Differenciált feladatlap-rendszer készítésének eljárásrendje A differenciálás komplex szemléletmódja iskolánkban A gyerekek közti különbségek tekintetében a személyiség egészét tekintetbe veszi. Nemcsak a tantárgyban eddig elért eredményességet veszi figyelembe, hanem összetett szempontrendszert alkalmaz: a tantárgyhoz, annak tanulásához szükséges összetett képességrendszert, az előzetes tudást, az előzetes tudás elemeinek nemcsak a meglétét vagy hiányát, hanem azok tartalmát, sajátosságait is. A pedagógusaink jellemzői A differenciált oktatási folyamat megvalósításához szükséges pedagógiai kompetenciák fejlesztése tapasztalatszerzésen és konkrét pedagógiai szituációban történő tevékenységen alapuló oktatási folyamat során történik. A folyamat során mindvégig szükséges a reflexió ösztönzése, mely segít a tanulási céljaik megfogalmazásában és a tanulási folyamat saját kontrolljában. A tanítási folyamat tervezése során a következő elemek minden esetben helyet kapnak: •
az első lépés, a gyakorlati tapasztalatok felidézése;
•
reflexió;
•
ezt követően – és ehhez kapcsolódva – új elméleti ismeretek feldolgozása;
•
saját tevékenység során történő kipróbálás;
•
ismételt reflexió az elmélet és gyakorlat összekapcsolására.
A szükséges tanári képességek listája: 1. A tanulók közötti különbségek és a tanulói személyiség egészének megismerésére, elfogadására, felhasználására és fejlesztésére való képesség. 2. A saját, tanulókról, és ezen belül a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókról alkotott koncepciójának tudatos elemzésére való képesség. 3. A tanulók személyisége egészének vizsgálatában, megismerésében, értékelésében több szempont egyidejű figyelembevételére való képesség. 4. A tanulási zavar, a tanulási nehézség és a sajátos nevelési igény elkülönítésére való képesség. 5. A tanulási nehézségek diagnosztikájára szolgáló egyszerű feladatlapok kiértékelése és alkalmazása. 6. A fejlesztésben részt vevő, külső segítőkkel (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) való együttműködés lehetőségeinek és formáinak ismerete. 7. Egyéni fejlesztési tervek, annak adekvát feladatsorok összeállítására való képesség. A képességek kialakulásának értékelési eszköze: a portfólióban esettanulmány, hozzá kapcsolódó diagnózis és fejlesztési program.
8. Kooperatív jellegű folyamatokban való részvétel és ezek alakításának képessége. 9. Ismeri és képes alkalmazni a csoportszervezés, a csoportok létrehozásának elveit és technikáit. 10.A pedagógiai reflexió képessége, különös tekintettel az osztálytermi környezetben a differenciálás szempontjából alkalmas és a differenciálást szükségessé tevő helyzetek felismerésére, a konstruktív helyzetalakításra és konfliktusmegoldásra. Képes a tanulókkal, és ezen belül a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókkal kapcsolatos differenciáló tevékenység során kialakuló pedagógiai helyzetek, és ezen belül konfliktushelyzetek értelmezésére, elemzésére és alakítására. A taneszközökről A differenciált tanulásszervezés hatékonyságának biztosításában fontos szerepet kapnak a taneszközök, amelyek az egyéni különbségekhez alkalmazkodó fejlesztésben nélkülözhetetlenek. A pedagógusok számára fontos, hogy a meglévő szemléltető- és taneszközöket legyenek képesek az egyéni
és
csoportos
feladatokhoz
megfelelően
kiválasztani,
használatukat
a
személyes
közreműködésükkel és indirekt irányítással hatékonnyá tenni, illetve szükség esetén a tartalmukat és formájukat módosítani. Mivel az egyéni fejlesztés során meglévő különbségek igen változatosak lehetnek, ennek a meglévő szemléltető és taneszközök bizonyosan nem tudnak teljes mértékben megfelelni, ezért kiemelt feladat, hogy a pedagógusok tetszőleges oktatási tartalomhoz legyenek képesek különböző formátumú és funkciójú szemléltető- és taneszközöket elkészíteni. Az értékelésről A differenciálás nézet- és tevékenységrendszerében a csoportok munkájának értékelése fontos elem, és kiemelt szerepet kap az egyéni értékelés is. A pedagógus értékelő tevékenysége nem csak a teljesítményértékelést foglalja magába, illetve az értékelő tevékenység az oktatási folyamat különböző pontjain különböző formákban és különböző funkciókkal állandóan jelen van. A differenciált tanulásszervezés során az értékelési funkciók közül a fejlesztő értékelés, a visszacsatolás a domináns. Fontos szerepet kapnak a diagnosztikus értékelő eljárások, amelyek a tanulói sajátosságok sokoldalú megismerésével a fejlesztési folyamat egyik alapját képezik. A formatív jellegű értékelés eredményei a tanulásszervezésre, illetve az oktatási tartalom további alakítására vannak jelentős hatással. A szummatív értékelés fontos sajátossága, hogy az oktatási folyamaton is túlmutató előrejelző funkcióval rendelkezik, és elsősorban az egyén számára kell informatívnak lennie. A pedagógus az egyes részfeladatok megoldásának dokumentációját és az azzal kapcsolatos reflexióit, egyéni feladatait olyan formában gyűjti össze, ami nemcsak a teljesítményének az igazolására alkalmas, hanem a képzések során kiemelt szerepet kapó önreflektív pedagógusi magatartás formálásában is fontos eszköz. A többszintű differenciált feladatlap-rendszer
A különböző háttérrel rendelkező, eltérő képességű gyerekeink sikeres együttnevelése érdekében készítettük el a diagnosztizáló feladatlapjainkat. A gyerekeink különbözősége adódik a meglévő ismeretek különbségéből, képességbeli különbségből, eltérő szociális hátterükből. Ezek a különbözőségek tették szükségessé pedagógusaink szakmai megújulását, korszerű oktatásszervezési eljárások bevezetését, ugyanis a frontális tanulás során a tanárnak nem nyílik lehetősége arra, hogy figyelembe vegye az egyéni különbségeket. Pedagógiai munkánk középpontjában a közösségre figyelő, személyre szóló egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztés áll, igazodunk az egyéni különbségekhez, megvalósítva a teljes inklúziót. Célunk, hogy tanórán a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk az eltérő ütemben fejlődő, különböző adottságú és szociális hátrányokat mutató gyerekek személyiségének fejlődéséhez. A differenciálás nem a tanulók, hanem a munkavégzés, a tanulás feltételeinek differenciált megszervezését jelenti! Ehhez elengedhetetlen az aktuális szint tudása, diagnózisa. Tanulásszervezési módszereink az egyéni munka, páros munka, csoportmunka köré szerveződnek. A differenciált óraszervezésben kialakulnak a gyermekekben
olyan
képességek,
melyek
az
önismerettel,
önszabályozással
kapcsolatos
kompetenciák. Kialakulnak az interperszonális és kiscsoportos készségek, egyéni beszámolási képesség. A heterogén csoportok és a differenciált munkaforma alkalmazása az integrációt, a szocializációt fokozatosan segíti, erősíti. A tanulók a feladat vagy problémamegoldás, az önálló információszerzés, a lényegkiemelés kompetenciájában fejlődnek elsősorban. A tevékenységközpontú pedagógia, a kooperatív tanulásszervezés ezen belül a differenciálás és a projektpedagógia, különösen alkalmas eszközei a tanulói hátrány - kompenzációnak a sikeres együttnevelésnek. A kooperatív tanulási technika kitűnő színteret nyújt a differenciálásra, az egyéni fejlesztésre, a segítségadásra, az egymástól tanulás lehetőségét teremtve meg. A feladatlapokat a tantervben meghatározott követelményeknek és továbbhaladás feltételeinek alapján állítottuk össze. Minden feladatlap két szintet mér, a minimum szintet, mely megfelel a tanterv által meghatározott továbbhaladás feltételeinek, valamint a követelményszintet, mely megfelel a tanterv által meghatározott követelményeknek. Törekedtünk arra, hogy minél színesebbek legyenek, sok képet tartalmazzanak. A feladatok megoldása analóg gondolkodást igényel, a gyerekek ismerik a feladattípusokat. A tananyag elsajátítása és a diagnosztikus mérésre való felkészülés során a pedagógus olyan típusfeladatokat/ feladatlapokat is készít a gyerekek számára, melyek tartalmaznak a feladatlap rendszerben lévő feladatokhoz hasonlóakat. Egy feladatlapon belül betartottuk a fokozatosság elvét, a feladatok egymásra épülnek. Törekedtünk arra, hogy a feladat megoldási utasítások rövidek és egyértelműek legyenek, mindig igével indítottuk. Az idegen nyelvi feladatlapokon nem csak idegen nyelvi utasításokat használunk, hanem tanórákon.
jeleket is,
melyekkel szintén találkoznak a tanulók
a
Olyan képeket használtunk fel, melyekkel a gyerekek előzőleg már találkoztak, ismerik. Egy feladatlap egy adott témán belüli tudást mér. Egy feladaton belül lehet mennyiségi illetve minőségi differenciálást végezni, minden feladatnál így határozzuk meg a minimum pontszámot illetve a követelményszint pontszámát. Az elért összes pontszám alapján százalékot számolunk, szövegesen értékelünk, majd leírjuk a típushibákat, hiányosságokat, valamint fejlesztési javaslatot írunk. A diagnosztikus mérések eredményei alapján készülünk fel a mérést követő korrekciós órára, órákra. Ezt követően pedig témazárót iratunk. A feladatlapokhoz javítási útmutatókat készítettünk, melyekben a javításhoz szükséges tudnivalókat írjuk le: egy feladaton belül melyik megoldásra hány pontot kaphat, mi felel meg a minimum és a követelmény szintnek. Ezeket a feladatlapokat célszerű évről- évre felülvizsgálni és korrigálni, hiszen gyermekeink is különböznek, célunk pedig hogy egyénekre szabjuk azokat. Használatuk során az eltérő képességű illetve az eltérő ütemben fejlődő gyermekek nevelése és oktatása válik sikeressé. Olyan fejlesztést kapnak a tanulók, mely biztosítja az optimális fejlődést az egyén számára, és minden tanuló eléri a tantervi
követelmények
számára
elérhető
optimumát.
A másság és a különbözőségek elfogadása közös érdekünk, ami a differenciálással megvalósul, hiszen a lassan haladók és tehetségek fejlesztését egyaránt felvállalja. SNI tanulók differenciált feladatlap rendszere Feladatlapjaik elkészítése során felhasználtuk a tanulásban akadályozottak integrált oktatását végző iskolák számára összeállított segédanyagokat, tanterveket. Ezek alapján állítottunk fel minimum és követelményszintet, ennek megfelelő feladatlapokat állítottunk össze. Az elkészítésük alapelvei ugyanazok voltak, mint előzőleg. Mivel a fejlesztő feladatlapokon önálló tevékenykedésre van szükség, fejlesztjük a kudarctűrő képességüket, reális önértékelésre sarkalljuk őket. A feladatlap rendszer lényege tehát, a tanulás-tanítás folyamatának a tanulókhoz történő igazítása, melyben a gyerekekre szabjuk a tanulnivalókat a tanítási és nevelési módszereket is. Valljuk az egyéni bánásmód elvét. Érdekeltté, aktívvá tesszük a gyereket az ismeretszerzés folyamatában, ügyelünk arra, hogy a tanulási helyzetek élményt nyújtsanak, és aktivitásra, a belső motiváltság kialakítására késztessenek. A tanító feladata a tanulás egyénre szabott feltételeinek megteremtése. A gyerekeknek lehetőségük van optimális fejlődéshez, a rendszerbe szervezett tanulási-tanítási folyamat megéléséhez. A pedagógusnak megadja a módszertani szabadság, a kreativitás, az alkotói szabadság képességeinek megélését. Főként az ingerszegény környezetből érkező gyerekek számára elengedhetetlen a tapasztalati tényanyag biztosítása az iskolában, hiszen a hátrányuk növekedhet azáltal, hogy a hiányzó élményeket nem tudják önállóan megszerezni. A heterogén összetételű csoportokban végzett munka azonban biztosítja, hogy a gyengébb képességű tanulóknak is van sikerélményük és lehetőségük a hiányosságaik pótlására. Alkalom nyílik a páros munkára, amely növeli az együttműködés hatékonyságát. Időkeretek
Az enyhén értelmi fogyatékos vagy más fogyatékosságú tanulóink munkája ép társaikkal együtt folyik. Azokon az órákon, amikor a csoport nagy része olyan
elméleti feldolgozással foglalkozik, ami
meghaladja az ő képességeiket, az integrált tanterv szerint dolgozó gyerekek külön feladatokat kapnak, amelyek az ő követelmény szintjükön fogalmaztatják meg a tananyagot. Ilyenkor, ha kell, külön fejlesztő tanár vagy gyógypedagógus segítségével dolgozhatnak/ kéttanáros modell/. A célja ezeknek az óráknak a minimális követelményszint elérésének és a saját ütemű haladás lehetőségének biztosítása. Tartalom Tartalmi vonatkozásban az alapvető különbség az integráltan oktatott tanulók tanterve és a normál tanterv között elsősorban a tanulnivalók mélységében van. Az ismeretanyag szintjei: a. szint: felismerés, ráismerés szintje – minimum szint b. szint: követelmény szint Minimum követelmény A részletes minimum követelmény feltüntetése fontos minden egyes témakörnél. Diagnosztizáló feladatlapjaink is szorosan erre a két követelményszintre épülnek. A diagnosztizáló mérést korrekciós óra követi. Csak ezután következhet a témazáró dolgozat megírása. Az éves óraszámból sok órát elvesz, de megéri! Differenciált tanulásszervezés az alsó tagozaton többszintű differenciált feladatlapokkal A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Ez megvalósulhat, amikor a gyerekek a szerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket. Ha a gyerekek a tanulási helyzetek során saját képességeiknek, pillanatnyi lehetőségüknek megfelelő feladatokkal dolgoznak, azokat sikeresen tudják megoldani, tanulási kedvük, motivációjuk állandósul. A tanulás így nem feladatként, hanem örömforrásként, önmegvalósítási lehetőségként jelenik meg. Cél: minden gyerek egyéni ütemének, egyéni szükségletének megfelelően fejlődhessen. Csak differenciált tanulásszervezéssel képzelhető el, hogy az iskolába kerülve minden kisiskolás lehetőséget kapjon saját képességeinek optimális kifejlesztéséhez, sikereket érjen el. Nem a tanulókat differenciáljuk, hanem a munkavégzés feltételeit szervezzük meg differenciált lehetőségek felkínálásával. A differenciált feladatlap készítés alapja: – az egységes alapokra épülő differenciálás: A differenciált feladatnak lehetővé kell tennie, hogy minden gyermek megfelelő módon és mértékben aktív legyen a feladatmegoldások során.
– egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése: A tanulók – teljesítőképességüket figyelembe véve – mindig optimális mennyiségű feladattal legyenek ellátva differenciált tananyagfeldolgozás feladatlapos rendszerben. Mindig a fokozatosság érvényesül a feladatlapok szintjei között. A tartalom, a feladattípus, a megoldási technikák határozzák meg a nehézségi szinteket, s az, hogy az adott ismeretszerzési folyamatban hol állnak a gyerekek. A szöveg (feladatsor) lehet egyforma hosszú, de különböző is. Ez már eleve differenciál. A feladatok mennyiségével és minőségével is lehet differenciálni. A differenciálás soha nem jelent szelekciót, beskatulyázást; a legoptimálisabb terhelésre törekszünk. Minden iskolának ajánljuk kipróbálásra, majd adaptálásra tantervünket, feladatlap rendszerünket, mely integrációs programot keres a hatékony, minőségi oktatás érdekében.
Kétújfalu, 2010.08.29. Kovácsevicsné Tóth Marianna
4. évfolyam 2. Diagnosztizáló felmérés
1. Count and write
M
K
3
5
two
five
four
______________
three
six
seven
five
six
nine
_______________
2. Draw and choose
3
bike car bike
car football
train
6
bear 3. Match
ball
bear
5
12
4. What’s the time?
5
. It’s five o’clock.
It’s ________ o’clock.
It’s seven o’clock.
It’s eight o’clock.
It’s four o’clock.
It’s _________o’clock.
It’s three o’clock.
It’s _________ o’clock.
Összes pontszám: Elért pontszám: Százalék: Értékelés: Típushibák, hiányosságok: Fejlesztési javaslat:
M: 16
K: 31
8
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 4. évfolyam- II. diagnosztizáló Feladat 1. feladat M: a citromnál, narancsnál, banánnál a megfelelő számot karikázza be, miután megszámolja hány darab van belőlük a fán
Pontszám
3 5
K: a citromnál, narancsnál, banánnál a megfelelő számot karikázza be, az alma és szőlő mellé beírja hány darab van a fán
2. feladat M: bekarikázza az autó, vonat, labda szóképét a megfelelő kép alatt
3 6
K: bekarikázza az autó, vonat, labda szóképét a megfelelő kép alatt, lerajzolja a biciklit, a focilabdát és a medvét 3. feladat M: bármely öt testrészt helyesen köti a megfelelő helyre
5
K: az összes testrészt a megfelelő helyre tudja kötni
12
4. feladat M: az öt teljes mondatot a megfelelő órához köti K: az öt teljes mondatot a megfelelő órához köti, a három hiányos mondatot kiegészíti és a megfelelő órához köti Összesen: M: 16 pont K: 31 pont
5 8
4. évfolyam 2. Diagnosztizáló felmérés
1. Kreise um und schreibe! Karikázd be és írd le!
M
K
3
5
zwei
fünf
sieben
______________
drei
sechs
sieben
fünf
sechs
neun
_______________
4 2. Verbinde! Kösd össze!
zehn
elf
fünf acht
sieben
neun
sechs
zwölf
8
4
3. Kreise um oder schreibe! Karikázd be vagy írd le!
trinken essen
_________________
schwimmen singen
________________
trinken essen
singen schwimmen
_____________
spielen lesen
schreiben
8
4 8
4. Verbinde! Kösd össze!
Sie hört Musik. Tennis.
Sie computert. Fussball.
Sie tanzt.
Er macht Musik.
Összes pontszám: Elért pontszám: Százalék: Értékelés: Típushibák, hiányosságok: Fejlesztési javaslat:
Er malt.
Er macht Karate.
Sie spielt
Er spielt
M:
K:
15
29
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 4. évfolyam- II. diagnosztizáló Feladat 1. feladat M: A citromnál, narancsnál, banánnál a megfelelő számot karikázza be, miután megszámolja hány darab van belőlük a fán.
Pontszám
3 5
K: A citromnál, narancsnál, banánnál a megfelelő számot karikázza be, az alma és szőlő mellé beírja hány darab van a fán.
2. feladat M: Négy számot helyesen összeköt a szóképével K: Az összes számot helyesen köti össze a szóképével.
4 8
3. feladat M: Négy főnévi igenevet helyesen karikáz be vagy ír le. K: Az összes főnévi igenevet helyesen karikázza be vagy írja le,ill. a”Fussball” szót is beírja.
4 8
4. feladat M: Négy tőmondatot helyesen köt össze a képpel. K: Az összes tőmondatot helyesen köti össze a képpel.
4 8
Összesen: M: 15 pont K: 29 pont
3. évfolyam
Környezetismeret
M K
év vége 1. Kösd össze az állatok képét a megfelelő névvel!
5 10
2. Kösd össze a növények képét a megfelelő névvel!
5 10
3. Keresd a szomszédait!
2 8
4. Írd a megfelelő kép alá a lakóhelyed nevét!
1 2
5. Milyen úton közlekednek? Kösd össze!
5 10
6. Kösd össze a felszíni formák képeit a megfelelő névvel!
3
Összes pontszám: Elért pontszám: Százalék: Értékelés: Típushibák, hiányosságok: Fejlesztési javaslat:
M: 21
K: 44
4
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ – KÖRNYEZETISMERET Diagnosztizáló felmérés – SNI Év vége A minimum szintű megoldások pontszámait a javítási útmutatóban vastagon, félkövér betűkkel szedtük. A követelményszintű feladatok és pontszámaik nincsenek megvastagítva. A feladatok minden helyesen megoldott részeredményére 1-1 pontot adunk.
Feladat
Minimum:
Követel mény:
1. feladat Jól köti össze az állatok képét a megfelelő névvel. Elemenként 1-1 pont. Háziállatok és vadon élő állatok összekötése jó. Elemenként 1 – 1 pont.
5 pont 10 pont
2. feladat Jól köti össze a növények képét a megfelelő névvel. Elemenként 1-1 pont Konyhakerti növényei és a szántóföldi növények összekötése jó. Elemenként 1 – 1 pont
5 pont 10 pont
3. feladat A nyár után ősz, vasárnap után hétfő következik. Elemenként 1-1 pont. Helyes szavak beírása a megfelelő vonalra. Elemenként 1 – 1 pont.
2 pont 8 pont
4. feladat Tudja a lakóhelye nevét.
1 pont 2 pont
A megfelelő kép alá írja a lakóhelye nevét.
5. feladat Jól köti össze a közlekedési eszközök képét a megfelelő névvel. Elemenként 1-1 pont
5 pont
Közúton, légi úton, vízi úton közlekedő közlekedési eszközök összekötése jó. Elemenként 1 – 1 pont.
10 pont
6. feladat Jól köti össze a felszíni formák képét a megfelelő névvel. Elemenként 1-1 pont Jól bekarikázza lakóhelye felszíni formájának képét. Elemenként 1 – 1 pont.
3 pont 4 pont
Összesen: 21 pont
44 pont
