Dévaványa város 4 éve

Városi Önkormányzat Polgármestere 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Tel.: 66/483-100 E-mail: [email protected]

Dévaványa város 4 éve 2006-2010.

Előterjesztés a 2010. szeptember 30-án tartandó Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselőtestületi ülésére a „A Képviselő-testület választási ciklusban végzett munkájáról szóló tájékoztató” című napirendi ponthoz. Tisztelt Képviselő-testület! A 2010. évi önkormányzati választások napjával – 2010. október 3-ával – a 2006-2010-es önkormányzati ciklus lezárul. Végére értünk annak a munkának, amit a 2006. október 1-jén megválasztott testület négy esztendővel ezelőtt megkezdett. Az önkormányzati ciklus végén – kialakult szokásaink miatt – mindig visszatekintettünk az eltelt időtartam alatt végzett munkára, ennek megfelelően terveztük most is a munkaterv szerinti utolsó soros testületi ülésünkre a tájékoztató megtárgyalását. A tájékoztató az elmúlt 4 év önkormányzati tevékenységnek átfogó, összefoglaló jellegű bemutatására való törekvés jegyében készült. Visszatekintés, értékelés, az elvégzett munka számbavétele egyaránt, anélkül, hogy minden egyes intézkedés vagy történés felsorolásra kerülne. A tendencia, a változás jellege, a feladatellátás mikéntje az amit a tájékoztató igyekszik bemutatni. 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEINEK TEVÉKENYSÉGE 1.1. Képviselő-testület működése: A ciklus elején megválasztott képviselők – az elhalálozott Szilágyi Gézáné kivételével – végigdolgozták a teljes 4 évet, ugyanúgy a megüresedett képviselői helyen mandátumhoz jutott képviselőtársunk is. Az önkormányzatiság negyedik ciklusa alatt – az előzőekhez hasonlóan összetételében – stabil volt testületünk. A pártarányok a FIDESZ javára mozdultak el az MSZP-vel szemben, de a korábbi testületekhez hasonlóan a pártjelöltek és függetlenek aránya testületen belül szinte azonos volt. A politikai nézetkülönbségek ugyan vissza-visszatérően kiütköztek, de a döntéshozatalt, illetve a munkaképességet nem veszélyeztették. A teendők meghatározásában, a megvalósításban sokkal inkább az együttes fellépés, a közösen hozott döntés volt jellemző. A megnövekedett döntési kényszer következtében – elsősorban a fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatok beadása, a megvalósítás folyamatában illeszkedő ajánlatok elbírálása stb. – évrőlévre növekedett a testület munkaterhe, amit jól szemléltet az alábbi kimutatás. Az elmúlt önkormányzati ciklusban (a tájékoztató összeállításáig) a Képviselő-testület 92 alkalommal tartott ülést az alábbiak szerint: 2006. október 12. 2006. Összesen:

alakuló ülés 3 soros ülés, 2 rendkívüli ülés 6 ülés

2007. évben Összesen:

10 soros ülés, 6 rendkívüli ülés, 1 ünnepi ülés (augusztus 20.) 17 ülés

1

2008. évben Összesen:

10 soros ülés, 11 rendkívüli ülés, 1 ünnepi ülés (augusztus 20.) 22 ülés

2009. évben Összesen:

10 soros ülés, 17 rendkívüli ülés, 1 ünnepi ülés (augusztus 20.) 28 ülés

2010. évben

6 soros ülés (7. a szeptemberi ülés), 12 rendkívüli ülés, 1 ünnepi ülés (augusztus 20.) 19 ülés

Összesen:

Az elmúlt négy év alatt hozott testületi döntések: 2006. október 12-től 2007. évben 2008. évben 2009. évben 2010. évben eddig Összesen:

22 db rendeletet alkotott, 32 db rendeletet alkotott, 33 db rendeletet alkotott, 32 db rendeletet alkotott, 13 db rendeletet alkotott, 130 db rendeletet alkotott,

95 db határozatot hozott, 402 db határozatot hozott, 465 db határozatot hozott, 536 db határozatot hozott, 368 db határozatot hozott, 1866 db határozatot hozott

A rendeletalkotást és a határozathozatalt megelőző előkészítő munkának és a jegyzői kontrollnak köszönhetően a döntések szakszerűek és törvényesek voltak. Segítette a munka törvényességét az is, hogy ebben a ciklusban először vontunk be állandó megbízással ügyvédeket a hivatali és a testületi munkába. A törvényességi ellenőrzés – a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos parlamenti döntésképtelenségből adódó – átmeneti hiánya sem okozott zavart, mert a Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Békéscsabai Kirendeltségével folyamatosan normális információátadás és konzultálás volt. Felügyeleti észrevétel alapján egy esetben módosítottuk saját hatáskörben rendeletünket. Bíróság előtt két döntésünket támadták meg, melyek mindegyike az önkormányzati vagyongazdálkodással függött össze. Testületünk önálló napirendként egyre több témát tűzött ki megtárgyalásra már az éves munkaterv készítésekor is, de évközben bejelentésekként – elsősorban a soros üléseken – minden aktuálisan felvetődött és a települést, illetve a lakosságot érintő kérdést megtárgyalt. Még az alakuló ülésen elfogadta a polgármesteri programot, majd rövid időn belül a közösen összeállított 2007-2010. évekre szóló önkormányzati gazdasági programot. A gazdasági programra alapozottan végezte intézményirányító, gazdaságszervező, településfejlesztő munkáját mindvégig a testület. Ciklus közben természetesen az aktuális lehetőségek – pályázati kiírások- figyelembevételére is sor került, ennek megfelelően módosult a program, de az alapelvek és fő célkitűzések változtatása nélkül. 1.2. A Képviselő-testület bizottságainak tevékenysége 1.2.1. Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság Az előző ciklusokban működött Földhasznosító- és Legeltetési Bizottság, illetve Vállalkozásfejlesztési Bizottság feladatait is átvéve végezte 2006-2010. között munkáját az új összetételű szervezet, melynek a taglétszáma is nőtt a korábbi évekhez képest.

2

A működés feltételeinek meghatározásához, a fejlesztési alternatívák kidolgozásához, a pályázati programokhoz, illetve a megvalósításhoz szükséges döntéshozatalhoz minden esetben tett a Bizottság véleményt, javaslatot. A ciklusra vonatkozó gazdasági program kialakításánál, az éves operatív költségvetések összeállításánál, az utóbbival kapcsolatos költségvetési egyeztető tárgyalások lebonyolításánál a legnagyobb munkateher erre a Bizottságra hárult. Visszatérően foglalkozott a Bizottság: - Az éves költségvetés megalkotásával, módosításával, fél- és háromnegyed éves teljesítésével; - Az egyes gazdálkodási területek – intézményi és hivatali gazdálkodási körök – elemzésével, a feladatellátás színvonalával, feladatok felvállalásával, illetve átadásával; - A gazdálkodás a feladatellátás hatékonyságának növelésével, racionalizálási döntések előkészítésével, a kiadáscsökkentés érdekében; - A bevételnövelés lehetőségeivel, a vagyonértékesítéssel, a használati- illetve térítésiés bérleti díjak, adók emelésével, a hitelfelvétellel és a kötvénykibocsátással; - A fejlesztési feladatok rangsorolásával, megvalósíthatóságának és hosszabb távú fenntarthatóságának vizsgálatával; - A vagyonhasznosításokhoz kapcsolódó eljárásokban való részvétellel; - Az intézményi és hivatali terület pénzügyi- gazdasági ellenőrzésének megállapításaival, a belső ellenőr észrevételivel; - A Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék jelentéseiből adódó feladatokkal. Szinte folyamatosan munkát adtak a Bizottságnak a fejlesztésekhez kapcsolódó közbeszerzések feladatai a pályázati felhívások, ajánlatkérő részletes dokumentációk előzetes véleményezése, a beérkezett ajánlatok elbíráláshoz szükséges döntési javaslat kialakítása miatt. Figyelemmel kísérte a Bizottság az önkormányzat saját vállalkozási tevékenységét és a vállalkozásba adott feladatainak ellátását egyaránt. A más bizottság területét is érintő döntés-előkészítések során többször sor került együttes ülésekre, illetve kibővített ülésekre, ahová az intézményvezetés és a munkavállalói érdekképviseletet jelentő közalkalmazotti tanács tagok is meghívásra kerültek. Döntéseikhez rendszeresen kikérték és hasznosították a megbízott könyvvizsgáló és a külső jogi szakértőink véleményét. A Bizottság folyamatosan tájékozódott a kivitelezés alatt álló fejlesztések előrehaladásáról, és észrevételeket tett a koordináló, megbízói feladatokat ellátó műszaki iroda, illetve a bonyolító felé. 1.2.2. Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság Tevékenységét alapvetően a testületi előterjesztések, ezen belül elsősorban az önkormányzati rendeletek megalkotásánál elvégzett előzetes véleményezés, vizsgálat során fejtette ki. Emellett többször önálló – a testületi napirendektől eltérő, csak saját munkatervükbe felvett – témát is megtárgyaltak. Kezdeményeztek önkormányzati rendelet módosításokat, melyekhez megnyerték a többi bizottság és végül a Képviselő-testület támogatását is. Nemcsak a bizottság által kötelezően véleményezendő előterjesztéseket, hanem annál bővebb körben vitattak meg anyagokat és fejezték ki véleményüket.

3

A jogszabályváltozásokból, a helyi igényekből adódó új önkormányzati rendeletek, rendeletmódosítások, alapító okirat módosítások és szabályzat változtatások Képviselőtestület elé terjesztése előtt érdemi közreműködést gyakorolt a Bizottság. Az önkormányzati rendeletek uniós követelményekhez igazítása is folytatódott a belső piaci szolgáltatásokról szóló EK irányelvnek megfelelő felülvizsgálattal. 1.2.3. Oktatási- Közművelődési és Sport Bizottság A korábban elkülönülten végzett oktatási, valamint a közművelődési és sporttevékenységgel kapcsolatos bizottsági munka ebben a ciklusban „összevontan” egy bizottságban került elvégzésre. A bizottságnak az érintett terület növekedéséből, de a feladatok súlyából adódóan is nőtt a feladata erre a ciklusra. A középiskola működtetése, majd a fenntartó váltásra történt előkészületek, a helyi fenntartásban maradó intézmények két ütemű integrációjának végrehajtására történő javaslatok kidolgozása voltak a legsúlyosabb, több önkormányzati ciklusra is kiható, a fenntarthatóságot célzó teendők. Természetesen ezek mellett minden a bizottsági munkaterületet érintő témát előzetesen megtárgyaltak, véleménnyel, legtöbbször döntési javaslattal is elláttak. Az alapító okiratok, a szakmai oktatáspolitikai dokumentációk, az intézményi SZMSZ-ek, programok mindig bizottság előtt voltak. Az oktatási és kulturális intézmények szakmai munkájának, feladat-ellátásának tárgyi és személyi feltételeivel visszatérően foglalkoztak, a vezetői pályázati kiírásokat véleményezték, a pályázók anyagait döntési javaslattal látták el. A szakmai elismerésekkel kitüntetendő személyekre minden esetben éltek javaslattevő jogosítványaikkal. A munkaterületet érintően új elismerésekre ez a bizottság is tett javaslatot, ami szintén megvalósult. A települési ünnepségek, rendezvények tervezetét, programjaik összeállítását majd a lebonyolítást is figyelemmel kísérték, segítették. A bizottság elnöke és tagjai többször is részt vettek munkacsoportokban kezdeményezve, koordinálva, illetve segítve Ladányi Mihály szobrának és a Trianon emlékműnek a létrehozását. A sportélet körülményeit meghatározó létesítményhelyzettel, a sportfejlesztési és létesítményfejlesztési tervekkel visszatérően foglalkoztak. Figyelemmel kísérték az egyesületi versenysport és a tömegsport tevékenységét. Javaslataikkal, ötleteikkel, véleményükkel, esetenként alkalmi rendezvények lebonyolításában való részvétellel segítették a sportélet színvonalasabbá tételét. Minden évben részt vettünk a „Kihívás Napja” nevű országos vetélkedőn, melyen 2007-ben már másodízben nyertük el a „Magyarország Legsportosabb Települése” címet településkategóriánkban. 1.2.4. Szociális és Egészségügyi Bizottság A korábbi két – munkaterületenként elkülönülő – bizottságból egyet alakítottunk. Annak ellenére, hogy menetközben jogszabályi változás következtében a szociális ellátások megállapításának feladatai egy része jegyzői hatáskörbe került, a munkát ebben a ciklusban is ez a területet jelentette túlnyomórészt. 2008. második félévtől – a gazdasági válság kialakulásától kezdve – a munkateher még tovább növekedett.

4

Egyre több közmű, lakáshitel és egyéb tartozást felhalmozó megsegítésére új ellátási forma, az adósságrendezési támogatás sem jelentett ezen a területen megoldást. A szociális terület volt az egyetlen, ahol a bizottság hatáskörébe közvetlen döntéshozatalt adtunk, ami a határidők tartása, és a rászorulók érdekében hozandó gyors döntések miatt szinte folyamatos (kéthetenkénti) ülésezést követelt meg. A bizottság ennek folyamatosan eleget tett, igyekezett érdemi segítséget adni. A 2008. március eleji viharkár miatt nehéz helyzetbe kerültek megsegítése, illetve a szociális földprogram keretében indított napos baromfi juttatás iránti igények elbírálása lökésszerű munkaterheket okozott az egyébként is folyamatosan ellátandó feladatokon túl. Az egészségügy területén a korábbi ciklusban jelentkező feszültségek a háziorvosi ellátás területén – részben a felügyeleti ellenőrzés kérésének hatásaként – a ciklusban oldódtak. A fogászat területén tervezett nyugdíjba vonulást és új fogszakorvos beállítását nagyban segítették a bizottsági javaslatok. A gyógyszerellátásban a közelmúltban kialakult gondok megoldása, a HPV vírus elleni védőoltás beindítása is a Bizottság javaslatait figyelembe véve történt. 1.2.5. Ideiglenesen működő (ad-hoc) szervezeteket, munkacsoportokat is felállított a Képviselő-testületünk egy-egy konkrét ügy megoldása, a teendők szervezése, intézkedések, javaslatok, kezdeményezések kidolgozása érdekében. Ezek közül minden évben, a költségvetés elfogadásáig működött a Költségevetési Egyeztetési Munkacsoport, esetileg a Ladányi Mihálynak emléket állító, az élelmiszer diszkont áruház létesítése érdekében, és a TRIANON-emlékmű megvalósítása ügyében felállított munkacsoportok. A munkacsoportok a munkavégzés közben és a befejezést követően is tájékoztatták a testületet. 1.3. A Polgármesteri Hivatal Önkormányzatunk Képviselő-testülete az Ötv-ben meghatározott egységes hivatalt működtet, 1991-től folyamatosan, amely a várossá válást követően alakult át a feladatok miatt. A négy éves ciklus során a szervezeti forma alapvetően változatlan maradt. Vezetői szinten az irodavezetőknél nyugdíjba vonulás miatt – az igazgatási iroda esetében – történt változás, illetve az adóirodánál van szülés miatt jelenleg is tartós távollét. Az uniós és a hazai pályázatok előkészítése, nyomon követése, a partnerekkel történő folyamatos kapcsolattartás, a megvalósításban való közreműködés, az elszámolások, majd a monitoring rendszer évekig történő fenntartása miatt, illetve az építéshatósági feladatok ellátási feltételeinek való megfelelés érdekében volt szükséges és indokolt a köztisztviselői álláshelyek bővítése. Átmenetileg – pályázati forrás igénybevételével – a közmunkaszervezés végzésére, a felsőfokú szakemberek munkatapasztalat szerzésének támogatására és a településőri feladatok ellátására történt még létszámbővítés. Az intézményi integrációs folyamatok, a jogszabályi környezet állandó változása, az egyre gyakoribbá váló bizottsági és testületi ülésezés jelentős túlterheléssel járt a hivatalban. Többek között emiatt-, továbbá a költségtakarékosságot is szem előtt tartva – nem lett újra akkreditálva és abbamaradt az ISO 9001. minőségbiztosítási rendszer működtetése. Sikeres pályázattal viszont (ÁROP-1.A.2/A-2008-0204) a hivatali szervezetfejlesztés megvalósult.

5

A projekt célja volt a hivatal hatósági és szolgáltatási feladatai működtetésének, elektronikus, infokommunikációs alapokra történő helyezése, az ügymenetek korszerűsítése, az eönkormányzat megvalósítása, továbbá az ügyintézés állampolgár-központú szemléletének növelése, ehhez a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása. A hivatal személyi állománya stabilnak mondható, az előírt végzettségekkel, szakmai képesítéssel a munkatársak rendelkeznek. A jegyző a napi munka szintjén felügyeli minden terület munkáját, igény és szükség szerint ad segítséget a felmerülő szakmai kérdések megoldásában. Az adóirodát konkrétan folyamatosan irányítja az irodavezető távolléte óta. A népszavazási, választási szervezési lebonyolítási feladatok irányításával – külső személyek bevonásával – minden esetben előírásszerűen és pontosan, jogorvoslat mentesen el lettek végezve. A rendelet tervezetek, a testületi és bizottsági ülések anyagainak előkészítése, a határozati javaslatok megfogalmazásának szakszerűségi kontrollja ugyancsak a jegyző állandó munkájával valósult meg. A hivatal továbbra is ellátja – a többszöri jogszabályi változtatás, majd azok visszavonása után is – a körzetközpontként a gyámhatósági, az okmányirodai és az építéshatósági feladatokat Ecsegfalva vonatkozásában. Ebben a ciklusban újra jelentkezett az önkormányzati társulási gesztori feladat is az oktatásügyi együttműködés létrejöttét követően, ami szintén Ecsegfalvát érinti. A hivatal munkáját a megnövekedett testületekhez kapcsolódó munka mellett többségében a jegyzői hatáskörbe utalt államigazgatási és önkormányzati gazdálkodási ügyek intézése teszi ki. Nagy jelentősége van emellett az intézményfelügyeleti tevékenységnek, a közellátásszervezésnek, illetve a közszolgáltatást végző szervezetekkel történő kapcsolattartásnak is, hiszen a munka színvonalának hatását közvetlenül a lakosok, az ellátottak vagy a szolgáltatást igénybe vevők érzik meg. Az egyes munkaterületekről szóló tájékoztatók, beszámoltatások a ciklus során visszatérően megtörténtek, a színvonal javítását célzó intézkedések szükség szerint megtörténtek. 1.4. Az önkormányzat kapcsolatrendszerének alakulása Dévaványa város tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének, az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségnek, a Vasutas Települések Szövetségének, a Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetségének. Az országos szövetségi tagság mellett regionális szintű ellátást szervező együttműködésekhez is társultunk, így a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Konzorciumának és a Délkeletalföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társulásnak a tagja vagyunk. Az elmúlt évben városunk önkormányzata a Közép-békési településekkel alapított önkormányzati társulásnak is tagja lett az ivóvízminőség-javító program megvalósítására szövetkezve. A LEADER-közösségünk, ahol a Szeghalmi térség 9 települése és egy bihari település működött együtt korábban kibővült és most egyesületi formában a Bihari-térség többi települését is magába foglalja. A szociális intézmények működtetését, a Sárréti Ifjúsági Tábort, a TOURINFORM Irodát, a közös térségfejlesztési feladatokat ellátó munkaszervezetet, a belső ellenőrzési csoportot a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás keretében annak tagtelepüléseként tartjuk fenn. A térséghez kapcsolódva működött ciklus közben a Békés Megyei Önkormányzattal a gyermekek átmeneti ellátására vonatkozó megállapodás is.

6

Gyomaendrőddel, illetve a Körös-Völgyi Települések Szövetségével együttműködtünk a szúnyoggyérítési programban. A térség turisztikai lehetőségeinek közös kiajánlását célzó kiadványok készíttetésében a térségünkön kívül Gyomaendrőddel, Mezőtúrral, Túrkevével és Kisújszállás is közösséget vállaltunk. A világháló nyújtotta lehetőséggel élve működik a város internetes honlapja. Egyre több az elektronikus iratforgalmunk is. A nyilvánosságot jól szolgálja a honlapról elérhető közadattár is, ahol minden előírt információ fellelhető. Külföldi települési önkormányzatok közül testvértelepülési kapcsolatot továbbra is csak Székelykeresztúrral tartunk fenn, annak ellenére, hogy próbálkozás holland, német, olasz, ukrán és lengyel irányban egyaránt volt. A civil szervezetekkel kialakult együttműködés az elmúlt 4 év során tovább erősödött, növekedett az együttműködő szervezetek száma, bővült az együttműködés tartalma, az adott támogatások összeg emelkedett. Az önkormányzati alapítású Dévaványa Felemelkedéséért Közhasznú Közalapítványon keresztül a szervezők munkájával, de közvetlenül is segítjük munkájukat. Az egyházakkal meglévő kiegyensúlyozott, egymást segítő jellegű kapcsolatunk továbbra is fennáll, amit közös ünnepségeink, rendezvényeink, fejlesztéseik önkormányzati támogatása jól bizonyít. A településünkön működő alapszervezetekkel rendelkező politikai pártokkal korrekt a viszonyunk, tudomásul veszik, hogy mi várospolitikát és nem pártpolitikát követünk. A lakosság a munkaterv szerinti testületi üléseket a városi TV-csatornán egyenes adásban követheti. Rendszeresen megtartásra kerülnek a Várospolitikai Fórumok, valamint havonta kiadásra kerül a Dévaványai Hírlap a lakosság informálására munkaterv szerinti testületi üléseink előre meghirdetésre kerülnek, lakosságunk érdeklődő tagjai azokon véleményt formálhatnak, jelzéssel élhetnek. Önkormányzati dokumentumaink és a képviselő-testületi üléseink jegyzőkönyvei a Ladányi Mihály Könyvtárban és honlapunkon is mindenki számára elérhetők.

II. AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATAI A város, mint intézményfenntartó rendszeresen beszámoltatta az elmúlt ciklus során intézményeit a szakmai tevékenységükről, a tárgyi-technikai feltételrendszerük, a személyi körülményeik alakulásáról, gazdálkodásukról. A lehetőségekkel azonos módon élve azonos mércével adott segítséget az intézményi feladatok ellátásához. Az intézményrendszerünket érintették az önkormányzati területen legnagyobb mértékben a túlnyomórészt gazdasági kényszertől vezérelt – de szakmailag is indokoltnak mondható – átalakulások. - A középfokú oktatási feladatot átadtuk a megyének. - A közművelődés, a kultúra, a közoktatás átfogó intézményeként létrehoztuk az Általános Művelődési Központot, melynek oktatási feladatait településközi intézményfenntartó társulás keretében Ecsegfalvára kiterjesztettük. - A szociális intézményeinket előbb integráltuk, majd a kistérségi közös intézménybe vittük.

7

2.1. Kulturális ellátás 2.1.1. A Ladányi Mihály Könyvtár A kibővített, átszervezett ÁMK intézményegységenként működött a ciklus nagy részében. A látogatottsága változó, átalakulóban van, az elektronizáció itt is érezteti hatását. Az állomány alakulása az érdekeltségnövelő pályázatok sikere következtében folyamatosan nő. Az épület bővítését nem, de küldő, belső felújítását sikerült megoldani. A szakmai munka színvonala megőrzésre került, de a korábbi kohéziós műhely jellege sajnos múlóban van. Az együttműködő partnerek által szervezett programok, előadások színesítik tevékenységüket, „bevisznek” érdeklődőket, ami mindenképp javukra írandó. A könyvtárközi kölcsönzést is igénybe véve szinte minden kiadvány elérhető. Az állomány áttekinthető, a digitalizálás, a kereső program alkalmazása jól segíti a munkát. 2.1.2. József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészeti Iskola A korábbi kis ÁMK-ból az integrálást követően intézményegység lett. A szakmai munka színvonala tovább nőtt, amit a művészetoktatás sikeres minősítése is bizonyít. A művészeti csoportok, egyéni szólisták eredményei, a pályán maradás (továbbtanulás) aránya igazolják az oktató munka sikerességét. A VOX HUMANA Felnőtt Vegyes Kórus működése nemcsak az intézmény, de városunk kulturális értékét is növeli. Az intézményegység szintjén, vagy városi kiterjesztéssel rendezett programjaik jól szervezettek, egyre látogatottabbak. Újszerű kulturális térként is működnek lehetőség szerint (VB-kivetítés, filmmúzeumi anyagok lejátszása stb.). Az intézményi épületek és a közösségi tér itt is fejlesztésre került, ami sokat javított a korábbi működési feltételeken. 2.1.3. Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Gazdálkodás szervezési szempontból a Polgármesteri Hivatalnál maradt intézmény. A korábbi időszakok fejlesztésének köszönhetően jó tárgyi, technikai, épület és térbeli adottságokkal rendelkezik. Továbbra is széleskörű társadalmi kapcsolatokat ápol helyben és környéken egyaránt. Rendezvényei jól előkészítettek, színvonalasak, látogatottak. Visszatérő programokat, időszaki és állandó kiállításokat, táborokat rendre az éves munkaterv szerint pontosan megtartják. Továbbra is végzik a Dévaványai Hírlap szerkesztését, ami nem alapfeladat, de jól kiegészíti a szakmai munkát és javítja az intézményi kapcsolatrendszert. 2.2. Közoktatási feladatok ellátása A megmaradt, integráció során létrejött egy önálló intézményünk, az ÁMK által ellátott feladatok zöme ezen a területen van. Helyben intézményegységekben, Ecsegfalván a tagintézményben folyik a munka. Az oktatási területet érintő szervezési és szakmai irányváltásokhoz (munkamódszerbeli, tantervi, finanszírozási stb.) sikeresen alkalmazkodottak. A gyermeklétszámból adódó pedagógus létszám csökkentést körültekintően oldották meg.

8

2.2.1. Óvodák és Bölcsőde A sajnálatos okból bekövetkezett vezetőváltást átmenetileg megérezte az intézményegység, de a feladatokhoz hamar felnőttek az új vezetők, így törés nem következett be a szakmai munka színvonalában. A gyermeklétszám csökkenés oldotta a korábbi nagy csoportlétszámokból adódó zsúfoltságot, de ugyanakkor egyre nehezebbé tette a fenntarthatóságot. A szülők munkavállalási lehetőségének biztosítását azzal, hogy minden bölcsőde és óvoda iránti igényt ki tud elégíteni az intézmény, nagyban sikerült segíteni. A bölcsődei csoport és létszámbővítés ezt jól segítette. A Kossuth és az Eötvös úti telephelyeken jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani, de a többi egységnél is szép, kulturált gyermekintézményhez illő feltételek vannak. 2.2.2. Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A kistérségi feladatellátásban ellátott feladatok az évek során csökkentek, amit az ÁMK-ba integrálás során átvehetőkkel helyettesítettek. A finanszírozási feszültségeket oldotta, hogy – elsősorban a térségi kiegészítő – a normatívák egyedül ezen a területen nőttek. A gyermeklétszám csökkenése ellenére a feladatok ellátását ebben a formában még fel lehetett vállalni. 2.2.3. Ványai Ambrus Általános Iskola Az új ÁMK legnagyobb intézményegysége. Igazgatója egyben az önálló intézmény vezetője is. Az új vezető sokrétű és összetett feladatot vállalt, amit jól megoldott. Nehezítette a munkát az ecsegfalvai csatlakozás, majd a 2009/2010. tanévben a központi épület felújítása is. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést eredményesen elvégezték az ebbe a programba bevont pedagógusok, akik a jövőben a társaiknak kell, hogy átadják a tanultakat. A megújult környezetben, új felszereléssel, felkészültebben csak eredményesebb, a tanulókat a továbbtanuláshoz jobb alapokkal ellátó munka következhet. 2.2.4. Farkas Gyula Közoktatási Intézmény (Eötvös József Gimnázium és Szakiskola) Bár már nem helyi önkormányzati fenntartású, hiszen a ciklus elején átadtuk a megyének, ennek ellenére említem, hiszen a legnagyobb érzelemhullámzást ez a döntésünk okozta az elmúlt négy év alatt. Itt indokolható leginkább a fenntartás átadása szakmai oldalról. Bízzunk benne, a döntés az intézmény helyzetének hosszú távú megerősödését, az ott folyó képzések munkaerő-piaci igényekhez történő folyamatos igazításának lehetőségét teremtette meg. 2.3. Egészségügyi ellátás 2.3.1. A felnőtt háziorvosi alapellátás továbbra is a magánpraxist működtető orvosainkkal kötött feladat-ellátási szerződés keretében van megoldva. A működő körzetek fenntartását a korábban önkormányzati tulajdonban volt eszközök átadásával, egy esetben rendelő biztosításával, a további három körzetnél a bérleti díj összegének megfelelő rendszeres támogatással segítjük. A nyugdíjbavonulást segítő szándékaink ellenére a két legidősebb és már évek óta nyugdíjas korú orvosunk továbbdolgozott.

9

2.3.2. Házi gyermekorvosi szakellátást ugyancsak vállalkozó orvosokkal kötött feladatellátási szerződéssel oldjuk meg. A rendelőt mindkét esetben, a lakást egyik esetben mi biztosítjuk. A gyermekorvosaink az oktatási intézményeinknél az iskolavédőnővel együttműködve látják el – megbízási szerződés alapján – az iskolaorvosi tevékenységet. Itt mindkét orvosunk nyugdíjas korú, jelzés a váltásra náluk sem történt. 2.3.3. A fogászati ellátás területén a többi orvosi ellátáshoz hasonlóan feladat-ellátási szerződés alapján a vállalkozások végzik a tevékenységet. A feladatellátáshoz szükséges feltételeket egyik orvosunk vállalkozása szinte teljes egészében biztosítja, a másik orvosunknál a rendelő, a lakás és részben az eszközök is önkormányzati tulajdonban vannak. A tervezett váltás ezen a területen problémamentesen megoldódott, annak ellenére, hogy az az orvos vonult nyugdíjba, akinek a tulajdont is értékesíteni kellett. 2.3.4. Sürgősségi ügyeleti ellátást továbbra is a helyi orvosok bevonása nélkül egészségügyi vállalkozás biztosítja a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulásával kötött szerződés keretében, Dévaványán mentőtiszti szolgálattal kihelyezett ügyeleti pontot működtetve valódi sürgősségi ellátást, a gyors szakszerű beavatkozást biztosítva. 2.3.5. A védőnői ellátást iskolavédőnői és körzeti szinten működő főállású védőnők látják el. A védőnők a szociális intézmények integrációját követően visszakerültek hivatalunkhoz irányítás és munkáltatói szempontból. Az iskolavédőnők a Ványai Ambrus Általános Iskolában kialakított bázis működési helyen a körzetiek pedig az Anya- és Gyermekvédelmi szakfeladat épületben lévő korábbi helyükön működnek tovább. A körzetek száma a gyermeklétszám és az emiatti finanszírozási változásokat követve 3-ra csökkent. 2.3.6. Felnőtt szakorvosi ellátást a fürdőnél lévő reumatológiai szakrendelés és az Anyagyermekvédelmi Szolgálatnál lévő nőgyógyászati szakrendelés útján biztosítunk. A szakrendelések időtartamát óraszámban növeltük ugyan, de OEP-finanszírozást továbbra sem értünk el pályázataink ellenére a nőgyógyászatnál. Ez év elején az ÁNTSZ Szakfőorvosa, aki egyúttal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Osztályvezetője is, leállította a nőgyógyászati rendelést oly módon, hogy beosztottja egyikét sem engedi kijárni. 2.3.7. Fizioterápiás és balneológiai gyógyászati ellátást (gyógyfürdő-szolgáltatásokat) biztosít a Strandfürdő Gyógyászati Részlege, aminek térségen belül a füzesgyarmati és a gyomaendrődi fürdők hasonló részlegei fejlesztésüket követően jelentős konkurenciát teremtettek. 2.3.8. A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházzal együttműködve működtetjük a kórházi központi laborhoz kapcsolódóan heti két napon működő mintavételi helyet a volt központi orvosi rendelő épületében, így elkerülhetővé vált a laborvizsgálatok miatti utazási kényszer. Igen nagy a beteglétszám a rövid mintavételi időre, emiatt a korai sorbanállás, a dolgozó munkaidő előtti kezdése folyamatos. 2.4. Szociális ellátórendszer Az egyes pénzbeli ellátások, átmeneti segélyezés, szociális kölcsön stb. mellett a közcélú, közhasznú, közmunkaszervezés (közfoglalkoztatás) hivatali keretek között kerül lebonyolításra. A személyes gondoskodás pedig intézményi ellátás formájában működik.

10

2.4.1. A Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye a rászoruló időskorú lakostársaink bentlakásos folyamatos ellátását hivatott megoldani. A demens részleg kialakítása, az új normáknak megfelelő átalakítás részben a Szociális Válságkezelő Program kertében az utóbbi évben megvalósult. A megnövekedett férőhely iránti igényeket belső átalakítással igyekeztek kielégíteni. Az intézmény biztosítja az idősek napközbeni ellátását, a házi szociális gondozást és a szociális étkeztetést és a támogató szolgálat működtetését is. Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége a korábbi családgondozói, szociális segítői, pszichológiai, jogi, életvezetési, tanácsadási, szociális információs szolgáltatási feladatokon túl bővült az adósságkezelési tanácsadással, de csökkent a támogató szolgálattal, valamint a szenvedélybetegek személyi segítő szolgálatával. 2.4.2. Jelentős a Békés Megyei Önkormányzat által fenntartott két intézmény hatása is ellátásunkra, hiszen a sérült lakosaink bentlakásos ellátása helyben történhet a Borostyánkert Szociális Otthonban, az átmeneti gondoskodás ellátásába pedig a Gyermek-, Ifjúsági Otthon, Szakiskola és Kollégium segít be.

III. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA

3.1. Általános gazdasági értékelés Dévaványa Város önkormányzata 2006-2010. évi gazdálkodását külső és belső körülmények egyaránt befolyásolták. A költségvetés volumene a térségnek és a megyének átadott feladatok csökkentő hatása ellenére nőtt. A növekedés üteme a fejlesztési kiadások növekedéséből adódott, a működés az intézményhálózat átszervezése, intézmények átadása miatt csökkent. A 2006. évben a működés felhalmozás aránya 79,6-20,4 % volt, 2009. évben ez az arány 67,0-33,0 %-ra teljesült. Az intézményhálózat átszervezése a 2007-es költségvetési évben a Képviselőtestület döntése alapján lebonyolódott. A költségvetés fő összege előirányzat alapján: 2006ban 1 833 803 e Ft, 2007-ben 1 965 411 e Ft, 2008-ban 2 179 290 e Ft 2009-ben 2 272 673 e Ft, 2010-ben pedig 2 253 484 e Ft volt. Az éves költségvetések bevételi oldalát a saját bevételek, másrészt a központi támogatások, valamint a támogatásértékű bevételek biztosították. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a saját bevételek 2006. évi 307 794 e Ft-ról 2010. tervezett adatokra vonatkozóan 419 246 e Ft-ra nőtt, ami 36,2 %-os növekedést jelent. Az állami hozzájárulások és az átengedett SZJA együttesen 2006. évi 864 671 e Ft-ról 2010. tervezett adatokra vonatkozóan 569 253 e Ft-ra csökkent. Az összehasonlíthatóság szempontjából ki kell emelni, hogy azonos tartalommal, szervezeti felépítéssel a 2008. költségvetési évhez hasonlítható állami hozzájárulások és az átengedett SZJA együttesen, mert 2007. évben térségnek és a megyének átadott feladatok egyéb intézményi szervezeti változások nagyban befolyásolták a költségvetést. Ezek az adatok 2008. évről 647 905 e Ft-ról 2010. tervezett adatokra vonatkozóan 569 253 e Ft-ra csökkent. A 2006-2010. évi költségvetések tervezésekor a források szűkülő hatása nem biztosította a tervezett feladatok finanszírozását, így a tervezés idején az alábbi működési és fejlesztési hiánnyal számolt az önkormányzat:

11

Adatok ezer Ft-ban 2006. 2007. eredeti ei. eredeti ei. 82 031 Ft

Működési hiány Fejlesztési hiány

63 348 Ft

33 338 Ft

2008. 2009. 2010. eredeti ei. eredeti ei. eredeti ei. 16 415 Ft

47 983 Ft

30 378 Ft

0 Ft 125 954 Ft

Forrás: saját adatgyűjtés alapján A 2006. évi költségvetésben tervezett hiány összegéből 43 500 e Ft hitelfelvételre került sor. A további években pénzmaradvány felosztása valamint takarékos gazdálkodás eredménye, hogy működési hitelfelvételre nem került sor, a fejlesztési kiadások fedezetére pedig a kötvény kibocsátás, mint forrásrendelkezésre állt. A gazdálkodási fegyelem az önkormányzatnál megfelelő volt, a költségvetési koncepciókban és a költségvetési tervekben meghatározott célok alapvetően megvalósultak. A 4 év során a költségvetés egyensúlya biztosított volt, likviditási problémák a beruházások utófinanszírozásából néha jelentkeztek, amit a rendelkezésre álló folyószámlahitel megoldott. A 2009 és 2010-es évben nagy segítséget jelentett, hogy mind a hazai és az európai uniós pályázatoknál lehetőség volt előlegigénylésre. A bevételi többletek szerény emelkedése (helyi adóknál), a tartalékok és a kiadási megtakarítások biztosították a gazdálkodáshoz szükséges zavartalan pénzellátást. A Képviselő-testület döntése alapján az önkormányzati számlák vezetésére és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások ellátására 2008. július 1. napjától számlavezető bankot váltott az önkormányzat, a korábban bevezetésre került a kiskincstári rendszer továbbfolytatásával. Az önkormányzati költségvetési szervek számának alakulása az elmúlt 4 évben: 2006-ban 6 önálló és 3 részen önálló intézménye volt az önkormányzatnak. A 2010. költségvetési évben 1 önállóan működő és gazdálkodó és 2 önállóan működő költségvetési szervre változott. 3.2. A város költségvetési politikája A költségvetési tervek készítésekor 2006-2010. között az alábbi főbb rendező elvek kerültek figyelembe vételre, amelyeket a vizsgált időszak alatt a Képviselő-testület elfogadott, és a végrehajtás során is érvényben maradtak: pénzügyi stabilitás, a költségvetési egyensúly biztosítása, biztonságos gazdálkodás, költségvetési tartalékképzés, gazdálkodási fegyelem, belső tartalékok feltárása. A pénzügyi egyensúly megtartása szigorú takarékossági intézkedéssel volt biztosított. Az egyensúly megteremetésében a bevételek reális és a kiadások szigorú megtervezésén túl a tervezett hitel biztosította az egyensúlyt. A költségvetések készítése során a hitel tervezésekor a legfontosabb rendező elv az volt, hogy a működési hitelfelvételt a teljesítésnél kerülje el az önkormányzat. Jelenleg nincs működési hitele az önkormányzatnak. Fejlesztési hitelekről: 2006. évben a komposztáló telep kiépítéséhez, valamint a hozzátartozó zöldhulladék komposztáló gépsor és tartozékainak beszerzéséhez kedvezményes kamatozású forinthitelt vett fel az önkormányzat. A kölcsönszerződés kelte 2006. július 28. A hitel összege 43 500 e Ft. Törlesztési ütemezése 2009. június 5-től 2026. június 5-ig. Éves tőketörlesztés összege 2 520 e Ft. A kamat változó, alapkamatból és kamatfelárból tevődik össze, éves mértéke: 3 havi EURIBOR + évi 2 %.

12

2007. évben a Képviselő-testület 338/2007. (X.25.) számú határozatában döntött a tervezett fejlesztési feladatok finanszírozásához szükséges saját forrás érdekében 300 000 e Ft értékű kötvénykibocsátásról. A „Dévaványa I.” elnevezésű, összesen 2 millió svájci frank névértékű kötvény 2007. december 11-én került kibocsátásra. A kötvény változó kamatozású, alapkamatból és kamatfelárból tevődik össze, éves mértéke: 6 havi CHF LIBOR+ évi 0,95 %. A kamatfizetés 2008. március 31-től félévente esedékes, a tőketörlesztés két év türelmi idő után, szintén félévenként 2009. szeptember 30-tól 2027. szeptember 30-ig. A tőketörlesztés alkalmanként 56 700 svájci frank , a törlesztés idején, érvényes árfolyamon. Folyószámlahitel: A költségvetés végrehajtása során a 2006-2008. években a fizetőképesség biztosításához 50-100-100 millió folyószámlahitel keretösszeg állt rendelkezésre. A folyószámlahitellel zárt napok száma 39 -12 -5. A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya 12,3-1,56-29,9 millió forint. Adósságszolgálati kötelezettséget az önkormányzat a 2006-2010. években minden hitellel, kötvénnyel, annak kamataival kapcsolatban teljesített. Eladósodási mutató a 2006. év végéhez viszonyítva az eladósodás fokozódását jelzi. Oka a fejlesztési kiadások finanszírozásához szükséges saját forrás biztosítása érdekében felvett kötvény, amit még az elszámolt árfolyamveszteség is növelt. A hosszúlejáratú kötelezettségek 2006. év végi állománya a 2009. év végi állományához képest – részben a kibocsátott kötvények után elszámolt árfolyamveszteség miatt- 413,6 %-kal emelkedett. Rövid lejáratú kötelezettségek év végi állománya miden évben nőtt az előző évhez viszonyítva, amit a helyi iparűzési adó feltöltése miatti kötelezettségnövekedés eredményezett. Biztonságos gazdálkodás, alapvető feltétele költségvetési tartalékképzés. A nem várt gazdálkodási nehézségeket, váratlan eseményeket kész kezelni (jogszabályváltozások, bevételkiesések, rendkívüli helyzetek). Az általános tartalékképzés csak a minimális összegben került tervezésre, a költségvetési főösszeg 0,1-0,15 %-ában. A céltartalékok között fontos szerepet kapott a pályázati tartalék, ami a már benyújtott pályázatok saját forrás részét biztosította. A pénzmaradványok felosztásánál is,- ha volt szabad pénzmaradványérvényesült a tartalékképzés elve, úgy hogy a szabad maradványok egy része a tartalék előirányzatokat növelte. Gazdálkodási fegyelem, belső tartalékok feltárása. A szűkülő központi források az egyensúlyi költségvetés megteremetése érdekében szükségessé tette a saját bevételek megfelelő, reálisan teljesíthető mértékű meghatározását. A költségvetés kiadásait csökkentő intézkedésekre került sor a 2007-es évben. A térségnek és a megyének átadott feladatok, valamint az intézményhálózat átszervezése jelentette azt. 3.3. Bevételek A bevételek alakulásról általánosságban elmondható, hogy az eredetileg tervezetthez képest az évenkénti tényleges adatok túlteljesítést mutatnak. A bevételi főösszeget vizsgálva megállapítható, hogy a 2010. évi terv a 2006. évi tényleges bevételhez viszonyítva 23,0 %-os növekedést mutat. Az összbevételeken belül a saját bevételek aránya 2006-2010. között évenként: 17,6 -17,423,8-29,1 és 22,8 % volt. Az állami támogatások aránya 2006-2010. között évenként: 47,3-43,8-29,8-2,4 és 26,6 % volt. A felhalmozási bevételek aránya 2006-2010. között évenként: 20,9-21-38,1-35,4 és 41,9 % volt.

13

Az összbevétel teljesítésében jelentőst-arányt képvisel az előző évek pénzmaradványi tartaléka 2007. évtől, mert a kötvénykibocsátásból származó átmenetileg fel nem használt rész a pénzeszközök között került kimutatásra. Az önkormányzati gazdálkodás adatai 2006 - 2010. években adatok: ezer forintban Megnevezés

2006. évi

2007. évi

2008. évi

2009. évi

2010. évi

2010/ 2006

BEVÉTELEK Intézményi működési bevétel Önkormányzat sajátos működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel, egyéb támogatás Államháztartáson kívüli végleges működési pe. átvétel Felhalmozási és tőke jellegű bevétel Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel, egyéb támogatás Államháztartáson kívülről végleges felhalmozási pe. átvétel

217 295

209 360

239 337

260 214

199 746

92%

560 981

634 313

464 686

470 262

424 473

76%

87 249

73 699

108 674

184 585

158 699

182%

3 787

4 757

9 094

12 717

28 911

10 724

1 480

16%

8 600

725

10 875

130 210

463 819

5393%

53 633

12 869

6 673

2 711

Támogatások, kiegészítések Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek Hosszú lejáratú hitelek felvétele

669 842

639 402

725 126

619 294

522 370

78%

29 242

25 993

22 435

17 567

37 057

127%

210

175

1 639 933

1 614 010

Rövid lejáratú hitelek felvétele Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek Pénzforgalmi bevételek Pénzforgalom nélküli bevétel Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek összesen Bevételek összesen

0%

10

0%

0%

168 1 606 717

1 695 745

1 807 644

110% 0%

43 500 30 378

0%

65 317

300 000

300 531

108 817

300 000

300 531

0

30 378

28%

1 748 750

1 914 010

1 907 248

1 695 745

1 838 022

105%

79 419

68 856

272 225

576 928

415 462

523%

2 374

-7 705

-1 072

1 104

1 830 543

1 975 161

2 178 401

2 273 777

0% 2 253 484

123%

14

3.4. Kiadások A költségvetési kiadások jelentős részét az intézmények működtetésével kapcsolatos kiadások teszik ki, a 2006. évi 1.446.213 e. Ft-ról 2010. évre 1.238.433 e. Ft-ra változott. A működési kiadások jelentős részét az intézmények személyi juttatásai, illetve a munkaadókat terhelő járulékok jelentették. Dologi kiadások növekedése 2006. évről 378.841 e. Ft-ról 2010. év 413.523 e Ft-ra 9 %-kal nőtt. Az összes kiadásokon belül évenként aránya 21,3-19,5-24,0-22,3 és 18,4 % -ot jelent. A fejlesztési és felújítási kiadások alakulása a vizsgált időszakban az intézmények és az önkormányzat anyagai lehetőségeihez, illetve a pályázatokhoz igazodott. A felújítási munkában kiemelt szerepet kaptak az azonnali beavatkozást igénylő felújítási feladatok mellett az intézményi kisebb felújítások és az útfelújítások.

Megnevezés

2006. évi

2007. évi

2008. évi

2009. évi

2010. évi

2010/ 2006

KIADÁSOK Társadalombiztosítási járulék

203 423

190 932

161 175

145 293

133 235

65%

Dologi és egyéb folyó kiadás

378 841

339 436

395 129

412 406

413 523

109%

Működési célú tám. ért. kiadás Államháztartáson kívüli végl. műk. pénzeszközátadás

135 469

191 433

146 074

131 533

128 754

95%

30 411

44 109

43 445

31 243

30 566

101%

409

16

8 091

17 078

68 611

83 560

272 716

3371%

312 002

30 278

265 834

483 164

292 767

94%

14 536

6 540

10 222

7 016

21 567

4 891

31 000

303%

14 764

10 624

17 736

8 559

1 331

9%

Ellátottak juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadás Felhalmozási célú támogatás értékű kiadás, egyéb tám. Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Államháztartáson kívüli végl. felhalmozási pénzeszközátadás Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen Hosszú lejáratú hitelek

Pénzforgalmi kiadások Pénzforgalom nélküli kiadások Általános és céltartalék Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások Kiadások összesen Költségvetési bevételek és kiadások különbsége Finanszírozási műveletek eredménye Aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege

0%

949 1 736 172

1 410 799

1 617 164

1 812 722

1 804 378

104%

3 019

3 064

2 814

14 178

24 623

816%

Kötvény kibocsátás Finanszírozási kiadás

0%

300 000 3 019

303 064

2 814

14 178

24 623

816%

1 739 191

1 713 863

1 619 978

1 826 900

1 829 001

105%

38 437

18 399

23 672

21 941

0% 424 483 0%

-346

-311

28 539

3 366

1 777 282

1 731 951

1 672 189

1 852 207

2 253 484

127%

-55 257

253 668

238 106

438 010

418 728

-758%

105 798

-3 064

297 717

-14 178

5 755

5%

2 720

-7 394

-29 611

-2 262

0

0%

Forrás: saját adatgyűjtés alapján

15

3.5. Az önkormányzat vagyonának változása A vagyonalakulásáról készült táblázat jól mutatja a vagyon növekedését. A 2006-os évhez viszonyítva a növekedés 130 %, ezen belül a befektetett eszközök aránya 122 %-kal, míg a forgóeszközök aránya 256 %-kal nőtt. Ezen belül a pénzeszközök arányának növekedése a kötvénykibocsátásból rendelkezésre álló pénzeszközök miatt van. Az önkormányzat vagyonának alakulása 2006. - 2009. években

adatok: ezer forintban ESZKÖZÖK Immateriális javak

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2009/2006

31 055

31 097

33 768

18 812

61%

2 357 855

2 167 088

2 412 539

3 067 423

130%

Befektetett pénzügyi eszközök

145 387

135 734

138 215

130 052

89%

Üzemeltetésre átadott eszközök

852 938

995 009

944 778

917 091

108%

3 387 235

3 328 928

3 529 300

4 133 378

122%

Készletek

21 441

20 863

21 855

15 979

75%

Követelések

76 425

77 046

67 582

81 242

106%

Értékpapírok

531

531

108 622

584 410

539 736

406 300

374%

2 904

2 593

31 132

34 498

1 188%

209 923

685 443

660 305

538 019

256%

3 597 158

4 014 371

4 189 605

4 671 397

130%

2009. év

2009/2006

Tárgyi eszközök

Befektetett eszközök összesen:

Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolás Forgóeszközök összesen: Eszközök összesen:

FORRÁSOK Induló tőke

2006. év

2007. év

0%

2008. év

429 806

429 806

429 806

429 806

100%

Tőkeváltozások

2 948 882

2 869 157

2 669 001

3 165 773

107%

Saját tőke összesen:

3 378 688

3 298 963

3 098 807

3 595 579

106%

-16 607

198 306

505 705

398 891

-2 402%

Vállalkozási tartalék

56 836

42 070

21 941

-2 400

-4%

Tartalékok összesen:

40 229

240 376

527 646

396 491

986%

Hosszú lejáratú kötelezettségek

80 764

377 490

420 588

403 338

499%

Rövid lejáratú kötelezettségek

26 180

50 916

99 342

231 682

885%

Egyéb passzív pénzügyi elszámolás

71 297

46 626

43 222

44 307

62%

178 241

475 032

563 152

679 327

381%

3 597 158

4 014 371

4 189 605

4 671 397

130%

Költségvetési tartalékok

Kötelezettségek összesen: Források összesen

Forrás: saját adatok alapján 16

3.6. A választási ciklusban megvalósult főbb fejlesztések. Évenkénti felsorolásban 2006. évben: Elkészült a komposztáló telep a hozzá tartózó gépsor beszerzésre került, összköltsége 172.904 e. Ft. Befejeződött a 7-es szennyvízcsatorna hálózat építése, pénzügyi teljesítés 49.341 e. Ft. volt a befejezés évében. Útfelújításra 38.148 e. Ft-ot költöttünk. Elkezdődött a Sportöltöző I. ütem megvalósítása 18.172 e. Ft. A működés feltételeit biztosító eszközöket szereztünk be és pótoltunk. 2007. évben: Eötvös úti óvoda kiszolgáló épület megvalósítása 9.400 e. Ft. Útalap építésre 10.427 e. Ft-ot költöttünk. Az utazó szakember pályázat keretében egy db személygépkocsit vásároltunk 2.898 e. Ft-ért. Ravatalozót felújítása a temető úthálózatát bővítése 8.740 e. Ft, civilház kialakítása 5.882 e. Ft., elkezdődött az Árpád úti társasház tetőfelújítása, nyílászárók cseréje, hőszigetelés munkálata. 2008. évben: Művelődési ház külső belső felújítására 36.953 e. Ft-ot fordítottunk. A sportpálya felújítása a kerítésépítéssel együtt 24.038 e. Ft. Megvalósult a városközpont és a Sport utca csapadékvízelvezető rendszere, melynek értéke 146.879 e. Ft. Elkezdődött a csapadékvíz-elvezető rendszer további kiépítése a város északi részén, a Bogya telepi és a Pocosi részén 27.228 e. Ft. Megépült a buszváró infrastrukturális környezetének kialakítása 25.522 e. Ft-ból. A József Attila út útburkolatot kapott 1 760 m2 felületen, 8.900 e. Ft költséggel. 2009. évben: Felújítási munkák közül elkezdődött a Ványai Ambrus Általános Iskola központi épületének teljes rekonstrukciója 71.963 e. Ft. A bölcsődei férőhelyet 20-ra növeltük az átalakítás költsége 4.920 e. Ft volt. Megújult a Tőkerészi kút 1.259 e. Ft, valamint a strandfürdő medencéinek vízgépészete és burkolata is. Beruházásaink keretében megépült az autóbusz állomás, megújultak a buszmegállók 72.741 e. Ft bekerülési költséggel. Megszépült a Hősök terei park, áthelyezésre került a hozzá tartozó kerékpárút 64.479 e. Ft. értékben. Befejeződött a sportöltöző építése 53.652 e. Ft. Befejeződött a korábbi évben megkezdett belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, II. ütem 128.439 e. Ft. bekerülési költséggel. A felsoroltakon túl gépjárművek, mezőgazdasági gépek, berendezések, számítástechnikai és informatikai eszközök, programok, a jövő fejlesztéseit előkészítő műszaki tervek is beszerzésre kerültek. 2010. évben Elkezdődött a fürdő turisztikai fejlesztését is segítő porta és ifjúsági tábort kiszolgáló épület építése, 27.700 e. Ft. előirányzott költséggel valamint már kivitelezés alatt van az inkubátor jellegű üzemcsarnok a téglagyárnál 77.760 e. Ft tervezett bekerüléssel. Befejeződött a belterületi gyűjtőúthálózat egy részének és a szennyvíztelepi bekötő útnak a rekonstrukciója. Az 5 belterületi szakaszon elvégzett burkolat megerősítés 18.884 m2, a külterületi szakaszon a szennyvíztelepi és a komposztáló telephez vezető bekötőúton összesen 3.627 m2 82.075 e. Ft. értékben. Befejeződött a Ványai Ambrus Általános Iskola központi épületének teljes rekonstrukciója, melynek összbekerülése 314.019 e. Ft. A mellékúthálózat legrégebben kiépült utcáinál, a település déli részén 11.174 m2 felületen és 49 413 e Ft értékben burkolat megerősítést és aszfaltozást végeztettünk.

17

3.7. A jövő fejlesztéseit megalapozó pályázatok Nyertes pályázatok: - Pályázatot nyertünk a belvízrendezési feladatok III. üteme rendszerének kiépítéséhez a város különböző területein újabb 22 utcában, amelyben 331 m zárt csatorna és 12.583 m nyílt árok építése valósulhat meg 215.400 e. Ft. költségelőirányzattal. - A kétfordulós pályázat sikere következtében elindulhat a szennyvízcsatornázás kivitelezése a 8-10-es szennyvíz öblözetben. A megvalósítás során ki fog épülni: 7.614 m gerincvezeték. 4.212 m bekötővezeték,1150 m nyomóvezeték és 2 db. köztéri átemelő, melyeknek költségelőirányzata összesen 341.956 e. Ft. - A szociális bérlakás építés is folytatódhat jövőre, mert 4 lakás építésére 16.000 e. Ft-ot nyertünk a HOLCIM HUNGÁRIA OTTHON Alapítványtól. Beadott pályázatok: - Befogadásra került az intézményi épületek energia-megtakarítási célt is szolgáló felújítása, - Brikettáló üzem kialakítása, - Közösségi tér fejlesztése a Művelődési Háznál, - Rendezvények megtartását szolgáló eszközök beszerzése, - Ifjúsági tábor és kemping kialakítása a fürdőnél, - Szemétlerakó rekultivációja, - Ivóvíz-minőség javító program. Előkészített pályázatok: - Városközpont további revitalizációja, - Kerékpárút építés a Sport – Kisújszállási úton, - Piactér fejlesztése, - A „Városkapu program” keretében megvalósításra tervezett létesítmények (sportcsarnok, étterem, szálloda, kereskedelmi egységek, gyógyászati részleg áthelyezése stb.), - Hulladékudvar és állati hullák átmeneti gyűjtőhelyének kialakítása a komposztáló telep mellett. Tisztelt Képviselő-testület! Nyugodt szívvel és megelégedéssel tekinthetünk vissza az elmúlt önkormányzati ciklusban végzett munkára. Megoldottuk a ránk bízott alapellátási feladatokat, megtartottuk a korábbi időszakban önként felvállaltakat, mindemellett jelentős fejlesztéseket is megvalósítottunk. Az igények szerencsére nagyobbak, mint aminek a megoldására lehetőségünk nyílott. Maradt feladat utódainkra is bőven. Az igények hajtják a fejlődés motorját. Megpróbáltunk kihasználni minden lehetőséget annak érdekében, hogy előre lépjünk szinte minden területen. Vitáink ellenére olyan munka folyt, amire büszke lehet minden képviselő, aki ebben a 4 évben együtt dolgozott. Az eredmények azonban nemcsak a képviselőknek köszönhetők! A jegyző, a hivatali vezetőtársak, az apparátusi munkatársak, az intézményekben szolgáló szakembereink mindnyájan részesei ennek a sikernek. Köszönet nekik és mindazoknak a velünk együttműködő civil, társadalmi, politikai, gazdasági szereplőknek, akik akarták és tettek velünk a közösség fejlődése érdekében.

18

Az utóbbi években városiasodásunk folytatódott, az összetartozás érzése nőtt. Lakosaink aktivitása is javult, ami különösen örömteli. A térségben és a megyében is jó partnerekre találtunk, ami szintén nagyban segített eredményeink elérésében. Természetesen az elmúlt években végzett munka nem volt hibátlan, de hibáinkat is vállaljuk. A közeljövőben megválasztásra kerülő új testületnek az lesz a feladata, hogy az eredményeket megőrizze, a fejlesztéseket folytassa, újabb megvalósítható programokat vállaljon fel, teremtsen még nagyobb összefogást Dévaványa további fejlődése érdekében.

Dévaványa, 2010. szeptember 23. Pap Tibor polgármester

19