Doktori értekezés tézisei ÉRTÉKELÉSE. Boronkay Gábor. Budapest

Doktori értekezés tézisei

HAZAINEMESÍ TÉSŰÁGYÁSRÓZSAFAJTÁK ÉRTÉKELÉSE

Boronkay Gábor

Budapest 2011

A doktori iskola megnevezése:

Kertészettudományi Doktori Iskola

tudományága:

Növénytermesztési és kertészeti tudományok

vezet őj e :

Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, DSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gy ümöl c s t e r mőNö vé ny e kTa ns z é k

Té mav e z e t ő:

Jámborné dr. Benczúr Erzsébet egyetemi tanár, CSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

Aj e l ö l taBuda pe s t iCo r v i nu sEg y e t e m Do kt o r iSz a bá l y z a t á ba ne l ő í r tv a l amennyi feltételnek e l e ge tt e t t ,a zé r t e ke z é sműhe l y v i t á j ában elhangzott észrevételeket és javaslatokat az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, azért az értekezés védési eljárásra bocsátható.

1.AMUNKAELŐZMÉNYEI ,KI TŰZÖTTCÉLOK A termesztett rózsa (Rosa hybrida hort.) a világ egyik legintenzívebben használt és legváltozatosabb virágzó díszcserjéje. Alcsoportja, az ágyásrózsa kereskedelmi fogalom, a modern kertészet terméke, de egészen 1884-ig ,a’ Pa que r e t t e ’f a j t al é t r e ho z á s i gvisszakövethet ő .Az i l y e n,á gy á s ba nne v e l he t őr ó z s aa ká r20é v i gi sa l ka l ma z ha t óde ko r a t í vc s e r j e ,á l l ományban c s o kr o sv i r á g j á v a lé l é nké sö s s z e f üg gős z í nf o l t o tké pe zé se g é s zve ge t á c i ó si dő s z a k b a n virágzik. Az ágyásrózsák fajtaszáma áttekinthetetlenül nagy: 2000-ben 3908 volt a regisztrált f l o r i bun daé s7 62apo l i a nt af a j t á ks z á ma .Ki ül t e t é s üks o r á nna g yt ö me g űs z a po r í t ó a ny a g használatára van szükség, mely relatíve költséges, ezért a rózsafajták kiültetési értékének tudományos módszer e kke lt ö r t é nőv i z s g á l a t ane mc s a ke s z t é t i ka i ,ha ne mj e l e nt ő sg a z da s ági érdek is. Ma g y a r o r s z á go naXI X.s z á z a dó t aki e me l ke dőj e l e nt ő s é g űas z a ba df ö l dir ó z s a t e rmesztés, és változó mértékben a nemesítés is. A rózsatermesz t é sf e l l e ndül ő be nv a n, ar ó z s a t őe l ő á l l í t á sa s z ő r e g it e r me s z t ő t á j o ni s mé t3mi l l i ót ö v e se x po r t o tbi z t o s í té sar óz s akertek létesítése is újból reneszánszát éli. Kecskeméten, Kalocsán, Törökbálinton, Budapesten is tervezték a közelmúltban rozárium létrehozását Azut ó bb ié v s z á z a dma gy a rr óz s a ne me s í t ő ikö z ö t tmi nde nké t s é g e tki z á r ó a nl e g j e l e nt ő sebb és Nyugat-Eur ó p á b a nal e g i s me r t e bbMá r kGe r ge l y .Mi n t e gy50é v e sne me s í t ő imun k á ssága révén fajtáinak és fajtajelöltjeinek a száma 2009-re elérte a 669-et, melybőla zá gy á s r óz s á ks z á ma3 97 .I dő sko r ami a t ta fajta-e l ő á l l í t ótevékenységet s z üks é g s z e r űe ná t v e s z iaf a j t aértékelés, melyben az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejleszt őKözhasznú Nonprofit Kft. j e l e nt ő ss z e r e pe tv á l l a l . Tekintve, hogy Magyarországon egyre több település kíván rózsakertet létrehozni, és a ma g y a rf a j t á ki snö v e kv ős z á mba nj ut na kk ikül f ö l dr e ,ama gy a rá gy á s r óz s á kt u do má ny osan megalapozott fajtaértékelésére szükségessé vált. Ezért az Állami GyDKF Kh. Np. Kft. felvállalta azt a feladatot, hogy tudományos módszerekkel é r t é ke l j eMá r kGe r g e l yá l t a le l ő á l l í t o t t rózsafajták dekorativitását. Az utóbbi évtizedekben elterjedt informatikai infrastruktúra révén mamá rne ms z üks é g s z e r ű,ho gyaf a j t á ke s z t é t i k aé r t é ké ts z e mé l y e spr e f erenciák alapján bíráljuk el. A fajták dekorativitása számíthatóvá vált, és olyan új módszer e ki se l é r he t ő ek, mint a kromatikus differencia számítás, mely a virágok fakulását és tarkaságát egzakt módon le tudja írni, és statisztikailag feldolgozhatóvá tudja tenni. Különösen értékessé teszi ezeket a módszereket, hogy a termesztett rózsa színváltozatossága és habitusának gazdagsága hagyományos módszerekkel már-már összemérhetetlenekké teszi a fajtákat.

1

Ezt kihasználva új, modern módszereket kívántam kidolgozni az ágyásrózsák dekorativitásának egzakt és a gyakorlati kertészet elvárásai n a kme g f e l e l őé r t é ke l é s é r e ,ho g ys e g í t s é g é v e l megbecsülhessem a Márk Gergely által nemesített, parki kiültetésre alkalmas ágyásrózsák esztétikai értékét.

Munkám célki t űz é s e i  Számítási módszer kidolgozása annak érdekében, hogy a rózsa virágzásintenzitását a virággal borított lombfelület relatív arányával lehessen jellemezni.  A rózsafajták éves virágzásdinamikáját (virágzásintenzitásának évi változását) leíró mutatók kidolgozása.  Al e g f o nt o s a bb h a z a ine me s í t é s űá g y á s r óz s a f a j t á kv i r á g z á s di na mi ká j á na ks t a t i s z t i k a i értékelése az egyes fajtacsoportok illetve virágszín- és habitus kombinációk jellegzetességeinek kiemelésével.  Rózsavirágok elvirágzási sebességének értékelése fajtánként.  Rózsavirágok színének és fakulásának egzakt értékelése fajtánként.  Új ,ko mpl e x mó ds z e rki do l g o z á s a ,me l y ne ks e g í t s é g é v e ll e he t ő vév á l i k ar ó z s a v i r á g de ko r a t i v i t á s á na ke g z a kt ,mé r é s e ka l a pj á nt ö r t é nőme g ha t á r o z á s a ,av i r á g n y í l á ss e be ssége, a virág mérete- és színváltozása alapján.  A legfont o s a b bha z a ine me s í t é s űá g y á s r ó z s a f a j t á kn ume r i k usé r t é ke l é s ev i r á g j u kde ko r a t ivitása alapján, az egyes fajtacsoportok illetve virágszín- és habitus kombinációk jellegzetességeinek kiemelésével.  A virágzásintenzitás- és a virágdekorativitás-vizsgálatok egzakt eredményei alapján ajánlásokat tenni a kerttervezés illetve kertépítés és a rózsanemesítés számára a fajtahasználatra.

2

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált rózsafajták: Összesen 28 ágyásrózsa fajtát vizsgáltam, melyeket a nemesítő jük po l i a n t a( 9f a j t a ) ,v a g yf l o r i bu nd a( 1 9f a j t a )f a j t a c s o po r t b as o r o l tbe .Ebb ő l23f a j t av o l tmagy a rne me s í t é s ű,mi nde g y i ke tMá r kGe r ge l yho z t al é t r e ,é se z e ke nkí v ülk o nt r o lként további 5 külföldi fajtát vizsgáltam. A f a j t á kk i v á l a s z t á s á ná la ze l s ő r e ndűs z e mpo nta zvo l t ,ho gyl e galább két általam vizsgált kiültetésben megtalálhatóak, habitusban és virágszínben összemérhet ő e kl e gy e ne k.Ez e khe zko nt r o l ké ntolyan külföldi fajtákat választottam, melyek mind legalább húsz éve forgalomban vannak, virágzási tulajdonságaikban és habitusukban megfelelnek az általuk kontrollált csoportnak. A fajták az 1. táblázatban láthatóak. 1.t ábl áz atAv i r á g z ás di nami kaié sv i r á gde kor at i v i t ás iv i z s g ál at okbans z e r e pl őhazai nemes í t é s űr ó z s a f ajták és a külföldi kontrol fajták Fa j t a n é v( n e me s í t ő ,e l i s me r é sé v e ) Fehér floribundák ’ Be m apóe ml é ke ’(Márk, 2000); ’ Sz e ntMa r g i t ’(Márk, 1997) ’ I c e be r g ’(Kordes, 1958) Sárga floribundák ’ Ar anyhí d’(Márk, 1992); ’ Domo ko sJánose ml éke ’(Márk, 1997) ’ Suns pr i t e ’(Kordes, 1977) Tarka polianták ’ Ds i daJe nőe ml é ke ’(Márk, 1966); ’ Huba’(Márk, 1996); ’ Ve r e c ke ’(Márk, -) ’ TheFai r y ’(Bentall, 1932) Rózsaszín ágyásrózsák ’ Be t hl e nGábo re ml éke ’(Márk, 1997); ’ Dé r y né ’(Márk, -); ’ Le i l a ’(Márk, -); ’ Ma xHo l de r ’(Márk, 2000); ’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’(Márk, 1996); ’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’(Márk, -) ’ TheFai r y ’(Bentall, 1932) Alacsony vörös ágyásrózsák ’ Bo r s od’(Márk, -); ’ Dé v a’(Márk, -); ’ Domo ko sPá lPé t e re ml é ke ’(Márk, 1998); ’ GülBa ba’(Márk, 2000); ’ Lág ymányo s ’(Márk, 2000); ’ Pe t ő f iSá ndo re ml é ke ’(Márk, 2006); ’ Tánc s i c sMi há l y emléke ’ (Márk, -) ’ Nouve l l eEur o pe ’(Gaujard, 1964) Magas vörös ágyásrózsák ’ Bá t ho r yI s t v áne ml é ke ’(Márk, 2004); ’ Munká c s ’(Márk, 2006); ’ Sz abóDe z s őe ml é ke ’(Márk, 1998) ’ LaSe vi l l ana’(Meilland, 1978)

Ké tki e g é s z í t őv i z s g á l a t ho z ,me l yne mc s a ká g y á s r ó z s á kki é r t é ke l é s é he za d ha ti nf o r mációt, má sf a j t á ka ti sf e l ha s z ná l t a m,ho g yna g y o bbé sv á l t o z a t o s a bbf a j t a s z o r t i me ns bő lka pj a ke r e dményeket. A virágok által borított lomb arány á n a kk i s z á mí t á s á ho zBud a t é t é ny be n3 3mi n i a t űr t , poliantát, floribundát, grandiflorát, teahibridet, kúszórózsát, modern kúszórózsát, és parkrózsát értékeltem ki, míg a virágok látható felületének kiszámításához összesen 18 nagy egyedszámban kiültetett ágyásrózsa fajta virágját mértem le Budatétényben és a Margitszigeten.

3

A szabadföldi kísérletek helyszínei és ideje: A vizsgálatokat 2002. és 2009. között végeztem három helyszínen, melyek a következ ő k voltak: - Budatétényi rózsakert (Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejleszt ő Közhasznú Nonprofit Kft.; Budapest) - Margitszigeti rózsakert ( FŐKERTNo npr o f i tZr t ;Bu da pe s t ) - Törökbálinti bemutatókert (Márk Gergely magánkertje; Törökbálint) Ahá r o m he l y s z í nj e l e nt ő s e ne l t é rmi ndkl í má j á t ,mi ndt alajtani adottságait tekintve, ezért j ó lj e l l e mz iaf ő v á r o sé skö r ny é kee l t é r őö ko l ó g i a iv i s z o ny a i t( 2. t á bl á z a t ) . 2. táblázat A három vizsgálati helyszín ökológiai paraméterei Ökológiai paraméterek

Budatétény

Margitsziget

Törökbálint

100-120

105

130-140

7b

8b (enyhe)

7b

Öntözöttség

nincs

rendszeres

nincs

Földrajzi helyzet, mezoklíma

d é l i e sl e j t ő

zátony erede t űdun a is z i g e t

Ültetési közeg

l e j t őh or d a l é ké s öntéstalaj

d é l e g yh á z it e r mőf öl d+ sav a n yút őz e g+kompos z t

közel sík, magas talajvíz e r ő s e nkö t öt t me z ős égi talaj

Talaj savassága

gyengén lúgos

semleges

semleges

Talaj mésztartalma

igen magas

nincs kiértékelve

mérsékelt

Talaj kötöttsége

vályog

n e m mé r h e t őama g a s szervesanyag tart. miatt

agyagos vályog

Talaj humusztartalma

közepes

nem kimutatott

magas

Tengerszint feletti magasság (m) Klíma (USDA zónabeosztás)

Virágzásdinamikai adatfelvételezés: A felvételezéseket 2002, 2005-2008-as években végeztem mindhárom helyszínen. A virágz á s if e l mé r é s e kal e ge l s őv i r á gki ny í l á s á v a lke z dő dtek el, és a fagyokig tartottak. Budatétényben a nyár folyamán 2 napo nt a ,ő s s z e l3na po n t af o l y tf e l mé r é s ,Ma r g i t s z i g e t e né sTörökbálint o nhe t e nt ei l l e t v eké t he t e nt e .Abo ni t á l á s tmi nde né v be na z o no s ,e l ő r er ö gz í t e t tv i r á gzásintenzitás-kategóriák alapján végeztem el. Összesen 17 kategóriával dolgoztam. Virággal borított lombfelület (virágfedettség) kiszámításának módszere: Számítást végeztem a bonitálási kategóriák átkonvertálására egy természetes, a fajta biológiai produkcióját ki f e j e z őpa r a mé t e r r e ,e r r el e g a l ka l ma s a bb a lombozat virágok által takart része, mely %-os érték. 4

33 fajtát vizsgáltam 2008. május 29. és június 12. között illetve június 9-én, 16-án, július 8án, 24-én és augusztus 6-á n .A f a j t á ko nf e l v e t t e ma ze gy s é g ny il o mbf e l ül e t r ee s őv i r ágok számát, a virágokat 4 kategóriába sorolva a szerint, hogy felületük mekkora hányada vetül a vi z s g á l tf e l ül e t r e .Fa j t á nké n t1 0t e l j e s e nki ny í l tv i r á gá t mé r ő j é tmé r t e ml e ,é se bbő lki s z á mí t o ttam egy átlagos virág felületét A= r2πkörlemez modellel. Ezt felszoroztam a mért darabszámokkal és a virág látszólagos méretkategória értékeivel. Ezzel egységnyi területre megkaptam a virágfelszínt, melynek aránya a teljes lombfelülethez megadja a virágok által fedett lomb é r t é ké t ,akö v e t ke z őké pl e ta l a pj á n:virágborítottság= Avirágzás/Alomb, ahol Avirágzás= ΣAa+ ΣAb+ΣAc+ΣAd. Itt Aa, b, c, d= r2πKa, b, c, d, ahol K a látszólagos méretkategória szorzószáma (Ka=0,25; Kb=0,5; Kc=0,75 és Kd=1). Harmadik lépéseként pedig regresszió-analízissel összefüggést kerestem a bonitált értékek, és a kiszámolt virágborítottság között. Virágzásdinamikai indexek: 6114 adat alapján összesen 198 darab éves adatsort vettem fel 28 fajtáról. Az összes adatot átszámoltam virágfedettségre, az Y=0,004*2X képlet alapján. Az éves adatsorok mindegyike egy, köz e lat e l j e sve ge t á c i ó si dő s z a ko tl e f e dőg ö r bé ta d,me l yav i r á g z á s i nt e nz i t á si dő be l i változását mutatja. A virágzásdinamika éves mintájának jellemzésére a köv e t ke z ői n de x e ke t számítottam ki (lásd az 1. ábrán vizuálisan is):

1. ábra Virágzásdinamikai mutatók képi ábrázolása a 2002. évi budatétényi rózsakert összes fajtájának átlagos virágzásmenete példáján

5

Hte: Aza do t té v be na ze l s őv i r á g z á si hullám lecsengésének határoló napja, január 1-t ő lna po kba nmé r v e .Ar e mo nt á l á s ii dő s z a kke z de t é tj e l ö l iki . Htny: Aza do t té v be naké s őő s z iut o l s óv i r á g z á s ihul l á ml e c s e ng é s ének határoló napja, január 1-t ő lna po k b a nmé r v e .Ar e mo nt á l á s ii dő s z a kvégét jelöli ki. Vk: Aze g é s zve g e t á c i ó si dő s z a kv i r á g f e de t t s é g é ne kkö z é pé r t é ke .J ólj e l l e mz iaf a j t á ká t l a g o s virágprodukciós képességét. Vkny: A r e mo nt á l á s ii dő s z a kv i r á g f e de t t s é g é ne kkö z é pé r t é ke .J ó lj e l l e mz iaf a j t á kr e mo nt á l ó képességét. Vmax:Ave ge t á c i ó si dő s z a kma x i má l i svirágfedettség. Jól jellemzi a fajták elméleti maximális virágprodukciós képességét. Vmaxny: A re mo nt á l á s ii dő s z a kma x i má l i svirágfedettsége. Jól jellemzi a fajták elméleti maximális remontálási képességét. De: Ama x i má l i sv i r á g f e de t t s é gl e g ko r á b bie l ő f o r dul á s aaf ő v i r á g z á ss o r á nj a nu á r1-hez képest na po k ba nki f e j e z v e .Af ő v i r á g z á sko r a i s á g á tmu t a t j a meg. Dny: Ar e mo nt á l á s ii dő s z a kma x i má l i sv i r á g f e de t t s ég é ne kl e g ké s ő bbie l ő f or dul á s aj a n uá r1-hez képest napokban kifejezve. A remontálás koraiságát mutatja meg. DNe: De normalizáltja. Szükséges az évjárathatás kiküszöböléséhez. A transzformáció után a középérték mindig 0, a szórás 1. DNny: Dny normalizáltja. Szükséges az évjárathatás kiküszöböléséhez. A transzformáció után a középérték mindig 0, a szórás 1. H: Aze l s őé sut o l s óv i r á g z á s ihul l á m kö z ö t t ii dőn a po kb a n .H=Dny-De. Kifejezi a fajták virágzási hosszát. HN: H normalizáltja. Szükséges az évjárathatás kiküszöböléséhez. A transzformáció után a középérték mindig 0, a szórás 1. Virágdekorativitási pontérték, mint új módszer A 2004-2008-as években eredeti, teljesen új eljárást dolgoztam ki a budatétényi rózsakertben, kifejezetten a rozárium fajtaállomány virágzási értékének egzakt felmérésére, ahol a virág becsült esztétikai értékét dekorativitási pontértékkel fejezem ki. A módszer vezérgondolata a kö v e t ke z ő:i de á l i sde ko r a t i v i t ású virágja annak a fajtának van, amelynek virága hosszú ideig nyílik, a szirmok színtartóssága jó, a szirmok pusztulása és hullása gyors. A 2. ábrán látható a mó ds z e rv á z l a t o sme ne t e .Eh he zakö v e t ke z ői nde x e ke tké pe ztem: ΔE00f: egy sziromszín kromatikus differenciája az optimálisnak tekintett 6. fenológiai fázisú v i r á gs z i r o ms z í né t ő lCI EDE2000 szabvány szerint mérve. Dimenziója: ΔE00. 6

Dsz: egy szín dekorativitási pontértéke. Kiszámítása: Dsz= 15-ΔE00f. Df: egy reprodukciós fenológiai fázis dekorativitási pontértéke. Kiszámítása: Df= DszAl%, ahol Al% a za do t tf e no f á z i s b a nl é v őv i r á gl á t ha t ór e l a t í vf e l ül e t ea6.f á z i svirágjának %-ában. Dö: összesített vir á g de ko r a t i v i t á s ip o nt é r t é k:e gyv i r á g ny í l á s ii dő s z a kt e l j e sde ko r a t i v itása. Kiszámítása: Dö= Σ(Dflf) = Σ(Al%(15-ΔE00f)lf) ahol lf av i r á g z á s if á z i s o ki dő be l iho s s z a napokban kifejezve. 1) A virágzás fenológiai fázisokra bontása

4a) A fenofázisok sziromszínének meghatározása 2) A fenofázisok idõbeli hosszának lemérése

3) A látható relatív virágfelület lemérése 4b) Színtávolság mérés az optimális színtõl (dE00f)

6) A virágzási folyamat dekoratívitásának meghatározása (Dö)

4c) A szín dekoratívitásának meghatározása (Dsz)

5) A fenofázis dekoratívitásának meghatározása (Df)

2. ábra A virágzási folyamat összesített virágdekorativitási pontértéke kiszámításának folyamatábrája

Reprodukciós fenológiai fázisok: A reprodukciós szakaszt (virágzás és t e r mé s f e j l ő dé s )a kitapintható bimbó állapottól az utolsó szirom- és esetenként a csipkebogyó-kezdemény lehullásáig összesen 23 stádiumra bontottam. Egy virág elvirágzási sebessége: A vizsgálatsorozatot a budatétényi rózsakertben 2005-ben június 2. és július 28. között, 2007-ben pedig május 7. és június 4. között végeztem el az adott é ve l s őv i r á gz á s ihul l á má ba n.Fa jtánként 2005-ben 10, 2007-ben pedig 15 bimbót jelöltem meg. 1-3 naponta feljegyeztem az egyes virágok pillanatnyi fenológiai stádiumát, és ezzel v i r á g o nké n te l t é r őme nny i s é g ű,é v imi n t e gy30é r t é ke l he t őa da t o tka pt a m,ö s s z esen 8 400 i l l e t ve134 40a d a t o t ,me l y bő lut ó l a gki s z á mí t ha t óv o l ta ze gy e sv i r á g ny í l á s if á z i s o kke z de t ének dátuma, és a fázisok átlagos hosszúsága. 7

Virágszirom színén alapuló értékelés: A sziromszín mérését mindhárom helyszínen 2003. és 2008. között végeztem in situ.Akö v e t ke z őf e no l óg i a is t á d i umo ks z í né tv e t t e mf e l :2; 4;6;6 , 5 ;7 ;7, 5 ;8 ;8, 5r e pr o du kc i ó sf á z i s .Af e l v é t e l e z é s he zny o mda iú t o ne l ő á l l í t o t té ss t a ndardizált színkártyákat használtam, a PANTONE Color Formula Guide 2002-2003 Printer Edition „ Co a t e dPa pe r ”s o r o z a t o té saRo y a lHo r t i c ul t ur eSo c i e t yCo l o urCh a r t3 .k i a dá s á t .A színkártyák színeit és ennek alapján a rózsavirágok fenofázisonkénti színét az érzékszervileg uniformizált CIE LCh D65 10° színrendszerben határoztam meg. A le nem mért fázisok színeit as z o ms z é df á z i s o kme g f e l e l őé r t é ke ia l a pj á ns z á mí t o t t a mki . Egy virág látható sziromfelszínének kiszámítása: A virágok látható felületének mérésére 18 rózsafajta 520 virágjának térbeli méretét mértem le 2007. június 7., 12., 13. július. 5. és augusztus 2-á n.Le mé r é s r eke r ül tav i r á g o ká t mé r ő j e ,ma g a s s á g a ,me g ha t á r o ztam a virág alakját és bimbóknál a csészelevelek által takart felület %-os arányát. A virág felületét henger (Al= r2π+2r mπ) vagy kúppalást (Al=r π( m2+r2)1/2) modell alapján számoltam, az alsó körlemez kihag y á s á v a l .Mi n de nf a j t á n á lki s z á mo l t a ma ze g y e sf e nol ó g i a if á z i s o kba nl é v őv i r á g felületének relatív értékét, a fajta 6. fázisában mért érték %-ában. Virágdekorativitási pontérték: A virágszín értékelésénél a CIEDE2000 szabvány szerinti kromatikus differenciát vettem alapul, melynek kiszámítására saját programot készítettem. A virágdekorativitási pontértéket az egymást követ őr e pr o duk c i ó sf á z i s o ks z i r omszíne és 6. fázis között - CIEDE2000 ΔE00 dimenziójában - mért kromatikus differenciája, látható relatív sziromfelszíne és napokban mért hossza szorzatával képeztem, melyet ennek alapján a Dö= Σ(Al%(15-ΔE00f)lf) képlet szerint számítottam, és a 2-9; a 2-7,5 és az 5,5-7 reprodukciós fenológiai stádiumok tartományaira összegeztem.

8

3. EREDMÉNYEK Virágzásdinamika: Virággal borított lombfelület kiszámítása: Összesen 33 fajtán 171 számítást végeztem a virággal borított lombfelület megbecslésére, vir á g á t mé r ő t891 esetben mértem. A bonitált virágzásintenzitás adatok és %-os virágfedettség között regressziós vizsgálattal kerestem meg a kapcsolatot. Matematikailag és szakmailag is exponenciális függvény írja le legjobban az összefüggést. A függvény általánosított képlete Y= abx, ahol a= 0,0041955, b= 1,9768. Egy kerekített a= 0,004, b= 2 par a mé t e r űr e g r e s s z i ó sf üg g v é ny ti sv i z s g á l t a m.Mi v e laké tmo de l lY értékei közötti relatív különbség 5%-a l a t tma r a dt ,a ze gy s z e r űbbmo de l l tvá l a s z t o t t a m av i r á gzásbiológiai produkció becslésére. A továbbiakban ezt az összefüggést felhasználva minden bonitálással felvett adatot átkonvertáltam, és a tovább értékeléshez ezt a becsült virágfedettséget használtam. Virágzásdinamikai indexek: A 198 virágzási görbe kiértékelésével megbec s ül he t ő v év á ltak a rózsafajták virágzásdinamikai tulajdonságai, és az ezt befolyásoló körülmények is. A szórásvizsgálat és a variancia-analízisek alapján a virágzás mennyiségi értékeit többnyire a mérés helyszíne és az évjárat is szignifikánsan befolyásolta, de a koraiság-késeiségre csak az évjáratn a kv o l th a t á s a .Ezu t ó b bi ,mi ntf a j t a bé l y e gc s a kne he z e né r t é ke l he t ő ,af a j t á kkö z ö t t i különbség az adatok normalizálása után is csak az 5%-os szignifikanciaszint közelében van. Ezzel szemben a virágzásdinamika többi paramétere minden kétséget kizáróan jól jellemzi a fajtákat, amit statisztikailag is ki lehetett mutatni: a fajták közötti különbség mindig szignifikáns volt



Azi nde x e ka l a pj á naf a j t á ka takö v e t k e z ődi na mi k a ic s o po r t o kb at u dt a ms o r o l ni : EGÉSZ ÉVBEN KIEGYENSÚLYOZOTT VIRÁGZÁST MUTATÓ FAJTÁK: - Gyenge virágzási maximumokat mutatók: ’ Dé v a’ ,’ Munkác s ’ ,LaSe v i l l a na’ . - Át l a g o sv i r á gz á s me ne t űf a j t á k:’ Ar a nyhí d’ ,’ Bát hor yI s t v áne ml é ke ’ ,’ Ds i daJ e nő e ml é ke ’ ,’ I c e be r g’ ,’ Pe t ő f iSándore ml é ke ’ ,’ MaxHo l de r ’ ,



’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’ ,’ Suns pr i t e ’ , ’ Sz abóDez s őe ml é ke ’ . JÓL REMONTÁLÓ FAJTÁK - Re mo nt á l á s u ké r t é ke s e bb, mi ntaf ő v i r á g z á s uk:’ Be t hl e nGábore ml é ke ’ ,’ Sz e ndr e y Júl i ae ml é ke ’ ,’ Sz e ntMa r g i t ’ ,’ Tánc s i c sMi hál ye ml é ke ’ ,’ TheFai r y’ . - Magas nyári virágzási csúcsot mutatók: ’ Be m apóe ml é ke ’ ,’ GülBaba’ ,’ Lág ymányos ’ , ’ Le i l a’ . 9



NYÁR ELEJÉN ÉRTÉKESEBB FAJTÁK - Kiegyenlített nyár eleji virágzású: ’ Huba’ - Ki e me l ke dőe l s őv i r á g z á s ih ul l á múa k: ’ Bor s od’ ,’ Dé r yné ’ ,’ DomokosJ á nose ml é ke ’ ,’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’ ,Nouv e l l eEur ope ’ , Ve r e c ke . Azé ve sv i r á g t ö me g e ti sf i g y e l e mbev é veakö v e t ke z ő ke tl e he te l mo nda nia zá l t a l a mv i z s-

gált rózsafajtákról: A magyar ne me s í t é s űf e hé rf l o r i bun daf a j t á kne mt u dt á kt úl s z á r ny a l niako n trolt, de a ’ Sz e ntMar gi t ’e r ő s e nme g kö z e l í t e t t e ,c s a kav i r á g z á sc s ú c s é r t é ké v e lma r a dtl e ,é ské s eibb volt. A sárga floribunda fajták minden más rózsától elütnek gyenge virágzásdinamikai értékeikkel, de a ’ DomokosJánose ml é ke ’me ge l őz t eko nt r o l j á tn a g y o bbma x i má l i sv i r á g t ö me g ével. A tarka polianták közül a ’ Ve r e c ke ’volt a legértékesebb, és bár virágz á s ic s úc s ae r ő s e bb és virágzási idejének hossza jobb volt a kontrolnál, összességében azt nem múlta felül. A rózsaszín fajták heterogenitása jól látható, közülük a ’ MaxHol de r ’a legértékesebb kiegyensúl y oz o t tv i r á g z á s di n a mi ká j a ,é sho s s z úv i r á g z á s ar é v é n.Ki v á l ó na kmi nő s í t he t őa z o nban több magyar vörös fajta. Az alacsonyabb ágyásrózsák közül a ’ Dé v a’j e l e nt ő s e nt úl s z á r ny a l t a ko nt r o l j á té v e sá t l a g o sv i r á g t ö me g é ve l ,r e mo nt á l á s á na ke r ő s s é g ével, és hosszú virágzásával is. A magasabb fajtáknál a ’ Munkác s ’kontroljánál értékesebbnek bizonyult, mivel nyáron is magas virághozama volt, a ’ Bát ho r yI s t v áne mléke’pedig ezen kívül még a csúcsvirágzás mértékében is jobb volt. Virágdekorativitás: Virágzási fenofázisok hossza: Af a j t á kv i r á g z á s á n a kho s s z aj e l e nt ő s e ne l t é r őv o l t .A bimbótól a teljes levirágzásig 13,6-t ő l 38,8 napig terjedt a reprodukciós folyamat átlagos hossza. A leghamarabb vir á g z o t te la’ Bem apó emléke’ ,a’ Bethlen Gábor emléke’é sa’ Sunsprite’ s á r g ai l l e t v ef é l t e l tf a j t á k,mí ga’ Domokos Pál Péter emléke’é sa’ Sz abóDe z s őe ml é ke ’ virágzott a leghosszabb ideig. A rózsavirágok legdekoratívabb életszakasza az 5,5 és 6,5 fenológiai stádiumok közötti idő s z a k.Ez tv i z s g á l v aaf a j t á kkö z ö t tj e l e nt ő sk ül ö nbs é g e tt u d t u n kk i mut a t ni ,al e g t a r t ósabbaknak at ö mv e t e l té se r ő s e nt e l tf a j t á k( ’ Pe t őf iSándore ml é ke ’ ,’ Borsod’ ,’ The Fairy’ ,’ Max Holder’ ) ,a dekoratív életszakaszon leggyorsabban túljutóak pedig a sárga és szimpla rózsafajták v o l t a k( ’ Bem apó emléke’ ,’ Sunsprite’ ,’ Domokos János emléke’ ,’ Aranyhíd’ ,’ Bethlen Gábor emléke’ ) . 10

Virág látható átlagos relatív felülete: A 3. táblázatban látható 520 virág lemérése alapján a látható átlagos relatív virágfelület változása a virág élete során. Az értékeket 2. és 7. virágzási fázis között számítottam k i ,mi v e la2.v i r á g z á s if á z i se l ő t tne ml á t ha t óas z i r o m,mí g7-es fölött a látható virágfelület gyakorlatilag már nem változik. A sziromhul l á si dő s z a k á t ,a mi ko ra v i r á g f e l s z í nv á l t o z á s ar e nd k í v ülne he z e nmé r he t ő ,ama x imális érték felének vettem, 64%-nak. 3. táblázat Ágyásrózsák látható virágfelületének változása a 6. reprodukciós fázis százalékában kifejezve 520 virág lemérése alapján. Virágzási fázis Átlagos felület (%)

2 0,7

2,5 1,7

3 4,3

3,5 9,4

4 14

4,5 32

5 77

5,5 79

6 100

6,5 119

7 127

Virágdekorativitási pontérték: Három olyan tartományt találtam, amelyre érdemes volt összegezni a dekorativitási pontértéket (Dö). Az extenzív ápolásnál a teljes virágzás (2-9 fázis) informatív, az intenzív, a pusztuló virág eltávolítását is magában foglaló ápolá s ná le gys z űke bb (2-7,5 fázis) tartományt érdemes értékelni, vágott virágként vizsgálva pedig a (5,5-7) tartomá nyame g f e l e l ő .Mi ndat e l j e sv i r á g z á sf ol y a má n,mi n dav i r á g pus ztulás elejéig vizsgálva a magyar vörös fajták dekorativitási pontértéke igen magas: rendkívül dekoratívak mind extenzív, mind intenzív fenntartás mellett is. Kivétel a ’ Sz abóDe z s őe ml é ke ’és a ’ DomokosPál Pé t e re ml é ke ’fajták, melyek a pusztuló virág eltávolítását igénylik. Teljes virágzást tekintve legmagasabb pontszámú a ’ Pe t ő f iSá ndore ml é ke ’ ,a’ Munkác s ’ ,a’ Bor s od’ , és csak a virágpusztulás elejéig vizsgálva a ’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’is. A magyar rózsaszín fajták pontértéke alacsonyabb, közülük legdekoratívabb a ’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’és a ’ Be t hl e n Gábo re ml é ke ’ . Ez utóbbi kivételével csak olyan kiültetésbe ajánlhatóak, ahol a levirágzott részek eltávolítása biztosítható, erre a teljes virágzás alacsony vagy negatív dekorativitási pontértéke utal. A fehér fajták közül magasan kiemelkedik a ’ Sz e ntMar gi t ’ . A sárga fajták egységese na l a c s o nye s z t é t i ka ié r t é kű e k.A három összegzett dekorativitási pontszámuk azonban közel azonos, vagyis öntisztulásuk kiváló, így egységesen alkalmasak extenzív fenntartás mellett is. A tarka fajtáknál az egységes színfolt-biztosító képesség nem igény, ezért a virágdekorativit á s ipo n t é r t é kne mk i f e j e z ő . A legmagasabb pontértéket a ’ Sz e ntMar gi te ml é ke ’kapta Dö= 197 ponttal, esztétikai értékét a teljes virágzásra összesítve. Minimális értéket pedig ’ Ve r e c ke ’világos színárnyalatai kaptak ugyanebben a tartományban, ez az érték Dö= -72v o l t ,e za z o nba ne nné laf a j t á ná le r ő s tarkaságra utal.

11

4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Az általam kidolgozott eljárások révén sikerült a rózsa virágzásintenzitását és a virág dekorativitását komplex módon definiálni és kiszámítani. A kapott értékek egzaktak, jól értelmezhet ő e k.A v i r á g z á s di n a mi ka ii n de x e kr é v é nbe c s ül he t ő v év á l tar óz s a f a j t á kö s s z e t e t té v e sv i r á gzásmenete és virágtömege, a virágdekorativitási pontértékek pedig megfelel ő e nmut a t j á ka fajták virágainak esztétikai értékét. Ez utóbbi módszer a gyakorlati kertészet részére az egyes fajták ápolási igényét is jól kimutatja. Ennek alapján elmondható, hogy sikerült metodikát kidolgozni a rózsafajták dekorativitásának egzakt értékelésére, ez a módszer pedig bizonyos adaptálás után más virágos díszcserjék esztétikai értékének kiszámítására is megfel e l ől e he t . Az álta l a mv i z s g á l tá gy á s r ó z s a f a j t á kj e l e nt ő s e ne l t é r őde ko r a t i v i t á s ún a kbizonyultak. A 4. táblázatban látható virágzásuk komplex esztétikai értéke, melyet a virágzásdinamikai mutatók normalizálás utáni középértéke és az összesített dekorativitási pontértékek középértéke segítség é ve lá l l í t o t t a me l őaké té r t é kno rmalizálása után kapott átlaga alapján. 4. táblázat A vizsgált rózsafajták esztétikai értéke virágzásuk intenzitásának és virágjuk dekorativitásának normalizált értéke alapján Fajta Aranyhíd Báthory István e. Bem apó e. Bethlen Gábor e. Borsod Déryné Déva Domokos János e. Domokos Pál P. e. Ds i daJe nőe . Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Max Holder Mi l l e c e nt e n. ’ 96 Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándo re . Sunsprite Sz a bóDe z s őe . Szendrey Júlia e. Szent Margit The Fairy Verecke

Virágzás intenzitás -2,27 0,83 -0,18 -0,53 -0,24 -0,04 0,99 -0,89 0,65 -0,52 0,09 0,09 1,08 0,75 -0,99 0,38 -0,10 0,67 0,19 -0,19 -1,24 0,42 -0,75 0,50 0,51 0,29

VirágdekoraVirágzás tivitás intenz. normal. 34,29 -2,92 106,36 1,10 71,04 -0,21 43,49 -0,66 135,20 -0,28 41,91 -0,02 119,75 1,30 23,27 -1,13 87,47 0,86 52,04 -0,65 105,73 0,14 41,13 0,14 123,43 1,42 139,80 1,00 82,05 -1,25 8,82 0,52 31,77 -0,11 135,30 0,89 101,78 0,27 147,46 -0,22 29,78 -1,58 101,02 0,57 62,21 -0,94 174,20 0,68 73,55 0,69 6,99 0,40

12

Virágdekor. normalizált -0,97 0,56 -0,19 -0,78 1,18 -0,81 0,85 -1,21 0,16 -0,60 0,55 -0,83 0,93 1,28 0,04 -1,52 -1,03 1,18 0,46 1,44 -1,07 0,45 -0,38 2,01 -0,14 -1,56

Normalizált értékek átlaga -1,95 0,83 -0,20 -0,72 0,45 -0,42 1,08 -1,17 0,51 -0,63 0,35 -0,35 1,18 1,14 -0,61 -0,50 -0,57 1,04 0,37 0,61 -1,33 0,51 -0,66 1,35 0,28 -0,58

Azá l t a l a mv i z s g á l tma gy a rne me s í t é s űf a j t á kkö z ülpa r kik i ül t e t é s r el e g a l ka l ma s a bbak a vörös ágyásrózsák. Közülük a kiértékelések során a polianta ’ Dé v a’bizonyult a legértékesebbnek, de virágzási értékét tekintve hozzá nagyon hasonlóak a robusztus vörös floribundák, melyek közül legértékesebb a ’ Munkác s ’volt. Ennek alapján a kerttervezetésnek a magyar fajták közüle l s ő s o r ba nav ö r ö sá g y á s r ó z s á bó lc é l s z e r űna g yt ö me g űki ül t e t é s e ke tl é t r e ho z ni .A nemesítés számára is ez az a csoport, amely a legtöbb jó tulajdonságot hordozza - e l s ő s or ba na t a r t ó sé sbőv i r á g z á s té samé r s é ke l tv i r á g f a k ul á s t- így ideálisak nemesítési alapanyagnak is. Ugyanakkor oda kell figyelni arra is, hogy néhány ide tartozó fajta kifakuló szirma igen nehezen hul l i kl e ,i l y e npé l dá ula’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’ . Fe hé rf l or i bu nd á kkö z ö t te g y é r t e l műe na’ Sz e ntMa r g i t ’v o l tabő v e bbe nv i r á g z óé sadeko r a t í v a b b,a zö s s z e sá l t a l a mv i z s g á l tma g y a rne me s í t é s űr ó z s a f a j t akö z üle z tt a l á l t a m al e g é rtékesebbnek. A fajta jó remontáló-képessége révén ideális parki kiültetésekre és jól kombinálható a magasabb vörös ágyásrózsákkal is. A sárga floribundák a kontroljukkal együtt majdnem minden tulajdonságban alulmúlták a többi vizsgált fajtát. A sárga fajták virágzási képességei 110 évvel a Rosa foetida Herm. nemesítésbe vonása után is markánsan gyengébbek, mint a többi fajtáé. A hazai nemesítés sikerének tekinthet őa z o n ba n,ho g ya’ DomokosJ ánose ml é ke ’dekoratívabb a kontroljánál, valószínűleg kordesii hibrid származása révén. Az adatok alapján a kerttervez ő kne ke gy üt tke l lé l ni ü k, és alkalmazkodniuk kell a sárga színt hordozó fajták kisebb virágtömegével és gyengébb színfoltot biztosító képességével. Ar óz s a s z í nűma g y a rf a j t á kkö z ülmi n de npa r a mé t e r tf i g y e l e mbev é v ea’ Dé r yné ’tekinthe t őal e g é r t é ke s e bbne k.Ez e kar ó z s a f a j t á kkö z ö sj e l l e mz ő j ea zi g e nj e l e nt ő she t e r ogenitás. Mind habitusukban, mind virágzási tulaj do n s á g a i k ba n,s z i r o ms z í n űk be ne l t é r ne ke gy má s t ó l , melyre a nemesítésnek és a kerttervezésnek is oda kell figyelnie. Mivel a legtöbb rózsaszín f a j t á n a kv a n n a kj ót ul a j do ns á g a i ,apa r kik i ül t e t é s e ké bő lne mh a g y ha t óak ki, de egy színben és virágzásdinamikában is valóban kiegyensúlyozott fajta még várat magára. A tarka polianta rózsák esetén a kisebb virágdekorativitás nagyobb tarkasággal társul, mely e ze s e t be ne s z t é t i ka ié r t é ke te me l őt é ny e z ő .Enne ka l a pj á na’ Ve r e c ke ’a legdekoratívabb, v i r á g bő s é g é ti sf i g y elembe véve. Adataim alapján Márk Gergely rózsafajtái bizonyíthatóan rendkívül alkalmasak közparki v a gyhá z i ke r t ik i ül t e t é s e kr e ,v á l t oz a t o si dő j á r ás ikö r ül mé ny e kkö z ö t t ,é se l t é r őkl i ma t i kus illetve talajtani hatások mellett is dekoratívak és egymással jól társíthatóak.

13

5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1.

Átszámítási módszert dolgoztam ki a rózsa virágzásintenzitásának bonitálási kategóriái és a virággal borított lombfelülete között. Határozott és nemlineáris összefüggést találtam. Az átszámítás pontos eredménye Y= 0,0041955*1,9768X, egyszerűs í t v eY= 0,004*2X

2.

12 olyan indexet hoztam létre, melyekkel statisztikailag le lehetett írni a rózsafajták éves virágzásdinamikáját. Ezek közül a virággal borított lomb arányának napi középértékeit (Vk, Vkny), maximális értékeit (Vmax, Vmaxny) és ennek normalizálással transzformált i dő po nt j a i tl e í r ó( DNe, DNny) indexek esetén a fajták között szignifikáns különbségeket találtam.

3.

Ko mpl e xmó do nk i é r t é ke l t e m 23ha z a ine me s í t é s űá g y á s r óz s af a j t av i r á g z á s i nt e nz i t ásának éves menetét, melynek révén 6e l t é r ővirágzásdinamikai típust tudtam megkülönböztetni és kimutattam, hogy rózsafajták virágzásdinamikája összefüggést mutat színükkel és habitusukkal is.

4.

El s ő ké nta l ka l ma z t a mv i r á g o kf a kul á s á n a kki é r t é ke l é s é r eaCIEDE2000 kromatikus differencia s z a bv á ny t ,me l y ne ks e g í t s é gé v e le gz a kt a nmé r he t ő v év á l te gye ddi gc s a ks z u bj e ktíven becsült esztétikai paraméter.

5.

Teljesen új, komplex módszert dolgoztam ki a rózsavirág esztétikai értékének egzakt, numerikus kiértékelésére. A virágfakulás kromatikus értéke, a látható virágfelszín és az elvirágzás sebessége alapján összesített virágdekorativitási pontérték néven mutatószámot képeztem, melynek kiszámítási képlete: Dö= Σ(Al%(15-ΔE00f)lf).

6.

Az összesített virágdekorativitási pontértékekkel numerikusan is igazolni tudtam a magyar rózsafajták virágjainak e l t é r őe s z t é t i ka ié r t é ké t , a sárga fajták gyengébb virágzási képesség é té sa z t ,ho g ya ze gy e sf a j t á ke l t é r ő e ni g é ny l i ka ze l nyílt virág eltávolítását.

7.

A virágzásintenzitás és a virágdekorativitás egzakt kiértékelése alapján a rózsafajták v i r á g z á s á na ke s z t é t i k a ié r t é ké ts z á ms z e r űe nme gt udt a má l l a p í t a n i ,me l y ne kr é v é na zá l t al a mv i z s g á l tl e g j o bbma g y a rá gy á s r óz s af a j t á kakö v e t ke z ő k:1)’ Sz e ntMar gi t’ , 2) ’ Dév a’ , 3) ’ Munkác s ’ , 4) ’ Bát hor yI s t v á ne ml é ke ’ , 5) Pe t ő f iSándo re ml éke ’ . 14

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK Ango lny e l v űlektorált folyóiratcikkek BORONKAY G. - JÁMBOR-BENCZÚR E. (2006): Flowering performance of some Modern Rose Varieties in Hungary, International Journal of Horticultural Science, Budapest, 12 (1) 69-77. BORONKAY G. - JÁMBOR-BENCZÚR E. - MÁTHÉ Á. (2007): Colour stability of the flowers in some modern rose varieties in Hungary, International Journal of Horticultural Science, Budapest, 13 (2) 61-66. BORONKAY G. - JÁMBOR-BENCZÚR E. - MÁTHÉ Á. (2009): Colour stability of the flowers of some rose varieties measured in CIEDE2000, Horticultural Science (Prague), Prága, 36 (2) 17-24. Mag y arnye l v űlektorált folyóiratcikkek BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2003): Vágottrózsa termesztés és fajtahasználat, Kertgazdaság, Budapest, 35 (4) 89-94. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2004): A világ vágott-rózsa termesztése: Kereskedelem, Kertgazdaság, Budapest, 36 (1) 97-102. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. - MÁRK G. (2005): A legkiválóbb magyar rózsafajták kiválasztása a törökbálinti bemutatókertben, in TÓTH M. (Szerk.): A fajtaválaszték fejlesztése a kertészetben, Kertgazdaság Különkiadás, Budapest, 245-254. BORONKAY G. - FORRÓ E. (2006): A termesztett rózsa talaj- és tápanyagigénye, Kertgazdaság, Budapest, 38 (3) 33-41. BORONKAY G. - J ÁMBORNÉBENCZÚRE.( 20 0 6) :Lo mbs űr űs é gf e l vé t e l e z é smó dszere floribunda rózsáknál, Kertgazdaság, Budapest, 38 (2) 35-40. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2006): Magyar rózsafajták virágnyílásának értékelése, Kertgazdaság, Budapest, 38 (4) 66-74. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2007): Magyar floribunda rózsák lombs űr űs é g é ne ké r t é ke l é s ee r ő sdi pl o ka r p o no sl e vé l f o l t o s s á gf e r t ő z é sme l l e t t ,Kertgazdaság, Budapest, 39 (2) 35-42. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. - FERENCZY A. (2007): Magyar rózsafajták virágszín-stabilitásának értékelése Munsell-féle színrendszerben, Kertgazdaság, Budapest, 39 (3) 29-37. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2008): A virágszín értékelésének nehézségei szabadföldi rózsánál, Kertgazdaság, Budapest, 40 (1) 31-38. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ-BENCZÚR E. (2009): Virágos dísznövények numerikus értékelése a levirágzás menete és a virágszín alapján - e l s ő s o r ba nr ó z s á r a( Ro s aL. )ki do lgozva, Kertgazdaság, Budapest, 41 (2) 66-74. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ-BENCZÚR E. (2010): Matematikai összefüggés a bonitált virágzási intenzitás és virágborítottság között kerti rózsa (Rosa Linnaeus) esetén, Kertgazdaság, Budapest, 42 (2) 53-60. Egyéb tudományos folyóiratcikkek BORONKAY G. (2003). A világ vágottrózsa termesztése, Dísznövény Szemle, Budapest, 2 (1) 8-11. BORONKAY G. (2003): A tearózsa, Ke r t é s z e té ss z ől é s z e t , Budapest, 52 (32) 17. Nemzetközi konferencia kiadványokban megjele ntango lnye l v űc i kke k(full paper) JÁMBOR-BENCZÚR E. - TERÉK O. - MÁTHÉ Á. - BORONKAY G. (2010): The Effect of 1-MCP and Its Preservative Solution Combinations on the Vase Life of Rose Cultivar ’ Bo r de a ux ’ . ActaHort, Törökország, Antalya, 877 (1) 291-296. 15

Nemzetközi konferencia kiadványokban megjelent angol nye l v űös s z e f og l a l ók(abstract) BORONKAY G. - JÁMBOR-BENCZUR E. (2005): Drought Tolerant Roses in Hungary, nd InterDrought-II. The 2 International Conference on Integrated Approaches to Sustain and Improve Plant Production Under Drought Stress, Final Program and Abstract Book, Olaszország, Róma, P7.05. BORONKAY G. - JÁMBOR-BENCZUR E. - MÁRK G. (2006): Modern Hungarian Roses The best varieties for public parks, Breeding for Beauty, Eucarpia XXII International Symposium Section Ornamentals, Book of Abstracts, Olaszország, San Remo, P9. Haz aikonf e r e nc i aki adv ány okbanme gj e l e ntmagy arny e l v űc i kke k(full paper) BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2009): A budatétényi rózsakert szabadföldi kiültetésre leginkább alkalmas és legdekoratívabb rózsafajtáinak kiválasztása, XV. Növénynemesítési Tudományos Napok. Hagyomány és haladás a növénynemesítésben, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága, 56-60. Hazai konferencia kiadványokban megjelent magyar ny e l v űös s z e f o gl a l ók(abstract) BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2003): Magyar és külföldi rózsafajták termésdíszének vizsgálata, IX. Növénynemesítési Tudományos Napok, Book of Abstracts, Budapest, 83. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2003): Magyar és külföldi rózsafajták virágzásdinamikája, XVI. Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak, Section of Ornamentals, Book of Abstracts, Budapest, 188-189. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2004): Magyar és külföldi rózsafajták vegetatív értékének vizsgálata, X. Növénynemesítési Tudományos Napok, Book of Abstracts, Budapest, 81. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2005): A legkiválóbb magyar rózsafajták kiválasztása a törökbálinti bemutatókertben, Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak, Book of Abstracts, Budapest, 34. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2005): Magyar rózsafajták fogékonysága a lombot károsító betegségekre, XI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Book of Abstracts, Budapest, 84. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2007): A budatétényi Rózsakert legértékesebb fajtáinak kiválasztása 2001-2007, Botanikai Közlemények, Budapest, 94 (1) 206. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2007): Magyar rózsafajták ő s z ié sny á r i virágszíne közötti eltérés Munsell-féle színrendszerben, XIII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Book of Abstracts, Budapest, 171. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2007): Rózsavirágok értékelése virágzásuk i dő t a r t a maé ss z í nü ka l a p j á n20 0 7, Botanikai Közlemények, Budapest, 94 (1) 207. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2008): Magyar rózsafajták értékelése virágjell e mz ő ka l a p j á n,XI V.Nö vé ny ne me s í tési Tudományos Napok, Book of Abstracts, Budapest, 52. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2010): Márk Gergely által nemesített 459 rózsafajta átfogó értékelése a 2003-2008. évi adatok alapján, XVI. Növénynemesítési Tudományos Napok. Book of Abstracts, Budapest, 60. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2010): Márk Gergely rózsafajtáinak kiértékelése Törökbálinton (2003-2008), Botanikai Közlemények, Budapest, 97 (1) 179-180.

16