Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző módszerekkel. „A bizonytalanság a döntéshozó szubjektív viszonya a környezetéhez, e külső világ állapotához, objektíve és állandóan létező attribútuma, velejárója az emberi létnek” - Chikán Attila

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Bizonytalanság A bizonytalanság mértéke a döntési folyamat során csökken, ahogy egyre több információ birtokába jut a döntéshozó és egyre jobban megismeri az adott szituációt. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a tanulás egy fontos módszer a bizonytalanság-érzet csökkentésére, amit el kell sajátítania a jó döntéshozónak.


Bizonytalanság Chikán, a bizonytalanság fogalmából kiindulva a döntési szituációkat a következő képen csoportosította: ▪ Determinisztikus eset ▪ Ismert (objektív vagy statisztikai) valószínűségek esete ▪ Meghatározható szubjektív valószínűségek esete ▪ Ismeretlen valószínűségek esete (Játék a „természettel”) ▪ Értelmes ellenfél esete (Játékelmélet)


Kockázat A kockázat úgy definiálható, mint annak a valószínűsége vagy veszélye, hogy valamilyen kár, veszteség, baleset vagy egyéb negatív esemény fog bekövetkezni külső vagy belső tényezők hatására, amit semlegesíteni lehetne megelőző intézkedések során. Definíció: ◦ A döntések nemkívánatos következményei ◦ A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége) ◦ A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések


Kockázat A döntéshozó nézőpontjából vizsgálva a fogalmat, kockázatvállalási hajlandóságról beszélhetünk. Az a releváns, hogy a döntéshozó mennyire tekinthető kockázatvállalónak, vagy inkább kockázat kerülő magatartást folytat-e. A folyamatot befolyásoló tényezők a következők: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

• a döntéshozó motivációja • intelligenciája és más személyes jellemvonások • várakozások • elérhető információ • rendelkezésre álló idő • adott döntés komplexitása


Kockázat Teljesen biztonságos, kockázatmentes helyzet nem létezik! A kockázat vállalása sok esetben előnnyel, haszonnal, a csökkentése viszont költséges. Kockázatkezelés lépései: A kockázat azonosítása Kockázatbecslés

A kockázat mennyiségi meghatározása

Kockázatértékelés

Elfogadható-e a kockázat? Opcióelemzés

Döntéshozatal Kockázatszabályozás

Felügyelet és visszacsatolása


Kockázat definíciói ◦ A döntések nemkívánatos következményei ◦ A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége) ◦ A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések

A kockázat fogalmát sokféleképpen szokták megközelíteni. (Renn, 1992) alapján a következő nézőpontokból érdemes vizsgálni: ◦ ◦ ◦ ◦

technikai; közgazdasági; pszichológiai; szociológiai és antropológiai;


Technikai közelítések Kockázat nagyságát a valószínűségekkel (múltbéli tapasztalat) súlyozott negatív hatásokkal mérjük, így a kockázatok mérhetők, összehasonlíthatók, és csökkenthetők Kritika, hogy ezek a nemkívánatos hatások nem objektívek, így nem mérhetők, hanem értékrendfüggők.


Közgazdasági közelítések Nem a fizikai károk, hanem a negatív következményekkel való elégedettség/elégedettlenség határozza meg. Pl terrortámadás, nem csak a fizikai károk, hanem azt követkető félelem általa is értékelhetővé válik. Kritika hasonló, mint a technikainál, hogy nem objektív, hanem szubjektív.


Pszichológiai közelítések Ez a közelítés, már nem tekinti a kockázatot, mint egy kiszámítható mennyiséget, hanem azt mondja, hogy a kockázat szubjektíven elvárt. Ehhez a közelítésmódhoz kapcsolódnak a következő heurisztikák: hozzáférhetőségi, túlzott bizonyosság a saját ítélet helyességében, bizonyosság óhajtása.

Kritika: egyénre koncentrál, így csoport nehezen számítható.


Szociológiai közelítések Előfeltevése, hogy az emberek a világot társadalmi, kulturális szűrön keresztül látják. Vagyis a nemkívánatos hatások, a bizonytalanságok, a valóság elemei mind társadalmilag vannak meghatározva, konstruálva. A kockázatról alkotott ítéleteket csoportérdekek, hiedelmek, és csoportspecifikus tudás közvetíti.

A kockázat problémája a bizonytalansággal, az ismeretlennel való megbirkózás problémája. Kulturális típusok: ◦ ◦ ◦ ◦

hierarchikus (erős csoportidentifikáció, erős szabályrendszer) egalitariánus (erős csoportidentifikáció, laza szabályrendszer) fatalista (gyenge csoportidentifikáció, erős szabályrendszer) individualista (laza csoportidentifikáció, laza szabályrendszer)


Szociológiai közelítések Kulturális típusok:

aszimmetrikus

szabályrendszer gyenge

fatalista

hierarchikus

csoportidentifikációt

erős csoportiden-

individualista

egalitariánus

szimmetrikus szabályrendszer SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

tifikációt

Pszichológiai

Szociológiai, antropológiai

fizikai, kémiai, bármilyen biológiai

bármilyen

bármilyen

Mérése

természetes skálán

hasznossági skálán

pszichológiai / szociológiai pszichometriai mérési skálán mérési skálán

Mértéke

objektív valószínűség

objektív vagy szubjektív szubjektív valószínűség valószínűség

Mértéke

várható érték

Technikai Köre Nemkívánatos hatások

Bizonytalanság

Kockázat a kockázat kontextusa

Típusa

Közgazdasági

szubjektív valószínűség

szubjektív (kár) várható (negatív) szubjektív elvárt elvárt hasznosság kockázat kockázat Objektíve vagy Objektíve létező Objektíve létező Objektíve létező létező konstruált SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Minden nézőpont a következő elemeket tartalmazza: ◦ a döntések káros vagy nem kívánatos következményei, ◦ ezeknek az események bekövetkezésének a valószínűsége, ◦ és a döntéseknek a valóságról alkotott feltételezése;

A különböző közelítésmódok között az a különbség, hogyan definiálják a negatív következményeket, illetve a bizonytalanságot.


Feladat Példa: Fiatalember – 2 ajtó közül kell választania ◦ egyik mögött egy vérszomjas tigris, ◦ másik mögött egy szép lány várakozik.

Hogyan lehet dönteni?


Feladat Melyiket válasszuk? A: 50% esély 1000, 50% esély 0 B: 450 biztosan

A várható hasznosság elméletében egy kimenet hasznosságát a valószínűségével súlyozzuk.


Feladat 1. probléma: A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,66 valószínűséggel 2400, 0,01 valószínűséggel 0 B: 2400 biztosan 2. probléma: A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,67 valószínűséggel 0 B: 0,34 valószínűséggel 2400, 0,66 valószínűséggel 0


Feladat 3. probléma: A 0,80 valószínűséggel 4000 B: 3000 biztosan 4. probléma: A 0,20 valószínűséggel 4000 B: 0,25 valószínűséggel 3000


Feladat 5. probléma: A: 50% valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és Olaszországba

B: A 100% valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába 6. probléma: A: 0,05 valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és Olaszországba B: A 0,10 valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába


Feladat 7. probléma: A: 45% valószínűséggel 6000 B: 90% valószínűséggel 3000 8. probléma: A: 0,1% valószínűséggel 6000 B: 0,2% valószínűséggel 3000


Feladat 3. probléma: A 0,80 valószínűséggel 4000 B: 3000 biztosan 3B. probléma: A 0,80 valószínűséggel -4000 B: -3000 biztosan


Feladat 4. probléma: A 0,20 valószínűséggel 4000 B: 0,25 valószínűséggel 3000 4B. probléma: A 0,20 valószínűséggel -4000 B: 0,25 valószínűséggel -3000


Feladat 7. probléma: A: 45% valószínűséggel 6000 B: 90% valószínűséggel 3000 7B. probléma: A: 45% valószínűséggel -6000 B: 90% valószínűséggel -3000


Feladat 8. probléma: A: 0,1% valószínűséggel 6000 B: 0,2% valószínűséggel 3000 8B. probléma: A: 0,1% valószínűséggel -6000 B: 0,2% valószínűséggel -3000


Ellenőrző kérdések Sorolja fel a kockázatkezelés lépéseit! Hasonlítsa össze a különböző nézőpontokat! Mutassa be az adott nézőpontot!


Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

Recommend Documents