Diplomás pályakövetési adatok Adminisztratív adatbázisok integrációja

Diplomás pályakövetési adatok 2013

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

Diplomás pályakövetési adatok 2013 – Adminisztratív adatbázisok integrációja

Adminisztratív adatbázisok integrációja

Diplomás pályakövetési adatok 2013 Adminisztratív adatbázisok integrációja Nyüsti Szilvia – Veroszta Zsuzsanna

Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József Szerzők: Nyüsti Szilvia, Veroszta Zsuzsanna Tördelés: Szabó Attila

ISSN 2064-096X Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Minden jog fenntartva © Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2014.

Tartalom

Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke.............................................................................................................. 5 Adatintegráció a diplomás pályakövetésben.............................................................. 13 Az adatalapú döntéshozás igénye.......................................................................... 13 Pályakövetési célú adatintegráció a nemzetközi gyakorlatban............................ 14 Pályakövetési célú adatintegráció a hazai gyakorlatban ...................................... 15 Röviden az adatintegrációs eljárásról.................................................................... 16 Az adatintegráció értékelése: lehetőségek és korlátok........................................ 16 Az adatintegráció módszertana.................................................................................. 18 Az adatok forrása.................................................................................................... 18 A kutatás célcsoportja............................................................................................ 19 A végzettek szociodemográfiai jellemzői................................................................... 19 Képzési életút.............................................................................................................. 21 A 2009/2010-es végzettség jellemzői..................................................................... 22 Továbbtanulás......................................................................................................... 27 A továbbtanulás időzítése................................................................................... 29 A továbbtanulás iránya....................................................................................... 31 A végzettek státusza a vizsgálat időpontjában........................................................... 35 A frissdiplomásokat foglalkoztató munkáltatók jellemzői........................................ 41 A frissdiplomás munka jellemzői............................................................................... 45 Az alkalmazás minősége........................................................................................ 46 Munkaidő és mellékállás........................................................................................ 51 A főmunka vertikális illeszkedése......................................................................... 56 A frissdiplomás jövedelmek jellemzői....................................................................... 65 Intézményi összevetés................................................................................................ 78 Agrár képzési terület.............................................................................................. 79 Bölcsészettudomány képzési terület..................................................................... 80 Gazdaságtudományok képzési terület................................................................... 81 Informatika képzési terület.................................................................................... 83 Jogi képzési terület................................................................................................. 84 Műszaki képzési terület.......................................................................................... 85 Orvos- és egészségtudomány képzési terület....................................................... 86

3

4

Tartalom

Társadalomtudomány képzési terület.................................................................... 86 Pedagógusképzés képzési terület.......................................................................... 88 Természettudomány képzési terület...................................................................... 88 Szakos összevetés....................................................................................................... 89 Alapképzés.............................................................................................................. 89 Egységes osztatlan képzés és mesterképzés....................................................... 92 A leggyakoribb frissdiplomás foglalkozások jellemzői............................................. 93 Agrár képzési terület.............................................................................................. 93 Bölcsészettudomány képzési terület..................................................................... 94 Gazdaságtudományok képzési terület................................................................... 96 Informatika képzési terület.................................................................................... 99 Jogi képzési terület............................................................................................... 100 Műszaki képzési terület........................................................................................ 100 Orvos- és egészségtudomány képzési terület..................................................... 102 Társadalomtudomány képzési terület.................................................................. 103 Pedagógusképzés képzési terület........................................................................ 104 Tanári képzés........................................................................................................ 105 Sporttudomány képzési terület............................................................................ 106 Természettudomány képzési terület.................................................................... 107 Hivatkozások............................................................................................................. 108 1. számú melléklet: Az adatintegrációba bevont adatkörök tartalma.................... 109

Tartalom

Ábrák jegyzéke 1. ábra. A végzettek, a 20–29 éves korosztály és a teljes népesség nemek szerinti megoszlása (%)........................................................................................................... 19 2. ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása (%)..................................... 20 3. ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása munkarendenként (%)...... 20 4. ábra. A végzettek, a 20–29 évesek és a teljes népesség megoszlása állandó lakóhelyük települése szerint (%)............................................................................... 21 5. ábra. A végzettek képzési életúttípusok szerinti megoszlása (%)........................ 21 6. ábra. A végzettek megoszlása a vizsgált képzésre való belépés időpontja alapján (%)................................................................................................................... 22 7. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési típusok szerint (%)....................................................................................................... 23 8. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása munkarendek szerint (%)............................................................................................ 23 9. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési területek szerint (%).................................................................................................... 24 10. ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása képzési területenként (%).......... 25 11. ábra. A végzettek képzési típusok szerinti megoszlása képzési területenként (%)......................................................................................................... 26 12. ábra. A végzettek munkarendek szerinti megoszlása képzési területenként (%).... 27 13. ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési típusonként (%)............................................................................................................ 28 14. ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési területenként (%)......................................................................................................... 28 15. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése a továbbtanulók százalékában (%)...... 29

5

6

Tartalom

16. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési típusonként a továbbtanulók százalékában (%)............................................................................. 29 17. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési területenként a továbbtanulók százalékában (%)............................................................................. 30 18. ábra. A továbbtanulás iránya képzési típusok szerint az új képzést kezdők százalékában (%)......................................................................................................... 31 19. ábra. A mesterképzésen továbbtanulók megoszlása a vizsgált végzettség képzési típusa szerint (%)........................................................................................... 32 20. ábra. A vizsgált végzettség képzési területéhez képest más továbbtanulási célt választók aránya képzési területenként az új képzést kezdők százalékában (%)....... 33 21. ábra. Az új képzésüket nem a vizsgált végzettség intézményében megkezdők aránya a továbbtanulók százalékában (%)................................................................. 34 22. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza (%).......................... 35 23. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza nemek szerint (%)....... 36 24. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza korcsoportok szerint (%).................................................................................................................... 37 25. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza az állandó lakóhely településének típusa szerint (%)................................................................................ 37 26. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési típusok szerint (%).................................................................................................................... 38 27. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza munkarendek szerint (%).................................................................................................................... 38 28. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési területek szerint (%).................................................................................................................... 39 29. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza intézmények szerint (%).................................................................................................................... 40 30. ábra. A munkáltató gazdálkodási formája a foglalkoztatottak százalékában (%).... 41 31. ábra. A munkáltató gazdálkodási formája képzési területenként a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 42

Tartalom

32. ábra. A munkáltató gazdasági ágazata a foglalkoztatottak százalékában (%)...... 43 33. ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................................................... 44 34. ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma képzési területek szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 45 35. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint (%).................................................................................................................... 46 36. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint nemenként (%)................................................................................................ 47 37. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint életkori csoportonként (%)............................................................................. 47 38. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és az állandó lakóhely településtípusa szerint (%).................................................... 48 39. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési típusa szerint (%).................................................. 49 40. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük munkarendje szerint (%).................................................... 49 41. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési területe szerint (%)............................................... 50 42. ábra. Munkaidő-kombinációk a foglalkoztatottak százalékában (%).................. 51 43. ábra. Munkaidő-kombinációk nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%).... 52 44. ábra. Munkaidő-kombinációk életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................................................... 52 45. ábra. Munkaidő-kombinációk az állandó lakóhely településének típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 53 46. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 53 47. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 54

7

8

Tartalom

48. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 55 49. ábra. Munkaidő-kombinációk a végzett 2012. májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......................................................................... 56 50. ábra. A frissdiplomás foglalkoztatottak megoszlása FEOR főcsoportok szerint (%).................................................................................................................... 56 51. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%)..................................................... 57 52. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása nemenként (%)............................................................................................................. 57 53. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%).................................. 58 54. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása életkori csoportonként (%)......................................................................................... 59 55. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya az állandó lakóhely településtípusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)....... 59 56. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása az állandó lakóhely településtípusa szerint (%)......................................................... 60 57. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%).................... 60 58. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés típusa szerint (%)............................................................................ 61 59. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)......... 61 60. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés munkarendje szerint (%)................................................................ 62 61. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)....... 63 62. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés képzési területe szerint (%)........................................................... 64

Tartalom

63. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a végzett 2012. májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)........ 65 64. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a végzett 2012. májusi státusza szerint (%)................................................................ 65 65. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása nemenként (Ft/hó)....................................................................................................... 66 66. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga képzési területenként és nemenként (Ft/hó).......................................................................... 67 67. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása életkori csoportonként (Ft/hó).................................................................................... 68 68. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az állandó lakóhely településtípusa szerint (Ft/hó)....................................................... 68 69. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga az állandó lakóhely megyéje szerint (Ft/hó)................................................................................ 69 70. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés típusa szerint (Ft/hó)...................................................................... 70 71. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés munkarendje szerint (Ft/hó).......................................................... 70 72. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés képzési területe szerint (Ft/hó)...................................................... 71 73. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett 2012. májusi státusza szerint (Ft/hó).......................................................... 72 74. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett képzési életútja szerint (Ft/hó)................................................................... 72 75. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató gazdálkodási formája szerint (Ft/hó)................................................... 73 76. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató főtevékenysége szerint (Ft/hó)............................................................. 74 77. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató mérete szerint (Ft/hó).......................................................................... 75

9

10

Tartalom

78. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az alkalmazás minősége szerint (Ft/hó)......................................................................... 76 79. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a foglalkozás minősége szerint (Ft/hó)...................................................................... 76 80. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása FEOR főcsoportok szerint (Ft/hó)............................................................................... 77 81. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása munkaidő-kombinációk szerint (Ft/hó)...................................................................... 78 82. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az agrár képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)...... 79 83. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a bölcsészettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)............................................................................................................ 80 84. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a gazdaságtudományok képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)............................................................................................................ 82 85. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az informatika képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)............................................................................................................ 83 86. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a jogi képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)........ 84 87. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a műszaki képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)...... 85 88. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az orvos- és egészségtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)......................................................................... 86 89. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a társadalomtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)............................................................................................................ 87 90. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a pedagógusképzés képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)............................................................................................................ 88

Tartalom

91. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a természettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)............................................................................................................ 89 1. táblázat. A legnagyobb kibocsátású alapszakok frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó)......... 90 2. táblázat. A legnagyobb kibocsátású mesterszakok és egységes osztatlan képzések frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó)............................................................................ 92 3. táblázat. Az agrár képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem......... 93 4. táblázat. A bölcsészettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem............................................................................................................ 94 5. táblázat. A gazdaságtudományok képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem......................................................................................... 96 6. táblázat. Az informatika képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem............................................................................................................ 99 7. táblázat. A jogi képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem....... 100 8. táblázat. A műszaki képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem.......................................................................................................... 101 9. táblázat. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem....................................................................................... 102 10. táblázat. A társadalomtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem....................................................................................... 103 11. táblázat. A pedagógusképzés képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem.......................................................................................................... 105

11

12

Tartalom

12. táblázat. A tanári képzés frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem....... 105 13. táblázat. A sporttudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem.......................................................................................................... 106 14. táblázat. A természettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem.......................................................................................................... 107


Adatintegráció a diplomás pályakövetésben Az államigazgatási adatbázisok integrációjának célja az állami adminisztratív adatállomány kiaknázása a rendelkezésre álló adattartalmak elemi szintű, ám anonimizált összekapcsolásával. A frissdiplomásokra vonatkozó állami adatbázisok integrációja az egyéb szférákban zajló hasonló célú törekvéseknek is mintaként szolgálhat. Az adat-összekapcsolás eredményeinek ismertetése előtt épp ezért hasznosnak véljük áttekinteni a téma elméleti és gyakorlati előzményeit, az eljárás lépéseit, valamint az adatkezelés- és felhasználás kritikus pontjait. Az adminisztratív céllal gyűjtött adatok másodlagos, statisztikai célú felhasználására a nemzetközi gyakorlatban számos példa ismert. E folyamatot hivatott erősíteni az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK. számú irányelve is, amely a közigazgatási szervek birtokában lévő adatok és más dokumentumok elsődleges céljukon túli felhasználását szorgalmazza. Magyarországon ezt a módszertant a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény teszi lehetővé, amely preambulumában kimondja, hogy az államnak és az államigazgatási szerveknek kötelessége, hogy a gazdaságra és a társadalmi folyamatokra kiható döntéseiket előzetesen mérlegeljék, eredményüket utólagosan vizsgálják, és ehhez adminisztratív céllal gyűjtött adatokat is felhasználjanak. Fontos tehát látnunk, hogy az államigazgatási adatintegráció során létrejött adatbázisok adattartalmának felhasználásában – a társadalomtudományi kutatás mellett – elsősorban az adatalapú szakpolitikai döntéshozás számára nyílnak lehetőségek. Az elvi teljes körűséget biztosító adatbázisok már meglévő forrásokra építve alkalmasak az ágazati vezetői információs rendszerek többszintű kiszolgálására, amely egyfelől a költségeket csökkenti, másfelől a ciklikus összevethetőséget biztosítja. Az adatalapú döntéshozás igénye Az „evidence based” szemlélet terjedésével az adminisztratív adatok szerepe, súlya felértékelődött. A szakpolitika és a közélet adatigénye a nemzetközi adatgyűjtési – indikátor – programok mellett az államigazgatási adatbázisok összekapcsolásában, újrafelhasználásában is megmutatkozik (Halász, 2010). Az oktatásban – mint a modern társadalom egyik alrendszerében – bekövetkezett komplexitás-növekedés a tervezhetőség csökkenésével is járt, amely az értékelés, mérés középpontba kerülését eredményezte az „új közigazgatás” számára, a bizonytalanságok csökkentése érdekében (Halász, 2002). A párhuzamosan zajló decentralizációs tendenciák mindemellett az állami beavatkozások közvetetté válását is jelentették, amely ugyancsak a kimenet – verseny, piacorientáció – mérésének irányába hat (van Vught, 1993). Az oktatáspolitika irányából tekintve a tényekre alapozott döntéshozás törekvése a kétezres években vált dominánssá, nagyrészt az oktatást is érintő gazdasági jellegű szemléletváltás és az ehhez kapcsolódó megváltozott irányítási technikák következtében (Halász, 2009). Jól példázza ezt a felsőoktatási kibocsátás mérése (diplomás pályakövetés) iránti fokozódó figyelem is, de még inkább a minőségbiztosítási rendszerek egységesítése, és az oktatás területén zajló nemzetközi adatgyűjtési programok életre hívása (pl. a teljesítménymérések, kompetencia-mérések), illetve az oktatási adatok kezelésére, validálására létrejött szervezetek sora (pl. a BERA (British Educational Research Association) az EERA (European Educational Research Association) vagy akár az OECD) (Lásd erről Gáti, 2009).

13

14


Az adminisztratív adatbázisok integrációjával foglalkozókat, vagyis az adatok előállítóit az adatok iránt mutatkozó fokozott igénynek és figyelemnek arra kell ösztönöznie, hogy a felhasznált adatbázisok kezelésének módját, felhasználásuk korlátait és lehetőségeit kutatói módszerekkel rögzítsék. Nyilvánvalóan ide tartozik magának az adatnak és a ténynek a megkülönböztetése, a felhasznált adatbázisok természetének feltárása, a bevont változók és forrásuk paramétereinek definiálása és az adatkapcsolás révén vizsgálható problémák meghatározása (Veroszta, 2011). A pályakövetési célú adatkapcsolás esetében ez egyfelől a bevont adatbázisok – Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – megismerését jelenti, másfelől a vizsgálati populáció – a 2009/2010-es tanévben hagyományos szakpáros, egyetemi vagy főiskolai képzésben, alap- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások – és a vizsgálati cél(ok) definiálását. Utóbbi kapcsán átfogóan a felsőoktatási életút és a frissdiplomás kibocsátás elemzését tekinthetjük az adatkapcsolás kitűzött céljának, amely szakpolitikai indíttatásból egy diplomás pályakövetési indikátorrendszer irányába mutathat, kutatási megközelítéssel pedig a felsőoktatási kilépés leírására és az azt meghatározó tényezők magyarázatára törekszik. Mindkét igény teljesülésének azonban csak egy pontosan körülhatárolt és részletesen definiált adatkezelés képezheti alapját, amelynek biztosítása feltétlenül kutatás-módszertani feladat. A megvalósult pályakövetési célú adatintegráció kutatási zárótanulmányának célja ezen alapfeltételek biztosítása a későbbi felhasználás érdekében. Pályakövetési célú adatintegráció a nemzetközi gyakorlatban A diplomás kibocsátás mérésében a survey típusú adatfelvételek mellett egyre nő a meglévő államigazgatási adatok felhasználásának jelentősége. Az adminisztratív adatforrások használatának a skandináv országokban különösen kiforrott gyakorlata és kultúrája van. Gál (2013) összegzése alapján az adatintegrációs praxis kiszélesítésében Svédország játszik vezető szerepet, ahol a 2006-tól kiépített LADOK adatbázis mára a végzettek 10 százalékáról tartalmaz információkat, beleértve munkahelyi adataikat is, hosszú távú pályakövetést téve így lehetővé. Az adminisztratív adatok pályakövetési célú felhasználására Svédországban ezen túlmenően is széles körben látunk példákat, tekintettel a skandináv állami statisztikai intézetek kiterjedt hivatalos azonosítási rendszerére. Ezen intézetek már engedélyeztek hivatalos azonosító rendszer felhasználásán alapuló többszörös adminisztratív adatbázis-kapcsolást (Nordbotten, 2010), amelynek köszönhetően számos különböző témát átfogó regiszter, hivatalos adatbázis jött létre. Az adminisztratív adatok gyűjtésének és felhasználásának gyakorlata a skandináv kultúra része. Finnországban és Svédországban az 1700-as évek közepétől léteznek az állampolgárokat felmérő, lakóhelyalapú adatbázisok. Emellett Svédországban igen korán, már 1947-ben bevezették az egységes egyéni azonosító rendszert, amelyet a közszféra minden adminisztratív egysége használ, és a bankok, biztosítótársaságok is átveszik – a technika fejlődésének előrehaladtával az 1960-as évek óta elektronikus úton. A regiszterek adattartalma a survey típusú kutatások alappopulációjának meghatározásában, a minta kialakításában is alapvető fontosságú (Wallgren–Wallgren, 2011). A diplomás pályakövetés adatintegráción alapuló svéd gyakorlatából a LADOK mellett a svéd felsőoktatási szolgáltatások képviselete (Swedish Agency for Higher Education Services) által működtetett NyA adatbázist fontos kiemelnünk, amely a központosított felsőoktatási jelentkezési és felvételi rendszer adatait tar-


talmazza és csatornázza át egyéb adminisztratív rendszerekbe. Kimondottan a felsőoktatási kibocsátás vizsgálatára létrehozott kutatási kezdeményezések közül a Göteborgi Egyetem FUR-kutatócsoportjában zajlik longitudinális, survey és regiszteralapú adatokat egyaránt feldolgozó szisztematikus vizsgálat.1 Az államigazgatási adatok szervezett, rendszerszerű gyűjtésének Finnországban is több évtizedes hagyománya van. A statisztikai és adminisztratív alapokon nyugvó vizsgálatok többnyire a Finn Statisztikai Hivatal2 adatállományára támaszkodnak. A Hivatal egyfelől gyűjti és feldolgozza, másfelől publikálja az oktatási szektorra vonatkozó információkat. Törmälehto (2008) összegzése alapján a Finn Statisztikai Hivatal összefüggő statisztikai regiszterek rendszerével rendelkezik, és 1990 óta Finnország népszámlálási és lakóhelyekre vonatkozó felméréseit kizárólag regiszterekből végzi el. A regiszterek adattartalmát survey típusú vizsgálatok adatbázisába is beépítik, csökkentve a válaszadási terheket (pl. LFS, EU‑SILC). A regiszterek információi emellett felhasználhatóak a survey adatok minőségének ellenőrzésére is. A fentiek mellett a munkaügyi adminisztráció számos regisztere is felhasználható oktatási vonatkozású vizsgálatokban, előrejelzésekben. A felsőoktatási adatkezelés észt gyakorlata a felsőoktatási intézmények teljes körében lehetővé teszi a végzettek pályakövetését. A rendszer a felsőoktatási intézményekben működő hallgatói információs rendszerek adattartalmát integrálja egy nemzeti adatbázisba, a 2005‑ben alapított EHIS3-be (Eesti Hariduse Infosusteem), amely a hallgatók mellett a teljes tanulói populáció adatait tartalmazza, az alapfokú oktatástól a felsőfokúig az oktatás minden szintjét és formáját lefedve. A rendszer az egyének – tanulók, hallgatók, tanárok – mellett az intézményekről, képzésekről, kiadott végzettségekről is tartalmaz adatokat. Az EHIS fő célja az adminisztráció és a statisztika biztosítása, a program központi irányítású. A regiszterben tárolt adatok egy része jogi, adminisztratív felhasználás alá is esik. Az EHIS tehát egy integrált adminisztratív oktatási adatbázis, az érintett hatóságok körén kívül korlátozott (engedélyhez kötött) hozzáféréssel. További – például munka-, adóügyi – adminisztratív adatbázisok integrálására eseti jelleggel került már sor. Pályakövetési célú adatintegráció a hazai gyakorlatban A magyar gyakorlatban az államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációjának első, pilot jellegű megvalósítására 2010/11-ben került sor a hazai Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) keretein belül. A program megvalósítója az Educatio Nonprofit Kft., amely a teljes hazai központi diplomás pályakövetési rendszer számára biztosít szakmai hátteret a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt révén. A diplomás pályakövetés esetében tehát olyan adminisztratív adatbázisok összekapcsolásáról van szó, amelyek a felsőoktatási tanulmányi életút mellett a diploma utáni munkaerő-piaci eseményeket is regisztrálják. Az integrációs eljárás során ezt megelőzően az alábbi négy államigazgatási adatbázis egyénsoros összekapcsolására került sor: Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Foglalkoztatási és Szociális 1 http://www.ips.gu.se/english/Research/research_programmes/FUR/projects/ 2 http://tilastokeskus.fi/index_en.html 3 http://www.ehis.ee; http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/registers/docs/registers_ee.pdf

15

16


Hivatal (FSZH). Az adatintegráció alapját a FIR képezte, az alappopulációt a 2009-ben végzettek teljes évfolyama alkotta, amelynek tanulmányi és szocio-demográfiai adatait egységes, ám anonim kódolással egyéni szinten kötötték össze a további három adatbázisban található egyénsoros adatokkal. Az eljárás megvalósítását a Neumann Nonprofit Kft. végezte. (Az eljárásról és eredményekről bővebben lásd: Garai–Veroszta, 2013) Röviden az adatintegrációs eljárásról Az adminisztratív adatbázisok integrációjának lényege, hogy már rendelkezésre álló, teljes körű nyilvántartásra épülő adatbázisok információtartalmát egyéni szinten, ám a személyi azonosítást lehetetlenné tévő kódok segítségével a lebonyolításért felelős szervezet, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) egyesíti. A 2013-ban megvalósított adatkapcsolás eljárásának alapját a Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR) kiemelt végzett alappopuláció – a felsőoktatásban 2009/2010-ben diplomát szerzettek teljes köre – képezte. Ezen alapsokaság adataihoz egyénsorosan rendeltük hozzá a 2012. év tavaszán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban rögzített adminisztratív adatokat. Az adatkapcsolás technikai alapja egy kapcsolati kódképző „hash” algoritmus, amely minden rekordot meghatározott bemeneti adatok alapján hash-azonosítóval lát el. Az algoritmus – a kialakításából következően – visszafejthetetlen, a jogszabályi előírásoknak és az alkalmazott technológiai megoldásoknak (beépített véletlenszám-generátor stb.) köszönhetően csak az adott adatintegráció lebonyolításához használható fel. (A folyamat részletes leírását lásd: Fodor–Veroszta, 2013.) Az adatintegráció révén létrejött végleges adatbázist a létrehozásért felelős szerv, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egy adathordozón közadattárba helyezi, ezzel biztosítva az ahhoz való szabad hozzáférést. Az adatintegráció értékelése: lehetőségek és korlátok Az adminisztratív adatbázisok összekapcsolásából fakadó előnyök számba vétele során egyik fontos szempontként a hatékonyság merül fel. Ez egyfelől költséghatékonyságot jelent. Az összekapcsolás költsége az adatkérőt terheli mind az adatszolgáltatók, mind az adatkapcsolást végző szervezet felé. A survey típusú kutatások jelentős anyagi és időbeli adatfelvételi költségei azonban ez esetben nem jelentkeznek, hiszen már meglévő adatállományról van szó. Mindemellett az adatintegráció időben is hatékony lehet. A meghatározott vizsgálati időpont rögzítése után az adminisztratív adatok bármikor hozzáférhetőek, a kutatás elvileg megkezdhető, nem szükséges az adatfelvételi szakasz beiktatása. Felhasználási szempontból az adatintegráció legfőbb hozadékának kétségtelenül a teljes körűséget tekinthetjük. A teljes körűség nyilvánvalóan csak elvi szinten valósul meg, hiszen erősen befolyásolja a bevont adatbázisok feltöltöttsége és adatminősége. Az adatok elvi teljes körűsége nem pusztán mennyiségi előny. Az adminisztratív adatbázissal kiküszöbölhető ugyanis a reprezentativitás (hiányának) kérdése, és főként a válaszadás/válaszmegtagadás esetleges szisztematikus torzító hatásának mérési és korrigálási problémái is megszüntethetők. A teljes körű adatbázisok integrációjával igen jelentős elemszámú adatbázisok létrehozására nyílik lehetőség, szemben a mintavételes kutatások esetszámaival. A nagy elemszám nem-


csak az alkalmazható elemzési eljárások körét tágítja ki, hanem az elvileg teljes lefedettséggel (egyenlő bekerülési esélyekkel) kombinálva lehetővé teszi speciális, atipikus élethelyzetek és kis képzési, munkavállalói csoportok elemzését is. Jóllehet az adminisztratív adatbázisok merev kategorizációja a kutatási megközelítés szempontjából nem mindig kedvező, a későbbi összekapcsolhatóság, bővíthetőség tekintetében feltétlenül előnyös. Az integrált adatbázisok ezáltal longitudinális vizsgálatok alapját képezhetik, egyéni szinten rögzítve időbeni változásokat. A survey típusú vizsgálatok esetében ehhez költség- és időigényes hosszú távú panelvizsgálatok szükségeltetnek, amelyek ráadásul igen kitettek a panelkopásnak. Az adminisztratív adatbázisok számos esetben nehezen hozzáférhető vagy megragadható adatok kiaknázására adnak lehetőséget. Az alkalmazott objektív kategorizáció az összevethetőség, összekapcsolhatóság mellett számos besorolási kérdésnél is hasznos lehet. Az olyan nagy kiterjedésű, rögzített kódlistát tartalmazó változók esetében, mint a munkáltató ágazata, a munkaviszony vagy a foglalkozás, lehetőség nyílik közvetlenül a hivatalos kategorizáció alkalmazására. Ezek a besorolások a survey adatfelvételek esetében gyakran nyitott kérdésekre épülő utólagos kódolást igényelnek. Mindemellett az állami adatbázisokba történő adatszolgáltatás kötelező és szankciókhoz kötött jellege révén olyan nehezen mérhető vagy nagy válaszmegtagadással jellemezhető változókhoz férhetünk hozzá, mint a hivatalosan rögzített jövedelmi szint vagy a foglalkoztatási körülmények számos mutatója. Míg a személyes adatfelvételek esetén a szubjektív megítélés mércéje eltérő lehet, az államigazgatási adatbázisok keretfeltételei, jóllehet nem torzításmentesek, de stabilak és egységesek. A 2013-ban megvalósított pályakövetési célú adatintegráció tapasztalatai azt mutatják, hogy az adminisztratív adatbázisok esetében az egyik fő problémát a bevont nyilvántartások által nem lefedett, azokból szisztematikusan kieső alcsoportok jelentik. Számos esetben az adatbázisok természetéből adódóan egyes csoportok nem jelennek meg az adatbázisban. A diplomás kibocsátás esetében ez alapvetően a nem foglalkoztatott, ám hallgatói avagy inaktív státusszal sem rendelkezők körére vonatkozik. Az adatbázisok eltérő funkciójából fakadó hiányok mellett előzetesen nem paraméterezhető adathiányokkal is számolni kell. Ez esetben a fő problémát nem is a rendelkezésre nem álló adatok mennyisége okozza, hanem az a tény, hogy az adathiányok okai a statisztikai nyilvántartás nem ismert jellegéből adódnak, ezáltal az értelmezés során ezekkel nem is kalkulálhatunk. A primer adatfelvételen nyugvó kutatásokhoz képest az adminisztratív adatbázisok kutatási célú feldolgozásának lehetőségeit számos esetben rugalmatlanság korlátozza. Ez egyrészt az előzetesen rögzített kategóriákból adódik. Az adminisztratív (nyilvántartást szolgáló) és a társadalomtudományi (elemzési célú) kategorizáció épp a különböző elvárások miatt eltérő természetű adatstruktúrákat eredményez. Egyes esetekben a statisztikai kategorizáció túlságosan részletező, máskor a kutatás számára diszfunkcionális összevonásokat tartalmaz. (Jól érzékelhető mindez például a végzettek elhelyezkedésére vonatkozó regionális adatok hiányán.) Mindemellett – az előbbi okból – a rendelkezésre álló változók köre is korlátozott. Az adminisztratív célú adatgyűjtés a hivatalos nyilvántartáson alapuló részleges képet mutathatja, alapvetően objektív adatokra korlátozódva, amelyek nem egészülnek ki a vélekedések, értékelések, motivációk értelmezést segítő kombinációival. E tekintetben (is) kétségbevonhatatlan a survey jellegű adatfelvételek előnye. A változóhiányok esetében a szubjektív változók mellett a társadalomtudományi kutatásban bevett

17

18


háttérváltozók kiesésével is számolni kell. Így például az adminisztratív nyilvántartásoknak alapvetően nem célja a szociodemográfiai háttér megragadása. A rendelkezésre álló adatok mennyisége és struktúrája mellett azok minősége is problémát okozhat. A szankcióhoz kötött, kötelező adatszolgáltatás növelheti az érvénytelen/nem megbízható adatközlés mértékét. E zavaró tényező korrigálására az adatbázisok összevetése alkalmazható. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, az adatminőség becslési eljárással is javítható, más adatbázis adataira támaszkodva helyesbíthetők az esetleges torzítások. A diplomás pályakövetési rendszer programjának megvalósítása során végrehajtott államigazgatási adatintegráció ismertetésével, eredményeinek közreadásával tehát egy olyan példaértékű gyakorlat bemutatására törekszünk, amely a számos nehezítő tényező ellenére eredményesen megvalósult. E megvalósítás lépései, szakmai döntései, nehézségei pedig bizonyára fontos támpontot nyújthatnak a hasonló törekvésekhez – a tanulmány szakmai anyaga alapvetően ezt a célt szolgálja.

Az adatintegráció módszertana Az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztálya 2013-ban második alkalommal valósította meg a meglévő állami adminisztratív adatbázisok pályakövetési célú összekapcsolását. Az adatintegráció célja ezúttal is a frissdiplomások munkaerő-piaci kilépésének pontos és minél teljesebb körű megragadása volt, aminek eredményei mind az ágazati döntéshozásban, mind kutatásokban, mind pedig a szélesebb közvélemény tájékoztatásában kamatoztathatók. A megvalósult adatkapcsolás alapját a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosítását rendező 2007. évi CI törvény adja, amelynek 4. paragrafusa feljogosítja az állami vezetők meghatározott körét arra, hogy különböző adatkezelők birtokában meglévő adatok egyénsoros, ám anonim összekapcsolását kezdeményezzék. A folyamat pontos végrehajtását a 335/2007. (XII.13.) kormányrendelet taglalja, amely az adatbázis ily módú létrehozásáért felelős szervként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki. Az adatok forrása A 2013-ban zajlott adatintegráció során a felsőoktatásban 2009/2010-ben végzettek képzési adataihoz rendeltük hozzá a 2012 tavaszára vonatkozó, munkaerő-piaci adminisztratív adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat. Az eljárás során anonimizált módon, ám egyéni szinten kapcsolódtak össze a végzettekről a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban szereplő személysoros adatok. Az első adatbázis a felsőoktatási képzés részletezett adatait, utóbbi kettő a munkaerő-piaci státusz fő mutatóit biztosítja a pályakövetési célú vizsgálat számára. Az adatkapcsolásba bevont adatkörök pontos tartalmát az 1. számú melléklet részletezi.


A kutatás célcsoportja A kutatás célcsoportját a 2009/2010-es tanévben hagyományos szakpáros, egyetemi vagy főiskolai képzésben, alap,- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások adják (N=52 068 fő). Az elemzés céljainak megfelelően e fent lehatárolt célcsoport változhat, amit minden esetben külön jelzünk a zárótanulmány során. Végzettek alatt azokat értjük, akik az adott időszakban (2009. 09. 01. – 2010. 08. 31.) abszolutóriumot szereztek. A jogászoknál, általános orvosoknál, fogorvosoknál és gyógyszerészeknél az egyetemi szinten végzettséget szerzőket is az osztatlan képzésekről kikerülők közé soroltuk. A hitéleti képzésben abszolváltak kimaradnak az elemzésből.

A végzettek szociodemográfiai jellemzői A 2009/2010-es tanévben abszolváltak túlnyomó többsége (97 százaléka) Magyarországon született, 2 százalékuk szomszédos, 1 százalékuk egyéb országokból származik. Csak minden századik végzett külföldi állampolgár, őket elhagyjuk az elemzés további részéből. A felsőfokú végzettséget szerzők körében jelentősen felülreprezentáltak a nők (63,2%), akár a teljes népességhez, akár a legrelevánsabb korcsoporthoz – a 20–29 évesekhez – hasonlítjuk arányukat (1. ábra). 1. ábra. A végzettek, a 20–29 éves korosztály és a teljes népesség nemek szerinti megoszlása (%) Teljes népesség 20–29 évesek

52,5% 51,0%

Frissdiplomások 0%

47,5% 49,0%

63,2%

20%

36,8%

40%

60%

80%

100% Nő

Férfi

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 52 067) és Népszámlálás 2011

Életkorukat tekintve a vizsgált végzettek harmada diplomájuk megszerzésekor még nem töltötte be a 24. életévét, 37 százalékuk 24–26 év közötti, míg az idősebb korosztályok együttesen is csak a végzettek fennmaradó egyharmadát teszik ki (2. ábra).

19

20


2. ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása (%) 24 év alatti 24–26 éves

10,2%

27–29 éves 9,7%

30–35 éves

32,7%

35 év feletti

10,2%

37,2%

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 52 067)

Munkarendenként vizsgálva az életkori megoszlást, nem meglepő, hogy jelentős eltérésekre bukkanhatunk: miközben a nappali tagozaton abszolváltak kilenctizede a két legfiatalabb életkori csoport tagja, addig a részidős és távoktatásos formában végzettek körében jelentősen felülreprezentáltak a 27 évnél idősebb korcsoportok (3. ábra). 3. ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása munkarendenként (%) Nappali Levelező Esti vagy távoktatás Összesen 0%

4,2% 3,7%

16,8% 16,2%

16,8%

28,3%

19,4%

24 év alatti

37,2%

40% 24–26 éves

1,8% 0,5%

33,9%

31,9%

32,7%

20%

7,3%

45,7%

44,7%

28,8% 10,2%

60% 27–29 éves

9,7%

80% 30–35 éves

10,2%

100% 35 év feletti


A 2009/2010-ben abszolváltak állandó lakóhelyének településtípusa rendkívül különbözik a teljes népesség, illetve a korosztály lakóhelyi megoszlásától. Az átlagosnál lényegesen gyakrabban találkozunk esetükben a fővárosban, megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban állandó lakcímmel rendelkezőkkel, míg a (nagy)községekben élők aránya eltörpül a frissdiplomás csoportban (4. ábra).


4. ábra. A végzettek, a 20–29 évesek és a teljes népesség megoszlása állandó lakóhelyük települése szerint (%) Teljes népesség

16,3%

20–29 évesek

17,4%

Frissdiplomások 0% Főváros

19,8%

32,2%

31,7%

31,7%

20,4%

26,1%

30,5%

41,2%

20%

40%

32,2%

60%

Megyeszékhely vagy megyei jogú város

0,5%

80% Város

100%

Nagyközség, község

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 50 397) és Népszámlálás 2011.

Képzési életút Az elemzés a 2009/2010-ben megszerzett felsőfokú végzettséggel foglalkozik részletesen, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ez sok esetben csak egy kiragadott szakasza a felsőfokú tanulmányoknak. A frissdiplomások a vizsgált képzésük előtt, után vagy akár azzal párhuzamosan több képzésbe is belekezdhettek. A vizsgált képzésre való belépéskor minden tízedik fiatal rendelkezett már felsőfokú végzettséggel.4 Az 5. ábráról leolvasható, hogy a frissdiplomások több mint kétharmadának a 2009/2010-es tanévben megszerzett abszolutóriuma az egyetlen felsőfokú végzettsége. Ötödüknek a vizsgált képesítés az első, aminek megszerzése után további tanulmányokat folytatnak újabb felsőfokú végzettség megszerzése érdekében. 5. ábra. A végzettek képzési életúttípusok szerinti megoszlása (%) A vizsgált képzés az egyetlen felsőfokú végzettsége A vizsgált képzés legalább a második felsőfokú végzettsége

20,2%

A vizsgált képzés köztes végzettsége – azaz legalább másoddiploma és jelenleg is tanul

0,4%

A vizsgált képzés a tanulmányok első eleme – azaz utána továbbtanul a felsőoktatásban

10,0%

69,4%


4 A korábbi felsőfokú végzettség léte a mesterképzésre belépőknél természetes, de a többi képzési szinten is megfigyelhető jelenség.

21

22


A 2009/2010-es végzettség jellemzői A vizsgált képzésre legtöbben a 2000-es évek közepén léptek be, éppen a többciklusú képzési rendszerre való átmenet időszakában. A 2009-ben vagy 2010-ben belépők megjelenése az adatbázisban adminisztratív hiba, a képzés- vagy intézményváltás, esetleg a képzési szintek közötti átsorolás következménye lehet (6. ábra). 6. ábra. A végzettek megoszlása a vizsgált képzésre való belépés időpontja alapján (%) 100 80 60 40

35,5%

20 0

0,6%

1,7%

4,5%

2000 2001 vagy előtte

2002

2003

0,4%

10,9% 2004

18,9%

17,3%

2005

2006

2007

6,0%

4,0%

2008

2009

0,2% 2010


A 2009/2010-ben abszolválók több mint háromötöde már a többciklusú képzési rendszerben szerezte meg végzettségét, azonban még jelentős arányban képviseltetik magukat a hagyományos képzések végzettjei is. A frissdiplomások legnagyobb csoportját az alapszakos oklevelet szerzők teszik ki, 55 százalékuk erről a képzési szintről került ki (7. ábra).5

5 Az elemzés további részében a jogász, általános orvos, fogorvos és gyógyszerész egyetemi képzésről kikerülő végzetteket is az egységes osztatlan képzéshez soroljuk, hiszen e képzések esetében csak névlegesen hozott változást a többciklusú képzés bevezetése.


7. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési típusok szerint (%) 0,2% 2,8% 7,5%

Főiskolai képzés Egyetemi képzés

10,9%

Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés 23,5%

Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés

55,1%

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kkft. (N = 52 068)

A vizsgált végzettek túlnyomó többsége (71%) nappali munkarenden abszolvált, valamivel több mint negyedük levelező képzésben tanult, míg az esti és távoktatás csak keveseket juttatott felsőfokú végzettséghez (8. ábra). 8. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása munkarendek szerint (%) 1,5% 1,4% Nappali Levelező Esti Távoktatás

26,6%

70,5%


23

24


A képzésterületek közül a legtöbb végzettet sorrendben a gazdaságtudományok, a bölcsészettudomány, illetve a műszaki képzési terület adja. Az elemzés során egymástól elkülönítve vizsgáljuk a tanári képzést és a pedagógusképzést (tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, konduktor), hiszen jellemzőiket tekintve jelentősen eltérnek egymástól (9. ábra).6 9. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési területek szerint (%) 6,4%

Agrár

5,8%

Bölcsészettudomány

5,9% 15,1%

9,8%

Gazdaságtudományok Informatika Jogi

2,0%

Műszaki Művészet

4,6%

Művészetközvetítés

4,3% 1,9% 0,3% 1,3%

24,4%

Nemzetvédelmi és katonai Orvos- és egészségtudomány Pedagógusképzés Sporttudomány Társadalomtudomány Természettudomány Tanári képzés

10,3%

3,5%

4,4%


Az egyes képzési területek sajátosságainak és munkaerő-piaci helyzetének értékeléséhez fontos megvizsgálnunk egyes háttérváltozók mentén a különböző szakterületek eltéréseit. Már a nemek szerinti megoszlás sem egyenletes a képzésterületek között. A legelférfiasodottabb az informatika és a műszaki szakterület, minden más esetben többségben vannak a nők, azonban a frissdiplomás átlaghoz képest alulreprezentáltak az agrár, a sporttudomány, a természettudomány és a művészet képzési terület esetében is. A legtöbb nőt a pedagógusképzésen találjuk, ahol csak minden huszadik végzett férfi (10. ábra).

6 A képzési területeket a végzéskor, azaz a 2009/2010-es tanévben érvényes besorolás szerint használjuk.


10. ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása képzési területenként (%) Informatika

89,2%

Műszaki

10,8% 23,5%

76,5%

Agrár

51,9%

48,1%

Sporttudomány

56,8%

43,2%

Természettudomány

41,5%

Művészet

58,5%

39,1%

Összesen

60,9%

36,8%

63,2%

Jogi

32,0%

68,0%

Gazdaságtudományok

31,9%

68,1%

Tanári képzés

31,2%

68,8%


28,5%

71,5%

Társadalomtudomány

24,5%

75,5%

Nemzetvédelmi és katonai

24,0%

76,0%


22,8%

77,2%

Orvos- és egészségtudomány

20,1%

79,9%

Pedagógusképzés 5,5% 0%

94,5% 20%

40%

60%

80%

100% Férfi

Nő


Egy-egy képzési terület a képzési struktúráját tekintve is igen eltérő képet mutat, amelyet szintén fontos ismernünk a továbbiakban közölt adatok megfelelő értelmezéséhez. A jogi képzési terület végzettjeinek többsége például egyetemi szintű vagy egységes osztatlan képzésből kerül ki, míg a társadalomtudomány vagy a művészetközvetítés frissdiplomásai többségében vagy teljesen az alapképzés abszolváltjai (11. ábra).

25

26


11. ábra. A végzettek képzési típusok szerinti megoszlása képzési területenként (%) 4,8%

Agrár

32,2%

2,8%

Bölcsészettudomány Gazdaságtudományok

29,4%

18,7%

Informatika

0,6%

Jogi

53,1%

18,3%

81,1% 28,6%

4,0%

3,4%

59,6%

29,4%

7,0%

59,6%


100,0% 5,4% 5,1% 5,5% 2,5%

Nemzetvédelmi és katonai Orvos- és egészségtudomány Pedagógusképzés

64,5%

13,1%

47,1%

8,9%

4,2%

Természettudomány Tanári képzés

0% Főiskolai képzés

0,3% 1,2%

64,1%

40,5%

50,6%

8,7%

20%

9,3%

57,6%

19,1%

55,1% 40%

60%

12,7% 2,4% 0,1% 0,3% 4,4%

86,2%

24,4% 10,9%

40,4% 76,8%

5,0%

Társadalomtudomány 6,3%

25,0% 4,5%

1,3%

21,6%

Sporttudomány

Összesen

11,2% 6,7% 0,1% 4,3%

56,6%

28,7%

Műszaki 8,4% Művészet

2,2%

54,4% 17,9%

13,9%

4,6%

58,4%

7,5% 80%

2,8% 4,6% 100%

Egyetemi képzés Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés


Az egyes képzési területek munkarendek szerinti kibocsátása sem egységes. Mivel a részidős képzések hallgatói többségében már tanulmányaik alatt is munkát vállalnak, így az ilyen képzésekből kikerülő frissdiplomások sokkal erősebb munkaerő-piaci beágyazottsággal rendelkeznek, mint nappali munkarendben végzett társaik. Emiatt az eltérő munkarendek szerinti megoszlás erőteljesen formálja az egyes képzési területek, intézmények és képzések vizsgált jellemzőit. A legnagyobb arányban a művészet, a természettudomány és az informatika képzési területen végeznek nappali munkarendben a hallgatók, míg a nemzetvédelmi és katonai, a tanári és a társadalomtudomány területén a legjellemzőbbek a részidős végzettségek (12. ábra).


12. ábra. A végzettek munkarendek szerinti megoszlása képzési területenként (%) Agrár

76,4%


73,8%


76,0%

4,9%

71,4% 19,8%

78,1% 59,2%

35,1%

58,9%


3,9%

25,6%

28,6%

Sporttudomány

39,8%

49,3% 86,3% 33,5%

Összesen

11,8% 62,8%

65,8% 20%

30,8% 40%

60% Nappali

Levelező

2,1% 5,7% 1,3% 1,4%

49,3%

Természettudomány

0%

20,1%

74,4%

Pedagógusképzés

Tanári képzés

0,4%

95,1%


8,3%

45,0%

Művészet

Nemzetvédelmi és katonai Orvos- és egészségtudomány

9,8%

54,6%

Műszaki

5,5%

28,4% 81,9%

Jogi

2,1%

24,1%

66,1%

Informatika

0,2%

23,4%

80%

1,9% 3,7% 3,4% 100%

Esti vagy távoktatás


Továbbtanulás A 2009/2010-es tanévben abszolvált évfolyam 21 százaléka folytat további felsőfokú tanulmányokat a végzést követően. Mivel az elemzés csak a 2013 májusáig megkezdett képzésekre vonatkozik, aki ezt követően lépett be újra a felsőoktatásba, arról nem tud számot adni. A következőkben bemutatott értékek tehát csak azokat érintik, akik abszolutóriumukat követően két éven belül újabb képzésbe kezdtek, vagyis a tényleges továbbtanulási arányok a későbbi belépések miatt magasabbak lehetnek ettől. Képzési szintenként nagy eltéréseket találunk a továbbtanulást illetően: az alapképzésről kikerülők közül minden harmadik frissdiplomás újabb végzettség megszerzésébe kezd, miközben az egyetemi szintű képzések végzettjeinek csak 3–6 százaléka dönt így (13. ábra).

27

28


13. ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési típusonként (%) Főiskolai képzés Egyetemi képzés

7,3% 5,5% 33,1%

Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc)

3,3%

Egységes, osztatlan képzés Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés Összesen

2,5% 13,0% 20,8%

0%

20%

40%

60%

80%

100%


A különböző képzési területek végzettjei igen eltérő továbbtanulási hajlandóságot mutatnak, ami csak részben magyarázható az egyes szakterületek eltérő képzési struktúrájával. Éppen a természettudomány képzési területen a legmagasabb a továbbtanulási arány, miközben itt az egyik legalacsonyabb az alapképzésben végzők aránya. Ezzel szemben a pedagógusképzésről kikerülőknél éppen fordított a helyzet: a magas alapszakos kibocsátás az egyik legalacsonyabb továbbtanulási potenciállal párosul (14. ábra). 14. ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési területenként (%) Művészet

35,4%

Természettudomány

35,4% 27,5%


24,2%

Műszaki Informatika

23,6%

Sporttudomány

23,6%

Agrár

23,1%


23,0% 22,3%


20,8%

Összesen

20,5%


18,5%

Gazdaságtudományok Pedagógusképzés

9,9%

Tanári képzés

8,1%


7,3%

Jogi

7,1%

0%

20%

40%

60%

80%

100%



A továbbtanulás időzítése A továbbtanulók kétharmada közvetlenül a vizsgált abszolutórium megszerzése után lépett be újra a felsőoktatásba, miközben körülbelül negyedük szünetet tartott két felsőfokú képzése között. A fennmaradó 8 százaléknyi fiatal a vizsgált képzésével párhuzamosan, még az abszolutórium megszerzése előtt kapcsolódott be új tanulmányokba (15. ábra). 15. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése a továbbtanulók százalékában (%) A vizsgált végzettség megszerzése előtt kezdte meg 8,1%

Közvetlenül a vizsgált végzettség után kezdte meg Nem közvetlenül a vizsgált végzettség után kezdte meg

24,0%

67,9%


A vizsgált képzés lezárása előtt megkezdett tanulmányok leginkább az ötéves képzésben abszolválókat jellemzik, míg a közvetlenül végzést követő továbbtanulás a főiskolai, különösen az alapszakos végzettek sajátja (16. ábra). 16. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési típusonként a továbbtanulók százalékában (%) Főiskolai képzés

16,1%

Egyetemi képzés Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés Összesen 0%

54,5%

29,4% 43,1%

35,1% 5,3%

21,8%

71,0%

23,6% 28,0%

49,1%

22,9%

49,3%

28,2% 46,9%

18,8% 8,1%

22,5% 34,3%

67,9% 20%

40%

24,0% 60%

80%

100%

A vizsgált végzettség megszerzése előtt kezdte meg Közvetlenül a vizsgált végzettség után kezdte meg Nem közvetlenül a vizsgált végzettség után kezdte meg


29

30


A párhuzamosan – végzés előtt – megkezdett további tanulmányok leginkább a pedagógus és a jogi képzés végzettjeit jellemzik, az agrár és a gazdaságtudományi szakokon hallgatók pedig az átlagosnál sokkal gyakrabban késleltetik továbbtanulásukat végzésükhöz képest (17. ábra). 17. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési területenként a továbbtanulók százalékában (%) Pedagógusképzés

19,9%

Jogi

60,2%

15,6%

19,9%

65,3%

19,1%

Tanári képzés

12,9%


11,9%


11,1%

78,5%

10,4%

10,6%

79,3%

10,1%


57,5% 72,6%

9,6%

Agrár Műszaki Művészet 0%

42,0% 70,1%

4,9% 4,5% 4,5% 4,2%

24,0%

50,1%

Sporttudomány 7,1%

Természettudomány

22,6%

67,9%

Gazdaságtudományok 7,9%

Informatika

15,5%

67,8%

Összesen 8,1%


29,6%

22,8%

82,9%

12,2%

83,3%

12,2%

81,1%

14,4%

29,6%

3,1%

66,2% 79,4%

2,5%

17,5%

86,3% 20%

40%

11,2% 60%

80%

100%

A vizsgált végzettség megszerzése előtt kezdte meg Közvetlenül a vizsgált végzettség után kezdte meg Nem közvetlenül a vizsgált végzettség után kezdte meg



A továbbtanulás iránya A továbbtanulás időzítése mellett azt is érdemes górcső alá vennünk, hogy hová irányulnak ezek a beiratkozások.7 A legtöbb képzési típus esetében túlnyomórészt mesterszakon kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokba a végzettek, ami nem meglepő módon jellemzőbb a főiskolai szintű végzettségűeknél. Az ötéves képzésben abszolváló továbbtanulók ugyanakkor sokkal szívesebben kezdenek egy alapképzés elvégzésébe (18. ábra). 18. ábra. A továbbtanulás iránya képzési típusok szerint az új képzést kezdők százalékában (%) 10,3% Főiskolai képzés

3,3%

23,4% 71,4%

7,5% Egyetemi képzés

Alapképzés (BA/BSc)

54,0%

9,1%

41,5%

5,4% 7,5% 1,1%

89,6%

3,9% Mesterképzés (MA/MSc)

11,4%

30,6% 66,7%

0,0% Egységes, osztatlan képzés


59,7%

8,2%

44,4%

1,0%

0%

37,6%

4,7%

64,1% 20%

40%

60%

80%

100%

Továbbtanul felsőfokú szakképzésen Továbbtanul alapképzésen Továbbtanul osztatlan képzésen Továbbtanul mesterképzésen


A kétciklusú képzési rendszer bevezetése okán annak is érdemes utánanéznünk, hogy három– öt évvel a mesterszintű képzések elindítása után milyen az erre a szakra bejutók összetétele. A 19. ábráról leolvasható, hogy a 2009/2010-es tanév mesterszakon továbbtanuló végzettjei körében már többnyire az újonnan bevezetett képzéstípusok dominanciája jellemző, a hagyományos képzések végzettjeiből való rekrutáció – habár esetükben is ez az egyik leggyakoribb továbbtanulási irány – már csak mérsékelten sajátja a mesterszakos továbbhaladásnak. 7 Egy végzett akár több képzésbe is bekapcsolódhat, így a következőkben közölt arányok nem feltétlenül a végzettek 100 százalékára vonatkoznak, a továbbtanulások összesített száma akár meg is haladhatja a továbbtanulók létszámát.

31

32


19. ábra. A mesterképzésen továbbtanulók megoszlása a vizsgált végzettség képzési típusa szerint (%) 1,0%

0,3% 3,5% 2,5% 1,4%

Főiskolai képzés Egyetemi képzés Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés

91,3%


A továbbtanuló frissdiplomásoknak csak 28 százaléka választ végzettségének képzési területén kívüli továbbtanulási célt. A saját szakterületen belüli továbbhaladás leginkább a műszaki, gazdaságtudományi és informatikai terület továbbtanuló végzettjeit jellemzi, ezzel szemben a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudomány, illetve a sporttudomány kilépő abszolválói többnyire vizsgált végzettségük területén kívül választanak maguknak új képzést (20. ábra).


20. ábra. A vizsgált végzettség képzési területéhez képest más továbbtanulási célt választók aránya képzési területenként az új képzést kezdők százalékában (%) Agrár

23,3%

Bölcsészettudomány Gazdaságtudományok Informatika

39,8% 14,4% 18,2%

Jogi Műszaki

44,7% 12,1%

Művészet

38,2%


28,4%


57,5%

Pedagógusképzés

66,0%

Sporttudomány

50,2%


37,2%

Természettudomány

26,9%

Tanári képzés

40,3%

Összesen 0%

28,4% 20%

40%

60%

80%

100%


A további képzésbe kezdő végzetteknek mindössze csak 28 százaléka vált intézményt a továbbtanulás során, ami arról tanúskodik, hogy nem szívesen vágnak bele egy újabb intézményi struktúra és rendszer megismerésébe. Ugyanakkor nagy eltéréseket találhatunk intézményenként a váltási arányok tekintetében, ami sok esetben strukturális okokra is vis�szavezethető: az adott intézmény szűkös képzési kínálata, esetleg az intézménynek otthont adó földrajzi egység alacsony intézményi lefedettsége, az elérhető alternatíva hiánya stb. Az intézményváltás jelensége a kibocsátó intézmények szemszögéből akár veszteségként is értékelhető, hiszen egy egyszer már „megnyert” hallgató, aki ismételten keresletként jelenik meg a felsőoktatás piacán, valamiért nem anyaintézményét választja. A végzett szemszögéből ugyanakkor a megszokottól eltérő tudásanyag, oktatói gárda és lehetőségtér kiaknázásaként merülhet fel egy másik intézmény képzésének választása. A legnagyobb megtartó erővel a speciális képzést nyújtó kis létszámú intézmények (MOME, LFZE), illetve a széles képzési profilú, nagy hallgatói létszámokkal rendelkező fővárosi (BME, BCE, ELTE) és nagy vidéki képzőhelyek bírnak (PTE, DE, ME, SZTE, SZE). Az intézményen kívüli továbbtanulási cél választása leginkább a főiskolákat, illetve a főváros vonzáskörzetében működő intézményeket érinti. Az előzőt feltételezhetően a képzési profil hiányosságai, utóbbit pedig az alternatívák bősége okozza (21. ábra).

33

34


21. ábra. Az új képzésüket nem a vizsgált végzettség intézményében megkezdők aránya a továbbtanulók százalékában (%)* PTE MOME BME DE

2,6% 7,5% 9,9% 14,3%

ME

16,0%

LFZE

16,2%

BCE

16,9%

SZTE

18,7%

SZE

19,0% 23,3%

ELTE

27,9%

Összesen PE

28,8%

MTF

29,2% 31,3%

SE SZIE

32,7%

NYME

33,6% 37,5%

NKE KRE

45,8%

EKF

46,5% 48,7%

OE KE

50,5%

PPKE

51,3%

KF

55,2%

NYF

56,1% 57,5%

DF

60,5%

BGF

62,7%

ÁVF

69,6%

DRHE

78,0%

ZSKF

81,1%

BKF

84,1%

EDUTUS AVKF

86,7%

SZF

87,9%

KJF 0%

93,9% 20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 10 831) * Az alacsony továbbtanulói létszámok miatt nem közölt intézmények: EJF, GDF, MPANNI, SZFE, VHF, WJLF, KRF, TPF, SSZHF.


A végzettek státusza a vizsgálat időpontjában A 2009/2010-es tanévben abszolválók 13 százaléka 2012 májusában még mindig csak felsőfokú képzésben vett részt, a munkaerőpiacon nem volt aktív. A végzettek 45 százaléka dolgozott a vizsgált hónapban, további 4 százalékuk pedig hallgatói státusza mellett vállalt munkát. Utóbbi csoport jelenléte is jelzi, hogy a munkaerőpiacra való belépés nem lineáris folyamat, nehezen köthető egyetlen időponthoz, ehelyett egy átmeneti időszakként elemezhető és értelmezhető. A célcsoportba tartozó frissdiplomások 38 százalékának státuszáról nem tudunk számot adni két évvel a végzést követően, hiszen sem a felsőoktatáshoz (FIR), sem a munkaerőpiachoz (NAV és OEP) kötődő forrásadatbázisokban nem szerepelnek (22. ábra). 22. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza (%) 2012 májusában csak tanul 2012 májusában csak dolgozik

12,4%

2012 májusában dolgozik és tanul is 2012 májusában egyik vizsgált nyilvántartásban sincs nyoma

38,4%

44,8% 4,4%


Ezt a lefedettségben jelentkező hiányt nem kezelhetjük ugyanúgy, mint a kutatási adatbázisoknál fellépőt, ugyanis itt nem a válaszmegtagadás okozza az információhiányt, hanem az elemzésbe bevont adminisztratív adatkörök tartalma, vakfoltjai, minimális arányban pedig adminisztratív és adatkapcsolási hibák. Elemzésünk a bevont adatkörök tartalma miatt csak azokról adhat számot, akik 2012 májusában hazánkban felsőfokú tanulmányokat folytattak8 és/vagy bármilyen munkaviszonyból vagy vállalkozói tevékenységből származó magyarországi adóköteles jövedelemmel rendelkeztek. A bemutatott adatok minden esetben csak ennek a szűkítésnek a figyelembevételével értékelhetők. A munkaerőpiac végzettekre vonatkozó elemzéséből kimaradó 38 százaléknyi frissdiplomás szem elől tévesztése több okra vezethető vissza. Azokról nem szolgáltathatunk információt, akik 2012 májusában munkanélküliek voltak vagy nem bejelentett munkát végeztek, esetleg éppen két munkahelyük közötti átmeneti időszakot éltek át. A külföldön tanulmányokat folytató vagy ott dolgozó fiatalok is kiesnek látókörünkből, csakúgy mint a gyermekvállalás miatt passzív végzettek is. Az is okozhatja a hiányt, hogy a végzettek egy csoportja olyan 8 A végzést követő tanulmányok vizsgálata csak a felsőfokú szakképzésre, az alap- és mesterképzésre, valamint az egységes osztatlan képzésre korlátozódott.

35

36


képzésben vesz részt, amelyet az adott adatintegráció nem vizsgált (pl. doktori képzésben, szakirányú továbbképzésben, esetleg nem a felsőoktatáshoz kötődő egyéb oktatásban), amit főtevékenységüknek tekintenek, és mellette nem vállalnak munkát. E jelen elemzésben láthatatlan csoportok többségéről további adminisztratív adatbázisok bevonásával szerezhető információ, aminek előkészítése jelenleg is zajlik, a kiterjesztett vizsgálat első eredményei várhatóan még idén megjelennek. Az elemzés következő szakasza bemutatja, hogy mely csoportok körében jellemző ezen adminisztratív láthatatlanság, a következő adatintegrációból pedig várhatóan arra is fény derülhet, hogy pontosan mi okozza azt. A nők körében gyakrabban fordul elő, hogy az elemzés vakfoltjainak tekinthető csoportok valamelyikébe tartoznak, amit vélhetően a gyermekvállalás miatt fellépő passzív időszakok magyarázhatnak leginkább (23. ábra). 23. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza nemek szerint (%) Férfi Nő

12,4% 12,4%

0% 2012 májusában csak tanul

4,9%

48,9% 4,1%

42,4% 20%

40%

33,8% 41,1%

60%

80%

100%

2012 májusában csak dolgozik 2012 májusában dolgozik és tanul is 2012 májusában egyik vizsgált nyilvántartásban sincs nyoma


Az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak a végzetteknek az aránya, akik még két évvel végzésüket követően is felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Miközben a legfiatalabb korcsoport esetében még 37 százalékot tesz ki ez az arány, addig a 35 év feletti végzetteknél már az 5 százalékot sem éri el. Az is megállapítható, hogy az életkor növekedésével gyarapszik az a csoport, amelyről a jelen elemzésben forrásként felhasznált adatbázisok nem tudnak 2012 májusára vonatkozóan számot adni. E jelenséget vélhetően szintén a gyermekvállaláshoz kötődő passzív időszakok gyakoribb előfordulása magyarázhatja (24. ábra).


24. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza korcsoportok szerint (%) 24 év alatti

29,1%

24–26 éves 6,1%

2,3%

35 év feletti Összesen

20%

2012 májusában csak tanul

50,2% 4,4%

44,8%

38,1%

44,2%

2,2%

45,3%

31,5%

43,7%

1,8%

51,9%

12,4%

0%

1,7%

52,0%

2,1%

30–35 éves

3,3%

52,5%

2,6%

27–29 éves

7,9%

31,5%

40%

38,4% 60%

80%

100%



Az állandó lakóhelyet vizsgálva elmondható, hogy a településtípus szerinti hierarchiában lefelé haladva visszaesik a 2012-ben még mindig felsőfokú képzésben résztvevők aránya, ráadásul ezzel párhuzamosan a dolgozók hányada is csökken, ami a vizsgálat által nem látható csoportok részesedését növeli (25. ábra). 25. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza az állandó lakóhely településének típusa szerint (%) Főváros

12,9%

Megyeszékhely vagy megyei jogú város Város

10,7%

Nagyközség vagy község Összesen


44,9% 20%

40,0%

4,0%

42,6%

40%

36,8% 37,8%

4,0%

45,3%

12,5%

0%

4,5%

44,1%

13,6%

3,6%

4,5%

45,8%

49,8% 4,3%

38,3% 60%

80%

100%



A legnagyobb lefedettséget az alapképzésről kilépő fiatalok esetében tapasztaljuk, bár ezt nem nagyarányú munkavégzésük, hanem kimagasló mértékű továbbtanulásuk okozza.9 Esetükben a leggyakoribb a tanulmányaikkal párhuzamos munkavégzés is, úgy tűnik, egy alapszakos felsőfokú oklevéllel a kezükben már lehetőségük van kilépni a munkaerőpiacra, ugyanakkor 9 A még tanulók aránya azért tér el a 13. ábrán tapasztalt értékektől, mert ott a végzést követő, 2013 májusáig tartó időszakra vonatkoznak az adatok, míg itt egyetlen időtartamra (félévre), 2012 májusára nézve.

37

38


továbbtanulásukat sem akarják feltétlenül feladni. Az egységes osztatlan és a hagyományos egyetemi képzések végzettjei esetében ezzel szemben a széles körű munkavállalásnak köszönhető a magas láthatóság (26. ábra). 26. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési típusok szerint (%) 3,1%

Főiskolai képzés

2,0%

Egyetemi képzés

Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés

1,3%

38,1%

Összesen 12,4% 20%

38,8% 47,3%

4,4%

44,8%


3,4%

44,5%

34,5%

51,5% 0,6%

59,6%

4,8%

39,8% 6,6%

0,9%

46,3%

1,0%


44,0%

1,7%

56,5%

20,8%


2,3%

50,6%

40%

38,4% 60%

80%

100%



A vizsgált képzés munkarendje szerint láthatóan a nappali tagozaton abszolváltakat jellemzi leginkább a továbbtanulás, akár a munkavégzéssel párhuzamosan is (27. ábra). A részidős képzésekből kikerülők elérése marad el leginkább az átlagostól, a kiterjesztett elemzések a jövőben arról is számot adhatnak, hogy e csoportok közel felét milyen státusz jellemzi két évvel a végzésük után. 27. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza munkarendek szerint (%) Nappali Levelező Esti Távoktatás Összesen

16,8%

42,4%

2,2%

50,1%

2,2% 1,2%


44,8% 20%

46,6% 1,2%

59,3%

40%

35,4% 45,7%

3,1%

48,1%

12,4%

5,4% 2,0%

4,4%

38,3% 38,4%

60%

80%

100%



Képzési területek szerinti bontásban is nagy változékonyságot tapasztalhatunk a végzettek 2012. májusi státuszát illetően (28. ábra). Kiugróan magas továbbtanulási arányok jellemzik


a művészeti és a természettudományi képzési területeket, míg a gyakran egyetemi szintű végzettséget (osztatlan vagy mesterképzés) adó jogi, tanári, valamint orvos- és egészségtudományi képzésekre ez kevésbé jellemző. Nagy eltérés figyelhető meg abban a tekintetben is, hogy az egyes képzési területek frissdiplomásainak mekkora része nem jelenik meg 2012 májusában a felhasznált oktatási (FIR) és munkaerő-piaci (NAV, OEP) adatbázisokban. Miközben a legkedvezőbb elhelyezkedési lehetőségekkel kecsegtető informatika és műszaki képzési területek végzettjeinek csak körülbelül ötöde láthatatlan ezen adminisztratív adatkörök számára, addig a pedagógusképzés esetében körülbelül két és félszer ekkora ez a csoport. 28. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési területek szerint (%) Agrár

11,0%


20,7%

Műszaki

53,4% 59,6%

4,5%


54,6%

29,0%


3,7%

14,7%

Összesen 0%

43,1%

4,8%

37,3%

1,5% 44,8%

20%

41,2%

6,9% 4,5% 30,5%

38,3%

37,3% 63,4%

36,5%

12,4%


51,2%

1,8%

27,4% 3,4%

40,6%

1,8%

37,2%

15,9%

27,0%

56,4%

4,2%

57,2% 29,0%

39,3%

5,1%

1,7%

30,9%

13,7%

Természettudomány Tanári képzés

21,8%

23,3%

5,1%

25,3%

20,1%

Pedagógusképzés 5,8% Sporttudomány

7,9%

57,1%

Művészet

32,4%

1,6%

10,8%


40,1% 5,2%

9,2%

Jogi

37,4%

4,3%

34,9%

Gazdaságtudományok 9,0% Informatika

4,4%

47,2%

40%

56,8% 4,4%

38,4% 60%

80%

100%



Intézményi szinten vizsgálva a végzettek státuszát, szembeötlő a Pécsett abszolválók kimagasló továbbtanulási aránya, ami azt eredményezi, hogy két évvel a végzést követően még csak igen kevesen aktívak körükben a munkaerőpiacon. A legtöbb főiskoláról ennek ellenkezője mondható el: alacsony továbbtanulás és nagyarányú munkába állás a jellemző (29. ábra).

39

40


29. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza intézmények szerint (%)* PTE ELTE BCE SZTE

34,7%

21,5%

47,2%

18,3%

BME

16,0%

DE

15,6%

Összesen

12,4%

BGF

12,1%

PPKE

11,7%

EKF

11,0%

53,0%

50,1%

PE 10,5% KRE 10,3% NKE 10,2% DRHE

9,7%

55,2% 44,9% 54,9% 49,4% 2,2% 33,9% 51,7% 2,8% 34,8%

WJLF 6,6% SZIE 6,5%

49,9%

OE 5,6% KF 5,5% MTF AVKF SZF EDUTUS DF GDF TPF

54,5% 5,4%

4,7% 3,7% 3,6%

45,8% 38,9% 34,5%

2,7%


38,9% 56,9%

3,9%

37,7% 55,8%

4,4%

39,2%

4,7%

29,3%

3,1%

36,8% 45,9% 54,6% 40,5%

2,8% 4,5% 0,5%

59,0% 33,2% 34,9% 36,7% 39,1% 37,8%

60,6% 20%

31,8%

5,6%

4,0%

2,2%

58,4% 58,6%

1,6%

43,4%

4,7%

50,1% 2,8%

30,7%

6,0%

3,7%

2,8%

57,8%

1,8%

38,5%

1,1%

60,4%

2,8%

42,8% 51,1%

60,4%

BKF 5,6% EJF

54,7% 58,9%

2,9%

37,8%

SE 7,7% KE 7,0%

37,2% 38,6%

3,4%

ÁVF 7,7%

ZSKF 6,7%

48,7%

3,7%

49,3%

SZE 8,1%

29,8% 39,4%

1,8%

44,5%

KJF 8,0%

38,4% 8,0%

4,1%

31,4%

NYF 8,2%

36,7%

3,3%

49,3% 3,7% 31,4%

ME 8,8%

25,2%

5,8%

3,4%

48,2%

NYME 9,0%

39,7%

4,4%

44,8%

37,0%

28,8%

5,7%

4,1%

43,6%

45,5%

43,1%

4,5%

39,6%

16,2%

40,6%

5,2% 0,7%

30,7%

23,5%

MOME

45,7%

5,7%

16,2%

32,4%

29,4%

11,3%

18,7%

40,6%

LFZE

40%

60%

80%

100%


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 52 068) * Az alacsony elemszámok miatt nem közölt intézmények: SSZHF, SZFE, IBS, VHF, MPANNI, KRF, PTF, KEE.


A frissdiplomásokat foglalkoztató munkáltatók jellemzői A következőkben az elemzés csak azokra a frissdiplomásokra szorítkozik, akik 2012 májusában legális formában foglalkoztatottak voltak. Az emiatt bekövetkezett elemszámcsökkenés egyes részpopulációk esetében nem teszi lehetővé a részletes bontásokat, így kimaradnak az adatközlésből. A teljes célcsoportra vonatkozó átlagok és megoszlások közlésekor e csoportok is részét képezik az elemzésnek, csak a részletező bontásoknál nem jelennek meg értékeik (pl. művészetközvetítési képzési terület). A végzettek közel háromnegyedét a magánszféra cégei foglalkoztatják, de a nonprofit szféra részesedése sem elhanyagolható, hiszen minden tízedik abszolvált itt talál állást magának (30. ábra).10 30. ábra. A munkáltató gazdálkodási formája a foglalkoztatottak százalékában (%) 2,5% Magánszféra vállalatai Közszféra vállalatai

9,4%

Nonprofit szféra vállalatai Egyéb

14,6%

73,5%


A képzési területek erősen differenciáltak a munkáltató gazdálkodási formáját tekintve (31. ábra). Az informatika, a műszaki és a gazdaságtudományok képzési területek frissdiplomásainak körülbelül kilenctizede a magánszektor vállalatain belül helyezkedik el. A nemzetvédelmi és katonai, az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi szakterület végzettjei esetében hangsúlyos a szerepe a közszférának, ugyanis a munkavállalók kétötöde-fele e szektorban tevékenykedik. A nonprofit szféra a pedagógusképzésben és a tanári képzésben végzetteknél lép fel a legnagyobb foglalkoztatóként, de még itt sem éri el az egyharmados részesedést sem.

10 A besorolás a 21/2012. (IV.16.) KIM rendeletben foglalt gazdálkodási forma (GFO) szerinti osztályozáson, annak első számjegyén alapul. Az 1-es és 2-es számjegyekkel kezdődő szervezeteket a magánszférához, a 3-assal kezdődőket a közszférához, az 5-ös és 6-os kezdetűeket a nonprofit szférához, a 7-esnél nagyobb számjegyekkel kezdődőket pedig az egyéb vállalatokhoz soroltuk.

41

42


31. ábra. A munkáltató gazdálkodási formája képzési területenként a foglalkoztatottak százalékában (%) Agrár Bölcsészettudomány

69,5%


87,9%

Informatika

90,2%

Jogi

56,5%

Műszaki

88,5%

Művészet Nemzetvédelmi és katonai Orvos- és egészségtudomány Pedagógusképzés

58,9%

14,9% 68,1%

23,4%

Magánszféra vállalatai

19,3% 18,1%

40% Közszféra vállalatai

2,6% 3,4%

11,9%

27,0%

73,5% 20%

8,1%

27,0%

39,1%

3,2%

30,4%

13,7%

58,4%

Összesen

16,1%

10,0%

64,8%

9,5% 8,3% 5,9%

43,2%

46,6%

Természettudomány

20,5%

48,5%

37,5%


0%

11,1%

37,3%

Sporttudomány

Tanári képzés

1,5% 6,7% 3,4% 14,2% 12,9% 6,8% 1,2% 4,1% 7,0% 0,3% 2,5% 3,4% 38,0% 2,1% 8,9% 0,5% 2,1% 14,7%

77,1%

14,6% 60%

2,7% 10,5%

9,4%

80%

Nonprofit szféra vállalatai

2,5% 100% Egyéb


A foglalkoztatott frissdiplomások munkáltatóinak gazdasági ágazatára vonatkozó információt a TEÁOR kód (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) első számjegyéből nyertük ki. E szerint a feldolgozóipar a legnagyobb frissdiplomás foglalkoztató 15,6 százalékkal, amit ettől alig elmaradva a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató vállalatok követnek (13,4%). A legkisebb részesedéssel a bányászattal és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátással és légkondicionálással foglalkozó cégek bírnak (32. ábra).


32. ábra. A munkáltató gazdasági ágazata a foglalkoztatottak százalékában (%) 15,6%

Feldolgozóipar Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

13,4% 11,3%

Kereskedelem, gépjárműjavítás

9,9%

Oktatás

9,1%

Információ, kommunikáció Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

5,9% 5,3%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

4,9%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

4,8%

Egyéb szolgáltatás

3,2%

Szállítás, raktározás

3,2%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2,4%

Területen kívüli szervezet

2,3%

Építőipar

2,0%

Ingatlanügyletek

2,0%

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

1,9%

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1,4% Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0,8% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,5% Bányászat 0,2% 0%

20%

40%

60%

80%

100%


Körülbelül minden második frissdiplomás 100 főnél több főt alkalmazó cégnél dolgozik, negyedük foglalkoztatóinál az 1000 főt is meghaladja a munkavállalók száma. A mikrocégek kevéssé jellemzőek: a végzettek közül csak körülbelül hat százalék tevékenysége kötődik olyan szervezethez, ahol legfeljebb két alkalmazottat tartanak nyilván (33. ábra).

43

44


33. ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma a foglalkoztatottak százalékában (%) 5,5%

1–2 fő 3–4 fő

4,9%

24,4%

8,0%

5–9 fő 10–19 fő 20–49 fő

8,4%

50–99 fő 100–249 fő

11,1%

17,8%

10,7%

250–999 fő 1000 főnél több

9,2%


Minden bizonnyal a közszféra nagy foglalkoztatóinak jelenléte tükröződik a nemzetvédelmi és katonai, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területnél, ahol erősen felülreprezentáltak a nagy munkáltatói létszámmal bíró foglalkoztatók. A kisebb vállalatok a művészeti és a jogi képzések végzettjeinél fordulnak elő az átlagosnál gyakrabban (34. ábra).


34. ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma képzési területek szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Agrár

12,0%

18,2%


11,8%

17,6%


9,3%

15,6%

Informatika 8,7%

15,8%

Jogi

22,9% 20,3%

Művészet

15,4%

9,3%

Sporttudomány Társadalomtudomány

Tanári képzés 8,5%

13,1%

Összesen 10,3% 0%

41,9%

26,7%

20,3%

21,9%

28,1%

20% 1–4 fő

20,3% 40% 5–19 fő

13,5%

25,4%

31,2%

16,5%

17,1%

22,1%

24,2%

22,7%

11,3%

38,2%

25,7%

18,7% 13,4%

19,5%

32,8%

22,8%

Természettudomány 7,6%

28,8% 27,8%

23,5%

23,4%

17,4% 11,2%

21,7%

22,6%

12,5%

22,4%

30,7%

5,0% Nemzetvédelmi és 12,9% katonai 11,1% Orvos- és 8,5% 16,1% egészségtudomány 7,8% Pedagógusképzés

22,2%

29,9%

18,7%

23,1%

23,8%

32,8%

23,2% 16,5%

18,7%

26,5%

20,1%

23,7%

Műszaki 7,4%

28,2%

22,8% 28,2%

24,2%

23,0%

28,5% 60% 20–99 fő

24,4% 80%

100–999 fő

100%

1000 főnél több


A frissdiplomás munka jellemzői A frissdiplomásokat foglalkoztató munkáltatók jellemzőinek áttekintése után azt is érdemes szemügyre venni, hogy mik a sajátosságai az abszolváltak által végzett munkának. Ahol azt külön nem jelezzük, párhuzamos munkaviszonyok fennállása esetén mindig a főmunkára vonatkoznak adataink. Főmunkának azt tekintjük, amely heti munkaidejét tekintve intenzívebb részvételt kíván meg a munkavállalótól, azonos heti munkaóra esetén pedig a nagyobb havi bevételt biztosító munkaviszonyt kezeljük elsődlegesként.

45

46


Az alkalmazás minősége A frissdiplomások több mint négyötöde munkaviszonyban foglalkoztatott, 13 százalékuk közalkalmazotti/szolgálati jogviszonyban vállal munkát, míg a vállalkozók aránya a 3 százalékot sem éri el (35. ábra).11 Az itt közölt inaktív jogviszony csak azokra vonatkozik, akiknek adatait adott hónapra vonatkozóan a NAV is nyilvántartotta. Ahogy arra már korábban is utaltunk, ez semmiképpen sem fedi le az inaktívak teljes csoportját, amit alacsony arányuk (1%) is jelez. 35. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint (%) 1,0%

2,7% 0,2% Munkaviszony Közalkalmazotti/szolgálati jogviszony

13,3%

Inaktív jogviszony Vállalkozó Egyéb jogviszony

82,8%


A közalkalmazotti/szolgálati jogviszony jellemzőbb a nőknél, miközben a vállalkozói lét – bár még körükben is nagyon csekély arányú (3,6%) – a férfiaknál gyakoribb (36. ábra).

11 Az alkalmazás minőségének kategóriái a következő besoroláson alapulnak: (1) Munkaviszony: munkaviszony, hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony, kormányzati szolgálati viszony; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; szövetkezeti tag, munkaviszony (2) Közalkalmazotti/szolgálati jogviszony: közalkalmazotti jogviszony; közszolgálati jogviszony; bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony; fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos katona; igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony; országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő; különleges foglalkoztatási állományban lévő személy (3) Inaktív jogviszony: közfoglalkoztatási jogviszony; gyermekgondozási segély; adóköteles munkanélküli ellátásban részesülő személy; biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás; ápolási díj; gyermeknevelési támogatás (4) Vállalkozó: a társas és egyéni vállalkozók összes kategóriája együttesen (5) Egyéb jogviszony: ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony; egyházi személy, szerzetesrend tagja; tan. szerz. al. szakképző. isk. tan. f. tanuló; a magánszemély más államban, illetve EU/EGT tagállamban biztosított, erről igazolással rendelkezik; prémiumévek programban résztvevő személy


36. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint nemenként (%) Férfi Nő

80,8%

Összesen 0%

9,8% 3,6% 0,6% 0,1% 15,6% 2,1% 1,3% 0,2% 13,3% 2,7% 1,0% 0,2%

85,9%

82,8%

20%

40%

60%

80%

100%

Munkaviszony Közalkalmazotti/szolgálati jogviszony Inaktív jogviszony Vállalkozó Egyéb jogviszony


Az életkor emelkedésével folyamatosan nő a közalkalmazotti/szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak aránya (37. ábra). Ez azonban nem életkori hatásnak tudható be, hanem annak, hogy az ehhez a szférához erősen kötődő képzési területeken – tanári, nemzetvédelmi és katonai, jogi – felülreprezentáltak az idősebb, gyakran levelező munkarendben diplomához jutó végzettek. Úgy tűnik, a kései diplomaszerzésnek erőteljes motorja a közalkalmazotti lét, ahol rögzített szabályok mentén, előre ismert mértékben a bérben is bizonyosan realizálódik a(z újabb) felsőfokú végzettség megszerzése. A vállalkozói hajlandóság is növekszik az idősebb abszolválók felé, a legidősebbeknél körülbelül háromszor akkora a vállalkozók aránya, mint legfiatalabb társaiknál. 37. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint életkori csoportonként (%) 24 év alatti

88,1%

24–26 éves

85,8%

27–29 éves

82,8%

30–35 éves

75,2%

35 év feletti

64,9%

Összesen 0%

82,8% 20%

40%

60%

8,9% 1,7% 1,0% 0,3% 11,3% 1,9% 0,9% 0,1% 12,3% 3,9% 1,0% 4,5% 18,8% 1,3% 0,2% 0,9% 0,2% 28,4% 5,6% 13,3% 2,7% 1,0% 0,2% 80% 100%



A települési hierarchiában lefelé haladva is hasonlót tapasztalunk: folyamatosan nő a közalkalmazotti/szolgálati jogviszonyban létesített munkaviszonyok aránya a nagyközségben/községben állandó lakcímmel rendelkezők felé (38. ábra). Előbbi talán azzal magyarázható, hogy az ebbe a típusba tartozó településeken jelentős diplomás foglalkoztatónak számítanak az iskolák,

47

48


önkormányzatok stb., amik tipikusan ehhez a szférához kötődő intézmények. Érdekes módon a vállalkozók aránya is a legmagasabb körükben, még a fővárosi értékeket is meghaladja. Ezeket az adatokat azonban óvatosan kell kezelnünk, hiszen a korábbiakban láthattuk, hogy kiugróan alacsony e településtípuson állandó lakcímmel rendelkező frissdiplomások aránya, így az egy évfolyamra nézve teljes körű adatközlés is bizonytalanságokat tartalmaz. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az állandó lakóhely nem feltétlenül azonos a munkavégzés helyével, különösen igaz ez hazánkban, ahol gyakori az agglomerációból ingázás, illetve gyakran elmarad a lakcímváltoztatás bejelentése. 38. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és az állandó lakóhely településtípusa szerint (%) Főváros

85,5%


82,4%

Város

81,1%

Nagyközség vagy község

65,5%

Összesen 0%

82,8% 20%

40%

60%

10,9% 3,1% 0,3% 0,2% 13,6% 2,7% 1,1% 0,2% 14,7% 2,5% 1,5% 0,2% 0,9% 29,2% 4,4% 13,3% 2,7% 1,0% 0,2% 80% 100%



A mesterképzésben, illetve egységes osztatlan képzésben végzett frissdiplomások közül körülbelül minden harmadik dolgozik közalkalmazottként, ami lényegesen meghaladja az átlagot. E mögött minden bizonnyal az állhat, hogy e képzési szinteknél nagy arányt képvisel a tanári, jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési terület, amik az átlagosnál nagyobb mértékben kötődnek a közszférához (39. ábra).


39. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési típusa szerint (%) Főiskolai képzés

86,4%

Egyetemi képzés

85,2%


86,0%

Mesterképzés (MA/MSc)

64,0%

Egységes, osztatlan képzés

60,8%


83,0%

Összesen

82,8%

0%

8,4% 3,7% 1,4% 0,1% 11,5% 2,6% 0,6% 0,1% 10,2% 2,4% 1,2% 0,2% 0,7% 0,3% 31,1% 3,9% 0,6% 0,2% 36,5% 1,9% 12,0% 3,1% 1,8% 0,1% 13,3% 2,7% 1,0% 0,2%

20%

40%

60%

80%

100%



Ahogy arra már korábban is utaltunk, a levelező munkarendből kikerülő végzettek nagyobb arányban dolgoznak a közszférában, ami valószínűsíti, hogy gyakran a már meglévő közalkalmazotti munkaviszonyuk mellett kezdenek részmunkaidős képzésekbe, hogy előmozdítsák a bértáblán való előrejutásukat (40. ábra). Az ebbe a csoportba tartozók nappalin végzett társaiknál gyakrabban válnak vállalkozóvá, de ezzel együtt is csak minden huszonötödik részidős végzett fő megélhetési forrását biztosítja az ilyen típusú tevékenység. 40. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük munkarendje szerint (%) Nappali

86,0%

Levelező

75,3%


81,5%

Összesen

82,8%

0%

20%

40%

60%

10,8% 2,1% 0,9% 0,2% 1,2% 0,2% 19,3% 4,0% 13,3% 4,3% 0,8% 0,1% 13,3% 2,7% 1,0% 0,2% 80% 100%



A közalkalmazotti/szolgálati jogviszony leginkább a nemzetvédelmi és katonai, valamint az orvos- és egészségtudományi képzés sajátja, az ezeken a területeken végzettek csaknem fele ebben a szférában dolgozik. Hasonlóképpen kiugróan gyakori ez még a jogi és tanári képzésben abszolváltak esetében is, körülbelül harmaduk kapcsolódik e szférához. A művészet

49

50


képzési területen ezzel szemben a vállalkozóként tevékenykedők felülreprezentáltak (7,9%), arányuk közel háromszorosa az átlagos értéknek (41. ábra). 41. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési területe szerint (%) Agrár Bölcsészettudomány

82,1%


90,9%

Informatika

93,5%

Jogi

64,4%

Műszaki

90,9%

Művészet Nemzetvédelmi és katonai Orvos- és egészségtudomány

75,4%

16,7%

48,9% 54,0%

Pedagógusképzés

75,6%

Sporttudomány

86,4%


82,9%

Természettudomány

77,1%

Tanári képzés

64,3%

Összesen 0%

9,8% 3,7% 2,0% 0,1% 12,8% 3,3% 1,4% 0,4% 6,0% 2,5% 0,5% 0,1% 3,8% 2,5% 0,1% 0,1% 0,8% 0,3% 32,8% 1,7% 6,1% 2,2% 0,7% 0,1%

84,4%

82,8% 20%

40%

60%

7,9%

1,2% 0,6% 47,5% 1,8% 1,1% 0,1% 42,3% 2,5% 1,8% 0,3% 19,6% 2,7% 9,6% 3,1% 0,7% 0,2% 12,3% 3,0% 1,7% 0,1% 19,1% 1,6% 2,0% 0,2% 1,2% 0,3% 30,5% 3,7% 13,3% 2,7% 1,0% 0,2% 80% 100%




Munkaidő és mellékállás Az előzőekben csak a végzettek főmunkájának tekinthető munkaviszonyt elemeztük, azonban érdemes szemügyre vennünk azt is, hogy a párhuzamosan fennálló foglalkoztatási jogviszonyok és az azokhoz tartozó heti munkaidők milyen mintázatokat és kombinációkat alkotnak a frissdiplomások körében (42. ábra).12 A foglalkoztatott végzettek túlnyomó többsége (91,5 százaléka) csak egyetlen munkaviszonnyal rendelkezik, ami többnyire teljes munkaidős jogviszony (80%), 11,5 százalék pedig részmunkaidős foglalkoztatás. A párhuzamosan több teljes munkaidős állás (5,3%) vagy a 40 órás állás mellett fennálló részmunkaidős mellékállás (1,8%), esetleg a több részmunkaidős foglalkozás egyidejű kombinálása (1,5%) kevéssé jellemzi a frissdiplomás foglalkoztatást. 42. ábra. Munkaidő-kombinációk a foglalkoztatottak százalékában (%) 1,5% Csak min. 40 órás munkaviszonya van 1,8%

Több min. 40 órás munkaviszonya van

11,5%

Van min. 40 órás és legalább egy egyéb időtartamú munkaviszonya is 5,3%

Nincs min. 40 órás, csak egy egyéb időtartamú munkaviszonya Nincs min. 40 órás, csak több egyéb időtartamú munkaviszonya

79,9%


12 Az egyéni vállalkozók esetében a heti munkaidők közlése nem lehetséges, így a munkaidőkre vonatkozó elemzésből kimaradnak azok, akik csak egyéni vállalkozóként keresik kenyerüket. Ugyanebből az okból nem jelenik meg párhuzamos foglalkoztatási jogviszonyként, ha valaki egyéb munkaviszonya mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik. Az elemzés a 2012 májusában fennálló munkaviszonyokat vizsgálja, azonban nem szűri ki a hónap során munkát váltókat, így azok a foglalkoztatottak, akik ebben a hónapban zárták le egyik munkaviszonyukat és még májusban új foglalkoztatási jogviszonyba kezdtek, az adatokban úgy jelennek meg, mintha párhuzamosan több állással is rendelkeztek volna.

51

52


A nők körében gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál, sőt minimális mértékben a mellékállások is többször fordulnak elő náluk (43. ábra). 43. ábra. Munkaidő-kombinációk nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%) Nő Férfi

82,2%

Összesen 0%

5,1% 12,8% 1,9% 1,8% 5,6% 9,5% 1,6% 1,1% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5%

78,4%

79,9%

20%

40%

60%

80%

100%

Csak min. 40 órás munkaviszonya van Több min. 40 órás munkaviszonya van Van min. 40 órás és legalább egy egyéb időtartamú munkaviszonya is Nincs min. 40 órás, csak egy egyéb időtartamú munkaviszonya Nincs min. 40 órás, csak több egyéb időtartamú munkaviszonya


A fiatalabbak gyakrabban elégszenek meg egyetlen részidős állással, mint idősebb társaik, akiknél az átlagosnál jellemzőbb, hogy teljes munkaidős állásuk mellé még további munkát is vállalnak. Ezek a halvány eltérések azonban mit sem változtatnak azon, hogy minden korcsoportban túlnyomó többségben vannak azok, akik egyetlen, legalább 40 órás munkaviszonnyal rendelkeznek (44. ábra). 44. ábra. Munkaidő-kombinációk életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%) 24 év alatti

78,4%

24–26 éves

83,1%

27–29 éves

81,3%

30–35 éves

75,1%

35 év feletti

73,8%

Összesen 0%

79,9%

20%

40%

60%

1,1% 3,0% 16,1% 1,4% 3,7% 10,5% 1,6% 1,1% 5,8% 9,4% 1,8% 1,7% 11,1% 9,2% 2,3% 2,3% 12,0% 8,2% 3,0% 3,0% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5% 80% 100%



Az állandó lakóhely településtípusa szerint nem találunk lényeges különbségeket, bár némileg nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidős munkaviszonyban a fővárosban bejelentett lakóhellyel bírók, miközben a (nagy)községek bejelentett lakóinál a többes munkaviszonyok fordulnak elő gyakrabban (több teljes vagy több részidős munkaviszony kombinálása) (45. ábra).


45. ábra. Munkaidő-kombinációk az állandó lakóhely településének típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Főváros

78,0%


80,5%

Város

81,1%


73,4%

Összesen 0%

79,9%

20%

40%

60%

4,6% 13,8% 1,8% 1,8% 5,5% 11,0% 1,6% 1,4% 5,5% 10,1% 2,0% 1,3% 11,0% 11,0% 0,9% 3,7% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5% 80% 100%



A teljes munkaidejű foglalkoztatás ritkább a főiskolai szinten abszolváltaknál, esetükben felülreprezentáltak a csak egyetlen részmunkaidős állással rendelkezők. A mesterképzésről és az egységes osztatlan képzésről kikerülők esetében találkozunk leggyakrabban teljes munkaidős jogviszonyokkal. Míg azonban az egykori mesterszakosok esetében az egymással párhuzamosan végzett 40 órás állások fordulnak elő kiugróan gyakran, addig az egységes osztatlan képzésről kikerülők – a hagyományos egyetemi képzés végzettjeihez hasonlóan – inkább csak egyetlen teljes munkaidős jogviszonyt választanak (46. ábra). 46. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Főiskolai képzés Egyetemi képzés

83,2% 79,4%

Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc)

76,5%


81,5%


71,6%

Összesen 0%

6,1% 11,1% 2,1% 1,4% 4,2% 9,9% 1,5% 1,2% 4,6% 13,1% 1,5% 1,4% 6,4% 11,9% 3,4% 1,8% 6,2% 6,9% 4,4% 1,0% 5,4% 19,0% 1,4% 2,6% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5%

79,3%

79,9%

20%

40%

60%

80%

100%



53

54


A levelező, esti vagy távoktatás munkarendben végzettek körében gyakrabban fordul elő a párhuzamos munkavégzés, mint nappali tagozaton abszolvált társaiknál, akiknél mind a részidős, mind a 40 órás munkaviszony esetén felülreprezentáltak az egyetlen munkaviszonnyal rendelkezők (47. ábra). 47. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Nappali

81,0%

Levelező

77,4%


79,1%

Összesen 0%

79,9%

20%

40%

60%

3,5% 12,8% 1,5% 1,2% 9,6% 8,6% 2,1% 2,3% 7,5% 7,8% 2,8% 2,8% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5% 80% 100%



A képzési területeket vizsgálva szembeötlő a művészet és a sporttudomány képzési terület heti 40 munkaórát el nem érő munkaviszonyainak kimagasló aránya. A művészet képzési terület végzettjeinek közel harmada csak egyetlen részmunkaidős állással rendelkezik, további 9 százalékuk pedig több ilyen munkaviszonyt kombinál. A kizárólag csak heti 40 munkaórát el nem érő állások megjelenése felülreprezentált még a természettudomány, a pedagógusképzés, a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány frissdiplomásai körében is. A másik pólust a jogi, műszaki, informatikai és gazdaságtudományi képzések jelentik, ahol 10 százalék alatt marad a csak részmunkaidős foglalkozások betöltése (48. ábra).


48. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Agrár Bölcsészettudomány

75,3%


84,6%

Informatika

85,4%

Jogi

89,0%

Műszaki Művészet

85,8% 48,2%


5,3%5,9% 84,4%

71,0%

Pedagógusképzés

72,5%

Sporttudomány

61,0%


31,8%

71,3%

Tanári képzés

69,6%

Összesen

79,9%

20%

40%

8,8%

9,0% 5,1% 0,3% 1,2% 12,7% 8,1% 6,0% 2,2% 2,5% 5,6% 16,9% 2,5% 2,2% 2,7% 27,3% 6,8%

75,0%

Természettudomány

0%

4,3% 11,1% 1,2% 1,2% 4,8% 1,9% 16,6% 1,4% 4,7% 8,3% 1,2% 1,2% 4,4% 8,4% 0,9% 0,9% 5,1% 4,4% 1,2% 0,3% 3,8% 8,6% 1,1% 0,7%

82,2%

60%

5,8% 1,8% 15,6% 1,8% 4,4% 1,8% 20,4% 2,1% 4,4% 3,1% 12,2% 10,7% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5% 80% 100%



Azok, akik munkájuk mellett felsőfokú tanulmányokat is folytattak 2012 májusában, lényegesen ritkábban vállalnak teljes munkaidős állásokat, az ennél kevesebb elfoglaltságot jelentő munkák azonban két és félszer gyakrabban fordulnak elő körükben, mint a már nem tanuló kollégáiknál. Ugyanakkor azt is ki kell emelnünk, hogy a hallgatói csoportban is akadnak munkaviszonyt halmozók (összesen körülbelül 8 százalékuk), akik a tanulás mellett még a munkaerőpiacon is egyidejűleg több munkahelyet töltenek be (49. ábra).

55

56


49. ábra. Munkaidő-kombinációk a végzett 2012. májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Csak dolgozik 2012 májusában Tanul és dolgozik 2012 májusában

5,4%

81,3% 66,0%

Összesen

4,2% 1,5%

79,9%

0%

20%

40%

60%

10,1% 1,8% 1,4%

26,4% 1,9% 5,3% 11,5% 1,8% 1,5%

80%

100%



A főmunka vertikális illeszkedése Elemzésünkben azokat a foglalkozásokat tekintjük felsőfokú végzettséget igénylőeknek, amelyek FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) kódja az 1–3 értékek valamelyikével kezdődik. A frissdiplomás foglalkoztatottak negyede tekinthető ez alapján túlképzettnek. A főmunka FEOR főcsoportok szerinti vizsgálatából kiderül, hogy a legtöbben (41,1%) a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő munkakörben dolgoznak, de az sem ritka (6,3%), hogy két évvel abszolutóriumuk megszerzése után gazdasági, igazgatási, képviseleti vezetők, törvényhozók legyenek (50. ábra). Az ábráról az is leolvasható, hogy a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók többsége is az irodai és ügyviteli, valamint kereskedelmi és szolgáltatási munkakörökben összpontosul, ettől alacsonyabb szakképzettséget igénylő feladatokat vagy fizikai munkát csak töredékük (összesen 4,6 százalékuk) végez. 50. ábra. A frissdiplomás foglalkoztatottak megoszlása FEOR főcsoportok szerint (%) 1,2% 1,4% 0,4% 6,0%

1,6%

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

6,3%

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

14,3%

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 41,0%

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások

27,8%

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások



A nőknél 12 százalékponttal gyakrabban fordul elő, hogy olyan foglalkozásokat töltenek be, ahol túlképzettnek minősülnek (51. ábra). A frissdiplomás férfiaknak csak 17,7 százaléka dolgozik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben. 51. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%) Férfi

17,7%

Nő

29,6%

Összesen

24,8%

0%

20%

40%

60%

80%

100%


Részletesebb bontásban vizsgálva a FEOR kódokat13 kiderül, hogy a nők és férfiak között fennálló különbségek nemcsak a diplomás-nem diplomás dimenzió mentén értelmezhetőek, hiszen e két kategórián belül is arányeltolódások tapasztalhatóak (52. ábra). A férfiak mind a vezetői, mind a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban felülreprezentáltak, ugyanakkor nem meglepő módon a fizikai foglalkozások körében is ugyanezt tapasztaljuk. A nők ezzel szemben a középfokú, esetleg felsőfokú végzettséget igénylő irodai, ügyviteli vagy egyéb szellemi munkakörben foglalatoskodnak leginkább. 52. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása nemenként (%) Férfi 8,4% Nő

4,9%

50,7% 34,7%

Összesen 6,3% 0%

23,2% 30,8%

41,1%

20%

27,8%

40%

60%

6,4% 7,0% 4,3% 7,1% 19,7% 2,8% 6,0% 14,3% 4,5%

80%

100%

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Fizikai foglalkozások


13 Az alsó kategóriák alacsony aránya és a könnyebb interpretálhatóság érdekében a FEOR főcsoportokat hat kategóriára redukáltuk, ahol a némileg leegyszerűsítő fizikai foglalkozások címszó alatt együttesen kezeljük a következő főcsoportokat: mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások; ipari és építőipari foglalkozások; gépkezelők, összeszerelők, járművezetők; szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások.

57

58


Életkor szerint vizsgálva a végzettek főmunkájának vertikális illeszkedését, lényegi különbséget csak a legfiatalabb, illetve a legidősebb csoportokban találhatunk. Miközben a 24 év alattiaknak még közel a harmada túlképzettnek minősül az általa betöltött állásban, addig 35 év feletti társaiknál ettől jóval kisebb mértékben jelenik meg a túlképzettség (15,5%). Ez többek között annak is betudható, hogy az idősebbek többsége részidős képzésben szerezte a vizsgált végzettségét, így munkaerő-piaci beágyazottságuk, tapasztalataik sokkal kedvezőbbek lehetnek végzésük után két évvel (53. ábra). 53. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%) 31,9%

24 év alatti

23,8%

24–26 éves 27–29 éves

22,7%

30–35 éves

22,2%

35 év feletti

15,5% 24,8%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%


A diplomát igénylő foglalkozásokon belül is arányeltolódásokat figyelhetünk meg az életkor előrehaladtával (54. ábra). A kor növekedésével folyamatosan nő a vezetői munkakörben dolgozók aránya, aminek hátterében az állhat, hogy az egyetemi szintű képzés, a másoddiploma megszerzése, esetleg a már több éve fennálló munkaviszony mellett részidőben megszerzett felsőfokú végzettség mind gyakrabban fordul elő az idősebbek körében.


54. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása életkori csoportonként (%) 24 év alatti 24–26 éves

2,9% 4,1%

35 év feletti

41,7%

12,0%

36,2% 38,4%

18,7%

Összesen 6,3% 0%

41,1% 20%

18,8%

40%

8,3%

4,8% 5,5% 4,3% 12,2% 4,8% 28,9% 5,7% 12,7% 4,7% 29,6% 4,8% 8,1% 4,0% 27,5% 3,3% 6,0% 27,8% 14,3% 4,5% 60% 80% 100% 26,4%

45,7%

27–29 éves 6,7% 30–35 éves

28,8%

36,4%

14,0%



Az állandó lakóhely településtípusa szerint nem találunk különbséget a végzettek túlképzettségét illetően, e dimenzió mentén meglepően stabilnak mutatkozik a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók aránya (55. ábra). 55. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya az állandó lakóhely településtípusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Főváros

24,1%


24,8%

Város

25,4%


23,4%

Összesen 0%

24,8% 20%

40%

60%

80%

100%


59

60


Részletesebb bontásban vizsgálva a kérdést, szintén nem találunk jelentős különbségeket. A legkedvezőbb képet a községekben/nagyközségekben állandó lakóhellyel bíró végzettek mutatják, bár itt az alacsony elemszámok miatt érdemes fenntartásokkal kezelni az eredményeket (56. ábra). 56. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása az állandó lakóhely településtípusa szerint (%) Főváros 6,9%

40,6%

28,4%

Megyeszékhely vagy megyei jogú város 5,5%

42,4%

27,4%

Város 6,6%

40,3%

27,7%


36,1%

14,4%

Összesen 6,3% 0%

26,1%

41,1%

27,8%

20%

40%

6,0% 3,1% 5,8% 14,4% 4,5% 6,2% 13,5% 5,7% 3,6% 18,0% 1,8% 6,0% 14,3% 4,5% 80% 100% 15,0%

60%



A főiskolai szintű képzésekről kikerülő fiatalok esetében lényegesen gyakrabban fordul elő a túlképzettség jelensége, körülbelül minden harmadik frissdiplomást érinti. Ezzel szemben az egyetemi szintű képzéseknél sokkal kedvezőbb a kép, különösen az egységes, osztatlan képzésben abszolválóknál, ahol csak minden huszonötödik fiatal végez végzettségének nem megfelelő szintű munkát (57. ábra). 57. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) 33,7%

Főiskolai képzés Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés Alapképzés (BA/BSc)

31,8% 31,1% 24,8%

Összesen 15,5%

Egyetemi képzés Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés 0%

9,5% 4,4% 20%

40%

60%

80%

100%



A vezetői pozíciók betöltése a mesterképzésről kilépőknél a leggyakoribb (16,7%), körülbelül négyszerese az átlagos értéknek. Az egységes, osztatlan szakok egykori hallgatói ezzel szemben túlnyomó többségében a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását megkövetelő munkákat látnak el (81%), a vezetői szerepkör kevéssé jellemzi őket (58. ábra). 58. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés típusa szerint (%) Főiskolai képzés 7,4% Alapképzés (BA/BSc)

5,6%

Összesen 6,3% Régi egyetemi / főiskolai szakpáros képzés Egyetemi képzés Mesterképzés (MA/MSc) Egységes, osztatlan képzés 0%

3,4%

28,5% 31,6%

38,0% 54,0%

16,7% 4,3% 20%

9,4%

7,0% 7,6% 6,0% 14,3% 4,5% 27,8% 6,0% 10,0% 26,8% 18,1% 3,7% 10,7% 2,2% 25,6% 2,6% 17,0% 1,6% 56,9% 6,5% 1,3% 10,2% 1,0% 81,1% 3,3% 0,1% 31,7%

41,1%

4,9%

17,4%

30,4%

40%

60%

17,5%

80%

100%



A vizsgált képzés munkarendje szerint nem jelentősek az eltérések. A nappali és levelező tagozaton végzett munkavállalóknak negyede tekinthető túlképzettnek, az esti és távoktatásos formában abszolválóknak csak ötöde (59. ábra). 59. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Nappali

25,0%

Levelező

24,7%


20,5%

Összesen 0%

24,8% 20%

40%

60%

80%

100%


61

62


Vezetői munkakört is gyakrabban töltenek be a részidős képzést teljesítők, aminek lehetséges okairól fentebb már szóltunk (60. ábra). 60. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés munkarendje szerint (%) Nappali

3,8%

Levelező

12,0%


11,7%

44,5% 33,2%

30,1%

38,8%

Összesen 6,3% 0%

26,7%

29,0%

41,1% 20%

27,8% 40%

60%

5,9% 4,5% 6,1% 14,1% 4,5% 11,1% 3,7% 5,7% 6,0% 14,3% 4,5% 80% 100% 14,6%



A vertikális illeszkedés legmagasabb foka az orvos- és egészségtudomány, az informatika és a jogi képzési területek esetében figyelhető meg (61. ábra). A legkedvezőtlenebb helyzetben ebben a tekintetben a társadalomtudomány, az agrár, a sporttudomány, a pedagógusképzés és a bölcsészettudomány végzettjei vannak, ezeken a területeken a frissdiplomások körülbelül 35 százaléka túlképzettként dolgozik két évvel az abszolutórium után.


61. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) Orvos- és egészségtudomány Informatika Jogi Műszaki

7,5% 8,3% 11,8% 14,3%

Tanári képzés

15,5%


15,5%

Művészet

20,3%

Összesen

24,8%

Természettudomány

25,0%


28,8%


34,9%

Pedagógusképzés

35,2%

Sporttudomány

35,3%

Agrár

35,6%


35,8%

0%

20%

40%

60%

80%

100%


63

64


A fizikai foglalkozásokban való elhelyezkedés leginkább az agrár és a pedagógusképzés friss diplomásait érinti, míg a vezetői munkakörök a nemzetvédelmi és katonai szakok abszolvált munkavállalóinál kiugróan magasak (62. ábra). 62. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés képzési területe szerint (%) Agrár 8,4% Pedagógusképzés

3,7%

28,2%

27,7%

41,3%

Műszaki 6,3% Természettudomány Művészet

2,9%


4,4%

Informatika

57,8%

33,4% 41,1%

26,4% 72,2%

Tanári képzés 7,5%

60,8%

Gazdaságtudományok 8,2%

39,3% 26,7%

Jogi 6,0% Orvos- és egészségtudomány 0%

62,3%

3,3%

67,7% 20%

40%

4,9%

8,2% 7,1% 9,9% 6,0% 8,8%

21,5% 27,8%

32,0%

8,6%

8,3% 7,4%

19,9%

27,3%

2,6%

13,5%

13,8%

9,3% 16,5%

32,4%

Nemzetvédelmi és katonai 10,4%

12,8%

26,3%

24,4%

9,3%

4,2% 7,5% 22,6% 2,6%

45,8%

Összesen 6,3% Sporttudomány 6,3%

19,8% 56,8%

5,5%

Társadalomtudomány 7,4%

12,9%

14,3% 11,2%

4,6% 6,0% 4,5%

20,1%

4,0% 3,6% 3,4% 1,2% 8,1% 2,4% 16,2% 5,0% 11,6% 2,4% 34,8% 1,5% 5,0% 36,2% 22,0% 1,9% 8,4% 1,0% 19,9% 2,4% 4,1% 0,8% 21,5% 2,6% 60% 80% 100% 17,0%



A munkájukkal párhuzamosan felsőfokú tanulmányokat is folytató, illetve csak a munkaerőpiacon aktív frissdiplomások között nem találunk érdemi különbséget a foglalkozás vertikális illeszkedése tekintetében. Azt várnánk, hogy a tanulást és munkavállalást kombináló fiatalok hajlamosabbak nem diplomát igénylő munkákat is elvállalni, de azt tapasztaljuk, hogy a már felsőfokú végzettséggel rendelkező továbbtanuló fiatalok esetében ez a tendencia nem érvényesül (63. ábra).


63. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a végzett 2012. májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) 25,0%

Csak dolgozik 2012 májusában

23,0%

Tanul és dolgozik 2012 májusában Összesen

24,8%

0%

20%

40%

60%

80%

100%


Részletes bontásban sem találunk említésre méltó eltéréseket, bár a tanulók körében némileg alacsonyabb a vezetőként tevékenykedők aránya (4,9 százalék szemben a 6,5 százalékkal) (64. ábra). 64. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a végzett 2012. májusi státusza szerint (%) Csak dolgozik 6,5% 2012 májusában 4,9% Tanul és dolgozik 2012 májusában

41,0% 43,1%

Összesen 6,3% 0%

27,6% 29,1%

41,1%

20%

27,8%

40%

60%

14,2%

6,0%

4,7% 5,0% 2,2% 6,0% 14,3% 4,5% 15,7%

80%

100%



A frissdiplomás jövedelmek jellemzői A frissdiplomások bruttó havi összjövedelme átlagosan 214 ezer forint. A jövedelmek szórása viszonylag nagynak mondható (131 ezer Ft), ami jelzi, hogy korántsem homogén a frissdiplomások populációja kereseti kilátásaik tekintetében. A közölt kereseti adatok 2012 májusára vonatkoznak, és értelemszerűen csak a Magyarországon szerzett, bejelentett és adóköteles bruttó jövedelmeket összegzik, tekintet nélkül arra, hogy milyen alkalmazási formából (munkaviszony, megbízási szerződés, vállalkozói tevékenység stb.) származnak.14

14 A kiugró bevételek korrigálása érdekében az elemzéskor figyelmen kívül hagytuk a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb egy-egy százaléknyi összjövedelmeket.

65

66


A jól ismert férfi és női béregyenlőtlenség a frissdiplomás foglalkoztatottak körében is megfigyelhető. A munkába álló nők átlagosan 45 ezer forinttal visznek haza kevesebbet, mint férfi kollégáik (65. ábra). 65. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása nemenként (Ft/hó) Férfi

240 346

146 132

Nő

115 188

Összesen

130 571 0

100 000

Havi bruttó összjövedelem átlaga

195 501 213 779 200 000

300 000

Havi bruttó összjövedelem szórása


A nemek közötti bérkülönbséget a képzésterületenként eltérő nemi arányok sem magyarázhatják, hiszen a képzési területeket külön vizsgálva sem találunk olyan szegmenst, ahol a férfiak bérelőnye megkérdőjeleződne. A férfiak átlagosan 23 százalékkal kapnak magasabb fizetséget munkájukért, a legnagyobb nemi egyenlőtlenséget a műszaki képzési terület mutatja, ahol a férfiak átlagosan 34 százalékkal magasabb keresetre számíthatnak, mint a hasonló területen végzett nők. A legegyenlőbb a nemek szerinti bérezés az informatika és a bölcsészettudomány képzési területen, ahol „csak” 4 százalékos bérelőnnyel bírnak a férfi frissdiplomás munkavállalók női kollégáikhoz viszonyítva (66. ábra).


67

66. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga képzési területenként és nemenként (Ft/hó) 282 654 271 242

Informatika

273 730 240 013

Nemzetvédelmi és katonai Műszaki

273 297

204 569

256 514 226 451

Gazdaságtudományok Összesen

195 501


197 126

240 346 233 307

224 301 200 850

Tanári képzés

214 936 193 247

Jogi Agrár

188 353 159 936


187 067 164 921


185 013 177 389

Természettudomány

183 184 174 434 160 802 141 219

Pedagógusképzés

141 381 134 343

Sporttudomány

130 369 119 069

Művészet 0

100 000

200 000

300 000 Férfi

Nő


Az idősebb generációkból származó végzettek rendre több pénzt vihetnek haza munkájukért, mint a náluk fiatalabbak (67. ábra). Ennek lehetséges okairól az egyéb munkaerő-piaci mutatók elemzésekor fentebb már szóltunk.

68


67. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása életkori csoportonként (Ft/hó) 24 év alatti

186 202

111 399

24–26 éves

217 208

125 045

27–29 éves

226 150

143 388

30–35 éves

230 535

151 114

35 év feletti

243 558

150 720

Összesen

130 570 0

100 000

213 783 200 000


300 000



Az állandó lakóhely településtípusa szerint vizsgálva a különbségeket, nem tapasztalunk nagy eltérést. A legtöbbet a nagyközségek/községek lakói viszik haza (228 ezer Ft), akiket a fővárosiak követnek (221 ezer Ft). Fentebb már szintén jeleztük, hogy az agglomeráció, illetve a lakcímváltoztatás be nem jelentése is lehet az oka e szokatlan tendenciának (68. ábra). 68. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az állandó lakóhely településtípusa szerint (Ft/hó) Főváros

221 220

139 642


124 615

Város

129 016


209 126 212 378 227 649

118 757

Összesen

130 216 0

100 000


213 458 200 000

300 000




Az állandó lakóhely megyéje szerint vizsgálódva az Alföld frissdiplomásai mutatják a legkedvezőtlenebb bérkilátásokat (69. ábra). Különösen kedvezőtlen képet fest Békés és SzabolcsSzatmár-Bereg megye, ahol a 200 ezer forintot sem érik el az átlagos frissdiplomás bérek. A legelőnyösebb bérezést a Komárom-Esztergomban, Vas megyében vagy a fővárosban állandó lakcímmel bírók esetében láthatjuk. Azonban itt is hangsúlyoznunk kell, hogy az állandó lakóhely megyéje korántsem biztos, hogy megegyezik a tényleges lakóhellyel vagy a munkavállalás megyéjével. Utóbbit a munkáltató székhelyének és telephelyének adminisztratív adatbázisokban való nehézkes elkülönítése miatt nem tudjuk egyértelműen meghatározni, így az elemzésben nem is vizsgáljuk. 69. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga az állandó lakóhely megyéje szerint (Ft/hó)

210 270 199 566

215 711 216 092 216 379

228 487 204 152

221 220 227 791

217 084 218 070

208 013

224 808 193 807

210 868 210 449

213 137

211 485 202 410

215 126


A frissdiplomás bérekben egyértelmű különbség mutatkozik abban a tekintetben, hogy a végzett egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben jutott-e diplomához, és ez független attól, hogy még a hagyományos vagy már a többciklusú képzési rendszerben abszolvált-e (70. ábra). A legtöbbet a mesterképzésből kikerülők vihetik haza (átlagosan 262 ezer forintot), ami arra utal, hogy a munkaerőpiac díjazza e képzési formát. A szakpáros képzésekről kikerülők bérben mutatkozó lemaradása (173 ezer Ft) nem a képzési szint sajátosságainak tudható be, hanem sokkal inkább annak, hogy túlnyomórészt a kedvezőtlenebb kilátásokat biztosító képzési területekről rekrutálódik.

69

70


70. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés típusa szerint (Ft/hó) Mesterképzés (MA/MSc)

261 677

146 314

Egyetemi képzés

244 063

139 537


216 135

120 883

Összesen

213 783

130 570


199 179

122 391

Főiskolai képzés

197 752

128 383


172 677

106 815 0

100 000


200 000

300 000



A nappali tagozatról kikerülők alacsonyabb bérre számíthatnak frissdiplomásként, mint egyéb munkarendekben végzett társaik. E mögött nemcsak az állhat, hogy a részidős képzések hallgatói nagyobb arányban vállalnak munkát képzésük idején, így beágyazottabbak a munkaerőpiacon, hanem az is, hogy körükben felülreprezentáltak azok, akik nem az első felsőfokú végzettségüket szerezték meg a vizsgált képzéssel (71. ábra). 71. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés munkarendje szerint (Ft/hó) Nappali

207 572

122 841

Levelező

224 861

142 984


254 502

165 061

Összesen

130 570 0

100 000


213 783 200 000

300 000




71

A diplomával rendelkezők bérelőnye különösen magas hazánkban az alacsonyabb végzettséget megszerzőkhöz képest, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a diplomások csoportján belül is jelentős különbségek adódnak. A képzési területeket vizsgálva azt láthatjuk, hogy a legjobban kereső területek végzettjei átlagosan több mint kétszer magasabb összeget kapnak munkájukért, mint a legkedvezőtlenebb fizetéssel bíró szakterületek frissdiplomásai (72. ábra). A legmagasabb béreket két piacorientált képzési terület, az informatika és a műszaki szakok könyvelhetik el, míg a legalacsonyabb átlagos fizetésekhez a művészethez és a sporthoz kötődő képzések végzettjei jutnak hozzá. 72. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés képzési területe szerint (Ft/hó) Informatika

281 512

152 422

Műszaki

258 430

144 600


248 875

126 947


236 023

137 918

Összesen

213 783

130 570

Tanári képzés

208 844

114 773


204 306

109 096

Jogi

200 785

117 120


179 101

109 660

Természettudomány

178 424

110 518

Agrár

175 146

98 862


170 107

103 010

Pedagógusképzés

142 454

72 424

Sporttudomány

99 541


80 766

Művészet

87 536 0

100 000


137 586 136 221

123 601 200 000

300 000



72


Azok a foglalkoztatott frissdiplomások, akik munkájuk mellett további felsőfokú tanulmányokat is folytatnak, átlagosan körülbelül 29 ezer forinttal alacsonyabb bérezésben részesülnek (73. ábra). A különbség még akkor is megmarad, ha a munkaidőket is figyelembe vesszük az elemzéskor, ami azért fontos, mert a tanulmányokat is folytató fiatalok gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben. 73. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett 2012. májusi státusza szerint (Ft/hó) Csak dolgozik 2012 májusában

216 344

130 988

Tanul és dolgozik 2012 májusában

123 201

Összesen

187 511 213 783

130 570 0

100 000


200 000

300 000



A diplomások közül azok keresnek a legjobban, akik több felsőfokú végzettséggel rendelkeznek egyszerre, hozzájuk képest havonta körülbelül 10–15 ezer forinttal kevesebbet visznek haza a csak egy felsőfokú végzettséggel rendelkezők (74. ábra). Két évvel az abszolutórium után azok bérezése a legalacsonyabb átlagosan, akik első felsőfokú végzettségük megszerzése után úgy döntöttek, hogy további képzések megszerzésébe is befektetnek. Úgy tűnik, további tanulmányaik miatt ideiglenesen mérsékelt jövedelemmel kell beérniük, de az egyszerre több felsőfokú végzettséggel bíró fiatalok bérkilátásait figyelembe véve, ez megtérülhet a jövőben. 74. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett képzési életútja szerint (Ft/hó) A vizsgált képzés az egyetlen felsőfokú diplomája

131 277

A vizsgált képzés legalább a második diplomája

129 993

A vizsgált képzés köztes diplomája – azaz legalább másoddiploma és jelenleg is tanul

215 112 229 862 226 628

154 216

A vizsgált képzés a tanulmányok első eleme – azaz utána továbbtanul a felsőoktatásban

124 159

Összesen

130 570 0

100 000


198 918 213 783 200 000

300 000




73

Érdemes nemcsak a szociodemográfiai és képzési jellemzők mentén, hanem a munkáltató és a munka jellemzői mentén is összevetni a frissdiplomások bruttó jövedelmi viszonyait. Gazdálkodási forma szempontjából egyértelműen a magánszféra képes a legmagasabb béreket biztosítani (227 ezer Ft). A közszférában elhelyezkedők ettől átlagosan havi 28 ezer forinttal maradnak el, de még így is 24 ezer forinttal több pénzt visznek haza átlagosan, mint a nonprofit szektor frissdiplomás munkavállalói (75. ábra). 75. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató gazdálkodási formája szerint (Ft/hó) Magánszféra vállalatai

226 757

138 834

Közszféra vállalatai

104 369

Nonprofit szféra vállalatai

175 284

89 337

Egyéb

199 408

119 929

Összesen

198 714 217 178

130 895 0

100 000


200 000

300 000



A legmagasabb frissdiplomás bérek a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás és a bányászat ágazatában tapasztalhatóak, éppen azokon a területeken, ahol a legkevesebb végzett dolgozik (76. ábra). Ugyanakkor a legnagyobb frissdiplomás foglalkoztatóként fellépő feldolgozóipar is a top 3 jövedelmi kilátással bíró ágazat közé került. Átlagosan a legalacsonyabb béreket a művészet, szórakoztatás, szabadidő és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatai nyújtják.

74


76. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató főtevékenysége szerint (Ft/hó) Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

337 256

171 627

Bányászat

297 514

128 297

Feldolgozóipar

272 844

147 068

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

271 746

143 741

Információ, kommunikáció

256 190

137 966

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

231 401

116 630

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

229 631

106 965

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

227 289

135 561

Szállítás, raktározás

226 399

131 437

Összesen

217 204

130 899

Területen kívüli szervezet

197 292

118 593

Kereskedelem, gépjárműjavítás

196 688

128 274

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

185 452

111 967

Építőipar

184 133

115 633

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Oktatás

182 865

103 772

177 349

100 388

Ingatlanügyletek

169 446

102 140

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

167 647

80 663

Egyéb szolgáltatás

165 278

87 163

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

91 182

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

63 701 0

140 372

122 594

100 000


200 000

300 000

400 000




75

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy munkáltató az alkalmazottainak létszámát tekintve, annál magasabb bérekkel tud szolgálni frissdiplomás munkavállalói számára. A tendenciától egyedül a legnagyobb foglalkoztatók térnek el, ahol némileg alacsonyabbak az átlagos munkabérek, mint a 250–999 főt alkalmazó cégeknél (77. ábra). 77. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató mérete szerint (Ft/hó) 1–2 fő

76 462

3–4 fő

116 279 127 790

78 421

5–9 fő

146 418

89 470

10–19 fő

167 772

99 046

20–49 fő

116 508

50–99 fő

195 423 215 744

127 236

100–249 fő

232 902

130 609

250–999 fő

267 103

132 439

1000 főnél több

251 829

138 439

Összesen

214 894

130 739 0

100 000


200 000

300 000



A legtöbbet a munkaviszonyban foglalkoztatottak keresik, még úgy is, hogy a megbízási és a hallgatói szerződések is ebbe a kategóriába tartoznak. Nem sokkal maradnak el ettől a közalkalmazotti/közszolgálati bérek sem, átlagosan 211 ezer forintot vihetnek haza ennek a jogviszonynak a foglalkoztatottjai. A 78. ábra. szórásra vonatkozó értékeiből az is leolvasható, hogy nem meglepő módon a közalkalmazotti fizetések homogénebbek, mint a munkaviszonyból származó bérek. Az inaktívak esetében tapasztalt bevételek a közfoglalkoztatásból, illetve az adóköteles munkanélküli ellátásokból származnak. A főtevékenységüket tekintve vállalkozóként dolgozók csak igen alacsony bejelentett fizetésekről számolnak be (havi bruttó 117 ezer Ft) (78. ábra).

76


78. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az alkalmazás minősége szerint (Ft/hó) Munkaviszony

217 382

135 449

Közalkalmazotti/szolgálati jogviszony

211 059

97 311

Inaktív jogviszony

26 029

Vállalkozó

84 280 116 745

48 828

99 198 89 377

Egyéb jogviszony Összesen

213 363

130 392 0

100 000

200 000


300 000



A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók átlagosan másfélszer annyi pénzt kapnak munkájukért, mint azok a frissdiplomások, akik túlképzettek az általuk betöltött munkakörhöz (79. ábra). Ez alapján úgy tűnik, hogy a munkáltatók a betöltött foglalkozást bérezik, nem pedig a munkavállaló iskolai végzettségét.15 79. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a foglalkozás minősége szerint (Ft/hó) Nem igényel a munka felsőfokú végzettséget

97 427

A munka felsőfokú végzettséget igényel

161 162 235 365

134 826

Összesen

216 925

130 565 0

100 000

Average of monthly gross total income

200 000

300 000

Variance of monthly gross total income


15 Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a középfokú végzettséget igénylő foglalkozásokon belül vajon többet keresnek-e az azt diplomával betöltők, mint alacsonyabb végzettségű kollégáik. Erre azonban jelen adatintegráció sajnos nem tud választ adni.


77

A FEOR főcsoportok szerint vizsgálva az átlagos bruttó jövedelmek alakulását, az első három kategória esetében folyamatosan csökkenő tendenciát tapasztalunk, azonban a többi főcsoport között már korántsem egyértelmű a sorrend. Legkevésbé a szakképzettséget nem igénylő, illetve a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások jövedelmezőek a frissdiplomások körében (80. ábra). 80. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása FEOR főcsoportok szerint (Ft/hó) Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

252 305

175 322

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

245 956

135 723

Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

216 156

121 064

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások

179 959

101 617

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

121 921

74 218

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

134 792

69 344

Ipari és építőipari foglalkozások

179 750

97 463

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

180 048

105 135 68 972

113 708

Összesen

216 925

130 565 0

100 000


200 000

300 000



Azok a frissdiplomások keresnek a legjobban, akik 40 órás munkaviszonyuk mellé másik állást is vállalnak, ugyanakkor ez a többlet átlagosan csak körülbelül 20 ezer forintot jelent havonta azokhoz képest, akik csak egyetlen teljes munkaidős munkával rendelkeznek. Ez arra enged következtetni, hogy azok hajlamosabbak inkább többletmunkákat vállalni, akiknek fizetése eleve alacsonyabb, így kénytelenek azt kiegészíteni más forrásokkal is. A legalacsonyabb átlagbér természetesen az egyetlen részmunkaidős állással rendelkezők körében tapasztalható, ami még a frissdiplomás bérek átlagának felét sem éri el (102 ezer Ft). Nem meglepő tehát, hogy a részidős munkákban felülreprezentált képzési területek (például a művészeti vagy a sporttudományi) átlagbéreit tekintve elmarad más szakterületektől (81. ábra).

78


81. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása munkaidőkombinációk szerint (Ft/hó) Csak min. 40 órás munkaviszonya van

232 817

126 433

Több min. 40 órás munkaviszonya van

147 155

Van min. 40 órás és legalább egy egyéb időtartamú munkaviszonya is

250 462 253 081

138 518

Nincs min. 40 órás, csak egy egyéb időtartamú munkaviszonya

102 041 83 385

Nincs min. 40 órás, csak több egyéb időtartamú munkaviszonya

101 187

Összesen

148 171 217 928

130 631 0

100 000


200 000

300 000



Intézményi összevetés A felsőoktatási intézmények számtalan dimenzió mentén térnek el egymástól, ezért nyers összevetésük egyéb megfontolások nélkül igen kockázatos lenne. A korábbiakban láthattuk, hogy a különféle képzési jellemzők (munkarendek, képzési szintek, képzési területek stb.) milyen jelentős mértékben alakítják a jövedelmeket, ezért e jellemzők intézményenként eltérő megoszlása miatt nem feltétlenül az intézmények kiválósága tükröződne az összevetéskor, hanem a fenti mutatók eltérő megoszlása. Emiatt ebben a részben csak az alap- és mesterképzés, valamint az egységes osztatlan képzés végzettjeit vizsgáljuk, ráadásul azon belül is csak a nappali munkarendről kikerülők adatait közöljük.16 A fentiek alapján az intézményeket csak egy-egy képzési területen belül vetjük össze egymással végzettjeik kereseti adatai mentén. Még e korlátozásokkal együtt is számtalan különbség marad kontrollálatlanul, például az intézmények eltérő szakos kínálata vagy gazdasági környezetük, így minden esetben érdemes szem előtt tartani és végiggondolni a háttérben esetlegesen munkálkodó egyéb hatásokat is. Az adatok teljes körűsége ellenére az összevetésből kimaradnak azok az intézmények, amelyek az adott képzési területen belül nem rendelkeznek a közlési határnak megfelelő számú foglalkoztatott frissdiplomással.

16 Az adminisztratív adatok integrációjából megjelent gyorsjelentés még a munkarendre való tekintet nélkül, együttesen közölt adatokat. A korábban publikált és a jelenleg közölt értékek és intézményi sorrendek közötti különbség emiatt akár nagyobb eltéréseket is mutathat. Ennek oka – ahogy már korábban is jeleztük –, hogy a részidős képzésekben végzők átlagosan nagyobb béreket tudhatnak magukénak a már ismertetett okok miatt, így az intézmény részidős végzettjeinek aránya jelentősen alakíthatja az átlagokat.


79

Agrár képzési terület Az agrár képzési terület elhelyezkedő frissdiplomásai ritkábban vállalnak felsőfokú végzettséghez kötődő munkát, és bérük is elmarad az átlagtól. A képzési területen belül nem találunk jelentős különbségeket az intézmények között, az átlagokban tapasztalt legnagyobb eltérés legfeljebb 23 ezer forint havonta. A legmagasabb és egyúttal leghomogénebb jövedelmi kilátásokat a Pannon Egyetem tudja biztosítani végzettjei számára (171 ezer Ft), miközben a legkedvezőtlenebb bérezés egy fővárosi intézmény, a BCE esetében tapasztalható (148 ezer Ft). A Szolnoki Főiskola a fizetésekben tapasztalt rendkívüli heterogenitással tűnik ki a képzőhelyek sorából (82. ábra). 82. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az agrár képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* Teljes átlag

194 783

112 763

PE

170 671

67 162

SZTE

164 673

97 770

SZIE

162 122

95 290

KE

161 402

68 231

SZF

127 163

NYME

82 787

Képzésterületi átlag

87 004

KF

68 415

DE

74 841

BCE

94 894 0

100 000


161 314

159 506 157 551 155 688 150 924 147 751 200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 651) *Az NYF és a KRF végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

80


Bölcsészettudomány képzési terület Hasonlóan az agrár végzettségűekhez, a bölcsészettudományi képzésekből kikerülő munkavállalók is az átlagosnál kedvezőtlenebb jövedelmi és illeszkedési mutatókkal bírnak. A bölcsészettudományi képzési területen belül már némileg szórtabbak a jövedelmi kilátások, itt csaknem másfélszeres a különbség a legkedvezőbb bérekkel rendelkező ELTE (177 ezer Ft) és a másik póluson elhelyezkedő Nyíregyházi Főiskola (125 ezer Ft) átlagfizetései között (83. ábra). Az intézmények közötti eltéréseket látszólag nem magyarázza a főiskola-egyetem, vagy a kelet–nyugat megkülönböztetés sem. Érdemes az eredmények értékelésekor azt is figyelembe venni, hogy egyes intézmények még azonos munkarenden és képzési területen belül is rendkívül nagy szórást produkálnak (lásd PTE). 83. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a bölcsészettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* Teljes átlag

194 783

112 763

ELTE

176 826

119 079

PPKE

131 304

PE

169 465

162 219

74 099

161 347 143 975

PTE ME

155 757

68 707


150 585

95 730

KJF

146 518

71 893

DE

143 994

86 890

EKF

142 531

73 918

SZTE

101 594

ZSKF

77 282

SZIE

55 368

NYME

51 399

NYF

57 321 0

100 000


141 470

135 030 134 293 132 966 124 751 200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 773) *Az EJF, a KRE, a KE és a WJLF végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.


Gazdaságtudományok képzési terület A gazdaságtudományok frissdiplomás munkavállalói némileg átlag alatti vertikális illeszkedéssel, ugyanakkor az átlagnál kedvezőbb keresetekkel rendelkeznek. A legelőnyösebb mutatókkal a Budapesti Corvinus Egyetemről kikerülő gazdasági szakemberek bírnak, míg a Nyíregyházi Főiskola és a Tomori Pál Főiskola kilépő hallgatói lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel vállalhatnak munkát (84. ábra). Az is leolvasható az ábráról, hogy a gazdaságtudományok területén tapasztalt magas átlagfizetés leginkább a fővárosi egyetemek és a BGF kereseti adatainak köszönhető, hiszen a legtöbb intézmény a teljes frissdiplomás átlag alatt marad értékeivel.

81

82


84. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a gazdaságtudományok képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* BCE

259 734

147 499

BGF

246 492

128 589

BME

244 577

161 508

OE

239 474

136 774

PTE

209 155

90 518


208 986

115 531

ME

96 543

ÁVF

96 264

EDUTUS

205 268 201 121 195 569

106 568

Teljes átlag

194 783

112 763

ZSKF

194 735

99 426

EKF

192 022

95 693

SZE

191 748

79 220

BKF

191 688

100 483

PE

98 192

SZTE

98 855

DE

190 161 179 390 176 282

90 055

SZF

176 148

83 013

SZIE

175 995

78 784

NYME

94 986

KJF

81 763

DF

81 473

KE

76 901

TPF

61 453 0

174 211 169 639 151 984

46 495

NYF

174 636

100 000


146 174 141 647 200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 2 920) *Az IBS, az EJF és a KEE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.


83

Informatika képzési terület Az elhelyezkedő informatikusok kiemelkedően jól teljesítenek a munkaerőpiacon a frissdiplomások között, így nem meglepő, hogy a területen legkedvezőtlenebb mutatóval bíró Gábor Dénes Főiskoláról kikerült végzettek is még mindig átlag fölötti értékeket produkálnak. A legmagasabb átlagkeresettel ezúttal is többnyire fővárosi intézmények, illetve a dunántúli Pannon Egyetem dicsekedhet (85. ábra). 85. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az informatika képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* PE

349 388

175 956

PPKE

299 104

114 203

BME

292 828

139 773

BCE

281 617

133 043

OE

270 527

150 312

KF

268 410

111 532


255 279

131 825

SZE

242 759

99 991

ME

242 012

99 128

DE

229 921

109 814

SZTE

229 041

124 937

ELTE

222 336

137 945

DF

219 796

85 785

GDF

102 296

Teljes átlag

112 763 0

100 000


212 658 194 783 200 000

300 000

400 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 658) *Az EKF, NYF, NYME és a PTE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

84


Jogi képzési terület A jogi képzési terület végzettjei magas arányú vertikális illeszkedéssel és az átlagtól elmaradó jövedelemmel rendelkeznek. A béreket vizsgálva nem érvényesül a fővárosi és vidéki intézmények között megszokott tendencia, sőt a legmagasabb átlagkeresetekkel – nappali munkarenden végzettek esetében – éppen három vidéki intézmény frissdiplomásai büszkélkedhetnek (ME, SZE, PTE) (86. ábra). 86. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a jogi képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* Teljes átlag

112 763

ME

78 852

SZE

74 186

PTE

77 548

PPKE

98 819


80 571

SZTE

63 879

DE

68 540

KRE

76 914 0

100 000


194 783 188 000 185 278 183 533 179 777 177 481 171 088 170 078 167 479 200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 566) *Az ELTE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.


85

Műszaki képzési terület A műszaki végzettségűek kedvező elhelyezkedési mutatókkal rendelkeznek, jövedelmük és foglalkozásuk vertikális illeszkedése is átlagon felüli. Az intézmények végzettjeinek átlagos bérezését tekintve nem fedezhetünk fel regionális tendenciákat, és a főiskola-egyetem tengely sem tűnik hangsúlyosnak. A legkedvezőbb képet a Pannon Egyetem egykori hallgatói mutatják, míg a Nyíregyházi Főiskola frissdiplomásai elmaradnak más intézményekben végzett kollégáiktól, sőt a teljes frissdiplomás átlagtól is (87. ábra). 87. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a műszaki képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* PE

311 970

144 324

KF

275 344

113 707

ME

253 623

106 824

SZE

253 288

125 286

BME

249 497

140 603

DF

249 435

144 427


241 395

125 342

OE

241 095

121 343

SZIE

222 621

118 663

DE

113 129

NYME

103 716

EJF

112 763

NYF

72 534 0

203 281 194 783

71 418

Teljes átlag

210 353

100 000


194 783 171 825 200 000

300 000

400 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 1463) *A PTE, GDF, SZF és az SZTE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

86


Orvos- és egészségtudomány képzési terület Az orvos- és egészségtudományi képzési területről kikerülő munkavállalóknak csak töredéke dolgozik diplomát nem igénylő munkakörben, fizetésük átlag feletti. A kedvező mutatók mögött azonban láthatóan rendkívül megosztott a szakterület: az orvosokat és gyógyszerészeket is képző intézmények végzettjeinek kedvező munkaerő-piaci helyzete mellett (SE, DE, SZTE) felfedezhetjük a kizárólag csak egészségtudományi képzésekre szorítkozó intézmények (ME, SZIE) jelentős elmaradását is (88. ábra). 88. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az orvos- és egészségtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* SE

212 760

119 625

DE

211 804

104 764


205 880

107 021

SZTE

204 653

93 964

Teljes átlag

194 783

112 763

ME

72 956

SZIE

128 612

37 492 0

158 280

100 000


200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 907) *Az SZE és a PTE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

Társadalomtudomány képzési terület A társadalomtudományi képzési terület frissdiplomásai átlag alatti bérekkel és viszonylag alacsony vertikális illeszkedéssel jellemezhetőek. A legtöbb intézmény a képzési terület átlaga körül szóródik, a legkedvezőbb helyzetet a BCE végzettjei mutatják fel, akiknek átlagos jövedelme még az összes frissdiplomásra vonatkozó átlagot is jócskán meghaladja. E szakterületen belül észlelhető a fővárosi és vidéki intézmények közötti különbség, hiszen a képzésterületi átlag fölött teljesítő intézmények szinte kivétel nélkül budapesti képzőhelyek. Ugyanakkor a legkedvezőtlenebb jövedelmi kilátásokkal bíró PPKE is a főváros hatósugarába tartozik (89. ábra).


87

89. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a társadalomtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* BCE

236 712

131 514

Teljes átlag

194 783

112 763

BGF

184 887

89 880

ZSKF

170 195

103 101

WJLF

73 087

SZE

83 796

ELTE

88 844


83 552

NYME

88 742

DF

59 814

SZTE

77 992

KJF

86 701

EKF

81 430

NYF

55 289

SZIE

51 537

AVKF

51 024

DE

54 514

DRHE

65 428

PPKE

69 113 0

161 723 158 349 153 198 153 051

58 074

BKF

161 826

100 000


152 176 146 551 146 458 146 169 144 010 143 359 133 234 133 207 132 399 129 014 128 633 200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 869) *A BGF, BME, PE, ÁVF, PTE, VHF, ME, KE, EJF és a KRE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

88


Pedagógusképzés képzési terület A pedagógusképzésen belül itt is elhagyjuk a tanári képzésben végzettek adatait, hiszen jelentősen eltér egymástól munkaerő-piaci helyzetük. A végzett pedagógusok az egyik legalacsonyabb bruttó átlagjövedelemmel jellemezhető frissdiplomás csoportnak számítanak (134 ezer Ft/hó), és az átlagosnál ritkábban helyezkednek el diplomát igénylő foglalkozásokban. A legmagasabb átlagbért a Kecskeméti Főiskola egykori hallgatói jegyzik a területen, míg a másik jövedelmi póluson a Szent István Egyetem végzettjeinek átlagai találhatók (90. ábra). 90. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a pedagógusképzés képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* Teljes átlag

194 783

112 763

KF

149 537

65 153

NYME

142 145

53 987

ELTE

138 820

60 492


133 502

55 136

SZTE

125 732

42 770

SZIE

114 313

40 520 0

100 000


200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 278) *Az AVKF, DRHE, KE, NYF, EKF, PPKE, DE, EJF, MPANNI és a KRE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

Természettudomány képzési terület A természettudomány képzési területről kikerülő munkavállalók szintén csak igen kedvezőtlen feltételek mellett állhatnak munkába. Talán ennek is köszönhető, hogy a terület végzettjei kiugróan magas arányban választják a továbbtanulást (61 százalékuk, szemben az átlagos 28 százalékkal). Emiatt csak negyedük-ötödük aktív 2012-ben a munkaerőpiacon, így a részletes összevetés lehetősége egyelőre korlátozott. Nem találni olyan intézményt a képzési területen, amely az átlagos havi bruttó jövedelmet tekintve kiemelkedően szerepelne. A legtöbb pénzt átlagosan a Nyugat-magyarországi Egyetem végzett természettudósai könyvelhetik el (havi 163 ezer Ft), míg az Egerben, Szegeden vagy Nyíregyházán végző fiatalok csak körülbelül 40 ezer forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak (91. ábra).


89

91. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a természettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)* Teljes átlag

194 783

112 763

NYME

162 766

76 062

157 020 130 439

BME DE

74 647


77 785

ELTE

74 129

NYF

55 271

SZTE

71 716

EKF

56 778 0

100 000


149 306 135 890 134 458 123 672 123 331 122 587 200 000

300 000


Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 274) *Az ME, PTE és a PE végzettjeinek körében nem éri el a munkavállalók létszáma a közlési határt.

Szakos összevetés A legnagyobb kibocsátású szakok kereseti lehetőségeit is érdemes szemügyre vennünk. Ebben az esetben is csak a nappali tagozaton abszolvált frissdiplomások adatait vesszük figyelembe, és itt is csak azoknak a szakoknak a kereseti adatait közöljük, ahol a foglalkoztatott végzettek száma eléri a közlési határt. Az összevethetőség érdekében külön elemezzük az alapképzésről kikerülő végzetteket az egyetemi szintű mesterképzések és egységes osztatlan képzések végzetteitől. Alapképzés Az alapképzés frissdiplomásainak havi bruttó átlagos összjövedelme 192 ezer Ft (1. táblázat). A havi jövedelmek alapján az átlagosnál jobb kereseti lehetőséget biztosító szakok listáját egyértelműen három képzési terület – a műszaki, az informatika és a gazdaságtudományok – uralja, csak elvétve találunk más képzésterülethez tartozó szakokat. A legmagasabb fizetésekkel a kezdő mechatronikai mérnökök büszkélkedhetnek (294 ezer Ft), akiket a villamosmérnökök (280 ezer Ft) és a mérnökinformatikusok (267 ezer Ft) követnek. Az átlagosnál jobb kereseti lehetőségeket találunk még az agrár képzési terület olyan szakjai esetében, amelyek kötődnek

90


a műszaki és/vagy informatikai területekhez is (mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki), illetve a bölcsészettudomány egyes nyelvszakjainál (germanisztika, romanisztika). Az átlagosan kedvezőtlen frissdiplomás kereseteket biztosító szakok listája ezzel szemben korántsem ennyire homogén képzésterületi rekrutációját tekintve. A közölhető jövedelmi átlagok közül az előadó művészet alapszak végzettjei rendelkeznek a legalacsonyabb havi bérekkel (103 ezer Ft), de csak alig keresnek többet a pedagógiáról (104 ezer Ft) vagy a testnevelő-edző alapszakról (105 ezer Ft) kikerülők is. 1. táblázat. A legnagyobb kibocsátású alapszakok frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó) Szak neve

Átlagos havi bruttó összjövedelem

Havi bruttó össz jövedelem szórása

Mechatronikai mérnöki

294 291

110 073

Villamosmérnöki

279 995

133 284

Mérnökinformatikus

266 619

130 342

Gépészmérnöki

261 366

120 871

Nemzetközi gazdálkodás

248 131

127 023

Gazdaságinformatikus

241 515

136 064

Anyagmérnöki

238 848

111 098

Közlekedésmérnöki

236 262

107 922

Programtervező informatikus

232 266

122 840

Pénzügy és számvitel

226 660

124 490

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki

225 747

132 136

Műszaki menedzser

223 707

115 848

Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki

218 484

145 768

Építőmérnöki

216 924

113 662

Germanisztika

210 660

104 071

Romanisztika

210 473

119 009

Kereskedelem és marketing

205 867

103 812

Emberi erőforrások

202 857

96 583

Gazdálkodási és menedzsment

202 026

110 699

Nemzetközi tanulmányok

201 322

100 424

Igazgatásszervező

198 251

70 593

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus

197 252

81 596

Vegyészmérnöki

194 573

150 079

Összesen

191 625

112 245

Had- és biztonságtechnikai mérnöki

187 229

75 794

Politológia

187 002

116 840


Szak neve



Könnyűipari mérnöki

185 830

107 768

Környezetmérnöki

182 247

96 121

Alkalmazott közgazdaságtan

182 172

93 663

Turizmus-vendéglátás

178 649

102 297

Földmérő és földrendező mérnöki

176 640

109 768

Élelmiszermérnöki

170 192

86 421

Anglisztika

167 389

93 864

Közszolgálati

166 175

95 308

Egészségügyi szervező

164 659

77 601

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási

159 979

54 309

Egészségügyi gondozás és prevenció

159 546

63 055

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

159 021

72 526

Ápolás és betegellátás

155 041

57 934

Mezőgazdasági mérnöki

152 789

91 333

Társadalmi tanulmányok

152 719

91 973

Vadgazda mérnöki

150 610

59 338

Környezetgazdálkodási agrármérnöki

149 132

73 653

Kommunikáció és médiatudomány

147 593

80 964

Állattenyésztő mérnöki

146 308

73 865

Gyógypedagógia

144 083

50 856

Matematika

143 355

75 825

Földtudományi

142 910

77 560

Földrajz

141 770

65 094

Szociális munka

138 511

61 406

Tanító

136 862

62 963

Fizika

133 024

120 862

Andragógia

131 790

64 413

Szociálpedagógia

131 433

42 735

Biológia

131 320

67 818

Kertészmérnöki

130 511

80 896

Szociológia

128 680

62 423

Magyar

128 383

99 648

Pszichológia

127 607

92 749

Informatikus könyvtáros

126 747

59 074

Környezettan

126 341

65 616

Szabad bölcsészet

124 287

88 107

Óvodapedagógus

122 906

38 425

91

92



Szak neve


Természetvédelmi mérnöki

121 320

57 661

Történelem

118 729

74 511

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés

116 048

71 453

Testnevelő-edző

105 209

54 038

Pedagógia

104 319

33 215

Előadóművészet

102 642

58 098


Egységes osztatlan képzés és mesterképzés Az egységes osztatlan képzés frissdiplomásai átlagosan 206 ezer forintot kapnak munkájukért havonta, a mesterszakon abszolvált társaik pedig még ennél is többre, 239 ezer forintra számíthatnak (2. táblázat). Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy az osztatlan képzések két nagy létszámú szakja, az általános orvos és a jogász közvetlenül végzésük után gyakran még csak kedvezőtlen feltételekkel állhatnak munkába, majd a rezidenslét vagy az ügyvédbojtári időszak végeztével javul a helyzetük. Két évvel végzésük után a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás frissdiplomásai keresnek a legjobban (333 ezer Ft), míg a mesterszakok közölhető szaklistáját a tanári képzésről kikerülők zárják (191 ezer Ft). Az osztatlan képzések jövedelmi toplistáját a gyógyszerészek vezetik (281 ezer Ft), míg több mint 100 ezer forintos átlagos lemaradással a fogorvos képzésben abszolválók (172 ezer Ft) zárják a sort. 2. táblázat. A legnagyobb kibocsátású mesterszakok és egységes osztatlan képzések frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó) Átlagos havi bruttó összjövedelem

Szak neve


Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

332 509

165 738

Vezetés és szervezés

284 672

135 816

Marketing

202 369

92 097

Tanári

191 042

100 698

Átlag mesterszakon

238 677

136 755

Gyógyszerész

281 309

121 997

Általános orvos

220 002

107 392

Jogász

178 956

82 271

Fogorvos

171 984

103 712

Átlag egységes osztatlan képzésben

206 372

105 578

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 – Educatio Nonprofit Kft. (N = 1404)


A leggyakoribb frissdiplomás foglalkozások jellemzői Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy az egyes képzési területek frissdiplomásai mely foglalkozásokban helyezkednek el leggyakrabban, és ezek a foglalkozások milyen átlagos jövedelmet biztosítanak a képzési terület végzettjeinek. A közölt jövedelmi átlagok ezúttal nem a havi összjövedelemre vonatkoznak, hanem csak az adott foglalkozáshoz kötődő bérek átlagát adják. Mivel ezúttal nem intézményeket, szakokat vagy képzési területeket vetünk össze egymással, hanem foglalkozásokat, ezért nem szűkítjük célcsoportunkat a képzési szintek vagy a munkarendek tekintetében, minden végzettet együtt vizsgálunk. Minden képzési terület esetében csak a közlési határt meghaladó munkavállalói létszámmal rendelkező munkakörök adatait közöljük. Agrár képzési terület Az agrár képzési terület frissdiplomásai leggyakrabban mezőgazdasági mérnökként helyezkednek el (6,5%), de gyakran előfordulnak körükben a különféle ügyintézői munkakörök is. A legjobban fizető szakma náluk az élelmiszer-ipari mérnök (256 ezer Ft), a legkevesebbet pedig azok vihetik haza, akik felsőfokú végzettségük ellenére bolti eladóként keresik kenyerüket (103 ezer Ft) (3. táblázat). 3. táblázat. Az agrár képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás

Adott foglalkozásban dolgozók aránya a képzési terület foglalkoztatottjainak százalékában (%)

Havi bruttó jövedelem átlaga (Ft/hó)

Havi bruttó jövedelem szó rása (Ft/hó)

Mezőgazdasági mérnök

6,5%

189 318

69 865

Bolti eladó

4,1%

102 748

45 087

Egyéb magasan képzett ügyintéző

3,9%

209 514

66 950

Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetője

3,6%

249 748

152 642

Egyéb ügyintéző

3,5%

166 927

78 910

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású

3,5%

130 119

60 745

Általános irodai adminisztrátor

3,3%

118 079

46 161

Kereskedelmi ügyintéző

2,9%

188 075

100 775

Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője

2,3%

205 669

99 339

Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével)

2,0%

201 382

90 302

Élelmiszer-ipari mérnök

1,7%

255 684

184 385

93

94



Foglalkozás



Egyéb, máshova nem sorolható mérnök

1,7%

206 395

86 911

Erdő- és természetvédelmi mérnök

1,6%

206 059

74 236

Egyéb természettudományi foglalkozású

1,6%

156 900

158 854

Minőségbiztosítási technikus

1,6%

174 458

78 355

Földmérő és térinformatikus

1,4%

195 211

130 673

Mezőgazdasági technikus

1,4%

180 895

76 097

100%

180 102

158 563

Összesen


Bölcsészettudomány képzési terület A bölcsészettudomány képzési terület frissdiplomásai előtt számos foglalkozás nyitva áll végzésük után. Nem ritka, hogy informatikai, üzleti vagy pénzügyi területen helyezkednek el, ahol a felhasználókkal és ügyfelekkel történő kapcsolattartásért felelnek. Elemzői feladatok ellátásában is megállják a helyüket a területről kikerülők, sőt ezen atipikusnak tűnő foglalkozásokban általában magasabb bérekre is számíthatnak, mint a szakterületükhöz szorosan kötődő munkák vállalásakor, pl. ha nyelvészként, tanárként vagy pszichológusként dolgoznának. Az ügyintézői, titkár(nő)i, asszisztensi feladatok is gyakran adnak munkát a terület pályakezdőinek, csakúgy, ahogy a vendéglátás gyakorta nyelvtudáshoz és jó kommunikációs készséghez kötött foglalkozásai: a recepciós, pincér, pultos is (4. táblázat). 4. táblázat. A bölcsészettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás




Egyéb ügyintéző

6,7%

176 065

115 242


5,7%

252 386

146 292


4,9%

185 999

193 052

Középiskolai tanár

4,5%

166 628

49 354


3,9%

130 165

65 948

Bolti eladó

3,7%

111 669

53 445


Foglalkozás




Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető

3,2%

266 071

83 494

Pszichológus

2,9%

148 831

53 898


2,5%

189 631

98 812

Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású

2,5%

240 628

129 351


2,4%

211 968

128 626

Titkár(nő)

1,8%

181 639

103 752

Ügyfél- (vevő)tájékoztató

1,8%

207 838

132 732

Általános iskolai tanár, tanító

1,5%

155 691

58 517

Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

1,5%

109 778

64 048

Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével)

1,4%

234 660

100 332

Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező

1,2%

209 378

110 584

Egyéb szakképzett oktató, nevelő

1,1%

130 345

86 925

Humánpolitikai adminisztrátor

1,1%

242 759

110 935

Recepciós

1,1%

129 191

56 995

Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató)

1,0%

205 914

326 010

Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus

1,0%

292 798

80 758

Nyelvtanár (iskolarendszeren kívül)

1,0%

98 139

84 697

Pultos

0,9%

60 612

32 556

Nyelvész, fordító, tolmács

0,9%

191 685

106 864

Személyi asszisztens

0,9%

190 609

87 989

Kulturális szervező

0,8%

170 956

73 485

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

0,8%

82 524

49 107

Egyetemi, főiskolai oktató, tanár

0,7%

181 334

113 403

Oktatási asszisztens

0,7%

108 676

49 991


0,7%

206 128

152 477

95

96



Foglalkozás


Szállodai recepciós

0,7%

Pincér

0,7%

137 584

81 260

Pénzintézeti ügyintéző

0,7%

221 563

129 746

100%

181 999

125 243

Összesen

143 421

Havi bruttó jövedelem szó rása (Ft/hó) 47 040


Gazdaságtudományok képzési terület A gazdaságtudományok képzési terület frissdiplomásai által betöltött foglalkozások átlagjövedelmei széles skálán szóródnak. A legjövedelmezőbb munkák – bár általában nagy szórással – akár 400 ezer Ft fölötti átlagbérekkel is járhatnak, miközben a gazdasági területen végzett, jellemzően nem diplomás munkakörökben dolgozók (bolti eladók, pultosok, pincérek) ennek csak negyedét-ötödét keresik meg. A szakterületen végzettek azonban többségében olyan foglalkozásokat töltenek be, amelyek kötődnek végzettségükhöz, és kedvező bérkilátásokat biztosítanak (5. táblázat). 5. táblázat. A gazdaságtudományok képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás





6,3%

315 407

238 939

Egyéb ügyintéző

4,7%

209 631

125 490


4,4%

224 881

117 501


4,4%

280 222

160 059

Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével)

4,3%

265 895

219 230

Könyvelő (analitikus)

3,9%

214 133

118 896


3,8%

199 783

119 816


3,7%

246 792

125 585

Számviteli ügyintéző

3,3%

257 970

130 712


2,9%

154 984

98 316

Elemző közgazdász

2,8%

350 280

195 589


Foglalkozás




Anyaggazdálkodó, felvásárló

2,1%

294 848

139 185


1,8%

251 959

154 234

Kereskedelmi tervező, szervező

1,7%

335 893

289 965

Bolti eladó

1,6%

124 851

64 081

Szervezetirányítási elemző, szervező

1,5%

358 955

212 533

Szállodai recepciós

1,5%

157 585

61 471

Titkár(nő)

1,5%

226 449

136 404


1,4%

331 894

559 246

Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő

1,4%

344 281

171 152

Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője

1,4%

310 521

357 825

Kontroller

1,4%

296 328

135 943


1,3%

217 777

162 420

Egyéb számviteli foglalkozású

1,0%

235 007

139 235

Marketing- és PR-ügyintéző

1,0%

192 466

109 856

Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó

1,0%

298 503

141 786


0,9%

217 818

115 265


0,9%

272 323

145 586

Utazásszervező, tanácsadó

0,9%

154 572

66 929

Recepciós

0,9%

149 421

65 271

Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője

0,8%

336 804

662 363

Adótanácsadó, adószakértő

0,8%

404 869

133 513


0,8%

216 426

116 258

Személyzeti és pályaválasztási szakértő

0,7%

339 088

127 715

Munka- és termelésszervező

0,7%

228 880

112 249

Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője

0,7%

437 363

482 908


0,7%

339 001

173 067

97

98



Foglalkozás Humánpolitikai adminisztrátor

0,7%

Havi bruttó jövedelem átlaga (Ft/hó) 254 554

Havi bruttó jövedelem szó rása (Ft/hó) 112 642

Pincér

0,7%

111 602

62 729

Üzletpolitikai elemző, szervező

0,7%

441 771

364 325


0,6%

344 239

139 015

Biztosítási ügynök, ügyintéző

0,6%

191 998

137 506

Egyéb műszaki foglalkozású

0,5%

237 270

149 747

Rendszerelemző (informatikai)

0,5%

295 109

122 671

Pultos

0,5%

83 952

40 306

Értékesítési és marketing tevékenységet folytató egység vezetője

0,5%

402 262

477 301

Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző

0,5%

204 645

70 423

Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású

0,5%

145 373

89 604

Készlet- és anyagnyilvántartó

0,5%

221 948

137 346

Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó

0,5%

250430

118 960

Egyéb gazdasági tevékenységet segítő egység vezetője

0,4%

345 337

388 436

Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor

0,4%

188 604

55 336

Minőségbiztosítási mérnök

0,4%

314 442

98 035

Adatrögzítő, kódoló

0,4%

143 823

73 258

Egyéb, máshova nem sorolható technikus

0,3%

267 569

271 432


0,3%

255 561

96 960

Egészségügyi dokumentátor

0,3%

133 622

59 630

Konferencia- és rendezvény szervező

0,3%

151 521

65 215

Bolti pénztáros, jegypénztáros

0,3%

149 356

70 904

Gépészmérnök

0,3%

358 069

130 667

Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője

0,3%

380 708

374 806

Szoftverfejlesztő

0,3%

353 507

204 104

Irodai szakmai irányító, felügyelő

0,3%

255 424

151 731

Összesen

100%

256 605

309 598



Informatika képzési terület A végzett informatikusok több mint harmada szoftverfejlesztőként dolgozik két évvel abszolutóriuma után, ráadásul átlagkeresetük is magasnak tekinthető, ugyanis a képzési terület harmadik legmagasabb átlagbérét itt találjuk (313 ezer Ft). A legjobban azok keresnek, akik mérnökként állnak munkába (372 ezer Ft), a legalacsonyabb bérezést pedig az ügyviteli, ügyintézői munkakörök nyújtják a pályakezdő informatikusoknak (173 ezer Ft) (6. táblázat). 6. táblázat. Az informatika képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem Adott foglalkozásban dolgozók aránya a képzési terület foglalkoztatottjainak százalékában (%)

Foglalkozás Szoftverfejlesztő



36,1%

312 524

145 769

Alkalmazásprogramozó

6,1%

285 308

177 460


6,1%

338 444

181 753

Rendszerelemző (informatikai)

3,8%

280 466

117 604

Egyéb ügyintéző

3,3%

172 869

131 997


3,0%

372 175

282 240

Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő,- elemző

2,7%

303 792

171 676


2,3%

299 891

262 883

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus

2,3%

242 369

118 995

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus

2,2%

218 568

110 088

Rendszergazda

2,0%

271 237

162 796


1,8%

293 011

103 739


1,4%

172 908

109 723

100%

288 107

174 747

Összesen


99

100


Jogi képzési terület A leggyakoribb és egyúttal legalacsonyabb átlagfizetést biztosító jogi foglalkozás az ügyvédi. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ez két évvel az abszolutórium utáni időszakra vonatkozik, vélhetően tehát a szakvizsga letétele előtti ügyvédbojtári munkára, ami köztudottan a későbbieknél alacsonyabb béreket biztosít betöltői számára. Gyakorta találkozunk a képzési terület frissdiplomásaival különféle ügyintézői munkakörökben is, amik legalább átlagos vagy annál is kedvezőbb béreket biztosítanak a jogi szakterület végzettjeinek (7. táblázat). 7. táblázat. A jogi képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem Adott foglalkozásban dolgozók aránya a képzési terület foglalkoztatottjainak százalékában (%)

Foglalkozás



Ügyvéd

18,5%

132 277

56 207


13,8%

254 112

168 327

Jogász, jogtanácsos

11,4%

212 439

109 304

Egyéb jogi foglalkozású

6,2%

160 558

59 420

Ügyész

5,6%

189 962

9 991

Egyéb ügyintéző

3,6%

207 752

228 566

Jogi asszisztens

3,3%

149 380

67 415


2,1%

317 000

187 830

100%

208 933

150 749

Összesen


Műszaki képzési terület Alig találunk olyan – a műszaki képzési területről kikerülők körében gyakran betöltött – foglalkozást, amelynek átlagbére nem éri el a havi bruttó 200 ezer forintot. A leggyakoribb munkakörök a FEOR szerint specifikusan be nem sorolható mérnök és a gépészmérnök, ahol a fizetések is kedvezően alakulnak, átlagosan még a 300 ezer forintot is meghaladják. A felsőoktatási intézményekben oktatóként tevékenykedők bére jelentősen elmarad ezen a szakterületen belül a piacon elérhető bérszínvonalnál. Az egyetemeken, főiskolákon tanító műszaki szakemberek átlagosan bruttó 150 ezer forintot kapnak munkájukért, miközben a területen nem ritkák azok a foglalkozások sem, amelyekért akár kétszer ekkora fizetés is kapható a piacon (8. táblázat).


8. táblázat. A műszaki képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás





10,8%

342 676

209 218

Gépészmérnök

10,4%

313 087

146 166


4,2%

270 134

151 250

Egyéb műszaki foglalkozású

3,5%

244 149

121 610

Szoftverfejlesztő

3,5%

324 805

147 985

Villamosmérnök (elektronikai mérnök)

3,1%

359 139

197 495

Építészmérnök

2,9%

170 523

103 417

Építőmérnök

2,6%

209 054

101 528

Villamosmérnök (energetikai mérnök)

2,2%

309 196

151 387

Minőségbiztosítási mérnök

2,2%

338 150

135 959

Egyetemi, főiskolai oktató, tanár

2,0%

149 775

178 365

Egyéb ügyintéző

1,9%

174 944

101 965


1,8%

280 610

211 579


1,7%

221 852

126 026

Telekommunikációs mérnök

1,6%

333 504

168 373

Műszaki rajzoló, szerkesztő

1,5%

161 349

75 293

Vegyészmérnök

1,5%

310 002

184 220


1,4%

285 207

137 588

Munka- és termelésszervező

1,3%

242 530

107 991

Ipari tevékenységet folytató egység vezetője

1,2%

438 093

275 750


1,2%

163 108

89 898

Anyaggazdálkodó, felvásárló

1,1%

277 297

93 551


1,0%

291 859

242 090

Bolti eladó

1,0%

122 045

64 662

Környezetfelmérő-, tanácsadó

0,9%

204 323

82 080

Munkavédelmi és üzem biztonsági foglalkozású

0,9%

299 054

148 193

101

102



Foglalkozás




0,9%

128 433

59 943

Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője

0,8%

289 732

191 896

Egyéb gazdasági tevékenységet segítő egység vezetője

0,8%

391 818

456 109

Település- és közlekedéstervező mérnök

0,8%

245 599

113 359


0,8%

197 584

166 921


0,8%

228 965

171 472

Építő- és építésztechnikus

0,8%

163 957

99 866

Kereskedelmi tervező, szervező

0,7%

314 774

140 068

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója

0,7%

213 533

109 029

0,7%

265 634

150 873

100%

271 938

191 518

Gépésztechnikus Összesen


Orvos- és egészségtudomány képzési terület Az orvos- és egészségtudományi képzési terület legmagasabb frissdiplomás béreit egy kereskedelemhez köthető foglalkozás nyújtja, amely vélhetően az orvoslátogatók kedvező bérkilátásait tükrözi. Az általános orvosok fizetése (211 ezer Ft) meghaladja a képzésterületi átlagot, ráadásul itt is figyelembe kell vennünk, hogy két évvel a végzés után többségében még rezidensekkel van dolgunk. Frissdiplomásként a legkevésbé megfizetett egészségügyi foglalkozások a fogorvos, a gyógytornász és a védőnő, ahol a fizetések jelentősen elmaradnak a képzésterületi átlagtól (9. táblázat). 9. táblázat. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás




Általános orvos

22,2%

210 885

84 984

Gyógyszerész, szakgyógyszerész

11,3%

267 583

105 700

9,0%

137 654

30 013

Gyógytornász



Foglalkozás



Ápoló, szakápoló

5,6%

190 623

103 363

Fogorvos, fogszakorvos

5,5%

129 413

60 009

Általános egészségügyi asszisztens

3,4%

185 518

106 649

Ápoló (felsőfokú vépzettséghez kapcsolódó)

2,9%

208 286

67 500

Védőnő

2,0%

146 363

22 722

Környezet- és foglalkozásegészségügyi foglalkozású

1,9%

196 633

61 929

Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője

1,9%

246 517

139 396

1,7%

385 505

264 312

100%

201 105

115 162

Kereskedelmi tervező, szervező Összesen


Társadalomtudomány képzési terület A társadalomtudomány képzési terület jellemző foglalkozásainak frissdiplomás átlagbérei közötti különbség akár háromszoros is lehet. A legtöbbet a magasan képzett vagy pénzintézeti ügyintézőként nyilvántartott munkavállalók kapják, míg a legkedvezőtlenebb anyagi ellenszolgáltatást az újságírók, rádióműsor- vagy televízióműsor-szerkesztők élvezhetik (10. táblázat). 10. táblázat. A társadalomtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás




Egyéb ügyintéző

5,8%

183 640

144 846


5,2%

321 168

330 640

Szociális munkás és tanácsadó

4,4%

160 642

44 247


4,2%

143 656

79 996

Bolti eladó

4,1%

100 730

48 861


3,9%

146 338

94 705


2,9%

195 249

132 514

103

104



Foglalkozás




2,4%

174 950

80 397

Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2,3%

94 955

36 821

Szociális gondozó, szakgondozó

1,9%

137 014

46 080

Szociális segítő

1,9%

151 409

49 515

Titkár(nő)

1,8%

215 252

148 367


1,8%

189 963

97 572


1,6%

181 608

103 092


1,4%

221 894

111 381


1,3%

167 860

59 205


1,3%

312 264

185 375

Marketing- és PR-ügyintéző

1,3%

153 469

82 631

Recepciós

1,2%

139 394

69 347

Ápoló, szakápoló

1,2%

174 994

51 996

Szociális tevékenységet folytató egység vezetője

1,1%

207 477

72 266


1,0%

289 503

335 607


1,0%

191 067

121 107

100%

180 571

171 686

Összesen


Pedagógusképzés képzési terület A pedagógusképzés végzettjei körében a leggyakoribb foglalkozások szorosan kötődnek a szakterülethez: általános iskolai tanító, csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, illetve gyógypedagógus. A havi bruttó átlagjövedelmet tekintve nem találunk nagy különbséget a különféle foglalkozásokban elhelyezkedők között, leginkább az mondható el, hogy egységesen alacsony bérszínvonal jellemzi a terület munkaköreit (11. táblázat).


11. táblázat. A pedagógusképzés képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem Adott foglalkozásban dolgozók aránya a képzési terület foglalkoztatottjainak százalékában (%)

Foglalkozás Általános iskolai tanár, tanító Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus



13,7%

147 608

45 862

9,8%

135 443

32 542

Gyógypedagógus

7,9%

145 899

57 662

Bolti eladó

5,3%

103 723

61 219


3,6%

131 739

52 974

Oktatási asszisztens

3,3%

120 872

40 493

Összesen

100%

140 647

72 414


Tanári képzés A tanári mesterszakról kikerülők negyede-ötöde középiskolai tanárként dolgozik a végzés után, további 12 százalékuk általános iskolában oktat, 3 százalékuk pedig egyéb nevelői feladatokat lát el. A legjobban azok keresnek körükben, akik oktatási-nevelési tevékenységet folytató egység vezetőiként végzik munkájukat, az ő átlagos bérük 324 ezer forintot tesz ki (12. táblázat). 12. táblázat. A tanári képzés frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem

Foglalkozás





22,9%

201 750

77 073


12,2%

184077

84 086


2,9%

160 644

73 594

Oktatási-nevelési tevékenységet folytató egység vezetője

2,8%

323 603

121 799


2,6%

250 671

105 045


2,2%

197 052

117 892

105

106



Foglalkozás



Egyéb ügyintéző

1,7%

210 085

122 974

Bolti eladó

1,7%

117 878

54 582

100%

207 535

129 664

Összesen

Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013. – Educatio Nonprofit Kft. (N = 1205)

Sporttudomány képzési terület A sporttudomány képzési területen szerzett végzettségről is elmondható, hogy csak alacsony béreket biztosító foglalkozások betöltését teszi lehetővé. A legkedvezőbb átlagjövedelmeket az ügyintézőként vagy középiskolai tanárként dolgozó frissdiplomások tudhatják magukénak, de még az ő bérezésük sem haladja meg a havi bruttó 160 ezer forintot. Ráadásul éppen az erős szakterületi kötődést felmutató foglalkozások (szakképzett edző, sportszervező-, irányító; fitnesz- és rekreációs program irányítója) nyújtják a legalacsonyabb kereseti kilátásokat, alacsonyabbat, mint amit a bolti eladóként dolgozó végzettek tudnak felmutatni (13. táblázat). 13. táblázat. A sporttudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem Adott foglalkozásban dolgozók aránya a képzési terület foglalkoztatottjainak százalékában (%)

Foglalkozás Szakképzett edző, sport szervező-, irányító



11,0%

96 151

32 453

Bolti eladó

5,9%

104 073

33 998

Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású

5,6%

155 333

154 021

Egyéb ügyintéző

5,4%

160 299

91 104

Fitnesz- és rekreációs program irányítója

5,1%

64 509

42 413

Középiskolai tanár Összesen

4,9%

159 324

59 107

100%

137 726

106 946



Természettudomány képzési terület A természettudomány képzési terület végzettjei közül azok keresnek a legjobban, akik egyéb természettudományi foglalkozásokban vagy biológusként, botanikusként, zoológusként – tehát végzettségükhöz szorosan kötődő munkakörökben helyezkednek el. A tanári állások is viszonylag gyakran fordulnak elő körükben, ahol körülbelül 150–160 ezer forintos havi bér a jellemző. Emellett gyakran találkozhatunk irodai, ügyviteli, ügyintézői munkakört betöltő frissdiplomásokkal is (14. táblázat). 14. táblázat. A természettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem Adott foglalkozásban dolgozók aránya a képzési terület foglalkoztatottjainak százalékában (%)

Foglalkozás



Egyéb ügyintéző

6,4%

120 949

74 209

Biológus, botanikus, zoológus és rokon foglalkozású

6,3%

181 045

81 962


6,3%

153 394

99 765


5,5%

162 590

49 890

Bolti eladó

3,4%

130 006

75 689

Egyéb természettudományi foglalkozású

3,3%

236 655

95 510


2,3%

101 945

76 210


2,2%

148 374

44 985


2,2%

116 446

57 379

Összesen

100%

177 396

115 750


107

108


Hivatkozások Garai O. – Veroszta Zs. (szerk.) (2013): Államigazgatási adatbázisok a diplomás pályakövetésben. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 128. Gál A. (2013): Adminisztratív adatok pályakövetési célú felhasználásának nemzetközi gyakorlata. In: Garai O. – Veroszta Zs. (szerk.): Államigazgatási adatbázisok a diplomás pályakövetésben. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Gáti A. (2009): Nemzetközi tapasztalatok feltárása az oktatási ágazati K+F+I és tudásmenedzsment rendszerek területén. Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt., Budapest. Fodor Sz. – Veroszta Zs. (2013): Államigazgatási adatok pályakövetési célú integrációja a hazai gyakorlatban. In: Garai O. – Veroszta Zs. (szerk.): Államigazgatási adatbázisok a diplomás pályakövetésben. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 83–128. Halász G. (2002): Az állam szerepének változása a modern közoktatási rendszerek szabályozásában. Iskolakultúra, 2002/4., 3–11. Halász G. (2009): Tényekre alapozott oktatáspolitika és oktatásfejlesztés. In: Pusztai G. – Rebay M. (szerk.): Kié az oktatáskutatás? Csokonai Könyvkiadó, Debrecen, 187–191. Halász G. (2010): Az oktatáskutatás globális trendjei. Vitaanyag. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága, Budapest, Kézirat. Nordbotten, S. (2010): The Use of Administrative Data in Official Statistics – Past, Present, and Future – With Special Reference to the Nordic Countries. In: Michael Carlson, Hans Nyquist, Mattias Villani (eds.): Official Statistics: Methodology and Applications in Honour of Daniel Thorburn, 205–223. Stockholm: Department of Statistics, Stockholm University http://brage.bibsys.no/ssb/retrieve/666/Nordbotten_the%20use%20of%20 administrative%20data_2010.pdf Törmälehto, V.-M. (2008): Social Statistics – Integrated Use of Survey and Administrative Data at Statistics Finland International Association for Official Statistics Conference on Reshaping Official Statistics, Shanghai, 14–16. October 2008. http://www.stats.gov. cn/english/specialtopics/iaos/Papers/CS_26_3_T%E6%94%94m%E5%88%B2ehto.pdf Veroszta Zs. (2011): Adatok az oktatáspolitika és a kutatás közti térben. Educatio, 2011/4., 521–534. Vught, F. van (1993): Patterns of Governance in Higher Education: Concepts and Trends. New papers on Higher Education: Studies and Research, 9. Wallgren, A. és Wallgren, B. (2011): To Understand the Possibilities of Administrative Data you Must Change Your Statistical Paradigm!, http://www.amstat.org/sections/srms/proceedings/y2011/Files/300347_64422.pdf


1. számú melléklet: Az adatintegrációba bevont adatkörök tartalma A Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR) származó adatok A személyek TAJ számából, a kapott hashkód-képző eljárással előállított anonim kód. A képzésüket befejező személyek adatainak kért időszaka (2009. 09. 01.– 2010. 08. 31.). Személyes adatok • Végzett neme • Végzett születési országának regionális besorolása • Végzett születési éve • Végzett állandó lakcímének megyéje • Végzett állandó lakcímének településtípusa • Rendelkezik-e a végzett magyar állampolgársággal? • Rendelkezik-e a végzett külföldi állampolgársággal? A 2009/2010-es tanévben elvégzett képzések adatai • Elvégzett képzések azonosítója • Elvégzett képzések teljes neve • Elvégzett képzések kódja • Elvégzett képzések képzési területe • Elvégzett képzések szintje • Elvégzett képzések munkarendje • Elvégzett képzések lezárásának indoka • Elvégzett képzések során szakpáron tanult-e a végzett • Elvégzett szakpáros képzések képzési területe (szakpár esetén) • Elvégzett szakpáros képzések szintje (szakpár esetén) • Elvégzett szakpáros képzések lezárásának indoka (szakpár esetén) • Elvégzett képzéseket biztosító intézmény kódja • Elvégzett képzéseket biztosító kar kódja • Elvégzett képzések kezdetének dátuma • Elvégzett képzések befejezésének dátuma Korábban elvégzett képzések adatai • Elvégzett képzések azonosítója (szakra vonatkozik) • Elvégzett képzések teljes neve • Elvégzett képzések kódja • Elvégzett képzések képzési területe • Elvégzett képzések típusa/szintje • Elvégzett képzéseket biztosító intézmény kódja • Elvégzett képzéseket biztosító kar kódja • Elvégzett képzések kezdetének dátuma • Elvégzett képzések befejezésének dátuma • Elvégzett képzések lezárásának indoka

109

110


A 2009/2010-es tanévet követően folyamatban lévő képzések adatai – 2013. május 15. szerinti állapot • Folyamatban lévő képzések azonosítója (szakra vonatkozik) • Folyamatban lévő képzések teljes neve • Folyamatban lévő képzések kódja • Folyamatban lévő képzések képzési területe • Folyamatban lévő képzések típusa/szintje • Folyamatban lévő képzéseket biztosító intézmény kódja • Folyamatban lévő képzéseket biztosító kar kódja • Folyamatban lévő képzések kezdetének dátuma A 2009/2010-es tanévet követően folyamatban lévő képzések adatai – 2011. május 15. szerinti állapot • Folyamatban lévő képzések azonosítója (szakra vonatkozik) • Folyamatban lévő képzések teljes neve • Folyamatban lévő képzések kódja • Folyamatban lévő képzések képzési területe • Folyamatban lévő képzések típusa/szintje • Folyamatban lévő képzéseket biztosító intézmény kódja • Folyamatban lévő képzéseket biztosító kar kódja • Folyamatban lévő képzések kezdetének dátuma A 2009/2010-es tanévet követően folyamatban lévő képzések adatai – 2012. május 15. szerinti állapot • Folyamatban lévő képzések azonosítója (szakra vonatkozik) • Folyamatban lévő képzések teljes neve • Folyamatban lévő képzések kódja • Folyamatban lévő képzések képzési területe • Folyamatban lévő képzések típusa/szintje • Folyamatban lévő képzéseket biztosító intézmény kódja • Folyamatban lévő képzéseket biztosító kar kódja • Folyamatban lévő képzések kezdetének dátuma 08-as számú bevallás adatai 2012 májusára vonatkozóan (NAV-OEP) A személyek TAJ számából, a kapott hash-kódképző eljárással előállított anonim kód. Munkavállalóra vonatkozó adatok • Az alkalmazás „minősége”: jogosultság • Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege • Összevont adóalapba tartozó jövedelmekből bérnek minősülő összeg • Bejelentett személy állandó lakcímének megyéje • Biztosítási jogviszony kezdetének dátuma • Biztosítási jogviszony kódja


• Munkakör FEOR besorolás szerinti megjelölése • Heti munkaórák száma Munkáltatóra vonatkozó adatok • Munkáltató főtevékenysége (TEÁOR-kódjának első két tagja) • Kifizető (munkáltató) főtevékenysége gazdasági ágazat szerint, kategorizált formában • Munkáltató gazdálkodási formája • A munkáltató székhelyének/telephelyének megyéje • A munkáltató székhelyének/telephelyének településtípusa • Munkáltató által lejelentett teljes munkaidős (legalább heti 40 munkaóra) foglalkoztatottak száma kategorizálva 58-as számú bevallás adatai 2012 májusára vonatkozóan (NAV-OEP) A személyek TAJ számából, a kapott hashkód-képző eljárással előállított anonim kód. Egyéni vállalkozóra vonatkozó adatok • A székhely/telephely megyéje • A székhely/telephely településtípusa • Nyugdíjjárulék alapját képező havi forint jövedelem • Jogviszony kódja • Vállalkozási forma kódja

111


Diplomás pályakövetési adatok 2013 – Intézményi adatfelvételek

Intézményi adatfelvételek

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

Diplomás pályakövetési adatok Adminisztratív adatbázisok integrációja

Recommend Documents