[DÉVAI BÍRÓ Mátyás] ORTOGRAPHIA UNGARICA Krakkó, 1549

[DÉVAI BÍRÓ Mátyás] ORTOGRAPHIA UNGARICA Krakkó, 1549. Az eredeti lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár - Budapest (H) Jelzete: RMK I. 20. [DÉVAI BÍRÓ Mátyás:] Orthographia Vngarica, azaz igaz iraz modiarol valo tudoman(y) mag(y)ar n(y)eluenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott. (Craccouiae) 1549 (apud viduam Hieronymi Vietoris). A4 -C4 D3 = [15] fol. - 8° - Orn. RMK I 20 - E XV. 164 - RMNy 77

Magyar ábécéskönyv. A címlevél után az előszó: Az olvasónak isteni kedvet kér B. A. Ezt követi az ábécé és a magyar hangok írásának szabályai, a Tízparancsolat, néhány imádság és szentírási idézet. A nyomtatvány végén az arab és római számjegyek táblázata található. A kolofon felett C. D. M. monogram áll. Hasonmás kiadás: MKsz 1908: melléklet a 119. laphoz; Fontes ad his toriam linguarum populorumque Uraliensium, 4, sajtó alá rendezte Molnár József, Budapest, 1977. Szövegkiadások: Kazinczy Ferenc, Magyar régiségek és ritkaságok, II, Pest, 1808,129-196; Toldy Ferenc, Corpus grammaticorum linguae Hungaricae veterum, Pest, 1866, ix-x, 97-114. A mű a szerző nevét nem tünteti fel. Kazinczy Ferenc még „krakkói ortografus”-nak említette és az imádságok alapján katolikusnak vélte (i. m., 133-135,171-180). Id. Révész Imre az utolsó lapon levő C. D. M. monogramot „Csinálta Dévay Mátyás” szavakkal próbálta feloldani. A tíz parancsolatnak... magyarázatában (23) alkalmazott azonos helyesírási szabályok alapján bizonyította, hogy a szerző Dévai Bíró Mátyás (Magyarország 1862: aug. 10-17:184,186,188 és 189. sz.; Dévay Bíró Mátyás első magyar reformátor életrajza és irodalmi művei, Pest, 1863,99-103). Megállapítását a szakirodalom elfogadta (MKsz 1908: 120-121, 1

Melich János). Szombathy János az előszó címében olvasható B. A. monogram mögött Batizi András nevét kereste (Kazinczy Ferenc összes művei, III, Budapest, 1892, 361). A szakirodalom id. Révész Imre nyomán (Dévay Bíró Mátyás... művei, 109-110) e betűk mögött Abádi Benedeket, a Sylvester-féle Új Testamentum (Sárvár 1541, RMNy 49) nyomtatásának befejezőjét látja. Ő lehetett az Orthographia Ungarica e kiadásának sajtó alá rendezője, „megigazítója” és talán megrövidítője is (vö. 10). Id. Révész Imre szerint Dévai az imádságokat Luther kis katekizmusából vette át és rövidítette m., 111). Sólyom Jenő korábban Révész nyomán úgy vélte, hogy az Orthographia Ungaricában mutatkozik meg először a magyar irodalomban Luther kis kátéjának hatása (Luther és Magyarország, Budapest, 1933, 116); utóbb azonban e szövegeket a Luther előtti hagyományos imádságanyagból származtatta (ItK 1967:46-50). Lásd még: Sági István, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, Budapest, 1922, 78; Horváth, Ref., 164-166,496 497; Balázs János, Sylvester János és kora, Budapest, 1958, 165174, 396-397; Studia Historica 1963: 302-303, Balázs János Szabó Dénes, A magyar nyelvemlékek, Budapest, 1959, 67; MIrodT 1323, Varjas Béla. Karol Estreicher e művet „Magyar abécze” címmel is felvette bibliográfiájába (XXII. 37). Budapest Nat © Editio facsimile „A krakkói nyomdászat szerepe a magyar művelődésben, (Balassi kiadó 2000

2

[DÉVAI BÍRÓ Mátyás:] Orthographia Vngarica, azaz igaz iraz modiarol valo tudoman(y) mag(y)ar n(y)eluenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott. (Craccouiae) 1549 (apud viduam Hieronymi Vietoris). A4 -C4 D3 = [15] fol. - 8° - Orn. RMK I 20 - E XV. 164 - RMNy 77

Ungarische Fibel. Titel [übers, a. d. Ung.]: Orthographia Ungarica, das heißt die Wissenschaft von der wahren Schreibweise in ungarischer Sprache. Jetzt aber neu verbessert und gedruckt. Nach dem Titelblatt folgt das Vorwort: Az olvasónak isteni kedvet kér B. A. (Für den Leser bittet A. B. um göttliche Freude). Dem folgen das Alphabet und die Regeln für die Schreibung der ungarischen Laute, die Zehn Gebote, einige Gebete und biblische Zitate. Am Ende des Drucks ist die Tabelle der arabischen und römischen Numeralien zu finden. Über dem Kolophon steht das Monogramm C. D. M. Faksimileausgabe: MKsz 1908: Beilage zu Blatt 119; Weiterhin: Fontes ad historiam linguarum populorumque Uraliensium, 4, hrsg. von József Molnár, Budapest, 1977. Textausgaben: Ferenc Kazinczy, Magyar régiségek és ritkaságok (Ungarische antiquarische Ausgaben und Raritäten, II, Pest, 1808, 129-196; Ferenc Toldy, Corpus grammaticorum linguae Hungaricae veterum, Pest, 1866, ix-x, 97-114. Im Werk ist der Name des Verfassers nicht angegeben. Ferenc Kazinczy erwähnte ihn noch als einen „Krakauer Orthographen” und hielt ihn aufgrund der Gebete für einen Katholiken (ebd., 133-135,171180). Imre Révész d. Ä. versuchte das Monogramm C. M. D. auf der letzten Seite mit den Worten „Csinálta Dévay Mátyás” (Gemacht von Mátyás Dévay) zu entschlüsseln. Auf der Grundlage der gleichen orthographischen Regeln wie in dem Werk A tiz parancsolatnak ... magyarázata (Die Auslegung der Zehn Gebote...) (23) belegte er, dass der Verfasser Mátyás Dévay Bíró sein musste (Magyarország [Ungarn] 1862: Aug. 10-17: Nr. 184, 186, 188 und 189; Dévay Bíró Mátyás első magyar refor3

mátor életrajza es irodalmi művei (Die Biographie und das literarische Werk von Mátyás Dévay Bíró, dem ersten ungarischen Reformator), Pest, 1863, 99-103). Seine Feststellung wurde von der Fachliteratur allgemein angenommen (MKsz 1908:120-121, János Melich). János Szombathy vermutete hinter dem Monogramm B. A, das im Titel des Vorwortes zu lesen ist, den Namen von András Batizi (Kazinczy Ferenc összes művei [Ferenc Kazinczys gesammelte Werke], III, Budapest, 1892,361), die Fachliteratur hingegen nach Imre Révész d. Ä. (Dévay Bíró Mátyás ... művei [Mátyás Biró Dévay ... Werke], 109-110) Benedek Abádi, jene Person, die den Druck des Új Testamentum (Neues Testament) (Sárvár 1541, RMNy 49) von Sylvester beendet hatte. Er war womöglich der Herausgeber der Orthographia Ungarica, ebenso wie der „Verbesserer” und vielleicht auch der Kürzer (vgL 10). Nach der Ansicht von Imre Révész d. Ä. hatte Dévai die Gebete aus Luthers kleinem Katechismus übernommen und gekürzt (ebd., 111). Jenő Sólyom war früher mit Révész der Meinung, dass sich in der Orthographia Ungarica zum ersten Mal die Wirkung des kleinen Katechismus von Luther auf die ungarische Literatur zeige (Luther és Magyarország [Luther und Ungarn], Budapest, 1933, 116); später jedoch sah er den Urprung dieser Texte in traditionellen Gebeten aus der Zeit vor Luther (MC 1967: 46-50). Siehe auch: István Sági, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete (Die Bibliographie der ungarischen Wörterbücher und Grammatiken), Budapest, 1922, 78; Horváth, Ref., 164-166,496-497; János Balázs, Sylvester János is kora (János Sylvester und seine Zeit), Budapest, 1958, 165-174, 396-397; Studia Historica 1963: 302-303, János Balázs-Dénes Szabó, A magyar nyelvemlékek (Die ungarischen Sprachdenkmäler), Budapest, 1959,67; MIrodT 1323, Béla Varjas. Karol Estreicher hat dieses Werk unter dem Titel „Magyar abécze” (Ungarisches Alphabet) in seine Bibliographie (XXII. 37) aufgenommen. Budapest Nat © Editio facsimile „Die rolle des krakauer druckwesens in der ungarischen kultur (Balassi kiadó 2000.)”

4

[DÉVAI BÍRÓ Mátyás:] Orthographia Vngarica, azaz igaz iraz modiarol valo tudoman(y) mag(y)ar n(y)eluenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott. (Craccouiae) 1549 (apud viduam Hieronymi Vietoris). A4 -C4 D3 = [15] fol. - 8° - Orn. RMK I 20 - E XV. 164 - RMNy 77

Węgierski elementarz. Tłumaczenie tytułu: Orthographia Ungarica, czyli nauka o sposobie prawdziwego pisania, skreślona w języku węgierskim. Teraz na nowo popraw iona i wydrukowana. Po karcie tytułowej znajduje się wstęp: Az olvasónak isteni kedvet kér B. A. (O przychylność Boską dla czytelnika prosi B. A.) Po nim następuje alfabet i reguły zapisywania węgierskich dźwięków, Dekalog, kilka modlitw i cytat z pisma ś więtego. Na końcu druku znajduje się tabela cyfr arabskich i rzymskich. Nad kolofonem widnieje monogram C. D. M. Wydanie faksymile: MKsz 1908: dodatek do strony 119; dalej: Fontes ad historiam linguarum populorumque Uraliensium, 4, do druku podał József Molnár, Budapest, 1977. Wydania tekstu: Ferenc Kazinczy, Magyar régiségek és ritkaságok, II, Pest, 1808, 129-196; Ferenc Toldy, Corpus grammaticorum linguae Hungaricae veterum, Pest, 1866, ix-x, 97-114. Dzieło nie zawiera nazwiska autora. Ferenc Kazinczy wspominał o nim jeszcze jako o „krakowskim ortografie” i na podstawie modlitw uważał go za katolika (i. m., 133-135, 171180). Imre Révész st. próbował rozwinąć znajdujący się na ostatniej stronie monogram C. D. M. w „Csinálta Dévay Mátyás” (Wykonał Mátyás Dévai). Na podstawie identycznych reguł ortograficznych zastosowanych w A tiz parancsolatnak... magyarázata (23) dowodził, że autorem jest Mátyás Dévai Bíró (Magyar ország 1862: aug. 10-17: 184, 186, 188 i 189 nr.; Dévay Bíró Mátyás első magyar reformátor életrajza és irodalmi művei, Pest, 1863, 99-103). Jego ustalenia literatura przedmiotu przyjęła (MKsz 1908:120-121, János Melich). János Szombathy za monogramem B. A. umieszczonym w tytule wstępu domyślał się 5

nazwiska Andrása Batiziego (Kazinczy Ferenc összes művei, III, Budapest, 1892, 361). Literatura przedmiotu w ś lad za Imre RÉVÉSZem st. (Dévai Biró Mátyás... művei, 109,110 dopatruje się w nim Benedeka Abádiego, człowieka który dokończył druk Új Testamentum (Nowego Testamentu) Sylvestra (Sárvár 1541, RMNy 49). To on mógł przygotować do druku to wydanie Orthographia Ungarica, on mógł je „poprawić” i być może również skrócić (por. 10).Zdaniem Imre RÉVÉSZa st. modlitwy Dévai przejął z małego katechizmu Luthra i skrócił je (i. m., 111). Jenő Sólyom, w ślad za RÉVÉSZem sądził wcześniej, że w Orthographia Ungarica widoczny jest po raz pierwszy w literaturze węgierskiej wpływ małego katechizmu Luthra (Luther és Magyarország, Budapest, 1933,116); później jednak wywodził te teksty z tradycyjnych modlitw, z okresu przed Luthrem (ItK 1967: 46-50). Zobacz ponadto: István Sági, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, Budapest, 1922, 78; Horváth, Ref., 164166, 496-497; János Balázs, Sylvester János és kora, Budapest, 1958, 165-174, 396397; Studia Historica 1963: 302-303, János Balázs-Dénes Szabó, A magyar nyelvemlékek, Budapest, 1959,67; MIrodT 1323, Béla Varjas. Karol Estreicher dzieło to pod tytułem „Magyar abécze” (Węgierskie abece) również uwzględnił w swojej bibliografii (XXII. 37) Budapest Nat © Editio facsimile „Rola krakowskich drukarzy w kulturze węgierskiej (Balassi kiadó 2000.)”

6

A digitalizálást és a digitális dokumentum készítését az Országos Széchényi Könyvtár (H) Magyar Elektronikus Könyvtár osztálya (Török Máté) végezte. A digitális dokumentum készítésének időpontja: 2005. március-április Digital version: National Széchényi Library - Hungary Hungarian Elektronic Library Máté Török 04. 2005 © COPYRIGHT STATEMENT A digitális másolat tulajdonosa az Országos Széchényi Könyvtár, amely az azzal kapcsolatos valamennyi jogát fenntartja. A képek letöltése csak házi használatra engedélyezett. A fenti engedélyen túlmenően a képek egészének, részleteinek jogosulatlan másolása, módosítása, bemutatása, bérbeadása, cseréje, kölcsönzése, nyilvános felhasználása, terjesztése, vagy sugárzása tilos és a megfelelő jogi következményeket vonja maga után. A képek legális felhasználásának engedélyezése céljából forduljon az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár osztályához, 1827 Budapest, Budavári Palota F épület (www.mek.oszk.hu)

7

ORTHOGRAPHIA VNGARICA Azaz, Igaz Modíarol valo tudomány Magyar nyeluenn irattatott. Mostån pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomatatott. MARCI 12. Nem azért teuelygetec é, hogy shem az iráshocat nem tuggyátoc, shem az Ishten hatalmat. 1549

8

ORTHOGRAPHIA UNGARIKA Azaz, Igaz Módjáról való tudomány Magyar nyelven írattatott. Mostan pedig újonnan meg igazítatott, es ki nyomatatott. MÁRK 12. Nem azért tévelyegtek-e, hogy sem az írásokat nem tudjátok, sem az Isten hatalmát. 1549

9

AZ OLVASONAC ISTENI KEDUET KÉR B.A. A Mi mi üduösitęnc az szent iráshra igazitá mindenũtt az téuelygökett az többi közőtt szét lánoshnál v. cap vgy mond. Hannyátoc iol meg az iráshocot, azoc bizonshágot résznec een rúlam. Erre kedig hogy ac kessheghés oluashassha az szent irásht, nagy fegetshéget tésznec am mi nyeluöncre forditott könyuec. De az iráshra ab betűenec eshmerete, ees az oluashashnac tudásha vtonc. Meg kell azért azt nekönc tanulnonc, hogy oluashasshonc minnyáian az szent irásht, tudaczhasshuc az Ishten acarattáiarúl, ees hogy ennyi shoc téuelygésbe legyen mihez támazcodnonc. lészen kedig ha czsac az Ishten beszédéhez ragazcodonc, mert az shemmi nem egyeeb hanem (mint szent Iános mongyá) igashság. Touábba ez tudomány, hogy oluashni ees irni tudonc, anneecűl, hogy vtonc az szent iráshra, kiben üduösshegönket talállyuc, imerreis hasznos, hogy egymáshnac mindenikönc írhasshon, ne kellyen minden ketshin dologért más ember vtány iárni. Az tanulásha [A ij kedig] ighen keues muncaual lészen, minem nagy dologgal eshmerhetni meg egynéhán betűt. Embernec keues muncát felkell venni nágy haszonért, kiuel mind teshtében élhet. Tartshon meg az Ishten.

10

AZ OLVASÓNAK ISTENI KEDVET KÉR B.A. A mi üdvözítőnk az szent írásra igazit mindenütt az tévelygőket az többi között szent Jánosnál v. cap úgy mond. Hannyátok jól meg az írásokat, azok bizonyságot résznek én rólam. Erre pedig hogy ak kessegés olvashassa az szent írást, nagy fegetséget tésznek am mi nyelvünkre fordított könyvek. De az írásra ab betűnek ismerete, és az olvasásnak tudása útonk. Meg kell azért azt nekünk tanulnunk, hogy olvasassunk mindnyájan az szent írást, tudathassuk az Isten akaratairól, és hogy ennyi sok tévelygésbe legyen mihez támaszkodnunk. lészen pedig ha csak az Isten beszédéhez ragaszkodunk, mert az semmi nem egyéb hanem (mint szent János mondja) igazság. Továbbá ez tudomány, hogy olvasni és írni tudunk, anélkül, hogy útonk az szent írásra, kiben üdvösségünket találjuk, imerre is hasznos, hogy egymásnak mindenikünk írhasson, ne kelljen minden kicsin dologért más ember után járni. Az tanulás ha pedig igen kevés munkával lészen, mi nem nagy dologgal ismerhetni meg egynéhány betűt. Embernek kevés munkát fel kell venni nagy haszonért, kivel mind testében élhet.

Tartson meg az Isten.

11

12

13

ABCDEFGHIKLMNOPQRSTVWXYZ A a á b c d e ę(ee) é f g ģ(gy) h i k l ĺ(ly) m n ń(ny)o ö p q r ř(rz) ſ(sh)s ſſ(ssh)ß(sz)t (t’ = ty) v u ũ(ü) ů(ú) ű w (ö) ŵ(wh = ő) x y ij(j) z ż(zs) Mind az betűket keetrészre szsoctác osztani, eggyic része Vocalis, máshic conshonans. Az vocalisht Magyarúl szolonac mondhatnóc, az az olly betűnek, kinec ŵwhmmagtúl vagyon szaua ha más betűt hozzá nem tésznekés. Effeele betűöt vagyon : a e i o u. Micor kedig ezekböl kettöt eszue tésznec, Diphthongus lészen, azaz, ollybetű ki mind az keet vocalishnac meg tartya ereiét. Effęleis öt vagyon, é ö ü ű ú. Az Conſonans olly betű kit ki nem mondhatni hanem czsac vocalisshal, mint, b c d mind az háromban benne vagyon az e. ezenképpen at többinis vocalis vagyon. Effeele tizenheet vagyon. b c d f g h k l m n p q r sh t x z. Az i ees az u conſonanshá lészen micor más vocalis vagyon vtánna, illyén modony, iambor vala. az y is conſonans gyanánt vagyon ha vocalis eshic elötte, mint, vay iay hiy. AZ VOCALISOCRÚL RENDEL. a á. ezt miért hogy keet modra szoctucmondani meg iegyezzűc eggyiket hogy meg eshmeriűc am máshictúl, micor hárántocon vagyon vonitás felette, akkor iol fel tátott száual kell ki mondani, mint ez igheben, Bárány. Mikor kedig shemmi mincz felette, accor nem mongyuc ollyan fel tátott szaual, mint arany. e ee. ennec micor meg vonitua vagyon A iij az alsho fele, accor iol meg kell vonni mintha kettős volna, mint itt eeles kees. Egyébcor nem kell meg vonni, mint itt eleuen ember. i mint ez ighécben shiro biro. o mint, on ollo onto. 14

ABCDEFGHIKLMNOPQRSTVWXYZ A a á b c d e ę(é) é f g ģ(gy) h i k l ĺ(ly) m n ń(ny)o ö p q r ř(rz) ſ(sh)s ſſ(ssh) ß(sz)t (t’ = ty) v u ũ(ü) ů(ú) ű w ŵ(wh) x y ij (=j) z ż(zs) Mind az betűket két részre szokták osztani, egyik része Vokális, másik konszonans. Az vokálist Magyarul szólónak mondhatnók, azaz oly betűnek, kinek önmagától vagyon szava ha más betűt hozzá nem tesznek is. Efféle betű öt vagyon : a e i o u. Mikor pedig ezekből kettőt össze tesznek, Diphthongus lészen, azaz, oly betű ki mind az két vokálisnak megtartja erejét. E féle is öt vagyon, é ö ü ű ú. Az konszonans oly betű kit ki nem mondhatni hanem csak vokálissal, mint, b c d mind az háromban benne vagyon az e. ezenképpen at többin is vokális vagyon. Efféle tizenhét vagyon. b c d f g h k l m n p q r sh t x z. Az i és az u konszonanssá lészen mikor más vokális vagyon utána, ilyen módon, jámbor vala. az y is konszonáns gyanánt vagyon ha vokális esik előtte, mint, vay (vaj), iay (jaj), hiy (híj).

AZ VOKÁLISOKRÓL RENDEL. a á. ezt miért hogy két módra szoktuk mondani meg jegyezzük egyiket hogy meg ismerjük am másiktól, mikor hárántokon vagyon vonítás felette, akkor jól fel tátott szájjal kell ki mondani, mint ez igében, Bárány. Mikor pedig semmi nincs felette, akkor nem mondjuk olyan fel tátott szájjal, mint arany. e é. ennek mikor meg vonitva vagyon [A iij] az alsó fele, akkor jól meg kell vonni mintha kettős volna, mint itt éles kés. Egyébkor nem kell meg vonni, mint itt eleven ember. i mint ez igékben síró bíró. o mint, on ollo onto.

15

u mint, buza, lug. szoctác irni igés, v w. nelw vallás. Ezeketis ettzer incább meg vonszác hogy nem maszszor, micor meg vonszac ogy szocták irni, í ó ú tanít túd tó.

AD DIPHTHONGUSHOCRÚL. é efelett az kis vonitás i helyett vagyon, igy kell mondani, szep lépes méz. ö mint, tömlö szölö ü mint tü kü fü. iriác, wh twhle iwhtt ű az u felett ac keet kis pont i helyett vagyon igy kell mondani fú fűl tűz. ú mint hún az lú, vrtúl paptúl

AZ CONSONANSHOCRÚL b mint, bab bába beel bor. c euuel ad Deác nyelwbenis keet modra élnee, micor conshonans vagyon az c vtán auuagy ez három vocalisnac a o u valamellyic, acarmi légyen elötte, accor vgy mongyác mintha k volna, mint mondanám: victum viarium necat. Illyen helyen ami nyéluöncben k szocot lennyi, de hogy az k ollyan nagy ágas betű meg rutitta az nyomásht, iobb azért am mi nyeluöncbenis az c ollyan helyen mint az k. Micor kedig az Deác nyelwben az c vtánn e i. vagyon, accor más ereie vagyon, mint ez ighében, cecidit. De am mi nyeluöncben nem czsa az keet betű elött vagyon ollyan ereie, hanem mindenic vocalis ees mindenic diphthongus elött, ez illyen ighecben, metczö czucza czipo czompo iobbis azért mert eggy modra vadnac, eggy modon irnonc azaz ez illyén helyén az c vtánn zet veshsönc.

16

u mint, búza, lúg. szokták írni igés, v w. nyelv vallás. Ezeket is egyszer inkább meg vonzzák hogy nem másszor, mikor meg vonszak úgy szokták írni, í ó ú tanít túd tó.

AD DIPHTHONGUSHOCRÚL. é efelett az kis vonítás i helyett vagyon, így kell mondani, szép lépes méz. ö mint, tömlő szőlő ü mint tü kü fü. irják, wh twhle iwhtt ű az u felett ak két kis pont i helyett vagyon így kell mondani fű fül tűz. ú mint hún az lú, úrtúl paptúl

AZ KONSZONANSOKRÓL b mint, bab bába bél bor. c evvel ad Deák nyelvben is két módra élné, mikor konszonans vagyon az c után avagy ez három vokálisnak a o u valamelyik, akármi légyen előtte, akkor úgy mondják mintha k volna, mint mondanám: victum viarium necat. Ilyen helyen ami nyelvünkben k szokott lenni, de hogy az k olyan nagy ágas betű meg rutitta az nyomást, jobb azért am mi nyelvünkben is az c olyan helyen mint az k. Mikor pedig az Deák nyelvben az c után e i vagyon, akkor más ereje vagyon, mint ez igében, cecidit. De am mi nyelvünkben nem csak az két betű előtt vagyon olyan ereje, hanem mindenik vokális és mindenik diphthongus előtt, ez ilyen igékben, metsző cuca cipó compó jobb is azért mert egy módra vannak, egy módon írnunk azaz ez ilyen helyén az c után zet vessünk.

17

Ha ki kedig az c helyett itt teet vettend, illyen modon, luttza apattza, iol tészi. mert máshutt kellene az c, imillyen helyenn. gácz vácz rácz. Iollehet ez ighéket igyis irhatnóc, ettszer keettszer, rácsz gyacz, de neekem szándocom az volna hogy am mennyire léhetne meg ne rutulna any nyomás az z kedig szebnek tettzic mint az sz, azt azért örömesben vetem. Némellyec imez illyén ighéketis butshu beets, igy iriác, buczu beecz nyemellyec igy, bech: nyemellyec igy, beecy: de ezecnec eggyicnec shintszen ollyan nagy ereie, ha mindenütt egy aránt mongyuc az betűket. Az réghiec ez illyén ighéket igy irtác, beeL ninL. de ez nem deác betű, nem ighen iol is illic az nyormálhos. Mi igy iriuc, czsak czeeplö az z felire eggy pontot vetönc, hogy meg eshmeriűc imezectül, gyácz vacz, kiket gyengeebben mondonc. Ez kedig az ighécnec cszak az elein vagyon, közeebben ees véghen tsh vagyon, mert ha ki iol eszébe vészi, ez keet betűnec ollyan ereie vagyon, minemü itt kellene mint, Lucáts nintshen beets. De hogy meeg ezt meg nem szoctác czsac közeebbe ees véghen iriuc igy, hol könnyebb ki mondani: nem gonoszol mieli acki elölis igy iria, tshac tshászár tshépel. d mint darás demeter dob. f mint fa föld fűl. g euuel az Deác nyelwbenis keet modra eleenc, eggy modon igy, gallus gula, am mi nyeluöncbenis igyén, gálgheem gilizta gomba, itt nyemellyec hát vetnec az g vtán. Más modon ad Deác nyelwben igy, genus gignit germen, am mieencbenis igyen, gyermec gyic gyapiu gyónás gyözés.

18

Ha ki pedig az c helyett itt tét vettend, ilyen módon, luttza apattza, jól teszi, mert másutt kellene az c, imilyen helyen, gácz vác rác. Jól lehet ez igéket így is irhatnók, ettszer kéttszer, rácsz gyacz, de nékem szándékom az volna hogy am mennyire lehetne meg ne rutulna any nyomás az z pedig szebbnek tetszik mint az sz, azt azért örömesben vetem. Némelyek emez ilyen igéket is búcsú bécs, így írják, buczu bécz némelyek így, bech: némelyek így, bécy: de ezeknek egyiknek sincsen olyan nagy ereje, ha mindenütt egy aránt mondjuk az betűket. Az régiek ez ilyen igéket így írták, béL ninL. de ez nem deák betű, nem igen jól is illik az normálhoz. Mi így írjuk, czsak czéplö az z felire egy pontot vetünk, hogy meg ismerjük emezektől, gyácz vacz, kiket gyengébben mondunk. Ez pedig az igéknek csak az elején vagyon, középen és végén tsh vagyon, mert ha ki jól eszébe vészi, ez két betűnek olyan ereje vagyon, minemű itt kellene mint, Lukáts nintshen béts. De hogy még ezt meg nem szokták csak középen és végén írjuk így, hol könnyebb ki mondani: nem gonoszol mieli aki elől is így írja, tshac tshászár tshépel. d mint darás demeter dob. f mint fa föld fűl. g evvel az Deák nyelvben is két módra elénk, egy módon így, gallus gula, am mi nyelvünkben is ígyen, gálgém giliszta gomba, itt némelyek hát vetnek az g után. Más módon ad Deák nyelvben így, genus gignit germen, am miénkben is ígyen, gyermek gyík gyapjú gyónás győzés.

19

De am mi nyeluönkben acar mi vocalishoc ees diphthongoshoc közibe vetteshéc az g mindenütt lehet illyen ereie, né czsac micor e i vagyon vtánna mint az Deácban, azért hogy könnyeben meg eshmeriűc illyen helyen eggy pontot vetönc felire. Igaz elég kedig hogy itt az pontot felire vettűc, meg eshmerhetni azon, hogy ahhol az pont nints kűlömben kell mondani, nem szűcsheg azért ott h vtánna. h mint, ház hely ho hollo. k kis kees kü kűlö, micor ez a o u vocalishoc elött eshnec az k accor az c iobb az k helyenn, mint meg mondám ada fel. l eztis keet modra mongyuc, ettzer igy láda leuel. Maszszor mintha y volna vtánna, accor eggy kis linnya vagyon rayta ig, tellyes hely. m mint, ma maria marton. n eztis keet modra mongyuc, ettzer igy nád nap. Maszszor ac kis vonitásshal igy, nyálas nyelues. p mint pap palásht. q nints am mi nyeuöncben, hanem micor Deác igéuel elönc, mint, quarta. r mint rác reez riuo sh mint shár sher shir. Micor kedig ighen sz a lá vonszuc ah horgát mintha z volna vtánna accor gyengeebben mongyuc, mint szántó szent. Harmad képpenis szoctuc mondani, de ott mi vgyan azon elshö esshet vettűc, mert az ritcábban eshic, megis tudhatta kedig acki az nyeluet eerti az több ighécböl: mint az Deác nyelwbenis vagyon, hogy eggy igheben kűlömben mongyuc mint másban. De mind az által acki meg acaria tartani, igyszctác irni sz szác szeb szir. t mint ha mondom, tar tata. Micor az kis linnya felette accor igy, atyám tyukia. Valamicor kedig ez négy betű közzül g ly ny ty kettö eshic eggyütt, czsac az vtolsho felett vagyon az kis linnya, mint az y czsac az vtolso vtánn vagyon ac ki helyett vettyüc az kis linnyát, de azért vgy kell mondani mintha mind az kettö felett volna, mint itt, eggyet mellyet annyát attyát. x az mi nyeluöncben nints. z mint, zab zálog láshd az c helyénnis. 20

De am mi nyelvünkben akármi vokálisok és diphthongosok közibe vettessék az g mindenütt lehet ilyen ereje, ne csak mikor e i vagyon utána mint az Deákban, azért hogy könnyebben megismerjük ilyen helyen egy pontot vetünk felire. Igaz elég pedig hogy itt az pontot felire vettük, megismerhetni azon, hogy ahol az pont nincs különben kell mondani, nem szűkség azért ott h utána. h mint, ház hely hó holló. k kis kés kü kűlö, mikor ez a o u vokálisok előtt esnek az k akkor az c jobb az k helyen, mint megmondám ada fel. l ezt is két módra mondjuk, egyszer így láda levél. Mászszor mintha y volna utána, akkor egy kis linnya vagyon rajta így, teljes hely. m mint, ma maria marton. n ezt is két módra mondjuk, egyszer így nád nap. Másszor ak kis vonítással így, nyálas nyelves. p mint pap palást. q nints am mi nyelvünkben, hanem mikor Deák igével élünk, mint, quarta. r mint rác réz rivo s mint sár ser sír. Mikor pedig igen sz a lá vonszk ah horgát mintha z volna utána akkor gyengébben mondjuk, mint szántó szent. Harmad képen is szoktuk mondani, de ott mi ugyan azon első esset vettük, mert az ritkábban esik, meg is tudhatta pedig aki az nyelvet érti az több igékből: mint az Deák nyelvben is vagyon, hogy egy igében különben mondjuk mint másban. De mind az által aki meg akarja tartani, így szokták írni sz szák szeb szir. t mint ha mondom, tar tata. Mikor az kis linnya felette akkor így, atyám tyúkja. Valamikor pedig ez négy betű közül g ly ny ty kettő esik együtt, csak az utolsó felett vagyon az kis linnya, mint az y csak az utolsó után vagyon ak ki helyett vettük az kis linnyát, de azért úgy kell mondani mintha mind az kettő felett volna, mint itt, egyet mellyet annyát attyát. x az mi nyelvünkben nincs. z mint, zab zálog lásd az c helyén is. Ez elég legyen mostan az betűknek erejéről.

21

Ez elég legyen moshtan az betűcnec eriérül. Ha ki kedig shocallya, ees alitta hogy nem szücsheg mind meg tartani vgy ammint vetettem, el hagyhat néhol benne, mint az a felett gyacorta el hagyhattya ah hárántoc linnyát, azonképpen az e alsho felénec meg horgashitáshát, ú helyénn vesshe czsak eggyiket az kettönec, mert az Deác nyelwbenis néha vgyan eggyighében az vocalisht eggyütt kűkömben mongyuc hogy nem máshutt, mint ez ighécben, mala leget, az elein mind az keet ighécnec meg vonszuc az vocalisht shnem iegyezzüv kedig meg, de azért ackic az nyelwben tudoshoc meg tugyác hol kell meg vonni. Igy lészen az mi nyeluöncbenis, ha meg szociuc az oluasháshát. De agdig nem kell mindenütt el hadnonc az apro vnitáshocat, mert könnyeben ees igazábban oluazhatni velec.

EZ KAET IGHÉTSKEERÜL, AZ EZ Micor ec keet ighétske, az ez, olly ighe eleibe vettetic, ki conshonanshrol kezdetic el, B ij accor azokotis vgyan azon conshonansshal kell irni, ki az vtánnoc valo ighénec elein vagyon, mint, az bárát az pap ez meshter ez Deác ees az többi. Micor kedig vocalishrol kezdetic az vtánnoc valo ighe, accor zeeuel kell mindenütt irni, mint az vr az vt ez ember ez irás. Az réghiec micor conshonanshrol kezdetett az vtánnoc valo ighe accor nem irtác conshonansshal, hanem illyen modon á é, az keet kis vonitásshal töltöttéc bee az conshonansh helyét: mint á papee é köntös. Az betűket, ielesben azocat kic az Deác nyelwben nintshenec, eggy versbe Szoritom, hogy azocat ac ki acaria hamar meg tanulhassha, oztán az több irásht ezechez képesht könnyen el oluashassha. az vers kedig ez. Az atya Ishten ada az wh szent fiát űduösshégül ees váltshágúl neekönc, hogy valamennyen wh benne hiszönc Ishten fiai legyönc, azért ha czsak az fiuhoz folyamz Ishtenhez iuthatz. 22

Ez elég legyen mostan az betűknek erejéről. Ha ki pedig sokallja, és állítja hogy nem szükség mind meg tartani úgy amint vetettem, el hagyhat néhol benne, mint az a felett gyakorta elhagyhatja ah harántok linnyát, azonképpen az e alsó felének meg horgasítását, ú helyén vesse csak egyiket az kettőnek, mert az Deák nyelvben is néha ugyan egyikében az vokálist együtt különben mondjuk hogy nem másutt, mint ez igékben, mala leget, az elein mind az két igéknek meg vonszuk az vokálist s nem jegyezzük pedig meg, de azért akik az nyelvben tudósok meg tudják hol kell meg vonni. Így lészen az mi nyelvünkben is, ha meg szokjuk az olvasását. De addig nem kell mindenütt el hagynunk az apró vnításokat, mert könnyebben és igazábban olvashatni velük.

EZ KÉT IGÉCSKÉRŐL, AZ EZ Mikor ek két igécske, az ez, oly ige eleibe vettetik, ki konsonansról kezdetik el, [B ij] akkor azokat is ugyan azon konsonanssal kell írni, ki az utánnol való igének elein vagyon, mint, az bárát az pap ez mester ez Deák és az többi. Mikor pedig vokalisról kezdetik az utánuk való ige, akkor zével kell mindenütt irni, mint az úr az őt ez ember ez irás. Az régiek mikor konsonansról kezdetett az utánuk való ige akkor nem írták konsonanssal, hanem ilyen módon a’ e’, az két kis vonitással töltötték bé az konsonans helyét: mint a’ papé e’ köntös. Az betűket, jelesben azokat kik az Deák nyelvben nincsenek, egy versbe szorítom, hogy azokat aki akarja hamar meg tanulhassa, aztán az több írást ezekhez képest könnyen elolvashassa, az vers pedig ez. Az atya Isten ada az ő szent fiát üdvösségül és váltságúl nékünk, hogy valamennyien ő benne hiszünk Isten fiai legyünk, azért ha csak az fiúhoz folyamz Istenhez juthatsz.

23

AT TIZ PARANTSOLAT Exodi. xx.

Deutero. v.

Ne legyenec ideghen Ishteneid een elöttem. Ne vegyed az te vrad Ishtened neuét hijába. Meg emlekezzel rola hogy az szobatot szenteld. azaz, szent dolgocba foglald. Atyádat anyádat tiztellyed. Ne ölly. Ne paráználcoggyál. Ne orozz. Ne légy hamishs tanu felebarátod ellen. Ne kéuánd felebarátod házát. Se feleségét ne kéuánnyad, she szolgáiát, she szolgálo leányát, she öcrét, she szamarát, she egyéb ioszágat, am miwhuee.

AH HITNEC TIZENKET ÁGAZATTYA. B iij Hiszec HIszec Ishtenbe, mindenhato atyába, mindennyec földnec teremtöébe. Es Ieshus Chrisztusba, wh fiába, mi eggyetlen eggyvroncba. Ki fogantateec szent lélectúl, szűleteec szűsz Mariátúl Kénzateec Poncius Pilátushnac alatta, meg feszitteteec, meg hala, el temetteteec. szálla polocra Harmad naponn halottaibol fel támada. Méne mennyecbe űl atya Ishten mellet iobb felöl. Onneet lészen meg iüuendö itélni eleueneket ees holtacot. Hiszec szent lélecbe. Kereztyeen anya szent eggyházat. szentecnec eggyesshéghét. Bűnöcnec botshánattyát. Teshtnec fel támadattyát. Es öröc életet. Amen.

24

AT TÍZ PARANCSOLAT Exodi. xx.

Deutero. v.

Ne legyenek idegen Isteneid én előttem. Ne vegyed az te urad Istened nevét hijába. Meg emlékezzél róla hogy az szombatot szenteld, azaz, szent dolgokba foglald. Atyádat anyádat tiszteljed. Ne ölj. Ne paráználkodjál. Ne orozz. Ne légy hamis tanú felebarátod ellen. Ne kívánd felebarátod házát. Se feleségét ne kívánjad, se szolgálát, se szolgáló leányát, se ökrét, se szamarát, se egyéb jószágát, ami övé.

AH HITNEK TIZENKÉT ÁGAZATJA. [B iij Hiszec] Hiszek Istenben, mindenható atyában, mindenek földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, ő fiában, mi egyetlen egy urunkban. Ki fogantaték szent lélektől, születék szűz Máriától Kínzaték Poncius Pilátusnak alatta, meg feszítteték, meghala, eltemetteték, szálla polocra Harmad napon halottaiból feltámada. Méne mennyekbe ül atya Isten mellet jobb felöl. Onnét lészen meg jövendő ítélni eleveneket és holtakat. Hiszek szent lélekben. Keresztyén anya szent egyházat. szenteknek egyességét. Bűnöknek bocsánatát. Testnek feltámadattyát. És örök életet. Ámen.

25

AM MI VDVÖZITAENC SZÁIA ÁLTAL SZÁRMAZOTT IMATSAG. Mat. vi. Lu. xi. MI Atyánc ki vagy mennyecben. szentelteshséc te neued löiön te országod. Legyen te acaratod ef földönnyis, mint am menyben. Am mi minden napi kenyerönket aggyad necönc ma. Es botsháshd meg necönc am mi vétceinket, mint mijs meg botshátonc nécönc vétettecnec. Es ne vigy minket kétshértetbe. De szabadits meg minket az gonoztúl. Amen.

AZ ANGYALI ŰDUÖZLET. VDuöz légy Maria malazttal tellyes, vr vagyon te veled, te vagy áldott aszszonyocnac közötte, ees áldott az te méhednec gyömöltshe IESVS Chrishtus. Am.

KEREZTAEN EMBER illyen modon valo Ishteni szolgálatra tanithattya gyermekét. Réggel micor fel keel vesshen kereztet magyara ezt monuán. ATYa, fiu, szent lélec neuében. Oztán mongya el az Mi atyáncot az vtánn ez imátshágot. Hála légyen vram mindenhato Ishten teneked, hogy ez éiel enghem minden gonosztúl meg örizteel:ees kérlec téghedet, hogy otalmazz meg engem ez naponnis minden bűmtül, ees veszedelemtül, ees igazgashs az te vtaidra az mi vronc Ieshus Chrishtishért. Amen.

26

AM MI ÜDVÖZÍTŐNK SZÁJA ÁLTAL SZÁRMAZOTT IMÁDSÁG. Mat. vi. Lu. xi. Mi Atyánk ki vagy mennyekben. szenteltessék te neved jöjjön te országod. Legyen te akaratod ef földön is, mint am menyben. Am mi minden napi kenyerünket adjad nekünk ma. És bocsásd meg nekünk am mi vétkeinket, mint mi is megbocsátunk nékünk vétetteknek. És ne vígy minket kísértetbe. De szabadíts Ámen. meg minket az gonosztól.

AZ ANGYALI ŰDVÖZLET. Üdvöz légy Mária malaszttal teljes, úr vagyon te veled, te vagy áldott asszonyoknak közötte, és áldott az te méhednek gyümölcse JÉZUS Krisztus. Am.

KERESZTÉNY EMBER ilyen módon való Isteni szolgálatra taníthatja gyermekét. Réggel mikor felkél vessen keresztet magyara ezt mondván. Atya, fiú, szent lélek nevében. Aztán mondja el az Mi atyánkat az után ez imádságot. Hála légyen uram mindenható Isten teneked, hogy ez éjjel engem minden gonosztól megőriztél: és kérlek tégedet, hogy oltalmazz meg engem ez napon is minden bűntől, és veszedelemtől, és igazgass az te utaidra az mi urunk Jézus Krisztusért. Ámen.

27

ESTVE MICOR le acar fekenni vesshen kereztet magyára ezt monduán. ATYa, fiu, szent lélec neuében. Oztán mongya el az Mi atyáncot, annac vtánna ez imátshágot. Hála légyen vram mindenhato Ishten teneked hogy enghem ez napon minden gonosztol meg oltalmaztál: kérlec téghedet botsháshd meg bűneimet, ees örizz meg enghem ez éielis minden bűntül ees veszedelemtül az mi vronc Ieshus Chrishtushért. A.

AZTAL ALDAS VRam ISTEN mindenecnec szemei tebenned biznac, ees io cor meg adod az wh eledeleket. Fel nitod te kezedet, ees minden lelkes álatot bee töltesz az te io adományoddal. Mongya el az Mi atyáncot. az vtánn ez imátshágot. Vram mindenhato Ishten álygy meg minket ees ez aiándécocat, kiket, az te beewshéghes io voltodbol életöncre attál. az mi vronc IESVS Chrishtushnac általa. Am.

HALA ADAS étel vtánn. DItshértiétec az vr Ishtent, mert io wh, ees öröckee valo az wh irgalmasshága. Emlekezetet twhtt az wh czsuda dilgairol az irgalmas ees kegyelmes vr Isten, eledelt adott az whtet félöcnec. mongya el az Mi atyáncot. az vutánny ez imátshágot. Hálát adonc vram mindenhato Ishten az mi vronc Ieshus Chrishtus által minden io téteményidrül, ki örökül öröckee élsz ees vralcodol. Amen. 28

ESTVE MIKOR le akar feküdni vessen keresztet magára ezt mondván. Atya, fiú, szent lélek nevében. Aztán mondja el az Mi atyánkat, annak utána ez imádságot. Hála légyen uram mindenható Isten teneked hogy engem ez napon minden gonosztól megoltalmaztál: kérlek tégedet bocsásd meg bűneimet, és őrizz meg engem ez éjjel is minden bűntől és veszedelemtől az mi urunk Jézus Krisztusért. A.

ASZTAL ÁLDÁS Uram ISTEN mindeneknek szemei tebenned bíznak, és jókor megadod az ő eledeleket. Felnyitod te kezedet, és minden lelkes állatot betöltesz az te jó adományoddal. Mondja el az Mi atyánkat. az után ez imádságot. Uram mindenható Isten áldj meg minket és ez ajándékokat, kiket, az te bőséges jó voltodból életünkre adtál. az mi urunk JÉZUS Krisztusnak általa. Am.

HÁLA ADÁS étel után. Dicsérjétek az úr Istent, mert jó ő, és örökké való az ő irgalmassága. Emlékezetet tett az ő csuda dolgairól az irgalmas és kegyelmes úr Isten, eledelt adott az őtet félőknek. mondja el az Mi atyánkat, az után ez imádságot. Hálát adunk uram mindenható Isten az mi urunk Jézus Krisztus által minden jó téteményedről, ki örökül örökké élsz és uralkodol. Amen.

29

EGYNEHÁN HELYEC az szent irásbol, kiket azért vetettem ide, hogy kereztyeen ember gyermeke olvashnis tanulhat azocon, annac felette ighen használ illyen mondáshocot mindenha elméiében forgatni.

AZ ISTENI TÖRUÉNNEC SHOMMÁIA. SZeresshed az te vradat Ishtenedet tellyes száuedböl, tellyes lelkedböl, tellyes elmédböl, tellyes erödböl. Ez elshö parantsolat: ez máshois hashonlatos ehez: szeresshed az te felebarátodot mint ténnen magadot. Egyeeb parántsholat ezekneel nagyobb nintshen. Mar. xij. Matth. xxij. Luc. x. Valamit acartoc hogy emberec tegyenec veletec, tijs azt tegyétec wh velec. Matth. vij. Vy parantsholatot adoc tinectec, hogy szereshsétec egymásht: mint een szerettelec titeket, hogy tijs szereshsétec egymásht. Errül eshmeric meg mindenec, hogy een tanituánim vattoc, haegymáshos valo szeretettec lészen. Ioan. xiij. Senkinec shemmiuel ne tartozzatoc, hanem czsac euuel hogy egymást szershsétec. Mert ac ki mást szeret az töruént bee tellyeshitette.Roma. xiij. Mind az eghész töruény eggy beszédben telic bee, tudnia mint ebbe: szeresshed az te felebarátodot mint ténnen magadat. Galat. v. Az Chrishtus Ieshusban shem környűl meteelés nem használ shemmit, shem környűl meteeletlenshég: hanem szeretetböl czselekedö hit. Gala. v. 30

EGYNÉHÁNY HELYEK az szent írásból, kiket azért vetettem ide, hogy keresztyén ember gyermeke olvasni tanulhat azokon, annak felette igen használ ilyen mondásokat mindenha elméjében forgatni.

AZ ISTENI TÖRVÉNYEK SOMMÁJA. Szeressed az te uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből, teljes erődből. Ez első parancsolat: ez máshois hasonlatos ehhez: szeressed az te felebarátodat mint ténnen magadat. Egyéb parancsolat ezeknél nagyobb nincsen. Mar. xij. Matth. xxij. Luc. x. Valamit akartok hogy emberek tegyenek veletek, ti is azt tegyétek ő velük. Matth. vij. Vy parancsolatot adok tinektek, hogy szeressétek egymást: mint én szerettelek titeket, hogy ti is szeressétek egymást. Erről eshmeric meg mindenek, hogy én tanítványaim vagytok, ha egymáshoz való szeretetek lészen. Ioan. xiij. Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak ennél hogy egymást szeressétek. Mert aki mást szeret az törvényt bételjesítette. Roma. xiij. Mind az egész törvény egy beszédben telik bé, tudnia mint ebbe: szeressed az te felebarátodat mint tennen magadat. Galat. v. Az Krisztus Jézusban sem körülmetélés nem használ semmit, sem körülmetéletlenség: hanem szeretetből cselekedő hit. Gala. v.

31

Egymás terhét vishelyétec, ees vgy töltitec bee az Chrishtus töruényét. Galat. vi. Szeretöim ha az Ishten vgy szeretett minket hogy az wh eggyetlen eggy fiát űduöshégönkért atta, mijs tartozonc veele, hogy egymást szeresshűc i. Ioan iiij. Az Ishten szeretet, ees ac ki az szeretetben lakic, az Ishtenben lakic, ees az Ishten abban. Ha ki azt mondangya, hogy szeretem az Ishtent, ees attyafiát gyűlöli, hazug az: mert acki nem szereti attyafiát ac kit lát, hogy szeretheti az Ishtent ac kit nem lát? vgyan ottan. IStentül ez parantsholatonc vagyon, hogy ac ki az Ishtent szereti, szeresze attyafiátis ottan. Micor mind bee tellyeshititec ammi parantshoua vagyon nectec, azt mongyátoc: Használatlan szolgác vagyonc, mert ammiuel tartoztonc azt tüttűk. Lu. xvij. Hogy czsac az ISTEN irgalmasshágyábol vagyon űduöshségönc. Vralcodo vr Ishten, irgalmas ees kegyelmes, nagy tűrö, bewh irgalmú, ees igaz, ki meg tartod irgalmashságodot shoc ezerre, ki el vészed embernec hamishságát, vétkeit, ees bűneit. Es shenki whnnön magátúl te nálad nem igaz. Exod. xxxiiij.

Bodogoc azoc, kicnec meg botsháttatott hamishágoc, ees kicnec el fedeztetett bűnöc. Bodog férfiu az, kinec az vr Ishten szemére nem veti bűnét. Pshal. xxxi. En vagyoc, een vagyoc az , ki el moshom az te hamishsághidot een érettem, ees az te bűneidrül meg nem emlekezem. Esha. xliij.

32

Egymás terhét viseljétek, és úgy töltitek be az Krisztus törvényét. Galat. vi. Szeretőim ha az Isten úgy szeretett minket hogy az ő egyetlen egy fiát üdvösségünkért adta, mi is tartozunk véle, hogy egymást szeressük i. Ioan iiij. Az Isten szeretet, és aki az szeretetben lakik, az Istenben lakik, és az Isten abban. Ha ki azt mondandja, hogy szeretem az Istent, és atyjafiát gyűlöli, hazug az: mert aki nem szereti atyjafiát akit lát, hogy szeretheti az Istent akit nem lát? ugyan ottan. Istentől ez parancsolatunk vagyon, hogy aki az Istent szereti, szeresse atyjafiát is ottan. Mikor mind beteljesítitek ami parancsolva vagyon nektek, azt mondjátok: Használatlan szolgák vagyunk, mert amivel tartoztunk azt tettük. Lu. xvij. Hogy csak az ISTEN irgalmasságából vagyon üdvösségünk. Uralkodó úr Isten, irgalmas és kegyelmes, nagy tűrő, bő irgalmú, és igaz, ki meg tartod irgalmasságodat sok ezerre, ki el vészed embernek hamisságát, vétkeit, és bűneit. Es senki önnönmagától te nálad nem igaz. Exod. xxxiiij. Boldogok azok, kiknek megbocsáttatott hamisságuk, és kiknek elfedeztetett bűnük. Boldog férfiú az, kinek az úr Isten szemére nem veti bűnét. Pshal. xxxi. Én vagyok, én vagyok az , ki elmosom az te hamisságaidat én érettem, és az te bűneidről meg nem emlékezem. Esha. xliij.

33

A Chrishtus meg shebeshittetett az mi hamishság incért, wh faggattatott az mi vétkeinkért. Az vr Ishten mindeniköncnec hamishságát wh reá vetette. Efaiee. liij. Azt mongya az vr Ishten: eelec een, nem acarom az bűnöshnec halalát, hanem hogy meg fordullyon ees éllyen. Az igazat az wh igashsága meg nem menti valamelly napon vétkezendic. Es az bűnöshnec ki Ishteni félelem neelkűl él az wh gonoshsága nem árt, valamelly napon meg forduland az wh hitetlenshégéröl. Ezech. xxxiij. Ac ki hiend ees meg kereztelkedendic űduözűl, ac ki kedig nem hiend cárhozic. Mar. xvi. Adateec halálra az Chrishtus az mi bűneincért, fel támada az mi meg igazuláshonkért.Roma. iiij. Az wh tulaydon fiánac nem enghede az vr Ishten, hanem minnyáian mi árettönc halálra adá whtet. Roma viij. Ac Chrishtus vishelee az wh teshtén az mi bűneinket az kerezt fánn: Es az wh teshténeckékéuel gyogultonc meg. i. Pet. ij. Ha azt mondángyuc, hogy nintshen bűnönc, meg czsallyuc magoncat, ees igashság nints bennönc. Ha meg vallangyuc az mi bűneinket, hiw ees igaz az Ishten, hogy meg botshattá nekönc bűneinket, ees meg tiztit minden hamishságoncbol. i. Ioan i.

34

A Krisztus megsebesíttetett az mi hamisságunkért, ő faggattatott az mi vétkeinkért. Az őr Isten mindenikünknek hamisságát ő reá vetette. Efaié. liij. Azt mondja az úr Ishten: élek én, nem akarom az bűnösnek halálát, hanem hogy megforduljon és éljen. Az igazat az ő igazsága meg nem menti valamely napon vétkezendik. És az bűnösnek ki Isteni félelem nélkül él az ő gonoszsága nem árt, valamely napon megforduland az ő hitetlenségéről. Ezech. xxxiij. Aki hiend és megkeresztelkedendik űdvözül, aki pedig nem hiend kárhozik. Mar. xvi. Adaték halálra az Krisztus az mi bűneinkért, feltámada az mi megigazulásunkért. Roma. iiij. Az ő tulajdon fiának nem engede az úr Ihten, hanem mindnyájan mi érettünk halálra adá őtet. Roma viij. Ak Krisztus viselé az ő testén az mi bűneinket az keresztfán: Es az ő testének ékével gyógyultunk meg. i. Pet. ij. Ha azt mondandjuk, hogy nincsen bűnünk, meg csaljuk magunkat, és igazság nincs bennünk. Ha megvallandjuk az mi bűneinket, hű és igaz az Isten, hogy megbocsássa nekünk bűneinket, és megtisztít minden hamisságunkból. i. Ioan i.

35

HOGY KEREZTAENNEC KEREZTET KELLYEN VISHELNI, AZAZ HÁBORUSHÁGOT SZENUEDNI. BOdogoc ac kic haborushágot szenuednec igasshágért: mert üueec az mennyecnec országa.

az

Bodogoc vattoc, micor szidalmazandanac titeket emberec, ees kerghetendenec ees mondándnac minden gonosz mondásht tireátoc (hazuduán) een érettem. Ewrűllyetec ees vigaggyatoc mert az ti iutalmatoc bew az mennyecben. Igy kerghettéc az elöttetec valo prophetákotis. Matthee. v.

Vgy mond űduüziteenc. En azt mondom nectec, szereshsétec ellenshégeteket, iót mongyatoc azocra, kic titeket átcoznac: iol tegyetec azoccal, kic titeket gyűlölnec: imággyatoc azokért, kic titeket háborgatnac ees kerghetnec, vgyan ottan. Ha ki acar een vtánnam iüni, tagaggya meg magáts vegye fel az wh kereztét minden napon ees köuesshen enghemet. Luc. ix. Matth. xvi. Iay tinectec cazdagoc, mert (ezen velágon) meg vagyon az ti vigaztaláshtoc. Iay nectec kic meg eléghettetec, mert meg eeheztec. Iay nectec kic neuettec mosht, mert meeg gyászoltoc eesshirtoc. Iay nectec micor ditshérnec titeket az emberec, mert ezenképpen tésznec vala az hamis prophetácnakis az wh attyoc. Lu. vi. Ha ez világ gyűlöl titeket, tuggyátoc hogy enghemet eleeb gűlölt mint titeket. Nem nagyobb az szolga vránál: Ha enghem kergettek titeketis kergetnec. Io. xv. El iwh az űdö, hogy valaki meg öl titeket, azt alittya, hogy Ishtennec tiztelséget tészen veele. Ioan. xvi. 36

HOGY KERESZTÉNYEK KERESZTET KELLJEN VISELNI, AZAZ HÁBORUSÁGOT SZENVEDNI. Boldogok akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék az mennyeknek országa. Boldogok vagytok, mikor szidalmazandanak titeket emberek, és kergetendenek és mondándnak minden gonosz mondást tireátok (hazudván) én érettem. Örüljetek és vigadjatok mert az ti jutalmatok bő az mennyekben. Így kergették az előttetek való profétákat is. Matthé. v. Úgy mond üdvözíténk. Én azt mondom nektek, szeressétek ellenségeteket, jót mondjatok azokra, kik titeket átkoznak: jól tegyetek azokkal, kik titeket gyűlölnek: imádjatok azokért, kik titeket háborgatnak és kergetnek, ugyan ottan. Ha ki akar én utánam jönni, tagadja meg magát s vegye fel az ő keresztét minden napon és kövessen engemet. Luc. ix. Matth. xvi. Jaj tinektek gazdagok, mert (ezen világon) meg vagyon az ti vigasztalástok. Jaj nektek kik megelégedtetek, mert megéheztek. Jaj nektek kik nevettek most, mert még gyászoltok és sírtok. Jaj nektek mikor dicsérnek titeket az emberek, mert ezenképpen tesznek vala az hamis profétáknak is az ő atyjuk. Lu. vi. Ha ez világ gyűlöl titeket, tudjátok hogy engemet előbb gyűlölt mint titeket. Nem nagyobb az szolga uránál: Ha engem kergettek titeket is kergetnek. Io. xv. Eljő az idő, hogy valaki megöl titeket, azt alítja, hogy Istennek tisztelséget tészen véle. Ioan. xvi.

37

Minnyáian, ac kic kereztyeenül haborushágot szenuednec. ij. Timo. iij.

acarnac

élni,

HOGY NOMORVSAGONCBAN CZSAC AZ ISHTENHEZ FOLYAMIONC, EES MINDENT WHTWHLE KÉRIÖNC. HIy enghemet sheghétshégül nyomorushágodnac űdeiénn, ees een meg szabaditlac téghrdet. Pshal. xlix. Miért hogy een bennem bizeec, meg szabaditom whtet, meg otalmazom whtet, mert meg eshmeree az een neuemet. En reám kiálta, ees een meg halgatom whtet, whueele vagyoc nyomorushágában, ki veszem ütet belölet ees meg ditshöitem whtet.Pshal. xc. Az vr Ishtenbe bizzál tellyes szűuedböl, ees az te eszeshségedre ne támaszcoggyál. Minden vtaidban whtet gondold, ees wh el igazgatéa az te iáráshidot. Prouer. iij. Micor kereshendetec enghemet az ti tellyes szűuetecböl, meg leltec emghemet. Azt mongy az vr Ishten. Hiere xxix. Minden ac ki az vr Ishten neuét sheghétlégül hiya űduözűl. Iohel. ij. Valamit imátshágtocban kérendetec, higgyétec hogy, el vészitec, ees nectec leszen. Matth. xxi. Mar. xi. En azt mondom nectec: Kériétec (am mi neekűl szűkölködtöc) ees el vészitec, kereshsétec, shmeg lélitec, zörgesshetec, és meg nittatic nectec. Mat. vij. Lu.xi 38

Mindnyájan, akik keresztyénül akarnak élni, háborúságot szenvednek. ij. Timo. iij.

HOGY NOMORÚSÁGUNKBAN CSAK AZ ISTENHEZ FOLYAMODUNK, ÉS MINDENT ŐTŐLE KÉRJÜNK. Hívj engemet segítségül nyomorúságodnak idején, és én meg szabadítlak tégedet. Pshal. xlix. Miért hogy én bennem bízék, meg szabadítom őtet, megoltalmazom őtet, mert meg ismeré az én nevemet. Én reám kiálta, és én meg hallgatom őtet, ővele vagyok nyomorúságában, ki veszem őtet belőlet és meg dicsőítem őtet. Pshal. xc. Az úr Istenbe bízzál teljes szívedből, és az te eszességedre ne támaszkodjál. Minden utadban őtet gondold, és ő eligazgatja az te járásodat. Prouer. iij. Mikor keresendetek engemet az ti teljes szívetekből, megleltek engemet. Azt mondja az úr Isten. Hiere xxix. Minden aki az úr Isten nevét segítségül hívja üdvözül. Iohel. ij. Valamit imádságtokban kérendetek, higgyétek hogy, el veszitek, és nektek lészen. Matth. xxi. Mar. xi. Én azt mondom nektek: Kérjétek (am mi nélkül szűkölködtök) és elveszitek, keressétek, s meg lelitek, zörgessetek, és meg nyittatik nektek. Mat. vij. Lu.xi

39

Vigyazzatoc ees imátcozzatoc, hogy késhértetbe ne esshetec. Mat. xxvi. Lu. xxij. Mindencor kell imátcozni, ees meg nem kell reshtűlni. Lu. xviij.

Ha een bennem maradandotoc, ees az een beszédim ti bennetec maradandnac, valamit acartoc, kériétec, ees meg lészen nectec. Ioan. xv. Mindencor whrűllyetec, szűnötlen mindenben hálát aggyatoc. i. Thesshal. v.

imátcozatoc,

Nagyot tehet az igaz ember buzgo könyörghéshe. Illyees illyen gyarlo ember vala mint mi, ees kérue kéree, hogy eshö ne lenne shnem lwhn az földönn három eztendeig shat holnapig. Eshmeg kéree, ees eshö lün az eegböl, ees az föld gyömöltshét adá. Iacob. v.

AZ VTOLSO ITEILETREVL. Matthee. xxv. MIcoron el iöuend az embernec Fia az wh ditshöshéghében, az szent angyaloc wh veele, accoron űi az wh ditshöshéghénec szekibe, ees eleibe gyülnec minden nemzetshégnec, ees el válaztya whket eggymáshtúl, mint az pasztor válaztya el az iuhocot az ghedelyeectül, ees az iuhocot iobia felöl állattya, az ghedelyeeket bal felöl.

40

Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek. Mat. xxvi. Lu. xxij. Mindenkor kell imádkozni, és meg nem kell restülni. Lu. xviij. Ha énbennem maradandotok, és az én beszédeim ti bennetek maradandnak, valamit akartok, kérjétek, és meg lészen nektek. Ioan. xv. Mindenkor örüljetek, szüntelen imádkozzatok, mindenben hálát adjatok. i. Thesshal. v. Nagyot tehet az igaz ember buzgó könyörgése. Illyés ilyen gyarló ember vala mint mi, és kérve kéré, hogy eső ne lenne s nem lőn az földön három esztendeig s hat hónapig. Ismét kéré, és eső lőn az égből, és az föld gyümölcsét adá. Jacob. v.

AZ UTOLSÓ ÍTÉLETRŐL. Máté. xxv. Mikoron eljövend az embernek Fia az ő dicsőségében, az szent angyalok ő véle, akkoron ül az ő dicsőségének székibe, és eleibe gyűlnek minden nemzetségnek, és elválasztja őket egymástól, mint az pásztor választja el az juhokat az gedelyéktől, és az juhokat jobbja felöl állatja, az gedelyéket bal felöl. Akkoron mond az király az jobbja felöl valóknak: Jertek el én atyámnak Áldói, bírjátok az országot, ki néktek csinálva vagyon világ kezdettől fogva. Mert éhezém, és ennem adátok nekem. Vendég valék, s béfogadátok engemet. Mezítelen valék, s megruházotok engemet. Beteg valék, s meglátogatátok engemet. Fogságban valék, s hozzám jövétek.

41

Accoron mond az király az iobia felöl valocnac: Iertec el een atyámnac Aldooai, biriátoc az országot, ki neectec czsinálua vagyon világ kezdetitül fogua. Mert ehezém, éés ennem adátoc nekem. Vendég valéc, sbee fogadátoc enghemet. Mezitelen valéc, shmeg ruházotoc enghemet. Beteg valéc, shmeg látogatátoc enghemet. Fogshágban valéc, shozzám iüuétec. Accoron felelnec az igazac, shmondanac neeki: Vram, micor láttuc eeh voltodot, hogy enned attonc, auuagy szomiu voltodot, hogy innod attonc. De micor láttuc vendég voltodot, hogy bee fogattonc, auuagy mezitelen voltodot, hogy meg ruháztonc. De micor láttuc beteg voltodot, vagy fogoly voltodot, hogy hozzád méntönc. Meg felel az kiraly nekic, ees mond: Bizon mondom neectec, am mint tütetec (ez meg mondott io téteményeket) eggyickel ez een leg kűsshebb atyámfiai közzül, een velem tüttétec. Accoron mond az bal felöl valócnacnakis: Ereggyétec el elölem atcozottac az öröc tűzreki az ördögnec czsináltatott, ees az wh angyalinac. Mert eeheztem, shnem adátoc ennem: szomiuzám, shnem adátoc innom. Vendég valéc, snem fogadátoc bee, meziteelen valéc snem ruházátocmeg. Beteg, ees fogshágban valéc shnem látogatátoc meg. Accoron felelnec azokis, ees mondanac neeki: Vram, ha láttonc téghedet hogy eehezteel vagy szomiuhoztál, vagy vendég voltál, vagy mezitelen, vagy beteg vagy fogshágban, hogy nem szolgáltonc neked. Meg felel neekic ees mond: Bizon mondom neectec, am mint nem tüttétec eggyickel ez leg kűsshebbec közzül, een velem nem tüttétec. Es ezec öröc kénra mennec, az igazac kedig öröc életre. A v hetedic linnyán oluáshs, vonitáshocat. [A következő két oldal hiányzik.]

42

Akkoron felelnek az igazak, s mondanak néki: Uram, mikor láttuk éh voltodat, hogy enned adtunk, avagy szomjú voltodat, hogy innod adtunk. De mikor láttuk vendég voltodat, hogy béfogadtunk, avagy mezítelen voltodat, hogy megruháztunk. De mikor láttuk beteg voltodat, vagy fogoly voltodat, hogy hozzád mentünk. Meg felel az király nekik, és mond: Bizony mondom néktek, am mint titetek (ez meg mondott jó téteményeket) egyikkel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem tettétek. Akkoron mond az bal felöl valóknaknak is: Eredjetek el előlem átkozottak az örök tűzre ki az ördögnek csináltatott, és az ő angyalainak. Mert éheztem, s nem adátok ennem: szomjúzám, s nem adátok innom. Vendég valék, s nem fogadátok bé, mezítelen valék s nem ruházátok meg. Beteg, és fogságban valék s nem látogatátok meg. Akkoron felelnek azok is, és mondanak néki: Uram, ha láttunk tégedet hogy éheztél vagy szomjúhoztál, vagy vendég voltál, vagy mezítelen, vagy beteg vagy fogságban, hogy nem szolgáltunk neked. Megfelel nékik és mond: Bizony mondom néktek, am mint nem tettétek egyikkel ez legkisebbek közül, én velem nem tettétek. És ezek örök kínra mennek, az igazak pedig örök életre. A v hetedik linnyán olvass, vonításokat. [A következő két oldal hiányzik.]

43

SZÁMOT ILLYEN BETÜCKEL SZOCTANAC IRNI 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 200 300 400 &c. 1000.

44

SZÁMOT ILLYEN BETŰKKEL SZOKTANAK ÍRNI 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 200 300 400 &c. 1000.

45

AZ ABC BETŰIUELIS SZOCCTANAC IRNI SZÁMOT. i ij iij iiij v vi vij viij ix x xi xij xiij xiiij xv xvi xvij xviij xix xx xxi xxij xxiij xxiiij xxv xxvi xxvij xxviij xxix xxx xxxi xxxij xxxiij xxxiiij xxxv xxxvi xxxvij xxxviij xxxix xl xli xlij xliij xliiij xlv xlvi xlvij xlviij xlix. l. li lij liij liiij lv lvi lvij lviij lix. lx. lxi lxij lxiiij lxv lxvi lxvij lxviij lxix. lxx lxxi lxxij lxxiij lxxiiij lxxv lxxvi lxxvij lxxviij lxxix. lxxx lxxxi lxxxij lxxxiij lxxxiiij lxxxv lxxxvi lxxxvij lxxxviij lxxxix. xc xci cxij xciij xciiij xcv xcvi xcvij xcviij xcix. &c. Craccouiae, apud Viduam Hierony. Viet. 1549. C.D. M.

46

AZ ABC BETŰIVEL IS SZOKTANAK ÍRNI SZÁMOT. i ij iij iiij v vi vij viij ix x xi xij xiij xiiij xv xvi xvij xviij xix xx xxi xxij xxiij xxiiij xxv xxvi xxvij xxviij xxix xxx xxxi xxxij xxxiij xxxiiij xxxv xxxvi xxxvij xxxviij xxxix xl xli xlij xliij xliiij xlv xlvi xlvij xlviij xlix. l. li lij liij liiij lv lvi lvij lviij lix. lx. lxi lxij lxiiij lxv lxvi lxvij lxviij lxix. lxx lxxi lxxij lxxiij lxxiiij lxxv lxxvi lxxvij lxxviij lxxix. lxxx lxxxi lxxxij lxxxiij lxxxiiij lxxxv lxxxvi lxxxvij lxxxviij lxxxix. xc xci cxij xciij xciiij xcv xcvi xcvij xcviij xcix. &c. Craccouiae, apud Viduam Hierony. Viet. 1549. C.D. M. 1

47