Gefässnerven sammeln sich gewiss in den Grenzsträngen des Sympathicus, von welchem ja die Plexus entsprungen, welche die Gefässe umspinnen. Dadurch werden ungezwungen die vasomotorischen und die damit zusammen hängenden trophischen Störungen erklärt, die nach Verletzungen des Rückenmarks und des Sympathicus auftreten, wie z. B.


233

die so rusch auftretenden Verletzungen beweisen.

Decubituse bei Rückenmarks-

Die vasomotorischen Störungen machen sich natürlicher weise, vorzugsweise in der Haut bemerkbar und unterscheidet man vasomotorische Lähmungserscheinungen und vasomotorische Krampjerscheinungen. Bei den vasomotorischen Lähmungserscheinungen tritt an einer Körperstelle eine abnorme Röthung der Haut auf, die Tem peratur ist an dieser Stelle erhöht. Diese anhaltende oder an fallweise auftretende Röthe und Temperaturerhöhung bildet für sich allein oder in Verbindung mit Hitzegefühl, starkem Pulsiren der Arterien, Herzklopfen und Ohrensausen das einzige Krankheitssymptom. Hieher gehört die Weil-MitchelPsche Krankheit (Erythromelalgie), welche in anfallweiser Röthung, Schwellung und Schmerzhaftigkeit einzelner Extremitäten auftritt. Bei den vasomotorischen Krampferscheinungen bewirkt der Krampf der kleinen Gefässe eine auffallende Blässe und Kühle einer Extremität verbunden mit Kriebeln und Steifigkeit und sogar Schmerzempfindung. Dieses Leiden ist oft ein habituelles und kommt am häufigsten an den Händen vor, namentlich soll es bei Wäscherinnen zuweilen Vorkommen. Bei beiden Formen vasomotorischer Störungen kommt es auch zu trophischen Störungen. So wird die allerdings selten vorkommende „spontane symetrische Gangraen'' auf einen pri mären Gefässkrampf zurückgeführt, während wir bei den vaso motorischen Lähmungserscheinungen Veränderungen in der Haut finden, welche auf einer abnorm starken Exsudation aus den Gefässen beruhen. Und hieher gehören jene eigenthümlichen Fälle, welche als acutes angioneurotisches Oedem bezeichnet werden. Es treten plötzlich an verschiedenen Körperstellen oedematöse Anschwellungen auf, welche zwar oft binnen Kurzem verschwinden, aber oft auch häufig rccidiviren. Nahe verwandt ist offenbar mit diesem acuten angioneurotischen Oedem das Erythema exsudatiforme und die Urticaria. Als eine Unterart, oder vielmehr als einen höheren Grad des oedema angioneuroticuin, möchte ich das von Gull und Ord beschriebene Myx ödem (Cachexia pachydermique) ansehen, wo die Anschwellung kein eigentliches Oedem, sondern eine myxomatöse, d. i. mucinhaltige Neubildung im Bindegewebe darstellt. Bei dieser Krank heit tritt sehr häufig geistige und körperliche Schwäche, ferner Atrophie der Schilddrüse mit sämmtlichen Erscheinungen der Cachexia strumipriva auf. Dr. Ruprecht Londonban több myxoedema esetet lätott demonsträlni, s a most itt bemutatott eset epp ügy nöz ki mint azok.


‘¿34

Sülyosabb esetekben nem az arczon, de a kezcken is mutatkozott a bdr elvaltozasa. A prognosis kedvezotlen. A sympathicus galvanisatiojat ajanlja. 4. Dr. Velits egy teriméjében majdnem hfiromszor megnagyobbodott méhet mutât be, a megnagyobbodas a méh nyaki részére vonatkozik és a megnagyobbodast a nyak-csatorna nyâkhartyàjabol kiindult careinomas megbetegedés okozza. A méh izomfala azonban kifelé még ép, ugy, hogy a méhnek hüvelyen at végzett kiirtasiit mindeniitt az ép szôvetben eszkôzôlt alakôtésekkel lehetett kivinni. Az opérait jdl van, a mütét utàn szépen gyogyul. Napirend utiin dr. Fischer inditvanyozza, hogy elevenitsük fel azt a régi jo és hasznos szokasat az egyesületnek, mely szerint a szakembcrek szaktudomanyuknak haladasarol évenkint referdlo elôadast tartottak. Az inditvany altalanos tetszésben részesül, a szakiilés jelcnlevd tagjai kozttl mindjart tdbben ônként jelcntkeznek a feladat elvallalasara. Miutan azonban a tagtérsaknak jd része nines jelen, elhataroztatott, hogy egy iv küldessék ki, amelyen a szaktudomanyuk haladâsardl referalni dhajtok fcliratkozhassanak. Tobb targy nem lévén, elnôk a szakülést bezarja.

X. Természcttudomànyi szakiilés 1804. janiiâr 23-an. E 1a 6 k :

S ch m idh au er A n ta l

J eg y z ô:

Szép Rezsd.

1. Elndk üdvôzld szavai utan, a szakosztâly a mûlt ülés jegyzôkônyvét tudomâsul veszi és hitelesitteti. 2. Kiss Gdbor tars. kônyvtaros ur felsorolja az ûjabban érkezett müveket. Tudomiisul vétetik. 3. Elnôk felszolitja Pallagi Gyula urat, hogy bejelentett elô'adasat: ,,.-1 hovezetés egy problemâjârôl“, sziveskedjék megtartani.


235

A gyülekezet tetszéssel fogadta az eloacló «zainos mennyiségtani példákkal illusztrált érdekes fejtegetéseit, mire elnök az ülést — más tárgy kiányában bezárja.

XI. Oryosi szakiilés 1893. február 1-én. E l n ö k : Dr. P o la k H u g o . J e g y z 6 : Dr. V elits D ezso.

Az eló'bbi ülés jegyzokonyvének felolvasása és hitelesítése után következik: N a p i r e n d : 1. Dr. Solowij A. több laparotomía-eset he rn utatása. 2. Bizottsági jelentés. 1. Dr. Solotoij bemutatja a következd laparotomia-esetekeí: a) egy nonél, ki most a hatodik terliességi liónapban van, ennek fellépte elött egy óriási cystát irtott ki, mely valószinííleg eldrement kocsánytorsio miatt a hasfallal és környczd szervekkel kóros osszenovésben nagy nehézségeket gürdített a kiirtás ele; b) esetben az uterus jobb oldalán fekvö ökölnyi lobos tumort irtott ki, amely míítét után tuba-ovarialis tömldnek bizonyult; a nonél hasfali sipoly képzodott amelyen át varratok ürültek ki. Az eset kapcsán tuba-ovarialis tömlök genesisét vázolja. c) Egy Pozsonyból származó gyári munkásnot mutat be, kinél 1891. jíínius havában az osteomalacia elso tiinetei léptek fel s reá két hónap mulva most harmad ízben terhes lett. A terhesség közben a tiinetek sfilyosbodtak s a terhesség kozepén a csontok flcxilitása mellett s az osteomalaciára jellegzd medencze-elváltozások közben a conj. diag. 11 cm.-nek az ülogumok egymástóli túvola cm.-nek találtatott. A terhes ség végén a sziilotevékenység fellépese után a conservativ császármetszést végezte, miközben a petefészkeket is eltávolította, hogy így a Fehling által ajánlott castratioval a not a csontlágyulásos folyamattól megszabadítsa. d) A negyedik esetben egy fejnyi fibromyomának diagnostizált daganat került kiirtás alá, míítét közben kiderült, hogy a méhnek fibromája mellett ovarialis cystoma is van jelen. A méhcsonkítás után extraperitoneális csonk kezelés; gyógyidás hasfali sipolylyal, mely késon záródott.


23G

<;) csct filromara vonatkozik, amelyben az okoluyi a méh mellett iilô daganatot per laparotomiam enucleálta, ez esetben is fístula aldominalis maradt hatra. Kôvctkezik a daganatok demonstratiója es a fibroma operatióknál a külômbôzd csonk kezelési raôdok ismertetése, f ) Végre egv retrofiexio fixa uteri esetben, a méhnek felválasztását és annale a hasfalhoz való rôgzitését végezte. A gyógyulás annyiban volt zavarva, hogy a méh rôgzitése helyén a hasfalban abscessus és sipolyjaratok képzodtek, melyek kozül kettd most nyitva van. Egyúttal demonstrálja az egyik oldali megbetegedett és kiirtott kürtôt és petefészket. — Továbbá néhány szóval a méh fixatiójának kiilômbôzô módjait említi fel. Dr. Velits az itt bemutatott csetekhez hozzászólván, mindenekcldtt kérdi, hogy vajjon az itt bemutatott myomesetekben mi volt az indicatió a mütétre. A myomoperatiok tudvalevd nagy mortalitása mcllett ugyanis tekintettcl a tünetek hiányában (vérzés, nyomasi tünetek) külonben ártalmatlan természetü daganatra csak szoros indicatió alapján torténhetik a radicalis beavatkozas. Igaz ugyan, hogy a myomoperatiok technikájának az üjabb idôben tôrténo kisérletezésekkel, amelyek a csonknak intra-, resp. retroperitonealis ellátására irányulnak, tôkéletesbedése várható, másfelól azonban a myom okozta tiinetekkel szemben annyi palliativ gyógyeszkoz ail rendelkezésünkre, hogy a még mindig igen veszélyes radicalis mutétet igen sok esetben clkerülhetjük és ezekkcl a not esetleg átvihetjük a climaxba, amidon a daganat jelentosége S|)ontan szokott javulni. A ventrofixatiós-eset felszólalónak is megfordult észlelése alatt, de akkor a tünetek nem állottak arányban a laparotomía esélyeivel, sót lobellenes kezelés kôzben azoknak alábbhagyását észlelte. Miután à fixait méhet narcosisban felvâlasztania nem sikeriilt, esetleg a laparotomiât helyezte kilátásba a méh felválasztását és a beteg adnexák eltávolítását eszkôzlendo; a ventrofixationak azonban a méh physiologicus helyzetére való tekintetbol, s a szandékolt, vagy esetleg létrejôtt ventrofixatióknál észlelt tünetek miatt nem barátja. Végre az osteomalacias eset bemutatása kapesán remélte a felszólaló, hogy dr. Solowij az


éppen rcánk, pozson}d orvosokra nézve annyira fontos köriilményre fog figyelmeztetni, bogy az osteomalacia hazánkban és itt, fóleg Pozsonymegyében, elég gyakran elóforduló betegségként észlelbetb. Egy ízben e korülményre két castratios ese te kapcsán felszólaló figvelmeztette volt a t. egyesiiletet, azota alkalma nyilt e téren bó tapasztalatokat gyííjtenie. Eddig 12 osteoma lacia esetet látott, melyek köziil kilenezben sikerrel végezte a castratiot, két esetben a szövetek türékenysége miatt, amit a véredények hyalin elfajulása okoz, a méhnek csonkítását is kénytelen volt végezni. Felszólalónak kozleménye megjelenése óta, am el yb en összesen, 14 Magyarországon észlelt osteomalaeia-esetet sikeriilt ósszegyííjteni, azoknak száma felszaporodott 27-re és ezek köziil 13 eset Pozsonymegyéból és itt is fóleg Csallöközböl származik, a betegség tájkórként látszik eldfordulni. Nevezett kozleményében kifejezést adott azon véleményének, liogy az etldig gyakorolt Porro féle csnszármetszés beíyett a conservativ esászármetszést a castratióval kombinalva lchetne ercdménycsen mogkisérteni, mint a melylyel a szülést- bcfejczve a csontlágyulast is gydgvítjiik. Annyival inkstbb örömmel üdvözli az itt bemutatott esetet, mint a mely a Braun ¡íltal Madurovicz kb’nikájáról közölt másik két gyógyult. esettel e eombinatio kivihctóségét demonstrálja. A bemutatott esetben ngyan, tekintettcl a betegség friss kclctérc és a gummi-medenczének bcmencte mérsékelt szukületérc, a 11 cm. conj. diagonalissal, a szülésnek per vías naturales befejeztctéséról ép magzattal apodicticc elzárkózni nein lebet. Fel szólaló cgyik esetében hasonló fokú szííkiilet mellett, de a esontok flcxilitása jelenlétében éló érett magzatot látott spontán megszületni. Es Löblein, kinek absolut szükületu osteomalacius medenczeinél két esetben fordítással éló érett magzatokat sike riilt kihoznia, joggal figyelmeztet, bogy a szülési beavatkozás elótt szerezziink meggyózódést a esontok flexilitásának fokáról, lia kcll narcosisban, de semmi esetre se fogjunk azonnal a császármetszéskez. E megjegyzésekre dr. Soloioij a kovetkezókép válaszol: Myom eseteiben idókimélés szempontjából nein terjeszkedett ki az indieatiokra.


288

Egyik eset^ben a munkasnbnek kivansagara v^gezte az operatidt, inert a daganat nyoimistiineteket okozott. A masik esetben az ovarialis kystoma adta az indikatidt a beavatkozasra, kiildnben cgyeni felfogiis dolganak tartja, bogy ki mikor operal. A ventrofixatios esetben inkrfbb a perimetritieus folyamat okozta tiinetek siirgettdk a beavatkozast, s miutan a fixalt mdbet felvdlasztotta, tortdnt a ventrofixatio. Osteomalaciiis esete bemutat£is£ival, amelyben a conservativ csdszfirmetszdst a castratidval vdgezte, nem jut eszdbe a prioritast magiinak vindicalni. Dr. Velits viszontvalasz^ban elismeri, hogy ndha, bar igen ritkdn, sajiitsagos elhelyeztetdse miatt okolnyi myoma is okozhat kiirtdst siirgetb tiineteket, a mtfsik esetben azonban a priori myoma diagnosisaval tortdnt myom operatio, inert, a kystoma jelenldte csak a miitdt kbzben ismertetett fel, aminek exstirpatioja a posterior mindenesetre indikalva volt. 2. Bizottsagi jelentds. Dr. Kanka, mint egyike a mult iddsen az orsz. kdzegeszsdgiigyi tanacs kezdopontjaira adandd v£ilasz szerkesztdsdre felkdrt albizottsifg tagjainak, jelenti, bogy dr. Fischer kartars kozbejdtt balesete miatt evvel mdg nem kdszidbettek el. Tudomasnl szolgal. Tobb targy nem ldvdn, elnok az iildst bezarja.

XII. Termeszettudoiniinyi szakiiles 1893. l'ebruar E ln o k :

6

-iin.

S c h m id h a u e r A n ta l.

J e gy Z 6 : P o like it K a r o ly .

1. A mult tiles jegyzokonyve bitelesitdse utan, Bittera Karoly a tirs. custosa bemutatja a termdszetrajzi muzeum sziimsira drkezett ajandekokat. 2. Az elnok inditviinyara a gyulds br. Mednydns.\ky Dines, Kdnyoki Jdzsef, Bajzdth Gusztdv, Bottner Karoly, Windisch Janos ds egy ndvtelen bblgy ajitndekozdknak kbszbnetet szavaz. 3. Rank Rezso felolvasast tart ,,A Felso-Duna szabalyozdsarol“. Eldadd ismerteti a folyok szabalyozasanak rbvid tdrtenetdt,


majd atter a Dnn^ra, ismerteti es meltatja a Dunan vdgbemend szabiilyozasokat, hangsiilyozza azok fontossagiit kozgazdasagi szempontbdl es vdgiil abrakban mntatja be, mind lesz a felsd Dima kepe, ha a szabalyozas teljesen keresztiil lesz vive. Eldaddt a hallgatdk zajosan megdljenzik, mire Elnok az iildst bezarja

XIII. Orvosi szakiiles 1893. febrnftr 22-en. E l n o k : Dr. T a u sch e r B e la . J e g j z 6: Dr. B a r fs J o z s e f

T a r g y : 1—3. Betegek bemutatiisa. 4. Dr. Fischer Jakob inditvanya az orvosi rend iigydnek megvitatiisa targyiiban. Elnok megnyitvan az iilest, felolvassa a miilt iilds jegyzokbnyvdt, mire az ellenvetes ndlkiil hitelesittetik. 1. Dr. Dobrovits Maty as bemntat egy 16 eves fdrfibeteget. karikiis sdmdrrel (herpes et erythema iris'), mely annyiban is drdekes, hogy mdg a nyclven is vannak ilyen alakti tiimadsisok. Bemutatd rdviden ertekezik a betegsdg mivoltiirdl, felemlit.i, hogy aetiologiaja homalyos s hogy orvosldsa indifferens szerek alkalmazasara szoritkozik. 2. Dr. Kanka Kdroly, kir. tamicsos, bemutatja a szemlencsdt, melyct azon beteg kbtdhartyajabbl kivagott, kit az utolsdeldtti iildsben a tagtarsak lat.tak. A 62 dves foldmivest. harom h6nappal ezeldtt dkor dofte meg szarvaval jobb szeme tajan, mire 3 lietig tar to, nagyon fiijdalmas szemgyuladas tiimadt. Ennek multaval azt vette dszre a sdriilt, hogy bantott. szeme belsd szegletdben kis gdmbolyii ssirgas daganat mutatkozik, mely azdta valtozatlanul egy helyben maradt. A latdtehetsdg, mely a seriilds utiin teljesen megfogyatkozottnak liitszott, visszatdrt. Vizsgalatkor szembeotlottek a lefolvt szemrekeszlob (iritis) tunetei, tovabba a szemrekesznek megszakadiisa, mely fel es kifeld tart. Ezen coloboma szakasztott lmisa gyaniint tunt fel annak, milyent a Graefe-fdle halyogmetszdskor mestersdgesen ideziink eld. E lielyen lathatd volt azonkivul egy 4 — 5 m fm-nyi finom sziirke beg a porezlnirtya szdldn


240

A sérülés lefolvása ekkép gondolható: a szarvdofés kilódította a lenesét tokjából, leszakította s eltolta a szemrekesz felso szélét, a szemgolyó e tájt a szklera és kornea határán megrepedt, mire a lencse a sértetlen kotbhártya ala csííszott. Innen azután a szem mozgásai és izomereje segítségével a laza kotohártya alatt tovább csúszott a belsd szemzúgba. A mutétel egyszeru bemetszésbbl állott, melyet a kotdhártyán ejtett a bemutató. A szklera épnek mutatkozott. A kivett lencse félig érett bál}Tog'nak szinét viseli; kérge sztirkés, magja sárgás. Az ejtett seb varrat nélkiil 24 ora alatt behegedt; a látó tehetség olyan, mint hályogvétel után szokott lenni; a beteg 3 1/2 convex üveggel öt méternyi távolságban még olvassa az ujjakat, a szem feneke tükörrel vizsgálva tisztának, épnek mutatkozott, csupán az üvegtestben tiinik fel a szemforgásnál valami czafatféle, mi tán a szemrekesz maradéka. A beteg harmadnapra a mutétel után bekötött szemmel eltávozott. Megemlítendd még, bogy hasonló leneseficzamodások — babár átlag véve ritkaságok, — ismételten vannak feljegyezve szemészeti irodalomban. A szakíilés köszönettel fogadja az érdekes eldadást. 3. P r. Velits Dezsö bemutat egy escosemdt, kin defectus ani et recti nevezetu világra liozott fogyatkozás miatt míítételt végzett. A fiñ újszülütt február 7-én jött a világra, 3600 gm. neliéz s jó testben volt. Gyermekszurok nem vált el tole. Vizsgálatkor kitiint, bogy a tökvarrat bátrafelé vonuló vonalának végén — a végbélnyilásnak megfeleldleg — borsónyi dudorodás emelkedik. A míítételt 36 órával a szülés után bajtotta végre, midon a bas puífadni kezdett, oly módon, bogy a gát borét bosszában a rapbe irányában átmetszette, az alatta fekvd lágy részeket a medenczebcmenet magasságáig tompán szétfejtegette, mire tapintó újja egy erdsebb kötegforma képletet ért, melyet késsel vágott át. Erre gázok tolultak ki és kevés mekonium ürült ki. Nem sikerült a végbelet a bdrhöz liozzávarrni. Otöd-


241

nap lavette a draincsövet, a közben a seb kornyékén a ttimadt. bdralatti vérômlés felszivddasnak induit, a lias lelohadt. az emésztés rcndcscn iiriilt ki a mestcrséges alfelnyilason. A csccsemd 14 napos, jol taplalkozik s kielégitd iillapotban van. Ha tovîibbi sorsérél értesül, nem fogja elmulasztani azt a sza ko sztii1y b an megem 1ite n i. Dr. Hauer Jfrno betegét nem mutathatja be, mert a fiû szokatlan félelmct arult el. 4. Dr. Fischer Jakob inditvfinyozza, bogy idején volna, lia a szakülés az orvosi rend iigyének érdekében nyilatkoznék s rövid felterjesztésben fordulna a jelenlegi belügyminiszterhez, ki eli.smerésrc mélto érzéket tanusit az egészségügy irjint. Az erre tamadt eszmeesere ntiin hatarozatba ment, bogy azonnal küldendo ki egy szukebb sziimû tagböl d\\6 bizottsag, mely a felterjesztést megfogalmaznii, mire azt a szakülés targyalas aki venné. A megejtett valasztas következd tagokra esett : dr. Fischer Jakob, dr. Ruprecht Marion, dr. Lendvay Beno, dr. Vdmossy Istvdn, dr. Zsigdrdy Aladdr. Tobb targy nem lévén, a szakülés véget ért.

XIY. Termcszcttudomânyi szakülés 1893. fekruâr 27-én. Ein ök: J e g y z ö:

S c h m id b a u e r A n ta l. S zép R czsö.

Elnök megnyitvrin a szaktilést, engedélyt kér arra, hogy a mult ülés jegyzokônyvének felolvasiisat a jôvô ülésre halasztbassa. Elfogadtatik. Ezutan Forgo Igndcz megtartja érdekes felolvasâsât: „ Az optikai tdvmérésrol hapcsolatban a logarithmikus univerzdl tacliymeternek bemutatdsdval'i. Az érdekes eldadiis mindvégig lekötötte a hallgatésag figyelmét és elôadot zajosan megéljenezték. Elnök, mas targy hianyaban, az ülést bezarja. 1G


242

XV. Orvosi szakiil^s 1893. lnArczins 29-en. E l n ö k : Dr. T a u sch e r B ela . Hel J e t t e s j e g y z ö : Dr. V ä m o ssy Is tv ä n

A mult iiles jegyzökönyvönek felolvasasa ¿s hitelesitöse utan 1. Dr. Vajmdr myocarditis purulenta boncztani köszitmönyiit mutatja be. 2. Dr. Röhr ich veleszületctt vcsehiany köszitmenyet demonstriilja. 3. Dr. Oeller Spondylomyelitis tuberculosa praeparatumrit mutatja be, majd corpus alienum (nekrotikus csoutdarab) in vesica urinaria ktiszitm&iyöt demonstriilja. A hallgatösiig a bemutatasokat es a hozza füzött magyarazatokat ölönk figyelemme kisöri, mire elnök az ül6st bcziirja.

XYI. Orvosi szakiilcs 1893. aprilis 5-eu. E ln ö k : Dr. T a u sch e r B e la . J e g y '/ ö - li o 1 _y e 11 e s : D r .

V äm ossy I s tv ä n .

1. Elnök az ülöst megnyitja ös a mult ülös jegyzökönyvöt olvastatja fei. 2. Dr. Epstein Jözsef egy katona jobb szemenck luxatio lentissel egybeköiött sörülösöt mutatja be. Az escthez fiizött ördekcs magyanizathoz dr. Kanka Kdroly kir tan. szölt hozza. Msvs targy nein löven, elnök az ölest berekeszti.

XVII. Orvosi szakiiles 1893. jiinins E ln ö k :

Dr.

8

-an.

T ä u sch e r B e la .

J pg y z o : Dr B a r ts J o z s e f

Tsirgy: A f. dvi junius liö 5-en tartott valasztmanyülöstöl kiküldött bizottsrig jelentese. Elnök megnyitvän az ölest, felemliti, hogy az orszagos közegöszsegögyi tanacs szabaly t er vezetct köldött be, mely az öletbc leptetendd orvosi dijszabasra vonatkozik s együttal arra szölitja fei az egyesületet, bogy netalani öszrevöteleit f. hö 10-öig terjeszsze be az orszagos közegeszsegögyi tanacs jegyzöjehez.


243

Ez iigyben a vdlasztmany f. I1 6 5 - dn tilgst tartott, melyben hatarozatba mcnt, bogy a szdban forgd tervezct egy, kdt tagbdl &U6 bizottsagnak adandd ki rdszletes kidolgozäs vdgett, s bogy e mnnkalat az orvosi szakosztiily eld terjesztendo. Jegyzd crre fclolvassa az cmlitett valasztmanyi bids jegyzbkönyvdt, tovabbsi az egeszsegiigyi tarnics szabalytervezetet s vdgiil a bizotisag altal kidolgozott rdszletes dijtdteleket. A szakiilds clfogadja egy namely mddositassal az elöterjesztctt dijszabast s felkdri az elnököt, bogy azt az bids jegyzdkönyvenck kapcsan küldje meg az orsz. egdszsdgbgyi tandcs jegyzöjdnek. Erre inditvdnyozza dr. Ruprecht, mondatnek ki, bogy az orvos lakdbelye teröletdn kivül — ba csak különös kötelezettsdg nem forog fcnn nein tartozik dijazas mellett sem a megbivasnak cleget tcnni, mert collisio officiornm tamadhat belble. A szakiilds nem bocsatkozik e kerdds targyaliisiiba, egyrdszt, mert nem tartozik ide, masrdszt, inert sebol sines megmondva, bogy pl. varosi gyakorlö maganorvosnak varosa hataran tfil is keil a meghivasnak megfelelni, mdg ha bzetessel is jar 2. Kifogasolja dr. Ruprecht Marion az egdszsdgbgyi tanacs szabalytervezetenek 9-dik pontjat, mely a tanacskozmjinydrt jard dijt megtagadja az ordinarinstöl, ha a tanäeskozmany az 6 javaslatara tartatott meg. Ez mdltatlan dolog, mert a tanäcskozmany esu pan a fdl beleegyezdse következtdbcn eshetik meg ds drdekdben törtdnik. Enndlfogva inditvanyozza, bogy a tanäcskozmanyokdrt jard dijazasban a rendeld orvos is egyarfint reszesbljön. A szakiilds belyeslessel fogadja dr. Ruprecht inditvänyät es magiidvä teszi azt. 3. Dr. Epstein Jözsef inditvänyozza, hogy a szabdlytervezet -dik pontja oly mddositvanyt nyerjen, hogy a sebdszmesterek ugyanazon dijazasban rdszesbljenek, mint a graduält orvosok, mert felelössegük egy es ngyanaz. 6

A szakiilds elfogadja az inditvanyt. 16*


244

4. Inditv^nyozza vdgül dr. Epstein Jözsef, bogy az orvos liitogatasi dijait megkettbztetbesse, illetoleg megbaromszorozbassa oly esetekben, middn kivald lertbzb betegsdgekrbl van szö, pl. foltos bagymazrdl, cboleraröl, bölyagos himldrdl, torokgyikrbl, (difteria), skarlatinrfröl, szdval middn az orvos magat ds csaladjat a fertdzds veszdlydnek teszi ki. Elfogadtatik. Több targy nem ldvdn, az üles befojezdst nyert.

XYIIT. Termdszettuclomänyi szaküles 1893. Oktober 9-en. E i n 6k:

W ie d erm a n n K a ro ly

J e g y z ö

P o lik e it K ä r o ly .

kir. t a n.

1. Elnök megnyitja az üldst ds felszölitja Bittera Kdroly custos urat, bogy a muzenm szamara bedrkczett targyakrdl tegyen jelentdst. Megtörtdnik. 2. A gyülekezet elnök inditvanytira köszönetet mond a szives adakozöknak. Ezek nevezetesen: Brestyänszky Gyözo, Schwantzer, Schindler, dr. Kornlmber litjan dr. Hübsch ds Spitzer Mör urak. 3. Dr. Fischer Jakob megtartja ezen üldsre kitiizött elöadasat: „Legujabb statisztikai adatok Pozsony väros lakossägäröla. Az elöadast, melyben Pozsony vsirostfra vonatkozd statisz tikai adatok nagy gonddal ds faradsiiggal vannak összeallitva ds Magyarorszag fo- ds mas nagyobb varosaival összebasonlitva, a jelenlevök nagy erdeklöddssel ds tetszdssel ballgattak.* Elnök az üldst berekeszti.

XIX. Orvosi sziiküles 1893. Oktober 18-an. E ln ö k :

Dr.

J e g y z ö : Dr

T a u sch e r B e la . B a r ts J o z sc f.

T a r g y : 1. Betegbemutatasok dr. Schmid Hugo körbazi föorvostöl. 2. Cbolera-bacillusok demonstralasa dr. Mergl Ödön toi ds dr. Tauscher Belätöl. * Az clöadast egesz t.erjedelmeben a 92. lapon közöljiik.


245

1. Elnok megnyitván az ülést, felplvastatja a múlt. iilés jegyzbkonyvét, mire ez észrevétel nélkül hitolesítve lesz. 2. Elnok megemlékezik az egyesület két érdemes tagjáról: tlr. Kassovitz David és dr. Boclch Béla tagtársakról, kik mindketten a nyár folyamaban elhunytak. Az ülés felállással adózik az elszenderültek emlékének. 3. Elnok erre jelentést tesz a Semmelweisz emlékére gyujto bizottság felhivásáról, mire határozatba ment, hogy az egyesület pénztára ne járuljon az aláiráshoz, mert az egyesület szakosztályának egyes tagjai úgyis szándékoznak támogatni a szép eszme kivitelét. Az aláirás azonnal meg is indult s elnok megbizást nyert, hogy a begyült osszeget rencleltetési helyére továbbítsa. N a p i r e n d : 1. Dr. Schmid Hugo bemutat egy 14 éves jelenleg viruló leányt, kin f. évi ápril hó 22-én empyema thoracis miatt két helyiitt bordacsonkolást ejtett. 2. Bemntat 27 éves férfi-beteget, kinek szájpadlás esontjiín a szemfog báta megett egy daganat volt, mely a Highmor-féle obolbe hatolt. A daganat mivolta csupán a kiirtís litan derillt ki, t. i. dermoid-cysta volt, mely kifejlett fogat foglalt magában. 3. Végül elovezetteti harmadik operáltját. A 28 éves férfibetegen Bassini módja szerint herniotomiát végzett és kiirtotta a esenevész balherét, mely a lágyékcsatornában feküdt. A szakülés nagy érdeklodéssel hallgatta az eloadást s az eloadót megélj enezte. Elnok azt az ébajtását fejezi ki, hogy a részletes kórrajzokat az elbadó ür az egyesület évkonyve számára beszolgáltassa. 4. Kóvetkezik dr. Mergl Odón és dr. Tauscher Béla bacteriologiai készítményeinek bemutatása három nagyítóval. E készítmények csupán azon véglényekre vonatkoznak, melyek az ázsiai cholera megállapításánál szerepelnek, illetoleg az emésztetben elotalálhatók. 1. Retes tenyészet a Petri-féle csészéhen: a) Spirillum seu vibrio seu bacillus cholerae asiaticae; h) Spirillum Finkler-Priori; c) Bacillus coli communis.


-

24(i

-

2. Szurva oltott tenyeszet: a) Spirillum cholerae asiaticae; b) Spirillum Finkler - Priori; c) Spirillum Deuke; d) Bacillus coli communis. 3. Festett heszitmenyek: Ugyanazok mint 2. alatt, hozzämög Metsnikov-föle spirillum. A tanulsägos bemutatäsokat a jelenlevök köszönettel veszik, mire az üläs vöget ärt.

XX.

Tcriiicszettiulomänyi szaküles 1803. Oktober 25-en.

E l n ö k : W ie d e rm a n n K d r o ly , kir. tauäesos. J e g y Z5:

P o like it K d r o ly

A jegyzökönyv bitelesitöse utän elnök felszölitäsära Antolik Kdroly föreälisk. igazgatö ur megtartja erdekes elöadäsät: „ A rezgo härtyäk Imnyidomai es azok rendszere“, szamos mutatvänyokkal äs kisärletekkel.* Elnök megköszönve elöadönak ördekes es nagy figyelemmel hallgatott elöadäsat, az ülest berekeszti.

XXI. Orvosi szaküles 1803. november 15-en. E ln ö k :

Dr.

,1 e g y z ö : D r.

T a u sch e r B e la . V elits D ezsö.

T ä r gy : Betegbemutatäsok. A mult üles jegyzökönyve felolvasäs utän megjegyzös nölkül hitelesittetik. A napirend elött elnök jelenti, bogy a Semmelweiss emlökre 115 frt gyült össze, s bogy az összeget a bizottsäg pönztärosänak, dr. EUscher GyidänaJc, beküldte. Tudomäsul szolgäl. Toväbbä bejelenti, hogy dr. Hehn Ede stomfai orvos az egyesület tagjai soräba öbajt löpni. Orömmel vötetik tudomäsul. * Az elöadast egesz teijedelniebeu az 1. lapon közöljük.


247

Következik a napirencl: 1. Dr. Höhr ich szembeteget mutât be, kinek mindkét szarûhärtyäja érzéketlen. A jobb szem tönkre ment, a bal szem szarûhärtya homälya miatt elöbb iridectomiät végeztek, most pedig a homäly némi feltisztuläsät érik el 10 —30% terpentinolaj bedôrzsôléssel, amit a beteg igen jöl tür. 2. Dr. Schmid Hugo több sebészi esetet mutât be. És pedig: «) két férfiût, kiknél hydrocele funiculi spermatici biloculare extraingvinale észlelhetb. Az egyiknél pröbapunctidval mär eldöntötte, bogy sérvvel nines egybekötve, s a radicalis gyogykezelésre, jodtinctura, vagy angol oldat befecskendésére alkalmas; a masiknâl is elöbb punctiöt végez. b) Egy betegnél, kinek mellkasa fadarab râesése folytan zûzédâst szenvedett, a jobb kulcscsont szegyi vége feltünoen kiall, de a tovâbbi kérdezoskôdés alapjàn kiderül, hogy ez egy härom év elotti trauma kôvetkeztében létrejott, s most mâr szalagosan fixirozott ficzam. c) 50 éves férfi 15 nap elött jobb viilliiczamot szenvedett, de a bfgy részek nagyfoliû zûzôdasa és oedeméja miatt a repositio na rcosisban sem sikerült. Késobb, ha az oedema megszünik, fog ûjabb kisérletet tenni, de forszirozni ekkor sem fognä a repositiöt. d) Bemutat toviibbîi egy fiatal embert, kinek bal könyök iziiletében radius-ficzammal ulnatôrés ptirosult. Tekintettel a sériilés idült voltära, csak resectidval véli a végtagot haszniilhatöva tenni. e) Végre egy favagöt mutât be, akinél 1885-ben a bal könyökizület resectiöj:it végezte tuberculosis miatt, s aki most 8 év mulva az idôkôzben képzodôtt alizülettel egész j<51 tudja hasznalni e végtagot. 3. Dr. Velits Dezsô egy szükmedenczés not mutât be, akitöl a mult évben sympkyscotomia utiin mar egyszer e helyen beszélt. Ezûttal a 35-ik hétben bevezetett mesterséges koraszülés utän foleg azért érdemel figyelmet az eset, inert a koraszülést a galvaniiramnak külsö alkamazasiival sikerült bevezetni. 5 ülés utän u. i. az emlöbimbö és a hasra alkalmazott ellectrodok a méhnek rendszeres összehüzödäsait vältottäk ki. Több tärgy nem lévén, elnök az ülést bezarja.


XXII. Termeszettuclomaiiyi szakiil<$sl893. novembcr 20-aii. E 1n ö k : S c h m id b a u e r A n ta l. J e g y z ü : P o lik e it K d r o ly

A mult üles jegyzökönyve bitelesittetvön, elnök felszölita'süra dr. Bozöky Endre fÖrealisk. tanar üv elöadast tart: „ A mathematika trcfds feladatohba.i“ czimmel, melyet a ballgatösag nagy ördeklödössel ös tetszössel vögighallgatott. Elnök elöadönak köszönetet mond ös az ülest beztfrja.

XXIII. Orvosi szaküles 1893. novcmber 29- ön. E i n ö k : Dr. Jeg y zö :

Dr

T a u sch e r ß e la . V elits D ezsö.

T ä r g y s o r o z a t : Betegbemutatäsok. Az elmölt üles jegyzökönyvönek felolvasa'sa es bitelesilese utän 1. Dr. Schmid Hugo bemutat: a) egy 60 eves egyent, kinek a bal arczan 20 eve növekvö almanagysägü daganatiit differencialis diagnosis alapjan fibromanak tartja; b) egy mäsik egyönen a vallcsont nyaktöresnek a felkarcsont sebdszi nyaktörösevel complicalt esetet demonstralja. 2. Dr. Kanka Kdroly kir. tan., bemutat beteget, kinek jobb szemön termöszetes lencseficzamodas iÜlapittatott meg (luxatio lentis spontanea). S. J., 35 dves, gazda neje, bet gyermek anyja 1893. övi augusztus h<5 16-du kereste fei az orszagos körbazat szembaja miatt, mclyben harom böt öta szenved. A nö kiskora öta közellatö. Vizsgalatkor szembeötlö a szem gyuladt volta, a eiliaris vörmessdg ös a könyezes. Azonkivül bitunk a mellülsö kamraban egy olajcseppszerü, sargas szinü atlätszökony testet, mely mögött a szemrekesz tunt fei sötötebb szinezetdben. A szcmbogifr kicsi, megszornlt, kerek. E szem latököpessöge igen fogyatdkos, öppen csak fönysejtesre szoritkozik. A bal szem teljesen dp, mörsdkelten közelliitö. A beteg beves baloldali fejfajasröl panaszkodik. Bajanak eredctdrc nezve ncm bir mas felvilagositdst adni, mint azt, bogy seriilöst nein szenvcdetl, bogy az rögtön magaföl tamadt.


24!)

Miutliogy a vizsgalat nyoman mcggyozodtünk, hogy helyehagyott lencscvel van dolgunk, elhataroztuk annak végleges eltavolitasjit, mit augusztus 23-an, miutan a lieves fajdalmak atropin-cseppentésre és antipyrinre megszüntek, végliez is vittünk. A mütét nehéz volt a beteg érzékenységénél és azon kôriilménynél fogVa, liogy a hülyogkést az elôreesett lencsén keresztül kellett vinni a mellülsô kamrüba. A sebet a kornea felsd részén ejtettiik meg, mire a lencse a seben magatél kitolnlt, de utana kevés üvegtest is ömlött ki, minek okaért a szemet azonnal bekötöttük. Negyvennyolcz ora mulvan felbontvan a kôtést, lattuk, hogy a szem erösen belövelt, hogy a mellülsô kamraban kevés vér van s hogy a kornea sebébe a szemrekcsz egy részc bcleszorult. Azonban ezen összes reactio néhany nap mulva megszünt, ûgy hogy a beteget szeptember ho 7-én haza ercszthettük oly javult allapotban, hogy az ujjakat félméterre is kivehette s bogy otthon a hazi munkiit is végczhette. Oktober vége fêlé azonban a no egy éjjcl heves fajdalmakat kapott, az eddig teljesen ép bal szemében, mely azutan igen mcgveresedett s latasa megfogyott. Ennek folytan november ho 7-én ûjra jclcntkezctt az orsz. kérhazban. Status praesens: A bal szem igen belövelt, a pupilla tag, a i-ekesz szine nem valtozott, a latas annyira csökkent, hogy a beteg csupan az ujjak mozgasat vcheti ki. Miutan néluiny nap utan nyugalomra és antipyrinre a fajdalmak cnyhültek, szemtükërrel vizsgaltuk meg a szemet, amikor kitiint, hogy a lencse a szembogür hétterében az üvegtestben vizszintesen elmerülve fekszik. Azonldvül észleltünk az üvegtestben nélntny mozgékony homiÜyos részletet. A szem latasa annyira fogyott, hogy a beteg csupan erds kettds domborû üveggel ls£t s megkülömböztet. Vizsgalva a jobb szemet, melyen augusztus havaban a lencse-extractio mütétele tôrtént, tapasztaltuk, hogy a heg tagult, ûgy hogy a kornea gôrbületének szine megvaltozvan — astigmatigmus irregularis iejlödött ki — mi a latîist igen megnehcziti. A nô lütja a kczet, de ujjait nem birja megolvasni. Visszatérve az észleltekrc, kimondhatjuk, hogy a jelen esetben magatél ficzamodott ki mindkét lencse s hogy a bal szem lencséje ennek kôvetkeztében oly fekvést nyert, mint lencsesülyesztés mütételekor (reclinatio). Minthogy peclig erôszak behatasat megallapitani nem lehet, valészinü, hogy a lencse helyehagyiîsiit belsô ok, példaul a zonula zinnii meglazulasa idéztc cld. De nagyon valészinü, liogy az üvegtestben is vannak behato elvaltozasok.


250

A kdr leíblyasára nézve megemlítendb, bogy az e szemen i 7) végbevitt ex trac ti o sikcrrel volt koronázva s a beteg megfeleld iiveggel ellátva gyógyultan liagyta el a kdrbázat. 3. Raditz Robert gyógyszerész üvegbbl késztilt Pravatz-féle feeskenddt mutat be. Tóbb tárgy ñera léven, elnok az iilést bezárja.

A pozsonyi orvos-termeszcttudomaiiyi egyesulct 189A. jail liar 22-en tartott kozgyulese. E In ok.’ Dr. K a n k a K d r u ly , kir. tail.

J (Jg y Z o : l)r. F isch er J a k o b .

1. Elnok a kdvetkczd szavakkal nyitja meg a kozgyiilest: Igen tisztelt uraim! Mid on iijjaszervezesiink ota masodszor van szerencsem egyesidetiink evi rendes kozgyfdeset megnyitni, orommcl konstatalbatom, bogy az a lefolyt evben megerdsodott, gyarapodott. Tanusitja ezt azon koridmdny, liogy tagjaink szama a lakossag minden osztalyabol tetemesen szaporodott, mi arra mutat, hogy egyesidetiink kifeld vald hat£isa novekedett, s e tekintetben azt biszem, a mult dvben tett kinindulasainknak s a ndpszeru eloadasoknak sokat koszonbetiink. Kdtsdget nem szenved, bogy beldletiink dldnludese, tarsulatunk kifeld vald batasiit mindinkabb fokozni i’ogja. Szellemi testiiletek irrakddese es ervdnyre jutasa ugyanazon tdrvenyeknck van abivetve, mint a szerves lenyekd. Az elsd feltetel a jd, az egeszsdges szervezet, s e tekintetben, azt biszem, iij alapszabalyaink lenyeges kifogast nem szenvednek. A miisodik feltetel az, liogy az egyesidet tisztviseldi es tagjai eldnk kitartassal milkddjenek czeljaink elomozditasaban. B a ezen feltdteleknek eleget teszunk, akkor a jd eredmeny ki nem maradhat. Eszkozeink erre, azt biszem, elegendok. Nagymdltosagu grof Pdlffy Janos nagylelkusdgdnek koszonbetjiik, bogy szep, kellemes bajldlumk van, nem esak gyuleseink szamara, de kdnyvtarunk elbelyezesere is; ezen konyvtar maga oly kincs, mely szaznal tobb tudomdnyos egyesidet dolgozatait


251

foglalja magában, s mely csak a/on bu/gó kc/ekre vár, hogy rendeztessék s basználbatóvá tétessék. El nem mulas/thatom uzon óbajomnak kifejezést adni, mily kivánatos lcnne, bogy egyes szakemberek ezen konyvtárt felbasználnák arra, bogy idoszakonkint a szakmájukban tortént eldmcnetelrol, felfede= zésekrol referálnának, mi a többi, ezen szakmával nem éppcn tiizetesen foglalkozó tagtársakra nézve igen hasznos volna. Egyesületi terménytárunk bo anyagot nyujt részint a természettudományi ismeretek tágas körökben való terjesztésére, részint egyes szakok tüzetes tanulmányozására. Sajnálattal meg kell vallanom, bogy muzeumunk még mindig oly kedvezotlen belyiségben van felállítva, mely kelld világossággal nem bír s nyirkos állapotánál fogva a tárgyak romlásával, sdt végso elpusztulással íenyeget. Szegénységünk mellett igen nebéz e bajón segíteni, mert a várostól ingyen átengedett belyiséget más kibérlendd alkalmatosabbal feleserélni csak igen nagy pénzáldozatlal volna végbezvibetd. Az orvosi szakosztálynak bo forrása van az országos kórbáz s más orvosi intézetekben, melyek minden orvosi szakból oly bd anyagot nyujtanak tudományos felbasználásra, bogy azt csaknem kimerítbetetlennek lebet mondani. Igaz s el kell ismernünk, bogy nagy akadály e tekintetben, valamint minden tudományos irányzatban, a létérti küzdelen:, melynek súlya alatt nyögünk, de azért nem szabad csüggednünk, banem inkább fokozott erovel az élet miseriái közt vigaszt keresni a szellemi világban. Ha társulatunk torténetét vizsgáljuk, azt veszszük észre, bogy az már külonféle fázison ment keresztül. Mint jól szervezett egyéniség létre jött s már kezdetén az úgynevezett sokat igérd gyermek gyanánt, képcsségénck szép jeleit adta. De jöttek a gyermekkori betegségek, melyek sokáig tartottak, s kevés bija volt, bogy egyesületünk végelgyengülésbcn ki nem mult. Uj erdk hozzájárulásával sikeriilt benne a szunnyadozó életet ismét felébreszteni; testületünk ismét megifjudott, s habár gyenge serdülo koraban van még, de remélbetd, bogy gondos ápolás mellett a zsenge plánta kifejlodik még lombos fává, melynek árnyékában talán csak utódaink fognak pibenni s gyümölcseit élvezni. I^egyenek önök, tisztelt uraim, azon gondos kertészek, kik ezt lehetové teszik.


25-2

Midön ezennel kôzgyülésünket megnyitottnak nyilvanitom, felkérem a tisztelt tisztviselö urakat, hogy évi jelentéseiket a targysorozat szerint elöadni sziveskecljcnek. A kôzgyülés az elnöki megnyitöt lelkescn megéljenzi.

2. Dr. Fischer Jakab felolvassa titkäri jeloiltcset, mely ekkép szöl : Tisztelt közgyüles! Miclon ma masodizben van szerencsém a tisztelt közgyülés elé jelentésemet terjesztcni, örömmel tölt el annak a tudata, bogy cgyesületünk szamban és tekintélyben megnövckcdett. Negyvenkilencz uj taggal szaporodtunk az elmült eszlendöben es örömmel jelenthetem, bogy az uj tagok soraban közeletünk szamos kivalö tagjiit üdvözöllictjük, jelcül annak, bogy mindinkabb szaporodik azok szama, kik egycsülctiink czéljaival rokonszenveznek és azt tamogatni is öbajtjak. Evvel szemben azonban nem csekély egyesületünk vesztesége sem. MindcnekelÖtt meg keil emlékeznem barom tagunk elbunylardl, kik jellemszilardsaguk, humänus érzelmük és tudomanyos müveltségük altal amint diszéül szolgaltak a tarsadalomnak amelyben éltek, ügy emelték egyesületünk tekintélyét és mozditottak elö annak érdekeit is. Dr. Böckh Bêla, dr. Böhmer Ncindor és dr. Kassovitz David emlékezete bizonyara tül fogja élni balalukat és azt biszem, bogy a közbangulatnak adok kifejezést, ba egyesületünk nevében e helyen ezen buzgö tagok elhunytat sajnalattal emlitem fei. Részben elkôltôzés, részben kilépés altal 21 tagot veszitettünk, ügy bogy a szaporodüs 25. Ezek szerint van most 187 rendes és 7 tiszteletbcli tagunk. Hogy egyesületünk tekintélyében sem fogyatkozott meg, azt mutatja többek között az az élénk részvét, melylyel egyesületünk mükëdését a nagykôzônség fogadja, amely különösen az altaiunk rendezett népszerü tudonninyos cstélyek latogatottsagaban nyer kifejezést. A münebeni orvosi egyesület1«1 az a megtisztelo fclszölitas érkezett bozzank, bogy kiadvanyainkkal egymassal escreviszonyba lé])jiink; a römai internationalis orvosi eongressustol, tovabba a budapesti nemzetközi demograpbiai eongressustol is megbivök érkeztek, amelyben felszölitanak, bogy ezekre a congressusokra képviseloinket küldjük el. Ami az egyesületünk köreben kifejtett tudomanyos müködest illcti, ügy c tekintetben még — hogy oszintc legyek sok a kivanni valö. Ügy latszik, bogy a létért vagy jobban mondva: a mindennapi kenyérért valö küzdelem annyira


‘253

igdnybe veszi manapsag az eroket, bogy pusztdn a tudomanydrt csak kevesen hajlanclök idöt iildozni. Ilyen viszonyok között tehat enyhdbbcn keil megitdlnünk azt a tdnyt, bogy az egyes szakosztalyok anyag hianyaban gyakran nein voltak abban a helyzetben, bogy az alapszabaly kivdnta minden kdt hdtben szakelbadast tarthassanak. Az elmiilt dvben a termdszetludomanyi szakosztalyban összescn bat, az orvosiban kilenez szakiildst tartottunk ds öt ndpszeru tudomanyos estdlyt rendeztünk. A szakosztalyi üldsek eldg httogatottak voltak ds sorrend szerint ekkdp következtck: A termeszettudomdnyi szakosztaly üldsein a következö rendes tagok tartottak elöadasokat: januar 23-an: P allayi Gyula, „A hbvezctds egy problemaja rö l“ ;

februar 6-an: Rank Rezsd, „ A Felsb-Duna szabsilyoziisaröl“ ; febnuir 27-dn: Forgo Igndcz, „Az optikai tavmdrdsröl“ ; Oktober 9-dn: dr. Fischer Jakab, „Pozsony lakossagiinak njabb statisztikai viszonyairdl“ ;

oktdber 25-d n : Antolik Kdroly, „A rezgo luirtyiikröl“ ; november 20-an: Bozöky Endre, „A matbematikarbl trdfas feladatokban“. Az orvosi szakosztaly üldsein: januar 18- dn: beteget mutattak be Epstein, Fischer, Kanka ds Velits doctorok; februdr 1 - en: dr. Solowij tartott eldadast több lapparatomia csetdröl; februar 22-dn: Dobrovits, Kanka ds Velits doctorok mutattak be betegeket; marczius 29-dn: Vaymdr, Röhr ich es Oeller doctorok mutat tak be betegeket; ¿Cprilis ö-dn: dr. Epstein mutatott be egy esetet; oktdber 18-an: dr. Schmid betegeket, dr. Tauscher cbolerabacillusokat mutatott be; november 15-dn: Röhrich, Schmidts Velits doctorok mutattak be betegeket; november 29-dn: Schmid ds Kanka doctorok betegeket mutattak be; junius 8 - sin: az orvosi szakosztaly egy rendkivüli üldsben az oi’sz. közegeszsdgügyi tandcsnak az orvosi honorarium megallapitasat tartalmazö javaslata fölött tanacskozott. A ndpszerüen tudomanyos sorrendben tartattak:

estelyek

podig

a következd

1893. februar 2 -an: Pallagi Gyula, „Az elektromossag legüjabb vivmanyairdl“ drtekezett;


254

február 18 - án: Konkoly- Thege Miklós, kiváló tudósunk, volt szíves kórünkben egy igen érdekes eldadást tarta ni ezen a czímen: ,.A photografia a csillagászat szolgálatában“ ; november i 6- íín: Antolik Károly ,,A naprendszerrdl“, deczember 7-én: Bozóky Endre ,,A napfogyatkozásról“, 1894. január 18-án: B¡itera Károly ,,A kihalt állatokról“ tartottak igen érdekes eloadásokat. Azt hiszcm, liogy az eldadó uraknak, kik nekiink igazán annyi élvezetes órát szercztek, e helyen koszonetünket nyilváníthatjuk. Kószonet illeti még városatyáinkat is, akik az idén is népszeríí eloadásainkhoz a városháza nagytermét egészen díjtalanul engedték át. Jelentésem csonka volna, ha meg ñera emlékezném azokról a kirándulásokrél, melyeket az idén Schmidhauer tagtársunk, szakoszt. II. elnok indítványára inauguráltunk. Aprilis 8U - án a Dunaszabályozási vííllalat vendégeiül megnéztük azokat a rendkivül tanulságos munkálatokat, melyekrol Lanfranconi Enea és Bank Rezsó tagtársak szakosztályi üléseinken referáltak. A kirándulás nemesak tanulságos volta, hanern fesztelen kedélyessége miatt is még sokáfogemlékezetünkben maradni. Hasonló kedélyesség jellemezte a jtinius 3U-án tartott második kirándulásunkat is, melyeket a vízvezeték szemlélésére ejtettünk meg és mely szintén a résztvevokre nézve tanulságos eredménynyel járt. A kirándulások sikere annyival is inkább buzdítliat azok folytatására, mivel az egyesületnek anyagi baszonnal is jártak. Egyben megemlítbetem, liogy a trenesén - tepliezi furdb-igazgatóság részérol egy bizelgo meghivást. kaptunk a fiirdo meglátogatására és valósziníí, liogy a tavaszi hónapokban ezen meghivásnak eleget is fogunk tenni. Mélyen tisztelt kozgyíílés! Jelcntésemnek végére értem. — Az elmúlt esztendd, mint említcttem, lia haladást jelez is, de nem elégítliet ki bennünket teljesen. Csak rajtunk áll, tisztelt tagtársaim, liogy a joroben jobb eredményeket érjiink el. Yállvetve kell dolgoznunk és egyesiiletünk érdekét hordja mindenki a szivén. Ha csak kis porszemmel járulunk is a tudományos élet nagy épületéhez, evvel a porszemmel tobbet használunk, mint avval, ha tétlenül vagyunk vagy plañe nagyképüskódve ezt a picziny porszemet kicsinyeljük. Végül még megemlítem, hogy az idén már abban a helyzetben leszünk, hogy már a legkózelebbi hónapokban évkónyvet adhatunk ki. Azon reménynyel fejezem be jelentésemet, vajha ez az évkónyv mint egyesiiletünk mükodésének hu tiikre, megfeleljen mindama várakozásoknak, melyeket tisztelt tagtársaink irányában táplálnak. Helyeslóleg tudomásul vétetik.


255

3. Érdy István felolvassa az elmult évrol szóló pénztári je! en tés t és kôltségelôirânyzatot. ïisztelt kôzgyulés ! Van szerencsém az elmult 1893. évi pénztári kimutatást a tisztelt. kôzgyulésnek elôterjeszteni. Miilt év januâr lié elsején volt egyenleg 726 frt 31 kr., ebbôl Rainer-alnpítvány 500 frt, elihez aclva az évi bevételt 609 frt lOkrt, összesen 1335 frt 41 kr., a melybôl levonva a mult évi kiadâsokat, 547 frt 5° kr., maracl egyenleg 1893. deczember 31-én 287 frt 88 kr. és 500 frt alapítvány. A kiadâsok a mult évben különösen a nyomtatványoknál tettek ki tetemesebb összeget, 154 frt 80 krt, cnnek oka, liogy régibb keletíi számlákat kellett kiegyenliteni, amit részben a meghivók és a nyugták elló'állításának kôltségei okoztak ; az egyesületi szolgânak fizetése is feiernelt-etvén, ez is évi 180 frt állandó kiadás, az elôre nem látott kiadâsok, amelyre a mult évben csak 20 frt lett elôirânyozva, 60 frtra emelkedett, de remélhetôleg jövöre kevesbedni fog. Attérve most a folyó évi elôirânyzatra, van szerencsém a tisztelt kôzgyulésnek azt elôterjeszteni. Elôirânyoztatott 1894. évre: Világításra Futésre Nyomdàra Posta és irodára Litografra Muzeumra . Egyesületi szolga dija Külônféle Összesen

40 frt 30 250 50 30 60 180 50 „ 690 frt

ezzel szemben pénztári maradvány 287 frt 88 kr. és az évi bevétel 64U frttal 160 tag után, összesen 927 frt 88 kr., melyböl levonva az eloirányzott 690 frt kiadást, remélhetô felesleg 237 frt 88 kr. Egyesületünknek tagjai kôzül kilépés, elhalálozás és elkôltôzés miatt 32 van hatralékban. A kôzgyulés a jelentést belyeslôleg tudomásul veszi s a kôltségelôirânyzatot elfogadja.

4. Dr. Hauer Brno felolvassa köliy vtárosi jeleiltését, mely igy hangzik:


256

Tisztelt këzgyûlés ! A lcfolyt évben megtôrtént az egyesület eddigi kiadvii.nyaina.lv évfolyamként vald elrendezésc, kezdvc a lcgelsd évkënyvtdl, mely 1856-ban egész a legutolso évkënyvig, mely 1891-bcn jelent mcg. Ezekbdl S U teljes példanyt. ¡illitottunk összc volt kënyvtiiros-tarsammal, Kiss Gabor tanar (irral egyetemben. A valaszttfniny hatérozata értelmében 25 teljes példany kônyvtiirunk szamara tartatik meg, raig a megmarado 5 teljes példany bol egy-egy a kir. kath. fdgymnasium, az evang. lyeeum, az allami foreéliskola, a kereskedelmi akadémia es az orsz. kdvliaz kënyvtara szaimira tétetett. at. A kënyvtiir rendezését illetdleg czenkivül annyiban lialadtunk eldre, amennyibcn a. régi folyoiratok nagy részének elso rendezése elvégeztetctt; a rendezés azonban sok iddt fog még igénybe vcnni, miutan a tccndd oriasi. Akadémiak és cgycsületck, ugy a hazaiak, mint a külföldiek a lefolyt évben is nagy mennyiségben küldték meg egyesületünknek kiadviinyaikat. Beérkezett 9 orvosi és i04 természettudonuinyi folyëirat; ezek rendezve az olvasoteremben a tisztelt tagok rcndelkezésére allanak Részletes felsorolasuk egyesiiletünk lcgkôzelebb kiadando évkônyvében fog megjelenni. Helyeslôleg tudomasul vétetik. Bitte a Kdroltj felolvassa miizeuiliori jeleiltésut, mely igy szöl: Melycn tisztelt kozgyiilds! Tdnyleges custosi mukoddsem elso dvdrol s muzeumunk Jill iisarol szold jelentesemet a kovetkezdkben van szerencs&n a t. kozgyules el<3 terjeszteni. 1. A gyiijtemdnyben elhelyezett targyak szamdt illetdleg mdg mindig csak az inventariumi adatokra hivatkozom, mert, mint akibb kifejtendd leszek, sokkal siirgosebb teendoket latvan, mindekkoriiig nem volt mddomban az adatok helyess6g6rol meggydzodnom. Van pedig a mult 6vi jelent^semben r^szletesen ismertetett inventarium szerint kimutatott 11.917 darabhoz kdpest 12.065 darab, ami 146 darabnyi orvendetes gyarapodast mutat. Ez a gyarapodas kizarolag az ajanddkokbol keriilt ki, mert bar a muzeumi alap kamatjaibol modnnkban volt volna egyet-mast szerezniink, nem tcttiik, mert helyisegeink egyreszt anelkid is tiiltbmvek, miisreszt pedig azert nem, mert ha valamikor megerjuk, hogy alkalmasabb helyisdgb'' kdltdzlietunk, az akkorra netan osszegyiild osszeget a hurezplkodas fs fijra


257

föhillitas költsdgei iigyis fölemdsztik. Ajanddkoztak pedig a beerkezds sorrendje szerint: Bajzath Gusztav ny. ezrodes ür körülbeliil 100 db asviinyt, 2 db tcng'eri esigahejat s 5 db kagyldhejat üvegszekrdnyben; Büttner Karoly kanonok ür 1 db közönsdges darazsfeszket; Wiudisch Karoly szdlömives ür 1 db Iddarazsfdszket; Ismeretlen, 1 db Iddarazsfdszket; Ismeretlen, Könyöky t. tagtarsnnk ütjan, I db. Martodon zapfogat, egy dunautüli banyabdl. Ismeretlen, szintdn Könyöky t. tagtarsnnk ütjan, aprd es durvaszemü nilusi homokot, aprd es durvaszemu nilusi kavicsot, egyptomi gypszet, calcitot, quarcitot, bazaltot, fakövet, granitot, homokkövet, esiga- es kagyldhdjat, 2 db Cassia fistula termdst, Gazella szarvat; Bard Mednyanszky Denes ür, cgyesiiletünk liajdani elnöke, dr. Kanka Karoly kir. tamicsos t. elnökiink ütjan egy szdp nagy fiiles baglyot, repülb helyzetben kitömve; Schwantzer György ür 2 db Champignon-fele gombat; Schindler Antal csekleszi uradalmi toerddsz ür 1 db 8-labü mezei nyulat; Brestyanszky Gyözö orsz. kdrhiizi gondnok ür dr. Kanka Karoly t. elnökiink ütjan 1 db a pötscheni dunaagban fogott angolnrit. kitömve; Dr. Hibseb tesclien-liebwerdi professor ür, dr. Kornlmber Andras lovag, tisztcleti tagunk ütjan, 7 fasciculus zuzmdt; Spitzer Mdr t. tagtarsunk 1 db Detrekö-Varalpin tala.lt ösviliigi kis barlangi ragadozd koponyajat; Sehönliofer ür a fürdszhal felsö ällkapcsiinak egy dar ab] at; Ondrola Ferencz ür ösvilagi szarvas agancsanak egydarabjat; Ismeretlen, 1 db negylübü esirkdt; s vegre Weiss J. kereskedelmi akaddmiai tanulö, dr. Asböth Sandor tanar ür ütjan, 5 darab almatermdst (ikerkdpzödmdny, levdllenyomatokkal). Azt hiszem, a mdlyen tisztelt közgyüles intentiöinak megfelelöleg järok el, ha a t. ajänddkozöknak ds ajänddkközvetitdknek errol a helyröl is meleg köszönetet mondok. 2. Mult evi jelentdsemben volt szerenesdm jelezni, hogy a muzeum lätogatäsät fokozandö, a vfilasztmäny tamogatüsäval akeiöt szanddkozom inditani. Titkdrsagunk meg is küldte a helybeli intdzeteknek ds tarsulatoknak az erre vonatkozd fölhiväst, de biz ennek nem volt meg a remdlt foganatja, mert a viddki tanulö-ifjüstig, mely pedig a lätogatdk legnagyobb kontingensdt szolgaltatja, a kxtogatasra legalkalmasabb 2 nyiiri hönapon at tävol van varosunkbdl, masrdszt meg a lefolyt nyär esös borüs vasiirnapjaival meröben alkalmatlan volt ezeknek a katakomba17


258

szerû sôtét, hüvôs helyiségeknek a latogatüsüra. Mégis akadt azalatt az 5 hdnap alatt, mely alatt a muzeum a kôzônség ldtogatüsüra imijus hd 7-tôl oktdber lié 8-ig 23 fél napon it nyitva volt, osszesen 5465, ütlag minden alkalommal 237 lütogatd, mely szàm az elôbbi — tan kedvezôbb — években kimutatottakhoz képest, lia emelkedést nem is, legalabb visszaesést nem mutât. Mindaddig, mig alkalmasabb belyiségre szert nem teszünk, a lütogatas fokoziisîit nem is remélhetjük. Ugyanennél a pontnal van szerencsém jelenteni, liogy gyüjteményeink két népszerü felolvasüs élénkitésére is igénybe vétettek, amennyiben Batori Armin volt tagtarsunk Bazinban, jelentéstevd pedig a f. lié 18-ïin egyesületünk Altaï a helybeli vitroshüz disztermében rendezett felolvasd-cstélyen muzeumunk gazdag anyagat hasznaltak fol. 3. A muzeumban elhelyezett targyak sinylik ugyan a belyiség nedves, dolios levegôjét, mely még a nyomtatott vignettAkat is megtfimadja s tônkreteszi, mindamellett valami nagyobb pnsztuliist még nem vagyok kénytelen jelenteni. Legtôbbet szenvednek az asvîinyok és a szaraz preparatumok. 4. Hogy végre safarsagomrdl is szamot adjak, van szerencsém jelenteni, hogy az elmult egyesületi év folyamiin a szükséges folyomunkàn kivül — amilyenek az aprdbb javitasok, ajandékok elhelyezése, konservalasa revidealtam, megtisztogattam, a hol szükségét lattam, megkorrigaltam 1 db kitômôtt emldst, 7 db madarat, 6 db anatomiai preparatumot, 1 db astronomiai mûszert s 10 db kôvületet. De tulajdonképeni mükôdésemet, a specialistàk kivételével, minden muzeumôr réméré, a mi muzemunkban külônôsen sokat szenvedett asvanygyujtemény rendezésére iranyitottam s ûjra meghataroztam 349 db eddig meg nem hatàrozott âsvanyt és kozetet, s revidealtam, megtisztogattam, korrigaltam s systhematice elhelyeztem 2601 db jisvânyt és kozetet. Ennyi az, igen tisztelt kozgyülés, amit a rendelkezésemre allott, nagyon is szukre szabott idd alatt ezekben az egészségtelen helyiségekben muzeumunk érdekében az elmult év folyamàn végezhettem s kérem, méltdztassék ezt a jelentésemet tudomàsul venni. A kozgyülés élénk helyesléssel fogadja. 6. Dr. Kovâts Gyorgy olvassa haznagyi jelen tését: Tisztelt kozgyülés ! Az elmult esztendoben akôr helyiségeiben valamivel élénkebb élet uralkodott, az ülések latogatottsaga ellen, külônôsen ami az orvosi szakosztâly üléseit illeti, panasz nem emelhetô. Annàl


259

sajnosabban keil azonban azt a tényt felemlitenem, bogy azokon a napokon, melyeken a szaklapok olvasása miatt belyiségeinket nyitva tartattuk, futtettiik és világíttattuk, látogatók nem igen akadtak, úgy bogy kénytelenek lesziink idövel azt az indítványt tenni, bogy belyiségeinket csakis az iilések napjain tartsuk nyitva. Sokkal mozgalmasabbak voltak azonban kirándulásaink, melyeket a mult évben április 30-án és június 30-án rendeztünk. A Dunaszabályozás munkálatainak megtekintése végett tett kirándulásunkon 160 egyén vett részt, míg a vízvezetékhez közel 120-an rándultunk ki. A társasvacsorák az idén nein örvendeztek olyan látogatottságnak mint tavaly. Reméljük azonban, bogy a jövöben e tekintetben a viszonyok javulni fognak. Végül tisztelettel jelentem, bogy az elmult esztendoben egy konyvállványt és az olvasó -teremben két darab Auer-féle gázlámpát szereztünk be. Helyesloleg tudomásul vétetik. 7. Elnök jelenti, bogy Kiss Gábor konyvtáros állásáról nagy elfoglaltsága miatt leküszünvén a mai ülés napirendjére a konyvtáros választását is tíízte ki. A küzgyíílés, titkár indítványára, Knüppel G¿ula állami foreáliskolai tanárt cgybangúlag választja meg. 8. Polikeit Kdroly méltatja ezután bírneves tudósunknak Konkoly-Thege Miklósnak tudományos érdemeit és szíves érdeklodését egyesületünk iránt, melyet ez évben is tanúsított, midön áldozatok árán feljótt hozzánk Budapestrol, bogy egyesületünknek népszeru eloadást tartson. Indítványozza, bogy válaszszuk meg ot egyesületünk tiszteletbeli tagjává. Az indítvány egybangúlag nagy lelkesedéssel fogadtatik. Más tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti.

17*

el-


Az orvos-természettudomânyi egyesület orvoslagjainak diszülése 18Qi3. évi jrilius ho 0-â.n.

Dr. Tauscher Bêla elfoglalviin az elnöki széket, mindenekeldtt üdvôzli a teljes szüinmal egybegyiïlt tagokat, kik eljôttek, hogy szeretett elnökünknek dr. Kanka Kdroly kir. tanacsos ûrnak, abböl az alkalomböl, hogy aldäsos orvosi gyakorlatanak félsziizados évfordulôjat ünnepli, ôszinte tiszteletüket és ragaszkodasukat fejezzék ki. Felkéri dr. Ruprecht Mdrton és dr. Fischer Jahah tagtarsakat, hogy az iinnepeltet körünkbe hozzäk és addig is az ülést felfüggeszti. Dr. Kanka Kâroly kir. tan., kis idô mulva, a jelenlevok lelkes, szünni nem akarô éljenzése körben érkezik meg, mire az elnök az ülést ûjbôl megnyitja és dtnyujtvan az ünnepelt férfiünak egy müvésziesen kiâllitott, az összes pozsonyi orvosok és gydgyszerészek fényképét tartalmazo albumot, meleg szavakban üdvôzli ôt, mint tdrsulatunknak fôradhatatlan és agg kora daczara ifjû erovel mükôdô elnôkét és mint kitünô, kivälö kartärsat, aki mindazon szeretetre és ragaszkodàsra, melylyel ôt elhalmozzâk, 50 éves orvosi pälyäjünak minden napjtin és minden ôrajaban becsületesen és derekasan râszolgfilt. Elnök ezekutân meghatottan tolmacsoljaaz összes kartarsakjdkivänatait. Dr. Ruprecht Mdrton emel ezutan szôt és méltatja az ünnepelt férfiuban a hirneves tudöst, a humanus orvost, a ritka jellemü embert és a szeretetremélto kartarsat, akinek szerénysége mellett mi sem bizonyit jobban, mint a mai ünnep, mely dr. Kankdnak kôzkedveltségénél fogva, képes lett volna a legszélesebb körök érdeklô'dését és részvételét felkelteni, ha ô' maga nem tiltakozott volna az eilen, hogy ez ünnepélyt nagyobb méretiivé tegyük. Csak a kartai*sak kôrében ôhajtotta e napot


megülni es ezek mint hitbatô teljes szammal jottek el, bogy ebben a diszülésben is elismerjék azt, bogy az ünnepelt férfifi diszére vàlik az orvosi rendnek es ennek mélt<5 büszkeségét is képezi. Felolvassa ezutan a bécsi egyetem orvôsi karanak melegliangû üdvôzld sorait, melyet egy diszesen kiallitott diploma alakjaban az egyesületnek be is mutât. Ezen üdvôzld beszédekre Kanka Kâroly kir. tan. meghatott szavakban mond kôszônetet és a kallgatdsag élénk tiltakozasa meg éljenzése kôzôtt allitja, bogy az o érdemeit tulbecsülik, bogy o mindenkor csak kôtelességeit végezte és hogy ha valamit még azon felül is dolgozott, ûgy bd karpôtl^st talâlt abban az elismerésben és abban a becsülésben meg szeretetben, melyet kartarsai irànyaban tanûsitottak és melynek mostani nyilvanulasaiért oszinte szivbol eredo kôszônetet mond. A diszülés lelkes éljenzése bangzott fel e szavakra, melyek utiin elnôk az ülést berekeszti, felhiva a tagok figyelmét arra az estebédre, mely az iilés utàn az ünnepeltnek t.iszteletére rendeztetik.

download unter TÁRSULATI ÜGYEK. Az orvos-term észettudom ányi egyesület törtenete ig

Recommend Documents