DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
GECSEY SÁNDORNÉ PAPP KATALIN „én Alsórácegresből vagyok…” ÍRÓI NÉVADÁS LÁZÁR ERVIN MŰVEIBEN
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR 2009
1. Az értekezés témája, célja A magyar névkutatás KOVALOVSZKY MIKLÓS Az irodalmi névadás (1934) című nevezetes tanulmánya után kezdett érdeklődni az írók névadási szokásai iránt: kezdetben az író és neveinek viszonyára vagy egy-egy műre koncentrálva, majd egyre változatosabb megközelítésben. Egész életművet, valamennyi névtípusra kiterjedően azonban még nem vizsgáltak. Az értekezés célja éppen ezért Lázár Ervin szépirodalmi műveinek bemutatása onomasztikai nézőpontból. A szerző a névérzékeny írók közé tartozik. Prózájában valóságos és fiktív helynevek, személynevek, állatnevek, intézménynevek, emberi alkotások elnevezései, tárgynevek és eseménynevek szerepelnek a fikciós térben és időben. A dolgozat egyben kísérlet arra, hogy hogyan lehet az onomasztika még nem minden területén letisztult fogalmaival esztétikai értékeket hordozó névanyagot vizsgálni.
2. A dolgozat felépítése A téma kifejtéséhez szükségesnek látszott az írói és irodalmi eredetű nevek kutatásának feltérképezése és ismertetése. Az áttekintést az indokolta, hogy képet kapjunk az írói nevek kutatásának tárgyairól és módszereiről. A téma eredetiségét is csak ezután jelenthettük ki. Az írói nevek kutatásában a személynevek csoportjában szembe kellett nézni a már 2
meglévő fogalmak használhatóságának kérdésével. Külön kellett foglalkozni a STEWART által kvázi személynévnek nevezett névalakok tartalmával, és a fogalmat újra kellett gondolni vizsgált adataink fényében. A lázári névtípusok tárgyalását megelőzte a névkutatás alapjául szolgáló szövegkorpusz bemutatása. A szerző egyszerre volt írója a felnőtteknek és a gyerekeknek: regényt, elbeszéléseket, novellákat és meséket, meseregényeket írt. A dolgozat legeredetibb, központi része Lázár Ervin névvilágát elemzi. Elsőként az írónak a saját nevéhez való viszonyával foglalkozik. Ezután következik a névtípusok bemutatása: helynevek, személynevek, állatnevek és összevontan az egyéb névtípusok. Az egyes csoportok vizsgálatán belül érintjük a motiváció kérdését is. A nevek szövegbe ágyazódását, valamint a név és stílus összefüggéseit külön fejezetben tárgyaljuk. A dolgozat szerkezete: 1. Bevezetés 1.1. A téma 1.2. Az anyaggyűjtés 1.3. Az adatok feldolgozása 2. Az írói és irodalmi eredetű névadás kutatása 3. A lázári szövegkorpusz mint a névkutatás alapja 4. Lázár Ervin névvilága 4.1. Az író és neve 4.2. Lázár Ervin neveinek típusai 3
4.2.1. Helynevek Lázár Ervin műveiben 4.2.2. Személynevek Lázár Ervin műveiben 4.2.3. Állatnevek Lázár Ervin műveiben 4.2.4. Egyéb névtípusok Lázár Ervin műveiben (intézménynevek, emberi alkotások elnevezései, tárgynevek és eseménynevek) 5. A nevek szövegbe ágyazódása 6. Név és stílus összefüggései 7. Befejezés Hivatkozott irodalom Források és rövidítéseik Adattár Mellékletek
3. A kutatás anyaga és módszere A kutatás anyaga Lázár Ervin onomasztikai rendszere. Lázár Ervin kötetei sok esetben úgynevezett duplafedelű könyvek. A duplafedelűség azt jelenti, hogy egyszerre lehet olvasója felnőtt és gyermek. E kettősség ellenére mégis valamennyi névadatot egységben vizsgálunk. A szerző sem tett különbséget, s ugyanabból az élménykörből táplálkoznak a művei. Még azok a játékos nyelvi névadási módok is, amelyek inkább a gyermekirodalomban használatosak, átszövik az egész életművet. Az anyaggyűjtés eredménye az Adattárban összegződik. A Lázár Ervin műveiben szereplő nevek mechanikus számbavétele után jelentkeztek a nehézségek. Hogy az adatok valódiságát vagy fiktív voltát igazolhassuk, az író környezetét is meg kellett 4
kérdezni. Az adatgyűjtés kezdetének idején Lázár Ervin már nagyon beteg volt, s tapintatból vártunk felépülésére. Sajnos 2006 decemberében elhunyt, megkérdezni már nem lehetett. Naplóját azonban forrásként fel lehetett használni. Értékes adatokkal szolgáltak Vathy Zsuzsa, az író felesége; gyermekei közül Lázár Zsófia; húga, Szabó Frigyesné Lázár Zsuzsanna; iskolatársa, Tóth Márta tanítónő és Sárszentlőrinc polgármestere, Demény Károly.
4. A kutatás tézisei, eredményei Előzetes feltételezések és megállapítások: •
Feltételeztük a téma eredetiségét;
•
Megállapítottuk, hogy Lázár Ervin a névérzékeny írók közé tartozik;
•
Előre vetítettük alkalmazását;
•
a
fikció
nagymértékű
Lázár Ervint a játékos névalkotás mesterének tartottuk. Az eredmények: • A téma eredetisége igazolódott. Lázár Ervin munkásságáról még kevés, az egész életműre kiterjedő elemzés látott napvilágot. Névtani szempontból pedig legfeljebb csak érintő–legesen foglalkoztak vele. Egész onomasztikai rendszereket a magyar íróiirodalmi eredetű névkutatásban egységes szemlélet alapján nem vizsgáltak. • Lázár Ervin névérzékenységéről már voltak ismereteink. A vizsgálat megerősítette ezt. Nemcsak arról van szó, hogy tudatosan választott nevet 5
hőseinek, hanem arról is, hogy nagyon nagy számban és stíluseszközként is használta a tulajdonneveket. • Lázár Ervin műveinek névanyaga sokkal erőteljesebben képviseli a valóságos neveket, mint feltételeztük azt. Helyneveiben egyértelmű a túlsúlyuk: meghatározó helyszín a gyermekkori emlékeket megtartó Alsó-Rácegrespuszta és környéke. Az író műveiben ez a ma már nem létező hely Rácpácegres-sé változik. Olyan szimbolikus tartalmakat testesít meg, amelyek a lázári próza lényegi mondandóját hordozzák: azaz egy hely a nagyvilág közepén, ahol emberhez méltó módon lehet élni. Írásaiban nincsenek olyan zárt terek, amelyek kizárólagos helyszínei lennének történeteinek. Még akkor is, amikor egy konkrét városhoz – mint A fehér tigris című regénye Pécshez – kapcsolható a cselekmény, előbb-utóbb kiviszi hőseit a környező vidékre, az említett esetben egy erdészházba. Az írói fantázia a helynevek említésével kötöttségek nélkül kalandozik a nagyvilágban országokon és kontinenseken át. Így növeli tágassá a sokszor egészen kicsi világot. A személynevek kisebbik, de nagyon hangsúlyos hányadát valós személyek nevei képezik. Sok esetben sikerült az azonosítást elvégezni. Olyan személyneveket is szép számmal tartalmaz az anyag, amelyek valós személyekhez köthetők, de vagy nem áll fenn a teljes névazonosság, vagy más személyre vonatkozik a név. Sajátossága a lázári prózának, hogy az egyszerre valós és fikciós térben, a valóságban is létező nevű szereplők valós és fiktív történetei elevenednek meg. Az egyéb névtípusokban a fikció dominál. 6
• Lázár Ervinre hatással voltak saját és környezetének gyermekei, illetve a gyermeki gondolkodás logikája és a gyermeknyelv. Játékos névalkotásának ez az alapja.
5. Összefoglalás Lázár Ervin műveinek alapvető forrása a Tolna megyei alsó-rácegrespusztai gyermekkor világa. Belőle nőnek ki történetei, az egykor itt élt emberek nevei elevenednek meg az emlékezet szűrőjén keresztül. Névrendszere kirajzolja ezt a világot a Nagyszederfá-tól Masokó Köztársaság-ig. A vizsgált névanyag rendszerezése és elemzése rávilágított az írói és irodalmi eredetű nevek megkülönböztetésének szükségességére, valamint az írói személynevek feltárásának és tipizálásának nehézségeire. A valós vagy valóságos minta alapján keletkezett nevek a vizsgált szövegkorpusz életrajzi referenciáit erősítik. A névalkotás lázári módja, a létező személy valóságos nevének felhasználása mellett, a valódi és a fiktív keverése, valamint a gyermeki gondolkodás logikájából és nyelvhasználatából ellesett játékos névadás. Névérzékenysége a névhasználat nagyságában és a nevek miliőteremtő és jellemző funkciójában mutatkozik meg.
6.
A dolgozat témaköréből publikációk jegyzéke
Könyv: 2006 . Győr utcanevei. Győr: Könyvkiadó. 219 old.
2006.
készült
Hazánk 7
Ismertetés: ERDÉLYI ERZSÉBET 2007. G. Papp Katalin: Győr utcanevei. Névtani Értesítő 29: 288–289. Tanulmányok, szakcikkek: 2009: A beszélő nevekről Lázár Ervin ürügyén. In: LŐRINCZ ILDIKÓ szerk. A reneszánsz értékei – az értékek reneszánsza. XII. Nemzetközi Tudományos Konferencia 2008. Tanulmánykötet. Győr: NYME Apáczai Csere János Kar. 286– 290. 2008. Személynevek szövegbe ágyazódása Lázár Ervin meseregényeiben. In: BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ szerk. Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. (Balatonszárszó, 2007. június 22–24.) Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1. 577–588. 2007a. Kísérlet Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című meseregényének kognitív szemléletű megközelítésére a tulajdonnevek ürügyén. In: G. PAPP KATALIN szerk.: Tanulmányok három hangra. A Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék műhelyéből. Győr: Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar. 96–109. 2007b. Azonosságok és különbözőségek a magyar népmese és az irodalmi mese névadási szokásaiban. Névtani Értesítő 29: 151–159. 8
2007c. Név és stílusérték: A naiv és groteszk látásmód stílushatása Lázár Ervin gyermekirodalmi alkotásainak tulajdonneveiben. In: SÁRDI CSILLA szerk . Kommunikáció az információs technológia korában. XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Siófok, 2007. április 19–21. Pécs–Székesfehérvár: MANYE–Kodolányi János Főiskola. CD-n. 2005. Az anya megszólításai Madách Mária Majthényi Annával folytatott levelezésében. Magyar Nyelvőr 129: 59–61. 1997. Győr utcaneveinek változásai. In: B. Gergely Piroska – Hajdú Mihály szerk.: Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai I–II. Budapest – Miskolc: Magyar Nyelvtudományi Társaság – Miskolci Egyetem Bölcsészet– tudományi Intézet. 421–426. Hivatkozás a publikációkra: 2007: FARKAS TAMÁS: Kárpáti, Kárpáthy és a Kárpáti-k. Egy újkeletű magyar családnév művelődéstörténete. In: HOFFMANN ISTVÁN – JUHÁSZ DEZSŐ szerk. Nyelvi identitás és a nyelvi dimenzió. Debrecen–Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 147–164. Hivatkozási oldal: 160. 2003. Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958–2002. A Magyar Névarchívum Kiadványai 7. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. 227. és 262. oldalak. 9
Konferencia-előadások: 2008. A beszélő nevekről Lázár Ervin ürügyén. Hagyomány és fejlődés. A XII. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia előadásai. Győr, 2008. október 21–22. Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar. 2007 . Személynevek szövegbe ágyazódása Lázár Ervin meseregényeiben. Név és valóság. VI. Magyar Névtudományi Konferencia. Balaton– szárszó, 2007. június 22–24. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. 2006a. Azonosságok és különbözőségek a magyar népmese és a műmese névadási szokásaiban. II. Félúton. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája. 2006. június 13–14. 2006b. János királyfi vagy Mikkamakka? Az irodalmi mesék névválasztási gyakorlata. Értékőrzés és értékteremtés. XI. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia. Győr, 2006. október 12–14. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar. 2005a. Az irodalmi névadás kutatása az Európai Unió országaiban. X. Apáczai-napok Tudományos Konferencia. A magyar nyelv helyzete az Európai Unióban c. szekció. Győr. 2005. október 10
19-21. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar. 2005b. Hogyan lesz a hétfejű sárkányból Hétfejű Tündér? Irodalmi névadás a népmesékben és a műmesékben. Mese és műmese c. konferencia. Hajdúböszörmény, 2005. október 21–22. Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar. Nyertes pályázatok: 2005: Győr-Moson-Sopron megye Közoktatási Közalapítványa pedagógiai témájú szellemi termékek létrehozásának, szakmai tanácskozások megvalósításának támogatására meghirdetett pályázata (2005/4) A pályázati téma: Kutatási eredményekről tudósító kötetek készítésének és közreadásának támogatása. Közös pályázat a Hazánk Könyvkiadóval. A pályázat eredménye: G. Papp Katalin 2006: Győr utcanevei. Győr: Hazánk Könyvkiadó. 219 oldal.
11
