Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN (1789–1919)
Történelemtudományok Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdődy Gábor DSc Művelődéstörténeti Doktori Program, vezetője: Dr. Kósa László MHAS A bizottság tagjai: Elnök: Dr. Kósa László MHAS Opponens: Ifj. Dr. Bertényi Iván PhD, Dr. Ugrai János PhD Titkár: Dr. Molnár László PhD Tag: Dr. Mészáros Andor PhD Póttagok: Dr. Varga Júlia PhD, Dr. Patyi Gábor PhD Témavezető: Dr. Szögi László CSc
Budapest, 2013.
Tartalomjegyzék Bevezető................................................................................................................................................ 6 I. 1. A témaválasztás aktualitása, indoklása ......................................................................................... 6 I.2. Köszönetnyilvánítás ..................................................................................................................... 9 II. A téma historiográfiája ................................................................................................................. 11 II.1. A peregrinációkutatás historiográfiája ....................................................................................... 11 II.2. Az angol-magyar történelmi, felsőoktatási kapcsolatok kutatásának historiográfiája ................... 18 II.3. A 19. századi brit felsőoktatás historiográfiája ........................................................................... 35 III. A kutatás módszertana és a források bemutatása ....................................................................... 41 III.1. A kutatás célkitűzései és főbb kérdései ..................................................................................... 41 III.2. A kutatás térbeli és időbeli keretei ............................................................................................ 42 III.3. A dolgozat szerkezete .............................................................................................................. 43 III. 4. Forrásfeltárás és az adatbázis-készítés módszertana ................................................................. 44 III.5. Forrástípusok ........................................................................................................................... 47 III.5.1. Levéltári források .............................................................................................................. 48 Magyarországi és erdélyi levéltári források ............................................................................... 48 Külföldi levéltári források ......................................................................................................... 49 III.5.2. Nyomtatott források bemutatása ........................................................................................ 54 IV. A Brit Birodalom 19. századi felsőoktatási rendszerének áttekintése ......................................... 60 IV.1. Az egyetemek típusai............................................................................................................... 62 IV.1.1. Oxbridge – national universities ........................................................................................ 63 IV.1.2. Scottish universities .......................................................................................................... 64 IV.1.3. Vizsgáztató egyetem – exemaining universities ................................................................. 66 IV.1.4. Népi (civic), ’redbrick’ universites .................................................................................... 67 IV.1.5. Egyetemi rangot el nem érő intézmények .......................................................................... 68 IV.2. Anglia ..................................................................................................................................... 70 IV.2.1. Oxford .............................................................................................................................. 70 IV.2.2. Cambridge ........................................................................................................................ 78 IV.2.3. London ............................................................................................................................. 85 IV.2.4. Birmingham...................................................................................................................... 95 IV.2.5. Bristol .............................................................................................................................. 96 IV.2.6. Durham ............................................................................................................................ 97 IV.2.7. Exeter – University College of the South-West of England ................................................ 98 IV.2.8. Manchester ....................................................................................................................... 99 IV.2.9. Leeds .............................................................................................................................. 100 IV.2.10. Liverpool ...................................................................................................................... 101 IV.2.11. Sheffield ....................................................................................................................... 101 IV.2.12. Nottingham ................................................................................................................... 102 IV.2.13. Southampton ................................................................................................................. 102 IV.3. Skócia ................................................................................................................................... 103 IV.3.1. University of St. Andrews ............................................................................................... 103 IV.3.2. University of Glasgow .................................................................................................... 104 IV.3.3. University of Aberdeen ................................................................................................... 107 IV.3.4. University of Edinburgh .................................................................................................. 108 IV.4. A Wales-i Egyetem ............................................................................................................... 110 IV.5. Dublin ................................................................................................................................... 111 IV.6. Queen's University, Belfast 1849, 1909 .................................................................................. 113 IV.8. Az alsó- és középfokú angol oktatásban részt vett magyar diákok ........................................... 115 V. A kutatási eredmények bemutatása és az adatbázis elemzése .................................................... 120 V.1. Ösztöndíjak ............................................................................................................................ 120 V.3.1. Külföldi ösztöndíjak ......................................................................................................... 120 V.3.1.1. Skóciai ösztöndíj protestáns teológusok számára ........................................................ 120 V.3.1.2. Angol ösztöndíj kolozsvári unitáriusok számára ......................................................... 123 V.3.2 Hazai egyházi alapítványok ............................................................................................... 127 V.3.2.1. A pápai Szalay-alapítvány ......................................................................................... 127 V.3.2.2. A budapesti Csortos-alap ........................................................................................... 128 V.3.2.3. Az erdélyi Horváth Paula-féle alap............................................................................. 128 V.3.2.4. Sárospataki ösztöndíjak ............................................................................................. 128
2
V.3.2.5. Az egyházkerületi segélyek........................................................................................ 130 V.3.3. Hazai állami ösztöndíjak .................................................................................................. 131 V.2. A peregrinusok létszáma ......................................................................................................... 139 V.2.1. A londoni tanulók ............................................................................................................ 143 V.2.2. Az oxfordi tanulók ........................................................................................................... 147 V.2.3. A cambridge-i diákok ....................................................................................................... 149 V.2.4. A vidéki angol egyetemek diákjai ..................................................................................... 150 V.2.5. A skóciai tanulók ............................................................................................................. 151 V.3. A peregrináció intenzitása ....................................................................................................... 153 V.4. A tanulmányok hossza ............................................................................................................ 159 V.5. Előtanulmányok, avagy az angliai/skóciai magyar peregrináció útvonalai ................................ 160 V.6. Az Angliát és Skóciát követő egyetemlátogatás ....................................................................... 161 V.7. A női hallgatók részvétele az angliai peregrinációban .............................................................. 162 V.8. A hallgatók szakmacsoportonkénti tagolása ............................................................................. 163 V.9. A társadalmi rétegződés .......................................................................................................... 170 V.10. A peregrinusok földrajzi származása ..................................................................................... 173 V.10.1. A Drávától délre............................................................................................................. 176 V.11. A peregrinusok felekezeti megoszlása ................................................................................... 177 V.12. A hallgatóság nemzetiségi összetétele ................................................................................... 179 V.14. Angliai kéziratok .................................................................................................................. 184 VI. A diákok visszatérése, munkásságuk Magyarországon ............................................................. 188 VI.1. A református és unitárius teológus hallgatók .......................................................................... 188 VI.2 Az angol nyelv mesterei ......................................................................................................... 196 VI.3. Jog, politika, közélet .............................................................................................................. 199 VI.4. Mérnökök.............................................................................................................................. 200 VI.5. Gazdasági szakemberek ........................................................................................................ 203 VI.6. Orvosok ................................................................................................................................ 206 VI.7. Botanika és kertépítés ............................................................................................................ 210 VI.8. Sport ..................................................................................................................................... 210 VI.9. Művészet ............................................................................................................................... 211 VI.10. Az Angliába kivándorolt magyarságról ................................................................................ 212 VII. Zárszó ....................................................................................................................................... 215 ADATTÁR ....................................................................................................................................... 217 A források közlésének módja.......................................................................................................... 217 A rövidítések jegyzéke ................................................................................................................... 218 1. St. Andrew’s University ............................................................................................................. 224 2. Glasgow ..................................................................................................................................... 225 3. Aberdeen.................................................................................................................................... 226 4. Edinburgh .................................................................................................................................. 227 5. Belfast........................................................................................................................................ 234 6. Dublin ........................................................................................................................................ 234 7. Oxford ....................................................................................................................................... 235 8. Cambridge ................................................................................................................................. 241 9. London....................................................................................................................................... 245 10. Sheffield................................................................................................................................... 257 11. Nyári egyetem Oxfordban vagy Londonban .............................................................................. 258 12. Manchester ............................................................................................................................... 260 13. Liverpool ................................................................................................................................. 260 14. Leeds ....................................................................................................................................... 261 15. A konkrét angol felsőoktatási intézmény ismeretlen .................................................................. 261 FÜGGELÉK 1. – KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .......................................................................................... 262 FÜGGELÉK 2. – BIBLIOGRÁFIA ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ..................................................................... 264 Lexikonok ...................................................................................................................................... 276 Magyar jogszabályok ..................................................................................................................... 276 Nyomtatott magyar források ........................................................................................................... 277 Nyomtatott angol források .............................................................................................................. 279 Cambridge.................................................................................................................................. 279 Oxford ....................................................................................................................................... 280 London....................................................................................................................................... 281 I. London Bedford College...................................................................................................... 281
3
II. London British Library ....................................................................................................... 281 III. London Institute of Historical Research Library................................................................. 282 Függelék 4. – Levéltári források ...................................................................................................... 284 CAMBRIDGE ............................................................................................................................... 284 I. Cambridge University Archives ............................................................................................... 284 II. Cambridge University Library ................................................................................................ 284 III. Cambridge Corpus Christi College Archives ......................................................................... 285 IV. Cambridge Trinity College Archives ..................................................................................... 285 V. Cambridge Jesus College Archives ......................................................................................... 285 VI. Cambridge Downing College Archives ................................................................................. 285 VII. Cambridge Homerton College Archives ............................................................................... 285 VIII. Cambridge King’s College Archives................................................................................... 285 IX. Cambridge Sydney Sussex College Archives......................................................................... 286 X. Cambridge Christ’s College Archives ..................................................................................... 286 XI. Cambridge St. John’s College Archives and Library.............................................................. 286 XII. Cambridge St. Catharine’s College Archives........................................................................ 286 XIII. Cambridge Clare College Archives ..................................................................................... 286 XIV. Cambridge Emmanuel College Archives ............................................................................ 286 OXFORD....................................................................................................................................... 287 I. Oxford University Archives ..................................................................................................... 287 II. Oxford Queen’s College Archives .......................................................................................... 287 III. Oxford Worcester College Archives ...................................................................................... 287 IV. Oxford Jesus College Archives ............................................................................................. 287 V. Oxford Trinity College Archives ............................................................................................ 287 VI. Oxford Magdalen College Archives ...................................................................................... 288 VII. Oxford New College Archives ............................................................................................. 288 VIII. Oxford Oriel College Archives ........................................................................................... 288 IX. Oxford St. Hugh’s College Archives ..................................................................................... 288 X. Oxford Wadham College Archives ......................................................................................... 288 LONDON ...................................................................................................................................... 288 I. London King’s College Archives ............................................................................................. 288 II. London Metropolitan Archives ............................................................................................... 289 III. London School of Economics Archives ................................................................................. 289 IV. London Royal Academy of Music ......................................................................................... 289 V. London Royal College of Veterinary Surgeons Library........................................................... 290 VI. London Royal Free Hospital Archives ................................................................................... 290 VII. Royal London Hospital Archives and Museum .................................................................... 290 VIII. London Royal Veterinary College Archives ........................................................................ 290 IX. Imperial College Archives .................................................................................................... 290 X. London University College London Records’ Office .............................................................. 290 XI. Royal Holloway College Archives (Bedford College)............................................................ 290 XII. London King’s College Archives ......................................................................................... 290 XIII. London Queen Mary College Archives ............................................................................... 291 XIV. London Trinity College of Music ....................................................................................... 291 XV. London Royal College of Arts ............................................................................................. 291 XVI. London Royal Free Hospital Archive Center ...................................................................... 291 XVII. Royal London Hospital Archives and Museum .................................................................. 291 XVIII. London Bartholomew’s Archives and Museum ................................................................ 291 XIX. London Royal College of Music ......................................................................................... 291 XX. University College London Special Collections ................................................................... 292 XXI. London SOAS School of Oriental Studies .......................................................................... 292 XXII. London Birkbeck College Records’ Office ........................................................................ 292 XXIII. London St. George’s Hospital Medical School ................................................................. 292 XXIV. London Goldsmith College Archives ............................................................................... 292 XXV. East London Technical College ........................................................................................ 293 XXVI. University of London Archives Special Collections – Senate House Library .................... 293 XXVII. British Library Manuscripts ........................................................................................... 293 XXVIII. National Archives London ............................................................................................ 293 BIRMINGHAM ............................................................................................................................. 295 BRISTOL ...................................................................................................................................... 295
4
DURHAM ..................................................................................................................................... 295 EXETER, Devon Records Office .................................................................................................... 296 LEEDS .......................................................................................................................................... 296 LIVERPOOL ................................................................................................................................. 296 MANCHESTER ............................................................................................................................ 296 MAGYAR LEVÉLTÁRI FORRÁSOK...................................................................................................... 298 Debrecen - – Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára ...................................................... 298 Pápa – Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára ............................................................... 298 Sárospatak – Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára .................................................. 298 Kolozsvár ................................................................................................................................... 298 Budapest .................................................................................................................................... 299 ELTE Levéltár ........................................................................................................................ 299 SOTE levéltár ......................................................................................................................... 299 CORVINUS Levéltár .............................................................................................................. 299 RÁDAY Gyűjtemény ............................................................................................................. 299 BME levéltár .......................................................................................................................... 299
5
Bevezető „… az angol közoktatásügy legkiválóbb emberei segítségemre voltak. Annak az igazi sympathiának a révén, melylyel az angol nemzet hazánk iránt viseltetik, minden rangú intézetben a legszivélyesebb fogadásra találtam.”1
I. 1. A témaválasztás aktualitása, indoklása Doktori disszertációmban szakdolgozatom témáját fűztem tovább, mely 1789 és 1914 között a magyar diákok angliai és skóciai egyetemjárását vizsgálta. A szakdolgozat írása közben rengeteg még kutatásra érdemes kérdés merült fel bennem, többek között arról, hogy a magyar polgárosodás korszakában a magyar értelmiség műveltségében vajon mekkora volt az angol hatás, mennyi muníciót kapott a dualizmus időszakában Angliából és Skóciából. Honnan jön, és milyen módon épül be a korabeli ’modern’ tudás a magyar tudományos gondolkodásba? Doktori disszertációmmal arra teszek kísérletet, hogy jelentős forrásanyag feltárásával és egy közel 500 fős angliai és skóciai peregrináció bemutatásával az újkori magyar egyetemjárás egy új szegmensét mutassam be. Emellett a mindezidáig átfogóan be nem mutatott újkori magyar angliai és skóciai peregrináció adattárát is közlöm a francia forradalomtól az első világháború végéig, a történelmi Magyarország megszűnéséig. Az Angliában és Skóciában tanult magyarországi diákok kutatása annak a magyar peregrináció-kutatásnak a része, amely a külföldön megfordult magyar diákok társadalmi, kulturális jellegzetességeit kutatja, illetve amely a magyar és a külföldi felsőfokú intézmények kapcsolatait tárja fel. Az Ábel Jenő által elindított, majd Szögi László által folytatott peregrináció-kutatás úttörő feladatra vállalkozik: külföldi forrásanyagok feltárásával Európa felsőoktatási intézményeiben tanult magyarokról készít adatbázist, amely más felsőoktatásra vonatkozó adatbázisokkal összekapcsolva rengeteg informatív, eddig ismeretlen tényt tárhat fel előttünk a magyar értelmiség alakulásáról és a társadalmi mobilitásról egészen a középkortól a 20. század elejéig. A kutatás egyik eleme annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az évszázadokig önálló egyetem nélküli és az európai perifériára került Magyarországon hogyan érvényesültek az európai kulturális központok hatásai; milyen egyetemi és tudományos 1
FELMÉRI 1881.
Bevezető VII.
6
iskolák hatottak a kialakuló magyar értelmiségre. Ezzel összefüggésben azt is vizsgálja, hogy egy adott történelmi korszakban milyen arányban volt jelen a magyar értelmiség az európai kulturális központokban, és hogyan változtatta egyetemjárási szokásait. A külföldi egyetemjárás egészen az újkorig a felsőfokú tanulás alapvető módja maradt Közép-Európa valamennyi népénél. Ezt követően a magyar értelmiség képzésében megerősödött a hazai egyetemek szerepe, ugyanakkor a peregrináció a 19. században tovább fokozódott köszönhetően annak, hogy immáron a fiatalok az egyetem elvégzését követően a felsőfokú továbbképzés kedvéért mentek külföldre. A kutatási korszak első felében (1789–1850), az európai nemzetek születésének időszakában, átalakul az európai felsőoktatás rendszere.2 A 19. század első felében ugyanis a legtöbb európai államban jelentős egyetemi reformok zajlottak le. 3 Ezek közül
Humboldt
poroszországi
elgondolásait
emelném
ki,
amelynek
következményeképpen olyan modern felsőoktatási intézmények jöttek létre, amelyek kutatással és oktatással egyaránt foglalkoztak, kutatási-oktatási módszertanokat fejlesztettek, illetve amelyek a 19. század második felében mintául szolgáltak megannyi egyetemi reform számára. Ezek a központok vonzották a magyar hallgatókat is. A fentiekből adódóan nem érdektelen a magyar értelmiség külföldi képzésének felderítése, hiszen az a politikus és tudós generáció, amelyik később végrehajtója, vezetője lesz a 19. század változásainak, ebben az időszakban gyűjti ismereteit külföldi egyetemeken. Ekkor újabb társadalmi rétegek tudnak bekapcsolódni a felsőoktatásba, és a peregrinusok által választott tantárgyak is megváltoznak, a korábban preferált bölcsészeti stúdiumok helyett a reál és egyéb szaktudományok kerülnek az érdeklődés középpontjába. A magyar peregrináció-kutatás eredményeképpen hatalmas adattömeg támasztja alá a magyar értelmiség külföldi képzésének tényét, amely igazolja az ország folyamatos kapcsolattartását Európa más tudományos központjaival. A forrásgyűjtésbe bekapcsolódtak az ELTE Levéltár munkatársai, valamint a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, akik – hozzám hasonlóan – doktori témájuknak választották a program egy-egy részfeladatát.4 Az összegyűjtött adatbázis hozzájárul múltunk és a magyar értelmiségi képzés megismeréséhez, hiszen a középkortól napjainkig kereshető módon tartalmaz adatokat arról, hogy a magyar értelmiség milyen egyetemeken 2 3
HOBSBAWM 1962. KARÁDY 2005.; TÓTH TAMÁS
2001. 95–124. Lásd az ELTE Egyetemi Könyvtár honlapját: Letöltve: 2013. október 13-án http://leveltar.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14&Itemid=49 4
7
szélesítette tudását. Az adatbázis összekapcsolható más magyar és külföldi adatbázisokkal, – péládul a tanulók középfokú oktatására vonatkozóan – amely az európai felsőoktatásról jelenleg rendelkezésre álló tudásunkat bővítve kirajzolja a hazai értelmiség képzési útjait, illetve a nemzetközi felsőoktatási kapcsolatokat. A létrejövő adatbázist prozopográfiai kutatások is segítségül hívhatják, hiszen online életrajzi lexikonokhoz kapcsolva bővítheti az egyes személyek életpályájának önéletrajzi adatait. Kutatási témám a magyarországi diákok angliai, ír és skóciai peregrinációja. 1789 és 1919 között foglalkozom a diákok tanulmányútjaival és a felsőoktatási intézmények kapcsolataival. Téma és korszakválasztásomat indokolja, hogy ezzel a területtel korábban csak részleteiben foglalkoztak magyar kutatók. A magyar és erdélyi diákokról Angliában fellelhető levéltári források, az általuk írt cikkek, tanulmányok, illetve levelek
hungarikumoknak
tekinthetőek,
ezért
a
kutatás
a
külföldön
folyó
hungarikagyűjtés részét is képezi, a feltárt magyar vonatkozású iratok pedig a Magyar Országos Levéltár iratanyagát bővíthetik. A magyar tudomány és kultúra fejlődésében különleges helyet foglal el a dualizmus időszaka. Ugyanis a dualizmus második felében épült ki a hazai tudományosság korszerű intézményhálózata és ebben az időszakban kapcsolódott be alkotó módon a magyar tudományos élet az európai tudomány fejlesztésébe. A magyar peregrinus-kutatás egészen pontos adatokkal rendelkezik az 1890 és 1919 közötti hazai és külföldi egyetemi tanulmányok nagyságrendjéről. Az ebben az időszakban külföldön is tanult hallgatókból csak egy csekély hányadnak sikerült később alkotó módon hozzájárulni a világ tudományosságának fejlődéséhez, de az a közeg, amely a tanulmányokhoz lehetőséget biztosított, nagymértékben segítette elő többek között a hazai tudományos, kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődést. Nem véletlen tehát a korabeli Magyarország pezsgő, gyorsan fejlődő tudományos, kulturális élete. A dualista korszak Magyarországán a századfordulóra kifejlődő és évszázados hagyományokra alapozott magas színvonalú, szigorú, de többségében liberális szemléletű középiskolai hálózat, valamint az alaptudományi képzésben ugyancsak jónak mondható hazai egyetemek és akadémiák jó alapot teremtettek nagyobb számú kreatív értelmiségi réteg kialakulásához. E rétegnek az európai élvonalba emelkedéséhez azonban nélkülözhetetlenek voltak a korabeli külföldi egyetemi kapcsolatok, az egyetemjárás gyakorlata. Kétségtelen tény, hogy a legkiemelkedőbb tehetségek igazi sikereket elsősorban már külföldön értek el, de a századforduló előtti társadalmi, 8
kulturális fejlődés nélkül e tehetségek valószínűleg sokkal kisebb számban bukkantak volna fel. 5 Izgalmas kérdéskör annak feltárása, milyen angliai gyökere van a hazai polgárosodásnak és modernizációnak; mi a kint tanult diákok hazai tevékenységének a hatása; kik vettek részt az angol/skót peregrinációban. A kutatás során különös figyelmet fordítottam az angol oktatási viszonyok tanulmányozására, az angol-magyar felsőoktatási kapcsolatok feltárására, illetve a magyar diákok által megszerzett korabeli tudás konvertálhatóságára, hazai hasznosíthatóságára. A megszerzett oktatási, kutatási és tudományos tapasztalatok nemcsak a 19. századi magyar modernizációra voltak hatással, hanem máig nyomon követhetjük befolyásukat életünkre. A 21. század elején a felsőoktatás európai uniós integrációjának vagyunk szemtanúi, az uniós országok felsőoktatási rendszereinek és azok struktúrájának a harmonizációját, a folyamatosan bővülő oktatási és tudományos tapasztalatok – a nemzetközi információcsere – időszakát éljük, aminek talán gyökere a középkori peregrinációig nyúlik vissza. A peregrinációkutatás, mint szellemi népvándorlás vizsgálatának eredményeképpen az európai országokkal való felsőoktatási kapcsolatok feltárásával a jelenkori folyamatok előzményeit is megismerhetjük. I.2. Köszönetnyilvánítás A doktori disszertáció elkészítéséhez a legtöbb segítséget, szakmai iránymutatást Szögi László nyújtotta. Köszönettel tartozom továbbá azon magyar és angol levéltárosoknak, akik szakértelmükkel segítették a kutatási téma szempontjából releváns levéltári források feltárását. A külföldi anyaggyűjtésben a Balassi Intézet volt segítségemre: a Klebelsberg Kunó ösztöndíj 2007-ben, 2008-ban, és 2009-ben lehetővé tette, hogy egyegy hónapig kutatómunkát végezhessek az Egyesült Királyságban. A Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj jóvoltából 2011-ben pedig további három hónap állt rendelkezésemre angliai levéltári kutatásra, amely nélkül az adatbázis felel ennyi magyar tanuló adatait tartalmazná. A magyarországi iratanyag áttanulmányozásában segítséget nyújtott Hudi József, a pápai kollégiumi levéltár vezetője; a Sáropataki Kollégium iratanyagának áttekintését Ugrai János, a Miskolci Egyetem adjunktusa segítette; a Debreceni Református Kollégium 5
Levéltárának
megismerését
Szabadi István; a
Keleti
SZÖGI 2004. http://www.phil-inst.hu/recepcio/htm/masodik.htm Letöltve: 2013. október 13-án
9
Kereskedelmi Akadémia anyagának átnézését pedig Zsidi Vilmos irányította. Kiváló szakértelemmel segítette a kutatást Molnár László az orvoskari jegyzőkönyvek átvizsgálásában, Nagy Edit a Ráday Gyűjteményben, Osváth Zsolt a Kertészeti Egyetem iratányagánák áttekintése kapcsán, valamint Batalka Krisztina és Kiss Márton a műszaki egyetemi levéltárban. Az erdélyi levéltárosok közül meg kell említeni Sipos Gábort a kolozsvári Református Levéltárból, Molnár Lehelt és Kovács Sándort a kolozsvári Unitárius Levéltárból, valamint Kovács Máriát a kolozsvári egyetemi könyvtárból, akik nagy hozzáértéssel irányították erdélyi kutatásaimat. Az összegyűlt óriási mennyiségű adat feldolgozásában, valamint az adatbázis tökéletesítésében Batalka Krisztina, Heilauf Zsuzsa, Kiss Beáta, Novák Veronika, Molnár László, Szögi László és Zsidi Vilmos segített.
10
II. A téma historiográfiája Doktori disszertációmban Magyarország, Románia, Anglia és Skócia levéltáraiban 2004 óta zajló kutatásom eredményeit mutatom be. Bár a 19. századi magyar tudományos életre, polgári fejlődésre a legnagyobb hatással Németország volt, a magyar modernizációnak jól körülhatárolható angol gyökerei is voltak. Az Angliából és Skóciából származó ’magokat’ azok a doktori kutatásom adattárában szereplő magyar hallgatók ültették el, akiknek lehetősége volt a Szigetország valamely felsőoktatási intézményében tanulni. II.1. A peregrinációkutatás historiográfiája Az egyetemjárás kutatása az utóbbi évtizedekben fellendült a közép és kelet-európai országokban, mert ebben a régióban színvonalas egyetemi szintű képzéshez az újkori értelmiség elsősorban külföldön jutott. Az újkori magyar peregrinációról számos könyv és konferenciakötet született már. A 20. század eleji kutatók közül Lukinich Imre az újkori – főleg a – magyar-lengyel kapcsolatok történetével foglalkozott,6 Vitéz Nagy Iván tanulmányai pedig a kisebbségi jog és nemzetiségi statisztika körébe tartoznak.7 Ez a folyamat érthető, hiszen a nemzeti értelmiség, a politikai, gazdasági élet kialakulásában fontos szerepet játszottak a külföldi egyetemek, így a peregrinációkutatás eredményeképpen a nemzeti intelligencia kialakulásának forrásai is bővülnek. A magas szintű tudás megszerzése érdekében sokan választották a korabeli Európa valamely híres egyetemét. A tanulmányutak saját finanszírozását – főleg az 1860-as évektől – állami támogatás, egyházi ösztöndíj, alapítványi dotáció és tudatos kapcsolatépítés egészítette ki. A külföldi magyar egyetemjárással foglalkozó szakirodalom a középkor és a kora újkor tekintetében gazdagnak mondható, a különböző európai egyetemi centrumokban tanuló magyarországi diákság névsora kisebb-nagyobb kiadványokban közlésre került. E névsorok legnagyobb része külföldön kiadott forrásanyagra támaszkodott, és az adatok közlése általában megakadt a francia forradalom körüli években. A múlt előtti század végén Ábel Jenő szerkesztésében megkezdődött a „Magyarországi tanulók külföldön” című sorozat kiadása. A sorozatban jelent meg 1890 és 1902 között Mokos Gyulának a jénai egyetemen tanult 6 7
LUKINICH 1927. VITÉZ NAGY 1935.
11
magyarokról (1882-ig), majd Schrauf Károlynak a bécsi egyetem magyar hallgatóiról, valamint a krakkói magyar tanulók házának lakóiról összeállított névjegyzéke. Később e sorozat tagjaként került kiadsára Schrauf Károlynak a bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve, majd pedig Veress Endre kötetei, aki nemcsak a padovai egyetem és a római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyveit közölte, hanem egy átfogó olasz kötetet is: „Az olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai” címmel. 8 A középkori egyetemjárás kapcsán Gabriel Asztrik neve mindenképp megemlítendő, aki a magyarok jelenlétét kutatta a francia egyetemeken.9 A francia-magyar középkori egyetemi kapcsolatokkal Eckhardt Sándor is foglalkozott,10 Tüskés Anna pedig a bécsi egyetemen kutatta a magyarországi diákokat.11 A két világháború közötti kiadványok között említeném meg Halász Gyula „Öt világrész magyar vándorai” című könyvét.12 A
Szögi
László
által
vezetett
peregrináció-kutatócsoportban
célként
fogalmazódott meg, hogy „Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban” címmel egy olyan kiadványsorozat induljon el, amely 1790-től az első világháborúig tárná fel a külföldi magyar peregrinációt. A magyarországi peregrináció-kutatás lassan húsz éve tart, a kutatási projekt során 21 európai országban, mintegy 120 közgyűjteményben, összesen 215 egyetem és főiskola forrásanyagának feltárásával mintegy százezer peregrinus diák adatait tartalmazó hatalmas adatbázis készült el. Megkezdődött továbbá a középkori egyetemi peregrináció adattárának korszerű módszerekkel való feltárása is. 13 A hazai peregrináció-kutatócsoport kutatásai nyomán pontosan követhető a kultúra és a külföldi tanulás iránti igény növekedésének mechanizmusa. Egy-egy hazatért peregrinus tanári vagy lelkészi pályájának ismeretében kimutatható, hogy tíz–húsz év múlva az általa tanított diákok közül, európai szintű ismeretek megszerzése érdekében, egyre többen vállalkoztak távoli – a professzor által jól ismert és nyilván propagált – egyetemekre történő utazásra. A peregrináció-kutatás jelentősége, a centrum és periféria viszonyának
vizsgálatából
adódóan,
elsősorban
azon
országok
történelem
tudományában kiemelkedő, ahol az adott korban nem voltak vagy csak későn alakultak megfelelő egyetemek, üdvözölendőbb lenne azonban, ha a peregrináció-kutatás
8
ÁBEL ASTRIK 1938. 41–49.; ASTRIK 1940.; 10 ECKHARDT 1943., 415–419. 11 TÜSKÉS 2008. 12 HALÁSZ 1936. 13 SZÖGI CENTER N PERIPHERY 2010. 9
ASTRIK 1943–44.; ASTRIK 1986.; ASTRIK 1992.; ASTRIK 1996.
12
megbecsültsége, mint az értelmiség- és tudósképzés kutatásának szerves része, az adott korszak fogadó országainak a történelem tudományában is megfelelő hangsúlyt kapna. A Szögi László által vezetett kutatás egyik távlati célja az 1526 és 1918 közötti külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának az eredeti levéltári források alapján történő elkészítése. A forráskiadvány-sorozat eddig húsz megjelent és négy megjelenés előtt álló kötetből áll. E sorozatban történt a doktori disszertáció adattárának publikálása is.14 A 19. századdal foglalkozó peregrinációkutatói munkák közül doktori kutatásomhoz azokat a munkákat használtam fel, ahol az adattárban utaltak a tanuló által látogatott külföldi egyetemek között brit felsőoktatási intézményre. Az elmúlt években felélénkültek a 19–20. századi egyetemjárásra és tudományos kapcsolatokra vonatkozó kutatások. Karády Viktornak a polgári korszakra vonatkozó és széles európai összehasonlításban végzett kutatásai jelentős tényekre hívták fel a figyelmet az 1867–1944 közötti időszakból. 15 Legfőbb kutatási területe a történeti iskolaszociológia, az oktatási intézmények koronként változó társadalmi szerepének vizsgálata lett. Az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetével foglalkozik Hamza Gábor–Szabó Béla kötete, a magyar-olasz jogászkapcsolatok történetéhez címmel. Molnár László a pesti orvostudományi kar hazai és külföldi hallgatóit vizsgálta 1790 és 1850 között. A 19. századra vonatkozó peregrinációkutatását a „Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez” című kötetben közölte Szögi László, Vámos Éva, Zsidi Vilmos és Heilauf Zsuzsanna is.16 A klasszikus egyetemek mellett az eddigi kutatások során alig terelődött a figyelem az ebben a században egyre jelentősebb szerephez jutó német műszaki főiskolákra és a később alakult agrár, illetve közgazdasági, kereskedelmi akadémiákra. Néhány közlemény a művészképzés legfőbb németországi helyszínével foglalkozik. 1985-ben jelent meg G. Klement Ildikónak a 14
A 19. századdal foglalkozó kötetek: Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I. 1790–1850. Budapest–Szeged, 1994. Szögi László: Magyarországi diákok svájci és hollandiai egyetemeken 1789–1919. Budapest, 2000. Mészáros Andor: Magyarországi diákok prágai egyetemeken 1850–1918. Budapest, 2001. Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789–1919. Budapest, 2001. Szögi László – Kiss József Mihály: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1849–1867. Budapest, 2003. Fazekas István: A Bécsi Pazmaneum magyarországi hallgatói. 1623–1918 (1951). Budapest, 2003. Patyi Gábor: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1890–1918. Budapest, 2004. Bozzay Réka–Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595–1918. Budapest, 2007. Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken I. rész 1526–1918. Budapest, 2007. SÁRKÖZI 2013. 15 KARÁDY 1990. 16 TANULMÁNYOK AZ ÚJKORI KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETÉHEZ 1997. 127–169.; 171– 190.; 191–222.; 313–336.
13
„Külföldön tanuló magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében” című cikke a Magyar Könyvszemlében. 17 Laszlovszky
László
tanulmányai
a
középkori
diákok
nyugat-európai
egyetemlátogatását tárgyalják, ennek keretében érintik az Angliába ellátogató magyar diákokat is.18 Munkáját Kurucz György útmutatója segítette a magyar vonatkozású angol kéziratokról.19 Laszlovszky részletesen kutatta Miklós barátot (Nicholaus clericus-t), akit Fest Sándor is megemlíti munkájában, mint Oxford első magyar diákját.20 Laszlovszky együtt tárgyalja a párizsi és az angol-magyar egyetemi kapcsolatokat, amelyeket az egyházak és a dinasztiák kapcsolódásai erősítettek meg. Bár kevés a forrás, de valószínű, hogy az első diákok megalapozták a későbbi peregrinusok tanulmányútjait, segítették őket tapasztalataikkal, felhívták a figyelmet a külföldön való tanulás lehetőségére. A Nyugat-Európába küldött peregrinus diákok és kapcsolataik lehetőséget biztosítottak a bizánci orientáció kiegyensúlyozására. III. Bélának második felesége, franciai Margit előző férje a fiatal angol Henrik király volt. Margit kapcsolatainak is köszönhető, hogy megjelentek a magyarok angol egyetemeken. A másik szerzetesi iskola, ahol a középkorban magyarok teológiát hallgattak: a Lincoln Cathedral School volt. Az angol ’tudós diákok’ (scholars) közül sokan francia iskolákból érkezetek a Szigetországba a francia-angol viszálykodás következtében. Ezeknek a 12. századi oktatási központoknak erős nemzetközi kapcsolatrendszerük volt, amelyet egyrészt azok a korábbi diákok alakítottak, akik az iskolát elhagyva karrierjüket az egyházi vagy az állami hierarchiában találták meg, másrészt általánosságban a szerzetesrendek jó nemzetközi kapcsolataiból adódtak.21 Gömöri György és Simovits Ágnes nem az egyes felekezetek angol és skót kapcsolatait vizsgálta, hanem átfogóan kezdtek az Angliában, illetve Skóciában művelődő magyar tanulók gyűjtésébe. Gömöri György az 1526 és 1789 közötti korszakot vizsgálta,22 Simovits Ágnes pedig a két világháború közötti időszakot.23 Gömöri György „Magyar peregrinusok a 17. századi Angliában” című művében arról számol be, hogy a 16. században még kevesen, főleg diplomáciai célból jártak Angliában. Teológusok, magyar lelkészjelöltek, illetve egyéb tudós peregrinusok, főúri 17 18 19 20 21 22 23
KLEMENT 1985. 210–224. LASZLOVSZKY 1994. 223–253.; LASZLOVSZKY KURUCZ 1992. FEST 1934., 682–683. LASZLOVSZKY 1997. 51–60. GÖMÖRI 2005. SIMOVITS 1997. 263–267.
1988. 217–231.
14
látogatók és kísérőik, valamint a gályarab lelkészek teszik ki a magyar látogatók körülbelül 235 főre tehető számát. Kutatásai szerint a 17. században a 30 éves háború miatt északabbra húzódik a peregrinusok útvonala: Frankfurt – Bréma – Franeker – Leiden/Groningen – Oxford/Cambridge lesz az útirány. A 17. században senki nem matrikulált24 Cambridge-ben vagy Oxfordban, ezért ez a korszak nem matrikulák alapján kutatható, hanem kollégiumi számadáskönyvek (King’s College mundum books) adataiból, illetve emlékkönyvi bejegyzésekből (album amicorum). A magyarok irregulár hallgatók voltak ebben a korszakban, de az alkalmi segélyben részesülő külföldi peregrinusok nemzetiségét és nevét általában feljegyezték. A komolyabb teológusok vagy tudósjelöltek ajánlólevéllel érkeztek, amelyek szintén a kutatás forrásául szolgálnak. A források szerint 155 alkalommal folyósítottak magyar, illetve erdélyi diák számára alkalmi segélyt 1616 és 1699 között.25 Gömöri kutatásai azt mutatják, hogy a század második felében átalakult a peregrinusok összetétele. Kevesebb katolikus és egyre több unitárius érkezett a Szigetországba, és teológusok mellett tudósok és művészek is akadtak a vándorok között. Idehaza a peregrinusok főleg fordítással és angol nyelvtanítással hasznosították angliai tanulmányaikat,26 ekkortájt növekszik meg a magyar szerzők angliai kiadványainak a száma is. 27 Az erdélyi szász és a protestáns magyar történetírók is számos közleményt jelentettek meg a svájci, holland és német protestáns egyetemek magyarországi és erdélyi hallgatóiról, de a kiadványok csak a 19. század elejéig jutottak és ritkán alapultak eredeti levéltári forrásanyag feltárásán. Tonk Sándor és Szabó Miklós átfogóan foglalkozott az erdélyi diákok peregrinációjával, és közösen adták ki a középkori, valamint a koraújkori peregrinációról szóló „Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban (1521–1700)” című tanulmányukat,28 amelyet Tonk Sándor könyve előzött meg „Erdélyiek egyetemjárása a középkorban” címmel. Tonk Sándor29 és Szabó Miklós30 még számos további publikációt közölt az erdélyiek egyetemjárásáról.
24
A matrikuláció az egyetemre (nem a college-ba) történő beiratkozás. Oxfordban és Cambridge-ben a matrikulálás összefort egy felvételi vizsgával, amit röviddel a matrikuláció előtt vagy után kellett letenni. A matriculation examination egy felvételi vizsga volt tulajdonképpen. 25 GÖMÖRI CAMBRIDGE 2004. 84–86. 26 GÖMÖRI 2004. 27 GÖMÖRI ANGLIA 2004. 28 TONK–SZABÓ 1993. 2. kötet, 491–507.; TONK - SZABÓ 1992. 392. 29 TONK 1979.; TONK FONTES 1994. 478.; TONK KORUNK, 1994. 129–132. 30 SZABÓ–SZÖGI 1998.; SZABÓ 1991., 85–104.
15
A debreceni diákok protestáns peregrinációját külföldi kutatásaikban Hörcsik Richárd és Kovács Ábrahám tárta fel. Hörcsik Richárd kutatási területe a protestáns egyház- és iskolatörténet, különös tekintettel a reformáció korára, illetve a protestáns peregrinációra. Edinburgh-ban egyéni kutatóprogramot hajtott végre a skót-magyar történeti kapcsolatok, az edinburgh-i magyar peregrináció témakörében. További kutatásokat végzett Oxfordban a 17–18. századi protestáns diplomácia angliai vonatkozásairól. Kovács Ábrahám egyik kutatási területe az amerikai, angol, skót és magyar hatástörténet (teológia, tudomány, történelem, vallástudomány), 31 amely Hörcsik Richárd kutatását folytatva, kiegészítve járult hozzá a Skóciában tanult magyar reformátusok tanulmányútjainak, és a magyarországi skót zsidómisszió áldásos tevékenységének feltárásához.32 Többen kutatták az erdélyi unitáriusok angol kapcsolatait, így Zsakó Erzsébet az unitárius nőmozgalom múltjáról több mint egy évtizedes munkálkodást követően készített négyszáz oldalas összefoglalást.33 Közel száz év eseményeit, vitáit vetíti elénk könyvét adattárrá rendezve, hiszen abban a Londonban tanult hölgyek névsorát is közli. Az unitárius lánynevelés angliai kapcsolatairól értekezik Törökné Borbély Lenke 34 és Anghi Gyöngyi, akik a magyar unitárius hölgyeket fogadó londoni Channing House Schoolról írtak.35 A közelmúltban jelent meg Kovács Sándor „Angolszász-magyar unitárius érintkezések a 19. században” című könyve az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában, az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 269. számaként. A kötetben az angol-magyar protestáns kapcsolatok 19. századi unitárius vonatkozásait, az unitárius egyház intézményrendszere köré épülő eseménytörténetet mutatja be és közben tekintélyes bibliográfiai, intézménytörténeti, archontológiai, biográfiai, és helytörténeti nyersanyagot halmoz fel. Az erdélyi unitárius közösség külpolitizálásának funkcionális bemutatását szolgálja egy kolozsvári civil szervezet (az English Conversation Club) összetett
szerepének
érzékeltetése
a
felekezet
társadalmi
elhelyezkedésének
szerkezetében, háttérbefolyásának érvényesítésében. 36 Kovács Sándor sokat hivatkozik
31
KOVÁCS ÁBRAHÁM STUDIEN 2006.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2009.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2006.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2005.; KOVÁCS ÁBRAHÁM Ref. Bp. 2005.; KOVÁCS ÁBRAHÁM EN CHRISTO 2004. 177–186. KOVÁCS ÁBRAHÁM 2004.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2001. 32 SÁRKÖZI 2013. 8–12. 33 ZSAKÓ 2003. 153–193. 34 TÖRÖKNÉ 1997. 35 ANGHI 1985. 7–8. 36 KOVÁCS SÁNDOR 2011.
16
Erdő János munkájára, amelyben a szerző a Manchester College és ez erdélyi unitárius egyház kapcsolatait elemzi. 37 A peregrinációkutatásokat ma globális szinten a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság (International Commission for the History of Universities) fogja össze. A Bizottság 1960-ban jött létre Stockholmban, 1964-től a Nemzetközi Történettudományi Bizottságon (Comité International des Sciences Historiques, röviden: CISH) belüli albizottságként, 1977-től pedig társult bizottságként működik. Jelenleg 32 tagja van 24 különböző országból, elnöke: Mordechai Feingold (USA). A bizottság célkitűzése támogatni és nemzetközi szinten koordinálni az egyetemtörténettel kapcsolatos kutatásokat. A Nemzetközi Történész Kongresszusokon (International Congress of Historical Sciences) külön szekcióban ülésezik a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság. A konferenciát 2010-ben az Amszterdami Egyetemen rendezték meg augusztus 22. és 28. között, ahol kutatási eredményeimet bemutathattam. 38 A Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság honlapján megtekinthetőek a legfrissebb írások bibliográfiái. 39 A Bizottság brit tagjainak (Robert David Anderson – Scotland, Elisabethann Boran – Ireland, Peter Denley – England) fő kutatási területe a brit felsőoktatási intézmények története és a brit felsőoktatáspolitika. A Magyar Tudományos Akadémia Egyetemtörténeti Albizottsága a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság magyar nemzeti bizottságaként működik. Az albizottság évente többször is ülésezik, elnöke Szögi László. A külföldi egyetemtörténeti munkák közül Lubor Jilek „Historical Compendium of European Universities” című 1984-es kiadványa rendkívül tömör összefoglalását tartalmazza az európai egyetemek történetének, ezért kiváló eligazodást ad egy peregrinációkutatónak a jogutód-jogelőd intézmények területén.40 A Mordechai Feingold által szerkesztett „History of Universities” című sorozat évente kétkötetnyi bibliográfiával és a legfrissebb tanulmányokkal gazdagítja az egyetemtörténeti kiadványok számát.41
37 38
ERDŐ 1986. 138–158. SÁRKÖZI 2013. 13.
39
http://www.cihuichu.org/index.php?id=42&L=ftp%3A%2F%2Fconsultec4%3Asnh2301%40ftp.whl0088.whservidor.com %2Fx.php%3F Letöltve: 2013. október 13-án. 40 LUBOR JILEK 1984. 41
HISTORY OF UNIVERSITIES
17
II.2. Az angol-magyar történelmi, historiográfiája
felsőoktatási
kapcsolatok
kutatásának
A doktori kutatás kiindulásaként, hogy egyrészt a külföldi egyetemjárást segítő anyagi forrásokra és a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolataira fény derüljön, másrészt hogy az Angliában, Skóciában tanult magyarok jelentőségét értékelni lehessen, szükséges az angol-magyar történelmi, egyházi kapcsolatok ismertetése. A téma historiográfiájának bemutatása közben az egyes művekből részleteket kiemelve szeretném felvázolni, milyen fontosabb kapcsolódási pontok voltak Nagy-Britannia és Magyarország között a 19. században, ezáltal a dolgozat zárásaként könnyebben értékeletőek azok az angol hatások, amelyek a magyarországi diákok angliai tapasztalatainak eredményeként érték hazánkat. Ha ezeket a kapcsolódási pontokat végignézzük, jobban el tudjuk majd helyezni az angol élményeket hazahozó, és az angol újdonságokról cikkező magyar tanulók jelentőségét. A doktori dolgozat terjedelmi korlátai miatt leginkább azokat a munkákat és kutatásokat emelem ki, amelyeknek a magyar-angol felsőoktatási kapcsolatok szempontjából van relevanciája, ugyanis a disszertáció keretei sajnos nem engedik meg, hogy az angol-magyar kapcsolódási pontokkal foglalkozó hatástörténeti munkákat az irodalomtudománytól a technikáig bemutassam, ugyanakkor az erről szóló részletes bibliográfiát a doktori dolgozat végén közlöm. A téma feltárását olyan átfogó művek angliai vonatkozásainak kigyűjtésével kezdtem, mint a tízkötetes Magyarország története,42 Magyarország története a 19. században,43 Magyar Művelődéstörténet,44 Domanovszky művelődéstörténete,45 a három kötetes Erdély története,46 Magyarország társadalomtörténete,47 a 19. századi egyetemes történet.48 A 19. századi technikai, mérnöki, egészségügyi fejlődésről szóló munkák lépten-nyomon Angliára, skót mérnökökre hivatkoznak. De nemcsak az angol/skót-magyar kapcsolódási pontok felderítése miatt szükséges a modernizációról szóló monográfiák átolvasása, hanem azért is, hogy tisztában legyünk azzal a
42
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1790–1848) I., II. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1848–1890) I., II. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1890–1918) I., II. 43 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 44 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 45 DOMANOVSZKY 1991. 46 ERDÉLY TÖRTÉNETE III. 47 GYÁNI– KÖVÉR 2006. 48 19. SZÁZADI EGYETEMES TÖRTÉNET 2001.
18
tudományos fejlődéssel, amely a 19. századi Magyarországon az új szakemberek megjelenését igényelte.49 Az angol/skót-magyar egyházi és oktatási kapcsolatok historiográfiája tekintetében alapműnek számít Bucsay Mihálynak „A protestantizmus története Magyarországon (1521–1945)” című munkája, amely kronológikus sorrendben haladva említi az adott korszak egyházi külkapcsolatait, az egyház képviselőinek külföldi útjait, így vázlatosan áttekinthető több mint 400 év protestáns diákjainak peregrinációja. 50 A magyar protestáns szellemi, kulturális és politikai életre, különös tekintettel Nagyenyedre és Debrecenre, nagy hatással volt az angolszász protestantizmus. A kapcsolatfelvétel a 19. század első felében vált dinamikussá, amikor evangelista missziók érkeztek a kontinensre. V. John Eibner „British Evangelicals and Hungary (1800–1852)” című munkájában számol be a három legfontosabb szervezetről: a British and Foreign Bible Society, The Religious Tract Society, és a Free Church of Scotland51 magyar missziós tevékenységeiről. Az elnyomó, despotikus katolicizmus és a modern kor megrontó szelleme ellen lépett fel hazánkban közvetítőként először 1810-ben Frederick Leo. Meglepetésére a Pozsonyba vitt Szentírást elkapkodták az emberek, úgyhogy a három szervezet elhatározta, terjeszteni fogják az Írást a magyarok között. Pozsonyban öt professzor állt az ügy mellé: Stanislaides Dániel rektor, Bilnitza Pál, Palkovics György, Fábri István, és Grósz János a líceum tanárai. Angliában 1781-től volt szabad a vallásgyakorlás, és a rekatolizáció miatt különösen fontossá vált az angolok számára, hogy segítsék az itt kisebbségben élő protestánsokat. A Bible Society 500 fonttal hozzájárult ahhoz, hogy Pozsonyban is alapítsanak egy alszervezetet, amelynek báró Jeszenák János lett az elnöke. Az Írások terjesztését a cenzúra, és a postai küldemények átvizsgálása is nehezítette. A csempészésre J. M. Müller vállalkozott, akinek a tevékenységét sárospataki Somossy János teológus professzor segítette, ezáltal a helyi nyomda 1832 és 1835 között számos Újszövetséget és Bibliát nyomott. Ezt követően az új ügynök a jó kapcsolatai révén rendkívül sikeres munkát végző felsőlövői Gottlieb Wimmer evangelikus lelkész lett, akinek a terjesztésben segítséget nyújtott Batthyány Gusztáv és Habsburg-Lotaringiai Mária Dorottya 49
GARAMI – GÖBEL 1977.; HAHN 1960.; HERTELENDY – HENZ – ZALÁNYI 1967.; CZÉRE 1989.; DEZSÉNYI – HERNÁDI 1967.; IHRIG 1973.; VAJDA 1958.; 50 BUCSAY 1985. 51 A ’Free’ ezesetben azt jeletni, hogy az államtól független. A 19. század közepére a skót és holland református egyházak szétszakadtak állam által támogatott és szabad egyházakra. Ez példaként állhatott a magyar protestáns egyházak előtt. Hazánkban a protestánsok nem adták fel autonómiájukat, viszont az csorbát szenvedett az iskoláik államsegélyezésével járó állami tanfelügyelettel, majd a lelkészek állami fizetés-kiegészítésével (1868-tól.)
19
főhercegnő is. A terjesztést Pulszky Ferenc és Zay Károly is támogatta, mert az anyanyelv térnyeréséhez és a nemzeti érzés növeléséhez is hozzájárult a Szentírás magyar nyelvű megjelentetése. Angol gyakorlat szerint a szent szövegeket az elítéltek számára is hozzáférhetővé tették. Az 1840-es években a Free Church of Scotland megkezdte zsidó hittérítő misszióját Pesten, amely a magyar és a skót protestáns egyházi kapcsolatok megerősödéséhez vezetett, miután az áttért edinburgh-i hallgatók Edersheim Alfred és Saphir Adolph a protestáns hitterjesztés kiemelkedő alakjaivá váltak Pesten. Világos után a fent említett három brit társaság folytatta tevékenységét Magyarországon, bár 1851-ben a könyvesboltjaikat bezárták és 1852-ben a skót misszionáriusokat hazaküldték. Tevékenységüket 1867-tel kezdték újra.52 Protestáns köztársaság angol erényekkel – ezt tartották a korabeliek Debrecenről. A debreceni reformátusok angliai és skóciai kapcsolatiaval több történész is foglalkozott, így Trócsányi Berta, aki a debreceni reformátusok angliai és skóciai kapcsolatait, a 16. és 17. századi teológusok tanulmányútjait mutatta be könyvében.53 A kálvinista Angliajárásokkal átfogóbban Daxer György54 és Bodonhelyi József foglalkozott.55 Daxer György a külföldi iskolázásnak a hazai protestáns nevelésügy fejlődésére gyakorolt hatását kutatta. Munkáikból megtudhatjuk, hogy a reformációval új jelentőséget nyert a peregrináció. A debreceni diákok külföldi tanulmányútjainak célpontja – középkori eredetű hagyományt folytatva – Wittenberg volt, amely nemcsak a reformáció fővárosa, hanem a protestáns humanista kultúra tudományos fellegvára is. Az európai kultúra közvetítői később Heidelberg, Bréma és a holland, valamint az angol egyetemek lettek. A 17. században a harmincéves háború alatt egyre inkább Anglia felé terelődött a peregrinus útirány, amelynek hatását Debrecen azonnal megérezte. Az első angol nyelvtant a debreceni komáromi Csipkés György adta ki 1664-ben, miután Angliában hosszabb időt tanult. Csipkés mellett Nógrádi Mátyás, Mártonfalvi György is megfordult Oxfordban, és az ott látott college működését mintának véve tettek javaslatot a debreceni kollégium átszervezésére. A 17–18. század folyamán a debreceni diákok az európai egyetemek közül az oxfordi és cambridge-i egyetemeket is látogatták, és folyamatosan bővítették a debreceni könyvtárat új szerzeményeikkel. 1756–1757-ben Sinai Miklós diák is Oxfordban tanult, ahol adományt eszközölt ki a debrecenieknek. 52
EIBNER 1983. TRÓCSÁNYI 1944. 54 DAXER 1919. 55 BODONHELYI 1938.; BODONHELYI 1942. 53
20
Az adomány legnagyobb részét, mintegy 2000 fontnyi összeget, Thomas Harring, canterbury-i érsek adta, az adományt az angol egyház kezelte és kamatait a világháború kitörésééig évenként megküldte a debreceni refomátus kollégiumnak.56 Ez az alap tette lehetővé, hogy debreceniek tanulhassanak a távoli Angliában. Sinai tanítványa volt Budai Ézsaiás,57 aki 1794-ben látogatta meg Oxfordot.58 Budai kint tartózkodása alatt az oxfordi Bodelaine Library-ben ismerkedett meg Uri Jánossal, aki 1770-től a könyvtár keleti anyagát katalogizálta, különböző kéziratokat adott ki, sőt az oxfordi egyetemen előadásokat is tartott.59 Az angol-magyar kapcsolódási pontok felvázolásában Gál István munkái segítenek. Műveiben olvashatjuk, hogy a diákok által hazahozott tapasztalatok nyomán Debrecenen angolmánia lett úrrá, a 19. század elején úgymond magyar Oxforddá alakult. Bizonyosan hatással volt a debreceni diákokra az is, hogy 1849-ben a reformkori nagy nemzedék hónapokat töltött Debrecenben, melynek tagjai szintén jártak Angliában. A debreceni kollégiumban működött angol lektorátus, ahol 1852-től Balogh Ferenc, majd Gajzágó László oktatott. A debreceni kollégium négyszáz éves jubileumára meghívták az oxfordi és a cambridge-i egyetemek képviselőit is.60 A debreceni református kollégium elsősorban Skóciával épített ki felsőoktatási kapcsolatot, így a teológus ifjak ösztöndíj segítségével folytathattak kint tanulmányokat, tapasztalataik nyomán pedig folyamatosan alakították a kollégiumot.61 A skóciai ösztöndíjról – Hörcsik Richárd fentebb említett tanulmányán kívül – Kuthy Sándor és Gál István közölt cikkeket a Magyar Nemzet hasábjain. 62 Kuthy azt írja, hogy 1752-ben, amikor Mária Terézia megtiltotta, hogy a debreceni református lelkészeket és a kollégium tanárait a város kasszáiból fizessék, a diákok stipendiumokért bejárták az országot. A stipendiumok segítségével a professzorok Hollandiába, Angliába és Svájcba küldték diákjaikat városi és egyházi ajánló levelekkel felvértezve. Pivány Jenő szintén 1939-ben közölt cikket a Magyar Nemzetben a debreceni reformátusok számára
56
PIVÁNY MAGYAR NEMZET 1939. máj. 21. Nevezett személy szerepel az adattárban 58 TtREL II.28.c.1. 59 Urinak bár nem volt hivatalos tanári állása az oxfordi egyetemen, nagy tudományát, könyvtári tiszte mellett, tanító működéssel is hasznossá tette. Dr. White, volt tanítványa és az oxfordi egyetemen az arab nyelv tanára, Uri emlékére szobája ablaküvegére saját meghagyására karcolt életére, működésére és halálára vonatkozó angol sorokat, melyeket Goldziher közöl. Emlékezetéről szintén Goldziher Ignácz 1907. nov. 4. tartott felolvasást a MTA-ban. 60 SZINNYEI, PALLAS 61 HÖRCSIK 1989. 161–182., GÁL MAGYAR NEMZET 1939. máj. 24. 62 KUTHY MAGYAR NEMZET 1939. máj. 17. 57
21
rendelkezésre álló angol alapítványról.63 Debrecen angol kapcsolatait a 20. század első felében Elek László Sándor is kutatta.64 Sárospatak szintén az angol szellem egyik fontos központja volt Magyarországon – derül ki Rev. A. F. Knight és Ugrai János munkáiból. Hollandiában és Angliában járt sárospataki diákok egyfajta társadalmi forradalmat okoztak a városban puritán erkölcsös magatartásukkal. A Sárospataki Kollégiumban a diákok és a tanárok közül többen angol műveket fordítottak magyarra, sőt a diákok meghonosították azt a szokást is, hogy minden év májusában angol nyelvű előadásokat tartottak. A magyar kálvinizmusra bizonyosan hatással volt az általuk kint megtapasztalt presbiteri rendszer. 65 A sárospataki skót-magyar kapcsolatokat Takács Béla 66 is kutatta. Az egyházi kapcsolódási pontokat tekintve fontos helyet foglal el az angliai és skóciai puritanizmus Magyarországra gyakorolt hatása. A sárospataki kollégium tanárai voltak Tolnai Dali János és Medgyesi Pál, akik tanítványaikat Angliába küldték felsőoktatási tanulmányok céljából. Tolnai hét évet élt Angliában, és a kint tapasztaltaknak megfelelően a puritanizmus elveit átvitte az iskolai gyakorlatba. Medgyesi – nyugati mintára – a tanítást szerette volna kiterjeszteni alsóbb néposztályok gyerekeire. A kollégium bentlakásos jellegét is Angliából vették át. A magyar puritanizmus 17. századi angliai vonatkozásairól – többek között – Balogh Judit számol be tanulmányában, ahol részletesen tárgyalja Tolnai Dali Jánosnak, mint a sárospataki iskola rektorának és teológus prédikátorának a mozgalommá szerveződött puritanizmus hazai térnyerésében betöltött szerepét. Balogh Judit mutatott rá arra, hogy Samuel Hartlib 67 és Heinrich Bisterfeld szerepe milyen kevéssé feltárt a szakirodalomban, pedig mind Medgyesi Pállal, mind pedig Tolnai Dali Jánossal volt kapcsolata. Bisterfeld 1630-ig a herborni akadémia, majd Bethlen Gábor meghívásának engedve a gyulafehérvári főiskola professzora volt, és Rákóczi György diplomatája a 30 éves háború tárgyalásai alatt. Az
63
PIVÁNY MAGYAR NEMZET 1939. máj. 21. ELEK 1942.; ELEK 1943. 65 KNIGHT HUNG. QUART 1938. 364–66., HUNG. QUART . 66 TAKÁCS BÉLA 1978. 64
1937. 532–538.; UGRAI 2001. 101/3. 285–300.
67
Sámuel Hartlib 1606-ban született Elbingben. Anyja angol volt, kereskedő apja pedig szoros üzleti kapcsolatban állt az elbingi és danzigi angol kereskedőtársasággal. Bár neve nem tűnik fel az egyetemi anyakönyvekben, Hartlib feljegyzéseiből tudjuk, hogy Cambridge-ben tanult talán már 1621-ben, de 1625-26-ban bizonyosan. 1628 szeptemberében végleg Londonban telepedett le, ahol életét a Bacon New Atlantiszban felvázolt ideál megvalósításának szentelte. Évtizedeken keresztül kiterjedt levelezést folytatott a korabeli protestáns Európa gondolkodóival, azzal a céllal, hogy társadalmi, egyházi, pedagógiai nézeteiket, a gazdasági és technikai újításaikat nyilvántartsa, népszerűsítse, és egységes pedagógiai és oktatási rendszerbe foglalva az emberiség haladásának szolgálatába állítsa.
22
ő ajánlólevelével indult Hollandiába majd Angliába Tolnai Dali, és ő küldte oda később Apáczai Csere Jánost is, mindeközben pedig folyamatosan levelezésben állt Samuel Hartlieb londoni körével. 68 Samuel Hartlib csak részleteiben ismert, Kvacsala János,69 illetve Makkai László 70 munkásságának köszönhetően.71 Tolnai angol kapcsolatairól Bucsay Mihály is írt.72 Gál István Magyarország, Anglia és Amerika című művében olyan további fontos kapcsolódási pontokat emel ki, mint Erdélyi János, – a költő, kritikus, esztéta, filozófus – aki műveiben az angol protestáns gondolkodás hazai eredményeiről írt, és aki munkássága során megismertette Bacon gondolatait is Magyarországgal. Az ő tanítványa volt Felméri Lajos, aki 1866-ban Angliában és Skóciában tanult tovább, 73 majd 1879-80-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából Angliában tanulmányozta a közoktatást és nevelésügyet. Megfigyeléseinek a magyar oktatásra tett hatásait később tárgyaljuk.74 Sárospatak–Anglia vonalon haladva talán Szemere Bertalan – sárospataki főúr – angliai élményeit említhetjük meg, akinek 1844-es külföldi utazásáról szóló művének egy egész kötete a brit szigetekkel foglalkozik. Naplójából érzékelhetjük mennyi újdonság tárult egy magyar ember szeme elé Angliában. Ilyen utazások és tanulmányutak beszámolói, naplói megismertették a Magyar Királysággal a legújabb találmányokat, tudományos gondolatokat, amelynek eredményeképpen gyümölcsöző ötletek és elgondolások fogalmazódtak meg magyar fejekben. Szemere utazása során megtekintette a lóversenyeket,75 sok utazóhoz hasonlóan megnézte az angol farmokat, melyről pontos leírást ad külön-külön taglalva az eltérő mezőgazdasági rendszereket.76 Megszemlélte továbbá a glasgow-i fogház rendszerét, ahol a rabokat munkával foglalkoztatták.77 Részletesen beszámol a börtön rendjéről és a költségeinek elemzéséről is, könyvét a Magyar Tudományos Akadémia jutalommal díjazott.78 Angliában megcsodálta a gázvilágítást és a gépgyártást: „a gáz fontos találmány a 68
HITCHENS 1988. KVACSALA 1892. 1–2. 70 MAKKAI 1952. 71 BALOGH JUDIT 1999. 72 BUCSAY 1985.128–130., 137–140. 73 Nevezett személy szerepel az adattárban 74 FELMÉRI 1881. Felméri cikkeket közölt az Educational News-ba, a Journal of Education-be és a Yearbook of Education munkatársa is volt. 75 SZEMERE 1840. 257. 76 SZEMERE 1840. 338. 77 SZEMERE 1840. 347–348. 78 SZEMERE 1840. 282., 285., 291. 69
23
színházakra nézve is, egy csavar fordítása éjt vagy napot csinál”;79 „az angol nép úgy látszik az alvilággal szövetkezék, s dicsőségét s hatalmát e gépekben látja, melyek láthatatlan erővel […] villámgyorsan, fáradhatatlanul, sietve és sötét morajjal fonnak, szőnek, vágnak, vernek, forralnak, emelnek, tolnak, tisztítanak…”. Több nagyüzemet végiglátogatott, köztük egy gyapotgyárat, ahol egy 1100 lóerejű gépet egy ember működtetett, és ami így körülbelül 880 ember erejét pótolta.80 Érdekes, hogy kiemeli a civil szervezetek működését, szerinte Anglia a klubok hazája. Három dolgot emel ki, melyek szerinte naggyá tették Angliát: a szabadság-bátorság, a kormány ’be nem avatkozása’ az iparba, és az egyesületek, amelyek „a közértelmességet” terjesztik, lapokat, könyveket juttatnak el az emberekhez. 81 Angol tapasztalatait megpróbálta Magyrországon hasznosítani és vármegyéjébe visszatérve, a vármegyei küldöttség számára javaslatot készített egy építendő javító-fogházról (Kassa 1838.). A Tiszáninneni Református Egyházkerület küldöttségének is készített tervet egy papi özvegy- és árvaházról. Továbbá londoni magyar külképviselet kialakítását sürgette. A közös protestáns hitvallás elősegítette Erdély Angliával való kapcsolatát is. Az első magyar Shakespeare-előadás Kolozsvárott volt hazánkban, és az első magyar Dickensfordítást szintén itt adták ki. A kor legnagyobb magyar Shakespeare-színésze, Egressy Gábor is erdélyi származású volt, aki a Nemzeti Színház első Shakespeare-előadásában játszott (Lear király, 1838), sőt Shakespeare több művét is magyarra fordította. Az 1580-as évektől fiatal magyarok rendszeresen látogatták a kinti egyetemeket, onnan hazatérve pedig angol nyelvtudásukat felhasználva angolt tanítottak, vagy angol műveket fordítottak magyarra.82 Az erdélyi református kollégiumok, valamint a kolozsvári unitárius kollégium szoros kapcsolatot ápolt Angliával és Skóciával, a tanulók számára ösztöndíjakat létesítettek, sőt a magyar egyházak képviselői – unitáriusok (Boros György, Varga Béla) és reformátusok (Imre Lajos) egyaránt – nemzetközi konferenciákon is rendszeresen részt vettek.83 Egy fontos erdélyi-angol kapcsolódási pont Kőrösi Csoma Sándor nagyenyedi diák, aki 1815-ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvekkel foglalkozott. Nevéhez fűződik a tibeti-angol szótár elkészítése. Aranka György enyedi diák kutatta először az angol és a 79
SZEMERE 1840. 260. SZEMERE 1840. 349-350. 81 SZEMERE 1840. 273. 82 GÁL ISTVÁN 1944. 38–40. 83 Nevezett személyek szerepelnek az adattárban 80
24
magyar alkotmány rokonságát, „Anglus és magyar rokonság egybevetése” címmel 1790-ben Kolozsváron jelent meg műve.84 Sok enyedi diák – később, mint tanár – fordított angol irodalmat. Salamon Ferenc publicista, történész, egyetemi tanár, később az MTA tagja és számos angol klasszikus regények fordítója szintén a Nagyenyedi Kollégiumban tanult. Jánosi Ferenccel együtt ismertették a legújabb angliai találmányokat A gőzgép c. gyűjteményben. Sőt, az 1860-as években lefordította John Stuart Mill A képviseleti alkotmány című művét, és Alkotmányok könyve címmel megjelent az első átfogó magyar nyelvű nemzetközi alkotmánygyűjtemény. 85 A 19. századi Erdélyben az egyik legerősebb angol kapcsolatépítő az Telekicsalád és Wesselényi Miklós volt.86 Teleki Sándor építette újra Enyedet, a gyűjtésben Pápai Páriz Ferenc is segített, aki Angliából 11 000 angol fontot hozott haza (1712). Teleki László külföldi útja során meglátogatta az angol tudós társaságokat. Teleki Mihály pedig saját költségén küldött ki tizennyolc embert Angliába, célja egy ifjúsági parlament megvalósítása volt.87 Wesselényi barátja volt Bölöni Farkas Sándor, a híres utazó és Shakespeare-fordító, aki 1831. április 17. és július 27. között járt Angliában, Skóciában
és
Írországban
(York,
Edinburgh,
Glasgow,
Dublin,
Liverpool,
Birmingham). Bölöni egy évig készült útjára a Magyarországon akkor fellelhető Angliáról és Skóciáról szóló irodalomból, ezért útinaplója olyan irodalmi műnek számított, amely alaptudást adott a korabeli Anglia földrajzából, történelméből, közgazdaságából,
egyháztörténetéből. 88
Az
angol-magyar-amerikai
unitárius
érintkezések szervezésében kiemelkedő szerep jutott Bölöni Farkas Sándornak. A székely nemes nem csupán kedvtelésből utazott külföldre, útinaplója és az angol, illetve amerikai források diplomáciai kiküldetését támasztják alá. 89 Az utazásáról érdekes és tanulságos naplót írt, ezért 1834-ben az Akadémia levelező tagjává választatotta.90 Bölönit útján gróf Béldy Ferenc kísérte el, akinek egyik barátja, Petrichevics-Horváth Lázár, írta meg lord Byron életét és közölt több Byron-fordítást. Béldy másik barátja, báró Jósika Miklós pedig Walter Scott hatására lett regényíró.
84
ARANKA 1790. GÁL ISTVÁN 1944. 20.; MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 86 TÓTH LŐRINC 1858. 87 GÁL ISTVÁN 1944. 17–18., 73–79. 85
(1848–1890) I. 619–620.
88
Lásd bővebben: In: Erdélyi ritkaságok sorozat előkészített, de meg nem jelent kötete: Bölöni Farkas Sándor angliai útinaplója. 1944-es előkészület 89 KOVÁCS SÁNDOR 2011. 42–49. 90
PALLAS
25
Angliában a magyar országkép alapjait elsősorban a reformkori angol utazók rakták le, akiknek munkásságát Fest Sándor nagy részletességgel tárta fel. 91 A 19. században igen erős volt az angol utazók érdeklődése Magyarország iránt, erről Országh László 92 munkáiban is olvashatunk. Az angol utazók közül különösen jelentős volt Julia Pardoe (1806–1862) és John Paget (1808–1892). Miss Pardoe háromkötetes munkája, amely németül is népszerűségre tett szert: „The City of the Magyar”, 1840-ben jelent meg.93 John Paget angol orvos, Wesselényi Polixenának, Wesselényi Miklós unokahúgának, a férje Aranyosgyéresen telepedett le, ahol mintaszerű gazdálkodásba kezdett, és angol olvasóklubot alapított. Beutazta Magyarországot, különösen Erdélyt, és tapasztalatait könyvben adta ki 1839-ben „Hungary and Transylvania” címmel. 94 A nagysikerű mű, amely angol nyelven mutatja be Magyarországot és Erdélyt a külföldiek számára, több angol és német nyelvű kiadást is megélt. John Paget sokat segített az erdélyi hallgatóknak, hogy angliai tanulmányútra mehessenek, munkásságáról számos tanulmány jelent már meg.95 E két szerző sokat tett hazánk angliai jó híréért, és nekik is köszönhető, hogy a magyar szabadságharc előtt a magyar név ismerősen és jól csengett a Brit Birodalom fővárosában. Magyarországi angol utazókkal (Richard Bright) Korbuly György is foglalkozott.96 A magyar-angol kapcsolatok historiográfiájának nagy részét teszi ki a magyar utazók angliai és angol utazók magyarországi utazásairól szóló munkák. A reformkor kiemelkedő személyiségeinek nyugat-európai utazásánál feltétlenül megemlítendő Gál István neve, aki a Pesti Magyar Hírlapban közölt cikkeket a témával kapcsolatban. 97 Anglia hatása a kontinensre a 18. század végén felgyorsult, az európai nemzetek egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a Szigetország felé. Az európai országok az angol igazságszolgáltatási rendszert és alkotmányos berendezkedést tanulmányozták, az angol kultúra, irodalom és nyelv iránt érdeklődtek, elkezdték követni az ’angol példát’ a gazdaság területén. Anglia befolyása az 1763-as párizsi békével tovább nőtt a kontinensen. Bécs egyfajta közvetítővé vált, ahol a magyar főurak az angol szellemmel és ízléssel ismerkedhettek meg, amelynek eredményeképpen több magyar főúr szánta el 91
FEST 1920. ORSZÁGH ANG. FIL. TAN. 1938. 112–132. 93 PARDOE 1840. 94 PAGET 1839. 95 GÁL PÁSZTORTŰZ 1939. szept. 389–403. I.; GÁL MAGYAR NEMZET 1940. márc. 24.; BALOGH JÓZSEF HUNG. QUART. 1939. 610–632. és 1940. 65–81.; KOVÁCS JÁNOS KER. MAGV. 1893.; KOVÁCS JÁNOS 1879.; 92
Kéziratos naplójával Soós Lajos foglalkozott. 96 KORBULY 1938. 97 GÁL ISTVÁN PESTI HÍRLAP 1939. okt. 29. és BRASSÓI LAPOK 1940. márc. 31.
26
magát arra, meglátogatja a távoli Szigetországot. Ezek a főurak sokat tettek azért, hogy az angol szellemiséget és intézményrendszert ismertté tegyék Magyarországon és átültessék azokat magyar viszonyok közé. 1787-ben Széchényi Ferenc Angliába utazott, ahol meglátogatta többek között Adam Smith-t, és Herschelt, a csillagászt. Útinaplóját kivonatosan közölte Marczali Henrik, 98 aki Széchenyi István angliai útjáról is írt a Magyar Figyelőben.99 Széchenyi István, az angol életforma, művelődés és tudományosság apostola – apja hatására – úgy próbálta megoldani a nemzetgazdaság problémáit, hogy az angol gazdaságot vette mintának és annak működését figyelte meg. Szegedy–Maszák Mihálynál olvashatjuk, hogy Széchenyi angol közgazdasági irodalmat (Adam Smith) is eredetiben olvasott, Bentham utilitarista liberális elképzeléseit a Hitel egy részfejezetében összegezte.100 Gál István szintén írt Széchenyi István első (1815) londoni útjáról, ahol műszaki ismereteket, lótenyésztési könyveket tanulmányozott, technikai vívmányokat szemlélt meg (gázvilágítás, water-closet), mindezek mellett színházakba és lóversenyekre is járt, és herceg Esterházy Pál londoni magyar nagykövettel épített ki szoros kapcsolatot. Ezt követően még négyszer látogatott el Angliában magyar főurak társaságában (Wesselény Miklós, Andrássy György, Vásárhelyi Pál). 101 Széchenyi és Wesselényi102 angliai útjukról hazatérve lótenyésztésbe fogtak,
ösztönzésükre
és
támogatásuk
eredményeképpen
épült
fel
az
első
lóversenypálya és ekkor kezdte működését – angol mintára – a Nemzeti Kaszinó (1827);103 a vívással, a boksszal, az úszással, és az agárversennyel is megismertették a magyarokat.104 Horváth Jenő történész Széchenyi első angol útjáról írt.105 Széchenyi angol barátaival való levelezését Bártfai Szabó László tette közzé.106 A folyószabályozás és a Lánchíd építése is olyan reformkori eredmények, amelyeknél lépten-nyomon angol, illetőleg skót nevekre bukkanunk. A Duna hajózhatóvá tételével nemcsak Budapest és Konstantinápoly, hanem London és Konstantinápoly is közelebb került egymáshoz, ezért a folyószabályozásokban Anglia is érdekelt volt. Kossuth is szorgalmazta az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok 98
MARCZALI HENRIK BUDAPESTI SZEMLE, 1931. MARCZALI HENRIK MAGYAR FIGYELŐ, 1913. 100 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 351. 101 GÁL ISTVÁN 1944. 65–72. 102 WESSELÉNYI NAPLÓJA 101–141. 103 ILK 1927. 104 GÁL ISTVÁN 1942. 14–15. 105 HORVÁTH JENŐ BUDAPESTI SZEMLE, 1926.; HORVÁTH JENŐ 1925.; HORVÁTH JENŐ BUDAPESTI SZEMLE, 99
1937. 106 Bártfai Szabó László tette közzé: Count Széchenyi’s correspondence with his English friends. South Eastern Affairs, 1931 Barker: Széchenyi and his English Bridge. In: Hung Quart. 1938. 451–64.
27
kiépítését. 1848 novemberében Szalay Lászlót küldte ki Londonba, hogy előnyös kereskedelmi kapcsolatok kiépítését indítványozza a Szigetország kormányának.107 Fest Sándor rámutatott arra, hogy a 19. század folyamán az angolok érdeklődése megnőtt hazánk iránt, amit a Magyarországra utazó angolok száma jól mutat. Az egyik magyarországi angol főúr, Blackwell108 a magyarok iránti rajongását úgy fejezte ki, hogy a magyarokat egyenesen a kelet britjeinek hívta, míg a briteket a nyugat magyarjainak. 109 Wesselényi Miklós angliai útjairól részletesen számol be munkáiban Gál István,110 illetve Jancsó Elemér.111 Wesselényi, akit 1822-ben Széchenyi lóvásárlás miatt csábít Angliába, külföldi útja során figyelt föl arra, hogy az iskolákban nagy gondot fordítanak a testnevelésre.112 Wesselényit Széchényi vezette be az angol társasági életbe. Külföldi útjairól szóló naplójának érdekesebb angliai részleteit a Yolland-emlékkönyv közli.113 Naplójában arról számolt be, hogy járt operában, gőzgépeket tanulmányozott, megtekintett egy üveghutát, egy szénbányát, látott vashámort, cséplőgépet. Naplójában olvashatjuk azt is, hogy egy új, szabadabb, tágasabb, demokratikusabb és szociálisabb világot ismert meg Angliában, amelynek ígéretét magyar földre hozta. Wesselényinek nagyon tetszett Oxfordban az angol tanítási metódus és a diákok sok testedzése. Színházba, porcelán-kiállításra járt, a British Museumban is megfordult. Megtekintette az angol hadsereget, tanulmányozta az angol kereskedelmet, a hajóraktárakat, kikötőket, meglátogatta az angol parlamentet. Visszaúton angol lovakat hozott magával, majd Magyarországon lótenyésztésbe kezdett, és megírta a „Teendők a lótenyésztés körül” című művét. Felvidék–Anglia kapcsolatait Gál István kiválóan foglalta össze munkájában. Felvidék összekötő szerepet játszott Magyarország és Európa között.114 Tekintettel arra, hogy városias, civilizált környezet, az ittlakók polgári önszemlélettel bírtak, ezért az angol kapcsolatok forrásai tanulmányozásának kedveznek az emlékiratok és az útinaplóirodalom. Nemcsak felvidéki magyar főurak utaztak Angliába, sok angol arisztokrata 107
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
(1848–1890) I. 344. az angol kormány politikusa (1843–1851) 109 FEST 2000. 625–627. 110 L. Gál István munkáit a bibliográfiában 111 JANCSÓ ELEMÉR 1944. 112 WESSELÉNYI NAPLÓJA 139. 113 WESSELÉNYI VÁLOGATOTT MUNKÁI 1944. 11-14.; EMLÉKKÖNYV 180–188. 114 GÁL ISTVÁN 1944. 47–48., 55–58. 108
WESSELÉNYI ANGLIAI LEVELEI YOLLAND-
28
tett utazást a Felvidéken, így 1835-ben – a már emíltett – John Paget, 1866-ban pedig Lord Viscount Bryce barangolta be a Kárpát-medencét barátjával, Sir Leslie Stephan kultúrtörténésszel.115 Báró Eötvös Józsefnél laktak a Sváb-hegyen, majd bejárták Erdélyt is. 1878-ban második útján a Tátrába utazott, ahol Andrássy Gyula villájában is vendégeskedett. A bécsi magyar főurak körében kialakult angolmánia hatására a Felvidéken angol mintára lóversenyt és rókavadászatot tartottak, a vadászathoz szükséges kopókat Angliából hozták be; ezt az angol sportot az erdélyi magyar főurak körében John Pagettette ismertetté.116 Az első állandó angoltanárok Losoncban, Késmárkon és Pozsonyban voltak. A felvidéki magyarok közül a híres Benyovszki Móric is járt Angliában, ahol tengerészetet és hajóépítést tanult. 1784-ben Londonban angol kereskedőkkel tárgyalt a brit világpiac kiterjesztéséről, 1790-ben Londonban jelentek meg emlékiratai. 1786–89 között Reviczky Károly Londonban képviselte a bécsi udvart, a bécsi keleti akadémián kapott ösztönzést arra, hogy orientalista legyen, később a Royal Society a tagjai közé választotta. 1785–87 között Angliában élt báró Vay Miklós zsolnai földbirtokos, aki hazatérve – angol tapasztalatok alapján – felállította a Monarchiában az első gyapjúfonószövőgyárat. II. József bizalmát elnyerve királyi biztosként megbízatást kapott a Körös szabályozására is. Második angliai útjáról vetőgépet hozott magával. Az ő terve volt elsőként a Pestet Budával összekötő állóhíd (1792). 1787-ben a Royal Society of London a tagjai özé választotta. A felvidéki protestáns családból származó Berzeviczy Gergely 1787-ben Göttingenen át – ahol az angol király gyermekeivel kötött barátságot – Londonba utazott. Londonban hatottak rá Smith nemzetgazdaságról írt elképzelései a szabad nemzetek szabad kereskedéséről. Berzeviczy egy Balti-, Fekete- és Adriai-tengert összekötő csatornáról álmodott, valamint egy a balti, a kárpáti és a Duna-vidékeket összefogó gazdasági egységről. 117 A 19. századi angol-magyar kapcsolatok historiográfiájának tetemes részét adja az emigrációval foglalkozó irodalom. Az irodalom teljes bemutatása sajnos szétfeszítené a disszertáció kereteit, ezért csak néhány munkát emeltem ki. Az angol közvélemény 115
1943. 298–306. Wesselényi Polixéna férje, Erdélyben telepedett le. Összekötő szerepet játszott az erdélyi és az angliai unitáriusok között 117 BERZEVICZY GERGELY ANGLIAI LEVELEI 59–61. GÁL ISTVÁN 1944. MAKAY
116
29
érdeklődése csak lassan ébredt fel a közép-európai történések iránt. Az 1848. márciusi események után megjelent közlemények egy új történelmi helyzetről tudósítottak, de a külföldi sajtó a híreket Bécsen keresztül kapta. A magyar külpolitika elsődleges célja tehát az volt, hogy a hírek közvetlenül jussanak el Angliába. Mozgósítva angliai ismeretségeit erre tett erőfeszítéseket Pulszky Ferenc külügyi államtitkár. Így Londonban egy kis magyar ’propagandabizottság’ alakult, melynek hatására a közvélemény érdeklődni kezdett a Duna menti államok sorsa iránt.118 A szabadságharc leverése után a Londonba özönlő magyar emigráció Pulszky köré csoportosult, az emigránsok gyermekei londoni közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe jártak. A menekültáradatnak köszönhetően a segélyalapok hamar kimerültek, és a magyar emigráció tagjainak a mindennapi megélhetés problémáival kellett szembe nézniük. A katonák jórészt megtakarított pénzük maradványaiból éltek, így a volt 48-as segédtiszt Duka Tivadar is, aki fiával együtt szintén az angol felsőoktatásban tanult.119 Kossuth három hetes angliai tartózkodása alatt a közvélemény érdeklődését teljesen lekötötte, a londoni sajtó napról-napra foglalkozott vele. Lőfi Ödön120 – aki diákként Oxfordban tanult – egy angol újság hasábjain számolt be Kossuth 1851-es diadalútjáról: „… versenyzett a királynőjével. 1 pennys aláírás útján gyűjtött össze az angol nemzet pénzt, melyen Shakespeare összes műveit fényesen bekötve, valamint a nagy brit költő szülőházát jelképező díszes tokot elkészítették s nemzeti ajándékul neki átadták, mint ki Shakespeare műveiből fogságában tanulta meg azt a nyelvet, melynek minden szava, mint a nyíl repült, tüzet gerjesztve, ahová elért.”121 Kossuth közvéleményre gyakorolt hatását jól mutatta kutatásom egyik érdekes élménye, amikor a St. Andrew’s-i Egyetem iratanyaga iránt érdeklődtem a levéltárosok büszkén mesélték, hogy Kossuth Lajos meglátogatta az egyetemüket és készült ott róla fénykép. Talán a reformkori magyarok angliai utazásaiból Kossuth Lajos angliai körútja, és a Kossuth-emigráció angliai és amerikai tevékenysége is viszonylag szélesebb körben feltárt terület. Jánossy Dénes alapvető forráskiadványa volt az első összegezési kísérlet.122 Pivány Jenő123 főleg Kossuth amerikai útjáról, Máthé Elek 124 pedig Kossuth 118
PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM 376–377.
119
Nevezett személyek szerepelnek az adattárban Nevezett személy szerepel az adattárban 121 LŐFI: ANGLIAI LEVÉL. IN: KERMAGV, 1896. 122 JÁNOSSY 1940–48. 123 Pivány Jenő az amerikai-magyar történelmi kapcsolatok kutatója, az MTA külső tagja (1926). Az USA-ban jó kapcsolatokat épített ki az amerikai magyarság vezetőivel és a Kossuth-emigráció még élő tagjaival. 124 MÁTHÉ ELEK 1925. 120
30
angliai látogatásáról írt. Kossuth angliai és amerikai költői visszhangjának egy részét a Feleky-gyűjteményből közzétette Feleky Klára a Testvériség 1940–41. évfolyamában. Jánossy munkáját folytatta Iványi-Grünwald Béla, aki 1939-ben Hóman Bálint ösztöndíjával
érkezett
Londonba
a
Kossuth-emigrációra
vonatkozó
anyagot
összegyűjteni és kiadni. A Kossuth-emigráció sokoldalú tevékenysége tehát az 1940-es évektől foglalkoztatta a magyar tudományos életet, különösen az, hogy a Kossuthemigráció milyen sokat jelentett az országimázs javítása ügyében. Hasonló hatást ért el a Pulszky házaspár, Ferenc és Teréz, valamint Szabad Imre tevékenysége, az utóbbi munkássága ma sem eléggé ismert, pedig irodalmunk egyik első népszerűsítője és 1854ben Jókai első angol fordítója volt.125 Egyáltalán nincs feltárva Simonyi Ernő (1821– 1882) komáromi kapituláns tudományos munkássága, aki Világos után Angliában nevelősködött, és szabad idejét a British Museumban töltötte, ahol a magyar vonatkozású okiratokat másolta ki az Akadémia számára. 126 Fontos szerepe volt az angliai hungarikaanyag feltárásában a szintén elfelejtett Kropf Lajosnak (1852–1939), aki 1874-ben költözött Londonba, és 1885 óta publikált szakfolyóiratokban angliai levéltárakból.127 Az emigráció angliai éveiről írt H. Haraszti Éva is.128 Az angol-magyar művelődéstörténeti kapcsolatok szerteágazó volta miatt csak vázlatosan, a teljesség igénye nélkül tekintem át a legérdekesebb kutatásokat, tanulmányokat a két világháború közötti időszakból. A 20. század első felének kutatói közül a magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatok tudósát, Fest Sándort129 emelném ki, aki mint irodalomtörténész számos tanulmányában az angol-magyar irodalmi kapcsolatokkal foglalkozott, például „Angol irodalmi
hatások
hazánkban
Széchenyi
Istvánig”
(1917),
vagy
„Angolok
Magyarországon a reformkorszakban” (1920) című munkáiban. A sárospataki református gimnázium angol tagozatának létesítése 1931-ben országos esemény volt. A debreceni egyetem brit-magyar közös akaratból és együttműködéssel alapította az angol tanszéket, amelynek megnyitóján 1938-ban Fest Sándor székfoglaló beszédét tartott. „A Skóciai Szent Margittól a Walesi bárdokig” című kötet Fest Sándor tanulmányainak
125
CZIGÁNY KORTÁRS 2001. 136–144. SIMONYI 1859.; SIMONYI 1872–76. 127 KROPF 1903. 115. 231–350. 128 H. HARASZTI 1988. 7. sz. 129 FEST 2000.; FEST 1920. 1957–1966. 126
31
gyűjteménye, a kötetben magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatokkal foglalkozó írásai olvashatók. Fest Sándor volt az első, aki az angol-magyar kapcsolatok rendszeres feltérképezésére vállalkozott, ezért joggal nevezhető a magyar anglisztika atyjának. Fest mutatott rá arra is, hogy az országimázs angliai alakulásában jelentős szerepet játszottak a hazánkban járó angol utazók mellett a pesti angol tanszék magyarul jól beszélő, angol származású professzorai, például Patterson Arthur (1835–1899), akinek „The Magyars” című könyve a harmadik igen jelentős munka volt, amelyet hazánkról angolul írtak.130 Patterson 1886-ban a pesti egyetemen angol tanszéket alapított. Ugyancsak fontos ebben a vonatkozásban megemlíteni Yolland Arthur (1874–1956) nevét, aki hatvan évet élt hazánkban, amely során egy angol-magyar és magyar-angol szótárt is írt. Yolland Arthur, aki az Angol Filológiai Tanulmányokat Fest Sándorral közösen szerkesztette, 1908 és 1946 között vezette az angol tanszéket és az anglisztika magyarországi felvirágztatójának tekinthető. A Trianon utáni években jelentős kampány zajlott a kedvező magyar országimázs angliai kialakítására. Ennek egyik előzménye 1912-től éppen Yolland Arthur folyóirata – The Hungarian Spectator – volt. A 70. életéve betöltésének tiszteletére kiadott Yolland Emlékkönyv 131 számtalan tanulmányt közöl az angolmagyar kapcsolatokról. Horváth Jenő az angol-magyar kapcsolatok kezdeteiről,132 Berg Pál George Buchanan133 hatásáról Hazagh Mihály az első magyar enciklopédia angol forrásairól, Maller Sándor pedig Edvi Illés Pál 134 angol irodalmi ismereteiről írt. Kerékgyártó Elemér írása is olvasható a kötetben Viktória királynő koronázásának magyar visszhangjáról. Az emlékkönyvben található továbbá Bonnejea René Charles Robertnek Darwin magyarországi hatásairól szóló munkája, valamint Szentkirályi József magyar-brit kapcsolatokat tartalmazó bibliográfiája (1937–1942). Fest fontosabb kutatási témái voltak, hogy eljutott-e Szent István udvarába Vasbordájú Edmund két fia, és – következésképp – Skóciai Szent Margit Szent István unokája-e; a Magna Charta és az Aranybulla közötti hasonlóság.135 Fest további kutatási 130
PATTERSON 1869. I. 18. YOLLAND- EMLÉKKÖNYV 1944. 132 HORVÁTH JENŐ K. SZEMLE 37, 273; HORVÁTH JENŐ HEQ, 39, (V), 162–167.; HORVÁTH JENŐ HEQ, 37, (III), 643. 131
133
Buchanan (1854–1924) brit diplomata Edvi Illés Pál (1793–1871) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő. 135 A vita szakirodalmának összefoglalása: KOSÁRY 1980. 134
32
témája volt a magyar protestantizmus kapcsolata az angol puritanizmussal. Ennek a témakörnek a kiemelése azért fontos, mert vitathatatlanul ez volt a legfontosabb szellemi kapocs Anglia és Magyarország között. Ha áttekintjük például az angol utazók magyarságképét, kiviláglik, hogy megkülönböztetett figyelemmel jegyeztek fel mindent, ami a magyar protestantizmusra vonatkozik, továbbá hogy az angol protestáns egyházak előszeretettel támogatták hitsorsosaikat a legkeletibb végvárakban egészen a legutóbbi időkig, és ez által a protestáns magyar közoktatás (Debrecen, Sárospatak és Erdély) jelentős segélyekhez és ösztöndíjakhoz jutott. Fest Sándor vitathatatlan érdeme, hogy az eléggé terebélyes angol útleírás-irodalmat átnézte és kivonatolta.136 Ugyancsak érdekelte Festet az angol szellem, elsősorban az irodalom térhódítása hazánkban (recepciókutatás). Fest Sándor tanítványai folytatták munkásságát, így a fiatalon elhunyt, tehetséges Berg Pál (1912–1951),137 Gál István (1912–1982), Maller Sándor (1917– 2000), Szenczi Miklós (1904–1977). Továbbá Herepei János és Kathona Géza munkái is számos adattal gazdagították az angliai peregrinációról rendelkezésre álló ismereteket.138 Fest Sándor szellemét elsőnek Gál István igyekezett továbbörökíteni a már említett és 1963-ban újra meginduló Angol Filológiai Tanulmányokban. 139 2005ben jelent meg a Gál Ágnes, Gál Julianna és Frank Tibor által szerkesztett „Magyarország és az angolszász világ” című tanulmánykötet, amely Gál István munkáinak gyűjteménye a többszáz éves angol-magyar művelődési kapcsolatokról. Az angliai magyar peregrinusok utazásaival, illetve emlékkönyveivel foglalkozó írásokat közölt Jankovics József, 140 Font Zsuzsanna141 és Petrőczi Éva142 is. Ezek a munkák
is
hasznos
információkkal
bővítik
az
angol-magyar
kapcsolatokról
rendelkezésünkre álló ismereteket. Végül Varannai Aurélt (1900–1989) fontos még megemlítenem, aki 1935-től a londoni Economist magyarországi tudósítója volt és az angol-magyar kulturális érintkezés eddig ismeretlen értékeire hívta fel a figyelmet.143
136
FEST 1920. 389–417. BERG ANG. FIL. TAN. 1942. 120–123. 138 HEREPEI 1965–1971.; KATHONA 1976/1. 92–97. 139 CZIGÁNY KORTÁRS 2001. 45. évf. 9. szám 140 BETHLEN MIHÁLY ÚTINAPLÓJA 1691–1695; BETHLEN MIKLÓS LEVELEI I–II. 137
141
Font Zsuzsanna publikációit lásd: http://regimagyar.biforium.hu/index.php?option=com_ content&view=article&id=55&Itemid=62 Letöltve: 2013. október 13-án 142 PETRŐCZI 2006.; további publikációit lásd: http://webcache. googleusercontent.com/search?q=cache:pso2ffSW8dQJ:www.kre.hu/btk/index.php/karunkoktatoi.html% 3Fsobi2Task%3Dsobi2Details%26catid%3D3%26sobi2Id%3D18+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu Letöltve: 2013. október 13-án 143 VARANNAI 1963.; VARANNAI 1967; VARANNAI 1974.
33
1993-ban látott napvilágot a „Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon” című tanulmánykötet, amelynek fő témája eszmék és technikák áramlása Európából Magyarországra – Magyarországról Európába, illetve gazdasági, társadalmi,
politikai
mozgalmak,
szellemi
áramlatok
kölcsönhatásai.
Angol
vonatkozásban kiemelendő Kádár Judit „A magyar irodalmi nacionalizmus és angol visszhangja a 19. században”, illetve Keserű Katalin tanulmánya, amely a szecesszió angol iparművészeinek kalotszegi és székelyföldi tanulmányútjait, illetve az Erdélyi Helikon és Pásztortűz írásait követi nyomon az erdélyi-angolszász szellemi találkozásokra vonatkozóan.144 Az angol kultúrának a magyar színházra és egyéb művészetekre gyakorolt hatásával számos magyar kutató foglalkozott, akiknek felsorolása túllépné a doktori dolgozat kereteit. A doktori dolgozat szorosan kapcsolódik prozopográfiai és értelmiségtörténeti kutatásokhoz, amelyekhez az adatbázisból készíthető statisztikák érdekes többlet információt adnak. Ehhez kapcsolódóan ki kell emelnem Kovács I. Gábor nevét, aki az ELTE-TTK oktatójaként szociológiai prozopográfiai vizsgálatokat végez, és a magyarországi vezető értelmiséget, annak eredetét, középiskolai tanulmányait kutató csoport vezetője. Kutatási területe többek között az értelmiségtörténet, a történeti elitkutatás, ezen belül a két világháború közötti magyarországi tudáselit, illetve a dualizmuskori tudáselit vizsgálata. Azt veszi górcső alá, hogy a két világháború között az ország vezető elitjének tagjai milyen pályát futottak be,145 illetve arra keresi a választ, hogy a tudáselit tagjai honnan, milyen szociális és kulturális közegből jöttek. A tudáselit tagjainak tekinti az egyetemi tanárokat, akadémikusokat, a kulturális, tudományos, művészeti intézmények, társaságok, egyesületek vezetőit, országos lapok főszerkesztőit, az állami kultúra és tudományirányítás meghatározó személyiségeit. A tudást tehát széles értelemben veszi, nemcsak ismereteket ért alatta, hanem legitimációkat és világképeket is. A tudás termelésében, elosztásában, ellenőrzésében, továbbadásában szerepet játszó intézmények, szervezetek formálisan meghatározó felső pozícióit elfoglaló személyek csoportját vizsgálja. 146
144
KÁDÁR JUDIT 1993. 95–101.; KESERŰ KATALIN KOVÁCS I. GÁBOR – KENDE GÁBOR 2011. 146 KOVÁCS I. GÁBOR 2009. 381–390.
1993. 111–118.
145
34
II.3. A 19. századi brit felsőoktatás historiográfiája Az egyik legteljesebb bibliográfiát a brit felsőoktatátörténetről „The history of British Universities (1800–1969)” címmel Harold Silver és S. John Teague állította össze Londonban 1970-ben.147 A felsőoktatási intézmények, egyetemek és college-ok nyomtatott matrikuláinak, végzős hallgatók listáinak és egyéb nyomtatásban megjelent diáklisták bibliográfiáját „Registers of the universities, colleges and schools of GB and Ireland” címmel 1964-ben Phillys May Jacobs adta ki.148 A brit felsőoktatás történetével átfogóan több angol történész is foglalkozott. Az oktatási rendszert alkotó egyes intézmények felsorolását, rövid történetét, alapítási és újraalapítási dátumaikat egy kiváló enciklopédia az 1930-as évek elején Londonban megjelent David Patrick által szerkesztett British Universities Encyclopaedia XI. és XII. kötete tartalmazza.149 Walter Harry Green Armytage az angol oktatás 400 évét írta meg „Four hundred years of English Education” címmel, amit 1970-ben Cambridge-ben adott ki. A könyv az angol oktatási rendszer alakulását, fejlődését tárgyalja 1563-tól kezdődően egészen 1969-ig, főleg az alsó- és középfokú oktatást helyezve fókuszpontba. A mű néhol érinti a felsőoktatást, a különböző tudományterületek ’society’-jeit, így kitér a Londoni Egyetem alapítására, az oktatáspolitika változásaira. Információt kaphatunk az ipari forradalom, az iparosodás által indukált újfajta iskolatípusok megjelenéséről, a nők szerepének növekedéséről az oktatásban. 150 Michael Sanderson szerkesztésében jelent meg 1975-ben Londonban a „The Universities in the 19th century” című könyv, amely a ’régi’ oktatási rendszert, vagyis Cambridge és Oxford oktatási szisztémáját és a liberális oktatáspolitika térnyerését mutatja be. Ezt követően tárgyalja a Londoni Egyetem alapítását, majd kitér az angolskót oktatási rendszer különbözőségére, és a 19. századi felsőoktatási rendszert ért reformokra. Képet kapunk a formálódó orvosi oktatásról, a természettudományi tanszékek terjedéséről, a mérnöki tantárgyak bevezetéséről. A monográfia tárgyalja a női hallgatók belépését az oktatásba, új felsőoktatási intézmények alapítását, és a meglévő egyetemek bővítését.151
147
SILVER – TEAGUE 1970. JACOBS 1964. 149 BRITISH UNIVERSITIES ENCYCLOPAEDIA 150 ARMYTAGE 1970. 151 SANDERSON 1975. 148
35
Michael Sanderson „The Universities and British Industry” című könyve 1850 és 1970 között tárgyalja a felsőoktatási rendszer átalakulását, amelyet erősen befolyásolt a brit birodalom ipari fejlődése.152 Gillian Sutherland cambridge-i professzor az oktatást társadalomtörténeti szemszögből vizsgálja és elsősorban a nők felsőoktatásba történő bekapcsolódásával foglalkoznak tanulmányai.153 A női hallgatók egyetemen való megjelenését több brit történész is kutatja, így Wendy Alexander,154 Lindy Moore,155 Sheila Hamilton, 156 és I. Catto.157 Judith Harford az írországi női kollégiumokról írt tanulmányt az edinburgh-i Paedagogical Historica-ban. 158 Martin Rady és Péter László szerkesztésében jelent meg a „British-Hungarian Relations Since 1848”, amely kifejezetten brit-magyar kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányokat közöl. 159 A tanulmánykötetben a legtöbb publikáció a 20. század történelmével foglalkozik, de itt olvashatjuk többek között Frank Tibor tanulmányát Arthur Pattersonról és a kiegyezésről. 160 Frank Tibor szerkesztette továbbá az „Angliától Nagy-Britanniáig” című tanulmánykötetet, amely magyar kutatók brit történelemről szóló tanulmányait fogja egybe. A kötetben jelent meg Frank Tibor és Tüzes Károly tanulmánya, amely az osztrák-magyar kiegyezés kapcsán vizsgálta a brit külpolitikát; illetve a 19. századdal foglalkozó kutató Egedy Gergelynek Disraeli és a konzervatív identitás kialakítása című írása. A kötet közölte továbbá Gángó Gábor Trefort Ágostonnal, mint az angol forradalom első magyar történetírójával foglalkozó írását és Mester Béla John Stuart Mill gondolatainak hazai megjelnéséről beszámoló tanulmányát.161 Fontos kiemelni az angol-magyar kapcsolatokkal foglalkozó John Marriott munkásságát, aki a „Great Britain and Hungary in 1848” című munkájában a 48-as magyar szabadságharc és emigráció történetét taglalja. 162 Sir Charles Petrie szintén az
152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162
SANDERSON 1972. GILLIAN 1992. Vol. III. 3. ALEXANDER, W. 1987. MOORE 1991. HAMILTON 1983. 99–115. CATTO 1989. HARFORD 2007. 75–81. BRITISH-HUNGARIAN RELATIONS 2004. FRANK 2004. 47–62. ANGLIÁTÓL NAGY-BRITANNIÁIG. 275–290.; JOHN MARRIOTT HEQ. 1938, (IV), 58.
291–309.; 151–166.; 167–202.; 203–220.
36
angol-magyar politikai kapcsolatokkal foglalkozik „The Historical Realtions of England and Hungary” című tanulmányában. 163 Doktori disszertációm szempontjából is fontos kiemelnem a Londoni Egyetem történészének Negley Harte-nak a kutatását, amelyben a Londoni Egyetem és jogelőd intézményeinek történetét mutatja be. Munkáit a londoni felsőoktatás bemutatásához, a University of London, a University College London és a University College School London történetének felvázolásához vettem segítségül. 164 A „The World of University College” nagyon sokfajta forrás felhasználásával mutatja be a University College megalapítását és működését egészen 1978-ig. Számos fotó, festmény, építészeti tervrajz, egyetemi silabusz, tanszékek prospektusai és idézetek teszik színes olvasmánnyá a könyvet. Külön kitér az összes tanszék alapítására, és a meghatározó professzorok életútjának bemutatására. A „The University of London (1836–1986)” című kötete nem az University College London, hanem a London University történetét mutatja be 1836tól 1986-ig. Az előző műhöz hasonlóan a különböző levéltári források bemutatására fűzi fel az egyetem történetét. A források közül a szerző felhasznált korabeli levelezéseket, prospektusokat, újságcikkeket, fényképeket, életrajzokat, karikatúrákat és maketteket, amelyeket a főszöveg mellett meg is tekinthet az olvasó. A szerző nem törekszik teljes részletességgel bemutatni az egyetem százötven évét, inkább az élesebb vitákat kiváltó fordulópontokra koncentrál. A Londoni Egyetem hosszú 19. századi történetét három korszakra bontja, az alapítástól 1870-ig, 1870-től 1900-ig (a tanítás és a vizsgáztatás között őrlődő intézmény időszakára) és az 1900-at követő időszakra, amikortól már föderális egyetemként működik. A londoni egyetem történetéről számtalan monográfia jelent meg, amelyhez Harte könyvei kiváló bibliográfiával rendelkeznek. Harte munkássága mellett talán még Hugh Hale Bellot „The University of London. A History.” című munkáját és D. W. Lagon „The University of London” című könyvét említhetem meg. 165 A londoni intézmények közül a London School of Economics legújabb történetét Ralf Dahrendorf írta meg „A history of the London School of Economics and Political Science (1895–1995)” címmel. 166 A monográfia majdnem hatszáz oldalon át tárgyalja a London School of Economics történetét 1895-tel kezdődően. Kitér az alapítási évek anyagi nehézségeire, az új iskolatípus ötletének kigondolására, a telekválasztásra és az 163
PETRIE HEQ. 1937. (III) 465. HARTE 1978.; HARTE 1986. 165 BELLOT 1929. 166 DAHRENDORF 1995. 164
37
adománygyűjtésekre. Bemutatja az iskola légkörét, az oktatás miliőjét, az új tudományterületeket, a folyamatosan változó és bővülő tanszékek történetét. Megismerhetjük a legkiemelkedőbb tanszékvezetőket, professzorokat, továbbá a két világháborút követő újjáépítés éveit, a növekvő tanulólétszám által generált bővítéseket. Tizennégy oldalnyi bibliográfia várja a téma után érdeklődő kutatót. Londonban tanult sok erdélyi unitárius is. Reverend Tom E. Dalton az unitárius nőket fogadó Channing School-ról,167 Herbert McLachlan pedig a The Unitarian Home Missionary College-ról írt.168 Lucy Tagart egy igényes és részletes összefoglaló monográfiát szánt a magyar-angol unitárius érintkezéseknek, amely 1903-ban „The Hungarian and Transylvanian Unitarians” címmel jelent meg.169 A londoni intézmények közül a zsidó hallgatókat oktató Jews’ College 100 évnyi történetét (1855–1955) Albert Hyamson vetette papírra.170 A Cambridge-i Egyetem történeténél Elisabeth Leedham-Green, G. R. Evans és Arthur Gray műveit használtam fel. 171 Evans egyetemtörténete rendhagyó módon egy olyan elméleti fejezettel kezdődik, ami a Cambridge-i Egyetem jelenkori helyzetével kapcsolatos kérdéseket, dilemmákat veti fel. A kötet emellett bemutatja az egyetem alapítását, a 16. századi Tudor-kori változtatásokat, az intézmény 17–18. századi történelmét, a puritanizmus és a természettudományos változások hatásait, végül beszámol az egyetem történetéről a hosszú 19. században. Az Oxfordi Egyetem történeténél W. H. H. Green, Michael George Brock és Mark Charles Curthoys munkáját használtam fel. 172 Az Oxford University történetéről szóló sorozat hatodik és hetedik, Brock és Curthoys által szerkesztett kötete 1500 oldalon tárgyalja az Oxfordi Egyetem történetét a 19. században. A szerkesztőkön kívül számos oxfordi történész részt vállalt a hatalmas mű megalkotásában. Az egyetem története mellett egyes részintézményekről is képet kap az olvasó, így a Bodleian Library-ről, az oxfordi Ashmolean Museumról, az egyetemi galériákról, az egyetemi nyomdáról és az egyetemhez tartozó egyéb múzeumokról. Az egyes tantárgyak, tanszékek történetéről is olvashatunk egy-egy részfejezetet. A szerzők kitérnek a sportra, a beiskolázásra, a női hallgatók megjelenésére, valamint az egyetem építészeti
167 168 169 170 171 172
DALTON 1960. MCLACHLAN 1915. TAGART 1903. HYAMSON 1955. LEEDHAM–GREEN 1996.; EVANS CAMBRIDGE GREEN 1974.; BROCK-CURTHOYS 1997.
2010.; GRAY 1926.
38
vonatkozásaira. Az Oxfordi Egyetem történetéről kiváló összefoglaló munkát írt G. R. Evans is. 173 Az egyes londoni, cambridge-o és oxfordi college-ok történetéről szóló művek felsorolása túlmutat a doktori dolgozat terjedelmi korlátain. Robert D. Anderson skót újkor-történész a Nemzetközi Egyetemtörténeti bizottság tagjaként a brit és európai felsőoktatással foglalkozik, különös tekintettel a skót egyetemekre. Elsősorban a felsőoktatási intézmények tipizálása és a skót egyetemek története kapcsán használtam fel a munkáit. A skót egyetemek történetének kiváló összefoglalása jelent meg a „Scottish life and society 11.” oktatásról szóló külön kötetében. 174 A skót felsőoktatás történetéről szól M. A. Cruickshank. könyve is, amelyben kifejezetten a tanárképzés történetét követhetjük nyomon.175 P. L. Robertson „Scottish universities and Scottish industry” című munkájában 1860 és 1914 között tárgyalja a skót
felsőoktatás
átalakulását,
amelyet
a
skót
iparosodás
szakemberigényei
generáltak. 176 Ennél átfogóbb tanulmány a skóciai egyetemkről Jennifer J. Carter és Donald John Withrington „Scottish Universities: distinctiveness and diversity” című 1992-es könyve.177 Az aberdeeni egyetem 19. századi történelmével foglalkozik Carolyn Pennington „The Modernisation of Medical Teaching at Aberdeen in the Nineteenth Century” című munkája. 178 A fentebb már említett P. L. Robertson a glasgowi egyetem történetét is kutatja, egyik munkájában 1860 és 1914 között vizsgálja az egyetem fejlődését. 179 Alfred Lawson Brown és Michael Moss szintén a University of Glasgow történetét mutatja be.180 John Durkan és James Kirk ugyancsak Glasgow-ról írt olyan tanulmányt, amelyben az egyetem kezdeti időszakát vizsgálták, így az egyetemtörténeti munkájuk csak 1577-ig mutatja be a glasgow-i egyetem történetét.181 Egy rövid, de hasznos
173
EVANS OXFORD 2010. ANDERSON HEQ 25 (1985a), 459–481. ANDERSON 1989.; ANDERSON 1997.; ANDERSON 175 CRUICKSHANK 1970. 176 ROBERTSON 1984. 39–54. 177 CARTER, WITHRINGTON 1992. 178 PENNINGTON 1994. 179 ROBERTSON HEQ 30 (1990), 47–78. 180 BROWN, MOSS 1996. 181 DURKAN, KIRK 1977. 174
2000. 154–174.; ANDERSON 2003.; ANDERSON 2006.
39
összefoglaló a University of Glasgow történetéről John Duncan Mackie tanulmánya, amely 1951-ig tartalmaz információt az egyetem történetéről. 182 Az Edinburgh-i Egyetem történetéről remek összefoglalót írt David Bayne Horn 1967-ben.183 A University of St. Andrews rövid történetét R. G. Cant írta meg 1992-ben „The University of St. Andrews: a Short History” címmel, amely három kiadást élt meg.184 Katrina Honeyman is Észak-Anglia egyetemalapításaival foglalkozik 2009-ben megjelent „The University of Leeds and the history of the North” című munkájában.185 A Manchesteri Egyetem történetét Brian Pullan írta meg 2007-ben. 186 Nigel Watson pedig a Durham-i Egyetem történetét mutatta be.187 A Birmingham-i Egyetem történetének megismeréséhez Arthur Montague D’Urban és Eric Williams Ives munkáját hívtam segítségül. 188 Ami a University of Nottingham-et illeti, Brian H. Tolley 2001-ben adta ki a „University of Nottingham” történetét két kötetben.189 Charles Edwin Whiting nevéhez pedig a University of Durham 100 éves történetének papírra vetése (1832–1932) fűződik.190
182 183 184 185 186 187 188 189 190
MACKIE 1954. HORN 1967. CANT 1992. HONEYMAN 2009. 147–167. PULLAN 2007. WATSONN 2007. HUGHES 1950., IVES 2000. TOLLEY 2001. WHITING 1932.
40
III. A kutatás módszertana és a források bemutatása
III.1. A kutatás célkitűzései és főbb kérdései A historiográfia áttekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy átfogóan – felekezeti kapcsolatoktól függetlenül – még senki sem vizsgálta a magyarországi diákok angliai és skóciai egyetemjárását 1789 és 1919 között. Feltáratlan maradt, hogy a Szigetországot meglátogató magyarok milyen tanulmányokat folytattak, milyen hatással lehettek a korabeli magyar modernizációra, milyen karriert futottak be a modern nyugat-európai tanulmányaikat követően. A doktori kutatás témája a magyarországi diákok angliai, ír és skóciai peregrinációja 1789 és 1919 között. A hosszú 19. század angol/ír/skót-magyar felsőoktatás
kapcsolódásainak
kibontásával
elsősorban
a
peregrinációkutatás
eredményeihez szeretnék hozzájárulni. A diákok által hazahozott tapasztalatok, illetve a a peregrinusok karrierjének, utóéletének feltárása és elemzése pedig az angol-magyar művelődéstörténeti kapcsolódások eddigi kutatási tapasztalatait bővíti. Az angliai peregrinusok külföldről hazahozott tapasztalatainak kutatásával a 19. századi magyarországi modernizáció angliai gyökerei tárulnak fel. A doktori kutatás fő célja az volt, hogy összeálljon azon magyar diákok névsora, akik a 19. század folyamán angol, illetve skót egyetemekre jártak. Azonban a diszertációban két szempontot kellett figyelembe vennem. Egyrészről a kutatás nemcsak forrásfeltárásról szólt, hanem egy adatbázis összeállításáról is, így a forrásfeltárásnak és az elemzésnek a peregrinációkutatás adatbázis-készítési szabályai szerint kellett történnie. A készítendő adatbázisnak kompatibilisnek kellett lennie a többi hasonló adatbázissal, hogy összehasonlítható adatokat tartalmazzon, és az információ egységesen lekérdezhető maradjon. Másrészt
ahhoz, hogy a kutatási téma a
magyar
művelődéstörténet
eredményeihez is hozzájáruljon, szükséges volt a kutatási eredményeknek egy másik szempontú feldolgozása, mégpedig a diákok életútjának, a magyar értelmiség külföldi kapcsolatainak feltárása. Ennek a szempontnak – az adatbáziskészítés szempontjaihoz képest – a diákoknak egy bővebb köre felelt meg. A peregrináció-kutatás adatbázisaival való összevethetőség miatt ugyanis a statisztikában a Drávától északra született tanulók szerepelnek, vagyis a horvát-szlavón területen született diákok nem. Továbbá külön 41
alfejezetbe kerültek azok a magyar származású diákok, akik már Angliában születtek, vagyis akik második generációs peregrinusok, és akik szülei megtalálhatók az adattárban. Mindezeken felül szintén nem szerepelnek az adatbázisban azok a magyarok, akik a történelmi Magyarország határain kívül, például Bécsben születtek, de biztosan megállapítható magyar nemzetiségük. A doktori kutatás megkezdésekor a következő főbb kérdések fogalmazódtak meg:
Az 1789 és 1919 közötti időszakban is rendszeres volt-e az angol és skót egyetemek látogatása?
Kik szánták rá magukat a hosszú útra, kiknek volt lehetősége a távoli Szigetországba utazni?
Csak a felekezeti kapcsolatok révén lehetett a Szigetországban tanulni?
Milyen tanulmányokat folytattak a magyarok az angol és a skót felsőoktatásban?
Honnan jön a korabeli tudás? Hasznosultak-e a kint tanultak a magyar polgárosodás és modernizáció folyamán?
A magyar polgárosodás korszakában a magyar értelmiség műveltségében mennyi az angol hatás? Mennyi muníciót kapott külföldről a magyar értelmiség a dualizmus időszakában? Mennyi ebből az angol, skót elem? Honnan jön a korabeli ’modern’ tudás és milyen módon épült be a magyar innovációba?
Mi az európai peregrinációhoz viszonyított aránya az angliai és skóciai pererinációnak?
III.2. A kutatás térbeli és időbeli keretei A doktori disszertáció az 1788/89-es tanév és az 1918/1919-es tanév között beiratkozott diákokkal foglalkozik. A kezdő dátum kiválasztása Gömöri György kutatási korszakához igazodik, aki a koraújkori angliai és skóciai magyar peregrináció-kutatását ezzel az évvel bezárólag folytatta. A záró dátumot követően pedig a két világháború közötti ösztöndíjasokkal Simovits Ágnes foglalkozott. Az 1789 és 1919 közötti időszak a peregrináció-kutatás szempontjából 1850-1919 közötti időszakra szűkül, ugyanis 1850-t követően nő meg igazán az angliai magyar peregrinusok száma köszönhetően a külföldi tanulmányokat ösztönző ösztöndíjaknak. A kutatás földrajzi határa a magyarországi diákok angol, skót és ír tanulmányútjai. A magyarországi diák, mint fogalommeghatározás a hazai peregrináció-
42
kutatás fogalomhasználatához igazodik. Magyarországi diáknak azt tekintettem, akinek születési helye a történelmi Magyarország határain belülre esett. A diákok nemzetiség szerinti meghatározására az adatbázis elemzése során került sor.191 Az adattár hét angliai, 192 négy skóciai,193 egy ír és egy nagy-britanniai ír egyetemre, valamint London 19. századi felsőoktatási intézményeire vonatkozik.
III.3. A dolgozat szerkezete A disszertációban először a forrástípusokat és a forrásfeltárás módszertanát mutatom be, majd egy külön fejezetet szentelek a 19. századi angol felsőoktatási rendszer felvázolásának. Ezt követi a kutatási eredmények bemutatása és az adatbázis elemzése statisztikai ábrák segítségével. A kutatási eredmények szerves részét képezik a peregrinusokat segítő külföldi és hazai ösztöndíjak, valamint az angliai nyári egyetemek magyar diákjainak a bemutatása, és az adattár közlése. A statisztika kitér a peregrinusok számának elemzésére, a választott angol és skót felsőoktatási intézmények bemutatására, a peregrináció intenzitására, a hallgatók tanulmányainak bemutatására, a peregrinus útvonalakra (megelőző egyetemek és a Szigetországot követő egyetemjárás), a peregrinusok származására, a születési hely földrajzi megoszlására, a vallási megoszlásra, nemek arányára, illetve a nemzetiségi hovatartozásra. Az angliai peregrináció Európa más országaihoz képesti arányainak bemutatása és a magyar társadalmi mobilitásra vonatkozó következtetések levonása, valamint a feltárt kéziratok bemutatása zárja az adatbázis elemzését. Ezt követően – mivel a diákok száma nem éri el az 500-at – a diákok életútjai tudományterületenként bemutatásra kerülnek. A külföldi tanulmányaikról visszatérő magyar diákok a hazai tudományos és szellemi közéletben jelentős szerepet töltöttek be, hozzájárulva ezzel az ország szellemi életének sokszínűségéhez és fejlődéséhez. A nagyrészt ösztöndíjjal kint tanult magyarok közvetítésével korszerű tudományos ismeretek jutottak el hazánkba, amelyek részét képezték a 19. századi magyar modernizációnak és polgárosodásnak. Rövidített életrajzok formájában kerül sor a hasonló életpályát befutó diákok életének bemutatásra a következő karriertípusok szerint: lelkészek, tanárok, az angol nyelv mesterei, jogászok-politikusok, mérnökök,
191
SÁRKÖZI 2013. 14. London, Oxford, Cambridge, Manchester, Liverpool Sheffield, Leeds 193 Edinburgh, Glasgow, Aberdeen, St. Andrew’s 192
43
közgazdászok, orvosok, botanikusok, orientalisták, az Angliába kivándorolt magyarság, és az Amerikában letelepülők. III. 4. Forrásfeltárás és az adatbázis-készítés módszertana Egy-egy nemzet identitásának szerves része és fontos kérdése, mióta van saját felsőfokon képzett értelmisége, és a kisebb nemzetek számára érdekes kérdés, hogy ezen értelmiség Európa mely tudományos központjaiban sajátította el képzettségét. Az 1789 és 1919 közötti egyetemjárás elsősorban külföldi levéltári forrásokra támaszkodva kutatható fel, a külföldi hungarológiai kutatásokat csak a pontos forrásokra történő hivatkozással lehet végezni. A trianoni békeszerződést követően rengeteg forrásanyag került a szomszédos országokba, így például az erdélyi diákok peregrinációs útjainak feltárása csak az erdélyi levéltárak anyagainak áttekintésével lehetséges. Külföldi források palettáját színesítik az angliai levéltári anyagok is, ahol – a várakozásokat meghaladva – számos magyar vonatkozású forrás lelhető fel. Az anyag bősége annak is köszönhető, hogy a magyar történelemre jellemzően hazánk minden korszakban intenzív kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatot ápolt Európa valamennyi térségével, és az ország soknemzetiségű és sokfelekeztű jellegénél, valamint földrajzi helyzeténél fogva e kapcsolatok intenzitása meghaladta a középeurópai átlagot. Az adattárak feldolgozása és elkészítése többféle módszertannal is lehetséges. Tonk Sándor és Szabó Miklós kötete például a diákok teljes életútjának bemutatására törekszik, amely a peregrinusok alacsony létszáma mellett célravezető. Hosszabb diáknévsor esetén az adatbázis közlésén és elemzésén kívül nem elvárható a tanulók életrajzának még vázlatos ismertetése sem. A peregrináció-kutatás kiadványai elsősorban nem forráskiadások, hanem adattárak. Egy országos, az egész Kárpátmedencére kiterjedő alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulóit magába foglaló adatbázis, tekintettel arra, hogy a hallgatók mobilitása a középkortól kezdve igen jelentős volt, hatalmas mennyiségű új információhoz juttathatja a kutatókat. Egy példával illusztrálva, ha egy erdélyi háromszéki fiatal előbb a székelyudvarhelyi gimnáziumban, később a kolozsvári jezsuita akadémián, majd a nagyszombati egyetemen, ezt követően a grazi jezsuita egyetemen, a bécsi egyetemen, Rómában a Collegium Germanico Hungaricumban tanult, és ezek az adatok megfelelő szerkesztésben egymás mellé kerülnek egy adatbázisban, akkor ennek az adattárnak a 44
felhasználásával a peregrinus karrierpályája pontosan felrajzolhatóvá és könyebben kutathatóvá válik. Ugyanez érvényes egyéb vonatkozásban is, hiszen ha például egy szatmári református iskolából valaki továbbléphetett a sárospataki református kollégiumba, onnan a frankfurti, majd három holland és egy angol egyetemre, akkor az adatbázis az ilyen típusú adatokat összekapcsolva egymás mellé helyezi, és így megnöveli az elérhető információk értékét.194 Fontos rögzíteni, hogy az adatbáziskészítés módszertanilag teljesen eltér a forráskiadástól, ezért annak kötelező szabályait az adattárak építésekor nem lehet, sőt nem szabad betartani, mert így egységes formájú adatbázis soha nem lenne létrehozható. A módszertan megválasztása a kitűzött cél, az elérhető források, valamint egy kutatócsoport elvárásai szerint alakult. Ennek megfelelően a kutatás alapja Anglia 19. századi felsőoktatási intézményeinek levéltári forrásai, amelyek alapján a magyarországi diákokról egy adatbázis készült. Az adatbázis rubrikáinak kitöltésénél másodlagos forrásokat is igénybe vettem annak érdekében, hogy egy diák életútja kirajzolódjék. Az angliai és skóciai peregrináció kutatása bonyolult és egyéb hasonló kutatásokhoz képest a módszertan szempontjából némileg eltérő. A diákok egy része ugyanis nem matrikulált felsőoktatási intézményben, egy másik részének a születési helye pedig nem állapítható meg a forrásokból. A matrikuláció hiányának a hátterében egyrészről az állhat, hogy a beiratkozás drága volt, ezért a magyarországi hallgatók inkább nem beiratkozott hallgatóként csupán órákat látogattak; másrészről egy-két intézményben a beiratkozáskor szükség volt az anglikán vallásra történő eskütételre, amelyet több magyar peregrinus nem kívánt letenni. Anglia esetében az elsődleges források típusa is eltér más országokétól, mert szinte minden felsőoktatási intézmény más adatrögzítési módszert használt a 19. században. Ennek megfelelően nem volt lehetőség arra, hogy az angliai peregrinációkutatás alapját jelentő primer forrástípust előre meghatározhassam. Minden intézmény adminisztrációjának összes forrástípusát át kellett tekinteni ahhoz, hogy a magyar diákokra vonatkozó releváns információk előkerüljenek. Ugyanakkor fontos megemlítenem, hogy a magyar levéltárak is tartalmaznak értékes adatokat az angol-magyar és a skót-magyar felsőoktatási kapcsolatokról, ennek megfelelően a kutatást Magyarországon kezdtem el. Az adatbázis rovatai: név, születési adatok, vallás, apa foglalkozása, angliai tanulmányút kezdete, angliai tanulmányút vége, angliai tanulmányút helye, ösztöndíj 194
SZÖGI–VARGA–ZSIDI
2009. 4–10.
45
megjelölése, választott szak, újbóli beiratkozás és kiiratkozás időpontja, magyarországi megelőző tanulmányok (elemi iskola, középiskola, felsőfokú tanulmányok), egyéb külföldi egyetem látogatása, életpálya, forrásmegjelölés. Az adatbázis elemzésének korlátait a hiányzó adatok jelentették, ezért a statisztika számításánál mindig jeleztem, mennyi adat képezi a számítás alapját. Fontos leszögezni, hogy egy a kutatás során folytonosan bővülő adatbázist nehéz utólag kiegészíteni újabb és újabb információkkal. Ha a kutatás kezdete óta előkerült olyan diák, aki az adott helyszín primer levéltári forrásaiban nem volt fellelhető, de utólag más levéltár dokumentumai utaltak arra, hogy egy bizonyos angol városban tanult, akkor az adott tanulóra vonatkozóan – időhiány és finanszírozási problémák miatt – nem lehetett újra felkeresni a korábban már kutatott levéltárat. Így ebben az esetben a tanulóval kapcsolatos kiegészítő információkat angol levéltárosoktól elektronikus úton szereztem be vagy az adatokat figyelmen kívül hagytam. A módszertanhoz választott levéltári források:
a külföldi felsőoktatási intézmények anyakönyvei, a beiratkozással kapcsolatos korabeli dokumentációk;
tanulók kéziratai;
a hazai felsőoktatási intézmények anyakönyvei, ösztöndíjakra vonatkozó feljegyzései, a tanuló félév-beszámítási kérelme, pénzügyi támogatásért való folyamodványa és külföldi tartózkodásának meghosszabbítása;
a
felsőoktatási
dokumentációi:
intézmények
nemzetközi
konferenciameghívások,
kapcsolatépítésének
levelezések,
díszdoktori
kinevezések, prospektusok. A módszertanhoz választott nyomtatott források:
nyomtatott egyetemi anyakönyvek, éves kalendáriumok;
úti naplók, jelentések, beszámolók a külföldi útról, önéletírások;
lexikonok, enciklopédiák, nekrológok;
más peregrinus-adatbázisok áttekintése.
A disszertáció fogalomhasználata a következők figyelembevételével történik. Az angol college merőben más intézmény, mint a magyar nyelv szóhasználatában elterjedt
46
kollégium. A college különbözik mind a református oktatási intézmények kora-újkorban kialakult típusától, mind a jelenkori, a felsőoktatási intézmények hallgatói számára szállást biztosító kollégium szótól. Jóllehet a college az előbb megjelölt magyar fogalomhoz közel áll, mivel ellátást, szállást biztosító bentlakásos nevelési-oktatási intézmény, amely egyrészt felsőfokú tanulmányokat, másrészt diplomával rendelkezők számára oktatást nyújtott, és esetleg felsőoktatási tanulmányokat megelőző felkészítést tartott, mégis az angolszász college ennél többet és mást jelent. Csiky Lajos megállapításai szerint a magyar kollégiumok és az angol college-ok céhhez, tanulótársaságokhoz hasonlatosak, ahol a tanítás mellett lakhatás és étkezés is biztosítva van a diákok számára. A pápai, sárospataki, debreceni kollégiumban alsó-, közép- és felsőfokon is folyt oktatás, addig az angol college-okban főleg felsőoktatás folyt hallgatók és diplomás hallgatók számára. 195 Erre tekintettel a dolgozat megtartja az eredeti college elnevezést, és azt nem fordítja le kollégiumra. A történelmi Magyarország elnevezés helyett a dolgozat során a Magyarország kifejezést használom. A magyarországi diák fogalom ennek megfelelően a történelmi Magyarország területén született tanulót jelenti. A hosszú 19. század folyamán a magyar főváros elnevezése többször változott, a dolgozat és az adattár a Budapest elnevezést használja.
III.5. Forrástípusok A magyarországi diákok 19. századi angliai peregrinációjával 2004 óta foglalkozom. Ehhez kapcsolódóan kutatásokat végeztem a négy magyarországi református egyházkerületi levéltárban, hat egyetemi levéltárban (ELTE, Kolozsvár, SOTE, BME, Corvinus, Kertészeti Egyetem), valamint két kolozsvári levéltárban (református, unitárius). A magyarországi kutatásokat a 2007-es, 2008-as, 2011-es londoni, a 2009-es cambridge-i és oxfordi, valamint a 2011-es durham-i, liverpooli, leeds-i, manchesteri, bristoli, Birmingham-i, exeteri és egham-i kutatás egészítette ki. A kutatást Magyarországon kezdtem meg és peregrinusok angliai útjaira utaló forrásokat kerestem. Először a felsőoktatási intézmények levéltáraiban az ösztöndíjak, stipendiumok, külföldi végzettségek elismertetésének iratait néztem át. Ezt követte az egyházi levéltárak külföldi kapcsolataira vonatkozó iratok, külföldi ösztöndíjak feltárása. A hazai levéltári források feltárását követően – amikor a kint tanult diákoknak 195
CSIKY
1877. 5.
47
nagyjából a fele már az adatbázisban szerepelt – vált szükségessé a külföldi gyűjtőmunka. III.5.1. Levéltári források Magyarországi és erdélyi levéltári források A magyarországi levéltári források a külföldön tanult teológusok kiutazási lehetőségeinek megismerését segítették. Elsőként vallástan-hallgatók után kutattam, akik ösztöndíjjal tanulhattak angol és skót egyetemeken. Olyan protestáns hallgatókat kerestem, akik német egyetemekről utaztak tovább Angliába, illetőleg akik a skót református egyház intézményeibe mentek tudásukat bővíteni. A teológus hallgatókra vonatkozó legfontosabb források a Tiszántúli,196 Tiszáninneni, 197 Dunántúli,198 Dunamelléki199 és az Erdélyi Református Egyházkerületi200 Levéltárak, valamint a Református Kollégiumok és az erdélyi Unitárius Kollégium iratanyagai közül a kollégiumi/teológiai anyakönyvek és évkönyvek, alapítványok és ösztöndíjak iratai, adományok
és
segélyezések
iratai,
külügyi
iratok,
valamint
egyházkerületi
jegyzőkönyvek. 201 A kutatást egy másik szálon is megkezdtem, amely során a magyar egyetemek külföldi felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatait vizsgáltam meg. Ehhez át kellett tekinteni a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem bölcsész- és jogi kari jegyzőkönyveit, 202 dékáni iratait, valamint a Budapesti Kereskedelmi Akadémia Keleti Tanfolyamának
Tanácsülési
Tudományegyetem
orvosi-,
jegyzőkönyveit, illetve
a
a
Műegyetem
Budapesti mérnöki
Magyar kari
Királyi
tanácsülési
196
TtREL I.1.J, TtREL II. 1. e, TtREL II.2.c., TtREL II.2.g., TtREL II.3., TtREL II.4., TtREL II. 7. e, TtREL II.8., TtREL II.15.h.1., TtREL II.15.h.23., TtREL II. 28. c, TtREL II. 28. e 197 TiREL. Sárospataki Teológia Értesítői, TiREL K.e.III.15., A.)XX.)7408.)231., A.)XXI.)7508.)68., és /7509/69; 1811: B.)XLIV.)18549.)514. –3.), A.)XXXVI.)14291.)249., B.)XLIV.)18548-18553.) 513– 519., TiReL. A.XX.7408.231., TiReL. A.XXI.7508.68., TiReL. A.XXXVI.14291.249., TiReL. B.XLIV.18548.513, B.XLIV.18553.518. és B.XLIV.18554.519 198 DREL I. 1.a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek 1860–1914., DREL I. 1. b., DREL I. 6/f., DREL I. 7/h., a nyomtatott források közül kiemelendők a Pápai Református Főiskola értesítőit (1855–1914). 199 Ráday Gyűjtemény: Dunamelléki Református Egyházkerület Teológia Akadémiájának Anyakönyve (1880–1925) 200 ERefLev. I/88/903.24., ERefLev Ref. egyker. Th. Értesítő és kari jegyzőkönyvek, ERefLev Ref. Egyker. Th. Nagyenyedi értesítői, ERefLev XXII 17/76/98, Erdélyi Lapok V. évf. 18. sz. Kolozsvár 1912. 07.27. 201 SÁRKÖZI TARGU-MURES 2007. 199–207. 202 SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007. 101–120.
48
jegyzőkönyveit. 203 A teológiai évkönyvekben és a kari jegyzőkönyvekben található a legtöbb angliai és skóciai vonatkozású anyag. A műszaki egyetemi levéltárban a források között oxfordi és londoni nyári egyetemi meghívók és jelentkezési lapok is előkerültek.204 Az 1914 előtti VKM-iratok és a budapesti egyetem iratainak nagy része 1956-ban azonban elégett. Mindezeken felül a téma alaposabb feltárásához 19. századi törvényeket, rendeleteket és minisztériumi leiratokat is megnéztem, amelyek az adatok elemezésében nyújtottak segítséget.205 A magyar levéltárak forrásaiból kiderült, hogy számos olyan hazai és külföldi ösztöndíj létezett a 19. században, amelyek a magyar tanulók számára lehetővé tették, hogy a Szigetországban tanuljanak.206 Külföldi levéltári források A Gömöri György által használt kora-újkori források a 19. században már nem léteznek. Így sem a mundum books (számadás könyvek), sem az album amicorum (baráti bejegyzések könyve) nem nyújtott segítséget a kutatáshoz. A legfontosabb – legtöbbször nyomtatásban is közzétett – források az egyetemi matrikulák, amelyek szerencsés esetben a beiratkozott hallgatók korát, a beiratkozás dátumát, valamint az apa nevét tartalmazzák. A matricula az angol egyetemeken is a hivatalos beiratkozási napló volt, a diákok így vehettek fel órákat és kerültek egy master szárnyai alá. St. Andrews-nak 1473-tól volt matrikulája, a középkortól Oxford és Cambridge regiszterei is kutathatóan megmaradtak. Aberdeen-ben azonban nem volt hasonló forrás. 207 Az újkori angol egyetemeken általános, tehát valamennyi kar hallgatóját tartalmazó anyakönyvek is készültek, ez a forrás azonban egyetemenként változó volt. Az általános regiszterek nagyon kevés információt tartalmaztak a beiratkozott
203
BME Ad 633/1912. irat 1912. febr. 25., BME 1912. 28., 776., 1816., 2205. irat, BME 1913 5. csomó: 1913. 173. irat, BME 1913. 59. csomó: 1913 4253. sz. irat, BME 1874. 717. irat, BME C. 1910.20. külföldi kiküldetések 204 SOTE orvoskari jegyzőkönyvek 1904/1905–1908/1919, BME 1911.6. , 1912.9. 205 1848. évi XIX., XX. törvénycikk 1867. évi XVII. törvénycikk 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 1868. évi XLIV. törvénycikk 1876. évi VI. törvénycikk VKM 6463/1873. rendelete, VKM 54099/1911. rendelete, VKM 42294/1910. és 50479/1912. leirata 206 SÁRKÖZI 2013. 15. 207 ASTRIK 1996. 459–468.
49
hallgatókról, legtöbbször csak a hallgatók nevét, a beiratkozás dátumát, és esetleg a lakóhelyre való utalást találtam, így az egyes college-okat, és – London esetében más, – az egyetem részét képező felsőoktatási intézmény levéltárát külön fel kellett keresnem. 208 Az anyakönyvek általában a következő adatokat tartalmazzák:
a beiratkozó neve, általában keresztnév és családnév sorrendben;
az arisztokrata családoknál a legtöbb esetben megjelenik a nemesi előnév is: herceg, báró, gróf, stb.;
esetenként szerepel az életkor;
a nemzetiség többnyire NEM szerepel;
a vallást csak nagyon ritkán, egy-egy intézményben tüntették fel;
több esetben szerepel a származási hely, amely azonban nem feltétlenül azonos a születési hellyel, külföldi egyetemek esetében ez például arra a városra is utalhat, ahol a tanuló megelőző tanulmányokat folytatott. Emellett mivel a rubrika címe sokszor ’address’ volt, ezért sajnos a magyarok sok esetben az angol ideiglenes lakcímüket rögzítették;
az esetek többségében a beiratkozás időpontja is fel van tüntetve, de nem mindig napra pontosan, hanem esetleg csak az év és a hónap jelzésével, vagy sok esetben csak a szemeszter meghatározásával;
ritkán a hallgató apjának vagy gyámjának foglalkozására utaló megjegyzés is szerepel.
A fenti felsorolás nem jelent kötelező sorrendet, ezért az adatok sokszor teljesen keverve vannak beírva az anyakönyvekbe. Az iskolai anyakönyvek adatainak formája és jellege rendkívül eltérő. Az egyetemi anyakönyveket, mint forrást egészítik ki a college-ok regiszterei, amelyek a hallgatókra vonatkozó egyéb adatokat tartalmaznak: általa hallgatott órák, a fizetett tandíj összege, az elszállásolás helye, illetve különböző pénzbeli támogatások iránti folyamodványok. Ezek mellett az egyetemi college legfontosabb eseményeit tartalmazó college évkönyvek (college calendars) is segítik a kutatást, ahol a hallgatók tanulmányi előmeneteleik pontosan dokumentálása mellett név szerint fel vannak sorolva. Sajnos az évkönyvek nem tartalmaznak információt a tanuló származásáról, így csak akkor bizonyulnak hasznos forrásoknak, ha már konkrét nevet keresünk. 208
SÁRKÖZI EA.
2008.
50
Az angol egyetemeket alkotó college-okra jellemző, hogy minden college rendelkezik külön levéltárral (college archives) és könyvtárral (college library). Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek beiratkozási iratait az adott intézmény records’ office-aiban őrzik, vagyis nem a levéltárakban, hanem az oktatási intézmény adminisztrációjában találhatók meg. A már kinyomtatott regiszterek pedig inkább a college library-ben kerültek elhelyezésre. A college archives-ban a tanulók beiratkozása körüli dokumentáció lelhető fel, eredeti beiratkozási regiszterek, pl. Admissions to Trinity College Cambridge, vizsgaeredmények, college ellátásról szóló feljegyzések. Bizonyos college-ok esetében itt is megtalálhatóak a nyomtatott források közül az évkönyvek, kalendáriumok, tanulóregiszterek. A diákokhoz kapcsolódó kéziratok általában megoszlanak a college levéltár és az egyetemi levéltár között, London esetében pedig a British Library és a felsőoktatási intézmény levéltára között.209 Cambridge-ben egy intézményben található az egyetemi könyvtár és az egyetemi levéltár (Cambridge University Archives) és a levéltárban találhatóak a magyar diákok hátrahagyott kéziratai, levelei is. Oxfordban a központi egyetemi könyvtár a Bodleian Library, ahol a nyomtatott egyetemi beiratkozási források mellett az egyetemi levéltár iratanyaga is megtalálható. Itt az eredeti központi egyetemi beiratkozási regiszter tekinthető meg, míg a college-ok eredeti regiszterei csak a college levéltárakban lelhetőek fel. Az egyetemi levéltár iratanyagai között találhatóak a nyári egyetemi képzések elsődleges forrásai, a jelentkezők névsora és befizetéseik táblázata. A college levéltárak itt is a college-ba való belépés dokumentumait őrzik (pl. entrance book, admission book, bursars accounts, buttery books). Cambridge-ben és Oxfordban összesen tizenkilenc kollégiumi levéltárat néztem végig az egyetemi levéltár és könyvtár iratanyaga mellett. A nyári egyetemekre vonatkozó forrástípus mind Cambridge, Oxford és London egyetemi levéltáraiban megtalálható (Cambridge University summer meeting list of students; Oxford University Holiday Courses; London University Holiday Courses). A nyári egyetemek olyan négyhetes időintervallumot felölelő előadássorozatok voltak, ahová elsősorban külföldi diákokat hívtak meg. A külföldiek regisztrációs díj fejében leginkább angol nyelvtudásukat bővítették, de modernnek számító előadásokat is hallhattak, pl. nemzetközi jogról vagy a szabad piac közgazdaságtanáról.210
209 210
Az angol felsőoktatási intézmények diákregisztereinek jegyzékét lásd: JACOBS 1964. SÁRKÖZI EA. 2008.
51
A londoni forrásfeltárás még a fentieknél is komplikáltabb, mert minden egyetemet alkotó intézménynek külön forrástípusa van. Harminc levéltárat kerestem fel az angol fővárosban – Birckbek College Records’ Office, British Library, City University Archives, King’s College Archives, London Metropolitan Archives, London School of Economics Archives, Queen Mary College Library, Royal College of Arts Archives, Royal Academy of Music Archives, Royal College of Music Library, Royal College of Veterinary Surgeons Library, Royal Free Hospital Medical Archives, Royal Holloway College Archives, Royal London Hospital Archives, Royal Society of London Library, Royal Veterinary College Archives, School of Slavonic and East European Studies Library, Senate House Library, St. Bartholomew’s Hospital Archives & Museum, St. George’s Hospital Medical School Library, University College London Records’ Office, University College London Special Collections, Imperial College Archives, St. Mary’s Hospital Medical School Archives, Royal London Hospital Archives and Museum, School of Oriental and African Studies Library, Guildhall Library. Mivel a londoni oktatási intézményeket sűrűn átszervezték, így az adott intézmény levéltári anyagának felkutatásához ismerni kellett azt, hogy az adott intézményt mikor hogyan hívták és az adott időszakban éppen milyen intézményi struktúrába tagozódott be a kutatott intézmény. Az iratokat ugyanis nem központi levéltárakban találjuk, hanem a jogutód intézmények levéltáraiban. A források feltárásához mind az intézményi levéltárban, mind a records’ office-ban kutatásokat kell végezni, ezután következhet az intézmény könyvtára, majd a központi könyvtár kézirattári anyagának átvizsgálása. Az egyes intézmények levéltárai és könyvtárai mellett fontos nyomtatott forrásokat őriz a British Library, amely nemcsak Londonra vonatkozóan tartalmaz diáklistákat, hanem a vidéki angol és a skót egyetemek matrikuláinak nagy része is fellelhető, továbbá a vidéki angol egyetemeken végzettséget szerző hallgatók nyomtatott listája is megtalálható (pl. Aberdeen graduates 1901– 1925).211 Az angliai kutatást nehezítette, hogy a második világháborúban sok irat elpusztult. További nehézséget jelent, hogy minden levéltárba előre be kell jelentkezni, ugyanis legtöbbször csak előre lefoglalt időpontban látogathatóak az intézmények. Továbbá adatvédelmi jogszabályi előírásokból adódóan csak a száz évnél régebbi anyagok kutathatóak, az ennél fiatalabb források az érintett személyek külön engedélyével ismerhetőek meg. A levéltárak látogatási rendszerére jellemző, hogy a 211
SÁRKÖZI
2013. 16–19.
52
kutatótól fogadó- és ajánlóleveleket várnak, valamint szigorú felügyelet mellett tekinthetőek meg a levéltári források. Problémát okoz, hogy a korabeli egyetemi regisztráció során többször félreértették a bonyolult kiejtésű magyar neveket, így az elírások megnehezítik a magyar tanulók megtalálását. Például a University College London 1877/1876-os kalendáriumában az 1856-ban született Szemere Miklóst a következőképpen találjuk meg: „1875–1876: De Szeme, N., Buda-pesth”. És csak segédforrásokból derül ki, kiről is szól az adott bejegyzés. A nehézségek mellett azonban kutatást segítő weboldalak is rendelkezésre állnak, vagyis online kereshető, mely levéltárban, milyen anyagokat találunk. Ez azért is szükséges, mert a hazai levéltáraktól eltérően az angliai levéltárakban a legritkább esetben találkozik a kutató levéltáros, könyvtáros vagy történész végzettégű szakemberrel. Tehát pontosan tudnunk kell mit is szeretnénk megnézni, mert a levéltári munkatárstól szakmai segítséget ritkán kap a kutató. A www.aim25.ac.uk elektronikus levéltári adatbázis kb. kilencven London és környéki felsőoktatási intézmény és tanulóközösség megmaradt iratait mutatja be. Az adatbázisból a 19. századi felsőoktatási intézmények különböző levéltári forrásainak elérhetőségét kereshetjük ki, a honlapról fény derül arra is, hogyan alakult át az évtizedek folyamán egy oktatási intézmény, és jelenleg mely jogutód intézmény őrzi az iratokat. Ezt a keresést kiegészíthetjük a www.a2a.org.uk weboldal adatbázisával, amely az angol és a walesi levéltárak anyagait mutatja be (8–21. századi iratanyag). A magyar diákok kéziratait főleg a British Libraryben (www.bl.uk kézirattári katalógus)
találjuk.
Az
www.nationalarchives.gov.uk
információinkat weboldalról,
a
még Nemzeti
tovább Levéltár
bővíthetjük
a
iratanyagaiban
leginkább egyes családok levéltárait, hagyatéki iratait tekinthetjük meg.212 Elmondható, hogy a kutatás szempontjából hasznos levéltári források típusai sokfélék, mert minden egyes intézménynek más volt az adminisztrációja, máshogy nevezték a beiratkozási naplókat, másfajta információkat rögzítettek a tanulókról. A következő forrástípusok bizonyultak hasznosnak: beiratkozási regiszterek, diáknévsorok (admission register, alphabetical register of students, alumni, attendance register, chronological list of students, college register, composite register, entrance papers, list of post and present students, matriculation albums, post graduate attendance register, register of the college, register of students, student entrance forms, and student entry books), végzősök regiszterei (catalogue of graduates, general register of university, 212
SÁRKÖZI EA.
2008.
53
historical record, list of graduates, roll of graduates), iskolai kalendáriumok (college calendar), vizsgázó diákok listái (examination book, reports on students’ progress), egyéb tagságok listái (members’ register, old students’ association, list of members, register of associates and old students, register of fellows), diákok személyes kartotékai (student files, student records, student signature book, transcription of registers of pupils). Az oxfordi, cambridge-i és londoni kutatást vidéki angol egyetemek felkeresésével bővítettem, így megtekintettem a birmingham-i, bristoli, durham-i, exeteri, leeds-i, liverpool-i és manchesteri egyetem levéltárában az egyetemi anyakönyveket, a forráslistát a dolgozat függelékében közlöm. Nottingham, Sheffield, Southampton, Wales esetében azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem érdemes a forrásokat átnézni, mert nemzetiségre, születési helyre vonatkozó adatok nem állnak rendelekzésre egyik forrástípus esetén sem. III.5.2. Nyomtatott források bemutatása A peregrináció-kutatás során a levéltári források mellett nyomtatott forrásokat is használtam. Az angol-magyar historiográfiáról szóló fejezetben részben már bemutattam a 19. századi nyomtatott angol és magyar forrásokat. Ezt kiegészítve ismertetem a kutatást segítő nyomtatott forrásokat, amelyek három csoportra oszlanak.213 Az egyik forrástípus a felsőoktatási intézmények tanulókat tartalmazó regiszterei. Ezek közül a legfontosabb források a nyomtatott egyetemi matrikulák, amelyek nélkülözhetetlenek a peregrinációs adatbázis kiépítéséhez. A cambridge-i diákokat
a John Venn által összegyűjtött
Alumni214
Cantabrigienses215 tartalmazza 1900-ig, amely már elektronikus formában is kutatható. A Cambridge University Library-ban az egyetem összes részegységének (college-ának) nyomtatásban megjelent regisztere, diáklistái lapozhatóak fel, de itt található az egyetemi vizsgákra, végzettségekre vonatkozó adminisztratív listák is (Historical Register, Matriculations and Degrees, Graduati Cantabrigienses). Az Oxfordi Egyetem hallgatóiról Joseph Foster munkájának eredményeképpen készült Alumni Oxonienses216 szintén létezik elektronikus formában, amely 1886-ig 213 214 215 216
2013. 19–22. alumnus, alumni – matrikulák, diáknévsorok SÁRKÖZI
ALUMNI CANTABRIGIENSES ALUMNI OXONIENSES
54
tartalmazza az egyetemre beiratkozottak névsorát. Ennek a munkának folytatása az Oxford Men, 217 amely egy 1880 és 1892 közötti oxfordi diáknévsor. Ezen forrásokból általában a hallgatók születési helyét, idejét, a college-ba való beiratkozás dátumát, valamint az apa foglalkozását, nevét, illetőleg egyéb életrajzi vonatkozást tudhatunk meg. Ezeket az információkat egészítik ki a college-ba beiratkozott hallgatókat tartalmazó cambridge-i és oxfordi nyomtatott college-register-ek és kalendáriumok (pl. Entrance Register of Queen’s College, Oxford), vagy az évkönyvek (annual report of the college, pl. Sidney–Sussex College Annual). Londonban főként a British Library és a Senate House Library őriz a nyomtatott felsőoktatási forrásokat, amelyeket a bibliográfia részletesen tartalmaz. Azonban az egyes londoni felsőoktatási intézmények könyvtárait külön fel kellett keresni a nyomtatott diáklistákért. A magyar hallgatók szempontjából az egyik legfontosabb intézmény Londonban a Harris Manchester College, amely Manchester New College néven Manchesterben, majd Londonban végül Oxfordban működött a 19. század folyamán:218 Manchester Academy (1786–1803) Manchester College, York (1803–40) Manchester New College, Manchester (1840–53) Manchester New College, London (1853–1889) 1889-től Oxfordban található.219 A college az 1842-es évet követően fogadott ’overseas’ tanulókat, akik között kolozsvári unitárius diákokat is találhatunk. Itt egy speciális forrást tekintettem meg, méghozzá az elhalálozási indexet (obituary index az Inquirer és a The Christian Life című lapban), amely életrajzi adatokat tartalmazott a magyar diákokra vonatkozóan. A Manchester College forrásai az 1790–1858 közötti időszakra a Manchester College Annual Report, az 1859–1901 közötti időintervallumra a The Hungarian and Transylvanian Unitarians220 című könyv, míg az 1902–1919 közötti időszakra vonatkozóan pedig a college reports. Magának a londoni egyetemnek a nyomtatott forrásairól kiváló összefoglalást ad Piers Cain az Examination Registers of the University of London (1838–1889) bevezető tanulmányában, ahol végig veszi, melyik évben milyen újabb regiszterrel bővült a 217
OXFORD MEN MCLACHLAN 1915. 1–176. 219 ERDŐ 1986. 138–158. 220 TAGART 1903. 218
55
londoni egyetem tanulókat rögzítő adminisztrációja.221 További londoni nyomtatott forrás a The Historical Record (1836–1926) és a General Register of London University, amelyek a Londoni Egyetemen fokozatot szerzett diákok nevét tartalmazzák. Az ebben szereplő diák azonban nem feltétlenül tanult Londonban, ugyanis ha vidéki angol egyetemre járt, akkor is szerezhetett Londonban diplomát, amiről bővebben az angol felsőoktatás rendszerét bemutató fejezetben lesz szó. Gyakorlatilag a Londoni Egyetemhez kapcsolódó londoni felsőoktatási intézmények mind rendelkeznek nyomtatott diákregiszterekkel és kalendáriumokkal. A Londoni Egyetem kalendáriuma először 1844-ben jelent meg, 1846-tól University Almanachot is nyomtattak.222 Skóciai egyetemek nyomtatott forrásait illetőn meg kell említeni, hogy Hörcsik Richárd „Az edinburgh-i magyar peregrináció rövid története” című munkájában223 feldolgozta a protestáns teológusok skóciai peregrinációját, közre adva azon peregrinusok neveit 1843-tól 1986-ig, akik az edinburgh-i New College-ban folytattak skóciai ösztöndíj segítségével teológiai tanulmányokat. 224 Az egyetemen végzett hallgatókat a University of Edinburgh List of graduates (1859–1888) tartalmazza. Ehhez hasonló forrás a Catalogue of Graduates of the University of Dublin (1895–1931), és az Aberdeen University roll of graduates (1860–1900). Ezzel szemben az Alumni Dublinenses 1593–1860 a beiratkozott tanulókat soroltatja fel, csakúgy mint a University of Glasgow Matriculation Albums (1728–1858). Készültek a korabeli egyetemeken olyan nyilvántartások is, amelyekbe a tudományos fokozatokat szerzők neveit és néhány egyéb adatát jegyezték fel. Ezekből ismételten újabb adatokat nyerhetünk a magyar hallgatóságról. Ebbe a csoportba tartoznak a felsőoktatási intézmények tiszteletbeli címeit viselő tudósok, tanárok névsorai, és az intézményt támogató egyéb személyek listái. Ezekben a forrásokban kiegészítő
információk
találhatók
az
elsődlegesnek
tekinthető
egyetemi
anyakönyvekhez képest. Az angliai felsőoktatási intézményekre jellemző, hogy publikáltak olyan kiadványokat is, amelyek régi és új diákok listáját tartalmazta, ilyen források az: old students’ association, list of members, register of fellows, associates and students, vagy list of post and present students. Ezek kevés információval
221
CAIN 1982. HARTE 1986. 99-100. 223 HÖRCSIK 1989. 161–176. 224 SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007.101–120. 222
56
szolgálnak a tanulók nemzetiségére vonatkozóan, így csak abban az esetben hasznosak, ha konkrét tanulóra keresünk rá.225 A kutatás alapjául szolgáló nyomtatott források másik típusa az Angliában járt magyar utazók korabeli beszámolói külföldi útjukról, tapasztalataikról, amelyből egyrészt kiderülhet az is, hogy tanulmányokat folytatottak-e a Szigetországban, másrészt írásaikból fény derül a magyar felsőoktatási intézmények külföldi kapcsolataira. Ezen forrástípusba tartozik a vallás iránt érdeklődő magyar utazók közül Balogh Ferenc, aki a Londonban tartott 1863-as és 1888-as Egyetemes Presbyteri Nagygyűlésről írt jelentést.226 Csiky Lajos teológus hallgatónak is olvasható beszámolója, ő a skót szabadegyház tanításait, intézményesülését ismertette tanulmányában, és a magyar kollégiumi oktatás, valamint az angol college-rendszer összefüggéseit, hasonlóságait tárgyalja.227 Voltak olyan peregrinusok is, akik a skót oktatási rendszert vizsgálták meg utazásuk során, így például a pápai Pongrácz József teológus diák, aki az Edinburgh-i New College-ról írt számtalan cikket.228 Érdekesek Felméri Lajos beszámolói is, aki az angol oktatási rendszert elemezte Trefort Ágostonnak szóló úti jelentésében, erről részletesebben az utolsó fejezetben szólunk. Ugyancsak kiemelendő az unitárius Dr. Boros György püspöknek a naplója, aki szintén Angliában tanult (1877–1879). Naplójában beszámol a Manchester New College-ban folytatott tanulmányairól, és az erdélyi unitárius női hallgatók külföldi tanulmányairól. Boros Györgynek lánya, Boros Irén is Angliában tanult, a Channing House School-ban 1907–1908 között.229Az angol unitáriusokról 1866-ban jelentette meg tanulmányát Londonban Benczédi Gergely.230 Borbély István unitárius egyháztörténeti és magyar irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozó irodalomtörténész több cikket is írt a Keresztény Magvetőbe az angol és erdélyi unitárius egyház kapcsolatáról, valamint kiadta a Manchester New College-ba elsőként érkező Simén Domokos életrajzát. 231 Az erdélyi unitáriusok Angliával való kapcsolatáról számol be Jakab Elek is, aki 1890-ben jelentette meg „Magyar és angol-
225
SÁRKÖZI 2013. BALOGH FERENC 1863.; BALOGH FERENC 1865.; BALOGH FERENC 1889. 227 CSIKY 1877. 5. 228 PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL 1913, 246–248., 298–300. PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 302., 321., 330., 354., PONGRÁCZ: MAGYAR DIÁKOK ANGLIÁBAN. 22–28. 229 BOROS GYÖRGY NAPLÓ 230 BENCZÉDI GERGELY 1866., Benczédi szerepel az adattárban 231 BORBÉLY 1890.; BORBÉLY 1926. 226
363.
57
amerikai unitárius érintkezések” című cikkét,232 amely kiváló forrás az unitáriusok nemzetközi kapcsolatainak ugyanis 1870-től tartalmazza a magyar, angol és amerikai unitáriusok közti levelezést.233 A szintén Angliát járt unitárius kollégiumi tanár, majd igazgató Kovács János számos korabeli cikket tett közzé az angol-magyar unitárius kapcsolatokról és John Paget tevékenységéről. 234 Erdély Angliával való politikai érintkezéseit Angyal Dávid is kutatta.235 A korabeli nyomtatott források református angol-magyar ösztöndíjakról is beszámolnak, így Szalay József cikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, 236 és Hőgyes Endre Milleniumi emlékkönyve 1896-ból.237 Ide sorolható továbbá a magyar könyvtárakban fellelhető angliai utazásokról szóló naplók, amelyek bemutatják az angol lótenyésztést, gazdaságot (Térey Pál: AngolSkóthoni Napló, Pest, 1859238), vagy beszámolnak az 1862-es londoni világkiállításról (Vahot Imre)239. Ide sorolhatjuk továbbá a főúri utazásokat ismertető leírásokat, így Wesselényi Miklós,240 Szemere Bertalan angliai útjáról szóló naplót.241Megemlíthetjük Pulszky Ferenc visszaemlékezéseit is, hiszen az „Életem és korom” című emlékirat több utalást is tartalmaz a Pulszky-fivérek londoni tanulmányairól.242 A nyomtatott források harmadik típusa a diáknévsorokat tartalmazó peregrinációs munkák, amelyeket szintén felhasználtam a kutatáshoz, mert ezekben a diákok által látogatott
egyetemekre
vonatkozó
információk
között
előfordultak
angliai
helységnevek, jóllehet ritkán, ugyanis a peregrináció hagyományos útvonala német– holland–angol–skót egyetemek. 243 A felsőoktatási intézmények adminisztrációjának adatain kívül, ha szélesebb spektrumú képet szeretnénk kapni a peregrinusokról, érdemes lexikonokból, genealógiákból kiegészíteni az adatbázis rubrikáit, hogy a külföldön tanult peregrinus diák életpályája
232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243
JAKAB 1890. EMLÉKKÖNYV A MAGYAR, ANGOL ÉS AMERIKAI UNITÁRIUSOK KÖZT KOVÁCS JÁNOS 1879.; KOVÁCS JÁNOS KER. MAGV. 1893. ANGYAL 1902. SZALAY JÓZSEF 1884. HŐGYES 1896. TÉREY 1859. VAHOT 1862. WESSELÉNYI NAPLÓJA; WESSELÉNYI ANGLIAI LEVELEI; WESSELÉNYI VÁLOGATOTT MUNKÁI 1944. SZEMERE 1838., 1840., 1841. PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM PATYI 2004., SZÖGI 2001.
58
kirajzolódjék. A lexikonokból új nevek is nyerhetők, hiszen az életrajzok általában jelölik, hol végezte tanulmányait az adott személy. A felhasznált lexikonokat a bibliográfiában közlöm. A feldolgozott forrástípusok sokféleségének felsorolásával kívántam hangsúlyozni azt a tényt, hogy kutatásom során el kellett térnem a hagyományos peregrináció-kutatás módszertanától. A kutatás alatt a már feldolgozott források, megismert adatok nyomán tudtam tovább lépni újabb és újabb forrásokhoz. Az adatokat így több forrásból is ellenőrizni, pontosítani lehetett. A kutatás végére tömeges adathalmaz keletkezett közel félezer diák adataival. Az adatbőségből következően az adatbázis statikusságát felváltja a különböző szempontok szerint lehívható statisztikák dinamizmusa. Az elemzés során újragondolható a külföldi felsőoktatásban részt vevő diákok csoportképződése, a külföldi oktatás nyújtotta karrierlehetőségek, az ösztöndíjak motiváló ereje. Az adatok kombinálása közben megmutatkoztak etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök (a felvidéki német, városi gyökerű, evangélikus értelmiség; a városi római katolikus iparosság; az asszimiláns zsidó értelmiség; a több generáció óta állami szolgálatban lévő római katolikus hivatalnokság) részvétele a felsőoktatásban, és a csoportok peregrinációs mintája. Az Angliát és Skóciát járt magyarok felderítésében egyedül a fent vázolt összetett kutatási módszer vezetett eredményre.
59
IV. A Brit Birodalom 19. századi felsőoktatási rendszerének áttekintése A 18. század második felében, illetve a 19. század elején a mezőgazdasági és az ipari forradalom következtében a Brit Birodalom gazdasága, ipara, társadalma gyökeresen megváltozott. A tudományok fejlődése, új tudományterületek megjelenése, az új találmányok elterjedése, a városok fejlődése megváltoztatták az oktatási rendszert is. A modern világ másfajta oktatást, korábban nem képzett szakértőket igényelt. A gazdasági átalakulás, a lakosság számának növekedése a piacok bővülését is igényelte, amely olyan új kereskedelmi, gazdasági szakértők munkáját követelte meg, akik nemzetközi színtéren is megállják a helyüket.244 Nagy-Britannia 1707-ben Anglia és Skócia egyesülésével jött létre. Az 1801. január 1-jén hatályba lépett Második Egyesülési Törvény (Act of Union) hivatalosan is a brit korona fennhatósága alá rendelte Írországot, létrehozva Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát. Bár Anglia nem létezett tovább önálló államként, továbbra is megőrizte dominanciáját, politikai és gazdasági vezető szerepét, London a terebélyesedő birodalom központja maradt. 1921-ben az angol-ír szerződéskötéssel létrejött az Ír Szabadállam (a mai Ír Köztársaság), így a "maradék" ország neve NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királysága lett.245 Angliát elkerülte 1848 forradalmi hulláma, és Viktória királynő uralkodását (1837–1901) a hatalmas társadalmi különbségek ellenére is széles konszenzus jellemezte. 1850-től Nagy-Britannia világhatalomnak számított, korszakunkban hozzá tartozott India, Kanada (1867), Fokföld (1875), Ciprus (1878), Új-Guinea (1884), Ausztrália (1901), Új-Zéland (1907), New-Foundland (1907), az Aranypart, Nigéria, Szomália (1884), Uganda (1895), Kenya (1886), Gambia, Sierra-Leone (1896), Egyiptom (1882), Dél-Afrikai Unió (1910). 1890-től az európai külpolitika, elsősorban a gyarmatosítás révén, fokozatosan világpolitikává alakult, a szomszédos hatalmasságok viszonyát is távoli gyarmati konfliktusok befolyásolták. A gyarmatok szerzésének vágyában gazdasági és eszmei okok játszottak szerepet: a nyersanyag, a piacszerzés, a népességfelesleg levezetésének motívumai mellett az „imperializmus”, mint a nemzetállam világméretű, nagyhatalomból világbirodalommá történő kiterjesztésének vágya is megjelent: Európa már kicsiny volt egyes nagyhatalmi-nagynemzeti
244 245
SANDERSON 1972. 31–95. 19. SZÁZADI EGYETEMES TÖRTÉNET 131–169.
60
ambícióknak. Nagy-Britanniának felvevőpiacai és nyersanyagforrásai védelmében is be kellett kapcsolódnia a területszerzési versenybe. Az 1851-es londoni világkiállítás az angol ipar seregszemléje volt. Az ipari termelés, az export volumene folyamatosan nőtt. 1870-ben a külföldön beruházott brit tőke meghaladta a 800 millió fontot. A 19. század elejétől a növekvő létszámú munkásosztály, az ipar koncentrációja elvezetett a szakszervezetek kialakulásához, amelyek hamarosan kellően megerősödtek ahhoz, hogy hatékonyan érvényesítsék a munkásság érdekeit. A chartista mozgalom kezdeteit az 1832-ben elfogadott Reform Billhez szokás kötni, amely a középosztály nagyobb részét választójoghoz juttatta, kizárta azonban abból a munkásosztályt. A liberális-konzervatív váltógazdaság jelentős szociális és politikai reformokat valósított meg, a választójog bővülésével a képviseleti demokrácia megszilárdult. Egy 1871-es törvény eltörölte a hivatalok viseléséhez kötött vallási esküt, amely lehetővé tette, hogy nonkonformisták is hivatalt viseljenek, így tanári státusszal rendelkezhettek Oxford és Cambridge egyetemén is. A viktoriánus Anglia társadalmára – a 18. század végén megerősödött – két irányzat volt a jellemző: a metodisták és az evangéliumi közösségek. Mindkét csoport megkövetelte tagjaiktól a Biblia olvasása mellett a kemény munkát és a takarékosságot. A korszakon végighúzódó vallásosság gyengülése mögött ideológiai okok húzódtak: az értelmiség és a tájékozott polgárok olvasták a természettudomány új felismeréseit, összefüggéseit, bizonyításait. A Szigetország középosztályának számbeli megerősödése lehetővé tette saját normáik és életformájuk kialakítását. A 19. század derekán a lányok számára először bentlakásos középiskolai jellegű intézmények jöttek létre, ahová magyar hölgyek is jártak; az első napi oktatást nyújtó nőiskola 1870-ben nyílt meg Londonban. A London University-be női hallgatók is járhattak órákra, Oxfordban és Cambridge-ben azonban csak a hetvenes évektől volt erre lehetőség. Elsősorban női tanárképzés folyt a felsőoktatási
intézményekben,
ez
biztosította
a
tanárképzést
a
középiskolai
nőoktatásban. Az alsó középosztály és munkásosztály nő tagjai számára tömegesen 1870-ben nyílt meg a lehetőség az oktatásra, addig magán- és vasárnapi iskola keretében szerezhették meg az alapfokú ismereteket. 1789 és 1919 között a magyar diákok középkori peregrinációs hagyományokat folytatva ismereteik bővítése végett keresték fel az angol és skót egyetemeket. A brit egyetemek jellemzői, hogy több college-ból és intézményből álltak össze, így a londoni egyetem is számos felsőoktatási intézményt foglalt magában. A brit felsőoktatási 61
intézményekben tanulni már a 19. században sem volt olcsó, a Szigetország messze volt, így az utazási költségek is magasak voltak. A magyar peregrinusok ezért nagyobb számban csak 1850-es éveket követően – hazai és külföldi ösztöndíjak megnyílása után – látogatták az angol és skót egyetemeket. A hazai egyházi alapítványok mellett állami ösztöndíjak és londoni, edinburgh-i alapítványok is lehetővé tették, hogy teológusok,246 bölcsészek, mérnökök, zenészek, valamint orvosok247 Angliába vagy Skóciába utazzanak tanulni. A 19. századi brit felsőoktatásról átfogó képet nyújt Sanderson és Armytage munkája. 248 Részletes bibliográfiát közöl a témában Jacobs és Silver–Teague.249 Az Egyesült Királyság felsőoktatása a hosszú 19. században 13 angol, 4 skót, 2 ír, 1 walesi egyetemből és a gyarmatok egyetemeiből állt, amelyek közös jellemzője, hogy rendszerint több intézmény egyesüléséből születtek meg, több jogelőd intézménnyel bírnak.250 A magyarországi diákok főleg Londont, Oxfordot, Cambridge-t keresték fel, a skót egyetemek közül pedig Edinburgh-ot. IV.1. Az egyetemek típusai Robert D. Anderson skót kutató hosszú évek óta kutatja a brit felsőoktatás rendszerét, annak változásait, intézményátalakulási trendjeit. 251 Véleménye szerint az egyetemeket többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik lehetséges csoportosítás – angol szemszögből – a kontinentális és a brit egyetemek szétválasztása. A brit egyetemeken belül három típust különíthetünk el. Az egyik a kollégiumi típusú egyetem, idetartozik Oxford és Cambridge; a másik az elméleti képzést nyújtó egységes egyetemek, ilyenek a skót egyetemek, végül a harmadik típus a vizsgáztató egyetem, amely fokozatokat ad ki, ilyen például a Londoni Egyetem. Anderson szerint az angol egyetemek három típusba sorolhatók a szerint is, milyen hallgatókból tevődik össze az egyetemisták csoportja: polgári (civic), nemzeti (national – Oxford, Cambridge) és vizsgáztató (examining). A két csoportosítás szintéziseként tehát az egész brit egyetemi rendszer tulajdonképpen öt nagyobb intézménycsoportból tevődött össze a 19. században: 246 247 248 249 250 251
HÖRCSIK 1989. 161–182. HŐGYES 1896. 826–832, 846–848, 853–857. ARMYTAGE 1970., SANDERSON 1975. JACOBS 1964., SILVER AND TEAGUE 1970., BRITISH UNIVERSITIES ENCYCLOPAEDIA XI., XII. ANDERSON 2010.
62
Oxbridge nemzeti egyetemek (national universities);
skót egyetemek (Scottish universities);
vizsgáztató egyetem (exemaining universities);
népi egyetem (civic or ’redbrick’ universites);
egyetemi rangot el nem érő intézmények.252
IV.1.1. Oxbridge – national universities A többi egyetemhez képest más volt a tanítási gyakorlat Oxfordban és Cambridge-ben, amiket gyakran együtt, „Oxbridge”-ként is emlegetnek. A két legrégebbi egyetem tradicionálisan az új angol elitet nevelte ki, ehhez tartozóan kevésbé modern, inkább klasszikus műveltséget nyújtott még a 19. században is. Oxbridge, a nemzeti, politikai és társadalmi elitet szolgálva az egész országból merített tanulókat. Szoros kapcsolatot ápolt az úgynevezett public schoolokkal, amelyek olyan középiskolák voltak, ahol hasonló nemzeti karkatert öltött a nevelés-oktatás. Az európai egyetemeket működésük mentén is tipizálhatjuk:
déli típusú (a jogi fakultás a mintaértékű, a kancellár szerepe háttérbe szorul, előtérbe kerül a hallgatói önkormányzat);
közép-európai típusú (megkésett fejlődés, gyakoriak a csonka egyetemek, általános képzés: bölcselet és valamelyik fakultás);
északi típusú egyetemeket.
Ebben a vonatkozásban Oxford és Cambridge az északi típusú egyetemek közé tartozott. Az északi típusú egyetemek erős egyházi befolyás alatt álltak, és a tanárok dominanciája jellemezte működésüket. Az élén a kancellár állt, aki az egyház képviselője volt. A világi vezető a rektor, aki a kancellárral mellérendelt viszonyban áll, de az egyház hegemóniája volt nagyobb. Természetesen a több száz év alatt a középkori egyetemek sok változáson mentek keresztül napjainkig. Az oxfordi és cambridge-i egyetem őrzött meg talán a legtöbbet a középkori hagyományokból. 253 Egész más a légkörük, mint a többi angol, vagy európai egyetemnek. Oxfordot az angolok ’görög gyárnak’ hívták, mert főleg a klasszikus irodalomra fókuszált, amelyből minden évben
252 253
SÁRKÖZI 2013. 22–29. PUKÁNSZKY–NÉMETH 1997. 95.
63
pályadíjakat osztottak; ezzel ellentétben Cambridge valamivel szabadabb szellemet képviselt és a matematika oktatását is preferálta. 254 A 19. századi reform ellenére az egyetemi hierarchiában megőrizte vezető szerepét mindkét egyetem. Az egyetemeket alkotó college-ok mind nevelési célok, mind elvek, mind finanszírozás szempontjából rendkívül önállóak voltak. Oxford és Cambridge tipikus viktoriánus, úgynevezett nemzeti egyetemek, amelyeknek az országirányító elit kinevelése a fő feladatuk egy viszonylag liberális oktatás keretében. Mindkettő egyetem esetében a nevelést helyezték előtérbe az oktatás előtt. Fontos volt a tanulók emberré, gentlemen-né nevelése, a helyes viselkedés, ízlés, igényesség, precizitás belenevelése a hallgatókba.255 Ezt lehetővé is tette a sok ’kiscsoprotos’ foglalkozás, a tutori rendszer, ahol egy tutorhoz viszonylag kevés diák tartozott, így nyomon tudta követni a tanuló fejlődését, előmenetelét, szocializációját. Mindezt elősegítette a college bentlakásos jellege, ahol szoros kapcsolat alakulhatott ki mind a tanulók között, mind a tanárok és a tanulók között. A dublini Trinity College volt még ehhez hasonló kollegiatív típusú felsőoktatási intézmény. 256 1850 előtt csak olyan férfi hallgató járhatott Oxford falai közé, aki esküt tett az anglikán vallásra, és a Church of England tagja volt, így 1850 előtt nemigen találunk magyarokat Oxbridge falai között. Oxfordban a tanítás és az ellátás egy teljes évre 1200–1300 magyar forint körül mozgott, Cambridge ennél valamivel olcsóbb volt. A cambridge-i és oxfordi egyetem számított a legdrágábbnak, ezért jellemzően a magyar arisztokrata családok taníttathatták itt gyerekeiket. IV.1.2. Scottish universities A brit felsőoktatás rendszerében külön csoportot képeznek a skót egyetemek, (Aberdeen, Edinburgh, Glasgow, St. Andrews), ahol a hagyományos egyetemi oktatást kombinálták szakmára való okítással, vagyis nemcsak klasszikus műveltésgre lehetett szert tenni, hanem modernebb stúdiumokat, például orvoslást, sebészetet és bábaságot is lehett tanulni. A felvilágosodást követően a latin helyett angol nyelven oktattak, és korabeli politikai, etikai, és gazdasági kérdéseket is felvetettek a tanórák keretében. Erősnek mondható a holland egyetemek és Göttingen hatása, amelynek eredményeképpen 254
SANDERSON 1975. 1–3. ANDERSON 1995. 29–36. 256 SANDERSON 1975. 52–53. 255
64
gyakorlati jellegű tárgyakat vettek fel a kurrikulumba, így például logikát, morálfilozófiát, matematikát, természetfilozófiát. Edinburgh és Glasgow magas színvonalon oktatott jogot és orvostudományt, amellyel együtt járt olyan új tantárgyak oktatása, mint botanika és kémia. Az orvosi és természettudományos oktatás megkívánta az épületek bővítését, múzeumok, obszervatóriumok, anatómiai színházak és botanikus kertek kialakítását.257 A skót egyetemek ikább vidéki jellegűek voltak, a helyi lakosság értelmiségét képezték ki. Talán St. Andrew’s kivételével a többi egyetem vonzáskörzete csupán az adott régió volt, ezért a skót egyetemek nem versengtek egymással. Anglia ehhez képest jóval centralizáltabb volt, ott egy-egy egyetem vonzáskörzete egész Angliára kiterjedt. A skót egyetemek hagyományosan kapcsolatot ápoltak a vidéki plébániai iskolákkal és a városi középiskolákkal, ahonnan a tanulóik kikerültek.258 A skót egyetemeket az látogathatta, aki kifizette a professzor díját. Aki anyagilag megengedhette magának, az a professzor saját házában lakott, és személyes órákat vett, így a magasműveltség birtokába juthatott. Ez volt a ’honours course-okat’ (talán a mai M.A.-t) megelőző oktatási forma. A viktoriánus kori reformoknak köszönhetően az oktatási rendszer az egész birodalomban átalakult, az egymást követő képzési szakaszok organikusan épültek egymásra. Az elemi oktatás az állam feladata lett, élesebbé vált a középfokú- és a felsőfokú oktatás közötti határ. Az egyetemek átalakítása nemzeti kérdéssé vált, a legfontosabb változásokat az 1858-as és az 1889-es Act of Parliament hozta.259 A felsőoktatási intézmények szerkezetét és a tananyagot uniformizálták. 1888-tól vezették be az ’érettségit’ (Leaving Certificate for schools), amellyel egyetemre lehetett jelentkezni. Ezáltal megnőtt az egyetemre való beiratkozási átlagéletkor 17–18 évre. Az 1870-es években a glasgow-i és edinburgh-i diákok kb. 1/5-e–1/6-a végezte csak el a bölcsészkart és kapott oklevelet. A többi hallgató előtanulmányoknak használta a bölcsészettudományi órák hallgatását, és végül orvos vagy jogász diplomát szerzett. Ez annak volt köszönhető, hogy a bölcsész kurrikulum kötött volt, és 7-8 tárgyat kellett elvégezni alapfokon. Később ezen lazítottak, 1892-ben bevezették a különbségtételt az ordinary és a honours degree között, mindenki választhatott, mennyire akar elmélyülni a tudományban. Az ordinary degree-t három év után meg lehetett szerezni (mint a
257
ANDERSON 2000. 157–158. ARMYTAGE 1970. 189–192. 259 SANDERSON 75–84. 258
65
mostani B.A.-fokozatot), a honours diákok plusz egy évig tanultak, és a speciális kurzusoknak köszönhetően a tudományterület egy részén mélyebb tudást szerezhettek. Az ordinary hallgatók inkább több, alapozó jellegű kurzuson vettek részt. A 19. századi változások vezették be a nyári szemesztert, addig őszi, téli és tavaszi szakaszból állt az oktatás, a vizsgákat áprilisban letudták a hallgatók, ami kiválóan illet a skótok mezőgazdasági és állattenyésztési munkálataihoz. 260 A skót felsőoktatási intézmények nem bentlakásosak voltak, ezért szorosabb kapcsolat alakult ki a civil élettel, szervezetekkel, a különböző szakmák képviselőivel, ezáltal az egyetem professzorai a helyi elit kapcsolatrendszerébe voltak beágyazódva. Szakképzés, azaz egy életpályára, szakmára való felkészítés is folyt a skót egyetemeken, az állam és az egyház számára neveltek képzett hivatalnokokat.261 1892-től matrikulálhattak a skót egyetemeken női hallgatók is. 262 A skót működési elv London számára mintául szolgált. IV.1.3. Vizsgáztató egyetem – exemaining universities A harmadik felsőoktatási intézménytípus a vizsgáztató egyetem, ami különválasztja a tanítást és a számonkérést. Ezen belül három alcsoport körvonalazható. Az egyik a föderális egyetem, amely meghatározott, konkrét felsőoktatási intézményekből állt össze. Ilyen a Queen’s University Írországban (1850), a Victoria University Észak-Angliában (1880), a University of Wales (1893), és a National University of Ireland (Dublin, 1908). A másik csoport nyitott bármilyen betársuló iskolák felé, ilyen a Londoni Egyetem (1836) és a Royal University of Ireland (Belfast, 1880). A harmadik csoport nyitott bármilyen, bárhol végzett hallgató előtt, vagyis ha tanulmányait bármelyik felsőoktatási intézményben is fejezte be, a vizsgákat letéve fokozatot szerezhet az egyetemen, ez a Londoni Egyetem. Vagyis London fokozatkiadásra feljogosított egyetem volt. A vizsgáztató egyetem megoldást kínált a vallási különbözőségekre, mert egyházi hovatartozástól, származástól, végzettségtől függetlenül történt a diákok felvétele, vizsgáztatása. Kedvezően hatott továbbá a vizsga-sztenderdek kialakulására, valamint támogatta a kisebb és újonnan alakuló felsőoktatási intézményeket, amelyek 260
ANDERSON 2000. 154–174. SANDERSON 1975. 62–65. 262 ANDERSON 2000. 169. 261
66
betagozódva fokozatokat tudtak kibocsátani, és a társulással elérték az egyetemi rangot. A vizsgáztató egyetemek minden társadalmi réteg számára nyitottak voltak, női hallgatókat is felvettek, és a vizsgákon mindenkit a teljesítményének megfelelően mértek. A Londoni Egyetem minden felsőoktatási intézménytípusnak az ötvözete volt, ahol a legkülönfélébb college-ok mind más-más profillal bírtak, valamelyik nyitottabb, inkább népi (helyi, úgynevezett vöröstéglás) intézmény volt, valamelyik nemzeti, konzervatívabb irányultságú. 263 A londoni egyetem, mint föderális intézményegyüttes rengeteg felsőoktatási intézményt foglalt magában, azonban az egyetemen sokáig csak a diplomavizsgákat lehetett letenni, oktatás és kutatás csak később indult meg a London University-n. 1898-ban a londoni típusú egyetem kettévált: egyrészt egy föderális szervezetű tanító egyetemre, és egy mindenki számára nyitva álló vizsgáztató egyetemre, amelyet egy későbbi fejezet fejt ki részletesen. IV.1.4. Népi (civic), ’redbrick’ universites A negyedik brit felsőoktatási intézménytípus az ún. „redbrick” vidéki egyetemek voltak, mint például a birmingham-i, bristoli, manchesteri, liverpooli, leeds-i, sheffieldi, ahol a ’nép’, a polgári középréteg – nem az elit – tanulhatott, és ahol nem volt vallásosságra irányuló teszt és eskü a felvételinél. Az úgynevezett ’vöröstéglás’ egyetemek minden népréteg számára elérhetőek voltak, nemcsak a buzgó protestáns elit számára. Az 1870es évektől újabb és újabb ilyen köznépi egyetem jött létre, ahol szakképzés is folyt, modernebb, praktikus tudást nyújtó órákat is lehetett hallgatni a klasszikus műveltséget nyújtó bölcsésztudományok mellett. Ezeket az egyetemeket nem különböző college-ok alkották, nem bentlakásos a diákok elhelyezése. Ennek köszönhetően az emberi viszonyok is jóval személytelenebbek voltak. A redbrick egyetemek a helyi, illetve a környék lakosságának felsőoktatási igényeit elégítették ki, a 19. század végén és a 20. század elején inkább lokális a vonzáskörzetük, ezért nem nevezhetők olyan nemzeti egyetemeknek, mint Oxbridge. A hat egyetemből öt még a világháború előtt megkapta a diplomakiadás jogát, vagyis igazi egyetemi rangra emelkedett.264 A civic universities elnevezés a liberális Richard Burdon Haldane-től, a későbbi hadügyminisztertől ered. Ezeket az egyetemeket a középfokú oktatás megerősödése, és 263 264
ANDERSON 2010. SANDERSON 1975. 10–12.
67
a középiskolát elvégző tanulók számának megnégyszereződése is ’kikényszerítette’.265 A mezőgazdaság és az ipar fejlődése megkövetelt középfokú és felsőfokú szakképzettséggel bíró szakemberek jelenlétét a munkaerőpiacon. Ennek köszönhetően a felsőoktatási intézményekben is új tanszékek jöttek létre, így például mezőgazdasági professzori státuszt létesítettek 1890-ben Leeds-ben, 1892-ben Newcastle-ben, 1894ben Nottinghamben, 1894-ben Readingben, és 1896-ban Londonban (Wye College).266 Haldane küldetésének tekintette új egyetemek alapítását, így munkálkodásának nyomait a bristoli, liverpooli, londoni, wales-i, belfasti egyetemek és a National University of Ireland alapításánál is megtaláljuk. 267 IV.1.5. Egyetemi rangot el nem érő intézmények E négy felsőoktatási intézménytípus mellett léteztek még, elég nagy számban, politechnikumok, illetve technikai főiskolák, amelyeket a 19. század végén alapítottak, volt köztük kitűnő, de volt elég gyenge színvonalú intézmény is. Egyetemi rangot nem értek el, de kiváló szakképesítést lehetett szerezni. A 19. századi londoni városvezetés is számos szakképzést oktató politechnicumokat alapított, amelyek a magyarországi oktatási rendszerben is létező technikumokhoz hasonló képzést biztosítottak. 268 A tudományos élet központosítása volt az egyik meghatározó fejlődési irány a brit egyetemek esetén. Oxford és Cambridge – érthetően – méretük és presztizsük miatt elég erőteljes modellekké váltak a többi egyetem számára. A civic universities a 20. század elejéig nem bocsáthattak ki diplomát, nem adhattak fokozatot, ez a londoni egyetem hatáskörébe tartozott, ami biztosította a tananyag és a követelmények egységesítését az országban. A központosítás a finanszírozásban is megmutatkozott. 1889-től az állam évente támogatta az angol, wales-i és – korábbi időktők fogva – a skót egyetmeket. Az államtól lehetett kérvényezni azt a királyi egyetemalapító oklevelet is, amelyhez diplomakiadási jog párosult. 1914-re Oxfordot és Cambridge-t leszámítva az összes egyetem az államtól függött, a bevételeik egyharmada állami finanszírozásból származott. Ezt az újonnan kialakult központosított állami finanszírozási formációt 1919-től az egyetemek finiaszírozási bizottságaként a UGC (University Grants 265
ANDERSON 1995. 12–28. ARMYTAGE 1970. 188-189., 191.; SANDERSON 267 SANDERSON 1975. 85–87., 155–156. 268 SÁRKÖZI LYMBUS 2009. 389–400. 266
1975. 199–200.
68
Committee) alakította ki és tartotta fenn. Fő feladata a költségvetés szétosztása volt az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával. 269 Az UGC megalapítására Haldane tett javaslatot 1904-ben.270 Mindeközben a gyarmatok felsőoktatási rendszere is fejlődött. 1857-ben Indiában alapítottak három egyetemet, egyet Madrasban, egyet Calcuttában, egyet Bombay-ben, mindet a londoni egyetem mintájára próbálták kialakítani. 1870-ben DélAfrikában jött létre egyetem. Az 1874-es New Zealand-i egyetemnek is London volt a példája. 271 1900-ra már 14 egyetem volt a Szigetországban, de a tanulók 40 %-a Cambridge-be járt. 1912-ben tartották a brit egyetemek kongresszusát, ahol 18 egyetem vett részt az Egyesült Királyságból és 33 a gyarmatokról. A brit egyetemek jellemzői, hogy több college-ból és intézményből álltak. A beiratkozásra több szinoníma él: a matriculation, enrolment és a registration. Ezeket váltakozva használják, de általában egy intézmény egyféleképpen hívja a beiratkozás adminisztrációját. Attól függően, hogy a regisztrációt miként nevezték, változik a forrás elnevezése is. Ahol matriculation a beiratkozás, ott matriculation book a tanulók regisztere, ott ahol enrolment, ott lehet students’ enrolment, ahol registration, ott registration book. Oxfordban és Cambridge-ben a matrikulálás összefort egy felvételi vizsgával, amit röviddel a matrikuláció előtt vagy után kellett letenni. Oxfordban Responsions-nak, Cambridge-ben Previous Examinationnek hívták egészen 1960-ig. 272 A student a hallgató, a scholar a tudós diák, a master pedig a mesterfokozatú ’diák’, vagyis még nem tanár, a tanár a professor. Az egyetemen bachelor és master fokozatot lehetett szerezni, de a master továbbra is részt vehetett órákon a college keretein belül. Az a hallgató, aki elvégezte az egyetemi követelményeket, graduált, ezt követően posztgraduális órákra járhatott. A graduális tanuló egy adott tanszékhez tartozott, míg a posztgraduális hallgató a kar hallgatója volt. Összefoglalva elmondható, hogy a brit felsőoktatási intézmények meglehetősen különböztek a magyar és a közép-európai egyetemektől, és jórészt megőrizték középkori hagyományaikat.
269
ANDERSON 2010. ARMYTAGE 1970. 191., 221–223. 271 HARTE 1986. 138. 272 SANDERSON 1975. 50–51. 270
69
IV.2. Anglia A brit felsőoktatási rendszer kialakulása, működése és intézményfejlődése eltér a kontinentális egyetemek fejlődéstörténetétől. Az egyes 19. századi felsőoktatási intézmények profilja úgy ismerhető meg leginkább, ha az alapítástól nyomon követjük a történetét. Az intézményeket ilyeténképpen megismerve válik érthetővé az is, hogy miért bizonyos college-okat kerestek fel a magyarországi hallgatók.
IV.2.1. Oxford Az Oxfordi Egyetem az angolul beszélő világ legrégebbi egyeteme, alapításának pontos dátumát azonban homály fedi, legkorábbi nyomai a 11. század végéig vezethetők vissza arra, hogy egy világi és egy szerzetesrendi iskola is működik a városban. Európából érkező tanárok telepedtek le Oxfordban, ugyanis 1167 körül a Párizsi Egyetemről kiűzték az idegeneket, ezáltal jónéhány angol tudós és diák visszatért Franciaországból és Oxfordban telepedett le; az oktatás studium generale-ként indult.273 1214-ben a pápai legátus elismerte az iskola működését, ekkor jött létre a kancellári poszt, és a tudós tanító diákok privilégiumai, akiket ekkoriban még Lincoln püspöke választott. A szerzetesrendek – domonkosok, ferecesek, karmeliták – Oxfordban befolyást nyerve épületeket, szállásokat tartottak fenn diákok számára. A Greyfriars Permanent Private Hall-t a ferencesek hozták létre 1224-ben. Ugyanebben az időszakban magánszemélyek is alapítottak college-okat: az elsők között volt John de Balliol, a későbbi skót király atyja, ezért a kollégium a Balliol College nevet viseli mind a mai napig (1263).274 A college-ban 1833 előtt nem járt európai hallgató, magyar diák ezt követően sem. A mesterek (óraadó tudósok) szövetségét/universitasát 1231 óta ismerik el Oxfordban, bár a tagintézmények történetei ennél korábbra nyúlnak vissza. 275 1175-ben alapították St. Edmund Hall-t. Ugyan 1317-ből vannak az első írott források, de 1190 körül St. Edmund, Canterbury érseke már tanított a Hall későbbi területén. Edmund Hall
273
II. Henrik (Thomas a’ Beckettel történő viszálya kapcsán) ediktuma megtiltotta, hogy papok keljenek át a csatornán, és ezért visszahívták az angol papokat az országba. 274 BROCK–CURTHOYS 1997. Part 1. 174–182. BROCK–CURTHOYS 1997. Part 2. 159–170. 275 „Az ’universitas’ szó a középkorban nem a tudományok egyetemességét, hanem a testület egységét jelentette: ’universitas magistrorum et studiorum’ (tanárok és hallgatók együttese).
70
a Queen’s College-tól való függőség ellen harcolt évszázadokon keresztül, végül sikerrel járt, hiszen ez az egyetlen hall, amely fennmaradt Oxfordban. 1244-ben III. Henrik dekrétuma megerősítette a kancellár bíráskodási jogát. Később ezért ezt a rendelkezést a tudományos élet szabadsága (academic freedom) Magna Carta-jaként emlegették. 1249-ben William of Durham – aki 1229-ben Párizsból menekülve lett az oxfordi diákok vezetője – alapította Oxfordban a University College-ot. 1282-ben alapították a Hertford College-ot Hertford Hall néven. Bár a 18. században főleg financiális okok miatt a college egy ideig nem működött, 1874-ben újra alapították. Hertford a bölcsészettudományokban, főleg az irodalomban volt erős. A college-okban a diákok származásuk alapján társultak egymással (’nations’), kezdetben két csoportba: északiak (skótok) és déliek (írek és wales-iek). A későbbi századokban, amikor a diákszállók megszokottá váltak, a földrajzi származás továbbra is befolyásolta a tanulói egyesüléseket. Egy másik alapító, Walter de Merton angliai kancellár, örökül hagyott számos szabályzatot a kollégiumi életre vonatkozóan (1264), ami hozzájárult ahhoz, hogy a Merton College modellértékűvé váljon mind az Oxfordi, mind a Cambridge-i Egyetemen. A Merton volt az első önkormányzattal rendelkező college. A 13–14. században a skolasztika fellegvára lett Oxford. Az első collegealapításokat követően a diákok növekvő számban hagyták ott a szerzetesrendek által fenntartott diákszállókat. A 14. század folyamán alapították az Exeter College-ot (1314), az Oriel College-ot (1326),276 a Queen's College-ot (1340) és a New College-ot, ami sok undergraduate diákot fogadott (1379). A New College-ot a többi college-hoz hasonlóan papi képzésre hozták létre, és azért hogy a college-ban tanulók az alapítók családtagjainak lelkéért imádkozzanak. A college szigorú belső szabályokkal bírt, a tagok csak 1868-tól házasodhattak, és csak 1900-től vehettek fel bárkit a college falai közé. Az oxfordi Queen’s College 277 diákja volt gróf Festetich György (született 1882. szeptember 4. Baden Baden), Festetics Tasziló 278 fia, aki felesége, Hamilton hercegnő révén az angol királyi ház rokona volt. Tekintettel arra, hogy Németországban született, így az adatbázisban nem szerepel. Fenékpusztán kiváló angol telivérekből álló ménest 276
BROCK–CURTHOYS 1997. Part 1. 183–194. 1341-ben alpították 278 Festetics Tasziló gróf, 1911-től herceg (Bécs, 1850. máj. 5. – Keszthely, 1933. máj. 4.): nagybirtokos, főudvarmester. Iskoláit részben Angliában végezte. 277
71
tartott.279 Esterházy Miklóssal tanult itt jogot és politikatörténetet Dr. Cartertől, az oxfordi Christ Church tanárától. A college regiszter szerint mindketten diplomáciai pályára készültek. Gróf Esterházy Miklós Ferenc István György is a Queen’s-ben tanult 1902 és 1904 között. Ő 1884. április 20-án született Londonban Esterházy Károly fiaként, anyja angol grófnő volt. Az adattárban szintén nem szerepel. Tanulmányait Pozsonyban végezte, majd Londonban egy évig jogot, politikatörténetet és statisztikát tanult.280 A reneszánsz új tanai nagymértékben befolyásolták a késő XV. századi Oxfordot. A reformáció és a katolikus egyházzal való szakítás az egyetemi oktatást átalakította: a középkori skolasztikus módszereket a reneszánsz tanításaira cserélték föl, holott az egyetem sokat szenvedett az elveszett földek és jövedelmek miatt. A 15–16. század folyamán alapították a Lincoln College-ot (VI. Henrik 1427-ben), az All Souls-t (1437),281 a Magdalen College-ot282 (1458), amelynek területén egyedülálló módon 1847-ben laboratóriumi épületeket húztak fel a természettudományok számára. A Lincoln College-nak nehezen indult a története, a római katolikus vallás melletti kiállása miatt sok hátrány érte. A diákjait tekintve kevesebben voltak az elit társadalmi csoportokból. Nyomda 1478-óta működik az egyetemen. A reneszánsz alatt Erasmus hatása volt számottevő, aki megfordult az oxfordi egyetem falai között. A reformációt követően öt szerzetesrend által alapított college elpusztult. A 16. század folyamán Mária királynő két új college-ot alapított: a Trinity College-ot (1554), és a St. John’s-t (1555). A St. John-ban jogot, orvoslást, teológiát lehetett tanulni. Kezdetben a római katolikus papág újratermelése volt a feladata, ami Mária királynőt szolgálta a vallásháborúban. Befogadóbbá csak a 19. század második felében vált. A legtöbb college-ra, így a Trinityre is az volt a jellemző, hogy belépéskor vallási esküt kellett tenni és nem lehetett megházasodni. A Trinity-ben egy magyar peregrinust találtam. I. Erzsébet Oxfordban és Cambridge-ben végzett papok és jogászok közreműködése révén a protestantizmus jegyében alapíttatta a Jesus-t 1571-ben. A Jesus College a papi hivatalokra készítette fel a tanulóit, akik filozófiát, etikát, héber, görög és
279
MÉL Queen’s College Register Oxford, ENTRANCE QUEEN, sw/2/7–sw/2/8 281 BROCK–CURTHOYS 1997. Part 2. 209–220. 282 Letöltve: 2013. október 13-án: http://www.magd.ox.ac.uk/__data/assets/pdf_file/0010/4303/Illustrated_Magdalen_College_History.pdf 280
72
latin nyelveket tanulhattak. A 19. században már nemcsak wales-i diákokat fogadott a college, és az alap bölcseleti stúdiumok mellett modern kori történelmet is oktattak. Az Oriel College-ban teológiát, jogot és orvoslást lehetett tanulni a kezdetekben.283 A 16. század második felében bővült a college-ok köre, a Brasenose (1509), a Corpus Christi College (1517), és Christ Church College (1546 Wolsey kardinális)284 alapításával. A Christ Church College-ban két magyar hallgató fordult meg. A Corpus Christiben kifejezetten a humanizmus elképzeléseinek megfelelően indult az oktatás. A reformáció ideje alatt a könyvtár nagy része megrongálódott. Az állományt 1602-ben Sir Thomas Bodley kezdte el rendezni, ezért a könyvtár róla kapta a nevét (Bodleian Library). 1636-ban William Laud kancellár becikkelyezte az egyetemi törvényeket, amelyek az egyetem vezető törvényei maradtak a 19. század közepéig. Laud
játszott
közre
az
egyetemi
nyomda
privilégiumáról
szóló
oklevél
adományozásában is, valamint fontos volt a közreműködése a Bodleain Könyvtár létrehozásában. Az egyetem a Király Párt (Royalist Party) központja volt az angol polgárháború alatt (1642–1649), míg Oxford városa az ellenpártot (Parlamentarian) támogatta. Cromwell védte meg mind az oxfordi, mind a cambridge-i egyetemet a puritánok általi bezárástól. A puritánok úgy vélték, hogy az egyetemi oktatás éppen olyan veszélyes, mint a vallási tanok. A 18. század közepétől azonban az Oxfordi Egyetem már alig vett részt politikai konfliktusokban. A 17–18. század folyamán alapították a Wadham College-ot (1610), a Pembroke College-ot (1624), a Worcester-t (1714), és a Harris Manchester College-ot (1786).285 A Manchester College-ban 1854-ben hozták létre a college-ot működtető tanácsot, a Unitarian Home Missionary Boardot (ma Unitarian College Manchester), ami az ipari forradalom új kihívásainak próbált megfelelni azzal, hogy szegény tanulók is tanulhattak a college falain belül. Vallásos nevelést is próbált nyújtani a munkásréteg gyerekeinek, akiket lelkészekké képeztek. Ennek köszönhetően Észak-NyugatAngliában sok gyülekezet egyesült az unitárius vallás alatt. A Manchester College (Oxford) és a Unitarian College (Manchester) volt a két fő oktatási intézménye az unitáriusoknak. Az unitárius egyház történetében fontos szerepet játszott Martineau, aki később a Manchester New College, London (jelenleg Manchester College, Oxford) feje
283
LUBOR JILEK 1984. 242. BROCK-CURTHOYS 1997. Part 2. 221–231. 285 ERDŐ 1986. 138–158. 284
73
lett. A Londoni Egyetembe való beolvadás 1840-ben kezdődött meg, amikor egy királyi rendelkezés lehetővé tette, hogy hallgatóit londoni egyetemi fokozatszerzésre terjessze elő.286 Pár szóval jellemezve a többi intézményt, a Wadham College progresszivista és toleráns volt. A Pembroke College joghallgató diákok szálláshelyéből alakult ki, ezért a jogi oktatás volt az erőssége. Mindkettőben megfordultak magyarok. A Worcesternek a Gloucter College volt az elődje, amelyet a 13. században még Gloucterben alapítottak a bencések. A 19. században modernizálták a brit felsőoktatást. 1850-től működött az oxfordi egyetemen egy királyi vizsgálóbizottság, amely reformjavaslatokat fogalmazott meg az egyetem működésével kapcsolatban, 1852 és 1854 között több javaslatból törvény született.287 A brit adminisztratív-közigazgatási reformok között szerepelt a szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése, a nagyobb tolerancia a különböző vallási felfogásokkal szemben, továbbá négy, nők számára oktatást biztosító college alapítása. 288 A nők nem voltak elfogadott tagjai az egyetemnek 1920-ig, habár azt megelőzően – mintegy negyven évig – engedték számukra az előadásokon való részvételt, valamint néhány vizsgán a megmérettetést. Az önálló kezdeményezéseknek, valamint a Nők Felsőfokú Oktatását Elősegítő Szövetség (Association for Promoting the Higher Education of Women – AEW) munkájának köszönhetően női college-ok létesültek Oxfordban. A Lady Margaret Hall és Somerville college-okat 1878-ban és 1879-ben alapították. A Somervilleben nem tettek különbséget a hallgatók vallási hovatartozása alapján. Ezeket követte a St. Hugh’s 1886-ban és a St. Hilda’s 1893ban.289 További 19. századi college-alapítások Oxfordban: a Mansfield College (1886) és a Keble College (1870).290 A Mansfield College alapításának célja olyan nonkonformista papok kinevelése volt, akik az állam és egyház szétválasztásáért küzdenek, ennek megfelelően 1955-ig nem is tagozódott be az oxfordi egyetemi rendszerbe. Lach-Szyrma Philip Isidore (1870. március 1-jén született Angliában), mesterképzésre járt a Keble College-ba. Valószínűleg a magyar Szirmay családhoz kapcsolódik. Szirmay János 1384-ben Nagy Lajos király leányát Hedvig királynét kísérte Lengyelországba. János Kelet-Poroszországban telepedett le, leszármazottai a 286
GREEN 1974. 132–158. SANDERSON 1975. 93–95. 288 BROCK-CURTHOYS 1997. Part 1. 339–374. 289 BROCK–CURTHOYS 1997. Part 2. 237–310. 290 BROCK–CURTHOYS 1997. Part 1. 310., 429–430., 287
489.
74
Lach-Szyrma nevet használták. 1790-ben született Krystin Lach Szyram ezredes, filózófus, író, aki 1846-ban telepedett át Angliába. Fia Wladislaw Somerwill Lach Szyrma 1841-ben Angliában született. Oxfordban tanult, több verseskötete is megjelent, valószínűleg az ő fia Philip. 291 Regent's Park College-ot (1810), a St. Stephen's House-t (1876), a Wycliffe Hall-t (1877), a St Benet's Hall-t (1879), és a Campion Hall-t (1896) Permanent Private Hall-ként (PPH) hozták létre a 19. század folyamán. A Campion Hall-t a jezsuiták önmaguk számára alapították, és mind a mai napig csak rendkívüli esetben vesznek fel világi hallgatókat. Permanent Private Hall-okra jellemző, hogy katolikus adományokból táplálkoznak és katolikus karakterüket a mai napig őrzik. Kisebbek, mint a college-ok és kevesebb tantárgyat is oktatnak. A tanulói azonban teljesjogú egyetemi diákok. Bár az Oxfordi Egyetem a kezdetektől fogva a klasszikus ismeretekre helyezte a hangsúlyt, a tanterve kibővült a 19. század folyamán természettudományos, először matematikai, 292 geológiai293 majd orvosi tanulmányokkal,294 ezáltal a tanulók száma is megnőtt, így Oxford már el tudott csábítani néhány Edinburgh-ba induló orvostanhallgatót. A vallási eskük eltörlésével bővült annak a társadalmi rétegnek a köre, aki felvételt nyert az egyetemre. 1854-ben az Oxford University Bill értelmében college-hoz nem tartozó diákok is felvételt nyerhettek az egyetemre, sőt 1868-tól letehették a matriculation vizsgát. Az úgynevezett non-collegiate hallgatók státuszát azért találták ki, hogy bővüljön a diákság köre. A reform következtében sok olyan magyar hallgató is megjelent az oxfordi diákok között, akik nem tudták volna kifizetni a college éves tartózkodási díját, ami 50 148 font körül mozgott (ebben nincs benne az utazás, ruházkodás, könyvek, nyaralási költségek). A non-collegiate diákok tanulását segítette, hogy 1850-től ingyenes és nyilvános közkönyvtárakat hoztak létre a városban. 295 A száz oxfordi magyar diák közül hatvan nyári egyetemre jött, de a maradék negyvenből huszan biztosan nem laktak college-ban. Az 1860-as években zajlottak további csatározások a maradék vallási eskü és teszt eltörléséről. 296 1871-ben törtölték el végleg a vallási jellegű teszteket. Cambridgehez hasonlóan a professzorokra vonatkozó vallási és papi előírásokat is törölték, és kialakult egy állandó professzori gárda. Oxfordban a honour-órákat csak college-ban 291
Keble College Register, www.radixindex.com BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 20–30. 293 BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 543–562. 294 BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 563–584. 295 BROCK–CURTHOYS 1997. PART 2. 193–208. 296 BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 713–730. 292
75
tanító tutor és lecturer tarthatott. Az 1800-as évek elején rengeteg támadás érte a tutori rendszert. A college tutora az egyetem által elismert tanár volt. Az úgynevezett tutorial system keretén belül egy tanárhoz pár diák tartozott, akik főleg ’kötelező olvasmányok’ elemzésén keresztül haladtak az adott tudomány mélyebb megismérése felé. A tutor irányította a szöveg értelmezését, elemzési szempontokat adott meg, új módszertanba vezette be a hallgatókat, vitakérdésekkel irányította a beszélgetéseket. Ez az oktatási módszer az új tudományterületek megjelenésével tarthatatlanná vált. 297 Az egyetemi év (academic year) három szemeszterre oszlott. Mindegyik szakasz 12 hétből állt, vagyis 36 hét volt egy iskolaév. A szemeszterek megnevezése is változó: Oxfordban, a londoni Royal Academy of Music-ban és Dublinban a következő szakaszokra tagolódott egy év:
A Michaelmas298 szemeszter Szent Hilary napját megelőző 13. vasárnaptól tart az 5. vasárnapig, a többi egyetemen szeptember 29-től (Szt. Mihály napjától) Karácsonyig;
a Hilary299 szemeszter januártól márciusig tart, pontosabban a szent napját követő első és kilencedik vasárnap közötti időszak;
a Trinity szemeszter300 Hilary napját követő 15. és 21. vasárnap közötti időszak. Körülbelül április közepétől (pünkösdöt követő vasárnaptól) június végéig tart.
A diplomát megcélzó tanulók (undergraduate students) a college-ban járnak órákra. A college-ok helyben biztosítanak ellátást a tanulóknak, valamint gondoskodnak a hallgatók szociális, kulturális és rekreációs lehetőségeiről, tevékenységeiről. Az oklevelet még nem szerzett hallgatók tudományos előmeneteléért egy vagy több tutor is felelős, aki instruálja a hallgatót. A fokozattal rendelkező hallgatók oktatása az egyetemen történik. Az Oxfordi Egyetem maga vizsgáztat és ad ki diplomákat, csakúgy, mint Cambridge. Az egyetemet alkotó emberek – a non-collegiate diákokat leszámítva – mind tagjai valamelyik college-nak. A tanítás megoszlik az egyetem és a college között. Órákat tartanak az egyetemi óraadók, professzorok, felolvasók, demonstrátorok és a college tutorai. Minden tantárgyból lehetett ’alap’ (ordinary) és ’kitüntetéses’ (honorary) vizsgával zárni a tanulmányokat. Vagyis Bachelor és Master fokozatot 297
BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 146–150., SANDERSON 1975. 26–33. Szt. Mihály napja a szemeszterbe esik 299 Január 14-én ünneplik a Poitiers-i Szent Hilary-t, ami a szemeszterbe esik. A Hilary term-et a Durham Egyetemen Epiphany terminusnak hívják. Lent term-nek hívják Cambridge, Wales, és az LSE felsőoktatási intézményeiben. 300 Summer termnek hívják a University of Cambridge, Wales, és Durham diákjai. 298
76
lehetett szerezni. 1850-ben a BA-t két fokozatra osztották, és egy középfokú (Moderation) vizsgát is le kellett tennie a hallgatóknak. Az új tantárgyak megjelenése új tanszékek és fokozatok bevezetését hozta magával, így pl. a BNS-t, a Bachelor of Natural Science-t.301 Az oktatáspolitika által bevezetett vizsgáztatás nagy feladatot rótt az oxfordi tanárokra. 1820-ra a szóbeli vizsgák tarthatatlanokká váltak, mert a vizsgáztatás rengeteg időt vett el a tanítástól, így egyre több írásbeli vizsgát vezettek be. Ekkoriban kb. 4500-an végeztek évente. Az Ancient House of Congregation adományozta az okleveleket, tagjai MA-sok, a college-ok vezetői, doktorok, professzorok, és vizsgáztatók voltak. Az oxfordi college-ok vezetői különböző címekkel, titulusokkal bírnak, így pl. igazgatók, elnökök, rektorok, mesterek (warden, provost, principal, president, rector, master), de a megnevezés college-onként változhat. Az első diplomáért folyó képzéseket két tanulmányi igazgató (proctor) ellenőrzi. A két tanulmányi igazgatót a college-ok graduáltjai közül választják egy évre, ők a még nem graduált (undergraduate) hallgatók fegyelmi ügyeiért is felelnek a college falain kívül. Az egyetem feje a kancellár, akit a Tanácsülés (Convocation) választ. Az alkancellárok négy éves rotációban váltják egymást a college-ok élén. A
legfőbb
törvényhozó
egyetemi
testület
1853-tól
a
Kongregáció
(Congregation), amely az összes Oxfordi Egyetemen és college-ban oktató tanár és adminisztratív munkatárs gyülekezete.302 Egy másik testület a Tanácsülés, ami a garduált hallgatókból álló testület, amely a honorary címet adományozza, valamint hatályon kívül helyezheti a Kongregáció határozatait.303 A parlament 1854-ben döntött a pénzügyi rendszer átlakításáról, ezután a pénzügyekért a Heti Tanács (Hebdomadal Council) felelt, ami a kancellárból, alkancellárból, a proktorokból és a kongregáció által választott 18 tagból állt. A Heti Tanács emellett az adminisztrációt is felügyelte és javaslatokat dolgozott ki, amelyeket a Kongregáció vitatott meg és továbbított a Tanács felé.304 A Kari Tanácsot (Boards of the Faculties) 1877-ben hozták létre és ezzel végleg megszűnt az anglikán egyház gyámkodása az egyetem felett. A Kari Tanács ellenőrzi a tanítást és a kutatást a
301
BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 339–354. BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 332. 303 BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 9–10. 304 BROCK–CURTHOYS 1997. PART 1. 332. 302
77
karokon. A Pénzügyi Kurátorok (Curators of the University Chest) a pénzügyekért, a Delegációk (Delegacies) pedig a könyvtárért, a nyomdáért és a múzeumért felelnek. 305 Az Oxfordi Egyetem tehát az államtól független college-okból összeálló egyetem, ahol mindegyik college saját hierarchiával, tevékenységgel, vagyonnal és önkormányzattal rendelkezik.
IV.2.2. Cambridge A Cambridge-i Egyetem kezdeti története szorosan kötődik az Oxfordi Egyetemhez, hiszen alapítói oxfordi tudós diákok voltak, akik 1209-ben Cambidge-ben találtak menedéket az oxfordi városvezetés elől. Először különböző szállásokon laktak, majd a masterek kibéreltek egy egész épületet (hostel), ahol a diákok díj ellenében lakhattak. 1226-ra úgy megnőtt a tudós diákok száma Cambridge-ben, hogy saját szervezetet hoztak létre, amit a kancellár képviselt. Ez a tisztség az európai egyetemeken a rektornak felelt meg. 1229 és 1231 közötti királyi, valamint 1233-as pápai oklevelek bizonyítják, hogy ebben az időszakban már egyetemként működött az intézmény. A kezdeti egyetem tagjai állandó órákat szerveztek, amiket önmaguk tartottak a teológia, a jog és az orvostudomány területén. A városnak sok bosszúságot okozott a diákság, ezért a város vezetősége a diákoktól magasabb lakbért és többlet adókat követelt, sőt a piacon is többet kellett fizetniük, amelyre válaszul 1231-ben III. Henrik törvénnyel akadályozta meg a diákok kizsákmányolását és felruházta az egyetemet a tanítás monopóliumával. A város és az egyetem jogkörének meghatározása körüli perpatvarok a 19. századig elhúzódtak. Az egyetem működéséhez hozzájárultak a különböző szerzetesrendek, 1224-től a ferencesek, 1274-től a dominikánusok. A szerzetesrendek tagjait felvették az egyetemre és fokozatot kaptak.306 A Cambridge University egyetemi státuszát 1318-ban XXII. János pápa bullája is megerősítette. Az egyetemet az oxfordi mintához hasonlóan college-ok alkotják, amelyek a 13. század végén formálódtak kegyes adományozók jóvoltából, akik a haladó teológiai és jogász diákok tanulmányait kívánták elősegíteni college-ok alapításával. Először Peterhouse jött létre (1284), amelyet Hugo de Balsham, Ely püspöke alapított és az 1264-es alapítású oxfordi Merton College működését tekintette mintának. 307
305
GREEN 1974. 159–1878. EVANS CAMBRIDGE 2010. 307 GRAY 1926. 29–41. 306
92–96.
78
1317-ben II. Edward király megalapította King's Hall-t, amelytől a magas közhivatalokban is helyt álló jól képzett hivatalnokokat remélt. 1326-ban jött létre a Michaelhouse College (1324), majd a Clare College (1326). A Peterhouse, a Michaelhouse és a King’s Hall a 16. században Trinity College néven összeolvadt. A 14. században alakult a Pembroke (1347) és a Gonville Hall (1348, később: Gonville and Caius College), amelyeket a világi papság képzésére szántak, és ahol magyarországi diákok is megfordultak.308 Schöfer Gyula követségi tanácsnok fia, Schöfer Ernő 1913 októberében iratkozott be a cambridge-i Pembroke College-ba. Schöfer Ernő 1886. március 3-án született Belgrádban és iskoláit Budapesten a Ferenc József Gimnáziumban, valamint a bécsi Theresianumban végezte; egyetemre Göttingenbe és Münchenbe járt. Az 1350-es alapítású Trinity Hall-ba, ahol polgári és kánonjogot oktattak, a 19. század folyamán két magyar diák is járt. Az 1352-es Corpus Christi College – ahol szintén két magyar beiratkozást regisztráltam - egy cambridge-i céh mestereinek adományából kezdte meg működését és a céhtagok, illetve a papság képzését tűzte ki célul. A 15. században alapították a King's College-ot (1441, VI. Henrik), a Queens' College-ot (1448) és a St. Catharine's College-ot (1473).309 A King’s hallgatója volt Pupin Mihály (1858) matematikus feltaláló és Békássy Ferenc (1893) költő. Az egyetem 1430-ban nyilvánította ki függetlenségét a püspökökkel és az érsekekkel szemben. 1488-ban az egyetem irányításáért felelős szenátuson belül létrejött egy kisebb testület, a caput senatus. A kezdet kezdetén az alakuló egyetem épületei egyházi tulajdonban voltak. Az órákat sokszor magánlakásokban vagy a tanár saját lakásán tartották. A 14. század folyamán kezdtek diákszállások és tantermek építésébe. Cambridge Oxford jelentőségét csak a 14. században közelítette meg és a tanulólétszám csak a 16. századra egyenlítődött ki. A középkori egyetem olasz és francia mintára szerveződött meg: a cambridge-i diákoknak elsőként alapozó kurzusaik voltak, majd a bölcsészeti stúdiumok (grammatika, logika, retorika, aritmetika, zene, geometria, asztronómia) elvégzését követően bakkalaureátust és mesteri fokozatot lehetett szerezni. Nem voltak professzorok, a tanítást master fokozattal rendelkezők végezték. A tudós diákokra 308 309
LUBOR JILEK 1984.118–119. EVANS CAMBRIDGE 2010. 102–104.
79
ruházott királyi tanítói privilégiummal való visszaélés miatt III. Henrik elrendelte, hogy ezután csak azok a diákok maradhatnak a városban, akik valamilyen elsimert masterhez – vagyis az universitas-hoz – tartoznak. Így az egyetem tudós hallgatóit regisztrálták, valamint rögzítésre került az is, hogy ki kinél tanult. A mesterekhez ezt követően csak papíron lehetett jelentkezni (matriculation), ezeket a jelentkezéseket tartalmazzák a matrikulák. A master egyfajta tanár, akihez a diákok kisebb csoportokban vagy egyedül jártak. A tanítás maga ekkor szövegek olvasásából, értelmezéséből és vitatkozásból állt. A vizsgák szóbeli beszélgetések, érvelések voltak először tanulótársakkal, idősebb diákokkal, majd a mesterrel. A tanítótestület és a mesterek bővülésével létrejöttek különböző egyetemi státuszok: például a Kormányzó Mesterek (The Regent Masters), akik a tantestületet alkották. A mindennapi működés során a két proktor képviselte az egyetemet, többek között ők tárgyaltak a várossal és más hatóságokkal, de ők végezték a könyvelést, őrizték az egyetem vagyonát, illetve ellenőrizték a ceremóniákat. Ezek a feladatok később megoszlottak más választott hivatali vezetők között, például az egyetemi altisztek (Bedell) bizonyos karokhoz kapcsolódtak és a ceremóniákon vettek részt, később az egyetem vagyonát és könyvtárát a káplánok őrizték. Az egyetemi élet rendjét szabályozó rendeleteket az egész egyetemi testület fogadta el és a proktorok könyveiben voltak lejegyezve. Az egyetem tudósainak többsége eleinte hivatalnok vagy lelkész volt. Az egyetemi kancellár világi törvényszéket biztosított az egyetem tagjai számára, ahová – a nagyobb bűnügyek kivételével – bűnügyi és polgári peres ügyekben fordulhattak. A hatalom nem a Regent Masters, hanem az alkancellár és a többi hivatalvezetők kezében összpontosult. Bár a 15. század végére – Oxfordhoz hasonlóan – az egyetem függetlenítette magát az egyháztól, a pápai hatóság hatáskörébe tartoztak még az egyetemi fegyelmi ügyek, amit a kancellár követett nyomon. 310 A reneszánsz időszakában a college-alapítások többnyire befolyásos és gazdag úriemberekhez kapcsolódtak, de a 14–15. század fordulóján három college megalakulása is kisebb szerzetesrendek feloszlatásával jött létre: a Jesus College (1496), a Christ's College (1505) és a St. John's College (1511),311 amelyek a King's Hallhoz hasonlóan nemcsak fiatal tudósokat, hanem posztgraduális hallgatókat is fogadtak. A St. John’s-t 1437-ben eredetileg gimnáziumi tanárok képzése céljából alapította John 310 311
LEEDHAM–GREEN 1996. 1–26. EVANS CAMBRIDGE 2010. 129–131.
80
Fisheer és Lady Margaret Beaufort God’s Houseként és ebben az intézménybe járt Milton, illetve Darwin is. A 19. század derekától már nemcsak anglikánokat vettek fel, így lehetett 1896-ban a St. John’s tanulója az államtudományi doktor és jogakadémiai tanár Mandelló Gyula,312 aki 1868-ban született Rannersdorfban és korábbi egyetemi tanulmányait Budapesten, Strassburgban és Genfben végezte. Mandelló előadásokat tartott Cambridge-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben, a cambridge-i St. John College pedig fellow in commons-nak választotta. Rendes tagja volt a British Economic Association-nek, az American Statistical Association-nek, az American Academy of Political and Social Science-nek és az Institut international de Sociologie-nak. A valutáról és a tőzsdepiacokról angol nyelvű munkái jelentek meg. Az adatbázisban rannersdorfi szülőhelye miatt nem szerepel. Hasonlóan Turonyi Biedermann Elek Gusztáv főnemeshez és későbbi huszárfőhadnagyhoz, aki 1908-ban Cambridge-ben a Jesus College-ba iratkozott be, de mivel 1890-ben Badenben született szintén nem szerepel az adatbázisban. 313 A 16. századra Cambridge-ben már kialakult az egyetemi regisztráció, ami a beiratkozásokat, órafelvételeket, fokozatszerzéseket, vizsgákat dokumentálta. A 16. századi cambridge-i diákok ugyanúgy járták a külföldi egyetemeket, mint ’overseas’ társaik. A reneszánsz életérzés áthatotta a felsőoktatást, a tanárok és a diákok is úgy érezték, hogy egy ’tudásközösség’ részesei, és a tudományos élet nem vonult vissza az egyetem falainak elefántcsonttornyába. A 16. században a karteziánus gondolatok terjedésének nyomán megnövekedett a természettudományok oktatásának a szerepe, főleg a matematika oktatása volt erős. A század első felében a college-ok már döntő szereppel bírtak az egyetem működésében, péládul tagjaik közül jelölték a proktorokat, a college-ok igazgatója együtt elnökölt az alkancellárral és a senior doktorral a szenátusban. A 16. századtól egészen majdnem a 20. század végéig az alkancellár mindig valamelyik college igazgatója volt. Cambridgeben tanult Rotterdami Erasmus is, aki indítványozta a görög nyelv és a héber oktatását.314 Ez megnyitotta az utat a félig teológiai, félig filozófiai megközelítések előtt,
ami
hozzájárult
az
egyház
megreformálásához
és
a
szerzetesrendek
feloszlatásához.
312
SZINNYEI, CUA TU11.14/MANDELLO/1–13. MATRIC AND DEGREE (1901–1912) 24., ADMISSION BOOK OF JESUS COLLEGE, RESIDENCE BOOK, BIOGRAPHICAL NOTES, E XAMINATION BOOK, COLLEGE REGISTER OF JESUS COLLEGE 314 EVANS CAMBRIDGE 2010. 132–137., 141–150. 313
81
1546-ban VIII. Henrik alapította a Trinity College-ot, amelynek falai közé 13 magyar járt. A puritán eszmék terjedésének hatására jött létre az Emmanuel College 1584-ben, ami magába olvaszotta a domonkosok területeit. A Sidney Sussex College 1596-ban a ferencesek épületeit, a Magdalene College 1542-ben pedig a bencésekét vette birtokban (ma Buckingham College-nak hívják). Ezek az új college-alapítások elsősorban a papképzést biztosították a nemzeti anglikán egyház számára, de a Trinity College-dzsal egyetemben laikus hallgatókat is vonzottak. A Sidney College-nak három magyar hallgatója volt. A hivatalos egyetem mérete megnőtt, és a hallgatóság karaktere is megváltozott, ami a tananyagra is hatással volt. VIII. Henrik számos új határozatával befolyásolta az egyetem életét; így 1536-ban gátat vetett a kánonjogi tanszéknek és betiltotta a skolasztikus filozófia oktatását. Ezzel előtérbe került a görög, latin, ókori irodalom, matematika és a Biblia-oktatás. A királyság a jövő hivatalnokainak, országirányítóinak képzéseként tekintett az egyetemre, ezt szolgálták a bevezetett új reformok is. 315 Az 1520-as években már működött nyomda az egyetemen, 1534-ben egy királyi oklevél szerint az egyetem kiadványainak elkészítéséhez három könyvnyomtató szakembert működtethetett és 1584-től rendszeres publikáció kezdődött az egyetem privilégiuma alatt.316 A matematikai világ a 17. században fejlődött ki és élte virágkorát Sir Isaac Newton karrierjének köszönhetően (1643–1727), aki tanítványaival több tudományos kutatást folytatott.317 Az egyetemen – adományozóknak köszönhetően – több új tanszék alakult, így a matematika, kémia, asztronómia, anatómia, botanika, geológia, geometria és kísérleti filozófia. Ekkor alapították a Botanikus Kertet (1760–1762), a természettudományi múzeumot (Woodwardian Museum of Fossils), a Trinity College obszervatóriumát. Ezzel párhuzamosan megalakult az arab, az erkölcstani, a zenei, az újkori történeti, a teológiai és a jogtudományi tanszék. A 19. században tovább szélesedett az oktatott tantárgyak spektruma, hirtelen megnőtt a tanulók létszáma is, ami miatt több írásbeli vizsgát vezettek be. Az LL.B.-t (Bachelor of Laws) a jogtudományok baccalaureátusát 1816-ban vezették be. A Tripos vizsga-rendszert 1824-ben indították útjára, amelyben három vizsga határozta meg a tanulmányokat, és amelyet először klasszikus tudományokból, majd később minden
315
EVANS CAMBRIDGE 2010. 155–156. LEEDHAM–GREEN 1996. 27–40. 317 EVANS CAMBRIDGE 2010. 189–210. 316
82
tudományterületen le kellett tenni. A Tripost teljesítő hallgatók kitüntetéses egyetemi vizsgával zárták tanulmányaikat és fokuzatukat megszerezve ünnepi ceremónia kíséretében felkerültek a Tripos listára.318 A 19. század első felében folytatódtak a szükséges reformok és változtatások, amely keretében 1850-ben alapítottak egy királyi bizottságot az egyetem átvizsgálására, és a bizottság javaslatait 1914-ig lépésről lépésre be is vezették. Az új törvények (The Cambridge University Act, 1856) első megjelenésük óta átdolgozásra kerültek, de az egyetem-irányítási keretek megmaradtak.319 Az alapvető tekintély az egyetemen a Szenátus (Senate) volt, amelyet a diplomázottak egész testülete, a kancellár (Chancellor), az alkancellárok (Vice– Chancellor), valamint a doktori fokozattal rendelkezők alkottak. A Szenátus választotta a kancellárt és a tisztviselőket, megvitatta az egyetem irányításával és működtetésével kapcsolatos javaslatokat, valamint diplomákat adott ki. Az egyetem törvényhozó és végrehajtó testülete a Tanács (Council) volt, amely felelősséggel tartozott az egyetemi adminisztrációért, tagjai a kancellár, az alkancellárok és a Regent House által választott 19 tag volt. A Tanács határozatokat nyújtott be a Kongregációnak (Congregation), a szabályalkotó és végrehajtó egyetemi testületnek. A Kongregációnak tagjai voltak az egyetem tisztségviselői, a college-ok támogatói (Fellows). Számos testület (boards and syndicates) létezett még az egyetem ügyeinek intézésére, amelyek közül az egyik legfontosabb választott testület a Karok Általános Tanácsa (General Board of the Faculties) volt, amely az egyetem oktatáspolitikájának megfelelően a karok működését ellenőrizte és koordinálta. Feladata az Egyetem oktatáspolitikai tanácsokkal való ellátása, az erőforrások ellenőrzése és a tananyag-vizsgaanyag kialakítása volt. A Pénzügyi Tanács (Financial Board) az elszámolással és a menedzsmenttel foglalkozott. Az egyetem bevétele alapítványokból, tandíjakból, college-hozzájárulásokból és a kincstár támogatásaiból tevődött össze.320 A college-ok önmagukat irányító önműködő szerveződések. A diákokat tekintve a college feladata a szállás biztosítása, közösségi élet szervezése, az egyes tanulók személyes irányítása, nevelése és oktatása (tuition). Ezzel szemben az egyetem feladata előadások és demonstrációk keretében általános ismeretek nyújtása, valamint a végzettség megszerzéséhez szükséges vizsgák lefolytatása, továbbá a kutatásokhoz
318
EVANS CAMBRIDGE 2010. 250–253., 286., 290–291., 299., 302. SANDERSON 1975. 26-33. 320 GRAY 1926. 264–304. 319
83
helyszín és felszerelés biztosítása. A college fellow-i jórészt az egyetemen viseltek valamilyen tisztséget, az egyetem vagy valamely college-nak a tagjai voltak, vagy noncollegiate társaságokban bírtak tagsággal. A 19. század folyamán alapították Cambridge-ben a Downing College-ot (1800),321 a Fitzwilliam House-t, ami non-collegiate tanulókat is fogadott (1869), valamint a Selwynt (1882). A Downing College-ban két magyar hallgató tanult. 1885től már működött a Training College for Women Cambridge-ben, ez lesz a későbbi Hughes Hell College.322 Az új anyagok bevezetése és vizsgáztatása gyorsan haladt előre, több új tanszék alakult és a hallgatók létszáma a század második felében megnőtt: 441 főről (1850) 1191 főre (1910). Létrejöttek a non-collegiate hostelek szegényebb diákok számára, de ezek a hostelek 1900 előtt felszámolódtak, és az építészeti, régészeti és művészeti képzést preferáló Fitzwilliam College-ként szerveződtek újjá. A 20. század elején a Cavendish Laboratory is új épületegyüttesnek számított, ami a kísérleti fizika, orvostudomány, kémia, zoológia, anatómia és műszaki tudományoknak nyújtott otthont. A Downing College területeinek egy részét megvásárolta az egyetem, és újabb laboratóriumokat, múzeumokat húztak fel a botanika, geológia, mezőgazdaság, élettan, régészet, antropológia számára, valalmint egy jogi iskolát is kialakítottak.323 A 19. század végén a levelező oktatás bevezetése gyakran azzal a törekvéssel párosult, hogy lányok részére szakmai oktatást biztosítson, talán e törekvés leghatékonyabb eredménye a két első női college megalapítása volt 1869-ben a Girton (1869) és 1871-ben a Newnham College. 324 Az első nő 1882-ben vizsgázott a cambridge-i egyetemen, de a nők az egyetem teljes jogú tagjává csak 1947-ben váltak. 1851 után a sport és a versenyek jelentős szerepet töltöttek be az egyetem életében, valamint elkezdődött az Oxford és Cambridge közötti versengésnek hosszú története. A két egyetem közötti rivalizálás a sport területén nyilvánult meg a leglátványosabban, méghozzá a híres evezős versenyben, amelyre először 1829-ben került sor. Az egyetemek közötti krikettmeccsek 1839-től minden évben megrendezésre kerültek. Az evezős klubbok, atlétikai szervezetek, és a college-ok közötti versenyek a
321
EVANS CAMBRIDGE 2010. 243. EVANS CAMBRIDGE 2010. 60–61. 323 SANDERSON 1975. 203–204. 324 EVANS CAMBRIDGE 2010. 12., 14.; SANDERSON 1975. 175–177. 322
84
hallgatói élet részévé váltak, amelyeket a kint tanult magyarországi tanulók is megtapasztalhattak.325 A Cambridge-i Egyetem college-ok összessége, amelyek felelősséggel és autonómiával rendelkeznek a működésük területén. A 19. században a feladatok megoszlottak az egyetemi központi tanszékek és a 31 college között. Az egyetemen az oktatás és kutatás a karok szervezésében történt. A college az oktatást néhány kiscsoportról gondoskodva végezte. A Cambridge-i Egyetemen a diplomás (graduate) és a hallgatói (undergraduate) oktatás különbözik egymástól. A graduate hallgatók tanítása leginkább a fakultáson történik, míg az undergraduate hallgatók oktatása megoszlik a fakultások és a college-ok között. Minden tantárgyhoz fakultás tartozik és mindenki egy tantárgyat tanul.
IV.2.3. London London a 19. századra milliós várossá nőtte ki magát, de egyeteme mégsem volt. Egyrészt azért, mert a világszínvonalú felsőfokú oktatást biztosító Oxford és Cambridge viszonylag közel van a fővároshoz, másrészt azért, mert Londont a korszakban inkább tartották a tőke, a szerencse és a gyors gazdagodás városának, mintsem szellemi és tudományos fővárosnak. 326 Londonban 1823-tól működött Mechanics’ Institution, de ez nem számítható felsőfokú oktatást nyújtó intézménynek. A Londoni Egyetem a harmadik legrégebbi angol egyetem, létrejötte teljesen atipikus, nem köthető egy alapítóhoz vagy támogatóhoz, és nem egy vagy két jogelőd intézményből nőtte ki magát, hanem alapítása számos gyökérből táplálkozott. Nem természetesen formálódó szerveződés volt, mert alapításában nagy szerepe volt a kormánypolitikának, amely egész történetét meghatározta.327 Két college-dzsal működött kezdetben, a College of the University of Londonnal (UCL 1826) és a King's College-dzsal (1829). Mindkét college a Londoni Egyetem jogelőd intézményeként tekint önmagára. Henry Brougham és George Birkbeck 328 neve összefűződött a ’popular education’, a köznép számára elérhető oktatás támogatásával, ők 1825-ben határozták el
325
SANDERSON 1975. 45–47. HARTE 1986.44–45. 327 HARTE 1986.12. 328 az egyetemi council tagja, az 1823-as London Mechanics’ Institute alapítója 326
85
egy felekezten kívüli egyetem alapítását.329 Henry Brougham 1826-ban részt vett a Diffusion of Useful Knowledge szervezet alapításában is, benthami elveket vallva, olyan hasznos tudás híve volt, amelyből nemcsak az anglikán elit részesedhet. 1826-ban alapították a University College-ot, az alapítást Jeremy Bentham pénzzel is támogatta.330 A University College 1828-ban nyitotta meg kapuját University of Londonként. Ez volt az első olyan felsőoktatási intézmény, ahol nem volt vallási teszt a felvételnél.331 A Londoni Egyetem előtt három egyetem állt példaként: a bonni, a Virginia University, és az edinburgh-i egyetem. A cambridge-i és az oxfordi egyetemmel szemben a londoninak nyitva állt a kapuja a katolikusok, a zsidók és a nonkonformisták előtt is. 332 A zsidó közösség képviselője, a milliomos Isaac Lyon Goldsmith is támogatta a Londoni Egyetem alapítását, a nonkonformistákat Francis Augustus Cox és Zachary Macaulay képviselte, a katolikusokat pedig a Duke of Norfolk. A Londoni Egyetemet
a korabeli
haladó, progresszivista gondolatok
formálták,333 az első prospektusai szerint nyelveket, matematikát, fizikát, metafizikát és etikai tudományokat, angolszász jogot, történelmet, politikai gazdaságtant és orvoslát lehetett tanulni. A modern nyelvek oktatása, és laboratóriumi kutatásokat igénylő órák tartása nóvumnak számított.334 1832-ben indult az orvostudományi kar, 1870-től a természettudományi, a mérnöki és a jogtudományi kar kezdte meg a működését. 1871től már képzőművészeti oktatás (Slade School of Fine Arts) is folyt. Obszervatóriumok, múzeumok, és egy építészeti iskola is gazdagította a hallgatók tanulási lehetőségeit. Lehetett tanulni anatómiát, antropológiát, régészetet, botanikát, kelta nyelvet, vegyészmérnöki stúdiumokat, ókori irodalmat, alkotmányjogot, németet, egyiptológiát, angol nyelv- és irodalmat, angolszász jogot, franciát, genetikát, földrajzot, geológiát és ásványtant, németet, hébert, történelmet, indiai jogrendszert, olasz nyelvet, újságírást, jogot, könyvtári tanulmányokat, matematikát, orvostudományt, filozófiát, fonetikát, filológiát,
fizikát,
élettant,
politikai
gazdaságtant,
római
jogot,
skandináv
tanulmányokat, statisztikát, állattant és összehasonlító anatómiát. A ’godless’ intézményben vallásoktatás nem folyt, ezért több püspök, érsek és a Duke of Wellington összefogott, hogy 1829-ben a King’s College is megnyithassa a 329
HARTE 1986. 61. SANDERSON 1975. 58–61. 331 ARMYTAGE 1970. 103. 332 HARTE 1986. 63. 333 HARTE, NORTH. 9–12. 334 HARTE 1986. 67. 330
86
kapuit alternatív anglikán college-ként, ahol irodalmi és természettudományi órákat oktattak, és ahol a beiratkozáskori vallási eskü, hittanórák és a napi ima is kötelező volt.335 Nagyjából 2000 teljes jogú és 600 rész-hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulója volt. Lehetett tanulni anatómiát, assziriológiát, botanikát, kémiát, irodalmat, mérnöki tanulmányokat, angolt, angolszász jogot, franciát, földrajzot, geológiát, németet, görögöt, hébert, történelmet, olasz nyelvet, újságírásst, jogot, matematikát, filozófiát, fizikát, pszichológiát, portugált, élettant, spanyolt, teológiát, állattant. Továbbá múzeumok és laboratóriumok segítették a hallgatókat a tudományok elmélyítésében. A két rivális fővárosi college-ot a politikusok egy csoportja összegyúrta volna egy egyetemmé, de a londoni egyetem kialakításáról szóló petíciót 1834-ben Cambridge és Oxford megtorpedózta az Államtanács (Privy Council) előtt. A kormány végül 1836ban határozta el, hogy kialakít egy Londoni Egyetemet, amelyet függetlenné tesznek a University College London-tól. Így 1836-tól a college-ot University College Londonnak hívják, amitől külön intézményi fogalom lett a University of London.336 A University College London oktatási rendszere német és skót mintát vett alapul. A tanítást óraadók (lecturer) végezték, és viszonylag nagyszámú diákság vett részt egy-egy órán, ezért a számonkérés módja az írásbeli vizsga volt. Ez abszolút az ellenkezője volt a fentebb bemutatott cambridge-i és oxfordi oktatási modellnek. 1849ben jött létre a Gordon Square-en a University Hall, amely bentlakást biztosított a college hallgatóinak. 337 Az 1840-es években alakultak meg a diákok társaságai, különböző szövetségei, amik az angol diákéletre olyannyira jellemzőek, és amelynek működése és szerveződése talán a legkiforrottabb egész Európában. 338 A Londoni Egyetemet 1836. november 2-án királyi alapító oklevéllel, mint vizsgáztató és diplomakiállító testületet alapították ’újra’ francia mintára. Először 1839-ben bocsátott ki az egyetem diplomákat, ekkor is midösszesen csak 29 tanulónak. A felvétel nem volt se valláshoz, se nemhez kötve.339 Az egyetem 1858-ig vizsgáztató szervként működött a college-ok és a hozzá tartozó egyéb intézmények, intézetek felett.
335
SANDERSON 1975. 9–10. HARTE 1986. 68., 71. 337 HARTE–NORTH 1991. 46., 60. 338 HARTE–NORTH 1991. 65. 339 HARTE 1986. 164. 336
87
Diplomakiállítási joga bölcsészet-, jog- és orvostudományból volt.340 Az egyetem ügyeit és vagyonát a szenátus kezelte, amelynek tagjait a kormány nevezte ki. 341 1858 és 1900 között a University of London legfontosabb feladata vizsgakérdések, sztenderdek gyártása és a vizsgáztatás volt. Az egyetem tanításra való jogosultság nélkül maradt, a vizsgákat pedig megnyitották külsős diákok számára is. 342 1858-tól a matrikulációkat (matricultaion examination) évente kétszer, januárban és júliusban rendezték. A matrikuláció az egyetemre (nem a college-ba) történő beiratkozási vizsga, amelyen öt tárgyból kellett megméretkezni: ókori klasszikusok, angol nyelv, történelem és földrajz; matematika és természetfilozófia; kémia, botanika, állattan; végül francia vagy német nyelv. 343 Ennek a vizsgának a letétele önmagában lehetőve tette bizonyos fehér galléros szellemi munkát űző karrierpálya elérését, így ezzel a vizsgával be lehetett például lépni a Royal Military College-ba (Sandhurst), illetve a Royal College of Surgeons-be. 1837-ben a matrikulációt olyan igazoláshoz kötötték, amely bizonyítja, hogy a hallgató korábban az Államtanács által elismert intézmény óráit hallgatta (pl. King’s College, London). A vizsgákra jelentkezők száma az intézmények bővülésével ugrásszerűen megnőtt, ezért a vizsgákat nemcsak Londonban, hanem regionális szinten is bonyolították. A régiókban abszolvált vizsgákat a Provincial Registers-ben tartották nyilván; később ezekben a központokban magasabb szintű vizsgákat is le lehetett tenni a matrikulálás mellett, mint pl. az Intermediate és a 2nd B.A.. A sikerrel bizonyított tanulókat a matrikulálók regiszterébe vezették be, majd a különálló betétlapokat összefűzve jött létre az ún. Colonial Register a gyarmatok egyetemi anyakönyveként. 1838-tól a londoni egyetemen szerezhető fokozatok: B.A. (Bachelor of Arts), M.A. (Master of Arts), B.L. (Bachelor of Laws), LL.D. (Doctor of Laws), B.M., (Bachelor of Medicine), M.D. (Doctor of Medicine). A legtöbben a tanulók közül B.A. végzettséget szereztek,344 amely egy átfogó ismeretet nyújtott fizikából, biológiából, metafizikából, és a hagyományos bölcsészeti stúdiumokból. Az egyetem bevezetett új végzettségeket, mint a B.Sc.-t, ezzel a specializálódással a B.A. egyre inkább a ’general degree’, az általános, alapképzés elvégzését bizonyító végzettség lett.
340
HARTE–NORTH 1991. 56. HARTE 1986. 80-81. 342 HARTE–NORTH 1991. 71., HARTE 1986. 24–25.; SANDERSON 1975. 102–103. 343 HARTE 1986. 105. 344 HARTE 1986. 92–93. 341
88
A B.L.-fokozat nemigen különbözött a B.A.-tól, csupán egy plusz év jogi stúdium elvégzését bizonyította. 1867 után lett külön – a szó modern értelmében vett – jogi végzettséget tanúsító oklevél. Ekkor már oktattak jogfilozófiát, római jogot, szokásjogot, az angol-szász jogrendszerben nagyon fontos méltányosságot, ingatlan jogot, valamint jogszabályon és jogelveken alapuló bizonyítást. Jogtudományból 1847 óta volt Master fokozat, természettudományokból 1859-től lehetett doktori fokozatot szerezni (D.Sc.). Az irodalomtudományokból 1885-től volt doktori fokozat (D.Litt.). 1837-ben állították fel az orvoskari bizottságot (Committee of the Faculty of Medicine), amely az orvostudományi végzettségeket külön regisztrálta. Az orvosi stúdiumok megkezdése előtt B.A.-t kellett végezni, de 1844-től már csak a matrikuláció letétele volt szükséges az orvostanhallgatók felvételéhez. 1860-ban létrehoztak egy közbülső megmérettetést a matriculation és a B.M. között, méghozzá a Preliminary Scientific Examination-t. Sebészetből 1863-ban külön végzettséget kreáltak, a Master of Surgerybe vonták be az összes gyakorlati sebészeti oktatást a második M.B.-ből (2nd MB), és az M.D.-ből pedig kivonták a sebészetet. 1901-ben közgazdaságból B.Sc. és D.Sc. fokozatot alapítottak. 1882 előtt a B.A. két részből állt: az első és a második vizsgarészből: 1 st and 2nd B.A. 1882 után az első vizsgát Intermediate-nek (középszintűnek) nevezték át, pl: Intermediate Examination in Arts (bölcsészeti középszintű vizsga, ami azt jelentette, hogy a BA első részét teljesítette a jelentkező). Az egyetemi regiszterek elsősorban arra szolgáltak, hogy rögzítsék a vizsgákat és a befizettett tandíjakat. A regiszterek vezetését egy speciális hivatalnok ellenőrizte: Clerk to the Senate/Assistant Clerk. 1889-től a tandíjfizetés és a beiratkozás különválik, a jelentkezést egy külön beiratkozási formanyomtatványon végezték el a hallgatók. A regiszterekben megtalálható az is, hogy egy hallgató hányszor próbálta letenni az adott vizsgát. A vizsgákat kétféleképpen lehetett teljesíteni: pass vagy honours szinten.345 Az egyetem fennhatósága folyamatosan bővült, a London University-be 1875ben olvadt be a Royal Veterinary College (amelyet 1791-ben alapítottak), 1882-ben a Westfield College, 1883-ban a Charing Cross Hospital Medical School (1818-as alapítás), 1886-ban pedig a Royal Holloway College lett az egyetem része. 1900-ban olvadt be a London Hospital Medical College is (, amelyet 1785-ben alapítottak). 1907ben olvadt össze a Royal College of Science (1845-ös alapítású), a Royal College of Mines (1851), és a City and Guilds College (1876 és 1893 között fejlődött ki) The 345
CAIN 1982. 1–15.
89
Imperial College of Science and Technology néven, amely 1908-ban lett a London University tagintézménye. 1909-ben olvadt be a King’s College Hospital Medical School (, amelyet 1831-ben alapítottak), és az 1849-es alapítású Bedford College. És végül 1916-ban lett az egyetem tagintézménye a School of Oriental Studies. 346 A School of Oriental and African Studies-ba járt és szanszkritot tanult Ernest Alfred Trevor Schwaiger, akinek édesapja magyar, édesanyja angol volt. 1901. február 26-án született Delhiben, ezért az adattárban nem szerepel. 347 A női hallgatók 1867-től kaphattak elismerést felsőfokú tanulmányukról (Certificate of Higher Proficiency), de csak 1878-tól szerezhettek a férfiakkal egyenlő rangú diplomát.348 Így 1870 és 1878 között külön regisztert vezettek számukra. 1880ban négy nő tette le sikeresen a B.A. vizsgákat, 1881-ben további ketten kaptak B.Sc.-t. 1895-re a végzősők 10 %-a már nő volt, 1900-ra ez az arány 30 %-ra emelkedett.349 Említettem korábban, hogy 1858-tól a Londoni Egyetem oklevélkiállítási privilégiumot kapott, tehát a kötelező vizsgák letételét követően bármely hallgatónak kibocsáthatott diplomát függetlenül attól, hogy a tanuló az ország mely felsőoktatási intézményében tanult korábban. A fokozatokat, okleveleket mindig fajra, nemre, vallásra tekintet nélkül bocsátották ki. Az egyetem további átalakítását hozta az 1890 és 1892 között zajló bizottsági vizsgálat, amely eredménye számos új, a londoni egyetem működésének megújításáról szóló törvény megalkotása volt. Az egyik az 1898-as University of London Act, amely alapján a vizsgáztatási rendszer fenntartása mellett újra folyhatott oktatás is az egyetemen.350 A 19. század végén tehát föderális intézményként újjászervezték és tanító egyetemmé alakították át a London University-t. Ezt követően nemcsak okleveleket bocsátott ki, hanem órákat is tartottak a hallgatók számára. Az 1898-as törvény alapján az egyetem a college-ok óráinak tartalmát és minőségét ellenőrizhette. A tudományágak vizsgáztató bizottságai alkották a London University-t, a tényleges oktatás pedig az egyetemet alkotó egyes oktatási intézményekben folyt. Ez a központi vizsgáztató bizottság biztosította a diplomák egyenértékűségét az országban. A reformok következtében 1900-ban a szenátust tovább bővítették, immáron ötvenhat tagja volt: a kancellár, tizenhét tagot a Tanácsülés, tizenhat tanárt a karok 346
LUBOR JILEK 1984. 203–205. SOAS Entry forms vol. 3. 1918–1919. No. 294. 348 HARTE 1986. 126–128. 349 HARTE 1986. 25. 350 SANDERSON 1975. 205–206. 347
90
választottak, két tagot a University College, kettőt a King’s College, kettőt a Royal College of Physicians, kettőt a Surgeons választott, a négy Inns of Court egy-egy tagot küldött, kettőt az Incorporated Law Society, egyet a Corporation of London, kettőt a London County Council, egyet a Council of the City and Guilds of London Institute, és négyet a király. A karok számát nyolcra bővítették, az új karok a mérnöki, a közgazdasági és a politikatudományi kar, valamint a teológia lett. A századfordulón új végzettségeket
is
kreáltak,
így
a
B.Sc-t
kiterjesztették
a
mérnöki
és
a
közgazdaságtudományi hallgatókra is. A természettudományi karhoz csatlakozott a Royal College of Science, a mérnöki karhoz az újonnan alapított Central Technical College. 1895-ben alapították Londonban a London School of Economics-t, ami 1900-tól a Londoni Egyetem tagja volt. 1904-ig közgazdaságtant, gazdaságtörténetet, statisztikát, szociológiát lehetett itt tanulni, 1912-től már szociálpolitikát és közigazgatást is felvehettek a diákok. A London School of Economics a Londoni Egyetem közgazdasági karába olvadt be.351 A tíz londoni kórházi iskola352 alkotta az orvosi kart a London University-n. Hat kisebb vallásos iskola alkotta a Londoni Egyetem teológiai karját: Hackney College és New College lelkészeket képzett, a Regent’s Park College-ba baptisták jártak, a Wesleyan College-ban metodisták tanulhattak, a Chesnut College a nonkonformistáké volt, végül a hatodik college, a St. John’s Hall (1863) anglikánokat képzett.353 A londoni Richmond College 1843-tól metodisták számára biztosított felsőoktatási tanulmányokat. 1900-tól a föderális intézményi struktúra okozta feszültség az egyes college-ok és a London University között húzódott: az oktatás az egyes intézményekben folyt, a vizsgáztatás a Londoni Egyetem fogalmával esett egybe. 354 A Londoni Egyetemet alkotó
college-ok
sok
mindenben
függetlenek
voltak
az
egyetemtől,
saját
önkormányzattal rendelkeztek, maguk állapították meg a felvételi kritériumokat és némelyiknek még fokozatkiadásra is volt hatásköre. 351
SANDERSON 1975. 201–202. St. Bartholomew’s Hospital Medical College (1662); a Charing Cross (1818) and Westminster Medical School (1834); a St. George’s Hospital Medical School (1752, 1831); a King’s College Hospital Medical School (1831–ben alapították, de csak 1909–ben lett az egyetem tagjává); a Middlesex Hospital Medical School (1835); a St. Mary’s Hospital Medical School (1854); a Royal Free Hospital School of Medicine for Women (1874); a London Hospital Medical College (1900); a London School of Hygiene and Tropical Medicine, és a University College Hospital Medical School (1905-től önálló) 353 HARTE 1986. 165–167. 354 HARTE 1986. 186. 352
91
Látható, hogy a londoni felsőoktatási rendszer folyamatos átalakuláson ment keresztül a 19. században.355 Az egyetem több részintézményből (school, college, institute) álló föderális intézmény, amely szerkezetileg hasonlít a University of Walesre. Voltak alapstúdiumokat oktató multifunkcionális intézményei, mint a University College London (1826), a King’s College (1828), Birkbeck College (1823 356), Bedford College for Women357 (1849), Royal Holloway College for Women358 (1886), Queen Mary College (1892).359 A Londoni Egyetemhez tartoztak olyan college-ok, amelyek különböző tudományok oktatására specializálódtak, így pl. az Imperial College of Science (1907) 360
a mérnöki tudományokra, a School of Pharmacy (1842) a gyógyszerészetre; a Royal
Veterinary College (1875) az állatorvoslásra; a Westfield College for Women (1882) a nők oktatására;361 a London School of Economics and Political Science 362 a gazdasági, pénzügyi és politikai tudományokra specializálódott.363 A South-Eastern Agricultural College
(Kent,
1891)
mezőgazdasági
tanulmányokban
volt
erős,
és
a
természettudományi karhoz tartozott; a School of Oriental Studies (1916) pedig a Távolkelettel foglalkozott. Az Imperial College of Science alapítását érdemes részletesen is bemutatni. A 20. század elején feltűnő volt Németország ipari megerősödése és ehhez kapcsolódóan 355
HARTE 1986. 96. ARMYTAGE 1970. 97–98., 191. 357 A Bedford College-ban tanulható tantárgyak: botanika, kémia, szerveskémia, ókori irodalom, német, angol, francia, olasz nyelv- és irodalom, földrajz, geológia, történelem, matematika, filozófia, fizika, élettan, szociológia, gazdaságtan, állattan. Kutató laboratóriumokkal is fel volt szerelve. 358 tantárgyak: francia, német, történelem, matematika, fizika, álattan, rajz és festészet, zene 359 Harte 1986. 112–113. 360 Az Imperial College of Science and Technology, List of post and present students (London, 1915.) alapján az Imperial College of Science and Technology a következő jogelőd inézményekből alakult ki: 1845: Royal College of Chemistry, és Royal College of Science létrehozása 1851: Government School of Mines and of Science applied to the arts létrehozása, ide olvad be a Royal College of Chemistry és a Royal College of Mines (1863-ban Royal School of Mines-zá alakul át) 1853: The Metropolitan School of Science apllied to mining and the arts jön létre (az RCC ide beolvadt) 1854: St. Mary’s Hospital Medical School megalakul 1863: The Royal School of Mines váltja fel a Metropolitan-t 1872: 2 departments: mining-metallurgy-geology and biology-physics-applied mechanics-chemistry létrehozása. A department of mining and metallurgy-ból –> The Royal School of Mines jött létre. A többi department-ből pedig a The Royal College of Science. 1907: Imperial College of Science and Technology elnevezést kapja 1910-től a The City and Guilds College az intézmény részévé vált 361 HARTE 1986. 128–134. 362 Végezhető tanulmányok: könyvelés, közigazgatási jog, antropológia, bank és valuta, belga tanulmányok, kereskedelem és ipar, közgazdaság, angol, angolszász jog, francia történelem és intézménytörténet, gazdaságtörténet, egyetemes történelem, nemzetközi jog, nemzetközi kapcsolatok, jogtörténet, logika, pszichológia, filozófia, modern nyelvek, politika és közigazgatás, orosz, társadalomés közigazgatási tudomány (1912-től), szociológia (1904-től), statisztika, 363 DAHRENDORF 1995. 14–25. 56–57. 356
92
több új egyetemet alapítottak az országban. Ezt a tendenciát a liberális párti Richard Burdon
Haldane
későbbi
hadügyminiszter
is
megfigyelte
a
németországi
Charlottenburgban. Haldane sikeres üzletemberként 1895-ben igen jelentős összeggel támogatta a London School of Economics alapítását,364 az volt a véleménye, hogy az ipari régiók fejlesztését az egyetem jelenléte erősíti, és a magas szinten képzett szakemberek előre mozdítják az ipari termelést. A német Technische Hochschule mintájára jött létre Angliában az Imperial College, ami 1907-ben kapott alapítólevelet és 1908-ban tagozódott be a London University-be. 365 A kutató laboratóriumokkal is rendelkező Imperial College-ban hallgatható stúdiumok az alábbiak voltak: repüléstan, alkalmazott
termodinamika,
nukleáris
kémia,
biokémia,
botanika,
vegyészeti
technológia, vegyészet, mérnöki tudományok, geológia, ásványtan, bányászat, matematika, mehanika, természetfilozófia, optica, fizika, állattan, alkalmazott rovartan. Tizenhárom – viszonylag különálló – intézet a Londoni Egyetem szenátusának irányítása alatt állt, így az Oktatási Intézet (Institute of Education), amit 1902-ben alapítottak; a School of Slavonic and Eastern European Studies (1915); Brown Animal Sanatory Institution (1871); a Courtauld Institute of Art; a British Institute in Paris; az Institute of Archeology és a Warburg Institute. A többi hét intézetnek366 nem voltak saját diákjai, hanem a londoni egyetem más intézményeibe járó tanulók végeztek itt kutatásokat. Mindezek mellett létezett még egy intézménycsoport, amelynek tagjai még a fentieknél is lazábban kötődtek a Londoni Egyetemhez, így pl. a zsidók kollégiuma, az úgynevezett Jews’ College vagy más néven London Business School (1855).367 A college egy jelentéktelen iskolából nőtte ki magát az egyik legjelentősebb héber és semita nyelvek oktatási központjává. Diplomát bocsátott ki, M.A.-fokozatot lehetett szerezni, és posztgraduális oktatás folyt a falai között pedagógiából, valamint szociológiából.368 A Jews’ College-tól eltekintve az ebbe a kategóriába tartozó intézmények mindegyike művészeti szakmai fórum volt, amelyek felsőoktatási tevékenységeket is elláttak: Royal Academy of Music (1822), amelynek két magyar 364
HARTE 1986. 182–186. ARMYTAGE 1970.190–191., ANDERSON 1995. 37–46.; SANDERSON 1975. 5–7. 366 Institute of Advanced Legal Studies, Institute of Classical Studies, Institute of Commonwealth Studies, Institute of Germanic Studies, Institute of Historical Research (1921), Institute of Latin American Studies, Institute of United States Studies 367 Megjegyzésre érdemes, hogy: A London Metropolitan Archives levéltári anyagai szerint a Jews’College-ba 1927 után 9 magyar tanuló iratkozott be, de az általam kutatott időhatáron túl, így ők nem szerepelnek a diáklistán. Forrás: Admission register for preparatory and matriculation class-on belül: Reports on students’ progress included 1901-1938, LMA/4180/JC/F/02/009 368 HYAMSON 1955. 10–22. 365
93
hallgatója volt; a Trinity College of Music (1872)-nak egy magyar tanulója volt; a Royal College of Music (1882); és a Goldsmiths’ College (1907). 369 University of London szervezetét tehát 55 különféle intézmény alkotta. A Londoni Egyetemen kívül más felsőoktatási intézmények is léteztek a 19. századi angol fővárosban, így a Manchester New College, amely elsősorban erdélyi unitáriusok számára biztosítottak ösztöndíjat.370 Londonban volt a székhelye a következő orvosi iskoláknak is: College of the Pharmaceutical Society of Great Britain (1824, 1925), Guy’s Hospital Medical School (1769, 1825), Lister Institute of Preventive Medicine (1891), London Hospital Medical College (1781), Royal Cancer Hospital (1851, 1931), Royal Dental Hospital of London School of Dental Surgery (1858). A londoni városvezetés szakképzést oktató polytechnicumokat is alapított, tanáraik elsimert végzettséggel rendelkező oktatók voltak. A 19. század első felében az iparosodás és a demográfiai növekedés megkívánta képzett mérnökök kitanítását. A természet erőinek az emberi uralom alá hajtása szükségessé tette a csatornák, szennyvízelvezetők, motorok, és kölünböző gépek megépítését. Ez a szükség hívta életre 1818-ban a mérnökök első önszerveződését. A szervezet tagjainak (Bryan Donkin, Dr. George Birkbeck, Thomas Hodgskin) köszönhetően Londonban 1824-ben megnyitotta a kapuit a Mechanics’ Institute, ahol általános oktatás mellett elektromosságot és optikát is lehetett tanulni. 371 1826-ra már több mint 104 mechanics’ institutes létezett szerte az országban. A londoni műszaki intézet a glasgow-i mintát és a francia gyakorlatot ötvözte. A glasgow-i Anderson’s Institution 1823-ban nyitotta meg kapuit szintén a műszaki oktatást tűzve a zászlajára. 372 A műszaki iskolák oktatói, tanulói társaságokat is alapítottak, ez a szekularizálódó oktatási szegmens nagyban ösztönözte a londoni egyetem felekezeteken kívüli megalapítását. 1896-ban indította el az oktatást a Northampton Institution (1906–1918 között Northampton Polytechnic Institute néven működött, majd 1918-tól City University néven); 1848-ban hozták létre a Metropolitan Evening Class-t, (1861-ben átszerveztek City of London College-dzsá, később City of London Polytechnic néven szerepel a forrásokban, ennek jogutódja 1992-től a London Guildhall University).373 Hasonló profillal hozták létre 1892-ben a 369
HARTE 1986. 9–22. ZSAKÓ 2003., KOVÁCS SÁNDOR 2011. 371 HARTE 1986. 63. 372 ARMYTAGE 1970. 97–99. 373 LUBOR JILEK 1984. 205. 370
94
West Ham Technical Institute–ot, ami most University of East Londonként működik. A kutatási korszakomban a következő politechnikumokat alapították Londonban: Furzedown Training College, Royal Academy of Music (1822), John Innes Horticultural Institution, Rothamsted Experimental Station – Harpenden’ Herts (1843), Trinity College of Music (1872), Woolwich Polytechnic, Maria Grey Training College (1878), Royal College of Music (1883), Battersea Polytechnic (1894), Northern Polytechnic (1896), West Ham Municipal College (1899), Sir John Cass Technical Institute (1902), St. Mary’s College (1902), Chelsea Polytechnic, Goldsmith’s College (1905), East Malling Research Station (1913).374 A 20. század elején újonnan létrejött vidéki angol egyetemek kezdetben mind technical school jellegű oktató intézményekként kezdték meg a működésüket.
IV.2.4. Birmingham A birmingham-i egyetemet Joseph Chamberlain alapította 1900-ban Anglia első polgári/köznépi (civic) egyetemeként, ahol bármilyen vallású és etnikumú tanulót szívesen láttak és egyenlőként kezeltek. 375 Az alapítás finanszírozását többek között az amerikai milliomos Carnegie támogatta. A tanárok közé a Harvardról hívták meg W. J. Ashley professzort, aki a közgazdaságtan tanszéket szervezte meg az egyetemen.376 Igazi egyetemi kampuszként modern stílusban építették meg a Birmingham Universityt, ahol a Szigetországban elsőként jött létre kereskedelmi kar. Az egyetemhez tartozott egy külön női hallgatók számára nyitva álló college is. Viktória királynő 1900-ban adományozott az intézménynek királyi alapító oklevelet. Az 1900-as alapítás több már meglévő felsőoktatási jellegű intézmény betagozódásával történt. Ezek név szerint a Mason Science College, a Birmingham Medical School (1825) és a University College. A legrégibb oktatási intézmény Birmingham-ben a Mason Science College volt, amelynek 1767–68-ra nyúlik vissza a története, amikor is Mr. John Tomlinson sebész orvostudományi gyakorlati foglalkozásokat (szemináriumokat) kezdett tartani. Ez merőben újszerű volt, hisz ekkor még csak Londonban volt hasonló képzés az országban. Az alapítás célja az volt, hogy
374
SANDERSON 1975. 207–214. SANDERSON 1975. 215–216. 376 ARMYTAGE 1970. 191. 375
95
az iskola a midlands-i manufaktúrák, kereskedelem és ipar számára képezzen szakembereket. A Birmingham Medical School-t 1825-ben alapította William Sands Cox. Az intézmény kollégiumi kereteket (University College) 1875-ben öltött, amikor Kidderminster (eredetileg Josiah) Mason intézményesítette a tanítást.377 Az egyetemi rang elnyerésének rögös útján nagy előrelépést jelentett, amikor 1880-ban megnyitotta kapuit a Lapworth Museum of Geology, ami jelenleg az egyik legrégibb
geológiai
gyűjteménnyel
bír
az
Egyesült
Királyságban.
1882-ben
megalapították a gyógyszerészeti, a botanikai, az élettani, és az összehasonlító anatómia tanszéket. 1891-ben John Henry Poynting fizika professzor a világon először itt számította ki a Föld sűrűségét.378 A College Mason University College-dzsá alakult 1898-ban Joseph Chamberlain parlamenti képviselő jóvoltából. Az egyetem fő porfilja a természettudományok, a fogászat és a természettudományi kutatások lett.379 Birminghamben nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.2.5. Bristol A bristoli egyetem csak 1909-ben kapott királyi kartát, jogelődje a University College Bristol már 1876 óta fennállt. John Percival, a Clifton College igazgatója Oxfordhoz fordult annak érdekében, hogy Nyugat-Angliában is legyen egy előkelő egyetem. Benjamin Jowett, az oxfordi Balliol College vezetője érdekesnek találta az ötletet, és hamar össze is ült egy tanács, amely egy természettudományokban és irodalomban erős iskolát tervezett létrehozni. Az 1876-ban alapított Bristol University College mind nők, mind férfiak előtt nyitva állt.380 A Bristol University-nek a másik jogelőd intézménye a Bristol Medical School, ami 1833-tól működött, és ami 1893-ban betagozódott a Bristol University Collegeba. 381 Szintén jogelőd intézmény a Merchant Venturers' kereskedői iskola (1595), ami Merchant Venturers' Technical College-dzsá alakult át. 1909 előtt a Merchant
377
SANDERSON 1975. 158–159. LUBOR JILEK 1984. 100. 379 IVES 2000. 1–50.; HUGHES 1950. 1–34. 380 LUBOR JILEK 1984.109–110.; SANDERSON 381 SANDERSON 1975. 161–162. 378
1975. 97–98.
96
Venturers' College és a University College részei összeolvadtak egy mérnöki karrá, ezt követően sikerült egyetemi alapító levelet kieszközölni VII. Edward angol királytól.382 Bristolban nem találtam magyar származású hallgatókat.
IV.2.6. Durham VIII. Henrik és Oliver Cromwell is célul tűzte ki, hogy északon egyetemet alapít, ezt szolgálta Cromwell 1657-es pátense, amely lehetővé tette fokozat szerzését Cambridgetől és Oxfordtól függetlenül. Az egyetem alapítása erősen valláson nyugvó volt, lévén, hogy itt temették el Cuthbertet (721-ben), akinek köszönhető a római katolikus és a kelta valláson alapuló újfajta anglikán kereszténység megalapítása. A cuthberti alapokon működő szerzetesrend foglalkozott először oktatással Durhamben és környékén. Három oxfordi College-ot Durhamból alapítottak: a University, a Balliol és a Durham College-ot (1286). Ebben a három college-ban képezték a durhami tanárokat háromszáz éven keresztül, amíg be nem olvadtak az intézmények 1555-ben Trinity College néven az oxfordi egyetembe. 1832-ben parlamenti törvénnyel és királyi hozzájárulással alapították meg a Durham-i Egyetemet, amely a kapuit 1833-ban nyitotta meg. 1834-től már lehetett orvosi tanulmányokat is folytatni (medical training) a newcastle-i King’s College of Medicine-ben, ami 1852-ben a Durham-i Egyetem részévé vált. 1837-ben IV. Vilmos kartát bocsátott ki az egyetem részére. A következő évtől – az országban először – itt lehetett mérnöki és bányamérnöki fokozatot szerezni, később mezőgazdasági kémia tanszéket is alapítottak. Az egyetemet oxfordi és cambridge-i mintára szervezték meg.383 1871-ben a Durham-i Egyetem és a North of England Institute of Mining and Mechanical Engineers együttes erővel hozott létre egy collegeot Newcastle-upon-Tyne-ben, ami 1874-ben csatlakozott az egyetemhez. 384 1875-ben és 1876-ban – elsőként az országban – tengerentúli kampuszokat alapított az egyetem Barbadoson és Sierra Leonéban. 385 1890-től felvettek női hallgatókat is, 1895-től pedig egyetemi fokozatot is szerezhettek. Az egyetem részeként
382
CARLETON 1984. 25–39. ARMYTAGE 1970. 104. 384 LUBOR JILEK 1984. 137–138. 385 SANDERSON 1975. 107–108. 383
97
külön college-ok jöttek létre, így 1846-ban a Hatfield College, 1899-ben a St. Mary’s College, 1904-ben a St. Chad’s College, 1909-ben pedig a St. John’s. 386 1908-ban az egyetemet újraalapították, és két részre osztották, a durham-i és newcastle-i kampuszra. A következő tantárgyakat lehetett felvenni: régészet, botanika, kémia, ókori irodalom, egyháztörténet, teológia, gazdaságtan, angol, francia, német nyelv- és irodalom, földrajz, geológia, szónoklattan, héber és keleti nyelvek, történelem, logika és pszichológia, matematika, zene, filozófia, és fizika.387 Durhamben nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.2.7. Exeter – University College of the South-West of England Exeterben 1901-ben szerveződött meg a college. 1855-ben már működött itt egy School of Art nevű oktatási intézmény, ahol bölcsészettudományi órákat lehetett hallgatni. 1863-ban az oktatási intézmények száma tovább bővült a School of Science intézettel, ahol természettudományi oktatás folyt. 1840-ben hozták létre az Exeter Diocesan Training College-ot, majd 1888-ban a Camborne Mining School-t. Mindkettő intézmény betagozódott az exeteri egyetembe. Az Exeter Diocesan Training College-ot a devoni sheriff feleségének kezdeményezésére iskolaigazgatók képzésére alapították. A Camborne Mining Schoolban 1888-ban három tanszékkel (mérnöki, matematikai és fizikai) indult az oktatás és elsősorban bányászattal foglalkozó szakképzés folyt. Bár a cornwalli ón- és rézbányászat már hanyatlott, sok tengerentúli terület várt még feltárásra, így az iskola iránti érdeklődés nagy volt. 1893-ban a cambridge-i egyetem ösztönzésére megalakult az Exeter Technical and University Extension College, de hét évvel később nevet változtatott Royal Albert Memorial College-ra, majd 1922-ben újra átnevezték The University College of the South
West
of
Englandre.
A
legfontosabb
tantárgyak
a
bölcsészet-,
a
természettudományok, a gazdaságtan, a kereskedelem, a jog, a zene, a mezőgazdaság és a kertészet voltak.388 Exeter fontos vasipari, üveggyártási és más manufaktúrák központja is volt egy számottevő szénbányászati területen, így a tanulók kiválóan kamatoztathatták az egyetemen szerzett mérnöki, kohászati, bányászati és gépgyártási tudásukat. Exeterben nem találtam magyar származású hallgatókat.
386
WATSON 2007. 7–88. WHITING 1932. 39–134. 388 LUBOR JILEK 1984. 145. 387
98
IV.2.8. Manchester A manchesteri egyetem jogelőd intézményének számító Manchester Mechanics' Institute-ot 1824-ben vállakozók és iparosok alapították, hogy a munkásaik elsajátíthassák a szakma alapjait. Az intézet a University of Manchester Institute of Science and Technology jogelődje, amelyet 1883-ban mechanics institutionnak neveztek át, és ami egy szakképzést biztosító felsőoktatási intézmény volt. 1902-ben Manchester Municipal School of Technology-vá változott, majd 1918-ban college-dzsá szervezték át. 1905-ben pedig a föderális Viktória Egyetem egyik kara lett.389 John Owens, manchester-i textilkereskedő az előbbihez hasonló célból – ti. munkásait képezze – 1851-ben megalapította az Owens College-ot közel 100 000 fontból. 390 A felvételnél nem vizsgálták a jelentkező vallásosságát és nem kellett az anglikán egyház tagjának lenni. A tanárok előadásokat tartottak ókori klasszikusokból, matematikából,
természetfilozófiából,
angolból
és
természettudományból.
A
Manchester School of Medicine 1872-ben beolvadt az Owens College-ba, 1880-ban királyi alapító oklevelet kapott, 1904-ben pedig beolvadt a Viktória Egyetembe. 391 A manchesteri Viktória Egyetemet föderális ’északi’ intézményegyüttesként szervezték meg, egy rövid időre magába olvasztotta Liverpool (1884), Leeds (1887) és Sheffield (1905) felsőoktatási intézményeit. 392 Az intézmény neve 1903-ban Victoria University of Manchesterré változott, ekkor bölcsészettudományi, természettudományi, jogtudományi, orvostudományi, zenetudományi, teológiai és kereskedelmi kara volt. Az Owen’s College és a Technology College is tagintézménnyé vált 1905-ben és kialakították a műszaki kart.393 1833-ban az országban először Manchesterben alapítottak statisztikai társaságot (statistical society). Négy évvel később az egyik alapító, William Langton létrehozta a Manchester Society for National Education-t.394 A Manchester University falai közé három magyar tanuló járt 1854-ben a londoni Manchester New College-tól függetlenül az unitárius egyház létrehozta a Unitarian College Manchestert. A manchesteri unitárius college-ban tanult Kiss Sándor és Benczédi Pál. 389
PULLAN 2007. 1–44. ARMYTAGE 1970. 104. 391 SANDERSON 1975. 91–92. 392 SANDERSON 1975. 217–218. 393 LUBOR JILEK 1984. 216. 394 CHARLTON 1951. 22–78. 390
99
IV.2.9. Leeds Leedsben egy hallgató tanult Magyarországról (1906). Leeds a 19. századi Angliában a textilipar egyik központja volt. A leeds-i egyetemet 1904-ben alapították, de története a 19. századra nyúlik vissza, amikor 1831-ben egy csapat fiatalember megalapította a Leeds School of Medicine-t. Az orvosképzésre szükség volt, mert öt gyógyító intézmény is működött Leeds-ben, ettől kezdve nem kellett Skóciába vagy Londonba utazni orvostudomány tanulása céljából. A leeds-i egyetem másik jogelőd intézménye az 1874-ben alapított Yorkshire College of Science. Ez az oktatási intézmény a gyapjú- és textilipar gyors fejlődésnek köszönhette működését, célja új technológiák kifejlesztése volt. Főleg iparban és kereskedelemben érdekelt középpolgárok járatták ide gyermekeiket.395 A college az 1851-ben Manchesterben alapított Owen College mintájára jött létre. Az oxfordi és cambridge-i egyetemmel ellentétben itt nem kellett vallásgyakorlónak és az anglikán egyház tagjának lennie a hallgatóknak. Jóllehet az 1850-es években Oxfordban és Cambridge-ben eltekintettek az írásbeli vallási felvételi teszttől, az északi iskolák másban is különböztek a régi egyetemektől, ugyanis sokkal progresszívebb, pragmatistább oktatást folytattak és inkább a német szaktudást nyújtó intézményeket tartották követendő mintának. Kezdetben a főbb tárgyak a fizika, matematika, földrajz, bányászat, kémia és biológia voltak. Egy pár évvel később a természettudományokat ókori és modern irodalommal, valamint történelem órákkal egészítették ki, így át is nevezték az iskolát Yorkshire College-ra és 1884-ben összevonták a School of Medicine-nel. Majd két évvel később már az Owens College Manchester és a University College Liverpool együtt alkotta a föderális Viktória Egyetemet, fokozatot pedig Londonban lehetett szerezni. 1887 és 1904 között tehát a Victoria University tagintézménye volt a University of Leeds. 396 1904-ben VII. Edward átadta a független Leeds-i Egyetemnek a királyi kartáját, ezzel kiválhatott a Viktoria Egyetemből és önálló felsőoktatási intézménnyé vált. Az egyetemen választható tantárgyak a következők voltak: anatómia, botanika, kémia, szerves kémia, gazdaságtan, különböző mérnöki tudományok, angol, német, görög, francia, olasz, latin, spanyol nyelv és irodalom,
395 396
SANDERSON HONEYMAN
1975. 156–157., 163–164. 2009. 147–167.
100
földrajz, geológia, történelem, tudománytörténet, jog, matematika, bányászat, zene, filozófia, fizika, élettan, állattan.397
IV.2.10. Liverpool Az egyetem alapítását megelőzően is folyt oktatás Liverpoolban: 1881-ben alapították a University College-ot Viktória királynő alapítólevelével. 1882-ben nyitotta meg kapuit 45 tanulóval és a fő profilja az orvostudomány volt. Diplomát a London University-n lehetett szerezni bölcsészetből és természettudományból. 1884-ben a college a Viktória Egyetem részévé vált, ugyanekkor latin, történész és mérnöki tanári állás létesült, 1892-től volt jogi tanszék,1895-ben jött létre a School of Architecture. Több sikeres felfedezés követte egymást az egyetem falain belül, például 1896-ban Oliver Lodge itt csinálta az első sebészeti röntgent, ez hozzá járult ahhoz, hogy 1903-ban VII. Edward jóvoltából egyetemi oklevelet kapjon az intézmény, így kiválhatott a föderális Viktória Egyetemből. A University of Liverpool-on már lehetett fokozatot
szerezni
(bölcsészetből,
természettudományból,
orvostudományból,
jogtudományból, műszaki tudományokból és sebészetből), így ekkor már nem kellett Londonba utazni a diplomáért. A liverpooli az első olyan egyetem volt, ahol alapítottak óceánográfiai, mérnöki, biokémiai tanszékeket. 1904-től állatorvosi iskola létesült, és 1906-tól képeztek építészeket is.398 Liverpoolban két magyar tanult az orvosi karon.
IV.2.11. Sheffield Három felsőoktatási intézmény képezte a sheffield-i egyetemalapítás bázisát. 1828-tól működött a Sheffield School of Medicine, ahol orvostudományi előadásokat lehetett hallgatni. Ezt követte 1879-ben a Firth College, amit Mark Firth acélgyáros alapított abból a célból, hogy bölcsészeti és természettudományi stúdiumokat lehessen tanulni. A harmadik felsőoktatási intézmény 1884-ben jött létre Sheffield Technical School néven. Ez a három oktatási intézmény olvadt össze 1897-ben University College of Sheffield néven, amikor is királyi alapító oklevelet kapott Viktória királynőtől.
397 398
LUBOR JILEK 1984. 193–194. LUBOR JILEK 1984. 202.
101
A University College Manchesterhez, Liverpoolhoz és Leedshez hasonlóan beolvadt a szövetségi Viktória Egyetembe, ami hamarosan tagjaira esett szét, így 1905ben a University College of Sheffield királyi alapítóoklevelet kaphatott VII. Edwardtól, és University of Sheffield néven független egyetemként működött tovább.399 Bresztovszky Béla magyar tanuló Sheffield egyetemén is megfordult 1913-ban.
IV.2.12. Nottingham 1789 óta van Nottinghamben számottevő felsőoktatás, amikor is felnőttoktatást szerveztek a városban (Adult Education School-t). 1873-tól a Cambridge-i Egyetem kihelyezett
előadásokat
tartott
a
városban
(Cambridge
Extension Lectures).
Nottingham-ben az első college-ot csak 1881-ben alapították University College of Nottingham néven és a Unviersity of London részének számított. Az alapkőletételre négy évvel korábban, 1877-ben W. E. Gladstone miniszterelnök jelenlétében ünnepélyes keretek között került sor, az épület 1881-ben nyitotta meg a kapuit.400 Kezdetben irodalom, fizika, kémia és természettudományok oktatása folyt, de hamar megalakult a többi tanszék is: a mérnöki (1884), az ókori irodalom és filozófiai (1893), a francia (1897), és az oktatástudományi (1905). 1905-ben a matematika és fizika tanszék
különvált,
1911-ben
angol
és
bányászati,
majd
1912-ben
közgazdaságtudományi és földrajzi, 1914-ben pedig történelmi tanszéket hoztak létre. Az egyetem csak 1948-ban kapott királyi alapító oklevelet.401 Nottinghamben nem találtam magyar származású hallgatókat.
IV.2.13. Southampton A University College of Southamptont, a University of Southampton egyik jogelőd intézményét 1850-ben alapították. 1862-ben nyitotta meg Henry Robinson Hartley borkereskedő a southamptoni egyetem másik jogelődjeként a Hartley Institution-t, ami 1883-ban Hartley College-dzsá alakult. A diákok száma rohamosan nőtt, ezért az intézmény épületeit bővítették. A Hartley intézet alapításnál a többi angliai collegealapítástól eltérően nem az volt a szempont, hogy valamilyen új tudománynak utat
399
LUBOR JILEK 1984. 281. TOLLEY 2001. Vol. I. 19–108. 401 LUBOR JILEK 1984. 235–236. 400
102
törjenek vagy megfelelő színvonalú szakképzést alakítsanak ki, hanem Southampton kulturális centrumát kívánták megteremteni és egy olyan központot kialakítani, ahol a southamptoni elit műveltségüket öregbíthetik. 1902-ben emelkedett az intézmény university college-fokozatra, a neve Hartley University College-ra változott és jogilag a London University tagjává vált. 1949-ben nyerte el teljes egyetemi rangját, addig a Londoni Egyetemen lehetett fokozatot szerezni a tanulmányok után. 402 Southamptonban nem találtam magyar származású hallgatókat.
IV.3. Skócia A skót egyetemeket is számos reform alakította a 19. század folyamán az iparosodás és polgárosodás folyamatainak köszönhetően.403
IV.3.1. University of St. Andrews A középkori Skóciában nem volt egyetem, ezért a diákoknak külföldre kellett vándorolniuk, ha felsőfokú oktatásban szerettek volna részt venni. A legtöbben Oxfordba, Cambridge-be mentek, de 1410-ben a skót-angol háború miatt kiűzték őket az angol egyetemekről. Ezt követően a skót hallgatók Párizs felé vették az irányt, de IX. Bonifác és XIII. Benedek pápa körüli viszály miatt a skótok a francia egyetemeken sem maradhattak. A skótok ekkor határozták el egy saját egyetem alapítását St. Andrewsban, a legfontosabb püspökség székhelyé, ahol már évtizedek óta tanító szerzetesrendek működtek. Henry Wardlaw püspök 1410-ben egyetemi privilégiumokat adományozott az intézménynek, bár egyetemi rangot és a fokozatkiadásra való jogosultságot csak a pápa vagy az uralkodó adományozhatott, mégis, ezek a privilégiumok elegendők voltak ahhoz, hogy a tanítás elindulhasson és az egyetemet, mint szervezetet elismerjék és útjára indítsák. A St. Andrews-i Egyetem 1411-ben nyitotta meg a kapuit. A püspök az elűzött XIII. Benedek pápához fordult egyetemi kiváltságlevélért, a kérelemet az angol fogságban lévő Jakab skót király is támogatta. 1413. augusztus 28-án kapta meg a pápai alapító oklevelet az egyetem, a pápai bulla 1414-ben érkezett meg a városba. A 16.
402 403
NASH–SHERWOOD 2002. 2–10.; ROBERTSON 1984, 39–54.
LUBOR JILEK 1984. 285.
103
század közepére az egyetem három college-ot olvaszott magába, a St. Salvator’s College-ot (1450), a St. Leonard’s College-ot (1511), és a St. Mary’s College-ot (1538), így jött létre a United College.404 A 18. században az egyetem tanító és kutató intézménnyé fejlődött; a falai között bölcsésztudományi, teológiai, biológiai, valamint fizikai kutatások indultak. 1897-ben az egyetem csatlakozott a Dundee akadémiai kutatóközponthoz (University College Dundee, Medical School Dundee) és számos eredményt ért el az orvostudomány valamint az alkalmazott tudományok területén. 405 Megfordult az egyetemen a költő Dunbar William (1479), Benjamin Franklin (1759), az orvosi Nobel-díjat szerzett Sir James Black, a Gregorián teleszkópot feltaláló James Gregory, a himlő elleni vakcinát felfedező Edward Jenner, továbbá Rudyard Kipling és John Stuart Mill is.
IV.3.2. University of Glasgow A St. Andrew’s-i Egyetem nem tudta betölteni a nemzeti egyetem szerepét, ezért 1451ben az egyház képviselői rivális intézményként alapították a Glasgow-i Egyetemet, majd 1495-ben Aberdeen-ben a King’s College-ot. Az egyetem studium generale-ként kezdte meg a működését, az alapító oklevelet V. Miklós pápától kapta.406 A bölcsészet, teológia, polgári és kánonjog-oktatás az egyetem alapításával megkezdődött, bár a 16. századra a jogi oktatás jelentéktelenné vált, újra csak 1713-ban a Regius Chair of Law alapításával kezdődött újra. A kezdeti időszakban, mint minden más egyetemen csak bölcsészettudományi fokozat szerzésére volt lehetőség. Mesterré ötévnyi tanulás (latin, görög, logika, erkölcsfilozófia, fizika, matematika) után válhatott a hallgató. 1559-ben VI. Jakab hozta létre a Faculty of Physicians and Surgeons-t, ez volt a felügyeleti szerve a gyakorló sebészeknek, orvosoknak és gyógyszerészeknek NyugatSkóciában. Az orvostanhallgatók oktatása csak 1637-ben kezdődött, bár valójában a modern orvosképzés csak 1751-gyel indult meg Glasgow-ban, William Cullen professzori kinevezésével, aki sok hallgatót vonzva előadásait latin helyett angolul tartotta.
404
CANT 1992. 19–97. ANDERSON 2000. 155. 406 DURKAN, KIRK 1977. 3–21. 405
104
A glasgow-i Medical School gyökerei 1704-re vezethetők vissza, amikor is a college kertjének egy részét elkülönítették botanikai célokra. Sok hallgató érkezett orvosi tanulmányok céljából a tengerentúlról azért, hogy orvosdoktori végzettséget szerezzen. A glasgow-i fokozat elismert volt, kevéssé számított drága egyetemnek és nem voltak vallásos kötöttségek – szemben az angol egyetemekkel, ahol írásbeli tesztek várták a jelentkezőket. Az egyetemi tananyagot, az első hivatalos curriculumot 1802-ben fektették le, amely kötelezővé tett három év orvosi tanulmányt, anatómiai, sebészeti, vegyészeti kurzusok hallgatását, elméleti és gyakorlati orvoslást, botanikát. Három vizsgát kellett letenni, egyet vegyészet-gyógyszerészet-botanika témakörben, egyet anatómiából és élettanból, illetve egyet elméleti és gyakorlati orvoslából. 1810-re már 300 orvostanhallgató volt az egyetmen.407 Az 1858-as Medical Act szerint az orvosi diplomát, doktori fokozatot és minden orvosi tevékenységre utaló engedélyt csak elismert és nyilvántartott vizsgáztató helyek bocsátottak ki. Ettől fogva díj ellenében regisztrálni kellett az orvosok nyilvántartásába (Medical Register), ami felhatalmazta az adott orvost az ország bármely területén való praktizálásra. A törvény megalkotta a General Medical Council-t, amelynek feladatai közé tartozott az orvosi oktatás követeleményeinek felülvizsgálata. A tanács által elismert
intézményekben letett
vizsgákhoz kötötték az orvosdoktori fokozat
megszerzését: a Royal College of Physicians in Edinburgh, a Royal College of Surgeons in Edinburgh és a Faculty of Physicians and Surgeons vizsgáit hívták 'Triple Qualification'-nek.408 A 16–17. század folyamán a University of Glasgow-n az alábbi professzori helyeket hozták létre: hittudomány (1640), bölcsészettudományi (1682), matematika (1691), görög nyelv (1704), keleti nyelvek (1709), gyakorlati orvostudomány (1712), jogtudomány (1713), egyháztörténet (1716), anatómia (1720), morálfilozófia, logika, retorika, és természetfilozófia (1727). William Cullen orvosprofesszor 1747-ben szorgalmazta laboratórium felépítését, ami a kémia oktatásához elengedhetetlen volt. A Glasgow-i Egyetem kémiaoktatása nagyon fontos szerepet játszott az ipari forradalomban. Thomas Thomson professzor nevéhez fűződik egy újabb laboratórium felépítése 1831-ben. Ebben az időben a skót egyetemek – kiváltképp Glasgow és
407
MACKIE 1954. 7–87. http://www.gla.ac.uk/schools/medicine/aboutus/history/19thcentury/19thcenturyrefs/#d.en.17167 Letöltve: 2013. október 13-án 408
105
Edinburgh – biztosította az egész angol birodalom vegyész- és gyógyszerész-képzését. A tanszék 1900-ra formálódott ki, amikor a szerves és szervetlen kémia tantárgy is beépült a kurrikulumba. James Watt a 18. század közepén tanult az egyetemen. Az 1760-as években Adam Smith tartott előadásokat a University of Glasgow-n igazságszolgáltatásról, rendfenntartásról, fegyveres erőkről. A 19. században tovább bővültek a professzori helyek, 1813-tól volt sebész és bába tanár, 1840-től pedig építőmérnök. Az állatorvosi tanszéket 1862-ben alapították, független karrá csak 1969-ben vált. 1856-ban alapították Glasgow-ban a Trinity College-ot, ahol lelkészeket képeztek a Free Church számára. A college 1929-ben olvadt be az egyetembe. A női hallgatók számára 1883-ban nyitotta meg kapuit a Queen Margaret College, ami 1892-ig az egyetemtől független intézményként biztosított komplex felsőoktatási képzést nők számára. Német nyelv és irodalmat (1887), hajóépítészetet (1885), természettudományt (1889), modernkori történelemet, patológiát, (1893) politikai gazdaságtant (1896), skót történelmet és irodalmat (1913) lehetett tanulni. A college egyedülálló volt Skóciában, mert egyetemi színvonalú felsőoktatást nyújtott hölgyek számára bölcsészettudományban és orvostanban. Az Egyesült Királyságban három helyen fordult még elő, hogy orvoslást tanulhattak nők: Londonban, Dublinban és Edinburgh-ben. A Queen Margaret College 1903-ban beolvadt az egyetembe. 409 The Royal Technical College of Glasgow and West of Scotland Technical College 1887-ben jött létre több intézmény összevonásából: Anderson's College, College of Science and Arts, Allan Glen's Institution, the Young Chair of Technical Chemistry and Atkinson's Institution. 410 A működésre 1912-ben kapott királyi engedélyt V. Györgytől. A tananyagot az ipari és technológiai újítások nyomán alakították ki, a cél az újfajta és modern szaktudás átadása a hallgatók számára. 1887 és 1896 között újfajta
tanszékek
jöttek
létre:
mezőgazdasági,
építőmérnöki,
gépészmérnöki,
hajóépítészeti, villamosmérnöki, építészeti, vegyészmérnöki, kohó- és bányamérnöki, majd később vegyészeti, matematikai, természetfilozófiai. Ezeken a tanszékeken tanúsítványokat, illetve diplomát biztosító nappali és esti tanulmányokat lehetett folytatni. A University of Edinburgh 1888-ban elismerte az új college mezőgazdasági képzését, majd 1899-ben a College mezőgazdasági tanszéke beolvadt a West of Scotland Agricultural-ba a Scottish Dairy Institute-tal egyetemeben, és hamarosan újabb 409 410
ROBERTSON HEQ 30 (1990), 47–78. LUBOR JILEK 1984. 156–158.
106
szakképzések indultak (pl.: iparművészet). 1903-tól a college együtt adott ki diplomát építészetből a Glasgow School of Arttal (joint School of Architecture). 1908-ban a college beolvasztotta a Weaving, Dying and Printing College-ot.411 1908-ban egy glasgow-i tanár, R. H. Tawney hétvégente előadásokat tartott a dolgozó munkás embereknek. A hétvégi, esti oktatás bevezetésére bizottságok alakultak 1907-ben
Oxfordban,
1908-ban
a
Cambridge
University-n,
Manchesterben,
Liverpoolban, Leeds-ben, valamint Sheffield egyetemén is. Továbbá létrejöttek a Workers’ Educationl Association (WEA) szerveztei, tevékenységüknek köszönhetően a munkások egyre szélesebb rétege tudott a középfokú és a felsőfokú oktatásba bekapcsolódni. 412
IV.3.3. University of Aberdeen 1495-ben alapította az egyetem jogelődjét William Elphinstone, Aberdeen püspöke, Skócia kancellárja, mint Skócia harmadik és a birodalom ötödik legöregebb egyetemét. A püspök célja az volt, hogy a college doktorokat, tanárokat és papokat képezzen Észak-Skócia számára, valamint jogászokat és a központi közigazgatásban dolgozókat a skót kormányzat részére. A college párizsi és bologna-i mintára jött létre. Bölcsészeti tudományokat, teológiát, kánonjogot és polgári jogot lehetett hallgatni. Az oktatási intézmény egyfajta studium generale-ként működött, amelynek működését VI. Sándor pápa bullával erősítette meg. Aberbeenben 1497-ben – az angolul beszélő világban elsőként – alapítottak orvosprofesszori álláshelyet. Aberdeenben 1505-ben alapították a King’s College-ként ismert Collegium Sanctae Mariae in Nativitate-t, amit az egyetemen belül hozott létre egy püspöki karta. A 17. században jött létre a vallástudományi, a keleti nyelvek tanári álláshelye, a 18. században a görög, a matematika, a természettudomány és a morálfilozófia professzori státusz; 1817-től pedig már kémiai és természetfilozófiai tanári álláshely is volt. Post-Reformation University-t George Keith, Marischal 5. grófja (Marischal College) 1593-ban alapította egyfajta rivális intézményként, a kartát a skót parlament fogadta el.413 Az oktatás a következő tanári posztokkal indult: héber, szír, élettan, anatómia, földrajz, történelem, morálfilozófia, logika, görög, latin, asztronómia. 1613-
411
BROWN–MOSS 1996. 1–40. ARMYTAGE 1970. 194. 413 ANDERSON 2000. 154. 412
107
tól a matematika, 1625-től a vallástudomány, 1700-tól az orvostudomány414, 1717-től a görög, 1727-től a keleti nyelvek, 1753-tól a moral- és természetfilozófia, a történelem és a természetföldrajz, 1793-tól pedig a kémiaoktatás is elindult. 1833-mal kezdődött az egyháztörténet oktatása, 1839-től az anatómia és a sebészet, 1857-től pedig az orvosi etika és az orvosi jogtudomány tanítása. A King’s és a Marischal 1641-ben egyesült: King Charles’ University néven, és 1818-ban kiegészült egy orvosi iskolával. 415 A két egyetem végül 1860-ban egyesült, amellyel létre jött a modern Aberdeen-i Egyetem. A bölcsészettudományokat és teológiát a King's-ben, jogot és orvostudományt a Marischal-ban lehetett tanulni. 1892-ben minden kar megnyílt a nők előtt, 1894-ben huszan iratkoztak be az egyetemre, ekkor indult a természettudományi kar a Marischalban.416 Robert Gordon, aberdeeni kereskedő és filantróp nagy vagyont halmozott fel Lengyelországban, majd hazatért Skóciába és halála után, a 18. század közepén végakaratának megfelelően építettek egy bentlakásos iskolát fiúk nevelésére. 1881-ben átalakították nem bentlakásos iskolává és a Robert Gordon's College nevet vette fel. Nappali és levelező oktatás is folyt férfiak és nők részére egyaránt. Az órákat az Aberdeen Mechanics' Institute-tal egyeztetve alakították ki; természettudományi, műszaki és gazdasági stúdiumokat tartottak hivatalnokok és szakmunkások részére. Az Aberdeen Mechanics' Institute oktatása 1884-ben beolvadt a college-ba. John Gray helyi kereskedő ugyanebben az időben alapította meg a Gray's School of Science and Artot, amelyben természettudományos és bölcsészeti oktatás folyt. 1903ban az oktatási bizottság kötelezővé tette a college-ok számára a szakképzést, ettől fogva az intézetet Robert Gordon's Technical College-nak hívták.
IV.3.4. University of Edinburgh Robert Reid püspök végakarata szerint vagyonát egy egyetem alapítására (1558) szánta, ahol bölcseletet, kánon- és polgári jogot oktatnak. A királyi alapító oklevelet (charter) 1582-ben VI. Jakab skót király adományozta, amely a korabeli gyakorlattól eltérő egyetemalapítást jelentett, hiszen az egyetemeket ekkoriban pápai oklevéllel (bullával) alapították. Még különlegesebbé teszi az egyetem alapítását az a körülmény, hogy
414
PENNINGTON 1994. 1–116. LUBOR JILEK 1984. 76. 416 MOORE 1991. 11–159. 415
108
annak költségeit a város vezetése finanszírozta, amelynek köszönhetően az egyetem a town council irányítása alá tartozott, így Edinburgh-ban jött létre az első köznépi (vörös téglás = redbrick) egyetem ("Tounis College"). Az egyetemen teológiát, jogot, orvostudományt és bölcsészetet oktattak. Az edinburgh-i egyetemmel Skócia már négy felsőoktatási intézménnyel rendelkezett, míg Angliában ekkor még csak kettő létezett. Az egyetemen 1708-ban hat tanszéket alakítottak ki: bölcsészetet, görög nyelvet, logikát,
természetfilozófiát,
matematikát
és
morálfilozófiát.
1726-ban
az
orvostudomány külön karrá alakult, ahol anatómiát és sebészetet oktattak.417 1858-ban függetlenedett az egyetem a városi tanács vezetése alól és létrejött az egyetem irányításáért felelős egyetemi tanács (University Court). A természettudományi kar (1893) különválásával 1896-ra a következő karokból állt az egyetem: teológia, jogtudomány,
orvostudomány,
bölcsészettudomány,
természettuomány
és
zenetudomány. A 19. század végére az Old College épülete (az egyetem eredeti épülete) szűkösnek bizonyult, ezért Robert Rowand Anderson új Medical School épületet tervezett 1875-ben, ma ezt az épületet hívják New College-nak, amit az 1840-es években még a teológiát oktató Free Church College-ként ismertek.418 A New College alapítását vallási ellentétek szülték 1843-ban, amikor az állam túlzott egyházi befolyása ellen tiltakozva a lelkipásztorok harmada és a laikus tagok fele kilépett a skót egyházból. Megalakították a Free Church of Scotland-et, mint új nemzeti egyházat, ami mentes az állami beavatkozástól. A Free Church of Scotland tagjai hozták létre az egyetemen belül a New College-ot, amelynek az állami hivatalnokok képzése mellett az új keresztény vezetők kinevelése is feladata lett. A legkorábban Edinburgh-ban oktattak jogot. Az edinburgh-i jogi iskolát 1707ben alapították, amikor Anna királynő jogász professzori státuszt hozott létre az egyetemen. A jogi iskola gyorsan fejlődött 1722-ben már négy jogász professzor tanított és 1830-ban már kétszázan jártak a jogi órákra. 1862-től azok szerezhettek jogi végzettséget (LL.B.), akik graduáltak és bölcsészettudományt hallgattak mester fokozaton valamelyik skót egyetemen, vagy B.A.-t Oxford-ban, illetőleg Cambridgeben. Az LL.B. fokozathoz vizsgát kellett tenni polgári jogból, alkotmányjogból, történelemből, közjogból és orvosi jogból. Az edinburgh-i orvosképzésben mind orvoslást, mind sebészetet lehetett tanulni, ráadásul rendelkezésre állt gyakorlóhelyként a kórház is. A 18. században kialakított 417 418
HORN 1967. 1–65. LUBOR JILEK 1984. 139–140.
109
botanikus kert kedvezett a gyógyszerészeti oktatás kialakulásának. A híresebb professzorok viszonylag sok tanulót vonzottak, így például William Cullent, James Gregoryt és Joseph Blackt (a karbon-dioxid feltalálólját). A 19. században bővült az oktatás a bábaoktatással, szülészettel. 1847-ben James Young Simpson megújította a sebészetet, mikor bevezette a kloroform használatát az altatásban. Joseph Lister pedig elkezdte az antiszeptikus és aszeptikus sterilizálást az 1870-es években.419 1821-ben hozták létre Edinburgh-ben a School of Arts and Mechanics Institute of Edinburgh-t, a világ első műszaki ismeretek oktatását célzó intézetét, ami lehetővé tette a diákok számára, hogy természettudományt és mérnöki tanulmányokat folytassanak. 1854-ben az intézet neve Watt Institution and School of Arts-ra változott, majd 1855-ben Heriot-s Watt College-ra, mert összeolvadt a George Heriot’s Hospitallal. Ekkor művészetet, kereskedelemet, műszaki tárgyakat, bányászatot, könyvnyomtatást, mikológiát oktattak. A college a dolgozó emberek, szakemberek képzését, és a tudományokban való elmélyítésüket tartotta fontosnak.420 A tananyag mindig az ipar kívánalmai, fejlődése és szakemberigénye szerint alakult. Így hozták létre a bányászati tanszéket 1913-ban a szénbányászat igényeinek megfelelően. 1908-ban jött létre az Edinburgh College of Art, amely a Heriot-Watt művészeti tanszékéből és az Art School of the Royal Institution-ból nőtte ki magát. 1919-ben új tantárgyakat vehettek fel a diákok, így a fizikokémiát, valamint üzemanyagokkal, kohászattal foglalkozó kurzusokat. Edinburgh-ban 99 magyar tanuló ült az egyetem padjaibsn a 19. században.
IV.4. A Wales-i Egyetem Az egyetemet 1884. október 18-án alapították Észak-Walesi Egyetemi Főiskola néven. A megnyitó beszédet Powis earlje tartotta. Az egyetem eredetileg a Penrhyn Arms Hotelben foglalt helyet, majd 1911-ben egy sokkal nagyobb új épületbe költözött, ami ma a bölcsészkar fő épülete. Ezt Henry Hare építette és VII. Edward brit király avatta fel. A diákok a diplomát a Londoni Egyetemtől kapták egészen 1893-ig. 1898-ban a vöröstéglás Rathbone Accommodation Hall épületei épültek fel, amely épületegyüttest Lady Rathbone-ról az egyetem egyik korai támogatójáról neveztek el. 421
419
HORN 1967. 70–228. LUBOR JILEK 1984. 139. 421 SANDERSON 1975. 145–146., 167–170. 420
110
A University of Wales, a londoni egyetemhez hasonló föderális intézmény, amely hét college-ot olvaszt magában Aberystwyth-ben, Bangorban, Swansea-ban, Cardiffban és Lampeterben.422 Walesben nem találtam magyar származású hallgatókat.
IV.5. Dublin A katolikus emancipáció évei után (1829) Írországban 1854-ben nyitotta meg kapuit a University College Dublin, amely felsőoktatást biztosított az írek számára. Három ház alkotta kezdetben az egyetemet: a St. Patrick's or University House, a St. Lawrence's és a St. Mary's House. Newman, a nagy filozófus rektorsága alatt az egyetemen liberális oktatás folyt, Newman megteremtette a bölcsészeti, valamint az orvosi kart, illetve felépítették az egyetemi templomot. Nevéhez fűződik a belső szabályok megalkotása, a rektori éves jelentések bevezetése. Newman a kiscsoportos oktatás, a személyes nevelés híve volt. A házában kezdetben nyolc diák nevelődött, kettő ír, kettő angol, kettő skót, és kettő francia. 1855-ben jött létre Dublinban a Catholic University Medical School, ahol öt kórház 111 doktora segítette az oktatást (12 katolikus volt, 99 protestáns). A Medical School a Katolikus Egyetem sikertörténetének számított. A 19. század végére a legnagyobb orvosi iskola lett az országban, 1908-tól a University College Dublin egyik karjaként működött. A Trinity College 1592-ben királyi alapítólevéllel jött létre Dublinban. Ebben a korszakban számos egyetem létesült Nyugat-Európában abból a célból, hogy az ország vagy az adott régió presztízsét növelje, valamint olyan papi réteget neveljen fel, amely a közigazgatás feladatait is el tudja látni. Dublin ekkor már fővárosként funkcionált és az college alapítói úgy gondolták, hogy az egyetemalapítással Írország felzárkózik az európai oktatás színvonalához és erősíti az ország protestantizmusát. A college felekezeti egyetemként funkcionált és az anglikán egyház irányítása alá tartozott. A szervezeti felépítéséhez Oxford és Cambridge szolgált mintául. A Dublini Egyetem egyetlen diplomakiadásra jogosult college-a a Trinity College volt, amelyet prépostok működtettek. Fontos prioritás volt a könyvtár létrehozása és állományának folyamatos bővítése. Az első végzősök komoly műveltségre tettek szert filozófiából, teológiából, és 422
HARTE
1986. 12.
111
pappá is szentelték őket az ír anglikán egyházban. A következő 50 évben a Trinity College közössége folyamatosan bővült, adományokból nőtt a területe, új tananyagot terveztek, belső önkormányzatot alakítottak. A 17. század nehézségeket hozott a Trinity College történetében, ugyanis Cromwell győzelmei megingatták az ír egyházat, a központi kormányzat is összeomlott. 1689 és 1691 között hatalmon lévő Tyrconnell katolikus kormány bezáratta az egyetemet, és a diákokat, professzorokat elűzték, majd jakobinista központot hoztak létre a falai között. Szerencsére a könyvtár érintetlen maradt. A 18. század politikai stabilitása kedvezett a Trinity College-nak, amelyet az ír parlament is támogatott. Bővültek az épületek, új könyvtárat hoztak létre, egy színház és egy új kápolna is épült. A 18. század végén két világi férfinak (Francis Andrews, John Hely-Hutchinson) köszönhetően asztronómiát kezdtek el oktatni és obszervatóriumot építettek, valamint tanári állást létesítettek a modern nyelvek számára. 1793-tól katolikusok is járhattak az egyetem falai közé és diplomát is szerezhettek. 1830 előtt a graduálni vágyók tananyagának részét képezte az általános bölcsészet, ókori irodalom, matematika, természettudományos ismeretek, valamint filozófiai olvasmányok. Az 1830-as évektől a tanulók specializálódhattak és honours végzettséget szerezhettek matematikából, etikából, logikából és ókori irodalomból. A 19. században átgondolták a kezdetektől oktatott tárgyak tanulmányi rendszerét, így a teológiáét és a jogtudományét. Az orvosi oktatást is szakszerűbbé és pragmatikussá tették, ami az elhivatott, kórházakban is dolgozó tanároknak volt köszönhető. 1842-ben alapították az Engineering School-t, ami az angolul beszélő világban az első mérnöki oktatást nyújtó intézmény volt. Ekkor indult az egyetemi lap is, a Dublin University Magazine (1833–82), amely az egyik legolvasottabb havilap lett Britanniában. 1830 és 1900 között húsz új tanári állást létesítettek a Trinity College-ban. A diákok száma is nőtt, ami az épület bővítését vonta maga után. 1853 és 1857 között felépítették a múzeumi épületeket, a természettudományok oktatása tovább erősödött és variálódott. A kutató laboratóriumi céllal épített épületek is felépültek főleg a Guinness család nagylelkű adományainak köszönhetően. A vasrácsai mögött a viktoriánus egyetem egy zárt (önfenntartó) közösséggé formálódott, az egyre nacionalistábbá váló várossal szemben, a végzős diákjai számára inkább a terjeszkedő Brit Birodalomban keresett továbbtanulási és karrierlehetőségeket. A brit közigazgatás és a katolikus elit közötti hatvan éves 112
szembenállásban elfáradva a Trinity nem tudott beilleszkedni a megváltozott Írországba. 1873 és 1908 között több tervet is beterjesztettek, amely az egyetemet egy föderatív típusú egyetemmé formálta volna, de ezeket a kezdeményezéseket fáradhatatlanul és eredményesen elhárították, arra hivatkozással, hogy ez az egyetem függetlenségét veszélyeztetné. Ezen ellenállás során az egyetem magát végül egy felekezeten kívüli oktatási intézményként pozicionálta: ennek megfelelően 1873-ban valamennyi felekezeti jelentkezési feltételt töröltek (kivéve protestáns teológia). Ugyanakkor az egyetem függetlenségének a megtartása során elért eredmények ellenére nehéz feladat (örökség) várt a régi intézmény védelmezőire, amikor 1908-ban rivális intézményként létrehoztak egy föderatív Nemzeti Egyetemet. IV.6. Queen's University, Belfast 1849, 1909 Észak-Írországban a felsőfokú oktatás 1814-re nyúlik vissza, amikor skót minta alapján megalapították a Belfast Academical Institution-t, amely iskola és college volt egyben (az intézményt a király 1831-ben erősített meg). Később létrejött a bölcsészettudományi kar, illetve tanári álláshelyek nyíltak matematikából, klasszikus irodalomból, logikából, szépírásból, morálfilozófiából, ír nyelv- és irodalomból, héberből, keleti nyelvekből, vallástudományból és anatómiából. 1835-ben társult hozzá egy különálló orvosi iskola, a Belfast General Hospital együttműködésében. Írország egyetemét Viktória királynő alapította a londoni egyetem mintájára. 1845-ben (Queen’s University of Belfast), ami 1849-ben nyitotta meg kapuit. Ekkor a bölcsészettudományi, az orvostudományi és a jogtudományi kar kezdte meg a működését. A dublini Trinity College-dzsal ellentétben ez nem felekezeti egyetem volt, nem az anglikán egyház irányítása alatt állt. Az egyetemet három college alkotta, amelyeknek székhelyei: Cork-ban, Galwayben és Belfastban voltak.423 1850-től az intézmény elnevezés Queen’s University of Ireland lett. 1879-től Royal University of Ireland College-dzsá alakult, – londoni mintára – egyfajta vizsgáztató intézménnyé vált.424 1908-ban az ír egyetemi törvénnyel a három Queen's College és a királyi egyetem feloszlott, és helyette alakították ki a szövetségi nemzeti egyetemet: a Queen's
423 424
HARTE 1986. 138. SANDERSON 1975.
115.
113
University of Belfast (a korábbi Belfast College) and the National University of Irelandet (Cork College, Galway College, University College, Dublin).425 Az egyetemet független intézményként a szenátus irányítja. A hallgatói létszám folyamatosan emelkedett, ennek megfelelően a professzori gárda és a tanszékek száma is nőtt: a bölcsészkar, természettudományi, jogi és orvostudományi kar tovább bővült kereskedelmi, alkalmazott tudományos, mezőgazdasági és teológiai tanszékkel. Belfastban járt egyetemre Fazekas Lajos és Tildy Zoltán is. A magyar felsőoktatási rendszer kialakításánál a középkori egyetemalapítási kísérletektől kezdve hatottak az európai egyetemek modelljei. IV. László veszprémi főiskolát
említő oklevele 1276-ban a párizsi egyetemalapítási mintára utal
szövegszerűen, I. Lajos király Pécsi Egyetemét pedig a bolognai univerzitás nyomán szervezte meg, bár hatott az alapítókra az első közép-európai egyetem, a prágai működése is. Középkori egyetemeink (Pécs, Óbuda, Pozsony) ránk maradt pápai alapítólevelei minden esetben – a korabeli szokásoknak megfelelően – felsorolják az intézmények alapításánál mintaként szolgáló európai egyetemeket, elsősorban Párizst, Bolognát, Oxfordot, Kölnt és még néhány nagy hagyományú egyetemet. Tehát a források szerint az angol egyetem már a középkori magyarországon is modellként szolgált. Ez Nagyenyed esetében is megfigyelhető: Apáczai Csere János javaslatára a Nagyenyedi Kollégium működésében 1662 után, majd főleg a 18. században Pápai Páriz Ferenc vezetése idején svájci, holland, sőt angol hatások is érvényesültek, mivel a Hollandiában járt magyarok, gyakran keltek át a csatornán eljutva Oxfordba és – ritkán ugyan, de – a skót protestánsokhoz is. A 18. század végétől a Hannoveri hercegségben 1737-ben kialakított Göttingeni Egyetem is nagymértékben hatott a hazai tudományra és kultúrára, Göttingen közvetítésével pedig Anglia hatásai is elérték hazánkat. II. György király egy olyan egyetemet kívánt alapítani tartományában, amely gazdagságával, kiváló oktatóival és korszerű oktatási rendszerével kiemelkedik korának német egyetemei közül. A bőkezű támogatás és a fokozatosan kialakuló kitűnő professzori kar következtében Göttinga – ahogy a magyar diákok nevezték – már a század második felében szinte kötelező úticélja lett az Erdélyből induló magyar peregrinusoknak. Göttingen hamar felzárkózott az erdélyi szászok körében hagyományosan népszerű Lipcse és Tübingen mellé, és ugyanolyan protestáns német célegyetem lett, mint Jéna, Wittenberg vagy Heidelberg – 425
LUBOR JILEK 1984. 95.
114
írja Szögi László tanulmányában. 426 Göttingen nemcsak a kor legmodernebb egyeteme volt, a tanszabadság legkorábbi közép-európai alkalmazásával, de angol hatások is érvényesültek itt, hiszen az egyetem fenntartója egyben angol királyi címet is viselt. Göttingen hatása a 18–19. század fordulóján nagyon sok erdélyi és magyarországi tudósnál kimutatható,
közülük Bolyai
Farkas talán a
Marosvásárhelyi Kollégiumban próbált valamit
legismertebb,
aki a
megvalósítani a Göttingenban
tapasztaltakból. Hannoverben Vilmos angol király halála után (1837) megszűnt a perszonálunió Angliával. Kutatásom szerint Göttingenben 14 Angliában tanult magyarországi diák fordult meg a 19. században. IV.8. Az alsó- és középfokú angol oktatásban részt vett magyar diákok 1810-től a brit alsó- és középfokú oktatás is megújuláson esett át. A 19. századtól egyre jobban fókuszáltak az angol iskolák a reálismeretek oktatására, a manuális kézségek fejlesztésére és a testnevelésre. Az iskolák magánkézben voltak egészen 1870-ig, amikor az Education Acttel az állam magára vállalta az 5–14 év közötti gyermekek taníttatását, ekkor kötelezővé is vált a közoktatásban részt venni 14 éves korig. Az új törvénnyel rengeteg új tanári álláshely nyílt, azonban a közoktatás területén hiány volt tanítókban, ezért idősebb diákok taníthatták fiatalabb társaikat. A zárt, az arisztokrácia gyermekeit váró középfokú iskolák az Eton, Winchester, Harrow a praktikus ismeretek helyett továbbra is a klasszikus tudományokra helyezte a hangsúlyt. A bentlakásos nevelés egyik kiemelt célja az volt, hogy a tanulmányaik során a gyerekekből gentlemeneket neveljenek.427 A kutatás során derült fény arra, hogy néhány magyar hallgató egyetemi tanulmányait megelőzően a középfokú ismereteit is Angliában sajátította el. A University College Londonnak (UCL) egyfajta előkészítő iskolája volt a University College School London (továbbiakban: UCSL), ami középfokú oktatási intézménynek minősíthető. Az itt tanuló diákok majdnem mindig a UCL-ben folytatták tanulmányaikat. A UCSL-ba járt Pulszky Ágost, Pulszky Gyula, Pulszky Gábor és Szarvady Géza is. 428 426
Szögi László: A közép-európai egyetemek a XVII-XIX. században és a magyar egyetemjárás. In: Recepció és Kreativitás, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, Budapest, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/Tarsfil/kut/tanulm/szogi.htm Letöltve: 2013. október 13-án 427 PUKÁNSZKY–NÉMETH 1997. 269–270. 428 UCSL REGISTER (1831–1891) 224.
115
A UCSL-t a University of London hozta létre 1830-ban, ezért a londoni egyetem haladó szemléletét képviselő libreális iskolának számított.429 Az alapítók célja az volt, hogy vallási meggyőződéstől függetlenül és a cambridge-i, illetve az oxfordi mintától eltávolodva, a klasszikus tudományoktól elrugaszkodva biztosítsanak hozzáférést a modern tudományokhoz az angol férfiak számára. A UCSL célja ennek megfelelően az volt, hogy a szükséges tudással felvértezze tanulóit és felkészítése diákjait a UCL-be történő felvételre. A UCSL az első iskolák egyike volt, ahol modern nyelveket és természettudományt lehetett tanulni, és ahol nem volt vallásoktatás.430 A Pulszky család 1849 és 1861 között Angliában telepedett le. Pulszky Ferenc már 1836-ban is járt Angliában tüzetesen bebarangolva a Szigetország minden csücskét. Megnézte a legnagyobb kereskedő- és gyárvárosokat: Birmingham-et, Manchestert, Liverpoolt, elment Glasgow-ba, Dublinba, Edinburgh-ba, valamint a tudományos életnek egyik legnevezetesebb központjába, Oxfordba. Feleségül vette Walter Terézt és Kossuth megbízásából Magyarország diplomáciai képviselőjeként Angliába ment. Londonban a régészeti tanulmányokban mélyedt el és könyvet írt a magyar monda- és regevilág történetéről (Tales and traditions in Hungary, 1851). Tevékenyen részt vett az emigráció ügyeiben, elkísérte Kossuth-ot angliai és amerikai körútjára. Walter Teréznek is jelentek meg önálló művei Angliában. 431 Pulszky Ferenc fia, Pulszky Ágost, 1858 és 1860 között folytatott tanulmányokat a University College Schoolban. Alsó- és középiskolai tanulmányait Londonban és Torinóban, a jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Később a jogtudományi irodalom terén működött, „The theory of law and civil society” című munkája Londonban jelent meg 1888-ban. Angliai tanulmányainak köszönhetően haladó szellemű, pozitivista munkáiban arra törekedett, hogy feldolgozza, és egyben meghaladja azokat a jogbölcseleti irányokat, amelyeket az elődei képviseltek. Pulszky Ágost testvére, Pulszky Gábor Ferenc 1858 és 1860 között tanult a UCSL-ben. A bejegyzés szerint 1866-ban halt meg Budapesten. Apja először a londoni King’s College-ba iratta be, ahol természettudományt, matematikát hallgatott, majd a University College Hall-ba iratkozott át, ahol Beesley tanár szárnyai alá került.432
429
USHER 1981. 3–89. SÁRKÖZI 2013. 29–30. 431 RÉVAI, PALLAS 432 PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM. 376–377. 430
116
Pulszky Gyula (1849–1863), szintén Pulszky Ferenc gyermeke, 1858-60-ban járt a college-ba. A regiszter szerint 1863-ban halt meg Firenzében, ahol az angolok temetőjében nyugszik. Testvéréhez hasonlóan ő is tífuszban halt meg. A Pulszky fivérek mellett még egy biztosan magyar származású diákot tartalmaz a UCSL diáknévsora, Szarvady Gézát, aki 1870 és 1872 között tanult az intézményben.433 Békássy Ferenc költőnk a londoni Bedales-ben tanult mielőtt a Cambridge University hallgatója lett volna. 1893-ban John Haden Badley alapította Steppben ezt a felekezeten kívüli magániskolát.434 Munro-Jaure Károly Ágost a Westminsterbe járt mielőtt az oxfordi Christ Church College tanulója lett. A Westminster School más néven the Royal College of St. Peter in Westminster egy apátsági iskola volt. Az apátságban a 12. századtól fogva folyt oktatás.435 A Harrow Schoolba járt középiskolába gróf Stomm Vilmos János, ezt követően Cambridge-ben tanult a 1885/86-os tanévben. A Harrow magániskolát John Lyon farmer alapította, a királyi alapítólevelet I. Erzsébettől kapta meg 1572-ben. Az iskolába szerte a világból érkeztek a diákok.436 Az 1823-ban alapított Rugby Schoolba járt László-Guinnies Henrik, majd 1919tól a cambridge-i Corpus Christi College-ban folytatta tanulmányait.437 Az unitárius erdélyi hölgyek is részesülhettek angliai oktatásban. Zsakó Erzébet a kutatásait összefoglaló művének első fejezetében (Az elméleti viták kora) arról számol be, hogy Boros György már 1885-ben, a Dávid Ferenc Egylet létrehozásakor gondolt az unitárius hölgyekre, akik tagok lehettek az egyletben. Boros nők iránti tisztelete minden bizonnyal Brassai Sámuelnek 438 a nőnevelésről vallott nézeteire vezethető vissza, aki az egylet első elnöke volt. A múlt századfordulón még újdonságszámba ment, hogy a nők magántanulóként érettségit tehettek, s 1895-től beiratkozhattak egyes egyetemi szakokra. Ezután nevelődött ki az a műveltebb asszonyréteg, amely már küzdeni tudott a jogaiért és a közéletben is hallatta hangját. A Budapesten élő Perczelné Kozma Flóra 433
UCSL REGISTER (1831–1891) 262., Írók és Művészek Társasága. Évi jelentés az 1883–84-ik évről (Dolinay Gyula). Budapest, Légrády testvérek könyvnyomdája, 1884. 8–21. 434 KING'S COLLEGE REGISTER 449. 435 SW/2/9a 436 R243H10 HARROW REGSITER vol. 1. 384 437
CORPUS CHRISTI REGISTER
438
Brassai Sámuel 1871-ben jár Londonban. Közre járt abban, hogy a British and Foreign Unitarian Association létrehozzon egy 100 fontos alapítványt unitárius diákok számára a Machester New Collegeba. Útján Bélteky János kísérte el.
117
és a kolozsvári Fanghné Gyújtó Izabella írónők, valamint Raffaj Irma papné voltak a leggyakrabban közlő és egyéni nézeteiknek is hangot adó munkatársak. Ebben a korszakban a sajtó már felfigyelt az angol és a nemzetközi nőmozgalomra. 439 Az 1885-ben Londonban alapított Channing House School kapuit a 19. század második felében nyitották meg a külföldi nők előtt, amelyben a Sharpe Alapítvány segítségével 1892–1914 között 16 kolozsvári unitárius hölgy tanulhatott.440 A londoni Channing House School alapítását Robert Spears lelkész kezdeményezte, és a női értelmiségi képzés háttérbe szorulásán kívánt segíteni. 441 A Sharpe alapítványt Mathilde (1830–1916) és Emily Sharpe – Samuel Sharpe híres egyiptológus és bibliafordító lányai – hozták létre. Mathilde volt az oktatásszervező és az iskolaigazgatási feladatokat vette a nyakába, Emily pedig anyagilag, összesen 2 839 font sterlinggel támogatta az iskolaalapítást.442 Céljuk az volt, hogy az unitárius lányok megismerhessék az angliai viszonyokat, az angol nők életét, tevékenységét, és az angol oktatási rendszert. A Channing House School bentlakásos leánynevelő intézet volt unitárius leányok számára, de később megnyitották kapuit más lányok előtt is. Erdélyből főleg az unitárius egyházi vezetők női rokonsága élvezhette a Sharpe Alapítvány előnyeit. A Channing House-ban tanult lányok nagymértékben hozzájárultak az angol unitáriusokkal való kapcsolatok kiépítéséhez, egyesek komolyan bekapcsolódtak az egyházi életbe, például a Dávid Ferenc Egylet munkájába. Mások tanítónők lettek és munkájukkal a hazai nőnevelés színvonalának emelkedéséhez járultak hozzá. Egyikük, Killyéni Erzsébet egy hosszúfalusi polgári iskolai tanítónő – a források szerint – kiemelkedő tehetséggel tanult és kidolgozta a Sharpe Alapítvány szabályzatának tervezetét. Miután hazatért, 1904-ben a székelyudvarhelyi polgári iskola igazgatónője lett, és tagja volt a hazai Sharpe Emilia Ösztöndíj Bizottságnak. 443 A londoni Channing House Schoolban tanulhattak: 1. Buzogány Mariska 1892–1893 2. Fangh Erzsébet 1893–1894 3. Telekes Szilvia 1895–1896 4. Kovács Irén 1897–1898 5. Boér Lenke 1901–1903 439
ZSAKÓ 2003. 12–48. ANGHI 1985. 4. sz. 7. 441 DALTON 1960. 1–29. 442 KOVÁCS SÁNDOR 2011. 125–127. 443 ZSAKÓ 2003. 155–162. 440
118
6. Killyéni Erzsébet 1903–1904 7. Zsakó Lenke 1904–1905 8. Pákei Márta 1905–1906 9. Pünkösti Márta 1906–1907 10. Boros Irén 1907–1908 11. Morvay Ilona 1908–1910 12. Morvay Margit 1908–1911 13. Yäger Gizella 1910–1912 14. Tompa Mária 1912–1914 15. Boros Rózsika 1913–1914 Tekintettel arra, hogy ezek a diákok nem felsőoktatási tanulmányokat folytattak, az adatbázisban nem szerepelnek, így a statisztikai számítások alapját sem képezik. 444
444
SÁRKÖZI 2013.
119
V. A kutatási eredmények bemutatása és az adatbázis elemzése Doktori disszertációmban fontosnak tartom részletesen bemutatni a forráskutatásom során feltárt eredményeket. V.1. Ösztöndíjak A források szerint mind hazai, mind külföldi alapítványok segítették a magyar diákok angliai és skóciai tanulmányait, útjaiknak költségeit pedig segélyek fedezték. Ennek megfelelően fontosnak tartom számba venni, milyen külföldi és hazai lehetőségek álltak rendelkezésre a külföldi egyetemi tanulás anyagi fedezetének az előállításához.445 V.3.1. Külföldi ösztöndíjak V.3.1.1. Skóciai ösztöndíj protestáns teológusok számára Hörcsik Richárd kutatásai szerint az edinburgh-i egyetemi matrikulákban 1843-ig nem volt magyar ösztöndíjas beírva. Ettől függetlenül még jártak skót egyetemeken magyar diákok, úgynevezett irregular hallgatóként, vagyis nem iratkoztak be, nem matrikuláltak az egyetemen. Ezért nem beiratkozási regiszterekből, hanem saját feljegyzéseikből tudjuk,
hogy
bele-belehallgattak
skót
egyetemi
előadásokba.446
Ugyanakkor
természetesen megállapítható, hogy kevesebben jártak skót egyetemekre, hiszen egyrészt a 17–18. századi Skóciát a háborúskodás jellemezte, másrészt Skócia nagyon távol esett Magyarországtól, harmadrészt Skóciába oktatási ösztöndíjat csak 1863-ban alapítottak és a skót oktatás színvonala csak a 19. század folyamán érte el az angol egyetemekét. A vizsgált korszakban a viktoriánus skót presbiteriánus egyház forradalmi átalakuláson ment keresztül, megerősítette külkapcsolatait és kereste az együttműködést a külföldi egyetemekkel. A skót egyház 1862-ben ösztöndíj alapításáról határozott cseh és magyar református teológus tanulók számára, hogy az edinburgh-i New College-ban gyarapíthassák tudásukat. A skót szabad egyház bizottsági ülésén a következő hangzott el: „adassanak ösztöndíjak Cseh- és Magyarország protestáns, református egyházaiból az edinburghi New College-ban tanuló teológus ifjaknak, hogy ezáltal szorosabb 445 446
SÁRKÖZI 2013. 58–67. HÖRCSIK 1989. 163–164.
120
viszony jöjjön létre az evangélium alapján álló európai egyházakkal!” 447 „Négy alapítványt kívánunk tenni, körülbelül évi 50 fonttal három éven keresztül – kettőt Csehország, kettőt pedig Magyarország számára…”448 Vagyis négy alapítványt hoztak létre 50-50 fonttal, amely évente két cseh és két magyar hallgató tanulmányait fedezte.449 Ezzel az ösztöndíjjal 1865 és 1914 között 82 magyar jutott tanulási lehetőséghez Skóciában. A legtöbben a Pesti Teológiáról mentek ki (37), a debreceni teológiáról 25, Kolozsvárról 4, Pápáról 4, Nagyenyedről, Sopronból és Pozsonyból 3-3, Sárospatakról pedig 2 ember folytatott tanulmányokat a skóciai New College-ban. A budapesti skót zsidómissziónak kiemelkedő szerepe volt a skót ösztöndíj létrejöttében. A skót presbiteriánus egyház egyetemes tanácsa (General Assembly) 1838-ban határozta el zsidó misszió felállítását Palesztinában. Palesztinából Pesten keresztül visszatérő missziós tagok 1839-ben pesti zsidó közösségre bukkanva egy missziós állomás felállításáról határoztak. Az első skót misszionáriusok 1841-ben érkeztek Pestre. Az egyik misszionárius Mr. Duncan gyakran értekezett pesti egyetemistákkal, többek között Tomory Sándorral és Edersheim Alfréddel, akiknek előkészítette skót peregrinus utazását, miután Duncan 1842-ben a New College ószövetségi tanszékének professzora lett.450 Tomory Sándor és Edersheim Alfréd azonban még nem ösztöndíjas hallgatóként gyarapította teológiai tudását Skóciában. 451 Ferenc József által 1859-ben kiadott Protestáns Pátens megnehezítette a protestáns egyház helyzetét Magyarországon, így az egyház külföldi lehetőségei csak a pátens visszavonása után javultak. A 19. század közepén a németalföldi, holland főiskolák ösztöndíjai kimerülőben voltak, a porosz és német egyetemekről a németosztrák ellentét miatt kiszorultak a magyarországi diákok. A skót egyetemek éppen ekkor határozták el a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Az ösztöndíjjal kint tanuló első teológus hallgatók Dapsy László és Dömötör János voltak.452 A kiegyezés előtti magyar protestáns teológiai gondolkodásra a liberalizmus volt a jellemző, ami egyre több hívőt idegenített el az egyháztól. Révész Imre vezetésével bontakozott ki az új ortodoxia irányzata, éppen akkor, amikor a skót ösztöndíj alapult. A skót zsidómisszió hasonló vonalat képviselt. Az új teológiai mentalitás az edinburgh-i ösztöndíjasokkal áramlott az 447
In: The Witness 1862. nov. 20. száma 3. In: Proceeding and debates in the General Assembly of the Free Church of Scotland. Held at Edinburgh. May 1863. Edinburgh, 1863. 14. 449 HÖRCSIK 1989. 164–167. 450 A skót református egyház elnevezése 451 Edersheim Alfred Bécsben született, ezért az adatbázis nem tartalmazza 452 HÖRCSIK 1989. 169. 448
121
országba, az átplántált teológia kihajtásában a pesti skót zsidómisszió tagjai segédkeztek. A debreceni református teológusok számára is nyitva állt a skót ösztöndíj. Bethlendy András élt is a lehetőséggel és a debreceni főiskolán eltöltött seniorsága alatt megtakarított pénzét kiegészítendő sikeresen folyamodott Edinburgh-ba ösztöndíjért. A skót városba 1876 októberében érkezett meg, ahol két szemesztert töltött. Csiky Lajos járt el Edinburgh-ba történő fölvételének érdekében, aki akkor már egy éve ott tanult. Ő írta a következőket: „Láttam itt egy olyan egyházi életet, milyenről előbb fogalmam nem is lehetett; láttam, hogy a krisztusi igaz szeretet, a bibliai hit nemes tényekre heviti az egyház áldozatra kész tagjait…” Csiky Lajos a skót szabadegyház tanításairól, intézményesüléséről tanulmányban számolt be, amelyben a magyar kollégiumi oktatás, valamint
az angol college-rendszer összefüggéseit,
hasonlóságait
tárgyalja. 453
Megállapításai szerint – ahogy arról korábban már volt szó – a magyar kollégiumok és az angol college-ok céhhez, tanulótársaságokhoz hasonlatosak, ahol lakhatás és étkezés is biztosítva van a diákok számára a tanítás mellett, de amíg azonban a pápai, sárospataki, debreceni kollégiumban alsó-, közép- és felsőfokon is folyt oktatás, addig az angol college-okban főleg felsőoktatás zajlott hallgatók, és diplomás hallgatók számára. Az erdélyi diákok is pályáztak skót ösztöndíjra, így a kolozsvári Szász Béla az 1895/1896-os, Tankó Béla az 1898/1899-es, Szabó Miklós az 1909/10-es, Könyv Kálmán pedig az 1912/13-as tanévben. A magyar református kollégiumok közvetlen kapcsolatot ápoltak az Egyesült Királysággal, ez nemcsak ösztöndíjakban mutatkozott meg, hanem nemzetközi konferenciákban is testet öltött. Ezekről a 19. századi nemzetközi vallási jellegű gyűlésekről elmondható, hogy mind a magyar reformátusok, mind a magyar unitáriusok szép számmal képviseltették magukat rajtuk. Aberdeenben 1913-ban tartották meg a Presbiteri Szövetség világgyűlését. Pongrácz József Úti levelek című cikksorozatában számolt be a gyűlésről, ahol rajta kívül Dr. Szilassy Béla, Megyercsy Béla (a Magyar Ifj. Ker. Egyesületnek országos titkára), Webster János, György Endre, Dr. Kováts István, illetve Dr. Balogh Ferenc (1836–1913) a nagyérdemű egyháztörténész is megjelent. A dunántúli kerületet Pongrácz József és Kovács Lajos képviselte. 454 Balogh Ferenc korábban tanult Oxfordban, Edinburgh-ban és Londonban is, majd az English 453 454
CSIKY 1877. 5. PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL 1913. 36. sz. 298–299.
122
Catholic Presbyterian Journal and Quarterly Registernek dolgozott, és az 1888-as Presbyterian Allience kongresszusán képviselte a magyarokat.455 A kapcsolatápolás kulturális dimenziókban is megmutatkozott, a dunántúli református egyházkerület
például megünnepelte
John Knox skót
reformátor
születésének 400. évfordulóját. Az 1905. április 28-án, Pápán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének 15. pontja ezzel kapcsolatban a következőket rögzítette. „Knox János skót reformátor születésének négyszázados évfordulója alkalmából a skót presbiteri egyház elnökei püspök úr őméltóságához küldött levelükben tudatják, hogy az emlékünnepet május 21-én fogják megtartani, melyen megemlékeznek a nagy reformátorról, hálát adnak a
mindenható Istennek, hogy hazájukban a Krisztus
vallásának megtisztitására és az ő igaz egyházának megszilárdítására e hűséges szolgáját támasztotta, nem is szólva azon nagyszerű szolgálatairól, melyeket a polgári szabadságnak és a nemzeti művelődésnek tett, s nagy örömükre szolgálna, ha a mi egyházaink is velük együtt ünnepelnének és hálákat adnának a kitüzött vagy ahhoz valamelyik közeleső napon.” – Az egyházkerületi közgyűlés a lelkészeket arra szólította fel, hogy alkalmas módon emlékezzenek meg a skót reformátorról. 456
V.3.1.2. Angol ösztöndíj kolozsvári unitáriusok számára A kolozsvári unitáriusok az angol protestáns egyházzal építettek ki szorosabb kapcsolatot. Az erdélyi unitárius egyházban az értelmiség nevelése, az oktatás színvonalának emelése mindig központi helyet foglalt el. Az egyház megalakulásától fogva folyamatosan küldte ki fiait külföldi egyetemekre, hogy tudásban, világlátottságban felzárkózhasson a többi protestáns felekezet mellé. Az erdélyi unitáriusok számára – hazai egyetem és főiskola hiányában –, a magasan képzett értelmiségi szükséglet biztosításának a külhoni peregrináció volt az egyetlen, bár költséges, útja. A 18. századi Erdélyt is érintő Habsburg-politika igyekezett meggátolni a protestánsok Bécsen kívüli tanulását. Ez részint a felvilágosodás eszméinek korlátozására, részint politikai, gazdasági érdekből történt, hiszen ezzel akarták visszafogni Erdélynek az osztrák érdekekkel ellentétes országokkal történő kapcsolatépítési próbálkozásait, valamint a peregrinusok általi pénzkivitelt. A Bécsen kívüli tanulást útlevél megszerzéséhez kötötték, ez pedig 455 456
BALOGH FERENC 1934.; BALOGH FERENC 1871. SÁRKÖZI EA. 2006.
123
jelentősen megnehezítette a továbbtanulást.457 Az 1560-as évektől 1848-ig összesen 178 unitárius járt
külföldi országban, a látogatott akadémiák száma 281 volt.
Legnépszerűbbnek a bécsi, padovai, oderafrankfurti, leideni, wittembergi, altdorfi, heidelbergi és göttingeni egyetem bizonyult. 458 1850-1918 között még további 162 unitárius beiratkozást rögzítettünk a kutatás során. A kolozsvári unitárius lelkészek számára külön ösztöndíj-lehetőséget biztosított az angliai Manchester New College. A Manchester New College-ot Manchesterben alapították 1786-ban, innen Yorkba költözött 1803-ban, majd vissza Manchesterbe 1840-ben; székhelyét 1853-ban Londonba helyezte át, ahonnan a jelenlegi helyére, Oxfordba költözött. Az ösztöndíj tervezésében John Paget kiemelkedő szereppel bírt.459 1832-ben a nyárádszentlászlói zsinaton határozták el, hogy az akadémiára menő ifjaknak 1833. január első vasárnapján, Kolozsváron vizsgát kell tenniük. A Főgondnok és az Unitárius Kollégium felügyelő gondnokának elnöklete alatt működő vizsgabizottság az eredményt a Főtanács elé terjesztette és a testület kijelölte az ösztöndíjasokat. Ezt megelőzően az volt a gyakorlat, hogy versenyvizsga nélkül a tanári kar által javasolt jelölteket a Főtanács megerősítette. Az 1869 júniusában tartott Főtanácson azt a határozatot hozták, hogy a külföldi ösztöndíjakat pályázat útján töltik be. Pályázhattak a kolozsvári lelkészjelöltek, valamint a tordai és székelykeresztúri gimnázium tanítói. A tanárok mégsem tolongtak a Manchester New College-beli ösztöndíjért. Maradt hát továbbra is a lelkészjelöltek pályázata, melyen csak 1880-ban változtatott a Főtanács. Dr. Berde Áron főgondnoknak a tanárválasztást, valamint a londoni Manchester New College-ban való tanulást tárgyaló beadványára az a határozat született, hogy a Manchesterbe küldendő ifjak csak a papnevelde szigorlatot tett végzettjei lehetnek, akiket az Egyházközségi Tanács (EKT) egy évvel a tanulmányút megkezdése előtt jelöl ki. Az akadémita jelöltek angol, görög és latin nyelvből voltak kötelesek vizsgát tenni. A Londonban tanult lelkészjelöltek, a határozat értelmében, a papnevelde rendes tanárai lehettek, a gimnáziumokban a „bölcselmi tanszéken” taníthattak.460 A Manchester New College bejárata felé a következőket vésték: „a vallásnak, a szabadságnak, az igazságnak”. Az intézmény a szabadelvű teológia alapján állt. Az itt tartott előadásokról részletesen számolt be Lőfi Ödön461 angliai levelében, mely a 457
SZABÓ–SZÖGI 1998. SZABÓ KERMAGV. 1991. 85–104. 459 Religious Intelligence. The Transilvanian Unitarians, The Inquirer, August 18. 1860. 697–698. 460 KOVÁCS SÁNDOR 2011. 74–79. 461 Nevezett személy szerepel az adattárban 458
124
mellékletben olvasható.462 Az első diáknak, Simén Domokosnak463 a tanulmányi költségeit a Manchester New College biztosította. A levéltári irat szerint Simén Domokos miután a papi vizsgát letette 1860-ban Londonba utazott filozófiát és teológiát hallgatni, 500 forint angol ösztöndíjjal, amit sajátjából pótolt ki. Vele kezdődött meg az erdélyi unitáriusok angliai képzése. 1918-ig tizennyolc diák tanult a college-ban, közülük később heten lettek püspökök, tizennyolcan kollégiumi, teológiai tanárok, hárman lelkészek, írók.464 Az 1860-as években, Londonban tanuló unitáriusok nem érdeklődésük szerint választottak tantárgyakat, mert azt az éppen szükséges egyházi igények diktálták. Így esett meg, hogy Benczédi Gergely, a Manchester New College hallgatója az ösztöndíja kárára tanulhatott kísérleti kémiát és fizikát a londoni egyetemen. Voltak olyan unitárius diákok, akik nemcsak végighallgattak egy vagy két szemesztert, hanem tanulmányaikat Londonban fejezték be. Így Kovács János, aki 1870 és 1872 között élvezte ennek az alapítványnak a támogatását. 1870 nyarán Anglia, Skócia és Írország nagyobb részét beutazta, több gyülekezetben egyházi szónoklatokat tartott. 1873-tól a kolozsvári egyetem angol nyelv- és irodalom tanára lett. Trefort Ágoston 6463/1873. számú rendelete az 1872-ben Kolozsváron alapított Ferenc József Tudományegyetemen lehetővé tette Kovács János számára, hogy angol nyelv és irodalmat oktathasson. Az EKT küldötteként 1881-ben Olaszországon át Londonba ment az angol és külföldi unitáriusok gyűlésére, s egy havi ottléte alatt felolvasásaival 1800 forintot gyűjtött az unitáriusok budapesti ecclesiája javára, amely alkalomból az angol és amerikai unitáriusok 100-100 font sterlinget szavaztak meg a budapesti lelkész fizetésének fedezésére. Az amerikai unitáriusok és más szabadelvű keresztények konferenciáján 1882-ben képviselte az egyháztanácsot és félévi ott tartózkodása alatt beutazta Amerika nevezetesebb városait, ahol angol felolvasásokat tartott. A Kolozsvári Főgimnáziumnál fennálló Channing és Richmond tanári székre 3200 forintot gyűjtött összesen.465 Lánya a londoni Channing House Schoolban tanult, fia pedig a Manchester College történelemtanára lett. Kovács János alapította Kolozsvárott az Angol Társalgó Kört (English Conversation Club) az angol nyelv népszerűsítésére. Ehhez hasonló nyelvi klub alakult később Pozsonyban és Pesten is.466 462
Lőfi Ödön Angliai levele. In: KerMagv. 1896. BORBÉLY 1926. 464 ERDŐ 1986. 138–158. 465 UNITLEX, SZINNYEI 466 KOVÁCS SÁNDOR 2011. 120–125. 463
125
A Manchester New College Alapítvány előfutára lett annak az 1911-ben életre hívott második alapítványnak, amelyet Emily Sharpe alapított, apja, Samuel Sharp emlékére. Ez „Sharpe Hungarian Scholarship” (1911) néven hosszú éveken keresztül biztosította az erdélyi lelkészek angliai továbbtanulását évi 110 font sterlinggel. Szabályzata értelmében minden 18. életévét betöltött nőtlen, lelkészi pályára készülő magyar ifjú pályázhatott az egy éves ösztöndíjra. Rendkívüli esetben, a college igazgatójának ajánlatára, az EKT jóváhagyásával az ösztöndíjat egy évvel meg lehetett hosszabbítani. Sigmond József lelkészjelölt volt az első, akit 1914-ben az EKT kijelölt erre az ösztöndíjra, de az első világháború kitörése megakadályozta annak igénybevételét.467 Az Angliában való tanulás lehetősége az 1854-ben alapított Unitarian Home Missionary Board – a továbbiakban Unitarian College, Manchester –, révén tovább bővült. Kiss Sándor (1906–1907) és Benczédi Pál (1907–1908) a manchesteri Unitarian College első két magyar diákjának levelei azt sugallják, hogy az itt töltött idő előkészítette későbbi tanulmányaikat. Kiss Sándornak 1907-ben az amerikai Meadville dékánja Suthworth ösztöndíjat ajánlott fel, ezért tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta. Az Államokból 1908-ban tért haza és Füzesgyarmaton kezdte meg lelkészi szolgálatát. Fordításait, tanulmányait a Keresztény Magvető közölte. 1943-ban jelent meg nyomtatásban egyetlen nagyobb munkája „Dr. Martineau” címen a neves angol teológus hat beszédét fordította magyar nyelvre. Benzédi Pál 1909-től a székelykeresztúri unitárius kollégiumban volt nevelő, ezt követően lelkész lett, majd 1934-től vallástanárságot vállalt a kolozsvári kollégiumban. 1943-tól az Unitárius Teológiai Akadémia egyháztörténeti tanszékének rendes tanára lett. 1945-től pedig az Unitárius Egyház Nagykönyvátárban főkönyvtáros.468 1861-ben Koronka Antal esperes (1806–1885) azt javasolta, hogy a londoni alapítvány mintájára a kolozsvári főiskola fogadjon egy angol diákot, de ezt az EKT elvetette, mert az iskola nem nyújtott színvonalas oktatást.469 A magyarországi ösztöndíjak két csoportra bonthatók, mégpedig az egyházi, és az állami támogatásokra.
467
MCLACHLAN 1915. 152.; A magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1911. évi október hó 29–30. napjain Kolozsvárt tartott gyűléséről szerkesztett Jegyzőkönyv, Kolozsvár, 1911., 42–45. 468 GÁL FERENC 1986. 469 KOVÁCS SÁNDOR 2011. 88–89.
126
V.3.2 Hazai egyházi alapítványok470 V.3.2.1. A pápai Szalay-alapítvány A hazai egyházi támogatások közül a Szalay József Alapítvány a pápai Teológia hallgatóinak külföldi útjait segítette, kamatai egy külföldre utazó papi vagy tanári jelölt gyámolítására szolgáltak. Szalay Józseftől a következő sorok maradtak ránk: „Elmerengek egyházi s gyülekezeti életünkön, s úgy fázom. Jer Skótországnak az Idvezítő által melegített tája, hadd melegedjem nálad.” „Nagyszerű gépezet ott egy gyülekezet s megy szép rendben minden, mert jelen van az Úr s minden hivő lelkében fényesedik és melegít.”471 A Dunántúli Református Egyházkerület 1881-es jegyzőkönyve szerint: „a Szalai alapítványnak külföldre önképzés céljából kiutazott ifjaknak gyámolítására rendelt kamatai egy külföldre utazó papi vagy tanári jelöltnek gyámolítására adandók.” „a Szalay féle alapítvány 1883-ik évi kamatait Czizmadia Lajos jeles képzettségű segédlelkész és főiskolai seniornak igérte oda segélyül.” 472 A Nagy-Britannia területén tanulmányokat folytató – az adattárban szereplő – pápai teológusok: Fancsik János, Sörös Béla, Csizmadia Lajos, Pongrácz József, Fazekas Lajos, Tóth Lajos és Tildy Zoltán. Közülük Fancsik János a Szalay alapítvány, a Csortos Alap és a Free Church of Scotland támogatását is igénybe vette. Sörös Béla, Csizmadia Lajos, Pongrácz József a skóciai ösztöndíjat egészítette ki a Szalay alapítvány juttatásával és egyházkerületi segéllyel. Fazekas Lajos és Tildy Zoltán a Szalay támogatásból Belfastba utazott, Tóth Lajos Edinburgh-ba ment tanulni. 473 Pongrácz József Úti levelek című cikksorozatából azt is megtudhatjuk, hogy az ösztöndíjat kapott magyar diákok skót családoknál voltak elszállásolva: „A magyarok évek során ugyanannál a családnál szoktak lakni.” Az 1880-as években a Binnie család;474 később, az I. világháború előtti évtizedben Urquharték adtak szállást a NewCollege-ban tanuló magyar diákoknak.475
470
SÁRKÖZI TARGU–MURES 2007. 199–207. SZALAY JÓZSEF 1884. 472 DREL I. 1.a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, Balatonfüred, 1883. június hó 18. No. 129. 473 SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007.101–120. 474 PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 42. sz. 363. 475 PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL 1913. 36. sz. 298. 471
127
V.3.2.2. A budapesti Csortos-alap A Budapesti Református Teológiai Akadémia kiválóbb ifjai valamelyik külföldi egyetemen végezték tanulmányaik egy részét. Többnyire az utrechti és az edinburgh-i egyetemeket látogatták, mert ott várták őket nagyobb stipendiumok. Útiköltségüket a Csortos-féle ösztöndíj fedezte, amelyet 1884-ben alapítottak 100 forinttal. Később az ír presbiteriánus egyház is adományozott magyar teológus hallgatók számára ellátást és tandíjmentességet a belfasti teológiai fakultáson. 1910-től a Budapesti Teológiáról évente átlag 3–6 rendes és 2–3 végzett hallgató tanult Belfastban, Edinburgh-ben,
Aberdeenben,
illetőleg
német
és
holland
egyetemeken.
Az
útiköltségeket az egyházkerületi Csortos-alap, a teológiai pénztár, különféle gyűjtések és adományok fedezték. 476 V.3.2.3. Az erdélyi Horváth Paula-féle alap Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa a Horváth-Paula-féle alapból általában 60 forintnyi támogatást ítélt meg az Edinburgh-be való tanulmányi kiutazások költségeinek fedezésére.477 Az Erdélyi Református Egyházkerület XXII. 17/76/99. iratában Tantó Béla478 teológus hallgatónak 1898-ban kelt kérelmére 60 forintnyi támogatást kapott a Horváth Paula-féle alapból Edinburgh-be való kiutazásának könnyítésére. V.3.2.4. Sárospataki ösztöndíjak Sárospatak református teológusai az erdélyiekhez, a debreceniekhez és a pápaikhoz hasonlóan pályázhattak a fentebb említett skóciai ösztöndíjra. A kollégiumban komoly angol nyelvtanítás folyt, a sárospataki teológiai jegyzőkönyvek szerint Nagy Gusztáv teológiai tanár 1895-től angol nyelvet tanított a kollégiumban, őt követi Rohoska József 1900-ban.479 476
THEOLOGIAI AKADÉMIA TÖRTÉNETE 1955. 69. Az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltára. XXII. 17/76/99. sz. irategyüttes a Berlini Akadémián tanuló teológusok alapítványáról és más külföldi stipendiumokról. 478 Nevezett személy szerepel az adattárban 479 SZINNYEI: ref. teológiai akadémiai tanár, szül. 1871. aug. 19. Kunhegyesen; teológiai tanulmányait a debreceni és sárospataki főiskolákban végezte. Utóbbi intézetben első lelkészi vizsgálatának letétele után, 1895-ben teológiai segédtanárrá választották. 1896 őszén külföldre ment és két évig az utrechti 477
128
A kollégium nemcsak az angol, hanem az amerikai presbiteriánus egyházzal való kapcsolatot is kereste. 1907. június 15-én az egyetemes konvent elnöksége a teológiai kart véleményadásra kérte fel arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a magyar református és amerikai presbiteriánus egyház közötti különbségeket egyházjogi vagy dogmatikai különbségeknek minősíthetők-e.480 Ennek kikutatásával az egyháztörténeti és dogmatikai tanárt bízta meg. A Tiszáninneni Református Egyházkerület Egyetemes Konventje angol- és skótországi stipendiumokat hirdetett ki abból a célból, hogy ezek segítségével, idővel az amerikai magyar református papság színvonala emelkedjen. 481 1811-ben Patay János készítette el a jelentést olyan korábbi ösztöndíjakról, amelyek feleleveníthetőek, így talált rá arra, hogy 1784-ben és 1785-ben három tanuló számára biztosított szállást és teljes ellátást a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem. Ám ezek az ösztöndíjak csak az összeírásokban szerepeltek, a diákok nem vették igénybe őket, valószínűleg ezek a források el is apadtak és megszűnt a kapcsolat az intézmények között. Az 1784-es összeírásban szerepelt egy oxfordi és egy cambridge-i ösztöndíj, 482 az 1785-ösben szintén483, az 1812-esben484, az 1821-esben ugyancsak 485. Az 1821-es TiReL. B.XLIV.18549.514. irat szerint azonban e két alap megszűnt, pedig 3-3 embernek biztosítottak helyet.486 A Tiszáninneni Református Egyházkerület konventi elnöksége 1910-ben két 2000 koronás angol egyetemre szóló ösztöndíjról szóló pályázati hirdetményt közölt. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele: háromévnyi amerikai lelkészség az ösztöndíjat követő öt éven belül. 487 Ezt 1912-ben is kihirdették, azonban ebben az évben angolországi ösztöndíjra senki nem pályázott.488 Juhász László, Bernáth Dezső, Felméri Lajos tanulók angol ösztöndíj iránt való folyamodványai is fellelhetőek a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltárában.
egyetemen vallás- és egyháztörténelmi tanulmányokkal foglalkozott, közben utazásokat tett Angliában, Skóciában, Svájcban, Olasz- és Németországban. 1898 nyarán hazatérve, segédlelkészi hivatalt vállalt Sátoraljaújhelyen. A tiszáninneni ref. egyházkerület a sárospataki akadémiára 1900 tavaszán rendkívüli tanárnak hívta; 1901-ben rendes tanár lett. 480 TiREL III. 16. Alapvizsgák és szakgyűlések jegyzőkönyve 1895/96-ból 481 TiREL. III. 15. Teológiai Jegyzőkönyv 1911. márc. 10. 2. 482 TiReL. A.XX.7408.231. 483 TiReL. A.XXI.7508.68. 484 TiReL. A.XXXVI.14291.249. 485 TiReL. B.XLIV.18548.513, B.XLIV.18553.518. és B.XLIV.18554.519 486 TiReL. B.)XLIV.)18549.)514.-3.) 487 TiREL. III. 15. Teológiai Jegyzőkönyv 1910. jún. 10. 8. 488 TiREL. III. 15. Teológiai Jegyzőkönyv 1912. máj. 7. 14. gyűlés, 1912. jón. 14. 16. gyűlés
129
Mindhárman kijutottak a Szigetorszába tanulni, Bernáth és Juhász Londonban, Felméri pedig Skóciában tanult rövidebb ideig. V.3.2.5. Az egyházkerületi segélyek Az egyházkerületi segélyek a már meglévő és elnyert alapítványi támogatásokat vagy ösztöndíjakat egészítették ki, hogy segítsék a külföldön tanulmányokat folytató hallgatók helyzetét. Ilyen egyházkerületi segélyek mind a Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli és az Erdélyi Egyházkerületben is voltak. A segélyek legtöbbször a diákok utazási költségeit fedezte. A Dunántúli Református Egyházkerület is megítélt plusz segélyeket a külföldön tanulmányokat folytató teológus diákoknak, rendszerint 200 koronát juttatott a kiutazni vágyó teológusoknak.489 Az 1906/07. tanévre Pongrácz József IV. éves papnövendék is ekkora összeget kapott, hogy „az edinburgh-i egyetemen magát képezhesse”.490 Ugyanekkor Tóth Lajos és Várady Lajos végzett papnövendékeknek is hasonló segélyt szavazott meg az egyházkerületi közgyűlés.491 Tildy Zoltánnak 1913/14-ben szintén 200 korona segélyt biztosítottak „belfasti tanulmányainak segítésére”, 492 míg 1914-ben csak 180 koronát folyósítottak részére az útiköltség fedezésére. 493 Az erdélyiek is további segélyekkel egészítették ki az ösztöndíjakat az utazási költségeket fedezendő. Az erdélyi református egyházkerület 1883-as irata az Edinburgh-ben tanuló Csulak Zsigmond (Nagyenyed) segélyezéséről szól. Egy 1887-es iratban pedig R. Szabó Lajos (Nagyenyed) edinburgh-i akademista folyamodott segélyért. Öt fontot ítéltek meg neki 50 fontnyi ösztöndíja mellé. Szabó Miklósnak (Kolozsvár) 1909-ben 200 korona edinburgh-i stipendiumot szavazott meg az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. 494 Az 1910/11-es erdélyi református egyházkerület Teológiai fakultásának értesítője szerint: „Czirjék Mihály, ki a múlt évben a meadvillei teológiai intézetben Amerikában volt, a jelen tanév első felét Glasgow-ban, második felét pedig Jénában, részint az egyházkerülettől (400 korona), részint a régi Felső Fehér megyei nemesi
489
SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007. 101–120. DREL I. 1.a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, 1906. ápr. 20. No. 60., 1907. szept. 29. No. 187. 491 DREL I. 1.a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, 1906. szept. 18. No. 144.; 492 DREL A Pápai Református Főiskola 1913/14-es értesítője. 493 DREL A dunántúli ref. egyházkerület 1914-es jegyzőkönyve 494 ERefLev. I/88/903.24. 490
130
alapból kapott ösztöndíjakkal és a jénai egyetemen nyert segéllyel” utazott külföldi akadémiákra. V.3.3. Hazai állami ösztöndíjak Az egyházi alapítványok mellett hazai állami ösztöndíjak is lehetővé tették, hogy a teológusok, bölcsészek, mérnökök, zenészek, valamint orvosok Angliába vagy Skóciába utazzanak tanulmányi gyakorlatra. A magyar kormány 1868-as költségvetésében az intézményesített ösztöndíjak közül 12 000 forintnyi külföldi utazási ösztöndíj tétele szerepelt. 1906-ban ez az összeg jelentősen megemelkedett gróf Apponyi Albert vallás. és közoktatásügyi miniszter (1906–1910) javaslata alapján: „Azt tervezem, hogy egyöntetű elvek, jól átgondolt és megvitatott javaslatok alapján gondoskodhassam úgy a szép előképzettségű tanárjelölteknek, mint a szakmájukat behatóbban s irodalmilag is művelő tanároknak külföldre küldetéséről”. 495 1910-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 42294. sz. leiratában négy darab 750 koronás angliai ösztöndíjat alapított, amivel a magyar hallgatók főleg londoni vagy oxfordi nyári egyetemre jutottak el. A minisztérium 1911-ben a VKM 54099. sz. rendeletében módosította az ösztöndíjakat öt darab 700 koronás stipendiumra, amelyeket angol egyetemek szünidei tanfolyamán való részvételre lehetett igényelni (emellett öt darab 600 koronás és egy 500 koronás öszöndíjat is elkülönítettek franciaországi nyári egyetemek látogatására).496 1912 februárjában ismét konkrét összegű külföldi pályázatok alapításáról határozott a VKM; Franciaországba egy 500 koronás és hat darab 550 koronás, Angliába pedig hat darab 700 koronás ösztöndíjat rendszeresítettek.497 Az Erdélyi Református Egyházkerület I. 88/903 irata szerint 1908-tól állami stipendium állt fenn külföldre vágyó egyházkerületi teológusok számára, amelyért Varga Zsigmond is folyamodott. A bölcsészeket is segítették állami ösztöndíjak, ők általában doktorátus szerzése után utaztak Angliába.498 Közéjük tartozott Őrley László, aki miután 1876-ban elvégezte a bölcseleti tanfolyamot a pesti egyetemen, 1878-ban bölcseleti doktorrá lett. SCHNEIDER 1993. 876–877. BME 1911.6. 497 BME Ad 633/1912. irat 1912. febr. 25. 498 A következő állami ösztöndíjak a Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjai lehetnek, de a források nem egyértelműek. 495 496
131
Tanársegédi idejének leteltével, állami ösztöndíjjal két évig külföldön tartózkodott, hogy magát az állattanban kiképezhesse, ebből egy évet Lipcsében s egyet Londonban töltött.499 Londonban a British Múzeum féreggyűjteményét állította össze és rendezte. Patai József héber teológiai tanulmányokat és a budapesti egyetemen filozófiát végezvén 1907-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1908-ban állami ösztöndíjjal tanulmányúton
volt
Oxfordban,
ahol
középkori
héber
költők
kéziratait
tanulmányozta.500 Toldy László (ifjabb) jogi tanulmányait a Pesti egyetemen (1900–1904) végezte, 1905-ben jogi doktorrá avatták, és 1888–1902 között egyszersmind a Magyar Királyi Zeneakadémián
zeneszerzési
tanfolyamot
is
befejezte.
1906-ban
elnyerte
a
székesfőváros által alapított Ferencz József-jubileumi ösztöndíjat, ezért hosszabb időt töltött Párizsban és Londonban.501 A Budapesti Magyar Királyi Egyetem orvoskarán doktorált tanulók a Bene-féle utazási ösztöndíjjal, és a Schordann-ösztöndíjjal tanulhattak angol és skót egyetemeken.502 Schordann Zsigmond, a pesti egyetem nyugalmazott élettantanárának 1861-es végrendelete értelmében jött létre az alapítvány, amelynek alapkamataiból 1000 forintnyi összeg olyan orvosdoktor utazási költségeit fedezte, aki legalább öt félévet elvégzett és külföldi utazásra nem volt anyagi lehetősége. Az alapítványban részesülők kötelesek voltak egy félévet Bécsben, egy másikat Berlinben vagy Párizsban eltölteni. A pályázatot az orvoskari dékán írta ki, a tanulmányút eredményéről pedig kötelező volt jelentést írni a dékán és a tantestület számára. A pályázati feltételek a következők voltak: szegénysorsú orvostanhallgató, aki az orvosi tanfolyamot a budapesti királyi tudományegyetemen végezte, valamely szakmából kiváló volt az előmenetele, kifogástalan magatartású, valamint irodalmi munkásságot is fel tud mutatni. Az ösztöndíjat két egyenlő részként fél év eltolással egy hallgató számára osztották ki minden olyan félévben, amikor az alap kamatai elérték az 1000 forintot. Kiváló eredmény esetén további két évig meghosszabították a juttatást, ekkor már más külföldi egyetemet is meg lehetett látogatni.503 499
SZINNYEI RÉVAI 501 SZINNYEI 502 Az orvosokra vonatkozó Bene- és Schordann-féle ösztöndíjról: A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvoskari tanácsülésének 1899. évi VII. rendes ülésének jegyzőkönyve, 945/1898/9. 23. SOTE-Levéltár 503 HŐGYES 1896. 826., 830–831. 500
132
Kézmárszky Tivadar orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1865ben orvosi, 1866-ban sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet nyert. Másfél évi kórházi gyakorlat után Schordann-ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult és két évet (1866–68) Bécsben, Párizsban, Londonban, Berlinben, Belgiumban és Koppenhágában töltött.504 Nőgyógyászatban ért el eredményeket. Az országos közegészségi tanács rendes, a budapesti kir. orvosegylet választmányi, a kir. természettudományi társulat rendes, a lipcsei gynaekologiai társulat levelező, a német nőorvosok társulatának pedig rendes tagja volt. Dirner Gusztáv Adolf szintén Budapesten folytatta orvosi tanulmányait, 1880ban doktorrá avatták. 1886 végén a Schordann-féle utazási ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult, két év alatt fölkereste szakmájának legnevezetesebb képviselőit Ausztriában, Németországban, Londonban, Párizsban és az Amerikai Egyesült Államok keleti városaiban is. Nőgyógyászati egyetemi magántanár lett.505 Liebermann Pál – egyetemi magántanár, fiziológus orvos – szintén a Schordannösztöndíjjal jutott el Londonba (1909) és Liverpoolba (1910). Verebély László kórházi sebész főorvos (1869) és Verzár Frigyes – az egyetem későbbi rektora – (1912) pedig Londonban tanult a Schordannal. A kollagén-kutatásairól híres Verzár Frigyes (1886– 1979), az egyik alapítója és művelője a kísérleti gerontológiának, szervezte meg a Biológiai Kutatóintézetet, és a bázeli Fiziológiai Intézet professzora lett. Verebély László a pesti egyetemen 1865-ben orvos- és sebészdoktorrá, valamint szülészmesterré avatták. A pesti egyetemen klinikai előadásokat és gyakorlatokat tartott. 1869-ben a Schordann-féle ösztöndíjjal és a közoktatásügyi minisztérium által adományozott külön segélydíjjal Bécsben, Berlinben, Párisban és Londonban tartózkodott. A másik – orvostanhallgatók számára elérhető – ösztöndíj a Bene-féle utazási ösztöndíj volt. A Bene Ferencz-féle utaztató alapítvány orvosi kart illető, de – a Shordann-ösztöndíjjal ellentétben – nem az orvosi kar kezelése alatt álló alapítvány. Az ösztöndíjat az orvosi kar osztotta ki, de a rektor és az egyetemi pénztár kezelte. Bene Ferencz királyi tanácsos, egyetemi orvoskar-igazgató és tanár alapítványa 1852-ben végrendeletével lépett életbe. Az alapítvány 2000 aranyat tett ki, amelynek kamatai utazási segélyül szolgáltak azon tanszéki segédek vagy kórházi másodorvosok számára, akik külföldön tanultak tovább. Maximum három évig támogatott egy hallgatót az
504
SZINNYEI A budapesti magyar királyi tudományegyetem orvoskari tanácsülésének jegyzőkönyve 1899. évi VII. rendesüléséről 23. pont 945/1898/9. 505
133
alapítvány, a külföldi tanulmányútról jelentést kellett készíteni. Az alapot Dr. Bene Rudolf
még
1000
forinttal
megtoldotta.506
A
Budapesti
Magyar
Királyi
Tudományegyetem orvoskari tanácsülésének 1899. évi jegyzőkönyve szerint Bene-féle utazási ösztöndíjjal Donogány Zakariás Berlinből Londonba ment, majd onnan Párizsba. A felső légutak betegségeit tanulmányozta és kiváló orr-gégeszakorvossá lett Magyarországon.507 Kerntler Jenő – a későbbi zongoraművész – és Mansfeld Géza (Cambridge, 1908.) – a gyógyszertan egyetemi tanára – is a Bene-féle ösztöndíjat nyerték el, és jutottak ki Angliába. Az orvostanhallgatók külföldi kongresszusokon való részvétel akalmából is kaphattak utazási támogatást. Az orvosi kar az Aberdeeni Egyetem 400 éves fennállása kapcsán tartott ünnepségére is meghívót kapott 1906-ban.508 Ahol Dr. Kiss János és Dr. Goldzieher Ignácz képviselte az egyetemet, akik összesen 4000 korona utazási támogatást kaptak.509 1907-ben a Londonban tartott II. nemzetközi iskolaegészségügyi kongresszusra szintén meghívót kapott az orvosi kar, ahová Liebermann Leót, a közegészségtan tanszék tanárát küldték ki.510 Az orvosi kart meghívta a Cambridge-i Egyetem az 1909. június 22–24-én tartandó ünnepségére is Darwin születésének 100. évfordulója alkalmából. 511 1910-ben angol orvostanhallgatók érkeztek Budapestre (Dr. Michael Joseph és Dr.
Walter
de
Marchot
Hill),
akik
fürdőorvosi gyakorlatukat
a Pöstyéni
Fürdőigazgatóságon töltötték. Végzett orvosok voltak, londoni orvosi-sebészi oklevéllel rendelkeztek. A látogatás magyar célja az volt, hogy a fürdő világhírnévre tegyen szert azáltal, hogy Anglia figyelmét felhívják rá. 512 Nemzetközi levélváltás történt a két ország között a végzettségek egyenértékűségének tárgyában is. 1911-ben az oxfordi és a cambridge-i egyetemek kancellárjai, név szerint Curson és Raleigh lordok kérték, hogy az orvosi karra be lehessen iratkozni az angol higher certificate végzettséggel, amit a VKM elismert érettséginek az 50479/1912. számú leiratában. 513
506
HŐGYES 1896. 853. A budapesti magyar királyi tudományegyetem orvoskari tanácsülésének jegyzőkönyve 1899 évi VII. rendesüléséről 23. pont 945/1898/9., A Kolozsvári Református Kollégium értesítője 1910–11. 508 SOTE 1905/1906 kari jegyzőkönyv VII. ülés 41., 900./1905/06 509 SOTE 1906/1907 kari jegyzőkönyv I. ülés 7-9. 510 SOTE 1906/1907 kari jegyzőkönyv X. ülés 8. 511 SOTE 1908/1909 kari jegyzőkönyv IV. ülés 2. 512 SOTE 1910/1911 kari jegyzőkönyv I. ülés 25., 52. 513 SOTE 1911/1912 kari jegyzőkönyv IX. ülés 21. 507
134
Az orvoskar Angliával fennáló nemzetközi kapcsolatainak egy másik dimenziója a tiszteletbeli címek adományozása. Csatáry (Grósz) Lajos egészségügyi tanácsos a londoni, párizsi és berlini nemzetközi orvosi és közegészségi kongresszusoknak volt tiszteletbeli elnöke. Bár nincs róla adat, hogy Angliában tanult volna, Kaposi (Kohn) Móricz orvosdoktor és egyetemi tanár. A bécsi egyetemen szerzett 1861-ben orvosdoktori oklevelet és az ausztriai Lipótrend lovagja volt; tagja a Leopold-Carolin akadémiának, a new yorki és a londoni Dermatological Societynek és a magyar királyi budapesti orvosegyesületnek. Cseh-Szombati Sámuel sárospataki diák elvégezvén a bölcseletet, a teológiát és a jogot, az orvosi tudományok tanulása végett külföldre ment. 1790 és 1792 között beutazta Németország nagy részét, Hollandiát, Angliát, Franciaországot és Svájcot. Külföldi tanulmányai során a himlőoltással kapcsolatosan vannak maradandó érdemei, a londoni orvosi társaság levelező tagjává is választotta. Az orvosok mellett a műszaki hallgatók számára is létezett angliai ösztöndíj. A korábban már tárgyalt nyári egyetemi magyar részvételeken túl pénzbeli támogatás is jutott a mérnökök angliai és skóciai útjaira. Az 1907/08-as tanévtől évente kilenc okleveles műszaki hallgató részesült külföldi tanulmányi ösztöndíjban. Három okleveles gépészmérnök útját a Ganz-féle Villamossági Rt. finanszírozta, három további okleveles gépészmérnököt a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., egy vegyészmérnöknek és egy gépészmérnöknek a Magyar Cukoripar Rt. fizette a külföldi útját; egy további vegyészmérnök kiküldetését pedig a Kőolajfinomító Rt. állta. Ez évenkénti 18 000 korona támogatást jelentett a műegyetemi hallgatók számára, vagyis fejenként 2000 korona utazási támogatást kaptak a végzett hallgatók.514 Ábrahám Géza a budapesti műegyetem elvégzése után (1907) a Ganz gyár ösztöndíjával Németországban, Angolországban és Amerikában tanulmányozta a vasgyárak elektromos berendezéseit. Wilcsek Ernő gépészmérnök is a Ganz-féle utazási ösztöndíjjal utazott Angliába, ahol a gőzmotorokat és a gázturbinákat vette szemügyre.515 1905-től több külföldi vállalatnál működött (Franciaország, Anglia), elsősorban mint egyen- és váltakozó áramú generátorok szerkesztője. 1910 és 1933 514 515
ZELOVICH 1922. 205. BME 1907.9.
135
között a Ganz-féle Villamossági Gyár szolgálatában állt. 516 Ez utóbbi két hallgató úgy tűnik nem iratkozott be felsőoktatási intézménybe, ezért az adattárban nem szerepelnek. Jánosi Béla 1908 és 1909 között szintén külföldi tanulmányúton volt. Angliában az angol gyár, az elektromos ipari és központi telepek kerültek vizsgálódásainak középpontjába. Célja, az angol üzleti élettel való megismerekdés, az angliai munkásvizsonyok tanulmányozása, az angol nyelv felsőfokú ismerete. Hétoldalas londoni
beszámolójában
részletesen
leírja,
mely
vasúti
és
elektromossági
csomópontokat tekintette meg a fővárosban (Willesden Junction, Kingsbury Neasden, Chelsea Power Station, Marylebon Generating Station, Greenwich Electric Generating Station, West Ham villamossági telepek). Részletes képet kapunk a turbógenerátorok, kazánok, gőztubinák, hűtőtornyok működtetéséről. A Telegraph Construstion and Maintenance Company telepére is ellátogatott, amelynek a tengeralatti kábelek fektetése volt a profilja. Megtekintette továbbá a manchesteri Westinghous gyár telepeit, Birminghamben
pedig
Gispert
Kapp
villamosmérnök
professzorral
folytatott
konzultációt. Elutazott továbbá Bournville-be, ahol megszemlélte a világhírű Cadbury gyárat és a munkásjóléti intézményeket.517 Wittmann Ferenc szintén angliai tanulmányúton volt mérnöki ösztöndíjjal. Wittmann 1878-tól műegyetemi tanár; két évig Schuller Alajosnak a kísérleti természettan tanárának volt asszistense; ezután a technikai-fizikai tanszékhez helyezték át, ahol Stoczek József mellett tíz évig mint tanársegéd és adjunktus működött; ennek halála után pedig a technikai fizika tanárává neveztetett ki. Számos nyilvános előadást tartott a Királyi Magyar Természettudományi társulatban, a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, valamint a Matematikai-fizikai Társulatban.518 De nemcsak a vállalatok, hanem a magyar állam is felismerte a külföldi tanulmányutakban rejlő lehetőséget. Ezért Wlassics Gyula kultuszminiszter 1895-ben tovább növelte a műegyetemi ösztöndíjak öszegét, amelyek kiváló tehetségű végzett mérnökhallgatók számára biztosították a külföldi tanulmányutakat, nemzetközi kongresszusokon és kiállításokon való részvételt. Így 1882 és 1895 között évente 60–70 ösztöndíjast részesítettek utazási támogatásban, 1895-től az első világháború kitöréséig pedig körülbelül évi százat, de volt olyan év is, amikor 160-at.519
516 517 518 519
MÉL BME 1910.20.
SZINNYEI, PALLAS, BME 1910.20. ZELOVICH 1922. 206.
136
Három félévnyi angliai tanulmányúton volt Karkovány Ákos (1875–1939) is a későbbi műegyetemi gépészmérnök, gazdasági akadémiai tanár. Szinte egész NyugatEurópát bejárta, itthon gépbemutatókat, versenyeket, kiállításokat szervezett. 520 1932-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Műszaki Tanszéke és a vele kapcsolatos Országos Gazdasági Gépkísérleti Állomás vezetője lett. Beszámolója szerint Németországból érkezett Angliába, és félévente 1000 korona utazási támogatást kapott. Célja az ipartelepek és a mezőgazdasági gépgyárak gépkísérleti és gépvizsgálati állomások, a különböző műszaki és gazdasági tanintézetek új berendezésienek tanulmányozása volt, valamint a gépek részletes leírása mérnöki rajz készítésével egyetemben.521 A támogatás nemcsak a műegyetem hallgatóságának járt, hanem a tanároknak is. Dr. Huszár Vilmos Márk (1884–1960) a budapesti műegyetem francia irodalom tanára – a későbbi festő, grafikus és író – 1902-ben 300 korona utazási segélyt kapott. Az iratok szerint nyolc hónapon keresztül Londonban a British Museum-ban folytatott kutatásokat, hogy a spanyol és francia drámáról szóló munkáját befejezhesse. 522 Maurer Gyula (1872–1948) műtárgyépítő mérnök a budapesti műegyetemen végzett, tanulmányai után a vízépítési tanszék tanársegédjeként működött. Külföldi tanulmányútja során Németországban a Rajna szabályozásánál dolgozott, és Angliában a
városok
csatornázását
és
szennyvízelvezetését
vizsgálta
(1897–1898).
A
tanulmányútra 1500 forint ösztöndíjat kapott.523 A tanulmányútról szóló jelentése rendkívül
részletes,
szennyvízelvezetési
87
oldalon
rendszerével,
keresztül
foglalkozik
technológiájával,
Anglia
melyekhez
városainak táblázatokat,
statisztikákat is készített. London, Wimbledon, Kingston, Exter, Ealing, Manchester, Leicester, Liverpool, Glasgow rendszereit vizsgálta, kitér továbbá a tisztított víz felhasználására, az öntözési rendszerekre, és mindennek a költségszámításait is elvégezte.524 Hazatérve a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Szolgálatának munkatársaként a Bega-szabályozási Kirendeltséghez került, 1912-ben ennek főnöke lett. Itt építette az écskai vízlépcsőt. 1915-ben a Sajószabályozási Kirendeltséghez került, 1921-től a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kormánybiztosság helyettes vezetője, majd kormánybiztosa. 520
BME 1901. 29370. irat BME 1902. 2. csomó 522 BME 1904. 37. csomó 523 BME 1899. 38. csomó 524 BME 1899. 38. csomó 521
137
A Műegyetemen 1874-ben egy angol diák tanult rendkívüli hallgatóként.525 Egy 1913-as irat, mely a külföldi diákokat vette számba, arról számolt be, hogy nincs az egyetemen nagy-britanniai hallgató, csupán egy amerikai. 526 A Királyi József Műegyetem amerikai kapcsolatokat is ápolt. 1912 szeptemberében Dr. Zielinszki Szilárddal képviseltette magát a washingtoni nemzetközi higiéniai és demográfiai kongresszuson. 527 Szintén 1912-ben volt az V. nemzetközi matematikai kongresszus Cambridge-ben, amin Dr. Kürschák József budapesti műegyetemi tanár vett részt, és tartott előadást.528 A kiutazását az egyetem anyagilag is támogatta. Az ösztöndíjak mellett tiszteletbeli címek adományozása és a tudományos társaságokban való aktív részvétel is részét képezi az egyetemek nemzetközi kapcsolatainak. Gondos Miksa főreáliskolákra képesített tanár, a budapesti Ganz-féle Gépgyárban levelező, a gyorsíró egyesületnek és a londoni Shortland writer's Societynek volt tiszteletbeli tagja.529 Hampel József jogi és bölcseleti doktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a budapesti egyetemen a classikai archaeologia rendes tanára és a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgató őre. A londoni Antiquarian Society rendes tagja volt.530 A 19. század folyamán a budapesti tudományegyetem díszdoktorává avatott több skót és angol tudóst is, így: J. V. Bryce (1838–1922) brit jogtudóst és történészt, az oxfordi egyetem tanárát; az egyetem díszdoktora lett Lord Thomson J. Kelvin (1824– 1907) brit fizikus, a glasgowi egyetem tanára; S. J. Lister (1827–1912) angol sebész, a londoni egyetem tanára, a nálunk sikerrel alkalmazott antiszepszis kidolgozója és Herbet Spencer (1820–1903) angol szociológus, a londoni egyetem tanára. 531 Sok ösztöndíjat elnyert diák a megkapott összeget sajátjából pótolva tudott csak Angliába utazni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a cambridge-i és az oxfordi egyetem nagyon drága elit egyetemeknek számítottak, így elsősorban az arisztokrata családok taníttathatták gyerekeiket előkelő angol egyetemeken. A cambridge-i egyetemre jártak a Zichy- és a Batthyány-család gyermekei; az Esterházyak és a Festeticsek pedig Oxfordba. 525
BME 1874. 717. irat BME 1913. 59. csomó: 1913 4253. sz. irat 527 BME 1912. 776., 1816., 2205. irat 528 BME 1913 5. csomó: 1913. 173. irat 529 SZINNYEI 530 SZINNYEI 531 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 98. 526
138
A magyar diákok számára rendelkezésre álló kiutazási lehetőségeket megvizsgálva kutattam ki a diáknévsor majdnem felét. Az angliai és skóciai tanulmányokat lehetővé tévő pénztámogatásokat felvázolását követően bemutatom a kutatásom számszerű eredményeit.
V.2. A peregrinusok létszáma Az adatgyűjtés eredményeképpen az 1789 és 1919 közötti időszakban 494 olyan magyarországi születésű tanuló beiratkozását regisztráltam, akik az Egyesült Királyság valamely felsőoktatási intézményeibe jártak. Ez a létszám a jövőben még módosulhat, mivel előfordulhat, hogy a létszámba beleszámítottam olyan hallgatót, akiről egy később előkerülő forrásból kiderül, hogy bár tanulmányúton volt Angliában, mégsem iratkozott be felsőoktatási intézménybe, de az is megtörténhet, hogy további kutatás során újabb magyar peregrinusokra bukannok. Továbbá azon magyar utazókról, akik a források szerint csupán tanulmányúton jártak a Szigetországban, szintén kiderülhet, hogy hallgattak előadásokat angol vagy skót felsőoktatási intézményekben. A 494 angliai és skóciai beiratkozás kevésnek mondható, bár a korabeli hollandiai magyar peregrinációnak több mint a duplája, hiszen Hollandia egyetemein ugyanekkor 203 magyarországi hallgató fordult meg. Az 1801 és 1850 közötti időszakban a magyarországi peregrinusok 0,1 %-át, míg az 1850 és 1919 közötti időszakban az 1%-át teszik ki a Szigetországban járt tanulók. Periódus/Régió
18011810
18111820
18211830
18311840
18411850
Összes
%
Bécsi intézetek Németország Örökös tart. Bécsi katonai Itália Anglia-Skócia Hollandia Franciaország Oroszország Svájc Belgium Összes
734 395 170 283 1 5 1 1
1319 321 204 249 6 5
2134 276 384 222 46 2 3 -
1590
2107
1876 172 416 223 10 2 5 1 1 2705
2204 577 382 227 52 11 1 5 1 2 2 3464
8267 1741 1556 1204 115 15 16 9 6 3 2 12934
63,90 13,45 12,02 9,30 0,88 0,11 0,12 0,06 0,04 0,02 0,01 100
3
3070
Magyarországi diákok az európai egyetemeken. 1801–1850532
532
Szögi László kézirat
139
Periódus/Régió
1851 – 1860
1861 – 1870
1871 – 1880
1881 – 1890
1891 – 1900
1901 – 1910
1911 – 1919
Össz
%
Bécsi intézetek
3652
4125
4608
3829
1748
1843
1868
21.673
46,10
Németország
662
1159
1707
1442
2012
3912
2041
12.935
27,51
Örökös tart. Bécsi katonai
393 330
482 407
881 424
1006 455
832 466
857 423
848 677
5299 3182
11,27 6,76
Svájc
41
260
291
198
282
487
330
1889
4,01
Franciaország
5
21
55
97
141
305
108
741
1,57
Anglia-Skócia
18
27
45
46
43
147
154
480
1
Románia
-
55
28
75
154
27
43
382
0,81
Olaszország
33
25
22
36
39
68
22
245
0,52
Hollandia
11
24
32
24
18
14
8
131
0,27
Belgium Szerbia Oroszország Törökország
7 -
11 -
18 1 1 -
13 -
20 6 -
37 20 1
16 1 -
122 28 1 1
0,26 0,06 0,002 0,002
Összes
5152
6602
8117
7220
5771
8145
6132
47112
100
Magyarországi diákok az európai egyetemeken. 1851–1919533
A 494 beiratkozott hallgatóból Angliában 378 tanuló tanult, közülük 176-an Londonban, 60-an Cambridge-ben, 96-an Oxfordban, öten Manchesterben, ketten Liverpoolban, egy-egy tanuló Sheffieldben és Leeds-ben. 28 további tanuló nyári egyetemen vett részt Londonban vagy Oxfordban – a források sajnos itt pontatlanok, így további kutatás szükséges a felsőoktatási intézmény pontos azonosításához. A kutatás során kilenc diáknál találtam arra utaló tényt, hogy Angliában tanultak, de a látogatott oktatási intézmény a forrásokban nem volt fellelhető. Skóciában 113 magyar hallgatót regisztráltam, ebből Edinburgh-ban 96-an, Glasgow-ban nyolcan, Aberdeen-ben hatan és St. Andrew’s egyetemén hárman tanultak. Az ír egyetemeken három magyar hallgatott előadásokat, Belfastban kettő, Dublinban egy hallgató. A statisztikakészítés alapja a 494 beiratkozás, ebben nincsenek benne ugyanazon személy ugyanazon intézménybe történő újbóli beiratkozásai. Így ha többször járt valaki a London University-re, az az adattár ’újra be:’ rubrikájában látszik. Az angol-skót peregrinációban ténylegesen részt vevő magyarországi diákok száma 443, mert előfordult, hogy a tanulók több egyetemen is hallgattak órákat párhuzamosan, vagy egy következő tanévben.534 533 534
Szögi László kézirat SÁRKÖZI 2013. 30–31.
140
Magyar beiratkozások a Szigetország egyetemeire nagyobb földrajzi egységenként Magyar beiratkozások száma
%
Anglia
378
77
Skócia
113
23
Ír sziget
3
0
összesen
494
100 Ír sziget 0%
Skócia 23%
Anglia 77%
Az angol és skót egyetemi városokban felsőoktatási intézményeket látogató magyarok számát összevontan tartalmazza az alábbi grafikon, ennek megfelelően a 176 londoni beiratkozás nem csak a University of London hallgatóit jelenti.
Aberdeen; 6
Anglia; 37
Glasgow; 8 St. Andrew's; 3
Belfast; 2 Dublin; 1
Edinburgh; 96
London; 177
Manchester; 5 Sheffield; 1 Leeds; 1 Cambridge; 61
Oxford; 97
Liverpool; 2
Durham, Southampton, Nottingham, Bristol, Birmingham, Exeter és Wales egyetemén nem találtam eddig magyar hallgatókat. Lentebb táblázatban foglaltam össze az egyes felsőoktatási intézmények iránti magyarországi és erdélyi érdeklődés számszerűsíthető adatait vizsgált korszakból, így pontosabb képet kapva a magyar hallgatók számáról, mintha csak városonként tekintenénk át az adatokat.535 535
SÁRKÖZI 2013. 32–33.
141
Felsőoktatási intézmény London
Magyar beiratkozások száma 176 + 0–28536
Oxford
96 + 0–28
Edinburgh University Cambridge University
96 60
Glasgow University Aberdeen University Manchester University University of St. Andrew’s Liverpool University Belfast University Dublin University Leeds University Sheffield University ismeretlen Összesen
8 6 5 3 2 2 1 1 1 9 494 beiratkozás
Magyar beiratkozások felsőoktatási intézményenként 53 ismeretlen felsőokt. int. 38 nyári egyetem 36 University College London 18 London School of Economics 11 Manchester New College 5 London University 4 King’s College 3 Imperial College 2 Royal Academy of Music 1 Bedford College 1 Royal Hospital Medical College 1 School of Dental Surgery 1 St. George’s Hospital Medical School 1 City and Guilds College 1 Trinity College of Music 19 Oxford University 59 nyári egyetem 8 Manchester College 4 Queen’s College 2 Christ Church College 2 Wadham College 1 Trinity College 1 Pembroke College 9 Cambridge University 22 nyári egyetem 13 Trinity College 3 Sidney College 2 Christ’s College 2 Downing College 2 King’s College 2 Trinity Hall 2 Corpus Christi College 1 St. John’s College 1 Pembroke College 1 Gonville and Caius College
A magyar tanulók megoszlása az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben 536
Bizonytalan, hogy a 28 hallgatóból ki tanult Londonban és ki Oxfordban, mert az ösztöndíjról szóló egyetemi levéltári forrás csupán annyit jelölt, hogy nyári egyetemi ösztöndíjról van szó Londonba és Oxfordba. Forrás: BME 1911.6. és 1912. Hallgatók külföldi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok
142
V.2.1. A londoni tanulók Kutatásaim során, londoni egyetemeken 176 magyar hallgatót találtam. 537 Ezen tanulók közül 38-an csupán nyári egyetemen töltöttek egy vagy két hónapot. Nyári egyetemi kurzusokon, főleg külföldi hallgatóknak, nemcsak Londonban, hanem Oxfordban és Cambridge-ben is részt lehetett venni. A nyári egyetem rendszeréről a tanulmányok elemzése című alfejezetben bővebben lesz szó.538 A 176 londoni hallgató közül 36-an a University College of Londont (UCL) választották, ahol a King’s College-hoz hasonlóan szinte bármely tudományágban lehetett előadásokat hallgatni. 539 A magyar diákok azért választották a UCL-t, mert oktatási rendszere az oxfordi és a cambridge-i egyetemekhez képest liberalizáltabb és korszerűbb volt. Nemcsak bölcsészetet és teológiát, hanem modern tudományokat is oktattak, illetve nem kellett esküt tenni az anglikán vallásra. Ezzel szemben például a londoni King’s College-ban a hallgatóknak kötelező volt teológiai órákat hallgatni és istentiszteletre járni. Ez utóbbi intézményben, vélhetően ebből az indokból is, nem fordult meg sok magyar tanuló a 19. században. A UCL a Londoni Egyetemen belül a legkülönbözőbb stúdiumokból biztosított alap- és posztgraduális képzést, így többek között oktattak mérnöki tudományokat, jogot és politikai gazdaságtant is, a hallgatók elmélyedhedtek a természettudományokban, például a fiziológiában, a biológiában vagy a kémiában. 540 A University College-ba a magyarok Bécsből, Berlinből, Bukarestből, Budapestről, Pozsonyból és Miskolcról érkeztek, bölcsészetet (angolt, nyelvtanítási módszertant, fonetikát, filozófiát), jogot, orvoslást és politikai gazdaságtant tanulni. Itt hallgatott bölcsészetet 1907-ben Baransky Emil László.541 A UCL-ben posztgraduális tanulmányokat is folytattak magyar tanulók, többek között Dr. Mansfeld Géza542 fiziológiát hallgatott (1908–1909), Dr. Galambos Arnold biológiai kutatásokat végzett (1911–1912),543 Róna Erzsébet pedig kémiai kutatásokban 537
SÁRKÖZI LYMBUS 2009. 389–400. SÁRKÖZI 2013. 34-37. 539 A magyar diákok forrásai: The University College London calendars (1834–1919), University of London alphabetical register of students (1828–1867/1868), student entry forms, Register of UCL In: University College London, Records’ Office, London 540 SÁRKÖZI LYMBUS 389-400. 541 Baransky Emil László (1877–1941): akvarellfestő, grafikus 542 Mansfeld Géza (1882–1950): fiziológus, farmakológus, egyetemi tanár. Forrás: MÉL, UCL calendar 1909-1910 543 UCL calendar 1912–1913. 569., www.leveltar.SOTE.hu/37_kari_ules.doc és www.leveltar.SOTE.hu/36_kari_ules.doc 538
143
vett részt (1914)544. Ide járt alapképzésre 1850–51 között Kossuth Lajos két fia (Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tódor)545, 1898/99-ben Londesz Elek hírlapíró546, 1892/93-ban Dr. Farkas Jenő orvos547, 1891/92-ben Tegze Gyula,548 és 1864–66 között Benczédi Gergely. 549 A UCL-be járt John Paget Magyarországon született fia, illetve a századforduló jellegzetes közéleti alakja Szemere Miklós is. Az 1912/13-as tanévben az egyetem hallgatója volt továbbá Liptay Gizella, azoban mivel Bécsben született nevét az adatbázis nem tartalmazza. 550 Az UCL hallgatója volt Spiller Gusztáv (1889), aki az első Londonban megrendezett nemzetközi erkölcs-nevelési kongresszus (1908. szeptember 25–29.) főtitkára volt, amelyről a Magyar Társadalomtudományi Szemle 1908/09. számában Schneller István számolt be. A kongresszus célja, felekezettől függetlenül, a hatékony iskolai fegyelem és erkölcsi oktatás kialakítására irányult.551 A világkongresszuson ott voltak: Dr. Erődy Béla, a magyar londoni kiállítás szép tanügyi osztályának szervezője, Dr. Gopcsa László osztálytanácsos és Dr. Finály Gábor tanár, továbbá Dr. Bokor József, Dr. Pináczy Ernő, Dr. Kármán Mór, Dr. Schneller István, Dr. Sebestyén Béla, Dr. Szabó Aladár és Dr. Waldapfel János.552 A University of Londonhoz tartozó London School of Economics-ba (LSE) 18 magyar hallgató iratkozott be, ahol modern közgazdaságtant, pénzügyet, politikai gazdaságtant tanulhattak. Az LSE annak köszönhette népszerűségét, hogy – a UCL-hez hasonlóan – kevésbé konzervatív rendszerben oktatott modern tudományokat, így például az előbb
544
UCL calendar 1914-1915. 607. o., KFKI tudósnaptára, BTK-adatbázis PALLAS, SZINNYEI, MÉL, UCL ABC beiratkozási napló, UCL calendar 1860/61, tolnai nagylexikon, UCL calendar 1858/59, RÉVAI, GULYÁS 546 UCL calendar 1899-1900, SZINNYEI, MÉL, 547 l. SZINNYEI, UCL calendar 1893-1894 548 Német egyetemeken is tanult, ld. SZÖGI 2001. 116., 406., Forrás: SZINNYEI, UCL 1892–1893 calendar, TtREL II.3.a.6. 549 Benczédi Gergely (1839–1906): tanár. A méterrendszert ő ismertette meg a magyar olvasóközönséggel. Forrás: UNITLEX, UCL calendar 1866/67, RÉVAI, MÉL 550 UCL Register, London 551 Hazánkból a következő tanárok, tudósok szóltak hozzá: Dr. Balogh Jenő: Az erkölcsileg elmaradottak neveléséről; Dr. Czettler Jenő: Erkölcsi elvek belevitele a szakoktatásba; Dr. Gaal Jenő: A szellemi élvezetek, mint a nevelés tényezői; Geőcze Sarolta: A környezet és az erkölcsi fejlődés; Dr. Giesswein Sándor: Polgári kötelességek és hazafiság; Gineverné Győry Ilona: A gyermekek mulattatása; Dr. Kármán Mór: Az erkölcsi nevelés föladatairól; Prohászka Ottokár püspök: A család és az iskola ethikai együttműködéséről; Dr. Schneller István: A történet központi paedagogiai és didaktikai jelentősége a középiskolában. 552 SCHNELLER 1908/1909. 872–875. 545
144
említett közgazdaságtant, pénzügyet és politikai gazdaságtant. A magyar hallgatók között ezen az egyetemen is találunk olyanokat, akik posztgraduális tanulmányokat folytattak, így például a filozófus Dr. Dékány István553 (1910–1911). Az LSE tanulója volt a jogász, közgazdász, későbbi államtitkár Gönczi Jenő is,554 illetve 1913/14-ben a filozófia és a társadalomtudományok doktora, közgazdasági, statisztikai szakíró, Kislégi Nagy Dénes,
555
valamint Straub Sándor (1912/13)
gépészmérnök is, aki 1883-ban a magyar királyi Technológiai Iparmúzeum tanára és őre volt.556 Az LSE népszerűsége a magyarok körében a 20. századra sem csökkent, amit jól mutat, hogy ezen az egyetemen folytatott tanulmányokat Rajniss Ferenc (1927–1928), Váli Ferenc Albert (1929–1931), Angyalfi Imre Miklós (1929–1932) és Káldor Miklós (1927–1930).557 A londoni Manchester New College-ba járt tizenegy erdélyi unitárius tanuló, akiket röviden az alábbi felsorolás mutat be:558 1. Simén Domokos (1860–1862; teológiai tanár, főjegyző) 2. Benczédi Gergely (1864–1866; kolozsvári unitárius kollégiumi tanár, igazgató) 3. Uzoni Fosztó Gábor (1866–1868; lelkész, kolozsvári unitárius kollégiumi tanár) 4. Kovács János (1870–1872; kolozsvári unitárius kollégiumi tanár, igazgató) 5. Derzsi Károly (1872–1874; lelkész, tordai gimnáziumi tanár) 6. Péterfi Dénes (1874–1876; lelkész, teológiai tanár) 7. Boros György (1877–1879; teológiai tanár, főjegyző, püspök) 8. Varga Dénes (1879–1881; tordai gimnáziumi tanár, igazgató) 9. Gál Miklós (1881–1884; lelkész) 10. Révész Mihály (1885-1886; lelkész) 11. Csifó Salamon (1886–1889; lelkész, teológiai tanár).
553
Dékány István (1886–1965): filozófus, szociológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Forrás: LSE 1911/12 calendar, Kecskeméti Életrajzi Lexikon, RÉVAI 554 Oklevelet a bp.-i tudományegy. jogi karán szerzett. A VKM-ben dolgozott, az I. világháború alatt titkár volt. Közben a Keleti Akadémián közgazdaságtant tanított. Előadója volt a Társadalomtudományi Társaságnak és a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájának. Cikkei a Huszadik Században jelentek meg. Részt vett a Martinovics-páholy megalapításában és a polgári radikális mozgalomban. Források: LSE 1912/13 calendar, KKT 2/a. 1911. márc. 23., MÉL. 555 LSE Calendar 1914/15, Pécs Lexikon 556 SZINNYEI, LSE 1913–1914 calendar, RÉVAI, MÉL 557 Calendars 1902–1915 LSE 27/5/1, Calendars 1915–1926 LSE 27/5/2, The London School of Economics Register (1895–1932), In London School of Economics Archives, London 558 ERDŐ 1986., 138–158.
145
A londoni King’s College egy szigorúbb, vallásosabb, konzervatívabb oktatási intézmény volt. Itt tanult alkalmazott tudományokat Pulszky Gábor, Pulszky Ferenc fia, akit a college később tudományos munkatársává választotta (az 1867/1868-as tanévtől associate of the college).559 A Magyar Tudományos Akadémia későbbi kültagja Leitner Gottlieb Vilmos (1840–1899) is ezen az egyetemen volt diák, majd a krími háborúban az angol kormány tolmácsa és ezredese lett.560 A King's College hallgatójaként 1859-ig több nyelvet is tanult, majd arab, török és újgörög tanárként helyezkedett el a college-ban. 1864-ben a londoni anthropológiai társaság igazgatója lett, majd a német tudományos- és művészpártoló egyesület elnöke, 1865-ben pedig a lahorei kormánybizottság főnöke és az egyetem rektora, ahol több iskolát (köztük a Panjab University Colleget), irodalmi társaságot és könyvtárt alapított.561 A londoni felsőoktatási intézményeket a magyarok a modern orvostudományi eredmények iránti érdeklődésből is felkeresték, így a Londoni Egyetem hospital medical schooljait, amelyek egyes kórházak részeként működtek lehetővé téve ezzel a széles körű gyakorlati ismeretek elsajátítását. A Royal Hospital Medical College-on, a School of Dental Surgery-in, és a St. George’s Hospital Medical School-on is regisztráltam kutatásom során egy-egy magyarországi tanulót. A Royal Hospital Medical School iratanyagai szerint az orvosi iskolát a 20. században látogatták inkább a magyarok, ennek megfelelően Torday Emil 1911-ben,562 Elbogen Siegfried 1930-ban iratkozott be Budapestről, 1940-ben Kertész András, 1942-ben Aradról Halász Imre, 1951-ben pedig Gotvai Péter hallgatott itt orvostudományi előadásokat.563 A St. George’s Hospital Medical Schoolba három félévre iratkozott be Duka Tivadar,564 akinek később fia, Albert is az intézmény hallgatója lett.565 A budapesti orvostudományi karról 1919 után 559
King's Calendar 1864/1865, 1865/66 171., 180. 1866/1867 160., 1867/68 382., 1868/69 401., Pulszky Ferenc: Életem és korom 560 SZINNYEI, King Calendar 1859/60 96, MaZsidLex 561 A magyar diákok forrásai: King’s College London calendar 1866/1867 to 1918–1919, és post graduate attendance register 1914–1925, KA/RAT/PG In King’s College Archives, London 562 Royal London Hospital Archives reg. Of students MC/S/1/7, SZINNYEI 563 A magyar diákok forrásai: London Hospital Medical College Register of students, Register E–G 1897– 1914 MC/S/1/3–10, és Register 1914–1952 MC/S/1/11–23, Medical College Register of dental students MC/S/3/1–4, In: Royal London Hospital Archives and Museum, London 564 Duka Tivadar (1825–1908): 48-as honvéd, emigráns, orvos, az MTA tagja. Ő ismertette meg Semmelweis munkásságát Angliával. Forrás: SZINNYEI, MÉL, TiREL K.e.III.15. 1892., SOTE kari jegyzőkönyv 1898/1899, st. George's student records vol. 5. 1839-1857, Turul 565 St. George’s Student Records vol. 7. 5709: Duka Albert Theophilius, Duka Tivadar fia, 1886-tól tanult a St. George’s Hospital Medical School-ban, ahol BA. fokozatot szerzett 1888-ban. A posztgraduális orvostani képzést már Cambridge-ben, a Caius College-ban végezte 1892-től, 1893-ban MA fokozatot kapott. Duka Albert nem szerepel az adatbázisban, mert Angliában született 1866. április 18-án.
146
is felkeresték a hallgatók ezt a hospital medical schoolt.566 Az orvostudományi kar hallgatói általában kémiát, élettant hallgattak, de volt, aki ásvány-, állat- és növénytani órákat vett fel. Azok a peregrinusok, akik Londonban művészeti tárgyakat szerettek volna felvenni a Trinity College of Music-ba (TCM), a Royal Academy of Music-ba (RAM), vagy a Royal College of Arts-ba iratkozhattak be. Kordy Dezső 1894-ben járt a RAMba csellóórákra, tanárai de Munck és Haynes voltak. 1915–1916-ban Surányi Irma hegedűművészetet tanult ugyanitt Mr. Wesselytől, illetve zongoraórákra is járt.567 Egy magyar hallgatót regisztráltam a londoni Bedford College-ban, amely kizárólag női tanulókat fogadott.568 A modern műszaki, mérnöki ismereteket nyújtó City and Guilds College falai között tanult mérnöknek Söpkéz Sándor,569 aki hazánkba visszatérve a magyar vasútépítésben alkotott kiemelkedő teljesítményt.570 V.2.2. Az oxfordi tanulók A 96 oxfordi magyar közül 59-en nyári egyetemek hallgatói voltak.571 Nyolcan az oxfordi Manchester New College erdélyi unitárius diákja voltak, akiket az alábbi rövid felsorolás ismertet (zárójelben a college-ban töltött időt és a fontosabb egyházi tisztségeket jelöltem meg):572 1. Gálfi Lőrincz (1889–1892; teológiai tanár). 2. Józan Miklós (1892–1895; püspök). 3. Lőfi Ödön (1895–1898; lelkész). 4. Simonfi Márton (1898–1899; betegség miatt tanulmányait félbeszakította). 5. György János (1903–1905; teológiai tanár, író). 566
A magyar diákok forrásai: St George’s Hospital Medical School Student records, In: St. George’s Hospital Archives, London 567 A magyar diákok forrásai: Royal Academy of Music Student Register for leavers, Royal Academy of Music prospectus 1894–1895, 1915 In: Royal Academy of Music Archives, London. Kordy Dezső: RAM prospectus 1894-1895, RAM Regsiter A, RAM Annual examination for students 1916., RPS MS. 350 ff. 127-128., PS MS 317 f. 101 568 A magyar diákok forrásai: The register of Bedford College (1849–1949), Student Files (1890–1985) BC AR 200, Student Entrance Forms (1892–1905) BC AR 203, In Bedford College Archives, Bedford 569 Söpkéz Sándor (1866–1938) gépészmérnök, műegyetemi tanár, a Ganz és Társa villamossági osztály, majd Siemens és Halskenél a kocsiépítő osztály vezetője volt. 1895-től a MÁV főmérnöke az elektromos osztályon. Az olasz korona-rend lovagkeresztjének birtokosa. Söpkéz: RÉVAI, MÉL, SZINNYEI, Register of City and Guilds 570 A magyar diákok forrásai: Register of students of The City and Guilds College 1884–1934 08367.DD.8 In British Library, London. 571 SÁRKÖZI 2013. 37–38. 572 KOVÁCS SÁNDOR KER. MAGV. 2009/4. 561–587.
147
6. Raffai Károly (1903–1907; világi pályára lépett). 7. Györfi István (1910–1912; teológiai tanár). 8. Kiss Elek (1913–1915; lelkész, teológiai tanár, főjegyző, püspök). A listában szereplő diákok közül György János később amerikai ösztöndíjakat is igénybe vett tanulmányai bővítése céljából,573 Raffai Károly pedig Göttingenből érkezett Angliába, nem volt ösztöndíja, így az angol unitárius hittestvérektől kért támogatást a tanulmányaihoz. 574 Az 1532-ben alapított Christ Church College-ba két magyar hallgató járt, Munro– Faure Károly Ágost575 és Zichy Antal.576 A Queen’s College tanulója volt Esterházy Móric János (1899), Esterházy Pál Miklós (1901) és Esterházy Károly Antal Ferenc (1908). Az előző kettő Esterházy Móric, az utóbbi Esterházy Antal fia. 1908-ban járt a Queen’s-be Gyöngyöspatai József is, aki kint tartózkodása alatt a héber költők kéziratait tanulmányozta a könyvtárban. 577 Az 1609-ben alapított Wadham College tanulója volt Bing Ede János (1914) és Wells József (1915).
578
A Pembroke College-ban (1624) egy magyar peregrinus járt,
Egerer Ottó Vince 1912-ben.579 A Trinity College-ban (1555) egy magyar tanulót találtam, Semsey Lászlót 1890/91-ben, aki később Dessewffy Aurélnak, a főrendiház elnökének lányát vette feleségül, valamint a millenniumi ünnepségek alkalmából szertartásmesteri megbízást kapott és 1918-ig a szabadlevű párt tagja volt.580 Apponyi Henrik földbirtokos 1885. január 1-jén született Bécsben és 1905-ben iratkozott be az Oxford University-re, ahol non-collegiate hallgató volt, ez követően kamarási tisztet töltött be.581 Atzél George Béla István szintén az Oxfordi Egyetemre iratkozott be 1897-ben non-collegiate diákként. Bécsi születése miatt az adattárban nem szerepel. 582
573
UnitLex, ZOVÁNYI, Tagart, obituary index, college reports KOVÁCS SÁNDOR 2011. 78. 575 SW/2/9a, b241 oxf/chr.1959. p. 109. 576 Oxfordmen, Gudenus, oxonienses, SW/2/6 577 RÉVAI, BTK-adatbázis, MaZsidLex, MÉL 578 Wadham College Register 579 Matric. Register of Pembroke, SW/2/9a 580 sw/2/6, Oxfordmen, trinity C Registrum Admissions 581 sw/2/7 matriculation register oxford univ. Archives 582 SW/2/7 matriculation register oxford univ. Archives 574
148
V.2.3. A cambridge-i diákok Cambridge-ben 22 magyarországi hallgató vett részt nyári egyetemen. 583 A Trinity College-ba járt 13 magyar peregrinus, így például 1900-ban gróf Batthyány Ervin,584 aki az angliai tanulmányai alatt megtapasztalak mintájára próbált szociális jellegű szabadiskolát létesíteni bögötei birtokán. Később Londonban telepedett le és külföldi lapoknak dolgozott, végül Nagy-Britanniában halt meg. A cambridge-i levéltár egy levelét őrzi.585 Gróf Lónyai Gábor (1909),586 báró Gutmann Géza (1909)587 és testvére, báró Gutmann Henrik Sándor (1908)588 is a Trinity diákjai voltak. Az adatbázisban szereplő többi Trinity-s magyar diák589 is nemesi származású volt: Joachim József (1877), Papp Szász Tamás (1908), báró Ullmann György Mária (1908), később a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója,590 Weiss Alfonz Benő (1908), báró Hatvany Endre Ignác (1909), Steinfeld István (1909), Strasser Ervin András (1912) és Ullmann Ferenc (1912). A levéltárban található kéziratokból derült ki, hogy a tanulók egymás barátai is voltak, és egy-két professzor (Dr. Barnes, Mr. Duff, Mr. Whetham) körül csoportosultak és modern mérnöki órákat hallgattak.591 A Sidney College hallgatója volt Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter két fia, gróf Zichy János Géza (1914) és Zichy Pál (1914),592 valamint Kölber-Pákai József (1910). A költő Békássy Ferenc593 (1893–1915) Cambridge-ben a King's College diákja volt, ahol Virginia Woolf írónő köréhez tartozott és megismerkedett Bertrand Russellel, a későbbi neves filozófussal, valamint barátja volt Keynesnek, a közgazdásznak. Békássy az Angliában írt verseit Babits Mihálynak küldte el, aki azokat a Nyugatban publikálta, míg Angliában maga Virginia Woolf jelentette meg angol verseit. Pupin
583
SÁRKÖZI 2013. 40–41. admissions to trinity 131., cantabrigienses, matric n degree 1851–1900 40., TCR 1162., Houghton MSS EC/11/1–11, MÉL, RÉVAI 585 Cambridge Trinity College Archives Houghton MSS EC/11/1–11 Batthyány Ervin gróf levele 586 admissions to trinity (1882-1913) 203., matric n degree 1901–1912 171., TCR 587 admissions to trinity 203., matric n degree 1901–1912 115., TCR, PATYI 2004. 588 admissions to trinity (1882–1913) 194., matric n degree 1901–1912 115., calendar, TCR, Gudenus 589 admissions to trinity, TCR 590 admissions to trinity 194., calendar, TCR 591 PONGRÁCZ 1912. 592 Sidney College Register 1844–1933, Sidney-Sussex College Annual 1914 114., 1915–1918 8., ACC, Gudenus 593 matric n degree 1901–1912 20., King's College Register, Cambridge 449., camb. hist. reg. 159., 222., liber protocoll 156., MÉL 584
149
Mihály594 előbb a New York-i Columbia Egyetemen, majd a cambridge-i King’s College-ban és Berlinben folytatta tanulmányait. A Corpus Christi diákja volt Erdős Károly (1911) és László-Guinnes Henrik (1919). Erdős később a Debreceni Teológiai Akadémia segéd- majd magántanára lett. A Christ’s College falai közé járt Schiller-Szinessy Salamon Márk (1877) rabbi, aki Manchesterben a United Community-nek lett minisztere. Előbb a Christ’s Collegeba (1885), majd a Downing College-ba (1886) járt Stomm Vilmos János (1885), aki később brit állampolgárként hadparancsnoki rangban a brit hadseregben szolgált. A liverpooli 4. ezred tagjaként részt vett a dél-afrikai harcokban, illetve az első világháborúban.595 Ugyancsak a Downing College hallgatója volt Ludinszky Lajos Zoltán (1910). A Trinity Hall diákja volt Duka Ferenc Tivadar (1874) jogász és tiszttartó, valamint báró D’Üchtritz Emil Zsigmond Ernő (1897). A St. John’s-ba járt Dirsztay Gedeon (1908),596 a Gonville and Caius College tanulója volt 1907-ben ifjabb Tisza István, 597 végül a Pembroke-ban tanult Déchy Iván Elemér (1907).598 Ugyancsak a cambridge-i diákok közt találjuk a későbbi bankárt és a Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatóját, Beck Gyulát.599 Cambridge-ben tanult jogot, Beck Gyulához hasonlóan, Balla Aladár, aki Újvidék főügyésze, majd 1906 és 1910 között főispánja lett; Szegeden pedig a második ellenforradalmi kormányban volt belügyminiszter.600 V.2.4. A vidéki angol egyetemek diákjai A Manchesterben öt magyar hallgatót regisztráltam kutatásaim során. A manchesteri unitárius akadémián tanult a korábban már említett Benczédy Pál (1907/1908)601 és Kiss Sándor (1906/06).602 A Manchester University természettudományi karán Hevesy 594
cantabrigienses, RÉVAI, matric n degree 1851–1900 492., Liber Protocoll 28., King'sCollege Register 155. 595 R243H10 harrow regsiter vol. 1. 384., christ admission 300., matric n degree 1851-1900 576., cantabrigienses 52., christ biograph. 715., christ coll reg. 596 TU13/de dirsztay/8,6,5, St. John calendar, Camb CD, Szögi, matric n degree 71. 597 matric n degree 1901–1912 278., calendar, TtREL II.7.e.72, Gonville and Caius College bogr. Register, vol 4., 87., Gudenus 598 matric n degree 1901–1912 71., Pembroke Admission Book, GULYÁS 599 úMÉL IV. 376 600 MÉL I. 326 601 HMCR; UnitLex, ZOVÁNYI, MUC Reg. 602 HMCR, UnitLex, Uniárius Meta-Lexikon, MUC Reg., Dr. Martineau címen a neves angol teológus hat beszédét fordította magyar nyelvre: In KerMagv
150
György (1911–1913),603 mérnöki karán Bresztovszky Béla (1910), orvosi karán pedig Lichtmann Dezső (1894) hallgatott előadásokat.604 Liverpoolban két magyar orvos járt: a későbbi híres bakteriológus Gózony Lajos (1913)605 és az orvos, fiziológua Liebermann Pál (1910/11).606 A leeds-i egyetemen Kántor Sándor (1906) személyében egy magyar hallgatót találtam. 607 A sheffield-i egyetemen – a korábban már említett – Bresztovszky Béla folytatott mérnöki tanulmányokat.608 V.2.5. A skóciai tanulók Az Edinburgh-ban tanult 96 magyar peregrinus közül 84-en olyan református hallgatók voltak, akik kifejezetten magyar református tanulók számára létesített öszöndíj segítségével látogatták meg az egyetemet.609 Az ösztöndíjakról szóló alfejezetben tárgyalt skóciai támogatás jóvoltából kint tanuló 81 magyar diák általában egy-három éven keresztül tanult a New College-ban. Edinburgh-ben tanult például a később Angliában több helyen is lelkészi szolgálatot teljesítő Saphir Gusztáv Adolf, 610 illetve a Bethánia-egylet alapítója Szabó Aladár.611 Az edinburgh-i diákok közül 19-en tanárként helyezkedtek el a felsőoktatásban, illetve négyen esperesként, hárman orvosokként, egyikük pedig püspökként futott be karriert. Az első ösztöndíjas edinburgh-i hallgatók, Dapsy László és Dömötör János612 Skóciában új teológiai, filozófiai és egyházi életbe cseppentek bele, és onnan a megújult 603
A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője. Nagyiparos, földbirtokos, nemes család. Forrás: RA/39/I ASL, BTK-adatbázis, RA/37/I 1910/1911,1911/1912,1912/1913, M Calendar 1911/1912, 1912/1913, 1913/1914 604 PATYI 2004., www.leveltar.SOTE.hu/37_kari_ules.doc 605 SOTE kari jegyzőkönyv 1912/1913 IX. rendes ülés 39., 1913/14. X. rendes ülés 11., www.leveltar.SOTE.hu/34_kari_ules.doc, www.leveltar.SOTE.hu/36_kari_ules.doc 606 UCL calendar 1910–1911, Huszadik Század 1932 okt, SOTE kari jegyzőkönyv 1908/1909. IV. 75., 1909/1910. VI. 15., 1910/1911. II. 41., V. 29. 607 Leeds Register 608 SÁRKÖZI 2013. 41–42. 609 SÁRKÖZI 2013. 38–40. 610 Saphir Adolph (1831 Pest –1891 London), forrás: SZINNYEI, roll of graduates of glasgow p540., matriculation album of glasgow 1728–1858 p.476 611 Szabó Aladár (1860–1914): ref. lelkész, író. 1887-től a-bp.-i ref. gimn. és 1888-tól a teológiai ak. tanára. 1890-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1905-től 1938-ig bp.-i lelkész. A Bethánia-egylet alapítója. A szegénygondozás, az árva- és cselédügy rendezésében is tevékeny volt. Forrás: MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI, Locke. Bp., 1890. Budapestről Londonig. Emlékezés a keresztyén ifjúsági egyesületek XIII. világkongresszusára.1894.; Livingstone utazásai és felfedezései. 1895. 612 HÖRCSIK 1989., MÉL, TtREL II. 28. c. 1., SZINNYEI
151
skót egyház tanait hozták haza. Balogh Ferenc pedig 1869-ben a skóciai New Collegeban működő teológus egylet mintájára szervezte meg a Hittanszaki Önképző Társulatot.613 Benkő István Fa Istvánnal angol mintára vasárnapi iskolai mozgalmat indított el (1883). Az ugyancsak Skóciában tanult Szalay József 1894-ben az Első Magyar Missziói Társulatot indította útjára, míg Bieberauer Richard 614 1906-ban megalapította a Filadelfiai Diakonissza Egyletet.615 Kecskeméti Ferenc616 és Nánássy Lajos617 edinburgh-i tanulók magyar szóval hirdették az igét Amerikában. Az ugyancsak Edinburgh-ban tanult Sörös Béla618 és Csiky Lajos pedig a skót börtönlelkészet intézményét honosították meg Magyarországon. Az edinburg-i teológus hallgatók számos ponton skót gyökerekkel gazdagították a magyar művelődéstörténet, és oktatástörténet eredményeit, munkásságukról a diákok utóéletét tárgyaló fejezeben térünk ki.619 Glasgow egyetemén nyolc magyar fordult meg, többnyire teológiát, bölcsészetet, jogot, vagy mérnöki tanulmányokat tanultak.620 Glasgow-i diákok voltak Saphir Gusztáv Adolf (1848), Losonczy László (1872c), Joachim József (1889c), Frölich Izidor (1896c), Patay Pál (1911) és Czirjék Mihály (1911). A belügyminiszter küldte állami ösztöndíjjal Wenhardt Jánost Glasgowba az 1900/1901-es tanévben, 621 hogy orvosdoktorként klinikai szempontból tanulmányozza a pestist. Wenhardt 1905-ben a belső betegségek általános kórtanából egyetemi magántanárrá habilitált. Glasgow-i diák volt a későbbi műegyetemi tanár Bresztovszky Béla (1912) is, aki 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratóriumot és kísérleti állomást vezette a budapesti műegyetemen. 622 Aberdeenben járt magyar hallgatóként Losonczy László (1872c), Goldziher Ignác (1906c), Szabó Zsigmond (1909), Imre Lajos (1910), Vargha Tamás (1910) és Deák
613
HÖRCSIK 1989., PALLAS, MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI, , RÉVAI, TtREL II. 28. c. 1., Encyclopaedia of Living Divines. Edinburg, 1887. Suppl. És önéletr. Adatok. 614 HÖRCSIK 1989., MÉL, BSAX/1/B 615 HÖRCSIK 1989. 172-173. 616 HÖRCSIK 1989., Barna János 1928/b. 173–174., BTK-adatbázis, ZOVÁNYI, SZINNYEI 617 HÖRCSIK 1989., ZOVÁNYI, SZINNYEI, GULYÁS 618 HÖRCSIK 1989., MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI 619 HÖRCSIK 1989., ZOVÁNYI, RÉVAI 620 SÁRKÖZI 2013. 41. 621 SZINNYEI, MÉL 622 BME C. 1912.28, MÉL, Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ)
152
Sándor (1912). Az aberdeeni hat diákból öt teológiát tanult, közülük későbbi pályájuk során hárman professzorok lettek, egyikük pedig esperes. 623 St. Andrew’s-ba három magyar peregrinus járt, ketten orvostudományi órákat hallgattak, egy tanuló pedig teológiát. St. Andrew’s diákjai voltak Szabó Iván (1855), Duka Tivadar (1853) és Losonczy László (1872c). Az első két diák orvostudományi kurzusokra járt, Losonczy László pedig teológiát hallgatott. Duka Tivadar doktorátust szerzett orvostudományból 1853-ban. 624 Végül az ír egyetem hallgatóit vizsgálva megemlíthetjük, hogy Belfastba járt Fazekas Lajos és Tildy Zoltán (1913), Vámbéry Ármint pedig a Dublini Egyetem 1892ben tiszteletbeli jogi doktorává avatta. V.3. A peregrináció intenzitása A kutatásom során vizsgált időszakban az angliai magyar peregrináció intenzitását áttekintve számos fontos megállapítás rajzolódik ki. Eddigi kutatásaim szerint a peregrinusok nagyobb számban csak 1850 után látogattak angol és skót egyetemekre, ugyanis 1850 előtt mindössze tizenhárom magyar tanulót regisztráltam (1789-ig mindössze harminc magyar diákról tudunk).625 1850 után viszont évtizedről évtizedre jelentősen emelkedett a kint tanuló magyarok száma, ugyanis a századforduló gazdasági felfutása és a növekvő ösztöndíj-lehetőségek kedveztek a külföldi tanulmányoknak (az 1880-as években már 90 fő tanult angliai egyetemeken). A skóciai Edinburgh-ben az 1860-as évektől tanult számottevő magyar diákság, ezelőtt csupán négy magyart regisztráltam. A másik három skót egyetem közül Aberdeenbe és Glasgow-ba az első diákok 1872 körül érkeztek. Míg St. Adrew’s-ba az első diák már 1853-ban beiratkozott. Az angliai egyetemek közül Londonban legkorábban 1840 körül tanult magyar diák, 1857-től kezdve azonban minden évben megfordult egy-egy tanuló a városban, hogy ismereteit gyarapítsa. Cambridge-ben 1874-ből ismerem az első magyar tanulót, míg 1906-tól évente egy-két magyar diák mindig tanult az egyetem falai között, az ezt megelőző időszakban csak 17-en hallgattak stúdiumokat. 1898 után szinte minden évben találtam magyar hallgatót az Oxfordi Egyetemen, ezt megelőzően azonban csupán tizenhatan jártak ide. 623
SÁRKÖZI 2013. 41. SÁRKÖZI 2013. 43. 625 GÖMÖRI 2005. 20–21. 624
153
300 250 200 150 100 50 0 1789-1825
1826-1850
1851-1875
1876-1900
1901-1919
A beiratkozások negyedszázadonként
A fenti grafikonból jól látszik, hogy 1851 előtt elhanyagolható az angliai/skóciai peregrináció. A francia forradalom és napóleoni háborúk időszakában (1789–1819) valószínűleg nehéz lehetett peregrinusként Angliába utazni, míg az 1819 és 1830 közötti szakaszban a Szent Szövetség peregrinációt tiltó karlsbadi határozata szabott szigorú kereteket a külföldi egyetemjárásnak, amely 1819-et követően tíz évre teljesen kizárta Angliát a diákok peregrinus útjairól. Az 1820-as évek végén a kolera járványok, 1830 körül pedig a forradalmi hullámok bátortalaníthatták el a vándorolni vágyó diákokat. A ferenci abszolutizmus minél centralizáltabb oktatási rendszert kialakítani próbáli intézkedései között látott napvilágot 1806-ban a második Ratio Educationis, amelyben a tanügyet szorosabb bécsi fennhatóság alá vonták, az egyetemeken a kari igazgató intézményét visszaállították. Bár a Ratio a bölcsészkari tanulmányokat három évről kettőre, a jogit négyről háromra csökkentette, a felsőfokú tanulmányok közé több reálstúdiumot iktatott be, ami ösztötnözte a hallgatók mérnöki tudományok iránti érdeklődését.626 A bécsi udvar igyekezett a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatit minimálisra redukálni. A cenzúra mellett olyan rendeletek születtek, amelyek korlátozták a protestánsok külföldi továbbtanulását. Az udvar úgy képzelte, hogy a nem katolikus diákok valamelyik birodalmi egyetemen felállított protestáns fakultáson fognak tanulni, s ez helyettesíti majd a nyugat-európai peregrinációt. Ennek érdekében 1821 áprilisában a bécsi egyetemen protestáns teológiai kar nyílt, de a kezdeményezés
626
HAT ÉVSZÁZAD 32–33.
154
sikertelen maradt és 1825-ben az udvar kénytelen volt újra engedélyezni a protestáns diákok birodalmon kívüli peregrinációját.627 19. század közepétől már nemcsak teológusok vettek részt a peregrinációban, hanem egyre inkább világi tanulók is. A Magyarországot Nyugat felől a külföldi protestantizmus egyházi központjain túl Párizsból, Bécsből és Londonból is egyre erősebben érték kulturális hatások. Az előző évszázadoktól eltérően már nem a protestáns és katolikus teológusok voltak a külföldi kulturális hatások kizárólagos közvetítői.628 Az Anglia és Skócia peregrinációban a dualizmus korszaka jelenti az áttörést, ugyanis a magyar peregrinus körében a dualizmus második szakaszában fut fel a Szigetország népszerűsége, hiszen ekkor már állami támogatások is segítik a külföldön tanulni vágyó diákokat.629 A 19. század közepén talán azért sem jelentős még az angliai peregrináció, mert a magyarok számára a Berlini Egyetem és az 1815-ös alapítású Bécsi Polytechnikum volt vonzó. Az 1717-től Bécsben működő hadmérnöki akadémia is népszerű volt a magyar peregrinusok között, a hallgatóinak majdnem 20%-a Magyarországon született. Az intézet matematikai, geometriai oktatása kiváló volt, így azok is ide jártak, akik egyébként polgári pályára készültek. 630
161 141 121 101 81 61 41 21 1 1790-1800 1811-1820 1831-1840 1851-1860 1871-1880 1891-1900 1911-1919
A beiratkozók száma tízévente
627
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. BUCSAY 1985. 198–200. 629 SÁRKÖZI TARGU–MURES 2007. 199–207. 630 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000.
52–53.
628
53.
155
A humboldti liberális egyetempolitikát hazánkban az 1848. évi XIX-es törvénycikk vezette be, amely deklarálta a tanítási és a tanulási szabadság elvét. A törvénycikk a pesti egyetemet az országgyűlésnek felelős közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá rendelte. Innentől fogva egyre több minisztériumi ösztöndíj nyílt meg az egyetemi tanulók számára, a költségvetésből kifejezetten a külföldi tanulmányutak kiadásaira zároltak összegeket.631 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1790-1795
1811-1815
1831-1835
1851-1855
1871-1875
1891-1895
1911-1915
A beiratkozók száma ötévente
A beiratkozók száma évente
A beiratkozottak számának évenkénti alakulását a fenti táblázatban tüntettem fel. Az ábrán látható, hogy a korszak kezdetén Gömöri György kutatási eredményei folytatódnak,632 ami alapján elmondható, hogy 1840-ig az angliai peregrináció szinte 631
HAT ÉVSZÁZAD 37–38. A 30 éves háború folytán a reformátusok a német egyetemekről kiszorulva mindinkább választottak holland (Franeker, Leiden, Utrecht) és angol vagy svájci egyetemet tanulmányaik színhelyéül. Ez a tendencia folytatódik a 18. században. Mária Terézia megtiltotta a külföldi tanulmányutakat és cenzúrát vezetett be. 1756–59, 1763–66 között tilos volt minden külföldi tanulmány. 632
156
lenullázódott. 1860 után válik állandóvá az a tendencia, hogy magyar diákok felkeresik a Szigetország egyetemeit és 1866-tól megugrik az angliai peregrinusok száma, valószínűleg a német egyetemekről a porosz-osztrák háború miatt kiszoruló diákok álltak tovább Franciaország és Anglia felé orientálódva. Látható az is, hogy igazi felfutás a századfordulón következik be, így 1910 és 1914 között már 166 magyar diák utazik ki angliai egyetemre tanulni. A világháború kitörése után lényegében megszűnt az angliai tanulás lehetősége, amely tendenciát jól jelez, hogy 1915 és 1919 között már csak hét diák fordult meg angol egyetemen. 633 A stabil skót-magyar kapcsolatok kedveztek a kint tanulni vágyó teológus hallgatóknak. Az 1840-es években az evangelizáció és az egyesületi tevékenység Nyugatról került be az országba. Budapesten a letelepedő skót misszió és egy újonnan alapuló német református gyülekezet tevékenysége összefonódott. A skót misszió 1841ben kezdte meg a működését Pesten és fő feladatának a zsidók közti térítés tekintette, de eleinte gondját viselte a Lánchíd építőinek, egy angol cég technikusai és építőmunkásai lelki életének is. A skót misszió tevékenységét pártfogolta Mária Dorottya, József nádor főherceg felesége, Johann Georg Bauhofer budai evangelikus és Török Pál pesti református lelkész. A skót zsidómisszió élete érintette a főváros és a vidék református és evangelikus gyülekezetinek életét is, együtt szerveztek nyilvános bibliaköröket, elemi iskolát alapítottak. Ebben az időszakban a kibővülő állami közigazgatás és a kezdődő iparosodás számos svájci, német, angol, skót, holland protestánst vonzott a magyar fővárosba, ők alapították 1859-ben a pesti református egyház német ajkú református lányegyházát, amely közvetítőjévé vált a nyugati gyakorlati egyházi hatásoknak, főleg a belmissziónak. Megalapították 1866-ban a Bethesda Kórházat, a Bethánia árvaházat, megkezdték
Magyarországon
a
diakonisszaképzést
is
(Pozsony,
Debrecen).
Kamaraerdőn további árvaházakat nyitottak, valamint szociális otthonokat is létesítettek. Nyugati mintára elterjesztették a vasárnapi iskolákat, megalapították a közösségi keresztyénség szervezeteit, az első magyar Keresztyén Ifjúsági Egyesületet (KIE), a Keresztyén Diákszövetséget, valamint a Bethánia-társaságokat.634 A NyugatEurópában (Skócia, Németország) tanuló fiatal lelkészek honosították meg azokat a törekvéseket (ébredésnek vagy belmissziónak nevezve), amelyek sikerrel állították meg az egyházaktól való eltávolodást. Előnyben részesítették a templomon kívüli egyházi
633 634
SÁRKÖZI 2013. 43–46. BUCSAY 1985. 222–224.
157
alkalmakat, külön figyelmet fordítottak a nemekre, korosztályokra, foglalkozási csoportokra és a karitászra.635 Az 1848. évi XX-as törvénycikk kimondta a vallási egyenlőséget és az államra hárította az egyházak, valamint iskolák fenntartásának költségeit, ezért 1849-et követően egyre több felekezeti iskola került állami irányítás alá. A népiskolák államosításával felszabadult anyagi erőket az egyházak a kollégiumok, főiskolák, leányiskolák, tanító- és tanítónőképző intézetek fejlesztésére fordították. Az evangélikusoknak Eperjesen, Pozsonyban, Sopronban és Nagyszebenben működtek teológiai főiskolái. A reformátusok debreceni, sárospataki, pápai kollégiumai virágoztak. Debrecenben 1896-ban négy új tanszéket alapítottak, 1914-ben pedig állami egyetemet szerveztek a városban. Budapesten 1855-ben létesült felekezetközi protestáns teológiai akadémia, ahol 1865-ig együtt tanultak az evangelikusok és a reformátusok. 1867 után az evangélikusok főleg Halléba jártak, a reformátusok inkább Utrechtbe, Edinburgh-be, de sokan látogatták Jéna, Berlin, Lipcse, Marburg, Bázel, Genf, Aberdeen, Glasgow, Belfast Montau intézményeit is. A külföldi tanulmányutak ebben az időszakban már nem az egyedüli kapcsolatot jelentették a külföldi hittestvérekkel. A közlekedés új lehetőségei, az államközi keresztyén egyházi egyesületek alapítása révén, megteremtették a vezető egyházi emberek és teológusok érintkezését. Így jöttek el Magyarországra a Presbiteriánus Világszövetség, a Gusztáv Adolf Egyesület, az Evangélikusok Szövetsége, az IMCA, a Keresztyén Diákegyesület és más kül- és belmissziós társaságok képviselői. Több protestáns peregrinus diák idegen nyelvű, a magyar egyházi életet bemutató dolgozatot, tanulmányt készített, amely külföldön a protestáns egyházak iránt megnövekedett érdeklődést szolgálta. Itt Csiky Lajos munkáját lehet megemlíteni („A short account of the Hungarian reformed Church”)636, valamint Balogh Ferenc és Nánássy Lajossal művét („History of the Reformed Church of Hungary”).637 A nemzetközi egyházi kapcsolatok erősödtek, 1910-ben például Manchesterből járt itt Sadler professzor, de több magyar is szerepelt vendégelőadóként külföldi egyházi fakultásokon, illetve több magyar teológus számára díszdoktori címet adományoztak külföldi egyetemek. 638
635
MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 329. CSIKY 1877. 637 BALOGH-NÁNÁSSY 1906. 638 BUCSAY 1985. 226–228. 636
158
A 176 beiratkozást alapul véve a londoni peregrinusok kiutazásai 1830 és 1919 között a következőképpen alakult:
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 18301839
18401849
18501859
18601869
18701879
18801889
18901899
19001909
19101919
V.4. A tanulmányok hossza A tanulmányok hosszának elemzéséből is több fontos következtetés levonható. A Londonban, Cambridge-ben vagy az Oxfordi Egyetemen tanult peregrinusok közül 147 hallgató egy, maximum négy hét hosszúságú nyári egyetemen vett részt. A magyarországi diákok 31 %-a csupán fél és egy hónap közötti időintervallumot tartózkodott valamely felsőoktatási intézményben. A magyarok 10,6 %-a (53 tanuló) egy-két hónapot, de mindenképpen kevesebbet, mint egy évet tanult kint. A többi hallgató közül 145-en (29 %) egy évet, egy diák másfél évet, 49-en pedig két évet (9,8 %) töltöttek kint. Tekintettel arra, hogy Angliában tanulni igen drága volt, meglepőnek mondható, hogy akadtak olyan hallgatók is, akik több mint két évet töltöttek a Szigetország egyetemein. A kutatásaim során ugyanis 16 olyan hallgatót találtam, akik három, és három olyan peregrinust, akik négy évet jártak a brit felsőoktatás valamelyik intézményébe. Sőt, két tanuló még ezt is meghaladó tanulmányi idővel rendelkezik, egyikük hat, másikuk kilenc évet tanult Angliában. A peregrinusok közül 28-an több egyetemre is beiratkoztak, vagyis nem egy felsőoktatási intézményben töltötték a fent megjelölt időintervallumot.639
639
SÁRKÖZI 2013. 46.
159
V.5. Előtanulmányok, avagy az angliai/skóciai magyar peregrináció útvonalai A diákok peregrinációjuk során több egyetemet is meglátogattak és az egyetemi regiszterek vagy a college-ok diáknévsorai sok esetben közlik, hogy a tanuló mely másik egyetemről érkezett az adott felsőoktatási intézménybe. A levéltári források mellett életrajzi lexikonok is eligazítást adnak az egyes tanulók tanulmányi útjairól, így enciklopédiákból is kiegészíthető az adatbázis ezen rovata. Kutatásom során 338 beiratkozott hallgatóról találtam arra vonatkozóan adatot, hogy Angliát megelőzően mely ország felsőoktatási intézményében folytatott tanulmányokat. Ez nem azt jelenti, hogy a többi majd kétszáz tanuló nem valamely egyetemről érkezett, inkább az valószínű, hogy nem áll rendelkezésre forrás a diák korábbi tanulmányaira vonatkozóan. A diákok felsőoktatási pályáját megfigyelve megállapítható, hogy nemcsak közvetlenül utaztak a magyarországi diákok Angliába/Skóciába, hanem más külföldi egyetem érintésével érkeztek. A diákok több mint feléről (330) biztosan tudjuk, hogy valamely magyar felsőoktatási intézmény hallgatójaként érkezett Angliába több külföldi egyetemen meglátogatása után. Azt valószínűsítve, hogy ez a szám valamivel magasabb lehetett,
elmondható,
hogy
többen
kezdték
el
Magyarországon
egyetemi
tanulmányaikat, mint akik eleve Angliában vagy Skóciában iratkoztak be először valamely egyetemre. Tekintettel arra, hogy Anglia messze van, érdemesebb volt úgy szervezni a külföldi egyetemlátogatást, hogy más – útba eső – egyetemen is hallgasson a diák egy-két előadást. Ezért jellemzően az angliai/skóciai peregrinus diákok számtalan közbülső egyetemen is tanultak. Az adatbázisból kiderül, hogy a diákok melyik magyarországi egyetem diákjai voltak.
A
budapesti
tudományegyetem
hallgatói
közül
224-en
tanultak
a
Szigetországban, 22-en a jogi karról, 52-en a bölcsészkarról, 42-en pedig az orvosi karról érkeztek. A királyi József Műegyetemről 44-en, a budapesti Református Teológiáról 52-en, a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémiáról 12-en indultak útnak. A Debreceni Egyetemről 48 hallgató érkezett, ebből teológiáról 39, jogi karról négy, bölcsészkarról öt tanuló. A Kolozsvári Teológiáról, illetve 1872-től a kolozsvári Ferenc József Egyetemről szintén 49 hallgató érkezett a Szigetországba, ebből 30 teológus, 11 bölcsész, öt jogász, három pedig orvostan-hallgató volt. A többi magyar felsőoktatási intézményből elenyésző számú tanuló vágott neki Albionnak: a soproni teológiáról két diák, a selmecbányai akadémiáról egy, székelyudvarhelyről egy, a sárospataki 160
főiskoláról négy, Losoncról kettő, Nagykőrösről egy, a pápai teológiáról hét, Pozsonyból hat, Kecskemétről egy és Eperjesről további két tanuló. Magyarországot elhagyva a legtöbben német egyetem érintésével érkeztek a Szigetországba. Többen (29) először Bécsig utaztak és itt folytattak tanulmányokat, majd Németországon vagy Franciaországon át érkeztek Angliába. Bécset követően Jéna, Berlin, Göttingen, Drezda, Kiel, Lipcse, Tübingen egyetemét látogatták meg a diákok, 6-an pedig Párizsba utaztak. 18-an először a Berlini Egyetemnél álltak meg, és Anglia előtt útba ejtették még Lipcsét, Zürichet, Genfet, Párizst, Utrechtet. Lipcsében kezdtek 12-en, ahonnan egy páran tovább mentek Berlinbe, majd Heidelbergben, illetve Zürichben is végeztek rövidebb tanulmányokat. Olyan is akadt, aki a francia Strasbourg majd Párizs egyetemén fordult meg, és csak így ért el Angliába. Öten Göttingenből érkeztek. Az első megállója négy tanulónak München, háromnak Jéna, egynek Tübingen, egynek Lahn (ez feltehetően Marburg) volt. Csupán tíz olyan tanuló volt, aki Svájcban kezdte meg peregrinus útját. Inkább az volt a jellemző, hogy német egyetemek után hallgattak órákat Genf, Zürich, Basel egyetemein. Heten Franciaországba utaztak Magyarországról, és utána Angliába. Kevesen érintették Hollandiát (négyen Utrechtben jártak), egy tanuló az USA-ból visszaúton állt meg Angliában. A peregrináció útiránya összefügg a magyarországi hallgatók nemzetiségi összetételével. Az adatbázisban szereplő magyarországi hallgatói beiratkozásból 200 beiratkozás zsidó származású magyar, vagy német, angol, szlovák, szerb hallgatóé, vagyis az angliai és skóciai peregrinusok közel 40 %-a magyar állampolgárként Angliába/Skóciába ment tanulni ahelyett, hogy a dualizmus második felében kiépülő, magyar tannyelvű felsőoktatási intézményben tanult volna.640 Az alsó- és középiskolai tanulmányokról kevés információ áll rendelekzésünkre, összesen 236 adat elemezhető. A 236 bejegyzésből 51 budapesti előtanulmányokat jelöl, a többi vidéki iskolát, 35-en református iskolába jártak, 5-en evangélikusba, 25-en pedig katolikus elemi oktatásban részesültek. V.6. Az Angliát és Skóciát követő egyetemlátogatás A legtöbb diák Angliát elhagyva német egyetemeken folytatta tanulmányait, mielőtt haza érkezett volna. Egy páran – kihasználva, hogy külföldön vannak – több német 640
SÁRKÖZI 2013. 46–48.
161
egyetemen is hallgattak előadásokat. Húsz diák valamilyen német egyetemet még érintett, mielőtt visszatért volna Magyarországra. Főleg Heidelberg és Berlin volt népszerű. Ausztriát hatan érintették hazatérés előtt. Szintén kedvelt volt Franciaországot útba ejteni hazafelé úton, vagy közvetlenül, vagy német/svájci óralátogatásokat követően. Közvetlenül 13 diák utazott francia egyetemekre tanulni, azonban számukat növeli a német (4) vagy svájci (2) egyetemeket követő francia tanulmányút. Volt olyan diák is, aki a franciaországi tanulmányok után még Belgiumban, majd Olaszországban is hallgatott előadásokat. Kilencen Svájcba mentek tanulni, majd ezt követően még francia, majd német egyetemekre is ellátogattak, egy tanuló pedig az Egyesült Államokba utazott. Hatan Angliát követően közvetlenül az Egyesült Államokba utaztak, hogy az Angliában megszerzett nyelvtudást tovább mélyítsék, így az USA-ban is jártak rövid ideig egyetemre. Szintén több diák választotta a Bécs érintésével történő hazatérést. Holland egyetemekre kevesen mentek, a rendelkezésre álló adatok alapján négyen érintettek valamilyen holland egyetemet az angol tanulmányokat követően, Hollandia után pedig még német egyetemre is jártak mielőtt hazatértek volna. Olasz egyetemekre csak hárman, Prágába csak egy diák utazott mielőtt Magyarországra érkezett volna.641 V.7. A női hallgatók részvétele az angliai peregrinációban Az angol felsőoktatás 19. századi átalakításával, és a liberális, vizsgáztató egyetemtípus létrejöttével a nők előtt megnyílt az út az egyetemre. Kutatásaim során 46 nőt regisztráltam, ami a peregrinusok 9 %-át jelenti. Szokatlanul magas ez a szám, a korabeli Németországban a peregrinusok 1–2 %-a volt csak hölgy. 642 nő 9%
férfi 91%
641 642
SÁRKÖZI 2013. 48. SÁRKÖZI 2013. 49.
162
Az oxfordi egyetemen 1920 előtt, Cambridge-ben egészen 1948-ig nem voltak teljes értékű tagjai a felsőoktatási intézménynek a női hallgatók, ezért az egyetemi regiszterben nem szerepelnek, még akkor sem, ha hallgattak is órákat az egyetem falai között. A Londonban talált női tanulók közül nyolc rendes hallgatója volt valamely angol egyetemnek. Egyikük hegedűórára járt, a többiek bölcsészeti stúdiumokra iratkoztak be, úgymint filozófiára, történelemre és volt, aki posztgraduális kémiai tanulmányokat folytatott a University College Londonban. A többi 39 hallgató egy vagy két hónapos nyári egyetemi képzésen vett részt. Az adatbázisból az is kiderül, hogy többen férjüket – aki Magyarországon egyetemi tanár volt – kísérték el a nyári egyetemre, illetve – a családi nevek egyezéséből – úgy tűnik, hogy a nők egy részének édesapja korábban valamely angol felsőoktatási intézmény hallgatója volt. Magyarországon 1895-ben nyíltak meg az egyetemek a női hallgatók előtt, akik először az orvosi és a bölcsészeti karokra iratkozhattak be.643 V.8. A hallgatók szakmacsoportonkénti tagolása Az alábbi táblázat a beiratkozások fakultások, illetve tudományszakok szerinti megoszlását ábrázolja. A 456 tanulóról 482 adat áll rendelkezésünkre az angliai és skóciai felsőoktatási tanulmányokról, mert a tanulók döntő többsége több stúdiumot tanult egyszerre.
Tanulmányok 200 150 100 50 0
A legtöbben, az összes hallgatók 38,9 %-a (194), illetve az ilyen irányú adattal rendelkező tanulók 42,5 %-a bölcseleti stúdiumokat hallgattak, amelyből a legtöbben angol nyelvet (159) tanultak, akik közül sokan nyári egyetemekre érkeztek ebből a 643
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 409.
163
célból. Nyári egyetemi kurzusokat Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben is szerveztek, főleg külföldi hallgatók számára. A nyári egyetemeken az előadások érdekes témákat boncolgattak, de a résztvevők célja főleg az angol nyelvtudás tökéletesítése volt. Az orvosi karra 1904/05 tanévben érkezik először meghívó a nyári egyetemi kurzusokra.644 A londoni nyári egyetemeket 1903-tól szervezték meg és a kurzusok egy hónapig tartottak, általában július második és augusztus első felében várták a külföldi hallgatókat. A résztvevők szóbeli és írásbeli nyelvvizsgával zárták a tanulmányokat, ahol jó és kiváló szintű nyelvtudást bizonyító oklevelet lehetett szerezni. Alacsony szintű nyelvtudással nem lehetett a kurzusokon részt venni. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy a foglalkozások kiscsoportosok legyenek, hogy a Londoni Egyetemen eltöltött négy hét a maximális hatékonyságot érje el. Az elszállásolások megszervezésénél arra is figyeltek, hogy az angol családoknál maximum két különböző nemzetiségű diákot helyezzenek el. Olyan változatos előadástémákat hallgathattak a diákok, mint az angol irodalom,
angol oktatási módszertan,
angol
művészet,
Dél-Afrika története,
közgazdaságtan, kereskedelem, személyiségi jogok, a jogalkotó és a végrehajtó hatalom kapcsolata.645 A gyakorlati órákat a fonetika, a kommunikáció, és az olvasás köré szervezték. A hallgatók számára Londonban és környékén kirándulásokat szerveztek, hogy a nevezetességeket és a történelmi események helyszínét megismerhessék. Az oxfordi nyári egyetemisták számára kedvezményes vonatjegyek és szálláslehetőségek álltak rendelkezésre. 1911-ben az egy hónapos kurzus 1 font 10 shillingbe került. Az 1912-es nyári egyetemen fonetikát, angol nyelvet lehetett hallgatni. De a nyelvtanulás mellett korabeli problémák elemzése is szerepelt az előadások témája között, pl. alkotmányos, társadalmi és gazdasági problémák. Országonként egy vagy két ’összekötő’ ember volt, aki korábban részt vett már nyári egyetemi kurzuson, és aki szívesen nyújtott információt az érdeklődők számára. Náluk lehetett prospektust szerezni, amin előre feltüntették az órákat, és az ajánlott olvasmányok listáját. Voltak konferencia jellegű szekciók, ahol téma volt például az angol oktatási rendszer szerkezete. A nyári egyetemi kurzusokra limitált volt a jelentkezés, és a regisztációkor kellett fizetni. 1912-ben már 3 font volt az egész kurzus, aki csak az első vagy a második etapon szeretett volna részt venni, 2 fontot fizetett. Az I. képzési rész angol nyelv volt: kezdőknek, haladóknak, illetve angol tanárok számára. A II. képzési részen 644 645
SOTE 1904/1905 kari jegyzőkönyv IX. ülés 12. UoL EM 3/6/1
164
kifejezetten fonetikát oktattak. A regisztrációs díjhoz járultak még hozzá az utazási költségek és a szállásdíjak (25–45 shilling között mozgott hetente). Az elszállásolási lehetőségeket és körülbelüli árakat is tartalmazta a prospektus, valamint egy jelentkezési formanyomtatványt. A bölcsészeten belül a következő órákat hallgatták még a magyarok: filológia, összehasonlító
nyelvészet,
történelem,
régészet,
művészettörténet,
irodalom,
irodalomtörténet, indológia, héber, fonetika, filozófia, angol történelem, pedagógia, nyelvtanítás módszertana, iráni nyelv, filozófia. A bölcsészeti órák 18 %-a filozófia, művészettörténet, történelem és irodalom volt. A magyarországi református egyház aktívan ápolta skóciai kapcsolatait a 19. század folyamán. A hazai protestantizmus továbbélő hagyományai következtében 131en teológiát tanultak (26.5 %), ez leginkább protestáns teológus hallgatókat jelent, akik Edinburgh-ba érkeztek e célból. A teológia népszerűsége Londonban csökkent, mert az egyetemi rendszer átalakításának köszönhetően modern tudományokat oktattak az intézmények, ezért az egyháztörténeti, filológiai, teológiai tárgyakat Oxfordban, Cambridge-ben és Skóciában volt érdemes tanulni. A bölcsészet és a teológia a századfordulóig állt csak az érdeklődés középpontjában
és
az
1900-as
évet
követően
egyre
többen
a
modern,
természettudományi, gazdasági, mérnöki stúdiumok iránt kezdtek érdeklődni. A századfordulóra jellemző volt, hogy a hallgató bölcseletet tanulni érkezett Angliába, de közben felvett valamely modern tudományt is. A 19. század közepére a metafizikaellenesség és a pozitivizmus elterjedésével párhuzamosan, a tapasztalati úton való bizonyítással gyors fejlődésnek indultak a természettudományok.
A
modern
tudománynak
számító
gazdasági,
műszaki,
természettudományi tantárgyakat összesen a tanulók 20.5 %-a hallgatott. Az ösztöndíjakról szóló fejezetben tárgyaltuk, hogy a budapesti orvostanhallgatóknak lehetőségük volt ösztöndíjjal Londonban tanulni. Az összes hallgató közül 47-en orvostudományt (9.4%), ezen belül fogászatot, élettant, anatómiát, bőrgyógyászatot hallgattak. Az orvostanhallgatók viszonylag alacsony számát részben azzal lehet magyarázni, hogy a magyarországi diákok kezdetben Bécsben tanultak szívesen orvoslást, később azonban a hazai orvosképzés is felzárkózott az európai élvonalhoz.
165
Természettudományt (az orvostudományt leszámítva) 16-an tanultak, főleg matematika, kémia, geológia, fizika, botanika, ásványtan, növény- és állattan, kertészet, vagy biológia, illetve gyógyszerészet iránt érdeklődtek a diákok. Kertészetet egy ember tanult Angliában, ő is inkább valószínűleg a gyakorlatban vizsgálta az angol kertépítési stílus fortélyait (a kertészképzés 1853-ban kezdődött Magyarországon Entz Ferenc jóvoltából.) A kevés természettudományos érdeklődés mögött az állhat, hogy a természettudományi tanszékeket és épületeket folyamatosan bővítették Budapesten a 19. század második felében, felépült a klinikák. 646 A magyar peregrinációban 1844 körül határozható meg az a fordulópont, amikor a hagyományos orvosi, sebészi, illetve teológiai pályák iránti érdeklődést felváltja a reáltudományok külföldi elsajátítása iránti igény. 647 A műszaki tudományok közül a tanulók elsősorban mérnöki előadásokat látogattak,
többnyire
villamosmérnöki,
vegyészmérnöki,
vízmérnöki,
szennyvízelvezetési és elektrotechnikai kurzusokat hallgattak. Hazánkban az Institutum Geometricum felszámolásával hét évre megszűnt a felsőfokú mérnökképzés az országban, ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés külföldi képzés iránt. A Thun-i reformok erősítették a felsőfokú műszaki képzést hazánkban. Egyesült az Institutum Geometricum és a József Ipartanoda, a Birodalom más műszaki felsőfokú intézményéhez hasonló Technikai Intézet jött létre.648 A budai ipartanodát 1856-ban fejlesztették műegyetemmé (k.k. Joseph Polytechnikum), ahol egyetemi szintű mérnöki, közgazdasági és kereskedelmi képzés folyt. Az egy éves előkészítő osztály mellett az egységes technikai osztály egyszerre végzett felsőfokú mérnökképzést és egyetemi szintű kereskedelmi, illetve közgazdasági képzést is. 1871-től József Műegyetem néven új, korszerű szervezeti felépítésben, három önálló fakultással folytatta a munkát. 1871-ben Than Károly kezdeményezésére a Füvészkertben elkészült a pesti egyetem új, világszínvonalú vegytani intézete.649 A műegyetem korszerűsítésére és bővítésére 1904 és 1910 között került sor elektrotechnikai intézet épült, a technikai mechanika, mechanikai technológia, géplaboratórium, és központi gépház épülete is elkészült. 646
HAT ÉVSZÁZAD 41. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 61. 648 HAT ÉVSZÁZAD 35. 649 HAT ÉVSZÁZAD 40., 42. 647
166
A londoni King’s College-ban egy pár magyar alkalmazott tudományokat hallgatott, amit a következőképp oktattak: az első évben tanultak kémiát, matematikát, mechanikát, rajzolást, ásványtant, gyár- és géptervrajz-készítést, geológiát, teológiát, és volt gyakorlati geológia szeminárium is. A második évben ezek mellett mérnöki rajz és műszaki tervezési órákat hallgattak a diákok. A harmadik évben pedig vegyészet, fotózás, utazás, rajzolás egészítette ki a tanulmányokat.650 Jogot, politikatudományt és szociológiát 41 peregrinus hallgatott (8,2%), akik elsősorban nem az angolszász jogrendszer iránt érdeklődtek, hanem inkább a demokrácia, jogrendszer gyakorlatát, a mindennapokban történő alkalmazását vizsgálták, a börtönök működésétől a parlamenti képviselők megválasztásáig. Közgazdaságtan iránt 24-en (4,8%) érdeklődtek, ők pénzügyet, modern közgazdaságtant és politikai gazdaságtant tanultak. 1918 előtt nem volt közgazdaságtani egyetemi képzés Magyarországon, így a magyar hallgatók külföldön tanultak gazdasági és pénzügyi ismereteket. Az első hazai felsőkereskedelmi iskola 1857-ben nyílt (Pester Handels Akademie, a későbbi Budapesti Kereskedelmi Iskola). 1863-tól az egységes technikai tagozaton belül külön műszaki és külön közgazdasági osztályok voltak, a közgazdasági osztályon belül pedig külön tanrend volt a kereskedők, külön a mezőgazdászok számára.651 Kereskedelmi oktatás Budapesten 1891-től működött a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, 1899-től pedig a Keleti Kereskedelmi Akadémia keretén belül. Az akadémia
célja
speciális
szakismerettel rendelkező
kereskedelmi tisztviselők,
kereskedők kiképzése volt. A magyar felsőoktatási rendszer egyik fogyatékossága – a mezőgazdasági felsőoktatás vizsonylagos fejletlensége mellett – a pénzügyi és kereskedelmi
körök
által
folyamatosan
sürgetett
közgazdasági
szakképzés
megoldatlansága volt. 1912-ben kivitel akadémia létesült Fiuméban a NyugatEurópával, illetve a tengerentúllal folytatott kereskedelem szakemberszükségletének kielégítésére. 1914-ben a budapesti műegyetemen továbbképző jellegű közgazdasági tanfolyamot szerveztek, ugyanitt 1916-ban közgazdasági szakosztályt létesítettek.652
650
King’s College Calendar A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 72–73., 75. 652 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 111.; HAT ÉVSZÁZAD 42. 651
167
A bölcsészeti órák mellett tehát a tanulók 20,5%-a modern tudománynak számító gazdasági, műszaki, természettudományi tantárgyakat hallgattak. Valószínűleg az angol tanulmányok egyik célja olyan modern új tudományterületek megismerése lehetett, ami a hazai felsőoktatásban nem szerepelt a hallgatható stúdiumok között. Ez megmutatkozik abban is, hogy, a hallgatók Magyarországra visszatérve, tanulmányaikat befejezve kamatoztatni tudták az Angliában szerzett ismereteket, és az új, hazánkban ismeretlen tudományos ismeretek sikeres karrier lehetőségét nyitotta meg Zenét kilencen választottak, zongora és hegedűoktatáson vettek részt. Közöttük volt Joachim József (1831–1907), aki Cambridge-ben tanult zenét, s annyira tehetséges volt, hogy a 19. századi Európában a hegedű fejedelmi művészének nevezték. Kedvelte játékát Viktória királynő is és Oxford, Cambridge, illetve Glasgow is egyetemi díszdoktorrá avatta. Valószínűsíthető, hogy a zenei és más művészeti tanulmányokat folytató magyarok száma ennél nagyobb lehetett, de a művészeti tudás elmélyítése kevésbé történt
egyetemi keretek között. Budapesten 1875-től működött
a
Zeneakadémia, mint felsőfokú zeneművészeti oktatási intézmény, 653 ahol 1890-ben kezdődött meg a zongora-, 1901-ben a hegedűtanárok képzése.654 Egy tanuló szépművészetet, egy fényképészetet tanult St. Andrew’s ban. A fényképezés Magyarországon a nyugat-európai divattal és gyakorlattal párhuzamosan terjedt el. Budapesten 1893-ban alapult meg a Műkedvelő Fényképészek Köre, sokan hobbiként készítettek fotográfiákat.655 Képzőművészetet a magyarok a bécsi képzőn tanultak, amit 1812-ben szerveztek újjá (festészet, szobrászat, rézmetszés, mozaik szerepelt a tantárgyak között). Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola 1908-ban jött létre a mesteriskolák, a női festőiskola és a Mintarajztanoda összeolvadásából. A kutatási eredményeim alapján a mezőgazdaság csupán három tanulót érdekelt, ugyanakkor
megkockáztatom,
hogy
ennél
jóval
több
növénytermesztést
és
állattenyésztést tanulmányozó magyar járt Angliában, de jellegzetesen ezt tanulmányút, kirándulás, baráti látogatás keretében tették, nem felsőoktatási hallgatói jogviszonyban. Erre utalnak a ránk maradt főúri utazási naplók, Wesselényi és Széchenyi utazási feljegyzései, Térey Pál naplója. 656 653
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
2003. 486. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 96. 655 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 318 656 WESSELÉNYI NAPLÓJA, TÉREY 1859. 654
168
Magyarországon 1797-ben indult a keszthelyi Georgicon. A szarvasi iskolával a mezőgazdasági termelés legkülönbözőbb irányú szakemberszükségleteit igyekezett kielégíteni. 1818-ban kezdte meg működését a magyaróvári gazdasági tanintézet, amelyben korszerű tangazdaság és kiváló gyakorlati oktatás folyt német nyelven. 657 Az első magyar nyelven oktató mezőgazdasági tanintézet 1864-től működött Keszthelyen (Gazdászati és Erdészeti Tanintézet).658 A mezőgazdasági szakképzés fejlesztése érdekében 1869-ben magyar királyi felsőbb gazdasági tanintézetté szervezték át a mosonmagyaróvári, az újra indult keszthelyi, valamint az újonnan létesített debreceni, kassai és kolozsvári mezőgazdasági intézetet.659 Ezeket 1874-ben Trefort névleg felsőfokú, lényegében középfokú mezőgazdasági tanintézetté nyilvánította, viszont a mosonmagyaróvári intézet akadémia lett. A selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémia 1904-ben vált főiskolává négy fakultással (bányamérnök, fém-kohómérnök, vas-kohómérnök, erdőmérnök). Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven 1906-ban főiskolai szintre emelkedett a debreceni, kassai, keszthelyi középfokú mezőgazdasági intézet.660
Természettudomány 21%
? 5%
Művészet 4%
Jog 10% Teológia 9%
Műszaki 9%
Gazdaság 12%
Bölcsészet 34%
A magyar tanulók londoni tanulmányai
A fenti ábrán látható, hogy a londoni tanulmányokról rendelkezésre álló 194 adatnál661 a bölcsészeti órák (filozófia, művészettörténet, történelem, angol nyelv és irodalom) látogatottságát megelőzték a modern tudománynak számító gazdasági (politikai 657
HAT ÉVSZÁZAD 31., 42. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 76. 659 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 78. 660 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 103. 661 SÁRKÖZI 2013. 49–52. 658
169
gazdaságtörténeti, pénzügyi), műszaki, és természettudományi tantárgyak. A magyar tanulók általában felsőfokú tanulmányaik során keresték fel a londoni intézményeket, és miután az ösztöndíj véget ért, hazautaztak, így diplomát magyar felsőoktatási intézményben szereztek (57). Ahogy közeledünk a századfordulóhoz, a diákok közül többen diplomáztak (40) és 18-an kifejezetten posztgraduális tanulmányok miatt érkeztek Angliába. Közülük 17-en doktoráltak is: egy tanuló bölcsészetből, 11-en jogtudományból, egy teológiából, ketten orvostudományból, egy zenetudományból, egy tanuló pedig politika-tudományból. A posztgraduális hallgatók a budapesti egyetemről érkeztek. További hét magyarországi diák későbbi pályája során angol egyetemi díszdoktori címet nyert.662 A hazai középfokú oktatási rendszer átszervezése, korszerűbbé tétele (reáliskola, humán gimnázium, reálgimnázium, felső kereskedelmi iskola, felső ipariskola, mezőgazdasági szakképzés), biztosabb ugródeszka volt a felsőfokú tanulmányok, és a külföldi egyetemjárás felé is, gy ez is szerepet játszhatott abban, hogy a századfordulóhoz közeledve egyre több magyar keresi fel az angol és skót egyetemeket.
V.9. A társadalmi rétegződés A peregrinációs adatbázis azt is lehetővé teszi, hogy a tanulók társadalmi elhelyezkedését vizsgáljuk meg, sőt a szülőkhöz képest a társadalmi mobilitásukat is. A hallgatók szociológiai összetételéről, társadalmi státuszukról akkor kapunk közelebbi képet, ha megvizsgáljuk a tanulók szüleinek foglalkozását, karrierjét. Az apa foglalkozásánál a forrásgyűjtést az iskolai regiszterek megnevezései alapján kezdtem el. Ez az adat nem minden Angliában vagy Skóciában tanult magyar diák kapcsán áll rendelkezésre, mindössze a tanulók 45,6 %.-ánál lehet az apa foglalkozását megállapítani. Az apák státuszát karrierjük csúcspontján definiáltam. Fontosnak tartottam a korabeli reprezentációkat, az általánosító megnevezéseket, mint pl. birtokos, iparos, kereskedő, magánzó, köztisztviselő, stb. A korabeli forrásokban fel nem lehető apai foglalkozást lexikonokban kerestem, így forrásul szolgáltak életrajzi és más speciális lexikonok, illetve korabeli ki-kicsodák is.
662
SÁRKÖZI LYMBUS 2009. 389–400.
170
Apa foglalkozása nemes, birtokos, arisztokrata katonatiszt főhivatalnok, képviselő hivatalnok gyáros, polgár, magánzó, bankár iparos kereskedő orvos, sebész, gyógyszerész egyéb értelmiségi család egyházi személy paraszt, földműves haszonbérlő, gazdálkodó uradalmi tisztviselő mérnök, építész, gépész, kertész művész, zenész, író Össz.
Fő 59 3 9 17 8 10 15 15 44 (31 tanár) 23 2 8 4 5 5 227 adat
% 26 % 1.3 % 4% 7.5 % 3.5 % 4.4 % 6.6 % 6.6 % 19.4 % 10.1 % 0.8 % 3.5 % 1.7 % 2.2 % 2.2 %
Foglalkozási kategóriákon belül, azokat átcsoportosítva, felvázolhatóak társadalmi kategóriák.
Természetesen
a
számok
becslések,
a
pontos
társadalmi
státuszmeghatározáshoz a peregrinusok és édesapjuk életrajzának teljes ismerete lenne szükséges. Korábban említettük, hogy az angliai és skóciai tanulmányok sok pénzbe kerültek, amelyhez egy tetemes utazási költség is tevődött, ezért nem meglepő, hogy a legnagyobb csoportot azok a diákok alkotják, akiknek apjuk nemesi származású, arisztokrata, vagy földbirtokos volt. Az Angliában tanult magyarok közül 13 gróf és 10 bárói családból származott (+2 gróf és 1 báró, akik a Drávától délre születtek). Az egyházban tisztséget viselő édesapák közül kettő püspök, akiket szintén az arisztokráciához veszünk. Az arisztokrácia korabeli viszonyszámainak több mint a duplája prezentálódnak az adatbázisban (12%), 1848 előtt a nemesség a magyar társadalom 5 %-át tette ki, 1911-ben a főnemesség 750 főt jelentett. A mágnáscsaládokra jellemző volt, hogy gyermekeik nevelésére nagy gondot fordítottak, bár a jó nevelés elsősorban nem valamilyen életpályára való felkészítést, hanem a nagyvilágban való otthonos mozgás képességének elsajátítását jelentette.663 Ehhez tevődik még hozzá 13 %-nyi nagypolgári származású diák: 9 főhivatalnok, 8 nagyiparos, 12 egyetemi tanár szülő, akik számára szintén nem jelentett gondot a gyermek távoli külföldi útját finanszírozni. A főhivatalnoki kategória a központi bürokrácia szakembereit jelenti, az országgyűlési képviselőt, a királyi tanácsost, a főispánt, a főjegyzőt, a táblabírát foglalja magában. Hivatalnoknak, vagyis a megyei közigazgatás tagjának vettem a városi tanácsost, jegyzőt, helytartótanácsi 663
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
2003. 437–438.
171
hivatalnokot, megyei törvényszéki ülnököt, a pénzügyi tanácsost, végül a Duna– gőzhajótársasági hivatalnokot. A 19. század derekán a magyar társadalomban a nemesi származásúak 40 %-ának már az apja is központi hivatalnál szolgált, 25 %-uk szülője pedig valamilyen megyei hivatalt töltött be.664 A huszonöt egyházi pályát választó szülő száma valószínűleg jóval több lehetett, mert a skóciai és angliai ösztöndíjak egy része protestáns és unitárius diákok számára szólt. Az ő szüleik feltehetőleg egyházi személyek, vagy értelmiségiek, de az adatbázis ezen rovatai még hiányosak. Emellett a tanulók egy nagyobb csoportja – pontosan 44 fő (19 %) – értelmiségi családból származott, az apák foglalkozását tekintve: ügyvéd, jogász, közgazdász, geológus, paleontológus, de túlnyomó részt tanár (31) volt. Ebben a csoportban fordul elő leginkább, hogy a diák édesapja is megfordult már Angliában, és valószínűleg hasonló ismeretszerzésre ösztönözte gyermekét. Magyarországon a századfordulóhoz közeledve erősödött meg annyira a humán értelmiségi réteg, hogy nem jelentett anyagi gondot a külföldi tanulmányút finanszírozása. Végül a tizenöt orvoscsaládot érdemes még megemlíteni, ahol szintén a több generációs orvos családokra jellemző, hogy majd minden generáció megfordult a Szigetországban. A középosztályba tartozhatott körülbelül 44 család, a diákok 19 %-a. Ide vettem a mérnök, építész, gépész, kertész, művész, zenész, író, hivatalnok, orvos, gyógyszerész szülőket, illetve, egy borkereskedő, és egy nagykereskedő édesapát. Kispolgári családból 27-en (12 %) érkezhettek, ide vettem a kisiparosokat, kiskereskedőket és az uradalmi tisztviselőket. Paraszti, földműves családból csupán két diák származott. A szegényebbek a megnyert ösztöndíjat utazási segélyekkel pótolták ki. Vagyis a statisztika szerint a peregrinus diákok származása az adott társadalmi réteg anyagi teherbíró-képességének függvényében reprezentálódik a táblázatban. A dualizmus időszakában az egyetemi hallgatók nagy többsége a középréteg soraiból került ki. Ezen belül viszonylag magas volt a köztisztviselők, a papok, a tanárok, a tanítók, a magántisztviselők, illetve a kisiparosok és a kiskereskedők (10– 14%) aránya. A nagy- és középbirtokosok, valamint a nagytőkések gyermekeinek aránya 9–10%, a parasztságé 6%, a munkásoké 4–4,5% körül alakult. A tanulók összetétele karonként változott. A jogi karon a köztisztviselők és kisiparosok664
GYÁNI–KÖVÉR 2006. 122-123.
172
kiskereskedők, az orvoskaron az értelmiségiek, valamint a kisiparosok, kiskereskedők, a bölcsészkaron az értelmiségiek, a teológiai karon a parasztszármazásúak, az értelmiségiek és a kisiparosok voltak a domináns kategóriák. A hallgatók vallási összetételét tekintve mindvégig a katolikus vallásúak voltak létszámfölényben, a protestáns vallásúak aránya csökkent, és viszonylag magas volt a zsidó hallgatók aránya, különösen az orvosi, később a jogi karon. A hallgatók 80–85 %-a volt magyar anyanyelvű. 665 A tanulók társadalmi helyzetének elemzése azt mutatja, hogy a szigetországi egyetemjárás még a 19. században is csupán egy szűkebb társadalmi rétegre korlátozódott, a vagyonosabb, tehetősebb családok kiváltsága maradt angol egyetemre küldeni a gyermeket. E réteg mellett az egyházi pályán szolgálatot tevő családokban volt meg az igény arra, hogy skót egyetemre is járjon a gyermek, amelyre protestáns ösztöndíjakkal nyílt meg a lehetőség. A harmadik markáns csoportot pedig azon értelmiségi családok alkották, akiknek volt anyagi háttere az út finanszírozásához, illetve belátása arra, hogy új és modern ismereteket – közgazdaságtant, politikai gazdaságtant, modern mérnöki tanulmányokat, pl. nagyváros csatornázása, közhigiéné – nyugat-európai egyetemeken, sőt, kiváltképp Angliában lehet elsajátítani. 666 V.10. A peregrinusok földrajzi származása A peregrinusok születési helyére vonatkozó információ az angol forrásokban meglehetősen hiányos, az adat másodlagos forrásokból (pl. életrajz, nekrológ) pótolható. A születési helye 33 tanulónak ismeretlen, hiszen a források csak annyit jelöltek, hogy a hallgató Magyarországon született. Az adatbázisnak ezen rovata tartalmazhat hibás adatokat is, ugyanis az angol források nem voltak következetesek abban, hogy származás alatt születési helyet vagy magyar lakcímet kérnek, illetve vannak olyan források, amelyek csak azt jelölik, honnan érkezett a tanuló, ahová az adott diák beírhatta a lakcímét vagy azt az egyetemi várost, amelyből érkezett. A származási helyek adatainak pontosabb feltárása érdekében – a kutatócsoport módszertana szerint – a történeti Magyarország és Erdély területét 99 közigazgatási egységre felbontva vizsgáltam. 667 A tanulók születési helye alapján a származás az alábbi táblázat szerint oszlik meg. 665
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 110. SÁRKÖZI 2013. 52–53. 667 SÁRKÖZI 2013. 55–56. 666
173
Budapest Megyék Pest Udvarhely szék Szatmár Hajdú kerületek Pozsony Fejér Szabolcs Heves Bihar Kolozs Veszprém Bács Torda Tolna Csongrád Baranya Háromszék Somogy Temes Zemplén
144 Szám 19 15 14 12 11 10 10 9 8 8 8 8 7 7 6 6 6 5 5 5
Megyék Zala Abaúj Gömör Bars Komárom Jászkun Kerület Trencsén Zólyom Sáros Borsod Alsó–Fehér Nyitra Vas Csanád Sopron Győr Maros szék Liptó Ung Esztergom Máramaros
Szám 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2
Megyék Szepes Külső-Szolnok Felső–Fehér Arad Békés Torontál Közép-Szolnok Bereg Nógrád Hont Ugocsa Hunyad Kraszna Medgyes szék Szászváros szék
Szám 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
ismeretlen
33
összesen
443
horvát-szlavón terület
6
Ebből a városok részesedése a peregrinációban az alábbiak szerint alakul: Debrecen 12, Kolozsvár 7, Kecskemét 4, Nagyvárad (a magyar Birmingham) 668 4, Nagykároly 4, Pápa 4, Pozsony 4, Szeged 4, Székesfehérvár 4, Szolnok 4. A tanulók származása az ösztöndíjakat tükrözi vissza. A hallgatók nagy része, pontosan 144-en Budapestről érkeztek, valamilyen budapesti felsőoktatási intézmény hallgatójaként, ösztöndíj segítségével vágtak neki a nagy útnak. Ehhez képest a többi város részesedése az angliai és skóciai peregrinációban elenyésző. Budapestről, Debrecenből és Kolozsvárról ment ki a legtöbb tanuló valamelyik külföldi felsőoktatási intézmény segítségével. A magyarországi főbb régiók, országrészek szempontjából megkülönböztetjük a Felvidéket, amelybe a Duna vonalától északra fekvő, valamint Nógrád és Zemplén megyéket is beleértve az ország északkeleti részén található vármegyéket számítjuk Kárpátaljával együtt. Külön egység Erdély (Belső-Szolnok, Külső-Szolnok, Doboka, Beszterce vidéke, Kolozs, Torda, Aranyos szék, Medgyes szék, Nagysink szék, Sebes szék, Segesvár szék, Szászváros szék, Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad, Maros szék, Küköllő, Szeben szék, Szerdahely szék, Újegyház szék, Csík szék, Udvarhely szék, 668
VAJDA 1958. Irinyi János, az első foszforos gyújtó előállítója 1847-ben Nagyváradon adta ki A vegytan elemei-nek első füzetét. Találmányát Kossuth a nagyváradi lőporgyárnál és ágyuöntésnél alkalmazta; neki és Lukács Dénes honvéd ezredesnek köszönhette Nagyvárad a magyar Birmingham nevet.
174
Kőhalom szék, Fogaras vidéke, Háromszék, Brassó vidéke, Kővár, Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd) és a 19. századi Partium (Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar, Arad,) területe. Az Alföldet a Duna vonalától és a Felvidéktől Erdély határáig számítjuk, beleértve a Bácskát és a Bánátot (Torontál, Temes, Krassó-Szörény). Végül önálló régió a Dunántúl, ideszámítva Komárom és Esztergom megyék egész területét. A fővárost Pest, Buda, Óbuda, Budapest, Pest-Buda megnevezéssel egynek vettük így a nagyrégiók részesedése az angliai és skóciai peregrinációban az alábbiak szerint alakult. NAGYOBB TÁJEGYSÉG
DB TANULÓ
%
Budapest
144
32.5%
Erdély + Partium
77 (49 + 28)
17.4%
Alföld + Bácska–Bánát
79 (73+6)
17.8%
Felvidék + Kárpátalja
55 (51+4)
12.4%
Dunántúl
55
12.4%
Nem meghatározható
33
Összesen
443
Horvát-szlavón terület
6
100%
Erdély és a Partium az angol-skót peregrinációban 18%-ban vett rész, amely betudható a lakosság speciális helyzetének is. Az írni-olvasni tudó lakosság, illetve a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya az elsősorban tudatos társadalmi magatartásnak tulajdonítható, a szabadabb életformát biztosítani akaró egyének az írni tudás monopóliumával is kifejezésre akarják juttatni a felemelkedés vágyát. Az írni tudás monopóliuma általában a szabad jogi és társadalmi állapot velejárója volt. A szász és a magyar iskolahálózat váza már a 18. század végére úgy kiépült, hogy minden jelentősebb egyházközségben volt iskola. Körülbelül ezerdiákos városok voltak: Nagyenyed, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kolozsvár. 669 Az iskoláztatáshoz fűződő társadalmi igényeket a vallásos hitéletben való részvétel biztosításának hagyományos igyekezete mellett egyre inkább meghatározta a társadalmi emelkedés vágya. A lakosság egyre inkább meggyőződhetett arról, milyen jelentős előnyöket nyújt az intellektuális és morális képzés gyakorlati alkalmazása.
669
ERDÉLY TÖRTÉNETE III. 1257–1259.
175
ismeretlen 14 Alföld 28
Dunántúl 12
Budapest 65
Felvidék 22
Erdély 23 Partium 12
A londoni magyar tanulók származása
A Londonban tanuló magyar diákok a beiratkozási naplókba sokszor nem a születési helyüket diktálták be, hanem azt a magyar várost, amelynek egyeteméről Londonba utaztak, ezért az ábra feltételezhetően inkább azt mutatja, hogy a budapesti egyetemek és az erdélyi oktatási intézmények (valamint egyházak) jól működő nemzetközi kapcsolatokkal és ösztöndíj–rendszerrel rendelkeztek a 19. század második felében. 670 V.10.1. A Drávától délre A diákok közül öt Fiumében, egy hallgató pedig Bród-ban született, ők nem képezik a statisztikák bázisszámát. Fiume 1822–1848, valamint 1868 és 1918 között Magyarország része. Bródban született Feiks Alfréd, aki 1902 körül Londonban tanult természettudományt, később festő lett.671 Fiumei születésű gróf Hoyos Edgar (1893),672 gróf Hoyos Louis Alexander (1894),673 akik az oxfordi New College diákjai voltak. Pécskai Lajosról674 és Plessen Lajosról675 a források szintén magyar hallgatóként beszéltek. Báró Plessen Lajos Károly 1908-ban tanult a cambridge-i Trinity Collegeban. Pécskai Lajos hegedűművész a londoni Trinity College of Musicban tanult
670
SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007. 101–120. RÉVAI, MAZSIDLEX 672 sw/2/6 673 sw/2/6 674 TCM calendar 1918., MaZsidLex 688. 675 admissions to trinity 1882–1913 194., matric n degree 1901–1912 219., Trinity College Register, SZÖGI 2001. 671
176
hegedűművészetet 1918-ban. Fiuméban született – a valószínűleg angol – Whitehead Frank Augustus Gobert a cambridge-i Trinity College diákja (1908).676 Eszéki születéső Dr. Edward Emanuel Klein bakteriológus, aki Bécsben tanult és a londoni Royal Society tagja lett (1875). 1869-ben utazott Angliába, ahol bakteriológusként és egyetemi tanárként dolgozott. Tanított a St. Bartholomew’s Hospital Medical School-ban Londonban. Számos mikrobiológiai írása jelent meg. 677 V.11. A peregrinusok felekezeti megoszlása A következő elemzési szempont a peregrinusok vallási megoszlása. Bár az angol matrikulák nagyon ritkán tartalmaznak adatot arra vonatkozóan, hogy a beiratkozó diák mely felekezethez tartozik, az életrajzi lexikonokból viszonylag jól feltölthető az adatbázis ezen rovata, azaz a diákok 66,5 %-ánál meg lehet mondani felekezeti hovatartozását. A Szigetországban tanulni drága volt, így általában vagyonos családok gyermekei juthattak ki, akik később többnyire a családi támogatás miatt jelentős karriert futottak be. Életrajzuk lexikonokból megismerhető, a felekezethez való tartozás is könnyen megállapítható. Az egyházi kapcsolatok révén ösztöndíjjal kint tanuló diákoknál pedig egyértelmű a vallási hovatartozás. A számítások tehát csak részleges adatokra, 326 bejegyzésre támaszkodnak. Az adatbázisban a forrásokból átvett vallásmegnevezéseket
(ev.
ref.,
ág.
h.
ev.)
megjöléseket
ref.-re és
ev.-re
egységesítettem. Az Angliában és Skóciában járt magyarországi diákok döntő többségükben reformátusok és izraeliták voltak. A diákok közül 137-en reformátusok, 93-an valószínűleg678 izraeliták (+ 2 horvát-szlavón területen született izraelita vallású diák), 53-an római katolikusok, 26-an unitáriusok, 19-en pedig evangélikusok voltak. A források alapján hat tanuló élete során vallást váltott: izraelita vallásról ketten római katolikus hitre, ketten reformátusra tértek át, református hitre pedig egy római katolikus és egy unitárius diák tért át.679
676
admissions to trinity 1882–1913 191., Trinity College Register Cambridge Royal Society EC/1875/25: Klein, Edward Emanuel taggá válása 678 Azokat a diákokat izraelitáknak vettük, akikről a Magyar Zsidó Lexikon közöl életrajzi adatokat. 679 SÁRKÖZI 2013. 54–55. 677
177
Evangelikus
Izraelita
Református
Római katolikus Unitárius
Az angliai magyar peregrinus diákok több mint 16%-a római katolikus, ide főleg a magyar nemes családok (Esterházy, Batthyány, Dessewfy, Zichy) gyermekei tartoznak. A hazai katolikusok korabeli arányánál (~ 50%) jóval kisebb a római katolikusok képviselete az angliai peregrinációban, az eltérést a Szigetország anglikán volta magyarázza. A katolikusok elsősorban az örökös tartományok egyetemeire jártak, leginkább Bécsben iratkoztak be felsőoktatási intézményekbe. A római katolikusok Angliában jogot, közgazdaságtant, orvoslást és bölcsészetet tanultak, valamint nyári egyetemeken hallgattak előadásokat. A diákok körülbelül 28,5%-a az izraelita valláshoz tartozik, ami messze meghaladja a hazai arányszámot (4,5–5 %). A magyarországi zsidóság képviselete az adatbázisban hat és félszerese a hazai felekezeti aránynak. Nagyarányú a megjelenésük a mérnöki és orvosi stúdiumokon, de nagyon sokan angol nyelvtudásukat tökéletesíteni mentek angol nyári egyetemekre. Hazánkban 1867-ben került sor a zsidóság politkai és társadalmi emancipációjára, a teljes vallásszabadságot az 1894–95-ös törvények hozták el. 1895-ben lett az izraelita vallás bevett felekezet, és mint ilyen jogosult volt egyfelől saját vagyoni alapjai fölött rendelkezni, másfelől pedig állami támogatásra tarthatott igényt.680 A diákok felét azon református és unitárius tanulók teszik ki, akik kifejezetten a számukra életre hívott alapítványok, ösztöndíjak jóvoltából tanultak Angliában vagy Skóciában. Az unitárius (7,8 %) – ami 1848 óta bevett vallás – és a református (41,6 %) diákok összesen a – felekezeti hovatartozása ismert – hallgatók 49,2%-át teszik ki. E két 680
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
2003. 496.
178
vallás jóval nagyobb arányban prezentálja magát, mint a hazai vallási megoszlást mutató adatok. A 19. század vége felé a vallások hazai reprezentációja körülbelül úgy alakult, hogy a történelmi Magyarország területén (Erdéllyel és Horvátországgal együtt) a magyarok 0,3 %-a tartozott az unitárius valláshoz, 12,6 % pedig a reformátushoz. Ezen diákok főleg protestáns teológiát tanultak, az unitáriusok teológiát és bölcseleti stúdiumokat választottak. A peregrinusok 5,8%-a evangélikus, vagyis nem éri el a felekezet hazai arányszámát, amely 1910-ben 6,4 %. Bizonyára jóval kevesebb evangélikus diák beszélt jól angolul, ezért az evangélikus peregrináció hagyományos útvonalai továbbra is német egyetemekre vezettek.681 A 88 erdélyi hallgató közül 32 református (49,2 %), 24 unitárius (37 %), 5 római katolikus (7,7 %), 3 izraelita (4,6 %), 1 evangelikus (1,5 %) vallású. 23 tanuló vallása ismeretlen. A korabeli Erdélyben a századfordulón a reformátusok 14,7 %-kal, az unitáriusok 2,6 %-kal, a katolikusok 13,3 %-kal, az izraeliták 2,1 %-kal, az evangelikusok 9 %-kal, a görögkeletiek 30,3 %-kal, a görögkatolikusok 28 %-kal képviseltették magukat.682 V.12. A hallgatóság nemzetiségi összetétele A kulturális azonosságok (identitások) rétegződésének vizsgálatakor a magyarországi társadalom felekezeti tagoltságából kell kiindulnunk, hiszen 1895-ig mindenkinek kellett valamilyen felekezethez tartoznia. Jórészt ezzel függött össze, hogy a felekezetek tartották kezükben az élet legfontosabb eseményeit: a szülést, a házasságkötést és a halálozás anyakönyvezését. Ez a kora újkori konfesszionalizáció óta így volt Európa nagyobbik felén, az állam az egyházakra bízta ezt az adminisztratív feladatot.683 Az angliai/skóciai peregrináció-kutatás primer forrásaiban ritkán tüntették fel a beiratkozó hallgató nemzetiségét. A valószínűsíthető nemzetiségi hovatartozásra az adatbázisba gyűjtött adatok alapján van lehetőség. Egy diák esetén a születési hely, a beszélt nyelv, az apa foglalkozása és vallása, valamint a választott iskola alapján egyes esetekben, közel biztonsággal megállapítható a hallgató nemzetisége, így pl. az erdélyi szászoknál. De a peregrinusok egy részénél, különösen a magyarok és a szlovákok esetében, az asszimilálódó zsidók körében a nemzetiséghez való tartozás meghatározása 681
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 417–418. ERDÉLY TÖRTÉNETE III. 1572.; BALOGH–GERGELY 683 GYÁNI– KÖVÉR 2006. 138. 682
179
rendkívül nehéz. Az angliai és a skóciai peregrinációban részt vevő magyarországi diákok esetében mivel a diákok nagy része előkelő, vagy vagyonosabb családból származott, és híresebb karriert futott be, a tanulók életrajzi lexikoncikkeiben általában szerepel az illető nemzetisége, így az adatbázis nemzetiségi rovata feltölthető. A hallgatók valószínűsíthető nemzetisége a következőképpen alakult az angliai és skóciai peregrinációban: 278 magyar, 94 zsidó, 38 német, 7 szlovák, 5 angol, 1 szerb, 1 olasz és 1 tanuló francia volt.684 NEMZETISÉGEK
FŐ
%
magyar és feltehetően magyar
278
65.4%
zsidó és feltehetően zsidó
94
22.1%
német
38
8.94%
szlovák
7
1.65%
angol
5
1.17%
szerb
1
0.23%
olasz
1
0.23%
francia
1
0.23%
összesen
425
Nemzetiségek aránya
angol 1% német 9%
szerb szlovák 0% 2%
olasz 0%
francia 0%
zsidó 22% magyar 66%
A soknemzetiségű Magyarországon a magyar mellett öt etnikum: a románok, a németek, a szlovákok, a horvátok és a szerbek száma haladta meg az egymilliót. Az 1851-es népszámlálás különleges volt abban, hogy a zsidókat, mint etnikumot összeírta. Ekkor 252. 000.-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek, ez az összlakosság 1,9 %-
684
SÁRKÖZI 2013. 57.
180
a.685 Az izraelita valláshoz tartozók 1850-ben 369 000-en voltak, de 1910-re már 932 000 főt számoltak. A zsidóság létszáma növekedett a legnagyobb mértékben. Nemzetiség
vagy
1850
1910
(horvát-szlavón
(horvát-szlavón
terület nélkül)686
területtel)
anyanyelv
1910
magyar
4.818.000
36.5 %
10.051.000
48.1 %
9.938.134
német
1.357.000
10.3 %
2.037.000
9.8 %
1.901.642
szlovák
1.740.000
13.2 %
1.968.000
9.4 %
1.946.165
román
2.241.000
17 %
2.949.000
14.1 %
2.948.049
ruszin
447.000
3.4 %
473.000
2.3 %
464.259
horvát
1.180.000
9%
1.833.000
8.8 %
181.882
szerb
980.000
7.4 %
1.106.000
5.3 %
461.091
bunyevác, sokác
88.209
szlovén
45.000
0.3 %
93.000
0.5 %
75.072
cigány
83.000
0.5 %
121.000
0.6 %
+egyéb: 210.834
Erdélyben 1869-ben 31 %-os volt a magyarság, 58 %-os a románság, 11 % a németség.687 A korszak társadalomtörténetéhez tartozik a nemzetiségek asszimilációja és kivándorlása, amely a magyarság arányának duplájához vezetett. Az asszimiláció leginkább a németek és a zsidók, valamint a vegyes lakosságú városokban élő szlovákok körében haladt előre. Az asszimiláció tekintetében a magyar nyelv kötelező oktatása és a magyar tannyelvű állami iskolák létesítése leginkább csak a magyarokkal napi érintkezésben élő nemzetiségi lakosságnál hozott eredményt. 688 A budai egyetem Pestre költöztetésével egyidőben, 1784-ben II. József lehetővé tette, hogy ne csak katolikusok töltsenek be egyetemi tanári állást. Ezzel megnyíltak az egyetemek a zsidó vallásúak előtt, akik többségükben a bölcsészeti, illetve az orvosi karokra iratkoztak be. A türelmi rendelet kedvező volt a protestáns felekezetek felsőoktatási intézményeinek továbbfejlesztése szempontjából is. A magyar nyelv bevezetése először 1842 májusában a jogi karon, majd 1844ben más fakultáson is, a soknemzetiségű Magyarországon feszültségeket szült. Az egyetemi oktatás 1848-ig kétnyelvű maradt, több tantárgynál megmaradt a latin, mint
685
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 412–413. GYÁNI–KÖVÉR 2006. 146. 687 ERDÉLY TÖRTÉNETE III. 1574. 688 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 414. 686
181
oktatási nyelv. 689 A nemzetiségi kérdés megoldatlansága 1848/49-cel és a magyar nyelv hivatalossá tételével kiéleződött. A selmeci akadémián kibékíthetetlen ellentétekről számolnak be a források cseh és német, valamint magyar anyanyelvű hallgatók között. Ugyancsak nemzetiségi ellentétek miatt léptek ki a zágrábi akadémiáról a magyar hallgatók. Szintén a nemzetiségi ellentétek miatt zárta be kapuit 1848-ban a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia. A feszültségeken enyhített, hogy 1860-ban a Pesti Egyetemen előbb román, majd később szláv nyelv és irodalmi tanszék alakult.690 Közép-Európában egyedülálló intézményként
1877-től működött az Országos
Rabbiképző Intézet, amely első igazgatója Bloch Mózes volt.691 1867-ben
sor
került
a
magyarországi
zsidóság
polgári
egyenjogúsítását újra kimondó törvény megalkotására (XVII. törvény).
és 692
politikai
Az izraelita
vallást azonban nem egyenjogúsította a keresztény felekezetekkel, erre csak 1895-ben került sor. Az 1868. évi XLIV. nemzetiségi törvény liberális szelleműnek tekinthető, mert a korlátok ellenére viszonylag széles körben nyitott teret a saját nyelvnek. Előírta, hogy bármely törvényhatóságban eléri egy nyelv a 20 %-os használatot, akkor hivatalos nyelvnek minősül. Továbbá bárki közművelődési, tudományos, művészeti vagy gazdasági egyesületeket, iskolákat alapíthat, és a neki tetsző nyelvet használhatja. A nemzetiségiek közszolgálati előmenetelét is támogatta.693 Az elemi népoktatást az 1868. évi XXXVIII. törvény rendezte, amely az egyházak kezén hagyta a községi iskolák működtetését, ezzel meghatározó szerepet biztosítva a felkezetek számára. Az Eötvösféle népiskolai törvény (1868. évi XVIII. törvény) kimondta, hogy a községi iskolákban minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben az a nyelv a községben ’divatozó’ nyelvek egyike. A felsőbb népiskolai osztályokra azonban már úgy rendelkezett, hogy amely iskolában a tanítási nyelv nem a magyar, ott a magyar nyelvnek kötelező tantárgynak kell lennie. A felekezeti iskolák tannyelvválasztási autonómiáját érintetlenül hagyta. 694 Az iskolák fele volt magyar, egyharmada nemzetiségi, a maradék vegyes tannyelvű. Az 1907-es és 1908-as Lex Apponyi magyar nyelvű iskolákat hozzott létre ott, ahol a tanulók több mint fele magyar volt, és 20%-os
689
HAT ÉVSZÁZAD 36. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 74., HAT ÉVSZÁZAD 39. 691 HAT ÉVSZÁZAD 43. 692 GYÁNI–KÖVÉR 2006. 140–141. 693 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 364., 367. 694 GYÁNI–KÖVÉR 2006. 154–157. 690
182
magyar tanuló esetén a magyar tannyelvet is be kellett vezetni. Az iskolák állami támogatását ahhoz kötötte, hogy tanítják-e a magyar nyelvet.695 1910-re 50% volt a magyarok lélekszáma Magyarországon. A strukturális beolvadás
alaposabb
vizsgálatához
a
felekezeti-anyanyelvi
paraméterek
társadalomszerkezeti vetületét célszerű számításba venni. Szerencsére a dualizmuskori statisztikák alapján lehetőség van arra, hogy a felekezeti hovatartozást vagy az anyanyelvet rávetítsük egyrészt a tevékenységszerkezetre, másrészt pedig azon belül a foglalkozási viszonyokra. Ennek elvégzése azonban a doktori disszertáció keretein túl nyúlik. Az megállapítható, hogy a tulajdonképpeni iparban az izraeliták, a római katolikusok és az evangélikusok, a kereskedelmi-hiteléletben az izraeliták, a közszolgálatban és a szabadfoglalkozásúak között az izraeliták, unitáriusok és reformátusok rendelkeznek képviseleti többlettel. 696 És ez az a réteg, amely Angliát és Skóciát felkereste. Bár az adatbázis adataiból kísérletet tettünk az angliai és skóciai peregrinációban részt vevő magyarországi diákok nemzetiségi összetételének felvázolására, hangsúlyozni kell, hogy az arányok becslések, és a jövőben a százalékok az adatbázis bővülő adataival finomodni fognak.
695 696
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 465. GYÁNI–KÖVÉR 2006. 157-159.
183
V.14. Angliai kéziratok A kutatás járulékos, de el nem hanyagolható eredménye olyan magyar nyelvű kéziratok előkerülése, amelyek részben a peregrinusokhoz kötődnek, részben azonban nem kapcsolódnak a kutatás fő irányvonalához. Ebben a fejezetben a peregrinusokhoz kapcsolódó hungarikák rövid bemutatására teszek kísérletet. A University College London Library Különleges Gyűjteményében egy egész fond tartalmaz angol, német és magyar nyelvű kéziratokat a Schiller-Szinessy családról.697 Schiller-Szinessy Salamon Márk rabbi, talmud-olvasó, egyetemi docens, 1820-ban született Óbudán, régi rabbicsalád gyermekeként.698 Nyitrán, Golez-Terikanban és a pesti egyetemen tanult. 1845 és 1948 között eperjesi izraelita hitszónok volt, és az eperjesi
kollégium
tanára.
Az
1848-49-es
magyar
szabadságharcban
honvédszázadosként szolgált, a szabadságharcot követően Triesztbe menekült, ahonnan Cork városába (Írország) hajózott. 1850-ben az Egyesült Manchesteri Hitközség zsinagógájában szónokolt, ekkor a cambridge-i egyetem (Cambridge University Library) meghívta könyvtárosnak a héber kéziratok rendezésére. Cambridge-ben 1866ban a héber nyelv, talmud és rabbinikus irodalom első tanárának nevezték ki. 1877. október 18-án lépett be a cambridge-i Christ’s College-ba, ahol kitüntetéses master fokozatot szerzett (1877. Hon. MA. propter meritum) és 1878-ban az egyetem tiszteletbeli tagsággal tüntette ki. 1890. március 11-én halt meg Cambridge-ben, nekrológját az adatbázisban szereplő és angol, illetve skót tanulmányokat folytató Duka Tivadar írta meg a Vasárnapi Újságban. 699 Schiller-Szinessy Salamon Márk cikkei az Encyclopaedia Britannicaban, az Academyben, Expositorban és a Journal of Philologieban jelentek meg. Fia, Schiller-Szinessy Alfred Solomon, talmudolvasó, 1863. július 20-án Acton Chesire-ben, Angliában született. 1882. okt. 7-én lett a Christ’s College tagja, de 1884ben Fitzwilliam Hallba költözött át, ahol 1886-ban szerzett BA-fokozatot. Tekintettel arra, hogy nem a történelmi Magyarország határain belül született, az adatbázisban nem szerepel. A fond tartalma:
Schiller-Szinessy
Salamon
Márkkal
kapcsolatos
személyes
fájlok:
bizonyítványok, házassági anyakönyv, családi levelezés
697
UCL Special Collections Schiller-Szinessy papers (1832–1968) 1 doboz ALUMNI CANTABRIGIENSES, Christ’s College Register, SZINNYEI, PEILE, II. 658; BOASE, III. 437. 699 Vasárnapi Újság 1890. 21. sz. 698
184
Az Eperjesi Kollégiummal kapcsolatos dokumentumok: az eperjesi templom fényképe, Schiller-Szinessy Salamon Márknak a kollégiumról szóló írásai, az eperjesi tűzről 1887-ben írt (magyar nyelven)
általa tartott előadások szövege, rabbinikus ceremóniák (1850- Manchester)
általa írt cikkek hebraika, talmudolvasás témakörökben, amelyek Angliában a Jewish Chronicle, illetőleg a Jewish World c. folyóiratokban jelentek meg
Ungarnische Israelit c. budapesti újság 35száma 1886-tól (német és magyar nyelven)
Schiller-Szinessy Salamon Márk latin jegyzetfüzete (Cambridge, Darwin College)
Schiller-Szinessy Salamon Márknak szóló meghívók angolul különböző kongregációkra
Schiller-Szinessy Alfred Solomon versei, kéziratai, és a Jewish World c. folyóiratba írt cikkei
Schiller-Szinessy Salamon Márknak egy további levelét őrzi a cambridge-i St. John’s College Archives and Library 1888-ból. 700 Ugyanebben a levéltárban található a ’Cardigan Arthur letters’ gyűjtemény, amelyben Esterházy Bécsből francia nyelven írt levele található.701 1896-ban – Esterházyhoz hasonlóan – szintén a cambridge-i St. John’s College tanulója volt az államtudományi doktor és jogakadémiai tanár Mandelló Gyula is, akinek levelei szintén itt találhatóak.702 Dirsztay Gedeon-leveleket is őriz a Cambridge University Archives.703 A cambridge-i egyetem hallgatójának, Békássy Ferenc költőnek 1912 és 1914 között James Strachey-nek írt leveleit azonban nem Cambridge-ben, hanem a londoni British Library-ben találhatjuk. 704 Szemere Bertalanhoz fűződő kéziratokat is tartalmaz a British Library Manuscripts, például 1856-ban Párizsból A. H. Layardhoz írt levelét.705 A British Library-ben az Angliában tanuló magyarországi diákok közül a londoni Royal Academy of Music hallgatójának, Kordy Dezső csellistának a leveleit találjuk a
700
Cambridge, St. John’s College Archives: Papers of John Couch Adams 24/28/3 Schiller-Szinessy Salamon Marcus levele, amelyben meghívja Mr. és Mrs. Adamsot 1888.09.14. 701 Cambridge, St. John’s College Archives: 2/2/7 1821.02.05. 702 Cambridge, St. John’s College Archives: TU11/Mandello/1–14 Mandelló Gyula levelei 1896.01.04., 01.22. 703 Cambridge University Archives TU 13/DE DIRSZTAY/4, 5 704 British Library Add. 60658 ff. 75-86 Békássy Ferenc költőnek James Strachey-nek 1912 és 1914 között írt levelei 705 British Library Add. 58165 f. 134
185
kéziratgyűjteményben. 706 Berger, W. H. Cummings és Sir E. German ajánlásai olvashatóak, amelyben 1908-ban a Filharmonikusok Társaságának javasolja Kordy tagságát. Káldor Mikós közgazdász a London School of Economics tanulója volt, levelezéseinek egy részét a British Library, 707 egy részét a National Archives őrzi. 708 A British Library-n kívül a National Archives kézirattárában is fellelhetők tanulókkal kapcsolatos dokumentumok, főleg a letelepedésük adminisztratív iratai. A National Archives kézirattárában Szilágyi Sándornak, Spiller Gusztávnak és Kordy Dezső apjának brit állampolgársági kérelmeit találjuk.709 A Térey-családból Térey Pál honvédőrnagy 1854-ben tanulmányúton járt Angliában, ahol a lótenyésztésről írt hosszabb lélegzetvételű tanulmányt. Az ő fia, Térey Gábor már a színvonalas London University College-ban tanulhatott, az unokája pedig brit állampolgár lett. Térey Gábor családi élete az egyetemi években teljesedett ki. Mivel édesanyjának családja Dél-Angliában élt, a fiatalember sok időt töltött a Szigetországban. Itt ismerkedett meg Truróból (Cornwall) származó első feleségével, Mabel Gattley-vel, akivel az 1880-as évek végétől Svájcban és Elzászban, Térey tanulmányainak színhelyén éltek. Bázelben született idősebb fiuk, László Pál István (1889–1943),710 akinek brit állampolgársági kérelme fellelhető a londoni Nemzeti Levéltárban. 711
706
British Library Manuscripts: RPS MS. 350 ff. 127–128. Kordy-nak F. Bergerhez írott levelei 1909-ből. BL RPS MS. 317 f. 101 Berger, W. H. Cummings és Sir E. German ajánlása 707
BL RPS MS. 317 f. 101, Káldor: Add. 71619 f. 168, Add. 80862 Káldor Miklós közgazdász levele Sir Roy Forbes Harrodhoz 1959-ből, és Káldor Miklós feleségének (Goldsmidt Clarissa) levele J. Stern-höz 1968 és 1986 közötti időszakból. 708 National Archives, London (Metropolitan Police): Aliens Registration Office: Sample Record Cards MEPO 35/69/2. Home Office: Registered Papers, Supplementary HO 144/647/B38058 Kaldor, Nicholas (1908–1986) Baron Kaldor of Newnham, economist 147470 economist Baron Kaldor of Newnham Nicholas Kaldor corresp with Sir Ralph Hawtrey (31 items) letters to the Manchester Guardian corresp and papers corresp with Sidney Dell corresp rel to Royal Economic Society and the Economic Journal corresp with RichardDate range: 1908 – 1986. Source: National Register of Archives (NRA, local and private archives) Metropolitan Police: Aliens Registration Office: Sample Record Cards MEPO 35/69/2 Kaldor, Miklos or Nicolas; Hungarian. Date of birth: 12 May 1908. . Kaldor to Mlodnicki Kaldor, Miklos or Nicolas; Hungarian. Date of birth: 12 May 1908. The National Archives, KewDate range: 1927 – 1934.Source: The Catalogue of The National Archives 709 Home Office iratai: Kordy Klein Samuel: HO 144/647/B38058, Szilágyi: HO 144/1563/256569, Spiller: HO 144/1305/248452 In: National Archives, London 710 Radványi Orsolya disszertációja Térey Gáborról: http://doktori.btk.elte.hu/art/radvanyiorsolya/diss.pdf Letöltve: 2013. november 17. 711 Nationality and Naturalisation: De Terey, Laslo Paul Semhen, from Hungary. Resident in Alperton, Middlesex. Certificate 23101 issued 18 February 1913. . Nationality and Naturalisation: De Terey, Laslo Paul Semhen, from Hungary. Resident in Alperton,Date: 1913.Source: The Catalogue of The National Archives
186
A londoni National Archives letelepedési dokumentációja között több olyan magyar kérelem van, ami a vezetéknevek egyezése miatt valószínűleg az adattárban szereplő diákok gyerekeinek kérelmei lehetnek, de a családtörténeti kutatás már nem tartozik a jelen disszertáció alapját képező kutatáshoz. Az oxfordi Wadham College Archives-ban található 1915-ből Bing Ede János magyar diák által írt levél Mr. Wells számára, amelyben elnézést kér azért, hogy a háború miatt nem tudja elküldeni a tandíjat.712 A Cambridge University Archives őriz Joachim József magyar tanulóval, a későbbi híres hegedűművésszel kapcsolatos kéziratokat, és egy fényképet is: 1. egy Bach emlékkoncert költségei 1874,; 2. Joachim József Dr. Mus. fokozatának ünneplése 1877. 03. 08.; 3. Mr. Porter levele Joachimnak 1879. 02.15.; 4. Joachim levele a Christ’s College számára 1882.11.22.; 5. 1889.03.14. Joachim tiszteletére rendezett vacsora ülésrendje és programja, egy meghívó az 50. születésnapjára. 713 Joachim Józseffel kapcsolatban még két levelet találtam Cambridge-ben a Trinity College Archives Újkori Kéziratgyűjteményében. Joachim H. M. Buttler részére írt egy levelet, amelyben megköszönte a meghívását Harrow-ba.714 A másik levelet Pulszky Ferenc írta Joachim József részére. 715 Szintén a Trinity College Archives őrzi az Angliában tanulmányokat folytató Batthyány Ervin gróf leveleit 1851–1852-ből. 716 A Cambridge University Archives-on belül a Byble Society Gyűjteményében magyar tagok leveleire bukkanhatunk, közülük ketten szerepelnek az adattárban, Biberauer Richárd és Duka Tivadar: 1. BSAX/1/B Biberauer Richárd levele (1897) 2. BSAX/1/D Dr. Duka Tivadar öt levele Hamburgból (1884–1894) 3. BSAX/1/H Hornyánszky Viktor (1856) 4. BSAX/1/T Török Pál levele (1840) 5. BSAX/1/K Kaufmann Dávid levele (1879) 712
Oxford Wadham College Archives: War letters kept by the Warden, Joseph Wells, 1915: Edward J. Bing levele 1915. 04. 22. 713 UA/SOC.XV.17.1 Joachim József (1830–1907); UA CAS H185 A University Cambridge Antiquarian Society portrait collection: egy fénykép Joachim Józsefről 714 Cambridge Trinity College Archives Modern Manuscripts JRMB M3/1/454 715 Cambridge Trinity College Archives Modern Manuscripts ADD.MS.c.218.30 1849.05.22. 716 Cambridge Trinity College Archives Modern Manuscripts Houghton MSS EC/11/1–11 levele Houhton számára 1851, 1852
187
VI. A diákok visszatérése, munkásságuk Magyarországon Közismert, hogy a magyar arisztokrácia angliai útjainak következtében vált Magyarországon ismertté az angol lótenyésztés, a lóverseny, a krikett, a rókavadászat, valamint a boksz. Kutatásom során érdemesnek tartottam azt is megvizsgálni, hogy a hazatérő peregrinus diákok Angliából és Skóciából milyen tudást, tapasztalatot hoztak haza, milyen életpályát választottak tanulmányaik befejeztével. Az Angliában/Skóciában tanult magyarországi diákok egy része a 19-20. század folyamán olyan tudományos pályát futott be, amelynek során angol tudományos intézetek tagjaivá lettek. Az egyik ilyen neves és előkelő ’társaság’ a Royal Society of London, amelynek levéltárában fellelhetőek a magyar tagokra vonatkozó levéltári anyagok.717 De nemcsak a Royal Societynek voltak magyar származású tagjai, hanem például Szegő Pál 1932-ben a Royal College of Science tagja lett.718 A peregrinusok majdnem felét kitevő református és unitárius teológus hallgatók közül először azokat próbáltam megvizsgálni, akik külföldi tanulmányútjaikról hazatérve egyetemi tanárok, püspökök, illetve esperesek lettek, és fontos összekötő kapcsolatokká váltak az anglikán és a hazai egyházak között. A hazatérő teológus hallgatók jelentős részben tanári (50), lelkészi (68) hivatást választottak. Érdemes megemlíteni, hogy közülük 23-an egyetemi tanárok, 7-en püspökök, 9-en esperesek lettek, és peregrinus utazások alatt a kinti egyházi életen kívül az oktatási rendszert is tanulmányozták, amelyről cikkeket írtak. VI.1. A református és unitárius teológus hallgatók A hazatérő teológus hallgatók az oktatás területén, és a hazai református egyház megújulásában játszottak fontos szerepet.719 Csiky Lajos (1852–1925) 1901-től elindította Magyarországon a skót börtönlelkészet intézményét, amelynek peregrinus
717
A Royal Society of London magyar származású tagjai: Köleséri Samuel (1663–1732), Bogdani William (?–1771), Segner Johann Andreas von (1704–1777), Klein Edward Emanuel (1844–1925), Karman Theodore von (1881–1963), Hevesy George Charles de (1885–1966), Polanyi Michael (1891– 1976), Gabor Dennis (1900–1979), Orowan Egon (1902–1989), Erdelyi Arthur (1908–1977), Erdos Paul (1913–1996), Kurti Nicholas (1908–1998), Keller Andrew (1925–1999) 718 Royal College of Science register 1890–1949 (1951) SHL b.2741/lon/imp In: Senate House Library, London 719 SÁRKÖZI TARGU–MURES 2007. 199–207.
188
diákként volt szemtanúja Skóciában. 720 Úgyszintén az elítéltek lelki üdvösségéért tevékenykedett a másik skóciai hallgató, Sörös Béla (1877–1939) is, aki 1901 és 1906 között a fővárosi gyűjtőfogház lelkésze volt.721 Szabó
Aladár
(1860–1944)
teológusként
a
bibliai
vasárnapi
iskolák
felállításában ténykedett. Félévi edinburgh-i tartózkodása után hazatérve Budapesten lett lelkész, majd rendes tanára a budapesti Teológiai Akadémiának. 1892-ben kezdte meg a skót misszió imatermében a magyar vallásos estélyek tartását. Ugyanebben az évben feleségével együtt megalapította a Lorántffy Zsuzsánna-egyletet. 1894-ben az ifjúsági egyletek kongresszusán képviselte Magyarországot és 1896-ban az evangéliumi keresztyén szövetségek londoni gyűlésén is jelen volt. A református egyházak nagy világgyűlésén 1904-ben György Endrével együtt képviselte a magyar reformátusokat.722 Saphir Adolf (1831–1891) 1840-ben akkor tért át az izraelita vallásról a reformátusra, amikor a Free Church of Scotland zsidó misszióját megalapította Budapesten. Saphir Berlinben, Glasgow-ban, Edinburgh-ben tanult, és református missziós tevékenységeket folytatott 1854-ben Hamburgban, ahol zsidókat próbált reformátussá téríteni. Ezután Angliában lelkészkedett és angol presbiteriánus miniszter lett.723 A skót missziónak köszönhetően a brit evangéliumi megújulási mozgalom (’Evangelical religion’) gyökeret eresztett Pesten. A skót misszió kápolnája az Angol Királynő szálló egyik terme volt.724 A Bethesda Kórház megalapításában fontos szerepe volt a skót misszionáriusoknak, és a német pietizmusnak.725 A magyarországi források ritkán említik meg azt a tényt, hogy a németajkú gyülekezet első lelkésze a Skót Misszió
misszionáriusa,
a
porosz
származású
König
Rudolf
volt,
akinek
Magyarországra helyezéséért Bieberauer Theodor726, a németajkú gyülekezet fő kezdeményezője és szervezője hosszú küzdelmet folytatott. Tivadar legelső belmissziói kezdeményezése egy mesterlegény-egylet alapítása volt: a célja a keresztény lelkület,
720
PALLAS, ZOVÁNYI, TtREL II. 28. c. 1., HÖRCSIK, SZINNYEI HÖRCSIK 1989., MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI 722 MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI 723 SZINNYEI, roll of graduates of glasgow 540., matriculation album of glasgow 1728–1858 476. 724 KOVÁCS ÁBRAHÁM 2004. 8–10. 725 KOVÁCS ÁBRAHÁM: Angolszász és magyar hatások az első magyarországi protestáns kórház, a Bethesda megalapításában. In: Egyháztörténeti Szemle. 6. évf. 1. sz. A. D. MMV, http://www.unimiskolc.hu/~egyhtort/ Letöltve: 2011. augusztus 1. KOVÁCS ÁBRAHÁM 2001. 15–16. 726 fia, Bieberauer Richárd szerepel az adattárban 721
189
erkölcsi erősítés, a szaktudás elmélyítése, beteg tagok segélyezése. A támogatók között találjuk a hídépítő Adam Clark-ot is.727 A Bethesda kórház létrejöttét Biberauer Theodor és König Rudolf fáradozásának köszönheti.728 Mellettük nagyon meghatározó volt doktor Bakody Tivadar 729 áldozatos szerepvállalása. A Bethesda kórház berendezésében és kialakításában katolikus munkások is közre működtek. A diakóniai misszió felekezetközinek indult és az is maradt hosszú története során. Jellegében sokáig német volt s majd csak a főváros magyarabbá válása során kezdett magyar nyelvűvé válni. 730 A németajkú gyülekezet és a skót misszió elsődleges célja a zsidómisszió volt. A két szervezet működése hosszú időn át elválaszthatatlan volt egymástól. A skótok egyfajta ’külföldi befektetőként’ anyagi támogatást is nyújtottak a hazai refomrátus missziós kezdeményezésekhez, képzett embereket, termeket biztosítottak a gyülekezeti élethez. A skót Misszió és a Pesti Református Egyházközösség Németajkú Leányegyháza úttörő volt sok szociális, ifjúsági és diakóniai kezdeményezésben, amelyek lassan átjárták a Református egyház kegyességét, egyházi életét. Az első KIE, az első vasárnapi iskola és protestáns kórház is a kis tagsággal rendelkező Németajkú Leányegyház gyülekezeti életének gyümölcsei. 731 Fancsik
János
pápai
majd
edinburgh-i
teológus
diák,
misszionárius
tevékenységeket vállalt szerte Európában, a leghosszabb időt szlavón misszióban töltötte. A dunántúli helvét hitvallású egyházkerület 1880. április 26–27-én Komáromban tartott közgyűlésének jegyzőkönyve szerint: 79. pont Olvastatott Fancsik jános hittérítő jelöltnek a ker k gyűléshez intézett levele, melyben tudatja, hogy a chrischonai intézetben, tovább mint ez iskolai év – nem maradhat, mert az ottmaradásban semmi üdvös és hasznos dolgot nem lát sem a missió sem ref egyházunkra nézve. Ennél fogva három feltétellel lép elé a ker gyűlésen; nevezetesen kérdi 1., nem lenne–e üdvös a Horváth–Slvaon missióra nézve, ha őt az e kerület egy évre a baseli hittérítő egyetembe küldené? 2., Nem lenne–e czélszerű, ha még ez évben a Horváthonba küldetnék missiói munkája megkezdésére s megengedné–e az e kerület hogy a 4–ed évről magánvizsgát adhatna? 3., nem lenne–e tanácsos az angol missió intézetbe menni egy évre, – mely lépése anyagilag is gyümölcsöző lenn a Horvát–Slavon missiora nézve? Ugyanennek kapcsában felolvasott nevezett hittérítő növendéknek püspök urhoz ápril 20–án intézett s a baselikülmissio igazgatúságának mellékletben csatolt azt jelző levele, hogy ő az imént érintett intézetnek növendéke, mint belmisionárius egyáltalában nem lehet; ennélfogva, a fönebb előterjesztett 3 rendbeli indítványának 1–seje elesett, mert a 6 évi tanfolyam Baselben igen szigorú s ki missionarius akar lenn, ezt végeznie kell, – kivételt pedig alig ha tehet. Ha tehát czélja az e kerületnek a Horvát– Slavon missiot megtestesíteni: hozzon áldozatot s mihamarább értesítse őt püspök úr – illetőleg utasítsa a további teendőkre nézve. – Az e ker k gyülés a horvát–slavon missio szent ügyét elejteni nem akarván, ennek létesítéséhez kész anyagi áldozattal is járulni s egyelőre 400 frtot is 727
KOVÁCS ÁBRAHÁM 2004. 17. BODOKY RICHÁRD 1997. 729 fia, Bakody Árpád szerepel az adattárban 730 Bodoky=Bieberauer Richárd 731 KOVÁCS ÁBRAHÁM 2004. 82., 91–92. 728
190
megszavaz. Utasitja ennélfogva nevezett hittéritő növendéket, hogy a baseli inzézet angol–missio ágába leendő beléphetése czéljából mihamarább tegye magát érintkezésbe, az íllető intézeti igazgatósággal; – püspök úr pedig felkéretik, hogy a ker k gyűlés ez intézkedésről Fancsik János hittérítő jelöltet mihamarább értesíteni sziveskedjék.
Több tanuló azt az oktatási intézményt mutatta be itthon írt munkájában, amelybe járt, például az erdélyi unitárius teológus hallgatók Benczédy Gergely732, Boros György733 és Simén Domokos az angliai Manchester New College-ot. Benczédy a kolozsvári unitárius kollégiumi tanára, majd igazgatója lett. A méterrendszert ő ismertette először a magyar olvasóközönséggel. Londonból több levelet írt a kolozsvári lapokba. A Keresztény Magvetőben (1868) ismertette a londoni egyetemet, ahol egyébiránt 1867-től kezdve több egyházi és neveléstörténeti dolgozata is megjelent; a Keresztény Magvetőben és az Inquirer-ben közölt az unitárius egyháztörténetre vonatkozó cikkeket.734 Simén Domokos meglátogatta Anglia nevezetesebb városait; szerzett unitárius könyveket és a manchesteri New College könyvtárában levőkről lajstromot készített magának. Azzal a kérdéssel is foglalkozott, miként lehetne Magyarország nyers terményeit (bort, hízott állatot) külföldi piacon ismertté tenni. A könyvgyűjtést szakadatlanul folytatta és az összes unitárius írók műveiből könyvtárat alapított.735 A Skóciában tanult protestáns diákok is tapasztalatokkal tértek haza az oktatást illetően. Több cikk és tanulmány született az angol/skót népművelésről és a college-ok rendszeréről, így például Pongrácz József cikksorozatot indított az edinburgh-i New College-ról a Dunántúli Protestáns Lapban. 736 Pongrácz a New College szerkezetéről a következőket írta: az egyház Egyetemes Gyűlése (General Assembly) állapítja meg a teológiai akadémia szerkezetét. A kollégiumok ügyeinek vezetésére bizottságot küldenek ki, ez a College Commitee. Ez a bizottság állapítja meg az iskolaév kezdetét, ellenőrzi a vizsgáztatásokat, ügyel az ösztöndíjakért leteendő vizsgákra és eldönti az eredményt. A tanárokat a lelkészek közül az Egyetemes Gyűlés választja. A tanárok fizetése 600 font egy évre, ami 14 400 koronának felel meg. Heti tíz órát kell tartaniuk egy évben, az iskolaév csak október közepén kezdődik és március végéig tart. A tanórák 732
BENCZÉDI GERGELY 1866. BOROS GYÖRGY NAPLÓ 734 KOVÁCS SÁNDOR 2011. 88–90. 735 In: KerMagv: I. 1861. Londoni eredeti levél, decz. 27. 1860. II. 1863. Az angol unitáriusok londoni akadémiájának rövid ismertetése, III. 1867. Az emberben levő vallásos elem és annak tárgyi vizsgálása, Th. Parker után ford., IV. 1868. Az unitárius keresztény vallás, W. E. Channingtől ford., V–VII. 1870–72. 736 PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL 1913, 246–248., 298–300.; PONGRÁCZ DPL. 1912. 302., 321., 330., 354., 363.; PONGRÁCZ: MAGYAR DIÁKOK ANGLIÁBAN 22–28. 733
191
50 percesek, minden óra elején a tanár vagy valamelyik diák olyan imát mond, amibe beleszövik a napi eseményeket az országról és az intézetről. A New College nevelő hatásának ezek az imák a legfontosabb részei. Edinburgh-ben van ekkor a világ egyik legnagyobb teológiai könyvkiadója. 737 A könyvtár akkori állománya pedig 50 000 könyvre rúg, de kevés a magyar mű. Szegedi Kis István, Lampe, Ember, Csink, Wékey és Ballagi munkája lelhető meg benne. 738 Pongrácz a New College épületének szerkezetét is bemutatja. Felhívja a figyelmet a Common Roomra, ami egy olyan közös terem, ahol a diákok az órák között és az ebéd után össze tudnak gyűlni, és ahol a különféle napilapok és tudományos folyóiratok mind elérhetők. A testmozgásra külön tornaterem áll a hallgatók rendelkezésére.739 Ahhoz, hogy valaki a College tagja legyen, valamilyen egyetemi végzettséggel kell rendelkezzen, felvételéhez ezen kívül szükséges egy lelkész ajánlása, aki felterjeszti a jelöltet az egyházmegyéhez. A felvételi vizsga tárgyai: Szentírás, zsidó nyelv, a görög-római klasszikusok ismerete. Akiknek nincs egyetemi vizsgája, számot kell adniuk bölcseleti tárgyakból (logika, morálfilozófia) és angol irodalomból. Az első év tárgyai: zsidó nyelv és irodalom, újszövetségi görög nyelv és irodalom, valamint apologetika. A második évben apologetika helyett dogmatikát tanulnak. A harmadik év tárgyai: egyháztörténet, újszövetségi teológia és dogmatika. A negyedik évben pedig egyháztörténeti, keresztény erkölcstani és praktika teológiai tárgyi stúdiumokat hallgatnak. A diákoknak az órákra dolgozatot kell készíteniük, amit felolvasnak és a többi diákkal, illetve az órát vezető tanárral megvitatnak. A vizsgák főleg írásban történnek.740 A diákok tagjai különböző egyesületeknek, ahol az órák után értékes munkásságot fejtenek ki. 741 Van külön egyesület a sportkedvelőknek és a zene szerelmeseinek, de a két legfontosabb szerveződés a Missziói Egyesület és a Teológiai Egyesület, ami véleménye szerint a pápai Teológiai Önképzőkörnek felel meg. 742 Bizonyos, hogy ezek a tapasztalatok befolyásolták a hazai oktatás működését és szerkezeti alakulását.
737
PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 36. sz. 312–313. PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 38. sz. 331. 739 PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 35. sz. 304. 740 PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 37. sz. 321–323. 741 PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL 1912. 41. sz. 355. 742 SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007. 101–120. 738
192
Szekeres Kálmán (1859–1940) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, állami főreáliskolai igazgató, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen és műegyetemen végezte. Többször járt külföldön, Londonban 1907-ben tanult nyári egyetemen. A középiskolák, valamint a középiskolai és az egyetemek fizikai szertárainak tanulmányozására
Németországban,
Franciaországban
és
Angliában,
továbbá
Hollandiában és Belgiumban is megfordult. 1906-ban az athéni olimpián mint a közoktatási kormány képviselője vett részt.743 Felméri Lajost (1840–1894) a sárospataki kollégium, majd a kolozsvári egyetem tanárát a magyar neveléstudomány egyoldalú német orientációjával szemben széles körű nemzetközi tájékozódás jellemezte; neveléstudományi kézikönyvében a pedagógia lélektani megalapozását sürgette; figyelemmel kísérte a kibontakozó gyermeklélektani irodalmat. Felméri Angliában tanult, 1879–80-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter (Trefort Ágoston) ismét Angliába küldte a közoktatás és nevelésügy tanulmányozására, könyvében bemutatja az angol iskolák szerkezeti felépítését és autonómiájukat, valamint összehasonlítja a cambridge-i, oxfordi és az edinburgh-i egyetemeket a magyar oktatási rendszerrel. „Az iskolázás jelene Angolországban” című könyve Trefort Ágostonnak intézett jelentés 1881-ből, melyben külön vizsgálta meg a középoktatást és a felsőoktatást.744 Magyarországon – véleménye szerint – megszakadt a kapcsolat a középiskolák és az egyetemek között, ami Angliában harmonikusan megvan. (Ez később megjelenik Trefort oktatáspolitikájában, melyben célul tűzte ki, hogy a gimnáziumok felsőfokú oktatásra készítsék föl a tanulókat). Egy külön fejezetet szentel az angol oktatás által elért eredményeknek, amelyek alatt az erkölcsi és fizikai nevelést, a fegyelmet és a vallástanítást érti. A fejezet végén pedig összehasonlítja a magyar és az angol nevelést, hogy következtetéseket vonjon le a magyar oktatás megreformálásához. Megállapításai szerint az angol rendszer merőben eltér a korabeli német típusú – így a magyar – felsőoktatástól. Angliában minden tanár (tutor) 20–25 tanítványt nevel, akikkel rendszeresen foglalkozik, kevés a kiscsoportos foglalkozások mellett a nyilvános előadás. A tanulók college-okban laknak. Az angol college-oknak külön igazgatójuk és főkancellárjuk van. Oxford 20 kollégiumból és 5 hallból áll, ahol évenként 3000 hallgató gyarapította tudását. Oxfordot az angolok egyszerűen csak ’görög gyárnak’ hívták, mert a klasszikus irodalomra helyezte a hangsúlyt, ezzel 743 744
UoL/EM/3/6/2 1907, SZINNYEI FELMÉRI 1881.
193
ellentétben Cambridge szabadabb szellemet képviselt és a matematikát preferálta. Oxfordban a tanítás és az ellátás egy teljes évre 1200–1300 magyar forint körül volt, Cambridge ennél valamivel olcsóbb. Felméri megpróbált megkeresni azt a két alapítványt, amelyek – ahogy azt az ösztöndíjakról szóló fejezetben említettük – Patay János 1811-es ösztöndíjjelentésében szerepeltek, de nem lelt rájuk. Felméri a debreceni, a sárospataki kollégiumot és az erdélyi főiskola intézményét találta az angol rendszerhez hasonlónak. Megfigyelte, hogy az angol egyetemek szakembereket (hivatalnokot, orvost, ügyvédet) nem nevelnek, inkább arra valók, hogy a klasszikai és a matematikai stúdiumokkal meg egy kis természettannal és történelemmel az állam számára művelt és önálló polgárokat neveljenek, az államegyház szempontjából pedig inkább klasszikus, mint teológiai képzettségű klérust képezzenek. A skót egyetemekkel (Edinburgh, St. Andrew’s) összeveti a két angol egyetemet, és azt állapítja meg, hogy a skót egyetem nem annyira egyoldalú és több gondot fordít az élőszóval való előadásokra. Nemcsak a felsőoktatás intézményeit vizsgálta
meg
útja
során,
hanem
a
szegényeknek
alapított
vasárnapi-
és
szegényiskolákat, valamint a javító iskolákat. Szegényiskolákra azért volt akkor nagy számban szükség, mert a drága angol iskolák nem tették lehetővé, hogy szegény gyerekek is tanulhassanak. A javító iskolákban pedig a lezüllött, esetleg elítélt, szegénysorú gyerekeket helyezték el, ahol vallásra és mesterségre történő oktatásban részesültek.
745
Ezeken kívül ellátogatott egy árvanevelő intézetbe, ahova a 7–10 éves
gyerekeket vették fel, és ahol rendes tantárgyakon kívül rajzot, franciát, vívást és könyvvezetést tanultak. Míg Angliában az 5–6. középiskolai osztály elvégzése után már a diákok egyetemre mentek, addig Magyarországon a 7–8. osztályban kezdődtek a filozófiai tanulmányok. Az ilyen korú magyar tanulók már magándiákokat fogadtak és tanáraiktól függetlenek. Egy külön fejezetben mutatja be a nőnevelés intézményeit Angliában. Megjegyzi, hogy ez elengedhetetlenül fontos, ugyanis a nők szellemi és erkölcsi önállóságát alapos míveltség által biztosítani kell. Véleménye szerint Magyarország ilyen szempontból le volt maradva. 746
745 746
FELMÉRI 1870. FELMÉRI 1881.
194
Felméri tanulmányútjának a hozadéka, hogy munkáiban összehasonlította az angol/skót oktatási rendszert és népnevelést a magyarral. A levont következtetések pedig
megjelentek
Trefort
Ágoston
oktatáspolitikájában.
Trefort
vallás-
és
közoktatásügyi miniszterként (1872–1888) az Eötvös747 által kijelölt úton haladva küldte ki tanulmányútra Felmérit. Trefort oktatásreformja 1878-ban kezdődött meg, amely során az érettségi és a gimnáziumok, illetve a középiskolák rendszerét alakította át, nagyobb hangsúlyt fektetve a modern nyelvek, a természettudományos és a praktikus ismeretek tanítására. Igyekezett a középfokú oktatást és a tanárképzést egységesíteni. A középiskolák az átszervezés következtében magasabb tanulmányokra készítettek fel. Kétféle középiskolát, gimnáziumot és reáliskolát szervezett.748 Célja volt, hogy a gimnáziumok egységes tudást, általános műveltséget adjanak, és segítsék a módszeres gondolkodás kialakulását.
A hazai tudományegyetemeket
külföldi egyetemek
színvonalára kívánta emelni. 749 1870-ben írta alá Eötvös a Gymnasiumi Tanárképezde szervezeti szabályzatát, ide bölcsészhallgatók jelentkeztek, akik tanulmányaik végeztével középiskolai tanári oklevelet is szerettek volna szerezni. 1873-ban ezt összevonták a műegyetem 1870 óta működő reáliskolai tanárképző intézetével. A középiskolai tanárhiány enyhítésére és a tanárképzés színvonalának emelésére jött létre Wlassics Gyula minisztersége alatt az Eötvös József Collegium a színvonalas tanárképzés elősegítésére. 750 Eötvös miniszterségének első éveiben előszeretettel alkalmazott külföldi tudósokat az egyetemi tanszékek élén. A bölcsészkar fejlődésére nézve rendkívüli jelentőségű volt, hogy bevezette – az angolhoz hasonló kiscsoportos szemináriumok intézményét. Az előadásokra épülő, kötetlenebb egyetemi gyakorlatal szemben a 19. század második felében Európa-szerte elterjedt a szemináriumok intézménye. A hazai felsőoktatás, elsősorban a bölcsészeti képzés, illetve a középiskolai tanárképzés hatékonyságának növelése érdekében 1887-ben életbe léptette a szemináriumi rendszert, amely a korszak egyik legjelentősebb felsőoktatási reformjaként értékelhető. Lényeges új eleme volt a közvetlen tanár-diák kapcsolat, a rendszeres egyéni és csoportos
747
Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter (1867–1871) Kármán Mórt küldte ki Lipcsébe, hogy tanulmányozza a kinti oktatásrendszert, és a gyakorlati tanárképzést. A kormány megbízásából elkészítette az általa kontemplált gyakorló főgimnázium szabályzati tervezetét.1872-ben a gimnáziumi gyakorló iskola eszméje testet öltött. Ő honosította meg nálunk a Herbart-féle, gyakorlati pszichológián alapuló tanítási metódust. 748 MANN 1982. 79–98. 749 BÉNYEI 1996. Eötvös József oktatáspolitikai nézetei a reformkorban 750 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 92.
195
foglalkozás, a konzultáció, amely az önként jelentkező hallgatók számára lehetővé tette az adott tudományágban való alapos elmélyülést. 751 Ha a kutatási korszakon túltekintünk, Felméri angol oktatást tanulmányozó útjához hasonlóan Szenczi Miklós tanulmányútját találjuk. Felméri és Trefort eredményeivel párhuzamba állítható Klebelsberg Kunó (1922–1931) oktatáspolitikája és Szenczi Miklós (1904–1977) életpályája, aki a skóciai Aberdeenben folytatott tanulmányokat állami ösztöndíjjal (1925–1928). Szenczi 1933-ban doktorált Budapesten angol irodalomból, ezt követően 1937-ben megszervezte a magyar nyelv és irodalom oktatását a londoni egyetemen, ahol tíz éven át ő volt a magyar nyelv és irodalom első állandó oktatója. 752 Klebelsberg nagy figyelmet fordított külföldi államokkal kiépítendő kulturális és tudományos kapcsolatokra. 1925-ben már évi 100 diák folytathatta tanulmányait külföldi egyetemen. Angliával a kapcsolatfelvétel Yolland Arthur tervei alapján és a londoni magyar követen keresztül (Zichy Rubido) történt. 753 Klebelsberg Magyary Zoltánt is Angliába küldte 1929-ben, hogy Oxfordban tanulmányozza a kutatóintézeteket.754 Klebelsberg állította fel Sárospatakon az angol gimnáziumot, több mint 500. 000 pengőt szavaztatott meg a képviselőházzal az alapjaira. 755 E rövid kitérőt azért volt érdemes megtenni, hogy lássuk, a 19. században Nagy-Britanniában tanult magyar diákok által elért eredmények, egyrészt például szolgálnak a későbbi évtizedek angol-magyar kapcsolatainak kiépítésében, másrészt munkájuk folyamatosan fejti ki hatását napjainkig. Szenci Miklós tanítványa volt Frank Tibor. Ezen tanulmányutak egyik eredménye tehát a külföldi oktatási intézmények és módszerek megteremtése Magyarországon.756
VI.2 Az angol nyelv mesterei Néhány teológus miután az Egyesült Királyságban tökéletesre fejlesztette angol nyelvtudását, tovább utazott Amerikába, ahol missziós tevékenységbe kezdett. Kecskeméti Ferenc a New York-i Union Theology Seminarban tanult, majd pap lett az
751
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI 2000. 94. MÉL 753 SIMOVITS 1997. 263–267. 754 LADÁNYI 2000. 129., 137. 755 GÁL ISTVÁN 1944. 41. 756 SÁRKÖZI EA. 2010. 752
196
USA-ban.757 Ezek a diákok nemcsak az Egyesült Királyság és a Magyar Királyság, hanem az Egyesült Államok és a Magyar Királyság között is kulturális láncszemek voltak.758 Az angol nyelvet kiválóan elsajátító hallgatók közül hárman a diplomácia területén helyezkedtek el. Szemere Miklós Párizsban, Szentpéterváron és Rómában volt diplomata.759 Többen fordítókká, tolmácsokká lettek, angol tankönyveket és szótárakat szerkesztettek. Ezen diákok munkájának eredményei között sorolhatjuk fel a különféle Shakespeare-, Milton- Marlowe- és Herbert Spencer-fordításokat. Dapsy László lefordította Darwin: „A fajok eredete” című korszakalkotó könyvét.760 Nagy Ferencet szintén megragadta Darwin műve, amelyet eredetiben olvasott Angliában, hazatérve pedig Darwinról cikkezett a magyar folyóiratokban.761 Az angol nyelvű tudományos munkák fordítása által a legújabb tudományos elméletek és vívmányok egy része ismertté vált Magyarországon. Hazánkban egy csoport például John Stuart Mill nyomán önfejlesztést, népképviseleti demokráciát és a kisebbség jogainak védelmét sürgető, erkölcsi indíttatású szabadelvűséget hirdetett.762 Az 1830-as, 1840-es évekre alakult ki hazánkban – először főúri körökben – igény az angol nyelv ismeretére, és az Angliából jött nyelvtanító, az angol ’miss’ nem volt már ritka jelenség. Egyre több városban, például Pozsonyban, Pesten, Debrecenben, Sárospatakon, Kolozsváron, Enyeden, Pápán, Kecskeméten, Losoncon, Nagykőrösön jelentek meg angol nyelvtanárok. Több városban angol társalgási estélyeket is szerveztek. Az első nyelvtanító hazánkban Lemouton János volt, 763 aki 1826-tól kezdődően több mint két évtizeden át az angol nyelv lektora volt, majd pedig rendkívüli tanára a pesti egyetemnek.764 Azok a teológusok, akik a Budapesti Teológiáról mentek ki Angliába vagy Skóciába, később angol tanári állást kaptak a Teológiai Akadémián, ugyanez jellemző a Kolozsvári Egyetemre is. A Budapesti Teológiáról: Sikós Ernő (1886–1887), Szőts Gerő (1887–1890), Forgács Gyula (1904–1907), Takaró Géza (1908–1915) és Nagy Sándor (1920–1922).765 A Kolozsvári Egyetem Annales-a szerint angol tanár lett 757
HÖRCSIK, Barna János 1928/b. 173–174., BTK-adatbázis, ZOVÁNYI, SZINNYEI HÖRCSIK 1989., Barna János 1928/b. 173–174., BTK-adatbázis, ZOVÁNYI, SZINNYEI 759 PALLAS, MÉL, SZINNYEI, UCL calendar 1876–1877, TiREL Sp. Teol. Értesítő 760 HÖRCSIK, MÉL, TtREL II. 28. c. 1., SZINNYEI 761 HÖRCSIK, SZINNYEI, GULYÁS 762 SÁRKÖZI EA. 2010. 763 SZINNYEI 764 FEST 2000. 386–388. 765 THEOLOGIAI AKADÉMIA TÖRTÉNETE 1955. 758
197
Kovács János (1886–1904) és Boros György is (1904–1913), akik mindketten a Manchester New College ösztöndíjával tanulhattak Angliában. Kovács János sokat fáradozott azon, hogy Magyarországot és a magyar unitáriusokat bemutassa az angol és az amerikai hittestvéreknek.766 Latzkó Hugó angol szótárakat és nyelvkönyveket írt, de az angol irodalomban is elmerült, az angol regény témakörében jelentek meg könyvei. 767 Az angliai tanulmányok során elsajított nyelv lehetővé tette, hogy a diákok Amerikában tanuljanak tovább; kutatásaim szerint ez 12 diáknak sikerült, akik közül többen lelkészséget vállaltak az USA-ban. Jurányi Gusztáva Clevelandben a magyar református gyülekezet, majd a trentoni (New-Jersey) magyar gyarmat lelkésze lett. Mindkét helyen fatemplomot emelt. 768 1905 körül tanult a Meadville Teológián György János, majd a Harwardon doktorált. György János felekezeten kívüli teológus és szociológus, Amerikába a Commonwealth College-ban (Louisiana) tanított.769 Kiss Sándor Meadville-ben (USA 1907–08) tanult tovább Southworth-ösztöndíjjal. Hazatérve Wilbur amerikai történészt kalauzolja körbe Erdélyben. Nevéhez számos fordítás fűződik.770 Czirjék Mihály is a Meadville-i Theológián tanult (1909–11).771 Szintén az USA-ban (New-York, Philodelphia, Washington, Boston) tanulhatott Dirner Gusztáv Adolf. 772 Nánássy Lajos 1904-ben Debrecenből az USA-ba ment lelkésznek, először Chicagóban, majd 1907-től Youngstownban, Windbergben, 1908-tól pedig Perth Amboy-ban működött.773 Virter Ferenc hírlapíró és szerkesztő az USA-ban a magyar kolónia életét tanulmányozta Dél-Karolinában, és Floridában. Részt vett a cubai flotta műveleteiben, később az Uránia Színház igazgatója lett.774 Boros György unitárius püspök háromszor utazik Svájcba és Amerikába. A harwardi egyetem díszdoktora lett, ahol tanulmányokat is folytatott.775
766
In: Kolozsvári Egyetem Annales: angol tanárok: Kovács János (1886–1904) és Boros György (1904– 1913) 767 SZINNYEI, MaZsidLex, CE 3/37/15, KKT 2/a 3; MÉL, RÉVAI 768 HÖRCSIK, BTK-adatbázis, SZINNYEI 769 UnitLex, obituary index Inq. 1929. 192., ZOVÁNYI, college reports, RÉVAI 770 HMCR, UnitLex, Uniárius Meta-Lexikon, MUC Reg.,Dr. Martineau címen a neves angol teológus hat beszédét fordította magyar nyelvre: In KerMagv 771 http://www.edrc.ro/docs/docs/medical/p151_368.pdf, Szögi, ERefLev Ref. egyker. Th. értesítő 1910/1911, Lucian Nastaze, Karády 772 SZINNYEI, MÉL, SOTE kari jegyzőkönyv 1886. 773 ZOVÁNYI, SZINNYEI, ÚMÉL IV. 1009., GULYÁS 774 SZINNYEI, MÉL 775 HMCR, UnitLex, Obituary index Inq. 1941. 170., ZOVÁNYI, MÉL, SZINNYEI, Tagart, KERMAGV. LX. 238
198
VI.3. Jog, politika, közélet A diákok egy másik csoportja Angliában jogot, politikatudományt hallgatott, ők a politika, újságírás területén helyezkedtek el, és működésük során könyveket, tanulmányokat írtak az angol, valamint a magyar jog- és kormányrendszer összehasonlításáról. Tapasztalataikat tanulmányaikba megfogalmazva hozták haza Magyarországra, ahol ezekben az évtizedekben válik példává az angol alkotmány és parlamentarizmus. Az egyik Angliában jogot hallgató diák törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe, ami a hazai rendszer európai modern parlamentarizmus formájára való átalakításáról szólt. Auer Pál a bíróságokkal, a nemzetközi joggal, és – ami merőben modern téma – a kisebbségekkel kapcsolatban jelentette meg cikkeit az 1920-as években.776 A közéleti pályát választók közül ketten miniszterelnökök lettek, így gróf Esterházy Móric (1917)777 és Tildy Zoltán, a későbbi köztársasági elnök.778 Miniszteri posztot töltöttek be: Kossuth Ferenc, 779 Hegedüs Loránt (pénzügyminiszter),780 Fabinyi Tihamér (pénzügyminiszter)781 és gróf Esterházy Móric (népjóléti és munkaügyi miniszter).782 Az angol-ír vitáról Hegedüs Loránt tudósított írásában 1893-ban. Bernáth Dezső miniszteri fogalmazó, és országgyűlési képviselő volt.783 Balla Aladár, Szemere Miklós, Kovács János István,784 Kállay Lipót,785 Hebelt Eduárd szintén országgyűlési képviselők voltak.786 Dessewffy Aurél volt az utolsó országbíró, országgyűlési képviselő.787 Klinger Pál miniszteri tanácsos volt a Földművelésügyi Minisztériumban. 788 Kreutzer Bélát miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki a Központi Statisztikai Hivatalhoz.789 Ludinszky Lajos Zoltán miniszteri tanácsos volt.790 Markof Olivér 1913-tól az igazságügyminisztériumban bírósági jegyző, 1915-től pedig 776
GULYÁS, BTK-adatbázis, Mazsidlex, SZINNYEI entrance queen, Queen Register, sw/2/7, MÉL 778 MÉL, BTK-adatbázis, DREL I. 7/h. 1913/14 és 1914/15, DRefLev Ref. Egyker. Th. Jegyzőkönyv 1914. 09. 20., ZOVÁNYI 779 PALLAS, SZINNYEI, MÉL, UCL ABC beiratkozási napló, UCL calendar 1860/61, 780 SZINNYEI, UCL calendar 1894–1895, Vasárnapi Ujságban 1893. 781 BME 1912. 63540. sz. irat, MÉL, RÉVAI 782 entrance queen, Queen Register, sw/2/7, MÉL 783 PALLAS, SZINNYEI, UCL ABC beiratkozási napló 273., Sp. Teol. Értesítő, GULYÁS 784 HÖRCSIK, ZOVÁNYI 785 PALLAS, SZINNYEI, GULYÁS, Gudenus 786 ÚMÉL III. 173. 787 PALLAS, SZINNYEI, http://www.kislexikon.hu/dessewffy.html, MÉL 788 CE 3/40/4, CE 3/37/20 789 SZINNYEI 790 matric n degree 1901–1912 173., downing admission, Huszadik Század 1910 márc, Farkasréti Temető adattára 777
199
minisztériumi fogalmazó, majd három évvel később miniszteri titkár.791 Balla Aladár Szegeden a második ellenforradalmi (Ábrahám) kormányban (1919. július 12. – augusztus 12.) belügyminiszter volt.792 A társadalomszerveződésben Anglia kiváló példa, ahol minden társadalmi réteg, és csoport egyleteket alapít. A társadalom polgárosodásának egyik legfontosabb eszköze az egyesület, az egyleti élet fejlettsége az adott társadalmi egység polgárosodottságának egyik legfontosabb eszköze. Magyarországon 1878-ban már 1100 helységben közel 4000 politikai, humanisztikus, közművelődési, gazdászati és ’nyerészkedési’ egyesületet tartottak nyilván, összesen olyan 600 000 – 700 000 taggal Az egyes gazdasági ágazatok, szakmák vagy tudományok művelői számos szervezetet hoztak létre, amelyek érdekvédelmet, szakoktatás fejlesztését tűzték ki célul. Diáktársaságok, olvasókörök, pártszervezetek alakultak a dualizmusban. A modern polgári élet szabályainak elsajátításában fontos szerepett játszottak a társaskörök, kaszinók. A Széchényi István által alapított Nemzeti Kaszinó is angol mintára jött létre.793 VI.4. Mérnökök A 19. század második felének népességnövekedése számos új technikai kihívást jelentett. A népesség-növekedés egymással összefüggő tényezőkre vezethető vissza. 794 A tőkés gazdasági rend uralomra jutásával a termelőerők gyors növekedésnek indultak, aminek következtében a lakott területek több embert tudtak eltartani. Az infrastruktúra, mindenekelőtt a közlekedés, forradalma pedig lehetővé tette újabb területek meghódítását, földrésznyi területek benépesítését, ezzel a népesség egyenletesebb eloszlását, a termékek eljuttatását olyan vidékekre, amelyek korábban egy-egy évben vagy állandóan hiányt szenvedtek. Az orvostudomány és az intézményrendszer fejlődése következtében javultak az egészségügyi viszonyok, ami a halandóság látványos csökkenését eredményezte.795 A magasan fejlett angol gazdaság és ipar kivívta Széchényi Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának csodálatát, de Széchenyi István volt az, aki a magyar közélet figyelmét Angliára vonta, és példaképpen ajánlotta az angol kultúra és 791 792 793
CE 3/37/19, MÉL MÉL I. 326 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
2003. 432–433. GYÁNI–KÖVÉR 2006. 42–44. 795 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 397. 794
200
civilizáltság eredményeit. Széchenyi 1832-es angliai útja során ismerkedett meg kiváló mérnöki szakemberekkel (Yates, Clark, Walker, Telford, Wright), és angol terveket hozott haza Magyarországra Angliából, amiket magyar és Magyarországon tartózkodó angol és skót mérnököknek adott át megvalósításra. A Lánchíd építését skót mérnök kivitelezte, a magyar építészek angol mérnökkel, Brunellel konzultáltak. A hídépítés során használt búvárharangot is egy angol szakember tesztelte le. A magyar polgárosodás időszakában a nyers táj folyamatosan visszaszorult. A folyószabályozások, lecsapolások, csatornázások következtében megnőtt a műszaki végzettségű
szakemberek
iránti
igény,
1919-ig
6.695.825
kh-nyi
területet
víztelenítettek.796 Egyre több műszaki találmány ért el hazánkba: a gőzcséplő-gépet 1849-ben alkalmazták először Nyugat-Európában, 1852-ben Angliából hozta be egy emigráns Törökbecsére, sőt, 1861-től elkezdték gyártani, fordulatot hozó szerepe először a Dunántúl és az Alföld nagyy- és középbirtokain kezdett kibontakozni a 60-as években, 1890 után már általánossá vált a használata.797 A jó ívóvíz, a hulladéktárolás és számos egyéb új feladat jelentkezett, amelyet a város vezetőségének meg kellett oldani. Mindez összefonódott a lakosság egészségügyi helyzetének javításával. A hajózás és az ipar fejlődése éppúgy sürgette a korszerű vízmű megépítését, mint a pesti ásott kutak fokozódó szennyezettsége. 798 A vasút építése is rengeteg műszaki szakképzettséggel bíró szakembert igényelt. A magyarországi mérnökjelöltek folyamatosan tanultak magas szintű képzést nyújtó külföldi – elsősorban német – főiskolákon és egyetemeken. 1918-ra a vasútvonlak hossza 22 869 kilométerre növekedett.799 A közelekedés villamossítása helyi viszonylatban kezdődött el. A 19. század közepén a fővárosban bevezették a gázvilágítást, addig a közvilágítás olajlámpások elhelyezésével volt megoldva. Londonban már 1807-ben gázzal világítottak az utcákon. Egy angol-amerikai vállalat 1884-ben Temesvárott szerelte fel a kontinens első váltóáramú, központi városi világítóhálózatát. A gépkocsik üzembe helyezése, a gőzhajózás, hídépítés fejlődése mind mérnököket igényelt.800 Jeles magyar mérnökök tanultak Angliában, akik hazai és nemzetközi hírnévre tettek szert, így Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) is, aki Nagy-Britanniában, majd 796
GARAMI – GÖBEL 1977. MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 261–264., 267., 301–302.; MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1848–1890) I. 563. 798 DEZSÉNYI – HERNÁDI 1967. 799 CZÉRE 1989. 800 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 311–315. 797
201
Olaszországban dolgozott vasút- és hídépítés, valamint alagútfúrás területén, az ő nevéhez fűződik a Nílus feletti acélhíd megtervezése.801 Kossuth Lajos másik fia, Kossuth
Lajos
Tódor
szintén
műszaki
tanulmányokat
folytatott
Angliában.
Tanulmányait követően 1861-ben Olaszországba ment és vasúti mérnök lett. Testvérével együtt részt vett a montcenisi alagút mérnöki műveleteiben, az ő felügyelete alatt készült el ennek Susától Bardonechiáig terjedő szakasza. 802 1874-ben az Alta-Italia hálózat főmérnöke lett.803 A mérnöki tanulmányokat folytatott angliai peregrinusok között meg kell említeni Veress Sándort, aki vezető szerepet játszott a romániai vasútépítés megindításában.804 Erdély nehéz terepe olyan szakembergárdát igényelt, aki értett a hidak, viaduktok, alagutak építéséhez. 1868-ig vasút csak Nagyvárad, Temesvár, Arad városokig vezetett.805 Erdélyben fokozottan jelentkezett az új technika átvételéhez szükséges szaktudás és a magas tőkeszint hiánya. Egyedül a szász városi kisipar volt igen képzett. A selmecbányai akadémia, a műegyetem és az osztrák, német politechnikumok is kiváló mérnököket képeztek. 1900 után akadálytalanul áramlott a vállalkozó- és szakembergárda a Monarchia másik feléből. 806 A külföldre menő árukat ugyan zömében a vasút szállította, a nyugati forgalomban azonban növekvő szerepet szánt a kormány Fiume kikötőjének. A LondonFiume-járatot a kormány anyagilag támogatta.807 1853-ban indult meg Erdélyben a távíróforgalom, fejlődött a posta, a szállítás forradalmának két nagy területe: a hajózás és a vasútépítés. A Keleti Vasút Társaság kezdett neki a vasútépítésnek 1868-at követően, amelyet az angol Warnig fivérek és az Angol-Osztrák Bank támogatott.808 A 80-as években megnőtt a külföldi tőke érdeklődése az erdélyi bányakincsek, főként az arany iránt. Német, angol, belga, francia bankok kapcsolódtak be a termelésbe, ezzel együtt angol és német műszaki személyzet telepedett le Erdélyben.809 A hírközlés újkori fölgyorsulásának fontos dátuma 1847, amikor üzembe helyezték az ország első vezetékes távíróvonalát Bécs és Pozsony között. Az újabb 801
PALLAS, SZINNYEI, MÉL, UCL ABC beiratkozási napló, UCL calendar 1860/61, PALLAS, tolnai nagylexikon, UCL ABC beiratkozási napló, UCL calendar 1858/59, RÉVAI, GULYÁS 803 SÁRKÖZI EA. 2010. 804 PALLAS, MÉL 805 ERDÉLY TÖRTÉNETE 1986. 1508. 806 ERDÉLY TÖRTÉNETE 1986. 1511. 807 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1848–1890) II. 1252. 808 ERDÉLY TÖRTÉNETE 1986. 1515. 809 ERDÉLY TÖRTÉNETE 1986. 1545–1546. 802
202
fontos találmány a távbeszélő és a telefonközpont volt. Pupin Mihály810 a New York-i Columbia Egyetemen, később a cambridge-i King’s College-ban, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1895-ben kezdett matematikai tanulmányokkal foglalkozni és 1901-ben hozta nyilvánosságra találmányát, a telefon-áramköröknek önindukciós csévékkel való ellátását. Az így ’pupinozott’ áramkörök segítségével vált lehetővé a korábbinál jóval nagyobb távolságra a telefonálás, találmányát az európai államokban is használták.811 Vegyészmérnökök közül olyan híres magyarok tanultak a 19. században Angliában, mint Róna Erzsébet (1890–1981) és Polányi Mihály (1891–1976). Az ő munkásságuk már a 20. században bontakozott ki. Róna Erzsébet a berlini Kaiser Wilhelm Institutban, Bécsben a Rádium Intézetben, majd a párizsi Curie Intézetben dolgozott, ahol a polónium elválasztását tanulta meg Irene Curie-től. A második világháború elől az USA-ba utazott, ahol Washingtonban a Carnegie Intézet geofizikai laboratóriumában kapott állást, majd 1950-1965-ig az Oak Ridge Institute of Nuclear Studies volt a munkahelye. 812 Polányi magyar-brit tudós, akinek a munkássága a fizikokémiától a közgazdaságtanon keresztül a filozófiáig terjedt. Kémikusként dolgozott Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban, majd a Manchesteri Egyetem professzora
lett.813
társadalomtudományok
A és
későbbiekben, a
filozófia
miután területén,
egyre a
többet
Manchesteri
publikált
a
Egyetem
a
társadalomtudomány professzorává nevezte ki. 814 A vízrendezés, a gátépítés, ármentesítés, belvízmentesítés, a folyók hajózhatóvá tétele, zsiliprendszerek, öntözőrendszerek, csatornák, kikötők létesítése, a városok csatorna- és vízvezetékhálózata rengeteg új kihívást jelentett a tanult emberek számára.815 VI.5. Gazdasági szakemberek London a világkereskedés fonalait tartotta a kezében. A londoni világkiállításról Vahot Imre készített emlékkönyvet 1862-ben. A kiállítás előzménye az 1851-es londoni iparművészeti kiállítás volt, amelyre csupán 20 magyar tárgy érkezett. Az 1862-es 810
CANTABRIGIENSES, RÉVAI, matric n degree 1851–1900 492., Liber Protocoll 28., King's College Register 155. 811 VAJDA 1958. 812 UCL calendar 1914–1915. 607., KFKI tudósnaptára, BTK-adatbázis 813 SOTE kari jegyzőkönyv 1911/1912. VIII. 11., MÉL 814 SÁRKÖZI EA. 2010. 815 IHRIG 1973.
203
világkiállításra azonban a gőz segítségével lehetővé vált a gyors közlekedés, amely nélkül nem lehetett volna egy ilyen nemzetközi kiállítást megszervezni. Nagy lehetőség volt ez Magyarországnak, hogy megmutassa magát: „a mi terra incognitánkat, kedves hazánkat is, mely aránylag igen sok kitűntetésben részesült, sok tekintetben jobban megismerték a külföldön, mintha száz könyvet írtak volna felőle, e kiállítás a magyar termények javának valódi új piaczot szerzett és teremtett a külföldön s honfitársainkat a termelés, ipar és művészet terén nagyobb tevékenységre és haladásra buzdítá.”816 A magyar termékekkel a Magyar Királyi Helytartótanács gyámolítása mellett alakított országos bizottmány foglalkozott. Ez a bizottmány bírálta el termelők, iparosok és művészek termékeit, összesen 478-at, majd elszállíttatta Londonba. Ganz Ábrahám az 1855-ben
szabadalmaztatott
világkiállításon.
kéregöntésű
vasúti
kerekei
díjat
nyertek
a
817
A folyószabályozások hatására egyre több angol tett utazást Magyarországon, sőt, voltak, akik vállalkozásképpen gőzhajókkal utasokat szállítottak a Dunán. A folyószabályozás
Angliát
kiváltképpen
foglalkoztatta,
Dél-Kelet-Európa
és
Konstantinápoly piaca miatt. A folyószabályozás következményeképpen a Duna gazdasági összeköttetést is jelentett Anglia és Magyarország között. A magyar gazdasági élet szereplőiben felmerült az a terv, hogy a magyar termékeknek Anglia kiváló felvevőpiac lehetne. Fel is állítottak egy Angol-Magyar-Intézetet, amely a magyar mezőgazdasági termékeket népszerűsítette volna Angliában. A magyar-angol kereskedelmi kapcsolat Almási Balogh Pál fejében fogalmazódott meg. Ezt próbálta elősegíteni herceg Esterházy Pál az angliai osztrák-magyar nagykövet is. 818 Térey Pál, aki bizonytalan, hogy beiratkozott-e külhoni akadémiákra (fia, Térey Gábor, már igen819, és unokája pedig már angol állampolgár), kilenc hónapot töltött Angliában és Skóciában azzal a szándékkal, hogy tanulmányozza a kinti gazdaságokat, majd összefoglaló művet írt tapasztalatairól „Angol-Skóthoni napló” címmel (1859), ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság egy fejlődő mintát lásson. 820 Könyvével nemcsak a hazai lótenyésztők munkáját segítette, hanem az egyszerű mezőgazdasági
munkával
foglalkozókét
is.
A
Magyar
Gazdasági Egyesület
ajánlólevelével léphetett be a kinti gazdasági egyesületek gyűléseire (Highland and 816
VAHOT IMRE 1862. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1848–1890) I. 575. 818 FEST 2000. 641–645. 819 Nevezett személy szerepel az adattárban 820 Térey 1859. 817
204
Agricultural Society). Könyvének első részében általános tapasztalatait írta meg, így bemutatja Anglia és Skócia statisztikai adataitól kezdve földrajzán át gazdaságát is. Végig veszi tanulmányútjának főbb állomásait, értekezik a kastélyokról, a piacról, a gazdasági gépgyárról, a gőzekéről, a gőzmalomról és az olajütőről. Megtekintett marhakiállításokat, úri gazdaságokat és kőszénbányákat. Ellátogatott gazdasági múzeumokba, folyókhoz, farmokra. Részt vett a mezőgazdasági társaság közgyűlésein és persze a derbin. Járt márvány-, selyem- és kocsigyárban. Növényi magvakat hozott haza az egyesületi magtárból, amit a nógrádi Gárdonypusztán tervezett elültetni. Könyvének második szakasza a mezőgazdaságot tárgyalja, bemutatva az angol és a skót gazdasági viszonyokat, mindezek mellett ismerteti nyolc farm életét. A harmadik rész az elengedhetetlen gazdasági gépeket mutatja be, amelyek mellé ábrákat is közöl. A könyv függelékében találhatjuk a farmok alaprajzait, az állatok rajzait, az állattenyésztési költségek elemzését, valamint az agár- és lóversenyek adatait. Útjának célja az volt, hogy tapasztalatai és a kint szerzett tudása által „Viruljon a hon!” Azért választotta Nagy-Britanniát, mert ott a gazdaság és az ipar elméleti és gyakorlati téren is előrehaladott volt. Útja során találkozott Tanárky Gyulával (1815– 1880), aki Angliában a magyar gazdasági érdekek külföldi képviselője volt. Tanárky gazdasági író, jogot végzett szabadságharcos, tanított a rohonci mezőgazdasági iskolában. Az 1840-es évek közepén Pulszky Ferenc szécsényi uradalmának főtisztje. 1849-ben követte Pulszkyt Londonba, ahol a Pulszky-gyermekek mellett nevelő volt. 1859–60-ban a Magyar Nemzeti Igazgatóság titkára, és 1860-ban a Pulszky családdal Torinóba költözve a magyar légió tagjaként részt vett az olasz szabadságküzdelmekben. 1861-ben visszatért Londonba, Kossuth titkára lett és 1865-ben Kossuth-tal együtt ismét Torinóba költözött. A kiegyezés után visszatért Magyarországra, mezőgazdasági gépügynökséget létesített gazdaságok rendezésével, birtok-adásvételek, illetve bérletek közvetítésével foglalkozott. Az 1870-es évek végén az Esterházy zárgondnoksági uradalmi igazgatóság tanácsosa. Különböző szakfolyóiratokban elsősorban Angliában szerzett tapasztalatairól számolt be a gazdasági gépek, a juhászat, a gazdasági üzemszervezés kérdéseivel kapcsolatban (1856–74 között).821
821
MÉL, MOL-ban őrzött naplóját A Kossuth-emigráció szolgálatában címmel Koltay-Kastner Jenő adta ki (Bp., 1962), Galgóczy Károly: T. Gy. (OMGE Emlékkv. Bp., 1891.)
205
„Szabad versenytér nyílt meg a kebelnek” 822 – az angol gazdaságot górcső alá vette néhány peregrinus diák, akiknek tapasztalásai révén konkrét hatások érték a magyar ipart
és gazdaságot.
A diákok között
voltak olyanok,
akik gazdaságtant,
közgazdaságtant, illetve politikai gazdaságtant tanultak. Dapsy László például John Stuart Mill „A nemzetgazdaság alapelvei” című munkáját fordította le, de nemcsak szaktárgyának, a természettudományoknak tanulmányozásával foglalkozott, hanem vizsgálta az angol gazdasági viszonyokat, a társadalmi és politikai intézményeket, majd 1866-ban visszatért és a debreceni gazdasági intézetnél lett tanár.823 A gazdasági témájú művek magyarra fordításával a legújabb tudományos elméleteket és vívmányokat ismertették meg a peregrinusok Magyarországgal. Többen vizsgálták az angol gazdasági viszonyokat, a társadalmi és politikai intézményeket. Pulszky Ágost gazdasági tanulmányokat végzett a londoni University College Schoolban, később a Szécsény-vidéki gazdasági egyesület elnöke és a nógrádmegyei gazdasági egyesület másodelnöke volt. Dessewffy Aurél nemzetgazdasági ismeretek szerzése végett Németországba, Münchenbe ment, onnan pedig Londonba. Visszatérte után Büd-Szent-Mihályi jószágán gazdálkodott, emellett több pénzintézet és gazdasági vállalat választmányában is helyet foglalt. Nemzetgazdasági kérdésekkel ifjúságától kezdve foglalkozva, több tanulmányt tett közzé különféle szaklapokban, így a Nemzetgazdasági Szemlében. 824 Gönczi Jenő (1879–1967) jogot és közgazdaságot tanult a London School of Economics-ban. Gönczi jogász és közgazdász lett, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, az I. világháború alatt államtitkár volt. Közben a Keleti Akadémián
közgazdaságtant
tanított,
előadója
volt
a
Társadalomtudományi
Társaságnak és a Szabad Iskolájának. Cikkei a Huszadik Században jelentek meg és 1948 és 1954 között a Közgazdaság című lap szerkesztője.825
VI.6. Orvosok Korszakunkban vált fontos tényezővé a közegészségügy immár az egész társadalmat átfogó szervezetének kiépítése, amely rámutatott az orvoshiányra.826 A magyar orvosok jelentős hányada Bécsben szerezte diplomáját. A korszak egyik kiemelkedő 822
Ádám a London szín elején In: Madách Imre: Az ember tragédiája, 1859–1860 HÖRCSIK, MÉL, TtREL II. 28. c. 1., SZINNYEI 824 PALLAS, SZINNYEI, http://www.kislexikon.hu/dessewffy.html, MÉL 825 LSE 1912–1913 calendar, KKT 2/a. 1911. márc. 23. 6., MÉL 826 HAHN 1960. 823
206
orvosegyénisége, Bene Ferenc (1775–1858) tanított a pesti egyetemen, nevéhez fűződik a himlőoltás 1798-ban Angliában nyilvánosságra hozott új módjának gyors magyarországi bevezetése (1801).827 Az 1870-es években már az újszülöttek háromnegyedét beoltották himlő ellen, majd a nyolcvanas években az újraoltást is kötelezővé tették. A megelőzés eredményeképpen a himlő 1913-ban már egyáltalán nem szerepelt a halálokok között.828 Néha, a tudás áramlása megfordult, és Magyarországról Anglia felé áramoltak az újító gondolatok, így például a londoni St. George’s Hospitalban az orvosi fakultáson tanult Viktória királynő későbbi udvari orvosa, Duka Tivadar (1825–1908),829 akit 1853-ban a Royal College of Surgeons of England tagjává választották. Eredetileg jogi pályára készült és ügyvédi oklevelet is szerzett. Részt vett a magyar szabadságharcban, Görgey segédtisztje volt a világosi fegyverletételig. Ezt követően emigrált, és elvégezte Londonban az orvosi egyetemet. 1854-ben Kelet-Indiába ment, és 1877-ig katonaorvos volt a bengáliai angol hadseregben. Kelet-Indiából több ezer értékes tárggyal gyarapította az Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményét. Londonban 1874-ben telepedett le és idejét Kőrösi Csoma Sándor munkásságáról összegyűjtött anyag feldolgozásának szentelte. Munkájáról ma is alapműnek számító kötetet jelentetett meg. 1863-tól az MTA tagja, a Londoni Királyi Orvosi és Sebészi Egylet és a Pathological-Society, valamint a Royal-Asiatic Society of Great Britain igazgató tanácsának tagja Angliában ő tette ismertté Semmelweis munkásságát.830 A lakosság városokban történő koncentrációja több higiéniai kérdést felvetett, amelynek megoldása az orvostudományra várt. Budapest lakossága 1869 és 1900 között 164,7 %-kal növekedett. A városokba tömörülés a 19. század második felében egyértelműen meghatározta a településhálózatot.831 A század második felében a pesti egyetem orvosprofesszorai igen értékes és sokoldalú tevékenységet végeztek. Munkásságuk nemzetközi ismerttségnek örvendett, jelezvén a magyar orvostudomány európai színvonalra emelkedését.832 Szakágának úttöröjévé vált Fodor József (1843–1901) a cambridge-i egyetem és a londoni School of Hygiene and Tropical Medicine korábbi tanulója, valamint a hazai iskolaegészségügy megteremtője. Nagy szerepe volt a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi VI. 827
MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 306. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 401. 829 St. George’s Hospital Medical School Archives, Student Records Vol. 5. 830 SÁRKÖZI EA. 2010. 831 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 274. 832 HERTELENDY – HENZ – ZALÁNYI 1967. 828
207
törvénycikk előkészítésében és bevezetésében. Fodor József volt a közegészségtan magyarországi megteremtője, az iskolaorvosi hálózat kezdeményezője, és 1885-ben egyik alapítója volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. Kutatásaival jelentős mértékben járult hozzá a főváros vízellátásának, és csatornázásának legkorszerűbb megoldásához. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, a cambridge-i tudományegyetem pedig díszdoktorává avatta.833 Jendrássik Ernő (1858–1921) – aki szintén tanult Angliában – klinikai kutatásai az ideggyógyászat terén voltak figyelemre méltóak.834 Az agykéregre vonatkozó vizsgálatai alapján alkalmazta a róla elnevezett műfogást (jendrassik maneuver) a térdreflex kiváltásánál. Jendrássik az 1910-es években ideggyógyászi professzorsága mellett a belgyógyászat professzora is lett és számos határterületi kutatást végzett a két tudományágban. Létrehozta a maga korában Európa egyik legkorszerűbb élettani intézetét (1875).835 Báró
Korányi
Frigyes
(1828–1913)
belgyógyász,
egyetemi
tanár,
a
magyarországi modern belgyógyászati klinikai oktatás megszervezője, a tuberkulózis elleni hazai küzdelem megalapozója. 836 Nemcsak a belgyógyászat klinikai kiépítésével, gyakorló orvosi tevékenységével, hanem a belgyógyászati diagnosztikában is jelentőset alkotott, megteremtve idehaza az orvosi laboratóriumi szakmát.837 A fent említett orvosi karnak oroszlánrésze volt abban, hogy két évvel a legpusztítóbb kolerajárvány után a magyar parlament elfogadta az ország történetének első közegészségügyi törvényét (1876), amely megszabta az állam, a megyék és a községek egészségügyi teendőit. A jogszabály meghatározta a lakások, munkahelyek, iskolák, közintézmények egészségügyi minimumát, előírta a járványok megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos teendőket. A városokat és a hatezer főnél népesebb falvakat orvos tartására kötelezte, a kisebb községeknek közösen kellett körorvost fogadniuk. A világon az első közegészségügyi törvényt az 1831-es kolera után az angolok alkották meg (Public Health Act).838 Az orvosok és a gyószertárak száma megduplázódott, a kórházi ágyak száma ötszörösére emelkedett. Megszülettek a környezet egészségügyi viszonyait ellenőrző intézmények, mint például a Bakteriológiai és Közegészségügyi
833
Matric n degree 1851–1900 212., SZINNYEI SZINNYEI, PALLAS, MÉL, Magyar Nagylexikon. 2000. 267., ÚMÉL III. 588–589. 835 SÁRKÖZI EA. 2010. 836 SZINNYEI, MÉL, MaZsidLex, PALLAS 837 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 478. 838 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 306–307. 834
208
Intézet, vagy a Pasteur Intézet.839 A 19. század második felében létesített egészségügyi intézmények, a járványügyi intézkedések, oltások bevezetése képzett orvosgárdát igényeltek. Bakody Árpádnak a párizsi, londoni és az edinburgh-i egyetemekről írt értekezései a Gyógyászat című folyóiratban jelentek meg. Szabó Dénes tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1879-ben orvosdoktorrá avatták. Tanulmányai kiegészítésére 1880-ban ösztöndíjjal külföldre (Bécs, Drezda, Berlin) utazott és hírneves tanároknál tanult, végül pedig Edinburgh-be, valamint Londonba is elment az angol viszonyok tanulmányozására. 840 Janny Gyula külföldi tanulmányai során legtovább Berlinben és Londonban időzött. Visszatérve Magyarországra 1878-ban közkórházi főorvossá nevezték ki. 1882től a Budapesti Egyetemen, mint az általános sebészeti kór- és gyógytan magántanára működött. Egyike azoknak, akik a vörös kereszt egyleti Erzsébet-kórház megteremtésén fáradoztak. Török József sebészorvos és egyetemi tanár lett, 1870-ben ő tett javaslatot egy négykarú debreceni egyetem kialakítására. 841 Dr. Mansfeld Géza (1882–1950), miután Bécsben és Londonban tanult, fiziológiával és gyógyszerészettel foglalkozott egyetemi professzorként és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként. Szentgyörgyi Albert mentora volt és több művet is írt német, angol, valamint magyar nyelven a hormonháztartás, a narkolepszia és a fiziológia témakörében. 842 Kovács–Sebestyén Endre híres műtőorvos (1814–1878) Bécsbe ment, hogy az ottani orvosi előkelőségek vezetése alatt az orvostan legújabb vívmányait elsajátítsa. Onnan visszatérve Balassának volt első tanszéki segéde.843 Ismeretségi köre évről-évre növekedett, s csakhamar előkelő magyar hazafiak házi orvosa s barátja lett. 1846-ban a párizsi és londoni orvosi intézeteket, valamint a berlini egyetemet látogatta meg. Duka Tivadar orvos Londonból intézett hozzá leveleket.844
839
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. 401–402. SZINNYEI 841 PALLAS; TtREL II. 28. c. 1., MÉL, SZINNYEI 842 SOTE kari jegyzőkönyv 1907/1908. X. 7., 1908/1909. I. 47., MÉL 843 PALLAS, MÉL, SZINNYEI 844 Levelei Dr. Kovács Sebestyén Endréhez In: Gyógyászat, 1866., In: Vasárnapi Újság 1881. 840
209
VI.7. Botanika és kertépítés Más természettudományt tanulók botanikai, kertészeti ismereteket szereztek, mint pl. a nagyenyedi születésű hírneves paleontológus, mineralógus, botanikus Pávai Vajna Elek.845 Munkájának köszönhetően honosodott meg a magyar főúri kastélyokban és közparkokban az angol kertépítési stílus. A kastélyépítés föllendülésével terjedt az új stílus, az angolkert (romantikus tájkert), mely a természet után vágyakozó ember érzését fejezte ki azzal, hogy – nemritkán túlozva – utánozta az eredeti természetet. Általánossá válása miatt a mai napig ezt azonosítják a kastélykert fogalmával, ilyen a tatai, seregélyesi, alcsúti díszkertek.846 Jámbor Vilmos a kertépítésben nagy hagyományokkal rendelkező
Angliában 847
Magyarországra.
is
tanult,
és
mint
ismert
kerttervező
tért
vissza
Legbecsesebb alkotása a Margit-sziget parkosítása volt, de
mintaszerű parkot tervezett Vácrátóton is. Kimagasló művei voltak még Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó, Nagykároly parkjai, 1865-től József főherceg alcsúti birtokán volt főkertész.848
VI.8. Sport Újdonságot jelentett Magyarországon az egészség karbantartása. Gróf Esterházy Miksa, a modern magyar sportélet egyik meghonosítója, követségi attaséként huzamosabb időt töltött Londonban. Wesselényihez hasonlóan az angol testnevelésnek apostola lett. Az újságokban támadta a szobai német tornázást és ismertette az angol atlétikát. Amerikai és angliai tartózkodása alatt a szabadtéri sportok – főként az atlétika és ökölvívás – híve lett. Kezdeményezésére alakult meg az első hazai atlétikai egyesület: a Magyar Athletikai Club (1875), amelynek haláláig első elnöke volt.849 Ez volt az ország, és egyben a kontinens első angol típusú sportegyesülete. A sportklubok folyamatos megalakulása meg is hozta a gyümölcsét az 1908-ban Londonban tartott olimpián. 850 A 19. század folyamán az angol sportok népszerűek lettek hazánkban, Felméri Lajos a curlingről és a crickettről számol be könyvében. 851 Érdekességképpen említeném meg, hogy Benczédi Pál, aki 1907–08-ban tanult Oxfordban, rekordot állított 845
PALLAS, MÉL, SZINNYEI MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 292–294. 847 PALLAS, MÉL 848 BAJI–CSORBA 1994.; RAPAICS 1940. 849 PALLAS, MÉL 850 MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. 300–301. 851 FELMÉRI 1881. 846
210
fel az 50 yards-os pillangóúszásban, majd hazatérését követően a műszaki egyetem atletikai klubjában külön részleget szervezett az úszók számára, illetve ő lett a Magyar Úszószövetség elnöke. Az 1870-es években indult be igazán a sportélet a brit egyetemeken, amely annak volt köszönhető, hogy az alsó- és középfokú oktatást is megreformálták, több szabadtéri mozgást, testnevelést vezettek be. Az egyetemeken rengeteg sportklub alakult, a legnépszerűbbek a krikett, futball, tenisz, evezés, atlétika volt.852 VI.9. Művészet Erkel Ferenc 1834-ben Nagyváradon az Ábrányi családnál vendégeskedett, és döntő befolyással volt Ábrányi Kornél (1822–1903) zeneszerző pályaválasztására. Ábrányi Kornél 1843-ban külföldre indult zenetanulmányokra; Münchenben ismerkedett meg Liszt Ferenccel, bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, és miután Párizsban Kalkbrenner Frigyesnek és Chopinnek volt tanítványa, 1845-ben Londonba is elment.853 Több angliai vagy skóciai tanulmányútról szóló utalást találtam kutatásaim során, amelyek
azonban
nélkülözték
a
felsőoktatási
intézménybe
való
beiratkozás
megemlítését, illetve külföldi forrásban sem leltem rá az említett magyar peregrinusra, ezért ezeket a személyeket az adattárban nem vettem fel, jóllehet tanulmányútjuknak köszönhetően szintén számos angol és skót hatással gazdagították a dualizmuskori Magyarországot. Paikert Alajos (1866–1948) például az angol mezőgazdaságot tanulmányozta Angliában, tapasztalatait ösztöndíjjelentésében meg is írta. A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban helyezkedett el mezőgazdászként és közgazdászként, és a Londoni Royal Agricultural Society konferenciáin képviselte az országot. Vagy Prónay József, aki miután az ügyvédi vizsgát letette, Podmaniczky Frigyes báróval 1846 tavaszán Londonba indult, beutazta Angliát, Skóciát és Írországot, alaposan tanulmányozva az angol intézményeket, a börtönök különféle rendszereit, meglátogatta a parlament mindkét házát és végig hallgatta a gabonatörvények feletti epokális küzdelmet.854 Gothard Jenő csillagász, aki Herényben csillagászati obszervatóriumot
852
ANDERSON 2000. 164. SZINNYEI, MÉL, PALLAS 854 PALLAS 853
211
épített és a csillagok fényképézésével foglalkozott, érdemeiért számos kitüntetésben részesült, a londoni Royal Astronomical Society-nek 1883-ban választották tagjává.855 Összefoglalva elmondható, hogy a külföldi tanulmányaikról visszatérő magyar diákok a hazai tudományos és szellemi közéletben jelentős szerepet töltöttek be, hozzájárulva ezzel az ország szellemi életének sokszínűségéhez és fejlődéséhez. A nagyrészt ösztöndíjjal kint tanult magyarok közvetítésével tömegesen jutottak el hazánkba a korszerű tudományos ismeretek, amelyek fontos részét képezték a 19. századi magyar modernizációnak és polgárosodásnak. VI.10. Az Angliába kivándorolt magyarságról A 19. században folyamatos a kivándorlás Magyarországról az örökös tartományokba és Amerikába. A kivándorlók harmada volt magyar anyanyelvű, ötöde román és hatoda szlovák.856 A haza nem térő magyarsággal kapcsolatban Dr. Thirring Gusztáv „A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság” című tanulmányában857 vizsgálta meg az ezirányú angliai statisztikát. A brit kormány által 1841 és 1901 között tízévente végzett népszámlálás csupán 1871 óta mutatja ki a magyarországi születésű népességet, melynek kétharmada Londonban élt. 858 A fent említett tanulmányból érdekességképpen csak a következő táblázatot emelem ki: Anglia London South–Eastern–Counties
South–Midland–Counties
Eastern C
1871 231
1881 247 28 Surrey: 5 Kent:3 Sussex:2 Hampshire:17 Berkshire:1 11 Middlesex: 7 Hertfordshire: 1 Buckinghamshire Oxfordshire Northamptonshire Huntingdonshire Bedforshire: 1 Cambridgeshire: 2 4
1891 471 26 9 4 10 3 149 15 1 2 1
11
1901 750 61 10 15 21 9 6 54 45 1 4 1 1 2 25
855
PALLAS GYÁNI–KÖVÉR 2006. 63–67. 857 THIRRING 1904. 858 immigration records: www.naionalarchives.gov.uk/catalogue/RdLeaflet.asp?sLeafletID=243 Letöltve: 2013. október 13-án 856
212
South–Western
West–Midland
North–Midland
North–Western
Yorkshire Northern
Monmouthshire and Wales
összes magyar
390 Skócia
Essex: 2 Suffolk: 2 Norfolk 7 Wiltshire Dorsetshire: 1 Devonshire: 4 Cornwall: 2 Somersetshire 6 Gloucestershire: 3 Herefordshire Shropshire Staffordshire: 3 Worcestershire Warwackshire 5 Leicestershire: 1 Rutlandshire Lincolnshire: 3 Nottinghamshire: 1 Derbyshire 91 Cheshire: 22 Lancashire: 69 28 12 Durham: 1 Northumberland: 10 Cumberland: 1 Westmorland 2 Monmouthshire Glamorganshire: 2 Carmarthenshire Pembrokeshire Cardiganshire Brecknockshire Radnorshire Montgomeryshire Flintshire Denbighshire Merionethshire Carnarvonshire Anglesey 441
9 2
18 7
2 1 1
13 1 1 4 2 5 26 10 4
11 3
4 4 12 1
2 1 9 6
9 1 1 106 3 103 46 8 4 2 2
2 3 1 88 7 82 44 16 12 4
26 2 23
26 13 10
1
1
1 738
1 1109
Írország
1871
6
1881
71
8
1891
41
(az osztrákokkal együtt) 50 fő
Az általam kuttott peregrinus diákok közül sokan visszamentek Nagy-Britanniába vagy más angol nyelvterületre és életüket ott fejezték be. Nagy-Britanniában halt meg
213
Batthyány Ervin (Stroud); Schiller–Szinessy Salamon Márk (Cambridge); Duka Tivadar (Bournemouth); Szabó Iván (Edinburgh), aki menekültként érkezett Skóciába 1850 körül, és anatómiát, valamint fotografálást tanult, majd fényképészként helyezkedett el Edinburgh-ben. New Yorkban halt meg Pupin Mihály és Takaró Géza; Ausztráliában gróf Zichy János Géza; Brazíliában György János.859 A magyar szabadságharc után emigránsként sok magyar megfordult Angliában, sokan ott is haltak meg.860 Czetz János tábornok, Bem táborkari főnöke is Angliában lakott.861 Beöthy Ödön, a reform-országgyűlések szabadelvű pártjának egyik vezére, a világosi fegyverletétel után külföldre emigrált s egy darabig Londonban élt.862 Reményi Ede hegedűművész 1849-es kapituláns, szintén Angliában élt.863 Azok az emigránsok, akik fiatalon kerültek külföldre, még beiratkoztak felsőoktatási intézménybe, ilyen a korábban már említett Duka Tivadar, de van, aki csak gyermekét iratta be angol egyetemre. Az emigránsok közül sokan nem telepedtek le Angliában, ők olyan rövid időt tölthettek felsőoktatásban, hogy a matrikulák fel sem tüntetik. Véleményem szerint ezért van egy jól körülhatárolható magyar csoport az angol felsőoktatásban a 19. században, amely az adatbázisban nem jelenik meg.
859
A diákok utóéletére vonatkozó adatokat a bibliográfiában megjelölt lexikonokból gyűjtöttem össze MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1848–1890) I. 41–46.; 660–663. 861 PALLAS 862 RÉVAI 863 PALLAS 860
214
VII. Zárszó
A feltárt adatok azt mutatják tehát, hogy az angliai és skóciai magyar peregrináció felét férfi protestáns teológusok tették ki, akik ösztöndíj segítségével gyarapíthatták tudásukat a kinti egyetemeken. Egy másik meghatározó részét pedig olyan nagypolgári család gyermekei, akik különböző ösztöndíjak segítségével modernnek számító tudományokban való elmélyülés miatt utaztak Angliába. Anyagi támogatás nélkül nehéz volt Angliába kijutni, egyrészt a távolság miatt, másrészt azért, mert a cambridgei és oxfordi egyetem nagyon drága elit egyetemeknek számítottak. A kint tanultak beiratkozási évszámaiból kiderül, hogy a peregrinusok angol és skót egyetemekre való kilátogatása 1860-ig szerény mértékű, igazi tömegekről 1860 után beszélhetünk. Ha a peregrinációs útvonalakat vizsgálva megállapítható, hogy a katolikusok Bécsben és Prágában folytattak tanulmányokat, és csak ritkán mentek további egyetemekre. Protestáns pátens által korlátozott protestánsoknak azonban az Angliában megújuló protestantizmus teremtett kint tanulási lehetőséget. A Brit felsőoktatáshoz képest Magyarország periféria; az eredmények elemzéséből látszik, a modern tudás miként szivárgott be hazánkba. Ha a diákok életútjait felgöngyölítjük, megtaláljuk azokat a tudásszálakat is, amelyek a perifériáról érkeztek az angol-szász területekre, főleg, ha a diákok 20. századi tevékenységét vesszük górcső alá. A kutatásom során megfigyeltem azt az általánosnak mondható tendenciát, hogy a centrumban tanult peregrinus élete során, a periférián tanári pályát választ és legtöbbször visszaküldi diákjait a centrumba tanulni, akik egy része már a centrumban fut be karriert és a periférián elsajátított tudást így a centrumba visszacsatolva. A visszatérő peregrinus magyarországi diákok a hazai tudományos és szellemi közéletben töltöttek be jelentős szerepet hozzájárulva ezzel az ország szellemi életének sokszínűségéhez és fejlődéséhez. Természetesen a doktori disszertáció egy folyamatosan zajló kutatás és elemzés pillanatképe, a munkát számos helyen érdemes folytatni. Vannak olyan külföldi levéltárak, amelyek iratanyaga áttekinthető, maradtak olyan útinaplók, memoárok, életrajzok, amelyek brit felsőoktatási tanulmányokról árulkodhatnak. Érdekes lenne megnézni a magyar tudományos társaságok, egyesületek brit kapcsolatait is. 215
Bővíteni lehet a forrásokat a könyvtárak beiratkozási regisztereinek átnézésével, illetve a londoni magyar követség iratanyagának feltárásával. Meg lehetne vizsgálni továbbá, a kisebb iskolák, így például a keszthelyi, selmecbányai, mosónmagyaróvári angol vonatkozású iratait. A többgenerációs peregrinus családok kivándorlásai és a peregrinusok között családi kapcsolatok biztosan jobban feltárhatóak családfakutatással, családtörténet és családi hagyatékok megvizsgálásával.
216
ADATTÁR A források közlésének módja Az adattár jellegénél fogva nem forráskiadás. Az adatgyűjtés célja az volt, hogy lehetőleg minden magyarországi hallgatóról ugyanazokat az adatokat gyűjtsük. Így a források tárháza széles, nemcsak egyetemi anyakönyveket jelent, hanem életrajzi lexikonokat is. A 19. századi források felsőoktatási intézményenként mások, így az adatok közlése nem betűhív, vagyis például a Stephen Istvánként szerepel az adatbázisban. A betűhív közlés zavarta volna az adatbázis áttekinthetőségét, és nehezítette volna az adatok összehasonlíthatóságát, és így statisztika készítését. Az angol-skót magyar peregrináció adattárának összeállítása bonyolult és összetett feladat volt. Az 1789 és 1919 között kint tanult magyar hallgatókról az adattárban a következő adatokat közlöm: 1.) Név, különböző névvariációk feltüntetésével 2.) Születési idő 3.) Származási hely; itt előfordulhat, ahogy a hallgató azt a települést jelölte meg, ahol lakott 4.) Apa foglalkozása 5.) Vallás 6.) A beiratkozás időpontja, egyazon intézménynél a többszöri beiratkozást a megjegyzés rovatban közöltük 7.) Tanulmányok: fakultásnak, tanfolyamnak vagy szaknak a megjelölése, amelyekre a hallgató beiratkozott 8.) Az egyetemről való távozás időpontja 9.) Fokozatszerzés, tiszteletbeli cím A diákok születési helyének közigazgatási egységei: Magyarország
kód
Abaúj Arad Árva
1 2 3
Bács Baranya Bars Békés Bereg Bihar Borsod Csanád Csongrád Esztergom Fejér Gömör Győr Heves Hon Komárom Krassó Liptó Máramaros Moson Nógrád Nyitra Pest Pozsony
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
Torontál Trencsén Ugocsa Ung Vas
37 38 39 40 41
Veszprém Zala Zemplén Zólyom Jászkun Kerület Hajdú Kerület
42 43 44 45 46 47
Erdély
Alsó-Fehér Belső-Szolnok Doboka Felső-Fehér Hunyad Kolozs Közép-Szolnok Kraszna Küküllő Torda Zaránd Fogaras vidéke Kővár vidéka
51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63
Szászváros szék Szeben szék Szerdahely szék Újegyház szék Beszterce vidéke Brassó vidéke Külső-Szolnok
73 74 75 76 77 78 118
Városok Arad Budapest Besztercebánya Brassó Eger Győr Kassa Kolozsvár Lőcse Nagyszeben Nagyvárad Pécs Pozsony Selmecbánya Sopron Szabadka Szakolca Temesvár
79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96
217
Sáros Somogy Sopron Szabolcs Szatmár Szepes Temes Túróc Tolna Torna
28 29 30 31 32 33 34 35 36 50
Aranyosszék Csík szék Háromszék Maros szék Udvarhely szék Kőhalom szék Medgyes szék Nagysink szék Sebes szék Segesvár szék
64 65 66 67 68 69 70 71 98 72
Újvidék
97
A rövidítések jegyzéke A személyi adatok rövidítései: előnév rubrikában: Dr. – doktor, ifj. – ifjabb, idősb - idősebb sz: születés időpontja és helye a: apa foglalkozása m: megjegyzés A vallási rovat rövidítései: Ev. – evangelikus Izr. – izraelita vallású Izr? – valószínűleg izraelita Ref. – „evangelikus református” - a kálvinisták megkülönböztetésként használták magukra az ágostai hitvallásúakkal szemben (lutheránusok, vagy evangelikusok). 1910-re tűnik el megnevezésükből az evangelikus és marad a református Rk. – római katolikus vallású Unit. – unitárius vallású Az angliai tanulmányokkal kapcsolatos rövidítések: be: a beiratkozás időpontja, újra be: ismételt beiratkozás ki: az egyetemről való kiiratkozás időpontja, újra ki: ismételt kiiratkozás ösztöndíjak: ME – Műegyetemi ösztöndíj, OE – Orvosi egyetemi ösztöndíj, Bene és Schordann ösztöndíjakat lásd a vonatkozó fejezetben, Sharpe – az angliai Shapre foundation ösztöndíja unitárius hölgyek számára, MNC – az angliai Manchester New College ösztöndíja unitárius férfiak számára, OMGE – Országos Mezőgazdasági Egyesület ösztöndíja, VKM – Vallási és Közoktatási Minisztérium ösztöndíja, eks – egyházkerületi segély, Saf - Student aid fund, Sp – Sárospataki Református Kollégium ösztöndíja, us – utazási segély, Ganz – Ganz gyár ösztöndíja, FCS - Free Church of Scotland ösztöndíja, Szalay – Szalay József alapítvány, Csortos – Csortos alapítvány, Horváth – Horváth Paula alap, FJ - Ferenc József jubileumi ösztöndíj, mh – meglehet kr – korona, ft – forint tanulmány jellege: EC - közgazdaságtan EN - mérnök FA – szépművészet G - Angliában/Skóciában graduál J - jog- és politikatudományok, szociológia M - orvostudomány MU - zeneművészet MZG – agrártudományok N - természettudományok PG – posztgraduális tanulmányokat folytat Ph – bölcsész Th – teológus BA – Bachelor of Art – 3 éves bölcsészeti stúdiumot végzett D. Mus. – Doctor of music, a zenetudományok doktora
218
Hon – honorary, tiszteletbeli MA – BA-t követő mesterképzés LL.D – Doctor of Laws, jogi doktor LL.B. – bachelor of laws, 3 éves jogi tanulmányokat zárt LSE – London School of Economics Ph.D – Doctor of Philosophy, bölcseleti doktor Pt. - politikatudomány r.h. – rendkívüli hallgató Sc.D. – Doctor of Science, a (természet)tudományok doktora TCM – Trinity College of Music, London tört. – történelem tripos - Final honors degree examinations at Cambridge University, kitüntetéses, három részből álló vizsga a tanulmányok legvégén Cambridge-ben tutor: tanár UCL – University College London Az előző iskola, hazai egyetem rovatban jelölt tanulmányokra vonatkozó rövidítések: Ak. – akadémia Aug. – Augustineum Bp. – Budapest Bpi. Egy. - Királyi Magyar Tudományegyetem (1784-től, Pesten) Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem (1873-tól) E. – elemi iskola Egom. – Esztergom Ev. G. – evangelikus gimnázium G – gimn. HH. – felsőkereskedelmi iskola Hmvh. – Hódmezővásárhely isk. – iskola Kat. G. – katolikus gimnázium KKA. – Keleti Kereskedelmi Akadémia Kvár. – Kolozsvár Mvh. – Marosvásárhely N.kőrös – Nagykőrös N.várad – Nagyvárad Piar. G. – piarista gimnázium R. – reáliskola, reálgimnázium REf. G. – refomrátus gimnázium Sbánya. – Selmecbánya S.györgy – Sepsiszentgyörgy Sp. – Sárospatak Sznémet. – Szatmárnémeti Szuh. – Székelyudvarhely Sztúr. – Székelykeresztúr Szvár. – Székesfehérvár Th – Teológiai Akadémia Ther. – bécsi Tereziánum Tvár. – Temesvár UCS – Univeristy College School Unit. Th – Unitárius Teológiai Akadémia A külföldi egyetem rovatban előforduló rövidítések: c. – körül e. – előtte egy. – egyetem ETH - Eidgenössische Technische Hochschule ÉdC - École des Chartes Édpec - École des ponts et chaussées
219
Fr. – franciaországi J – Jogi kar Lw. – mezőgazdasági Mu – Zeneakadémia NY – New York PTh – Protestáns Theológia TH - Technische Hochschule u. – utána A további pálya rovatban előforduló rövidítések: Ak. – akadémia Bp. – Budapest Dr. – doktor egy. – egyetem ev. – evangelikus G. – gimnázium ig. – igazgató int. – intézet isk. - iskola ker. – kerület Ker.Magv. - Keresztény Magvető KKA – Keleti Kereskedelmi Akadémia koll. – kollégium közig. – közigazgatás min.e. – miniszterelnök MNM – Magyar Nemzeti Múzeum Mo. – Magyarország MTA – Magyar Tudományos Akadémia NY – New York ORI – Országos Rabbiképző Intézet OTI – Országos Társadalombiztosító Intézet RAM - Royal Academy of Music, London ref. – református Th. – teológia tud. – tudomány unit. – unitárius vh. – világháború A forrás rovatban előforduló rövidítések: Aberdeen graduates - Roll of the Graduates of the University of Aberdeen 1901-1925. Compiled by Theodore Watt, M.A. Aberdeen University Press, 1925. ADD.MS.c.218.30 - Joachim József levele In: Trinity College Archives, Cambridge admissions to trinity – Admissions to Trinity College, Cambridge (1811-1850)(1866-1882)(1882-1913) (1913-1948) In: Trinity College Archives, Cambridge Alumni of Aberdeen – Roll of Alumni in the University of Aberdeen and King's College, Aberdeen, 15981860, ed. Peter J. Anderson, Aberdeen, 1900. Bedford College Register - Bedford College. List of students (1849-1949) (BC AR/201/5/1&4), student registers 1849-1908 (BC AR/201/1/1-8, In: Bedford College Archives: series of student files RHCAR201) imperial register - General register of the Imperial College in: Imperial College Archives, London BME 1911.6 – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárának Levéltára 1911.6 Hallgatók külföldi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok BME 1912 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárának Levéltára 1912 Hallgatók külföldi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok BME 1912.9 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárának Levéltára 1912.9 Alapítványok, külföldi kitüntetések London University Holiday Course student list
220
BME C. - 3. fond Királyi József Műegyetem iratanyagai C: Iratok (1871-1934) – 97 csomó: 17. csomó 1898. 16., 40. tétel Borbély - Dr. Borbély István: Simén Domokos és kora. In: Ker. Magv. 1926. Borsi - Borsi-Kálmán Béla: A bánsági nemzeti identitás problémái az 1918-as rendszerváltás után. Dokori értekezés. Debrecen, 2006. BSAX/1/B – CUA Biberauer I. levele, 1897 BSAX/1/D – CUA Dr. Duka Theodore levele 1884-1894 BTK-adatbázis – a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatóit tartalmazó adadtbázis Cantabrigienses - John Venn and J. A. Venn: Alumni Cantabrigienses 1752-1900, Cambridge, 1922. camb hist reg – The historical register of the University of Cambridge. Edited by J.R. Tanner (1917) Cambridge Historical Register Supplement 1911-1930 CE - University Archives Oxford adminisztrációs iratai in Bodleian Library, Oxford central register - FR/I/I/1670 Central Institution Register (1884-1900/1901) of the Imperial College in: Imperial College Archives, London christ biograph. - Biographical register of Christ's College, 1505-1905, and of the earlier foundation, God's house, 1448-1505; (1910). Author: John Peile, John Venn christ admission - Christ’s College Cambridge Admission Book 1855-1903, vol.2. 1903Christ’s College Cambridge Admission Book from 29th September 1855 to 10th October 1903 In: Cambridge Christ’s College Archives corpus christi regsiter - Register of Corpus Christi College, Cambridge CUA – Cambridge University Archives downing admission - DCAT/5/1/2 V12/3/3 és DCAT/5/1/1 V12/3/2 Downing College Admission Books 1821- In: Cambridge Downing College Archives DREL – Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár (Pápa) DREL egyhker. jegyzőkönyv - A Dunántúli ev ref egyházkerületének közgyűlési jegyzőkönyve DRefLev Ref. egyker. Th. jegyzőkönyv – az Dunántúli Református Egyházkerület Teológiai fakultásának jegyzőkönyve DREL I. 7/h. A pápai Református Gimnázium értesítői Entrance Queen - Entrance book vol. 1. 1347-1864, vol. 2. 1864-1903, vol. 3. 1904-1947 In: Oxford Queen’s College Archives ERefLev – Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár (Kolozsvár) ERefLev Ref. egyker. Th. értesítő – az Erdélyi Református Egyházkerület Teológiai fakultásának kolozsvári értesítője ERefLev Ref. egyker. Th. Nagyenyedi értesítő - az Erdélyi Református Egyházkerület Teológiai fakultásának nagyenyedi értesítője ERefLev Ref. egyker. Th. jegyzőkönyv – az Erdélyi Református Egyházkerület Teológiai fakultásának jegyzőkönyve Gábor Eszter - Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota, Budapest, 1993. Graduates of Dublin - Catalogue of Graduates of the University of Dublin 1895-1931, Dublin, 1931 Graduates of Edinburgh - University of Edinburgh List of graduates 1859-1888 Graduates of Glasgow - University of Glasgow Graduates. Roll of Graduates 1727-1897. Compiled by W. Innes Addison. James Maclehose & sons, 61 St. Vincent Street, Glasgow 1898. Graduati Camb – Graduati Cantabrigienses 1760-1856, 1800-1884 Gudenus – Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája (Tartalmazza az azonos című könyv I-V. kötetét, javítva és kiegészítve) Bp. 2005. (Arcanum Adatbázis Kft. és Heraldika Kiadó) Gulyás - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. Szerk. Gulyás Pál. Lantos Kiadó, Budapest, 1925-1929. Harrow register – The Harrow School register vol. 1. (1845-1925), Longmans, 1925. 384. HMCR - Harris Manchester College Register, Roll of students entered at the Manchester Academy (17861803), Manchester College, York (1803-40), Manchester New College, Manchester (1840-53), Manchester New College, London (1853-67) Hörcsik – Hörcsik Richárd: Az edinburghi magyar peregrináció rövid története In: Emlékkönyv Makkai László 75. születésnapjára. Szerk.: Barcza József Debreceni Református Kollégium, 1981. Houghton MSS EC/11/1-11 – Batthyány Ervin gróf levele In: Trinity College Archives, Cambridge JRMB M3/1/454 - Joachim József levele In: Trinity College Archives, Cambridge KerMagv – Keresztény Magvető King Calendar - King's College Calendar in: King’s College Archives, British Library, London
221
LSE - London School of Economics KKT 1/a 1 - Budapesti Kereskedelmi Akadémia Keleti Kereskedelmi Tanfolyam Tanácsülési jegyzőkönyve, 1908. KKT 2/a 3 - Budapesti Kereskedelmi Akadémia Keleti Kereskedelmi Tanfolyam 2/a 3 Keleti Kereskedelmi Akadémia felügyelőbizottsági jegyzőkönyve 1911. In: Corvinus Levéltár Kovács Sándor – Kovács Sándor: Angolszász–magyar unitárius érintkezések a 19. században, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011. Korunk 2004 - Posta Béla és tanítványai c. tanulmány. In: Korunk, 2004. július Kovács Anna - Kovács Anna: Ruppeldt káplán naplójából, Napút Kiadó, 2007/7. 30-39. matric n degree - University of Cambridge Matriculations and Degrees 1851-1900, 1901-1912 In: CUA Leeds Register - Leeds Matriculation Register Vol. 2. May 1904 – Nov 1928 In: Leeds University Archives Lucian Nastaze - Lucian Nastaze romániai peregrinációkutató adatbázisa a külföldön tanult románokról Matriculation album of Glasgow - University of Glasgow Matriculation Albums 1728-1858 MaZsidLex – Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon, 1929. Mályusz Elemér - Mályusz Elemér: Wertheimer Ede. Századok, 1930. M Calendar - The Victoria University of Manchester Calendar MMÉ - Magyar Mérnök és Építészegylet Merton Register - Merton College Register 1900-1964 by A.R.W. Harrison, Oxford, 1964. MÉL - Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1994. Főszerk. Kenyeres Ágnes MKatL – Magyar Katolikus Lexikon. Szerk.: Dr. Diós István - Viczián János (Szerk.), Szent István Társulat, 2007. MOL – Magyar Országos Levéltár MUC Reg. - B2741/Man Manchester Unitarian College – register of students (1854-1929) Nagy Zoltán - Nagy Zoltán: A besztercebányai református egyházmegye gyülekezetei. In: Magyarságkutatás 1990-1991. Novák Béla - Novák Béla: Fővárosi kaszinók a 19. században, Budapest, 2004. Nőtörténeti Séta - Nőtörténeti Séta. Szerk.: Juhász Borbála, Pál Andrea. Regina Alapítvány, Gödöllő, 2007. obituary index Inq. – The Inquirer c. lap gyászjelentések rovata Pallas - Pallas Nagy Lexikona (1893-1900). Gerő Lajos, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt, Révai - Révay Mór János Révai Nagy Lexikona (1910-1935). Patyi - Patyi Gábor: Magyarországi diákok a Bécsi egyetemeken és főiskolákon 1890-1914, 2004. Pembroke Register - Register of Pembroke College, Cambridge Pulszky Ferenc - Pulszky Ferenc: Életem és korom. S.a.r. Oltványi Ambrus. II. kötet. Bp. 1958. Szépirodalmi Kiadó. 376-377. Queen Register – Queen’s College Register In: Oxford Bodleian Library Ráday – Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár Ráday Gyűjteményében a Dunamelléki Református Egyházkerület Theologia Akadémiájának Anyakönyve (1880-1925) Ráday A/13.27. és A/13.28 - Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár, Ráday Gyűjteményében a Budapesti Református Teológia matrikulái Sidney Register - Sidney College Register vol.III. (1844-1933) In: Cambridge Sydney Sussex College Archives SOTE kari jegyzőkönyv – Semmelweis Egyetem Levéltára, Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Kar tanácsülési jegyzőkönyvei Oxonienses - Joseph Foster: Alumni Oxonienses 1715-1886, Oxford, 1891. oxford graduates - Catalogue of Graduates of Oxford 1659-1850, Oxford, 1851 Oxfordmen - Joseph Foster: Oxford men 1880-1892, Oxford, 1893. RA/39/I ASL - The Victoria University of Manchester Arts, Science, Law Department 1904/05 – 1910/11 RA/37/I - The Victoria University of Manchester Attendance Register Arts, Science, Law, Music Department RAM – Royal Academy of Music Student Register for leavers, Royal Academy of Music prospectus 18941895, and 1915 In: Royal Academy of Music Library, London Register of City and Guilds - Register of students of The City and Guilds College 1884-1934 (Aladárnak írták), City and Guilds, London, 1936. Register of Wadham – Admissions Register 110/23 of Wadham College, College Gazette 1914. In: Wadham College Archives, Oxford Register of Pembroke – The matriculation register of Pembroke College, Oxford. In: Pembroke College Archives Roll of MNC - B2741 OXF/HAR Roll of students entered at the Manchester New College, London (185367),
222
St Andrews register - Biographical Register of the University of St Andrews 1747-1897 by Robert N. Smart published by St Andrews University Library in 2004 St. John calendar - St. John’s College Calendar, Cambridge sw/2/6 - sw/2/6 Matriculation Register of Oxford University (1873-1893) in Oxford University Archives in Bodleian Library sw/2/7 - sw/2/7 Matriculation Register of Oxford University (1894-1904) in Oxford University Archives in Bodleian Library sw/2/8 - sw/2/8 Matriculation Register of Oxford University (1905-1911) In: Oxford University Archives in Bodleian Library SW/2/9a - SW/2/9a Matriculation Register of Oxford University (1911-) in Oxford University Archives in Bodleian Library Szinnyei - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Budapest, 1891-1914 Budapest, 1897, 1900 Szögi: Szögi László: Magyarországi diákok Németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919, Budapest, 2001. Szögi Svájc - Szögi László: Magyar diákok a Svájci és hollandiai egyetemeken 1789–1919, Bp., 2000. TCC - Trinity College Calendar, Cambridge In: Trinity College Archives TCR - Admissions to Trinity College Cambridge 1801-1850, Admissions to Trinity College Cambridge 1851-1900 In: Cambridge University Library THR - Trinity Hall Register, Cambridge TiREL – Tiszán Inneni Református Egyházkerülti Levéltár Teológiai Jegyzőkönyvek, stipendiumokról iratok (Sárospatak) TiREL Ref. egyker. Th. jegyzőkönyv - Tiszáninneni Református Egyházkerületi Teológiai Fakultásának jegyzőkönye trinity admission – B Registrum Admissions (1737-1838), C Registrum Admissions (1839-) of Trinity College, Trinity College Archives, Oxford TtREL – Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár (Debrecen) TtREL II. 28. c - Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár debreceni főiskolai tanárok adatai TtREL II. 1. e: Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár debreceni főiskolai tanulók anyakönyvei TtREL II. 15. h. - Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár debreceni főiskolai alapítványok, ösztöndíjak, megajánlások iratai TtREL II. 7. e. - Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár debreceni gimnáziumi osztálynévsora TU13/de dirsztay/8,6,5 – Dirsztay levelei In: Cambridge St John’s College Archives UA/SOC.XV.17.1 – CUA: Joachim Józseffel kapcsolatos dokumentumok UnitLex - Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopedia Munkaközösség, Budapest, 1999. UCL - London University College UCL napló - UCL abc-betűs beiratkozási napló: University of London alphabetical register of students (1828–1867/1868), In: University College London, Records’ Office, London UCL register – University College London Regsister (1834-1919) In: London University College London Records’ Office UCL Spec. Coll. – University College London Library Special Collections, Schiller-Szinessy papers (18321968) UoL/EM - University of London, Extra Mural catalogue about teaching in the summer In: University of London Archives UoL/EM/3/6/1 – University of London Archives UoL/EM/3/6/1 Holiday Course for foreigners 1905-1908 UoL/EM/3/6/2 - University of London Archives UoL/EM/3/6/2 Holiday Course Souvenirs ÚMÉL – Új Magyar Életrajzi Lexikon, Budapest, 2001-2004. Főszerk. Markó László. Zoványi - Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1977. Zsakó - Zsakó Erzsébet: Hinni és tenni - Az Unitárius Nőszövetség története. Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2003. Zsidi adatbázis – Zsidi Vilmos által készített adatbázis a Corvinus egyetem jogelőd-intézményeinek hallgatóiról
223
1. St. Andrew’s University 1 Duka, Tivadar, Dukafalvi és Kucsini, ref, sz: 1825.6.22. Dukafalva (sáros) (Dukafalva 28, Dukovce), a: birtokos, be: 1853. M; St. Andrew's University, ki: 1853., univ: Bp., London St. Georges 1850-51, Paris 1852c, e.isk: Eperjes, Sp. G, tovpály: Az angol Royal College of Surgeons tagja lett 1853-ban. 48-as honvéd, emigráns, katonai orvos Angliában, 1854-ben Bengálban. Az MTA tagja (l. 1863, t. 1900). A vaskoronarend tagja., megjegyz: G, PG, MD 1853. 06. 24. [article about evang, st andrews register p.251, BSAX/1/D] 2 Szabó, Iván, sz: 1825. Magyarország (Magyarország), be: 1855. M anatómia, élettan; St. Andrew's United College, ki: 1856., univ: Bp. ME?, tovpály: Fényképész. Fogságban érkezett Angliába. Thomas Rodger fényképész-asszisztense a St. Andrew's-i egy.en. 1856 körül Edinburgh-ba ment fotózni, ahol kiállítást is nyitott. Edinburgh-ben halt meg 1858. július 15-én., megjegyz: Thomas Rodger mellett fotózik [St. Andrews register p. 861, uc310; Fifeshire Jnl. 22.7.1858p5col.4, letter Allan Marchbanks 1979/80] 3 Losonczy, László, Hányoki, ref, sz: 1844.3.20. Nagykőrös (Nagykőrös 26), a: író?, be: 1872c. Th; St. Andrew's University, univ: Bp. Th 1867-ig, Debrecen Ref Th, Edinburgh 1871-73, Glasgow 1872c, Aberdeen 1872c, e.isk: N.kőrös G 1863-ig, Debrecen G, tovpály: A kápláni vizsgát Pesten, a papit pedig Debrecenben tette le. 1873 őszétől a Nagykőrösi ref. Tanítóképző tanára. Pedagógiai író. [Szinnyei, MÉL]
224
2. Glasgow 4 Saphir, Gusztáv Adolf, ref, sz: 1831.9.26. Pesth (Budapest 80), be: 1848. Ph; Glasgow University, ki: 1851., univ: Bp., Berlin Graue Kloster 1844-48, Glasgow 1848-51, e.isk: Bp. G, tovpály: 185456-ban Hamburgban zsidó-misszionárius. Prot lelkész Angliában 1856-tól (Laygate South Shields, St Marks Greenwich, Notting Hill London, Belgrave London)., megjegyz: G, Glasgow 1854 BA, Edinburgh 1878 Th Dr [Szinnyei, graduates of glasgow p540., matriculation album of glasgow 1728-1858 p.476] 5 Losonczy, László, Hányoki, ref, sz: 1844.3.20. Nagykőrös (Nagykőrös 26), a: író?, be: 1872c. Th; Glasgow University, univ: Bp. Th 1867-ig, Debrecen Ref Th, Edinburgh 1871-73, St. Andrew's 1872c, Aberdeen 1872c, e.isk: N.kőrös G 1863-ig, Debrecen G, tovpály: A kápláni vizsgát Pesten, a papit pedig Debrecenben tette le. 1873 őszétől a Nagykőrösi ref. Tanítóképző tanára. Pedagógiai író. [Szinnyei, MÉL] 6 Frölich, Izidor, Dr., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1896?. J; Glasgow University, ki: 1896., tovpály: Jogász, fizika professzor., megjegyz: G [graduates of Glasgow] 7 Wenhardt, János, izr?, sz: 1869.11.20. Pest (Budapest 80), be: 1900.; Glasgow University, ösztöndíj: állami, ki: 1901., univ: Bp., München, tovpály: OrvosDr., Bp.i egy.i magántanár és közkórházi főorvos. 1896-97-ben állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett. 1900-ban a belügyminiszter Glasgowba küldte, hogy a pestist klinikai szempontból tanulmányozza. [Szinnyei, MÉL] 8 Czirjék, Mihály, ref, sz: 1887.9.29. Karatnavolál (Karatnavolál 54, Volal), a: magánzó, be: 1911. Th, Ph; Glasgow University, ösztöndíj: eks 400k + megyei nemesi alap, univ: Kv. Th 1906-1909, M 1912-1915, Meadwill 1909-10, Jena 1911, Berlin 1912, e.isk: Kézdivásárhely Kat. G 1906-ig, tovpály: Orvos [http://www.edrc.ro/docs/docs/medical/p151_368.pdf, Szögi, ERefLev Ref. egyker. Th. értesítő 1910/1911, Lucian Nastaze] 9 Patay, Pál, ref, sz: 1888.12.14. Báta (Báta 36), be: 1911. Th; Glagow University, ki: 1912., univ: Bp. Ref Th 1907-1911ig, Ph 1912-14, e.isk: Gyönk, N.kőrös Ref. G 1907-ig, tovpály: Vallásoktató lelkész volt Bp.-en (1911–19). A Bp.-i Ref. Th.i Ak-n az egyháztörténet magántanárává képesítették (1918)., megjegyz: Dr 1915. 03. 27. [Zoványi, Révai, MÉL, BTK-adatbázis] 10 Bresztovszky, Béla, Dr., sz: 1872.8.28. Nagykároly (Nagykároly 32, Carei), a: adótanácsos, be: 1912. En; Glasgow University, ösztöndíj: ME (mh VKM), ki: 1913., univ: Bp. ME, Berlin 1895, Stockholm1912e, London, Manchester Zürich1913u, Paris1913u, Freiburg1913u, tovpály: Mérnök, műegy.i tanár, adjunktus. 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratórium és kísérleti állomás vezetője. [BME C. 1912.28, MÉL, Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ)] 11 Joachim, József, Dr., sz: 1831.6.18. Kittsee (Köpcsény 27, Kittsee), a: értelmiségi, be: 1889?. Mu; Glasgow University, univ: Bp. ME 1908-12, Wien Mu 1850c, Leipzig Mu 1852c, Cambridge 1877, e.isk: G, tovpály: 1853. RAM ig.ja és karmestere. Berlini karmester, zenész., megjegyz: D.MUS. 1888, Hon. Mus.D., Oxford; Hon. LL.D., Glasgow, 1889., [Roll of graduates Glasgow]
225
3. Aberdeen 12 Losonczy, László, Hányoki, ref, sz: 1844.3.20. Nagykőrös (Nagykőrös 26), a: író?, be: 1872c. Th; Aberdeen University, univ: Bp. Th 1867-ig, Debrecen Ref Th, Edinburgh 1871-73, St. Andrew's 1872c, Glasgow 1872c, e.isk: N.kőrös G 1863-ig, Debrecen G, tovpály: A kápláni vizsgát Pesten, a papit pedig Debrecenben tette le. 1873 őszétől a Nagykőrösi ref. Tanítóképző tanára. Pedagógiai író. [Hörcsik, Szinnyei, MÉL] 13 Goldziher, Ignác, izr, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1906?. J; Aberdeen University, ki: 1906., tovpály: A szemita filológia professzora., megjegyz: Hon. G [Aberdeen graduates 1901-1925 p. 692] 14 Szabó, Zsigmond, ref, sz: 1886.1.30. Deáki (Deáki 27, Diakovce), be: 1909. Th; Aberdeen University, ösztöndíj: Csortos, ki: 1910., univ: Bp. Th [Alumni of Aberdeen, Ráday] 15 Imre, Lajos, ref, sz: 1888.10.4. HódMezővásárhely (Hódmezővásárhely 12), a: tanár, be: 1910. Th; Aberdeen University, ki: 1911., univ: Kv. Th 1910ig, Kv. 1910-13, Heidelberg 1912, Edinburgh University 1912-13, e.isk: Hmvh. Ref. G 1906-ig, tovpály: 1911-ben Kolozsváron hitoktató. 1913-tól. 1914-től Kolozsváron lelkész. 1921-től Th.i tanár. 1913-tól magántanár és bölcseleti Dr.. Az 1913-as Bp.i zsinat tagja., megjegyz: Aberdeen Dr 1968 [ERefLev Ref. Egyker. Th. Jegyzőköny 1908, Zoványi, MÉL] 16 Vargha, Tamás, ref, sz: 1890.2.25. Budapest (Budapest 80), be: 1910. Th; Aberdeen University, ösztöndíj: Csortos, univ: Bp. Ref Th 1907-11, e.isk: Bp. Ref. G, II. ker. Kat. G, tovpály: Bp.en káplán. 1915-ben kunsztmiklósi pap.1936-ban tanácsbíró a Dunamelléki Egyházker.ben. 1946-52 közt a solti egyházmegye esperese. [Ráday A/13 344/1939, Zoványi] 17 Deák, Sándor, ref, sz: 1889.3.12. Aranyosmeggyes mh. Mezőszengyel (Aranyosmeggyes 32, Medieșu Aurit), a: birtokos, be: 1912. Th; Aberdeen University, ki: 1913., univ: erdélyi ref Th, Berlin 1913, e.isk: Nagyenyed Ref. G [Szögi, Alumni of Aberdeen Univ; Kolozsvári RefLEV I.88/903.; ERefLev Ref. Egyker. Th. Jegyzőkönyv 1908]
226
4. Edinburgh 18 Tomory, Sándor, ref, sz: Pest (Budapest 80), a: kereskedő, be: 1843. Th; Edinburgh University, ki: 1844., univ: Bp. Th, Berlin 1844 [Hörcsik, Szögi] 19 Gubás, Franz, ref, sz: Aszaló (Aszaló 1), a: földműves, be: 1844e. Th; Edinburgh University, ki: 1844., univ: Berlin 1844 [berlini matrikula] 20 Saphir, Gusztáv Adolf, ref, sz: 1831.9.26. Pest (Budapest 80), be: 1851. Th; Edinburgh University, univ: Bp., Berlin Graue Kloster 1844-48, Edinburgh 1851, e.isk: Bp. G, tovpály: 1854ben hittérítő lett a hamburgi zsidók között. 1855-től Glasgowban, 1856-tól South-Shieldsben, 1861től Londonban lelkészkedett. Th.i dr. [Szinnyei] 21 Filó, Lajos, ref, sz: 1828.10.31. Losonc (Losonc 24, Lučenec), be: 1860.; Edinburgh University, ki: 1860., univ: Kecskemét, Geneve 1860, e.isk: Losonc G, tovpály: Tanár Gyönkön. 1854-ben G.i, 1855-ben a Th Ak-n tanár. Lelkész Kopácson. 1858-tól Bp.i Th.i Ak. tanára. [MÉL, Szinnyei, Zoványi] 22 Dapsy, László, ref, sz: 1843.2.28. Miskolc (Miskolc 10), be: 1864. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1865., univ: Debrecen Th, London 1865-66, e.isk: Miskolc G, tovpály: Biológus, OMGE-tag. A debreceni gazdasági int. tanára. Londonban vált a darwinizmus és a korabeli angol kapitalizmus közgazdasági elveinek lelkes hívévé. Társadalmi, politikai intézeteket vizsgált. Darwint és John Stuart Millt fordít. [Hörcsik, mél, TtREL II. 28. c. 1., Szinnyei] 23 Balogh, Ferenc, ref, sz: 1836.3.28. Nagyvárad (Nagyvárad 89, Oradea), a: szíjgyártómester, be: 1865.3.1. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1865.9.1., univ: Debrecen Th, e.isk: N.várad, Debreceni Ref., Kat. G, tovpály: Debreceni Th tanára, egyházi író, egyházker-i tanácsbíró, Debreceni zsinat tagja. Munkatársa volt angol Catholic Presbyteriannak (1879–83.) [Hörcsik, Pallas, MÉL, Zoványi, Szinnyei, TtREL II. 28. c. 1., Encyclopaedia of Living Divines. Edinburg, 1887. Suppl. És önéletr. Adatok.] 24 Dömötör, János, álnév: Falusi János, ref, köznemes, sz: 1843.12.20. Dunaszentgyörgy (Dunaszentgyörgy 36), be: 1865. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1866., univ: Bp. Ref Th 1863-tól a, e.isk: Gyönk, N.kőrös Ref. G 1857-től, tovpály: A Bp.i ref G. tanára (angol, filozófia). A Bp. Thógián is tanít. 1876-ban a Kisfaludy Társaság Tagjává választották. Költő és kritikus. [Hörcsik, MÉL, Szinnyei] 25 Felméri, Lajos, ref, sz: 1840.9.29. Székelyudvarhely (Székelyudvarhely 68, Odorheiu Secuiesc), a: kézműves, be: 1866. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Sp, ki: 1867., univ: Sp. Th. 1862-től, Bp Ref Th, Jena 1867, Heidelberg 1868, e.isk: Sp. Ref. G, Bp. G, tovpály: 1868-tól Sárospatakon a filozófia, 1872-től a Kolozsvári egy.en a neveléstud. tanára. 1882-től 1887-ig az o.os Középisk.i Tanárvizsgáló Bizottság elnöke. [MÉL, Pallas, Zoványi, Hörcsik, Szögi, TiREL tanárok jegyzéke] 26 Komáromy, Lajos, ref, sz: 1843.11.23. Makó (Makó 11), a: tanár, be: 1866. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1867., univ: Nagykőrös Th 1862-1863, Bp Ref Th 1863-tól, e.isk: Makó, Kisújszállás, N.kőrös G, tovpály: 1869-től a Bp.i ref. főG. tanára. 1879-től az Állami Polgári isk. Tanítóképzőjének ig.ja. 1880-1888 az Állami Közép Ipartanoda tanára. Az o.os Középisk.i Tanáregyesület titkára, középisk.i tantervet készít. [Hörcsik, MÉL] 27 Tabajdy, Lajos, ref, sz: 1841. N. Zerind (Nagyzerénd 2, Zerind), a: jegyző, be: 1866. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1867., univ: Debrecen Th, tovpály: 1863-71 segédlelkész Nagyzerinden, majd lelkész Szatmáron. Köztanító a debrecenei elemi isk-ban. [Hörcsik, TtREL I.1.J., Szinnyei] 28 Baráth, Ferenc, ref, sz: 1844.11.3. Kunszentmiklós (Kunszentmiklós 46), a: asztalos, be: 1867. Th egyháztörténet; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1869., univ: Debrecen 1861-3, Bp. 18635, Jena 1866.04.18-tól, e.isk: Kunszentmilós 1857-ig, N.kőrös, Debrecen G, tovpály: Irodalomtörténész, író és tanár. 1869-1900 a Bp.i ref. G. tanára. A Magyar Philosophiai Szemle megindítója és egyik szerkesztője. [Hörcsik, MÉL] 29 Nagy, Ferenc, ref, sz: 1842.1.28. Sepsi-gidófalva (Gidófalva 66, Ghidfalău), be: 1869. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1871., univ: Kv. 1862-1865, Bp. Ref Th 1865-1867, e.isk: Nagyenyed Ref. G, tovpály: Tanár és író. 1872–73-ban a kecskeméti ref. főisk. Bp.i felső leányiskolájában, illetve ref. főG.ában tanított. A főisk. koll.ában bölcseletet, hittant, latin és magyar nyelvet tanított. [Hörcsik,]
227
30 Losonczy, László, Hányoki, ref, sz: 1844.3.20. Nagykőrös (Nagykőrös 26), a: író?, be: 1871. Th, Ph; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1873., univ: Bp. Th 1867-ig, Debrecen Ref Th, St. Andrew's 1872c, Glasgow 1872c, Aberdeen 1872c, e.isk: N.kőrös G 1863-ig, Debrecen G, tovpály: A kápláni vizsgát Pesten, a papit pedig Debrecenben tette le. 1873 őszétől a Nagykőrösi ref. Tanítóképző tanára. Pedagógiai író. [Szinnyei, MÉL, Hörcsik] 31 Weiss, Sándor, izr?, sz: 1847.12.21. Kecskemét (Kecskemét 26), a: kereskedő, be: 1872c. M; Edinburgh University, ki: 1873., univ: Bp., Wien 1869, Paris 1873, London 1872c, e.isk: Kecskemét G, tovpály: Orvos-sebészDr., szülész, szemész, városi főorvos, 1873-ban Aradon a kolerakórház vezetője. 1874–76 köz a Bp.i egy.en a sebészi kórház műtőnövendéket. 1876–81 közt az aradi Darányi Kórház főorvosa. [Szinnyei] 32 Márk, Ferenc, ref, sz: 1848.3.5. Csengerújfalu (Csengerújfalu 32), a: lelkész, be: 1874. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1876.5., univ: Debrecen Th 1870-ig, Jena 1872, Basel 1873. máj. 3-tól, Halle 1876.05.08-08.07., e.isk: Debrecen Ref. G, tovpály: Káplán. Ref. Lelkész. 1881-től feketegyarmati pap. 1887-től nagyharsányi, 1893-tól okányi, 1910-től békési pap. A tiszántúli egyházker tanácsbírája 1907 és 1914 között., megjegyz: Jena 1876 jún Ph.D. [Hörcsik, Szögi, Zoványi, Szinnyei] 33 Csiky, Lajos, Alsó-csernátoni, ref, sz: 1852.8.5. Kenderes (Kenderes 46), a: gazdatiszt, be: 1875. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1877., univ: Debrecen Th -1873, Basel 1877 tavasz 1878 nyár, e.isk: Bp., Kecskemét G, tovpály: 1873. TiszaKálmán családjában nevelő. 1878-tól a debreceni főisk. Th.i segédtanára. 1881 májustól rendes hittanár és 1885. máj. 1-jétől a debreceni ref. Th. és jogi Ak. ig.ja. [Pallas, Zoványi, TtREL II. 28. c. 1.,Hörcsik, Szinnyei] 34 Jánosi/Jancsi/, Gábor, ref, sz: Debrecen mh. Al-Pestes (Debrecen Alpestes 9), a: népiskolai tanár, be: 1875. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1876., univ: Debrecen Th, Wien 1874?, e.isk: Nagyenyed G [Hörcsik,] 35 Bethlendy/Bethlendy András/, Endre, ref, sz: 1850.6.17. Bürgezd (szilágyság) (Bürgezd 58, Bilghez), a: lelkész, be: 1876.10. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1878.4., univ: Debrecen Th 1874-ig, Basel 1878.04.26-tól , Geneve 1879. nyara - 1880 nyara, e.isk: Zilah G 1870ig, tovpály: 1880 őszén segéd-, 1884-ben a Debreceni Th.i Ak-n rendes tanára lett az ószövetségi tud.oknak és a vallásbölcsészetnek. [Hörcsik, TtREL II.28.c.1, Zoványi] 36 Lévay/Lévai Lajos/, Lajos, ref, sz: 1851.9.8. Felső-bánya (Felsőbánya 32, Baia Sprie), a: tímármester, be: 1876. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1877., univ: Bp. Th 1871-75, 1873-74 Ph?, Paris 1877u, Geneve 1877u, Jena 1877u, London 1877, e.isk: Máramarossziget G, tovpály: 1878. márciustól Török Pál Dunamelléki püspök káplánja. 1880. júl. 4-én Sárkeresztúron pap lett. 1889-ben a vértesaljai ref. egyházmegye főjegyzőjévé választotta, 1890-ban tanácsbirájává. Majd esperes lett. [Hörcsik, Pallas, Szinnyei, Szögi, Zoványi] 37 Ambrus, Péter, ref, sz: 1853. Szeghalom (Szeghalom 7), a: gondnok, be: 1877. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1878., univ: Debrecen Th, tovpály: Ref. lelkész volt Földesen. 1880–1901. tanár Mezőtúron. [Hörcsik, TtREL II.1.e.68., Gulyás] 38 Kecskeméti, Ferenc, ref, sz: 1855.9.5. Makó (Makó 11), be: 1878. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1880., univ: Bp. Ph 1874-78, Bp. Th, USA NY Union Th. Seminarium 1880u, e.isk: Makó, Hmvh., Debrecen, Pozsony G, tovpály: r.h. 1874/75 I-II., Makón lelkész. Nyból rendszeresen küldte verseit, Biblia-magyarázatait. 1880-1884 közt magyar szóval hirdette az igét Amerikában. Békési lelkész. 1901-1910 közt o.gyűlési képv.. [Hörcsik, Barna János 1928/b. 173– 174., BTK-adatbázis, Zoványi, Szinnyei] 39 Sas, Emil, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1878. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1879., univ: Basel 1877, tovpály: író [Hörcsik, Szinnyei] 40 Bakody, Árpád, Dr., sz: 1858.11.13. Pest (Budapest 80), a: orvos, be: 1878c. M; Edinburgh University, univ: Bp., Paris 1880u, London 1880c, tovpály: Orvos [Pallas, Szinnyei] 41 Szalay, József, ref, sz: 1855.7.31. Makó (Makó 11), be: 1879. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1880., univ: Bp. Ph 1874-78, Th, Wien 1880 tavasz - 1881 tavasz, e.isk: Makó, Hmvh., Pozsony G, tovpály: r.h. 1877/78 II. 1880-ban Pancsován helyettes, az év végén Nagybecskereken rendes lelkész lett. [Hörcsik BTK-adatbázis, Zoványi, Szinnyei] 42 Benkő, István, ref, sz: 1854.1.24. Papolc (Papolc 66, Păpăuţi), be: 1880. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1882., univ: Bp. 1874-78, e.isk: Papolc, Zágon, S.györgy, Szuh G, tovpály: 1883-tól segédlelkész Bp.en. 1885-től Rákospalotán lelkész. 1906-tól a Dunamelléki Egyházker. aljegyzője. 1914-től tanácsbíró. [Hörcsik, Ráday, A/13 344/1939., Zoványi, BTK-adatbázis]
228
43 Fa, István, ref, sz: 1857. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1880. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1881., univ: Bp. Ph 1874-78?, Bp. Th, Basel 1879, tovpály: r.h. 1874/75 I-II?, 1882-ben papi vizsgát tett. 1884-ben időközi és 1885-től rendes lelkész lett Pancsován. [Hörcsik, BTK-adatbázis?, Szinnyei] 44 Fancsik, János, ref, sz: 1854. Szilas-balhás (Szilasbalhás 42), be: 1880. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Szalay, Csortos, ki: 1881., univ: Pápa Ref Th [Hörcsik, DREL I.7/h, DREL egyhker. jegyzőkönyv 1880. 09. 26., Ráday A/13.27.] 45 Jurányi, Gusztáv, ref, sz: 1856.4.1. Pest (Budapest 80), a: Franklin-társulat igazgató, be: 1880. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1881., univ: Bp. Ph 1876-77, Bp. Th, Geneve 1878, USA? 1881u, e.isk: Bp. G, Leipzig Szőnyi-intézet, tovpály: Lelkész. Pápai Ref. Koll. tanára 1888tól. Amerikában Clevelandban a magyar ref. gyülekezet lelkésze lett. Majd a trentoni (New-Jersey) magyar gyarmat lelkésze. Mindkét helyen fatemplomot emelt. [Hörcsik, BTK-adatbázis, Szinnyei] 46 Szabó, Dénes, rk, sz: 1856.5.4. Budapest (Budapest 80), a: egyetemi tanár, be: 1880. M; Edinburgh University, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1880., univ: Bp. 1879, Strassburg 1876, Wien 1879u, Drezda1879u, Berlin1879u, London 1880-81, tovpály: Orvos, 1881-ben Bp.en az 1. sz. szülészeti klinikán gyakornok, majd tanársegéd. 1889-ben a szülészet és nőgyógyászat magántanára Bp.en, 1892-től pedig kolozsvári egy.en. 1902-ben dékán. 1905–6-ban rektor., megjegyz: Dr [MÉL, Pallas, Szinnyei, Erdélyi Lapok V. évf. 18. sz. Kolozsvár 1912. 07.27.] 47 Csulak, Zsigmond, ref, sz: 1858. Árapatak (Árapatak 54, Araci), be: 1881. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, eks, ki: 1883., e.isk: Nagyenyed Ref. G, tovpály: Lelkész? [Hörcsik, ERefLev Ref. Egyker. Th. Nagyenyedi értesítő 1880/1881, ERefLev Ref. Egyker. Th. Értesítő 1883-as irat] 48 Simon, Ferenc, ref, sz: 1860. Petneháza (Petneháza 31), a: lelkész, be: 1881. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1883., univ: Bp. Ref. Th [Hörcsik, Ráday A/13.27.] 49 Tereh, Gyula, ref, sz: 1858.9.18. Szatmár (Szatmárnémeti 32, Satu Mare), be: 1881. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1883., univ: Debrecen Th 1877-től, e.isk: Sznémet., Késmárk G 1877-ig, tovpály: Turkevén lett segédlelkész. 1884-88 közt Tiszaföldváron volt segédlelkész. itt készítette el 1885-ben A. B. Davidson Héber nyelvtanának fordítását és itt kezdte el az adatgyűjtést egy nagyobb szabású műhöz. [Hörcsik, TtREL II.1.e.80., Szinnyei] 50 Csizmadia, Lajos, ref, sz: 1858.9.3. Tác (Tác 14), be: 1883. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Szalay, ki: 1884., univ: Pápa Ref Th 1882-ig, e.isk: Tác, Pápa G, magán, Pest G, tovpály: 1884-88 között helyettes lelkész Sárkeresztesen, Mezőkomáromban, Kiskeszin és Sáregresen. Tényleges lelkipásztori szolgálatát Nádasdladányban kezdte, majd lepsényi lelkész. 1901-25 között a Pápai Th.i Ak-n a gyakorlati Thógia tanára. [Hörcsik, DREL I.7/h, Zoványi] 51 Szentmiklósi Szabó, József, Dr., rk, sz: 1822.3.14. Kalocsa (Kalocsa 26), a: érseki főpénztárnok, be: 1883. J; Edinburgh University, ki: 1884., univ: Bp. 1837-41-46, BányászAk. 1843-44, tovpály: 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Kossuth Pestre a bányászati osztályba nevezte ki segédfogalmazónak 1850-ban. 1851 a Bp Egy mineralogia tanára. A bécsi kormány a londoni iparműkiállítás tanulmányozására küldte. Kir tanácsos, MTA ig. tanácstagja, megjegyz: G, LLD jogi doktor, bölcseleti doktor, [graduates of Edinburgh, Szinnyei] 52 Kócsi, Dániel, ref, sz: 1860.4.7. Tekeháza (Tekeháza 39, Tekovo), a: gazdálkodó, be: 1884. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1886., univ: Bp. Th, e.isk: Sp. Ref. G, tovpály: Székelyvajai ref. Lelkipásztor. [Hörcsik, Ráday A/13.28., http://epa.oszk.hu/00900/00979/00010/pdf/178-181.pdf] 53 Siskó, Ernő, ref, sz: 1859.12.24. Marosvásárhely (Marosvásárhely 67, Târgu Mureş), a: szabó, be: 1884. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1885., univ: Bp. Ref Th, tovpály: Lelkész [Hörcsik, Ráday A/13.27.] 54 Szőts, Gergő, ref, sz: 1861.11.17. Jedd (Jedd 67, Livezeni), be: 1884. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1886., univ: Bp. Th [Hörcsik, Ráday A/13.28.] 55 Tóth, Kálmán, ref, sz: 1861.3.28. Iváncsa (Iváncsa 14), a: lelkész, be: 1884. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1886., univ: Bp. Th [Hörcsik, Ráday A/13.28.] 56 Szabó, Aladár, ref, sz: 1860.12.13. Tác (Tác 14), a: lelkész, be: 1884c. Th; Edinburgh University, univ: Sp. Th, Bp Th 1880-84, e.isk: Polgárdi, Dég E., Pozsony, Pápa G, tovpály: író. 1888-tól a Bp. Th. Ak. tanára. 1891-ben Dr.ál. 1896-ban a Keresztyén szövetségek Londoni gyűlésén jelen volt. 1904-ben beszédeket tart Angliában György Endrével. 1905-1938 Bp.i ref. Lelkész. A Bethániaegylet alapítója. [MÉL, Zoványi, Szinnyei]
229
57 Sulyok, István, ref, sz: 1862.5.14. Temesvár (Temesvár 96, Timişoara), be: 1885. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1888., univ: Debrecen Ref Th, Innsbruck 1880, tovpály: Plébános, 1886-ban pappá szentelték. Temesváron hittanár és Th. Tanár. 1903bsn az Emericanum rektora. 1904ben Mokri, Csanádapáca plébánosa. Az erdélyi katolikus Ak. tagja. [Hörcsik, Ráday A/13.28., Szinnyei] 58 Bilkei Pap, István, ref, sz: 1865.9.18. Bonyhád (Bonyhád 36), be: 1886. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1888., univ: Bp. Th 1886-ig, tovpály: Káplán. 1891-ben Mórágyon lelkész, 1902-ben újsóvéti pap. 1904 Th magántanári képesítést szerez. 1905-től Bp-en a teol. Ak-n tanít. 1916-tól a Dunamelléki Egyházker. tanácsbírája. 1917-ben és 30-ban zsinati rendes tag. Folyóiratokat szerk. [Hörcsik, Zoványi] 59 Budai, János, ref, sz: 1866. Debrecen (Debrecen 9), be: 1886. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1888., univ: Debrecen Th, e.isk: Debrecen Ref. G [Hörcsik] 60 Szabó/R. Szabó Lajos/, Lajos, ref, sz: 1862. Koltó (Koltó 32, Coltău), be: 1886. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, 50 font eks + 5 font, ki: 1888., e.isk: Nagyenyed Ref. G 1886-ig [Hörcsik, ERefLev Ref. egyker. Th. Nagyenyedi értesítő 1885/86,1887-es irat] 61 Török, Zoltán, ref, sz: 1866.2.3. Békés (Békés 7), be: 1886. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1888., univ: Debrecen Ref Th 1886-ig, e.isk: Békés 1880-ig, Debrecen G 1880-1882, tovpály: Ref. káplán, lelkész, községi írnok. [Hörcsik, Zoványi] 62 Schmidt, Márton, rk, sz: 1865.11.10. Temesvár (Temesvár 96, Timişoara), a: építész és író, be: 1887c. Th; Edinburgh University, univ: Bp. 1884-87, Tübingen 1888, USA?, e.isk: Bp. G, tovpály: Dr.ált magyar diplomatikából, történelemből és magyarból. 1890-től tanít a Ferencz József nevelőint.ben, majd az ungvári, 1894-től a pozsonyi főG.ban, 1901-től Bp 1.sz. főgimnáziumában., megjegyz: 1888. dec. 22. Ph.D. [Szinnyei, BTK-adatbázis] 63 Hamar, Andor, ref, sz: 1864.12.14. Kisszentmárton (Kisszentmárton 5), be: 1888. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1889., univ: Bp. Ref Th, tovpály: Lelkész [Hörcsik, Ráday A/13.28., Vasárnapi Ujság - 39. évfolyam, 39. szám, 1892. szept. 25.] 64 Miklós, Géza, ref, sz: 1868. Csősz (Csősz 14), be: 1888. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1889., univ: Bp. Ref Th, megjegyz: újra be: 1891-92 [Ráday A/13.28., Hörcsik] 65 Mindszenti, Imre, ref, sz: 1865.1.31. Debrecen (Debrecen 9), a: iparos, be: 1888. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1889., univ: Debrecen Ref Th, e.isk: Debrecen G, tovpály: Segédlelkész és nevelő volt Székelyhidon, Debrecenben. Majd a debreceni ref. G.ban helyettes tanár. 1896-ban sajókazai rendes lelkész. [Hörcsik, TtREL II.1.e.94., Szinnyei] 66 Gulya, György, ref, sz: 1865. Szatmár (Szatmárnémeti 32, Satu Mare), a: földműves, be: 1889. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1890., univ: Debrecen Ref Th, tovpály: 1894-1898 között és 1900-1901 Kölcsén tanít, lelkész. [Hörcsik, TtREL II.1.e.94] 67 Balogh, Elemér, ref, sz: 1866.2.5. Székesfehérvár (Székesfehérvár 14), be: 1890. Th; Edinburgh University, ki: 1891., univ: Bp. Th 1888ig, tovpály: Lelkész volt Bp.en, majd Pozsonyban. 1921-től ref. püspök. Történész. [MÉL, Zoványi] 68 Hamar, István, ref, sz: 1867.12.18. Kisszentmárton (Kisszentmárton 5), be: 1890. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: Csortos, ki: 1891., univ: Bp. Ref. Th 1886-90, e.isk: Kisszentmárton E, Kiskunhalas G 1886-ig, tovpály: 1891–1896 között hitoktató, ref. Segédlelkész. 1893-tól Szász Károly püspök titkára. 1896-tól a Bp.-i Ref. Th.i tanára. 1897-től magántanár. A Ráday Gyűjtemény őre, levéltáros, egyházi író. [MÉL, Zoványi, Ráday] 69 Balogh, Ferenc, ref, sz: 1869.8.24. Debrecen (Debrecen 9), a: tanár, be: 1891. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1892., univ: Debrecen Th, Bp, Paris 1863c, Oxford 1865, London 1864, Utrecht, Oppenheim, Heidelberg, Basel [Hörcsik, TtREL II.1.e.100.] 70 Lukácsy, Imre, ref, sz: 1867.10.13. Dunavecse (Dunavecse 26), be: 1892. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1894., univ: Bp. Ref Th 1892-ig, Utrecht 1893, Marburg 1894c, e.isk: Dunavecse, Kiskunhalas G, tovpály: 1895-ben cuni, csarnótai helyettes lelkész. Majd kiskunfélegyházi, 1899-ben diósviszlói, 1910-ben laskói, majd 1914 májusában dunavecsei lelkész lett. [Hörcsik, Zoványi, Szögi Svájc] 71 Józsa, Gyula, sz: Magyarország, be: 1893c.; Edinburgh University [TtREL II.2.h.1. 239.] 72 Szász, Béla, ref, sz: 1872.10.30. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: tanár, költő, be: 1895. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1896., univ: Bp. Ref Th 1891-1895, Kv. 1898-tól, e.isk: Kvár. G 1891-ig, tovpály: Író. 1896-1904 közt püspöki titkár Bp.-en és Kolozsvárt. Kolozsváron középisk.i tanári oklevelet szerzett. 1904–1910 közt lelkész Magyardécsén. Majd Th.i magántanárrá habilitálták. 1910-1940 a sepsiszentgyörgyi Mikó-koll. tanára. [Hörcsik, MÉL, Zoványi, Szinnyei]
230
73 Kovács, László, ref, sz: 1870. Zovány (szilágyság) (Szilágyzovány 118, Zăuan), be: 1896. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1897., univ: Bp. Ph? 1909-14?, e.isk: Nagyenyed Ref. G [Hörcsik, ERefLev Ref. egyker. Th. Nagyenyedi értesítő 1895/96] 74 Vásárhelyi, József, ref, sz: 1868. Ráckeve (Ráckeve 26), be: 1896. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1897., univ: Bp. Th 1893-ig, 1893-99 Bp. Ph, Bp. ME fél év, e.isk: Ráckeve, Gyönk, Jászberény, N.kőrös G, tovpály: 1896-ban bölcseleti Dr. lett. 1897-ben káplán. 1898-től G.i segédtanár Bp.en. 1899-ben ref. lelkész Makádon. [Hörcsik, BTK-adatbázis, Zoványi] 75 Bieberauer (Bokody)/Bodoky/, Richárd, ref, sz: 1872.1.23. Pest (Budapest 80), a: kórházalapító, be: 1897. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1898., univ: Bp. Th, Berlin 1894, Wien PTh 1895, Cambridge?, e.isk: Kiskunhalas G, tovpály: Előbb segédlelkész, majd 1898-ban az édesapja által alapított Bethesda-kórház lelkésze lett. 1903-ban megalapította az első magyar ref. diakonissza-házat, aminek és végül a Bethesdának is ig.ja. [Hörcsik, MÉL, BSAX/1/B] 76 Tantó, Béla, ref, sz: 1876.10.1. Borberek (Alvinc 51, Vurpăr), be: 1898. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Horváth 60 ft., ki: 1899., univ: Kv. Th 1899-ig, Nagyenyed Th, Berlin, e.isk: Nagyenyed Ref. G, tovpály: Filozófiai író. 1900-tól a szászvárosi G. tanára. 1914-ben a Kolozsvári egy.en magántanár. A Debreceni egy.en tanár, 1936–7 rektor. 1912-ben az MTA Gorove-díját nyerte el. [Hörcsik, ERefLev XXII 17/76/98, MÉL, Zoványi, Szinnyei] 77 Molnár, János, ref, sz: 1874.9.26. Öcsény (Őcsény 36), be: 1899. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1900., univ: Bp. Ph 1913-1916, Bp. Th [Hörcsik, BTK-adatbázis,] 78 Sörös, Béla, ref, sz: 1877.3.14. Nemespécsely (Nemespécsely 43), be: 1899. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS + Szalay, ki: 1900., univ: Kv. Th1895, 1896 Pápa Ref Th, Bp. 1897, e.isk: Veszprém 5 év, Pápa 3 év G, tovpály: 1901-6 a fővárosi gyűjtőfogház lelkésze. Losoncon lett lelkipásztor, ahol 1925-ben megnyílt az általa szervezett ref. Th.i szeminárium, amelynek ig.ja. ref. püspök. [Hörcsik, MÉL, Zoványi, Szinnyei] 79 Pálfy, Károly, ref, sz: 1876. Szent-gál (Szentgál 42), be: 1900. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1901., univ: Bp. Th [Hörcsik, Ráday A/13.28.] 80 Forgács/Firtusz Gyula/, Gyula, ref, sz: 1879.9.7. Léva (Léva 6, Levice), be: 1901. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1902., univ: Bp. Th 1897-1900, e.isk: Léva Piar. G 1897-ig, tovpály: 1906-tól a Bp.i skót missziói másodpapja. 1910-től Pécelen, 1924-től Sárospatakon lelkész. 1917től Th.i magántanár. Rendes tagja volt a Bp.i negyedik zsinatnak. [Hörcsik, Zoványi, Révai] 81 Bokor, Sándor, ref, sz: 1881. Debrecen (Debrecen 9), be: 1902. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1903., univ: Debrecen Th 1902-ig [Hörcsik, 1901/1902. évkönyv Debreceni Teológia] 82 Nánássy, Lajos, ref, sz: 1881.4.13. Debrecen (Debrecen 9), be: 1902. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1903., univ: Debrecen Th 1902-ig, Paris 1900c, Basel 1900c, Bruxelles 1901c, USA Ph Dr 1912, Oxford 1912, e.isk: Debreceni G 1898-ig, tovpály: 1904-ben Debrecenből lelkészi oklevéllel az USA-ba ment lelkésznek. Először Chicagóban, majd 1907-től Youngstownban, Windbergben, 1908-tól pedig Perth Amboy-ban működött. [Hörcsik, Zoványi, Szinnyei] 83 Bocsor, László, ref, sz: 1881.6.9. Tengőd (Tengőd 36), a: esperes, be: 1903. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1904., univ: Bp. Th, tovpály: Lelkész [Hörcsik, Ráday A/13.28.] 84 Kövér, Árpád, ref, sz: 1882.11.26. Tornalja (Tornalja 15, Tornaľa), a: kereskedő, be: 1905. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1906., univ: Debrecen Th, e.isk: Debrecen G, tovpály: Tornaljai lelkipásztor 1937-ben. [Hörcsik, Ttrel II.1.e.120, Nagy Zoltán] 85 Takaró, Géza, ref, sz: 1881.12.3. Izsák (Izsák 26), be: 1905. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1906., univ: Bp. Ref Th 1904-ig, Bp. M 1910-14, e.isk: Izsák, Kecskemét G 1901-ig, tovpály: Újságíró, esperes. Ref. Lelkész Bp-en. A háború alatt tábori lelkészként katonai szolgálatot teljesített, majd gyülekezeti lelkészként és középisk.i hittanárként dolgozott. 1922-től az USA-ban lelkész.1934-ben díszDr. lett Lancasterben. [Hörcsik, Nyugati Magyar Irodalmi Lexikon, Zoványi] 86 Kovács, János István, Dr., ref, sz: 1880.11.20. Kistelek (Kistelek 12), be: 1906. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1907., univ: Bp. J 1900-1905, Th 1904, Bp. Ph 1910-13, Wien 1911c, e.isk: Bp.i R 1899-ig, tovpály: Miután 1909-ben Th. magántanár lett, 1911-ben Szatmáron lelkész. Bécsben teol licentiatus. 1914-tő rendes tanár a Bp teol Ak-n. 1918-1919 a prot ügyek kormánybiztosa. 1920-22-ben nemzetgyűlési képv.. 1920 máj-dec. államtitkár., megjegyz: 1913 Ph.D. [Hörcsik, Zoványi]
231
87 Pongrácz, József, ref, sz: 1885.1.4. Ete (Ete 19), be: 1906. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, 200k eks, Szalay, ki: 1908., univ: Pápa Th 1906-ig, USA 1908u, e.isk: Ete, Héreg, Pápa G 1902-ig, tovpály: Két évig dunántúli püspöki titkár. 1910-től Pápai Th.i tanár volt. 1911-ben egy.i magántanári képesítést szerzett. 1913-tól a Pápai Thógián az újszövetségi tud. tanszék tanára. 19481951 között szerk. a ref. Híradó-t. [Hörcsik, MÉL, DREL I.6./f, DREL egyhker. Jegyzőkönyv, 1906. 04.20., Zoványi] 88 Tóth, Lajos, ref, sz: 1882.12.20. Léva (Léva 6, Levice), be: 1908. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: Szalay, 200k eks, univ: Pápa Th 1902-6, Basel 1906, Bern 1907, e.isk: Pápa, Léva G 1901-ig, tovpály: Segédlelkész Garamvezekényben és Nagysallón. 1909-től lelkész Zólyomban.1920-21 hitoktató lelkész Bp.-en. 1921-1947 között az Ószövetség tanára a pápai Th.i Ak-n. 1931-ben Th. Dr. Debrecenben. [MÉL, DREL I.6/f, DRefLev Ref. Egyker. Th. Jegyzőkönyv 1906., Református Egyház 1957.11.sz. nekrológ, Zoványi] 89 Varga/Vargha/, Antal, ref, sz: 1884.7.13. Nagybajom (Biharnagybajom 29), a: gazdálkodó, be: 1908. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1909., univ: Debrecen Th [Hörcsik, TtREL II.1.e.128, Szinnyei] 90 Szabó, Miklós, ref, sz: 1882.11.16. Beresztelke (Beresztelke 60, Breaza), be: 1909. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS 200 font + 200k eks, ki: 1910., univ: Kv. Th 1903-tól, Berlin 1909, e.isk: Mvh. Ref. G 1903 [Hörcsik, A Kolozsvári Theologia évkönyve és ERefLev I/88/903.24.] 91 Mányoki, Sándor, ref, sz: 1889.3.27. Kecskemét (Kecskemét 26), a: iparos, be: 1910. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1911., univ: Bp. Th [Hörcsik, Ráday A/13.344/1939. irat, A/13.28.] 92 Roy, Vladimir, ev, sz: 1885.4.17. Kochanovce (Felsőkohány 44, Kochanovce), be: 1910. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1911., univ: Pozsony Th, tovpály: Szlovák íro, versíro, forditó, pap. [Hörcsik] 93 Ruppeldt, Fedor, ev, sz: 1886. Liptószentmiklós (Liptószentmiklós 21, Liptovský Mikuláš), a: tanító, be: 1910. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1911., univ: Bp. Th, Sopron Th 1904, Wien PTh 1907, Leipzig 1908, e.isk: Liptószentmiklós G, tovpály: 1909. szeptember 1-jén a pesti szlovák ev. plébániára került. Segédlelkész. 1909 őszétől 1910 augusztus végéig Pesten káplán. [Hörcsik, Kovács Anna] 94 Szabó, Zoltán, ref, sz: 1888.4.19. Nagyecsed (Nagyecsed 32), a: lelkész, be: 1910. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1911., univ: Debrecen Th [Hörcsik, TtREL II.1.e.138.] 95 Benkő, István, ifj., ref, sz: 1889.5.15. Rákospalota (Rákospalota 26), be: 1911. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1912., univ: Bp. Ph 1912-13?, Bp. Th, Basel 1882 tavasz-ősz, tovpály: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetségben működött. 1914-től haláláig rákospalotai lelkész. Megszervezte a Pest környéki egyházmegyét, melynek 1938-tól 1955-ig esperese volt. eeyházi író, szerkesztő. [Hörcsik, MÉL, BTK-adatbázis, Zoványi] 96 Deme, László, ref, sz: 1889.6.26. Zádorfalva (Zádorfalva 15), be: 1911. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1912., univ: Sp. Th 1907-11, Bp. 1912-13, e.isk: Sp. Ref. G 1907-ig, tovpály: Ref. lelkész, esperes. Zoványi Jenő veje. 1912-1918 között a Magy. Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség titkára és óraadó segédlelkész Bp.-en. 1918-1926 között a Diákszövetség orsz. Titkára. Lapjának kiadója, vezetője, diákotthonának ig.ja. [Hörcsik, TiREL. III. 15. 1911. ápr. 4., MÉL, BTK-adatbázis, Zoványi,TiREL II. 1. e. 138.] 97 Rázus, Márton, ev, sz: 1888.10.18. Liptószentmiklós? Verbőc? (Liptószentmiklós 21, Liptovský Mikuláš), be: 1911. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1912., univ: Pozsony Th, e.isk: Pozsony G, tovpály: Versíró, publicista, politikus, ev. lelkész. A szlovák nemzeti párt képv.je. Breznóbányán ev. Pap. [Hörcsik, Révai] 98 Sensel, Lajos, ref, sz: Sopron ? (Sopron 93), a: tanító, be: 1911. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1912., univ: Sopron Th, Leipzig 1910 [Hörcsik] 99 Szűts, Lajos, ref, sz: 1888.3.24. Tiszaabádszalók (Abádszalók 17), be: 1911. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1912., univ: Debrecen Th [Hörcsik, TtREL II.1.e.138.] 100 Deák, Imre, ref, sz: 1883.8.4. Budapest (Budapest 80), a: baromfiárus, be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1913., univ: Bp. Ref Th [Hörcsik, Ráday A/13.28.] 101 Halasa, Péter, ref, sz: Sopron ? (Zászkal? 93), a: földműves, be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1913., univ: Sopron Th, Jena 1910, e.isk: Sopron G [Hörcsik]
232
102 Imre, Lajos, ref, sz: 1888.10.4. HódMezővásárhely (Hódmezővásárhely 12), a: tanár, be: 1911. Th; Edinburgh University, ki: 1913., univ: Kv. Th 1906-1910, Kv. 1910-13, Heidelberg1912, Aberdeen University 1910-11, e.isk: Hmvh. Ref. G 1906-ig, tovpály: 1911-ben Kolozsváron hitoktató. 1913-tól. 1914-től Kolozsváron lelkész. 1921-től Th.i tanár. 1913-tól magántanár és bölcseleti Dr.. Az 1913-as Bp.i zsinat tagja., megjegyz: Aberdeen Dr 1968 [ERefLev Ref. egyker. Th. Értesítő 1910/11, Zoványi, MÉL, Imre Lajos önéletírás. Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek, Kolozsvár, 1999] 103 Koren, József, ref, sz: 1887.12.7. Ružomberok (Rózsahegy 21, Ružomberok), be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1913., univ: Pozsony Th, tovpály: Tanár, tankönyvíró, pedagógus, filozófus, fordító. [Hörcsik,(http://www.phil.muni.cz/fil/scf/komplet/koren.html) (http://www.kniznica-poh.sk/pamatniky/koren.htm] 104 Könyv, Kálmán, ref, sz: Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1913., univ: Kv. Th [Hörcsik] 105 Nagy, Sándor, ref, sz: 1889.4.11. Hetény (Hetény 19, Chotín), a: lámpagyújtó, be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1913., univ: Bp. Ref Th [Hörcsik] 106 Simon, Lajos, ref, sz: 1891.1.27. Dunaszentgyörgy (Dunaszentgyörgy 36), be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1913., univ: Bp. Ref. Th [Hörcsik, Ráday A/13.28.] 107 Szombati Szabó, István, ref, sz: 1888.1.1. Debrecen (Debrecen 9), be: 1912. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1913., univ: Debrecen Th, tovpály: Ref. pap volt Sároraljaújhelyen, Resicán, majd Lugoson. Verseinek merész hangja és egyéni világfelfogása miatt összeütközései is voltak egyházával. [Hörcsik, TtREL II.1.e.138., Tolnai Nagylexikon] 108 Bogdán, Gyula, ref, sz: 1889.11.16. Marosvásárhely (Marosvásárhely 67, Târgu Mureş), be: 1913. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1914., univ: Bp. Ref Th, e.isk: Mvh. G, tovpály: Marosvásárhelyen káplán, majd 1915-ben Mezőcsáváson lelkész lett. 1917-ben o.os titkárul hívta meg a Bethánia egylet. 1919-ben lelkésznek ment Kispestre. [Hörcsik, Zoványi] 109 Falusi, Sándor, ref, sz: 1888.8.31. Mezőtelegd (Mezőtelegd 9, Tileagd), a: lelkész, be: 1913. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1914., univ: Debrecen Ref Th [Hörcsik, TtREL II.1.e.138., TtREL II.15.h.4.362,373] 110 Fazekas, Lajos, ref, sz: 1891.9.12. Csatár (Csatár 43), be: 1913. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1914., univ: Pápa Th, Bp Th, Belfast 1913c [Hörcsik, Gulyás] 111 Kájel, József Endre, ref, sz: 1881.5.28. Balatonöszöd (Balatonöszöd 29), be: 1913. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1914., univ: Bp. Ph 1903-04, Debrecen Th?, tovpály: Öszödön ref. Lelkész. [Hörcsik, Ráday, BTK-adatbázis] 112 Kolozsvári Kiss, László, ref, sz: 1891.5.5. Kiskunhalas (Kiskunhalas 46), a: lelkész, be: 1913. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, ki: 1914., univ: Debrecen Ref Th, tovpály: Ref. lelkész Dunapatajon. [Hörcsik, TtREL II.1.e.138, http://beszelo.c3.hu/cikkek/ismereteimet-soha-senkineknem-fedhetem-fel] 113 Mező, Benő, ref, sz: 1889.12.4. Szeremle (Szeremle 26), be: 1913. Th; Edinburgh University, ösztöndíj: FCS, Csortos, ki: 1914., univ: Bp. Ref Th [Hörcsik, Ráday A/13 344/1939., A/13.28.]
233
5. Belfast 114 Fazekas, Lajos, ref, sz: 1891.9.12. Csatár (Csatár v Hegyközcsatár? 43), be: 1913c. Th; Belfast University, ösztöndíj: FCS + Szalay, univ: Pápa Th, Bp Th, Edinburgh 1913-14 [Gulyás, Hörcsik] 115 Tildy, Zoltán, ref, sz: 1889.11.18. Kismánya mh. Losonc (Kismánya 25, Malá Maňa), a: tanár, be: 1914. Th; Belfast University, ösztöndíj: Szalay, 180k eks, ki: 1915., univ: Pápa Th 1915, Bp 191314 1915-16, tovpály: Pápán tanár, aztán ref lelkész lett Somogyban. Az I. világháború alatt Nagyatádi Szabó István oldalán bekapcsolódott a politikai életbe. Politikus, min.e., köztársasági elnök. [MÉL, BTK-adatbázis, DREL I. 7/h. 1913/14 és 1914/15, DRefLev Ref. Egyker. Th. Jegyzőkönyv 1914. 09. 20.]
6. Dublin 116 Vámbéry/Vamberger Hermann/, Ármin, izr, sz: Szent György (Szentgyörgy 27, Svaty Jur), be: 1892. J; Dublin University, ki: 1892. [Graduates of Dublin]
234
7. Oxford 117 Budai, Ézsaiás, ref, sz: 1766.5.7. Szilágypér (Szilágypér 57, Pir), a: birtokos, be: 1794.10.; Oxford University, ki: 1794.10., univ: Debrecen 1792-ig, Göttingen 1792, Deventer, Utrecht, Leyden, e.isk: Debrecen, Lőcse G, tovpály: Polihisztor, a magyar klasszika-filológia úttörője. 1794-ben tanár Debrecenben (tört, nyelvészet, Th). Kora legátfogóbb protestáns tantervének, a Ratio Institutionisnak kidolgozója. 1821-ben prédikátor. 1822-ben püspök lett. Az MTA tagja., megjegyz: Göttingen 1794 Ph.D., A Göttingeni egyetem 1817-ben teol díszdoktora [TtREL II.28.c.1., Pallas, Szinnyei] 118 Milotay/Milotai József/, József, ref, sz: 1796. Szerencs (Szerencs 44), a: udvarbíró, tiszttartó, be: 1830.; Oxford University, ki: 1831., univ: Göttingen 1828, e.isk: Sp. Ref., Késmárk, Kassa, Pozsony G, tovpály: Sátoraljaújhelyi lelkész. 1838-tól a sárospataki főiskolában bölcselet tanár. [Szinnyei] 119 Digby, István, sz: 1815. Pest (Budapest 80), a: pap és tanár, be: 1832.6.13. Ph; Oxford University, ki: 1836., tovpály: Oztrák hivatalnok. 1849. február 24-én megölték., megjegyz: 1836. nov. 10. BA Ph. Univ., nem tartozik college-hoz [oxonienses, Oxford graduates p.187] 120 Joachim, József, Dr., sz: 1831.6.18. Kittsee (Köpcsény 27, Kittsee), a: értelmiségi, be: 1853. Mu; Oxford University, univ: Bp. ME 1908-12, Wien Mu 1850c, Leipzig Mu 1852c, Cambridge 1877, e.isk: G, tovpály: 1853. RAM ig.ja és karmestere. Berlini karmester, zenész., megjegyz: D.MUS. 1888, nem tartozik college-hoz, Hon. Mus.D., Oxford; Hon. LL.D., Glasgow, 1889., [Oxfordmen] 121 Balogh, Ferenc, ref, sz: 1836.3.28. Nagyvárad (Nagyvárad 89, Oradea), a: szíjgyártómester, be: 1865. Th; Oxford University, ki: 1865., univ: Debrecen Th, Paris 1863c, Edinburgh 1865, London 1864, Utrecht, Oppenheim, Heidelberg, Basel, e.isk: N.várad, Debreceni Ref., Kat. G, tovpály: A debreceni Th. tanára. Egyházi író, egyházker.i tanácsbíró. A debreceni zsinat tagja. Munkatársa volt angol Catholic Presbyteriannak (1879–83.) [Pallas, MÉL, Zoványi, Szinnyei, TtREL II. 28. c. 1] 122 Kállay, Lipót, Nagy-kállói, rk, sz: 1855.2.24. Napkor (Napkor 31), a: birtokos, be: 1870c.; Oxford University, ki: 1876., univ: Bp., London 1870c, e.isk: Bp. Piar. G, tovpály: Szabolcs vármegye közig.i bizottsági tagja. Aljegyző. A Medsidje rendjel birtokosa. o.gyűlési képv.. [Pallas, Szinnyei] 123 Marczali/Morgenstern/, Henrik, izr, sz: 1856.4.3. Marczali (Marcali 29), a: rabbi, be: 1877. Ph; Oxford University, ki: 1877.12., univ: Bp., Berlin: Mommsen 1875, Paris: ÉdC 1876, London 1877, e.isk: Győr, Pápa G, tovpály: A magyar történelmi társulat ig. választmányi tagja. Bölcseleti Dr., egy.i tanár. Az MTA levelező tagja., megjegyz: British Múzeumban kutat, tutor: Mr Stubbs [Szinnyei, http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0040/marczali/marczali.html, Történelemtanítás 2012/I.] 124 Szemere, Miklós, rk, sz: 1856.4.21. Kisazar (Kisazar 44, Malé Ozorovce), a: kir. tanácsos, megyei alispán, be: 1878c. J; Oxford University, univ: Bp. KKA, Kv., Geneve 1873, Oxford 1878c, e.isk: Sp. G., Wien Ther. G 1873e, tovpály: Diplomáciai pályára lépett és azon tíz évig működött a monarchia párizsi, pétervári és római nagykövetségeinél. Amikor a diplomatiai pályától visszavonult, közgazdasági ügyekben keletre utazott., megjegyz: Bp Dr [Pallas, MÉL, Szinnyei, TiREL Sp. Teol. Értesítő] 125 Stein, Márk Aurél, izr?, sz: 1862.11.26. Pest (Budapest 80), be: 1880. Ph indológia, irán; Oxford University, univ: Bp., Wien 1880, Leipzig 1880, Oxford 1880, Tübingen 1881,1887-ban Dr, e.isk: Bp., Dresden G, tovpály: A lahorei egy. szanszkrit irodalmi tanszékén tanít. Belső-Ázsia világhírű kutatója, régész, nyelvész, az MTA kültagja (1895)., megjegyz: 1888. a Cambridge-i és Oxfordi egy. Díszdoktora. [Pallas, MÉL, Szinnyei] 126 Jendrássik, Ernő, sz: 1858.6.7. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: egyetemi tanár, be: 1880c. M; Oxford University, univ: Bp., Leipzig, München, Wien, Paris, Berlin, Halle, Jena, Hamburg, Firenze, Napoli, Roma, Cam, Lon, e.isk: Bp. G, tovpály: 1880-ban orvosDr. lett. Az idegkórtan magántanára a Bp.i egy.en, majd közegészségi és balneologiai tanár. A párizsi Société Anatomique levelező tagja. [Szinnyei, Pallas] 127 Zichy, Antal, Zichy és Vázsonykői, rk, gróf, sz: 1859.4.15. Cifer? Lakik Budapest (Cífer 27, Cífer), a: birtokos, be: 1882.10.20.; Oxford Christ Church College, univ: Bp., Wien 1876, e.isk: Bp Piar. G, tovpály: Főrendiház tagja, anyja Ivany de Paula. [Oxfordmen, Gudenus, oxonienses, SW/2/6] 128 Gálfi/Gálffy/, Lőrinc, unit, sz: 1865.8.10. Sinfalva (Sinfalva 60, Cornesti), a: birtokos, be: 1890.1.18. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1892., univ: Kv. Th 1892-től, Praha 1892u, e.isk: Torda, Kvár. 1888ig, tovpály: 1895-ben pappá szentelték. 1897-ben tanári oklevelet szerzett és 1898-tól a Kolozsvári koll.ban görögöt és latint tanított. Főmunkatársa a Ker.Magv.nek., megjegyz: nem tartozik college-hoz [unitlex, Keresztény Magyar Közéleti Almanach." III. k,, Unitárius Naptár1944., sw/2/6, HMCR, UnitLex, Oxfordmen, Tagart]
235
129 Semsey, László, de Semse, gróf, sz: 1869.12.24. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1890.10.11.; Oxford Trinity College, ki: 1891., univ: Bp., tovpály: 1894 júniusában feleségül vette gróf Dessewffy Karolinát, Dessewffy Aurélnak, a főrendiház elnökének lányát. A millenniumi ünnepségek alkalmából szertartásmesteri megbízást kapott. 1918-ig a szabadlevű párt tagja. [sw/2/6, Oxfordmen, trinity admission, Gábor Eszter] 130 Józan/Jozam/, Miklós, unit, sz: 1869.12.6. Tordatúr (Tordatúr 60, Tureni), a: tanító, orgonista, be: 1892.11.3. Th, Ph; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1895., univ: Kv. Th 18881891, Kv. 1891-, e.isk: Torda, Kvár. Unit. G 1887-ig, tovpály: Polgárdiban, Torockón, 1899-ben Bp.en unit. lelkész. 1920-ban püspöki vikáriussá választották. 1922-ben megalapította és szerk. az Unitárius Értesítőt. Az erdélyi unitárius egyházak közügyi ig.ja volt.1927-ben a felsőház tagja lett., megjegyz: nem tartozik college-hoz [MÉL, sw/2/6, HMCR, UnitLex, Oxfordmen, Zoványi, Tagart] 131 Löfi, Ödön, unit, sz: 1872.1.26. Bölön (Bölön 66, Belin), a: lelkész, be: 1895.10.12. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1898., univ: Kv. Th, e.isk: Kvár. G, tovpály: Hódmezővásárhelyen (1894-1895), Nagyajtán (1898-1906) és Bölönben (1906-1941) lelkész. Alapítója és 23 évig elnöke volt a bölöni Fogyasztási Szövetkezetnek. Tagja volt az unit. Irodalmi Társaságnak. Esperes, író, apja Löfi Áron unit. Lelkész., megjegyz: nem tartozik college-hoz [HMCR, sw/2/7, Tagart] 132 Pozony, Gusztáv Elek, de, rk, sz: 1873.9.31. Pozsony ? (Pozsony 91, Bratislava), a: birtokos, be: 1895.1.19.; Oxford University, e.isk: Premontrei G, megjegyz: nem tartozik college-hoz [sw/2/7] 133 Simonfi, Márton, unit, sz: 1871.11.15. Bágyon (Torda Aranyos) (Bágyon 60, Bădeni), a: farmer, be: 1898.10.22. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1899., univ: Kv. Th, e.isk: Kvár.i Th. koll, tovpály: Szőkefalvi lelkész., megjegyz: nem tartozik college-hoz [HMCR, sw/2/7, KerMagv. XXXIV. 1899. 352., Tagart] 134 Esterházy, Móric János, Csákvári, rk, gróf, sz: 1881.4.27. Puszta majk (Majk 19), a: birtokos, be: 1899.10.13. Ph, J angol történelem; Oxford Queen's College, ki: 1901.3., e.isk: Sopron Kat.G, magán, tovpály: Esterházy Móric Miklós csákvári nagybirtokos nemes fia. min.e.., megjegyz: Dr Carter-re dolgozik a Christ Church-ben, Oxenford Hallban lakott [entrance queen, Queen Register, sw/2/7] 135 Meisels/Márki/, Hugó, Dr., izr, sz: 1879.7.12. Ungvár (Ungvár 40, Uzshorod), be: 1899.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1899., univ: Bp., Cambridge 1906, tovpály: Közgazdász, jogász. 1917-ben a Kassai jogakadémi, majd a debreceni egy. magántanára. 1923-tól ügyvédi gyakorlatot folytatott Bp.en. [CE 3/37/13, MÉL, MaZsidLex] 136 Demeczky, Mihály, de, rk, sz: 1881. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1901.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1901. [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/15] 137 Esterházy, Pál Miklós, Galánthai, rk, gróf, sz: 1883.7.28. Pápa (Pápa 42), a: birtokos, be: 1901.10.10. Ph; Oxford Queen's College, ki: 1903.1., univ: Bp., Tharandt 1902-03, e.isk: Veszprém Piar. G, tovpály: Esterházy Móric fia., megjegyz: Herceg Pálffy Miklós gardírozza, lakik: Canterbury House [entrance queen, Queen Register, sw/2/7, Szögi] 138 Latzkó, Hugó, Dr., izr, sz: 1876.2.15. Budapest (Budapest 80), a: borkereskedő, be: 1901.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1901., univ: Bp. Ph 1892-96, KKA, Berlin 1895-7, Paris 1913c, Cambridge 1902, 1914, London 1912, 1907, e.isk: Bp. Hh., tovpály: 1898-ban bölcseleti Dr.. A Bp.i egy. angol nyelv lektora. 1899-1907 között a Bp.-i Kereskedelmi Ak. tanára. 1908-tól a KKA tanára. Irodalomtörténész [Szinnyei, MaZsidLex, CE 3/37/15, KKT 2/a 3; MÉL, Oxfordmen?] 139 Nánássy, Lajos, ref, sz: 1881.4.13. Debrecen (Debrecen 9), be: 1902c. Th; Oxford University, univ: Debrecen Th 1902-ig, Paris 1900c, Basel 1900c, Bruxelles 1901c, USA Ph Dr 1912,Edinburgh 1912, e.isk: Debreceni G 1898-ig, tovpály: 1904-ben Debrecenből lelkészi oklevéllel az USA-ba ment lelkésznek. Először Chicagóban, majd 1907-től Youngstownban, Windbergben, 1908-tól pedig Perth Amboy-ban működött. [Zoványi, Szinnyei, ÚMÉL IV. 1009] 140 György, János, ref, sz: 1877.11.27. Iklad (Iklad 26), be: 1903. Th, J; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1905., univ: Kv. Th 1901-03, Kv 1903-tól, Meadwille 1905u), USA Cambridge 1905u, e.isk: Iklad, Nagyenyed 1888-1893, Kvár. G 93-96, tovpály: Előbb unit. majd ref. lelkész. Th.i tanár, író, jogász. Végül felekezeten kívüli teológus és szociológus lett. Brazíliában, Buryben halt meg 1929-ben. [UnitLex, obituary index Inq. 1929. 192.o., Zoványi, college reports] 141 Kugel, Sándor, Dr., izr, sz: 1876. Nagy-Bittse (Nagybiccse 38, Bytča), be: 1903.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1903., univ: Bp1894-98, tovpály: Tanár a pozsonyi kereskedelmi Ak-n., megjegyz: Bp 1898 jún 4. Dr [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/16, BTKadatbázis, Szinnyei] 142 Schweiger, T, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1903.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1903. [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/16]
236
143 Szántó/Schäfer/, Kálmán, Dr., izr, sz: 1861.2.26. Nádudvar lakik Kecskemét (Nádudvar 31), be: 1903.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1903., univ: Bp. Ph 1884-ig, tovpály: 1884-től Körmöcbányán, 1890-től Kecskeméten főreálisk.i tanár. Író, tankönyvíró és hírlapíró. [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/16, MaZsidLex] 144 Tuka, Albert, Dr., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1903.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1903. [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/16] 145 Raffay, Károly, unit, sz: 1880.9.3. Újszékely (Újszékely 68, Cluj-Secuieni), be: 1905. Ph, Th, Soc; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1907., univ: Kv. Th, Leipzig 1901, Berlin 1902,, tovpály: 1905-7 közt észt vett a Brit és unit. Társulat Évi Nagygyűlésén. A szünidőket Londonban, Edinburgh-ben és Liverpoolban tölti. [college reports] 146 Bachrach, T, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1907.7.9. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907. [CE 3/40/1., CE 3/37/18] 147 Halmay, Móric, Dr., izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1907.7.31. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907., univ: Cambridge 1908 [CE 3/40/1., CE 3/37/18] 148 Kornis, Gyula, Dr., rk, sz: 1885.12.22. Vác lakik Budapest (Vác 26), be: 1907.7.29. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907., univ: Bp. 1907-ig, tovpály: 1914-től a Pozsonyi egy. ny. rk., 1916-tól ny. r. tanára (filozófia). 1920-tól 1947-ig a Bp.-i egy.-en a filozófia ny. r. tanára. 1927-től 1931-ig a vallás- és közoktatásügyi min. államtitkára. Filozófus, piarista kultúrpolitikus, az MTA tagja. [CE 3/40/1., CE 3/37/18, MÉL] 149 Memhrez, C, Miss, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1907.8.15. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907. [CE 3/40/3.] 150 Révész, P, Miss, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1907.8.10. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907., univ: London 1907 [CE 3/40/3.] 151 Sharp, M R, rev., sz: Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1907.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907., megjegyz: újra be: 1909, 1913 [CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/18, CE 3/37/19, CE 3/37/21] 152 Tarcai/Tarcsai?/, T, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1907.7.27. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907. [CE 3/40/1.] 153 Tarcai/Tarcsai?/, T, sz: Pécs (Pécs 90), be: 1907.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907. [CE 3/37/18] 154 Tóth, Lothán?, de, sz: Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1907.7.24. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1907., megjegyz: újra be: 1909, Mr Sharp-pal van [CE 3/40/1., CE 3/37/18, CE 3/37/19] 155 Esterházy, Károly Antal Ferenc René, rk, gróf, sz: 1888.12.2. Szent ábrahám (Pozsony) (Ábrahám 27, Abrahám), a: birtokos, be: 1908.1.28. Ph történelem; Oxford Queen's College, ki: 1909.9., univ: Lahne, e.isk: Sopron Kat. G, Pozsony, Egom., Érsekújvár, tovpály: Oroszlánvadász. Esterházy Antal gróf fia., megjegyz: Clark, Hodgkin tanároknál tanult [entrance queen, Queen Register, sw/2/8] 156 Patai/Gyöngyöspatai József/, József, izr, sz: 1882.1.5. Gyöngyöspata (Gyöngyöspata 17), be: 1908. Ph, Th héber; Oxford Queen's College, ösztöndíj: állami, univ: Bp. 1903-07, Bp. Rabbiképző, e.isk: Kisvárda, Sátoraljaújhely, Huszt, Nyitra G, tovpály: 1908-ban tanári képesítést szerzett. 1921-ig a Bp.i IV. ker. főreálisk. tanára. Író. 1908-ban Oxfordban héber költők kéziratait tanulmányozta. A magyar zsidó könyvtár alapítója. A magyar zsidó almanach szerkesztője., megjegyz: 1907. Ph.D., PG [Révai, BTK-adatbázis, MaZsidLex] 157 Varga, Károly, ref, sz: 1887.3.22. Nagyselyk (nagyküküllő) (Nagyselyk 70, Şeica Mare), be: 1908.; Oxford University, univ: Bp. KKA 1905-től, e.isk: Nagyenyedi Ref. G [Oxf Bodelaine Lib, zsidiadatbázis, KKT 1/a 1. 1908. 05. 13.] 158 Gockler, Lajos, sz: 1864.9.25. Temesvár (Temesvár 96, Timişoara), be: 1908c.; Oxford University, univ: Kv., Jena, Zürich, Paris, e.isk: Arad, tovpály: Népisk.i és polgári tanító. Tanított Aninabányán, Nagybecskereken, Kolozsváron. Bp.-en. Szerk. a Torontálmegyei Tanügyet (1893). [In: UoL/EM/3/6/1, Szinnyei, MÉL, http://www.banaterra.eu/magyar/G/gockler_lajos.htm] 159 Dénes, Miklós, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: Bp. ME 1908-1911, tovpály: Mérnök, megjegyz: újra be: 1911. 8. 3. - 1911. 8. 28.? [CE 3/37/19 BME 1911.6.] 160 Kass, János, sz: Szeged (Szeged 12), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909. [CE 3/37/19] 161 Kiss, Sándor ?, de Dr. professzor, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: London 1912, tovpály: LányG.i tanár., megjegyz: újra be: 1911. 8. 3. - 1911. 8. 28. [CE 3/40/4., CE 3/37/20, CE 3/37/19] 162 Kormann, Frigyes, izr?, sz: 1883. Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909. [CE 3/37/19]
237
163 Markof, Oliver, sz: 1888.3.8. Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: Bp. J 1912-ig, tovpály: 1913-tól az igazságügymin.ban bírósági jegyző. 1915-től minisztériumi fogalmazó. 1918-ban miniszteri titkár. [CE 3/37/19, MÉL] 164 Oestereicher, Sándor, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909. [CE 3/37/19] 165 Pákozdy, C - Károly?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909. [CE 3/37/19] 166 Quittner, Erwin, de, izr?, sz: 1891.10.30. Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: Berlin TH 1910 [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/19] 167 Quittner, Marcel, von, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., tovpály: Építészmérnök. 1927-ben a Kálvin tér átépítésében vett részt, ahol páriszi és Londoni példák alapján dolgozik., megjegyz: újra be: 1911. 8. 3. - 1911. 8. 28. [CE 3/37/19, CE 3/37/20, A MMÉ Közlönye 1928 LXII.kötet 5-6.sz. p. 34-35., Szemle. 35-36. p., Egyleti közlemények. 36-39. p., A BMK közleményei. 39-40. p.] 168 Reuss, Sophie, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909. [Oxf Bodelaine Lib:CE 3/37/19] 169 Rózsa, Dezső, izr, sz: 1885.3.19. Budapest (Budapest 80), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: Bp. 1908-12, Paris 1908c, e.isk: Kecskemét Kat. G, tovpály: Bp.i kereskedelmi Ak., majd a főv ker isk angol tanára, Bp egyangol nyelv lektora,zsidó G tanár,író, megjegyz: 1912. dec.14. Ph.D. [Révai, CE 3/37/19. BTK-adatbázis, MaZsidLex, MÉL, Szinnyei] 170 Schubert, Mária, sz: Újvidéken lakik (Újvidék 97, Novi Sad), be: 1909.8. Ph; Oxford University, megjegyz: 1920 előtt a nők nem teljes jogú tagjai az Oxfordi Egyetemnek [CE 3/37/19 Oxf. Univ Arch] 171 Wettstein, János, de Westersheim, rk, sz: 1887.6.20. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: Bp. 1906, Berlin 1906c, Paris 1906c, tovpály: 1911-ben jogi Dr. 1910-től a közig.ban dolgozik. Pest–Pilis– Solt–Kiskun vármegye aljegyzője. Diplomata. [CE 3/37/19, MKatL: http://www.lexikon.katolikus.hu/W/Wettstein.html] 172 Willmann, Viktor, izr, sz: 1889.7.23. Szolnok lakik Budapest (Szolnok 17), be: 1909.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1909., univ: Bp. ME1906-10, tovpály: Repülő gépészmérnök Reimsnél. Majd a Magyar Repülőgépgyár Rt. műszaki ig.ja. [CE 3/37/19] 173 Győrfi/Győrfy/, István, unit, sz: 1887. Homoród-szentmárton (Homoródszentmárton 68, Mărtiniş), be: 1910. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1912., univ: Kv. Th 1905-től, e.isk: Szuh., Szászváros G, tovpály: Lelkész Kolozsváron. A Kolozsvári Th. Tanára. A 2. vh után a Bp-i egyház kör presbitere, pénztárosa, hitoktató lekésze. [UnitLex, Zoványi, college reports] 174 Purjesz, Béla, izr, sz: 1889.11.15. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: egyetemi tanár, be: 1910.10.15. M; Oxford University, ösztöndíj: OE (mh VKM), ki: 1911.6., univ: Kv., Bp., tovpály: Orvos, megjegyz: nem tartozik college-hoz [SOTE kari jegyzőkönyv 1911/1912. X. ülés 22.] 175 Ángyán, Géza, de, sz: Budapest (Budapest 80), a: egyetemi tanár, be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28., univ: Berlin 1910 [CE 3/40/4., CE 3/37/20,] 176 Bacon, T, Miss, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28. [CE 3/40/5.] 177 Baumfeld, G, izr?, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28. [CE 3/40/4.] 178 Baumgarten/Baumgarten K. A. S./, Andor Sándor ?, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28. [CE 3/40/4., CE 3/37/20] 179 Drexler, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28., tovpály: rabbi? [CE 3/40/4.] 180 Fülöp/Fülöpp/, Jenő, sz: Győr (Győr 84), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28., univ: Bp. Ph 1905-11 [CE 3/40/4., CE 3/37/20, BTKadatbázis] 181 Hajós, Gyula, sz: Barót (lakik: Bp) (Barót 80, Baraolt), a: közegészségügyi főfelügyelő, be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ösztöndíj: VKM + 600k us, ki: 1911.8.28., univ: Bp. J 1910-től, Berlin 1911, tovpály: Mérnök [CE 3/40/4., CE 3/37/20; BME 1911.6. Hallgatók klfi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok]
238
182 Klinger, Pál, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28., univ: Zürich 1911u, tovpály: Agrármérnök.1950-től a gödöllői magyar agrártud.i egy. géptan tanszékvezetője. 1951-től a mezőgazdasági gépek tanszékvezetője. Miniszteri tanácsos a Földműv. min.ban. [CE 3/40/4, CE 3/37/20] 183 Létay, Balázs, unit, sz: 1888.10.31. Aranyosrákos (Aranyosrákos 56, Vălenii de Arieş), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ösztöndíj: VKM 700 kr, ki: 1911.8.28., univ: Kv. 1906-10, Paris 1912c, London 1913-15, tovpály: 1913–1914-ben rövid Párizsi tartózkodás után, Londonban tanulmányozta a mezopotámiai régészet eredményeit (British Museum). A világháborús hírek hazaparancsolták. A Kolozsvári Zápolya utcában felszínre hozta Árpád népének első észak-erdélyi temetőjét, megjegyz: újra be: 1913 [CE 3/40/5., Korunk 2004., KerMagv 2004.I., MOL 399/1911–1912., http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/index.php?act=menu_tart&rovat_mod=archiv&eid=35&rid =2&id=275] 184 Quittner, Loránd, de Vágfalvi, izr?, sz: 1893.6.8. Vágfalva lakik Budapest (Vághosszúfalu ? 25, Dlhá nad Váhom), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1911.8.28., tovpály: 1924-ben a Bp.i mérnöki kamara tagja volt. [CE 3/37/20, A MMÉ Közlönye 1924 LVIII.kötet 44-46.sz. 140.p.] 185 Rohonyi, Hugó, izr, sz: 1888.4.9. Pápa (Pápa 42), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1911.8.28., univ: Bp. M 1906-11, tovpály: A Galilei-kör egyik kezdeményezője. Később Chicagóban egy.i tanár. Orvos. [SOTE kari jegyzőkönyv 1910/11. I. 17., VKM 58537.] 186 Sztety, György, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911.8.3. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ösztöndíj: VKM + 700k us, ki: 1911.8.28., univ: Bp. Ph 1910-től [BME 1911.6., CE 3/40/4., CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/20] 187 Biricsics, Ernő, rk, sz: 1889.12.1. Siklós (Siklós 5), a: kereskedő, be: 1912.2.16. Ph; Oxford University, univ: Bp. Ph 1908-10, Paris 1911-12, tovpály: R.h.: 1908/09 I-II, megjegyz: nem tartozik college-hoz [SW/2/9a, BTK-adatbázis] 188 Bókay, János György Géza, sz: 1892.7.10. Budapest (Budapest 80), a: orvos, be: 1912.10.12.; Oxford University, univ: Bp., tovpály: Író. 1914-17 közt székesfővárosi tanügyi referens. 1917-től az Athenaeum Irodalmi Rt. irodalmi tanácsadója. 1929-től min.e.ségi sajtóelőadó. 1933-44-ben a Révai Irodalmi Rt. Ügyvezető ig.azgatója., megjegyz: nem tartozik college-hoz [SW/2/9a, MÉL] 189 Dobay, István József Gyula Pál, sz: 1895.9.12. Eperjes (Eperjes 28, Prešov), a: királyi jegyző, be: 1912.10.29.; Oxford University, univ: Bp., megjegyz: nem tartozik college-hoz [SW/2/9a] 190 Egerer, Ottó Vince, sz: 1865.3.20. Budapest (Budapest 80), a: sebész, be: 1912.10.17. Mu; Oxford Pembroke College, ki: 1913.11.27., univ: Bp. Ph 1903-1904 [BTK-adatbázis, Register of Pembroke, SW/2/9a] 191 Munro-Faure, Károly Ágost, sz: 1893.9.25. Budapest (Budapest 80), a: mérnök, be: 1912.10.22.; Oxford Christ Church College, e.isk: Westminster [SW/2/9a] 192 Adler, Josephine, Miss, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913.6.23. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913.7. [OCE 3/40/6., CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21] 193 Adolf, Karola, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913.4.11. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913. [CE 3/40/6., CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21] 194 Donáth, Leó, izr, sz: 1888.2.7. Budapest (Budapest 80), a: igazgató, be: 1913.10.11. Ph, J; Oxford University, univ: Bp. KKA 1906-tól, Bp. Ph 1907-1911, e.isk: Bp. II. ker RG, tovpály: r.h. 1907/08 I-II., Sportvezető, vállalati ig.. Az I. vh. Előtt megszervezte a Műegy.i Athlétikai és Football Club (MAFC) világhírű úszógárdáját, utána pedig a Magyar Úszó Szövetség ügyvezető elnöke., megjegyz: nem tartozik college-hoz, 50 yardos gyorsúszásban csúcsot állít [zsidi adatbázis, MÉL, SW/2/9a, BTK-adatbázis] 195 Erdödy, István, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913. [CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21] 196 Fajer/Fayer/, Pál, izr, sz: 1893. Budapest (Budapest 80), be: 1913.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: Bp. KKA 1910-től, e.isk: Bp. Hh. [CE 3/38/2 p. 163, zsidi adatbázis] 197 Freund, I, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913.8.1. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: London 1912 [CE 3/40/7.] 198 Halász, Ferenc, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913.6.16. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913.6. [CE 3/40/6., CE 3/38/2 p. 163] 199 István, E, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1913.7.1. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913. [CE 3/40/6.]
239
200 Kemény, Alice, Miss, rk, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913.7.15. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: Bp. ME 1910-14, e.isk: Reáliskola [CE 3/40/6., CE 3/37/21] 201 Király, Ferenc, Dr. de Harasztos, sz: 1894. Nagykároly (Nagykároly 32, Carei), be: 1913.6.28. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ösztöndíj: OE (mh VKM), ki: 1913.7., univ: Bp., e.isk: G [CE 3/40/6. , CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21, SOTE 1912/1913 Angol-francia szünidei ösztöndíjak tárgyában döntés 2125] 202 Kiss, Elek, unit, sz: 1888.3.28. Medesér (Medesér 68, Medişoru Mare), be: 1913. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1915., univ: Kv. Ph 1912-13, e.isk: Medesér,Sztúr., Kvár Unit. G 1908ig, tovpály: r. h. 1912/13 I-II., Lelkész Kissolymoson (1915–21). A Kolozsvári unit. Th. Ak. tanára (1921–26), majad dékán. 1946-tól erdélyi unit.ok püspök. Pedagógiai és Th.i szakíró., megjegyz: Kolozsvár 1913 Dr [HMCR, BTK-adatbázis, UnitLex, Romániai Magyar Irod Lexikon III.] 203 Mangold, Béla, rk, sz: 1859.12.24. Felső-eörs (zala) (Felsőörs 43), a: orvos, be: 1913.8.12. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: Bp. KKA, London 1885-87, e.isk: Bp. Belvárosi RG, tovpály: Kereskedő, 1885 őszén kereskedelmi ismereteinek bővítése céljából Londonba utazott, hol két évet töltött és a férfi divatot tette tanulmánya tárgyává. [CE 3/40/8, Szinnyei] 204 Mellinger, Kamilla, Dr. Miss, izr, sz: 1882.2.2. Budapest (Budapest 80), be: 1913.7.25. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: Bp. 1907/08-1910/11, e.isk: Bp. G, tovpály: r.h. 1907/1908, 1912. PhD [CE 3/40/6., CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21, BTKadatbázis,] 205 Pirovits, T, sz: Pressburg (Pozsony 91, Bratislava), be: 1913.6.25. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913.7. [CE 3/40/6., CE 3/37/21] 206 Roth, László, Dr., izr?, sz: Kassa (Kassa 85, Košice), be: 1913.4.20. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: Cambridge 1914, tovpály: Jogász, megjegyz: LL.D. [CE 3/40/6.,CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21] 207 Steiner, Berta, Miss, izr?, sz: 1870. Budapest (Budapest 80), be: 1913.7.15. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913. [CE 3/40/6., CE 3/37/21] 208 Szendrei, Mihály, sz: Besztercebánya (Besztercebánya 81, Banská Bystrica), be: 1913.7.14. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913., univ: Bp. Ph 1909-14, tovpály: r.h. 1909/10 I-II [CE 3/40/6., CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21, BTK-adatbázis] 209 Wettstein, Miklós, de Westersheim, sz: Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1913.6.7. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1913.6. [CE 3/40/6., CE 3/38/2 p. 163, CE 3/37/21] 210 Bing, Ede János, izr?, sz: 1894.1.21. Budapest (Budapest 80), a: nagykereskedő, be: 1914.1.20. J?; Oxford Wadham College, ki: 1915., univ: Bp. 1915-1917, e.isk: Bp. G, tovpály: Bölcsész Dr. 1918. június 15-én., megjegyz: boxolt az angliai tanulmányok alatt [BTK-adatbázis, Gazette, Register of Wadham, SW/2/9a] 211 Neujahr, L C, Kapitány, izr?, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1914.8. Ph angol nyelv és fonetika; Oxford University, summer meeting, ki: 1914. [CE 3/38/3 p. 151.] 212 Wells, József, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1915.4.22. J?; Oxford Wadham College [Bedford College Register]
240
8. Cambridge 213 Duka, Ferenc Tivadar, sz: 1858. Magyarország (Magyarország), a: angol kir. bengáliai hadsereg nyug. Főorvosa, be: 1874.10.7. J; Cambridge Trinity Hall, ki: 1883., tovpály: Tiszttartó, jogász., megjegyz: J, tripos 1878, BA, LL.B. 1879 és 1883 MA. [graduati camb 1800-1884 p. 157, CUA, matric and degree 1851-1900 p. 180., index to tripos lists p.81, hist reg 1910 p. 864, cantabrigienses p. 350] 214 Joachim, József, sz: 1831.6.18. Kittsee, lakik Berlin (Köpcsény 27, Kittsee), a: értelmiségi, be: 1877.3.8. Mu hegedű; Cambridge Trinity College, ki: 1877., univ: Wien Mu 1850c, Leipzig Mu 1852c, Oxford 1853, e.isk: magán, Leipzig, tovpály: 1853. RAM ig.ja és karmestere. Berlini karmester, zenész., megjegyz: tutor: Mr Trotter, G?, 1877, Hon. Mus.D. Oxford; Hon. LL.D., Glasgow 1889. [admissions to trinity 1866-1882 p.77, graduati camb 1800-1884 p. 288, cantabrigienses, matric n degree 1851-1900 p. 329., TCR p.551, Roll of graduates Glasgow 17271897,UA/SOC.XV.17.1,JRMB M3/1/454,ADD.MS.c.218.30] 215 Schiller-Szinessy/Szinessy/, Salamon Márk, izr, sz: 1820. Old Buda (Budapest 80), a: rabbi, be: 1877.10.18. Ph reader of rabbinic and talmudic literature; Cambridge Christ's College, univ: Bp. 1840-44, Jena 1876, Wien 1876, e.isk: Óbuda, Bp., Nyitra, Golez-terika G, tovpály: Tanár, rabbi, professzor. Az eperjesi ev. Th tanára. A szabadságharc után menekül (Dublin, London). Manchesterben a United Community-nek minisztere., megjegyz: G, PG, Hon MA 1877, Ph.D. Jena [cantabrigienses, christ admission 1855-1903 p. 236., graduati camb 1800-1884 p. 461., matric n degree 1851-1900 p532, christ biograph. P. 658, UCL Spec Coll., cantabrigienses 434 p., MaZsidLex,] 216 Jendrássik, Ernő, sz: 1858.6.7. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: egyetemi tanár, be: 1880c. M; Cambridge University, univ: Bp., Leipzig,München,Wien,Paris,Berlin,Halle,Jena,Hamburg,Firenze,Napoli,Roma,Oxf,Lon, e.isk: Bp. G, tovpály: 1880-ban orvosDr. lett. Az idegkórtan magántanára a Bp.i egy.en, majd közegészségi és balneologiai tanár. A párizsi Société Anatomique levelező tagja. [Szinnyei, Pallas] 217 Pupin, Mihály, Idvorszky, sz: 1858.10.4. Idvor (Torontáludvar 37, Idvor), a: paraszt, be: 1883.; Cambridge University, univ: USA 1874-79 NY Columbia, Cambridge King's College 1885, Berlin 1883u, tovpály: Feltaláló, matematikus,columbiai egy. tanára 25 éven ekresztül. 1901-ben fedezte fel a pupinozott kábelt, ami forradalmasított a távközlést., megjegyz: nem tartozik college-hoz, A Columbia University-n BA 1883., Sc.D., 1904. Ph.D., Berlinben 1889. Hon. LL.D. [cantabrigienses, Révai] 218 Pupin, Mihály, Idvorszky, sz: 1858.10.4. Idvor (Torontáludvar 37, Idvor), a: paraszt, be: 1885.4.19. N matematika, fizika; Cambridge King's College, ki: 1885.12., univ: USA 1874-79 NY Columbia, Cambridge 1883, Berlin 1885u, tovpály: Feltaláló, matematikus,columbiai egy. tanára 25 éven ekresztül. 1901-ben fedezte fel a pupinozott kábelt, ami forradalmasított a távközlést., megjegyz: A Columbia University-n B.A. 1883., Sc.D., 1904. Ph.D., Berlinben 1889. Hon. LL.D. [cantabrigienses, Révai] 219 Stomm, Vilmos János, gróf, sz: 1866.4.28. Gran (Esztergom 13), a: birtokos, be: 1885.4.23.; Cambridge Christ's College, ki: 1886.1.20., univ: Cambridge Christ's Coll 1885-86, e.isk: magán, Harrow, tovpály: 1893-tól brit állampolgár. Hadparancsnok Angliában. [R243H10 harrow regsiter vol1 p. 384, christ admission p.300.,matric n degree 1851-1900 p. 576., cantabrigienses 52.p. christ admissionA, christ biograph. P. 715.] 220 Stomm, Vilmos János, gróf, sz: 1866.4.28. Gran (Esztergom 13), a: birtokos, be: 1886.1.20.; Cambridge Downing College, univ: Cambridge Downing College 1886.01.20-tól, e.isk: magán, Harrow, tovpály: Brit állampolgár. Kapitány, a liverpooli 4. ezredben szolgált, részt vett a dél-Afrikai harcokban. Az első világhbáorúban hadparancsnok. [harrow school regsiter vol1 p. 384, christ biograph. p. 715, cantabrigienses] 221 Balla, Aladár, sz: 1867.4.4. Újvidék (Újvidék 97, Novi Sad), be: 1890c. J; Cambridge University, univ: Bp., tovpály: 1892-ben ügyvédi vizsgát tett. 1902-től Újvidék főügyésze, 1906–10 között főispánja. 1917-ben függetlenségi párti programmal képv. lett. Szegeden a második ellenforradalmi (Ábrahám) kormányban 1919. júl. 12-aug. 12. között belügyminiszter. [MÉL I. 326] 222 Fodor, József Rudolf, Dr., sz: 1843.7.16. Lakócsa (Lakócsa 29), a: birtokos, be: 1890c. J; Cambridge University, ki: 1891., univ: Bp., Wien 1860, e.isk: Pécs G, tovpály: 1865-ben orvosDr., 1866-ban pedig sebészdoktor. A londoni Nagy-Britannia Orvosi Egyesületének tiszteletbeli tagja. MTA tagja., megjegyz: LL.D. 1891 [Matric n degree, Szinnyei] 223 Ullmann, György, izr, sz: 1871.8.6. Pest (Budapest 80), a: bankigazgató, be: 1909c. Ph; Cambridge University, univ: Leipzig HH 1909, e.isk: Bp. G [Szögi]
241
224 Beck, Gyula, izr?, sz: 1873.8.18. Budapest (Budapest 80), a: bankigazgató, be: 1894. J; Cambridge University, univ: Berlin 1893, Paris 1895 [ÚMÉL IV. 376] 225 Uchtritz, Emil Zsigmond Ernő, de, rk, báró, sz: Bős (Pozsony) (Bős 27, Gabčíkovo), a: birtokos, be: 1897.10.; Cambridge Trinity Hall, e.isk: Wien Ther. G [matric and degree 1851-1900 p. 179., cantabrigienses, THR] 226 Batthyány, Ervin, rk, gróf, sz: 1877.10.21. Pozsony, lakik Budapest (Pozsony 91, Bratislava), a: birtokos, be: 1900.6.25. Ph; Cambridge Trinity College, univ: Bp., e.isk: Bögöte, tovpály: Nagybirtokos. Londonba költözött 1910-ben, itt halt meg 1934-ben, anarchista. Bögötei birtokán szociális jellegű, ún. szabad iskolát létesített., megjegyz: tutor: Mr Duff [admissions to trinity p.131, cantabrigienses, matric n degree 1851-1900 p. 40, TCR p. 1162, Houghton MSS EC/11/1-11] 227 Ivanka, ?, de Madame, sz: Maglód (Maglód 26), be: 1900.8. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1900. [CUA summer meeting student list 1900 p.4.] 228 Hegedüs, T, Dr., sz: Győr (Győr 84), be: 1902.8. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1902. [CUA summer meeting student list 1902 p.8.] 229 Latzkó, Hugó, Dr., izr, sz: 1876.2.15. Budapest (Budapest 80), a: borkereskedő, be: 1902.8. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1902., univ: Bp. Ph 1892-96, KKA, e.isk: Bp. Hh., tovpály: 1898-ban bölcseleti Dr.. A Bp.i egy. angol nyelv lektora. 1899-1907 között a Bp.-i Kereskedelmi Ak. tanára. 1908-tól a KKA tanára. Irodalomtörténész, megjegyz: újra be: 1914 [Szinnyei, MaZsidLex, BTK-adatbázis, CUA summer meeting student list 1902 p.8., MÉL, KKT 2/a 3. 1914.05.20. 18.] 230 Latzkó, Hugó, Miss, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1902.8. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1902., univ: Berlin 1895-97, Paris 1901e, Oxford 1901, London 1912, 1907 [CUA summer meeting student list 1902 p.8.] 231 Bachrach, Ilona ?, Miss, izr?, sz: 1874. Budapest (Budapest 80), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1906., univ: London? 1906, 1912 [CUA summer meeting student list 1906 p.2.] 232 Meisels/Márki/, Hugó, Dr., izr, sz: 1879.7.12. Ungvár (Ungvár 40, Uzshorod), be: 1906.8. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1906., univ: Bp., Oxford 1899, tovpály: Közgazdász, jogász. 1917-ben a Kassai jogakadémi, majd a debreceni egy. magántanára. 1923-tól ügyvédi gyakorlatot folytatott Bp.en. [CUA summer meeting student list 1906 p.13., MaZsidLex, MÉL] 233 Déchy, Iván Elemér, de, sz: 1886.3.26. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, utazó, be: 1907.10.21. Ph, J angol nyelv; Cambridge Pembroke College, univ: Bp., e.isk: Bp. G [matric n degree 1901-1912 p. 71., Pembroke Register, Gulyás] 234 Tisza, István, ref, gróf, sz: 1886.8.28. Geszt (Geszt 9), a: birtokos, be: 1907.10.1.; Cambridge Gonville and Caius College, ki: 1908.12., univ: Bp., Leipzig 1903, Berlin Lw. 1905, Heidelberg 1906, e.isk: Debrecen Ref. G [matric n degree 1901-1912 p. 278., calendar, TtREL II.7.e.72, Gonville and Caius College bogr. Register, vol 4., p. 87. Cambridge] 235 Dirsztay, Gedeon, von, ev, sz: 1890.8.4. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, magánzó, be: 1908. Ec; Cambridge St. John's College, univ: Leipzig HH 1909-10, e.isk: Bp. Piar. G, megjegyz: tutor: LHK Bushe-Fox [TU13/de dirsztay/8,6,5, St. John calendar, Camb CD, Szögi, matric n degree p. 71.] 236 Gutmann, Henrik Sándor, rk, liber báró, sz: 1890.4.1. Nagykanizsa, lakik Budapest (Nagykanizsa 43), a: birtokos, be: 1908.6.25. En?; Cambridge Trinity College, e.isk: Bp. Ferenc József G, megjegyz: tutor: Dr Barnes [admissions to trinity p.194, matric n degree 1901-1912 p. 115., calendar, TCR] 237 Halmay, Móric, Dr., izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1908.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1908., univ: Oxford 1907 [CUA summer meeting student list 1908 p.8] 238 Mansfeld, Géza, Dr., izr?, sz: 1882.2.26. Budapest (Budapest 80), be: 1908. M gyógyszerészet; Cambridge University, ösztöndíj: OE Bene, ki: 1909., univ: Bp. M, Wien 1908, Napoli 1908, London 1909, tovpály: A Bp.-i egy.en 1910-től a kísérleti gyógyszertan magántanára, 1916-tól rk. tanár, 1918-tól a gyógyszertan és kórtan ny. r. tanára. A pozsonyi, ill. 1924-től a pécsi egy.-en.fiziológus, farmakológus. Az MTA tagja 1946-tól., megjegyz: PG [SOTE kari jegyzőkönyv 1907/1908. X. 7., 1908/1909. I. 47., MÉL] 239 Marton/Marton H/, Henrik ?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1908.8. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1908., univ: Bp. Ph 1909-10? [CUA summer meeting student list 1908 p.12.]
242
240 Papp Szász, Tamás, ref, sz: 1885.1.19. Pusztatenk (Erdőtelek 17), be: 1908.10.1.; Cambridge Trinity College, univ: Bp., Heidelberg 1904, tovpály: Ügyvéd, megjegyz: tutor: Mr Whetham, advanced student, G [admissions to trinity p.195, matric n degree 1901-1912 p. 210., TCR] 241 Plessen, Lajos Károly, von Freiherr, ev, báró, sz: 1889.5.2. Budapest, lakik Holstein (Budapest 80), a: birtokos, be: 1908.6.25. J; Cambridge Trinity College, univ: Wurttemberg, Bonn 1910, Strassburg 1911, e.isk: Stuttgart Karls G, megjegyz: tutor: Mr Duff [admissions to trinity p.194, matric n degree 1901-1912 p. 219., TCR, Szögi] 242 Sávolyi, Bruno, Dr., sz: Pápa (Pápa 42), a: ügyvéd, be: 1908.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1908., univ: Berlin 1907, tovpály: A Renaissance és a Belvárosi Színház ig.ja?? [CUA summer meeting student list 1908 p.17.] 243 Ullmann, György Mária, von, rk, sz: 1891.8.6. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1908.6.25. En?; Cambridge Trinity College, e.isk: Bp. Piar. G, megjegyz: tutor: Dr Barnes [admissions to trinity p.194, calendar, TCR] 244 Weiss, Alfonz Benő, von, izr?, sz: 1890.7.2. Budapest, lakik Budapest (Budapest 80), a: gyáros, kereskedő, be: 1908.6.25. En; Cambridge Trinity College, e.isk: Bp. R, tovpály: Gyáros, kereskedő., megjegyz: G, tutor: Dr. Barnes, Mechanical Sciences Tripos Qualifying Examination 1909, Mechanical Sciences Tripos 1911; 1911-ben BA Cambridge-ben [admissions to trinity p.194, TCR] 245 Gutmann, Géza, von, izr, liber báró, sz: 1891.9.23. Zalabér (Zalabér 43), a: birtokos, be: 1909.10.1. En?; Cambridge Trinity College, univ: Leipzig 1909, Wien 1911, e.isk: Wien Ther. G, megjegyz: tutor: Dr Barnes [admissions to trinity p.203, matric n degree 1901-1912 p. 115., TCR, Patyi] 246 Hatvany, Endre Ignác, de, ev, liber báró, sz: 1892.2.4. Hatvan, lakik Budapest (Hatvan 17), a: gyáros, be: 1909.6.25. En?; Cambridge Trinity College, univ: Leipzig HH 1910, e.isk: Bp. Ev. G, mzgzdi és néprajzi G, megjegyz: tutor: Dr Barnes [admissions to trinity p.202, TCC, TCR, Gulyás] 247 Lónyay, Gábor, ref, gróf, sz: 1888.4.16. Deregnyő (zemplén) (Deregnyő 44, Drahňov), a: birtokos, be: 1909.10.8.; Cambridge Trinity College, univ: Bp., Sp. Főisk, e.isk: Sp. G, tovpály: Földbirtokos. Politikai, és mezőgazdasági író., megjegyz: tutor: Mr Whetham [admissions to trinity p.203, matric n degree 1901-1912 p. 171., TCR] 248 Steinfeld, István, ref, sz: 1891.8.31. Macs (Debrecen 9), be: 1909.6.25. Agr; Cambridge Trinity College, ki: 1910., e.isk: Debrecen Ref. G, megjegyz: tutor: Dr Fletcher, Agricultural Science and Practice diploma vizsgáinak felét telejsítette 1910-ben [admissions to trinity p.202, matric n degree 1901-1912 p. 263., TCC, TtREL II.7.e.78., TCR] 249 Varga, Zsigmond, ref, sz: 1886.2.5. Marosdécse (Marosdécse 60, Decea), a: földműves, be: 1909. Th; Cambridge University, ösztöndíj: eks 500k, ki: 1910., univ: Kv. 1904-8, Berlin 1908, Geneve 1909, Utrecht 1910-11, Liverpool 1908c, e.isk: Nagyenyed Ref. G 1904-ig, tovpály: Ref teológus, tanár. A Bp.-i tud.egy.-en a keleti nyelvekből Dr.ált (1911), az ó- és újszövetségi tudományokból Kolozsvárott ref Th.i magántanárrá képesítették. A Debreceni Ref. Nagykönyvtár könyvtárosa [ERefLev I/88/903.24, Zoványi, MÉL, Tolnai nagylexikon] 250 Hlessey, Ludvig Karl, von, ev, Freiherr, sz: 1889.5.2. Budapest (Budapest 80), be: 1910. J; Cambridge University, univ: Bonn 1910, Strassburg 1911, tovpály: Jogász [cantabrigienses, THR] 251 Kölber Pákai, József, de, rk, sz: 1892.10.3. Budapest (Budapest 80), a: kocsigyáros? Nemesi előnévvel, be: 1910.10.1.; Cambridge Sidney College, ki: 1911.9., univ: Bp., e.isk: Bp. Piar. G, tovpály: Építészmérnök. [matric n degree 1901-1912 p. 155., Sidney College Register, Cambridge] 252 Ludinszky, Lajos Zoltan, sz: 1849. Magyarország (Magyarország), be: 1910.1.18.; Cambridge Downing College, ki: 1911., tovpály: Miniszteri tanácsos., megjegyz: Az 1910-es oxfordi-cambridgei atlétikai versenyen magasugrásban 179 centit ugrott. [matric n degree 1901-1912 p. 173., downing admission, Huszadik Század 1910 márc, Farkasréti Temető adattára 253 Békássy, Ferenc István Dénes Gyula, sz: 1893.4.7. Kis zsennye (Kiszsennye 41), a: főispán, be: 1911.10.6. Ph történelem; Cambridge King's College, ki: 1914., e.isk: London Bedales, tovpály: Költő, megjegyz: G?, 1. tört. Tripos 1913, 2. tört. Tripos 1914, Pt. I. 1913; 2. Pt. II. 1914. BA [matric n degree 1901-1912 p. 20., King's College Register, Cambridge p. 449, camb hist reg p. 222.] 254 Erdős, Károly, ref, sz: 1887.7.17. Újsóvé (Sóvé 4, Ravno Selo), a: teológiai tanár, be: 1911.; Cambridge University, ki: 1911., univ: Debrecen, Berlin 1910, Zürich 1912, e.isk: Debrecen Ref. G, tovpály: A debreceni Th. Ak-n segéd- majd magántanár. 1914-ben a Bécsi teol fakultáson licentiatusi címet kapott. 1920-ban Bécsben teol. Dr.ságot szerzett. [Zoványi, MÉL] 255 Beöthy, Andor, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912. [CUA summer meeting student list 1912 p.2.]
243
256 Fabinyi, Tihamér, Dr., ev, sz: 1890.8.7. Hisnyóvíz lakik Budapest (Hizsnyó 15, Chyžné), a: hivatalnok, be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912., univ: Bp., ME 1912u, Berlin 1913, Leipzig 1912e, Oxford 1912, tovpály: Ügyvéd, pénzügyminiszter, felsőházi tag, az MTA tagja. Törvényelőkészítő bíró az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán. A Ganz Danubius Rt. jogügyi ig.ja (1921). Ügyvédi irodát nyitott. Majd a Magyar Általános Hitelbank elnöke. [CUA summer meeting student list 1912 p.7., MÉL, Révai] 257 Galambos, P., izr?, sz: Magyarország, be: 1912.7.27 Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912., univ: Bp., [CUA summer meeting student list 1912 p.7.] 258 Kun, B, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912. [CUA summer meeting student list 1912 p.11.] 259 Márkus, Ilona, Miss, sz: Besztercebánya (Besztercebánya 81, Banská Bystrica), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912. [CUA summer meeting student list 1912 p.12] 260 Rácz, Dezső ?, Dr., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912., tovpály: Ügyvéd [CUA summer meeting student list 1912 p.16., Szinnyei] 261 Selevér, Flóra, Miss, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1912., tovpály: 1932-50 között a Magyar Teozófiai Társaság elnöke. [CUA summer meeting student list 1912 p.18.] 262 Strasser, Ervin András, von Kisbaáb, ev, sz: 1894.1.25. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1912.1.16. En?; Cambridge Trinity College, univ: Leipzig HH 1911, e.isk: Bp. Ev. G, megjegyz: tutor: Dr Barnes [admissions to trinity p.219, TCR] 263 Ullmann, Ferenc, von Baranyavár, rk, sz: 1894.9.7. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, főrendiházi tag, be: 1912.1.16. En?; Cambridge Trinity College, univ: Leipzig 1912, e.isk: Bp. Piar. G, megjegyz: tutor: Dr Barnes [admissions to trinity p.219, TCR] 264 Fejér, Miklós, de, rk, vitéz, sz: 1892. Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1914., univ: Bp. 1911-től, e.isk: Bp. Piar. G, tovpály: 1916-ban jogi Dr.átust szerzett. Szolnokon aljegyző. Horthy titkára, a kabinetiroda titkára. [CUA summer meeting list of students 1914 p.8, Halmágyi Pál: http://epa.oszk.hu/01600/01609/00038/pdf/MFME_EPA01609_1991_1992_1_233-240.pdf] 265 Grün ?/Grun/, F, Miss, izr?, sz: Szeged (Szeged 12), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1914. [CUA summer meeting list of students 1914 p.10] 266 Kandler/Kandler Betty/, Erzsébet, Miss, sz: Rimaszombat (Rimaszombat 18, Rimavská Sobota), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1914. [CUA summer meeting list of students 1914 p.13] 267 Kovács, Tibor, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1914. [CUA summer meeting list of students 1914 p.14] 268 Roth, László, Dr., izr?, sz: Kassa (Kassa 85, Košice), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1914., univ: Oxford 1913, tovpály: Jogász [CUA summer meeting list of students 1914 p.20] 269 Sebök, Emma, sz: Kiskunfélegyháza (Kiskunfélegyháza 46), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; Cambridge University, summer meeting, ki: 1914. [CUA summer meeting list of students 1914 p.21] 270 Zichy, János Géza, rk, gróf, sz: 1894.9.28. Nagyláng (Nagyláng 14), a: miniszter, be: 1914.; Cambridge Sidney College, megjegyz: nem matriculált [Sidney Register] 271 Zichy, Pál, rk, gróf, sz: 1896.8.4. Nagyláng (Nagyláng 14), a: birtokos, miniszter, be: 1914.; Cambridge Sidney College, megjegyz: nem matriculált [Sidney Register] 272 László-Guinnes, Henrik, sz: Magyarország, be: 1919.; Cambridge Corpus Christi College [corpus christi register]
244
9. London 273 Pávai Vajna, Elek, sz: 1820. Nagyenyed (Nagyenyed 51, Aiud), be: 1840c. N geológia; London, univ: Sbánya Ak, Wien, Berlin, Paris, e.isk: Nagyenyed Ref. G, tovpály: Paleontológus, geológus, mineralógus,a kémia és termékrajz Dr. Észak-Amerikai tanulmányutat tett. A. Humboldt ajánlatára mint geológus részt vett Wilke 2. dél-amerikai expedíciójában és Ny- Indián át tért haza. A Földtani int. Geológusa., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Pallas, MÉL, Szinnyei] 274 Török, József, ref, sz: 1813.10.13. Alsó-várad (Alsóvárad 6, Dolný Hrádok), a: esperes, be: 1842. M; London, univ: Debrecen, Bp. 1836-42, Wien, Berlin 1842, Paris 1842, e.isk: Sbánya. Ev. G, tovpály: Orvos, termtudós. 1845-ben a termtud.i Társ. másodtitkára. 1847-től a Debreceni főisk. vegy-, növény- és ásványtan tanára. 1849-ben a debreceni tábori kórház főorvosa, majd a BM Egészségügyi osztályán min. tanácsos. 1843-ban az MTA l. tagja., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Pallas; TtREL II. 28. c. 1., MÉL, Szinnyei] 275 Ábrányi/Eördögh-Ábrány/, Kornél, Idősb, sz: 1822.10.15. Szent-györgy-ábrány (Nyírábrány 31), a: főjegyző, birtokos, be: 1845. Mu zene; London, univ: München, Belgium?, Hollandia? Paris, Wien, tovpály: Nemesi családból származó zene- és zongoraművész. Tevékenyen részt vett az 1868–69. nemzeti színházi és az 1873–74. ZeneAk.i enquéteben. 1860-1876 közt szerk. Zenészeti Lapok c. folyóiratot. 1867-ben megalapította az Orsz. Magy. Daláregyesületet, megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei, MÉL, Pallas] 276 Kovács-Sebestyén, Endre, ref, sz: 1814.9.27. Garam-Vezekény (Garamvezekény 6, Vozokany nad Hronom), a: lelkész, be: 1846. M; London University, ki: 1846., univ: Debrecen J, Bp. M 1841-ig, Paris 1846, Berlin 1846, e.isk: Sbánya., Pápa, Komárom G, tovpály: 1841-ben a termtud.i társulat másodtitkárává választotta. 1843ban sebészDr.rá avatták és a Bp.i Orvos-egyesület rendes tagja lett. Nevével ösztöndíj létesült az orvosi karon. [Pallas, MÉL, Szinnyei, wikipédia] 277 Duka, Tivadar, Dukafalvi és Kucsini, ref, sz: 1825.6.22. Dukafalva (sáros) (Dukafalva 28, Dukovce), a: birtokos, be: 1850.2.5. M; London St. George's Hospital Medical School, ki: 1851.6., univ: Bp. M, London St. Georges 1850-51, Paris 1852c, e.isk: Eperjes, Sp. G, tovpály: 1848 hivatalnok a Pénzügymin-ban (Kossuth). Görgey segédtisztje, alezredes. Indiában katonaorvos. A MNM természetrajzi gyűjteményét gyarapította. Londonban élt 48-as honvéd emigránsként. Orvos, az MTA tagja (l. 1863, t. 1900)., megjegyz: G [Szinnyei, MÉL, TiREL K.e.III.15. 1892., SOTE kari jegyzőkönyv 1898/1899, st. George's student records vol. 5. 1839-1857] 278 Kossuth, Ferenc Lajos Ákos, sz: 1841.11.16. Pest (Budapest 80), a: politikus, be: 1850. En, Ec; London University College, ki: 1851., univ: Paris Polytechnique 1853-57, tovpály: Műszaki tanulmányainak befejezése után mint mérnökgyakornok Angliában, a Dean Forest Central railway építésén, Olaszo.-ban dolgozott. Európai hírnevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén. Később miniszter., megjegyz: politikai gazdaságtanból pályadíjat nyert, újra be: 1857-59 [Pallas, Szinnyei, MÉL, UCL napló] 279 Kossuth, Lajos Tódor, sz: 1844.5.26. Pest (Budapest 80), a: politikus, be: 1850. En; London University College, ki: 1851., univ: Paris Polytechnique 1853-57, tovpály: Vasútmérnök. 1885-ben a dél-olaszo.i vasútak ig.ja lett. Atyja temetésekor rövid időre visszatért Mo.ra., megjegyz: újra be: 1857-59 [Pallas, tolnai nagylexikon, UCL napló] 280 Karády/Karády Ignatz/, Ignác, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1851. Ph; London, univ: Paris 1853-57, tovpály: Nyelvtanár, író. 1848-tól Kossuth fiainak nevelője volt., megjegyz: újra be: 1857 [Szinnyei, MÉL] 281 Szabó, Sámuel, Bágyoni, ref, sz: 1829.5.16. Székelyföldvár (Székelyföldvár 51, Războieni-Cetate), a: gazdatiszt, be: 1856.; London, univ: Bp., Nagyváradi tüzérképező, Heidelberg 1856, Paris 1856u, Göttingen 1856u, e.isk: Nagyenyed Ref. G 1836-39, Segesvár 1839-41, tovpály: 1858-tól marosvásárhelyi, 1868-tól haláláig a kolozsvári ref. koll. tanára . 1867– 68-ban szerkesztette a marosvásárhelyi Székely Közlönyt., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Zoványi, MÉL, Szinnyei] 282 Singer, Mátyás, sz: 1828. Szeged (Szeged 12), a: sebész, be: 1858. M; London, univ: Wien 18451852 Dr., Paris 1859, e.isk: Szeged G, tovpály: Orvos, sebész. Királyi tanácsos, a Szegedi kórházi ig. főorvosa. 1862-től a szegesi kórházi ig.ja. 1870ben a közegészségi tanács rendkívüli tagja és a Ferencz József-rend lovagja lett. [Szinnyei]
245
283 Veress, Sándor, ref, sz: 1828.12.3. Sarkad (Sarkad 9), a: lelkész, be: 1858. En; London, univ: Paris 1858, e.isk: Sarkad, Békés, Debrecen G, tovpály: Mérnök, és történetíró. A szabadságharcot Bem oldalán küzdötte, majd emigrált. Várnában, Konstantinápolyban és a Krímben élt, bejárta Kisázsiát. 1859-ben az olasz-osztrák háborúban az itáliai magyar légió kapitánya. Az első romániai vasút megépítése., megjegyz: G [Pallas, MÉL] 284 Korányi/Kronfeld/, Frigyes, Tolcsvai, rk előtt izr, báró, sz: 1828.12.20. Nagy-kálló (Nagykálló 31), a: orvos, be: 1858c. M; London, ki: 1859., univ: Bp. M 1851-ig, Wien 1849-1851, Wien Dr 1851, Paris 1858e, Berlin 1858u, e.isk: Sznémeti Piar. G., tovpály: A Londoni International Investigation Comittee tagja. Orvos., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult fél évet. [Szinnyei, MÉL, MaZsidLex, Pallas, Wikipédia] 285 Leitner Gottlieb, Vilmos, izr, sz: 1840.10.14. Budapest (Budapest 80), a: katonai orvos volt a szultán szolgálatában, be: 1859. Ph, N irodalom; London University King's College, ki: 1860., univ: Istanbul, e.isk: Török katona isk., La Valette G, tovpály: A krimi háborúban az angol kormány tolmácsa, ezredes. A londoni anthropologiai társaság ig.ja. A londoni német tud.- és művészpártoló egyesület elnöke. A lahorei kormánybizottság főnöke, itt rektor. MTA-kültag., megjegyz: bölcseleti doktor, a lahorei (Kelet-India) egyetem rektora. 1862-ben Freiburgban bölcseleti dr. A King's College magántanára (arab, török) [Szinnyei, King Calendar 1859/60 p.96, MaZsidLex] 286 Paget, Oliver, sz: 1841.9.5. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: birtokos, be: 1859.; London University College, ki: 1860., tovpály: Katona. 1860-ban Szicíliába sietett Garibaldi lobogója alá. A volturnói csatában mint alhadnagy kis csapatjával nyolc ágyút foglalt el az ellenségtől. A piemonti hadsereg kapitánya., megjegyz: újra be: 1861 [UCL napló, http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/JEKELY/jekely00867/jekely00867_o/jekely00867_o.html, Pulszky Ferenc: Eletem es korom. S.a.r. Oltványi Ambrus. II. kotet. Bp. 1958. Szépirodalmi Kiado 246-247.] 287 Paget, Thomas Grey, sz: (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: birtokos, be: 1859.; London University College, ki: 1862. [UCL napló] 288 Bernáth, Dezső, ref, sz: 1841. Tarnóc (Liptótarnóc vagy Ungtarnóc 40, Liptovský Trnovec), be: 1860. J; London University College, ösztöndíj: Sp, ki: 1861., univ: Bp. J, Utrecht 1859, e.isk: Kassa, Sp. G, tovpály: 1862-ben tett ügyvédvizsgát. Jegyző volt a kir. Táblánál. 1867. miniszteri fogalmazó, és o.gyülési képv.nek választották. [Pallas, Szinnyei, UCL napló, Sp. Teol. Értesítő] 289 Simén, Domokos, Kis-kadácsi, unit, sz: 1836.7.30. Tarcsafalva (Tarcsafalva 68, Tărceşti), a: tanító és pap, be: 1860.10.1. Ph, Th filozófia; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC 500 ft, ki: 1862.5.24., univ: Kv. Unit. Th, Heidelberg 1862, e.isk: Sztúr. G 1842-48, Kvár. G 1854-, tovpály: Tanár és főjegyző. 1873-ban részt vett a Bp.i amerikai-angol-magyar unit. találkozón. A Kolozsvári Th-n tanár, a könyvtári állományt unitárius könyvekkel bővítettem, illetve lajstromot készített a manchesteri New College könyvtáráról. [HMCR, UnitLex, Roll of MNC, obbituarí index Inq. 1878. 648., 813.o., CL. 1878. 499.o., Borbély, Tagart] 290 Dessewffy, Aurél, Cserneki Tarkeöi, rk, gróf, sz: 1846.1.16. Büdszentmihály lakik Pest (Bűdszentmihály 31), a: birtokos, be: 1860c. Ec nemzetgazdaság; London, univ: Bp. J, Bratislava 1860e, München 1859, e.isk: Pozsony g, tovpály: Dessewffy Emil fia. 1874–1883 o.gyűlési képv.. 1883 után a Tisza-kormány ellenzékéhez, Apponyi Albert pártjához csatlakozott. Az OMGE elnöke. 1906-tól a főrendiház elnöke. Az utolsó országbíró. A tud.os Ak. ig.tanácsának tagja. [Pallas, Szinnyei, http://www.kislexikon.hu/dessewffy.html, MÉL] 291 Sándor, Mózes, unit, sz: 1839.6.27. Nagy-Kede (Nagykede 68, Chedia Mare), a: lelkész, be: 1862.6. Th; London, ki: 1862., univ: Kvár Th 1859-61, Göttingen 1861, Heidelberg 1862, e.isk: Sztúr. Unit. G., Kvár. főG., tovpály: Tanfelügyelő és királyi tanácsos (1882). 1862-től a keresztúri G. német nyelv és mennyiségtan tanára. 1869-től Csík-, Udvarhely-, Háromszék tanker. másodtanfelügyelője. 1876-tól Udvarhelymegye tanfelügyelője., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult 2 hónapot. [Szinnyei] 292 Ransburg, Zsigmond, izr?, sz: 1843. Veszprém (Veszprém 42), be: 1863. Ph angol nyelv; London, ki: 1869., tovpály: Angoltanár. 1870-ben a müncheni Odeon-teremben nyilvános angol társalgási estélyeket, felolvasásokat, angol műkedvelő színi előadásokat rendezett., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei, Veszprém megyei életrajzi lexikon] 293 Könyves Tóth, Kálmán, ref, sz: 1837.8.31. Debrecen (Debrecen 9), a: lelkész, be: 1863c. Th; London, ki: 1863., univ: Debrecen Th -1860, Utrecht 1861-63, Paris 1862 (csak fél év), e.isk: Sznémet., Debrecen G, tovpály: 1863-tól Kunszentmiklós, 1866-tól Lacháza, végül 1883-tól Debrecen lelkésze. Hosszú ideig munkatársa volt a Vasárnapi Újságnak., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult fél évet. [Pallas, MÉL, Szinnyei, Zoványi]
246
294 Balogh, Ferenc, ref, sz: 1836.3.28. Nagyvárad (Nagyvárad 89, Oradea), a: szíjgyártómester, be: 1864.8. Th; London, ki: 1864.12., univ: Debrecen Th, Paris 1863c, Edinburgh1865, Oxford1865,Utrecht, Oppenheim, Heidelberg, Basel, e.isk: N.várad, Debreceni Ref., Kat. G, tovpály: A debreceni Th. tanára. Egyházi író, egyházker.i tanácsbíró. A debreceni zsinat tagja. Munkatársa volt angol Catholic Presbyteriannak (1879–83.), megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Pallas, MÉL, Zoványi, Szinnyei, TtREL II. 28. c. 1.] 295 Benczédy, Gergely, unit, sz: 1839.3.29. Felsőbencéd (Bencéd 68, Benţid), a: nemes székely, be: 1864. N ásványtan, növény és állattan; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1866., univ: Kv. Th 1862-ig, Göttingen 1864, fr 1865c, Svájc 1866, University College London 1866-67, e.isk: Torockó, Torda, Kvár.i Unit. G, tovpály: Tanár a kolozsvári unit. főG.ban. 1867-1877 közt az int. ig.ja. 48-as emigránsokkal került érintkezésbe Londonban. [HMCR, UnitLex, Szinnyei, Roll of MNC, MÉL, obituary index, Tagart] 296 Pulszky, Gábor, sz: Magyarország (Magyarország), a: birtokos, be: 1864. En technika, alkalmazott tud.; London University King's College, ki: 1867., e.isk: UCS, tovpály: 1867-től részt vett Garibaldi tiroli hadjáratában. 1866-ban hazajott az édesanyjával. Tifusz-szerű bajban halt meg., megjegyz: A college associate-je, majd a University College Hall tagja. [King's Calendar 1864/1865 p., 1864/65 p. 171., 180 1866/1867 p161, Pulszky Ferenc] 297 Dapsy, László, ref, sz: 1843.2.28. Miskolc (Miskolc 10), be: 1865. N; London, ki: 1866., univ: Debrecen Th, Edinburgh 1864-65, e.isk: Miskolc G, tovpály: A debreceni Th. tanára. Egyházi író, egyházker.i tanácsbíró. A debreceni zsinat tagja. Munkatársa volt angol Catholic Presbyteriannak (1879–83.), megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Hörcsik, MÉL, TtREL II. 28. c. 1., Szinnyei] 298 Benczédy, Gergely, unit, sz: 1839.3.29. Felsőbencéd (Bencéd 68, Benţid), a: nemes székely, be: 1866. N ásványtan, növény és állattan; London University College, ki: 1867., univ: Kv. Th 1862-ig, Göttingen 1864, fr 1865c, Svájc 1866, Manchester New College London 1864-66, e.isk: Torockó, Torda, Kvár.i Unit. G, tovpály: Tanár a kolozsvári unit. FőG.ban. 1867-1877 közt az int. ig.ja. 48-as emigránsokkal került érintkezésbe Londonban. [UnitLex, Szinnyei. UCL calendar 1866-1867, Révai, MÉL] 299 Kézmárszky, Tivadar, sz: 1842.5.5. Szepes-váralja (Szepesváralja 33, Spišské Podhradie), a: megyei törvényszéki ülnök, be: 1866. M; London, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1868., univ: Bp. 1865ig, tovpály: 1869–1872 között a pesti egy. szülészeti klinikáján tanársegéd, majd 1876-tól tanár. Bábaképző int.et alapított és nagy érdemeket szerzett a hazai bábaügy megszervezésében, illetve a korszerű szülésznői oktatás bevezetésében. [Szinnyei, MÉL] 300 Tóth, Sámuel, ref, sz: 1838.6.27. Tiszalök (Tiszalök 31), a: leánytanító, be: 1866. Th; London, ki: 1866., univ: Debecen Ref Th, Zürich 1864, Heidelberg 1865, Göttingen 1865, Jena 1865, e.isk: Hajdúnánás, Debrecen G, tovpály: Az 1860-62-ben esküdt felügyelő és körtanító volt. 1862-63-ban a pozsonyi ev.liceumban tanított. 1864-től a debreceni főisk. hittantanára. A tiszántúli egyházker. 1869ben egyházkerületi aljegyzővé, 1872.ben főjegyzővé választotta. [Szinnyei, MÉL, Pallas] 301 Uzoni Fosztó, Gábor, unit, sz: 1846.7.10. Hídvég (Hídvég 66, Hăghig), a: jószágigazgató, be: 1866. Th angol, ókori irodalom; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1868., univ: Kv. Unit Th, Göttingen 1865, Jena 1866, tovpály: Lelkész, kolozsvári unit. koll.i tanár. [HMCR, UnitLex, Roll of MNC, obituary index Inq. 1870 758-759.o., Szinnyei, Tagart] 302 Szeremley, Béla, de, sz: Tiszadob ? (Tiszadob 31), be: 1868. En alkalmazott tud.; London University King's College, ki: 1869. [King's Calendar 1868/1869] 303 Lédeczy, Sándor, sz: 1846. Cegléd (Cegléd 26), be: 1868c. Mu zongoragyártás; London, univ: Leipzig 1868e, Paris (Erard zongoragyár), e.isk: Beregszászy Lajosnál tanult, tovpály: 1878-tól zongorákat gyárt. A székesfehérvári iparkiállításon arany éremmel tüntették ki. 1879-ban Bécsben, 1880-ban Bp.en iparegyesületi ezüst érmet nyert. 1882-ben Debrecenben díszoklevelet kapott. [Pallas, 1895. nov. 17. és dec.1. Vasárnapi Újság] 304 Verebély, László, Dr., sz: 1841.7.5. Trencsén (Trencsén 38, Trencin), be: 1869. M; London, ösztöndíj: OE Schordann + VKM, univ: Bp. M, 1865-ig, Wien 1869u, Berlin 1869u, Paris 1869u, tovpály: Sebész, kórházi főorvos., megjegyz: PG [Pallas, MÉL] 305 Janny, Gyula, rk, sz: 1842.3.30. Székesfehérvár (Székesfehérvár 14), a: elemi iskolai igazgató, be: 1869c. M; London, ki: 1871., univ: Wien 1859, Dr 1866, Berlin 1869c, e.isk: Szvár., tovpály: 1866ban sebészDr.i és szülészmesteri oklevelet nyert. 1867-től műtőnövendék Billroth klinikáján. 1871től működött Bp.-en. Az István Kórházban főorvos, a Vöröskereszt kórházának megalapítója és 1884-től ig.ja. Az ápolónőképzés megszervezője. [Szinnyei, MÉL, Pallas]
247
306 Kovács, János, Dr., unit, sz: 1846.8.8. Fiátfalva (Fiátfalva 68, Filiaş), be: 1870.10. Ph, Th divinity; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1872.6., univ: Kv. Unit Th 1870-ig, Zürich 1870 (fél év), Paris?, Brüssel, Berlin, Drezda és Wien 1872, e.isk: Sztúr., Kvár. Unit. G 1868-ig, tovpály: Ismertette a nemzet törekvéseit az angol és amerikai unit.okkal. Angol Konzervatív Klubot alapít. Torinoban meglátogatja Kossuthot. A Kolozsvári Angol Nyelviroda tanára. 1876-tól az Angol Társalkodó Kör elnöke. Unit. Koll. tanár, majd ig.. [HMCR, UnitLex, obituary index Inq. 1905. 90.o., Zoványi, MÉL, Szinnyei, Tagart, Kv. Unit Lev. Kovács János hagyatéka] 307 Gerstl, A, sz: 1840. Magyarország (Magyarország), be: 1870c. N kémia; London, tovpály: Az UCLben a vegytan tanára., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. Tanít az UCL-ben [Szinnyei, vasárnapi újság XIX. Évf. 3. sz. 1872] 308 Kállay, Lipót, Nagy-kállói, rk, sz: 1855.2.24. Napkor (Napkor 31), a: birtokos, be: 1870c.; London University, univ: Bp., Oxford 1870c, e.isk: Bp. Piar. G, tovpály: Szabolcs vármegye közig.i bizottsági tagja. Aljegyző. A Medsidje rendjel birtokosa. o.gyűlési képv.. [Pallas, Szinnyei] 309 Derzsi, Károly, unit, sz: 1849.12.19. Tordátfalva (Tordátfalva 68, Turdeni), a: tanító, be: 1871. Ph filológ,összehasonlító nyelvészet, történelem; London University College, ki: 1874., univ: Kv. Th 1870-ig, MNC London 1872-74, e.isk: Sztúr., Kvár., tovpály: Lelkész, tordai G.i tanár, egyházi alapítványok létesítője. [UnitLex, UCL 1874-1875 calendar, obituary index Inq. 1905 p. 428, Zoványi, Szinnyei] 310 Derzsi, Károly, unit, sz: 1849.12.19. Tordátfalva (Tordátfalva 68, Turdeni), a: tanító, be: 1872. Th történelem; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1874., univ: Kv. Th 1870-ig, UCL 1871-74, e.isk: Sztúr., Kvár., tovpály: Lelkész, tordai G.i tanár, egyházi alapítványok létesítője., megjegyz: Dr. Martineau a tanára: teljesen szabadelvű teológiai tanfolyam [HMCR, UnitLex, obituary index Inq. 1905. 428.o., Zoványi, Szinnyei, Tagart] 311 Iszlai, József, unit, be: 1872. N, M fogászat; London University; tovpály: a magyar fogászat úttörője, egyetemi tanár, a Fogászati Társulat alapítója [Kovács Sándor] 312 Weiss, Sándor, izr?, sz: 1847.12.21. Kecskemét (Kecskemét 26), a: kereskedő, be: 1872c. M; London, ki: 1872., univ: Bp. M, Wien 1869, Paris 1873, Edinburgh 1872c-1873, e.isk: Kecskemét G, tovpály: Orvos-sebészDr., szülész, szemész, városi főorvos, 1873-ban Aradon a kolerakórház vezetője. 1874–76 köz a Bp.i egy.en a sebészi kórház műtőnövendéket. 1876–81 közt az aradi Darányi Kórház főorvosa., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei] 313 Péterfi, Dénes, unit, sz: 1851.8.3. Középajta (Középajta 66, Aita Medie), be: 1874. Th; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1876., univ: Kv. Th, e.isk: Sztúr., Kvár., tovpály: 1876-tól Kolozsváron lelkész és Th.i tanár. A kolozsdobokai egyházkör 1877-ben jegyzővé, 1908ban unit. esperessé választotta. 1878-tól 1910-ig szerkesztette a Ker.Magv. c. lapot., megjegyz: Dr. Martineau a tanára: teljesen szabadelvű teológiai tanfolyam [HMCR, UnitLex, obituary index Inq. 1925. 394.o., Zoványi, Tagart] 314 Bánóczi/Weisz/, József, izr, sz: 1849.7.4. Szent-gál (Szentgál 42), be: 1875. Ph; London, ki: 1875., univ: Bp. 1868-ig, 1878 Ph magántanár habil, Wien 1870-1872, Berlin, Göttingen és Leipzig 18731874, Leipzig Dr 1875, Paris 1875, e.isk: Veszprém, tovpály: Filozófus, irodalomtörténet író és kritikus. Reálisk.i és rabbiképző tanár. Az ORI ig.ja. Kisfaludy Társ. Tagja. 1884-1893 szerkeszti a Magyar Zsidó Szemlét. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyvét szerk. Az MTA l. tagja. [Szinnyei, MÉL, MaZsidLex, Pallas, Wikipédia] 315 Szemere, Miklós, rk, sz: 1856.4.21. Kisazar (Kisazar 44, Malé Ozorovce), a: kir. tanácsos, megyei alispán, be: 1875. J?; London University College, ki: 1876., univ: Bp., KKA, Kv., Geneve 1873, London University College 1875-76, e.isk: Sp. G., Wien Ther. G 1873e, tovpály: Kamarás, o.gyűlési képv.. Medsidje, Szt.-Móric és Szt.-Lázár rend tagja. Diplomataként tíz évig működött a Monarchia párizsi, pétervári és római nagykövetségeinél. Ő elevenítette fel a Wesselényi-vívókört., megjegyz: Bp Dr [Pallas, MÉL, Szinnyei, UCL calendar 1876-1877, TiREL Sp. Teol. Értesítő] 316 Árkövy, József, izr, sz: 1851.2.8. Budapest (Budapest 80), be: 1876.11. M fogász; London School of Dental Surgery, ki: 1876., univ: Bp. M 1871-76, Paris 1876c, e.isk: Nagyszombat, Egom. G, tovpály: 1877. májusában fogászati gyakorlatot kezdett Bp-en, miután orvos lett. Londonban sztomatológussá képezték ki. Már 1881-ben sztomatológiai klinikát alapított Pesten, amely 1890-ben egyesült a hasonló egy.i klinikával. Egy.i magántanár. [Szinnyei, MaZsidLex, MÉL, Pallas] 317 Boros, György, álnév: Tordátfalvi György, Amicus, unit, sz: 1855.4.19. Tordátfalva (Tordátfalva 68, Turdeni), be: 1877. Th; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1879., univ: Kv. Th 1877-ig, USA Cambridge Harward, e.isk: Sztúr., Kvár. G, tovpály: 1879-től a Thógián tanít. 1882-89 között a koll. könyvtárosa. 1892-től jegyző, 1900-tól főjegyző. 1928-41 között püspök. Háromszor utazik Svájcba és Amerikába. A harvardi egy. díszDr.a. DFE alapító, EIT elnöke, EME tagja. [HMCR, UnitLex, Obituary index Inq. 1941.170.o., Zoványi, MÉL, Szinnyei, Tagart]
248
318 Lévay/Lévai Lajos/, Lajos, ref, sz: 1851.9.8. Felső-bánya (Felsőbánya 32, Baia Sprie), a: tímármester, be: 1877.7. Th; London, ki: 1877.7., univ: Bp. Th 1871-74 , 1873-74 Ph?, Edinburgh 1876,Paris 1877, Geneve 1877, Jena 1877, Edinburgh 1876-77, e.isk: Máramarossziget G, tovpály: 1878. márciustól Török Pál Dunamelléki püspök káplánja. 1880. júl. 4-én Sárkeresztúron pap lett. 1889-ben a vértesaljai ref. egyházmegye főjegyzőjévé választotta, 1890-ban tanácsbirájává. Majd esperes lett., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Pallas, Szinnyei, Zoványi] 319 Marczali/Morgenstern/, Henrik, izr, sz: 1856.4.3. Marczali (Marcali 29), a: rabbi, be: 1877. Ph; London University, ki: 1877.12., univ: Bp., Berlin: Mommsen 1875, Paris: ÉdC 1876, Oxford 1877, e.isk: Győr, Pápa G, tovpály: A magyar történelmi társulat ig. választmányi tagja. Bölcseleti Dr., egy.i tanár. Az MTA levelező tagja., megjegyz: British Múzeumban kutat, tutor: Mr Stubbs [Szinnyei, http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0040/marczali/marczali.html, Történelemtanítás 2012/I.] 320 Bakody, Árpád, Dr., sz: 1858.11.13. Pest (Budapest 80), a: orvos, be: 1878c. M; London, univ: Bp. M, Paris 1880u, Edinburgh 1880c, tovpály: Orvos [Pallas, Szinnyei] 321 Varga, Dénes, unit, sz: 1851.10.30. Székelyszentmihály (Székelyszentmihály 68, Mihăileni), be: 1879. Th; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1881., univ: Kv. Th 1873-76, Kv 1876-, Kolozsvár 1876-, e.isk: Torockó, Torda, Kvár. G, tovpály: A Tordai unit. középisk. ideiglenes tanára. 1882-től a Kolozsvári egy.en tanári oklevelet kapott. 1883-ban fölszentelták papnak és a Tordai isk. megválasztotta rendes tanárnak. Varga Béla püspök apja. [HMCR, UnitLex, Szinnyei, obituary index Inq. 1939. 45.o., Zoványi, Tagart] 322 Stein, Márk Aurél, izr?, sz: 1862.11.26. Pest (Budapest 80), be: 1880. Ph indológia, irán; London, univ: Bp., Wien 1880, Leipzig 1880, London 1880, Tübingen 1881,1887-ban Dr, e.isk: Bp., Dresden G, tovpály: Régész, nyelvész, az MTA kültagja (1895). Meghívták a lahorei egy. szanszkrit irodalmi tanszékére, az egy. Keleti Kollegiumának ig.ja. Belső-Ázsia világhírű kutatója., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. 1888 a Cambridge-i és Oxfordi Egyetem díszdoktora. [Pallas, MÉL, Szinnyei] 323 Szabó, Dénes, rk, sz: 1856.5.4. Budapest (Budapest 80), a: egyetemi tanár, be: 1880. M; London, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1881.6., univ: Bp. 1879, Strassburg 1876, Wien, Drezda, Berlin, Edinburgh 1880, tovpály: Orvos, 1881-ben Bp.en az 1. sz. szülészeti klinikán gyakornok, majd tanársegéd. 1889-ben a szülészet és nőgyógyászat magántanára Bp.en, 1892-től pedig kolozsvári egy.en. 1902-ben dékán. 1905–6-ban rektor. [MÉL, Pallas, Szinnyei, Erdélyi Lapok V. évf. 18. sz. Kolozsvár 1912. 07.27.] 324 Gál, Miklós, unit, sz: 1856. Székelykeresztúr (Székelykeresztúr 68, Cristuru Secuiesc), be: 1881. Th; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1884., univ: Kv. Th, tovpály: Lelkész Torockón, majd Kolozsváron, Bp.en, és Torockósztgyörgyön. Az 1.vh. Után Bp.en él. 1935-től tagja a 3. fokú fegyelmi bizottságnak. [HMCR, UnitLex, Tagart] 325 őrley, László, rk, sz: 1856.10.27. Pest (Budapest 80), a: iskolaigazgató, be: 1881. Ph, M; London, ösztöndíj: állami, ki: 1882., univ: Bp. 1874-77, PhD 1878, Leipzig 1880-81 II., Napoli 1881u, e.isk: Bp. G, tovpály: A Term.tud. egy. magántanára. A MNM állattári segédőre. Londonban 1évet Huxley Tivadarral tölt. A British Museumban a férgeket rendezte. Nápolyban féregtannal foglalkozik. 1883tól a Bp. egy.en a bélféregtan magántanára., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei, MÉL] 326 Nadler, Emma, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1883.; London University College, ki: 1887., univ: Bp., München Mu 1875? [UCL register 1887-1888,] 327 Juhász, Krisztina, von, sz: Magyarország (Magyarország), a: birtokos, be: 1884.; London University College, ki: 1885. [UCL calendar 1885-1886] 328 Jendrássik, Ernő, sz: 1858.6.7. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), a: egyetemi tanár, be: 1885.7. M; London, ki: 1885.7., univ: Bp. M 1880-ig, Leipzig és München 1883, Wien1884, Paris1885, Berlin, Halle, Jena, Hamburg, Firenze, Napoli, Roma, Oxf, Cam, e.isk: Bp. G, tovpály: 1880-ban orvosDr. lett. Az idegkórtan magántanára a Bp.i egy.en, majd közegészségi és balneologiai tanár. A párizsi Société Anatomique levelező tagja., megjegyz: júliusban Londonban volt; meglátogatta az angol tudományos intézeteket, majd a cambridgei s oxfordi egyetemeket [Szinnyei, Pallas, MÉL, Magyar Nagylexikon. 2000. 267. o., ÚMÉL III. 588-589. o., Wikipédia] 329 Mangold, Béla, Kolos, rk, sz: 1859.12.24. Felső-eörs (zala) (Felsőörs 43), a: orvos, be: 1885. Ec kereskedelmi ismeretek; London, ki: 1887., univ: Bp. KKA, Oxford 1913, e.isk: Bp. Belvárosi RG, tovpály: Két évig irodai gyakornok volt és 1880-ban a Gizella Gőzmalom hivatalnoka lett 1885-ig. 1889 őszén nőül vette Várady Béla fővárosi férfidivatáru kereskedő leányát és belépett apósa üzletébe. Kereskedő, cégvezető., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei]
249
330 Révész, Mihály, ref, sz: 1858.10.13. Gyón (Gyón 26), be: 1885. Th; London Presbíteriánusok kollégiuma, ki: 1886., univ: Debrecen Ref Th -1883-ig, e.isk: Debrecen G, tovpály: Tiszaföldváron, Kunmadarason és Túrkevén káplánkodott. 1893 tavaszán pedig lelkész lett Biharnagybajomban. [Zoványi, Szinnyei] 331 Csifó/Solomon/, Salamon, Dr., unit, sz: 1865.8.1. Székelykeresztúr (Székelykeresztúr 68, Cristuru Secuiesc), be: 1886. Th; London Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1889., univ: Kv. Th 1883-tól, e.isk: Sztúr. 1880-ig, Kvár. G, tovpály: Árkoson lelkész. 1889-től püspöki titkár. 1903-tól kolozsvári Th.i tanár, egyháztörténetet tanít. A kolozsvári koll. ig.ja. Az UIT tagja, EKE alapítója. [HMCR, UnitLex, obituary index Inq. 193.69.o., Zoványi, Révai, Tagart] 332 Dirner, Gusztáv Adolf, ev, sz: 1855.12.9. Gölnicbánya (Gölnicbánya 33, Gelnica), a: városi tanácsos, be: 1886. M; London, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1888., univ: Bp. 1881-ig, e.isk: Eperjes, tovpály: Tauffer Vilmos mellett volt tanársegéd a Bp.-i szülészeti-nőgyógyászati klinikán. 1892-től a nőgyógyászat magántanára. 1897-től a Bp.-i Bábaképző int. ig.ja. [Szinnyei, MÉL, SOTE kari jegyzőkönyv 1886] 333 Török, Lajos, izr?, sz: 1863.9.3. Pest (Budapest 80), be: 1888c. M bőrgyógyász; London, ki: 1891., univ: Bp., Wien 1886c, Kiel 1886c, Paris 1887, Hamburg 1891c, tovpály: A Bp.i egy.en a bőr- és bujakórtanból magántanára. A Szent Rókus Kórház orvosa és egy.i rendkívüli tanár., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei, MaZsidLex] 334 Söpkéz/Söpkez Aladar/, Sándor, rk, sz: 1866.9.20. Brád (Brád 55, Brad), be: 1889. En elektrotechnika; London City and Guilds College, ki: 1890., univ: Bp. ME 1884-88, Berlin, e.isk: Déva főreáliskola, tovpály: Gépészmérnök, műegy.i tanár. A Ganz és Társa villamossági osztály, majd Siemens és Halskenél a kocsiépítő osztály vezetője. 1895-től a MÁV főmérnöke az elektromos osztályon. 1908-tól Műegy.i tanár. Az olasz korona-rend lovagkeresztjét kapta meg, megjegyz: Ayrtonnál tanult [Révai, MÉL, Szinnyei, Register of City and Guilds (Aladárnak írták)] 335 Spiller, Gusztáv, izr?, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1889.; London University College, ki: 1890., tovpály: A British Library kézirattára alapján Londonban telepedett le 1910-ben. [UCL calendar 1890-1891] 336 Térey, Gábor, sz: 1864.2.9. Dárda (Baranya-megye) (Dárda 5, Darda), a: honvéd-őrnagy, be: 1889c. Ph; London, univ: Geneve 1882, Bukarest 1883c, Basel 1888, Strassburg 1889u, tovpály: Műtörténeti író, Dr.ált. Pál48-as honvédőrnagy fia. 1894-96 között a művészettörténet magántanára a Freiburgi egy.en. 1896-ban meghívták az o.os Képtárba. 1904-től a Szépműv. Múzeum régi képtárának ig.ja. 1918-ban udvari tanácsos lett., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Révai, Szinnyei, MÉL, Wikipédia] 337 Tegze, Gyula, Dr., ev, sz: 1867.4.13. Szatmár (Szatmárnémeti 32, Satu Mare), a: lelkész, be: 1891. J; London University College, ki: 1892., univ: Bp., Wien 1887, Berlin Humboldt 1893, 1904, Leipzig 1898, e.isk: Kecskemét G, tovpály: Kecskeméti jogAk-n a büntetőjog, jogbölcselet és bölcseleti erkölcstan rendes tanára, a jog- és állambölcselet egy.i magántanára. [Szögi, Szinnyei, UCL 18911892 calendar] 338 Farkas, Jenő, Dr., sz: Miskolc (Miskolc 10), be: 1892.; London University College, ki: 1893., tovpály: Londonban volt gyakorló orvos. [Szinnyei, UCL calendar 1893-1894] 339 Hegedüs/Roland/, Loránd, sz: 1872.6.28. Pest (Budapest 80), a: képviselő, be: 1893. Ec pénzügy; London University College, ki: 1894., univ: Bp., Berlin 1891, tovpály: 1898-1905 között Pápa o.gyűlési képv.je. Részt vett a Huszadik Század és a Társ.tud. Társaság munkájában. 1910. munkapárti képviselő. Gyáriparosok Országos Szöv. Tagja. Pénzügyminiszter, író, az MTA tagja (l. 1920, t. 1934. ig). [Szinnyei, UCL calendar 1894-1895] 340 Herzfelden, R, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1893.; London University College, ki: 1894. [UCL calendar 1894-1895] 341 Juhász, László, ref, sz: 1871.5.15. Szalóc (Szalóc 15, Slavec), a: tanító v kézműves?, be: 1894. Th; London, ösztöndíj: Sp, univ: Sp. Th 1893-ig, Bp Ph 1895-98, Wien PTh 1896, Utrecht 1897, Paris?, Berlin 1901, e.isk: Otrokócs, Rimaszombat G 1889-i, tovpály: 1907-ben hanvai, 1918-ban putnoki lelkész lett. 1921-ben az akkor szervezett gömör-tormai egyházmegye esperesévé választotta. [Zoványi, Szinnyei, BTK-adatbázis, Sp. Teol. Értesítő] 342 Kordy, Dezső, sz: 1882.11.24. Magyarország (Magyarország), be: 1894.9.27. Mu hegedű; London Royal Academy of Music, ösztöndíj: Saf, tovpály: Zenész, megjegyz: 1916-ban bronz érmet nyert csellón. [RAM prospectus 1894-1895, RAM Regsiter A, RAM Annual examination for students 1916.]
250
343 Kőrösi, Henrik, sz: 1859.8.1. Nagykőrös (Nagykőrös 26), a: kántor-tanító, be: 1895.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1895., univ: Bp. Ph 1879-1883, Paris 1895, e.isk: Jászberény G, tovpály: Tanár, író. 1897-ben tanfelügyelő a közoktatásügyi min.-ban, ahol részt vett az új állami elemi iskolák, az analfabéta-tanfolyamok, az ifjúsági könyvtárak megszervezésében. 1913-tól szerk. a Néptanítók Lapját. [MÉL, BTK-adatbázis, Szinnyei] 344 Illés/Illyasevics/, József, sz: 1871.11.10. Huszt (Huszt 22, Хуст), a: bíró, be: 1895c. J?; London, ösztöndíj: állami, ki: 1894., univ: Bp. J 1894-ig, Berlin 1895, Leipzig 1894, Paris 1894, tovpály: 1896-ban az igazságügymin. szolgálatába lépett. 1902-ben a magyar alkotmány- és jogtörténet egy.i magántanára lett. 1913-ban a Bp.i ítélőtábla bírója. Az MTA tagja (l. 1915, r. 1936). [Révai, MÉL, Wikipédia, ÚMÉL III. 449-450. o., Magyar Nagylexikon. 1999. 790. o.] 345 Guttmann, L, izr?, sz: 1879. Magyarország (Magyarország), be: 1896.; London Imperial College, ki: 1898., univ: Wien Pedagogium [Central Register p. 122, 133.] 346 Kreutzer/Kenéz Béla/, Béla, rk, sz: 1874.3.15. Szolnok (Szolnok 17), a: takarékpénztári hivatalnok, be: 1897. J, Ec; London School of Economics, univ: Bp. 1985-ig, Leipzig 1896, e.isk: Szolnok állami G, tovpály: Államtud.i Dr. Miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki a Központi Statisztikai Hivatalhoz. [Szinnyei] 347 Donogány, Zakariás, sz: 1868.9.28. Sülelmed (Sülelmed 57, Ulmeni), a: kereskedő, be: 1898. M; London, ösztöndíj: OE Bene, ki: 1899.1., univ: Kv. 1891-ig, Bp. M, Berlin 1898, Wien 1899, München 1899, Paris 1899, tovpály: A Bp.-i élettani int.ben, majd Kétly Károly professzor belklinikáján tanársegéd. 1905-ben a Bp.-i egy.-en a felső légutak betegségeinek tanából magántanárrá képesítették. [Révai, MÉL, SOTE karitanácsülési jegyzőkönyv 1899. 03. 14., 1898/1899 I. ülés 25., Vii. 23., X. 3., ERefLev Ref. Egyker. Th. Értesítő 1910-11] 348 Londesz, Elek, sz: 1868.12.13. Debrecen (Debrecen 9), be: 1898. Ph; London University College, ki: 1899., univ: Paris 1897c, e.isk: Debrecen G, tovpály: Tartalékos honvéd-hadnagy. 1889-ben Bp.en hirlapírói pályára lépett. [UCL calendar 1899-1900, Szinnyei, MÉL] 349 Martos/Martos V/, Viktor, sz: 1876.10.15. Budapest (Budapest 80), be: 1898.10. N fizika; London Imperial College, univ: Bp. ME, tovpály: Elektromérnök, néprajzi gyűjtő. [Central Register p. 162., MÉL] 350 Bozóky, Géza, sz: 1875.7.23. Nagyvárad (Nagyvárad 89, Oradea), a: jogakadémiai tanár, be: 1900. J; London, univ: Bp., Paris 1900, tovpály: Jogász, egy.i tanár. 1900-12 között egri joglíceumi tanár. 1912-14. között pozsonyi jogak.-i, 1914-21-ben pozsonyi, 1923-tól pécsi egy.-i tanár (kereskedelmi és váltójog), 1930-31-ben az egy. Rektora. [ÚMÉL I. 896] 351 Kmoskó, Mihály, rk, sz: 1876.8.29. Illava (Illava 38, Ilava), a: tanító, be: 1900. Th biblikus tanulmányok; London, ki: 1902., univ: Wien Aug., Wien 1893-99, Wien Aug. 1897, e.isk: Trencsén Piar. G, Egom. Th., tovpály: Bécsben Th-ból dr-ált, orientalista, K-i nyelvekkel foglalkozott, megnyerte a Lackenbacher-pályázatot. 1899/1900: Bejrútban és Palesztinában,pozsony karkp-ja, 1904. VIII: a KPI tanulm. felügy-je. 1907 a hittud kar dr-a [MKatL] 352 Hebelt/Ede/, Eduard, sz: 1876.2.16. Budapest (Budapest 80), a: köztisztviselő, be: 1900c. J; London, univ: Bp., Berlin 1899, tovpály: Szociáldemokrata politikus, ügyvéd, ngy.-i képv.. Az I. világháború előtt az eperjesi jogak. Tanára (1908-tól), egy.-i magántanár. A Tanácsköztársaság idején a munkásegy. Tanára és egyik vezetője. Szocdem. Ogy-i képviselő. [ÚMÉL III. 173] 353 Morelli, Gusztáv, sz: 1879.2.20. Budapest (Budapest 80), a: fametsző, be: 1900c. M fogorvos; London, univ: Bp., Berlin 1900c, Zürich, 1900c, Paris 1900c, tovpály: Fogorvos. 1923-ban magántanárrá képesítették a bp.-i egy.-en majd c. rk. tanár lett. 1925-ben a Fogorvosi Szemle főszerk.-jévé választották. 1932-től a Fogorvosok Orsz. Egyesületének elnöke., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [ÚMÉL IV. 852, MÉL] 354 Hamar, E, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1902. Ec; London School of Economics, ki: 1903. [LSE 1903-1904 calendar] 355 Virter/Ferencz/, Ferenc, sz: 1875.2.19. Hódság (Hódság 4, Odžaci), be: 1902.; London, ki: 1902., univ: Bp. J, USA, e.isk: Tvár., Bp. G, tovpály: Hírlapíró és szerkesztő. Az USA-ban a magyar kolónia életét tanulmányozta Dél-Karolinában, és Floridában. Részt vett a cubai flotta műveleteiben. Az Uránia tud.os színház ig.ja., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szinnyei, MÉL] 356 Bárczy/Bárcziházi/, István, sz: 1882.10.21. Budapest (Budapest 80), be: 1903. J; London, univ: München 1902, Paris 1903, tovpály: Mmin.e.ségi államtitkár. Zemplén megyében kezdte közig.i pályafutását, 1905-ben a mine.-séghez került. Wekerle, majd Khuen-Héderváry Károly mine. személyi titkára, 1913-tól az elnöki osztály helyettes [ÚMÉL I.420.]
251
357 Némethy, Béla, von Németfalva, ev, sz: 1878.1.8. Győr (Győr 84), a: birtokos, helytartótanácsi alelnök, be: 1903. N fizika, geológia, botanika, zoológia; London University College, ki: 1904., univ: Wien 1900, Wien Lw. 1900, e.isk: Wien Ther. G, megjegyz: G [UCL calendar 1903-1904, UCL Lib: students entry form] 358 Schütz, Aladár, ev, sz: 1876.7.31. Budapest (Budapest 80), be: 1903. M; London University, univ: Bp., Berlin 1903, Paris 1903, Lausanne 1903, e.isk: Bp. Ev. G, tovpály: 1904. a breslaui porosz kir. egy. gyermekgyógyászati klinikáján Czerny orvos-tanár mellett segéd. 1905-től Bp.en gyermekorvosi gyakorlatot folytat. [Szinnyei] 359 Meczner, Béla, ref, sz: 1884.1.22. Makkoshagyma? (Makkoshotyka 44), a: birtokos, be: 1904.; London, univ: Kv., 1901/I; 7.1901-1905, e.isk: Sátoraljaújhely Kat. G 1901, megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Lucian Nastaze] 360 Kerntler, Jenő, Dr., sz: 1878.6.17. Budapest (Budapest 80), be: 1905.6. M nőgyógyászat; London University szülészeti klinika, ösztöndíj: OE Bene 2000k/félév majd 1650k, ki: 1907., univ: Bp. M, Dr 1895, Berlin Mu 1905, Paris Mu 1906, tovpály: 1922-től a Nemzeti Zenede, 1926-tól a Zeneművészeti Főisk. tanára. Zongoraművész és kamarazenész. Orvostud.i tanulmányokat is végzett. [SOTE kari jegyzőkönyv 1904/1905. X. ülés 65., 1905/1906. I. 108. és VIII. 57., 1906/1907. I. 34., VII. 31., 1908/1909. VIII. 30., MÉL] 361 Lakatos/Vince József ?/, V, Dr., rk?, sz: (Magyarország), be: 1905. Ec; London School of Economics, ki: 1906., univ: Bp., Berlin 1905-1906, tovpály: Jogász [LSE 1906-1907 calendar, Szögi] 362 Stoltz, Géza, Dr., ref, sz: 1887.8.3. Kula (bács-bodrog) (Kula 4, Kula), be: 1905. Ec; London School of Economics, ki: 1906., univ: Bp. KKA 1906-tól, e.isk: Újvidék Hh. [LSE calendar 1906-1907, zsidi-adatbázis] 363 Tar, K, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1905. Ec; London School of Economics, ki: 1906. [LSE calendar 1906-1907] 364 Vajda, Ödön, rk, sz: 1881.7.23. Budapest (Budapest 80), be: 1905.1.5. En; London Imperial College, ösztöndíj: ME (mh VKM), ki: 1905.2.21., univ: Bp. ME 1899-1903, német egy 1905u, e.isk: G, tovpály: Gépészmérnök, a vegyipari gépek professzora. Francia, angol és német tanulmányutat követően tőzegvállalatot irányít. 1921-ben a Bp.-i műegy. magántanára, 1930-tól a Mezőgazdasági iparok tanára. [imperial register, MÉL, BME C. iratok 1871-1934 1904.37. külföldi tanulmányi ösztöndíjak, Magyar kémikusok lapja 48. 1993. 9. 387-391.] 365 Zilahy/Zilahi/, Jenő, Dr., rk, sz: 1880. Budapest (Budapest 80), be: 1905. M; London, ösztöndíj: OE (mh VKM), ki: 1906., univ: Bp. M, Paris 1904, német egy 1905u, tovpály: Orvos, sebész. Korbonctani intézet, I. sz. bel., majd a II. sz. sebészet munkatársa. [SOTE kari jegyzőkönyv 1905/1906. IX. 45., www.leveltar.SOTE.hu/32_kari_ules_1906_07.doc www.leveltar.SOTE.hu/31_kari_ules_1905_06.doc] 366 Bachrach, Ilona ?, Miss, izr?, sz: 1874. Budapest (Budapest 80), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1906., be újra: 1907.07.22. ki újra: 1907.08.16.,univ: Cambridge? 1906, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6. , 1912.9, In: UoL/EM/3/6/1] 367 Braun, R, izr, sz: Lippa (Lippa 34, Lipova), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: ME (mh VKM), ki: 1906., univ: Bp. ME [BME 1912.9] 368 Kundtz, E, Mr., sz: Kassa (Kassa 85, Košice), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1906., tovpály: G.i tanár., megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, In: UoL/EM/3/6/1] 369 Obetko, sz: Eperjes (Eperjes 28, Prešov), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1906., univ: Bp. Ph 1900-1905, tovpály: Királyi aljárásbíró. A szabadkai kir. törvényszéki bíró. 1903-tól az eperjesi jogAk-n tanár. Jogász, jogi tanácsos. [In: UoL/EM/3/6/1, BTK-adatbázis, Révai] 370 Schmidt, M, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1906. [In: UoL/EM/3/6/1] 371 Schönfeld, E, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1906., megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, In: UoL/EM/3/6/1] 372 Sebestyén, ?, sz: Debrecen (Debrecen 9), be: 1906.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1906. [In: UoL/EM/3/6/1] 373 Toldy, László, ifj., rk, sz: 1882.3.17. Budapest (Budapest 80), a: székes-főváros főlevéltárnoka, be: 1906. Mu; London, ösztöndíj: FJ, univ: Bp. Mu, Paris 1906, e.isk: Bp. G, tovpály: Jogász és zenetanár. 1906-ban a székesfőváros által alapított Ferencz József-jubileumi ösztöndíjat elnyervén, hosszabb időt töltött Párizsban és Londonban [Szinnyei]
252
374 Mikszáth/Kálmán/, Koloman, sz: 1885.4.28. Budapest (Budapest 80), a: író, be: 1906c. J; London, univ: Bp. J, Paris 1905c, tovpály: Jogász, politikai szakíró. Mint politikus előbb Tisza István, majd Bethlen István szűkebb köréhez tartozott. 1926–1932 között Miskolc város főispánja, megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [ÚMÉL IV. 755., MÉL] 375 Baranski, László Emil, sz: 1877.5.11. Budapest (Budapest 80), be: 1907.2.20. Ph; London University College, ki: 1907., univ: Bp. kir. Rajz és képzőműv. Isk. [UCL calendar 1907-1908, UCL Lib: students entry form] 376 Békássy, Antónia Heléna Emília, sz: 1889.12.23. Rum (Rum 41), be: 1907.6. Ph művészettörténet, angol, latin, francia, német; London University College, ki: 1910., e.isk: London Bedales, megjegyz: G [UCL calendar 1908-1909, 1910-11, UCL Lib: students entry form] 377 Christian, Géza, Dr., rk, sz: 1883.1.27. Nagyszombat (Nagyszombat 27, Trnava), a: egészségügyi tanácsadó, be: 1907. Ec?; London School of Economics, ki: 1909., univ: Bp., Strassburg 1900, Berlin 1907, tovpály: Jogász, megjegyz: G [LSE 1908-1909 and 1909-1910 calendar] 378 Forrai, A, Mr., izr?, sz: Nádudvar (Nádudvar 31), be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1907., univ: Bp. KKA 1899-től, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, UoL/EM/3/6/1] 379 Halasi, Béla, ref, sz: 1887.10.26. Kisvárda (szabolcs) (Kisvárda 31), be: 1907.10.6. J kötelmi jog, jogtört., cégjog, összehasonlító jog; London University College, ki: 1908., univ: Bp. KKA 1905-től, e.isk: Miskolci Ref. G, tovpály: Az USA-ban tanár. A Károlyi-kormány külügymin.-ának osztálytanácsosa (1918). Kormánybiztosként a béketárgyalások gazdasági kérdéseinek előkészítésén dolgozott (1919)., megjegyz: G, feltehetően Aberdeen-ben is tanult [zsidi-adatbázis, UCL calendar 1908-1909, UCL Lib: students entry form] 380 Horthy, M, Miss, sz: Kassa (Kassa 85, Košice), be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907. [In: UoL/EM/3/6/1] 381 Latzkó, Hugó, Dr., izr, sz: 1876.2.15. Budapest (Budapest 80), a: borkereskedő, be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1907., univ: Bp. Ph 1892-96, KKA, Berlin 1895-7, Paris 1913c, Cambridge 1902, 1914, Oxford 1901, e.isk: Bp. Hh., tovpály: 1898-ban bölcseleti Dr.. A Bp.i egy. angol nyelv lektora. 1899-1907 között a Bp.-i Kereskedelmi Ak. tanára. 1908-tól a KKA tanára. Irodalomtörténész, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [Szinnyei, MÉL, MaZsidLex, BME 1911.6., 1912.9, UoL/EM/3/6/1 1905-1908, Szinnyei] 382 Lengyel, Andrew, Dr., sz: 1883.2.6. Magyarország (Magyarország), be: 1907. J kötelmi jog; London University College, ki: 1908., univ: Bp. KKA 1904-től, e.isk: Hh., megjegyz: G [UCL calendar 1908-1909] 383 ReichenHaller, Kálmán ?, ev, sz: 1852.3.16. Magyarország (Magyarország), a: gyógyszerész, be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907., univ: Bp., Heidelberg 1874, Hohenheim 1876, München TH 1877 ?, e.isk: Keszthely, Magyaróvár [In: UoL/EM/3/6/1] 384 ReichenHaller-Pethö, L. J., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1907., univ: Zürich ETH 1877, München TH 1876 ?, tovpály: Fotográfus?, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, In: UoL/EM/3/6/1] 385 Révész, P, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1907.8.10. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907. [In: UoL/EM/3/6/1, CE 3/40/3. univ arch oxf] 386 Révész, P, Miss, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907., univ: Oxford 1907 [In: UoL/EM/3/6/1] 387 Schwöder, E, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907. [In: UoL/EM/3/6/1] 388 Steinacker, V, Miss, sz: Debrecen (Debrecen 9), be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907. [In: UoL/EM/3/6/1] 389 Szekeres, Kálmán, sz: 1859.9.27. Nagyvárad (Nagyvárad 89, Oradea), a: kir. számtanácsos, honvédfőhadnagy, be: 1907.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1907., univ: Bp. 1877-81, Bp. ME, német, fr, holland és belga egy 1907u, e.isk: Debrecen, Tvár., Rozsnyó G, tovpály: Bölcseleti Dr.. FőG.i tanár Rozsnyón és Szolnokon. Főreálisk.i tanár Sopronban, majd Bp.en az V. ker.ben. 1906. szept. 17. óta a II. kerületi főreálisk. ig.ja. [in: UoL/EM/3/6/2 1907, Szinnyei] 390 Foltenyi, Róbert, rk, sz: 1889.1.29. Budapest (Budapest 80), be: 1908. J összehasonlító jogtud, kötelmi jog, római jog; London University College, ki: 1909., univ: Bp. KKA 1912-től ?, London School of Economics 1908-9, e.isk: Bp. VIII. ker. G, tovpály: Közgazdász, megjegyz: G, PG [UCL calendar 1909-1910, 1910-11, UCL Lib: students entry form]
253
391 Foltenyi, Róbert, rk, sz: 1889.1.29. Budapest (Budapest 80), be: 1908. Ec; London School of Economics, ki: 1909., univ: Bp. KKA 1912u, London University College 1908-9, e.isk: Bp. VIII. ker. G, tovpály: Közgazdász [LSE 1909-1910 calendar] 392 Gockler, Lajos, sz: 1864.9.25. Temesvár (Temesvár 96, Timişoara), be: 1908.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1908., univ: Kv., Jena, Zürich, Paris, e.isk: Arad, tovpály: Népisk.i és polgári tanító. Tanított Aninabányán, Nagybecskereken, Kolozsváron. Bp.-en. szerk. a Torontálmegyei Tanügyet (1893). [In: UoL/EM/3/6/1, Szinnyei, MÉL, http://www.banaterra.eu/magyar/G/gockler_lajos.htm] 393 Groedel, Otto, de, izr?, liber báró, sz: 1889.8.30. Budapest (Budapest 80), a: birtokos, be: 1908. Ph, J angol, matematika, latin, angol tört., német, kémi; London University College, ki: 1909., megjegyz: G [UCL calendar 1909-1910, UCL Lib: students entry form] 394 Márffy, Ede, Dr. ifj., sz: 1885.5.24. Budapest (Budapest 80), a: pénzügyi tanácsos, be: 1908. Ec; London School of Economics, ki: 1909., univ: Bp., tovpály: Jogász, egy.i tanár. 1907-től a pénzügymin.ban teljesített szolgálatot. 1914-ben a Debreceni egy. magántanára., megjegyz: G, LL.D. [MÉL, LSE calendar 1909-1910, Révai] 395 Répási, Elemér, ev, sz: 1889.7.13. Besztercebánya (Besztercebánya 81, Banská Bystrica), a: alispán, be: 1908. J; London School of Economics, ki: 1909., univ: Leipzig 1907, London University College 1908-9, e.isk: Besztercebánya G, megjegyz: G [LSE 1909-1910 calendar] 396 Répási, Elemér, ev, sz: 1889.7.13. Besztercebánya (Besztercebánya 81, Banská Bystrica), a: alispán, be: 1908.9. J alkotmányjog, közgazd, összehas. Jogtud., kötelmi; London University College, ki: 1909., univ: Leipzig 1907, London School of Economics 1908-9, e.isk: Besztercebánya G, megjegyz: PG-kutatás [UCL calendar 1909-1910, UCL Lib: students entry form] 397 Vass, B, Mr., sz: Nagy-Várad (Nagyvárad 89, Oradea), be: 1908.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: ME (mh VKM), ki: 1908., univ: Bp. ME, megjegyz: 1911. és 1912 nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, In: UoL/EM/3/6/1] 398 Liebermann, Pál, von, izr?, sz: 1885. Budapest (Budapest 80), be: 1909. M, N élettan; London University College, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1910., univ: Bp. M, Liverpool 1910-11, Berlin 1909, Erlangen 1911c, tovpály: egy.i magántanár, orvos, fiziológus., megjegyz: PG-kutatás Starling intézetében [UCL calendar 1910-1911, SOTE kari jegyzőkönyv 1908/1909. IV. 75., 1909/1910. VI. 15., Huszadik Század 1932 okt., 1910/1911. II. 41., V. 29.] 399 Mansfeld, Géza, Dr., izr?, sz: 1882.2.26. Budapest (Budapest 80), be: 1909. M, N élettan, biológia; London University College, ki: 1910., univ: Bp. M, Wien 1908, Napoli 1908, Cambridge 1909, tovpály: Fiziológus, farmakológus, egy.i tanár, az MTA tagja. 1907-től a Bp.-i gyógyszertani tanszéken tanársegéd. 1910-ben a kísérleti gyógyszertan magántanára,.1916-ban az egy. Rendkívüli tanára., megjegyz: tutor: Mr Starling, PG [MÉL, UCL calendar 1909-1910] 400 Varga, Zsigmond, ref, sz: 1886.2.5. Marosdécse (Marosdécse 60, Decea), a: földműves, be: 1909. Th; London, ösztöndíj: eks 500k, ki: 1909., univ: Kv. 1904-8, Berlin 1908, Geneve 1909, Utrecht 1910-11, Cambridge 1909-10, e.isk: Nagyenyed Ref. G 1904-ig, tovpály: Ref teológus, tanár. A Bp.-i tud.egy.-en a keleti nyelvekből Dr.ált (1911), az ó- és újszövetségi tudományokból Kolozsvárott ref Th.i magántanárrá képesítették. A Debreceni Ref. Nagykönyvtár könyvtárosa [ERefLev I/88/903.24 Zoványi, MÉL, Tolnai nagylexikon] 401 Arányi, István György ?, Dr., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1910. Ec; London School of Economics, ki: 1911., univ: Bp. Ph 1909-10, tovpály: Jogász, megjegyz: G, LL.D. [LSE 1910-1911 calendar, BTK adatbázis] 402 Bresztovszky, Béla, Dr., sz: 1872.8.28. Nagykároly (Nagykároly 32, Carei), a: adótanácsos, be: 1910. En; London, ösztöndíj: ME (mh VKM), ki: 1910., univ: Bp. ME, Berlin 1895, Stockholm1912e, Glasgow, Manchester, Zürich1913u, Paris1913u, Freiburg1913u, tovpály: Mérnök, műegy.i tanár, adjunktus. 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratórium és kísérleti állomás vezetője., megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. Újra be: 1912-1913 [BME C. BME C. 1910.20. külföldi kiküldetések, 1912.28, MÉL, Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ)] 403 Dékány, István, Dr., ref, sz: 1886.4.30. Kecskemét (Kecskemét 26), be: 1910. Ec; London School of Economics, ki: 1911., univ: Bp. 1904-1908, Jena 1906-07, e.isk: Kecskemét G, tovpály: Filozófius és szociológus. Bölcseleti Dr. 1901-től. egy.i nyilvános rendes tanár. Az MTA tagja. Alelnöke az Institut International Sociologie-nak., megjegyz: G [LSE 1910-1911 calendar, Kecskeméti Életrajzi Lexikon, Révai] 404 Farkas, T, Dr., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1910. Ec; London School of Economics, ki: 1914., tovpály: Jogász, megjegyz: G [LSE 1911-12, 12-13, 13-14, 14-15 calendar]
254
405 Auer, Pál, Alsóterényi, izr, sz: 1885.10.3. Budapest (Budapest 80), be: 1910c. J; London, univ: Bp. 1900/1901 tanévtől Ph, Bp. J 1908-ig, Wien 1909, Paris 1907c, Berlin 1907c, e.isk: Bp. VII. ker G., tovpály: 1919-ban Mo.-ot képviselte a Nemzetek Szövetségét előkészítő nemzetközi konferencián. A frankhamisítási perben Fro-t képviselte. Ügyvédi irodája volt Bp-en. 1923-ban a Magyar Békeegyesület elnöke. 1924-ben a Páneurópai Unió magyar osztályának elnöke. [Gulyás, BTKadatbázis, Mazsidlex, Szinnyei] 406 Popper, László, izr, sz: 1888. Budapest (Budapest 80), a: magánzó, be: 1910c.; London, univ: Leipzig 1910, megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. [Szögi] 407 Bérczi, Margit, sz: 1893. Magyarország (Magyarország), a: kereskedő, be: 1911.10. Ph angol; London University Bedford College, ki: 1912.3., univ: Bruxelles [Bedford College Register, form of entrance 1057.] 408 Bossányi, Ervin, sz: 1891.3.3. Rigyica (Regőce 4, Ridica), be: 1911. Fa; London, univ: Paris Julian Ak. 1910, megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. MA [www.keiselbach.hu/s-1541] 409 Galambos/Braun/, Arnold, Dr., izr, sz: 1884.1.25. Komárom (Komárom 19), be: 1911. M, N élettan, kémia, biológia; London University College, ösztöndíj: OE (mh VKM), ki: 1912., univ: Bp. M 1902-1907, Cambridge 1912, Berlin Lw 1912, tovpály: Orvos, megjegyz: PG-kutatás [UCL calendar 1912-1913. 569 .o., www.leveltar.SOTE.hu/37_kari_ules.doc és www.leveltar.SOTE.hu/36_kari_ules.doc] 410 Gönczi/Gönci/, Jenő, Dr., sz: 1879.12.23. Nagykároly (Nagykároly 32, Carei), be: 1911. Ec; London School of Economics, ki: 1912., univ: Bp. KKA, Bp. J, francia 1911e, Liverpool 1912, USA 1912u, tovpály: Jogász, közgazdász, államtitkár. A VKM-ben dolgozott. A KKA-n közgazdaságtant tanított. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság csoportvezetője, irányította az oktatásügy átalakítását, az iskolák államosítását., megjegyz: LL.D., járt 1912-ben Liverpoolban? [LSE 1912-1913 calendar, KKT 2/a. 1911. márc. 23. 6., MÉL] 411 Neményi, Bertalan, izr, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911.7.17. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM + 700k us, ki: 1911.8.11., univ: Bp. Ph 19121914, Bp. J 1909-től, tovpály: Dr.átust szerzett., megjegyz: 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BTK-adatbázis, BME 1911.6., BME 1912.9] 412 Pogány, T, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911.7.17. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1911.8.11., megjegyz: 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1912.9] 413 Révész/Imre?/, I., Mr., ref, sz: 1889.6.30. Pápa (Pápa 42), a: püspök és egyháztörténész, be: 1911.7.17. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ösztöndíj: VKM, ki: 1911.8.11., tovpály: Ref. püspök, egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész, az MTA tagja. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Kolozsvárott és Montaubanban végezte; 1916-ban bölcsészdoktorátust szerzett a kolozsvári egy.-en., megjegyz: 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9] 414 Torday, Emil, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911.; London Royal Hospital Medical College, tovpály: Afrika-kutató. 1909 szept. 30. érkezett meg Bp.re Londonon keresztül, ahová néhány nap múlva visszatért, és a British Múzeumnak gazdag ethnographiai gyűjteményét, valamint kötetekre terjedő jegyzeteit dolgozta föl., megjegyz: a British Múzeum ethnographiai gyűjteményét földolgozta [Royal London Hospital Archives, Szinnyei] 415 Varga, Antal, sz: 1879.7.13. Újvidék (Újvidék 97, Novi Sad), be: 1911. Ph angol irodalom, irod.tört., fonetika; London University College, ki: 1912., univ: Bp. [UCL calendar 1912-1913. 557. o.] 416 Braun, A., Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, univ: Bp. Ph 1906-1907?, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, BTK-adatbázis] 417 Braun, I, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9] 418 Breznitzky, C, Mr., sz: Arad (Arad 79, Arad), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, tovpály: Az aradi Benoid-gázgyár alkalmazottja., megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemén már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9] 419 Freund, Edit ?, Miss, izr?, sz: 1886.9.4. Budapest (Budapest 80), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, univ: Bp. Ph 1905-09?, tovpály: r.h. 1905/1906 I-II,, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, BTK-adatbázis?]
255
420 Freund, I, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, univ: Oxford 1913, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9] 421 Gárdonyi, Z, Miss, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9] 422 Gerecz/Gérecz/, Károly, ref, sz: 1866. Felsőnyárád (borsod) lakik Arad (Felsőnyárád 10), a: nemes kovácsmester, be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, univ: Bp. Ph 1884-88, tovpály: Magyar és francia tanár Versecen, Sümegen és Aradon., megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9, Szinnyei, BTK-adatbázis, Zalai közlöny 1903. aug. 031-035.] 423 Kiss, Sándor, de, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1911e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, univ: Oxford 1909, tovpály: LányG.i tanár., megjegyz: 1911. és 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1911.6., 1912.9] 424 Braun, Soma, izr, sz: 1890.2.13. Kecskemét (Kecskemét 26), be: 1912. Ph nyelvészet; London, univ: Bp. Ph 1913-ig, Dr 1913, Göttingen 1910, tovpály: Tanár, szociológus. 1913 Bp. PhD. A szociáldemokrata pártban a marxista tanításokat igyekezett terjeszteni. Értekezései, tanulmányai, kritikái a Szocializmusban és a Népszavában jelentek meg. Angol, francia műveket fordít. [ÚMÉL I. 922, Szinnyei, MaZsidLex, Wikipédia] 425 Sprecher, Barbara, von, sz: 1891.7.31. Pozsony (Pozsony 91, Bratislava), a: birtokos, tábornok, be: 1912. Ph angol nyelv, filozófia; London University College, ki: 1913., univ: Strassburg, megjegyz: G [UCL calendar 1913-1914. 571. o.] 426 Springer, Frank, izr?, sz: 1892.6.18. Budapest (Budapest 80), be: 1912. J; London University College, ki: 1913., megjegyz: G [UCL calendar 1913-1914. 579. o.] 427 Straub, Sándor, Dr., sz: 1857.1.13. Szolnok (Szolnok 17), be: 1912. En, Ec; London School of Economics, ki: 1913., univ: Bp. ME 1910-ig, München TH 1874, München 1876, Paris 1880c, e.isk: Pozsony G, tovpály: Gépészmérnök. 1883-ban a magyar királyi Technologiai Iparmúzeum tanára és volt őre. 1884-ben honvédhadnagy lett. Az o.os Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács tagja., megjegyz: G [Szinnyei, LSE 1913-1914 calendar, Révai, MÉL] 428 Veress/Weress/, Jenő, de, sz: 1892.2.23. Mezősályi (Mezősályi 60, Şăulia), a: birtokos, be: 1912. Ec; London School of Economics, univ: London University College 1915-16, Berlin 1913, e.isk: Berlin Hh 1911-13 [UCL calendar 1916-1917] 429 Verzár, Frigyes, sz: 1886.9.16. Budapest (Budapest 80), be: 1912. M; London, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1913., univ: Bp. M 1902-1906, Bp. Ph 1909-10, német 1910, tovpály: Orvos, fiziológus, az MTA tagja. 1918-tól a Debreceni egy. Orvosi karán a Kórtani int., valamint az Élettani Intézet vezetője. 1920-21-ben a kar dékánja, 1927-28-ban az egy. rektora. [SOTE kari jegyzőkönyv 1909/1910. IX. 52., 1910/1911. I.72., X. 167., 1911/1912. V. 24., MÉL, BTK-adatbázis] 430 Binet, S, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1912e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, univ: Bp. ME, megjegyz: 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1912.9] 431 Tánczos, E, Miss, sz: Zsolna (Zsolna 38, Žilina), be: 1912e.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, megjegyz: 1912. nyári egyetemen már csak összekötő (correspondent) [BME 1912.9] 432 Liptay, Gizella, sz:1865 Magyarország?, a:honvéd parancsnok, be:1912 Ph, London University College, ki: 1913 [UCL calendar 1913/1914] 433 Gerber, R, Dr., sz: Budapest (Budapest 80), be: 1913. Ec; London School of Economics, ki: 1914., megjegyz: G, Dr. Pol. Sci. [LSE 1914-1915 calendar] 434 Kislégi Nagy/Nagy D. DR. de Kislégh/, Dénes, Dr. de Kislégh, sz: 1884.6.21. Titel (Titel 80, Тител), a: értelmiségi, be: 1913. Ec közgazdaságtan; London School of Economics, ki: 1914., univ: Bp. Ph -1907-ig, Paris 1910c, Berlin HH 1912?, tovpály: A filozófia és a társadalomtud.ok Dr.a. Közgazdász, statisztikai író. A kolozsvári egy. gazdaságpolitikai és statisztikai tanszékének tanára., megjegyz: Ph.D., LSE haladó vizsgáit letette, 1914 BA [LSE Calendar 1914-1915, wikipedia, Pécs Lexikon]
256
435 Létay, Balázs, unit, sz: 1888.10.31. Aranyosrákos (Aranyosrákos 56, Vălenii de Arieş), be: 1913.8.4. Ph régészet; London, ösztöndíj: VKM 2500 kr, ki: 1915., univ: Kv. 1906-10, Oxford 1911, 1913, Paris 1912c, tovpály: 1913–1914-ben rövid Párizsi tartózkodás után, Londonban tanulmányozta a mezopotámiai régészet eredményeit (British Museum). A világháborús hírek hazaparancsolták. A Kolozsvári Zápolya utcában felszínre hozta Árpád népének első észak-erdélyi temetőjét, megjegyz: Nem fellelhető, hogy mely londoni felsőoktatási intézményben tanult. British Musemban gyakornok [Korunk 2004, KerMagv 2004.I., MOL 399/1911–1912., http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/ index.php?act=menu_tart&rovat_mod=archiv&eid=35&rid=2&id=275] 436 Temesvári, Imre, izr, sz: 1893.8.21. Budapest (Budapest 80), a: kereskedő, be: 1913. Ec; London School of Economics, ki: 1914., univ: Wien J 1911, e.isk: Wien G, megjegyz: G [LSE 1914-1915 calendar] 437 Hager, J, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1914. [In: UoL/EM/3/6/2 1914-34] 438 Megyercsy/Megyercsy B/, Béla, ref, sz: 1879.12.30. Fadd (Fadd 36), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1914., univ: Bp. Ref Th, Bp. Ph 1898-99?, tovpály: 1901-től Pécsett, majd Seregélyesen, végül Dunapatajon volt segédlelkész. 1910-től a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek (KIE) o.os titkára. 1910-től szerk. az Ébresztő c. ifjúsági lapot. [In: UoL/EM/3/6/2 1914-34, MÉL] 439 Rona, Erzsébet, izr, sz: 1890.3.20. Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. N kémia; London University College, ki: 1914., univ: Bp. 1908-12, Karlsruh TH 1912, e.isk: Bp. G, tovpály: Fizikus, vegyész, geofizikus. Munkáját Karlsruhéban kezdte, Fajans mellett. 8hónap múlva visszatért Bp.re, ahol Hevesyvel,együtt dolgoztak. Közös munkájuknak tekinthető a radioaktív nyomjelző módszer egyik első alkalmazása., megjegyz: PG-kutatás [UCL calendar 1914-1915. 607. o., KFKI tudósnaptára, BTK-adatbázis] 440 Szende, G, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1914. [In: UoL/EM/3/6/2 1914-34] 441 Torok, István, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1914. Ec politikai gazdaságtan; London University College, ki: 1915. [UCL calendar 1915-1916. 539. o.] 442 Weinberg, A, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1914. [In: UoL/EM/3/6/2 1914-34] 443 Widder, E, Miss, izr?, sz: Budapest (Budapest 80), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; London University summer meeting, ki: 1914. [In: UoL/EM/3/6/2 1914-34] 444 Schönfeld, Viktor, Dr., izr, sz: 1890.10.13. Sutto mh. Süttő (Süttő 13), a: kereskedő, be: 1915. M; London University College, ki: 1916., univ: Bp. ME, Wien 1907, e.isk: Egom. Kat. G., Pozsony jesiva, tovpály: Rabbivá választották Bécsben. 1909-től Londonban a Nord End zsidó hitközség rabbija. 1930-ban Londonban halt meg. Felesége Ella Rachel Leah Sternberg., megjegyz: G [UCL calendar 1916-1917. 261. o., MaZsidLex] 445 Surányi, Irma, sz: 1896.8.20. Budapest (Budapest 80), be: 1915. Mu hegedű, zongora; London Royal Academy of Music, ki: 1916., megjegyz: 1916-ban bronz érmet nyert hegedűn. [RAM register 1916., RAM Annual examination for students 1916.] 446 Veress/Weress/, Jenő, de, sz: 1892.2.23. Mezősályi (Mezősályi 60, Şăulia), a: birtokos, be: 1915. Ph fonetika, nyelvtanítás-módszertan; London University College, ki: 1916., univ: London School of Economics 1914c, Berlin 1913, e.isk: Berlin Hh 1911-13, megjegyz: estin [UCL calendar 19161917. 268. o.] 447 Szilágyi, Sándor, sz: 1878. Debrecen (Debrecen 9), be: 1917.1.17. Ph, Ec; London University King’s College, ki: 1918., e.isk: Debrecen G, tovpály: 1901-ben tanári vizsgát tett latinból és görögből. Azóta a Bp.i V. ker. főG. tanára. Bölcsészeti Dr.., megjegyz: estin [Szinnyei, King Calendar 1916/1917, 1917/18 p. 423., 18/19] 448 Torok S. (István?), sz: Magyarország, be: 1916 Mu, London Trinity College Music, ki: 1916 [TCM calendar 1916-1917]
10. Sheffield 449 Bresztovszky, Béla?, Dr., sz: 1872.8.28. Nagykároly (Nagykároly 32, Carei), a: adótanácsos, be: 1913.; Sheffield University, ösztöndíj: ME?, ki: 1913., univ: Bp. ME, Berlin1895, Stockholm 1912e, Zürich1913u, Paris 1913u, Freiburg 1913u [Sheffield]
257
11. Nyári egyetem Oxfordban vagy Londonban 450 Alexander/Ferencz/, Ferenc Gábor, izr?, sz: 1891.1.22. Budapest (Budapest 80), a: filozófus, esztétikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, be: 1909.7. Ph angol nyelv és fonetika; angliai egyetem, ösztöndíj: VKM 750k, ki: 1910., univ: Bp. M 1908-1912, Bp. Ph 1913-1914, Paris 1908c, Göttingen 1909, tovpály: Orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, a pszichoszomatikus gyógyászat úttörője.1915–1918 közt a Bp.-i egy. Közegészségtani int.ének gyakornoka. 1919-ben Bécsben telepedett le. 1920-ban Berlinbe költözött., megjegyz: újra be: 1911. szünidei [BTK adatbázis, SOTE kari jegyzőkönyv 1909/1910. IX. 56.; 1910/1911. X. 168., BME 1911.6., http://www.tankonyvtar.hu/altalanos-orvostudomany/magyar-orvoseletrajzi-080905-3] 451 Bogdándy, István, rk, sz: 1890.9.11. Kolozsvár (Kolozsvár 86, Cluj-Napoca), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM, ki: 1911., univ: Kv., Bp. M -1913-ig, e.isk: Nagyenyed Ref. G 1908ig, tovpály: Orvos, megjegyz: újra be: 1912, 1913 [www.leveltar.SOTE.hu/37_kari_ules.doc, SOTE kari jegyzőkönyv 1910/1911. X. 168., 1911/1912. VIII. 11., 1912/1913. III. rendes ülés, http://www.edrc.ro/docs/docs/medical/p151_368.pdf, 683/1912-13] 452 Czike, Gábor, rk, sz: 1891. Budapest (Budapest 80), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1909-13, e.isk: G, tovpály: Gépészmérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 453 Cselény, Zsigmond, rk, sz: 1890. Göd (Göd 26), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1909-13, e.isk: G, tovpály: mérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 454 Davida, Ervin, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1910-1914, tovpály: Gépészmérnök., megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 455 Horváth, Elemér, sz: 1886.2.16. Budapest (Budapest 80), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, 1912. 2000k, ki: 1911., univ: Bp Ph 1903/04-04/05,1906/07,1911/12, Bp ME 1908-11, német, francia, holland egy. 1911e, e.isk: Reáliskola, Bp. Magy. Kir. Felső ipariskola, tovpály: Okleveles vegyészmérnök. Az angol vegyészeti gyáripart tanulmányozta 1910-ben: London, Liverpool, Manchester, Edinburgh, Glasgow, Leeds. Az angol nagyiparról, iparvárosokról számos előadást tartott. A Műegy-i Evezős Klub megalakítója angol mintára., megjegyz: újra be: 1912 [BTK-adatbázis, BME 1911.6., BME 1912.9., BME 1912. 87958. számú irat, 1911.1203, 1223] 456 Jónás, János, rk, sz: 1890. Nagybánya (Nagybánya 32, Baia Mare), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1909-12, tovpály: Gépészmérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 457 Kenedi, Béla, sz: 1890. Budapest (Budapest 80), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 600k us, 1912. 700k, ki: 1911., univ: Bp. ME 1911-15, tovpály: Mérnök, megjegyz: újra be: 1912 [BME 1911.6.] 458 Kiss, Gusztáv, ref, sz: 1890. Budapest (Budapest 80), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1907-1911, tovpály: Gépészmérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 459 Kún/Kun/, László, rk, sz: 1890. Budapest (Budapest 80), a: I. ker. állami tanítóképző intézet gyakorló iskolájának tanára, be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, 1912. 700k, ki: 1911., univ: Bp. ME 1908-12, e.isk: G, tovpály: Mérnök, megjegyz: újra be: 1912 [BME 1911.6.] 460 Pivny, Aladár, sz: (Magyarország), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1907-1911, tovpály: Mérnök [BME 1911.6]
258
461 Rábl, Dezső, rk, sz: 1890. Gyöngyös (Gyöngyös 17), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1909-13, e.isk: G, tovpály: 1938.06.04.-23. közt Rábl Dezső kiküldetésben van az USA-ában a textilipar tanulmányozására. Gépészmérnök., megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6., MOL: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/c28/c3d?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0] 462 Sántha, Pál, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. Th 1910-től [BME 1911.6.] 463 Schwartz, Zoltán, izr, sz: 1887. Munkács (Munkács 8, Munkacseve), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1907-11, e.isk: G, tovpály: Gépészmérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 464 Sipos, Károly, ref, sz: 1890. Kaposvár (Kaposvár 29), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1910-14, e.isk: G, tovpály: Gépészmérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 465 Szarka, Károly, ev, sz: 1888. Sárvár (Sárvár 41), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1907-11, e.isk: FőR., tovpály: Mérnök, megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [BME 1911.6.] 466 Téry, Ödön, ifj., rk, sz: 1890. Budapest (Budapest 80), be: 1911.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1911., univ: Bp. ME 1910-14, e.isk: G, tovpály: Gépészmérnök [BME 1911.6.] 467 Fabinyi, Tihamér, Dr., ev, sz: 1890.8.7. Hisnyóvíz lakik Budapest (Hizsnyó 15, Chyžné), a: hivatalnok, be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM 700k, ki: 1912., univ: Bp. J, Berlin 1913, Leipzig 1912e, Cambridge 1912, tovpály: Ügyvéd, pénzügyminiszter, felsőházi tag, az MTA tagja. Törvényelőkészítő bíró az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán. A Ganz Danubius Rt. jogügyi ig.ja (1921). Ügyvédi irodát nyitott. Majd a Magyar Általános Hitelbank elnöke. [BME 1912. 63540. sz. irat, MÉL, Révai] 468 Hellebronth, Antal, sz: 1892. Budapest (Budapest 80), a: tüzérségi tábornok?, be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: ME (mh VKM) + 700k us, ki: 1912., univ: Bp. ME 1913-tól, tovpály: Gépészmérnök. [BME 1912. 63540., 1912. 1360. sz. irat] 469 Király, Richárd, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM 700k, ki: 1912., univ: Bp. J [BME 1912. 63540. sz. irat] 470 Landgraf, Dezső, sz: Magyarország (Magyarország), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM 700k, ki: 1912., univ: Bp. J [BME 1912.] 471 Polányi, Mihály, rk előtt izr, sz: 1891.3.12. Budapest (Budapest 80), a: vasútépítő mérnök és vállakozó, be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM, ki: 1912., univ: Bp. M 1908-1913, 1917 Dr, tovpály: Vegyész, szociológus, filozófus. Részt vett: a Húszévesek Körében, a Galilei Körben. A Károlyi-kormányban egészségügyi államtitkár. A karlsruhei egy., majd a Berlini Kaiser Wilhelm Institut tagja. 1933-tól Manchesteri Egy. Tanára, 1948-tól szoc. Prof [SOTE kari jegyzőkönyv 1911/1912. VIII. 11., MÉL] 472 Pünkösti, Mária, Miss, unit, sz: 1887.5.7. Székesfehérvár (Székesfehérvár 14), be: 1912.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: VKM 700k, ki: 1912., univ: Bp. Ph 1908-13, e.isk: Bp. G, megjegyz: bölcseleti doktor 1913. 10. 18. [BTK-adatbázis, BME 1912., CE 3/38/1] 473 Bloch, Albert, izr, sz: 1891.7.21. Gödöllő (Gödöllő 26), be: 1913.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: OE (mh VKM) 700k, ki: 1913., univ: Bp. M 1908-13, e.isk: Tanárképző intézet gyak,1908 érettségi, tovpály: Orvos [SOTE kari jegyzőkönyv 1912/1913 nyári szünidei ösztöndíj, 1912/1913 Angol-francia szünidei ösztöndíjak tárgyában döntés 2125]
259
474 Deseő, Dezső, rk, sz: 1893.1.30. Nagybáb (Nagybáb 25, Vel'ký Báb), a: tanár, be: 1913.7. M angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: OE (mh VKM), ki: 1913., univ: Bp. M 1913-ig, Leipzig 1926, e.isk: Nyitra Piar. G, tovpály: Tanársegéd a Bp. Egy. Élettani int.ében. 1920. fogorvos. 1922-től az Állatorvosi Főisk. Segédtanárja. 1925-26-ban ösztöndíjjal a Londoni Egy. Gyógyszertani Laboratóriumában és a Lipcsei egy. Állatélettani Intézetében végzett kutatásokat., megjegyz: 1925-1926 a londoni egy. Gyógyszertani intézetében kutat [SOTE kari jegyzőkönyv 1912/1913 nyári szünidei ösztöndíj, MÉL] 475 Kreiker/Kettesi/, Aladár, sz: 1893.10.10. Szeged (Szeged 12), be: 1913.7. M angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: OE (mh VKM), ki: 1913., univ: Bp. M 1911-től, Pozsony, e.isk: Pozsony G, tovpály: A Bp.i Állami Szemkórház másodorvosa. 1921-től a debreceni szemklinikán tanársegéd. 1923-tól egyházi magántanár. A klinika ig.ja. 1938-tól dékán., megjegyz: csak folyamodványa lelhető fel, bizonytalan, hogy kiutazott-e [SOTE kari jegyzőkönyv 1912/1913 nyári szünidei ösztöndíj, Révai] 476 Labó, Viktor, sz: (Magyarország), be: 1913.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: OE (mh VKM) 700k, ki: 1913. [SOTE 1912/1913 Angol-francia szünidei ösztöndíjak tárgyában döntés 2125] 477 Hamvas, Anna Mária, sz: (Magyarország), be: 1914.7. Ph angol nyelv és fonetika; summer meeting in Oxford and London, ösztöndíj: OE (mh VKM) 700k, ki: 1914., univ: Bp. Ph [SOTE 1913/1914 Angol-francia szünidei ösztöndíjak adományozása 2933.]
12. Manchester 478 Lichtmann, Dezső, Dr., izr, sz: 1874.5.1. Vizsoly (Vizsoly 1), a: kereskedő, be: 1894. M; Manchester Univeristy, ösztöndíj: OE (mh VKM), univ: Kv., Wien 1911 és 1913/14, Mittweida 1913, e.isk: Kvár. Piar. G, tovpály: Orvos [Patyi, www.leveltar.SOTE.hu/37_kari_ules.doc] 479 Bresztovszky, Béla, Dr., sz: 1872.8.28. Nagykároly (Nagykároly 32, Carei), a: adótanácsos, be: 1910. En; Manchester University, ösztöndíj: ME (mh VKM), ki: 1910., univ: Bp. ME, Berlin1895, Stockholm1912e, London, Glasgow, Zürich1913u, Paris1913u ,Freiburg1913u, tovpály: Mérnök, műegy.i tanár, adjunktus. 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratórium és kísérleti állomás vezetője., megjegyz: újra be: 1913 [BME C. 1910.20. külföldi kiküldetések, MÉL, Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ)] 480 Hevesy/Bischitz/, György, rk, sz: 1885.8.1. Budapest (Budapest 80), a: bányamérnök, be: 1911.2.14. N fizika; Manchester University, ki: 1913., univ: Bp. Ph, Zürich 1903-9, Karlsruhe TH 1910, Berlin TH 1904, Freiburg 1904-1909, e.isk: Bp. Piar. G 1903-ig, tovpály: A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője. Nagyiparos, földbirtokos, nemes család., megjegyz: PG [RA/39/I ASL, BTK-adatbázis, RA/37/I 1910/1911,1911/1912,1912/1913, M Calendar 1911/1912, 1912/1913, 1913/1914] 481 Kiss, Sándor, unit, sz: 1882.2.13. Homoródjánosfalva (Homoródjánosfalva 68, Ioneşti), a: lelkész, be: 1906. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, Suthworth, ki: 1907., univ: Kv. Th 1902-6, Meadville USA 1906-07, London? 1909, e.isk: Sztúr., Kvár. G, tovpály: Író és fordító. 190512 Füzesgyarmaton, 1912-28 Kolozson, 1928-31 Székelyudvarhelyen, Jánosfalván lelkész. A kolozsi Hitel és Fogyasztási Szövetkezet elnöke. Wilbur amerikai történésznek és Sauthwort egy.i tanárnak megmutatja Erdélyt. [HMCR, UnitLex, Uniárius Meta-Lexikon, MUC Reg., Kovács Sándor] 482 Benczédi, Pál, unit, sz: 1883.1.2. Bencéd (Bencéd 68, Benţid), be: 1907. Th; Oxford Manchester New College, ösztöndíj: MNC, ki: 1908., univ: Kv. 1903-7, e.isk: Bencéd, Sztúr., Kvár. G, tovpály: 1908-ban Székelykeresztúron internátusi nevelő. 1909-től Datkon, 1912-től Homoródújfalun, 1926tól alsóboldogfalván lelkész. 1934-től vallástanár a kolozsvári G.ban. 1943-tól Th.i tanár. [HMCR; UnitLex, Zoványi, MUC Reg., Kovács Sándor]
13. Liverpool 483 Liebermann, Pál, von, izr?, sz: 1885. Budapest (Budapest 80), be: 1910. M élettan; Liverpool University, ösztöndíj: OE Schordann, ki: 1911., univ: Bp. M, London 1901-10, Berlin 1909, Erlangen 1911c, tovpály: egy.i magántanár, orvos, fiziológus., megjegyz: PG-kutatásSherlington intézetében [UCL calendar 1910-1911, Huszadik Század 1932 okt, SOTE kari jegyzőkönyv 1908/1909. IV. 75., 1909/1910. VI. 15., 1910/1911. II. 41., V. 29.]
260
484 Gózony/Krausz/, Lajos, Dr., izr, sz: 1886.10.28. Budapest (Budapest 80), a: gyáros, földbirtokos, be: 1913. M; Liverpool University, ösztöndíj: állami, ki: 1913., univ: Bp. M 1904-11, e.isk: Bp. V. ker. G,1904 érettségi, tovpály: 1915-től magántanár bakteriológiából. [SOTE kari jegyzőkönyv 1912/1913 IX. rendes ülés 39., 1913/14. X. rendes ülés 11., www.leveltar.SOTE.hu/34_kari_ules.doc, www.leveltar.SOTE.hu/36_kari_ules.doc]
14. Leeds 485 Kántor, Sándor, sz: 1886.6.12. Szolnok ? (Szolnok 17), be: 1906.2.20. N; Leeds University [Leeds Register]
15. A konkrét angol felsőoktatási intézmény ismeretlen 486 Widmann/Wiedmann/, Károly, sz: 1814.10.25. Szászváros (Szászváros 73, Orăştie), a: közgazdász, be: 1841 után?. M; angliai egyetem, univ: Wien 1835, német egy. 1841, Paris Société Medicale 1841, tovpály: Orvos. Tanulmányutat tett Németo.ban, Franciao-ban és Angliában. Párizsban két évet töltött. 1843. máj. 3-ban a Société medicale de Paris-tól oklevelet nyert. És ezenkívül még két francia orvosi társaság diplomáját. [Szinnyei] 487 Térey, Pál, ref, sz: 1831.8.28. Nagy-Károly (Nagykároly 32, Carei), be: 1857. Ec, Agr; angliai egyetem, ki: 1859., univ: Bp., München 1849, Hohenheim 1857, e.isk: Bp. G, tovpály: Honvédőrnagy. Klapka szárnysegédje Komáromban. Szatmármegye titkára. Az 1862-es világkiállításon a magyar gazdák egyletének főügyvivője. Londonból utazik 1864-ben Franciao.ba. A párizsi kiállításon ő a magyar kiállítási biztos. [Szinnyei, Wikipédia] 488 Bizonfy, Ferenc, sz: 1828.3.12. Sopron? (Sopron? 93), be: 1860c. M, J; angliai egyetem, univ: Leipzig 1855c, Berlin 1855c, Heidelberg 1855c, Zürich 1852, e.isk: Győr, Magyaróvár, Sopron G, tovpály: Fordító. A szabadságharc után külföldre menekült és 1851-ben Londonban a fiatalabb menekült honvédtisztek részére nyitott hadiiskolában Rónay püspök és Thaly ezredes mellett tanárkodott; de a tanint. néhány hónap múlva bezárt., megjegyz: orvosi oklevelet nyert Angliában [Szinnyei, Pallas] 489 György, Aladár, ref, sz: 1844.4.11. Huszt (Huszt 22, Хуст), a: orvos, be: 1868c. Ph népnevelés?; angliai egyetem, ki: 1871., univ: Bp., Tübingen 1867, Berlin 1868, olasz egy 1871u, tovpály: 18711882 munkatársa a Honnak. Tanügyi közleményeivel a közoktatás iránt érdeklődést keltett. 1882től az o.os statisztikai hivatal tisztviselője. [Szinnyei] 490 Ritli, Vendel, rk, sz: 1851.10.19. Kálmánd (Kálmánd 32, Cămin), a: orvos, be: 1873c.; angliai egyetem, univ: Pozsony, Dittenhall, Wien 1884, e.isk: Sznémet. G, tovpály: Jézus-társasági áldozópap. FőG.i tanár volt Kalocsán 1876–96 között. Meghalt 1897. június 23. Innsbruckban. [Szinnyei] 491 Jámbor, Vilmos, sz: 1824.6.15. Hátságy (Somogyhárságy 90), a: kertész, be: 1845c, e.isk: Pozsony, tovpálya: József főherceg alcsúti birtokán főkertész. Margit-sziget parkosítása [Pallas, MÉL] 492 Bürger, Géza, izr, sz: 1887.6.19. Csákova (temes) (Csák 34, Ciacova), a: orvos, be: 1909. M; angliai egyetem, ösztöndíj: VKM 750k, ki: 1910., univ: Bp. J, Bp. M 1906-11, Göttingen 1913, e.isk: Tvár. állami G1905érettségi, tovpály: Bakteriológus, börtönorvos Temesváron, törvényszéki orvos. Részt vett az 1919-20-as temesvári diákösszesküvésen. Bakteriológus, börtönorvos Temesváron, törvényszéki orvos. [SOTE kari jegyzőkönyv 1909/1910. IX. 56., Borsi-Kálmán, www.leveltar.SOTE.hu/36_kari_ules.doc] 493 Rohonyi, Hugó, izr, sz: 1888.4.9. Pápa (Pápa 42), be: 1909. M; angliai egyetem, ösztöndíj: VKM 750k, ki: 1910., univ: Bp. M 1906-11, tovpály: A Galilei-kör egyik kezdeményezője. Később Chicagóban egy.i tanár. Orvos. [SOTE kari jegyzőkönyv 1909/1910. IX. 56., 1910/11. I. 17., 1911/12, www.leveltar.SOTE.hu/37_kari_ules.doc, www.leveltar.SOTE.hu/36_kari_ules.doc] 494 Szegvári, György, izr, sz: 1890.3.5. Budapest (Budapest 80), be: 1909. M; angliai egyetem, ösztöndíj: VKM 750k, ki: 1910., univ: Bp. M 1907-12, e.isk: Bp. VII. ker. G 1907 érettségi, tovpály: Orvos [SOTE kari jegyzőkönyv 1909/1910. IX. 56.]
261
FÜGGELÉK 1. – KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A következő londoni levéltárosok segítették a kutatást: Katie Ormerod (Bartholomew’s Archives and Museum) Christine Terry (Birkbeck College) Wollner Ildikó (The British Library) Freesia Dine (Goldsmiths College University of London) Wendy Hawke (Guildhall Library) Anne Barrett (Imperial College Archives) Derek Mackenzie (Information Services and Libraries, City University Archives, City University) Caroline Lam, Frances Pattman, Katharine Higgon (King’s College Archives) Howard Doble (London Metropolitan Archives) Peter Fisher (London Metropolitan University) Sue Donnelly, Silvia Galotti, Rachael Maguire, Anna Towlson (London School of Economics & Political Science Library) Richard Durack (Newham Archives & Local Studies Library, Stratford Library) Lorraine Screene (Queen Mary College Archive) Bridget Palmer (Royal Academy of Music Library) Neil Parkinson (Royal College of Art Library) Chris Bornet (Royal College of Music) Myai Du (Royal College of Veterinary Surgeons’ Trust Library) Rea Victoria (Royal Free Hospital Archives) Vicky Holmes, Anna Flood (Royal Holloway College, University of London) Kate Richardson and Jonathan Evans (Royal London Hospital Archives and Museum) Gill Jackson Jackson, Court Nichola (Royal Society Archives) Frances Houston (The Royal Veterinary College Library) Peter Garrod (School of Oriental and African Studies Library and Archives) Erika Panagakis (School of Slavonic and Easter European Studies Library) Richard Temple, Christine Wise (Senate House Library) Marina Logan-Bruce, Nallini Thevakorrunai (St. Geoge’s Hospital Medical School, St. George’s Library) Emma Greenwood (Trinity College of Music, Jerwood Library) Prof. Negley Harte, Wendy Buttler, Richard Temple (University College London) Paul Dudman BA (Hons.) (University of East London Archives) Az oxfordi college levéltárak leváltárosai közül köszönöm segítségét a következő levéltárosoknak: Norma Aubertin-Potter, Toby Barnard, Brendan Callaghan, Juliet Chadwick, Judith Curthoys, Robin Darwall-Smith, Fiona Floate, Emma Goodrum, Susan Griffin, Clare Hopkins, Amanda Ingram, Christopher Jeens, Alice Millea, Annabel Peacock, Rob Petre, Michael Riordan, Anna Sander, Jenifer Thorp. A cambridge-i college levéltárak leváltárosainak is köszönöm a segítségét: Patricia Aske, Joan Bullock-Anderson, Fiona Colbert, Jacqueline Cox, Elisabeth Ennion-Smith, Dr. John Pollard, Dr. M. J. Franklin, Adam Green, Suzzan Griffith, Dr. Elisabeth Leedham–Green, Dr. Lovatt, Dr. Patricia K. McGuire, Geoffrey T. Martin, Amanda Goude, Philippa Grinstone, Christine Roberts, Nicholas Rogers, Karen Stephenson, 262
Elisabeth Stratton, Anne Thomson, Kathryn Mary Thompson, Janet Thompson, Peter Warner, Hannah Westall, Dr. Frances H. Willmoth. Szeretném megköszönni továbbá a vidéki angliai levéltárosok segítségét is: Ivana Frlan and Helen Fisher – Birmingham University Archives Michael Richardson – Bristol University Archives Michael Stansfield – Durham University Archives Sue Inskip – Exeter University Library Brian Carpenter – Exeter Devon Records Office Hannah Westall and Liza Griffen and Joanne Fitton – Leeds University Archives Jo Klett – Liverpool University Archives James N Peters and Janet Wallwork – Manchester University Archives Alan Callender – Newcastle Archives Alexandra Broekema – Nottingham University Archives Beverly Ann Dobson – Sheffield University Archives Karen Robson – Southampton University Archives
263
FÜGGELÉK 2. – BIBLIOGRÁFIA ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 19. SZÁZADI EGYETEMES TÖRTÉNET 2001. – 19. századi egyetemes történet (1789–1890). Szerk.: Vadász Sándor, Korona Kiadó, Budapest, 2001. ÁBEL - Ábel Jenő: Magyarországi tanárok és tanulók külföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1890-1902. I. Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Összeállította: Mokos Gyula. 1890. II. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Összeállította: Schrauf Károly. 1892. III. A krakkói magyar tanulók háza, tanulóinak jegyzéke. Összeállította: Schrauf Károly. 1892. IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Összeállította: Dr. Schrauf Károly. 1902. ALEXANDER 1987. – Alexander, Wendy: First ladies of medicine: the origins, education and destination of early women medical graduates of Glasgow University, Wellcome Unit for the History of Medicine, Glasgow, 1987. ANDERSON HEQ 25 (1985a), 459–481. – Robert David Anderson: Education and society in modern Scotland: a comparative perspective, History of Education Quarterly 25 Edinburgh, 1985., 459–481. ANDERSON 1989. – Robert David Anderson: Education and opportunity in Victorian Scotland: schools and universities, Edinburgh, University Press, Edinburgh, 1989. ANDERSON 1995. – R. D. Anderson: Universities and elites in Britain since 1800 In: New Studies in Economics and Social History, New- York, Cambridge University Press, 1995. ANDERSON 1997. – Robert David Anderson: Scottish Education since the reformation, The Economic and Social History Society of Scotland, Published in association with "The Economic and Social History Society, Dundee, 1997. ANDERSON – LYNCH - PHILLIPSON 2003. – Robert David Anderson - Michael Lynch, Nicholas T. Phillipson: The University of Edinburgh: an illustrated history, Edinburgh University Press, Edinburgh, 2003. ANDERSON 2000. 154–174. – Robert David Anderson: Scottish Universities. In: Homes (ed.) Institutions of Scotland: Education, vol. 11. of Scottish life and society: a compendium of Scottish ethnology, East Linton, 2000. 154–174. ANDERSON 2006. – Robert David Anderson: British Universities Past and Present. Hambledon ß London Books, London, 2006. ANDERSON 2010. – Anderson, Robert David előadása a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság konferenciáján: British university models and their diffusion. Budapest, 2010. november 12–13. ANGHI 1985. – Anghi Gyöngyi: A Channing School magyar növendékei In: Unitárius Élet, 1985. 4. sz. 7–8. ANGLIÁTÓL NAGY–BRITANNIÁIG 2004. – Angliától Nagy–Britanniáig. Szerk. Frank Tibor. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. Frank Tibor: Beavatkozás vagy be nem avatkozás? A brit külpolitikai gondolkodás és az osztrák–magyar kiegyezés. 275–290 Tüzes Károly: Nagy–Britannia és az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai együttműködése a kiegyezés évében. 291–309. Egedy Gergely: Disraeli és a konzervatív identitás kialakítása. 151–166. Gángó Gábor: Trefort Ágoston, az angol forradalom első magyar történetírója. 167–202. Mester Béla: John Stuart Mill a kiegyezés utáni évtizedek magyar politikafilozófiai gondolkodásában. 203–220. 264
ARMYTAGE 1970. – Armytage, Walter Harry Green: Four hundred years of English education, Cambridge University Press, Cambridge, 1970. ASTRIK 1996. – Astrik, L. Gabriel: Matriculation books at medieval universities. In: The Catholic Historical Review, Washington D.C., 1996. ASTRIK 1938. – Astrik, L. Gabriel: Magyar diákok és tanárok a középkori Párizsban. In: Egyetemes Philológiai Közlöny 48. (1938.) 41–49. ASTRIK 1940. – Astrik, L. Gabriel: Les Hongrois et la Sorbonne mediévale. Extrait de la Nouvelle Revue de Hongrie 1940. Janvier–Mars. ASTRIK 1943–44. – Astrik, L. Gabriel: A magyar udvar középkori dinasztikus kapcsolatai. In: A Gödöllői Premontrei Gimnázium Évkönyve, Gödöllő, 1943–44. ASTRIK 1986. – Astrik, L. Gabriel: The University of Paris and its Hungarian Students and Masters during the reign of Louis XII. and Francois Ier (Texts and Studeis in the History of Medieval Education, No. XVII.), Notre Dame/Frankfurt–am–Main, 1986. ASTRIK 1992. – Astrik, L. Gabriel: The Paris Studium. Robert of Sorbonne and his Legacy. Selected Studies. Verlag Josef Knecht, Franfurt–am–Main, 1992. BAJI–CSORBA 1994. – Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások, HG és Társa Kiadó, Budapest, 1994. BALOGH FERENC 1934. - Balogh Ferenc: Alapítványok és ösztöndíjak a debreceni református főiskolán, Debrecen, 1934. BALOGH JÓZSEF – Balogh József: John Paget In: The Hung. Quart. 1939. 610–632. és 1940. 65–81. BALOGH JUDIT 1999. – Balogh Judit: Kérdések, hipotézisek, feladatok a XVII. századi magyar puritanizmus kutatása kapcsán In: Fiatal egyháztörténészek írásai. Szerk. Fazekas Csaba. Miskolc, 1999. BALOGH–GERGELY – Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992. I–II., MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996. BELLOT 1929. – Hugh Hale Bellot: The University of London. A History. London University, Institute of Historical Research, London, 1969. BÉNYEI 1996. – Bényei Miklós: Eövös József könyvei és eszméi. Csokonyai könyvek, Debrecen, 1996. BERG 1942. 120–123. – Berg Pál: Az angol nyelvtanítás útja a magyar iskolában, Angol Filológiai Tanulmányok, 1942. 120–123. BERG 1946. – Berg Pál: Angol hatások tizenhetedik századi irodalmunkban, OSZK, Budapest, 1946. HERTELENDY – HENZ – ZALÁNYI 1967. – Bezerédyné Hertelendy Margit – Henz Aurél – Zalányi Sámuel: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1967. BODOKY 1997. – Bodoky Richárd: Jövevények és vándorok. Családtörténeti töredékek I. és II. kötet, 1860–1870. Magánkiadás, Budapest, 1997. BODONHELYI 1938. – Bodonhelyi József: A superintendensi intézmény a skót református egyházban, Beke Nyomda, Debrecen, 1938. BODONHELYI 1942. – Bodonhelyi József: Az angol puritanizmus lelki élete és magyar hatásai, Pannonia Nyomda, Debrecen, 1942. BRITISH–HUNGARIAN RELATIONS 2004. – British–Hungarian Relations Since 1848. Edited by László Péter and Martyn Rady, School of Slavonic and Eatern Europien Studies, University College London, London, 2004. BROWN–MOSS 1996. – Alfred Lawson Brown and Michael Moss: The University of Glasgow (1451–1996), Edinburgh University Press, Edinburgh, 1996.
265
THEOLOGIAI AKADÉMIA TÖRTÉNETE 1955. – A Budapesti Református Theologiai Akadémia története (1855–1955) Szerk. Pap László és Bucsay Mihály, Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, Budapest, 1955. BUCSAY 1985. – Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon (1521– 1945), Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. CAIN 1982. – Cain, Piers: Examination Registers of the University of London (1838– 1889) – Bevezető tanulmány. University of London Library, London, 1982. CANT 1992. – Cant, Ronald Gordon: The University of St. Andrews: a Short History, St. Andrews, St. Andrew’s University Library, 1992. CARLETON 1984. – Carleton, Don: University for Bristol: A History in Text and Pictures, University of Bristol Press, University of Bristol, 1984. 25–39. CARTER, WITHRINGTON 1992. – Jennifer J. Carter and Donald John Withrington: Scottish Universities: distinctiveness and diversity, John Donald Publisher, Edinburgh, 1992. CATTO 1989. – Iain Catto: No spirits and Precious Few Women: Edinburgh University Union, 1889–1989, Edinburgh University Union, Edinburgh, 1989. CHARLTON 1951. – Henry Buckley Charlton: Portrait of a university, 1851–1951. Manchester, England, Manchester University Press, Manchester, 1951. CRUICKSHANK 1970. – Marjorie Cruickshank: A History of the Training of Teachers in Scotland, University of London Press, London, 1970. CZÉRE 1989. – Czére Béla: A vasút története, Corvina Kiadó, Budapest, 1989. CZIGÁNY KORTÁRS 2001. 136–144. – Czigány Lóránt. Fest Sándor öröksége. In: Kortárs 2001. 45. évf. 9. szám. 136–144. DAHRENDORF 1995. – Ralf Dahrendorf: A history of the London School of Economics and Political Science (1895–1995), Oxford University Press, Oxford, 1995. DALTON 1960. – Reverend Tom E. Dalton: Channing School. An abridged account, 1960. In: Celebration of 75 years since the foundation in 1885. London, 36. DARE–HOLLANDER – Alan Dare, Paul Hollander: Hungarian students in Great-Britain – Past experiences, present attitudes, London, 1959. DEZSÉNYI – HERNÁDI 1967. – Dezsényi Miklós – Hernády Ferenc: A magyar hajózás története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967. DURKAN, KIRK 1977. – John Durkan, James Kirk: The University of Glasgow 1451– 1577, University of Glasgow Press, Glasgow, 1977. ECKHARDT 1943. – Eckhardt Sándor: Magyarok a középkori francia egyetemeken. In: Századok 76 (1943.), 415–419. EIBNER 1983. – Eibner, V. John: British Evangelicals and Hungary, 1800–1852. In: The Journal of the United Reformed Church History Society, 1983. ELEK 1942. - Elek László Sándor: Angol-magyar kapcsolatok a 16–17. században. Debrecen, 1942. ELEK 1943. - Elek László Sándor: Debreceni diákok Angliában, 1943. ERDŐ 1986. – Erdő János: A Manchester College története és kapcsolata ez erdélyi unitárius egyházzal, Keresztény Magvető, Kolozsvár, 1986., 138–158. ERDÉLY TÖRTÉNETE III. – Erdély története III. (1830-tól napjainkig). Szerk.: Szász Zoltán, Akadémia Kiadó, Budapest, 1987. EVANS CAMBRIDGE 2010. – Evans, Gillian Rosemary: The University of Cambridge, a new history, I. B. Tauris and Company, London, 2010.
266
EVANS OXFORD 2010. – Evans, Gillian Rosemary: The University of Oxford, a new history, I. B. Tauris and Company, London, 2010. FEST 1917. – Fest Sándor: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi fellépéséig, Akadémia Kiadó, Budapest, 1917. FEST 1920. – Fest Sándor: Angolok Magyarországon a reformkorban 1825–1848, Franklin-társulat, Budapest, 1920. FEST 1934. – Fest Sándor: Magna Charta – Aranybulla. Szellemi érintkezések angolok és magyarok között III. Béla és II. Endre korában. In: Budapesti Szemle (1934.), 682– 683. FEST 1935. – Fest Sándor: Egy angol püspök Magyarországról (1806). Protestáns Szemle, 1935. 72–74. FEST székfoglaló – Fest Sándor székfoglaló beszéde 1938. szept 30–án: Debrecen történeti szerepéről az angol-magyar érintkezések terén FEST 2000. – Fest Sándor: Skóciai Szent Margittól a Walesi bárdokig. Magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatok. Universitas Kiadó, Budapest, 2000. FRANK 2004. – Tibor Frank: Arthur J. Patterson and the Austro-Hungarian Settlement of 1876. In: British-Hungarian Relations Since 1848. Edited by László Péter and Martyn Rady, University College London, London, 2004. 47–62. GARAMI – GÖBEL – PÁRNAY 1977. – Garami Tibor – Göbel József – Párnay Zoltán: Budapest csatornázása, Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest, 1977. GÁL FERENC 1986. – Gál Ferenc: Érintkezéseink az angol és amerikai unitáriusokkal. In: Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Minerva Kiadó, Kolozsvár, 1986. 8. fejezet 116-131. GÁL MAGYAR NEMZET 1939. május 14. – Gál István: Debrecen és Anglia. In: Magyar Nemzet, 1939. május 14. GÁL MAGYAR NEMZET május 24. – Gál István: Mégegyszer Debrecen és Anglia. In: Magyar Nemzet, 1939. május 24. GÁL MAGYAR NEMZET 1939. jún. 04. – Gál István: Az angolbarát Erdély. In: Magyar Nemzet, 1939. június 4. GÁL MAGYAR NEMZET 1939. júl. 09. – Gál István: Erdélyi anglománia. In: Magyar Nemzet, 1939. július 9. GÁL MAGYAR NEMZET 1939. nov. 26. – Gál István: A magyar kérdés az angol politikai irodalomban. In: Magyar Nemzet, 1939. nov. 26. GÁL HUNG. QUART. 1939. – Gál István: England and Transylvaniae. In: The Hungarian Quarterly, 1939. 243–255. GÁL PESTI MAGYAR HÍRLAP 1939. – Gál István: Régi felvidéki magyarok Angliában. Pesti Magyar Hírlap, 1939. okt. 1. GÁL MAGYAR NEMZET 1940. – Gál István: Paget In: Magyar Nemzet, 1940. márc. 24. GÁL PÁSZTORTŰZ 1939 szept. 389–403. – Gál István: Paget, Erdély honpolgára. Pásztortűz 1939 szept. 389–403. I. és Gál István: A fiatal Széchenyi Angliában. In: Pásztortűz, 1941, 486. GÁL ISTVÁN PESTI HÍRLAP, BRASSÓ LAPOK – Gál István: Reformkori magyarok Nyugat–Európában c. In: Pesti Magyar Hírlap, 1939. okt. 29. és In: Brassói Lapok, 1940. márc. 31. GÁL ISTVÁN 1942. – Gál István: Angol-magyar történelmi kapcsolatok, Magyar Királyi Állami Nyomda, Budapest, 1942. GÁL ISTVÁN WESSELÉNYI 1942. – Gál István: Wesselényi Miklós. In: Erdélyi csillagok. 2., Kolozsvár, 1942. 209-248. 267
GÁL ISTVÁN 1943. – Gál István: Sárospatak, Erdély és Anglia. In: Pásztortűz 1943. 9. sz. GÁL ISTVÁN 1944. – Gál István: Magyarország, Anglia és Amerika, Különös tekintettel a szláv világra. Vázlatok a nemzetközi vonatkozások köréből, Officina Kiadó, Budapest, 1944. GÖMÖRI 1986. – Gömöri György: Lord Paget magyar pártfogoltjai. In: Irodalomtörténeti Közlemények 90 (1986) 3. sz. 291–294. GÖMÖRI 1989. – Gömöri György: Angol-magyar kapcsolatok a XVI–XVII. században, Akadémia Kiadó, Budapest, 1989. GÖMÖRI 1991. – Gömöri György: Erdélyiek és angolok. Művelődés- és kapcsolattörténeti tanulmányok, Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1991. GÖMÖRI 2004. – Gömöri György – Erdélyi merítések, Xantus Iroda, Kolozsvár, 2004. Gömöri György: Magyar peregrinusok a XVII. századi Angliában. Gömöri György: Magyar peregrinusok a XVII. századi Cambridge-ben. GÖMÖRI 2005. – Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken 1526–1789. Szerk.: Szögi László. Eötvös Loránd Tudományegyem Levéltára, Budapest, 2005. GRAY 1926. – Gray, Arthur: Cambridge University. An episodical history, W. Heffer and Son’s Ltd., Cambridge, 1926. GREEN 1974. – Green, Vivien Hubert Howard: History of Oxford University, London, B. T. Batsford Ltd., 1974. GYÁNI– KÖVÉR 2006. – Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. HAHN 1960. – Hahn Géza: A magyar egészségügy története, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1960. HALÁSZ 1936. – Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai, Grill Károly Könyvkiadó, Budapest, 1936. HITCHENS 1988. – Hartlib and Comenius, a selecton of documents from the papers of Samuel Hartlib, with a brief introduction by W.J. Hitchens, Sheffield University Library, Sheffield, 1988. HAMILTON 1983. 99–115. – Sheila Hamilton: The first generation of university women (1869-1930), ed. Gordon Donaldson, In: Four Centuries: Edinburgh University Life 1583–1983., Edinburgh University, Edinburgh, 1983. H. HARASZTI 1988. 7. sz. – H. Haraszti Éva: Kossuth Lajos ismeretlen angliai levele. In: Kortárs, 1988. 7. sz. HARTE–NORTH 1991. – Negley Harte and John North: The world of University College London (1828–1978), London University College, London, 1991. HARTE 1986. – Harte, Negley: The University of London (1836–1986), Athlone Press, London, 1986. HARFORD 2007. – Judith Harford: An experiment in the development of social networks fo women: women’s college in Ireland in the 19th century. In: Paedagogical Historica, Edinburgh, 43, 2007. 75–81. HAT ÉVSZÁZAD – Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Szerk.: Szögi László. Magyar Felsőoktatás. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1994. HEREPEI 1965–1971. – Herepei János: Adattár XVII. századbeli szellemi mozgalmaink történetéhez, I–III., szerk.: Keserű Bálint, Budapest-Szeged, 1965–1971.
268
SILVER AND TEAGUE 1970. – Harold Silver and Sidney John Teague: The history of British Universities (1800–1969) a Bibliography, Society for Research into Higher Education, London, 1970. BROCK-CURTHOYS 1997. – The History of the University of Oxford, Vol. VI.: Nineteenth–Century Oxford, Part 1. and Vol. VII.: Part 2. Edited by Michael George Brock and Mark Charles Curthoys. Clarendon Press, Oxford, 1997, reprinted 2007. HISTORY OF UNIVERSITIES – History of Universities. Editor: Mordechai Feingold. Oxford University Press, Oxford. HITCHENS 1988. – W. J. Hitchens: Hartlib and Comenius, a selecton of documents from the papers of Samuel Hartlib, with a brief introduction by, Sheffield University Library, Sheffield, 1988. HOBSBAWM 1962. – Eric John Ernest Hobsbawm: The age of Revolution. Europe 1789– 1848, Abacus, London, 1962. HONEYMAN 2009. – Katrina Honeyman: The University of Leeds and the history of the North, In: Local Population Studies, Cambridge, 82, 2009. 147–167. HORN 1967. – David Bayne Horn: A Short History of the University of Edinburgh, 1556–1889, Edinburgh University Press, Edinburgh, 1967. HORVÁTH JENŐ 1925. – Horváth Jenő: A nemzetközi egyetemközi kapcsolatok. Kül. Szemle, Pécs, 1925. HORVÁTH 1925. – Horváth Jenő: A modern világ története. Diplomácia és államtörténet. Anglia – Szent Szövetség, Centrum Kiadóvállalt Rt., Budapest, 1925. HORVÁTH JENŐ BUDAPESTI SZEMLE, 1926. – Horváth Jenő: Széchenyi első angol útja. In: Budapesti Szemle, 1926. HORVÁTH JENŐ BUDAPESTI SZEMLE, 1937. – Horváth Jenő: Gróf Szécsen Antal londoni kiküldetése 1849-ben. In: Budapesti Szemle, 1937., 364. HORVÁTH JENŐ HEQ, 39, (V), 162–167. – Horváth Jenő: Britain and the Hungarian Liberals, History of Education Quarterly, 39, (V), 162–167.; HORVÁTH JENŐ HEQ, 37, (III), 643. – Horváth Jenő: England and the Hungarian Conservatives, History of Education Quarterly, 37, (III), 643. HÖRCSIK 1989. – Hörcsik Richárd: Az edinburgh-i magyar peregrináció rövid története. In: Emlékkönyv Makkai László 75. születésnapjára Szerk. Barcza József. Debreceni Református Kollégium Sokszorosító Irodája, Debrecen, 1989. 161–182. HUGHES 1950. – Arthur Montague D’Urban Hughes: The University of Birmingham : A Short History. Birmingham: The University of Birmingham Press, 1950. HYAMSON 1955. – Albert Hyamson: Jews’ College, London (1855–1955), Jews’ College, London, 1955. ILK 1927. - Ilk Mihály: A Nemzeti Kaszinó százéves története 1827–1926, Franklin Nyomda, Budapest, 1927. IVES 2000. – Eric Williams Ives: The First Civic University: Birmingham, 1880–1980 – An Introductory History. Birmingham: University of Birmingham Press, 2000. JACOBS 1964. – Phillys May Jacobs: Bibliography of the Registers of the universities, colleges and schools of GB and Ireland. Published for the Institute of Historical Research, University of London, the Athlone Press, London, 1964. JANCSÓ ELEMÉR 1944. – Jancsó Elemér: Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. I–II. Sajtó. Minerva Kiadó, Kolozsvár, 1944. JÁNOSSY 1940. – Jánossy Dénes: Kossuth-emigráció 1851–1852, Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1940.
269
JÁNOSSY 1937. – Jánossy Dénes: Great Britain and Kossuth, Budapest, 1937. In: Magyar Szemle, 1938., 160. JÁNOSSY 1941. – Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában In: Budapesti Szemle, 1941., (260), 120, Századok, 1941., 85. JÁNOSSY – MÁTHÉ 1941. – Jánossy Dénes – Máthé Elek: Kossuth útja Angliában és Amerikában. In: Magyar Szemle, 1941., (41), 392 JILEK 1984. – Jilek, Lubor: Historical Compendium of European Universities, CRE, Geneve, 1984. KARÁDY 1990. – Karady Victor: Funktionswandel der österreichschen Hochschulen in der Ausbildung der ungarischen Fachintelligenz vor und nach dem ersten Weltkrieg. In: Victor Karady–Wolfgang Mitter (szerk.): Bildungswesen und Socialstruktur in Mitteleuropa im 19. und 20. Jahrhundert. Köln–Wien, 1990. 177–207. KARÁDY 2005. – Karády Viktor: A francia egyetem Napóleontól Vichyig Budapest 2005. KÁDÁR JUDIT 1993. 95–101. – Kádár Judit: A magyar irodalmi nacionalizmus és angol visszhangja a 19. században. In: Régi és új peregrináció – Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. I. kötet. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Kft. Budapest – Szeged. 1993. 95–101. KATHONA 1976/1, 92–97. – Kathona Géza: Pótlások az 1711–ig Angliában tanult magyar diákok névsorához, Irodalomtörténeti Közlemény, 1976/1, 92–97. KESERŰ KATALIN 1993. 111–118. – Keserű Katalin: Az angol tradicionalista (organikus) modernizmus útjai Magyarországon a századforduló művszetének tükrében. In: Régi és új peregrináció – Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. I. kötet. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Kft. Budapest – Szeged. 1993. 111–118. KLEMENT 1985. – G. Klement Ildikó: Külföldön tanuló magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében. In: Magyar Könyvszemle 108 (1985.) 210–224. KNEIF 2006. 24–27. – Ann Kneif: After the uprising of 1956: Hungarian students in Britain. In: The Historian: the magazine by the Historical Association, No. 92 / Winter 2006. 24–27. KNIGHT Hung. Quart 1938. 364–66., Hung. Quart. 1937. 532–538. – Rev. George A. F. Knight: The english boarding school Sárospatak, In: Hungarian Quarterly 1937. 532– 538. KORBULY 1938. – Korbuly György: The travels of Richard Bright in Hungary in 1815. In: Hungarian Quarterly 1938. 152–159. I. KOSÁRY – Kosáry Domokos: A művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1980. KOVÁCS ÁBRAHÁM 2001. – Kovács Ábrahám: A skót-magyar kapcsolatok az 1840-es években, és hatásuk a magyar protestáns egyházi és társadalmi életre. In: Pro minoritate. 2001. nyár. KOVÁCS ÁBRAHÁM EN CHRISTO 177–186. 2004. – Kovács Ábrahám: Két kálvinista centrum egymásra találása: a skóciai ösztöndíj létrehozása. In: En Christo, Tanulmányok a 85 éves Dr. Bütösi János tiszteletére 177–186. p. Szerk.: Gaál Sándor, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2004. KOVÁCS ÁBRAHÁM 2004. – Kovács Ábrahám: A Budapesti Ev. Ref. Németajkú Leányegyház eredete és története (1858–1869), Harsányi András Alapítvány, Debrecen, 2004.
270
KOVÁCS ÁBRAHÁM 2005. Kovács Ábrahám: Angolszász és német hatások az első magyarországi protestáns kórház kialakulásában. In: Egyháztörténeti Szemle 2005. I. 6. évf. 1. sz. KOVÁCS ÁBRAHÁM REF. BP. 2005. – Kovács Ábrahám: A skót misszió története, A vasárnapi iskolai mozgalom kialakulása és szervezeti megerősödése, valamint a Biberauer–Bokody család története. In: Reformátusok Budapesten. Szerk: Kósa László. 2005. KOVÁCS ÁBRAHÁM 2006. – Kovács Ábrahám: A skót presbiterianizmus hatása Budapest: a Skót Misszió rövid története. In Reformátusok Budapesten. Szerk. Kósa László, Budapest, Argumentum Kiadó, 2006., I. 895–917. KOVÁCS ÁBRAHÁM STUDIEN 2006. – Kovács Ábrahám: The History of the Free Church of Scotland’s Mission to the Jews in Budapest and its impact on the Reformed Church of Hungary 1841–1914 in Studien zur interkulturellen Geschichte des Christentums vol. 140 F. am Main, Berlin, Bern–Oxford Wien: Peter Lang, 2006., 435. KOVÁCS ÁBRAHÁM 2009. – Kovács Ábrahám: Skót kálvinista realizált eszkatológia, In: Teológiai Szemle, 2009., 52. évf. 2. szám KOVÁCS I. GÁBOR – KENDE GÁBOR 2011. – Kovács I. Gábor – Kende Gábor: Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok c. tanulmánykötet, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. KOVÁCS I. GÁBOR 2009. 381–390.– Kovács István Gábor: A prozopográfiai módszerek lehetőségei a társadalmi nagycsoportok történeti kutatásában In: Látás–viszonyok. Tanulmányok Angelusz Róbert 70. születésnapjára. Pallas Kiadó, 2009. 381–390. KOVÁCS SÁNDOR 2011. – Kovács Sándor: Angolszász–magyar unitárius érintkezések a 19. században, Erdélyi Múzeum–Egyesület, Kolozsvár, 2011. KOVÁCS SÁNDOR KER. MAGV. 2009/4. – Kovács Sándor: A magyar unitárius peregrinatio academica vázlatos története 1848 után In: Ker. Magv. 2009/4. 561–587. KROPF 1903. 115. 231-350. – Kropf Lajos: Gróf Széchenyi István angol ismerősei. In: Budapesti Szemle, 1903. 115. köt., 321–350. KURUCZ 1992. – Kurucz György: Guide to documents and manuscripts Great Britain, relating to the Kingdom of Hungary from the earliest times to 1800. Mansell, London, 1992. KUTHY MAGYAR NEMZET 1939. máj. 17. – Kuthy Sándor: Debrecen és Anglia In: Magyar Nemzet, 1939. máj. 13. és 17. cikk LADÁNYI 2000. – Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája, Argumentum Kiadó, Budapest, 2000. LASZLOVSZKY 1997. – Laszlovszky József: Hungarian University Peregrinatio to Western Europe in the second half of the twelfth century In: Universitas Budensis (1395–1995), Budapest, 1997. 51–60. LASZLOVSZKY 1994. – Laszlovszky József: Angol-magyar kapcsolatok a 12. század második felében. In: Századok (1994.) 223–253. LASZLOVSZKY 1988. – Laszlovszky József: J. Nicholaus clericus: a Hungarian student at Oxford University in the twelfth century. In: Journal of Medieval History 14 (1988.), 217–231. LASZLOVSZKY 1996. – Laszlovszky József – S. Reynolds: I. Richárd angol király számadásai Nicholaus de Hungaria oxfordi ösztöndíjáról. In: A magyar iskola első évszázadai. Ed. Szende G. K., Győr, 1996. 215. LEEDHAM-GREEN 1996. – Leedham-Green, Elisabeth: A concise history of the University of Cambridge, Cambridge University Press, Cambridge, 1996.
271
LUKINICH 1927. – Lukinich Imre: A magyarok egyetemjárása külföldön. In: A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapeset, 1927. MACKIE 1954. – John Duncan Mackie: The University of Glasgow, 1451–1951: a short history, Jackson and son, Glasgow, 1954. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI - A magyar felsőoktatás évszázadai. Szerk.: Kardos József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. MAKKAI 1952. – Makkai László: A magyar puritánusok harca a feudálizmus ellen, Akadémia Kiadó, Budapest, 1952. DOMANOVSZKY – Magyar művelődéstörténet I–V., szerző: Szerk. Domanovszky Sándor. Szekszárd, Babits-Magyar Akadémiai Kiadó, 1991. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1790–1848) I., II. – Magyarország története (1790–1848) I., II. Szerk.: Vörös Károly, Főszerk.: Mérei Gyula, Akadémia Kiadó, Budapest, 1983. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1848–1890) I., II. – Magyarország története (1848–1890) I., II. Szerk.: Katus László, Főszerk.: Kovács Endre, Akadémia Kiadó, Budapest, 1987. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1890–1918) I., II. – Magyarország története (1890–1918) I., II. Szerk.: Mucsi Ferenc, Főszerk.: Hanák Péter, Akadémia Kiadó, Budapest, 1988. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 2003. – Magyarország története a 19. században. Szerk.: Gergely András. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 2000. – Magyar Művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. IHRIG 1973. - A magyar vízszabályozás története. Szerk.: Ihrig Dénes. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, 1973. MAKAY 1943. – Makay Attila: Egy angol utazó a felvidéken 1793-ban. Új Magyar Múzeum, 1943. 298–306. MANN 1982. – Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése, Akadémia Kiadó, Budapest, 1982. MARCZALI HENRIK MAGYAR FIGYELŐ 1913. – Marczali Henrik: Széchenyi István és Anglia, Magyar Figyelő, 1913. MARCZALI HENRIK BUDAPESTI SZEMLE, 1931 – Marczali Henrik: Gróf Széchenyi Ferenc utazása Angliában, Budapesti Szemle, 1931. JOHN MARRIOTT HEQ. 1938, (IV), 58. – Marriott, John: Great Britain and Hungary in 1848. In: History of Education Quarterly, 38, (IV), 58. MÁTHÉ ELEK 1925. – Máthé Elek: Kossuth látogatása Angliában. In: Magyarság, 1925. 292. sz. MCLACHLAN 1915. – Herbert McLachlan: The Unitarian Home Missionary College, Sherratt and Hughes, London, 1915. MOORE 1991. – Lindy Moore: Bajanellas and Semilinas: Aberdeen University and the education of woman 1860–1920, Aberdeen University Press, Aberdeen, 1991. NASH–SHERWOOD
2002. – Nash, Sally and Martin Sherwood: University of Southampton: An Illustrated History, London, James and James Press, 2002. ORSZÁGH ANG. FIL. TAN. 1938. – Országh László: Magyar utazók Angliában 1842-ben. Angol Filológiai Tanulmányok 1938. 112–132. I., Figyelő IV. 408., Hazánk IV. 1885. 140. I. PATYI 2004. – Patyi Gábor: Magyarországi diákok a bécsi egyetemeken 1890–1918, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 2004. 272
PENNINGTON 1994. – Carolyn Pennington: The Modernisation of Medical Teaching at Aberdeen in the Nineteenth Century, Aberdeen University Press, Aberdeen, 1994. PETRIE HEQ, 1937, (III), 465. – Petrie, Sir Charles: The Historical Realtions of England and Hungary, History of Education Quarterly, 37, (III), 465. PETRŐCZI 2006. – Petrőczi Éva: Puritánia. Tanulmányok a magyar és angol puritanizmus irodalmáról, Budapest, Universitas Kiadó, Budapest, 2006. PIVÁNY MAGYAR NEMZET 1939. máj. 21. – Pivány Jenő: A debreceni angol alapítvány. In: Magyar Nemzet 1939. máj. 21. PUKÁNSZKY–NÉMETH 1997. – Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. PULLAN 2007. – Brian Pullan: A portrait of the University of Manchester, Third Millenium Publishing, London, 2007. RAPAICS 1940. – Rapaics Raymund: A magyar kertek, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940. ROBERTSON HEQ 30 (1990), 47–78. – Robertson, Paul L.: The developement of an urban unviersity: Glasgow, 1860–1914. In: History of Education Quarterly 30 (1990), 47–78. ROBERTSON 1984, 39–54. – Robertson, Paul L: Scottish universities and Scottish industry, 1860–1914, Scottish Economic and Social History 4 (1984), 39–54. SANDERSON 1972. – Michael Sanderson: The Universities and British Industry, 1850– 1970, Routledge and Kegan Paul, London, 1972. SANDERSON 1975. – Michael Sanderson: The Universities in the 19th century, Routledge and Kegan Paul, London, 1975. SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA 2007. 101–120. – Sárközi Gabriella: Magyarországi diákok az angol és skót egyetemeken címmel, különös tekintettel a pápai diákokra. In: Acta Papensia, VII: évf., 1–2. sz. (2007.) 101–120. SÁRKÖZI TARGU–MURES, 2007. 199–207. – Sárközi Gabriella: Hungarian students at the universities of England and Scotland in the modern age (1789–1914). In: Intelectuali si societatea moderna repere Central–Europene. Szerk. Vasile Gatina. Editura Universitatii Petru Maior, Targu–Mures, 2007. 199–207. SÁRKÖZI LYMBUS 2009. 389–400. – Sárközi Gabriella: Londoni magyar peregrinusok a hosszú 19. században. In: Lymbus, Budapest, 2009. 389–400. SÁRKÖZI 2013. – Sárközi Gabriella: Magyarországi diákok angol– és skót egyetemeken (1789–1919). In: Magyarorsági diákok egyetemjárása az újkorban. 19. kötet. Szerk.: Szögi László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 2013. SÁRKÖZI EA. 2006. – Sárközi Gabriella: Magyarországi diákok az angol és skót egyetemeken, különös tekintettel a pápai diákokra. Előadás a Protestáns kollégiumok és művelődés az újkori Magyarországon c. történeti konferencián. 2006. november 16. Pápa, Református Kollégium. SÁRKÖZI EA. 2008. – Sárközi Gabriella: előadás a londoni kutatás eredményeiről. 2008. november 6–án az MTA Történész Szakbizottság Egyetemtörténeti Albizottságának ülésén. SÁRKÖZI EA. 2010. – Sárközi Gabriella: Modern knowledge from UK to Hungarian Kingdom (1789–1919). Előadás a 2010. augusztus 25-ei Amszterdamban megrendezett Történész Világkongresszuson (Nemzetközi Egyetemtörténeti Albizottság utrechti ülésén). SCHNEIDER 1993. – Schneider Márta: Magyar ösztöndíjasok külföldön. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. 1993. Nemzetközi 273
Magyar Filológia Társaság – Scriptum Kft. Budapest – Szeged. Szerk.: Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit II. kötet SCHNELLER 1908/1909. – Schneller István: Ismertetések. Közművelődés, nevelésügy. Az első nemzetközi erkölcs-nevelési congressus Londonban. In: Magyar Társadalomtudományi Szemle 1908/1909. sz., MTA, Budapest, 871-879. SUTHERLAND – Sutherland, Gillian: Education. In the Cambridge Social History of Britain 1750–1950. Ed.: F. F. L. Thompson. Vol. III. 3., Cambridge University Press, Cambridge, 1992. SZABÓ–SZÖGI 1998. – Szabó Miklós – Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken 1701–1849. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998. SZABÓ KerMagv. 1991. 85–104. – Szabó Miklós: Az erdélyi unitáriusok külföldi egyetemjárása 1848-ig, Ker.Magv., Kolozsvár, 1991., 85–104. Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein, 1790–1850, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest–Szeged 1994. Szögi László: Magyarországi diákok svájci és hollandiai egyetemeken 1789–1919, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2000. Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789– 1919, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 2001. Szögi László: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon 1849–1867, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 2003. SZÖGI 2004. – Szögi László: Külföldi egyetemi modellek és külföldi egyetemi tanulmányok a 18. századtól a 20. század első negyedéig. In: Recepció és Kreativitás, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, Budapest, 2004. 129–197. SZÖGI Center n Periphery 2010. – Szögi László: Center and Periphery. Education of Hungarian Intelligentsia at European Universities between 12 th and 19th centuries = Előadás a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság konferenciáján, Amszterdamban 2010. augusztus 27-én. SZÖGI–VARGA–ZSIDI 2009. – Szögi László – Varga Júlia – Zsidi Vilmos: Egyetemi és középiskolai anyakönyvek digitalizálásának és adatbázis készítésének lehetőségei a kezdetektől 1848–ig Módszertani tanulmány Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, 2009. TAGART 1903. – M. Lucy Tagart: The Hungarian and Transylvanian Unitarians, Unitarian Christian Publishing Office, London, 1903. TAKÁCS BÉLA 1978. – Takács Béla: A sárospataki nyomda története, Magyar Helikon, Budapest, 1978. TANULMÁNYOK AZ ÚJKORI KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETÉHEZ 1997. – Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez szerk. Horváth Ákos. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 1997. SIMOVITS 1997. 261–279. – Simovits Ágnes: Magyar ösztöndíjasok Angliában a két világháború között. 261–279. (Bővebben kézirat az ELTE Levéltárában). SZÖGI 1997. 127–169. – Szögi László: A karlsruhei Technische Hochschule magyar kapcsolatai a kezdetektől a második világháborúig. 127–169. VÁMOS 1997. 171–190. – Vámos Éva: Magyar természettudományi– és mérnökhallgatók német egyetemeken 1867–1914. 171–190. ZSIDI 1997. 191–222. – Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898–1919. 191–222. HEILAUF 1997. 313–336. – Heilauf Zsuzsanna: A müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig. 313–336. 274
THIRRING 1904. – Dr. Thirring Gusztáv: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság, Fritz Ármin Nyomdája, Budapest, 1904. TOLLEY 2001. – Brian H. Tolley: The history of the University of Nottingham. Nottingham University Press, Nottingham, 2001. I-II. vol. TONK–SZABÓ 1993. 491–507. – Tonk Sándor és Szabó Miklós: Erdélyiek egyetemjárása a középkor és a koraújkor folyamán. In Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon, 2. kötet, Szerk.: Békési–Jankovics– Kósa–Nyerges. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1993. 491–507.; TONK–SZABÓ 1992. – Tonk Sándor és Szabó Miklós: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban (1521–1700), Szeged, 1992. (Fontes Rerum Scholasticarum IV.) 392. TONK 1979. – Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban, Bukarest, 1979. TONK Fontes 1994. 478. – Tonk Sándor: A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653–1848. In: Fontes Rerum Scholasticarum VI.Szeged 1994. 478. TONK KORUNK 1994. 129–132. – Tonk Sándor: Egyetemjárás az egyetem nélküli országban. Egy kultúrtörténeti kutatás néhány tanulsága. In: Korunk, 3 (1994). évf., 5. sz., 129–132. TÓTH KORTAMÁS 2001. 95–124. – Tóth Tamás: A napoleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. 95–124. In: Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatás-történeti tanulmányok. Szerk: Tóth Tamás. Budapest 2001. TÖRÖKNÉ 1997. – Törökné Borbély Lenke: Unitárius leánynevelés a londoni Channing House Schoolban. In: Unitárius Közlöny, 1997. 4. sz., 11. sz. TRÓCSÁNYI 1944. – Trócsányi Berta: Magyar református teológusok Angliában a 16. és a 17. században. In: Yolland emlékkönyv, Angol Filológiai Tanulmányok, Debrecen, 1944. TÜSKÉS 2008. - Tüskés Anna: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365–1526. Students from Hungary at the University of Vienna 1365–1526, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltár, Budapest, 2008. UGRAI 2001. 101/3. 285–300. – Ugrai János: Discipline in the Protestant Boarding– School of Sárospatak at the Turn of the 18th And 19th Century In: Magyar Pedagógia 2001. 101/3. 285–300. VAJDA 1958. – Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1958. VARANNAI 1963. – Varannai Aurél: A letört nemzedék. In: Világirodalmi Figyelő, 1963. 3. sz. VARANNAI 1967. – Varannai Aurél: John Bowring és a magyar irodalom, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. VARANNAI 1974. - Varannai Aurél: Angliai visszhang, Magvető, Budapest, 1974. VITÉZ NAGY 1935. – Vitéz Nagy Iván: A magyar diákok külföldön egykor és most, Debrecen, 1935. WATSON 2007. – Nigel Watson: The Durham difference: the story of Durham University, James ß James, London 2007. WATT 1946. – Hugh Watt: New College. Edinburgh, a centenary history, Oliver ß Boyd, Edinburgh, 1946. WHITING 1932. – Charles Edwin Whiting: The University of Durham 1832–1932, London, Sheldon Press, 1932. YOLLAND EMLÉKKÖNYV 1944. – Yolland emlékkönyv. Szerk. Horváth Jenő – Hazagh Mihály. Angol Filológiai Tanulmányok, Debrecen, 1944. 275
ZELOVICH 1922. – Zelovich Kornél: A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története, Pátria, Budapest, 1922. ZSAKÓ 2003. – Zsakó Erzsébet, Hinni és tenni. Az unitárius nőmozgalom története, Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2003.
Lexikonok BRITISH UNIVERSITIES ENCYCLOPAEDIA XI., XII. – British Universities Encyclopaedia XI., XII. kötet. Szerk: David Patrick. London, 1936–1940. UNITÁRIUS KISLEXIKON – Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopedia Munkaközösség, Budapest, 1999. KEMPELEN – Kempelen Béla: Magyar Nemes Családok I-XI., Grill, Budapest, (1911– 1932) MÉL – Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes, Akadémia Kiadó, Budapest, 1994. NAGY IVÁN – Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal I-XII. Ráth Mór, Budapest, (1857–1868) PALLAS – Pallas Nagy Lexikona. Szerk. Gerő Lajos. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1893–1900 RÉVAI – Révai Nagy Lexikona. Szerk.: Révay Mór János. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest (1911–1935). SZINNYEI – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Hornyánszky Kiadó, Budapest, 1891–1914 GULYÁS – Gulyás Pál: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. Lantos Kiadó, Budapest, 1925–1929 ZOVÁNYI – Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1977. Magyar jogszabályok 1848. évi XIX. törvénycikk a magyar egyetemről 1848. évi XX. törvénycikk a vallás dolgában 1867. évi XVII. törvénycikk Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában 1868. évi XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában 1876. évi XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről VKM 6463/1873. rendelete VKM 54099/1911. rendelete VKM 42294/1910. leirata VKM 50479/1912. leirata
276
Nyomtatott magyar források ANGYAL 1902. – Angyal Dávid: Erdély politikai érintkezése Angliával, Franklin Kiadó, Budapest, 1902. ARANKA 1790. – Aranka György az Anglus és magyar igazgatásnak egybevetése, Hochmeister márton, Kolozsvár, 1790. BALOGH FERENC 1863. – Balogh Ferenc: Proceeding and debates in the genral assembley of the Free Church of Scotland Held at Edinburgh, 1863., 14. BALOGH FERENC 1865. – Report of the Committee on Bursaries for Foreign Students, Presented to the General Assembly 1865, and Address to the General Assembly by the Evanglical Reformed Church of Hungary, may, 1865. Edinburgh, 1865. BALOGH FERENC 1889. – Balogh Ferenc: Jelentés a Londonban 1888. július 4–12. tartott Egyetemes Presbyteri Nagygyűlésről. 1889. BALOGH FERENC 1871. – Balogh Ferenc: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Fegyelmező. II. évfolyam 1871. 421–422. BALOGH-NÁNÁSSY 1906. – Balogh Ferenc – Nánássy Lajos: History of the Reformed Church of Hungary, 1906. BENCZÉDI GERGELY 1866. – Benczédi Gergely: Az angol unitáriusok egyházairól, London, 1866. BETHLEN MIHÁLY ÚTINAPLÓJA 1691–1695 – Bethlen Mihály útinaplója [1691–1695], sajtó alá rend. és utószó, Budapest, Magyar Helikon, 1981, 257. (Bibliotheca Historica) BETHLEN MIKLÓS LEVELEI I–II. – Bethlen Miklós levelei I–II., összegyűjt., sajtó alá rend., bevezető tanulmány és jegyzetek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987., 792–1491. (Régi Magyar Prózai Emlékek, 6/1–2.) BORBÉLY 1938.– Dr. Borbély István: Emlékezés Ferencz József püspökre. In: KerMagv. LX. 1938. (70) 1. sz. BORBÉLY 1890. – Borbély István: Összeköttetéseink az angol unitáriusokkal. In: Keresztény Magvető, 1890. BORBÉLY 1926. – Borbély István: Simén Domokos és kora (1836–1878). In: Ker.Magv. 58. éf. 2. sz. Kolozsvár, 1926. BOROS GYÖRGY NAPLÓ - Dr. Boros György unitárius püspök naplója (1926–1941), Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2002. BÖLÖNI – Bölöni Farkas Sándor: Nyugat-európai utazás. In: Erdélyi Ritkaságok sorozat, szerk. Jancsó Elemér, 1943. CSIKY 1877. – Csiky Lajos: A short account of the Hungarian reformed Church, Edinburgh, 1877. CSIKY 1877. – Csiky Lajos: A skót szabadegyház ismertetése. Egyháztanulmány, Debrecen, 1877. DAXER 1919. – Daxer György: A külföldi iskolázás hatása a hazai protestáns nevelésügy fejlődésére, Békéscsaba, 1909. EMLÉKKÖNYV A MAGYAR, ANGOL ÉS AMERIKAI UNITÁRIUSOK KÖZT – Emlékkönyv a magyar, angol és amerikai Unitáriusok közt az 1870. év óta folyt levelezésekről és egyéb érintkezési viszonyainkról 1821–1922. I–IV. In: Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára FELMÉRI 1870. – Felméri Lajos: Úti levelek Skóciából, Steinfeld Nyomda, Sárospatak, 1870. FELMÉRI 1881. – Felméri Lajos: Iskolázás jelene Angolországban, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, Budapest, 1881.
277
HŐGYES 1896. – Hőgyes Endre: Milleniumi emlékkönyv a Budapesti Királyi Tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről, Magyar Orvosi Könyvkiadó, Budapest, 1896. ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK TÁRSASÁGA – Írók és Művészek Társasága. Évi jelentés az 1883– 84-ik évről (Dolinay Gyula). Budapest, Légrády testvérek könyvnyomdája, 1884. 8–21. JAKAB 1890. – Jakab Elek: Magyar és angol-amerikai unitárius érintkezések e század első felében. In: Keresztény Magvető XXV. éf. 6. sz. 10., Kolozsvár, 1890. KOVÁCS JÁNOS 1879. – Kovács János: Angol barátaink. In: Ker.Magv. XIV. éf. 6. sz. 1879. 405–406. KOVÁCS JÁNOS KER. MAGV. 1893. – Kovács János: Paget János életirata. In: Keresztény Magvető XXVIII. éf. 2. sz. 1893. KOVÁCS LAJOS KERMAGV. – Kovács Lajos: Emlékezés Ferencz József püspökre. KerMagv. LXX. 26. 78, 107, 172. KVACSALA 1892. – Kvacsala János: Bisterfeld János Henrik élete. In: Századok, 1892. 1-2. közlemény LŐFI: ANGLIAI LEVÉL. IN: KERMAGV – Lőfi Ödön: Angliai levél. In: Keresztény Magvető, 1896. Magyarországi tanulók külföldön I–IV. Szerk.: Ábel Jenő – Schauf Károly. Budapest, 1890–1902. PONGRÁCZ: MAGYAR DIÁKOK ANGLIÁBAN – Pongrácz József: Magyar diákok Angliában. In: A pápai Jókai–kör évkönyve. IX. Pápa, (1912/13), 22–28., Pápa, Főiskolai Könyvnyomda, 1914. PONGRÁCZ 1912. – Pongrácz József: A cambridge-i Corvin kódex és a Trinity College magyar vonatkozású egyéb kézirata, Budapest, 1912. PONGRÁCZ AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL. – Pongácz József: Az Edinburgh-i New College. In: Dunántúli Protestáns Lap 1912. 35. sz. 304., 36. sz. 312–313., 37. sz. 321–323., 38. sz. 331., 41. sz. 355., 42. sz. 302., 321., 330., 354., 363. PONGRÁCZ ÚTI LEVELEK. DPL. – Pongrácz József: Úti levelek. In: Dunántúli Protestáns Lap 1913. 36. sz., 246–248., 298–300. PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM – Pulszky Ferenc: Életem és korom c. emlékirat, 1880–82. Religious Intelligence. The Transilvanian Unitarians, The Inquirer, August 18, 1860, 697–698. SIMONYI 1859. – Simonyi Ernő: Magyar történelmi okmánytár londoni könyv- és levéltárakból, 1521–1717. Eggenberger Fedinánd Akadémiaia Kiadó, Budapest, 1859. SIMONYI 1872-76. – Simonyi Ernő: Angol diplomáciai iratok II. Rákóczi Ferenc korára. I–III., Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1872 – 1876. SZALAY JÓZSEF 1884. – Szalay József: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Debrecen, 1884. (27. évf.), 1392 h. SZEMERE 1840. – Szemere Bertalan: Utazás külföldön, Helikon Kiadó, 1840. SZEMERE 1838. – Szemere Bertalan: Terve egy építendő javító-fogháznak a magányrendszer elvei szerint, Werfer Károly Könyvnyomó Intézete, Kassa, 1838. SZEMERE 1841. – Szemere Bertalan: A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről, Magyar Királyi Egyetem, Budapest, 1841. TÉREY 1859. – Térey Pál: Angol-Skóthoni Napló, Herz Nyomda, Pest, 1859. TÓTH LŐRINC 1858. – Tóth Lőrinc: A Teleki-család angol kapcsolatai. In: Hazánk, 1858. VAHOT 1862. – Vahot Imre: Londoni világkiállítás emlékkönyve, Poldini Ede nyomdája, Budapest, 1862. WESSELÉNYI NAPLÓJA – Wesselényi Miklós Útinaplója 1821–1822. Concordia Könyvnyomda, Budapest, 1925. 278
WESSELÉNYI VÁLOGATOTT MUNKÁI 1944. 11–14. Wesselényi Miklós válogatott munkái, WESSELÉNYI ANGLIAI LEVELEI Wesselényi Miklós angliai levelei In: Yolland– Emlékkönyv, Budapest, 1944. 180–188. Nyomtatott angol források CENSUS – Census of England and Wales for the year 1871. General Report Vol. 4. London 1873; 77. lap, 1881. vol. 3., 26. lap; 1891. vol. 3. 36. lap; 1901., Summary Tables 260–281 University of Birmingham: Register of Degrees, Diplomas and Certificates, 1900–1935, Birmingham, 1937. PARDOE 1840. – Julia Pardoe: The City of the Magyar, George Virtue, London, 1840. PAGET 1839. – John Paget: Hungary and Transylvania, John Murray, London, 1839. PATTERSON 1869. I. 18. - Patterson, Arthur J.: The Magyars: Their Country and Institutions, Smith, Elder & Co., London, 1869. I. 18 Robert Noyes Smart: Biographical register of the University of St. Andrews (1749– 1897), St. Andrews, 2004. Cambridge ALUMNI CANTABRIGIENSES – John Venn and J. A. Venn: Alumni Cantabrigienses 1752– 1900, Cambridge University Press, Cambridge, 1922 John Venn: Biographical register of Gonville and Caius College 1349–1897, Cambridge University Press, Cambridge, 1897. Girton College Register. Vol. I. 1869–1946 Edited by K. T. Butler and H. I. McMorran, pp. x. 740. Privately printed: Cambridge, 1948. John Peile: Biographical register of Christ’s College 1505–1905, 2 vol., Cambridge University Press, Cambridge, 1910. Sir Robert Forsythe Scott: Admisson to the College of St. John the Evangelist in the University of Cambridge. Part IV. July 1767 – July 1802. Cambridge University Press, Cambridge, 1931 Sir Robert Forsyth Scott: Notes from the records of St. John’s College, Cambridge. [Extracted from “The Eagle” and the Cambridge Antiquarian Society’s Communications.] Privately printed, 1889, etc. Admissions to Peterhouse. A biographical register. Being an exact transcription of the entries in the college admission books from 1615 to 1887, together with an abstract of the entries in the Academic Register from 1887 to October 1, 1911, and biographical notes compiled by Thomas Alfred Walker. pp. xi. 760. Cambridge University Press, Cambridge, 1912. E. A. Ansell: Admissions to Peterhouse 1911–1930, Cambridge University Press, Cambridge, 1939. Register of 20th Century Johnians Volume I. 1900–1949. Cambridge University Press, Cambridge, 2004 A Register of S. John’s College, Hurstpierpoint. Compiled by Henry Langhorne Johnson, Cambridge University Press, Cambridge, 1915. A Register of Admissions to King’s College, Cambridge, 1797–1925. Compiled by John J. Withers. (Second edition.). John Murray, London, 1929. Sidney College Register, Cambridge University Press, Cambridge Admissions to Trinity College, Cambridge Edited by W. W. Rouse Ball and J. A. Venn. 5 vol. Macmillan & Co.: London, 1916, 1911, 1913. 279
Pembroke College Register, Cambridge University Press, Cambridge Oxford ALUMNI OXONIENSES – Joseph Foster: Alumni Oxonienses 1715–1886, Oxford University, Oxford, 1891. OXFORD MEN – Oxfordmen – Joseph Foster: Oxford men and their colleges 1880–1892, James Parker and Co., Oxford, 1893. A Register of the Alumni of Keble College, Oxford, from 1870 to 1925. Compiled by Nicolls, Oliver Charles Crawley. Oxford, 1927. All Souls College Register, Oxford Athenae Oxonienses (College & Ecclesiastical) by Anthony à Wood, Printed for F.C. and J. Rivington, 1813. Queen’s College Register, Oxford The Merton College register. Compiled by Norman Davis, Ralph Davis and Eleanor Davis]. II, 1891–1989 / Oxford: printed for private circulation, 1990. Oxford Bodleian Library: R.TOP 325(27) Boase: Registrum Collegii Exonienses 1314–1893 Register of Exeter College, Oxford. With a history of the College By C. W. Boase. New edition. 1894. R.TOP 325/25 Fowler: The history of Corpus Christi College, Oxford, 1883. R.TOP 325/55 Brasenose College Register 1509–1909, published in: 1909 by Blackwells, Oxford and in 1910 as Volume LV Oxford : Printed for the Oxford Historical Society, 1909. R.TOP 659 The Balliol College Register. Second edition. 1833–1933. Edited by Sir Ivo Elliott Bart. pp. vii. 494. Oxford, 1934. R.TOP 666 P. A. Hunt and N. A. Flanagan: Biographical register 1880–1974 of Corpus Christi College, Oxford : The College, 1988. R.TOP 670 Register of Exeter College 1891–1921 by A. B. How, Oxford, 1928. R.TOP 675 The Keble College centenary register, 1870–1970; compiled and edited by Basil St. G. Drennan, Oxford: Keble College, 1970. R.TOP 675E Lady Margaret Hall Register 1879–1990 edited by Catherine Avent and Hilda Pipe R.TOP 677 A Register of the Members of St. Mary Magdalen College, Oxford, from the foundation of the College. New Series By W. D. Macray. London, 1894–1915. R.TOP 684 Merton College Register 1900–1964 by A.R.W. Harrison, Oxford, 1964 R.TOP 687/2 Shadwell, Charles Lancelot.: Registrum Orielense an account of the members of Oriel College, Oxford. Collected and arranged by C. L. Shadwell. 1701– 1900 by 2 vol. H. Frowde: London, 1893–1902. R.TOP 688. Provosts and Fellows of Oriel College (1326–1884), Oxford, 1930 R.TOP 698 St. Hilda’s Register 1893–1972, Oxford, 1977 R.TOP 699/a/1 St. John’s College Register 1775–1875 by Valentine Sillery, Oxford, 1987 R.TOP 699/a/2 St. John’s College Register 1875–1975 by Valentine Sillery, Oxford, 1981 R.TOP 700e Somerville College Regsiter 1879–1971 R.TOP 705/2 Rev. Robert Barlow Gardiner: The Registers of Wadham College
280
London University College School, London. Alphabetical and topographical Register for 1831– 1891. With historical introduction by Temple Orme, London, 1892. University College School (London). Register for 1860–1931. With a short history of the school, London, 1931 . University of London Calendars The London School of Economics and Political Science Register (1895–1932) The Witness 1862. nov. 20. 3. sz. INQUIRER – The Inquirer és The Christian Life c. londoni lap: Inquirer 1870. nov. 19., 1878. okt. 5., okt. 12., dec. 14., 1905. febr. 11., júl. 8., 1925. jún. 20., 1928. febr. 25., márc. 3., márc. 17. (96, 103, 135. oldalak), 1929. ápr. 20., 1934. febr. 10., 1939. jan. 28., 1941. máj. 17. CHRISTIAN LIFE – The Christian Life 1888. márc. 24. 142. oldal I. London Bedford College shl b.2741/lon/bed The register of Bedford College 1849–1949 bl pp.2506.ap Bedford College: Calendar contains list of graduates 1902–1948 II. London British Library 8365 G General register of London University (1860–1901), London, 1901. (az 1860–1877, 1879–1882 és az 1901-es kötet a Senate House Library-ben találhatók) 8369.AA.32 Royal College of Science Register, register of old students and staff, 1951, London 8366.BB.44 Register of associates and old students of the royal college of chemistry, the royal school of mines, and the royal college of science, London, 1896. PP.2506.ap Royal Holloway College Calendar 1896–1897 pp.2506.afa Birkbeck College Calendar W14/3927DSC Richmond College: 1843–1943, ed. F. H. Cumbers. London 1944, chronological list of students (1843–1940) PP.2506.AT Bedford College: Calendar contains list of graduates (1902–48) PP.2506.AB King’s College Calendar 1865/66, 1904/05, 1910/11–1915/16, 1918/19 PP.2506.ACC The East London College, University of London Calendar: Quenn Mary College Calendar PP.2487.AH St. Bartholomew’s Hospital and College, University of London session 1918–1919 PP.1945.HDL The Royal College of Music Magazine Vol. 13–16, 1916–1921 X.520.9119 University of College School Register, London 1931 1860–1931 08365.I.21 Imperial College of Science and Technology, List of post and present students (1915) 08367.DD.8 Register of students of The City and Guilds College 1884–1934 08367e The London School of Economics and Political Science Calendar 28.AC.3921 Institute of Chemistry of GB and Ireland (1894–1905), Register of fellows, associates and students, 1905. AC.4396 Institution of engineers and shipbuilders in Scotland 1917–1929, Glasgow AC.3836 Royal College of Surgeons, list of members 1862–1864 AC.1535.c13 Register of the Alumni of Trinity College, Dublin, 1930. G4 7679 Medical (1905–) and Dental (1878–) student’s register, 1937. H.808364 Central Technical College, old students’ association, list of members, 1911 281
12359.F.27 Richmond College 1843–1943 7687.H.8 Charing Cross Hospital Medical School, 1914, London 7680.EE.I. The medical school and college of St. Bartholomew’s Hospital, University of London 8370.BE.15 Royal School of Mine, register of old students, 1961 HLR 378.41235 Aberdeen University roll of graduates 1860–1900 HLR 378.41235 Theodore Watt: Aberdeen University – roll of graduates 1901–1925 HLR 378.41235 Aberdeen Alumni 1598–1860 HLR 378.41235 Roll of Alumni in the King’s College of Aberdeen HLR 378.4134 Catalogue of graduates of the University of Edinburgh, Faculties of Arts, divinity and Law (1587–1858) HLR 378.4134 University of Edinburgh List of graduates 1859–1888 HLR 378.41443 University of Glasgow Matriculation Albums 1728–1858 HLR 378.417 ALUMNI DUBLINENSES (1593–1860) – Alumni Dublinenses. A register of the students, graduates, professors, and provosts of Trinity College. Edited by the late George Dames Burtchaell and Thomas Ulick Sadleir. Illustrated edition. Williams and Norgate: London, 1924. HLR 378417 Catalogue of graduates of the University of Dublin 1591–1868 HLR 378.417 Catalogue of graduates of the University of Dublin vol 2. 1868–1895 HLR 378.417 Catalogue of Graduates of the University of Dublin vol. 3. 1895–1931 HLR 378.421 University of London, The historical record (1836–1926), London, 1926. HLR 378.42393 University of Bristol Register 1909–1974 HLR 378.42659 Admission to Trinity College Camb vol. 3. (1701–1880) HLR 378.42733 University of Manchester – roll of graduates 1851–1958 HLR 378.4286 University of Durham Graduates HLR 378.429 University of Wales – Guild of graduates HLR 610.711 List of Graduates in Medicine in the University of Edinburgh (1705– 1866) EC.2006.X.60 Oxford University Historical Register, 1200–1900, 2005 EC.2007.X.819 Aberdeen University Roll of Graduates (1901–1925) III. London Institute of Historical Research Library b.2711.raa Royal Academy of arts Directory of membership (1768–1995). Compiled by Gabriele Popp and Helen Valentine. Antony Rowe Ltd, Chippenham, Wiltshire. 1996. b.2711 Calendar of the Royal College of Organists 1916–1917 B2741/Abe Alumni of graduates in arts of the Aberdeen College 1840–1860 B2741/Car Carlow College (Ireland) 1793–1993 B2741/Did Brash n Wright: Didsbury College Register Manchester 1842–1942, Epworth Press, London B2741/Dub Engineering School Trinity College Dublin, 1921 B2741/Exe Exeter University Register 1893–1962, University of Exeter, Exeter, 1970. B2741/Gla William Innes Addison: Roll of the graduates of the University of Glasgow 1727–1897, Glasgow, 1898. B2741/Lee University of Leeds Register of Graduates 1904–65, Leeds, 1965. B2741/Lon/Imp Margaret Reeks: Royal School of Mines of old students. Register and history 1851–1920 Published by Royal School of Mines, 1920. B2741/Lon/Imp Miss Margaret Becks: Register of the associates and old students of the Royal School of Mines, Published by Royal School of Mines, 1920. b.2741/lon/imp Royal College of Science register 1890–1949, London, 1951. 282
b.2741/lon/que Queen Mary College, graduates to 1951, London, 1951. b.2714/lon/roy Royal Holloway College (University of London), calendar. Students of the college 1887–1962, Royal Holloway, London, 1962. B2741/Man Herbet MacLachan: Manchester Unitarian College – register of students (1854–1929), Manchester Unitarian College, 1929. B2741/Man The Victoria University of Manchester – Register of graduates up to 1908, AMnchester, University Press, 1908. B2741/Oxf/Chr Robert Hamilton Dundas: Christ Church Oxford address list, University Press, 1959. B2741/Oxf/Chr Christ Church members register, 1995. B2741 OXF/HAR Roll of students entered at the Manchester Academy (1786–1803), Manchester College, York (1803–40), Manchester New College, Manchester (1840– 53), Manchester New College, London (1853–67) B2741/Oxf/Mag Oxford Magdalen College Register 16 vol. B2741/Sch List of Graduates – Sheffield University 1908–62 B2741/Sta James Maitland Anderson: The matriculation roll of the University of St. Andrews 1747–1897, William Blackwood and Sons, Edinburgh, 1905.
283
Függelék 4. – Levéltári források CAMBRIDGE I. Cambridge University Archives Cam.d.1.1. University Calendars 1905/1906 – 1918/1919 UA/BEMS/15/1–13 documents of the Board of Extramural Studies UA/SOC.XV.17.1 Joachim Józseffel ’1830–1907) kapcsolatos dokumentumok: 1. egy Bach emlékkoncert költségei 1874 2. Dr. Mus. fokozatának ünneplsége 1877. 03. 08. 3. Mr. Porter levele Joachimnak 1879. 02.15. 4. Joachim levele a Christ’s College számára 1882.11.22. 5. 1889.03.14. Joachim tiszteletére rendezett vacsora ülésrendje és programja, egy meghívó az 50. születésnapjára UA CAS H185 A University Cambridge Antiquarian Society portrait collection: egy fénykép Joachim Józsefről John V. Eibner: British Evangelicalism and Hungary 1800–1852, 1983. 39–54. Byble Society Collection: magyar tagok levelei: 1 BSAX/1/B Biberauer I. levele, 1897 2 BSAX/1/D Dr. Duka Theodore 5 levele Hamburgból 1884–1894 3 BSAX/1/H Hornyansky Victor, 1856 4 BSAX/1/T Török Paul levele, 1840 5 BSAX/1/K Kaufmann David levele, 1879 II. Cambridge University Library Trinity hall Register R241.40 Cambridge University Reporter 1870– R243a7 Roll of Graduates at Aberdeen (1860–1900) by W. Johnston R243c6 Graduati cantabrigienses 1800–1884 R243c6 Graduati cantabrigienses 1760–1856 R243c8 University of Cambridge Matriculations and Degrees 1851–1900 R243c8 University of Cambridge Matriculations and Degrees 1901–1912 R243c11 Index to tripos lists 1748–1910 R243c11 Cambridge Historical Register Supplement 1911–1930 R243c11 Historical Regsiter of the University of Cambridge 1910 R243C15 Christ’s College Biographical Register vol II. 1666–1905 by John Peile R.243.C17 Girton College Register 1869–1920, Cambridge, 1948 R243.c18 University of London Historical Record 1836–1926 R243C19 Gonville and Caius College Biographical History vol. 2. 1713–1898, vol.3. 1899–1901, vol.4. 1901–1911, vol.5. 1911–1933 R243c23 Register of King’s College 1797–1925 by Withers John J, London, 1925 R.243.C25 Newnham College Register vol.1. 1871–1923, by M. E. Gimshaw, Cambridge, 1979 R.243C27 Admissions to Peterhouse or St. Peter’s College in the University of Cambridge vol. 1. 1615–1911, by Thomas Alfred Woller, Cambridge, 1912 and vol.2. 1911–1930 by E. Ansell, MA, Cambridge, 1933 R243C29 Selwyn College Directory, 1984 R.243C31 Admissions to Trinity College Cambridge 1851–1900 R243C31 Admissions to Trinity College Cambridge 1801–1850 284
R243c35 St. Catharine’s College Register by Southward, Lay, Rushmore, Cambridge, 1907 R243.c42 Register of twentieth century Johnians, vol.1. 1900–1949, Cambridge, 2004 calendars of the university 1905/06–1910/11, 1915/16–1918/19 R243g27 History and register of Gresham’s School 1555–1957 CAM.C.987.57 Register of Members of Corpus Chrissti College, Cambridge, 1987 CAM.C.993.66 Register of old memberes, Christi College, Cambridge, 1993 CAM.C.93.17.23 Register of members, Trinity College, Cambridge, 1934 III. Cambridge Corpus Christi College Archives Tutors’ Accounts 1897–1912 Tutors’ Accounts 1912–1921 ref. 04/OMO Corpus Christi Admission Register vol. 6. 1879–1901, vol. 7.1901–1982 IV. Cambridge Trinity College Archives Admissions to Trinity College 1913–1948 Admissions to Trinity College 1882–1913 Admissions to Trinity 1866–1882 Trinity College Admission Book 1811–1850 Trinity College Calendars Modern Manuscripts: JRMB M3/1/454 Joachim József levele H. M. Buttler részére, amelyben megköszöni a meghívását Harrow–ba ADD.MS.c.218.30 Pulszky Ferenc levele Joachim József részére 1849.05.22. Houghton MSS EC/11/1–11 Batthyány Ervin gróf levele Houhton számára 1851, 1852 V. Cambridge Jesus College Archives COL.3.2. Register of Admission 1883–1943 June Biographical Notes – members who came 1901–1920 Examination Book oct 1872 to Nov 1951 COL.31.1. College Register 1891–1927 UND1.2. Residence Book 1908–1909 VI. Cambridge Downing College Archives DCAT/5/1/2 V12/3/3 és DCAT/5/1/1 V12/3/2 Downing College Admission Books 1821–1917 VII. Cambridge Homerton College Archives Revised list of students by J. W. Heffor and sons, Cambridge, 1936 VIII. Cambridge King’s College Archives Yearlists of members of foundation 1750–1799 Yearlists of members of foundation 1800–1834 Liber Protocoll 1894–1933 KCAC/2/1/11 Liber Protocoll 1870–1891 KCAC/2/1/10 285
Liber Protocoll 1826–1848 KCAC/2/1/8 Liber Protocoll 1848–1876 KCAC/2/1/9 Liber Protocoll 1796–1826 KCAC/2/1/7 Liber Protocoll –1796 KCAC/2/1/6 KCAC/1/1/1/1–4 registrum regale, catalogues 1443–1820 Fellows, commoners and others 1729–1820 KCAC/2/13/1 King’s College Pensioners 1865–1926 KCAC/2/1/6–11 Protocoll Book KC/KCHR/3/1/6/6 KC/KCHR/3/1/13/7–8 KCM46,47 King’s Annual Report vol. 1882–1910 I., 1911–1931 vol. II. Kingsmen of a century 1873–1972, L. P. Wilkinson, Cambridge, 1981 L. P. Wilkinson: A century of King’s 1873–1972, Cambridge, 1980 IX. Cambridge Sydney Sussex College Archives Sidney College Register vol.III. (1844–1933) Sidney Sussex College Annual 1903–1921 X. Cambridge Christ’s College Archives Christ’s College Cambridge Admission Book from 1903 Christ’s College Cambridge Admission Book from 29th September 1855 to 10th October 1903 XI. Cambridge St. John’s College Archives and Library Admissions to the College of St. John the Evangelist Henry Langhorne Johnson: Register of St. John’s College, 1915 Cardigan Arthur letters 2/2/7 Esterházy levele Bécsből francia nyelven 1821.02.05. Papers of John Couch Adams 24/28/3 Schiller–Szinessy Salamon Marcus levele, amelyben meghívja Mr. és Mrs. Adamsot 1888.09.14. TU11/Mandello/1–14 Mandelló Gyula levelei 1896.01.04., 01.22., TU13/De Dirsztay/4–5 XII. Cambridge St. Catharine’s College Archives XL 132 Admission book (1837–) XIII. Cambridge Clare College Archives 1871–1900 Admission Book 1900–1919 Admission Book Electronic index up to 1950 XIV. Cambridge Emmanuel College Archives electronic database about student admissions
286
OXFORD I. Oxford University Archives SW/2/6 matriculation register of the Oxford University (1873–1893) SW/2/7 matriculation register of the Oxford University (1894–1904) SW/2/8 matriculation register of the Oxford University (1905–1911) SW/2/9a matriculation register of the Oxford University (1911–) CE 3/37/1–31 printed papers relating to the Summer Meetings and Vacation Courses for foreign Students. 1889–1933 CE 3/37/14. 1899 (second office copy) CE 3/37/15-24. 1901-1919 CE/3/38/1–6 Scrapbooks concerning administration of the Summer Meetings and Vacation urses for Foreign Students CE/3/38/1-6. 1909–1919 CE/3/39 Register of complimentary tickets issued for Summer Meetings, 1905 CE/3/40/1-9 ticket books of summer meeting at Oxford University 1907-1915 II. Oxford Queen’s College Archives Entrance book vol. 1. 1347–1864 Entarance book vol. 2. 1864–1903 Entrance book vol. 3. 1904–1947 III. Oxford Worcester College Archives Entrance book 4. 1795–1819 Entrance book 5. 1820–1830 Entrance book 6. 1830–1852 Entrance book 7. 1853–1903 Register of Applications for admission book 8. (1813–1897) Register of Applications for admission book 9. (1897–) IV. Oxford Jesus College Archives Jesus College Members Register (1882–1910) Ref. Nr. RE.AD 5 Jesus College Members Register (1910–) Ref. Nr. RE.AD 6 Bursars accounts Ref. Nr. BU.AC.GEN.8 (1780–1806) Bursars accounts Ref. Nr. BU.AC.GEN.9 (1807–1833) Bursars accounts Ref. Nr. BU.AC.GEN.10 (1833–1860) Bursars accounts Ref. Nr. BU.AC.GEN.11 (1861–1881) V. Oxford Trinity College Archives List of members 1801–1900 Clare Hopkins: Trinity, Oxford University Press, 2005 CATAL STUDENT A (up to 1737) ref: COLL.TRIN.OXON B Registrum Admissions (1737–1838) C Registrum Admissions (1839–)
287
VI. Oxford Magdalen College Archives Matriculations and Admissions CP9/3 (IV) (1891–1906) Matriculations and Admissions CP9/3 (VI) (1906–1912) Matriculations and Admissions CP9/3 (VIII) (1914–1918) 1913: yearbook VII. Oxford New College Archives Register of Undergraduates (1871–1924) ACC2008/49 981 Letters of wardens, Sewell’s letter book (1872–1899) TR BOX 91 9647, 9648 Minutes of Wardens and Tutors meeting TR Pr B Sh4 11724 Manuscripts: MR BOX 97 11647–9 Manuscripts: MR BOX WCH, 11646 Battels records 1869–1872: TR Nr Cbd A sn I VIII. Oxford Oriel College Archives Buttery Books (1914–1919) 1 doboz IX. Oxford St. Hugh’s College Archives I–397 St. Hugh’s Hall Oxford, Register of students 1886–1918 VII.10. St. Hugh’s College Joint Scholarship Committee 1912–1920 (joint: Lady Margaret Hall and St. Hugh’s College) SHG/B/4/1/1 St. Hugh’s College Scholarship Committee 1912–1923 X. Oxford Wadham College Archives Admissions Register 110/23 College Gazette 1914 war letters kept by the Warden, Joseph Wells, 1915. Edward J. Bing levele 1915. 04. 22–ről Mr. Wells számára,a melyben elnézést kér azért, hogy a háború miatt nem tudja elküldeni a tandíjat.
LONDON I. London King’s College Archives http://www.kcl.ac.uk/depsta/iss/archives/collect/10ki4470.html index to pupils entry book University of London lists of graduates up to June 1932 Entrance Papers KA/E/O85 KAL/BRI Register of Burrowers (1845–1854) KA/RAT/PG post graduate attendance register 1914–1925 KA/RAT/KAPE political economy attendance register 1912–1917 KA/RAT/S/ science attendance register 1904–1963 University Calendars: 1856/57–62/63, 1865/66– 1918/19 (List of students in appendix E)
288
31.d.l. HI/ST/MS/GI Record of St. Thomas Hospital Medical School, Guy’s Hospital Medical School 1822–ig a következő kettőt egyben oktatták: St. Thomas’s Hospital Medical School iratanyaga (1723-tól) TH/FP12/1, 2, 3; TH/FP/IN; TH/FP/1, 2; TH/FP3/1; TH/FP4/1, 2; TH/FP6/1; TH/FP8/1; TH/FP11/1; TH/FP16/1, 2 – student register 1905–14–19; TH/FP13/1 St. Thomas’s Hospital Registration of pupils attainments and appointments 1869–1906; TH/FP14/1 registration of examination of Coinjoint Road 1890–1906; TH/FP23/1 Anatomy Attendance Register 1883.; TH/FP24/1 Anatomy examination results 1892– 1934. Guy’s Hospital Medical School iratanyaga: G/CLR1/1, 2 admission book for women 1809–1816 and 1824–1833; G/FP/1 Guy’s and St. Thomas’s pupils and dressers 1755–1823; G/FP/2/1,2,3,4 Guy’s Hospital General entry and pupils 1805–1859; G/FP/+/1,2,3,4 Guy’s H entry of Physisian and surgeon’s pupils 1778–1845; Pupil entry books: G/FP4/1,2 és G/FP5/1,2,3 1812–1879; G/FP6/1 1870–1931 Student registers 1876–1895–1908 G/FP9/1,2 Dental pupils returns G/FP11/2 1894–1896 II. London Metropolitan Archives Guildhall School of Music scrapbooks: CLA/056/AD/04/001–019 19 doboz CLA/056/SN/01 London School of Jewish studies, LMA/4180, Jews’ College, Students: groups, Attendance register: LMA/4180/JC/F02/002 Composite register includes students’ grades Examination book 1875 apr–1884dec LMA/4180/JC/F02/008 Admission register for preparatory and matriculation class – on belül Reports on students’ progress included 1895–1912 LMA/4180/JC/F02/009 Az előzőhöz hasonló iratanyagokat tartalmaz, csak 1901 és 1938 között LMA/4180/JC/F02/003 Composite register 1928–1939 LMA/4180/JC/F02/012 Candidates for examination preliminary and intermediate 1902–1906 grade: inculdes correspondance, applications and results for examination III. London School of Economics Archives LSE 27/5/1 Calendars 1902–1915 LSE 27/5/2 Calendars 1915–1926 The London School of Economics Register (1895–1932) IV. London Royal Academy of Music mr.ref.1.a.2 Royal Academy of Music Student Register for leavers Royal Academy of Music prospectus 1894–1895 p. 14–15., 18., 21., 1915/1916 Royal Academy of Music Prizelist 1895. July p. 9., 1896. July p. 8. 289
V. London Royal College of Veterinary Surgeons Library XX (9153.1) The Register of Veterinary surgeons 1794–1919 VI. London Royal Free Hospital Archives Royal Free Hospital Medical School azaz London School of Medicine for Women students register up to 1918 VII. Royal London Hospital Archives and Museum London Hospital Medical College Register of students MC/S/1/3–10 Register E–G 1897–1914 and MC/S/1/11–23 Register 1914–1952 RLHMC/S/1/5 Register A (1741–1860) VIII. London Royal Veterinary College Archives Registers of pupils (1794–1907) Student entry books (1839–1930) Student lists (1891–1937) Matriculation book (1870–1873) IX. Imperial College Archives FR/I/3/672 The City and Guilds Engineering College register 1910/11 – 1924/25 FR/I/3/671 Central Technical College register 1901/02 – 1909/10 FR/I/I/1670 Central Institution Register (1884–1900/1901) general register of the Imperial College London Medical Schools iratai 1870–1901 X. London University College London Records’ Office The University College London calendars 1834–1919 University of London alphabetical register of students (1828–1867/1868) Individual records: student files, entry forms XI. Royal Holloway College Archives (Bedford College) RHCAR201 Bedford College, series of student files Register of Bedford College (1849–1949) Register of students 1887–1921 Bedford College Calendar – list of graduates (1902–48) RHCAR200/1 1907–től Royal Holloway Student register (1907–) BC AR 200 Student Files (1890–1985) BC AR 203 1Student Entrance Forms (1892–1905) XII. London King’s College Archives King’s College London, calendars 1866/1867–1907/1908 (List of students, appendix E) http://www.kcl.ac.uk/depsta/iss/archives/collect/10ki4470.html index to pupils entry book KA/RAT/PG post graduate attendance register 1914–1925 290
KA/RAT/KAPE political economy attendance register 1912–1917 KA/RAT/S science attendance register 1904–1963 XIII. London Queen Mary College Archives 1888/1889 People’s Palace, Technical Scool’s Calendar QMC/PP/412 Queen Mary College calendar 1890–1901 p.p. 2506accEast London College calendars 1902–1908, 1908–1913 Westfield college register Vol 1. Oct 1882 – April 1898 Westfield college register Vol 2. April 1898 – 1908 Westfield college register Vol 3. oct 1909 – 1917 Westfield college register Vol 4. oct 1917 – XIV. London Trinity College of Music College Calendars 1876–1919 XV. London Royal College of Arts A photocopy about a list of students, report of the departmental committe on the RCA to the government 1900– Register of RCA students 1907–1924 XVI. London Royal Free Hospital Archive Center Royal Free Hospital Medical School azaz London School of Medicine for Women – student admission register up to 1918 XVII. Royal London Hospital Archives and Museum London Hospital Medical College Register of dental students MC/S/3/1,2,3,4 MC/S/1/5 register B 1867–1877 MC/S/1/6 register C 1876–1886 MC/S/1/7 register D 1886–1897 MC/S/3/1–4 register of dental students XVIII. London Bartholomew’s Archives and Museum SBHB/MS/1/1 student signature book 1842–1852 (residences of students) SBHB/MS/1/2 student signature book 1852–1885 SBHB/MS/1/3 student signature book 1885–1916 SBHB/MS/1/4 student signature book 1916–1936 SBHB/MS/18/1 medical student register 1906–1912 SBHB/MS/18/2 medical student register 1912 –1919 XIX. London Royal College of Music Student register vol. 1. 1883–1885 Student register vol. 2. 1885–1889 Student register vol. 3. 1889–1894 Student register vol. 4. 1894–1897 291
Student register vol. 5. 1897–1900 Student register vol. 6. 1900–1903 Student register vol. 7. 1903–1905 Student register vol. 8. 1905–1908 Student register vol. 9. 1908–1911 Student register vol. 10. 1911–1914 Student register vol. 11. 1914–1918 Student register vol. 12. 1918–1920 Register of scholars vol. 1. 1883–1893 Register of scholars vol. 2. 1893–1913 Register of scholars vol. 3. 1913–1930 XX. University College London Special Collections Schiller–Szinessy papers (1832–1968) – 1 doboz SM SS – Schiller–Szinessy Solomon Marcus iratai AS. SS. – Schiller–Szinessy Alfred iratai XXI. London SOAS School of Oriental Studies Entry forms vol. 1. 1916–1917 Entry forms vol. 2. 1917–1918 Entry forms vol. 3. 1918–1919 XXII. London Birkbeck College Records’ Office LMI memebers’ register vol. 1. 1824–1826 Vol. 2. 1826–1829 Vol. 3. 1829–1832 Vol. 4. 1832–1835 Vol. 5. 1835–1837 Vol. 6. 1837–1841 XXIII. London St. George’s Hospital Medical School Student records vol. 1. 1752–1785 Student records vol. 2. 1785–1813 Student records vol. 3. 1813–1827 Student records vol. 4. 1827–1839 Student records vol. 5. 1839–1857 Student records vol. 6. 1857–1876 Student records vol. 7. 1876–1889 Student records vol. 8. 1889–1902 Student records vol. 9. 1902–1918 XXIV. London Goldsmith College Archives Goldsmiths College University of London iratanyagai 1907–1918
292
XXV. East London Technical College 1896–1918, East London College 1909–1918, Student records 1906–1918 XXVI. University of London Archives Special Collections – Senate House Library UoL/EM – Extra Mural catalogue about teaching in the summer UoL/EM/3/6/3 Holiday Course for foreigners 1935–1938 UoL/EM/3/6/2 Holiday Course Souvenirs 1914–34 UoL/EM/3/6/1 Holiday Course for foreigners 1905–1908 UoL/EM/3/5/1 Holiday Course for foreigners examination 1906–1907 UoL/EM/6/12 Board of Education Vacation Course Register, class register 1915–1916 UoL/EM/8/9/1 Examination Papers 1909–35 UoL/EM/8/3/1 Certificates in modern foreign languages examination papers UoL/EM/2/20/1–12 London Society for the extension of university teaching 1886–1894 UoL/EM/1/18 certificates UoL/UP/2/1/1–3 registers up to 1901 SHL b.2741/lon/que Queen Mary College, London, graduates to 1951 XXVII. British Library Manuscripts BL Add. 60658 ff. 75–86 Békássy Ferenc költő a cambride–i egyetem hallgatója volt, James Strachey–nek 1912 éa 1914 között írt levelei BL Add. 71619 f. 168 A British Library Kézirattárában (Manuscripts Room). Található báró Káldor Miklós közgazdász levele Sir Roy Forbes Harrodhoz 1959–ből. BL Add. 80862 Káldor Miklós az adatbázisban szerepel, minta Londno School of Economics magyar hallgatója. Továbbá Káldor Miklós feleségének (Goldsmidt Clarissa) levele J. Stern–höz 1968 és 1986 közötti időszakból. BL RPS MS. 350 ff. 127–128 Kordy Dezső csellista a londoni Royal Academy of Music hallgatója volt, F. Bergerhez írott leveleit a BL őrzi 1909–ből. BL RPS MS. 317 f. 101 Berger ajánlása is olvasható, amelyben a Filharmonikusok Társasága tagjának javasolja Kordyt 1908–ban. Berger mellett W. H. Cummings és Sir E. German is ajánlotta a tagságra. RPS MS. 350 ff. 127–128 Kordy (Dezsö). cellist. Letter to F. Berger 1909 RPS MS. 317 f. 101 Kordy (Dezsö). cellist. Recommendation for associateship of the Philharmonic Society for D. Kordy, signed by F. Berger, W. H. Cummings and Sir E. German 1908 Printed Add. 71619 f. 168 Kaldor (Nicholas). Baron Kaldor; economist. Letter to Sir Roy Forbes Harrod 1959 Add. 80862 Kaldor n e Goldschmidt (Clarissa). wife of Nicholas Kaldor. Letters to J. Stern 1968–1986 BL Add. 60671 f. 56 Arányi de Hunyadvár snd Madame levele J. Strache–nek, amelyben meghívják. 1915. XXVIII. National Archives London National Register of Archives iratai (Metropolitan Police): Aliens Registration Office: Sample Record Cards MEPO 35/69/2. In: National Archives, London Home Office: Registered Papers, Supplementary HO 144/647/B38058
293
Nationality and Naturalisation: Kordy, Samuel Klein 864, from Austria–Hungary. Resident in London. Certificate 12711 issued 13 August 1902. . Nationality and Naturalisation: Kordy, Samuel Klein, from Austria–Hungary. Resident in London. Certificate 12711Date: 1902.Source: The Catalogue of The National Archives Home Office: Registered Papers, Supplementary HO 144/1563/256569 Nationality and Naturalisation: Szilagyi, Alexander Anthony, from Roumania. Resident in Surbiton. Certificate 6,373 issued 10 May 1920. . Nationality and Naturalisation: Szilagyi, Alexander Anthony, from Roumania. Resident in Surbiton. Certificate 6, Date: 1920.Source: The Catalogue of The National Archives Kaldor, Nicholas (1908–1986) Baron Kaldor of Newnham, economist 147470 economist Baron Kaldor of Newnham Nicholas Kaldor corresp with Sir Ralph Hawtrey (31 items) letters to the Manchester Guardian corresp and papers corresp with Sidney Dell corresp rel to Royal Economic Society and the Economic Journal corresp with RichardDate range: 1908 – 1986.Source: National Register of Archives (NRA, local and private archives) Metropolitan Police: Aliens Registration Office: Sample Record Cards MEPO 35/69/2 Kaldor, Miklos or Nicolas; Hungarian. Date of birth: 12 May 1908. . Kaldor to Mlodnicki Kaldor, Miklos or Nicolas; Hungarian. Date of birth: 12 May 1908. The National Archives, KewDate range: 1927 – 1934.Source: The Catalogue of The National Archives Nationality and Naturalisation: Spiller, Gustav, from Hungary. Resident in London. Certificate 19077 issued 26 May 1910. . Nationality and Naturalisation: Spiller, Gustav, from Hungary. Resident in London. Certificate 19077 issued 26 May 1910. Home Office:Date: 1910.Source: The Catalogue of The National Archives Home Office: Registered Papers, Supplementary HO 144/1305/248452 Szabó Imre (honvédtiszt, 1820–1865) 1858 angol állampolgárságot kap. Nat. ARCH. denization és naturalisation papers and correspondence HO 1/85/2716 Naturalisation Papers: Szabo, Imre, from Austria (Hungary). Certificate 2716 issued 20 August 1858. . Naturalisation Papers: Szabo, Irme, from Austria (Hungary). Certificate 2716 issued 20 August 1858. Naturalization Papers (registered) Nos. 2681–2740Date: 1858.Source: The Catalogue of The National Archives Add to my MyPage bookmarks Board of Trade: Registrar General of Shipping and Seamen: Central Register of Seamen: Seamen's Records ('Pouches') BT 372/2321/98 Nationality and Naturalisation: Nadler, Peter Paul Robert, from Hungary. Resident in London. Certificate 25064 issued 29 April 1914. Nationality and Naturalisation: Nadler, Peter Paul Robert, from Hungary. Resident in London. Certificate 25064 issuedDate: 1914.Source: The Catalogue of The National Archives Home Office: Registered Papers, Supplementary HO 144/1244/231691 Nationality and Naturalisation: De Terey, Laslo Paul Semhen, from Hungary. Resident in Alperton, Middlesex. Certificate 23101 issued 18 February 1913. . Nationality and Naturalisation: De Terey, Laslo Paul Semhen, from Hungary. Resident in Alperton,Date: 1913.Source: The Catalogue of The National Archives 864
Kordy Dezső apja
294
Home Office: Denization and Naturalisation Papers and Correspondence HO 1/85/2716 R734887 SZABO M 09/11/1931 HUNGARY . Discharge A numbers R734767 – R7134892 R734887 SZABO M 09/11/1931 HUNGARY The National Archives, KewDate range: 1913 – 1972.Source: The Catalogue of The National Archives Home Office: Registered Papers, Supplementary HO 144/1070/190746 Nationality and Naturalisation: Temesvary, Edmund (known as Edmund Temy), from Hungary. Resident in London. Certificate 19421 issued 17 October 1910. . Nationality and Naturalisation: Temesvary, Edmund (known as Edmund Temy), from Hungary. ResidentDate: 1910. Source: The Catalogue of The National Archives BIRMINGHAM I. Student Regsiter Mason College (Arts and Science) No. 3. 1892–1898 II. Student Regsiter Mason College (Arts and Science) No. 4. 1898–1900 III. Mason College Student Register for Medicine Nr. II. 1896–1900 IV. University Student Register for Medicine vol. I. 1900–1910 V. University of Birmingham Students’ Register Faculty of Medicine No. 2. 1909/1910 – 1918/1919 VI. University of Birmingham Students’ Register Faculty of Medicine No. 3. 1918/1919 VII. University of Birmingham Students’ Register Faculty of Science and Arts No. 1. 1900/1901 – 1905/1906 VIII. University of Birmingham Students’ Register Faculty of Science and Arts No. 2. 1905/1906 – 1910/1911 IX. University of Birmingham Students’ Register Faculty of Science and Arts No. 3. 1910/1911 – 1916/1917 X. University of Birmingham Students’ Register Faculty of Science and Arts No. 4. 1917/1918 – BRISTOL I. Register of Undergraduates University of Bristol (1909 Oct – 1919 Nov) II. DM1139/1/1 Day and evening students of the university college 1876/1877 – DM1139/1/8 Day and evening students adress book of the university college 1879/1880 –1914/1915 III. Bristol medical school student register (1884 Oct – 1893 Oct) IV. The University of Bristol Register (1909–1974) – graduates V. DM506/67 Bristol Medical School General Register of Matriculation of student (1873–1915) VI. University of Bristol Faculty of Medicine Dental Student Register 1910–1928 VII. University of Bristol Faculty of Medicine Medical Student Register 1908–1919 VIII. University College Bristol Medical Department Student Register May 1893 – Sept 1909 DURHAM I. UND/CG/B4 Register of Medical Students (1861–1884) II. Calendars of the University III. Registers of students (1833–1896) IV. Matriculation Register of the University 295
V. UND/FI/DI/I Register of the University College Durham (1833–1858) Admission Book VI. UND/FI/DI/2 Bishop Register of Cosin’s Hall entrance book (1851–1858) EXETER, Devon Records Office I. Exeter University Register (1893–1962) – graduates II. G3 26/1a Register of students, Register of students of the pupil teacher centre, Royal Albert Memorial College of Exeter 1904/1905 Register of students attending the Manual School and evening classes 1904/1905 RAMC 1901–1912, RAMC Register of Students Attending University Classes 1904/1905 RAMC Register of Students of the School and Arts 1904/1905 Class Regsiter of RAMC 1902–1911 III. G3 26/1b Admission Register evening class 1907–8 and other general admission register 1911–21 IV. G3 26/11e: Register of students of the RAMC 1860–1884, attendance register 1870/1871 V. G3 26/12e: General Register Exeter Science School class register 1868–80 General Register School of Art RAMC 1869–1895 VI. G3 26/12f: Register of Science 1894–1899, Register of Arts 1894–1916 LEEDS I. Matriculation Register Vol. 1. Nov 1892 – May 1899 II. Matriculation Register Vol. 2. May 1904 – Nov 1928 III. Calendars of Yorkshire College (1877–) IV. Register of Graduates University of Leeds (1904–1955) V. ADM/039 Student regsiters: Register of students for the Yorkshire College, Register of Medical School, Evening Student Regsiters, Occasional Student Register LIVERPOOL I. University Calendars II. Register of graduates (1899–) III. S.2000. The Victoria University – University College Liverpool – Matriculation Register (18 Nov 1892 – 31 Oct 1899) IV. S.2012. Register of undergraduates (5 February 1904 – January 1930) V. S.2010. Register of day students (Sept 1903 – 24 October 1906) VI. S.2628. Student Record Book for Medicine Vol. 2. (1904–1909), Vol. 3. (1909–13) VII. S.2701, 2702, 2703. Examination Results and Pass List (1904–13) VIII. Day student address book IX. P.9526 Matriculation classes (February 1904 – 1910) X. S.2015, 2016, 2017 Register of Attendance MANCHESTER I. Register of graduates (1851–1958) II. RA/I/II Sept. 1895 – May 1901, May 1901 – 20 Febr. 1904 Matriculation Registers Arts, science, law for Owen’s College 296
III. OLA/4/34–41 Calendars of the University 1894/95, 95/96, 96/97, 97/98, 1899/1900, IV. Attendance Register 1896/97, 97/98 VI. The Owen’s College Regsiter of students, Department of medicine 1893/94 – 1900/1901 VII. RA/39/I ASL The Victoria University of Manchester Arts, Science, Law Department 1904/05 – 1910/11 VIII. RA/37/I Attendance Register Arts, Science, Law, Music Department 1910/1911 – 1918/1919 IX. University Calendars 1911/1912 – 1913/1914 X. Matriculation Regsiter for Arts 1911/1912 – 1918/1919 XI. General Register (Arts, Science…) 1911–1919 XII. Regsiter of the department of medicine 1901/1902 – 1918/1919 XIII. RA 37/34–51 Attendance Register of Medicine 1901/1902 – 1918/1919
297
MAGYAR LEVÉLTÁRI FORRÁSOK Debrecen - – Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára TtREL I.1.J püspöki hivatal iratai, külföldi akadémián tanulók iratai TtREL II. 1. e: a főiskolai tanulók anyakönyvei (1588–1914) TtREL II.2.c. Teológiai Akadémia Dékáni Hivatal iratai (1893–1978) TtREL II.2.g. Teológiai Akadémia vegyes iratok 1899–1966 TtREL II.3. Jogakadémia Dékáni könyv (1893–1914) TtREL II.4. Bölcsészeti Akadémia iratai (1908–15) TtREL II. 7. e: osztálynévsorok, osztályzatok sorjegyzéke (1797–1951), TtREL II.8. Tanítóképző és Líceum tanárkari jegyzőkönyvek (1871–1951) TtREL II.15.h.1. alapítványok főkönyve TtREL II.15.h.23. Kollégiumi pénztár – Alapítványok, ösztöndíjak, megajánlások iratai (1859–1945) TtREL II. 28. c: főiskolai tanárok adatai (1549–1980), TtREL II. 28. e: kollégium diákjai és professzorai (1552–1844) Pápa – Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára DREL I. 6/f. Első lelkészképesítő vizsgák jegyzőkönyvei., DREL I. 1.a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek 1860–1914., DREL I. 1. b. Ügyviteli iratok 1860–1914., DREL I. 6/f. Az I. lelkészképesítő vizsgák jegyzőkönyvei 1881–1914. DREL I. 7/h. A pápai református gimnázium értesítői 1860–1914. a Pápai Református Főiskola értesítői (1855–1914). DRefLev Dunántúli Református Egyházkerület Teológiai fakultásának jegyzőkönyve Sárospatak – Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára TiREL. Sáropataki Teológiai Értesítők, TiREL K.e.III.15. Teológiai Jegyzőkönyvek stipendiumokról iratok: TiREL A/XX/7408/231 TiREL A/XXI/7508/68, /7509/69 TiREL A.) XXVII.) 9995., 227. TiREL B/XLIV/18548/513.–2 TiREL B/XLIV /18549./514.–3. TiREL B/XLIV /18553/518.–7. TiREL B/XLIV /18554/519.–8. TiREL III. 16. Alapvizsgák és szakgyűlések jegyzőkönyve 1895/96 –től TiReL. A.XXXVI.14291.249. Kolozsvár Erdélyi Református Egyházkerületi Központi Gyűjtőlevétára: ERefLev: Az erdélyi református egyházkerület Teológiai fakultásának kolozsvári és enyedi értesítői, Kolozsvári Református Kollégium értesítője, segélyért folyamodók levelei (Tankó Béla, Deák Sándor, Varga Zsigmond) ERefLev XXII 17/76/98, ERefLev. I/88/903.24. ERefLev Ref. egyker. Th. Értesítő és kari jegyzőkönyvek ERefLev Ref. Egyker. Th. Nagyenyedi értesítői Erdélyi Lapok V. évf. 18. sz. Kolozsvár 1912. 07.27. 298
ERefLev XXII. 17/76/99. sz. irategyüttes a Berlini Akadémián tanuló teológusok alapítványáról és más külföldi stipendiumokról. Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár: Kolozsvári Egyetem Annales Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára: Kovács János hagyatéka: levelei
Budapest ELTE Levéltár A budapesti magyar királyi tudományegyetem bölcsészkari és jogi kari dékáni iratok, tanácsülési jegyzőkönyvek SOTE levéltár 1. fond: A Magyar Királyi (Pázmány Péter) Tudományegyetem Orvostudományi Kara (1770–1952) 1/a – tanácsülési jegyzőkönyvek: 1793–1803, 1818–1819, 1869–1877, 1878–1919 (45 kötet) CORVINUS Levéltár Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1/a 1 Keleti ker. Tanfolyam, Tanácsülési jegyzőkönyvei. 2/a 3 A felügyelő-bizottsági jegyzőkönyvek RÁDAY Gyűjtemény Budapesti Református Teológia matrikulái; A/13.27. és A/13.28. A Dunamelléki Református Egyházkerület Teológia Akadémiájának Anyakönyve (1880–1925) BME levéltár 1. fond: József Ipartanoda 1846–50 2. fond: Joseph Polytechnicum és József Műegyetem 1850–1871 3. fond 1871–1934: 1871–1934 Királyi József Műegyetem iratanyagai C: Iratok (1871– 1934) – 97 csomó: 17. csomó 1898. 16., 40. tétel, 1874. 717. irat 18. csomó 1899. 35., 38., 107. tétel 19. csomó 1900. 1.,3., 11.,12., 35., 29370. irat 20. csomó 1901. 37. 21. csomó 1902. 2., 15., 22. csomó 1903. 19., 24., 28. 23–24. csomó 1904. 37., 43. 25. csomó 1905. 5., 8., 32. 26. csomó 1906. 14., 19., 24., 56. 27. csomó 1907. 9., 15., 21., 30., 31. 28–29. csomó 1908. 1., 14., 17., 54., 64., 30–31. csomó 1909. 45., 56. 32. csomó 1910. 4., 20., 40., C. 1910.20. külföldi kiküldetések 33–35. csomó 1911. 1., 3., 6: Hallgatók külföldi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok 36–41. csomó 1912. 9.: Hallgatók külföldi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok, 28., 47. , 776., 1816., 2205. irat, Ad 633/1912. irat 1912. febr. 25. 42–45. csomó 1913. 8., 23., 24., 59.; 1913 5. csomó: 1913. 173. irat; 1913. 59. csomó: 1913 4253. sz. irat 49. csomó 1916. 8., 48. 299
