DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
KESZTHELY Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1|YpQ\YpG
V]HU.pPLDL7DQV]pN
Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW
Dr. habil. VÁRNAGY LÁSZLÓ MTA doktora 7pPDYH]HW
g
N
Dr. HUNYADI KÁROLY MTA doktora
Dr. habil. BÉRES IMRE MTA doktora
A GLIFOZÁT REZISZTENS TRANSZGÉNIKUS KUKORICAHIBRIDEK GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA
Készítette:
Dr. TARJÁNYI JÓZSEF
KESZTHELY
2003
$NXWDWiVHO
]PpQ\HLFpONLW
]pV
A delphoi jósda híres felirata: „Gnóti seauton”, azaz „Ismerd meg tenmagadat!”
minden,
az
emberrel,
környezetünkkel
foglalkozó
tudomány jelszava több mint két évezrede (VENETIANER, 1998). Ha a tudomány és a technológiai fejlesztések segítségével nem sikerült volna megháromszorozni az élelmiszertermelést 1960. és 1992. között, a lakosságnak további 26-31 millió négyzetkilométerrel több területet NHOOHWW YROQD HOYHQQLH D N|UQ\H]HWpW
termelés
céljára
(AVERY
et
O DODFVRQ\ V]LQW
al.,
1997).
PH]
2040-re
JD]GDViJL
a
jelenlegi
élelmiszertermelést ismét meg kell háromszorozni, a rendelkezésre álló PH]
JD]GDViJL
N|UQ\H]HWQNW
WHUP
WHUOHWHQ
+D
O NHOO HOYRQQL pV PH]
H]
QHP
JD]GDViJL P
millió négyzetkilométert, és ezzeO D YDGRQ pO W
VLNHUO
WHUPpV]HWHV
YHOpV DOi YRQQL W|EE
iOODWYLOiJ MHOHQW
QQH HO |U|NUH (QQHN WXGDWiEDQ NO|Q|V MHOHQW
V UpV]H
VpJJHO EtU D NiUWHY
N
kórokozók és gyomnövények által okozott veszteségek mérséklése. A biotechnológia segítségével, pl. bizonyos gyomirtó szerekkel szemben
korábban
JOLIR]iW JOLIR]LQiW W
éU]pNHQ\ U
NXOW~UQ|YpQ\HN
HOOHQiOOyYi
WHKHW
NXNRULFD V]yMD FXNRUUpSD VWE DPL OHKHW
N Yp
teszi a már jól bevált, sok esetben évtizedek óta használt gyomirtó szerek alkalmazási területének kiterjesztését (TARJÁNYI – ORAVECZ, 2001). $]HOV
JHQHUiFLyVWUDQV]JpQLNXVQ|YpQ\HNN|]ODKHUELFLGWROHUDQFLD
WDOiQ D OHJMHOHQW
VHEE OHJDOiEELV JD]GDViJL V]HPSRQWEyO '8',76
–
HESZKY, 2000). $ 0DJ\DU 2UV]iJJ\ JpQWHFKQROyJLDL
OpV HOIRJDGWD D] pYL ;;9,, W|UYpQ\W D
WHYpNHQ\VpJU
O
DPHO\
1999. január 1-jén lépett
1
hatályba, így törvényileg szigorúan szabályozott keretek között Magyarországon is elindulhattak a kísérletek glifozát és glufozinátammónium
rezisztens
transzgénikus
(GM)
kukoricafajták
gyomszabályozásában. A dolgozat célja a transzgénikus (GM) kukoricanövény, különös WHNLQWHWWHO
D]
HVHWOHJHV
J\RPUH]LV]WHQFLD
PHJHO
]pVpUH
V]ROJiOy
gyomirtási technológiájának kidolgozása hazai körülmények között. A FpONLW
]pV PHJYDOyVtWiVD pUGHNpEHQ
N|YHW
pYEHQV]DED
-2001 között, négy egymást
dföldi kísérleteket végeztünk.
A szántóföldi kísérletek során
J\RPPDJRNDW J\
MW|WWQN D JOLIR]iW
hatóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel kezelt parcellákról, hogy laboratóriumi csíráztatás során vizsgálhassuk a két terüOHWU
O
V]iUPD]y
PDJRN
N|]|WWL
HVHWOHJHV
különbséget a csírázási erélyben, csíráztató kamrában (sötétben; állandó PHJYLOiJtWiV
PHOOHWW
YDODPLQW
YiOWR]y
K
PpUVpNOHW
pV
YiOWR]y
fényviszonyok mellett) és üvegházi körülmények között (a kicsírázott növényszám, a zöldtömeg, a szárazanyag tömeg és a növénymagasság meghatározása céljából).
2
Kísérleti rész
A szabadföldi vizsgálatok beállításának feltételeit az 1998. évi XXVII. törvény, a vonatkozó miniszteri rendeletek, valamint a Géntechnológiai Bizottság és a FölGP
YHOpVJ\L *pQWHFKQROyJLDL +DWyViJ iOWDO NLDGRWW
Korlátozó Intézkedések határozzák meg. A Korlátozó Intézkedések általános célja annak megakadályozása, hogy a transzgénikus növények YDJ\
DQQDN
UpV]HL
HQJHGpO\
QpONO
D
PHJKDWiUR]RWW
kikerüljeQHNpVYDJ\ EiUPLO\HQ PyGRQD N|YHWNH]
N|UQ\H]HWE
O
KDV]QiODWLIRNR]DWED
léphessenek, azaz kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Szabadföldi vizsgálatok beállítására a kibocsátási engedély birtokában kerülhet sor (a géntechnológiával módosított szervezet nem zárt rendszHUEHQYDOyIHOKDV]QiOiVDNLERFViWiVQDNPLQ
VO
A szabadföldi gyomirtási kísérleteink az alábbi feltételek figyelembe YpWHOpYHONHUOWHNEHiOOtWiVUD PLQGHQOpSpVWMHJ\]
N|Q\YEHQU|J]tWYH
•
500 m izolációs távolság
•
10 m köpenyvetés (pollencsapda), amit viUiJ]iV HO
WW PHJ NHOO
semmisíteni. •
)L]LNDL
•
.tVpUOHW YpJpQ MHOHQ HVHWEHQ FtPHUKiQ\iV HO
U]pV IRO\DPDWRVDQyUiQNHUHV]WO WW PHJVHPPLVtWpV
szántás (szükség esetén megismételve) •
Kísérlet végén, 1 hónapon belül jelentés az FVM-nek.
A Korlátozó IntézkHGpVHNEHWDUWiViWD]200,HUUHNLMHO|OWIHOJ\HO MH EiUPHO\LN LG MHOOHP]
SRQWEDQ HOOHQ
UL]KHWL $ KD]DL HO
tUiVRN V]LJRUiUD
KRJ\ )UDQFLDRUV]iJEDQ D WUDQV]JpQLNXV NXNRULFD NtVpUOHWHN
beállításánál az izolációs távolság csak 200 m, a köpenyvetés pedig 4 sor. 3
$ NtVpUOHWHN VDURNSRQWMDLW MHO]
NDUyN OHYHUpVpYHO WDUWyVDQ PHJ NHOO
jelölni oly módon, hogy a terület kontúrjai, a vetés betakarítása és a talaj HOPXQNiOiVDXWiQLVNLMHO|OKHW $
NtVpUOHW
HOKHO\H]pVpU
NOHJ\HQHN O
WpUNpSYi]ODWRW
NHOO
NpV]tWHQL
RO\DQ
méretarányokkal és pontossággal, hogy annak alapján a kísérlet helye iOODQGyWHUHSWiUJ\DNKR]LJD]RGyDQEiUPLNRU~MUDNLW $
FpONLW
]pV
HJ\PiVWN|YHW
PHJYDOyVtWiVD
pUGHNpEHQ
]KHW
OHJ\HQ
-2001. között, négy
pYEHQV]DEDGI|OGLNtVpUOHWHNHWYpJH]WQN W
áblázat).
1. táblázat: Kísérleti program (1998-2001 években beállított kezelések) Év
Színhely Hegyeshalom
Május A: V.13. B: V.22.
Június C: VI.02.
Mosonmagyaróvár ÒMUyQDI
A: V.13. B: V.22. A: V.28.
C: VI.02. B: VI.01.
2000
Zsombolya Szabadszentkirály
C: VI.04. Szárazság miatt kiszántva
2001
Mosonmagyaróvár Szabadszentkirály
C: VI.29. C: V.23.
1998 1999
Színek:
Mosonmagyaróvár sárga – hagyományos hibridek piros – szárazság miatt kiszántva zöld – transzgénikus hibridek
Vizsgálatainkhoz
a
glifozát
C: V.31. A: kukorica 2-3 leveles B: kukorica 3-4 leveles C: kukorica 4-6 leveles
rezisztens
kukoricát
(NK
603
JpQNRQVWUXNFLyW KRUGR]y KLEULGHN '. '. YiODV]WRWWXN I
kombinációs partnerként a glifozát hatóanyagú herbicid mellé az acetoklór és nikoszulfuron hatóanyagú herbicideket.
4
A kezeléseket PatR[
SDUFHOODSHUPHWH]
YHO 96 ;5 7HH-HW
szórófej; 2,2 bar nyomás, 400 l/ha vízmennyiség) állítottuk be. $ NtVpUOHWHNEHQ V]HUHSO
KHUELFLGHNHW pV KHUELFLG NRPELQiFLyNDW D
kultúrnövényre és a gyomnövényekre gyakorolt hatásuk alapján értékeltük. Értékeléskor az abszolút kontrollhoz viszonyítottuk a vizsgált készítmények hatását (UJVÁROSI, 1973a; REISINGER, 1977, 1979, 1987, 2001; TÖRÖK et al., 1985). A gyomirtó hatás kifejezésére 0-tól 100-LJ WHUMHG
VNiOiW DONDOPD]WXQN $ VNiOiN
-100-LJ WHUMHG
pUWpNHL
kategóriába soroltak, amelyek a gyors elbírálást segítik, illetve az egyes %-os értéktartományok szöveges jellemzését adják meg. A kukoricára gyakorolt herbicidhatást az EWRS 1-9 skála szerint kívántuk meghatározni (REISINGER, 1977, TÖRÖK et al., 1985, NÉMETH – SÁRFALVI, 1998). $ NtVpUOHWL HUHGPpQ\HN IHOGROJR]iVD VRUiQ D NpWWpQ\H] DQDOt]LVW DONDOPD]WXN D] HJ\HV NH]HOpVHN WpQ\H]
V YDULDQFLD
-
N KDWiVD N|]|WWL
eltérések megbízhatóságának igazolása céljából, és az eredmények értékelésénél ábránként feltüntettük a varianciaanalízis alkalmazásával meghatározott SzD5% értékét (SVÁB, 1981). A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus J\RPPDJRNDW J\
MW|WWQN DJOLIR]iWKD
tóanyagú és
glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel kezelt parcellákról, hogy laboratóriumi csíráztatás során vizsgálhassuk a két WHUOHWU O
V]iUPD]y
PDJRN
N|]|WWL
HVHWOHJHV
erélyben. A vizsgálatokat az MTA Me]
NO|QEVpJHW
D
FVtUi]iVL
JD]GDViJL .XWDWy ,QWp]HWpQHN
Fitotronjában, Martonvásáron végeztük, az alábbiak szerint:
5
o
Csírázási erély vizsgálata csíráztató kamrában: 1. Sötétben, 20 °C-on. 1. Állandó világítás mellett, 20 °C-on. 9iOWR]yK
PpUVpNOHWpVYiOWR]yIpQ\YLV]RQ\RNPHOOHW
t:
10 óra 10°C-on sötétben 14 óra 20°C-on megvilágítással. o
- Csírázási erély vizsgálata üvegházi körülmények között.
6
Eredmények pV pYHNEHQV] EH NO|QE|]
UpVMHOOHJ
PRGHOOYL]VJiODWRNDWiOOtWRWWXQN
IHOWpWHOH]HWW J\RPV]DEiO\R]iVL HOMiUiVRNND
l, hagyományos
(genetikailag nem módosított) kukoricában, Hegyeshalom, Újudvar, Mosonmagyaróvár, Martonvásár, Telekgerendás mellett (17 kezeléssel, két
ismétlésben,
véletlen
blokk
elrendezésben).
Cél
az
egyes
készítmények és kombinációik hatásának vizsgálata és az optimális NLMXWWDWiVLLG
SRQWRNPHJiOODStWiVDYROW$NpV]tWPpQ\HNN|]|WWHJ\DUiQW
szerepeltek totális és nem totális tartamhatás nélküli készítmények, WRYiEEi YROWDN WDUWDPKDWiVVDO UHQGHONH]
gyakorolt hatást két, illetYH KiURP LG
NRPELQiFLyN LV $ J\RPRNUD
SRQWEDQ pUWpNHOWN KDWpNRQ\ViJL
százalékot állapítottunk meg a kezeletlen kontrollhoz képest. Az értékelések több gyomfajra történtek, és rögzítettük az összes gyomosodást befolyásoló hatékonyságot is. A Géntechnológiai Bizottság a kísérletek beállításához szükséges pYHQNpQWL NLERFViWiVL HQJHGpO\ NLDGiViYDO NpVOHNHGHWW DPL NHGYH]
WOHQ
YROWDYL]VJiODWRNHUHGPpQ\HVVpJpUHËJ\DN|YHWNH]
EHQ
HO
KiURPHV]WHQG
IRUGXOW KRJ\ D NXNRULFiW FVDN M~OLXV HOHMpQ WXGWXN HOYHWQL D] HOYHWHWW
kukoricában neP NH]HOpVHN HO
IHMO
WW D] HO
VHPPLVtWHQL (O
G|WW pUWpNHOKHW
J\RPQ|YpQ\ LOOHWYH PiU D
tUiVRNQDN PHJIHOHO
HQ D NtVpUOHWHW PHJ NHOOHWW
IRUGXOW KRJ\ D NtVpUOHWHNHW D] HQJHGpO\ NpVpVH PLDWW
Zsombolyán, Romániában, közel a magyar határhoz (azonos ökológiai feltételek mellett) kellett beállítani (vagy ismételten hagyományos kukoricában).
7
Az 1998-DV HUHGPpQ\HN LV LJD]ROWiN FpONLW
]pVQNHW KRJ\ D]
-
2001. évi vizsgálatainkhoz a glifozát rezisztens kukoricát (NK 603 génkonstrukciót hordozó hibridek: DK 391; DK YiODV]WRWWXN I
kombinációs partnerként a glifozát hatóanyag mellé az acetoklór és nikoszulfuron herbicid hatóanyagokat. 1999-
N|]|WW
6]DEDGV]HQWNLUiO\
NO|QE|]
KHO\HNHQ
0RVRQPDJ\DUyYiU
EHiOOtWRWW
ÒMUyQDI
NtVpUOHWHNEHQ
HJ\pYHV
pV pYHO
gyomokon elvégzett vizsgálatok azt igazolták, hogy a tartamhatás nélküli glifozát, bár kiváló gyomirtó hatással rendelkezik, több vizsgált gyomnövény esetében is igényli a kombinációs partnert. A glifozátot tartalmazó készítményt önmagában alkalmazva, minimum 3,0 liter 5RXQGXSNLMXWWDWiVDDMiQOKDWyeYHO
HJ\V]LN
HNNHOIHUW
]|WWWHUOHWHQD]
osztott kezelés szükséges. Adalékanyag alkalmazása segíti a hatóanyag gyorsabb felszívódását és gyorsítja a gyomnövények pusztulását. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések adatait vizsgálva PHJiOODStWRWWXN KRJ\ 0DJ\DURUV]iJRQ D] HOP~OW Wt] HV]WHQG
nehezen irtható egy- pV NpWV]LN meghatározó
kukoricában
EHQ D
J\RPRN KD]iQN WHUPHOpVL V]HUNH]HWpW
nagyon
elterjedtek,
biztonságos
szabályozásukhoz új technológiai elemek szükségesek. A transzgénikus NXNRULFDKLEULGHNYiUKDWyEHYH]HWpVHHUUHOHKHW $]
HOP~OW
pY
QHP
PHJIHOHO
VpJHWQ\~MW
DJURWHFKQLNDL
J\DNRUODWD
következtében a Cirsium arvense a kukorica egyik nehezen irtható gyomnövénye lett. A kísérletek szerint az 1-3 leveles korban történt teljes 3,0 OKD Gy]LV~ 5RXQGXS JOLIR]iW NH]HOpV NLW
Q
HUHGPpQ\W DGRWW $
2001. évi mosonmagyaróvári és szabadszentkirályi kísérletek eredményei LJD]ROWiN D JOLIR]iW pV QLNRV]XOIXURQ N|]|V NLMXWWDWiVD HVHWpQ IHOOpS
8
szinergista hatást. Az 50 %-kal csökkentett 1,5 l/ha Roundup (glifozát) 0,5 l/ha Motivellel (nikoszulfuron) kiegészítve közel azonos hatású a teljes Roundup (glifozát) dózissal (3,0 l/ha). Ez két szempontból is MHOHQW
V OHKHW HJ\LN D N|UQ\H]HW KHUELFLGWHUKHOpVpQHN FV|NN
entése, a
PiVLNDM|Y
EHQIRO\DPDWRVViYiOKDWyJOLIR]iWDONDOPD]iVN|YHWNH]WpEHQ
NLDODNXOKDWyUH]LV]WHQFLDYHV]pO\pQHNPHJHO
]pVH
A Convolvulus arvensis visszaszorítására nem adott megnyugtató választ egyik vizsgált kombináció sem, a magas dózisú (3,0 l/ha) Roundup (glifozát) kijuttatása is csak 90 % körüli eredményt adott. $PHQQ\LEHQ D NH]HOpVUH NHUO
WHUOHWHQ W~OV~O\EDQ YDQQDN D]
egyéves, melegigényes T4-es gyomnövények (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus D] DFHWRNOyU JOLIR]iWWDO WDQNNHYHUpNEHQ W|UWpQ
kijuttatása csak a gyomnövények korai fejlettségi állapotában ad NLHOpJtW
HUHGPpQ\W
A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti,
Echinochloa
crus-galli,
Polygonum
Chenopodium album, Amaranthus retroflexus
lapathifolium,
J\RPPDJRNDW J\
MW|WWQN
a glifozát hatóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel permetezett parcellákról, és laboratóriumi csíráztatás során vizsgáltuk a kpW
WHUOHWU
O V]iUPD]y PDJRN N|]|WWL HVHWOHJHV
különbséget a csírázási erélyben, csíráztató kamrában (sötétben; állandó PHJYLOiJtWiV
PHOOHWW
YDODPLQW
YiOWR]y
K
PpUVpNOHW
pV
YiOWR]y
fényviszonyok mellett) és üvegházi körülmények között (a kicsírázott növényszám, a zöldtömeg, a szárazanyag tömeg és a növénymagasság meghatározása céljából).
9
Megállapítottuk, hogy a kezelések hatása (glifozáttal, illetve glifozát NRPELQiFLyNNDO
NH]HOW
WHUOHWHNU
O
V]iUPD]y
J\RPPDJYDNQiO
tendenciájában csökkentette a gyom csíranövények zöld- és szárazanyag tömegét egyaránt, de statisztikailag nem bizonyítható különbség a glifozát kezelés hatására. A dolgozatban összefoglalt eredmények és tézisek az RR (glifozát rezisztens) kukorica engedélyezése után segíthetik a gyakorlatban alkalmazható gyomirtási technológiák összeállításánál a szakembereket.
10
Új tudományos eredmények
1. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések adatait vizsgálva 0DJ\DURUV]iJRQ D] HOP~OW Wt] HV]WHQG
megállapítottuk, hogy
nehezen irtható egy-pVNpWV]LN meghatározó
J\RPRNKD]iQNWHUPHOpVLV]HUNH]HWpW
kukoricában
szabályozásukhoz
új
EHQ D
nagyon
elterjedtek,
technológiai
elemek
biztonságos
szükségesek.
transzgénikus kukoricahibridek váUKDWy EHYH]HWpVH HUUH OHKHW
A VpJHW
nyújt, ezért már 1998-ban elkezdtük a glifozát önmagában és NRPELQiFLyNEDQ W|UWpQ PDMG JOLIR]iW W
U
kombinációk
biztonságosan
JOLIR]iWW
2.
YL]VJiODWiW HO
$]
U
V]|U PRGHOO NtVpUOHWHNEHQ
55 NXNRULFiEDQ (UHGPpQ\HLQN DODSMiQ D YL]VJiOW
alkalmazhatók
a
transzgénikus,
NXNRULFiEDQDQQDNHQJHGpO\H]pVHXWiQ
HOP~OW
pY
QHP
PHJIHOHO
DJURWHFKQLNDL
J\DNRUODWD
következtében a Cirsium arvense a kukorica egyik nehezen irtható gyomnövénye lett. Vizsgálataink igazolták, hogy az 1-3 leveles NRUEDQ W|UWpQW WHOMHV Gy]LV~ JOLIR]iW NLW
és
2001.
évi
mosonmagyaróvári,
Q
HUHGPpQ\W DGRWW $
valamint
a
2001.
évi
szabadszentkirályi értékelések igazolják a glifozát és nikoszulfuron N|]|V NLMXWWDWiVD HVHWpQ IHOOpS
V]LQHUJLVWD KDWiVW $]
50 %-kal
csökkentett 1,5 l/ha glifozát 0,5 l/ha nikoszulfuronnal kiegészítve közel azonos hatású a teljes glifozát dózissal (3,0 l/ha). Ez két V]HPSRQWEyOLVMHOHQW FV|NNHQWpVH
D
VOHKHWHJ\LNDN|UQ\H]HWKHUELFLG
PiVLN
D
M|Y
EHQ
IRO\DPDWRVV
DONDOPD]iVUH]LV]WHQFLDYHV]pO\pQHNPHJHO
-terhelésének
á válható glifozát
]pVH
11
3. A Convolvulus arvensis visszaszorítására nem adott megnyugtató választ egyik vizsgált kombináció sem, a magas dózisú (3,0 l/ha) glifozát kijuttatása is csak 90 % körüli pusztulást eredményezett. 4.
$PHQQ\LEHQ D NH]HOpVUH NHUO
WHUOHWHQ W~OV~O\EDQ YDQQDN D]
egyéves T4-es gyomnövények (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum,
Chenopodium
album,
Chenopodium
hybridum,
Amaranthus retroflexus), az acetoklór glifozáttal tankkeverékben történ
NLMXWWDWiVD FVDN D J\RPQ|YpQ\HN NRUDL IHMOHWWVpJL iOODSRWiEDQ
DGNLHOpJtW
5.
HUHGPpQ\W
gVV]HKDVRQOtWy
FVtUi]WDWiVL
YL]VJiODWRW
YpJH]WQN
NO|QE|]
körülmények között (csíráztató kamrában és üvegházban), a kukoricában használt glifozát és glifozát kombinációkkal, illetve hagyományos kukorica gyomirtó szerekkel kezelt parcellákról V]iUPD]y
J\RPPDJYDNNDO
J\RPPDJRNDW J\
MW|WWN
PLQGNpW
WHUOHWU
O
D
N|YHWNH]
Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-
galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album és Amaranthus retroflexus). Megállapítottuk, hogy a kezelések hatása (glifozáttal, LOOHWYH
JOLIR]iW
NRPELQiFLyNNDO
NH]HOW
WHUOHWHNU
O
V]iUPD]y
gyommagvaknál) tendenciájában csökkentette mind a zöld-, mind a szárazanyag tömeget, de statisztikailag nem bizonyítható különbség a glifozátkezelés hátrányára.
12
Szakirodalom jegyzék
Avery, D.T. – Dennis, A.J. (1997): „Environmentally Sustaining Agriculture,” Choices, First Quarter, American Agricultural Economics Association, Ames, IA, pp.12-23. Dudits D. – Heszky L. (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 167-201., 234-236. Németh I. – Sárfalvi B. (1998): A gyomfelvételezési módszerek értékelése összehasonlító vizsgálatok alapján. Növényvédelem, 34: 15-22. Reisinger P. (1977): A gyomfelvételezési módszerek összehasonlító vizsgálata. Növényvédelem, 13: 359-361. Reisinger P. (1979): Gyomvizsgálatok számítógéppel. XXI. Georgikon Napok. Keszthely, pp. 124 – 127. Reisinger P. (1987): Cönológiai felvételezésekre alapozott gyomirtás tervezés logikai rendszere búzában és kukoricában. Kandidátusi értekezés, Pécs, 126 pp. Reisinger, P. (2001): Weed surveys on farmland in Hungary (1947-2000) Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (1): 3-13. Sváb J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban Kiadó, Budapest.
0H]
Tarjányi J. – 2UDYHF] 6 $ J\RPLUWy V]HU W U termesztésének térhódítása és jogszabályozása. Gyomkutatás és Technológia, 2 (2.): 3-16.
JD]GDViJL
Q|YpQ\HN
Magyar
Török, T. – Madarász, J. – Németh, I. – Hunyadi, K. – Kovács, I. – Szautner, S. – 6] NH / +HUELFLG YL]VJiODWL PyGV]HUWDQ MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest, pp. 1-39. 8MYiURVL 0 D *\RPLUWiV 0H]
JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW SS
25-33.; 136-142.; 183.; 288; Venetianer P. (2000): A génsebészet két háborúja. Magyar Tudomány, XLV (5): 532.
13
$]pUWHNH]pVWpPDN|UpE
OtUWWXGRPiQ\RVN|]OHPpQ\HNSXEOLNiFLyN HO
DGiVRN
Lektorált szakfolyóiratban megjelent: Tarjányi J. (1990): Biztonságos védekezés az egyéves egy- pV NpWV]LN gyomok ellen egy új gyomirtó szer családdal. Növényvédelem, 26 (7): 313-314. Kovács I. – Tarjányi J. (2000): Egy szulfonilurea hatóanyagú, felszívódó levélherbicid hatásának fokozása Frigate adalékanyaggal. Magyar Gyomkutatás és technológia, 1 (1): 53-63. Tarjányi J. – Oravecz S. (2001): $ J\RPLUWy V]HU W U termesztésének térhódítása és jogszabályozása. Gyomkutatás és Technológia, 2 (2): 3-16.
Q|YpQ\HN
Magyar
Tarjányi J. – 1DJ\ , *OLIR]iWW U NXNRULFD KLEULGHN posztemergens gyomirtásának vizsgálata hazai körülmények között. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 4 (1): 71-80. Tarjányi, J. (2003): Study of post-emergent weed control of acetochlor tankmixes in glyphosate-tolerant maize hybrid under Hungarian conditions. Hungarian Weed Research and Technology. 4 (2): (in print)
Konferencia összefoglalókban megjelent, konferenciákon elhangzott: Tarjányi, J. – Mikulás, J. (1982): The control of Cynodon dactilon in vines with fluazifop-butil. The 1982 Brighton Crop Protection Conference: pp. 907-912. Tarjányi J. (1991): Vetésforgó alkalmaziViQDNMHOHQW VpJHLPLGD]ROLQRQ gyomirtó szerek alkalmazása esetén. IOR Conference, Poznan, Lengyelország. Tarjányi J. (1991): Géntechnikai kutatási eredmények alkalmazása a növényvédelmi technológiák fejlesztésénél. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság, Nyíregyháza.
14
Tarjányi J. (1995): Sorghum halepense mentesítés Nicosulfuron osztott kezeléssel. Proplant, Calimanesty, Románia. Tarjányi J. (1996): Kukorica gyomirtása Sorghum halepense és Solanum nigrumIHUW ]pVHVHWpQ3URSODQW&DOLPDQHVW\5RPiQLD Tarjányi J. (1998): Genetikailag módosított organizmusok: transzgénikus növények védelme. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság, Balatonfüred. Lajos M. – Kovács K. – Tarjányi J. (1998): Modell kísérletek genetikailag módosított kukorica fajták (glifozát, glufozinátammónium rezisztens) kémiai gyomszabályozási eljárásaira. Növényvédelmi Tanácskozás, Debrecen. Kovács K. – Lajos M. – Tarjányi J. (1999): Modell kísérletek Rounduppal és Motivellel genetikailag módosított kukoricában, állománykezelés formájában ével J\RPRN HOOHQ 1|YpQ\YpGHOPL Fórum, Keszthely. Tarjányi J. – Lajos M. – Kovács K. – Horváth A.(1999): Transzgénikus kukoricafajták kémiai gyomszabályozási technológiájának kidolgozására irányuló modell kísérletek. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 163. Tarjányi J. (1999): Transzgénikus növények befolyása a XXI század gyomirtási technológiájára. III. Nemzetközi EWRS-HU Tanácskozás, Martonvásár, p. 7. Tarjányi J. – Nagy I. – Ódor Sz. (2000): A transzgénikus kukorica kelés utáni gyomszabályozás vizsgálata 1999-ben. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Tarjányi J. (2000): A nikoszulfuron hatóanyagú Motivell kombinációk hatékonysága a kukorica fontosabb gyomnövényei ellen. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, p. 80. Tarjányi J. – Béres I. – Czepó M. – Nagy I. (2000): A transzgénikus Roundup Ready kukorica gyomirtásának fejlesztése. IV. Nemzetközi EWRS-HU Tanácskozás, Martonvásár, p. 12. Tarjányi J. – Kovács I. (2001): Frigate – Adalékanyag a Motivell hatékonyság fokozására. 47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 135.
15
Tarjányi J. – Nagy I. (2003): A környezeti terhelés csökkentésének OHKHW
VpJH
V]
O
EHQ
$/6
JiWOy
KHUELFLGGHO
;,,,
.HV]WKHO\L
Növényvédelmi Fórum, p. 85. Tarjányi J. (2003): A herbicidek periodikus táblázata. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 151.
49.
Tarjányi J. – Nagy I. (2003): Transzgénikus kukorica fajták herbicidterhelésének csökkentésére irányuló vizsgálatok. III. 1|YpQ\WHUPHV]WpVL7XGRPiQ\RV1DS*|G|OO
Nem lektorált szakfolyóiratban megjelent: Tarjányi J. (1998): Természetes anyagok a növényvédelemben. Növényvédelmi Tanácsok, Mosonmagyaróvár, 7 (8): 14. Tarjányi J. (1998): A transzgénikus növények termesztésének térhódítása. Növényvédelmi Tanácsok, Mosonmagyaróvár, 7 (9): 11-12. Tarjányi J. – 3iOIDL * ,0, NXNRULFD D] HOV HQJHGpO\H]HWW gyomirtószer ellenálló kultúrnövény. Növényvédelmi Tanácsok, Mosonmagyaróvár, 7 (10): 14-15. Tarjányi J. (1999): Fekete üröm (Artemisia vulgaris). Gyakorlati Agrofórum, 10 (9): 54-56. Tarjányi, J. (2000): A transzgénikus kukorica termesztésének térhódítása. Gyakorlati Agrofórum, 11 (3): 24-25.
16
