MTT KÖNYVSOROZAT Megérkeztünk a 1010-ikhez, és megyünk tovább…
A Társaság külön publikációi:
1. Kisebbségi autonómiák – önkormányzati törekvések (Dokumentumgyűjtemény, 1992); 2. Pető Petőfi a déli végeken - A jugoszláviai Petőfi kultusz nyomában (Szöllősy Vágó László, 1992); 3. Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 19441944-től napjainkig (Tóth Lajos, Életjel könyvek 56, társkiadó a szabadkai Szabadegyetem, 1994); 4. Népünkkel - népünkért (A szabadkai Népkör krónikája 1872--1992, Szöllősy Vágó László, 1994); 1872 5. Kis délvidéki demográfia (Biacsi Antal, Életjel könyvek 57, társkiadó a szabadkai Szabadegyetem, 1994); 6. Játszunk, énekeljünk magyarul! (Bálizs Jutka, Mikes Melánia – pedagógusok kézikönyve, 2004); 7. Történelmi múltunk és jelenünk - Csehák Kálmán összegyűjtött tanulmányai, (társkiadó a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 2004).
MTT könyvsorozat – mtt könyvtár 11-10 1. Anyanyelvű oktatásunk (Tanulmánykötet és címtár - 1997); 2. Vajdasági útkereső útkereső (Tanulmánykötet és címtár, 1998); 3. Vajdasági marasztaló (Millenniumi tanulmánykötet és címtár, 2000); 4. Fészekhagyó vajdaságiak (Tanulmánykötet és statisztikai adattár, 2001); 5. Holnaplátók (Ifjúsági közérzetmérleg, 2002); 6. Térfoglaló (ifjúsági szerepszerep- és közösségvállalás – 2003) 7. Kisebbségi létjelenségek (szórvány és szociolingvisztikai kutatások, 2003) 8. A vajdasági magyarok kétnyelvű kétnyelvűsége (nyelvpszichológia, 2004), 9. A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői – nyelvszociológiai és korpuszvizsgálati tanulmányok, 2004. 10. Támogatás és hasznosulás, Tanulmányok az anyaországi juttatásokról, 2005. 11. Magatartásvizsgálatok , 2005 12. Oktatáskutatás….., 2006
Sorozats orozatszerkeszt zerkesztőlk őlk:: Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa Tördelés és borítólap: Csernik Attila, Csernik Előd Nyomda: Verzal, Újvidék
KÖZÖS ÚTON… ÚTON… 1. A felsőoktatási igények és humántudományos kutatások a Vajdaságban - Gábrity Molnár Irén mtt elnök 2. Támogatáspolitika, szakmapolitika vajdasági néző nézőpontból - Egyed Albert, Magyar Művelődési Intézet Budapest 3. Az anyaországi felső felsőoktatási támogatások kutatásának módszerei és eredményeinek áttekintése - Tóth Pál Péter, Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete, Budapest 4. A MTA tudománytámogatásának eredményei a Vajdaságban Tarnóczy Mariann, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 5. Várható változások/új lehetőségek a határon túli magyar oktatás támogatásában vajdasági kitekintés - Kulcsár Szabó Enikő, Határon Túli Magyarok Hivatala, Budapest 6. A szülőföldtől a tudományig – támogatáspolitika hasznosulásának elemzése a fiatalok szemszögéből - T. Mirnics Zsuzsanna, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest Szakmai vita
Dr. Gábrity Molnár Irén
A felsőoktatási igények és humántudományos kutatások a Vajdaságban Szabadka, 2005. 2005. 10. 14
1. Tudományos tevékenység a Vajdaságban, a szerbiai állami oktatási rendszer keretében és önálló tudományos műhelyekben zajlik.. zajlik 2. A vajdasá vajdasági magyar tudomá tudomány új önszerveződé nszerveződésének folyamatá folyamatában vagyunk, hiszen a társadalmi közéleti felté feltételek is dinamikusan változnak az orszá országban. gban. Soha jobban, mint most, szü szüksé kségünk van a tudó tudós elit pozití pozitív magatartá magatartásformá sformájára és hogy a változó ltozó társadalmi érté rtékek és csü időszaká a megoldá javaslatokra csüggedé ggedés időszakában megoldási összpontosí sszpontosítsunk. tsunk.
Magyar fiatal értelmiségpótlás a felsőoktatáson keresztül! Az Újvidéki Egyetemre Egyetemre (12 kar + 1 akadémia) 2004/2005: 38.169 hallgató ebből 2.298 magyar, vagy 6,02% - A vajdasági főiskolákra (9): 7.501 főiskolás, ebből 844 magyar, vagy 11,25% Megjegyzés: - a magyar hallgatók részaránya a demográfiailag demográfiailag elvárt elvárt (14%) alatt van - többen csak a főiskolát választják, nem pedig az egyetemet - a hallgatók kb. 1/31/3-a tanul anyanyelvén, vagy részben magyarul
A magyarul tudó egyetemi káderek hiánypótlása!
Karokon összes tanár 2.118
Magyar tanár
Főiskola összes tanár 251
Magyar tanár
7,9 7,9 % részészarány
169 169
43
17,1% 17,1% részészarány
Az egyetemen 169 magyar tanerő dolgozik, míg a főiskolákon főiskolákon 43. A szakonkénti megoszlás: a humántudósok pótlása! Szak neve
Műszaki Bölcsészettudomány
Orvostudomány Természettudomány Pedagógia Építészet Közgazdaság Mezőgazdasági Jogi Művészet Testnevelés Összesen
Káderek száma
61 41
23 20 19 18 16 6 4 2 2 212
Támogatások és hasznosulásuk átszervezése! A többszörös alkalmi anyaországi támogatást élvező állami felsőoktatási intézmények még nem folyamatosan pénzelt karok, jövőjük bizonytalan! - Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar; Kertészmérnöki Szak Határon Túli Levelező Tagozata – Zenta Konzultációs Központ - Bölcsész Bölcsész.. Karon Karon a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidék - Zombori Tanítóképző Kar Szabadkai Tagozat Tagozata a - Műszaki Főiskola - Szabadka - Magyar Tanítóképző Kar - Szabadka (regisztrálás alatt)
2001-ben elidult, de ma megszünt a külhoni tudományos 2001tudományos műhelyek támogatása, ez helyett egyéni ösztöndíjak vannak! A kutatások széttöredeztek, egyéni célúak, párhuzamosak. 1. Magyarságkutató Tudományos Társaság (1991, Szabadka, elnöke Gábrity Molnár Irén), Irén), 2. Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (1999, Újvidék, elnöke Ribár Béla akadémikus) akadémikus) 3. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (2001, Újvidék, elnöke Csányi Erzsébet) Erzsébet) 4. Múzeumok, könyvtárak, könyvkiadás
Közös úton! Támogatás és hasznosulás hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról A kutatás 2001– 2001–2004 között zajlott A határon túli felső felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulások címmel, címmel, 1990--2002 időszakban; 1990 Berényi Dénes akadémikus vezetésével
A délvidéki magyarok támogatására támogatására a következőő szubjektumok hatottak: következ 1. a magyar állam politikai elitjének állásfoglalása a külhoni magyarok támogatásáról (változó) 2. a szerb politikusok fogadókészsége fogadókészsége,, reakciója (változó) 3. a vajdasági magyarok szervezett és aktív fellépése az ügy érdekében (változó)
A külhoni támogatások Magyarországról sosem voltak egyöntetűek, mert kormány fázisokhoz kötődnek, folyamatosan változnak tartalmukban és dimenziójukban is: – A titói időszakban a vajdasági magyarok viszonylagos jóléte, az ország nyitottsága, de Magyarország érdektelensége is a kádári korszakban a határon túliak esetében azt eredményezte, hogy érdemleges támogatás nem jött, nem is igen kérte senki; – A Miloš Miloševi evićć-id időőszakban Magyarország a rendszerváltással volt elfoglalva; az anyaország újraéledt nemzettudattal fordult a határon kívü kívül rekedtek felé, de a háborús, nacionalista eufóriában Szerbia fogadókészsége nehézkes, bizalmatlansága túl nagy ahhoz, hogy a vajdasági magyarok érdemben tudják fogadni a megmaradásukat jelentő jelentő támogatásokat; – A Đin inđ đić-kormány idején, az anyaország az EUEU-csatlakozással volt elfoglalva, a vajdasági magyarok száma is csökkent, a támogatások iránti szükséglet viszont egyre nő nőtt. - Mai támogatáspolitika? Bennünk bizonytalanságérzetet vált ki…
Az eddigi anyaországi támogatások támogatások Délvidék számára fő főleg ösztöndíjak, humán és karitatív segítség volt, inkább egyének, csoportok, mint intézmények irányába A négy régió közül egyedül Vajdaságban nincs még olyan magyar felső felsőoktatási intézmény, melyet folyamatosan az anyaország támogatna Szükség van: Pedagógiai fakultás, kertészképzés, mérnökképzés, vállalkozásképzés esetében…
Példa az anyaországi tudomány támogatások hasznosulásából: A Délvidékről, főleg az idős és a középkorú korosztály vett részt a DOMUS Programban. Előnyös, hogy a kedvezményezettek továbbléptek saját kutatásaikban, szakirodalmat gyűjtöttek, szakmai kapcsolatokat építettek ki. Hiányolható, hogy nem kapcsolódtak be a team, vagy intézményes munkába, kevés lehetőségük volt egyéni bemutatkozásra (könyvbemutatón, konferencián). A Domus ösztöndíjazás jelenlegi formájában egyéni szempontból részben, de társadalmitársadalmi- és intézményi együttmű együttműködési szempontból, sem Magyarország, sem pedig a Vajdaság számára nem hasznosul megfelelő megfelelően en.. Ezért kellene az intézményes és civil műhelyek tevékenységének koordinált támogatására áttérni!
Fiatal kutatók hiánya a Vajdaságban A délvidéki egyetemi káderpótlás és fiatalítás céljából, szorgalmazni kell a részképzés részképzéstt a magyarul tudó tanerő tanerők képzésében, azaz a szül szülőőföldön tanuló doktorandus, félfél- vagy egy évre menjen az anyaországba tanulni/kutatni, egy doktorandus--vezet doktorandus vezetőő segítségével segítségével.. Jó megoldás a tehetséggondozó kollégium (VMFK) (VMFK),, amely összefogja, a tehetséges szerbül szerbül/angolul /angolul is tudó, magyar fiatal kutatókat, tutorokat szervez melléjük, menedzseli őket és magyar nyelv nyelvű ű továbbképzést is biztosít számukr számukra a.
KONKLÚZIÓK: 1. Jelenleg és a közeljövő közeljövőben nincs mód, állami segítséggel kiépíteni Szerbiában/Vajdaságban Szerbiában/Vajdaságban egy önálló magyar tudományos intézményrendszert – mégsem szabad erről lemondani! Alapító elaborátumok várnak a Szerb Minisztérium döntésére: Tanítóképző Kar, esetleg Egyetem Szabadkán! 2. Az alkalmas idő időpontra várva anyagi ösztönző ösztönzőkkel és megfelelő megfelelő stratégia kidolgozásával kutatási projekteken keresztül be kell kapcsolódni az európai és magyarországi tudományos életbe. 3. A támogatások különböző különböző formái: - tudományos intézményrendszer kifejlesztése a vajdasági karokkal, - rövid/ övid/hosszabb anyaországi tartózkodások, kutatások - közös szülő szülőföldi és anyaországi kutatási projektekben való részvétel - nemzetközi konferenciáko konferenciákon n való aktív részvétel - az MTA határon túlra kihelyezett tudományos ülések szervezése - magyar nyelvű nyelvű tudományos kiadványok támogatása Délvidéken - magyarországi tud. tud. díjak odaítélése a határon túli kutatók részére is.
A kutatás jelentősége/eredménye: Szerbiában és Vajdaságban is lezárult egy nehéz évtized, új korszakot nyithatunk az anyaországgal kialakított kapcsolatban is. A támogatástámogatás-rendszer konkrét értékelésével új támogatási koncepciót állíthatunk fel, és az eddigi hibák kijavíthatók. Ha a támogatott látja a pénzelés hasznosultságát, új prioritásokat állíthat fel, racionálisan tervezni tud.
A vajdasági magyar értelmiségiek eltökélt szándéka a magyar felsőőoktatás mennyiségi és fels minőőségi átszervezése és min bekapcsolódni az európai tudományos életbe! Ebben haladjunk közös úton az anyaországgal! Köszönöm a figyelmet!
