Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért
Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő
A módszertani fejlesztés szükségessége • • • • •
Elhúzódó projekt előkészítések Meglévő rendszerek hatékonysági problémái Nem hatékony fejlesztések CBA Fő szempont: támogatási arány maximalizálása Jogszabályi környezet változása
Rövid távú pénzügyi szemlélet
Fenntarthatóság
A projekt előkészítés folyamata Tervezési feladat Probléma elemzés Cél és konfliktus elemzés, konfliktus menedzsment
Változatok azonosítása Hatásvizsgálat Vízgazdálkodási rendszer / társadalmi-gazdasági és környezeti rendszer
Részletes értékelés Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Súlyozás és kiválasztási folyamat OPTIMÁLIS MEGOLDÁS
Tipikus döntési szituációk • hosszú távú vs. rövid távú megoldások • centralizált vs. decentralizált rendszerek • előállítás vs. beszerzés • magas ber.költség, alacsony fenntartás vs. alacsony ber.ktg. magas fenntartás Példa
Alkalmazási kör
Szennyvíztisztítás 1
Szennyvízelvezetés gravitációs hálózattal, vagy egyedi szennyvíztározók kiépítésével
2
Szennyvíztisztítás egy központi szennyvíztisztító telepen, vagy több decentralizált létesítmény segítségével
3
Szennyvíztisztító telep megvalósítása egy ütemben, vagy több ütemben
Vízellátás 4
Vízellátás regionális hálózathoz csatlakozva, vagy a meglévő helyi vízműtelep rekonstrukciójával
5
Vízellátás tározóból különböző elosztó rendszerekkel
Előzmények Nemzetközi módszertani projekt, tudás transzfer 4+1 közép-kelet-európai ország (DE; BG, HU, RO, SK + CR)
CÉL: A tervezési folyamat javítása a változatelemzés új módszertani megközelítésével
Dinamikus Költségelemzés (DCC) A DCC célja:
a legkisebb összköltséggel járó, optimális műszaki megoldások kiválasztása
A módszer fő jellemzői: •Teljes életciklus szemlélet! •Dinamikus szemlélet! •Minden felmerülő költséget figyelembe vesz •Összhangban a hazai és EU jogszabályokkal és módszertannal •Módszertanilag megalapozott, átlátható elemzés •Sematizált számítási folyamat •Műszaki és gazdasági szakértők „közös nyelve”
Dinamikus Költségelemzés (DCC) A DCC alkalmazási köre: • Költséghatékonysági elemzés • Víziközmű fejlesztések változatelemzése • Rekonstrukció tervezés • Megvalósult beruházások ex post értékelése • Közbeszerzések: életciklus költség meghatározása • Teljes költségmegtérülés (VKI) vizsgálata A2: Pressure sewerage system
A1: Gravity sewerage system EUR 1.607.500
EUR 1.832.000
EUR 358.000
14.500 EUR/a
0
5
10
15
20
25 30 time (a)
7.800 EUR/a 35
40
45
50
0
5
10
15
20
25 time (a)
30
35
40
45
50
A korrekt változatelemzés jelentősége Víziközmű-szolgáltatás speciális közgazdasági és műszaki jellemzői (költség alapú hatósági árképzés!, közszolgáltatás, hosszú élettartamú eszközök) miatt: • Ez a leginkább meghatározó döntés • Legnagyobb hatás a végeredményre • Legnagyobb megtakarítási potenciál!!! • Valós, releváns változatokat kell vizsgálni!!! + • Időigényes • Sok szereplős • Iteratív, interaktív
ability to influence costs
Megtakarítási potenciál a tervezési folyamat során 100%
Conceptual plans, option analyses, feasibility study
Permission
time Tender design
Tendering, implementation, max. ±10%
Közbeszerzések Közbeszerzések új EU szabályozása: 2014/24/EU IRÁNYELV a közbeszerzésről (2014. február 26.)
• minőségi megoldások, ár-érték arány • környezeti és társadalmi szempontok erősítése • értékelési szempont: életciklus költség! >> DCC!
Vége a legalacsonyabb ár uralmának!
http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?uri=CELEX:32014L0024&qid=1396941146207
2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1.§ (1) i): „a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,”
Gördülő Fejlesztési Terv Mit, mikor, mennyit, miből? 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 11. §.: „(1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – víziközműszolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll.”
Vagyonleltárból pótlás várható éve és pótlási költség alapján:
Alapvető értékelési módszerek összehasonlítása DCC: hatékony módszertan, hatékony megoldások kiválasztásához objektív
szubjektív Kiterjesztett Dinamikus Költségelemzés
Dinamikus Költségelemzés
Költség-haszon elemzés
Több szempontú értékelés
Probléma elemzés Célok meghatározása normatív célok elérése, azonos hasznossági szint
társadalmi hasznosság maximalizálása
Lehetséges megoldások keresése és előzetes szűrése Vizsgálandó alternatívák meghatározása Alternatívák releváns hatásainak meghatározása
közvetlen költséghatások
közvetlen és közvetett (externális) költséghatások
közvetlen és közvetett (externális), pozitív (bevétel) és negatív (költség) gazdasági hatások, valamint monetarizálható pozitív és negatív környezeti, társadalmi hatások
közvetlen és közvetett, pozitív és negatív, pénzben kifejezhető, számszerűsíthető és nem számszerűsíthető környezeti, társadalmi, gazdasági hatások
Hatások értékelése Költségek jelenértéke (PCPV)
Nettó jelenérték (NPV)
Évesített költségek (AC)
Belső megtérülési ráta (IRR)
Dinamikus Költséghatékonysági Mutató (DPC)
Haszon-költség arány (BCR)
pontozási és súlyozási rendszer
Döntési kritérium Legkisebb összköltség min. PCPV; AC;
Legnagyobb haszon-költség arány max. NPV; IRR; BCR
max. pontszám
3 Ft/m
?
Összes költség / elért eredmény =
Költséghatékonysági mutató!
DCC „mantrája” A költséghatékonyság helyes megítéléséhez az adott eszköz
teljes élettartama alatt felmerülő, összes költségét figyelembe kell venni!
Teljes életciklus szemlélet! VS. CBA Útmutató: „A projekt jövőbeni alakulására vonatkozó előrejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelő és hosszabb távú valószínű hatásainak felölelésére elégségesen hosszú időszakra kell kialakítani, általában 30 évre”
Köszönöm a figyelmet!
Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő BDL Környezetvédelmi Kft.
[email protected] 0630/387-2520