Diagnosztika labor. Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba

Diagnosztika labor Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba

Tartalom • A járműdiagnosztika fogalma és feladata • Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata • Akkumulátorok bemutatása és karbantartása • Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata • Az indítórendszer komplex diagnosztikai vizsgálata

• Gázemisszió-diagnosztika • Otto-motorok gázelemzése • A dízelmotorok füstölésmérése • Európai kibocsátási normák

• Motordiagnosztika • Teljesítmény fogalma • Motor fékpadok • Motorteljesítmény mérés 2

A járműdiagnosztika fogalma és feladata A járműdiagnosztika fogalma és feladata

• A gépjármű-diagnosztika lehetővé teszi egyes szerkezeti részek megbontás nélküli állapotának, működési jellemzőinek meghatározását, valamint nélkülözhetetlen a működési jellemzők beszabályozásához. • A gépjármű-diagnosztika feladata: • • • • •

a gépjármű műszaki állapotának – megbontás nélküli – meghatározása, a jármű szerkezeti részek rejtett hibáinak feltárása környezetvédelmi vizsgálatok környezetbiztonsági vizsgálatok fontosabb szerkezeti részek beszabályozása 3



• Motordiagnosztika • Teljesítmény fogalma • Motor fékpadok • Motorteljesítmény mérés 4

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Akkumulátorok bemutatása és karbantartása

Az akkumulátor egy olyan energiatároló

berendezés, amely képes a töltés során felvenni a villamos energiát és azt vegyi

energiává alakítva tárolni, amíg azt kisütéskor

(fogyasztáskor)

villamos

energia formájában vissza nem nyerjük. 5

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Az akkumulátornak fő feladata van: 1. A gépkocsi álló motorjának indítása és az ehhez szükséges segédberendezések árammal történő ellátása. Például: • Motorvezérlő elektronika, • önindító, • üzemanyag szivattyú, • gyújtó- vagy izzító rendszer. 2. Fontos feladat a gépkocsi olyan berendezéseit energiával ellátni, amelyekre a motor kikapcsolt állapotában is szükség van: • Belső és külső világítás, • riasztó berendezés, • szórakoztató elektronika, • készenléti állapotban lévő elektromos berendezések memóriája, • állófűtés;

6

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Akkumulátor típusok: • Indító akkumulátor (járművekben) Az indító akkumulátort arra tervezték, hogy rövid idejű, de nagy áram leadására legyen képes (pl. önindító). Az ilyen akkumulátorok ólomlemezei vékonyabbak és az anyagi összetételük is eltérő a ciklikus akkumulátorokétól.

• Ciklikus használatú akkumulátor (hajókon, napelemes rendszerekben, szünetmentes tápegységekben, stb.) A ciklikus akkumulátor kevésbé képes rövid idejű nagy áramok leadására, viszont sokkal jobban bírja a huzamosabb kisütést/feltöltést. A ciklikus akkumulátorok lemezei vastagabbak és az akku képes túlélni többszöri akku mélykisütést is. 7

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata A savas akkumulátor kivitelezés:

• gondozásmentes • gondozást igénylő

Mindkét típus elektrolit folyadékkal van feltöltve. Szerencsésebb azt a típust választani, amelyikhez lehet desztillált vizet utántölteni a nyári melegekben (vagyis nincs véglegesen lezárva a cella beöntőnyílása) és savsűrűségmérő is használható.

8

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Zselés és az AGM akkumulátorok • Az AGM (Absorbed Glass Matt) rendszerű akkumulátornál egy mikroszkopikus, ezredmilliméter vastagságú rostos üvegszálakból álló bór-szilikát lemezbe itatják fel a kénsavat. Ennek a kialakításnak egyik hasznos tulajdonsága, hogy megakadályozza a lemezek közötti vagy alatti cellazárlatot. • A zselés akkumulátor belsőleg annyiban hasonlít az AGM akkumulátorokhoz, hogy az elektrolit itt is meg van kötve. Az AGM akkuban az elektrolit továbbra is folyékony kénsav, csak fel van itatva, míg a zselés akkuban szilikagél segítségével az elektrolitot elzselésítik. 9

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Felépítése és működése:

• Az ólomakkumulátor lemezekből, ólomból, ólomoxidból, továbbá 35%-os kénsav és 65%-os desztilláltvíz oldatból áll.  a fém ólom (Pb), amely működéskor a negatív elektróda az ólomdioxid (PbO2), amely működéskor a pozitív elektróda elektrolitként is szolgáló kénsav (H2SO4), amely a lemezeket körbe veszi és azok pórusait is kitölti

1 0

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Felépítése és működése: • • • •

Minden akkumulátor alapegysége az úgynevezett akkumulátorcella. Feltöltött állapotban az elektródák között villamos feszültség van. Egy üzemelő cella feszültsége névlegesen 2V Ezekből a cellakötegekből, azok sorba kötésével épül fel az akkumulátor telep

1 1

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Rövidítések, jelölések, fogalmak: • Hidegindító áram (Cold cranking amps vagy CCA vagy EN)

• Indítóáram (cranking amp vagy CA) • Amperóra (AH)

Akkumulátor típus

100 órás periódusra

20 órás periódusra

Trojan T-105

250 AH

225 AH

Concorde PVX-6220

255 AH

221 AH

Surrette S-460 (L-16)

429 AH

344 AH

Trojan L-16

400 AH

360 AH

Surrette CS-25-PS

974 AH

779 AH

• Peukert-effektus 12

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Akkumulátor élettartam és teljesítmény: • Az akkumulátor túl sokat pihen két újra töltés között • Az akkumulátort úgy tárolják, hogy időszakonként nincs újratöltve. • Az indítóakkumulátorok túlzott mértékű kisütése (mélykisütése). • Az akkumulátor nem teljes mértékű feltöltése, pl. 90%• 38C° fölötti hőmérséklet megnöveli az akkumulátor önkisülését. • Alacsony elektrolit-szint • Nem megfelelő töltőfeszültség vagy töltési karakterisztika. • A hideg is megviseli az akkumulátort • Fantom fogyasztók akkor is energiát vesznek fel az akkumulátorból, amikor az indítókulcs ki van húzva. 13

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Akkumulátor tesztelés • elektrolit savsűrűségének a mérése, • akkumulátor feszültségének a mérése. Az akkumulátorokban az elektrolit üzemkész állapotban 1,28 kg/dm3-es (33%-os töménységű) kénsav. A kisülés folyamán a savat alkotó ionok kiülnek a lemezekre és a sav töménysége felhígul, töltés során töményedik.

Töltöttség

Savsűrűség (kg/l)

Akkufeszültség (V)

100%

1.265

12.7

75%

1.225

12.4

50%

1.190

12.2

25%

1.155

12.0

Mélykisütött

1.120

11.9

14

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Összegzés: • • • • • • • •

Az indító és ciklikus akkumulátorok nem azonos felhasználásra valók. Igyekezzünk lehetőleg a legújabb gyártású akkumulátorok közül választani. Használat, telepítés alatt tartsuk szem előtt a biztonságtechnikát. Kiszereléskor először a „-”, majd ezt követően a „+” kivezetésekről távolítsuk el a sarukat! Soha ne töltsön az akkumulátor cellákba kénsavat. Ne töltsön az akkumulátorba csapvizet, csak desztillált vizet használjon erre a célra Ne merítse le az akkumulátort jobban, mint amire feltétlenül szüksége van Ne vegye le az akkumulátor kábeleket, amikor jár az autó motorja (az akku egy nagy pufferként szűri és stabilizálja a fedélzeti feszültséget). • Ne használjon nagyteljesítményű de nem automata akkumulátor töltőt. 15

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata Az akkumulátorok kapacitásának, indítóképességének – gyártót kötelező – típusvizsgálati előírásait szabványok rögzítik, melyek általában -18°C akkumulátor kiinduló hőállapotra vonatkoznak. A hazai előírás szerint az indítóképességet az akkumulátor névleges Ah kapacitás- érték háromszorosának megfelelő terhelőáram, azaz: It = 3xC20

16

Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Az indítórendszer komplex diagnosztikai vizsgálata Mérendő paraméterek: • az akkumulátor kapocsfeszültsége, • az indítómotor áramfelvétele, • az indítási fordulatszám, • feszültségesés az akkumulátor pozitív pólusa és a motortest között, • feszültségesés a motortest és az akkumulátor negatív pólusa között,

17



• Motordiagnosztika • Teljesítmény fogalma • Motor fékpadok • Motorteljesítmény mérés 1 8

Gázemisszió-diagnosztika Bevezető: • Az emisszió (levegőterhelés) az adott légszennyező forrásból időegység alatt kijutó szennyezőanyag mennyisége, amely a környezetre és az egészségre valószínűsíthetően káros hatást gyakorol. Mértékegysége: kg/h. • Emisszió fajtái járművekre: Fényszennyezés (fényszóró beállítás és elhelyezése) Hangszennyezés EMC emisszió (zavarok kibocsátása) Gázemisszió 19

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: • Az Otto-motorok munkahengerében az égési folyamat számos tényezőtől függ, lefolyása optimális esetben is csak közelíti a tökéletest, így a kipufogógázok a nitrogén, a széndioxid és a víz mellett több-kevesebb elégetlen és köztes égési terméket tartalmaznak.

• A tökéletlen égés okozója lehet :  Az oxigénhiány,  az üzemanyag nem teljes elpárolgása,  és a hideg égéstér falak miatti lángkialvás.  természetesen nagyobb légfeleslegnél is előfordulhat helyi oxigénhiány, ha a keverék nem homogén eloszlású. 20

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: A motorok károsanyag-kibocsátását nagyon erőteljesen befolyásolja az adott üzemállapot üzemanyag-levegő keverési aránya (vagy másként fogalmazva a légviszonytényező – ). • Széndioxid (CO2) • Szénmonoxid (CO) • Szénhidrogének (CmHn) • Nitrogénoxidok NOx 21

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: Széndioxid (CO2) : • Nem mérgező, közömbös gáz (a létrejöttéhez elfogyasztott nagy mennyiségű oxigén és egyéb negatív hatásai miatt ma már fontos

kérdés a CO2 kibocsátásának korlátozása is). • Jól működő motornál a kipufogó gázok CO2 hányada 13... 15 %. • Ha a 8%-ot sem éri el, akkor hibás a légfelesleg beállítása vagy égési problémák vannak.

Szénmonoxid (CO): • Színtelen, szagtalan, íztelen gáz, de az egészségre rendkívül ártalmas és veszélyes anyag. Tartós belégzése esetén már 0,3 % térfogatszázalék is halálos lehet. • A kipufogó gázok CO tartalma szoros összefüggésben áll az alkalmazott légfelesleg Q.) mértékével. • Kisebb CO hányad hátterében szegény keverékösszetétel, vákuumszivárgás és kipufogó tömítetlenség egyaránt állhat. • Kisebb CO (és CH) emissziónál nagyobb lehet a motor terhelhetősége, javul a motor hatékonysága.

22

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: Szénhidrogének (CmHn)-HC • Nitrogénoxid jelenlétében, napfény hatására oxidánsokat képeznek, melyek a nyálkahártyát ingerlik. • Négyütemű Otto-motoroknál szénhidrogének csak csekély mennyiségben lehetnek a kipufogó gázban. • Mértékegységül nem is a százalékot, hanem ennek tízezredrészét, a ppm-et használják (egymilliomod rész). • A CH-koncentráció minimális értéke λ= 1,1... 1,2 értéknél van. • Aránytalanul nagy CH-tartalom gyújtási hibáknál, hibás előgyújtásnál, helytelenül beállított légfeleslegnél vagy mechanikai motorhibáknál fordul elő.

Nitrogénoxidok NOx • A nitrogénmonoxid (NO) színtelen, szagtalan és íztelen gáz, de oxigén jelenlétében rövid idő alatt NO2-vé és NO3-má alakul át. • A nitrogéndioxid vöröses-barna színű gáz (innen ered a „szmog” elnevezés), mérgező, a légzőszerveket ingerli és károsítja. • Normális körülmények között a nitrogén semleges gázként kémiai változás nélkül halad át az égési folyamaton. • Nitrogénoxid létrejöttéhez magas hőmérsékletre (legalább 1300 °C) és nagy sűrítésre van szükség. Teljes gázadásnál, nagy fordulatszámon ezek a feltételek teljesülnek és ilyenkor az NO gáz is megjelenik a kipufogó gázban. • A nitrogénoxidok kezelésével kapcsolatban fokozza a nehézséget, hogy legnagyobb mennyiségben a λ =1 sztöchiometrikus légviszony környezetében jelenik meg.

23

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: A gázelemző működés alapelve: • Az mindenki számára természetes, hogy a körülöttünk lévő tárgyakat különböző színűeknek látjuk. • A gázelemző készülék működése a különböző gázok eltérő energia elnyelő képességén alapul.

24

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: A gázelemző működés alapelve: • A nap fénye összetett, nem egy hullámhosszúságú fény. • Minden szín más-más hullámhosszúságú összetevőt jelent • Az ember a tárgyak által visszavert, általuk el nem nyelt fénysugarakat érzékeli. • A tárgy azért látszik pirosnak, mert csak a piros fényt veri vissza, minden más összetevőt elnyel. • A kipufogó gáz összetevői az infravörös sugarakat engedik át különböző képpen. • Minden gáz csak egy meghatározott hullámhosszúságú infravörös sugárzást nyel csak el. • A gázelemző készülék működése a különböző gázok eltérő energia elnyelő képességén alapul. 25

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: A készülék elvi felépítése: • A küvettán infravörös sugarakat bocsátanak át. • A kilépő sugarak útjába egy olyan szűrőt helyeznek el, amely az infravörös sugárzásnak csak azt a tartományát engedi át, amelyen az adott gáz (CO) a legnagyobb energiát képes elnyelni. • A küvettán áthaladó gáz a CO tartalomtól függően elnyeli a sugárzás energiájának egy részét. • A kilépő sugarak útjába helyezett infra érzékelő a sugárzás energia csökkenését villamos jellé alakítja. • A villamos jeleket egy elektronikai egység alakítja további feldolgozásra és kijelzésre alkalmassá. 26

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: A készülék elvi felépítése: • Ha több gázösszetevő (CO,CO 2,HC) mérésére kívánjuk alkalmassá tenni, akkor több érzékel ő t és több szűrőt (4,7 µm, 4,3 µm, 3,3 µm)kell beépíteni. Az oxigéntartalom mérését külön egységgel oldják meg. Ez az O2-szenzor

27

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: A készülék elvi felépítése: • Így egy 4-gázelemz ő készüléket kaptunk, amellyel az Ottomotorok kipufogó gázának CO, CO2 HC, és O2 tartalmát állapíthatjuk meg.

28

Gázemisszió-diagnosztika Otto-motorok gázelemzése: Egy jármű kipufogógáz-kibocsátását a típusvizsgálatnál görgős mérőpadon, előírt mérőberendezés segítségével állapítják meg. Ennek során a görgős mérőpadon adott menetciklust tesznek meg, és a mérőberendezés megállapítja a kipufogógáz-összetevőket. • A görgős mérőpadon végrehajtják a menetciklust. • Ezalatt az elszívó kipufogógázt a megszűrt külső levegővel együtt egyenletes légáramlattal folyamatosan szívja. • Ez azt jelenti, hogy mindig ugyanakkora mennyiségű kipufogógáz-levegő keveréket szív be. Ha a jármű több kipufogógázt termel (pl. egy gyorsító fázis alatt), akkor kevesebb külső levegő áramlik be, ha pedig kevesebb kipufogógáz keletkezik, akkor több külső levegő áramlik be. • Ebből a kipufogógáz-levegő keverékből folyamatosan azonos mennyiségeket különítenek el, és egy vagy több gyűjtőzsákba nyomják. • Az összegyűjtött kipufogógáz összetevőeket megmérik, a teljes „útszakaszra“ vonatkoztatják és gramm/kilométerben adják meg mennyiségüket. 29

Gázemisszió-diagnosztika A dízelmotorok füstölésmérése A diagnosztikai gyakorlatban elsősorban a fényelnyelés elvén működő füstölésmérő műszerek terjedtek el. A mérési elv a dízel-füst méréstechnikai definíciójából indul ki. Eszerint a dízel-füst a kipufogógázban abszorbeált mindazon szilárd és folyékony összetevők (aerosolok) összessége, amelyek elnyelik, megtörik vagy visszaverik a fényt. Ezt a tulajdonságot extinkciónak is szokás nevezni, amely a közegre (ez esetben kipufogógáz) bocsátott fény abszorpcióját (elnyelés) és a szórását jelenti együttesen. 30

Gázemisszió-diagnosztika A füstölés mérőszámai A füstölés mértéke a fenti definícióból kiindulva jellemezhető

a

füstoszlopra

bocsátott

ismert

intenzitású fény intenzitásának csökkenésével, hiszen

ez a közegben lejátszódó extinkcióval függ össze.

I0 fényintenzitás értéke az L hosszúságú (optikai úthossz) füstön áthaladva I-re csökken. A csökkenés százalékos mértéke adja az átlátszatlanság vagy másnéven opacitás

értékét, amely a füstölés mérőszámaként használatos: 31

Gázemisszió-diagnosztika A füstölésmérő műszerek felépítése: A hatósági gyakorlatban előírt opaciméter elvi belső felépítése: A – kiömlő nyílás E – beömlő nyílás (a mintavevő szondától)

V – útváltó szelep (mérő, ill. kalibráló állás) D – fényérzékelő L – fényforrás M – mérőkamra (L=430 mm) G – fúvók (kamra-átöblítés, optikákat védő légfüggöny) H – fűtőszál 32

Gázemisszió-diagnosztika Európai kibocsátási normák: • Az európai kibocsátási normák határozzák meg az Európai Unió államaiban eladott új gépjárművek károsanyag-kibocsátásának elfogadható szintjét. • A kibocsátási normákat egy sor uniós irányelv határozza meg, az idő előrehaladtával egyre szigorúbb határértékeket megállapítva.

33

Gázemisszió-diagnosztika Különbség:

34

Gázemisszió-diagnosztika VW-botrány: akkor most mennyire káros a dízel? • Volkswagen márkáinál számtalan gépjárműben használnak egy-egy motorcsaládot, várható volt, hogy az érintett Type EA 189-es (2.0 literes négyhengeres dízelmotor) • A VW csaló algoritmusa érzékelte, amikor a gépjármű elektronikus szervizcsatlakozójára (ECM) környezetvédelmi mérés miatt csatlakoztak. • A szoftver a kormány állásából, a sebességből, a motor jellemzőiből, a légköri viszonyokból, sőt a géptető helyzetéből (nyitva van) következtetett erre. • Az utcai kalibrációt használva sokkal megengedőbb volt a rendszer, és akár 40-szer annyi káros anyagot engedett a levegőbe jutni. 35

Gázemisszió-diagnosztika Álom és valóság: az Eu egyre lejjebb tolta küszöböket, ami miatt egyre nagyobb lett az eltérés a valóságtól.

36



• Motordiagnosztika • Teljesítmény fogalma • Motor fékpadok • Motorteljesítmény mérés

3 7

Motordiagnosztika A teljesítmény fogalma: • Definíció

• Lóerő • SI mértékegysége • Belsőégésű motor teljesítménye

James Watt (1736– 1819) angol technikus tiszteletére nevezték el a teljesítmény mértékegységét wattnak. 38

Motordiagnosztika Egy kis fizika: Időpillanatban mért teljesítmény forgómozgás esetén Teljesítmény a kifejtett erő és sebesség alapján A szögsebességet az időegység alatt megtett szögelfordulásból határozhatjuk meg, forgómozgást végző test szöggyorsulásának nagyságát meghatározhatjuk a test szögsebességének időbeli változásából

39

Motordiagnosztika Még egy kis fizika: Időben változó forgómozgást végző test tehetetlenségi nyomatéka

A nyomaték a tehetetlenségi nyomaték és a szöggyorsulás szorzataként is kifejezhető Így a nyomatékot behelyettesítve a teljesítmény egyenletébe azt kapjuk 40

Motordiagnosztika Motor teljesítmény mérés: • Motorfékpad

• Görgős fékpad

41

Motordiagnosztika Motorfékpad: • Mérhetők a motor különféle paraméterei: • Teljesítmény, nyomaték, tüzelőanyag-fogyasztás, kartergáz mennyiség

• Az erőforrás (állítható) bakok segítségével rögzül a pad vázához • A vizsgált motor tengelykapcsolón keresztül hajtja a pad fékberendezését • Előnyei: • a motor nyomatéka, teljesítménye közvetlenül a motor főtengelyénél mérhető • Könnyebben szabályozható üzemeltetési körülmények

• Hátránya: • a motor nem a gépjárműbe szerelt állapotában kerül tesztelésre • változhat a motor nyomatékkarakterisztikája 42

Motordiagnosztika Görgős fékpadok: • A görgős fékpadok olyan vizsgálóberendezések, melyekkel a már járműbe szerelt erőforrás üzemi paraméterei mérhetőek, illetve - a motorfékpaddal szemben - vizsgálható a hajtáslánc-veszteségei is • Két fő típusuk van: • inercia fékpad, • stacioner fékpad

• Felépítésük szerint beszélhetünk: • Kettő vagy összkerékhajtású jármű mérésére alkalmas padokról, • Valamint fixen telepített és mobil mérőpadokról

• A görgőágy felépítése szempontjából lehetnek egy vagy kétgörgős kivitelűek

43

Motordiagnosztika Inercia fékpadok: • Ma már kevésbé használatosak • Fékgép nélküli mérőberendezések

44

Motordiagnosztika Stacioner fékpadok:

45

Motordiagnosztika Fékezőnyomaték létrehozása és mérése • Görgős fékpad típusok • • • • • • • •

Hidraulikus Örvényáramú Egyenáramú Aszinkron Mágnes-poros Hiszterézises Mechanikus dörzsfékes Légfékes 46

Motordiagnosztika Villamos örvényáramú fékgéppel felszerelt fékpad • A fékezőnyomatékot a forgó- és állórész közötti mágneses hatás hozza létre • A tekercsekben folyó egyenáram szabályozható, mellyel a fékezőnyomaték nagysága változtatható • Az egyik legelterjedtebb típusú teljesítmény-abszorber, mivel helyigénye kicsi, valamint könnyedén és igen gyorsan szabályozható a fékezőnyomaték nagysága

47

Motordiagnosztika Motorteljesítmény mérés Többféle mérési mód létezik a teljesítménykarakterisztika felvételére fékpadon. Fékgéppel rendelkező mérőpadon történhet több munkapont felvételével (diszkrét módszer - pl. hidraulikus motorpad) vagy meghatározott gyorsulási karakterisztika mentén történő gyorsítással (pl. örvényáramú fékpad).

A mérés röviden: • a görgős pad kerékágyába beállnak a jármű hajtott kerekeivel, a járművet spaniferrel rögzítik. A rögzítéssel nem csak a jármű előre-hátra történő esetleges elmozdulását minimalizálják, hanem az oldalirányba való kóválygást is meggátolják. • Méréskor a sebesség függvényében a teljes terheléses gyorsítás szakaszában meghatározásra kerül a kerékteljesítmény értéke, majd szabadkifutásos szakaszban a hajtáslánc fékezőteljesítménye (a motor lendkereke és a görgős pad közötti "rész" veszteségteljesítménye). A hajtáslánc-veszteség számítással csak becsülhető, pontosan nem meghatározható, ezért szükséges ennek mérése. A diagnosztikai célú teljesítményméréshez minimálisan 5%-os, elvárhatóan 3%-os pontosság szükséges. 48

Motordiagnosztika Motorteljesítmény mérés Teljes terheléses gyorsítás

49

Motordiagnosztika Motorteljesítmény mérés Szabadkifutás

50

Motordiagnosztika Motorteljesítmény mérés Veszteségek A motor effektív teljesítménye mire eljut a kerék talppontjáig, számos veszteséget szenved el. A veszteségek lehetnek: • fordulatszám-független veszteségek • az átvitt nyomaték (vonóerő) függvényében kialakuló veszteségek • a fordulatszám függvényében kialakuló veszteségek

A fordulatszám-független veszteségek a nyomatékváltó, hajtáslánc, próbapad konstansnak vehető (pl. szimmeringek, tömítések által okozott) veszteségei. A másik két összetevőhöz képest hatásuk nem jelentős.

51

Motordiagnosztika Motorteljesítmény mérés

52

Motordiagnosztika Motorteljesítmény mérés

53

Köszönöm a figyelmet! Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba

Diagnosztika labor. Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba

Recommend Documents