TARTALOMJEGYZÉK
DERECSKEI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE
1. BEVEZETÉS…………………………………………………………………….….…3. 2. TÖRVÉNYESSÉGI HIVATKOZÁS……………………………………………..…...4. 3. AZ ÓVODA ADATAI………………………………………………………………...4. 4. GYERMEKKÉP………………………………………………………………...……..6.
Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
5. ÓVÓNŐKÉP…………………………………………………………………………..7. 6. ALAPELVEK……………………………………………………………………...…..8. 7. CÉLRENDSZER……………………………………………………………...…...… .8. 8. FELADATRENDSZER…………………………………………………………….…9. 9. INKLÚZIV PEDAGÓGIA…………………………………………………………..10. 9.1.SAJÁTOSNEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK…………………………………..10 10. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM…………………………………………….14. 11. PEDAGÓGIAI MUNK DOKUMENTÁCIÓI………………………………………18 12. AZ INTÉZMÉNY TAGÓVODÁINAK NEVELÉSI GYAKORLATA DERECSKEI ÓVODA (rózsaszín)………………………… ………………………19. - 63 TÉPEI ÓVODA (kék)……………………………………………………………….63.-.108 SÁRÁNDI ÓVODA (sárga)…………………………………………………….... ..108-152 KONYÁRI ÓVODA (zöld) …………………………………………………..… …152-204
2009.
1
13. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT……………………………………………
.204
14. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………………
205
2
1. Bevezetés Változó világunk, társadalmunk, gazdaságunk, a közoktatási intézmények, így az óvodák
2. Törvényi hivatkozás:
életében is sok változást indukált. A gazdasági változások szükségessé tették, a fenntartó
•
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX számú törvény és módosításai
önkormányzatok közoktatási feladatellátása terén, a költséghatékonyság növelését.
•
1997, évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
•
11/1994. (VI.) sz. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
összehangolják, 2007. augusztus 1.-től intézményfenntartói társulás formájában látják el.
•
137/1996. (VIII.) MKM rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
A négy település földrajzilag egymáshoz közel helyezkedik el. Közigazgatásilag a Derecske-
•
A 32/1997. (IX. 25) MKM rendelet a Nemzeti Etnikai Kisebbség Óvodai
Ennek érdekében Derecske város és Sáránd, Konyár Tépe, községek Önkormányzatainak képviselő-testületei
úgy
határoztak,
hogy
a
közoktatási
feladatok
helyi
ellátását
Létavértes kistérséghez tartozik Tépe kivételével. Az óvodák történelmében több kapcsolódási pont is fellelhető Sáránd, Tépe, Derecske vonatkozásában. Derecske és Tépe óvodái, már voltak egy igazgatás alatt a korábbi években. A Helyi Óvodai Nevelési Program megírására
Nevelés irányelve •
nevelésének iskolai oktatásának irányelvéről
Derecske, Tépe, Konyár óvodapedagógusai közös tréningen készültek, és munkaközösség keretén belül szakmai együttműködésre is volt példa. A társult intézményekben 21 óvodai csoportban 42 óvodapedagógussal, 21 pedagógiai munkát segítő és 10 egyéb dolgozóval látja el 534 gyermek nevelését. A társulás létrejötte szükségessé teszi az óvoda törvényes működéséhez szükséges dokumentumok így a HOP. egységes szerkezetbe foglalását. Mind a négy intézmény a Tevékenység Központú Helyi Óvodai Nevelési Programot adaptálta, formálta, helyi arculatának megfelelően. Kiindulási pontjaink, alapelveink azonosak. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását a családi neveléssel együtt. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani.
2/2005 (III.1.) OM rendelet sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai
•
Óvodai integrációs program –Miniszteri Közlemény-
•
Kistérségi Közoktatási Társulási Tanács megállapodása
3. Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Derecskei Óvoda és Bölcsőde Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Derecskei Óvoda és Bölcsőde 4130 Derecske, Városház u. 3. sz.
06-54-410-010
Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Derecske és Környéke Óvodai Intézményi Társulás 4130 Derecske, Köztársaság út 87. sz.
06-54-410-107
Mind ezt jól szervezett tevékenységekkel, nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel, eszközeivel biztosítjuk.
Az óvodához tartozó telephelyek címe, telefonszáma:
Programunk a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, az együttműködésre, a
4130 Derecske Kinizsi u.3. sz.
06-54-410-010
játékra épít.
4130 Derecske Köztársaság u.105. sz.
06-54-410-429
Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetéből származó élmény,
4130. Derecske Damjanich u. 5. sz.
06-54-410-626
tapasztalat, ismeret. Az óvodához tartozó tagintézmények (tagóvodák) neve címe telefonszáma: 3
4
Derecske Óvoda Konyári Óvodája
4133. Konyár Templom u. 24. sz
06-54-413-090
4. Gyermekkép
Derecske Óvoda Sárándi Napsugár Óvodája 4272. Sáránd Nagy u.69. Sz. 06-52-374-130 Derecske Óvoda Tépei Óvodája
4132 Tépe Fő u. 4
06-54-412-120
S hogy milyen gyermekeket akarunk nevelni? E kérdésre Szent Györgyi Albert szavaival válaszolhatunk.
Az óvodához tartozó intézményegység neve címe: Derecskei Óvoda és Bölcsőde
Bölcsőde
4130 Derecske Bocskai u 6 54-410-128
„Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes tettrekész
Intézményvezető: Varró Gyuláné
szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják Derecske
06-54-547-034
érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik, azt hogy emberi közösségben
Intézményvezető-helyettes: Gáti Sándorné
élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és Derecske
06-54-410-010
Varga Sándorné
Derecske
06-54 410-429
Farkasné Békési Katalin
Tépe
06-54-412-120
Major Imréné
Konyár
06-54-413-090
Tőgyi Sándormé
Sáránd
06-52-374-130
jóakaraton épülhet.”
Tagóvoda vezetők:
szeretnénk nevelni, mire elhagyják az óvodánkat. Iskolakezdésre ismerje önmaga értékeit, szellemileg feltöltődve, fizikailag megerősödve, érzelmileg gazdagon kezdhesse el a tanulást. A nevelő és képességfejlesztő munkánk eredményeként gyermekeink testileg, lelkileg,
Intézményegység vezető: Sáska Emilné
Aktív, kezdeményező, kreatív, nyugodt, kiegyensúlyozott, problémamegoldó gyermeket
szellemileg is éretten alkalmassá váljanak az iskolai életre Derecske
06-54-410-128
Fogadják el és tartsák tiszteletben önmaguk és társaik másságát. Minden gyermek önmagához képest fejlődjön, s váljon iskolakészültté. A nevelés hatására fejlődjön a sérülés arányában szociális készségük.
„Mindenki egyenlő, de nem mindenki egyforma.”
5
6
5. Óvónőkép
6. Alapelvek Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy a gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a
„Nem akkor szeretjük
gyermeknek.
gyermekünket, ha minden szeszélyét kiszolgáljuk, hanem ha kihozzuk belőle a legjobb tulajdonságait, ha megtanítjuk szeretni azt, ami nehéz!” (Nadia Boulanger)
Gyermekközpontú óvodai nevelésünk lehetővé teszi a gyermek személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlődését. A gyermekek tisztelete, elfogadása és védelme egységet alkotnak nézeteinkben.
•
biztosítjuk a gyermekek jogait,
•
szoros együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a családokkal,
•
családok belső szokásait tiszteletben tartjuk,
•
példamutató emberi magatartást és nagyfokú toleranciát mutatunk minden helyzetben,
•
a gyermekek mindenekfelett álló érdekét mindenkor figyelembe vesszük,
•
tartózkodunk a gyermekek hátrányos megkülönböztetésétől,
•
elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a gyermekek másságát,
•
esélyegyenlőség elvét alkalmazzuk,
•
a gyermekek egyéni képességeit nyomon követjük és a fejlesztés során figyelembe vesszük,
Minden gyermeket önálló személyiségként fogadunk kezelünk. Tiszteletben tartjuk egyéniségét, személyiségjegyeit, másságát.
•
tevékenységek által és tevékenységeken keresztül történő fejlesztést valósítunk meg.
•
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iránti elvárásunkat szociokulturális helyzete határozza meg
Hisszük, hogy minden gyermek fejleszthető. Szemléletünk a gyermekek igazi érdekeivel •
azonos. Célja a gyermeki szükségletek és jogok maradéktalan kielégítése.
figyelmet fordítunk arra, hogy a HHH.–s és SNI.-s gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez.
Pedagógusaink megnyilvánulásai beépülnek a gyermek személyiségébe ezért fontos a pozitív
•
óvodapedagógusi modell.
Az SNI-s gyerekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, és az eredményeket értékelő környezetet teremtünk
Az óvónő mindig minta legyen a gyermekek számára, a gyermeki közösség irányítója, aki együtt él a gyermekekkel, látja a következő feladatokat, és útmutatásával differenciálva segíti a tevékenységeket, a csoportokat és egyéneket Óvodapedagógusaink az integrált neveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek.
•
Az SNI.-s gyermekek iránti elvárást fogyatékossága jellege, súlyossága határozza meg.
7. Célrendszer A 3-7-8 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: •
a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül
7
•
az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül
•
a gyermekek differenciált fejlesztését az egyéni képességek figyelembe-vételével:
8
•
- eltérő fejlődési ütem
Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrált nevelése
- felzárkóztatás
•
- tehetséggondozás
9. Inkluzív pedagógia
- képességfejlesztés
Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnőek. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel. Individualizáló programunk a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül, minden gyermeket figyelembe véve a maga fejlődési szintjén. Ennek megfelelően a gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki az egyéni erősségek és igények figyelembe vételével.
a sajátos nevelési igényű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését integrált formában különös figyelemmel az alábbiakra a fejlesztés ne terhelje túl
A roma gyermekek legtöbbje ingerszegény környezetből jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni.
fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljanak meg az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez
Feladatunk az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történő fejlesztésük.
•
a kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelését
•
életkoruknak megfelelő kommunikációs képességű gyermekek nevelését
•
olyan kompetenciák kialakítását, amelyek alkalmassá teszik a gyereket a sikeres
• iskolakezdésre •
egészséges, edzett, testileg fejlett gyermekek fejlesztését
•
a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelését identitástudatának kialakítását magyar nyelven.
8. Feladatrendszer
• •
Minden óvónő feladata a csoportjában - gyermekenként – a felmerülő probléma okaink a feltárása, Az okok megszüntetésére egyéni célok kitűzése. A gyermek fejlettségi szintjének megfelelően az egyéni bánásmód formáinak meghatározása.
Célunk a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. A zenei és a testi nevelés az a két terület, ahol a roma gyerekek jó képességekkel rendelkeznek, és mint pozitív nevelési lehetőség, társaik számára példa az ő tudásuk. 9. 1. Sajátos nevelést igénylő gyermekek A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik.
Fő feladatok: •
az egészséges életmód kialakítása,
•
az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása,
•
az értelmi fejlesztés, nevelés alakítása komplex foglalkozásokon,
•
életszerű tevékenységek biztosítása tudatosan tervezett, szervezett nevelési alaphelyzetek:
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával (Alapító okirat:) kielégítjük a körzetünkben élő, sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének felvállalását erősíti egyrészt a helyi nevelési programunk filozófiája, másrészt a szakszolgálatot ellátó intézménnyel való szakmai kapcsolatunk.
- játék és tanulási tevékenység - társas és közösségi tevékenység - munka tevékenységek
A sajátos nevelési igényű gyerekek jogai
- szabadidős tevékenységek •
a másság tiszteletben tartására nevelés
•
nemzeti-etnikai kisebbségi nevelés,
•
egyéni fejlődési ütem tiszteletben tartása.
•
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése
A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztő felkészítésben 9
10
való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség.) A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.
Tárgyi feltételek biztosítása
A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége
Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai részben adottak. Az óvodabővítés, felújítás alakalmával korszerű, minden fejlesztési igényt kielégítő fejlesztő szoba és logopédiai foglalkoztató áll rendelkezésünkre.
A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői A sajátos nevelési igényű gyermekek közös vonása, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minőségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletesebb tempóban, időnként nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különböző funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztő munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük őt.
Tornaterem A tornaterem mozgásfejlesztő eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Pályázat útján speciális fejlesztő eszközök beszerzését - Ayres terápia – is tervezzük. Valamennyi csoportszobában nagyméretű tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelő alakulásában. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek, célok és pedagógiai koncepció A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezők, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak.
Az óvodába történő felvétel módja Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az Országos Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. A fejlesztés feltételrendszere Személyi feltételek biztosítása A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai kompetenciák biztosítása: A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. E célok megvalósítását segítik: A fejlesztés stratégiája A nevelés teljes folyamatát, benne az egyének fejlesztését átölelő tervezés és szervezés. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, a differenciás módszerét alkalmazva végzik. Az egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, gyógytestnevelő, pszihológus, stb.) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. Az óvodapedagógusok és dajkák szemléletformálása meghatározza továbbképzéseink irányultságát, illetve az intézmény belső továbbképzési rendszere kibővül a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretszerzéssel. 11
Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történő beválás érdekében. Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. Fejlesztő munkánk irányai Nevelő és fejlesztő munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: A tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül. Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. A logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson válogatáson és csoportosításon keresztül. A kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejező készség gyakoroltatásán keresztül. Speciális fejlesztő munkánk a személyiségfejlődés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elősegítve ezzel: • •
A testi fejlődést nagy és kismozgásokon keresztül. A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenőrzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, a közös munkán keresztül. 12
• •
A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk:
10. Óvodai Integrációs program– A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére
A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelő eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvető készségek megfelelő fejlesztésének színtere az óvoda, ahol – az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítőjének – helyzetüknél és képzettségüknél fogva – kiemelt szerepük és felelősségük van.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek
Integrációs programunk jellemzői
Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére. Lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére. Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat. Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül. Helyet kapjanak munkáik kiállítására.
Helyi nevelési programunk tartalmi elemei szinte valamennyi ponton harmonizálnak az oktatási miniszter által - A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (4) bekezdése alapján - kiadott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs programmal. Minden tagintézményünk projekttervekben rögzíti az integrációs nevelés főbb feladataihoz tartozó tevékenységeket.
A speciális fejlesztés az alábbiakra épít:
Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagoló környezetből egyaránt járnak hozzánk gyermekek. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is.
az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására; egyéni bánásmód, fejlesztési módszerek, alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk.
A sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése Az óvodapedagógus feladatai: A probléma észlelése / szűrés Szülők tájékoztatása / bevonása Megfelelő szakember megkeresése / szakvizsgálat kezdeményezése Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás
13
14
A program tartalmi elemei
HOP vagy egyéb szabályzó Tartalmazza Igen
Megjegyzés
A program tartalmi elemei
x
Óvodázási programért felelős személy kijelölése
Megjegyzés
Nem
1. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása
HOP vagy egyéb szabályzó Tartalmazza
Kapcsolatfelvétel az óvodai védőnővel minden évmárcius.31-ig.
Korszerű óvodapedagógiai módszerek A gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek Differenciálás Művészeti tevékenységek felhasználása Szülőkkel való partneri együttműködés módszerei
x
HOP
x x x
HOP HOP HOP MIP
x Integrációt elősegítő csoportalakítás Olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását Derecskei óvodában az óvoda bővítés során 12 csoportos óvoda létrehozásával, a Damjanich úti óvodába járó gyerekek beintegrálása
x
MIP Program hatékonyság mérés.
x
Nyitvatartási igénymérés minden év elején (Csoportnapló)
x
4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok x Munkaterv szerinti orvosi A gyermekek fejlődésének nyomon követése, vizsgálatok regisztrálása, szükség esetén szakorvosi (szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálat) kezdeményezése
Igazolatlan hiányzások minimalizálása
Igen Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás A szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok
A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása 2. A nevelőtestület együttműködése Rendszeres TEAM- munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások 3. Pedagógiai munka kiemelt területei
x
Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés
x
MIP- mérések: Anamnézis Személyiség napló DIFER Nev. Tan (Tankötelesek)
x
HOP DIFER- mérés
x
HOP
x
HOP
Kommunikációs nevelés Szókincs, nyelvi kifejező készség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése Érzelmi nevelés, szocializáció Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés Egészséges életmódra nevelés Egészségtudat kialakítása, táplálkozás Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
Mindenkori éves munkatervekben
x
15
Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése Ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása
x
x
Nem HOP Munkaterv. rétegszülői programok Családsegítő tevékenysége Kapcsolat a Családsegítő Központtal
HOP, Munkaterv Rendezvények látogatása A szociális ellátórendszerrel való aktív Kapcsolat a védőnővel együttműködés x Gyermekvédelmi munkaterv: Egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a kapcsolat a szociális szülők szegénysége, az óvoda által kért ellátórendszerrel természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetésnek hiányában 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat x HOP A szülők támogatása, erőforrásainak feltárása x Munkaterv Védőnői hálózat A gyermekek óvodai beirtásának támogatása, korai képesség gondozással kapcsolatos tanácsadás x HOP Szakmai szolgáltatók Konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása
16
Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek A gyermekek óvodai beíratásával a hiányzás csökkentésével, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés 6. Óvoda – iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka A tanulási képességek megalapozása A tanulás és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése Megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció Az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása Iskolaválasztás A sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás Az iskolákkal közös óvoda – iskola átmenetet segítő program kidolgozása DIFER- mérés Hospitálások Közös szakmai programok
x
x
HOP HOP, Nev.Tan (fejlesztő pedagógiai tevékenység) HOP
x
HOP
x
HOP, Munkaterv
x x
x x x x
A gyermekek fejlődésének nyomon követése x Igény és elégedettség mérés az általános iskolákban, Bemutató foglalkozás során volt óvodásaink látogatása 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel x
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése A gyermekek alkotásainak megmutatása Szülők részvételi lehetőségeinek biztosítása rendezvényeinken, programjainkon Szükség és igény szerint Egyéni beszélgetések Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A család szokásainak és értékrendjének megismerése, megértése A család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása, szülők bevonása az óvodai rendezvények szervezésébe és lebonyolításába Szülői igények és elégedettségük folyamatos mérése, az igények lehetőség szerinti kielégítése
Munkaterv
MIP HOP, Munkaterv HOP, Munkaterv HOP, Munkaterv
MIP HOP Munkaterv HOP MIP Munkaterv
MIP Munkaterv
MIP Éves értékelés
11. A pedagógiai munka dokumentációi Az óvoda működését meghatározó • SZMSZ • Házirend Az óvoda hosszú és középtávú terveit tartalmazó • Helyi nevelési program • Partneri igényekre alapozott intézkedési tervek
Az intézmény működését, a pedagógiai célok és feladatok megvalósulásának garanciájaként
•
HOP
x
HOP, SZMSZ
x x
HOP HOP
x x x
HOP HOP, Munkaterv HOP
x
HOP HOP Munkaterv
x
x
Az óvoda rövidtávú terveit tartalmazó • Éves munkatervek • Csoportnaplók
x
x
8. Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés részeként az integrációs program értékelése Mérőeszköz az integrációs program elemeinek számszerűsíthető méréséhez az alábbi indikátorok szerint: beóvodázási arány, hiányzási mutatók, DIFER- mérést követő hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényű, integrált beiskolázás, Eredményesség mérése, értékelése, a fejlesztés irányainak kijelölése
Intézményi Minőség Irányítási Program
MIP Munkaterv 17
18
KÜLDETÉS NYILATKOZAT Mottónk. „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre” Örömteli, vidám, élménydús óvodáskort biztosítunk változatos tevékenységekkel, gazdag érdekes programokkal
DERECSKEI ÓVODA
Programunk a Tevékenységközpontú óvodai nevelés Egyéni arculatunkat meghatározzák a művészeti tevékenységek, az évenként megrendezésre kerülő karácsonyi ünnepség, 3 évenként megrendezésre kerülő családi kirándulás. Óvodánkban nyugodt, családias légkör megteremtésével biztosítjuk a hatékony, eredményes nevelőmunkát. Nevelőtestületünk a tevékenységeken keresztül, tevékenységek által szerzett tapasztalatok, ismeretek maradandó élmények lehetőségének megteremtésével segíti elő a gyermekek személyiségének fejlesztését. az iskolára,életre való felkészítését. Garanciát a Nevelőtestületünk jó szakmai felkészültsége, őszinte gyermekszeretete és a jól együttműködő óvodai kollektíva biztosítja Nevelőtestületünk azonosul azon pedagógiai alapállással, amely ítéletmentesen biztosítja a HHH. és az SNI gyermekek esélyegyenlőségét és nagyobb tudatossággal történő egyéni felzárkóztatásukat. Óvodánk azt az üzenetet közvetíti, hogy minden a gyermek érdekében történik.
19
20
1. HELYZETELEMZÉS 1.1.Települési környezetünk, nevelési oktatási intézményünk.
TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS………………………………………………….22
Derecske város 700 éves történetében az Árpád-korban és az azt követő évszázadokban városi,
1.1. Települési környezetünk, nevelési-oktatási intézményünk…………………...……..22
illetve mezővárosi címmel rendelkezett, majd 1991-ben ismét városi rangot kapott.
1.2. Humán erőforrások…………………………………………………………..………23 1.3. Tárgyi, dologi erőforrások………………………………………………………..….24
2. FEJLESZTÉS TARTALMA
Jellegzetes alföldi település. Tradicionálisan a növénytermesztés, állattenyésztés, s a szolgáltatásokban munkálkodás adja az itt élő emberek fő megélhetését. Népi iparművészet hagyománya a XIX. Század végétől virágzik.
2.1. Nevelés………………………………………………………………………….… 25. 2.1.1. Egészséges életmódra nevelés……………………………………………….…….26. 2.1.2. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása………………………………………….27. 2.1.3.Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ……………………………………….28. 2.2. Tevékenységek szerepe a nevelési célok érdekében…………………….….…….….30. 2.2.1. Játék és tanulási tevékenység…………………………………………….………...32. 2.2.2. Munkatevékenység…………………………………………………………………37. 2.2.3. Szabadidős tevékenység………………………………………………….……..….39.
3. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 3.1. Anyanyelv………………………………………………………………………...…40. 3.2. Matematika……………………………………………………………………….… 41.
A piacgazdaság új jelenségei városunkban is tapasztalhatók, melyek kihatnak a családok életkörülményeire. A település intézményhálózata teljes körű. A közösségi nevelés első színtere a bölcsőde. Intézményünk önkormányzati fenntartású. Integrált óvodai egységként 1 központi óvodával, 3 telephelyen, 12 csoporttal Derecske város különböző részein helyezkedik el. 3 óvodai egység a város középpontjában, míg egy a központtól távolabb, csendes településrészen található. 2008. április 01.-től óvodánk önálló szakmai intézményegységeként bölcsődei csoport működik, amely a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.
3.3. Természet-társadalom-ember………………………………………………………..43. 3.4. Művészeti tevékenységek……………………………………………………...…… 45.
Óvodánkban a társadalom valamennyi rétegéből származó gyermek megtalálható. Ez egyrészt
3.4.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás……………………….…………………….…...47.
egészséges szociokulturális összetételt eredményez, másrészt, a családok eltérő szociális
3.4.2. Vizuális tevékenység………………………………………………………….…. .47.
körülményeiből adódóan a gyermekek más-más szükségletekkel, igényekkel jelentkeznek
3.4.3. Ének-zene, énekes játék……………………………………………….………..…49.
óvodánkban.
3.5. Mindennapos testnevelés……………………………………………….…………...51.
Egyre több a nehéz körülmények között élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
4. NEVELÉS TERVEZÉSE………………………………………….…..54.
Intézményünk 2008.
5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI TERVE………………….…… 58.
városunkban élő HHH-s gyermekek felvételi igényét minden esetben kielégítjük. Folyamatosan
6. AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI RENDSZERE……………....63
biztosítjuk a csoportokban a HHH. –s gyermekek arányos elosztását.
szeptemberében bekapcsolódott
az
Integrációs
Programba.
A
Fogadjuk az óvodákba jelentkező Sajátos Nevelési Igényű gyermekeket. Nevelésüket integráltan az SNI.-s gyermekek Óvodai nevelésének Irányelve alapján valósítjuk meg. Feladatunk a gyermekek felzárkóztatása, az egyéni képességek szerinti differenciált fejlesztés. Figyelmünket azonban nem kerülhetik el a tehetséges gyermekek sem, így feladatunk fejlesztésük, tehetségük kibontakoztatása is.
21
22
1.2. Humán erőforrások
1.3. Tárgyi dologi erőforrások
Az óvoda dolgozói
Fő
Az óvoda részben önálló gazdálkodású intézmény, előirányzatok felhasználásában önálló
Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus
25
jogkörrel rendelkezik.
Szakképzett dajka
11
A 3 telephelyen az óvodák épületeinek állaga felújítást igényel.
Dajkai képzettséggel nem rendelkező dajka
2
A legújabb épületünk a Damjanich úti óvoda, amely a város központjától 3 km-re lévő
Egyéb munkakörben foglalkoztatottak
10
városrészen helyezkedik el. Itt 1 csoport, 30 fő elhelyezésére van lehetőségünk. Az épület
Összesen
48
adottságai, a kiszolgáló helyiségek megfelelnek az óvodai nevelésben szükséges feltételeknek. Az udvara az összes telephelyhez viszonyítva itt a legnagyobb.
Óvodánk nevelőtestülete jó szakmai felkészültségű, elhívatott. Nyitott az új kezdeményezések
A városrész lakosságának összetételéből adódóan, a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek
iránt. Az óvoda minden dolgozója törekszik arra, hogy az óvodás gyermekek fejlődéséhez
ebben az óvodában található. A központi óvoda bővítésével kívánjuk megszüntetni a spontán
szükséges, optimális nevelési feltételek biztosítva legyenek.
szegregáció folyamatát.
Nevelőtestületünk igénye a folyamatos szakmai megújulás.
A Köztársaság úti óvoda épülete 3 csoport számára elég szűkös, egy csoport ideiglenesen van
Óvodapedagógusaink alapképzettségen felül a szakvizsgák és a továbbképzések elvégzésével a
kialakítva, több felújítási munkálat vár megoldásra.
következő területeken szereztek nagyobb kompetenciát:
A központi épületben 8 csoport elhelyezésére került sor. Ezen épületek állagmegóvása is elmaradt az utóbbi időben.
2 fő – Tanügy-igazgatási, nevelési intézményi ismeretek.
Az óvodák felújítási igénye és működtetésének hatékonysága szempontjából egy új óvoda
3 fő – Differenciáló, fejlesztő pedagógiai ismeretek. Ezen
kívül
logopédia,
vizuális
nevelés,
kismesterségek,
gyógytestnevelés,
kialakítása lenne a legcélszerűbb, melyet a fenntartó önkormányzat is támogat és lépéseket tett a tervek megvalósításának érdekében.
drámapedagógia, informatika, A megszerzett ismeretek nevelőmunkánk hatékonyságát növelik, hozzájárulnak célkitűzéseink
A csoportszobák minden óvodában az óvónők ötletessége és ízlésvilága nyomán barátságosak,
eléréséhez.
esztétikusak, kellemes családias hangulatúak.
Óvodapedagógusaink az elkövetkező időkben olyan továbbképzésekben vesznek részt, amely a HHH. gyermekek eredményes képességfejlesztéséhez szükséges kompetenciákat növeli.
Az elmúlt években a lehetséges fejlesztés irányát és tartalmát programunk eszköz és
Drámajáték
felszerelések jegyzéke adta. A szemléltető eszközeink, a játékállományunk, évről-évre, ha
Anyanyelvi nevelés játékos módszerekkel
kismértékben, is de gyarapszik.
Difer mérőeszköz alkalmazása
A beszerzések forrását pályázati források, szülői felajánlások, alapítványunk bevételei és kis
Okos/koc/ka
mértékben, a költségvetésben biztosított pénzeszközökből fedezzük.
fejlesztő játék alkalmazása az egyéni képességek mérésében és
A balesetveszélyes udvari játékok cseréje szintén pályázati úton és alapítványi forrás
fejlesztésben
felhasználásával történik. Információhordozó, közvetítő eszközök tekintetében az utóbbi években javulás tapasztalható, 1db korszerű számítógép konfiguráció, Internet hozzáférési lehetőség, fénymásoló, valamint fax áll rendelkezésre a központi óvodában. A szülők segítségével több gyermekcsoport felszereltsége gyarapodott televízióval, DVD lejátszóval, kazettás magnóval.
23
24
•
2. FEJLESZTÉS TARTALMA
Nevelő hatások tudatos alkalmazása az együttműködés, és társas érintkezés alakítása érdekében.
•
megfelelő nevelés.
Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú
Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek egyéni szükségleteinek
•
Az érzelmi alapigények kielégítése, biztonságérzet, védettségérzet megteremtése.
óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés
2.1.1. Egészséges életmódra nevelés
fogja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. Az egészségmegőrzés szempontjából lényeges a természet közeli életmód, a test, a lélek, a környezet harmóniájának megteremtése.
A feladatrendszer elemei: Társas és közösségi tevékenység
Óvodánkban rendszeres szűrővizsgálatok teszik lehetővé a veleszületett rendellenességek korai
Játék és tanulási tevékenység.
felismerését és mielőbbi korrekcióját: szemészeti szűrés, beszédhibák felismerése, testtartási
Munkatevékenység.
rendellenességek felismerése, eltérő magatartási formákkal rendelkező gyermekek vizsgálata.
Szabadidős tevékenység. Cél: A gyermekek egészségének, edzettségének, egészséges táplálkozásának biztosítása, A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek, komplex módon, egymást
alapvető szükségleteinek kielégítése, a helyes életritmus, a mozgásigény, és a pihenés helyes
kiegészítve jelennek meg. A feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól,
arányának megteremtése.
mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges életmódra nevelésben:
2.1. Nevelés Nevelési célunk: •
•
•
az egészséges óvodai környezet megteremtése,
•
egészségtudat, egészséges táplálkozási szokások kialakítása
•
a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása,
•
a gyermek gondozottságának biztosítása,
•
a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.
•
bekapcsolódás az egészségügyi szűrővizsgálatok szervezésébe
Sokoldalú képességfejlesztés során tevékenységek közben, élmény gazdag környezetben egyéni fejlődésük tiszteletben tartásával, önálló gondolkodású, személyiséggé váljanak, s
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében jelentős azoknak a száma, akik az
rendelkezzenek az iskolakezdéshez szükséges képességekkel.
alapvető higiénés szokások egy részével a családi környezetben eddig nem találkoztak. Az
A kommunikációs és együttműködési képességfejlesztés magasabb szinten történő
otthon
megvalósulása annak érdekében, hogy a gyerekek képessé váljanak az önkifejezésre, a
óvodapedagógusok kiemelt feladata a HHH. gyerekek körében
társakkal való együttműködésre.
•
megismert
higiénés
szokások
területén
is
Célérték, a fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére:
•
Testápolás: • 25
tapasztalhatóak.
Alapvető higiénés szokások kialakítása
Nevelési feladatunk: A családi neveléssel együtt az elsődleges szocializáció alakítása.
hiányosságok
önállóan mosakodjanak, törölközzenek, használják a körömkefét, 26
•
önállóan használják a wc-t, vigyázzanak a mosdó rendjére,
•
zsebkendőjüket használják, tüsszentéskor, köhögéskor tartsák a szájuk elé,
•
önállóan mossanak fogat, használat után a fogápoló szereket rendben, tisztán tegyék a
Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításakor az óvónő a gyermekek érdeklődésére,
helyére.
kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve, biztosítson a gyermekeknek változatos
Az óvodapedagógus feladatai az értelmi nevelés terén:
tevékenységet. Ezeken keresztül szerezhetnek tapasztalatokat a természeti és társadalmi Öltözködés:
környezetről. A megfelelő ismeretek mélyítése, rendszerezése, a képességek, készségek
•
önállóan öltözzenek, vetkőzzenek, ruháikat, ágyneműjüket összehajtva tegyék a helyére.
fejlesztése, történjen differenciált, egyéni-módon, mikrocsoportos formában
•
tudjanak cipőt fűzni és kötni,
•
•
öltözködésben tudják megválasztani a helyes sorrendet,
- látás finomítása,
•
önállóan ítéljék meg az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztását,
- hallásfejlesztés,
•
használják a lábtörlőt, és egyéb takarítóeszközöket.
érzékelés és észlelés fejlesztése
- egyensúlyi érzékelés fejlesztése, •
megfigyelés fejlesztése - az érzékelés-észlelés finomításával céltudatossá tesszük a gyermeki megfigyelést.
Étkezés: •
étkezéskor önállóan szedjék a számukra szükséges életmennyiséget,
•
figyelem fejlesztése,
•
megfelelően használják az evőeszközöket. Igényeljék az asztal esztétikus rendjét,
•
emlékezet fejlesztése,
viselkedjenek kulturáltan étkezés közben.
•
képzelet fejlesztése,
legyen igényük minél több gyümölcs és zöldségfajta fogyasztása iránt.
•
gondolkodás fejlesztése,
•
- gyakorlati feladatok megoldása folyamán fokozatosan alakulnak ki a gondolkodó A környezet rendben tartása:
tevékenység különböző formái, a szemléletes cselekvő, a képszerű majd fogalmi
•
ügyeljenek saját személyük és környezetük gondozottságára, rendjére,
nyelvi gondolkodás;
•
tudjanak csendben közlekedni, ajtót nyitni, csukni,
•
a játék és egyéb eszközöket használják rendeltetésüknek megfelelően, bánjanak óvatosan
•
a gondolkodás és beszéd kapcsolata,- feladatunk, segítséget nyújtani a gondolatok kifejezésére szolgáló világos és tömör nyelvi forma megkereséséhez
Célérték, a fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére:
az eszközökkel,
• a csoportszoba berendezéseket, használt eszközeinek tudják a helyét és törekedjenek a rend megtartására. 2.1.2. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Minden gyermek az óvodába lépés pillanatától, az óvodában tartózkodás idejéig önmagához képest a leg optimálisabban fejlődjön az értelmi képességek terén. 2.1.3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
Munkánk során felmérjük a gyermekek óvodán kívül szerzett ismereteit, tapasztalatait. Meglévő ismereteiket pontosítjuk, elmélyítjük, gazdagítjuk. Elősegítjük a korszerű látásmód megalapozását. Az értelmi képességek fejlesztése óvodai nevelésünk fontos feladata. Cél: A gyermek értelmi képességei az óvodába kerüléstől az óvodában nevelkedés végéig önmagához képest a leg optimálisan fejlődjön .
27
A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelést. Az óvodai nevelés alapvető keretei biztosítják a gyermekek testi-lelki harmóniáját. Ez az alap ahhoz, hogy fejlesztő munkánk eredményes legyen Fontos, hogy a beszoktatás pillanatától az óvodás kor végéig biztosítsuk a családias, szeretetteljes biztonságot nyújtó légkört.
28
.Az óvónők beiratkozáskor megbeszélik a szülőkkel a beszoktatás menetét. A gyermek
•
beilleszkedésének zavaró tényezője lehet a félelem és a gátlás. Az óvónő mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a helyzetek feloldódjanak.
a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban,
•
A tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, az óvoda minden dolgozójával szemben
a
gyermekcsoporton
belül
az
együttműködés,
az
együttjátszás,
együttdolgozás
képességének kialakítása és gyakorlása,
követelmény. Az óvónő első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, a
•
a konfliktusok kezelése,
másság elfogadásában. Az ő feladata megszervezni a gyermekek életrendjét és azokat a
•
a társakért, a csoportért érzett felelősségérzet kialakítása,
tevékenységeket, melyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Különös jelentőségű a közös
•
a társak és felnőttek iránt érzett bizalom és elfogadás alakítása
élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása.
•
a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása,
Segíti a gyerek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség,
•
arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányába.
figyelmesség, akarat, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését.
•
A HHH. gyermekek körében a szokásrendszer tudatos alakítása, beilleszkedésük elősegítése
Cél: A közösségi és egyéni nevelés területén a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, a közösségen belül, a csoport normái alapján. . Az érzelmi nevelés, feladatai szocializációbiztosítása •
szeretet és kötődés képességének fejlesztése,
•
a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése,
•
az élménybefogadás képességének fejlesztése,
•
érzelmi kontroll kialakítása, fejlesztése,
•
az ösztönök, és az érzelmek irányításának fejlesztése,
•
az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.
•
viselkedjenek tisztelettudóan,
•
fogadják el a tevékenységek által megkívánt magatartásformákat,
•
ha szükségét látja, segítsenek a felnőtteknek és egymásnak,
•
érdeklődjenek a közvetlen környezetükben élő gyermekek és felnőttek iránt,
•
legyenek türelmesek egymással,
•
érzelmileg és értelmileg legyenek képesek azonosulni az óvónő kéréseivel, társaikkal, és fogják fel egymás metakommunikatív jelzéseit,
•
jelezzék mondanivalójukat, érthetően válaszoljanak és türelmesen hallgassák meg egymást,
•
érdeklődéssel és aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben és örüljenek az együtt elért eredményeknek,
•
Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelés megvalósításában: •
Célérték, a fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére:
a család-óvoda kapcsolatának kialakítása már az óvodába bekerülés előtt elkezdődik, családlátogatás, óvodai rendezvényekre való meghívás, Házirend megismertetése,
•
a csoportszoba hangulatos berendezése,
•
barátságos, derűs légkör biztosítása,
•
az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése
•
biztonságos, nyugodt óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a
alakuljon a közösséghez tartozás érzése és rendelkezzenek társkapcsolatokkal a csoporton belül,
•
alakuljon felelősségtudatuk.
2.2. Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.
gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kapcsolat felvételre,
Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: •
biztosítsa minél változatosabb, több fajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek);
29
30
•
a tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a
•
óvodában elsősorban az óvoda mindennapi életének mozzanatai és a játék nyújtanak
gyermekek aktuális élményvilágára; •
élmények
nyújtásával
segítse
elő
a
minél
sokrétűbb
és
minél
állandó alkalmat,
komplexebb •
tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban; •
a nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció fejlesztésére, finomítására az
ahhoz, hogy a gyermekek összefüggően, folyamatosan, árnyaltan és örömmel beszéljenek a beszédhelyzetek biztosítása elengedhetetlenül szükséges,
lakóhelyünk közeli és távoli természetvédelmi tájainak megismertetése; A HHH gyermekek körében az ingerszegény környezet okozta hátrányok kompenzálása.
•
helyes hangerő alkalmazása,
Általános ismeretek bővítése
•
helyes hangszín-hangsúly alkalmazására szoktatás,
•
helyes térköz szabályozás megtanítása,
Az óvónő és a dajka együttműködése
•
a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, szókincs gazdagítása
Óvodánkban a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolt, mert a dajkát a
•
beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése
pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A tízóraival kapcsolatos munkálatok
•
a tekintettartás, mimika, gesztusok kapcsán a legkisebb jelzéseket is felfogni, érteni,
•
elvégzése után az óvónő kérésére legyen bent a csoportban és vegyen részt a gyermekek felügyeletében. A gondozási teendők ellátásában kérjük a segítségüket. (pl: öltöztetés,
kimondva vagy kimondatlanul reagálni rá, •
tisztálkodás, étkezés, teremrendezés, séta, kirándulás). A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki –éppúgy, mint az óvodapedagógus – magatartásával, teljes lényével,
minden helyzetben a verbális és nonverbális kommunikáció összhangjának megteremtésére törekedjünk.
•
A HHH .gyermekek körében a alapvető szókincs felmérése és intenzív fejlesztése
beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. A képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg.
2.2.1. Játék és tanulási tevékenység
Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: •
folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit;
•
A játék jellemzői óvodáskorban: A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb, sajátosan céltudatos, cselekvési, illetve tevékenységi forma. Külső céltól független, belülről motivált, szabadon választott, önkéntes
a folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről,
tevékenység. Magáért e tevékenység öröméért végzi a gyermek.
ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére; •
a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre kiszabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást;
•
„Gyermekeink úgy fognak holnap dolgozni, ahogyan ma játszanak: alaposan és kitartóan vagy figyelmetlenül és unottan.”
minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen
(Elisabeth Plattner)
fejleszteni. •
A gyermekek fejlettségi szintjének megállapítására elvégezzük a Difer mérést. A mérés
Cél: Olyan örömteli játéklehetőségek megteremtése, amelyben a cselekvések gyakori
eredményeiből kiindulva egyéni fejlesztési tervet készítünk a gyermekek egyéni differencált
átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei, élményei valóra válnak. Játék során a
fejlesztésére, képességeik kibontakoztatására
gyermekekben olyan tulajdonságok fejlődjenek ki, melyek később elősegítik a társadalomba való beilleszkedés képességét. (önállóság, mások tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség,
Az
óvodapedagógus
feladatai
a
metakommunikációs
képességek
fejlesztésének
alá-fölé rendeltség elfogadása )
folyamatában:
31
32
Feladat: Biztosítani kell azt, hogy a gyermekeknek a játék során legyen lehetősége
•
legyen önálló, kezdeményező megnyilvánulása,
feszültségeit, belső problémáit felszínre hozni és kifejezni.
•
domináljanak pozitív érzelmei társa iránt, ugyanakkor próbálkozzon önálló konfliktus megoldással,
Játékfajták: -
gyakorló játék;
-
szerepjáték;
-
barkácsolás;
-
dramatizálás, bábozás;
-
építő-konstruáló játékok;
-
szabály játék.
•
legyen tevékeny és kezdeményező magatartású,
•
legyen képes a kreatív együttműködésre (mások ötletei iránt nyitottság, magatartásmódok szerepek felcserélése, rugalmas átalakítása),
•
vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban,
•
legyen képes a játékszabályok önkéntes vállalására (tartsa be és kövesse a megismert szabályokat),
•
egyéni ötlete alapján különböző anyagok felhasználásával, kombinálásával készítsen modelleket, maketteket,
•
Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:
saját fejlődési – érési tempójának megfelelően legyen képes élményeinek eljátszására.
•
nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése,
•
a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára,
A tanulás jellemzői óvodáskorban:
•
a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása,
A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a
•
ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához,
•
az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék
tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek.
fejlesztése érdekében, •
Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a
helyi sajátosságokból adódóan évszaknak megfelelően folyamatos élménynyújtással
verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban
lehetőségek biztosítása a gyermekek számára a játéktevékenység sokrétű gyakorlására (pl:
szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A
természeti környezetünk változásai, gazdasági udvarok, kertek jellemzői, foglalkozások
nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül
stb. megismertetése),
spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek.
•
a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,
A tanulás tehát spontán és irányított tapasztalatok rendszere.
•
szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel.
Spontán (óvodán kívüli) tapasztalatok:
•
A HHH. gyermekek megismertetése a játékeszközökkel, az azokkal való játszás
-
a társak által közvetített tapasztalatok,
szabályaival. Együttműködési képességük fejlesztése a játékban, példaadással, közös
-
az utcán ért hatások,
játékkal.
-
a tömegkommunikációs hatások.
A fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: •
Szervezett (irányított) tapasztalatok:
egyéni fejlettségének megfelelően válasszon játékot, váljon alkalmassá a csoportban való játékra,
•
legyen igénye a közös játék iránt, 33
-
tapasztalatszerzés,
-
élménynyújtás, 34
-
•
foglalkozások-kezdeményezések.
A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének.
képességek, készségek kompetenciák mérése, fejlesztése, differenciált egyéni módon, mikrocsoportos formában
Cél: A gyerekek élményeikre, tapasztalataikra alapozva szerezzenek ismereteket a szűkebb és
•
a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése,
•
lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a
tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről. Így egyszerre, egy időben, kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. Örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, amelyeket
felfedezés, a kutatás örömeit, •
a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása,
•
a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése,
óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is.
•
olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti,
Feladat: Az ismeretek nyújtása a gyermek tapasztalataira, élményeire épüljön. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttassuk el a gyermekekhez azt, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, mivel a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kell kiindulni. Megfelelő színvonalú, képességeinek megfelelő feladatok elé állítsuk a gyerekeket, legyen sikerélménye,
•
olyan lehetőségek biztosítása, amely során a gyermek közvetlen tapasztalatokat szerez, megfigyeléseket végez a természeti és társadalmi környezetben,
•
óvodán belül és kívül olyan tevékenységek szervezése, amely felkelti és kielégíti a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését.
•
A HHH gyermekek egyéni fejlettségi szintjéből kiindulva önmagukhoz képest legoptimálisabb fejlettségi szint elérése közös tevékenykedtetés során
mely erősíti a gyermek önbizalmát és bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát és alatta marad saját teljesítőképességének. A gyermekek szellemi és értelmi képességeit olyan módon fejlesszük, hogy 6-7 éves korra
Célérték a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: •
fedezze fel a konkrét összefüggéseket, ok-okozati összefüggéseket, az összetartozó jegyeket, jelenségeket változásukban is,
értelmileg és szociálisan is képessé váljanak az iskolai tanulási forma elfogadására. •
legyen képes élményeit, gondolatait, megfigyeléseit érthetően, mondatokban, szavakban elmondani. A megszerzett ismeretek birtokában legyen képes a valóság és mese elemeinek
A tanulás szervezeti formái -
elkülönítésére,
a tanulás kötetlen és kötött szervezeti formában valósul meg az egész napos tevékenységek
•
együttesében; -
a
tanulás
a
észre a jelenségek változásait és összefüggéseit, beszéljenek róla. Beszédfejlesztés, játék
adta
lehetőségek
figyelembevételével,
a
játékos
helyzetek
megteremtésével folyamatosan történik; -
szókincs fejlesztése, bővítése az irányított és spontán szerzett ismeretek útján, •
a gyermekekkel együtt fedezzük fel, és tárjuk fel a természeti és társadalmi környezet
a gyermekek életkor szerinti csoportosításban dolgoznak, de nem zárkózunk el a további
jelenségeiben rejlő esztétikai, érzelmi, értelmi, erkölcsi tartalmakat és ebben a nevelői
vegyes életkorú csoportok kialakításától sem.
tevékenységben mindvégig kiemelt szerepet kapjon a játékosság,
Az óvodapedagógus feladatai a tanulási folyamatban: •
csoportosan is végezzenek megfigyeléseket, mondják el önállóan tapasztalataikat. Vegyék
•
a tévedést ne kudarcként élje meg és élhessen az újrakezdés lehetőségével.
•
Önmagához képest a legoptimálisabb fejlettségi szintre jusson el.
A megfelelő ismeretek mélyítése, rendszerezése,
35
36
nap készültségben legyenek és veszítsenek játékidejükből. A naposi munka tartalmát a
2.2.2. Munkatevékenység
csoportvezető óvónők határozzák meg csoportonként. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység.
Alkalomszerű munka Egy részük időről-időre ismétlődik, tehát szervezhető, másik része esetleges. Mindezeket a feladatokat a szükségletektől, munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport egy
Cél: A gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése, az önállóság, az
időben végzi, vagy megbízatásként egyes gyerekek teljesítik.
öntevékenység lehetőségeinek megteremtése, a gyerekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani.
Alkalomszerű munkának tekinthető:
A HHH. gyermekek munkához való pozitív hozzáállásának kialakítása a munka eredményének
•
a környezet rendjének biztosítása,
•
játékszerek tisztántartása (babaruhamosás, babafürdetés),
•
udvari játékszerek játék utáni rendbetétele,
Feladat: Olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermekek számára elfogadható,
•
egymás vagy a kisebbek segítése az öltözőben,
életkorukat, teljesítőképességüket nem haladja meg. A munkavégzés ne időszakonkénti,
•
a játékszerek megjavításában való részvétel.
hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba.
•
a foglalkozási eszközök előkészítésébe való bekapcsolódás;
•
a kerti szerszámok tisztántartása, helyretétele.
megtapasztalásával.
Óvodánkban végezhető munkatevékenység fajtái: Növénygondozás
Önkiszolgálás Óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása) a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3-5 vagy 7 éves korban
A növények gondozásával életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyerekek, miközben átélik és megfigyelik közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Ez a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának.
végezhet a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül
A teremben és az udvaron az évszakoknak megfelelően végezhető tevékenységek: élősarok
akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket, amikor képesek rá, de egy
kialakítása, csiráztatás, rügyeztetés, szobanövények gondozása, fű gereblyézése, falevelek
bizonyos életkori szinten már bizonyos feladatok elvégzését elvárjuk a gyermekektől.
összegyűjtése, az udvarra ültetett virágok, sövények gondozása. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre a szükséges eszközök, szerszámok és azok bármikor hozzáférhető helyen szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak.
Közösségi megbízatás- Naposság
Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:
A napi munka gyakorlása során a gyerekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A naposságot 4 éves kortól lehet bevezetni. A naposság feladattudatot feltételez, figyelem összpontosítást igényel. Ezért óvja a naposokat az óvónő attól, hogy egész 37
38
•
•
minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet,
A szabadidős tevékenység során a gyermeknek sokszínű tevékenységek állnak rendelkezésére,
illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet,
amelyből önként, szabadon választhat. Óvodánkban a szabadidős tevékenységek feladatait
folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára
minden óvónő elsősorban a saját csoportján belül valósítja meg.
megfelelő munkaeszközöket, •
•
•
a munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik
Cél: A gyerek megtanulja, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló,
és használhatják a szükséges eszközöket,
rendelkezésre álló idővel.
adjon
lehetőséget
a
gyermekeknek
bármilyen
őket
érdeklő
munkatevékenység
elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek
Feladat: Olyan sokszínű, változatos tevékenységek biztosítása, amelyek lehetővé teszik a
teljesen összhangban,
gyermekek szabadidejének élményekkel teli tartalmas eltöltését.
arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat,
•
teremtsen lehetőséget rendszeresen visszatérő feladatok végzésére.
•
Munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése
A szabadidős tevékenységek által lehetővé válik a tágabb közösséghez való tartozás érzésének fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenység megszervezésében: A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változások lehetőségét és szükségességét.
Szervezőkészség
Törekedjen a zárt csoportszoba kiszélesítésére, keresse a megoldást a mozgás és tevékenységi
Feladattudat
terek kibővítésére.
Együtt munkálkodás, kooperációs készség fejlesztése
Célérték, a fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: A döntési képesség fejlesztésével alakuljon ki a gyermek idővel való gazdálkodási képessége.
Célérték, a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: •
törekedjenek önállóságra, vállaljanak önként is feladatokat,
•
ismerjék fel saját képességeiknek határát,
•
végezzenek egyéni fejlettségi szintnek megfelelő feladatokat,
•
teljesítsék pontosan a megbízatásaikat,
•
ismerjék fel a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát,
•
legyenek képesek az eszközök és saját testi épségük megóvására,
közötti kommunikációnak.
•
legyen igényük a kisebb hibák kijavítására,
Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van.
•
gondozzák, óvják a környezetükben lévő növényeket,
Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet.
•
legyenek képesek egyszerűbb munkafolyamatok önálló megnevezésére.
3. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 3.1. Anyanyelv Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek
Cél: Olyan gyermek nevelése, aki tudja önmagát kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, bátran, felszabadultan mondja el élményeit, véleményét, tisztán, érthetően, normál hangerővel
2.2.3. Szabadidős tevékenységek
beszél. 39
40
Óvodai nevelőmunkánkban építhetünk ezen tapasztalatokra, élményekre. A matematikai Feladat: A gyermek önbizalmának, szociális kapcsolatainak kialakítása, amely elősegíti a
képességek játékosan, tevékenységükben továbbélve fejlődnek, alkalmazkodva a csoport, az
zökkenőmentes tanulmányok megkezdését.
óvoda adottságaihoz, helyi sajátosságaihoz.
Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:
Cél: A gyermekek játékos, komplex módon tapasztalják meg és alkalmazzák a mennyiségi,
•
beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása,
formai, kiterjedésbeli összefüggéseket.
•
arra nevelje a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket,
•
lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlása,
Feladat: A gyermekek logikus gondolkodásának problémafelismerő és megoldó képességének
•
képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni,
és kitartásának fejlesztése.
•
a gyermekek szókincsének folyamatos bővítése,
A térbeli tájékozódás képességének kialakítása, cselekvésben és verbalitásban.
a beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi
Halmazképzési és számlálási képességének fejlesztése.
kifejezés eszközeit variálni,
Differenciált egyéni fejlesztés, feladatadás, felzárkóztatás.
• •
beszédmegértés fejlesztése,
•
beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása,
•
a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása,
•
a beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.
•
Hatékony fejlesztés a drámapedagógia eszközeivel, anyanyelvi játékokkal
Tartalom: 14. minőségi eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb), 15. mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, eggyel több, a 6 több mint az 5), 16. a mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás), 17. tő- és sorszámlálás (kb. 10-ig),
Célérték, a fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: •
nyugodtan, figyelemmel hallgassák végig az óvónőt és a körülöttünk lévő felnőtteket, társakat,
•
tudják megfogalmazni az általuk feltett kérdéseket, válaszokat, gyarapodjon szókincsük
•
tisztán ejtsenek minden beszédhangot, komoly beszédhibával előfordulhat, hogy logopédus közreműködésével sem éri el a kívánt szintet,
•
elbeszélésük legyen folyamatos, a tapasztalatok során kibővült szókincsüket aktívan használják,
•
18. testek körberajzolása, színezése (síkformák, kör, háromszög, négyszög illetve gömb, kocka), 19. azonosság, egyenlőség megfigyeltetése (színezés, tépés, vágás, festékfolt), 20. becslések, mérések (felület, térfogat), 21. vonalak megfigyeltetése (áthúzás, beszínezés, egyenes, ferde, görbe vonal rajzolása, zárt vonalak), 22. térbeli tájékozódás (nagymozgás térben, tükörben, tárgyakhoz viszonyítva, testrészek mozgatása párhuzamosan, ellentétesen, testrészek helyzetének változtatása),
beszédüket kísérhetik természetes gesztusokkal, arcjátékkal.
23. tárgyak, illetve ezek részletinek absztrakt jelzések értelmezése, számlálása, másolása.
3.2. Matematika
Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés során:
A gyermeket óvodába lépését megelőzően is érik olyan élmények, melyek hatására felfigyel a dolgok mennyiségi, minőségi összetevőire, és érdeklődni kezd a matematikai ismeretek iránt.
41
•
az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését,
42
•
a komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden
Feladat: A gyermekek tapasztalataikra, élményeikre alapozva szerezzenek ismereteket
esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A
szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetükről. A megszerzett ismeretek
matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.
mélyítése, rendszerezése. Tartalom:
Célérték, a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: •
legyenek
képesek
több
térbeli
kiterjedési
fokozatot
felsorakoztatni,
egymással
A társadalmi környezet témakörei: •
az óvoda és környezete (szűkebb-tágabb),
•
a felnőttek munkája, a gyermekek tevékenysége,
tenni, vagy kisebbet vagy kevesebbet, illetőleg nagyobbat vagy többet létrehozni,
•
közintézmények, iskolák, orvosi rendelő, mentőállomás, gyógyszertár,
tudjanak 10-et vagy 10-en aluli mennyiséget cselekedve két vagy többfelé bontani, a
•
a család,
bontott mennyiség részhalmazáról megállapítani, hogy melyik több, kevesebb, illetve
•
a testünk,
ugyanannyi,
•
a közlekedés,
•
tudjanak tárgyakat helyesen megszámlálni,
•
színek, formák, tulajdonságok.
•
használják a tő- és sorszámneveket,
•
legyen képzetük a „pár” kifejezéséről,
•
használják helyesen a térbeli viszonyokat jelentő névutókat személyük és a tárgyak
összehasonlítani és fokozatosságot kifejezni, • •
legyenek képesek kiterjedéseket, mennyiségeket, egymással egyenlővé, ugyanannyivá
A természeti környezet témakörei: •
növények: zöldségek, gyümölcsök tulajdonságaik felhasználása, növényápolás, virágok, lakásdíszítés, esztétika, érzelmek,
vonatkozásában, valamint az előttük vízszintesen fekvő papírlapon. •
állatok: házi és ház körül élő állatok, vadon élő állatok, külső lényeges jegyeik, életmódjuk, hasznuk és felhasználásuk,
3.3. Természet-társadalom-ember •
évszakok: tél, tavasz, nyár, ősz jellemzői, tulajdonságai, a hónapok, napok, napszakok tevékenységei, ünnepek és ünnepélyek, kiemelt feladat a közlekedésre nevelés.
A Tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet
Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében: •
természetben,
szeretetének biztosításával. Példát mutatva a gyermekek számára, megláttatva, hogy mennyire összefügg mindez egymással, és milyen nagy az ember felelőssége a természet és társadalmi
olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a
•
környezet megóvása szempontjából.
tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek saját természeti és társadalmi környezetükből,
Cél: A gyermekek minél több tapasztalathoz jussanak (mozgásos és érzékszervi) az őket
•
tevékenykedéshez,
körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben.
43
biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos
•
foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg,
•
biztosítsuk a feltételeit az élősarok kialakításának,
44
•
évszakonkénti kirándulás, élményszerző séta szervezése, a természet változásainak
Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik képesek a kreativitásra, az alkotó gondolkodásra és
megtekintése, érzékeltetése, a közlekedési ismeretek, viselkedési szabályok tudatosítása
cselekvésre.
céljából, •
évszakonkénti mezőgazdasági munkák figyelemmel kísérése (vetés, betakarítás),
Feladat: A gyermekek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének értékítéletének pozitív
•
háziállatok természetes környezetben való folyamatos figyelése.
megalapozása, fejlesztése. 3.4.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás
Célérték, a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: •
ismerje meg az óvoda szűkebb-tágabb környezetét,
•
tudja személyi adatait (név, lakcím, szülők neve, foglalkozása, munkahelye),
A személyiségfejlesztés alapja óvodáskorban a mese. A mesehallgatás, a versmondás, a verses
•
nevezze meg testrészeit,
szöveggel kísért játék, a bábszínház, a dramatizált mese azon túl, hogy hozzájárul a gyermekek
•
nyilvánuljanak meg az érzelmei,
•
alakuljanak ki higiéniai szokásai,
•
legyen fogalma az orvos gyógyító munkájáról,
•
tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a hónapok, a napok nevét, sorrendjét és a napszakokat,
•
nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (közlekedési lámpa színei,
jó közérzetéhez, az anyanyelvi nevelés semmi mással nem pótolható lehetősége. Olyan beszédhelyzet, amely erős, tartós, önkéntelen figyelmet vált ki. Mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy
gyalogos átkelőhely),
az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese, vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja.
•
ismerje fel a színeket,
•
helyezze főbb csoportjaiba az élőlényeket (ember, állat, növény),
•
tudjon alapvető növény- és állatgondozási műveletekről,
Cél: Alakuljon ki a gyermekekben az irodalom iránti fogékonyság, a könyvek szeretete és
•
a tevékenységek folyamán megismert kifejezéseket alkalmazza,
megbecsülése. Az érthető, kifejező beszéd és a belső képalkotás készségének kialakítása.
•
az időrendi sorrendiséget felismeri, helyesen alkalmazza.
Feladat: Az irodalmi alkotások adjanak lehetőséget a gyermekeknek minél több élmény átélésére, elképzeléseik megvalósítására, feszültségeik levezetésére. Tartalom:
3.4. Művészeti tevékenységek
Nyugodt körülmények biztosítása a nap bármely időszakában beszélgetésekre, irodalmi
A művészet ismerete, szeretete, esetleg művelése már óvodás korban elkezdődik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése, sajátos nézőpontból, egyéni szűrőkön keresztül. A művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket a nap folyamán, játékidőben, vagy szabadidőben bármikor gyakorolhatnak a gyermekek. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás, valamint a környezet esztétikája tartozik.
élménynyújtásra (mondókák, versek, állat-, tündér-, folytatásos és népmesék.) Az egésznapi tevékenységük során folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek kifejezőkészségét, beszédfigyelmét, a hangok helyes ejtését, szókincsbővítését. A könyvek nézegetése a könyvespolcon és a könyvtárban. Színházi élmények nyújtása, gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése. Multikulturális tartalmak beépítése. Az óvodapedagógus feladatai mese-vers, dramatizálás, bábozás területén: •
45
a nyelv szépségének megismertetése,
46
• • •
változatos irodalmi élmények nyújtása az évszakok és az ünnepek figyelembevételével
Lehetőség a gyermek élmény és fantáziavilágának szabad önkifejezésére. A gyermek tér-
(mondóka, vers, verses mese, bábjáték, dramatizálás),
forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk,
a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzetek
igényességük alakítása. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
teremtése,
Feladat: A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása az esztétikum iránti
adjunk lehetőséget arra, hogy eljátsszák, elmondhassák, elbábozzák kedvelt meséiket és az
érzékenység, és értékelő képesség megalapozása.
általuk kitalált történeteiket, •
a gyerekek szókincsének fejlesztése, bővítése,
Tartalom:
•
a beszédkedv felkeltése és megőrzése,
Tájékozódás a térben: a vizuális észlelés fejlesztése, a tárgyak, formák, alakok egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése, térrészletek összefüggése, arányviszonyok, soralkotás
Célérték, a fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
térben, ritmusképzés, irányok.
•
spontán módon is szívesen mondjon verseket, meséket, mondókákat,
Formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés: anyagalakítások (természetes
•
használják megfelelően a megismert szavakat, ismerje azok jelentését,
•
önállóan is tudjon elmondani, kiegészíteni rövidebb meserészleteket (legalább 4 mese, 4
anyagok, textil, mintázás, papírmunka, konstruálás)
vers),
Képalakítás vizuális elemek használatával: tájékozódás a kép síkján (vonalak, formák, színek egymáshoz való viszonya), színek, formák képzése, kompozíciók létrehozása. Környezetalakítás: színbeli, formai rendezés; környezetdíszítés.
•
szívesen, örömmel hallgasson mesét,
•
alakuljon ki igény a mese újrahallgatására,
•
jegyezze meg a mese szereplőit, legfontosabb elemeit,
Néphagyományok, élő és fellelhető népművészet alkotásainak megtekintése.
•
bábozás, dramatizálás, rajzolás, játék során jelenjenek meg a kedvenc meséi, mese
Lehetőség szerint óvodapedagógusi kompetenciákra alapozva hímzés, nemezelés, szövés,
szereplői,
kosárfonás, népi gyermekjátékok, fafaragás, tűzzománc, szűrrátét, néptánc, gyűjtőmunka
Képző és népművészeti alkotások: képnézegetés, múzeum és tárlatlátogatás, köztéri szobrok, parkok, utcarészek megtekintése.
•
türelmesen és figyelmesen hallgassák végig a felnőtteket és társaikat,
•
tudjon kapcsolni az egyes ünnepi alkalmakhoz irodalmi szövegeket, dalokat,
Az óvodapedagógus feladata a vizuális nevelés folyamán:
•
alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (kérés, köszönés),
•
•
kövesse figyelemmel korának megfelelő színházi előadások cselekményeit,
•
alakuljon ki a belső képalkotás képessége, ami az olvasás alapja.
az egész nap folyamán lehetőségek biztosítása térben és eszközök tekintetében, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek,
•
a gyermekek megismertetése különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai elemekkel,
•
3.4.2. Vizuális tevékenység
vizuális műveletek: időrendiség felismerése, alakok, formák megismerése, vizuális memória fejlesztése,
A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a
•
a képi gondolkodás és a térbeli tájékozódó képesség fejlesztése.
természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Lehetőséget
•
a finommotorikus mozgás fejlesztése, mozgáskoordináció alakítása.
biztosítanak a vizuális tevékenységekhez az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a A fejlesztéshez szükséges eszközök:
gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat.
Természetes anyagok, papírok, ragasztók, kréták, plasztikai anyagok, vegyes festékek, Cél: A vizuális tevékenység a tárgyi világ megismerése, az újraalkotás a gyermek számára
rajzeszközök, szövőkeretek, textil, üveglapok, fonóállvány.
örömteli cselekvés legyen. Az érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt. 47
48
Vizuális tevékenységek:
3.4.3. Ének-zene, énekes játék
•
rajzolás: kréta, ceruza, filctoll, pálcika, rajz, kontúrozás,
•
festés: nyomat, törlés, lazúrozás, pecsét, mozaik, tojásfestés,
Az óvodai ének-zeneinevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok,
•
mintázás: vizes homok, főzött gyurma, liszt gyurma, plasztilin, hó, jég,
mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi
•
szövés: szövéskereten (textilből, fonalból),
ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertetünk a gyermekekkel.
•
fonás: természetes anyagokból,
Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására.
•
papírmunkák: hajtogatás, vágás, tépés, gyűrés, tapétázás, sodrás, ragasztás, fűzés,
A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és
barkácsolás,
alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.
•
textilmunkák: barkácsolás, bábkészítés, varrás, pamutragasztás, textilkép, csomózás, Cél: A közös játék és a közös éneklés örömének megéreztetése. Esztétikai és művészeti
kötözés, vágás, ragasztás, •
termések: mozaik, barkácsolás, nyomat,
•
növények: préselt levelekből, virágokból kép, faág-, virágkompozíció.
élménynyújtás a zene eszközeivel.
Feladat: A gyermekek ének-zenei kultúrájának, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése.
Célérték, a fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: •
legyenek képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének felismerésére, a tér rendezésére,
•
kép kialakításaiban jelezze az elemi térviszonylatokat, használja a képi kifejezés változatos
Tartalom: •
altatók, arc-kéz, ujj, lábjátékok, lovagoltatók, kiolvasók,
eszközeit,
körjátékok, kérdezgetők, felelgető, szerepcserés kifordulós körjáték, lánykérős-
•
alkotásaiban hangsúlyozza a jellemző jegyeket, formákat,
•
jelenjenek meg emberábrázolásaikban a részformák egyszerű mozgások jelzései,
•
megfelelően használják az eszközöket, alkalmazzák a különböző technikai eljárásokat és
lakodalmas párválasztás, táncok, sorlánc, kapu-híd, egyéb játékok, tréfás csúfolók,
egyszerű munkafogásokat, •
évszakokhoz kapcsolódó dalok,
megfigyelés, emlékezet, elképzelés alapján díszítsen és készítsen képeket, tárgyakat,
ünnepekhez kapcsolódó dalok (köszöntő, anyák napja, karácsony, télapó, állatok),
kompozíciókat, •
ismerje és alkalmazza a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatait, érvényesüljenek a színkeverés lehetőségei, fejlődjön az esztétikum iránti érzékenysége, legyen jellemző a színek egyéni alkalmazása,
•
örüljenek alkotásaiknak, és a közösen készített kompozícióknak,
•
rendelkezzen a feladatvégzésre irányuló akarat és figyelemösszpontosítás képességével koordinált szem és kézmozgással,
•
tudjanak beszélgetni az alkotásokról, fogalmazzák meg értékítéletüket,
•
tudjanak rácsodálkozni a szépre, tudjanak gyönyörködni benne.
Magyar népi gyermekjátékok, mondókák:
egyéb dalok. •
gyermekeknek írt műdalok,
•
más népek dalai, gyermekjátékai,
•
hangszeres zene (alkalmi dalok, ünnepi dalai),
•
kis hangterjedelmű magyar népdalok,
•
alkalmi hangversenyen való részvétel megszervezése.
Óvodapedagógus feladatai az ének-zenei nevelés során:
49
•
felkelteni a gyerekek zenei érdeklődését,
•
formálni a zenei ízlését, 50
•
megszerettetni a közös éneklést,
•
életkoruknak megfelelő dalok, mondókák megismertetése,
Feladat. A mozgás megszerettetése. A természetes mozgáskedv fenntartása. Mozgásigény
•
zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztés, ritmusérzék, belső hallás, éneklési
kielégítése. Pozitív személyiségi tulajdonságok kialakítása.
készség, kreativitás éneklésben, mozgásban, ritmusban, •
ünnepekhez, évszakokhoz, állatokhoz kapcsolódó dalok bemutatása,
Tartalom:
•
magyar népi mondókák, gyermekdalok, népi gyermekjátékok, fűzések, más népek dalainak
A mindennapi testnevelés tartalmát tekintve jórészt természetes gyakorlatok képezik, melyeket
megismertetése, multikulturális tartalmak megismertetése
a legváltozatosabb formában, különböző eszközökkel és eszköz nélkül is lehet gyakorolni.
•
zenehallgatás élményének befogadása. A gyakorlatok végrehajtási fokozatai: •
járások: speciális járások – egyensúlyozó járás,
Célérték, a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
•
futások: lassú, gyors tempóváltás irányváltoztatással, térd és sarokemelés,
•
tudjon egyenletes dal és mondóka ritmust tapsolni,
•
dobások: hajítás távolba labdával, babzsákkal, vízszintes és függőleges célba,
•
énekeljenek megközelítően tisztán, segítség nélkül, bújtatással, belső hallással, gyorsan-
•
ugrások: helyből távol és magasugrás. Néhány lépés nekifutásból távol és magasugrás, de csak fellazított homokgödörbe,
lassan, hangosan-halkan, •
•
tudja folytatni a megkezdett dalt, mondókát, énekeljen vissza kitalált dallamot,
törzsgyakorlatok: hajlítás, döntés, fordítás, körzés, csúszás: valamely testrészen csúszva
•
ismerje fel néhány hangszer hangját (furulya, dob),
történő haladás (ülve, hason, lábon), kúszás: szorosan a talaj fölött test mellett ellentétes
•
környezetünk finomabb zörejeit (többféle zenei és zörejhangot),
kar-láb munkával történő előrehaladás, változata oldalon kúszva, mászás: térdelőtámasz
•
érdeklődéssel hallgassa az óvónő által énekelt dalt vagy hangszeren előadott művet,
•
tudjon helyes testtartással tempóban járni, csoporttal együtt egyöntetű mozgást, esztétikus
helyzetben történő előre, oldalra, hátrahaladás, változata alkartámasszal, négykézláb járás: talpon és tenyéren történő előrehaladás (kutyajárás, pókjárás, medvejárás, rákmászás, nyusziugrás, békaugrás),
játékmozdulatokat végezni, •
tudjanak megközelítőleg egyszerre, egyszerű táncos mozgásokat helyes testtartással
•
függések: érintő magas szeren (mászókák, Greiswald),
végezni (minimumszint meghatározása 4-12),
•
hossztengely körüli gurulás,
•
óvodai hangszereket (dob, cintányér, triangulum) tudjon megszólaltatni,
•
gurulóátfordulás előre,
•
próbálkozzanak szöveg, dallam, zenei kérdés-felelet, mese kitalálásával.
•
kézállás: guggolásból csípőemeléssel,
•
függőleges repülés,
•
zsugorkanyarulati átugrás: padon,
•
labdagyakorlatok: gurítás kézzel, lábbal pattogtatás, labda átadása, labdavezetés, egykezes
3.5. Mindennapos testnevelés A gyermek legalapvetőbb természetes megnyilvánulása a mozgás. A mozgás fejlődése és a
felső, egykezes alsó, kétkezes felső, kétkezes alsó.
szellemi fejlődés szorosan összefügg. A mozgás akkor éri el fejlesztőhatását, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt környezetben, jó hangulatban, örömmel végzi. A természetes gyakorlatok mellett szabadgyakorlatokat is kell végezni, mely igen alkalmas a Cél: Az egészséges életmód kialakítása. A természetes mozgások fejlesztése, testi képességek
motoros képességek fejlesztésére.
alakítása. Minden gyermek megtalálja a fejlettségének érdeklődésének, temperamentumának megfelelő mozgáslehetőséget. Egészséges versenyszellem kialakítása. 51
52
Szabadgyakorlatok: labdagyakorlat, szabad gyakorlat, karika gyakorlat, bot gyakorlat, szalag, kendő, zászló, kötél, pad gyakorlat, páros gyakorlat. A nevelési programunkban a nevelés minden területén meghatároztuk a fejlesztés A csoport fejlettségi szintjének figyelembevételével játékok: fogó, futó, egyéni, páros,
várható eredményeit az óvodáskor végére, mely egyben nevelésünk célértéke is. Ha, az
csoportos versengések, sorverseny, váltóverseny, szabályjáték.
abban meghatározott célokat a gyermekek 75%-a eléri, teljesíti, akkor a fejlesztésünk eredményes, sikeres.
A helyes lábboltozat kialakítását célzó gyakorlatok: alapgyakorlatok, előkészítő gyakorlatok, szer nélkül végzett gyakorlatok, szerrel végzett gyakorlatok.
4. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI
Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében: •
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai
legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra,
•
•
ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos
biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlatának a feltételeit, adjon ötleteket, irányítsa
átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre,
a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést
tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek
biztosító napi mozgáshoz
fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik
változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye
vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a
lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.
különböző területeken más és más lehet. A tervezésnél ezért fontos az egyéni fejlődési napló figyelembe vétele. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva
Célérték, fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket.
•
a mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítja el a természetes mozgások elemeit
A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon éves, féléves periódusokban
(fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom-erősítés, járás, futás),
gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban
•
tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységében,
célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és
•
ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni,
tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására és az adott fejlődési
•
tartsa be és kövesse az adott játékszabályokat,
fok figyelembe vételére. A gyermekeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen
•
mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok
olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és
megnevezésével,
megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés
•
legyen képes sor és köralakításokra,
feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és
•
egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10-30 cm)
tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe
rézsútos szereken),
Ezért a tervezés során külön biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem
•
tudjon fél és páros lábon szökdelni,
tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek
•
ugorjon át kisebb akadályokat,
folyamatos megfigyelése,/ a fejlődési napló vezetése/ az óvodások élményeinek
•
tudjon labdát gurítani, dobni, célozni vele, megfogni,
meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A
•
a mozgásokban legyen kitartó.
rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet 53
54
kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési,
A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az
tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a
értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.
neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt
A fejlesztés kerete:
alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg.
A teljes nevelési folyamat, amely vegyes vagy homogén csoportokon belül a gyermeki
A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem
tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül.
szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a
A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei:
gyermek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni,
•
önálló és irányított tapasztalatszerzés,
differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése,
•
komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások.
összegyűjtése a tevékenység sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A nevelés időkeretei: A fejlesztés módszere
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,
A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül
időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek
mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatási formában. Osztott és osztatlan csoportban is
számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A
megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy
gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó
adott esetben kötetlen kezdeményezés szükség esetén kötött foglalkozás keretein belül
biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a
kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek
szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását.
életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Az egyéni fejlesztési tervek alapjául a DIFER mérések eredményei szolgáljanak. A gyermekek önállóan, spontán szerzett
A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja.
tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos,
A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés,
irányított tapasztalás megszerzéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése
tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába.
az életre, feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet,
Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a
gondolkodhat, cselekedhet.
gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot,
A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív
támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekek számára.
közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon.
A napirend az alábbi tevékenységeket tartalmazza:
Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek
•
játék és szabadidős tevékenység,
felismerése és fejlesztése. Az értelmi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a
•
étkezés, pihenés,
gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük
•
öltözködés, tisztálkodási tevékenység,
azok
•
komplex foglalkozások naponta.
megoldására.
Kreatív
problémamegoldásra
ösztönözzük
a
gyermeket.
Ennek
kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre.
Alapelveink a napirend elkészítése során:
55
56
• •
a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó játéktevékenységéhez szükséges maximális idő
•
heti rend és napirend összeállítása,
nem sérülhet,
•
a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések folyamatos vezetése.
a gyermek életkori-és fejlettségi szintjének megfelelően minden óvónői páros elkészíti a
•
Difer teszt alkalmazása a gyermek fejlettségének egzakt meghatározására. Az eredmények
csoportjának napirendjét,
rögzítése. A fejlesztendő területek megjelölése, egyéni fejlesztési terv készítése. A HHH.
•
a napirend elkészítésénél figyelembe vesszük az évszakok változásait,
szülők tájékoztatása 3 havonta a gyermek fejlesztésének eredményéről. .
•
a napirendben az egyes tevékenységekre fordítható időt rugalmasan változtatjuk a váratlan Évente egy alkalommal korcsoportonként a gyermek fejlődésének komplex vizsgálata a
események hatására.
nevelőtestületünk által összeállított a gyakorlatnak megfelelő folyamatosan pontosított, bővített Fejlődési napló, melynek alapja Porkolábné Balog Katalin által összeállított szempontsor. Heti rend:
•
bizalomláncra építse kapcsolatát a óvónőkkel és a szülőkkel;
A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat
•
teljes egyéniségével járuljon hozzá egy demokratikus, gyerekszerető és tisztelő, derűs
segíti elő az óvodai csoportokban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az
nyugodt óvodai légkör kialakításához.
óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti rend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év
5: ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI TERVE
végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és
Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodánkba. Fontos feladatunk az
alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Később, az iskolára való felkészítés feladatai
egyéni sorsokkal való törődés.
a heti rend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A heti rend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki
Cél: évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét
tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy
hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. A gyermekek megóvása a káros, nemkívánatos
közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti
környezet hatásaitól.
rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Feladat: A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre Óvodánk minden csoportjában kötött és kötetlen formában szervezzük a foglalkozásokat.
a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás a jellemző.
Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek
Nagyon lényeges, hogy az óvodába bekerült gyermekek családi hátterét megismerjük, mivel a
figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is
családok életkörülményei, anyagi helyzetük nevelési módszereik ismeretébe tudjuk megtenni a
megváltoztathatóak.
szükséges intézkedéseket a gyermekek érdekében. Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait és a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit vesszük
A nagytestnevelés heti egy alkalommal kötelező, a hét többi napjain a mindennapos
figyelembe.
testnevelés megtartása a kidolgozott tervek alapján történik. A gyermekvédelmi munka az óvodában: Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:
A nevelési, oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik a gyermek és
•
éves nevelési tervkészítés,
ifjúságvédelmi munka irányítása.
•
heti nevelési – tanulási tervkészítés, 57
58
Együttműködés kiépítése, fenntartása:
A gyermekvédelmi felelős segíti az intézmény óvodapedagógusainak gyermekvédelmi
•
a Jóléti Alapítvány családsegítő szolgálatával, a Gyermekjóléti Szolgálattal,
munkáját és ellátja az óvodában a gyermekjóléti feladatokat.
•
a Gyámhatósággal,
Feladata:
•
kapcsolat fenntartása a Nevelési Tanácsadóval, speciális képességeket vizsgáló Szakértői
•
a csoportokban dolgozó óvónők nevelő munkájának segítése,
Bizottsággal, pszichológussal, logopédussal, Egészségügyi Szakszolgálatokkal (orvos,
•
a prevenció pedagógiai módszereinek kialakításában: a fejlődési zavart mutató hátrányos
•
szakorvos, védőnő), Gyermek- és Ifjúságvédelem intézményeivel, amelyek a gyermekek
körülmények között kedvezőtlen családi helyzetben élő gyermekek folyamatos
nevelését speciális szakismereteikkel segítik,
figyelemmel kísérése a tanév során. Konzultáció az óvónőkkel az egyéni bánásmód, a nevelési korrekció lehetőségeiről konkrét / esetmegbeszélés/ és általános esetekben is
egészségügyi vizsgálatok segítése, •
•
folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal.
•
Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése/ játékok, könyvek, adományok gyűjtése,
•
egy – egy gyermekvédelemmel kapcsolatos közlemény, szakirodalom, folyóirat ajánlás az óvónőnek,
kirándulások, rendezvények szervezése/
•
a Szülői Szervezet (Közösség) gyermekvédelembe való bevonása, ha szükséges,
Szociális ellátórendszerrel való együttműködés
•
a
csoportokban
dolgozó
óvónők
tájékoztatása
a
hátrányos
helyzet
illetve
a
veszélyeztetettség szempontjairól a felmérés segítése céljából, •
További feladatok: •
veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásának egyeztetése a gyermekjóléti szolgálattal,
a veszélyeztetett gyermekek helyzetében beállott változások figyelemmel kísérése,
szükség esetén további együttműködés kiépítése a gyermekvédelmi rendszerhez
felülvizsgálása. A hátrányos helyzetű gyerekek folyamatos figyelése. A változásoknak
kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
megfelelően a nyilvántartás módosítása, •
a továbbképzéseken való részvétel folyamatos biztosítása a gyermekvédelmi munka hatékonyságának elérése céljából,
Az óvodapedagógus gyermekvédelemmel összefüggő feladatai
•
tájékoztatás az óvoda gyermekvédelmi helyzetének alakulásáról,
•
•
a gyermekvédelmi munka értékelése a tanév végén,
•
a rászoruló gyermekek étkezési díjainak megállapítása (teljes, ingyenes, 50%-os
a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása,
•
családlátogatás: első ízben az óvodába bekerülés évében (tanévkezdés előtt) később folyamatosan azoknál a gyermekeknél, akik hátrányos helyzetűek vagy veszélyeztetettek,
kedvezmény) a törvényben meghatározottak alapján. •
lényeges, hogy a gyermekeket veszélyeztető körülményeket idejében felismerjük, hogy
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű
tudjunk azokról. Mindezekre szükség van azért is, hogy a kellő intézkedéseket idejében
minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek körében. A
meg tudjuk tenni. Közösen mérlegeljük – a gondok, problémák ismeretében – melyik
HHH. gyermekek nyilvántartásba vétele az önkormányzat jegyzője segítségével. Az adatok
gyermeknél milyen megelőző, korrigáló nevelési segítséget lehet adni. Különösen gondot
egyezttése a gyermek jóléti szolgálat családsegítőjével.
kell fordítani azokra, akik többszörösen hátrányos helyzetben élnek: anyagi, kulturális,
A HHH. gyermekek hiányzásának nyilvántartása, Családsegítő, jegyző segítségének igénybe
emberi kapcsolatok tekintetében egyaránt kedvezőtlen a helyzetük, •
vétele a hiányzások megszüntetésére.
az óvónők mérlegeljék, hogy az iskolaköteles gyermekek körében van-e olyan gyermek,
Az óvoda „figyelő szolgálatot tart”, mely biztosítja az 5. életévét betöltött gyermekek óvodai
akinek érettsége, készsége, teljesítménye lemaradásra utal. Ezeknek az átlagosnál nagyobb
ellátásba kerülését.
segítséget kell adni, megkülönböztetett figyelemmel és egyéni foglalkozásokkal végezzék a korrekciós nevelést.
59
60
Határidő: folyamatos
Természetesen a kirándulások és ünnepségek tevékeny szervezői és résztvevői a szülők és a
•
a nagycsoportos óvónők készítsék el az iskolaérettségi szakvizsgálatokra jogosult
Szülői Szervezet (Közösség). Mindig számíthatunk rájuk.
gyermekek jellemzését, a szüleikkel beszéljék meg a vizsgálatokra irányítás okait.
Az elfogadó, megértő partneri kapcsolat kialakítása és megőrzése (óvónők és a szülők között) fontos célja óvodánknak, ennek érdekében a minőségfejlesztés keretén belül évente mérjük a szülők elégedettségét, igényeit.
Határidő: minden évben január 15-ig
Minden esetben tiszteletben tartjuk a szülők jogait a gyermeki jogok érvényesítésében is.
6. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE
A szülőkkel való kapcsolattartás elvei: A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők
•
a 3 T elve (Türelem+Tolerancia+Titoktartás),
véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Az óvoda szolgáltató
•
ismerjük el a szülők elsődleges szerepét,
intézmény,
érdekeinek,
•
ismerjük meg a kölcsönös elvárásokat,
elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítani. Ezért fontos és
•
a család erősségeire építsünk,
meghatározó az óvoda kapcsolatrendszere.
•
juttassuk kifejezésre elismerésünket,
•
legyünk tekintettel a szülői igényekre,
•
tegyük érdekessé a szülői értekezletet,
melynek
célkitűzéseit
a
szolgáltatást
igénybevevők
6.1. A szülői ház és az óvoda kapcsolata
•
időben adjunk reális, de tapintatos információkat,
A kapcsolattartás formái:
•
segítsük megoldani a szülő nevelési problémáit,
•
napi találkozások,
•
mindig a legjobbat tételezzük a szülőről és erősítjük a szülői szerepét.
•
fogadó órák
•
Adjunk lehetőséget a privát beszélgetésekre
•
szülői értekezlet;(összevont, csoportonkénti),
•
Adjunk alkalmat, bátorítást a családnak, hogy megosszák velünk gondolataikat, céljaikat,
•
családlátogatás,
•
nyílt nap; játszó délelőtt,
•
közös rendezvények.
örömeiket, gondjaikat
6.2. Intézményi kapcsolatrendszer
A jó együttműködés alapja a folyamatos kapcsolat és információ az óvoda és a család között.
A tagóvodák között szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók, közös
Arra törekszünk, hogy a szülők megismerjék az óvoda mindennapi életét. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése az óvoda és a család
rendezvények, team munka, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások, közöz kirándulások formájában valósul meg.
nevelési elveit próbáljuk közelíteni. Ezért szervezünk a szülők igénye alapján évente 1-2 alkalommal nyílt napokat, amikor az egész
nap
folyamán
betekintést
nyerhetnek
az
óvoda
egésznapi
munkájába.
A
gyermeköltözőben ki vannak függesztve a gyermekek munkái, az étrend, a kulturális programajánlat és a mindig aktuális hirdetmények. Ezek a szülők tájékoztatását szolgálják.
Az iskolával való jó együttműködés régi hagyomány, együttműködési terven alapúl. Az óvodában elkezdett nevelő-oktató munka folytatására törekszenek a tanítónők, így is segítve a gyermekek beilleszkedését az első osztályba. Az elsős nevelők ellátogatnak a nagycsoportokba, ismerkednek a gyermekekkel, részt vesznek a beíratást megelőző szülői értekezleteken, hogy a szülők is megismerhessék őket.
61
62
Az iskola nyílt napot szervez a szülőknek, gyermekeknek egyaránt, amikor bemutatja intézményét, iskolája sajátosságait. Az iskolába átkerült nagycsoportosokat (kisiskolásokat) tanév közben meglátogatjuk tanulás közben. Közös nevelési értekezleten, kötetlen megbeszéléseken és egyéb rendezvények alkalmával kicseréljük a gyermekek nevelésével kapcsolatos tapasztalatainkat, megismerjük egymás elvárásait. Mindezek ismeretében próbáljuk az óvoda-iskola nevelési elveit egymáshoz közelíteni. A Művelődési Házzal Könyvtárral állandó a kapcsolatunk, óvodásaink részt vesznek az óvodás korosztály számára szervezett báb, színházi és zenés előadásokon, kiállításokon is. A meghirdetett pályázatokra, elkészítik alkotásaikat, a nagycsoportosaink a könyvtár által szervezett „Ismerkedés a könyvtárral” délelőttökön. A Pedagógiai Intézet programjai segítséget nyújtanak az óvónők szakmai továbbképzésében. A
Szakértői
Bizottság
és
a
Nevelési
Tanácsadó
szakemberei
konzultálnak
az
óvodapedagógusokkal a gyermekek fejlődéséről, segítséget nyújtanak a fejlesztési tervek
TÉPEI ÓVODA
kidolgozásában problémás gyermekek beiskolázásához. A logopédus a beszédhibák javítását segíti. Az Egészségügyi Szakszolgálat a látás-, hallásvizsgálat, szemészeti szűrővizsgálatok során segíti a rendellenességek korai felismerését. Az óvoda orvosa és a védőnő figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, szükség esetén szakvizsgálatot javasol. A védőnői hálózat segítséget nyújt a gyermekek óvodai beiratkozásának támogatásában, a korai képességgondozáshoz. Napi kapcsolatban állunk a Jóléti Alapítvány –Gyermekjóléti Szolgálatával, a Gyámhivatallal alkalomszerűen. Az önkormányzattal és a Képviselőtestülettel igyekszünk a már meglévő jó kapcsolatot fenntartani, tovább erősíteni.
63
64
Tartalomjegyzék 1. Óvodánk bemutatása……………………………………………………………......66 1.1. Helyzetelemzés……………………………………………………………………….66 1.2. Az óvoda személyi feltételei………………………………………………………… 67 1.3. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei……………………………………………………..67 1.4. Intézményünk kapcsolatrendszere……………………………………………………68 1.4.1. Óvoda-család…………………………………………………………………………68 1.4.2. Egyéb kapcsolataink…………………………………………………………………..68 1.5. Hagyományok, ünnepek óvodánkban……………………………………………..….69 2. Az óvodai nevelés célja és feladatai………………………………………………...70 2.1. Az óvodai nevelés célja……………………………………………………………….71 2.2. Az óvodai nevelés feladatai…………………………………………………….…….71 2.2.1. Egészséges életmód kialakítása………………………………………………………72 2.2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása………………………………………….74 2.2.3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása…………………………………………….75 2.3. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében……………………………….....77 2.3.1. A nevelő hatás belső feltételei……………………………………………………….77 2.3.2. A nevelő hatás pedagógiai feltételei…………………………………………………77 2.4. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében……………………………………..78 2.4.1. Kooperációs képességek……………………………………………………………..78 2.4.2. Kommunikációs képességek fejlesztése……………………………………………..78
tevékenységek……………………………………………………………..….100 5.3.1. Mindennapi testnevelés……………………………………………………….102 5.3.1.1. Szabad mozgástevékenység…………………………………………………...102 5.3.2. Óvónő által szervezett kötelező tevékenység…………………………………103 6. A nevelés tervezése és időkeretei…………………………………………….104 6.1. Napirend……………………………………………………………………….104 6.2. Hetirend………………………………………………………………………..105 7.
Sajátos feladataink, gyermekvédelem……………………………………….106
8. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere…………………………………...107 8.1. Óvodánk írásos dokumentumai…………………………………..…………….107 8.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése……………………………….…..108 8.3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése….108
3. A tudatos fejlesztés feltételei………………………………………………………79 3.1. Objektív feltételeink………………………………………………………………...80. 3.2. Szubjektív feltételeink……………………………………………………………....80. 3.2.1. Óvónő és gyermek aktív együttműködése…………………………………………..81 3.2.2. Az óvónő modell szerepe……………………………………………………………81 3.2.3. Az óvónő és a dajka együttműködése……………………………………………….81 3.2.4. A környezetben élők hatásai…………………………………………………………81 4. A fejlesztés tartalma………………………………………………………………..81. 4.1. Játék és tanulási tevékenység………………………………………………………..82 4.1.1. Játék………………………………………………………………………………….82 4.1.2. Tanulás…………………………………………………………………………… …83 4.2. Társas közösségi tevékenységek……………………………………………………..85 4.3. Munkatevékenység…………………………………………………………………..87 4.4. Szabadidős tevékenység……………………………………………………………..89 5. A komplex foglalkozások rendszere……………………………………………..…90 5.1.1. Anyanyelv……………………………………………………………………………91 5.1.2. Matematika…………………………………………………………………………..92 5.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások………94 5.2.1. Természet, társadalom, ember,- születéstől felnőttkorig…………………………….95 5.2.2. Művészeti tevékenységek……………………………………………………………96 5.2.2.1. Mese, vers, dramatizálás, bábozás…………………………………………………97 5.2.2.2. Vizuális tevékenységek………………………………………………………..98 5.2.2.3. Ének-zene, énekes játék……………………………………………………….99 5.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek 65
66
A romló szociális helyzetet jelzi, hogy 14 fő fizet teljes étkezési térítési díjat, 8 fő 50%-os –
1. Óvodánk bemutatása
nagycsaládos -, a többi 16 fő ingyenes étkezésre jogosult, hátrányos helyzete miatt. Tépe község 1165 fős település, Hajdú-Bihar megye bihari részén, a Berettyó-Kálló köze
Bízunk abban, hogy ez a helyzet a további években is legalább így marad.
kistájegységben helyezkedik el.
1.2. Az óvoda személyi feltételei
Falunkban sajnos egyre nő a munkanélküliség. A fiatalok a környező városokba –Derecske, Debrecen, Berettyóújfalu – járnak el dolgozni. Az itt maradók próbálkoznak a magángazdálkodással, de sajnos néhány család el is költözik
Felsőfokú végzettségű főállású óvónő:
2 fő
a faluból, a jobb megélhetés reményében. A lakosság létszáma csökkenő tendenciát mutat.
Szakközépiskolát végzett főállású óvónő:
1 fő
Óvodánk a község központjában helyezkedik el. Közel száz éves múltra tekint vissza,
Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka:
1 fő
kezdetben egyházi óvodaként működött. A hetvenes években az épületet bővítették,
Óvodánkban főzőkonyha működik. Itt látjuk el az óvodások, iskolás gyerekek, és
felújították, ekkor kapta meg mai végleges formáját. A kilencvenes évek elejétől a helyi
pedagógusok étkeztetését. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az élelmezésvezetői
önkormányzat óvodájaként működünk. Kapcsolataink kialakításában és fenntartásában
feladatokat és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teendőket a középfokú végzettséggel
nyitottak vagyunk. Külső feltételeink és belső felszereltségünk megfelelő és folyamatos
rendelkező óvodapedagógus kolléganőnk látja el, aki élelmezésvezetői képesítéssel is
bővítéséről fenntartónk és a szülők segítségével gondoskodunk.
rendelkezik.
Elsődleges célunk a derűs, barátságos légkör megteremtése. Azt kívánjuk elérni, hogy
A fent említett tényekből következik, hogy óvodánkban 2 fő szakácsnő, és 1 fő közcélú
óvodánkba bátran és örömmel térjenek be a gyerekek, és szívesen töltsék ott
alkalmazott is dolgozik. Az ő munkáltatójuk a fenntartó önkormányzat.
mindennapjaikat. Esélyegyenlőséget biztosítunk minden gyerek számára, személyiségük
A közcélú dolgozónk négy órában dajkai munkát lát el, négy órában a konyhán segít be.
sokoldalú, harmonikus fejlődéséhez, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A 3-7 éves korú gyermek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés
1.3. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei
alapjaként kezeljük, kiemelt feladatként az egészséges életmódra nevelés központba állításával.
Óvodánk épülete régi, de jó állapotú, mely fenntartónk rendszeres karbantartásának köszönhető. Intézményünkben két csoportszoba van, 50 és 30m2 – esek. Ezekben a termekben két vegyes csoport működik, kis – középső és középső – nagy
1.1. Helyzetelemzés
csoportfelosztásban. Harmadik termünk 40m2. Ez a helyiség foglalkoztatóként és ebédlőként szolgál. A csoportszobákhoz tartozó előtérben wc-k és mosdók vannak.
Óvodánkba jelenleg 38 gyermek jár, 20 kislány és 18 fiú. A családok helyzete egyre
A közlekedő folyosó egyben az öltözőnk is. E helyiség – rossz idő esetén – a zsibongónk is.
rosszabb. A tanulmányaikat befejező fiatalok, falunkban munkát nem kapnak, ezért a
Nem rendelkezünk tornaszobával, így – az iskolával egyeztetve - heti egy alkalommal,
környező városokban keresnek lehetőséget. Közülük sokan, sajnos, már ott is telepednek le.
községünk tornaterme rendelkezésünkre áll. Az épülethez tartozik egy 1412m2-es füves
Óvodánkba járó gyerekeink szülei közül ketten felsőfokú végzettségűek, egyharmaduk
udvar. Itt babaház, homokozó, mászókák, játszóvár csúszdával, mászóhálóval található.
érettségizett, a többiek szakmunkások, illetve nyolc általánost végeztek. Településünk hét
Elkészültek – jótékonysági rendezvényünk bevételéből – fa udvari játékaink.
cigány családjából három gyermek jár óvodánkba.
Ezek: hármas hinta, mókuskerék, láncos lépegető (kétféle), mérleghinta (3 db)
A szülők tisztán, rendezetten, és ami a legfontosabb, hogy rendszeresen járatják
környezetünkhöz igazodóak és jól szolgálják a gyermekek mozgásigényének kielégítését.
gyermekeiket intézményünkbe.
Úgy helyeztük el őket, hogy az udvar jól belátható legyen, ahol a gyermekek korlátok nélkül mozoghatnak, futkározhatnak.
67
68
1.3.1 Intézményünk kapcsolatrendszere
1.3.2. Egyéb kapcsolataink
Kapcsolattartásunk kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk.
A fenntartó önkormányzattal napi kapcsolatban állunk, mely hivatalos, támogató és segítő jellegű. Az együttműködés formái: - kölcsönös tájékoztatás,
Óvoda – család
- egyéni megbeszélések. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk a családdal való együttműködést. Mivel kis
Közművelődési intézményekkel
település a mienk, nem nehéz minden szülővel személyes kontaktust kialakítani. A szülő
- Tépe Művelődési Ház: műsorok tartása, rendezvényeken való részvétel.
nevelő partnerünk, ezért ismertetjük velük programunk célját, feladatát. Nagy hangsúlyt
- Tépei Könyvtár: látogatások szervezése.
fektetünk az összhangban való nevelésre.
- Derecskei Művelődési Központ: gyermekműsorok látogatása.
A kapcsolattartás formái: •
A beíratás az első kapcsolatteremtés a gyermekkel és a szülőkkel.
Egészségügyi szervekkel: orvos, védőnő, ÁNTSZ.
•
Szülői értekezletek: összevont és csoportos.
Kapcsolattartás formái:
•
Nyíltnapok: előzetes megbeszélés után lehetőséget biztosítunk a szülőknek az óvodai
- Évente orvosi vizsgálatok minden csoportban.
életbe való betekintésre.
- Iskolai alkalmassági vizsgálatok.
•
Közös ünnepségek: farsang, anyák napja, ballagás, évzáró.
- Szemészeti és hallásvizsgálatok.
•
Kulturális rendezvények, közös programok: gyermeknap és annak előkészületei,
- Tisztasági vizsgálatok. - Szeretnénk bevezetni az évenkénti fogászati szűrést.
vetélkedők.
Nevelési Tanácsadóval az óvónő által problémásnak talált gyermek megítélésben, fejlesztő
Óvoda – iskola
pedagógus és logopédus segítségét kérjük. Szeretnénk továbbra is az óvodai életből az iskolai életbe való átmenetet zökkenőmentessé Pedagógiai Intézettel: informálódás az óvónők továbbképzési lehetőségeiről.
tenni. Az együttműködés formái: •
Szakmai kapcsolat az iskolai nevelőkkel: érdeklődés egymás munkája, problémái,
Szociális Otthonnal: gazdasági kapcsolatban állunk.
eredményei iránt. •
Kölcsönös látogatások az óvónők és az elsőosztályos pedagógus, igazgató között.
•
Szakmai tanácskozások, megbeszélések.
•
Elsőosztályos pedagógus részvétele a nagycsoportosok év végi szülői értekezletén. (Tájékoztatja a szülőket az iskolába lépéssel kapcsolatos teendőkről).
•
A gyermekek látogatása az iskolában. (Ismerkedés).
•
Közös rendezvények, játékok, ünnepek. (Mikulásnap, bábelőadás, stb.).
1.4 Hagyományok, ünnepek óvodánkban Fontos feladatnak tartjuk a már sok-sok éve kialakult hagyományok, népi szokások megőrzését, tovább adását. Ezek a napok különböznek, kiemelkednek az óvoda mindennapjai közül. Minden egyes ünnepnek megvan a maga előkészülete, így biztosított a lehetőség az érzelmi átélésre. (Ünnepvárás örömének felkeltése.)
69
70
Mikulás (december)
2. Az óvodai nevelés célja és feladatai
Dallal, verssel várjuk a Télapót, aki egy-egy mondat kíséretében adja át a várva várt csomagot gyermekeinknek.
Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés
Karácsony (december)
kiegészítője a 3. életévtől az iskolába lépésig.
Csak hangulati előkészítés folyik az óvodánkban, hiszen ez családi ünnep. Farsang (február)
Hármas funkciója van: - óvó – védő,
Szülőkkel közösen játékos vetélkedők, farsangi jelmezek készítése.
- szociális,
Nőnap (március)
- nevelő – személyiségfejlesztő.
Köszöntő vers tanulása, ajándék készítése anyukáknak. Március 15. (március)
2.1. Az óvodai nevelés célja
Dal, verstanulás, zászlókészítés, tüzér hadnagy síremlékének megkoszorúzása a templom kertben.
Elősegíteni az óvodáskorú gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését személyiségük
Húsvét (április)
kibontakozását életkori és egyéni sajátosságaik figyelembe vételével.
Hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés az ünnepre.
„A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja:
Föld napja (április 22.)
A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába
Játékos vetélkedő, aszfalt rajzverseny.
foglalja:
Anyák napja (május)
a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken
Csoportonként dallal, verssel, dalos játékokkal köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat.
keresztül, b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.” (1.)
Nagycsoportosok búcsúztatása (május) A nagycsoportosok elbúcsúznak fiatalabb társaiktól, és az óvoda dolgozóitól.
Óvodánkban kiemelt cél: Az egészséges életmódra nevelés előtérbe helyezése, a gyermekek
Évzáró (május)
egészséges testi és szellemi fejlődésének biztosítása – különösen:
Egész évben tanult dalokból, versekből, dalos játékokból, mesedramatizálásból műsort
- szemgondozás,
adunk a szülőknek, amit erre az alkalomra koreografált táncbemutatóval színesítünk.
- hallásvizsgálat,
Gyermeknap (május)
- fogászati szűrés.
Játékos vetélkedők gyermek és felnőtt részvételével. Ajándékkészítés a szülőkkel a
Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és
gyermekek részére.
képességeinek figyelembevételével a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges
Kirándulás (június)
megvalósítani.
Minden évben kirándulásokat szervezünk különböző helyszínekre. Pl.: Debrecen, Nyíregyháza, Vekeri-tó, vagy akár a helyi kiserdő.
2.2. Az óvodai nevelés feladatai
Születés és névnapok Az ünnepelt gyermek köszöntése és a felnőttek által készített ajándék átadása. Az ünnepelt keksszel és szörppel vendégeli meg a gyerekeket.
71
Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. •
Egészséges életmód kialakítása.
•
Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása. 72
•
•
Értelmi fejlesztése, nevelés megvalósítása.
A fejlődő gyermeki személyiségnek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki
az óvónő, védőnő, orvos közötti kapcsolattartás a gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése érdekében.
szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában, az őt körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A család szerepe
A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakításánál nem hagyjuk figyelmen kívül a családban kialakult jó szokásokat. Mivel Tépe kisközség, így már óvodába lépés előtt
igen jelentős – mint első szocializációs szintér. Ám a családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, ezért a családi nevelés mellett az óvodának van nagy szerepe az elsődleges szocializáció során. Az óvoda a családinál tágabb, tagoltabb társadalmi erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, ahol a társas érintkezés formái – esztétikus, derűs
ismerünk minden családot. Jól tájékozottak vagyunk a gyermek mozgás– és beszédfejlődéséről, a családi nevelés jellemzőiről. Fokozatosan alakítjuk a helyes életritmust, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködnek. A gondozási feladatok végzése közben arra törekszünk, hogy bensőséges gyermek-felnőtt
légkörben – kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs
kapcsolatot alakítunk ki. Testápoláshoz biztosítjuk a tisztálkodási eszközöket és megtanítjuk a gyerekekkel azok
és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Programunkba kiemelt feladatként kezeljük az egészséges életmódra nevelést. Ezért szeretnénk bővebben szólni a megfelelő gondozottság és az alapvető fizikai szükségletek
helyes használatát. A fogmosást csak napi egy alkalommal tudjuk megoldani ebéd után. Az önkiszolgáló feladatok végzése többszöri gyakorlása teszi lehetővé a gyermekek önállóvá válását. A testi nevelés magába foglalja a gyermekek testi szükségleteinek (pihenés,
kielégítéséről.
egészséges táplálkozás, levegőzés) természetes mozgásigényének kielégítését. Mivel a levegőztetés élettani hatású ezért igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni. 2.2.1.Egészséges életmód kialakítása Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére. A családi jó szokásokat figyelembe véve a gyerekek életkorának megfelelő egészséges életvitel kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása a célunk. A különböző szűrővizsgálatok
(szemészet,
hallásvizsgálat,
fogászat,
magasság
és
súlymérés)
Szeretnénk elérni, hogy gyermekeink: a) Testápolás terén önállóan és helyesen - mosakodjanak, törölközzenek, használják a körömkefét,
eredményeiből értesítjük a szülőket.
- használják a WC-t és a wc papírt, - mossanak fogat,
Feladat: •
gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése
•
a testi nevelés feltételeinek biztosítása
•
a harmónikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
•
a gyermek testi képességei fejlődésének segítése
•
a gyermekek egészségének védelme, edzése
•
az egészséges életmód, testápolás, az egészségmegőrzés szokásinak alakítása
•
egészséges és biztonságos környezet biztosítása
- fésüljék hajukat, - használják a zsebkendőjüket. b) Önkiszolgálás terén - segédkezzenek a csoportszoba átrendezésében, az ágyazásban, - önállóan végezzék személyükkel kapcsolatos feladataikat, - nyújtsanak segítséget társaiknak és a felnőtteknek. c) Étkezés terén - önállóan, igényüknek megfelelő mennyiségű ételt szedjenek, - alakuljanak ki kultúrált étkezési szokásaik.
73
74
•
az érzelmek kifejezésének fejlesztése,
- önállóan megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek,
•
az ösztönök irányítása,
- ruhájukat ki-be gombolják, a cipőjüket tudják befűzni, bekötni.
•
érzelmi zavarok tompítása, leépítése,
•
sajátos törődést igénylő gyermekek nevelése, a másság elfogadtatása,
d) Öltözködés terén
e) Környezetük rendben tartása - igényeljék saját személyük és környezetük rendjét és gondozottságát.
•
illemszabályok gyakorlása,
„A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.
•
fegyelmezettség kialakítása,
Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
•
összetartozás tudatának fejlesztése,
Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a
•
a gyermek szociális érzékenységének és éntudata alakulásának segítése.
finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.” (2.)
Célérték: A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére.
2.2.2.Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Célunk: A közösségi és egyéni nevelés területén a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodai nevelés alapvető keretei biztosítják a gyermekek testi-lelki harmóniáját. Ez az alap ahhoz, hogy fejlesztő munkánk eredményes legyen. Fontos, hogy a beszoktatás pillanatától az óvodás kor végéig biztosítsuk a családias, szeretetteljes biztonságot nyújtó légkört. A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelést. Az óvónők beiratkozáskor megbeszélik a szülőkkel a beszoktatás menetét. A gyermek beilleszkedésének zavaró tényezője lehet a félelem és a gátlás. Az óvónő mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a helyzetek feloldódjanak. A tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvónő első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Az ő feladata megszervezni a gyermekek életrendjét és azokat a tevékenységeket, melyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Segíti a gyerek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését.
szeretet és kötődés képességének fejlesztése,
•
mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése,
•
élmény befogadás képességének fejlesztése,
váljon igényükké a tevékenységben való részvétel, együttműködés,
•
a gyermekek ragaszkodjanak egymáshoz, érzékekben, szavakban és tettekben hozzák ezt nyilvánosságra,
•
igényükké váljon a helyes viselkedés szabályainak betartása,
•
figyelmeztessék egymást a szabályok megszegése esetén,
•
szeretettel érdeklődjenek egymás iránt,
•
figyelmesen hallgassák társaik és a felnőttek közléseit.
2.2.3 Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításakor az óvónő a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve, biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységet. Ezeken keresztül szerezhetnek tapasztalatokat a természeti és társadalmi környezetről. Munkánk során felmérjük a gyermekek óvodán kívül szerzett ismereteit, tapasztalatait. Meglévő ismereteiket pontosítjuk, elmélyítjük, gazdagítjuk. Elősegítjük a korszerű látásmód megalapozását. Az értelmi képességek fejlesztése óvodai nevelésünk fontos feladata. Feladataink az értelmi nevelés terén: •
Feladataink az érzelmi nevelés terén: •
•
érzékelés és észlelés fejlesztése - látás finomítása, - hallásfejlesztés, - egyensúlyi érzékelés fejlesztése,
75
76
•
megfigyelés fejlesztése
•
figyelem fejlesztése,
•
emlékezet fejlesztése,
A gyermeki tevékenység valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső
•
képzelet fejlesztése,
követelmény teljesítésének eszköze
•
gondolkodás fejlesztése,
– képesség felhasználás + képességfejlesztés
- az érzékelés-észlelés finomításával céltudatossá tesszük a gyermeki megfigyelést.
2.3. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében
- gyakorlati feladatok megoldása folyamán fokozatosan alakulnak ki a gondolkodó tevékenység különböző formái, a szemléletes cselekvő, a képszerű majd fogalmi
2.3.1. A nevelőhatás belső feltételei
nyelvi gondolkodás; •
A nevelőhatás belső feltételei a tevékenységek tartalmából erednek.
a gondolkodás és beszéd kapcsolata, - feladatunk, segítséget nyújtani a gondolatok kifejezésére szolgáló világos és
Ezek a következők:
tömör nyelvi forma megkereséséhez.
•
az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos tevékenység,
Az óvodai tevékenység egészében kiemelkedő jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, mely
•
a célkitűzés és célmegvalósítás egysége,
átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Az anyanyelv használat szerves része a
•
tevékenység-élmény kölcsönhatása (csak a végigvitt, befejezett tevékenység nyújt élményt),
nevelés egész folyamatának. Az anyanyelvi nevelés fő színtere a család. Felhívjuk a szülők figyelmét is a gyermekkel
•
zavartalan tevékenységrendszer.
való beszélgetés, beszéltetés fontosságára, mely serkentőleg hat az érzelmi és értelmi fejlődésére.
2.3.2.A nevelőhatás pedagógiai feltételei
Feladataink az anyanyelvi nevelés terén:
a) tudatos pedagógiai előkészítés (óvodapedagógus és dajkák feladata),
Az óvónő modell a gyermek számára, ezért fontos:
b) tapintatos megszervezés (ne végezzünk el helyettük semmit de mindenben segítsük a
•
fejlesszük anyanyelvi kultúránkat,
•
beszédünk legyen követésre méltó, kifogástalan,
•
természetes hangon beszéljünk,
•
mondatszerkesztésük legyen egyszerű, de változatos,
Feladataink a tevékenységek megszervezésében:
•
törekedjünk a szemléletességre.
•
gyereket), c) a tevékenység pedagógiai értékelése.
változatos, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához megfelelő idő, hely, eszköz megteremtése;
Célérték: a gyermekek anyanyelvi kultúrájának fejlesztése óvodáskor végére.
•
a gyermek tapasztalataira, élményvilágára támaszkodás;
•
élménynyújtás a minél sokrétűbb, komplex tevékenységi formák kialakulásához. Ez alatt a következőket értjük:
•
aktív szókincs bővítése,
•
folyamatos beszéd, mese, élmény elmondása, tudjanak választékosan beszélni, legyenek
- különböző évszakokban séták szervezése: mezőgazdasági munkák megfigyelése,
képesek párbeszédet folytatni társaikkal és a felnőttekkel,
háziállatok természetes környezetben való megtekintése;
•
beszédhibák kijavítása – szükség esetén logopédus segítségével. 77
78
- kirándulások szervezése: a közeli rétre, kiserdőbe, a Debreceni Állatkertbe,
b) Nonverbális
közlekedési szabályokkal való ismerkedés;
Megismertetjük a gyerekekkel, hogy érzelmeiket, mondanivalójukat szavak nélkül is
- a falu hagyományainak megismerése, a faluhoz kapcsolódó jeles napokon való
kifejezésre juttathatják.
részvétel;
Ezek a következők: - hangszínváltás,
- rendezvények látogatása. „A 3-7 éves korú gyermekek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző
- hanglejtés,
tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka – és fordítva, a közösségért végzett
- térköztartás,
feladat lehet játék, kellemes szabadidő eltöltés is.” (3.)
- gesztus, - mimika. Ezen képességek színvonalát, hatékonyságát minden az alapul szolgáló tevékenység
2.4. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében
közhasznú volta, kulturális színvonala határozza meg. Egyszóval nem mindegy, hogy miben Célunk, olyan képességek fejlesztése, melyek a mindennapi élet pozitív tevékenységeihez
kooperálunk és miről kommunikálunk.
szükségesek. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll
A tevékenység bázisai a képességfejlesztés szempontjából:
egymással. A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. A
- a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása,
lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma végtelen – de vannak a nevelés
- a tevékenység célja és eszköze a képességek fejlesztésének, - a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának színhelye.
szempontjából kitüntetett képességosztályok:
Feladataink a képességek fejlesztésében: 2.4.1. Kooperációs képességek (együttműködés)
•
Folyamatosan biztosítani a tevékenység gyakorlásának lehetőségeit.
Ez az együttműködés gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt között alakul ki. Ezen
•
Alkossunk tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről (megfigyelés).
kapcsolatteremtések során a segítségnyújtás, támogatás, összedolgozás képességét fejlesztjük
•
Minden gyermek képességét önmagához –sajátos lehetőségeihez– viszonyítva fejlesszük.
ki a gyermekekben.
•
A verbális és nonverbális kommunikáció összhangjának megteremtése.
2.4.2.Kommunikációs képességek (érintkezés) fejlesztése - két síkon történik: a) Verbális
3. A tudatos fejlesztés feltételei
Kiemelt figyelmet fordítunk a következőkre: - beszédképesség felmérése,
A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési
- feladatok lebontása (egyénre szabottan),
folyamatban valósul meg, mely a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A
- szóbeli kifejező képesség fejlesztése (minden hangzót használjon, és tisztán ejtsen -
gyermekek spontán fejlődése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztés egymást
nyelvi játékok, hangutánzók segítségével),
kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított,
- szókincsbővítés,
befolyásolt folyamat. A társadalmi környezet, a szülők igénye, a helyi lehetőségek, a
- folyamatos összefüggő beszéd kialakítása.
csoportok összetétele mind befolyással vannak munkájára. Tehát objektív és szubjektív feltételei vannak a tudatos fejlesztésnek.
79
80
3.1. Objektív feltételeink 3.2.3. Az óvónő és a dajka együttműködése Udvarunk tágas, füves. Terveink közt szerepel nagy nagyobb betonos, fedett terület kialakítása, kaviccsal borított rész létrehozása. Udvari játékok karbantartása, újítása,
Programunk megvalósítása során a dajkák munkája összehangolttá válik az óvónővel, mert
árnyékot adó fák fiatalítása.
pedagógiai munkánk közvetlen segítőjének tekintjük őket. A dajka egyike a gyermeket
A kooperáció gyakorlására nálunk nagyon jól megvannak az átjárhatóság feltételei. Ez
nevelő felnőttnek, aki magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a
akadálytalanul megvalósul azáltal, hogy a csoportszoba szűk kereteit kitágítjuk, minél
kisgyermekre. Ahhoz, hogy a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vegyen a nevelési
nagyobb területen engedjük az óvodásainkat mozogni. Az öltöző és a mosdó alkalmas arra,
folyamatban, elsősorban arra van szükség, hogy – megfelelő szinten – tájékoztatva legyen az
hogy játszó és beszélgető hely legyen. Nálunk lehetősége van a gyermekeknek arra, hogy
óvoda és az óvónők nevelési elképzeléseivel, módszereivel. Ehhez szükséges a folyamatos
egyik csoportból a másikba átmehessen. Ez a lehetőség mélyíti a társas- és testvéri
napi kapcsolattartás. Ez nálunk már természetes. Hiszen a nevelési év első napjától kezdve
kapcsolatokat is.
bevonjuk a játékhoz és más tevékenységekhez szükséges eszközök, kiegészítők készítésébe. Óvodai
rendezvényeinken
aktívan
részt
vesz.
Sétáinkra,
kirándulásainkra,
3.2. Szubjektív feltételeink
színházlátogatásainkra elkísér minket.
3.2.1. Óvónő és gyermek aktív együttműködése
3.2.4. A környezetben élők hatásai
A mi gyakorlatunkban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye,
Fontos hatást gyakorolnak nevelőmunkánkra az óvoda környezetében élő emberek. A helyi
elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. A gyermekeket saját környezetük,
nevelési rendszer kialakításának feltétele az itt élő emberek véleményének, kifogásainak,
tapasztalataik, élményeik befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés
dicséretének ismerete. Az óvodai nevelés nem lehet ellentétes a környezet elvárásaival.
folyamatában. Ezekre kell építeni, tervezni a gyermeki tevékenységet.
Hiszen a szülőkben egyre inkább tudatosul, hogy az óvoda, szolgáltató intézmény, melynek
Ha abból indulunk ki, ami őket érdekli, körülveszi, akkor könnyebbé válik a gyermekek
célkitűzéseit, szolgáltatásait, elképzeléseit nekik is ismerniük kell.
aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. Célunk és feladatunk a dönteni képes, véleménnyel, ötlettel, javaslattal bíró gyermekek nevelése.
4. A fejlesztés tartalma
3.2.2. Az óvónő modell szerepe
„Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenység
A gyermekek utánzása hajlamából indulunk ki. Így az óvónők kulcsfontosságú szerepe van a
központú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési
nevelési folyamatban. Ezért fontos mit és hogyan mondunk, miként viselkedünk, hogyan
folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg.
öltözködünk. A gyermek már a családból magával hoz bizonyos értékeket, melyeket az óvodában is
A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el:
tiszteletben tartunk. Elfordulhatnak bizonyos értékkonfliktusok az óvoda és a család között,
- játék és tanulási tevékenység
ilyenkor tapintatosan, a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítünk a megoldás felé.
- társas és közösségi tevékenység
Átvállaljuk a gyermek óvodai életében az anya szerepét.
- munkatevékenység
Kapcsolatunk legyen aktív és kölcsönös. Döntéseinkbe bevonjuk a gyermekeket. Elfogadjuk,
- szabadidős tevékenység.” (4.)
hogy nemcsak mi irányítjuk őket, hanem ők is hatnak ránk. 81
82
gyermekek
A pedagógus feladata megfigyelni a játékot és felhasználni a nevelési céljai elérése
életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el a különböző tevékenységek, hanem komplex
érdekében. Alapelvünk: minél több időt, alkalmat, ötleteket, eszközöket biztosítani az
módon egymást kiegészítve jelennek meg. A gyermekek számára egy-egy tevékenység
elmélyült játékhoz.
A
feladatrendszer
elemei
egymást
átszőve
érvényesülnek,
mert
a
éppúgy lehet játék és munka is, és beletartozhat a közösségért végzett tevékenységek sorába,
Nagyon fontos az élmények szerepe a játékban. Ez lehet egyéni – családból hozott, vagy az
hiszen másokért és másokkal együttműködve teszik azt. (pl. sepregetés, terítés) Ezért a
óvodás társaddal átélt élmény. Az óvónő indirekt módon a különböző szituációk
nevelés tervezésekor egységben gondolkodó tevékenységből indulunk ki. A tanulást a
megteremtésével mégis tudatosan befolyásolhatja a gyermeki világot.
nevelés részének tekintjük és a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz kapcsolódás
A játék folyamán célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a
vezérel bennünket.
gyermekben, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti.
4.1. Játék és tanulási tevékenység
Például: - együttjátszás, - játékon belüli önállóság,
4.1.1. Játék
- másik gyermek játékának tiszteletben tartása, A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játékban a gyermek észrevétlenül tanul, a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja az életben
- kezdeményezőkészség. Az óvónő feladatai a játékkal kapcsolatban biztosítani:
előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat a bizonyos
- nyugodt légkört,
élethelyzetekben való viselkedésre, kiélheti szorongásait, újraélheti kellemes élményeit.
- a napirenden belül elegendő időt és helyet,
A játékot – mint komplex tevékenységforrást – nekünk óvónőknek tudatosan kell
- a szükséges eszközöket,
felhasználnunk a nevelés folyamatában. A tudatosság viszont sohasem irányulhat a
- ötletek, lehetőségek, helyeztek teremtése, kiegészítő játékok készítése,
gyermekre, hiszen a kitalált „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki
- közös élményszerzési lehetőségek és kihasználásuk,
tevékenység. A játék a legfontosabb és legfejlesztőbb gyermeki tevékenység, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. Mindennap visszatérő módon hosszantartóan és zavartalanul
- önállóság tiszteletben tartása, szükség esetén bekapcsolódás, együttjátszás a gyermekekkel.
kell kielégülnie. Mint minden gyermeki tevékenység a játék is felosztható spontán és az óvónő által irányított tevékenységre. A spontán játék a különböző ingerek, tárgyi lehetőségek
4.1.2.Tanulás
hatására alakul ki, de a kisgyermekek igénylik a felnőttekkel való együttjátszást is. A tanulás összekapcsolódik a játékkal. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a
Játékfajtáink: - gyakorló,
közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A gyermeket
- szerep,
a tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, cselekvésre és közben mindig újabb és
- konstrukciós,
újabb felfedezéseket tesz. Játék közben szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai
- szabály,
tanulás egyik legfontosabb színtere.
- barkácsolás, Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való
- bábozás, dramatizálás.
összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy
Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában.
erőltetés nélkül spontán (óvodán kívüli hatások: család, utca, tömegkommunikációs), vagy irányított, szervezett (foglalkozások, tapasztalatszerzés) módon tanuljon a gyermek. 83
84
A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú
4.2. Társas, közösségi tevékenység
tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára
„A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni
közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon
és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból
érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Komplex
sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni –
foglalkozások rendszerében juttatjuk el a gyermekekhez a világból megismerhető,
értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen.” (5.)
befogadható ismeretet, tapasztalatot. Azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban
Fontos a társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlása az életre nevelés
szereznek a gyerekek hatással lehetnek az iskolai tanulásra. Nem mindegy milyen
szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlatra épít. „A tulajdonságok, a képességek,
érdekeltség alakul ki a gyermekekben.
a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a
A tanulási tevékenység során is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek
gyermekek részvétele a napi életben, társadalmi gyakorlatban egyszerűbbé, könnyebbé,
részt ebben a folyamatban.
gyorsabbá válik.
A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk őket, minden gyermek esetében
A társadalom élete a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Már az óvodában
képességeinek megfelelően. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A
tudatosan törekszünk a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös
sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki. Programunk a
tevékenység kibontakoztatására. De nem mellőzhetjük az egyén fejlesztését. A jó közösséget
gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és
mindig egyéniségek alkotják, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a
formákat biztosít. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás között és kötetlen
közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között
kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetése, tapasztalatszerző séták formájában –
kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogy
óvodánk vegyes csoportjaiban – a napi élet bármely mozzanatában egyaránt megoldható.
másik is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből
Feladataink a tanulással kapcsolatban:
kihozni ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget
•
kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez.” (6.)
Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése.
•
A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének
Az óvodai közösség sikeres formálása esetén kialakul:
kielégítése.
- közösségi érzés,
•
Olyan szituációk teremtése, ahol átélheti a felfedezés, kutatás örömeit.
- közösségi tudat és magatartás,
•
Egyéni érdeklődéseiknek megfelelő tevékenységek biztosítása.
- mások megbecsülése,
•
A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának pontosságának, feladattudatnak
- közös szokások kialakulása, - hagyományok tiszteletben tartása.
fejlesztése. •
Segítségnyújtás olyan tapasztalatszerzéshez, melyben saját teljesítőképességét is
Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl, a közös élmény is kell
megismerhetik.
erősítenie. A lényeg a sokszínű, változatos tevékenykedtetés. Próbálhasson ki mindent a gyermek – ami nem veszélyezteti testi és szellemi épségét.
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
Óvodánkban nem a fegyelmezésre tesszük a hangsúlyt, hanem a tevékenységgel és az ehhez
Lásd az 5. fejezetben, foglalkozási áganként kidolgozva.
szükséges hellyel és eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során.
85
86
Viselkedjenek
tisztelettudóan,
érdeklődjenek
a
környezetük
iránt,
jelezzék
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
mondanivalójukat, alakuljon közösségtudatuk, fogják fel egymás metakommunikatív jelzéseit. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség.
•
váljanak igényükké az eddig kialakult szokások,
A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus
•
aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben,
partnerviszony kialakítása a cél. A gyermekek egymás közötti és felnőttel való
•
nyújtsanak segítséget társaiknak,
kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre építünk. A társas és
•
figyelmesen és türelmesen hallgassák meg az óvónők és társaik közlését,
közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik.
•
tisztelettel viselkedjenek a felnőttekkel és társaikkal szemben
Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik
•
érdeklődjenek egymás iránt, vegyék észre, ha társuk hiányzik,
az óvodával. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet
•
mélyüljenek el baráti kapcsolatok,
sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt.
•
bízzanak önmagukban és társaikban,
•
fogadják el és kövessék az óvónők kéréseit, útmutatásait,
•
mondjanak igazat, vállalkozzanak önálló véleményalkotásra,
•
álljanak készen az iskolai élet és a tanító elfogadására,
•
alkalmazkodjanak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését,
•
alakuljon ki feladattudatuk, feladatmegértésük.
Fontos, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljunk az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. A nyári alkalomszerű látogatások elősegítik a beszokás menetét. Egész évet át a gyermek magával hozhatja anyapótló eszközeit. Óvodánk nyitottsága az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintését. A nyíltnapok folyamatos bevezetése, a közös rendezvények szervezése, lehetővé teszi, hogy a szülők megfigyelhessék gyermeküket a közösségben, bekapcsolódhassanak a játéktevékenységekbe. Ez mindkét fél számára megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőtől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva.
4.3. Munkatevékenység A munka az életre való felkészítés fontos eleme. Az óvodáskorú gyermekek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. A munka a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése, ahol az erőfeszítés és az eredmény
Feladatunk a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: „- Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. - A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. - A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.
kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák, vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelentsen. A gyermek éppúgy elvégzi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek,
- A konfliktusok kezelése.
amihez kedvük van és testi épségüket sem veszélyezteti.
- A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.
A munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált
- A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. - Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában.” (7.)
87
lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Fontos, hogy a munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az
88
óvodai mindennapokba. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége.
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt – testápolás, öltözködés, étkezés, környeztük rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljuk önállóan elvégezni.
•
Óvodánkban a középső és nagycsoportban ezek a teendők kiegészülnek a napossággal, mely
•
segítsenek az élősarok folyamatos alakításában,
során alakul fegyelmük és feladattudatuk.
•
vigyázzanak környezetük rendjére és tisztaságára,
•
játékaikat tegyék helyre, segítsenek azok kisebb hibájának javításában, tisztántartásában,
•
segítsenek az ünnepek előkészületeiben és az ajándékkészítésben,
A naposi munka: a) egész napos feladatot, úgy, mint az
részt vegyenek a csoportszoba rendezésében, díszítésében,
•
segítsenek kisebb társaiknak öltözködésben, vetkőztetésben,
- étkezéssel,
•
a kért eszközöket behozzák vagy kiviszik, kisebb üzeneteket átadják,
- teremátrendezéssel,
•
vegyenek részt az udvar és a virágoskert rendben tartásában, gondozásába.
- élősarok gondozással, - játéklerakással kapcsolatos, ismétlődő feladatvégzések, illetve b) megbízásos alkalmi munkát jelent, úgy mint a - csoportszoba díszítés,
A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad
- öltözködésben segítés,
választás. Ez is öntevékenység, döntés a kisgyermek számára, aki eleinte a felkínált sokfajta
- időnkénti munka az udvaron. A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. Olyan módon, mint amikor a szerepjátékhoz elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. Mi igyekszünk lehetőséget teremteni pl.: hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, esetleg segítsenek „berendezni” a csoportszobákat, díszíteni a termeket.
szerint
elvégezhesse
az
önmagával
ill.
társaival
kapcsolatos
munkatevékenységet.
helyüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképp a gyermek sohasem tanulhatja meg hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésére álló idővel. A szabadidős tevékenységek a rendelkezésre álló két csoportszobában történnek. Jó idő esetén pedig az óvoda udvarán is. A nagyobb alapterületű teremben a mozgásosabb tevékenységeket: pl. zene-tánc, bábozás, versenyjátékok. Kisebbik termünkben asztal mellett
Az óvodában persze sajátosan – elérően az iskolától - értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Ennek elsősorban az az oka, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykednek. A gyermek az óvónők által felkínált lehetőségek közül (pl. bábozás, festés, rajzolás,
•
Folyamatosan biztosítani, bővíteni a munkatevékenységhez szükséges munkaeszközöket.
•
A munkaeszközök számára olyan helybiztosítása, ahol a gyermek bármikor elérheti és használhatja azokat.
•
közelébe kell eljuttatni a gyermeket. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját
ragasztás stb.
Minden gyermeknek lehetőséget biztosítani arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége
tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Ennek a
végezhető tevékenységek pl.: agyagozás, gyöngyfűzés, barkácsolás, társasjátékok, rajzolás,
Feladataink a munkatevékenységgel kapcsolatban: •
4.4. Szabadidős tevékenység
társasjáték, zene-tánc, filmvetítés, barkácsolás stb.) szabadon választhatnak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetősége az egyik csoporttól a másikba való átlépést is lehetővé teszi.
Arra törekedni, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek és
Nemcsak az épületen belül, hanem az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási
teljes önállósággal végezhessék azokat.
lehetőség, ami döntésre és újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermekeket. A napi élet ilyen szervezésével változatos, a gyermek érdeklődésére igény tartó keretet teremtünk a 89
90
másik csoport megismerésére. A csoportok elszigetelésének megszüntetésével kitágítjuk a
Nagyon meghatározó az otthoni nyelvi környezet. Tehát fontos, hogy a gyermek egyéni
gyermek
önállóság,
képességeinek megismerésében a család, a környezet megismeréséből induljunk ki.
kezdeményezőkészség, döntési képesség kifejlődését. Az egyéni képességek megmutatására,
Lehetőséget kell biztosítanunk, hogy a gyermekek légkörben életszerű helyzetekben
kibontakoztatására is hatásos eszköz ez a nevelési mód, hisz nagyobb lehetőséget nyújt az
beszélhessenek arról, ami őket foglalkoztatja. A kellemes, nyugodt légkor, a tevékenységgel
azonos érdeklődésű gyerekek kiscsoportos foglalkoztatásához.
gazdag élet meghatározó az anyanyelvi fejlesztés terén. A nap folyamán bármikor, de
élet
és
mozgásterét,
ami
maga
után
vonja
a
gyermeki
különösen hétfőn, különös tekintettel kell lennünk a gyermekek „beszédigényére”, hiszen ilyenkor rengeteg otthoni és más külső élményről „számolnak” be. A felnőttek példamutató,
Célérték: A szabadidős tevékenység megszervezése.
tiszta beszéde mintát nyújt a kisgyermeknek. Különösen fontos az óvónő beszédstílusa. Feladataink:
Beszéde legyen érthető, világos, egyszerű, de hangsúlyos. Fontos, hogy a gyermekek mindig
Törekedni a zárt csoportok tereinek kiszélesítésére.
választ kapjanak kérdéseikre. Bátorítani, dicsérni, tapintatosan javítani kell a beszédhibával,
A választásra kínált tevékenységek listájának bővítése.
beszédgátlásossággal küzdő gyermekeket. Szükség esetén kérjük szakember segítségét.
Egyszerű eszközökkel elősegíteni a gyermeki fantázia fejlődését.
Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi fejlesztés terén:
A délután folyamán olyan alkalmak teremtése, ahol lehetőség nyílik az egyéni képes ségek
•
Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkor megvalósítása.
fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, az egyéni kérések teljesítésére.
•
Beszédöröm biztosítása – bátran nyilatkozzanak, mondják el élményeiket.
•
Lehetőséget teremteni a folyamatos beszéd gyakorlására.
•
Képessé tenni a gyermekeket, hogy másokat is tudjanak meghallgatni.
•
Folyamatos szókincsbővítés.
•
Beszédszínvonal emelés, beszédtechnika fejlesztése, helyes kiejtés gyakorlása.
•
Beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.
5. A komplex foglalkozások rendszere „A komplex foglalkozások lényege: a) Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén. b) Foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi.
Célérték: A gyermekek nyelvi fejlesztése a kitűzött feladatok segítségével.
c) A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket.” (8.)
5.1.2.Matematika
5.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások
Programunk híve a tantárgyi integrációnak az ismerettartalmak komplex kezelésének. Felfogásunk emellett hangsúlyozza a matematikai nevelés önállóságát. Nem csupán iskolára
5.1.1. Anyanyelv
előkészített, szélesebb értelemben értelmezett életfeladatokra orientálást tekintünk feladatunknak.
Az emberek közti kommunikáció legfontosabb eszköze az anyanyelv. Ha a gyermekeket
„Az óvodában a gyermek életkori sajátosságai miatt a matematikai tanulás több formája
nyelvi fejlesztésben részesítjük nemcsak tisztábban és jobban fognak beszélni, hanem
valósul meg:
gondolkodásuk is fejlődik. Az óvodában az anyanyelvi nevelés nagyon összetett, komplex
- utánzásos, minta-modellkövető,
folyamat, mely jelen van minden nevelési folyamatban. Nagyon fontos, hogy elősegítsük a
- spontán játékos tapasztalatszerzésre – az óvónő által irányított megfigyelésre épülő,
gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Hiszen egy jó gondolkodási
- gyakorlati probléma és feladatmegoldás,
képességgel rendelkező gyermek, ha nem tudja kifejezni magát hátrányos helyzetbe kerül,
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,
míg egy kevésbé intelligens, jó kifejezőkészség birtokában jobb teljesítmény tud felmutatni.
- az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.” (9.)
91
92
A gyermek az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok minőségi, mennyiségi összetevőire.
Valamennyi képesség terén jelentkező egyéni eltérésekre tekintettel kell lennünk (kognitív,
Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Ezekre a tapasztalatokra építhetünk
motorikus és szociális).
akkor is, ha pontosságuk csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos
Próbálunk a jobb, illetve átlagos képességének tempójához igazodni, ám rövid időn belül az
helyzetekben megbízható.
együtt haladni nem képes gyerekek kiscsoportos, illetve egyéni felzárkóztatására,
Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosság (innovariancia, állandóság hiánya)
részképességeik pótlására.
figyelembevételével a tapasztalatot, nagy tudást a gyermekben stabilizálni, változatos
Matematikai képességüket az alábbi témakörök alapján fejlesztjük:
helyzetekben megjelenítve a manipulatív síkról a képi, majd a nyelvi síkra áttérni
„- Minőségi eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb);
törekszünk. Fontos, hogy a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a
- Mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, eggyel több, a 6
tudatosabb óvodai nevelés a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel.
több, mint az 5);
Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség miatt a matematikai nevelésben a
- Mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás);
gyermeknél két életkori szintet jelölünk meg:
- Tő és sorszámlálás (kb. 15-ig);
„- Az első szint: bevezetés a matematikába, az 5. évig tart.
- Testek körberajzolása, színezése (térformák, kör, háromszög, négyszög, gömb, kocka);
Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a
- Azonosság, egyenlőség megfigyelése (színezés, tépés, vágás, festékfolt, ugyanannyi);
matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.
- Becslések, mérések (felület, térfogat);
- A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, az 5.-6.-7. életévben.
- Vonalak megfigyeltetése (áthúzás, beszínezés, egyenes, ferde, görbe vonal, zárt vonalak);
Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek,
- Térbeli tájékozódás (nagymozgás térben, tükörben, tárgyakhoz viszonyítva, testrészek
műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékenység
mozgatása párhuzamosan - ellentétesen, testrészek helyzetének változtatása;
megkedveltetése.” (10.)
- Tárgyak, tárgyképek, illetve ezek részleteinek absztrakt jelzések értelmezése, számlálása,
A
tevékenységek
tanulásához,
tudáshoz,
viselkedésbeli
változáshoz
vezetnek.
A
másolása.” (11.)
perceptuális, motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt
Az óvodapedagógus feladatai
lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására.
„Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és
A komplex foglalkozások alkalmat adnak a korábban mozaikszerűen megszerzett
természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek
benyomások rendszerezésére, megfigyelések, spontán tanultak rögzítésére. Bármilyen
megszerzését: csoportszobában, udvaron, séták során.
gyakori is a játékban, a társas, közösségi tevékenységben, a munkatevékenységben és a
A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden
szabadidős tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek 4.
esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A
életéve után egyre gyakrabban igényli az óvónő által irányított foglalkozást. Képes kisebb-
matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékra építetten szükséges megvalósítani.”
nagyobb csoportban a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Tevékenységek
(12.)
közben a megismerő képességek fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósíthatók. Létrejöhetnek folyamatosan olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére – ezeket az óvónővel fel kell ismerni és kihasználni.
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
Óvodánkban 3-4 éves korban is adunk a gyerekeknek matematikai ismereteket. Játékaiba,
•
szívesen vállalkozzanak a felismert problémák megoldására,
mindennapi tevékenységeikben ágyazva használjuk a matematikai fogalmakat. Játékos
•
legyenek képesek a körülöttük lévő tárgyak, élőlények különböző szempont szerinti
cselekvés is marad. A foglalkozások szervezeti formája kötetlen és kötött. Vegyes életkorú csoportunkban a gyerekek együtt foglalkoznak, ár részleges integrációval élünk.
rendezésére, válogatására, összehasonlítására, •
93
értsék, és helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat, 94
•
tudjanak megszámlálni tárgyakat 10-ig, differenciáltan 20-ig,
A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést,
•
tudjanak azonosítani különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli
kapcsolatépítést, szülőföld szeretetének megalapozását. Nagy hangsúlyt fordítunk a
alakzatokat,
környezet- és természetvédelemre.
tájékozódjanak a térben: irányok és állások megkülönböztetése, névutók ismerete és
A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit felhasználja játékában, átéli, folyamatosan
használata.
gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.
•
(Babázás, boltos, - orvosos -, fodrászos játék, bábszínház, stb.)
5.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások
Fontosnak tartjuk a megfelelő természetsarkok kialakítását a csoportszobákban, melyek alkalmasak a folyamatos és az alkalomszerű megfigyelésekre.
5.2.1. Természet, társadalom, ember, - születéstől felnőttkorig Óvodai
életünkben,
környezeti
nevelésünk
részére
marad
a
hagyományos,
a
Célunk:
néphagyományokhoz kapcsolódó és a nemzeti ünnepek, az élő és élettelen természet
Segítsük elő, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a természetben és az emberi környezetben
nevezetes napjainak, megünneplése. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben
megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Juttassunk minél több tapasztalathoz
történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabadban, az óvoda
(mozgásos, érzékszervi) az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből
környezetében, az udvaron zajlik.
életkoruknak megfelelő szinten.
Az életfolyamatok újrajátszása feszültségfeloldást is jelent, valamint elősegíti a társadalomba
Feladatunk:
való beilleszkedést, szocializálódást.
•
A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása.
•
Meglevő ismeretek mélyítése, rendezése
•
A környezeti nevelés is tevékenységekben jelenik meg. A feladatrendszer elemei játék és
E komplex foglalkozások témakörei magukba foglalják a: testápolást, családot,
tanulási, társas és közösségi, munka és szabadidős tevékenységek átszövik egymást. •
A világ megismerhető analitikus és holisztikus módon, értelmi (tudományos) és érzelmi (művészi) töltésű megközelítéssel, szobában és szabadban.
•
Módszereink közt megtalálhatók a hagyományos pedagógiaiak (beszélgetés, elbeszélés, szemléltetés, magyarázat, bemutatás, stb.), mint a természettudományos ismeretszerzés sajátos módszerei (megfigyelés, leírás, vizsgálódás, kísérlet, mérés, összehasonlítás, stb.).
•
A környezet megismerésére nevelésünket segíti, hogy az óvodánkba járó gyerekek állatés növényvilágról az első tapasztalataikat, ismereteiket az otthoni környezetben szerzik meg.
munkahelyeket, lakcímeket, helyes viselkedést, közlekedést, az orvos gyógyító munkáját és mindazt, ami támpontot nyújt a társadalmi szabályok megismeréséhez. „Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok. Az óvodapedagógus feladatai: - Olyan feltételek biztosítása, megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. - Tudatosan törekedjünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből. - Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyerekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez.
A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Segíti a spontán és irányítottan szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejlesztési értelmi képességeiket.
- A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg. - Biztosítsuk feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha, virágoskert működjék.” (13.)
A gyermekek közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangok, színek, illatok, formák, élet ritmikussága. 95
96
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére. •
ismerjék tágabb környezetüket,
•
tudják megnevezni családtagjaikat, rokon kapcsolataikat,
•
testük, testrészek pontos megnevezése, érzékszervek használata, ápolása,
•
évszakok megfigyelése, megnevezése, az időjárás változásával összefüggések keresése,
•
A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése.
•
Helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása.
•
Korosztályoknak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése.
•
A báb segítségével, pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok alakítása, a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése.
környezetszennyezés – környezetvédelem,
Forrásaink elsősorban magyar népmese, vers és mondókagyűjtemények. Ezekből válogatva
•
állatok megnevezése, életmódjuk megismerése, hasznuk,
vannak csak meghallgatásra szántak, és amelyeket szeretnénk megtanítani.
•
tudjanak minél több növényt, zöldséget, gyümölcsöt megnevezni, megkülönböztetni,
Csoportszobáinkban hangulatos mesesarkot alakítunk ki.
ismerjék azok felhasználhatóságát,
Alapvető feltétel továbbá a megfelelő érzelmi légkör, az azonosulást, átélést segítő
•
ismerjenek minél több munkaterületet, azok eszközeit,
atmoszféra.
•
tudják a gyalogos közlekedés szabályait, ismerjenek minél több vízi-, szárazföldi-, légi A gyerekek legyenek tekintettel egymásra akkor is, ne zavarják társaikat mesehallgatás
közlekedési eszközt.
közben. Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, könnyen elérhető, és követhető, kellemes beszédmódra.
5.2.2. Művészeti tevékenységek
A gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtünk. Alkalmat adunk arra, hogy elmondhassák, eljátsszák és bábozzák a megismert
„Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: - Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző
meséket és saját történeteiket is. Ez által fejlődik a gyermek személyisége, egy tisztább életforma megszeretése.
tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. - Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.
A báb és az anyanyelv kapcsolata:
- Nyújtson lehetőséget vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.
Nagy hangsúlyt fektetünk a bábozásra. A bábozás lényeges eleme a beszéd. Fejlődik
- Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.
kifejezőkészsége, nagy jelentősége van a hangutánzásnak, különböző érzelmi állapotok
- Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák
kifejezésének hangszínnel, hanglejtéssel és a beszédük gyorsaságával. A mese nyelve
elképzeléseiket.
eszközeit gyakorolja, bővül fogalomköre, tulajdonságokat fogalmaz meg, bővül szókincse.
- Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a
Mondatfajtákat (kérdő, felkiáltó, felszólító) gyakorol. Irodalmi nevelésünk folyamán a
gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.” (14.)
gyermek „befogadóból” „előadóvá” válik.
5.2.2.1. Mese, vers, dramatizálás, bábozás
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
Célunk:
•
Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket.
Az anyanyelv megismertetése, helyes hangképzés, kiejtés, szókincsbővítés, folyamatos
•
Legyenek képesek az irodalmi művek képi megjelenítésére.
kifejezőkészség kialakítása, fejlesztése. Irodalmi érdeklődés felkeltése, változatos irodalmi
•
Jegyezzék meg a mesék főbb szereplőit, és cselekményeit.
élmények közvetítése.
•
Szívesen vegyenek részt a dramatizálásban, bábozásban, közös műsorok készítésében.
Feladatunk:
•
Várják, kérjék a mesemondást. Figyelmesen, csendben hallgassák végig.
97
98
•
Tudják összekötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait.
dolgok bonyolultságában és a tervszerű készítésben jelenik meg. Elősegítjük az egyre
•
Tudjanak kiegészíteni szóban ismert meserészletet.
gyakrabban jelentkező „közös alkotásokat”.
•
Örömmel nézegessék a meséskönyveket, képek alapján találják meg a legkedvesebb Tartalma
meséiket. Vigyázzanak a könyvek épségére.
a) Tájékozódás a térben - Vizuális észlelés fejlesztése (emlékezés, gondolkodás, képzelet megalapozása).
5.2.2.2. Vizuális tevékenységek
- Tárgyak, formák, alakok egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése. A gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, tépés, hajtogatás, ragasztás,
- Térrészletek összefüggései.
varrás, barkácsolás, vagyis a vizuális tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak.
- Arányviszonyok – soralkotás térben – ritmusképzés – irányok. b) Formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés - Anyagalakítások (mintázás, papírmunka, konstruálás, természetes anyagok). - Finommotorikus mozgás fejlesztése.
Célunk: Az ábrázolt tevékenység, a tárgyi világ megismerése, az újraalkotás a gyerekek számára
c) Képalakítás, vizuális elemek használatával
örömteli cselekvés legyen.
- Tájékozódás a kép síkján (vonalak, formák, színek egymáshoz való viszonya).
Feladatunk:
- Térkifejezés a kép síkján. - Színek, formák képzése, kompozíciók létrehozása.
Az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk térben és eszközök tekintetében, hogy
d) Környezetalakítás
spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek a gyerekek.
- Színbeli, formai rendezés, környezetdíszítés.
Életkornak megfelelő vizuális tapasztalatokat nyújtunk. Megismertetjük a gyerekeket a
- Szépség iránti vonzódás és értékelő-képesség alakítása.
vizuális kifejezőeszközökkel (vonal, forma, szín, anyagok, munkafogások, technikák). Vizuális műveletek fejlesztése, időrendiség felismerése, alakok, formák megismerése,
e) Képző és népművészeti alkotások
memória fejlesztése, térészlelés. Vizuális észlelés, emlékezés, gondolkodás, képzelet,
- Képnézegetés.
megalapozása, pontosabbá tétele – melyhez több egyéni és közös élményre van szükség.
- Ismerkedés különböző munkafogásokkal, eszközökkel, ezek technikai elemeivel.
A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítás. A képi gondolkodás és térbeli
- Utcarészek megtekintése.
tájékozódási képesség fejlesztése, 3-4 éves korban játszva ismertetjük meg a gyermekeket az
f) Gyűjtőmunka: termések, dobozok, papírok, fonalak, textilanyagok.
anyaggal, eszközökkel és alapvető technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurmázó gyerekekkel együtt éljük át a felfedezés örömét. A
Az udvari lehetőségeket az ábrázoló tevékenységek terén is egész évben kihasználjuk.
firkából kilépő gyereket egyénileg segítjük a továbblépésben, engedjük szabadon Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
próbálkozni. 4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, ezt segítjük kapcsolódó témákkal, technikákkal. Az ember-, környezet-, tárgyak-, cselekmények ábrázolásával
•
Kialakul a gyermekek tér-, forma-, és színképzetének gazdagodása.
felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára. Színkeverés, színárnyalatok, eszköztár
•
Fejlődik képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük.
bővülése, tér variálása. 5-6-7 éves korban a tevékenységi formák azonosak a 4-5 évesekével az eszközökkel és a
•
Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
fejlesztési célokkal is. A fejlődés a részletgazdaságban kompozíciókészítésben, a készülő
•
Alkotásaikban törekedjenek a részletek kidolgozására, megjelenítésére.
99
100
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére. 5.2.2.3. Ének-zene, énekes játék •
Tudjanak hat hangterjedelmű dalokat énekelni, dúdolni.
Célunk:
•
Legyenek képesek dallamok felismerésére és visszaéneklésére.
A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, zenei ízlés
•
Különböztessék meg és reprodukálják a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú
formálása. Éneklési készség fejlesztése.
fogalompárokat dallamban, ritmusban. •
Fejlődjék ritmusérzékük: egyenletes lüktetés, és a dalom ritmusának megkülönböztetése.
Feladatunk:
•
Tudják használni a ritmus eszközöket.
•
Érzelmi motiváltság biztosítása.
•
Törekedjenek a megközelítően tiszta éneklésre.
•
Közös éneklés, énekes játékok megszerettetése.
•
A
gyermekek
zenei
hallásának,
ritmusérzékének,
zenei
emlékezetének
és
mozgáskultúrájának fejlesztése. •
•
Tudjanak egyszerű táncos mozgásokat végezni.
•
Ismerjenek néhány térforma-alakítási lehetőséget.
•
Tudjanak felismerni többféle zenei és zörejhangokat, valamint az ismert hangszerek
Örömteli és érzelemgazdag, lehetőleg tiszta éneklés kialakítása.
hangját.
Az ének-zenei nevelés az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezett tevékenység óvodánkban. A dalanyag feldolgozása, Forrai Katalin: Ének az óvodában
5.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,
című szakirodalom alapján történik. A zenei élményt többféle tevékenységhez
tevékenységek
kapcsoljuk a mindennapok során. •
Mozgásfejlesztés a zenei nevelés során.
5.3.1.Mindennapi testnevelés
A dalos játékok, táncmozdulatok örömteli végzése során fejlődik nagymozgásuk. Egyensúlyérzékük fejlődik a ritmikus mozgás által. Finommozgásuk a hangszerek használata során fejlődik. A testrészek megismerését segítik a mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok. A tér mozgásos alakítása a dalos játékok és táncok folyamán. •
Bábjátékok alkalmazása.
A mindennapi testnevelés jelentős helyet foglal el nevelési programunkban. Az óvodás gyermek egészséges testi fejlődése, fejlesztése nem képzelhető el rendszeres, a gyermek életkorának fejlettségi szintjének megfelelő idejű, tartalmú testnevelés nélkül. Célunk:
A gyermek zenei aktivitására nagy hatással van a bábos bemutatás. A báb sajátos eszközeivel mélyíti el a zenei élményt. A zenei elemek elsajátításához különböző bábjátékokat alkalmazunk.
A természetes mozgáskedv felkeltése, fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése bő gyakorlati lehetőség
biztosításával.
Lehetőség
biztosítása,
hogy
minden
gyerek
megtalálja
fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőségét. A zenei anyag kiválasztásának szempontjai:
Feladatunk:
- magyar népi énekes-mozgásos játékok,
•
- más népek mozgásos dalai, játékai,
A szabadban és csoportszobában rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyerekek igényére váljék, és beépüljön szokásrendszerünkbe.
- gyermekeknek írt műdalok, - hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások, műdalok, alkalmi dalok.
101
•
A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése.
•
Motoros képességek fejlesztése.
•
Vázizomzat erősítése.
•
Helyes testtartás kialakítása. 102
• •
Mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése.
mozgásos feladatot. Saját tempójuknak megfelelően sokat gyakorolják a különböző
A közös örömmel végzett mozgás közben a társas kapcsolatok szélesítése,
mozgásokat.
alkalmazkodás, tolerancia és együttműködő képességük fejlesztése.
Fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak.
A mozgásfejlesztés területei:
A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna és a játékjellegű főgyakorlatokból
•
A gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása.
tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk, a feladattól
•
A konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés.
függően hol mint eszköz, hol mint cél. Az éves anyag elrendezésénél a helyi adottságokat és az időjárás változásait is figyelembe vesszük. A gyerekeknek adott feladatnál ügyelünk, hogy se túl könnyű – nem késztet
5.3.1.1. Szabad mozgástevékenység
erőfeszítésre -, se túl nehéz – ne okozzon gátlást – ne legyen. A megfelelő nehézségű A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsa a gyerekek számára a megfelelő
gyakorlat fejleszti mozgásos képességeit, önismeretét.
helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez az udvaron és csoportszobában egyaránt.
Nem gyakorlatokat kell tanítanunk, hanem képességet fejlesztenünk. Így a gyerekek
A 3-4 éves gyerekeknél a természetes nagymozgások fejlődését segítjük elő, megfelelő hely
örömmel vállalkoznak az erőfeszítést, odafigyelést igénylő feladatok végzésére – ami
és eszközök biztosításával.
töretlen fejlődésük záloga.
4-5 éves korban hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és egyensúlyérzék
Olyan készségeket és képességet alakítunk ki, amely az egyre pontosabb mozgás elvégzését
fejlesztése. Célbadobó játékok, kugli, ugrókötél, ugróiskola, manipulációs barkácsoló
segítik elő. A helyes mintát természetesen megmutatjuk, ösztönözzük, biztatjuk a
tevékenység, hinták, létra.
gyerekeket, mindig a pozitívumokat kiemelve. A foglalkozásokat kora tavasztól késő őszig
5-6-7 éves korban a finommozgás fejlesztésére fektetünk hangsúlyt. A játékban sok
lehetőség szerint a szabadban tartjuk, kihasználva az udvar adta lehetőségeket (fű,
lehetőség nyílik a spontán fejlesztésre, melyekhez eszközöket biztosítunk (baba öltöztetés,
homokozó, csúszda, mászóka, futójátékok).
gyöngy, barkácsolás).
A foglalkozásokat a fő feladatot figyelembe véve, különböző modellben szervezzük,
Az udvari játékok mászókák, kötelek (ugró, mászó) labdák, karikák, hinták, valamint a
legtöbbször a játékot figyelve. A foglalkozásokon mindig kapjanak labdát a gyerekek, ami
terembeli szerek (Gelirwald-féle tornaszer, szőnyeg) mindig a gyermekek rendelkezésére
különböző méretű. Sok játékos és hatékony mozgás végezhető vele. Minél többféle kéziszer-
állnak. Minden gyerek érdeklődésének megfelelően csatlakozhat az udvaron bármelyik
tornaszer kombinációt építsünk be. A zenés torna középpontjában a gimnasztikai
óvónő vagy gyerek által kezdeményezett játékhoz.
gyakorlatok állnak, szerek használatával.
A sikeresen jó hangulatú tevékenység pozitív élményt nyújt, újabb cselekvésre készteti a gyerekeket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe,
Célérték: A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.
szokássá és igénnyé válik. A napirendben fontos szerepet tölt be a zenés torna. Időtartama a gyerekek fejlettségétől
•
Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekké váljanak.
függ. Elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését, felfrissíti, edzi őket.
•
A rendszeres nevelőmunka hatására minden korcsoportban kialakulnak a legkedvesebb mozgásjátékok, melyek alkalmazását maguk is kezdeményezhetik, sőt meg is szervezik.
5.3.2. Óvónő által szervezett kötelező tevékenység
• •
Tartsák be és kövessék az adott szabályokat.
A kötelezőség természetesen nem jelent kényszert a gyermek számára. Különböző
•
Sajátítsák el a természetes mozgások elemeit (kúszás, csúszás, mászás, fejemelés, állás,
nehézségű, differenciált feladatok adásával minden gyerek megtalálja a legmegfelelőbb
ülés, járás, futás, nyakizom-erősítés). •
103
Ismerjék a vezényszavakat, tudjanak a hallottak szerint cselekedni.
Legyenek képesek egyensúlyozni egy lábon, különböző szereken. 104
•
Tudjanak fél és páros lábon szökdelni.
- Játék és szabadidős tevékenység
3,5 óra
•
Ugorjanak át kisebb akadályokat.
- Étkezés, pihenés
3,5 óra
•
Tudjanak különböző labdagyakorlatokat.
- Öltözködés, tisztálkodási tevékenység
1,5 óra
- Komplex foglalkozások naponta
1,0 óra
Az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható, a különböző
6. A nevelés tervezése és időkeretei
körülmények váratlan hatására.
Pedagógiai programunk tervezése során a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodunk. A
6.2. Hetirend
fejlődés dinamikája egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más. Tervezésünkkor nem az ismeretanyag növelésére törekszünk, hanem hogy a megszerzett
Hetirendünk is a folyamatosságot és a rendszerességet segíti elő. Összeállításánál figyelünk
tudásanyagot minél változatosabban elmélyítsük, gyakoroltassuk a gyerekekkel, a minél
arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek
hathatósabb elsajátítás érdekében. Tehát kevesebbet, de alaposabban. A heti ütemterv egyben
meghallgatására, kipróbálására, közös megvitatására. Fő elvünk a rugalmasság, ésszerűség.
napi munkák vázlatát is adja. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, figyelembe
A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei: Naponta 20-30 perc
vétele a sokszínű tervezés segédanyaga lehet. A csoportvezető óvónő dönti el, hogy elképzeléseit kötött foglalkozás, vagy kötetlen
-
Mindennapi testnevelés
kezdeményezés formájában valósítja meg a téma és gyermekei ismeretében. Jó kiinduló pont
-
Mese-vers
a gyermekek spontán szerzett tapasztalataira építeni. Olyan szituációkat teremtünk, hogy
Naponta 30-35 perc
gyermekeink szabadon alkothassanak, gondolkodhassanak, cselekedhessenek. Munkánk
-
Művészeti tevékenységek - mese - vers, vizuális
során nagy figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességű gyermekek felismerésére,
-
Matematika
fejlesztésére. Kreatív problémamegoldásra ösztönzünk minden gyermeket. A nevelőmunka
-
Testnevelés a tornateremben
elemzése, értékelése folyamatos feladatunk.
-
Természet – társadalom – ember
Tervezésünk során céltudatosan alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, melynek
-
Művészeti tevékenység - ének-zene, énekes játékok
A hetirendet az óvodapedagógusok állítják össze, minden nevelési év elején az adott
szervezeti kerete a napirend és a hetirend.
körülmények figyelembe vételéve. A komplex foglalkozások helyei és időkeretei is megváltoztathatók a csoport igényei, képességei alapján.
6.1. Napirend
Feladatainkat nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A
•
Nevelési-tanulási tervkészítés
tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság a kötetlenség, a
•
Hetirend és napirend összeállítása.
választhatóság biztosítása.
•
A programunk alkalmazásakor az óvodáskorú gyermekek fő tevékenységét a játékot vesszük
A
gyermek
fejlődésének
megfigyelését
szolgáló
feljegyzések
vezetése
személyiségfejlesztő lapokon.
kiindulópontnak. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél több időt töltsenek a szabad levegőn. A napirendben az egye tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események alapján. Napirendünk időkerete 9,5 órás nyitva tartás esetén: 105
106
7. Sajátos feladataink, gyermekvédelem
•
Óvodásaink eltérő szociokultúrális környezetből kerülnek hozzánk. Elsődleges feladatunk
Elsősorban az óvodavezető feladata az óvoda pedagógiai munkájának ellenőrzése és
ezen körülmények felmérése a családlátogatások, beszélgetések alkalmával. A tájékozódás
értékelése. Fontos az objektív értékelés, mely alaposságot, körültekintést igényel.
után fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés.
A gyakorlati munka ellenőrzése, értékelése során elsődleges szempont az önálló munka és a
Feladataink:
módszertani szabadság tiszteletben tartása.
•
Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek között.
Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk
•
Alapvető nevelési módszerünk:
értékeivel tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét és szakmailag tovább fejlődjenek.
- kapcsolattartás a családdal,
•
a fejlődési napló (személyiséglap) folyamatos vezetésének ellenőrzése.
- tapintatosság,
Az egész óvodát érintő folyamtokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolára való
- egyéni bánásmód.
felkészültség.
Személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni.
Állandó kapcsolatot tartunk a védőnővel, szükség szerint a Nevelési Tanácsadóval,
8.3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése
településünkön működő gyermekvédelmi szolgálattal. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célszerű egymásra épülését, biztosítják a rugalmas alkalmazást és a gyerekekhez való igazodást. A nevelési és tevékenységi program
8. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere
tervezése a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, a spontán helyzetekhez igazodik. A tervezés nem megmásíthatatlan hanem – rugalmasság elve alapján – az élethelyzeteket, az
8.1. Óvodánk írásos dokumentumai •
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
•
A Derecskei Óvoda Tépei Óvodájának helyi nevelési programja
•
Az óvoda pedagógiai működési terve (az óvoda éves munkaterve)
•
A gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja (csoportnapló)
•
Egyéni fejlesztés-fejlődés dokumentumai (személyiséglapok, fejlődési napló)
•
Felvételi, mulasztási napló
aktuális feladatok irányítják. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést, olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Félév és évvégén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyén fejlődésüknek alakulásáról. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Az óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel, kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. A gyermekekről szerzett megfigyeléseket fejlődési
8.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése
naplóban rögzítjük
Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: •
dokumentumok ellenőrzése, elemzése (csoportnapló, felvételi napló, /október 15-ig/),
•
a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése (folyamatosan),
•
a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése (folyamatos),
•
a helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése és ellenőrzése, 107
108
Mindig jusson idő Mindig jusson idő: Nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje. Olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve.
SÁRÁNDI NAPSUGÁR
Dolgozni, mert ez a siker ára.
ÓVODA
Játszani, mert ez az örök ifjúság titka. Szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, azt is akin adja és azt is
aki kapja. Egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb ékszere. És néhány kedves szóra, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet.
109
110
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető
Idézet Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................................................ . 112 1.Helyzetkép .............................................................................................................112 2.Tárgyi feltételek......................................................................................................114 3. Személyi feltételek............................................................................................... ..115 4. A feladatrendszer elemei 4.1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés ........................................................ . .116 4.2. Szocializáció, közösségi nevelés........................................................................ .117. 4.3. Játék és tanulási tevékenység .............................................................................. .119 4.4. Munkatevékenység............................................................................................ 124 4.5. Szabadidős tevékenység ..................................................................................... .124 5. Komplex foglalkozások 5.1. Anyanyelv.......................................................................................................... .129. 5.2. Matematika........................................................................................................ ..130. 5.3. Természet - társadalom - ember ...........................................................................132 5.4. Művészeti tevékenység....................................................................................... ..133 5.5. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító képességek fejlesztése, ismeretek és tevékenységek (mindennapi testnevelés, testnevelés) ............................ .....137 6.Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése……………………140 7.Gyermekvédelem az óvodában............................................................................... ….140 8. Hagyományos Ünnepek ......................................................................................... ….142 9. A nevelés tervezése és időkeretei............................................................................ …142 10. Óvoda - család kapcsolata .................................................................................. .....148 11. Döntéseink, főbb pedagógiai elveink......................................................................…150
Sáránd 2300 lélekszámú település Hajdú-Bihar megyében. Településünk a 47-es számú fóút mellett található, Debrecen és Derecske között. Óvodánk, a Derecskéi Óvoda Sárándi Napsugár Óvodája, mint tagóvoda működik 2007. augusztus 1. óta. A település egyetlen óvodája a falu középpontjában található, minden irányból jól megközelíthető. Kellemes környezetben, nagy füves udvarral, árnyas fákkal, többfunkciós padokkal, KRESZ-parkkal rendelkező intézmény. Udvarunkon mászókák, libikóka, mókuskerék, csúszda, homokozó, babaház, hinta található. Minden óvodás korú gyermeket szeretettel hívunk és várunk. 3 éves kortól 7 éves korig foglalkozunk a gyermekek személyiség- és képességfejlesztésével. Tiszteljük a gyermekeket és tevékenységeiket, elfogadjuk másságukat, és tiszteletben tartjuk azt. Nálunk minden gyermek egyenlő eséllyel bír. A szülőkkel mindennapi kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen tiszteljük egymást, maximálisan figyelembe vesszük egymás véleményét. Óvodai dolgozóink tisztességes, etikus magatartást tanúsítanak. Több éves gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusaink vannak. A törvényi szabályozásnak megfelelően 1999. évtől a nevelőtestület által támogatott és a fenntartó által elfogadott, helyi sajátosságokhoz adaptált Tevékenységközpontú nevelési program szerint dolgozunk. Az 1993. évi LXIX. Ktv. 2003. évi LXI. Módosítása értelmében nevelőtestületünk elvégezte a helyi programunk felülvizsgálatát és módosítását. -elkészítettük az új helyi nevelési programot -feldolgoztuk a partneri kérdőívek eredményeit -elemeztük a nevelési rendszer tartalmi összefüggéseit. Főbb pedagógiai elveink: -a szülőkkel együttműködve szeretjük a gyermeket -a gyermekeket alakulni engedjük -a kötött és kötetlen foglalkozásokra a komplexitás módszerét nem minden áron, csak a lehetőségeken belül alkalmazzuk. Megköszönöm a közvetlen és közvetett partnereink segítő véleményét, és a kollégák eredményes, együttgondolkodó hatékony munkáját.
111
112
1. HELYZETKÉP
2. TÁRGYI FELTÉTELEK
Óvodánk Önkormányzati fenntartású, 3 osztott csoportszerkezetű óvoda, amely 75 gyermek befogadására alkalmas. A csoportszobák és a működéshez szükséges helyiségek egy udvaron, de két különálló épületben találhatók. L számú épület: 2 csoportszoba, a hozzátartozó szociális helységekkel, melegítő konyha, irodák, szertárak. II. számú épület: 1 csoportszoba, a hozzátartozó szociális helységekkel, 1 tornaszoba, nyitott zsibongó. Vonzó, tiszta, esztétikus külső és belső környezetben fogadjuk az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. Óvónői kollektívánk stabil, valamennyien nagy gyakorlattal rendelkezünk, nyitottak vagyunk az új iránt.
113
Óvodánk egy udvaron, két épületben működik. A csoportszobák ízlésesen, célnak megfelelően vannak berendezve. Jól szolgálják a gyermekek kényelmét, családias légkört biztosítanak. Mindkét épületben gázfűtés biztosítja az egyenletes hőmérsékletet. A csoportszobák bútorzata megújult, a székek, asztalok folyamatos karbantartást igényelnek. Az óvoda játékkészlete elöregedett, évek óta hiányossággal küszködünk. A textíliák cserére szorulnak. Az óvoda oktatási eszközei megfelelőek. Tornaszobánk jól felszerelt. Mese és képeskönyv ellátás folyamatos. A megjelenő szakkönyveket is igyekszünk mindenkor beszerezni az óvodai nevelőmunka elméleti megalapozásának segítése, óvónőink módszertani kultúrájának emelése érdekében. A megvásárolható eszközökön kívül óvónőink ötletessége is bővíti eszköztárunkat (szemléltető képek, munkalapok, bábok stb.). A matematikai foglalkozásokhoz megfelelő mennyiségű eszköz áll rendelkezésünkre. Jelentős az eszközhiány az ábrázolás terén. Az óvónők számára nincs óvónői szoba. Külön helyiséget biztosítunk a logopédiai és fejlesztőpedagógiai foglalkozásokhoz. Az óvoda udvara tágas, napos, füves, gondozott. Nagysága a gyermeklétszámhoz viszonyítva meghaladja a normát. Rendelkezünk mászókákkal, homokozóval, csúszdával, mérleghintával, mókuskerékkel fontos az eszközök folyamatos karbantartása. Az udvari játékaink részben cserére szorulnak. Nyáron udvari zuhanyozók, sátrak, napernyők teszik kellemessé az udvari életet. Udvarunkon KRESZ pályával is rendelkezünk. Az udvari játékainknak nincs megfelelő tárolója. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten pótolja a fent jelzett hiányosságokat. Az óvoda épületeinek a külső és belső felújítása befejeződött. Gyermekbarát környezet kialakítására új eszközök vásárlása. A szocializáció fejlesztése céljából a szerepjátékokhoz a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása.
114
4. A FELADATRENDSZER ELEMEI
3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
.4.1 GONOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS
AZ ÓVODA DOLGOZÓI Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus Középfokú végzettségű főállású óvodapedagógus Dajka
Fő 5 1 3
Óvodáskor végére elérendő általános követelmény: Az egészséges életmód alakítása: Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Ezek általános elvei mellett,
Nevelőtestületünk valamennyi tagját az önképzés igénye, a továbbképzéseken való aktív részvétel jellemzi. A hatékony munka érdekében szükséges és kell is az óvodapedagógus és a dajka jó szakmai munkakapcsolata. Ennek érdekében minden tanévkezdéskor megbeszélik az adott korcsoport elvárható gondozási és nevelési szokásait Év közben pedig folyamatosan megbeszélik a problémás helyzeteket. A munkaidő beosztás biztosítja, hogy az óvoda nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására a képességfejlesztés eredményessége érdekében a nevelőtestület tagjai továbbképzéseken vesznek részt. A sikeres fejlesztéshez szükséges kompetenciák elsajátításáért.
mindenkor figyelembe vesszük a gyermek egyéni sajátosságait Testápolás: Önállóan mosakodjanak, törülközzenek, figyelmeztetés nélkül mossanak kezet, amikor csak szükséges. Körmüket körömkefével tisztítsák. Ruhájuk ujját tűrjék fel és le, gombolják, kapcsolják. Használják a WC- t, vigyázzanak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket tegyék a helyére. Mossanak fogat, a fogápoló szereket tartsák tisztán rendben. Hajukat tartsák rendben. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Tüsszentékor, köhögéskor a zsebkendőt tartsák szájuk elé. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében jelentős azoknak a száma, akik az alapvető higiénés szokások egy részével a családi környezetben eddig nem találkoztak. Az otthon megismert testápolási szokások terén is hiányosságok tapasztalhatóak, ezért feladatunk az alapvető tisztálkodás kialakítása, tudatosítása, elmélyítése. önkiszolgálás: Teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként lássák el. Az épületbe belépés előtt használják a lábtörlőt. Ágyneműjüket hajtogassák össze, segítsenek az ágyak berakásában. Önállóan tevékenykedjenek, segítsenek egymásnak, valamint a csoportszoba rendezésében. Étkezés: Használják helyesen az evőeszközöket. Étkezés közben kulturáltan viselkedjenek. Igényeljék az asztal esztétikus rendjét.
115
116
Öltözködés:
Az óvodapedagógus feladatai:
Önállóan a megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek. Ruhaneműjüket hajtogatva tegyék
o az egészséges óvodai környezet megteremtése
a helyére, cipőfűzőjüket kössék meg. Ha fáznak vagy melegük van, segítsenek magukon.
o a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása
Havas, sáros cipőjüket tisztítsák meg.
o a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása o a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. A gyermekkel szemben
Környezet rendben tartása:
támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni (kommunikálni) és
Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen
együttműködni (kooperálni). Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist
nyissák, csukják, az eszközökkel óvatosan bánjanak. A rendetlenséget vegyék észre,
nyújt ezeknek a képességeknek a kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek
szüntessék meg.
állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívül fontos a társadalmi gyakorlatra való
4.2 SZOCIALIZÁCIÓ ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS
felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából.Fontos feladat már az óvodában tudatosan
törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására.
Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása;
A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos - életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként- változó test, lelki szükségleti vannak.
Ezek során olyan tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletek alakulnak ki, melyek
Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a
segítségével a gyermek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerűbbé,
gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy
könnyebbé, gyorsabbá válik. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének
hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat
mellőzését.
kialakítása.
A jó közösséget olyan egyéniségek alkotják, akik egyéni akaratukat, ambíciójukat, vágyaikat
A érzelmi nevelés feladatai:
képesek a közösség keretein belül megvalósítani Az óvodai csoport az óvodai közösség
o a szeretet és kötődés képességének fejlesztése o a mások iránti tisztelet, megbecsülés
sikeres formálása esetén kialakul a gyermekben
érzésének fejlesztése o az élménybefogadás képességének fejlesztése o az érzelmek kifejező
-a közösségi érzés
képességének fejlesztése o az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése o az érzelmi
-a közösségi tudat
zavarok tompítása, leépítése. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek
-a közösségi szokások
beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül,
-a mások megbecsülése
megismerkedett a felnőttekkel és a gyermekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az
-a hagyományok tiszteletben tartása
őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka
-a csoport követelménye - mindezek befolyásolják a gyermek cselekedeteit.
alapvető feladata, amely a gyermek személyiségét fejleszti, és lehetővé teszi olyan
Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is
kedvező környezeti hatások kialakítását, amelyek a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulnak.
erősíteni kell. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érzelmi biztonságának javítása érdekében
foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt
derűs és barátságos légkört teremtünk. Törekszünk az alapvető viselkedési normák
létrehozni. A lényeg, hogy tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a
tudatosítására, a szokásrendszer kialakítására, elmélyítésére, beilleszkedésünk elősegítésére
tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél.
117
118
A gyermekek egymás közötti és felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a
-
Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok
A tevékenység szerepe:
kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és
A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fej lödnek.
megoldására.
a.) A gyermek tevékenykedő lény.
Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a kisgyermek először
Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A
ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. Az óvodapedagógus feladata türelemmel és
gyermeki tevékenység fogalma:
szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a
-Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének
beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet, tegye lehetővé a szülővel együtt történő
eszköze
beszoktatást, óvodába érkezés előtti, illetve azt követő időszakban történő családlátogatást.10
-Képességfelhasználás, képességfejlesztés eszköze
Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa
b.) A nevelő hatás belső- a tevékenység tartalmából eredő'-feltételei
a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést (nyíltnap, nyílthét, szülőértekezlet,
Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen -A célkitűzés és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön
kirándulás, óvodai ünnepek).
-A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje)
Az óvodapedagógus feladata a szocializáció, közösségi nevelés kapcsolatában: -Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti valamint a gyermekek és a felnőttek közötti minél
-Elégítse ki a gyermekek akciószükségletét -
Oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feltételét.
c) A nevelő hatás pedagógiai feltételi:
gyakoribb kontaktus felvétele. -A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása
-A tevékenység pedagógiai előkészítése közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának
természetes szituációkban.
és az egész óvodai környezetnek.
-A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, az együttdolgozás
-A tevékenység pedagógiai megszervezése, az óvoda dolgozói részéről nagy odafigyelés és
képességének kialakítása és gyakorlása.
segítőkészséget igényel (semmit se végezzünk el a gyerek helyett, de mindenben segítsünk,
-A konfliktusok kezelése.
amikor arra szükségük van a gyerekeknek).
-A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.
-A tevékenység pedagógiai értékelése.
-A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. -Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítanak a társak irányában.
-
Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében o Biztosítson minél változatosabb, többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötlet).
4.3. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG
o A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a A játék is olyan komplex tevékenyég, forrás, amelyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell
gyermekek aktuális élményvilágára. o Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb
felhasználni a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. A játéktevékenység magába foglalja a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket, valamint a „szellemi alkotást", amely során a gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti
tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében az ingerszegény környezet okozta hátrányok kompenzálása. o Élmények biztosítása tapasztalati úton.
azokat. 119
120
o Általános ismeretek bővítése.
szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.
o Feladatunk a képességek fejlesztéséhez: A halmozottan hátrányos helyzetű
-Minden gyermek képességét önmagához- a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen
gyermekek fejlettségi szintjének megállapítására elvégeztük a Difer-mérést. A mérés eredményeiből kiindulva egyéni fejlesztési tervet készítünk a gyermek egyéni differenciált fejlesztésére képességeinek kibontakoztatására.
fejleszteni. Tudatos fejlesztés feltételei:
o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése a játékeszközökkel,
A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban
az azokkal való játszás szabályaival. Együttműködési készségük fejlesztésére
valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A
példaadással, közös játékkal. Az egyéni fejlesztési szintből kiindulva a
tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a
függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport
tanulási tevékenység során. Az óvodába járó SNI gyermekek beilleszkedésének
életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára.
elősegítése. Az adott csoportba járó gyermekeknek a toleranciára és a másság A tudatos fejlesztés feltételei:
elfogadására való nevelése.
a.) Objektív feltételek: óvoda épület, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltéteket, de alapvető feltétele, hogy a Magyarországon elfogadott szabályok
Képességek szerepe: Az óvodai nevelésünk olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. A tevékeny szervezés és a
alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelyiségek, és udvar álljon a gyermekek rendelkezésére. b.) Szubjektív feltételek:
képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással.
Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése.
Képességek csoportjai:
-Az óvodapedagógus modell szerepe - óvónőnek el kell fogadnia, hogy nemcsak ő
a.) Kooperációs (együttműködési) képességek. b.)
irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá.
Kommunikációs (érintkezési) képességek.
Mindezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát stb., az alapul szolgáló tevékenység
-Az óvónő és a dajka együttműködése - Óvodai programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvónőével összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen
társadalmisága határozza meg.
segítőjének tekintjük. Ehhez azonban arra van szükség, hogy megfelelő szinten
A tevékenység bázis a képességfejlesztésben:
tájékoztatva legyenek az óvoda és az adott óvónőnek nevelési elképzeléseit, módszereit
-a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása
illetően.
-a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének
-A környezetben élők hatásai. Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára
-a tevékenység a képességfejlesztés eszköze -a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye. Az
az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A játéktevékenység formái:
óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: - Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához
-
Spontán tevékenység.
Fontosnak tartjuk a gyermek spontán szerzett élményit és tapasztalatait. Olyan hangulatok,
szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. -A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő
igények, tárgyi lehetőségek megteremtésére törekszünk, melynek hatására a gyermek spontán játéka önmagától beindul. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben mesterkéltség és erőltetés nélkül a
képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességék fejlesztésére. -A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre
gyermek képességeire építve, azt alapul véve lehet fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot.
121
122
keresztül ismertetjük meg a gyermekkel mindazt, ami számára a világból megismerhető,
-Óvónő által irányított tevékenység
-
befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent.
Az óvodapedagógus megfigyeli a gyermek játékát és igyekszik azt felhasználni saját nevelési
A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt
céljai elérése érdekében. Szükség van a pedagógus által kezdeményezett, vagy irányított
ebben a folyamatban a gyermek, ne külső jutalom, hanem belső motiváció késztesse erre. A
játéktevékenységre, hiszen három éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a
követelményeket a gyermek egyéni teljesítőképességéhez mérjük, hogy a sikerélmények
felnőttel való együttjátszást.
erősítsék önbizalmát és bátorságot adjanak az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A
Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. A játék kicsiben maga az élet, az amit a
program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez,
kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Ezért az életre nevelés is a
egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés
játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A legfőbb célkitűzéseinket szem előtt
egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások,
tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a
beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely
társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegíti. Gondoljunk például a társakkal
mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés.
való együttjátszás kialakítására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermekjátékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire.
Játék: Az óvodáskor megelőzően a gyerekek gyakorolják és elsajátítják a játékszerek használatát,
Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:
megismerik sajátosságaikat.
-Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.
A 3-4 éves gyermekek tevékenyégét a gyakorlójáték jellemzi. Tartalma a saját személyükkel
-A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára.
és közvetlen környezetükkel kapcsolatos tapasztalatokat tükröz. A gyakorlójáték kereti között
-A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.
kialakulnak a szerep- és a konstruáló játék elemei.
-Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához.
A szerepjátékban a gyerekek különböző személyek, vagy állatok, dolgok szerepét vállalják
-Az egyéni élményeken túl; közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék
magukra. A szerepjátékban jelentkező játékszabályoknak való megfelelés szándéka teremti
fejlesztése érdekében.
meg a szabályjáték előfeltételeit.
-A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.
A korábban kialakult játékfajták továbbra is részei maradnak az egymást követő egyre
-Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekkel.
fejlettebb játékoknak, a különböző életkorban megjelennek és továbbfejlődnek.
A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb
A fejlődés eredménye óvodáskor végére:
felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai
-Óvodáskor végére a gyakorlójáték, szinte teljes mértékben eltűnik a gyerekek játékából.
tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az.
-Közös játékukban szerepeket osztanak s ragaszkodnak betartásához. Elfogadják egymás
A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül
gondolatait. A szabályokat betartják, alkalmazkodnak hozzá.
spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre
-Szívesen barkácsoljanak, az önállóan vagy segítséggel készített eszközöket használják fel
egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a
játékukban.
gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a komplex foglalkozások rendszerén
-Örömmel habozzanak, kedves mesehőseiket örömüket, bánatukat bátran játsszák ki magukból a bábok segítségével.6
-Óvodáskor végére, mint a mindennapi életüket, úgy a gyerekek játékát is átszövik a szabályok, melyek betartását megkövetelik, elvárják egymástól. Minden gyerek
123
124
igyekszik megfelelni az általuk felállított szabályoknak, normáknak.
A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését.
-Lételemük a játék kell, hogy legyen!
A munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkatevékenységek közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban
Az óvodapedagógus feladatai a játék és tanulás folyamatában: -Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,
minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - a lehető
gondolkodás).
legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy saját képességeik
-A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének
szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá.
kielégítése.
A munka megosztása során tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között
-Lehetőséget kínál a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a
megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a
felfedezés, a kutatás örömeit. -A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása
szerepeket.
-A
A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei
gyermekek
önállóságának,
figyelmének,
kitartásának,
pontosságának,
feladattudatának fejlesztése.
együtt szolgálják a gyermek életre való felkészítését.
-Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját
Fontosnak tartjuk az óvodában az élősarok kialakítását és az udvari munka megvalósítását,
teljesítőképességét is megismerheti.
mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetősége nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának
4.4. MUNKATEVÉKENYSÉGEK
Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: A munka az óvodás gyermek számára játékos jelegű, gyakran nem is választató szét a játék és
-Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan és
a munkatevékenység. Fejleszthető hatását nem vonhatjuk kétségbe, ez az a terület, ahol az
képességei szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló
erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek
tevékenységeket, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységeket.
számára.. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek munkához való pozitív hozzáállásának kialakítása, a munka eredményének megtapasztaltatásával ezáltal kötelességtudat, a felelősségtudat és kitartás fejlesztése.
-Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységekhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. -A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.
Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.
-Adjon lehetőséget a gyermeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység
A különböző munkafajták:
elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei
-önkiszolgálás
nincsenek teljesen összhangban.
-A gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák
-Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a
-A csoport érdekében elvégzett munkák
gyermekeknek,
és
teljes
önállósággal
végezhessék
azokat.
-Az udvari munka Közös vonásként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek ami a korosztályuknak megfelel. Éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. 125
126
4.5. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében: A szabadidő tartama: a tevékeny időfelhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is
-Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás- és tevékenységi
öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált
teret a gyermekeknek.
sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. A döntést
-A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a
nehezíti az is, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való
változtatások lehetőségét és szükségességét.
átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az
-Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek
udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség ami döntésre és természetesen
fantáziájának fejlődését.
újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet
5. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK
teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt, kialakítására is lehetőséget biztosítunk.
5.1 ANYANYELV
A szabadidős tevékenységre heti 1-2 alkalommal teremtünk lehetőséget. Az óvónő által
Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek
felkínált tevékenységek: pl.: szabadon választhatók (barkácsolás, szüret, dióverés,
közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Az
kenyérsütés).
anyanyelvi nevelés a szocializációs folyamat szerves része, mely eredményeként a
-sorversenyek
társadalomban helyét megtaláló, kommunikációra és kooperációra képes lénnyé válik a
-aszfaltrajz
gyermek. A beszéd igen szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz, így tágabb értelemben a
-játék termésekkel
szocializációhoz, gondolkodáshoz, valamint az önkifejezés fontos eszköze. Minden gyermek
-népi játékok
beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak a
-kirándulások a szabadban.
család a környezet megismeréséből kell kiindulni. Az óvodai anyanyelvi nevelés feladata és célja, hogy az óvodába kerülő gyermeket minél magasabb szintre emelje- e tekintetben. A
A benti tevékenységek:
nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, különös tekintettel a hétfői
-videózás, diafilmvetítések
napokon, ünnepek és élményszerző séták utáni napokon, hiszen ilyenkor otthonról és a külső
-zenés torna
környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek.
-tréfás ügyességi játékok
Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben
-vizuális tevékenységek gazdagítása új eszközökkel
sajátít el.
-anyanyelvi játékok
A nyelvi kifejezőképesség meghatározó a személyiségfejlesztésben. Az anyanyelv tudása
-zene, tánc
alapvető feltétele a gyermek sikeres tanulásának.
-társasjátékok
Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen
-tornatermi vagy csoportszobai mozgásos játékok
van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának
-bábozó játékok
kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes
A felkínálható tevékenységek közül az óvónők a szabad választás lehetőségével élhetnek.
127
iskolai tanulásának megkezdését.
128
Az anyanyelvi nevelés rész a verbális és a nem verbális kommunikáció. A verbális
-Alakuljon ki a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető,
kommunikáció eszközei: maga a beszédtechnika, az önkifejezés, kapcsolatfelvétel,
megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű, és sebességű beszéd.
szándékos véleménynyilvánítás.
-Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek
A nem verbális kommunikáció eszközei: a tekintet, a mimika, a testtartás, térköztartás, a
megfelelő természetes gesztusokkal arcjátékkal kísérjék.
külső megjelenés és a gesztusok. A társas érintkezésben a nem verbális kommunikáció
-A hétfői beszélgetős nap bevezetése a gyerekek kommunikációs készségének
közlési értéke legalább olyan fontos, mint a verbális kommunikációé. Érzelmünket,
fejlesztésére, közösség előtti jó kifejezőképesség mondatalkotás erősítésére szolgál.
elvárásainkat a metakommunikáció eszközeivel éppúgy kifejezhetjük, mint a szóbeli
-A gyermek szókincsének folyamatos bővítése
közléssel.
-A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a
Fontos, hogy az óvodapedagógus szeresse, ismerje anyanyelvét, önképzéssel,
nyelvi kifejezés eszközeit variálni.
szakirodalommal
nyelvhasználata kifogástalan. Törekedjen beszédében a szemléletességre, vagy képszerű
-Beszédmegértés fejlesztése. -Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.
kifejezések alkalmazására, beszéde tehát színes, érzékletes, dinamikus, megelevenítő erejű
-A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.
legyen. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a
-A beszédhibák kiszűrése és megfelelő módszerekkel történő javítása.
fejlessze anyanyelvi
kultúráját. Beszéde
legyen példaértékű,
gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi
Az anyanyelvi nevelés kapcsolatai a nevelés egyéb területe:
fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik
A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A nyelvi
beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd, Szükség esetén kérje
képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus
szakember segítségét.
játékok. A mese és a vers az anyanyelvi közegen át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Nagyon fontos az igényes válogatás, melyhez
Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:
a
-Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.
legnagyobb és legfontosabb területet a népköltészet adja. A népi mondókák, rigmusok,
-A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak
népmesék minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtanak. A lovagoltatok,
meg, mondják el élményeiket.
simogatok,
-Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.
ringatók stb. a meghitt együttlétek alatt érzelmi kötődés alakítanak ki. A versek
-Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.
mondogatásával éreznek rá a gyermekek, hogy a magyar beszéd dallamát a rövid és a
-Tisztán ejtsenek minden beszédhangot a gyerekek.
hosszú
-Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.
szótagok érzékeltetése, ritmusa adja.
-Törekedjenek összefüggő beszédre, folyamatos mondatalkotásra. Nyugodtan
A
figyelmesen hallgassák végig a felnőtteket és egymást is. önfegyelemmel, ne
szabad
vágjanak egymás szavába.
önkifejezésüket. A báb segítségével a hallgatag gyermek is megszólal. A bábjátékkal
-Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövőidejű igeidőt és az igemódokat.
fejlődjék érzelmi kifejezőképességük; gyakorolják miképpen lehet „bánni" a hangjukkal,
-Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési
a
formákkal teremtsék meg és tartsák fenn a kapcsolatokat.
hangerővel, a hangmagassággal, hangszínnel.
129
bábjátékban,
a
dramatikus
játékban
a
gyermekek
kibontakoztathatják
130
A zenei nevelésben a mondókák elősegítik a ritmikus szövegekben ismétlődő
A matematikai nevelés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi
beszédhangok
viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Az ismeretek kialakításához tapasztalatokra
pontos észlelését, tiszta képzését és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását A dalokban,
van szükség. A mozgás, a játékkal való tevés- vevés kiemelkedő szerepet játszik a
mondókákban, rigmusokban előforduló régi s vagy tájnyelvi szavak gazdagítják szókincsét,
matematikai
és
információknak is fontos matematikai elemei lehetnek. Ha esztétikai élményeken keresztül
hozzásegítik a dallam és a szöveg összhangjának megértéséhez.
ismeri meg a kisgyermek a geometriai jelenségeket, ha a játékain keresztül engedjük, hogy
A vizuális nevelésben a nyelvi és a képi, formai ábrázolás gyakori együttes alkalmazásával az
matematikát is tanuljon az óvodás gyermek, akkor nem lesz idegen tőle ez a világ.
óvónő felismertetheti a gyerekekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle
A matematikai tapasztalatok olyan élmények (érzelmi élmények), amelyek matematikai
úton
tényeket és viszonyokat tükröznek. A tapasztalatszerzés akkor lesz igazán eredményes, ha a
is ki lehet fejezni.
tapasztalatokat a gyermek maga szerzi meg, főként konkrét tárgyakkal való manipuláció
A szóbeli és az ábrázolóképesség egy- egy gyereknél különböző szinten állhat, de a
közben, olyan helyzetben, amely számára problémát jelent. Tevékenység közben a
kifejezésben a két képesség mindenképpen segíti egymást.
tapasztalata, az ismeretszerzés legfőbb módja a tények, összefüggések, manipuláció közben
A gyermek társadalmi
és
természeti
környezetének,
a család,
az
óvoda
tapasztalatszerzésben.
A
cselekvéshez
kapcsolódó
képi
és
nyelvi
történő megismerése. A gyermekek kezdetben próbálkozással jussanak el az összefüggések
személyi
felismeréséhez. Az egyszeri sikeres megoldás után lerövidül a matematikai feladatok
kapcsolatainak, tárgyainak, a tárgyak tulajdonságainak megismerése gazdag anyaggal járul
megoldásának menete. Később biztonsággal oldunk meg olyan feladatokat, amelyek hasonló
hozzá az anyanyelvi neveléshez.
eljárást kívánnak.
A testnevelés foglalkozáson a gyerekek gyakorlatot szereznek abban, hogy szóbeli
„Megtanulják" a megoldás útját, megindul a műveletek belsővé válásának folyamata. A
kérés
transzferhatás érvényesül abban, ha a megoldás sémáját sikerül átvenni más helyzetekre is.
alapján hajtsanak végre bizonyos mozdulatokat, mozgásokat, vagyis szóbeli utasítás
Az önálló kereső, felfedező tevékenységben valósul meg a tapasztalatok általánosítása is, és
nyomán cselekedjenek, hangolják össze mozgásukat. Mindez a beszéd cselekvést szabályzó szerepet
ez a gyermek ismereteinek forrása. Az óvodai nevelés építhet a korai tapasztalatokra, a
biztosítja.
A matematikai érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formáival már a szervezett
A matematikai tevékenységek révén a beszéd és gondolkodás szoros összefüggésben
matematikai foglalkozások bevezetését megelőzően is találkoztunk. A gyermekek
fejlődik.
érdeklődnek a tárgyak, a dolgok között fennálló mennyiségi és egyéb viszonyok iránt.
A szóban közölt matematikai feladat pontos megértése, a megoldásra vezető
„Mennyi? Mekkora? Hogyan?" kérdőszavak gyakran fordulnak elő. A gyermeknek erre a
utak
kutató kíváncsiságára, érdeklődésére építünk az óvodai matematikai nevelés terén.
családban szerzett ismeretekre.
végiggondolása, a hasonlóságokról és különbségekről gyűjtött tapasztalataik megfogalmazása pontos nyelvi kifejezést kíván.
Feladata:
A térbeli tapasztalatok gyűjtésében, a mozgások irányának, a tárgyak helyének megjelölése
-
A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának elősegítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.
szolgálja az anyanyelvi nevelést.
A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaik- szerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a
5.2. MATEMATIKA
spontán tanultakat rögzítsük.
131
132
Az önálló problémamegoldás természetes módja az óvodáskorban a játékban, cselekvésben
állításainak
való megoldás, amit nem felszólításra, utasításra végez a gyermek, hanem a probléma
Vállalkozzanak
előhivta feszültség hatására.
szívesen a felvetett problémák megoldására. Legyenek
Feladata: -Az
igazságát,
képesek
jól
beszéljék
ismert
meg,
esetenként
tulajdonságok
javítsák
szerint
saját
tévedéseiket.
válogatás
folytatására,
sorbarendezés iskolai
alkalmassághoz
szükséges
tapasztalatok
megszereztetése,
kiegészítésére, összehasonlítására, szóban kifejezve.
részképességek, gondolkozási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a
Különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet,
gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése.
kevesebbet
-Fejleszteni a gyermek logikus gondolkodását, problémafelismerő és megoldó
állítsanak elő.
képességét, a feladatmegoldásra irányuló önállóságát.
Tárgyakat számláljanak legalább 10- ig.
A játékban és egyéb tevékenységben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás mellett a
Mérjenek össze két halmazt párosítással az elemek különféle színe, nagysága,
gyermek egyre gyakrabban igényli az óvodapedagógus által irányított formában, a mélyebb
elrendezése
és sokoldalúbb összefüggések feltárását. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából
esetén is.
melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely
Tudjanak azonosítani különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, színbeli alakzatokat.
matematikai összefüggést dolgozunk fel foglalkozáson, azt az óvodapedagógus dönti el.
Különböztessék meg, és tudják követni a jobbra- balra irányokat, illetve a helyeket kifejező
Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:
névutókat: alá, fölé, közé, elé, mögé, alatt, fölött, kőzött, előtt, mögött.
-Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. -A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve szükséges megvalósítani. A matematikai nevelésben való eredményes részvétel érdekében ennél is fontosabb, hogy a gyermekek örömmel és bizalommal, újabb pozitív élmények reményében az „én már tudom" tudatában induljanak az iskolába. Ez a pozitív viszonyulás segítheti az iskolai feladatok megoldásának eredményességét
5..3. TERMÉSZET - TÁRSADALOM - EMBER -Célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson a világ megismerésében, megértésében. Közvetlen megfigyelés után és tapasztalatszerzés után szeresse meg, védje a természetet, óvja annak értékeit, szépségét. Séták, kirándulások alkalmával ismerjék meg a fákat, virágokat, állatokat. -Legyenek képesek elfogadni másokat, tiszteljék mások véleményét, érzéseit, gondolatait. Legyen önálló véleményük azt nyilvánítsák ki, legyen önbizalmuk, a természeti és társadalmi környezetből ismerjék meg mindazt, ami megérthető és használható a gyermek számára. Születéstől - felnőttkorig
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Mondják el gondolataikat matematikai jellegű helyzetekről, problémáról. ítéljék meg egymás
Ezek a komplex foglalkozások magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetben a meglévő szabályok megismeréséhez és betartásához. A szokások elsajátítása,
133
134
a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakulása játékosan
festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetjük és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat
valósulhat meg a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételével.
készíthetünk belőle. Foglalkozásoknak tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni.
5.4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: A művészeti világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Megismerése,
-Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző
szeretete már óvodáskorban elkezdődik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a
tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.
kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a
-Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek
kicsiket a világ szépségeivel. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy
gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.
esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A
-Nyújtson
művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért
összekapcsolására.
sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a
-Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.
gyermekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg
-Adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy minél több élményt átélve
elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és
megvalósíthassák elképzeléseiket.
igényli.
-Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, éneklés, mondókázás
A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek
biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt
legfontosabb feladata. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív
légkör megtermésére.
lehetőséget
a
vizuális
és
kommunikációs
tevékenységek
képességek kibontakoztatásának. A gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás- és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása
Mese, vers:
segíti elő. A tapasztalatszerzés alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel
Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap
ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük
szükséges
adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek
az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese
fogékony mindenre, mindent befogad, mindent érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás
között.
nélkül kedvel. Az óvodapedagógus fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni szépnek
Mindkettő fontos, a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap
lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember
meséljünk,
foglalkozzon a kisgyermekekkel.
vagy verseljünk valamilyen formában. A mese- vers kezdeményezések anyaga
A művészeti tevékenység fogalom rendkívül sokrétű, összetett a bábozás, a tánc, a játék, a
változatos
dramatizálás, a festés, az agyagozás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A
legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget
művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket,
a
melyeket játékidőben, vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap
gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő
folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló
eszközökkel el
jelenségek megörökítését valamilyen formában pl,: az ősszel lehulló faleveleket színezhetjük,
135
136
is játszhassak a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlés, a mese többszöri
bármikor adható lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékok játszására, néhány
feldolgozását
hangszer
kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak
megismertetésére és kipróbálására.
a
A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és
bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez,
alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték
mondókázáshoz,
vagy
verseléshez.
a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából nagy jelentőséggel bír.
Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok,
A
barkácsolási
Kodály Zoltán útmutatási alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének- zenenevelés
lehetőségek biztosításával.
alapjaira épülő
A gyerekek szívesen hallgassanak meséket, verseket. Gyakran kérjék az ismétléseket,
hatékonyan
és
megvalósítható. Ezzel biztosíthatjuk a gyermekek ének- zenei kultúrájának megalapozását,
azokat figyelmesen, csendben várják végig. A folytatásos történetek szálait tudják
a
összekötni.
néphagyományőrzés és az ének- zenei nevelés színvonalának megőrzését.
Tudjanak néhány mesét egyedül elmondani. Ismert mesét, verset dramatizáljanak, rajzban
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:
fejlesztés
a tevékenységközpontú
óvodai
nevelésen
tudják feleleveníteni.
-Énekeljenek tisztán, szép szövegkiejtéssel.
Vigyázzanak a könyvekre, nézegessék gyakran, és tudjanak a képekről mesélni. A mese szereplőivel játékaikban tudjanak azonosulni. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom
-Ismerjék és tudják megkülönböztetni az egyenletes lüktetést és a stílust.
egységében legyenek képesek felfogni a művek témáit.
-Ismerjék meg a hangszereket, ha lehet próbálják is ki azokat.
Legyenek megszilárdult szokások az irodalom alkalmával. Csoportonként alakítsunk ki
-Tudják összekapcsolna a dalt és a mozgást.
mesesarkokat.
-Ismerkedjenek a zenéhez kapcsolódó tánclépés egy - egy apró elemével
belül
-Ismerjék a magas - mély, halk - hangos közötti különbséget, s tudják alkalmazni.
-Bátran, örömmel játszanak körjátékokat, felelgetősöket.
Többségében magyar népmeséket és magyar költők művei építsük be az éves terveinkbe. Vizuális tevékenység;
A megjegyzés rovatban rögzítsük a mindennapi mesék címét.
(Gyurmázás,agyagozás, rajzolás, festés,batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás Zenei nevelés:
stb.). A tevékenységek során feladatunk elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és
Az ének- zene, éneki játékok, zenehallgatás, tánc célja: a közös éneklés és a közös játék
sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen
örömének megéreztetése, a zenehallgatási lehetőségek kihasználása.
álljon rendelkezésre lehetőség szerint sokféle anyag és eszköz, amivel a gyermek
Az óvodai ének- zene nevelésének jelentős hagyományai vannak, A magyar népdalok,
fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő
mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi
pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által
ünnepükhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel.
megérthető világ tárgyai és eseményei, az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a
A mindennapi ének- zene sem korlátozható, csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben
gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a
137
138
gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként
nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem
bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha
hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi
uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni
testnevelés középpontjában a mozgásos játék álljon.
kifejezésmódoktól. Az óvodában lehetőséget biztosítunk a gyermeknek arra, hogy
Óvónői feladatok:
kipróbálhassák
Az óvónő a gyerekek egészséges fejlődése érdekében teremtse meg azokat a
képességeiket.
Amennyiben
megoldható,
minden
csoportszobában
kialakítunk egy kis sarkot vagy szekrényt, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket,
feltételeket,
felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk.
amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezetet teherbíró, ellenálló
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
alkalmazkodóképességét. Ezért alapvető feladat a jó levegőjű, tiszta környezet.
és -Szívesen vegyenek részt az ábrázolás sokféle formájában, munkáikat önálló elképzeléseik alapján legyenek képesek megoldani. -Biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit.
Testnevelés: A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves
-Legyenek bátrak, ötletesek az építkezésben, mintázásban.
gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres,
-Tudják alkalmazni és használni a különböző technikákat (pl.: papírhajtogatás, nyírás,
játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő kellő aktivitást
tépés, ragasztás, varrás, kötözés).
és terhelést biztosító testmozgás nélkül. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással
-Díszítsenek tárgyakat a szabályok betartásával.
szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével.
5.5. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ KÉPESSÉGEK
Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra.
FEJLESZTÉSE,
Rendkívül fontos a szabad levegőn tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A
ISMERETEK
ÉS
TEVÉKENYSÉGEK
(MINDENNAPI
TESTNEVELÉS, TESTNEVELÉS)
gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó
Mindennapi testmozgás:
tevékenységeket. A mozgás és a pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a
A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy minden nap rendszeresen
gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak
mozogni jó és szükséges. Ajánlatos tehát minden adódó lejtőséget kihasználni a
megalapozását
nap
mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen
folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn tartózkodás minél hosszabb
megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlásával érhetünk el. A megfelelő
idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal
intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek
elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítjuk a mozgást és az üléssel
egyre
együtt járó tevékenységeket.
végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel- napfény,
Az intenzív változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk.
levegő, víz- történő edzés kedvező hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a
A
testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív változatos gyakorláshoz
nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 10-20 percet
megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag,
testmozgás
kellő intenzitású napi 10-20 perces testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs
139
óvodáskorban
magasabb
szintje
kell
elkezdenünk.
előfeltétele
a
A
mozgás
bonyolultabb
megszerettetése,
mozgások
a
eredményes
140
képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált
-Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.
fejlesztéséhez is.
-A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket. -Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.
A testmozgás objektív feltételei:
Az óvodapedagógus feladatai, a testmozgás megszervezésében:
Mivel a foglalkozásokat döntő mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért célszerű füves területen különböző pályákat kialakítani. Nagyon jó lehetőséget nyújt a különböző
-Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél
mozgások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb, ami télen szánkózásra,
hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodására,
csúszkálásra használható, nyáron viszont gyakorolható itt a gurulás, mászás, kúszás,
-Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit. Adjon ötleteket,
felfelé történő futás, szökdelés stb.
irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb
A füves, sík és dombos terület mellett feltétlenül fontos az aszfaltos terület is. A fák
terhelést biztosító napi mozgáshoz.
között érintő magasságban kifeszített kötélen függhetnek a gyermekek.
-Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításának tegye
Mindenkor nagy gondot igyekszünk fordítani az alkalmazásra kerülő kézi- és tornaszerek,
lehetővé, hogy a testmozgás örömet jelentsen a gyermekek számára.
berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítéséhez az
-Növekszik a teljesítőképességük, mozgásuk váljék összerendezettebbé, ügyesebbé és
óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka együttműködésére van szükség.
megfelelő ritmusúvá. -Cselekvőképességük legyen gyors, mozgásukban kitartóak.
Testmozgás szubjektív feltételi:
-Szeressék és igényeljék a mozgást.
Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszony nagymértékben
-A foglalkozásokon kívül - udvaron, játszótéren stb. - kötetlenül, kedvük szerint
meghatározza a gyermekcsoportban folyó testmozgás eredményességét.
mozogjanak, ötleteik szerint csoportosan játszanak.
A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással
-A szabályok betartásával tudjanak, kúszni, mászni, futni, különböző mozgásokat
kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres
végezni.
testmozgáshoz
való
pozitív
viszonyok
kialakulását.
Az
örömmel,
derűs
-Fizikai állóképességük legyen korukhoz képest megfelelő.
légkörben,együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak
megalapozásához. A testmozgás tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képzik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúly gyakorlatok). Ezeket
6.
SZOCIÁLISAN
HÁTRÁNYOS
kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Ide
DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE
HELYZETŰ
GYERMEKEK
tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a Gyermekvédelem:
gyermekek képesek elvégezni, a testnevelés keretébe beépíthető.
Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése: integráltan a csoportokban A mozgásfejlesztés feladatai:
történik. Mennyiségben, minőségben mindent kapjanak meg. A tevékenységet sokszínűen
-Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.
tervezzük annak érdekében, hogy koruknak megfelelően időben elkezdjék az iskolai
-Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzen a gyermek az alapvető mozgásformák
tanulmányaikat.
gyakorlása által.
141
142
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázásának elősegítése, nyilvántartásba vétele az önkormányzat jegyzője és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjével. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hiányzásának nyilvántartása, hiányzás esetén családlátogatás. Családsegítő, jegyző segítségének igénybevétele az indokolatlan hiányzás megszüntetésére. A HHH gyermekek szűrővizsgálatokon való részvételének segítése. Ruha-, könyv-, játékgyűjtési akció szervezése, évszakváltás és ünnep előtt.
Feladatunk a megelőzés és a prevenció: -Segítségnyújtás a családokban élő gyermekek gondozásához, neveléséhez.
7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN
-A megelőzést segítik: a gyermekorvos, védőnő, gyermekvédelmi felelős, vezető óvónő, családsegítő központ, a hivatal gyámügyi előadója.
Az intézmények közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel
Kiscsoport
Középsőcsoport
Nagycsopor
és hatóságokkal. Ebbe a munkába kapcsolódik be intézményünk is. Gyermek- és
t
ifjúságvédelmi felelősök havi rendszerességgel találkoznak a gyermekjóléti szolgálat képviselőivel. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
Gyermekvédelmi felelős
-Év elején szűrés- regisztráció - tanév végén értékelés -Fórumok szervezése -Előadás szervezése megtartása -Rendszeres tájékoztatás az intézményekben észlelt problémákról. Amennyiben
Óvodavezető
pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg egy problémahelyzet, úgy segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. -Családlátogatást kell folytatni abban az esetbe, ha olyan jelzés érkezik, amely során a veszélyeztető ok feltárható. A családlátogatás célja a gyermek otthoni, családi környezetének megismerése.
Családsegítő
-Esettanulmány elvégzése során további együttműködés a gyermekjóléti szolgálat képviselőivel. -Veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, s ennek érdekében az eljárás megindítása.
143
144
A folyamatos kapcsolattartás és a felelősséggel végzett kutató, feltáró munka során elvárható
átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre,
az, hogy egyetlen gyermek sem kallódik el. Amennyiben a körülmények azt diktálják, úgy
tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek
akár a hátrányos helyzetű család segítségével, akár a gyermek kiemelésével az
fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet
elfogadhatatlan körülmények közül, biztosíthatjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges
egyik vagy másik képességét illetően. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással
feltételeket.
szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges
8. HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEK Az óvoda ünnepi a közösségi nevelés fontos eszközei időről időre visszatérő sajátos keretek között lezajló események. Megszervezési formája a gyermekek életkorától az ünnep jellegétől, sajátosságaitól függ.
fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb
Lehet: egész óvodát összefogó, csoportonkénti, nyitott vagy zárt rendezvény.
és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek
-Minden csoportban megünnepeljük a gyerekek születés és névnapját
aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is
-Október 23. megemlékezés csoportonként, a nagycsoport az iskolásokkal együtt.
biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának
-Október: öregek napja, nagycsoportosok műsorral készülnek.
megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése,
-December 6.: Mikulás, közös ünnep, minden csoport együtt.
az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő
-Karácsony közös ünnep minden csoport együtt. A nagycsoportosok mézest sütnek a
folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan
kicsiknek, valamint a karácsonyfára.
nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra
-Február harmadik hete. Farsang csoportonként (zárt rendezvény)
hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek
-Március 8. Nőnap a középsősök rövid műsorral készülnek. -Március
utolsó
hete
Gergely-járás:
Iskolások
jönnek
megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve vidám
műsorral
a
szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal,
nagycsoportba. Botjukra rákötik az iskolába menő gyerekek nevét tartalmazó szalagot.
sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.
-Március 15. megemlékezés csoportonként, a nagycsoport az iskolával együtt.
Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés
-Húsvét csoportonként.
segítségével tervezzük meg.
-Anyák napja. Május első hete. Csoportonként (nyitott ünnepség). A nagycsoportban a
A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem
gyerekek által elkészített süteménnyel vendégelik meg az édesanyákat.
szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a
-Madarak fák napja. Közös kirándulás.
gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni,
-Gyermeknap. Közös kirándulás.
differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése,
-Ballagás, évzáró (nyitott ünnepség)
összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.
9. ANEVELÉSTERVEZÉSEÉSIDŐKERETEI
A fejlesztés módszerei: A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos 145
tevékenységközpontú nevelési programunk megvalósítását osztott vagy szükség esetén részben osztott csoportban képzeljük el. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit
146
megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozásformát nem a gyermekek életkora, hanem fejlettségi
változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden
szintje határozza meg. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések
belül
sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és
megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.
valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik
A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitvatartás esetén:
a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi
10 órás nyitva tartás esetén
fejlesztés legtöbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák
-Játék és szabadidős tevékenység:
5 óra
meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív
-Étkezés, pihenés:
3 óra
problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az
-Öltözködés, tisztálkodási tevékenyég: 1 óra
szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a
-Foglalkozások (naponta):
1 óra
tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos
A napirend az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmas változtatható a körülmények,
feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének
az évszakok, a váratlan események stb. hatására.
irányvonalairól. A fejlesztés keretei: -A teljes nevelési folyamat, amely csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül
Foglalkozások és maximális időtartamok hetenként:
-A nevelési folyamatban szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei; önálló és irányított tapasztalatszerzés.
3-4 évesek Kötetlen
-Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások. A nevelés időkeretei, napirend, heti rend:
Beszélgetős nap
4-5 évesek
Beszélgetős nap
Beszélgetős nap
Környezet:
1
Zene nevelés:
1
Mese- vers:
1
Mese vers:
5-7 évesek
5
Mese vers:
5
Vizuális nevelés: 1
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,
Kötött
időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek
Mindennapi testnevelés
Mindennapi testnevelés
Kötött vagy
Környezet:
1
Környezet_
1
kötetlen
Matematika:
1
Matematika:
1
Mindennapi testnevelés
számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirend tartalmazza a legfontosabb tevékenységet a játékot, valamim a szabad levegőn
Vizuális nevelés: 1
Vizuális nevelés: 1
Zeni nevelés:
Zenei nevelés:
1
1
való tartózkodást és a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendőket. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett
147
148
A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán:
Kapcsolattartás formái:
3-4 évesek november 1-től - május 31-ig
-Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele, (április)
4-5 évesek október 1-től - május 31-ig
-A felvételt nyert gyerekeknél családlátogatást tesz a csoportvezető óvónő,
5-7 évesek szeptember 15-től - május 31-ig
(aug. - szept.) -Összevont és csoport- szülőértekezletet.
Heti rend:
-Családlátogatások: a családi nevelési szokások megismerése, kiemelten az
A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti
óvodába lépés előtti családlátogatás jelentőségét.
elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások
-Egyéni
napi életének megszervezéséhez. A heti rend, különösen a nevelési év elején, teljesen
megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után.
másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen az óvodakezdés idején figyelünk
-Nyíltnapok: szülők részvétele az óvodai életben: Előzetes megbeszélés alapján a
arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze.
szülő bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét,
Később, az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend és a napirend pontosabb betartását
(folyamatos)
helyezik előtérbe. A heti rend összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a
beszélgetések.
Egyéni
esetmegbeszélések
az
aktualitásnak
Óvodakezdés segítése:
gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok megvalósításra. A
-Szülő bemehet
rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének
-Hogyan történik a beszokatás -Védőnő - óvónő - szülő kapcsolatai Iskolakezdés segítése:
észrevétlen szabályozója legyen.
-Nyílt napok szülő megismerkedik az óvónők véleményeivel
10.. ÓVODA- CSALÁD KAPCSOLATA
-Fogadóórán a szülő megismerkedik az óvónők véleményeivel -Mérőlapok eredményeivel megismerkednek
Óvoda- család kapcsolata Család: a környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket szolgálja. Ezért arra törekszünk, hogy a családokkal nyílt, kölcsönösen betekintő, egymást segítő kapcsolat alakuljon ki. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnereknek tekintjük. Tájékoztatjuk őket a nevelői felfogásunkról, programunk céljáról, feladatait. Minden lehetőséget feladatunknak tartjuk, megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. A szülő kérésére biztosítjuk a hittan oktatás lehetőségét, nevelési időn túl.
-Gyermekek munkáinak bemutatása -Fejletségi ismeretek -Iskolakészültség megismertetése (testi - lelki - értelmi) kritériumok Óvoda- iskola átmenetet segítő programok: Nyitottak vagyunk az iskola felé, látogatásokat szervezünk egymás munkájának jobb megismerése érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodából az iskolába való átmenet minél zökkenőmentésebbé tegyük a gyermekek számára. Együttműködés formái: -Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés. Az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában. Az elő osztályos nevelők, pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában. -Szülői értekezleteken való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába
149
150
lépés teendőiről -Gyermekek látogatása az iskolába: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel. -A két intézmény dolgozói és gyerekei elmennek egymás rendezvényeire. -Az óvónők megismerkednek a NAT tartalmával az alsóbb osztályok vonatkozásában. -Településünkön
művészeti
iskola
működik,
a
tehetséges
gyermekeket
képességüknek megfelelő művészeti ág felé irányítjuk. -Nyíltnapokra kölcsönösen meghívjuk egymást Szakmai szervekkel: -Hajdú - Bihar Megyei Pedagógiai Intézet -Képző intézetek -
Folyamatosan
figyelemmel
kísérjük
a
felkínált
szakmai
képzéseket,
programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta
fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. Nevelési Tanácsadó Hajdú- Bihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértő és Rehabilitációs Szakszolgáltató Központ DÖNTÉSEINK FŐBB PEDAGÓGIAI ELVEINK
-A szülőkkel együttműködve szeretjük a gyermekeket. -A gyermeket alakulni engedjük. A kötött és kötetlen foglalkozásokon a komplexitás módszerét nem minden áron, csak a
Konyári Óvoda
lehetőségeken belül alkalmazzuk.
151
152
6.3 Természet-társadalom-ember.............................................................. …194 6.4. Művészeti tevékenységek…..………………………………………….195 6.5. Mindennapi testnevelés....................................................................... …197 7. A nevelés tervezése és időkeretei ........................................................... 199 Gyermekvédelem ..................................................................................... 202
TARTALOMJEGYZÉK Konyár Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 30 km-re Derecskétől 10 km-re fekszik.
1.Helyzetelemzés .......................................................................................... . 154 Személyi feltételek ......................................................................................... 154 Tárgyi feltételek .............................................................................................. 154 2. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében .................................... .156 2.1.Érzelmi nevelés…………………………………………………………...156 2.2. Egészséges életmódra nevelés……………………………………………157 3.A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében ......................................158 3.1. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében........................................159 4. A tudatos fejlesztés feltételei…………………………………………… 159 4.1. Objektív feltételek .................................................................................. …159 4.2. Szubjektív feltételek............................................................................... 160 4.3.Az óvónő és dajka együttműködése ....................................................... …164 5. A fejlesztés tartalma............................................................................... …165 5.1.Játék és tanulási tevékenység ............................................................... …166 5.2.Társas közösségi tevékenység .............................................................. …173 5.3.Munkatevékenység .............................................................................. 174 5.4.Szabadidős tevékenység....................................................................... …178 6.A komplex foglalkozások rendszere ...................................................... ....180 6.1 Anyanyelv............................................................................................…189 6.2. Matematika ........................................................................................ …190 153
Településünk lélekszáma 2400 fő, a község infrastrukturálisan hátrányos helyzetűnek minősül. Községünkben 1 óvoda van, amely helyileg a központban található. Az épület régi, közel 100 éves, felújított külsővel őrzi az átalakítás nyomait. Magába foglalja mindazokat a helyiségeket, amelyek a gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint „az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését" Ezek figyelembe vételével, valamint a Tevékenységközpontú Óvoda Nevelési Program adaptálásával kívánjuk megfogalmazni helyi nevelési programunkat. Úgy érezzük, hogy szeretetteljes nevelő munkánkkal, megújító törekvéseinkkel, valamint a biztonságot nyújtó otthonos légkör megteremtésével a szülők egyetértenek, és támogatásukról biztosítanak bennünket. 1. Helyzetelemzés 154
A konyári óvodában 96 gyermeket nevelünk 4 csoportban. Az óvodánkba érkező gyermekek szociokulturális háttere nagyon eltérő. A szülők iskolázottsága, életmódja, lakáskörülménye, jövedelemszintje nagy megosztottságot mutat.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására, a
A gyermekek többsége hátrányos helyzetű, jelentős a halmozottan hátrányos gyermekek aránya is. A gyermekek több mint fele nagycsaládban nevelkedik. A cigány etnikai kisebbséghez tarozó gyerekek aránya a gyermeklétszám 52%-a.
vesznek részt a sikeres fejlesztéshez szükséges kompetenciák elsajátításáért.
Községünkben nincs hagyománya a cigány kultúra, néphagyományok ápolásának. A cigány szülök részéről a normál gyermekközösségekbe beilleszkedés, az ott előírt általános nevelési normák elfogadtatása az elvárás. Többnyire hátrányos helyzetűek, feladatunk a gyermekek felzárkóztatása az egyéni képesség szerinti differenciált foglalkozás, a hátránykompenzálás. 3 Személyi feltételek: fő =11
Az óvoda dolgozói Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus
7
Szakképzett dajka
.4
képességfejlesztés eredményessége érdekében, a nevelőtestület tagjai továbbképzéseken Tárgyi feltételek: A konyári óvoda alapterület szerint 77 férőhelyes. Az óvoda épület régi közel 100 éves, amely a gyermeklétszám növekedését követő átalakítások bővítések és felújítások által vált komfortosabbá. A 4 csoportszoba mérete igen eltérő ezért nehéz a csoportbeosztást megtervezni. A 4 csoportszoba, egy mosdó és WC helyiséggel rendelkezik, amelyben 6-6 wc illetve mosdókagyló szolgálja ki a gyermekek szükségleteit. Körültekintő szervezést igényel a napirendi tevékenységek váltása, a tisztálkodó helyiségek használatának megtervezése. Az egészséges életmód kialakítását hatékonyabbá tehetné a feladatrendszer minőségi javítása. Sajnos nem rendelkezünk tornateremmel, könyvtárral és ebédlővel. A nevelői szoba egyben a dolgozók öltözője is. A gyermeköltözők bútorai kicserélődtek, hasonló változás lenne szükséges a csoportszobák eszköz és bútorellátottságára vonatkozóan is. Az óvoda játékeszközök valamint a tanulást segítő eszközök tekintetében nem kellően elégíti ki a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus fejlesztését, valamint a megfelelő műveltségtartalmak közvetítését. Ennek megfelelően folyamatosan pótoljuk ezeket az eszközöket. 2001-ben, óvodánkban kialakításra került egy fejlesztőszoba, ahol a fejlődésben lemaradást mutató nagycsoportosok egyéni fejlesztése és logopédiai foglalkozások folynak.
Nevelőtestületünk állandósult, fiatal ill. közép korosztályba tartozik. Megfelelő szakmai képzettséggel, valamint gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik .Az óvodai Nevelés Alapprogramja szerint az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, modellt .mintát jelent a gyermek számára.
2003.-ban az épülethez tartozó 320 m2 területű udvar és kert bővült egy 130m2-es udvarrésszel. 2004-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kiírt pályázaton nyertünk egy gyermekek számára kialakított számítógép munkaállomást.
Az óvodában 4 szakképzett dajka dolgozik részt vesznek az étkezések előkészítésében, lebonyolításában és az étkezések utáni mosogatásban, mossák az óvodai textíliákat.
2007. nyarán, udvarunkon beszerzésre került a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázatán nyert csúszdaház csúszdával, amely elősegíti a gyermekek mozgásigényének kielégítését, testi képességeik fejlesztését.
Munkájukkal teszik lehetővé a tiszta, rendezett környezetben folytatható nevelést. Óvodánkban a gyermeklétszám 52% -át képezik a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek. Többnyire hátrányos helyzetűek, feladatunk a gyermekek felzárkóztatása az egyéni képesség szerinti differenciált foglalkozása hátrány kompenzálás. Ehhez a munkához
- A gyermekek mozgásának fejlesztése érdekében mozgásfejlesztő udvari játékok beszerzése.
szeretnénk, ha hatékonyabb segítőtársaink lennének a nem pedagógus alkalmazottak.
- Gyermekbarát környezet kialakítására új eszközök vásárlása.
A törvénynek megfelelően a nevelés egész időtartamában az óvodapedagógus jelenléte
- Szocializáció fejlesztése céljából szerepjátékhoz megfelelő feltételek biztosítása.
biztosított. Nevelőtestületünkre jellemző a folyamatos szakmai megújulás, megismerve a pedagógia, pszichológia újabb eredményeit, azokat hasznosítva a nevelőmunkába,amellyel az eredményes iskolára és életre való felkészítést kívánjuk elérni.
2.
Mindnyájan teljesítettük a 120 órás továbbképzési kötelezettséget. Két óvodapedagógus szakvizsgával, 1 óvodapedagógus tanítói végzettséggel is rendelkezik.
155
A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében:
A gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi
156
2.2. Egészséges életmódra nevelés
környezetnek meghatározó szerepe van. A különböző kultúrájú családokban más-más a gyermekek helye és szerepe. Programunk a gyermek középpontba helyezését tekinti alapvető feladatának. Tudatosan alakítjuk, építjük, kombináljuk azokat a nevelő hatásokat, amelyekben
A gyermekek gondozása az óvodai nevelési munka alapvető feladata: olyan sajátos
az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái egységet alkotva érvényesülnek.
munkafeladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Biztosítjuk a
2.1. Az érzelmi nevelés feladatai:
gyermekek számára az egészséges környezetet, mely alapvető feltétele az egészséges életmód
A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. Az
kialakításának. Feladatunk az egészség megőrzésére irányuló gondozás, a személyi és környezethigénia megismertetése. Célunk az, hogy a gyermek a saját cselekvőképességéhez viszonyítva eljuthasson az optimális szintre. Eközben támogatjuk, bátorítjuk a gyermeket, és felismertetjük velük eredményeiket, megteremtve önállóságuk feltételeit. Fontosnak tartjuk a
érzelmi zavarok tompítása, leépítése. Toleranciával, megértő nevelői magatartással, és több figyelemmel fordulunk azokhoz a gyerekekhez, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás). Segítséget kérünk ehhez a szakirányú társintézményektől, együttműködést alakítunk ki az érintett szülőkkel. A gyermekek egyéni igényeit, empátiás készséggel fogadva tudatosan
családdal való együttműködést e területen is. Az egészség testi, pszichés és szociális harmóniát jelent. Az egészséges életmódra való nevelés feladatai ezekre a területekre irányulnak, ami végső soron hozzájárul az egész gyermeki személyiség alakulásához. Az egészséges életmód kialakításához hozzátartozik az egészséges életritmus, melyet a napirendi tevékenységek folyamatában biztosítunk. A gyermekek gondozása, a testápolás
elősegítjük a kooperációs és kommunikációs formák kibontakoztatását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érzelmi biztonságának javítása érdekében derűs és biztonságos légkört teremtünk. Törekszünk az alapvető viselkedési normák tudatosítására, a szokásrendszer kialakítására, beilleszkedésük elősegítésére.
összehangolt munkát feltételez a helyi sajátosságok miatt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében jelentős azoknak a száma, akik az alapvető higiénés szokások egy részével a családi környezetben eddig nem találkoztak. Az otthon megismert higiénés szokások területén is hiányosságok tapasztalhatók. Ezért feladatunk az alapvető higiénés szokások kialakítása, tudatosítása.
Az érzelmi nevelés várható j e l l e m z ő i óvodáskor végére A napirendi tevékenységek során a nyugalom, biztonságérzet, szeretet nyilvánul meg a társakkal és felnőttekkel szemben. A kommunikációra és kooperációra önmagához mérten megfelelő szinten képes. A játékban munkában, mozgásban, és egyéb feladatmegoldások során az érzelmek színes megnyilvánulási formáival tud reagálni. Az élmények
Feladataink az egészséges életmódra nevelés terén: -a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet és eszközök biztosítása - a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a gyermek egészségének védelme, edzése - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
befogadásakor próbál különbséget tenni a jó és rossz attitűdöket sugárzó mesefigurák, viselkedésmódok között. Az érzelmei kifejezésekor uralkodik ösztönei felett. Konfliktusai során a békés szándék, a türelem és kölcsönös megoldáskeresés motiválja érzelmeit és tevékenységét. Képes a felnőttek és társai véleményének , érzelmeinek,
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
másságának, korának megfelelő szinten való tolerálására.
157
158
Megfelelően edzett, alkalmazkodóképes.
Feladataink a tevékenységek megszervezésében:
Mozgása harmonikus, összerendezett.
-Minél változatosabb, többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához a megfelelő
Megszilárdulnak az egészség megőrzéséhez szükséges szokásai, egyéni érésének
feltételek (idő, hely, eszközök, ötletek) biztosítása.
megfelelően:
-A tevékenységek megszervezésében a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális
-Testápolás során megfelelően használja a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket.
élményvilágára támaszkodunk.
-Mindennapi szükségleteit az életkornak megfelelően önállóan képes kielégíteni.
-Élmények nyújtásával segítjük elő a minél sokrétűbb és komplexebb tevékenységformák
-Az időjáráshoz, illetve a hőmérséklethez alkalmazkodva öltözködik.
kialakulását az óvodai csoportokban.
-Figyel a környezete tisztaságának megóvására.
A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiájaként: elismerve az
Önállóság jellemzi a testápolás, az önkiszolgálás, az étkezés, az öltözködés, a környezet
óvodáskorra jellemző különbözőségeket.
rendben tartása terén egyaránt. Kialakul az egészséges testi és szellemi fejlődés alapjául szolgáló helyes kiegyensúlyozott,
- A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében az ingerszegény környezet okozta hátrányok kompenzálása.
nyugodt életritmusa.
- Élmények szerzése tapasztalati úton. - Általános ismeretek bővítése.
Feladataink a gyermeki szükségletek kielégítésében: -Az egészséges óvodai környezet megteremtése a gyermek megfelelő gondozottságának
3.2.A képességek szerepe a nevelési cél elérésében:
figyelemmel kísérése és biztosítása, a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.' -Óvodánkban az érzelmi alapigények kielégítését biztosítjuk a derűs, otthonos, szeretetteljes
A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók:
környezet megteremtésével, melyben pozitív élményeket élhetnek meg.
kooperációs képességek, kommunikációs képességek. Az óvodába kerülés pillanatában a gyermekek a kommunikáció és kooperáció képességének különböző szintjén állnak. Az
3. 1. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében:
együttműködési, kapcsolatteremtési és érintkezési képességeik jellege, tartalma, hatékonysága tekintetében nagy eltérések tapasztalhatók. Feltűnően sok
A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.
hiányosság mutatkozik e területen a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek körében.
Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki
A fejlődés egyenetlensége nemcsak a verbális és nonverbális elemek egyensúlyát érinti a
tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban:
beszédfejlődés során, hanem a szociális helyzet megkívánta nyelvi elemek használata is lemaradást (vagy az általános normától való eltérést) mutat. A kommunikációs és
a .) valamilyen belső szükséglet kielégítésének, vagy külső követelmény teljesítésének
kooperációs képességek fejlesztésének alapjául a tevékenységek az óvoda mindennapi
eszköze,
életének mozzanatai, valamint a játék nyújtotta lehetőségek szolgálnak. A kommunikációs képességeket a beszédtechnikai gyakorlatok által a szóbeli szövegalkotás gyakorlásává! és a nonverbális kommunikációval fejleszthetjük. A tevékenységközpontú óvodai nevelés olyan
b.) képességfelhasználás, képességfejlesztés eszköze.
képességek kifejlesztését jelenti, amely a társadalomban létező, elképzelhető pozitív9
A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek, tevékenysége gyakran változik.
tevékenységek gyakorlásához szükségesek. A tevékenységszervezés és képessségfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A képesség és tevékenység annyira mély és genetikius
159
160
állapotban áll egymással, hogy csak a reál tevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi
szülők igényei, mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az
esélye a sikeres képességfejlesztésnek, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre
objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják.
való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne
4.1. Az objektív feltételek
valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek kommunikáció és kooperáció gyakorlása közben és
Óvodánk épülete régi. A csoportszobák mérete
által szerezheti meg.
gyermeklétszámhoz képest kicsik. Szűkek az öltöző és mosdóhelyiségek. Az ebből adódó
eltérő, 1 kivételével az adott
hátrányokat igyekszünk kiküszöbölni. Mivel ezeket a helyiségeket közösen használjuk, lehetőségünk nyílik a kommunikáció és kooperáció gyakorlására az egész nap folyamán
Feladatunk a képességek fejlesztésében:
kölcsönösen és akadálytalanul. Ugyanezt a pedagógiai célt, valamint az egészséges életmód -Biztosítani a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges
feladatainak megvalósítását szolgálja a megnövekedett udvar terület. Udvari padok és
tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.
asztalok kihelyezésével és beszélgető helyek kialakításával támogatjuk, bátorítjuk, lehetővé
-Folyamatos megfigyeléssel képet alkotunk a gyermekek meglévő képességeiről, ennek
tesszük a csoportok és a gyermekek között létrejövő kommunikáció és kooperáció fejlődését.
ismeretében törekszünk azok fejlesztésére.
Az óvoda udvarán egy fedett rész kialakítása lenne szükséges, amely megoldaná rossz
-Középső csoport év végén a fejlődésben lemaradást mutató gyermekek fejlettségi szintmérő
időjárás esetén a gyerekek levegőztetését, mozgásigényének kielégítését.
vizsgálatát kérjük a Nevelési Tanácsadótól, amely alapján végezzük nagycsoportban az egyéni képességfejlesztést.
4.2. Szubjektív feltételek
-Figyelmet fordítunk kiemelkedő képességek és a részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekre a differenciált és egyéni bánásmód elvét alkalmazva.
Nevelőmunkánkban hangsúlyt helyezünk az aktív kétpólusú együttműködésre az óvónő és a
-Minden gyermek képességét Önmagához, saját lehetőségeihez viszonyítva igyekszünk
gyermek között. A fejlesztés során abból indulunk ki, ami a gyermeket körülveszi,
fejleszteni.
foglalkoztatja és érdekli. Építünk a gyermek véleményére, elképzeléseire, ötleteire, javaslataira. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelési
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlettségi szintjének megállapítására
folyamatába. Az óvónő átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét,
elvégezzük a Difer mérést. A mérés eredményeiből kiindulva egyéni fejlesztési tervet
napközben mintegy helyettesíti őt, ezáltal biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége hatni
készítünk
fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Az óvodapedagógusnak kulcsfontosságú
a
gyermekek
egyéni,
differenciált
fejlesztésére,
képességeik
kibontakoztatására.
modellszerepe van a gyermek utánzási hajlamából következően, a példa a leghatásosabb nevelőerők
4. A tudatos fejlesztés feltételei:
egyike. A gyermek már megtanult és magával hozott bizonyos értékeket a
családból, előfordulhatnak azonban értékkonfliktusok az óvodai nevelés és a családi nevelés
A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatba a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő
között, ilyenkor tapintatosan kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítünk a megoldás felé. E nevelési célunk érdekében felvállaljuk a szülői szemlélet formálását, mivel olyan szülői réteg képes a gyermekeit az életre, önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. Ezért a szervezési munkánkba a lehetőségekhez mértena
tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az
döntésekbe a gyermekeket is képesek legyenek bevonni. Pedagógiai nevelőmunkánk
óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő feladat. A társadalmi-gazdasági környezet a lehetőségek a gyermekcsoport életkora, összetétele, a 161
162
eredményességének feltétele az önállóság, rugalmasság, a döntési képesség, helyzetfelismerő
logopédus foglalkozik a gyerekekkel.
képesség, a módszerek és eszközök megválasztásában.
-A tapasztalt problémák kezeléséhez: a viselkedészavarok, nevelési problémák, kommunikációs zavarok esetében a Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat segítségét is
4. 3.
igénybe vesszük szakembereikre támaszkodva.
Az óvónő és a dajka együttműködése
-Az iskolaérettségi vizsgálatokhoz és a fejlettségi szintméréshez a Kistérségi Pedagógiai A program megvalósítása során a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük.
Szakszolgálat segítségét kérjük,
Munkájával,
a
-Az óvoda-iskola átmenet problémáinak kezelése érdekében intenzívebb, hatékonyabb
kisgyermekekre. Megismertetjük a nevelési elképzeléseinkkel, módszereinkkel, hogy
kapcsolatot tartunk a helyi Általános Iskolával. Szükségesnek látjuk, hogy a gyerekek és az
közvetlenül hatékonyan, tevékenyen részt vegyenek annak megvalósításában. Tudniuk kell.
óvónők már nagycsoportban megismerjék az első osztályos nevelőket13
magatartásával,
beszédstílusával,
teljes
lényével
hatást
gyakorol
hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. A dajka vegyen részt az egészséges életmód szokásainak kialakításában, a testápolással kapcsolatos egyes részmozzanatok kialakításában, és ellenőrzésében. Napi kapcsolatban
-Részt veszünk a helyi és a derecskei Művelődési Ház által szervezett színházi előadásokon,
beszéljük meg a feladatokat. Tájékoztatjuk a dajkát a nevelési tevékenységben meghatározott,
mert úgy érezzük, hogy minden kisgyermeknek szüksége van arra, hogy a helyszínen élje át azt
elért eredményekről.
a varázst, komplex művészeti élményt, amit ezek az előadások nyújtanak. -Az olvasóvá nevelés megalapozása, valamint a hátrányok leküzdése érdekében rendszeresen látogatjuk a gyermekekkel a Községi Könyvtárat.
A környezetben élők hatásai
-Az önkormányzatot igényei szerint tájékoztatjuk működésünkről. Az óvoda környezetében élő emberekkel igyekszünk pozitív kapcsolatot kialakítani. A
-Mivel óvodánkban a cigány etnikai kisebbséghez tartozók a létszám 52%-át alkotják,
kölcsönös kapcsolatteremtést elengedhetetlen feltételnek tekintjük nevelési célkitűzéseink
szükségesnek tartjuk a családok hatékonyabb megismerését, az együttműködés érdekében a
elérésében. Az óvoda és a család együttműködésére nagy hangsúlyt helyezünk.
szorosabb kapcsolattartást a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.
Szükségesnek tartjuk, hogy azok a követelmények, amelyekkel a gyerekek csak az óvodában találkoznak, otthon a családban is megerősítést nyernének. Ennek érdekében napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, valamint szülői értekezletek, nyílt napok alkalmával igyekszünk pedagógiai kulturáltságuk emelésére, a nevelőmunkánkban való aktívabb részvételre, nevelési helyzetek közös megoldásának keresésével. Rendszeres az együttműködésünk a szakszolgálatokkal.
5. A FEJLESZTÉS TARTALMA
- A háziorvos évenként szűrést végez intézményünkben, a védőnőtől pedig segítséget kapunk
Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődött gyermek felnőve aktív részese lesz
a gyermekek anamnézisének feltárásában.
saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú
- A pszichológus heti egy órában áll az óvoda rendelkezésére, valamint eseti konzultációkkal is segíti az óvodapedagógusokat és a szülőket.
óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés
-A. helyi családsegítő napi kapcsolatban áll intézményünkkel és szükség szerint
foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.
családgondozással segíti munkánkat. -A kommunikációs zavarok, beszédhibák leküzdése érdekében hetente egy délelőtt
A feladatrendszer elemei: 163
164
1.Játék és tanulási tevékenység
önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit, az Öntevékenység rendszerének kiépítése
2.Társas és közösségi tevékenység
érdekében. Az életre nevelés a játékból indul ki. és a játék segítségével teljesedik ki. Jót és jól
3.Munkatevékenység
játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Feladatunk megfigyelve a gyermek játékát,
4.Szabadidős tevékenység
felhasználva azt saját nevelési céljaink elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon
A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyiben együtt jelentik az
befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet, az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni
óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a
képes az őt körülvevő világból. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és
gyermek életmegnyilvánulásaiban soha sem különülnek el a különböző tevékenységek, azok
lehetőséget
komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a
játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket. Kiemelten kezeljük az
feladatrendszer elemeit mereven nem választjuk el egymástól, mint ahogyan a tevékenységek
biztosítsunk
a
gyermekeknek
az
elmélyült
játékra.
Megteremtjük
a
élmények szerepét a gyermekjátékában. Az élmény legyen a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény,
is összefüggenek egymással.
rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. Az élménynyújtás a különböző szituációk megteremtése, tudatos, átgondolt munkánk eredménye mellyel indirekt
5. 1. Játék és tanulási tevékenység
módon befolyásoljuk a gyermeki világot. Tudjuk, hogy a gyermek spontán élményszerzése
A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek,
éppen olyan fontos, mint az általunk irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg.
hanem azért is. mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja, és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat
Odafigyelünk és érzékenyen reagálunk a gyermekek spontán szerzett élményeire és
szorongásait,
tapasztalataira. Meghallgatjuk és felhasználjuk azokat pedagógiai alaphelyzetekben. A játék
problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem
tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent számunkra,
egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. 15
amit tudatosan felhasználunk a gyermekek fejlesztése érdekében. Legtöbb célkitűzéseinket
bizonyos
élethelyzetekben
való
viselkedésre,
megnyugodhat,
kiélheti
szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, amelyet tudatosan használunk fel a nevelés
később a társadalomba való beilleszkedésüket nagymértékben elősegíti. Gondolunk például a
folyamatában céljaink eléréséhez. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé leszi, hogy
társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek
nemcsak a tárgyi, a manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerünk el, hanem a
játékának tiszteletben tartására, a kezdeményező készség kibontakoztatásának lehetőségeire,
"szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban
vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége, vagy az
megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel, vagy tárggyal helyettesíti
alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk
azokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható spontán és az
azokról a nagyon is demokratikusan a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei
óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Elősegítjük olyan hangulatok, ingerek tárgyi
szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi
lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége ö
gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják.
önmagától beinduljon. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által
Játékfajták: gyakorlójáték
kezdeményezett, vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján
A 3-4 éves gyerekek tevékenységét a gyakorlójáték és a szerepjátékból kiemelt művelet
még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Tapasztalataink szerint a
jellemzi. Tárgyi cselekvésük tartalma a saját személyükkel és közvetlen környezetükkel
gyermekek
kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. A környezetükben levő játékeszközöket, tárgyakat is
óvodába
érkezésekor
szükség
van
a
játékeszközök
használatának
megismertetésére. A játékon belül kibontakoztatjuk az önfejlődés, az öntevékenység, és 165
166
felhasználja a játékhoz. A játék során tapasztalatokat szerez a környező világról és a sokszori
elmélyült játék kialakulását segítik a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. Az óvodában folyó
ismétléssel fejlődik érzékelése, észlelése. A gyakorlójáték keretei között már a kiscsoportban
játék tere a csoportszoba és az udvar. A játékeszközök egy része az udvari játékot szolgálja,
kialakulnak a szerep- és konstruáló játék elemei. A szerepjátékban a gyerekek különböző
egy másik része pedig a csoportszobában és az udvaron egyaránt használható.
személyek, vagy állatok, dolgok szerepét vállalják magukra. Játékukban sajátos módon tükrözik ezen tevékenységek funkcióját és a köztük lévő kapcsolatokat. A szerepjáték
A csoportszobában figyelembe kell vennünk, hogy azonos időben a gyerekek más-más
fejlődése a játszó gyermekek közötti kapcsolatok bonyolultabbá válásában, az együttműködés
tevékenységet folytathatnak. Ennek megfelelően biztosítanunk kell valamennyi ük számára a
kialakulásában,
gazdagodásában,
nyugodt tevékenykedés lehetőségét: a megfelelő és elegendő helyen. Ennek érdekében
színvonalának emelkedésében, időtartalmának növekedésében, és az eszközök felhasználási
törekedtünk a csoportszoba berendezésekor a minél tágabb játéktér kialakítására, a bútorok,
módjában mutatkozik meg.
felszerelések legcélszerűbb elhelyezésére. Csak úgy érhetjük el, hogy a gyerekek az egyes
A szerepjátékban jelentkező játékszabályok elfogadása, megtartása, az ezeknek való
játszócsoportok egymást nem zavarva nyugodtan folytathassák játéktevékenységüket. Mindez
megfelelés szándéka teremti meg a szabályjáték előfeltételeit.
záloga a személyiség játékban történő kiegyensúlyozott harmonikus fejlődésének. Az udvar
a
játék
témájának
és
tartalmának
bővülésében,
minden évszakban tágabb lehetőséget biztosít a játékra, így az udvari játékeszközök A szabályjátékban is tanulják a gyermekek a helyes magatartás alapvető formáit, a
megteremtésére ugyanakkora gondot kívánunk fordítani, mint a csoportszobáéra. Többféle
szerénységet, a mértéktartást, az eredményre törekvést, a csoportos, mozgásos és értelmi
elfoglaltság között válogathatnak a gyerekek az udvaron, többet és szabadabban
képességeket fejlesztő játékok fejlesztik a közösségi érzést és a felelősségtudatot, valamint a
mozoghatnak, mint a zárt csoportszobában- lehelőség nyílik a mozgásos szabályjátékok
kitartást, szabálytudatot, az önfegyelmet. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket
gyakorlására. Emellett az udvar színtere lehet az értelemfejlesztő szabályjátékoknak is.
alkotnak újra. Ehhez, valamint egyéb játéktevékenységhez eszközökre van szükség, amit kezdetben az óvónő irányításával, majd a gyerekek egyre nagyobb önállóságával a barkácsolás
Feladataink a játékkal kapcsolatban:
folyamatában valósítunk meg. E tevékenység által fejlődik a gyermekek kreativitása, alkotó képzelete, technikai készsége, szem-kéz koordinációja. Hasonlóképpen fejlődnek az épitő-
-Nyugodt légkör biztosítása az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.
konstruáló játékban a gyermekek. Mindezt jelzik az egyre bonyolultabb alkotások, az
-A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára.
eredményességre törekvés, a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének
-A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.
igénye, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat. Nagyon jelentős a dramatizálás, és a bábozás személyiségfejlesztő hatása, ami a sokrétű tevékenységben (bábok készítése, játék különböző szerepekben) a társakkal és a felnőttekkel kialakuló sajátos kapcsolatteremtésben és a gyermek saját élményeinek és érzelmeinek eljátszásában nyilvánul meg. E tevékenység során fejlődik a gyermek képzelőereje, empátiás, együttműködő és kifejezőkészsége.
-Gyakorlójátékhoz sokszámú azonos játék. -Szerepjátékhoz a babaszoba bútorainak folyamatos felújítása. -Szabályjátékhoz értelem-képességfejlesztő játékok, amelyek különösen jelentősek a hátrányok leküzdése érdekében. -Bábkészlet bővítése. -Az óvónők által készített kiegészítő játékok.
A játék tárgyi feltételei a játékszerek, a félkész elemek, különböző tárgyak és anyagok. Ezek adják a játék alapbázisát. Az eszközökkel való manipuláció közben a különböző eszközökkel végzett műveletek hatására fejlődik a gyermek. A játékszer motiválja, ösztönzi, gazdagítja elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását. Feladatunk ezért olyan játékszereket a
-Barkácsoláshoz barkácskészlet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése a játékeszközökkel, az azokkal való játszás szabályaival. Együttműködési készségük fejlesztése a játékban példaadással, közös játékkal.
gyerekek kezébe adni, figyelembe véve életkori sajátosságaikat és fejlettségüket, amelyek az 167
168
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek
Óvodáskor végére a gyermekek azon személyiségjegyei alakulnak ki a játékban, amelyek az iskolai tanulás alapját képezik.
jelentőségét elismerjük, ám mértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú
A szerepjátékban megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, játszótársaikhoz. Az óvónő egyre kevesebb segítség adásával képesek a szerepek felosztására. Kitartóak a szerepjátékban. A barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszközévé, alkotórészévé válik az óvodáskor végére. A gyermekek esetenként maguk is kezdeményezik a maguk által választott módon és eszközökkel. A létrehozott eszközt felhasználják a játékban, dramatizálásban. A dramatizálásra, bábozásra bátran vállalkoznak. A szerepek elosztásában egyre kevésbé igényelnek óvónői segítséget. Az építő, konstruáló játékban önállóan, egyéni ötleteik alapján tudnak alkotni. Alkotásaik mind bonyolultabbakká válnak, törekszenek az eredményességre, a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésére. Képessé válnak a különböző eszközök, anyagok
tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Ez az- oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyokra is. Nem mindegy, hogy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csirái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját
kombinált alkalmazására is.
motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a
Szívesen játszanak szabályjátékokat, amelyek között nagyobb ügyességet, vagy nagyobb
kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni,
szellemi erőfeszítést igénylő játékok is helyet kapnak. Képesek megtanulni és gyakorolni a
hogy örömmel és önként vegyen részt a gyermek, ne csupán külső motiváció késztesse erre. A
szabályjátékokat, nagy kedvvel örömmel játsszák, egymást a szabályok betartására is
cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden
figyelmeztetik. Fejlődik feladattudatuk, küzdeni tudásuk, valamint megtapasztalják az
gyermek esetében képességének megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az
újrakezdés lehetőségét is.
egyéni teljesítőképességhez mérjük. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát és
A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a
bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok
tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden
ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik,
pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben
alulértékeli önmagát, alatta marad saját teljesítőképességének. Szerepünk tehát itt is
játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb
kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítjuk a gyermekeket az egyéni adottságainak
színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás
figyelembe vételével. A gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez
összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű
igazodó tanulási kereteket és formákat választunk. A nevelés egészén belül megvalósuló
annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán, vagy irányított
tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző
módon tanuljon a kisgyermek
séták, stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Az óvodába bekerülő gyermekek összetételétől függően szervezzük a csoportok kialakítását. Lehetőleg
A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk,
életkor szerint, de természetesen nem zárjuk ki a vegyes életkorú csoport indítást sem.
hogy egyszerre egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú
169
6. Feladataink a tanulással kapcsolatban:
170
Az egyéni fejlettségi szintből kiindulva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált, egyéni fejlesztése a közös tevékenykedtetés során.
kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből
- Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,
kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a
gondolkodás). -A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. -Lehetőséget kínálunk a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.
készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló
-A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket biztosítunk. -A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladatattudatának
folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez
fejlesztése, különös tekintettel a cigány etnikai kisebbséghez tartozó és hátrányos helyzetű
természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig
gyermekekre, akiknél hiányosságok tapasztalhatók e téren.
egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat
-Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk lehetőséget a gyermekeknek, amelyben saját
képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az. élet is ilyen. Bizonyos korlátok között
teljesítőképességet is megismerheti.
kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. Mindez óvodánkban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a toleráns, elfogadó magatartás különösen fontos a nagy létszámú etnikai kisebbség
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
másságát illetően. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek Az óvodáskor végére az értelmi képességek olyan szintre jutnak, amelyek alapját képezik a
egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség,
szándékos bevésés és felidézés megjelenésének, valamint a megőrzés időtartalma
akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas
növekedésének. Növekszik a szándékos figyelem időtartama, tartalma, terjedelme. Fejlődik a
és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési
feladattudat,
feladatot átfogja
a
kitartás.
Segítséggel
próbálkoznak
elemi
ok-okozati
összefüggések
felismerésére, valamint verbális kifejezésére. Kezd kialakulni az elemi fogalmi gondolkodás, a cselekvő-szemléletes és a képi gondolkodás mellett22
Az óvodai csoport az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellet mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is
7. Társas közösségi tevékenység
kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni
mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret
és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból
nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása, és döntési képességének kibontakoztatása
sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni -
irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség
értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az
belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, tudatos, célirányos nevelő
együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát,
tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai
mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volta, kulturális
gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az
színvonala,
óvodában minden tevékenységnek a gyermekek egyéni örömén túl a közös élményt is kell
reláció
gazdagsága)
határozza
meg.
Pedagógiai
programunk
négyes
feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek
171
erősítenie. A társas kapcsolatok a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások
172
rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A
személyes kapcsolattartás, szülői értekezletek, nyílt napok, közös programok, ünnepek. Helyi
lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen és a tevékenykedtetésen legyen a
hagyományaink szerint közösen ünnepeljük a szülőkkel az anyák napját, az évzárót, ballagást
hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét
és a szülői munkaközösség áltat előkészített gyermeknapot. Ezek az ünnepek a szülők
veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása pedig a
együttműködő támogatásával érik el hatásukat és hozzásegítik a gyermekeket a közösségi
tevékenységek végzését segíti, a gyermekek cselekedeteit irányítja. A szokások tegyék
tudat fejlődéséhez. Az óvodához, a nagyközösséghez tartozást elősegíti a Mikulás, a farsang,
lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a
a történelmi ünnepeink közül március 15-megünneplése. A csoporthagyományoknak
szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás
megfelelően csoportszinten emlékezünk meg a húsvétról, a karácsonyról (az otthoni
tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését. A
karácsonyi ünnepet az óvodai adventi készülődés előzi meg), valamint a gyermekek név,
szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös
illetve születésnapjáról.
tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermekek
erkölcsi
tulajdonságainak
(pl.
együttérzés,
segítőkészség,
önzetlenség,
figyelmesség) és akaratának (ezenbelül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. Tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel segítjük a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert
Feladataink a társas közösségi tevékenységgel kapcsolatban: - Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb
óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai
kontaktus felvételre
csoportközösség. A demokratikus partnerviszony kialakítása a célunk. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni.
-A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása, és gyakorlása A közősség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. Már az óvodába érkezés előtt felvesszük a kapcsolatot a védőnővel, a gyermekek anamnézisének megismerése céljából. Családlátogatások alkalmával pedig megismerkedünk az óvodába kerülő gyermekekkel, ezzel is megkönnyítve a szülőktől való elszakadást, a megszokottól eltérő
természetes szituációkban. -A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. -A konfliktusok kezelése. -A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. -A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. -Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában.
környezet elfogadását és az új helyzetben való eligazodást. Türelemmel és szeretettel
Az óvodába járó SNI gyermekek beilleszkedésének elősegítése. A gyermekcsoportba járó gyermekek toleranciára és a másság elfogadására való nevelés.
fordulunk az óvodába kerülő gyermekek felé, elegendő időt biztosítva a beszoktatásra.
-
Lehetővé tesszük a szülők számára, hogy gyermekeikkel együtt ismerkedjenek az óvodai élettel. Óvodánk nyitottsága biztosítja a szülök számára a betekintést a nevelőmunkába,
A társas, közösségi tevékenység várható jellemzői óvodáskor végére
nemcsak a beszoktatás idejére, de az óvodáskor végéig folyamatosan. Élünk azokkal a mindkét fél (óvodapedagógusok, szülők) számára megnyugtató és biztonságot jelentő
-A gyermekek a korábban kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák, igénnyé válik,
lehetőségekkel, amelyeket a gyermekek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani: napi
amelynek természetes módon tesznek eleget.
173
174
-Elfogadják az adott tevékenység által kívánt magatartásformákat, szabályokat, betartják
óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és testi
azokat, illetve elvárják társaiktól, egymástól.
épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét,
-A gyermekek egymás közötti és a felnőttekkel való kapcsolatában megjelenik a nyíltság.
nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekszünk felhasználni
őszinteség, segítőkészség, önzetlenség, együttérzés, figyelmesség, tisztelet, tolerancia.
nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Munkavégzés közben megtapasztalhatja az
-Keresik, igénylik a közös tevékenységeket, örülnek a közösen elért sikereknek, ébredezik
újrakezdés lehetőségét, hiszen a munka újrakezdhető, kijavítható. A gyermek éppúgy élvezi a
bennük a közösségi öntudat.
munkatevékenységeket, mint a játékot. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi
-Képesek önálló kapcsolatok kialakítására, együttműködésre, ösztönzőleg hatni társaikra.
gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez
-Képesek egymás tevékenységére figyelni, a saját és a társaik nézőpontjának egybevetésére,
pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel-lélekkel fogják azt
viszonyítására, a köztük lévő relációk helyes felfogására.
végezni. Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára
-Törekednek a konfliktusok kezelésére, és megoldására, önálló véleményalkotásra, döntésre. -Megjelenik a kitartásra, felelősségérzésre, figyelemre, aktivitásra, nagyobb önállóságra való törekvés.
elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható, és sohasem a gyermekekre kényszerített feladat. Váljon a csoport számára magától értetődő és
-Az önként vállalt, vagy kapott feladatokat végrehajtják, a munkát felszólítás nélkül
természetes
befejezik. -Fejlettségüknek megfelelően képesek egyéni vágyaikat, ambícióikat, akaratukat a közösség keretein belül megvalósítani.
dologgá,
hogy
mindenki
dolgozik,
amikor
szükséges
és
mindenki
kedvének,egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek
8. Munkatevékenység
magukkal kapcsolatban minden teendőt a lehető legkorábbi időtől kezdve próbálják önállóan elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos
Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. Óvodáskor végére azonban a gyermekeknek különbséget kell tenniük a kétfajta tevékenység között. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, észlelhető, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő,
ösztönző,
megerősítő
tényező.
Nem
elsősorban
a
munka
tárgya,
hanem
megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő-fejlesztő hatást. Itt is érvényes amit a tevékenységről általánosságban elmondhatunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. Óvodánkban
különböző
munkafajtákat
különböztetünk meg: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák, kerti munka. Ezek közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez lényeges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az 175
tevékenységek, amelyeket 3-5 vagy 7 éves korban végezhet el a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá, A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek éleire való felkészítését. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek tisztán tarthassák környezetüket, reszt vegyenek játékaik tisztításában, javításában és aktívan bekapcsolódjanak a csoportszobák díszítésébe, rendezésébe. Fontosnak tartjuk az óvodában élősarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez
176
álljanak rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű gyermekméretű munkaeszközök,
9. Szabadidős tevékenység
amelyekkel a gyermekek a helyes munkamozzanatokat elsajátíthatják: kerti szerszámok (ásó, A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad
kapa, gereblye, kosár, locsoló, seprű, lapát).
választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte Feladataink a munkatevékenységgel kapcsolatban:
a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek munkához való pozitív hozzáállásának
választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A
kialakítása a munka eredményének megtapasztaltatásával, ezáltal a kötelességtudat, a
szabad autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek
felelősségtudat, kitartás fejlesztése.
közelébe kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolják természeti szükségességek, társadalmi kötelességek. Óvodánkban elsősorban a délelőtti29
-Minden gyermeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet
gyülekezési időszakban és a délutáni szabadidős tevékenységek során biztosítjuk az átjárhatóságot. Ekkor kínáljuk fel a különböző lehetőségeket. Pl. filmvetítés, bábozás, rajzolás, mese-vers. zene, versenyjátékok, dalos játékok, origami számítógépes fejlesztő
-Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. -A munkaeszközök számára olyan helyet biztosítunk, ahol a gyermekek bármikor elérhetik, és használhatják a szükséges eszközöket.
programok, játékok. Egyidőben szervezzük ezeket a tevékenységeket, amely hozzájárul a gyerekek döntési képességének fejlesztéséhez, valamint a nap folyamán mindvégig megteremtjük a csoportokban a szabadon választható tevékenységek feltételeit, miután a gyerekek egész nap az intézményben tartózkodnak. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó
-Lehetőséget adunk a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység
keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is
elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek
lehetőséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a
teljesen összhangban.
gyermekek élet- és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság,
-A saját munka megbecsülésére nevelés, a munkához való pozitív hozzáállás kialakítása.
kezdeményezőkészség, és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor mindezek mellett az
-Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes
egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is hatásos eszköz ez a nevelési mód,
önállósággal végezhessék azokat.
hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyerekek kiscsoportos foglalkoztatásához.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -A gyermekek különbséget tudnak tenni játék és munka között.
Feladataink a szabadidős tevékenységek megszervezésében:
-Kötelességtudatuk elér arra a szintre, hogy az egyes munkafolyamatokat akkor is végzik, ha nincs hozzá kedvük.
-A helyi sajátosságok figyelembe vételével, lehetőség keresése arra, hogyan biztosíthatunk
-Nagyfokú önállóság alakul ki mind a munka megszervezését, mind a munkavégzést illetően.
nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek.
-Tudatosodik bennük, hogy a munkatevékenység rendszeres, folyamatos tevékenység.
-A választásra felkínált tevékenységek listájának bővítése, időszakonként átgondolva a
-Belátják, hogy erőfeszítésüknek eredménye van, meg tudják azt becsülni.
változtatás lehetőségét és szükségességét. -Egyszerű, saját magunk és a gyermekek alkotta eszközökkel elősegíteni a gyermekek
177
178
fantáziájának fejlődését.
részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem gondolkodása is fejlődik. Az
-A nap folyamán lehetőséget kínálunk az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált
óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van.
gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátölt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Minden gyermek beszédét
A szabadidős tevékenység várható jellemzői óvodáskor végére:
meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a - A felkínált lehetőségekkel a gyermekek döntési helyzetbe hozásával az önálló választás
környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Óvodánkban a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek
lehetőségének érvényesítése.30
nem beszélik anyanyelvüket, így az ő esetükben az anyanyelvi nevelésen a magyar nyelv fejlesztését értjük. A magyar irodalom mellett fontosnak tartjuk a cigány kultúra -Óvodáskor végére többnyire képesek kitartással végig követni az elkezdett tevékenységet
gyöngyszemeinek bemutatását. Az óvodánkba járó gyermekek többségének nyelvi
önmaguk lehetőségeivel és érdeklődésével szinkronban döntést hozni. Ez része az életre való
környezetéből - különösen a cigány gyermekeknél - hiányzik a szép magyar beszéd mintája,
felkészítésnek.
ezért nagy jelentősége van az óvónő és a dajka modell szerepének. A fejlesztésnek a gyermek
-A kiválasztott tevékenység során átérzi annak kötelezettségét és szabadságát, valamint az
élményeihez
kapcsolódva
és
tapasztalatszerzéssel
egybekötve
lehet
értelme.
Lehetőségetbiztosítunk arra, hogy nyugodt légkörben életszerű helyzetekben minden gyermek
aktív eredményességre törekszik. - Észre veszi, hogy az ő választásának kihatása van a többi gyermekre is, ezért önfegyelme, szabálytudata tükröződik a szabadidős tevékenységek célkitűzéseiben, végrehajtásában.
beszélhessen arról ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységben gazdag élete a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni,
.. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE
hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta, szép, érthető, egyszerű, világos
A komplex foglalkozások lényege:
beszéde a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazása mintát nyújt, ösztönzést
a. Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén.
ad a kisgyermeknek. A dicséret és bátorítás serkenti a bátortalanabb gyermeket a beszédre. A
b. A foglalkozásokat problémacentrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi,
beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdő gyermek fejlesztésének
c. A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó
érdekében szakember (logopédus, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.
ismereteket.
Feladataink az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:
10. 1. A társadalmi érintkezési megalapozó komplex foglalkozások
-Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.
Anyanyelv Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben
179
-A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg. mondják el élményeiket. -Lehetőséget teremtünk minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. -Képessé tesszük a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.
180
(Beszédfegyelem kialakítása)
épülve valósulna meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a
-A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.
matematikai tanulás több formája valósulhat meg.
-A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi
-Utánzásos minta-modellkövető.
kifejezés eszközeit variálni.
-Spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő
-Beszédmegértés fejlesztése.
tapasztalatszerzés.
-Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.
-Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás
-A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.
-A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok.
-A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.
-Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.
-Az etnikai kisebbség nyelvi fejlesztésének elősegítése.
A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információ felé. Az óvodai nevelés építhet
Az anyanyelvi nevelés várható jellemzői az óvodáskor végére
ezekre a korai tapasztalatokra még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára
-Folyamatos kommunikációra képes, a megfelelő nyelvi formában szívesen és színesen beszél. -Megérti mások közlését
fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott
-Rendelkezik beszédfegyelemmel: képes mások mondanivalóját végighallgatni.
matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek
-Beszédhallása tiszta.
egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli
-Artikulációja helyes, a beszédhangokat tisztán ejti.
egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés
-Az általa használt hangerő, hanglejtés, beszédritmus a kommunikációs helyzeteknek
terén két életkori szintet jelöljünk meg.
megfelelő.
-Az első szint: bevezetés a matematikába. - általában a gyermek 5. életévéig tart.
-Verbális és nonverbális jelzései egymással általában összhangban vannak.
Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a
-Beszédében a szavak megfelelően illeszkednek a nyelvi szerkezetbe.
matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.
-Szókincse változatos.
-A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7 életévben.
-Beszédében valamennyi szófajt használja. -Fokozatosan képessé válik a szórend, ragok, jelek, képzők, névelők, igekötők gondolatait
Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Tízes számkörben végzett halmazműveletek.
kifejező és a környezet számára pontos használatára.
Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése.
-Egyre helyesebbé válik a névutók, névmások, múlt- és jelenidejű igék alkalmazása.
A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, Matematika
ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése.
Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, a komplex óvodai foglalkozások
-Minőségi eltérések megfigyeltetése.
keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Azonban a matematikai
-Mennyiségi eltérések megfigyeltetése.
nevelés önállóságát is hangsúlyozzuk. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai
-A mennyiségi eltérések megállapítása. Halmazműveletek tízes számkörben.
nevelés nem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára
-Tő- és sorszámlálás tízig.
Az alábbi témaköröket dolgozzuk fel:
-Testek körberajzolása, színezése (síkformák, kör, háromszög, négyszög, illetve gömb,
181
182
kocka).
-A gyermekek képesek arra. hogy az óvónő kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék.
-Azonosság, egyenlőség megfigyelése.
-Képesek jól ismert tulajdonság szerint válogatás folytatására, sorba rendezésére,
-Becslések, mérések (felület, térfogat).
összehasonlításaikat szóban is kifejezik és próbálkoznak mások megállapításainak igazságát
-Vonalak megfigyeltetése (egyenes, ferde, görbevonal rajzolása, zártvonalak).
mérlegelni.
-Térbeli tájékozódás.
-Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal
-Irányok azonosítása és megkülönböztetése.
kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat.
A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen
-Képesek különböző hosszúságú elemek összemérésére és az összemérés eredményének
nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására.
A komplex
helyes megállapítására. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi
foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett
egységgel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legfeljebb tízig), az
benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a
elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is.
spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben
-Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással, ugyanannyit.
szerzett belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek 4. életéve után egyre gyakrabban
többet, kevesebbet.
igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek
(érzékelés,
észlelés,
megfigyelés,
emlékezés,
tapasztalás,
megértés,
problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai
A három éves fejlődés eredményeként tárgyakat meg tudnak számolni legalább tízig. -Azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. -A tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre szolgál. -A három éves fejlődés eredményeként a térben való tájékozódásban értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat.
tartalmak közvetítésére emellett szükségét látjuk az adott témától függően az egész csoport 10. 3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások
számára kötelezően tartott foglalkozásoknak is.
Természet-társadalom-ember
Feladataink a matematikai nevelés terén: -Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és
Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezéséből is kitűnik, szerelné egységben megmutatni és
természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek
érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a
megszerzését.
szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó,
-A komplex matematikai foglalkozásoknak, vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden
sokszínűség mellett az összefüggések feltárására. A tevékenységközpontú program célja az.
esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A
hogy a gyermekeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje, és megértse a
matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten valósítjuk meg
maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutálva a
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
183
184
gyermekek számára. Azt kell bennük erősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással,
a, Ősz
és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása
-A természetben fokról-fokra végbemenő változások megfigyelése.
szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex
-Az őszi időjárás jellemző jegyeinek megfigyeltetése.
foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvoda környezetében, udvarán
-Az időjárás és az ezzel kapcsolatos összefüggések megláttatása.
zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel,
-Nyár-ősz azonosságok, különbségek megfogalmazása.
amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a
-Őszi munkák.
később kialakuló természetszeretetnek. A fák a virágok, az apró kis állatok megannyi
-Őszi zöldségek, gyümölcsök, virágok.
ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermeknek. A séták, a kirándulások, az óvoda udvarán és
-Az ősz színei.
kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenységek komplex tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját
b, Tél -A természetben fokról-fokra végbemenő változások megfigyelése. -A téli időjárás jellemző jegyeinek megfigyeltetése. -Az időjárás és az ezzel kapcsolatos összefüggések megláttatása. -Ősz-tél azonosságok, különbözőségek megfogalmazása.
- Téli munkák
lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia mások véleményének, érzéseinek és -A tel örömei.
gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermekei, hogy képes legyen elfogadni
-Déli gyümölcsök. másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez
-Kísérlet: meleg hatása hóra, jégre. Hideg hatása vízre
feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak)
-Rügyeztetés, csíráztatás.
tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és
-A tél színei.
természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia.
c, Tavasz
Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A
-A természetben fokról-fokra végbemenő változások megfigyeltetése.
komplex foglalkozás keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek
-A tavaszi időjárás jellemző jegyei.
számára megtapasztalható és ezáltal megérthető társadalmi folyamatok között még a
-Az időjárás és az ezzel kapcsolatos összefüggések megláttatása.
gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. Célunk a gyermeket körülvevő valós természeti
-Tél-tavasz azonosságok, különbözőségek megfogalmazása.
és társadalmi környezetből megismertetni mindazt, ami megérthető és hasznosítható a
-Tavaszi munkák.
gyermek számára. A környezetvédelem, vagy a problémák erőszakmentes megoldásának
-Tavaszi zöldségek, gyümölcsök, virágok.
kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások
-A tavasz színei.
rendszerébe. A természet-társadalom-ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást
d, Állatok
kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodás korban is
-Madarak -Háziállatok
megérthető, megéreztethető. Óvodánkban az alábbi témaköröket dolgozzuk fel:
-
Vadállatok -Bogarak, rovarok
Természet
185
186
-Az állatok csoportosítása és rendszerezése
-Szülök, nagyszülők iránti tisztelet érzésének kialakítása
-Az állatok védelme
-Szeretet, egymás segítése
e, Társadalom
-A ház, a lakás ahol élünk
-Társadalmi környezetünk megismerése: a felnőttek munkája: ismerkedés a szűkebb
B, Testünk
környezetünkben előforduló különböző foglalkozásokkal (eladó, postás, rendőr, stb.).
-Érzékszervek
-A falu, ahol élünk: nevezetességei, épületei, intézményei.
-Testrészek -Tisztálkodás, tisztálkodási eszközök - Betegség, egészség, orvos. Betegségmegelőzése: vitaminok, táplálkozás, testedzés,
Születéstől - felnőttkorig
időjárásnak megfelelő öltözködés szerepe. A természet- társadalom-ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátszák életüket Újraélik az
c, Közlekedés
óvodában mindazt, amit a mindennapokban a családban, az óvodában, vagy tágabb
-Közvetlen környezetünkben előforduló közlekedési eszközök
környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az
-Falusi közlekedés sajátosságai. Szűkebb környezetünkben nem közeledő járművek'.
életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő
-Városi közlekedés sajátosságai. Megkülönböztetett jelzésű járművek.
feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi
-Viselkedési szokások a közlekedési eszközökön.
bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstől-felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex
-Vasútállomás megtekintése
foglalkozások magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól, a helyes
d, Ünnepek
viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez, és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembe vételével. Ez a komplex foglalkozás hagyományos
értelemben
nem
is
nevezhető
foglalkozásnak,
hiszen
- Mikulás, karácsony, farsang, március 15-e. húsvét, anyák napja. e, Időfogalom kialakítása, napszakok -Reggel, délelőtt, dél, délután, este. éjszaka -Hónapok, hét napjai
játékidőben,
szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok.
Feladataink a foglalkozások megszervezésében: -Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a
Ebben a témában az alábbi témaköröket dolgozzuk fel:
természetben. -Tudatosan törekszünk arra. hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti
a, A család
és társadalmi környezetükből.
-Családtagok felsorolása
-Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos
-Szülők, testvérek neve
tevékenykedtetéshez.
-A gyermek saját neve, lakcíme
-A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.
-Családi munkamegosztás
-Biztosítjuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert
-Szülök foglalkozása, munkahelye
működjék.
-Nagyszülők
187
188
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a
-Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.
rajzolásban kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél
-Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.
több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több
-Felismeri a napszakokat.
lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére.
-Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait
Felelősségünk igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Ezért fontos, hogy jóizlésű,
-Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és
művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. A művészeti tevékenységek
védelmét.
fogalom rendkívül sokrétű. összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers. az
-Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a
-Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák.
barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek
szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához
tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, amelyeket játékidőben,
szükségesek.
vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Foglalkozásoknak tekintjük a szabad természetben
10.4. Művészeti tevékenységek
lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az. egyetemes
értelemben vett foglalkozásokra gondolni.
emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik
Mese-vers, dramatizálás, bábozás
megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni
Különbséget teszünk a kezdeményezés, vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a
az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezükbe venni,
maga helyén és idején. Heti 2 alkalommal kezdeményezünk mese-vers foglalkozást. A mese-
ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából
vers kezdeményezések anyaga változatos, gerincét a magyar népi mondókák, népmesék és
az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a
versek képezik, amelyek anyanyelvünk sajátos ritmusát, dallamát, hangzásvilágát közvetítik.
gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája
Mindezek mellett természetesen fontos, hogy találkozzanak a gyermekek más irodalmi
komoly hatást gyakorol a gyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos
művekkel is. Klasszikusnak számító mesékkel, versekkel, meseregényekkel, verses mesékkel,
nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenek
a roma kisebbséghez tartozó gyermekekre való tekintettel a cigány kultúra kincseiből
előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti.
válogatott néhány verssel, mesével. Lehetőséget teremtünk a gyermekek önálló szöveg- és
A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása, a művészeti tevékenységek
versmondására, az érdeklődés szerinti ismétlésre, többszöri feldolgozásra. Lehetővé tesszük,
legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán
hogy eljátszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. Biztosítjuk a feltételeit a bábozásnak,
dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg,
dramatizálásnak. Az irodalmi élmények feldolgozását elősegítjük különböző eszközök,
az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése
anyagok, barkácsolási lehetőségek megteremtésével.
szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás- és szabadságtér, valamint a
189
190
Ismerjenek legalább 4-15 verset. Próbálkoznak mese elmondásával, melyek témaköre
érzékeltetésével). Ezek összerendezésével térbeli kompozíciók alakítása. Különböző anyagok,
mindenkor a gyermeki élményvilágra épül.
alkalmas eszközökkel, szerszámokkal való alakítása. Tárgykészítés a szerkesztés, barkácsolás
Igénylik, kérik, várják a mesemondást, verselést. Ezek feltételeinek megteremtésében maguk
eszközeinek (papír, fa, textil, agyag, gipsz, és karton) a kézimunka és ábrázolás technikájának
is részt vesznek. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. A figyelmes
(tépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, varrás, mintázás, szövés, fonás) együttes használatával.
mesehallgatás intim állapotában belső képvilágot jelenítenek meg. A folytatásos történetek
Megfigyelések, tapasztalatok szerzése formára, és anyagismeretre vonatkozóan.
szálait
bábozással,
-Építés: építés kis- és nagyméretű elemek felhasználásával kisebb és nagyobb térben. Udvaron
dramatizálással, rajzolással képesek felidézni. A mesékben, versekben előforduló szavak,
képesek
összekötni.
A
kedvenc
mese,
vagy
versrészleteket
játék során térbeli alakzatok kialakítása, összefogódzással. mozgással. Makettek készítése,
szólások, kifejezések által is gazdagabbá válik szókincsük. Szívesen nézegetik, helyesen
berendezése a gyermekek által alkotott modellekkel, tárgyakkal. Tájékozódás a térben, statikai
használják a képeskönyveket, óvják azok épségét.
tapasztalatok, irányok, arányviszonyok megfigyelése. -Találkozás műalkotásokkal, ezekről való beszélgetés, hangulati, technikai, formai, színbeli szempontból. A környezetben látható esztétikus jelenségek megfigyelése. Az egyéni kifejezésmód kialakulásának legfőbb feltétele, hogy tág teret hagyjunk a gyermeki
Vizuális tevékenység
képzeletnek, fantáziavilágnak. Az önismeret, az önbizalom növekedésével új eszközök és (Gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás, hajtogatás,
technikai
tépés, szövés.) Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat
formanyelvük. A különböző vizuális tevékenységfajták gyakorlásának feltételeit biztosítjuk a
elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit.
csoportszobákban. A szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat a gyermekek által
Biztosítjuk a gyermekek számára, hogy megszokott és elérhető helyen mindig álljon
könnyen hozzáférhető helyen tároljuk.
eljárások
megismerésével
fejlődnek
alkotó
képességeik,
alakul
sajátos
rendelkezésre mindenféle anyag, eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják fantáziájukat.
Képalakítás során képes elemi térviszonylatokat jelezni. A képi kifejezés eszközeivel meg tudja jeleníteni élményeit, elképzeléseit. Építésben, téralakításban bátran használja tapasztalatait, fantáziáját. Emberábrázolásban megjelennek a részletek. Műalkotásokkal való találkozása és társai munkájának értékelése során képes szóbeli véleményt nyilvánítani. Nemcsak egyénileg, csoportmunkában is tud alkotni. Formákat mintáz, elképzelés és megfigyelés alapján.Önállóan és örömmel alkalmazza a megismeri technikákat, használja a sokféle anyagot. Színhasználatában érvényesülnek a kedvenc színek. A roma kultúra jellemző
A fejlesztés tartalma:
sajátos ízlés és színvilág megjelenik a cigány gyermekek alkotásaiban. - Képalakítás különböző méretben és technikával (rajzolás, festés, kollázs) egyéni és közös kompozíciók készítése. Képi ábrázolás, megfigyelés, elképzelés emlékezet után.
Ének-zene, énekes játék
Formára, színre, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok szerzése.
Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok,
-Plasztikai munkák, ember alakok, állatok, tárgyak mintázása (a legjellemzőbb formák
mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan anyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A nép-
191
192
hagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta
Lehetőséget adunk az ütőhangszerek használatára (dob, háromszög, cintányér), zenei
kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az
formaérzékük, valamint zenei alkotókedvük fejlesztését elősegítjük a dallamfordulatok
óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, séták vagy kirándulások. Tehát ez a feladat
kitalálásával. A motívumok hangsúlyainak kiemelésével gyakoroltatásával ritmus-és
nem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat
dallam visszhanggal.
lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Forrai Katalin által
-Tudjanak 3-8 mondókát, legalább 10 dalt csoportosan és egyénileg önálló indítással, tisztán,
kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú
helyes kezdőmagasságban és tempóban.
óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének--
-Egyénileg képesek dallam és ritmusmotívumok visszaadására, motívumok hangsúlyainak
zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés
kiemelésére.
színvonalának megőrzése. Valamint a más népek dalai és zeneszerzők életkornak megfelelő
-Felismerik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú zenei fogalompárokat. Képesek együtt
műveinek részletei és a cigányság kultúrájából merített zenehallgatási darabok hozzájárulnak
gyakorolni ezeket éneklés és mondókázás során.
a gyermekek zenei kultúrájának megalapozásához. Óvodánkban a következő dalanyagot
-Felismernek dallamot, kezdő és belső motívumról. -Tudnak dallamot bújtatni rövidebb és hosszabb egységekkel belső éneklésnél is folyamatos
dolgozzuk fel: -Az évszakokhoz kapcsolódó komplex ismeretet és hangulatot tükröző dalok, dalos játékok.
tempóban. -Megkülönböztetik a sokféle zörej és zenei hangot, egymás hangját.
-Az ünnepekhez, kapcsolódó népi játékok, népdalok, gyermekdalok, műdalok.
-Figyelmesen érdeklődéssel hallgatnak énekes és hangszeres zenei darabot.
-Az együttmozgás kialakításához a mondókák és gyermekdalok, valamint körjátékok és térformát kialakító játékok.
-Képesek az egyenletes lüktetést és ritmust megkülönböztetni, összekapcsolni éneklés és
-Az érzelmi hangulatokat kifejező népdalok, játékdalok, altatók, hívogatók, csúfolódók47
mondókázás során. -Képesek esztétikus, egyöntetű mozgásra, változatos térforma, játékos táncmozdulatok
Az értelmi képességeket, térérzéket és kitartást fejlesztő énekes szabályjátékok:
produkálására.
szerepcserés, kaputartós, felelgetős játékok. -A kör- és térformák - párcsere ós táncos-dalosjátékok, a néptáncok alapmotívumait kifejező
-Önállóan használják a ritmushangszereket.
dalok, dalos játékok. -Hallásukat fejlesztjük a magas-mély reláció, a halk és hangos különbsége, a
Feladataink a művészeti tevékenységek megszervezésében:
dallamfelismerés, a zenei emlékezet fejlesztése, a dallambújtatás, a belső hallás fejlesztése, a motívumvisszhang, a hangszínek megfigyelése, valamint a zenehallgatás során.
-Úgy alakítjuk ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző
-Ritmusérzéküket fejlesztjük, az egyenletes lüktetés és a ritmus kiemelésével, a
tevékenységet kereső gyermek nyugodtan, kényelmesen dolgozhasson.
tempókülönbségek felismertetésével és változatos gyakoroltatásával. A mozgás és térforma
-Minél több eszközt, időt és helyet biztosítunk a tevékenységek gyakorlásához, ezzel is
kialakítását, fejlesztését változatos térformájú, játékos, egyöntetű, esztétikus játék és
ötletet adva a gyermeki fantáziának.
táncmozdulatokkal segítjük elő.
-Lehetőséget nyújtunk a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására. -Elősegítjük a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.
193
194
-Lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák
egész szervezet növekedését, fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, illetve
elképzeléseiket.
lehetőséget biztosít a gyerekek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére. A testnevelés
-Ügyelünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.
az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Ennek érdekében a természet erőivel - napfény, levegő, víz
11. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő
- történő edzés kedvező hatását figyelembe véve a mindennapi testnevelést lehetőleg a
ismeretek, tevékenységek
szabadban tartjuk. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyet és eszközöket biztosítunk. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem
Mindennapi testnevelés
hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a
hatásának maximális kifejléséhez igyekszünk
rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást, és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a
olyan objektív, valamint szubjektív feltételeket biztosítani, amelyek megsokszorozzák az
mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztés
egyébként elérhető eredményeket.
során maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Minden adódó lehetőséget kihasználunk a nap folyamán a mozgásra.
A mindennapi testnevelés objektív feltételei:
Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás, ezért igyekszünk minél több időt tölteni a szabadban. A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú
Mivel a foglalkozásokat döntő mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért nagyobb füves
terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítjuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket.
területet alakítunk ki, egyenletesebbé tetetjük a talajt. Lehetőségeinkhez mérten tovább
A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú
bővítjük a mozgásfejlesztésre alkalmas játékok, eszközök sorát. Állványokon mászókötél,
igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban
gyűrűk, kosárlabda palánk stb. elhelyezését szorgalmazzuk. Alkalmanként használjuk az
kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi
általános iskola tornatermét, valamint a falu kézilabda pályáját, illetve a település környékén
nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos
lévő természet adta lehetőségeket (folyópart, erdő, rét).
gyakoroltatásával érhetünk el.
Az épületen belül termenként legalább 2-2 bordásfal felszerelését kívánjuk megvalósítani.
A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok
Bővítjük a kéziszerek sorát tornabottal, csuklópánttal, különféle súlyú és nagyságú labdákkal.
képezik: járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok. Ezeket egészíti ki néhány
Mindenkor nagy gondot fordítunk az alkalmazásra kerülő kéziszerek (szalag, babzsák. labda,
talajtorna elem, kéziszerekkel végezhető gyakorlatok, testnevelési játékok, különféle dobások,
karika, kocka, stb.) és tornaszerek épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen
labdagyakorlatok. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni,
elérhetők legyenek és megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az óvodapedagógus
a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a
személyisége,
mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy
gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok
mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. A megfelelő
mintaszerű végzésével a játékba való aktív bekapcsolódásával kedvezően motiválhatja a
intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek
gyermekeket építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív
egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának,
viszonyuk kialakítását. Az örömmel, derűs légkörben együttesen végzett gyakorlás
ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az
hozzájárul, az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is. Együtt örülünk a
195
196
testi
neveléshez
való
viszonya
nagymértékben
meghatározza
a
mozgásban elért újabb sikereiknek. Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a
Ismerkedés a labdával, a labda fogásával, labdagurítások változatos módon,. labda feldobása,
gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezetük teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó
elkapása különféle testhelyzetekből. Labdavezetés járás közben, lassú és gyorsfutás közben,
képességét. Alapvető feladatunk a jó levegőjű, tiszta környezet biztosítása, melynek
párhuzamos vonalak között, vonal mellett, stb. Labdaátadás párokban egy és kétkézzel,
kialakításában aktív együttműködésével a gyermekeket is bevonjuk. (Gyakorlóhely, eszközök
labdajátékok.
előkészítése, rendjének fenntartása.) A mozgás megszerettetésében a személyes példaadáson túl, együttműködünk a családdal.
Ugrások
Szorgalmazzuk, hogy a szülök óvodán kívül is teremtsenek lehetőséget minél több,
Előkészítő ugrások, távolugrás, magasugrás, mélyugrás. felugrás, leugrás szerekre, illetve
szabadabb együttmozgásra.
szerekről, célbaugrás.
A mozgásfejlesztés tartalma 3-7 éves korig:
A mozgásfejlesztés feladatai:
Játékok
-Lehetőséget teremtünk a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.
Szerep-, vagy utánzó játékok, futójátékok, szabályjátékok, fogójátékok, váltóversenyek,
-Biztosítjuk, hogy sokoldalú mozgástapasztalatot szerezhessenek a gyermekek az alapvető
labdajátékok dobással, célzással. Egyéb játékok az évszaknak megfelelően.
mozgásformák gyakorlása által.
Szervezési feladatok:
-Elősegítjük, hogy folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.
Sorakozások különféle módon, köralakítások oszlopból, szétszórt alakzatból, fordulások.
-Változatos lehetőséget nyújtunk a kéz finommozgásainak fejlesztésére.
tárgy, irány megnevezéssel.
-Elősegítjük a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.
Gimnasztika Szabadgyakorlatok, páros társasgyakorlatok, kéziszergyakorlatok, padgyakorlatok változatos
Feladataink a mindennapi testnevelés megszervezésében:
kartartásban és fogásmódban; testhelyezetek, kar-, törzs-, lábmozgások. Járás
-Mindennap lehetőséget adunk a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a
Természetes módon egyesével, párosával, kézfogással és kézfogás nélkül különféle
szabad levegőn való tartózkodásra.
alakzatokban, különböző kartartásokkal; speciális járások, ütemérzéket fejlesztő járás tapssal.
-Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgás gyakorlásának feltételeit. Ötletet adunk, irányítjuk a
Dobbantással.
gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító
Futás
napi mozgáshoz.
Természetes módon, kötetlenül, a járásnál megismert alakzatokban. Akadályfutás,
-Változatos eszközök és a gyermekek önálló szabad mozgásának biztosításával lehetővé
versenyfutás harántterpeszállásból indulva, kúszás-csúszás-mászás-bújás hely és
tesszük, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára, amit
helyzetváltoztatás különböző formáival: mászás akadály leküzdésével különböző módokon.
elsősorban mozgásos játékok szervezésével valósítunk meg. alkalomszerűen beiktatva
Gurulás, gurulóátfordulás eszközzel is, párokban is.
gimnasztikai gyakorlatokat.
Egyensúlyozójárás különféle formái szereken. Támasz- és függőgyakorlatok. Dobás
A testi fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Egykezes alsó és felsődobás. Kétkezes alsó és felsődobás. Dobás vízszintes és függőleges célba. Dobás távolba. Dobás különféle súlyú labdákkal. Dobás kidobóállásból.
-.Megkedvelik, igénylik és örömmel végzik a testmozgást.
Labdagyakorlatok
197
198
-Bővülnek mozgástapasztalataik, erősödik a szép mozgás iránti vonzalmuk.
folyamatot. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés-tanulás
-Alakulnak fontos személyiségtulajdonságaik (bátorság, fegyelem, kitartás, együttműködés, egymás segítése, stb.). -Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, harmonikusabbá, megfelelő ritmusúvá válik.
komplex egymásra hatását figyelembe véve tervezzünk. Tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal sokoldalúan különböző nézőpontokból való megközelítésre törekszünk. Ezért a többoldalú tapasztalatszerzést és tevékenykedtetést tervezzük meg.
-Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. -Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük.
A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvodapedagógus számára,
-Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével, vagy anélkül a
ezért nem szükséges a külön vázlatírás. A tervezés átgondolásakor a már előzőekben
szabályok pontos betartásával.
említettek mellett az óvodapedagógus személyisége, szakmai hozzáértése és módszertani
-Megértik az egyszerű vezényszavakat.
szabadsága szerint szervezi meg a tevékenységeket. Fontos, hogy konkrét megfigyelések és
-Fejlődnek testi képességeik (ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testi erő, helyes testtartás).54
feljegyzések adjanak képet a gyermekek fejlődési üteméről amit az egyéni fejlődési naplóban rögzítünk, hogy a konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez, valamint a gyermeki tevékenységek sokszínű tervezéséhez.
12 A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI
A fejlődésben lemaradást mutató nagycsoportosok esetében egyéni fejlesztési tervet készítünk a Nevelési Tanácsadó fejlettségi szintmérő vizsgálata alapján.
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai
Heti tervünk rögzítésében a programírók által javasolt Hetiterv mintát használjuk.
ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni és közel azonos adottságaihoz igazodva tervezzük
Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:
meg. A tervezésben a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolásakor jelentős mértékben
-A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Difer-mérése.
építünk a gyermekek ötleteire, tapasztalataira. Fontos szem előtt tartani az egyes gyermekek
-A Difer-mérés eredményeinek rögzítése.
különböző fejlődési ütemét, és azt, hogy a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken
A fejlesztendő területek megjelölése, egyéni fejlesztési terv készítése.
lehet egyik vagy másik képességét illetően. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki A fejlesztés módszere:
tevékenységet és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszútávon éves, negyedéves periódusokban gondoljuk. Konkrét módon heti terv alapján tervezzük.
Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és
A gyermekeket foglalkoztató spontán élmények és tapasztalatok részei a nevelésnek, ezért
feladatok. Mi döntjük el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás
helye van az előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok melleit. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek, tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek
keretein belül kívánjuk elképzeléseinket megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek számunkra a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése
beépítését a nevelőmunka egészébe.
az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet,
A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös
gondolkodhat, cselekedhet.
élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása befolyásolja a nevelési-tervezési 199
200
A lényeg mindig az, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív
indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét
közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben
biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek
meglévő problémával foglalkozzon. Feladataink közé tartozik a kiemelkedő képességekkel
szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek
rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban
végzésének zavartalanságát.
nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére
A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitvatartásiinkkal:
bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a
- játék és szabadidős tevékenység
4,5 óra
gyermeket. Ennek kialakításához mindenek előtt az szükséges, hogy az óvodában legyen
-étkezés, pihenés
3 óra
elegendő idő a tevékenykedésre és tapasztalatszerzésre.
-öltözködés, tisztálkodási tevékenység
1,5 óra
A nevelő munka elemzése és értékelése folyamatos feladatunk, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.
-komplex foglalkozások naponta -mindennapi testnevelés
35 perc 20-30 perc
A fejlesztés kerete:
A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a
-Az óvodai csoportokban a teljes nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, ónállóságra,
körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.
döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. Hetirend:
-A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: -önálló és irányított tapasztalatszerzés
A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti
-komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások. A
elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi
nevelés időkeretei:
életének megszervezéséhez. A hetirend különösen a nevelési év elején teljesen másképp
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés. tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába.
alakulhat mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A hetirend összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:
Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a
-Évi, heti nevelési-tanulási terv készítés
gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való
-Hetirend és napirend összeállítása
mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot,
-A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése
támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan
-A fejlődésben lemaradást mutató nagycsoportosok egyéni fejlesztési tervének elkészítése,
figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak
folyamatos vezetése az óvodapedagógusok és a gyógypedagógus asszisztens által.
megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt
-A nevelőmunka folyamatos értékelése
201
202
13. Gyermekvédelem
A gyermekvédelmi tevékenység a tanév elején elkészített Gyermekvédelmi munkaterv alapján, csoportonként folyik 10.ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek be óvodázásának elősegítése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele az önkormányzat jegyzője és gyámügyi előadója segítségével. Az adatok egyeztetése a gyermekjóléti szolgálat
családsegítőjével.
A
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
hiányzásának nyilvántartása, hiányzás esetén családlátogatás. Családsegítő, jegyző segítségének igénybevétele az indokolatlan hiányzás megszüntetésére. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szűrővizsgálatokon való részvételének segítése.
A Derecskei Óvoda Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programjának érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján . 5 évig érvényes A helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai:
A
csoportvezető
óvónők
szeptember
30-ig
felmérik
a
csoportban
levő
gyermekek körülményeit és nyilvántartásba veszik a hátrányos és veszélyeztetett gyermekeket. Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek helyzetét, körülményeinek
•
Szervezeti átalakítás
•
Ha, a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt
•
Fenntartó rendelkezése
alakulását. Előírás a programmódosítás előterjesztésére:
Feladataink a hátrányos helyzetben lévő gyermekek segítésében: Probléma esetén családlátogatás, a szülőkkel történő egyéni elbeszélgetés alkalmával
•
Írásbeli előterjesztés az óvoda nevelőtestületének
megoldás keresése. Lehetőség szerint a veszélyeztetett gyermekek egész napos óvodai ellátásának megvalósítása -Az indokolatlan óvodai hiányzások csökkentése. -Ingyenes étkeztetés. Egészségügyi szolgálattal való együttműködés a szűrővizsgálatokon való részvétel
11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
érdekében. Együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal a gyermekek egyéni fejlesztése érdekében.
Egyetértését nyilvánította
A helyi Fogorvosi rendelő fogorvosa évente kél alkalommal elvégzi az óvodások fogászati szűrővizsgálatát. -
Dátum: 2009. március 16 nap
Derecskei Óvoda és Bölcsőde
Együttműködés a település Gyermekjóléti Szolgálatával.
203
Szülői Szervezet
………………………………..
Konyári óvoda
………………………………..
204
Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:
Szülői szervezete
Derecskei Óvoda és Bölcsőde Nevelőtestülete Sárándi Napsugár Óvoda
………………………………. Bocskai István Általános és Művészeti Iskola
Szülői szervezete
Derecske Szováti út 2 sz. Tépei Óvoda
………………………………. Kistérségi Óvodai Társulási Tanács
Szülői szervezete
Derecske Köztársaság 87 Cigány Kisebbségi Önkormányzat Egyetértését nyilvánította:
Derecske Köztársaság 87
Dátum: 2009. április 15 nap.
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Derecske
………………………… Elnök
Elfogadta:
Dátum: 2009. január 16
nap.
Derecskei Óvoda és Bölcsőde Nevelőtestülete Derecske, Városház u.3.
Jóváhagyta:
………………………………
Dátum: 2009.
hó
nap.
Kistérségi Óvodai Intézményi Társulási Tanács Derecske, Köztársaság u.87.
…………………………….. Elnök
205
206
