download Darwin Kâroly

download www.zobodat.at

Darwin Kâroly Ma és a Pozsonyi Orvos-Természettudomânyi Egyesület 1909. februar 14-én rendezett Darwin-ünnepén felolvasta Dobrovits Mâtyâs dr., kir. tan., âllami kôrhâzi fôorvos. A nagy mullu és mai szép tudomânyos torekvései allai orszâgszerte kitünô hirnévnek ôrvendô Pozsonyi Orvos-természetludomânyi Egyesülelnek megbizâsa, hogy ma Sir Charles D a r w i n szülelésének szâzadik és leghiresebb miive megjelenésének otvenedik évfordulôjân elôadâs keretében ecseteljem a nagymüveltségü pozsonyi kbzônségnek ezen tndôs befolyâsât az orvosi tudoiminyra, méltân a legnagyobb môdon megLisztelt és âmbâr ludataban vagyok azon nehézségnek, melylyel jâr kimutatni, bogy tudomânyunknak mely szakaiban legnagyobb a befolyâsa, midôn mâr az ô buvârlalainak eredményei a modem emberek gondolkodâsmôdjâval annyira elvâlaszthatatlanul egybeforrtak, bogy azokat mint gondolalkcirének oly birlokât lekinti, bogy nem is elmélkedik azon, bogy honnan A^alôk, kitôl szarmaztak, mégis az emberi ész és vilâgnézet âtalakulâsât szerény eiômboz képest kifejteni megkisérlem. Darwin alapvetô télelei, a fajok eredele, harc a létért, természetes kivâlasztâs, az organikus lények — legyenek azok âllatok vagy novények — egysége, az alkalmazkodâs, annyira beleéllék magukat a kozhasznâlalba, hogy ezen tételekkel tudomânyban, miivészetben. sot a mindennapi élet megnyilatkozâsaiban, folyton talalkoznnk oly annyira, bogy az evoluciô, a selectio, a bare a létért kifejezésekkel Darwin gondolatmenete legbarciasabb cllenfeleinek iralaiban is talàlkozunk. Darwin kutalâsainak eredményeként azt a téLelt âllitotta fel, hogy a szerves lények — âllatok és novények — f a j a i n em â l l a n d ô k és v â 11o za Lia n o k, hanem az élelfelté1


4

Dr. Dobrovits Matyas.

telek altal megvaltoznak es hogy a magasabb, tokdletesebb szerves lenyek alacsonyabb es tokdletlenebb szervezetekbdl fejlodnek. Ezaltal megdontotte azL az addig megdonthetetlennek tartolt termdszettudomanyi torvenyt, hogy a fajok bsidbktol — a teremtds ola — mai alakjukban ds tulajdonsagaikban leteznek ds hogy kbzbttuk semmifele rokonsag sem all fenn. Biztosnak tartotta es bizonyitolta, hogy a most letezd magasabb fajok, mai alakjukat csakis alacsonyabb rendu szerves Jdnyek tovabbfejlddesdbdl ertek el es hogy a legtokeletesebb szerves ldny meg most is magan hordja az alacsonyabb szervezet jellegdt. A fejlodes tana — transformismus — azt tanitja, hogy egyszeru szerves ldnyekbol az idok folyaman osszetettebb ldnyek kelelkeztek tokeletesebb szervezettel, hogy ezek tokeletesebb egyenei, nemi kivalasztas altal egymashoz vonzalva, fokozodott kepessegeiket utodaikra atorokiUk ds ezaltal oseiket eroben, kitartasban ds az diet viszontagsagainak elviselesdben felulmultak es tokeletesebb szerveiket az utodokra atorokitik. A fejloddsi tannak igen fontos tamogatoja azon tapasztalat, hogy a ma is elo novenyek es allatok csak akkor drik el a fajukra ndzve jellegzetes alakot, ha normalis viszonyok alatt fejlodhetnek, nem normalis viszonyok alatt a legktilonfdlekep megvaltoznak. Ezt kiildnosen latjuk haziallatinknal, melyek szellemi es testi tulajdonsagai a t e n y e s z t o a k a ra ta s z e r i n t valtoznak. Latjuk a tengeri allatokon, p. o. a keleti tengerben, melynek nyugatrol kelet fele kisebbedo sotartalmaval a halak, kagylok es puhanyok nagysaga csokken. A homersdklet valtozasai. a levego nedvtartalma, a nap fenye, az eledel bosege vagy hianya oly befolyast gyakorolnak a szer ves leny fejlddesere, hogy ez dacara azon erok mukodesdnek, melyek mint aLdrokldtt tulajdonsag a csirat a sziilei szervezethez hasonlo alakra fejleszteni torekednek, fejlodeset modositjak. Hogy bolygonkon novenyek es allatok mar rdges-regen leleznek es hogy valtozo klimaja, a fold es viz valtozo elosztasa, osi idoktol ez iranyban befolyasolta a szerves anyagok alakjat, az kdtsdgtelen. Ha ezen elvaltozasok nagy fokot ernek el, akkor a valfajokbol egeszen uj fajok, a kortilmenyekhez kepest tokeletesebb egyedek kepzodnek. — A f a j o k t e h a t n e m v a l t o z a t l a n ok.


Darwin Károly.

5

Igen fontos tapasztalat az, hogy sem a novényi, sein az állati fajokat teljesen és minden egyedét a fajnak tokéletesen jellegzöen leirni és oszlályozni nem lebet. Ennek okai: 1. Hogy m i n d e n s z e r v e s l é n y k e l e t k e z é s e p e r c é t ö 1 egészen e l e n y é s z é s é i g f o l y t o n v á l t o z i k oly annyira, hogy a szerves lények egyes életszakaiban, alakjukban és tulajdonságaikban igen nagy eltérést mutatnak. Ha ez nagyon szembeszökö, mint pi. a lepkéknél, békáknál vagy halaknál stb., akkor metamorphozisrol beszélünk. 2 A n e m i k ü l o m b s é g e k . A him és a nostény között oly nagy a külümbség, hogy azokat csak hosszabb megfigyelés után lehet ugyanazon fajhoz tartozóknak felismerni. Legszembetünöbb ez a forgó állatok-Rotatoriáknál, ahoi a nagyság külümbsége a him és a nostény között 1—100-ig a nostény javára ingadozik. A Bandella viridisnél plane a him, mint parasita él a nostény testében. Némely állatoknál két külonféle alaku him van, a lepkéknél pedig elöfordul, hogy két, söt három kolonféle nostény van. A hangyáknál, méheknél és termitáknál nemcsak hímek és nostények, de egy, söt két nemtelen fajzat is fordul elé. 3. A z e g y é n e k v á 11 o z é k o n y s á g a. (Variabilitás). Elismert tény, hogy egy szerves lény sem azonos a másikkal. Ha egy városi ember maga eló'tt lát egy juhnyájat. akkor azok egyedeit teljesen egyenlöknek véli, mig a juhpásztor minden egyes darabját a nyájának igen jól és bizlosan meg tudja a másiktól külünbözletni. Egy libasereg azonos libákból látszik állani, az ütéves libapásztor azonban száz közül is megkülönbözteti, hogy melyik az András, melyik a Miska bácsi tulajdona. Ha ezek a megkülönböztetö tulajdonságok fokozódnak, ez idök folyamán teljesen új fajóle fejlödnek. 4. Nem tekintve azon szaporulást, mely hasadás vagy csirázás által, nem nemi uton, torténik, m i n d e n s z e r v e s l é n y e g y a n y a i s e j t b ö l , p e t é b o l és a n n a k egyes ü l é s é b o l egy h í m s e j t t e l , — ondó — f e j l ö d i k , komplikáltabb szerves lénynyé. Azon folyamatot, melylyel a terményitett petesejtbol szerves egyén fejlödik ontogéniának mondjuk. Ezen fejlodési folyamatban némely állatoknál oly szervek képzodnek. melyek a kész állatban már elö nein for-


6

D

Dobrovils Maty äs.

dulnak, mint bizonyilékai, h o g y a j e l e n l e g i a l l a t ös i d ö k b e n o l y s z e r v e k k e l bi r t , m e l y e k a t o v ä b b i f e j l o d é s b e n s z ü k s é g t e l e n e k k é v â l t a k és e n n é l f o g v a e 1n y o m o r u 1 tak. À cethalak embryoja igazi fog csirâkat mutât, mig a fogak Iegkisebb nyoma is hiânyzik az érett egyénnél, annak jeléül, hogy osük fogakkal birt, amint ezt a cethalak legközelebbi rokonai, a delfinek is mutatjâk. A békâk porontyai kopoltyukkal birnak. amelyekkel legközelebbi rokonai, néhâny vizben élo hüllôk, ma is lélegzenek. Ezen fejlodési folyamatban lâtjuk a magasabb szervezeteknél lépcsozetesen megismétlodni az alacsonyabb szervezeteknél âllandôvâ lett âllapotot. Minden egyes egyén, tehât az embernek is ébrényi életében ismétlôdnek a fejlodés mindazon mozzanatai, melyekben az egész fajok sok évezreden ât keresztülmenlek. Az egyes âllatok petéi egyinâshoz hasonlô egyszerü sejtek. Termékenyitéslcor a pete összeolvad az ondôsejttel és ezen az uton örökli a gyermek szüleinek ätörökölhetö tulajdonsägait. A petesejt, burkân belli], szâmtalan egyszerü sejLté oszlik, ezen sejtekbôl lassan kifejlodnek a csiralevelek, melyek mâr a protozoâknâl hiânyzanak, a többi allat és az ember is ezekböl fejlödik tovâbb. A csiralevelek fejlôdésének âllapoljât az egyszerü polypusok nein haladjâk lui. A tovâbbi fejlôdésnél az ébrény oly alakot ölt, melyet a teljesen kifejlett legegyszerübb gerinces âllat mutât, nines se feje, se agya, se véglagja. A tovâbbi haladâsnâl mindinkâbb kifejlodnek az egyes szervek, az agy a gerincagytôl elvâlik, egy âllapot, melyben a cyclostomâk megmaradnak. Most az agyhôlyag üt agyhôlyaggâ fejlödik, egy âllapot, mely a halaknâl maradandô. Késôbb az elsô agyhôlyagbôl fejlödik a nagy agy és mar el nein férvén egymâs mellett egymâs alâ kerülve, a mâsodik hôlyagot befedi, ezen âllapot lâthatô a madaraknâl. Az emlosôknél a nagy agy mâr a harmadik hôlyagbol keletkezett négy telepet, majd az agyacsot is részben befedik. Az embernél a nagy agy, mely az elsô agy hôlyagbol fejlödölf, befed minden agyrészt, agyacsot és nyultagyat. Ebböl lâthaljuk, hogy az emberi agy csak fokbeli külônbséget mutât. Hogy csak fokbeli külônbség van az emberi és âllali agy


Darwin Käroly.

7

kozott, azt mutatja az arany is, mely az allat es ember testsulya 6s agysiilya kOzt van. Az agysuly a test sulyahoz viszonynl a b6kaknal 1 1100, a tyuknal mint 1 143, a kutyanal mint 1 100, az embernel mint 1 43. Az ember agysulya 800—1600 grainm kozt indagozik, de vannak sulyosabb agyak is, mint pi. Cromwell agya 2233 gr., Cuvier agya 1829, Lord Byrone 2238 grammot nyomott. Az 6rtelmesseg projectios mezeje az agyfeliilete 16v6n, itt csak fokbeli kiilonbsegeket latunk, a bekaagy feliilete sima, a hazinyul agya mar bemelyedeseket, a kutya agya mar hatarozott tekerv6nyeket mutat, melyek szama a majomnal mar meglehetos nagy 6s az altalanosan ismert tekervenyes k6pet mutatja. De ember es ember kozott is van kiilonbs6g. Igy Gauss hires matematikus agyfeliilete 2196 n6gyzetcentimeternek, egy k6zmuvese 1877 n6gyzetcentimeternek felelt meg. 5. A leszarmazas vagy fejlodes tanat nagyban tamogatja azon teny, bogy a magasabb szervii lenyeknel oly szervek fordulnak eld, melyek teljesen hasztalanok, sdt nemelykor az egyen karara is vannak es melyek csak csonka alakban eszlelhetok, mig kozel rokon fajoknal teljes kifejlodesiikben es 61ettani mukod6siikben talalhatok, amibol azt lehet kovetkeztetni, bogy ezen szervek — mivel elettani feladatuk a megvaltozott viszonyok kozt elesett — lassan elkorcsosultak. Ilyen szerve az embeii testnek a hirhedt v a k b 6 1 es f e r e g n y u l v a n y , melynek szervezetiinkben semmifele feladata nincsen. Ilyen a bbrtink nyaki reszen kimutathato platysma myoides, mely a tobbi emlosoknek egesz borfeluletet onkenytes mozgasba hozza nalunk azonban teljesen elvesztette mukddesi kepesseget, szintligy a majmoknal es kakaduknal oly 61enk basznalatban levd fejborizom, mely nalunk megvan ugyan, de az embernel altanossagban teljesen elgyengiilt. Darwin szol egy csaladrol, mely nek tagjai annyira mozgathaltak fejbdruket, hogy kepesek voltak vele egy a fejre tett vaskos kotetet jo messzire elloditani. Klasszikus pelda a rudimentar-szervek keletkezesere n6zve azon tapasztalat, hogy nemely szigeten a szarnyas rovarok elenyeszo szamban vannak a szarnyatlanokkal szemben. Ennek magyarazata, hogy a szarnyas rovarokat a szel vagy jatekuk a tengerre viszi, hoi tonkre mennek, mig a szarnyatlanok a


Dr. Dobrovits Matyas.

szarazon maradva vigan szaporodnak. Ez nemely szigeten annyira megy, hogy a szarnyas rovarok teljesen hianyoznak, holott maskent a reptiles tehetsege mindeneselre elonydre lett volna a fajnak. Sot6t barlangokhan, a fold alatt es a tenger melydben elo allatok szemei annyira visszafejlodnek, hogy tobbnyire az irha alatt talalhatok es a latasra teljesen alkalmatlanok. — Masreszt talalhatok oly szervek, melyek a megvaltozott korulmenyek hatasa alatt jobban fejlodtek egyes egydnekndl es ez altal egy uj fajnak az alapjat vetettek. 6. Fontos azon koriilmeny, hogy a szerves lenyek nincsenek egyenletesen elterjedve a fold kereksegen, sot. hogy tavol a nagy foldteriiletektol a tengertol elvalasztott szigeteken telje sen eluto allat- es novenyfajok talalhatok. Uj-Zelandban csak nehany deneverfaj kepviseli az emldsoket, csak Ausztralia es Uj-Gnineaban fordulnak eld a kenguruk es csdros-allatok. A kolibrik 400 faja csakis Amerikaban van. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy bizonyos keletkezesi kdzpontoktol indult ki ezek fejlod^se, melyekhez hasonlo a fold tobbi reszein nem tortdnt. Izolalt hegyeken, a sivatagok belsejeben oly allat 6s novenyfajok vannak, melyek mashol nincsenek. (Endemikus alakok.) 7. Magasabbszervii ldnyeknek alacsonyabb valokbol tortdnt fejloddset erositik azon szerves maradvanyok, melyek a fold gyomraban megkovesedve le vannak teve. Ndmely helyen a fold kiilonbozo korszakaiban lerakodolt foldretegek es a benniink elzart allat- es noveny maradvanyok oly bamulatosan halmozddtak egymas foie, hogy szinte chronologiai rendben latunk alnlrol felfele az egyszerubb fajokra dsszeteUebb, tokelellen szervii lenyekre tokeletesebbeket raktarozva. A halak legeloszor a Silnr refegben, az amphybiumok a Garbonban, a reptiliak a Permben, az emlosok a d'rias es a madarak a Jura ido retegeiben. Igy a Solnhofenben talalt. Archaeopteryx ellentmondhatatlanul bizonyitja, hogy a mi madaraink a reptiliak fajabol fejlodtek. Ezen dsmadar valosagos tollas szarnyakat birt es hosszu tollas farkot, emellett allkapcsaiban fogakat, mellcsontja lapos volt. Ugyanezen retegen mas madarkbviiletek is talalhatok, jnelyek allkapcsaban szinten fogak vannak, ami altal biztos, hogy a madarak szarubol alio csdre csak kesobbi valtozasok fejlemenye.


Darwin Károly.

9

E z e n t é n y e k r e a l a p i t o t t a D a r w i n az ö 1 es z á r ma z á s i vagy f ej l odés i el mél et ét , m e l y n e k s a r k a l a t o s p o n t j a i : 1. h o g y a s z e r v e s l é n y e k n i a g u k h o z h a s o n l ó u t ó d o k a t n e m z e n e k ; — 2. hogy a s z e r v e s l é n y e k a k ü l v i l á g v á l t o z ó befol yásai ál t al megvál t oz nak, ezen vál t . ozásukat u t ó d j a i k r a a t ö r ö k i t i k és h o g y e z e n f o l y t o n o s á t v á l t o z á s k o v e t k e z t é b e n új f a j o k t á m a d n a k . Hogy miképen jün ez létre, erre Darwin az ö (ermészetes k i v á l a s z t á s i elméletével felelt, melynek segilö eszközei a l é t é r t v a l ó h a r c és az a l k a l m a z k o d á s . A t e n y é s z t o oly állatokat, melyek céljaira legalkalmasabbak, párosit és ezek ivadékaiból ismét a legalkalmasabbakat választja ki tenyészlésre, mig a meg nem kivánt lulajdonságu állatokat teljesen kiküszöböli és a céljainak megfelelöket lehetóleg fenntartja. Ezt szemeinkkel kisérhetjük a marha, ló, disznó stb. háziállatokat tenyésztóinél és meg vagyunk lepve, mily nagyfoku elváltozásokat képes ezen eljárás rüvid ido alatt létrehozni. Hasonló módszer szerint jar el a kertész a nóvényekkel. Hogy miként inegy végbe a kiválasztás a természetben, hogy hasonló eredményeket érjen el, mint a céltudatos emberi tenyészto, erre Darwin következöben felel: A természetben ezen kiválasztást a 1é té r t v a l ó küzd e l e m, melyben egy bizonyos faj gyengébb és kevésbbé eilen talló képes egyénei tönkremennek és csak az erosebbek maradnak fenn és nemzenek utódokat, — az al ka l ma z kodá s , mely szerint oly egyedek, melyek megváltozott viszonyok között is képesek megélni és fajukat fenntartani, — végre a n e m i k i v á l a s z t á s , mely szerint a nóstényállat birtokáért folyó versenygésben csakis a rátermettebb hímek nyerik el a kiválasztottak hajlamát és igy átoroklés által mindig alkalmasabb nemzedéket hoznak létre, — viszik véghez. E z e k a z o n t é t e l e k , m e l y e k D a r w i n k u t a t á s a i n a k eredm é n y e i. Midón Darwinnak fejlodési tana (Evolulionslehre) a természettudományok iránt érdeklodoknek kezébe jutott, ezek megdóbbenve olvasták a súlyos argumentumokat. melyekke.1 Darwin ledöntötle az eddig még szentségtoro hóborttól sem


10

Dr. Dubrovils Mályás.

érintett teremtési tant és annak fóLélelél, hogy a szerves lények teremtésük napjálól fogva ugyanazon alakban a mai napig változatlanok és hogy nines szerves lény, mely nem teljesen készen nyert volna életet a teremtó szavától. Ezen megdóbbenés elszánt munkára buzditotta a buvárokat akkor, mikor sikerült legelószór organikus anyagot egyszeru vegyi alkatrészekból vegyi uton elóállitani és midón kozkézre keriilt Meyernek — árabár már a 40-es években megjelent — mnnkája ,,Az erély megmaradásáról“, mely szerint a világ meleg- és eróegysége változatlan, eró és meleg nem mehet veszendóbe, csak más formában jelenik meg és midón ebból kiindulva a z a n y a g e l p u s z t i t h a t a t l a n s á g á t bizonyiLoüák, gyors iempóban halmozódtak a legpontosabb megflgyelések és az ezekból levont természeti tórvények. A lelkek akkori kavarodásában élni és velük mükódni magasztos érzés volt és nem esoda, hogy az ónon bámulatában megrészegitett lómeg elkapatva attól, hogy mostani lokéletességére egy mechanikus módon osszeveródotl. ósanyagból, végtelen millió éveken keresztül mind komplikáltabb szerves létre toro versenytársainak legjobbjai és legerósebbjeinek kiválasztása által és nem egy kivüle levó idegen akarat véletlen szeszélye által jutott, eldobva hagyományt, istent, teremtést, — az anyag órült imádásában látta boldogságát. Sajnos, hogy ezen új világnézet ellenesei is legtóbbnyire nem argumentumokkal, de éktelen dühhel, szitkokkal és gyerekes gúnynyal torekedtek ezen igazságokat elnyomni, lecsúfolni. Magam is 17 éves koromban lelkesedve Darwin iránt, egy itteni kózépiskolában hallottam egy dorgedelmet Danvin ellen. Emfatikus hangon gúnyolták Darwint, aki liliombol hattyút tud tenyészteni, csigából teknósbékát. A lázas izgatottság azonban nemsokára lehült, az igazi kutatók és természetbúvárok nem álltak ki a spekulativ bólcselkedók harcmezejére, ha nem zavartalan szorgaloinmal és kitartással vizsgállák a szerves lények tnlajdonságait és ezen vizsgálatok eredményezték azon rendkivüli haladást, melyet az orvosi tudomány sok élettani kérdés megfigyelésével elért és melynek minden vivmánya igazolja Darwin becsületes torekvéseit. A szenvedélyes irodalmi liare azonban ujra megindult és


Darwin Käroly.

11

az izgalom legnagyobb fokot erte el Darwinnak 13 ävvel käsöbb megjelent müve „Az e m b e r l e s z ä r m a z ä s ä r ö l “, midön a fejlödäs, a nemi kivälasztäs äs alkalmazkodäs eddig csak az ällatokra vonatkoztatott törvänyeit-az e m b e r r e is alkalmazta. Egy tüzes lelkü es azärt magät värmärsäkletätöl elragadni hagyö, de különben igen ärtäkes fegyvertärsa Darwinnak, Haeckel sietteLle ezen közläst, ki mär spekulativ uton ezen eszmenek igazät hirdette, mielött mäg Darwin munkäjäval teljesen keszen lett volna. Haeckelnek temperamentumos propagäciöja Darwin higgadt es cältudatos eszmäin gyakran tüllött. Midön ezzel megismertettem volna a közönseget Darwin elveivel, ättärek azon hatäsra, melyet ezek az orvosi tudomäny fejlödäsäre gyakoroltak. Elöbb azonban elöadom az orvosi tudomäny mozgatö täteleit rövid väzlatban a fejlödästan principiumai szerint, hogy ezältal teljesen tiszta käpet nyujtsak. Az ösemberek orvosi tudäsäröl nincsenek bizonyitäkaink, biztos hogy a sebkezeläsben, a szüläszetben segädkezLek, ösregi csontokon lätunk csonthegeket, melyekböl sejthetjük, hogy az ö'sember csonttüresät gyögyitotta, de a meg eddig nein kellöleg ismert indiai es chinai östörtenettöl eltekintve,biztos orvosi tenykedäsröl csak az egyiptomiak bämulatos köbe vesett, papyrusra irott äs Herodotos ältal megerösitett törtenetiräsa ältal van tudomäsunk. Az egyiptomiak älenk kedelye, megfigyelö kepessege, valläsos szertartäsai, liitük, hogy az ember szelleme nem sziinik meg a halällal, de toväbb el es a bebalzsamozott mumiäban toväbbi eleteben biztos lakäst kivän, a bebalzsamozäs müvelete, nagy betekintäst szerzett az ember älettani müködäsebe. Felfogäsuk az eletröl es az eiet lenyegäröl azon okoskodäson alapul. hogy minden ember äbren vagy alva folyton lelekzik es ha a lelegzes megszünik, elillan az eiet — tehät a lälegzes az eiet; hogy az ember testeben folyton kering a ver es hogy, ha azt kibocsäljuk, akkor az eiet megszünik — tehät a ver az eiet; hogy az ember, amig el, eledelt vesz fei, — ha ez meg szünik, vege az eletnek — tehät a täplälkozäs az eiet. Ha valaki meghal, akkor se nem lälegzik, se nem eszik, se nem kering benne a ver. Erre a tetelre alapitottäk egeszsegi intäzkedeseiket äs ezek nagy intelligenciära vallanak. A lälekzäst tisztän keil tartani, a


12

Dr. Dobrovits Mátvás.

táplálék legyen tiszta és ártalmatlan, a vért is tiszüLani kell, hogy az ember egészséges maradjon. A test boritékát, a bört, ínindennapi fürdökkel kell liszlán tartani. Az egyiptomiak szellemének örökösei a h e 11 é n e k tettek. Amint a hellének vallásában eleinte a kelet és délrol jövö mondák és képzeletek az istenségrol állatok alakjában jelennek meg, ngy a hellének gyógyászala is idegen befolyás alalt állolt. De amint lassanként a hellén istenségek levetik állatalakjukats az isteni ember alaknak hodolnak, ugy az idegen gyógyászati tapasztalatok is magasabb szellemi felfogásnak engednek. Hippokrates felfogása az emberi test életének nein ismeri el, hogy az élet, a légzésben, a vérben, a táplálékban legyen, ezek csak nyilvánulásai az élelnek. az élet egy mikrokosmos, céltudatosan, harmonikusan a szerves teslben élo lény A betegség megzavarója ezen harmóniának. Ezen megzavarást az emberi szervezet sajátos bennelakó erövel klizdi le és visszahelyezi megint a liarmóniát. A t e r m é s z e t m a g a a l e g j o b b o r v o s. Az ember élete a gyünyorüséges világ mása. Amint a világot, ligy az ember élelét is céltudatosság, szépség, egészség dísziti. Az e m b e r s z é p s é g e s e g é s z s é g é n e k f o g y a t k o z á s á t i s mét h e l y r e á l l i t a n i a legnag y o b b d i c s o s é g , a z é r t a z o r v o s h i v a t á s a a l e gs z e b b h i v a t á s . Ezen szépség a testet gimnasztikával, a lelket zenével és ideális szobormíivekkel nemesíteni. S o k r a t e s n e k b e 1so i s t e n i h an gja, P l a t o n n a k az e mb e r i g o n d o 1a t ma g a , H i p p o k r a t e s n e k a s a j á t t e s t é b e n 1a k o z ó g y ó g y e r ö a l k o Lj a a z e m b e r i 1é n yn e k l e g m a g a s a b b t ö k é 1 y é t. Hippokrates tana egy szép álom volt, mely ñera sokára a világtürténelem vezetö nemzetének, a róinainak, kritikus boncolata alalt véget ért. Már a tétel, hogy a természet ününmagának legjobb orvosa, nein állt helyt, hiszen mindennek véget vet a halál, a szép rút lesz, az élet — halál. Ezért nein szabad a gyógyászoknak a „természelben“ bizni. Az o r v o s íi a k k e l l a z é 1e t n e k s e g i t s é g é r e i nenni , ezt teheti vagy rendszeres anyagi, vagy szellemi, vagy más a gyakorlat által bevált elvek szerint és e szerint a gyógyászati elmélet methodikus, sziszlimatikus vagy cmpyrikus uton halad. Hippo-


Darwin Kâioly.

13

krates tanait és ezen tanokat összegyüjtöüe és gazdagitotta Galenns a JI. szäzadban K. u. és ezen gyüjtemény volt — âtalakitva az Euröpäba beözönlö gyermekded észjârâsu népek gondolatvilâga âltal, kik egy lelkületüknek egészen idegen vallâst fogadtak el âllamalkolô erejénél fogva — belüszerinti értelmezésében a kôzépkor orvosi ludomânya. Emellelt a régi istennek, az ördög, a fekete, az uj Isten, a vilâgos, a fehér szellemében a fehér és fekete büvészettel gyôgyitottak remeték, vén asszonyok és charlatanok. A XVI. szâzadban végre a lelkek viharszerüen âttôrték a fejlôdésüket lenyügôzô autorités békôit és a gyogyâszat is szorszâlhasogato civakodâsokbôl egy rovid idôre, külünüsen Hippokrates hatâsa alatt, a természet higgadt megfigyelésére tért. De ez nem sokâig tartott, inert az orvosi tudomàny elhagyva a fold biztos alapjât a spekulâcio és rabnlisztika homâlyâban elenyészelt. Egész a mi korunkig küvetkezo tlieoriâk zavartâk az orvosi tudomânyt haladâsâban: A betegség az istentôl szârmazik. A betegség az ördögtöl szârmazik. A betegség okai a csillagok. A betegség okai az emberi nedvek. A betegség az élet ônâllô megnyilatkozâsa. A betegség egy tilkos anyag, arcanum, küvetkezménye. A betegséget oly szerekkel kell leküzdeni, melyek az egészséges emberben a betegséget e'.oidézik. A betegséget oly szerekkel kell leküzdeni, melyek a beteg ség tüneményeit megszüntetik. A_ teoriâk ezen kâosza, melyek védelmére és tâmadâsâra 3 szâzadnak minden szelleme kiâllt, nem akasztotta meg egészen az orvosi tudomàny fejlôdését. Ezen korszakban végtelen sok adat halmozodolt fel, melyek értékét csak akkor tudtâk érvényre juttatni, — midon a mult szâzadban az orvostant a metafizikai spekulâciok zavarâbôl természetes talajra terelték. Legnagyobb érdeme volt Schvvannak, ki a sejteket lâtta leg— elöször és kimutatta, hogy minden szerves lény és annak minden része sejtek céltudatos elhelyezésébôl épült fel. Nagy lendütetet vett az orvosi tudomàny a Meyer heilbroniri orvos âltal felâllitott és mind a mai napig megdönthetetlen türvény


14

Dr. Dobrovits Mátyás.

által, mely az erély magmaradásának elvét álliloLta fel. Ez maga után vonta a fizikai vizsgálal módszer alkalmazását. Darwin elve az azonos eredelröl pedig általános vizsgálali elveket honositott meg, melyek fóelve az objektivitás. Ekkor lejárt a melafizikai spekuláció korszaka, a buvárlat a lielyes úlra tért, és sok ezer éles ebne, mely eddig leljes munkaerejét haszlalan szorszálhasogatásokban emésztelte fel, a valóság, a pozitiv dolgok kutatására szabadult fel. Ezen helyes uton haladva a gyógyászat kivivLa mai nagyszabásu fejleLtségét. Helyes belátás az emberi szervezetbe, annak legparányibb részeibe, új vizsgálali módszerek, melyekben a fejlödö fizika, kémia, külonosen a szerves kémia vívmánya igénybe vétettek, párhuzamosan fejleszletiék az orvosi ludásl és e tudomány cselekvo erejét A b e t e g s é g r o l v a l ó ma i o r v o s i f e l f o g á s b a n D a r w i n t a n a az á t ö r ö k 1é s r ö 1, az ö r ö k ö l t i m mu ni t á s ban, az a l k a l m a z k o d á s r ó l , a s z e r z e t t i mmu n i t á s á b a n n y e r i i g a z o l á s á t . Mai nézetünk, hogy teslünk igen sok oly védo anyaggal és szöveltel van ellátva, melyek részint mechanikai, részint vegyi, részint termikus hatásokal. fejtenek ki, melyekkel rendes kürülmények küzütt a szervezelt legyözi a kivülrol belsejébe került vagy pedig saját éleltani mükodésének tulságos vagy hiányos lefolyása által magában a testben keletkezelt káros. belegséget okozó anyagokat. Ezen védó hatányok nincsenek minden emberben egyenló mennyiségben és minoségben, ezt mutatja sok ember immunitása a kórokozó csirákkal szemben, mely immunitást vagy a belegségnek már elcíbb lezajlolt befolyása által vagy pedig átürüklés utján szerezte meg. Ezen immunitást orvosi kezelés által is meg lehet szerezni — ollas a himlö, a diflerilisz, a tetanus, a lépfene, a veszettség, kigyómarás eilen. Ezen védelmi hatányokból kiindulva ma egészen más joggal állithatjuk oda a hypokratesi tételt ,A z e m b e r t e r m é s z e t e ü n o n m a g á n a k l e g j o b b or vos a.“ Sajnos, a lermészet, mint orvos az orvoslannak csak egy specialitását üzi: a lngiénát, inegóvja a szervezetet a kóranyag behatolása eilen, kiküszöböli a behatolt kórcsirákat, dezinficiálja vagy leköti öket, de ezen müködése néha nein elegendö, nem képes a behatolt ellenség eilen


Darwin Károly.

15

kello mennyiségü, ellenmérgeket, segitó anyagokat — alexinok, anlitoxinok — elóállitani és akkor a kiilsó orvos jó segitségre gyógyszereivel, melyek az ellenállást nóvelik, a védósejteket szaporitják, szérumaival, melyek direkt, mint ellenmérgek balnak, küzdi le vállvetve a belsó orvossal a betegséget és ezen tndásunk és képességünk által most is érdemesek vagyunk azon szavaira Homérosznak, melyeket az orvosokról mond: „Az orvos egy ember, ki sok más embernél jártasabb.“ Nem óndicséret, ha itt az Orvos-Természettudományi Egyesület diszülésén megemlitem, hogy a városunkban mukodó és Darwin szellemében nevelt orvosok s a városi tcirvény halóság minden kózjóért lelkesedó intelligenciájának támogatásával Pozsony városának halálozási hányadát, mely Darwin halálának hónapjában, 1882. áprilisében 45 2 ezrelék volt, huszonot év után 19 ezrelékre szállitották le. Szerény tehetségemhez képest ezekben megfelelni véltem azon kivánságnak, melyet az Orvos-Természettudományi Egye sület hozzám intézett, bogy kiemeljem Darwin tételeinek azon részeit, melyek az orvosi tudományra m a r a d a n d o é r t é k ke l birnak, kiemeltem, hogy v i z s g á l a t a i b a n r e n d i t • h e t e t l e n o b j e k t i v i t á s eltántorithatatlan szorgalom, zseniális megfigyeló képesség voltak segédjei, itéleteiben pedig minden spekulációt kizáró igazságszeretele. E z e n t u l a j d o n s á g o k k a l ó orok i dó k r e a t e r m é s z e t b u vá r ok l e g n a g y o b b j a l e s z és m é l t á n s o r a k o z i k az ember i s é g l e g n a g y o b b j ó l t e v ó i kózé. Legmagaszlosabb tulajdonsága és ezzel külónbózik az ó elveinek kiküzdésében hozzá sorakozott bajLársaitól, ó n m é r s é k l e t e és szerén y s ége volt, m e l y el is in e rte , h o g y e m b e r i é s z s z e l n e m i s m e r h e t j ü k f e l a z é l e t f o g a l m á t , az é l e t e r e d e t é t és h o g y v a n e g y h a t á r , m e l y n e k r e j t é l y é t e m b e r i és z n e m b i r j a m e g v i l á g o s i t a n i , a m e l y n e k h a t á r k ó v é n az „ I g n o r a b i m u s “ j e l z é s e áll. Minél tóbbet ismer az ember, annál nagyobb szükségét érzi a sziv a hitnek, Darwinnak ezen hatalmas, tiszta, nagy embernek óriási alkotó tudása mellett, gyermekded szive volt. Méltán ünnepli ma az egész müvelt világ, mint a tudomány hósét és az emberiség jótevójét.


limlekbeszed. Tartotla a pozsonyi Orvos-Termeszetludoinänyi Egyesület 1909. februär 12-ki Darwin ünnepen Bittera Käroly all. föreäliskolai tanär. I g e n t i s z t e l t Hü l g y e i i n 6 s U r a i m! Nagy megtiszteUetesnek veszem, mikor a pozsonyi OrvosTermeszettudomänyi Egyesület megbizasäböl a nagy Darwinral keil megemlekeznein születesenek szäzadik evfordulöjän. Erzem is gyöngesegemet, inert liisz ilyen nagy ebne müködesenek megertesehez, megm6res6hez hiänyzik a mertekünk s Darwinröl vagy mindent mondjunk el, a mi nevet naggyä, ismerttd, a tudomanyban felejlhetetlenne telte, vagy hödoljunk nema lisztelettel nagy emlekenek. Egy emlökbeszed szük kerel6ben azonban Darwint ismertetni fizikai lehetetlenseg, ilyen nevezetes dvfordulöt — bar teljes tisztelettel — agyonhallgatni annak a nagymullü egyesületnek, melynek ezuttal szolgälatäban ällok, annak az egyesületnek. melynek alapitäsa Darwin tünemenyes munkässäganak fenykorara esik, a mai fölfogäs szerint — keptelenseg, — Ezzel a fonak helyzettel okolom meg — jöelöre — azt a keresemet, mellyel kegyes eln6z6sükert esedezem — a dolog termeszetenel fogva — h6zagos fejtegeteseiinhez. Hogy ki volt Darwin ? Szellemöriäs. Minden idök legnagyobb termeszetvizsgalöja. Ifjü koraban szeretetremöltö, sokoldalü dilettans, kesöbb melyenjärö filozofus, a legszerencsesebb, a legelesebb szemü kutatök, a legtermekenyebb irök egyike; a legküvetkezetesebb forradalmär, ki nagy szellemevel öröknek hilt, megkövesedett, szäzados fundamentumokat züzott össze, hogy romjaikon vas energiajäval üj tudomänyt, üj rendszert epitsen föl s nemzedekröl — nemzed6kre atörükölt vilagnezeleket formäljon at.


Emlékbeszéd.

17

Nem kisebb ember mondja ezt, mint Francé, a poetalelkü botanikus, a filozofus. Szerinte — pedig Iheoriáját el sem fogadja a maga egészében — Darwin olyan nagy a maga nemében, hogy méltán emlithetd egy sorban Lutherrel, Cromvellel, Napoleonnal, Humboldttal és Góthével, mint az emberi elme legértékesebb képviselóivel. Ezzel kdrülbelül végezhetnék is Darwinnal, de az a tisztelet, mellyel egyrészl a megbizó egyesületnek, másrészt a szavaink meghallgatására osszegyült illustris kozonségnek tartozom, késztetnek arra, hogy — kegyes engedelmükkel — Darwin életét és korszakalkotó munkásságát kissé behatóbban ismertessem. Minthogy Darwin elméletén magyarázó, indokoló fonálként végigvonul az egyént konnyezó kórülményeknek, helyzeteknek, s ezek változásának befolyása az egyén életére, egyes szerveinek átalakulására, egész szervezetének kifejlódésére s életviszonyainak berendezésére, sokoldalú mukódésének megérthetésére szükségesnek tartom az ó tartalmas élete fóbb inomentumainak folemlitésével rovid biografiáját adnom. Száz évvel ezelótt született, — 1809. febrnár 12-én — Schrewsburyban, Angolországban, angol ósnemes, u. n. gentry családból. Már kozépiskolai tanuló korában szivesen olvasgatott természetrajzi munkákat édes apjának — egy jóhirü orvosnak — gazdag konyvtárában s nem lehetetlen, hogy az ezekból meritett impressiok, melyeket a gyakori kirándulásain szerzett tapasztalatai csak élesitettek és mélyitettek, irányították késobbi munkálkodását. Gymnazialis tanulmányai végeztével 1825-ben az edinburghi egyetemen orvosi, majd theologiai tanulmányokba fogott, de már 1827-tól fogva teljesen a természettudományoknak él s szorgalmasan dolgozva muzeumokban, laboratoriumokban megkezdi irodalmi munkásságát. 1831 végén a Beagle hajón találjuk az alig 22 éves Darwint. hogy a foldet korülutazza. Ahol a hajó kikot, kiszáll, gyüjt, megfigyel hol mit lehet s 1836-ban gazdag anyagi, de még gazdagabb szellemi zsákmánynyal tér vissza hazájába. Haza érkezve még ugyanazon év oktoberében kiadja utazási naplóját, melyben a hosszú utján szerzett tapasztalatairól száOrv.-Term.-Tud. Egy

XXX. (Uj

f. XXI ) le. Értelr.

2


18

BiLlera. Károly.

mol be. 1839-ben megházasodolt s három év mulva családjával a Beckenham mellelt fekvo csendes davvoni falusi birtokára vonult vissza, hogy fáradságos kntalásának bó anyagát tudományosan foldolgozhassa. Hamarosan egymásután jelenlek meg a legkülonfélébb tárgyú — geologiai, zoologiai, botanikai, filozofiai — dolgozatai, de ezeknek szerves osszefüggését késóbbi munkáival, melyeknek osszességéból épithetni csak fol igazán a rola elnevezelt elméletet, senki sem sejteLte. Ó azonban ludia. Teltek, mullak az évek s Darwin még mindig az anyag vizsgálatával, rendezésével, kifejtendó Iheoriájának kritikájával, anyaggyüjléssel foglalkozoU. Nem tarlolla elinéletét még eléggó érettnek, kiforroltnak, megállapodottnak s megbizható adatokkal eléggé lámogaíhalónak arra, hogy vele a nyilvánosság elé lépjen. Mialatt ó a világtól visszavonulva lapaszlalatainak ezernyiezer téglájából lelkiismereles krilikával épitelte fol elmélelének épületét, kétséglelenül biztatólag hatoLt rá az az idólájt Borneo szigetén kutaló Wallace küldeménye. A fajok eredetére vonatkozó érlekezés volt ez, melynek tartalma egyezett Darwinnak már 20 év ota vallolt, de csak szúk korben ismert, nyilvánosságra nem juLolt folfogásával. Ezen küldemény lialása alatl. halározla el, hogy elmélelének vázlatát, lámogatva Wallace értekezésével az 1858. évijúlius 1-én a londoni Linné társaságban fololvastassa. Theoriáját, mely az eddigi biologiai nézeteket alapjukban folforgatta, ludós társai nagyon vegyes érzéssei fogadlák s kevéssé hizelgó méltalásban részesitelték. Darwin tovább dolgozott; gyüjLotte az egész vonalon a támogató adatokat s már 1859. novemberében a nyilvánosság elé lépetl. az egész elméleLét bemutaló fómunkájával, melynek cime: ,.A fajok eredetéról a természetes kiválás úlján, vagyis a kiváltságos osztályok fonnmaradása a létért való küzdelemben“ Bár félszázaddal ezelólt a primitiv kozlekedési, áldatlan politikai viszonyok, a hiányos nyelvismeretek és a sajlólechnika gyermekkora miatt még az ilyen radikális munka, mint a minó Darwin-é volt, sem terjedhedett el olyan gyorsan, mint napjainkban; ez a forradalmi irat mégis hamarosan foglalkozLatoLt minden tudós lársaságot. A tudósok két pártra oszlotlak, dar win istákra és antidarwinistákra; a laikusok pedig — mert liisz


19

Emlékbeszéd.

ók is tudomást szereztek a komoly tudósok ribilliójáról — dicsérték, átkozlák vagy szerzójét kerékbe torésbe ilélték, kiki tudása, tudatlansága izlése vagy temperamentuma szerint. Darwin nem pihent meg nagy munkája után, nem varia be a világ kritikáját, hanem a meggyózódés erejével dolgozott lovább s egymás ulán ontolla nagy raunkáit, melyek mindegyike egy-egy szeme annak a iáncnak, mely új biologiai folfogásunkat kdriilfogja. 1862-ben megjelenik nagy müve, mely az állatvilágban a szelidités okozla vállozásokat tárgyalja. 1871-ben ir az ember eredetéról és a nemi kiválasztásió). Hogy biologiai felfogásának általános érvényességét dokumen1álja már 1862-ben ir az Orchideák megtermékenyitéséról s ezzel megnyitja hosszú sorát bolanikai müveinek, melyekben addig csupa ismerellen, vagy csak kevéssé ismerl jelenségekre hivja fol a figyelmet. Ir a kúszó, a rovarevó novényekról, az onbeporzásról és idegen beporzásról s 71 éves korában, 1880-ban Francis fiával együtt — ki 1888 óla a cambrigdei egyelemen a botanika tudós tañara — kiadja a nóvények mozgásáról szóló munkáját. Mind olyan mezókon jar, melyeket elótte senki, vagy csak kevesen tapostak. Kora ifjúságában tanult, késóbb ot világrészben gyüjtott, boldog házasélete állal megaranyozott csendes falusi magányában, bol kedvezó anyagi viszonyok kózótt élve nem kellelt kivennie részét a theoriájában olyan ionios szerepet jálszó lélért való küzdelemból, feldolgozta gazdag zsákmányát, hogy azután késo aggságáig világgá szórja nagy szelleme kincseit, mórhetetlen tudása lárházát nyitva meg a tndnivágyó emberi z o elólt. Ernyedellenül dolgozott még abban a korban is, melyben más torékeny ember rég pihent, de végre a természet orok torvénye rajla is érvényesítette jogait. A bátor utazó, a késo aggkoráig ki tarto munkás lelorf. 1882. ápril 19-én 74 éves korában szivbajban meghalt. Nagy nemzele csak mélló elismerésben részesílelle nagy fiát haló poraiban, mikor egy hél mu Iva a "Westminster apátság kriptájában, a britt Pantheonban helyezle orok nyugalomra, kózel Newton sirjához.

2*


20

Bittera Karoly.

Ennyiben batorkodtam j. t. H. 6s Uraim! Darwin elele folyasat ismertetnem. Kitiint ebbol, hogy eros vonzodasat illetoleg a term6szettudomanvokhoz mar sziilet6sen6l fogva terhelt volt. Hisz edes apja, mint jonevu orvos, mar hivatasanal fogva termeszetvizsgalo, ki gyermek6ben mar zsenge koraban folkeltetle a csodasz6p termeszet irant valo erdeklodest s megmutatta neki azt a tiszta, nemes elvezetet, melyet a term6szet annak nyujt, aki nyitott szemmel nez 6s lat. De meg Darwinon elmeletenek magyarazasaban szerepet jatszo egy masik jelenseg is 6rvenyesiilt Ertem az atavizmust, a visszautest. Hisz nagvapja Erasmus Darwin, nem csak a 18. szazad keresettebb angol orvosainak egyike, hanem ep oly jeles kolto 6s filozofus volt, ki koltem6nyeiben es egy6b irataiben suruen foglalkozik azokkal az eszm6kkel, melyeket egy szazaddal k6sobb nagy unokaja foglalt rendszerbe. I. t. H. es Uraim! Egy rovid eloadas sziik kereteben nem lehet celom Darwin egesz tudomanyos munkassagat ismertetnem, messze kihato elmeletet kifejtenem. Erre a tisztre sikerult az egyestilet vezetoseg6nek nalamnal hivatottabb, szakavatottabb ferfiut megnyernie dr. Dobrovits foorvos ur szemelyeben, aki arrol is ki fog benniinket oktatni. hogy mi hasznat veszi Dar win mukodes6nek az orvosi tudomany. De ha megbizasom ertelmeben nem is bocsatkozhatok ezuttal melyebben a darwinizmus fejtegetes6be, nem terhetek ki azon kotelesseg alol, hogy legalabb rdviden ne emlitsem, hogy tulajdonk6pen mil is tett hat Darwin? Egyik 61et irbjanak nyilatkozata szerint semmi egyebet mint Columbus azzal a hires tojassal. Rend szerbe foglalta, a termeszet torvenyeinek kerlelhetetlen kovetkezetessegevel igazolhatoknak bizonyitotta, sztiksegkepenieknek, altalanos erv6nyiieknek jelentette ki azokat a jelensegeket, melyek az allat- 6s novenyfajok keletkezes6t, valtozasat 6s tok61etesed6set a leL6rt vivott adaz kiizdelemben mint halvany sejtes a gorog Empedoelestol fogva Humboldton es Goth6n at Darwin napjaiig minden idok termeszetvizsgaloinak, bolcseloinek irasaiban foltalalhatok. A 16tert valo kuzdelem, az 6rvenyestilni torekves a celszeruseg kOvetelmenyeivel, az alkalmazkodb kepesseggel, az atorokles, az atavizmusnak a koz61etben is ismeretes eseteivel, a nemi kivalosaggal a szimpatikus v6do


Eml6k besz£d.

21

rejto szin, az alak es hangutanzas lorv£ny6vel a csonkaszervekkel es paleontologiai adatokkal magyarazza azokat a jelensegekel, sajat kutatasai folyaman ezer szaina hordvan ossze a p£ldakat, melyeket elotte csak mint furcsasagokat, a term^szet szes-Alyes jatekat szorvanyosan ismertele. Hisz otlelkepen Lamarck 50, Wolf Gaspar Frigyes ¿pen 100 ¿vvel Darwin nagy munkajanak megjelenese elott emlit1 mar, hogy a fajok nem lehetnek allandoak, ahogy azt a r£giek hiltek, lianem a kiilsd koriilmenyek halasa alatt valtoznak, az egyszeriibbek tbkeletesednek s igy kelelkeztek a maiak folytonos tokelelesedes utjan lassankint egyszeru elodokbol. Darwin ugyanezt mondja, de szamtalan tapasztalati adattal bizonyitja ennek nem otletszeru. hanem term£szetszeru voltat az eg£sz vonalon. Megtoldja m£g avval is, hogy ezt a lermeszetes, lassu kivalast az ember ontudatosan siettetheti, a mikor keresztezes utjan allatnak, novenynek nemesebb, ertekesebb ivadekait hozza letre. Ez az 6 meslersfeges kivalaszlasanak rovid foglalata. Nem Darwinnak kellett felfedeznie, mar Lamarck allitotla, hogy a mers£kelten hasznalt szervek erosodnek, az elhanyagoltak elesenevesznek, hogy a meg£lhelest biztosito tulajdonsagok atoroklodnek, mig a meg£lhel6st gatolok az eletharcaban gazdajukkal egytilt elvesznek. Ezzel magyarazza a regen kihalt, vagy a szemiink lattara pusztulo allalok kiveszeset. Kivesztek, kivesznek azok, melyek akar szervezetiik hianyossaga, akar alkalmatlan termeszetlik miatt nem birjak ki a versenyt a tokeletesebbekkel, a harchoz edzetlebbekkel. Amit a kerlesz, az ligyes allattenyeszto okszeru beavatkozassal eler, hogy mesterseges kivalasztas utjan a meglevo faj keret6n belul ert6kesebb valfajokat hozzon l£tre, ugyan ezt ¿ri el a term£szet a lermeszetes kivalasztas uljan, melynek folyaman a termeszetben 16pten-nyomon erv^nyesiilo celszerusegi berendezesek. atorokles reven az egyenben csak azok a jo tulajdon sagok fejlodnek ki 6s allandosulnak, a melyekkel a viszonyokhoz alkalmazkodni ludvan, megel. A selejtese elpusztul. Ismeri ezt az a jozan eszu. minden mesterkelt termeszetludomany hijan elo magyar ember is, mikor azt mondja: „hadd hulljon a f^rgese.“ Ezt is tudta mar Darwin elott Wallace, de altalanos ervenyesseget csak Darwin mulatta ki, ontudatosan, magyarazat, okulas kepen csak 6 lmsznalta fel.


22

Bitlera Karoly.

Nagy szerepet jatszanak Darwin teteleinek megokolasaban a mar emliletteken kiviil az egyes allatoknal, novenyeknel, sot az embernM is talalhato csokevenyek, csonkan maracU szervek, melyek nemzed6krol — nemzedekre fogynak, senyvednek. Mint megmagyarazhatatlan jelensiigeket ismertek ezeket — bar szbrvanyosan — mar regota, de jelentbsegtik magyarazala Darwinnak volt fonntartva. 0 szamos peldaval igazoiva kimutatta, hogy ezek a csonkok hajdan tobbe-kev6sbbe fontos szer vek visszafejlddo maradvanyai, melyekre az egvdnnek mai eletviszonyai kozott nines sziiks6ge. Mint fbloslegesse valtak, pusztulnak, hogy helyet adjanak masoknak, a megvallozoLt viszonyok kozott a lelert valo hareban hasznavehelobbeknek. Ilyenek az ember vakbele a feregszeru nyiilvanynyal, a teljes rozsa szirmai kozott elvetve lathato porzok, a tengeri porzos bugajaban szorvanyosan fellepo termok, melyekbol satnya szemek fejlodnek. Nagy fontossagot Lulajdonitott Darwin a nemi kivalasnak. A himnek rendesen erosebb szervezetet, foltiinobb szinet, killonibozo diszeit. a minok az agancs, sarkantyu sib., szep hangjat azzal a sziiks6gesseggel magyarazza,hogy a parjuk6rt vivott versengesben az gydzzon. amely a legkivalobb. hogy uLodait az atorokitett kivalosaggal fegyverezze fol a leteert megvivando, mindinkabb sulyosodo hareban. Hogy a tamadasnak, uldoz^snek kitett, kulomben gyenge allatok — nyul-fogoly, pacsirta — a gondos anyaterm6szet jovoltabol a kbrnyezetiikkel egyezo szinukkel v6dekeznek, sot a kornyezet szin6nek valtoztaval ezt a vedo, rejto, szimpatikns szinuket valtoztalni is kepesek — hofajd, hermelin, zoldbeka — ismertek furesa, szorvanyos esetekbol mar Darwin eloLt is; de ennek a jelensegnek az alkalmazkodasi kepess6gbol, a letert vivoLt klizdelembol valo kimagyarazhatasat Darwinnak koszonhetjuk. Elm61ete tamogatasaban diintd szerepet jatszanak Darwin kezeben a kiilonosen D§lamerikaban suriin vegzett geologiai kntatasainak eredmenyei is. Hisz miota az ember banyaszat, esatorna^pites vagy egyeb ipari celokbol a fold melyebb retegeiben kulat, eleg suruen kertilnek napfenyre a megkovesedett allati es niiv6nyi maradvanyok. Regen Darwin elott megsziileteLt mar a paloeontologia, az ost6nyekkel foglalkozo tudomany. A


Emlékbeszéd.

23

furcsâbbnâl-furcsâbb kôvületeket ügy magyarâztâk, hogy azok vulkâni kitorés, fôldrengés, a foldon tobbszôr ismétlôdôLt ôzonvizek allai elpusztitott vilagok a mieinklôl eltérô lakôinak megkôvesedett raaradvânyai. Darwinnak csak azt kellett kimulatnia, hogy Uyen kôvületek természetszerüen oit is elôfordulnak, ahol ilyen lieves geologiai kataszlrofâk rombolô nyomaira nem akadonk s a korületek annal egyszerübb szerkezelü egyének maradvânyai. minél lâvolabb esik tôlünk az a kor, melyben éltek s a fôldnek az a rétege, mely maradvânyaikat a tudomâny szàmâra évezredek viszontagsagai kôzott is megôrôzle. Igy elôzték meg a magtalan, virâgtalan novények a virâgosakat, a gerinclelen âllatok a gerinceseket.

Mar ebbôl a vàzlatos kivonatbôl is kivehetô, hogy Darwin az a szerencsés kezü nagy ôsszefoglalô, aki korânak természetrajzi ludâsât nem csak széles lâtôkorébe befogni, hanem rendszerbe forrasztani is tudla. Szôval, benne kialakult az a sok sejtés, mely korànak s az ô korât megelôzolt korok lermészetvizsgâlôinak agyâban hahirozatlanul forrolt, kavargott s benne volt meg a bâtorsâg arra, hogy nézetének, — ezernyi tâmogatô adattal folfegyverkezve — nyiltan kifejezést is adjon. S ebben rejlik munkâjânak oiiâsi hatâsa. Arra a kérdésre, liogy miben âll ez a csodâs hatâs, melyet Darwin nagy munkâja a megjelenése ôta letelt félszâzad alalt a biologiâra, a tennészettndomânyokra külonosen, de âltalàban tudomânyos fülfogâsunkra sôt még az âllattenyésztés és okszerii nôvény termelés révén a praktikus életre is gyakorolt, — roviden felelhetek. Elsô kôvetôinek szâmât megszâzszorozta, a lùdülok helyébe két üj generâtiôt nevelt, melynek tagjai mâskép, mint Darwin szemüvegén ât nézni, mâskép, mint az o folfogàsa szerint gondolkodni, még ha akarnanak se tudnânak. A milyen arânyban nôtt kôvetôinek szâma, olyan arânyban fogytak tanànak ellenzô'i, ügy hogy minden tisztelet a meggyôzôdésbôl ellenkezô nézelet vallôknak, bâtran elmondhatjuk, hogy a modem természeltudomânyi felfogâs alapja az egész


24

Bittera Károly

vonalon a darwinizmus, a természettudomány elöbbrevivöi legnagyobbrészt a darwinisták. Méltán kérdezhetni ezen eredmény láttára, hogy vajjon miben rejlik hát az a csudatékony ero, mely képes volt rövid 50 év alatt százados nézeteket átformálni; taposott osvények mellelt, gyakran azokkal ellentétes irányban új csapást türni, söt a legkonzervativebb embereket, a gazdákat is annyira befolyásolni, hogy eltérve az apáiktól átvett régi módtól, Darwin szelleraében tenyésszék a házi állatokat s nemesítsék a knlturnovényeket ? Talán Darwin egyéniségében, agressiv temperamenturaában rejlett ez a varázs-ero? Korántsem! Hisz egyik nagy ellenfelének nyilatkozata szerint Darwin nem is volt tudós. Tétovázva kapkodolt az orvosi majd a theologiai tudományok között s mindegyikük között — természetesen természettudományokkal foglalkozott anélkül, hogy csak valami-féle teljes képzellséget, valaini qualificaliót szerzett volna. Könnyelmüen elmulasztotta a theologiai órákat, hogy bogarászhasson. Nem agitált elmélete érdekében, nem iparkodott nézeteinek, még az általánosan divo eszközükkel sem propagandát csinálni, ki sem mozdult darvni magányából, nem sietett minden apró-csepró felfedezésével a hajporos-parókás komoly tudósok gyülekezelébe, hogy becses véleményoket kikérje. Nem vitatkozott. Nem védekezett. Nem töiödött a kritikával egyáltalán, akár dicséro akár lesújló volt, hanem miniha azt a jó régi magyar kozmondást tartotta volna, mely szerint a „jó bornak nem kell cégér“ se jobra se baba nem nézve dolgozott s tekintetét egy pillanatra sem vello le arról a célról, melyet megközelileni törekedelt. Darwinnak ezen saját maga dolgaival szemben lanúsitott indolenLiáját látva, be kell látnia az embernek, hogy gyozelme nem volt olcsó. Tanait nem jó sváda, pajlásság, okos házasság vagy célirányos családi ôsszekôttetések terjesztették, hanem terjesztette öket belsö értékük, ezernyi tapasztalati adaltal lámogatott meggyözö erejük. Terjedtek azok maguktól, minden eró'szakolás nélkül, terjedtek minden akadály ellenére, inert terjedniök, téit hódítaniok szükségképen kellett. Terjediek, inert szerzójük kora tudományos sejlésének megszólaltatója volt Darwin, hogy úgy mondjam csak nevet adott a gyermeknek,


Eml6kbesz6d.

25

alcit elötte mär sokan ismertek, de igazi neven szöliiani nem tudtak, nein akartak, vagy nem mertek. Az 1859-ben megjelent leszärmazäsi elmelet — mint ilyen— csak a tudomänyos körök vitäjänak adott bö täplälökot. Nagyobb fölhäborodäst Darwin akkor idezett elö, mikor ujabb 12 evi kemeny munka utän a körülmenyek känyszeritö hatäsa alatt, a könyörtelen következetesseg parancsära leszärmazäsi elmelelöbe bele vonta az embert is. Ezzel csapott le a bomba. Tudös ellenfelei ellensegeive vältak s a tudomänyos argumentumokon kivül välogatäs nälkül hasznältak föl ellene minden celravezetönek igörkezö fegyvert. Megvädoltäk, hogy az embert lealacsonyitja az ällatok közö; holott Darwin bizonyära azt feleile volna erre; — ha egyältalän szükseget erzi, hogy feleljen — hogy ö se lealacsonyilani se fölemelni nem akar, csak belsö känyszerböl inditatva dolgozik, minden tendencia nelkül, a nelkül, hogy az ember dominälö älläsät erinteni kivännä. Ha a leszärmazäsi elmelet ezen vegsö consequentiäjära, a komoly ludösok fölhäborodtak, a nagy publikum egyenesen felläzadt. Häla a celon tüllött buzgö tanitvänyoknak, a teoria älesseget celzatosan kihasznälö tudös ellensegeknek ugyanis, Darwin elmelete röviden ügy ment ät a köztudalba, hogy akadt egy kronikus gyomorbajban szenvedö, rosszmäjü, udvariatlan angol, aki azt merte ällitani, hogy az ember a majomtöl szärmazik. Pedig ezt ilyen elesen Darwin sohasem emliti. Se ö, se Hackel — Darwin leghusögesebb követöje s tanainak elsö apostola — sohse mondtäk, hogy az ember a ma elö majmok valamelyikötöl szärmazik. Nohät körem, ez igy beällitva csakugyan vastag udvariatlansäg. De a dolog szerencsere nem annyira veszedelmes, inert hideg összel, hideg verrel merlegelve a dolgokat, nem taläljuk meg arra az okot, hogy miört kelljen az ällatviläg összes fokozatain vegig diadalmasan ervenyesülö leszärmazäsi teoria hatälya alöl kivonnunk azt az embert, a kiröl tudjuk, hogy nem csak teste szervezetöben a legkisebb izäig hasonlit a legmagasabb rendü ällatokhoz, hanem lelkenek ertelmi es örzelmi megnyilvänuläsait, tehät legertekesebb eletmüködeseit illetöleg is csak quantitative ter el tölük s helyezkedik ez ältal fölejük. A nagy közünsäg felhäborodäsäval azonban meg nein ört


26

Bittera Käroly.

veget az 50 evvel ezelött kitört nagy häborti. Az elmelet betetözöse a legnagyobb recensust a theologusoknäl keltetle. Nem csoda. Hisz hiLtani tudoraänyunkat azon a ponton tämadja meg, amely — gagyogö gyermek korunkban taimlvän — legölesebben vesödött be mög fogökony lelkünkbe. Ertem a teremtest. Valöban liiaba keressük ebben a teoriäban a teremtö istensög rendelkezeset, hiäba a porböl-särböl Isten köpmäsära alkotoLt Adämot. Ez tette az egesz emberisöget meggyaläzott Darwint hegyebe mög isten tagadövä is. Elismerem, hogy ez valöban kemöny diö, de aki ebben a tekintetben is megakarja nyugtatni haborgö lelkiismeretöt, megteheti, csak jö helyen fogjon hozzä. Teljes megnyugvassal belemagyaräzhatjuk a leszärmazäsi elmeletbe a biblia azon szavait, melyekkel megtanit bennünket arra, hogy mikep teremtett az Isten az egymäst kövelö napokon, — jöl jegyezzük meg kerem: az egymäst kövelö napokon — mindig magasabb es magasabb rendü ällatokat, a halaktöl a csüszö-mäszökon es madarakon ät a negyläbüakig, mig vögre a hatodik nap, a legtököletesebb allatok utän a teremtes remeket, az embert, alkotta meg. Aki igazän meg akarja talälni, megtalälja ott Isten köpmäsära valö alkoläsunkat abban a magasabb, tisztultabb erkölcsi fölfogäsunkban, melyben — bärmennyire hasonlitsunk külömben hozzäjuk — az ällatoktöl, külömbözünk; abban a fölfogäsunkban, mellyel — bar egesz eletünket a celszeruseg, az alkalmazkodäs elve szerint rendezzük be — a szepet, a jöt, az igazat nem celszerüsögböl, de magäört a szöpert, a jöört, az igazert becsüljük es követjük. Megtalälja az a termeszetvizsgälö — csak legyen helyen az esze meg a szive — a teremtö Isten kezöt kutatäsai közben löpten-nyomon sokkal sürubben, mint bärmely mäs mesterember.

Szö sines röla i. t. H. es Uraim ! En sem megyek tüzbe Darwinnak minden szaväört, minden betüjeert. Veges elmeju, gyarlö ember volt ö is; tövedhetett egyben-mäsban, tövedett is s ha most, felszäzad multän lätnä, milyen forradalmat idezett föl minden teren, valöszinüleg elismerne elmelete fogya-


EmlékbeazéJ.

27

lékosságát, mint emberi alkotásnak gyarló, tokéletlen voltát. Nem védem én Darwint — nem szorul ilyen gyenge védelemre — nem is támadom. Megtették, megteszik ezt nálamnál hivatotlabb, vele egyenlo súlyú természetludósok s tudós egyházi irók, kiknek véleményét, álláspontját tisztelem. Nem is tartom a természettudományok aktáit lezártaknak Darwinnal, mert a dolog természetébol folyónak tartom, hogy szerencsésebb utódaink, kiknek majd a ma még ismeretlen tájairól a világ egyelenmek elóltünk ez ido szerint még ismeretlen adatóle fognak rendelkezésükre állani, kik a mieinknél tokéletesebb müszerekkel fogják vizsgálataikat eszkozolhetni, a való dolgoknak talán másféle magyarázalát fogják adni tudni, mint mi. Nem akarok én Darwinnak egy hivót se szerezni, — arra szavam gyenge — csak a kitüntetó felszólitásnak óhajtoltam megfelelni, mikor gyenge tehetséggel, de becsületes igyekezettel einlékeztem meg a mai napon a mult század ezen nagy elméjéról s vázlaLosan korszakos alkotásáról, melynek segitségével az orbkszép természet kifürkészheletlen titkait emberi gyarlóságunkban ma kimagyarázni iparkodunk. S ha sikerült i. t. Hallgatóimban ezen ritka nagy ember a mukodése iránt érdeklddést keltenem s ezáltal szép mester-ségem, a csodaszép természet kutatása tárgyában nagybecsü figyelmüket csak egy percre is lekotnom, elértem célomat, bóven jülalmazva látom fáradságomat s koszonom, nagyon koszonom ilyen hosszan igénybe vett türelmüket, figyelmüket.

download Darwin Kâroly

Recommend Documents