Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link

ELJÁRÁSREND Betegjogi képviselő részletes eljárásrendje

száma

Készítette: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet

Ellenőrizte: Jóváhagyta és a kiadást elrendelte:

RÉSZLETES ELJÁRÁSREND CÉLJA A betegjogi képviselő tevékenységének összefoglalása, egységesítése, a jogvédelmi képviselő gyakorlati munkájának segítése kiemelt figyelemmel a hatályos jogszabályok visszatükröztetésére és a jogvédelmi tevékenység / jogvédelmi képviselő visszaellenőrizhetőségére is. TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA A betegjogi képviselő az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központtal (továbbiakban: OBDK) a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Jogvédelmi munkáját - az illetékességi területén működő valamennyi egészségügyi szolgáltatónál (alapellátás, fekvőbeteg ellátás, járóbeteg szakellátás, magánszolgáltató) - a vonatkozó jogszabályok és a szakmai eljárásrend, protokollok alapján, az OBDK iránymutatása mellett végzi. Kizáró okok: (bármelyikének munkáltatójának bejelenteni)

fennállását

a

képviselő

haladéktalanul

köteles

A jogvédelmi képviselő nem láthat el jogvédelmi képviselői feladatokat annál a szolgáltatónál,  amelynek felelősségét – egyéb feladatkörében eljárva, vagy általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során – egy éven belül vizsgálta,  amelynek működését egy éven belül ellenőrizte A jogvédelmi képviselő nem járhat el olyan ügyben:  amelyben ő vagy közeli hozzátartozója érdekelt vagy ellenérdekű fél,  amely azt a szolgáltatót érinti, amellyel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,  amelyben más, szakképző intézmény oktatójaként szakmai gyakorlatot szervez, irányít vagy a képviselői tevékenységét megelőző egy éven belül munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt,  amelyben tőle egyéb ok miatt elfogulatlan eljárás nem várható.

Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link

Oldal: 1 / 24 Érvénybe lépés:

Hatáskör: A betegjogi képviselő hatásköre az illetékességi területén az Eü. tv. 30-31. §-ában és a 214/2012. (VII.30.) Korm.r.-ben foglalt feladatok ellátására terjed ki. Illetékesség: azonos hatáskörrel rendelkező jogvédők földrajzi területi felosztás szerinti, a munkavégzésre irányuló szerződésében megjelölt terület. A képviselő jogosult eljárni, ha a megkeresés tárgya az illetékességi területéhez tartozik. A betegjogi képviselő fő feladatkörei az 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) alapján 1. Tájékoztatás:

segíti a betegeket az egészségügyi törvényben meghatározott jogaik megismerésében. 2. Jogvédelem: a betegjogi képviselő ellátja a betegek egészségügyi törvényben meghatározott joginak védelmét. 3. Jogérvényesítés: segíti a betegeket az egészségügyi törvényben meghatározott jogaik érvényesítésében. 1. A betegjogi képviselő TÁJÉKOZTATÁSSAL kapcsolatos feladatellátása, gyakorlati tevékenységei Az egészségügyi törvény a betegjogi képviselők feladatkörébe is utalja, hogy a betegeket tájékoztassa az őket megillető jogaikról, valamint az egészségügyi dolgozókat rendszeresen tájékoztassa a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál. A tájékoztatás történhet: - széles körben (lakosság tájékoztatása) - az egészségügyi dolgozók körében - szolgáltatói, szükség esetén fenntartói körben - az egyéni megkeresők, panaszosok körében A tájékoztatás színterei lehetnek: - egészségügyi ellátórendszer - szociális ellátó rendszer - gyermekvédelmi ellátó rendszer - média - köz és felsőoktatás - lakossági fórumok - civil rendezvények 1.1. Tájékoztatás széles körben (lakosság tájékoztatása) Célja: lakosság tájékoztatáson alapuló jogtudatosságának elősegítése, növelése. Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


Mindenkinek joga van tájékoztatást kapni - többek között - a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről. (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 5.§ 3. bek. b.) A betegjogi képviselő tájékoztatással is segíti a betegeket (az egészségügyi ellátást igénybe vevők, abban részesülők szűken értelmezve, de itt az 1.1. pontban ez alatt a lakosságot érjük) az egészségügyi törvényben meghatározott jogaik megismerésében és érvényesítésében. 1.1.1. Tájékoztatás fórumai lehetnek (betegjogi képviselő illetékességi körébe tartózóan): -

lakossági fórumok (kerületi, járási, intézményi) kerületi, járási egészségügyi rendezvények, egészségnapok a lakosság egészségügyi szűrésével kapcsolatos rendezvények egészségügyi intézmények nyílt napjai betegszervezetek rendezvényei, klubnapjai közoktatásban az osztályfőnöki órák különböző célcsoporti rendezvények, klubnapok (kismama, nyugdíjas, nevelőszülői hálózat) elektronikus és írott hírközlés, rádió, televízió

1.1.2. Tájékoztatás tartalma A betegeket megillető - egészségügyi törvényben meghatározott - jogok és azok érvényesíthetősége . 1.1.3. Tájékoztatás módja, formája, eszközei A betegjogi képviselő a lakosság felé irányuló tájékoztatását előre egyeztetve, elkülönített időpontban és időtartamban végzi: - előadást tart az aktuálisan rendelkezésére bocsátott időkeretben, eszköze lehet az OBDK által meghatározott formai keretben elkészített előadás sablonja - rövid ismertetőket, szórólapokat terjeszt a tájékoztatási célú megjelenéseinek helyszínén, eszköze lehet az OBDK által erre a célra és meghatározott formai keretben elkészített szakanyag - tematizált szakmai tájékoztató anyagot készít, melynek az OBDK főigazgatójának jóváhagyását követő terjesztését az illetékességi Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


körében saját maga vagy az önkéntes jogvédelmi képviselő bevonásával végzi el (lsd. ……önkéntesek eljárási rendje) - médiában történő írott formában vagy személyesen történő megjelenéssel, az OBDK ……..számú főigazgatói utasításában foglaltak betartásával 1.2. Tájékoztatás az egészségügyi dolgozók körében Célja: a vonatkozó ismeretek megfelelő, naprakész nyújtása, panasz prevenció 1.2.1. Tájékoztatás fórumai lehetnek a) betegjogi képviselő illetékességi körébe tartózóan: - osztályértekezletek, esetmegbeszélések - főnővéri, főorvosi értekezletek - vezetői értekezletek - szak és össz-dolgozói értekezletek - eü. dolgozók oktatása, továbbképzése b) felkérésre, meghívásra: - oktatás - továbbképzés - tudományos ülések 1.2.2. Tájékoztatás tartalma A betegjogokra vonatkozó szabályok, azok változása, illetve a betegjogok érvényesülése az egészségügyi szolgáltatónál. 1.2.3. Tájékoztatás módja, formája, eszközei A betegjogi képviselő az egészségügyi dolgozók tájékoztatását - az egészségügyi szolgáltató vezetőjének előzetes tájékoztatása mellett -, rendszeresen végzi, mely tevékenységére az erre elkülönített időpontban és időtartamban kerül sor: - előadást tart a rendelkezésére bocsátott időkeretben, eszköze lehet az OBDK által meghatározott formai keretben elkészített előadás sablonja - értekezleten felszólal, véleményt nyilvánít esetmegbeszélést tart a betegjogok érvényesülését célzó aktualitások ismertetésével, eszköze lehet az OBDK által meghatározott formai keretben elkészített előadás sablonja - a személyzettel közösen történő intézménylátogatáson vesz részt - rövid ismertetőket, szórólapokat terjeszt, eszköze lehet az OBDK által erre a célra és meghatározott formai keretben elkészített szakanyag Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


- tematizált szakmai tájékoztató anyagot készít, melynek az OBDK főigazgatójának jóváhagyását követő terjesztését az illetékességi körében saját maga vagy az önkéntes jogvédelmi képviselő bevonásával végzi el (lsd. ……önkéntesek eljárási rendje) - médiában történő írott formában vagy személyesen történő megjelenéssel a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről, az OBDK ……..számú főigazgatói utasításában foglaltak betartásával 1.3. Tájékoztatás szolgáltatói, szükség esetén fenntartói körben Célja: jogszabályban előírtak betartása a jogvédelmi feladat és hatáskör gyakorlása során 1.3.1. Tájékoztatás tartalma A betegjogi képviselő eljárása és annak eredménye. 1.3.2. Tájékoztatás módja, formája, eszközei A betegjogi képviselő eljárásáról és annak eredményéről igény szerint tájékoztatja a szolgáltatót és szükség esetén a fenntartót. 1.4. Tájékoztatás az egyéni megkeresők, panaszosok körében Célja: az egyén tájékoztatáson alapuló jogtudatosságának elősegítése, növelése, panasz megelőzés A betegjogi képviselő tájékoztathatja az egyéni megkeresőt, panaszost az egészségügyi ellátást megelőzően, annak ideje alatt, és azt követően is. 1.4.1. Tájékoztatás tartalma a) az egészségügy törvényben meghatározott betegjogok megismerése és érvényesítése. b) az egészségügyi dokumentáció kezelésével kapcsolatos jogok az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlatra figyelemmel. c) a megtett panasz az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlat figyelembevételével. d) az eljárási cselekmények helyzete, a válasz, és az azzal szembeni esetleges jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségei. 1.4.2. Tájékoztatás módja, formája, eszközei A megkeresést követően lehetőség szerint haladéktalanul - a megkeresés formája szerint – történjen a tájékoztatás. Szóbeli megkeresés esetén tehát szóban, de a megkereső erre irányuló igénye okán a betegjogi képviselőnek írásban is meg kell Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


küldenie az adott tájékoztatást. Írásbeli megkeresés esetén – a megkeresővel erről történő egyeztetést követően – történhet szóban is a tájékoztatás, kivéve, ha a vonatkozó jogszabály másképpen nem rendelkezik. (214/2012. (VII.30.) Korm. rendelet 7.§ (5) d) pontja szerint: Feladat és hatáskörének gyakorlása során a jogvédelmi képviselő eljárásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a jogosultat, illetve a panaszost.) 

Szóban történő tájékoztatás: - személyesen az intézményi vagy regionális fogadóóra ideje alatt - telefonon munkaidőben



Írásban történő tájékoztatás - postai levélben - elektronikus levélben - faxon

Minden egyéb, 1.4.1. pontba nem sorolható tartalmú tájékoztatás nem tartozik a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség körébe, így nem kerülhet dokumentálásra. Ilyen esetekben ezen tájékoztatást kérő megkeresőt el kell irányítani - lehetőség szerint - az illetékes szerv, személy elérhetőségének megadásával. 1.4.3. Tájékoztatás dokumentálása Szóban történő érdemi tájékoztatás a betegjogi képviselő saját elektronikus dokumentációjában (táblázat) kerül rögzítésre, annak visszaazonosíthatásra és éves statisztikára készítésére alkalmas formai és tartalmi kellékeivel együtt. Írásban történő tájékoztatás minden esetben iktatásra kerül az OBDK mindenkori Iratkezelési Szabályzatának megfelelően. Papíralapon történt tájékoztatás papíralapon, az elektronikus úton történt tájékoztatás kinyomtatott, tehát papíralapú dokumentumként kerül iktatásra. Az 1.4.1. pont alatti tájékoztatás a betegjogi képviselő saját elektronikus dokumentációjában (elektronikus táblázat) is rögzítésre kerül, annak visszaazonosíthatásra és az éves statisztika elkészítésére alkalmas formai és tartalmi kellékeivel együtt. (lsd. Iratmintatár) 2. A betegjogi képviselő JOGVÉDELEMMEL kapcsolatos feladatellátása, gyakorlati tevékenységei Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek betegjogi képviselői eljárást keletkeztetnek.



2.1. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatkörében eljárva tájékoztat a jogérvényesítés lehetséges formáiról, fajtáiról, útvonaláról. Betegjogok területén, a beteg és / vagy törvényes képviselője, meghatalmazottja számára jelenleg a betegjogi képviselő mellett számos különböző, akár párhuzamosan is indítható eljárás áll rendelkezésre a betegjogok védelme érdekében. A betegjogi képviselő, a jogalkotó szerint az egészségügyi ellátó rendszertől független személy, egyben a beteg által szabadon választható betegjogvédelmi intézmény. 2.1.1. A betegjogi képviselő a megkereső konkrét jogsérelmét meghallgatva, ill. annak figyelembe vételével a betegjogi képviselő - szakmai alapokon mérlegelheti -, hogy a jogvédelem rendelkezésre álló eljárásai közül, melyik lehet hatékonyabb / a leghatékonyabb az adott jogsérelem orvoslására. 2.1.2. A betegjogi képviselő a megkeresőt tájékoztatja, ill. ajánlással élhet az általa leghatékonyabbnak vélt eljárás tekintetében. A megkereső dönthet másképpen, de minden esetben saját maga dönti el, hogy a javasolt eljárások közül melyiket választja. Amennyiben a betegjogi képviselő jogintézményét választja, akkor ettől fogva a jogsérelem egyedi ügyként kezelendő és a megkeresőből már panaszosként kell lépjen a jogérvényesítés útjára. (Panasztétel…..) 2.2. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére:  figyelemmel kíséri az érintett szolgáltatónál különösen a fizikai és infókommunkációs akadálymentesítés helyzetét  figyelemmel kíséri az érintett betegekkel kapcsolatosan meghatározott és indokolt speciális követelmények alkalmazásával összefüggő szolgáltatói gyakorlatot  szükség esetén kezdeményezi az érintett betegek speciális jogvédelmével összefüggő szervezet bevonását konkrét, egyedi jogok gyakorlásával összefüggő módszerek, technikák alkalmazása érdekében 2.3. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában különös figyelmet fordít az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra.



 meghatalmazás alapján képviseli a beteget az egyenlő bánásmód követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során 2.4. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában figyelmet fordít a roma ellátottak és az egészségügyi dolgozók közötti konfliktusok megelőzésére. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat rendelkezéseinek megfelelően:  az ellátottjogi és betegjogi képviselők munkájában kiemelt figyelmet szükséges fordítani a roma ellátottak és az egészségügyi dolgozók közötti konfliktusok megelőzésére  lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellátottjogi és betegjogi képviselők előzetesen feltárják a lehetséges konfliktushelyzeteket, és ha lehet, orvosolják őket  szükséges megteremteni azokat a lehetőségeket, ahol a roma ellátottak információkat szerezhetnek az őket megillető jogokról, illetve a jogorvoslati lehetőségekről (információs kiadványok, tájékoztató fórumok stb.). 2.4.1. A betegjogi képviselő hallgatóként / előadóként részt vesz multikulturalitás témájú egészségügyi szakmai fórumokon, továbbképzéseken. 2.4.2. Egyebekben a tájékoztatási és panaszkezelési feladatkörében eljárva, fordít kiemelt figyelmet a roma ellátottak és az egészségügyi dolgozók közötti konfliktus megelőzésére, előzetes feltárására, orvoslására. 2.5. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában különös figyelmet fordít a pszichiátriai betegek jogvédelmére.  az Eü. tv. 194. § (1) A 192-193. §-ban foglalt korlátozások elrendeléséről a betegjogi képviselőt haladéktalanul értesíteni kell. Az elrendelt betegjogi korlátozásokat az egészségügyi dolgozóknak részletesen dokumentálniuk és indokolniuk kell.  amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és a betegjogi képviselőnek jelenti. (60/ 2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet 5.§) Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


 a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló nemperes bírósági eljárásban (un. „bírói szemlén”) biztosítani kell a beteg megfelelő képviseletét. A beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képviselője meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult. 2.5.1. A beteg képviseletét ellátó betegjogi képviselő köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeiről és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól, ill. a jogvédelmi képviseletre szóló meghatalmazást kitölteni. 2.5.2. Adatlap a pszichiátriai betegekkel szemben alkalmazott egyéb korlátozó intézkedés dokumentálására (60/ 2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet 3. számú melléklete), vagyis az un. korlátozó intézkedésekről szóló értesítéseket a betegjogi képviselőnek át kell tekintenie. Ezen kötelező írásbeli értesítés elmaradására, illetve az esetleges dokumentációs, adminisztrációs hibákra, hiányosságokra haladéktalanul fel kell hívni az ellátó figyelmét. 2.5.3. Dokumentálás: Az adatlapot a betegjogi képviselőnek meg kell őriznie és ezek darabszámát dokumentálnia kell a saját elektronikus dokumentációjában (táblázat), mert az éves statisztika szerves részét képezi az összegzett számadat. 2.5.4. Egy adott betegnek az ismétlődő korlátozása esetén, a betegjogi képviselő – az észleléstől számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb a következő fogadónapján, avagy intézménylátogatása alkalmával - felveszi a kapcsolatot a kezelő orvossal / osztályvezető főorvossal és tájékozódik annak okáról. 2.5.5. A korlátozások elrendelésére vonatkozó esetleges egyéni panasz esetén a betegjogi képviselő visszakeresi a vonatkozó értesítést / értesítéseket, melynek segítségével, bemutatásával elősegítheti a jogérvényesítést. Ezt követően felveszi a személyes kapcsolatot a beteggel, és tájékozódik a panasz jogossága tekintetében. A jogérvényesítésben történő betegjogi képviseleti segítség módjáról tájékoztatja a beteget, ezt követően a betegjogi képviseleti panaszeljárásnak megfelelően kezeli az ügyet. 2.6. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában figyelmet fordít az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben kényszergyógykezelt pszichiátriai betegek érdekvédelmére  Ha a betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik és nem áll gondnokság alatt, az IMEI főigazgató főorvosa Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


a gyámhatóságnál ideiglenes gondnok kirendelését, illetőleg a gyámhatóság útján a gondnokság alá helyezés iránti polgári per megindítását kezdeményezi.  A gondnok kirendeléséig a beteg érdekképviseletét az IMEI szociális ügyeket intéző előadója és a betegjogi képviselő látja el. 2.6.1. A kényszergyógykezelt pszichiátriai betegek érdekképviselete a törvényben garantált jogainak maximális védelme érdekében, a betegjogi képviselő jogszabályban meghatározott feladatkörében történhet. 2.7. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában figyelmet fordít a büntetés végrehajtás intézeteiben, intézményeiben kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartott betegek jogvédelmére.  A büntetés végrehajtási (bv.) szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre -, az 1995. évi CVII törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles.  Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.  Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, akkor a bv. szerv parancsnoka / országos parancsnok kialakított állásfoglalásáról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt is. 2.7.1. Az elrendelt kényszerintézkedésről történő értesülést követően, ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, akkor a betegjogi képviselőnek - függetlenül bv. szerv parancsnoka / országos parancsnok kialakított állásfoglalásától – is joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél. 2.7.2. A betegjogi képviselő az értesítéseket megőrzi, darabszámát dokumentálnia kell a saját elektronikus dokumentációjában (táblázat), mert az éves statisztika szerves részét képezi az összegzett számadat. Az értesülést követő jogvédelmi tevékenysége szintén az elektronikus dokumentációjának (táblázat) részét képezi.



2.8. A betegjogi észrevételez.

képviselő

a

jogvédelemmel

kapcsolatos

feladatellátásában

A betegjogi képviselő a jogvédelmi tevékenysége során köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét  az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra  egyéb hiányosságokra. 2.8.1. Ebben a tekintetben jogsértő gyakorlatnak tekinthető, ezért a betegjogi képviselő eljár abban az esetben,  ha saját maga észleli / tapasztalja meg a jogsértő gyakorlatot pl. az intézménylátogatásai során  ha írott vagy szóbeli formában – a betegjogi képviselőt megkeresőtől – jutott a tudomására, de nem egyedi jogsérelem, tehát nem szeretne panaszt tenni, hanem közérdeket érintő a jogsértő gyakorlat  ha írott vagy szóbeli formában - anonim megkeresőtől – jutott a tudomására a közérdeket érintő jogsértő gyakorlat  ha írott vagy szóbeli formában - anonimitást kérő megkereső - hozta a tudomására a közérdeket érintő jogsértő gyakorlatot 2.8.2. A betegjogi képviselő az észlelt jogsértő gyakorlat és hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz a szolgáltató vezetőjének, ill. a fenntartónak szóban vagy írásban. A szolgáltató köteles együttműködni a betegjogi képviselővel. Az egészségügyi szolgáltató vezetője a betegjogi képviselőtől érkező, a szolgáltató működésével kapcsolatos észrevételre 15 napon belül érdemben válaszol. A fenntartó 30 munkanapon belül érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatja őt. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. 2.8.3. A jogvédelmi feladatellátása során elengedhetetlenül fontos, súllyal bíró és mindenképpen használatos jogosítványa kell legyen a betegjogi képviselőnek az észrevételezés. Például, amennyiben a betegjogi képviselő jelzése alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának minősége csökkent, és e minőségcsökkenést az egészségügyi államigazgatási szervnek a közszolgáltatásért felelős szerv felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja, akkor a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést a meghatározott felmondási időnél rövidebb határidővel is Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


felmondhatja. (2006, évi CXXXII. tv.) Ha és amennyiben a betegjogi képviselő felé - a lefolytatandó célellenőrzéssel kapcsolatban - megkereséssel fordulnak, avagy a célellenőrzésben történő részvételre felkérést kapna, azt haladéktalanul továbbítja az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ felé. 2.8.4. Dokumentálás: Az írásban történő észrevételezés és javaslat tétel kapcsán történő levelezés minden esetben iktatásra kerül, a mindenkori iktatási szabályzatnak megfelelően, valamint a betegjogi képviselő saját elektronikus dokumentációjában (táblázat) is rögzítésre kerül, mint észrevételezés, annak visszaazonosíthatásra és az éves statisztika elkészítésére alkalmas formai és tartalmi kellékeivel együtt. 2.9. A betegjogi képviselő a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásában kapcsolatot tart.  az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal,  a térségi egészségszervezési központokkal,  az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal,  a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével  az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével,  a területi igazságügyi szakértői kamarákkal,  az egészségügyi közvetítői névjegyzéken szereplőkkel,  egyházi jogi személyekkel  az egészségügy területén működő civil szervezetekkel és köztestületekkel,  Nemzeti Betegfórummal 2.9.1. A betegjogi képviselő a működési területén, illetékességi köréhez tartozó fenti szolgáltatókkal, fenntartókkal, hatóságokkal, szervekkel, hivatalos személyekkel, és a jogvédelemmel kapcsolatos feladatellátásához szükséges mértékben és okból tartja a kapcsolatot. A megfelelő kapcsolattartás a betegjogi képviselő jogvédelmi tevékenységet hatékonyabbá, magát a képviselőt hitelesebbé teheti. 2.9.2. A kapcsolattartás irányultságát, formáját, időtartamát, dokumentációs kötelezettségét mindig az adott konkrét jogvédelmi ügy tartalma, jellege határozza meg.

2.9.3. Tájékoztatási tevékenységi körében eljárva - az OBDK ……..számú főigazgatói utasításában foglaltak betartásával - azonban rendszeresen kapcsolatot tart, Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


együttműködik, meghívásra részt vesz szakmai megbeszéléseken, konferenciákon, felkérésre előadást tart, közös szakkiadványok, tájékoztató anyagok elkészítésében / véleményezésében részt vesz. 2.9.4. A betegjogi képviselő a működési területén lévő Regionális Irodában előre egyeztette időpontban, ill. tervezett, rendszeres regionális értekezlet vagy szakmai műhely keretében lehetőséget biztosít a 2.9. pontban felsoroltakkal történő tapasztalatcserére, esetismertetésre. Ilyenkor már mód nyílik mindhárom jogvédelmi terület képviselőinek személyes jelenlétére, bevonására, ezzel is szélesítve a kapcsolattartás módozatait. 3. A betegjogi képviselő JOGÉRVÉNYESÍTÉSSEL kapcsolatos feladatellátása, gyakorlati tevékenységei 3.1. A betegjogi képviselő elérhetősége A betegjogi képviselő az elérhetőségét biztosítja a megkereső számára  személyesen  telefonon  postai levélben  elektronikus levélben  faxon 3.1.1. A betegjogi képviselő személyesen érhető el - az érvényes munkavégzésre irányuló szerződésének ……. sz. mellékletében meghatározott rendszerességgel és időtartamban megtartott - a fogadóóráin. A hivatalosan közzétett fogadóóráinak időtartama alatt az erre kialakított / rendelkezésre bocsátott fogadóhelyiségben várja a megkeresőket. A betegjogi képviselő az esetleges várakozási idők, torlódások csökkentése érdekében - célszerűen időpont egyeztetést javasol az előzetesen érdeklődő megkereső számára. Ezen lehetőséget az elérhetőségét tartalmazó tájékoztatókon is szerepelteti. Elérhető továbbá az intézménylátogatásainak időtartama alatt és a Regionális Irodában is, de ekkor már kizárólag előre egyeztetett időpontban. Amennyiben a betegjogi képviselő egyben regionális koordinátor is, akkor az un. koordinátori fogadóóráiban rendszeresen elérhető a Regionális Irodában. A távolléte idejére történő helyettesítésről a betegjogi képviselő gondoskodik, a ………sz. OBDK Főigazgatói utasításban foglaltaknak megfelelően. 3.1.2. A betegjogi képviselő telefonon is elérhető, munkaidőben. Akadályoztatása esetén számára üzenet is hagyható. A telefonszámmal visszaazonosítható Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


nem fogadott hívások esetében, ill. a számára hagyott üzenet tartalma okán, az észlelést követően azonnal, de legkésőbb a hívást követő munkanapon visszahívja a megkeresőt. Helyettesítésének ideje alatt az üzenetrögzítőjén megadott kolléga kereshető. 3.1.3. A betegjogi képviselő írásban is elérhető, postai levélben, faxon az illetékességi területéhez tartozó intézmények, fenntartók, szakhatóságok címein, különös tekintettel a fogadóórák helyszínére. Lakcím megadását el kell kerülni! 3.1.4. A betegjogi képviselő elektronikus úton is elérhető, KIZÁRÓLAG a hivatalos email címén (jogvédő neve……………@obdk.hu). Távolléte esetén (szabadság, betegállomány) automatikus válaszküldés beállításával értesítenie kell a megkeresőt a távollét időtartamáról, az elektronikus levél elolvasásának várható időpontjáról és a helyettesítő személyéről, elérhetőségéről. 3.2. Fogadóóra, intézménylátogatás 3.2.1. Fogadóóra A betegjogi képviselő az érvényes munkaszerződésének mellékletében meghatározott helyen, rendszerességgel és időtartamban tartja meg fogadóóráit. A hivatalosan közzétett fogadóóráinak időtartama alatt a hivatalos fogadóhelyiségben biztosítania kell a folyamatos elérhetőségét, így a személyesen és a telefonon történő megkeresők fogadását is. (lsd. még 3.1.1. és 3.1.2.) 3.2.2. A fogadóhelyiséggel szemben támasztott jogszabályi követelmény betartatására figyeljen a betegjogi képviselő. (A szolgáltató területén belül könnyen megközelíthetőnek, a fizikai akadálymentesnek kell lennie, és alkalmasnak a négyszemközti beszélgetés lefolytatására). A fogadóhelyiségben a fogadóóra ideje alatt nem tartózkodhat harmadik fél, kivéve, ha erre a megkereső felhatalmazza a betegjogi képviselőt. 3.2.3. Intézménylátogatás Amennyiben a betegjogi képviselő feladatának ellátásához szükséges, a panaszok kezelésének, illetve a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérése érdekében intézménylátogatást végez. Lehetőség a betegjogi képviselő számára, hogy - a tájékoztatási, jogvédelmi és jogérvényesítési feladatkörében eljárva - feladatának hatékony, célszerű, költségkímélő ellátásához, az intézményi hivatalos fogadóóráin túl is álljon rendelkezésére szükséges időmennyiség és hozzáférés. Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


3.3. A jogvédő megkeresésekkel kapcsolatos tevékenysége Az a tevékenység, amit – a megkeresési formától (személyesen, telefonon, postai levélben, Fax-on, elektronikus levélben lsd. 3.1. pont) függetlenül a jogvédőhöz forduló megkereső (lsd. fogalomtár) indít el.

3.3.1. A jogosultság vizsgálata A betegjogi képviselőnek - a megkereső személyétől és a megkeresi formától függetlenül - meg kell győződnie arról, hogy a megkereső által előadottak, leírtak a feladat és hatáskörébe tartoznak-e, ill. illetékes-e az előadottak, leírtak intézésére. (lsd. még hatáskör, illetékesség fogalma) Amennyiben ezek megítéléséhez további információ szükséges, ennek beszerzése is elengedhetetlenül szükséges, és adott esetben késleltetheti a betegjogi képviselő feladatellátást. Kizárólag azon megkeresések vonhatóak a betegjogi képviselő eljárása alá, amelyek a feladat és hatáskörébe tartoznak, és az érvényes munkavégzésre irányuló szerződésében meghatározott illetékességi ok erre fel is jogosítja! 3.3.2. Jogosultság hiánya esetén a megkeresés átirányítása a) A betegjogi képviselő - amennyiben a megkeresés kapcsán a jogosultság bármely eleme is hiányzik - tudatja a megkeresővel, hogy nem járhat el az ügyében, egyben tájékoztatja őt az eljárásra jogosult szervről, személyről, lehetőség szerint az elérhetőségekről is. Visszaazonosíthatatlan megkereső / megkeresés esetén eme jelzéssel nem tud élni, így az írásban érkezett megkeresést iktatatja és behelyezi az irattárazandó dokumentumai közé. b) A betegjogi képviselő – amennyiben a megkeresés betegjogi képviselő hatáskörébe tartozik ugyan, de nem az ö illetékességi területéhez – tudatja a megkeresővel, hogy nem vállalhatja el az ügyét, egyben tájékoztatja őt az eljárásra jogosult betegjogi képviselő személyéről, elérhetőségéről. A hatékony és ügyfélbarát eljárás érdekében, a személyesen történt megjelenés esetében - lehetőség szerint - az átirányítást ott és azonnal tegye meg a betegjogi képviselő. Az illetékes kollégát telefonon felhívja, ismerteti a hívás okát, majd a telefonkészüléket átadja a megkeresőnek, így mód nyílik az azonnali időpont egyeztetésre. Mind a szóban, mind az írásban történő átirányítás esetén adódik lehetőség a betegjogi képviselői eljáráshoz szükséges kitöltendő dokumentumokat a megkereső számára átadni / eljuttatni, az ügyfélbarát eljárás érdekében. Minden további tevékenységet az illetékes betegjogi képviselő végez el. Az illetékes betegjogi képviselő Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


elérhetetlensége esetén a regionális koordinátor elérhetőségét, az OBDK központi címét, zöld számát kell megadni a megkereső számára. c) A betegjogi képviselő - amennyiben a megkeresés nem a betegjogi, hanem az ellátott vagy gyermekjogi képviselő hatáskörébe tartozik - tudatja a megkeresővel, hogy nem vállalhatja el az ügyét, egyben tájékoztatja őt az eljárásra jogosult jogvédelmi képviselő személyéről, elérhetőségéről. A hatékony és ügyfélbarát eljárás érdekében. A személyesen történt megjelenés esetében - lehetőség szerint - az átirányítást ott és azonnal tegye meg a betegjogi képviselő. A kollégát telefonon felhívja, ismerteti a hívás okát, majd a telefonkészüléket átadja a megkeresőnek, így mód nyílik az azonnali időpont egyeztetésre. 3.3.3. A megkereső jogosultságának vizsgálata a) Mellőzhető, amíg a megkereső csak általános tájékoztatást kér és a betegjogi képviselő kizárólag általános tájékoztatást nyújt. A betegjogi képviselő tájékoztathatja a megkeresőt az egészségügyi ellátást megelőzően, annak ideje alatt, és azt követően is.  az egészségügy törvényben meghatározott betegjogok megismerésére és azok érvényesítése irányulóan  az egészségügyi dokumentáció kezelésével kapcsolatos jogokról az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlatra figyelemmel b) Nem mellőzhető, amikor a megkereső egyedi ügyben (lsd. fogalomtár) keresi fel a betegjogi képviselőt, és nem ő az érintett beteg. A betegjogi képviselő egyedi ügyben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. Az Eü tv. a beteget hatalmazza fel a betegjogi képviselő előtti eljárásra. Kivéve: törvényes képviselő (pl. szülő, gyám, gondnok), kegyeleti ügyekben az elhunyt hozzátartozója. DE még ezen esetekben is hitelt érdemlő módon igazolniuk kell a jogosultságukat, a későbbi családjogi, gondnoksági viták elkerülése érdekében. Egyedi ügyben tehát - a kivételek figyelembe vételével - csak meghatalmazás révén válik jogosulttá a megkereső. Nem minden megkereső válhat panaszossá tehát, de minden panaszos minősíthető megkeresőnek. A betegjogi képviselő a jogosultságnak a személyazonosság vonatkozásában is kérheti annak igazolását.



3.3.4. Meghatalmazás A megkereső által a Polgári törvénykönyv szabályainak megfelelő módon adott meghatalmazás. (lsd. IRATMINTÁK és a letölthető változat az OBDK honlapjáról www.obdk.hu) a) A megkereső, akinek a személye egyezik magával a jogsérelmet szenvedett beteggel (ill. a kivételek közé tartozik: törvényes képviselő és bizonyos esetekben az elhunyt hozzátartozója), ezzel a jogi aktussal válhat a betegjogi képviseleti eljárásban jogszerűen panaszossá. A megkereső teljes bizonyító erejű okirati formában adhat meghatalmazást, ami lehet  a meghatalmazás elejétől végéig való sajátkezű írása és aláírása,  a megkereső által nem saját kezűleg írt, azonban általa két tanú jelenlétében saját kezűleg aláírt okirat,  arra jogosult személy által (pl. közjegyző) a panaszos saját kezű aláírását igazoló meghatalmazás b) Írástudatlansága esetén, csak közhiteles vagy tanuk előtt szóban felvett meghatalmazás / tényállás fogadható el. c) Bizonyos esetekben elégséges a szóbeli meghatalmazás:  ha nem általános (mindenre kiterjedő) meghatalmazásról van szó,  ha a meghatalmazott eljárása során nem kell, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyen a meghatalmazó helyett.  ha az un. „tisztázó” / egyeztető megbeszélésen maga a beteg/ törvényes képviselő is részt vesz. d.) Azon megkeresőtől, akinek a személye nem egyezik magával a jogsérelmet szenvedett beteggel, és a kivételek közé sem sorolható, a betegjogi képviselő egyedi ügyben történő eljárásához – jogszerűen – nem vehet át meghatalmazást. Ilyenkor a beteg által elsőnek meghatalmazott nem törvényes képviselő csak „postás/kézbesítő” lehet ahhoz, hogy a beteg meghatalmazhassa a betegjogi képviselőt. Azaz: a betegjogi képviselőtől elviszi a jogvédelmi feladatok ellátásához szükséges meghatalmazást a beteghez, hogy azt a beteg / törvényes képviselője otthon megírva hozzánk visszajuttassa. Ezt követően azonban kikötheti az érintett beteg vagy törvényes képviselője, hogy az ügyében minden további tájékoztatást kinek nyújtson / ügyében, annak lezárásáig kivel konzultáljon a betegjogi képviselő. Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


e.) Meghatalmazásnak fogadható el az a levél is, amelyik teljes bizonyítóerejű okiratnak minősül. Azaz, amikor a megkereső levélben (ide értve az elektronikus levélben elektronikus aláírással, csatolva vagy faxon érkezőt is) a beteg (vagy törvényes képviselője, a beteg halála esetén: hozzátartozója) írja le a történteket saját kézírásával, aláírásával hitelesíti, megadja a saját (ill. a beteg) személyes és egészségügyi adatait és közli mit is szeretne a jogvédőtől. Ha nem saját kézírással készül, akkor 2 tanú szükséges az aláírás hitelesítéséhez. Formai vagy tartalmi hiányosság esetén a betegjogi képviselő hiánypótlásra szólítja fel a megkeresőt. 3.4. Megkeresés tartalma szerint, a betegjogi képviselő a vonatkozó jogszabályok keretei között különösen: a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását c) beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget 3.4.1. Segítségnyújtás A betegjogi képviselő tehát két esetben nyújt segítséget a betegnek, amikor segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, és segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. A fentiektől eltérő esetben nem nevezhető segítségnyújtásnak a betegjogi képviselő tevékenysége, annak ellenére, hogy a jogalkotó a „különösen” meghatározással csupán példálózó felsorolással élt. 3.4.1.1. A betegjogi képviselő segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. a) Meghatalmazás hiányában a betegjogi képviselő segíti a beteget (panaszost) a dokumentációval kapcsolatos esetleges panaszának megfogalmazásában, Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


segíti továbbá a dokumentációba való betekintésben, illetve annak megszerzésében, az esetleges kérdések feltételében. b) Meghatalmazás esetén a panaszos képviseletében való eljárást jelenti, ami kiterjedhet a dokumentáció beszerzésére vagy abba való betekintésre, a dokumentációval kapcsolatos panasztételre, a meghatalmazás keretei között. A meghatalmazás formai követelményei eltérőek attól függően, hogy a beteg még az ellátás ideje alatt bízza meg a betegjogi képviselőt, vagy utána. Az ellátás ideje alatt elegendő az írásbeli felhatalmazás minden alaki korlát nélkül. Az ellátást követően már teljes bizonyítóerejű magánokirat szükséges. Az egészségügyi szolgáltató vezetője a betegjogi képviselőtől érkező, a szolgáltatást igénybe vevővel kapcsolatos dokumentáció megtekintésére, illetve a dokumentációról való másolatkészítésére vonatkozó megkeresést, amennyiben a dokumentáció helyben rendelkezésre áll azonnal, egyéb esetben 5 munkanapon belül teljesíti. Fontos tehát ez a jogérvényesítési tevékenysége a betegjogi képviselőnek, mert a beteg meghatalmazása alapján - a szolgáltató vonatkozó szabályzataira tekintettel - kikérheti a beteg helyett az egészségügyi dokumentációt, ekkor az erről történő másolat kiadását mindösszesen 5 munkanapon belül el kell végeznie a szolgáltatónak. Az egészségügyi dokumentáció kiadására - a beteg saját kikérése esetén azonban nem ír elő határidőt jogszabály. Természetesen a szolgáltató térítési díj szabályzatában meghatározott, a kikért dokumentáció kiadására vonatkozó összeget nem a betegjogi képviselőnek, hanem a betegnek kell megtérítenie. 3.4.1.2.

A betegjogi képviselő segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. (Panaszkezdeményezés)

A jogszabály itt nem követel meg sem írásbeliséget sem meghatalmazást, ez által nem is lehet valamennyi betegjogi képviselő ez irányú tevékenységét egységesíteni. Ebben az esetben a jogérvényesítést maga a beteg (panaszos) végzi el, még akkor is, amikor felkéri a betegjogi képviselőt nyújtson segítséget a panasz megfogalmazásában és kezdeményezze annak kivizsgálását. Nem a betegjogi képviselő mérlegeli és dönti el, ki az a beteg, aki képes az ügyében maga eljárni, és ki nem. Azt azonban eldöntheti, hogy a panasz valós, ill. felmerül-e a betegek jogainak megsértése. Természetesen mindig tekintettel kell lenni azonban a beteg aktuális pszichés állapotára, egészségi állapotára, betegségére, iskolázottságára. Röviden a panaszkezdeményezés nem jelent mást, mint a betegjogi képviselő segítségével a beteg által megfogalmazott panasznak a szolgáltató felé történő továbbítása.



a) ha a beteg képes a jogainak védelmére, és a jogérvényesítésre, akkor az általános tájékoztatást követően (jogszabályok, szabályzatok, protokollok, eljárási rendek, jogérvényesítési lehetőségek stb.) a betegjogi képviselő segítséget nyújt a panasz megfogalmazásában. A konzultációt követően a beteg maga írja meg a panaszt, és maga is kezdeményezi annak kivizsgálását a szolgáltatónál, így saját maga képviseli az ügyét. Ebben az esetben nem is jelenítődik meg a betegjogi képviselő személye, kivéve, ha a panaszba belekerül, hogy a betegjogi képviselőnek is van tudomása a panaszos ügyről vagy másolatban meg is kapja a betegtől. b) ha a beteg képes ugyan a jogainak védelmére és a jogérvényesítésre, de a betegjogi képviselő segítségét kéri a panasz megfogalmazását követően, így annak kivizsgálásnak kezdeményezésében is, akkor a betegjogi képviselő a beteg által megfogalmazott panaszbeadványban foglaltakat – a beteggel leegyeztetve – kivonatolja / összegzi / rendszerezi / kérdéseket tesz fel, melyeket a beteg panaszbeadványával együtt, kísérőlevélként juttat el a helyben történő kivizsgálás céljából. Ebben az esetben is a beteg saját maga látja el a jogérvényesítést, ezért a szolgáltató a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül tájékoztatja a kivizsgálás eredményéről. Természetesen ilyenkor a válaszát a betegjogi képviselőnek másolatban eljuttatja a szolgáltató.

3.4.1.3.

A betegjogi képviselő feladatellátása során a betegek jogainak érvényesítésével összefüggésben felmerült és a részére megfogalmazott – megalapozott - panaszok kezelése során elsődlegesen a beteg jogait és érdekeit képviselve, az érintett és a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik

a) a jog gyakorlásának nem megfelelő biztosításakor a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek a szolgáltató részéről – a szolgáltatás, vagy a jog gyakorlásának jellegére figyelemmel - annak megfelelő biztosítását eredményezően b) valamely jog gyakorlásának elmaradása, vagy a jog gyakorlásához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának elmulasztásakor annak haladéktalan teljesítését eredményezően



3.4.2. Panasztétel A betegjogi képviselő a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget. A betegjogi képviselő az elhunyt hozzátartozójának megbízása alapján - a hozzátartozó által adott meghatalmazás keretei között - segíti a beteg halála után az elhunyt kegyeleti jogainak érvényesülését az egészségügyi intézmény működésével kapcsolatban tett panasz tekintetében. 3.4.2.1. A beteg mindenkori döntése, hogy igénybe kívánja-e venni a panaszának betegjogi képviselő általi képviseletét. A betegjogi képviselő bevonásával történő panasztétel elengedhetetlen „kelléke” a meghatalmazás (3.3.4. pont), mert egyedi ügyben a betegjogi képviselő ebben az esetben élhet a panasztételre vonatkozó jogosultságával. A betegjogi képviselő feladatát kizárólag a meghatalmazás keretei között láthatja el, tehát a beteg akár részletesen is meghatározhatja / korlátozhatja – az ügy elintézhetőségének keretein belül -, hogy a képviselő mit, mikor, kivel, hogyan tegyen/ tehet. Képviseleti jogot keletkeztet, melynek értelmében a betegjogi képviselő eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál is, és ennek során képviseli a beteget. A betegjogi képviselő – a meghatalmazás birtokában - a panasztételre vonatkozó jogosultságával él  ha a kapott általános és egyénre szabott tájékoztatást követően beteg maga kéri egyedi ügynek, panaszának betegjogi képviselő általi intézését  ha a fogadóórán történt személyes megjelenés ideje alatt – a panasz tartalma, a panaszolt eset / esemény - lehetőséget ad az azonnali panasztételre, és meghatalmazás kitöltésére is  ha a panasz tartalma, a panaszolt eset / esemény összetett, ennél fogva a panasztétel több időt igényel (dokumentáció, egyéb iratok beszerzése), mint amennyi a fogadóórán rendelkezésre áll 3.4.2.2.

A betegjogi képviselő a panaszos sérelmének tisztázásával és/vagy panaszának megoldásával kapcsolatban egyeztetést kezdeményezhet a szolgáltató és a panaszos között, azonban erre irányuló



javaslatának bármelyik fél általi visszautasítása esetén ezen egyeztető megbeszéléstől el kell állnia. 3.4.2.3.

A betegjogi képviselő még az általa elkészített panaszbeadványt is – a későbbi esetleges viták elkerülése érdekében – egyezteti / jóváhagyatja a beteggel. Az eljárása során megteendő egyes lépések megtételében, ütemezésében azonban a betegjogi képviselő maga dönt. Az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlat figyelembevételével tájékoztatja a beteget a megtett panasz tartalmáról. Folyamatosan tájékoztatást nyújt a beteg részére továbbá az eljárási cselekmények helyzetéről, a válasz tartalmáról és az azzal szembeni esetleges jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségéről (lsd.1.4.1.)

3.4.2.4.

A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat.

3.4.2.5.

A betegjogi képviselő eljárása eredményéről – szükség szerint még az eljárási cselekmények során – tájékoztatja a panaszost. Amennyiben a panaszos az eljárás eredményével nem elégedett, és a betegjogi képviselőnek további eszközök nem állnak rendelkezésére a sérelem orvoslásának kieszközlésére, úgy tájékoztatja a panaszost az esetlegesen még rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségekről.

3.5. A szakfelügyelő főorvosi véleménykérés, mint hatékony szakmai segítség a betegjogi képviselő feladatellátásához A betegjogi képviselő - megfelelő formai és tartalmi jegyekkel ellátott írásbeli kérelemmel (3.4.2. pont) - a panaszügy szakmai elbírálása, véleményezése érdekében szakhatósághoz fordulhat:  amikor a panasz felveti a nem megfelelő ellátás kérdését  az intézményi, helyben történő panasz-kivizsgálás eredményével a meghatalmazó panaszos elégedetlen A szakfelügyelő főorvosi véleménykérés célja, annak megállapítása, hogy a vitatott egészségügyi ellátás az egészségügyi jogszabályok, szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek alapján történt-e. Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link


3.5.1. A betegjogi képviselőt, saját döntése alapján és a panaszostól kapott meghatalmazás keretében szakvéleménykéréssel fordulhat - a vitatott ellátásnak az egészségügyi ellátórendszerben történő elhelyezkedése szerinti - a kerületi, járási és országos Népegészségügyi Szakigazgatási Szervhez. A szakhatóság kéri fel az érintett szakma szakfelügyelő főorvosát a vitatott ellátással kapcsolatos tényállás tisztázására, és annak vizsgálatára. 3.5.2. A betegjogi képviselő, amennyiben a kézhez kapott - szakfelügyelő főorvosi megállapításokat összegző - szakhatósági véleményben a szolgáltató tevékenységével kapcsolatban kifogás fogalmazódik meg, akkor a felmerült igény esetén, un. egyeztető megbeszélést, avagy egyezség előkészítő megbeszélést hívhat össze, szervez meg.

HIVATKOZÁSOK Jogszabályok  1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről  1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről  1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  2000. évi CXVI. Törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről  2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről  2013. évi CXXXVIII. törvény temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (Ttv.) módosításáról  43/2003. (VII. 29.) ESZCSM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről  36/2003. (X. 3.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről  60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól  337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról



  

214/2012. (VII. 30.) Kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről 10/2013. (III. 29.) EMMI utasítás az OBDK szervezeti és működési szabályzatáról

Egyéb belső dokumentációk  Dr. Bánki Endre: A betegjogi képviselők eljárásrendje Jogvédelmi füzetek sorozat 1. kiadás 2009. szeptember

MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK (lásd fogalomtár) MELLÉKLETEK (lásd iratmintatár)



Dokumentum száma: Módosításának sorszáma, dátuma: indoklása: Dokumentum elérhetősége: pl. internetes link

Recommend Documents