A MEDVEDNICA HEGYSÉG (HORVÁTORSZÁG) PALEOZOOS ÉS MEZOZOOS SOROZATAINAK METAMORF FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE, ÖSSZEHASONLÍTVA AZ ÉK-MAGYARORSZÁGI HASONLÓ KORÚ KÉPZŐDMÉNYEK METAMORFÓZISÁVAL c. doktori értekezés tézisei
RIPSZNÉ JUDIK KATALIN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Földtan-Geofizika Doktori Program Doktori Iskola vezetője: Dr. Monostori Miklós D.Sc., egyetemi tanár Doktori Program vezetője: Dr. Monostori Miklós D.Sc., egyetemi tanár
Témavezető: Árkai Péter kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, igazgató
2006
Bevezetés, a dolgozat célja Az Alpok, a Dinaridák és a Pannon-medence érintkezési zónájában, a Periadriai-Balaton és a Közép-magyarországi vagy Zágráb-Zemplén lineamens között elhelyezkedő, erősen tektonizált Zagorje–Közép-dunántúli zóna (ZMTZ) felépítésével, a képződmények korrelációjával és szerkezetfejlődésével kapcsolatban az elmúlt évtizedben számos, nemzetközi együttműködés keretében létrejött összefoglaló tanulmány jelent meg (pl. Haas et al. 2000, Tomljenović és Csontos 2001). Ezzel szemben a ZMTZ területén nyomozható képződmények kishőmérsékletű átalakulására vonatkozóan, mely a térség ősföldrajzi modelljének rekonstrukciójához nélkülözhetetlen, csak kőzettani mikroszkópos vizsgálatok eredményei álltak rendelkezésre. Ezért dolgozatom témájául a ZMTZ képződményeit Horvátországban, az egyik legnagyobb területen feltáró Medvednica hegység különböző szerkezeti-rétegtani egységeibe sorolt, paleozoos és mezozoos képződményeket ért kishőmérsékletű kőzetátalakulások nyomon követését: hőmérsékletének és nyomásának meghatározását és az események időbeli elhelyezését választottam. A metamorf kőzettani, kőzetgenetikai és geokronológiai adatok alapján kísérletet tettem az ZMTZ-vel feltehetően hasonló földtani környezetben képződött ÉK-magyarországi paleozoos és mezozoos kőzetsorozatok metamorfózisáról közölt irodalmi adatokkal (pl. Árkai 1983) való összevetésre is. A dolgozat eredményei egy, 2001-ben az MTA Geokémiai Kutatóintézete (MTA GKKI) és a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia között indult bilaterális együttműködés keretében születtek. Alkalmazott módszerek A Medvednica hegység három takarós egységében elterjedt, változatos sziliciklasztos, karbonátos és vulkáni-üledékes összletek, a zöldpaláktól és a zöldkövektől eltekintve, nem tartalmaznak metamorf zóna- vagy fáciesjelző ásványokat, melyek alapján a kőzeteket ért metamorfózis P-T viszonyai meghatározhatók lennének. Így olyan nemzetközileg elfogadott, a kishőmérsékletű metamorf kőzettanban elterjedt módszerek alkalmazására volt szükség, melyek az ezekben a kőzetekben gyakori ásványfázisok, pl. a rétegszilikátok (illit–K-tartalmú világos csillám és klorit) kristályszerkezetében és kémizmusában a hőmérséklet- és a nyomásváltozás hatására bekövetkező átalakulásokon alapulnak. Ezért standardizált mintaelőkészítési eljárás és mérési paraméterek
alkalmazásával,
valamint
nemzetközileg
elfogadott
kalibrációval
röntgen-
pordiffrakciós vizsgálatokat (filloszilikát „kristályossági” indexek mérése, átlagos, látszólagos krisztallitvastagság- és rácsdeformáció-számítások, illit–K-tartalmú világos csillám b paraméter mérése) végeztem. A rétegszilikátok kémiai összetételbeli változásait elektron-mikroszonda segítségével vizsgáltam. Munkám során a klorit kémiai összetételén alapuló empirikus „termométerek” mellett, Olivier Vidal közreműködésével egy, az elmúlt években Vidal és Parra 1
(2000) által közölt klorit–muszkovit-fengit termobarométer kritikai alkalmazására is lehetőségem nyílt. A sziliciklasztos és karbonátos kőzetekben gyakori finom diszperz szénült szerves anyag termikus érettségi vizsgálata, a rétegszilikát-fázisok átalakulásainak nyomon követése mellett alkalmas a bezáró kőzetet ért termális hatás hőmérsékletének becslésére. PhD munkám során a szerves
anyag
termikus
érettségi
vizsgálatok
közül
vitrinitreflexió-méréseket,
röntgen-
pordiffrakciós és Raman spektroszkópos vizsgálatokat végeztem. Dolgozatomban a Medvednica hegység változatos, paleozoos és mezozoos, metamorf fácies jelzésre nem alkalmas ásványparageneziseket tartalmazó sziliciklasztos és karbonátos képződményeit ért átalakulás(ok) időbeli lefutásának meghatározását is megkíséreltem K/Ar módszerrel. Eredmények 1. Röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok eredményeként kimutattam, hogy a Medvednica hegység legalsó takarós egységéből, a Paleo-mezozoos sorozatból vizsgált pelites, karbonátos és vulkanoklasztit eredetű, metamorf fácies jelzésére nem alkalmas ásványokat tartalmazó kőzetminták 2 µm alatti szemcseméret-frakcióin meghatározott Kübler és Árkai indexek, valamint az átlagos, látszólagos krisztallitvastagság- (D) és rácsdeformáció- (S) értékek anchiepimetamorf átalakulást jeleznek. Az illit–K-tartalmú világos csillám geobarometriához megfelelő ásványos összetétellel rendelkező finomtörmelékes eredetű teljeskőzet-minták és <2 µm-es frakciók illit–K-tartalmú világos csillám b paraméter értékei az összlet közepes nyomású (a kis és a közepes nyomású zóna határához közeli – 3,5-4 kbar) átalakulását mutatják. Petrográfiai és ásványkémiai vizsgálatokkal alátámasztottam, hogy a Paleo-mezozoos sorozatból vizsgált zöldpalák kloritot, albitot, epidotot, kvarcot, kevés illit–K-tartalmú világos csillámot és titanitot tartalmaznak. A zöldkövek jellegzetes ásványa az előbbiek mellett az amfibol (aktinolit). A vizsgált mintákban biotitot nem azonosítottam. A zöldkövek ásványparangenezise zöldpala fáciesű átalakulásra utal. 2. Megállapítottam, hogy a Paleo-mezozoos sorozatból vizsgált metapelit és metapszammit minták finom diszperz szerves anyagán meghatározott maximális és minimális vitrinitreflexió-értékek a metaantracit–szemigrafit zónába esnek. A reflexióértékek alapján a sorozatot átlagosan 380 °C (Barker és Pawlewicz 1986) és kb. 330 °C (Barker 1988) körüli termális átalakulás érte. Néhány kiválasztott metapelit mintából koncentrált finom diszperz szerves anyag (OM) a röntgenpordiffrakciós vizsgáltok alapján a grafit-d1 zónába sorolható, mely Landis (1971) nyomán a pumpellyit-aktinolit fácies felső (nagyhőmérsékletű) részével és a zöldpala fáciessel párhuzamosítható. Ezek a metamorf fáciesek minimálisan 300-350 °C-os átalakulást jeleznek. A metapelit mintákon a Raman spektroszkópos vizsgálatokkal átlagosan 0,41 körüli R2 értéket határoztam meg, melyből Beyssac et al. (2002) és Rantitsch et al. (2004) alapján kb. 410 °C-os, 2
Rahl et al. (2005) alapján kb. 390 °C-os korrigált, maximális paleohőmérséklet-érték számítható ki. 3. Vizsgálataimmal igazoltam, hogy a Paleo-mezozoos sorozatot metapelit, cipollino, metatufa, zöldpala és zöldkő illit–K-tartalmú világos csillám és klorit szemcséinek a kémiai összetétele homogén. Ez arra utal, hogy valószínűleg egy metamorf folyamatot érte a sorozatot, illetve több kőzetátalakulás esetén a jelenleg tanulmányozható átalakulás hőmérséklete és nyomása meghaladhatta (vagy legalább akkora volt) a korábbi folyamatok P-T értékeit. A klorit Al(IV) empirikus termométerek alapján az egységet ért átalakulás 270-400 °C-on következhetett be. Két metapelit mintán a Vidal és Parra (2000) által publikált klorit–muszkovit-fengit termobarométert alkalmazva a korrigált T-értékek 390 és 450 °C között változnak. Feltételezhető, hogy klorit–muszkovit-fengit termobarométerrel kapott T-értékek, a korrekció ellenére is, a nagyon kisfokú metapelitek esetében „túlbecslik” a hőmérsékletet. A Vidal és Parra (2000) által kidolgozott módszer alapján a Paleo-mezozoos sorozat mintái esetében a korrigált nyomásértékek 1,2 és 5,4 kbar között változnak, melyek a röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok alapján számított tartománnyal átfednek. 4. A Jura ofiolit mélange komplexum mátrixának képződményein és a Kréta-paleocén sorozatból származó kőzeteken végzett petrográfiai és röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok eredményeként kimutattam, hogy azok szintén nem diagnosztikus ásványparagenezissel jellemezhetők. A kőzetek a röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok alapján diagenetikusan alakultak át (néhány minta átalakultsági fokát tekintve azonban már a kishőmérsékletű anchizónába sorolható). 5. Megállapítottam, hogy a Jura ofiolit mélange komplexum mátrixából vizsgált pelites és karbonátos kőzetek finom diszperz szerves anyaga a random vitrinitreflexió-értékek (Rm) alapján a szemiantracit érettségi stádiumba sorolható. A reflexióértékekből 250 °C (Barker és Pawlewicz 1986) és 230 °C (Barker 1988) körüli átalakulási hőmérséklet becsülhető. A Krétapaleocén sorozat mintáinak Rm értékei a finom diszperz szerves anyag bitumenes kőszén érettségi állapotát jelzik. A reflexióértékek alapján a sorozat 100-230 °C-os (Barker és Pawlewicz 1986 és Barker 1988) paleohőmérséklettel jellemezhető termális hatáson esett át. A Jura ofiolit mélange komplexum mátrixából és a Kréta-paleocén sorozatból származó márga mintából koncentrált, feltehetően „autochton” OM grafit-d3 „rendezettségi” állapotú, mely Landis (1971) alapján a zeolit és a prehnit-pumpellyit fáciesre jellemző. Ezek a fáciesek irodalmi adatok alapján a diagenetikus zónával korrelálhatók. A Jura ofiolit mélange komplexum mátrixából vizsgált márga OM Raman spektrumain mért R1 (0,97) és R2 (0,73) paraméterek alapján a bezáró kőzetet Rahl et al. (2005) nyomán kb. 190 °C-os átalakulás érte. A Kréta-paleocén sorozatból származó márga finom diszperz szerves anyagán (R1=1,07 és R2=0,64) Rahl et al. (2005) módszerét alkalmazva kb. 305 °C-os termális hatás becsülhető. 3
6. Vizsgálataimmal igazoltam, hogy a Jura ofiolit mélange komplexum spilites, variolitos metabazalt tömbjeinek lényeges elegyrészei a „kloritszerű fázisok”, a plagioklász (albit), a pumpellyit, az epidot és/vagy a prehnit, a kalcit és/vagy a kvarc és az opakásványok. Kimutattam, hogy a PA-2/c sz. metabazalt a röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok alapján „kloritszerű fázisokként” kloritot, rendezett kevertréteges szerkezetű klorit/szmektitet (corrensitet), valamint kevés rendezetlen kevertréteges szerkezetű klorit/szmektitet és diszkrét szmektitet tartalmaz. A metagabbrókban a „kloritszerű fázisok”, az albit, a prehnit, a pumpellyit, a kalcit és/vagy a kvarc és az opakásványok mellett feltehetően relikt magmás ásványok: plagioklász és klinopiroxén, valamint amfibol is előfordulhatnak. A corrensit megjelenése a metabázitokban valószínűleg prográd metamorfózis és utólagos mállás együttes hatását jelezheti. 7. Kimutattam, hogy a Jura ofiolit mélange komplexumból vizsgált metabazalt (PA-2/c) és metagabbró minták (PA-0/a és PA-0/b) „kloritszerű fázisainak” a kémiai összetétele alapján, a klorit Al(IV) termométereket alkalmazva, azok 160-270 °C-os hőmérsékletű átalakulást szenvedtek. Ez a hőmérséklet-tartomány irodalmi adatok alapján a prehnit-pumpellyit fáciessel párhuzamosítható. A metabázitok környezetében előforduló finomtörmelékes eredetű kőzetek röntgen-pordiffrakciós vizsgálata alapján az összlet diagenetikus (diagenetikus–kishőmérsékletű anchimetamorf) átalakulást szenvedett, mely szintén a prehnit-pumpellyit fáciessel korrelálható. A metagabbrókban jelen lévő amfibolok kémizmusa a regionális, prehnit-pumpellyit fáciesű metamorfózist megelőzően feltehetően amfibolit-zöldpala fáciesű óceánaljzati hidrotermális metamorfózist jelezhet. A metabazalt minta esetében az óceánaljzati hidrotermális hatás nyomai a prehnit-pumpellyit fáciesű regionális metamorfózis hatása mellett nem bizonyíthatók. 8. Megállapítottam, hogy a Medvednica hegység Paleo-mezozoos sorozatát ért kishőmérsékletű átalakulás hőmérsékletének becslésére szolgáló ásványos indikátorok és a szerves anyag termikus érettségi paraméterek alapján számolt T-értékek jó egyezést mutatnak. A Raman spektrumok alapján számított és korrigált hőmérsékletek az ásványos indikátorokból számítható T-intervallum (kb. 300-410 °C) felső, nagyhőmérsékletű részével esnek egybe. A Jura ofiolit mélange komplexum mátrixából származó mintákon elvégzett vitrinitreflexió-mérések eredményeként kapott kb. 220-265 °C-os hőmérsékletértékek a filloszilikát-átalakulások állapotát jelző paraméterek alapján becsült T-intervallum felső (nagyhőmérsékletű) részével fednek át. A Kréta-paleocén sorozat pelites és karbonátos kőzetei esetében a filloszilikátok reakciófejlődési folyamatainak állapota alapján becsült hőmérsékletértékeket a mért vitrinitreflexió-értékekből számolt hőmérsékletekkel korrelálva megállapítható, hogy a Tértékek
egybeesnek.
A
márga
minták
Raman
spektrumai
alapján
meghatározott
hőmérsékletértékek az esetleges jó egyezés ellenére is, a finomszemcsés sziliciklasztos és 4
karbonátos eredetű, diagenetikus–kishőmérsékletű anchimetamorf átalakulást szenvedett kőzetekben gyakran előforduló törmelékes, nagyobb „érettségi” fokot mutató szervesanyaggeneráció jelenlétéből adódóan megbízhatóan, csak nagy körültekintéssel alkalmazhatók. 9. A Medvednica hegység három tektonosztratigráfiai egységének átalakultsági fokát összevetve a Szendrői-, az Upponyi- és a Bükk hegység, valamint a ZMTZ felszín alatti képződményeinek metamorfózisával megállapítható, hogy a Medvednica hegység Paleo-mezozoos sorozatában gyakori üledékes és vulkanoklasztit eredetű kőzetekhez hasonló képződmények a Szendrői és az Upponyi-hegység területén is gyakoriak, átalakultsági fokuk leginkább a Szendrői-hegységben tapasztaltakhoz hasonlítható. A ZMTZ magyarországi és horvátországi fúrási rétegsoraiból is leírt kőzetösszleteknek (lásd pl. Rálischné Felgenhauer 2004) a metamorf kőzettani párhuzamosítása azonban, a Horvátország területén mélyült fúrások esetében, metamorf kőzettani adatok hiányában nem lehetséges, illetve elvégzéséhez további, részletes vizsgálatokra van szükség. A Medvednica hegység Jura ofiolit mélange komplexumának és a Kréta-paleocén sorozat képződményeinek az összevetése az észak-magyarországi és a ZMTZ magyarországi és horvátországi fúrási rétegsorainak hasonló korú kőzetösszleteivel szintén további metamorf kőzettani-kőzetgenetikai vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé. 10. A Medvednica hegység három takarós egységének változatos kőzetei 2 µm alatti, illit–Ktartalmú világos csillámban gazdag szemcseméret frakcióin meghatározott K/Ar koradatok alapján kimutattam, hogy a Paleo-mezozoos sorozatot alpi, kréta (kőzettípustól függően kb. 110 és 80 Ma) metamorfózis érte. Egy azt megelőző, variszkuszi termális esemény hatása K/Ar módszerrel közvetlenül nem bizonyítható. A Jura ofiolit mélange komplexum mátrixából és a Kréta-paleocén sorozatból származó kőzeten mért K/Ar korok ún. kevert korok, így a kőzetátalakulás idejére vonatkozóan nem szolgáltatnak megbízható információt. A Medvednica hegység Paleo-mezozoos sorozatára kapott K/Ar korokhoz hasonló adatokat határoztak meg Árkai et al. (1995) a Szendrői-, az Upponyi- és a Bükk hegység hasonló korú képződményein, valamint Balogh et al. (1990) a ZMTZ magyarországi fúrási rétegsorainak kőzetein. Ez utóbbiak esetében azonban egy tercier, kishőmérsékletű átalakulás is bizonyítható volt, melyet a Medvednica hegységben nem tudtam kimutatni. Radiometrikus koradatok a ZMTZ horvátországi képződményei esetében nem állnak rendelkezésre. Következtetések A rétegszilikátok reakciófejlődési folyamatait és a szerves anyag termikus érését a hőmérséklet mellett befolyásoló számos és eltérő kinetikai tényező ellenére a Medvednica hegység három takarós egységén meghatározott ásványos hőmérsékletjelzésre alkalmas paraméterek és a szerves anyag termikus érettségi mutatók jól korrelálhatók.
5
A vizsgálati eredményeket a Medvednica hegységre kidolgozott tektonikai modellbe Tomljenović (2002) illesztve megállapítható, hogy a legalsó takarós egységet, a Paleo-mezozoos sorozatot kb. 300-410 °C-os hőmérséklettel és 3,5-4 kbar nyomással jellemezhető kőzetátalakulás érte, melynek kialakulásához egy kb. 10-12 km-es vastagságú kőzetösszletnek az egységre való ráhelyeződésére lett volna szükség. A metamorf esemény a krétában (kb. 110 és 80 M év) következett be. A mezozoos rétegösszletek pontos vastagságára vonatkozó irodalmi adatok hiányában a Tomljenović (2002) által közölt szelvények alapján feltételezhető, hogy a nem erodálódott sorozatok vastagsága nem érte el ezt az értéket. A hiányzó kőzettömeg eredete azonban kérdéses. A Paleo-mezozoos sorozatot ért metamorfózis hőmérséklete kb. 200-250 °C-kal meghaladta a két felsőbb helyzetű egységet ért termális hatás hőmérsékletét. Feltételezhető, hogy a Medvednica hegység három szerkezeti egységét transzportált metamorfózis érte. A metamorfózis a takarós áttolódások előtt zajlott le és az egységek már szilárd testekként vehettek részt abban. A két felső egységet esetlegesen további, együttes termális hatás érhette a paleocén után. A Medvednica hegység három takarós egységének átalakultsági fokát az ÉK-magyarországi paleo-mezozoos kőzetsorozatok (Szendrői-, Upponyi- és Bükk hegység) metamorfózisával összehasonlítva megállapítható, hogy a Paleo-mezozoos sorozat átalakultsági foka leginkább a Szendrői-hegységből közöltekkel esik egybe. A ZMTZ magyarországi és horvátországi fúrási rétegsoraiból leírt kőzetösszleteknek a metamorf kőzettani párhuzamosítása a Medvednica hegység két felső egységének képződményeivel további, részletes vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé. Irodalomjegyzék Árkai, P. 1983: Very low- and low-grade Alpine regional metamorphism of the Paleozoic and Mesozoic formations of the Bükkium, NE-Hungary. Acta Geologica Hungarica 26, 83-101. Árkai, P., Balogh, K., Dunkl, I. 1995: Timing of the low-temperature metamorphism and cooling of the Paleozoic and Mesozoic formations of the Bükkium, innermost Western Carpathians, Hungary. Geologische Rundschau 84, 334-344. Balogh, K., Kovách, Á., Pécskay, Z., Svingor, É., Árkai, P. 1990: Very low- and low-grade metamorphic rocks in the Pre-Tertiary basement of the Drava Basin, SW-Hungary, II: K-Ar and Rb-Sr isotope geochronologic data. Acta Geologica Hungarica 33, 67-76. Barker, C. E. 1988: Geothermics of petroleum systems: Implications of the stabilization of kerogen maturation after a geologically brief heating duration at peak temperature. In: Magoon, L. B. (ed.) Petroleum Systems of the United States: U. S. Geological Survey Bulletin 1870, 26-29. Barker, C. E. és Pawlewicz, M. J. 1986: The correlation of vitrinite reflectance with maximum temperature in humic organic matter. In: Buntebarth, G. és Stegena, L. (eds.) Paleogeothermics. Springer Verlag, Berlin, 79-93. 6
Beyssac, O., Goffé, B., Chopin, C., Rouzaud, J. N. 2002: Raman spectra of carbonaceous material in metasediments: a new geothermometer. Journal of Metamorphic Geology 20, 859-871. Haas, J., Mioč, P., Pamić, J., Tomljenović, B., Árkai, P., Bércziné Makk, A., Koroknai, B., Kovács, S., Rálischné Felgenhauer, E. 2000: Complex structural pattern of the Alpine–Dinaridic– Pannonian triple junction. International Journal of Earth Sciences 89, 377-389. Landis, C. A. 1971: Graphitization of the Dispersed Carbonaceous Material in Metamorphic rocks. Contributions to Mineralogy and Petrology 30, 34-45. Rahl, J. M., Anderson, K. M., Brandon, M. T., Fassoulas, C. 2005: Raman spectroscopic carbonaceous material thermometry of low-grade metamorphic rocks: Calibration and application to tectonic exhumation in Crete, Greece. Earth and Planetary Science Letters 240, 339-354. Rálischné Felgenhauer, E. 2004: A Közép-dunántúli szerkezeti egység formációi. MÁFI Évi Jelentése 2002-ről, 175-198. Rantitsch, G., Grogger, W. Teichert, C., Ebner, F., Hofer, C., Mauer, E. M., Schaffer, B., Toth, M. 2004: Conversion of carbonaceous material to graphite within the Greywacke Zone of the Eastern Alps. International Journal of Earth Sciences (Geologische Rundschau) 93, 959-973. Tomljenović, B. 2002: Strukturne značajke Medvednice i Samoborskog gorja. PhD Értekezés, Zágrábi Egyetem, Zágráb, 208 p. Tomljenović, B. és Csontos, L. 2001: Neogene-Quaternary structures in the border zone between Alps, Dinarides and Pannonian Basin (Hrvatsko Zagorje and Karlovac Basins, Croatia). International Journal of Earth Sciences 90, 560-578. Vidal, O. és Parra, T 2000: Exhumation paths of high pressure metapelites obtained from local equilibria for chlorite-phengite assemblages. Geological Journal 35, 139-161. A doktori értekezés témájában megjelent publikációk jegyzéke Tudományos folyóiratban közölt cikkek Judik K, Balogh K, Tibljaš D, Árkai P „New age data on the low-temperature regional metamorphism of Mt. Medvednica (Croatia)”. Acta Geologica Hungarica, közlésre elfogadva Judik K, Árkai P, Horváth P, Dobosi G, Tibljaš D, Balen D, Tomljenović B, Pamić J „Diagenesis and low-temperature metamorphism of Mt. Medvednica, Croatia: mineral assemblages and phyllosilicate characteristics”. Acta Geologica Hungarica 47: 2; 151-176 2004
7
Judik K, Németh T, Tibljaš D, Horváth P, Árkai P „Corrensite in metabasalt and metagabbro samples from Mt. Medvednica, Croatia”. Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged 44: 1-8 2003 Judik K, Tibljaš D, Balen D, Tomljenović B, Horváth P, Pamić J, Árkai P „New data on the lowtemperature metamorphism of Mt. Medvednica and the Slavonian Mts. (Croatia)”. XVIIth Congress of the Carpathian-Balkan Geological Association, (2002. szeptember 1-4., Pozsony, Szlovákia). Geologica Carpathica Special Issue, 53. (CD-ROM, 6 oldal) 2002 Nemzetközi konferencián bemutatott előadások kivonatai Judik K, Rantitsch G, Rainer TM, Tibljaš D, Árkai P „Correlation of organic and inorganic temperature indicators – a case study on low-temperature metamorphic rock series from Mt. Medvednica, Croatia”. In: Abstracts Book (Eds.) Vlahović I, Tibljaš D, Durn G, Biševac V, Faculty of Science, Faculty of Mining, Geology and Petroleum Engineering, University of Zagreb, 3rd MidEuropean Clay Conference (2006. szeptember 18-23., Opatija, Horvátország), 60 2006 Tibljaš D, Balen D, Mahečić S, Kovačić M, Jozić D, Španić D, Judik K, Árkai P „Clay minerals as indicators of thermal history of Palaeozoic rocks from Marija Gorica Hills, NW Croatia”. In: Abstracts Book (Eds.) Vlahović I, Tibljaš D, Durn G, Biševac V, Faculty of Science, Faculty of Mining, Geology and Petroleum Engineering, University of Zagreb, 3rd Mid-European Clay Conference (2006. szeptember 18-23., Opatija, Horvátország), 114 2006 Balogh K, Árkai P, Judik K, Itaya T, Hyodo H, Balogh I „Development of a simple method for Ar/Ar dating of micrometer-sized minerals: a progress report”. In: Abstracts Book (Eds.) Vlahović I, Tibljaš D, Durn G, Biševac V, Faculty of Science, Faculty of Mining, Geology and Petroleum Engineering, University of Zagreb, 3rd Mid-European Clay Conference (2006. szeptember 18-23., Opatija, Horvátország), 22 2006 Judik K, Rantitsch G, Rainer TM, Árkai P „Raman spectroscopic investigations on low-temperature metamorphic rock series from Mt. Medvednica, Croatia”. In: Mitteilungen der Österreichischen Mineralogischen Gesellschaft, Vereinsjahr 2004 (Ed.) Raith JG, MinPet 2005 Conference (2005. szeptember 25-28., Schladming, Ausztria), 56 2005 Judik K, Balogh K, Tibljaš D, Balen D, Tomljenović B, Pamić J†, Árkai P „New K-Ar data on the Alpine, low-temperature regional metamorphism of Mt. Medvednica (Croatia)”. In: Abstracts Book
8
(Eds.) Tomljenović B, Balen D, Vlahović I, 7th Workshop on Alpine Geological Studies (2005. szeptember 29-október 1., Opatija, Horvátország), 47-48 2005 Biševac V, Balen D, Tibljaš D, Španić D, Judik K, Árkai P „Determination of the thermal alterations in metapelites from the “Radlovac Formation” (Slavonian Mts.) using illite Kübler index, chlorite “crystallinity” and vitrinite reflectance: preliminary results”. In: Abstracts Book (Eds.) Velić I, Vlahović I, Biondić R, 3rd Croatian Geological Congress (2005. szeptember 29október 1., Opatija, Horvátország), 15-16 2005 Judik K, Tibljaš D, Horváth P, Dobosi G, Pamić J, Árkai P, Vidal O „Eoalpine low-temperature metamorphism in the Paleozoic complex of Mt. Medvednica, Croatia – mineral chemical and microstructural characterizations”. 32nd International Geological Conference (2004. augusztus 2028., Firenze, Olaszország), 298 2004 Judik K, Rainer TM, Tibljaš D, Rantitsch G, Sachsenhofer RF, Árkai P „Low-temperature metamorphism of Mt. Medvednica (Croatia): phyllosilicate characteristics versus organic maturity”. In: Abstract series of Acta Mineralogica-Petrographica (Eds.) Németh T, Terbócs A, 2nd MidEuropean Clay Conference (2004. szeptember 20-24., Miskolc), 4: 52 2004 Biševac V, Judik K, Tibljaš D, Balen D, Śutej G, Árkai P „Determination of thermal alterations in samples from the Radlovac formation (Slavonian Mts.) using illite and chlorite “crystallinity” indices”. Thirteenth Slovenian-Croatian Crystallographic Meeting (2004. június 14-16., Bovec, Szlovénia), 32 2004 Judik K, Árkai P, Tibljaš D, Tomljenović B, Balen D, Pamić J „New data on the diagenesis and low-temperature metamorphism of Mt. Medvednica: mineral assemblages, phyllosilicate characteristics and organic maturity”. Joint Meeting of Croatian and Hungarian Geological Societies on Geology of the Zagorje–Mid-Transdanubian Zone (2004. október 22-24., SiófokVaraždin, Magyarország-Horvátország), 2004 Judik K, Tibljaš D, Balen D, Tomljenović B, Horváth P, Pamić J, Árkai P „Contribution to the knowledge on the low-temperature metamorphism of Mt. Medvednica, Croatia”. 10th Conference of the European Clay Groups Association (2003. június 22-26., Modena, Olaszország), 144-145 2003
9
Judik K, Németh T, Sipos P, Dódony I, Tibljaš D, Horváth P, Árkai P „Corrensite in metabasalts and metagabbros from Mt. Medvednica, Croatia”. In: Berichte der Deutschen Ton- und Tonmineralgruppe e. V. Deutche Ton- und Tonmineralgruppe Beirträge zur Jahrestagung (Eds.) Ottner F, Gier S, DTTG Conference 2002 (2002. szeptember 18-20., Bécs, Ausztria), 9: 69 2002 Tibljaš D, Judik K, Biševac V, Željka K, Árkai P „Illite “crystallinity” investigations of rocks from Mt. Medvednica, Northern Croatia”. Eleventh Slovenian-Croatian Crystallographic Meeting (2002. június 27-30., Bohinj, Szlovénia), 49 2002 Judik K, Lovas Gy „An anomalous change in the expected diagenetic pattern of smectite/illite ratio in one of the deep sub-basins of the Southern part of the Great Hungarian Plain”. In: Programme and Abstract Volume, Mineralogy for the New Millennium 18th General Meeting of the International Mineralogical Association (2002. szeptember 1-6., Edinburgh, Skócia), 163 2002 Tudományos intézetekben tartott szakmai előadások Judik K, Tibljaš D, Dobosi G, Horváth P, Árkai P „Új adatok a Medvednica és a Szlavóniaihegység (Horvátország) kishőmérsékletű metamorf képződményeinek kőzetgenetikájához”. A Magyar Tudomány Napja 2003, 2003. november 12., Budapest Judik K, Németh T, Tibljaš D, Horváth P, Árkai P „Szabályosan közberétegzett klorit/szmektit (corrensit)
a
Medvednica
hegységből
(Horvátország)”.
Magyarhoni
Agyagásványtani Szakosztály szakosztályülés, 2003. április 7., Budapest
10
Földtani
Társulat,
