DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán

2011/2

2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemmel

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemmel - 2010

12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, 2011. február

GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemmel Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI

Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry

A kiadvány és a program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta a "Foglalkoztatási, munkaerı-piaci témákat feldolgozó kiadványok és konferenciák támogatása" elnevezéső projekt keretében (szerzıdésszám: OFA/NP-K-2010/10141/0029). A kiadványban található néhány elemzés elkészítését az Educatio Nonprofit Kft. a TÁMOP 4.1.3-as projektbıl (szerzıdésszám: SZSZEDU-8962010 TAM-2074-3/2010) és a Jedlik Ányos Program (szerzıdés szám: NKFP-B2-20060057) finanszírozta. A fennmaradó összeget az MKIK GVI saját forrásaiból fedezte. Az elemzı munkát vezette: Várhalmi Zoltán (GVI, elemzı) Micsinai István (ELTE, doktori iskola hallgatója) A kiadvány elkészítésében részt vettek: Czibik Ágnes (GVI, elemzı), Makó Ágnes (GVI, elemzı), Miskolczi Erna (GVI, gyakornok), Orbán Júlia (GVI, munkatárs), Révész Erika (GVI, munkatárs) Kutatásvezetı: Tóth István János (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, 2011. február 10. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 E-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu ISSN 1589-7451 ISBN 978-963-08-1153-8



Tartalom

Elıszı

4

1.Miért „szeretik” a friss diplomásokat a versenyszektorban?

6

2.Beszélhetünk-e a friss diplomások esetében túlkínálatról?

7

3.Melyek a leginkább keresett végzettségek?

8

4.Hogyan érintette a gazdasági válság a friss diplomások iránti keresletet?

10

5.Milyen bérekre számíthat egy pályakezdı?

14

6.Mitıl függhet a friss diplomás alapbére?

16

7.Melyek a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkakörök?

18

8.Mire lehet számítani a versenyszektorban BA diplomával?

22

9.Mi a vállalatok leggyakoribb problémája, ha friss diplomást szeretnének felvenni?

23

10.Melyek a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmények?

26

11.Mindenhol ugyanolyan népszerőek a felsıoktatási intézmények?

29

12.Mely felsıoktatási intézmények nyújtják a legtöbb online információt?

36

Melléklet

38



Elıszó Jelen kiadvány célja, hogy a laikusok számára is érthetı módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdık a versenyszektorban” elnevezéső kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdık jelenlegi és jövıbeli foglalkoztatásának jellemzıirıl, a foglalkoztatottság trendjeirıl, nehézségeirıl, beleértve a diplomás pályakezdık bérezését, kompetenciáit, illetve a felsıoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsıdleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsıoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsıoktatás keresleti, azaz a diplomás munkaerıpiac évekkel késıbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsıoktatás szereplıit, a döntéshozókat, az intézmények vezetıit, a továbbtanulás vagy szakosodás elıtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Így a hangsúly a felsıoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyezıdhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági elırejelzések, a karrierépítı és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsıoktatás közötti kapcsolatok és együttmőködések. Ezek az információk támpontként szolgálhatnak azokhoz az egyéni döntésekhez, amelyek aggregátuma a diplomás munkaerıpiac kínálatát, a képzés tartalmát és színvonalát a piaci és társadalmi elvárásoknak megfelelıen alakíthatja. Ilyen egyéni döntések születnek akkor, amikor a felvételi jelentkezés elıtt álló fiatalok kiválasztják, hogy melyik egyetemen, fıiskolán szeretnének továbbtanulni, amikor a felsıoktatási intézmények vezetıi kialakítják a programkínálatot és meghatározzák az oktatott tantárgyakat, amikor a hallgatók a szakosodásról, vagy éppen más intézményben való továbbtanulásról döntenek, vagy amikor a munkáltatók diplomás pályakezdıket hívnak be állásinterjúra.



Ez a rendszer – a piaci alapokra épülı mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor mőködhet hatékonyan, ha a szereplık egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttmőködésben rejlı kölcsönös elınyöket. A GVI ezt a célt kívánja szolgálni kutatásaival, s egyben szeretné elısegíteni a fent vázolt, a felsıoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, amikor a KSH-tól kapott hivatalos statisztikák szerint összeállított kvóta alapján kiválasztott személyzeti ügyekért felelıs vállalatvezetıket vagy - kisebb cégek esetében - az általános vállalati vezetıket kérdezik meg. Az adatokat a gazdasági ágazat és vállalati létszám együttes megoszlása szerint súlyozzuk, így reprezentatívnak tekinthetıek. A fenti elemzések alapját a legutóbbi három adatfelvétel eredményei, összesen 6246 vállalati vezetı válaszai (2008-ban 3508, 2009-ben 1306, 2010-ben 1432), valamint a HR tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértıi interjúk képezik. A kutatási programban megjelent részletes elemzések elérhetıek a GVI (www.gvi.hu) honlapján.



1. Miért „szeretik” a friss diplomásokat a versenyszektorban?

Jelen kiadványban diplomás pályakezdınek azokat tekintjük, akik legfeljebb két év munkaviszonnyal rendelkeznek. Általánosságban elmondható, hogy a friss diplomások legtipikusabb foglalkoztatói a nagyobb, a külföldi tulajdonban lévı, a tevékenységükben export-orientált és Közép-Magyarországon tevékenykedı vállalatok. Friss diplomások alkalmazásának számos elınye lehet: új szellemiséget és ötleteket vihetnek a vállalatokhoz (72 pont), könnyebben alakíthatóak, illetve könnyebben alkalmazkodnak a vállalati kultúrához (71 pont), illetve a munka világába való integrálásukkal már középtávon is értékes munkaerı válhat belılük (67pont). A friss diplomás pályakezdık alkalmazásának elınyei

72

Új szellemiséget és ötleteket hoznak a vállalathoz Könnyen alakíthatóak, könnyen alkalmazkodnak a vállalati kultúrához

71

67

Már középtávon is nagyon értékes munkaerıt nyer a vállalat

63 Jobban terhelhetıek 51 Olcsobban lehet ıket alkalmazni forrás: GVI (n = 1306)

0

20

40

60

80

100

Ábraértelmezés: A válaszadók hetes skálán árnyalhatták a véleményüket aszerint, hogy mennyire értettek egyet az állítással. Az egyszerőbb értelmezhetıség kedvéért a válaszokat százas skálára vetítettük.



2.

Beszélhetünk-e a friss diplomások esetében túlkínálatról? A szakértık válasza megoszlik ebben a kérdésben. Egy biztos, általánosságban nem érdemes túlkínálatról beszélni, hiszen a versenyszféra jelentısen eltérı igényeket támaszt az egyes végzettségek esetében. A szakértık egyik csoportja szerint bizonyos végzettségek esetében túlkínálatot tapasztalhatunk. Ez káros a nemzetgazdaság szempontjából, mert feleslegesen képeznek számos diplomást, és káros az egyén szempontjából is, mert sokan már pályájuk elején kudarcokkal szembesülnek. Az utóbbi idıben a versenyszférában a mőszaki végzettségőek iránt nıtt meg az igény, a felsıoktatás ennek ellenére „humán irányba” terjeszkedik, és nem vagy csak nagyon lassan reagál a piaci igényekre. A túlkínálat visszavezethetı az állami szintő koordináció hiányára és a profitorientált, de alacsony színvonalú felsıoktatási intézmények megjelenésére, melyek hangzatos elnevezéső, trendi képzéseket kínálnak, de a gyakorlatban használhatatlan tudást nyújtanak. A szakértık egy másik csoportja szerint bizonyos végzettségek esetében lehet ugyan túlkínálatról beszélni, de nem ez a lényegi kérdés. Véleményük szerint a képzıintézmények alacsony színvonala valamint a végzısök elégtelen szaktudása és kompetenciái okozzák az elhelyezkedési nehézségeket. A szakértık egy harmadik csoportja szerint a túlkínálat értelmezési kérdés. Véleményük szerint nem feltétlenül jelent problémát, hogy bizonyos területeken túlképzés folyik – ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmirıl. A kevésbé keresett végzettséggel rendelkezık munkaereje ugyanis más területeken fog hasznosulni, esetlegesen persze az is elfordulhat, hogy a végzettségüknél alacsonyabb szinten. A pályaelhagyás nem feltétlenül jelent visszalépést, amire példa lehet a nyelvszakos bölcsészek esete. İk a nyelvtudás miatt relatív elınyt is élvezhetnek és akár nemzetközi karrierlehetıségek is várhatnak rájuk.



3.

Melyek a leginkább keresett végzettségek?

A mérnöki végzettség iránti piaci kereslet markánsan különbözik a „puhább” tudást feltételezı, inkább gazdasági végzettségek iránti kereslettıl. Egyszerően fogalmazva mérnöki diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint mással. Ez feltételezhetıen visszavezethetı a friss diplomások foglalkoztatásában jelentıs szerepet játszó nagy, multinacionális vállalatok igényeire, amelyek elsısorban a mőszaki végzettséggel rendelkezıknek tudnak nagyobb számban pozíciókat kínálni. Az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építı vagy gyártástechnológiai mérnökök, a rövidtávú kereslet jelentıs növekedésére lehetett számítani. Ugyanakkor a korábban divatos területeken - marketing, humánerıforrás - elhelyezkedni vágyók nehezebb feltételek között találhatták magukat a munkaerıpiacon. Az ilyen területeken lévı pozíciók még a különösebb szaktudást sem igénylı általános asszisztensi pozícióknál is kevésbé keresettek a versenyszektorban. A következı oldalon lévın ábra középpontjához közel esı általános asszisztens, könyvelı vagy logisztikus szakma keresletében szolid csökkenésre lehet számítani. A vegyészmérnökök és értékesítık kereslete némileg ellentmondásosnak mutatkozik, hiszen a keresleti értékeik szerint a következı oldalon található ábra átmeneti mezejében kaptak helyet. Eszerint a tavalyinál több vállalat keres ilyen pozícióra pályakezdı jelölteket, a kiöregedés miatt azonban csökkenni látszik munkaerı-piaci jelenlétük. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy nem lehet általános megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeirıl a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelı szakmában kell elhelyezkednie. A felsıfokú végzettség, amennyiben megfelelı kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerı-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit.



Friss diplomások iránti kereslet - 2010 50

Stabilan növekvı kereslet

Átmenet: Kapacitás növekedés

gyártástechnológiai mérnök

30

Pállyakzedık száma szerint

villamosmérnök

gépészmérnök 10 építımérnök

általános asszisztens pénzügyes könyvelı

-10

logisztikus

HR munkatárs

értékesítı informatikus

-30 ügyfélkapcsolati munkatárs

marketinges

vegyészmérnök

Átmenet: Új pozíciók jönnek létre

Stabilan csökkenı kereslet

-50 -80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

Vállalatok száma szerint

forrás: GVI (n = 1432)

Ált. Asszisztens

Gyártástechnológiai m.

Villamosmérnök

Gépészmérnök

Informatikus

Vegyészmérnök

Építımérnök

Ügyfélkapcsolati mt.

Marketing mt.

Pénzügyes

Logisztikus

Könyvelı

Értékesítı

HR mt

Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen elıálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások keresletében. Minél messzebb vagyunk a középponttól, annál nagyobb mértékő növekedés vagy csökkenés várható a keresletben. Az ábra vízszintes tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, a függıleges pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a kereslet változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendıek. Ezek szerint az ábra jobb felsı részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni.


-23

10

-9

-14

-25

-30

-4

27

8

-3

28

26

65

-10

Friss diplomások száma szerint

-17

-14

-5

-9

-4

-33

-29

10

-43

-21

22

12

42

-6



4.

Hogyan érintette a gazdasági válság a friss diplomások iránti keresletet? A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerıpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelıl a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelıl pedig a BA diplomások megjelenése: 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. Míg 2008 elsı félévében a vállalatok közel 20 százaléka számolt friss diplomások egy éven belüli alkalmazásával, addig ez az arány 2009 elsı félévében 11 százalékra csökkent, majd 2010-ben 24 százalékra emelkedett. A2008-as gazdasági válság persze eltérı mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci keresletet. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthetı keresleti változás állapítható meg. Az elsı típusba tartoznak a pénzügyesek és könyvelık. Ez a csoport az elmúlt három évben stabilan csökkenı kereslettel volt jellemezhetı és a gazdasági válság nem okozott „törést” a keresletükben, sıt a mutatók némi elmozdulást jeleznek. Helyzetük évrıl évre, ha nem is jelentıs mértékben, de javuló tendenciát mutat. A második típusba tartoznak a logisztikusok, gépészmérnökök, építımérnökök és az értékesítık. Az irántuk való keresletben a gazdasági válság jelentıs törést okozott, a diagramokon a kereslet változása „V” formát vesz fel. Közös bennük továbbá, hogy a gazdasági válság után kedvezıbb munkaerı-piaci helyzettel jellemezhetıek, mint elıtte. A harmadik típusba olyan foglalkozások tartoznak, mint például az informatikusok vagy a HR munkatársak. Itt is megfigyelhetı a gazdasági válság eredményezte „V” alakzat, de a második típustól annyiban eltérnek, hogy a 2009-es mélypontot követıen megfigyelhetı ugyan javulás, de annak mértéke kevésbé jelentıs és a 2010-es keresleti helyzetük még rosszabb, mint a válság elıtt, 2008 tavaszán.



Pénzügyesek és könyvelık iránti kereslet változása Pénzügyes


50 30

Átmenet: Kapacitásnövekedés

10


2010

-10 -30

2009



2008

-50 -100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80


Könyvelı


50 30



10 2010

-10 -30

2009 Stabilan csökkenı kereslet


2008

-50 -100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80


Egyenlegmutató

Pénzügyes

Könyvelı

2010

2009

2008


-25

-13

-14


-4

-13

-27


-9

-23

-23


-5

-17

-24



Építımérnökök és gépészmérnökök iránti kereslet változása Építımérnök


50 30



2010

10 2008

-10 -30



2009

-50 -100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80


Gépészmérnök


50 30


Stabilan növekvı kereslet 2010

10 -10

2008 2009

-30



-50 -100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80


Egyenlegmutató

Gépészmérnök

Építımérnök

2010

2009

2008


28

1

23


22

-15

-4


27

-11

-3


10

-29

-8



Informatikusok és HR munkatársak iránti kereslet változása Informatikus


50 30



10 2008

-10 -30


2010 2009


-50 -100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80


HR munkatárs


50 30



10 2008

-10 2010

-30



2009

-50 -100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80


Egyenlegmutató

Informatikus

HR munkatárs

2010

2009

2008


-3

-15

5


-21

-30

-8


-23

-44

-22


-17

-46

-4



5.

Milyen bérekre számíthat egy pályakezdı?

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bértarifa felmérése alapján elmondható, hogy 2009-ben, a nemzetgazdaság egészét tekintve, felsıfokú végzettséggel bruttó 273 ezer forint, a versenyszférában pedig 351 ezer forint volt az átlagos alapbér. Ehhez képest milyen bérezésre számíthatnak a friss pályakezdık? Egy friss diplomás pályakezdı átlagosan bruttó 213 ezer forint kezdıbérre számíthat. Ez az összeg két év munkatapasztalat megszerzése után hozzávetılegesen 22 százalékkal, bruttó 273 ezer Forintra emelkedik Az átlagos bér egyszerő értelmezése gyakorta félrevezetı, hiszen elfedi, hogy az alapbérek milyen széles skálán mozoghatnak. A pályakezdık „kevésbé szerencsés” 25 százaléka legfeljebb bruttó 156 ezer, a „szerencsés” 25 százaléka pedig legalább bruttó 260 ezer forinttal áll munkába. A legjobban megfizetett 5 százalék legalább bruttó 350 ezer, a legrosszabbul megfizetett 5 százalék pedig legfeljebb bruttó 110 ezer forintos alapbérrel helyezkedik el. A bérek nagymértékő szóródását figyelembe véve a kevésbé „szerencsés” 25 százalék alapbére két év munkaviszony után is legfeljebb bruttó 187 ezer forintra, míg a „szerencsés” 25 százaléké legalább bruttó 307 ezer forintra emelkedik. A legjobban megfizetett 5 százalék legalább bruttó 390 ezer, a legrosszabbul megfizetett 5 százalék pedig legfeljebb bruttó 125 ezer forintos alapbérre számíthat két év munkatapasztalt megszerzése után. A kezdı és a két év utáni alapbérek szóródását összehasonlítva elmondható, hogy az idı elırehaladtával egyre nagyobb különbségek tapasztalhatóak az alapbérekben.



Pályakezdık bruttó kezdı és két év utáni alapfizetése

Két év utánni bruttó alapbér

241

Bruttó kezdıbér

208

90 forrás: GVI (n = 4417, 3578)

140

190

240

290

340

390

bruttó ezer Forint

Az ábra értelmezéséhez: Az ábrán a medián értékek vannak feltüntetve. A medián érték is egyfajta középérték, kifejezi, hogy a pályakezdık egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres. Az ábrán a zöld téglalap hosszúsága kifejezi, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó „bajszok” által közrefogott terület, mutatja, hogy a pályakezdık jelentıs többségének - 90 százalékának - az alapbére milyen skálán mozoghat.

Bruttó kezdıbér

Két év utáni bruttó alapbér

Átlag

213000

273000

Medián

208000

241000

Legrosszabbul fizetett 5%

110000

125000

Legrosszabbul fizetett 25%

156000

187000

Legjobban fizetett 25%

260000

307000

Legjobban fizetett 5%

350000

390000

Egy példával: A medián érték bruttó 208 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdık egyik fele ennél kevesebb, másik fele pedig ennél nagyobb kezdıbérrel helyezkedik el. A legrosszabbul fizetett 5 százalék legfeljebb bruttó 110 ezer forintos, a legjobban fizetett 5 százalék pedig legalább bruttó 350 ezer forintos kezdıbérre számíthat.



6.

Mitıl függhet a friss diplomás alapbére? A kezdı alapbér sok tényezıtıl függhet: a vállalat jellemzıitıl és földrajzi elhelyezkedésétıl, a pozíciótól, a friss diplomás szaktudásától, nyelvismeretétıl, kompetenciáitól és persze szerencséjétıl. Az alábbiakban elsısorban a vállalati jellemzık szerinti különbségeket mutatjuk be. A vállalat földrajzi elhelyezkedése jelentısen befolyásolja az alapbér nagyságát. Elmondható, hogy a Közép-Magyarországon tevékenykedı vállalatok kínálják a legmagasabb alapbért, a dél-dunántúli és a délalföldi vállalatok pedig a legalacsonyabbat. Ez utóbbiaknál átlagosan bruttó 60 ezer forinttal alacsonyabb kezdıbérre számíthatnak a pályakezdık. A vállalati méret szerint elemezve a béralakulást megállapítható, hogy a 100 fınél több foglalkoztatottal rendelkezı vállalatoknál már érezhetı a bér jelentıs növekedése. A 20 és 50 fıt foglalkoztató kisvállalkozásokhoz képest a 100 fınél nagyobb vállalatok esetében átlagosan bruttó 15 ezer, a 250 fınél nagyobbaknál pedig átlagosan bruttó 25 ezer forinttal magasabb kezdıbért ajánlanak a friss diplomások számára. Legjobban fizetı gazdasági ágnak a kereskedelem tekinthetı, a feldolgozóiparhoz képest átlagosan bruttó 11 ezer forinttal magasabb a kezdıbér. Ezzel szemben a turizmus területén lehet számítani a legalacsonyabb bérekre, itt a feldolgozóiparhoz képest átlagosan bruttó 48 ezer forinttal alacsonyabb a kezdıbér. A vállalat tulajdonosi háttere is befolyásolja a kezdıbér mértékét. A többségében külföldi tulajdonban lévı vállalatok átlagosan bruttó 27 ezer forinttal magasabb kezdıbért kínálnak, mint a döntıen hazai tulajdonban lévı társaik. A betöltött pozíció jellege is meghatározza a bérszintet: mőszaki végzettséget igénylı munkakörrel bruttó 38 ezer, gazdasági végzettséggel bruttó 10 ezer forinttal magasabb alapbérre lehet számítani, mint a speciális szakképesítést nem igénylı általános asszisztensi munkakörökben.



Létszám

Friss diplomások kezdı alapbérét meghatározó tényezık REF.KAT: 20-50 Fİ KÖZÖTT 250 fı felett

25000

100-249 fı között 50-99 fı között

15000

REF.KAT: FELDOLGOZÓIPAR

Gazdasági ág

Egyéb gazdasági szolgáltatás Logisztika, távközlés Turizmus

-48000

Kereskedlem Építıipar

11000 -21000

Energiaipar, bányászat

Tul.

Pozíció

Mezıgazdaság

-20000

REF.KAT: ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS mőszaki

38000

nem mőszaki REF.KAT: MAGYAR TUL.

10000

Külföldi tulajdon

27000

REF.KAT: KÖZÉP-MO.

Régió

Dél-Dun. Nyugat-Dun.

-62000 -58000

Közép-Dun. -38000 Dél-Alf. -61000 Észak-Alf. -52000 Észak- Mo. -80000

-25000

-50000

-20000

10000

40000

Forint forrás: GVI (n = 5907)

Ábraértelmezés: Képzeljük el, hogy három jó barát együtt ül évekig egy mőszaki egyetem iskolapadjában. Együtt tanulnak, együtt szórakoznak, nagyon hasonló dolgok érdeklik ıket – így az egyetem befejezésére szaktudásuk és kompetenciáik is nagyon hasonlóvá vált. Mindhárman szakmájukban helyezkednek el, de különbözı vállalatoknál. Mindhárman 250 fınél nagyobb, feldolgozóipari vállalatnál találják meg az ıket érdeklı lehetıséget. Ketten magyar tulajdonú vállalatnál állnak munkába, de „A” Közép-Magyarországon, „B” pedig Dél-Alföldön dolgozik. „B” fizetése így minden hasonlóság ellenére bruttó 61 ezer forinttal alacsonyabb, mint „A”-é. „C” is DélAlföldön dolgozik, de egy 100%-ban külföldi érdekeltségő vállalatnál, ezért az ı fizetése „csak” bruttó 34 ezerrel forinttal kevesebb, mint „A”-é. Miért is? A közép-magyarországi vállalatokhoz képest délalföldiek 61 ezer forinttal fizetnek kevesebbet, de C külföldi vállalatnál dolgozik, ami viszont a magyar tulajdonúakhoz képest bruttó 27 ezer forinttal többet fizet. A statisztikai modellrıl: Az ábrán látható összegek egy regressziós modell eredményeképpen keletkeztek. A modellben a vállalati létszám, a vállalat tevékenységi köre, a tulajdonosi háttér,a földrajzi elhelyezkedés mellett a betöltött pozíció mőszaki, mérnöki jellegét vizsgáltuk. A regressziós modell statisztikai részletei megtekinthetıek: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdık a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/3. 419-433 old. Elemszámokról: A statisztikai modell három év (2008, 2009, 2010) adatait veszi figyelembe. A 2008as és 2009-es adatokat a hivatalos inflációs adatokkal korrigáltuk .



7.

Melyek a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkakörök?

Nem csak a vállalati jellemzık, hanem a végzettség és így a pozíció természete is meghatározza a friss diplomások alapbérét. Természetesen az egyes végzettségekhez köthetı alapbérek is jelentıs mértékben szóródnak, ami visszavezethetı az eltérı egyéni kompetenciákra és kiegészítı tudáselemekre, de persze a szerencsérıl sem szabad elfeledkezni. Az egyes végzettségeket az alapbérek és a két év utáni fizetésemelkedés szóródását is figyelembe véve csoportosítottuk. Így öt markáns típus képe rajzolódott ki. „A többség”: Ide tartoznak a könyvelık, logisztikai munkatársak, gyártástechnológiai mérnökök. İket lényegében az átlagosság jellemzi. Alapbérük és fizetésemelkedésük is a már bemutatott adatok mentén mozog. „A perspektivikusak”: Ebbe a csoportba kerültek a vegyészmérnökök és marketing munkatársak. Kezdıbérük nem különbözik a „többség”-étıl, de a két év utáni fizetésnövekedésük átlag feletti. Így elmondható róluk, hogy a „tanulóévek” szorgalmas eltöltése után jelentıs alapbérnövekedésben lehet részük. „A kiemelkedık”: A gépész-, és villamosmérnökök alkotják ezt a csoportot. Jellemzıjük, hogy átlag feletti alapbérrel helyezkednek el és a két év utáni bérnövekedésük is átlag feletti. „Az informatikusok”: önmagukban alkotnak egy csoportot. Leginkább a „kiemelkedık”-re hasonlítanak. Különbségként azt lehet elmondani, hogy mind az alapbérük, mind a fizetésnövekedésük a legjelentısebb, de bérezésük rendkívül széles skálán mozog – egészen alacsony fizetésektıl a legextrémebbekig terjedhet. „A leszakadók”: A turisztikai munkatársak és általános asszisztensek alkotják ezt a csoportot. Mind alapbérük, mind a fizetésemelkedés mértékében elmaradnak a „többségtıl”.



Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján Értékesítı Könyvelı Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján

Logisztikus Gyártástech. mérnök HR munkatárs

„A többség”

Pénzügyes Ügyfélkapcs. munkatárs Építımérnök

„Perspektivikusok”

Marketinges Vegyészmérnök Turisztikai munkatárs

„Leszakadók”

Általános asszisztens

„Kiemelkedık”

Gépészmérnök Villamosmérnök

Az informatikus

Informatikus

Ábraértelmezés: Az ábrán nyomon követhetı, hogy a figyelembe vett alapbért leíró statisztikák (lásd alább) szerint milyen pályakezdı foglalkozások állnak a leginkább közel egymáshoz. A hasonlóság alapján szervezıdı gráfról leolvasható például, hogy a „többség” csoport valójában három részbıl tevıdik össze és a logisztikai munkatársak és könyvelık bérezése jobban hasonlít egymásra, mint az ügyfélkapcsolati munkatársak vagy az építımérnökök bérezésére. Az is látható, hogy a „perspektivikusak” és a „többség” inkább egymásra hasonlít, mint a „leszakadókra”. Elmondható továbbá az is, hogy „kiemelkedık” és „informatikusok” az összes többi csoporttól jelentıs mértékben különböznek. A statisztikai modellrıl: Az ábra hierarchikus klaszterezı eljárással készült. Az eljárás figyelembe vette az alapbér és a két év utáni fizetésnövekedés kvartilis és medián értékeit, illetve az 5. és 95. percentilis értékeket.

A következıkben bemutatásra kerülnek foglalkozásonként a bruttó kezdıbérek és két év utáni bérek Ábraértelmezés: Az ábrán a zöld téglalap hosszúsága kifejezi, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó „bajszok” által közrefogott terület mutatja, hogy a pályakezdık jelentıs többségének - 90 százalékának - alapbére milyen skálán mozoghat. A medián érték: A medián érték is egyfajta középérték, kifejezi, hogy a pályakezdık egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres.



Friss diplomások bruttó kezdıbére informatikus vegyészmérnök villamosmérnök értékesítı könyvelı logisztikus marketinges gyártástech. mérnök gépészmérnök építımérnök pénzügyes HR munkatárs ügyfélszolg. munkatárs általános ügyintézı turisztikai munkatárs

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

bruttó ezer Forint

Alsó 5%

Alsó 25%

Medián

Felsı 25%

Felsı 5%

Informatikus

145000 Ft

197000 Ft

274000 Ft

383000 Ft

383000 Ft

Vegyészmérnök

146000 Ft

220000 Ft

241000 Ft

257000 Ft

330000 Ft

Villamosmérnök

164000 Ft

187000 Ft

235000 Ft

274000 Ft

329000 Ft

Értékesítı

110000 Ft

156000 Ft

219000 Ft

230000 Ft

307000 Ft

Könyvelı

110000 Ft

160000 Ft

214000 Ft

246000 Ft

280000 Ft

Logisztikai munkatárs

110000 Ft

159000 Ft

208000 Ft

268000 Ft

309000 Ft

Marketing munkatárs

109000 Ft

149000 Ft

207000 Ft

288000 Ft

307000 Ft

Gépészmérnök

125000 Ft

164000 Ft

200000 Ft

242000 Ft

329000 Ft

Gyártástechnológiai mérnök

115000 Ft

154000 Ft

200000 Ft

246000 Ft

302000 Ft

Építımérnök

100000 Ft

148000 Ft

197000 Ft

219000 Ft

274000 Ft

Pénzügyes

99000 Ft

137000 Ft

187000 Ft

229000 Ft

298000 Ft

HR munkatárs

90000 Ft

143000 Ft

167000 Ft

229000 Ft

291000 Ft

Ügyfélkapcs. munkatárs

110000 Ft

146000 Ft

167000 Ft

208000 Ft

250000 Ft


88000 Ft

108000 Ft

153000 Ft

203000 Ft

230000 Ft

Turisztikai munkatárs

90000 Ft

110000 Ft

148000 Ft

181000 Ft

208000 Ft



Friss diplomások két év utáni bruttó alapbére informatikus marketinges vegyészmérnök villamosmérnök gépészmérnök pénzügyes könyvelı HR munkatárs építımérnök logisztikus értékesítı ügyfélszolg. munkatárs gyártástech. mérnök általános ügyintézı turisztikai munkatárs

0

50

100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 bruttó ezer Forint

Alsó 5%

Alsó 25%

Medián

Felsı 25%

Felsı 5%

Informatikus

175000 Ft

229000 Ft

383000 Ft

383000 Ft

493000 Ft

Marketing munkatárs

130000 Ft

208000 Ft

325000 Ft

356000 Ft

364000 Ft

Vegyészmérnök

156000 Ft

247000 Ft

290000 Ft

350000 Ft

411000 Ft

Villamosmérnök

184000 Ft

251000 Ft

274000 Ft

339000 Ft

548000 Ft

Gyártástechnológiai mérnök

150000 Ft

186000 Ft

253000 Ft

310000 Ft

369000 Ft

Gépészmérnök

153000 Ft

210000 Ft

250000 Ft

307000 Ft

548000 Ft

Könyvelı

120000 Ft

187000 Ft

241000 Ft

291000 Ft

339000 Ft

Pénzügyes

125000 Ft

187000 Ft

241000 Ft

274000 Ft

361000 Ft

HR munkatárs

90000 Ft

164000 Ft

227000 Ft

287000 Ft

372000 Ft

Építımérnök

120000 Ft

186000 Ft

225000 Ft

267000 Ft

321000 Ft

Értékesítı

120000 Ft

177000 Ft

224000 Ft

307000 Ft

356000 Ft

Logisztikai munkatárs

140000 Ft

209000 Ft

224000 Ft

312000 Ft

356000 Ft

Ügyfélkapcs. munkatárs

131000 Ft

187000 Ft

208000 Ft

241000 Ft

300000 Ft


109000 Ft

153000 Ft

187000 Ft

230000 Ft

278000 Ft

Turisztikai munkatárs

110000 Ft

125000 Ft

164000 Ft

200000 Ft

229000 Ft



8.

Mire lehet számítani a versenyszektorban BA diplomával? 2009 nyarán jelent meg az elsı BA diplomával rendelkezı évfolyam a munkaerıpiacon. A három éves felsıoktatási képzésben végzettek munkaerı-piaci jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát a versenyszférában. 2010-ben a megkérdezett vállalati vezetık 70 százaléka hallott már arról, hogy a friss diplomások munkaerı-piacán már három éves képzésben részesült BA diplomásokkal is találkozhatnak. Egyelıre úgy tőnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentısen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra hagyományos diplomást, addig a következı egy évben csak 12 százalék szándékozik felvenni BA képzésben részt vett diplomást. A magyarországi vállalatok 66 százaléka ugyan nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 éves vagy 5 éves képzésben vett-e részt a pályakezdı, de 19 százalék alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kisebb szakértelmet igénylı, kisebb felelıséggel járó munkakörben látná szívesen a BA diplomásokat. Különbségtétel a 3 és 5 éves képzésben diplomát szerzettek között Más bért fizetne, mást juttatásban részesítené

19

Más munkakört határozna meg a BA diplomásoknak

16 14

Nem venné fel ugyanolyan pozícióba Különbséget tenne a próbaidı hosszában

3

66

Nem tenne különbséget 0

20

40

60

80

100

% forrás: GVI (n = 1432)



9.

Mi a vállalatok leggyakoribb problémája, ha friss diplomást szeretnének felvenni?

Az elmúlt három évben a vállalatok 18 százaléka számolt be arról, hogy nehézségeket tapasztal egy-egy pályakezdı pozíció betöltése esetében. A gazdasági válság elmélyülésének idıszakában nem csökkent a toborzási nehézségekkel szembesülı vállalatok aránya. A toborzási nehézségek tehát nem feltétlenül a kereslet és kínálat változási dinamikájának tudhatóak be: a kínált és igényelt bérek közötti inkonzisztencia, a nem megfelelı idegen nyelv vagy szaktudás, a szakmai gyakorlat és tapasztalatok hiánya is okozhat nehézséget a vállalatoknak. Leggyakrabban a magas bérigény (37%), a szakmai gyakorlat hiánya (36%) és az elégtelen szakmai tudás (35%) nehezíti meg egy pályakezdı pozíció betöltését. A friss diplomások felvételekor leggyakrabban felmerülı problémák

37 Magas bérigény 36 Szakmai gyakorlat hiánya 35 Elégtelen szakmai tudás 29 Kevés jelentkezı 27 Nem megfelelı szintő nyelvtudás 0

20

40

60

80

100

% forrás: GVI (n = 1309)



A vállalatok toborzási nehézségei alapvetıen három típusba rendezıdnek: kevés jelentkezı, magas bérigények és elégetlen szakmai kompetenciák. Utóbbi egy összetett problémacsokor, egyaránt tartalmazza a nem megfelelı idegennyelv-tudást, a nem elégséges szakmai tudást és a szakmai gyakorlat hiányát. A magas bérigények elsısorban az informatikusokra, értékesítıkre és logisztikus pályakezdıkre jellemzıek. Itt az is elmondható, hogy esetükben a szakmai gyakorlat hiánya és a nem megfelelı idegennyelvtudás ritkán okoz fejtörést a vállalatoknak. Az jelentkezık elégtelen száma elsısorban a villamos- és építımérnökök esetében jelentkezik. Esetükben a szakmai gyakorlat hiánya és a nem megfelelı szintő szaktudás nem nehezíti a kiválasztást. A pénzügyesek és gyártástechnológiai mérnökök esetében a toborzási problémák az elégtelen szakmai kompetenciákra vezethetıek vissza. Különbség köztük, hogy míg a gyártástechnológiai mérnökök esetében elsısorban az idegen nyelvi ismeretek hiánya, addig a pénzügyeseknél elsısorban a nem elégséges szakmai tudás jelent problémát. Ugyanakkor nem okoz problémát a vállalatoknak az elıbbieknél a magas bérigény, utóbbiaknál pedig a kevés jelentkezı. A vállalatok szerint a könyvelık és általános asszisztensek körében is a szakmai kompetenciák kapcsán merülnek fel problémák. Elsısorban a szaktudás és szakmai gyakorlat hiánya teszi nehézzé a felvételüket. Ellenben ritkán okoz nehézséget a toborzási folyamatban az irreális bérigény és a jelöltek elégtelen száma. A gépészmérnökök kapcsán elmondható, hogy a toborzási nehézségek okát az elégtelen idegennyelvtudás és a jelöltek korlátozott száma jelenti, viszont a magas bérigény és a nem megfelelı szintő szaktudás nem jelentkezik a jelölteknél problémaképpen.



Toborzási nehézségek okainak együttjárása az egyes végzettségekkel 1,2 1,0

nem megfelelı idegennyelvtudás +

0,8

gyártástechnológiai mérnök szakmai gyakorlat hiánya +

0,6

magas bérigény -

könyvelo

Szakmai kompetenciák

0,4 0,2 0,0

gépészmérnök

általános asszisztens nem elégséges szakmai tudás +

Jelöltek számossága

keves jelentkezı nem elégséges szakmai tudás -

pénzügyes

villamosmérnök

-0,2

szakmai gyakorlat hiánya kevés jelentkezı +

nem megfelelı idegennyelvtudás -

-0,4

értékesíto

-0,6

logisztikus

építımérnök

Magas bérigény magas bérigény +

-0,8

informatikus

-1,0 -1,2 -1,5

-1,0

-0,5

0,0

0,5

1,0

1,5

Ábraértelmezés: Az ábrán a vízszintes és függıleges tengelyek a távolságot jelenítik meg. Az így létrejövı síkban minél messzebb van egymástól két kategória, annál ritkábban fordul elı együttes említésük. Illetve, ennek megfelelıen, minél közebbi két kategória, annál gyakrabban említik együtt ıket. Fekete színnel a foglalkozásokat, színessel pedig a toborzási nehézségek okait jelöltük. Zöld színő az adott toborzási probléma hiánya, pirossal pedig a megléte. Egy példával: az ábra felsı részén a nem megfelelı szintő nyelvtudás meglehetısen „közel” van a szakmai gyakorlat hiányához. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek a különbözı foglalkozások kapcsán, meglehetısen gyakran említették együttesen mindkét toborzási problémát. Folytatva a közelségen és távolságon alapuló értelmezési logikát, elmondható, hogy az ábra alsó részén található magas bérigények távol esik az elıbb említett toborzási nehézségektıl. Ez azt jelenti, hogy a magas bérigény, mint a pozíció betöltését nehezítı tényezı, meglehetısen ritkán jár együtt a nem megfelelı szintő nyelvtudással és a szakmai gyakorlat hiányával. A statisztikai modellrıl: Az ábra korrespondencia-elemzés statisztikai modellel készült. A modellrıl további részletek olvashatóak: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdık a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/3. 419-433 old.



10. Melyek a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmények? A gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak elsı helyen – elıbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 95 pontos értékkel jellemezhetı. (A presztízspontszámok számításának módját lásd a mellékletek között.) Elıbbiektıl kicsit lemaradva, 82 ponttal következik a harmadik helyen lévı Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kara. Az elsı nem fıvárosban mőködı intézmény a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karának Zalaegerszegi intézménye, 50 pontos presztízsindexével a rangsor ötödik helyén áll. Közgazdaságtani felsıoktatási intézmények presztízspontjai BCE - Közgazdaságtudományi Kar

100

BCE - Gazdálkodástudományi Kar

95

BGF - PSZF - Budapest

82

BME - GTK

52

BGF - PSZF - Zalaegerszegi Intézet

50

PTE - Közgazdaságtudományi Kar

46

UNIMISKOLC - Gazdaságtudományi Kar

43

UNIDEB - Közgazdaságtudományi Kar

39

SZTE - Gazdaságtudományi Kar

37

BGF - Külkereskedelmi Fıiskolai Kar

37

BGF - KVIF

35

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar

34

BGF - PSZF - Salgótarján

30

Szolnoki Fıiskola

29

NYME - Közgazdaságtudományi Kar

29


0

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100



A mőszaki, mérnöki képzéseket tekintve a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara kimagaslóan a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmény. Második helyen áll, de fele annyi presztízspontszámmal, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara. A harmadik helyen álló Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar - 37 pontos presztízsindexével jelentıs mértékben elmarad a második helyezett pontszámától, de innen kezdve a presztízspontszámokat tekintve már nincsen lényeges eltérés az egymást követı intézmények között.

Mőszaki, mérnöki felsıoktatási intézmények presztízspontjai BME - Gépészmérnöki Kar

100

UNIMISKOLC - GMIK

54

BME - Közlekedésmérnöki Kar

37

BME - Építımérnöki Kar

34

BME - Építészmérnöki Kar

33

UNIDEB - Mőszaki Kar

30

SZE - Mőszaki Tudományi Kar

29

BME - Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

29

UNIOBUDA - KKVK

28

PTE - Pollack Mihály Mőszaki Kar

27

Kecskeméti Fıiskola - GAMF

26

UNIOBUDA - BDGBMK

24

SZIE - Gépészmérnöki Kar

23

UNIMISKOLC - MATK

22

NYME Faipari Mérnöki Kar

21


0

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100



Az informatikai felsıoktatási intézmények presztízsindexei hasonlítanak a mérnöki, mőszaki intézményekéhez. Itt is az elsı és második helyen lévı intézmény között jelentıs a különbség, majd a harmadik helytıl kezdve már nincs lényeges eltérés a presztízspontszámokat tekintve az egymást követı helyezések között. Az elsı helyen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar található, ıket követi jelentıs lemaradással, 49-es pontértékkel, az ELTE Informatikai Kara. A ranglistán az elsı nem fıvárosi intézmény a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, amelynek 39-es presztízspontszáma elegendı volt a harmadik helyhez.

Informatikai felsıoktatási intézmények presztízspontjai BME - Villamosmérnöki és Informatikai Kar

100

ELTE - Informatikai Kar

49

UNIMISKOLC - GMIK

39

BCE - Gazdálkodástudományi Kar

39

SZTE - Természettudományi kar

33

SZE - Mőszaki Tudományi Kar

29

Pannon Egyetem Mőszaki Informatikai Kar

29

UNIDEB - Informatikai Kar

27

UNIOBUDA - NJIK

27

PTE - Pollack Mihály Mőszaki Kar

24

Kecskeméti Fıiskola - GAMF

24

PTE - Természettudományi Kar

21

NYME - Faipari Mérnöki Kar

21

Nyíregyházi Fıiskola - TTFK

21

EKTF - Természettudományi Fıiskolai Kar forrás: GVI (n = 438)

19 0

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100



11. Mindenhol ugyanolyan népszerőek a felsıoktatási intézmények?

Az országos presztízsértékek számításánál Közép-Magyarország foglalkoztatásban és GDP termelésben betöltött szerepe miatt az ott tevékenykedı vállalatok véleménye súlyosabban esik a latba, mint a más területi egységeken mőködıké. A helyi és regionális szinten ismert és elismert vidéki intézmények népszerősége így nem vagy csak kevésbé jelenik meg az országos presztízs pontokban. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Karának az országos presztízsértéke például 27 pont és így csak tizedik a mőszaki karok listájában, de az országos presztízsérték nem tükrözi azt, hogy Baranya megyében elismertebb, mint a listavezetı BME és emellett jelentıs népszerőséggel bír a környezı megyékben mőködı vállalatok körében is. Ezért a továbbiakban a legnagyobb intézmények vonzáskörzeteit kapcsolathálózati ábrákon keresztül mutatjuk be. A vonzáskörzetek bemutatásához három mutatót különböztetünk meg. Az Országos Vonzási Indexet (OVI), a Regionális Vonzási Indexet (RVI) és az Aranyháromszög Vonzási Indexet (AVI). Az OVI esetében értelemszerően az összes megyét, a RVI esetében az intézmény megyéjét és a környezı megyéket, az AVI esetében pedig Magyarország legfejlettebb területeit, Pest, Gyır-Moson-Sopron, Fejér megyék mellett Budapestet vettük figyelembe. A területi számítások mögött az elmúlt három év adatainak egyesítésével többezres elemszámok állnak: a gazdasági képzések esetében 6378, a mőszaki képzések körében 5821, az informatikai képzéseknél pedig 3855 adat képezte a számítások alapját. Az indexek olyan absztrakt mérıszámok, amelyek azt fejezik ki, hogy területi egységenként, a vállalatok foglalkoztatásban betöltött súlyuk alapján korrigált pozitív véleményezése hogyan oszlik meg az egyes intézmények között. Egy példával: A BME Gépészmérnöki Karának OVI értéke 21. Ez azt jelenti, hogy ha minden vállalat foglalkoztatásban betöltött súlya egyenlı lenne, akkor átlagosan, az ország egészét tekintve az elismerı említések 21 százaléka a BME GM-re vonatkozna.



Leginkább kiterjedt vonzáskörzettel a BME Gépészmérnöki Kara jellemezhetı – országos vonzási indexértéke 21 pont. Az ország szinte minden megyéjében ismerik és elismerik. A vidéki egyetemek közül a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara is tekintélyes regionális presztízsnek is örvend. 11 pontos OVI érték mellett – regionális vonzási indexe 21-es értéket vesz fel. A PTE Pollack Mihály Mőszaki Karának országos vonzási indexe „csak” 7 pont, ellenben a Baranya, Somogy és Tolna megyékben mőködı vállalatok körében rendkívül népszerőnek tekinthetı – RVI értéke 29 pont. Mőszaki karok területi népszerősége

BME - GM

BMEVILLAMOS

UNIMISKOLC

PTE-MTK

SZIE-MTK

Országos vonzási index

21

9

11

7

3

Regionális vonzási index

-

-

21

29

4

Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyéket, narancssárgával a felsıoktatási karokat tüntettük fel. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy egy az intézmény milyen megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal



Az Aranyháromszög Vonzási Index (AVI) értéke a BME Gépészmérnöki Kara estében a legmagasabb: 22 pont. A BME Villamosmérnöki Kara AVI értéke ugyan „csak” 13 pont, de ez az intézmény is rendelkezik legalább 5 pontos erısségő kapcsolattal a kiemelt megyékkel. A fıvárosi intézmények különbözı karai mellett még a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, a Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar és a Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar jegyzett az Aranyháromszögben. Mőszaki karok népszerősége az „Aranyháromszögben”

Aranyháromszög vonzási index

BME - GM

BMEVILLAMOS

UNIMISKOLC

PTE-MTK

SZIE-MTK

22

13

7

2

3

Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy egy intézmény milyen megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztettük meg: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexek lettek megjelenítve. A megyei vonzási indexek azt mutatják meg, hogy az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések, korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével hogyan oszlanak meg az egyes képzıintézmények között.



A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar abszolút központi helyet tölt be – OVI értéke 32 pont. A Miskolci Egyetem esetében itt is, ahogyan a mérnöki képzés esetében is jelentıs regionális vonzáskörzet rajzolódott ki. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Kar és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának az országos elismertsége bár alacsony, azonban jelentıs regionális presztízsnek örvendenek. Informatikai karok területi népszerősége

BME-VK

UNIMISKOLC -GIK

ELTE-IK

SZTE-TTK

PT-PMMK


32

10

10

4

5


-

19

-

18

22

Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal.



A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara és az ELTE Informatikai Kara a legnépszerőbbek az „Aranyháromszögben”. Elıbbi AVI értéke 35, az utóbbié pedig 14. A vidéki intézmények közül a miskolci, a veszprémi, a dunaújvárosi a gyıri és a pécsi felsıoktatási intézmények bírnak még említésre méltó presztízzsel az aranyháromszög egy vagy több megyéjében mőködı vállalatoknál. Informatikai karok népszerősége az „Aranyháromszögben”


BME-VK

UNIMISKOLC -GIK

ELTE-IK

SZTE-TTK

PT-PMMK

35

8

14

2

3

Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexek lettek megjelenítve. A megyei vonzási indexek mutatják az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések megoszlását az egyes képzıintézmények között, korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével.



A BCE Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Kara mellett a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Karának a leginkább kiterjedt a vonzáskörzete. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete alacsony OLI érték mellett tekintélyes regionális vonzáskörzettel rendelkezik. Gazdasági karok területi népszerősége

BCE-KTK

BCE-GTK


11

BGF-PSZFBudapest 13

PTE-KTK

21

9

BGF-PSZFZalaegerszeg 5


-

-

-

33

18

Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztetünk meg: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal.



A BCE Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karának legnagyobb a népszerősége az „Aranyháromszögben” is – AVI értéke 23 pont. A vidéki intézmények közül a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar bírnak még említésre méltó presztízzsel az aranyháromszög egy vagy több megyéjében mőködı vállalatoknál. Gazdasági karok népszerősége az „Aranyháromszögben”


BCE-KTK

BCE-GTK

BGF-PSZFBudapest

PTE-KTK

BGF-PSZFZalaegerszeg

23

12

15

5

2

Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztettünk meg: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexeket tüntettük fel. A megyei vonzási indexek azt mutatják, hogy az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések - korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével - hogyan oszlanak meg az egyes képzıintézmények között.



12. Mely felsıoktatási intézmények nyújtják a legtöbb online információt? Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben megismételte azt a 2006 ıszén elvégzett kutatását, melyben magyar egyetemek közgazdasági és gazdaságtudományi karainak honlapjait vizsgálta. A kutatás célja annak megválaszolása volt, hogy az egyes oktatók mennyire látják el információval a hallgatókat interneten keresztül, illetve hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége az elmúlt évek folyamán. Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetıségeket. A magyar egyetemi oktatók ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, azonban még mindig messze elmaradnak a nyugati egyetemeken tanító társaiktól. A weboldalak információgazdagságának mérése öt szempont segítségével történt. Ezek a tanár személyes honlapjának, elektronikus önéletrajzának, a honlapról elérhetı publikációs listájának, egy vagy több letölthetı publikációjának, illetve email címének meglétére, illetve hiányára vonatkoznak. Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatósági Index (OLI) alapját, mely azt mutatja, hogy átlagosan hány kritérium teljesül az egyes egyetemek esetében. Az OLI 2010-es értékeit egyetemenként összehasonlítva megfigyelhetı, hogy – a honlapok információgazdagságát tekintve – jelentıs különbségek vannak a különbözı magyar egyetemek között. Sorrendben az elsı helyen a Pécsi Tudományegyetem áll (62 pont). Ez az egyetem nyújtja a legtöbb információt oktatóiról. Nem sokkal marad le tıle a Szegedi Tudományegyetem (59 pont). A harmadik a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (50 pont), míg a negyedik helyet a Budapesti Corvinus Egyetem (47 pont) foglalja el. A legalacsonyabb OLI érték (18 pont) a Debreceni Egyetem esetében figyelhetı meg. A sorrend elsı és második helyén 2006 óta nem történt változás, a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem megtartotta vezetı pozícióját. Azonban a korábban harmadik helyen álló Miskolci Egyetem 2010-ben a hatodik helyre, a korábban negyedik Kaposvári Egyetem a nyolcadik helyre csúszott. Helyüket a korábban hetedik, illetve nyolcadik helyet elfoglaló



Budapesti Corvinus Egyetem, illetve Gazdaságtudományi Egyetem vette át.

Budapesti

Mőszaki

és

Az Online Láthatósági Index (OLI) értéke a Debreceni és a Kaposvári Egyetem kivételével minden vizsgált egyetemen javult 2006 óta, sıt az utóbbi esetében csökkent a mutató értéke (35 pontról 30 pontra). A legnagyobb növekedés a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében figyelhetı meg, ahol 20 pontról 50 pontra javult az OLI az elmúlt években. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében is jelentıs a javulás, hiszen 2006 óta az OLI értéke 27 pontról 47 pontra növekedett. A magyar egyetemek honlapjai elmaradnak a nyugati egyetemektıl az online láthatóság szempontjából. A Stanford Egyetem esetében megfigyelt OLI érték (77 pont) például jócskán meghaladja a legjobban szereplı magyar egyetemekhez tartozó mutatót is. Gazdasági egyetemek online láthatósági indexe (OLI)

59

45

Szegedi Tudományegyetem 40 36

Miskolci Egyetem Kaposvári Egyetem

30 35

Széchenyi István Egyetem

34

Pannon Egyetem

33

47 50

20

2010

18 18

Debreceni Egyetem 0

20

42

39

27

Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

forrás: GVI

62

53

Pécsi Tudmányegyetem

40

60

2006

80

100

Az OLI index: A vizsgált szempontok alapján (a tanár személyes honlapjának, önéletrajzának, publikációs listájának, letölthetı publikációinak és email címének léte az egyetemi kar honlapján) az OLI értéke 0 és 5 között mozoghat. Az egyszerőbb értelmezhetıség kedvvért a válaszokat százas skálára vetítettük. Elemszámokról: Az adatfelvétel során kilenc magyar egyetem közgazdasági és gazdaságtudományi karán dolgozó oktatóra vonatkozóan kerültek rögzítésre az információs kritériumok. 2006 ıszén 1133, 2010 decemberében pedig 1326 magyar oktató került be az adatbázisba.



Melléklet A diplomás pályakezdık iránti kereslet mérése A pályakezdı diplomások rövid távú foglalkoztatási prognózisának értelmezéséhez fel kell tennünk azt a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdıt kell a szervezeteknek felvenni ahhoz, hogy a kereslet stabil maradjon. Az alkalmazott definíció szerint diplomás pályakezdınek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkezı munkavállalók számítanak, és ennek megfelelıen tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdı a munkahelyén hozzávetılegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetıséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdı státuszból kilépı alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a szervezet hozzávetılegesen kétévente kényszerül egy-egy új pályakezdı felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdık pótlására. A pályakezdı betöltheti három, vagy akár öt évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettıl eltekintve, kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdıket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdı státuszból kikerülı diplomások számával, azaz hozzávetılegesen a felével csökkenne le. A bemutatott eredmények ezen megfontolást is magukba foglalva születtek. A keresletet két mutatóval jelenítjük meg, ezek együttes alkalmazása ad lehetıséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Elsı megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdık száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdık felvételét tervezı cégek száma hogyan aránylik a pályakezdıket foglalkoztató cégekéhez. Mindkét mutató tehát azt hivatott megragadni, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdık iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest.



Modellünk szerint a két mutató alapján négy típusa különíthetı el a kereslet alakulásának:

Ha mindkét mutató pozitív értéket vesz fel, akkor „Stabilan növekvı” keresletrıl, ha mindkettı negatív, akkor „Stabilan csökkenı” keresletrıl beszélhetünk. A növekedés és csökkenés mértéke a mutatók nullától való távolsága alapján értelmezhetı. A harmadik keresleti állapotot „Kapacitásnövekedésnek” nevezzük. Itt a vállalati mutató értéke negatív, a pályakezdıké pedig pozitív értékeket vehet fel. Ez az állapot, akkor fordul elı, ha kevesebb vállalat, több friss diplomás felvételét valószínősíti. A negyedik típus, az „Új pozíciók” pedig az elızı tükörképe, azaz több vállalat, kevesebb friss diplomás alkalmazását tervezi, mint a korábbi évben.

A felsıoktatási intézmények országos presztízsének mérése A vállalati vezetık felsıoktatási intézményekrıl alkotott képe egyfelıl fontos visszajelzés a felsıoktatási intézmények vezetıi számára, másfelıl hasznos segítség a felvételezni tervezık számára. Felméréseinkben vizsgáltuk, hogy az üzleti szférában – képzési területenként – mely felsıoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdıket foglalkoztató cégek szemszögébıl mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. A cégek vezetıi, illetve humánerıforrás-vezetıi kérésünkre tudományterületenként három kart neveztek meg, és rendeztek sorba aszerint, hogy presztízs tekintetében érzésük szerint melyik áll az elsı, a második és a harmadik helyen. Emellett a megkérdezetteknek lehetıségük volt egy rossz hírő intézmény megnevezésére is. A válaszokat említési hely szerint – képzési területenként – súlyozva összesítettük, majd az így kapott értékeket az egyszerőbb értelmezhetıség kedvéért százas skálára vetítettük úgy, hogy az elsı helyen álló egyetem értéke száz legyen.



A felsıoktatási intézmények rövidítései Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar

BCE-GK, BCE-GTK

Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

BCE-KTK

Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

BGF-KVIK

Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar

BGF-KFK

Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskola

BGF-PSZF-Salgótarján

Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskola

BGF-PSZF-BP

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar

BME-ÉMK

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építımérnöki Kar

BME-ÉPÍTİ

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar

BME-GM

BME-GTK

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar

BME-KM

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar

BME-VILLAMOS, BME-VK

Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar

BMF-BDGBK

Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

BMF-KKVK

Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Kar

BMF-NJIK

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

UNIDEB-IK

Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

UNIDEB-KTK

Debreceni Egyetem Mőszaki Kar

UNIDEB-MK

Dunaújvárosi Fıiskola

DF

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

ELTE-IK

Gábor Dénes Fıiskola

GDF

Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskola

KF-GAMF

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

ME-GTK

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

UNIMISKOLC-GIK

Miskolci Egyetem Mőszaki Anyagtudományi Kar

UNIMISKOLC-MAK

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

NYME-KTK

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar

PE-GTK

Pannon Egyetem Mérnöki Kar

PE-MK

Pannon Egyetem Mőszaki Informatikai Kar

PE-MIK

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

PTE-KTK

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Kar

PTE-MTK, PT-PMMK

Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

SZIE-KGYGTK

Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar

SZIE-MTK

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

SZTE-GTK

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar

SZTE-TTK

Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

SZIE-GMK

Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar

SZIE-YMÉK

Szolnoki Fıiskola

SZF



A kiadványban található ábrák jegyzéke

A friss diplomás pályakezdık alkalmazásának elınyei

6

Friss diplomások iránti kereslet - 2010

9

Pénzügyesek és könyvelık iránti kereslet változása

11

Építımérnökök és gépészmérnökök iránti kereslet változása

12

Informatikusok és HR munkatársak iránti kereslet változása

13

Pályakezdık bruttó kezdı és két év utáni alapfizetése

15

Friss diplomások kezdı alapbérét meghatározó tényezık

17

Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján

19

Friss diplomások bruttó kezdıbére

20

Friss diplomások két év utáni bruttó alapbére

21

Különbségtétel a 3 és 5 éves képzésben diplomát szerzettek között

22

A friss diplomások felvételekor leggyakrabban felmerülı problémák

23

Toborzási nehézségek okainak együttjárása az egyes végzettségekkel

25

Közgazdaságtani felsıoktatási intézmények presztízspontjai

26

Mőszaki, mérnöki felsıoktatási intézmények presztízspontjai

27

Informatikai felsıoktatási intézmények presztízspontjai

28

Mőszaki karok területi népszerősége

30

Mőszaki karok népszerősége az „Aranyháromszögben”

31

Informatikai karok területi népszerősége

32

Informatikai karok népszerősége az „Aranyháromszögben”

33

Gazdasági karok területi népszerősége

34

Gazdasági karok népszerősége az „Aranyháromszögben”

35

Gazdasági egyetemek online láthatósági indexe (OLI)

37



Válogatás a GVI munkaerı-piaci elemzéseibıl

Diplomás pályakezdık a versenyszektorban - 2010 http://www.gvi.hu/index.php/hu/papers/show.html?id=47 Munkaerı-piaci prognózis 2011-re http://www.gvi.hu/index.php/hu/research/showItem.html?id=139 A pályakezdı szakmunkások munkaerı-piaci helyzete – 2010 http://www.gvi.hu/index.php/hu/papers/show.html?id=45 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2010 http://www.gvi.hu/index.php/hu/papers/show.html?id=44 Diplomás pályakezdık várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban - 2009 http://www.gvi.hu/index.php/hu/research/showItem.html?id=115 Munkaerı-piaci prognózis 2010-re http://www.gvi.hu/index.php/hu/research/showItem.html?id=118 A pályakezdı szakmunkások munkaerı-piaci helyzete - 2009 http://www.gvi.hu/index.php/hu/papers/show.html?id=41 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2009 http://www.gvi.hu/index.php/hu/papers/show.html?id=36

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. összes tanulmánya letölthetı az intézet honlapjáról: http://www.gvi.hu


DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

Recommend Documents