Diákok könyve ÉVES

Diákok könyve 12-15 ÉVES

A Globális Állampolgárság Fényei. Oktatási program fejlesztése.

1.º Edición.

Impreso en España. ISBN: 978-84-86025-60-1 Depósito legal: Koordináció: Fundación Iberoamericana – Latin-amerikai Alapítvány Elérhetőség: www.fundiber.org/lucesparalaciudadaniaglobal

Ezen dokumentum az Európai Únió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért a Latin-amerikai Alapítvány felel, és az nem tekinthető az Európai Únió álláspontjának.

Ezen dokumentum teljes vagy részleges lemásolása, sokszorosítása és terjesztése, illetve bármely nyelvre történő lefordítása megengedett azzal a feltétellel, hogy a forrást megjelölik. Az oktatási anyag szabadon

Diákok könyve 12-15 ÉVES

TARTALOM

4

TEMATIKA 1: MIGRÁCIÓ

8

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.1: AZ INTERKULTURALITÁS, MINT ÉRTÉK A KULTÚRÁK KÖLCSÖNHATÁSÁBAN

9

Gyakorlat 1: Migránsok leszármazottai vagyunk

10

Gyakorlat 2: Az érzékelés sokszínűsége

12

Gyakorlat 3: Kutass és táncolj!

14

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.2: MINDANNYIAN MIGRÁNSOK VAGYUNK

16

Gyakorlat 1: Hány migráns él az országomban?

17

Gyakorlat 2: Érkezők és távozók

18

Gyakorlat 3: Az európaiak is kivándorolnak?

21

Gyakorlat 4: Migrációs történetek

28

Gyakorlat 5: Egy vers

30

TEMATIKA 2: DISZKRIMINÁCIÓ

32

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.1: DISZKRIMINÁCIÓ ÉS CÍMKÉZÉS

33

Gyakorlat 1: A diszkrimináció céltáblája

34

Gyakorlat 2: Ki kicsoda?

41

Gyakorlat 3: Címkézés országok szerint

42

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.2: SZEGÉNYSÉG ÉS DISZKRIMINÁCIÓ: EGY NEHEZEN MEGÁLLÍTHATÓ SPIRÁL

44

Gyakorlat 1: Két hasonló történet

45

Gyakorlat 2: Napi 2 dollárból megélni

49

Gyakorlat 3: A szegénység még a gazdag országokban is létezik és növekszik

51

TEMATIKA 3: KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLATI IGAZSÁG

54

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.1: TE VAGY A KÖRNYEZET

55


56

Gyakorlat 2: Egy ökoszisztéma feldolgozása

59

Gyakorlat 3: Nézz körül a spájzotokban

62

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.2: AZ ENERGIA ÉS A VILÁG

65

Gyakorlat 1: A világjáték

66

Gyakorlat 2: Energia típusai

68

Gyakorlat 3: Az iskolám ökológiai térképe

71

TEMATIKA 4: GYERMEKJOGOK

74

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.1: GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS ISMERETEK

75

Gyakorlat 1: Szükséglet vagy kívánság/vágy?

76

5

6

Gyakorlat 2: A gyermekek jogai a világban

78

Gyakorlat 3: Fotóriporterek a gyermekjogokért

80

Gyakorlat 4: Jogaiktól megfosztott gyerekek

82

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.2: KÜLÖNLEGES JOGOK

84

Gyakorlat 1: Oktatáshoz való jog: Binta és a nagy ötlet

85

Gyakorlat 2: Az oktatáshoz való jog a világban

86

Gyakorlat 3: Pihenés és szabadidő

91

Gyakorlat 4: Gyermekmunka a világban

94

7

TEMATIKA 1 MIGRÁCIÓ

MODSZERTANI EGYSÉG 1.1

Az interkulturalitás, mint érték a kultúrák kölcsönhatásában

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.1: Az interkulturalitás, mint érték a kultúrák kölcsönhatásában.

GYAKORLAT 1: MIGRÁNSOK LESZÁRMAZOTTAI VAGYUNK.

Hogyan tanuljuk?

Miről tanulunk? Családunk eredete és az őseink/felmenőink vándorlása különböző országokon és régiókon át.

Végezz kutatást a családod körében és töltsd ki az alábbi táblázatot:

Szülőhely

Miről tanultunk? Gondolkodj!

• Kik hagyták el származási helyüket, mi késztette őket az elvándorlásra? • Milyen történetek húzódnak meg a kivándorlások mögött? • A beilleszkedés során voltak-e nehézségeik vagy kaptak segítséget? Milyen segítség volt ez? • Milyen közös szempontokat találtok az osztálytársaitok migráns családtagjai között? • „Örököltél” valamit a családod kultúrájából? Mit?

10

Anyai nagymama Anyai nagypapa Apai nagymama Apai nagypapa Anya Apa Én Egyéb családtag

Lakóhely

Érkezés időpontja


Melléklete Gondolkodj!

11


GYAKORLAT 2: ÉRKEZŐK ÉS TÁVOZÓK.

Miről tanulunk? Azután kutatunk, hogy volt-e a családunkban, aki vándorolt.

Hogyan tanuljunk? • Tegyétek el az órátokat! • Ezután mindannyian gyakoroljátok, hogyan tudtok csendben, behunyt szemmel leülni a széketekre. • Ezután álljatok fel és csukjátok be a szemeteket. Amikor tanárotok azt mondja, hogy “MOST!”, akkor, mindenki számoljon el magában 60 másodpercig, és amikor befejezte, üljön le. Ha valaki már leült, kinyithatja a szemét, de előbb nem. • Fontos, hogy a gyakorlat teljes ideje alatt mindenki csendben maradjon.

Mit tanultunk? Gondolkodj!

• Mi történt? Mit tapasztaltál? Szerinted, személytől függően ugyanazt a dolgot eltérő módon érzékelhetünk? Szerinted, léteznek-e kultúránként eltérő időészlelések? Keress néhány példát! Mit gondolsz, mit jelent a különböző kultúrák együttélése? «Láthattuk, hogy ugyanazt a dolgot eltérő módon érzékeltük. Észlelésünket befolyásolhatta, hogy kik vagyunk, milyen a személyiségünk, milyen a lelkiállapotunk, milyen a kultúránk, stb. Lehetséges, hogy ugyanazt a helyzetet egyénenként, csoportonként vagy kultúránként másként érzékeljük. Ilyen például az idő is!». Forrás: T-KIT- Interkulturális tanulás. Európa Tanács és Európai Bizottság, 2000. p.42.

12



13


Gyakorlat 3: Kutass és táncolj!

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljuk?

Egy ország vagy régió kultúrája kifejeződhet a zene, a képzőművészeti alkotások, az öltözködés/a divat, az ünnepek, az ételek, a kisközösségek és az épített környezet által is. A kulturális programokon, a mindennapi együttélés során és a személyes kapcsolatokon keresztül a különböző kultúrák kölcsönhatásba kerülnek egymással.

Végezzetek kutatást a különböző táncok eredetét illetően: honnan ered és miként változott a salsa, a tangó, flamenco, walzer, tarantella, mazurka, hula, bolero, hip-hop, szamba, konga, stb. Válassz ki egy táncot.

A bevándorlók új szokásokat építenek be a saját kultúrájukba, a befogadó közösség, pedig a migráns kultúrából vesz át szokásokat és építi be a saját kultúrájába. A kultúrák találkozása gazdagítja mindennapi életüket, kulturális szokásainkat és hozzájárul a társadalmi befogadáshoz. Milyen ismereteid vannak különböző kultúrák táncairól?

• Honnan származik? • Más kultúrák befogadták? Melyek? • Jelenleg mely országokban táncolják? • Gyűjtsetek fotóatk, készítsetek térképet vagy rajzokat. • Milyen érzések töltik el azokat, akik táncolják? És ennek mi köze van a kultúrához? Csatlakozz azokhoz akik, ugyanazt azt a táncot választották, amit te, alkossatok 3-4 fős csoportokat. A tanárotok segítségével készítsetek egy rövid bemutatót a tánc történetéről, tanuljatok meg néhány lépést és mutassátok be az osztálynak. Gondolkodjatok közösen arról, hogy a kutatás és kérdésekre adott válaszok során melyek azok a fontos dolgok, amelyekről tanultatok.

14


• Mit fedeztél fel a táncok kialakulása és eredete kapcsán? Mi a közös az összes táncban? Mi a különbség? • Szerinted, mit tükröznek, és mit fejezhetnek a különböző táncok? • Miért lehetséges az, hogy minden kultúrában, még ha ezek a kultúrák eltérőek is, tánc jelen van?



15

MODSZERTANI EGYSÉG 1.2 Mindannyian migránsok vagyunk

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.2: Mindannyian migránsok vagyunk.

GYAKORLAT 1: HÁNY MIGRÁNS ÉL AZ ORSZÁGOMBAN?

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljuk? Próbálj meg válaszolni az alábbi kérdésekre:

Azután kutatunk, hogy az országban ,ahol mi élünk, hány bevándorlót tart nyilván a statisztika.

• Szerinted hány bevándorló él az országodban? • Az összlakossághoz képest, mekkora az arányuk? • Szerinted, honnan érkezik a legtöbb bevándorló? • Melyek azok az okok, amiért jönnek?

Miről tanultunk?

Hasonlítsd össze a válaszaidat a társaidéval és ezt követően a statisztikai adatokkal, amelyeket a tanárotok mutat meg számotokra.

Gondolkodj!

• Az általad megadott adatok közelítettek a statisztikai adatokhoz vagy nayon eltértekazoktól? • Ha eltértek, akkor mit gondolsz, miért?

17


Gyakorlat 2: Érkezők és távozók.

Miről tanulunk?

Azután kutatunk, hogy volt-e a családunkban, aki vándorolt.

Hogyan tanuljunk? Próbálj válaszolni a következő kérdésekre: A családod mindig is ott élt, ahol jelenleg él? Ha nem, mikor érkezett a jelenlegi lakóhelyére? Egy közeli faluból vagy városból jöttek? Az ország egy másik régiójából jöttek? Vagy egy másik országból? Egészítsd ki a melléklet grafikonját, jelöld egy nyíllal, hogy ki vagy kik voltak a családodban a migránsok és honnan érkeztek. A nyíl mellé írd oda a családtagod nevét is. Ha van a családodban valaki aki, nemrég költözött máshova, jelöld egy másik színű nyíllal és azt a helyet is, ahova ment. Írd a nyíl mellé a nevét és azt is, hogy milyen rokoni kapcsolatban álltok.

18


• Hasonlítsd össze a te grafikonodat a többiekével. • Összességében több vagy kevesebb migráns van a családjaitokban, mint ahogy azt gondoltad volna? • Mit gondolsz, miért vándoroltak a családtagjaitok? • Mit gondolsz, kicsit mindannyian migránsok vagyunk? • Vannak a lakóhelyeden vagy annak közelében más kultúrák nyomai: kulturális központok, boltok, éttermek, épületek stb.?



19


Melléklete

MÁSIK KONTINENS MÁSIK ORSZÁG RÉGIÓ TARTOMÁNY

ÉN ITT ÉLEK...

20


GYAKORLAT 3:AZ EURÓPAIAK IS KIVÁNDOROLNAK?

Miről tanulunk? Megvizsgálunk néhány olyan adatot, amelyek az európaiak migrációjáról tájékoztatnak a történelem különböző időszakaiban.


Minden csoport mondja el a többieknek, hogy mit tanult az adatokból és a kérdések megválaszolásából. Ezután együtt válaszoljatok az alábbi kérdésekre: • Európába manapság sok bevándorló érkezik. Korábbi időszakokban az európaiak is nagy számban vándoroltak más országokba? • Vannak olyan európaiak, akik manapság is vándorolnak? • Melyek voltak régen és melyek ma a migráció legfőbb okai? Készítsetek egy listát az okokról!

Hogyan tanuljunk?

Csoport 1 Elemezzétek a melléklet adatait. A három grafikon az USA-ba való bevándorlásról mutat adatokat, 1820. és 2010. közötti időszakra vonatkozóan. • A bevándorlók száma közel azonos volt a 180 év alatt? Mi történt 1929-ben? Nézzetek utána az interneten! • A bevándorlók többsége mely kontinensről érkezett az USA-ba? • Napjainkban is vándorolnak ki európaiak az USA-ba? Csoport 2 Elemezzétek a melléklet adatait. A tábla az 1920. és 1957. közötti időszakra vonatkozik, ezt a korszakot forradalmak, háborúk, diktatúrák jellemezték, de olyan periódust is mutat, amikor erős gazdasági fellendülés volt elsősorban Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Svájcban. • Ezen adatok alapján mit gondoltok, az európai népességnek ebben az időszakban milyen bevándorlási folyamatokkal kellett szembenéznie? • A vándorlás többsége önkéntes vagy kényszermigráció volt? • Mit gondoltok, mely európai országokból érkeztek azok a bevándorlók, akik Németországba, Franciaországba, Belgiumba és Svájcba mentek az ötvenes és hatvanas években? Csoport 3 Nézzétek meg a négy grafikont a mellékletben és válaszoljatok az alábbi kérdésekre: • Minden európai országban megfigyelhető a migráció jelensége? • A bevándorlók csak Európán kívüli országokból származnak? • Vannak európai származásúak a bevándorlók között? • Többen vagy kevesebben vannak a más kontinensről érkezők? • Az Európán kívüliek a világ legszegényebb országaiból jönnek? Ha igen, miért? • Nevezzetek meg három olyan országot, ahol gyakori az országon belüli migráció?

21



22


Melléklete CSOPORT 1:

IMMIGRÁCIÓ ÉVTIZEDENKÉNTI BONTÁSBAN Ez a grafikon mutatja – évtizedenkénti bontásban -, hogy hányan vándoroltak be az USA-ba legálisan, 1820 .és 2009. között.

12.000.000 10.299.430

10.000.000

9.775.398 8.202.388

8.000.000 6.347.380

6.000.000

6.244.379

5.248.568 4.295.510

4.000.000 2.000.000

4.248.203

2.814.554

1.427.337 538.381 128.502

3.694.294

3.213.749 2.499.268

2.081.261 2.081.261 699.375

856.608

0

’s ’s ’s ’s s s ’s ’s ’s ’s ’s s s ’s ’s s s ’s ’s 20 830 840 850 860’ 870’ 880 890 900 910 920 930’ 940’ 950 960 970’ 980’ 900 000 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2

Inmigración stories of yesterday and today, 2014. http://teacher.scholastic.com/activities/immigration/immigration_data/

23


Melléklete

IMMIGRÁCIÓ RÉGIÓK SZERINT Ez a grafikon és a térkép azt mutatja meg, hogy hányan és mely régiókból érkeztek legálisan bevándorlóként az USAba, 1820. és 2010. között.

BEVÁNDORLÓK RÉGIÓNKÉNT, 50 ÉVES PERIÓDUSOKBAN

40.000.000 35.000.000

Ez a grafikon azt mutatja meg, hogy 50 éves periódusokban, hányan érkeztek legálisan az USA-ba, 1820. és 2010. között.

30.000.000 25.000.000 20.000.000

1.820 - 1.869

1.870 - 1.919

1.920 - 1.969

1.970 - 2.010

OCEANÍA

EUROPA

15.000.000 10.000.000 5.000.000

PA RO

EU

IA

AS N

&

A

IC

ÉR

M SA

CA

RI

ÁF

ÍA

AN

E OC

SIN

R

CA

IFI

C PE

ES

ÁFRICA

ASIA

SIN ESPECIFICAR

N & S AMÉRICA

Inmigración stories of yesterday and today, 2014. http://teacher.scholastic.com/activities/immigration/immigration_data/

24


Melléklete CSOPORT 2: Migráció Európában, 1920-1957 között:

Európai országokból való kivándorlás más európai vagy Európán kívüli országokba:

PERSONAS

DESPLAZAMIENTOS

A bolsevik forradalom után. Az I. világháború után. Az olasz, német és spanyol diktatúrák miatt.

7.000.000 6.500.000 1.500.000

1939-1946 Kiutasítások, kitelepítések, deportálások a II. világháború alatt.

Persone (Migliala)

1920-1939

29.600.000

1945-1957 Kutasítások, deportálások, kitelepítések a hidegháború al tt. TOTAL:

35.000.000 79.600.000

Paesi europei (Germania, Francia, Belgio, Svizzera) Paesi extra - europei (America, Australia)

25


Melléklete CSOPORT 3: A bevándorlók aránya Európa teljes népességéhez képest, 2010-ben:

35 30 25 20 15 10 5

(1) Data on the number of inhabitants refer to 1 Januar 2011; Bulgaria, Poland and Romania, not avaliable. (2) Data on the number of inhabitants refer to 1 January 2010; data on inmigrants to 2009. Source: Eurostat (online data codes: migr_imm1ctz and migr_pop1 ctz)

26

Iceland

Norway

Liechtenstein

Switzland

Latvia

Lithuania

Estonia

Slovakia

Portugal

Hungary (2)

France

Czech Republic

Findland

Germany

Slovenia

Italy

Netherlands (2)

Austria

Ireland

Denmark

United Kingdom

Spain

Sweeden

Greece

Belgium

Malta

Cyprus

Luxemburg

EU - 27

0


Melléklete 3. Európán kívüli országból származó állampolgárok, aki az EU 27 tagállama valamelyikében élnek, származási régiók szerint, 2011:

1. Európában jelenlevő bevándorlók származási helyük szerint, 2010-ben: 35

OCEANÍA 0,8%

30 25

AMERICA 15,8%

20 15

ASIA 21,3%

10

EUROPE excluding EU-27 37,2%

5 AFRICA 29%

0 Nationals

Other EU

EFTA

EU candidate countries (1)

High HDI countries

Medium HDI countries

Low HDI countries (1) Estimate.

(1) Candidate countries as of 1 January 2010: Croatia, former Yugolav Republic of Macedonia and Turkey. Source: Eurostat (online data code: migr_imm1ctz)

Source: Eurostat (online data code: migr_pop1ctz)

2. A migránsok körében állampolgárságggal rendelkezők és nem rendelkezők megoszlása a befogadó országokban : 100 75

Unknow Non-nations Nationals

50 25 Switzerland

Norway

Liechtendtein

Iceland

Luxemburg

Spain

Italy

Slovakia

Hungary (2)

Cyprus

Latvia (3)

Austria

Belgium

Malta

United Kingdom

Slovenia

Sweeden

Germany

Netherland (2)

Finland

Denmark

Czech Republic

France

Ireland

Greece

Estonia

Portugal

Lithuania

EU - 27

0

(1) Bulgaria, Poland and Romania, not Avaliable. (2) 2009 (3) Provisional. Source: Eurostat (online data code: migr_imm1ctz)

27


GYAKORLAT 4: MIGRÁCIÓS TÖRTÉNETEK.

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljuk?

A világtörténelem során az embernek mindig volt valamilyen okuk arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, és egy másik helyre költözzenek.

Olvasd el a melléklet szövegét és vitasd meg az olvasottakat a társaiddal: • Keresd meg a szövegben azokat a migrációs okokat, amelyekről az előző gyakorlat során már beszéltünk. • Adj címet a szövegnek. A szöveg elolvasása után találj ki egy rövid történetet egy olyan bevándorlóról, aki egy európai országban él, és akinek egy olyan ok miatt kellett elhagynia a hazáját, amelyeket az első történet kapcsán felsoroltatok. Helyezd a történetet napjainkba vagy XX. század bármelyik időszakába. Olvassátok fel a különböző történeteiteket, és közösen gondolkodjatok azokról.

28

Mit tanulunk? Gondolkodj!

A melléklet szövegében ezt olvashatjuk: „Minden migrációs folyamat a következőkkel jár: erőfeszítés, remény, nosztalgia, vágy, elutasítás, befogadás, elfogadás, csalódás, siker.” Az általatok kitalált történetekben megjelenik valamelyik az imént felsoroltak közül?



Migrációs történetek « Az ember mindig mozgásban volt. A homo sapiens-é válás óta és valószínűleg az előtt is, a Föld benépesülése előtt is voltak, akik elhagyták eredeti lakóhelyüket, és máshova költöztek. Ezen vándorlások eredményeit láthatjuk a genetikai térképünkben, a demográfiai összetételünkben, a kultúrák karaktereiben, a nyelvek struktúrájában, stb. A migráció okai mások voltak régebben és mások manapság: bizonyos esetekben az ember a szegénység elől menekül, máskor a politikai vagy vallási üldöztetések elöl, megint máskor csak kalandvágyból indul útnak, annak reményében, hogy máshol sikeresebben megvalósíthatja önmagát. Sokan vannak azok, akik nem önként hagyják el otthonaikat, hanem háború, etnikai tisztogatás miatt kénytelenek elmenekülni. A XX. században mindezt megtapasztalhattuk és azt is ami, a migrációval jár: remény és igyekezet, nosztalgia és honvágy, elutasítás ás befogadás, sikerek és csalódások. Néha csak pár km-re költözünk, és nem igazán gondolunk ezekre a lakhelyváltoztatásokra migrációként. Más esetekben a migráns az ország vagy egy kontinens szegényebb részéről igyekszik a gazdagabb részbe eljutni. A vándorlások következtében bizonyos régiók elnéptelenednek, más régiók viszont a túlnépesedéssel küzdenek. Megint más esetekben a migráció radikális változásokkal jár az egyén életében: másik kontinens, más természeti környezet, más klíma ».

29


GYAKORLAT 5: EGY VERS.

Miről tanulunk? Egy kameruni költő versét fogjuk elolvasni arról, hogy milyen fontos, hogy az embernek legyenek kapcsolatai, ismerje és megélje más emberek kultúráját, megismerjen más közösségeket.


• Mi vers mondanivalója? Mely részei ragadtak meg leginkább és miért? • Beszéljétek meg közösen, hogy mit gondoltok a versről és mit üzen számotokra.

Hogyan tanuljunk? Olvasd el Ndjock Ngana Yogo kameruni kötő versét:

PRISIÓN Vivir una sola vida. En una sola ciudad, en un solo país, en un solo universo, vivir en un solo mundo, es prisión. Amar un solo amigo, un solo padre, una sola madre, una sola familia, amar una sola persona, es prisión.

Conocer un solo idioma, un solo trabajo, una sola costumbre, una sola civilidad, conocer una sola lógica, es prisión. Tener un solo cuerpo, un solo pensamiento, un solo conocimiento, una sola esencia, tener un solo ser, es prisión. NdjockNganaYogo. Nhindô Nero.

30



31

TEMATIKA 4 DISCRIMINÁCIÓ

MODSZERTANI EGYSÉG 3.1 Diszkrimináció és címkézés

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.1: Diszkrimináció és címkézés.

Gyakorlat 1: A diszkrimináció céltáblája.

Miről tanulunk? Mi a hátrányos megkülönböztetés, mit jelent a címkézés és miért címkézzük embertársainkat. Megvizsgáljuk, hogy a mi kultúránk hogyan hat arra, hogy mely társadalmi csoportokat címkézzünk. Ebben az értelemben azokból a tapasztalatokból indulunk ki, melyekkel saját magunk rendelkezünk, majd ezeket a címkéket összehasonlítjuk az osztálytársainkéval. Hasonlóképpen vizsgáljuk meg társadalmi szinten a címkézés folyamatát és összehasonlítjuk az egyes országok „célpontjait”. Közösen gondolkodunk azokról a címkékről, amelyekkel a különböző társadalmi csoportokat illetjük.

34

Hogyan tanuljunk? A tanárotok ad nektek egy „céltáblát” (1a melléklet) és kártyákat, amelyeken tulajdonságokat találtok (1b melléklet). Egyénileg, a céltáblára kell helyeznetek a kártyákat. A célkereszt közelében kell lenniük a „társadalmunkban leginkább elfogadott” tulajdonságoknak, míg a külső részeken helyezzétek el azokat, amelyeket a „társadalmunk leginkább elutasít”. Ezután, egy nagy céltáblán, tegyétek ki az egyéni céltáblák eredményeit, végül gondolkodjatok közösen a kapott eredményről.


• Miben hasonlít a saját és a közös céltábla, miben volt véleménykülönbség? Mit gondoltok, ez miért volt így? • Szerintetek, ennek a feladatnak hasonló eredményei lennének más országokban? Miért bánunk különbözően a társadalmunk tagjaival? Melyek azok az előítéletek, amelyek minden társadalmi csoportra igazak? Ezek közül melyeket tartjátok valósnak és miért?


Melléklet Gondolkodj!

35


Melléklet

36


Melléklet

SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK

TÁRSADALMI STÁTUSZ

Szőke

Erős

Gazdag

Sovány

Kövér

Látássérült

Koldus

Siket

Barna

Stréber

Munkanélküli

Idős

Felnőtt

Fiatal

Szegény

Fogyatékossággal

Gyerek

37

38


Melléklet

VALLÁS

ETNIKAI CSOPORTOK

Katolikus

Anglikán

Fekete

Cigány

Muszlim

Zsidó

Fehér

Hindu

Protestáns

Buddhista

Latin-amerikai

Afro-amerikai

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ

Heteroszexuális

Homoszexuális

Biszexuális

Transzszexuális

NEM

Leszbikus

Férfi

Nő

39

40



Miről tanultunk?

Miről tanulunk? Megpróbáljuk átélni azokat az előítéleteket és címkéket, melyeket sokszor használunk másokkal szemben.

Hogyan tanuljunk?

Gondolkodj!

• • • • •

Hogyan találtad ki, hogy ki kicsoda? Tévedtél? Miért? Mire figyeltél, hogy kitaláld, ki kicsoda? Miből gondoltad, hogy az a személy azt a szerepet játszotta? Mi alapján gondoltad ezt? Mi az, ami leginkább felkeltette a figyelmedet?

Három önként jelentkező kimegy az osztályból és figyelmesen meghallgatják a pedagógusuk útmutatását, amelyek alapján előadnak egy színdarabot. Az osztályban maradók két csoportot alkotnak. Mindegyik csoport figyelmesen meghallgatja a tanár leírását arra vonatkozóan, hogy beazonosítsák, hogy a három diák által előadandó darabban kik a szereplők. A szereplők nem beszélnek a darabban. Az előadást követően a diákoknak ki kell találniuk, hogy társaik mely szerepet játszották. A gyakorlat lezárásaképp nézzétek meg az alábbi videót és gondolkodjatok el azon, hogy mindig a „mi” a normális és az „ők” a furcsa…. vagy akár a rossz! https://www.youtube.com/watch?v=dBe2ml6mHfo

41


Gyakorlat 3: Címkézés országok szerint.

Miről tanulunk? Látni fogjuk, hogy néha egyetlen címkével illetjük minden ország több millió polgárát.

Hogyan tanuljunk? Először is az osztály tagjai csoportokat alkotnak. A csoportok a résztvevő országok ismertetőjegyei alapján szerveződnek, ezért nem lesznek feltétlenül azonos számúak a csoportok. A tanár ad nektek egy katalógust (3a melléklet), amelyekben országok zászlói vannak. Minden zászló köré olyan jelzőket kell írnotok, amelyekről úgy gondoljátok, hogy jól jellemzik az adott ország lakóit és az országot. Ezután, csoportok szerint, olvassátok fel a többi csoportnak azokat a címkéket, amelyeket a zászlók köré írtatok és együtt megvitassátok meg, hogy mennyire tarjátok igaznak azt a jelzőt, amelyet írtatok. Most pedig minden csoport keressen egy országot, amit képviselni fog. Ezt beszéd nélkül kell végrehajtani! Ha készen vagytok és az országokat képviselők körülülték az asztalt kezdődhet a vita.

42


• Milyen ismertetőjegyek mentén szerveződtek meg a csoportok? Milyen kontinensek alapján? Milyen gazdasági ismérv alapján? Milyen kulturális kritériumok alapján (keresztények, muzulmánok, nyugatiak, keletiek)? Ki az, aki elutasított valakit és ki az akit elutasítottak? • Mi történt a vita során? Valamelyik ország megpróbálta a saját értékrendjét terjeszteni? Milyen kapcsolat volt a gazdag és a szegény országok között?


Melléklet Gondolkodj

43

melléklet

44

melléklet

45

melléklet TÁRGYAK LISTÁJA 1. Oxigénpalackok 2. Speciális hálózsákok 3. Biblia 4. Korán 5. Iránytű 6. Egy sertés konda (állattenyésztéshez) 7. Víztisztító készülék 8. Tűzfegyverek (csak a gazdag országok) 9. Üzemanyag az űrhajóhoz 10. Alkoholos italok

46

melléklet

11. Palackozott/konzerv ételek (1 hónapra) 12. Különböző növények magjai 13. napsugárzás elleni védőkrémek (csak fehérbőrűeknek) 14. Elsősegély doboz 15. Trópusi fák dugványai 16. Tejpor 17. Fűtőrendszerek (Észak-Európához hasonló klíma) 18. Napelemek 19. Gyógyszerek, antibiotikumok 20. Labdák

47

MODSZERTANI EGYSÉG 2.2 A három kulcsfogalom

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.2: Szegénység és diszkrimináció: Egy nehezen megállítható spirál.

Gyakorlat 1: Két hasonló történet.

Hogyan tanuljunk?

Miről tanulunk? A szegénység és a hátrányos megkülönböztetés közötti összefüggésekről.

Olvasd el figyelmesen Francesco és Francisco történetét az 1. mellékletből. Miben hasonlítanak egymásra? Miben térnek el? Ezután olvasd el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is, melyet az 1b mellékletben találsz. Véleményed szerint, Francesco és családja birtokolja az alapvető emberi a jogokat? És Francisco és az ő családja? A táblázatot kitöltve elemezd a helyzetet:

Francesco


Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megerősíti, hogy ezek a jogok minden embert megilletnek, tehát univerzálisak. Ez igaz a két fiú esetében? Szerinted mi az oka az eltérésnek? Magyarázd el a saját szavaiddal a következő ábrát:

Francisco

Art. 22 Art. 23

DISCRIMINACIÓN

POBREZA

Art. 24 Art. 25 Art. 26 Art. 27

49


melléklet Gondolkodj!

50


melléklet FRANCISCO ÉS FRANCESCO TÖRTÉNETEI

Francesco 15 éves, Milánóban él ahol másodikos gimnazista. Szeretne fizikából diplomázni, mert kiskora óta arról álmodik, hogy űrhajós lesz. A szülei ajándékoztak neki egy teleszkópot, hogy kémlelhesse az égboltot. Szeret gitározni és angolul chattelni Európa más részein lakó fiúkkal. Az iskolai focicsapatban focizik és bár kicsit rövidlátó, egész jó kapus, mivel kontaktlencsét hord.

keres és ez nem elég a család megélhetéséhez. Francisco szeretne marimbanon játszani, de nincs neki, bár korábban sikerült saját magának egyet összeeszkábálni fadarabokból. Nagyon büszke maja őseinek a csillagokról és a napról szerzett ismereteire, Szereti kémlelni az eget és megfigyelni a csillagokat, de egy ideje napról napra gyengébben lát távolra. Ünnepnapokon szeret focizni, kapus, a barátaival készített rongylabdával játszanak.

Francisco15 éves, egy kis guatemalai faluban él édesanyjával és hat kisebb testvérével egy kis faházban, ahol nincs sem áram, sem folyóvíz. Csak három évet járt iskolába, mert abba kellett hagynia a tanulást, hogy dolgozhasson, mert az anyja, ugyan a férfiakéval azonos munkát végez, de náluk kevesebbet

51


melléklet AZ EMBERI JOGOK NYILATKOZATÁSNAK CIKKEI

A nyilatkozatot az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el: • Cikk 22: Minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítési és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival - a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse. • Cikk 23: Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga. (3) Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki. (4) Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek védelme céljából szakszervezetekhez való csatlakozáshoz. • Cikk 24: Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz. • Cikk 25: Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti. (2) Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból,

52

akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül. • Cikk 26: (1) Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt - érdeméhez képest - egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia. (2) A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését. (3) A szülőket elsőbbségi jog illeti meg gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában. • Cikk 27: Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. (2) Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.


Gyakorlat 2: Napi 2 dollárból megélni.

Miről tanulunk? Napjainkban a világ 7 milliárd emberéből mintegy 1.2 milliárd ember él napi kevesebb, mint egy dollárból, míg a világnépesség fele kevesebb, mint napi kettő dollárból él (kb 1.5 euró). Szerinted, milyen a te helyzeted?

Hogyan tanulunk? Kiszámítjuk, hogy naponta mennyi pénzből élünk. Számoljuk, az országodban hivatalos egy főre jutó átlagjövedelmet oszd el az év napjainak számával (365). Ez az összeg lesz a napi átlagbér, de figyelembe kell venni azt is, hogy minden országon belül óriási jövedelmi eltérések vannak. Számold ki azt is, hogy hány euróból él egy háromfős család, ha az országodban hivatalos minimálbért kapja havonta (Az adatokat az országod statisztikai hivatalában keresd.) Próbáld most elképzelni, hogy milyen lenne az életed, ha csak napi két dollárod lenne a megélhetésre: Hogyan változnának meg az életkörülményeid? Miről kellene lemondanod? Mire kényszerülnél, mit tennél? Ezután olvasd el az alábbi szöveget és a társaiddal együtt próbálj meghatározni még egyéb módokat, amelyekben megnyilvánulhat a szegénység:

Miről tanultunk? Gondolkodj

« A szegénység éhség. A szegénység fedél nélküli élet. A szegénység egyenlő a betegséggel, mert nem tudsz orvoshoz fordulni. Szegénység azt jelenti, hogy nem tudsz iskolába járni és nem tudsz olvasni. Nincs munkád, félsz a jövőtől, mert napról napra élsz. A szegénység azt jelenti, hogy elveszítheted a gyerekedet a vízszennyezés miatt. A szegénység azt jelenti, hogy nincs hatalmad és nem képviseli az érdekeid senki megfelelően, a szegénység a szabadság hiánya ». A szegénység továbbá:

• Mit jelent a szegénység? • A szegénység csak azt jelenti, hogy nincs pénzed? • El tudod magad képzelni szegényen? Milyen érzés erre gondolni?

53


melléklet Gondolkodj

54


Gyakorlat 3: A szegénység még a gazdag országokban is létezik és növekszik.

Miről tanulunk? Ez az ember guberál. A piac bezárása után, a kereskedők által kidobott gyümölcsök és zöldségek között keres ehető ételt. Hozzá hasonló helyzetben rengetegen vannak, főleg az idősek, akik ilyen módon egészítik ki a megélhetéshez nem elegendő nyugdíjukat.

Hogyan tanuljunk? Válaszolj a kérdésekre és vitasd meg véleményedet a társaiddal: • Látod annak valamilyen jelét, hogy a szegénység növekszik, akár a lakókörnyezetedben is? Ha igen, mond el, hogy mi az. • Miből gondolhatjuk, hogy a szegénység a gazdag országokban is nőtt? Erről többet is olvashatsz a 3. mellékletben. • Szerinted, vannak olyan emberek, aki azért dolgoznak, hogy segítsenek a szegényeken? Választ találhatsz a mellékletben.


• Tudtad, hogy a mélyszegénység a mi országunkban is valóság? • Szerinted, a mi országunkban mindenkinek azonos jogai és lehetőségei vannak? • Szerinted, szükséges és lehetséges valamilyen formában javítani a szegények helyzetén?

55



56


melléklet « A piacok zárásakor sokan kezdenek el olyan gyümölcsök vagy zöldségek után kutatni, melyeket a kereskedők kidobtak. Ezen személyek között rengeteg az idős ember, mivel a nyugdíjuk nem elég a megélhetéshez. Egy 2013-ban Olaszországban, - a világ 10 leggazdagabb országának egyikében- kiadott statisztika szerint 4.1 millió elszegényedett ember kér segítséget különböző intézményektől, szervezetektől vagy magánszemélyektől azért, hogy enni tudjon. Összehasonlításként, ez a szám a 2012-es évinél 10 százalékkal magasabb. Az elmúlt három év során az emelkedés 47 százalékos volt. Ezek az emberek az elmúlt néhány év gazdasági válságának a áldozatai. A válság miatt sok cég tönkrement, rengeteg munkahely szűnt meg, miközben a fiatalok egyre nagyobb számban nem találnak munkát és ezért nem tudják családjukat támogatni vagy nem tudnak családot alapítani. 2011-ben, Olaszországban az Országos Statisztikai Hivatal kimutatta, hogy az olasz családok 11.1%-a ”relatív szegény”, ami azt jelenti, hogy a jövedelme nem éri el az országos átlagjövedelem felét. Ez 3.5 millió embert érint, míg a lakosság több, mint 6%-a „abszolút szegénységben” él. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeznek a túléléshez szükséges eszközökkel. Mára már a helyzet még rosszabb. Az állami intézmények és civilszervezetek, akik a nélkülözők segítségével foglalkoznak, azt mondják, hogy folyamatosan nő azoknak száma, akik segítséget kérnek ahhoz, hogy enni tudjanak vagy fizetni tudják a lakbért. Nem csak olyan emberek tartoznak közéjük, akiket mindig is fenyegetett az elszegényedés veszélye, mint a fogyatékossággal élők bevándorlók, hanem olyanok is, akik elveszítették a munkahelyüket és nem találnak másikat és így kénytelenek segítséget kérni.

nyiségű ételhez. Köztük sok a gyerek. A Vöröskereszt által 22 európai országban végzett kutatás szerin, 2012-ben 3.5 millió ember kért segítséget a Vöröskereszttől. Ez az elmúlt hetven év legnagyobb humanitárius katasztrófája Európában. A Vöröskereszt szerint a gazdasági válság egy új jelenséget hozott létre az „elszegényedett dolgozók” csoportját, olyan emberek ők, akiknek van munkájuk/állásuk, de a fizetésük nem elegendő a minimális életfeltételek biztosításához. Az európai népesség negyede fenyegetett a szegénységtől, de még riasztóbb az a tény, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék tovább mélyül: a javak a 10 %-a már gazdag európaiak kezében koncentrálódik. A társadalmi egyenlőtlenség úgy az európai államok, mint az államokon belül tovább növekszik. Ha például, a válság előtt, Spanyolország 20%-nyi leggazdagabbja 5.3szor keresett többet, mint a 20% legszegényebb. 2011-ben ez az arány 7.5% volt. Napjainkban a világválság nemcsak a gazdagság csökkenését idézte elő. Csökkent a méltányosság, az együttérzés, nőtt a társadalomból kirekesztettek száma. Miközben a kevés gazdag még gazdagabbá válik a szegények tovább szegényednek. Csökkent az egészségre, az oktatásra, a kultúrára, a környezetvédelemre fordított pénzek összege. Ezek együttesen talán jobban kifejezik egy közösség jólétét, mint pusztán a családokban rendelkezésre álló pénzösszegek. A Caritas szerint, amely egy katolikus segélyszervezet, a szegénység egy „olyan komplex és többdimenziós jelenség, amely nem kizárólag a jövedelemalapú, hanem az alapvető szükségletek kielégítésén túl, a sérthetetlen alapvető emberi jogok nem teljesülésén, mint pl. a kiszolgáltatottság, egyenlőtlenség, marginalizáció, diszkrimináció, kirekesztődés, az esélyegyenlőség korlátozása vagy teljes hiánya ».

A szegénység terjedése nem csak olasz jelenség. A 2013-as európai adatok azt mutatják, hogy 18 millióan kapnak az Európai Unió által finanszírozott élelmiszersegélyeket és 43 millióan nem jutnak naponta megfelelő men�57

TEMATIKA 3

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLATI IGAZSÁG

MODSZERTANI EGYSÉG 3.1 Te vagy a környezet

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.1: Te vagy a környezet.


Miről tanulunk?

Hogyan tanuljunk?

Megismerjük a jelenlegi élelmiszer előállító rendszert és annak hatásait, következményeit a környezetre és az emberekre.

Figyelmesen nézzétek végig az alábbi videót: „élelmiszer mítoszok projekt”. Három „mítoszról” lesz benne szó. Ezek az alábbiak: • Kéz a kézben a földművesekkel. • Technológia a növekedéshez. • Etetni a világot. Figyeld meg, hogy mit jelentenek. Ezután 3-5 fős csoportokban próbáljatok kapcsolatot találni azon állítások között, amelyek a 1. mellékletben találhatók és a videó három mítosza között. Melyik mondat kapcsolható melyik mítoszhoz?

60


• Melyek azok az „élelmiszer mítoszok”, amelyekről szó van? Miért hívják őket „mítosznak”? Mi a diskurzus? • Találtál eltéréseket a videón bemutatott két diskurzus között? • Miért állítja azt, hogy a mezőgazdaság története fájdalmas ugyanakkor reménnyel teli? • Mi köze van ennek a világban jelenlevő éhínséghez? • Ismersz a környezetedben példát erre a problémára? • Mint fogyasztó, szerinted milyen alternatívák léteznek az ipari élelmiszertermelési modellel szemben?



61


melléklet Mondatok a mítoszok diskurzusának azonosításához: 1. Meg kell dupláznunk az élelmiszertermelést 2050-ig 2. Transzgenetikus magokra, fejlett rovarirtókra és műtrágyára van szükségünk

között (aszály, ághajlati változás). 12. Az ipari mezőgazdaság teljes mértékben a kőolajtól függ, amely egy fos�szilis tüzelőanyag, amely a következő pár évtizedben ki fog merülni és az ára ezért már most is folyamatosan nő. 13. Megszakítani a vegyi „addikció” körét

3. 50 év mítosz 4. A gazdálkodóknak „be kell állniuk a sorba” vagy kimaradnak 5. Mesterséges rendszer drága fokozókkal, amiket a korporációk árulnak

14. A természeti ciklusok kihasználásának legjobb praktikái: 1 a korokozók biológiai kontrollja más rovarokkal, amelyek felveszik a harcot a kórokozókkal ás fenntartják az ökoszisztéma természetes egyensúlyát. 2 egészséges talajok természetes és szerves trágyával, széleskörű növényi diverzitás és rotációs földművelés

6. Monokultúra és ipari állattenyésztés 15. Nincs szükségünk az egyre drágább mesterséges anyagokra 7. Ez egy gyors „addikció”: 1 a kórokozók rezisztensé válnak a rovarirtókkal szemben és az állatállomány még betegebb lesz, ami miatt még több gyógyszert kell használni. 2 A talaj elveszíti a természetes termőképességét ezért még több műtrágyát kell használni.

17. Vegyi anyagokkal történik az emberek, állatok, a föld és a víz szennyezése

8. A gazdálkodó néhány kereskedő cégnek adja el a termékeit, akik nagyon alacsony árat fizetnek neki

18. A kistermelők a világon termelt élelmiszerek 70%-t állítják elő napjainkban

9. A családi gazdálkodók egyre kevesebb pénzt keresnek és ezért felhagynak a tevékenységükkel

19. A jelenleg előállított élelmiszerekkel személyenként átlagosan 2800 kalóriát fogyasztunk naponta. Ez elégséges mennyiség a világon élő összes ember táplálásához.

16. El kell kerülni, hogy kimerítsük vízkészletek és a talaj termőképességét

10. Nem akarod etetni a világot? 20. A megtermelt élelmiszerek 1/3-a a kukában landol 11. A fenntartható mezőgazdaság jobban működik ellenséges körülmények 21. A megtermelt élelmiszerek 1/3-a nem alkalmas emberi fogyasztásra

62


Gyakorlat 2: Egy ökoszisztéma feldolgozása.

Miről tanulunk? Arról, hogy az ökoszisztéma kezelésében sok alkalommal olyan érdekek találhatók, amelyek nem kompatibilisek a természeti környezettel. Látni fogjuk, hogy egy ökoszisztémára vonatkozó döntések meghozatalakor számolni kell olyan következményekkel is, amelyek visszafordíthatatlanok az élővilág számára.

Hogyan tanuljunk? Egy ökoszisztémát fogunk kezelni. Először 3-4 fős csoportokat alkotunk. Minden csoport az alábbi szerepek egyikét kapja: • • • • •

Turisztikai vállalkozások Állattenyésztéssel foglalkozó szövetkezete Erdőgazdálkodási cég (erdészet) Megyei ökológiai szervezet Építőipari vállalkozás

30 perc alatt minden csoport, a műszaki tudományos bizottság kivételével, a kezelés különböző formáin fognak dolgozni a következő oldalon található fotón látható természeti helyet felhasználva (2. melléklet) kidolgozva egy projektet (bemutatva a környezetet, a projekt területét, a megvalósítandó lépéseket stb). , azt a természetet.


• Mely szereplőknek nem sikerült megállapodásra jutniuk? Miért? • Könnyű volt eldönteni, hogy mit szabad és mint nem szabad csinálni? • Könnyű volt eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz? Végül milyen döntések születtek? Miért?

A Műszaki Tudományos Bizottság, a maga részéről, azzal lesz elfoglalva, hogy kigondolja azokat a tevékenységeket, amelyeket lehet, illetve nem lehet végrehajtani az ökoszisztémák mindegyikében és le kell írnia a „törvényeket” és „normákat”, amelyek a területek kezelésekor betartandóak. Ezután jön a vita, amelyet a műszaki tudományos bizottság felügyel. Minden csoportnak 3 perce van arra, hogy kifejtse a javaslatait. Ha mindez megvan, minden csoport véleményezi a többiek észrevételeit, erre 10 perc áll rendelkezésre. Végül a műszaki tudományos bizottságé lesz az utolsó szó, ő dönti el, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni.

63



64


melléklet 2

65


Gyakorlat 3: Nézz körül a spájzotokban.

Miről tanulunk?

¿Hogyan tanuljunk?

Az ételeink eredetéről és arról, hogy a jelenlegi táplálkozási modell milyen hatással van az egészségünkre.

Keress a spájzban vagy az iskoládban olyan ételeket, amelyeket rendszeresen fogyasztasz és töltsd ki az alábbi táblázatot. Ezután alakítsatok 3-4 fős csoportokat és válaszoljatok az alábbi kérdésekre: • A termék főleg állati vagy növényi eredetű? • Milyen jó vagy káros hatásai vannak az egészségre az adalékoknak? • Milyen hatásai vannak a környezetre (hulladék, csomagolás, víz-, levegő- vagy talajszennyezés)? • Hol és hogyan állítják elő? Azon a területen a környezetre, a lakosokra milyen pozitív vagy negatív hatással bír?

66


• Vannak olyan élelmiszerek, amelyek károsabbak, mint a többi? Miért? • Mit gondolsz milyen előnyei és hátrányai vannak azoknak az élelmiszereknek, amelyeket általában fogyasztunk? Miért? • Hogyan tudnád elkerülni azokat a problémákat, amelyeket az ipari termelésen alapuló táplálkozási szokásunk idéz elő? • Írjátok fel egy kartonlapra a javaslataitokat és függesszétek ki a lapot a teremben.



67


melléklet

Busca en la despensa: TERMÉK

1 2 3 4 5 6 7 8 9

68

FŐBB ÖSSZETEVŐK

A TERMÉK EREDETE (NÖVÉNYI, ÁLLATI, HAL)

ADALÉKOK

FÖLDRAJZI EREDETE

CSOMAGOLÁS TÍPUSA

MODSZERTANI EGYSÉG 3.2 Az energia és a világ

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.2: Az energia és a világ.

Gyakorlat 1: A világjáték.

Miről tanulunk? Hogyan oszlik meg a világ népessége kontinensek szerint. Ezután azt nézzük meg, hogyan oszlik meg az energiafogyasztás és a bruttó hazai össztermék (GDP) a világ különböző régiói között.


• Meglepett a világ népességmegoszlása? • Te is hasonlóan gondoltad? Van összefüggés a legnépesebb országok és a legnagyobb energia felhasználó országok között? Ez vajon minek tudható be? Van összefüggés a leggazdagab • b országok és a legtöbb energiát felhasználó országok között? Mi lehet az összefüggés? • A világ egyik részén történtek kihatnak a világ másik felére? Hogyan? • Mindennek mi köze van az emberi jogok betartásához a különböző országokban?

70

Hogyan tanuljunk? Felírjuk a kontinensek neveit öt lapra és azokat elhelyezzük a teremben. Mi leszünk a világ népessége. A kontinenseken aszerint kell elhelyezkednetek, hogy szerintetek hogyan, milyen arányban oszlik el a világ népessége a kontinensek szerint. Ahhoz hogy ezt meg tudjátok tenni fel kell tennetek magatoknak a kérdést: ha mi lennénk a világ népessége: hány lakos van Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában és Észak-Amerikában. Európában, Ausztráliában/Óceániában? Miután elhelyezkedtetek kontinensek szerint a tanár megmondja nektek a valós adatokat. Ennek ismeretében megfelelő számú széket kell helyeznetek minden kontinensre. A GDP-t tollakkal fogjuk szimbolizálni és szintén a kontinensek szerinti eloszlást fogjuk vizsgálni. Annyi toll szükséges ahányan vagytok az osztályban. A tollakat aszerint kell a kontinensekre ráhelyeznetek, hogy szerintetek hogyan oszlik el kontinensek szerint a világ GDP-je. ha ez megvan a tanár ismerteti a valós adatokat. Végül a világ energia fogyasztását szimbolizáljuk lufikkal. A faladat hasonló az előző kettőhöz, kontinensek szerint hogyan oszlik meg a világ energia felhasználása. A tanár itt is ismerteti a valós adatokat.



71


Gyakorlat 2: Energia típusai.

Hogyan tanuljunk?

Miről tanulunk? A különböző energia fajtákról. és megnézzük, milyen hatással vannak az éghajlat változásra.

4-5 fős csoportokat alkotunk. Minden csoport egy energia típust testesít meg. Első lépésként mindegyik csoport a neki kijelölt energiát kutatja, az alábbiak alapján: • • • •

Hogyan működik? Megújuló-e vagy sem? Melyek az előnyei és mik a hátrányai? Honnan lehet kinyerni, azokról a helyekről, ahol a világon előfordul.

Ezután minden csoport csinál egy tablót/táblát vagy kollázst régebbi magazinokból és újságokból amelyekben megmutatják azt, amit kutattak és az osztály előtt bemutatják azt.

72


• Napjainkban melyek a legáltalánosabb energiaforrások? • Mi a legkárosabb a naponta általunk felhasznált energiaforrások közül? Miért? • Hogyan csökkenthetjük ezen energiaforrások felhasználását, fogyasztását?



73


melléklet

74


Gyakorlat 3: Az iskolám ökológiai térképe.

Miről tanulunk? Megvizsgáljuk, hogy az iskolánk környezetbarát vagy sem és javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne fenntartani vagy javítani a jelenlegi állapotot és csökkenteni az energiafogyasztást.

Hogyan tanuljunk? 4-5 fős csoportokat kell alakítani. Minden csoport egy térképet készít az iskola más-más területeiről. Azt, hogy melyikről, a tanár jelöli ki minden csoport számára (mosdó, tornaterem, osztálytermek, stb). Ezen térképek segítségével megvizsgáljátok a helységeket és megbecsülitek, hogy mennyi áramot fogyasztanak, az elvesztegetett energiamennyiséget, az indokolatlan világítást. A térképre ragasztott színes lapocskákkal jelölitek azokat a pontokat, ahol problémát észleltél:


• Az iskolában sok energiát fogyasztanak? Hogyan lehetne csökkenteni? Mit tehetünk mi?

• A piros színűek az áramfogyasztást jelölik. • A kékek az energiaveszteséget, pazarlást. • A sárgák pedig az indokolatlan, szükségtelen világítást. Az osztályba visszatérve minden csoport elmondja a tapasztalatát és azt, hogy milyen javító javaslata van a helyzet javítására. Ezeket egy lapra fel kell írni. A javaslatokat tartalmazó lapok és a térképek egy tablóra kerülnek fel rajszöggel rögzítve.

75



76

77

TEMATIKA 4 GYERMEKJOGOK

MODSZERTANI EGYSÉG 4.1

Gyermekek jogairól szóló általános ismeretek

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.1: Gyermekek jogairól szóló általános ismeretek.

Gyakorlat 1: Szükséglet vagy kívánság/vágy?

Miről tanulunk? Megvizsgáljuk, hogy mi a különbség szükségletek a vágyak közt és melyek azok a szükségletek, amelyek mindenki számára közösek.


• Könnyű vagy nehéz volt megegyezésre jutnotok csoporton belül és a csoportok közt? Miért? Milyen érvek miatt vetettetek el dolgokat a listáról? Mindezek után meg tudnátok fogalmazni, hogy mi a különbség a jog/szükségesség és a kívánság/vágy között? Számodra mit jelent az hogy „jog”? • Megvan mindened, ami számodra szükséges az élethez? Szerinted mindenki rendelkezik azzal, amire feltétlenül szüksége van? Szerinted mindenkinek rendelkeznie kellene mindennel, amire szüksége van? • Mindened meg van, amire vágysz? Szerinted lehetséges, hogyha mindenki birtokolja azt, amire vágyik?

80

Hogyan tanuljuk? Először is alakítsunk 4-5 fős csoportokat. Ezután olvassuk el az alábbi szöveget: « Köztetek mindenki egy új űrhajó személyzetének a tagja és összegyűltök a hold kivilágított felszínén. Az űrhajótoknak a nagyobb „anyaűrhajóval” kellett volna találkoznia, de valamilyen műszaki hiba miatt az űrhajótok olyan helyen szállt le a holdon, amely mintegy 350 kilométerre van attól a helytől, ahol találkoznia kellett volna a másik űrhajóval. A holdraszállás alatt az űrhajótok berendezésének nagy része elromlott vagy jelentős kárt szenvedett. A legénység, azaz a ti túlélésetek azon múlik, hogy el tudtok- e jutni az anyaűrhajóhoz, ezért ki kell választanotok a legfontosabb dolgokat, amit magatokkal vihettek, a többi tárgyról le kell moondanotok és ott kell hagynotok ». Első lépés (5 perc): Egyénileg minden csoporttag sorrendbe rendezi a holdraszállás után nélkülözhetetlen dolgokat. (Ez azt jelenti, hogy az elsőnek kiválasztott tárgy a legfontosabb, a második kevésbé fontos és így tovább fontossági sorrendben a 16.-ig, amely a legkevésbé fontos). A fontossági sorrendben megszámozzott tárgyakat és beírja a ÉN című oszlopba.(1. melléklet) Második lépés: Mutassátok meg a csoporttagoknak a saját listátokat, beszéljétek meg és döntsetek egy közös fontossági listáról, majd annak eredményét írjátok be a CSOPORT oszlopba. (1. melléklet) Harmadik lépés: Amikor minden egyes csoportnak elkészült a közös eredménye, akkor a csoportoknak osztály szinten kell egyezségre jutniuki egy közös fontossági lista elkészítésében. A megállapodás eredményét a NASA oszlopba kell beírnotok. (1. melléklet)


melléklet A holdraszállás után nélkülözhetetlen dolgok listája: NASA

CSOPORT

ÉN.

NÉLKÜLÖZHETETLEN TÁRGYAK

Gondolkodj!

Gyufa Konzerv élelmiszer Egy üveg nutella Ételmelegítő Sakktábla Három üveg Coca-cola Két palack oxigén Egy térkép a holdról Sminkkészlet Egy iránytű 25 liter víz Botok Elsősegélyes dobozok Egy rádió, de nem csak vevőkészülék, hanem rádi adó is modulált frekvenciával, amely a napfénynek kitéve energiát akkumulál Két, 45-ös kaliberű pisztoly Egy mentőcsónak

81


Gyakorlat 2: A gyermekek jogai a világban.

Miről tanulunk? Globális szinten foglalkozunk a gyermekek jogaival. A gyermekek kizsákmányolása elleni jogot, az önazonossághoz és a túléléshez való jogot járjuk körül a világ különböző országaiban.

Hogyan tanuljuk? Az előző gyakorlat során azzal foglalkoztunk, hogy a jog olyan szükségletekhez köthető, amelyekre minden embernek szüksége van az életben maradáshoz és a fejlődéshez. Most megnézzük a szükségletek, miként kapcsolódnak a következő jogokhoz: • • • •

A túlélésre vonatkozó jogok A fejlődéshez vonatkozó jogok A védelemre vonatkozó jogok A részvételre vonatkozó jogok

Az osztály minden egyes tanulójának el kell olvasnia egy cikkelyt a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményből és a fentebb említett kategóriák egyikébe kell illesztenie.

82


• Szerinted, van a gyermekjogok közül olyan jog, amely fontosabb vagy kevésbé fonto a másiknál? Miért? • Szerinted, mely jogok sérülnek a leggyakrabban? Hol, miért és kinek a terhére? Van olyan jog, amellyel te nem rendelkezel?



83


Gyakorlat 3: Fotóriporterek a gyermekjogokért.

Miről tanulunk? Látni fogjuk, hogyan sérülnek a gyermekek jogai a világ különböző részein.

Hogyan tanuljuk? Először is az osztályt 3 csoportra osztjuk. Minden csoport kap egy hírcsomagot, ami valamelyik gyermekjog megsértéshez kapcsolódik. Miután a csoport minden tagja elolvasta az anyagot közösen kell készítenetek egy plakátmontázst (1. melléklet) amely: • Összegyűjti a témához kapcsolódó adatokat, • Kapcsolódik a saját országunkhoz (Előfordul-e nálunk a jogsértés, hogyan lehetne a helyzeten változtatni?), • Tartalmaz rajzokat, fotókat, amelyek kapcsolódnak a hírhez. • Választ ad azokra a kérdésekre, melyek a hír alatt szerepelnek. A csoportoknak egy montázst kell készíteniük a hírrel kapcsolatban, amely bemutatja, hogy az adott jog esetén, miként sérülnek a gyermekek jogai a világ egyes részein. Majd az elkészült plakátmontázst a következő fogéaékozáson csoportonként be kell mutatnotok az osztály előtt. A montázson kívül készíthettekakár újság címlapot is, ha lehetőségetek nyaílik rá, akkor számítógépen is megtervezhetitek.

84


• Melyik hír keltette fel leginkább az érdeklődéseteket? Miért? • Szerinted, a különböző jogsértések esetén, kinek kelenel betartania/betartatnia a gyermekek jogait? • Hallottál-e már valamilyen hasonló jogsértésről, amely a saját országodban történt? • Tehettek-e ti kamaszok, annak érdekében, hogy védjétek a saját és kortársaitok jogait?



85


Gyakorlat 4: Jogaiktól megfosztott gyerekek.

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljuk?

Szerepjátékot fogunk játszani, amelynek az a célja, hogy életszerűvé tegye azokat az érzéseket, amelyeket a jogoktól való megfosztottság esetén élhetünk meg.

Tanárotok segítségével alakítsatok ki két csoportot az osztályból és kövessétek pedagógusotok útbaigazítását. A szerepjátékoz követően, töltsétek ki a táblázatot. Hogy érezted magad? Amikor jogom volt... Amikor az osztálytársaimnak nem volt joguk ... Amikor nem volt jogom ...

86


• Szerinted, minden gyereknek joga van iskolába járni vagy étkezni a menzán? • A valóságban milyen előírások vagy helyzetek akadályozhatják meg azt, hogy a gyermekek jogait tiszteletben tartsák? • Szerinted fontos, hogy minden gyerek azonos jogokkal rendelkezzen? Te mit tehetsz ennek érdekében?



87

MODSZERTANI EGYSÉG 4.2 Különleges jogok

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.2: Különleges jogok.

Gyakorlat 1: Oktatáshoz való jog; Binta és a nagy ötlet.

Miről tanulunk? Áttekintjük az oktatáshoz való jogot, illetve a tanulásnak a fontosságát, valamint, hogy miként fejlődnek az egyén személyes és társas kompetenciái a tanulásii folyamat során.


• Mi a legfontosabb egy gyerek számára a tanulásban? Szerintetek igaza van a tanárnak? Érték a tanulás? • Milyen más értékek kialakulását segíti elő a tanulás? • Valaki, aki nem tanul ki tudja ugyanazon értékeket fejleszteni magában, mint más valaki, aki tanul? Miben javul egy gyerek helyzete akkor, ha iskolába jár?

Hogyan tanuljuki? Binta és a nagy ötlet egy dokumentumfilm, amely az afrikai kontinens országainak oktatási helyzetéről szól. A 2:40 és az 5:40 perc közötti részből indulunk ki. A film ezen szakasza arról szól, hogy mit is jelent az oktatás-tanulás és a film érinti az összes készséget/ képességet, amelynek fejlesztéséhez a tanulás hozzájárul. Olvasd el a következő kérdéseket, mielőtt megnéznéd a filmet, segíteni fognak abban, hogy aktívan részt tudj venni a filmben látottak/hallottak beszélgetésben: • A videó szerint az összes ember egyenlő? Van valami közös bennünk? • Miért szeret Binta iskolába járni? • Mi történik Binta unokatestvérével? Mit gondol Binta az unokatestvéréről?

89


Gyakorlat 2: Az oktatáshoz való jog a világban.

Mit tanulunk?

Hogyan tanuljuk?

Azt járjuk körül, hogy milyen az oktatás helyzete a világban.

Először is alkossatok 4 csoportot. Ezt követően, csoportokban figyelmesen nézzétek meg a térképeket, amelyek világ országaiban élő gyerekek oktatási helyzetéről tájékoztatnak (1. melléklet). Ezután válaszoljatok a térkép alatti kérdésekre. Ha nem tudjátok egy ország nevét, azt megtaláljátok azt a 2. melléklet világtérképén. Miután végeztetek, minden csoportból válasszatok képviselőt, akik bemutatják a csoport következtetéseit az osztálynak. Ezt követően gondolkodjatok el közösen a munkafüzet kérdésein.

90


• Mely országokban a legnehezebb az oktatáshoz való hozzáférés? Szerinted, miért? • Mit jelenthet a valóságban, hogy egyes országok fehérek (nincsenek színnel jelölve)? Mely kontinensen a legrosszabb az oktatás helyzete? Hogy áll a te országod ebben a tekintetben? • Mely dolgok ragadták meg leginkább a figyelmedet a térkép kapcsán? • Szerinted az oktatás kiadás, vagy befektetés? • Ha nem tanulnál, mit csinálnál az életeddel? Szerinted, eddig mennyibe került a taníttatásod? Valakinek eztaköltséget vissza kell majd fizetned?


melléklet Írni és olvasni tudás országonként:

Szürke = nincs adat (forrás: 2012 Human Development Report) Melyik kontinensen a legalacsonyabbak az írni és olvasni tudás adatai? Melyik kontinensen a legmagasabbak? Mely országokban hasonló az írni és olvasni tudás szintje, mint a te hazádban? Mi lehet ennek az oka? Készíts listát azon országokról, ahol a népességnek kevesebb, mint a fele tud csak írni és olvasni! A Worldmapper oldalon (http://www.worldmapper.org) található tematikus térképeken a vizsgált kérdésnek megfelelően eltorzítják az országok területét. A következő három világtérkép azt mutatja be, hogy az országok népességének nő tagjai közül hányan részesülnek oktatásban, hányan vesznek részt nem kötelező felsőfokú oktatásban, ill. hogy mennyi közpénzt áldoznak az oktatás fenntartására és fejlesztésére. Az oldalon további információ található az oktatás helyzetéről a világon.

91


melléklet Az oktatás helyzete a világban

92

Általános iskolában nem járó lányok száma

Felsőfokú (nem kötelező) oktatás

http://www.worldmapper.org/display.php?selected=201



melléklet

Általános iskolákra fordított közpénzek

Melyik országok azok, ahol a legalacsonyabb arányban tanulnak lányok? Mely kontinenseken egyforma a fiúk és lányok számára a hozzáférés az oktatáshoz? Milyen információ nyerhető a felsőoktatást bemutató térképről? Hasonlítsd össze az általános iskolákra fordított közpénzek térképet az országonként ábrázolt írni és olvasni tudás térképpel! Összefügg a két ábrázolt adat? Lehetséges kapcsolatot találni a felsőoktatás és az illető ország fejlettségi szintje között? A fejlettség miatt lehetséges az oktatás? Vagy az oktatás biztosítja a fejlődés lehetőségét?


93


melléklet

94


Gyakorlat 3: Pihenés és szabadidő.

Miről tanulunk? A pihenéshez és a szabadidőhöz való jog olyan jog, amelyet a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény is elismer, mivel ez fontos eleme az egyén pszichoszociális fejlődésének és a gyerekek esetében ez fokozottan igaz, megóvandó érték. Sok esetben nem vagyunk tudatában annak, hogy milyen fontos is ez az életünkben és még kevésbé vagyunk tisztában azzal, hogy milyen képességeket veszítünk el, mikor nem fordítunk elég időt a kikapcsolódásra. Ezért a foglalkozás első részében az a cél, hogy tudatosítsuk a tanulókban a kikapcsolódás és a szabadidő fontosságát.

Hogyan tanuljuk? Nemek szerint írjátok a táblára azokat a tevékenységeket, amelyeket szívesen végeztek a szabadidőtökben. Ezután, a tábla másik részén, össze kell gyűjtenetek azokat a tevékenységeket, amelyeket szívesen végeznétek, ha több szabadidőtök lenne. Ha ezzel készen vagytok, egészítsétek ki a 3. melléklet “időkerekét”. A megadott színkód felhasználásával színezzétek ki egyénileg, hogy miként osztjátok be az időtöket a nap folyamán.


• Miért olyan fontos a pihenés és a szabadidő? • Mi az, amit időhiány miatt nem tudsz megvalósítani, noha szeretnéd? • Szerinted, jobban is ki tudnád használni a szabadidődet? Van hobbyd, amivel szívesen foglalkozol? Mi az?

95


melléklet Időkerék: napi időbeosztás

CÓDIGO DE COLORES Pihenés

Étkezés és személyes higiénia

Munka vagy tanulás

Kikapcsolódás

Szabadidő

96



97


Gyakorlat 4: Gyermekmunka a világban.

Miről tanulunk? Ebben a gyakorlatban összehasonlítjuk az előző foglalkozáson kidolgozott időbeosztásokat a világ azon gyerekeinek időbeosztásával, akik gyermekmunkát végeznek. Látni fogunk adatokat a gyerekmunkáról és ezeket összevetjük azzal, hogy mi a helyzet a saját országunkban.

98

Hogyan tanuljuk? Vegyétek elő az előző gyakorlat során készített saját “időkereketeket”. Pedagógusotok mindengyikőtöknek egy dolgozó gyerekről szóló történetet és az ő időbeosztását tükrőző “időkereket”. A történet elolvasása után, csúsztassátok a sajátotok tetejére a kapott időkeretet és hasonlítsátok össze a saját időbeosztástokat a gyerekekéivel, akikrőll a történetek szólnak. Gondoljátok végig: Milyen lehet a gyerek élete? Mennyi időt tölthetnek iskolában, mennyi szabadidejük van? Mennyi időt vesz el tőlük, hogy a munkából vagy az iskolából hazajussanak? Van-e valamilyen hobbyjuk? Tudnak-e rá időt szánni? Mennyi időt tölthetnek a barátaikkal?...


• Ismersz-e a környezetedben valaktl, aki gyerekmunkát végez? • Mit gondolsz, az országodban milyen munkákat végeznek gyerekek? Szerinted miért van szükség rá, hogy gyerekek is dolgozzanak? • Szerinted, mlyen munka az, amit egy gyerek is elvégehet? • Az országodban hány éves kortól dolgozhatnak a gyerekek? • Szerinted, mit és kinek kellene tennie azért, hogy a gyermekeket ne zsákmányolják ki és és ne kényszeraítsék olyan munkára, ami nem az ő dolguk volna?



99

100

Diákok könyve ÉVES

Recommend Documents