DOKTORI DISSZERTÁCIÓ NYELVTERÜLETEN AZ EGYESÍTETT ATLASZOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

HEGED!S ANDREA NYELVFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK A ROMÁNIAI MAGYAR NYELVTERÜLETEN AZ EGYESÍTETT ATLASZOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Nyelvtudományi Doktori Iskola, Dr. Ba!czerowski Janus DSc., egyetemi tanár, a doktori iskola vezet"je Magyar Nyelvészeti Doktori Program, Dr. Kiss Jen" MHAS., egyetemi tanár, a doktori program vezet"je A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Hivatalosan felkért bírálók: A bizottság titkára: A bizottság további tagjai: Témavezet":

Dr. Hajdú Mihály DSc., professor emeritus Dr. Balázsné dr. Fodor Katalin PhD., egyetemi docens Dr. Gerstner Károly PhD., tudományos f"munkatárs Dr. Guttmann Miklós CSc., f"iskolai tanár Dr. Bokor József CSc., egyetemi tanár Dr. Bodó Csanád PhD., egyetemi adjunktus (póttag) Dr. Juhász Dezs" CSc., egyetemi tanár

Budapest, 2008

Köszönetnyilvánítás Néhány doktori disszertáció lapozgatása közben figyeltem fel arra a számomra szimpatikus megoldásra, hogy a szerz! a köszönetnyilvánításához külön bekezdést, külön részt alakított ki dolgozatában. Ezt a megoldást én is szeretném alkalmazni, mert bizonyos emberek: szakmabeliek, családtagok segítsége nélkül dolgozatom valószín"leg nem készülhetett volna el. Mindenekel!tt

megköszönöm

témavezet!mnek,

Juhász

Dezs!nek,

hogy

diákkorom óta szakmailag támogat, megköszönöm neki a disszertációhoz nyújtott segítségét, a szakmai tanácsokat, az értekezésem nyers változatának alapos, tüzetes áttanulmányozását; Vargha Fruzsina Sárának, hogy megtanította nekem a Bihalbocs számítógépes program használatát, hogy a térképek közül néhányat elkészített, hogy mindig segítségemre volt akkor is, mikor külhonban tartózkodott, hogy a dolgozat készítése közben mindig és gyorsan elérhet!vé tette magát számomra. Köszönöm Vékás Domokosnak, hogy a nyelvatlasz-egyesítés tervének a gyakorlati megvalósításához sok segítséget nyújtott; valamint minden kollégámnak jár a köszönet olyan kisebb részmunkákért, amelyekkel hozzájárultak a téma alaposabb megismeréséhez; illetve természetesen köszönet illeti mindazokat, akik egy-egy olyan nyelvföldrajzi gy"jtemény elkészítésében dolgoztak, amelyet korpuszként használhattam vizsgálataimhoz. És végül, de nem utolsósorban köszönet illeti a családomat: a férjemet, aki nemcsak lelkileg, de sokszor gyakorlatban is segítette a munkámat; az édesanyámat, aki mindvégig támogatta, hogy megszerezzem a doktori fokozatot; és kicsi gyerekeimet a végtelen sok türelmükért.

TARTALOM I. Bevezetés..........................................................................................................................1 II. Az egyesített számítógépes magyar nyelvatlasz (ESzA.)...............................................5 1. Az egyesített számítógépes atlasz fogalmáról.....................................................5 2. A nyelvatlaszok egyesítését célzó gondolat megszületésér!l.............................6 3. A nyelvjárási térképlapok egyesítési módjai és a különböz! egyesítési módok el!nyei, hátrányai.............................................................................8 4. Az egyesített számítógépes magyar nyelvatlasz elvi alapvetése.........................9 A) Az adatbázisról.....................................................................................10 B) A programról.........................................................................................11 5. Az adatbázis létrehozását segít! táblázatokról..................................................14 A) A kutatópont-hálózat egyesítése...........................................................15 B) A címszóállomány egyesítése...............................................................17 6. A nyelvföldrajzi szótárak, adatbázisok utalózási kérdéseir!l............................29 7. Az egyesített térképlapokat létrehozó programról.............................................37 8. Az adatok csoportosítási és prezentációs lehet!ségeir!l...................................39 9. Az egyesített nyelvatlaszok felhasználási lehet!ségei.......................................47 III. Nyelvföldrajzi vizsgálatok a romániai magyar nyelvterületen....................................52 1. Tudománytörténeti el!zmények – rövid kitekintés............................................52 2. Esettanulmányok................................................................................................56 A) Hangtani vizsgálatok............................................................................58 a) A kétféle é fonéma realizációja és elterjedtsége a Szilágyságban.................................................................58 b) Az í-zés elterjedtsége a Szilágyságban......................................68

B) Morfológiai vizsgálatok........................................................................75 a) A f!névi igenév -nyi/-nya variánsának elterjedtsége.................75 b) A többes szám harmadik személy" birtokos személyjel -ik (-jik) variánsának elterjedtsége..........................................87 c) A -nott/-nól/-ni családi határozórag elterjedtsége......................93 d) A -val/-vel rag és variánsainak elterjedtsége...........................105 C) Lexikai vizsgálatok.............................................................................114 Állathangutánzók lexikai realizációi, területi változatai..............114 IV. Pillantás a jöv!be.......................................................................................................123 V. Irodalom......................................................................................................................125 VI. Mellékletek................................................................................................................136 1. Kutatópont-hálózat...........................................................................................136 2. Címszójegyzék.................................................................................................164 3. Címszójegyzék utalószókkal (CD-melléklet) 4. A teljes magyar nyelvterületet bemutató kutatópont-hálózat térképe (borítékban) !

I. Bevezetés

Mottó: „... A magyar nyelvjárások atlasza valóban kincsesbánya legyen, ne pedig rozsdatemet!! Van-e utánpótlás – vagy legalább az utánpótlásnak olyan része, akárha töredéke –, amely még az embert keresi a nyelvben, a használót a használat mögött?! Mi kifelé megyünk. [...] S utánunk? Az atlasz lapjai (meg a munkatérképként kiadatlanul rekedt továbbiak) még !rzik a még egyszer soha újból össze nem gy"jthet! adatokat. Aggódva írom le újból: csak legyenek, akik megszólaltatják !ket! Akik túlélik ezt a korszakot, amely »a« nyelvnek arctalan, múlttalan és funkciómentes kategóriájába próbálja belenyomorítani az anyanyelvet, ignorálva, negligálva, s!t negálva múlt!rz! és szemlélethordozó mikrotársadalmi egyediségét! Mert nélkülük hiába !rzik az atlaszlapok az emlékeket, már inkább csak rejtik !ket.” (DEME, Kincsesbánya – vagy rozsdatemet!? (Üzenet a túlél!knek) MNyj. 37. 1999: 133)

A disszertációm mottójaként kiválasztott néhány sor DEME LÁSZLÓ rövid, de figyelemfelkelt! írásában jelent meg 1999-ben. DEMÉnek a múltat méltató, a jelent korholó, ugyanakkor a jöv!ben mégis reményked! eszmefuttatása érzékletesen fejezi ki a nagyatlasz feldolgozását érint! problematikát. A 20. században a magyar nyelvterületr!l közel húsz nyelvatlasz jelent meg, ami nemzetközi mércével is szép teljesítményként értékelhet!, több regionális atlaszunk megszerkesztett állapotban vár kiadásra, és folyamatban lév! atlaszgy"jtésekr!l is beszámolhatunk (l. BODÓ–VARGHA 2005, KISS J. 2006, JUHÁSZ 2007: 38–39). Az anyaggy"jtés–kiadás–feldolgozás aránya az évtizedek során azonban nem az elvártaknak megfelel!en alakult (KISS J. 13–14), és ennek több oka is van. A különböz! nyelvjárási atlaszkötetek megjelenése egyre nagyobb és sürget!bb, egyre összetettebb feladatot ró a kutatókra. Tehát ami el!ny, az részben hátrány is: egyre több az adat, és az egyre több adat között egyre nehezebb hagyományos módon a rendszerszer" összefüggéseket megtalálni, a kapcsolatokat felfedezni, az anyagot feldolgozni. Másrészt az a néhány kiváló kutató, akiknek (egyik) szakterülete a

! "!

nyelvföldrajz, másfelé is elkötelezett, egyéb teend!i mellett csak korlátozott mértékben tud válogatni az óriási mennyiség", „megszólaltatásra” váró térképlap és nyelvföldrajzi kérdés közül. Korszakváltásban élünk. Nyelvföldrajzzal foglalkozó el!deink megalkották azokat a nagy m"veket, amiket a tudomány akkoriban megkövetelt t!lük. Ezeknek a m"veknek a feldolgozása és a tapasztalatok hasznosítása már inkább a fiatalabb generációra vár. Csak legyen rá szakember! Mert a nyelvföldrajz komplex, mondhatni interdiszciplináris tudomány, nemcsak dialektológiai, névtani, nyelvtörténeti, hanem földrajzi, néprajzi, településtörténeti, gazdaság-, és m"vel!déstörténeti stb. háttértudást is igényel. F!leg azok számára „beszédes” egy-egy nyelvföldrajzi térképlap, azok tudják „több

szólamban

megszólaltatni”,

akik

ilyen

jelleg"

ismeretek

birtokában

tanulmányozzák. A nagyatlasz (a továbbiakban: MNyA.) megjelenése óta eltelt években a dialektológia intézményi hátterét tekintve visszaszorult, és adósságainak csak egy részét törlesztette. Néhány kivételt!l eltekintve a nyelvatlaszok rendszerezett feldolgozása egyel!re nem történt meg. Az okokról már részben szóltam, egyéb okokra pedig már többen is felhívták a figyelmet. Egyrészt egy-két nyelvföldrajzi forrásmunka olyan terebélyes és súlyos, hogy körülményes a forgatásuk (BALOGH–KISS G. 1992: 5), ezért általános vélemény szerint ezek a kötetek általában a könyvtárak polcain porosodnak. Másrészt a bennük megbúvó több százezres, illetve milliós nagyságrend" adat feldolgozása a ma kutatójának hagyományos módon igencsak nehézkes. Korszakváltásban élünk. A számítógép segítségével új lendületet lehetne adni a nyelvföldrajzi kutatásoknak (KISS J. 2002a). Atlaszok egyre-másra jelennek meg (magában is szép eredmény persze) – de mikor jutunk el a végcél megvalósításáig? Ha a magyar dialektológusok, a fiatal kutatók, a jöv! nemzedéke nem próbál bevonni új technológiákat, technikai eszközöket a vizsgálataiba, a tudományág még jobban lemaradhat. A több évtizedes, sokszor heroikus munkával felgy"jtött, ma már máshol hozzá nem férhet! adatokból új min!ség" térképeket, atlaszokat készíthetünk, és ezek az új feltételek új feladatokkal is párosodva a fiatalabb generációt arra inspirálhatják, hogy el!deink terveit megvalósítsák. Persze mit sem ér a számítógép, a technika adta új

! #!

lehet!ségek, ha nem párosulnak kell! nyelvészeti és extralingvális ismeretanyaggal. Nem elég a szépen megalkotott, beszédes térképlap, ha nincs, aki azt beszédesnek találja. Ezért nemcsak a nyelvatlaszok felhasználását segít! számítógépes apparátusra van szükség, hanem ki kell nevelni azt a szakért!réteget, amely rendelkezik a komplex nyelvföldrajzi elemzéshez szükséges tudással is. A magyar nyelvjárási atlaszok egyesítését célzó munkálatok kezdete az 1990-es évek második felére tehet!, összefüggésbe hozható a nyelvi adatok informatizáltságának és a nyelvjárási jelenségek megismerésének igényével, és egészen a közös atlaszgy"jtések id!szakáig, az 50-es évekig nyúlik vissza, amikor már „A magyar nyelvjárások atlasza” gy"jtésének megszervezésekor is számítottak a nyelvatlaszok összevethet!ségének igényére (VÉGH 1959: 20–22, BÁRCZI 1975: 24). Az azóta eltelt években számos írás jelent meg arról, hogy mind a nemzeti atlasz, mind a regionális atlaszok gy"jtésének, kiadásának megvan a létjogosultsága, hiszen egymást jól kiegészítik (l. többek között: MÁRTON 1975, KIRÁLY 1990: 15, BALOGH – KISS G. 1992: 12, RADVÁNYI–VÉKÁS 1999, JUHÁSZ–RADVÁNYI–VÉKÁS 2000: 55, KISS J. szerk. 2001: 142–3, HEGED#S ANDREA1 1998, 2002, 2004, 2006), és jelent!s el!relépések történtek a magyar nyelvjárási atlaszok digitalizálásában, számítógépes integrálásában. Tehát ma, 2008-ban az adatok közlésén túl már nyelvészeti vizsgálódásokat is végezhetünk a számítógéppel létrehozott egyesített térképlapok segítségével, bemutathatjuk a nyelvi jelenségek elterjedését, következtethetünk a terjedés irányára, hatókörére, és különböz! nyelvföldrajzi statisztikai elemzéseket végezhetünk. Disszertációm írásakor két f! célt t"ztem ki magam számára: 1. bemutatom a tervezetét egy számítógéppel létrehozandó és számítógéppel m"ködtethet! magyar nyelvjárási atlasznak, és 2. egyesített térképlapok felhasználásával nyelvészeti elemzéseket is végzek, vizsgálat alá vonom a romániai magyar nyelvterületet, a keleti országhatáron túl gy"jtött nyelvatlaszok (és egy nyelvföldrajzi szótár) anyagát felhasználva. A nyelvföldrajzi vizsgálatokhoz felhasznált atlaszok a következ!k: A romániai magyar nyelvjárások atlasza eddig megjelent tíz kötete – továbbiakban: !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1

Tekintettel arra, hogy HEGED#S A. rövidítéssel HEGED#S ATTILA neve is jelölhet! – akinek tanulmányaira hivatkozom is dolgozatomban –, esetünkben teljes neveket tüntetek fel a szövegközi hivatkozáskor.

! $!

RMNyA. –, a Székely nyelvföldrajzi szótár – a továbbiakban: SzNySz. –, A moldvai csángó nyelvjárások atlasza – továbbiakban: CsángA. –, a Szilágysági nyelvatlasz – továbbiakban: SzilA. –

és a Hétfalu nyelvjárási atlasza – továbbiakban: HNyA. A

nagyatlasz térképeit is felhasználom, nem pusztán azért, mert segítségével a magyar nyelvterület nagy része átlátható, hanem azért is, mert bár mindössze 22 romániai kutatópontja van, anyagának közel akkor történt a gy"jtése, amikor a többi romániai magyar regionális nyelvatlaszé, és minden bizonnyal jónéhány jelent!s adalékkal segíti a vizsgálatokat. Azért a romániai magyar nyelvterület a vizsgálatom tárgya, mert az utóbbi közel 20 évben megjelent ide tartozó atlaszok nagy része még feldolgozatlan, ezek szépen kiegészítik egymást a gy"jtés módját, idejét, a legjegyzést illet!en, így kiválóan alkalmasak az összevetésre. Továbbá a munkámat segít! Bihalbocs számítógépes program (részletesebben a nyelvföldrajzi vizsgálatokról szóló fejezetben írok róla) els!sorban a romániai magyar nyelvterületr!l megjelent nyelvatlaszok adataihoz tette lehet!vé a hozzáférésemet. 1994 óta dolgozom az RMNyA. kiadói munkaközösségében, így szívügyemmé vált az immár 10 kötetnyi anyag bevonása a nyelvtudomány vérkeringésébe. De a legfontosabb szempont számomra az, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a rengeteg id!t és energiát, sok filológiai munkát igényl! nyelvatlaszkiadás holt szellemi t!kévé válhat, ha eredményeit nem használjuk fel, nem „építjük tovább”, hiszen a végcél az atlaszokban rejl! nyelvi jelenségek magyarázata. Ez viszont ma már számítógépes segítség nélkül szinte elképzelhetetlen: a mai kor tudósa nem szívesen vállalkozik az akár több százezres adatmennyiség feldolgozására hagyományos úton. Nemzetközi és magyar nyelvészeti konferenciákon is ezeket a gondolatokat próbáltam közvetíteni.

! %!

II. Az egyesített számítógépes magyar nyelvatlasz (ESzA.) 1. Az egyesített számítógépes atlasz fogalmáról Az egyesített számítógépes magyar nyelvatlasz (a továbbiakban: ESzA.) egy olyan adatbázis és azt m"ködtet! program lesz, amelyet a közeljöv!ben dialektológusok, térképészek

és

számítógépes

szakemberek

segítségével

létrehozhatónak,

s!t

létrehozandónak tartok a magyar nyelvjárások pontosabb megismerhet!sége érdekében. Az adatbázisban a magyar nyelvterületen gy"jtött nyelvjárási atlaszok összes adatát tárolhatnánk digitalizált formában, azaz a felmerül! igények szerinti kereshet!ségnek megfelel!en. Létrehozásához már a megtervezésekor célszer" minél pontosabban körvonalazni azokat az igényeket, amelyek meghatározzák majd az adatbázis m"ködését. Ez azért igen nehéz feladat, mert az igények valószín"leg a használat során merülnének fel – ezt az adatbázis-épít! munkák gyakorlati tapasztalatai mutatják. Az adatokat egyesített nyelvjárási térképlapokon jeleníthetjük meg. Ezt a megjelenítést is szolgálja a program m"ködése. Az egyesített számítógépes térképlap változó tartalmú lenne, attól függ!en, hogy mely településeken, földrajzi helyszínen gy"jtött, mely nyelvi elem variánsait jelenítjük meg a térképlapon. Az ESzA. olyan interaktív eszköz, amely nemcsak lehet!vé, hanem szükségessé is teszi felhasználója számára az adatok és kritériumok válogatását. A válogatásnak a megjeleníthet!ség fizikai korlátai és az átláthatóság is határt szabnak. (Lásd az 4. számú mellékletet, amely a Bihalbocsban egyesített 6 nyelvjárási atlasz – ezek: az MNyA., RMNyA., SzNySz., SzilA., CsángA. és a HNyA. – kutatópont-hálózatát mutatja egyetlen hatalmas méret" térképlapon; az összes atlasz összes kutatópontja egy térképlapon sokkal több település megjelenítését eredményezné). Elvileg tehát az egész magyar nyelvterület összes nyelvatlaszának összes kutatópontján gy"jtött nyelvi adatok elérhet!sége és megjeleníthet!sége értend! az ESzA. fogalmán. A nyelvi térképlapok egyesítése egyrészt technikai, formai egyesítést takar, másrészt tartalmi egyesítést, amely nagyon körültekint!en végzett egységesítést feltételez. Mit takarnak az el!bb elmondottak?

! &!

A technikai, azaz formai egyesítés azt jelenti, hogy ugyanazon nyelvi valóságot bemutató nyelvi térképeket „egymásra”, illetve egymás mellé helyezünk. Pl. a disznó többes szám 3. személy" birtokos személyjeles alakjainak nyelvi realizációjára vonatkozó adatokat az MNyA. VI. kötetének 988. térképlapján és az RMNyA. II. kötetének 530. térképlapján tanulmányozhatjuk. A két kötet kutatópontjainak egymás mellé, illetve a romániai magyar nyelvterületen bizonyos közös kutatópontoknak az egymásra helyezése egy egyesített térképlapot eredményez, a legnyugatibb kutatópont az ausztriai Fels!!r, a legkeletibb a moldvai Bogdánfalva, a mindkét atlaszban szerepl! közös kutatópontok helyett egyetlen kutatópont szerepel, természetesen ezeken az ún. közös kutatópontokon mindkét atlasz adataival. A tartalmi egyesítés lényege, hogy az egyesített kutatópont-hálózaton az adott közös nyelvi valóságra vonatkozó adatok mind szerepelnek, földrajzi koordinátokhoz kötötten. Tehát az el!z! példát követve a disznó többes szám 3. személy" birtokos személyjeles adatai az egyesített kutatópont-hálózat mentén megjelennek, a közös kutatópontokon minimum két adattal – vagy szimbólumokkal szemléletve, vagy adatbeírással. A körültekint! egységesítés pedig azt jelenti, hogy bizonyos esetekben az egyenetlenségeket ki kell küszöbölni. Az egységesítés az adatbázisban rögzített nyelvi adatokat általában nem érinti, ha mégis, az az adatoknak csoportokba rendezésekor történhet meg. (Az adatok egységesítésér!l, csoportosításáról l. a 8. fejezetet!) A disznójuk címszavú térképeket szintén példaképpen felhozva: az RMNyA.-ban a disznó többes szám 3. személy" birtokos személyjeles adatai a disznójuk címszavú térképlapon találhatók, az RMNyA.-ban pedig ugyanezen denotátumú adatok a disznajuk címszavú térképlapon, a könnyebb megtalálhatóság érdekében egyetlen címszavúvá kell alakítani egyesített digitális térképlapunkat. (Az egységesítés alapja itt a „nagyobb atlasz elve” – l. a 5.B) fejezetet!) 2. A nyelvatlaszok egyesítését célzó gondolat megszületésér!l Nemzeti nyelvatlaszunk megszületésekor, s!t a gy"jtés el!készítésekor dialektológusaink arra számítottak, hogy az egész magyar nyelterületet felölel! (Moldva

! '!

kivételével), a magyar nyelvjárások f!bb jellegzetességeit bemutató nagyatlasz soha nem látott mértékben fellendíti a nyelvföldrajzi kutatásokat, hiszen a nyelvi jelenségek területiségér!l a korábbi adatoknál sokkal átfogóbb és megbízhatóbb képet kaphatunk. A várt eredmény csak részben valósult meg. Miért? Az okok tisztázása nagyrészt elvezet az atlaszegyesítéshez, valamint a nyelvatlaszok adatainak számítógépre viteléhez. 1. Már a magyar nyelvföldrajzi kutatások, atlaszgy"jtés kezdetekor is felmerült az igény, hogy a nemzeti atlasz létrejöttét egyéb regionális atlaszok elkészítése kövesse, mert mind a nemzeti atlasznak, mind a regionális atlasznak megvan a szerepe a nyelvföldrajzban (l. erre vonatkozóan VÉGH 1959: 52, MÁRTON 1975: 4–5), a nyelvjárások pontosabb megismerése érdekében célszer" a kétféle gy"jtés eredményeit összevetni, hogy a nyelvjárási jelenségek térbeli elhelyezkedését, mozgását követhessük, illet!leg értelmezhessük. Az atlaszegyesítés többek között ezt a célt szolgálja. 2. Néhány atlaszunk olyan nehéz, hogy igen körülményes kezelni. Nemcsak a nehéz súly okozhat gondot, hanem a méret, a terjedelem is. Pl az MNyA., az RMNyA. igen súlyosak, s!t a nagyatlasz rendelkezik szétnyitandó térképlapokkal is, így viszonylag nagy felületet kell tekintetünkkel végigpásztázni, ha át akarjuk látni az egész lapot. A számítógép lehet!vé teszi, hogy csak azokat a térképlapokat válasszuk ki a nehéz kötetek megemelése és lapozgatása nélkül, amelyekre éppen szükségünk van vizsgálódásainkhoz, s!t csak azokat az adatokat vizsgáljuk, amelyek fontosak az adott vizsgálathoz. 3. Van jónéhány olyan atlaszunk, amelynek az anyagát a gy"jt!, illetve szerkeszt! már több vonatkozásban feldolgozott. Ez jellemz! pl. PENAVIN OLGÁnak az egykori Jugoszláviában gy"jtött atlaszaira. PENAVIN atlaszai (l. pl. 1969, 1984, 1988, 1995) sok közös vonást tartalmaznak, hiszen azonos a gy"jt!, és azonos a gy"jtési módszer (l. még a moldvai csángó és a székely atlaszokat). Ezek az atlaszok azonban együttes integrált elemzésben még nem részesültek, bár magától értet!d! feladat lenne egyesítésük. 4. A számítástechnika megjelenésével, széles kör" alkalmazásával egyértelm"vé vált, hogy a nagy terjedelm", akár több milliós adattömeget tartalmazó, hagyományos nyomdatechnikával készült nyelvatlaszok felhasználása új kihívást jelent a modern dialektológia számára. Nemcsak a speciális karakterek rögzítése, hanem az adatok

! (!

tárolása, a különböz! platformokon történ! megjelenítése, az adatbázis folytonos b!víthet!sége, az adatok különböz! tudományos szempontok szerinti csoportosítása, feldolgozása, a nyelvjárási gy"jtések nyilvánossá tétele a világháló révén ma már megvalósítható számítógép segítségével (l. erre vonatkozóan Kiss J. 1998: 930). 5. Az atlaszegyesítés gondolata összefüggésbe hozható a 90-es évek végén az ELTE Fonetikai Tanszékén, valamint a Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékén folyó nyelvjárási hangfeltételek digitalizálási munkálataival is. (A munkálatok részletes felvázolására vonatkozóan l.: JUHÁSZ–RADVÁNYI–VÉKÁS 2000) 6. Az atlaszegyesítés ötletével szinte párhuzamos bontakozott ki az egyesített digitális tájszótár létrehozásának ötlete (vö. KISS J. 2008), néhány gondolatom az említett tanulmányban írtakkal hozható kapcsolatba, mint pl. a digitális tájszótár bemeneti és kimeneti oldalának egyértelm" elkülönítése, illetve felhasználhatóságának bemutatása. 3. A nyelvjárási térképlapok egyesítési módjai és a különböz! egyesítési módok el!nyei, hátrányai Nyelvjárási térképlapok egymás mellé, illetve egymásba helyezése történhet hagyományos formában, papíron és számítógépes módszerrel is. Mindkét lehet!ségnek megvannak az el!nyei és a hátrányai is. A kötetekben publikált térképlapok egymás mellé helyezése és papíron történ! megjelenítése megvalósítható, de csak akkor érdemes így összevetni az adatokat, ha közel azonos id!szakban, azonos módszertani szempontok szerint lettek gy"jtve, és azonos módszerrel voltak rögzítve. Például a fentiek alapján az MNyA. és az RMNyA. adatai összeilleszthet!k, mert közel azonos id!szakban gy"jtötték az anyagukat, lényegében azonos módszertani elvek alapján (MURÁDIN 1995: 5–7). Mindkett! esetén az adatbeíró technika mellett döntöttek a szerkeszt!k, vagyis az adatok nincsenek sematizálva, forrásérték"ek, nyelvészeti feldolgozástól mentesek, bár az RMNyA.-ban a lexiális variánsok szimbólumokat is kapnak. A papíron történt térképlap-egyesítés legf!bb el!nye, hogy az adatok a számítógép monitoránál nagyobb felületen szemlélhet!k, az egész gy"jt!területet átláthatjuk. Térképlapok egymásba helyezése már csak virtuális szinten valósulhat meg, technikailag csak úgy, ha külön segédleteket

! )!

veszünk igénybe, külön lapon rögzíthetjük a közös kutatópontokon gy"jtött adatokat, a közös kutatópontokból egyetlen kutatópont válik, így a két térképlap egymásba helyezése egy újonnan megrajzolandó térképlapot hoz létre, a közös kutatópontokon annyi értékelhet! adattal, ahány a különféle forrásokból származik. A számítógépes térképegyesítés – mint a neve is mutatja – számítógéppel történik. A térkép (vízrajz, megye-, illetve nyelvjárási egységhatárok, települések vagy akár a domborzat) létrehozása, megrajzolása, valamint az adatoknak a kutatópontok mellé helyezése, az adatok sematizálása és szemléltetése is számítógéppel történik, csakúgy az egyesített térképlapok megtekintése, vizsgálata is. A számítógéppel egyesített térképlapok vizsgálatának hátrányai, hogy – a monitoron sokszor nem látható át az egész gy"jt!terület, és/vagy – nem követhet!k pontosan a nyelvi adatok lel!helyei, ezért sokszor hasznos lehet az egyesített térképlapot papíron is megjeleníteni, és ha utánajárást igényel, melyik adat melyik kutatóponthoz tartozik, ehhez akár ismét a számítógép segítségét kérhetjük, – f!leg szemléltet! módszerrel készített térképlapok vizsgálhatók vele, mert a pontos nyelvi adatok beírása nagyon sok helyet foglal, és így könnyen átláthatatlanná válhat a térképlap. Az egyesített térképlapok létrehozása nagy körültekintést igényl! feladat. Miel!tt megalkotunk egy egyesített térképlapot, fontos figyelembe venni az egyesítéshez felhasznált atlaszok születésének körülményeit, a gy"jtések id!pontját, a gy"jtések módszerét, a lejegyzések módját. Vagyis bár gyakorlatilag bármelyik atlasz bármely térképlapját egymás mellé vagy egymásba helyezhetjük, a térképlapok elemzésekor fontos szempontokat kell figyelembe vennünk, mikor eldöntjük hogy az egyesített térképlapokon szerepl! adatokat egymással összevethetjük-e, illetve milyen módon. 4. Az egyesített számítógépes magyar nyelvatlasz elvi alapvetése Ebben a fejezetben egy tudományos igény" egyesített digitális magyar nyelvatlasz ismérveit vázolom. Abból indulok ki, hogy létre lehet hozni egy virtuális számítógépes nyelvatlaszt, egyesített adatbázissal, amely egy térképgeneráló programmal m"ködtethet!.

! *!

A) Az adatbázisról Ahogy említettem, egyetlen adatbázis tartalmazná a magyar nyelvterületen gy"jtött nyelvjárási atlaszok összes adatát. Külön táblákban szerepelnének – kötelez! jelleggel – a következ!k: – a térképlapok címszavai, – a címszavak min!sítései, – a kutatópontok, – hogy melyik atlaszból nyertük az adatokat, – néhány tájékozódást szolgáló vízrajzi objektum, – az országok (ahol találhatók a kutatópontok), – a megyék (ahol találhatók a kutatópontok), – a nyelvjárási régiók (ahol találhatók a kutatópontok), – a gy"jtött nyelvi adatok, – a gy"jtés körülményeir!l szóló megjegyzések (pl. mikor gy"jtötték, ki gy"jtötte az adatokat, milyen módszerrel gy"jtötték – természetesen csakis akkor, ha ezekr!l vannak információink). Listát kell készíteni az összes címszóról. (Itt van szükség az egységesítésre, hogy az ugyanazon nyelvi valóságot jelöl! kifejezések ugyanazon címszó alá kerüljenek.) A címszavakat lehet és célszer" min!síteni (vagyis lexikai, morfológiai vagy fonológiai-e a térképlap – mint az MNyA. esetében), a kutatópontokról szintén egy listát kell összeállítani, a kutatópontokat „elhelyezni” az atlaszokon, az országokon, a megyéken, a nyelvjárási régiókon belül, a gy"jtött nyelvi adatok különböz! lehetséges kódjairól is érdemes listát készíteni. Célszer"nek látom az adatbázis feltöltését a címszavak „oldaláról” megkezdeni, vagyis az azonos címszóba tartozó nyelvi adatok egyszerre kerüljenek az adatbázisba, és amíg a címszó összes adata, min!sítésével, az adathoz tartozó egyéb információkkal nem került be az adatbázisba, újabb címszó adatainak feltöltésébe nem kezdenénk bele. Persze ez némiképp ellentmond annak a gyakorlatnak, amit a Bihalbocs követ (a Bihalbocs geolingvisztikai szoftverr!l l. a 7. fejezetben írtakat), fejleszt!je nemcsak

!"+!

primer adatbevitelre épít (mint pl. az MNyA. digitalizálása során), hanem az els!dleges nyomdai célokat szolgáló Word formátumú nyelvföldrajzi adattárak „beemelésére” is felkészítette rendszerét (mint az RMNyA. esetében): teljes atlaszkötetek anyagait integrálja rendszerébe, azon oknál fogva, hogy a számítógéppel rögzített atlaszok adatait általában könnyebb átkonvertálni a rendszerbe, mint egyenként az adatokat újra begépelni az adatbázisba. A nyelvi adat nyelvjárási jellegzetességei szerinti keresés érdekében az adat annyiféle tulajdonságát kell rögzíteni az adatbázisban, ahányféleképpen le akarjuk kérdezni – ezt már számítógépes szakember végzi, nem kell hozzá külön táblákat létrehozni. A nyelvész feladata ebben a fázisban az, hogy eldöntse, a nyelvi adat milyen nyelvjárási jelenségeket takar. Tetsz!legesen létre lehet hozni újabb táblákat lejegyzett nyelvjárási szövegek vagy

akár

településtörténeti

m"vek

információi

számára,

s!t

különböz!

nyelvjáráscsoportok megjelölésére is – ezt azért nem kötelez! jelleggel, mivel a kutatópontnak megfelel! nyelvjáráscsoportba illesztése id!nként szinte megoldhatatlan a nyelvjáráscsoportok közötti gyakran széles átmeneti sávok miatt. Ugyanez vonatkozik az esetleg létrehozandó „tájegység” táblára is. Az adatbázisba minden olyan nyelvjárási atlasznak minden adata bekerülne, amelynek anyagát a magyar nyelvterületen, magyar nyelvközösségben gy"jtötték, tekintet nélkül a gy"jtés dátumára, a gy"jtés helyére, kiadták-e már vagy megszerkesztett állapotban várja a megjelenést. Az adatbázis feltöltése nem fejez!dne be egészen addig, amíg a magyar nyelvterületen nyelvatlaszgy"jtések folynak, ezért az adatbázis folyton b!vülne. Az adatbázis b!vítését szakért!k felügyelnék, és bárki számára elérhet! lenne a világhálón keresztül. B) A programról Vagy programozó szakember írja, nyelvész és kartográfus segítségével, vagy programozói ismeretekkel is bíró nyelvész. A programozó számára meg kell fogalmazni mindazon kérdéseket, amelyeket feltehetünk az egyesített atlaszok létrehozása során, vagyis mit szeretnénk látni majd az egyesített térképlapokon. Tehát már az adatbázis

!""!

létrehozásakor figyelnünk kell arra, hogy azt úgy készítsük el, hogy a program m"ködtetésekor felmerül! minél több kérdésre tudjon majd válaszolni. A program bemeneti oldalán feltesszük a kérdést vagy megadjuk az utasítást, a kimeneti oldalon pedig létrejön az egyesített térképlap. A program a készül! térképlap típusától függ!en m"ködhet. 1. Adatbeíró technikával készült egyesített térképlapok esetén els! lépés, hogy a különféle utalásokat (lásd a kés!bbiekben) is tartalmazó címszólistánkban az ugyanazon denotátumra vonatkozó térképlapjaink lel!helyét megtaláljuk, vagyis tudjuk, hogy milyen méret" földrajzi sablont hozzunk létre. Az adatbázisból el!hívjuk igényeinknek megfelel!en a vízrajzot, az ország-, megye-, nyelvjárásirégió-határokat, majd az alaptérképre ráhelyeztetjük a leírt adatainkat. Mivel így csak kicsi területen láthatók át az adatok egyszerre, egyesített térképlapok esetén adatbeíró technika alkalmazására nemigen van szükség, már csak azért sem, mert így a nyelvjárási jelenségek határai nem láthatók megfelel!en. 2. Szimbólumokkal vagy különböz! színekkel szemléltet! egyesített térképek létrehozása esetén a program m"ködése ugyanaz, de a végeremény már nem a térképekre beírt szóalakok, hanem szimbólumokkal vagy színes körökkel, esetleg ezek kombinációjával létrejött adatok. Az ilyen térképlap létrehozása már magasabb fokú feldolgozási szintet igényel. Az egyes szimbólumok és színek közötti hasonlóságok és különbségek mértéke összhangban lehet akár az egyes adatok közötti hasonlóságokkal, különségekkel. Térjünk vissza a disznójuk címszóra! A disznójuk (vagyis a disznó többes szám 3. személy" birtokos személyjeles) adatai az MNyA. VI. kötetének 988. és az RMNyA. II. kötetének 530. térképlapján találhatók. Adatbázisunknak ezeket az adatait csoportosítva szeretnénk megjeleníteni. Ehhez el!ször létrehozzuk az egyesített alaptérképet, a legnyugatibb kutatóponttól a legkeletebbiig (vagyis az MNyA. és az RMNyA. összes kutatópontját beolvastatjuk a képerny!re), aztán – tetszés szerint – a vízrajzot, az országhatárokat, a megyehatárokat, esetleg a tájhatárokat stb.; ezután

!"#!

kódoljuk vagy csoportosítjuk adatainkat, vagyis a csoportosításhoz nem a már el!re kódolt adatokat kérjük, hanem a csoportosítás során magunk kódoljuk a szóalakokat. A csoportosítás már komoly nyelvészeti munka, az egyes csoportok kialakítása saját igényeinknek megfelel!en történhet, pl. két csoport akkor, ha csak egy jelenség meglétét vagy meg nem létét akarjuk érzékeltetni; több csoport, ha többféle különbség is jelentkezik az adatokban, és ezek között is tudunk és akarunk különbségeket tenni (b!vebben l. „Az adatok csoportosítása” c. fejezetet). Az egyes csoportoknak külön színeket vagy szimbólumokat adunk, és a csoportosított, illetve kódolt adatainkat megjelenítjük földrajzi koordináták szerint. A kutatópontok helyén már vagy szimbólumok, vagy színes körök szerepelnek. A közös kutatópontokon pl. több szín" karika jeleníthet! meg, kivéve ha csak egy atlaszban szerepel adat. (Lényegében ezt a m"ködést követte a Bihalbocs program is, mikor egyesített térképlapokat készítettem vele.) 3. Jelenségtérképek létrehozása a legbonyolultabb, a legtöbb körültekintést igényl! munka. Nem a térképlap létrehozása vesz sok id!t igénybe, hanem az adatbázisban a szóalakoknak a kódolása, úgy, hogy minden érintett szóalak megtalálható legyen. De miel!tt az egyesített jelenségtérképlapok létrehozásának módjáról írok, tisztázni szükséges, mit is jelent a jelenségtérkép. Jelenségtérkép nyelvjárási jelenségeket szemléltet, igen változatos formát ölthet. A jelenségtérkép mindig a vizsgált nyelvjárási jelenség feldolgozását szemlélteti, vagyis a vizsgált területen létezik-e a jelenség vagy sem, ha igen, milyen mérték". A jelenségtérképeken soha nem szóalakok szerepelnek, hanem a kutatópontok mellett tortadiagrammokat, szimbólumokat, színes köröket stb. látunk, amik egy-egy vizsgálat eredményét adják. Jelenségtérképet általánosságban több hasonló jelenséget bemutató térképlap feldolgozásával készítenek. Jelenségtérképek létrehozásakor legtöbbször szükség van az adatok el!zetes kódolására, de vannak olyan esetek, amikor a jelenségtérképek generálásához nincs szükség erre, ezek azok a bizonyos automatikus önjelöl!k, amelyek mögött egyértelm" a megfelel! fonéma: pl. j = /ö/, ‰ = /e/. Jelenségtérkép generálásakor els! lépésként azt kell meghatároznunk, hogy mely

!"$!

területeken mely jelenségeket vizsgálunk. Lehet kizárólag a jelenség meglétére vonatkozóan vizsgálódni, de lehet a jelenség mértékét illet!en, adott kutatóponton, egy bizonyos körzetben, mindig el!fordul-e a jelenség, vagy az összes lehetséges el!fordulás hány százalékában, a többi jelenséghez viszonyítva, vagy egyéb kutatópontokhoz viszonyítva. Ha már kész a térképsablon, következ! lépésként nem a címszólistát használjuk, hanem a címszavak min!sítéseit. Ha kizárólag a szókinccsel kapcsolatos vizsgálatot szeretnénk végezni, általában a „lexikai” min!sítés" címszavakat hívjuk el! az adatbázisból, ha hangtani jelenséggel kapcsolatos, akkor már mind a három min!sítés" címszavak között kereshetünk. Lássunk erre egy példát! Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a csíki székelységben milyen mértékben jellemz! a nyitódó ¡” diftongus, vagyis milyen az aránya a nyelvjárási

¡” diftongusok és az é monoftongusok köznyelvi é helyetti el!fordulásának a csíki adatokban. Létrehozzuk a térképet, kizárólag a csíki székely földrajzi egységet, és a benne megtalálható összes kutatópont összes, a feladatnak megfelel!en kódolt adatán lefuttatjuk programunkat, és végeredményként egy statisztikát kapunk, kutatópontonként pontosan meghatározva az arányokat, tortadiagrammal, vagy különféleképpen színezett körökkel szemléltetve a jelenséget. (Jelenségtérképek alkalmazására vonatkozóan l. BODÓ–VARGHA 2007, H. TÓTH 2007.) 5. Az adatbázis létrehozását segít! táblázatokról Az adatbázis tábláinak adatokkal történ! megtöltését, valamint az adatbázist m"ködtet! program elkészítését optimális esetben különböz! szakemberek végeznék. A vízrajzot, ország-, megye- és tájegységhatárokat a térképész és a programozó készítenék: a címszavak kijelölése, min!sítése, az adatok kódolása a nyelvész feladata lenne. Lennének közös „tábla-feltöltések”, mint a „kutatópontok” és „tájegységek” tábláé, ezeket térképészek és nyelvészek is végeznék. Az adatbázis feltöltését két táblázat is segítené: a kutatópontlista és a címszólista, két fontos oknál fogva. Címszólistát azért kell készíteni (Excel-táblázatban), mert az egyes atlaszokban megbúvó egyenetlenségeket így ki lehet küszöbölni, illetve az egymással összevethet! térképlapokat könnyen meg lehet találni. Az egyesített

!"%!

kutatópontlista pedig többek között azért szükséges, mert a több atlaszban is fellelhet! közös kutatópontok azonosíthatók. Az ilyen kutatópontokon egyesített atlaszok tanulmányozásakor több adatra számítunk. A) A kutatópont-hálózat egyesítése Az egyesített számítógépes nyelvjárási atlasz adatbázisának összeállításához teljes kutatópont-hálózatra van szükség. Mivel disszertációmban a romániai magyar nyelvterületen végzett nyelvföldrajzi vizsgálatok szerepelnek, egyel!re a romániai magyar nyelvterület atlaszainak kutatópont-hálózatát használtam fel a listához, vagyis az MNyA., az RMNyA., SzilA., az SzNySz., a

CsángA. és a HNyA. kutatópontjait

egyesítettem (lásd a 1. számú mellékletben). Korábban már egyéb nyelvatlaszoknak a kutatópontjait is számba vettem (l. HEGED#S ANDREA 2004: 178), de mivel disszertációmban a romániai magyar nyelvterületre koncentráltam, a nagyatlaszon kívül csak a romániai adatokat ellen!riztem, így csak ennek a nyelvterületnek az ábécérendbe szedett kutatópontjegyzéke tekinthet! meg a listában. A tulajdonnevek rögzítése esetén különösen ügyelni kell a kodifikált névírásra. Nagyon kell figyelni például a rövid-hosszú ékezetek közötti különbségekre, a hagyomány szerinti írásmódra, mert a pontatlanság zavarhatja az azonosíthatóságot. A lista oszlopai a következ!ket tartalmazzák: – Településnév: a településnek a mai közigazgatási gyakorlatnak megfelel! magyar elnevezése (határon túli település esetén többször problematikus volt a megfelel! név megválasztása). – Ország, megye: mely országban található a kutatópont, illetve magyarországi kutatópont esetén a megyét is feltüntettem (az MNyA. gyakorlatát követve). – Idegen nyelvi név: országhatáron túli települések esetén a település hivatalos neve (idegen nyelvi megfelel!je), a HNyA. idegen nyelvi településneveire vonatkozóan a Seb!k-féle szótárból (l. SEB$K 1997) tájékozódtam, mivel a HNyA. nem adja meg a hét falu román nevét. – A többi tábla a megfelel! atlaszok lel!helyeit tartalmazza.

!"&!

Milyen egyenetlenségek nehezítették a lista összeállítását? 1. Nem a mai közigazgatási kodifikációnak megfelel!en írt településnevek különböz!képpen írt alakjai, attól függ!en, ahogy az atlaszban szerepelnek vagy ahogy a FNESz. (l. KISS 1988) vagy Seb!k-féle helységnév-azonosító szótárban (l. SEB$K 1997). Vagy azért, mert nincs már magyar hivatalos neve (pl. határon túli település esetén), vagy azért, mert az atlaszok és a helységnév-azonosító szótár születése közötti id!szakban hivatalosan is megváltozott a település neve – értem ezen f!ként a rövid–hosszú magán-, illetve mássalhangzók jelölését. (Pl. Csikóstöttös az atlaszban és Csikóst!tt!s a szótárban; vagy akár idegen nyelv" név esetén Chino"u az atlaszban és Chinu"u a szótárban). 2. Ha több atlaszban ugyanazokra a kutatópontokra esetleg más-más nevet használnak, komolyan megnehezíti a pontos lokalizációt. Ez jellemz!en határon túli települések esetén fordul el!, mivel a település megnevezése nem a hivatalos közigazgatási szabályoknak megfelel!en történik (mivel ilyen már nincs, illetve idegen nyelvi tulajdonnevet használnak), hanem a lakóközösség általános ismeretei szerint, helyileg használatos elnevezést. Pl. Perecseny (a SzilA. szerint) és Szilágyperecseny az RMNyA. szerint). Az FNESz. és a Seb!k-féle szótár szerint Szilágyperecsen a település neve, és Pericei a hivatalos román elnevezése, bár a SzilA.-ban Periceiu-ként van feltüntetve. Ugyanez a helyzet a SzNySz.-ban szerepl! Fiadfalvával, ami az FNESz.-ben és az RMNyA.-ban is Fiatfalva. 3. Két ugyanolyan nev" település esetén az egyéb körülhatárolások, pontosítások segítenek a lokalizációban, mint az idegen nyelv" megfelel! vagy hogy melyik megyében található. Pl. az SzNySz.-ben két Csekefalva található, az egyik (U) jelöléssel, a másik (Cs)-vel. A két település határozott elkülönítése a következ!képpen valósult meg a listában. A „Cs” jelölés" Csekefalva „Csíkcsekefalva”-ként szerepel a szótárban, így a listában a Csekefalva (Cs) utaló címszó lett, és utal a Csíkcsekefalva településnévre, az (U) jelölés" Csekefalva maradt Csekefalvaként a listában, valamint az SzNySz.-ben szerepl! kódszám után feltüntettem, hogy (Cs), vagyis Csík megyében, vagy (U), azaz Udvarhelyszéken helyezkedik-e el a kutatópont.

!"'!

4. Az SzNySz.-ben szerepl! Magyaró és Magyarós települések román megfelel!je pont fordítva szerepel a FNESz.-ben és a Seb!k-féle szótárban, vagyis az SzNySz.-ben Magyaró román neve: M#gherus, Magyarós neve pedig: Aluni". Az FNESz. és a

Seb!k-féle helységnévszótárban Magyarós román neve: M#gherus,

Magyaró neve pedig: Aluni". Az FNESz. és a Seb!k-féle szótár szerint alakítottam át a címszavak román megfelel!it, és mivel az FNESz. szerint Magyaró pontos magyar neve Szászmagyarós, a nevet a listában átváltoztattam Szászmagyarós-ra. (Az RMNyA.-ban egyébként helyesen szerepel Magyaró román megfelel!je.) B) A címszóállomány egyesítése A címszólistában szintén annak a hat atlasznak az összes címszavát állítottam össze bet"rendben, amelyeknek a kutatópontjait egyesítettem a kutatópontlistában. (L. dolgozatom 2. számú mellékletét.) A CsángA. kiadatlan III. kötetének címszóanyaga is megtalálható benne, egyrészt azért, mert a Bihalbocs rendszerben fellelhet!k adatai, és számos olyan térképet találtam benne, amely a nyelvföldrajzi vizsgálataimhoz kapcsolódott, másrészt azért, hogy a tudományos nyilvánosság elé tárjam a CsángA. eddig kiadatlan kötetének anyagát. (Erre vonatkozóan l. BODÓ–VARGHA 2007.) A lista összeállításakor számos nehézségbe ütköztem. A feladat nem kifejezetten lexikográfiai jelleg" volt, mivel speciális szempontokat is figyelembe kellett vennem. Mivel egy ilyen jelleg" munka módszertani kérdéseire vonatkozóan nem találtam a dialektológiai

irodalomban

publikációt,

nagyrészt

magam

alakítottam

ki

a

szempontjaimat. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minden várakozással ellentétben a címszóállomány egyesítése sokkal inkább körültekint!, sok szempont figyelembevételét igényl!, mint mechanikus m"velet volt. A hosszútávú cél egy teljes mutató elkészítése, amely tartalmazza majd az összes atlasz összes címszavát és összes utalóját. Vagyis a teljes lista összeállításához szükségesnek tartom a különféle utalózások elkészítését is a kés!bbiekben. Az RMNyA. mutatójának az elkészítését – egyel!re problémafeltáró jelleggel – elkezdte egy munkaközösség (Juhász Dezs!, Schultz Judit, Terbe Erika, Zelliger Erzsébet és magam).

!"(!

A mutatózás munkálatai közben felmerül! problémákról, az elvi-módszertani nehézségekr!l a következ! fejezetben írok. Az egyesített mutató elkészítésének egyel!re az a f! nehézsége, hogy a kötetek jelent!s részéhez még nem készült részmutató (pl. HNyA., RMNyA., SzilA.), ahol meg igen, nem egységes szempontok szerint. Az egységes mutató elkészítése mérete miatt is inkább munkacsoportban megvalósítható feladatnak t"nik, megfelel! infrastrukturális, anyagi és személyi feltételek megteremtése nélkül pedig aligha remélhet!, hogy belátható id!n belül elkészüljön. Az egyesített címszómutatót egy Excel-táblázatban készítettem el a már említett öt atlasz, illetve egy nyelvföldrajzi szótár felhasználásával. A címszavaknak és az egyes köteteknek külön-külön vannak oszlopai a táblázatban. A „címszó” oszlopban „valódi” címszavak (ezek az egyes térképlapoknak, szóföldrajzi szótár esetén szócikkeknek a címszavai, csak egész ritkán saját magam által kialakított címszavak) és utalóvá min!sített címszavak szerepelnek. Az utaló címszavak tehát a különböz! nyelvföldrajzi források eredetileg címszói szerep", de az egyesített lista összeállításakor a rangsorolásban második, harmadik stb. helyre szorult lexémák. A jöv!ben az egyesített teljes mutató létrehozásakor célszer" ezzel a hármas kategóriával dolgoznunk: valódi címszó – utaló címszó – utalószó. Az utóbbi azokat a kiemelt (hangtani, alaktani, lexikai) variánsokat jelöli, amelyek egyik forrásban sem voltak címszók. Az utaló címszónál csak egy „X” jel szerepel abban az oszlopban, mely kötetb!l való, a pontos lel!helyet az utalt címszó melletti megfelel! oszlopban találhatjuk. Pl. disznajuk esetén utalok a disznójuk valódi címszóra, a disznajuk utaló címszó mellett a „l. disznójuk” szerepel. Ennek megfelel!en az „RMNyA.” nev" oszlopban X jel mutatja, hogy a disznójuk címszó sorában az RMNyA. hányadik térképén tekinthet!k meg a disznó többes szám 3. személy" birtokos személyjeles alakjának adatai. Minden címszó lel!helyét a nyomtatott atlasz térképlapjának száma adja meg, kivételt képez a SzNySz., amelyben a címszó el!fordulását egy „+” jel jelöli, tekintettel arra, hogy szótárról lévén a címszónak nincs térképszáma, és könnyen megtalálható a bet"rendi helyén, nem kell jelölni azt sem, hogy hányadik oldalon található a kötetben. Az RMNyA.-ban és a HNyA.-ban szerepelnek olyan szócikkek, amelyek nem térképezettek, ezeket „*” jellel jelölöm a táblázatban. (A CsángA. III. kötetének térképei

!")!

nem találhatók meg nyomtatott kötetben, így ebben az esetben a Bihalbocsban, illetve a digitalizált kézirat CD-re írt változatában nyilvántartott térképlapszámokat tüntettem fel.) A listát – mint már említettem – valódi címszavak és utaló címszavak alkotják, az egyes címszavak lehetnek egy szóból álló címszavak vagy szókapcsolatok, de akár több szóból álló mondatok is. Mind a három esetben el!fordulhat, hogy a címszó bizonyos része zárójelbe került (mert nem az adatok „él! része”, vagyis nem szerepel az adatok között, csak pontosítja a címszó értelmezését). A címszót megel!z! zárójelbe került rész nem befolyásolja annak bet"rendi helyét, kivéve ha ez az egyetlen fogódzó, amely segítheti két azonos alakú címszó bet"rendbe sorolását, pl. (én) aludnék és (!) aludnék. Egyébként törekedtem arra, amikor tehettem, hogy az eredetileg a címszó el!tt szerepl! zárójeles kiegészítések a szó után legyenek. Ha viszont a zárójeles rész a címszó után fordul

el!,

akkor

már

befolyásolhatja

az

ábécérendbe

sorolását,

de

csak

„címszóegyüttes” sorrendezése esetén. Címszóegyüttesnek hívom azt az együttállást, amelyben az azonos alakú címszavak indexszes jelöléssel és többnyire különböz! megjegyzésekkel, értelmezésekkel egymás után szerepelnek a listában. Pl. árpa1, árpa2 (gabonaféleség) és árpa3 (szembetegség). Ebben az esetben a gabonaféleség-re vonatkozó címszó el!rébb szerepel a bet"rendben, mint a szembetegség-re vonatkozó, ezért kapott 2-es számot a gabonára, 3-as indexet a betegségre utaló. De az egy pár (ökör) már az egy pár keszty" el!tt szerepel a bet"rendben, mert ebben az esetben a zárójeles rész nem lévén szerves része a címszónak befolyásolja a bet"rendbe sorolást. A szavak és szókapcsolatok bet"rendbe állításában nem tettem különbséget, vagyis pl. az ágynem", a ház mögé és ajak címszavak egymást követik a listában; az alsó, alsófa (a szekéroldalé) és alsó kéve egymás után szerepelnek a listában (vagyis nem az alsó címszó után szerepel az alsó kéve). Ha ugyanazon címszó t!alakban és birtokos személyjeles alakban is el!fordul a címszavak között, és a birtokos személyjeles címszó alatt szerepl! adatok is birtokos személyjelesek, továbbá a zéró morfémás címszó adattárában kizárólag t!alakok szerepelnek, akkor két külön címszó – tehát egy t!alakú és egy E/3. birtokos személyjeles – jelenik a listában, pl. ádámcsutka, ádámcsutkája. Ha a címszó E/3. birtokos személyjeles, de az adatok azt jelzik, hogy a térképlap nem kifejezetten a szó

!"*!

birtokos személyjeles alakjára vonatkozik, akkor a címszót megváltoztattam t!alakúra, az eredeti címszóból pedig utaló címszó lett. Van néhány olyan címszava a listának, amely (els!sorban) a CsángA.-ból származik, és híven tükrözi az akkori politikai helyzet által meghatározott gy"jtési körülményeket. Ezek a rendszer kedvelt kifejezései voltak, mint pl. állami gazdaság, néptanács, néptanácsi képvisel!, s bár nyelvészeti vizsgálatra kevéssé alkalmasak, bevettem !ket a listába. A CsángA.-ban szerepl!, román kölcsönszavakként megadott címszavak mellékjelek nélkül szerepelnek a listában, pl. cepusa, timpla – eredetileg veláris zárt ®vel, illetve º-vel jelölve, a listában mellékjelek nélkül. Sajnos az összeállított táblázat nem látja el egy adatbázis szerepét, vagyis a közös tematikus egységbe tartozó kifejezések egymástól messze kerülhetnek a listában. A jöv!ben érdemes lenne a táblázatból jelentéstani és/vagy néprajzi szempontok alapján adatbázist készíteni. A grammatikai jellegzetességek összefoglalására a nagyatlasz mutatóját követve nyelvtani összesít! táblázatok készíthet!k. A címszólista egységesítésekor a következ! egyenetlenségekkel, nehézségekkel szembesültem (most csupán néhány példával szemléltetve)2: 1. Helyesírási bizonytalanságok. Számos esetben a több tagú közös címszavak az egyik gy"jteményben szóösszetételként, a másikban pedig szókapcsolatként szerepelnek, a helyes alak eldöntésében a helyesírási szótárak segítettek (els!sorban az OH., másodsorban az MHSz.), ha azok nem, akkor az ÉKsz.2 és egyes tájszótárak (ÚMTsz., MTsz.). Példák: – A tisztaszoba helyes alakja csak az ÚMTsz.-ból deríthet! ki. – A halottas ház címszó a CsángA. I. kötetének 157. térképlapján halottasház-ként szerepel. A szóösszetételt szókapcsolatra javítottam, mert a jelentés indokolta. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 2

Az atlaszok alapos átvizsgálása ellenére el!fordulhatnak továbbra is olyan különböz! címszók a jegyzékben, amelyek valójában egy denotátumra vonatkoznak. Ha valaki talál ilyet, kérem, szóljon.

!#+!

– A SzilA. a ny" (ige) különféle paradigmáiban esetenként ü-vel vagy $-vel jelölte a t!beli magánhangzót, egységesen az összes címszót hosszú $-re javítottam. – A CsángA. III. kötetében szerepl! fuvom címszót fúvom-ra változtattam. Kizárólag helyesírási hiba esetén javítottam a címszót megjegyzés, utalás nélkül. 2. Ha két különböz!, de a köznyelvben egyerangú variánsnak min!síthet! címszóval találkoztam, az ún. „nagyobb atlasz” elve alapján döntöttem a valódi címszó és utaló címszó kiválasztásáról, vagyis a nagyobb földrajzi területet vizsgáló atlasz címszava lett a valódi címszó. Például – a disznó többes szám harmadik személy" birtokos személyjeles adatait tartalmazó térkép disznója címszó alatt szerepel az MNyA.-ban és disznaja címszó alatt az RMNyA.-ban, de mivel az MNyA. nagyobb földrajzi területet mutat be, mint az RMNyA.-é, így az MNyA. címszava lesz a valódi címszó, és a disznaja az utaló. – A bírók és bírák közül ugyanilyen okból a bírók lett a valódi címszó, mert a SzilA. a bírók címszót szerepelteti, míg a HNyA. a bírák-at, és a SzilA.-nak nagyobb a gy"jt!területe, mint a HNyA.-é. – A faluja és falva kett!sség közül a faluja lett a címszó, mert a nagyatlasz már szerepelteti faluk alakban a „falu” paradigma egyik címszavát, másrészt az RMNyA. is faluja címszóként adta meg a falu E/3. birtokos személyjeles alakját (a CsángA. III. kötetében eredetileg faluja ~ falva alakban szerepel a címszó). 3. Egy kicsit más a probléma az alábbiakban, bár a 2. ponthoz kapcsolódik. Ha nem teljesen azonos a két címszó jelentése, vagyis nem egyenrangú variánsai egymásnak, oly módon, hogy az egyik pontatlanabb kifejezése a nyelvi valóságnak, akkor a pontosabbat választottam valódi címszónak. Például – a félkarú (az RMNyA.-ból) és a félkez" (a CsángA.-ból) címszavak közül a félkarú lett a címszó, egyrészt mert nem azt fejezik ki az adatai, hogy a 'kezének csak a fele van meg', hanem azt, hogy 'az egyik karja hiányzik', másrészt azért is, mert a „nagyobb atlasz elve” alapján az RMNyA. címszava szerint kell választani.

!#"!

4. A 2. pontban szerepl! szabályok csak azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a címszók a köznyelvben is kétféle variánsban léteznek, ilyenek pl. a bíró ~ bírák, disznó ~ disznaja, tet$ ~ tetvek t!típusba tartozó szavak. Abban az esetben, ha a kétféle címszó közül az egyik a köznyelvben használatos (erre vonatkozóan köznyelvi szótárak adnak útmutatást, pl. ÉKsz.2), a másik pedig a nyelvjárásokban, akkor a köznyelvi címszó lesz egyértelm"en a lista valódi címszava. Például - a 'valamin kívül' értelm" künn (a CsángA.-ban) és a kint (az RMNyA.-ban) ugyanazon valóságelemet mutatja be adataival. A künn lett az utaló címszó és a kint a valódi címszó, két f! ok miatt: 1. Az ÉKsz.2 a kint-et jelzi köznyelvinek, 2. a „nagyobb atlasz elve” alapján az RMNyA. a követend!. (A döntés szempontjából nem tekintettem relevánsnak, hogy az ÉKsz.2 felvesz egy t nélküli kinn címszót is, mivel jelentéskülönbséget nem ad meg.) – A HNyA.-ban szerepl! búvik a bújik címszóra utal, mert a bújik a széles körben használatos, köznyelvi, a búvik a regionális köznyelvi alak. – A CsángA.-beli cigányka címszó tájnyelvi alak, megfelel a 'cigányember felesége' jelentés" cigányasszony címszónak, így a cigányka utal a cigányasszony-ra. – A hányik címszó utal a hány címszóra, illetve besoroltam az MNyA. és RMNyA. hány címszava alá, mivel a hányik regionális köznyelvi és tájnyelvi alak, a hány pedig köznyelvi. – Az égerfa egerfa alakban szerepel a CsángA. címszavai között. Mivel egyértelm"en az égerfára vonatkozik, égerfá-ra köznyelviesítettem. 5. El!fordul néhány eset, hogy két atlasz közül a kisebb területet bemutatóé pontosabb meghatározással adja meg a címszót, mint a nagyobb atlaszé, ilyenkor nem él a „nagyobb atlasz elve”, hanem a pontos meghatározás a fontos szempont. Például – A himl! (az RMNyA.-ból) és (bárány)himl! (a CsángA.-ból) közül a himl!2 'bárányhiml!' lett a címszó, mert a himl! önmagában nem jelöli a többféle himl!betegség közül, hogy itt a bárányhiml!re vonatkozik a kérdés. – A csúszkál a jégen, a csúszkál (a jégen) és a csúszkál címszavak közül azért az RMNyA. címszava lett a valódi címszó, mert bár a „nagyobb atlasz elve” szerint az MNyA. csúszkál címszava lett volna a valódi, de pontosítani kellett a valódi jelentés

!##!

megadásához, hiszen nem a csúszkálás általános jelentésére vonatkozott a kérdés, hanem a 'jégen történ! csúszkálás' lexikai realizációt mutatja a térképlap. 6. Mind a grammatikai, mind a jelentésbeli homonímia esetén indexeléssel különítem el az alakokat egymástól, és amikor tehetem, zárójeles megjegyzésben vagy értelmez!jelbe téve pontosítom a címszót, illetve amikor nem egyértelm", mire vonatkozik, megjegyzés nélkül, 1-es indexszámmal tüntetem fel, és a pontosítatlant követik a jelentésüket megjegyzéssel körülhatárolt címszavak. Például – ének1 és ének2 (egyházi). A megjegyzés nélküli ének valószín"leg általános jelentésben használatos, mivel nincs rá vonatkozóan semmilyen pontosítás, így ez a címszó kapta az 1-es indexet. – Fütyül1, fütyül2 (az ember), fütyül3 (a rigó). Bizonyos kötetek nem jelölik, hogy állathangutánzó igér!l van-e szó vagy emberi hangadásról, ezek a fütyül1 címszó alá kerültek. 7. Bizonyos esetekben a térképlap eredeti címszava nem tüntet fel megjegyzést, külön értelmezést, én mégis megtettem ezt a listában, mert a külön pontosítás nélkül teljesen más értelmet tulajdonítanánk a térképlapnak. Persze számos esetben a pontosítást zárójeles megjegyzéssel az atlasz is megteszi címszavában. Például – agy (a keréké). Eredetileg csak agy volt a címszó, de mivel általános érvény" az emberi szervre vonatkozó jelentése, indokoltnak tartottam a zárójeles megjegyzést, – dal (világi), – dobog (a szív). 8. Némely esetben viszont feltüntet a címszó után pontosító megjegyzést a kötet szerkeszt!je, pedig indokolatlan, mert megjegyzés nélkül is érthet! a címszó jelentése. Ilyenkor utalások nélkül lehagytam a megjegyzést a táblázatban a címszó mell!l. Például – a CsángA.-ban földhöz (vágtam) alakban szerepel a földhöz címszó. A zárójeles megjegyzést elhagytam a táblázatban.

!#$!

9. Amikor indokolt a szófaji min!sítés, azt a lexikográfiában használatos jelölésekkel, zárójelben teszem. Indokoltnak akkor min!sül, ha azonos alakú párja más szófajjal szintén szerepel a listában, vagy akkor is, ha bár azonos alakban más címszó nem szerepel a listában, mégis létezik homonimaként ilyen szó, és szófaji min!sítés nélkül félreérthet!. Például – a szelek igei funkcióban szerepel az RMNyA.-ban, nincs azonos alakú, f!névi párja az atlaszokban, de mivel a homonímia zavarhatja a keresést, pontosítottam „(ige)” megjelöléssel. – Szív1 (fn) az RMNyA.-ban és szív2 (ige) az RMNyA.-ban és a CsángA.-ban is. 10. Az azonos alakú, alanyi és tárgyas ragozású igéket is indexeléssel különböztetem meg, Például – enném1 (alanyi r.) és enném2 (tárgyas r.), illetve – innám1 (alanyi r.) és innám2 (tárgyas r.). 11. Amikor kett!s címszó van, vagyis két különböz! grammatikai forma is szerepel egyetlen térképlapon, akkor két külön címszóval különböztetem meg !ket a listában, és mindkett!höz feltüntetem a megfelel! oszlopban a térképlapok pontos lel!helyét. Például – Sándorhoz/-ékhoz címszó a SzilA.-ban: két valódi címszót alkottam bel!le (Sándorhoz és Sándorékhoz), és mindkét címszó mellett feltüntetem a lel!helyét. Megjegyzend!, ezen a térképlapon 'Sándorhoz' és 'Sándorékhoz' jelentésben is szerepelnek adatok, de nem minden egyes kutatóponton, vagyis egyes kutatópontokon egyedre vonatkozó adatok is vannak és csoportra vonatkozók is, máshol meg vagy csak egyedre vonatkozók, vagy több egyénre vonatkozók. Összesen három ilyen címszó van a SzilA.-ban, a következ!k: Sándorhoz/-ékhoz, Sándornál/-éknál, Sándortól/-éktól. 12. Számos esetben egy térképlapon két különböz! címszó szerepel, hol egymás szinonimájaként (a SzilA.-ban), hol két különböz!, de egymással összefügg! denotátum megjelenítéseként (ez a HNyA.-ban fordul el!). A szinonimaként szerepl! címszavak

!#%!

közül az egyiket tartottam meg valódi címszóként (az eddig felsorolt szempontok alapján), a másik utalóként szerepel. Például – a SzilA.-ban szerepl! alattomos, orozva maró (kutya) címszóból a listában az alattomos (kutya) címszó utal az orozva maró (kutya) címszóra, mivel az orozva maró (kutya) címszó több atlasz címszava (a SzilA.-é és a SzNySz.-é is), és ugyanide kerül a HNyA. nem térképezett, eredetileg sunyi (kutya) címszavú szócikke (mivel az adatok szerint az orozva maró kutya adatait tartalmazza). – Az alvég, alszeg a SzilA. címszava. Alvég lett az utaló, mert csak egy atlasz címszava, és alszeg a valódi címszó, mert négy atlaszban megtalálható. – Az erdei eper és szamóca címszavak közül az erdei eper lett a valódi címszó, mert négy atlasz címszava, a szamóca pedig kett!é, és a romániai nagyatlasz is ezt teszi meg címszavának (valójában az ÉKsz.2 nem szerepelteti). 13. El!fordul a két címszavú, szinonimákat címszóként szerepeltet! térképlapok esetén, hogy egyik címszó sem marad meg, mert mindkét címszót egy harmadik címszó alá kellett sorolnom egyrészt szerkezeti okok miatt (valójában a címszó egy indexekkel elválasztott „homonimaegyüttes” egyik tagja), másrészt az utalószóvá min!sített variánsok szaknyelvinek tekinthet!k. Például – a SzilA.-ban szerepl! bels!ség, beltelek címszó mindkét tagja utal a telek1 (földterület, bels!ség) címszóra. 14. Különböz! keresztnevek becéz! alakjai különböz! címszavú térképeken szerepelnek. Például – Gyuri és György (becealakjai): Gyuri lett az utaló és György (becealakjai) a valódi címszó. 15. A min!ségjelz!s szóösszetételek esetében az összetett szót átalakítottam értelmét megjegyzéssel pontosító egytagú szóra akkor, ha ezt egyéb körülmények is igénylik. Például – a CsángA. szerepelteti agyagcsupor és bádogcsupor címszókkal, az RMNyA. pedig cserépcsupor címszóval az 'agyagból és bádogból készült csuprok' jelentés" kifejezések

!#&!

nyelvi realizációit térképlapjain, de csupor címszó is szerepel a SzilA.-ban és a SzNySz.ban, anyagának meghatározása nélkül. Azért, hogy a különféle csuprok nyelvi realizációinak összevethet!ségét el!segítsem, az agyag-, bádog- és cserépcsupor címszavakat

„közelebb

helyeztem”

a

csupor

címszóhoz,

indexeléssel

és

megjegyzésekkel: csupor1 – a megjegyzés nélküli változatok, csupor2 (bádogból), csupor3 (cserépb!l). Ha a csupor2 (bádogból) és a csupor3 (cserépb!l) címszavak adatai kizárólag szóösszetételként jelentkeztek volna, tehát az agyagcsupor, bádogcsupor és cserépcsupor fonetikai változatai szerepeltek volna a térképeken, akkor meghagytam volna az agyagcsupor, bádogcsupor és cserépcsupor címszókat. – A n!i gyapjúöv és a széles gyapjúöv címszók szókapcsolatként szerepelnek a CsángA.-ban, a listában igen távol kerülnének egymástól, ha ezek a címszavak megmaradnának a táblázatban. Így inkább megjegyzéssel körülírt, azaz gyapjúöv1 (n!i) és gyapjúöv2 (széles) valódi címszavakkal szerepeltetem !ket a táblázatban. A n!i gyapjúöv és a széles gyapjúöv utalók lettek. – Továbbá ennek analógiájára a n!i harisnya, n!i lajbi, n!i egészcip! címszókat megváltoztattam harisnya (n!i), lajbi (n!i), cip!2 (n!i egészcip!). (A cip! azért indexes, mert egyéb min!ségjelz!s szókapcsolatokban már megjelenik címszóként, és a többi adathoz is kellett alakítani.) 16. A felszólító módú alakokat sok atlasz nem jelöli, némely atlasz id!nként jelöli, id!nként nem, de csak zárójeles megjegyzéssel. Én egységesen elhagytam a zárójeles szövegeket, és felkiáltójellel jelölöm a felszólító módú igealakokat a címszavak között. Például – egyél!, – jöjj! 17. Vannak olyan címszavak a CsángA.-ban, amelyek más kötetben nem fordulnak el!, mert csak arra a nyelvjárási régióra jellemz! a vizsgált nyelvi jelenség, és nincs köznyelvi megfelel!jük, ilyenkor meghagytam az atlasz által szerepeltetett nyelvjárási alakot. Például – aluvál,

!#'!

– aluvám, – aluvék. 18. Néhány esetben két változatú címszót ad meg a CsángA. III. kötete, az adatok alapján táji alakot is alkottak a gy"jt!k, illetve szerkeszt!k, és annak köznyelvi megfelel!jét is. Ilyenkor a köznyelvi megfelel! lett a valódi címszó, annak ellenére, hogy az adatok között nincs szerepeltetve. Például – eredetileg nem ura 'tud' menni a címszó, nem tud menni alakban került a listába. – Ugyanez a helyzet a nem urák 'tudnak' menni címszóval, nem tudnak menni valódi címszóként szerepel a címszólistában. 19. Szintén a CsángA. III. kötetében szerepel az a furcsa címszótípus, hogy a térképlapon szerepl! mindkét szóalak köznyelvi megfelel!je benne foglaltatik a címszóban. Ezt a címszót meghagytam: Ki volt / járt itt? 20. Néhány esetben román kölcsönszóval adja meg a CsángA. a címszót, mivel nincs rá pontos magyar köznyelvi megfelel!. Ilyen esetekben a „A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai” (MÁRTON – PÉNTEK – VÖ$ 1977) c. kötetben szerepl! címszavak segítettek a döntésben: maradjon-e az atlasz által megadott címszó vagy szerepeljen helyette másik. Például – tyeptár 'b!rmellény'. Mivel sajátos csángó népviseletre utal, nem azonos a köznyelvi b!rmellény kifejezéssel, ezért maradt meg így a listában. – A 'karó' jelentés" cepusa is megmaradt. – A huluba ~ hulubák 'egylovas szekér rúdja' címszó is megmaradt, kicsit hasonlatos a SzilA. Sándorhoz/-ékhoz címszóhoz, mivel mind egyes számú, mind többes számú adatok szerepelnek a térképen, id!nként mindkét adat egy kutatóponton, id!nként csak az egyik a kétféle típus közül. – Ellenpéldaként tüntetem itt fel a CsángA. timpla 'halánték' címszavát, amit bevontam a halánték címszó alá, mert bár a timpla 'halánték' minden adata e lexéma fonetikai változataként jelentkezik, jelentése egyértelm"en azonosítható a köznyelvi halánték-éval. És mivel egyébként is szerepel más atlasz címszavaként is a halánték címszó, indokolt

!#(!

felülbírálni a CsángA.-ban feltüntetett címszót. 21. A „bab, kukorica, búza, gabona, sz!l!” haszonnövények részeinek címszavait a következ!képpen egységesítettem a jelölésben: pl. t! (a kukoricáé), ill. töve (a kukoricának) – tekintettel arra, hogy a térképlap t!alakot és toldalékolt formát is bemutathat. Ha nem szerepelt „egytagú szó + megjegyzés” szerkezet" címszó a jegyzékben, csak összetett szóként, akkor is átalakítottam az összetett szóból álló címszót az „egytagú szó + megjegyzés” szerkezet"re. Ha a címszó birtokos személyjeles, de az adatokból nyilvánvalóan látszik, hogy a különféle lexikai variációk kiderítése volt célja a térképlap elkészítésének, nem a birtokos személyjeles formáké, akkor t!alakúvá alakítottam a címszót, és utaló lett az eredetileg birtokos személyjeles formából. Például – több gy"jtésben szerepel a kukoricaszár neve aszerint, hogy a marha lerágta, hogy leszáradt-e már vagy zölden virít. A nagyatlaszban az „egytagú szó + megjegyzés” a címszók szerkezete, az RMNyA.-ban összetett szavakkal szerepeltetik a szerkeszt!k a címszót. Így az egyenetlenséget a következ!képpen küszöböltem ki: A kukoricaszár (szárazon) utal a szár5 (a kukoricáé, szárazon) címszóra, a kukoricaszár (zölden) pedig a szár6 (a kukoricáé, zölden)-re. 22. Néhány esetben két külön sorban szerepeltetem a címszót, vagyis külön sorban, ha a szókapcsolatnak csak az egyik alakja jelenik meg az adatokban, és ismét külön sorban, ha az egész szókapcsolat is megjelenik. Például – borjas (tehén) és borjas tehén címszavak. – Ehhez nagyon hasonlók a módhatározós és a létigével együtt adatolt módhatározós címszók: ébren és ébren van. 23. Az állathangutánzók mellett csak akkor szerepeltetem az állat nevét megjegyzésként, amikor az állathangutánzó ige nem egyértelm"en egy bizonyos állatfaj hangadását adja vissza. Például – b!g (a tehén), – bömböl (a bika), b!gni és bömbölni az ember is tud,

!#)!

– csahol (a róka), mert csaholni a kutya is szokott – itt viszont a róka hangadására vonatkozó lexémákat adja visza a térképlap, ezért szükséges a megjegyzés –, de csak – macska szokott dorombolni, – az egér cincogni, vagy – a kakas kukorékolni, így ezek (és még jónéhány állathangutánzó ige) esetében megjegyzés nem pontosítja a címszót. 24. El!fordul olyan eset, amikor úgy kell megváltoztatni a címszót, hogy bár semmilyen más atlaszban nem szerepel, de a „köznyelvi alak szerepeltetése” elv alapján indokolt egy új lexémát választani. Például – fúvok szerepel az HNyA.-ban, ez lesz az utaló címszó és fújok a valódi – mivel van már fújom (a tüzet) címszó az RMNyA.-ban, részben a „nagyobb atlasz elve” is indokolja a címszó köznyelviesítését. 6. A nyelvföldrajzi szótárak, adatbázisok utalózási kérdéseir!l Nyelvjárási atlaszaink adattárából kevés kivételt!l eltekintve nem készült teljességre törekv! mutató. Abból a néhányból, amelyb!l igen, a módszertani szempontokra vonatkozóan kevés információval rendelkezünk. Kivételt képez a nagyatlasz mutatója (vö. BALOGH–DEME–IMRE 1980), amely máig az egyetlen módszertani segédeszköz, amit egy nyelvjárási atlasz mutatójának elkészítéséhez felhasználhatunk. A benne feltüntetett utalószók kiválasztási szempontjairól a bevezet! fejezetben olvashatunk (BALOGH–DEME–IMRE 1980: 7–16). Az RMNyA. mutatója még nem készült el, egyel!re csak kísérleti stádiumban van. Ez részben azzal indokolható, hogy az anyagi és a személyi feltételek még nem állnak rendelkezésre a feladat megoldására, továbbá az RMNyA. még nem teljes, az utolsó kötet kiadási munkálatai jelenleg is folynak. A SzilA.-hoz nem készült mutató; a HNyA.-hoz sem; a CsángA. I–II. kötetéhez igen, bár nem kimerít!. Ez az I. kötet bevezet! részében található, de az utalószók kialakításának irányelveir!l nem szólnak benne. A SzNySz. utalószókat is tartalmazó szótár, de hogy milyen elvek alapján lettek kialakítva az utalók, nem tudni.

!#*!

Ilyen el!zményekkel egy teljes, az összes nyelvatlasz alapján összeállított szómutató elkészítése még korai vállalkozásnak t"nik. Pedig a nyelvatlaszok „anyagában igen nagy számban találhatók olyan »rejtett« adatok, amelyek még alapos dialektológiai és magyar nyelvtörténeti ismeretek birtokában is csak nehezen ismerhet!k fel a térképlapok címszavai alapján. S az ilyenfajta adatok megkeresése – illet!leg, ha más forrásból ismerik, az atlaszanyagban való felkutatása – különösen sok nehézséget jelenthet még a nyelvésznek is, de különösen a rokon tudományok szakemberei számára” (BALOGH–DEME–IMRE 1980: 7). Az ilyen adatok megkeresését segítené óriási mértékben egy teljes mutató. Célszer"nek látszik els! lépésben a különböz! kötetek saját szómutatóját elkészíteni, természetesen az összes atlaszkötetre vonatkozó elvek, egységes szempontok alapján. Az alapvet! személyi és anyagi lehet!ségek megteremtése el!tt viszont lehetséges az RMNyA. mutatója elkészítését megalapozó szempontok körülhatárolása, annak a „szabályzatnak” az elkészítése, amely alapján minden nyelvjárási adatról eldönthet!, hogy utalószóvá alakítva szerepeljen-e majd a mutatóban. Az utalószók listája és az általam megszerkesztett címszójegyzék természetesen összedolgozandó egy olyan teljes mutatóvá, amelyben minden atlasz minden valódi és utaló címszavát megtalálhatjuk. Az RMNyA. III., VI–IX. köteteiben szerepl! adatok közül a megfelel!knek utalószóvá min!sítését már elkezdte egy munkaközösség 2008 els! félévében. Elkészült néhány kötet el!zetes utalózása, de a szempontrendszer folyamatban lev! b!vítése és az egymás által még nem ellen!rzött munkák egyel!re nem tették lehet!vé a véglegesítést. További er!feszítésekre van szükség, mindenekel!tt világos álláspontokra, anyagi és személyi feltételekre is a munka végigviteléhez, mert bár a szempontok nagy részét már az el!zetesen meg lehet fogalmazni, a valódi nehézségek a munkálatok közben szoktak felmerülni. Az említett munkaközösség által megfogalmazott szempontok (amelyek szinte minden esetben az MNyA. mutatója alapján, azt továbbgondolva jöttek létre) alapvet! követelménye szintén a „felismerhet!ség” volt, vagyis ha a szóalakról nem derül ki egy nem nyelvész számára, hogy mi a köznyelvi megfelel!je, azaz nem vagy csak nehezen

!$+!

ismerhet! fel, akkor utalózni kell. A felismerhet!ség viszont nem egyértelm" és nem is egyedüli szempont, tehát egyéb kritériumokkal együtt érvényesítend!. Az

alábbiakban

néhány

saját

szempontot

vetek

fel

az

utalószavak

kiválasztásához. Mivel sajátos a feladat, irányadónak – ahogy említettem – mindenekel!tt az MNyA. mutatója használható, egyéb munkák, tájszótárak kevésbé. De míg az MNyA. mutatójának elkészítésekor fontos irányelv volt a nem túl nagy terjedelem, az RMNyA. esetében remélhet!leg nem kell majd morfológiai vagy fontos fonológiai változatokat kihagyni, mert a mutató már CD-n vagy DVD-n is megjelentethet!. Egyébként az MNyA. mutatójának elkészítésekor is eredetileg „egy fonetikai vonatkozásban egyszer"sített, adattárszer" teljes mutató összeállítására” gondoltak (BALOGH – DEME – IMRE 1980: 7). A tájszótárak azért használhatók kevésbé, mert igen változatos lexikai elvek és igények alapján készültek, bennük a fonetikai, morfológiai variánsok aránya eleve jóval kevesebb. Az RMNyA. mutatójának elkészítése nem a térképlapok alapján történik, hanem a térképlapok alapjául szolgáló nyelvföldrajzi adattár szócikkei alapján. Minden mutatóba szánt szóalak utal a szócikk címszavára, a valódi címszó sorában pedig kiderül, hogy a kötet hányadik térképlapján szerepel a szó vagy szókapcsolat. Els! lépésként megvizsgálandó, hogy a szócikk, illetve a bel!le készült térkép lexikai, morfológiai vagy fonológiai-fonetikai térképlap céllal készült-e. Alapvet! szabály lenne, hogy minenekel!tt a fonetikai variánsokat hagyjuk ki a mutatóból. Ez az elv érinti az utalószók és bizonyos címszók megalkotását, „elvonását” is a fonetikai variánsok halmazából. A köznyelvivel megegyez! mássalhangzóreflexek (pl. hasonulás, összeolvadás, kiesés, hangkörnyezetileg vezérelt rövidülés) nem generálnak alakváltozatot, tehát a kodifikált közmagyar helyesírás szabályai szerint írandók. A magánhangzók nyúlása, rövidülése, a hiátustöltés hasonló elbírálás alá esik, azaz önmagában nem kívánja meg utalószó létrehozását, de az egyéb okokból létrejöv! utalószóban a köznyelviesítés hatálya alá esik, pl. a kizsbˆrnyus kisbarnyus té ! fecstej utalás lesz.

!$"!

té

alakokból

Lexikai térképlapok szócikkeiben minden egyszer", képzett és összetett szót, minden szószerkezetet felvennénk, összetett szavak és szókapcsolatok esetén minden második, harmadik elemet is. Az utóbbi esetben az összetételi tagok nem a címszóra, hanem arra a szóra, szókapcsolatra utalnának, amelyeknek elemei. Az összes egyszer" szó és a képzett szavak szintén mind bekerülnének. Az egyszer" szavak lehetnek köznyelvben is ugyanazon jelentésben él!, valamint jelentésbeli és valódi tájszavak. A jelentésbeli és alaki-jelentésbeli tájszók után értelmez!jelben indokolt lenne a jelentés feltüntetése, valódi tájszavak esetén pedig el kell végezni a köznyelviesítést. Morfológiai változatok esetén szintén az összeset mutatózni kellene. Itt is fel kellene tüntetni a köznyelvt!l eltér! jelentést, funkciót (pl. bírónál 'bíróhoz'). A homonim szóalakok indexekkel különülnének el egymástól. További megfontolás, pontosítás tárgyát képezi, hogy milyen fonológiai változatok legyenek utalózva, milyen tendenciaszer" jelenségek maradjanak (pl. í-zés, özés, a-zás, l-ezés stb.) A szómutató elkészítésében az egyik legnehezebb feladat a köznyelviesítés. Egyértelm" szempontokat erre vonatkozóan még nem találtam. Ezért kiindulásként úgy gondolom, hogy alaki tájszavak köznyelviesítésének el! lépésében a különböz! fonetikai mellékjelekkel ellátott bet"ket a hozzájuk legközelebb es! grafémával kell helyettesíteni. A román kölcsönszavak (a valódi tájszavak egyik csoportjaként) köznyelviesített alakjára vonatkozóan segítséget nyújthatnak MÁRTON GYULA „A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai” (MÁRTON 1972), valamint MÁRTON GYULA – PÉNTEK JÁNOS – VÖ$ ISTVÁN „A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai” (MÁRTON – PÉNTEK – VÖ$ 1977) cím" kötetek. Ha az imént említett kötetekben nem találhatók a keresett szavak, köznyelvi formájukat magunknak kell megalkotni. Segítségül felhasználhatjuk az ÚMTsz.-t is. A következ!kben a fentiek szemléltetésére három szócikkben elvégeztem az utalózást. A szócikkek a már említett négy tagú munkaközösség által próbának kiszemelt kötetekb!l valók. Aláhúzással tüntetem fel a munkaközösség tagjai által utalószónak szánt alakokat. A pirossal jelölt utalókat magam jelöltem ki az új szempontjaim alapján, és ezeket a címszólista megfelel! helyére be is illesztettem (l. a 3. számú mellékletet, CD-n).

!$#!

Példák az utalózásra.: 1. A III. kötet 1. szócikke: cserdít 601 [617. Mit csinál a pásztor az ostorral, amikor nagy hangot ad?]: 1cserdít (D: 1), cs–rdint (B: 6, D: 4), cs™rdint (E: 5), csergit (C: 1),

cs–rgit (A: 1, 2, B: 3), csergít (J: 1), cs–rgint (E: 3), cs–rg”t (E: 2), cs¤rget (E: 1), cs–rge! (D: 2), csÈrget (O: 2); csürgit (B: 2, 4), csûrgit (B: 1), csûrint (B: 8), 2csattint (B: 7, E: 6-8, F: 4-6, 9-11, G: 1, J: 2, K: 2-4, L: 1-3, 6, 7, 10, 12-15, 18, 19, M: 1, 4-6, 9, 15, T: 4, 5), csattin! (L: 17), csa!!in! (M: 16), cs‚ttint (L: 4, 8, 14, 16), csañint (F: 2, T: 3), csatint (L: 11);

csattant (F: 13, J: 2, M: 10, 12, 14, T: 11, 13), csatt‚nt (M: 7, 18), csattag (K: 5), csattog (F: 1); csattagat (F: 4, K: 4, L: 5, 9), csattogat (M: 10),

csattog‚t (F: 3), csattoktat (T: 5), csatokt‚t (M: 13), csattokt‚t (T: 2), csattaktat (R: 2), 3pattint (B: 5, E: 9, 10-13, F: 1, 8, K: 1), pañint (F: 4), pattant (E: 11, T: 14), pattogat (K: 1), pattagat (F: 7), 4kondikál (A: 3); kongat (D: 5),

konga! (D: 3), 5durrog (I: 1, O: 1); durrant (I: 1, J: 3, P: 1), durran! (B: 10); dörint (B: 9), dürrint (E: 4); dÈrditt (T: 12), 6hassint (M: 8), h„rsint (G: 2, M: 2, 3, 8), h†rsint (M: 11), h„rsant (M: 3), h„rsokt‚t (N: 3), 7bôdint (T: 17), bôüdint (T: 7), 8lÌ (N: 2), lüÔ (N: 1), lû (C: 3), 9rittyent (N: 4, T: 6, 15, 18, U: 4, 7), ritty•nt (M: 17, N: 4, T: 1, 8-10, 16, 18, 19, U: 1, 3, 4, 6, 8), rittyŸktet (T: 20, U: 5), rittyŸkt•t (R: 1, U: 2, 5), rittyökt•t (T: 13, 14), *pukant (C: 2), traszkant (H: 1), pagny…l (F: 12), bÈrröktet (T: 17). Itt tehát a következ!k lennének az utalók: cserdint, csergít, csergint, cserget, csörget, csürgít, cs$rint, csattint, csattant, csattag, csattog, csattagat, csattogat, csattogtat, csattagtat, pattint, pattant, pattogat, pattagat, kondikál, kongat, durrog, durrant, dörint, dürrint, dördít, hassint, harsint, harsant, harsogtat, b!dint, l!, l$, rittyent, rittyegtet, rittyögtet, pukkant, traszkant, pagnyál, börrögtet. 2. A VI. kötet 2. szócikke: mieink 1502 [1547. Ezek a ceruzák a ... (sokan vagyunk)]: 1mijejink !$$!

(A: 2, B: 1, 3, 4, 8, 9, D: 1, 2, 4, I: 1, 2, J: 3, M: 3, 14, O: 1, 2, U: 7),

mŸj•jink (N: 3), mij•jink (N: 3, 4, T: 1, 10, U: 1, 3, 5), mij"ink (T: 14, 20), mijŸink (T: 17), mijeink (E: 2), mij•ink (T: 12), mŸh•jink (N: 2, U: 8), mijéjink (M: 2), mijéink (T: 11), 2mijénk (L: 18, T: 13), mij"nk (C: 1, D: 6), mijéink (B: 7, 10, E: 3, M: 12, T: 7), mijé´nk (D: 3, J: 1), mijink (L: 10), mij¥nk (E: 9), m"jénk (F: 3), mŸhŸnk (N: 1, U: 2), mijénkŸk (E: 10, 11, G: 1, 2, L: 6, M: 13, T: 9, 19), mijénk”k (C: 3, E: 5, 12, F: 7, L: 3, 8, 11, 12), mijénkek (F: 9), mij"nkek (F: 1, 4, K: 1, L: 17), mij”nkek (L: 2),

mijénkÑk (M: 15), mij§nkŸk (B: 6, 3), mij"nk”k (C: 2, E: 8, L: 16), mij§nk”k (L: 5, 7), m·j"nk”k (F: 8, 12), mij¥nkek (M: 7, 16), mij¥nkŸk (M: 17, T: 1, 15), m"j"nkek (E: 7, L: 13), m"j"nk”k (E: 6, F: 11, K: 2, L: 1, 9), m"jénkek (F: 6), mŸj"nkŸk (R: 1), m"jénkŸk, m·jénkŸk (M: 1), mijénkök (T: 4, 6),

mij¥nkök (M: 18, T: 2), mijéinkek (B: 5, E: 4, P: 1), mijéinkŸk (M: 4, 5), mij¤nkŸk (T: 16), mijénk£k (L: 4), mijŸnk”k (T: 3), mij"nkŸk (L: 19), mij"nk¬k (K: 4), mij"nk£k (F: 5), m·j§nk”k (F: 2), mijinkek (H: 1), mŸjénkŸk (M: 11), m”jénkŸk (M: 8), m§jénkek (F: 10), m§j§nkek (F: 13), m"j"nkŸk (E: 13), m"j"nk"k (K: 5), mij§nkÎk (M: 10), mijéinkök (M: 9), mijéink”k (B: 2),

mijé´nk”k (A: 1), mijé´nkŸk (E: 1), mij"inkek (D: 5), mij§inkŸk (M: 6), mij¥inkŸk (T: 8), mŸh"nkŸk (T: 18), 4mij"nk" (L: 15), m"Ÿnk¥ (U: 4), mŸŸnki§ (U: 6), 5m"nkik (S: 1), m"nk”k (R: 1), m¥nk¬k (T: 5), ménkek, m"énkŸk (L: 14). Ennek a szócikknek a következ! utaló címszavai lennének: meeink, meheink, miéink, miénk, miink, meénk, mehenk, miénkek, meenkek, miénkök, miinkek, meénkek, mehenkek, miénké, meenké, menkik, ménkek. 3. A VIII. kötet egyik szócikke, a kenderfeldolgozás terminológiájából: kikecskél

2122 [2176. Mit csinál, amikor a kenderfejeket gúlákba

állítja?]: 1kikecskéli (E: 10, 12, F: 9, G: 2, L: 2, 7-9, M: 15), ˜lk•cskéli (T: 1, U: 4), f¤lkecskéli (T: 10, 19, U: 1), felkecskéli (T: 5), kikecsk¥zi (M: 7), !$%!

kikeskézi ! (E: 11), kecskébe teszi (K: 4, L: 10), k•cskéli (T: 18), kecskéli (M: 16), k‹csk¥ili (T: 2), ˜k•csk¥li (M: 18), f–lkecskéli (T: 14), f§k”cskéizi (M: 12), fôkecskéli (T: 17), f£k•csk¡‰li (U: 6), kik•cskéli (T: 4), kik”cskéli (L: 4), kikecskéili (M: 4), kik•cské´li (U: 6), kik•cskéli (T: 4), kik”cskéli (L: 4),

kikecskéili (M: 4), kik•cskéili (T: 16), kik•cskiéli (T: 12), kikecskézi (T: 13), kikecské´zi (D: 3), keské´be áäittya ! (E: 3), kecskéb” rakja (L: 15), k”cskébe t”szi (L: 14), kecskéb” t”szi (L: 6), kecsk§be teszi (K: 5), kecsk"be !eszi (L: 17), kecsk"b” t£szi (F: 8), kecskébe állitya (T: 5), 2kiterengeti (F: 3), kiteríti (A: 3), kiteriti (B: 1, 5, E: 2, F: 2, J: 2, L: 19), kiteritti (L: 16), 3csomóra

rakja (E: 12), csomóùba rakja (B: 6, 8, 10, E: 5, M: 5), csomóba rakja (C: 3, L: 11), csomçùba tŸszi (E: 1), csum#ba rakja (E: 13), csom#uba rakja (B: 7), csom¿ùba állitya (B: 2), csomób‚ rakj‚ (T: 18), csomù$ba rakj‚ (U: 7),

fŸlálagatva csomoba rakja (K: 3), 4állogattya (L: 12), álligattya (K: 1), #ligass‚ (T: 7), 5Ÿssz•rakja (M: 13), összerakja (E: 8), 6Ÿsszeállogass‚ (T: 15), Ÿssz•állogass‚ (N: 3, T: 8), Ÿssz•állig‚ss‚ (T: 6), fŸlállog‚ss‚ (M: 3),

fŸl#llogassa (R: 1), fŸl#log‚ss‚ (N: 4), összeállogass‚ (M: 9), elwlogass‚ (U: 7), f¤l#llogass‚ (U: 5, 3), fölállogassa (M: 10), felállittya (K: 2, L: 13), fŸlállittya (E: 9), f¤lállitty‚ (M: 17), kiálliccsa (M: 6), kiállogassa (M: 7), fel…liñya (F: 4), 7fŸl#llog‚ss‚ rak#zsb‚ (M: 8), föláliccsa rakázsba (M: 14), 8pupogba rakja (E: 7, F: 13), púbba teszi (F: 6), pubba t”szi (E: 6), 9papagba teszi (F: 12),

p‚bb‚ r‚kj‚ (U: 8), pabba r‚kj‚ (N: 1), fel…littya pÙbba (F: 11), f"l…liccsa pupagba (L: 1), kubba rakja (A: 2, D: 1), kugba rakja (B: 9, D: 1), kalangyába rakja (M: 1), kalangy…gba rakja (F: 1), kal‚ngy…gba rakja (F: 5), rakázsb‚ t”szi (L: 18), rak#st csin#l (T: 13), lábra teszi (R: 2), *Ÿsszebútassa (M: 6), kupogba állíttya (O: 2), l#bb‚ #liccs‚ (U: 2), kibakko%a (E: 4), kerezbe

teszi (D: 6), bogjába teszi (C: 1), kalod#ba rakja (U: 5), feállogattya papagba (L: 3), kunnyóù állásogba rakja (D: 2), kukóùba rakja (B: 4), ollóùra állittya (B: 3), kikápázza (M: 2), –lt–rpögeti (T: 11), Ÿssz•bugj#%‚ (T: 9), szárongattya (F: 10), -- (A: 1, C: 2, D: 4, 5, F: 7, G: 2, I: 1, 2, J: 1, O: 1, P: 1, T:

!$&!

20). Itt a következ!k lennének az utalók: kikecskéli, elkecskéli, felkecskéli, kikecskézi, kikeskézi, kecskébe teszi (és teszi ! kecskébe teszi), kecskéli, ekecskéli, fékecskézi, f!kecskéli, fékecskéli, kikecskíli, keskébe állítja (és állítja ! keskébe állítja), kecskébe rakja (és rakja ! kecskébe rakja), kecskébe állítja (és állítja ! kecskébe állítja), kiterengeti, kiteríti, csomóra rakja (és rakja ! csomóra rakja), csomóba rakja (és rakja ! csomóba rakja), csomóba teszi (és teszi ! csomóba teszi), csumóba rakja (és rakja ! csumóba rakja), csomóba állítja (és állítja ! csomóba állítja), felállagatva csomóba rakja (és csomóba ! felállagatva csomóba rakja, valamint rakja ! felállagatva csomóba rakja), állogatja, állítgatja, állítgassa, esszerakja, összerakja, esszeállogassa, esszeállítgassa, felállogassa, összeállogassa, elállogassa, fölállogassa, felállítja, kiállítsa, kiállogassa, felállogassa rakásba (és rakásba

!

felállogassa

rakásba),

fölállítsa rakásba (és rakásba ! fölállítsa rakásba), púpokba rakja (és rakja ! púpokba rakja), púpba teszi (és teszi ! púpba teszi), papakba teszi (és teszi ! papakba teszi), pakkba rakja (és rakja ! pakkba rakja), felállítja púpba (és púpba ! felállítja púpba), felállítsa pupakba (és pupakba ! felállítsa pupakba), kubba rakja (és rakja ! kubba rakja), kugba rakja (és rakja ! kugba rakja), kalangyába rakja (és rakja ! kalangyába rakja), kalangyákba rakja (és rakja ! kalangyákba rakja), rakásba teszi (és teszi ! rakásba teszi), rakást csinál (és csinál ! rakást csinál), lábra teszi (és teszi ! lábra teszi), esszebújtassa, kúpokba állítja (és állítja ! kúpokba állítja), lábba állítsa (és állítsa ! lábba állítsa), kibakkolja, keresztbe teszi (és teszi ! keresztbe teszi), bogjába teszi (és teszi ! bogjába teszi), kalodába rakja (és rakja ! kalodába rakja), felállogatja papakba (és papakba ! felállogatja papakba), kunnyó állosokba rakja (és állosokba rakja ! kunnyó állosokba rakja, valamint rakja ! kunnyó állosokba rakja), kukóba rakja (és rakja ! kukóba rakja), ollóra állítja (és állítja ! ollóra állítja), kikápázza, elterpögeti, esszebugjája, szárongatja.

!$'!

7. Az egyesített térképlapokat létrehozó programról A nyelvföldrajz úttör!i germanisták voltak (JUHÁSZ 2001c.: 94), és a német geolingvisták ma is a számítógépes kartográfia legkiválóbb képvisel!i közé tartoznak. Az adatbázis-építésben és a számítógépes térképészet prezentációs lehet!ségeinek kidolgozásában is komoly eredményeket értek el. Az egyik leghíresebb képvisel!jük WOLFGANG VIERECK, számítógépes térképészettel kapcsolatos tanulmányaiból néhány éve két kötetes tanulmánygy"jteményt adtak ki. (l. VIERECK 2005). Már a 70-es évekt!l rendszeresen publikált nemzetközi folyóiratokban is (pl. VIERECK 1971, 1978, 1985). Természetesen

mások

is

foglalkoztak

a

nyelvföldrajzi

adatok

tárolásának,

összevetésének, megjelenítésének stb. lehet!ségével (pl. VEITH 1994, KELLE 1997) – valamint más tudományok is dolgoznak azon, hogy saját kartográfiai gy"jteményeiket digitalizálják, l. pl. a Magyar néprajzi atlasz digitalizálásának próbálkozásaira vonatkozóan BORSOS BALÁZS tanulmányát (2000) –, de a nemzetközi szakirodalomból kifejezetten nyelvatlasz-egyesít! számítógépes eljárásokról nincs tudomásom. A dolgozatomban elemzett nyelvföldrajzi térképek elkészítéséhez szükségem volt nyelvjárási térképlapokat generáló programra. Mivel mindeddig a legmagasabb fejlesztési szintet a Bihalbocs nev" program érte el Magyarországon (honlap: http://www.bihalbocs.hu, egyéb információk a programmal kapcsolatban: VARGHA 2007, http://geolingua.elte.hu), és mivel a Bihalbocs adatbázisa tartalmazza a legtöbb nyelvatlaszból származó adatot, ezt a szoftvert választottam munkámhoz3. Néhány gondolat erejéig szeretném bemutatni a Bihalbocsot mint geolingvisztikai szoftvert. A Macintosh alapú szoftvert VÉKÁS DOMOKOS kezdte fejleszteni 1996-ban, és kezdetekt!l a dialektológiában használják (l. KISS J. 2007: 12, VÉKÁS 2007: 290). Ezid!tájt kezdtek körvonalazódni az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Dialektológiai Tanszékén a nyelvjárási hangfelvételek digitalizálásának és egy nyelvi térképlapokat !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 3

Természetesen voltak eddig már más próbálkozások is nyelvjárási atlaszok digitalizálására, s!t nyelvatlaszok egyesítésére. A teljesség igénye nélkül említek néhány nevet: Magyarországon BALOGH LAJOS és KISS GÁBOR – !k vetették fel el!ször a nagyatlasz digitalizálásának fontosságát (BALOGH–KISS G. 1992), atlaszegyesítéssel próbálkozott PET$ SZABINA egyetemi hallgató POLGÁRDI ÁDÁM programozóval közösen. Ez idáig a Bihalbocs érte el azt a fejlettségi szintet, amelyre építhettem nyelvföldrajzi vizsgálataimban.

!$(!

létrehozó számítógépes rendszer el!állításának az igénye is. VÉKÁS DOMOKOS a 90-es évek végét!l folyamatosan fejleszti a programot, az adatbázisát pedig egyetemi hallgatók,

doktoranduszok,

egyetemi

gyakornokok

segítségével

is

b!víti.

A

térképgeneráláshoz a következ! lehet!ségeket nyújtja a program: adatbázisában hozzáférhet! az MNyA. V–VI., az RMNyA. V–VIII., a CsángA. I–III. kötetei, az SzNySz. összes szócikke, a SzilA. kb. 300 térképlapja (ezek a romániai nyelvterületr!l) és a Somogy-zalai atlasz adatai. Egyéb anyagok is vannak rögzítve adatbázisában, de ellen!rzésük még nem történt meg. Ezek a következ!k: az RMNyA. III–IV. és IX. kötete, illetve a HNyA. els! 172 térképlapja. A Bihalbocs statisztikai jelleg" és szemléltet! térképlapok létrehozására is alkalmas. Mivel folyamatos fejlesztés alatt áll, el!fordulhat, hogy id!közönként olyan feladatok, amelyeknek a végrehajtása korábban adott volt, a különböz! platformok közötti migrálás miatt éppen nem elérhet!. Így történhetett meg az, hogy a szimbólumos szemléltetés, ami korábban a használók rendelkezésére állt, a dolgozatom készítésekor épp nem volt megvalósítható, így minden térképlapon a jelenségeket beszínezett körök alkalmazásával szemléltetem. A Bihalbocs az adatok csoportosításáról szóló fejezetemben írtaknak megfelel!en (is) dolgozik. Az alaptérkép létrehozása után a felhasználandó térképlapok egyesítéséhez az összes kiválasztott térképlapnak az összes adatát be kell olvasni a térképre, le kell kérdezni az integrált térkép adatait, és számok segítségével megadni a kialakítandó csoportok kódját. A csoportosítás után értelmezni kell az egyes csoportokat, azaz szövegesen meg kell fogalmazni az egyes csoportok ismérveit, és a térképen a csoportosítást meg kell jeleníteni. Eredményként színes karikák szerepelnek a kutatópontok helyett, az egyes színek az egyes csoportokat helyettesítik. Ezek után lehetséges a karikák színezését kialakítani. A csoportosításkor megfogalmazott szöveges magyarázat a térkép legendájában fog szerepelni. Legutolsó lépésként képfájlként elmenthet! a térkép, és kinyomtatható. A másik lehet!ség, amire a Bihalbocs térképgeneráló szoftver képes: statisztikai jelleg" térképeket lehet vele készíteni. A statisztikát bemutató körszínezések értelmezését VARGHA FRUZSINA SÁRA fejtette ki egyik el!adásában: „A térképeken az arányok meghatározásakor figyelembe vesszük az adott kutatóponton rögzített adatok számát,

!$)!

illetve a vizsgált jelenség kutatópontokon belüli el!fordulási arányát egymáshoz is viszonyítjuk. Ott a legszínesebb a karika, ahol az összes kutatópont közül legnagyobb arányban fordul(nak) el! a vizsgált jelenség(ek) az adatokban (az adott kutatópont adatainak számához viszonyítva). A teljesen üres karikák olyan kutatópontokat jelölnek, ahol a keresett hangtani jelenség kis mértékben sem fordul el!.” (Vargha 2007: 439) A térkép létrehozása után különböz! szerkeszt!- és rajzprogramokba (pl. Comic Life, Photoshop stb.) beolvasva az tovább szerkeszthet!. A Bihalbocs el!nye, hogy a felhasználók könnyen elsajátíthatják a m"ködését, de egy-két hátránya is van: mivel a program feladata mindössze az, hogy az adatokat „felsorolja” a felhasználó számára, és a felhasználó maga csoportosítja azokat, a csoportosított adatokat térképre vetíti, sok id!t vesz igénybe egy-egy térkép létrehozása, egyel!re néhány esetben nem lehet a hibás m"veletekr!l visszatérni egy korábbi fázisba, vagyis többször újra kell alkotni egy-egy térképlapot véletlen félrekattintások miatt, és a csoportosításhoz nincs külön segédfelület. De egyes hibák egyben el!nnyé is válhatnak: a felhasználandó adatmennyiséget a nyelvész úgy alakíthatja, úgy csoportosítja, ahogy igényli. Itt tartom fontosnak, hogy megemlítsem az Olló nevezet", nyelvtörténeti, névtani kutatásokhoz kapcsolható szoftvert, amit VÉKÁS DOMOKOS és VARGHA FRUZSINA SÁRA alakított ki a Bihalbocshoz kifejlesztett nyelvészeti technológiákat felhasználva, azokat speciálisan a történeti anyagok kezelésére továbbfejlesztve. A kifejezetten névtani vonatkozású kérdéskörök, az egyes problémák, célok megfogalmazása HAJDÚ MIHÁLY és BÁRTH M. JÁNOS nevéhez f"z!dik (vö. BÁRTH M. 2006). 8. Az adatok csoportosítási és prezentációs lehet!ségeir!l Az egyesített számítógépes atlasz kartográfiai programjával létrehozható szemléltet! térképek kapcsán hoztam szóba az adatok csoportosításának fontosságát, a csoportosítás menetét is részben bemutatva. A témát ebben a fejezetben szeretném részletesebben kifejteni. A megfelel! módon létrehozott, „beszédes” szemléltet! térképlapok legfontosabb és legel!nyösebb tulajdonsága, hogy a vizsgált jelenség vagy jelenségek földrajzi

!$*!

elterjedtsége, megoszlása gyorsan nyilvánvalóvá válhat, mert határozott módon különülnek el a jellegzetességek. Az elkülönítés többféleképpen történhet, pl. eltér! színek jelölik az egyes tulajdonságokat, vagy külön szimbólumok, grafikai jelek helyettesítik a kritériumokat, esetleg a határozottan más jellegzetességeket mutató területek egymástól vonallal is elhatárolhatók (ezek az izoglosszák), az azonos nyelvi jellegzetességet mutató területek azonos háttérszínnel fedhet!k le, az eltér! tulajdonságokat mutató területeken pedig más szín" lesz a háttér stb. (A térképi szemléltetéssel kapcsolatosan vö. DEME 1956: 25–28) Szemléltet!

térképek

készítése

már

az

adatok

feldolgozásával

van

összefüggésben. Nem tartom túlzásnak, amikor azt állítom, hogy ahány tulajdonsága van egy terület nyelvi adatainak, annyiféle szemléltet! térkép készíthet!. Szemléltet! térképlapok készítésének nemcsak az az el!nye, hogy rögtön nyilvánvalóvá válik, bizonyos nyelvi jelenség létezik-e adott területen, hanem a szakért! szemek számára látszik a jelenség terjedésének az iránya, a hatóköre, a nyelvi, nyelvjárásközi kapcsolatok. Nem mindegy éppen ezért, hogy milyen jelenségtérképeket készítünk. Id!nként olyan térképre van szükségünk, amelyen csak két kritérium látható (a jelenség megvan-e a kutatópontokon vagy nincs); máskor meg indokolt olyan térképet készítenünk, amelyen minden egyes jelenség külön szemléltet! jelet kap. A szemléltetni kívánt jelenségek mennyiségét természetesen nagy mértékben megszabják a technikai feltételek, pl. tud-e ennyi szimbólumot rendelkezésünkre bocsátani a számítógép, színekkel szemléltetés esetén a színezés nem megy-e a szemléltetés rovására. Egy-egy szemléltet! térképlap elkészítésekor az az els! lépés, hogy a vizsgálandó jelenséghez a megfelel! számú adatot összegy"jtjük. Ezután az adatokat a vizsgálandó jelenség fel!l megközelítve csoportosítjuk. Legutoljára a csoportosított adatokhoz szemléltet! apparátust rendelve térképre helyezzük, és szükség szerint papírlapra nyomtatjuk. Példaként lássuk mindennek szemléltetésére az Erzsiékhez egyesített térképlap adatait hatféleképpen csoportosítva, illetve hatféleképpen szemléltetve. Az Erzsiékhez nyelvjárási adatait az MNyA.-ban, az RMNyA.-ban, a CsángA.ban találhatjuk meg. Ha összeállítottuk az adattárat, többek között a következ! adatokkal kell dolgoznunk.

!%+!

-é i kné i l, - e ékni, -‚–k, -‚–khöl, -‚–khön, -‚–kni, -„–k, -„–khŸz, -ikho, - i ¤khŸZ, - i ¤kni, - i ékho, - i ékhŸ, - i ékhö, - i ékh ü ô, - i ékné i l, {rzsijékhÑz, - i °kho, - i °khö, - i °kni°l, -¡…kho, -¡…khŸ, -¡–kho, -¡–khŸ, -¡–kh¬, -¡– kh®,

¡ƒkho,

-¡ƒkhŸ,

¡‡kho,

-¡‡khŸ,

¯khö,

¯khöl,

¯khÈ,

°khô,

{rzsij¤khŸz,

{rzsijékni,

{rzsini,

{rzsŸ´ékh¬z,

-¡‡khö,

-¡‡kh®,

{rzsijé i khŸn,

|rzsijékni,

|rzsini,

}rzsijékhŸz, ~rzsij¥´khŸz, ~rzsij¥´kni, ~rzsijékh"z, Vrzi´¥khŸz,

Vrzsij i ¥khŸz,

Vrzsi´ékhŸz,

Vrzsij¡‡kni,

VrzsijŸkhŸz,

Vrzsij¥khŸz,

Vrzsij¥kni,

Vrzsijé i kni,

Vrzsijé´kh—l,

Vrzsijé i k,

Vrzsij§ i kni, Vrzsijé i khŸ,

Vrzsijé´kh¤,

éknéä,

{rzsijékhŸz, |rzséb¬tékni,

~rzsijékni, ~rzsini,

Vrzsij i ¥kni,

Vrzsij"kni,

ékné,

Vrzsijékh‚z,

Vrzsij¡‡khŸz, Vrzsij¥i kni, Vrzsijé i khŸz, Vrzsijékhoz,

Vrzsijék, VrzsijékhŸz Vrzsijékh¬z, Vrzsijékni, Vrzsijéknitt, Vrzsij°´khŸ, Vrzsini,

VrzsiŸkhŸz,

VrzsŸ´ékhŸz, Vr WŸ´ŸkhŸz,

Vrzsi¤khŸz,

VrzsŸjŸkhŸz, †rzsij¥khŸz,

Vrzsiékni,

VrzsŸ¤khŸz,

†rzsij¥k,

†rzsini,

Vrzs´eékhŸz, VrzsŸ¥khŸz,

Vrzs´ŸkhŸz, Vrzséjékh&z,

-éknál ... stb. – a teljesség

igénye nélkül. Az adatok lekérdezése után következhet a különböz! szempontú csoportosítás. Az Erzsiékhez egyesített adattára alapján hatféle szemléltet! térképet készítettem2 (l. a fejezet végén)3: 1. Ha csak egy jelenség meglétét szeretnénk szemléltetni egy térképlapon, elég két csoportot elkülöníteni. Az els!be azokat az adatokat tettem, amelyekben megvan a nyelvjárási jelenség, a másodikba pedig azokat, amelyikben nincs. Pl. az 1. számú térképen a hová? kérdésre felel! -ni végz!dés" adatokat különválasztottam a nem -ni végz!dés"ekt!l, a piros körök a -ni végz!dést használó adatközl!k adatait mutatják, kék körök a minden egyéb végz!dést használókét. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 4

Az adathiányokat és a szabófalvi Erzsebüe adatot lehagytam a térképr!l. A számítógéppel generált egyesített szemléltet! térképek az adatok pontos lokalizációját sokszor számítógépes tájékozódás nélkül nem teszik lehet!vé. A kinyomtatott térképlapok csak nagy vonalakban mutatják az egyes jelenségek tendenciáit. 3

!%"!

2. A 2. számú térkép elkészítéséhez 3 csoportba soroltam az adatokat. Az 1. csoportot a -ni végz!dés"ek alkotják, a 2. csoportba kerültek a -hoz/-hez/-höz és fonetikai variációi, a 3. csoportba minden egyéb adat, nyelvjárásinak min!sítve. A -ni-s adatok piros szín"ek a térképen, a -hoz/-hez/-höz végz!dés"ek kékek, minden egyéb adat sárga színt kapott. 3. A 3. számú térképen a hangrendi illeszkedés szerint csoportosítottam az adatokat. (A mély hangrend" változattal nem rendelkez!, egyalakú -ni és -nyi végz!dés" szóalakok is külön csoportba kerültek és azok az adatok is, amelyek megmaradtak t!alakban). Az els! csoportba kerültek a magas hangrend", illeszkedéses adatok, a másodikba a mély hangrend", nem illeszked!k, a harmadikba az egyalakúak, negyedikbe a zéró morfémásak. 4. A 4. számú térképpel azt szeretném szemléltetni, hogy a vizsgálat szempontjából irreleváns vagy másodlagos adatokat a lehet! legkevésbé felt"n! színnel vagy szín nélkül is feltüntethetjük (én ezt üres karikával teszem), a kiemelt jelenségeket pedig felt"n! színekkel jelöljük. Csak a köznyelvi adatokat differenciáltam úgy, hogy a helyhatározóragok magánhangzóinak hangrendje, nyelvállásfoka, illetve labialitása szerint 4 csoportot alakítottam ki. Az els!be került minden nem köznyelvi ragot kapott adat. A 2–5. csoportok közül a másodikba kerültek a magas hangrend", illabiális ragot kapott adatok (a -hez-esek, pirossal szerepelnek a térképen), a harmadikba a labiálisak (a -höz-ösök, sárga színt kaptak), a negyedikbe a mély hangrend", középs! nyelvállásfokú magánhangzósak (a -hoz-osok, fekete színnel láthatók), és az ötödik csoportba azt az egyetlen adatot tettem, amely -haz ragot kapott a csángóknál (kék színnel jelöltem). 5. Az 5. számú térképen feltüntetem az összes ragváltozatot, a több alakúakat egy csoportba rendezve. A labiális–illabiális, veláris–palatális párokkal rendelkez! ragokat a nyelvi változók bemutatására használatos nyelvészeti gyakorlatnak megfelel!en ábrázolom. A térképlap elkészítéséhez az 1. csoportba tettem a -hoz/-hez/-höz raggal rendelkez! adatokat (sötétkék színnel); a 2. csoportban a -z lekopásával képz!d! -ho/he/-hö ragú adatok szerepelnek (világoskékkel); a 3. csoportban azok az adatok vannak, amelyeknek a -hon/-hen/-hön végz!dései úgy alakulhattak ki, hogy a -hoz/-hez/-höz zjének lekopásával létrejött -ho/-he/-hö alakokhoz társult az -n rag (zöld színnel); a 4. csoportba szintén egy nyelvi neologizmus került – hasonlóan a 3. csoportban szerepl!

!%#!

adatokhoz –, a -ho/-he/-hö alakokhoz -l rag kapcsolódásával kialakult -hol/-hel/-höl végz!dés" alakok (barnászölden); az 5. csoportban található a „családi helyhatározóragcsoport”-ként emlegetett -nott/-nól/-ni raghármas allatívuszi alakja (a -ni és palatalizálódott változata, a –nyi; piros színnel); a 6. csoportba az egyalakú -nitt került (egy adattal, sárgán); a 7. csoportban találhatók a allatívuszi értelemben használt -nál/nél végz!dés" adatok (fekete színnel); a 8. csoportba kerültek a rag nélküli nyelvi archaizmusok (üres karika). A nyolc különböz! szín miatt már sokkal nehezebben lehet tájékozódni a térképlapon, de f! vonalakban azért itt is elég határozottan látszódnak a különbségek. Minél több a változat, annál nehezebb egymástól határozottan elkülöníthet! színeket választani a szemléltetéshez, és a térképlap kinyomtatása is befolyásolja a színek megjelenését (vagyis máshogy jelentkezik pl. a világoskék a számítógép monitorán, és máshogy a kinyomtatott papíron). 6. A 6. térképlapon a –ni-t és palatalizált változatát már különválasztottam (1., illetve 2. csoport), a köznyelvi alak megint külön csoportba került (3. csoport), a -z lekopásával kialakultak a 4. csoportban szerepelnek, az ebb!l a fázisból továbbfejl!d! változatok vannak az 5.-ben. A köznyelvben más jelentésben él! ragokat egy közös csoportba tettem a rag nélküli szóalakokkal (6. csoport). Az Erzsiéknitt alkotja az utolsó csoportot (7. csoport). A különböz! csoportosítások különböz! vizsgálatokra adnak lehet!ségeket. Mint a fentiek is mutatják, a számítógépes térkép-el!állítás egyik nagy el!nye, hogy saját igényeinknek megfelel!en különíthetjük el egymástól az adatokat, és így különböz! vizsgálatokhoz

ugyanazokat

az

adatokat

szemléltetve.

!%$!

is

felhasználhatjuk

más-más

módon

-ni ~ -Ñknyi nem -ni

ErzsiÑkhez: MNyA. 1125., RMNyA. 1419., CsÅngA. 838.

1. sz. térkép

-ni KóZNYELVI ALAK NYELVJìRìSI ALAK

ErzsiÑkhez: MNyA. 1125., RMNyA. 1419., CsÅngA. 838.

2. sz. térkép

44

MAGAS HANGRENDõ RAG MîLY HANGRENDõ RAG EGYALAKô RAGOK RAG NîLKöLI ALAK

ErzsiÑkhez: MNyA. 1125., RMNyA. 1419., CsÅngA. 838.

3. sz. térkép

NEM KóZNYELVI ALAK -hez -häz -hoz -haz

ErzsiÑkhez: MNyA. 1125., RMNyA. 1419., CsÅngA. 838.

4. sz. térkép

45

-hoz/-hez/-häz -ho/-he/-hä -hon/-hen/-hän -hol/-hel/-häl -ni ~ -nyi -nitt -nÅl/-nÑ(l) RAG NîLKöLI ALAK ErzsiÑkhez: MNyA. 1125., RMNyA. 1419., CsÅngA. 848.

5. sz. térkép

-ni -nyi -hoz/-hez/-häz -ho/-he/-hä -hol/-hel/-häl -nÅl/-nÑ(l) -nitt ErzsiÑkhez: MNyA. 1125., RMNyA. 1419., CsÅngA. 848.

A legendából helyhiány miatt kimaradt: fekete szín jelöli még a -hon/-hen/-hön ragos alakokat, és zöld a rag nélkülieket.

6. sz. térkép

46

9. Az egyesített nyelvatlaszok felhasználási lehet!ségei 1. A nyelvatlaszokat els!sorban a dialektológia, a geolingvisztika hasznosítja. Az azonos id!szakban gy"jtött, ugyanazon fogalomra vonatkozó adatok szinkrón nyelvi vizsgálatok alá vonhatók, mert az ugyanazon címszavú, a térben egymás mellé – vagy egymásba – helyezhet! több nyelvatlasz révén az egyes nyelvi jelenségek térbeli terjedése, a terjedés iránya és hatóköre pontosabban figyelhet! meg, mint egyetlen térképlap segítségével, f!ként ha abszolút s"r"ség" kutatópont-hálózatú egyesített térképlappal dolgozhatunk. A jelenségek elterjedési körének lehet! legpontosabb meghatározásához, amelyet a nyelvjárási tipológia is igényel, az egyesített nyelvatlasz sok segítséget adhat. Az egy atlasz által nyújtott kép a jelenségek arányait illet!en is adhat rossz, illetve hiányos információt. Hangtani példaként szeretném bemutatni az éhgyomorra címszavú egyesített térképlapon megfigyelhet! zárt í-zés el!fordulásait (l. az idekapcsolódó térképlapokat a fejezet után). Ha csak az RMNyA. adatait vesszük figyelembe (7. sz. térkép), azt gondolhatnánk, hogy a Szilágyságban gyakoribb az é fonéma kett!shangzóként történ! el!fordulása, mint monoftongusként. A SzilA. adatait beépítve (8. sz. térkép) már látszik, hogy a monoftongusok aránya meghaladja a diftongusokét. Továbbá ha csak a romániai nagyatlasz adatait figyeljük, az a benyomásunk, hogy igen jellemz! a Szilágyságban az ¡” diftongus el!fordulása. Ezt a SzilA. adatai nem bizonyítják, gyakoribb az é és “¢ el!fordulása, mint az í-zés vagy a az ezzel összefügg! ¡” jelentkezése. A székelységet érintve az RMNyA. alapján azt gondolhatnánk, a régió délkeleti peremén szinte kizárólag nyitódó diftongusok vannak, a SzNySz. adataiban viszont szép számmal el!fordulnak monoftongusos változatok is. A szókincset érint! vizsgálat során szintén fontos lehet az egyesített atlaszok felhasználása, mert bár a nagyatlasz átfogóan bemutatja a nyelvterületen el!forduló f!bb lexikai változatokat, a regionális atlaszok árnyalni tudják, vagy akár meg is tudják változtatni a képet. Például az RMNyA. bivalyborjú cím" térképén (9. sz. térkép), a csángó részen csakis két adat van, kizárólag kicsibivaly/kisbivaly alakban. A CsángA. gy"jtése viszont alaposabban mutatja be számunkra, milyen alakok a jellemz!ek a területen (l. a 10. sz. térképet). Sokkal gyakoribbak a bivalyborjú és a bivalyfiú/fiúbivaly alakok, és el!fordul !

"#!

még a bivalybocs is, amely egyébként a székely területen meghatározó lexéma. Ha csak az RMNyA.-t vizsgáljuk, közel azonos mértékben láthatjuk a bivalyborjú és a bivalybocs lexémákat Székelyföldön, az SzNySz. adatai mutatják a bivalybocs túlsúlyát. 2. Szintén a szinkrón vizsgálati lehet!séghez sorolom, ha nyelvi variabilitást vizsgál a szakember több nyelvatlasz felhasználásával. A nyelvi változatok, illetve a régi és új nyelvi forma egymás mellett élése nemcsak akkor figyelhet! meg, ha egyetlen atlasz egy kutatópontján több válasz is született a feltett kérdésre, hanem akkor is, ha több kiadvány számára is gy"jtöttek egy-egy kutatóponton, és ha a gy"jtések között hosszabb id! telt el, akár történeti következtetéseket is levonhatunk. Pl. Zágonban gy"jtöttek a nagyatlasz gy"jt!i, az RMNyA. gy"jt!je és a SzNySz. kutatócsoportja is. Az azonos nyelvi valóságra vonatkozó adatok 3 különböz! gy"jtés esetén vagy meger!sítik egymást, vagy cáfolják, és mivel közel azonos id!szakban gy"jtötték a kötetek anyagát, felhasználhatók szinkron összehasonlító vizsgálatra. Mivel a legtöbb kiadványból az adatok társadalmi érvényességére is lehet következtetni, egyes lexémák mint nyelvi változatok használatának alakulása is figyelemmel kísérhet!. S!t történeti szociolingvisztikai megállapításokat is tehet a kutató különböz! id!szakból származó gy"jtések esetén, ha az összevethet! adatok különböz! társadalmi érvényességét vizsgálja. 3. Természetesen nemcsak a dialektológia, hanem a rokon nyelvészeti tárgyak, a nyelvtörténet, a nyelvjárástörténet, a névtan, a szemantika, az areális nyelvészet is hasznosíthatja az egyesített nyelvatlaszt, csakúgy, mint a nyomdai úton el!állított atlaszokat. Számos tanulmány számol be a nyelvatlaszok felhasználhatóságáról (l. pl. JUHÁSZ 1993, 1997, 1999, 2001a, 2003, HEGED#S ANDREA 2004, 2006, POSGAY 2007), a névtanhoz kapcsolódóan úgy, hogy mind a tulajdonnevek, mind a földrajzi köznevek szép számmal szerepelnek a nyelvatlaszok térképlapjain, akár t!- akár toldalékolt formában, személyneveknél és személynevek kicsinyít!-becéz! alakjainál általában a családi helyhatározórag, helyneveknél pedig az innessivus, sublativus ragos alakjuk vizsgálhatósága érdekében. A nyelvtörténeti kutatásokhoz is hasznosíthatók, s!t hasznosítandók a nyelvföldrajzi kiadványok, pl. a nyelvhatár szélén lev! települések szép számmal rejtenek nyelvi archaizmusokat és neologizmusokat; az ikes ragozás rendszerére vonatkozóan számos ikes paradigmát rejtenek atlaszaink; néhány ragunk kialakulásának

!

"$!

különböz! fázisait kísérhetjük végig a vonatkozó térképlapokon stb. (A nyelvföldrajz történeti és névtani tanulságaira vonatkozóan l. JUHÁSZ 2001d: 119–126.) 4. A nyelvészet társtudományai is hasznosíthatják nyelvatlaszainkat. Els!sorban a történettudomány, azon belül is a település- és népiségtörténet, f!ként egy-egy nyelvjárássziget lakosságának az eredetét vizsgálva, mivel célzott hangtani, alaktani, lexikai vizsgálatokkal általában elég pontosan ki lehet következtetni a nyelvjárásszigetek lakosságának a kibocsátó gócát, ehhez a nyelvatlaszokban szerepl! több tíz- és százezres adatmennyiség feltétlenül felhasználható, s!t felhasználandó. A néprajzi vizsgálatokhoz is rendkívül jó adalékot, forrásanyagot szolgáltatnak nyelvatlaszaink, mivel a gy"jtések során sok esetben az egyes népi mesterségekhez, a földm"veléshez, az állattartáshoz, a különböz! ünnepekhez stb. kapcsolódó szókincset is összegy"jtötték. 5. És legutoljára, de nem utolsósorban, fontos lehet!ségként megemlítem, hogy az erre alkalmas nyelvi korpuszok számítógépes adatbázisával összekapcsolható lenne az egyesített számítógépes nyelvatlasz adatbázisa, így a szintén több százezres, milliós adatmennyiséget tartalmazó adatbázisok (pl. Magyar történeti szövegtár – honlapja: http://www.nytud.hu/hhc/,

Budapesti

Szociolingvisztikai

Interjú

http://www.nytud.hu/buszi/) adataival is összehasonlítható lenne az anyaga. !

!

"%!

–

honlap:

á Ñ iÑ Ñi Ñhgyomorra: RMNyA. 1991.

7. sz. térkép

á Ñ iÑ Ñi Ñhgyomorra: RMNyA. 1991., SzilA. 524., SzNySz.

8. sz. térkép

50

(bivaly)bocs

(bivaly)purdÑ ~ purâ

(bivaly)borjç kicsibivaly ~ kisbivaly puj ~ puju ~ pujka bivalyborjç: RMNyA. 581.

9. sz. térkép

(bivaly)bocs

(bivaly)purdÑ ~ purâ

(bivaly)borjç

bivalyfiç ~ fiçbivaly

kicsibivaly ~ kisbivaly

(bivaly)botâka

puj ~ puju ~ pujka bivalyborjç: RMNyA. 581., CsÅngA. 382., SzNySz.

10. sz. térkép

51

III. Nyelvföldrajzi vizsgálatok a romániai magyar nyelvterületen 1. Tudománytörténeti el!zmények – rövid kitekintés A magyar nyelvterületen Erdély vonatkozásában folytak els!ként nyelvjárási térképlapokhoz kapcsolódó vizsgálatok (l. SZABÓ T. 1957: 14). A második világháború el!tti korszakból els! figyelemre méltó eredményként HORGER ANTAL 1905-ben megjelent tanulmányát kell megemlíteni. (HORGER 1905: 446–454 + térképmelléklet). " a keleti székelység összes településére kiterjed!, öt évi gy#jt!munka alapján néhány hang- és alaktani jellegzetességet mutatott be egyetlen térképlapon. Nagyobb anyagot rögzített még a Román Nyelvatlasz (Atlasul Lingvistic Român) öt magyar kutatópontról, és ez a gy#jtemény közli az els! magyar szóföldrajzi gy#jtést is (BÁRCZI 1955: 19). Hosszas tervezgetés után 1941-ben vet!dik fel az egész Erdélyre kiterjed! nyelvatlaszgy#jtés gondolata. A közelg! háborús események miatt azonban err!l le kellett mondani. A nyelvföldrajzi munkálatokba bevont három kutatónak, SZABÓ T. ATTILÁnak, GÁLFFY MÓZESnek és MÁRTON GYULÁnak csak egy kisebb lépték# regionális atlasz elkezdésére volt módja: Kolozsvár környékén gy#jtöttek mintegy 60 kutatóponton. A közös munka sok gyakorlati haszonnal szolgált, a módszertani tapasztalatait és az anyag egy részét meg is jelentették. Ez a többrendbeli tanulságokat is felvonultató publikáció „Huszonöt lap »Kolozsvár és környéke népnyelvi térképé«-b!l” címen a legels! magyar nyelvatlaszkiadványként vonult be a tudománytörténetbe (GÁLFFY – MÁRTON – SZABÓ T. 1944). A kolozsvári vállalkozást nemcsak azért fontos megemlíteni, mert a két gy#jt!, MÁRTON GYULA és GÁLFFY MÓZES ennek kapcsán hangolták össze tevékenységüket, hanem azért is, mert már ebbe a gy#jtésbe bekapcsolódott NAGY JEN", aki kés!bb a romániai magyar nagyatlasz elkészítésében is el!leges szerepet kapott. A romániai magyar nagyatlasz és a regionális atlaszgy#jtések megindulását a háború utáni tudományos fellendülés és a Román Tudományos Akadémia kolozsvári részlegének Nyelvtudományi Intézetének megszervezése tette lehet!vé (l. MÁRTON 1969, CS. NAGY 2004). Ezután igen határozottan elkülönült az egymással jelent!s mértékben összefügg!, de mégis különböz! típusú nyelvatlaszok gy#jtése. Az intézetben dolgozó

!

"#!

kutatók kapták feladatul „A romániai magyar nyelvjárások atlasza” elkészítését, és a kolozsvári Babe$-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéke oktatóinak kellett összegy#jteni, majd megszerkeszteni a különböz! regionális atlaszok anyagát. A gy#jtést, az atlaszok megjelenését negatívan befolyásoló körülmények miatt – pl. a romániai magyar nagyatlasz gy#jtése egy kutatóra, MURÁDIN LÁSZLÓra maradt, mert az els!ként kinevezett két gy#jt!t, GAZDA FERENCet és NAGY JEN"t politikai vádak miatt eltávolították; valamint az 1970–80-as években Romániában reménytelen feladat volt magyar nyelvjárásokat bemutató térképlapokat megjelentetni kötetszer#en (erre vonatkozóan l. MURÁDIN 1995: 5–8) – nagyrészt a század végére jutott a romániai magyar nyelvföldrajz ahhoz a lehet!séghez, amire már a háború el!tt vágyott: átfogó atlasz segítségével feltérképezni, bemutatni a keleti nyelvjárások jellegzetességeit a magyarok által lakott nyelvterületen, valamint kisebb, s#r# kutatópont-hálózatú gy#jteményekkel pontosítani a nyelvjárási jelenségek izoglosszáit. De csak nagyrészt! Ugyanis bár a tervbe vett gy#jtések szépen megvalósultak, több megszerkesztett nyelvföldrajzi munka máig várja a lehet!séget a megjelenésre. A gy#jt!k nem vártak az atlaszkötetek megjelenéséig arra, hogy annak eredményeib!l

publikálhassanak,

szép

számmal

tettek

közzé

különféle

jelenségtanulmányokat is, természetesen els!sorban ahhoz az anyaghoz kapcsolódva, amelynek az összegy#jtésében részt vettek. A kolozsvári Nyelvtudományi Intézet hivatalos folyóirata, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények rendszeres publikálója volt pl. MURÁDIN LÁSZLÓ. Álljon itt néhány példa tanulmányaiból, hogy szemléltesse

azt

a

sokféle

nyelvészeti

vizsgálódási

lehet!séget,

amelyekkel

megközelítette az RMNyA. anyagát, és amelyekkel felhívta a figyelmet gy#jtemény feldolgozhatóságára: Mutatvány az RNK magyar nyelvjárási atlaszának tájszóanyagából (1962–1965) – ilyen címen többször is jelent meg szógy#jtemény a NyIrK.-ben (megjegyzés a szerz!t!l); Az -ít igeképz! erdélyi nyelvjárási hangalakja és alakulásmódja (1966a); A -ni, -nitt, -nul, -nül határozórag-csoport funkciója és erdélyi elterjedtsége (1966b); Egy mez!ségi mássalhangzó-változás (1970); Egy vitatott nyelvhelyességi kérdés romániai magyar nyelvjárási háttere (1974); A 'burgonya'- és 'csicsóka' erdélyi elnevezéseinek szóföldrajzi és jelentésbeli összefüggéseihez (1975); Állathívogató és #z! szavak erdélyi szóföldrajza (1977–1978); Miriszló nyelvjárásának magánhangzó-

!

"$!

rendszere (1981); Néhány gazdasági növénynév bels! és területi összefüggéseihez (1982); Az á utáni o-zás elterjedtsége a mez!ségi nyelvjárásterület nyugati részén (1983); Az í (~ i)-zés erdélyi elterjedtsége (1984); A v töv# igék egy csoportja a romániai magyar nyelvjárásokban (1985); A mez!ségi a-zás (1989); Növény- és virágnevek (1990); A t!végi ny : n váltakozás a romániai magyar nyelvjárásokban (1992). A példákat tovább is sorolhatnám, mert csak az RMNyA. els! kötetének bibliográfiája MURÁDIN 51 tanulmányát említi az atlaszhoz kapcsolódóan. Természetesen nemcsak MURÁDIN, hanem a korábbi gy#jt!k, a gy#jtést megszervez!k is publikáltak idevágó írásokat (l. b!vebben az RMNyA. I. kötetének „Bevezet!” részében: 18). MÁRTON GYULA és GÁLFFY MÓZES is els!sorban saját gy#jtéseihez kapcsolódóan jelentetett meg nyelvföldrajzi tanulmányokat. MÁRTON többek között gy#jtött a FeketeKörös és a Borsa völgyében, Moldvában, Csíkban, Gyergyóban, Háromszéken, Udvarhelyen és a Szilágyságban is, a csíki, gyergyói, háromszéki és moldvai gy#jtést GÁLFFY MÓZESsel közösen. A 20–30 évig tartó heroikus munka eredményeként eddig két atlasz (a CsángA. és a SzilA.) és egy nyelvföldrajzi szótár (SzNySz.) jelent meg, mindegyik Magyarországon. A háromszéki gy#jtés megszerkesztve vár a kiadásra, a Borsa völgyében végzett még megszerkesztetlen. De a hosszú id!szakot felölel! gy#jtéssel párhuzamosan a kutatók igyekeztek a „gy#jtés–kiadás–feldolgozás” hármas feladatkörének is megfelelni. MÁRTON els!sorban a moldvai tapasztalait hasznosította, mikor megalkotta a moldvai nyelvközösségben használatos román kölcsönszavakból összeállított szótárát (MÁRTON 1972), illetve VÖ" ISTVÁNnal és PÉNTEK JÁNOSsal közösen megírták „A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai” cím# szótárt (MÁRTON–PÉNTEK–VÖ" 1977). Néhány példát hozok MÁRTON és GÁLFFY kit#n! tanulmányainak sorából: GÁLLFY MÓZES, A moldvai csángó nyelvjárás hangrendszere (1964); A háromszéki nyelvjárásváltozatok határa (1956); és MÁRTON GYULA, Az a-zás állapota a Fekete-Körös völgyében (1962a); A borsavölgyi nyelvjárás igetövei és igealakjai (1962b), Az í-zés állapota a Fekete-Körös völgyében (1964). A példákat természetesen lehetne tovább sorolni. De nem szabad elhallgatni más erdélyi gy#jt!k nevét sem, a teljesség igénye nélkül említem !ket: LAKÓ ELEMÉR, VÁMSZER MÁRTA, ZOLTÁN ILDIKÓ, GAZDA FERENC, MURÁDIN LÁSZLÓ és VÖ" ISTVÁN, BALOGH DEZS" és TEISZLER PÁL mind-mind igen

!

"%!

sokat tettek a romániai nyelvatlaszok létrejöttéért és a gy#jtést érint! nyelvjárások bemutatásáért. És mi vár a következ! nemzedékre? Természetesen minél el!bb megszerkeszti és megjelentetni a gy#jtött anyagokat, valamint a lehet!ségekhez mérten minél el!bb elkezdeni a feldolgozást. Még megjelentetésre vár a székely gy#jtés nagyobb része (BODÓ – VARGHA 2005, CS. NAGY 2004), az aranyosszéki, a Fels!-Maros menti, a szamosháti, és a bánsági gy#jtés, azaz b!ven maradt adósságunk az utókor számára. Az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Nyelvjárástani Tanszékén is folynak romániai nyelvterületet érint! geolingvisztikai kutatások. Az egyik ilyen az RMNyA. utolsó kötetének kiadási munkálatai és a tizenegy kötet címszóanyagának egyesítése (a Magyar Nyelvtudományi Társaság pályázati keretein belül, a projekt vezet!je: JUHÁSZ DEZS"). Egy másik kutatásnak a vezet!je FODOR KATALIN, aki tervbe vette minél több moldvai csángó település nyelvének minél teljesebb bemutatását, saját korpuszra alapozva, a gy#jtést egyetemi hallgatókkal kivitelezve. Az anyagot informatikai eszközökkel szándékoztak feldolgozni. (Lásd a gy#jtésre, eredeti tervekre vonatkozóan b!vebben FODOR tanulmányát, 2004). Szintén a csángó magyar nyelvközösséggel6 kapcsolatosan végzett és végez kutatásokat BODÓ CSANÁD, többek között a nyelvi szocializáció és a nyelvi tervezés különböz! modelljeit felhasználva (BODÓ 2004a, 2004b, 2007). A tanszéken m#köd! Geolingvisztikai M#hely több nyelvföldrajzi projekten is dolgozott az utóbbi években: egyik projektjükben a „Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv” c. sorozat els! három kiadványát készítették el, a másik projektjükben folytatták BALOGH LAJOSnak és KISS GÁBORnak az MNyA. számítógépre vitelére vonatkozó tervét (vö. BALOGH–KISS G. 1992 valamint a m#hely honlapját: http://geolingua.elte.hu), továbbá feldolgozták az ellen!rz! gy#jtések anyagát is, és kialakították az Olló nev# program elvi-módszertani alapjait (l. JUHÁSZ 2007: 40 és az értekezésben a Bihalbocs szoftver m#ködésér!l korábban írtakat). A csángók körében folytatott nyelvészeti kutatások nagyobb összefoglaló áttekintését TÁNCZOS VILMOS tanulmányában olvashatjuk. (l. TÁNCZOS 2004). !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 6

A csángó magyar nyelvközösséget BODÓ magyar–román kétnyelv# beszél!közösségként használja tanulmányaiban. Okairól l. b!vebben: BODÓ 2007: 139–140.

!

""!

2. Esettanulmányok Ebben a fejezetben néhány nyelvföldraji vizsgálatot mutatok be az egyesített atlaszlapok felhasználásával. A térképeket magam készítettem, a Bihalbocs segítségével. A tanulmányokhoz kapcsolódó szemléltet! térképek az egyes tanulmányok után találhatók. A Bihalbocs m#ködésér!l írt fejezetben kitértem arra, milyen lehet!ségeket nyújtott számomra az adatbázisa. Amikor nem találtam meg informatizálva a vizsgálathoz szükséges anyagot, magam rögzítettem a szóalakokat. Néhányszor a sok id!t igényl! rögzítés miatt lemondtam egy-egy térképlap adatainak rögzítésér!l, f!leg akkor, ha úgy éreztem, hogy ezeknek a térképlapoknak az elhagyása nem befolyásolhatja a vizsgálat eredményét. Egyébként általánosságban elmondható, hogy nem a rendelkezésre álló, már rögzített, informatizált szóalakok alapján döntöttem azoknak a vizsgálatok kiválasztása mellett, amelyek szerepelnek a dolgozatomban, hanem egy-egy témakör határozta meg, hogy bizonyos térképlapokat rögzítsek, ellen!rizzek vagy inkább elhagyjam azokat. Ez alól kivételt képez az állathangutánzók nyelföldrajzi sokszín#ségét bemutató vizsgálatom. Lényegesen több állathangutánzó kifejezést vettek fel címszavuknak a különböz! romániai magyar atlaszok, mint amennyit felvonultatok dolgozatomban, és azért maradtam meg csak a három térképlap bemutatása mellett, mert 1. a szemléltetéshez szükséges térképek el!állítása igen sok id!t vett volna igénybe, ti. sok állathangutánzó ige azokban az atlaszkötetekben van meg, amelyek még nem férhet!k hozzá a Bihalbocsban, és a nagyatlasz egy-egy térképlapjának a rögzítése több órát vesz igénybe, 2. kizárólag egyesített térképlapot szerettem volna felhasználni a vizsgálathoz, és bár közel harminc onomaopoetikus kifejezést tartalmaznak a romániai magyar atlaszok, ezek közül csak 9 címszót szerepeltet több atlasz is, 3. az állathangutánzókkal foglalkozó fejezetet csak bemutatónak szántam, hogy milyen jelleg# vizsgálatokra adnak lehet!séget az onomatopoetikus kifejezések. A térképlapokon általában csak a vizsgálathoz szükséges adatok szemléltetésére törekedtem, és ha zavarta valami a tájékozódást, például adathiány, felt#n!en bizonytalan adat, vagy ha esetleg úgy t#nik, hogy nem a kérdésre válaszoltak, akkor lehagytam a térképr!l. Minden egyes térképlap elemzéséhez fel kellett használnom a programot is, a

!

"&!

Bihalbocs segítette a munkámat, hogy könnyebben tudjam követni, melyik karika melyik kutatóponthoz tartozik, mert az egyesített szemléltet! térkép a pontos tájékozódást általában nem teszi lehet!vé, csak akkor, ha tudom a gépen követni a különböz! szemléltet! karikák pontos lel!helyét. A szemléltet! térkép viszont arra kiválóan alkalmas, hogy a f! tendenciákat bemutassa számunkra. A sok csoportosítást tartalmazó térképlapok esetén többször el!fordul, hogy egymáshoz közeli színárnyalatok szemléltetnek egy-egy jelenséget, így nem különülnek el elég élesen a színek egymástól. S!t, az is el!fordul, hogy a monitoron határozottan más színek (pl. a piros és a barna különböz! árnyalatai) a nyomtatott változatban már nagyon nehezen különböztethet!k meg egymástól. Ez sokszor megnehezíti a tájékozódást a térképen. Remélhet!leg a program egy kés!bbi, továbbfejlesztett változatában ez a probléma meg fog oldódni.

!

"'!

A) Hangtani vizsgálatok a) A kétféle é fonéma realizációja és elterjedtsége a Szilágyságban A magyar nyelvterület északkeleti részén, így a Szilágyságban is, meglehet!sen nagy területen a köznyelvi é helyén el!fordulnak a záródó “¢ és a nyitódó ¡” diftongusok is. IMRE SAMU a kétféle diftongust é1-nek (ez az “¢) és é2-nek (ez az ¡”) nevezte el (IMRE 1971: 68). Az “¢ az é fonéma realizációja, az ¡” pedig a nyelvterületre jellemz! í-zés egyik hangtani megfelel!je. A jelenségnek nyelvtörténeti oka van, ugyanis a XVI. század el!tt kétféle é fonéma élt a magyarban, egy nyíltabb és egy zártabb ejtés#. A zártabb, középs! nyelvállású é í-vé fejl!dött, így alakult ki az í-zés, a nyíltabb, alsó nyelvállású é-t tartalmazó szavakban megmaradt az é. Az í-zés nem akárhol alakulhatott ki, csak a zártabb ejtés# é helyén, és így a t!belseji id!tartamot váltakoztató (azaz é-t e-vel váltakoztató) t!típus esetén eredetileg nem jelenhetett meg í-zés, így ¡” hang sem. Az ízés azonban közismerten id!t!l és tért!l függ!en változó mérték#, és a nyelvjárások diftongálásáról is ez mondható el. Az ¡” kett!shangzó fonológiai státusának (önálló fonéma értékének) meggyengülésér!l, illetve megsz#nésér!l számol be pl. Balogh Lajos a kárpátaljai Dercen nyelvjárásában (BALOGH 2004). Ebben a fejezetben megpróbálom pontosabban körülhatárolni az ¡” és az “¢ diftongus el!fordulását a szilágysági nyelvterületen. Ehhez a vizsgálathoz már korábban felhasználtam a SzilA. összes ¡” és “¢ diftongust tartalmazó adatát (l. HEGED%S ANDREA 2007), és mivel az ¡” diftongus megjelenése összefüggésben van a Szilágyságban nagy területen el!forduló í-zéssel, kib!vítettem a vizsgálható korpuszt: a SzilA. összes í-z! adatot tartalmazó térképlapjának adatait rögzítettem a Bihalbocsban, hogy még pontosabb képet kapjunk az í-zés és az ¡” határát illet!en. A korábbi vizsgálathoz felhasznált statisztikai jelleg# térképek a következ!k voltak: é és í el!fordulása a SzilA. adataiban (l. 11. sz. térképet), “¢ és ¡” el!fordulása szintén a SzilA. kutatópontjain (l. 12. sz. térképet), é és “¢ el!fordulásait a fekete szín, í és ¡” el!fordulásait a kék szín szemléleti a 13. sz. térképen; a 14. sz. térképen feketével látjuk az é és “¢ el!fordulásait, és külön színek mutatják az í (kék) és az ¡” (piros) megjelenéseit a kutatópontok adataiban; a 15. sz.

!

"(!

térkép pedig külön mutatja az í-k és a µ-k el!fordulásait. A következ! eredményt kaptam: A 12. sz. térkép szerint: „A ¡” diftongus viszonylag ritka az “¢-hez képest, mert záródó diftongus mindenhol el!fordul, viszont a nyitódó területe könnyen behatárolható: inkább az Észak-Szilágyság közepén fordul el!. Legészakibb pontja Dobra, keleten Désháza, délen egészen Zilahig terjed, nyugaton Sarmaságig. Könnyen izoglosszát húzhatunk a jelenség köré, de szembet#n!, hogy ebben a tömbben van olyan település, ahol egyáltalán nem használnak ¡” diftongust (ez Kusaly; l. a 11. sz. térképet – betoldás a szerz!t!l). Az é2 el!fordulásait szinte körbefolyják az í-s alakok. Az 1. sz. térképen (ebben a fejezetben ez a 11. sz. térkép – megjegyzés a szerz!t!l) is látszik, hogy Kusalyon egyáltalán nem fordul el! í-zés. Másik szembet#n! jelenség, hogy ahol ¡” diftongus van, ott nem jellemz! az í-zés és viszont: ahol í-zés van, ott nincs nyitódó diftongusos variáns, vagyis vagy diftongussal realizálódik az í-zés, vagy monoftongussal, kevés az olyan település, ahol nyitódó diftongust és monoftongust is ejtenek az í-zés során. A fentiek alapján elmondható, hogy é1–é2 oppozíció csak néhány településen lelhet! fel. [...] Mellesleg az ízés mértéke is jól látható a hangstatisztika révén. Továbbá látszik a térképekr!l, hogy a diftongusok használata lényegesen ritkább, mint a monoftongusoké. A következ!, 3. sz. térkép (itt ez a 13. sz. térkép – megjegyzés a szerz!t!l) szembeállítja az é-zést és az í-zést” (HEGED%S ANDREA i.m. 121), a monoftongusos és diftongusos variánsok együtt láthatók. A 13. sz. térképen látszik, hogy zárt í-zés nem fordul el! a kusalyi adatokban (a 15. sz. térképen viszont µ már igen). "A Szilágyság közepén, Szért!l Nagydobáig és Szilágyszegt!l Szilágyballáig elég ritka az í-zés az ézéshez képest (l. a 11. számú térképet – betoldás a szerz!t!l), de ezt a tömböt körülveszi egy í-z!s sáv, ami sokszor olyan mérték#, mint az é-zés, pl. Szilágyborzáson, Szilágysomlyón, Szilágynagyfalun, Szilágybagoson, Somlóújlakon stb. (l. a 13. számú térképet – betoldás a szerz!t!l)” (HEGED%S ANDREA i.m. 121) A 14. sz. térképen az é-zés el!fordulásai, és az í-zés monoftongusos és diftongusos esetei láthatók. Szinte els! látásra körülhatárolható a nyitódó diftongusos esetek határa. Az el!z! vizsgálatban utolsóként felhasznált térképlap mutatja (l. a 15. sz. térképet), hogy az egész Szilágyságban el!fordul az í-zés, még Kusalyon is, mert bár nincsenek í-s és ¡”-s adatok, csekély számban azért el!fordul a félhosszú µ az é helyén.

!

")!

Most az imént elmondottakat szeretném vizsgálni egyrészt a SzilA. í-z! adatainak a felhasználásával – hiszen az el!z! vizsgálatban csak azokat a térképeket használtam fel, amelyekben találtam ¡”-t vagy “¢-t. Ehelyütt az MNyA. és az RMNyA. Bihalbocsban rögzített és ellen!rzött adatainak az í-zéssel kapcsolatos szilágysági arányait is szeretném bemutatni. Az alábbiakban „szil1”-nek hívom az el!z! vizsgálathoz felhasznált korpuszt, és „szil2”-nek a „szil1” korpusz í-z! adatokkal b!vített változatát. A „szil2” korpuszt felhasználva újra elkészítettem a térképeket, az utolsót kihagytam a vizsgálatból, mert azt gondolom, nagy változást nem mutathat a korábbiakhoz képest. Az é és í el!fordulásait a „szil2” korpuszban a 16. sz. térkép mutatja, az “¢ és az ¡” adatait a 17. sz. térkép; a 18. térképen fekete jelöli az é monoftongusos és diftongusos el!fordulásait, és kék az í-nek monoftongussal és kett!shangzóval is realizálódó adatait; a 19. sz. térképen pedig az í-zés diftongussal és monoftongussal is fel van tüntetve. Arra voltam kíváncsi, hogy ha újabb, í-z! adatokkal b!vítem a korpuszt, mennyire változik meg az eredmény, vagyis máshova kerül-e az í-zés határa a SzilA. anyaga alapján, vagy legalább árnyalódik-e a kép. A következ! eredményt kaptam: Az í-z! adatokkal dúsított korpusz kissé megváltoztatta a jelenségek arányait. Mivel b!vült az í-z! adatok száma, azt gondoltam, hogy meg fog n!ni az í-k el!fordulásának az aránya. De ez egyáltalán nem igazolódott be. Bár néhány kutatóponton magasabb az aránya az í-knek, mint ahogy az el!z! vizsgálatnál el!fordult (pl. Selymesilosva, Szilágycseh, Szilágyballa, l. a 16. számú térképet), sokkal gyakoribb, hogy kisebb lett az í-k és az é-k aránya, pl. Tasnádszarvadon, Csányon, Ippen, Nántün, Szilágyborzáson, Alsóvalkón, Szilágybagoson, Krasznavécsén, Egrespatakon,

Magyarkecelen,

Lompérten,

Somlóújlakon

stb.

Általánosságban

elmondható, hogy a nagy monoftongusos gócban, azaz a szilágysági terület közepén nem változott a kép, de a déli, délkeleti részen csökkent az é-k és í-k számaránya egyéb hangok el!fordulásához képest. A 17. sz. térképen a következ! jelenségeket lehet látni: Általában megn!tt a színnel ki nem töltött részek aránya, vagyis kb. a kutatópontok felénél csökkent a diftongusok aránya az összes adathoz viszonyítva (nyilván annak is köszönhet!en, hogy megn!tt az í-k el!fordulása a korpuszban). Désházán a leger!sebb az “¢ és az ¡” együttes el!fordulása az összes szilágysági kutatópont közül, mert szinte teljesen betölti a !

&*!

kék és a fekete szín a kutatópontot jelöl! karikát. A korábbi vizsgálatnál (l. a 12. sz. térképet) ugyanez a jelenség Bogdándon látszódott. A 13. és a neki megfelel! 18. sz. térképek között szemmel szinte láthatatlan a különbség. Talán Lelén, Zsibóban és Szilágyballán látunk egy kis változást, nagyobbak lettek a feketék arányai. Lényegében ugyanez elmondható a 19. térképr!l is, egy-két szemmel alig követhet! módosulás látszik mindössze, pl. nagyobb az é-zések aránya, Magyarkecelen kicsit megn!tt az í-z! adatok száma. Összegzésként elmondható, hogy az el!z! eredményt nem befolyásolta az í-z! adatoknak a felhasználása, ugyanis az í-z! adatok számának megnövekedésével az é-z!ké is gyarapodott, egy-egy kutatóponton látszik a módosulás, de ez a f!bb határokat nem érintette, csak némi elmozdulás történik az é-k és í-k arányaiban. Az MNyA. és az RMNyA. rögzített és ellen!rzött köteteinek (az MNyA.-ban az V–VI. köteteknek, az RMNyA.-ban pedig a V–VIII. köteteknek) a szilágysági kutatópontjain az adatokban szerepl! “¢-k és ¡”-k arányait mutatom be a 20–21. sz. térképeken. (A pontos statisztikákat VARGHA FRUZSINA SÁRA segítségével készítettem el.) Az RMNyA. szerint Dobrán és Bogdándon a leggyakoribbak az ¡”-k, Bogdándon majdnem kétszer annyi, mint az “¢-k, Dobrán pedig szinte ugyanannyi, mint az “¢ záródó diftongus. Egyébként az RMNyA. adataiban itt a leggyakoribb a 7 kutatópont közül az ¡” és az “¢ együttes el!fordulása. Völcsökön, Szilágyperecsenyen, Kárásztelken és Ippen egyáltalán nincs ¡” diftongus. Az MNyA. két másik szilágysági kutatóponton gy#jtött: Szilágybagoson és Désházán. Az RMNyA. és az MNyA. adataival meger!sítette a SzilA. alapján tett kijelentésemet arra vonatkozóan, hogy az ¡” el!fordulása mely területre korlátozódik, hiszen az RMNyA. és MNyA. ¡”-t adó adatai mind azokról a kutatópontokról származnak, amelyek a 12., ill. 17. sz. térképeken látható zónán belül találhatók (azaz a Dobra–Désháza–Zilah–Sarmaság által határolt területen belül). !

!

&+!

Kusaly

é: fekete í: kék

11. sz. térkép

Dobra

Bogdánd

Sarmaság Désháza

Zilah

“¢: fekete ¡”: kék

12. sz. térkép

62

Szér Szilágyszeg Szilágyballa

Somlóújlak Szilágysomlyó Szilágynagyfalu

Kusaly

Nagydoba

Szilágybagos Szilágyborzás

é és “¢: fekete í és ¡”: kék

13. sz. térkép

é és “¢: fekete í: kék ¡”: piros

14. sz. térkép

63

Kusaly

í: fekete µ: kék

15. sz. térkép

Tasnádszarvad

Nántü

Csány

Selymesilosva

Szilágycseh

Lompért

Somlóújlak Szilágyballa

Ipp Szilágybagos Szilágyborzás

é: fekete í: kék

Egrespatak Magyarkecel

Krasznavécse

16. sz. térkép

Alsóvalkó

64

Dobra

Bogdánd

Désháza

“¢: fekete ¡”: kék

17. sz. térkép

Lele

Szilágyballa

é és “¢: fekete í és ¡”: kék

18. sz. térkép

65

Zsibó

é és “¢: fekete í: kék ¡”: piros

Magyarkecel

19. sz. térkép

Völcsök Dobra

Bogdánd

Kárásztelek

Diósad

Szilágyperecsen

Ipp

RMNyA. V–VIII. “¢: fekete ¡”: kék

20. sz. térkép

66

Désháza

Szilágybagos

MNyA. V–VI. “¢: fekete ¡”: kék

21. sz. térkép

67

b) A zárt í-zés elterjedtsége a Szilágyságban Az í-zés az egyik legnagyobb hatókör! hangtani jelenség a magyar nyelvterületen. Teljes kör! vizsgálatához a még kiadatlan nyelvatlaszok adataira is szükség lenne. Addig is érdemes egyesített nyelvjárási térképek bevonásával a jelenség körülhatárolhatóságában részletvizsgálatokat végezni. Az í-zésnek különböz" típusait szokás megkülönböztetni, attól függ"en, hogy melyik köznyelvi hangot helyettesíti az adott nyelvjárásban az í hang (l. IMRE 1971: 111), illetve attól függ"en, hogy mi az oka az í-zés kialakulásának. Ebben a fejezetben a köznyelvi é helyén el"forduló nyelvjárási í fonéma elterjedtségének határait próbálom megállapítani, a szilágysági területre koncentrálva. A vizsgálathoz kilenc, az í-zés elterjedtségét bemutató térképlapot használok, ezek a következ"k: kenyér (22. sz. térképlap), enyém (23. sz. térképlap), ebédel (24. sz. térképlap), tányér (25. sz. térképlap), nézel (26. sz. térképlap), nézz! (27. sz. térképlap), házért (28. sz. térképlap), enném (29. sz. térképlap), igyék (30. sz. térképlap). IMRE SAMU monográfiájában külön vizsgálja az í-k és az i-k el"fordulását (IMRE 1971: 112–121, 184–186). MURÁDIN meg is említi ezt az erdélyi zárt í-zésr"l írt tanulmányában (MURÁDIN 1984: 34), aki már együtt vizsgálja az í és i-k el"fordulásait az RMNyA. anyagában. A fent említett 9 jelenségtérkép külön mutatja az í-k (egybevonva a félhosszú és a rövid i-t is), az é-k, az ¡”-k és az “¢-k megjelenését. Ezzel azt vizsgálom, hogy merre vannak az í-k, félhosszú µ -k és i-k, valamint az ¡”-k közös el"fordulásai. A 22. számú térképen az egész magyar nyelvterületet vizsgálat alá vonható. Jól látható a köznyelvi é : nyelvjárási í el"fordulásainak legf"bb 3 góca: az egyik az északnyugati nyelvterület, a nyugati palóc; a másik a Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió; a harmadik pedig az északkeleti terület. Elszórtan egy-két el"fordulása megmutatkozik a volt Jugoszlávia területén – ezek nyelvjárásszigetek –, Erdélyben és Dél-Moldvában is. A Szilágyságban egy nyugati, délnyugati tömb látható, amely területileg a két szomszédos í-z" régióhoz csatlakozik (l. a három említett góc közül a másodikat, harmadikat). Az í-zés területiségét a továbbiakban a Szilágyság szemszögéb"l vizsgálom. A 23–30. sz. térkép (igyék, enyém, ebédel, tányér, nézel, nézz!, házért, enném

!

"#!

címszavúak) az RMNyA. területét mutatja, belehelyezve a SzilA. azonos címszavú térképlapjait. Ha a t"ben szerepel az í-zés, a következ" kép rajzolódik a jelenségr"l a nézel, nézz!, tányér, ebédel, enyém címszavú térképek alapján: a Szilágyság nyugati, délnyugati részén szerepelnek az í-zést monoftongussal visszaadó adatok (pirossal), valamint a Szamoshoz közeli részen (ahol nem volt adat, azt nem jelölöm a térképeken). Egyedül a nézel címszavú, 26. számú térképen látszik két kutatópont, ahol a monoftongussal és diftongussal is megvalósultak az adatok (vagyis piros és sárga szín is szerepel a karikákban), méghozzá a két jelenség ütköz"zónájában. Ez a két település: Diósad és Zilah. Az el"z" fejezetben leírtak itt is megmutatkoznak: ritka, ha monoftongussal és diftongussal is realizálódik az í-zés, általában vagy monoftongusban, vagy kett"shangzóval jelentkezik. A monoftongusos góc a Szamos másik partjára is átterjed, Koltón és Magyarberkeszen is jellemz" az í el"fordulása. Az í-zés nem áll meg az országhatár mentén, mert a jelenség a tiszántúli, í-zés folytatása, és több évszázados múltra tekint vissza. Ha nem a t"ben, hanem toldalékban jelenik meg az í-zés (l. az igyék, a házért, az enném címszavú térképeket), akkor szinte kizárólag monoftongusban valósul meg. Csak az igyék térképén látható néhány ¡”-s adat: Görcsönyben, Szilágyballán, Hadadon. A toldalékbeli í-zés el"fordulásának zónája oda esik, ahol a t"beli í-zés is jellemz". Vajon miért jelenik meg inkább a szóalakok tövében az ¡”, mint a toldalékban? Avagy miért monoftongusos az í-zés a a toldalékban? Erre vonatkozóan további vizsgálatok szükségesek újabb egyesített térképlapok felhasználásával. !

!

"$!

kenyár kenyÑr kenyi›Ñ’r kenyÑ›i’r

kenyÑr: MNyA. 1029., RMNyA. 1859., CsÅngA. 219., SzilA. 472., HNyA. 213.

22. sz. térkép

enyám enyÑm enyi›Ñ’m enyÑ›i’m enyÑm: RMNyA. 1496., SzilA. 670.

23. sz. térkép

70

ebádel ebÑdel ebi›Ñ’del ebÑ›i’del ebÑdel: RMNyA. 1885., SzilA. 528.

24. sz. térkép

tÅnyár tÅnyÑr tÅnyi›Ñ’r tÅnyÑ›i’r tÅnyÑr: RMNyA. 2091., SzilA. 501.

25. sz. térkép

71

Diósad

Koltó Magyarberkesz Zilah

názel nÑzel ni›Ñ’zel nÑ›i’zel nÑzel: RMNyA. 1386., SzilA. 334.

26. sz. térkép

názz nÑzz ni›Ñ’zz nÑ›i’zz nÑzz!: RMNyA. 1387., SzilA. 334.

27. sz. térkép

72

hÅzárt hÅzÑrt hÅzi›Ñ’rt hÅzÑ›i’rt hÅzÑrt: RMNyA. 1617., SzilA. 268.

28. sz. térkép

ennám ~ ennák ennÑm ~ ennÑk enni›Ñ’m ~ enni›Ñ’k ennÑ›i’m ~ ennÑ›i’k ennÑm: RMNyA. 1874., SzilA. 526.

29. sz. térkép

73

Hadad

Görcsöny Szilágyballa

igyák igyÑk igyi›Ñ’k igyÑ›i’k igyÑk: RMNyA. 1968., SzilA. 505.

30. sz. térkép

74

B) Morfológiai vizsgálatok a) A f!névi igenév -nyi/-nya variánsának elterjedtsége a romániai magyar nyelvterületen A f!névi igenévnek a köznyelvi -ni végz!dést!l eltér! egyéb variánsainak: a -nyinek és a -nya-nak az elterjedtségér!l az alábbiakat írja HEGED"S ATTILA: „A magyar nyelvjárások mind az igeképz!k, mind a névszóképz!k területén többrendbeli különbséget mutatnak a köznyelvhez képest. Realizációs különbségként értékelhet! [...] a -ni f!névi igenévképz! -nyi alakja. Ennek -nya változata, mely a Dunántúl nagy részén, továbbá palóc és erdélyi nyelvjárásokban megtalálható, azokhoz az egy szótagú i-t tartalmazó tövekhez járul, amelyekben az i eredetileg veláris º volt (innya, hínya, rínya, színya). A -nya képz!variáns ma visszaszorulóban van, nemcsak a palóc, hanem az észak-dunántúli nyelvjárásokban is (de szórványosan újabb is szavakban is megtalálható: fociznya, spuriznya).” (HEGED"S ATTILA 2001: 354) Ebben a fejezetben megpróbálom az atlaszokban fellelhet! térképek alapján pontosítani a f!névi igenév -nyi és -nya alakváltozatainak elterjedtségét a magyar nyelvterületen. A f!névi igenévképz! -nyi variánsának elterjedésére vonatkozóan 4 térképet mutatok be: az MNyA.-ban, az RMNyA.-ban és SzilA.-ban szerepl! fürödni-t (31. sz.), az MNyA.-ban és a RMNyA.-ban megtalálható egyesített csépelni címszavú (32. sz.) és a kötni címszavú (33. sz.) térképlapokat, valamint a romániai nyelvterületen gy#jtött esni-t (34. sz.). Mind a négy térképlap magas hangrend# szóhoz kapcsolódva mutatja be az igenévképz! variánsainak területiségét. A magyar nyelvterületet bemutató térképlapokon látszik, hogy a romániai részen nem fordul el! palatalizált változat (kizárólag egyetlen térképen, egy kutatóponton, err!l kés!bb még írok), a jelenség nyugaton jellemz!. Ezért a -nyi variáns el!fordulására, terjedésére vonatkozóan a kizárólagosan romániai magyar nyelvterületet bemutató esni térképlap nem megfelel!. Ezen egyébként a köznyelvi esni kétféle morfológiai nyelvjárási variánsának, az esni-nek és az esseni-nek a földrajzi el!fordulásait lehet tanulmányozni. A többi elemezhet! térkép a következ!: a csépelni, a kötni és a fürödni.

!

"#!

A csépelni az egyetlen a három térképlap közül, amelyen egy magányos piros folt jelöli a -nyi megjelenését Erdélyben. A kutatópont Halmágy, és az MNyA. gy#jtéséb!l származik a -nyi variáns, ahol -ni végz!dés# adat is szerepel. Máshol Romániában nem fordul el! a f!névi igenév -nyi variánsa az egyesített térképlapok szerint. Magyarországon kifejezetten a nyugati és az északnyugati országrészre korlátozódik a palatális forma, góca Vasban, Zalában mutatkozik és a nyugati és középpalócban. Szigetszer#en még a Tiszántúlon (Endr!dön és Orosházán, l. a 33. számú térképet), valamint a horvátországi Temerinben látunk -nyi végz!dés# adatot (SZABÓ 1990). Felt#n!, hogy Temerinben kétszer is jelentkezik a -nyi (l. a 32. és a 33. sz. térképeket), csakúgy Orosházán is. A -ni és -nyi „ütköz!zónája” is szépen megmutatkozik a térképen, a két jelenség találkozása vonalában gyakori mindkét morféma használata. A f!névi igenév -nya végz!désér!l a nyelvészetben kevésbé tájékozott azt gondolhatná, hogy veláris magánhangzója miatt minden mély hangrend# szóhoz hozzákapcsolódhat bizonyos nyelvjárásokban. Kialakulása a korai ómagyar korra tehet! (TNyt. II./1. 412–413). Eredend!en csak veláris º-ket tartalmazó egy szótagú igékhez járult. Ma már szórványosan más szavakban is el!fordul, ahol egyébként is használatos még eredeti formájában (l. erre vonatkozóan a fejezet 1. bekezdését). A jelenség szemléltetésére mind a nagyatlasz, mind az RMNyA. és egyéb romániai magyar regionális atlaszaink szerepeltetik térképlapjaikon a hívni, inni, szeret inni, szívni, ríni szavakat. A hívni (37. sz. térképlap) és az inni (36. számú) megtalálható a nagyatlaszban és az RMNyA.-ban, s!t az inni még a SzilA.-ban, a CsángA.-ban és a HNyA.-ban is szerepel, a ríni (35. sz. térképlap) csak az MNyA.-ban és a szívni (39. számú) meg az RMNyA.-ban. A szeret inni az RMNyA.-n kívül még a CsángA.-ban is megtalálható. Az említett térképek felhasználásával öt szemléltet! lapot készítettem. Ezekr!l a következ!k olvashatók le a -nya el!fordulását, terjedését illet!en: A ríni címszavú térkép csak a nagyatlaszban található meg (l. a 35. sz. térképet), de a romániai nyelvterületen lexikális adathiányt jelöl, így a -nya erdélyi és moldvai elterjedtségére vonatkozóan nem használható. Kiválóan mutatja azt viszont, amit a többi

!

"$!

4 térképlap is tanúsít, hogy Magyarországon a -nya végz!dés körülbelül ott fordul el!, ahol a -nyi. 4 térképlap alapján a változatok terjedésére vonatkozóan pontos választ nem adhatunk, f!leg akkor nem, ha a 4 térképlap két egymásnak ellentmondó képet mutat. Az inni és a szeret inni (l. a 37. és 38. térképlapokat) alapján -nya adatok szép számmal születtek a romániai magyar területen, a hívni és a szívni címszavú térképlapokon csak ni és -nyi végz!dés# adatok szerepelnek. A -nya megjelenése az inni7 térképlapon

különböz! területekre korlátozódik:

Szinte az egész Észak-, Nyugat- és Közép-Dunántúlon megtalálható. Nyugati határa a nyelvterület határa, az északi határ szintén a nyelvterület vége, keleten Jánok, Krasznokvajda, Alsódobsza, Sajószöged, Tiszatarján, dél-keleten a Tisza, a Tisza túlsó partján még Nagyivánban képviselteti magát a jelenség. Vagyis a mély hangrend# végz!dés a nyugati és középpalócban is megvan, gyakorlatilag az Északiközéphegységben még igen, az Alföldre érve már magas hangrend#ek a végz!dések. Délebbre még Csépán és Orosházán találunk egy-egy innya adatot egy köznyelvi mellett. Az északkeleti nyelvjárásterületen négy kutatóponton jelentkezik a Tisza mentén: Oroson, Kéken, Vissen és Vajdácskán, valamint Székelyföldön és a moldvai székelyek területén. A romániai területen pontosan a következ! helyeken találjuk az innya adatokat: A Kalotaszeg környéki Magyarbikalon, a mez!ségi Magyardécsén és Szabédon egy-egy inni adat mellett, a Maros menti székely nyelvjárásszigeten, Csernakeresztúron, a Maros és a Kis-Küküll! között Jobbágytelkén, a Nyárád mentén Nyárádremetén kizárólag -nya végz!dés# adatok vannak, a Küküll!k mentén Bözödön, Énlakán és Kobátfalván, Búnban, Fiatfalván, Székelydobón, Zetelakán és Székelyvarságban szintén el!fordul a nya variáns, a folyóktól délre Peteken8, Kénosban és Lövétén, a Maros fels! folyásánál két településen: Gyergyószentmiklóson és Gyergyóremetén, valamint a folyótól északra, Borszéken és Gyergyótölgyesen. Az Olt mentén igen jellemz!: Kóborban, Bölönben, Szárazajtán, a hétfalusi Tatrangon, Sepsik!röspatakon, Bikfalván, Zágonban, Dálnokon, !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 7

A 37. térképlap a 35.-kel közös lapon van, mivel a 36. számút A/3-as formátumban nyomtattam tekintettel a nagy kutatóterületre és a jelenséget érint! sok kutatópontra. 8 Helyhiány miatt csak ritkán jelölöm ezentúl ezen a térképen az említett kutatópontokat., tudniillik ha túl sok megjegyzés szerepel egy térképen, nehezítheti a jelenségek követhet!ségét.

!

""!

Sepsibükkszádon,

Csíklázárfalván,

Csíkkozmáson,

Csíkjen!falván,

Zsögödön,

Kászonaltízben és Vacsárcsiban; valamint a Gyimesekben Gyimesbükkön. A moldvai terület már nagyon nehezen látható át a papírra nyomtatott egyesített térképlapon. Itt a jellemz! adat az innyani, a moldvai székelyek viszont használják a -nya végz!dést, a Szeret mentén, Szaláncon, Sz!l!hegyen, Gorzafalván, Tatroson, Onyestben, Vizántán és Magyarfaluban, a déli-csángó Bogdánfalván, valamint Kalugarényban. A szeret inni a másik térképlap, ahol jelentkezik még a mély hangrend# változat. A hívni és a szívni adatokban már magas hangrend# végz!déseket használnak. Az inni és a szeret inni szinte ugyanazt a képet mutatja a romániai területen. Magyarbikalon és Csernakeresztúron megvan az innya, de Magyardécsén már nem. A Székelyföldön és Moldvában szinte kivétel nélkül megvannak az egyezések. A Szilágyságban egyáltalán nincs -nya adat, a Mez!ségen is igen ritka, szintén ez a helyzet az északi csángókkal. A következ! táblázatban az látható, hogy az inni és a szeret inni térképlapokon mely romániai kutatópontokon jegyeztek fel -nya végz!dést (az X jelöli). inni

!

szeret inni

Magyarbikal

X

X

Csernakeresztúr

X

X

Magyardécse

X

Szabéd

X

X

Jobbágytelke

X

X

Nyárádremete

X

Bözöd

X

X

Énlaka

X

X

Kobátfalva

X

Bún

X

X

Fiatfalva

X

X

Székelydobó

X

X

"%!

Zetelaka

X

X

Székelyvarság

X

X

Kénos

X

X

Petek

X

X

Lövéte

X

X

Gyergyószentmiklós

X

X

Gyergyóremete

X

X

Borszék

X

X

Gyergyótölgyes

X

Datk

!

X

Kóbor

X

X

Bölön

X

X

Szárazajta

X

X

Tatrang

X

X

Sepsik!röspatak

X

X

Bikfalva

X

X

Zágon

X

X

Dálnok

X

X

Sepsibükszád

X

X

Csíklázárfalva

X

X

Csíkkozmás

X

X

Zsögöd

X

X

Kászonaltíz

X

X

Csíkjen!falva

X

X

Vacsárcsi

X

X

Gelence

X

Kézdialmás

X

Kézdik!vár

X

"&!

Csíkmenaság

X

Gyimesbükk

X

Vizánta

X

Gorzafalva

X

Tatrang

X

X

Tatros

X

Diószeg

X

Szalánc

X

Dormánfalva

X

Ha ugyanazt a jelenséget mutatják az adatok adott kutatópontokon, akkor az azt jelenti, hogy a két adat egymást meger!sítette, de azt, hogy a f!névi igenév -nya végz!dése a jellemz! nyelvjárási forma a településen, csak nagyon óvatosan szabad kijelenteni, mert e két címszóhoz tartozó adatok vizsgálata alapján messzemen! következtetéseket nem lehet levonni. Szükség lenne az elemzéshez újabb adatok bevonására.. Két olyan térképlap van még, amelyek a vizsgálathoz felhasználhatók, ezek a szívni (39. sz. térkép) és a hívni (37. számú), egyiken sem láthatók mély hangrend# toldalékok a romániai területen. A szívni variánsai nem a -ni végz!dés szerint különíthet!k el, hanem a különböz! t!alakok szerint: szívni, színi, szíjni, szípni. Elég élesen elkülönülnek a szípni székelyföldi és moldvai, valamint a színi mez!ségi adatai. Két köznyelvi adatot találunk a Székelyföldön, amely egyébként Észak-Erdélyben és az országhatár mentén fordul el! még. A hívni címszavú térképen már csak a nyugat-dunántúli és a középdunántúli–kisalföldi nyelvjárási régióban, a dél-dunántúli régió közép-somogyi csoportjában, a nyugati palócban és a középpalóc nyugati részén találunk -nya toldalékokat egybefügg! tömbben. Van még egy egységes csoport Baranyában, szinte a nyugati terület részének t#nik, de már közéjük ékel!dik pár köznyelvi adatot mutató település Közép-Somogyban. Több nyelvjárásszigeten is felbukkan a -nya az MNyA.

!

%'!

szerint:

Temerinben

Horvátországban,

Orosházán

a

Dél-Tiszántúlon

és

Tápiószentmártonban a Duna-Tisza közén – egyéb adatok mellett. A hívni térképlap még azért is figyelemreméltó, mert nemcsak a -nya elterjedését lehet vizsgálni rajta, hanem egyszerre tanulmányozható a -nyi és a -nya megjelenése is. Három különféle végz!dést mutat a hívni: köznyelvi alakja, a -ni jellemz! az egész romániai magyar nyelvterületen, az északkeleti régióban, az egész Alföldön és a DélDunántúlon, a veláris magánhangzójú, archaikus végz!dés pedig a Nyugat-, Közép- és Észak-Dunántúlon jellemz!, és gyakorlatilag a Duna vonalától északra a nyugati palócoknál egy foltban mutatkozik. A -nyi jellemz!en a középpalócban jelentkezett, néhány „eltévedt” -nyi-t találhatunk még nyugaton, a góctól északnyugatra, az osztrák határ mentén, a Balatontól délre néhány településen és Temerinben is, általában még az archaikus variáns mellett. A vizsgálatról eredményként elmondható az a dialektológiai „közhely”, hogy a jelenségek szavakban terjednek, mert bizonyos szavakban a romániai területen nem jelentkezik a várt -nya variáns (pl. szívni, hívni), másokban meg igen (erre gyakorlatilag csak egy példát mutatnak atlaszaink: l. az inni, 36. számú térképlapot). Ez is mutatja, hogy a jelenség visszaszorulóban van. A -nyi és a -nya elterjedtsége szinte azonos területre jellemz! Magyarországon, attól függ!en használják a -nyi, illetve -nya alakot – ha egyáltalán használják –, hogy melyik szó f!névi igenevér!l van szó. A romániai területen még el!fordul a -nya, de a -nyi végz!dés soha. !

!

%(!

-nyi -ni

férädni: MNyA. 915., RMNyA. 2684., SzilA. 460.

Orosháza

31. sz. térkép

1. Orosháza

-nyi -ni

csÑpelni: MNyA. 913., RMNyA. 232.

Temerin Halmágy

32. sz. térkép

82 32. sz. térkép

-nyi -ni

kätni: MNyA. 914., RMNyA. 2344.

Endr!d Orosháza Temerin

33. sz. térkép

esni esseni

34. sz. térkép

esni: RMNyA. 2978., CsÅngA. 972.

83

-nya -ni ~ -nyi

ráni: MNyA. V. 918.

35. sz. térkép

hávni hánya hányi

hávni: MNyA. 916., RMNyA. 2469.

37. sz. térkép

84

innya inni innyi innyani idni

1. 3.

2

12.

11. 10.

4.

5. 9. 14.

6.

inni: MNyA. 917., RMNyA. 1955., CsÅngA. 810., SzilA. 502., HNyA. nem tÑrkÑpezett 26.

32.

17. 13.

18. 25.

7.

8.

20.

15.

16.

31.

19. 29.

23. 21.

22.

28. 24.

1. Jánok, 2. Krasznokvajda, 3. Alsódobsza, 4. Sajószöged, 5. Tiszatarján, 6. Nagyiván, 7. Csépa, 8. Orosháza, 9. Oros, 10. Kék, 11. Viss, 12. Vajdácska, 13. Magyarbikal, 14. Magyardécse, 15. Szabéd, 16. Csernakeresztúr, 17. Jobbágytelke, 18. Nyárádremete, 19. Bözöd, 20. Énlaka, 21. Kobátfalva, 22. Bún, 23. Fiatfalva, 24. Székelydobó, 25. Zetelaka, 26. Székelyvarság, 27. Bikfalva, 28. Zágon, 29. Gorzafalva, 30. Vizánta, 31. Magyarfalu, 32. Kalugarény

85

27.

36. sz. térkép

30.

innyani inni idni innyani szeret inni: RMNyA. 1969, CsÅngA. 1048.

38. sz. térkép

szávni száni ~ szinni szájni szápni szávni: RMNyA VII. 2060.

39. sz. térkép

86

b) A többes szám harmadik személy! birtokos személyjel -ik (-jik) variánsának elterjedtsége MÁRTON GYULA a a T/3. birtokos személyjeles alakváltozatainak elterjedtségér!l egyetemi tankönyvében a következ!ket írja: „[A birtokos személyjel – betoldás a szerz!t!l) többes 3. személyben több nyelvjárási alakulatban a köz- és irodalmi nyelvi uk, -ük, -juk, -jük ragalak fordul el! (házuk, kezük, karjuk, kertjük). Vannak azonban olyan egységek is, amelyekben -ok, -ek, -ök (házok, kezek, ökrök), ismét másokban csak ok, -ök (házok, kezök), másokban pedig (pl. a mez!ségiben) -ak, -ek (házak, kezek, ökrek) ragalak fordul el!. Lényegesen fontosabb azonban a rag -ik alakja, mely a székely egyes részlegeiben, a bukovinai és moldvai csángóban, a kalotaszegi és Fekete-Körös völgyi tájszólásban fordul ma is el! meg!rzött régiségként. Pl. házik, kezik, ökrik, malmik. [...] A birtokos személyragok felsorolt alakváltozatainak egy része meg!rzött régiség. [...] Meg!rzött régiség a többes 3. sz.-" -ik is, mely el!z! -ék-b!l keletkezett zártabbá válással, majd rövidüléssel (-ék > -ík > -ik). Ugyanakkor az -ak és -ek ragalak elterjedése a mez!ségi nyelvjárásban az -ok és -ök rovására külön nyelvjárási képz!dmény." (MÁRTON 1970: 190–191, HORGER 1934: 139–141 is). Ezzel a vizsgálattal az a célom, hogy

– amennyire pontosan tehetem –,

meghatározzam a nyelvatlaszokban megtalálható többes szám 3. személy" birtokos személyjeles adatok segítségével a nem illeszked! -ik, -jik alakváltozat izoglosszáját. A jelenség szemléltetésére hat egyesített térképlapot készítettem, 4 térképlapot meg kihagytam a vizsgálatból. (Az ajtójuk, malmuk, rokonuk és szemük címszavúakat hagytam el, mert csak az RMNyA., illetve a SzilA. számára gy"jtötték). Azt gondolom, hogy öt térképlapnak az alapos vizsgálata megfelel! eredményt adhat. Külön vizsgálom a magas hangrend" és külön a mély hangrend" t!alakokat. Mély hangrend" a házuk (l. a 40. sz. térképet), a disznójuk (41. sz. térkép), a fájuk (42. sz.-ú), a lovuk (43. sz. térkép) és az unokájuk (44. sz. térképlap). Egy térkép képviseli a magas hangrend" alakot: földjük (l. a 45. sz. térképet). A mély hangrend" alakokhoz kapcsoló ragokat bemutató térképlapok közül a legtöbb adat a disznójuk, a fájuk és az unokájuk egyesített térképlapokon szerepel, mind a három az MNyA. és az RMNyA. lapjaiból állt össze. A térképeken a nagy elkülönülések els! pillantásra látszanak. Szépen különválik a

!

"#!

fájik az Olt mentén és a moldvai területen is (l. a 42. számú térképet), a Küküll!k mentén tömbszer"en jelentkez! fájok alakoktól, a másik nagy tömb Magyarországon, a Dél-és Délnyugat-Dunántúlon látható. Egyébként a köznyelvi alak a középs! nyelvterületre jellemz!, máshol nem. Az -ok végz!désre három góc mutatkozik a térképlapokon: északkeleten, a Nyugat-Dunántúlon és a már említett székely területen. Az -ak változatot nyilván a Mez!ségre rendkívül jellemz! er!s a-zás alakította. Tovább árnyalódik a kép, mikor a többi térképlapot is megvizsgáljuk. A disznójuk térképlapon (41. számú) a -jik végz!déseket adó adatok szinte pontosan ugyanott fordulnak el!, mint a fájuk térképlapon. Mindössze két különbség látszik a romániai -jik el!fordulásában: Gyergyószentmiklóson a fájuk szerint még -jok-os az adat, a disznójuk térképlapon viszont már -jik. A másik különbség Pusztinán látszik: birtokos személyjel nélküli választ kapott a gy"jt!. A dél-dunántúli -ik, -jik alakú toldalék megjelenésére mindössze ennyit ír JUHÁSZ (2001b: 276): „Birtokos személyjelezés tekintetében Baranyában eléggé általános a T/3. lovik, kertyik típus.” A térképlapok is bizonyítják a megállapítást: a jelenség egészen a Dunától a nyugati nyelvhatárig terjed, északon Somogy és Küls!-Somogy déli határáig, a Muraközben és Hetés déli határán még jellemz!, ennél északabbra már nem. Az észak, északkelet fel!l beáramló köznyelvi alakok hatása már látszik egy-egy dél-dunántúli kutatóponton: nemcsak -(j)ik alakokat, hanem köznyelvi variánsokat is sikerült találni már a nagyatlasz gy"jtésének id!szakában is. Mindhárom térképlapon (disznójuk, fájuk, unokájuk) látszik egyetlen Duna-Tisza közi

-(j)ik

végz!dés"

adat,

mégpedig

Kiskunhalason,

egy

köznyelvinek

a

szomszédságában. Tudjuk, hogy Kiskunhalas nyelvjárássziget, többek között DélBaranya vidékér!l települt a lakossága, és ezzel magyarázható a -ik végz!dés" adata is (SZABÓ 1990: 105). Nézzük meg, hogy a házuk és a lovuk térképlapok adnak-e valamilyen többletinformációt a -ik romániai terjedésére vonatkozóan. A lovuk térképlapon (43. számú) Középlakon is el!fordul a -ik végz!dés, valamint egész Moldvában (erre vonatkozóan ugyanis már a csángóknál is gy"jtöttek). A földjük térképlapon is láthatjuk, hogy az egész Moldvában a -ik toldalék a használatos a többes szám 3. személy" birtokos személyjel kifejezésére.

!

""!

A -jik toldalék kialakulására és elterjedésére vonatkozóan a KISS JEN# és PUSZTAI FERENC szerkesztette „Magyar nyelvtörténet” egyetemi tankönyv és a TNyt. snm ad útmutatást. Mivel olyan határozottan elkülönül a -ik használatának kett!s góca, és a két góc között településtörténeti kapcsolatok állnak fenn, elképzelhet!nek tartom a Székelyföldön is elterjedt -ik, -jik alakváltozat dunántúli eredetét. Ezt feltehet!leg Moldvában a székely áttelepültek terjeszthették el. !

!

"$!

hÅzik hÅzuk hÅzok hÅzak hÅzuk: RMNyA. 1610., SzilA. 259., HNyA. 107.

40. sz. térkép

disznâjik disznâjuk disznâjok disznâjak EGYîB

disznajuk: MNyA. 988., RMNyA. 530.

1.

3.

2.

1. Gyergyószentmiklós, 2. Pusztina, 3. Kiskunhalas

41. sz. térkép

90

fÅjik fÅjuk fÅjok fÅjak EGYîB

fÅjuk: MNyA. 1058., RMNyA. 898.

1.

2.

42. sz. térkép

1. Gyergyószentmiklós, 2. Kiskunhalas

1.

lovik lovuk lovok lovak lovuk: RMNyA. 634., CsÅngA. 865., SzilA. 118.

43. sz. térkép

1. Középlak

91

unokÅjik unokÅjuk unokÅjok unokÅjak EGYîB

unokÅjuk: MNyA. 1155., RMNyA. 2440.

1.

44. sz. térkép

1. Kiskunhalas

fäldjik fäldjék fäldjek fäldjäk fäldjék: RMNyA. 12., CsÅngA. 864., HNyA. 4.

45. sz. térkép

92

c) A -nott, -nól, -ni családi határozórag elterjedtsége A magyar nyelvben van egy ragcsoport, az ún. családi helyhatározóragok, a -nott, -nól, -ni és variánsaik, amelyek küls! helyviszonyok, azaz az adessivusi, ablativusi és allativusi esetek kifejezésére használatosak. Jellemz!en személynevekhez vagy foglalkozást jelöl! közszókhoz kapcsolódnak, és csak nyelvjárási szinten élnek. Igen változatos alakot ölthetnek, eredeti jelentésük is felbomlóban van, így igen tarka képet nyújt el!fordulásuk a '-nál/-nél', a '-hoz/-hez/-höz' és a '-tól/-t!l' jelentésben. A téma vizsgálata els!sorban történeti megközelítésben történt eddig (l. MURÁDIN 1966b: 45–46), és f!ként arra vonatkozóan, hogy a -nott, -nól, -ni ragok jelentéseiben benne foglaltatik-e az -ék jelölte pluralis, és ha igen, akkor miért fordul el! manapság széles körben a nyelvjárásokban, hogy a ragok az -ék képz!vel együtt szerepelnek. (l. MURÁDIN 1966b, HEGED"S ATTILA 1999). E rendkívül változatos morfémaegyüttes el!fordulásáról IMRE SAMU is szól monográfiájában (IMRE 1971: 317–318). A tárgyalt ragcsoport nyelvhasználati változásvizsgálatra is ösztönözte a nyíregyházi f!iskola néhány kutatóját (l. P. LAKATOS – T. KÁROLYI 1992: 57–68). A családi helyhatározóragok el!fordulásának pontos körülhatárolhatósága céljából számos nyelvatlaszunk tartalmazza az Erzsi, a Józsi, a Sándor, a Ferenc és a Mihály küls! helyragos formáit. Általában csoportra és egyénre is iktattak be kérdést az atlaszgy#jt!k, mivel eredetileg úgy gondolták, hogy érdemes egy, illetve több személyre vonatkozóan feltérképezni a családi helyhatározókat. (Az atlaszlapok vizsgálata során viszont kiderül, hogy ez a két viszony nem különül el élesen, mivel a gy#jt!k jelent!s számban kaptak „-ék képz! + rag” formát az emberek csoportjára vonatkoztatva.) Els!sorban a -nott, -nól, -ni és variánsainak az elterjedtségét szeretném körülhatárolni dolgozatomnak ebben a fejezetében. Ezek után azt is vizsgálom, mely nyelvjárások hogyan jelölik a küls! helyviszonyokat, és a nyelvföldrajz nyújtotta kép mutat-e valamilyen rendszerszer#séget ebben a kérdésben. A vizsgálathoz a következ! térképeket készítettem el: Az adessivusi esetragok megjelenését mutatja az Erzsiéknél, Józsiéknál, Sándoréknál térképlapjaiból készített 46. sz. térkép (az -éknÁl címszavú), az allativusi esetet mutatja az Erzsiékhez, Józsiékhoz, Sándorékhoz térképlapokból készített 47. sz.

!

"#!

térképlap (az -ékhOz), és az ablativusi esetet mutatja a 48. számú, -éktÓl címszavú térkép, amelyet az Erzsiékt!l, Józsiéktól, Sándoréktól térképlapjaiból készítettem. Az egyénre vonatkozó párjai is megtalálhatók az atlaszokban, ezek segítségével újabb három egyesített térképlapot hoztam létre: a -nÁl címszavút (49. sz. térkép, tartalma: Erzsinél, Ferencnél, Józsinál, Sándornál), a -hOz-t (50. sz. térkép, tartalma: Erzsihez, Ferenchez, Józsihoz, Sándorhoz) és a -tÓl-t (51. sz. térkép, benne egyesítve: Erzsit!l, Józsitól, Mihálytól, Sándortól). Meg kell említenem, hogy a SzilA.-ban is megtalálhatók a családi helyhatározók (l. a SzilA. 615–617. sz. térképeit: Sándornál/-éknál, Sándorhoz/-ékhoz, Sándortól/-éktól), de – ahogy a három címszó is jelzi – egy-egy közös térképen szerepelnek benne a több személyre és az egyénre vonatkozó adatok. Id!nként csak egy választ közöl az atlasz, máskor meg kett!t is egy-egy kutatóponton, de mivel nem derült ki számomra, hogy az adat több személyhez kapcsolódik vagy egyhez, vagy éppen mind a kett!höz, ezért ezeket nem használtam fel az egyesített térképlapok elkészítéséhez. A -nott '-éknál/-éknél' jelentésben (l 46. számú térképet )mindössze 6 palóc kutatóponton fordul el!, közülük három az országhatáron túl van: Csucsom, Gice és Zsip, három pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Hét, Tardona, Trizs, és kizárólag a Sándor névhez kapcsolódva gy#jtötték fel ebben a ragozott formában. Az Erzsi és a Józsi küls! helyhatározói már köznyelvi alakban hangzottak ezen a 6 kutatóponton. A -nott 'nál/-nél' jelentésben (49. számú térkép) egyáltalán nem szerepel a térképen, csak magas hangrend# változata, a -nett. Viszont egyénre vonatkozóan, mély hangrend# szóval nem kérdezték ki a '-nál/-nél' jelentés# határozóragok el!fordulásait a nagyatlasz gy#jtése során, talán ezért is fordulhat el!, hogy -nott alakú ragot nem látunk a térképen. A -nett el!fordulásai ugyanarra a vidékre korlátozódnak, mint az '-éknál/-éknél' jelentés# -nott esetén, de már csak 4 kutatóponton mutatkozik: a felvidéki Csucsomban, Zsipen és Magyarországon Héten és Trizsben. A fentiek alapján a következ! kép rajzolódik ki: a -nott rag kizárólag a palócoknál, 6 kutatóponton található meg '-éknál/-éknél' jelentésben, veláris hangrend# szóhoz kapcsolódóan. A -nott rag egyedre vonatkozóan nem jelentkezett, de magas hangrend# változatában, a -nett ragban igen: ugyanazon a részen, mint a csoportra vonatkozó adatok, de már csak 4 településen.

!

"$!

A csoporthoz kapcsolódó ablativusi eset nyelvjárási alakjait a 48. sz. térképlap mutatja. A -nól alakot és variánsait a magyar nyelvterületen több helyen megtalálhatjuk, szinte egy kiterjedt tömbben: a keleti palócoknál (többek között azokon a kutatópontokon is, ahol a -nott el!fordul 'éknál/-éknél' jelentésben); az észak-keleti nyelvterületen, a Szilágyságban, a Mez!ségen, és igen gyakori a Székelyföldön is. Moldvában egyetlen kutatóponton képviselteti magát a rag, a székelyes csángó Pusztinán. Néhány nyelvjárásszigeten is megjelenik: a dél-erdélyi Csernakeresztúron és Dunántúlon a baranyai székelyeknél. A -nól egy személyre vonatkoztatva már sokkal kevesebb helyen mutatkozik (51. sz.térkép). Csak Romániában, ott is nagyon elszórtan; pontos lel!helyei: észak-keleten K!szegremete, a Szilágyságban Völcsök és Petenye, a Mez!ségen Tacs, a két Küküll! találkozásánál Magyarpéterfalva, a Kis-Küküll! középs! folyása mentén Kibéd és Siklód, a Nagy-Küküll! mentén Énlaka, Farkaslaka, Székelyvarság és Lövéte, az Olt mentén Kóbor és Datk, Árapatak és Krizba, valamint a hétfalusiak közül Türkös, Hosszúfalu, Zajzon, Pürkerec és Tatrang. A palócoknál, ahol egyébként csak a vegyes hangrend# Mihály névvel kérdeztek a jelenségre, egyáltalán nem találhatunk -nol ~ -nul/nül végz!dés# adatokat, csak köznyelvieket. Összegezve a -nól helyhatározórag '-éktól/-ékt!l' és '-tól/-t!l' jelentés# adatainak az elterjedtségét: a több személyre vonatkozó -nól ragos adatok sokkal gyakoribbak, mint az egy személyhez köthet!k, de mindkét funkció el!fordulásai ugyanazon a területen találhatók. A -ni '-ékhoz/-ékhez/-ékhöz' jelentésben (l. a 47. térképet) igen gyakori a palócoknál, a Szilágyságban és a Székelyföldön. A Dunántúlon egyáltalán nem fordul el! (kivéve a 4 baranyai székely nyelvjárásszigetet). A Felvidéken általában -nyi alakban jelentkezik, és nem kizárólagos variánsként (a köznyelvi forma szintén olyan gyakori, mint a -ni). A palóc nyelvjárási régióban a legnyugatibb pontja: Bajka, és szinte megszakítás nélkül egészen Csucsomig terjed, déli határa a Tisza mellett Sarud és Tiszabábolna. A következ! nagy góc a Szilágyság: Ipp, Kárásztelek, Szilágybagos, Petenye, Szilágyperecsen, Diósad, Bogdánd, Désháza és a Szamos másik partján is megjelenik

Koltón.

Kalotaszegen

és

környékén

is

megtalálható

a

jelenség:

Kalotaszentkirályon, Magyarvalkón, Magyargyer!monostoron, Magyarkapuson, Mérán, a Mez!ségen Györgyfalván, Széken, Vajdakamaráson, Magyardécsén stb. A Maros és a

!

"%!

Küküll!k mentén igen sok adatban megjelenik, a csángóknál elszórtan Lábnikon, Pusztinán,

tömbszer#en

Újfalun,

Diószegen,

Onyestben,

Gorzafalván.

A

nyelvjárásszigetek közül el!fordul pl. Csernakeresztúron és Oltszakadáton. Ni végz!dés# adatok '-hoz/-hez/-höz' jelentésben már kevesebb helyen találhatók (l. a 50. sz. térképet). A keleti palócoknál a Bolyk, Karancslapujt!, Bárna, Ivád, Bodony, Verpelét, Dormánd, Szihalom, Cserépfalu, Tardona, Trizs, Csucsom, Hét, Zsip és Magyarhegymeg által határolt területen belül látszik egy tömbben a -ni el!fordulása, és még Romániában van elszórtan: a Nagy-Küküll! fels! folyásánál ott, ahol az 'ékhoz/ékhez/-ékhöz' jelentés# -ni végz!dések is el!fordulnak: Siklódon, Énlakán, Farkaslakán, Székelyvarságban, Pipén, valamint a Küküll! mentén Magyarpéterfalván; a Maros mellett Magyarón; Kalotaszegen Magyarbikalon és Magyarvalkón; a Szilágyságban Petenyén, Szilágyperecsenen és Völcsökön; az észak-erdélyi Domokoson; a mez!ségi Tacson és Zselyken; a Küküll! és az Olt közötti Lövétén; az Olt mentén Szakadáton, valamint Kóborban, Halmágyon, Datkon, Apácán és Krizbán; a hétfalusiaknál; valamint Kászonaltízen. Moldvában két kutatóponton képviselteti magát: Pusztinán és Forrófalván. Összegezve a -ni családi helyhatározórag elterjedtségét a '-hoz/-hez/-höz' és 'ékhoz/-ékhez/-ékhöz' jelentésben: jóval kiterjedtebb a csoportra vonatkozó használat, de az egyénre utaló adatok is abban a zónában találhatók, ahol az '-ékhoz/-ékhez/-ékhöz' jelentés#ek. Terjed!ben vannak ezeken a kutatópontokon a köznyelvi határozóragok is. Felt#n!ek a -nál/-nél végz!dés# és a -ni ragos adatok éles határai: vagy egy gócú volt a ni-z!s terület, vagy két külön tömb, és egymástól függetlenül jöttek létre. (Ez utóbbi valószín#sége sokkal kisebb.) Nál/-nél végz!dés# adatok '-hoz/-hez/-höz' jelentésben egyébként szinte kizárólag az észa-keleti régióban találhatók. Az eddigiek alapján úgy t#nik, hogy mind a -nott, mind a -nól és a -ni is nagyjából ugyanazon a területen használatos, inkább 'éknál/-éknél', 'éktól/-ékt!l', illetve 'ékhoz/-ékhez/-ékhöz' jelentésben, de számos keleti palóc és Erdélyben néhány szilágysági, mez!ségi és székelyföldi faluban mind csoportra, mind személyre vonatkoztatják. Az izoglosszájuk egyébként nem azonos. A három morféma közül az egyalakú -ni-t használják a legkiterjedtebb körben, Székelyföld egyes területein kizárólagos forma. Egyébként a három rag el!fordulását mára már jócskán megritkították

!

"&!

a köznyelvi morfémák, jónéhány esetben köznyelvi morféma is jelentkezik a kutatópontokon a -nott, -nól és -ni mellett. A személyre vonatkoztatott küls! helyhatározók különféle alakjai, azaz az 'éknál/éknél' jelentés# -ni és -nyi, a szintén '-éknál' jelentés# -hoz és -nitt el!fordulásairól; az egyedi ragalakulatok megjelenésér!l (mint pl. a -nid, a -tun), ezeknek az elterjedtségér!l a következ! kép rajzolódik ki nagy vonalakban, a hat térképlap tüzetes áttekintése során: 1. A -nitt és a -ni ragoknak több jelentése él a nyelvjárásokban. Mindkét rag egyalakú, és igen elterjedt, kizárólag nyelvjárási alakulatok. – A nitt: '-ékhez' és '-hez' jelentésben Székelyföldön egy kutatóponton jelentkezik (l. a 46. sz. térképet), ez: Zetelaka; '-éknél' jelentésben (47. számú térkép) az egész Székelyföldön igen gyakori, még Zetelakán is megjelenik – ezek szerint a -nitt Zetelakán két jelentést hordoz –, '-nél' jelentésben is nagyjából azon a területen fordul el! (l. 49. számú térképet), mint a csoportra vonatkozó '-éknél' jelentésében (46. számú térkép), de már kevesebb kutatópont érintett benne. A -nitt raggal kapcsolatban még annyit tartok megjegyzend!nek, hogy a Történeti nyelvtan (TNyt.) a -nott variánsának tekinti (l. TNyt. II./1. 356), de a nyelvjárási adatok ezt cáfolják. – A -ni 'éknál/-éknél' jelentésben (46. számú térkép) a palócoknál, a -nott végz!dés# adatokat nyugatról határolja, és azon a három nyugati palóc kutatóponton is megjelenik, amelyiken '-ékhoz/-ékhez/-ékhöz' jelentésben is megvan: Bajkán, Paláston és Kemencén (l. a 47. sz. térképet); továbbá el!fordul a Szilágyságban, Kalotaszegen, és a Mez!ségen elszórtan, néhány székely kutatóponton és a déli-csángóknál; '-éktól/-ékt!l' jelentésben egy dél-erdélyi kutatóponton jelentkezik, ez Kóbor (l. a 48. sz. térképet). A -ni '-hoz/hez/-höz' (50. sz. térkép) és '-nál/-nél' (49. sz. térkép) jelentésben szinte ugyanazon a területen jelentkezik a középpalócban. A -ni '-tól, -t!l' jelentésben egy kutatóponton fordul el!, Zetelakán (l. az 51. számú térképet). 2. Nézzük a nyelvjárási morfémákat, vagyis azokat a toldalékokat, amelyek a köznyelvben is el!fordulnak, de az adott nyelvjárásban más a jelentésük! – a -hoz/-hez/-höz '-éknál/-éknél' jelentésben (46. sz. térkép) a Mez!ségen Bacán, Marosdécsén

és

Köröstárkányban

!

Sófalván, és

a

a

Maros

Szilágyságban környékén

"'!

Völcsökön,

néhány

Diósadon,

településen:

illetve

Marosbogáton,

Marossárpatakon, Magyarón jelenik meg. Megvan még néhány moldvai kutatóponton, mint pl. Szabófalván, Diószegen, Bogdánfalván is; 'nál/-nél' jelentésben (49. sz. térkép): a csángóknál pl. Szabófalván, Pusztinán és Bogdánfalván, a Székelyföldön pl. Bözödön, Lövétén. – a -nál/-nél '-ékhoz/-ékhez/-ékhöz' (47. sz. térkép) és '-hoz/-hez/-höz' (50. sz. térkép) jelentésben a palóc és az északkeleti nyelvjárási régió közötti területen, valamint az észak-keleti nyugati területein igen nagy területen elterjedt. 3. Van néhány olyan adat is a -tÓl címszavú térképlapunkon (51. sz.), amely csak egy kutatóponton jelentkezik. Esetleg ellen!rzést kívánnak. Pl. a -hez '-t!l' jelentésben: az észak-keleti nyelvjárási régióban, Hiripen fordul el!, és szintén itt gy#jtötték a -nál-t '-tól' jelentésben. A -nid és -tünk ragok csak a csángóknál fordulnak el!, saját külön nyelvi alakulatnak t#nik. A szintén egy helyen jelentkez! -tun (Kovácshidán, Baranyában) más adatot is mutat, gyakorlatilag a köznyelvi -tól egyik variánsa.

!

!

"(!

1.

2. 8. 9.

7.

5.

6.

4.

3. 13.

11.

-nott -nì(l) -hOz -ni ~ -nyi -nit(t) RAG NîLKöLI ALAK

10.

-Ñknìl: MNyA., RMNyA, CsÅngA., HNyA. 14.

12.

18.

19.

21. 15.

20.

1. Csucsom, 2, Gice, 3. Zsip, 4. Hét, 5. Tardona, 6. Trizs, 7. Bajka, 8. Palást, 9. Kemence, 10. Baca, 11. Magyardécse, 12. Sófalva, 13. Völcsök, 14. Diósad, 15. Köröstárkány, 16. Marosbogát, 17. Marossárpatak, 18. Magyaró, 19. Szabófalva, 20. Diószeg, 21. Bogdánfalva

46. sz. térkép

99

17.

16.

-ni ~ -nyi -hOz -hO -hOn -hOl -nìl -nitt RAG NîLKöL

2.

32. 1.

33.

10. 13. 9. 11. 4.

22.

6. 12.

-ÑkhOz: MNyA., RMNyA., CsÅngA., HNyA. 20.

8.

3.

21.

5.

31.

7. 18. 14.

24.

19.

23.

17.

15.

16.

28.

29. 30.

1. Bajka, 2. Csucsom, 3. Sarud, 4. Tiszabábolna, 5. Ipp, 6. Kárásztelek, 7. Szilágybagos, 8. Petenye, 9. Szilágyperecsen, 10. Diósad, 11. Bogdánd, 12. Désháza, 13. Koltó, 14. Kalotaszentkirály, 15. Magyarvalkó, 16. Magyargyer!monostor, 17. Magyarkapus, 18. Méra, 19. Györgyfalva, 20. Szék, 21. Vajdakamarás, 22. Magyardécse, 23. Lábnik, 24. Pusztina, 25. Újfalu, 26. Diószeg, 27. Onyest, 28. Gorzafalva, 29. Csernakeresztúr, 30. Oltszakadát, 31. Zetelaka, 32. Palást, 33. Kemence

100

27.

25.

47. sz. térkép

26.

-nñl -tñl -tñ -nid -tUnd -ni RAG NîLKöLI ALAK

1.

2.

1. Pusztina, 2. Csernakeresztúr, 3. Kóbor

3.

48. sz. térkép

101

-Ñktñl: MNyA., RMNyA., CsÅngA., HNyA.

1. 2. 3.

4.

-nOt(t) -nit(t) -nìl(l) -hOz -ni ~ -nyi RAG NîLKöLI ALAK

-nìl: MNyA., RMNyA., CsÅngA., HNyA. 5. 6.

102

7.

8. 9.

1. Csucsom, 2. Zsip, 3. Hét, 4. Trizs, 5. Szabófalva, 6. Pusztina, 7. Bogdánfalva, 8. Bözöd, 9. Lövéte

49. sz. térkép

-ni ~ -nyi -hOz -hO -hOl -hOn -nìl -nitt

12. 14. 11.

10.

13.

15. 1. 2. 4.

9.

27. 28.

8.

3. 5.

6.

29.

7.

-hOz: MNyA., RMNyA., CsÅngA., HNyA. 30.

22.

23. 26.

19.

16.

25.

39.

18.

17.

31.

24.

38.

20. 21. 33. 32.

35. 34.

36. 37.

1. Bolyk, 2. Karancslapujt!, 3. Bárna, 4. Ivád, 5. Bodony, 6. Verpelét, 7. Dormánd, 8. Szihalom, 9. Cserépfalu, 10. Tardona, 11. Trizs, 12. Csucsom, 13. Hét, 14. Zsip, 15. Magyarhegymeg, 16. Siklód, 17. Énlaka, 18. Farkaslaka, 19. Székelyvarság, 20. Pipe, 21. Magyarpéterfalva, 22. Magyaró, 23. Magyarbikal, 24. Magyarvalkó, 25. Petenye, 26. Szilágyperecsen, 27. Völcsök, 28. Domokos, 29. Tacs, 30. Zselyk, 31. Lövéte, 32. Oltszakadát, 33. Kóbor, 34. Halmágy, 35. Datk, 36. Apáca, 37. Krizba, 38. Kászonaltíz, 39. Pusztina, 40. Forrófalva

103

hétfalusiak

50. sz. térképlap

40.

21.

-nñl -tñl -tñ -hez -ni -nid -nÅl -tun

1. 2.

4.

-tñl: MNyA., RMNyA., CsÅngA., HNyA. 6.

3.

8. 7.

9.

10

104

11.

5.

22.

12.

13. 14. 15.

1. K!szegremete, 2. Völcsök, 3. Petenye, 4. Tacs, 5. Magyarpéterfalva, 6. Kibéd, 7. Siklód, 8. Énlaka, 9. Farkaslaka, 10. Székelyvarság, 11. Lövéte, 12. Kóbor, 13. Datk, 14. Árapatak, 15. Krizba, 16–20. Türkös, Hosszúfalu, Zajzon, Pürkerec, Tatrang, 21. Hirip, 22. Kovácshida

51. sz. térkép

16–20.

d) A -val/-vel rag és variánsainak elterjedtsége A -val/-vel határozórag nem hasonult és nem illeszkedett el!fordulásai elterjedtségének bemutatása céljából nyelvatlaszaink számos -val/-vel ragos címszót tartalmaznak: mind magánhangzóra, mind mássalhangzóra végz!d! töv"eket, valamint magas és mély hangrend"eket. A mély hangrend" és mássalhangzóra végz!d! címszavú térképlapokon – mint a lábbal (52. sz. térkép), kanállal (53. sz. térkép) és a kulccsal (54. sz. térkép) – a -val/-vel határozórag hasonulását, illetve nem hasonulását, valamint a ragok illeszkedését vagy nem illeszkedését vizsgálhatjuk. A lábbal az egész magyar nyelvterületr!l készült, a kanállal és a kulccsal pedig csak a romániai magyar nyelvatlaszok térképlapjai alapján, mert ezeket a nagyatlaszban nem kérdezték ki. A mély hangrend", de magánhangzóra végz!d! szóalakokból a következ! egyesített térképlapokat készítettem: a hamuval-t (55. sz. térkép), amely az egész magyar nyelvterületet bemutatja, a kaszával-t (56. sz. térkép), amely csak a keleti nyelvterületr!l, és a villával-t (57. sz. térkép), a SzilA. területér!l. A magas hangrend" és mássalhangzós töv" címszavak a következ!k: kézzel (egyesített térképe az 58. sz. térképlap), ez az egész magyar nyelvterületet bemutatja; a cséppel (59. sz. térkép) és a verébbel (60. sz. térképlap) a romániai területr!l ad tájékozódást, itt a nem hasonuló el!fordulásokat lehet vizsgálni. A magánhangzós töv" k!vel (61. számú) térképlapon a -val/-vel ragok v-jének különböz! fonológiai-fonetikai megvalósulásait figyelhetjük meg, az egész magyar nyelvterületre kiterjed!en. Nem célom a -val/-vel határozórag eredetére vonatkozó vitába bekapcsolódni (erre vonatkozóan l. pl. TNyt. I. 291, 297–298, HEGED#S ATTILA 2006, JUHÁSZ 2006, HONTI: 2007), mindössze a rag különféle alakváltozatainak el!fordulását szeretném bemutatni, abban a reményben, hogy a nyelvjárások adatai nagy mértékben segíthetik a nyelvtörténeti kutatásokat is. Visszatérve a térképekhez, az 52. számún az látszik, hogy a láb f!név -val ragos alakja általánosságban a köznyelvi forma szerint terjedt el. Az ett!l eltér!, archaikus, illetve neológ formák a nyelvterület szélén találhatók. A nem hasonult forma a palóc és bizonyos keleti, északkeleti nyelvjárásokban jellemz!: a közép- és keleti palócban: itt a

!

"#$!

Nyitra vidékén Nyitragerencsér a legnyugatibb el!fordulása; a legkeletibb Csucsom (nagyjából azon a területen látszódik, ahol a családi helyhatározók felbukkannak a palócoknál, l. az el!z! fejezetet). Az északkeleti palócban csak elszórtan mutatkozik (Krasznokvajdán, Nagyszaláncon, de megvan a nyelvjárássziget Pusztafaluban is). Kárpátalján

Salánkon,

Románia

nyugati

részén

a

Szamosháton

(Egriben

és

K!szegremetén). A csíki székelyeknél és Moldvában is a nem hasonult alak a leggyakoribb (ezt a kanállal és a kulccsal egyesített térképlapok szintén meger!sítik, l. az 53. és az 54. számúakat), de a hétfalusiaknál is felbukkan (kár, hogy a HNyA. nem szerepelteti a címszót, mert így csak a -val/-vel el!fordulásáról tudunk szólni a hétfalusi adatokban, nem a gyakoriságáról). Egy-két nyelvjárásszigeten is a kibocsátó gócra jellemz! sajátosságok mutatkoznak, ilyenek pl. a baranyai négy székely település és az ugyancsak székely gyöker" Csernakeresztúr Dél-Erdélyben. A nem illeszked! alakok kivétel nélkül a nyugati nyelvterületen, $rség, Hetés és Göcsej környékén találhatók, a négy ausztriai kutatópont közül pedig hármon (Fels!!rön, Alsó!rön, $riszigeten) -jel variánsa is megjelenik a -val/-vel ragnak. Néhány adatban a lábbal szónak E./3. birtokos személyjeles alakváltozatát adták meg az adatközl!k, egy-két lábával variánstól eltekintve a Szilágyságban kizárólag köznyelvi formákkal válaszoltak. Borszéken egy hibridformát mutat a térkép, azaz nem a t!végi b hasonítja a ragban szerepl! v-t, fordítva: lávval; Szabófalván pedig hiátus mutatkozik a birtokos személyjeles alakban: lábáal. Nézzük, mennyiben változtat az el!bb elmondottakon, ha összevetjük a lábbal térképet a kanállal és a kulccsal címszavúakkal! A kanállal térképén nem különítettem el a 2. csoportba sorolt szóalakok közül a rövid l-lel, félhosszú, illetve hosszú l-lel jelölt adatokat, mind a 2. csoportba kerültek. Ez a térkép annyiban mutat többet, hogy a hétfalusi atlasz adatait is teljes kutatópont-s"r"ségben láthatjuk. Az 53. számú kanállal térképen látható kép meger!síti, amit a lábbal címszavú térkép erdélyi és moldvai részén láttunk. Szinte az összes lábval választ adó kutatóponton a kanál -val határozóragos alakja szintén nem hasonul. A tatrangi „egyéb”-nek min!sített adatban (a térképen fekete színnel) v nélküli, hiátusos forma szerepel, de a kutatópont másik adatában sem hasonul a v. Az 54. számú kulccsal térkép szintén meger!síti, amit eddig láttunk a romániai területr!l. Csernakeresztúron, K!szegremetén szintén nem hasonulnak a ragok. Az északi

!

"#%!

csángóban nem a kulccsal formával válaszoltak az adatközl!k, magánhangzós végz!dés" t!höz kapcsolódik a -val/-vel rag: Szabófalván céjŸvel, cej!vel, c§j§vel, Kelgyestben

kéjŸvel, Balusestben cejevel, cejƒval, Kalugarényban céjƒv‚l adatokat mutatnak az atlaszok. A hamuval, kaszával, villával térképlapokat (55., 56., 57.) a következ! hangtani helyzetek vizsgálatára emeltem ki: a) a -val/-vel nem illeszkedése, b) az intervokális helyzetben el!forduló hiátus, továbbá c) a hiátus kitöltésének különböz! hangeszközei. A nem illeszked!, illetve nem illeszked! és -j hiátustölt!t tartalmazó ragok el!fordulása szintén az $rség és Hetés környékére koncentrálódik (l. az 55. sz. hamuval térképet). Máshol mély hangrend" t!höz kapcsolódva magas hangrend" ragok nem fordulnak el!. A v hang archaikus variánsának min!sül! bilabiális zöngés spiráns a nyelvterület keleti felén fordul el!, de ott is csak szétszórtan: Magyarországon Algy!n (Csongrád megyében) és az északkeleti nyelvjárási régióban: Jándon és Mándon. Erdélyben a Szamos mentén, Fels!t!kön, Mez!kesz"n, Biharban Síteren, a Küküll!k vidékén

Magyarkapudon,

Magyarsároson,

Háromszéken

Székelyzsomborban

és

Árapatakon, valamint Csíkban Vacsárcsiban. A v labializált variánsa inkább a Mez!ségen jelentkezik, itt is elszórtan néhány településen, Kér!n, Feketelakon és Györgyfalván9; a Küküll!k vidékén Magyarpéterfalván, Pipén, Sárpatakon és Énlakán, a háromszéki Dálnokon és Csíkban Csíkrákoson. Hiátus csak a déli csángó Bogdánfalván és a délerdélyi Oltszakadáton jelentkezik. (A Szakadáton v mássalhangzó nélkül jelentkez! -val/vel határozóragról HORGER és MÁRTON is írnak nyelvjárási monográfiájukban, l. HORGER 1934: 134, MÁRTON 1970: 188). Az egyéb adatok a pörnye lexéma variánsaiként hangzottak el a magyar határ mellett. Az 56. számú kaszával térkép tanúsága szerint a moldvai csángó területen elég elterjedt a v nélküli -val/-vel el!fordulása, vagyis a t! és a rag között hiátus keletkezik. Moldvában egyébként mind a köznyelvivel egyez! alakok, mind a labializálódott v-vel szerepl! adatok jellemz!ek. A bilabiális zöngés spiránsok el!fordulása elenyész! Erdélyben:

Mez!kesz"n,

Mez!köbölkúton,

Magyarlapádon,

Alsórákoson jelentkezik. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 9

!

Helyhiány miatt több települést a térképen nem jelölök.

"#&!

Magyarsároson

és

A 57. számú villával térképlap az abszolút s"r"ség" kutatópont-hálózattal rendelkez! SzilA. anyagából készült, nem egyesített térképlap. Mindössze azt mutatja, hogy itt is el!fordul a labializálódott v a -val határozóragban, egy kutatóponton: Szilágyballán. A 58–61. térképlapokon a magas hangrend" t!szóhoz kapcsolódott -vel alakváltozatait ábrázolom. Általánosságban elmondható, hogy ez a pár térképlap új információkat nemigen ad. Nem szándékozom településenként bemutatni az eddigiekt!l eltér! jelenségeket, mert a kép alig változik az új térképek alapján: Itt is azon a három ausztriai kutatóponton látható a -jel rag, amelyeket a lábbal (52. számú) térképlap is mutatott. Nyugaton jellemz! a -vel morféma -jel variánsa. A palócoknál és a keleti székelységben, valamint Moldvában elég gyakori a nem hasonuló -vel. A rag v-jének különféle fonetikai megoldásai szintén az erdélyi és a moldvai nyelvterületre jellemz!ek, valamint a hiátust mutató -el is a keleti nyelvterületen jelentkezik. Összegzésként elmondható: a nyelvterület nyugati szélén jelentkezik a nem illeszked! -vel rag. A nem hasonulás f!leg a palóc, a keleti székely és a moldvai nyelvterületre jellemz!. A -val/-vel rag v-jének különféle variánsai, mint a gyengén labializálódott és a bialibális változat a keleti nyelvterületre jellemz!, de csak elszórtan. A v helyetti j mint hiátustölt! az ország nyugati, délnyugati részén, egy gócban mutatkozik. !

!

"#'!

2.

3.

4.

1.

5. 8.

6. 7.

12. 10.

lÅbval lÅbbal lÅbbel lÅbjel lÅbÅval lÅbÅal lÅvval lÅbbal: MNyA. 1117., RMNyA. 1256., SzilA. 632.

13. 11.

9.

baranyai székelyek

1. Nyitragerencsér, 2. Csucsom, 3. Krasznokvajda, 4. Nagyszalánc, 5. Pusztafalu, 6. Salánk, 7. Egri, 8. K!szegremete, 9. Csernakeresztúr, 10. Fels!!r, 11. Alsó!r, 12. "risziget, 13. Borszék, 14. Szabófalva

52. sz. térkép

Tatrang

kanÅlval, kalÅnval kanÅllal, kanÅlal, kalÅnnal EGYîB

kanÅllal: RMNyA. 2090., SzilA. 492., HNyA. 234.

53. sz. térkép

109

14.

2.

4.

3.

5. 6.

1. kulcsval kulccsal EGYîB

kulccsal: RMNyA. 1643., CsÅngA. 848.

1. Csernakeresztúr, 2. K!szegremete, 3. Szabófalva, 4. Kelgyest, 5. Balusest, 6. Kalugarény

54. sz. térkép

2.

hamuval hamual hamuùal hamuv„al hamuvel hamujel EGYîB

12. 3.

hamuval: MNyA. 1130., RMNyA. 1698.

13. 4. 14. 6. 11.

1. 7.

8. 9. 5.

1. Algy!, 2. Jánd, 3. Mánd, 4. Fels!t!k, 5. Mez!kesz", 6. Síter, 7. Magyarkapud, 8. Magyarsáros, 9. Székelyzsombor, 10. Árapatak, 11. Vacsárcsi, 12. Kér!, 13. Feketelak, 14. Györgyfalva

55. sz. térkép

110

10.

2.

1.

3.

4. 5.

kaszÅval

kaszÅwal

kaszÅal kaszÅùal kaszÅv„al kaszÅval: RMNyA. I. 179., CsÅngA. 849.

1. Mez!kesz", 2. Mez!köbölkút, 3. Magyarlapád, 4. Magyarsáros, 5. Alsórákos

56. sz. térkép

Szilágyballa

villával: SzilA. 164. piros: villával kék: villáüal

57. sz. térkép

111

kÑzvel kÑzzel kÑzjel

kÑzzel: MNyA. 1044., RMNyA. 1231.

58. sz. térkép

csÑpvel csÑppel

csÑppel: RMNyA. 243., MCsNyA. 639.

59. sz. térkép

112

verÑbvel, madÅrval verÑbbel, verÑppel, (csèri)madÅrral EGYîB

verÑbbel: RMNyA. 736., CsÅngA. 640.

60. sz. térkép

kãvel kãel kãùel kãjel kãv„el kãjvel

kãvel: MNyA. 970., RMNyA. 1146.

61. sz. térkép

113

C) Lexikai vizsgálatok Állathangutánzók lexikai realizációi, területi változatai IMRE SAMU monográfiájában az elméleti, módszertani kérdésekr!l szóló fejezetében kitér a lexikai tipizálás problematikájára: „Az egyes nyelvjárástípusok meghatározásában elméletileg feltétlenül az volna az ideális eljárás, ha a vizsgálat a nyelvnek minden síkjára kiterjedne, s az említett területek mellett részletesen vizsgálná a mondattani és a szókincsbeli vonatkozásokat is. Gyakorlatilag azonban ez az út alig járható […] Szinte minden egyes szó lényegében hasonló feldolgozást kívánna, mint a többnyire viszonylag sok adatra támaszkodó hangtani, alaktani jelenségek. A lexikai variánsok izoglosszái még az azonos fogalomkörbe tartozó vagy hasonló eredet" szavak esetében is annyira eltér!ek, annyira magára az egyes szóra jellemz!ek, az izoglosszák viszonylagos s"r"södése annyira ritka és esetleges, hogy ezek alapján még az egészen tág értelemben vett tipizálás is aligha lehetséges …” (IMRE 1971: 35). Az állathangutánzó igék az onomatopoetikus kifejezések egyik altípusa, és mint minden hangutánzó szó, a jelölt fogalom és a nyelvi jel közötti reális összefüggésen alapul, aminek az a lényege, hogy a hangutánzó szó alapját képez! hangsor akusztikailag hasonló az ábrázolt hangjelenséghez. A hangutánzó alapszó önmagában is állhat, de sok van közöttük olyan, hogy csak az alapszóhoz kapcsolódott toldalékkal jelenik meg. Alakilag igen változatosak, ezért a lexikai vizsgálatokon kívül hangtaniakra is alkalmasak. Egy részük feltehet!leg az ómagyar korra visszamen! hangtani és alaktani szerkezetet mutat, másik alkalminak is tekinthet! hangsort hordoz. Történeti rétegük szétválasztása nyelvtörténészi feladat. Állathangutánzó

szavaink

!sibb,

nehezen

változó,

konzervatív

rétege

településtörténeti vizsgálatokra is kiválóan alkalmas: „nyomjelz!” jellegéb!l ered!en jól utal vissza elköltözött népcsoportok eredeti lakóhelyére, nyelvjárására. BENK# LORÁND klasszikus nyelvföldrajzi tanulmányában (A nyelvföldrajz történeti tanulságai, 1967) ugyancsak támaszkodik erre a tanulságtételre: a vonít (a kutya) MNyA.-beli adatait felhasználva a baukol (stb.) elterjedése alapján is következtetéseket von le a székelység Árpád-kori széttelepítésére (vö. i.m. 37, 4. sz. térkép). JUHÁSZ DEZS# pedig az RMNyA.

!

""#!

felhasználási lehet!ségeit részletezve készít elterjedési térképet a bömböl (a bika) jelenségtérképét felhasználva. Ez utóbbi példa is látványosan jelzi, hogy a Mez!ségr!l milyen irányba, milyen nyelvjárásszigetekre kerültek áttelepül!k (l. a bönköl alakváltozat nyilakkal is jelölt kirajzásait a 2. számú mellékleten: MNy. 1997, a 204. lap után.) KISS JEN# is publikált az MNyA. hangutánzó igéir!l a MNy.-ben (1972), és a tanulmányban megemlíti, hogy err!l a szókincsrétegr!l általában azt tartják, hogy etimológusok vizsgálják, és áthatolhatatlan „dzsungelt” jelent számukra. Azóta készült egy somogyi nyelvatlasz többek között ebben a témában (BALOGH–KIRÁLY 1976), de az állathangutánzó igék ma sem tartoznak különösképp a nyelvföldrajzi elemzések körébe. Nyelvatlaszaink számos onomatopoetikus igét tartalmaznak, és köztük kb. húszra becsülhet! az állatok hangadásával kapcsolatos állathangutánzó térképlapok száma. Az alábbiakban három hangutánzó igével kapcsolatos térképlapot mutatok be.

kotkodácsol (a tyúk): A következ! lexémákkal fejezik ki nyelvjárásaink azt a hangadást, mikor megtojt a tyúk, és azt speciális hangadással hirdeti: csatáz, csatázik, kajbál, kijabál, karicsál, kotkodátyol, kotkodáncsol, kotkodácsol, kotkodásol, kotkodácsil, kotkodácsel, kotkodásel, kacag, kodácsol, kodál, kodág, kodák, kodákol, kotkodál, kotkodákol, kotykodácsol, koták, kotág, kárál, lármáz. A legfontosabb lexémákat a következ!k alapján csoportosítottam: – kotkodá- és kotykodá- kezdet" lexémák10: kotkodátyol, kotkodáncsol, kotkodácsol, kotkodásol, kotkodácsil, kotkodácsel, kotkodásel, kotkodál, kotkodákol, kotykodácsol – kodá- és kotá- kezdet"ek: kodácsol, kodál, kodág, kodák, kodákol, koták, kotág – csatáz, csatázik !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 10

!

A térképen helyhiány miatt „kot(y)kodá- kezdet"ek”-ként van feltüntetve.

""$!

– kajbál, kiabál – karicsál – kacag – kárál – lármáz Az 62. sz. térképlapon az látszik, hogy a kotkodácsol és a kodácsol (és társai) terítik be a nyelvterületet. Van néhány más lexéma is a keleti nyelvterületen, pl. a csángóknál kacag (Bogdánfalván), Aknasugatagon kijabál és kajbál, a volt a Jugoszláviában, Bajsán, az erdélyi Nyíresben lármáz és karicsál, valamint Biharsályiban kárál, de mivel egyedüli adatok, meger!sítést igényel bizonyítása annak, hogy mennyire jellemz!k az adott nyelvjárásban. A Dunától nyugatra inkább a kodá- kezdet" adatok a meghatározók, a Dunától keletre pedig a kotkodácsol és társai.

nyávog (a macska): A következ! lexémákkal fejezik ki nyelvjárásaink a macska kér! hangadását: nyávog, nyafog, nyáug, nyáugat, nyárvog, nyáukol, nyaungat, nyavíkol, nyavúkol, nyámog, nyárvog, nyervog, nyijácskol, nyirvog, nyivákol, nyivog, nyivácskul, nyvog, nyámcsog, nyávcsog, nyávicskol, nyámvog, nyángat, nyánkul, nyájog, maukol, mavúkol, mávog, mejukol, mejinkol, mejjek, mejog, mijákol, mjávog, mrávcsog, májkog, májog, máncsog, mártyog, máug, májicskol, májinkol, mákog, nyervákol, nyervángol, nyevánkol, nyervákol, nyí, nyív, nyívákol, vernyog, vernyákol, vernyánjik. A alábbi csoportokba sorolva jelenítem meg a lexémákat a 63. számú térképen: – nyá- és nya- kezdet" lexémák: nyávog, nyafog, nyáug, nyáugat, nyárvog, nyáukol, nyaungat, nyavíkol, nyavúkol, nyámog, nyárvog, nyámcsog, nyávcsog, nyávicskol, nyámvog, nyángat, nyánkul, nyájog – nye- kezdet"ek: nyervog, nyervákol, nyervángol, nyevánkol, nyervákol – nyi- kezdet"ek: nyí, nyív, nyívákol, nyijácskol, nyirvog, nyivog, nyivácskul

!

""%!

– ma- és má- kezdet"ek: maukol, mavúkol, mávog, májkog, májog, máncsog, mártyog, máug, májicskol, májinkol, mákog – me- kezdet"ek: mejukol, mejinkol, mejjek, mejog – ve- kezdet"ek: vernyog, vernyákol, vernyánjik – miákol Néhány ritka adat (mint pl. mjávog, mrávcsog) nem került a térképre. A térképlapon látszik, hogy az egész nyelvterületen igen elterjedt a nyávog, nyámog, nyaukol és egyéb nya- kezdet" lexémák. Az ett!l eltér!ek megoszlásában is látszik némi rendszerszer"ség. A Balaton nyugati partján gyakori a vernyog, vernyákol, vernyánkol stb., a nyugati palócban, a Balatonról északkeletre, valamint a Csepelszigett!l délre, a Duna mentén gyakori a nyervog, nyervákol stb., és szintén ezek a lexémák az uralkodók a Duna–Tisza közének a középs! és déli részén, valamint a DélTiszántúlon. A nyervog változatok széles sávban átszelik a magyarországi területet, észak-nyugatról délkeletre haladva. A májog, mávog, mavukol stb. szintén gócként mutatkozik: Vas és Zala megye keleti felében, a közép- és keleti palócban, valamint két kutatóponton Erdélyben: Peteken és Szárazajtán. Nyi- kezdet" lexémák (nyí, nyivákol) els!sorban a palócoknál találhatók, de a Balaton-felvidéken is el!fordul három kutatóponton (Dudaron, Szentgálon és Fels!örsön) és Somogy megyében is. Az egyetlen miákol adat Tornagörg!n hangzott el. Összességében el lehet mondani, hogy az egész keleti nyelvterületen a nyá- és nya- kezdet" lexémákkal fejezik ki a macska kér! hangadását, és igen ritka, hogy nyávog, nyaukol stb. adatok ne szerepelnének a kutatópontok mellett.

vonít (a kutya) A vonít állathangutánzó igének a magyar nyelvterületen az MNyA. és az RMNyA. alapján a következ!k a nyelvjárási megfelel!i: bajúkol, bajúgat, bavúgat, bavunkol, bankol, baug, baugat, baukol, baunkol, ordít, orgonál, orginál, beunál, buhul,

!

""&!

buhúgat, csahol, dudul, favíkol, havuul, heuil, heujil, huhul, huhúgat, hunyít, hújogat, kajikol, kajkol, kaukol, kauszal, kavuncól, nyávít, paukol, pajukol, siratózik, taukkol, totól, tutol, tutul, ugat, uhít, uhújgat, uhúgat, ujongat, ujukál, ujít, urlál, urlel, uvíkol, uvít, vajúkol, vonít, vonyít, vaúkol, vonyint, vonyikol, vonét, voníkol, ávít, újjogat, újongat, úrál, ühöjt, üvít, üvöjt, üvölt, urlál. Azaz 66 lexémában élnek a vonít és megfelel!i, ezek közül néhányan egymással etimológiai kapcsolatban vannak. Az etimológia és a szóalaki hasonlóságok alapján a következ! csoportokba soroltam be az adatokat, és jelenítettem meg !ket a térképen. (A ritkán el!forduló lexémák nem szerepelnek a térképen.) – ba- kezdet"ek: bajúkol, bajúgat, bavúgat, bavunkol, bankol, baug, baugat, baukol, baunkol – bu- kezdet"ek: buhul, buhúgat – vo- kezdet"ek: vonyít, vonít, vonyint, vonyikol, voníkol – ordít – orgonál, orginál – hu- kezdet"ek: huhul, huhúgat, hunyít, hújogat – u- kezdet"ek (de az ugat nem): uhít, uhújgat, uhúgat, ujongat, ujukál, ujít, úrál, urlál, urlel, uvíkol, uvít, újjogat, újongat – ü- kezdet"ek: ühöjt, üvít, üvöjt, üvölt. – totol, tutol, tutul A csoportosítás alapján 9 színnel különítettem el a lexémákat a térképen. Mit mutat a 64. térképlap? Bizonyos szavaknak az izoglosszáját határozottan meg lehet vonni: pl. a vonít, vonyít; a tutul, totul, totol, az orgonál és az ordít. Egyes lexémák gócokban élnek, mások szétszóródva a nyelvterületen. A keleti területen, zömmel a Székelyföldön orgonál, orgonyál a kutya, de a Fels!!rségben is ezek az alakok élnek (ezek is mutatják a településtörténeti kapcsolatot), ha üvölt éjszaka; a Mez!ségen ordít és Magyarország déli-délnyugati területein totol, tutul; egyébként a középs! területen a köznyelvi alak használatos. A baukol, baugat és társai Csík megyében, és

!

""'!

Magyarországon a Duna mentén terjedtek el. Az uhít, uhújgat, uhúgat, ujongat stb. szinte csak a határon túl fordul el!, a nyugati palócoknál egy gócú jelenség, és elszórtan ÉszakErdélyben és a mez!ségi kirajzásokon: Lozsádon, Szabófalván is megjelenik. Az üvölt ritka elterjedtség", csak néhány nyelvjárási régióban bukkan fel, pl. Barslédecen, Tóalmáson, Misztótfaluban, Szabédon, Jobbágytelkén stb. Tehát összességében az rajzolódott ki, hogy a vonít (a kutya) nemcsak a köznyelvben gyakori megnevezés a síró, üvölt! kutya cselekvésére, hanem az egész nyelvterületen a leggyakoribb lexéma. A nyugati és a keleti nyelvterületen viszont szintén él egy-két igen elterjedt variáns: nyugaton a totol, tutul, keleten pedig az ordít és az orgonál, de ezek sem kizárólagosan változatok. !

!

""(!

4.

kotkodÅcsol: MNyA. 363., RMNyA. 444., CsÅngA. 956.

5.

1.

3.

1. Bogdánfalva, 2. Aknasugatag, 3. Bajsa, 4. Nyíres, 5. Biharsályi

62. sz. térkép

120

2.

kot(y)kodÅ- kezdetèek kodÅ- Ñs kotÅ- kezdetèek csatÅz, csatÅzik kajbÅl, kiabÅl karicsÅl kacag kÅrÅl lÅrmÅz

nyÅ- Ñs nya- kezdetèek nye- kezdetèek nyi- kezdetèek ma- Ñs mÅ- kezdetèek me- kezdetèek ve- kezdetèek miÅkol

6.

nyÅvog: MNyA. 382., RMNyA. 454.

4.

121

3.

5.

1. 2.

1. Petek, 2. Szárazajta, 3. Dudar, 4. Szentgál, 5. Fels!örs, 6. Tornagörg!

63. sz. térkép

ba- kezdetèek bu- kezdetèek vo- kezdetèek ordát orgonÅl, orginÅl hu- kezdetèek u- kezdetèek é- kezdetèek

3.

5.

totol

vonát: MNyA. 377., RMNyA. 453. 7.

4.

2.

122

6.

1.

1. Lozsád, 2. Szabófalva, 3. Barslédec, 4. Tóalmás, 5. Misztótfalu, 6. Szabéd, 7. Jobbágytelke

64. sz. térkép

III. Pillantás a jöv!be

Dolgozatom záró részeként szeretnék néhány gondolatot írni a kés!bbi tervekr!l. Az adatbázis-építés, f!leg ha olyan méret" adatbázisról van szó, amelyben az eddig megjelent magyar nyelvjárási atlaszok adatait kódolva tárolják, komoly intézményi hátteret igényl! tudományos munka. Természetesen ez vonatkozik a program fejlesztésére is. Anyagi hozzájárulás és érdekl!d!, lelkes kutatók munkája nélkül a létrejötte alig képzelhet! el. De vannak ehhez kapcsolódóan olyan feladatok, amiket egyegy szakmabeli maga, esetleg kisebb kutatócsoportban vagy diákköri munka keretében is elvégezhet. Ilyenek pl.: a teljes kutatópont-hálózatban szerepl! települések nevének, a teljes címszójegyzéknek az összeállítása; az adatbázis-építést segít! kódolások megfogalmazása, vagy pl. egy-egy terminológiai körbe tartozó címszavak összegy"jtése, illetve az MNyA. nyelvtani útmutatója alapján nyelvtani csoportosítások kialakítása. A program és az adatbázis fejlesztésének érdekében rendkívül átgondolt munkára van szükség. Néhány javaslatom ehhez kapcsolódóan: 1. Els!sorban széles kör" összefogásra lenne szükség, pontosan megfogalmazni a feladatokat, a terveket, munkacsoportot kialakítani, a feladatokat irányítani, valamint beszámoltatni. 2. Egyetemi szakszemináriumok, speciálkollégiumok keretében célszer" lenne folyamatosan hirdetni az egyesített nyelvatlaszok felhasználási lehet!ségeit. Beszámolni arról, hol tart most a munka és felajánlani a diákoknak, hogy kapcsolódjanak bele az adatbázis-építésbe. 3. Érdekl!d! diákok sokat tehetnek az adatbázis fejlesztéséért egy-egy atlaszlap rögzítésével. 4. Szakdolgozati témaként az egész magyar nyelvterület egyes részeinek egyesítése feldolgozható. 5. A térképgeneráló szoftver és adatbázisa hozzáférhet!vé váljék. Nem feltétlenül ingyen (mert általában egy-egy szakkönyv sem ingyen kapható a boltokban), de ha megvehet!, máris sokat tehetünk az atlaszok gyakoribb tudományos felhasználása érdekében. !

"#$!

6. Külön honlapot tarthatnánk fenn az egyes nyelvjárási és nyelvföldrajzi munkák, tanulmányok bemutatására. Magam tervbe vettem, hogy a) összeállítom a teljes kutatópontlistát és címszójegyzéket. Ha valaki ennek egy részét már elkészítette, természetesen belevonnám a teljes listába. b) Egyes atlaszok nem alkalmaznak címszavakat, ezeket címszavasítom. c) Tanulmányokat írok nyelvföldrajzi vizsgálatok témakörében, kifejezetten egyesített térképlapok

felhasználásával:

Pl.

Oltszakadát

településtörténeti

kapcsolatairól

(szóföldrajzi vizsgálatok alapján); az ikes ragozás kiterjedtségér!l; az atlaszokban szerepl!, eddig általam fel nem dolgozott állathangutánzókról; a a t!belseji id!tartamot váltakoztató t!típus el!fordulásairól.

!

"#%!

Irodalom BALOGH LAJOS 2004. A kett!shangzók fonológiai státusa a kárpátaljai Dercen nyelvjárásában. In P. LAKATOS – T. KÁROLYI MARGIT szerk., Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXII. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 192–194. BALOGH LAJOS – DEME LÁSZLÓ – IMRE SAMU 1980. Mutató A magyar nyelvjárások atlasza I–VI. kötetéhez. Akadémiai Kiadó. Budapest. 7–16. BALOGH LAJOS – KIRÁLY LAJOS 1976. Az állathangutánzó igék, hívogatók és terel!k somogyi nyelvatlasza. Akadémiai Kiadó. Budapest. BALOGH LAJOS – KISS G. GÁBOR 1992. A magyar nyelvjárások atlaszának számítógépes feldolgozása. In KONTRA MIKLÓS szerk., Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 9. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 5–19. BÁRCZI GÉZA szerk., 1955. A magyar nyelvatlasz munkamódszere. Akadémiai Kiadó. Budapest. BÁRCZI GÉZA 1975. A magyar nyelvatlaszkutatás története. In DEME LÁSZLÓ – IMRE SAMU szerk., A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Akadémiai Kiadó. Budapest. 13–49. BÁRTH M. JÁNOS 2006. Háromszéki helynevek nyelvészeti elemzése informatikai módszerekkel. In HOFFMANN ISTVÁN – TÓTH VALÉRIA szerk., Helynévtörténeti tanulmányok 2. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Debrecen. 207–216. BENK" LORÁND 1967. A nyelvföldrajz történeti tanulságai. MTA I. OK. 24: 29–48. BODÓ CSANÁD 2004a. Nyelvi szocializáció és nyelvi tervezés a moldvai magyar–román kétnyelv# beszél!közösségekben. In KISS JEN" szerk., Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 222. sz. 37–66. BODÓ CSANÁD 2004b. Szociolingvisztikai szempontok a moldvai magyar–román kétnyelv# beszél!közösségek kutatásában. Magyar Nyelv. 347–358.

!

"#$!

BODÓ CSANÁD 2007. A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában. In: ZELLIGER ERZSÉBET szerk., Nyelv, területiség, társadalom. A 14. Él!nyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) el!adásai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 228. sz. 123–142. BODÓ CSANÁD – VARGHA FRUZSINA SÁRA 2005. Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Kézirat. BODÓ CSANÁD – VARGHA FRUZSINA SÁRA 2007. Jelenségtérképek A moldvai csángó nyelvjárás atlaszából. [Megjelent CD-n.] Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszéke. Budapest. BORSOS BALÁZS 2000. A magyar nyelvterület kulturális régióinak számítógépes meghatározása a „Magyar néprajzi atlasz” térképei alapján. In SZILÁGYI MIKLÓS –

SZARVAS ZSUZSA szerk., Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. MTA NKI, Budapest.

CS. NAGY LAJOS 2004. Szóföldrajzi térképlapok a kolozsvári archívumban. Http://www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/csnagy-ea.rtf. CsángA. = GÁLFFY MÓZES – MÁRTON GYULA – SZABÓ T. ATTILA szerk. 1991. A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. I–II. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 193. sz. Budapest. DEME LÁSZLÓ 1956. Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái. Akadémiai Kiadó. Budapest. Deme László 1999. Kincsesbánya – vagy rozsdatemet!? (Üzenet a túlél!knek) Magyar Nyelvjárások 37: sz. 131–133. ÉKsz.2 = PUSZTAI FERENC f!szerk., 2003. Magyar értelmez! kéziszótár. Budapest. FNESz. = KISS LAJOS 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. 4., b!vített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest. FODOR KATALIN 2004. Csángó nyelvföldrajzi kutatás. In KISS JEN" szerk., Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 221. sz. 97–104. GÁLFFY MÓZES 1964. A moldvai csángó nyelvjárás hangrendszere. NyIrK. 45–58.

!

"#%!

GÁLFFY MÓZES 1956. A háromszéki nyelvjárásváltozatok határa. In BÁRCZI GÉZA – BENK" LORÁND szerk., Emlékkönyv PAIS DEZS" hetvenedik születésnapjára. Akadémiai Kiadó. Budapest. 446–453. GÁLFFY MÓZES – MÁRTON GYULA – SZABÓ T. ATTILA 1944. Huszonöt lap „Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé”-b!l. Erdélyi Múzeum 49: 424–463 + 25 térk., valamint különnyomatként is: Erdélyi Tudományos Füzetek 181. sz. H. TÓTH TIBOR 2007. Nyelvjárás-keveredés: kevertség és többréteg#ség a Dél-Alföld (Kiskunság) nyelvjárásszigetein HEGED$S

ANDREA

1998.

Nyelvföldrajzi

vizsgálatok

a

romániai

magyar

nyelvterületen, különös tekintettel az egyesített atlaszok lehet!ségeire. ELTE BTK. Budapest. Szakdolgozat. HEGED$S ANDREA 2002. Nyelvjárási atlaszok egyesítési lehet!ségei. In SZABÓ GÉZA – MOLNÁR ZOLTÁN – GUTTMANN MIKLÓS szerk., IV. Dialektológiai Szimpozion. Szombathely, 2001. augusztus 23–25. Szombathely. 120–127. HEGED$S ANDREA 2004. Az egyesített nyelvatlaszok jelent!ségér!l. In P. LAKATOS ILONA – T. KÁROLYI MARGIT szerk., Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXII. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 178–181. HEGED$S ANDREA 2006. Possibilities of Uniting of the Atlases of the Hungarian Regions. In AGRIS TIMU%KA ed., Proceedings of the 4th International Congress of Dialectologists and Geolinguists. Latvian Language Institute. University of Latvia. Riga. 221–225. HEGED$S ANDREA 2007. A kétféle é fonéma megléte és kiterjedtségének mértéke a Szilágyságban. In GUTTMANN MIKLÓS – MOLNÁR ZOLTÁN szerk., V. Dialektológiai Szimpozion. Szombathely, 2007. augusztus 22–24. A Berzsenyi Dániel

F!iskola

Magyar

Nyelvészeti

Tanszékének

Kiadványai

VIII.

Szombathely. 120–125. HEGED$S ATTILA 1999. Az -ék képz! (jel? rag?) és a tágabb küls! helyviszony történetinyelvjárási összefüggése. In BÜKY LÁSZLÓ – FORGÁCS TAMÁS szerk., A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet. JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged. 67–73.

!

"#&!

HEGED$S ATTILA 2001. A nyelvjárási alaktani jelenségek. In KISS JEN" szerk., Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. 351–361. HEGED$S ATTILA 2006. A -val/-vel rag eredetéhez. Magyar Nyelv. 459–460. HNyA. = VÖ" ISTVÁN szerk. 1971. Hétfalu nyelvjárási atlasza. Babe&–Bolyai Tudományegyetem. Kolozsvár. HONTI LÁSZLÓ 2007. Hozzászólás a -val/-vel rag eredetéhez. Magyar Nyelv. 73–77. HORGER ANTAL 1905. A keleti székelység nyelvjárási térképe. Magyar Nyelv 446–454. + térképmelléklet. HORGER ANTAL 1934. A magyar nyelvjárások. Kóka Lajos kiadása. Budapest. 1934. IMRE SAMU 1971. A mai magyar nyelvjárások rendszere. Akadémiai Kiadó. Budapest. JUHÁSZ DEZS" 1993. Névtan és nyelvföldrajz. Magyar Nyelv 72–77. JUHÁSZ DEZS" 1997. A romániai magyar nyelvjárások atlaszának kiadástörténeti, nyelvi és településtörténeti tanulságaiból. Magyar Nyelv. 199–207. JUHÁSZ DEZS" 1999. A romániai magyar nyelvjárások atlasza névtudományi jelent!ségér!l. Névtani Értesít! 21: 395–400. JUHÁSZ DEZS" 2001a. Einige Fragen der historischen Morphologie des Ungarischen aus der Sicht der Sprachgeographie. Acta Linguistica Hungarica. 429–453. JUHÁSZ DEZS" 2001b. A magyar nyelvjárások területi egységei. In KISS JEN" szerk., Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. 262–324. JUHÁSZ DEZS" 2001c. A nyelvföldrajz. In KISS JEN" szerk., Magyar Dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. 92–110. JUHÁSZ DEZS" 2001d. A nyelvföldrajz magyar eredményeib!l. In KISS JEN" szerk., Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. 111–128. JUHÁSZ DEZS" 2003. Egy fejezet a történeti jelentésföldrajzból. In BÜKY LÁSZLÓ – FORGÁCS TAMÁS szerk., A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged. 107–117. JUHÁSZ DEZS" 2006. Megjegyzések a -val/-vel rag eredetvitájához. Magyar Nyelv. 460– 463. JUHÁSZ DEZS" 2007. Merre tovább, magyar nyelvföldrajz? In ZELLIGER ERZSÉBET szerk., Nyelv, területiség, társadalom. A 14. Él!nyelvi Konferencia (Bük, 2006.

!

"#'!

október 9–11.) el!adásai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 228. sz. Budapest. 33–43. JUHÁSZ DEZS" – RADVÁNYI PÉTER – VÉKÁS DOMOKOS 2000. Egy dialektológiai adatbázis és elektronikus prezentációs rendszer alapvetése. Magyar Nyelv 47–58. KÁLMÁN BÉLA 1966. Nyelvjárásaink. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. KELLE, BERNHARDT 1997. The Computation of Maps in Word Geography. In THOMAS, R. R. ed., Issues and Methods in Dialectology. Bangor. 211–223. KIRÁLY LAJOS 1990. Nyelvjárási jelenséghatárok a Dél-Dunántúlon. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 186. sz. Budapest. 7–23. KISS JEN" 1972. Hangutánzó igéink nyelvföldrajzához. Magyar Nyelv. 102–107. KISS JEN" 1998. A magyar dialektológia s újabb feladatai az ezredfordulón. Magyar Tudomány. 929–935. KISS JEN" 2001a. A számítógépes dialektológia. In KISS JEN" szerk., Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. KISS JEN" szerk. 2001b. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. KISS JEN" 2002a. Dialektológia és nyelvtudomány: hagyomány és korszer#ség. MNyj. 40: 3–20. KISS JEN" 2002b. Gondolatok a magyar dialektológiáról az új évezred küszöbén. In: SZABÓ GÉZA és mtsai. szerk., IV. Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 2001. augusztus 23–25. A Berzsenyi Dániel F!iskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai V. Szombathely. 11–18. KISS JEN" 2006. Egy új magyar nemzeti nyelvatlasz szükséges voltáról. Magyar Nyelv. 129–142. KISS JEN" 2007. Kihívások és lehet!ségek el!tt a magyar dialektológia. In GUTTMANN MIKLÓS – MOLNÁR ZOLTÁN szerk., V. Dialektológiai Szimpozion. Szombathely, 2007. augusztus 22–24. A Berzsenyi Dániel F!iskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai VIII. Szombathely. 8–16. KISS JEN" 2008. Az els! tájszóközlésekt!l az egyesített digitális tájszótárig. Magyar Nyelv!r. 27–36. KISS JEN" – PUSZTAI FERENC szerk. 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest.

!

"#(!

P. LAKATOS KATALIN – T. KÁROLYI MARGIT 1992. A családi helyhatározóragok szociolingvisztikai vizsgálata Szabolcs-Szatmár megyében. MNyj. 57– 68. MÁRTON GYULA 1962a. Az a-zás állapota a Fekete-Körös völgyében. NyIrK. 85–116. MÁRTON

GYULA

1962b.

A

borsavölgyi

nyelvjárás

igetövei

és

igealakjai.

Nyelvtudományi Értekezések. 32. sz. Akadémiai Kiadó. Budapest. MÁRTON GYULA 1964. Az í-zés állapota a Fekete-Körös völgyében. MNyj. 10: 63–82. MÁRTON GYULA 1969. A romániai magyar nyelvjáráskutatás egy negyedszázada (1944– 1969). NyIrK. 205–220. MÁRTON GYULA 1970. Magyar nyelvjárástan. Babe&–Bolyai Tudományegyetem Nyelvés Irodalomtudományi Kar. Cluj. MÁRTON GYULA 1972. A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. MÁRTON GYULA 1975. A regionális atlaszok szerepe a nyelvjárási jelenségek megismerésében. MNyj. 21: 3–32. MÁRTON GYULA – PÉNTEK JÁNOS – VÖ" ISTVÁN 1977. A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. MHSz. = DEME LÁSZLÓ – FÁBIÁN PÁL – TÓTH ETELKA szerk. 1999. Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó. Budapest MNyA. = DEME LÁSZLÓ – IMRE SAMU 1968–1977. A magyar nyelvjárások atlasza. A munkaközösség

vezet!je

BÁRCZI

GÉZA.

A

Magyar

Nyelvatlasz

munkaközösségének közrem#ködésével szerkesztette DEME LÁSZLÓ és IMRE SAMU. I–VI. Akadémiai Kiadó. Budapest. MNyj. = Magyar Nyelvjárások. (Évkönyv.) MURÁDIN LÁSZLÓ 1962a. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Bözöd, Pipe. NyIrK. 377–381. MURÁDIN LÁSZLÓ 1962b. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Mez!köbölkút, Mez!kesz#, K!szegremete, Misztótfalu. NyIrK. 191– 201. MURÁDIN LÁSZLÓ 1963a. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Keresztes, Hirip. NyIrK. 293–295.

!

")*!

MURÁDIN LÁSZLÓ 1963b. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Síter, Székelyzsombor, Marossárpatak. NyIrK. 115–119. MURÁDIN LÁSZLÓ 1964a. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Diósad, Gyergyószentmiklós. NyIrK. 105–108. MURÁDIN LÁSZLÓ 1964b. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Érköbölkút, Harasztos, Jobbágytelke. NyIrK. 263–267. MURÁDIN LÁSZLÓ 1965a. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Dezs!háza, Gógánváralja, Siklód. NyIrK. 319–324. MURÁDIN LÁSZLÓ 1965b. Mutatvány az RNK magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából: Dobra, Kézdialmás. NyIrK. 175–179. MURÁDIN LÁSZLÓ 1966a. Az -ít igeképz! erdélyi nyelvjárási hangalakja és alakulásmódja. NyIrK. 316– 323. MURÁDIN LÁSZLÓ 1966b. A -ni, -nitt, nul ~ nül határozórag-csoport funkciója és erdélyi elterjedtsége. NyIrK. 45–59. MURÁDIN LÁSZLÓ 1970. Egy mez!ségi mássalhangzó-változás. NyIrK. 336–342. MURÁDIN LÁSZLÓ 1974. Egy vitatott nyelvhelyességi kérdés romániai magyar nyelvjárási háttere. NyIrK. 19–38. MURÁDIN LÁSZLÓ 1975. A 'burgonya' és a 'csicsóka' erdélyi elnevezéseinek szóföldrajzi és jelentésbeli összefüggéseihez. NyIrK. 7–16. MURÁDIN LÁSZLÓ 1977. Állathívogató és -#z! szavak erdélyi nyelvföldrajza I. NyIrK. 171–174. MURÁDIN LÁSZLÓ 1978. Állathívogató és -#z! szavak erdélyi nyelvföldrajza II. NyIrK. 41–56. MURÁDIN LÁSZLÓ 1981. Miriszló nyelvjárásának magánhangzó-rendszere. NyIrK. 39– 66. MURÁDIN LÁSZLÓ 1982. Néhány gazdasági növénynév bels! és területi összefüggéseihez. NyIrK. 115–123. MURÁDIN LÁSZLÓ 1983. Az á utáni o-zás elterjedtsége a mez!ségi nyelvjárásterület nyugati részén. NyIrK. 53–62. MURÁDIN LÁSZLÓ 1984. A zárt í (~ i)-zés erdélyi elterjedtsége. NyIrK. 33–54.

!

")"!

MURÁDIN LÁSZLÓ 1985. A v töv# igék egy csoportja a romániai magyar nyelvjárásokban. NyIrK. 35–41. MURÁDIN LÁSZLÓ 1989. A mez!ségi a-zás. NyIrK. 23–48. MURÁDIN LÁSZLÓ 1990. Növény- és virágnevek. NyIrK. 27–46. MURÁDIN LÁSZLÓ 1992. A t!végi ny : n váltakozás a romániai magyar nyelvjárásokban. NyIrK. 155–170. MURÁDIN LÁSZLÓ 1995. Bevezet!. In MURÁDIN LÁSZLÓ gy#jt. – JUHÁSZ DEZS" szerk., A

romániai

magyar

nyelvjárások

atlasza.

I.

Magyar

Nyelvtudományi

Társaság. Budapest. 5–8. MTsz. = SZINNYEI JÓZSEF 1893–1901. Magyar tájszótár I–II. Budapest. NyIrK. = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. OH. = LACZKÓ KRISZTINA – MÁRTONFI ATTILA 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó. Budapest. PENAVIN OLGA 1969. A jugoszláviai Baranya magyar tájnyelvi atlasza. Újvidék. 44. 47. PENAVIN OLGA 1984. Horvátországi (szlavóniai) magyar nyelvjárási atlasz. A magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék PENAVIN OLGA 1988. Bácskai magyar nyelvjárási atlasz. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék. PENAVIN OLGA 1995. A jugoszláviai Bánát magyar nyelvjárási atlasza. CNESA Kanizsa. POSGAY

ILDIKÓ

2007.

Egy

nyelvközi

nyelvatlasz

alkalmazása

a

magyar

nyelvjáráskutatásban. In Zelliger Erzsébet szerk., Nyelv, területiség, társadalom. A 14. Él!nyelvi Konferencia (Bük, 2006.

október 9–11.) el!adásai. A Magyar

Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 228. sz. Budapest. 382–390. RADVÁNYI PÉTER – VÉKÁS DOMOKOS 1999. Informatikai lehet!ségek a dialektológiában, különös tekintettel a hangzóanyagok kezelésére és a különböz! jelleg# adatok integrációjára. Http://www.btk.elte.hu/fonetika/p/s/hangint.html. RMNyA. = MURÁDIN LÁSZLÓ gy#jt. – JUHÁSZ DEZS" szerk. 1995–2007. A romániai magyar nyelvjárások atlasza I–X. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. SEB"K LÁSZLÓ 1997. Határokon túli magyar helységnévszótár. Teleki László Alapítvány. Budapest.

!

")#!

SZABÓ JÓZSEF 1990. Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek. DélAlföldi Századok 3. Békéscsaba–Kecskemét–Szeged. SZABÓ T. ATTILA 1957. A Román Népköztársaság magyar nyelvjárásai nyelvtérképének el!készítése. NyIrK. 13–26. SzilA. = MÁRTON GYULA gy#jt. – HEGED$S ATTILA szerk. 2000. Szilágysági nyelvatlasz. Magyar Nyelvtudományi Társaság és Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Budapest–Piliscsaba. SzNySz. = GÁLFFY MÓZES

–

MÁRTON GYULA gy#jt. – KISS JEN" szerk. 1987.

Székely nyelvföldrajzi szótár. Akadémiai Kiadó. Budapest. TÁNCZOS VILMOS 2004. A moldvai csángók nyelvészeti kutatása (1945–2004). In KISS JEN" szerk., Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 221. sz. 208–285. TNyt. = BENK" LORÁND f!szerk. 1991–1995. A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. Szerk. E. Abbaffy Erzsébet. 1991. II./1. Szerk. E. Abaffy Erzsébet 1992. II./2. Szerk. Rácz Endre. 1995. Akadémiai Kiadó. Budapest. ÚMTsz. = B. L"RINCZY ÉVA f!szerk. 1979–1992. Új Magyar Tájszótár. I–IV. Akadémiai Kiadó. Budapest. VARGHA FRUZSINA SÁRA 2007. Nyelvjárási és helynévtörténeti anyagok számítógépes feldolgozása. Kézirat. VÉGH JÓZSEF 1959. "rségi és hetési nyelvatlasz. Akadémiai Kiadó. Budapest. VEITH, WERNER H. 1994. Quantitative Dialektologie. Computerkartographie. In MATTHEIER, KLAUS – WIESINGER, PETER Hrsg., Dialektologie des Deutschen. Forschungsstand und Entwicklungstendenzen. Max Niemeyer Verlag. Tübingen. 193–244. VÉKÁS DOMOKOS 2007. Számítógépes dialektológia. In GUTTMANN MIKLÓS – MOLNÁR ZOLTÁN szerk., V. Dialektológiai Szimpozion. Berzsenyi Dániel F!iskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai VIII. Szombathely. 289–293. VIERECK, WOLFGANG 1971. Britische und amerikanische Sprachatlanten. Zeitschrift für Dialektologie und Linguistik. 167–205. VIERECK, WOLFGANG 1978. Sprachliche Variation im Englischen und ihre Erforschung. Zeitschrift für Dialektologie und Linguistik. 161–174.

!

"))!

VIERECK, WOLFGANG 1985. Linguistic Atlases and Dialectometry: The Survey of English Dialect. In KIRK, M. J. – SANDERSON, S. – WIDDOWSON, J. D. A. eds., Studies in Linguistic Geography. The Dialect of English in Britain and Ireland. London, 94–112. VIERECK, WOLFGANG. 2005. Selected Writings – Ausgewählte Schriften. Vol. / Teil. 1– 2. English Linguistic and Cultural History – English Dialektology / Englische Sprach- und Kulturgeschichte – Englische Dialektologie. Bamberger Beiträge zur Englischen Sprachwissenschaft. / University of Bamberg Studies in Linguistics. Herausgegeben von / edited by Wolfgang Viereck. Bd. / Vol. 49. Peter Lang Europäischer Verlag der Wissenschaften. Frankfurt am Main. Berlin. Bern. Bruxelles. New York. Oxford. Wien.

!

")+!

MELLÉKLETEK

!

"#$!

1.

Kutatópont-hálózat!

!

"#$!

Településnév Abádszalók Abásfalva Abasár Ábrámfalva Acsád Acsalag Ágya Agyagfalva Agyagosszergény Ajnád Aknasugatag Albis Aldoboly Algy# Alpár Alsódobsza Alsóboldogfalva Alsócsernáton Alsóittebe Alsónyék Alsó#r Alsórákos Alsósófalva Alsóvadász Alsóvalkó Altorja Andrásfa Andrásfalva Angyalos Apáca Aranyosegerbegy Árapatak Ardó Árkos Ártánd

Ország/Megye H/Szolnok Ro H/Heves Ro H/Vas H/Gy#r-Sopron Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Csongrád H/Bács-Kiskun H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro H/Tolna Au Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro H/Vas Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Hajdú-Bihar

Idegen nyelvi név

MNyA. M-17

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

Abu!

243 J-8

Obr"ne!ti

227 A-17 A-4

Adea Luti$a

J: 1 236 A-6

N"dejdea Ocna %ugatag Albi! Dobolii de Jos

168 C: 2 70 13 K-12 K-3 L-17

Bodogaia Cernatu (de Jos) Novi Itebej Unterwart Raco! Ocna de Jos

253 83 Ju-11 F-15 Au-3 T: 7 323 L-13

V"lc"u de Jos Turia

65 93 B-5

Andreeni Anghelu! Apa$a Vii!oara Araci Ardurel Arcu!

283 49 T: 14 L: 5 T: 18

26 17 54

P-18 137

CsángA.

HNyA.

Településnév Árvádfalva Atyha Babosdöbréte Baca Bácsfalu Bágy Bajka Bajsa Bakonyszentlászló Baksa Baktakék Balánbánya Balanyásza Balaton Balatonbozsok Balatonmagyaród Balkány Balmazújváros Balogunyom Balusest Bálványos Bana Barátos Bardóc Bárna Barót Barslédec Bátor Becsehely Becsvölgye Becske Bede Bélafalva Bélfenyér Bencéd

Ország/Megye Ro Ro H/Zala Ro Ro Ro Cssz Ju H/Veszprém H/Baranya H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro H/Heves H/Fejér H/Zala H/Szabolcs-Szatmár H/Hajdú-Bihar H/Vas Ro H/Somogy H/Komárom Ro Ro H/Nógrád Ro Cssz H/Heves H/Zala H/Zala H/Nógrád Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Arv"$eni Atia

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 249 320

HNyA.

B-11 Ba$a Baciu B"deni Bajka Baja

F: 1 7 220 Cssz-10 Ju-5 C-16 G-4 L-11

B"lan B"l"neasa

178 X H-11 D-5 B-31 P-3 P-11 A-23

B"lu!e!ti

X D-9 C-9

Brate! Br"du$

39 208 H-7

Baraolt Ladice

118 Cssz-4 J-9 B-26 B-18 J-1

Bedenik Belani Belfir Ben$id

L: 12 110 D: 6 292 138

Településnév Benedekfalva Bereck Berzék Berzunc-Butukár Beseny# Béta Betfalva Bethlenfalva Bibarcfalva Biharsályi Biharugra Bikafalva Bikfalva Bita Boda Bódé Bodok Bodony Bodos Bogárfalva Bogdánd Bogdánfalva Bolyk Bordos Boroszló Borsodszentgyörgy Borszék Borzafalva Borzont Bosta Botykapeterd Bödeháza Bögöz Bölön B#sháza

Ország/Megye Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Békés Ro Ro Ro H/Baranya

Idegen nyelvi név Benesat Bre$cu

Ro H/Heves Ro Ro Ro Ro Cssz Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro H/Baranya H/Baranya H/Zala Ro Ro Ro

Bodoc

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

CsángA.

22 103 L-19

Berzun$i P"dureni Beta Bete!ti Beclean Bibor$eni %auaaieu

X 48 251 256 259 201 D: 4 N-7

T"ureni Bicfal"u Bita

250 15 34

T: 19 D-36

80 J-7

Bodo! Bulg"reni Bogdand Valea Seac" Bo&kovce Bordo!iu Borosl"u

117 295 B: 9 N: 1

13 X

Cssz-17 312 144 H-10

Borsec Oituz Borzont

G: 2

194 X 184a

G-5 D-35 B-28 Mugeni Belin Biu!a

235 76

T: 15 16 139

HNyA.

Településnév Bözöd Bözödújfalu Budafogadó Bugyi Buj Bún Bükkábrány Bükkaranyos Bükkszád Bürgezd Cegléd Cikó Cófalva Cún Csáb Csákberény Csanádpalota Csángótelep Csánig Csány Csapod Csatószeg Csehétfalva Csehimindszent Csekefalva (Cs) l. Csíkcsekefalva Csekefalva (U) Csépa Cserépfalu Cserkút Csernakeresztúr Csernátfalu Csíkbánkfalva Csíkborzsova Csíkcsekefalva Csíkcsicsó

Ország/Megye Ro Ro Ro H/Pest H/Szabolcs-Szatmár Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro H/Pest Ro Ro H/Baranya Cssz H/Fejér H/Csongrád Ro H/Vas Ro H/Gy#r-Sopron Ro Ro H/Vas Ro/Csík Ro/Udvarhely H/Szolnok H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Baranya Ro Ro Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Bezid Bezidu Nou Fogad"u

MNyA.

RMNyA. SzilA. M: 9

SzNySz. CsángA. 308 313

HNyA.

12 E-18 O-8

Boiu

M: 15 M-3 M-4

Bicsad Bilghez

116 52 J-24

'ic"u 'ufal"u

18 40 G-7 Cssz-16 E-12 N-9

(ebovce

Estelnic

115 A-19

Cean

10 A-12

Cet"$uia Cehe$el

132 305 A-33 X

Ceche!ti

263(U) K-4 M-1 D-37

Cristur Cernatu Bancu Bîrzava Ciucani Ciceu

R: 1 Ro-21

4 138 160 133(Cs) 158

140

Településnév Csíkcsomortán Csíkdánfalva Csíkdelne Csíkjen#falva Csíkkozmás Csíklázárfalva Csíkmadaras Csíkmenaság Csíkmindszent Csikóst#tt#s Csíkpálfalva Csíkrákos Csíksomlyó Csíkszentdomokos Csíkszentgyörgy Csíkszentimre Csíkszentkirály Csíkszentlélek Csíkszentmárton Csíkszentmihály Csíkszentmiklós Csíkszentsimon Csíkszenttamás Csíkszereda Csíktapolca Csikvánd Csíkverebes Csobotfalva Csomak#rös Csomortán Csongor Csöb Csöde Csönge Csucsom

Ország/Megye Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Baranya Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Veszprém Ro Ro Ro Ro Szu Ro H/Zala H/Vas Cssz

Idegen nyelvi név %oimeni D"ne!ti Delni$a Ineu Cozmeni L"z"re!ti M"d"ra! Arm"!eni Mizentea

MNyA.

RMNyA. SzilA.

M: 8

SzNySz. CsángA. 154 169 157 172 131

T: 1 N: 4

165 150 143

D-31 P"uleni Ciuc Racu %umuleu Sîndominic Ciucsîngeorgiu Sîntimbru Sîncr"ieni Leliceni Sînm"rtin Mih"ileni Nicole!ti Sînsimion Tome!ti Miercurea Ciuc Topli$a Ciuc

Ro-14

156 164 152 175 142 137 139 145 135 167 161 134 173 147 155

C-5 Vrabia Ciba Ciuru! Lutoasa Csomonyin Cibu

126 153 37 112 Szu-2 310 B-9 A-20 Cssz-21

(u)ma 141

HNyA.

Településnév Csutakfalva Csügés Csütörtök Dad Damak Dálnok Dálya Datk Dávod Debrecen Debréte Decs Décsfalva Deregny# Derzs Désháza Dévaványa Dezs#háza Diósad Diószeg Diszel Dobó Doboz Dobó-Vágás Dobra Domokos Dormánd Dormánfalva Dózsa György Dózsa ~ Újfalu Döbrököz Dudar Dunakiliti Dunapataj Dunaszeg

Ország/Megye Ro Ro Cssz H/Komárom H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro H/Bács-Kiskun H/Hajdú-Bihar H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Tolna Ro Cssz Ro Ro H/Békés Ro Ro Ro H/Veszprém Ro H/Békés Ro Ro Ro H/Heves Ro Ro Ro H/Tolna H/Veszprém H/Gy#r-Sopron H/Bács-Kiskun H/Gy#r-Sopron

Idegen nyelvi név Ciutac Ciughe! !tvrtok na Ostrova

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 187a X

Cssz-6 C-12 L-6

Dalnic Daia Dopca

U: 5

71 216

T: 13 G-13 P-19 L-7 F-14

Deju$iu Drah*ov Dîrjiu Deja

241 Cssz-26 215 Ro-2 M-19

Satu Mic Dio!od Tuta

31 J: 3 E: 4 U: 8

40 X

D-2 Dobeni

M: 14 N-4

Dobeni-T"ietura Dobra D"m"cu!eni D"rm"ne!ti Gheorghe Doja Doja

257 Ro-3 M-12

5

X Ro-11 X D-19 C-18 A-11 F-6 C-2

142

B: 8 C: 3

HNyA.

Településnév Dunavecse Ebed Ecseg Ége Egeraracsa Egerlöv# Egerpatak Egrespatak Egri Egyházasrádóc El#patak Encs Encsencs Endr#d Énlaka Eperjeske Erd#füle Erd#horváti Erd#tarcsa Eresztevény Erk Erked Érköbölkút Érkörtvélyes Er#sd Érsekcsanád Érszakácsi Eszeny# Esztelnek Esztrugár Esztufuj Ete Etéd Étfalva Fajsz

Ország/Megye H/Bács-Kiskun Cssz H/Nógrád Ro H/Zala H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro H/Vas Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Szabolcs-Szatmár H/Békés Ro H/Szabolcs-Szatmár Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Nógrád Ro H/Heves Ro Ro Ro Ro H/Bács-Kiskun Ro Ro Ro Ro Ro H/Komárom Ro Ro H/Bács-Kiskun

Idegen nyelvi név Obid

MNyA. F-3 Cssz-14 J-3

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

Ighiu

CsángA.

221 B-22 M-5

Aninoasa Aghire! Agri!

35 64 B: 1 A-30

Vîlcele

51 L-12 P-5 N-2

Inl"ceni

M: 10

315

O-13 Filia

T: 8 O-2 J-4

Eresteghin

46 J-12

Archid Cubulcut Curtuiu!eni Ariu!d

29 A: 3 A: 2 12 F-23

S"c"!eni E!eneu Estelnic Strugari Stuful

4 187b 113 X X C-10

Atid Etfal"u

314 72 F-12 143

HNyA.

Településnév Fancsal Farcád Farkaslaka Feketelak Feldoboly Fels#boldogfalva Fels#csernáton Fels#nyék Fels##r Fels#örs Fels#rákos Fels#sófalva Fels#t#k Feltorja Fenyéd Fiadfalva l. Fiatfalva Fiatfalva Firtosmartonos Firtosváralja Fitód Fony Forrófalva Fotos Földeák Frumósza Furta Futásfalva Füle Füle Gáborján Gagy Gajcsána-Magyarfalu Gajdár Galambok Galócás

Ország/Megye Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Tolna Au H/Veszprém Ro Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Fîncel For$eni Lupeni Lacu Dobolii de Sus Feliceni Cernatu (de Sus)

Ro Ro Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro H/Csongrád Ro H/Hajdú-Bihar Ro H/Fejér Ro H/Hajdú-Bihar Ro Ro Ro H/Zala Ro

Filia! Firtu!u Firt"nu! Fitod

MNyA.

RMNyA. SzilA.

M: 12 F: 11

SzNySz. CsángA. 296 261 303 20 248 82

D-16 Au-2 C-23

Oberwart Raco!ul de Sus Ocna de Sus Tiocu de Sus Turia Br"de!ti

199 324 E: 6 23 274 X M: 16

238 306 316 148

L-10 F"r"oani Foto!

X 57 N-8

Frumoasa

X P-17

Alungeni

94 C-26

Filia

207 P-16

Geoagiu G"iceana-Unguri Gaidar

287 X X B-30

G"l"u$a!

193 144

HNyA.

Településnév Géberjén Gelej Gelence Gelsesziget Gencs Gerjen Gice Gidófalva Gógánváralja Gomba Goroszló Gorzafalva Gölle Görcsöny Görgényüvegcs+r Göröcsfalva Güdüc Gyanógeregye Gyepes Gyergyóalfalu Gyergyóbékás Gyergyócsomafalva Gyergyóditró Gyergyóhodos Gyergyóremete Gyergyószárhegy Gyergyószentmiklós Gyergyótölgyes Gyergyóújfalu Gyergyóvárhegy Gyidráska Gyimesbükk Gyimesfels#lok Gyimesközéplok Gyón

Ország/Megye H/Szabolcs-Szatmár H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro H/Zala Ro H/Tolna Cssz Ro Ro H/Pest Ro Ro H/Somogy Ro Ro Ro Ro H/Vas Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Pest

Idegen nyelvi név

MNyA. P-8 M-6

Ghelin$a

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

U: 6

CsángA.

63

B-29 Ghenci

B: 3

Hucín Ghidfal"u Gogan Varolea

F-10 Cssz-20 55 L: 17 J-18

Gurusl"u Oituz

45 X D-27

Gîrcein Gl"j"rie Satul Nou Ghidu$

47 M: 1 163 186a A-32

Ghipe! Joseni Bicaz Ciumani Ditr"u Hodo!a Remetea L"zarea Gheorgheni Tulghe! Suseni Subcetate Ver!e!ti Ghime! F"get Lunca de Sus Lunca de Jos

M: 2 M: 3

X N: 3

E-19 145

246 184 192 181 188 189 187 186 185 195 180 190 176 171 174

HNyA.

Településnév Gyoszény Gyöngyöspata Györgyfalva Gyúró Hadad Hadadnádasd Hágót# Hahót Hajdúszovát Halmágy Hánta Haraly Harasztos Hatolyka Héderfája Hegyk# Héreg Hermánszeg Hernádkércs Hernádszurdok Hét Hévízgyörk Hidas Hidegkút Hídvég Hilib Hirip Hodgya Hodos Hollósarka Homok Homoródalmás Homoródjánosfalva Homoródkarácsonyfalva Homoródkeményfalva

Ország/Megye Ro H/Heves Ro H/Fejér Ro Ro Ro H/Zala H/Hajdú-Bihar Ro H/Komárom Ro Ro Ro H/Gy#r-Sopron H/Komárom H/Szabolcs-Szatmár H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Pest H/Baranya Ro Ro Ro Ro Ro Cssz Ro Szu Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Joseni

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

J-5 Gheorgheni

K: 1 E-13

Hodod Nadisul Hododului Hagota

20 14 198 B-21 P-13 Ro-20 C-17

H"lmeag Harale C"l"ra!i H"tuica Idrifaia

T: 12 62 L: 9 65 L: 15

A-5 E-3 P-10 L-14 L-9 L-3 J-13 F-17 Vidacutu Haghia Hilib Hrip Hoghia Vydrany Capu Corbului Holmok Mere!ti Ione!ti Cr"ciunel Com"ne!ti 146

265 52 85 B: 4 258 Cssz-7 196 Szu-1 229 213 218 245

CsángA. X

HNyA.

Településnév Homoródremete Homoródszentmárton-Bikfalva Homoródszentpál Homoródszentpéter Homoródújfalu Homoródvárosfalva Horge!ti Hort Hosszúfalu Hosszúpályi Igar Iharos Ikafalva Ilyefalva Imecsfalva Ipolytölgyes Ipp Istvánháza Iszkaszentgyörgy Ivád Izsák Izsap Jánd Jánok Jászfényszaru Jászjákóhalma Jászladány Jobbágytelke Kadicsfalva Kajárpéc Kajdacs Kakasd Káld Kálmáncsa Kálnok

Ország/Megye Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Heves Ro H/Hajdú-Bihar H/Fejér H/Somogy Ro Ro Ro H/Pest Ro Ro H/Fejér H/Heves H/Bács-Kiskun Cssz H/Szabolcs-Szatmár Cssz H/Szolnok H/Szolnok H/Szolnok Ro Ro H/Gy#r-Sopron H/Tolna H/Tolna H/Vas H/Somogy Ro

Idegen nyelvi név C"lug"reni M"rtini! Sînpaul Petreni Satu Nou Or"!eni ?

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 260 228 217 212 204 211 X

HNyA.

J-6 S"cele

6 P-15 F-1 B-34

Icfal"u Ilieni Imeni

95 25 64 E-1

Ip I!tihaza

E: 2 L: 13

50

C-25 H-8 K-1 Cssz-11 O-16 Cssz-23 J-15 J-16 J-17

I,op Janík

Sbmbria! C"di!eni

M: 4 270 C-6 F-7 F-13 A-27 D-29

Calnic

74 147

Településnév Kalotaszentkirály Kalugarény Kányád Kányavár Kapolcs Kápolnásfalu Kaposgyarmat Kaposkeresztúr Karancslapujt# Kárásztelek Karatna-Volál Karcfalva Kászonaltíz Kászonfeltíz Kászonimpér Kászonjakabfalva Kászonújfalu Kecsed-Kisfalud Kék Kékcse Kelgyeszt Kemence Kemenespálfa Kémer Kenderes Kénos Kerkabarabás Kerkateskánd Kér# Ketris Kéty Kézdialmás Kézdik#vár Kézdimartonos Kézdiszentkatolna

Ország/Megye Ro Ro Ro H/Zala H/Veszprém Ro H/Somogy H/Somogy H/Nógrád Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Szabolcs-Szatmár H/Szabolcs-Szatmár Ro H/Pest H/Vas Ro H/Szolnok Ro H/Zala H/Zala Ro Ro H/Tolna Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Sbncraiu C"lug"reni Ulie!

MNyA.

RMNyA. SzilA. E: 10

SzNySz.

CsángA. X

222 B-25 D-3

C"pîlni$a

272 D-25 D-26 H-6

Carastelec Turia Cîr$a Pl"ie!ii de Jos Pl"ie!ii de Sus Imper Iacobeni Casinu Nou Satu Mic

E: 1

Ro-15

38 102 170 130 136 129 128 127 304

U: 2

O-9 O-12 Pilde!ti

X H-1 A-28

Cam"r

37 M-18

Chinu!u

T: 2

242

B-17 B-24 B"i$a Chetris

F: 5 X F-8

Mereni Petriceni M"rt"nu! Catalina

U: 4 U: 3

148

109 107 87 84

HNyA.

Településnév Kézdiszentlélek Kézdivásárhely Kibéd Kicsibükk Kide Kilyén Kilyénfalva Kisasszond Kisbacon Kisborosnyó Kisdörgicse

Ország/Megye Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Somogy Ro Ro H/Veszprém

Kis- és Nagykadács

Ro

Kis- és Nagysolymos Kisgalambfalva Kisgörb# Kisharsány Kisherend Kisiratos Kiskapus Kiskászon Kiskede Kiskundorozsma Kiskunhalas Kiskunmajsa Kismedesér Kisnémedi Kisszékely Klézse Kobátfalva Kóbor Koltó Komolló Kórógy

Ro Ro H/Veszprém H/Baranya H/Baranya Ro Ro Ro Ro H/Csongrád H/Bács-Kiskun H/Bács-Kiskun Ro H/Pest H/Tolna Ro Ro Ro Ro Ro Ju

Idegen nyelvi név Sînzieni Tîrgu Secuiesc Chibed F"ge$el Chidea Chilieni Chileni

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 105 92

M: 5 187c E: 7 29 182 D-22

B"$anii Mici Valea Mic" C"daciu Mic !i C"daciu Mare %oimo!u Mic !i %oimo!u Mare Porumbenii Mici

202 19 D-4 280 284 239 B-7 G-10 G-9

Doroban$i Cop!a Mic" Casinu Mic Chedia Mic"

I: 1 Ro-17 106 281 K-11 K-6 K-7

Medi!oru Mic

288 E-9 F-4

Cleja Cob"te!ti Cobor Colt"u Comol"u Korog 149

X Ro-13

279 T: 11 B: 6 32

Ju-7

HNyA.

Településnév Koroncó Korond Kót Kotormány Kovácshida Kovászna Kozmás Kozármisleny Kökös Kölked Köpec K#rispatak K#röspatak Köröstarcsa Köröstárkány K#szegremete Kövesd Középajta Középlak Középpulya Kraszna Krasznahorvát Krasznarécse Krasznokvajda Krizba Kunágota Kunszentmiklós Kupuszina Kurtapatak Kusaly Kutas Küküll#keményfalva Küls#rekecsin Küsmöd Lábnik

Ország/Megye H/Gy#r-Sopron Ro Ju Ro H/Baranya Ro Ro H/Baranya Ro H/Baranya Ro Ro Ro H/Békés Ro Ro Ro Ro Ro Au Ro Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro H/Békés H/Bács-Kiskun Ju Ro Ro H/Somogy Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Corund Kot Cotormani

MNyA. C-4

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

CsángA.

321 Ju-1 141 G-8

Covasna Cozmeni

43 U: 1 D-38

Chichi!

14 G-12

C"pe$i Cri!eni Valea Cri!ului T"rcaia Remetea Oa!ului Cuesd Aita Medie Cuz"plac Mitterpullendorf Crasna Horvatul Crasnei Recsea

99 307 75 N-3 Ro-5

J: 2 B: 2 19 78 E: 8

Au-1 63 66 59 L-8

Crizbav

T: 17

Kupusina Valea Scurt" Co!eiu

N-10 E-20 Ju-4 114 35 D-20

Tîrnovi$a Funka R"c"ciuni Cu!med Vladnic 150

299 X 319 X

HNyA.

Településnév Lábod Lázárfalva Lécfalva Lecsmér Lele Lemhény Lengyelfalva Lészped Lipót Lisznyó Lókod Lompért Lozsád Lövéte Ludányhalászi Lujzikalagor Lüget Madaras Madéfala Madocsa Magyarberkesz Magyarbikal Magyarb#d Magyarcsaholy Magyardécse Magyaregregy Magyargencs Magyargyer#monostor Magyarhegymeg Magyarhermány Magyarkapud Magyarkapus Magyarkecel Magyarlapád Magyarnemegye

Ország/Megye H/Somogy Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Gy#r-Sopron Ro Ro Ro Ro Ro H/Nógrád Ro Ro H/Bács-Kiskun Ro H/Tolna Ro Ro Cssz Ro Ro H/Baranya H/Veszprém Ro Cssz Ro Ro Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név

MNyA. D-21

RMNyA. SzilA.

L"z"re!ti Le$ Le!mir Lelein Lemnia Poloni$a Lespezi

SzNySz.

CsángA.

124 45 42 24 104 276 X C-1

Lisn"u Locodeni Lompirt Jeledin$i Lueta

16 230 32 Ro-18

R: 2 M: 18

244

H-4 Luizi-C"lug"ra Arini

X 53 F-24

Siculeni

159 F-5

Berchez Bic"latau Bidovce Ceh"lut Cire!oaia

B: 7 E: 9 Cssz-24 11 F: 3 D-33 A-21

M"n"stireni Dolné Zahorany Herman C"pud C"pu!u Mare C"$"lu!a Lopadea Nou" Nimigea de Jos 151

E: 11 Cssz-18 209 K: 5 E: 12 67 L: 14 Ro-4

HNyA.

Településnév Magyaró Magyarós l. Szászmagyarós Magyarpéterfalva Magyarsáros Magyarszovát Magyarvalkó Magyarzsákod Majlátfalva Makád Maksa Málnás Malomfalva Malu Mánd Mány Maradék Marcali Máréfalva Markóc Markosfalva Marosbogát Marosfalva Marossárpatak Marosf# Martonfa Martonfalva Martonos Martos Mátisfalva Mátrasz#l#s Mecsekszakál Medina Megyehíd Mélykút Menaságújfalu

Ország/Megye Ro

Idegen nyelvi név Aluni!

Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Pest Ro Ro Ro Ro H/Szabolcs-Szatmár H/Fejér

Petrisat Delenii Suatu V"leni Jacodu Mailat

MNyA.

RMNyA. SzilA. G: 1

SzNySz. CsángA. 17 X

L: 19 L: 16 L: 1 Ro-6 264 I: 2 E-17

Moac!a Malna! Mor"reni ?

47 96 278 X O-17 E-11

Maradik H/Somogy Ro H/Baranya Ro Ro Ro Ro Ro H/Baranya Ro Ro Cssz Ro H/Nógrád H/Baranya H/Tolna H/Vas H/Bács-Kiskun Ro

D-11 Satu Mare

273 G-2

M"rcu!a Bogata Mure! Sat Glodeni Izvorul Mure!ului

68 L: 10 180a L: 4 177 F-19

M"rtineni M"rtinu! Martovce M"ti!eni

67 56 Cssz-12 225 J-2 D-34 F-9 A-25 K-10

Arm"!enii Noi 152

149

HNyA.

Településnév Meny# Méra Mesztegny# Mez#bodon Mez#csokonya Mez#fény Mez#keszü Mez#komárom Mez#köbölkút Mez#panit Mez#veresegyháza Mihályi Miklósfalva Miklósvár Mikóújfalu Miriszló Misztótfalu Mocsolya Mogyoród Monó Muzsna Nagyajta Nagybacon Nagyborosnyó Nagybózsva Nagycsepely

Ország/Megye Ro Ro H/Somogy Ro H/Somogy Ro Ro H/Fejér Ro Ro Ro H/Gy#r-Sopron Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Pest Ro Ro Ro Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Somogy

Nagy- és Kisdoba Nagygalambfalva Nagyhind Nagyiván Nagykanizsa Nagykede Nagykónyi Nagyk#rös

Ro Ro Cssz H/Szolnok H/Zala Ro H/Tolna H/Pest

Idegen nyelvi név Mineu Mera

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. 30

E: 13 D-12

Papiu Ilarian

L: 6 D-23

Foieni Ches"u

A: 1 F: 13 D-6

Fîntîni$a P"net Strugureni

F: 12 L: 7 F: 8 A-13

Nicole!ti Miclo!oara Uifal"u Mir"sl"u T"u$ii-M"gher"u! Valea pomilor

233 98 101 K: 4 B: 5 33 E-10

Mîn"u Mujna Aita Mare B"$anii Mari Boro!neu Mare

Doba mare si Doba mic" Porumbenii Mari Ve&ké Chyndice

7 223 77 119 36 O-1 D-8 46 240 Cssz-5 M-15 B-37

Chedia Mare

282 D-18 J-21

153

CsángA.

HNyA.

Településnév Nagykör+ Nagylóc Nagymákfa Nagymedesér Nagymoha Nagymon Nagyölved Nagypatak Nagypirit Nagyszalánc Nagyszalonta Nántü Naszály Nemescsó Nemesvita Nógrádmarcal Nyárád Nyárádkarácson Nyárádremete Nyárádszentmárton Nyékinca Nyirád Nyíres Nyírkáta Nyírkerecseny Nyírlöv# Nyírtét

Ország/Megye H/Szolnok H/Nógrád H/Vas Ro Ro Ro Cssz Ro H/Veszprém Cssz Ro Ro H/Komárom H/Vas H/Veszprém H/Nógrád H/Veszprém Ro Ro Ro

Nyitragerencsér Nyújtód Ócfalva Ófehértó Okány Oklánd Okorág

Cssz Ro Ro H/Szabolcs-Szatmár H/Békés Ro H/Baranya

H/Veszprém Ro H/Szabolcs-Szatmár H/Szabolcs-Szatmár H/Szabolcs-Szatmár H/Szabolcs-Szatmár

Idegen nyelvi név

Medi!oru Mare Grînari Naimon Ve&ké Ludince Valea Mare

MNyA. M-16 G-5 A-31

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

289 T: 5 34 Cssz-13 X A-29 Cssz-25

Slanec Salonta Hurez

D: 5 6 C-11 A-16 D-1 H-3 C-13

Cr"ciune!ti Eremitu Mitre!ti Nikinci

L: 11 Ro-12 L: 8 C-21

Nire!

F: 2

Nitrianske Hrn)iarovce Lunga O$eni

P-7 O-15 O-14 O-10 Cssz-3 88 234 P-4 N-6

Ocland

210 G-3 154

CsángA.

HNyA.

Településnév Olasztelek Old Oltárc Oltszakadát Oltszem Onest Ordacsehi Oros Orosháza Oroszfalu Oroszhegy Orotva Ozsdola Öcsöd Ördöngösfüzes -risziget Padár Páké Pakod Pakura Palást Pálfalva Pamuk Papolc Papos Páprád Parajd Pat Patak Patakfalva Páty Páva Pele Pély Pér

Ország/Megye Ro H/Baranya H/Zala Ro Ro Ro H/Somogy H/Szabolcs-Szatmár H/Békés Ro Ro Ro Ro H/Szolnok Ro Au H/Zala Ro H/Zala Ro Cssz Ro H/Somogy Ro H/Szabolcs-Szatmár H/Baranya Ro H/Zala H/Nógrád Ro H/Pest Ro Ro H/Heves H/Gy#r-Sopron

Idegen nyelvi név T"li!oara

MNyA. G-11 B-27 Ro-19

S"c"date Olteni One!ti

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 200

S: 1 81 X

D-7 P-2 N-5 Ruseni Dealul Jolotca Ojdula

91 302 188a 86 N-1

Fize!u Gherlii Siget in der Wart

F: 6 Au-4 B-13

Pachia

38 B-6

P"cura Plá.t'ovce P"uleni

X Cssz-15 317 D-13

P"p"u$i

22 P-6 G-6

Praid

326 B-33 H-2

V"leni

247 E-7

Pava Beche

60 9 M-13 C-8 155

HNyA.

Településnév Perecseny l. Szilágyperecsen Petek Petenye Péterhida Péterréve Petneháza Pet#falva Pilismarót Pipe Piros Ploszkucén Poklonfalva Polgár Polyán Pósalaka Pottyand Prájéla Pusztafalu Pusztasomorja Pusztina Pürkerec Rábagyarmat Rábasömjén Rátony Rava Recefalva Recsenyéd Réte Réty Rezi Ricse Rigács Rónaszék Rugonfalva Ságod

Ország/Megye

Idegen nyelvi név

Ro Ro H/Somogy Ju H/Szabolcs-Szatmár Ro H/Komárom Ro Ju Ro Ro H/Hajdú-Bihar Ro Ro Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Gy#r-Sopron Ro Ro H/Vas H/Vas Ro Ro Ro Ro Cssz Ro H/Zala H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Vas Ro Ro H/Zala

Petecu Petenia Ba)ko-Petrovo Selo

MNyA.

RMNyA. SzilA. X T: 4 E: 5

SzNySz.

CsángA.

HNyA.

214

D-28 Ju-6 O-11

Peteni

66 E-5

Pipea Rumenka Ploscu$eni Sîncr"ieni

L: 18 Ju-8 X 140 M-10

Poian Po!oloaca Potiond Pralea

108 D: 3 151 X O-4 A-2

Pustiana Purc"reni

N: 2

X 1

B-2 A-18 Ratin Roua Recea Rare! Reca Reci

57 309 197 219 Cssz-1 33 B-15 O-6 A-34

Co!tiui Rug"ne!ti

C: 1 262 B-12

156

Településnév Ország/Megye Sajókaza H/Borsod-Abaúj-Zemplén Sajószöged H/Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóvámos H/Borsod-Abaúj-Zemplén Sajtoskál H/Vas Salamás Ro Salánk Szu Sámson Ro Sándorfalva Ro Sárfalu Ro Sárfimizdó H/Vas Sarmaság Ro Sármellék H/Veszprém Sárpatak Ro Sárszentmiklós H/Fejér Sarud H/Heves Sat H/Zala Selymesilosva Ro Sepsibükszád Ro Sepsik#röspatak Ro Sepsiszentgyörgy Ro Sepsiszentkirály Ro Sepsiszentkirály csángó betelepültek Ro Seregélyes H/Fejér Siklód Ro Siménfalva Ro Síter Ro Sófalva Ro Sókszel#ce Cssz Soltvadkert H/Somogy Som H/Somogy Somlóvásárhely H/Veszprém Somlyóújlak Ro Somodor H/Somogy Somogyacsa H/Somogy Somogyhatvan H/Baranya

Idegen nyelvi név

S"rma! Salanki %am!ud Alexandri$a Tîrgu Secuiesc

MNyA. L-4 M-9 L-16 A-11

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

191 Szu-4 28 231 90 B-4

S"rm"sag

26 B-23

%apirtoc

T: 3 F-2 M-14 B33

Iliusua Bixad Valea Cri!ului Sfîntu Gheorghe Sîncraiu Sîncraiu

39 T: 9 T: 16 50 27 27cs E-16

%iclod Simone!ti %i!terea S"rata Selice

M: 6 D: 2 F: 4 Cssz-8 K-5 D-10 C-19

Uileacul Simleului

43 D-14 D-15 D-30

157

325 268

CsángA.

HNyA.

Településnév Somogyszob Soponya Sövényháza Sukoró Sük# Sülelmed Sümegprága Szabéd Szabófalva Szacsva Szakatura Szakony Szalaf# Száldobos Szapáryfalva Szárász Szárazajta Szárazpatak Szárföld Szászfalu Szászkút Szászmagyarós Szebény Szederjes Szegvár Szék Székelykeresztúr Székelyszállás Székelyszentmiklós Székelyszenttamás Székelyvarság Székelyvécke Székelyzsombor Szell# Szenta

Ország/Megye H/Somogy H/Fejér H/Csongrád H/Fejér Ro Ro H/Veszprém Ro Ro Ro Ro H/Gy#r-Sopron H/Vas Ro Ro H/Baranya Ro Ro H/Gy#r-Sopron Ro Ro Ro H/Baranya Ro H/Csongrád Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro H/Baranya H/Somogy

Idegen nyelvi név

MNyA. B36 E-15 K-8 E-14

RMNyA. SzilA.

Cri!eni Ulmeni

SzNySz.

CsángA.

269 8 B-8

S"bed S"b"oani Saciova S"c"tura

L: 3 H: 1

X 18 X

A-9 B-1 Dobo!eni 'ipari

206 P: 1 F-16

Aita Seac" Valea Seac"

T: 10

100 111

A-7 S"s"u!i Sascut M"gheru!

89 X 252 F-21

Mureni

224 K-8

Sic Cristuru Secuiesc S"la!uri Nicoleni T"ma!u V"r!ag Ve$ca Jimbor

F: 10 255 286 267 275 M: 7 T: 6 F-20 B-35

158

285 203

HNyA.

Településnév Szentábrahám Szentdemeter Szenterzsébet Szentgál Szentgyörgyvölgy Szentivánlaborfalva Szentkirály Szentlászló Szentlélek Szentmihály Szentpéterúr Szépvíz Szér Szerbek Szeremle Szerep Szigetmonostor Szihalom Szilágybagos Szilágyballa Szilágyborzás Szilágycseh Szilágyf#keresztúr Szilágynagyfalu Szilágypanit Szilágyperecsen Szilágyperecseny l. Szilágyperecsen Szilágysomlyó Szilágyszeg Szilágyszentkirály Szilágyzovány Szilsárkány Szilvásszentmárton Szinpetri Szolokma

Ország/Megye Ro Ro Ro H/Veszprém H/Zala Ro Ro Ro Ro Ro H/Zala Ro Ro Ro H/Bács-Kiskun H/Hajdú-Bihar H/Komárom H/Heves Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro Ro

Idegen nyelvi név Avr"me!ti Dumitre!ti Eliseni

Ro Ro Ro Ro H/Gy#r-Sopron H/Gy#r-Sopron H/Gy#r-Sopron Ro

Simleul Silvaniei S"l"$ig Sîncraiul Silvaniei Z"uan

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 266 311 254

C-22 B-16 Sîntionlunca Sîncraiu Vasileni Bisericani Mih"ileni

30 297 226 277 293 B-20

Frumoasa Ser Sîrbi

Boghi! Borla Bozie! Cehul Silvaniei Cristur Nusfal"u Panic Pericei

162 23 X F-22 M-20 E-8 M-2 Ro-1

E: 3 X

62 44 61 21 48 56 55 54 53 25 41 51

A-8 D-24 L-1 Solocma

318 159

HNyA.

Településnév Szoloncka Somogyszob Szotyor Szörcse Szuhogy Tacs Tállya Tamásfalva Tanakajd Tancs Táp Tápiógyörgye Tápiószentmárton Tapolcaf# Tarcal Tarcsafalva Tardona Tarnabod Tarnalelesz Tárnokréti Tasnád Tasnádszántó Tasnádszarvad Tatrang Tatros Téglás Teker#patak Telek Telekfalva Temerin Templomfalva Tibód Tiszabábolna Tiszacsege Tiszadob

Ország/Megye Ro H/Somogy Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro H/Vas Ro H/Gy#r-Sopron H/Pest H/Pest H/Veszprém H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Heves H/Heves H/Gy#r-Sopron Ro Ro Ro Ro Ro H/Hajdú-Bihar Ro Ro Ro Ju Ro Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Hajdú-Bihar H/Szabolcs-Szatmár

Idegen nyelvi név Gura Solont

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

CsángA. X

HNyA.

B-36 Co!eni Surcea

28 58 L-5

Tonciu

F: 7 L-18

Tama!fal"u

59 A-24

Tonciu

L: 2 C-7 J-20 J-19 C-14 O-3

T"rce!ti

291 L-15 J-11 H-9 A-3

T"snad Sant"u S"r"uad T"rlungeni Tirgu Trotus

2 1 3 T: 20

2 X

P-12 Valea Strîmb" Telechia Teleac Temerin Biserica-Sl"nic Tibod

183 44 232 Ju-9 X 298 M-7 M-11 L-20

160

Településnév Tiszakécske Tiszakóród Tiszasziget Tiszatarján Tiszavasvári Tóalmás Tokorcs Tolmács Tomagörg# Tordátfalva Tordatúr Tornagörg# Torockó Torockószentgyörgy Torontálkeresztes Torontáltorda Torontálvásárhely Torony Tószeg Tóti Tök Tölgyes Trizs Trunk Tusnád Türkös Tyukod Újfalu (1) Újfalu (2) Újkígyós Újsarmaság Újszékely Újtusnád Úny Uszód

Ország/Megye H/Bács-Kiskun H/Szabolcs-Szatmár H/Csongrád H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Szabolcs-Szatmár H/Pest H/Vas H/Nógrád Cssz Ro Ro Cssz Ro Ro Ro Ju Ju H/Vas H/Szolnok Ro H/Pest Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro H/Szabolcs-Szatmár Ro Ro H/Békés Ro Ro Ro H/Komárom H/Bács-Kiskun

Idegen nyelvi név

Hrhov Turdeni Tureni Hrhov Rimetea Col$es$i Cruceni Torda Debelja)a

MNyA. K-2 O-18 K-13 M-8 P-1 J-14 A-26 E-2 Cssz-22

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

CsángA.

HNyA.

290 K: 2 Cssz-22 K: 3 Ro-10 O: 1 Ju-10 Ju-12 A-22 J-22

T"uteu

D: 1 E-6 Ro-9 L-2

Tulghe! Galbeni Tu!nad Sat Turche!

X 125 5 P-9

Satul Nou Traian

X X N-11

S"rm"sag Secuieni Tu!nadu Nou

27 237 123 E-4 F-11

161

Településnév Uzon Uzonka Úzvölgye Ülke Vacsárcsi Vág Vága Vajasd Vajdácska Vajdakamarás Válészáka Váliri Vámospércs Vanyola Várad Várdaróc Varga Vargyas Várhegy Vári Várong Varság Varsolc Vasláb Végvár Velem Velika Pisanica Vének Verpelét Vérvölgy Vezseny Vilonya Viss Viszák

Ország/Megye Ro Ro Ro Ro Ro H/Gy#r-Sopron Cssz Ro H/Borsod-Abaúj-Zemplén Ro Ro Ro H/Hajdú-Bihar H/Veszprém H/Baranya Ju H/Baranya Ro Ro Szu H/Tolna Ro Ro Ro Ro H/Vas Ju H/Gy#r-Sopron H/Heves Ro H/Szolnok H/Veszprém H/Borsod-Abaúj-Zemplén H/Vas

Idegen nyelvi név Ozun Ozunca Valea Uzului Ulcani V"c"re!ti Váhovce Oie!dea Vaida-C"m"ra! Valea Seac" Valea Rea

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz. CsángA. 24 121 135a 294 166

M: 11 A-14 Cssz-2 Ro-16 O-5 Ro-7

X X P-14 C-15 G-1 Ju-3 D-32

Vardarac Vîrghi! Boro!neu Mare Vari

205 42 Szu-3 D-17

V"r!ag Vîr!ol$ Vo!lobeni Tormac Velika Pisanica

322 58 179 O: 2 A-15 Ju-2 C-3 J-10

Verveghin

36 J-23 C-24 O-7 B-3

162

HNyA.

Településnév

Ország/Megye

Vizánta Vlahica Völcsej Völcsök Vörs Zabola Zágon Zajzon Zalacsány Zalaháshágy Zalán Zalánpatak Zalatárnok Zeng#várkony Zenta Zetelaka Zeteváralja Zilah Zoltán Zselyk Zsibó Zsip Zsitvabeseny# Zsögöd

Ro Ro H/Gy#r-Sopron Ro H/Somogy Ro Ro Ro H/Zala H/Zala Ro Ro H/Zala H/Baranya H/Somogy Ro Ro Ro Ro Ro Ro Cssz Cssz Ro

Idegen nyelvi név Vizantea R"z"!easc" Vl"hi$a

MNyA.

RMNyA. SzilA.

SzNySz.

CsángA.

HNyA.

X 271 A-10

Ulciug

B: 10

15

B-32 Zabola Zagon Zizin

Ro-22

61 21

U: 7

3 B-14 B-10

Z"lan Valea Z"lanului

79 97 B-19 F-18 B35

Zetea Subcetate Zal"u Zoltan Jeica Jibou /íp Be.e*ov Jigodin

163

M: 13

300 301 60 73

Ro-8

F: 9 49

Cssz-19 Cssz-9 M: 17

146

2.

Címszójegyzék!

!

"#$!

Címszavak abált szalonna ablaka ablakom ablakot ablakszem ablaktok abrak abrakos tarisznya abroncs abrosz acat acél ács ácskapocs ad ádámcsutka ádámcsutkája addig adhatjuk adja adják adjátok adjuk adó adója adok adom adta ág ágas ágasfa ágsepr! agy (a keréké) ágy agyag

MNyA. III. 421. VI. 1106.

RMNyA. VII. 2038. VII. 2100.

VI. 1105.

VI. 1667. VI. 1664. VI. 1663. III. 666.

II. 295. V. 942.

V. 830. III. 499. IV. 747 V. 834. V. 831.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 857. III. 853.

II. 333.* VI. 1745. III. 857. VI. 1704. IV. 1034. IV. 1039.

I. 233.

469.

III. 731.

IV. 1198. VI. 1582.

622.

+

I. 82. III. 1037. III. 796.

471. V. 832. 470. X. 2740. X. 2741. 468. V. 829. V. 833. I. 155.

IV. 942.* I. 124. I. 207. IV. 1090.

I. 161. VI. 1762.* VI. 1655.

165

I. 24.

HNyA.

Címszavak agyagcsupor l. csupor2 (cserépb"l) ágyás ágydeszka ágyék ágyf" agykarika1 (keskeny) agykarika2 (széles) agyvel" ágylába ágynem! ágytakaró a ház mögé ajak ajaka ajakam ajtaja ajtó ajtófélfa ajtója ajtójuk ajtók ajtókilincs akác akácfa akácvirág akarják akárki aki akkor alábbacska alapja (a kézimunkának) alattomos (kutya) l. orozva maró (kutya) áldomás alfa (a járomé) alig

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X II. 307.

I. 162. I. 163.

I. 245. VI. 1764. V. 1226. VI. 1765. I. 131. IV. VI. VI. VI.

1195. 1766. 1768. 1781.

IV. IV. IV. VI. VI. IV.

1161. 1163. 1162. 1638. 1636. 1009.

705.

+

272. III. 497.

II. 204.

278. 277.

I. 78. III. 698. I. 17.

X VI. 1639. VI. 1637. I. 18. I. 116.

IV. 901. II. 489. III. 946. 660.

IV. 733. IV. 751.

VI. 1583. III. 976. VIII. 2218. X

I. 176.

X. 2776. I. 158. VI. 1595.

III. 638.

166

115. 115.

Címszavak MNyA. aljaz aljdeszka aljkender alkonyodik alkudnám alkudtam alkuszik IV. 597. álla állam1 'ország' állam2 (testrész) állami gazdaság állapotos III. 484. állatorvos álljon fel! állkapocs állomás alma I. 88. almába I. 89. almacsutka almás álmodik álmos alom álom alsó IV. 700. alsófa (a szekéroldalé) l. a szekéroldal fája1 (alsó) alsó kéve alsóleped" alsónadrág alsónadrágok alszeg alszik V. 790. alszol alszom V. 789. alszunk

RMNyA. III. 611. I. 103. VIII. 2117.

X. 2773. IV. 1159. IX. 2695. IV. 1160. IX. 2500. III. 625. V. 1368. IV. 1158. X. 2829. II. 362.* II. 363.* II. 395. III. 663. IX. 2593. IX. 2592. IV. 997. IX. 2591. V. 1455. X I. 223.

Szil.Atl.

SzNySz.

379.

+

342.

+

MCsNyA.

HNyA.

169. * * * I. 66. I. 80. II. 303.

146.

II. 362.

359.

+

653.

365. 366. 324. 354. 355.

X. 2705. IX. 2581. IX. 2583. IX. 2582.

356.

167

+ +

I. 164. I. 278.

161.

I. 299.

113.

I. 197.

+ I. 163. III. 909. III. 906.

157. 158. 159.

Címszavak aludjál aludjam aludjanak aludjatok aludjék aludnál aludnám aludnánk (én) aludnék1 l. aludnám (") aludnék2 aludt aludtam aludttej alulról alusztok aluvál aluvám aluvék alvég l. alszeg alvó amióta ángy angyalbögyör" Anna (becealakjai) anya anyacsavar anyajegy anyarozs anyatárs anyatársak anyja anyós anyósa anyós megszólítása anyósom

MNyA.

RMNyA.

V. 792.

IX. 2586.

V. 794. V. 793.

IX. 2587. IX. 2585.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 929. III. 926. III. 903. III. 932. III. 921. III. 750.

IX. 2588. IX. 2589. X

HNyA.

*

III. 924. V. 791.

IX. 2584. III. 893. I. 226.

II. 518. VI. 1607. 357.

* III. 915. III. 749. III. 918.

X 358.

III. 521. I. 11. III. 477.

IX. 2444. VII. 1919. V. 1449. IX. 2414.* I. 126. V. 1278. III. 874. IX. 2495.

160. II. 586. I. 144. III. 981.

547. 548.

+

IX. 2415. 545. 546. III. 475.

IX. 2492. IX. 2491.

I. 136.

168

Címszavak apám apa apatárs apja apjáé apját após megszólítása apósom apróhús aranka arasz arasznyi arat aratás aratott arc árnyék árnyékszék árpa1 árpa2 (gabonaféleség) árpa3 (szembetegség) arra ártány árva árvacsalán árvíz ás ásít ásol áspa ásson ássuk ástok aszal aszaló lésza

MNyA.

III. 476.

RMNyA.

Szil.Atl.

III. 474. I. 18. V. 957.

MCsNyA. I. 116.

HNyA.

IX. 2416.* IX. 2496. 539.

VI. 1141. VI. 1140.

SzNySz.

IX. 2418. IX. 2417. IX. 2494. IX. 2493. VII. 2014. III. 882. V. 1246.* X. 2799. I. 213.* I. 215.* I. 214.* IV. 1157. X. 2965. IV. 1003.

+

I. 137.

I. 97.

* I. 1. III. 493. IV. 746.

I. 39.* IX. 2628.

25.

II. 544.* IX. 2424. III. 865. X. 2992. I. 246.* IX. 2602. I. 247.

II. 331.

II. 401. I. 118.

IV. 579. I. 248. I. 249.* I. 115. II. 393.* II. 392.

169

Címszavak aszalt szilva aszaly asszony1 asszony2 (férjes) asztag asztal asztalfiók asztalhoz asztalnál asztalon asztalos asztalról asztalterít" asztaltól át átalfa átalvet" áthozza átmennének a t!zhöz avas az asztalról azok azokat az oldal alsó fája l. szekéroldal fája1 (alsó az oldal fels" fája l. szekéroldal fája2 (fels") azt azután bab báb bába babhéj babhüvely babkaró l. karó1 (a babé) bádog

MNyA.

RMNyA. II. 394. VIII. 2295. IX. 2420.

Szil.Atl.

330.

SzNySz.

+

MCsNyA.

HNyA.

I. 128. 139.

VI. 1071. VI. 1075. VI. 1073. VI. 1076.

VI. 1074.

V. 891. V. 779. VI. 1050. III. 437. VI. 1072. IV. 731 I. 145. I. 144. IV. 730. I. 51.

II. 254.

I. 230.* VI. 1738. VI. 1744. VI. 1742. VI. 1740. VI. 1743. IV. 1056.* VI. 1739. VI. 1746. VI. 1741. VI. 1551. VIII. 2172. X. 2836.

I. 21. I. 22.

X. 2816. VII. 2046. VI. 1506.* VI. 1507.

VI. 1505. VI. 1584. I. 253. VIII. 2155. IX. 2508. I. 259. I. 257. VII. 2085.

170

683.

III. 813.

697.

+

X

X

11.

Címszavak bádogcsupor l. csupor2 (bádogból) bádogos ház bádogsíp baglyok baglyot bagó bagoly bajosan bajusz bajusza1 (férfié) bajusza2 (a gabonáé) bajusza3 (a kukoricáé) bajusza4 (a sz"l"é) bajuszom bak bakancs bakkecske bál balkezes bálmos bal oldali ökör balta bárány1 bárány2 (egy éves korában) bárány3 (két éves korában) bárányb"r bárányfelh" bárányok barázda barázdabilleget" bárd barna baromfi bátor bátyám

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X IV. 1022. I. 246. VI. VI. IV. VI.

1013. 1012. 589. 1011.

III. 750. III. 751. VII. 2052. III. 749.

131. 131. 131. 637.

+

VIII. 2238. 328. I. 9. I. 42. I. 103.

I. 50. I. 61.

707.

137. +

VIII. 2239. II. 347. III. 450. IV. 590.

II. 331. II. 343.

I. 25. IV. 630.

II. 357. III. 466.

I. 79.

VIII. 2389. II. 483. IX. 2485. IX. 2580. II. 513. I. 165. IV. 1062. II. 476. II. 479. II. 480. VIII. 2216. X. 2974.

372.

+

94. 95.

+ + +

I. 19. III. 741. IV. 1064. IX. 2571. II. 410. V. 1286. IX. 2429.*

11.

171

I. 188.

II. 395. 50. 51.

III. 759. II. 322. II. 525. I. 271. I. 256.

6.

Címszavak beborul becézi befagy befedi befogja bef"tt béget begombolja begy behantolja behunyja behúzza (az ajtót) béka1 'kétélt! állat' béka2 'a karizom neve' békanyál béke bekecs béklyó bél belefulladt belet belezna bélfa1 (a járomé) bélfa2 (a vetél"é) beljebb belocsol (ruhát) bel"le bels" bels"ség l. telek3 (földterület, építési terület) beltelek l. telek3 (földterület, építési terület) belül bélyeg bend" benn l. bent bent

MNyA.

IV. 600.

III. 404. II. 345.

VI. 1159.

RMNyA. X. 2975. IX. 2518. IV. 1133. VII. 2094. VIII. 2185. VII. 1951. II. 493. VIII. 2279. II. 425.* X. 2914. IX. 2590.

Szil.Atl.

I. 175. IV. 740. IV. 763. IV. 703.

+

I. 105. I. 186. III. 682.

646. 656. X X

IV. 739. II. 341.

X

VI. 1550. III. 621. X III. 1031.

VI. 1559.

172

HNyA.

I. 177.

III. 777. V. 1228. III. 858. X. 2763. VIII. 2362. III. 669. V. 1220. V. 1221. VIII. 2201. I. 157. VIII. 2164. V. 1460. VIII. 2318. VI. 1544. VI. 1665.

MCsNyA.

84.

279.

IV. 640.

SzNySz.

Címszavak bepereltük volna bepólyálja berbécs l. kos béres berúg beszegi beszélget beszél beszéljen beszélsz beszéltem besztercei szilva beteg betegség betlehem bet! be van fogva be van téve beveri bever" beveti beviszem bibircsók bicska bige bika bikaborjú billog bimbó bimbózik bírák l. bírók birkóznak bíró bíróhoz bírója

MNyA. V. 904.

RMNyA. X. 2747. IX. 2411.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X X. 2726. V. 1297. VIII. 2298. I. 182.

V. 857. V. 858.

V. 1328. V. 1330. V. 1327. V. 1329. II. 349. IX. 2605.

I. 152. 442

V. 922.

202.

X. 2953. X. 2860. I. 169. 687. VIII. 2195. VIII. 2194. VI. 1779.

V. 809. V. 1279. IV. 1096. IV. 585. II. 582*. II. 565. X. 2835. III. 845. III. 846.

VI. 1065. VI. 1067.

X. 2735. X. 2738. X. 2736.

248.

+

661. 349.

+ +

351.

173

II. 505. II. 506.

* X 206. 155.

Címszavak bírók bírónál bírótól birsalma birtoka birtóka bitang bivaly bivalyborjú bivalyok bivalypaszuly blúz bóbiskol bocskor bodobács bodon bodza bodzafa bog bogár bogarak bogarat boglya bojtorján boka bokor bokorbab bokréta bokrot bolha bólint bolond bolt boltos boncolja

MNyA. VI. 1068. VI. 1066. I. 90.

II. 333.

RMNyA. X. 2739. X. 2737. II. 365. X. 2733. II. 352. IX. 2421. II. 579. II. 581. II. 580. I. 256. VIII. 2332.

Szil.Atl. 350.

126. 127.

SzNySz.

+

MCsNyA.

II. 381. II. 382.

HNyA. 155.

63.

I. 162. IV. 648.

VIII. 2385. III. 809. IV. 979.

373.

IV. 916. I. 144. III. 798. III. 800. III. 799. I. 200.* III. 862. V. 1262. IV. 922.

421.

I. 118.

VI. 1035. VI. 1037. VI. 1036.

V. 945.

+

II. 498. 134. 134.

* X

VIII. 2251. *

IV. 723.

III. 821. V. 1401. IX. 2671. X. 2769. X. 2772. VII. 2008.

174

Címszavak bontófés! bor borbély borda bordafog bordahéj boríték borító kéve borítólevél (a kukoricáé) borja1 borja2 (a gazdáé) borja3 (a tehéné) borjak borjas (tehén) borjas tehén borjat borjú borjúk l. borjak borjúm borjú nélkül tejel" (tehén) borjút boronál borotva borsó borsódzik borsóka borsos boszorkány bot b" böfög b"g (a tehén) bögöly bögre böjt

MNyA.

I. 43.

RMNyA. VIII. 2224. II. 328.* VIII. 2241. VIII. 2178. VIII. 2179. VIII. 2180. X. 2833. I. 224. I. 62.

Szil.Atl.

708.

SzNySz.

MCsNyA.

+

HNyA.

9. III. 702.

VI. VI. VI. VI.

995. 996. 994. 997.

II. II. II. II.

561. 562. 560.* 563.

138. 137.

II. 376. VI. 992. X

II. 559.* II. 558.

136.

II. 375. III. 854.

133.

+

VI. 993. II. 226. I. 52.

I. 22. VIII. 2242. I. 260. V. 1322. VII. 2016. VII. 1990. X. 2959.

716.

I. 160. IV. 724. II. 336. IV. 642. II. 251.

VIII. 2289. V. 1403. II. 457. III. 803. VII. 2064. X. 2942.

175

530.

+

III. 622. II. 377.

185. *

Címszavak böjtöl bölcs" bölcs"je böllér bömböl (a bika) böngész b" b"re b"rkabát b"röm börtön b"vebb b"ven búbos banka búbos pacsirta búcsú búg (a disznó) bugyborék bugyogó bújik bújtam bunda1 (n"i) bunda2 (ujjatlan) bunkó burgonya buta bútor búvik l. bújik búza búzakalász l. kalász búzakalász-szálka búzaszár l. szár2 (a búzáé) búzaszem l. szem (a búzáé) búzaszemtok l. szemtok (a búzáé) búzavirág

MNyA. II. 262.

RMNyA. X. 2943. IX. 2513.

Szil.Atl. 531. 408. 409.

SzNySz.

MCsNyA.

+

HNyA. 178. 178.

III. 425. II. 458. II. 324. IV. 724. VI. 1149.

185. V. 1272. VIII. 2359.

I. 201. 344.

IV. 628. IV. 632.

148.

X. 2746. VIII. 2291. VIII. 2290. III. 748.

185.

X. 2954. II. 354. X. 2982. VIII. 2296. V. 1398.

* *

VIII. 2326. VIII. 2361. II. 499. I. 29.

216.

+

II. 350.

X

II. 325. X II. 329.

87.

V. 1313. VI. 1733. X I. 2.

I. 40.* X

I. 14.

X X X III. 872.

176

X

Címszavak büdös büfög l. böfög bükkfa bükköny b!nös bürök büszke bütyök celofán cékla cepusa 'karó' cérna ceruza cicerél (a kakas) cigány cigányasszony cigányka l. cigányasszony cigányok cigaretta cigarettázik cimbalom címere (a kukoricáé) cincog cinege l. cinke cinke cinterem cipó cip" l. cip"1 (n"i és férfi félcip") cip" (n"i) l. cip"4 (n"i, különféle) cip"1 (n"i és férfi félcip") cip"2 (n"i egészcip") cip"3 (n"i félcip") cip"4 (n"i, különféle) (fél)cip" (n"i) l. cip"3 (n"i félcip") cip"sarok

MNyA. IV. 713.

RMNyA. VI. 1737.

Szil.Atl. 113.

SzNySz. +

MCsNyA. I. 290.

HNyA. X

I. 20. IV. 692.

III. 525. I. 56.

IV. 904.* III. 879. X. 2933. III. 863. V. 1304. IX. 2629. VII. 1952. I. 264.

II. 492.

I. 302.

734.

* III. 615.

II. 364.

I. 35.

IV. 629.

VIII. 2256. X. 2871. II. 441. X. 2713. X. 2715. X. 2714. VII. 2053. VII. 2054. X. 2882. I. 65. III. 767. X III. 747. X. 2925. VII. 1856. X

I. 72.

III. 980. X

569. 709. 298.

I. 147. I. 149. I. 250. + +

III. 957.

+ VIII. 2391. I. 187. 374.

VIII. 2392.

177

+ + +

*

Címszavak ciripel ciroksepr! colostok l. colstok colstok comb copf cövek cukor cukorborsó cukorrépa cukrot csá! csahol (a róka) csákány csáklyázik család csalamádé csalán csámcsog csámpás csapda csapkodják csapózsinór csatorna cseber1 'fából készült vödörféle' cseber2 'a mosólúg felfogására szolgáló edény' csecs csecsem" cseng" csép csepeg1 csepeg2 (az eresz) csépel csépelni csepereg

MNyA.

II. 269. IV. 517.

RMNyA. III. 813. IV. 1091. X IV. 1079. V. 1269.

VI. 1014.

III. 670. VII. 1976.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

195.

I. 60. VI. 1015.

I. 50. I. 77. III. 556.

II. 288. V. 874.

V. 913.

522. 717.

I. 269. VII. 1977. I. 168. II. 450. IV. 1082.

+ +

I. 215.

523

IX. 2533. I. 72. III. 864. VII. 1999. IX. 2578. III. 795. IV. 1045. IV. 1038. IV. 1030. VII. 2075. VIII. 2308. V. 1212. IX. 2517. II. 593. I. 239. VII. 2067. VI. 1625. I. 242. I. 232. X. 2980.

178

+ + 206.

II. 518.

85.

II. 336.

II. 337. 54.

+ II. 476.

*

Címszavak csépfej cséphadaró cséplés csépl"gép cséppel csep! csep!vászon csépvessz" cserdít cserebogár cserény cserényajtó cserép cserépcsupor l. csupor3 (cserépb"l) cseresznye cserfa cserget" cserjés csettint csicsereg csiga csihol csiklantom csiklik csiklintom csiklol csiklom csikó csikorgatja csikózik csillag csimasz csinál csináljuk csínja

MNyA.

I. 186.

II. 313. IV. 646.

I. 95.

RMNyA. I. 241. I. 240. I. 231. I. 233. I. 243. VIII. 2139. VIII. 2206. VIII. 2189. III. 601. III. 810. V. 1410. VI. 1653. IV. 1025. X II. 355.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

II. 338. III. 639.

228.

+

102.

III. 631. II. 493.

83.

II. 321. 185. III. 567.

+

82.

V. 1407. III. 757. VIII. 2181. VI. 1707. I. 170.

II. 316. II. 326. II. 319. IV. 651.

V. 1326. V. 1323. V. 1325. V. 1324. III. 655. V. 1359. III. 647. III. 661. III. 828.

124.

I. 171. II. 391.

*

II. 465. I. 185. 201.

II. 335.

179

*

Címszavak csíp csipa csípeje l. csíp"je csiperke csipkebogyó csipog csíp" csíp"je csíp"s paprika csíp"vas csíra1 csíra2 (a burgonyáé) csírázik csiripel csirke csizma csizmanadrág csoda csóka csókolja csokor1 csokor2 (szalagból) csokor3 (virágból) csokros viola l. viola2 (csokros) csombor csonkahét csorba csordás csordultig csóré csórén csorgó csoroszlya csóva csóválja

MNyA. III. 491.

I. 123. III. 515. III. 516.

RMNyA. III. 822.* IV. 1179. V. 1225. III. 893. II. 371. II. 446. V. 1224. V. 1225. I. 289.

Szil.Atl.

SzNySz.

178.

+

719.

+

724. 725.

+ +

MCsNyA.

II. 499.

HNyA.

86.

II. 241. *

II. 360. III. 449. V. 936.

III. 756. II. 400. VIII. 2380. VIII. 2375. X. 2907. III. 743. IX. 2457.

304. 371.

+

308.

+

* III. 959. II. 410. I. 189.

123.

* VIII. 2237. III. 870. X

253.

+

738.

I. 125.

X. 2951. IX. 2563. II. 588. VII. 2096. III. 729. III. 730. IV. 1122. I. 77. VIII. 2115. V. 1400.

180

147.

+

Címszavak cs"1 (a fonal csévélésére) cs"2 (a kukoricáé) cs"dör csökönyös (ló) csöpörög (az es") l. csepereg csörl" csöröge cs"röl cs"sz csövek cs"zik (a kukorica) csúf csúfabb csúfszájú csuklik csukló csukva csupor1 cserép2 (bádogból csupor3 (cserépb"l) csuprocska csúszkál l. csúszkál (a jégen) csúszkál a jégen l. csúszkál (a jégen) csúszkál (a jégen) csúszkálnak (a jégen) csutka (a kukoricáé) csutkó (a kukoricáé) l. tuskó (a kukoricáé) cs!d csülök cs!r cs!rföldje csürhe csürhöz cs!rpadlás csütörtök

MNyA. I. 40. II. 315. II. 327.

RMNyA. VIII. 2162. I. 56. III. 664.

Szil.Atl.

122.

SzNySz.

+

MCsNyA. II. 343. II. 390. II. 388.

VIII. 2161. VII. 1950. VIII. 2165.

II. 439.

VIII. 2163. I. 57. IX. 2568. IX. 2569. V. 1303. V. 1356. V. 1247. VI. 1648.

III. 714.

HNyA.

* X

V. 949.

III. 559. V. 919.

I. 268.

636.

514.

I. 168.

+

VII. 2065. 515.

+

X 87.

X +

I. 238. I. 237. III. 973.

X VI. 1157.

IV. 1137.

I. 44.

I. 59.

II. 323.

III. 652. VII. 2010. IV. 983. IV. 986. II. 536. IV. 984. IV. 985.

+ X

IV. 656.

572.

181

44. I. 173. II. 344.

II. 574.

*

Címszavak dadog dadogó dagaszt dagasztószékláb dagasztótekn" dal (világi) dalol1 dalol2 (a kocsmában) dara darabonként daráló darázs darazsat daróc daru darvak deberke dédanyám dédapám dédnagyapa dédnagymama délben delel" delel"hely l. delel" denevér dér derce derék1 (mn) derék2 (fn, a szekéré) derék3 (fn, testrész) dereka derekad l. derekadat derekadat derekalj l. derékalj derékalj

MNyA. III. 553.

RMNyA. V. 1348.

III. 555.

VII. 1837.* VII. 1839. VII. 1838. X. 2887. V. 1345.

Szil.Atl. 352.

SzNySz. + +

MCsNyA. I. 184.

HNyA. 156.

570. X. 2984. VI. 1713. VII. 1813. III. 698.* III. 699. VIII. 2328.

II. 537. III. 696. 132. 132. I. 228. I. 121. I. 122.

IX. 2436. IX. 2435. II. 565. II. 590. IV. 635. IV. 605. IV. 722. VI. 1046.

154. X 383. 89.

III. 738.

+ X + +

72. X II. 532. II. 481.

VII. 1825. IX. 2550. I. 102. V. 1222.

*

151. III. 623.

VI. 1047.

X 151.

V. 1223. X VI. 1776.

182

Címszavak derelye deszka deszkából deszkakerítés deszkára dész! dézsa dicséri dinnye dió diós kalács disznaitok l. disznóitok disznaja l. disznója disznajuk l. disznójuk disznó disznócsorda disznóhívogató disznóitok disznója disznójuk disznónak disznóól disznósajt disznótor disznótök disznó!z" dívány dobog (a szív) dobol dohány dohányzacskó dolgom dolgozik dolgoznám dolgoznék

MNyA. III. 406. VI. 1059. II. 297. VI. 1060.

I. 30. I. 101.

VI. 985. II. 350. VI. 989. VI. 987. VI. 988. VI. 986. II. 302. III. 434.

III. 560.

RMNyA. VII. 1936. IV. 956.

IV. 957. VIII. 2300. VII. 2076. X. 2867. II. 383.* II. 342. VII. 1945. X X X II. 527. II. 464. II. 531. II. 529. II. 530. II. 528.* II. 535. VII. 2037. VII. 2041. I. 276. II. 470. VI. 1783.* V. 1355. X. 2734. VII. 2047. VII. 2049. V. 1441.

Szil.Atl. 207. 208. 199.

183

MCsNyA.

HNyA.

I. 8. +

691. 235.

II. 365.

X

X

101.

II. 397.

102.

III. 699.

I. 148.

3. V. 1309. V. 1310.

SzNySz.

II. 315

97.

Címszavak dolgozom dolgozzam dolgozzék dolog domb dorombol döngicsél döngöli dörög dörzsöl dörzsöli dránica drót drusza dúc (forradás a kenyéren) dunyha dunyhahuzat dünnyög ebéd ebédel ebihal eblábat fog ébren ébren van ecetes ecsel ecset ecsetel eddig édes (mn) édesanyám édesmálé édespaprika édestestvér édestestvérek

MNyA.

II. 383.

RMNyA. V. 1306. V. 1307. V. 1308. V. 1440. IV. 1151. III. 707. III. 700. IV. 987. X. 2966. VIII. 2310. V. 1320.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

II. 473. 466.

210. III. 626. +

V. 943.

II. 214. II. 215. III. 390. III. 391. IV. 637.

IV. 697.

IV. 694.

IV. 1085. IX. 2534. VII. 1862. VI. 1772. VI. 1773. V. 1402. VII. 1884. VII. 1885. III. 780. VIII. 2202. IX. 2603. VII. 1987. VIII. 2134. VIII. 2133.

I. 208. 528.

+

361.

+

I. 161.

728. 729.

VI. 1581.* VII. 1979.

III. 1036. I. 286. I. 117.

VII. 1924. I. 288. I. 112. 550.

184

+

162 162.

Címszavak ég1 (fn) ég2 (ige) egér egerész l. egerészik egerészik egeret egerfa 'arin' l. égerfa égerfa egérrel egészséges eget egres egy egyed (") egyék (alanyi r.) (") egyék (tárgyas r.) egyél! egyem (alanyi r.) egyenes egyenesen egyenként egyéves bárány l. bárány2 (egyéves korában) egyfalusiak egyházadó egy hét múlva egyid"sek egy pár (ökör) egy pár keszty! egy rend (fehérnem!) egyszer éhen hal éhes ehetném éhomra (iszik) éhgyomorra

MNyA.

IV. 617.

RMNyA. X. 2971. VI. 1711. III. 765.

I. 120.

IV. 912.

IV. 711.

IX. 2604.

I. 107. IV. 661.

II. 341.

Szil.Atl.

SzNySz.

294.

+

297. 295.

+

MCsNyA. II. 461. I. 33. II. 529.

HNyA. * 118. X 121. 119.

X III. 624. 296.

240.

120. * 101.

+ II. 587.

VII. 1879.

V. 808. IV. 708.

497.

III. 930.

228.

496.

III. 927. III. 925. I. 297.

227.

VII. 1880. VII. 1870. IV. 918. IV. 919.

630.

271.

X

50.

IV. 662. X X. 2721. X. 2923. VI. 1546. V. 1474. II. 578.* IX. 2406. VIII. 2255.

I. 252.

IV. 663. 532. VII. 1882. VII. 1881.

I. 279. III. 612. I. 210.

VII. 1991.

524.

185

+

235.

Címszavak éjfél éjfélkor éjjel éjjeli"r ék eke ekecsúsztató ekefej ekegerendely ekekabala ekeló ekeszarv eketaliga eketalp ekevas ekhós szekér elájul elapasztott elárverezi eláztatja elegybúza éleszt" elhajítja gyermekét eljegyzés el kell mennem el kellene mennem el kell menni (neki) elkopik ellenz"s sapka ellik1 [a juh] ellik2 [a kecske] elment eloltja el"bb el"hasi

MNyA.

RMNyA.

VI. 1132.

Szil.Atl.

SzNySz.

395. X. 2744. IV. 1067. I. 75.*

400.

MCsNyA. II. 569. II. 568.

HNyA. 172.

+

II. 319. I. 129. I. 124.

I. 81. I. 76.

I. 136. I. 131.

I. 89. I. 83. I. 85. I. 79. I. 78. I. 100. IX. 2624.

+

I. 127. I. 126.

10.

5.

64.

III. 418.

X. 2750. VIII. 2120. I. 46. VII. 1841. IX. 2501.

III. 469. X. 2812. III. 1044.

III. 458.

V. 777.

X. 2813. VIII. 2397. VIII. 2253. II. 487. II. 488. X. 2817. VII. 1808. V. 1469. II. 567.

186

Címszavak el"leg él"sövény elpattan (az üveg) elpazarol elpazarolt elrúg els" els" kompostor els"szoba elteregeti (a parazsat) elteszem eltéved el van adva elvásik elvetél elvetette elzsibbad ember emberek embereket emberem emel émelyeg emészt emse én ének1 ének2 (egyházi) énekel engem enne l. (") ennék (") ennék ennél enném1 [alanyi] enném2 [tárgyas]

MNyA.

RMNyA. X. 2777. IV. 963. VII. 1810.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

V. 859. V. 860. III. 607. II. 601. VIII. 2173. II. 206. VI. 1729. V. 813. VI. 1162.

I. 35.

IV. 946. 686.

III. 564.

V. 1360. IX. 2505. II. 584. V. 1405. IX. 2696.

327.

136. III. 644. III. 814. III. 609.

IX. 2697. V. 880. IX. 2616. V. 1335. II. 353. V. 1484.

V. 807.

X. 2886. X. 2888. V. 1490. X VII. 1877.

V. 805. V. 806.

VII. 1874. VII. 1875.

V. 879.

664.

III. 994. I. 242. +

527. 526.

187

I. 243. III. 1000. III. 922. III. 919. III. 745.

232. 231.

Címszavak ennénk enni enn"k enyéim enyém enyv enyves epe eper eperfa épít eplény éppen eprészik epret ér erdei eper erdei tisztás erdeje erd" erd"jük erd"l erd""r eresz ereszték1 ereszték2 érik er"s err"l Erzsébet (becealakjai) Erzsi l. Erzsébet (becealakjai) Erzsiék Erzsiéké Erzsiékhez Erzsiéknél

MNyA.

RMNyA. VII. 1878.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 809. VII. 1876.

VI. 983. VI. 984. III. 428.

V. 1496. VI. 1735. VI. 1736. VII. 2026.*

676. 670. 189. 190.

III. 1026. III. 1020.

229. I. 113. II. 193.

II. 346. IV. 1004. I. 152. VI. 1592.

II. 313. 23.2

II. 387. V. 1277. II. 386. VI. 991. VI. 990.

VI. 1125.

+

+ +

IV. 924. IV. 923. IV. 925. IV. 926. IV. 945. VI. 1624. VIII. 2285. VIII. 2304. I. 210. IX. 2549. VI. 1569. V. 1446. X V. 1416. V. 1417. V. 1419. V. 1420.

188

273.

94.

II. 515. II. 513. III. 700. II. 508.

+

93. * *

*

III. 838. III. 834.

Címszavak Erzsiékt"l Erzsihez Erzsinél Erzsit"l eserny" esik esik az es" esküv" (") esnék (kezd) esni (az es") es" este estére estét"l reggelig Esthajnalcsillag estig eszeget eszel eszem eszi (") eszik esszük esztend"s étel ételhordó edény eteti ettél ettem evék evél evém evett (ige) ev"kanál ezeket ezer

MNyA.

V. 883.

RMNyA. V. 1418. V. 1414. V. 1415. V. 1413. IX. 2409. X. 2977.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 842. III. 837. III. 833. III. 841.

HNyA.

69. IX. 2462. X. 2979. X. 2978.* X. 2976. VI. 1061.

III. 646. III. 972. II. 474. II. 566.

381. 382.

170.

VI. 1063. II. 466. VI. 1062. V. 801.

500. 495. 494.

VII. 1868.

230. III. III. III. III.

VII. 1872. IX. 2447. VII. 1867.

V. 803. V. 802.

V. 804.

VII. 1871.

224. 225.

II. 584. I. 211. 23.

III. 613. VII. 1869. VII. 1873.

907. 904. 938. 910.

+

525.

* III. III. III. III.

498. 499. 682.

VI. 1508.

189

744. 916. 913. 743. 229. 226.

III. 812. II. 600.

Címszavak ezret fa fácska faeper fáért fagyöngy fáig fáj fájuk fakó fal falánk falat1 'nyelvre n"tt pattanás' falat2 'hús- vagy kenyérdarab' falevél l. levél1 (a fáé) falitéka falok falu faluba faluja faluk falva l. faluja falvak l. faluk fánk fanyel! bicska farag farka farkas farkascsorda farol fáról farsang farsangos farsróf farzsába

MNyA. VI. 1054.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 674.

HNyA.

III. 895.* III. 974. 233.

VI. 1055. VI. 1057. VI. 1058.

III. 540. III. 394.

+

III. 896. IV. 933. III. 899.* IX. 2607.* III. 898. VIII. 2338. IV. 1008.* V. 1280. IX. 2611. VII. 1992.

I. 172.

X

VI. 981.

VI. 982.

91.

VI. 1751. V. 1339.* IX. 2700.* X. 2701. X. 2702. X. 2703.

X

I. 56.

*

III. 720. * X

III. 408. II. 259. VI. 1144. V. 950. I. 168. VI. 1056.

I. 130.

X VII. 1949. IV. 1097. IV. 1035. III 622.* III.* 787. III. 788. I. 154. III. 897. X. 2939. X. 2940. I. 82. IX. 2618.

489.

190

+

X *

Címszavak fátyol fattyú l. törvénytelen gyerek fattyúhajtás (a kukoricáé) fattyúhajtása (a kukoricáé) favágót"ke favágó tuskó fazék fazekas fázik fázol fecseg fecske fecstej fed"cserép fehér fehérebb fehérje (a tojásé) fej fejelágya fejem (fn) feji (a tehenet) fejfa fejkend" fej"edény fej"hely fej"pásztor fej"s fej"szék fej"veder fejsze fejt (babot) fejt" fekete fekete retek feketevarjú

MNyA.

RMNyA. VIII. 2245.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. X *

I. 39. I. 67. IV. 967. II. 272. IV. 584.

IV. 633.

VI. 1142.

VII. 2062. VII. 2063. V. 1317.* V. 1318. V. 1349. III. 734. III. 602.

II. 455.

II. 520.

III. 888. III. 889. VII. 1928. III. 604.* IV. 1194. IV. 1193.*

I. 12. I. 272.

597.

105.

II. 379. IV. 592. III. 447. II. 261.

X. 2916. VIII. 2243. II. 501. II. 498. III. 605.* VI. 1761. II. 505. IV. 1061.

IV. 716.

214. 700.

VIII. 2217. III. 891.

598. +

IV. 624.

191

II. 445.

*

II. 273.

106.

+

Címszavak MNyA. fél (fn) IV. 660. felébredtem feleségem III. 478. felfúvódik felhérc I. 151. felhércgúzs felh" IV. 606. felh"k felh"szakadás félig félkarú felkel félkéz-f!rész félkez! l. félkarú felkontyolja félkötény fellábog féllábú felleg felmotollálja felöltözik felsikárolja fels" IV. 701. fels"fa (a szekéroldalé) l. szekéroldal fája2 (fels") felszeg félszem! felszúrja feltáskásodik félti felületes felvég l. felszeg felvennék V. 903. felvette V. 900. fennebbecske fen"tok II. 286.

RMNyA. IX. 2597. IX. 2490. III. 623. I. 119. I. 120. X. 2972. X. 2973. X. 2987. VII. 2095. V. 1233. IX. 2596.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 131.

67.

+

37.

I. 263. II. 446. X

VIII. 2233. VIII. 2356. VIII. 2121. V. 1260. VIII. 2150. VIII. 2323. VI. 1657. V. 1456. X X. 2706. IV. 1177. IX. 2665. IV. 1054.

I. 264. II. 471.

654. 325.

I. 298. + I. 262.

46.2 V. 1299. X VIII. 2277. III. 977. I. 192.

192

114.

Címszavak fent fényes üveggyöngy fénykép feny" feny"cserjés feny"fa feny"levél l. feny"t! feny"t feny"toboz feny"t! ferde féreg Ferenchez Ferencnél férfi fergetty! 'a szekér része' férj férjhez megy férjhez ment vkihez fersing fertály feslik (az ér" dió zöld burka) l. hasad festék fés! fés!jük fésülködik fészek1 fészek2 (burgonyáé) feszít"fa (a szöv"széken) fiadzik (a koca) Fiastyúk fiatal (ember) fiatalabb fiatalasszony fiatal korában

MNyA.

RMNyA. VI. 1557.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 206. I. 114.

VI. 1788. IV. 902. + 186.

II. 496. X

I. 115.

IV. 903.* 188. 187.

VI. 1127. VI. 1126.

+ +

84. *

IV. 1043. VII. 2032. V. 1436. V. 1435. I. 130.

I. 152.

I. 112. IX. 2488. IX. 2464. III. 1053. VIII. 2351. X. 2800. X

V. 941. II. 225.

VI. 1734. VIII. 2222. VIII. 2223. VIII. 2228. II. 437. VIII. 2175. II. 539.

364. 689. 730. 397. 552. 553.

IX. 2450. V. 1465.*

554.

193

246.

+ + + + +

II. 468.

174.

Címszavak MNyA. figyel filoxéra findzsa finom finomító tiló fintorítja fiókhajtás (a kukoricáé) fiókhajtása (a kukoricáé) l. fiókhajtás (a kukoricáé) fiú1 III. 467. fiú2 (serdül") fiúgyermek l. fiú1 fodormenta fogasborona I. 139. fogdos V. 910. fogíny fogom fojtós fokhagyma I. 62. folt foltot foltoz folyik V. 884. folyó V. 946. fonáka l. fonákja fonákja fonal fonalas vászon fonjuk fonó forduló forgácsfánk III. 409. forgat (rendet) forgó forog forr (a bor)

RMNyA. V. 1395. III. 819. VII. 2066. VII. 1948.

Szil.Atl. 459.

SzNySz.

MCsNyA.

+

II. 434. V. 1343. 19. X 402. 407. X

IX. 2423. IX. 2451.

+ +

I. 106.

X

X

III. 855. I. 91. IV. 1183. V. 1365. II. 368. I. 273.* VIII. 2367. VIII. 2368. VIII. 2369. IV. 1125. IV. 1124. VIII. 2336. VIII. 2141. VIII. 2207. VIII. 2142. X. 2768. I. 4. I. 197.* V. 1270. VIII. 2154. II. 327.

194

III. 668. III. 669.

600. 589.

X +

I. 203.

HNyA.

Címszavak forradás (a kenyéren) forrás forró forrón foszt (kukoricát) f"kender f"köt" föld földért földetek földhöz földieper földigiliszta földje földjük földön fösvény f"zelék f"zés f"zet (fn) f"z"kályha l. kályha1 (amivel f"znek) f"z"kemence l. kályha1 (amivel f"znek) friskó fú l. fúj fúj fújok fújom fullánk (a méh) fullánkja fundamentum fúrjuk fúró (fn) furulya fut futok

MNyA. III. 417.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

IV. 1121.

I. 48. V. 958.

VII. 1909. I. 70. VIII. 2119. VIII. 2247. I. 8. I. 11.

I. 285. III. 701. 714.

+

4.

*

II. 314. III. 850.

6. I. 10. II. 385. III. 832.

III. 531.

1. 3.

III. 829. 234.

+

5. 7.

I. 12. I. 9. V. 1294. VII. 1901.

537. 478. X

VII. 1913. X

92. III. 856. III. 864.

X

2. 4.

X X

VIII. 2329. X III. 741.

X. 2996. VI. 1684. III. 689.

III. 742. 244.

II. 267.

217. 217.

IV. 1005. IV. 1073.* IV. 1072.

213. 624. 625.

195

+

II. 430.

II. 447. I. 247.

103.

Címszavak futottam fuvar fúvok l. fújok fúvom l. fújom (a tüzet) f! függ"leges függöny fülbevaló fülcimpa füle füljegy fülke fürdik fürdöm f!rész fürödjék fürödjem fürödne fürödnél fürödni fürödtem füröszti fürt1 (a sz"l"é, éretlen) fürt2 (a sz"l"é, kicsi) fürt3 (a sz"l"é; teljes) füst f!szer f!t", süt" t!zhely l. f"z"kályha fütyül1 fütyül2 (az ember) fütyül3 (a rigó) füves füvet f!zfa f!zfabarka

MNyA. V. 930.

RMNyA.

Szil.Atl. 626.

SzNySz.

MCsNyA. III. 801.

HNyA.

X. 2840. X

I. 81. II. 212.

VI. 1148.

I. 170.* IV. 1041. VI. 1674. IX. 2401. IV. 1190. IV. 1189. II. 500.

X II. 367.

148.

II. 208.

II. 271.

V. 846. V. 915. V. 845. V. 847. I. 106. I. 105. I. 104.

IX. 2688. IX. 2685. IV. 1068. IX. 2689. IX. 2686. IX. 2691. IX. 2690. IX. 2684. IX. 2687. IX. 2519.

I. 166. 210.

460.

205.

VI. 1703.* VII. 1978.

I. 36. X 571.

III. 554. I. 83. I. 82. I. 117.

V. 1344. III. 761. I. 172. I. 171. IV. 914.

150. 149. 182.

196

I. 244.

+

III. 630. III. 717. II. 490. II. 503.

*

Címszavak f!zfasíp gabona gabonarozsda l. rozsda1 gabonás gabonaüszög l. üszög (a gabonáé) gácsér gágog galagonya galamb galambdúc galambfióka galand gallér galyas 'göröngyös' (szántó) ganaj 'trágya' l. trágya garat gatya gatyák gatyakorc gaz gazdag gazdagabb gebe gége genny gép- és traktorállomás gereben gerebenel l. gerebenez gerebenez gereblye kisgereblye l. gereblye gerenda gerendás mennyezet l. mennyezet gerince gida

MNyA. I. 6.

II. 373. II. 369.

II. 305.

RMNyA. IV. 915. I. 45. X IV. 980. III. 876. II. 407. II. 449.* II. 369. III. 731.* IV. 1002. III. 733. VIII. 2294. VIII. 2282.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. I. 245.

HNyA.

X

II. 413. II. 416.

III. 636. III. 637.

X III. 454. III. 455. I. 78.

II. 317. III. 498. III. 527. IV. 573. IV. 574. II. 276.

VII. 1824. VIII. 2301.

166. 166.

VIII. 2302. X. 2731. X. 2732. III. 656. IV. 1199. IX. 2666.

348.

+

I. 301.

VIII. 2131. X VIII. 2132. I. 206. X

601.

+

II. 305. II. 435.

602. 165.

154.

260. X 261. *

I. 9. X III. 520. II. 348.

197

Címszavak giliszta gólya gólyaláb golyva gomb1 (a ruhán) gomb2 (a csizmán) gomba gombóc gombolyag gombolyító gombost! gondolkodik l. gondolkozik gondolkozik gödölye gödör gölye gömböc Göncölszekér görbe görény görögdinnye göröngy1 göröngy2 (a szántóföldön) göröngy3 (az úton) göröngyös (út) gramofon gubacs gubó gulya gulyás gúnár gúnárzik gurászta guta guzsaly

MNyA. IV. 623.

RMNyA. III. 833. III. 739. X. 2830. IX. 2613. VIII. 2278. VIII. 2381.

Szil.Atl. 326.

SzNySz. +

MCsNyA. II. 522.

HNyA. 135.

I. 195. II. 516.

IV. 580.

V. 885.

VII. 1938. VIII. 2157. VIII. 2152. IX. 2404. X V. 1396. II. 393.

V. 948.

IV. 1149. II. 542. VII. 2018.

IV. 614. IV. 619.

396.

+

692.

+

45. 47.

+ +

IV. 917. III. 770.

173. II. 531. II. 357.

I. 137. I. 21. X. 2818.

II. 366. II. 371.

VI. 1795. IV. 908. III. 831. II. 587. II. 589. II. 404. II. 440. III. 603. IX. 2622. VIII. 2145.

198

587.

II. 323. II. 324.

II. 436.

28. 30.

*

Címszavak guzsalyos gúzslánc gyalog gyalogbab gyalogszánkó gyalu gyaluforgács gyalul (káposztát) gyalult káposzta gyapja1 gyapja2 (a juhé) gyapjas (juh) gyapjú gyapjúfés! gyapjúja ( a gazdáé) gyapjúöv1 (n"i) gyapjúöv2 (széles) gyapotvászon gyászol gyáva gyenge gyepl" gyere hozzánk! gyere ide! gyerek gyerekágyba esik gyerekringató-eszközök gyermek l. gyerek gyertya gyertyánfa gyí! gyík gyolcs gyom gyomlál

MNyA.

RMNyA. I. 87. X. 2815. I. 254.

Szil.Atl.

701. 744.

SzNySz.

MCsNyA. III. 986.

+ +

IV. 1074.

HNyA.

45. II. 448.

II. 274. VII. 1900. 722.

+

89. III. 703.

III. 439.

II. 489. II. 491. VIII. 2209. VIII. 2212. II. 490.

53. III. 987. II. 396.

53. 53.

I. 191. I. 192.

I. 172.

VIII. 2204. X. 2897. V. 1284. IX. 2551. III. 677.

I. 255. I. 257. 422.

201.

III. 1052. 266.

IX. 2445. IX. 2502.

II. 227. I. 119. IV. 616.

V. 882.

VII. 1812. IV. 911. III. 682. III. 774. VIII. 2203. I. 299. I. 300.

199

401.

I. 108.

X 578.

I. 46. X I. 44. II. 494.

166.

II. 546. II. 517.

704.

251.

*

Címszavak gyomláljuk gyomor gyomrát gyónik gyóntat gyorsan gyökér gyökere gyönge gyöngy(sor) gyöngyöt gyöngyvirág György (becealakjai) gyufa gyújtós Gyuri l. György (becealakjai) gy!jt (szénát) gy!jti (a szénát) gy!jtjük (a szénát) gyümölcs gy!r! gy!r!je gy!r!sujj gy!sz! habari háború hág hágcsó hagy hagyma haj háj hajadonf"tt hajadonf"vel l. hajadonf"tt hajdina

MNyA.

RMNyA. II. 301.*

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 104. VI. 1151. IV. 594. IV. 742. I. 37.

II. 230.

I. 87. VI. 1134. VI. 1135. III. 512. V. 924.

V. 1219. X. 2936. X. 2937. V. 1481. IV. 936. I. 53. VIII. 2399. VIII. 2400. III. 852. V. 1450. VI. 1708. VI. 1710. X I. 196.

II. 339. IX. 2402. IX. 2403. V. 1241. VIII. 2258. V. 1300. X. 2764. III. 645. IV. 961. I. 272.* IV. 1196.* VII. 2034. VIII. 2248.

I. 21.

200

627.

+

436. 562.

+

II. 387. III. 692. III. 693.

262.

I. 205.

248.

III. 983. I. 43.

III. 652. 159. 160. 241.

+ II. 372. II. 361.

74. 75.

I. 95. I. 196.

221.

561.

I. 5. III. 732. II. 352.

III. 1043. X

245.

Címszavak hajdonf"tt l. hajadonf"tt hájfélék hajfonat hajfonó hajk l. halyk hajlik hajnalban Hajnalcsillag hajnalodik hajol hajolna hajsz! hajt hajtás hajtincs halál halánték halántéka haldoklik hallja1 hallja!2 hallotta hallottam halott halottas ház halotti tor halyk halykol hályog hám hámfa hamis (kutya) hámlik (a b"r) hámlik (a dió) hamu

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. X

VII. 2035. VIII. 2229. VIII. 2235.

726.

+ X

IV. 938. VI. 1131.

III. 488.

II. 564. II. 470. V. 1369. V. 1370. I. 167. II. 309. II. 382. VIII. 2226. X. 2902. IV. 1191.

399.

+

331.

+

176.

III. 616. I. 83.

140.

X. 2892. V. 1331. V. 908.

I. 150.

V. 1333. V. 1332. X. 2899. X. 2906. X. 2918. IV. 929. IV. 930. IV. 1176. III. 673.* I. 118. III. 720. IX. 2648. II. 343. VI. 1696.*

201

III. 948. 634. I. 156. I. 157. II. 512.

317.

+

II. 422.

I. 38.

221.

Címszavak hamus hamutartó hamuval hándur hant (szántón) hantos (szántó) hány (ige) hanyatt hányik l. hány (ige) hányja a fejét hápog haragos harangláb harangoz harap harapófogó hárászkend" harcsaf!rész harisnya (n"i) harkály harmadik harmat hármat harminc három háromszor hársfa hasa hasad (az ér" dió zöld burka) hasító-ék hasló hat (szn) hátam határ hátgerinc

MNyA.

VI. 1130.

RMNyA. VI. 1697. VI. 1699. VI. 1698. VIII. 2110.

Szil.Atl.

46. 48. III. 562. III. 544.

II. 374.

II. 378.

SzNySz.

MCsNyA. I. 39.

+ +

IX. 2617. IX. 2601.

HNyA. 221.

29. 31. I. 169. III. 1042. X

I. 31. II. 442. V. 1290. X. 2927. X. 2928. III. 713. IV. 1077. VIII. 2246. IV. 1069. VIII. 2390. III. 740.

II. 412.

173.

X. 2998.

+

II. 527. III. 992. II. 480.

424. IV. 681. IV. 666. IV. 667.

423. IV. 905. V. 1218.*

II. 597. II. 589. III. 607. II. 491. 98. II. 451.

III. 681. IV. 671. II. 309.

II. 591. V. 1208. I. 1.* V. 1209.

1.

202

*

Címszavak hátgerince hatodik hátrál (a marha) hátsószoba hatszor hátulról hátulsó kompostor hatvan havas havat havazik ház háza házak házakat hazamennénk házba házban házból házért ház földje házgerezd házhoz házi papucs háznál házon házpadlás házról háztól házt!znéz" házuk hazulról házunk heged! hegedül

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl. 346.

SzNySz.

MCsNyA.

+

HNyA. 150.

II. 605. I. 162. II. 207. 641.

+

VI. 1570. VIII. 2176. VI. 973.

VI. 1608.*

V. 778. VI. 1101. VI. 1100. VI. 1102.

VI. 1612. VI. 1611. VI. 1613. VI. 1617. VI. 1654. IV. 1007. VI. 1616. VIII. 2396.

81. 80. 82. 256. 258. 257. 260.

II. 598. II. 487. III. 718. + I. 6.

41. 40. 42. 107.

108.

269. 270.

III. III. III. III.

268.

818. 818. 823. 851.

III. 828. 267.

VI. 1614.

III. 821.

II. 199. VI. 1615.

271. 266.

IX. 2461. VI. 1610. VI. 1606. VI. 1609. X. 2880. X. 2881.

259. 429.

III. 825.

107. +

III. 826. I. 248. I. 249.

203

Címszavak hegy hegyez hegyezi hegyi szösz hegykarika hegyoldal hegyre hegyzi l. hegyezi héhel héhelez héja helye henger hengerg"znek hergeli hernyó hét1 (fn) hét2 (szn) hetedik héten hetenként hetes1 hetes2 (gyerek) hetes3 (malac) hetes4 'hét egységet tartalmazó' hetet (szn) hétf" hétf"n hétköznap hí hiába hiba (szántásban) híd hideg hidegebb

MNyA.

RMNyA. IV. 1150.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. II. 510.

HNyA. * *

VIII. 2137. I. 132. IV. 1152. IV. 1156. X 259. *

VIII. 2128. VIII. 2129. 305. I. 140.

V. 1445. I. 92. III. 955.

IV. 650. VI. 1022. IV. 672.

III. 721. III. 827.

227.

* II. 592. III. 993.

198.

II. 583.

180.

VI. 1024. VI. 1025. 415. VI. IV. IV. IV.

1023. 674. 673. 653.

II. 541.

II. 571. 579.

252.

X. 2957. IV. 744.

II. 570. III. 739.

VI. 1593.

623. 12.

X. 2825.* X. 2999. X. 3000.

204

+

Címszavak hideg leveg"áramlat l. leveg"áramlat2 (h!vös) hídlás híg himl"1 himl"2 'bárányhiml"' himl"helyes himl"s hintáznak1 'tönkön, gerendán libikókázva' hintáznak2 'kötélen lógva' hintó hírlap hirtelen hív hívj hívjatok hívjátok hívna hívnak hívnám hívni hívnók hívok hívott hívsz hívta hívtad hízik hó hogyan hóka Hold hold2 (mértékegység) holdkóros holló holnap

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. X

IV. 992. VII. 1911.

I. 284. 199.

III. 532.

IX. 2640. IX. 2641.

439. 441. 440.

+ + +

I. 114. I. 115.

200. 199.

III. 853. III. 954. I. 101. I. 63. VI. 1591. IX. 2467. IX. 2472. IX. 2473. IX. 2474.

540.

543. V. 823. V. 916.

V. 821. V. 824. VI. 972. IV. 754. II. 320.

IX. 2470. IX. 2477. IX. 2469.

IX. 2475. IX. 2471. IX. 2476. IX. 2468. II. 548.*

544. 541. 542.

III. 740.

*

79.

II. 483.

VI. 1599. III. 660. II. 464. X. 2797. IX. 2670. 309. VI. 1576.

II. 560.

205

40.

Címszavak holtszén Hol van az anyád? hólyag hombár homlokom homok hónalj hónapos retek honnan? hópehely hordás hordó hordója horgasín horkol hosszabb hosszú hosszúkötél hosszúlaska (hosszúmetélt) hova? Hová mégy? hóvirág hozol hozomány hozzá hozzájuk hozzám hozzánk hörcsög hörög húgom huhog huluba ~ hulubák 'egylovas szekér rúdja' hunyorgat hurka

MNyA.

RMNyA. VI. 1731.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 1050. VII. 2017. VI. 1786. IV. 1192. VI. 1658. V. 1206.

264.

+

I. 90. I. 7.

+ VI. 1601. I. 185.

III. 545. IV. 690.

610. 83.

+

I. 228.* II. 332. V. 1268. IX. 2594. V. 1467. V. 1473.* I. 141. VII. 1917. VI. 1602.

III. 1028. II. 484.

43.

I. 15.

60. 60.

III. 705. III. 704.

54. 54.

III. 1030. 621.

III. 851. III. 874.

IV. 755. IV. 756.

III. 463.

IX. 2460. VI. 1514. VI. 1516. VI. 1513. VI. 1515. III. 772. IX. 2639. IX. 2425. III. 759.

741.

+

196. III. 1007. III. 1006.

III. 761. III. 961.

V. 1351. III. 429.

206

Címszavak hurkafonnyaszték hurkatölt" (vadfogó) hurok húrolja (a belet) hús húshagyókedd húsos szilva húsvét húsvétkor húsvétra húsz húszas húszat húz húzza1 húzza2 (a szenet) húzzad húzzam hüvely (a babé, borsóé) hüvelye (a babé) l. hüvely (a babé, borsóé) hüvelykujj hüvelykujjam h!vös h!vös leveg"áramlat l. leveg"áramlat2 (h!vös) ibolya idén id"1 (id"járás) id"2 (id"tartam) id"ben ifjabb ifjú igazság 'igazolás, igazolvány' ige igen igyad!

MNyA.

VI. VI. VI. IV. IV. IV.

1090. 1092. 1091. 678. 680. 679.

RMNyA. VII. 2022. VII. 2021. III. 796. VII. 2030. VII. 1893. X. 2941. II. 350. X. 2944. X. 2946. X. 2945.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

II. 544.

II. 580. II. 579.

II. 596.

62. 62. 62.

I. 161.* III. 794. 486.

219. III. 790. III. 787.

I. 54. III. 509.

699. X

+ X

V. 1238. I. 92.

IV. 693. X IV. 741. V. 944.

X

III. 841. VI. 1577. 70.

38. II. 553.

71. III. 707. II. 706. III. 991. VIII. 2167. VI. 1605. VII. 1967.

207

Címszavak igyál igyam (ö) igyék iker ikrek illat illatok illatos ilyen ín indája1 (a babé) indája2 (a takarmánytöké) ing inga ingaóra ingét inggallér innál innám1 (alanyi r.) innám2 (tárgyas r.) innánk (") innék (alanyi r.) innens" inni innók íny ír írál írás írd (") írék irigy írj írjad írjak

MNyA.

RMNyA. VII. 1966. VII. 1968. IX. 2506. IX. 2507. III. 868.

Szil.Atl. 504. 511. 505.

SzNySz.

MCsNyA. III. 928. III. 788. III. 931.

HNyA.

238.

I. 111. *

IV. 734.

VI. 1082.

VI. 1083. III. 441. V. 798. V. 799.

V. 917.

III. 869. VI. 1532.* V. 1275.*

255. 658.

+

698. 696.

+ +

VIII. 2280. VI. 1797. VI. 1796. VIII. 2281.

VII. 1962. VII. 1964. VII. 1963. VII. 1956. VI. 1567. VII. 1955. VII. 1965.

I. 289.

I. 194.

507.

III. 920. III. 748.

239.

508.

III. 923.

240.

502.

III. 810.

*

434.

III. 723. III. 890. I. 74. III. 791. III. 797.

III. 496.

X. 2859.

V. 1293. III. 897. III. 791. III. 785.

208

Címszavak írják írjon írjuk ír lesz (típusú igealakok) írnék írnók író (tejtermék) írok írótoll l. toll2 irt (erd"t) írtam irtás írt lesz (típusú igealakok) írt vala (típusú igealakok) írt volna (típusú igealakok) írt volt (típusú igealakok) írva1 írva2 (típusú igealakok) ír vala (típusú igealakok) iskola iskolába ismerem ismer"s ismét istálló istállólámpa istráng István (becealakjai) iszik iszogat iszol iszom1 (alanyi r.) iszom2 (tárgyas r.) issza isszuk

MNyA. V. 906.

RMNyA. X. 2856. X. 2855.

Szil.Atl.

SzNySz.

433.

MCsNyA. III. 952. III. 900.

HNyA.

III. 803. III. 767. III. 397.

X. 2857. II. 522. X. 2854.

III. 724. X

IV. 927. II. 308.

IV. 928.

168.

+

X. 2858.

V. 928.

X. 2844.

III. 798. II. 511. III. 804. III. 806. III. 808. III. 807. III. 971. III. 811. III. 805. I. 70.

*

428. 635. IV. 717.

I. 171.

IX. 2455. VI. 1588. IV. 991. VII. 1811. III. 678. V. 1448.

146.

509. 513. V. 795. V. 796.

VII. 1958. VII. 1957. VII. 1959.

510.

VII. 1960.

506.

+

I. 47.

71.

III. 911.

* *

III. 908. III. 905.

241.

III. 939.

209

243.

Címszavak itatom ittam itthon ivál ivám ivék ivott íz 'ujjperec' ízék izgága izom (a fels" karon) izzad izzadok izzadsz Jani l. János (becealakjai) János (becealakjai) jár járkál jármas jármozza járom (fn) járomszeg jászla jászlak jászol játék java javítja (a gépet) jég jegenye jéges" jeget jegyz" jérce jerke

MNyA.

RMNyA. III. 615.*

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 747. IV. 737.

VI. 1561.

425.

+ III. 914. III. 746. III. 917.

V. 797. III. 514.

VII. 1961.

512.

244.

III. 614. V. 1289. III. 504. III. 548.

V. 1352. I. 174.

I. 173. I. 178. VI. 1017. VI. 1016.

V. 1353. X V. 1451. V. 1361.* V. 1362. I. 164. I. 163. I. 155.* I. 160. IV. 995. IV. 994. IV. 993.

III. 984.

II. 309.

I. 48. I. 109.

418. VI. 1143. IV. 601.

II. 344. VIII. 2394. IV. 1134. IV. 909. X. 2983.

186. 292. 85.

86. IV. 595. II. 361.

X. 2742. II. 399. II. 477.

+ II. 488. II. 478. III. 683. II. 409.

210

* * *

Címszavak jó jobb jobb oldali ökör József (becealakjai) Józsi l. József (becealakjai) Józsiék Józsiéké Józsiékhoz Józsiéknál Józsiéktól Józsihoz Józsinál Józsitól jöjj! jöjjek jöjjenek jöjj ide! jöjjön jön jönne jönnek jössz (el volt) j"vel jöttek jövök juh juha juhakol1 'alkalmibb jelleg! fedett építmény a juhok számára a legel"n' juhakol2 'tartós, fedett építmény juhok számára' juhász juhászbojtár juhkosár juhnyáj juhnyíró olló

MNyA. IV. 699. II. 332.

RMNyA. V. 1471. V. 1463. I. 166. V. 1453. X V. 1424. V. 1425. V. 1427. V. 1428. V. 1426. V. 1422. V. 1423. V. 1421. V. 1376.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. 186.

III. 985.

III. III. III. III. III. III.

836. 832. 840. 835. 831. 839.

III. 895. III. 902. 609. V. V. V. V.

III. 899. III. 737.

782. 785. 783. 781.

V. 1373.

606.

V. 1374. V. 1372.

608.

III. 632. III. 970.

264.

V. 784. V. 780. II. 342. I. 153.

V. 1375. V. 1371. II. 474. I. 122.

607. 92.

III. 738. II. 394.

263. 48.

II. 346.

II. 503. IV. 1000. II. 497. II. 502. II. 496. IV. 1084.

211

265.

97. 98.

+ +

52.

93.

+

49.

Címszavak juhocska juhok juh!z" kacag kacérkodó kacor kacsa kacsa (tojó) l. tojó kacsafióka l. kiskacsa kacsahívogató kacsatojás kacsa!z" kacsint kajla kajszibarack kajtár1 (macska) kajtár2 (marha) kákabél! kákabot kákabuzogány kakas kakaska kakasül" kakatszeg kalács kaláka kalangya kalap kalapács kalapál kalapot kalász kalászosbúza kalendárium kalitka

MNyA.

RMNyA. II. 475. II. 471.

Szil.Atl.

SzNySz.

96.

MCsNyA. III. 975. III. 670.

HNyA. 48.

I. 176.

II. 372.

V. 1298. IV. 1098. II. 406. X X

+

II. 411.

X

X

124.

II. 462. II. 419. II. 466. V. 1384. III. 619. II. 357. III. 702. II. 591. V. 1281. III. 861. I. 86. II. 401. II. 198.

I. 7.

IV. 1016. I. 84. VII. 1943. I. 227.* I. 222. VIII. 2249. IV. 1078. VIII. 2250. I. 47. I. 29. X. 2874. III. 755.

212

II. 407. III. 979. I. 50.

209.

28.

+

III. 657. II. 450. II. 342. III. 658. II. 328.

16.

Címszavak kályha1 (amivel f"znek) kályha2 (amivel f!tenek) kályhacs" kamilla kamra kan1 kan2 (fiatal) kanál kanalat kanállal kanász kanca kancsal kancsó kandisznó l. kan1 kandúr kánikula kankalin kankutya kanmalac l. kan2 (fiatal) kanna kántál kantár kántor kanyarodik kapa kapál kapáljuk kaparék kaparja kapca kapirgál kapkod kapok kapóköveznek

MNyA. II. 236. II. 235.

RMNyA. VI. 1693. VI. 1676.

II. 255.

III. 848. VI. 1630. II. 546.* II. 543. VII. 2089.

II. 356. II. 314. III. 537. II. 252.

VII. 2090. II. 537. III. 643.* IX. 2545. VII. 2079.

V. 940.

Szil.Atl. 481.

SzNySz. +

491. 493 492. 123.

+

MCsNyA. I. 27. I. 29.

II. 400.

*

I. 235.

233. 233. 234.

II. 389.

58.

X

II. 260. I. 169.

II. 275. V. 881. I. 184. III. 452.

III. 704. X. 2963. III. 850. III. 711. X VII. 2080. X. 2952. III. 674. X. 2920. X. 2804. I. 296.* I. 297.* I. 298. I. 225. VII. 2007. VIII. 2383. II. 439.

+

16. 17. III. 942. I. 190.

V. 911. X. 2786. 419.

213

+

HNyA.

Címszavak kapor káposzta káposztagyalu kapott kapros kaptár kaptatok kapu kapufélfa kar karácsony karácsonykor karaj karalábé karfiol karicsál karika1 (a kályha tetején) karika2 (a szöv"széké) karikalábú karmol karó1 (a babé) karó2 (a sz"l"é) Károly karós bab karospad karosszék kártya kas1 (a méheké) kas2 (a szekéré) (kukorica)kása kasornya kastély kasza kaszacsapó kaszaék

MNyA. I. 55. I. 69.

II. 386.

I. 67. I. 68.

II. 381.

V. 926.

RMNyA. I. 263. I. 280. VII. 1899. X. 2787. VII. 1988. III. 695.* X. 2788. IV. 964.* IV. 966. V. 1227.* X. 2949. X. 2950. VII. 1861. I. 278. I. 282. II. 445. VI. 1695.* VIII. 2182. IX. 2575. III. 705. II. 306. V. 1412. I. 255. VI. 1755. VI. 1759. VII. 2073. III. 696. I. 110.

Szil.Atl. 739. 224.

SzNySz.

MCsNyA. 88.

III. 844. 736. III. 963.

703.

+

702.

+

II. 347.

II. 278. II. 280.

VII. 2070. VI. 1619. I. 178.* I. 194. I. 183.

II. 368.

214

HNyA.

Címszavak kaszakarika kaszak" kaszál kaszáljuk kaszáló kaszanyak kaszanyél kaszapenge kaszás kaszával kászú Katalin (becealakjai) Kati l. Katalin (becealakjai) katicabogár katlan katolikus katona kávé kavics kazal kecske kecskegida kecskét kedd keddre kefe kehes kék kékebb kékít" kékk" kelés kelepel kelet kelkáposzta

MNyA. II. 279. II. 285.

IV. 649.

IV. 603. I. 187.

RMNyA. I. 182. I. 191. I. 187.* I. 188.* I. 177. I. 181. I. 184. I. 180. I. 189.* I. 179. VII. 2087. V. 1447. X III. 808. VI. 1691.* X. 2935. X. 2760. VII. 1974. IV. 1140. I. 235. II. 482.* II. 484.

IV. 654.

V. 956.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

II. 369.

II. 370. III. 849.

265.

+

100. 99.

+

II. 392.

II. 572. III. 845. VIII. 2254. III. 683. III. 885. III. 886. VIII. 2315. I. 34. IX. 2662. III. 758.

I. 274. III. 654.

II. 462. I. 70.

I. 283.

215

HNyA.

* 55. *

Címszavak kemence kemenceszáj l. kemence szája kemence szája kemény kémény kend kender kendercsomó kenderf" kendermagos kendertör" kendervászon kenem ken"cs kensz kent kenyér kenyeret kenyérmorzsa kenyerük kényes kép képkeret kéreg kerék kérek kerékagy kerekes kerekkosár kerepl" keresse keressed keressem kereszt keresztanyám

MNyA. II. 237.

RMNyA.

Szil.Atl. X 484.

VI. 1689.

SzNySz.

MCsNyA.

+

HNyA.

215. I. 294.

II. 365

V. 850. V. 851. VI. 1029. VI. 1030.

VI. 1631. X. 2707. VIII. 2107. VIII. 2146. VIII. 2130. II. 421. VIII. 2123. VIII. 2205. VII. 1941. IX. 2655. VII. 1942.* VIII. 2188. VII. 1859. VII. 1860. VII. 2000.

586.

303.

+

472. 474.

II. 349.

*

II. 406.

*

I. 219. I. 221. I. 220.

213.

475.

I. 157.

V. 1292. VI. 1791. VI. 1790. IV. 937. I. 127. 467. I. 128. IV. 1058.

II. 452. 219.

+ III. 792.

642. III. 789. III. 786. I. 182.

I. 221. IX. 2525.

216

Címszavak keresztapám keresztel" keresztgerenda keresztnév kerge kerítés kerítéshez kerítésnél kerítésr"l kerítést"l kér" kér"dzik kert kertbe kertben kertb"l kertetek kertje kertjük kertre néz" szoba l. lakószoba kertünk kés kese (disznó) kesely keser! keser!bb keser!en l. keser!n keser!n kés"n késsel kész készen készen van keszty! keszty!ket

MNyA.

RMNyA. IX. 2526. IX. 2523. IV. 1011. IX. 2524. II. 495. IV. 955.

II. 335.

IX. 2479. II. 596.

VI. VI. VI. VI.

IV. IV. IV. IV.

1111. 1110. 1109. 1113.

Szil.Atl.

194. 196. 195. 197. 198.

SzNySz.

+

MCsNyA.

HNyA.

I. 4.

*

I. 288.

142.

III. 655. II. 567. III. 847.

142.

151. 191. 204. 203. 202.

952.* 954.* 953. 950.

192. VI. 1114.

IV. 951.

VI. 1112. II. 257. II. 352. II. 321. IV. 696.

IV. 949.* VII. 1996. II. 532. III. 659. VII. 1983. VII. 1985.

X

II. 258. V. 719.

479. X 480.

VII. 1984. VI. 1579. VII. 1997. V. 1476.

291. III. 448.

IX. 2405. IX. 2407.

III. 661.

217

Címszavak két kétéves bárány kétfül! kosár kétszer kétszín! kett" kéve kéveköt" kéveköt"fa kevert kevés kevesebb kévét kéz keze kezébe keze feje kézel" kezemen keze szára kezet kézfogó kézif!rész kézikosár kézimalom kézi"rl" kézvonó kézvonószék kézzel ki kiadó kialszik kiált kiálts! kiássuk (a burgonyát)

MNyA. IV. 664. II. 247.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. 13

X IV. 1101.

X 18.

II. 606.

13.

II. 588.

13. *

V. 1288. IV. 665. I. 180.

I. 219. I. 220.

I. 181. II. 411. III. 687. III. 688.

V. 1468.

VI. 1045. IV. 506. III. 442.

V. 1229. V. 1230. V. 1232.* V. 1237. VIII. 2283.

I. 91.

* *

III. 819. V. 1248. III. 684.

*

IX. 2459. 211. 218. 62.

IV. 1100.

+ + +

II. 351. * II. 346.

VI. 1044.

V. 875.

IV. 1075. IV. 1076. V. 1231. VI. 1504. IX. 2480. VI. 1730. V. 1377. V. 1378. I. 37.

I. 180.

218

Címszavak kibontjuk (a diót v. a mogyorót a tokjából) kicsavarja kicserepesedik kicsi kicsi kompostor kiderül kié? kiesik (a dió v. a mogyoró a tokjából) kifakad kifejti (a babszemeket) kifejtjük l. kibontjuk (a diót a burkából) kificamodott kifizetik kifutó (disznónak) kígyó kígyótojás kiheréli kiherélik kijjebb kikecskél kikel2 (a csirke) kikel1 (a mag) kikerics kikísérem kikísérném kikovállott (a dió) kileli a hideg kilenc kilencven kilincs kinagyol kínálja kincs kínoz kínozza

MNyA. II. 222.

IV. 610.

RMNyA. VIII. 2312. IX. 2649. IX. 2552. VIII. 2177. X. 2990. VI. 1503.

Szil.Atl. 238.

+

404.

+

MCsNyA.

HNyA. 99.

III. 711.

177.

III. 1027. 237.

III. 565.

SzNySz.

+

IX. 2664. I. 258. X

V. 895. II. 303. IV. 639.

IX. 2660. X. 2790.* IV. 999. III. 773. II. 414. II. 551.

167.

II. 547. II. 548.

78.

II. 339. V. 1461. VIII. 2122. II. 438. I. 27. III. 849. V. 867. IX. 2478. III. 968. IX. 2637. IV. 676. II. 205.

II. 594. III. 611. VI. 1646. IV. 1036. VII. 1995. X. 2791. III. 801.

282.

V. 892.

219

*

Címszavak kint kinyitotta kioldódik kioltja (a tüzet) király kirreg kisbíró kisebb kisebb valakinél kísértet kisfejsze kiskabát kiskacs kiskacsa kiskakas kiskapu kisliba kismacska kisnyúl kisnyulak kisszék kisujj kisül kiszedjük kita kit"l kiütötte Ki volt / járt itt? kívül kívülr"l klarinét koboz kóc koca1 koca2 (fiatal)

MNyA.

RMNyA. VI. 1560. VI. 1647. I. 145.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 1032.

HNyA.

I. 37. V. 933.

X. 2755. II. 447. X. 2745. V. 1464.

405.

III. 712. III. 1049.

177.

X. 2958. II. 266. II. 282.

II. 367.

II. 210. III. 513.

VIII. 2365. I. 185. II. 408. II. 402. IV. 965. II. 405. III. 708. III. 783. III. 784.

311.

+

II. 414.

125.

313. 300. 180.

+

II. 417. II. 428. II. 541.

127. 122. 80.

+

V. 1242. I. 32.

I. 96.

II. 311. VIII. 2166. IV. 732. 236. IV. 738.

VI. 1549. VI. 1571. X. 2884.

* III. 1051. III. 1033.

205.

*

I. 251. IV. 576. III. 547.

103.

220

+ +

II. 399.

56.

Címszavak kocadisznó l. koca kockáslaska kockatészta kocamalac l. koca2 (fiatal) kócos kocsiken"cs kocsioldal l. szekéroldal kocsma kocsonya kolbász koldul koldus kolomp Kolozsváron Kolozsvárra koma komaasszony komája komód komp kompostor kondér konkoly konty konyha kopácsol kopasz kopaszbúza koporsó koraszülött korán korbács korcsolyázik kórház korhelyleves

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X VII. 1918. III. 411. X III. 536. I. 165.

IX. 2562. I. 137.

41. X

III. 435. III. 430. V. 925.

III. 481. III. 482.

X. 2770. VII. 2036. VII. 2023. X. 2730. X. 2729. II. 592. V. 1477. V. 1478. IX. 2527. IX. 2529. IX. 2528. VI. 1750. X. 2826.

I. 229. 488. 533.

I. 159.

I. 141. I. 142. I. 143.

594. I. 15. III. 489.

VII. 2077. III. 873. VIII. 2232. VI. 1629.* III. 760. IX. 2574.

I. 261. +

V. 934.

X. 2903. IX. 2504. VI. 1578. II. 597. IX. 2657. VII. 2042.

221

363.

+

88.

+

*

II. 562. 47.

Címszavak korlát kormányvas korog korom korpa korsó kortyogtat kortyolgat kos kosár kosbárány koslat kóstolja kóstoló koszorú koszorúgerenda koszos kotkodácsol kotlik kotló kotlós kotorász kotyog kova kovács kovász k" köhög köhögök köhögsz köhögtök k"höz kökény kölcsön köldök1

MNyA. I. 128. III. 561.

RMNyA. V. 1409. I. 80. V. 1358. VII. 1807.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

III. 419. VII. 2069.

I. 240. III. 960.

VII. 1970. II. 485.

III. 613. 217.

III. 436. II. 197. II. 363.

+

II. 478. III. 712. VII. 1908. VII. 2043. VIII. 2234. IV. 1013. IX. 2677. II. 444. II. 433. II. 436.

III. 956.

II. 359.

VI. 968. III. 557.

I. 112. IV. 743. III. 503.

VI. 1785. II. 435. VI. 1705. IV. 1055. VII. 1842. IV. 1142. IX. 2633. IX. 2631. IX. 2632. IX. 2634. IV. 1145. II. 370. V. 1438. V. 1213.

II. 453. 49.

III. 715. I. 175.

III. 830. 177. 290.

222

+ III. 650.

HNyA.

Címszavak köldök2 (a teker"levélen) köles kölykezik (a kutya) köménymag k"m!ves köntös könny könnyebb könnyes könnyezik könny! könyök könyöke könyörög könyv köp köpül körme köröm körömfeketéje körte körték körtét köszönnek köszönök köszönöm köszönsz köszöntök köszönünk köször! köszörül köszvény köt (a bab) kötény1 kötény2 (derekas)

MNyA. I. 22. II. 379. V. 929. III. 492. IV. 687.

IV. 686. IV. 505. V. 873. III. 558. III. 398.

I. 91. I. 93. I. 92.

RMNyA. VIII. 2156. III. 718. I. 291. IV. 1059. VIII. 2348. IV. 1178. V. 1459. V. 1383. V. 1382. V. 1458. V. 1252. V. 1253. X. 2931. X. 2872. V. 1357. II. 523. VII. 2009. V. 1244. V. 1245. II. 358. II. 359.* II. 360.*

Szil.Atl.

SzNySz.

287.

MCsNyA.

HNyA.

II. 454. I. 88. III. 710.

141. 187.

I. 89. III. 709.

141. 187.

464.

I. 75. I. 183.

208.

239.

II. 363.

100. 100.

III. 887. III. 869. V. 868. III. 875. III. 884. III. 881. IV. 1065. IV. 1066. IX. 2650. I. 36. III. 444.

367.

* +

223

Címszavak kötény3 (ünnepi) kötné kötnénk kötni kötn"k köt"fék kötök kötöttem kötve kövek k"vel kövér köves követ kövön kövér (föld) közel közelebb középs" középs" ujj kredenc krizantém krumplinúdli kucsma kukac kukacok kukorékol kukorica kukoricacs" l. cs" (a kukoricáé) kukoricacsuhé l. borítólevél (a kukoricáé) kukoricacsutka l. csutka (a kukoricáé) kukoricafatty l. fattyúhajtás (a kukoricáé) kukoricagóré kukoricahántó kukoricalevél l. levél (a kukoricáé)

MNyA. V. 865. V. 866. V. 914.

V. 923. VI. 969. VI. 970. VI. 971.

RMNyA. VIII. 2354. VIII. 2345. VIII. 2344. VIII. 2346. III. 675. VIII. 2343. VIII. 2342. VIII. 2347. IV. 1143. IV. 1146. IX. 2546. IV. 1147.

Szil.Atl.

SzNySz.

51.

III. 716.

52. 50.

I. 293.

IV. 1144. I. 15. VI. 1556. IV. 704. III. 511.

MCsNyA.

HNyA.

III. 820. III. 665. III. 666.

V. 1472. V. 1240. VI. 1748. III. 838.

657.

+

III. 412. IV. 652. II. 362. I. 31.

VIII. 2252. III. 829. III. 830. II. 443. I. 52. X

I. 204.

13.

+

II. 408. II. 341. X

8. X

X

X X

II. 304.

IV. 981. X. 2766. X

224

Címszavak kukoricaszár l. szár3 (a kukoricáé) kukoricaszár (csövekt"l megfosztva) l. szár5 (a kukoricáé, szárazon) kukoricaszár (száraz) l. szár5 (a kukoricáé, szárazon) kukoricaszár (zölden) l. szár6 (a kukoricáé, zölden) kukoricaszár földben maradó része, tuskója kukoricaszem l. szem (a kukoricáé) kulcs kulccsal kulcslyuk kulcsolat kulcsot kunkorodva kupa kupás cserép kurátor kuruttyol kuruzsol kút kútágas kutat kútgém kúthorog kútkáva kútkolonc kútostor kutya kutyakölyök kutya!z" küld küldöm küll" küls"

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

X

HNyA. X

X X X

X 15.

X 280.

VI. 1128.

II. 298. II. 299. II. 301. II. 300.

I. 160. IV. 702.

VI. 1643. VI. 1644. VIII. 2151. VI. 1642. II. 550. X. 2794. IV. 1026. X. 2922. III. 779. X. 2960. IV. 968.* IV. 970. IV. 969. IV. 971. IV. 974. IV. 978. IV. 972. IV. 973. III. 709.* III. 719. II. 469. VII. 2044. VII. 2045. I. 134. VI. 1666.

225

I. 19. III. 848.

281.

I. 51. III. 680.

314.

655.

II. 420. II. 421.

*

Címszavak künn l. kint kürt" kürt"skalács küszöb kvártély láb (a szöv"széké) lába lábadat lábam lábánál fogva lábas lábbal lábbeli lábfej lábikra lábít lábító lábon lábon áll lábszár láda lágy lajbi1 lajbi2 (n"i) lakat lakik lakószoba lakodalom lakószoba lámpa lámpaalj lámpabél lámpacsavar lámpakalap lámparéz

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X

II. 203.

VI. VI. VI. VI.

1120. 1119. 1118. 1121.

VI. 1117.

VI. 1702. VII. 1946. VI. 1627. V. 1439. VIII. 2171. V. 1255. V. 1257. V. 1254. V. 1259. VII. 2071. V. 1256. VIII. 2379. V. 1261. V. 1263. VIII. 2192. VIII. 2191. V. 1258.

I. 223. I. 16.

283

632. 370.

II. 444. 631.

III. 519.

V. 1264. VI. 1784. X. 2993. VIII. 2370. VIII. 2330. VI. 1652. VI. 1618.*

I. 295.

I. 26. 275.

III. 472.

IX. 2465. VI. 1800. VII. 1803. VII. 1806.

384. 388. 390. 389. 391.

VII. 1805. VII. 1804.

226

+ + + + + +

I. 40.

171.

Címszavak MNyA. lámpát lámpaüveg II. 228. lánc láncszem láng lángol lángos II. 414. langyos leveg"áramlat l. leveg"áramlat3 (langyos) lány1 lány2 (serdül") lány korában lapát lapító lapocka II. 502. lapos IV. 710. látja látod látom lázas lé leány l. lány1 (süld") leány l. lány2 (serdül") leánygyermek l. lány1 leányka leány korában l. lány korában leánykori (ruha) lebernyeg II. 334. léc VI. 1077. lécet VI. 1078. léckerítés II. 296. ledönti leesném lefelé a lejt"n lefényképez lefetyel

RMNyA. VII. 1809. I. 142.* I. 143. VI. 1718.

Szil.Atl. 387. 392.

SzNySz. +

MCsNyA.

HNyA. 171.

I. 41.

483.

*

VII. 1858. X 403. 406. 557.

IX. 2422. IX. 2448. I. 250.* VIII. 2103. V. 1207. IV. 1148.* V. 1394. V. 1393. V. 1392. IX. 2636. X

437.

+

X X X

X

284. 285.

44. VI. 1789. III. 706.

227

I. 107.

I. 102.

557. 559. IV. 1027. IV. 1028. IV. 959. I. 33. II. 345.

X + + +

I. 213. I. 107.

X + X +

*

191.

I. 10.

*

Címszavak lefogja (a szemét) legalább legcsúfabb legel legel" legel"je légely legény legényke legény korában legénykori (ruha) legfels" kéve legszebb légy (fn) legyek! legyél! legyen! léha lehajlik (ág) lehajol (ember) lejt"re lejt"s lék léket lekvár lélegzik lélek lelkem lelohad lementem len lencse (növény) lengedez lengeteg lent

MNyA. IV. 745.

II. 468.

RMNyA. X. 2894. VI. 1589. IX. 2570. II. 595. II. 594.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 764. 155.

+

558. 560.

+ +

73. 73.

VII. 2074. IX. 2452. 192.

I. 183. IV. 684. IV. 641.

IX. 2566. III. 802.

III. 686. III. 783. 445. 446.

I. 226. 605. 604.

+ + III. 651.

IV. 602. III. 405. VI. 1020. VI. 1021. III. 563. V. 776.

IV. 1154. IV. 1135. IV. 1136. VII. 1939. V. 1334. X. 2900. X. 2901. IX. 2667. X. 2814. VIII. 2116.

I. 53. X. 2997. VIII. 2317. VI. 1558.

228

163. 163.

Címszavak lép1 (fn, a kasban) lép2 (ige) lépcs" leped" lepke lépked les lesek lesz leszek leszel létra lett leve leveg"áramlat1 leveg"áramlat2 (h!vös) leveg"áramlat3 (langyos) levél1 (a fáé) levél2 (a kukoricáé) levél3 'vékonyra nyújtott tészta' levele (a búzáé) levélér levelet leves1 (fn) leves (mn) levesestál liba libab"rös libapipe l. kisliba liheg lisztláng liter ló lobog1 (a t!z) lobog2 (a víz)

MNyA. III. 387.

RMNyA. III. 693.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 912. II. 218. IV. 647.

VI. 1621. VI. 1775.

360. 162.

+

II. 535.

V. 1364. V. 1397.

165. 76. * *

443.

III. 877.

V. 788. II. 294.

444. 38. 447.

VI. 1659.

+

III. 870. I. 49.

* *

I. 36. I. 3.

III. 399.

90. 91. 183.

IV. 940. I. 55. VII. 1916. I. 41.* I. 281. IV. 941. VII. 1907.

+ + + +

* * III. 504.

184. I. 214. III. 719.

VII. 2088. 312. III. 529.

IX. 2560.

II. 380.

III. 715. VII. 1834. X. 2793. III. 626. VI. 1720. VII. 1923.

II. 415. X

VI. 961.

114.

229

II. 386.

126.

Címszavak lobogós ing locsol (a gyermek a vízben) lóhere lókupec lop lopó lopott lószekér l. lovas szekér lószem! szilva lótet! ló!z" lova lovad lovai lovaid lovaik lovaim lovaink lovaitok lovak lovakat lovam lovas szekér lovastól lovat lovatok lovon lovuk lovunk l" l"cs l"j lökdös l"nél l"re

MNyA.

RMNyA. VIII. 2288.

Szil.Atl. 463.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

+

III. 880. X. 2771. X. 2758. II. 337. X. 2759. X

VI. 963. VI. 962.

VI. 964. VI. 965.

I. 142.

V. 818.

V. 909. V. 820. IV. 588.

II. 351. III. 814. II. 473. III. 631. III. 630. III. 637. III. 636. III. 640. III. 635. III. 638. III. 639. III. 627. III. 628. III. 629. I. 99. III. 642.

116.

III. 713.

121.

III. 868. III. 866.

120. III. 867. 117.

115. 119.

III. 633. III. 641. III. 634. III. 632. IV. 1110. I. 108. IV. 1112.

118.

IV. 1115. II. 329.

230

III. 816. III. 852. II. 307.

III. 862. III. 865. III. 860. II. 543. II. 310.

*

Címszavak l"sz l"ttem lövök lubickol lucerna lucskos lucskos káposzta lucsok lúd ludaskása lúdhívogató lúdtalpú lúd!z" lusta lyuk lyukas lyukasfa (a szöv"széken) ma macska macskahívogató macskakölyök l. kismacska macska!z" madár madaraim madarat madárfiak l. madárfiókák madárfióka madárfiókák madártojás madarunk madzag mag1 mag2 (a kenderé) magas magot

MNyA. V. 817. V. 819. V. 816. III. 485.

RMNyA. IV. 1114. IV. 1111. IV. 1113. IX. 2521. III. 881.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

*

73.

+

72.

+ +

VII. 1897.

V. 939.

II. 403. VII. 1903. II. 463. IX. 2579. II. 467. V. 1311. II. 334.

VI. 1031. VI. 1034. VI. 1032.

VIII. 2174. VI. 1574. III. 701.* II. 460. X II. 468. III. 723.* III. 726.* III. 724.*

VI. 1033.

III. 727. III. 728. II. 413.* III. 725.*

III. 543.

I. 254. I. 20. 516. 731. 644. 299.

II. 558. II. 427. X

X

X

II. 519.

130.

III. 697. X

130.

III. 760.

64.

IV. 709.

+

VIII. 2111. IX. 2554. VIII. 2112.

231

* *

*

Címszavak magva magvak magvas kender magyarok magyarul mai mai napon l. ma máj májashurka majd majorház mák makacs makaróni mákfej1 mákfej2 (tele) mákfej3 (üres) makk mákos kalács makrancos (ló) malac malacozik malma malmot malmuk málna malom malomk" malter mályva mandula mangalica mángorol mankó mar

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. * *

VIII. 2113. VIII. 2109. X. 2710. X. 2708. V. 1470.* X III. 426.

VII. 2025.* VII. 2020. VI. 1587. II. 504. I. 261.* V. 1291. VII. 1921. I. 262.

645.

+

III. 627.

272.

II. 360.

I. 27. I. 28. IV. 907. VII. 1944. * II. 540.*

II. 403.

VII. 1816.* VII. 1815. VII. 1817. II. 388. VII. 1814. VII. 1823. IV. 1048. III. 854.

III. 673. III. 672.

II. 355.

I. 109.

II. 194. I. 99. II. 351. II. 223.

II. 533. VIII. 2320. IX. 2661. III. 654.

232

723.

95. II. 459.

Címszavak marék marhácska marharépa marhaszekér marhavásár Mari l. Mária (becealakjai) Mária (becealakjai) markot marmeládé marok marokszed" marokvas Maros Marosvásárhelyen Marosvásárhelyre marszíj mártás martilapu másképp máskor második második kapálás mától fogva matring mázsa medd" (tehén) megbetegszik megbukott megcsodálta megcsömörlik megdeged megdohosodik megdöglött1 (az állat) megdöglött2 (a méh) megdöglött3 (a tehén)

MNyA.

RMNyA. I. 217.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 641. I. 59. II. 308. X. 2779. X V. 1452.

III. 982. 152.

I. 179.

II. 340.

III. 421.

VII. 1940. V. 1236. I. 218. I. 114.* IV. 1127. V. 1479. V. 1480. III. 680. VII. 1904. III. 867. VI. 1590. VI. 1585.

152.

III. 843. II. 602.

I. 35. VI. 1545. VIII. 2169. X. 2796. II. 568. IX. 2606. X. 2868. IX. 2673. IX. 2615. I. 148. VII. 1827.

135.

+

65.

II. 426. III. 690. III. 624.*

233

Címszavak megellik (a tehén) megesküsznek megfagy megfakul megfésüli meg fogom verni megfogta megfullad megfüstöli meggyógyul meggyúl l. meggyullad meggyullad meggyúrja meghalt meghív megh!l megigéz megijedt megijeszti megjavítanám megjavult megjegyzi megjelöli megkel megkeni megkereszteli megmérgezi (a kutyát) megmérgezik megmosakodik megmosdik megnézzük megn" megnyilaz meg"rli megpenészedik

MNyA. II. 338. V. 894.

RMNyA. II. 585. IX. 2463. IX. 2638. VIII. 2339. VIII. 2227.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

V. 837. V. 901.

III. 570. V. 912. V. 897. V. 822.

IX. 2693. VII. 2040. IX. 2658. X I. 32.

VI. 1685. VII. 1915. X. 2893.

549.

*

VII. 1910. IX. 2672. X. 2898.

I. 212.

394.

+

I. 178.

*

315.

+

II. 424.

*

VIII. 2393. V. 898. IV. 939. V. 890. III. 422. V. 888.

VII. 1843. IX. 2659. IX. 2522. IX. 2669.

III. 547. V. 863. V. 871. III. 420. VI. 1095.

I. 165. IX. 2678. V. 1390. I. 252. III. 672. VII. 1865.

234

Címszavak megpotyolódik megritkul (a vászon) megromlik megrühesedik megszagolja megszámolja megtágul1 'meglazul (a kerék)' megtágul2 'megnyúlik (a fonal a szöv"széken)' megtapasztja megtépi megtojóz megvagdalja meg van házasodva megver megverem megverte megveti1 (az ágyat megveti2 (a fonalat) megy mégy l. mész2 (ige) megyek meggy megyünk méh méhei méhek méhes méhkas méhviasz mekeg mekkora meleg melegít meleg leveg"áramlat l. leveg"áramlat3 (langyos) melegszik

MNyA.

RMNyA. II. 364. VIII. 2316. VII. 1993. IX. 2643. VII. 1994. X. 2789. I. 147. VIII. 2187. VI. 1656. II. 422. II. 431. VII. 2027.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

II. 507.

III. 1054. V. 835. V. 836. II. 220. V. 771. V. 769. I. 94. V. 772. II. 384. VI. 1116. VI. 1115.

IV. 1108. IV. 1107. VI. 1767. VIII. 2160. X. 2807. X. 2805. II. 354. X. 2808. III. 684. III. 686. III. 685. III. 697.

613. X 611.

III. 647.

269.

III. 751.

267.

614. 242.

II. 429.

243.

III. 671.

II. 385.

270.

II. 431. 247.

II. 349. IV. 736.

VI. 1598. VI. 1723. VI. 1732. X VI. 1724.

235

Címszavak mell mellé melléd mellém mellénk mellény melleskötény mellrevaló mén ménes menjek menjen menjenek mennek ment ("k) mentek1 (ti) mentek2 menyasszony menyecske menyegz" menyem menyét (állat) mennydörög mennyezet mennyk" mer meredek méreg merít1 (levest a tányérba) merít2 (vizet a kútból) mérnök mer"kanál merre? mese mesél

MNyA. III. 500. IV. 764.

III. 457. III. 445.

RMNyA. V. 1211. VI. 1542. VI. 1541. VI. 1540. VI. 1543. VIII. 2371. VIII. 2357. VIII. 2327. III. 644. III. 648.

Szil.Atl.

369.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

+

III. 894. III. 898. III. 901. V. 774.

X. 2810.

V. 773. V. 775. III. 471.

X. 2811. X. 2809. IX. 2487. IX. 2531.

III. 753.

IV. 620. IV. 608.

IV. 747. V. 878.

329.

+

385.

+

IX. 2498. III. 769.

X. 2967. V. 1287. IV. 1153. IX. 2668. VII. 2093. IV. 977. V. 1437. VII. 2092. VI. 1600.

I. I. I. I.

126. 127. 123. 138.

112. III. 729. II. 425.

III. 1029. 555. 556.

X. 2877.

236

+ +

138.

Címszavak mestergerenda mész1 (fn) mész2 (ige) mészáros meszel meszel" messze messzebb messzir"l metélt tészta métely metsz metsszed! metszük méz mezei egér mezei eper mezei pacsirta mézes mézet mézga mezge mezítláb mez" mez""r mez"r"l meztelen(ül) meztelencsiga mezsgye mi miatt mieink mienk miénk l. mienk miért?

MNyA.

V. 770.

RMNyA. IV. 1012. IV. 1051. X. 2806. VII. 2003. IV. 1052. IV. 1053. VI. 1555.

Szil.Atl.

SzNySz.

612.

MCsNyA.

III. 752. II. 456.

HNyA.

268.

III. 663. III. 664. III. 1041.

VI. 1573. III. 410.

VI. 1098.

II. 494. II. 310. II. 311.* II. 312. III. 687. III. 766.

245. 230.

IV. 631. VI. 1099. I. 100.

III. 528.

IV. 729.

II. 432. +

*

III. 688. II. 372. IV. 935. VI. 1594. I. 2. I. 38. I. 3. IX. 2520. III. 776. I. 20. V. 1487. VI. 1553.* VI. 1502. V. 1499.

237

246.

III. 667.

2.

II. 509. III. 824.

410.

+

745. 667.

+

679. 673. X 629.

181.

III. 997.

III. 1023.

Címszavak Mihály Mihályé Mihálytól mikor mindjárt minket mióta mise mocskos mogyoró mohog mókus molnár mondanak mondanák mondasz mondja1 mondja!2 morog morzsol (kukoricát) mos mosdótál mosdótekn" moslék mosolyog most mostoha mostohaanyja mostohatestvér mostohatestvérek motolla mozog mozsár mozsárüt" mögé

VI. VI. VI. IV.

MNyA. 1087. 1089. 1088. 752.

IV. 726. IV. 753.

I. 111. IV. 621. V. V. V. V. V.

RMNyA. V. 1429.* V. 1430. V. 1431. VI. 1597. VI. 1586. V. 1493. VI. 1596. X. 2930. IX. 2674. III. 900. X. 2970. III. 785. VII. 1826.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 1003.

420. 171.

+

I. 277. II. 497.

190. *

172. 61.

+

II. 545. II. 458.

*

715.

+

10

105.

+

57.

854. 855. 852. 853. 856.

I. 49.

III. 550. IV. 750. III. 462.

III. 717. I. 71. VIII. 2305. IX. 2681. IX. 2680. V. 1347. VI. 1580.* IX. 2419.

I. 140.

IV. 765.

IX. 2432. VIII. 2149. V. 1366. VIII. 2104. VIII. 2105. VI. 1548.

238

590.

II. 438.

Címszavak muhar munkás muskátli muskotály muslica must mutatja mutatóujj muzsikus m!hely m!vel"dési otthon nád nádal nadrágszíj nagy nagyanya nagyanyám nagyapa nagyapám nagybátyám nagyfejsze nagyf!rész nagygereblye Nagy Göncöl nagyid" nagykabát nagykacs nagylány nagynéném nagyobb nagyocskább nagyoló tiló nagyon nagyot hall nagyujj

MNyA. I. 19.

III. 510. V. 931.

RMNyA. III. 877. X. 2722. III. 839. II. 338. III. 818. II. 326. V. 1399. V. 1239. X. 2878. IV. 1057.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

III. 940. I. 93.

I. 62. III. 860.* IV. 1083. VIII. 2378. 457. III. 460.

IX. 2433.

III. 461.

IX. 2434.

III. 762. I. 119. I. 120. I. 146.

IX. 2442. II. 265. 212.

+

II. 277. II. 469. X. 2969. I. 200. II. 283.

I. 186. IX. 2449. IX. 2443. V. 1462.

458.

I. 145. III. 763. III. 978. II. 433.

V. 1482. IX. 2537. I. 94.

239

HNyA.

Címszavak nálam nálatok náluk nálunk napos1 napos2 (gyerek) (három) napos l. napos1 napraforgó napszámos naptár naspolya nászasszony násznagy násznép ne félj! négy negyed1 (kiló) negyed2 (óra) negyedik néhány nehéz nekem neki nekik nekik kellene pénz nélkül néma néném német nem tud menni nem tudnak menni nem ura 'tud' menni l. nem tud menni nem urák 'tudnak' menni l. nem tudnak menni néptanács néptanácsi képvisel"

MNyA.

RMNyA. VI. 1521. VI. 1523.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 1008.

HNyA.

III. 1009. VI. 1522.* II. 582. IX. 2446.

179.

414. X

I. 26.

I. 293. X. 2723.

II. 348. 21. II. 581.

I. 98. * III. 473. IV. 768. IV. 668.

IX. 2481.* IX. 2483. V. 1285. 39.

III. 628. +

431. II. 603. 662. IV. VI. VI. VI. IV. 766. III. 464.

1141. 1524. 1525. 1526.

+ I. 296. III. 1010. III. 1011 III. 1012. III. 1045. III. 1040. I. 258.

VI. 1547. IX. 2538. IX. 2426. X. 2718.

III. 1046. III. 1047. X X I. 60. I. 61.

240

24.

Címszavak nevet (ige) néz nézd nézek nézel nézél nézem nézi néznek néznék l. nézném (alanyi r.) néznének nézném (alanyi r.) néznénk (alanyi r.) néznétek nézn"k (tárgyas r.) néztek néztél néztem nézünk nézz! nézzed l. nézd nézzék nézzen nézzük n"1 (fn) n"2 (ige) n"i egészcip" l. cip"2 (n"i egészcip") n"i gyapjúöv l. gyapjúöv1 (n"i) n"i harisnya l. harisnya (n"i) n"i lajbi l. lajbi2 (n"i) n"stény bárány l. jerke n"stény kutya l. szuka n"stény macska növése növök

MNyA. III. 549.

RMNyA. V. 1346.

Szil.Atl.

SzNySz.

333.

V. 1386.

334.

337.

V. 1389. V. 1391. 336. V. 864.

MCsNyA.

HNyA.

III. III. III. III. III. III. III. III. X III. III. III. III. III. III.

727. 949. 728. 873. 889. 933. 936. 886. 771. 765. 768. 780. 777. 883.

*

III. III. III. X III. III.

891. 880. 896.

145.

144.

*

V. 1388.

V. 1387.

335. 339.

950. 643.

338.

* *

I. 129. 454.

203. X X

X X X X

X

456. 455.

+

III. 703.

241

204. 203.

Címszavak nyakam nyakcsigolya nyakló nyalakodik nyalakodó nyalok nyár nyarat nyárfa nyárikonyha nyáron nyárs nyavalyatörés nyávog nyel nyél nyelve nyer nyerek nyerít nyer"je nyikorog nyilallik nyílhúzás nyílik (a virág) nyírás nyírfa nyírják nyiszál nyolc nyom (fn) nyomjuk nyomórúd nyoszolyólány nyög

MNyA.

RMNyA. IV. 1200. V. 1201. II. 600. VII. 1998. V. 1283. V. 1337.*

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

III. 694. III. 695. II. 495.

IV. 910. VI. 1632.

II. 555.

II. 382. II. 281. VI. 1147.

II. 324.

VII. 1888. IX. 2623. II. 454.* V. 1336. IV. 1182. X. 2775. X. 2774. II. 459.* II. 430. I. 139. IX. 2608. X. 2765.

III. 964.

252. VIII. 2210. IV. 913.* II. 492. VII. 2099. IV. 675.

II. 593. X. 2837.

V. 893. I. 166.

III. 945.

I. 140. IX. 2484. IX. 2609.

242

HNyA.

33. 33.

Címszavak nyugat nyugodott nyugodtam nyugszik nyújtó nyújtófa nyújtószál nyújtózkodik nyúl (fn) nyúlfióka l. kisnyúl nyúlja ny!1 (fn) ny!2 (ige, kendert) ny!g ny!jük (a kendert) ny!n"k (a kendert) nyüst nyüstina nyüstök nyüvek ny!vi (a kendert) ny!vik (a kendert) ny!vök (kendert) ocsú oda odú odút odvak odvas okos okosak okosan olajos oldal (a szekéré) l. szekéroldal oldal alsó fája l. szekéroldal fája1 (alsó)

MNyA.

I. 154.

III. 546.

RMNyA.

IX. 2600. IX. 2599. I. 123.* VIII. 2102. VIII. 2186. IX. 2598. III. 782.*

Szil.Atl.

SzNySz.

179. X

X

581.

+

MCsNyA. II. 463. III. 802.

HNyA.

II. 540. X

VII. 2013. VII. 2032. *

III. 668. 583. 585.

253. 255.

VIII. 2183. VIII. 2184.

II. 443. 595.

III. 662. III. 629.

*

IV. 571. 584. 582. I. 192. VI. 976. VI. 977.

I. 238. VI. 1565. II. 373. II. 374.

628.

*

+ 36. 36.

IV. 706. IV. 707.

II. 375. V. 1314. V. 1316. V. 1315. VII. 1989.

X X

243

Címszavak oldalas oldalborda oldal fels" fája l. szekéroldal fája2 (fels") oldalzáp ollófa olt1 (tejet) olt2 (tüzet) oltjátok (tüzet) oltó oltóág oltom oltott oltvány olvas olvasol olvassa olvaszt olyan onnan órakor óramutató orda orgona1 (hangszer) orgona2 (virág) orgonavirág l. orgona2 orja orosz (mn) oroszok orozva maró (kutya) orr orrcimpa orrlyuk orsó ország országút

MNyA. III. 501. X

RMNyA. VII. 2015. V. 1210.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 107. II. 196. II. II. II. II. II. II. II. II.

507.* 376.* 378. 506.* 381. 377. 379. 380. I. 76.

V. 869.

IV. 735.

X. 2876. X. 2876. VII. 1932. VI. 1533. VI. 1563.

I. 231. 659. III. 1035. 430.

I. 121.

VI. 1799. II. 511. X. 2929. III. 835.

254.

+

104. X

318.

+

*

VII. 2011. X. 2711. X. 2711.

IV. 578.

IV. 1186. IV. 1187. IV. 1188. VIII. 2143. IX. 2694. X. 2813.

244

588.

II. 437. I. 54.

258.

Címszavak orvos orvosi rendel" orvosok orvosság ostor ott otthon óvja óvoda óvón" " öblint öblögeti (a ruhát) öccséé öcsém " is "k "ket ökle öklöm ököl ökör ökörszem ökre ökreik ökreink ökreitek ökröket ökrös szekér ökröt ökrötök ökrük ökrünk öl (fn) ölbe veszi

MNyA.

III. 569. II. 289.

RMNyA. IX. 2651. IX. 2652. IX. 2654. II. 598. VI. 1564. VI. 1562.

Szil.Atl.

SzNySz.

438.

MCsNyA. I. 153. I. 155. I. 154.

HNyA.

*

III. 1034. 426.

+ 207.

II. 221. VI. 1153. III. 465.

X. 2842. X. 2843. V. 1486. VII. 2072. VIII. 2311. IX. 2428. IX. 2427. V. 1489.

IV. 728.

III. 507. VI. 998.

VI. 1004. VI. 1002. VI. 1003. I. 141. VI. 999. VI. 1001. VI. 1000.

V. 1250. V. 1251. V. 1249. II. 570. III. 754.

666.

III. 996.

618. 669. 685.

III. 999. III. 1005.

*

I. 100.

149.

345.

II. 577. II. 575. II. 576. II. 572. I. 98. II. 571. II. 574.

+

139.

66.

145. 144. 143.

66. 70. 70.

140.

III. 815.

141. 142.

II. 573.* X. 2792. IX. 2509.

68. 69. III. 859.

245

67.

Címszavak öleli ölt ölt" (ruha) ölyv öntöz ördög ördögborda ördögök öreg öregebb "rizné (én) "riznék "riznének "riznénk (alanyi r.) "riznétek "rizn"k (tárgyas r.) "rizte "riztek "rizték "riztem "riztétek (meg volt) "rizve "rizzek "rli örököl örökös "röl "röli l. "rli "rölje "röljék "röljük "rölni "rölök "rölsz "rölte

MNyA.

V. 935.

IV. 688.

RMNyA. IX. 2456. VIII. 2219. VIII. 2325. III. 752. I. 295. X. 2961. III. 866. X. 2962. IX. 2453. IX. 2454.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

III. 625. III. III. III. III. III. III.

V. 839. V. 841. V. 842.

II. 318. II. 317. II. 319.

V. 840.

II. 320.

HNyA.

775. 766. 772. 769. 781. 778.

III. 892.

57. X. 2751. X. 2752. VII. 1820.

56. 58.

III. 969. III. 784. III. 735.

II. 460. X III. 793. III. 951.

59.

*

VII. 1822. VII. 1818. VII. 1819. III. 736.

246

Címszavak "röltök örvény "rzi "rzöm ösvény "sz "szibarack össze összefüllik "sszel összemázolja összesodródik ösztöke öt "t ötödik ötször ötven öv övé övéi övéik övék "z "zbak özvegy1 (mn) özvegy2 (fn, férfi) özvegy3 (fn, n") özvegyasszony l. özvegy3 (fn, n") özvegyember l. özvegy2 (fn, férfi) paccsen pacsirta pad padka padláda

MNyA.

V. 838.

I. 96. V. 767.

RMNyA. VII. 1821. IV. 1126. II. 316.*

Szil.Atl. 60.

X. 2823. IX. 2573. II. 356. VI. 1604. I. 209.

53.

SzNySz.

MCsNyA.

III. 733. III. 934. I. 55.

HNyA.

32.

II. 556.

I. 132. IV. 669.

IX. 2676. VIII. 2148. I. 90. V. 1492.

684.

IV. 670.

640. 638. VIII. 2349. V. 1498.

III. 483.

VI. 1501. III. 790. III. 791. IX. 2532.

672. 678. 681. 675.

+

II. 320. II. 590. III. 1002. II. 604. II. 608. 22. III. 1022.

III. 1025.

I. 133. I. 132. X X

II. 211.

VIII. 2384. III. 742.* VI. 1752.* VI. 1687. VI. 1754.

247

II. 526.

Címszavak padlás padlásra padló padmaly padok palacsinta palánk palánta pálha pálinka palló palozsna pánt pantalló pántlika papír paplan paprika papucs (n"i posztó vagy kötött ~) paradicsom paradicsompaprika parancsol paraszt parasztja parázs1 'égett fadarab' parázs2 'porhanyósra sült krumpli vagy süt"tök' parazsat párkány (pendelykorc) parlag párna párnahuzat párnatok párt párzik (a disznó) pászma

MNyA.

RMNyA. IV. 1032.

Szil.Atl. 276.

+

SzNySz.

386.

+

MCsNyA.

HNyA. 110.

I. 13.

III. 407. I. 76.

IV. 586. III. 453. V. 938.

X. 2915. VI. 1753. VII. 1935. IV. 958. I. 251. VIII. 2284. VII. 1971. X. 2824. VII. 1934. VIII. 2286. VIII. 2376. VIII. 2236. X. 2869. VI. 1777.*

111.

III. 635.

I. 74. I. 75. V. 876.

II. 233.

I. 24. II. 216. II. 217.

375. 720. 718.

I. 290.* X. 2762. V. 1411.* VIII. 2220. VI. 1727. VII. 2001. VI. 1728. VIII. 2293. I. 7. VI. 1769. VI. 1771. VI. 1770.

+ II. 355. +

* III. 966.

I. 34.

8.

II. 316.

III. 614. II. 538. VIII. 2168.

248

*

Címszavak pászmás (es") pata patak patakocska patika patkány patkonca viola pattanás pattint pattogatott kukorica pátyosz pazarol pehely pej pék pelyva pemet pemete l. pemet pendely penész penészes peng"karika penna péntek pénz pénze pénzért pereg pergeti (az orsót) perje permetez pernye persely perzsel petrence

MNyA. II. 322.

RMNyA. X. 2989. III. 651. IV. 1123.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 642. IV. 618. III. 522.

II. 368. II. 318.

II. 243. III. 443. VI. 1093. VI. 1094.

IX. 2656. III. 768. III. 843. IX. 2626. V. 1406. VII. 1926. VIII. 2140. V. 1312. II. 420. III. 662. VII. 1835. I. 236. VII. 1846. VIII. 2292. VII. 1863. VII. 1864. I. 133. X. 2870.

301.

+

487.

+

599.

+

IV. 657. X. 2784. VI. 1129.

I. 79.

288. 289.

X. 2785. I. 211. VIII. 2144. III. 847. II. 313.* VII. 2006. I. 129. VII. 2005. I. 199.

249

II. 530.

220. X

II. 575. I. 77.

Címszavak petrezselyem petrezselyemlevél petróleum piac pika pikkely pillangó pince pincegádor pióca píp pipa1 pipa2 (az ajtósaroké) pipacs pipál (a ló) pipázik pípot kap pirítós kenyér pirított kenyér l. pirítós kenyér piros1 piros2 (tojás) pislákol (a t!z) pislant pislog Pista l. István (becealakjai) pisze piszkafa piszkavas pisztoly pitvar pityereg pitykel pitypang plátka platten

MNyA. I. 57. II. 229.

IV. 638.

I. 16. V. 886. III. 403. X

III. 551. III. 538. II. 240.

RMNyA. I. 265. I. 266. VII. 1802. X. 2778. VIII. 2231. III. 797. III. 820. VI. 1661.* VI. 1662.* III. 775. II. 427.* VII. 2050. VI. 1640. III. 871. III. 671. VII. 2051. II. 428. VII. 1953. III. 887. VIII. 2221. VI. 1726. V. 1385. V. 1350. X IX. 2561. VI. 1716. VI. 1715. IV. 1109. VI. 1628. V. 1381. VIII. 2299. III. 856. VIII. 2287. VI. 1694.

250

Szil.Atl. 223. 393.

SzNySz.

X

MCsNyA. II. 354. I. 42.

I. 14. II. 550.

I. 150.

HNyA.

*

Címszavak pletykás pocsolya pohár pók pókháló pokla pókos (ló) pokróc polc pólya polyva1 (a gabonáé) polyva2 (a kukoricáé) por porhanyó posta postabélyeg postás pozdorja pörkölt pörzsöl (disznót) priccs pufók puliszka pulóver pulyka1 (háziállat) pulyka2 'ki nem pattant kukoricaszem (pattogtatáskor)' pupilla púpos puska1 'a kerék része' puska2 'fegyver' pünkösdi pünkösdkor püspök rá

MNyA.

II. 328. II. 219.

I. 190. I. 45.

III. 400. III. 438. III. 534. III. 459. II. 375.

VI. 1161. III. 542. I. 164. VI. 1108. VI. 1107. V. 932. IV. 757.

RMNyA. V. 1302. IV. 1130. VII. 2082. III. 806. III. 807. III. 620. III. 665. VI. 1778. VI. 1792. IX. 2410. I. 60. X. 2822. VII. 1947. X. 2831. X. 2834. X. 2832. VIII. 2125. VII. 1891. VI. 1782. IX. 2558. VII. 1922. VIII. 2341. II. 409. VII. 1927. IV. 1172. IX. 2535. I. 130. III. 794. X. 2947. X. 2948. X. 2919. VI. 1518.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

II. 533.

III. 619.

711.

X

732.

477.

256.

X

I. 224.

I. 266.

III. 1019.

251

HNyA.

*

Címszavak rádió ráf rágok raj rajta rajtad rajtam rajtatok rajtuk rajtunk rajzik rák rakj! rakjál! l. rakj! rakjatok! rakjon! rakod rakom rakott káposzta rántás rántotta rátok ravatal rázott vászon reá l. rá reájuk reám reátok recept recseg református reggel reggeli régóta regruta

MNyA.

V. 905.

III. 401. IV. 758.

RMNyA. VI. 1794. I. 135.* V. 1338.* III. 692.* VI. 1536. VI. 1535. VI. 1534. VI. 1538. VI. 1539. VI. 1537. III. 691. III. 781.* I. 203.* X I. 205.* I. 204.* I. 202.* I. 201.* VII. 1898. VII. 1912.* VII. 1931.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. I. 64.

II. 549.

I. 232.

X. 2905. VIII. 2208. X VI. 1520. VI. 1517. VI. 1519.

X

III. 568. VIII. 2398. X. 2934. VI. 1064. III. 389.

362. VII. 1883. X. 2761.

252

II. 561. I. 207. II. 585.

HNyA.

Címszavak rekedt rékli rend répa repce repdes repül repülhet rész részeg részeges reszel" reszket rét retek retekfajták retesz rezes rí ribiszke l. ribizli ribizli rigli rigó rigolíroz rína ring ringatja ringatjuk ringló ríni ritka ritkít rítt ríttam róka

MNyA. III. 541.

V. 877.

I. 61.

RMNyA. IX. 2541. VIII. 2331. I. 195. I. 268. III. 878. III. 764. III. 762.* III. 763.* X. 2753. V. 1295. V. 1296. IV. 1080. V. 1321. I. 176. I. 270.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 281. I. 282.

733.

+

727.

+

VI. 1651. VII. 1972. V. 825. I. 108.

II. 340. VI. 1650. III. 753. II. 314.

X 96. II. 528.

V. 828. III. 487.

IX. 2514. IX. 2515. IX. 2516. II. 348.

V. 918. IV. 931. II. 304.

I. 292.

III. 789.

II. 542.

V. 827. V. 826.

253

Címszavak rókagomba rokka rokon rokona rokonok rokonuk róla rólad rólam rólatok róluk rólunk román (mn) románok románul ropog (a t!z) rosta rostál rostély rotyog rovás rozs rózsa rozsda1 (a fémen) rozsda2 (a gabonán) röfög rövid rövidebb rövid kötény rövidlátó r"zse rúd rudat rúdszárny rúdszeg

MNyA. IV. 577. VI. 1069.

RMNyA. III. 894. VIII. 2147. IX. 2438.

VI. 1070.

IX. 2437.

IV. 759.

VI. 1527. VI. 1528. VI. 1529.

IV. 760.

Szil.Atl.

SzNySz.

565. 566. 567. 568. 649. 648. 647. 651. 652. 650.

MCsNyA.

I. 151.

III. 1013. III. 1014.

X. 2716. X. 2717. X. 2709. VI. 1719. VII. 1831. VII. 1832. VI. 1700. VII. 1925. I. 4. I. 122. I. 12.

III. 990. II. 330.

I. 42.* III. 836. IV. 1086. III. 875. II. 455. VIII. 2352. V. 1466.

II. 333. II. 398.

368.

I. 148. I. 149. I. 177.

IX. 2543. IV. 944. I. 116.* I. 117. I. 121. I. 159.

746.

254

HNyA.

+

*

Címszavak ruha ruháját ruhásláda ruhásszekrény ruhát rügy rügyezik rühes sajt sajtár saláta salavári (kotorka) Sándorékhoz Sándoréknál Sándoréktól Sándorhoz Sándornál Sándortól sánta sántít sápadt sár sarat sárga sárgadinnye sárgája (a tojásé) sárgarépa sarjú sarka (a fejkend"nek) sarkantyú sárlik (a kanca) sarló saroglya saroglyatargonca saroglyatartó

MNyA. VI. 1152.

RMNyA.

Szil.Atl. 411.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. 183.

VIII. 2353. I. 25. VI. 1749. 412.

IV. 712.

I. 71. VI. 1124. VI. 1122. VI. 1123.

III. 533. VI. 1026. VI. 1027.

III. 413. I. 58. I. 85.

II. 325. II. 287.

IV. 943. II. 396. IX. 2642. II. 508.* III. 606. I. 284.* VIII. 2377. V. 1434. V. 1432. V. 1433.

IX. 2576. IX. 2577. IX. 2559. X. 2809.* X. 2821. III. 892. II. 384. VII. 1929. I. 267. I. 174.* VIII. 2244. II. 429. III. 646. I. 212. I. 109. IV. 1087.

I. 147.

255

249.

183. +

II. 501. II. 502.

220.

*

615. 616. 617. 615. 616. 617.

273. 274. 275. 273. 274. 275. I. 265. III. 965. 34. 34.

693.

+

735. 157.

+

125. 29.

+

I. 275. II. 356. II. 353. II. 373.

II. 334.

17.

Címszavak sarok sáros sás sasfa satu sav (els"sorban gyomorsav) savanykás savanyú savanyúan savanyún l. savanyúan savó segít segítek segítetek sehol sehonnan sehova sekrestyés selyem selymet selyp sepernénk sepern"k sepersz sepertem sepr! l. söpr! serdül" fiú l. fiú2 (serdül") serdül"lány l. lány2 (serdül") serdül" leány l. lány2 (serdül") serény serít" orsó serke serpeny" serte sérves

MNyA. V. 955. VI. 1028.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X. 2820. III. 859. IV. 960. IV. 1081. +

IV. 695.

VII. 1968. II. 330. II. 331.

III. 396.

II. 510.

225. 226. X

+ + X

I. 287.

*

65. V. 848. V. 849. IV. 749.

VI. 1007. VI. 1008. III. 539.

V. 843. V. 844.

VI. 1554. VI. 1572. VI. 1566. X. 2921. VIII. 2333. VIII. 2334. IV. IV. IV. IV. X X X

643.

III. 1038. III. 1039. 188. 188.

1094. 1095. 1093. 1092. X

X X

V. 1305. VIII. 2213. III. 826. VII. 2086. VII. 2004. IX. 2620.

256

I. 253.

Címszavak sérvet kap sétabot siket siketnéma sikótyú símely simítófés! sín sing sír1 (fn) sír2 (ige) sír3 (ige, a nedves fa a t!zön) siratja sírkereszt sírok1 (fn) sírok2 (ige) sivít (a disznó) l. visít (a malac) skatulya só sóbaf"tt sóder sógor sógorasszony sógorn"m sógorom sokáig sonka sós sóska sótalan l. sótlan sótlan sovány1 sovány2 (föld) soványabb soványodik

MNyA.

RMNyA. IX. 2619. IX. 2408. IX. 2536. IX. 2539. I. 74. I. 113. VIII. 2225.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 158.

IV. 591.

X. 2795. X. 2912. V. 1379. VI. 1725. X. 2909. X. 2917. X. 2913. V. 1380.

I. 179.

X V. 1408. VII. 1980. VII. 1890. IV. 1139.

519

I. 216.

I. 134. I. 135. III. 480.

III. 433. I. 73. IV. 698.

IX. 2499. V. 1483. VII. 2012. VII. 1981. I. 286.

520. 163.

VII. 1982. IX. 2547. I. 14.

521. 416. 417.

IX. 2548.

257

I. 217. +

+

X I. 218. I. 267.

182. 182.

Címszavak söpr! sör sörény sörretek sötét sötétedik sötétség sövény sövénykerítés spárga spenót spriccel strájfa suba sudár (az ostoron) súly sulykol sulyok sunyi kutya l. orozva maró (kutya) súrol sut suta süket süld" (disznó) sületlen (kenyér) l. szalonnás (kenyér) sündisznó s!r!1 (a palánták) s!r!2 (a lé és az étel) s!r!3 (az erd") s!r!n s!r!szita süt (kenyeret) sütés sütet (liszt) sütjük

MNyA. II. 244.

RMNyA. IV. 1089. VII. 1954. III. 649.

Szil.Atl. 293.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

+ VI. 1635.

I. 276. 377. 378.

IV. 962.

167. 168. +

200. + I. 72.

I. 285. *

II. 291.

II. 264.

IV. 996. VIII. 2360. II. 599. VI. 1798. VIII. 2314. VIII. 2313. X

II. 424. II. 239.

VI. 1660. VI. 1688. II. 481.*

IV. 721.

I. 259. II. 402.

II. 545.* X IV. 622. IV. 691.

III. 786.

II. 538.

VII. 1905.

I. 283. I. 291.

VII. 1906. VII. 1829. VII. 1849.* VII. 1836.* VII. 1850.

258

I. 221. 538. 473.

214.

Címszavak süt" sütök süt"lapát süt"tök sütötte sütötték sütöttem sütöttétek sütöttük szabad tüzel" szaglász szagol szagolja szája (a kemencének) szájam szájharmonika szájpadlás szakajtó szakálla szálakender szálka szálkás búza szállingózik (a hó) szalma szalmás ház szalmazsák szalonna szalonnás (kenyér) számadó juhász szamár szamarat szamárköhögés számlik szamóca l. erdei eper Szamos

MNyA.

II. 245. I. 64.

RMNyA. VI. 1701. VII. 1848. VII. 1847. I. 275. VII. 1852. VII. 1855. VII. 1851. VII. 1854. VII. 1853. VI. 1686. III. 714.

Szil.Atl.

694.

SzNySz.

+

MCsNyA.

II. 358.

HNyA.

90.

III. 800.

340. 341.

+ I. 222.

II. 246. IV. 575. II. 273.

IV. 1180. X. 2883. IV. 1181. VII. 1844. VIII. 2240. VIII. 2136. IV. 1037.

I. 81.

+ + I. 188. II. 213.

I. 234.* IV. 1024. VI. 1774. VII. 2031.

55.

476.

II. 326. II. 485. II. 339.

+ +

III. 657.* III. 658. IX. 2645. I. 18.

„

II. 321. X

IV. 1128.

259

X

*

Címszavak szán (fn) szandál szánkázik szánkó szánt (fn) szántódik l. számlik szántok szaporátlan szappan szappanoz szapul szapuló szár1 (a burgonyáé) szár2 (a búzáé) szár3 (a kukoricáé) szár4 (a kukoricáé; ha a marha lerágta) szár5 (a kukoricáé; szárazon) szár6 (a kukoricáé; zölden) szárad száraz szárazág szárazság szarka szarkaláb szarufa szarv szarva szarvasbogár szarvasmarha-csorda szarvasmarha-delel" (hely) szarvazat szatyor szavak szavaz száz

MNyA. I. 167.

RMNyA. I. 149. VIII. 2395. I. 153. I. 151. I. 150.

Szil.Atl. 742. 376.

SzNySz. +

743.

+

MCsNyA. II. 311.

II. 312.

HNyA.

46.

X I. 17. V. 1454. IX. 2679. VIII. 2309. VIII. 2306. VIII. 2307. 688. I. 10.

+

I. 52. 14.

I. 34. I. 33. I. 32. V. 870.

IV. 612. IV. 626.

I. 64 I. 63. VIII. 2319. VI. 1712. VI. 1709. X. 2964. III. 746. III. 853. IV. 1014. III. 618.*

* + +

161. 66. II. 523.

II. 380. III. 816. II. 384. II. 385. IV. 1015. IV. 1102. V. 1444. IX. 2699.

194. II. 599.

260

Címszavak szebb szecska szed szeder szedret szege (a kenyéré) szegény szegények szegez szeglet szégyenli szégyenl"s széjjel szék székelygulyás széken szekér szekerce szekéren szekeret szekérken"cs szekérlajtorja l. szekéroldal szekéroldal szekéroldal fája1 (alsó) szekéroldal fája2 (fels") szekérre szekérr"l szekérsín szekerük székhez székülés szel szél szelek (ige) széles gyapjúöv l. gyapjúöv2 (széles)

MNyA. IV. 683. V. 952. I. 110. III. 416. IV. 718.

RMNyA. IX. 2565. II. 391. II. 389. II. 390.*

Szil.Atl.

32.

X. 2727. X. 2728. IV. 1029. VI. 1677.

SzNySz.

+

347.

MCsNyA. III. 685.

HNyA. 164.

II. 514.

*

I. 300. III. 659.

153.

V. 887. 435.

VI. 1103. VI. 1040. VI. 1042. VI. 1041.

I. 143. I. 145. I. 144. VI. 1043.

VI. 1603. VI. 1756. VII. 1894. VI. 1757. I. 93. IV. 1063. I. 95. I. 94.*

I. I. I. I.

+ I. 23.

104. 106. 105. 96.

33.

II. 306.

20.

35. 34.

III. 689.

21. 20. 26.

37.

+ X +

*

36.

VI. 1104.

23.

IV. 989. I. 97. VI. 1758. IV. 1017. VII. 2098. X. 2995. VII. 2097.

* * * X

261

Címszavak szelet (tárgyr. forma) szell"ztet szem1 (a búzáé) szem2 (a kukoricáé) szeme szemed szemehéja szemem szeme pillája szemerkél (az es") szemetek szemfedél szemhéja szemölcs szemöldök szemöldökfa szempillája szemtok (a búzáé) szemük szemünk szemüveg szén széna szénamurva szénatartó szeneslapát szenet szénfogó szent heverdel napja szentjánosbogár szénvonó szép szépen szepl"s szerda

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. *

I. 8.

VI. 1671. I. 48. I. 59. IV. 1166. IV. 1167. IV. 1174. IV. 1168.

332.

I. 84. I. 86.

143.

68. IV. 1170. X. 2904.

III. 861. I. 85.

III. 523. III. 490.

III. 494. II. 231. I. 84.

IX. 2625. IV. 1175. IV. 1010. IV. 1173. I. 49. IV. 1171. IV. 1169. IX. 2544.

I. 87.

III. 863. III. 858.

I. 173. I. 208. IV. 988. VI. 1714.

156.

II. 371.

II. 232.

II. 242. IV. 682. IV. 685. III. 535. IV. 655.

VI. 1717. VII. 2002. III. 815. VII. 1845. IX. 2564. IX. 2567. IX. 2557.

485.

580.

262

+ I. 269.

216. 164.

III. 988. II. 573.

*

Címszavak szeret inni szereti szerette szerszám szér!1 'a gabonaasztagok, ill. a cséplés számára el"készített terület' szér!2 'kazalkészítésre el"készített terület; szénáskert' szerz"dés szikkad szikra szilke szilva szilvacibere szilvaíz színe (a szöveté) szín! szippant sziszeg szita szitaköt" szitál1 (az asszony) szitál2 (az es") szív1 (fn) szív2 (ige) szivárog szivárvány szíve szívjál szívnék szívni szívnók szívok szívta szívük

MNyA. V. 889.

RMNyA. VII. 1969. IX. 2458.*

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 1048.

HNyA.

III. 947. IV. 1060. II. 306.

I. 97.

IV. 725. II. 370. IV. 644. IV. 609.

IV. 611. VI. 1138.

I. 229. IV. 990. X. 2724. X. 2994. VI. 1721.* VII. 2068. II. 347.* II. 353. VII. 1937. VIII. 2335. VIII. 2337. VII. 2061. II. 448. VII. 1828.* III. 805. VII. 1830. X. 2981. V. 1214. VII. 2055. II. 336. X. 2991. V. 1215. VII. 2056. VII. 2058. VII. 2060. VII. 2059.

I. 31. 15. II. 364.

I. 202.

+

II. 475. III. 677. 218. II. 479. I. 103.

218. VI. 1139.

VII. 2057. V. 1216.

263

Címszavak szó szoba szófukar szokmány szoknya szombat szomjan szomjas szomjazik szomorú szomszéd szomszédok szopik szoptatja szoptatós asszony szórólapát szortyog szót szotyós sz" szöcske sz"jük sz"ke sz"l" sz"l"cs"sz sz"l"fürt sz"l"kacs sz"l"karó sz"l"prés sz"nyeg sz"r sz"rös szösz sz"ttem szövök

MNyA. VI. 966.

III. 446. IV. 658. IV. 720.

RMNyA. V. 1442. VI. 1633. V. 1301. VIII. 2363. VIII. 2350.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA. 194.

II. 576. V. 1341. V. 1340. V. 1342.

503.

I. 280.

237.

IV. 689. 322. 323. III. 486.

VI. 967. IV. 583. IV. 645.

I. 102.

IX. 2510.* IX. 2512. IX. 2511. VII. 1833. VIII. 2382. V. 1443. II. 361. VIII. 2196. III. 804. VIII. 2197. IX. 2572. II. 305. II. 315. II. 322. II. 308.

254.

I. 270. II. 366.

IV. 587. II. 325. VI. 1787. V. 1273. V. 1274. VIII. 2135. VIII. 2198. 254.

264

Címszavak szöv"szék szteág 'zászló' szú szúette szúk szuka szulák szundikál szuvas sz!cs szügy szügyel" sz!k gyapjúnadrág szüleje születtem szül" szül"k szüret szürke szürkevarjú sz!r"tarisznya sz!zdohány szvetter takarékt!zhely takarmány takarmánytök takarózik takony tál talál találtam tálas talicska taliga taligavánkos

MNyA. IV. 581.

RMNyA. VIII. 2170.

VI. 974.

VI. 1668.

II. 376.

VI. 975.

VI. 1669. III. 710. VIII. 2114. IX. 2595. VI. 1670. VIII. 2215. III. 653. III. 679.

Szil.Atl. 593.

+

SzNySz.

316.

+

353.

+

MCsNyA. II. 440. III. 645. II. 551. II. 552.

HNyA. 257.

II. 457.

I. 198. 193. IX. 2503. IX. 2412. IX. 2413. II. 323.* III. 890.

193.

IV. 625. II. 525. VII. 2048. VIII. 2340. II. 234. I. 175.

158. 695.

+ +

534. 535.

+

* II. 359.

VI. 1780. IX. 2635. II. 249. III. 566.

II. 293. I. 133.

VI. 1747. IV. 1088. I. 88.

265

*

Címszavak taligavezér tallóz talp talpaló talpat talpát talpfa1 'fundamentumra tett legalsó gerenda' talpfa2 (kerék része) támasz táncol tanítja tanító tanítsa! tányér tapasz tapló taplós (retek) tapsol tarack taraj taraja tarbúza taréja targonca tarisznya tárkony tarló tarlóz tátogató tavak tavasszal te tea téged tégla

MNyA. II. 312. VI. 1084. VI. 1085. VI. 1086. I. 159.

RMNyA. I. 86.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

VIII. 2386. VIII. 2374. VIII. 2387. VIII. 2388. IV. 1006. I. 136. IV. 1031. III. 620.

V. 861. V. 927. V. 862. II. 250.

432. VII. 2091. IV. 1044. VI. 1706. I. 271.

+

501.

I. 71.

197.

I. 234.

236.

I. 181. I. 80. II. 423.* II. 424.* I. 30.

129. 129. II. 327.

VI. 1145. II. 292.

I. 23.

VIII. 2106. I. 292.* I. 216.

22. 30. 31.

I. 241.

14.

II. 335.

18. 19.

+

III. 840. 35., *

II. 195.

V. 1485. VII. 1975. V. 1491. IV. 1046.

665.

II. 554. III. 995. III. 1001.

266

Címszavak tegnap tegyél! tehén tehéncsorda tehene tehenek tehenet tehénr"l tehéntúró tehenük tehén!z" teher tej tejbekása tejb"l tejes kukorica tejet tejét elapasztotta (a tehén) tejfog tejföl tejpille tejszín Tejút teker"levél tekn" telek1 (beépítetlen földterület) telek2 (beépített földterület) telek3 (földterület, építési terület) telek4 (az ostor része) telek (beépítve) l. telek2 (beépített földterület) telek (üresen) l. telek1 (beépítetlen földterület) télen temet" tengely tengelyvégszeg

MNyA. V. 815. VI. 1038.

VI. 1039.

VI. 1018. VI. 1079. VI. 1081. I. 46. VI. 1080. III. 495.

RMNyA. VI. 1575. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

552. 586. 556. 553. 554. 555. 524. 557. 472.

Szil.Atl.

SzNySz.

128.

MCsNyA. II. 559.

HNyA.

II. 374.

131. 130. 129.

132. 42.

II. 515. VII. 1902. II. 517. I. 68. II. 516.*

* 59.

490. 706.

+

223.

134.

+

398.

+

465. 262. 263. 261.

+ +

59.

IV. 1184. II. 519. II. 526. II. 520.

IV. 613.

II. 467.

175.

VIII. 2153. II. 263. IV. 947.

209.

109.

II. 290. X

X X II. 557. I. 158.

I. 156.

I. 111. I. 125.

40.

267

25.

Címszavak tenyér tenyere tenyerem tepsi térd térde térdel térdkalácsa terhet terít termel"szövetkezet testvér testvérét tesz teszel tészta1 (f"tt) tészta2 (nyers) teteje tetézi tet" tet! tet!k tetvek l. tet!k tetves tév" tézsla ti tied tiéd l. tied tieid tieitek tietek tiétek l. tietek tiló tilol

MNyA. III. 508.

RMNyA. V. 1234. V. 1235.*

II. 253. III. 518.

VII. 2084. V. 1265. V. 1266.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. III. 690.

HNyA.

I. 98.

IV. 593. V. 1267. VI. 1019.

43.

27.

I. 198.

VI. 1154. V. 814.

II. 201. II. 200. VI. 978. VI. 979. VI. 980. II. 238. I. 135.

II. 304. I. 110.

IX. 2430. IX. 2431.

551. III. 878. III. 871.

VII. 1914. VII. 1840. IV. 1019. VII. 1920. IV. 1018. III. 823. III. 824.

116.

III. 721.

III. 825. VI. 1690. I. 73. V. 1488. V. 1497.

III. 722.

V. 1500. X VIII. 2126. VIII. 2127.

268

668. 671. X 677. 680. 674. X 603.

III. 998. III. 1021.

III. 1024.

116. 222. 222. X 222.

Címszavak tiloló timpla 'halánték' l. halánték tincs tinó tippanós tiszta tisztaszoba tisztás titeket tíz tó tócsa tojás tojó toka tokája tokány toklászos búza toklásztalan búza toll 'íróeszköz' toll1 (a madáré) tolla1 tolla2 (a gazdasszonyé) tolla3 (a libáé) tolla4 (a madáré) tolla5 (a párnáé) tollas tolnám torkom torma tornác tornácajtó tornácfa tornác fája torokgyík

MNyA. IV. 572.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

X II. 330.

IV. IV. IV. IV.

727. 677. 598. 599.

VIII. 2158. II. 569. VII. 1866. IX. 2675.

II. 383.

274. 169 633

V. 1494.

+ 1004. II. 595.

IV. 1131. IV. 1132. II. 412.*

* 211. 35., *

310 VI. 1160.

IV. 1164. IV. 1165. VII. 1892. 26 27

VI. 1096.

II. 416.

174

II. 419. II. 418. 175. 176. VI. 1097. V. 902. I. 63.

II. 417. IV. 1197. I. 274. VI. 1622. VI. 1626. IV. 1033. VI. 1623. IX. 2612.

740.

269

I. 73. II. 405. III. 708.

*

Címszavak torony torzsa tovább t" többször t"gye t"le t"lem t"letek tölgyfa töltés (a ház el"tt) töltött káposzta t"lük töml" (túrónak) töpörty! tör (kukoricát) törek törje! törpe törpébb törülközik törülköz" törvénytelen gyerek törvénytelen gyermek l. törvénytelen gyerek töve1 töve2 (a kukoricáé) tövestül tövis tövi szösz tövisszúró gébics trágya tudjátok tudjon tudjuk tudod

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl. 577.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

II. 303. VI. 1568. 12. 212.

639. IV. 761. IV. 762.

III. 402.

III. 432. I. 47. I. 191. V. 907.

III. 617. VI. 1510. VI. 1509. VI. 1511. IV. 906. VI. 1620. VII. 1896. VI. 1512. II. 514. VII. 2039. I. 69. I. 237. IX. IX. IX. IX.

II. 378. III. 1015. 170.

+

III. 1016.

713.

+

2555. 2556. 2683. 2682.

III. 675. III. 676.

20.

+

I. 167. I. 113. X

* 12.

710. VI. 1133.

IV. 627. III. 310.

II. 302. IV. 932. VIII. 2138. I. 13. X. 2864. X. 2866. X. 2863. X. 2862.

112.

+

II. 317.

III. 618.

270

Címszavak tudom túl túlsó túr túró túrósbödön túrósdézsa túrószacskó tuskó (a kukoricáé) tutyi t! tücskök tücsök tüd" tüd"baj tükör tükörtojás tüske tüskeborona tüsz" tüsszent tüsszög t!z t!zdeli tüzet tüzet rak t!zhely1 t!zhely2 (szabadkéményes) t!zhöz tyeptár 'b"rmellény' tyúk tyúkborító tyúkhívogató tyúkok tyúkól

MNyA.

IV. 705. III. 395.

RMNyA. X. 2861. VI. 1552.* V. 1457. II. 549.* II. 509.

Szil.Atl.

536.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

+

VII. 2083. I. 227. I. 38. III. 451. V. 959. VI. 1010. VI. 1009.

II. 224.

I. 54.

+

VIII. 2257. III. 812. III. 811. V. 1217. IX. 2614. VI. 1793. VII. 1930.

380.

II. 534.

133.

563.

I. 45.

247.

II. 500. I. 138. I. 193. IX. 2630. III. 552. VI. 1048. VI. 1049.

VI. 1680. VIII. 2297. VI. 1681. VI. 1683. VI. 1679.

I. 30.

*

III. 679.

*

I. 28. 482.

VI. 1682. II. 358.

II. 397. II. 415. II. 461. II. 398. IV. 1001.

302.

271

III. 621. II. 404.

Címszavak tyúkot ültet tyúkszem tyúktojás tyúk!z" uborka udvar ugar ugarol ugat ujjas ujjbegy ujjnyi újság unoka unokájuk unokatestvér uram úszik úszom út utat utca utcára néz" szoba l. tisztaszoba utolja (a pálinkának) uzsonna ügyvéd ülep üljön le! üll" ültet (burgonyát) (krumplit) ültet l. ültet (burgonyát) ünnep üres üres telek l. telek1 (beépítetlen földterület) !rhajó

MNyA. III. 524.

RMNyA. II. 432. IX. 2627.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

II. 418. I. 65.

VI. 1155. III. 479.

II. 465. I. 277. IV. 948. I. 5. I. 6.* II. 452. VIII. 2364. V. 1243. X. 2798. X. 2873. IX. 2439. IX. 2440. IX. 2441. IX. 2489.

721. I. 3. 9. III. 617.

I. 139.

461. IX. 2692. X. 2801. X. 2802. X. 2704.

619. 620.

I. 53. III. 681.

X III. 392. IV. 596. III. 456. II. 284.

VII. 1973. VII. 1886. X. 2743. VIII. 2303. V. 1367. I. 190.* I. 294. X. 2955. IV. 1103.*

690. X 575.

+

II. 578. III. 656.

X I. 65.

272

250.

Címszavak ürü üst üstök üsz" üsz"borjú üszög1 (a gabonáé) üszög2 (a kukoricáé) üszök üszök (a gabonán) l. üszög1 (a gabonáé) üszök (a kukoricán) l. üszög2 (a kukoricáé) ütköz" ütötte üveg üveg (az ablaké) üvege (az ablaké) l. üvegje (az ablaké) üvegje (az ablaké) üvölt (a farkas) üzekedik (a kos) üzekedik (a tehén) üzen vacog vacsora vacsorál l. vacsorázik vacsorázik vadalma vadászik vaddisznó vadgalamb vadkörte vadrepce vadrózsa vág (kenyeret) vágja a fát vágva vagy

MNyA. II. 344.

II. 329. I. 13. I. 41.

RMNyA.

Szil.Atl.

VI. 1692.* III. 650. II. 566. II. 564. I. 66.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

I. 225.

712. VI. 1722.

X X VI. 1649. V. 899. VI. 1136.

VI. 1137.

VII. 2081. VI. 1672. X VI. 1673. II. 451. II. 486.

517.

I. 239.

*

II. 337. V. 872. III. 393.

V. 1319. VII. 1887. X VII. 1889. II. 366.*

I. 209. 529. 181.

III. 793. III. 732. II. 367. I. 17. III. 837. III. 423. 215. V. 921.

VII. 1895. 449.

273

81.

Címszavak vagyok vagytok vaj vak vakablak vakarcs vakarózik vakol vakolat vakond l. vakondok vakondok vakondtúrás vakondtúrásos (hely) vala választék választás váll válla vállad vállam vállfa válogatós vályog vályogos (föld) vályú van vánkos vannak ványol varangyos béka varazsbéka 'varangy(os béka)' l. varangyos béka varjak várják varjú varjúsereg

MNyA. V. 786.

III. 415.

IV. 615.

RMNyA.

Szil.Atl. 448. 451.

SzNySz.

II. 521.* IX. 2542. VI. 1678. VII. 1857. V. 1404. IV. 1049. IV. 1050.

MCsNyA. III. 754.

I. 260.

X 153.

III. 771. IV. 1138.

X +

II. 539. III. 989. III. 756.

V. 937.

I. 174. VI. 1156. V. 951.

VIII. 2230. IX. 2698. V. 1202.* V. 1205. V. 1204. V. 1203. I. 156. V. 1282. IV. 1047. I. 16. II. 534.

I. 101.

450. I. 134. V. 787. IV. 636.

HNyA.

452. VIII. 2214. III. 778.

III. 755. III. 634. X

307. V. 896. III. 744. III. 745.

306.

274

II. 524.

77.

Címszavak város városon is varr varrja varrják varrjátok varrjuk varrna varrná varrnak varrnám varrnának varrnánk varrnátok1 varrnátok2 (alanyi r.) varrnátok3 (tárgyas r.) varrnék varrni varrnók varrod varrok varrok varrom varrsz varrtok varrunk vartyog vasal vasaló vásárfia vasárnap vasárnapra vastag vastagbél vasútállomás

MNyA.

RMNyA.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. I. 57.

HNyA.

663. VIII. 2261. VIII. 2264.

III. 725. III. 937. 413.

184.

VIII. 2265. III. 943. VIII. 2272. VIII. 2267.

III. 776. III. 888.

VIII. 2266. VIII. 2275. VIII. 2273. VIII. VIII. VIII. VIII. VIII.

III. 773. III. 770. III. 782.

2274. 2269. 2270. 2276. 2268.

III. 779. III. 653.

VIII. 2259. III. III. III. III. III.

VIII. 2263. VIII. 2260. VIII. 2262.

726. 935. 876. 885. 882.

II. 434. VIII. 2322. VIII. 2321. IV. 1099.* IV. 659.

573. 574. 592.

IV. 920. VII. 2028.

II. 577. III. 846.

* I. 59.

275

249.

Címszavak vasvilla vászon vászonfeszít" vászonvessz" vedlik vegye vejem véka vékony vékonyak vékonybél velem vel" velük vendég vendégoldal venyige ver vér vérbaj veréb verebek verebet verébbel verébsereg verejték verem véreshurka vérhólyag veri (a kaszát) veríték vés vese vésetesfa (a szöv"széken) l. feszít"fa (a szöv"széken)

MNyA. III. 440.

V. 953.

RMNyA. IV. 998. VIII. 2199. VIII. 2200. VIII. 2190. III. 612.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA.

HNyA.

III. 795. III. 610. II. 345.

IX. 2497. IV. 1104. IV. 921. V. 1475. VII. 2029. VI. 1530. V. 1271. VI. 1531. IX. 2466. I. 146. II. 307.

591.

*

III. 1017. III. 1018.

III. 730. V. 954. IV. 634.

V. 1276. IX. 2621. III. 735.

320.

+

321. III. 736. III. 737. V. 1354. IV. 982. VII. 2019. IX. 2647. I. 193.* III. 526. III. 427.

IV. 1071. VII. 2024.* X

276

X

II. 521. III. 758. III. 691. III. 640.

128. 128.

Címszavak vés" vesz veszekednek veszett (kutya) veszett kutya vet vétek vetél" vetél"-cséve veteményeskert vetés vetett ágy vetettem vetettük vetjük vetk"zzék le vet"fa vet"mag viasz vicsorítja (a fogát) vigyen világít világos villa1 (ev"eszköz) villa2 (munkaeszköz) villámlik villával vinnénk vinn"k viola1 viola2 (csokros) virág virágos kender virágzik (a fa) virágzik

MNyA. II. 268.

RMNyA. IV. 1070.

Szil.Atl.

SzNySz.

MCsNyA. II. 449. III. 879.

HNyA.

IX. 2530. II. 423. III. 722. I. 23.

319.

+

* 7.

IV. 582.

VIII. 2193. I. 244. I. 28. VI. 1763. I. 25. I. 26. I. 24. VIII. 2324. VIII. 2159.

II. 441. II. 442. 193.

+

III. 799. III. 941.

63. II. 388.

III. 694.* III. 716. 109.

II. 256.

VII. 1801. VI. 1634. VIII. 2101.

I. 236. II. 318. II. 472.

IV. 607. 164. V. 812. III. 610. III. 842. III. 844. III. 834.* VIII. 2108.

110.

251. 250.

277

*

Címszavak virics virrad l. hajnalodik virrasztó visel (ruhát) viseli visel" kötény visít (a malac) visz viszek viszel viszi viszket visszája l. fonákja víz vízbe vízben vízb"l vizeny"s hely vizes vizet vízhez vízhólyag vízi vízmérték vízszintes vízzé (válik) volt voltatok vonat vonít (a kutya) vonókés vödör vödröt v"fély v"je

MNyA.

RMNyA. IV. 934.

Szil.Atl.

SzNySz.

X

MCsNyA. X

HNyA. X

VI. 1158. I. 199.

V. 811.

VIII. 2358. VIII. 2355. II. 456. III. 608.

V. 810.

III. 609.

III. 958. 106. 111. 107. 108.

* III. 872.

IX. 2644. VI. 1051.

IV. 1116.*

VI. 1052.

IV. 1120. IV. 1129. IV. 1117.

VI. 1053.

X I. 52. III. 817. III. 817. III. 822.

74.

76. 75.

III. 678. III. 827. I. 99.

IV. 1119. IX. 2646. IV. 1118. IV. 1040. IV. 1042. 77.

III. 757. 453. I. 58. II. 377. II. 270. VI. 1005. VI. 1006. V. 960. VI. 1146.

II. 453. IV. 975. IV. 976. IX. 2482.

61. 61. 564.

278

+

I. 124.

Címszavak v"legény völgy völgye (a kelésé) vörös zab zabla zabola zabos tarisznya zabot záp (a szekéré) zápfog zápor (es") záptojás zár zárva zászló (nemzeti) zeller zöld zöldebb zöld édes paprika l. zöldpaprika zöldpaprika zömök zörög zúza zúzmara zümmög zsák zsákköt" zsalugáter zsámoly zsebe zsebkend" zsendice zsindely zsindelyes ház

MNyA. III. 470. V. 947. IV. 714. I. 5. I. 170.

RMNyA. IX. 2486. IV. 1155. IX. 2663.

Szil.Atl.

I. 43.* III. 676. IX. 2610. III. 667. I. 44.*

24.

IV. 1185.

343.

SzNySz.

MCsNyA. I. 125.

HNyA.

III. 633. II. 332.

I. 146. +

147. II. 477.

V. 920. I. 66. IV. 715.

III. 530.

VII. 1933. VI. 1641. VI. 1645. I. 279. III. 883. III. 884. I. 287. IX. 2553. I. 138. II. 426.*

IV. 604. IV. 643.

II. 209. VI. 1150.

576. 737. 152.

+

222.

+

78.

+

IV. 1105.* IV. 1106. VI. 1675. VI. 1760. VIII. 2366. II. 512. IV. 1020. IV. 1021.

286.

279

X *

II. 482.

39.

II. 340.

427. II. 202.

III. 649.

+

189. I. 11.

117.

Címszavak zsinór zsír zsírnakvaló zsírosbödön zsizsik zsúp

MNyA.

RMNyA. VIII. 2373.

Szil.Atl. 596.

SzNySz.

MCsNyA. I. 230.

II. 248. I. 189.

VII. 2033. VII. 2078. III. 817. IV. 1023.

280

HNyA.