Doktori értekezés
HAZAINEMESÍ TÉSŰÁGYÁSRÓZSAFAJTÁKÉRTÉKELÉSE Boronkay Gábor
Budapest 2011
A doktori iskola megnevezése:
Kertészettudományi Doktori Iskola
tudományága:
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
ve z e t ője:
Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, DSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gy ümöl c s t e r mőNövé ny e kTa ns z é k
Té ma ve z e t ő:
Jámborné dr. Benczúr Erzsébet egyetemi tanár, CSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
Aj e l öl taBuda pe s t iCor vi nusEgy e t e m Dokt or iSz a bá l y z a t á ba ne l őí r tva l a me nny if e l t ét e l ne ke l e ge tt e t t ,a zé r t e ke z é sműhe l y vi t á j á ba ne l ha ng z ot té s z r e vé t e l e ke té sj a va s l a t oka t az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, azért az értekezés védési eljárásra bocsátható.
.................................................. Azi s kol a ve z e t őj óvá ha gy á s a
.................................................. At é ma ve z e t őj óvá ha gy á s a
A Budapesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tanácsának 2011. július 7-i határozatában a nyilvános vita lefolytatására az alábbi bíráló Bizottságot jelölte ki:
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG:
Elnöke Rimóczi Imre, DSc
Tagjai Hrotkó Károly, DSc Sütöriné Diószegi Magdolna, PhD Sinkó Zoltán, PhD Neményi András, PhD
Opponensek Lévai Péter, CSc Facsar Géza, CSc
Titkár Sütöriné Diószegi Magdolna, PhD
TARTALOMJEGYZÉK CÉLKI TŰZÉS........................................................................................................................... 5 1. BEVEZETÉS - ATÉMAJ ELENTŐSÉGE.......................................................................... 6 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................. 8 2.1. A termesztett rózsa (Rosa hybrida hort.) botanikája.................................................. 8 2.1.1. A termesztett rózsa rendszertana és nevezéktana .................................................... 8 2.1.2. Az ágyásrózsa morfológiája és kapcsolódó élettani jellemvonásai ....................... 11 2.2. Az ágyásrózsa nemesítése............................................................................................ 15 2.2.1. A termesztett rózsa korai nemesítésének rövid története ...................................... 15 2.2.2. Az ágyásrózsa kialakításában szerepet játszó fajok és fajtacsoportok .................. 17 2.2.3. A rózsanemesítés magyarországi vonatkozásai ..................................................... 19 2.2.4. Az ágyásrózsa nemesí t é s é ne ki r á ny z a t a ié sj öv őj e ................................................. 20 2. 3.Avi r ágj áé r tt e r me s z t e t tr óz s aé r t é kmé r őt ul a j dons ága i........................................ 25 2. 4.Ar óz s at e r me s z t é sg az das ágij e l e nt ő s é geMa g yar or s z ágon.................................... 28 3. A MEGOLDANDÓ FELADATOK ISMERTETÉSE ........................................................ 30 4. ANYAG ÉS MÓDSZER .................................................................................................... 32 4.1. A vizsgált rózsafajták, a kísérletek helyszínei, és a vizsgál a t ié ve ki dő j ár ás a....... 32 4.1.1. A vizsgált rózsafajták .............................................................................................. 32 4.1.2. A szabadföldi kísérletek helyszínei ......................................................................... 34 4. 1. 3.Av i z s g á l a t ié v e ki dő j á r á s a...................................................................................... 37 4.2. A virágzásdinamika felvételezése és értékelési módszere ....................................... 38 4.2.1. Virágzásdinamikai adatfelvételezés ........................................................................ 38 4.2.2. Virággal borított lombfelület (virágfedettség) kiszámításának módszere ............... 39 4.2.3. Virágzásdinamikai indexek ..................................................................................... 42 4.3. A virágszirom színe és a dekorativitási pontérték ................................................... 44 4.3.1. Egy v i r á gdí s z í t ő é r t é k é ne kk i s z á mí t á s a ,mi ntú jmóds z e r...................................... 44 4.3.2. Reprodukciós fenológiai fázisok ............................................................................. 46 4.3.3. Egy virág elvirágzási sebessége ............................................................................. 47 4.3.4. Sziromszínen alapuló értékelés ............................................................................... 48 4.3.4.1. A kiértékelésnél felhasznált színrendszerek ...................................................... 48 4.3.4.2. Sziromszín-felvételezés ..................................................................................... 50 4.3.4.3. A kiértékelésnél felhasznált kromatikus differencia szabvány.......................... 52 4.3.4.4. Sziromszín dekorativitás értékelése kromatikus differencia alapján................. 53 4.3.4.5. Egy virág látható sziromfelszínének kiszámítása .............................................. 55 4.3.4.6. Teljes virágzás dekorativitási pontértéke........................................................... 56 4.4. Alkalmazott statisztikai módszerek .......................................................................... 57 5. EREDMÉNYEK ................................................................................................................. 58
1
5.1. Virággal borított lombfelület kiszámítása ................................................................ 58 5.2. A virágzásdinamika értékelése .................................................................................. 60 5.3. Dekorativitási pontérték és virágszín ....................................................................... 71 5.3.1. Virágzásmenet a reprodukciós fenofázisok hossza alapján..................................... 71 5.3.2. Egy virág látható átlagos relatív felülete ................................................................. 77 5.3.3. Sziromszín ............................................................................................................... 77 5.3.4. Virágdekorativitási pontérték .................................................................................. 80 5.4. Új tudományos eredmények ....................................................................................... 86 5.4.1. Módszertan .............................................................................................................. 86 5.4.2. Fajtaértékelés........................................................................................................... 87 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK...................................................................... 89 6.1. A vizsgált magyar fajták értéke virágzásdinamikájuk alapján .............................. 89 6.2 A vizsgált magyar fajták értéke virágdekorativitási pontértékeik alapján ............ 94 6.3. Összefoglaló következtetések...................................................................................... 98 7. ÖSSZEFOGLALÁS; ABSTRACT .................................................................................. 101 8. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................I M1. Irodalomjegyzék ...........................................................................................................I M2-50. ............................................................................................................................... XV 9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .......................................................................................LXXI
2
Jelölések, rövidítések jegyzéke A dolgozatban a nevezéktan és bota ni ka ihe l y e s í r á se gy s é g e s e naköve t ke z őf or r á s műveken alapul:
Érvényes latin binomiális nevezéktan: a Catalogue of Life Annual Checklist, a Species2000 és az ITIS (Integrated Taxonomic Information System) szervezetek összevont adatbázisa (SPECIES2000 és ITIS 2008)
Kertészeti gyakorlatban használt, de nem érvényes latin binomiális nevezéktan: a The Royal Botanic Gardens, Kew, The Harvard University Herbaria, és az Australian National Herbarium által fenntartott The International Plant Name Index adatbázisa (IPNI 2010)
Magyar fajnév: PRISZTER (1998) alapján Kínai pinyin írás átírása: A kí na ine ve ke te l ős z örpi ny i nhelyesírással, majd utána zárójelben a néps z e r ű,ki e j t é s tköve t őá t í r á s s a lköz öl j ükTEREBESS( 2009 )a l a pj á n.
Külföldi rózsafajták fajtaneve: Az ARS (American Rose Society) által jóváhagyott kiállítási név CAIRNS et al. (2000) alapján.
Márk Gergely által nemesített rózsafajták fajtaneve: MÁRK (2004) alapján Virágzásdinamikai indexek:
De: A maximális virágfedettség legkor á bbie l őf or dul á s aaf ővi r á g z á ss orán. Dny:Azel s ővi r á g z á s ihul l á m ut á ni( r e mont á l á s i )i dős z a kma xi má l i svi r á g f e de t t s é g ének legkés őbbie l őf or dul á s a .
DNe: De normalizáltja. DNny: Dny normalizáltja. H: De és Dny közöt t ii dőn a pokba n. HN: H normalizáltja. Hte:Azel s ővi r á g z á s ihul l á ml e c s e ngésének határoló napja. Htny: Az utolsó virágzási hullám lecsengésének határoló napja. Vk:Aveget á c i ósi dős z a kvi r á gf e de t t s é gé ne kköz é pé r t é ke . Vkny: Azel s ővi r á g z á s ihul l á m ut á ni( r e mont á l á s i )i dős z a kvi r á gf e de t t s é gé ne kköz é pértéke.
Vmax:Aveget á c i ósi dős z a kma xi má l i svi r á g f e de t t s é g e . Vmaxny:Azel s őv i r á g z á s ihul l á m ut á ni( r e mont á l á s i )i dős z a kma xi má l i sv i r á gf e de t tsége.
3
A virágdekorativitás kiszámításához használt, nem tradicionális matematikai jelölések:
Dsz: Virágszín dekorativitási pontértéke. Df: Reprodukciós fenológiai fázis dekorativitási pontértéke. Dö: Reprodukciós fenológiai fázisok egy tartományára összesített virágdekorativitási pontérték.
ΔE00: Kromatikus differencia CIEDE2000 módszer szerint meghatározva. ΔE00f: Egy adott reprodukciós fenológiai fázis sziromszíne és az adott fajta 6. fenológiai fázisának sziromszíne közötti különbség CIEDE2000 módszer szerint meghatározva.
Al: Egy adott fenológiai fázisú virág átlagos látható felülete. Al%: Egy adott fenológiai fázisú virág átlagos látható felülete a 6. fázis %-ban kifejezve.
lf: A virág egy adott fenofázisának átlagos hossza napokban kifejezve. Ama gy a rne me s í t é s űr óz s a f a j t á ks z e mé l y né vie r e de t űe l ne ve z é s é be ngy a kr a ns z e r epe la z„ e ml é ke ”ut ót a g ,i l y e npé l dá ula’ Pe t őf iSá ndore ml é ke ’ .Agr a f i konokt öbbs é g é n - helyhiány miatt - ezt nem lehetett szerepeltetni, de része a hivatalos fajtanévnek.
4
CÉLKI TŰZÉS Az tac é l tt űz t ükma g unke l é ,hogymóds z e r e ke tdol g oz z unkkia zá gy á s r óz s á kde kor a t i vi t á s á na ke g z a kté sagy a k or l a t ike r t é s z e te l vá r á s a i na kme gf e l e l őki é r t é ke l é s é r e ,é s ennek segítségével becsüljük meg számos, Márk Gergely által nemesített, parki kiültetésre alkalmas ágyásrózsa esztétikai értékét. Ol y a nde kor a t i vi t á s ié r t é kke lös s z e f ügg őé r t é kmé r őt ul a j dons á g oka tke r e s t ünk,melyek:
e l t é r őke z e l é sme l l e t ti sj ólj e l l e mz i kaf a j t á ka t ahe l y s z í ne ni sf e l vé t e l e z he t ők j e l e nt ős e ne l t é r őf a j t á ke s e t é ni sé r t e l me z he t őké sös s z e ha s onl í t ha t ók mé r he t őké ss z á ms z e r űs í t he t ők,s t a t i s z t i ka imóds z e r e kke lf e l dol g oz ha t ók.
Vizsgálni kívántuk:
ar óz s a f a j t á kvi r á g z á s na ki nt e nz i t á s á t ,é sa nna ki dőbeni lefolyását a rózsafajták virágjának esztétikai értékét a virágnyílás teljes folyamatában Mindehhez új kiértékelési módszerek kidolgozására is szükség volt, ezek:
a virággal borított lombfelület megbecslése avi r á g z á si nt e nz i t á s á na ké ve sl e f ut á s á tj e l l e mz őmut a t ós z á mokki dol g oz á s a a virág dekorativitásának komplex értékelése, mely a virágnyílás sebességét, a virág méret- és színváltozását is számításba veszi
5
1. BEVEZETÉS - ATÉMAJ ELENTŐSÉGE A termesztett rózsa (Rosa hybrida hort.) a világ egyik legintenzívebben használt (GUDIN 2000) és legváltozatosabb virágzó díszcserjéje (LAWS 2001, LIN és LIU 2007). GUDIN (2001) szerint a Rosa vol tavi l á g ona ze l s őne mz e t t s é g ,me l y ne kf a j a i t nem csak élelmezési célokra vonták nemesítésbe. Fajtaválasztéka egészen rendkívüli, a legutolsó becslések (CAIRNS et al. 2000) mintegy 40 ezerre teszik a létrehozott rózsa fajták számát. Az ágyásrózsa, mint kereskedelmi fogalom (MSz 12174 1996), a modern kertészet terméke, de ahhoz képest, hogy egészen 1884-ig (SAAKOV 1976) a ’ Pa que r e t t e ’f a j t a létrehozásig visszaköve t he t ő( WORRELL1999) ,má i gake r t é pít é s z e ta l a pve t őe l e me . Azá gy á s ba nne ve l he t őr óz s aa ká r20é vi gi sa l ka l ma z ha t óde kor a t í vc s e r j e ,me l yá l l ományban csokros virágjával élénk és összefüggős z í nf ol t otké pe zé se gé s zve ge t á c i ós i dős z a kba nvi r á g z i k( MARRIOTT 2003).A ki ül t e t é s es or á nna gyt öme g űs z a por í t óanyag használatára van szükség, mely relatíve költséges (THOEN et al. 2003). Mindehhez áttekinthetetlenül nagy számú fajta társul - 3908 regisztrált floribunda és 762 polianta fajta (CAIRNS et al. 2000) - ezért a fajták tudományos módszerekkel való értéke l é s ene mc s a ke s z t é t i ka i ,ha ne mj e l e nt ősg a z da s á g ié rdek is. Ma gy a r or s z á g onaXI X.s z á z a dót aki e me l ke dőj e l e nt ős é g űas z a ba df öl dir óz s a t e rmesztés, és változó mértékben a nemesítés is. Ezt az innovációs tevékenységet olyan j e l e nt őske r t é s z e t -történelmi személyiségek fémjelzik, mint Geschwind Rudolf (18291910) (GRANT 2007), Mühle Vilmos (1845-1908), Mühle Árpád (?-1930) (WAGNER 1996), Magyar Gyula (1884 - 1945) (MÁRK 1976), Palocsay Rudolf (1900-1978) (DÁNÉ 2000).Azut óbbié vs z á z a dma gy a rr óz s a ne me s í t őiköz öt tmi nde nké t s é ge tki z ár óa nl e g j e l e nt ős e bb,é sNy uga t -Európában a legismertebb Márk Gergely. Mintegy 50 é ve sne me s í t őimunká s s á ga( MÁRK 2004) révén fajtáinak és fajtajelöltjeinek a száma 2009-re - számításaink szerint - elérte a 669-e t ,me l y bőla zá gy á s r óz s á ks z á ma397.I dős kora miatt fajta-e l őá l l í t ómunká s s á gá ts z üks é g s z e r űe ná t ve s z iaf a j t a é r t é kelés, melyben az Állami Gyümölcs- é sDí s z növé ny t e r me s z t é s iKut a t ó,Fe j l e s z t őKözhasznú Nonprofit Kft. budatété ny ir óz s a ke r t j ea l a pve t ős z erepet játszik (BORONKAY et al. 2005). Ma na ps á ga zor s z á g ba nar óz s a t e r me s z t é sf e l l e ndül őbe nva n:ar óz s a t őt e r me s z t é sa s z őr e g it e r me s z t őt á j oni s mé t3mi l l i ót öve se xp or t r ae me l ke de t t(TANÁCS 2003), a rózsakertek létesítése pedig újból reneszánszát éli. Kecskeméten, (BORBÉLYNÉ 2008), Kalocsán (TÖRÖK 2008), Törökbálinton (NEOGRÁDY 2009), Budapesten (METROPOL 2010) is tervezték a közelmúltban rozárium létrehozását. 6
A nyíratlan sövénynek is alkalmas ágyásrózsa (SCHMIDT és TÓTH 2006) robusztus habitusú, kis virágú, folyt onvi r á g z óa l t í pus a ,mi nta mi l y e na’ Munká c s ’va gya’ Sz a bó De z s őe ml é ke ’ama gy a rr óz s a ne me s í t é se gy i kj e l l e g z e t e s s é ge ,a l ka l ma s na kt űnik arra, hogy az Európai Unióban Hungarikumként tekintsenek rá. Ehhez azonban a hatalmas ma gy a rf a j t a s z or t i me ns bőlo l y a ns z űkí t e t tvá l a s z t é kotke l lki s z e l e kt á l ni ,me l yt ö me g e s parki kiültetésben kontinentális körülmények között is megállja a helyét (KOVÁTS 1970), magas színvonalú intenzív ápolás mellett ugyanúgy, mint extenzíven nevelve. Az utóbbi évtizedekben elterjedt informatikai infrastruktúra révén ma már nem szüks é g s z e r ű,hogyaf a j t á ke s z t é t i kaé r t é ké ts z e mé l y e spr e f e r e nc iák alapján értékeljük ki. A fajták dekorativitása számíthatóvá vált, és olyan új módszerekkel is lehet dolgozni, mint a CIE (Commission Internationa l edel ’ Ec l a i r a g e ,2001) által bevezetett kromatikus differencia számítás, mely a virágok fakulását, tarkaságát egzakt módon le tudja írni, és statisztikailag feldolgozhatóvá tenni. Ennek felhasználása a kertészetben még nem terjedt el, de különösen értékessé teszi ezeket a módszereket, hogy a termesztett rózsa habitus- és színváltozatossága elérte azt a szintet, hogy a hagyományos módszerekkel a fajták már-már összemérhetetlenekké váltak. Tekintve, hogy Magyarországon egyre több település kíván rózsakertet létrehozni, és ama gy a rf a j t á ki snöve kvős z á mba nj ut na kkikül f öl dr e ,ama gy a rá gy á s r óz s á kt udományosan megalapozott fajtaértékelése szükségessé vált. Ezért az Állami Gyümölcs- és Dí s z növé ny t e r me s z t é s iKut a t ó,Fe j l e s z t őKözhasznú Nonprofit Kft. felvállalta azt a feladatot, hogy módszereket dolgozzon ki a rózsafajták kiültetési értékének egzakt megá l l a pí t á s á r aé sMá r kGe r g e l yne me s í t őá l t a le l őá l l í t ot tf a j t á ks okoldalú kiértékelésére.
7
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A termesztett rózsa (Rosa hybrida hort.) botanikája 2.1.1. A termesztett rózsa rendszertana és nevezéktana TERPÓ (1987) által publikált klasszikus rendszertan szerint a Rosales rend a Rosidae alosztályba tartozik, ahol a Rosanae felrendet alkotja a Saxifragales, Fabales, Podostemales és Nepenthales rokon rendekkel. A rendben a Rosaceae család a Chrysobalanaceae és a Neuradaceae családokkal rokon. A családban a nemzetség a Rosoideae alcsalád része. A molekuláris alapú rendszertan (PODANI 2003) szerint az Eudicots csoportján belül a központi kétszikű ek két főkládjának az egyike a Rosopsida vagy Rosid. A Rosales rend ezen belül az Eurosid I kládba tartozik a Fabales, Cucurbitales és Fagales rendekkel együtt. A Rosales renden belül a nemzetség valószínűl e g alapi helyzetben van két klád mellett. Szemben a tradicionális rendszertannal, e szerint a Rosaceae nincs szoros rokon1. ábra A Rosales rend rendszertani helye PODANI (2003) alapján, módosítva.
ságban a Chrysobalanaceae és a Neuradaceae családokkal. A
Rosa legközelebbi rokon nemzetsége POTTER et al. (2007) szerint a Rubus. A kladogrammokat az 1. és 2. ábrán közöljük PODANI (2003) és STEVENS (2002) munkája alapján. A nemzetségen belül Alfred Rehder rózsa rendszertana (MAIA és VÉNARD 1976) máig a legismertebb, és a leginkább elfogadott, melynek alapjául Crépin kizárólag morfológián alapuló rendszere szolgált (CRÉPIN 1889).Többs z e r z ővé l e mé ny es z e r i nt indokolt lenne egy modern rendszertant létrehozni (GANDELIN és MISTOU 1994, 8
ROBERTS et al. 2003). REHDER (1940) szerint a nemzetség egy nagy (Eurosa) és három kis alnemzetségre oszlik (Hulthemia a Rosa berberifolia Pall.; Platyrhodon a Rosa roxburghii Tratt.; Hesperhodos pedig a Rosa minutifolia Engelm. és a Rosa stellata Wooton fajjal). Az Eurosa alnemzetség tíz szekcióra osztható: Pimpinellifoliae, Gallicanae, Caninae, Carolinae, Cinnamomeae (a fajok 40%-a ide tartozik), Synstylae, Indicae, Banksianae, Laevigatae és Bracteatae. Az Eurosa alnemzetség és a Gallicanae szekció ma érvényes neve Rosa, mivel Britton és Brown 1913-as lektotípus kijelölése nyomán R. centifolia L. a típuspéldány, de sokan a Rosa majalis Herm. fajt kívánják helyette bevezetni (WISSEMANN 2003). Pollenmintázat alapján az ágyásrózsák az Indicae és a Pimpinellifoliae szekciókhoz állnak a legközelebb (UEDA és TOMITA 1989). A kemotaxonómiai (MIKANAGI et al. 1995), izoenzim (GROSSI et al. 1999) és első s or ba nkl or opl a s z t i s z(TAKEUCHI et al. 2000) - molekul á r i sa l a pút a xonómi ae t t ől meglehet ős e ne l t é r(MATSUMOTO et al. 1997, TEYSSIER et al. 1996). Bár még nincs teljes konszenzus a szerz ők között, a legújabb publikációk (BRUNEAU et al. 2007) szerint a rózsa nemzetség csak két kládra bontható, az elsőbe a Carolinae, Cinnamomeae és a Pimpinellifoliae egy része tartozik (GROSSI et al. 1998), míg a másodikban a többi szekció, és a Pimpinellifoliae másik része helyezkedik el. Az Eurosa-n kívüli kis fajszámú alnemzetségek a 2. kládhoz tartoznak,
mint
szekciók
(JAN
és
BYRNE 1999), alnemzetségek így nin2. ábra A Rosaceae család rendszertani helye a Rosales renden belül STEVENS (2002) szerint, módosítva.
csenek (WISSEMANN és RITZ 2005). A termesztett rózsát, mint fajkomplexet alkotó fajok túlnyomó többsége a máso-
dik kládhoz tartozik (MATSUMOTO et al. 1998). A történelmi fajtacsoportok morfológiai és genetikai értékelése egymással konzisztensnek bizonyult (SCARIOT et al. 2006). A nemzetség alap-kromoszómaszáma 2n=2x=14, a termesztett fajták többnyire poliploidok (CRANE és BYRNE 2003): tetraploidok (SHAHARE és SHASTRY 1963), ritkán triploidok (JACOB et al. 1996), az alba fajtakör pedig hexaploid (BEN-SADE és 9
SAMACH 2003, HARING 1986). A Caninae szekcióban páratlan számú kromoszómaké s z l e ti se l őf or dul .A pentaploid taxonoknak egyedülálló sejtosztódási mechanizmusra van s z üks é g üka hhoz ,hogys t a bi lf a j okma r a dha s s a na k.El t é r őaMe i óz i sI .menete a makro- és a mikrosporogenezisnél, bár egyformán 7 bivalens és 21 univalens kromoszóma képz ődi k( BYRNEé sCRANE2003) ,demi ndi g1kr omos z óma ké s z l e t űpol l e n és 4 kromoszóma sorozatú magkezdemény lesz csak életképes (BERNINGER 1992). Ez az állandó anortoploidia va l ós z í nűl e gpl e i s z t oc é ne r e det ű(RITZ et al. 2005). Ezt már 1922-ben vizsgálta Täckholm (BERNINGER 1992), míg molekuláris szinten WERLEMARK et al. (1999) értékelte, a morfológiai változásokat pedig WERLEMARKé sNYBOM ( 2001) ,má ra ut oma t i kuské pf e l i s me r őr e nds z e r r e l .Ezas z a po r odás if or maj e l l e mz őt öbbma gr ó ls z aporított rózsa alanyra is (DE VRIES, 2003B). Af a j oks z á maana gyt e r mé s z e t e sva r i a bi l i t á sé sa ze gy má s tá t f e dő(DE COCK et al. 2007) hibridizáció (DEÁK et al. 2005) miatt nehezen meghatározható. A biztosan körülhatárolható fajok száma közel 200-r at e he t ő,deLi nné14,Ga ndoge r4000-re tette (BRUNEAU et al. 2007). Számtalan faj allo- i l l e t vea ut opl oi de r e de t ű(HURST 1927), morfológiai eltérések alapján HURST (1925) 5 genomot különített el rózsánál, bár a móds z e r tLEWI Sé sBASYE( 1961)me g ké r dőj elezte. At e r me s z t e t tr óz s ane me s í t é s ea l a pve t őe nt í zf a j bóli ndul tki ,me l y e kCRESPEL és MOUCHOTTE (2003) szerint a következők:Rosa canina L., R. chinensis Jacq., R. foetida Herrm., R. gallica L., R. gigantea Collett ex Crép., R. moschata Herrm., R. multiflora Thunb., R. phoenicia Boiss., R. rugosa Thunb., R. wichuraiana Crép ex Déségl. A botanikailag nehezen körülhatárolható Rosa canina L. mint az alba, centifolia é sada ma s z kus z ir óz s á ke s e t l e g e sős ej öns z óba .As z e r z őká l t a lmé ge ml ített R. rubra, mint 11. faj téves, a R. gallica L. szinonim neve (SPECIES2000 és ITIS 2008, HIGSON 2009). HIKARU és SUSUMU (2000) szerint a R. phoenicia Boiss. helyett a R. fedtschenkoana Re ge las z ül ő f a j . A termesztett rózsának, mint komplex hibridnek (DEBENER et al. 1996) jelenleg nincs érvényes binomiális fajneve (FACSAR 1993). A számtalan publikációban (például: GUDIN és ARENE 1991, CRESPEL et al. 2001, VAN DER SALM et al. 1996, ARENE et al. 1993, BURGER et al. 1990, stb.) említett Rosa hybrida L. hibás ( AUSTRALI AN2005) ,Li nnéa„ Spe c i e sPl a nt a r um” -ba nc s a kaköve t ke z őf a j ok a te mlíti meg (az eredeti sorrendben): Rosa cinnamomea L., R. eglanteria L., R. villosa L., R. canina L., R. spinosissima L., R. centifolia, R. alba L., R. gallica L., R. indica, L., R. sempervirens L., R. pendulina L., R. carolina L. (LINNAEUS 1753).
10
A Rosa hybrida taxonnak jelenleg három feltételesen érvényes elnevezése van: R. hybrida Vill., R. hybrida hort. ex Lavallée, R. hybrida E.H.L.Krause (SPECIES2000 és ITIS 2008). Egységes álláspont hiányában jelen dolgozatban a Rosa hybrida hort. elnevezést használjuk. Az„ á gy á s r óz s a ”né v ke r e s ke de l mi ,ne m bot a ni ka iki f e j e z é s .AzUPOV (Union Internationale Pour la Protection des Obtentions Végétales, 1990) leírása szerint a 60150 cm magasságú kompakt fajták tartoznak ide, a magyarországi érvényes szabvány szerint (MSz 12174 199 6)pe di gaköve t ke z őf a j t acsoportok: polianta, polianta hibrid, floribunda, (floribunda)-g r a ndi f l or a .A ki f e j e z é sne m vá g á s r a ,ha ne m ös s z e f ügg ős z í nfolt képzésére, tömeges kiültetésekre használható, nem nagyvirágú, csokros virágzatú, köz e pe sbokor mé r e t űf a j t á kr aut a l ,me l y e ke ti de á l i s a ná gy á s r e nds z e r be nműve lnek. Mivel nem tudományos fogalom, nem ismert egzakt definíciója. Közös ismérvük az alacsony Rosa multiflora Thumb. - vagy a közel rokon Rosa wichuraiana Crép ex. Déségl. illetve Rosa luciae Franch & Rochebr. (DICKERSON 2003a) - eredet, mivel az ágyásrózsá ta l kot óf a j t a c s opor t ok s z á r ma z á s a vá z l a t os a n a köve t ke z ő:a pol i a nt á k R. multiflora Thunb. alacsony formája x R. chinensis Jacq. erede t űe k,apol i a nt ahi br i de k polianta x tearózsa (érvénytelen név: Rosa x odorata Sweet (DARLINGTON és WYLIE 1955) vagy polianta x teahibrid származásúak, míg a floribunda fajták eredete polianta x teahibrid, a grandifloráké pedig floribunda x teahibrid (SHEPHERD 1954).
2.1.2. Az ágyásrózsa morfológiája és kapcsolódó élettani jellemvonásai Az ágyásrózsa rendkívül összetett származású csoport, szinte minden, a termesztett r óz s á r aj e l l e mz őmor f ol óg i a it ul a j dons á ge l őf or dul ha tvalamelyik fajtáján. Lényegében csak a habitusa különbözteti meg a többi csoporttól, ezért a fejezetben a tulajdonságok l e í r á s ane ms z űkí t he t ől eki z á r ól a ga zá gy á s r ózsára jell e mz ővoná s okr a .Ahola z onba n erre mégis mód volt, ott kifejezetten e csoport jellemvonásait közöljük. A termesztett rózsa mérete igen változatos lehet, akár 15 m magasságot is elérhet, míg az ágyásrózsa 60-80 (150) cm magas cserje. Magról nevelve (ez a szaporítási mód köztermesztésbe nne mf or dule l ő,c s a kane me s í t é sgy a kor l a t a )agy öké rmé l y r eha t ol ó, nem vastag, közvetlenül a gyökérnyak alatt elágazik. Mikorrhiza kapcsolata kimutatható (DAVIES 1986, SKYTT és FUCHS 2003). El őf or dul ha tt a r a c kol á s ,as z t ol ókk é s őbb megfásodnak (PALOCSAY 1960). Az 1500-as évek óta (DE VRIES 2003c) a virágáért termesztett fajtákat többnyire alanyra szemzik. Létezik alanyhatás, de az 1990-es évekig nem vizsgálták (DE VRIES 2003a). Az alany-nemes inkompatibilitás ritka (DE VRIES 2003b) .A r óz s aúj r a t e l e pí t é s korne ma t ódaé s„ t a l a junt s á g ”é r z é ke ny ,e nne kokane m 11
vi z s g á l t ,va l ós z í nűl e gActinomycetes sugárgomba (SPETHMANN és OTTO 2003) fajok okozzák. Af öl df e l e t t if á sr é s zköz ve t l e nülat a l a jf e l e t tá g a z i ke l .Azi dős e bbt öveken látható a c s e r j e t ör z s .Ágy á s r óz s ae s e t é nas z á rmé r s é ke l t e nf e l t ör ő,e l á g a z ó.A fiatal hajtás 45°-os szögben áll (ANDRÉ 2003). A hajtás fényes vagy hamvas többnyire csupasz, tüskés va gys e r t e t üs ké s ,l e he take t t őkombi ná c i ój ai s .A t üs ké ke gy e ne s e k,t űs z er űe kva gy hor ga s a k.A ha j t á s okvé gé n,a z okj uve ni l i sr é s z é nami r i gy s z őr ökme g ma r a dha tnak ( PALOCSAY1960) ,mí gmá s holt üs ké kf e j l ődne kbe l ől ük. Levelei páratlanul szárnyaltak, többnyire (3) 5-7l e vé l ké bőlös s z e t e t t e k,s z ór tá l l á s úak, a levélkék általában elliptikus tojásdadok vagy hosszúkásak, szélük 1-2 vagy többs z ör ös e nf űr é s z e s e nf og a z ot t ,e s e t e nké ntal e vé l l e me zbőr ne mü.Ezl e he ts z őr öz öt t ,de t öbbny i r ec s upa s zé sf é ny e s ,né hami r i gy s z őr ös .Sz í ner e nds z e r i nts öt é t z ö l d,f a ka dá s kor gyakran bronzos, vagybí bors z í nű.Apá l ha l e ve l e kal e vé l ny é lol da l á nf oglalnak helyet, va gyal e vé l ny é l he znőt t e k,é pva gyr oj t oss z é l űe k( FACSAR1993) .A vi r á g z ós z á r on t öbbny i r eki s z é l e s e dne k,mi r i gy s z őr ökbor í t ha t j á k( PALOCSAY 1960) .A t e r me s z t e t t rózsa lombhullató, bizonyos mértékig félörökzöld. Al e vé l hóna l j ir ügy e kc s upa s z a k,t öbbny i r ee gy é ve s e k.Azi dős e bbá g a kona ze l á g azásoknál és a cserjetörzsön gyakoriak az alvórügyek és a rejtett vagy járulékos rügyek. A rügy vegyes rügy, a hajtáson 5-8 levél után található a virág (PALOCSAY 1960). A virágkezdemény differenciálódása akkor következik be, amikor a hajtás 2-4 cm hosszú (MAAS et al. 1995), a hajtás a remontáló rózsáknál mindig virágban zár (HALEVY 1986) ,ava kha j t á st öké l e t l e nvi r á g ké pz ődé se r e dmé ny e(CHIMONIDOU 2003). Az ilyen fajtáknál a Rosa chinensis Jacq.-en (HESS et al. 2007) kb. i. sz. 1000 táján (ROBERTS és BLAKE 2003) bekövetkezett mutáció következtében a virágindukció autonóm,ne m hőmé r s é kl e té sf ot ópe r i ódusf ügg ő,avi r á g i ndukc i óve r na l i z á c i ótmé ga másodlagos hajtásokon sem igényel. A remontálás recessziv bélyeg (SEMENIUK 1971) ,a z„ e vb”gé n( DEVRI ESé sDUBOI S1984)hor dozza. Avi r á g koc s á ny onl e ve l e kni nc s e ne k,demi r i gy s z őr ökbor í t ha t j á k.Akoc s á nyc s úc s á n a vacok elhúsosodott, vacokserleget alkot (MANNERS 1994), ezen foglal helyet a vir á g t a ka r ó,apor z óé sat e r mő t á j .Avi r á g5-öss z e r ke z e t ű,ké pl e t e :K5C5A∞G4,5,∞. A termőt á ja poka r p,a l s óá l l ás ú,t e r mől e ve l e nké nt1-2 egyintegumentumú magkezdeménnyel (TERPÓ 1987), a virág fellevéllel övezett buga (FLORA 2003), vagy cymoid (FACSAR1993) .Az5c s é s z e l e vé lé pva gys z e l de l t ,f oná kukonmi r i gy s z őr ösl e he t .Af i a t a l virágnál gyakran hosszabb, mint a szirom. Termékenyülés után többnyire maradó és t e r pe dtva gyvi s s z a ha j l ó( PALOCSAY1960) ,dea zé r e dőt e r mé s r őll ei shullhat. 12
A porzók több körben állnak, akár 200 is lehet a számuk. Többnyire sárgák, de lehetnek fehérek, zöldek, bíborlilák is. A rózsapollen nagy és ragadós, rendszerint nem allergén (DEMIR et al. 2002), de rózsaültetvényben dolgozó munkásokon esetenként kimutatható hatása (AKKAYA et al. 2004, ÜNLÜ et al. 2001). Beporzói jelentőségük s or r e ndj é be n:va dmé he k>z e ng ől e gy e k > há z imé he k > pos z mé he k>l egyek ( MACPHAI Lé sKEVAN 2007) .A bi be s z á l a kt öbbny i r es z a ba dok,deös s z ei sn őhe tne k,gy a pj a s a kl e he t ne k.Az á gy á s r óz s af a kul t a t í vi de g e nt e r mé ke ny ül ő,nőt el őz ő (proterandria) (MÁNDY 1964) .Apomi xi s( NYBOM e ta l .1999)f ől e gape nt a pl oi d típusoknál (WISSEMANN és HELLWIG 1997) létezik (WERLEMARK 2003, WERLEMARK et al. 2000). Bár a vad fajoknál az öntermékenyülés S allél alapú gátlása kimutatható, de poliploid taxonok esetében ez összeomlik (UEDA és AKIMOTO 2001). Az IRAR-t (I nt e r na t i ona lRe g i s t r a t i onAut hor i t yf orRos e s )ké pvi s e l őAme r i c a nRos e Society (KWAKKENBOS 2003) beosztása szerint sziromszámra a fajták lehetnek szimplák (4-11 szirom), félteltek (12-16 szirom), teltek (17-25 szirom), tömveteltek (2640 szirom) és különlegesen tömveteltek (40 szirom felett) (ASSOCIAZIONE 2007). A teltvirágúságnál a porzók petaloid szirommá alakulnak, átmeneti formákkal (DEBENER 2003). Az IRAR 18 virágszín-osztályt ismer (CAIRNS 2003). A szín többnyire a fehért őlaha l vá ny r óz s a s z í ne ná tas öt é t bí bor i gt e r j e d,melyet cianidin, többnyire cianidin 3,5diglükozid, (OGATA et al. 2005) típusú antocián bizt os í t .Enne kf or r á s ae l s ős o r ba na Rosa gallica L. ,é sahi br i de r e de t űdamaszkuszi rózsa. A Rosa chinensis Jacq.-ben cianidin 3-glükozid található (MIKANAGI et al. 2000). A szirom epidermisz-sejtek vakuolumainak alacsony (3,69-5,78) pH-ja (KATSUMOTO et al. 2007) miatt, mely r é s z be nge ne t i ka i l a gde t e r mi n á l t( MOLe ta l .1998) ,a za nt oc i á ne r e de t űs z í ne kavör öses irányba tolódnak el. A fajták egy részénél megtalálható élénkrózsaszín peonidin pigment Cinnamomeae s z e kc i ó,e l s ős or ba ni sRosa rugosa Thunb.e r e de t ű( DEVRI ES et al. 1974). Bizonyos fajták pelargonidintól (DE VRIES et al. 1980) élénkvörösek mely természetes mutáció útján keletkezhetett az 1930-a sé ve kt á j á nc i a ni di nből( ZUKERe t a l .2002)a’ Gl or i aMundi ’ ,’ Pa ulCr a mpbe l ’( CRANEe ta l .1956) ,’ Gl oi r eduMi di ’ pol i a nt a va gy a z ’ Eva ’ pé z s ma r óz s a hi br i d f a j t á ba n (LAMMERTS
1964).
Transzgénikusan 2009. novembere óta delfinidin is lehet szirom-pigment (NASTO 2003), de ez még ágyásrózsáknál nem jel e ntme gc s a ka’ SUNTORY Bl ueRos e APPLAUSE’t e a hi br i d( SUNTORY 2009)t a r t a l ma z z a .A va j s z í nf orrása a Rosa gigantea Col l e t t .e x.Cr é p. ,é sut ódj a ,a’ Pa r k’ sYe l l ow Te aSc e nt e dChi na ’t e a r óz s a (MARRIOTT 2003), míg a sárga, narancs és lazac színek kizárólag a Rosa foetida f. 13
persiana ( Le m. )Re hde rva gyf a j t a ké ntke z e l vea’ Pe r s i a nYe l l ow’t a xonr ame nne k vissza (DE VRIES és DUBOIS 1996), melyet 1900-ba na’ Sol e i ld’ Or ’f a j t á va lPe rnetDucher vont nemesítésbe. As z i r mokör e ge dé s é bőlköve t ke z ős z í nvá l t o z á s tt öbbny i r eas z i r mokva kuol uma i na k pH vá l t oz á s ai dé z ie l ő(BARTHE et al. 1991b), ez az európai gallica rózsa és damaszkuszi rózsa öröksége folytán világosodást jelent, azonban a Rosa chinensis Jacq. tulajdonságánál fogva sötétebb is lehet (BRUBAKER 2001) vakuolum antocián inklúziók kialakulása miatt (GONNET 2003). A rózsaillat esszenciális olajok bonyolult keveréke, több mint 400 illatelem található benne (CHERRI-MARTIN et al. 2007). CUTLER (2003) szerint összetétele 34-55% citronellol, 14% geraniol, 7% nerol, 16% parafin, 2,8% polietil alkohol, 1,2% farnesol, 0,5% terpenol rózsa oxid, 1,2% eugenol. Az ágyásrózsák illata többnyire mérsékelt, első sorban a sárga fajták Rosa foetida He r r m. e r e de t ű i l l a t a ny a ga i( ne r ol ) (HATTERSCHIDE 1999) dominálnak, másodsorban a tearózsa Rosa gigantea Collett. e x.Cr é pe r e de t ű( UEDA e ta l .2007)1, 3-dimetoxi-5 metilbenzén (DMMB) (SCALLIET et al. 2002), és a Rosa chinensis J a c q.e r e de t ű( UEDA e ta l .2007)1, 3, 5trimetoxibenzén (TMB) (JOICHI et al. 2005) aromák, míg a klasszikus damaszkuszi rózsa illatanyaga (rhodinol vagy (3S)-3,7-dimetilokt-7-en-1-ol)r i t ká bb.El s ős or ba na gyümölcs, mirha, fahéj, tea és damaszkuszi i l l a tj e l l e mz őa zá gy á s r óz s af a j t a c s oportokra (WORRELL 2002).Aze r ősi l l a t- ama ga s a bbs z i nt űe t i l é nké pz ődé smi a t t- rövid virágtartóssággal jár együtt (GUDIN 1995), ezért csökken a valóban illatos új fajták száma. A termés aszmag. A magok aszmagcsoportot alkotnak a vacokserleg adaxiális felületén (FLORA 2003), az elhúsosodott vacok áltermést alkot: a csipkebogyót. Többnyire narancs- va gys ka r l á t vör ös r es z í ne z ődi k,c s upa s z ,né hamir i gy s z őr ösl e he t( PALOCSAY 1960). A legtöbb fajtánál beszáradó vagy lehulló. Szárazkötészeti célra (BENT 2004)e l t é r őmé r e t ű,s z í nű( vör ös ,c i nóbe r ,má l y va r óz s aszín, narancs, sárga, feketés), a l a kú( ke r e kde d,t oj á s da d,hos s z úká s ,l a pí t ot t ) ,é se l he l y e z ke dé s ű( f e l á l l ó,c s üng ő,mag á ny os ,c s okr os )vá l t oz a t oka tf ől e gHol l a ndi á ba n,Franciaországban (BENT 2006b) és Ol a s z or s z á g ba n( BENT2006a )ne me s í t i k( BENT2000) .A c s i pke bogy óne m mé r g e z ő, de a vele való állandó munka mérsékelt allergia kiváltója is lehet (KWASELOW et al. 1990, ÜNLÜ et al. 2001). Vitamintartalma A, B2, B3 C (1-12.5 g/kg) (CUTLER 2003), D, E, K és P vitaminok (PAPP és PORPÁCZY 1999), ß-karotin, B, Ca, Cu, Fe, Mg, Zn mikroelemek (PORPÁCZYNÉ és PORPÁCZY 2003).
14
2.2. Az ágyásrózsa nemesítése 2.2.1. A termesztett rózsa korai nemesítésének rövid története A rózsa termesz t é s é r őlal e g kor á bbis z öve g e se ml é kUr uks umé rvá r os bóls z á r ma z i k , mely szerint Sarrukín (k. b.: i. e. 2334-2279) kis-ázsiai hadjárata végén a Taurus hegys é g bőlvi s s z a t é r ves z ől őt ,f üg é té sr óz s á tvi t tha z a(PALOCSAY 1960). A termesztett r óz s ae l s őe ur ópa i ábrázolása egy mínoszi freskó Knosszoszból (TESTOU 1984), az i. e. 1450-bőls z á r ma z ó„ Fr e s kóké kmadá r r a l ”(HURST 1941). Bár általános vélemény, hogy a kép a Rosa richardii Rehder-t ábrázolja, de egy 2004-es vizsgálat szerint (TUCKER 2004) a freskót Émile Gilliéron hibásan rekonstruálta, az eredeti ábra Rosa pulverulenta M. Bi e b.ős honos fajra utal. A rózsatermesztés Görögországba az Égei-t e nge rf e l őlé r ke z he t e t t .Hé r odot os ze ml ítette Midász fríg király kis-ázsiai kertjét, ahol rózsát is termesztettek (RITCHIE 1999). I. e. 400-ba n Pe r z s i á ba ni f j a bb Kür os zke r t é s z e t evol tki e me l ke dő (MILHOFFER 1905a). Az i. e. 1490-1200 között állt akháj pylosi palotában a kereskedelmi feljegyzések szerint rózsaillatú olajat tároltak (DEL CAVALLO 1997). Rhodos pénzérméin levő rózsa veretek i. e. 325-ig utalnak rózsatermesztésre (SHEPHERD 1954). Sappho költőnő( i .e .630/ 612-570)vol ta ze l s ő,a kiar óz s á tavi r á g okki r á l y nőj é ne kne ve z t e„ Ar óz s a di c s é r e t e ”c í műve r s é be n(HOLSTON 2006). A g ör ögr óz s a t e r me s z t é s r őlal e gtöbbet Theophrastus (kb. i. e. 371-287) írt (GUDIN 2000). Megemlítette a Rosa canina L.-t, R. sempervirens L.-t ,e gy„ s z á z s z i r mú”f a j t á t ,al e gi l l a t os a bbna kCy r e ner óz s á j á tt a r t otta (THEOPHRASTOS 1916). Rómá baar óz s at i s z t e l e t eva l ós z í nűl e gag ör ögkul t úr á va le gyütt érkezett (DEL CAVALLO 1997).Ar óz s ané ps z e r űs é ges e holne m vol tol y a nna gy ,mi ntaRóma iBirodalomban. Horatius (i. e. 65-8) a rózsakultusz elfajulásáról panaszkodott, Martialis (i. sz. 38-104) szerint a Tiberis partja legalább annyira gazdag volt rózsában, mint a Nílusé (PIZZI 2004). A leghíresebb rózsaültetvények Campania és a Salernói-öböl menti Paestum voltak (SZUTÓRISZ 1905).Té l e ne l s ős or ba nÉs z a k-Afrikából importálták a rózsát (MILHOFFER 1905b). Bizonytalan, hogy milyen fajtákat termesztettek, mert Caius Plinius Secundus (i. sz. 23/24-79)„ Na t ur a l i sHi s t or a ”művebot a ni ka i l a gne m tökéletes (SHEPHERD 1954).Pl i ni usaköve t ke z őr ózsákról írt (eredeti sorrendben): Rosa Praenestine vagy Paestum, Rosa Campana, Rosa Milesia vagy Miletus, Rosa Trachinia, Rosa Alabandira, Rosa Spineola, Rosa Centifolia, Rosa Graecula, Rosa Coroneola, Rosa Cyrenae (BOSTOCK et al. 1855). Ezek talán a Rosa alba L., R. canina L., damaszkuszi rózsa, és a Rosa gallica L. (PIZZI 2004) bizonyos formái lehettek. A Rosa Spineola talán a R. pimpinellifolia subsp. myriacantha (DC.) O.Bolós & 15
Vigo, míg a Rosa Campana a R. majalis Herrm. fajnak felel meg (BOSTOCK et al. 1855). Kínában a legkorábbi r óz s á tá br á z ol óműa l kot á si .e .300-ból származik. Ez Xinjiang ( Hs z i nc s i a ng )t e mpl oma 3.s z á mú f r e s kój a ,a „ Fi a t a l e mbe rpor t r é j a ” me l y Rosa chinensis Jacq.-t ábrázol (WANG 2007). A legkorábbi rózsaábrázolás, aminek az alkotója is ismert, 1061-bőls z á r ma z i kas e l y e mr ef e s t e t tCuiBa i( CujPa j ) :„ Pá vaé sgy ümöl c s f a ” .Történelmileg a Han korig (i. e. 206 - i. sz. 9) lehet visszavezetni a kínai rózsatermesztést (WANG 2007). A korai középkorban a Római Birodalom pazarlása miatt a korai kereszténység elutasította a rózsát is (DEL CAVALLO 1997), az alexandr i a iCl e me nspüs pökbűnne k tartotta, ha valaki rózsával díszítette magát (SZUTÓRISZ 1905). A rózsa dísznövényből gyógynövénnyé vált, visszaszorult a kolostorkertekbe. Al e g e l s őke r e s z t é nyr óz s a ünne pe tSz t .Me dá r d( Me da r us ,kb.457-545) püspök alapította az V. században Salencyban (SZUTÓRISZ 1905).Ar óz s a t e r me s z t é s r őlal e g e ls ő európai írásos adat Franciaországból, 794-bőls z á r ma z i k,a zI .( Na gy )Ká r ol y( 742-814) ki r á l y ibi r t oká r óls z ól ó„ Ca pi t ul a r edevi l l i s ”(DEL CAVALLO 1997). A középkorban a rózsatermesztés központja Franciaország lett, ahol privilégiummá vált, különösen Rouenban, illetve az itáliai Firenzében (DEL CAVALLO 1997). 1670 táján Hollandiában magvetéssel kezdték szaporítani a rózsát, ezzel megindult a f a j t a e l őá l l í t á si s(SHEPHERD 1954). A XVI.s z á z a dba nj e l e nt e kme ga ze l s őbot a ni ka i leírások a rózsár ól .A l e ge l s ői s me r tny ug a t ihe r bá r i um Ghe r a r doCi bo( 1512-1600) munkája, összeállítását 1532-53köz ét e s z i k.Ebbe naköve t ke z őr óz s at a xonokt a l á l hatóak: damaszkuszi rózsa, Rosa canina L., R. centifolia L., R. corymbifera Borkh., R. foetida Herrm., R. pendulina L., R. rubiginosa L., R. spinosissima L. (PROIETT 2008). Ma t t hi a sdeL’ Obe l( 1538-1616)vol ta ze l s őí r ó,a kipont osl e í r á s ta dot taXVI .s z á z a dban Európában termeszt e t tf a j t á kr ól .„ Plantarum seu Stirpium Icones”művé be n1581ben leírta és ábrázolta a Rosa canina L., R. centifolia L., R. foetida Herrm., R. gallica L., R. majalis Herrm., R. moschata Herm., R. rubiginosa L., és a R. spinosissima L. taxonokat. A damaszkus z ir óz s á te l ős z örJ ohnGerard (1545-1611/12) említette 1597be n„ He r ba l lorGe ne r a lHi s t or i eofPl a nt s ”művében (SHEPHERD 1954). A XVI I I .s z á z a dba ne l s ős or ba nac e nt i f ol i ar óz s aé sr ügy mut á ns a ,amoha r óz s avá l t né ps z e r űvé(DEL CAVALLO 1997). Ekkor indult meg a távol-keleti fajok felfedezése i s .AXI X.s z á z a de l e j é ngy or s a ndi va t osl e t tar óz s a .Ekkorj e l e nt e kme ga ze l s őmi nőségi kiadványok, melyek közül a legismertebb 1817-1824-bőlPi e r r e -Joseph Redouté ’ Le sRos e s ’köny veCl a ude -Antoine Thory botanikai leírásaival (SHEPHERD 1954). A 16
műve tJ os e phi nec s á s z á r nér ózsaszeretete inspir á l t a .Ac s á s z á r néma l ma i s onigy ű j t e ményét 1804-ben alapították, és 1814-re minden akkor ismert fajt és fajtát meg lehetett benne találni. 167 gallica, 27 centifolia, 3 moharózsa, 9 damaszkuszi, 22 chinensis, 4 spinosissima, 8 alba, 3 foetida, 1 pézsmarózsa és 11 vad faj volt látható a kertben (SHEPHERD 1954). Malmaison nagy lendületet adott a fajta-e l őá l l í t á s na k,me l y ne k iránya egyre inkább az ázsiai remontáló és az európai illatos, robusztus fajtacsoportok kombinálása felé fordult, és számtalan új fajtacsoport született. Tesztkerteket létesítettek, fajtavédelmi törvények születtek (DUBOIS 2003). A munka a XIX. század óta egyre inkább az üvegház ivá g ot tr óz s ae l őá l l í t á sf e l éf or dul t(CHAANIN 2003), mert sokkal több profitot hoz: itt 3-5-ször akkora a fajtajutalék, mint a kerti fajtákon (DE VRIES és DUBOIS 1996).
2.2.2 Az ágyásrózsa kialakításában szerepet játszó fajok és fajtacsoportok Rosa gallica L.( pa r l a g ir óz s a ) :Eur ópá ba ni sős honosf a j .El s őfeltételezett említése THEOPHRASTUS munkájában (1916) szerepel. Damaszkuszi rózsa (érvénytelen neve: Rosa x damascena Mi l l . ) :Ne ol i t i kumie r e de t űhi br i dAna t ól iából (ERCISLI 2003). Bá rt öbbs z e r z ős z e r i ntar e mont á l óős z ida ma s z kus z ir óz s á ké sane mr e mont áló nyári da ma s z kus z if a j t á ke l t é r ős z á r ma z á s úa k(HURST 1941), a DNS alapú genetikai vizsgálatok szerint azonban a két alcsoport eredete egységes (RUSANOV et al. 2005): (Rosa moschata Herm. x Rosa gallica L.) x Rosa fedtschenkoana Regel (HIKARU és SUSUMU 2000). Rosa chinensis Jacq. (kínai rózsa): A faj feltételezések szerint kínai e r e d e t űs z e l e ktált hibrid (WANG 2007). Tearózsa (érvénytelen neve: Rosa x odorata Sweet): Valós z í nűl e g ke r e s z t e z ődé se r e dmé ny eaRosa chinensis Jacq. és a Rosa gigantea Collett ex Crép. között (MARRIOTT 2003). Rosa multiflora Thunb. (sokvirág úr óz s a ) :Ke l e tÁz s i á ba nős honos .Tör pef or má j avá l tapol i a nt ar óz s á ke gy i ks z ül őj évé. Rosa foetida He r r m.( r óka r óz s a ) :A ka uká z us is á r g af a jva l ós z í nűs í t het őe nRosa kokanica (Regel) Regel ex Juz. x Rosa hemispaerica Herrm (MATSUMOTO et al. 1998)e r e de t ű, míg ez utóbbi pedig a Rosa rapinii Boiss. & Balansa leszármazottja (JOYAUX 2003). Portland rózsa: Ang l i á ba nke l e t ke z e t t1800kör ül .A s z ül őiadama s z kus z i’ Re dFourSe a s ons ’(DICKERSON 2003b) és a Rosa gallica var. officinalis Ser. lehettek (WHITELAW 1999). Bourbon rózsa (érvénytelen neve: Rosa borboniana N.H.F.Desp.): A mauritiusi Rosa chinensis var. minima (Sims) Voss, vagy a réunioni c hi ne ns i s’ Ol dBl us h’é sada ma s z kus z i’ Ros ede sQua t r eSa i s ons ’hi br i dj e ,as pont á n kereszteződé s1815-20. táján történhetett Mauritiuson. Remontáns rózsa: A csoport a l a pj á ta köve t ke z őf a j t á kj e l e nt e t ték: chinensis x bourbon hibr i d’ Gl oi r e de s 17
Ros oma ne s ’(LAUWERS 2003),’ Ma l t on’ ,’ At ha l i n’é sapor t l a nd ’ Ros edu Roi ’ (SHEPHERD 1954). Teahibrid: At r i pl oi d’ LaFr a nc e ’( Gui l l ot ,1867)v ol ta ze l s őf a jt á j a ,s z ül őival ós z í nűl e gat e a r óz s a’ Soc r a t e s ’é sar e mont á ns’ Vi c t orVe r di e r ’vol t a k. So ks z e r z ős z e r i nta z onba na za ng olHe nr yBe nne t thoz t al é t r eac s opor t otj ólke r e s zt e z he t őf a j t á ival. Pernetiana rózsa: Aze l s őt e r me s z t é s bevonts á r g af a j t a c s opor t .El s ő fajtája Pernet-Ducher 1900-a s’ Sol e i ld’ Or ’r óz s áj avol t ,ar e mont á ns’ Ant oi neDuc he r ’ és a Rosa foetida f. persiana (Lem.) Rehder utóda. Aköve t ke z őkbe na zá gy á s r óz s af a j t a c s opor t okne me s í t é s é ne ktörténetét mutatjuk be: Polianta: Robert Fortune 1865-ben alacsony, egyszer virágzó Rosa multiflora Thu nb.t öve ke tkül döt tJ a pá nbólEur ópá ba .Va l ós z í nűs í t he t ő,hogye nne ke gy i kma g onc avol tal y ons iGui l l otá l t a lbe mut a t ot t’ Pa que r e t t e ’(WORRELL 1999). Az e l s ő polianták egységesen diploidok, Rosa chinensis Jacq. x Rosa multiflora Thunb. eredetűe k,ma j da’ Cé c i l eBr ünne r ’1 881-e sé sa’ Pe r l ed’ Or ’1883-as bemutatásával észrevehet ővévá l tat e a r óz s á kha tása is. Ez utóbbi altípust gyakran polianta hibridként tarják számon (HILLCLIMB 2007). A fajták a Rosa multiflora-tól örökölték az apró virágú vi r á g z a t ot ,a zi l l a t me nt e s s é ge té saf a gy t űrést, míg a Rosa chinensis-t őlaf ol y a ma t os virágzás képessége származik. A polianta nevet 1876-ba na l ka l ma z t á kr áe l ős z ör ,melyne kf e nnma r a dá s á te l ős e g í t e tt eas t a nda r dna kt e ki nt e t t’ Gl oi r ede sPol y a nt ha ’( Gui l l ot , 1887) fajta. 1925 után szerepét lassan átvette a floribunda fajtacsoport (SHEPHERD 1954). Floribunda: A l e g e l s őf a j t á na ka’ Rödhä t t e ’ -t tartják, amit 1912-ben mutatott be a dá nPoul s e nc é g ,e z’ MmeNor be r tLe va va s s e ur ’x’ Ri c hmond’s z á r ma z á s ú.Hi de g t űr é sr ev a l óne me s í t é se r e dmé ny el e t ta z’ El s ePoul s e n’é s’ Ki r s t e nPoul s e n’1924-ből .Ez eket a rózsákat a polianta fajták teahibridekkel történt visszakeresztezésével nyerték, a bbólac é l ból ,hogy Ska ndi ná vi á ba ni sé l e t e r őst e r me s z t e t tr ózsákat tarthassanak (SHEPHERD 1954). A fajtacsoportnak a Jackson & Perkins társaság kutatója, Jean Henri Nicolas adta a nevet 1939-ben. Egy sokoldalú típus jött létre, ahol a teahibridek széles színtartománya, virágmérete kombinálódott a polianták télállóságával és csokros virágzatával. A leghíresebb floribunda Kordes 1958-a s’ I c e be r g ’r óz s á j a ,me l yt ul a jdonképpen pézsmarózsa hibrid x teahibrid (MARRIOTT 2003). Grandiflora: Ezen a néven olyan fajtá kki a l a kí t á s á tt űz t é kkic é l ul ,a me l y e kné la t e a hi br i de kr ej e l l e mz őt ul a j dons á g oka tkí vá nt á kkombi ná l niaf l or i bundá kt é l á l l ós á g ával, csokros virágzatával, bokros a bbnöve ke dé s é ve l .Aze l s őf a j t a ,a mime g f e l e l te nne k a kritériumnak, Lammerts 1954-e s’ Que e nEl i z a be t h’f a j t á j al e t t .Ag r a ndi f l or á kgy a kor-
18
latilag a teahibridek és floribundák közötti átmenetet mutatják mind virágzatban, mind a bokor felépítésében (MARRIOTT 2003).
2.2.3. A rózsanemesítés magyarországi vonatkozásai XI I I .s z á z a die r e de t űMa gy a r ország leghíresebb rózsa legendája, mely Szent Erzsébe t r ől( 1207-1231) szól. A mondában a rózsa inkább Jézus jelképe, mint világi dísznövény. Hasonlóan jelképes a magyar nyelven fennmaradt Dorottya (Dorothea) monda rózsája is. Ezt Ráskai Lea margitszigeti domonkos apáca 1514-1519 között másolta le, és a Cornides-kóde xőr i z t eme g(RAPAICS 1932). XVI. századi a Gül Baba mondakör. A közhiedelem hozzá köti a magyarországi rózsakultúra elterjedés é t .GülBa ba( „ Róz s a a pó” )as z úf i t ava l l á s úbe kt a s is z e r z e t e s r e ndve z e t őj evol t ,a ki tI .Sz ül e j má ns z ul t á n 1541-ben azzal bízott meg, hogy Budához közel egy iszlám vallási központot alakítson ki .Va l ós z í nűl e g1543-ban halt meg, amikor Jahjapasazade Mehmed beglerbég és pasa türbét (3. ábra) kezdett építeni részére (ÁGOSTON és SUDÁR 2002). GülBa bane ml e he t e t tama gy a r or s z á g ir óz s a t e r me s z t é se l t e r j e s z t őj e ,Ev l i aCs e l e bi t ör ö kut a z ói se gy e dülat ör ökJ e nővá r á ná lí r tr óz s a l i g e t r ől .A XVI .s z á z a dima gy a r f őúr ike r t e k ös s z e í r á s a i ba na z onba n má rt öbb he l y e ni sf e l t űni kr óz s aültetvény (TOROCZKAI-WIGAND 1917). Ma gy a r or s z á ge l s őke r t é s z e t iműve ,Me l i us zJ uh á s zPé t e r( 1532-1572) református püspök Herbáriuma még gyógynövényként kezeli a rózsát (HORHI 1578), egy évszáz a dda lké s őbbLi ppa yGy ör gye s z t e r g omié r s e kpoz s onyi kertjét leíró Lippay János (1606-1666) azonban már dísznövényként írt róla (LIPPAY 1664-1667). 15 fajtát ismertet (mai helyesírással: közönséges rózsa, s z á z l e ve l űr óz s a ,hol l a nd i a ir óz s a ,t a r kar óz s a ,mi l e s i a i bársony rózsa, cinnamomea vagy pünkösdi rózsácska, hónapos vagy olaszországi rózsa, paraszt rózsa, fehér r óz s a ,ha l vá nyr óz s a ,t e j s z í nűhol l a ndi a ir óz s a ,a pr ó 3.ábr aFr anzWe i s s :Sz ől őskert Gül baba türbéje körül; színezett litográfia (WEISS 1838)
fehér rózsa, sárga telt rózsa, sárga szimpla rózsa, narancsszín rózsa), ezek va l ós z í nűl e gaköve t kez ők :Rosa
arvensis Huds., Rosa foetida Herrm., Rosa foetida var. bicolor (Jacq.) Willmott, Rosa hemisphaerica Herrm., Rosa majalis Herrm., alba, centifolia, damaszkuszi, és gallica rózsa (FACSAR 2000). Diószegi (Diószeghi) Sámuel és Fazekas Mihály 1807-es, Linné r e nds z e r é tné ps z e r űs í t őköny v ében már 20 vad fajt és termesztett fajtacsoportot írt le fajként értékelve. (DIÓSZEGI 1807). 19
Magyarországon a XIX-XX. század fordulóján virágzott fel a rózsanemesítés. Ennek l e g ne ve s e bbké pvi s e l őj eané me ts z á r ma z á s ú,dema g á tma gy a r na kva l l ó,Hr e dl -ben született Geschwind Rudolf (1829-1910)kor pona iki r á l y ie r dőme s t e rvol t .Er dé s zként Br odba nne me s í t e t t ee l s őf a j t á j á ta z’ Er s t e rVe r s uc h’ -ot. Geschwind 707 fajtát tekintett sajátjának, de mára csak mintegy 100 maradt fent (LUKÁCS 2010). Különösen a Rosa setigera Michx. nemesítésébe n vol tj e l e nt ős ,de ha s z ná l t Rosa canina L.-t is (DICKERSON 1998).Cé l j aaf a gy okna kt a ka r á sné l küli se l l e ná l l ót e a r óz s ae l őá l l í t ása volt, melynek a Nordlandrosen nevet adta. A Cs e hor s z á g iChl ume c bőls z á r ma z óMühl eVi l mos( 1845-1908)f őke r t é s z ,ke r e ske dő1885-ben kezdett Temesváron rózsatermesztéssel foglalkozni. Fia, Mühle Árpád (?-1930)vol tEr dé l ye l s őol y a nke r t é s z e ,a kikomol ymé r e t ekben foglalkozott rózsával, bár más fajokat is nemesített. Mintegy 15-20 saját fajtája lehetett, a pontos szám nem ismert (WAGNER 1996). Magyar származású volt M. H. Horvath (Horváth Mihály, 1868-1945) nemes í t ő,a kia z1890-es években jutott ki Amerikába. El s ős or ba na me r i ka i wichuraiana hibridjei említésre méltóak (HELPMEFIND 2010). Az 1930-as években Magyar Gyula (1884-1945) a Kertészeti Akadémia dísznövény tanszékének tanára más fajok mellett rózsát is nemesített, melyek többnyire teahibridek voltak (MÁRK 1976). Palocsay Rudolfnak (1900-1978) saját kertészete volt Kolozsvárott. Több fajjal is dolgozott, keresztezéses nemesítést folytatott tudatos partnerkereséssel (WAGNER 1996). Elsősorban rügymutánsokkal, és pernetiana rózsákkal foglalkozott (PALOCSAY 1960),16r óz s a f a j t á tá l l í t ot te l ő. Af e ntf e l s or ol tne me s í t őki s me r tf a j t á i ta2.me l l é kl e tben (XV. oldal) soroljuk fel. Az e r dé l y ine me s í t ők f a j t a ne ve it öbbny i r er omá n ny e lvűe k,Ge s c hwi nd Rudol f épe di g a ny a ny e l vé bőlköve t ke z őe nn é me t . Jelenleg Magyarországon kereskedelmi szinten Márk Gergely (1923-) nemesít róz s á t ,őa zÁl l a miGy ümöl c s - é sDí s z növé ny t e r me s z t é s iKut a t ó,Fe j l e s z t őKöz ha s z nú Nonpr of i tKf t .s z a kma ij og e l ődj éne kkut a t ój aé sabuda t é t é ny ir óz s a ke r tve z e t őj evolt (TRENCSÉNYI 2007) nyugdíjazásáig. Amé gj e l e nl e gi sa kt í vne me s í t őá l l a mi l a ge l i smert fajtáinak száma 165 ( MEZŐGAZDASÁGI2010) , törzskönyvezett fajtáinak száma meghaladja a 600-at (FERCH, 2005). 2. 2. 4.Azá gy á s r óz s ane me s í t é s é ne ki r á ny z a t a ié sj övőj e Annak ellenére, hogy a rózsanemesítés komoly és egyre inkább globalizálódó üzletág, még mindig a klasszikus nemesítési technika uralkodik (GUDIN 2001). Legfontos a bbe l őr e l é pé sat e r mé ke ny ü l é sf i z i ol óg i á j á na kme gé r t é s é be nva n,e gy r epont os a bba n 20
sikerül meghatározni a pollen tárolásának feltételeit, és a megporzás (GUDIN et al. 1991) és csírázás ideális körülményeit (GUDIN et al. 1990), mivel a termesztett rózsa elhúzódóc s í r á z á s aane me s í t é se gy i kl e g f őbba ka dá l y a .A t e r me s z t e t tf a j t á kma g j a fagyérzékeny (BARDEN 2003), a perikarpium fizikailag, a maghéj inhibítorokkal gátolja a csírázást (AUSTRLALIAN 2005). A más fajoknál már intenzíven felhasznált in vitro biotechnológiai nemesítési eljárások (AUSTIN 1988) a magas ploiditás miatt (CARELLI és ECHEVERRIGARAY 2002) nem hoztak eredményt, bár HILL (1967) már 1967-ben megfigyelt rózsa-kalluszon hajtáskezdemény morfogenezist. Kémiai (KAICKER 1982) és besugárzásos (CHAN 1966, DOMMERGUES 1976, KAICKER és DHYANI, 1985) indukált mutációval (STREITBERG 1966A, NAKAJIMA 1973, WALTHER és SAUER 1985) alig néhány új fajtát hoztak létre (MALUSZYNSKI et al. 1992), bár igen sok kísérletet végeztek ez irányban (GUPTA és SHUKLA 1970, GUPTA és DATTA 1982, GUPTA et al. 1982, LATA és GUPTA 1975, LATA 1975, LATA 1980). Amut á c i óavi r á g s z í nr eé sa l a kr avol te l s ős or ba nbefolyással (SMILANSKY et al. 1986, YAMAGUCHI et al. 2003), aránya STREITBERG (1966b) kísérletében 14,9%-os volt. Kallusz-kultúrából organo- (VALLES és BOXUS 1987) és szomatogenezis révén (MOYNE et al. 1993, DE WITT et. al. 1990, LEFFERING és KOK 1990) sem lett kereskedelmi fajta (NORIEGA és SÖNDAHL 1991, MARCHANT et al. 1996), bár nagy szomaklonális változatosságot sikerült nyerniük ilyen módon (ROUT et al. 1991). Protoplaszt kultúra (MOTTLEY et al. 1996) és fúzió hasonlóan sikeres volt Rosa wichuraiana Crép. ex Déségl. és R. berberifolia Pall. x R. xanthina Lindl. sejtek között (MATTHEWS et al. 1991), de a nemesítésben eredményre nem vezetett. A korai embrió kipreparálást is csak egy fajhibridnél alkalmazták sikeresen, egy Rosa rugosa Thunb. x R. foetida Herrm. utódnál (GUDIN 2001). Jelenleg legperspektivi kus a bbna k aha pl oi di z á l á st ű ni k (MEYNET et al. 1994), melyet MEYNET et al. (1996) pollen besugárzással ért el.Azi l y e ns z öve t e ta z onba nké s őbb rediploidizálni kell. A molekuláris nemesítés eredményei is visszafogottak. Ane me s í t é se r ősve r s e ny be n l é vőmagáncégeknél folyik, ahol az alkalmazott genetikai ismeretek védettek és publikálatlanok. Emellett a termesztett rózsa nem jó modellnövény (BUCK 1960), mert nagyon heterozigóta, poliploid (ROWLEY 1966), és generatív szaporítása nehéz. A vad diploid és a termeszt e t tt e t r a pl oi ds z ül őkh i br i dj et r i pl oi d( VAN HUYLENBROECKe t a l .2007) ,depá r oskr omos z ó ma ké s z l e t űut ódl é t r e hoz á s á hozs z üks é g e skol c hi c i ne skezelés nem hatékony, mert az utód rosszul regenerálódik, és magas a kimérák aránya (GUDIN 1998). 21
Bár bizonyított a génátvitel is (FIROOZABADY et al. 1994, LI et al. 2002, SOUQ et al., 1996), - az els ős i ke r e sgé nt r a ns z f or má c i ótr óz s á nVAN DERMARK e ta l .( 1990) végezte - a transzgénikus fajták száma még igen alacsony (GUDIN 2001). Szabadföldi r óz s á ná le l s ős or ba nabetegség-ellenállóság (DAUNAY et al. 2007),f a gy t űr ős é g ,vi r á gszín (ROUT et al. 1999) azok a tulajdonságok, ahol szerepet játszhat a módszer, de a fogyasztói fogadtatás kétséges (WALKER 1996).Ane me s í t őkj e l e nl e gmé gt a r t ó z kodnak a molekuláris és biotechnol óg i a imóds z e r e ka l ka l ma z á s á t ól ,me r ti dői g é ny e s e k (BROERTJES és VAN HARTEN 1978) és költségesek (BYRNE 2007). A termesztett rózsa természetes változat os s á g amé gni nc ski me r í t ve ,bá rane me s í t é se l őr e ha l a dt á va la genetikai változatosság csökken (MARTIN et al. 2001). Azá gy á s r óz s á kpe r s pe kt i vi kusne me s í t é s ii r á ny a iaköve t ke z ők: Ext r é mf agyt űr őkana dair óz s ák:Kanadában a Morden Research Centre-ben folyik jelenleg nemesítés. A cél, hogy -35 - -40 °C évi átlagos minimumhőmé r s é kl e t e t e l vi s e l ős z a ba df öl dif a j t á ka tá l l í t s a na ke l ő.Mí gaCe nt r a lExpe r i me nt a lFa r mn á lDr . Felicitas Svejda Rosa rugosa Thunb.é skor de s i ihi br i de kke lf a gy t űr őma g a spa r kr óz s ákat (SVEJDA 1984) á l l í t ot te l ő,addig a Morden Research Centerben Dr. Henry Marshall alacsonyabb fajtákkal dolgozott (ZUZEK, 2007). 1962-ben indította el a Pa r kl a ndpr ogr a mota z’ As s i ni boi ne ’f a j t á va l .Ane me s í t é ske zdetben a Rosa arkansana Porter (MARSHALL 1973) tetraploid faj (JOLY és BRUNEAU 2007) vol t ,ké s őbba Rosa laxa Retz.-t és a Rosa pimpinellifolia L.-t (MARSHALL et al. 1983) is bevonták a nemesítésbe. A Parkland sorozat saját gyökéren -40°C-oti se l vi s e l ,ave s s z őugy a ne lfagy, de hajtásrege ne r á c i ój aki vá l ó.Má sne me s í t ők,mi ntpé l dá ulRobe r tEr s ki nea l e gf a gy t űr őbbka na da iva dr óz s á ka tvont ane me s ítésbe, a Rosa acicularis Lindl.-t és a R. woodsii Lindl.-t. Betegség-ellenálló fajták: A parkok, házikertek vegyszerterhelésének csökkentése, a növé ny a ny a ge l őá l l í t á s á na kkör ny e z e t ba r á tmódj amamá ra l a pve t őf ogy a s z t óii gé ny (NOACK 2003), és elkerülhetetlenné teszi a rezisztencia-nemesítést. A lombot károsító g omba ká r t e vőkke ls z e mbe nva l óba nj ór e z i s z t e n c i á ta z onba nc s a kat é l á l l óva df a j ok tudnak biztosítani (SCHULZ és DEBENER 2007, WISNIEWSKA-GIZESZKIEWICZ et al. 1996), melyek diploidok (SAUNDERS 1970, PALMER et al. 1966b), nemesítésükbe vonásukhoz tetraploidizálásra (ROBERTS et al. 1990) van szükség (BYRNE et al. 1996).I l y e nt e r mé s z e t e se r e de t ű(GUDIN 2000) a mf i di pl oi d„ f a j ”akor de s i ihi brid fajtacsoport (elavult néven Rosa kordesii H. Wulff) (JONES 2000a), mely Rosa rugosa Thunb. (WULFF 1951) ős e ir é vé nki vá l óg é nf or r á s al e he taDiplocarpon rezisztenciának. 22
A modern fajták mind érzékenyek a diplokarponos (Diplocarpon rosea Wolf.) lombfoltosságra (MARCHANT et al. 1998), de patotípusonként (YOKOYA et al. 2000) eltér őmé r t é kbe n( WHI TAKERe ta l .2007) . Bár ez a legelterjedtebb rózsa gombabetegség ( VONMALEKe ta l .1998) ,me l ye l s ős or ba naRosa foetida Herrm. érzékenysége révén vált azzá (GRANT 2002), telepképzési módja és átjutása a gazdaszervezetre még nem teljesen ismert (GACHOMO és KOTCHONI 2007). A köve t ke z őf e ke t e f ol t os s á gg a l szemben rezisztens vad diploid fajok teraploiddá alakítását kísérleték meg eddig: Rosa banksiae R.Br., R. roxburghii Tratt., R. rugosa var. rubra Rehder, R. setigera Michx., R. wichuraiana Crép. ex Déségl., (MA et al. 1997) és R. multiflora Thunb. (SCHUM és HOFMANN 2001). A R. multiflora Thunb. mesterséges fertőzés esetén is teljesen egészséges maradt (CARLSON-NILSSON és DAVIDSON 2006). Hasonlóan rezisztensnek bizonyult néhány amerikai eredetűRosa rugosa Thunb. fajta is (PALMER et al. 1966a). Fajhibridek is léteznek, melyek hasonlóan jó toleranciájúak, mint a Rosa majalis Herrm. x R. rugosa Thunb., R. nitida Willd. x R. pimpinellifolia L., R. rugosa Thunb. x R. glutinosa Sibth. & Sm., R. rugosa Thunb. x R. obtusifoia Desv., R. stylosa Desv. x R. obtusifolia Desv., R. stylosa Desv. x R. rubiginosa L., R. stylosa Desv. x R. villosa L. (SPETHMANN és FEUERHAHN 2003). Az irodalom szerint az ottawai Mor de nne me s í t é s ipr ogr a mf a j t á ine mc s a kf a gy t űr é sükben, Diplocarpon rezisztenciában is kiválóak (XUE és DAVIDSON 1998). Itt írták le NBS-LRR fehérjék alapján az e l s őr óz s ar e z i s z t e nc i agé nti s ,adomi ná nsRdr 1-t (WALKER et al. 1996) mely géntérképi helyét DEBENER et al. (2001) adta meg. Rózsarozsda elleni sl e g j o b bmóds z e r ne kava df a j okne me s í t é s bevoná s at űni k.Avilágon 10 Phragmidium faj károsít rózsán, ezek közül Európában termesztett fajtákon a köve t ke z őke tt a l á l t á kme g :Phragmidium mucronatum Schlectendal, Ph. tuberculatum J.M.Müller, Ph. fusiforme Schröter és Ph. rosae-pimpinellifoliae Kasai (LEEN és VAN HUYLENBROECK 2007) .Azut óbbike t t ői g e nr i t ka .Rezisztensnek találták a Rosa arvensis Huds., R. columnifera Bork. ex. Rchb. fajokat, míg magas toleranciájú a Rosa inodora Fr. és a R. rubiginosa L. (LEEN és VAN HUYLENBROECK 2007). Viszont e l őny ösl e he taRosa corymbifera Bor k.’ La xa ’a l a nyme l l őz é s eas z a por í t á ss or á n,mive li g e ne r ős e nr oz s da é r z é ke ny(MATTOCK 2003). Li s z t ha r ma te l l e nir e z i s z t e nc i á te l s ős or ba nüve g há z ir óz s á konvi z s g á l t a k,dea zi t t felhasznált nemesítési alapanyagok hasznosak lehetnek az ágyásrózsák nemesítése eset é ni s .A f a j t á ki t ts e m e l e g e ndőe ne l l e ná l l óa k,Be l g i umba n pé l dá ule gy e d üla z ’ Anne l i e s ’f a j t avol tme gf e l e l ő( LEUS e ta l .2007) .Tol eránsnak találták hidrogénperoxid képzése révén a Rosa wichuraiana Crép. ex Déségl., R. laevigata Michx. fajo23
ka t( DEWI TTEe ta l .2007a ) ,me l y e kné lavé de ke z őme c ha ni z mus okpr e ve nt í vj e l l e g űek (DEWITTE et al. 2007b). A Rosa roxburghii Tratt. fajnál pedig XU et al. (2007) lisztharmat rezisztenciával kapcsolatos marker géneket derített fel. Ace-AMP1 gént r a ns z f e r r e lXI ANGQI ANe ta l .( 2003)e me l ts z i n t űt ol e r a nc i á tt udott elérni. Hulthemia minta: A Hulthemia alnemzetségbe tartozó Rosa berberifolia Pall.-t először az 1980-as években Jack Harkness-nek sikerült keresztezésbe vonnia. A vad faj jellegzetessége a szirmok körménél látható sötét szemfolt, ezt a mintát szeretnék a róz s a ne me s í t őkake r t if a j t á kbabevinni (JONES 2000b). Harkness mintás hibridjei közül c s a k a’ Ti g r i s ’( R. berberifolia Pall. x ’ Tr i e r ’ )bi z ony ul tt e r mé ke ny ne k (SPROUL 2007), ez vitte tovább a mintázatot a nemesítésbe. LLOYD et al. (1988) ebben a munkában in vitro technikát is alkalmazott. Romantikus, vagy angol rózsa: Bá re l s ős or ba npa r kr óz s á k,né há nyf a j t á j uka tne mes í t ő j ükki f e j e zetten ágyásrózsának ajánlja. A fajtacsoport a Wolverhamptonben dolgozó David C. H. Austin (1926-)n e vé he zf űz ődi k(SCHULMAN 1999), aki nemesítési programját az 1960-as években kezdte. Célja a történelmi fajták tál alakú, tömvetelt rozettás virágtípusának visszahozása volt, és ezt kombinálta remontálással, széles színskálával, e l s ő s or ba ni sas á r gas z í ne kke l .Enne ké r de ké be nke r e s z tezett gallica, damaszkuszi, portland és bourbon rózsákat floribundákkal, teahibridekkel és modern kúszórózsákkal (YOUNG és GLENVIEW 2002). Az angol rózsa új divatot teremtett, melyet a legtöbb na gyne me s í t őc é gi ski ha s z ná l ,é smá r as z i nt emi nde gy i kükkí ná lhasonló fajtákat, mint amilyen például Meilland Romantica, vagy Guillot Generosa sorozata (MARRIOTT 2003). Transzgénikus kék rózsa: A vi r á g s z í ngé ns z i nt űmódos í t á s á va lf og l a l koz ókut a t ások a kölni Max-Pl a nc kI nt é z e t be nke z dődt e kPe t e rMe y e rve z e t é s é ve l .1986-ban az ausztráliai Melbourne-ben megalapították (HAINES 2000) a kereskedelmi célú Florigene-t (DALLING 1991), hogy kék r óz s á t ,s z e g f űté skr i z a nt é motá l l í t s a na ke l ő.A „ Ké kRóz s a ”kut a t á s it e r ve tTi m Hol t onve z e t t eabr i s ba ne iQue e ns l a ndBi ot e c hnol ogy Centerben (NASTO 2003). Az oszakai központú Suntory cég a Florigene-nel kooperálva transzgénikus delphinidin szintézist ért el visszaszorított cianidin szint mellett, melyhez a Viola x wittrockiana ho r t .f l a vonoi d3’ 5’hi dr oxi l á zé sIris hollandica hort. szirom cDNS eredet űDFR ( di hi dr of l a vonolr e dukt á z )e nz i mé r tf e l e l ősgé nj é tha s z ná l t af e l (CSIRO 2006).Avi l á ge l s őké kr óz s á j aé l é nke bbs z í nű,mi ntakont r ol ké ntki vá l a s z t ot t hagyományos neme s í t é s ű’ La va nde ’(KATSUMOTO et al. 2007). Komoly akadály, hogyar óz s a s z i r om s e j t ür e g e i be nl é vőf ol y a dé kké mha t á s ae r ős e ns a va s ,e zabí bor s z í n felé tolja el az antocián alapú pigmentek színét (FUKUI et al. 2003). A jelenlegi feladat 24
magasabb pH-jú szirom epidermisz vakuolummal rendelke z őr óz s a f a j t á tt a l á l ni ,me l y e t ha gy omá ny osne me s í t é s imóds z e r e kke lke r e s z t e z nil e he ta ze l őá l l í t ot tde l phi ni di nhordozóval (KATSUMOTO et al. 2007). 2009. októberében a Suntory cég hivatalosan is bejelentett ea zújké kr óz s á t’ SUNTORY bl uer os eAPPLAUSE’né ve n(SUNTORY 2009). 2.3. Avi r ágj áé r tt e r me s z t e t tr óz s aé r t é kmé r őt ul aj dons ágai Bár fajtaleírásoknál számtalan paramétert vesznek számításba, a francia Groupe National Rosier például 41-et (MISTOU et al. 1996), az UPOV (Union Internationale Pour la Protection des Obtentions Végétales) DUS vizsgálata pedig 46-ot (UPOV 1990), ezek nem mindegyike jellemzi a taxonok termesztési értékét. Tudományosan megalapozott rózsafajta összehasonlító vizsgálatról csak kevés publikáció látott napvilágot. A legtöbbjük nemzeti nyelven íródott, és a vizsgálat metodikája nehezen köve t he t ő.Í gyDá ni á bólLARSEN köz öl t4e r e dmé ny s or t( 1985a ,1 985b, 1986a ,1986b)ahor numit e s z t ke r t ből ,a z észtországi Tallinban RUMBERG (1991) dekor a t i vi t á s r a ,t é l á l l ós á g r aé s be t e g s é g t űr é s r e vi z s g á l t467 f a jtát. Tádzsikisztánban BAZAVLUTSKAYA (1983) a virágzás dekorativitásáról közölt adatokat, míg PALAI et al. (2003) üvegházi és teahibrideket, MURUGESAN et al. (1991) pedig Dél-Indiában s z a ba df öl dit e a hi br i de ke tvi z s g á l tvá g ot tvi r á gé r t é kmé r őt ul a j dons á ga i na ke l bí r á l á s á r a . Ezek az eredmények Magyarországr ane he z e na da pt á l ha t ókaj e l e nt ős e ne l t é r őkl í ma mi a t t ,a zé r t é kmé r őt ul a j dons á g okde f i ni á l á s ape di ggy a kr a nhi á ny z i ke z e kbőlapubl ikációkból. Ezzel szemben a németországi Allgemeine Deutsche Rosenneuheitenprüfung (ADR) fajtaújdonság-kiértékelés szabálya má rkönny e ne l é r he t ő( ADR2007) ,af a j t á kra ka pot tpont oka tvi s s z a me nől e g e s e ni sköz l iSIEBER (1984), mint a világ legszigorúbb mi n ős í t é s é t .Bá rne mz e t iny e l vű,deköve t he t őadá ni a iGerlevben a Møllehøjgard Rózsakertben végzett munka is a történelmi fajtá kki é r t é ke l é s é r ől( LUNDe ta l .1995 )a hol Ge s c hwi ndRudol f’ Gr us sa nTe pl i t z ’f a j t á j ai ss z e r e pe l .Ma gy a r or s z á g one l ős z örMá r k Gergely foglalkozott rózsafajták értékelésével, könyvében (MÁRK 1959) leírásra került az egyes tulajdonságokra adható maximális pontszám, így a jellemvonások fontossága kiszámítható. A tudományos publikációknál informatívabbak a World Federation of Rose Societies á l t a lös s z e f og ot tne mz e t köz if a j t a új dons á gve r s e ny e ké skül önböz őf a j t a é r t é ke l é s e k.Az 1. táblázatban néhány ilyen versenyé sf a j t a bí r á l a t ,é sa zot té r t é ke l té r t é kmé r őt ul a j donságok összehasonlítása látható, az abszolút pontszámok helyett az összpontszámból az egyes tulajdonságokra adható pontok százalékos arányával. 25
A hivatalos nemzeti és nemzetközi fajtaújdonság versenyek az általuk küldött bírálól a poka l a pj á nhoz z á ve t ől e ge s e na z onosé r t é ke ke tvi z s g á l na k,deas úl y oz á s ukr e ndkívüle l t é r ő.Aki é r t é ke l é sboni t á l á s s a lt ör t é ni k,abí r á l óke l t é r őme t ódus s a ldol g ozhatnak és hiányoznak a matematikai statisztikai vizsgálatok (ROYAL 2010). Számtalan résztulajdonság szubjektív ítéletet igényel, mint például az összhatás, vagy az újdonságérték, deat ul a j dons á g oks úl y aaki é r t é ke l é s be nj ólmut a t j aa ze gy e sé r t é kmé r őt ul a jdonságok megítélését. 1. táblázat Rózsa fajtaújdonság versenyeke né sf aj t aé r t é ke l é s e ke nazé r t é kmé r őt ul aj dons ágokr a adható maximális pontszámok aránya az összpontszám %-ban kifejezve Fajtaversenyek* NRT Echigo RNRS NZ ADR Gerl BB Márk 15 30 25 5 10 ÖSSZHATÁS 10 10 15 Habitus 10 15 Színhatás és összkép 10 4 15 10 20 Lombozat 30 4 25 ERŐNLÉT 10 10 2 Töve ke r őt e l j e ssége Kl í mat űr é s( f agy-, 10 5 1 20 e s ő-, széltolerancia) BETEGSÉG TO20 15 10 38 15 20 LERANCIA 30 VIRÁGZÁS Virág és virágzat 15 10 39 4 25 15 mi nős é g 15 10 24 13 15 20 Virágtömeg 4 Virágfakulás 6 5 Öntisztulás 30 10 9 6 15 20 Illat 5 1 15 Újdonságérték * Fejléc rövidítéseinek kibontása és az adatok forrása: RNRS: Royal National Rose Society Rose Trials; St. Albans, Anglia (ROYAL 2010), Echigo: National Echigo Hillside Park: The International Fragrant Rose Trials; Japán (ECHIGO 2010), ADR: Allgemeine Deutsche Rosenneuheitenprüfung, Németország (ADR 2002), NRT: National Rose Trial Garden of Australia; Adelaide (NATIONAL 2010), NZ: New Zealand Rose Society Rose Trials (NEW 2010), Gerl: Gerlev Møllehøjgard Rózsakert (LUND et al. 1995), BB: Rose Trial in Baden-Baden (BADEN-BADEN 2010), Márk: Márk Gergely; Budatétény (MÁRK 1959).
Vegetatív tulajdonságok: I deal e g t öbbve r s e ny e nat öve ke r őnléte és a betegség e kke ls z e mbe nit ol e r a nc i á j at a r t oz i k.Mí ga ze l őbbie s e t be nma j dne m mi nde nholf e lbont j á ká l t a l á nose r őnl é t r e ,é sf a gy -, szél- é se s ő-ellenállóságra, a betegségekkel szembeni fogékonyságot ritkán részl e t e z i k.A t öve ke r őnl é t et öbbs é gé be n15-20%-át adja a kapható pontoknak, de a betegség-ellenállósággal együtt ez elég megbízhatóan 40%. A f a gy t űr é sj e l e nt ős é gee gy r enő,ki f e j e z e t t e ne bbőlac é l ból- f ől e gka na da i- nemesítési programok is léteznek már (SVEJDA 1977, SVEJDA 1979, SVEJDA 1984), értékelésére laboratóriumi módszereket is kidolgoztak (KARAM és SULLIVANJA 1991). PIHLAJANIEMI et al. (2005) észak-finnországi fajtaösszehasonlító vizsgálata és
26
RI CHERe ta l .( 2005)ka na da iExpl or e rr óz s af a j t a s oré r t é ke l é s eki f e j e z e t t e nas z é l s ős éges fagy t űr é s r ei r á ny ul t . Bár a lombozat részt vesz a fajták dekorativitásában (TORRE 2003), csak ritkán értékelik önállóan. A betegség-ellenállóság javítására irányuló rezisztencianemesítés, me l y ne kg e ne t i ka ia l a pj a imá ri s me r t e k( DEBENER2003)mamá ra l a pve t őf ontosságú, me l y e tj e l e nt ős é g emi a t tkülön, a 2.2.4. pont alatt részletezünk. Generatív tulajdonságok: A fajtaversenyeken a virágzással kapcsolatos jellemvonásokat és az illatot bírálj á k.Fe l t űnő,hogyavi r á g t öme gme nny i r eki sj e l e nt ős é g ű,a z összes adható pontszámnak csak átlagosan mintegy 15%-a, de a virágzás tömege és a vi r á g oké svi r á g z a t okmi nős é g iá l l a pot ai se gy üt t e s e nc s a kmi nt e gy30% s úl y ú.Avi r á gs z í nne mé r t é kmé r őt ul a j dons á g ,mé gvá g ot tvi r á g ná ls e m (MAREE 2002), e ze l s ős orban a fajtavédelemben j e l e n t ő s ,mi ntf a j t a j e l l e mz ő(ZHENJIANG et al. 2005). Az ált e r mé ss z í ne z ődé s ei sc s a kagy ümöl c s t e r me s z t é s be nha ng s úl y os( BENT2000) ,r óz s aversenyeken nem bírálják. A sziromszín fakulást viszont mind az ADR, mind az AARS (All-America Rose Selections) értékeli (AARS 2010, ADR 2007), ennek élettani hátterét BARTHE et al. (1991b) vizsgálta. Rendkívül heterogén az illat fontosságának megítélése. Míg az ausztrál versenyeken nem tekintik értékmérőnek, a legtöbb versenyen pedig 10-15% körüli a súlya az összpontszámból, addig a National Echigo Hillside Park kifejezetten illatos rózsáknak fenntartott versenyén 30%-ot ér. A piacon az illat egyre inkább igényelt tulajdonság (VAN DE POL et al. 1988). Bi z ony osve r s e ny e ke namá re l őz ől e gma g a s r aé r t é ke l t fajtákat önállóan illatosságra versenyeztetik, ilyen például az Egyesült Államokbeli James Alexander Gamble Fragrance Medal, melyet az általunk kontrolként használt ’ Suns pr i t e ’1976-ban kapott meg (AMERICAN 2002). A tradicionális vegetatív és generatív bélyegek mellett majdnem minde nbí r á l a te r ős ha ng s úl y tf e kt e ta zá l t a l á nosös s z ké pr e ,va gye l s őbe ny omá s r a .Ezt öbbnyire a pontok mintegy 1/4-é tt e s z iki ,é sah a bi t uss z a bá l y os s á g a ,af a j t a c s opor t r aj e l l e mz őt ul a j dons ágok megléte és az általános színharmónia dominálnak benne. Mindezek a tulajdonságok e r ős e ns z ubj e kt í ve k,e g z a kt ulne he z e nde f i ni á l ha t óa k,a ze r e dmé ny e ks e mr e pr o d uká lhatóak. A virágzás lefutásának dinamikáját, és a fajták koraiságát egyik verseny sem említi, bár más fajok esetén egzakt kiértékelése már megoldott, mint a nem remontáló preformált bimbójú Adonis vernalis L. esetén (MÁTHÉ 1977, MÁTHÉ 1979) illetve termesztett alma (Malus domestica Bork.) fajták esetén (MÁTHÉ et al. 1993). Hasonló-
27
a nne mt e ki nt he t őé r t é kmé r őne ká gy á s r óz s á ke s e t é navá z a t a r t ós s á gs e m,bá ras z i rom öregedésének élettana mára már jól ismert (BARTHE et al. 1991a). 2. 4.Ar óz s at e r me s z t é sgaz das ágij e l e nt ős é geMagyar or s z ágon At e r me s z t e t tr óz s avá l t o z a t os s á g aake r t g a z da s á g ba ni sj ólme gf i gy e l he t ő,e z é r ta r óz s ag a z da s á g ij e l e nt ős é gene he z e ns z á ms z e r űs í t he t ő.Te r me s z t é s ei l l e t vef or ga l ma z ás ahá r om á g a z a t oti sé r i nt :avá g ot t vi r á ge l őá l l í t á s t ,af a i s kol a it e r me s z t é s ti l l e t veac s erepes - mi kr omi ni ,mi ni a t űré smi ni f l or a- f a j t á ke l őá l l í t á s á t . Az ágyásrózsák nevelése a faiskolai ágazathoz tartozik, noha attól szakmailag többnyire elkülönítik. Bár a dísznövénytermesztés több mint ezer fajjal dolgozik (SCHMIDT 1999b), a rózsa-e l őá l l í t á se bbőli sma ga s a nki e me l ke di k,LIN és LIU szerint (2007) legalább 30 000 fajtája létezik,det öbbs z e r z őe z te nné li sma gasabbra becsüli. Magyarországon a Magyar Rózsatermeszt ők Egy e s ül e t é ne k be c s l é s e( FRÁTER 2010) szerint 2008-ban 100-120he kt á r onf ol y tr óz s a t őt e r me s z t é s- ez a magyarországi díszfa és díszcserje faiskolai terület mintegy 9,1-10,9%-a, a teljes faiskolai területnek pedig 5,1-5,6%-a HUNYADI és GYEVIKI (2010) 2009. évre összegzett adatai alapján. Ennek 75-80%-t (SCHMIDT 1999b) a s z őr e g it e r mőt á j on á l l í tj á ke l ő:Deszken, Újszentivánon, Kübekházán és Hollandia Luxemburg Ausztria Németország Nagy Britannia Olaszország Dánia Csehország Ecuador Izrael Kolumbia Lengyelország Kenya
Tiszaszigeten. Az itt termelt rózsa oltalom alatt álló, eredetme g j e l öl é s ű t e r mé k ( MAGYAR 2003). Évente átlagosan 3-4mi l l i ót őé r t é ke s í the t ő. Ez a díszfák és díszcserjék összes termelésének mintegy 8,8-11,7 %-a, a teljes hazai faiskolai
4. ábra A rózsa külkereskedelmi forgalma Magyarországon 2009-ben. Az import határparitásos értéke euróban. Küls ő kör :r óz s at ő,be l s őkör :vágott rózsa. (Forrás: KSH 2010)
1,0-1,3%-a
termelésnek
pedig
(HUNYADI
és
GYEVIKI 2010). A hazai ter-
mesztés 90%-a exportra kerül. Ez túlnyomóan bértermesztés, a termelőkkoc ká z a t aminimális, de általában kiskereskedelmi értékesítést nem végezhetnek. Nagyüzemi rózsat ő-e l őá l l í t á sas z őr e g it e r mőt á jme l l e t tc s a ka zAl s ót e ke r e s ié sa ze z r e df or duló táján még a Borbási Faiskola végzett. A r óz s a t ő-termesztés igen intenzív ágazat, a becslések szerint 1998-ban 5,9-szer annyi volt a termelési értéke egy hektárra vetítve, mint a többi fás 28
szárú dísznövény átlaga, 2,5-ször magasabb volt, mint a szabadföldi virághagyma, és 6,2-szer magasabb, mint a száraz virág termesztés hasonló értéke (SCHMIDT 1999b). A KSH adatai szerint (KSH 2010), határparitásos értéken számolva 2009-ben 391 ezer euró értékben importált Magyarország rózsatövet, ez a teljes élőnövény import 6,3%-a, és a növényi termékek 0,06%-a. Ennek 61%-a Hollandiából származott, 18%-a Németországból és 8%-a Dániából (4. ábra). Ennél lényegesen nagyobb a vágott rózsa behozatal. 2009-ben 5 405 ezer euró volt az import, 13,8-szorosa a rózsat ő-behozatalnak. A behozott vágott rózsa 91%-a hollandiai, ehhez képest eltörpül Luxemburg 4,6%os és Ausztriai 3,1%-os-os részesedése. A kiviteli arányok jelentős e ne l t é r ne kabe hoz a t a l é t ól ,mi ve lr óz s a t őt e r me s z t é s be n Magyarország exportorientált, míg vágott virágból - a világ legtöbb régiójához hasonlóan - j e l e nt ős a be hoz a t a l .A Németország Románia Franciaország Oroszország Hollandia Finnország Horvátország Ukrajna Törökország Olaszország Ausztria Szerbia Görögország Szlovákia Spanyolország Csehország Dánia 5. ábra A rózsa külkereskedelmi forgalma Magyarországon 2009-ben. Az export határparitásos értéke euróban. Küls ő kör :r óz s at ő,be l s őkör :vágott rózsa. (Forrás: KSH 2010)
KSH adatai szerint (KSH 2010) 2009-ben az exportált rózsatövek értéke 1 655 ezer euró volt, a zé l őnövény kivitel 5,3%-a, a növényi termékek 0,08%-a. A r óz s a t őe xport 4,2-szeresen haladta meg az importot. A legna gy obbf e l ve vőpi a cNé me t ország volt: 30%, majd Románia és Franciaország következett 23 és 16%-kal (5. ábra). Míg Németország és Franciaország magas részesedé s é ne kf ő okaa z
ot t a nine me s í t őc é g e kne kt ör t énőbé r t e r me s z t é s ,Romá ni af e l éi nká bbar óz s a a l a nye xport a jel e nt ős . Ezzel szemben a vágottrózsa export csupán 792 ezer euró volt, 48%-aar óz s a t őe xportnak, és alig 15%-a a behoz a t a l na k.Fe l t űnő,hogymí gar óz s a t őe xpor t17or s z á g ba i r á ny ul t ,vá g ot tr óz s á tc s a k3pi a c r ae xpor t á l t unk,e bből87%-kal részesedett Románia. Az adatok alapján elmondható, hogy a rózsatermesztés és -ke r e s ke de l e mj e l e nt ős t é ny e z őMa gy a r or s z á gke r t é s z e t é be n.Róz s a t őe s e t é nmi ndaké ti r á ny úne mz e t köz iker e s ke de l e ms z á mot t e vő,mí gvá g ot tvi r á g ké ntki z á r ól a gabe hoz a t a lj e l e nt ős ,e z e ka l a pj á nake r t é s z e t iga z da s á g ba ne l s ős or ba nas z a ba df öl dir óz s a t őe l őá l l í t á sve r s e ny képes (SCHMIDT 1999a) és értékter e mt ő. 29
3. A MEGOLDANDÓ FELADATOK ISMERTETÉSE A termesztett rózsának (Rosa hybrida hort.) számtalan fajtaújdonság-versenye található a világban de ezek közül még a legszigorúbb, a németországi ADR (Allgemeine Deutsche Rosenneuheitenprüfung) is olyan szubjektív értékkategóriákkal dolgozik, mint amilyen az erőt e l j e s s é g ,önt i s z t u l á s ,á l t a l á nosbe ny omá s ,s t b.( ADR2002) . Éppe ne z é r ta z tac é l tt űz t űkki ,hogyke r t é pí t őké ske r t t e r ve z őkr é s z é r ee gz akt mó doné r t é ke l j ükapar kiki ül t e t é s r eal kal masmagyarne me s í t é s űágyás r óz s af ajták dekorativitását. Kutatásaink sor á nol y a n,a ze s z t é t i ka ié r t é kke lös s z e f ügg őé r t é kmé r őt ul a j dons á g oka tke r e stünk, melyek:
e l t é r őke z e l é sme l l e t ti sj ólj e l l e mz i kaf a j t á ka t ; in situ f e l vé t e l e z he t ők; j e l e nt ős e ne l t é r őkül l e műf a j t á ke s e t é ni sé r t e l me z he t őké sös s z e ha s onl í t ha t ók; mé r he t őké ss z á ms z e r űs í t he t ők; statisztikai módszerekkel feldolgozhatók.
Feladatként ne me l s ős or ba name g f e l e l őt ul a j dons á g okki vá l a s z t á s a ,s okka li nká bb az alkalmas értékelési módszerek kidolgozása merült fel. Bár publikálásra került néhány laboratóriumban jól használható módszer, például MAAS et al. (1995) munkája a virágzási fázisokról, de nincs publikált metodika, mely szabadföldi körülmények között komplex módon vizsgálná a dekorativitást. El őz e t e skonc e pc i ónks z e r i ntaf a j t á ke s z t é t i ka ié r t é ké ne ks z á mí t á s á hozaköve t kez ő két tulajdonságcsoport vizsgálatára mindenképpen szükség van:
a virágtömeg és ennek változása; a virág esztétikai értéke. Több tulajdonság kiértékelése meghaladta volna a doktori munka kereteit. Af e nt i e ka l a pj á nf e l a da t ké ntaköve t ke z őpr obl é má ka t kellett megoldani: Virágzásintenzitás és -dinamika: Mi l y e nmóds z e r r e ll e he te gé s zve g e t á c i ósi dőbe n folyamatosan felvételezni a rózsafajták pillanatnyi virágzási intenzitását? Lehet-e ezekbőla za da t okbólavi r á gz á sé ve sme ne t é r eköve t ke z t e t ni ?Mi l y e ns t atisztikai módszer e kke ll e he te bbőlana gyt öme g űa da t bólaf a j t á kvi r á g z á s di na mi ka ij e l l e g z e t e s s é ge i r e információt kapni? Van-e összefüggés az egyes virágzásdinamikai tulajdonságok között? Ki kellett dolgoznunk a virágzásintenzitás bonitálásos értékelését, a bonitálási kategóriákat illetve a virággal fedett lombfelület kiszámításának módszerét. A kategorizált virágzásintenzitás és a virágfedettség összefüggésének meghatározására egy megf e l e l ő 30
regressziós egyenletet kellet találni. A felvételezések során kapott éves virágzásdinamikai görbék kiértékelésére olyan indexeket kellett választani, melyek informatívak, de a ut oma t i z á l tmódoni ski s z á mí t ha t óa k.Er r ee l s ős or ba naMi c r os of tExc e lt á bl á z a t ke z e l ő pr ogr a mf ügg vé ny e it űnt e ka lkalmasnak. Virág esztétika értéke: Lehet-e egzaktan kiszámítani egy rózsavirág dekorativitás á t ?Te ki nt ve ,hogyavi r á g z á sf á z i s a ij ólki é r t é ke l he t őe k,va n-e különbség a fajták között a virág kinyílási menetében? Egy virág pillanatnyi esztétikai állapota kiszámíthatóeavi r á gs z í né bőlva gya nna kvá l t oz á s á ból ?Mé r he t ő-e a színváltozás mértéke és ez statisztikailag feldolgozható-e ?Avi r á gny í l á s as or á nt ör t é nőmé r e t vá l t oz á s ahogybe f olyásolja esztétikai értékét? Milyen módon számítható ki a dekorativitás az így kapott adatokból? Ehhez a köve t ke z őme g ol da ndóf e l a da t okt á r s ul t a k:Kike l l e t tdol g oz niar e pr o d ukc iós fenológiai stádiumok leírását. Meg kellett oldani a virágszín fizikai paramétereinek in situ felvételezését, amit színkártyákkal, és azok kolorimetrikusan bemért értékeinek alkalma z á s á va lkí vá nt unke l é r ni .Pr og r a motke l l e t tí r niakü l önböz ős z í nr e nds z e r e kközötti konverzióra és szabványos színdifferencia számításra. Módszert kellett találni arra, hogyvi r á g s z í nbőle s z t é t i ka ié r t é ke tki f e j e z őpont s z á mott udj unkl é t r e hoz ni .Me gke l l ett állapítani a virágnyílás során a látható virágfelület változását. Ki kellett dolgozni a fenológiai stádiumok azon tartományát, melyekre informatív a dekorativitási pontszám összegzése, és a függvényt kellett létrehozni a virágszín, a látható felület és fenológiai stádiumok hossza alapján az összesített dekorativitási pontszám kiszámítására.
31
4. ANYAG ÉS MÓDSZER 4.1. A vizsgált rózsafajták, a kísérletek helyszínei, és a vizsgálati évek időjárása 2002.é s2009.köz öt thá r om,Buda pe s t e té skör ny é ké tj ólj e l l e mz ő he l y s z í ne n (Budatétény, Margitsziget, Törökbálint) végeztünk felméréseket, hogy 23 hazai nemesít é s ű ,Má r kGe r g e l yá l t a ll é t r e hoz ot tá gy á s r óz s ae s z t é t i ka ié r t é ké tme g be c s ül he ssük.
4.1.1. A vizsgált rózsafajták Ös s z e s e n28á gy á s r óz s af a j t á tvi z s g á l t unk,me l y e ke tane me s í t őj ükpol i a nt a( 9f a j t a ) , va gyf l or i bunda( 19f a j t a )f a j t a c s opor t bas or ol tbe .Ebből23r óz s avol tma gy a rne me s ít é s ű ,mi nde gy i ke tMá r kGe r g e l yhoz t al é t r e ,e z e nkí vülkontrolként további 5 külföldi f a j t á tvi z s g á l t unk.Te ki nt ve ,hogyane me s í t őt e r ve is z e r i ntf ol y a ma t osvol ta zá llami elismerésre való bejelentés, a fajták egy része még fajtajelölt státuszú. Af a j t á kki vá l a s z t á s á ná la ze l s őr e ndűs z e mponta zvol t ,hogymi ndhárom általunk vizsgált kiültetésben megtalálhatóak legyene k.I t te l s ős or ba nama r g i t s z i g e t ir óz s a ke r t aktuális kiültetési anyaga volt a kérdéses, mivel Budatétényben 2002-2003-ban 200 magyar fajtát, Törökbálinton pedig az összes Márk Gergely által létrehozott rózsát meg lehetett találni. Tekintve, hogy a fajták bizonyos esetekben nehezen hasonlíthatóak öszsze, vegetatív és generatív tulajdonságaik alapján csoportokra bontottuk a vizsgálandó fajtákat, és kiegészítettük a csoportokat habitusban és virágszínbenve l ükhoz z á mé r he t ő olyan fajtákkal, mely csak két kiültetésben voltak vizsgálhatóak. Ezekhez kontrolként olyan külföldi fajtákat választottunk, melyek mind legalább húsz éve forgalomban voltak, 2001-2002-ben ne ve sne me s í t őc é g e kka t a l óg us a i ba ns z e r e pe l t e k, és virágzási tulajdonságaikban és habitusukban többé-kevésbé megfeleltek az általuk kontrollált csoportnak. Az alacsony floribunda és polianta fajtákat nem minden esetben választottuk élesen szét, tekintve, hogy a magyar polianta fajták származásuk alapján gyakran közelebb állnak a floribundákhoz, mint a klasszikus törpe Rosa multiflora Thunb. x Rosa chinensis Jacq. (WORRELL 1999) e r e de t űpol i a nt á khoz .Ez e kbe na ze s e t e kbe napol i a n t ahi br i dl e he t neame g f e l e l őbe s o r ol á s ,demi ve le z tt öbbne mz e t ir óz s a t á r s a s á gi saf l or i bunda régi elnevezésének tartja (HILLCLIMB 2007), használata nem ajánlható. A vizsgált 28 rózsafajtát a 2. táblázatban mutatjuk be, a kontrol fajtákat a virágszín é sha bi t usá l t a lme g ha t á r oz ot tgy a kor l a t ic s opor t okut ol s ós or á ba nt ünt e t t ü kf e l .A’ The Fa i r y ’f a j t as z í né ve lar óz s a s z í nr óz s á k,f a j t a c s opor t j as z e r i ntapol i a nt ar óz s á kkont r ol-
32
ja, így a tarka poliantáké is. A fajták morfológiai leírását és fényképét a 3. mellékletben (XVII. oldal) mutatjuk be. 2. táblázat Az általunk vizsgált rózsafajták összefoglaló táblázata a fajták alapadataival, és szerepükkel az egyes mérésekben. A rövidítések és jelzések feloldása: Fcs.: fajtacsoport; po: polianta; fl: floribunda; Elismerés éve -: fajtajelölt; B: Budatétényben vizsgált; T: Törökbálinton vizsgált; M: Margitszigeten vizsgált VirágzásVirágFajtanév Fcs Nemesít ő Elismerés éve dinamika dekorativitás Fehér floribunda fl Márk 2000 BTM BTM ’ Be m apóe ml é ke ’ fl Márk 1997 BTM BTM ’ Sz e ntMar gi t ’ fl Kordes 1958 B B ’ I c e be r g’ Sárga floribunda fl Márk 1992 BTM BTM ’ Ar anyhí d’ fl Márk 1997 BT BT ’ DomokosJánose ml é ke ’ fl Kordes 1977 B B ’ Suns pr i t e ’ Tarka polianta po Márk 1966 BTM BTM ’ Ds i daJe nőe ml é ke ’ po Márk 1996 BTM BTM ’ Huba’ po Márk BTM BTM ’ Ve r e c ke ’ po Bentall 1932 BM BM ’ TheFai r y’ Rózsaszín ágyásrózsa fl Márk 1997 BTM BTM ’ Be t hl e nGábore ml é ke ’ fl Márk BT BT ’ Dé r yné ’ fl Márk BTM BTM ’ Le i l a’ fl Márk 2000 BTM BTM ’ MaxHol de r ’ fl Márk 1996 BTM BTM ’ Mi l l e c e nt e nár i um’ 96’ po Márk BTM BTM ’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’ ( ’ Th eFa i r y ’ ) po Bentall 1932 BM BM Alacsony vörös ágyásrózsa fl Márk BT BT ’ Bor s od’ po Márk BT BT ’ Dé va’ Márk 1998 BT BT ’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’ po fl Márk 2000 BTM BTM ’ GülBaba’ fl Márk 2000 BTM BTM ’ Lágymányos ’ po Márk 2006 BTM BTM ’ Pe t őf iSándore ml é ke ’ po Márk BT BT ’ Tánc s i c sMi hál ye ml é ke ’ fl Gaujard 1964 B B ’ Nouve l l eEur ope ’ Magas vörös ágyásrózsa fl Márk 2004 BT BT ’ Bát hor yI s t váne ml é ke ’ fl Márk 2006 BTM BTM ’ Munkác s ’ fl Márk 1998 BT BT ’ Sz abóDe z s őe ml éke ’ fl Meilland 1978 B B ’ LaSe vi l l ana’
Mind virágzásdinamikai, mind virágdekorativitási vizsgálatainkban egyformán a fent említett 28 rózsafajtát értékeltük. A fajták alanya Rosa corymbifera Bork. ’ La xa ’ ,Rosa canina L. ’ I ne r mi s ’ ,é sRosa canina L. x R. setigera Michx. ’ Po l l me r i a na ’ ,a za l a ny nemes kombinációkat a 3. mellékletben (XVII. oldal) közöljük. Ké tki e gé s z í t ővi z s g á l a t hoz ,me l y ne ke r e dmé ny e ine mc s a ka zá l t a l unkvi z s g á l t28 fajta, hanem bármilyen ágyásrózsa illetve termesztett rózsa-fajta kiértékeléséhez biztosít 33
matematikai összefüggéseket, más fajtákat is felhasználtunk, hogy nagyobb és változat os a bbf a j t a s z or t i me ns bőlka pj unke r e dmé ny e ke t .Ez e ke tar óz s a f a j t ákat az 5. és a 8. táblázatban mutatjuk be.
4.1.2. A szabadföldi kísérletek helyszínei Mind a két vizsgálat-sorozatot ugyanazon a három helyszínen végeztük el, melyek a következ ők: - Budatétényi rózsakert - Margitszigeti rózsakert - Törökbálinti bemutatókert A helyszínek kivá l a s z t á s á ba nf ős z e mpontaki ül t e t é s be nl é vőma gy a rne me s í t é s ű fajták száma és mennyisége volt, de befolyásolta, hogy az engedélyköteles helyeken szabad bejárásunk legyen, és a mérések elvégzése sem ütközzön akadályokba. A három he l y s z í nj e l e nt ős e ne l t é rmi n dkl í má j á t ,mi ndt a l a j t a nia dot t s á g a i tt e ki nt ve ,e z é r tj ólj e llemzi a fővá r osé skör ny é kee l t é r őökol óg i a ivi s z ony a i t .A t é l á l l ós á gj e l l e mz é s é ta z 1960-ban, a United States Department of Agriculture által létrehozott és 1965-ben felülbírált USDA klímazónák (USDA 2004) alapján végeztük el, tekintve, hogy ez a rózsák f a gy t űr ős é g é ne kt r a di c i oná l i smé r ős z á ma .A4.me l l é kl e t be n( XXVI I I .ol da l )a zEu r ópára, az 5-ben (XXIX. oldal) pedig a Magyarországra kidolgozott térképi ábrázolása látható. A 3. táblázatban a három vizsgálati helyszín ökológiai paramétereit összefoglalóan mutatjuk be. 3. táblázat A három vizsgálati helyszín legfontosabb ökológiai paraméterei Ökológiai paraméterek Budatétény Margitsziget
Törökbálint
Tengerszint feletti magasság (m)
100-120
105
130-140
Klíma (USDA zónabeosztás)
7b
8b (enyhe)
7b
Öntözöttség
nincs
rendszeres
nincs
Földrajzi helyzet, mezoklíma
dé l i e sl e j t ő
Ültetési közeg
z á t onye r e de t űdun a is z i g e t
l e j t őh or da l é ké s dé l e gy h á z it e r mőf öl d+s a v aöntéstalaj ny út őz e g+k ompos z t
közel sík, magas talajvíz e r ős e nk öt öt tmez ős é g it a l a j
Talaj savassága
gyengén lúgos
semleges
semleges
Talaj mésztartalma
igen magas
nincs kiértékelve
mérsékelt
Talaj kötöttsége
vályog
n e mmé r h e t őama g a ss z e rves anyag tartalom miatt
agyagos vályog
Talaj humusztartalma
közepes
nem kimutatott
magas
34
Budatétényi rózsakert A rozárium (6. ábra) az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejl e s z t őKöz ha s z núNonpr of i tKf t .ke z e l é s é be nva n.Sz a ba donne ml á t og a t ha t ó,dea z intézmény munkatársaként a munkavégzés itt akadálytalan volt. A kert Budapest délnyugati részén, Budatétényben található, a Nagytétényi út és a Pa r kut c ake r e s z t e z ődé s é né l .Ré s z eaTé t é ny i -fennsík Duna irányú letörésének. 100-120 méteres tengerszint feletti magasságú, enyhén lejt ős ,dé l i e ski t e t t s é g űt e r ül e t .Aza l t a l a j por óz usmé s z kő,at a l a jl e j t őhordalék és öntést a l a já t me ne t e , vá l y ogos köt öt t s é g ű, magas iszapfrakcióval.
2002-ben
végzett
talajtani
vizsgálat szerint (TALAJVÉDELMI 2002) átlagosan 7,7 pH (KCl) kémhatású, 43-44 körüli Arany féle kötöttségi számú talaj humusztartalma 20 cm alatt 2,3% felette mintegy 3,7%-os, CaCo3 tartalma igen magas: 20 cm alatt átlagosan 30%, felette 32-44%. A talajvizsgálat ered6. ábra A budatétényi rózsakert a régi épülettel
ményeit a 6. mellékletben (XXX. oldal) közöljük.
At e r ül e tme z okl í má j as z ubme di t e r r á nj e l l e g ű,é sbá rne mc s a pa dé khi á ny os ,60 0mm az átlagos évi csapadék (PÉCSI 1989),deal e j t őst e r ül e té sapor óz usa l a pkőz e tmi a t t ví z g a z dá l kodá s ake dve z őt l e n.A c s a pa dé ke l s z i vá r g á s ana gy ,e z é r tat a l a jc s a kar e nds z e r e se s őki de j é nny i r kos ,ny á r onaf e l hős z a ka dá s oke l l enére is aszályos. Ugyanezen okból viszont soha nem belvizes, még a télvégi hóolvadék sem tesz kárt. Klímája megfelel az USDA 7/b zónának (5. melléklet, XXIX. oldal). Ebbe nagy űj t e mé ny e ske r t be nmi nde n,á l t a l unkvi z s g á l tf a j t ame g t a l á l ha t ó,köz e l azonos ökológiai körülmények között. Margitszigeti rózsakert Ar óz s a ke r t ,a hogya ze g é s zMa r g i t s z i g e ti saFŐKERTNonpr of i tZá r t kör űRé s zvénytársaság kezelésében van. A terület szabadon látogatható, de az alkalmi növényvédelmi munkák miatt csak korlátozottan lehetett felkeresni, és néhány esetben nem kaptunk engedélyt a felvételezési munkákhoz. A kert a Margitsziget közepe táján fekszik. A sziget eredetileg a Duna hordalékából ke l e t ke z e t thá r om z á t ony ,me l y bőlaköz é ps ővol tal e g na gy obb,deá r vi z e ki de j é nkés őbbi st e l j e s e naví za l áke r ül t( REXA 1940) .105 méteres tengerszint feletti magassá35
gú, sík terület. A homokos aljzaton öntéstalaj található. A rózsák nem a sziget természet e st a l a j á bake r ül t e kki ül t e t é s r e ,ha ne m dé l e gy há z a it e r mőf öl d,s a va ny út őz e gé skomposzt 50:33:17 arányú keverékbe. A 2000. évi analitikai vizsgálat (GULYÁS 2000) szerint 7,1 pH (KCl) kémhatású, a magas szerves anyag tartalom miatt 78 körüli Arany f é l eköt öt t s é g is z á mút a l a j ,h u mus z t a r t a l maaj e l e nt ősne m humi f i ká l ódot ts z e r ve st a r t alom miatt nem kimutatott, szerves anyag tartalma 4, 4%.A dé l e gy há z a it e r mőf öl dhumusztartalma 1,6% volt. A talajvizsgálat eredményeit a 7. mellékletben (XXXI. oldal) közöljük. A sziget klímája megfelel az USDA 8/b zónának (5. melléklet, XXIX. oldal). At e r ül e tme z okl í má j aá r t é r il i g e t e r dőr ej e l l e mz ő,j e l legzetessége a magas páratartal om,me l y e te l s ős or ba naDu n aköz e l s é g e ,é sama ga st a l a j ví z s z i ntoko z ,deapa r ká llandó öntöz é s ei shoz z á j á r ul . At a l a jaDunami a t tví zha t á s á na ke r ős e nki t e t t ,s z e r ke z e t e gy a kr a nl e ve g őt l e n.Ar óz s a ke r tt a l a j ar e nds z e r e svízpótlás miatt többnyire nyirkos és a gyakori árnyékhatás miatt lassan szárad. A parkfenntartók nehezen tudnak jó kompromi s s z umo tki a l a kí t a niamé r s é ke l t e nví z i g é ny e st e r me s z t e t tr óz s aé sama ga si g é ny ű egynyári növények és gyep vízellátásában. A margitszigeti rózsakert 431 m2-es gyepesített felület, ahol 58 négyszögletes ágyásba n,á gy á s onké nt50t őve lt a l á l ha t ókme gaf a j t á k.2002. ,avi z s g á l a tke z de t eót at öbb a l ka l omma li sj e l e nt ősf a j t a c s e r et ör t é nt ,né há nye s e t be nf a j t a ke ve r e dé si ski mut a tható. A fennta r t ós z e r i nte nne kf őokaana gy f okúr ong á l á s .Azi t tf e l mé r he t őf a j t á ks z áma é vr őlé vr evá l t oz ot t ,é se gy r ei nká bbe l t é r taki i ndul ókonc e pc i ót ól .Abe mut a t ot tf a j t á k t öbbny i r eMá r kGe r g e l yma gy a rne me s í t é s űá gy á sé st e a hi br i dr óz s á i ,dea zut óbbii dőben t öbbkül f öl die r e de t űt a l a j t a ka r ór óz s á ti ski ül t e t t e k. Törökbálinti bemutatókert A be mut a t óke r t( 7.á br a )ma g á nt ul a j donba nva n,r é s z eMá r kGe r g e l yne me s í t őkertjének. Törökbálint és Budaörs határában található, az M7 autópálya mentén, a Mal omdűl őn.Ma g á nterület révén nem látogatható szabadon, munkát eseti engedéllyel lehet e t tvé ge z ni ,a mi tt öbb ny i r eme g ka pt unk,a l ka l ma nké nta z onba ne l őf ordult, hogy nem vol tl e he t ős é gal á t og a t á s r a . Ake r tBuda pe s t t ől16km-re délkeletre található, a Budaörsi dombvonulat déli lábánál. 130-140 méteres tengerszint feletti magasságú, közel sík terület. A kert közvetlen közelében található a Budakeszi-árok és a Hosszú-réti patak öntésterülete. A kert eredet i l e gná da svol t ,me z ős é g it a l a j ae r ős e nköt öt t ,a gy a g osvá l y ogs z e r ke z e t ű.A 2007-ben végzett talajtani vizsgálat szerint (KUCSERA 2008) átlagosan 7,0 pH (KCl) kémhatású, 50 körüli Arany féle kötöttségi számú talaj humusztartalma 20 cm alatt 4,8% felette 36
mintegy 5,1%-os. Mésztartalma nem haladja meg a 6%-ot. A talajvizsgálat eredményeit a 8. mellékletben (XXXIII. oldal) közöljük. At e r ül e tme z okl í má j ae ny hé ns z ubme di t e r r á nj e l l e g ű,a zur a l kodós z é l i r á nyk öve tkeztében a Budaörsi-dombok csapadékárnyékában fekszik. A Hosszú-réti patak közelsége miatt a talajvízszint 1-2mé t e rmé l y s é g ű, ezért a télvégi hóolvadás idején esetenként tartósan belvizes, ami kimutatható károkat okozott a kiültetett rózsaállományban. Szerencsére az általunk vizsgált fajták a terület magasabb pontjain találhatóak, állományuk nem volt veszélyeztetve. A talajvíz glaubersó (nátriumszulfát) tartalmú (MÁRK 2007). A talaj csapadéke l ve z e t őké pe s s é gegy e ng eé sagy e ng es z e r kez e t e s s é gmi a t ta s z á l y osi dőbe nha s a dé kokl á thatóak benne, de a sótartalma nem magas: 0,04-0,05 tömeg%. Klímája megfelel az USDA 7. ábra A törökbálinti bemutatókert
7/b zónának (5. melléklet, XXIX. oldal).
A törökbálinti magánkert bemutató részén Márk Gergely által nemesített 665 tétel (fajta és fajtajelölt) található. Ezek mellett Geschwind Rudolf néhány fajtája is kiültetésre került. A kert ez e nr é s z eu g a rműve l é s ű,á gy á s r e nds z e r ű,a z onbe l üls or okba nt a l á l hatóak meg a fajták, mintegy 10-15t őf a j t á nké nt .A f a j t a c s opor t okköz e lb l okkokb a nhel y e z ke dne ke l ,a zújf a j t á kka lf ol y a ma t os a ne gé s z í t ikiane me s í t őagy űj t eményt. A kertben minden, által unkvi z s g á l tma gy a rne me s í t é s űf a j t ame g t a l á l ha t óköz e la z onos ökológiai körülmények között, de a külföldi kontrol rózsák itt nincsenek kiültetve. 4. 1. 3.Avi z s g á l a t ié ve ki dőj á r á s a A há r om he l y s z í nköz e l s é gemi a t ta zé ve ss z i nt űi dőj á r á sa z onos na kve he t őmi nd Budatétényben, mind Törökbálinton, mind a Margitszigeten. Csak a mikro- és mezoklíma módosító hatásaival lehet számolni az egyes rózsaállományok esetében. A 2002-t ől2009-i gt e r j e dőé ve ki dőj á r á s á ta9.me l l é kl e t be n( XXXV.ol da l )mu t a tjuk be. A grafikonokról az adott évek heti minimá l i sé sma xi má l i shőmé r s é kl e t é t( ° C-ban) és a heti csapadékmennyiségeket (mm-ben) lehet leolvasni. A 2002. év adatai a WeatherOnline adatbázis Budapestre vonatkozó értékeinek átvétele (WEATHERONLINE 2006), míg a további adatok saját mérés eredményei a budatétényi rózsakert-
37
ből .Azá l t a l unkha s z ná l thőmé r őHug e rRe mot eThe r mome t he rMode lNo.J TR168LR, ac s a pa dé kmé r őpe di gI DTMode lNo.RGR122s z á mú. A vi z s g á l té ve ki dőj á r á s á na kné há nyj e l l e g z e t e s s é geBuda pe s t e né sköz ve t l e nkörnyékén, a vizsgálati helyszínek környezetében: 2002. A tél kevés hóval járt, ezért a fagy a töveket károsította. A nyár eleje aszályos volt, csak a végén érkezett meg a csapadé k,a zős zhos s z úé sna ps üt é s e svol t . 2003.I ge ne r ősf a gy hul l á mokvol t a kt é l en sok hóval. A tél elhúzódott, még áprilisba ni se r ősf a gy okvol t a k,ma j ds z é l s ős é g e s e nme l e gé sa s z á l y ost a va s zé sny á rköve tke z e t t ,e gé s zé vbe nme l e gdé l is z é l l e l .Mé ga zős zs e m hoz ot te l e g e ndőc s a padékot. 2004. A tél enyhe volt de elhúzódott. A tavasz hűvösvol tj e l e nt ősc s a pa dé kka l .A ny á ri si nká bbhűvös ,mé r s é ke l t e ne s ősvol t ,f or r ós á gc s a kny á rvé g é nj e l e nt ke z e t t .Az ős zr e ndkívül meleg volt. 2005.Át l a g osvol tat é l ,d ekor at a va s s z a le r ősha va z á svol t .Ta va s s z a lki e me l ke dőe n sok csapadék esett. A ny á re l e j es z á r a z ,me l e gvol t ,ké s őbbha t a l ma sf e l hős z a ka dá s ok j e l l e me z t é ka zé vs z a kot .Aző s zi süde ,c s a pa dé kosvol t . 2006.At é lhóme nt e svol t ,e r őshi de g hul l á mma l .At a va s zas oké viá t l a g na kme gf e l el ővol t ,dej úni us t ólmá rf or r ó s á gj öt t ,c s e ké l yc s a padék mellett. Korán, már augusztusban megke z dődöt ta zős z i e si dő. 2007.Egé s zt é l e ns z é l s ős é ge s e ne ny hevol ta zi dő,ma j dt a va s s z a li g e nme l e ggéé s na pos s ává l t .A l e g e l s őr óz s a vi r á g z á si dőpont j aBuda t é t é ny be nkül önös e nkor a ivol t : április 14. Már májustólke z d ver e ndkí vülme l e g ,a s z á l y osvol ta zi dő,as z é l s ős é ge s meleg egés z e na ug us z t usvé gé i gt a r t ot t .Azős za z onba nmá rhűvösvol t . 2008.A t é lkomol y a bbf a gy okné l kült e l t .A t a va s ze r ős e nbor ul tvol tke v é sna ps üt é s s e l .Any á rvá l t oz é konyvol t ,hűvös ,c s a pa dé kos .Ny á rvé g é r ea zi dőa s z ályossá vált. Azős zi g e nkor á ne l ke z dődöt ts z é l s ős é g e shi de gge lé se s őve l . 2009.Hi de gkor a t a va s z ti g e nme l e gi dőköve t t ee r őss z á r a z s á gga l .A ny á re l e j ef üll e dtme l e gvol tf e l hős z a ka dá s okka l ,ma j di g e nme l e gé sa s z á l y os s ává l ta zi dőj á r á s .Hi rtelen hidegg e lé r ke z e t ta zős z ,me l ypá r á s ,bor úsvol t . 4.2. A virágzásdinamika felvételezése és értékelési módszere 4.2.1. Virágzásdinamikai adatfelvételezés Helyszín: Három helyszínen végeztünk bonitálásos virágzásdinamikai vizsgálatokat: abuda t é t é ny ir óz s a ke r t be n,Má r kGe r g e l yr óz s a ne me s í t őt ör ökbá l i nt ibe mut a t óke r t j ében és a margitszigeti rózsakertben.
38
Felvételezések ideje: A felvételezéseket 2002, 2005-2008-as években végeztük. A 10. mellékletben (XXXIX. oldal) látható évekre és helyszínekre lebontva a felmérések dátumai, a 11. melléklet (XL. oldal) pedig azt mutatja be, hogy melyik fajtát mely évben é she l y s z í ne nt udt ukvi z s g á l ni .Ös s z e s e n6408a da t otka pt unk,me l y bőla za da t ki z á r ások után 6114-et tudtunk statisztikailag értékelni. Avi r á g z á s if e l mé r é s e kal e ge l s ővi r á gki ny í l á s á va lke z dődt e ke l ,é saf a gy oki gt a r t ott a k.Buda t é t é ny be nany á rf o l y a má n2na pont a ,ős s z e l3na pont af ol y tf e l mé r é s ,Ma r g i tszigeten és Törökbálinton hetente illetve kéthetente. Tekintve, hogy ez utóbbi két helyszínen a munka engedélyköteles volt és engedély híján nem lehetett minden esetben az elvárható rendszerességgel dolgozni, néhány évjárat elégtelen adatok miatt kizárásra került. 4. táblázat A virágzásintenzitás bonitálási kategóriái, és azok leírása Bonitálási Ka t e g ór i al e í r á s a10t őr ev on a t k oz t a t v a . kategória 0 Nincs egyetlen virág sem az állományban. 0,5 1 apró vagy egy félig kinyílt közepes virág az állományban. 1 1k öz e pe smé r e t űv i r á gv a gy2-3 apró virág az állományban. 1,5 1 kinyílt és egy félig kinyílt közepesmé r e t űv a gy4-5 apró virág az állományban. 2 2-4k öz e pe smé r e t űv i r á ga zá l l omá ny ba n . 2,5 Egy kisebb virágzó hajtáscsoport. 3 Nagyon ritka virágzás, vagy egy virágzó hajtáscsoport. 3,5 Ritka virágzás, vagy 2 virágzó hajtáscsoport. 4 Elszórt, de má rá l l omá ny s z i n t űv i r á g z á s ,a zös s z h a t á s ba nmé gal ombszín dominál. 4,5 Mé r s é k e l tá l l omá ny s z i nt űv i r á g z á s ,av i r á g s z í ne gy e n s ú l y ba nv a nal ombs z í nn e l 5 Mé r s é k e l tá l l omá ny s z i nt űv i r á g z á s ,av i r á g s z í ne ny h é ndomi n á lal ombh ozk épest. 5,5 Ki e l é g í t őv i r á g z ás, a virágszín dominál a lombhoz képest. 6 Bőv i r á g z á s ,h a t á r oz ot ts z í n f ol t otbi z t os í ta zá llomány, a lomb még jól látszik. 6,5 Bőv i r á g z á s ,l á t v á ny oss z í nf ol t otbi z t os í ta zá llomány, a lomb még látszik. 7 I g e nbőv i r á g z á s ,al omba l i gl á t s z i kav i r á goktól. 7,5 I g e nbőv i r á g z á s ,av i r á g okt öbbny i r ebe bor í t j á kal ombot 8 A virágok teljesen beborítják a lombot
A boni t á l á s tmi nde né vbe na z onos ,e l őr er ög z í t e t tka t e g ór i á ka l a pj á nvé ge z t üke l . Ös s z e s e n9f őka t e g ór i á tá l l a pí t ot t unkme g ,de1-1 köztes kategóriát is el tudtunk különíteni, így a teljesen virágtal a ná l l omá nyé sal ombott öké l e t e s e nbe bor í t óvi r á g s z őny e g között 17 bonitálási kategóriával dolgoztunk, bár a legmagasabb kategóriák alkalmazására ritkán került sor. A 4. táblázat a 17 alkategóriát és annak leírását adja meg. 8-10t ő/ t é t e l tt e ki nt e t t ükami ni má l i s ,mé gé r t é ke l he t őa ny a g na k.
4.2.2. Virággal borított lombfelület (virágfedettség) kiszámításának módszere A boni t á l á ss t a t i s z t i ka iki é r t é ke l é s epr obl e ma t i kus ,e z é r te l őz e t e ss z á mí t á s tvégeztünk a bonitálási kategóriák átkonvertálására egy természetes, a fajta biológiai produk-
39
c i ój á tki f e j e z őpa r a mé t e r r e ,me l yGIORGIONI (2007) munkája alapján a lombozat virágok által takart része, és %-os érték. A virágfedettség és a bonitált adatok között i ,mi n de nr óz s a f a j t á r aj e l l e mz őne kt e ki ntett összefüggés értékelésére 33 fajtát vizsgáltuk, melyeket az 5. táblázatban sorolunk fel. Az itt kiértékelt fajták eltérnek a dolgozatban vizsgált 28-tól, mivel a számításnak más rózsafajták esetén is felhasználhatónak kell lennie, ezért nagyobb és változatosabb fajta-szortimensre volt szükség. I dőpont :A vi r á g s z á mf e l v é t e li de j é tar óz s af ővi r á g z á s á r ai dőz í t e t t ük,20 08.má j us 29.é sj úni us12.köz ö t tv é ge z t üke l ,mí gavi r á g á t mé r őtany á rköz e pé n:j ú ni us9-én, 16án, július 8-án, 24-én és augusztus 6-án mértük le. Móds z e r :A boni t á l tf a j t á k onf e l ve t t üka ze gy s é gny il ombf e l ül e t r ee s ővi r á g oks z ámát. Ehhez a lombra egy 60x42 cm-es fóliát helyeztünk, ennek alapterülete 0,25 m2 volt. Csak azokat a virágokat számoltuk össze, melyek a fólia alatt látszottak, ezeket 4 kategóriába soroltuk látszólagos méretük alapján, a szerint, hogy a teljesen kinyílt virághoz képest felületük mekkora hányada vetül a fóliára - akár mert takarásban van, akár mert nem teljesen kiterült. A kategóriák a követke z őkvoltak: a) a teljes virág 1/4-e vagy annál kevesebb látható b)at e l j e svi r á ghoz z á ve t ől e ge s e n1/ 2-e látható c )at e l j e svi r á ghoz z á ve t ő l e ge s e n3/ 4-e látható d) a teljes virág látható Ezt a felvételezést minden fajta esetén több ismétlésben is elvégeztük, ügyelve arra, hogy a mérés helyén a lombfelület kiegyenlített legyen. Azokon az állományokon, ahol a virágintenzitás bonitált értéke 3 vagy ennél kisebb volt, az összes virágot leszámoltuk, és a teljes lombfelületet lemértük. Mivel ilyenkor egy fajtáról csak egy adatot kaphattunk, több fajtát kellett vizsgálni. Néhány esetben, 7 feletti virágintenzitásnál a virágtömeg miatt megszámolhatatlan volt az egymást kuszán f e dővi r á g oks z á ma ,e l e veavi r ágok alól kilátszó lomb felületi arányát becsültük meg a fólia 0,25 m2-re vonatkoztatva. Aköve t ke z ől é pé s be nf a j t á nké nt10vi r á gá t mé r őj é tmé r t ükl e ,vi r á g onké nt3mé r é ssel, összesen 30 adatot fajtánként. Olyan virágokat mértünk le, melyek teljesen kinyílt a k,á t mé r őj ükaf a j t á r aj e l l e mz ől e g s z é l e s e bbvol t :a ze l ny í l á se l e j é n,a mi koravi r á g elkezd fakulni. Kiszámítottuk az átlagos virágfelületet A= r2πkörlemez modellel, majd felszoroztuk a mért darabszámokkal és a virág látszólagos méretkategória értékeivel. Ezzel egységnyi területre megkaptuk a virágok összesített felszínét, melynek aránya a teljes lombfelülethez megadja a virágok által fedett lomb mennyiségét, mely maximum 100% illetve 1,00 lehet. Képlettel: virágborítottság= Avirágzás/Alomb, ahol Avirágzás= 40
ΣAa+ΣAb+ΣAc+ΣAd. Itt Aa, b, c, d= r2πKa, b, c, d, ahol K a látszólagos méretkategória szorzószáma (Ka=0,25; Kb=0,5; Kc=0,75 és Kd=1). 5. táblázat A virágok által borított lomb arányának kiszámításához felhasznált fajták, a mérések száma és a kinyílt vi r ágát l a gosl át hat óf e l ül e t e .Ame l yi kf aj t ánálni nc svi r ágát mé r ő,ot te l e vebor ítási aránnyal számoltunk. Virágszám Vi r á g á t mé r ő Átlagos Faj t a( f aj t ac s opor t *,ne me s í t ő) mérés mérés virágfelület db db mm2 4 30 3912,9 ’ Ár pád-ház iSz e ntEr z s é be te ml é ke ’( p,Már k,1995) 1 30 8104,7 ’ At l as ’( t h,De l bar d-Chabert, 1966) 5 30 2433,8 ’ Bát hor yI s t váne ml é ke ’( f l ,Már k,2004) 5 30 2938,5 ’ Chapl i ns 'Pi nkCl i mbe r ’( l fc l ,Chapl i n’ sRos e ,1928) 4 12 2741,7 ’ Cor alDa wn’( l fc l , Boe r ne r , 1952 ) 3 30 5927,6 ’ Cs ár dás ’( f l ,Be r ger, 1956) 16 ’ Cs i ns z ka’( po,Már k,200 2) 4 18 2848,4 ’ Dans ede sSyl phe s ’( c l ,Mal l e r i n,1959) 2 30 4257,4 ’ DomokosJánose ml é ke ’( f l , Már k,1997) 18 ’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’( po, Már k,199 8) 1 30 7498,1 ’ Ef f e kt ’( t h,Kr aus e ,1935 ) 5 30 4373,8 ’ Es z eTamáse ml é ke ’( f l ,Má r k,-) 4 30 2688,1 ’ Et e ndar d’( l fc l ,Robi c hon,1956 ) 5 30 6823,4 ’ Fadr us zJánose ml é ke ’( t h,Már k,2006) 1 30 6320,6 ’ Fant as t i que ’( t h, Me i l l and, 1943 ) 4 30 9669,6 ’ Fr e dHowar d’( t h, Ho war d, 1952 ) 1 30 6320,6 ’ Ge ne r alMac Ar t hur ’( t h,E. G. Hi l lc o,1905) 1 30 13771,3 ’ Gr üs sanBe r l i n’( t h,Kor de s ,1963) 3 30 3297,1 ’ I l ma’( f l ,Már k,-) 5 30 7913,0 ’ Kol khoz ni t s a’( t h,Sus hkov& Be s s c he t nova,195 7) 5 30 7282,3 ’ Kovás z na’( f l , Már k,-) 8 30 5961,8 ’ Li u’( f l , Már k,-) 1 30 8224,8 ’ NagyI mr ee ml é ke ’( t h,Má r k,1997) 18 30 10251,9 ’ Pe ac e ’( t h, Me i l l and,194 5) 10 30 7415,2 ’ Ros al ynCar t e r ’( gr ,de Rui t e r ,197 9) 3 30 1480,5 ’ Rot e r z we r g’( mi n,Hor t s mann,1966) 6 30 6587,2 ’ Rus t i c a’( f l , Me i l l and,19 81) 7 30 3685,3 ’ Showbi z ’(fl, Tantau, 1983) 4 21 4966,9 ’ Spe c t ac ul ar ’( l fc l , Mal l e r i n,195 3) 4 30 2042,8 ’ Sz abóDe z s őe ml é ke ’( f l , Már k,1998) 1 30 4917,2 ’ Sz e r bAnt ale ml é ke ’( t h,Már k,-) 1 30 6774,7 ’ Sz őr e g’( t h, Már k,1993 ) 11 30 6680,0 ’ Whi t eQue e nEl i z abe t h’( f l ,Banne r ,19 65)
*: Rövi dí t é s e k :c l :k ús z ór óz s a( „ c l i mbi ng ” ) ,f l :f l or i bun da ,gr: grandiflora, lf cl: modern kúszórózsa ( „ l a r g e -f l owe r e dc l i mbi n g ” ) ,mi n :mi n i a t ű r ,p:pa r k r óz s a ,po:pol i a n t a ,t h :t e a hi br i d A módszer harmadik lépéseként pedig regresszió-analízissel összefüggést kerestünk a bonitált értékek, és a kiszámolt virágborítottság között. Az adatok számítógépes kiértékelését Curve Expert 1.37 (HYAMS 1995-2001) regresszió-a na l í z i si l l e s z t ős z of t ve rrel végeztük. Megvizsgáltuk azokat a kétváltozós függvényeket, melynek modelljét a software beépítve tartalmazta és melyek szakmailagj ólé r t e l me z he t őe kvol t a k.Af a j t á k bonitált értékét független változóként (X), a 0-1 közötti értékkel megadott virágborítotts á g otpe di gf ügg ővá l t oz óké nt( Y)a dt ukme g .
41
4.2.3. Virágzásdinamikai indexek 6114 adat alapján összesen 198 darab éves adatsort vettünk fel 28 fajtáról. Az éves adatsorok mindegyike egy, köz e lat e l j e sve g e t á c i ósi dős z a kotl e f e dőg ör bé ta d,a bonitálási értékek - va gy i savi r á g z á s i nt e nz i t á si dőbe l ivá l t oz á s á tmut a t va .A l e g nagyobb részletesség űa2008.é vibuda t é t é ny if e l vé t e l e z és, itt fajtánként 46 adatot vettünk fel. Az összes adatot átszámoltuk virágfede t t s é gr e ,a z5. 1.f e j e z e t be nl e í r á s r ak e r ül ő Y=0,004*2X képlet alapján. Az átlagos virágzásintenzitás mérésére minden esetben súlyozott átlagolást használtunk, annak érdekében, hogy a napi átlag képzésénél figyelembet udj ukve nniaf e l vé t e l e z é s e ke l t é r ős űr űs é gé t .Egy adott felvételezés súlyfaktora e gy e nl őa ze l őt t eé sut á nakö v e t ke z őf e l vé t e l e z és e kköz öt te l t e l ti dőf e l é ve l .Aze l s őé s utolsó felvételezés esetén, ahol csak egy szoms z é dosa da tva n,aköz t ükl é vői d őf e l é t vettük a súlyfaktornak. Az átlagolásoknál a hányadosnak így a súlyfaktorok összegét tehát az adott mérési szakasz napokban mért hosszát - tekintettük. A virágzási görbék regresszió-analízise nem járt értékelhetőe r e dmé nny e l ,mi ve la z évi 2-3vi r á g z á s ihul l á mot ,me l y e ka mpl i t údój a ,s űr űs é g ei sf a j t át ólé sé vj á r a t t óle r ős e n f ügg ő- nem lehetett a standard regressziós függvényekkel kiértékelni, a szinuszgörbe j e l l e g űf ügg vé ny e ki l l e s z t he t ős é gei se l é g t e l e nvol t .Ez ért a fajták virágzási tulajdonságait indexekkel jellemeztük.
8. ábra Virágzásdinamikai mutatók képi ábrázolása a 2002. évi budatétényi rózsakert összes fajtájának átlagos virágzásmenete példáján
A virágzásdinamika éves változásának jellemzésére a követke z ői nde xe ke tve t t ükf e l (lásd a 8. ábrán vizuálisan is):
42
Hte: ( dá t um t í pus ú) .Aza dot té vbe na ze l s ővi r á g z á s ihul l á mt e l j e sl e c s e ngésének határoló napja, január 1-t ő lna pokba nmé r ve .A r e mont á l á s ii dős z a kke z d e t é tj e l öli ki. Megállapítása a görbék alapján vizuálisan történt év és helyszín bontásban. A 21. mellékletben (XLVI. oldal) évjáratonként és helyszínenként soroljuk fel.
Htny: ( dá t um t í pus ú) .Aza dot té vbe naké s őős z iut ol s óvirágzási hullám lecsengésének határoló napja, január 1-t őlna pokba nmé r ve .A r e mont á l á s ii dős z a kvé gé tj e l öl i ki. Megállapítása a görbék alapján vizuálisan történt év és helyszín bontásban. A 21. mellékletben (XLVI. oldal) évjáratonként és helyszínenként soroljuk fel.
Vk: Azegés zve g e t á c i ósi dős z a kv i r á g f e de t t s é gé ne kköz é pé r t é ke ,s úl y oz á s osá t l ag ol á s s a ls z á mol va .J ólj e l l e mz iaf a j t á ká t l a g osvi r á g pr odukc i óské pe s s é gé t .Ke z dő dá t um:a za dot té vbe nal e ge l s ővi r á gny í l á s á na ki dőpont j a ,z á r ódátum: Htny.
Vkny: Azel s ővi r á g z á s ih ul l á m ut á ni( r e mont á l á s i )i dős z a kvi r á g f e de t t s é gé ne kközépértéke súlyozásos átlagolással számolva. Jól jellemzi a fajták remontáló képesség é t .Ke z dődátum: Hte, záró dátum: Htny.
Vmax:A veget á c i ósi dős z a kma xi má l i svi r á g t öme gevi r á g f e de t t s é g r eá t s z á mí tva. J ólj e l l e mz iaf a j t á ke l mé l e t ima xi má l i svi r á g pr odukc i óské pe s s é gé t .Ke z dődá t um: a za dot té vbe nal e g e l s ővi r á gny í l á s ának i dőpont j a ,z á r ódá t um:Ht ny.
Vmaxny:Azel s ővi r á g z á s ihul l á m ut á ni( r e mont á l á s i )i dős z a kma xi má l i svi r á g t ömege virágfedettségre átszámítva. Jól jellemzi a fajták elméleti maximális remontáló-ké pe s s é g é t .Ke z dődátum: Hte, záró dátum: Htny.
De: Amaxi má l i svi r á g f e d e t t s é gl e g kor á bbie l őf or dul á s aaf ővi r á g z á ss or á nj a nuá r1he zké pe s tna pokba nki f e j e z ve .Af ővi r á g z á skor a i s á gá tmut a t j ame g .Ke z dődá t um: a za dot té vbe nal e g e l s ővi r á gny í l á s á na ki dőpont j a ,z á r ódátum: Htny.
Dny: Azel s ővi r á g z á s ihul l á m ut á ni( r e mont á l á s i )i dős z a kma xi má l i svi r á g f e de t t s ég é ne kl e g ké s őbbi e l őf or dul á s aj a nuá r 1-hez képest napokban kifejezve. A remontálás koraiságát mutatja meg .Ke z dődá t um:Ht e, záró dátum: Htny.
DNe: De normalizáltja. Szükséges az évjárathatás kiküszöböléséhez. Jól jellemzi a virágzás koraiságát. A transzformáció után a középérték mindig 0, a szórás 1.
DNny: Dny normalizáltja. Szükséges az évjárathatás kiküszöböléséhez. Jól jellemzi a remontálás koraiságát. A transzformáció után a középérték mindig 0, a szórás 1.
H: Azel s őé sut ol s óvi r á g z á s ihul l á m köz öt t ii d őna pokba n.H=Dny-De. A fajták virágzási hosszát mutatja meg.
HN: H normalizáltja. Szükséges az évjárathatás kiküszöböléséhez. Jól jellemzi a fajták virágzási hosszát. A transzformáció után a középérték mindig 0, a szórás 1.
43
4.3. A virágszirom színe és a dekorativitási pontérték 4.3.1. Egyvi r á gdí s z í t őé r t é ké ne kki s z á mí t á s a ,mi ntújmóds z e r A budatétényi rózsakertben 2004-2008-as években eljárást dolgoztunk ki, kifejezetten a rozárium fajtaállomány virágzási értékének egzakt felmérésére, ahol a virág bec s ül te s z t é t i ka ié r t é ké t„ de kor a t i vi t á s ipont é r t é kke l ”f e j e z z ükki .Azúj dons á g na ks z á mít ómóds z e rne mz e t iva g yne mz e t köz ie l őké ppe lne mr e nde l ke z i k,ha s onl óvi r á gki é r t ékelési eljárásról nincs tudomásunk. A módszer ve z é r g ondol a t aaköve t ke z ő:i de á l i sdekorativitású virágja annak a fajtának van, amelynek virága hosszú ideig nyílik, a szirmok színtartóssága jó, a szirmok pusztulása és hullása gyors. 1) A virágzás fenológiai fázisokra bontása
4a) A fenofázisok sziromszínének meghatározása 2) A fenofázisok idõbeli hosszának lemérése
3) A látható relatív virágfelület lemérése 4b) Színtávolság mérés az optimális színtõl (dE00f)
6) A virágzási folyamat dekoratívitásának meghatározása (Dö)
5) A fenofázis dekoratívitásának meghatározása (Df)
4c) A szín dekoratívitásának meghatározása (Dsz)
9. ábra A virágzási folyamat összesített virágdekorativitási értéke kiszámításának folyamatábrája
Ehhe zaköve t ke z ői nde xe k e tké pe z t ük: ΔE00f: - egy sziromszín kromatikus differenciája az optimálisnak tekintett 6. fenológiai fázis sziromszínét őlCI EDE2000 szabvány szerint mérve. Dimenziója: ΔE00. Dsz - egy sziromszín dekorativitási pontértéke: Azt fejezi ki, hogy a virágszín menyny i r eá l lt á vola za dot tf a j t aopt i má l i ss z í né t ől .Ez é r te za zi nde xne ma bs z ol út ,ne m függetleníthe t őaf a j t á t ól ,é sne ma l ka l ma z ha t óbá r me l yobj e kt ums z í né r e . Df - egy repr odukc i ósf e nol óg i a if á z i sde kor a t i vi t á s ipont é r t é ke :Me gf e l e la ze l ő z őne k,def i gy e l e mbeve s z ias z i r om s z í neme l l e t ta za dot ts t á di u mba nl é vővi r á gl á t ható méretét is. 44
Dö - ös s z e s í t e t tvi r á g de kor a t i vi t á s ipont é r t é k:e gyvi r á g ny í l á s ii dős z a kt e l j e sde kor ativitása, mely nem csak a fenológiai fázisok dekorativitási értékeit, hanem a fázisok hos s z á ti sf i gy e l e mbeve s z i .Azös s z e s í t é s te l t é r ős z á mú,e gy má s tköve t őf e no l óg i a i stádiumokra is ki lehet számítani. A 9. ábrán látható a módszer vázlatos menete. 6. táblázat Az ágyásrózsára kidolgozott reprodukciós fenológiai fázisok, és azok definíciói Fázis A fenológiai fázis leírása 0 Fe j l e t l e n ,mé gme g du z z a dá se l őt tá l l óbi mbó,me l yk é z z e lé ppe nc s a kki t a pi n t h a t ó. 0,5 Félig duzzadt bimbó, könnyen kitapintható, de még nem teljesen differenciálódott. 1 Kifejlett, megduzzadt, de még teljesen zárt bimbó. 1,5 A bimbót takaró csészelevelek kezdenek szétválni, szélükön fehér, többnyire molyhos csík látható. 2 A szirom fonáka vékony színes csíkok formájában látható a bimbón. 2,5 A csészelevelek között már jól látható a szirom fonáka, de maguk a csészelevelek még rásimulnak a sziromlevelekre. 3 A csészelevelek félig elállnak, már jól látható a sziromlevél. 3,5 A csészelevelek többé-kevésbé kihajlottak, a szi r mokz á r t ,n öv e k e dé s be nl é v őkú pota lkotnak vagy tömvetelt virágok esetén láthatóak a félig differenciálódott sziromkezdemények. 4 A csészelevelek már lehajlottak, de a szirmok még zártan kúpot alkotnak, vagy tömvetelt virágok eset é ne gy má s h ozpr é s e l ődn ek. 4,5 A virág csúcsán a sziromlevelek kezdenek kiterülni. 5 As z i r mokk i t e r ü l őbe nv a nn a k,f é l i gc s a v a r t a ná l l n a k ,avi r á gf é l i gz á r t . 5,5 A virág már majdnem teljesen kiterült, a porzók kezdenek kilátszani a szirmok alól, de a virágalak még nem jell e mz őaf a j t á r a ,a n n á lz á r t a bb,t öbbn y i r ek e h e l ya l a kú . 6 A vi r á gmá rk i t e r ü l t ,af a j t á r aj e l l e mz őv i r á g t í pu s tmut a t j a ,ap or z ós z á l a kf r i s s e k ,apor t okok műk ödők é pe s e k ,s z á r a dá s r au t a l ój e ln i n c s . 6,5 Av i r á gmé gaf a j t á r aj e l l e mz őv i r á g t í pu s tmut a t j a ,de a porzók egy része már kezd beszáradni és öss z e z s ug or odn i .At e r mőt á jmé gt e l j e s e nf un k c i ók é pe s . 7 Av i r á gt e l j e s e nk i t e r ü l t ,á t mé r őj ee k k oral e g n a gy obb,as z i r mokk e z de n e ke l s z í n e z ődni, de még nem foltosak. A virág távolról még esztétikus. A porzók beszáradtak. 7,5 Av i r á gs z i r om e r ős e nf ol t os ,s e mk öz e l r ől ,s e m me s s z i r őlv i z u á l i s a nn e me s z t é t i ku s ,abot r í t i s z okozta folt os s á gj ólé s z r e v e h e t ő. 8 A virág pusztulóban, a szirmok szabálytalan eloszlásban kezdenek beszáradni, a foltok száraz i dőj á r á s ba ná l t a l á ba ns öt é t r e ,n e dv e s e bbe s e t é ns z a l ma s á r g á r as z í n e z ődn e k . 8,5 A virág teljesen elpusztult, a szirmok szárazak. 9 Me g k e z dődi kas z i r mokl e hu l l á s a ,av i r á ga l a k j aé smé r e t et e l j e s e ns z a bá l y t a l a n . 9,5 A szirmok többsége lehullott, de néhány, elsős or ba nac s é s z e l e v é lf e l éá t me n e t e tmut a t ókü l s ő szirom még a virágon marad. 10 As z i r mokl e h ul l ot t a k ,c s a kaf e j l ődő be nl é v őá l t e r mé s ,ac s i pk e bogy ól á t h a t ó,melyeken a csészelevél - ha maradó - többnyire elálló és jól látszik. 10,5 A csipkebogyó fe j l ődé s ea bb a ma r a dt ,a zé r őf é l be nl é v őá l t e r mé sbe s z á r a dt .Ezas t á dium csak bi z ony osf a j t á k n á lf i gy e l h e t őme g . 11 A csipkebogyó kezdemény lehullott. Csak a virágzati szár és a virágkocsány látható. Ez a fenológiai stádium csak bizonyos, jól öntisztuló f a j t á k n á lf i gy e l h e t őme g .
45
4.3.2. Reprodukciós fenológiai fázisok Aze l s ől é pé savi r á gt e l j e sl e vi r á g z á s ime ne t é ne kf e l bont á s aol y a ns z a ka s z okr a ,mel y e ke l t é r ős z i r oms z í ne ké s virágtípusok esetén is minden körülmények között egyért e l műe n me g ha t á r oz hatóak, szabadföldön is beazonosíthatóak. Irodalmi adatok csak a kor a iha j t á s f e j l ődé s vi r á g i ndukc i ós i dős z a ká r a va nna k (MAAS et al. 1995), ennek hiányában saját gyakorlati tapasztalataink alapján határoztuk meg a vizuálisan jól megkül önböz t e t he t őf á z i s okat. A reprodukciós szakaszt (virág z á sé st e r mé s f e j l ődé s )termesztett rózsa esetén - a kitapintható bimbó állapottól az utolsó szirom- és esetenként a csipkebogyó-kezdemény lehullásáig összesen 12 f őf á z i s r a ,é sköz t e sf é lé r t ékekre, összesen 23 stádiumra tudtuk bontani. A fázisok rövid definícióját a 6. táblázatban közöljük, és a vörös ’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’ é saf e hé r’ Sz e ntMa r g i t ’f a jták példáján a 10. ábrán mutatjuk be.
10. ábra A virágnyílás és csipkebogyó képzés fenológiai fázisainak fényképes illusztrációj a,f e nt’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’ al at t a’ Sz e ntMar gi t ’f aj t apé l dáj án.As z ámokaf e nol ógi aif áz isokat a 6. táblázat alapján jelölik.
A 6.f á z i ski e me l ke dőf ontosságú a virágzási folyamatban, mert termesztéstechnikailag ez a virág életének a csúcspontja, a legdekoratíva bbi dős z a ka ,e z é r tmi nde ne s e tben, ha egy fajtánál a saját
46
opt i má l i sá l l a pot á hozkí v á nunkvi s z ony í t a ni ,a kkore r r ea6.f á z i s ba nl é vővi r á game gfelel ő.
4.3.3. Egy virág elvirágzási sebessége A kiértékelésben a leghosszabb ideig tartó munka a virágzási szakaszok napokban mért hosszának lemérése volt. Fajtánként 2005-ben 10, 2007-ben pedig 15 fejletlen bimbót jelöltünk meg számozott faiskola jelcédulával. A virágokat úgy választottuk ki, hogy minél nagyobb számú tövön helyezkedjeneke l ,a ze gybokr onl é vőkpe di ge l t é r ő f őha j t á s oná l l j a na k,ugy a na r r ólavi r á g z a t r óls ohane m ke r ül te gy né lt öbbvi r á gk i j e l ölésre. A rózsa DUS vizsgálatához tartozó Descriptor Lista (UPOV 1990) ajánlásai alapján a virágzatok csúcsvirágját kihagytuk a vizsgálatból, mert nyílásának dinamikája nem mi n di gj e l l e mz őa za dot tf a j t á r a .Ta pa s z t a l a t a i nka l a pj á na zös s z e t e t tvi r á gz a tol da l ha jt á s a i na kc s úc s vi r á ga i ti skike l l e t tha gy nunk,e l t é r őf e j l e t t s é g ükmi a t t .Ki vé t e l tc s a ka ’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’f a j t á ná lt e t t ünk, mivel kései virágzása miatt a virágzatok alsóbb virágai még a bimbódifferenciálódás szakaszában voltak, amikor a többi fajta már virágzásban volt. A kijelölt virágokat 2007-ben kétnaponta, 2005-ben egy-ké t na pont a ,e xt r é mi d őj á r á s miatt 2 alkalommal 3 naponta értékeltük ki: a bimbó kialakulásától a teljes sziromhullásig feljegyeztük a pillanatnyi fenológiai stádiumát. I dőponté she l y s z í n:Avi z s g á l a t s or oz a t otabuda t é t é ny ir óz s a ke r t be n2005-ben június 2. és július 28. között, 2007-ben pedig május 7. és június 4. között végeztük el az adott é ve l s ő,l e g na gy obbvi r á g z á s ihul l á mában. A 2007-es év igen korai kiértékelését az év s z é l s ős é g e s e nme l e gi dőj á r á s ai ndokol t a .A 9.me l l é kl e t be n(XXXV. oldal) megfigyelhe t őaké té vhőmé r s é kl e té sc s a pa dé ke l os z l á s aköz öt t i eltérés. A kiértékelési dátumokat a 7. táblázatban közöljük. Fe l vé t e l e z é s :Vi r á g onké nte l t é r őme nny i s é g ű,é vimi nt e gy30é r t é ke l he t őa da t otka pt unk,ös s z e s e n8400i l l e t ve13440a da t ot ,me l y bőlut ól a gki s z ámítható volt az egyes virágnyílási fázisok kezdetének dátuma. Tekintve, hogy az adatfelvételezés naptári dátum szerint történt, egy virág fenostádiumainak hosszát egész nap pontossággal számítottuk ki. Ezért a virágonkénti értékek összesen ±fél napos pontosságúak, amit az átlagolás tett árnyaltabbá. Ha egy stádium t öbbna pi gt a r t ot t ,aköv e t ke z őf á z i se l s őme gf i gy e l ti dőpont j á i ge l t e l ti dől e t ta z adott fenológiai stádium hossza. Ha két megfigyelés között egynél több fenológiai állapoti se l t e l t ,a ze l t e l ti dőte l os z t ot t ukas t á di umoks z ámával. Amennyiben egy nap alatt a
47
virágzás több fenológiai kategóriát lépett át, a köztes stádiumokat 0 nap hosszúaknak jelöltük. 7. táblázat A vizsgált rózsafajták virágzásmenetének adatrögzítési dátumai 2005-ben és 2007-ben. hónap május
2005. év
2007. év 7., 9., 11., 13., 14., 16., 18., 20., 21., 23., 25., 27., 29., 30. június 2., 4., 6., 7., 8., 10., 11., 13., 15., 16., 18., 1., 3., 4., 6., 8., 10., 11., 13., 15., 16., 18., 20., 22., 20., 22., 23., 25., 27., 28., 30. 25., 27., 29. július 3., 5., 7., 9., 11., 13., 14., 18, 21., 25., 28 2., 4.
Abi mbóduz z a dá s ané hane he z e nme g ha t á r oz ha t ó,mi ve lavi r á g z a t okf e l s őbi mbóia tapasztalataink szer i nth a ma r a bb,é sj obba nme gduz z a dt a kny í l á se l őt t ,mi nta za l s óbb he l y z e t űe k.Ha s onlóan nehézséget jelentett a tömvetelt virágok kiértékelése, mert már a félig differenciálódott sziromkezdemények is kilátszanak a csészelevelek közül. Ez a z onba nne mc s ökke nt ié s z r e v e he t őe naki é r t é ke l é sme g bí z ha t ós á gá t ,mi ve la zös s z e s ített virágdekorativitást a bimbó stádium csak kis mértékben határozza meg. Ha a virágszirom, vagy az egész virág a felvételezéssel járó fizikai mozgásra hullott le, természetes tisztul á s na kve t t ük,nohat ör e ke dt ünk,hogyal e he t ől e g ke ve s e bbe ta va t koz z unkbe az elvirágzás folyamatába. Amennyiben a szél letörte a számozott virágot, vagy a jeltábla dörz s öl őha t á s ami a t tme g s é r ül tavi r á g koc s á ny ,e kkorújvi r á g one gykor á bbif á z i s t ól újra kezdtük a megfigyelést. Miután virágonként megkaptuk a fenológiai fázisok hosszát, a torz virágok kihagyásával fajtánként átlagoltuk az eredményeket, és a két mérési évet is átlagoltuk, illetőleg kiszámoltuk a két mérés közötti differenciát.
4.3.4. Sziromszínen alapuló értékelés 4.3.4.1 A kiértékelésnél felhasznált színrendszerek A színmérés relatív és nem egzakt analitikai eszköz, a mérési feltételek pontos definiálása esetén azonban reprodukálható (HARKNESS 2006). Az általunk használt színmérési módszerben CIE LCh színrendszerben mértük le a virágok színét, míg a kromatikus számításokhoz CIE Lab rendszert használtunk. CIE Lab (CIELAB vagy L*a*b*): A régebbi Hunter Lab színrendszert és a CIE ( Commi s s i onI nt e r na t i ona l edel ’ Ec l a i r a g e )XYZké t di me nz i ósmode l l t(CIE 2007) váltotta fel 1976-ban (CIE 1995).Kül s őf é ny f or r á sá l t a lme gvilágított testek színeit írja le. Paraméterei: világosság (lightness - L), vörös-zöld tengely (a), sárga-kék tengely (b) (CIE 1986). A Munsell rendszerekkel kapcsolata nemlineáris (FIRTHA 2002). Ez a koloriméterek által használt szabvány rendszer (TÖRÖK 2007), matematikailag leírt, 48
mindhárom dimenzióban vizuálisan uniformizált. Az elviekben gömb alakú modellen belül a vizuálisan felfogható színek határa egy szabálytalan forgástestet hoz létre, mivel a ze l t é r őf r e kve nc i á va lj e l l e me z he t őmonokr óm s z í ne ke ta ze mbe r is z í nl á t á se l t é r ővi l ágosságúnak és intenzitásúnak látja (MUNSELL 1998). CIE LCh (CIE LChab): A CIE Lab illetve esetenként a CIE Luv poláris koordinátarendszerre átszámított formája. A két rendszer nem azonos, ezért ha felmerül az öszs z e ke ve r he t ős é g ,LChab illetve LChuv indexálást kell alkalmazni. A CIE LChab minden t ul a j dons á gá ba na z onosaCI ELa bs z í nr e nds z e r r e l ,c s a ka z„ a ”é s„ b”de r é ks z ög űkoordinátarendszer paramétereit a pszichokromatikus élénkség (chroma - C) sugárral és színárnyalat (hue - h) körívvel cseréli le, ahol a h értéke 360°/kör mért é ke gy s é g ű( 11. ábra). Az összefüggés: L= L; C= (a2+b2)1/2; h= tan-1(b/a); (GONNET 1998). A világosság (lightness - L)é r t é ka z onosaCI ELa bme g f e l e l őé r t é ké ve l ,köz öttük átszámításra nincs szükség. Ez a színrends z e rt öké l e t e s e nl e í r j aé sé r t e l me z he t ővét e s z ias z í ne ke t (VISCARRA et al. 2006), mivel vizuálisan uniformizált pszichokromatikus dimenziók mentén dolgozik. CIE Lab és CIE LCh színrendszerekkel dolgozott RAYMOND et al. (2001) virágszirom karotenoid és antocián tartalmának mérésére, és GONNET (1998) antocián pigmentáció vizsgálatára. Lysianthus virágpigment mennyiségének fény és szaharóz függ ős é gé r epe di gUDDI N et al. (2001) használt CIE LCh színmodellt. VISCARRA et al. (2006) kutatói csoportja 7 színmodell alapján a CIE Luv és a CIE LCh modellt t a r t ot t á kal e g i nká bbme gf e l e l őne kat alajtani tanulmányoknál. Hasonló kutatási eredményeket 11. ábra CIE színrendszerben az a-b és kapottBARONI USe ta l .( 1991)i s .Fe ny őt űkör e-
a C-h paraméterek összefüggése. Forrás: (LEOW 2002)
g e dé s é ve le l őf or dul ós z í nvá l t oz á sr e g r e s s z i ósa nalízise alapján a CIE Lab jobban írja le és teszi reprodukálhatóvá a színdifferenciát mint a Munsell rendszer. Kifejezetten rózsánál is igazolták a CIE színrendszerek létjogosultságát, MISTOU (1996) értékelte a rózsafajták színét CIE Lab rendszerben.
49
4.3.4.2. Sziromszín-felvételezés Fajták: A vizsgálatok során a 4.1.1. fejezetben említett 28 rózsafajtát értékeltük ki. He l y s z í né si dőpont :A s z i r oms z í nmé r é s é t2003.é s2008.köz öt tvé g e z t ünkin situ. Aze l s őt e s z t -színmeghatározásokat 2003. június 3-án végeztük a budatétényi rózsakertben a 3., 6., 7. és 8. reprodukciós fázisokra. A további mérés e kaköve t ke z őkvol t a k: 2004-ben szeptember 1-7. között a budatétényi rózsakertben (3., 6., 6,5., 7., 8. reprodukciós fázis), Márk Gergely törökbálinti bemutatókertjében (3., 6., 6,5., 7., 8. reprodukciós fázis), és a margitszigeti rózsakertben (3., 6., 7., 8. reprodukciós fázis). 2006-ban Budatétényben június 8. és szeptember 7. között (3., 6., 7., 8., 8,5 reprodukciós fázis), Török12. ábra PANTONE Color Formula Guide 20022003 Printer Edition Coated Paper sorozat.
bálinton július 7. és szeptember 1. között (3., 6., 7., 8., 8,5 reprodukciós fázis), a
Margitszigeten pedig június 16. és augusztus 25. között (3., 6., 7., 8., 8,5 reprodukciós fázis). 2007-ben csak Budatétényben mértünk június 8. és szeptember 9. között (2., 4., 6., 6,5, 7., 7,5., 8., 8,5. reprodukciós fázis). 2008-ban végeztük el a legtöbb fenológiai stádium mérését a legtöbb ismétlés mellett, Budatétényben 15, Törökbálinton 4 ismétl é s s e l( 2. ,4. ,6. ,6, 5,7. ,7, 5 . ,8. ,8, 5.r e pr odukc i ósf á z i s ) .A mé r é s e ki dőpont j a2008. június 11. - augusztus 17. illetve június 10. - szeptember 2. volt. A 2008-as évi margitszigeti felvételezést ki kellett zárni az elégtelen ismétlés miatt, melyne kokaa ze r őt e l j e s( f e l t é t e l e z he t ől e g legális és illegális) metszés és virágzat eltávolítás volt. Módszer: A felvételezéshez nyomda i út on e l őá l l í t ot té ss t a nda r di z á l t színkártyákat
használtunk,
melynek 13. ábra A Royal Horticultural Society által kiadott Col ourChar tné gys z í nl e gye z őj e . e l őny ear onc s ol á s -mentesség (a szirmok eltávolítása nem szükséges), és az alacsony költség. 2003. és 2007. között a színfelvételezés alapja a PANTONE Color Formula Guide 2002-2003 Printer Edition (PANTONE 2002-2003) színkártya volt a „ Coa t e dPa pe r ”s or oz a t ból( 12.á br a ) .200850
ban a DUS vizsgálatok által standardként tekintett Royal Horticulture Society Colour Chart 3. kiadását (ROYAL 1995) használt uk( 13.á br a ) .Aze l t é r őme t odi kami a t ta 2008-as színadatok nem viszonyíthatók a korábbiakhoz, mert a kártyák színeinek kroma t i kuskoor di ná t á ie l t é r őműs z e r e sbe mé r é s e ke r e dmé ny e i .A móds z e rme g vá l t oz t a t ását az indokolta, hogy az RHS kiadványát a kísérletek kezdetekor még nem lehetett beszerezni. A virágszínt minden fajtánál mérsékelten árnyas helyen értékeltünk természetes napfény mellett. A színkártyák használata D65-ös szabványú mesterséges fényforrást igényel (PANTONE 2002-2003, ROYAL2002) ,me l y6500° Ks z í nhőmé r s é kl e t ű,ana pf é ny tal e g i nká bbme g köz e l í t őműf é ny ,dee r r eamóds z e r r et e r mészetes napfény miatt nem volt szükségünk. A színkártyák színeit VOSS (1992) alapján a perceptuálisan uniformizált CIE LCh színrendszerben vettük fel. Ehhe zaPANTONECol orFor mul aGui degy űj t e mé nye s etében a Corel Photo-Paint 9 (verziószám 9.397) digitális grafikus és képfeldolgozó szoftvercsomag bemérését használtuk fel, míg az RHS Colour Chart esetében az AZALEA SOCIETY honlapja (2007) adta meg a színek fizikai paramétereit RGB színr e nds z e r be n.A CI E LChá t s z á mí t á s hozs a j á tké s z í t é s űkonve r z i ósMi c r os of tExcel programot használtunk, (BORONKAY 2010) mely LOGICOL (2007) által megadott matematikai összefüggésekkel dolgozik. A konverzió során a D65 megvilágítási és 10° me g f i gy e l őis z ögs z a bvá nyá l t a ll e í r tr e f e r e nc i af e hé rs z í ntha s z ná ltunk. A kártyákon található minden egyes színt elláttuk a CIE LCh D65 10° szabványú kr oma t i kuskoor di ná t á i va l ,í gye z z e lamóds z e r r e ll e he t ővévá l taköz t e ss z í ne kme gbe c s l é s ei sol y a ne s e t e kbe n,a mi koras z í nká r t y á ke gy i kes e mt öké l e t e s e ni l l e s z t he t őa szirom színéhez. Ez becslé s ünks z e r i nts z é l s ős é g e se s e t be ns z í ná r ny a l a t ná lma xi mum 0,5%, fényességnél 3% és színteltségnél 5% hibát eredményezhet, melyet a szirmok á t t e t s z ős é g emi a t tműs z e r e ss z í nmé r é se s e t é ns e ml e he tj e l e nt ős e nc s ökkenteni. Bimbó és még ki nem nyílt virág (4,5. f e nol óg i a is t á di umi g )e s e t é name gf i gy e l he t ő s z í nas z i r om f oná kj á na ks z í ne ,mí gat öbbie s e t be nas z i r om be l s ő( f e l s ő)ol da l al á t s z i k. Af i a t a lé ski t e r ül tvi r á gokonas z í ntavi r á gköz é pt á j á ne l he l y e z ke dős z irom felszínén mértük, a szirom látható, szirom-kör ömt őlt á vole s őr é s z é r ől ,a holne mf e dimá s i ks z iromlevél. Ez megfelel az UPOV rózsa DUS vizsgálatához kiadott leíró listáján 31-essel j e l öl tt ul a j dons á g na k( UPOV 1990) .Ár ny a l a t oss z i r oms z í nűf a j t á ke s e t é n,aké tl e g i nká bbe l t é r ős z í ntve ttük fel. Ez aké ts z í na’ Ds i daJ e nőe ml é ke ’ ,’ Huba ’é sa’ Ve r e c ke ’ e s e t é be nabe l s ős z i r mokkör ömhözköz e l is z i r omköz e pé ne ki l l e t veakül s ős z i r mok s z é l e i ne ks z í nevol t ,a’ Le i l a ’ , ’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’é sa’ Tá nc s i c sMi há l ye ml é ke ’ 51
esetén - a me nny i be né s z l e l he t ővol teltérés - ab e l s ős z i r moké sakül s ős z i r mokkö z epé ne ks z í ne ,mí gana r a nc s oss á r g af a j t á k( ’ DomokosJ á nose ml é ke ’é sa z’ Ar a ny hí d’ ) e s e t é nakül s ős z i r mokf oná ká na kna r a nc s osf ut t a t á sné lküli és futtatott színe volt. Ez utóbbi esetén az antociánnal futtatott részek elos z l á s avé l e t l e ns z e r ű. A virág fenológiai stádiumainak értékeléséhez nem volt szükség mindegyik fázis színének lemérésére. A köve t ke z ős t á di umoks z i r oms z í né tha t ároztuk meg: 2., 4., 6., 6,5., 7. ,7, 5. ,8. ,8, 5.Al ene m mé r tf á z i s oks z í né taköve t ke z őké ppe nka pt ukme g :2, 5.s t á dium színe azonos a 2-vel, a 3,5. és 4,5. a 4-ével, 5,5. a 6-tal. A 3. fázis színe kalkulálható a 2. és a 4. fázis színének átlagával, az 5. pedig a 4. és a 6. átlagával, mivel itt egyidejűl e gl á t s z i kas z i r om be l s ő( f e l s ő)f e l ül e t eé saf oná kai s .As z í ne kmé r é s é né lne m ve t t ük f i gy e l e mbeac s é s z e l e vé ls z í né t ,amé gne mf e s l őbi mbós z í né ne kde kor a t i vi t á s i pontértéke 0-na kt e ki nt he t ő,be l e ol v a dal ombs z ínébe.
4.3.4.3. A kiértékelésnél felhasznált kromatikus differencia szabvány A virágszín értékelésénél a színváltozás mértékét, vagyis a kromatikus differenciát vettük alapul. Ennek a jelenleg érvényes módszere a CIE CIEDE2000 eljárása, teljes nevén: CIE2000 ( ΔL’ΔC’ΔH’ ) .Ez az ívek mentén dolgozó összetett matematikai modell ( 14.á br a )aCI ELa bbe l s őn e ml i ne a r i t á s bólf a ka dóhi bá i té sas z í nr e nds z e ri nkonz i s ztenciáit is kiküszöböli (CIE 2001). Dimenziója ΔE00, mely két CIE Lab színrendszerben definiált szín távolságát adja meg. A CIEDE2000 számításhoz szükségünk volt egy nagy adattömeggel is dolgozni képes, a CIE Lab színrendszerben dolgozó színdifferencia számító programra, mely a munkák kezdetén nem volt e l é r he t ő. Enn e ké r de ké be n„ Col ourConve r s i onCe nt r e ”néven szoftvert fejlesztettünk ki, melyet online publikáltunk (BORONKAY 2010). A szoftver CIE Lab CIE XYZ átszámítását WEE KHENG, (2002) alapján, a CIEDE2000 eljáráshoz tartozó ΔE00 színdifferencia számítás algoritmusát pedig SHARMA et al. (2003) által közölt, LUO et al. (2001) munkáján a l a pul óme t ódusa l a pj á nké s z í t e t t üke le l l e nőr z é s-
14. ábra Nemlineáris színdifferencia mérés vázlatos ábrázolása CIE Lab színrendszerben. (Forrás: SAP 2010 módosítva.)
ként SHARMA et al (2005) által közölt tesztadatokat felhasználva. Az élettudományokban a CIEDE2000 kromatikus differencia mérést összetettsége és új dons á gami a t tr i t ká n,e l s ős o r ba na zé l e l mi s z e r i pa r ba nha s z ná lják: MELGOSA et al. (2005) a spanyolországi Andalúzia olíva olaj színmeghatározására használt brómtimol 52
kék (BTB) és Uniform Color Scale (UOCS) módszer összehasonlítását végezte ezzel a módszerrel, GONZALEZ-MIRET et al. (2007) pedig étkezési méz hivatalos színmérésének kidolgozásában használta fel.
4.3.4.4. Sziromszín dekorativitás értékelése kromatikus differencia alapján A teljes kiértékelési módszer kulcs-lépése a lemért szín dekorativitásának értékelése. Tekintve, hogy egy szín esztétikai értéke szubjektív, a dekorativitásnak itt a sziromszín f e l t űnős é g et e ki nt he t ő.El őz e t e s e nme g á l l a pí t ot t uk,hogyavi l á g í t á s t e c hnika jelenlegi nemzetközi CIE szabványaival dolgozva nem lehet olyan számítást találni, ahol az eltér ővi r á g s z í ne kf e l t űnős é g é ta bs z ol útmódonl e he t neé r t ékelni. A szín teltsége látszólag me g f e l e l őe g z a kté rt é kmé r ő,deaf e hé rs z í ns z í nt e l t s é geC=0,aha l vá nys z í ne képe di g egészen alacsony. Ezekben az esetekben a szirom fakulása színteltség növekedéssel jár, míg a többi esetben a helyzet fordított. Így a színárny a l a ta l a pve t őe nbe f ol y á s ol j aa módszer használhatóságát. Megvizsgáltuk a semleges szürke, mint referenciapont és a vizsgált szín közötti kroma t i kusdi f f e r e nc i á ti s ,e bbe na ze s e t be nana gy obbs z í nt á vol s á gf e l t űnőbbs z í nt ,nagyobb dekorativitást jelez, kombinálva az élénkséget és a világosságot. Elméleti kísérleteink szerint azonban nincs olyan referencia szürke, amelyhez bármely éppen kinyílott virág színét hozzá lehetne mérni úgy, hogy körülbelül egyforma kromatikus differencia értékeket kapjunk, és a szirmok fakulása során ez az érték csökkenjen. Ezt mutatjuk be a 15. ábrán, mely négy tipikus élénk me gkül önböz ővi l á g os s á g ús e ml eg e ss z ür ké he z ké pe s t .A ’ f e hé r ’ Sz e ntMa r g i t ’ ,as á r g a’ Domokos J á nose ml é ke ’ ,avör ös’ Bor s od’é s az élénkr óz s a s z í n’ Cy c l a me n’( De l bard-Chabert, 1959) floribunda fajták színét vizsgáltuk. Az ábrán nem
100 ΔE00 kromatikus differencia
s z í nűr óz s as z í né ne kt á vol s á g á ta dj a
80 60 40 20 0 0
20
40
60
80
100
lightness (világosság) 'Szent Margit' 'Domokos János e.' 'Borsod' 'Cyclamen'
15. ábra 4 rózsafajta 6. reprodukciós fázisú virágja színének kromatikus differenciája a CIE LCh dimenzióiban amelyt őlané gys z í nkö z e l L=0-100C=0h=0ál t alde f i ni ál ts e ml e ge ss z ür kes z í nt ől, CIEDE2000 módszerrel mérve.
található olyan világosságú semleges szürke,
e gy e nl őt á volságra állna. A négy,
látszólag hasonlóan fakuló virágú fajta elvirágzáskor mért hasonló értékei még jelentősebb szóródást mutatnak. Hasonló eredményt kaptuk, amikor a teljes színtartományban kerestük a referencia színt. Ezek szerint a szín dekorativitása abszolút módon nem hatá53
rozható meg. Egyetlen módszer alkalmazható, ha a sziromszínt a fajta optimális sziromszínéhez viszonyítjuk. Ez a referencia pedig a 6. fázis színe, amikor a virág éppen kiterült, és még nem indulhatott el a fakulás. Ez a szín, mive lne ma bs z ol úté r t é k,é vr őlé vr e más lehet. Fontos eltérés az abszolút színértékelést ől ,hogye bbe na ze s e t be namé r t kromatikus differencia fordítottan arányos a dekorativitással. Ennek a módszernek nagy e l őny evi s z ont ,hogyt e l j e s e nki küs z öböl ias z ubj ekt i vi t á s t ,mi ve lbá r mi l y e ns z í nűi sa rózsafajta, a saját optimális stádiumában tökéletes, a színárnyalatnak elviekben sincs befolyásoló szerepe. Ebben az értelmezésben a szín dekorativitási értéke a virágszín kiegyensúlyozottságára utal és az egységes színfoltot biztosító képességét fejezi ki. Azopt i má l i ss z i r oms z í n t őlva l óe l t é r é svi z s gá l a t á túgyvé ge z t ük,hogypá r osával minden reprodukciós fázis CIE Lab-ban megadott átlagos sziromszínét összehasonlítottuk a fajta 6. stádiumának átlagos színével, és a különbséget CIEDE2000 kromatikus differencia számítás ΔE00 értékével adtuk meg. Ahhoz, hogy a szín dekorativitási pontértékét megkapjuk, olyan alakba hoztuk, hogy az optimumhoz közeli pontértékek pozitív, a távolabbiak kisebb, vagy negatív értéket adjanak. Az optimális színnel már egységes színfoltot nem biztosító, de még nem bánt óa ne l t é r ős z í nde kor ativitási pontértéke pontosan Dsz= 0. Ennek érdekében, sok fajtán végzett megfigyelések eredményeképpen a Dsz=15-ΔE00f képletet találtuk alkalmasnak, a holΔE00f egy reprodukciós fázis kromatikus differenciája az opt i má l i s é r t é kt ől . ΔE00f=15-nél nagyobb távolságú szín negatív dekorativitási ponté r t é kű ( Dsz< 0), és a legmagasabb érték (értelemszer űe n a6.f á z i s é )mi ndi g Dsz=15. Referenciaként a Márk Ge r g e l yá l t a lne me s í t e t t’ Vör ös s i pká s oke ml é ke ’pa r kr óz s á tv e tt ük,a holi g e nf e l t űnő,demég ne mz a va r óakül önbs é gat űz vörös fiatal virág és a kiterült virág
16. ábra 'Szabó De z s őe ml é ke 'e gye sr e pr odukc i ós fázisaiban a virágszínek dekoratívitási értékeinek ki s z ámí t ás aa2007. é vis z í nadat okal apj án.Af e l s ős z í ns ora 6. fázis referenciaszíne, az alsó az egyes fenológiai fázisok tényleges színe.
világos kármin színe között. Méréseink szerint a két szín különbsége átlagosan ΔE00=12. A 15-ös érték mindenképpen konvencionális, de a határérték nem befolyásolja az egyes színek dekorativitási pontértéke közötti abszolút különbséget, és ez a további
54
transzformációk után sem változik meg, így bármely határérték azonos abszolút pontkül önbs é g e ta dna .A16.á br á na’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’f a j t apé l dá j á nl á t ha t óamódszer. A CIEDE2000 kromatikus differencia mérés jól felhasználható a fajták virágfakulásának a kimutatására is. Ennek érdekében minden vizsgált fajtán kiszámoltuk a két legjellegzetesebb reprodukciós fenofázis, a 6. és a 8. közötti színtávolságot is, melyet ΔE00 dimenzióban kaptunk meg. A 2008. évnél korábbi és a 2008. évi színmérés e ke l t é r ő módszere miatt két értéket kaptunk.
4.3.4.5. Egy virág látható sziromfelszínének kiszámítása A sziromszín dekorativitása, és a virág adott reprodukciós fázisának dekorativitása közötti különbsé g e ta zaf e l ül e tj e l e nt i ,a hole zas z í nv i z uá l i s a nme g f i gy e l he t ő.Abi mbóf a ka dá s á va lé sas z i r om ki bont a koz á s á va lugr á s s z e r űe nnőavi r á g s z i r mokl á tható mé r e t e ,a mipoz i t í vde ko r a t i vi t á se s e t é ne l őny ös ,ne ga t í ve s e t é nhá t r á ny ost ul a jdonság. Mérésekkel határoztuk meg a virág felületének átlagos változását a virágzás során, mel y e ta zá gy á s r óz s á kr aá l t a l á nos a nj e l l e mz őne kt e ki nt e t t ünk,e z é r tavi z s g á l t28f a j t á ná l változatosabb fajtaszortimens alapján számítottuk ki 8. táblázat 2007. nyarán Budatétényben és a Margitszigeten egy virág látható felületének kiszámítására lemért virágok száma fajták szerint. Lemért virágok száma Fajtanév ’ Ál mos ’(Márk, 1996) 18 ’ Ar anyJánose ml é ke ’(Márk, 2006 ) 26 ’ Ar anyhí d’(Márk, 2000) 21 ’ AveMar i a ’(Kordes, 1985) 26 ’ Be t hl e nGábore ml é ke ’(Márk, 1997) 26 ’ I I .Rákóc z iFe r e nce ml é ke ’(Márk, 1995) 26 ’ Kat onaJóz s e fe ml é ke ’(Márk, -) 21 ’ Ár pád-ház iSz e ntKi nga’(Márk, -) 27 ’ MaxHol de r ’(Márk, 2000) 26 ’ Mi ke sKe l e me ne ml é ke ’(Márk, 2004) 17 ’ Munkác s ’(Márk, 2006) 47 ’ Ör vé nye s ’(Márk, 2004) 40 ’ PoppyFl as h’(Meilland, 1971) 26 ’ Rás kaiLe a’(Márk, 2002) 26 ’ Sz abóDe z s őe ml é ke ’(Márk, 1998) 26 ’ Sz e ntMar gi t ’(Márk, 1997) 52 ’ Ve s uvi us ’(Vilmorin-Andrieux, 1963) 24 ’ Vör ös s i pkás oke ml é ke ’(Márk, 2000) 35
A virágok látható felületének mérésére 520 rózsavirág térbeli méretét mértünk le a 8. táblázatban felsorolt fajtáknál. Mindegyikük ágyásrózsa, floribunda vagy polianta fajtacsoport tagja, mely 2007. június 7., 12., 13. július. 5. és augusztus 2-án, az adatfelvételezés idején nagy állomá ny ba nbőve nvi r á g z ot t .
55
A rózsa DUS vizsgálatához tartozó Descriptor Lista (UPOV 1990) ajánlásai alapján a virágzatok csúcsvirágját kihagytuk a vizsgálatból, mert mérete eltérhet a virágzat többi vi r á g j á t ól .Le mé r é s r eke r ül tavi r á g oká t mé r őj e( vi r á g onké nt 3 mérés átlaga alapján), ma ga s s á g a( as z i r oml e ve l e kl e g a l s óé sal e gf e l s ől á t ha t ópont j aköz öt t ,vi r á g onké nt3 mérés átlaga), meghatároztuk a virág alakját (henger vagy kúp forma) és bimbóknál a csészelevelek által takart felületet %-ban. A virág felületét henger vagy kúppalást modell alapján számoltuk, az alsó körlemez kihagyásával. Hengernél Al= r2π+2r mπ, kúppalástnál Al=r π( m2+r2)1/2 képlet alapján dolgoztunk. Több mérés alapján fajtánként kiszámoltuk a virág látható felületét a virág 6. fázisában, melyet 100%-nak vettünk. Ezek után minden fajtánál kiszámoltuk a többi fázis felületének relatív értékét, a saját 6. fázis %-ában. A kapott értékeket átlagoltuk.
4.3.4.6. Teljes virágzás dekorativitási pontértéke Al á t ha t ór e l a t í vvi r á g f e l s z í né sa ze l őz őe kben megkapott sziromszín dekorativitási pontérték szorzata jól kifejezi az adott fázisban található virág esztétikai értékét, mely a reprodukciós fázis dekorativitási pontértéke (Df). A teljes virágzás, vagy a reprodukciós fázisok adott tartományának összesített dekor a t i vi t á s á túgyka pt ukme g ,hogya ze gy má s tköve t őf á z i s okde kor a t i vi t á s ié r t é k e i tbeszoroztuk a fázisok átlagos, napokban mért hosszával, és összegezzük a kapott értékeket. Minél magasabb ez az érték, annál esztétikusabb az adott fajta, esztétikai értéken a hosszú ideig tartó egységes színhatást értve. Ha összesítésben az érték negatív, az arra ut a l ,hogyhami nde nvi r á ge l t é r őf e nol óg i a if á z i s ba nl e nne ,a zös s z be ny omá sne ml e nne e s z t é t i kus ,ane ma t t r a kt í vs z a ka s z ba nl é vővi r á g okna gy obbe s é l l y e ll á t s z ódnak a bokron. Aze l őz őe kbe nl e í r tmóds z e rs z e r i nte gyvi r á g s z í nde kor a t i vi t á s ipont é r t é keí gyDsz= 15-ΔE00f. A reprodukciós fenológiai fázis dekorativitási pontértéke pedig: Df= DszAl%, ahol Al% a fenofázis látható relatív felülete a 6. fázis %-ában. Egy fenofázis tartomány öss z e s í t e t t de kor a t i vi t á s i pont é r t é ke pe di ge z e kből köve t ke z őe n Dö= Σ(Dflf)= Σ(Al%(15-ΔE00f)lf) ahol lf=ar e pr odukc i ósf á z i s oki dőbe l ihos s z ana pokba nki f e j e z ve . Ezeknek az adatoknak a birtokában egzaktul megállapítható egy elvirágzási folyamat összesített dekorativi t á s a .Azös s z e g z é se l mé l e t i l e gbá r me l ye gy má s tköve t ővi r á g z á s i stádiumra kiszámítható, de gyakorlati haszna 3 tartománynak van, melyek más-más célra adnak információt: a) 2-9.s t á di um.A bi mb óny í l á ske z de t é t őla zut o l s ós z i r om lehullásáig. Akkor érdemes egy fajta dekorativitását a teljes virágzás alatt vizsgálni, ha feltételezzük, hogy a 56
növényeket extenzív módon tartják, és nem vágják le az elszáradt virágfejeket. Ekkor az öntisztulás sebessége, illetve a száradó szirmok színváltozása komoly értékbefolyásoló t é ny e z ővévá l i k. b) 2-7, 5.s t á di um.Abi mbóny í l á ske z de t é t őlas z i r om pus z t ul á s á na kke z de t é i g . Akkor érdemes egy fajtát ezen rövidebb szakaszban vizsgálni, ha várható, hogy a fajtát intenzíven ápolják, és a száradó virágokat maradéktalanul eltávolítják. Ebben az esetben a s z á r a dóé ss z á r a zvi r á gat öve k e nne ml á t s z i k,mi n ős é gr ont óha t á s ani nc s . c) 5,5-7.s t á di um.Avi r á g ny í l á se l e j é t őlat e l j e ski t e r ül é své g é i g .Ekkoravi r á gnyílás leglátványosabb szakaszait összegezzük csak. Nem vesszük figyelembe sem a bimbók s z í né ne kös s z be ny omá s tbe f ol y á s ol óha t á s á t ,s e m apus z t u l óf é l be nl é vővi r á gszirmok de kor a t i vi t á s á t .Ezas z űkt a r t omá nyl e g i nká bbavá g ot tvi r á g ké ntf e l ha s z ná l tr óz s ae s ztétikai értékét jellemzi. 4.4. Alkalmazott statisztikai módszerek Ahhoz, hogy statisztikailag korrekt megállapítások tehessünk, és a véletlen hatásokat kiküszöbölhessük, egy- illetve többtényez ősva r i a nc i a -analízissel értékeltük ki a kapott paramétereket. A munkát Statgraphics Centurion XV. Version 15.2.06 software segítségével végeztük el. A szór á s a z onos s á ge l l e nőr z é s é t5%-os szignifikanciaszinten Levene pr óbá va lvi z s g á l t uk,mí ga ze gy e ske z e l é s e kha t á s á té sahomog é nne kt e ki nt he t őc s oportokat 5%-os szignifikanciaszinten a variancia-analízis által kapott szignifikáns differenciák alapján 95,0%-os Fisher-féle LSD (least significant difference) Multiple Range Te s tmóds z e r r e lvi z s g á l t uk,aSt a t g r a phi c sa l a pé r t e l me z é s e i ne kme g f e l e l őe n.Ki é r t é kelésnél az ábrákon a fajták felsorolása a Fisher-féle korrigált átlag alapján történt, hogy ne kerüljön ellentmondásba a variancia analízis révén kapott homogén csoportokba sorolás sorrendisége és a tradicionális módon számított középérték. Ahol a Levene próba a kezelések (fajták) között bizonyította a szórás szignifikáns különbségét, és hagyományos variancia-analízist nem lehetett használni, helyette a RopStat magyar fejl e s z t é s űe l e mz őpr og r a m Welch-féle variancia-analízisét és TukeyKramer-féle páros összehasonlítását használtuk. Korreláció és az egyes mért tulajdonságok közötti összefüggés becslésére a Microsoft Excel Pearson-féle korreláció-analízise és a Statgraphics Centurion XV. f ők omponens analízis modulja volt alkalmas, ez utóbbinak 3 dimenziós grafikus modelljét is felhasználtuk.
57
5. EREDMÉNYEK 5.1. Virággal borított lombfelület kiszámítása A virágzásintenzitás kiértékeléséhez a bonitált adatokat át kell számítani a virággal borított lombfelület %-os arányára. Ez utóbbi kiszámítását a 4.2.2. fejezetben leírt módszer alapján a 9. táblázatban egy példán mutatjuk be: a virágok látható méretén alapuló kategorizálását, a virágszámot az egyes méretkategóriánként, a virágszám és a virágfelület alapján a virággal lefedett terület kiszámítását, és végül ennek arányát a teljes lombfelülethez vi s z ony í t va .A pé l dá ba na’ Pe a c e ’f a j t ae gy i kf e l mé r é s es z e r e pe l ,me l ynek virágzásintenzitását a megfigyelés napj á n4, 5e r ős s é g űne kí t é l t ük.A f e l vé t e l e z é s alapterülete egységesen 1/4 m2 volt. Ennél a fajtánál 8 helyen tudtunk felvételezni, ez 8 ismétlésneks z á mí t ,a holal á t ha t óvi r á g oke l t é r ős z á mami a t tavi r á gf edettség eltért. Összesen 33 fajtán 171 számítást végeztünk a virággal borított lombfelület (röviden virágbor í t ot t s á g)me g be c s l é s é r e ,vi r á gá t mé r őt891e s e t be nmé r t ünk.A ’ Cs i ns z ka ’é sa ’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’f a j t á ná lne m vé ge z t ünki l y e ns z á mítást, mert a hatalmas virágtömeg miatt közvetlenül kell e t tbe c s ül niaf e de t t s é ge t ,a’ Cor a lDa wn’ ,’ Da n s ede s Sy l phe s ’é s’ Spe c t a c ul a r ’kús z ór óz s á ke s e t é npe di ggy e ng er e mont á l á s ukmi a t tc s a k kevesebb adatból tudtuk megállapít a nia zá t l a g osvi r á gá t mé r őt . 9.t ábl áz a tAvi r á gf e de t t s é gs z ámí t ás ánakme ne t ea’ Pe ac e ’f aj t apé l dáj ánke r e s z t ül . Virágszám kategóriánKépzetes Átl. virág Átl. kiterült Virágokkal Vizsgált Lombfelület ként virágszám á t mé r ő virágfelület lefedett lombfelület virágokkal a) b) c) d) összeg* (mm) (mm2) terület (m2) (m2) fedett része 1/4 1/2 3/4 teljes 0 2 1 1 2,75 114,25 10 251,85 0,02819 0,25 11,28% 0 1 2 0 2,00 114,25 10 251,85 0,02050 0,25 8,20% 1 0 0 1 1,25 114,25 10 251,85 0,01282 0,25 5,13% 1 0 2 2 3,75 114,25 10 251,85 0,03844 0,25 15,38% 1 0 0 3 3,25 114,25 10 251,85 0,03332 0,25 13,33% 2 0 0 2 2,50 114,25 10 251,85 0,02563 0,25 10,25% 0 0 2 1 2,50 114,25 10 251,85 0,02563 0,25 10,25% 0 0 0 3 3,00 114,25 10 251,85 0,03076 0,25 12,30% *Képzetes virágszám összeg: a virágszám szorzata a virág látható méretével (1/4, 1/2, 3/4, 1)
A bonitált adatok és %-os virágfedettség között regressziós vizsgálattal kerestük meg a kapcsolatot. Matematikailag és szakmailag is exponenciális függvény írja le legjobban az összefüggést. Ezt a 17. ábrán mutatjuk be. A függvény általánosított képlete Y= abx, ahol a= 0,0041955, b= 1,9768. SVÁB (1981) szerint exponenciális típusú, bár a Curve Expert regresszió-analízis program a hatványfüggvények között sorolja fel. A függvény determinációs együtthatója r2= 0,748 és standard hibája S= 0,1295.
58
Határozott, nemlineáris összefüggést találtunk a bonitált virágzásintenzitás, és a virágfedettség között. Az adatok szóródása elsős or ba naf ügg e t l e nvá l t oz óma ga sé r t é ke iné lt a l á l ha t ó,me l y ne kokaana gy obbe s e t s z á m,é sa ze l t é r őmóds z e r ,mi ve li t tköz ve t l enül becsültük a fedettséget. A 8as érték fedettségét csak extrapolálással kaphattuk meg, itt egyetlen mért adat sem áll rendelkezésünkre. Ez azonban gyakorlati s z e mpont bólne mj e l e nt őspr obléma, mert ilyen magas virágzásintenzit á sc s a ke l vé t vef or dule l ő, inkább elméleti produkciós ma17. ábra A virágzásintenzitás (X) és a virággal borított lombfelület (Y) összefüggése Y= 0,0041955*1,9768X függvény alapján
xi mu mna kt e ki nt he t ő.Aze r e dmé ny e k a l a pj á n ki j e l e n t he t ő, hogy a bonitálási kategóriák és a
virágfedettség kapcsolatban van egymással, de az összefüggés nem lineáris, magasabb kategóriaközök nagyobb virágprodukciós különbséget jelentenek. 10. táblázat A virágzásintenzitás bonitálás kategóriái és a vizsgálat során használt regressziós egyenletek által adot tbe c s l é s( ke r e kí t ve )aze gye skat e gór i áknakme gf e l e l ővi r ágf e de t t s é gr e ,i l l e t ve relatív eltérés a két exponenciális függvény Y értékei között Exponenciális Exponenciális Bonitálási kategória Relatív eltérés Y= 0,0041955*1,9768X Y= 0,004*2X 0 0,0042 0,0040 -4,66% 1 0,0083 0,0080 -3,54% 2 0,0164 0,0160 -2,41% 3 0,0324 0,0320 -1,26% 4 0,0641 0,0640 -0,11% 5 0,1267 0,1280 1,07% 6 0,2504 0,2560 2,25% 7 0,4949 0,5120 3,45% 8 0,9784 1,0240 4,66% Determinációs együttható (r2): 0,748 Standard hiba (S): 0,1295 -
A determinációs együttható értéke elég magas ahhoz, hogy a nyers bonitálási kategóriák helyett a virágzásdinamikai vizsgálatok során a virágfedettséget használjuk. A bonitált értékek és a virágfedettség között egzakt matematikai összefüggést nem várhattunk. Ennek figyelembe vételével a standard regressziós függvények mellett kerestünk e gykönny e ná t t e ki nt he t őé sé r t e l me z he t ő,a ká rme g j egy e z he t őmode l l ti s .Ez é r te gy e gy s z e r űbbf ügg vé ny ti svi z s g á l t unkke r e kí t e t tpa r a mé t e r e kke l .Ennek alapján egy azonos Y= abx mode l l űr e g r e s s z i ósf ügg vé ny ti svi z s g á l t unk,ke r e kí t e t tY=0, 004*2X para59
méterekkel. Mindkét modellel kikalkuláltuk az egyes bonitálási értékekre adott virágfedettségi értékeket (Y tengely), és a két modell közötti relatív különbséget - a kerekítés nélküli modell Y értékének százalékában -, melyet a 10. táblázatban mutatunk be. Az eltérés mindig 5% alatt maradt, ezért jobb áttekinthetős é geé sé r t e l me z he t ős é g emi a t ta z e gy s z e r űbbmode l l tvá l a s z t ot t ukavi r á g z á s bi ol óg i a ipr odukc i óbe c s lésére. A továbbiakban ezt az összefüggést felhasználva minden bonitálással felvett adatot átkonvertáltunk, és a tovább értékeléshez ezt a becsült virágfedettséget használtuk. 5.2. A virágzásdinamika értékelése A köve t ke z őkbe nf e l s or ol j ukavi r á g z á s di na mi kai indexek statisztikai feldolgozása során kapott eredményeinket. A 12-20. mellékletekben (XLI-XLV. oldal) közöljük évjáratonként és helyszínenként a vizsgált fajták virágzásdinamikai görbéit, melyek a virággal borított lombfelület éves változását mutatják, míg a 21. mellékletben (XLVI. oldal) az indexek konkrét értékei láthatóak szintén évjáratonként és helyszínenként. Napi virágzási középérték (Vk) Al e g könny e bbe né r t e l me z he t őpa r a mé t e rat e l j e sve g e t á c i ósi dős z a kvi r á gf e de t t s ég é ne kna piköz é pé r t é ke .Gy a kor l a t ij e l e nt ős é g ei se nne kal e g na gy obb,mi ve lal e ge l s ő, é sl e g f ont os a bbe l vá r á sa zá gy á s r óz s á t ól ,hogyvi r á g hoz a maből egyen. Ez az index nem ad információt a virágzás dinamizmusáról, hanem csak az átlagos virágzásintenzitásról, me l ya z onba na l a pve t őf a j t a é r t é kmé r ő,é ske r t é s z e t igy a kor l a t is z e mpont bóli sj ós z elekciós mutató. A 22. mellékletben (XLIX. oldal) látható az éves napi virágfedettség Levene-f é l es z ór á s vi z s g á l a t aé st öbbt é ny e z ősva r i a nc i a a na l í z i s é ne kös s z e f og l a l ót á bl áz a t a ,a32.me l l é kl e t be n( LI I .ol da l )pe di ga ze gy má s t óls z i g ni f i ká ns a ne l kül önül őc s oportokat mutatjuk be. Levene próbája alapján nem mutatható ki szóráskülönbség sem a fajták, sem az évjáratok, sem a helyszínek évi átlagos értékei között, így variancia vizsgálat szabályosan e l vé g e z he t ő.E s z e r i ntakö z é pé r t é ke tmi ndhá r om kör ül mé ny5%-os szignifikanciaszinten befolyásolta, tehát szerepet játszik a virágzásintenzitás mértékének kialakításában. A helyszínt vizsgálva két homogén hatás különíthe t őe l : Tör ökbá l i nt on é s Budatétényben alacsonyabb, a Margitszigeten magasabb volt a virágzásintenzitás. A legnagyobb különbség azonban a Fisher-féle korrigált átlagok alapján csak 17%-os. Tekintve, hogy a Margitszigeten lényegesen alacsonyabb a kiültetett fajtaszám, az eltér é sne mf e l t é t l e nülme z o kl i ma t i kusva gye da f i kuse r e de t ű.Avi r á gz á s bős é gf őoká na ka fajtaválasztás tartható, a gyengébben virágzó fajtákat eleve nem ültették ki, vagy - mint 60
pé l dá ula’ Lá gy má ny os ’e s e t é be n,ki s z e l e kt á l á s r ake r ül t e k.A j obbe r e dmé ny e k- a különbség szignifikáns, de mégsem kiemelkedőe nna gy- ezen kívül olyan agrotechnikai munká kna kkös z önhe t ő,mi n tar e nds z e r e sönt öz é s ,é save g e t á c i ósi dős z a kime t s z é s illetve virágeltávolítás, mely állandó és intenzív növekedésre késztette a töveket. Évjárat Iceberg The Fairy Déva La Sevillana Báthory István Munkács Szent Margit Domokos Pál P. SzabóDezső Gül Baba Max Holder Leila Táncsics Mihály Verecke Borsod Millecentenárium Pet őf iSándor Déryné Nouvelle Europe Huba Bem apó Bethlen Gábor Szendrey Júlia Dsi daJenő Lágymányos Domokos János Sunsprite Aranyhíd 0%
tekintetében
a
2007-es volt a leggyengébb, és a 2002 a legjobb a virágzásintenzitás
szempontjá-
ból. A legjobb év mintegy 57%-kal jelentett jobb virágfedettséget, mint a leggyengébb. Összesen 3 típusú
évjárathatást
lehetett
kimutatni, ennyi a homogén csoportok száma a szignifikáns differenciák alapján. 2%
4%
6%
8%
10%
18. ábra Az éves virágzásintenzitás napi középértékének (Vk) korrigált átlaga a 3 helyszín és az 5 vizsgált év alapján a virágok által lefedett lombozat százalékában kifejezve
Aze gy i kl e g e r ős e bbhatással az éves virágzásintenzitásra a fajtának volt. A fajták átlagértékét a 18.
ábrán mutatjuk be a variancia-analízis során kapott Fisher-féle LSD Multiple Range Test korrigált átlaga sorrendjében. Ar óz s a f a j t á kvi r á g z á s aá l t a l á ba ni g e nj óvol t ,al e g bőve bbe nvi r á g z óf a j t á kc s a kkevéssé tértek el az átlagtól, az eltérés inkább a kevés virágot hozó fajták esetében volt f e l t űnő.Ez e ks z e r i ntas á r g a fajták - f őké ppe na z’ Ar a ny hí d’- egységesen gyenge vir á g z á s úa kvol t a k,köz ül üka’ DomokosJ á nose ml é ke ’vol tal e g é r t é ke s e bb.Ki f ejezetten gy e ngevi r á g z á s úvol tavör ösf a j t á kköz üla’ Lá gy má ny os ’at a r ká kköz üla’ Ds i d aJ e nő e ml é ke ’ ,ar óz s a s z í nűe kköz üla’ Sz e ndr e yJ úl i ae ml é ke ’é sa’ Be t hl e nGábore ml é ke ’ . Bá ral e g bőve bbe nvi r á g z óf a j t á kköz öt tma r ká nskül önbs é gne m vol t ,l e g j obbnak a f e hé rr óz s á kkont r ol j á t ,a z’ I c e be r g ’ -et talált uk.Ha s onl óa nki vá l óa’ TheFa i r y ’ ,s z i nt é n kontrol, majd utánuk vörös fajták követke z ne k,a’ Dé va ’é sa’ LaSe vi l l a na ’kont r ol , me l y e kt őls z i g ni f i ká ns a nne m kül önböz i ka’ Bá t hor yI s tvá ne ml é ke ’ ,a’ Munká c s ’é sa ’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’ .Kike l le me l nia’ Sz e ntMa r g i t ’i g e nj óvi r á g z á s iké pe s s égét, míg a másik fehér fajta,a’ Be ma póe ml éke ’i nká bbagy e ngevi r á g z á s úf a j t á kköz é tartozik, bár szignifikáns differencia nincs virágzásuk között. Az adatok szerint a legbő61
vebben virágzó, és a legszerényebb fajta között 3,3 szeres a különbség, ami igen markáns eltérést jelent. A sárga fajták egységesen különösen gyenge teljesítménye a nemes í t é sf e l éj e l e ntf i gy e l me z t e t é s t :a’ Sol e i ld’ Or ’(DE VRIES és DUBOIS 1978) által hordozott Rosa foetida f. persiana (Lem.) Rehder hatás, mely máig szinte egyedüli génforrása a sárga színnek, még mindig együtt jár a gyengébb virágzással, a kapcsoltságot nem sikerült feloldani - l e ga l á bbi sama gy a rf a j t á ke s e t é be n.Avör ösf a j t á kki e me l ke dő volt as z e mbe t űnő:a ze l s ő10-b ől7f a j t avol tvör ösf l or i bundava gypol i a nt a . Ös s z e s s é g é be nakont r olf a j t á kt öbbs é g evi r á g z á s i nt e nz i t á s ba nl e gy őz hetetlennek bizonyult, de ha a virágzás varianciáját is figyelembe vesszük, a különbség nem ennyire j e l e nt ős ,c s a kr i t ká ns z i g ni f i ká nsakül önbs é g5%-os szinten a magyar fajtákhoz viszonyítva. Nyári (remontálási) napi virágzási középérték (Vkny) Kiszámításimódj aa z ono sa zé ve sna piköz é pé r t é kke l ,dec s a ka ze l s ővi r á g z á s ihull á m ut á nii dős z a kr ae s őna poka té r t é ke l t ük.A r e mont á l á s ii dős z a kha t á r a i tki j e l ö l őnapokat (Hte, Htny) évenként és helyszínenként a 21. mellékletben (XLVI. oldal) közöljük. Az index megf e l e l őbe c s l é s ta dar óz s á kr e mont á l óké pe s s é g é r e .A 23. mellékletben (XLIX. oldal) látható a nyári virágfedettség Levene-féle szórásvizsgálata és többtényez ő sva r i a nc i aanalízisének összefoglaló táblázata, a 33. mellékletben (LIII. oldal) pedig az egymást óls z i g ni f i ká ns a ne l kül önül őc s opor t oka tmutatjuk be Avi r á g f e de t t s é gny á r ina p iá t l a gá r aha t ót é ny e z őkna gy onha s onl ómi nt á z a t otmut a tna k,mi nta ze l ő z ői nde xné l .Af a j t a ké r dé s ,ahe l y s z í né sa zé vj á r a t ha t á sne m módos í t otta az értékek szórását, de szignifikánsan hatással volt a nyári virágzásintenzitás középért é ké r e ,t e há tar e mont á l óké pe s s é gne mf ügg e t l e ne z e kt ől .Aze l t é r őkl i ma t i kusé sa g r ot e c hni ka iha t á s oka ze gy e she l y s z í ne ke na ze l őz őpa r a mé t e r r e la z onoss z e r e pe tj á t s z ottak, Budatétény és Törökbálintköz öt ts z i g ni f i ká nse l t é r é sne m mut a t ha t óki ,dee z e kt ől Ma r g i t s z i g e ts z i g ni f i ká ns a nj obbvol t :i t tbőve bbvol tany á r ivi r á g z á si s .Azé vj á r a t hat á si ss z i nt ea z onosa ze l őz őve l ,l é ny e g é be nhá r om i dőj á r á s ic s opor t r abont ha t ó:vi r á gzás szempontjából a 2007-es gyenge, a 2002-e se r ősé vvol t ,at öbbköz e pe s ne kt e ki nthe t ő. A fajták értékét a 19. ábrán mutatjuk be a Fisher-féle LSD Multiple Range Test korrigált átlagának sorrendjében. Az ábrán jól látszik, hogy a fajták sorrendje nem áll távol az éves átlagos értékeken alapuló listától, de itt a különbségek nagyobbak. A korrigált átlagok alapján a leggyengébb és legjobban remontáló rózsafajta között 4,6 szeres különbség van a virágfedettségben. 62
Aké tki vá l ókont r ol ,a’ TheFa i r y ’é sa z’ I c e be r g’ut óvi r á g z á s aal e ge r ős e bb,def e lt űnőa’ Sz e ntMa r g i t ’é s’ Bá t hor yI s t vá ne ml é ke ’ki vá l ór e mont á l á s ai s .A l e gb ő ve bb nyári virágzású magyar róz s a s z í nf a j t a ,a’ Le i l a ’i sgy e ngébb, mint rózsaszín kontrolja, mí gama gy a rf a j t á kköz ülal e g bőve bbe nr e mont á l óa’ Sz e ntMa r g i t ’ ,gy a kor l a t ilag me g f e l e lakont r ol j á na k,t ől es z i g ni f i ká ns a nne m kül öní t he t őe l .Avör ös’ LaSe vi l l a na ’ taköve t ke z őha z a ine me s ít é s űf a j t á ks z á r ny a l j á kt úl : ’ Bá t hor y I s t vá n e ml é ke ’ , ’ Dé va ’ , Munká c s ’ ,’ Tá ncsics Mihá l ye ml é ke ’ .Az alacsonyabb vörös, és rózsaszín floribunda fajtákat a ’ Nouve l l eEur ope ’kont r ollal lehet összevetni, a legtöbb hasonló magyar fajta határozottan jobban remontál nála. Kirívóan gyengén virágoznak nyáron viszont a sárga fajták. Közülük a kont r ol’ Suns pr i t e ’a l e g-
The Fairy Iceberg Szent Margit Báthory István Déva Munkács Táncsics Mihály La Sevillana Sz abóDez ső Leila Gül Baba Domokos Pál Péter Millecentenárium Max Holder Bem apó Pet őf iSándor Nouvelle Europe Déryné Szendrey Júlia Verecke Bethlen Gábor Huba Borsod Dsi daJenő Lágymányos Aranyhíd Domokos János Sunsprite 0%
2%
4%
6%
8%
10%
19. ábra A nyári virágzásintenzitás napi középértékének (Vkny) korrigált átlaga a 3 helyszín és az 5 vizsgált év alapján, a virágok által lefedett lombozat százalékában kifejezve
gyengébb, így az adatok alapján elmondható, hogy mindkét hazai nemesít é s űf a j t á va ls i ke r ül tf e l ülmúlni. Aze gé s zve g e t á c i ósi dős z a ki ,é sany ári virág-fedettségi adatok nagyon közel állnak egymáshoz. Az évjárat és a helyszín virágzásintenzitást befolyásoló hatása közel azonos af ővi r á g z á s ba né sut á naany á rvé g é ni s .Azá l t alunk vizsgált fajtáknál az adatok alapján nem szükséges külön kezelni az éves virágtömeget és a remontáló-képességet, ez e gy s z e r űbbét e s z igy a kor l a t is z a ke mberek számára a fajtaválasztást. A külföldi kontrol fajták kiváló képességeit nehéz túlszárnyalni, ez inkább a nyári remontáló-képességnél sikerült. A virágzásintenzitás elbírálásánál azonban figyelemmel kell arra lenni, hogy a virágfedettség egységnyi lombfelületre vonatkozik, ezért a virágzás abszolút tömege e r ős e nf üggat öve ke r őnl é t é t ő lé sal ombf e lület nagyságától is.
63
Virágzási maximum (Vmax) A köve t ke z ői nde xar óz s ama xi má l i svi r á g z á s i nt e nz i t á s á tí r j al e ,s z i nt é nal ombot f e dővi r á gf e dé s is z á z a l é ká ba nki f ej e z ve .Ezagy a kor l a t ba na ze l s ő- va gyf ővi r á g z á s maximumát, és a fajta reálisan elérhet ől e g ma g a s a bbvi r á g ké pz é s ipr odukc i ój á tmutatja. A 24. mellékletben (XLIX. oldal) látható az éves maximális virágzásfedettség Levene-f é l es z ór á s vi z s g á l a t aé st öbbt é ny e z ősva r i a nc i a a na l í z i s é ne kös s z e f og l a l ót á bl ázata, a 34. mellékletben (LIV. oldal) pedig a ze gy má s t óls z i g ni f i ká ns a ne l kül önül őc s oportokat mutatjuk be A három hatás egyike
Borsod Báthory István Domokos Pál Verecke Iceberg Nouvelle Europe Déryné Max Holder Munkács Sz abóDezső Domokos János Pet őf iSándor La Sevillana Déva Leila Huba Millecentenár. Szent Margit The Fairy Gül Baba Bem apó Dsi daJenő Táncsics Mihály Bethlen Gábor Szendrey Júlia Lágymányos Sunsprite Aranyhíd 0%
sem változtatja meg szignifikánsan a szórást, de hat a középértékekre. Ezek alapján elmondható, hogy nem csak az átlagos virágzásintenzitás, de a maximális értékek is függenek a helys z í nt ől( va gy i s a kl i ma t ikus, edafikus illetve agrotechnikai körülmény e kt ől ) , 5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
az évjárattól (els ős or ba na z i dőj á r á sha t á s a ) ,é saf a j t á k-
20. ábra A fajták éves maximális virágfedettségének (Vmax) korrigált átlaga a 3 helyszín és az 5 vizsgált év alapján, a virágok által lefedett lombozat százalékában kifejezve
tól. A variancia-analízis P értékei alapján legnagyobb
hatása a maximális virágprodukcióban a fajtáknak van. A helyszíneket vizsgálva, a Fisher-féle homogén csoportképzés szerint a törökbálinti a da t oks z i g ni f i ká ns a ne l kül ö n ül ne kama g a s a bbé r t é kűbuda t é t é ny i t ől ,mí gama r g i t s z ig e t if e l mé r é se r e dmé ny ee gy i kükt őls e m kül önbözik szignifikánsan, így két szintje van a maximális virágzásnak. A budatétényi rózsakertben kimutatható jobb csúcsvirágzás okának a terület déli kitettségét és jobb tavaszi vízgazdálkodását tekinthetjük. A korai felmelegedés és a téli belvizesedés hiánya együttesen intenzívebb tavaszi és nyár eleji f e j l ődé s tt e s zl e he t ővéar óz s a t öve kr észére, mint a párás Duna közeli Margitsziget és a gyakran hóolvadéktól belvizes Törökbálint. Ugyanez azonban már nem igaz a nyár köz e pé r e ,a mi korabuda t é t é ny ir óz s a ke r tapor óz usmé s z kőá gy az a t ,é sa ze r ősl e j t é smi a t t rendszeresen vízszegény, ilyenkor vízgazdálkodá s as z é l s ős é g e s e bbamá s i kké the l yszínnél. 64
Az évjárati hatás nagyon hasonló az átlagos virágzásintenzitásnál kimutatotthoz, a gyengébb 2007-es és a legjobb 2002-es év között azonban a többi év nagyobb va r i a nc i á j ú,e l t é r őha t á s ukki mut a t á s hozma g a ss z i g nifikanciaszintre lenne szükség. A fajták értékét a 20. ábrán mutatjuk be a Fisher-féle LSD Multiple Range Test korrigált átlagának sorrendjében. A maximális virágtömeg különbsége a fajták között eléri a 3,8-szoros értéket. Szemben az átlagos virágzással, i t tne mc s a kagy e ng e ,ha ne m aki e me l ke dőf a j t á ki sj e l e nt ősen eltérnek az átlagtól. A legnagy obbma xi má l i svi r á g pr odukc i óta’ Bor s od’é r t ee l ,i t t korrigált átlaga 34%-volt, tehát átlagosan a teljes lombfelület harmadát borította virág. A legmagasabb egyedi adatok 50%-os borításnak felelnek meg, Ezt többek között a ’ Bá t hor yI s t vá ne ml é ke ’ ,a’ Munká c s ’ ,a’ Sz e ntMa r g i t ’é sa’ Ve r e c ke ’é r t ee le gy -egy a l ka l omma l .Af a j t á kköz üli t ti savör ösr ó z s á kal e g j obba k,a ze l s őhá r om r ózsa mind i det a r t oz i k.Fe l t űnő,hog ya’ Bor s od’á t l a g osvi r á g z á s i nt e nz i t á s ane m ki e me lke dő ,mí g c s úc s vi r á g z á s ai g e nf i gy e l e mr emé l t ó.Ha s onl óapol i a nt a’ Ve r e c ke ’i s .Aze l őbbe ml ít e t tvör ösf a j t ame l l e t takon t r ol ná lj obbe r e dmé ny té r te lmé ga’ Munká c s ’ ,a’ Sz a bó De z s őe ml é ke ’é sa’ Pe t őf iSá ndore ml é ke ’i s .Ar óz s a s z í nma gy a rf a j t á ks z i nt ek i vé t e l né l külj obba ka’ TheFa i r y ’ -nél, itt azonban igen nagy a fajta saját variabilitása, ezért szignifikáns különbs é gne m mut a t ha t óki .Ezi g a za’ Ve r e c ke ’ -re is, melynek szintén kontrolja, tekint ve ,hogymi n dke t t őpol i a nt af a j t a c s opor t bat a r t oz i k.Ez z e ls z e mbe na f e hé rf a j t á kköz ülma g a s a nakont r ol( ’ I c e be r g ’ )vol taj obb,é sa za l acsony-közepes f l or i bundá ke s e t é ni sa ze gy i kl e g j obba’ Nouve l l eEur ope ’vol t ,c s a ka’ Bor s o d’ -nak volt nála nagyobb a virágzási csúcsa. A sárga fajták ebben a felmérésben is a leggyeng é bbe kvol t a k,ki vé vea’ DomokosJ á nose ml é ke ’ -t, mely lényegesen nagyobb maximál i svi r á g z á s tmut a t ot t ,mi nts o kmá s i kf a j t a ,é ss z i g ni f i ká ns a nt öbbe t ,mi nta z’ Ar a nyhí d’ .Fe l t é t e l e z he t ő,hogyma g a svi r á g t öme gké pz é s é ne kké pe s s é g e’ Gol ds t e r n’s z ül őj e révén a kordesii hibrid fajtacsoportra megy vissza, mely Rosa rugosa Thumb. és Rosa wichuraiana Crép ex Déségl. hibrid révén kiváló hajtás- é sl ombké pz ő. Ez e ka l a pj á nama gy a rne me s í t é s űpol i anták, a vörös és sárga floribundák és számtal a nr óz s a s z í nf l or i bundaj e l e n t ős e nna gy obbvi r á ghoz a motké pe sr övi dt á v onbi z t os ítani, mint a neves külföldi fajták. Nyári (remontálási) virágzási maximum (Vmaxny) Eza zi nde xa ze l s ővi r á g z á s ihul l á motköve t őremontálási i dős z a kma xi má l i svi r á ghozó képességét mutatja meg. A r e mont á l á s ii dős z a kha t á r ai tki j e l öl őn a poka t( Ht e, Htny) évenként és helyszínenként a 21. mellékletben (XLVI. oldal) közöljük. Ennek az 65
indexnek a legfontosabb gyakorlati haszna abban áll, hogy a második, illetve ha kifejlődik, a harmadik virágzási hullám amplitúdóját mutatja meg. A magas Vmaxny értékű fajták nem kiegyenlített remontáló-,ha ne me r őt e l j e sr e ge r á c i óské pe s s é gükke lt űnne k ki. A 25. mellékletben (L. oldal) látható a nyári maximális virágfedettség Levene-féle szórásvizsgálata és többtény e z ősva r i a nciaanalízisének összefoglaló táblázata, a 35. me l l é kl e t be n( LV) .ol da lpe di ga ze gy má s t óls z i gni f i ká ns a ne l kül önül őc s opor t oka tmutatjuk be. A szórásvizsgálat szerint a kezelések nem befolyásolják az adatok szórását, így variancia-analízis techni ka i l a ge l vé ge z he t ő. Ennek alapján a helyszín egyáltalán nem befolyásolja a nyárközépi maximális virágzás mennyiségét, de az évjárati hatás még a fajtáknál is nagyobb j e l e nt ős é gge lbí r .A he l yszínek közötti szignifikáns differencia hiánya legin-
Leila The Fairy Iceberg Táncsics Mihály Bem apó Szent Margit Gül Baba Déva La Sevillana Munkács Millecentenárium Domokos Pál Péter Pet őf iSándor Báthory István Sz abóDez ső Bethlen Gábor Max Holder Lágymányos Szendrey Júlia Nouvelle Europe Huba Dsi daJenő Déryné Verecke Borsod Aranyhíd Sunsprite Domokos János 0%
5%
10%
15%
20%
25%
21. ábra A fajták nyári maximális virágfedettségének (Vmaxny) korrigált átlaga a 3 helyszín és az 5 vizsgált év alapján, a virágok által lefedett lombozat százalékában kifejezve
kább arra vezethe t ővi s s z a , hogya zi dőj á r á s( e l s ős orban is a csapadékeloszlás) hatása, mely mindhárom területen me g köz e l í t ől e ga z onos na kve he t ő,me s s z ef e l ül múl j aa ze da f i kusva gye l t é r őa g r ot e c hnikából származó hatásokat. Az évjárat befolyásoló szerepe nagyon hasonl óa ze l őz őpa r a mé t e r e kné lki mut a t ot t hatásokkal. Három szint - homogén évjárat-csoport - f i gy e l he t őme g :agy e ngé bbmaxi má l i svi r á g z á s s a lj e l l e me z he t ő2007-es, a kiváló 2002-es, és az összes többi év, mel y e ke gy má s t ólne m,deaké ts z é l s ős é g e sé vt ől5%-os szignifikancia szinten eltérnek. A fajták értékét a 21. ábrán mutatjuk be a Fisher-féle LSD Multiple Range Test korrigált átlagának sorrendjében. Általánosságban elmondható, hogy a fajták nyári maximális remontálása jóval kisebb, a lomb kisebb hányadát fedik vir á g ok,mi nta ze l s ővi r á g z á s ihul l á mba n.
66
Af a j t á ké r t é ke ,e gy má sköz öt t is or r e ndj ei sj e l e n t ős e ne l t é ra ze l őz őe kbe nt á r gy a l t ma xi má l i svi r á g z á s ié r t é kt ől .A l e g j obba nr e ge ne r á l ódóé sújvi r á g hul l ámot produkáló f a j t aa’ Le i l a ’vol t ,ma j daké tkontrolf a j t aköve t ke z e t t ,a’ TheFa i r y ’é sa z’ I c e be r g ’ . Ezeknek a fajtáknak a kiváló nyári maximális remontáló-képessége nem jár együtt kiváló csúcsvir á g z á s s a la ze l s őv i r á g z á s ihul l á mba n.Aze l őz őkhö zha s onl ó a né r t é ke sa ’ Be ma póe ml é ke ’i s .Ér de ke se r e dmé ny , hogy a két has onl óf a j t a ,a’ Gü lBa ba ’é sa ’ Bor s od’vi r á g z á s di na mi ká j ai ge ne l t é r ő:mí ga’ GülBa ba ’j ólr e mont á l ,a’ Bors od’ -ra i nká bba ze r őse l s ővi r á gz á s ihul l á m aj e l l e mz ő.Aza da t oka l a pj á nama gy a rf a j t á kköz ü le l s ős or ba naf e hé ré svör ösr óz s á kna kva ne r ősny á r ivi r á g z á s ima xi mumuk,é ski f ejezetten gyenge a tarka polianták és a sárga fajták értéke. Különösen jól megf i gy e l he t ő e za’ DomokosJ á nose ml é ke ’r óz s á n,me l ymi nde ná l t a l unkvi z s g á l tf a j t aköz ülal e ggy e ngé bbne kbi z ony ul t ,mí ga ze l s ővi r á gzási hullámban virágzási maximuma nem volt gy e ngé ne kmi nős í t het ő. Virágzás koraisága A virágzás koraiságát és késeiségét viszonylag nehéz egzaktul meghatározni, mivel s z á mt a l a npa r a mé t e rbe f ol y á s ol ha t j ai g e ne r ős e n,mi nta mi l y e nat a va s z ime tszés ideje ése r ős s é ge ,at a va s z ihőmé r s é kl e t ,dene m könny űavi r á g z á sha t á r dá t uma i na ke g z a kt meghatározása sem. Ennek érdekében összesen hat paramétert választottunk a fajták korai-ké s őivi r á g z ásának megbecslésére. Két index a virágzás csúcsértékének dátumát írja le januárt 1-t ől mérve napokban: a De a maximális virágzásét, gyakorl a t i l a ga ze l s ővi r á g z á s ihu l l á mé t és Dny a nyári maximális remontálásét. E két dátum közötti különbség, a H napokban f e j e z ikiaké tc s úc s vi r á gz á sköz öt te l t e l ti dőt .Anna ké r de ké be n,hogykiküszöböljük az évjárathatást, a három dátum típusú indexet normalizálva is közöljük (DNe, DNny, HN). A 26. és a 27. mellékletben (L. oldal) láthat óal e ge r ős e bbvi r á g z á s ihul l á mé sany á r i vi r á g z á s ima xi mum i dőp ont j a i na kLe ve ne -féle szórásvizsgálata és többt é ny e z ősva r i a nciaanalízisének összefoglaló táblázata, míg a 36. és 37. mellékletekben (LVI-LVII. olda l )pe di ga ze gy má s t óls z i g n i f i ká ns a ne l kül önül őc s oportjaikat mutatjuk be A ké tpa r a mé t e rha s onl ós t a t i s z t i ka iös s z e f ügg é s e ke tmut a t .A l e g e r ős e bbvi r á gzási hullám esetén a virágzási csúcs időpontjának szórása szignifikánsan nem tér el sem a f a j t a ,s e ma zé vj á r a t ,s e m ahe l y s z í nvona t koz á s á ba n.Et t őlany á r vé g ivi r á g z á sc s a k abban különbözik, hogy itt az egyes évjáratok között van különbség a szórásban. Mivel a Leven-féle P érték 0,043 igen közel áll a 0,05 határértékhez, tájékozódás végett itt is végrehajtottuk a variancia-analízist, bár ennek megbízhatósága ebben az esetben kétsé67
ges. Mindkét paraméternél a variancia vizsgálat alapján azonos következtetést lehet levonni: az abszolút dátumok esetén a helyszín nem befolyásolja a virágzási csúcsok i dőpont j á t ,af a j t á ks z erepe sokkal nagyobb, de még mindig nem szignifikáns 5%-on. Le ge r ős e bb,má rs z i g ni f i ká nsha t á s aa zé vj á r a t na kva n,a holaköz é pé r t é kme l l e t tas z órásra is befolyást gyakorol. Jellegzetes, hogy a koraiság, ha konkrét dátumokat vizsgál unk,ne mf a j t a ké r dé s ,ha ne m ur a l kodóa na zi dőj á r á shatása alatt áll. A két index alapján elmondható, hogy a 2007-es év hatása a korai virágzás, a 2005. és 2006. évé a késeiség, a 2002. és 2008. év pedig a két pa r a mé t e r né le l t é r őe n,deközepes évnek felel meg. Szignifikáns differencia csak a két s z é l s ős é g e sé vköz öt tmut a t ható ki. A helyszínek egy homogén csoportot alkotnak, hatásuk a virágzás koraiságára - legalábbis szignifikánsan - nincs. Az é vj á r a t ha t á s ,a ze l t é r ő
DNe
DNny
-1
-0.5
0
0.5
1
1.5
The Fairy Táncsics Mihály SzabóDezső Szent Margit Bem apó Dsi daJenő Déryné Szendrey Júlia Lágymányos Bethlen Gábor Munkács La Sevillana Verecke Borsod Pet őf iSándor Báthory István Domokos Pál P. Iceberg Nouvelle Europe Huba Max Holder Millecenten. Déva Gül Baba Sunsprite Domokos János Leila
klimatikus és agrotechnikai hatások kiküszöbölésére évenként és helyszínenként normalizáltuk az adatokat, és úgy
22.ábr aAr óz s af a j t ákkor ai s ágaaf ővi r á gz ásc s úc s ánaki dőpontja (DNe)é sanyár ir e mont ál ásc s úc s ánaki dőpont j a( DNny) normalizálása után a DNe index sorrendjében, a 2002-2008-as budatétényi adatok alapján.
vizsgáltuk egytényez ősva r i a nc i a -analízissel a fajták közötti különbséget. Az adattranszformáció segítségével jobban látható, hogy a fajták között valójában van különbség, csak az évjárat hatása ezt elfedi (28. és 29. melléklet az LI. oldalon illetve 38. és 39. melléklet az LVIII. és LIX. oldalon). A legnagyobb virágzási csúcs esetén a fajták között 6%-os szignifikancia szinten van különbség, a nyári csúcs esetében ez már 5%on is igaz. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a fajták között a koraiság késeiség genetikailag részben determinált, de akül s őkör ül mé ny e ke z tj e l e nt ős e nbe f olyásolni tudják. Tekintve, hogy a fajták közötti különbség akkor is érdekes, és kertépítészeti szerepe i g e nna gy ,haakor a i s á gota zé vj á r a t ha t á se r ős e nbe f ol y á s ol j a ,anor ma l i z á l ta da t okból kiszámoltuk a fajták koraiságának középértékét. Abból kiindulva, hogy a helyszín nem 68
befolyásol, viszont a budatétényi felvételezések éven belüli száma lényegesen magasabb, mint a másik két kiültetésben, ezért a fajták közötti különbséget a budatétényi rózsakert felvételezései alapján közöljük a 22. ábrán, a normalizált értékek feltüntetésével. Az alacsonyabb értékek koraiságra, a magasabbak késeiségre utalnak. Az adatok középértéke a módsze r bőla dódóa nmi ni di gnul l a .A f a j t akor a i s á gae l s ős or ba naf ővir á g z á sc s úc s á na ki dőpont j ával (DNe)mé r he t ő,mí gany á r ir e mont á l á s ic s úc si dőpont j a (DNny) információt ad a remontálás hosszúságára is. Af a j t á ke gyr é s z emi ndaf ővi r á g z á s t ,mi ndany á r vé g ivirágzást tekintve korai. Ilyenek a rózsas z í n’ Le i l a ’é s’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’ ,as á r ga’ DomokosJ á nose ml é k e ’é s ’ Suns pr i t e ’ ,é savör ösa l a c s ony’ GülBa ba ’ .Né há nyf a j t akor a i s á g ahos s z úvi r á gzási i de j é bőlf a ka d,mi nta’ Dé va ’ ,’ Huba ’ ,Ma xHol de r ’ .A ké sei fajták (DNe > 0) a nyári vi r á g z á s tt e ki nt vei ské s e i e k.Cs a ke gyf a j t aj e l e nte bbőlki vé t e l t ,a’ Lá gy má ny os ’ ,dea ’ Sz e ndr e yJ úl i ae ml é ke ’i svi s z onylag hamar túljut virágzása csúcsán. A vizsgált rózsák köz öt tl e g ké s e i bbakont r ol’ TheFa i r y ’r ózsaszín polianta. A legkéseibb fajták közül a z onba nc s a ka’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’ -nél igaz, hogy nyár végi virágzási csúcsa is kés ői .Ez e kné lavi r á g z á s tne mc s a kg e ne t i ka iokokké s l e l t e t i k,ha ne m ave ge t a t í vnöve kedé si s :mi nde gy i küke r őt e l j e sbokrú fajta, mely erősme t s z é se s e t é nt a va s s z a lne he z e n f a ka d.Kül önös e ni ga ze za’ TheFa i r y ’pol i a nt á r a ,me l yha t a l ma s ,f a j t a c s opor t j á r ane m j e l l e mz őz ö l dt öme g e tf e jleszt. A variancia-analízisek megmutatt á k,hogyavi r á g z á skor a i s á g á tne me l s ős or ba na f a j t a ,ha ne ma zi dőj á r ás határozza meg. A fajták között azonban van különbség. A sárga fajták mind koraiak, ez tipikusan Rosa foetida Herrm. jellemvonás. A magyar fehér fajt á kmi ndké s e i bbe k,mi ntakont r ol’ I c e be r g ’ ,deut ol s óvi r á g z á s ic s úcsuk is hasonlóan ké s ői ,vi r á g z á s ii dőt a r t a mukí gyne mt é re lakont r ol t ól .At a r kaa l acsony polianta fajták köz üla’ Huba ’al e gé r t é ke s e b b,me r tkor a i ,des oká i gvirágzik. A vörös fajták közül az alacsonyak inkább koraiak, közülük a legkor á bbia’ GülBa ba ’ ,del e g é r t é ke s e bb ne ka ’ Dé va ’t űni k. A robusztusabb fajták kései e k,e z e kköz üla’ Munká c s ’é sa’ Sz a bóDe z s ő e ml é ke ’r e mont á lal e g hos s z a bbi de i g .I t ti sar óz s a s z í nf a j t á kal e g he t e r og é ne bbe k,a l e g k or á bbi’ Le i l a ’a zi nká bbké s e i’ Dé r y né ’é sas z é l s ős é g e s e nké s e i’ TheFa i r y ’köz öt t számtalan altípus található. A legtartósabb virágzás úna ka’ Ma xHol de r ’t e ki nt he t ő. A 30. mellékletben (LI. oldal) és a 40. mellékletben (LX. oldal) a virágzás hosszának s t a t i s z t i ka ik i é r t é ke l é s el á t ha t ó.Vi r á g z á shos s z aaf ővi r á g z á se l s ő,é sany á r ivi r á gzás utol s óvi r á g z á s ic s úc s aköz ö t t ikü l önbs é gna pokba nmé r ti dőt a r t a ma( H=Dny-De). Annak érdeké be n,hogya zé vj á r a t ha t á s té savi z s g á l a t ihe l y s z í ne ke l t é r őa g r ot e c hni ka ié s klimatikus hatását kiküszöböljük, az adatokat transzformáltuk: év és helyszín szerint 69
normalizáltuk (HN). Ennek statisztikai kiértékelését a 31. (LI. oldal) és a 41. melléklet (LXI) mutatja. A helyszín statisztikai értelemben nem befolyásolta a virágzás hosszúságát. A fajtakérdés - né mi l e gt a l á n me g l e pő módon - szintén nem befolyásolta 5%-os szignifikanciaszinten. Ez még az adatok normalizálásos transzformációja után is igaz marad. Cs a ka zé vj á r a t ha t á ss z e r e pemut a t ha t óki ,a zi se l s ős or ba navi r á g z á shos s z á na ks z ór ását befolyásolta. Két évet lehet kiemelni, melyeknél a virágzás hosszának középértéke jellegzet e s e ne l t é rat öbbié vt ől :a2002. évre rövid, a 2006-ra pedig hosszú virágz á svol taj e l l e mz ő, bár a szórások eltérése miatt szignifikáns differencia itt nem számítható. A 23. ábra A rózsafajták virágzásdinamikai indexeinek súlya a f őkomponens-analízis 3 komponensében, 3 dimenzióban ábr áz ol va.Akompone ns e ke taze l j ár ásazi nde x e kbőlké pz i , féle a közös variancia alapján.
normalizált értékek FisherLSD tesztje szerint (41.
melléklet, LXI. oldal) igazán rö-
vi dvi r á g z á s úa z’ Ar a ny hí d’é sa’ Lá gy má ny os ’ ,t ől es z i g ni f i ká ns a nne m kül önböz őe k, de átlagnál rövidebb virágzásúak a köve t ke z őf a j t á k:’ Le i l a ’ ,’ Sz e ndr e yJ úl i ae ml éke ’ , ’ TheFa i r y ’ ,’ GülBa ba ’ ,’ Be ma póe ml é ke ’ ,’ Bor s od’ ,’ Tá nc s i c sMi há l ye ml é ke ’ ,’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’ ,Be t hl e nGábor e ml é ke ’ .A f a j t á kt öbbs ége ingadozik a kissé rövid, közepes és kissé hosszú virágzás között. Markánsan csak két valóban hosszan virágzó rózsafajta mutatható ki a Fisher-f é l et e s z ta l a pj á n,a’ Huba ’é sa’ Dé va ’ . Az egyes tulajdonságok közötti rejtett összefüggések kimut a t á s á r af őkompone ns analízist használtunk, mely képzetes komponenseket képez a változókból (itt az indexe k ből ) ,a nna ké r de ké be n,hogya za da t okj e l l e mz é s eke ve s e bbvá l t oz óva li sme g o l dható legyen. A számításhoz minden adatot felhasználtunk, melyet a variancia-analízisek során is kiértékeltünk. Az eredmények szerint 3 komponens, melynek sajátértéke 1 feletti, elég ahhoz, hogy a vizsgált indexek teljes varianciájának 88%-át, 4 pedig 96%-át magyarázza. Ennek alapján a fajták virágzásdinamikai paraméterei nem függetlenek egymástól. A 23. ábrán grafikusan mut a t j ukbeaf őkompone ns -analízis egyes komponenseinek súlyfaktorait, vagyis az indexek súlyát az egyes képzetes komponensekben. Az egymáshoz közeli értékek arra utalnak, hogy a változók (itt az indexek) hasonló folyamatokat írnak le. 70
A súlyfaktorok összetét e l ea l a pj á nl á t ha t ó,hogyaf a j t á ke g é s zve g e t á c i ósi dőr eá t l ag ol tvi r á g t öme geé sany á r ir e mont á l á s ii dős z a ká t l a g osvi r á g t öme g ei ge nköz e lá l l na k egymáshoz. Ez részben azzal magyarázható, hogy az egész éves átlag magában foglalja af ővi r á g z á s onkí vül ivi r á g t öme gá t l a g á t ,má s r é s z tr á vi l á g í ta r r a ,hogymi ndaf ővi r á gz á si nt e nz i t á s á r a ,mi ndar e mont á l á s r agy a kor l a t i l a gugy a na z okat é ny e z őkha t na k,mi nd környezeti változók, mind genetikailag meghatározott paraméterek. A nyári maximális virágzás értéke szinténa ze l őz őke t t őhözna gy onha s onl ós úl y f a kt or okka ls z e r e pe l ,mí g af ő vi r á g z á sma xi mumat á vo l a bbá l lt ől ük.Enne ka l a pj á nar e mont á l á sma xi mumal ény e gé be na zá l t a l á nosvi r á g pr odukc i óské pe s s é gge lf üggös s z e ,mí gaf ővi r á g z á sma ximális virágtömege nagyobb önállóságot mutat. A késeiség és a virágzási hossz paramét e r e ie gy má s t ólé sa ze l őbbii nde xe kt őli sme g l e he t ős e nf ügg e t l e ne k.Avi r á g z á shos s z úsága ezek szerint független a koraiság-késeiség tulajdonságától, és nem függ az átlagos virágt öme g t őls e m. 5.3. Dekorativitási pontérték és virágszín 5.3.1. Virágzásmenet a reprodukciós fenofázisok hossza alapján A reprodukciós fázisok hossza az egyes fázisok értékének ismerete nélkül is informatív. A kiértékelés megmutatja a bimbónyílás, a virágzás és a virágpusztulás dinamikáját, és az egyes faj t á kköz öt t ii l y e nj e l l e g űkül önbs é ge t . 11. táblázat A reprodukciós fenológiai stádiumok átlagos hosszának differenciája a 2005 és 2007-es mérés között, fajtánként. Fajta Nap Fajta Nap Fajta Nap Aranyhíd 0,72 Gül Baba 0,61 Nouvelle Europe 0,51 Báthory István emléke 0,92 Huba 0,69 Pe t őf iSá n dore ml é k e 0,78 Bem apó emléke 0,50 Iceberg 0,41 Sunsprite 0,36 Bethlen Gábor emléke 0,64 La Sevillana 0,86 Sz a bóDe z s őe ml é k e 0,83 Borsod 0,54 Lágymányos 0,62 Szendrey Júlia emléke 0,45 Déryné 0,63 Leila Szent Margit 0,75 Déva 0,96 Max Holder 0,95 Táncsics Mihály emléke Domokos János emléke 0,42 Mi l l e c e n t e n á r i um’ 96 0,43 The Fairy 0,54 Domokos Pál Péter emléke 1,21 Munkács 0,58 Verecke 0,69 Ds i daJ e n őe ml é k e 0,61 12. táblázat A reprodukciós fenológiai stádiumok átlagos hosszának differenciája a 2005 és 2007-es mérés között, fenológiai stádiumonként. Fenológiai stádium Nap Fenológiai stádium Nap Fenológiai stádium Nap 0,5 0,98 3,5 0,26 6,5 0,89 1 1,21 4 0,25 7 0,98 1,5 0,63 4,5 0,23 7,5 0,76 2 0,79 5 0,23 8 1,04 2,5 0,43 5,5 0,19 8,5 1,12 3 0,32 6 0,35 9 1,22
71
Tekintve, hogy egy ilyen felmérés lefedi egy a dot té vt e l j e se l s ővi r á g z á s ihul l á má t , a zá l l omá ny s z i nt űr óz s a vi r á g z á sf ői dé ny é t ,ar e nde lke z é s r eá l l ói dőa l a t tös s z e s e nké t méréssorozatot tudtunk készíteni. Az évjáratok összehasonlítása táblázatos formában látható: a 11. táblázat fajtánként, napokban kifejezve mutatja a két mérés között egy fázisra jutó átlagos eltérést, míg a 12. táblázat ugyanezt az eltérést fenológiai stádiumonként adja meg. Aze l t é r é saf a j t á ke s e t é be ná t l a g os a nne m ha l a dt ame ga z1na pot ,ki vé vea’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’e s e t é b e n.Akül önbs é gne m avi r á g z á s me ne tá l t a l á noss e be s s é g ébőla dódot t ,ha ne ma bbóla zi dőt a r t a mból ,a me ddi gaf é l i gva gyt e l j e s e nme g s z áradt szirom a virágon mar a dt .Eze r ős e ni dőj á r á s f üggő,as z é lé sac s a pa dé kbe f ol y á s ai t ta legnagyobb a virágzás során. A kis eltérést mutató fajták mind gyors levirágzású, jófor má ns z i r oms z á r a dá s tne m mut a t óf a j t á k,mi nta’ DomokosJ á nose ml é ke ’ ,’ I c e be r g ’ , ’ Suns pr i t e ’ ,mí ga’ Domoko sPá lPé t e re ml é ke ’j e l l e g z e t e s s é g eat a r t ós a nma r a dós z irommaradványok.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Aranyhíd Báthory I. Bem apó Bethlen G. Borsod Déryné Déva Domokos J. Domokos P. P. Dsida J. Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Max Holder Millecenten. Munkács Nouvelle E. Pet őf iS. Sunsprite Szabó D. Szendrey J. Szent Margit The Fairy Verecke 0.5
1
1.5
2
2.5
3
3.5
4
4.5
5
5.5
6
6.5
7
7.5
8
8.5
9
24. ábra Rózsafajták reprodukciós fenofázisainak hossza a 2005 és 2007-es évi mérések átlagában, napokban kifejezve
Lé ny e gé be nugy a ne zol va s ha t ól ea12.t á bl á z a te l e mz é s é bőli s .A ke vé s bémegbízható, 1 napnál több átlagos eltérést mutató fenológiai stádiumok az 1., 8., 8,5. és a 9. vol t a k,abi mbóf e j l ődé skor a ii dős z a kaé sal e vi r á g z á sé ss z i r omhul l á sf e nol óg i a is t á di72
uma i .A bi mbóf e j l ődé sl e g kor á bbif á z i s as z üks é g ké ppe nna gy obbmé r é s ibi z ony talansággal rendelkezik, mivel a mérés kezdete nem feltétlenül esik egybe a bimbó duzzadás á na kme g ke z dődé s é ve l ,s okka li nká bbaj e l öl őc é dul af e l he l y e z é s é ne kt e c hni ka il e he t őségével. Levonható az a következtetés, hogy az igazán értékes és informatív fenológiai stádiumoke s e t é nne m vol ta k kor ae l t é r é s ,hogya zamé r é s e kme g bí z ha t ós á g á tme g ké r dőj elezze. A 2-szeres ismétlés miatt variancia-analízis elvégzésére azonban itt nem volt lehe t ős é g . A 24. ábrán összefoglalóan látható az egyes fajták virágzásmenete 2005 és 2007. évi vi z s g á l a t oká t l a gaa l a pj á n.Ké tf a j t á tkike l l e t tz á r ni ,mi ve lc s a ka ze gy i ké vbőlr e nde lkezünk róluk adat okka l .Mí ga’ Le i l a ’a2005-sf e l vé t e l e z é s bőlki ma r a dt ,a’ Tá nc s i c s Mi há l ye ml é ke ’f a j t á ná lana gyme nny i s é g űt or zvi r á gj e l e nt e t tg ondot, melyet a 2007. é vis z oka t l a nule r ősme l e gok o z ot t . 0
2
4
6
8
10
12
14
16
fehér fajták Bem apó Szent Margit Iceberg sárga fajták Aranyhíd Domokos J. Sunsprite rózsaszín fajták Bethlen G. Déryné Max Holder Millecenten. Szendrey J. The Fairy vörös fajták Borsod Déva Báthory I. Domokos P. P. Gül Baba Lágymányos Munkács Nouvelle E. Pet őf iS. Szabó D. La Sevillana tarka fajták Dsida J. Huba Verecke 1,5. fázisig
2-3. fázis
25.ábr aAvi z s gál tf aj t ákr e pr odukc i ósf áz i s ai nakhos s z aabi mbóf e j l ődé si de j é n,napokban,a 2005 és 2007. évi mérések átlaga alapján
Az összefoglaló ábráról leolvasható, hogyaf a j t á kvi r á g z á s á na khos s z aj e l e nt ős e ne lt é r ővol t .A bi mbót ólat e l j e sl e vi r á g z á s i g13, 6-t ől38, 8na pi gt e r j e dtavi r á g z á s if ol y ama tá t l a g oshos s z a .Aze l t é r é si ge ns z á mot t e vő.Al e g ha ma r a bbvir á g z ot te la’ Be ma pó e ml é ke ’ ,ma j da’ Be t hl e nGá bore ml é ke ’ ,a’ DomokosJ á nose ml éke ’é sa’ Suns pr i t e ’ 73
mi n ds á r g ai l l e t vef é l t e l tf a j t á k,mí ga’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’vi r á g z ot tal e g hoszszabb ideig. Amennyiben csak a 7,5. fázisig - a virág esztétikai értékének összeomlásáig - értékeljük a virágzást, a leghosszabb virágz á s me ne t e ta’ LaSe vi l l a na ’é sa’ TheFa i r y ’ kont r olé sa’ Bor s od’f a j t á ná lt a l á ltunk. A pontosabb kiértékelés érdekében a stádiumokat összevontuk és három külön ábrán értékeltük, a fajtákat színek szerint csoportosítva. A25.á br á r ólabi mbóf e j l ődé si dőbe l ihos s z aol va s ha t ól e ,ké ts z a ka s z r abont va :kor a ibi mbóf e j l ődé s ,é sabi mbóny í l ás kezdete. A bimbós állapot hossza nem igazán jelent ős ,f üggaf e l vé t e l e z é ske z de t ii dőpont j á t ólé sabi mbókhe l y z e t é t őli s .A bi mbóf e s l é s hamar lezajlott, mintegy 3-4 napig tartott. A fajták közötti eltérés azonban jellegzetes. Me gf i gy e l he t ő,hogyat ömvetelt, rozettás típusú virág ok( ’ Sz e ntMa r g i t ’ ,’ Ma xHol de r ’ , ’ Bor s od’ ,’ Pe t őf iSá ndore ml é ke ’ )bi mbóf e j l ődé s ei ge nl a s s ú,na gy ons oká i gme g r e ke dtek a csészelevelek felhasadásának állapotában, míg a szimpla vagy féltelt virágúaké ( ’ Be ma póe ml éke ’ ,’ Be t hl e nGá bore ml é ke ’ )gy or svol t . 0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
fehér fajták Bem apó Szent Margit Iceberg sárga fajták Aranyhíd Domokos J. Sunsprite rózsaszín fajták Bethlen G. Déryné Max Holder Millecenten. Szendrey J. The Fairy vörös fajták Borsod Déva Báthory I. Domokos P. P. Gül Baba Lágymányos Munkács Nouvelle E. Pet őf iS. Szabó D. La Sevillana tarka fajták Dsida J. Huba Verecke 3,5-5. fázis
5,5-6,5. fázis
7-7,5. fázis
26. ábra A vizsgált fajták reprodukciós fázisainak hossza a virágnyílás idején, napokban, a 2005 és 2007. évi mérések átlaga alapján
A26.á br á navi r á g z á sl e g e s z t é t i kus a bbi dős z a kal á t ha t ó,há r om s z a ka s z r abont va :virág kinyílása, a fiatal kinyílt virág, és a levirágzás korai szakaszai. Minél hosszabb ez az i dős z a k,a nná lt ová bbma r a dde kor a t í vaf a j t a .A f ajták közötti különbségek nagyon 74
j e l e nt ős e k,dej óll á t ha t óa zö s s z e f ügg é savi r á ga l a ps z í né ve l .Le gr övidebb ideig a sárga virágúak, míg leghosszabb ideig a vörösek virágoztak. A tarka polianta fajták virágzása i si nká bbr övi dvol t ,é sf e l t űnőaké tf é l t e l tf a j t a ,a’ Be ma póe ml é ke ’é sa’ Be t hl e nGábore ml é ke ’gy or svi r á g z á s a .Al e g é r t é ke s e bbf a j t aakí s é r l e t be navör ösf l or i bundaf a jt á kkont r ol j a ,a’ LaSe vi l l a na ’vol t ,köz e l18na pi gvol tavirágzás csúcsán. Jellegzetes a ’ GülBa ba ’vi r á g ny í l á ske z de t is z akaszainak lassúsága, ezt a tömvetelt, igazi rozettás vi r á g t í pus ama gy a r á z z a .Azi l y e nt í pus úvi r á g okf e j l ődé s ee l t é raf é l t e l té sat e l tf a j t á kt ól ,me r tana gyt öme g űvi r á g s z i r om mi a t tne mf ol y a ma t osany í l á ss pi r á l i s a ns z é t váló sziromlevelekkel, hanem egyszerre megy végbe a folyamat és a végeredmény egy tál alakú virág lesz. 0
2
4
6
8
10
12
14
fehér fajták Bem apó Szent Margit Iceberg sárga fajták Aranyhíd Domokos J. Sunsprite rózsaszín fajták Bethlen G. Déryné Max Holder Millecenten. Szendrey J. The Fairy vörös fajták Borsod Déva Báthory I. Domokos P. P. Gül Baba Lágymányos Munkács Nouvelle E. Pet őf iS. Szabó D. La Sevillana tarka fajták Dsida J. Huba Verecke 8 fázis és felette
27. ábra A vizsgált fajták reprodukciós fázisainak hossza a szirompusztulás és -hullás idején, napokban, a 2005 és 2007. évi mérések átlaga alapján
Nem csak a virágzás hossz a ,ha ne ma z onbe l üla ze gy e ss z a ka s z oka r á ny ai se l t é r ő,é s i nf o r ma t í v.A ’ LaSe vi l l a na ’vi r á g z á s á na kna gyr é s z eamá rmé r s é ke l tl e vi r á g z á st a r t ományába tartozik, de ha csak a fiatal, kiterült virág fenológiai fázisait nézzük, akkor már több olyan magyar f a j t ai sva n,me l yná l aj obb,i l y e na’ Pe t őf iSá ndore ml éke ’( 6, 8na p) , ’ Bor s od’( 6, 7na p) .A kont r ol l’ TheFa i r y ’vi r á ga ii shos s z úi de i gvol t a kany í l á sl e gszebb szakaszában. 75
Al e g r övi de bbi de i gaköve t ke z őf a j t á kvi r á g a ivol t a ke bbe naf á z i s ba n:’ Be ma pó e ml é ke ’( 1, 8na p) ,’ Suns pr i t e ’( 1, 8na p)’ DomokosJ á nose ml é ke ’( 1, 9na p) .A s á r ga fajták gyenge virágzása - a kontrolt is beleértve - a bba nat é ny be nke r e s he t ő,hogya sárga szín gyakorlatilag egyetlen genetikai forrása a Rosa foetida He r r m.’ Pe r s i a n Yel l ow’(DE VRIES és DUBOIS 1978), melyre jellemz őaké s e idegy or svi r á g z á s .A vör ösf a j t á kki t űnős z e r e pl é s é ne kf őokas z i nt é ng e ne t i ka i ,e gy i ks z ül őe z e kbe naf a jt á kba n,aké ta l a c s onyvör ö sr óz s á t ,a’ GülBa ba ” -té sa’ Bor s od’ -ot kivévea’ La Se vi l l a na ’melyet eredetileg mediterrán területekre nemesített tájképi fajtának szántak. A 13. táblázatban közöljük a fajták legszebb virágzási tartományának hosszát, a fajtákat nyílási sebességük szerint rendezve. A 27. ábra összevontan ábrázolja a levirágzás fenológiai fázisait, lényegében az önt i s z t u l á sf ol y a ma t á t .Ezas z a ka s zt öbbny i r ene ga t í ve s z t é t i ka ié r t é kű,há t r á ny ost ul a jdonság, így itt a fajták értéke fordítottan arányos a tartomány hosszával. A levirágzás és avi r á g ny í l á shos s z aköz öt tpoz i t í vkor r e l á c i óf i gy e l he t őme g .Ame nny i be nne m veszszük figyelembe a 7 leghosszabban nyíló fajtát, a Pearson-féle korrelációs koefficiens P=0, 462,a zös s z e sf a j t á r ac s a kP=0, 196l e s z .Ebbőlköve t ke z i k,hogyagy or sé sköz epe ss e be s s é gg e lny í l óf a j t á kná la zönt i s z t ul á si sha s onl ós e be s s é g ű,deaki f e j e zetten lassan, hosszú ideig virágzó rózsákra ez az összefüggés már nem igaz. 13. táblázat Az egyes fajták virágnyílásának átlagos hosszúsága az 5,5-t őla6 , 5r e pr o dukc i ósf áz i s i g napokban kifejezve és adatnagyság szerint rendezve Fajta Napok Fajta Napok 6,82 Ds 4,05 Pe t őf iSándore ml éke i daJe nőe mléke 6,75 Lágymányos 3,92 Borsod 6,41 Nouvelle Europe 3,85 The Fairy 5,81 Mi 3,64 Max Holder l l e c e nt e nár i um’ 96 5,79 3,28 Munkács Szent Margit 5,64 3,19 Gül Baba Iceberg 5,60 Verecke 2,88 Sz abóDe z s őe ml é ke 5,25 Huba 2,68 Déva 4,92 Bethlen Gábor emléke 2,22 Báthory István emléke 4,88 Aranyhíd 2,13 Szendrey Júlia emléke 4,42 Domokos János emléke 1,93 Déryné 4,18 Sunsprite 1,86 Domokos Pál Péter emléke 4,14 Bem apó emléke 1,86 La Sevillana
A sárga és fehér virágú fajták, a féltelt rózsák levirágzása és sziromhullása jóval gy or s a bb,mi ntal e g t öbbvör ö sf a j t á é .Al e ggy or s a bba na’ Suns pr i t e ’vi r á gz ot tl e ,i l l e t ől e gké tf é l t e l tf a j t a ,a’ Be ma póe ml é ke ’é saBe t hl e nGá bore ml é ke ’ .A l e g ne he z e bbe n önt i s z t u l óa’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’ ,a’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’é sa’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’vol t .Az onba na’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’t i s z t ul á s ae l t é rat öbbif a j t á t ól ,me r t 76
szirmai külön nem, hanem a kis virágok egyben hullnak le, így az öntisztulás végül is közel teljes.
5.3.2. Egy virág látható átlagos relatív felülete A látható átlagos relatív virágfelület mérése az egyes fenológiai fázisok esztétikai értékének megállapításához szükséges. A kapott adatsor fajtáktól független, az ágyásrózsákra által á nos a nj e l l e mz ővi r á g f e l ül e tvá l t oz á s á tmut a t j a ,a holat e l j e s e nz á r tb i mbó 0%, a 6. fázis felszíne, vagyis a bázis 100%, míg a legnagyobb érték a maximálisan kinyílt 7. fázis relatív felülete, mely 127%-nak adódott. Az értékeket 2. és 7. reprodukciós fázis között számított ukk i ,mi ve la2.r e pr odukc i ósf á z i se l őt tne ml á t ha t óas z i r om, míg 7-es fölött a látható virágfelület gyakorlatilag már nem változik. A sziromhullás i dős z a ká na ké r t é ké t ,a mi koravi r á g f e l s z í nvá l t oz á s ar e ndkí vülne he z e nmé r he t őé se r őse nvé l e t l e ns z e r ű,ama xi má l i sé r t é kf e l é ne kve t t ük,64%-nak. A 14. táblázatban mutatjuk be az egyes reprodukciós fázisok felületére kapott értékeket, a 28. ábrán pedig a változás tendenciája olvasható ki. 14. táblázat Egy virág látható virágfelületének változása a 6. fázis százalékában kifejezve 520 virág lemérése alapján, ágyásrózsa esetén. Reprod. fázis 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6 6,5 7 Átlagos felület 0,7% 1,7% 4,3% 9,4% 14% 32% 77% 79% 100% 119% 127%
5.3.3. Sziromszín Ar óz s a f a j t á kvi r á g s z í neönma gá ba nne mé r t é kmé r őt ul a j dons á g .Ki z á r ól a gí z l é ské rdése hogy egy adott árnyalat, vagy színkombináció esztétikus-e. A rózsafajták kiértékelésekor ez-
200% 150%
ért nem a szín abszolút értékét vettük figyelembe, hanem a szín
100%
változását tekintettük a dekorativitást meghatároz ót é ny e z őne k. Bizonyos fajták tarkák vagy árnyalatosak, de ez a színdifferencia nem a fiatal és a pusztuló virág,
50% 0% 2
3
4
5
6
7
28. ábra Egy virág látható virágfelületének változása a 6.
áz i ss z áz al é kábanki f e j e z ve ,é savál t oz ásköz e l í t őt e nde nhanem a fiatal virág egyes feno- f
lógiai fázisai, vagy egy időben a
ciája a mért reprodukciós fázisok tartományában, ágyásrózsa esetén
s z i r mok e l t é r őr é s z e iköz öt tf igy e l he t őme g .Te ki nt ve ,hogyar óz s a f a j t á kvi r á g s z í ner e ndkí vül imé r t é kbe nme g ha t á77
rozza a fajták karakterét, a 46. mellékletben (LXIII. oldal) közöljük a 6. fenológiai stádiumban mért sziromszínüket. A mérés 2008-ban, Budatétényben történt, 15 virág átlag aa l a pj á n.Anna ké r de ké be n,hogyas z í ne kkönny e né r t e l me z he t őe kl egyenek, a CIE Lab kromatikus koordináták mellett egy módosított CIE LCh színrendszert is megadunk. Itt a színárnyalatot (h) úgy állítottuk be, hogy h~ 0° az élénkvörös (sRGB színr e nds z e r be nR: 255G: 0B: 0,D65me g vi l á g í t á sé s10°me gf i gy e l ős z a bvá nye s e t é n) színnek feleljen meg. Közöljük a hozzá tartozó, a Royal Horicultural Society (BRITISH 1938-1941) ma már nem érvényes szabványa által megadott színnevet is magyar fordításban, melyet a legkisebb ΔE00 kromatikus differencia CIEDE2000 módszere segítségével kerestünk ki. Többt é ny e z ősva r i a nc i a -analízissel kívántuk megállapítani, hogy a nyáron felvételez e t tvi r á g s z í nme nny i be nt e ki nt he t őé vj á r a t ,i l l e t ől e ghe l y s z í n-f ügg őne k.A 2003.é s 2007. között, Pantone színskálával végzett színméréseket dolgoztuk fel. 198, a virágzás csúc s á n,a6.f e nol óg i a is t á di umba nl é vővi rágszínt értékeltünk ki, CIE LCh kromatikus koordinátarendszerben. A 42. mellékletben (LXII. oldal) a Leven-féle szórásvizsgálat, a 47. mellékletben (LXIV. oldal) pedig a variancia-a na l í z i sös s z e s í t őt á bl á z a t a il á t ha t óak. Három számításra volt szükség, mivel minden szín 3 kromatikus koordinátával írható csak le. A szóráseltérés vizsgálata alapján a fajták között 5%-oss z i g ni f i ka nc i a s z i nt e ne l t é r őa szórás mind a világosság, mind a színárnyalat terén. Ezért itt a variancia-analízis eredményei nem hitelesek. A statisztika alapján megállapítható, hogy a fajták közötti szórásbeli illetve középértékbeli különbségek mindenhol szignifikánsak - ami magától értet ődőaj e l e nt ős e nkül önböz ős z í nűf a j t á kmi a t t- míg a helyszínek között nincs különbség 5%-os szignifikanciaszinten, a P érték mindenhol nagyobb, mint 0,05. Egyedül a Chromanál, vagyis a színteltségnél mutatható ki az évjárat szignifikáns befolyásoló hatása, és itt a helyszín hatása is közel áll az 5%-os szignifikancia szinthez, de a színárnyalat és a világosság kromatikus paraméterek varianciája csak a véletlen változásnak t e ki nt he t ő.Te há taf a j t á kköz öt tny i l vá nvaló különbség mellett, csak az élénkségnél tudtuk kimutatni, hogy a környezeti hatások befolyásolhatják a középértékét. Az évjárati hatás kiértékelésére az 5%-os szignifikancia szinten a Fisher-féle LSD módszerrel végzett Multiple Range Test homogén-csoport képzését használtuk, mely a 43. mellékletben (LXII. oldal) látható. Ez e ks z e r i ntat öbbi e kt őll e g i nká bbe l t é r őé va2003.vol t ,a holas z í nt e l t s é gki s e bb volt, mint a másik 3 évben. Ennek oka nyilvá nva l óa na bba nke r e s e ndő,hogye za zé v volt a legnapf é ny e s e bb,l e g i n ká bba s z á l y os ,ki f e j e z e t t e né ss z é l s ős é g e s e na nt i c i kl onos 78
i dőj á r á s s a l( 9.me l l é kl e t ,XXXV. oldal) .Ar e ndkí vült a r t ós ,t ű z őna pa nny i va lc s ökke ntette a virágok látható festékpigment tartalmát, hogy az eltérés már elérte az 5%-os szignifikancia szint e t .Et t őla zé vt őle l t e ki nt vea z onba nme g á l l a pí t ha t ó,hogys e ma z évjárat, sem a helyszín mikro- és mezoklímája nem befolyásolta alapve t őe nav i r á g ok színét. Statisztikai módszerekkel kívántunk arra a kérdésre választ találni, hogy a fajták színüka l a pj á nhá nyc s opor t bas or ol ha t ókbe .Bá ravá l a s zny i l vá nva l óna kt űni k,avör ös színek, a rózsaszínek és a sárga fajták további csoportosítása matematikai módszerek nélkül lehetetlen. Erre a célra a legnagyobb ismétlési számú 2008. évi adatfelvételezés eredményét használtuk fel, ahol 1075 adatunk van a rózsák 6. reprodukciós fázisából Tör ökbá l i nt r ólé sBuda t é t é ny b ől .A va r i a nc i a -a na l í z i s tme g e l őz őLe ve n-féle szóráspróba azt mutatta ki, hogy mindhárom kromatikus koordináta szórása 5%-os szignifikancia s z i nt e ne l t é r ő,í gyava r i a nc i a -analízis matematikai okokból kivitelezhetetlen. A kapott értékeket a 44. melléklet (LXII. oldal) mutatja. 15.t ábl áz atAz onoss z í nűf aj t ák,me l ye k5%-os szignifikancia szinten mindhárom kromatikus koordináta szerint homogének a Tukey-Kramer-féle páros összehasonlítás alapján. A zárójel nem e gyé r t e l műhomogenitásra utal. Homogén Köz e l í t ő Homog é ns z í n űf a j t á k csoport szín a)
fehér
Bem apó - Szent Margit - Iceberg
b)
vajsárga
Ds i daJ e n őe ml é k ev i l á g osá r ny a l a t a i
c)
aranysárga
Domokos János emléke, Sunsprite
fakó rózsaszín halvány rózsaszín világos rózsaszín közép rózsaszín meleg rózsaszín sötét rózsaszín
Le i l ak ül s ős z i r ma i
d) e) f) g) h) i) j)
élénk vörös
Le i l abe l s ős z i r ma i Millecentenárium - The Fairy Szendrey Júlia, (Ds i daJ e n ős öt é tá r ny a l a t a i ) ,( Be t h l e nGá bore ml é k e ,Ma x Holder) Huba világos árnyalatai, Huba sötét árnyalatai Dé r y n é ,Ds i daJ e n őe ml é k es öt é tá r ny a l a t a i ,Ve r e c k es öt é tá r ny a l a t a i (Báthory István emléke, Borsod, Munkács, Domokos Pál Péter emléke, Szabó De z s őe ml é k e ,Tá n c s i c sMi h á l ye ml é k e )- (Déva, Lágymá nyos ,Pe t őf iSá n dor emléke, Nouvelle Europe, La Sevillana)
Ezért olyan eljárást választottunk, amelynél nem szükséges a szóráshomogenitás. Erre a célra a robusztus Welch-féle variancia-analízis alkalmas, ahol páronkénti összehasonlítás révén lehet információt nyerni. Ezek szerint W (31; 150.9) = 1367.733 (p = 0.0000) alapján a fajták világosságban, W (31; 150.2) = 1495.610 (p = 0.0000) színtelt79
ségben, és W (31; 150.6) = 562.454 (p = 0.0000) színárnyalatban is különböznek 5%-os szignifikanciaszinten. Azokat a fajtákat tekintettük azonos színcsoportba tartozónak, ahol a fajták között a három kromatikus koordináta közül egyik sem különbözik 5%-os szignifikanciaszinten. A Welch-féle analízis alapján végzett Tukey-Kramer-féle páros összehasonlítások öszszevont táblázatát a 48. mellékletben (LXV. oldal) köz öl j ük.Te l j e s e ne gy é r t e l műhomogén csoportokba sorolást azonban itt sem kaphatunk, mivel fennáll az az összefügg é s ,hogyha„ A”é s„ B”f a j t a ,i l l e t ve„ A”é s„ C”f a j t aköz öt tni nc ss z i g ni f i ká nsdi f f er e nc i a ,a zne mz á r j aki ,hogy„ B”é s„ C”köz öt tl ehet. A 15. táblázatban közöljük a leginkább homogén csoportnak tartható virágszíneket. Több fajtánál két szín is szerepel, mivel a fajta árnyalatos, vagy tarka. A táblázatban s z e r e pl őz á r ój e l e sc s opor t oka r r aut a l na k,hogyaz á r ój e l e nbe l ül if a j t á kná ll é ny e gé be n mindig, azon kívül azonban nem minden relációban igaz, hogy a színük szignifikánsan különbözik egymástól. A Tukey-Kramer-féle páros összehasonlítás megmutatta, hogy a rózsaszín árnyalatok j e nt ős e ne l t é r ne k,é sar óz s a s z í nűf a j t á ks z í nüka l a pj á ns z á mt a l a na l c s opor t bas or ol ha t óa k.A ’ Le i l a ’ké tá r ny a l a t ús z i r oms z í nemi nde nmá sf a jtától eltér szignifikánsan, de a ’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’é sa’ TheFa i r y ’i st á vol a bbá l lat öbbir óz s a f a j t á t ól .Ez z e ls z e mbe naf e hé ré ss á r g af a j t á ke gy s é g e s ne kt e ki nt he t őe k.Az’ Ar a ny hí d’aki é r t é ke l é sből kizárásra került az alacsony ismétlésszám miatt. A vörös fajtákra, akár polianták akár f l or i bundá k,a l a pve t őe ni g a z ,hogye gy s é g e s e ss z í nűe k,bá rké ta l c s opor t r abont ha t óa k, mel y e kköz öt te s e t e nké nt ,d ene m mi nde npá r os í t á s ná lki mut a t ha t ós z í nűkköz öt ta szignifikáns differencia.
5.3.4. Virágdekorativitási pontérték A fajták virágzásmenetének 2005. és 2007. évi vizsgálata (5.3.1. fejezet) révén megi s me r he t ő vol taf a j t á kr e pr odukc i ósf e nof á z i s a i na k hos s z ús á ga .Ez tki e gé s z í t vea fenofázisok színének 2004-2007-es 1089 és a 2008. évi 3813 adatával, és az egyes fenológiai fázisok látható felületének ismeretével (5.3.2. fejezet) már kiszámítható az egyes színek, a fenológiai stádiumok, és végül a virágzási folyamat összesített dekorativitási pontértéke. Az összesített dekorativitási érték kiszámításához a 4.3.4.6. fejezetben kifejtett Dö= Σ(Al%(15-ΔE00f)lf) összefüggést használtuk fel. A 49. mellékletben (LXVI-LXIX. oldal) példaként közöljük a fajták dekorativitási pontértékének részletes kiszámítását a 2008. évi színadatok és a 2003-2007-es reprodukciós fenofázis hosszúságok alapján. 80
A színek, a fenológiai fázisok és az összesítés dekorativitási pontértékének kiszámításához minden 2003-2008. között, Budatétényben felmért adatot felhasználtunk. A fenológiai fázisok hosszának a 2005. és 2007. évi mérések középértékét vettük. Az értékeket külön kiszámoltuk a 2003-2007-es, és a 2008. éves szín-felvételezési adatokkal, és a két érték középért é ké tve t t ük.Ezut óbbimóds z e rhe l y e s s é g é ne ke l l e nőr z é s é r e variancia-a na l í z i s s e lvi z s g á l t uk,hogyaké t ,e l t é r ő móds z e r r e lbe mé r ts z í nvá l t o z á s értékelés közötti különbség szignifikáns-e, illetve elfogadható-e összevont értékelésük. Ennek érdekében az 50. mellékletben (LXX. oldal) látható 2003-2007. évi és a 2008. évi, a 6. és a 8. reprodukciós fenofázis közötti átlagos színváltozás CIEDE2000 módszerrel mért ΔE00 értékeit hasonlítottuk össze variancia-analízis segítségével, a két módszert egy-egy kezelésnek tekintve. Ez látható a 45. mellékletben (LXII. oldal). 16. táblázat Az egyes fajták összesített dekorativitási pontértéke (Dö) két színmérés alapján három kül önböz őf e nol ógi ait ar t ományr aki s z ámí t va. 2-9. 2-7,5. 5,5-7. 2-9. 2-7,5. 5,5-7. Fajta fázisok fázisok fázisok fázisok fázisok fázisok 2003-2007 2008 Aranyhíd 51,4 28,0 27,1 55,1 50,4 39,8 Aranyhíd sötét -10,3 12,8 18,5 51,9 47,1 39,8 Báthory István 87,2 95,9 87,7 131,8 128,8 106,8 Bem apó 78,9 74,1 58,2 75,5 79,9 59,6 Bethlen Gábor 32,8 38,3 34,0 47,3 61,7 47,0 Borsod 114,2 132,6 112,0 168,6 161,5 122,4 Déryné 22,9 47,0 67,5 5,9 49,5 58,7 Déva 66,7 97,0 109,6 157,6 158,7 129,0 Domokos János normál 26,8 34,4 39,8 12,6 30,4 29,1 Domokos János sötét 9,4 15,8 32,9 0,5 18,3 29,1 Domokos Pál Péter -16,2 143,7 110,4 49,1 143,8 94,0 Ds i daJ e n ős öt é t 9,1 -15,6 4,2 44,7 80,0 68,6 Ds i daJ e n őv i l á g os 97,1 98,7 72,0 44,9 70,3 50,6 Gül Baba 69,2 92,2 88,9 140,2 130,7 113,2 Huba sötét 30,2 64,0 57,3 -7,3 17,1 18,8 Huba világos 51,6 41,1 35,7 49,7 66,3 69,0 Iceberg 143,8 137,5 98,3 119,5 140,5 101,1 La Sevillana 41,8 105,9 133,4 195,9 214,7 147,0 Lágymányos 47,0 54,7 82,7 106,6 111,2 90,1 Max Holder -75,8 9,4 28,0 -46,7 56,4 81,6 Mi l l e c e n t e n á r i um’ 96 -17,6 60,5 50,4 -43,0 77,7 62,6 Munkács 101,2 105,0 100,0 184,3 172,0 149,4 Nouvelle Europe 32,3 81,5 100,0 141,0 143,5 112,3 Pe t őf iSá n dor 113,8 136,8 126,3 180,5 176,5 150,8 Sunsprite 29,1 29,3 25,7 34,9 32,5 27,2 Sz a bóDe z s ő 11,1 108,6 120,2 80,3 156,6 129,3 Szendrey Júlia -13,1 61,3 88,1 30,7 102,9 103,3 Szent Margit 212,3 196,5 135,5 182,2 187,8 130,9 The Fairy 78,4 115,1 105,1 7,2 60,2 75,3 Verecke sötét 2,6 20,4 28,0 42,6 76,8 52,1 Verecke világos -114,5 -62,1 -0,1 -28,7 24,1 42,8
81
A statisztikai e r e dmé ny e ka z tmut a t j á k,hogya ze l t é r őmóds z e r t a né sé vj á r a t iha t á s színdifferencia számítás esetén 5% szignifikanciaszinten módosította az értékek szórását, míg a középértékek eltérése - azonos szórást feltételezve - egyáltalán nem szignifikáns. Az analízisek szerint a színváltozás eltér a két évjárat és módszertan között, de ez a hatás a színváltozásnak csak a szórását bef ol y á s ol j a ,amé r t é ké tva l ós z í nűl e gne m.Ez e k s z e r i nte l f og a dha t óaké ta da t f e l vé t e l e z é sös s z e voná s a ,ne mt e ki nt he t őe gy má s s a lös s z ee gy e z t e t he t e t l e nne ka ze l t é r ős z í nká r t y á kkal felmért két adatsor. A 16. táblázatban közöljük a fajták összesített dekorativitási pontértékeit, különkül önbe mut a t vaaké ts z í nf e l vé t e l e z é smi a t t ie l t é r é s e ke t .Ezakül önbs é ge l s ős o rban a 2008.é vi dőj á r á s ij e l l e g z e t e s s é g é bőla dódot t ,me r takor á bbié ve kbe nas z i r mokör e g edésekor tapasztalható fakulás jóval intenzívebb volt, mint 2008-ban. A könnyebb átláthatóság kedvéért színek szerint elkülönítve, grafikonon is ábrázoltuk az egyes fajták összesített dekorativitási pontértékét a 29-32. ábrán. Ahol a fajtanév után sötét illetve világos megjegyzés olvasható, az arra utal, hogy a fajta árnyalatos, és a két e gy má s t óll e g t á vol a bbe s ős z í né tkül ön-külön értékeltük ki. Minden fajtánál mindhárom, a 4.3.4.6. fejezetben leírt fenológiai tartomány dekorativitási pontértéke látható. 180 2-9. stádiumok 2-7,5. stádiumok
140
5,5-7. stádiumok
120 100 80 60 40
Lágymányos
Domokos Pál Péter
Szabó Dezső
Nouvelle Europe
Gül Baba
Báthory István
Déva
Borsod
Munkács
0
La Sevillana
20 Pet őf i Sándor
dekoratívitási pontérték (Dö)
160
29. ábra Vörös fajták összesített virágdekorativitási pontértékei a 2005-2007. évi virágzásmenet és a 2003-2008. évi virágszín felvételezés alapján
A 29. ábrán a vörös polianta és floribunda rózsák összesített virágdekorativitási ponté r t é ke il á t ha t óa k.A ’ Tá nc s i c sMi há l ye ml é ke ’ne ms z e r e pe l ,me r t2007-ben nem lehet e t te l bí r á l nivi r á g z á s me ne t é t .At e l j e svi r á g z á sa l a t ta’ Bor s od’ ,a’ Munká c s ’é sa’ Pe t ő82
f iSá ndore ml é ke ’bi z ony ul tal e g é r t é ke s e bbma gy a rf a j t á na k,i g e nmagas 150 körüli pontértékkel. Szinte mindegyik fajta elérte az 50 pontot. A grafikon szerint a vörös fajták általánosan alkalmasak extenzív parki kiültetésre, mivel a hervadó és száraz virágok sem rontott á kj e l e nt ős e nade kor a t i vi t á s t . Ki vé t e l ta’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’é sa’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’ké pe z ,a hola z ilyen módon számolt összesített érték közel negatív, a nem esztétikus reprodukciós fázisok majdnem elnyomják a dekoratív szakaszokat. Amennyiben csak az elvirágzásig ös s z e g e z z ükade kor a t i vi t á s ipont é r t é ke ke t ,me g l e he t ős e nj óé ski e gy e nl í t e t te r e dmények látszanak az össz e sf a j t á ná l .A’ Lá gy má ny os ’a ze gy e t l e n,a holki s s éa l a c s o ny a bb apont é r t é k,mí ga’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’é sa’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’i si g e nde koratívak ebben a szakaszban.
dekoratívitási pontérték (Dö)
135
2-9. stádiumok
110
2-7,5. stádiumok 5,5-7. stádiumok
85 60 35 10 -15 -40
Max Holder
Millecenten.
Déryné
Bethlen Gábor
Szendrey Júlia
The Fairy
-65
30. ábra Rózsaszín fajták összesített virágdekorativitási pontértékei a 2005-2007. évi virágzásmenet és a 2003-2008. évi virágszín felvételezés alapján
Ez arra utal, hogy ez a két fajta nem értéktelenebb, mint a többi, ha kiültetésben intenzív ápolást kapnak és rendszeres a virágmaradványok eltávolítása a bokrokról. A vi r á g z á sköz e pé nha s onl óa nj óade kor a t i vi t á s ,l e g é r t é ke s e bbne ka’ Pe t őf iSá ndore ml éke ’bi z ony ul t ,af a j t á kköz öt ta z onba nmi ni má l i sa ze l t é r é s .A ma gy a rr óz s á kpo nt é rtékei ka l a pj á nna gy onha s onl óe s z t é t i ka ié r t é kűe k,mi nta’ LaSe vi l l a ’kont r ol ,a’ Pe t őf i Sá ndore ml é ke ’at e l j e svi r á g z á s ba nf e l ül múl j a ,dea’ Munká c s ’é sa’ Bor s od’i sl é ny eg é be na z onosé r t é kűe kve l e ,mé ga’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’i sa l i gma r a de lakontroltól második - elvirágzásig összesített - dekorativitási pontértéke alapján. Az adatok szerint nincs különbség a vörös floribunda és polianta fajták dekorativitása között, igaz 83
ane me s í t őá l t a lpol i a nt á na kbe s or ol tf a j t á kg e ne t i ka i l a gne má l l na kt á vol a floribunda fajtáktól. Ar óz s a s z í n vi r á g ú ma gy a rne me s í t é s űf a j t á kból kevesebb került vizsgálatra. A ’ Le i l a ’f a j t á tkike l l e t tz á r nunk,me r tc s a ke gyé ve sa da t s or avol t .De kor a t i vi t á s ipont é rtékeiket a 30. ábra mutatja be. Ezek az értékek lényegesen gyengébbek a vörös fajtákéná l ,a miakont r ol ké ntha s z ná l t’ TheFa i r y ’r óz sára is igaz. A teljes virágzásra összesítve a’ Be t hl e nGá bore ml é ke ’vol tal e g de kor a t í va bb,ama gy a rf a j t á ka l ulmúlták a kontrolt, a’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’é sa’ Ma xHol de r ’de kor a t i vi t á s ié r t é kepe di gne g a t í vé r t é kűnek adódott. Ezeknél a fajtáknál a nem esztétikus reprodukciós fázisok dominálnak. 200
dekoratívitási pontérték (Dö)
180 2-9. stádiumok
160
2-7,5. stádiumok
140
5,5-7. stádiumok
120 100 80 60 40 20 Domokos J. sötét
Aranyhíd sötét
Domokos János
Sunsprite
Aranyhíd
Bem apó
Iceberg
Szent Margit
0
31. ábra Fehér és sárga fajták összesített virágdekorativitási pontértékei a 2005-2007. évi virágzásmenet és a 2003-2008. évi virágszín felvételezés alapján
Összességében megállapítható, hogy ezeket a rózsaszín fajtákat - a’ Be t hl e nGá bor emléke-t ’ki vé ve- ne me l őny ösúgyf e nnt a r t a ni ,hogya ze l vi r á g z ot tr é s z e kat övönmar a dj a na k.Ezki e me l t e ni g a za’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’ ,é sa’ Ma xHol de r ’r ózsákra. Az intenzív ápolás melletti dekorativitásra utaló második pontérték már sokkal magasabb, dene mé r ie lavör ösf a j t á k é t .Le g j obbakont r olvol t ,ama gy a r okköz üla’ Sz e ndr e y J úl i ae ml é ke ’bi z ony ul ta zé r t é ke s e bbne k.A f a jták közötti különbség azonban minimális volt. Hasonlóan nem különbözik markánsan a fajták értéke a virágzás közepén, ekkor i sa’ TheFa i r y ’me ll e t ta’ Sz e ndr e yJ úl i ae ml é ke ’mi nős í t he t őmé gi ge nj óna k.Ebbe na s z í nc s opor t ba napol i a nt af a j t á ke l őny ös e bbe k,aké tl e g j obbf a j t apol i a nt af a j t a c s opor t r é s z e ,bá ra’ TheFa i r y ’wi c hur a i a nahi br i dké nti sbe s or ol ható.
84
A 31.á br aj ólmut a t j a ,h ogyaf a j t á ka l a ps z í nee r ős e nbe f ol y á s ol j ade kor a t i vi t á s uka t . A kevés fajtaszám miatt egy grafikonon láthatóak a fehér és a sárga fajták. A fehér fajt á k( e l s ő3t é t e l )pont é r t é keá l t a l á nos a nma ga s ,deaf a j t á kköz öt tj e l e nt ősakül ö nbs é g . Mi ve lahá r om f a j t avi r á g f a kul á s á na kmé r t é kena gy ona l a c s ony ,apont é r t é ke te l s ős orban a virágzás menete és sebessége befolyásolta. Jól látható, hogy fajtán belül a sziromhullásig és az elvirágzásig összesített dekorativitási pontértékük szinte azonos, nem jelentettek értékcsökkenést az elvirágzott generatív részek.
2-9. stádiumok
80
2-7,5. stádiumok
60
5,5-7. stádiumok
40 20 0 -20 -40
Verecke világos
Huba sötét
Dsi daJenő sötét
Verecke sötét
-80
Huba világos
-60 Dsi daJenő világos
dekoratívitási pontérték (Dö)
100
32. ábra Tarka fajták összesített virágdekorativitási pontértékei a 2005-2007. évi virágzásmenet és a 2003-2008. évi virágszín felvételezés alapján
Mi nde ns z e mpont bóla’ Sz e ntMa r g i t ’vol tal e g j obb,akont r ol l’ I c e be r g ’köve t i ,é sa ’ Be ma póe ml é ke ’t e ki nt he t őal e g ke vé s béde kor a t í vf e hé rf a j t á na ke gyvi r á gé r t é ké t tekintve. Ez utóbbi féltelt, gyors virágzása hátrányos, de a nagy virágtömeg ezt ellensúl y oz ha t j a .Fe l t űnőas á r gavi r á g ok( ut ol s ó5t é t e l )e gy s é ge s ,é si g e ngy e ngeé r t é k e .Az ’ Ar a ny hí d’mi nős ül tal e g de k or a t íva bbna k,a’ DomokosJ á nose ml é ke ’al e g ke vé s bé é r t é ke s ne k,mí ga’ Suns pr i t e ’köz épen áll. Közöttük a különbség azonban minimális. Megfigyelhet ő,hogyaf a j t á khá r om t a r t omá ny r aös s z e s í t e t tde kor a t i vi t á s ipon t é r t é ke alig tér el egymástól, mivel gyors a virágnyílásuk, és kiváló az öntisztulásuk. A két magyar fajta a nyílás elején foltokban narancsos futtatást mutat, ezért indokol t na kt űnte z ta s z í ntkül önvi z s g á l ni ,mi nt„ s öt é t ”vá l t oz a t ot .Se m af e hé r ,s e m as á r gaf a j t á kpontértéke nem negatív, ez jó öntisztulásuknak kös z önhe t ő. A 32. ábra a tarka polianta rózsák virágdekorativitását mutatja be. Ebben az esetben mindhárom fajta két-ké ts z í n n e ls z e r e pe l ,mi ve lj e l e nt ős e nkül önböz i ka ze gy e ss z i r mok 85
és a sziromrészek színváltozása. Általában a rózsafajtáknál a dekorativitásuk értéke a színváltozással fordítottan arányos, a tarka fajtáknál azonban a tarkaság nemesítési cél. Ezért nehéz itt értékként kezelni a színváltozás hiányát, mert matematikailag nem választható el a tarkaság a fakulástól. Ezért sem tekinthet őr e ndkí vül i ne k,h o gy a ’ Ve r e c ke ’vi l á g osá r ny a l a t i na k ös s z e s í t e t tpon t é rtéke még a hervadó-száradó virág fenostádiumok nélkül is negat í v.Aza da t oka l a pj á na’ Ve r e c ke ’f a j t aal e g t a r ká bb,mí ga másik két polianta fajta egymástól kisebb mértékben különbözik, mint a világos (többnyire sárgás) és a sötét (többnyire rózsaszín-vörös) színük egymástól egy virágon belül. 5.4 Új tudományos eredmények 5.4.1. Módszertan A virágzás dinamikáját leíró indexek: Bár az indexszámítás bevett módszer a statisztikában, az ágyásrózsák virágzásának évi menetét leíró indexeket mi dolgoztuk ki, és a l ka l ma z t uke l ős z ör .Azá l t a l unkha s z ná l tmut a t ó kavi r á g z á sna piközépértékeit (Vk és Vkny) a virágzás maximális értékeit (Vmax és Vmaxny),e z e ke l s ői l l e t veut ol s óe l őf ordulásának dátumát (De és Dny) é saké ti dőpontköz öt t ikül önbs é g e t(H) írják le, illetve ezek normalizáltjai (DNe, DNny, HN) ,me l y e kke lj ólj e l l e me z he t őa zös s z e t e t tpe r i odikusj e l l e g űvi r á g z á smenet. Virágfedettség: A bonitált értékek átszámítása a virággal borított lombfelület arány á r as z i nt é núj dons á gj e l l e g ű.Ezut óbbil é ny e gesen jobban fejezi ki a fajták virágprodukcióját, mint a bonitálás kategória-számai, mivel kimutathatóan létezik összefüggés a két érték között, de a kapcsolat nemlineáris, exponenciális függvénnyel írható le. Az átszámítás pontos eredménye Y= 0,0041955*1,9768X. Világítástechnika kolorimetrikus szabványainak használata virágszínváltozás leírására: Bár a szakirodalomban használnak kolorimetrikus méréseket - f ől e ga Munsell színrendszert -, a színváltozás illetve fakulás mérése, különösen a CIE legújabb CIEDE2000 színdifferencia mérési szabvány felhasználása a kertészetben új módszer. Virágdekorativitási pontérték: Ezt a módszert mi dolgoztuk ki, kifejezetten a rózsavirág dekorativitásának egzakt felvételére. Dö= Σ(Al%(15-ΔE00f)lf) képlettel írható le. Magában foglalja az egyes reprodukciós fenofázisok meghatározását, az egyes fázisok között eltelt időki s z á mí t á s á t ,a ze gy e sf á z i s okde kor a t i vi t á s ié r t é ké ne kme g ha t á r oz á s á t ,é shá r om vi r á g z á s ii dő s z a kr at ör t é nőös s z e gz é s é ta2-9., 2-7,5. és 5,5-7. reprodukciós stádiumok között. A reprodukciós fázisok dekorativitási értékének kiszámítása a Df= DszAl% képlet alapján magában foglalja a virág látható felszínének mérését henger alakú virágnál Al= r2π+2r mπ, kúppalást alak esetén Al=r π( m2+r2)1/2 képlet szerint és a 86
sziromszín értékelését. Szintén az új módszer része a sziromszín értékelésének az az elve, hogy CIEDE2000 módszer szerint mérjük le a színdifferenciát a szirom és a fajta adott évi optimális állapotának sziromszíne között, majd a Dsz= 15-ΔE00f függvény alapján alakítjuk pontértékké.
5.4.2. Fajtaértékelés Virágzásdinamika: A magyar rózsafajták tudomány osmóds z e r e kke lt ör t é nőki é r t éke l é s é tha z á nkba ne l s őké ntmivé g e z t üke l .Ki mut a t t uk,hogyavi r á g z á se gy e spa r a métereire eltér őe n ha taf a j t a ké r dé s ,avi z s g á l a the l y s z í ne ,mi nte l t é r ő kl i ma t i kusé s edafikus paraméter és az évjárathatás. Adataink alapján a remontálás maximális virágf e de t t s é g ié r t é kes z or oska pc s ol a t ba ná l lmi ndave ge t á c i ósi dős z a k,mi ndar e mo nt á l á s i dős z a kvi r á g z á s i nt e nz i t á s á na kköz é pé r t é ké ve l ,mí gat öbbipa r a mé t e ra l a pve t őe nf ügg e t l e ne z e kt őlé se gy má s t ól .St a t i s z t i ka i l a gbi z ony í t ot t uk, hogy a fajták koraisága abszol úté r t e l e mbe ne l s ős or ba ni dőj á r á s ié sne mf a j t a ké r dé s ,dehaakül s őha t á s oka tki küs zöböljük, a fajták közötti létezik eltérés. A virágzásintenzitás éves menete alapján 6 eltér ővi r á g z á s di na mi ka it í pus tt udt unkme g kül önböz t e tni, melybe a vizsgált fajták jól besorolhatóak voltak. Ki mut a t t uk,hogyama gy a rne me s í t é s űf l or i bundá kvi r á g z á s -intenzitásukban általánosságban értékesebbek, mint a polianták, és a vörös fajták virágzás aal e ge r őt e l j e s e bb. Statisztika segítségével levezettük, hogy a legtöbb tulajdonságban a ’ Bát hor yI s t ván e ml é ke ’ ,a’ Dé va’és a ’ Munkác s ’ágyásrózsák voltak a legértékesebb magyar fajták. Egy é r t e l műe nkit udt ukmut a t ni ,hogyat öbbir óz s át óle l t é r ős z á r ma z á s ús á r gaf a j t á k virágzása valóban alulmúlja más fajtákét. Virágdekorativitás: Az általunk kidolgozott eljárás révén sikerült a virág dekorativitását komplex módon definiálni, és egzakt módon kiszámítani. Kimutattuk, hogy - a virágzásdinamikához hasonlóan - a virág értékénél is a vörös fajták voltak a legértékesebbek. Egzakt adatokkal tudtuk bizonyítani, hogy a sárga fajták virágja kevésbé dekor a t í v,mi nta ze t t őle l t é r ős z í n á r ny a l a t úa ké .Nume r i kusa da t oka l a pj á nva l ós á g hűs or r e ndet tudtunk felállítani a magyar rózsafajták között, melyek közül a ’ Sz e ntMar gi t ’fehér virágú és a ’ Pe t őf iSándore ml é ke ’és a ’ Munkác s ’vörös virágú ágyásrózsák voltak a legjobbak. Ezzel a dekorativitási pontszámmal be lehetett mutatni, hogy a fajták egy része az elpusztult virág eltávolítása nélkül is esztétikus (a legtöbb vörös, az összes fehér, és sárga virágú fajta), de bizonyos fajták esetén ez az agrotechnikai munka a feltétele a fajta magas dekorativitásának ( ’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’ ,’ Sz abóDe z s ő e ml é ke ’ ,’ MaxHol de r ’ ,’ Mi l l e c e nt e nár i um’ 96’ ,’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’ ) . 87
Komplex értékelés: A vi r á gé svi r á g z á sé r t é kmé r őpa r a mé t e r e ia l a pj á ns z á mí t á s t tudtunk végezni a fajták virágzásának komplex esztétikai értékére. Ennek alapján ki t udt uks z á mí t a ni ,hogypa r kik i ül t e t é s r eama gy a rne me s í t é s űf a j t á kköz üll e gé r t é ke s e bbek a vörös ágyásrózsák, melyek közül minden egybevéve az alacsony ’ Dé va’a legdekoratívabb, de a robbusztus ’ Munkác s ’és a ’ Bát hor yI s t váne ml é ke ’is hozzá hasonló vir á g z á s ié r t é kű.A f a j t á ka te gy e di l e gbí r á l vaaf e hé r’ Sz e ntMar gi t ’esztétikai értéke volt a legmagasabb.
88
6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 6.1. A vizsgált magyar fajták értéke virágzásdinamikájuk alapján Következtetések: A 198vi r á g z á s ig ör beki é r t é ke l é s é ve lme g be c s ül he t ővévá l t a ka rózsafajták virágzásdinamikai tulajdonságai, és az ezt befolyásoló körülmények is. A virágzás mennyiségi értékeit többnyire a mérés helyszíne és az évjárat is befolyásolta, de a koraiság-késeiségre csak az évjáratnak volt hatása. Ez utóbbi, mint fajtabélyeg csak ne he z e né r t é ke l he t ő,af a j t á kköz öt t ikülönbség az 5%-os szignifikanciaszint közelében van. Ezzel szemben a virágzásdinamika többi paramétere minden kétséget kizáróan jól jellemzi a fajtákat, amit statisztikailag is ki lehetett mutatni. 17.t ábl áz atÖs s z e f ogl al óaf aj t ákvi r ágz ás di nami kaié r t é ké r ől .Af aj t ák„o”é r t é kke lgye nge ,„X” é r t é kke lki vál ómi nős í t é s űe k.Akor ai s ágotko( kor ai )é ské( ké s e i )r övi dítéssel jelöltük Fajta Vk Vkny Vmax Vmaxny De Dny HN Vörös fajták: X X X Báthory István emléke o X o ko Borsod X X ko ké X Déva X Domokos Pál Péter emléke X ko o Gül Baba o o o ko o Lágymányos X X ké ké Munkács ko Pe t őf iSándore ml é ke ké ké Sz abóDe z s őe ml é ke X o X ké Táncsics Mihály emléke X X La Sevillana X Nouvelle Europe Rózsaszín fajták: o o Bethlen Gábor emléke X o ké ké Déryné X ko o Leila ko X Max Holder ko ko Mi l l e c e nt e nár i um’ 96 o o ko o Szendrey Júlia emléke X X X ké o The Fairy Tarka fajták: o o o o ké X Ds i daJe nőe ml é ke o ko ké X Huba X o ké X Verecke Sárga fajták: o o o o ké o Aranyhíd o o o ko X Domokos János emléke o o o o ko ko Sunsprite Fehér fajták: X ké o Bem apó emléke X X X Szent Margit X X X X Iceberg
Az 17. táblázat összefoglalóan jellemzi mindegyik index esetén az átlagtól (Fisherféle LSD Multiple Range Test korrigált átlaga) jelentős e ne l t é r őf a j t á ka t ,a za l s ó 89
kvartilisnél alacsony a bbé r t é kű( „ gy e nge ” )f a j t á ka t„ o” ,af e l s őkva r t i l i s né lma g a s a bb é r t é kűe ke t( „ ki vá l ó” )„ X”j e l l e lj elölve. Al e g j obbf a j t á ka’ TheFa i r y ’é sa’ Dé va ’ki vé t e l é ve lmi ndf l or i bundat í pus úa k, egyetértésben a dániai Hornumban végzett fajtaösszehasonlító vizsgálatokkal. Ezek a szabadföldi vizsgálatok (LARSEN 1985a, LARSEN 1985b, LARSEN 1986a, LARSEN 1986b) szintén a floribunda fajták kiváló értékét hangsúlyozzák ki. Hasonló eredményre jutottak a gyökeresen eltér őkl í má j úTá dz s i ki s z t á nba ni s ,a holaf l or i bundaf a j t á ka tc s a k a rambler kúszórózsák múlták felül, míg a polianták kevésbé voltak értékesek (BAZAVLUTSKAYA 1983). Mivel a rambler rózsák Rosa multiflora Thumb. és Rosa wichuraiana Crépin (MARRIOTT 2003) s z á r ma z á s ukr é vé nna gy onköz e lá l l na ka’ The Fa i r y ’f a j t á hozme l y né lki v á l óvi r á g z á s di na mi ka it ul a j dons á g oka tt udt unkki mutatni, köz ve t veme ge r ős í t i kat á dz s i kki é r t é ke l é své g következtetéseit. Az általunk vizsgált fajták virágzásdinamikájuk alapján kategorizálhatóak, bár a csopor t okne m vá l na ke lé l e s e n .A köve t ke z őkbe nf e l s or ol tc s opor t os í t á saf a j t á ké ve svirágzásmenetén alapul, és nem a virágtömeg mennyiségén:
EGÉSZ ÉVBEN KIEGYENSÚLYOZOTT VIRÁGZÁST MUTATÓ FAJTÁK: - Gyenge virágzási maximumokat mutatók: ’ Dé va’ ,’ Munkác s ’ ,LaSe vi l l ana’ . - Át l a g osvi r á g z á s me ne t űf a j t á k:’ Ar anyhí d’ ,’ Bát hor yI s t váne ml é ke ’ ,’ Ds i da Je nőe ml é ke ’ ,’ I c e be r g’ ,’ Pe t őf iSándore ml é ke ’ ,’ MaxHol de r ’ , ’ Mi l l e c e nt e nár i um’ 96’ ,’ Suns pr i t e ’ ,’ Sz abóDezs őe ml é ke ’ .
JÓL REMONTÁLÓ FAJTÁK - Re mont á l á s uké r t é ke s e bb,mi ntaf ővi r á g z á s uk:’ Be t hl e nGábore ml é ke ’ , ’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’ ,’ Sz e ntMar gi t ’ ,’ Tánc s i c sMi hál ye ml é ke ’ , ’ TheFai r y’ . - Magas nyári virágzási csúcsot mutatók: ’ Be m apóe ml é ke ’ ,’ GülBaba’ , ’ Lágymányos ’ ,’ Le i l a’ .
NYÁR ELEJÉN ÉRTÉKESEBB FAJTÁK - Kiegyenlített nyár eleji virágzású: ’ Huba’ - Ki e me l ke dőe l s ővi r á g z á s ihul l á múa k: ’ Bor s od’ ,’ Dé r yné ’ ,’ DomokosJános emléke ’ ,’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’ ,Nouve l l eEur ope ’ ,Ve r e c ke . A FEHÉR FLORIBUNDA FAJTÁK vi r á g z á s di na mi ka imut a t ós z e r i ntama gy a rne me s í t é s ű a ny a gokne mt udt á kt úl s z á r ny a l niakont r ol’ I c e be r g ’ -e t ,dea’ Sz e ntMa r g i t ’e r ős e n megközelíti, csak a virágzás csúcsértékével marad le, és késeibb, mint a kontrol rózsa.
90
A
SÁRGA FLORIBUNDA FAJTÁK
minden más rózsától elütnek gyenge virágzásdinami-
ka ié r t é ke i kke l ,dea’ DomokosJ á nose ml é ke ’me ge l őz iakont r ol j á t .Hos s z úny á rvégi remontálása kordesii hibrid származásának tudható be. A
TARKA POLIANTÁK
köz üla’ Ve r e c ke ’vol tal e g é r t é ke s e bb,é sbá rvi r á gz á s ic s úc s a
e r ős e bbé svi r á g z á s ii de j é ne khos s z aj obbvol takont r ol ná l ,ös s z e s s é g é be na z tne m múlta felül. A RÓZSASZÍN FAJTÁK he t e r og e ni t á s aj óll á t ha t ó,köz ül üka’ Ma xHol de r ’alegértékesebb a virágzás ii dős z a khos s z ús á g á ná lf og va .A’ TheFa i r y ’ -nél egyik sem értékesebb, dea za l a c s onyf l or i bunda’ Nouve l l eEur ope ’f a j t avi r á g z á s ihos s z ae l ma r a da’ Ma x Hol de r ’ -é t ől . Ki vá l óna k mi nős í t he t őa z onba nt öbb ma gy a r VÖRÖS
FAJTA.
Az alacsonyabb
f l or i bundá ka té spol i a nt á ka te l s ős or ba na’ Nouve l l eEur ope ’ -pal kell összevetni, melyet a’ Dé va ’j e l e nt ős e nt úl s z á r ny a l tmi nde g é s zé vié sny á r ivi r á g t ömegével, mind hosszú vi r á g z á s á va l .Ama g a s a bbf a j t á kkont r ol j aa’ LaSe vi l l a na ’ki e me l ke dőá t l a g osvirágtöme g ű,dea’ Munká c s ’ná l aé r t é ke s e bbne kbi z ony ul t ,mi ve lny á r oni sma ga svi r á g hoz amavol t ,a’ Bá t hor yI s t vá ne ml é ke ’pe di ge z e nkí vülmé gac s úc s vi r á g z á smé rtékében is j obbvol t .Eza z é r ti sj e l e nt ős ,me r ta’ LaSe vi l l a na ’1979-ben az ADR tesztjein igen jó e r e d mé ny té r vee lADRr óz s ami nős í t é s tkapott (ADR 2007). Minden általunk vizsgált f a j t aköz üla z’ I c e be r g ’vi r á g z á s di na mi ka imut a t óivol t a kal e g j obba k,há t r á ny ost ul a jdonsága nincs, egyedül virágzáshossza volt átlagos. Az adatok jól alátámasztják a németországi ADR vizsgálat okme gá l l a pí t á s a i t ,a hole zaf a j t a’ Sc hne e wi t c he n’né ve n 1950ót aa ze gy i kl e g j obbmi nős í t é s tka pt a(SIEBER 1984). A koraiság, bár fontos fajtat ul a j dons á g ,ne mt e ki nt he t őé r t é kmé r őj e l l e mz őne k,me r takor a ié saké s e if a j t á kkiültetésekben egymás kiegészít ő i . Javaslatok a gyakorlati kerttervezés számára: A virágzásdinamikai indexek jó segítséget nyújtanak a fajták társításához. Adataink alapján a vizsgált magyar fajták szinte mindegyike felmutat egy-egy értékes virágzási tulajdonságot. TARKA
POLIANTÁK:
A tipikus magyar polianta fajták többnyire alacsony, kisvirágú
tarkaságr aha j l a mosa ny a g ok .I nká bbké s e i e k,dea’ Huba ’má rkor á nvi r á g z á s na ki ndul , ezért jól társítható a többi fajtával. Mérsékelt virágtömegük miatt nem adnak egész évben színfolt ot ,dea’ Ve r e c ke ’f ővi r á g z á s ai g e nma g a svi r á g z ási csúcsot tud mutatni. VÖRÖS
POLIANTÁK:
Ezek gyakran átmenetet mutatnak az alacsony floribundák felé
mind lomboz a t ukba n,mi ndv i r á g mé r e t ükbe n.Aze l őz őa l c s opor t ná lkor á bbi a k ,dea ’ Dé va ’ki e me l ke dőe nhos s zan és általánosságban igen nagy tömegben virágzik. Amenyny i be nne mi g é nyat a r ka s á g ,a’ Dé va ’a j á nl ha t ói ge na l a c s onyá gy á s r óz s á na k.Ál t a l á91
ban ennél a fajtacsoportnál a hajtásnövekedés leállása okozza a virágszám csökkenést, ez öntözéssel esetlegesen elkerül he t ő. FEHÉR FLORIBUNDÁK: Mindkét általunk vizsgált fajta inkább kései, nyáron kiemelkedőr e mont á l á s ima xi mu mú,d ea’ Sz e ntMa r g i t ’ -nak egész évi virágzásintenzitása is ki vá l ó,kül önös e nany á rmá s odi kf e l é be n.Enne ka l a pj á nki e me l ke dőe na j á nl ha t ó,de késeiségére oda kell figyelni. SÁRGA
FLORIBUNDÁK:Ad a t a i nka l a pj á nake r t t e r ve z őkne ke gy üt tke l lé l ni ük,é sa l-
kalmazkodniuk kell a sárga színt hordozó fajták kisebb virágtömegével és gyengébb színfoltot biztosító képességével. Nem találtunk közöttük magas virághozamú fajtát. Alapve t őe nkor a i a k,dea z’ Ar a ny hí d’e l s ővi r á gz á s ihul l á maké s e i ,mí ga’ Domokos J á nose ml é ke ’kor a i s á g ame l l e ti shos s z úvi r á g z á s ú.Ezut óbbia j á nl ha t ól e g i nká bb,de e l húz ódóny á r vé g iha j t á s f e j l ődé s é r ef igyelemmel kell lenni. RÓZSASZÍN
FLORIBUNDÁK:
A kerttervezés számára fontos információ, hogy mind
kül s őj e gy e i kbe n,mi nd vi r á g z á s ukba ni g e n he t e r ogé ne k.Ada t a i nk s z e r i nta’ Ma x Hol de r ’al e gé r t é ke s e bb,deha s onl óa nj ólf e l ha s z ná l ha t óaná l aké s e i bb’ Dé r y né ’ ,ki ültetésekben kiegészíthetik egy má s t .A’ Be t hl e nGá bore ml é ke ’f é l t e l tvi r á g ami a t tj e l l e gzetes fajta, de fajtatársításnál átlag alatti virágzásintenzitásával számolni kell. VÖRÖS FLORIBUNDÁK: Az alacsony és félmagas fajták átlagvirágzása nem kifejezett e ni nt e nz í v,deki e me l k e dőac s úc svirágzásuk, ezért esetenként reprezentatív helyekre i sa l ka l ma s a k.A’ Bor s od’any á re l e j é n,a’ GülBa ba ’any á rvé gé ne me l ke di kkiavi z sgált fajták közül virágzási maximumával. A magas típusok alkalmazása viszont minde nké ppe na j á nl ha t ó,e z e kköz üla’ Bá t hor yI s t vá ne ml é ke ’a da t a i nks z e r i ntal e g é r t é kesebb. Ennek a fajtának a kivételével inkább késeiek, de remontálóképességük igen jó, ezért az alacsonyabb, nehezen újul óf a j t á kki e g é s z í t őj e ké ntki vá l óa kl e he t ne k. Javaslatok a nemesítés számára: A magyar rózsanemesítés az általunk vizsgált fajták virágzási indexei alapján kiváló eredményt ért el. Alig van olyan fajta, amelyik legalább egy tulajdonságában ne emelkedett volna az átlag fölé a több évig tartó kísérletek során. POLIANTA RÓZSÁK: Vizsgálataink szerint a hazai floribundák teljesítménye kiváló, de az alacsony a bbpol i a nt á kvi r á g z á s ii nt e nz i t á s ae t t őlt öbbny i r ee l ma r a d.Ez te l s ős or ba n az átlagos virágtömegnél tudtuk kimutatni, de a remontálás átlagos értéke is mérsékelt, ki vé t e l ne ka’ Dé va ’ -tt a l á l t uk .Te ki nt ve ,hogyat a r ka ,ane me s í t őá l t a lpol i a nt á na kka t eg or i z á l tf a j t á kl é ny e gé be nmi nda’ Ból y a i a k’( Má r k,1979)r óz s a f a j t al e s z á r ma z ottai, úgyt űni k,hogye zaf a j ta kiválóan örökítette a habitusát, de virágzásbősége floribundák révén javí t a ndó.Bá re r r eac é l r ane mc s a ka’ LaSe vi l l a na ’a l ka l ma s ,deki mut a t á s a i nk 92
szerint ennek utódai nem csak lombjukban, hanem virágzásukban is nagyon értékesek, é sne ms z üks é g s z e r űe nvör ö s e k,mi ntpé l dá ula’ Dé r y né ’ .A r e mont á l á sj a ví t á s á tr obuszt us ,s z á r a z s á g t űr ő,a l a c s o ny ,me di t e r r á nvi dé ke kr ene me s ített floribunda, wichuraiana hibrid vagy talajtakaró fajtákkal lehetne megoldani. FEHÉR
FLORIBUNDÁK:
Két magyar fajtát értékeltünk ki,me l y e kj e l e nt ősha bi t us be l i
eltér é s tmut a t na k.Bá rkont r o l j uk,a z’ I c e be r g ’vi r á g z óké pe s s é g ei ge nki vá l ó,ama gy a r ne me s í t é sa’ Sz e ntMa r g i t ’f a j t á va lkomol ykonkur e nc i á tt udot tbi z t os í t a ni ,akül f öl di f a j t á ná lma g a s a bbé se r őt e l j e s e bbt e r me tme l l e t t .A habitusában polianta jelleget is felmut a t ó’ Be ma póe ml é ke ’á t l a g osvi r á g hoz a maé sma xi má l i svi r á g t öme g ea z onba nmé g j a ví t ha t óna kt űni k,bá rá t l a ga l a t t i na kne m mi nős í t he t ő.Fe l me r ül he tvi s s z a ke r e s z t e z é s e a z’ I c e be r g’ -gel. Az American Rose Society fajtakatalógusa alapján (CAIRNS et al. 2000) a z’ I c e be r g ’mi ntpoll e na dó,s z á mt a l a nf a j t as z ül őj e ,der os s zma g hoz ó.Ebbe na c s opor t ba nmé gakont r ols e m mi nős ü lkor a if a j t á na k.Ez é r tkor á nvi r á gz óne me s í t é s i alapanyag keresése lehet cél, mivel az általunk vizsgált fehér fajták késeiségével nincsenek problémák, de egyik sem kezdi virágzását elég korán. SÁRGA FLORIBUNDÁK: Vizsgálataink teljesen nyilvánvalóvá tették, hogy a sárga fajták virágzási képességei 110 évvel a Rosa foetida Herm. nemesítésbe vonása után is mar ká ns a ngy e ng é bbe k,mi ntat öbbif a j t á é .Úgyt űni k,hogyakl a s s z i kusne me s í t é s i móds z e r e kne me l e g e ndőe kas á r gar óz s á kj a ví t á s á r a ,e z é r tabi ot e c hnol óg i aé samol ekul á r i sne me s í t é se r e dmé ny e i ne kf e l ha s z ná l á s ane m ke r ül he t őe l .A va df a jut óda iá l t alában sterilek (AUSTRALIAN 2005), de embrió kipreparálással ez a probléma feloldható, mint a Rosa foetida Herm x Rosa rugosa Thunb. hibrid esetében is történt (GUDIN 2001, GUDIN és MOUCHOTTE 1996). Felmerülhet a Rosa foetida Herm. feltételezett hi br i ds z ül őf a j a i na kne me s í t é s bevoná s ai s ,mi ntame di t e r r á nkl í má tke dve l ő,Törökország, Irán, Kopet Dag, Örményország vidékén vadoni sé l ő(ERCISLI 2003) Rosa hemisphaerica Herm. (DICKERSON 2003b), az Irántól Kínáig honos (FLORA 2003) Rosa kokanica (Regel) Regel ex Juz. (MATSUMOTO et al. 1998) és a kis-ázsiai Rosa rapinii Boiss. & Balansa (JOYAUX 2003) is. RÓZSASZÍN
FLORIBUNDÁK:A ma gy a rne me s í t é s űr óz s a s z í nf a j t á kha bi t us ba né svi-
r á g s z í nbe ni sr e ndkí vüle l t é r őe k,vi r á g z á s -dinamikai mutatóik alapján azonban átlagosnak te ki nt he t őe k.Azi nde xe ka l a pj á na’ Ma xHol de r ’ut á nal e gé r t é ke s e bba’ Dé r yné ’ , me l ya’ LaSe vi l l a na ’ut óda ,e nne ka l a pj á ne nne kaf a j t á na k,va gya’ Pi nkLaSe v i l l a na ’ r ügy mut á ns na kar óz s a s z í nf a j t á kka lt ör t é nőt ová bbihi br i di z á c i ój ai ndokol t na kt e ki nthető,mí ga’ Ma xHol de r ’s z ül őf a j t á iné mi l e gt úl ha l a dot t a k.
93
ALACSONY
VÖRÖS FLORIBUNDÁK ÉS POLIANTÁK:
Szinte mindegyik fajta értékes, je-
l e nt ős e nf e l ül múl j á ka’ Nouve l l eEur ope ’ -ot virágzásdinamikai tulajdonságaikban. Tekintve azonban, hogy mindegy általunk vizsgált fajta csak egy-két tulajdonságában kiemelkedő,f e l me r ül he tat ová bbne me s í t é s ükg ondol a t ai s ,hogyol y a na l a c s onyvör ös ágyásróz s á tka pj unk,me l yva na nny i r abőve né shos s z a nvi r á g z ó,mi nta’ Dé va ’ ,ol y a n mé r t é kűvi r á g z á s ic s úc s otbi z t os í t ó,mi nta’ Bor s od’é sol y a ne r őt e l j e sr e mont á l á s imaxi mu motny új t ó,mi nta’ Gü lBa ba ’ .Enne ké r de ké be ne l s ős or ba nf l or i bundaf a j t á kj öhe t ne ks z óba ,mi ve lapol i a nt á ka pr óvi r á g a ie bbe naka t e g ór i á ba nne me l őny ösek. MAGAS VÖRÖS FLORIBUNDÁK: Vizsgálataink alapján elmondható, hogy kiemelkedően a legjobb virágzású fajták. További nemesítésük során egy középmagas, de hamar a bbvi r á g z ót í pusk i a l a kí t á s ai sf e l me r ül he t .Ez e kavör ösf a j t á ke l s ős or ba nne m mi nt j a ví t a ndóa ny a g okj önne ka z onba ns z óbaaj övőbe l ine me s í t é ss or á n,hanem az értékes tulajdonságok hordozójaként. Apai, esetenként anyai partnerként való felhasználásuk, e l őny öst ul a j dons ága i kör ökí t őké pe s s é g é ne kvi z s g á l a t ac é l s z e r űne kl á t s z i k. 6.2. A vizsgált magyar fajták értéke virágdekorativitási pontértékeik alapján Következtetések: Vizsgáltuk a magyar és a kontrol fajták elvirágzási sebességét, a fajták virágszínét, a sziromszín fakulását és a virágdekorativitási
Szent Margit
pontértékét. A legtöbb fajtánál a
Pet őf iSándor
fiatal virág nyílási sebessége ará-
Munkács
nyos az elvirágzáséval. Jellegze-
Borsod
tes a sárga virágok, és a félteltek Déva
gyors virágzása és a tömvetelt és
Báthory István
rozettás típusok lassabb generatív
Gül Baba
életfolyamatai. A legösszetettebb módszere a
SzabóDezső
virágdekorativitási pontérték ki-
Domokos Pál Péter
számításának van, ahol az elvi-
Lágymányos
rágzás menetét, a színváltozást és
(Dö)
a látható virágfelületet is figye-
0
50
100
150
200
lembe vettük. Ez az új módszer 33. ábra A kísérletek során a legmagasabb virágdekorativitási értéket kapott fajták a 3 összesített virágzási pontérték alkalmasnak bizonyult arra, hogy (D ) átlagaal apj án.Azos z l o poks z í neköz e l í t ől e gme gf e l e la ö
numerikusan is megmutassa a
virág színének.
94
rózsavirág esztétikai értékét, és az egyes fajták ápolási igényét. A méréseink alapján legjobb dekor a t i vi t á s ipont é r t é kűf a j t á ka ta33.á br á nmut a t j ukbe . Javaslatok a gyakorlati kerttervezés számára: A virágdekorativitási pontszámok e l s ő s or ba nake r t t e r ve z őké sk e r t é pí t őkf e l éj e l e nt e ne ki nf or má c i ót ,me r tös s z e f og l a l óa n értékelnek egy-e gyf a j t á t .Enne ka l a pj á naköve t ke z őa j á nl á s okt e he t ők: VÖRÖS
POLIANTA ÉS FLORIBUNDA FAJTÁK:Ál t a l á nos s á g ba nki vá l óé r t é kűe k,t öbbs é-
gük kie me l ke di ka zá l t a l unkvi z s g á l tös s z e sf a j t aköz ül .A ’ Pe t őf iSá n dore ml é ke ’ , ’ Munká c s ’ ,’ Bor s od’mi ndi n t e nz í ve ná pol tpa r kba ,mi ndmé r s é ke l tf e nnt a r t á sme l l e t ti s é r t é ke s .Ki e me l ke dőe nodake l la z onba nf i gy e l nia’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’é sa ’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’r óz s á kr a ,me l y e kmi nde nké ppe nny á r it i s z t í t á s ti g é ny e l ne k:a z elöregede t tvi r á g oke l t á vol í t á s af e l t é t e l eat öve kde kor a t i vi t á s á na k.A ’ Lá gy má ny os ’ fajta pontszámai a leggyengébbek, de még így is ma g a s a bba ks oke l t é r ős z í nűf a j t á ná l , így kiültetésbe ez is mindenképpen javasolható. RÓZSASZÍN
FAJTÁK:Ez e kaf ől e ga l a c s onyf l or i bundá kj óva lna gy obboda f i gy e l é s t
i g é ny e l ne kat e r ve z őkt ől .Re ndkí vüle l t é r őt ul a j dons á ga i kavi r á g de kor a t i vi t á s ipontszámaikba ni sme gf i gy e l he t ő e k.Mí ga’ Be t hl e nGá bore ml é ke ’é sr é s z be na’ Dé r y né ’ szinte bármil y e ná pol á s me l l e t ti se s z t é t i kus ,a t öbbif a j t a ,de ki e me l ke dőe na ’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’é sa’ Ma xHol de r ’i g é ny l ia zi nt e n z í vke z e l é s t ,ap us z t ul óv i r ágok lemetszését. Ugyana kko raf a j t á kköz öt tá t l a g osde kor a t i vi t á s ba nni nc ss z á mot t e vő kül önbs é g ,at e r ve z é s né lame g l e he t ős e ne l t é r ős z í ná r ny a l a t okr ake l le l s ős or ba noda f igyelni. Ez a jelenség kifejezetten a rózsaszín fajtákra igaz, más színeknél sokkal nagyobb a kiegyenlítettség. FEHÉR FAJTÁK:A’ Sz e ntMa r g i t ’r e ndkí vül imód ona j á nl ha t ó,mí ga’ Be ma póe ml éke ’e s z t é t i ka ié r t é kegy e ng é bb,demi ndke t t őr ej e l l e mz őaj óönt i s z t ul á s :n e mi g ényelik az elszáradt virágok eltávolítását. SÁRGA
FAJTÁK:
Értékük nem csak a virágzás dinamikáját tekintve, de az egy virág
de kor a t i vi t á s á tvi z s gá l vai sf e l t űnőe nal e ggy e ngé bbaf a j t á kköz öt t .Egy f or má na l ka lma s a ke xt e nz í vé si n t e nz í vp a r kokbai s ,dene m vá r ha t ót ől ükol y a ne s z t é t i ka ié r t é ké s egységes színfolt, mint más fajtáktól. Ezt nagyobb egyedszámmal lehet csak elérni, mive ls e m vi r á g z á s ihos s z uk,s e m vi r á g bős é g ükne me l őny ös .Te ki ntve azonban, hogy ez at ul a j dons á gá l t a l á noses z í n k a t e g ór i á ba n,e zne mt e ki nt he t őne me s í t é s ihi bának, oka a s á r g af a j t á ks z á r ma z á s á ba nk e r e s e ndő. TARKA
POLIANTÁK:
Ebben az esetben a nemesítési cél a vidám, világosságban és
színárnyalatban minél inkább kontrasztos állomány volt, amire mindegyik általunk vi z s g á l tf a j t aa l ka l ma s .Le g na gy obbt a r ka s á g ota’ Ve r e c ke ’f a j t á t ólvá r ha t j uk,l e g ki s e b95
be ta’ Ds i daJ e nőe ml é ke ’ -t ő l .Ez e kné laf a j t á kná lat a r ka s á ge gy s z e r r ej e l e ntkezik a vi r á ge l t é r őr é s z e iköz öt te gyr e pr odukc i ósf á z i s onbe l ül ,é sa zi dőbe n,af a ku l á s hoz hasonlóan, ezért a dekorativitási pontszám itt nem ad támpontot a tervezéshez. Javaslatok a nemesítés számára: Bár az ágyásrózsák dekorativitása nem függetlení t h e t őavi r á g t öme g t ől ,avi r á g oke l vi r á g z á s if ol y a ma t á na kdi na miká j aj e l z é s é r t é kű. Ké tf őc é l j al e he ti t tane me s í t é s ne k:af i a t a lvi r á ghos s z a nny í l j on,é sapus z t ul óvi r á g szirmai gyorsan lehulljanak. A fiatal virág nyílásának dinamikája a VÖRÖS FLORIBUNDA FAJTÁKON
i g e ne l őny ös ,s z i nt emi nde gy i kf a j t ahos s z a nny í l i k.Az onban egyik sem éri
e lakont r ol’ LaSe vi l l a na ’vi r á g t a r t ós s á g á t ,e nne ka l a pj á nat ová bbine me s í t é ss o r á na dekoratív reprodukciós fenof á z i s okt a r t ós s á g amé gnöve l he t ő.A va l óba nf i a t a lvi r á g 5,5-t ől6, 5-i gt e r j e dőf á z i s a i na ki dőbe l ihos s z aa l a pj á ne lmondható, hogy itt komoly fejlesztés nem indokolt, a fajták kiválóak. Ki e l é g í t őkaRÓZSASZÍN
FLORIBUNDÁK
i s ,c s a ka’ Be t hl e nGá bore ml é ke ’virágzása
gyors, de ez féltelt típusa miatt természetes. A nemesítés további irányát azonban jelzi, hogy itt is a kontrol fajta volt a legjobb. A FEHÉR FAJTÁKNÁl a rózsaszínekhez hasonlóa naf é l t e l t’ Be ma póe ml é ke ’vi r á g z i kr e l a t í vgy or s a n,a zi l y e nvi r á g t ípus esetén csak a virágtömeggel lehet ellensúlyozni a gyors elvirágzást, de adataink szerint ezen is lehetne fejleszteni. A SÁRGA FAJTÁK - mint a virágzásdinamikai indexek is mutatják - a legkevésbé értékesek, de a fajták egymáshoz nagyon hasonlóak. A sárga fajtáknál a gyenge virágzási tulajdonságok feljavítása a legfontosabb feladat. Erre a vad fajok mellett kordesii hibride ka j á nl ha t óa k,mi nta’ Gol ds t e r n’( Ta nt a u,1960) ,’ Se ppe nr a de rEl f e ’( Sc höl l e ,1975) va gya’ Soe urKr i s t i n’( J a me s ,1978) ,me l y e kne m csak viráguk, hanem lombozatuk miatt is értékesek. Hasonlóan javítható a
TARKA POLIANTA FAJTÁK
virágzási hossza is,
itt is a gyors virágzás a hátrány. Az öntisztulás folyamata a legtöbb esetben arányos a virágzás menetének többi részével, de annál jóval heterogéne bb.Na gy onj e l e nt ősavör ösf a j t á kvá l t oz a t os s á g a ,i t t s z á mt a l a nj óf a j t ade kor a t i vi t á s á tj e l e nt ős e nc s ökke nt ias z i r mokr á s z á r a dá s aavi r á g maradvá ny r a .Ezkül önös e na’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’ -né sa’ Sz a bóDe z s őe ml é ke ’ -n f e l t űnő.Mi ve le bbőlaszempontból is vannak kiváló fajt á k,mi nta’ GülBa ba ’é sa ’ Munká c s ’ ,va l ós z í nűs í t he t őe nat ová bbine me s í t é s s e la zönt i s z t ul á sj a ví t h a t ó.A r óz s as z í nf a j t á ks z i r omhul l á s a a ki vá l ó’ Be t hl e n Gá bore ml é ke ’é s a gy e nge Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’köz öt tá l l ,mí gafehér és sárga fajták közül egyiké sem hagy kívánnivalót maga után.
96
Bá rakí s é r l e t s or oz a t ba naf a j t a vá l a s z t á se r ős e nkor l á t oz ot tvol t ,a nny imé g i sme g á llapítható, hogy a fehér, sárga és vörös rózsák egységes színe mellett a rózsaszín fajták igen heterogének. Míg a kerttervezés inkább a standard színeket igényelné, mivel könynyebb a velük való munka, a változatosságra törekvés a nagyobb színválasztékot prefer á l ná .Enne kme g f e l e l őe né r de me sl e he tme gg ondol nie gyköz e pe sr óz s a s z í ná rnyalat nagyobb arányú elterjesztését a fajták között, míg a vörös rózsák között nagyon hiányzik az árnyalatgazdagság. Természetesen ez csak az általunk vizsgált, jól bevált fajtákra igaz, az újabb nemesítés eredményeit ehhez külön ki kell értékelni. Hasonlóan fontos nemesítési szempont a fakulás és mindenféle színváltozás visszas z or í t á s a ,hogyapus z t ul óba nl é vővi r á gde kor a t i vi t á s as ec s ökke nj e n,é sme g ma r a dj on a fajták nagyobb állományának az egységes színfoltot biztosító képessége. Erre számos kiváló példát találtunk a fehér, és a gyorsan öntisztuló fajtákon kívül is, mint amilyen a ’ Pe t őf iSá ndore ml é ke ’é sa’ Bor s od’ .Ez e kki vá l óne me s í t é s ia l a pa ny a gokkát e he t ők, haör ökí t őké pe s s é g üké spol l e n- i l l e t vema g hoz óké pe s s é g üki sme g f e l e l ő.Ol y a ngy orsan fakul óf a j t á kt ová bbne me s í t é s el e he ti ndokol t ,mi nta’ Sz e ndr e yJ úl i ae ml é ke ’ , ’ DomokosPá lPé t e re ml é ke ’va gya’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’ . Javaslat a kutatás számára: A dekorativitási pontérték, mint a virág teljes virágzási f ol y a ma t á na ka zé r t é kmé r őj e ,t e l j e s e nújmóds z e r ,me l y e te z e ndokt or imunkake r e t e i között dolgoztunk ki. A feldolgozott adatok és a fajták ismerete alapján elmondható, hogy a módszer egzakt, és jól kifejezi a fajták szubjektíven megbecsült esztétikai értékét. EGYÉB
VIRÁGOS DÍSZCSERJÉK ÉRTÉKELÉSE:
A módszert mindenképpen érdemesnek
tartjuk kiterjeszteni más fajokra is. Bármely olyan taxon szóba jöhet, ahol egy virág méreténél fogva - elég dekoratív, hogy önállóan értékeljék. Ilyen például a Chaenomeles, Forsythia, Hibiscus, Potentilla, Rhododendron, Weigela nemzetségek fajai és fajtái. Ebben az esetben azonban új reprodukciós fenológiai fázisokat kell megállapítani, a zopt i má l i ss t á di umoti súj r ame gke l lha t á r oz niavi z s gá l tf a j t ólf ügg őe n.Ha s onl óa n újra kell számolni a látható virágfelszín változását is. Tekintve, hogy a legtöbb faj esetén az elvirágzott részeke l t á vol í t á s ane ms z oká s osa g r ot e c hni ka iműve l e t ,e z e knél a de kor a t i vi t á s ipont é r t é kki s z á mí t á s ae gy s z e r űbbévá l i k,me r te gyé r t é kl e í r j aavirág esztétikai értékét, nincs szükség két vagy három tartományra külön összegezni a pontértékeket.
97
6.3. Összefoglaló következtetések Az általunk kidolgozott eljárások révén sikerült a rózsa virágzásintenzitását és a virág dekorativitását komplex módon definiálni és kiszámítani. A kapott értékek egzaktak, jól é r t e l me z he t őe k.Avi r á g z á s di na mi ka ii nde xe kr é vé nbe c s ül he t ővévá l tar óz s a f a j t á köszszetett éves virágzásmenete és virágtömege, a virágdekorativitási pontértékek pedig me g f e l e l őe nmut a t j á kaf a j t á kvi r á g a i na ke s z t é t i ka ié r t é ké t .Enne ka l a pj á ne lmondható, hogy sikerült metodikát kidolgozni a rózsafajták dekorativitásának egzakt kiértékelésére. 18. táblázat A vizsgált rózsafajták esztétikai értéke virágzásuk intenzitásának és virágjuk dekorativitásának összesített értéke alapján Virágzás Virágdekora- Virágzás in- Virágdekoratí- Normalizált értéintenzitás tivitás tenzit. normal. vit. normal. kek átlaga Fajta -2,27 34,29 -2,92 -0,97 Aranyhíd -1,95 0,83 106,36 1,10 0,56 Báthory István e. 0,83 -0,18 71,04 -0,21 -0,19 Bem apó e. -0,20 -0,53 43,49 -0,66 -0,78 Bethlen Gábor e. -0,72 -0,24 135,20 -0,28 1,18 Borsod 0,45 -0,04 41,91 -0,02 -0,81 Déryné -0,42 0,99 119,75 1,30 0,85 Déva 1,08 -0,89 23,27 -1,13 -1,21 Domokos János e. -1,17 0,65 87,47 0,86 0,16 Domokos Pál P. e. 0,51 -0,52 52,04 -0,65 -0,60 Ds i daJe nőe . -0,63 0,09 105,73 0,14 0,55 Gül Baba 0,35 0,09 41,13 0,14 -0,83 Huba -0,35 1,08 123,43 1,42 0,93 Iceberg 1,18 0,75 139,80 1,00 1,28 La Sevillana 1,14 -0,99 82,05 -1,25 0,04 Lágymányos -0,61 0,38 8,82 0,52 -1,52 Max Holder -0,50 -0,10 31,77 -0,11 -1,03 Mi l l e c e nt e n. ’ 9 6 -0,57 0,67 135,30 0,89 1,18 Munkács 1,04 0,19 101,78 0,27 0,46 Nouvelle Europe 0,37 -0,19 147,46 -0,22 1,44 Pe t őf iSándore . 0,61 -1,24 29,78 -1,58 -1,07 Sunsprite -1,33 0,42 101,02 0,57 0,45 Sz abóDe z s őe . 0,51 -0,75 62,21 -0,94 -0,38 Szendrey Júlia e. -0,66 0,50 174,20 0,68 2,01 Szent Margit 1,35 0,51 73,55 0,69 -0,14 The Fairy 0,28 0,29 6,99 0,40 -1,56 Verecke -0,58
Megállapítottuk, hogy számtalan kiváló magyar fajta található, melyek bizonyos tul a j dons á g ukba nane mz e t köz ihí r űkont r olr óz s á k ná li sé r t é ke s e bbne kbi z ony ul t a k.Bá r megfigyeltünk egy-egy tulajdonságban gyengébb fajtát is, kiültetésre nem ajánlható á gy á s r óz s á tne mt a l á l t unk.Egy e düla z’ Ar a ny hí d’t e ki nt he t őki vé t e l ne k,dee zaf a j t a ne m ki f e j e z e t t e ná gy á s r óz s a ,e r ős e nt e a hi br i dj e l l e g űg r a ndi f l or aha bi t us ar é vé ni nká bb vágásra való termesztésre ajánlható.
98
A 34. ábrán látható a vizsgált magyar fajták összevont esztétikai értéke, melyet a virágzásdinamikai mutatók és az összesített dekorativitási pontértékek normalizálása után ka pot tá t l a ga l a pj á ná l l í t ot t unke l ő.A 18.t á bl á z a t ba ne nne kki s z á mítási módja látható. A virágzásdinamikai értékeket a 21. mellékletben (XLVI. oldal) s z e r e pl ői nde xe knormalizálás utáni átlagolásával kaptuk meg, dekorativitási értékpontnak pedig a három összesített értékpont átlagát vettük. A grafikonon az oszlopok színe a fajták színének felel meg. Általánosságban elmondha t ó,hogya zá l t a l unkvi z s g á l tma gy a rne me s í t é s űf a j t á kkö-2
-1.5
normalizált értékek átlaga
-1
-0.5
0
0.5
zül parki kiültetésre legal1
1.5
Szent Margit Déva Munkács Báthory István e. Pet őf iSándore. Domokos Pál P. e. SzabóDezsőe. Borsod Gül Baba Bem apó e. Huba Déryné Max Holder Mi l l ecent en. ’ 96 Verecke Lágymányos Dsi daJenőe. Szendrey Júlia e. Bethlen Gábor e. Domokos János e. Aranyhíd
kalmasabbnak a vörös ágyásrózsák tekinthet ők.Ezek közül a kiértékelések során az alacsony ’ Dé va’bizonyult a legértékesebbnek. Virágzási értéküket tekintve hozzájuk nagyon hasonlóak a robusztus vörös rózsák, melyek közül legértékesebb virágzása a ’ Munkác s ’fajtának volt. Nehezebben értékelhetőek a tarka polianta rózsák,
34. ábra A vizsgált magyar rózsafajták esztétikai értéke, virágzásuk intenzitásának és virágjuk dekorativitásának összesített értékeal apj án.Azos z l opoks z í neköz e l í t ől e gme gf e l e lavi r ágs z í nének.
mivel itt a kisebb virágdekorativitás nagyobb tarkasággal társul, mely ez esetben
esztétikai é r t é ke te me l őt ény e z ő.Enne ka l a pj á na’ Ve r e c ke ’a legdekoratívabb, a virágbős é gei sf i gy elembe véve. Fehér floribundák között egyért e l műe na’ Sz e ntMar gi t ’ vol tabőve bbe nvi r á g z óé sade kor a t í va bb,a zös s z e sá l t alunk vizsgált magyar nemesítés űr óz s a f a j t aközül ezt találtuk a legértékesebbnek. A sárga floribundák a kontroljukkal együtt majdnem minden tulajdonságban alulmúlták a többi vizsgált fajtát, ami jól alátáma s z t j aaköz hi e de l e mbe ni sl é t e z ővé l e mé ny tas á r g af a j t á khá t r á ny osg e ne t i ka it ul a jdonságairól. A ’ DomokosJánose ml é ke ’a z onba nde kor a t í va bb,é sj e l e nt ős e né r t é kesebb a kontroljánál. Ar óz s a s z í nf a j t á kköz ösj e l l e mz őj ea zi g e nj e l e nt őshe t e r og e ni t á s .Mi ndha bi t us ukba n,mi ndvi r á g z á s it ul a j don s á ga i kba n,s z i r oms z í nűkbe ne l t é r ne ke gymástól. A magyar 99
fajták közül minden paramétert figyelembe véve a ’ Dé r yné ’t e ki nt he t őal e g é r t é ke s e bbnek. A kiemelt fajtákat virágzási tulajdonság alapján, egzakt számítások és mérések révén választottuk ki, de a fajtaválasztás számtalan körülmény figyelembe vételét és szubjektív döntést is igényel. Adataink alapján elmondhatjuk, hogy Márk Gergely rózsafajtái bizonyíthatóan rendkívül alkalmasak közparki vagy házikerti kiültetésekre, változatos i dőj á r á s ikör ülmé ny e kköz öt t ,é se l t é r őkl i ma t i kusi l l e t vet a l a j t a niha t á s okmellett is dekoratívak és egymással jól társíthatóak.
100
7. ÖSSZEFOGLALÁS A virágjáért termesztett rózsa (Rosa hybrida hort.) a világ egyik legintenzívebben használt és legváltozatosabb virágzó díszcserjéje Az utóbbi évtizedekben Magyarország on,Má r kGe r ge l yne me s í t őmunká s s á gar é vé nt öbbmi nt600ha z a ir óz s a f a jta és fajtajelölt jött létre.
CÉLKI TŰZÉS: Az tac é l tt űz t ükki ,hogyagy a kor l a t ike r t é s z e ti gé ny e is z e r i nté r t é ke l j ükapa r kikiül t e t é s r ea l ka l ma sma gy a rne me s í t é s űá gy á s r óz s á kde kor a t i vi t á s á t ,é se hhe zme g f e l el ő, új értékelési módszereket dolgozzunk ki, melyek egzakt és reprodukálható eredményeket biztosítanak.
KIÉRTÉKELÉS: Két tulajdonságcsoport vizsgálatát végeztük el a fajták esztétikai értékének kiszámításához: - virágtömeg és ennek változása (virágzásdinamika) - virág esztétikai értéke (virágdekorativitási pontérték)
FAJTÁK ÉS HELYSZÍNEK: 28 á gy á s r óz s af a j t á tvi z s g á l t unk,e bből5kül f öl dikont r olvol t ,at öbbiMá r kGe r ge l y által nemesített, általa polianta és floribunda besorolást kapott fajta. A vizsgálatokat 2002. és 2009. között végeztük, három helyszínen: 1) az Állami Gyümölcs- és Dísznövé ny t e r me s z t é s iKut a t ó,Fe j l e s z t ő Közhasznú Nonprofit Kft. által fenntartott buda t é t é ny ir óz s a ke r t be n,2)Má r kGe r g e l yne me s í t őt ör ökbá l i nt ibe mut a t ókertjében, és 3)aFŐKERTNonpr of i tZr t .á l t a lf e nnt a r t ot tma r gi t s z i g eti rózsakertben.
VIRÁGZÁSDINAMIKA: Bonitálással mértük fel. A bonitálási kategóriákat virágok által fedett lombfelület %ba számoltuk át, a méréseink által kapott Y=0,004*2X regressziós képlet alapján. A virágzásdinamikai görbéket indexekkel jellemeztük,me l y e kr övi de naköve t ke z ők voltak: Vk:ve ge t á c i ósi dős z a kvi r á gf e de t t s é gé ne kköz é pé r t é ke ,Vkny: remontálási időszak virágfedettségének középértéke, Vmax:ve ge t á c i ósi dős z a kma xi má l i svi r á g f e de t tsége, Vmaxny:r e mont á l á s ii dős z a kma xi má l i sv i r á gf e de t t s é ge ,De: maximális virágfedettség legkorábbie l őf or dul á s aaf ővi r á g z á ss or á n,Dny:r e mont á l á s ii dős z a kma xi má l i s 101
vi r á gf e de t t s é gé ne kl e g ké s őbbie l őf or dul á s a ,DNe: De normalizáltja, DNny: Dny normalizáltja, H:e l s őé sut ol s óv i r á g z á s ihul l á m köz öt t ii d őna pokba n,HN: H normalizáltja.
VIRÁGDEKORATIVITÁS: Ennek becslésére egy teljesen új módszert dolgoztunk ki. A virágzást 23 reprodukciós fenológiai részstádiumra bontottuk, és lemértük ezek napokban mért hoszszát. A fontosabb fenológiai stádiumokban lemértük a szirmok színét, és az adatokat CIE LCh pszicho-kromatikus színrendszerben rögzítettük. CIEDE2000 kromatikus differencia számítási eljárással becsültük meg az egyes fenofázisok virágszínének esztétikai értékét, mely fordítottan arányos a 6. fenológiai fázisú sziromszínt őlva l ót á vol s á gg a l .Fi gy e l e mbeve t t üka zé r t é ke l é s né la ze gy e sf e nol óg i a if á z i s okba nl e vővirág átlagos méretét is, melyet henger alakú virágnál Al= r2π+2r mπ,kúppalást alakúnál Al= r π( m2+r2)1/2 ké pl e t t e lbe c s ül t ünk.Ahá r om pa r a mé t e r bőlvirágdekorativitási pontértékeket kaptunk a Dö= Σ(Al%(15-ΔE00f)lf)f ügg vé nya l a pj á n,me l y e te gy má s tköve t ő fenológiai fázisok 3 tartományára számítottunk ki: a teljes virágzásra (2-9. stádium), a virágzás dekoratív szakaszára (2-7,5. stádium), és a virágnyílás csúcspontjára (5,5-7. stádium).
EREDMÉNYEK: Sikerült módszert kidolgozni mind a virágzásdinamika, mind a virágdekorativitás kiértékelésére, melyek kiválóan alkalmasak a rózsafajták egyébként csak szubjektíven be c s ül he t őe s z t é t i ka ié r t é ké ne ke g z a ktl e í r á s á r aé sr e pr odukálható értékelésére. Ezek: - A virággal fedett lomb arányának éves változását leíró indexek. - Avi r á g ny í l á skül önböz ői dős z a ka i tj e l l e mz ővi r á g de kor a t i vi t á s ipont é r t é ke k. Azá l t a l unkl é t r e hoz ot tme t odi kaa l a pj á nama gy a rne me s í t é s űf a j t á kköz üll e g magasabb kiültetési értéke határozottan a vörös ágyásrózsáknak volt, melyek közül a két kiértékelés során a ’ Dé va’illetve a ’ Munkác s ’bizonyult a legértékesebbnek. A tarka polianta rózsákat nehéz egységesen kiértékelni. A ’ Ve r e c ke ’felülmúlta azonban a többi hasonló fajtát tarkaságával. Af e hé rf l or i bundá kköz öt te gy é r t e l műe na’ Sz e ntMar gi t ’vol tabőve bbe nv i r á g z ó é sade kor a t í va bb,a zös s z e s ,á l t a l unkvi z s g á l tma gy a rne me s í t é s űf a j t aköz ülvi r á g z á s á t tekintve ez a legértékesebb.
102
A sárga floribundák a kontroljukkal együtt majdnem minden tulajdonságban alulmúlták a többi vizsgált fajtát, a ’ DomokosJánose ml é ke ’azonban némileg kiemelkedett e bbőlac s opor t ból . Ar óz s a s z í nf a j t á kkö z ösj e l l e mz őj evol ta zi g e nj e l e nt őshe t e r og e ni t á s ,a’ Dé r yné ’ t e ki nt he t őal e g é r t é ke s e bbne kköz ül ük.
VÉGKÖVETKEZTETÉS: Az e g z a ktmé r é s e ka l a pj á nt ör t é ntki é r t é ke l é s e i nk s z e r i nta g r a ndi f l or aj e l l e g ű ’ Ar a ny hí d’ki vé t e l é ve lmi nde gy i ká l t a l unk vi z s g á l t ,Má r k Ge r g e l yá l t a lne me s í t e t t ágyásr óz s á tki vá l óna k,va gyme gf e l e l őne kt a l á l t ukpa r kiki ül t e t é s r e .Aha z a if a j t ák vizsgálataink szerint számos tulajdonságukban bizonyultak értékesebbnek a kontrol rózsákná l .A f a j t á kköz öt t ivé g s ős or r e nda l a pj á nde kor a t i vi t á s ukka lpa r kiki ül t e t é s r el e g a lka l ma s a bbma gy a rne me s í t é s űá gy á s r óz s af a j t á kaköve t ke z őkvol t a k( é r t é küka l a pján c s ökke nős or r e ndbe n) :’ Szent Margit’ ,’ Déva’ ,’ Munkács’ ,’ Báthory István emléke’ é s’ Pe t őf iSándore ml é ke ’ .Többs é g ükvör öss z í nű,mi ndpol i a nt ami ndf l or i bund af a jtacsoportba tartozók megtalálhatók közöttük.
103
ABSTRACT The garden rose (Rosa hybrida hort.) is one of the most frequently used and most diverse flowering ornamental shrubs in the world. In the last decades in Hungary more than 600 varieties and variety candidates have been created by the achievement of the breeder Gergely Márk.
PROGRAMME: We wanted to evaluate the ornamental value of the Hungarian bred polyantha and floribunda roses, which are suitable for planting into public parks. This evaluation required entirely new methods, which can supply us reproducible results, and is suitable for the practical horticulture
EVALUATION: For the calculation of the ornamental value of the varieties two complex features were assessed: - Mass of flowers and its changing (dynamics of the flowering) - Ornamental value of the flower (ornamental value score)
VARIETIES AND PLACES: 28 rose varieties were evaluated, 5 out of which were non-Hungarian controls, the rest were polyanthas and floribundas bred and classified by Gergely Márk. The examinations were carried out between 2002 and 2009 1) at the rose garden in Budatétény maintained by the Research Institute for Fruitgrowing and Ornamentals, 2) at the display garden of the breeder Gergely Márk in Törökbálint, and 3) at the rose garden in Ma r g i t s z i g e tma i nt a i ne dbyFŐKERTLt d.
DYNAMICS OF THE FLOWERING: Measurements were done by ranking. The ranking categories were converted into the percent of the foliage covered by the flowers (flower-covering) with the Y=0.004*2X regression formula, based on our measuring. The dynamics of the flowering was described by indices, which are the following in brief: Vk: mean flowercovering value of the whole vegetation period, Vkny: mean flower-covering value after the first blooming wave, Vmax: highest flower-covering of the whole vegetation period, Vmaxny: highest flower-covering after the firs blooming wave, De: time of the highest 104
flower-covering in the first blooming wave, Dny: time of the highest flower-covering after the first blooming wave, DNe: normalization of De, DNny: normalization of Dny, H: time between the first and last blooming wave in days, HN: normalization of H.
ORNAMENTAL VALUE SCORE: For estimating this feature, an entirely new method was created. The flowering process was divided into 23 phenological sub-stages, and their lengths were measured in days. The petal colour was measured at the most important phenological stages, and the data were recorded in the CIE LCh psycho-chromatic colour space. The ornamental values of the colours were estimated by CIEDE2000 chromatic difference method. The ornamental value is in inverse proportion with the distance between the petal colour and the petal colour of the optimal stage 6. The mean visible surface of the flower at each phase was also calculated, the formula of the cylinder shaped flower is Al= r2π+2r mπ,a nds upe r f i c i e sofc ones ha pe donei sAl=r π( m2+r2)1/2. The total ornamental value scores were counted from three parameters with Dö=Σ( Al%(15-ΔE00f)lf) formula, with multiplication of the ornamental value of the colour, the length and the visible surface of the flower of each stage. The total ornamental values were calculated for three ranges of subsequent stages: whole blooming process (2-9 stages), aesthetical period of the blooming process (2-7.5 stages), and for the peak of the blooming process (5.5-7 stages).
RESULTS: New, exact methods were created to estimate the dynamics of the flowering process and the ornamental value of the flowers, which provide accurate reproducibility. They are very suitable to estimate the ornamental value of the rose varieties, which is a very subjective feature. The new methods are the following: - Indices for the description of the dynamism of the percent of the foliage covered by flowers. - Ornamental value scores for a varied range of phenological stages of the flower.
According to our new methods the red polyantha and floribunda roses had definitely the highest ornamental values of the examined Hungarian bred varieties. In this subclass the most valuable was ’ Dé va ’and ’ Munkác s ’in our evaluations. Evaluation of the colourful polyantha subclass is not easy. ’ Ve r e c ke ’surpasses a little the rest with its profusion of flower colours. 105
Unquestionably, out of the white floribundas ’ Sz e ntMar gi t ’was the best with its flowering ability, being the most decorative rose among the assessed Hungarian varieties. The yellow floribundas with their control were the poorest at almost all features, but flowering ability of ’ DomokosJánose ml é ke ’ , is higher, than that of the rest in its subclass. The common feature of pink roses is diversity. Out of them ’ Dé r yné ’was the most valuable.
CONCLUSION: According to our evaluations, which were based on numerical examinations, all the roses bred by Gergely Márk are excellent or acceptable for planting into public parks, except the grandiflora-l i ke’ Ar a ny hí d’ .Ma nyf e a t ur e soft heHunga r i a nva r i e t i e sa r e better than the equivalent features of the control roses. The Hungarian bred rose varieties, which have the highest ornamental value and are most suitable for planting into public parks were the following (in decreasing order) ’ Szent Margit’ ,’ Déva’ ,’ Munkács’ ,’ Báthory István emléke’and ’ Pe t őf iSándore ml é ke ’ ,mos toft he mr e dpol y a nthas or floribundas.
106
8. MELLÉKLETEK 1. melléklet Irodalomjegyzék 1. AARS (2010): Selection Process. Internet, http://www.rose.org/selection-process/ 2. ADR (2002): Allgemeine Deutsche Rosenneuheitenprüfung. Internet, http://www.adrrose.de/html/adr_bewertung.htm. 3. ADR (2007): Performance Testing of New Rose Varieties in Germany. Internet, http://www.adrrose.de/html_english/adr_bewertung-uk.html. 4. ÁGOSTON, G., SUDÁR, B. (2002): Gül Baba és a Magyarországi bektasi dervisek. Budapest: Terebess Kiadó. 55-110. p. 5. AKKAYA, A., ORNEK, Z., KALELI, S. (2004): Occupational asthma, eosinophil and skin prick tests and serum total IgE values of the workers in a plant manufacturing rose oil. Asian Pac. Allergy Immunol., 22 (2-3) 103-108. p. 6. The American Rose Society (2002): Gamble Fragrance Award Winners. Internet, http://www.ars.org/experts/gamble.html. 7. ANDRÉ, J. P. (2003): Shoots and Stems. 491-497. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 8. ARENE, L., PELLEGRINO, C., DUDIN, S. (1993): A comparison of the somaclonal variation level of Rosa hybrida L. cv. Meirutral plants regenerated from callus or direct induction from different vegetative and embryonic tissues. Euphytica, 71 (1) 83-90. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 9. Associazione Italiana Dellea Rosa (2007): Le forme della rosa. 116 p. in: Associazione Italiana Dellea Rosa: Annuario della Rosa, Monza: Associazione Italiana Dellea Rosa, 182 p. 10. AUSTIN, R.B. (1988): New opportunities in breeding. HortScience, 23 (1) 41-45. p. 11. Australian Government Department Of Health And Ageing Office Of The Gene Technology Regulator (2005): The Biology and Ecology of Rosa x hybrida (Rose). december, Internet, http://www.ogtr.gov.au/rf/ir/biologyrose1.rtf, 1-18. 12. Azalea Society Of America (2007): RHS, UCL and RGB Colors. Internet, http://www.azaleas.org/index.pl/rhsmacfan1.html. 13. Baden-Baden Gartenamt (2010): Conditions of participation and explanations about the execution of the International Rose Trial in Baden-Baden. különlenyomat 14. BARDEN, P. (2003): A Brief Primer on Miniature Rose Breeding. Old Garden Roses and beyond, Internet, http://www.rdrop.com/~paul/main.html. 15. BARONIUS, G., FIEDLER, HJ., MONTAG HG. (1991): Comparative investigations by means of Munsell-color charts and the CIElab color system on the winter chlorosis of Pinus sylvestris L. in the pollution area of the Dueben Heath. Forstwissenschaftliches Centralblatt, 110 (4) 263-277. p. 16. BARTHE, P., VAILLANT, V., GUDIN, S. (1991a): Definition of indicators of senescence in the rose: Effect of the application of plant hormones. Acta Hort., 298 (1) 61-68. p. 17. BARTHE, P., VAILLANT, V., GUDIN, S. (1991b): pH of cell sap and vacuolar pH during senescence of the rose petal. Acta Hort., 298 (1) 135-139. p. 18. BAZAVLUTSKAYA, AS. (1983): Comparative evaluation of introduced rose cultivar. s. Introduktsiya-i-Ekologiya-rastenii, 8 (1) 17-36. p. 19. BEN-SADE, H., SAMACH, A. (2003): Nuclear DNA Amounts. 279-285. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 20. BENT, E. (2000): New crops: Growing roses for decorative hips. FloraCulture International, Aug.15. 15 p. 21. BENT, E. (2004): From flowers to fruit: Cultivation of rose hips. FloraCulture International, Apr. 1213. p. 22. BENT, E. (2006a): Einzigartige neue Hagebuttensorte. DeGa, 34 (1) 14-15. p. 23. BENT, E. (2006b): Was bieten Kolster, de Ruiter, Bartels Stek und Meilland?. DeGa, 34 (1) 16. p. 24. BERNINGER, E. (1992): Le rosier de serre pour fleurs á couper. 490-504. p., in: GALLAIS A., BANNEROT, H. (eds.): Amélioration des espéces végétales cultivées, Párizs: INRA. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 25.BORBÉLYNÉBALOGH,K.( 20 08) :El őt e r j e s z t é sKe c s k e mé tMe gy e iJ og úVá r osKöz gy ű l é s e2008. november 27-én tartandó ülésére. Internet, http://kecskemet.hu/doc/081127-300_0.doc 26. BORONKAY G. - JÁMBORNÉ BENCZÚR E. - MÁRK G. (2005): A legkiválóbb magyar rózsafajták kiválasztása a törökbálinti bemutatókertben. 245-254. p. in: Tóth M. (szerk.): A fajtaválaszték fejlesztése a kertészetben, Kertgazdaság Különkiadás, Budapest: Magyar Me z őg a z da s á gKf t .
I
27. BORONKAY, G. (2010): Colour Conversion Centre. Internet, Http://ccc.orgfree.com 28. BOSTOCK, J., M.D., F.R.S., H.T. RILEY, ESQ., B.A. (eds.) (1855): The Natural History. Pliny the Elder. London: Taylor and Francis. Internet, http://old.perseus.tufts.edu/cgibin/ptext?lookup=Plin.+Nat.+toc. 29. The British Colour Council (1938-1941): Horticultural Colour Chart I-II. h.n.: The British Colour Council 30. BROERTJES, C., VAN HARTEN, A.M. (1978): Application of mutation breeding methods on the improvement of vegetatively propagated crops. Amsterdam: Elsevier Sci. Publ. Co.Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 31. BRUBAKER, S.R. (2001): The Color Palette of Roses. The RoseFile, Internet, http://www.ars.org/experts/color-palette.html. 32. BRUNEAU, A., STARR, J.R., JOLY, S. (2007): Phylogenetic relationships in the genus Rosa: New evidence from chloroplast DNA sequences and an appraisal of current knowledge. Systematic Botany, 32 (2) 366-378. p. 33. BUCK, G.J. (1960): Progress report on breeding hardy everblooming roses. Am. Rose Annu., 45 (1) 95-99. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 34. BURGER, D.W., LIU, L., ZARY, K.W., LEE, C.I. (1990): Organogenesis and plant regeneration from immature embryos of Rosa hybrida L. Plant Cell Tissue Org. Cult., 21 (1) 147-152. p. 35. BYRNE, D. H. (2007): Molecular Marker Use in Perennial Plant Breeding. Acta Horticulturae, 751 (1) 163-167. p. 36. BYRNE, D. H., CRANE, Y. M. (2003): Meiosis. 273-279. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 37. BYRNE, D.H., BLACK, W., MA, Y., PEMBERTON, H.B. (1996): The use of amphidiploidy in the development of blackspot resistant rose germplasm. Acta Hort., 424 (1) 269-272. p. 38. CAIRNS TH., YOUNG M., ADAMS J., EDBERG B. eds. (2000): Modern Roses XI. The World Encyclopedia of Roses. Shrevport, USA: American Rose Society. 39. CAIRNS, T. (2003): Horticultural Classification Schemes. 117-724. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 40. CARELLI, B.P., ECHEVERRIGARAY, S. (2002): An improved system for the in vitro propagation of rose cultivars. Scientia Horticulturae, 92 (1) 69-74. p. 41. CARLSON-NILSSON, B.U., DAVIDSON, C.G. (2006): Variation in resistance to Marssonina rosae (Lib.) Died. among different Rosa L. cultivars and species including three dogrose species (Rosa sect. Caninae). Scienta Horticulturae, 109 (4) 353-360. p. 42. CHAANIN, A. (2003): Selection Strategies for Cut Roses. 33-41. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 43. CHAN, A.P. (1966): Chrysanthemum and Rose mutations induced by X-rays. Proc. Am. Soc. Hort. Sci., 88 (1) 613-620. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 44. CHERRI-MARTIN, M., JULLIEN, F., HEIZMANN, PH., BAUDINO, S. (2007): Fragrance heritability in hybrid Tea roses. Scienta Horticulturae, 113 (1) 177-181. p. 45. CHIMONIDOU, D. (2003): Flower Development and the Abscission Zone. 504-512. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 46. CIE (1986): Colorimetry. CIE Publication, No. 15.2 (1). Vienna: Cenral Bureau of the CIE. Cit.: SHARMA, G., WU, W., DALAL, E. N. (2003): Supplemental test data and excel and matlab implementations of the CIEDE2000 color difference formula. Colour Research and Application, February, 9. Internet, http://www.ece.rochester.edu/gsharma/ciede2000 47. CIE (1995): Industrial color difference evaluation. CIE Publication, No. 116-1995. Vienna: Cenral Bureau of the CIE. Cit.: LUO, M. R. (2006): Applying colour science in colour design. Optics & Laser Technology, 38 (1) 392-398. p. 48. CIE (2001): Improvement to industrial colour-difference evaluation. CIE Publication, No. 142-2001. Vienna: Central Bureau of the CIE. Cit.: SHARMA, G., WU, W., DALAL, E. N. (2003): Supplemental test data and excel and matlab implementations of the CIEDE2000 color difference formula. Colour Research and Application, February, 9. Internet, http://www.ece.rochester.edu/gsharma/ciede2000 49. CIE (2007): CIE draft standard DS 014-4.2/E:2006. Internet, http://www.cie.co.at/publ/abst/ds01442.html. 50. CRANE, M.B., LAWRENCE, W.J.C. (1956): The genetics of garden plants. New York: Macmillian and Co. Ltd. 41-42. p.
II
51. CRANE, Y. M., BYRNE, D. H. (2003): Karyology. 267-273. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 52. CRÉPIN, F. (1889): Sketch of a new classification of roses. J. Royal Hort. Soc., 11 (1) 217-228. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 53. CRESPEL, L., MOUCHOTTE, J. (2003): Methods of Cross Breeding. 30-33. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 54. CRESPEL, L., ZANG, D., MEYNET, J., JACOB, Y., GUDIN, S. (2001): Identification of appomictic plants in Rosa hybrida L. by RFLPs. Acta Horticulturae, 547 (1) 51-55. p. 55. CUTLER, R. R. (2003): Medicinal and Pharmaceutical Uses. 716-726. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 56. CSIRO (2006): Roses are red, and now blue... with the help of CSIRO technology. Biology News, Internet, http://www.biologynews.net/archives/2005/04/06/_roses_are_red_and_now_blue_with_the_help_of _csiro_technology.html. 57. DALLING, M. (1991): Color it blue. Am. Rose Mag. Nov., 32-33. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 58. DÁNÉ, T. (2000): Palocsay Rudolf százéves. RMSz, Internet, http://www.hhrf.org/rmsz/00mar/r000318c.htm. 59. DARLINGTON C.D., WYLIE, A.P. (1955): Chromosome atlas of flowering plants. London: George Allen und Unwin Ltd. 134-139. p. 60. DAUNAY, M.C., BOCCON-GIBOD, J., CADIC, A., MAZIER, M. (2007): Biotechnology and Horticulture. Chronica Horticulturae, 47 (1) 6-16. p. 61.DAVI ES,F. T. J R.( 198 6) :Ef f e c t sofMy c or r h i z a lFu ng ionRos amu l t i f l or a’ Br ook s56’Un de r s t oc k . Acta Hort, 189 (1) 117-121. p. 62. DE COCK, K., VANDERMIJNSBRUGGE, K., QUATAERT, P., BREYNE, P., VAN HUYLENBROECK, J., VAN SLYCKEN, J., VAN BOCKSTAELE, E. (2007): A Morphological Study of Autochthonous Roses (Rosa, Rosaceae) in Flanders. Acta Horticulturae, 751 (1) 305-311. p. 63. DE VRIES, D. P. (2003a): Scion-Rootstock Relationships. 633-638. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 64. DE VRIES, D. P. (2003b): Usage of Rootstocks. 645-651. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 65. DE VRIES, D. P. (2003c): Clonal Rootstock. 651-656. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 66. DE VRIES, D.P., DUBOIS, L.A.M. (1978): On the transmission of the yellow flower colour from Rosa foetida to recurrent flowering hybrid tea-roses. Euphytica, 27 (1) 205-210. p. 67. DE VRIES, D.P., DUBOIS, L.A.M. (1984): Inheritance of the recurrent flowering and moss characters in F1 and F2 Hybrid Tea x R. centifolia muscosa (Aiton) Seringe populations. Gartenbauwissenschaft, 49 (1) 97-100. p. 68. DE VRIES, D.P., DUBOIS, L.A.M. (1996): Rose breeding: Past, present, prospects. Acta Hort., 424 (1) 241-248. p. 69. DE VRIES, G., D.P.F., DUBOIS, L.A., VAN KEULEN, H. A. (1980): Breeding research on rose pigments. II. Combining ability analyses of variance of four flavonoids in F1 populations. Euphytica, 20 (1) 115-120. p. 70. DE VRIES, G., VAN KEULEN, H. A., DE BRUYN, J.W. (1974): Breeding research on rose pigments. The occurrence of flavonoids and carotenoids in rose petals. Euphytica, 23 (1) 447-457. p. 71. DE WITT, J.G., ESENDAM, H.F., HONKANEN, J.J., TUOMINEN, U. (1990): Somatic embryogenesis and regeneration of flowering plants in rose. Plant Cell Rep., 9 (1) 456-458. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 72. DEÁK, T., FACSAR, G., BISZTRAY, GY.D. (2005): Genetic polymorphism of Rosa spp. genotypes native to Hungary. Acta Hort., 690 (1) 57-62. p. 73. DEBENER, T. (2003): Inheritance of Characteristics. 286-292. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 74. DEBENER, T., BARTELS, C., MATTIESCH, L. (1996): RAPD analysis of genetic variation between a group of rose cultivars and selected wild rose species. Molecular Breeding, 2 (4) 321-327. p. 75. DEBENER, T., MATTIESCH, L., VOSMAN, B. (2001): A molecular marker map for roses. Acta. Hort., 547 (1) 283-285. p. 76. DEL CAVALLO, D. (1997): Sacred iron Poises.St e f an’ sFl or i l e gi um,Internet, http://www.florilegium.org/files/plants/roses-art.html.
III
77. DEMIR, A.U., KARAKAYA, G., KALYONCU, A.F. (2002): Allergy symptoms and IgE immune response to rose: an occupational and environmental disease. Allergy, 57 (1) 936-939. p. 78. DEWITTE, A., LEUS, L., VAN HUYLENBROECK, J., VAN BOCKSTAELE, E., HOFTE, M. (2007a): Characterization of reactions to powdery mildew (Podosphaera pannosa) in resistant and susceptible rose genotypes. Journal of Phytopathology, 155 (5) 264-272. p. 79. DEWITTE, A., LEUS, L., VAN HUYLENBROECK, J., VAN BOCKSTAELE, E., HÖFTE, M. (2007b): Resistance Reactions in Rose Leaves against Powdery Mildew (Podosphaera pannosa). Acta Horticulturae, 751 (1) 183-188. p. 80. DICKERSON C. B. (1998): Old Rose History and Synopsis. Internet, http://www.csulb.edu/~odinthor/oldrose.html. 81. DICKERSON C. B. (2003a): A History of the Hybrid Perpetual class of Rose. Internet, http://www.rdrop.com/~paul/dickerson_HP.html, in Barden, P.: Old Garden Roses and beyond, Internet. 82. DICKERSON C. B. (2003b): Old Roses. Internet, http://www.rdrop.com/~paul/dickerson_HP.html, in Barden, P.: Old Garden Roses and beyond, Internet. 83.DI ÓSZEGIS.( 1807 ) :Ma gy a rf űv é s zk öny vMe l l ya ’k é tma gy a rh a z á ba nt a l á l h a t ón öv é ny e k megi s me r é s é r ev e z e ta ’Li n n éa l k ot má ny as z e r é nt . Debrecen: (Múszás Kiadó. - Budapest, hasonmás, 1988.). 301-303. p. 84. DOMMERGUES, P. (1976): Mutagenése induite chez le Rosei. Hort Française, 74 (1) 1-3. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 85. DUBOIS, L. A. M. (2003): Plant Patents and Trademarks. 473-479. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 86. Echigo Hillsside Park (2010): Guidelines for Applications. Internet, http://echigopark.jp/concours/entry/application/en/index.html 87. ERCISLI, S. (2003): Rose (Rosa spp.) germplasm resources of Turkey. Gen. Res. and Crop Evolution, 52 (1) 787-795 p. 88.FACSAR,G.( 1993) :Ma g y a r or s z á gv a dont e r mőr óz s á i . Publ. Univ. Horticult. et Ind. Aliment., 53 supl. 89.FACSAR,G.( 2000) :Ku l t ú r e r e de t űRos a-diverzitás a magyar flórában, tekintettel a termeszt é s t ör t é n e t ii dőbe nv á l t oz óHu n g a r i c uma i r a . Szimpózium Jánossy Andor emlékére. El őadás oké sp os z t e r e k ,95-100. p. 90. FERCH, M. (2005): Négyholdas rózsakert. Magyar Nemzet, (68) augusztus 6. 91. FIROOZABADY, E., MOY, Y., COURTNEY-GUTTERSON, N., ROBINSON, R. (1994): Regeneration of transgenic rose (Rosa hybrida) from embryogenetic tissue. BioTechnologie, 2 (1) 609-613. p. 92. FIRTHA, F. (2002): Méréstechnikai alapok: színek rendszerezése, színinger-mérés. Internet, Szinelmelet.pdf, in: FIRTHA F.: Számítógépes képfeldolgozás alkalmazása termények jellemzésére, PhD. Értekezés BKÁE. Internet, http://physics.uni-corvinus.hu/FFirtha/Education/11Physics/ 93. Flora Of China Project (2003): Rosa Linnaeus. Flora of China; 9 (1) 339-381. p. 94. FRÁTER, GY. (2010): szóbeli közlés. 95. FUKUI, Y., TANAKA, Y., KUSUMI, T., IWASHITA, T., NOMOTO, K. (2003): A rationale for the shift in colour towa r dsbl u ei nt r a n s g e n i cc a r n a t i onf l owe r se x pr e s s i n gt h ef l a v on oi d3’ , 5’ hydroxylase gene. Phytochemistry, 63 (1) 15-23. p. 96. GACHOMO, E.W., KOTCHONI, S.O. (2007): Detailed description of developmental growth stages of Diplocarpon rosaea in Rosa: a core building block for efficient disease management. Annals of Applied Biology, 151 (2) 233-243. p. 97. GANDELIN, M.H., MISTOU, M.N. (1994): Harmonization des descriptions de variétés de rosier au plan national et international. Colloque du centenaire de la roseraie du Valde-Marne. Les avancées scientifiques et techniques dans le genre Rosa. Recueil des actes, 113-133. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 98. GIORGIONI, M.E. (2007): Evaluation of Landscape Roses for Low-Maintenance Gardening. Acta Horticulturae, 751 (1) 323-329. p. 99. GONNET J.F. (1998): Colour effects of co-pigmentation of anthocyanins revisited - 1. A colorimetric definition using the CIELAB Scale. Food Chemistry, 63 (3) 409-415. p. 100. GONNET, J.F. (2003): Origin of the color of cv. Rhapsody in blue rose and some other so-called “ bl u e ”r os e s . journal of Agricultural and Food Chemistry, 51 (17) 4990-4994. p. 101. GONZÁLEZ-MIRET, M. L., AYALA, F., TERRAB, A., ECHÁVARRI, J. F., NEGUERUELA, A. I., HEREDIA, F. J. (2007): Simplified method for calculating colour of honey by application of the characteristic vector method. Food Research International, 40 (2007) 1080-1086. p. 102. GRANT, A. (2002): The Origin of Yellow Roses. RoseMagazine.com, Internet, http://www.rosemagazine.com/pages/yelloweose.asp.
IV
103. GRANT, B. (2007): Rudolf Geschwind (1829-1910). Rogers Roses, Internet, http://www.rogersroses.com/gallery/DisplayBlock~bid~1527~gid~161.asp. 104. GROSSI, C., RAYMOND, O., JAY, M. (1998): Flavonoid and enzyme polymorphisms and taxonomic organization of Rosa sections: Carolinae, Cinnamomeae, Pimpinellifoliae and Synstylae. Biochemical Systemathics and Ecology, 26 (1) 857-871. p. 105. GROSSI, C., RAYMOND, SANLAVILLE-BOISSON,C., O., JAY, M. (1999): Rosa taxonomy and hierarchy of markers defined by ACT STATIS. Z. Naturforsch., 54 (1) 25-34. p. 106.GUDI N,S.( 199 5) :Ros ei mpr ov e me n t ,abr e e de r ’ se x pe r i e n c e . Acta Hort., 420 (1) 125-128. p. 107. GUDIN, S. (1998): Improvement of Rose varietal creation in the world. WCHR, 17-20, June, Róma. 108. GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 109. GUDIN, S. (2001): Rose breeding technologies. Acta Horticulturae, 547 (1) 23-26. p. 110. GUDIN, S., ARENE, L. (1991): Influence of the pH of the stigmatic exudate on male-female interaction in Rosa hybrida L. Sex. Plant Reprod., 4 (1) 110-112. p. 111. GUDIN, S., ARENE, L., BULARD, C. (1991): Influence of season on rose pollen quality. Sex. Plant Reprod., 4 (1) 113-117. p. 112. GUDIN, S., ARENE, L., CHAVAGNAT, A., BULARD, C. (1990): Influence of endocarp thickness on rose achene germination: Genetic and environment factors. HortScience, 25 (1) 786-788. p. 113.GUDI N,S. ,MOUCHOTTE, J . ( 19 96) :I n t e g r a t e dr e s e a r c hi nr os ei mpr ov e me n t .Abr e e de r ’ s experience. Acta Hort., 424 (1) 285-292. p. 114. GULYÁS, F. (2000): A margit-s z i g e t ir óz s a k e r tf e l ú j í t á s á n á lf e l h a s z n á l á s r ak e r ü l őt e r mőf öl dé s földkeverék analítikai vizsgálata.Vi z s gál at ij e gy z ők öny v ,Budapest: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. 115. GUPTA, M.N., DATTA, S.K. (1982): Effects of gamma rays on roses - sprouting, growth and induction of somatic mutation. Ind. Rose Annu., 2 (1) 42-54. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 116. GUPTA, M.N., NATH, P., DATTA, S.K. (1982): Effects of gamma irradiation on Rosa Damascena Mill. Ind. Rose Annu., 2 (1) 55-61. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 117. GUPTA, M.N., SHUKLA, R. (1970): Mutation breeding of garden roses. Studies on induction of somatic mutations after gamma irradiation of bud-wood. Progr. Hort., 2 (1) 69-83. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 118. HAINES, B. (2000): Genetic engineering: Searching for the blue rose. FloraCulture International, Jan. 22. 119. HALEVY, A.H. (1986): Rose research: Current situation and needs. Acta Hort., 189 (1) 11-20. p. 120. HARING, P.A. (1986): Modern roses 9. Shreveport, l.a.: American Rose Society. 121. HARKNESS, N. (2006): The colour wheels of art, perception, science and physiology. Optics & Laser Technology, 38 (1) 219-229. p. 122. HATTERSCHIDE, B. (1999): Fragrance in Roses. The American Rose Society, Internet, http://frumpyprofessor.blogspot.com/2006_02_01_archive.html. 123. Helpmefind (2010): Horvath, Michael Henry. Internet, http://www.helpmefind.com/gardening/l.php?l=7.6084 124. HESS, G., H. BYRNE, D., ZHANG, H. (2007): Toward Positional Cloning of Everblooming Gene (evb) in Plants: A ABC Library of Rosa chinensis cv. Old Blush. Acta Horticulturae, 751 (1) 169174. p. 125. HIGSON, H. (2009): The History and Legacy of the China Rose. Internet, http://www.quarryhillbg.org/page14.html. 126. HIKARU I.T.K., SUSUMU O. (2000): Triparental origin of Damask roses. Gene, 259 (1) 53-59. p. 127. HILL, G.P. (1967): Morphogenesis of shoot primordia in cultured stem tissue of a garden rose. Nature, 216 (1) 596-597. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 128. Hillclimb Media (2007): Rose. Botany.com, Internet, http://www.botany.com/rose.html. 129. HOLSTON, P. (2006): A brief history of the rose. Internet, http://www.colonialdistrictroses.org/sitebuildercontent/sitebuilderfiles/abriefhistoryoftherose.pdf. 130. HORHI MELIUS, P. (1578): Herbarium. Az faknac fweknec neveikröl, természetekröl és hasznairül, Magyar nyelwre, és ez rendre hoszta az Doctoroc Könyeiböl az Horhi Melius Peter. Kolozsvár, 25. p. 131. HUNYADI, M., GYEVIKI, M. (2010): szóbeli közlés 132. HURST, C.C. (1925): Chromosomes and characters in Rosa and their significance in the origin of species. Experiments in Genetics, 37 (1) 534-550. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p.
V
133. HURST, C.C. (1927): Differential polyploidy in the genus Rosa L. Verhandlungen des v. Internationalen Kongresses fur Vererbungswissenschaft, 867-906. p. 134. HURST, C. C. (1941): Notes on the origin and evolution of our garden roses. Journal of the Royal Horticultural Society, 66 (1) 73–82, 242–250, 282–289. p. Cit.: TUCKER, A. O. (2004): Identificat i onoft h er os e ,s a g e ,i r i s ,a n dl i l yi nt h e„ Bl u eBi r dFr e s c o”f r omKn os s os ,Cr e t e( c a .14 50 b.c.e.). Economic Botany, 58 (4) 733-736. p. 135. HYAMS, D. (1995-2001): Curve Expert. Internet, Ver. 1.37, http://userpages.xfoneusa.net/~dhyams/cmain.htm 136. IPNI (2010): Plant Name Query. Internet, http://www.ipni.org/ipni/plantnamesearchpage.do 137. JACOB, Y., TEYSSIER, C., BROWN, S.C., REYNDERS-ALOISI, S. (1996): Use of flow cytometry for the rapid determination of ploidity level in the genus Rosa. Acta Hort., 424 (1) 273278. p. 138. JAN, C.H., BYRNE, D.H. (1999): Rose Germplasm Analysis with RAPD Markers. HortScience, 34 (2) 341-345. p. 139. JOICHI, A., YOMOGIDA, K., AWANO, K., UEDA, Y. (2005): Volatile components of tea-scented modern roses and ancient Chinense roses. Flavour and Fragrance Journal, 20 (2) 152-157. p. 140. JOLY, S., BRUNEAU, A. (2007): Delimiting species boundaries in Rosa sect. Cinnamomeae (Rosaceae) in eastern North America. Systematic Botany, 32 (4) 819-836. p. 141. JONES, S. (2000a): Kordesii. The American Rose Society, Internet, http://www.ars.org/About_Roses/english_kordesii.html. 142. JONES, S. (2000b): Old Garden Rose Novelties. The American Rose Society, Internet, http://www.ars.org/About_Roses/ogrs_novelties.html. 143. JOYAUX, F. (2003): European (Pre-1800). 395-402. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 144. KAICKER, U.S. (1982): Mutation breeding in roses. Ind. Rose Annu., 2 (1) 35-42. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 145. KAICKER, U.S., DHYANI, D. (1985): Induced mutation in roses. Mutation Breed. Newsletter, 25 (1) 6-7. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 146. KARAM, F.H., SULLIVANJA, J.A. (1991): A rapid method for detection of cold hardiness in roses. HortScience, 26 (1) 59-60. p. 147. KATSUMOTO, Y., FUKUCHI-MIZUTANI, M., FUKUI, Y., BRUGLIERA, F., HOLTON, T.A., KARAN, M., NAKAMURA, N., YONEKURA-SAKAKIBARA, K., TOGAMI, J., PIGEAIRE, A., TAO, G.Q., NEHRA, N.S., LU, C.Y., DYSON, B.K., TSUDA, S., ASHIKARI, T., KUSUMI, T., MASON, J.G., TANAKA, Y. (2007): Engineering of the rose flavonoid biosynthetic pathway successfully generated blue-hued flowers accumulating delphinidin. Plant and Cell Physiology, 48 (11) 1589-1600. p. 148. KOVÁTS Z. (ed) (1970): Rózsa és egynyári virágok termesztésének komplex fejlesztése-feladatterv feladatbizottsága. feladatterv, Budapest: Állattenyésztési Kutató Intézet Sokszorosítója. 149. KSH (2010): Tájékoztatási adazbázis - külkereskedelmi termékforgalom - t e r mé k s z i n t űa da t ok MNK szerint. Internet, http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QKT 150. KUCSERA, S. (2008): Talajvizsgálat (Törökbálint, rózsakert).Vi z s gál at ij e gy z ők öny v ,Velence: Fe j é rMe gy e iMe z őg a z da s á g iSz a k i g a z g a t á s iHi v atal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvéde l miLa bor a t ór i umavi z s g á l a t ij e gy z ők öny v e . 151. KWAKKENBOS, T. (2003): Technical Examination and Conventional Characteristics. 479-488. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 152. KWASELOW, A., ROWE, M., SEARS-EWALD, D., OWNBY D. (1990): Rose hips: a new occupational allergen. J. Allergy Clin. Immunol., 85 (1) 704-708. p. 153. LAMMERTS, W. E. (1964): Inheritance of The Scarlet-Vermilion Signal Red Colors. American Rose Annual, Internet, http://www.bulbnrose.org/roses/breeding/Lammerts. 154. LARSEN, O.N. (1985a): Sortsforsøg med 31 sorter af Lave Roser. Statens Planteavlsforsøg, 1838 (87). p. 155. LARSEN, O.N. (1985b): Sortsforsøg med 34 sorter af Lave Roser. Statens Planteavlsforsøg, 1829 (87). p. 156. LARSEN, O.N. (1986a): Sortsforsøg med 16 sorter af Lave Roser. Statens Planteavlsforsøg, 1875 (88). 157. LARSEN, O.N. (1986b): Sortsforsøg med 30 sorter af Lave Roser. Statens Planteavlsforsøg, 1851 (88). p. 158.LATA,P.( 19 75) :Ef f e c tofi on i z i n gr a di a t i ononr os e s .2.Me i ot i cs t u di e sonr os ec u l t i v a r“ Pi n k Pa r f a i t ”a n di t sg a mmai n du c e dmu t a n t s . Cytologia, 40 (1) 633-638. p.
VI
159. LATA, P. (1980): Effect of ionizing radiation on roses: Induction of somatic mutations. Environmental and Experimental Botany, 20 (4) 325-333. p. 160. LATA, P., GUPTA, M.N. (1975): Effect of ionizing radiation on roses. - Meiotic studies on control and gamma-ray indu c e dmu t a n t sofr os ec u l t i v a r“ Mon t e z uma ” . Cytologia, 40 (1) 213-219. p. 161.LAUWERS,P.( 2003 ) :SomeGu i de l i n e sf orHy br i dPe r pe t u a l sf r omapr a c t i c a lg a r de n e r ’ spoi n tof view. RosaRoam, Internet, http://www.rosarosam.com/story/story_HP01.html. 162.LAWS,N.( 2001 ) :Al lt hewor l d’ sar os e . FloreCulture International, Jan. 26-30 163. LEEN, L., VAN HUYLENBROECK, J. (2007): Identification and Occurrence of Rust Species (Phragmidium spp.) on Roses in Europe. Acta Horticulturae, 751 (1) 241-246. p. 164. LEFFERING, L., KOK, E. (1990): Regeneration of rose via leaf segments. Prophyta, 8 (1) 245. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 165. LEOW, W. K. (2002): Colour Spaces and Color-Difference Equitation. Internet, http://www.comp.nus.edu.sg/~leowwk/papers/colordiff.pdf. 166. LEUS, L., VAN HUYLENBROECK, J., RYS, F., DEWITTE, A., VAN BOCKSTAELE, E., HÖFTE, M. (2007): Applied Powdery Mildew Resistance Breeding in Roses. Acta Horticulturae, 751 (1) 275-283. p. 167. LEWIS, W.H., BASYE, R.E. (1961): Analysis of nine crosses between diploid Rosa species. Proc. Am. Soc. Hort. Sci., 78 (1) 573-579. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 168. LI, X., KRASNYANSKI, S.F., KORBAN, SCH.S. (2002): Optimization of the uidA gene transfer into somatic embryos of rose via Agrobacterium tumefaciens. Plant Physiol. Biochem., 40 (1) 453459. p. 169. LIN, Y., LIU, Q. (2007): Proceedings on Rose Breeding, Cultivation and Production in China. Acta Horticulturae, 751 (1) 43-48. p. 170. LINNAEUS, C. (1753): Species plantarum: exhibentes plantas rite cognitas, ad genera relatas, cum differentiis specificis, nominibus trivialibus, synonymis selectis, locis natalibus, secundum systema sexuale digestas. Holmiae: Laurentius Salvius, 491-492 p. (Internet: http://www.botanicus.org/title/b12069590) 171. LIPPAY J. (1664-1667): Posoni kert : Kiben minden kerti munkák,...virágokkal, veteményekkel, fákkal gyümölcsökkel...való baimolódások: azoknak nemek, hasznok... le-irattattanak ...P. Lippay János - által. Virágos kert. 1164-67. p., (1965, Budapest: Akadémia Kiadó, hasonmás) 172. LLOYD, D., ROBERTS, A.V., SHORT, K.C. (1988): The induction in vitro of adventitious shoots in Rosa. Euphytica, 37 (1) 31-36. p. 173. Logicol s.r.l. (2007): EasyRGB - Colour Conversion Formulas. Internet, http://www.easyrgb.com/math.php?MATH=M9text9. 174. LUKÁCS, Z. (2010): szóbeli közlés. 175. LUND, M.C., BRANDER, P.E., SCHMIDT, J.P. (1995): Bedømmelser af gamle rosensorter. SP rapport, 18 (1) 3-32. p. 176. LUO, M.R., CUI, G., RIGG, B. (2001): The developement of the CIE 2000 colour-difference formula: CIEDE2000. Color Res. Appl., 26 (1) 340-350. p. 177. MA, Y., BYRNE, D.H., CHEN, J. (1997): Amphidiploid induction from diploid rose interspecific hybrids. HortScience, 32 (2) 177-205; 292-295. p. 178. MAAS, F.M., HOFMAN-EIJER, L.B., HULSTEIJN, K. (1995): Flower Morphogenesis in Rosa hybr i da‘ Me r c e de s ’a sSt u di e dbyCr y o-scanning Electron and Light Microscopy. Effects of Light and Shoot Position on a Branch. Annals of botany, 75 (1) 199-205. p. 179. MACPHAIL, V.J., KEVAN, P.G. (2007): Reproductive Success and Insect Visitation in Wild Roses (Rosa spp.) Preliminary Results from 2004. Acta Horticulturae, 751 (1) 381-387. p. 180.Ma g y a rEr e de t v é de l miTa n á c s( 2003) :Ma gy a rEr e de t v é de l miTa n á c sk öz l e mé ny eas z őr e g ir óz s a t ő termékleírásról.Föl dműv e l é s ügy ié sv i dé k f e j l e s z t é s ié r t e s í t ő,7 (1) 706-708. p. 181. MAIA, N., VÉNARD, P. (1976): Cytotaxonomie du genre Rosa et origine des rosiers cultivés. 7-20. p., in: Travaux sur rosiers de serre Antibes: FNPHP. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 182. MALUSZYNSKI, M., SIGURBJÖRNSSON, B., AMANO, E., SITCH, L., KAMRA, O. (1992): Mutant varieties - Data bank FAO/IAEA data-base, Part II. Mutation Breed Newslett., 39 (1) 14-33. p. 183. MÁNDY, GY. (1964): Rózsa (Rosa sp.). 329-335. p. in: MÁNDY, GY.: Kertészeti növények nemesítése táblázatokban, Bu da pe s t :Me z őg a z da s á g iKi a dó 184. MANNERS, M. (1994): A short discussion of Flower Structure. The Cherokee Rose, (12) Internet, http://www.ars.org/About_Roses/bot-flower_structure.html
VII
185. MARCHANT, R., DAVEY, M.R., LUCAS, J.A., POWER, J.B. (1996): Somatic embryogenesis and plant regeneration in Floribunda rose (Rosa hybrida L.) cvs. Trumpeter and Glad tidings. Plant Science, 120 (1) 95-105. p. 186. MARCHANT, R., DAZEY, M.R., LUCAS, J.A., LAMB, C.J., DIXSON, R.A., POWER, J.B. (1998): Expression of chitinase transgene in rose (Rosa hybrida L.) reduce development of blackspot disease (Diplocarpon rosae Volf.). Molecular Breeding, 4 (1) 187-194. p. 187. MAREE, J. (2002): The importance of color in cut flower marketing. FloraCulture International, Feb. 28-31. 188.MÁRK,G.( 1959 ) :Ar óz s at ör t é n e t e ;Ar óz s á kmi n ős í t é s e . 9-13, 53-59. p. In: A rózsa, Budapest: Me z őg a z da s á g iKi a dó. 189. MÁRK, G. (1976): Rózsák zsebkönyve. Bu da pe s t :Me z őg a z da s á g iKi a dó.14-15, 29-30. p. 190. MÁRK, G. (2004): Magyar rózsák könyve. Bu da ppe s t :Me z őg a z daKi a dó.7. p. 191. MÁRK, G. (2007): szóbeli közlés. 192. MARRIOTT, M. (2003): Modern (Post-1800). 402-409. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 193. MARSHALL, H.H. (1973): Rose breeding for the prairies. Canada Agr., 18 (1) 24-25. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 194. MARSHALL, H.H., CAMPBELL, C.G., COLLICUTT, L.M. (1983): Breeding for anthocíanin colors in Rosa. Euphytica, 32 (1) 205-216. p. 195. MARTIN, M., PIOLA, F., CHESSEL, D., JAY, M., HEIZMANN, P. (2001): The domestication process of the Modern Rose: genetic structure and allelic composition of the rose complex. Theor. and Applied Genetics, 102 (2-3) 398-404. p. 196.MÁTHÉ,Á.( 19 77) :AzAdon i sv e r n a l i sL.v i r á g z á s á na ks z á ms z e r űk i f e j e z é s e . Herba Hungarica, 16 (2) 35-46. p. 197. MÁTHÉ, Á. (1979): Study of the Flowering and Generativity of Adonis vernalis L. populations. Acta Botanica Scietiarum Hungaricae, 25 (1-2) 83-87. p. 198. MÁTHÉ, Á., DAVARY-NEJAD G. H., NYÉKI J. (1993): Comparison of Apple Varieties by the Application of the Index of Flowering (Index-V). Acta Agronomica Hungarica, 42 (1-2) 23-30. p. 199. MATSUMOTO, S., KOUCHI, M., YABUKI, J., KUSUNOKI, M., UEDA, Y., FUKUI, H. (1998): Phylogenetic analyses of the genus Rosa using the matK sequence: molecular evidence for the narrow genetic background of modern roses. Scientia Horticulturae, 77 (1) 73-82. p. 200. MATSUMOTO, S., WAKITA, H., FUKUI, H. (1997): Molecular classification of wild roses using organelle DBA probes. Scienta Horticulturae, 68 (1) 191-196. p. 201. MATTHEWS, D., MOTTLEY, J., HORAN, I., ROBERTS, A.V. (1991): A protoplast to plant system in roses. Plant Cell, Tissue Org. Cult., 24 (1) 173-180. p. 202. MATTOCK, J. (2003): Budding in the Field. 600-607. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 203. MELGOSA, M., HUERTAS, R., HITA, E., ROA, J. M., HEREDIA, F. J., ALBA, J., MOYANO, M. J. (2005): Performance of Two Color Scales for Virgin Olive Oils: Influence of Ripeness, Variety, and Harvest Season. JAOCS, 82 (1) 21-25. p. 204. Metropol.hu (2010): Parkfelújítás, új rózsakert és gördeszkás játszótér. Internet, http://www.metropol.hu/itthon/cikk/556998 205. MEYNET, J., BARRADE, R., DUCLOS, A., SIADOUS, R. (1994): Dihaploid plant of roses (Rosa x hybrida) obtained by parthenogenesis induced using irradiated pollen and in vitro culture of immature seeds. Agronomie, 2 (1) 169-175. p. 206. MEYNET, J., BOTTON, E., EYCHENNE, J., AIME, F. (1996): Optimization of method for the haploidization of immature seeds. Acta Hort., 424 (1) 399-401. p. 207.Me z őg a z da s á g iSz a k i g a z g a t á s iHi v a t a l( 2010) : Dísznövények és Erdészeti Növények Nemzeti fajtajegyzék 2009. Internet, http://www.ommi.hu/kiadvany2/fajtakiad/diszerdnov09%20.xls 208. MIKANAGI, Y., SAITO, N., YOKOI, M., TATSUZAWA, F. (2000): Anthocyanins in flowers of genus Rosa, sections Cinnamomeae (=Rosa), Chinenses, Gallicanae and some modern garden roses. Biochemical Systematics and Ecology, 28 (1) 887-902. p. 209. MIKANAGI, Y., YOKOI, M., UEDA, Y., SAITO, N. (1995): Flower Flavonol and Anthocyanin Distribution in Subgenus Rosa. Biochemical Systematics and Ecology, 34 (2) 183-200. p. 210. MIKLÓS, A. M. (2007): Hová ültessünk pálmát Magyarországon? -Avagy egy kis gyakorlati klimatológia-. Internet, http://www.agave.hu/hasznos/hovaultessunk.php 211.MI LHOFFER,S.( 1905a ) :Ar é g ipe r z s á kme z őg a z da s á g a . 10 p. Kassa: Vitéz A. Gazdasági Szakkönyvkereskedése. 212.MI LHOFFER,S.( 1905b ) :Ar é g iRómame z őg a z da s á ga . 23. p. Kassa: Vitéz A. Gazdasági Szakkönyvkereskedése.
VIII
213. MISTOU, M.M., GANDELIN, M.H., POETTO, L. (1996): National Rose group: census of varieties and harmonization of descriptions. Acta Hort., 424 (1) 297-300. p. 214. MISTOU, M.N. (1996): Etude de la couleur de varietes de rosier par spectrocolorimetrie. Acta. Hort., 424 (1) 301-303. p. 215. MOL, J., GROTEWOLD, E., KOES, R. (1998): How genes paint flowers and seeds. Trends in Plant Science, 3 (6) 212-217. p. 216. MOTTLEY, J., YOKOJA, K., MATTHEWS, D., SQUIRRELL, J., WENTWORTH, J.E. (1996): Protoplast fusion and its potential role in the genetic improvement of roses. Acta Hort., 424 (1) 389389. p. 217. MOYNE, A.L., SOUQ, F., YEAN, L.H., BROWN, S.C., BOULAY, M., SANGWAN-NORREEL, B.S. (1993): Relationship between cell ploidity and regeneration capacity of long term Rosa hybrida vultures. Plant Sci., 93 (1) 159-168. p. 218. MSz 12174: 1996: Szabadföldi rózsák. 219. Munsell® Color (1998): Munsell Color. Internet, http://www.coloracademy.co.uk/ColorAcademy%202006/subjects/munsell/munsell.htm. 220. MURUGESAN, S.,THAMBURAJ, S., RAJAMANI, K. (1991): Performance of rose cultivars at Yercaud. South-Indian-Horticulture, 39 (6), 359-362. p. 221. NAKAJIMA, K. (1973): Induction of useful mutations of mulberry and roses by gamma rays. 105116. p., in: Induced mutations in vegetatively propagated plants, Vienna: IAEA. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 222. NASTO, B. (2003): My love is like a blue, blue rose. The Scientist, 4 (1) 2003. 02. 13-06; Internet, http://www.the-scientist.com/news/20030213/06/ 223. National Rose Trial Garden Of Australia (2010): Trial Judging. Internet, http://www.nationalrosetrialgarden.net.au/trial_judging.htm 224. NEOGRÁDY, J. (2009): Törökbálint, Patak-rét hrsz.: 528/2, 528/3, 528/4 sz. terület zöldfelület rendezés koncepció terve. Internet, http://www.torokbalint.hu/4dsoft/cms/Torokbalint/Testulet/0909031300/Mell/dozsa_gy_melleklet_k oncepcio_terv.pdf 225. New Zealand Rose Society (2010): Rose Trial Objectives. Internet, http://www.nzroses.org.nz/index.php/rose-trials/ 226. NOACK, R. (2003): Selection Strategies for Disease and Pest Resistance. 49-55. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 227. NORIEGA, C., SÖNDAHL, M.R. (1991): Somatic embryogenesis in hybrid tea roses. Biotechnology, 9 (1) 991-993. p. 228. NYBOM, H., WERLEMARK, G., CARLSON-NILSSON, U., OLSSON, Å., UGGLA, M. (1999): Genetic variation in new crop - dogroses (Rosa sect. caninae) for commercial rosehip production. Acta Hort., 484 (1) 139-145. p. 229. OGATA, J., KANNO, Y., ITOH, Y., TSUGAWA, H., SUZUKI, M. (2005): Plant biochemistry: anthocyanin biosynthesis in roses. Nature, 435 (1) 757-758. p. 230. PALAI, SK., MISHRA, M., BHUYAN, S., MISHRA HN. (2003): Genetic variability in hybrid tea roses. Journal-of-Ornamental-Horticulture –New-Series, 6 (1), 29-33. p. 231. PALMER, J.G., SEMENIUK, P., STEWART, R.N. (1966a): Roses and blackspot. I. Pathogenicity to excised leaflets of Diplocarpon rosae from seven geographic locations. Phytopathology, 56 (1) 1277-1282. p. 232. PALMER, J.G., SEMENIUK, P., STEWART, R.N. (1966b): Roses and blackspot. II. Seasonal Variation in Host Susceptibility and Decline of Virulence in Culture of Conidia from Diplocarpon rosae. Phytopathology, 56 (1) 1283-1286. p. 233. PALOCSAY, R. (1960): Virágnemesítési kísérleteim. Bukarest: FM Me z őg a z da s á g ié sEr dé s z e t i Kiadó. 31-151. p. 234. Pantone (2002-2003): Formula Guide Printer Edition, Coated Paper Printer colour management kit. Product Code: PANT013, Manufacturers: GP1201 235. PAPP, J., PORPÁCZY, A. (1999): A rózsa (csipkebogyó) termesztése. 222-225. p. in: Szeder, r i bi s z k e ,k ös z mé t e ,k ül önl e ge sgy ümöl c s ök .Bo gy ós gy ümöl c s űe kI I . , Bu da pe s t :Me z őg a z daKi a dó 236. PÉCSI M. (ed) (1989): National Atlas of Hungary. Budapest: Akadémiai Kiadó. 237. PIHLAJANIEMI, H., SIURUAINEN, M., RAUTIO, P., LAINE, K., PETERI, S.L., HUTTUNEN, S. (2005): Field evaluation of phenology and success of hardy, micro-propagated old shrub roses in northern Finland. Acta Agriculturae Scandinavia Section B_soil and Plant Science, 55 (4) 275-286. p. 238. PIZZI, H. (2004): Roses of Ancient Rome. Internet, http://www.fortunecity.com/greenfield/macdonalds/449/id27.htm.
IX
239. PODANI, J. (2003): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 116-124, 158-159. p. 240. PORPÁCZYNÉ ZOMBORI, S., PORPÁCZY, A. (2003): Nyugat-dunántúli kiemelt rózsák. Kertész e té sSz ől é s z e t ,19 (1) 7-8. p. 241. POTTER, D., ERIKSSON, T., EVENS, R.C., OH, S., SMEDMARK, J.E.E., MORGAN, D.R., KERR, M., ROBERTSON, K.R., ARSENAULT, M., DICKINSON, T.A., CAMPBELL, C.S. (2007): Phylogeny and classification of Rosaceae. Plant systematics and Evolution, 266 (1-2) 5-43. p. 242. PRISZTER, SZ. (1998): Növényneveink. Bu da pe s t :Me z őg a z daKi a dó.4 82-484. p. 243. PROIETT, C. (2008): Contribiuto allo studio delle rose presenti in Italia nel XVI secolo. Internet, http://www.roseantiche.it/c.proietti.htm. 244. RAPAICS, R. (1932): A rózsa. 44-72. p. in: RAPAICS, R: A magyarság virágai, Budapest: Királyi Magyar Természet-tudományi Társulat. 423. p. 245. RAYMOND, O., FIASSON, J-L., JAY, M. (2001): The domestication syndrome within Hybrid Perpetuals roses: the effect of unconscious selection on flavonoids. Biochemical Systematics and Ecology, 29 (1) 513-529. p. 246. REHDER, A. (1940): Manual of cultivated trees and shrubs. 426-451. p., in: ROBERTS, A., DEBENER, T., GUDIN, S. (ed.): Encyclopedia of Rose Science, s. Macmillan, New York, s. l.: Elsevier. Appendix 3. 805-833. p. 247. REXA, D. (1940): Margitsziget. Budapest: Officina, 4-38 p. 248. RICHER, C., RIOUX, J.A., LAMY, M.P., DRAPEAU, R. (2005): Evaluation of winter tolerance of 10 roses of Explorer Series (MC) propagated by micropropagation, cutting and grafting on Rosa multiflora Thumb. Canadian J. of Plant Science, 85 (3) 693-701. p. 249. RI TCHI E,G.( 199 9) :Ce n t e nn i a lGa r de nVi s i t or ’ sGu i de .Internet, http://www.olyrose.org/centennialguide.htm. 250. RITZ, C.M., SCHMUTHS, H., WISSEMAN, V. (2005): Evaluation by reticulation: European dogroses originated by multiple hybridization across the genus Rosa. Journal of Heredity, 96 (1) 414. p. 251. ROBERTS, A. V., BLAKE, P. S. (2003): Floral Induction. 381-385. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 252. ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDI N,S.( e ds )( 2 0 03) :Re h de r ’ sCl a s s i f i c a t i onofRos e s . 805832. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 253. ROBERTS, A.V., LLOYD, D., SHORT, K.C. (1990): In vitro procedures for the induction of tetraploidity in a diploid rose. Euphytica, 49 (1) 33-38. p. 254. ROUT, G.R., DEBATA, B.K., DAS, P. (1991): Somatic embryogenesis in callus cultures of Rosa hybrida L. cv. Landora. Plant Cell, Tissure Org. Cult., 27 (1) 65-69. p. 255. ROUT, G.R., SAMANTARAY, S., MOTTLEY, J., DAS, P. (1999): Biotechnology of the rose: a review of recent progress. Scientia Horticulturae, 81 (1) 201-228. p. 256. ROWLEY, G.D. (1966): The experimental approach to rose breeding. Scientia Hort., 18 (1) 131135. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159189. p. 257. Royal National Rose Society (2010): RNS Rose Trials Judging Guidelines Overview. különlenyomat, 258. The Royal Horticultural Society (1995): The Royal Horticultural Soc i e t y ’ sCol ou rCh a r t . 3. edition, London: The Royal Horticultural Society 259. The Royal Horticulture Society (2002): RHS Colors on a monitor. Internet, http://www.geocities.com/RainForest/Vines/2259/art-rhs-on-monitor.htm. 260. RUMBERG, V. (1991): Study of the suitability of rose varieties for outdoor cultivation at the Tallin Botanic Garden. Scripta Horti Botanici Tallinnensis, 4. p. 261. RUSANOV, K., KOVACHEVA, N., VOSMAN, B., ZHANG, L., RAJAPAKSE, S., ATANASSOV, A., ATANASSOV, I. (2005): Microsatellite analysis of Rosa damascena Mill. accessions reveals genetic similarity between genotypes used for rose oil production and old Damask rose varieties. Theor. and Applied Genetics, 111 (4) 804-809. p. 262. SAAKOV, S.G. (1976): Wild und Gartenrosen. Berlin: VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag.159, 226-231, 234-235. p. 263. SAP (2010): Color Glossary. Internet, http://www.sapdesignguild.org/resources/glossary_color/index1.html 264. SAUNDERS, P.J.W. (1970): The resistance of some cultivars and species of Rosa to Diplocarpon roseae Wolf causing blackspot disease. Rose Annu., 118-128. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p.
X
265. SCALLIET, G., JOURNOT, N., JULLIEN, F., BAUDINO, S., MAGNARD, J-L., CHANNELIÉRE, S., VERGNE, PH., DUMAS, CH., BENDAHMANE, M., COCK, J.M., HUGUENEY, PH. (2002): Biosynthesis of the major scent components 3,5-dimethoxytoluene and 1,3,5-trimethoxybenzene by novel rose O-methyltransferases. FEBS Letters, 523 (1) 113-118. p. 266. SCARIOT, V., AKKAK, A., BOTTA, R. (2006): Characterization and genetic relationships of wild species and old garden roses based on microsatellite analysis. J. of the Amer. Soc. for Hort. Science, 131 (1) 66-73. p. 267. SCHMIDT, G. (1999a): Quo vadis magyar vadis magyar dísznövénytermesztés? II. A hazai termesztés alakulása. Kertgazdaság, 31 (2) 50-57. p. 268. SCHMIDT, G. (1999b): Quo vadis magyar vadis magyar dísznövénytermesztés? III. Problémák, perspektívák, feladatok. Kertgazdaság, 31 (4) 64-70. p. 269. SCHMIDT, G., TÓTH, I. (2006): Rosa 181-187. p. in: SCHMIDT, G., TÓTH I.: Kertészeti dendrológia,2 006, Bu da pe s t :Me z őg a z daKi a dó. 270. SCHREIBER, D. (2007): Europe Hardiness Zone Map. Backyard.Gardener, Internet, http://www.backyardgardener.com/zone/europe1zone.html. 271. SCHULMAN S. A. (1999): English Roses before David Austin?. American Rose Society, Internet, http://www.ars.org/experts/english.html. 272. SCHULZ, D.F., DEBENER, T. (2007): Screening for Resistance to Downy Mildew and Its Early Detection in Roses. Acta Horticulturae, 751 (1) 189-197. p. 273. SCHUM, A., HOFMANN, K. (2001): Use of Isolated protoplasts in rose breeding. Acta Horticulturae, 547 (1) 35-39. p. 274. SEMENIUK, P. (1971): Inheritance of recurrent blooming in Rosa wichuraiana. J. Hered., 62 (1) 203-204. p. 275. SHAHARE, M.L., SHASTRY, S.V.S. (1963): Meiosis in garden roses. Chromosoma, 13 (1) 702710. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159189. p. 276. SHARMA, G., WU, W., DALAL, E. N. (2003): Supplemental test data and excel and matlab implementations of the CIEDE2000 color difference formula. Colour Research and Application, February 9., Internet, http://www.ece.rochester.edu/gsharma/ciede2000 277. SHARMA, G., WU, W., DALAL, E. N. (2005): The CIEDE2000 Color-Difference Formula: Implementation Notes, Supplementary Test Data and Mathematical Observations. Color Research and Application, 30 (1) 21-30. p. 278. SHEPHERD E. R. (1954): History of the Rose. s. l.: The Macmillian Company. 220-232 p. 279. SIEBER, J. (1984): ADR –strengste Rosen-Neuheiten-Prüfung der Welt /ADR - the most rigorous new rose trials in the world. Das Gartenamt, 33 (1) 253-258. p. 280. SKYTT ADERSEN, A., FUCHS, H. W. (2003): Roots. 512-518. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 281. SMILANSKY, Z., UMIEL, N., ZIESLIN, N. (1986): Mutagenesis in roses (cv. Mercedes). Environ. Expt. Bot., 26 (1) 279-283. p. 282. SOUQ, F., COUTOS-THEVENOT, P., YEAN, H., DELBARD, G., MAZIERE, Y., BARBE, J.P., BOULAY, M. (1996): Genetic transformation of roses, two examples: One on morphogenesis, the other on anthocyanin biosynthetic pathway. Acta Hort., 424 (1) 381-388. p. 283. Species2000, ITIS (2008): Catalogue of Life 2008 Annual Checklist. Internet, http://www.catalogueoflife.or 284. SPETHMANN, W., FEUERHAHN, B. (2003): Species Crosses. 299-311. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 285. SPETHMANN, W., OTTO, G. (2003): Replant Problems and Soil Sickness. 169-177. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 286. SPROUL, J. (2007): Hulthemia Roses and the Red Blotch. RHA Spring Newsletter, Internet, http://sproulrosesbydesign.com/HulthemiaRosesandtheRedBlotch.htm. 287. STEVENS, P. F. (2002): Angiosperm Phylogeny Website, Internet, Http://www.mobot.org/Mobot/Research/Apweb. Cit.: PODANI, J., A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. 2003 Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 296. p. 288. STREITBERG, H. (1966a): Rozenzüchtung mit hilfe der Röntgenbestrahlung. Arch. Gartenbau, 14 (1) 81-88. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 289. STREITBERG, H. (1966b): Schaffungwirtschaftlich wertvoller sporsvarianten bei rosen durch behandlung mit röntgenstrahlen. Z. Pflanzenzücht, 55 (1) 165-182. p. 290. Suntory (2009): Introducing "SUNTORY blue rose APPLAUSE". Internet, http://www.suntory.com/news/2009/10592.html
XI
291. SVÁB, J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Bu da pe s t :Me z őg a z da s á g iKi a dó.2 68. p. 292. SVEJDA, F. (1977): Breeding for improvement of flowering attributes of winterhardy Rosa kordesii Wulff hybrids. Euphytica, 26 (1) 703-708. p. 293. SVEJDA, F. (1979): Inheritance of winterhardiness in roses. Euphytica, 28 (1) 309-314. p. 294. SVEJDA, F. (1984): Breeding Winter-hardy and remontant roses and weigela. HortScience, 19 (3) 547. p. 295. SZUTÓRISZ, F. (1905): A rózsa múltja és jelene. 600-637. p., in: SZUTÓRISZ, F.: A növényvilág és az ember. Budapest: M. Természettudományi Társulat 296. TAKEUCHI, S., NOMURA, K., UCHIYAMA, H., YONEDA, K. (2000): Phylogenetic relationship in the genus Rosa based on the restriction enzyme analysis of the chloroplast DNA. Journal of the Japanese Society for Horticultural Science, 69 (5) 598-604. p. 297. Talajvédelmi Laboratórium (2002): Talajvizsgálat (Budatétény, rózsakert).Vi z s gál at ij e gy z ők öny v , Ve l e n c e :Fe j é rMe gy e iMe z őga z da s á g iSz a k i g a z g a t á s iHi v a t a lNöv é ny - és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi Laboratóriuma vizsgálati jegyz ők öny v e . 298. TANÁCS,I .( 2003 ) :Sz ő r e g ir óz s a ün n e pé sah é t k öz n a pok . Népszabadság, (50) június 21. 299. TEREBESS (2009): A kínai nyelv legfontosabb átírásainak összehasonlító táblázata. Terebess Ázsia Lexikon, Internet, http://www.terebess.hu/keletkultinfo/atiras/atiras.html. 300. TERPÓ, A. (ed) (1987): Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival. Budapest: Me z őg a z dasági Kiadó. 558-580. p. 301. TESTOU, C. (1984): Les roses anciennes. Párizs: Flammarion, La Maison Rustique. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 302. TEYSSIER, C., REYNDERS-ALOISI, S., JACOB, Y. (1996): Characterization of collection of botanical rose trees by phenotypic analysis. Acta Hort., 424 (1) 302-308. p. 303. THEOPHRASTOS (1916): Enquiry into plants and minor works on odours and weather signs. (Angol fordítás), London: William Heinemann. Vol. 2. 39-40. p. 304. THOEN, R., JAFFEE, S., DOLAN, C., BA, F. (2003): Equatorial Rose: The Kenyan –European Cut Flower Supply Chain. The Word Bank Group, Internet, http://www1.worldbank.org/wbiep/trade/c_papers/Roses2KenyaSupplychain.pdf. 305. TOROCZKAI-WIGAND, E. (1917): Régi kert s miesei. Budapest: Táltos Kiadó. 84, 112-124, 112157-159. p. 306. TORRE, S. (2003): Leaves. 497-504. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 307. TÖRÖK, G. A. (2008): szóbeli közlés. 308. TÖRÖK, GY. (2007): Még egy kis színtan. Internet, http://www.carts.hu/szakcikkek.php?menu=35, i nTör ök ,Gy . :Ca n ondi g i t á l i sf ot ós u l ik e z dőkn e k . 309. TRENCSÉNYI, Z. (2005): Tövis nélkül. Népszabadság, (52) szeptember 17. 7-8. p. 310. TUCKER, A. O. (2004): Identification of the rose, sage, iris, and l i l yi nt h e„ Bl u eBi r dFr e s c o”f r om Knossos, Crete (ca. 1450 b.c.e.). Economic Botany, 58 (4) 733-736. p. 311. UDDIN, A.F.M.J., HASHIMOTO, F, KAKETANI, M., SHIMIZU, K., SAKATA, Y. (2001): Analysis of light and sucrose potencies on petal coloration and pigmentation of Lisianthus cultivars (in vitro). Scienta Horticulturae, 89 (1) 73-82. p. 312. UEDA, Y., AKIMOTO, S. (2001): Cross- and self-compatibility in various species of the genus Rosa. J. of Hort. Science & Biotechnology, 76 (4) 392-395. p. 313. UEDA, Y., TOMITA, H. (1989): Morphometric analysis of pollen exine patter in roses. J. Japan Soc. Hort. Sci., 58 (1) 211-220. p. 314. UEDA, Y., WANG, N., SASAKI, H. (2007): Volatile Components in Chinese Roses. Acta Horticulturae, 751 (1) 401-406. p. 315. UPOV (1990): Guidelines Conduct of Test for Distinctiveness, Homogeneity and Stability, Rosa L. TG/11/7, Internet, http://www.upov.int/en/publications/tg-rom/tg011/tg_11_7.pdf, p17, 24. 316. USDA (2004): USDA Plant Hardiness Zone Map - Map details. Regan Nursery, Internet, http://www.regannursery.com/getting_started/usda/map_details.html. 317.ÜNLÜ,M. ,ŞAHI N,U. ,YARI KTAŞ,M. ,DEMI RCI ,M. ,AKKAYA,A. , ÖZTÜRK, M., ORMAN, A. (2001): Allergic rhinitis in Rosa damascena cultivators: a novel type of occupational allergy?. Asian Pac. Allergy Immunol., 19 (1) 231-235. p. Cit.: Australian Government Department Of Health And Ageing Office Of The Gene Technology Regulator (2005): The Biology and Ecology of Rosa x hybrida (Rose). december, Internet, http://www.ogtr.gov.au/rf/ir/biologyrose1.rtf, 1-18. 318. VALLES, M., BOXUS, P. (1987): Regeneration from Rosa callus. Acta Hort., 212 (1) 691-696. p. 319. VAN DE POL,P. A. ,FUCHS,H. W. M. ,VANDEPEPPEL,N. F.( 198 8) :“ Mu l t i c ”k a ns pe c t a c ul a i r e produktie verhoging geven. Vakblad v. d. Bolemisterij, 24 (1) 42-45. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p.
XII
320. VAN DER MARK F., PIJNACKER-HORDIJK, J.P., VAREGA, G.A.I., DE VRIES, D.P., DONS, J.J.M. (1990): In vivo transformation of clonal Rosa canina rootstocks with Agrobacterium rhisogoenes. J. Genet. Breed, 44 (1) 263-268. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 321. VAN DER SALM, T.P.M., VAN DER TORM, C.J.G., HÄNISCH TEN CATE, C.H., VAN DER KRIEKEN, W.M., DONS, J.J.M. (1996): The effects of exogenous auxin and ROL genes on root f or ma t i oni nRos ahy br i daL.“ Mon e ywa y ” . Plant Growth Reg., 19 (2) 123-131. p. 322. VAN HUYLENBROECK, J., EECKHAUT, T., LEUS, L., WERLEMARK, G., DE RIEK, J. (2007): Introduction of Wild Germplasm in Modern Roses. Acta Horticulturae, 751 (1) 285-290. p. 323. VISCARRA ROSSEL, R. A., MINASNY, B., ROUDIER, P. MCBRATNEY, A. B. (2006): Colour space models for soil science. Geoderma, 133 (1) 320-337. p. 324. VON MALEK, DEBENER, B., DEBENER, T., (1998): Genetic analysis of resistance to blackspot (Diplocarpon roseae) in tetraploid roses. Theor. Appl. Genet., 96 (1) 228-231. p. 325. VOSS, D. H. (1992): Relating Colorimeter Measurement of Plant Color to the Royal Horticultural Society Colour Chart. HortScience, 27 (12), 1256-1260. p. 326. WAGNER, I. (1996): A rózsa termesztése és nemesítése Erdélyben. Új Kertgazdaság, 2. (2) 108111. p. 327. WAGNER, I. (2010): Soiuri pierdute?. Internet, http://www.amiciirozelor.ro/Documents/TrandafiriPierduti.htm 328. WALKER, S. (1996): A discussion of the consumer acceptance of genetic transformation in roses. Acta. Hort., 424 (1) 389-390. p. 329. WALKER, S., MANDEGARAN, Z., ROBERTS, A.M. (1996): Screening roses for resistance to Diplocarpon rosae. Acta Horticulturae, 424 (1) 389-391. p. 330. WALTHER, F., SAUER, A. (1985): In vitro mutagenesis in roses. Acta Hort., 189 (1) 37-46. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 331. WANG, G. (2007): A Study on the History of Chinese Roses from Ancient Works and Images. Acta Horticulturae, 751 (1) 347-356. p. 332. Weatheronline (2006): Weather Archive. Internet, http://www.weatheronline.co.uk. 333. WEE KHENG, L. (2002): Color Spaces and Color-Difference Equations. Internet, http://www.comp.nus.edu.sg/~leowwk/papers/colordiff.pdf. 334. WEI SS,F.( 1 838) :Sz ől ő s k e r tGü lBa bat ü r bé j ek ör ü l ,Pe s t -Buda anno 1838. Tizennégy színes litográfia Vasquez Károly Buda és Pest szabad királyi várossainak tájleírása sorozatból, Budapest: Magyar Helikon /Corvina. (1973) 13. kép 335. WERLEMARK, G. (2003): Inheritance in the Dogrose. 292-299. p. in: ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 336. WERLEMARK, G., NYBOM, H. (2001): Skewed distribution of morphological character scores and molecular markers in three interspecific crosses in Rosa section Caninae. Hereditas, 134 (1) 113. p. 337. WERLEMARK, G., NYBOOM, H., OLSSON, A., UGGLA, A. (2000): Variation and inheritance in hemisexual dogroses, Rosa section Caninae. Biotechnology & Biotech.cal equipment, 14 (2) 28-31. p. 338. WERLEMARK, G., UGGLA, M., NYBOOM, H. (1999): Morphological and RAPD markers show highly skewed distribution in a pair of reciprocal crosses between hemisexual dogrose species, Rosa sect. Caninae. Theor. Appl. Genet., 98 (1) 557-563. p. 339. WHITAKER, V.M., ZUZEK, K., HOKANSON, S.C. (2007): Resistance of 12 rose genotypes to 14 isolates of Diplocarpon rosae Wolf (rose blackspot) collected from eastern North America. Plant Breeding, 126 (1) 83-88. p. 340. WHITELAW, M. (1999): The Portland Rose. Suite101.com, Internet, http://www.suite101.com/article.cfm/rose_gardening/21449, in Whitelaw, M.: Rose Garden, Internet. 341. Wikipedia (2009): Rudolf Geschwind, Internet, http://en.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Geschwind 342. WISNIEWSKA-GIZESZKIEWICZ, H., WOJDYLA, H., WOJDYLA, A.T. (1996): Evaluation of rose cultivars to fungal diseases susceptibility. Acta Hort., 424 (1) 223-236. p. 343. WISSEMANN, V (2003): Conventional Taxonomy (Wild Roses). 111-117. p. in ROBERTS, A., DEBENER, TH., GUDIN, S. (eds): Encyclopedia of Rose Science, 2003, s. l.: Elsevier. 344. WISSEMANN, V., HELLWIG, F.H. (1997): Reproduction and hybridization in the genus Rosa, section Caninae (Ser.) Rehd. Bot. Acta, 110 (1) 251-256. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 345. WISSEMANN, V., RITZ, C.M. (2005): The genus Rosa (Rosoideae, Rosaceae) revisited: molecular analysis of nrITS-1 and atpB-rbcL intergenic spacer (IGS) versus conventional taxonomy. Bot. J. of the Linnean Soc., 147 (3) 275-290. p.
XIII
346. WORELL, RH. (1999): Gallicas, Centifolias, Damask Roses, Noisette Roses, etc. rec.gardens.roses FAQ 4/6, Internet, http://www.mc.edu/~nettles/rofaq/rofaq-top.html. 347. WORRELL, RH. (2002): Flavors in Rose Fragrances. American Rose Society, Internet, http://www.ars.org/experts/flavors.html. 348. WULFF, H.D. (1951): Rosa kordesii, eine neue amphidiploide rose. Züchter, 21 (1) 123-132. p. Cit.: GUDIN, S. (2000): Rose: Genetics and Breeding. Plant Breeding Reviews, 17 (1) 159-189. p. 349. XIANGQIAN, L., GASIC, K., CAMMUE, B., BROEKAERT, W., KORBAN, S.S. (2003): Transgenic rose lines harboring an antimicrobial protein gene, Ace-AMP1, demonstrate enhanced resistance to powdery mildew (Sphaerotheca pannosa). Planta, 218 (1) 226-232. p. 350. XU, Q., WEN, X.P., DENG, X.X. (2007): Cloning of two classes of PR genes and the development of SNAP markers for powdery mildew resistance loci in chestnut rose (Rosa roxburghii Tratt). Molecular Breeding, 19 (2) 179-191. p. 351. XUE, A.G., DAVIDSON, C.G. (1998): Components of partial resistance to black spot disease (Diplocarpon rosae Wolf) in garden roses. HortScience, 33 (1) 96-99. p. 352. YAMAGUCHI, H., NAGATOMI, S., MORISHITA, T., DEGI, K., TANAKA, A., SHIKAZONO, N., HASE, Y. (2003): Mutation induced with ion beam irradiation in rose. Nuclear Instruments and methods in Ohysics Research, 206 (1) 561-564. p. 353. YOKOYA, K., KANDASAMY, K.I., WALKER, S., MANDEGARAN, Z., ROBERTS, A.V. (2000): Resistance of roses to pathotypes of Diplocarpon rosae. Annals of Applied Biology, 136 (1) 15-20. p. 354. YOUNG, M., GLENVIEW, I. (2002): The Genealogy of the English Roses. American Rose Society, Internet, http://www.ars.org/experts/austin-genes.html. 355. ZHENJIANG, M., GANDELIN M.-H., BAOZONG, Y. (2005): An OOPR-based rose variety recognition system. Engineering Applications of Artifical Intelligence, 19 (1) 79-101. p. 356. ZUKER, A., TZIFRA, T., BEN-MEIR, H., OVADIS, M., SHKLARMAN, E., ITZHAKI, H., FORKMANN, G., MARTENS, S., NETA-SHARIR, I., WEISS, D., VANSEIN, A. (2002): Modification of flower color and fragrance by antisense suppression of the flavanone 3-hydroxylase gene. Molecular Breeding, 9 (1) 33-41. p. 357. ZUZEK, K. (2007): Cultivar Development of Shrub Roses at the University of Minnesota Horticultural Research Center. Acta Horticulturae, 751 (1) 291-298. p.
XIV
2.me l l é kl e tNe m kor t ár smagyarne me s í t őki s me r tr óz s af aj t ái Ge s c hwi ndRudol fi s me r tr óz s af aj t ái *i dőr e ndbe n(WIKIPEDIA 2009): 1860: Premier Essai (Erster Versuch), 1867: Dr. Hurta, 1882: Anna Geschwind, 1884: Geschwinds Nordlandrose, 1886: Lios Alpha, Mme Richter, Forstmeisters Heim, Fatinitza, Mercedes, Souvenir de Brod, Schloß Luegg,: Nymphe Tepla, Kleiner Postillon, Décoration de Geschwind, Ännchen von Tharau, Wassilissa, Aurelia Liffa, Erlkönig, 1887: Manetti purpurea, Manetti alba rosea, Manetti floribunda, Loreley, Caecilie Scharsach, Meteor, Gilda, Rotkäppchen, Dora, Eurydice, Virago, Fiametta, 1888: Kobold, Erebus, Erinnerung an meine Mutter, Ernst G. Dörell, Ernst Willner, Major Franz Teirich, Esmeralda, Tartarus, Terror, Frau Viktoria von Thusansky, 1889: Graziella, Gruß an Wien, Herzblättchen, Marie Geschwind, Báró Natália, Stadkassierer Wilhelm Liffa, Caroline Bank, Marie Dermat, 1890: Trompeter von Säckingen, Rigoletto, Ovid, Wodan, Anna Scharsach, Gipsy Blood, Alpenfee, Elbfex, Dr. Valentin Teirich, Amneris, Andor, Antonie Schurz, Corporal Johann Nagy, Chloris, Erinnerung an meinem Vater, Fantasca, Julius Fabianics de Misefa, Lydia Geschwind, Picotte, Hauptmann A. Steinsdorfer, Ulana, 1891: Dryade, Nymphe Egeria, 1892: Erinnerung an Schloß Scharfenstein, Lydia, 1894: Schneelicht, 1895: Fontäne, Himmelsauge, Griseldis, Lisdana, Theano, Niobe, Meigela, Nora, Phaedra, Irrlicht, Vineta, Crémé, Cyclop, Geranium, Gelon, Feuerkugel, Zacharula-rubrifolia, Sylvia, 1897: Gruß an Teplitz, Virgina R. Coxe, 1900: Pescheräh, Eugen E. Marlitt, Satanella, Leopold Ritter, Gräfin Chotek, Julia Festilla, Josephine Ritter', Geschwinds Unermüdliche', Geschwinds Schönste, 1902: Obergärtner Franz Joost, Wenzel Geschwind, 1905: Lady Gray, 1909: Gipsy Boy, Azalea, Wicking, Walküre, Alice Rauch, Asta von Parpat, Parkzierde, 1910: Wachhilde, Siwa, Freya, 1912: Hermione, Prinz Hirzeprinzchen, Asra, Rote Beka, Ariana El, Fatma, Astra, 1913: Geisha, 1928: Geschwinds Multiflora, Geschwinds Gorgeous, Ismeretlen: Arva Leany (Árva Leány?), Majthenyi (Majthényi?), Frau Dr. E. Skibinska, *An e me s í t őa ny a ny e l v emi a t taf a j t a n e v e kt öbbny i r en é me tny e l vű e k
Mühl eÁr pádi s me r tr óz s af a j t ái **i dőr e ndbe n( WAGNER2010 ) : Prof.Dr.Hans Molisch (1924, TH) Margaretha Muhle (1925, TH) Banater Rose (1927, TH) Chateau Pe l e ş( 1927, TH) Dame Blanche (1927, TH) Princesse Yvonne Ghika (1927, TH) Reine Marie de Roumanie (1927, TH) Rose Noble (1927) Alexander Marghiloman (1928, TH) Dr. Ernest Muhle (1928 TH) Fritz Schroder (1928, TH) Graffin Minnie Schaffgotsch (1928, TH) Souvenir de M. Demetrovich (1928 Pol) ** A fajtanevek német és r omá nny e l v ű e k ,mi v e lan e me s í t őimunk aEr dé l y be nf ol y t .
XV
2. melléklet folytatása Magyar Gyula ismert rózsafajtái (MÁRK 1959): Délibáb dr .Ba r c z aEr n ő dr. Csemez Károly dr. Halassy Tibor dr. Nagy Gyula Hableány Hófehérke Magyar Gyuláné emléke Mohácsy Margit emléke
Pal oc s ayRudol fi s me r tr óz s af aj t ái ** *i dőr e ndbe n(WAGNER 2010): Dna. Viorica Groza (1938 TH) Duiliu Zamfirescu (1938, TH) Charles Faraudo (1938, TH) Gen. Dă ni l ăPapp (1938, TH) Prof Dr. Al Borza (1938, TH) Prof. Dr. Gr i n ţ e s c u(1938 TH) Prof. I. C. Teodorescu (1938 TH) Rector Şt e f ă n e s c uGoa ng ă(1938 TH) Ta n dr e ţ e(1938, TH) Carmen Sylva (1939 TH) Dna. Prof. Dr. Borza (1939 TH) Enigma (1939 TH) Palocsay Maria (1939 TH) Palocsay Rudolf (1955 TH) 23 August (1955 TH) *** A fajtanevek többnyire romá nny e l vű e k ,mi v e lan e me s í t őimunk aEr dé l y be nf ol y t .
XVI
3. melléklet A vizsgált rózsafajták leírása A fajtákat nevük szerint közöljük ábécé-rendben, a kontrol fajták a lista végén találhatóak. A botanikai leírás saját felvételezés eredménye 2008-2009. év e k ből .Af ot ók a tas z e r z ők é s z í t e t t e .
Magyar fajták: ’ Ar anyhí d’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r e l y Állami elismerés éve: 1992 Sz ár maz ás :’ Or angeGl or y’x’ Es z t e r gom’ Név: Természeti jelenség a Balatonon. Alany: Budatétény: nem látszik, Törökbálint: nem látszik, Margitsziget: nem látszik Ha bi t us :Er ő s e nf e l t ö r őg r a ndi f l o r aj e l l e g ű,av i r á g z a tal o mbf e l e t tá l l .Mé r s é ke l t e n ma g a s ,ke s ke ny .A ha j t á se r ő s ,a ze l á g a z á s o ks z á ma ke v é s ,kö z e l 35°szögben állnak. Hajtás, vessz őé st üs ké k:Av e s s z őf a kós á r g á sz ö l d,a zé v e sha j t á sv i l á g o so l a j z ö l d, feljebb bíboros futtatással. A tüske nagy, széles, szimmetrikus, narancsos bí bo rs z í n ű.A na g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő r ö ke r ő s e k,c s a ka virágzati száron találhatóak. Lombozat:A f a ka dól o mbgy e ng é nbr o nz o s ,v i l á g o s ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e n élénk kékes-deresen zöld, viszonylag fényes. Az összetett levél 5-7 l e vé l ké j ű,me l y e kmé r s é ke l t e nna g y ok,v i s z o ny l a gv a s t a g o k,mé r s é ke l t e n szélesek, oválisak. A lombozat viszonylag ritka. A pálhalevél keskeny, zöld mirigyes. Vi r á g :A bi mból á g ys ö t é ts á r g a ,n é hae r ő s e nr e z e sf ut t a t á s s a l .A v i r á g ko c s á ny e r ő s ,kö z e pe sho s s z ús á g ú,e r ő s e nme r e ve nmi r i g y e s .Av i r á gs e r l e ga l a kú , ké s ő bbny i t o t t áv á l i k ,l a z á nt e l t ,l á g yna r a nc s o ss á r g a ,e l v i r á g z á skor lágy f a kós á r g a ,s ö t é tv a j s z í n űl e s z .A s z i r o mf o ná k al á g y ,v i s z o ny l a gé l é nk sárga, enyhén rezes futtatással, a porzó narancsos sárga. A virág közepes ’ Ar anyhí d’( Má r k,199 2) mé r e t ű,j ó lt i s z t ul ,g y a ko r l a t i l a gma g á ny o s . Ál t e r mé s :A c s i pke bo g y ó na g y mé r e t ű,s z é l e s ,l a po s ,bí boros futtatású zöld, mennyisége nagy, a fedetlen aszmagok lilásak. A csészelevél széles, elálló. I l l a t :Köz e pe s ,é de s ,ne hé z ,f űs z e r e s .
’ Bát hor yI s t váne ml é ke ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2004 Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Be t hl e nGábore ml é ke ’ Név: (1536-1586) Erdélyi fejedelem, Lengyelország királya. Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Habitus :Sz é l e s ,ki s s és z é t ha j l ó ,s ű r ű ha b i t us ú ,av i r á g z a tal o mbf e l ül e t e n ül . Közepes magasságú, széles. A hajtás mérsékelten vastag, az elágazások száma átlag feletti, közel 60°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őo l a j z ö l d,a zé v e sha j t á sv i l á g os fakó zöld. A tüske egyenes, kissé vékony, szimmetrikus, bíborvörös vagy fakó narancs s z í nű .Ana g yt üs ké ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rni n c s . Lombozat: A fakadó lomb csak a földközeli részeken bronzos, elég fényes. Kifejletten élénk közép zöld, viszonylag fényes. Az összetett levél 5-7 mé r s é ke l t e n ki c s il e v é l ké j ű, me l y e kv i s z o ny l a gv a s t a g o k, mé r e t ü k kö z e pe s ,o v á l i s a k.Al o mbo z a tkö z e pe s e ns űr ű.Ap á l ha l e v é lke s ke ny . Virág: A bimbó tompa vörös. A virágkocsány kissé vékony, rövid, alig mi r i g y s z ő r ö s .Av i rág nyílt serleg alakú, gyengén telt, élénk világos vörös, e l v i r á gz á s ko rmé r s é ke l t e ns ö t é thú s s z í nű l e s z ,v é g ülf a kó r óz s a s z í n foltossá válik. A szirom fonáka mérsékelten fakó világos vörös, a porzó s á r g a ,f i a t a l o nne mv e he t őé s z r e .A v i r á gki c s i ,kö z e pe s e n tisztul. A ’ Bát ho r yI s t v áne ml é ke ’( Már k,20 04) virágzat mérsékelten nagy, laza, összetett sátorozó, 20 virággal virágzatonként. Áltermés: Nem keletkezik csipkebogyó, a csészelevél igen nagy, elálló, szeldelt. Illat: Nincs.
’ Be m apóe ml é ke ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2000 Sz ár maz ás :’ I c e be r g’x’ EvaTe s c he ndor f f ’ Név: (1794-18 2 0)J ó z e fZa c ha r i a s zBe m,a ze r dé l y ima gy a rha ds e r e gt á bo r no kaé sf ő pa r a nc s no k a .
XVII
Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i n t :ne ml á t h a t ó ,Ma r g i t s z i g e t : Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ Ha bi t us :Fe l t ö r ő ,av i r á g z a to l da l tal o mbo nül .Kö z e pe sma g a s s á g ú,mé r s é ke l t e n keskeny. A hajtás viszonylag vékony, az elágazások száma közepes, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z ős á r g á sz ö l d,a zé v e sha j t á sv i l á g o sz ö l d, af e l s őr é s z e né habr o nz o sé sbí bo rs z í nű.At üs ker ö v i d,a l a p j amé r s é ke l t e ns z é l e s ,e r ő s e n l e f e l égö r bül ő ,na g y o nv i l á g o sba r na .A na gyt üs ké ks z á make v é s ,s e r t e s z ő r csak a virágszáron található. Lombozat: A fakadó lomb gyengén bronzos, világos, mérsékelten fényes. Kifejletten élénk- ma j ds ö t é t z ö l d,v i s z o ny l a gf é ny e s .Azö s s z e t e t tl e v é l5 l e vé l ké j ű, melyek mérsékelten kicsik, átlagos vastagságúak, a lomb tetején közepes s z é l e s s é g űe k,má s ho lke s ke ny e k.Al o mbo z a tkö z e pe ss űr űs é g ű.Apá l ha l e v é l keskeny, mirigyes, feljebb a mirigyszálak hosszúak. Vi r á g :Abi mbóz öl de sf e hé r .Av i r á g ko c s á nyvé ko ny ,r ö v i d,e r ő s e nmi r i g y e s .Av i r á g ny í l ts e r l e ga l a kú,g y e ng é nf é l t e l t ,hó f e hé r ,v i l á g o ss z í nűr es z á r a d.A s z i r o m fonáka fakó fehér, a porzó sárga. A virág kicsi, jól tisztul. A virágzat s á t o r v i r á g z a t ,kö z e pe s mé r e t ű,30-40, 10-es csoportokban álló virággal virágzatonként. ’ Be m apóe ml é ke ’( Már k,20 0 0) Áltermés: A csipkebogyó igen apró, fejletlenül leszáradó, mennyisége kevés. A csészelevél hulló. Illat: Nincs.
’ Be t hl e nGábore ml é ke ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1997 Sz ár maz ás :’ Pas oDobl e ’x’ Dauphi ne ’ Név: (1580-1629) Erdélyi fejedelem, választott magyar király. Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ö kbá l i nt : nem látszik, Margitsziget: nem látszik Ha bi t us :Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő ,av i r á g z a tk i e me l ke di k.Ki s s éa l a c s o ny ,kö z e pe s s z é l e s s é g ű.A ha j t á sv i s z o ny l a gv é ko ny ,a ze l á g a z á s o ks z á makö z e pe s , közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z őf a kóv i l á g o sz ö l d,a zé ve sha j t á sv i s z o n y l a gf a kó v i l á g o sz öl d.A t üs keke s ke ny ,ho s s z ú,e ny hé nl e f e l ég ö r bül ő ,ki s s é bí bo r o s .A na g yt üs ké ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g s z á r o n található. Lombozat: A fakadó lomb bronzos bíbor, viszonylag matt. Kifejletten világos t o mpaz ö l d,kö z e pe sf é ny ű.Azö s s z e t e t tl e vé l5( 7)mé r s é ke l t e nki c s i l e vé l ké j ű,me l y e k kö z e pe sv a s t a g s á g úa k ,k i s s és z é l e s e k,o v á l i s a k.A lombozat a földhöz közeli részeken mérsékelt e ns űr ű,ma g a s a bb a n ritkább. A pálhalevél keskeny, mirigyes, viszonylag nagy. Virág: A bimbó élénk bíbor rózsaszín. A virágkocsány kissé vékony, rövid, ’ Be t hl e nGábore ml é ke ’( Már k,199 7) mérsékelten mirigyes. A virág nyílt serleg alakú, nyílt, féltelt, közép rózsaszín, középtájon fehéres, elvirágzáskor lilássá, foltossá válik és kivilágosodik. A szirom fonáka mérsékelten sötét bíbor rózsaszín, a porzó sárga. A virág mérsékelten kicsi, jól tisztul. A virágzat hosszúkás gömb alakú, buga, átlag alatti mé r e t ű,1 0v i r á g g a lv i r á g z a t o nké n t . Áltermé s :Ac s i p ke bo g y óki c s i , g ö mb ö l y ű,f a kóna r a nc s o sz ö l d, na g yme nn y i s é g ű.Ac s é s z e l e vé lf é l i gv i s s z a ha j l ó ,na g y ,l e hul l ó . Illat: Gyenge, szelíd.
’ Bor s od’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :’ Coc e r t i no’x’ Sz e ntI s t váne ml é ke ’ Né v:Egy ko r iv á r me gy e ,e l s ői s pá n j á r ó lka p t ane v é t . Alany: Budatétény: Rosa corymbifera Borkh. ’ La x a ’ ,Tö r ö kbá l i nt :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Habitus: Viszonyl a gf e l t ö r ő ,av i r á gz a tma g a s a naki e me l ke di k.Al a c s o n y ,ki s s é ke s ke ny .A ha j t á smé r s é ke l t e ne r ő s ,a ze l á g a z á s o ks z á make v é s ,kö z e l 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kóz ö l d,a zé ve sha j t á sv i l á g o sf a kóz öl d.A tüske viszonylag széles,e ny hé nl e f e l égö r bül ő ,bí bo r o sna r a nc ss z í n ű.A na g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g z a t is z á r o nv a n. Lombozat: A fakadó lomb átlag feletti mértékben bronzos, kissé matt. Kifejletten mérsékelten sötét zöld, viszonylag matt. Az összetett levél 5 (7) mé r s é ke l t e n ki c s il e v é l ké j ű,me l y e kv a s t a g o k,e r ő s e ns z é l e s e k,ki c s i t kihegyezettek. A lombozat a föld közelében közepes, magasabban ritkább. Apá l ha l e v é lke s ke ny ,ami r i g y s z ő r ö kho s s z úa k. Bor s od’( Már k,fajtajelölt) Virág: A bimbó fakó világos és sötét vörös. A virágkocsány kissé vékony, rövid, ’ mé r s é ke l t e ns űr ű n mi r i g y s z ő r ö s .A v i r á gt á la l a k ú,s z a b á l y t a l a nul ne gy e de s ,t ö mv e t e l t ,v i s z o ny l a gé l é nkv ö r ö s ,e l v i r á gz á s ko rmé r s é ke l t e nt o mpá v áv á l i k,v é g ülas z é l é t őlf e hé r e s r ef a kul , néha bíborosan szárad. A szirom fonáka fakó kármino sv ö r ö s ,apo r z ós á r g a ,ne mv e he t őé s z r e .A v i r á gki c s i ,gy e ng é n t i s z t ul .Av i r á g z a tg ö mba l a k úki s s és á t o r o z ó ,kö z e pe smé r e t ű, 15v i r á g g a lv i r á g z a t o nké n t . Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y óme g s z á r a d, i g e nk i sme n ny i s é g ű.Ac s é s z e l e vé lke vé sé ss z á r a dó .
XVIII
Illat: Nincs.
’ Dé r yné ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Buda’ Név: (1793-1872) Déry Istvánné Széppataki Róza, született Schenbach Rozália. A vándorszínészet ko r á na kl e g né ps z e r űbb s z í né s z nő j e . Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :Rosa canina L. x setigera Mi c hx . ’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us : Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő ,f é l i gs z é t á l l ó ,a v i r á g z a ta l o mbf e l ül e t e n ül . Mérsékelten magas és széles. A hajtás viszonylag vastag, az elágazások száma kevés, közel 60°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z őf a kóo l a j z ö l d,a zé v e sha j t á sv i l á g o sf a kóz ö l d.A t üs keke s ke ny ,s z é l e sa l a pú,e ny hé nl e f e l ég ö r bül ő ,f a kóna r a nc ss z í nű .A nagy tüské ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g s z á r o nt a l á l ha t ó . Lombozat: A fakadó lomb csak a nyélnél bronzos, elég fényes. Kifejletten közép z ö l d,kö z e pe sf é ny ű.Azö s s z e t e t tl e vé l7 mé r s é ke l t e nk i c s il e v é l ké j ű , melyek elég vastagok, kissé szélesek, oválisak. A lombozat átlag alatti s űr űs é g ű. Apá l ha l e v é lke s ke ny ,mi r i g y e s . Virág: A bimbó lágy középrózsaszín. A virágkocsány közepesen vastag egészen r ö v i d,e ny hé nmi r i g y s z ő r ö s .A v i r á gl a z a ,f é l i gny í l t ,gy e ng é nt e l t ,l á g y középrózsaszín, elvirágzáskor bíboros lesz, a napnak kitett része majdnem f e hé r r év á l i k.As z i r o mf o ná kav i l á g o sr ó z s a s z í n,apo r z ós á r g a ,a l i gv e he t ő észre. A virág viszonylag kicsi, jól tisztul. A virágzat félig tömött gömb ’ Dé r yné ’( Má r k,f aj t aj e l ö l t ) a l a k ú, kö z e pe smé r e t ű15-20 virággal virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó kicsi, zöld, gömbölyded, mennyisége közepes. A száraz c s é s z e l e v é le l á l l óké s ő bbr é s z be nhul l i k. I l l a t :Al i gé s z r e ve he t ő ,e ny he .
’ Dé va’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Ból yai ak’ Név: Megyei jogú város, Hunyad megye székhelye Erdélyben. Alany: Budatétény: nem látható, Törökbálint: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :Mé r s é ke l t e ns z é t t e r ül ő ,av i r á g z a to l da l tak i e me l ke dő .Al a csony, közepes s z é l e s s é g ű.A ha j t á smé r s é ke l t e nv é ko ny ,a ze l á g a z á s o ks z á make vé s , közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z őf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á sf a kóv i l á g o sz ö l d,né ha a virágszár bíbor futtatású. A tüske alul széles alapú, mérsékelten kicsi, l e f e l égö r bül ő ,ha l v á nyba r n a .Ana g yt üs ké ks z á make v é s ,s e r t e s z őrc s a k a virágszáron található. Lombozat: A fakadó lomb bronzos, kissé matt. Kifejletten viszonylag világos zöld, mé r s é ke l t e n ma t t .Azö s s z e t e t tl e v é l5 l e vé l ké j ű,me l y e k mé r s é ke lten ki c s i ké sv a s t a g o k,ki s s éki he g y e z e t t e k,o v á l i s a k ,kö z e pe ss z é l e s s é g űe k.A lombozat ritka. A pálhalevél keskeny, mirigyes. Virág: A bimbó tompa sötétvörös. A virágkocsány mérsékelten vékony és rövid, közepesen mirigyes. A virág serleg alakú, a szirmok visszagörbülnek, telt, majdnem rozettás, középvörös, kármin futtatással, elvirágzáskor halvány ’ Dé v a’( Már k,f aj t aj e l ö l t ) ká r mi nr af a k ul ,ma j dana pn a kki t e t tr é s z e ke nf e hé r r e ,má s ho lhús s z í n űr e . A szirom fonáka kárminos, kissé világos vörös, a porzó sárga, nem látható. A virág mérsékelten kicsi, jól tisztul. A virágzat laza gömbös, kicsi, 5 virággal virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó száradó és hulló. A csészelevél hulló. Illat: Nincs.
’ DomokosJánose ml é ke ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1997 Sz ár maz ás :’ Gol ds t e r n’x’ Es z t e r gom’ Név: (1904-1978) A Kertészeti Kutató Intézet igazgatója és a Ke r t é s z e t ié sSz ől é s z e t iFő i s ko l aDísznövénytermesztési és De ndr o l ó g i a iTa ns z é ké ne kv e z e t ő j e Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ö kbá l i nt :ne ml á t s z i k , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :Er ő s e nf e l t ö r ő ,ny á rv é gé r ef é l i gf ut ój e l e g ű,av i r á g z a tal o mbf e l s őf e l ül e t é nül .Ma g a s ,ke s ke ny .A ha j t á se r ő s ,a z elágazások száma kevés, közel 35°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á sf a kóz öl de ny hé nbí bo r o sf ut t a t á s s a l .A t üs kena g y ,s z é l e sa l a ppa l , e r ő s e nl e f e l ég ö r bül ő ,bí bo r o sna r a n c ss z í n ű.An a g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z őrni nc s .
XIX
Lombozat: A fakadó lomb v i l á g o ss á r g á s z ö l d,a l i g br o nz o s ,kö z e pe sf é ny ű. Kifejletten sötétzöld, mérsékelten fényes. Az összetett levél 7 közepes mé r e t űl e vé l ké j ű,me l y e kki s s év a s t a g o k,á t l a g o s a ns z é l e s e k,o v á l i s a k.A l o mbo z a tkö z e pe s e ns űr ű. Apá l h a l e vé lke s ke ny ,ül ő ,mi r i g y e s . Virág: A bimbó sötét sárga bíbor csíkokkal. A virágkocsány kissé vékony, rövid, csupasz. A virág serleg alakú, félig nyílt, közel féltelt, kissé lágy aranysárga, elvirágzáskor világos citromsárgára, majd bíbor foltos fehérre fakul. A szirom fonáka lágy sárga, néha rezes futtatással, a porzó s á r g a .Av i r á gkö z e pe smé r e t ű,j ó lt i s z t ul .Av i r á gz a ts á t o r o z ó ,kö z e pe s mé r e t ű,1 5v i r á g g a lv i r á g z a t o nké n t . Áltermés: A csipkebogyó kicsi, széles, felül lapos, zöld, pirosas folttal, nagy me nny i s é g ű.Ac s é s z e l e vé lv i s szahajló. Illat: Elég gyenge, szelíd.
’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’
’ DomokosJánose ml é ke ’( Már k,19 97)
Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1998 Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Ar ad’ Név: (1901-1992) Tanár, történész, néprajzkutató, a csángók kutatója. Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :Sz é t t e r ül őé ss z é t ha j l ól o mbú,av i r á g z a tma g a s a nk i e me l ke dő .Kö z e pe s magasságú, mérsékelten széles. A hajtás átlagos vastagságú, az elágazások száma kevés, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kóz ö l d,a zé ve sha j t á sf a kóv i l á g o sz öl d , r i t k á naf e l s őr é s z e ke nbr o nz o s o di k .At üs kemé r s é ke l t e ns z é l e sé ski c s i , enyhén lefelé g ö r bül ,gy a kr a npá r o s á v a lá l l ,bí bo r o sna r a n c ss z í n ű.A na g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g z a t is z á r o nt a l á l ha t ó . Lombozat: A fakadó lomb mérsékelten sötét, bronzos, kissé matt. Kifejletten s ö t é t z ö l d,kö z e pe sf é ny ű.Az ö s s z e t e t tl e v é l5 l e v é l ké j ű,me l y e k mérsékelten kicsik és vastagok, kissé szélesek, oválisak. A lombozat s űr ű .Apá l h a l e v é lke s ke ny ,mi r i g y e s ,s z é l é nmo l y ho s . Virág: A bimbó tompa kárminos középvörös. A virágkocsány vékony, mérsékelten rövid, viszonylag mirigyes. A virág nyílt serleg alakú, féltelt, világos lazacvörös fehér szemmel, elvirágzáskor lazacvörös, s ö t é tt o mpaká r mi nv ö r ö s ,be l s őr é s z é nr ó z s a s z í n,v é g ülki f e hé r e di k.A ’ DomokosPálPé t e re ml é ke ’( Már k,1 9 98) szirom fonáka világos kárminvörös, a porzó sárga. A virág kicsi, gyengén tisztul. A virágzat sátorozó, nagy, 25 virággal virágzatonként. Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y ómé r s é ke l t e nna g y ,g ö mbö l y ű,z ö l dv a g yna r a nc s v ö r ö s ,me nny i s é gena g y .Ac s é s z e l e v é ls z é l e s ,s z é t á l l ó . I l l a t :Al i gé r e z he t ő ,s z e l í d.
’ Ds i daJe nőe ml é ke ’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1996 Sz ár maz ás :’ Ból yai ak’x’ Ból yai ak’ Név: (1907-19 3 8)Er dé l y ima g y a rkö l t ő . Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ökb á l i n t :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Margitsziget: Habitus: Zömök, a lomb párnát képez, a virágzat magasan a kiemelkedik. Al a c s o ny ,kö z e pe ss z é l e s s é g ű.A ha j t á sk i s s év é ko ny ,deav i r á g z a t is z á r vastag, az elágazások száma kevés, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A ve s s z őf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á ski c s i tf a kóv i l á g o s z ö l d.A t üs kea l a pj af ő l e gl e f e l és z é l e s ,ho s s z ú,e g y e ne s ,bí bo r o sna r a n c s s z í nű .Ana g yt üs ké ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rni n c s . Lombozat: A fakadó lomb bronzos vagy sötét bíbor, közepesen fényes. Kifejletten sötétzöld, viszonylag matt. Az összetett levél 5-7mé r s é ke l t e nki c s imé r e t ű l e vé l ké j ű,me l y e kkö z e pe sv a s t a g s á g úa k ,k i s s éke s ke ny e k,o v á l i s a ké s ki s s él á ndz s á s a k .A l o mbo z a taf öl dkö z e l é be ná t l a gf e l e t t is űr űs é g ű , feljebb ritka. A pálhalevél keskeny, gyengén mirigyes. Vi r á g :A bi mbó é l é nk v a j s á r g a ,l a z a cé st o mpabí bo rs z í nű .A v i r á gko c s á ny vékony, kissé rövid, gyengén mirigyes. A virág nyílt serleg alakú, féltelt, s ö t é tv a j s á r g a ,ak ül s ős z i r mo ks ö t é tl a z a c o k,e l v i r á g z á s ko rs ö t é té l é nk lazacok l e s z ne kke v é sf e hé r r e l ,ké s ő b bs ka r l á t v ö r ö sl e s zf e hé rkö r ö mme l , majd fehérre fakul. A szirom fonáka fehér, szélein halványrózsaszín f ut t a t á s s a l ,apo r z ós á r g a ,a l i gv e he t őé s z r e .A v i r á gmé r s é ke l t e nki c s i Ds i daJe nőe ml é ke ’( Már k,19 96) mé r e t ű,j ó lt i s z t ul .A v i r á g z a ts z a bá l y t a l a ns á t o r o z ó ,á t l a gf e l e t t imé r e t ű, ’ 10-15 virággal virágzatonként. Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y óki c s i , g ö mb ö l y ű,é l é nkna r a nc s v ö r ö s , ki sme nny i s é g ű.Ac s é s z e l e vé ls z é l e s ,e l á l l ó . Illat: Gyenge, szelíd.
XX
’ GülBaba’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2000 Sz ár maz ás :’ Sc ar l e tSunbl az e ’x’ Li l l iMar l e e n’ Név: (?-1543? )Abe kt a s ir e ndv e z e t ő j e .Ne ve„ Ró z s aa pó t ”j e l e nt .Va l ó s z í n űl e gőaRó z s a do mbné v a dó j a . Alany: Budatétény: Rosa corymbifera Borkh. ’ La x a ’ ,Tö r ö kbálint: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us : Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő , a vi r á g z a t ki e me l ke di k. Al a c s o ny , köz e pe s s z é l e s s é g ű.A ha j t á sv i s z o ny l a ge r ő s ,a ze l á g a z á s o ks z á make v é s ,kö z e l 35°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kós á r g á s z ö l d,a zé v e sha j t á so l a j z ö l d, e ny hé nbí bo r o sf ut t a t á s s a l .At üs kes z é l e sa l a pú,l e f e l ég ö r bül ő ,v á l t oz ó mé r e t ű,na r a nc s o ss z í n ű,ahe g y ef e l ébí bo r o s .A na gyt üs ké ks z á ma á t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g s z á r o nt a l á l ha t ó . Lombozat: A fakadó lomb alig bronzos, kissé világos, fényes. Kifejletten mérsékelten sötét zöld, kissé fényes, erezett. Az összetett levél 7 kö z e pe smé r e t űl e v é l ké j ű,me l y e ke l é gv a s t a g o k,s z é l e s e k,o v á l i s a k.A l o mbo z a ts űr ű .Apá l h a l e v é lki s s éke s ke ny ,mi r i g y e s , hosszú. Vi r á g :A bi mbó t o mpa s ö t é t v ö r ö s .A v i r á g ko c s á ny ki s s ée r ő s ,i g e nr ö v i d, kö z e pe s e n mi r i gy s z ő r ö s .A v i r á gt á la l a k út ö ké l e t l e nülne gy e de s rozettás, tömvetelt, élénk vörös, elvirágzáskor a napnak kitett részek közel fehérek, máshol rózsaszín, sziromhulláskor gyakran bíboros. A ’ GülBaba’( Má r k,20 0 0) s z i r o mf o ná kav i l á g o ská r mi nv ö r ö s ,apo r z ós á r g a ,ne mv e he t őé s z r e .A v i r á gkö z e pe smé r e t ű,t ö ké l e t e s e nt i s z t ul .Av i r á g z a tt ö mö t t , g ö mbö l y ű,7-10 virággal virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó nagy, pirosas zöld, fakó, kissés z é l e s ,ki sme n ny i s é g ű.Ac s é s z e l e vé lv i s s z a ha j l i k ,s z á r a d,l e h ul l i k. Illat: Nincs.
’ Huba’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1996 Sz ár maz ás :’ Ból yai ak’x’ Ból yai ak’ Név: (?-9.) A honfoglaló magyarok hét vezérének egyike, a Szemere-nemzetség ő s e . Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ö kbá l i nt : nem látszik, Margitsziget: nem látszik Ha bi t us :Sz é t t e r ül ől o mbú,av i r á g z a to l da l tki e me l ke dő .Ki s s éa l a c s o nyé ss z é l e s . A hajt á sv é ko nydeav i r á g z a t is z á re r ő s ,a ze l á g a z á s o ks z á make v é s , közel 65°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A ve s s z őf a kós á r g á sz ö l d,a zé v e sha j t á sk i c s i tf a kó világos zöld. A tüske mérsékelten hosszú, hegyes, szimmetrikus, egyenes, sötétbíbor szín ű.A na g yt üs ké ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rna g y o n kevés, csak a virágszáron található. Lo mbo z a t :A f a ka dól o mbs ö t é tb í b o rs z í nű,k i s s éma t t .Ki f e j l e t t e nkö z é pz ö l d, v i s z o ny l a g ma t t .Az ö s s z e t e t tl e vé l5 ( 7)l e v é l ké j ű,me l y e k ki c s i k , mérsékelten vékonyak és keskenyek, távol állók, oválisak. A lombozat kö z e pe ss űr űs é g ű.A pá l ha l e v é lav i r á g z a tkö z e l é be nna g y ,s z é l e s ,na g y függelékkel és hosszú mirigyrojtokkal. Huba’( Má r k,19 9 6) Virág: A bimbó vajsárga bíbor és rezes csíkokkal. A virágkocsány vékony, rövid, ’ közepesen miri gy e s ,ami r i gy s z ő r ö kr ö v i de k.A v i r á gny í l ts e r l e ga l a kú féltelt, középen lazacnarancs, széle felé közép rózsaszín, elvirágzáskor lazacvörös lesz, tompa karmazsinvörös, végül be l ül r ő lki f e l éki f e hé r e di k.As z i r o mf o ná k aé l é nkv a j s á r g a ,s z é l é nr e z e s ,apo r zó sárga. A virág kicsi, gyengén tisztul. A v i r á g z a tb ug a , l a z ag ö mba l a k ú, me g l e he t ő s e nna g y ,25v i r á g g a lv i r á g z a t o n ké nt . Áltermés: A csipkebogyó száradó és lehulló A csészelevél teljesen leszáradó. Illat: gyenge, szelíd.
’ Lágymányos ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2000 Sz ár maz ás :’ Pas oDobl e ’x’ Li l l iMar l e e n’ Név: Budapesti városrész a XI. kerületben. A név eredete vitatott: egyesek lágy talajára, mások a német Leutenant szóra vezetik vissza. Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ökb á l i n t :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Margitsziget: Ha bi t us :Vi s z o ny l a gf e l t ö r ő ,av i r á g z a tma g a s a naki e me l ke di k.Ki s s éa l a c s o ny ,é ske s ke ny .A ha j t á skö z e pe sv a s t a g s á g ú,a z elágazások száma kevés, közel 45°szögben állnak.
XXI
Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A ve s s z őf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á ski c s i tf a kóv i l á g o sz ö l d.A t üs kea l a pj á n á lki s s és z é l e s ,e ny hé nl e f e l é g ö r bül ő ,bí bo r o sn a r a nc ss z í n ű.Ana g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő rni n c s . Lo mbo z a t :A f a ka dó l o mb e r ő s e n br o nz o sé s na r a nc s o s ,k i s s éf é ny e s . Kifejletten mérsékelten sötét zöld és fényes. Az összetett levél 7 kö z e pe smé r e t űl e v é l ké j ű,me l y e kv a s t a g o k,kö z e pe s e ns z é l e s e k, o v á l i s a k.A l o mbo z a tkö z e pe ss űr ű s é g ű.A pá l ha l e vé lke s ke ny , mirigyes. Virág: A bimbó matt rózsavörös. A virágkocsány kissé vékony, rövid, teljesen sima. A virág laza, nagy szirmokkal, féltelt, élénk vörös hűv ö s e bb i dő be n bí bo rf u t t a t á s s a l ,e l v i r á gz á s ko rv i l á g o s a bb áé s bíborosabbá válik. A szirom fonáka fakó világos vörös, a porzó s á r g a ,a l i gv e he t őé s z r e .Av i r á gkö z e pe smé r e t ű,kö z e pe s e nt i s z t ul . Av i r á g z a tke r e kde ds á t o r o z ó ,kö z e pe smé r e t ű,1 0-15 virággal virágzatonként. Ál t e r mé s :A c s i pke bo g y ó kö z e pe smé r e t ű,ki s s és z é l e s ,f e l üll a po s ,alul z ö l de s ,f e l s őr é s z é né l é nk n a r a nc ss z í nű ,na g y me nny i s é g ű.A csészelevél visszahajló. ’ Lá gymány os ’( Má r k,200 0) Illat: Mérsékelt, szelíd.
’ Le i l a’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :’ Okál yiI váne ml é ke ’x’ Dé r yné ’ Név: Hus z kaJ e nő( 18 7 5-1 96 0)o pe r e t t j é ne k, aGülBa b á n a k( 1 9 05)s z e r e pl ő j e . Alany: Budatétény: nem látható, Törökbálint: nem látható, Margitsziget: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ Ha bi t us :Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő ,av i r ágzat a lomb felett áll. Közepes magasságú és s z é l e s s é g ű.A ha j t á smé r s é ke l t e nv a s t a g ,a ze l á g a z á s o ks z á make vé s , közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Ave s s z ős á r g á sz öl d,a zé v e sha j t á sé l é nkv i l á g osz öl d. A tüske nagy, széles, enyhén lefelé görbül, világos sárga. A nagy tüskék s z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g z a t is z á r o nt a l á l h a t ó . Lo mbo z a t :Af a ka dól o mbbr o nz o s ,mé r s é ke l t e ns ö t é t ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e n némileg kékes-de r e s e ns ö t é t z öl d,k ö z e pe sf é ny ű,é r de sf e l ül e t ű.Az összetett levél 5-7 l e v é l ké j ű,me l y e k mé r s é ke l t e n ki c s i k ,kö z e pe s vastagságúak, szélesek, kerekdedek. A lombozat a földhöz közeli r é s z e ke n kö z e pe ss űr űs é g ű,f e l j e bb mé r s é ke l t e nr i t ka .A pá l h a l e v é l keskeny, zöld mirigyes. Vi r á g :Abi mbót o mpaz ö l de sv a j s z í n ű,né ho ll a zacos futtatással. A virágkocsány kö z e pe s v a s t a g s á g ú, r ö v i d, mé r s é ke l t e n e r ő s e n, mi r i g y e s , a mi r i g y s z ő r ö k ke mé ny e k.A v i r á gz á r tké s ő b bl a pí t o t ts e r l e ga l a kú , rozettás, a szirmok visszahajlanak, telt, a virág közepén közép-, szélén ’ Le i l a’( Már k,f aj t aj e l ö l t ) világos rózsaszín, elvirágzáskor lágy rózsaszínen át fehérré fakul, néha má rabi mbói sf e hé r .As z i r o mf o ná kal á g yha l v á nyr óz s a s z í n,apo r z ós á r g a ,ne mv e he t őé s z r e .Av i r á gmé r s é ke l t e nki c s i , ma j dne mt ö ké l e t e s e nt i s z t ul .Av i r á g z a tl a z á ng ö mba l a k ú, kö z e pe smé r e t ű, 10v i r á g g a lvirágzatonként. Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y óki c s i , ne mf e j l ő di kkis z a b á l y o s a n,l e hul l i k .Ac s é s z e l e v é ll e hul l i k. Illat: Nincs.
’ MaxHol de r ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2000 Sz ár maz ás :’ Gar ne t t e ’x’ Rödhät t e ’ Név: A Ho l de rc é gi g a z g a t ó j a ,Má r kGe r ge l yne me s í t őba r á t j a . Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :ne ml á t s z i k,Ma r g i t s z i g e t : Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ Ha bi t us :Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő ,av i r á g z a tki e me l ke dő .Ki s s éa l a c sony és keskeny. A hajtás kö z e pe s e ne r ő s ,a ze l á g a z á s o ks z á make v é s ,kö z e l60° s z ö g be ná l l na k . Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Ave s s z őf a kóz ö l d,a zé ve sha j t á sf a kóz ö l d,t ö bbny i r ee ny hé n bí bo r o sf ut t a t á s s a l .A t üs kena g y ,e gy e nl e t e s e n ke s ke ny e dő ,e ny hé nl e f e l é g ö r bül ő ,é l é nkbí bo rs z í nű .A na gyt üs ké ks z á mas o k,s e r t e s z ő rna gy o nke vé s , csak a virágszáron található. Lombozat: A fakadó lomb sötét, néha világos bíbor, matt. Kifejletten kissé fakó deres z ö l dé sma t t .Azö s s z e t e t tl e v é l5mé r s é ke l t e nki c s il e v é l ké j ű, melyek kissé vastagok és szélesek, oválisak. A lombozat mérsékelten ritka. A pálhalevél keskeny, mirigyes és molyhos. Virág: A bimbó élénk bíbor rózsaszín. A virágkocsány kissé vékony, igen rövid, alig mi r i g y e s .A v i r á gg ö mbö l y ű,ma j dl a pí t o t ts e r l e ga l a kú, a porzótáj hamar kilátszik, telt, bíbor rózsaszín, elvirágzáskor lilás fehérré fakul de többnyire csak a sziromszélek világosak. A szirom fonáka élénk rózsaszín, rezes, a porzó sárga, fiatalon alig látszik. A virág mérsékelten kicsi, igen jól de néha rosszul MaxHo l de r ’( Má r k,200 0) t i s z t ul .A v i r á g z a tg ö mb a l a k ú, kö z e pe s mé r e t ű, 1 5 ( 2 0) v i r á g g a l’ virágzatonként. Ál t e r mé s :A c s i pke bo g y óköz e pe smé r e t ű,ke r e kde d,f e l üll a po s ,na r a nc s v ö r ö sz ö l df ut t a t á s s a l ,á t l a gf e l e t t ime nny i s é g ű.A s z i r o m gyakran rászárad. A csészelevél elálló. I l l a t :Vi s z o ny l a ge r ő s .
XXII
’ Mi l l e c e nt e nár i um’ 96’( Exp o’ 96) Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1996 Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Dauphi ne ’ Név: Az 1996-ra tervezett Bécs-Budapest világkiállításra és a honfoglalás 1100 éves évfordulójára utal. Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i n t :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Ma r g i t s z i g e t :Rosa canina L. x setigera Michx. ’ Po l l me r i a na ’ Ha bi t us :Fé l i gs z é t t e r ül ő ,av i r á g z a to l da l te ny hé nki e me l ke dő .Ki s s éa l a c s o ny , széles. A hajtás közepes vastagságú, az elágazások száma közepes, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A ve s s z őf a kós á r g á sz ö l d,a zé v e sha j t á sk i c s i tf a kó világos zöld. A tüske mérsékelten széles, egyenes vagy enyhén lefelé g ö r bül ő ,s ö t é t bí bo rs z í n ű.Ana g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő rc s a ka virágszáron található. Lo mbo z a t :A f a ka dól o mbs ö t é t ,mé r s é ke l t e nbr o nz o s ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e n középzöld, mérsékelten fényes. Az összetett levé l7l e vé l ké j ű,me l y e k ki c s i k,mé r s é ke l t e nv a s t a g o k,kö z e pe ss z é l e s s é g űe k,o v á l i s a k.Al o mbo z a t mé r s é ke l t e ns űr ű .A pá l ha l e v é lav i r á g z a tkö z e l é be nna g y ,s z é l e s ,na g y függelékkel és hosszú mirigyrojtokkal. Virág: A bimbó alul zöldes fehér, feljebb fakó rózsaszín. A virágkocsány mérsékelten vékony, rövid, közepesen mirigyes. A virág lapított serleg a l a k ú as z i r mo kv i s s z a g ö r bül ő k,t e l t ,kö z é pr ó z s a s z í n,av i r á g kö z e pe mérsékelten sötét, elvirágzáskor halvány rózsaszín majd fehéres lesz. A szirom fonáka világos rózsaszín, a porzó világos sárga, nem látható. A ’ Mi l l e c e nt e ná r i um’ 96’( Má r k,199 6 ) virág mérsékelten kicsi, átlag alatt tisztul. A virágzat szabálytalan laza gömb alakú, mérsékelten kicsi, 15-20 5-ös csoportokban álló virággal virágzatonként. Ál t e r mé s :A c s i p ke bo g y ókö z e pe smé r e t ű,mé r s é ke l t e ns z é l e s ,f e l üle r ő s e nl a po s ,z ö l dé ss z á r a dó ,ki sme n ny i s é g ű.A c s é s z e l e vé l szélesen visszahajló, gyakran leszáradó. Illat: Nincs.
’ Munkác s ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2006 Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Bol dogGi z e l l aki r ál ynée ml é ke ’ Név: Megyei jogú város az Északkeleti-Kárpátok aljában. Alany: Budatétény: Rosa canina L. ’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Rosa canina L. ’ I ne r mi s ’ Habi t us :Ki s s és z é t ha j l ó ,s z é t t e r ül ő ,av i r á g z a tal o mbf e l ül e t e n ül .Vi s z o ny l a g alacsony, széles. A hajtás mérsékelten vastag, az elágazások száma átlag alatti, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kóo l a j z ö l d,a zé ve sha j t á sf a kóz ö ld, napos f e l é ne ny hé n bí bo r o s .A t üs kemé r s é ke l t e nl e f e l ég ö r bül őkö z é pna g y , bí bo rs z í n ű.A na g yt üs ké ks z á mak ö z e pe s ,s e r t e s z őrc s a kav i r á g s z á r o n található. Lo mbo z a t :Af a ka dól o mbá t l a gf e l e t t i e nbr o nz o s ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e né l é nk közép zöld, kis s éf é ny e s .Azö s s z e t e t tl e vé l7mé r s é ke l t e nki c s il e v é l ké j ű, me l y e ke l é gv a s t a g o k,s z é l e s e k,o v á l i s a k.A l o mboz a ts űr ű.A pá l ha l e v é l ki s s éke s ke ny ,mi r i g y e s ,ki smé r e t ű. ’ Munkác s ’( Már k,200 6) Virág: A bimbó tompa sötét vörös. A virágkocsány vékony, rövid, enyhén mi r i g y s z ő r ö s .A virág nyílt serleg alakú, féltelt, mérsékelten élénk vörös, elvirágzáskor gyengén bíborosodik, fakóbbá válik. A szirom fonáka fakó skarlátvörös, a porzó világos sárga. A virág kicsi, mérsékelten jól tisztul. A virágzat kissé nagy, laza összetett sátorvirágzat 10-20 virággal virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó mérsékelten kicsi, zöldes, napon narancsos, hosszúkás-g ö mbö l y de d,na g y me nny i s é g ű.A s z á r a z csészelevél széles, nehezen hullik le. Illat: Nincs.
’ Pe t őf iSándore ml é ke ’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 2006 Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Ból yai ak’ Név: (1823-18 4 9)Pe t r o v i c sAl e x a nde r .Sz í né s zé skö l t ő . Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’é sRosa corymbifera Borkh. ’ La x a ’ ,Tö r ö kbá l i n t :Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ , Margitsziget: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ Ha bi t us :A l o mbpá r ná tké pe z ,av i r á g z a tk i e me l ke dő .Al a c s o nyé smé r s é ke l t e ns z é l e s .A ha j t á skö z e pe s e ne r ő s ,a ze l á g a z á s o k száma kevés, közel 60°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z őf a kóz öl d,a zé v e sha j t á sf a kós á r g á sz ö l de ny hé nbí boros futtatással. A tüske széles alapú, nagy, l e f e l ég ör bül ő ,n a r a nc s o ss z í nű .Ana g yt üs ké ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rna g y o nke v é s ,c s a kav i r á g s z á r o nt a l á l ha t ó .
XXIII
Lombozat: A fakadó lomb bronzos, kissé matt. Kifejl e t t e nmé r s é ke l t e ns ö t é tz ö l d,kö z e pe sf é ny ű.Azö s s z e t e t tl e vé l5( 7)l e v é l ké j ű, melyek mérsékelten kicsik, közepes vastagságúak, viszonylag szélesek, oválisak, kissé kihegyezettek. A lombozat a föld kö z e l ir é s z e ke n mé r s é ke l t e ns űr ű,f e l j e bb r i t ka .A pá l halevél keskeny, világos mirigyekkel. Virág: A bimbó tompa sötét rózsavörös. A virágkocsány kissé vékony, rövid, közepesen mirigyes. A virág tál alakú, a porzótáj hamar kilátszik, gyengén telt, élénk vörös, elvirágzáskor nagyon tompa kárminvörösre fakul, majd fehér és rózsaszín lesz. A szirom fonáka tompa vörös, a porzó sárga. A virág mérsékelten kicsi és gyengén tisztul. A virágzat gömb alakú, közepes mé r e t ű,1 0v i r á g g a lv i r á g z a t o nké n t . Áltermés: A csipkebogyó apró, gömbölyded, felül lapos, néha megszárad, matt bí bo r o sv ö r ö s ,kö z e pe sme nny i s é g ű.Ac s é s z e l e v é ls z é l e s ,s z á r a dó . Illat: Nincs.
’ Sz abóDe z s őe ml é ke ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1998 Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Ar ad’
’ Pe t ő f iSándore ml é ke ’( Már k,20 0 6 )
Név: (1879-1945) Erdélyi származású újságíró, író. Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ö kbá l i nt :ne ml á t s z i k , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :Er ő t e l j e s ,bo kr o s ,ki s s éf e l t ö r ő ,av i r á gz a tal o mbf e l ül e t e nül .Ma g a s ,s z é l e s .A ha j t á smé r s é ke l t e ne r ő s ,a ze l á g a z á s o k száma sok, közel 40°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kós á r g á s z ö l d,a zé ve sha j t á sk i c s i tf a kó v i l á g o sz ö l d,av i r á g z a t ná lbí bo r o s .A t üs kea l a p j á ná lf ő l e gl e f e l és z é l e s , e ny hé nl e f e l égö r bül ő ,bí bo r o sn a r a n c ss z í n ű.A na g yt üs ké ks z á maá t l a g f e l e t t i ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g s z á r o nt a l á l ha t ó . Lombozat: A fakadó lomb bronzos bíbor, közepesen fényes, ráncos. Kifejletten é l é nk z ö l d,v i s z o ny l a gf é ny e s .Az ö s s z e t e t tl e vé l5 kö z e pe smé r e t ű l e vé l ké j ű,me l y e kki s s évastagok és szélesek, oválisak. A lombozat igen s űr ű .Apá l h a l e v é lke s ke ny ,gy e ng é nmi r i g y e s . Virág: A bimbó matt közép skarlátvörös. A virágkocsány kissé vékony és rövid, mé r s é ke l t e ns űr ű n mi r i g y e s .A v i r á gl a pí t o t ts e r l e ga l a kú,ma j dne m rozettás, telt, közép vörös, elvirágzáskor sötét és közép rózsaszín, végül f e hé r e ss z e g é l y űr ó z s a s z í nr ef a kul .A s z i r o mf o ná k at o mpak á r mi no s Sz abóDe z s őe ml é ke ’( Már k,19 9 8) v ö r ö s ,apo r z ós á r g a ,a l i gv e he t őé s z r e .A v i r á gki c s i ,g y e ng é nt i s z t ul .A ’ v i r á g z a tl a z a ,s z a bá l y t a l a n, e g é s z é be n na g y mé r e t ű, 1 0-15 5-ével csoportosuló virággal virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó szárad, teljesen lehullik. A csészelevél igen hosszú, szeldelt. I l l a t :Al i gé s z r e ve he t ő ,s z e l í d.
’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :( ’ Ból yai ak’x’ Ból yai ak’ )x( ’ Ból y ai ak’x’ Ból yai ak’ ) Név: (1828-18 6 8)kö l t ő , í r ó ;e l ő bbPe t ő f iSá ndo rma j dHo r v á tÁr pá df e l e s é g e . Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ö kbá l i nt :Rosa canina L. ’ I ne r mi s ’ ,Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :A l o mbpá r n á tké pe z ,av i r á g z a to l da l tmé r s é ke l t e nki e me l ke dő .Al a c s o ny ,köz e pe ss z é l e s s é g ű.A ha j t á smé r s é ke l t e n vékony, az elágazások száma kevés, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A ve s s z őf a kós á r g á sz ö l d,a zé ve sha j t á sf a kós á r g á s zöld enyhén bíboros futtatással. A tüske hosszú, alapja széles, szimmetrikus, közel egyenes, fakó sárga. A nagy tüskék száma átlag f e l e t t i ,s e r t e s z ő rna g y o nke v é s ,c s a kav i r á gszáron található. Lo mbo z a t :A f a ka dól o mbe r ő s e nb r o nz o s ,ki s s éma t t .Ki f e j l e t t e nmé r s é ke l t e n s ö t é tz ö l d,kö z e pe sf é ny ű.Azö s s z e t e t tl e v é l5l e vé l ké j ű,me l y e kk i c s i k , kö z e pe sv a s t a g s á g úa ké ss z é l e s s é g űe k,o v á l i s a k.A l o mbo z a tkö z e pe s s űr űs é g ű. Apá l ha l e v él keskeny, világos mirigyekkel. Vi r á g :Abi mbóé l é nkr ó z s a s z í n,né ho ls ö t é tl a z a cs z í nű .Av i r á g ko c s á nyvé ko ny , r ö v i d,a l i gmi r i g y e s .Av i r á gt á la l a k ús o kpi k ke l y s z e r űs z i r o mma l ,t e l t , nyílásban lazacrózsaszín, elvirágzáskor élénk lágy rózsaszín, a szirmok s z é l ebe vö r ö s ö di k,be l s őr é s z é nl i l á sr ó z s a s z í nl e s z ,ma j dki f e hé r e di k.A szirom fonáka világos rózsaszín, a porzó sárga, nem látszik. A virág kicsi, átlagosan tisztul. A virágzat gömbös sátorozó, viszonylag kicsi, 10-15 virággal virágzatonként. ’ Sz e ndr e yJúl i ae ml é ke ’( Már k,f aj t aj e l öl t ) Áltermés: A csipkebogyó száradó és lehulló A csészelevél száradó. Illat: Nincs
’ Sz e ntMar gi t ’ Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: 1997 Sz ár maz ás :’ I c e be r g’x’ DagmarSpät h’ Név: (1242-1270) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Erzsébet unokahúga. A Margitsziget névadója.
XXIV
Alany: Budatétény: Rosa corymbifera Borkh. ’ La x a ’ ,Tö r ö kbá l i n t :Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Ma r g i t s z i g e t : Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ Ha bi t us :Fe l t ö r ő ,g r a ndi f l o r aj e l l e g ű,av i r á g z a tal o mbf e l ül e t e nül .Ma g a s , kö z e pe s s z é l e s s é g ű.A ha j t á se r ő s ,a ze l á g a z á s o ks z á make v é s ,kö z e l35° s z ög be n állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á sv i l á g o sf a kóz ö l d,a virágzati ko c s á nye ny hé nbí bo r o s .A t üs kel e f e l és z é l e s e dő ,mé r s é ke l t e n ki smé r e t űe ny hé nl e f e l ég ö r bül ő ,na r a nc s o ss z í n ű.A na g yt üs ké ks z á ma i g e nke v é s ,s e r t e s z őrc s a kav i r á g s z á r o nt a l á l ha t ó . Lombozat: A fakadó lomb gyengén bronzos, kissé világos és fényes. Kifejletten é l é nk,ke z de t be nv i l á g o sma j ds ö t é tz öl d,e r ő s e n,ké s ő bbmé r s é ke l t e n f é ny e s .Azö s s z e t e t tl e v é l5na g ymé r e t űl e vé l ké j ű,me l y e kv a s t a g o k , s z é l e s e k,k i he g y e z e t t e k.A l o mbo z a ts űr ű .A pá l ha l e v é lke s ke ny ,a levélhez képest kicsi. Virág: A bimbó zöldes sárga. A virágkocsány kissé vékony és rövid, közepesen ’ Sz e ntMa r g i t ’( Má r k,199 7) mi r i g y s z ő r ö s .A v i r á gv i s z o ny l a gmé l ys e r l e ga l a kú,apo r z ó t á jh a ma r ki l á t s z i k,t e l t ,f i a t a l o nh a l v á nyr ó z s a s z í n,k i ny í l v ahó f e hé rhűv ö si dő be n bíboros futtatással, elvirágzáskor világosan szárad meg. As z i r o mf o ná k af e hé r ,apo r z ós á r g a ,f i a t a l o nne mv e he t őé s z r e .A virág mérsékelten kicsi, tökéletesen tisztul. A virágzat gömbös sátorozó, nagy, 10-15 virággal virágzatonként. Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y óki c s i , me g s z á r a d, i g e nki sme nny i s é g ű.Ac s é s z e l e vé llehulló. Illat: Gyenge, szelíd.
’ Tánc s i c sMi hál ye ml é ke ’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :’ LaSe vi l l ana’x’ Ál mos ’ Név: (1799-1884) Stancsics Mihajlo. Horvát-szlovák származású tanár, tankönyvíró író, politikus. Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :ne ml á t ha t ó , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :Fé l i gs z é t t e r ül ő ,av i r á g z a to l da l tki e me l ke dő .Ki s s éa l a c s o ny ,i g e n széles. A hajtás mérsékelten vastag, az elágazások száma kevés, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őna g y o nf a kós á r g á sz ö l d,a zé ve sha j t á sf a kó sárgászöld, a virágzati szár bíboros. A tüske mérsékelten széles, enyhén l e f e l ég ör bül ő ,b í bo r o sna r a nc ss z í n ű.A n agy tüskék száma közepes, s e r t e s z ő rc s a kav i r á g s z á r o nt a l á l h a t ó . Lo mbo z a t :Af a ka dól o mbs ö t é t ,br o n z o s ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e né l é nkkö z é p z ö l d,e r ő s e nf é ny e s .Azö s s z e t e t tl e vé l7 l e v é l ké j ű,me l y e k ki c s i k, mé r s é ke l t e nv a s t a g o k ,kö z e pe ss z é l e s s é g űe k,o v á l i s a k.Al o mbo z a ts űr ű. A pálhalevél keskeny, mirigyes. Virág: A bimbó fakó bordó és fakó világos skarlátvörös árnyalatos. A virágkocsány mérsékelten vékony, rövid, közepesen mirigyes. A virág l a pí t o t ts e r l e ga l a kú,r o z e t t á s ,as z i r mo kv i s s z a g ö r bül ő k,félig tömvetelt, tompa kárminos középvörös, elvirágzáskor a szirom csúcsa sötétvörös, a többi része lilás világos rózsaszín lesz. A szirom fonáka kármin rózsaszín, a porzó sárga, nem látható. A virág kicsi, gyengén tisztul. A ’ Tánc s i c sMi hál ye ml é ke ’( Már k, virágzat laza, kissé sátorozó, nagy, 20-25 lazán álló virággal fajtajelölt) virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó kicsi, kerekded, felül lapos, száradó, mennyisége igen kevés. A csészelevél elálló, többnyire száradó. Illat: Nincs.
’ Ve r e c ke ’ Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:Már kGe r ge l y Állami elismerés éve: fajtajelölt Sz ár maz ás :’ Ból yai ak’x’ Kond’ Név: Az Északkeleti-Kárpátok egyik legfontosabb hágója. 895-ben a honfoglaló magyarok többsége ezen keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Alany: Budatétény: Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ ,Tö r ö kbá l i nt : Rosa canina L. x setigera Mi c hx .’ Po l l me r i a na ’ , Ma r g i t s z i g e t :Ha bi t us :Fé l i gf e l t ö r ő ,av i r á g z a tki e me l ke di k.Ki s s éa l a c s o ny ,kö z e pe ss z é l e s s é g ű. A virágzati kocsány igen vastag, az oldalhajtások vékonyak, az elágazások száma viszonylag sok, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őo l a j z ö l d,a zé v e sha j t á sf a kóz ö l d.A t üs ke egyenes, széles, nagy, alul jobban szélesedik, bíborvörös. A nagy tüskék száma átl a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g s z á r o nt a l á l h a t ó . Lombozat: A fakadó lomb zöldes bíbor kevésbé bronzos, kissé matt. Kifejletten t o mpa z ö l d,á t l a ga l a t t if é ny ű.Az ö s s z e t e t tl e v é l5 v i s z o ny l a g ki s l e vé l ké j ű,me l y e k kö z e pe sv a s t a g s á g úa ké s mé r e t űe k,o v á l i sak. A l o mbo z a taf ö l dhö zkö z e lá t l a gf e l e t t is űr űs é g ű.A pá l ha l e v é lke s ke ny , mirigyes. Virág: A bimbó cseresznyepiros és vajszín csíkos. A virágkocsány vékony, rövid, ke mé nymi r i gy s z ő r ű.Av i r á gny í l ts e r l e ga l a kú,f é l t e l t ,be l üls á r g a ,kí v ül rózsaszín, elvirágzáskor lazacvörössé válik kevés fehérrel, végül ’ Ve r e c ke ’( Már k,f aj t aj e l ö l t ) kifehéredik. A szirom fonáka ezüstös rózsaszín, a porzó sárga. A virág kicsi, rosszul tisztul. A virágzat nagy összetett sátorvirágzat, 20-30 virággal virágzatonként.
XXV
Áltermés: A csipkebogyó apró, szára d ó ,a l a k j aho s s z ú ká s , ac s é s z e l e vé le r ő s ,l e hul l ó . I l l a t :Al i gé s z r e ve he t ő ,s z e l í d.
Kontrol fajták: ’ I c e be r g’( ’ Fé ede sNe i ge s ’ ,’ Sc hne e wi t t c he n’ ,’ KORbi n’ ) Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:R.Kor de s Regisztráció éve: 1958 Sz ár maz ás :’ Robi nHood’x’ Vi r go’ Né v:j e l e nt é s e :„ j é g he gy ” . Alany: Budatétény: nem látható, Törökbálint: -, Margitsziget: Ha bi t us :Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő ,av i r á g z a to l da l tal o mbf e l e t tki e me l ke di k.Mé r s é ke l t e nma g a sé ske s ke ny .A ha j t á skö z e pe s vastagságú, az elágazások száma magas, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Ave s s z őf a kóz ö l d,a zé ve sha j t á sv i l á g o ss á r g á sz ö l d.A t üs kev i s z o ny l a gs z é l e s ,s z i mme t r i k us ,f a kó na r a n c ss z í nű ,ac s ú c s á n bíboros. A nagy tüskék száma viszonylag kevés, se r t e s z ő rc s a kav i r á g z a t i száron található. Lo mbo z a t :A f a ka dól o mbgy e ng é nbr o nz o s ,v i l á g o s ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e n középzöld majd sötétzöld, viszonylag fényes. Az összetett levél 5 l e vé l ké j ű,me l y e ka za l s ól e v e l e ke nki c s i k,af e l s ő nmé r s é ke l t e nna gy ok, viszonylag vastagok, a kis levélkék keskenyek, a nagyok mérsékelten szélesek, a csúcslevélke nagyobb. A lombozat ritka. A pálhalevél keskeny, zöld mirigyes. Virág: A bimbó zöldes fehér. A virágkocsány viszonylag vékony és rövid, I c e be r g’( Kor de s , 1 95 8) közepesen mirigyes. A virág nyílt serleg alakú, gyengén telt, hófehér. A ’ szirom fonáka matt fehér, a porzó sárga. A virág viszonylag kicsi, igen jól t i s z t ul .Av i r á g z a tn a g y o nl a z a ,a l a kt a l a n, na g ymé r e t ű,4 05-ével álló virágokkal virágzatonként. Áltermés: A csipkebogyó kicsi, fejletlen, fakó zöld, mennyisége kevés. A csészelevél elálló, végül lehulló. I l l a t :Al i gé s z r e ve he t ő ,s z e l í d.
’ LaSe vi l l ana’( ’ MEI ge ka nu’ ) Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:M.L. Me i l l and Regisztráció éve: 1978 Sz ár maz ás :( ’ MEI br i m’x’ Jol i eMadame ’ )x( ’ Zambr a’x’ Zambr a’ ) Né v:j e l e nt é s e :„ s e v i l l a i( a n da l úz i a i )e r e de t űné pz e ne ” . Alany: Budatétény: nem látható, Törökbálint: -, Margitsziget: Ha bi t us :Sz é t t e r ül ő ,av i r á gz a to l da l tal o mbo nül .Köz e pe s e nma g a s ,v i s z o ny l a gs z é l e s .Aha j t á skö z e pe sv a s t a g s á gú, az elágazások száma viszonylag kevés, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z őf a kóz ö l d,a zé ve sha j t á sf a kós á r g á sz ö l d.At üs kev i s z o ny l a gs z é l e s ,e ny hé nl e ge l ég ör bül ő ,f a kó na r a nc ss z í n ű. Ana g yt üs ké ks z á maá t l a g o s ,s e r t e s z őrc sak a virágzati száron található. Lo mbo z a t :A f a ka dó l o mb br o nz o s ,v i l á g o s , kö z e pe sf é ny ű. Ki f e j l e t t e n viszonylag világos, élénk zöld, mérsékelten fényes. Az összetett levél 5 l e vé l ké j ű,me l y e kv i s z o ny l a gki c s i k,kö z e pe sv astagságúak és szélesek, oválisak. A lombozat ritka. A pálhalevél mérsékelten széles, zöld mirigyes. Virág: A bimbó tompa középvörös. A virágkocsány viszonylag vékony, rövid, közepesen mirigyes. A virág nyílt serleg alakú, gyengén telt, élénkvörös, elvirágz á s ko rma t tv ö r ö s ,ma j dbe l ül r ő lki f e l ér óz s a s z í nr e , végül fehér foltosra fakul. A szirom fonáka tompa kárminos vörös, a porzó sárga. A virág viszonylag kicsi, elég jól tisztul. A virágzat nagyon l a z a ,a l a k t a l a n, na g ymé r e t ű,3 55-ével álló virágokkal virágzatonként. Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y óna g y ,g ö mbö l y de d,a l ulki he g y e s e dő ,é l é nkv ö r ö s ,a l ul ’ LaSe v i l l ana’( Me i l l and, 19 7 8) zöldes futtatással, mennyisége sok. A csészelevél széles, többnyire lehulló. Illat: Nincs
’ Nouve l l eEur ope ’( ’ Ne wEur ope ’ ,’ Ne ue sEur opa ’ ) Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:Gauj ar d Regisztráció éve: 1964 Sz ár maz ás :’ Mi s sFr anc e ’xVe ndome ’ Né v:j e l e nt é s e :„ ÚjEur ó pa ” . Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :-, Margitsziget: -
XXVI
Ha bi t us :Mé r s é ke l t e nf e l t ö r ő ,a v i r á g zat a lombon ül és felette áll. Közepes ma g a s s á g úé ss z é l e s s é g ű.A ha j t á sv a s t a g ,a ze l á g a z á s o ks z á maá t l a g alatti, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őna g y o nf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á sk i s s éde r e s világos zöld. A tüske széles, rövid,e ny hé nl e f e l ég ö r bül ő ,bí bo rs z í n ű.A na g yt üs ké ks z á makö z e pe s ,s e r t e s z ő rc s a kas z á rf e l s őr é s z é nt a l á l h a t ó . Lo mbo z a t :A f a ka dól o mbs ö t é tbí b o rs z í nű,v i s z o ny l a gf é ny e s .Ki f e j l e t t e nki s s é olajbarnás középzöld, mérsékelten fényes. Az összetett levél 5-7 l e vé l ké j ű,me l y e kv i s z o ny l a gki c s i ké sv a s t a g o k,kö z e pe ss z é l e s s é g űe k, f o r dí t o t tt o j á s d a do k.Al o mbo z a tmé r s é ke l t e ns űr ű.Apá l h a l e v é lke s ke ny , mirigyes, a függelék viszonylag hosszú. Virág: A bimbó tompa rózsavörös. A virágkocsány közepesen vastag, rövid, alig mi r i g y e s .A v i r á gkö z e ll a pí t o t ts e r l e ga l a k ú,ké s ő bbny i t o t t áv á l i k,t e l t , középvörös, elvirágzáskor tompa vörösre fakul, majd a szirom a napnak ’ Nouv e l l eEur ope ’( Gauj ar d, 19 6 4) kitett részeken rózsaszín lesz, máshol húsvörös. A szirom fonáka tompa vörös, a porzó narancssárga, nem v e he t őé s z r e .A v i r á gkö z e pe smé r e t ű,j ó lt i s z t ul .A v i r á g z a ts z o r o sgö mba l a k ú,á t l a g a l a t t imé r e t ű, 1 0v i r á g g a lv i r á g z a t o nk é nt . Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y ókö z e pe smé r e t ű,g ö mbö l y ű,l a po st e t e j ű,z ö l d,me nny i s é g ekö z e pe s .Ac s é s z e l e vé lv i s s z a ha j l ó ,s z á r a dó. Illat: Nincs.
’ Suns pr i t e ’( ’ Fr i e s i a ’ ,’ KORr e s i a ’ ) Fajtacsoport: floribunda Ne me s í t ő:R.Kor de s Regisztráció éve: 1977 Sz ár maz ás :magoncx’ Spani s hSun’ Né v:j e l e nt é s e :„ na pt ün dé r ke ” . Alany: Budatétény: Rosa canina L.’ I ne r mi s ’ ,Tö r ö kbá l i nt :-, Margitsziget: Ha bi t us :Er ő s e nf e l t ö r ő ,g r a ndi f l o r aj e l l e g ű av i r á g z a ta l o mb f e l e t tá l l . Mérsékelten magas, keskeny. A hajtás viszonylag vastag, az elágazások száma kevés, közel 35°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:Av e s s z őf akó olajbarna, az éves hajtás fakó olajzöld. A tüske nagyon széles, nagy alappal, egyenes, szimmetrikus, narancsos bí bo rs z í n ű. Ana g yt üs ké ks z á maá t l a gf e l e t t i ,s e r t e s z ő rni n c s . Lo mbo z a t :A f a ka dó l o mb e r ő s e n br o nz o s ,s ö t é t ,kö z e pe sf é ny ű.Ki f e j l e t t e n tompakö z é pz ö l d,kö z e pe sf é ny ű.Azö s s z e t e t tl e vé l5l e vé l ké j ű,me l y e k mérsékelten nagyok és vastagok, az oldalsók keskenyek, a csúcslevélke mé r s é ke l t e nna g yé ss z é l e s .Al o mbo z a tkö z e pe ss űr űs é g ű.Apá l ha l e v é l széles, mérsékelten nagy és molyhos. Virág: A bimbó fakó aranysárga. A virágkocsány mérsékelten vastag, rövid, c s u pa s z .A v i r á gs e r l e ga l a kú,ké s ő bb ny i t o t t áv á l i k ,g y e ng é nt e l t , aranysárga, elvirágzáskor világos citromsárgára fakul. A szirom fonáka ké ns á r g a ,apo r z ós á r g a .A v i r á gkö z e pe smé r e t ű,i g e njól tisztul. A v i r á g z a t l a z á n s á t o r o z ó , kö z e pe s mé r e t ű, 15 ( 2 0) v i r á g g a l virágzatonként. Suns pr i t e ’( Ko r de s , 1 9 77) Áltermés: A csipkebogyó mérsékelten nagy, széles félgömb alakú, világos zöld ’ bíboros folttal, mennyisége nagy. A csészelevél széles, elálló. I l l a t :Er ő s ,é de s ,f űs z e res.
’ TheFai r y’( ’ Fe e r i e ’ ) Fajtacsoport: polianta Ne me s í t ő:A.Be nt al l Regisztráció éve: 1932 Sz ár maz ás :’ PaulCr ampe l ’x’ LadyGay’ Né v:j e l e nt é s e„ at ü ndé r ” . Alany: Budatétény: Rosa corymbifera Borkh. ’ La x a ’ ,Tö r ö kbá l i nt :-, Margitsziget: nem látható Ha bi t us :El t e r ül ő ,ma g a st a l a j t a ka r ó ,av i r á g z a tal o mbb a né sal o mbo nül .Köz e pe s e n magas (metszés nélkül magas), nagyon széles. A hajtás mérsékelten vékony, az elágazások száma nagy, közel 45°szögben állnak. Ha j t á s ,v e s s z őé st üs ké k:A v e s s z őf a kóz ö l d,a zé v e sha j t á sv i l á g o sz ö l d.A t üs ke na g y o ns z é l e sa l a pú,ke s ke ny ,e r ő s e nl e f e l ég ör bül ő ,bí bo r o sna r a n c ss z í n ű . Ana g yt üs ké ks z á mav i s z o ny l a ga l a c s o ny ,s e r t e s z ő rc s a kav i r á g z a t is z á r o n található. Lombozat: A fakadó lomb világos, csak a levélnyél bronzos, mérsékelten fényes. Kifejletten világos- majd sötétzöld, határozottan fényes. Az összetett levél 7 l e vé l ké j ű,me l y e ki g e n ki c s i k,v i s z o ny l a g vé ko ny a ké s ke s ke ny e k.A l o mbo z a tna g y o ns űr ű.A pá l ha l e vé le r ő s e n mi r i gy e s ,a mi r i g y s z ő r ök The Fairy (Bentall, 1932) hosszúak. Virág: A bimbó alul zöldes lazacszín, felül közép rózsaszín. A virágkocsány vékony, na g y o nr ö v i d,v i s z o ny l a ge r ő s e nmi r i gy e s .Av i r á gny í l ts e r l e ga l a kú,g y e ng é nt e l t ,v i l á g o sr ó z s a s z í n,e l v i r á g z á s ko rf e hé r r e fakul. A szirom fonáka halvány rózsaszín, a porzó sárga. A virág igen kicsi, majdnem tökéletesen tisztul. A virágzat ö s s z e t e t tb ug a , kö z e pe smé r e t ű, 60-70 10-ével álló virágokkal virágzatonként. Ál t e r mé s :Ac s i p ke bo g y ói ge na pr ó ,g ö mbö l y de d,n a r a nc ss z í n ű,me nny i s é geke v é s .Ac s é s z e l e vél elálló, majd lehulló. Illat: Nincs
XXVII
4. melléklet A USDA zónabeosztása SCHREIBER (2007) alapján Európára alkalmazva
Zóna 1 2 3 4 5 6
-tól < -45,5°C -39,9°C -34,4°C -28,8°C -23,3
-ig Zóna -tól -45,6°C 7 -17,7°C -40°C 8 -12,2°C -34,5°C 9 -6,6°C -28,9 10 -1,1°C -23,4°C 11 +4,5°C -17,8
-ig -12,3°C -6,7°C -1,2°C +4,4°C <
XXVIII
5. melléklet A USDA zónabeosztása Magyarországra alkalmazva MIKLÓS (2007) szerint az 19732007-es adatok alapján a kisugárzási inverziót és a fagylefolyást figyelembe véve
XXIX
6. melléklet A budatétényi rózsakert talajtani vizsgálatának adatai (001 R és 001 PR táblakódok) a ve l e nc e iFe j é rMe gye iMe z ő gaz das ágiSz aki gaz gat ás iHi vat alNö vé ny- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi Laboratóriuma alapján (TALAJVÉDELMI 2002)
XXX
7.me l l é kl e tAmar gi t s z i ge t it e r mőf öl dé sabe l ől el é t r e hoz ot tf öl dke ve r é kt al aj t anivi z s gál at ának adatai az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet alapján (GULYÁS 2000)
XXXI
7. melléklet folytatása
XXXII
8. melléklet A törökbálinti bemutatókert talajtani vizsgálatának adatai a velencei Fejér Megyei Me z őgaz das á giSz aki gaz gat ás iHi vat alNö vé ny- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi Laboratóriuma alapján (KUCSERA 2008)
XXXIII
8. melléklet folytatása
XXXIV
9.me l l é kl e tAze gye sé ve khe t ihőmé r s é kl e t iminimumai és maximumai és a hetenkénti csapadékmennyiség Budatétényben. Forrás: 2002. év: WeatherOnline (2006), 2003-tól saját mérés
°C
2002.
mm
Csapadék mm
40
80
Minimum °C
70
Maximum °C
30
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
°C
1
51
48
45
42
39
36
33
30
27
24
21
18
15
12
9
6
0 3
52
-20
2003.
mm
Csapadék mm
40
80
Minimum °C
70
Maximum °C
30
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
1
51
48
45
42
39
36
33
30
27
24
21
18
15
12
9
6
0 3
52
-20
XXXV
9. melléklet folytatása
°C
2004.
mm
40
80 70
30
Csapadék mm
20
Minimum °C
60
Maximum °C
50
10
40 30
0
20 -10
10
°C
52
49
46
43
40
37
34
31
28
25
22
19
16
13
10
7
0 4
1
-20
2005.
40
mm
111 106
Csapadék mm
80
Minimum °C
30
70
Maximum °C
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
52
49
46
43
40
37
34
31
28
25
22
19
16
13
10
7
0 4
1
-20
XXXVI
9. melléklet folytatása
°C
2006.
40
mm 80
Csapadék mm Minimum °C
30
70
Maximum °C
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
51
48
45
42
39
36
33
30
27
24
21
18
15
12
9
6
0 3
53
-20 10
°C
2007.
40
mm 41.2
Csapadék mm
80
Minimum °C
30
70
Maximum °C
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
52
49
46
43
40
37
34
31
28
25
22
19
16
13
10
7
0 4
1
-20
XXXVII
9. melléklet folytatása
°C
2008.
40
mm 80
Csapadék mm Minimum °C
30
70
Maximum °C
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
°C
52
49
46
43
40
37
34
31
28
25
22
19
16
13
10
7
0 4
1
-20
2009.
40
mm 80
Csapadék mm Minimum °C
30
70
Maximum °C
60 20
50
10
40 30
0
20 -10
10
52
49
46
43
40
37
34
31
28
25
22
19
16
13
10
7
0 4
1
-20
XXXVIII
10. melléklet A virágzás di nami kaif e l vé t e l e z é s e ki dőpont j a20 02.é s2 008 .köz öt t . Helyszín Budatétény V. 3., 9., 14., 17., 21., 24., 30. VI. 3., 7., 12., 2002 17., 20., 24., VII. 1., 3., 8., 11., 15., 18., 22., 25., 29., VIII. 1., 5., 9., 13., 15., 21., 23, 29., IX. 4., 10., 16., 25., X. 1., 8., 16., 24., XI. 6., 19. V. 25., VI. 1., 6., 14., 16., 20., 23., 27., VII. 2005 7., 11., 14., 18., 21., 28., VIII. 1., 8., 11., 16., 18., 23., 25., 30., XI. 2., 5., 9., 13., 15., 22., X. 6., 13., 24., XI. 2., 8. V. 11., 15., 18., 22., 25., 26., 30., VI. 1., 6., 2006 8., 12., 15., 19., 21., 26., 28. VII. 3., 7., 10., 13, 17., 20., 25., 27., 31., VIII. 2., 8., 15., 22., 30., IX. 6., 21., X. 4, 16., 25., 30. V. 2., 7., 11., 14., 18., 21., 25., 29., VI. 1., 4., 2007 8., 11., 15., 18., 22., 25., 29., VII. 2., 6., 9., 13., 16., 20., 23., 26. VIII., 1., 6., 10., 13., 15., 23., 27., IX. 6, 12., 19., 25., X. 8., 16., 25, 30. V. 13., 19., 22., 26., 29. VI. 2., 5., 10., 12., 2008 16., 18., 30., VII. 8., 14., 17., 21., 25., 28., VIII. 1., 4., 8., 11., 15., 19., 22., 25., 29., XI. 1., 4., 8., 12., 16., 19., 22., 26., 29., X. 2., 7., 14., 21., 28., XI. 4., 11., 18.
Törökbálint
Margitsziget
VI. 17., VII. 1., 15., V. 28., VI. 24., VII. 8., 29., VIII. 15., 26., IX. 22., VIII. 19., X. 14., 16., X. 7., 21., XI. 4. V. 16., 29., VI. 9., 13., 23., VII. 7. 26., VIII. 4., 24., IX. 1., 27., X. 12. V. 3., 17., 31., VI. 14., 28., VII. 12., 27., VIII. 9., IX. 4., 28., X. 29. V. 23., VI. 3., 5., 11., 29., VIII. 4., 26., IX. 5., 10., XI. 7.
V. 19., VI. 2., 16., 30., VII. 14., 28., VIII. 11., 25., IX. 8., 29., X. 6., 20. IV. 27., V. 10., 24., VI. 7., 21., VII. 5., 19., VIII. 2., 16., IX. 20. V. 15., 29., VI. 13., 18., VIII. 25., IX. 19.
XXXIX
11. melléklet A virágzásdinamika felmérésben szerepl őf aj t ákhe l ys z í né sé vs z e r i nt Fajta Aranyhíd Báthory István emléke Bem apó emléke Bethlen Gábor emléke Borsod Déryné Déva Domokos János emléke Domokos Pál Péter emléke Ds i daJe nőe ml é ke Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Max Holder Mi l l e c e nt e nár i um’ 96 Munkács Nouvelle Europe Pe t őf iSándore ml é ke Sunsprite Sz abóDe z s őe ml é ke Szendrey Júlia emléke Szent Margit Táncsics Mihály emléke The Fairy Verecke
Budatétény
Törökbálint 2005., 2006., 2007., 2005., 2006., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2005., 2006., 2007., 2005., 2006., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2007., 2008. 2002., 2005., 2006., 2007., 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2007., 2008. 2005., 2006., 2007., 2005., 2006., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2007., 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008.
Margitsziget
2005., 2006., 2007., 2008. 2002., 2005., 2006., 2005., 2006., 2007., 2007., 2008. 2008.
2006., 2007., 2008.
2005., 2006., 2007., 2008.
2005., 2006., 2007., 2008. 2005., 2006., 2007., 2008.
2005., 2006., 2007. 2005. 2005., 2006., 2007., 2008.
2005., 2006., 2007., 2008. 2005., 2006., 2007., 2008. 2005., 2006., 2007., 2008. 2005., 2006., 2007., 2008. 2005., 2006., 2007., 2008.
2005.
2005. 2005., 2006., 2007., 2008.
XL
12. melléklet Róz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 02.é v be nBudat é t é nybe n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
Verecke Báthory István Déryné Munkács Gül Baba Szent Margit Borsod Lágymányos Dsi daJenő SzabóDezső Bethlen Gábor Domokos János Max Holder Szendrey Júlia Millecentenárium Táncsics Mihály Bem Apó Déva Domokos Pál Péter Leila Sunsprite Nouvelle Europe La Sevillana Iceberg
60% 50% 40% 30% 20% 10%
c.
3.
8. de
4.
no v.
9.
t. 1 ok
t. 1
ep
sz
au
g.
25
.
0%
13.me l l é kl e tRóz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 05.é vbe nBudat é t é nybe n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
60% 50% 40% 30% 20% 10%
3.
8.
de c.
no v.
14 .
ok
t.
19 . t.
sz ep
au
g. 2
5.
0%
Verecke Báthory István Déryné Munkács Gül baba Szent Margit Borsod Lágymányos Dsi daJenő SzabóDezső Bethlen Gábor Domokos János Max Holder Pet őf iSándor Szendrey Júlia Huba Millecentenárium Táncsivs Mihály Bem apó Déva Domokos Pál P. Leila Sunsprite Nouvelle Europe Aranyhíd La Sevillana Iceberg The Fairy
XLI
14.me l l é kl e tRóz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 06.é vbe nBudat é t é nybe n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
60% 50% 40% 30% 20% 10%
. c. 3
8.
de
no v.
ok
t. 1
4.
9. .1
ep t
sz
au
g. 2
5.
0%
Verecke Báthory István Déryné Munkács Gül baba Szent Margit Borsod Lágymányos Dsi daJenő Sz abóDezső Bethlen Gábor Domokos János Max Holder Pet őf iSándor Szendrey Júlia Huba Millecentenárium Táncsics Mihály Bem apó Déva Domokos Pál Péter Leila Sunsprite Nouvelle Europe Aranyhíd* La Sevillana Iceberg The Fairy
15. melléklet Rózsafajták virágzásdi nami káj aa20 06.é v be nTör ökbál i nt on.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
60% 50% 40% 30% 20% 10%
. c. 3
8.
de
no v.
ok
t. 1
4.
9. .1
ep t
sz
au
g. 2
5.
0%
Lágymányos Aranyhíd Báthory István Déryné Bem apó Bethlen Gábor Sz abóDezső Borsod Millecentenárium Leila Gül baba Domokos János Munkács Verecke Huba Domokos Pál Péter Szendrey Júlia Pet őf iSándor Dsi daJenő Déva Táncsics Mihály Max Holder Szent Margit
XLII
16.me l l é kl e tRóz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 06.é v be nMar gi t s z i ge t e n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
40%
Dsi daJenő
35%
Leila Bethlen Gábor
30%
Max Holder
25%
Huba
20%
Munkács
15%
Bem apó
10%
Lágymányos
5%
Szent Margit Millecentenárium
. c. 3
8.
de
no v.
ok
t. 1
4.
9. .1
ep t
sz
au
g. 2
5.
0%
Aranyhíd The Fairy
17.me l l é kl e tRóz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 07.é v be nBudat é t é nybe n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%
. c. 3
8.
de
no v.
ok
t. 1
4.
9. .1
ep t
sz
au
g. 2
5.
0%
Verecke Báthory István Déryné Munkács Gül Baba Szent Margit Borsod Lágymányos Dsi daJenő Sz abóDezső Bethlen Gábor Domokos János Max Holder Pet őf iSándor Szendrey Júlia Huba Millecentenárium Táncsics Mihály Bem apó Déva Domokos Pál Péter Leila Sunsprite Nouvelle Europe Aranyhíd La Sevillana Iceberg The Fairy
XLIII
18. melléklet Rózsafajták virágzásdinamikája a 2007. évbenTör ökbál i nt on.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
30% 25% 20% 15% 10% 5%
.
. de
c. 3
v. 8
no
t. 14 .
9.
ok
ep t. 1
sz
au
g. 2
5.
0%
Lágymányos Aranyhíd Báthory István Déryné Bem apó Bethlen Gábor Sz abóDezső Borsod Millecentenárium Leila Gül Baba Domokos János Munkács Verecke Huba Domokos Pál Péter Szendrey Júlia Pet őf iSándor Dsi daJenő Déva Táncsics Mihály Max Holder Szent Margit
19.me l l é kl e tRóz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 07.é v be nMar gi t s z i ge t e n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
30%
Dsi daJenő Leila
25%
Bethlen Gábor Max Holder
20%
Huba
15%
Munkács Bem apó
10%
Lágymányos
5%
Szent Margit Millecentenárium
. c. 3
de
8.
no v.
t. 1
4.
9. ok
.1
ep t
sz
au
g. 2
5.
0%
Aranyhíd The Fairy
XLIV
20.me l l é kl e tRóz s af aj t ákvi r ágz ás di nami káj aa20 08.é vbe nBudat é t é nybe n.Af üggővál t oz óa virággal borított lombfelület aránya.
60% 50% 40% 30% 20% 10%
c. 3
.
. de
v. 8
no
t. 14 .
9.
ok
ep t. 1
sz
au
g. 2
5.
0%
Verecke Báthory István Déryné Munkács Gül baba Szent Margit Borsod Lágymányos Dsi daJenő Sz abóDez ső Bethlen Gábor Domokos János Max Holder Pet őf iSándor Szendrey Júlia Huba Millecentenárium Táncsics Mihály Bem apó Déva Domokos Pál Péter Leila Sunsprite Nouvelle Europe Aranyhíd La Sevillana Iceberg The Fairy
XLV
21.me l l é kl e tAki é r t é ke l é s be ns z e r e pl őf aj t ákvi r ágz ás di nami kaii nde x e i .Ar övi dí t é s e kki bont ás aa 4.2.3. fejezetben látható. Fajta Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Sunsprite Szabó Dezs ő Szendrey Júlia Szent Margit Táncsics Mihály Verecke Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit Táncsics Mihály The Fairy Verecke Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő
Hely Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat. Budat.
Év 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006
Hte 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 24.jún 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 11.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl
Htny 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 15.szept 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt
Vmax 36.20% 12.80% 25.60% 51.20% 36.20% 18.10% 36.20% 36.20% 18.10% 36.20% 36.20% 18.10% 18.10% 36.20% 36.20% 25.60% 51.20% 36.20% 18.10% 12.80% 9.05% 25.60% 25.60% 51.20% 51.20% 12.80% 18.10% 36.20% 25.60% 18.10% 25.60% 25.60% 25.60% 18.10% 18.10% 36.20% 25.60% 12.80% 25.60% 18.10% 36.20% 36.20% 18.10% 25.60% 25.60% 12.80% 25.60% 18.10% 12.80% 36.20% 51.20% 25.60% 6.40% 51.20% 36.20% 25.60% 18.10% 36.20% 12.80% 18.10% 25.60% 25.60% 25.60% 3.20% 18.10% 25.60% 18.10% 36.20% 18.10% 18.10% 12.80% 25.60%
Vmaxny 18.10% 12.80% 18.10% 25.60% 18.10% 18.10% 6.40% 18.10% 18.10% 25.60% 18.10% 25.60% 18.10% 25.60% 9.05% 25.60% 25.60% 18.10% 6.40% 18.10% 18.10% 36.20% 25.60% 12.80% 12.80% 18.10% 6.40% 9.05% 9.05% 18.10% 4.53% 18.10% 6.40% 12.80% 6.40% 18.10% 18.10% 18.10% 25.60% 12.80% 18.10% 12.80% 9.05% 18.10% 3.20% 18.10% 12.80% 18.10% 18.10% 18.10% 9.05% 18.10% 12.80% 12.80% 9.05% 6.40% 18.10% 3.20% 18.10% 18.10% 18.10% 18.10% 18.10% 18.10% 25.60% 18.10% 12.80% 18.10% 12.80% 18.10% 12.80% 12.80% 12.80%
De 153 170 146 167 146 153 146 162 162 170 167 195 162 157 162 162 153 162 149 252 234 240 162 153 170 251 177 166 170 164 151 170 164 151 164 173 156 201 208 166 164 170 164 177 164 177 164 170 170 255 170 170 157 264 166 163 157 157 163 277 152 163 159 163 191 150 159 157 170 179 163 157 177
Dny 252 258 188 174 258 252 191 198 252 220 252 202 195 212 309 191 174 205 205 258 240 240 224 240 278 255 264 236 285 257 278 208 236 222 208 229 255 201 212 285 255 285 234 194 247 264 212 236 227 296 278 264 249 264 220 277 264 188 289 277 198 264 264 264 191 264 208 198 277 188 201 220 264
DNe -0.58 -0.01 -0.81 -0.11 -0.81 -0.58 -0.81 -0.28 -0.28 -0.01 -0.11 0.83 -0.28 -0.44 -0.28 -0.28 -0.58 -0.28 -0.71 2.75 2.15 2.35 -0.28 -0.58 -0.25 3.03 0.03 -0.42 -0.25 -0.50 -1.02 -0.25 -0.50 -1.02 -0.50 -0.13 -0.82 1.00 1.29 -0.42 -0.50 -0.25 -0.50 0.03 -0.50 0.03 -0.50 -0.25 -0.25 3.20 -0.25 -0.11 -0.56 3.13 -0.25 -0.35 -0.56 -0.56 -0.35 3.58 -0.73 -0.35 -0.49 -0.35 0.61 -0.80 -0.49 -0.56 -0.11 0.20 -0.35 -0.56 0.13
DNny 0.82 0.99 -1.09 -1.51 0.99 0.82 -1.00 -0.79 0.82 -0.14 0.82 -0.67 -0.88 -0.37 2.51 -1.00 -1.51 -0.58 -0.58 0.99 0.46 0.46 -0.02 0.46 1.15 0.38 0.68 -0.26 1.39 0.45 1.15 -1.20 -0.26 -0.73 -1.20 -0.49 0.38 -1.43 -1.06 1.39 0.38 1.39 -0.32 -1.67 0.11 0.68 -1.06 -0.26 -0.56 1.75 1.15 0.68 0.26 0.68 -0.54 1.04 0.68 -1.42 1.37 1.04 -1.14 0.68 0.68 0.68 -1.34 0.68 -0.87 -1.14 1.04 -1.42 -1.06 -0.54 0.68
H 100 89 43 8 113 100 46 37 91 51 86 8 34 56 148 30 22 44 57 7 7 1 63 88 109 5 88 71 116 94 128 39 73 72 45 57 100 1 5 120 92 116 71 18 84 88 49 67 58 42 109 95 93 1 55 115 108 32 127 1 47 102 106 102 1 115 50 42 108 10 39 64 88
HN Vk Vkny 1.14 11.5% 11.4% 4.6% 5.5% 0.86 7.0% 7.3% -0.32 9.0% 7.4% -1.21 1.47 10.6% 8.2% 8.8% 9.2% 1.14 4.0% 1.8% -0.24 -0.47 10.7% 10.3% 7.0% 7.5% 0.91 9.5% 7.9% -0.11 8.7% 8.9% 0.78 -1.21 12.5% 14.2% 5.3% 6.4% -0.54 8.2% 7.9% 0.02 7.5% 5.0% 2.36 8.7% 9.5% -0.65 -0.85 13.4% 8.8% 6.5% 6.4% -0.29 2.8% 1.9% 0.04 8.9% 11.4% -1.23 4.9% 6.0% -1.23 -1.39 12.3% 14.6% 8.9% 9.6% 0.19 9.7% 6.6% 0.83 1.04 11.0% 8.7% 5.6% 5.4% -1.80 3.3% 2.6% 0.46 9.0% 5.8% 0.00 7.2% 6.0% 1.23 7.6% 8.5% 0.63 4.6% 2.5% 1.55 8.6% 7.8% -0.87 5.6% 3.4% 0.05 9.1% 8.3% 0.03 4.4% 3.5% -0.71 -0.38 10.4% 9.7% 0.79 10.0% 9.0% 4.4% 4.5% -1.91 -1.80 8.6% 7.2% 1.34 7.6% 7.6% 0.57 1.23 10.0% 7.3% 7.6% 5.0% 0.00 5.4% 4.4% -1.44 3.2% 1.7% 0.35 8.3% 7.5% 0.46 4.5% 4.3% -0.60 -0.11 11.8% 10.1% 7.7% 7.9% -0.35 9.3% 10.0% -0.79 7.0% 4.7% 1.04 0.60 10.7% 9.2% 6.9% 6.3% 0.55 3.3% 3.6% -1.59 8.5% 5.1% -0.33 6.9% 4.7% 1.07 0.90 10.0% 10.3% 3.4% 1.3% -0.87 1.34 10.5% 9.9% 5.4% 6.1% -1.59 8.3% 8.3% -0.52 6.2% 5.5% 0.76 9.1% 8.5% 0.86 8.3% 8.1% 0.76 3.4% 4.4% -1.59 8.1% 8.0% 1.07 6.2% 4.7% -0.45 7.7% 7.6% -0.64 9.7% 9.2% 0.90 6.0% 6.9% -1.38 5.0% 4.7% -0.71 2.7% 2.5% -0.12 7.3% 7.9% 0.44
XLVI
21. melléklet folytatása Fajta Szendrey Júlia Szent Margit Táncsics Mihály The Fairy Verecke Aranyhíd Bem apó Bethlen Gábor Ds i daJe nő Huba Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Szent Margit The Fairy Aranyhíd Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Huba Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Pe t ő f iSándor Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit Verecke Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit Táncsics Mihály The Fairy Verecke Aranyhíd Bem apó Bethlen Gábor Ds i daJe nő Huba Leila Max Holder Millecentenárium Munkács
Hely Év Budat. 2006 Budat. 2006 Budat. 2006 Budat. 2006 Budat. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Margitsz. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Törökb. 2006 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Budat. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Margitsz. 2007
Hte 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 03.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 14.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 26.júl 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 25.jún 21.jún 21.jún 21.jún 21.jún 21.jún 21.jún 21.jún 21.jún 21.jún
Htny 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 16.okt 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 29.szept 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 12.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 25.okt 20.szept 20.szept 20.szept 20.szept 20.szept 20.szept 20.szept 20.szept 20.szept
Vmax 18.10% 36.20% 25.60% 25.60% 36.20% 4.53% 18.10% 25.60% 18.10% 25.60% 36.20% 36.20% 25.60% 18.10% 18.10% 25.60% 3.20% 18.10% 18.10% 12.80% 25.60% 36.20% 36.20% 25.60% 18.10% 25.60% 18.10% 25.60% 12.80% 18.10% 25.60% 9.05% 25.60% 36.20% 18.10% 18.10% 12.80% 18.10% 36.20% 25.60% 18.10% 36.20% 25.60% 25.60% 18.10% 36.20% 18.10% 25.60% 18.10% 25.60% 25.60% 25.60% 25.60% 25.60% 25.60% 25.60% 36.20% 18.10% 9.05% 25.60% 25.60% 18.10% 12.80% 12.80% 36.20% 9.05% 18.10% 12.80% 2.26% 18.10% 18.10% 25.60% 25.60% 4.53%
Vmaxny 18.10% 18.10% 12.80% 25.60% 9.05% 9.05% 12.80% 12.80% 4.53% 18.10% 18.10% 12.80% 12.80% 18.10% 9.05% 25.60% 2.26% 12.80% 51.20% 12.80% 9.05% 9.05% 18.10% 4.53% 12.80% 25.60% 9.05% 9.05% 4.53% 18.10% 12.80% 4.53% 12.80% 18.10% 18.10% 12.80% 12.80% 6.40% 9.05% 12.80% 9.05% 4.53% 9.05% 12.80% 3.20% 9.05% 4.53% 18.10% 9.05% 18.10% 9.05% 9.05% 18.10% 12.80% 9.05% 9.05% 9.05% 9.05% 6.40% 9.05% 6.40% 9.05% 18.10% 6.40% 12.80% 6.40% 9.05% 12.80% 3.20% 12.80% 18.10% 18.10% 12.80% 12.80%
De 166 166 172 177 163 223 167 167 167 167 167 167 167 181 167 181 174 174 216 164 188 174 160 164 164 164 174 160 160 174 164 160 174 164 174 160 174 160 154 144 140 154 148 144 148 148 148 144 151 151 154 151 140 148 148 154 148 151 144 158 151 144 221 158 144 157 143 143 171 143 143 143 143 199
Dny 194 277 277 184 277 237 251 195 272 251 251 223 251 251 251 272 244 216 216 270 236 285 270 285 285 270 270 270 270 207 216 216 285 270 285 207 285 270 221 217 280 206 200 238 226 238 224 189 280 200 254 189 221 224 238 297 267 226 193 238 261 238 221 189 193 199 213 171 213 262 185 199 185 199
DNe -0.25 -0.25 -0.04 0.13 -0.35 2.71 -0.54 -0.54 -0.54 -0.54 -0.54 -0.54 -0.54 0.27 -0.54 0.27 0.31 0.31 3.69 -0.50 1.43 0.31 -0.82 -0.50 -0.50 -0.50 0.31 -0.82 -0.82 0.31 -0.50 -0.82 0.31 -0.50 0.31 -0.82 0.31 -0.82 0.19 -0.50 -0.78 0.19 -0.23 -0.50 -0.23 -0.23 -0.23 -0.50 -0.02 -0.02 0.19 -0.02 -0.78 -0.23 -0.23 0.19 -0.23 -0.02 -0.50 0.46 -0.02 -0.50 4.82 0.46 -0.50 0.00 -0.78 -0.78 0.78 -0.78 -0.78 -0.78 -0.78 2.35
DNny -1.26 1.04 1.04 -1.53 1.04 -0.18 0.37 -1.84 1.19 0.37 0.37 -0.74 0.37 0.37 0.37 1.19 -0.38 -1.33 -1.33 0.52 -0.65 1.03 0.52 1.03 1.03 0.52 0.52 0.52 0.52 -1.64 -1.33 -1.33 1.03 0.52 1.03 -1.64 1.03 0.52 -0.18 -0.31 1.73 -0.67 -0.87 0.37 -0.02 0.37 -0.09 -1.22 1.73 -0.87 0.89 -1.22 -0.18 -0.09 0.37 2.28 1.31 -0.02 -1.09 0.37 1.11 0.37 -0.18 -1.22 -1.09 -0.16 0.39 -1.26 0.39 2.32 -0.71 -0.16 -0.71 -0.16
H 29 112 106 8 115 15 85 29 106 85 85 57 85 71 85 92 71 43 1 107 49 112 111 122 122 107 97 111 111 34 53 57 112 107 112 48 112 111 68 74 141 53 53 95 79 91 77 46 130 50 101 39 82 77 91 144 120 76 50 81 111 95 1 32 50 43 71 29 43 120 43 57 43 1
HN Vk Vkny 4.2% 4.1% -0.94 1.00 13.3% 13.9% 7.3% 8.4% 0.86 9.5% 10.7% -1.43 7.7% 6.2% 1.07 3.5% 4.4% -2.06 6.7% 6.6% 0.46 8.4% 6.4% -1.56 4.0% 2.9% 1.21 8.6% 6.5% 0.46 8.5% 7.3% 0.46 -0.55 10.2% 7.8% 8.5% 7.3% 0.46 9.0% 8.9% -0.05 7.1% 6.8% 0.46 0.71 13.0% 13.7% 1.2% 1.2% -0.45 7.5% 8.3% -1.25 -2.44 11.3% 12.3% 5.2% 4.3% 0.57 8.9% 4.8% -1.08 6.9% 4.2% 0.72 0.69 12.5% 7.5% 5.6% 1.6% 1.00 6.8% 4.7% 1.00 9.9% 8.8% 0.57 6.5% 5.9% 0.29 7.2% 4.8% 0.69 5.5% 3.8% 0.69 8.3% 7.7% -1.50 9.9% 7.5% -0.96 3.8% 2.9% -0.85 8.9% 8.5% 0.72 9.9% 7.4% 0.57 9.5% 9.9% 0.72 6.9% 5.9% -1.10 5.8% 4.7% 0.72 6.6% 3.6% 0.69 6.4% 4.7% -0.30 4.7% 4.2% -0.12 4.1% 3.3% 1.86 4.9% 2.3% -0.74 5.5% 4.3% -0.74 6.5% 5.9% 0.50 2.7% 1.2% 0.03 7.3% 6.2% 0.38 3.5% 2.2% -0.03 6.8% 5.4% -0.95 4.7% 4.1% 1.54 8.5% 8.5% -0.83 5.4% 3.7% 0.68 3.5% 2.4% -1.16 7.4% 6.9% 0.12 5.9% 5.5% -0.03 5.7% 5.2% 0.38 6.5% 5.7% 1.95 6.3% 4.2% 1.24 3.9% 2.2% -0.06 2.2% 1.7% -0.83 5.4% 4.7% 0.09 4.3% 3.3% 0.98 7.8% 7.1% 0.50 5.9% 6.6% -2.28 3.9% 3.5% -1.36 6.6% 5.9% -0.83 3.3% 3.3% -0.28 5.5% 5.3% 0.66 6.4% 7.3% -0.75 1.7% 2.0% -0.28 5.5% 5.2% 2.30 7.0% 7.3% -0.28 9.4% 9.7% 0.19 8.5% 8.4% -0.28 5.7% 7.4% -1.69
XLVII
21. melléklet folytatása Fajta Szent Margit The Fairy Aranyhíd Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Huba Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Pe t ő f iSándor Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit Verecke Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János Domokos P. P. Ds i daJe nő Gül Baba Huba Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit Táncsics Mihály The Fairy Verecke
Hely Év Margitsz. 2007 Margitsz. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Törökb. 2007 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008 Budat. 2008
Hte 21.jún 21.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 28.jún 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl 08.júl
Htny 20.szept 20.szept 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 29.okt 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept 26.szept
Vmax 9.05% 25.60% 9.05% 12.80% 9.05% 12.80% 18.10% 18.10% 18.10% 18.10% 18.10% 25.60% 9.05% 25.60% 18.10% 12.80% 12.80% 18.10% 12.80% 18.10% 25.60% 12.80% 18.10% 18.10% 25.60% 25.60% 25.60% 25.60% 12.80% 25.60% 36.20% 51.20% 18.10% 18.10% 18.10% 36.20% 36.20% 18.10% 18.10% 25.60% 25.60% 25.60% 25.60% 36.20% 12.80% 51.20% 18.10% 25.60% 18.10% 25.60% 25.60%
Vmaxny 18.10% 18.10% 1.60% 12.80% 12.80% 12.80% 4.53% 3.20% 9.05% 4.53% 9.05% 6.40% 12.80% 9.05% 9.05% 18.10% 9.05% 12.80% 12.80% 6.40% 6.40% 9.05% 4.53% 3.20% 18.10% 12.80% 25.60% 6.40% 18.10% 18.10% 4.53% 18.10% 12.80% 18.10% 9.05% 25.60% 12.80% 9.05% 18.10% 18.10% 18.10% 18.10% 12.80% 18.10% 4.53% 18.10% 12.80% 25.60% 18.10% 18.10% 18.10%
De 171 157 164 164 178 150 150 150 136 150 150 150 192 150 150 192 150 150 150 136 164 136 136 150 156 169 146 156 216 153 149 161 153 149 153 153 161 153 149 153 153 181 153 153 146 167 153 181 156 181 181
Dny 213 227 207 192 178 192 207 207 301 192 192 220 192 220 207 192 207 192 207 220 220 207 192 220 213 244 216 247 216 206 247 237 241 227 294 209 241 234 202 231 209 241 247 241 247 241 213 237 237 251 241
DNe 0.78 0.00 0.63 0.63 1.53 -0.28 -0.28 -0.28 -1.18 -0.28 -0.28 -0.28 2.44 -0.28 -0.28 2.44 -0.28 -0.28 -0.28 -1.18 0.63 -1.18 -1.18 -0.28 -0.27 0.57 -0.92 -0.27 3.62 -0.46 -0.72 0.06 -0.46 -0.72 -0.46 -0.46 0.06 -0.46 -0.72 -0.46 -0.46 1.35 -0.46 -0.46 -0.92 0.44 -0.46 1.35 -0.27 1.35 1.35
DNny 0.39 0.94 0.01 -0.62 -1.21 -0.62 0.01 0.01 3.95 -0.62 -0.62 0.55 -0.62 0.55 0.01 -0.62 0.01 -0.62 0.01 0.55 0.55 0.01 -0.62 0.55 -0.92 0.57 -0.78 0.72 -0.78 -1.26 0.72 0.24 0.43 -0.25 2.99 -1.12 0.43 0.09 -1.46 -0.05 -1.12 0.43 0.72 0.43 0.72 0.43 -0.92 0.24 0.24 0.91 0.43
H 43 71 44 29 1 43 58 58 166 43 43 71 1 71 58 1 58 43 58 85 57 72 57 71 58 76 71 92 1 54 99 77 89 79 142 57 81 82 54 79 57 61 95 89 102 75 61 57 82 71 61
HN Vk Vkny 7.5% 9.5% -0.28 0.66 10.6% 12.1% 1.4% 0.7% -0.29 5.1% 4.5% -0.73 3.7% 3.3% -1.55 4.9% 3.9% -0.32 3.9% 2.2% 0.12 2.8% 1.2% 0.12 7.5% 5.7% 3.28 3.6% 1.8% -0.32 4.4% 3.2% -0.32 5.3% 2.8% 0.50 5.6% 4.8% -1.55 5.3% 3.3% 0.50 3.5% 2.4% 0.12 5.8% 5.9% -1.55 5.1% 4.2% 0.12 5.1% 4.5% -0.32 6.5% 6.0% 0.12 6.2% 3.8% 0.91 5.7% 4.3% 0.09 5.3% 4.6% 0.53 2.7% 1.1% 0.09 3.3% 1.9% 0.50 -0.67 8.74% 10.9% 0.08 6.44% 6.3% -0.13 6.49% 7.0% 0.74 4.19% 3.5% -3.02 5.65% 7.2% -0.83 8.10% 9.4% 1.03 4.16% 3.1% 0.12 10.07% 6.4% 0.61 4.32% 5.4% 0.20 7.46% 9.3% 2.80 6.69% 5.9% -0.71 9.57% 11.0% 0.28 8.43% 5.8% 0.32 4.64% 5.1% -0.83 7.29% 9.7% 0.20 6.79% 7.4% -0.71 6.75% 7.7% -0.54 9.27% 11.2% 0.86 5.78% 5.4% 0.61 7.76% 7.6% 1.15 2.59% 1.8% 0.04 9.13% 7.6% -0.54 5.72% 6.7% -0.71 9.13% 10.9% 0.32 7.16% 8.5% -0.13 6.86% 7.4% -0.54 7.31% 6.1%
XLVIII
22. melléklet A vegetációs i dős z akvi r ágf e de t tségének napi középértéke (Vk) kiértékelése Leveneféle szórásvizsgál at t alé st öbbt é nye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt Levene (fajta) Levene (helyszín) Levene (évjárat)
P-érték 1.23894 0.204035 0.153487 0.857816 2.30807 0.059524
Multifaktor ANOVA
Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 0.055807 27 0.002067 7.97 0 B:Helyszín 0.00202 2 0.00101 3.89 0.0223 C:Évjárat 0.021126 4 0.005282 20.36 0 MARADÉKTAG 0.04228 163 0.000259 TELJES (KORRIGÁLT) 0.122399 196
23. melléklet A nyári virágfedettség napi középértéke (Vkny) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgálatt alé st öbbt é nye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt
P-érték 1.52347 0.05759 0.823373 0.440477 0.764498 0.549553
Levene (fajta) Levene (helyszín) Levene (évjárat) Multifaktor ANOVA Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 0.071557 27 0.00265 8.79 0 B:Helyszín 0.00517 2 0.002585 8.58 0.0003 C:Évjárat 0.023165 4 0.005791 19.22 0 MARADÉKTAG 0.049119 163 0.000301 TELJES (KORRIGÁLT) 0.157097 196
24. melléklet Az éves maximális virágfedettség (Vmax) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgálattal és t öbbt é nye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt
P-érték 0.967152 0.51831 2.20095 0.113455 2.30987 0.059355
Levene (fajta) Levene (helyszín) Levene (évjárat) Multifaktor ANOVA Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 0.606139 27 0.02245 3.37 0 B:Helyszín 0.07629 2 0.038145 5.72 0.004 C:Évjárat 0.073003 4 0.018251 2.74 0.0307 MARADÉKTAG 1.08698 163 0.006669 TELJES (KORRIGÁLT) 1.98795 196
XLIX
25. melléklet A nyári maximális virágfedettség (Vmaxny) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgálattal é st öbbt é nye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt
P-érték 0.638589 0.915149 0.507916 0.602542 0.96239 0.429313
Levene (fajta) Levene (helyszín) Levene (évjárat) Multifaktor ANOVA Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 0.258222 27 0.009564 3.5 0 B:Helyszín 0.003103 2 0.001551 0.57 0.5681 C:Évjárat 0.136644 4 0.034161 12.49 0 MARADÉKTAG 0.448461 164 0.002735 TELJES (KORRIGÁLT) 0.885481 197
26. melléklet A maximális virágfedettség dátuma (De) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgálattal és többt é nye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt
P-érték 0.68576 0.875796 0.37686 0.686511 0.89444 0.46832
Levene (fajta) Levene (helyszín) Levene (évjárat) Multifaktor ANOVA Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 14956.9 27 553.958 1.26 0.187 B:Helyszín 69.5425 2 34.7712 0.08 0.9237 C:Évjárat 15224.6 4 3806.16 8.69 0 MARADÉKTAG 71839.4 164 438.045 TELJES (KORRIGÁLT) 102428 197
27. melléklet A nyári maximális virágfedettség dátuma (Dny) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgálattal és többt é nye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt
P-érték 0.864823 0.660616 0.814898 0.444186 2.50688 0.043462
Levene (fajta) Levene (helyszín) Levene (évjárat) Multifaktor ANOVA Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 32432 27 1201.18 1.47 0.0761 B:Helyszín 1546.36 2 773.181 0.94 0.3909 C:Évjárat 33545.9 4 8386.48 10.25 0 MARADÉKTAG 134234 164 818.499 TELJES (KORRIGÁLT) 202245 197
L
28. melléklet A maximális virágfedettség normalizált dátuma (DNe) kiértékelése Levene-féle szórásvi z s gál at t alé se g yt é ny e z ősvar i anc i a-analízissel DNny Levene
Teszt
P-érték 0.96574 0.51873
ANOVA Táblázat DNny / Fajta
Forrás Csoportok között Csoportokon belül Teljes (Korrigált)
Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték 37.6969 27 1.39618 1.51 0.062 157.378 170 0.925756 195.075 197
29. melléklet A nyári maximális virágfedettség normalizált dátuma (DNny) kiértékelése Levene-féle szórásviz s gál at t alé se g yt é ny e z ősvar i anc i a-analízissel DNny Levene
Teszt
P-érték 0.849621 0.681618
ANOVA Táblázat DNny / Fajta
Forrás Csoportok között Csoportokon belül Teljes (Korrigált)
Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték 38.666 27 1.43207 1.69 0.024 143.797 170 0.845866 182.463 197
30.me l l é kl e tAze l s őé sazut ol s óvi r ágz ás ic s úc snapokbanmé r tt ávol s ágának( H) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgálattal és többténye z ősvar i anc i a-analízissel Teszt P-érték Levene (fajta) 0.422823 0.994863 Levene (helyszín) 0.467971 0.626973 Levene (évjárat) 2.42677 0.049346 Multifaktor ANOVA Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték FŐHATÁS A:Fajta 39201.3 27 1451.9 1.18 0.2615 B:Helyszín 975.503 2 487.751 0.4 0.6737 C:Évjárat 10290.6 4 2572.64 2.09 0.0846 MARADÉKTAG 202036 164 1231.93 TELJES (KORRIGÁLT) 253211 197
31.me l l é kl e tAze l s őé sazut ol s óvi r ágz ás ic s úc snapokbanmé rt távolságának normalizáltja (HN) kiértékelése Levene-féle szórásvizsgál at t alé se g yt é nye z ősvar i anc i a-analízissel DNny Levene
Teszt
P-érték 0.438509 0.993166
ANOVA Táblázat DNny / Fajta
Forrás Csoportok között Csoportokon belül Teljes (Korrigált)
Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték 31.4299 27 1.16407 1.26 0.1929 157.57 170 0.926883 189 197
LI
32. melléklet A napi virágzási középérték (Vk) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. Vk Fajta Aranyhíd Sunsprite Domokos János Lágymányos Ds i daJ e nő Szendrey Júlia Bethlen Gábor Bem apó Huba Nouvelle Europe Déryné Pe t ő f iSá n do r Millecentenárium Borsod Verecke Táncsics Mihály Leila Max Holder Gül Baba Sz a bóDe z s ő Domokos Pál Péter Szent Margit Munkács Báthory István La Sevillana Déva The Fairy Iceberg
Esetszám
Helyszín
Esetszám
B T M Év 2007 2008 2006 2005 2002
4 5 7 7 9 7 9 9 8 5 7 6 9 7 7 5 8 9 7 7 7 9 9 7 5 7 6 5
LS Átlag LS Szigma 0.0289026 0.00818907 0.0306811 0.00751822 0.0462065 0.00634693 0.0492192 0.00634693 0.0565621 0.0055212 0.056989 0.00634693 0.0589969 0.0055212 0.0662078 0.0055212 0.0670969 0.00586558 0.0683184 0.00751822 0.0710421 0.00634693 0.0720101 0.00685804 0.0738599 0.0055212 0.0748977 0.00634693 0.0749221 0.00634693 0.0776053 0.00751822 0.0808037 0.00586283 0.0820718 0.0055212 0.0820872 0.00634693 0.083408 0.00634693 0.0894229 0.00634693 0.090662 0.0055212 0.0922668 0.0055212 0.0929557 0.00634693 0.0929681 0.00751822 0.0932219 0.00634693 0.0933814 0.00679347 0.0963549 0.00751822 LS Átlag
131 44 22 Esetszám
0.069135 0.0691468 0.0806241 LS Átlag
60 27 60 26 24
0.0548614 0.0712706 0.0761488 0.0762844 0.0862781
Homogén csoportok * X X XX XX XX XX XXX XXX XXXX XXXX XXXX XXXXX XXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXX XXXXX XXXX XXX XX X X XX X X X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.00144406 X 0.00305649 X 0.0041383 X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.00224225 X 0.00375156 X 0.00224225 X 0.00379641 X X 0.00391782
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LII
33. melléklet A nyári napi virágzási középérték (Vkny) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. Vkny Fajta Sunsprite Domokos János Aranyhíd Lágymányos Dsida Jenő Borsod Huba Bethlen Gábor Verecke Szendrey Júlia Déryné Nouvelle Europe Pe t ő f iSá n do r Bem apó Max Holder Millecentenárium Domokos Pál Péter Gül Baba Leila Sz a bóDe z s ő La Sevillana Táncsics Mihály Munkács Déva Báthory István Szent Margit Iceberg The Fairy
Esetszám
Helyszín
Esetszám
T B M Év 2007 2005 2006 2008 2002
5 7 4 7 9 7 8 9 7 7 7 5 6 9 9 9 7 7 8 7 5 5 9 7 7 9 5 6
LS Átlag LS Szigma 0.02154 0.00810354 0.0258011 0.00684106 0.0322204 0.00882661 0.0483115 0.00684106 0.0503745 0.00595105 0.0509743 0.00684106 0.0553742 0.00632223 0.0554771 0.00595105 0.0565576 0.00684106 0.0565849 0.00684106 0.0577219 0.00684106 0.0578093 0.00810354 0.0600839 0.00739196 0.0660676 0.00595105 0.0703157 0.00595105 0.072205 0.00595105 0.0758281 0.00684106 0.0778567 0.00684106 0.080614 0.00631927 0.0826989 0.00684106 0.0836491 0.00810354 0.0840564 0.00810354 0.0859414 0.00595105 0.0874238 0.00684106 0.0891146 0.00684106 0.0920627 0.00595105 0.0951279 0.00810354 0.0988847 0.00732236 LS Átlag
44 131 22 Esetszám
0.057887 0.0647362 0.0778065 LS Átlag
60 26 60 27 24
0.0475854 0.0641201 0.0676958 0.0727485 0.0818997
Homogén csoportok * X X XX XX XXX XXX XXX XXX XXXX XXXX XXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXX XXXX XXX XX XX X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.00329445 X 0.00155648 X 0.00446048 X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.00241682 X 0.00409198 X 0.00241682 X 0.00404363 XX X 0.00422284
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LIII
34. melléklet A virágzási maximum (Vmax) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. Vmax Fajta
Esetszám
Aranyhíd Sunsprite Lágymányos Szendrey Júlia Bethlen Gábor Táncsics Mihály Ds i daJ e nő Bem apó Gül Baba The Fairy Szent Margit Millecentenárium Huba Leila Déva La Sevillana Pe t ő f iSá n do r Domokos János SzabóDe z s ő Munkács Max Holder Déryné Nouvelle Europe Iceberg Verecke Domokos Pál Péter Báthory István Borsod Helyszín T M B Év 2007 2005 2008 2006 2002
LS Átlag 4 5 7 7 9 5 9 9 7 6 9 9 8 8 7 5 6 7 7 9 9 7 5 5 7 7 7 7
Esetszám
0.0905723 0.129096 0.147674 0.156033 0.171556 0.172797 0.178741 0.180392 0.197041 0.203894 0.206397 0.208837 0.222019 0.226611 0.231394 0.234601 0.242822 0.246543 0.255955 0.258257 0.26156 0.264828 0.277017 0.292013 0.308974 0.308974 0.322823 0.341109 LS Átlag
44 22 131 Esetszám
0.196217 0.228925 0.253986 LS Átlag
60 26 27 60 24
0.197719 0.213534 0.229111 0.230636 0.26088
LS Szigma 0.041522 0.0381205 0.0321816 0.0321816 0.0279948 0.0381205 0.0279948 0.0279948 0.0321816 0.0344457 0.0279948 0.0279948 0.0297409 0.029727 0.0321816 0.0381205 0.0347731 0.0321816 0.0321816 0.0279948 0.0279948 0.0321816 0.0381205 0.0381205 0.0321816 0.0321816 0.0321816 0.0321816
Homogén csoportok * X XX XXX XXXX XXXXX XXXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXX XXXXXXX XXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXX XXXX XXX XXX XX X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.0154977 X 0.0209829 XX 0.00732198 X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.0113691 X 0.0192494 XX 0.019022 XXX 0.0113691 XX X 0.019865
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LIV
35. melléklet A nyári virágzási maximum (Vmaxny) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. Vmaxny Fajta Domokos János Sunsprite Aranyhíd Borsod Verecke Déryné Ds i daJ e nő Huba Nouvelle Europe Szendrey Júlia Lágymányos Max Holder Bethlen Gábor Sz a bóDe z s ő Báthory István Pe t ő f iSá n do r Domokos Pál Péter Millecentenárium Munkács La Sevillana Déva Gül Baba Szent Margit Bem apó Táncsics Mihály Iceberg The Fairy Leila
Esetszám
Helyszín
Esetszám
T M B Év 2007 2005 2006 2008 2002
7 5 4 7 7 7 9 8 5 7 7 9 9 7 7 6 7 9 9 5 7 7 9 9 5 5 6 9
LS Átlag LS Szigma 0.0495486 0.0206077 0.0628101 0.0244099 0.0715662 0.0265839 0.102837 0.0206077 0.107408 0.0206077 0.109627 0.0206077 0.118941 0.0179264 0.129893 0.0190446 0.130371 0.0244099 0.134053 0.0206077 0.138949 0.0206077 0.139665 0.0179264 0.14505 0.0179264 0.149201 0.0206077 0.15077 0.0206077 0.152089 0.022267 0.152988 0.0206077 0.154749 0.0179264 0.158052 0.0179264 0.163469 0.0244099 0.165918 0.0206077 0.169055 0.0206077 0.176588 0.0179264 0.180606 0.0179264 0.181571 0.0244099 0.192175 0.0244099 0.197517 0.0220576 0.205895 0.0179264 LS Átlag
44 22 132 Esetszám
0.135398 0.145859 0.14639 LS Átlag
60 27 60 27 24
0.0993 0.13055 0.143074 0.151967 0.187852
Homogén csoportok * X XX XXX XXXX XXXX XXXX XXXXX XXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXX XXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXXX XXXXX XXXXX XXXX XXX XXXX XXX XX X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.00991928 X 0.0134363 X 0.00466935 X
LS Szigma
Homogén csoportok * 0.00727767 X 0.0121793 X 0.00727767 X 0.0121793 X X 0.0127188
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LV
36. melléklet A vi r ágz ás imax i mum i dőpont j a( De) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. De Fajta Sunsprite Domokos János Déva Millecentenárium Max Holder Pető f iSá n do r Huba Iceberg Domokos Pál Péter Nouvelle Europe Verecke Gül Baba Báthory István Borsod La Sevillana Leila Szendrey Júlia Déryné Lágymányos Bethlen Gábor Munkács Szent Margit Ds i daJ e nő Táncsics Mihály Bem apó Sz a bóDe z s ő Aranyhíd The Fairy
Esetszám
Helyszín
Esetszám
M T B Év 2007 2008 2002 2006 2005
5 7 7 9 9 6 8 5 7 5 7 7 7 7 5 9 7 7 7 9 9 9 9 5 9 7 4 6
LS Átlag LS Szigma 151.155 9.7698 152.584 8.24799 152.87 8.24799 157.589 7.17482 158.477 7.17482 158.721 8.91213 158.816 7.62239 159.755 9.7698 160.156 8.24799 160.355 9.7698 160.584 8.24799 162.156 8.24799 163.441 8.24799 164.299 8.24799 164.955 9.7698 166.033 7.17482 166.727 8.24799 167.156 8.24799 167.299 8.24799 167.922 7.17482 171.811 7.17482 173.7 7.17482 174.477 7.17482 175.355 9.7698 178.811 7.17482 181.727 8.24799 184.131 10.6399 186.869 8.82831 LS Átlag
22 44 132 Esetszám
164.602 166.547 166.843 LS Átlag
60 27 24 60 27
152.456 160.382 170.386 171.123 175.641
Homogén csoportok * XX X XX XXX XXX XXXXX XXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXX XXXX XXXXXX XXX XX XXX X
LS Szigma
Homogén csoportok * 5.37775 X 3.97008 X 1.86885 X
LS Szigma
Homogén csoportok * 2.91281 X 4.87462 XX 5.09055 XX X 2.91281 X 4.87462
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LVI
37. melléklet A nyári vi r ágz á s imax i mum i dőpont j a( Dny) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. Dny Fajta Lágymányos Gül Baba Millecentenárium Borsod Leila Szendrey Júlia Sunsprite Pe t ő f iSá n do r Nouvelle Europe Aranyhíd Bethlen Gábor Domokos János Iceberg Bem apó Báthory István Domokos Pál Péter Max Holder Táncsics Mihály The Fairy La Sevillana Szent Margit Verecke Déryné Ds i daJ e nő Munkács Sz a bóDe z s ő Déva Huba
Esetszám
Helyszín
Esetszám
M T B Év 2007 2002 2008 2005 2006
7 7 9 7 9 7 5 6 5 4 9 7 5 9 7 7 9 5 6 5 9 7 7 9 9 7 7 8
LS Átlag LS Szigma Homogén csoportok * 208.738 11.2745 X 213.167 11.2745 XXX 213.539 9.80756 XX 214.31 11.2745 XXX 214.762 9.80756 XXX 215.453 11.2745 XXXX 217.767 13.3547 XXXXX 220.216 12.1824 XXXXX 223.567 13.3547 XXXXXXX 224.255 14.5441 XXXXXXX 225.206 9.80756 XXXXXX 225.881 11.2745 XXXXXXX 226.167 13.3547 XXXXXXX 229.762 9.80756 XXXXXXX 230.024 11.2745 XXXXXXX 231.595 11.2745 XXXXXXX 232.095 9.80756 XXXXXXX 232.567 13.3547 XXXXXXX 233.941 12.0678 XXXXXXX 238.567 13.3547 XXXXXXX 239.539 9.80756 XXXXXX 241.881 11.2745 XXXXXX XXXXX 243.167 11.2745 XXXX 243.539 9.80756 XXX 244.762 9.80756 XXX 249.167 11.2745 XX 251.738 11.2745 X 253.873 10.4194 LS Átlag
22 44 132 Esetszám
223.818 231.494 234.606 LS Átlag
60 24 27 27 60
214.476 220.467 228.859 240.97 245.093
LS Szigma
Homogén csoportok * 7.35106 X 5.42686 X 2.55461 X
LS Szigma
Homogén csoportok * 3.98163 X 6.95848 XX 6.66332 XX XX 6.66332 X 3.98163
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LVII
38. melléklet A vi r ágz ás imax i mum i dőpont j ánaknor mal i z ál t j a( DNe) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. DNe Fajta Déva Sunsprite Domokos János Millecentenárium Huba Max Holder Pe t ő f iSá n do r Domokos Pál Péter Nouvelle Europe Iceberg Verecke Bethlen Gábor Szendrey Júlia Gül Baba Lágymányos La Sevillana Báthory István Leila Borsod Ds i daJ e nő Szent Margit Déryné Munkács Sz a bóDe z s ő Bem apó Táncsics Mihály The Fairy Aranyhíd
Esetszám 7 5 7 9 8 9 6 7 5 5 7 9 7 7 7 5 7 9 7 9 9 7 9 7 9 5 6 4
LS Átlag -0.65694 -0.63751 -0.58819 -0.49304 -0.46835 -0.44061 -0.41314 -0.26059 -0.25239 -0.24202 -0.20445 -0.16057 -0.15398 -0.03423 -0.03326 -0.0189 -0.01213 -0.00362 0.043924 0.175984 0.229103 0.285938 0.360478 0.680174 0.715196 0.797099 0.902334 0.91132
Homogén csoportok * X XX XX XX XX XX XX XXX XXXX XXXXX XXXX XXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXXX XXXX XXX XX XXX X XXX
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két kezelés között szignifikáns, az„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LVIII
39. melléklet A nyári vi r ágz á s imax i mum i dőpont j ánaknor mal i z ál t j a( DNny) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. DNny Fajta Lágymányos Leila Millecentenárium Gül Baba Szendrey Júlia Borsod Sunsprite Bethlen Gábor Pe t ő f iSá n do r Iceberg Aranyhíd Nouvelle Europe Báthory István Domokos János Bem apó Domokos Pál Péter Max Holder Táncsics Mihály Szent Margit La Sevillana The Fairy Déryné Verecke Ds i daJ e nő Munkács Sz a bóDe z s ő Déva Huba
Esetszám 7 9 9 7 7 7 5 9 6 5 4 5 7 7 9 7 9 5 9 5 6 7 7 9 9 7 7 8
LS Átlag Homogén csoportok * -0.60799 X -0.55626 X -0.53483 X -0.51154 XX -0.47197 XX -0.41325 XX -0.2764 XXXX -0.22063 XXX -0.20856 XXXX -0.1963 XXXX -0.17772 XXXX -0.06033 XXXX -0.05975 XXXX -0.02316 XXXX 0.012843 XXXX 0.056095 XXXXX 0.074143 XXXX 0.102182 XXXXX 0.334304 XXXX 0.339856 XXXXX 0.34171 XXXXX 0.401509 XXXX 0.435958 XXXX XXX 0.510128 XXX 0.54113 XXX 0.67608 XX 0.786483 X 0.994518
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f ikáns differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LIX
40. melléklet A vi r ágz ás imax i mumoki dőpont j aköz öt t ikül önbs é g( H) variancia-analízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. H Fajta Aranyhíd Lágymányos The Fairy Szendrey Júlia Leila Borsod Bem apó Gül Baba Millecentenárium Táncsics Mihály Bethlen Gábor Pe t ő f iSá n do r Nouvelle Europe Szent Margit Iceberg Báthory István Sunsprite Sz a bóDe z s ő DsidaJ e nő Domokos Pál Péter Munkács Domokos János La Sevillana Max Holder Déryné Verecke Huba Déva
Esetszám
Helyszín
Esetszám
M T B Év 2002 2007 2005 2008 2006
4 7 6 7 9 7 9 7 9 5 9 6 5 9 5 7 5 7 9 7 9 7 5 9 7 7 8 7
LS Átlag LS Szigma Homogén csoportok * 41.1239 17.8432 XX 42.4396 13.8319 X 48.0722 14.8051 XX 49.7253 13.8319 XX 49.7285 12.0322 XX 51.0111 13.8319 XX 51.9507 12.0322 XX 52.0111 13.8319 XX 56.9507 12.0322 XX 58.2122 16.384 XXX 58.2841 12.0322 XX 62.4951 14.9457 XXXX 64.2122 16.384 XXXX 66.8396 12.0322 XXXX 67.4122 16.384 XXXX 67.5825 13.8319 XXXX 67.6122 16.384 XXXX 68.4396 13.8319 XXXX 70.0619 12.0322 XXXX 72.4396 13.8319 XXXX 73.9507 12.0322 XXXX 74.2968 13.8319 XXXX 74.6122 16.384 XXXX 74.6174 12.0322 XXXX 77.0111 13.8319 XXXX 82.2968 13.8319 XXX XX 96.0562 12.7828 X 99.8682 13.8319 LS Átlag
22 44 132 Esetszám
60.2159 65.9473 68.7633 LS Átlag
24 60 27 27 60
51.0808 63.0205 66.3288 69.477 74.9705
LS Szigma
Homogén csoportok * 9.01848 X 6.65782 X 3.13407 X
LS Szigma 8.53686 4.88478 8.17474 8.17474 4.88478
Homogén csoportok * X XX XX XX X
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két ke z e l é sköz öt ts z i gni f i káns ,az„X”j e lne me s i ke gymásal á.Aze l t é r őe s e t s z ám mi at tas z i gni f i káns differencia két-ké tke z e l é sköz öt te l t é r ől e he t .
LX
41. melléklet A vi r ágz ás imax i mumoki dőpont j aköz öt t ikül önbs é gnor mal i z ál t j a( HN) varianciaanalízisének eredményeképpen létrehozott, szignifikáns különbségeken alakuló homogén csoportok a Fisher féle 95% LSD Multiple Range Test alapján. HN Fajta Aranyhíd Lágymányos Leila Szendrey Júlia The Fairy Gül Baba Bem apó Borsod Táncsics Mihály Millecentenárium Bethlen Gábor Iceberg Báthory István Pe t ő f iSá n do r Szent Margit Sz a bóDe z s ő Nouvelle Europe Sunsprite Déryné Domokos Pál Péter Munkács Ds i daJ e nő Max Holder La Sevillana Domokos János Verecke Déva Huba
Esetszám 4 7 9 7 6 7 9 7 5 9 9 5 7 6 9 7 5 5 7 7 9 9 9 5 7 7 7 8
LS Átlag -0.77026 -0.58166 -0.47863 -0.41638 -0.39016 -0.37378 -0.36757 -0.35758 -0.25225 -0.22489 -0.19575 -0.0567 -0.02432 -0.01928 0.031066 0.08478 0.086196 0.118368 0.119133 0.169067 0.19899 0.217944 0.246039 0.261616 0.311136 0.392293 0.901193 1.04245
Homogén csoportok * X X X X X X X X X X X XX XX XX XX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XX X
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
LXI
42. melléklet A 2003. és 2007. között felmért, 6. reprodukciós fázisú virág színének Leven-féle szórásazonosság vizsgálata világosságra (Lightness), színteltségre (Chroma) és színárnyalatra (hue) Lightness Teszt P-érték Chroma Fajta 2.72633 1.43E-05 Fajta Hely 0.055338 0.946181 Hely Év 0.461322 0.709624 Év
Teszt P-érték hue 1.47692 0.057871 Fajta 0.156212 0.855487 Hely 0.8497 0.468316 Év
Teszt P-érték 2.08185 0.001335 1.07549 0.343187 5.00863 0.007584
43. melléklet Homogén évjárati csoportok a virágok színének színteltsége alapján a Fisher-féle 95% LSD Multiple Range Test módszerrel számítva Év 2003 2006 2004 2007
Darab 22 68 73 35
LS Átlag 52.7475 57.5794 60.1826 60.5931
LS Sigma 2.60335 1.38356 1.39869 2.15414
Homogén csoportok * X XX X X
* Homogén egy kezeléscsoport, ha tagjai között nincs szignifikáns differencia. Ha a különbség két k e z e l é sk öz öt ts z i gn i f i k á n s ,a z„ X”j e ln e me s i ke gymá sa l á .Aze l t é r őe s e t s z á mmi a t tas z i g n i f i k á n s differencia két-k é tk e z e l é sk öz öt te l t é r ől e h e t .
44. melléklet Leven-féle szórásvizsgálat eredménye a 2008. évi sziromszín-adatokra.
Levene (világosság) Levene (színteltség) Levene (színárnyalat)
Teszt 6.54865 12.6832 12.6832
P-érték 0.0 0.0 0.0
45. melléklet Leven-f é l es z ór ás vi z s gál até se gy t é nye z ősva r i anc i a-analízis a 2003-2007. és a 2008. é vi ,e l t é r őmóds z e r t anús z í nmé r é s e kbőls z ámí t ot ts z í ndi f f e r e nc i aös s z e hasonlítására. Variancia vizsgálat Levene
Teszt
P-érték 5.49528 0.019881
Multifaktor ANOVA
Variancia-analízis III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok Négyz. átlag F-arány P-érték Csoportok között 131.068 1 131.068 1.58 0.2094 Csoportokon belül 19942.6 241 82.7493 Teljes (Korrigált) 20073.6 242
LXII
46. melléklet A vizsgált rózsafajták virágszíne a 6. reprodukciós fázisban 2008-ban, CIE Lab és 40°kal elforgatott CIE LCh színrendszerben me gadva.As z öve ge se l ne ve z é sazRHSl e ge l s ő színszabványán alapul, az angol nevek magyar átírásával. Forrás: BRITISH (1938-1941) Fajtanév
L
a
b
L
C
h
Szöveges elnevezés*
81.0 11.4 81.2 81.0 82.0 42° boglárka sárga Aranyhíd 41.9 66.4 50.0 41.9 83.1 357° holland cinóber Báthory István emléke 92.3 0.4 2.5 92.3 2.5 40.3° (fehér) Bem apó emléke 59.9 57.8 12.3 59.9 59.1 332.1° spinel rózsaszín Bethlen Gábor emléke 43.3 68.9 50.8 43.3 85.6 356.4° holland cinóber Borsod 60.9 56.8 20.2 60.9 60.3 339.5° spinel rózsaszín Déryné 39.1 68.8 43.8 39.1 81.6 352.5° keleties vörös Déva 82.7 7.0 77.3 82.7 77.6 44.8° kadmium sárga Domokos János emléke 46.9 64.9 43.8 46.9 78.3 354° skarlát vörös Domokos Pál Péter emléke 56.1 53.4 31.1 56.1 61.8 350.2° kamélia rózsaszín Ds i daJe nőe ml é kes öt é t 90.3 7.3 18.1 90.3 19.5 28° (kb. lazacszín) Ds i daJe nőe ml é kev i l á gos 48.5 71.9 53.0 48.5 89.3 356.4° holland cinóber Gül Baba 67.1 41.5 45.9 67.1 61.9 7.9° spinel rózsaszín Huba sötét 70.2 36.0 42.8 70.2 55.9 9.9° (kb. nápolyi sárga) Huba világos 92.6 0.8 3.4 92.6 3.5 37° (fehér) Iceberg 37.8 66.9 48.8 37.8 82.8 356.1° holland cinóber La Sevillana 45.6 70.5 53.1 45.6 88.3 357° holland cinóber Lágymányos 85.6 10.0 10.9 85.6 14.8 7.5° (kb. mályva pasztell) Leila 78.5 21.8 21.6 78.5 30.7 4.7° velencei rózsaszín Le i l abe l s ő 45.5 63.3 5.7 45.5 63.5 325.1° flox rózsaszín Max Holder 68.1 46.0 14.5 68.1 48.2 337.5° hajnal rózsaszín Millecentenárium'96 68.8 44.1 14.3 68.8 46.4 338° (kb. hajnal rózsaszín) Millecentenárium'96 közép 40.1 66.2 45.9 40.1 80.5 354.7° holland cinóber Munkács 38.2 61.2 42.8 38.2 74.7 354.9° holland cinóber Nouvelle Europe 39.5 67.7 52.1 39.5 85.5 357.6° holland cinóber Pe t ő f iSándore ml é ke 84.2 0.8 75.1 84.2 75.1 49.4° kénsárga Sunsprite 41.0 68.2 48.3 41.0 83.6 355.3° holland cinóber Sz abóDe z s őe ml é ke 52.1 64.4 17.6 52.1 66.7 335.3° kármin rózsaszín Szendrey Júlia emléke 91.5 0.9 4.2 91.5 4.3 38.6° (fehér) Szent Margit 40.4 65.4 42.9 40.4 78.3 353.3° skarlát vörös Táncsics Mihály emléke 66.5 53.6 13.8 66.5 55.3 334.5° rózsavirág rózsaszín The Fairy 53.1 55.3 35.3 53.1 65.6 352.5° hajnal rózsaszín Verecke sötét 83.2 11.7 43.4 83.2 44.9 34.9° nápolyi sárga Verecke világos * Az egész világos színeknek nincs saját RHS elnevezé s e .Ez e ké sné há nye gy é bs z í n,me l yt á v o lá l lamé r ts z i r o ms z í nt ő l ,é sn i nc s ho z z ákö z e l e bbe s ős z í na zRHSs k á l á ba n,z á r ó j e l be ná l l .Af o r r á s műt ö bbé v t i z e de sko r ami a t tas z í ne kt o r z ul ha t t a k, e z é r ta z e l ne ve z é s e kt á j é ko z t a t ój e l l e g űe k,ne m mi nő s ül ne kh i telesnek.
LXIII
47.me l l é kl e tA2003.é s20 07 .köz öt tf e l mé r t ,6.r e pr odukc i ósf áz i s úvi r ágs z í né ne kt öbbt é nye z ős variancia-analízise világosságra, színteltségre és színárnyalatra L - Lightness - világosság Variancia-analízis L6 - III típusú négyzetösszeg Forrás Négyzetösszeg Szab. fok FŐHATÁS A:fajta 52438.3 32 B:Hely 164.543 2 C:Év 54.1707 3 MARADÉKTAG 5361.54 160 TELJES (KORRIGÁLT) 59039.9 197
Négyz. átlag
F-arány
P-érték
1638.7 82.2713 18.0569 33.5096
48.9 2.46 0.54
0 0.0891 0.6563
C - Chroma - színteltség Variancia-analízis C6 - III típusú négyzetösszeg FŐHATÁS A:fajta 173733 B:Hely 645.773 C:Év 1071.54 MARADÉKTAG 17183.8 TELJES (KORRIGÁLT) 199111
32 2 3 160 197
5429.17 322.886 357.179 107.399
50.55 3.01 3.33
0 0.0523 0.0212
h - hue - színárnyalat Variancia-analízis h6 - III típusú négyzetösszeg FŐHATÁS A:fajta 168261 B:Hely 772.046 C:Év 610.712 MARADÉKTAG 24554.1 TELJES (KORRIGÁLT) 196364
32 2 3 160 197
5258.16 386.023 203.571 153.463
34.26 2.52 1.33
0 0.084 0.2677
LXIV
48. melléklet A fajták CIE LCh színrendszerben mért színeinek Tukey-Kramer-f é l epár onké nt iös s z e has onl í t ás a( k=32,s z ab.f ok=444)par a mé t e r e kme l l e t t .Az„X”j e l arra utal, hogy az adott két fajta között a CIE LCh kromatikus koordináták egyikénél sincs szignifikáns különbség 5%-on,af aj t ákaz onoss z í nűne kmi nős í t he t őe k. Fajta
1
1 O 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
2
3
O
4
5
6
X
X
7
8
9
X
X
10
X O
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
X X
O
X O O
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X
X X
O
X O
X X
X X
X X
X X
X X
X
X X
O
X
X
X
X
X
X
O
X
X
O O
X O
X O
X
X O
X X O
X O
X
X
X
X
X
O
X
X
X
X
O
X O
X
X
O
X O
O O
X O O
X O
X
O O O
O O
A fajták kódjai: 1=Verecke világos, 2=Verecke sötét, 3=Báthory István emléke, 4=Déryné, 5=Munkács, 6=Gül Baba, 7=Szent Margit, 8=Borsod, 9=Lágymányos, 10=Ds i d aJ e nőe ml é kev i l á g o s ,1 1=Ds i d aJ e nőe ml é ke sötét, 12=Sz a bóDe z s őe ml é ke ,13=Bethlen Gábor emléke, 14=Domokos János emléke, 15=Domokos János emléke sötét, 16=Max Holder, 17=Pe t ő f iSá n do re ml é ke ,18=Szendrey Júlia emléke, 19=Huba világos, 20=Huba sötét, 21=Mi l l e c e nt e ná r i u m’ 9 6, 2 2=Táncsics Mihály emléke, 23=Bem apó emléke, 24=Déva, 25=Domokos Pál Péter emléke, 26=Leila, 27=Le i l abe l s ő,2 8=Sunsprite, 29=Nouvelle Europe, 30=La Sevillana, 31=Iceberg, 32=The Fairy
LXV
49.me l l é kl e ta)Aze gye sf aj t ákkül önböz őreprodukciós fenológiai stádiumú virágja és a 6. f e nol ógi aif áz i s banl é vővi r á gs z í neköz öt t it áv ol s ágCI EDE2000 módszer szerint mérve, és az adott stádium színének dekorativitási pontértéke (Dsz= 15-ΔE00f) a 2008. évi mérés alapján Fenológiai stádium CIE2000 értékek, és Dsz Aranyhíd Aranyhíd sötét Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János normál Domokos János sötét Domokos Pál Péter Ds i daJe nős öt é t Ds i daJe nőv i l ág os Gül Baba Huba sötét Huba világos Iceberg La Sevillana Lágymányos Leila Le i l abe l s ő Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit Táncsics Mihály The Fairy Verecke sötét Verecke világos
2,0 dE00f 4.0 45.7 10.4 5.9 24.8 12.0 5.6 9.0 2.6 39.1 10.8 12.5 15.5 19.2 22.0 22.3 11.6 11.8 13.3 20.8 16.0 10.1 9.0 8.2 10.2 10.4 1.2 10.0 6.8 7.7 16.9 5.0 17.8 2.2
4,0
6,0
6,5
dE00f dE00f dE00f 1.4 0.0 1.9 1.4 0.0 1.9 3.2 0.0 1.3 0.2 0.0 0.3 12.8 0.0 2.5 7.3 0.0 3.3 2.0 0.0 5.4 4.8 0.0 1.4 1.1 0.0 5.9 37.2 0.0 5.9 8.8 0.0 2.5 32.4 0.0 3.1 1.9 0.0 10.0 8.7 0.0 2.9 18.6 0.0 14.8 15.7 0.0 2.7 1.0 0.0 0.7 7.0 0.0 2.2 4.8 0.0 2.2 0.7 0.0 5.9 1.5 0.0 8.7 2.2 0.0 1.8 1.8 0.0 2.6 5.0 0.0 0.4 6.0 0.0 2.3 6.4 0.0 2.6 2.8 0.0 6.8 6.2 0.0 1.5 5.0 0.0 0.8 1.0 0.0 1.7 7.8 0.0 2.2 2.0 0.0 4.4 21.4 0.0 5.4 16.4 0.0 4.2
7,0
7,5
8,0
dE00f 4.5 4.5 6.1 0.4 4.0 5.2 14.1 5.1 12.6 12.6 5.8 10.1 10.8 4.0 14.5 5.6 0.9 3.3 5.3 6.6 20.4 16.8 10.9 3.3 2.2 3.3 9.9 2.8 6.5 1.2 5.6 16.5 8.8 13.3
dE00f 8.2 8.2 7.5 2.8 5.7 3.1 21.8 9.5 19.2 19.2 8.6 7.8 9.7 9.3 15.8 16.7 3.5 6.6 9.2 7.9 18.9 30.2 13.3 5.0 8.0 6.6 8.9 11.1 17.7 3.6 8.5 20.0 7.6 21.3
dE00f 13.3 13.3 14.1 9.9 8.7 11.9 25.9 23.0 18.4 18.4 24.9 18.5 16.1 11.5 25.2 22.7 13.7 20.6 15.6 10.9 13.3 21.4 23.4 7.9 18.3 10.2 6.2 25.8 32.2 11.1 19.0 24.0 17.2 24.7
8,5
2,0
4,0
dE00f Dsz Dsz 14.3 11.0 13.6 14.3 -30.7 13.6 14.4 4.6 11.8 21.0 9.1 14.8 29.1 -9.8 2.2 14.6 3.0 7.7 27.6 9.4 13.0 12.1 6.0 10.2 22.4 12.4 13.9 22.4 -24.1 -22.2 18.1 4.2 6.2 25.4 2.5 -17.4 24.0 -0.5 13.1 11.6 -4.2 6.3 14.7 -7.0 -3.6 14.2 -7.3 -0.7 25.3 3.4 14.0 14.7 3.2 8.0 16.2 1.7 10.2 18.4 -5.8 14.3 13.3 -1.0 13.5 32.8 4.9 12.8 28.3 6.0 13.2 11.6 6.8 10.0 12.4 4.8 9.0 16.1 4.6 8.6 14.3 13.8 12.2 19.2 5.0 8.8 24.2 8.2 10.0 25.4 7.3 14.0 13.0 -1.9 7.2 24.8 10.0 13.0 22.4 -2.8 -6.4 20.0 12.8 -1.4
6,0
6,5
7,0
Dsz 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0 15.0
Dsz 13.1 13.1 13.7 14.7 12.5 11.7 9.6 13.6 9.1 9.1 12.5 11.9 5.0 12.1 0.2 12.3 14.3 12.8 12.8 9.1 6.3 13.2 12.4 14.6 12.7 12.4 8.2 13.5 14.2 13.3 12.8 10.6 9.6 10.8
Dsz Dsz 10.5 6.8 10.5 6.8 8.9 7.5 14.6 12.2 11.0 9.3 9.8 11.9 0.9 -6.8 9.9 5.5 2.4 -4.2 2.4 -4.2 9.2 6.4 4.9 7.2 4.2 5.3 11.0 5.7 0.5 -0.8 9.4 -1.7 14.1 11.5 11.7 8.4 9.7 5.8 8.4 7.1 -5.4 -3.9 -1.8 -15.2 4.1 1.7 11.7 10.0 12.8 7.0 11.7 8.4 5.1 6.1 12.2 3.9 8.5 -2.7 13.8 11.4 9.4 6.5 -1.5 -5.0 6.2 7.4 1.7 -6.3
7,5
8,0
8,5
Dsz 1.7 1.7 0.9 5.1 6.3 3.1 -10.9 -8.0 -3.4 -3.4 -9.9 -3.5 -1.1 3.5 -10.2 -7.7 1.3 -5.6 -0.6 4.1 1.7 -6.4 -8.4 7.1 -3.3 4.8 8.8 -10.8 -17.2 3.9 -4.0 -9.0 -2.2 -9.7
Dsz 0.7 0.7 0.6 -6.0 -14.1 0.4 -12.6 2.9 -7.4 -7.4 -3.1 -10.4 -9.0 3.4 0.3 0.8 -10.3 0.3 -1.2 -3.4 1.7 -17.8 -13.3 3.4 2.6 -1.1 0.7 -4.2 -9.2 -10.4 2.0 -9.8 -7.4 -5.0
LXVI
49. melléklet b) Az egyes fajták reprodukciós fenológiai fázisainak napokban mért hossza a 20052007. évi mérések alapján Fenológiai stádium Stádiumok hossza Aranyhíd Aranyhíd sötét Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos János nor. Domokos János sötét Domokos Pál Péter Ds i daJe nős öt é t Ds i daJe nőv i l ág os Gül Baba Huba sötét Huba világos Iceberg La Sevillana Lágymányos Max Holder Millecentenárium Munkács Nouvelle Europe Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit The Fairy Verecke sötét Verecke világos
2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 9,0 nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap 1.2 0.8 0.8 0.5 0.5 0.4 0.2 0.5 0.9 0.8 0.7 0.5 1.5 1.1 1.3 1.2 0.8 0.8 0.5 0.5 0.4 0.2 0.5 0.9 0.8 0.7 0.5 1.5 1.1 1.3 3.5 2.1 1.0 0.5 0.5 0.3 0.4 0.8 1.8 2.4 2.8 1.6 1.4 1.0 1.4 1.1 1.2 1.1 0.4 0.5 0.3 0.4 0.5 0.7 0.8 1.7 0.8 0.4 0.5 0.8 1.9 0.9 1.1 0.7 0.6 0.4 0.5 0.3 0.9 1.0 1.1 1.0 0.5 0.6 0.9 5.1 1.5 0.7 0.6 0.3 0.4 0.9 1.3 2.4 3.0 2.3 1.9 1.3 1.7 3.2 3.0 2.2 1.2 0.4 0.3 0.3 0.2 0.6 1.2 2.6 3.3 1.7 0.9 0.9 2.1 2.5 0.9 0.8 0.5 0.3 0.6 0.9 0.9 1.9 2.5 4.0 2.6 1.8 3.5 2.5 2.2 2.0 1.3 0.6 0.5 0.2 0.2 0.6 0.6 0.7 1.6 0.8 0.3 0.9 1.9 2.2 2.0 1.3 0.6 0.5 0.2 0.2 0.6 0.6 0.7 1.6 0.8 0.3 0.9 1.9 1.4 0.8 0.7 0.4 0.3 0.4 0.5 0.6 1.3 2.3 2.9 5.4 5.9 3.4 3.5 1.9 0.9 0.8 0.5 0.4 0.4 0.5 0.9 1.2 2.0 2.0 1.7 2.1 1.0 1.9 1.9 0.9 0.8 0.5 0.4 0.4 0.5 0.9 1.2 2.0 2.0 1.7 2.1 1.0 1.9 2.6 1.9 1.4 1.3 1.5 1.4 1.0 1.3 1.6 2.8 2.4 0.8 0.6 0.9 1.3 0.9 1.0 0.9 0.6 0.6 0.4 0.4 0.5 0.8 1.5 2.6 1.8 2.0 1.3 2.2 0.9 1.0 0.9 0.6 0.6 0.4 0.4 0.5 0.8 1.5 2.6 1.8 2.0 1.3 2.2 2.3 1.1 0.7 0.5 0.5 0.5 0.3 0.6 1.0 1.6 2.9 2.2 0.6 0.6 2.2 2.6 0.9 0.7 0.5 0.5 0.6 0.8 0.4 1.2 2.5 5.7 5.4 2.8 1.1 3.5 2.1 1.8 1.1 0.8 0.7 0.4 0.3 0.8 1.5 1.7 2.7 2.1 1.6 1.3 2.2 2.6 1.9 1.0 0.5 0.7 0.8 0.6 1.0 1.9 3.0 2.0 1.9 1.7 3.3 1.3 1.7 0.9 0.4 0.1 0.3 0.6 0.5 0.6 1.1 1.9 2.0 3.1 5.7 2.4 2.4 1.8 0.9 1.0 0.6 0.5 0.5 0.7 0.6 1.2 4.0 3.7 1.0 0.6 0.7 1.7 1.8 1.9 1.2 0.5 0.6 0.6 0.4 0.8 1.1 2.0 3.5 2.7 2.9 1.1 3.6 2.0 0.8 0.6 0.5 0.6 0.2 0.2 0.9 2.4 3.5 3.5 2.1 1.2 1.4 2.4 1.6 1.1 0.8 0.3 0.2 0.2 0.2 0.5 0.7 0.7 0.7 0.1 0.2 0.4 0.8 2.3 1.9 0.9 0.6 0.8 0.6 1.0 1.3 2.0 2.3 3.0 2.9 3.3 4.2 3.3 1.2 1.2 1.1 0.6 0.6 0.3 0.5 1.1 1.7 2.1 2.7 2.4 2.7 0.9 0.7 2.6 0.9 0.9 0.4 0.3 0.3 0.8 0.6 1.1 1.7 4.7 3.1 1.7 0.7 0.7 0.9 0.5 0.7 0.4 0.7 0.2 0.1 0.6 1.3 4.5 4.4 3.1 2.0 1.0 2.8 1.2 1.2 0.8 0.5 0.5 0.4 0.4 0.6 1.0 1.4 1.9 2.7 2.9 1.1 3.4 1.2 1.2 0.8 0.5 0.5 0.4 0.4 0.6 1.0 1.4 1.9 2.7 2.9 1.1 3.4
LXVII
49. melléklet c) A kül önböz őr e pr odukc i ósf e nol ógi aif áz i s úvi r ágokl át hat ór e l at í vf e l s z í ne ,é sa f e nof áz i s oke bbőls z ámol tde kor at i vi t ás ipont é r t é ke( Df= DszAl%) a 2007. és 2008. évi mérések alapján 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 9,0 Fenológiai stádium 0.01 0.02 0.04 0.09 0.14 0.32 0.77 0.79 1.00 1.19 1.27 1.27 1.27 1.27 0.64 Látható felület. 0.1 0.2 0.5 1.2 1.9 4.3 11.0 11.9 15.0 15.7 13.4 8.6 2.1 0.9 0.5 Aranyhíd -0.2 -0.5 -1.3 -0.8 1.9 4.3 11.0 11.9 15.0 15.7 13.4 8.6 2.1 0.9 0.5 Aranyhíd sötét 0.0 0.1 0.2 0.8 1.7 3.8 10.3 11.9 15.0 16.4 11.4 9.6 1.2 0.8 0.4 Báthory István 0.1 0.2 0.4 1.1 2.1 4.7 11.5 11.9 15.0 17.6 18.6 15.5 6.5 -7.6 -3.8 Bem apó -0.1 -0.2 -0.4 -0.4 0.3 0.7 6.6 11.9 15.0 14.9 14.0 11.9 8.1 -18.0 -9.0 Bethlen Gábor 0.0 0.1 0.1 0.5 1.1 2.5 8.7 11.9 15.0 14.0 12.4 15.2 3.9 0.6 0.3 Borsod 0.1 0.2 0.4 1.1 1.8 4.1 10.8 11.9 15.0 11.5 1.1 -8.6 -13.9 -16.0 -8.0 Déryné 0.0 0.1 0.3 0.8 1.4 3.2 9.7 11.9 15.0 16.2 12.6 6.9 -10.2 3.6 1.8 Déva Domokos János normál 0.1 0.2 0.5 1.2 2.0 4.4 11.1 11.9 15.0 10.8 3.0 -5.3 -4.3 -9.4 -4.7 -0.2 -0.4 -1.0 -2.2 -3.2 -7.1 -2.8 11.9 15.0 10.8 3.0 -5.3 -4.3 -9.4 -4.7 Domokos János sötét 0.0 0.1 0.2 0.5 0.9 2.0 8.2 11.9 15.0 15.0 11.7 8.1 -12.6 -3.9 -2.0 Domokos Pál Péter 0.0 0.0 0.1 -0.7 -2.5 -5.5 -0.9 11.9 15.0 14.2 6.3 9.1 -4.4 -13.2 -6.6 Ds i daJe nős öt é t 0.0 0.0 0.0 0.6 1.9 4.2 10.8 11.9 15.0 5.9 5.4 6.7 -1.4 -11.4 -5.7 Ds i daJe nőv i l ág os 0.0 -0.1 -0.2 0.1 0.9 2.0 8.2 11.9 15.0 14.5 14.0 7.2 4.5 4.3 2.1 Gül Baba 0.0 -0.1 -0.3 -0.5 -0.5 -1.2 4.4 11.9 15.0 0.2 0.7 -1.0 -13.0 0.4 0.2 Huba sötét 0.0 -0.1 -0.3 -0.4 -0.1 -0.2 5.5 11.9 15.0 14.7 12.0 -2.2 -9.8 1.0 0.5 Huba világos 0.0 0.1 0.1 0.8 2.0 4.5 11.2 11.9 15.0 17.0 18.0 14.6 1.7 -13.1 -6.6 Iceberg 0.0 0.1 0.1 0.5 1.1 2.6 8.8 11.9 15.0 15.3 14.9 10.7 -7.1 0.4 0.2 La Sevillana 0.0 0.0 0.1 0.6 1.4 3.3 9.7 11.9 15.0 15.3 12.3 7.4 -0.7 -1.5 -0.7 Lágymányos 0.0 0.1 0.2 0.8 1.8 4.1 10.7 11.9 15.0 15.8 -2.3 -19.3 -8.1 -22.7 -11.4 Max Holder 0.0 0.1 0.3 0.9 1.9 4.2 10.8 11.9 15.0 14.8 5.2 2.2 -10.6 -16.9 -8.5 Millecentenárium 0.0 0.1 0.3 0.8 1.4 3.2 9.6 11.9 15.0 17.4 14.9 12.7 9.0 4.4 2.2 Munkács 0.0 0.1 0.2 0.6 1.3 2.9 9.2 11.9 15.0 15.1 16.3 8.9 -4.2 3.3 1.7 Nouvelle Europe 0.0 0.1 0.2 0.6 1.2 2.7 9.1 11.9 15.0 14.8 15.0 10.7 6.1 -1.4 -0.7 Pe t ő f iSándor 0.1 0.2 0.6 1.2 1.7 3.9 10.5 11.9 15.0 9.9 6.5 7.8 11.2 0.9 0.5 Sunsprite 0.0 0.1 0.2 0.7 1.3 2.8 9.2 11.9 15.0 16.2 15.5 5.0 -13.8 -5.3 -2.7 Sz abóDe z s ő 0.1 0.1 0.4 0.9 1.4 3.2 9.6 11.9 15.0 17.0 10.9 -3.4 -21.8 -11.7 -5.8 Szendrey Júlia 0.0 0.1 0.3 1.0 2.0 4.5 11.2 11.9 15.0 15.8 17.5 14.5 5.0 -13.2 -6.6 Szent Margit 0.1 0.2 0.4 1.1 1.8 4.1 10.8 11.9 15.0 12.7 -1.9 -6.3 -11.4 -12.5 -6.2 The Fairy 0.0 0.0 -0.1 -0.4 -0.9 -2.0 3.3 11.9 15.0 11.5 8.0 9.5 -2.8 -9.5 -4.7 Verecke sötét 0.1 0.2 0.5 0.5 -0.2 -0.5 5.2 11.9 15.0 12.9 2.2 -8.1 -12.3 -6.4 -3.2 Verecke világos
LXVIII
49. melléklet d) Az egyes fajták reprodukciós fenológiai fázisainak dekorativitási pontértéke és napokban mért hossza szorzata, illetve három tartományban összesített pontértéke (Dö= Σ(Al%(15ΔE00f)lf)) a 2005-2007. és 2008. évi mérések alapján Fenológiai fázis Aranyhíd Aranyhíd sötét Báthory István Bem apó Bethlen Gábor Borsod Déryné Déva Domokos J. n. Domokos J. s. Domokos P. P. Ds i daJe nős . Ds i daJe nőv . Gül Baba Huba sötét Huba világos Iceberg La Sevillana Lágymányos Max Holder Millecenten. Munkács Nouvelle Eur. Pe t ő f iSándor Sunsprite Sz abóDe z s ő Szendrey Júlia Szent Margit The Fairy Verecke sötét Verecke vil.
2,0 0.1 -0.2 0.1 0.1 -0.1 0.1 0.2 0.1 0.2 -0.4 0.0 0.0 0.0 -0.1 0.0 0.0 0.1 0.1 0.0 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.0 0.1
2,5 0.1 -0.4 0.2 0.2 -0.1 0.1 0.4 0.1 0.4 -0.8 0.1 0.0 0.0 -0.1 -0.1 -0.1 0.1 0.1 0.1 0.2 0.1 0.1 0.2 0.1 0.3 0.2 0.2 0.1 0.1 -0.1 0.3
3,0 0.4 -1.0 0.2 0.4 -0.4 0.1 0.5 0.2 0.7 -1.3 0.1 0.1 0.0 -0.3 -0.3 -0.3 0.1 0.1 0.1 0.2 0.1 0.3 0.2 0.1 0.4 0.2 0.4 0.3 0.3 -0.1 0.4
3,5 0.6 -0.4 0.3 0.4 -0.2 0.3 0.4 0.3 0.7 -1.2 0.2 -0.4 0.3 0.1 -0.3 -0.2 0.4 0.3 0.4 0.4 0.1 0.4 0.3 0.3 0.3 0.4 0.5 0.4 0.5 -0.2 0.3
4,0 1.0 1.0 0.8 0.9 0.2 0.4 0.6 0.5 0.9 -1.5 0.3 -1.0 0.7 1.4 -0.3 -0.1 0.9 0.6 1.0 1.2 0.6 0.7 0.7 0.8 0.3 1.0 0.8 0.6 1.2 -0.4 -0.1
Dö Dö Dö 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 9,0 (2-9) (2-7,5) (5,5-7) 1.7 2.2 5.8 13.1 12.0 8.9 4.5 3.1 1.0 0.6 55.1 50.4 39.8 1.7 2.2 5.8 13.1 12.0 8.9 4.5 3.1 1.0 0.6 51.9 47.1 39.8 1.1 3.8 9.3 26.3 39.1 32.2 15.5 1.6 0.8 0.6 131.8 128.8 106.8 1.5 4.4 5.4 9.9 13.2 31.2 12.3 2.4 -3.8 -3.0 75.5 79.9 59.6 0.3 3.1 4.1 13.3 14.7 14.8 12.1 3.7 -10.4 -7.7 47.3 61.7 47.0 1.1 7.8 15.4 36.5 42.1 28.4 29.4 5.2 1.0 0.9 168.6 161.5 122.4 1.4 2.3 7.3 17.8 30.0 3.6 -14.9 -12.7 -13.9 -17.0 5.9 49.5 58.7 2.1 8.2 10.3 28.8 40.1 49.9 18.2 -18.4 12.8 4.6 157.6 158.7 129.0 0.7 1.7 7.3 9.3 7.6 5.0 -4.0 -1.2 -8.0 -8.7 12.6 30.4 29.1 -1.2 -0.4 7.3 9.3 7.6 5.0 -4.0 -1.2 -8.0 -8.7 0.5 18.3 29.1 0.8 4.2 6.9 19.2 34.6 33.3 44.1 -74.5 -13.3 -6.8 49.1 143.8 94.0 -2.2 -0.5 10.5 18.0 27.9 12.3 15.2 -9.1 -13.5 -12.7 44.7 80.0 68.6 1.7 5.8 10.5 18.0 11.7 10.5 11.2 -2.8 -11.6 -11.0 44.9 70.3 50.6 2.7 8.0 15.1 23.5 40.6 34.1 5.7 2.7 3.9 2.9 140.2 130.7 113.2 -0.5 1.7 5.3 11.5 0.3 1.7 -1.8 -25.3 0.5 0.4 -7.3 17.1 18.8 -0.1 2.1 5.3 11.5 21.6 30.5 -4.0 -19.1 1.3 1.1 49.7 66.3 69.0 2.1 3.3 7.1 15.2 26.9 51.9 32.4 1.1 -7.5 -14.6 119.5 140.5 101.1 1.5 7.0 5.1 18.4 38.1 85.4 58.1 -19.9 0.4 0.7 195.9 214.7 147.0 1.2 2.9 8.9 21.8 26.3 33.1 15.5 -1.2 -1.9 -1.6 106.6 111.2 90.1 3.1 6.3 11.9 27.9 46.6 -4.7 -36.7 -14.0 -74.4 -14.7 -46.7 56.4 81.6 2.3 5.0 7.5 17.0 27.7 10.4 6.8 -60.7 -39.8 -20.2 -43.0 77.7 62.6 1.6 6.3 7.1 17.9 69.6 54.8 13.2 5.7 3.0 3.6 184.3 172.0 149.4 1.8 3.9 9.0 17.1 29.5 56.7 24.0 -12.1 3.8 5.9 141.0 143.5 112.3 0.6 1.7 11.1 36.5 50.9 52.3 22.1 7.5 -1.9 -1.7 180.5 176.5 150.8 0.9 2.2 6.0 10.4 6.5 4.3 0.7 1.7 0.4 0.4 34.9 32.5 27.2 1.7 9.1 15.8 30.1 36.5 46.9 14.6 -45.0 -22.4 -8.9 80.3 156.6 129.3 1.1 4.5 12.8 25.6 35.5 29.4 -8.0 -58.3 -10.0 -4.0 30.7 102.9 103.3 1.2 9.0 6.7 15.8 26.3 82.1 45.1 8.6 -9.4 -4.7 182.2 187.8 130.9 0.9 1.2 6.9 19.8 57.3 -8.6 -19.4 -22.8 -12.5 -17.7 7.2 60.2 75.3 -0.8 1.2 6.9 14.3 15.5 15.4 25.1 -8.1 -9.9 -16.2 42.6 76.8 52.1 -0.2 1.8 6.9 14.3 17.4 4.3 -21.4 -35.2 -6.7 -10.9 -28.7 24.1 42.8
LXIX
50. melléklet Az egyes fajták virágjának fakulása a 6. és a 8. reprodukciós fázis színe között a CIEDE2000 ΔE00 mé r t é ke gys é gé be n.Af aj t áks or r e ndj eaké tmé r é s ii dős z aknor mal i z ál té r t é ke inek átlagán alapul.
Fajta Bem apó Szent Margit Iceberg Sunsprite Leila Aranyhíd Bethlen Gábor Pe t ő f iSándor Borsod Munkács Lágymányos Domokos János Báthory István Millece nt e ná r i um’ 96 Huba világos Déva Táncsics Mihály Aranyhíd sötét Gül Baba Dsida Jenőv i l ág os Verecke sötét Ds i daJe nős öt é t The Fairy La Sevillana Nouvelle Europe Max Holder Sz abóDe z s ő Déryné Verecke világos Domokos Pál Péter Huba sötét Szendrey Júlia
ΔE00 20032007.
ΔE00 2008.
2003-2007. év normalizáltja
2008. év normalizáltja
Normalizált értékek átlaga
6.28 6.27 6.14 14.60 14.84 13.37 15.14 16.48 21.42 17.13 20.95 20.05 21.74 19.21 17.07 22.97 20.49 25.98 24.97 20.19 20.47 18.86 18.89 22.95 26.53 22.83 23.47 24.24 22.73 29.93 26.79 33.16
10.70 11.65 13.68 6.21 10.88 13.35 12.56 11.59 9.74 14.85 13.40 14.49 12.80 17.11 20.15 15.25 18.23 13.35 14.54 20.35 20.84 22.71 23.97 20.60 18.31 23.37 25.74 26.87 28.53 22.43 28.94 31.60
-2.17 -2.17 -2.20 -0.84 -0.80 -1.04 -0.76 -0.54 0.25 -0.44 0.17 0.03 0.30 -0.11 -0.45 0.49 0.10 0.97 0.81 0.05 0.09 -0.16 -0.16 0.49 1.06 0.47 0.57 0.70 0.45 1.61 1.10 2.12
-1.11 -0.96 -0.64 -1.81 -1.08 -0.69 -0.82 -0.97 -1.26 -0.46 -0.69 -0.52 -0.78 -0.10 0.37 -0.40 0.07 -0.69 -0.51 0.40 0.48 0.78 0.97 0.44 0.08 0.88 1.25 1.43 1.69 0.73 1.75 2.17
-1.64 -1.57 -1.42 -1.33 -0.94 -0.87 -0.79 -0.76 -0.51 -0.45 -0.26 -0.24 -0.24 -0.11 -0.04 0.05 0.08 0.14 0.15 0.23 0.29 0.31 0.41 0.47 0.57 0.67 0.91 1.06 1.07 1.17 1.43 2.15
LXX
9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetemet szeretném kifejezni mindenkinek, akik munkámat segíttették, és lehet ővét e t t é k,hogye z tat öbbé v e skut a t á s te l vé ge z he s s e m,a za da t f e l vé t e l e z é s e ke t ,aki é rtékeléseket és a tudományos publikációkat elkészíthessem. El s ős orban szeretném megköszönni munkahelyem, az Állami Gyümölcs- és Dísznövé ny t e r me s z t é s iKut a t ó,Fe j l e s z t őKöz ha s z núNonpr of i tKf t .ve z e t ős é gé ne k:SZENCI GYŐZŐ igazgatónak és KÁLLAY TAMÁSNÉ DR. tudományos igazgatóhelyettesnek, hogy munka i dőt ,é sa ny a g il e he t ős é ge tbi z t os í t o t t a ks z á momr aabuda t é t é ny ir ózsakertben való munkához. Nagyon köszönöm JÁMBORNÉ DR. BENCZÚR-ERZSÉBET t é ma ve z e t őne k,hogys okt anáccsal, szervezéssel és még több munkával eljuttatott oda, hogy ezt a tudományos munkát érdemben elvégezhettem, és a publikációim megjelenhettek. Köszönöm a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrol óg i a iTa ns z é kve z e t ői ne ké smunka t á r s a i na k,hogybe f og a dt á kakut a t á s it é má t . Köszönöm MÁRK GERGELYNEK „ Ge r ge l y bá c s i na k” é sf e l eségének MÁRK GERGELYNÉNEK „ I c ané ni ne k” ,hogymi ndi gs z í ve s e nl á t t a k,s z a kma is e g í t s é g e ta dt a k, é sl e he t ővét e t t é k,hogyma gá nr óz s a ke r t j ükbe ndol g ozhassak. Kös z öne t t e lt a r t oz om aFőke r tNonpr of i tZr t .ve z e t ős é g é ne ké saMa r g i t s z i g e t i Üzemegység vez e t ői ne k, hogy Margitszigeten adatfelvételezést végezhettem. Végül szeretném megköszönni minden munkatársamnak és a fizikai dolgozóknak, hogy munkájukkal fenntartották, ápolták és gondozták azokat a rózsakerteket, melyek helyszínei voltak ennek a felmérés sorozatna k,a zőmunká j uki sné l kül ö z he t e t l e nvol t ahhoz, hogy ez a tudományos munka elkészülhessen.
LXXI
