2011. SZEPTEMBER
6. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM
Mottó: Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. De ha marjátok, és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást! (Gal 5.14-15) KÁLMÁN ANTAL ATYA
M
ár az ókori görögök is… Így szokott kezdődni minden komolyabb okfejtés, ezért hát ez a mai is kezdődhetne ezzel, mert a görögöktől tényleg sokat lehet tanulni, nem csak azt, hogy mi a demokrácia, hanem azt is, hogy hogyan lehet visszaélni a demokráciával. Ebben a rövid cikkben szeretném kicsit összefoglalni az elmúlt évszázadok ellenzéki stratégiáit, milyen is tud lenni az ember, amikor a demokrácia felhasználásával szeretné elérni a célját. Tojással dobálás: Szeretném jelezni, hogy ez Magyarországon törvénybe ütköző cselekedet. De már a görög filozófusok írásaiban is megtaláljuk annak nyomát, hogy így tiltakoztak bizonyos politikusok ellen. Viszont manapság kicsit félreértik a dolgot. Annak idején záptojást dobtak, és nem a célzás pontosságán volt a hangsúly, hanem a szagon, vagyis a politikus, és a hallgatóság érezze, hogy itt valami bűzlik. Cipődobálás: Amikor George Bush 2009-ben Bagdadban járt, a sajtótájékoztató alkalmából valaki cipővel dobálta meg. A cipőnek azóta szobrot állítottak, és ez a tett, egész lavinát indított el. Több előnye is van. Nem vehetik el a cipőket a bejáratnál – bár az amerikai repülőgépekre való felszállás előtt le kell venni. Ha elsőre nem talál, akkor még egyszer meg lehet próbálni – bár Bagdadban mindkétszer rosszul célzott a delikvens. A cipő máshol is fontos szerepet játszott a politikában. Hruscsov, aki érzelmi kitöréseiről volt híres, 1960-ban az ENSZ közgyűlésén levette a cipőjét, és azzal verte a szónoki emelvényt. Ezt azelőtt és azóta is gyakran megteszik. Egy történet szerint
amikor Prohászka Ottokárt, a szentéletű székesfehérvári püspököt megkérdezték, hogy miért nem akar parlamenti képviselő lenni, csak annyit mondott: „El tudja képzelni rólam, hogy úgy ordibálok, mintha a kocsmában lennék, és közben cipővel verem az asztalt?” Sajnos nincsenek filmfelvételek arról, hogy 1900-as évek elején hogyan is zajlott a parlament munkája, de azt tudjuk, hogy Mikszáth Kálmán ha tehette, nem tette be a lábát az ülésterembe, a folyosóról figyelte az eseményeket. Hozzátenném, hogy Hruscsov tízezer dollár büntetést fizetett nem megfelelő magatartásáért. Defenesztráció: A szó jelentése: „ablakon kidobás”. Nem a pazarló politikusok anyagi jólétét jellemzi ez a kifejezés, hanem ténylegesen az ellenzék kidobását az ablakon. 1419-ben Prágában a tanácsnokokat dobták ki az ablakon. Ezt nevezik első defenesztrációnak. (Volt második is 1618ban). Persze nem mindegy, hogy hány emeletes az épület, vagy hogy vannak-e rácsok az ablakon. Megjegyzem, hogy a dömösi hivatal földszintes, és rácsok is vannak… Obstrukció: A lényege, hogy nagyon hosszú hozzászólásokkal hátráltatják a törvényalkotást. Annak idején az ír parlamentben történt meg, hogy – mivel nem volt korlátozva a hozzászólások ideje – az ellenzék időhúzással elérte, hogy a törvény tárgyalását levegyék a napirendről. Az osztrákok viszont mindenféle zajkeltő eszközöket használva próbálták megakadályozni, hogy szóhoz jussanak a nem kívánt képviselők. Az Egyesült Államok a legkiválóbb példa az obstrukcióra: 2000 és 2004 között 10 alkalommal érték el, hogy levegyenek a napirendről
Demokrácia bizonyos kérdéseket, köztük a legfelsőbb bírák megválasztását is. Mikszáth így vall erről: „Az obstrukció a parlamentarizmus legnagyobb nyavalyája. Ha ez sokszor ismétlődik, vagy ha felette keményen lép fel, megöli a parlamenteket egyenkint s végül a parlamentarizmust egészen.” Ellenzék kizárása: A Szovjetunióban a XV. kongresszuson az ellenzéket kizárták a pártból. De nem csak így lehet kizárni az ellenzéket, hanem ténylegesen is. Legutóbb Dél-Koreában a kormánypárt tagjait zárták ki az ülésről szó szerint. Bár az ellenzék nem adta fel a dolgot, folyamatosan verték az ajtót, és még a tűzoltó készülék tartalmát is a biztonsági őrre nyomták. Verekedés: Amikor a szavak mit sem használnak, jön a nyers erő. Az internet 450.000 találatot írt ki erre a kifejezésre. Ebben az évben az ukrán, az olasz, és a venezuelai parlament munkáját akadályozta ilyen incidens. Ha arra gondolunk, hogy a mi hazánkban ilyen nem fordul elő, akkor érdemes végignézni a mohácsi képviselő-testület üléseit. Szerintem szemfüles szavazóirodáknál fogadásokat is lehet kötni, ki fogja megnyerni a következő összecsapást. Lefizetés: Legutóbb az indiai demokráciát érte ez a vád a Wikileaks oldaláról. Állításuk szerint egy szavazat megvásárlása néha 2,5 millió dollárba került, ami hozzávetőleg 500 millió forint. Azt hiszem, hogy ennyi pénz elég nagy kísértés, bár erre is igaz a magyar futballista kijelentése: „Kis pénz kis foci…” Hazautazás: 1995-ben elfogadta az ENSZ közgyűlése a gender ideológiát. A gender-mainstreaming kísérlet legfontosabb célkitűzése, hogy ne neveljük a gyerekekbe, hogy ők fiúk, vagy
lányok, hanem úgy kell őket tanítani, hogy ők dönthessék el, ha már elég érettek hozzá, illetve mindenkinek joga van a külső nemi jegyeit is megváltoztatni, átoperáltatni. Az egész szavazásnak a szépséghibája csak annyi, hogy ezt a kérdést levették a napirendről Pekingben, és amikor a szegényebb államoknak haza kellett utazni, csak akkor tették fel újra, és szavazták meg, mint irányelvet. Beszólások: Ezekhez képest szinte elvész az a számtalan beszólás, amelyet húszéves parlamenti demokráciánk alatt hallottunk. A legismertebb, az 1990-es „Hordót a szónoknak” vagy más vélemények szerint a „Hordót a zsidónak” bekiabálás, bár az utóbbinak nem sok értelme van. A BBC szakértőit is meghallgatták az ügyben, de azóta sem derült ki, hogy ki, és pontosan mit is mondott. Azt hiszem, van néhány gyöngyszem, amely még említésre érdemes. Az azóta közmondásossá vált „cserepedtem fel”, vagy a „Nehéz szó, veszélyes útelágazódáshoz értünk.” Mégis a kedvenceim között a 2005-ös miniszterelnöki beszéd szerepel, amikor a Dohány utcai zsinagógában a következő hangzott el: „Mire rendelt a Megváltó, a sors milyen utat szabott nekünk?” Azt hiszem, ez a mondat is beírta magát a történelmi beszédek közé. A Kirgizisztáni parlamentben birkaáldozatot mutattak be, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a képviselőktől. Olyan jó lenne nálunk is, Esztergomban, Budapesten, Mohácson valamilyen megtisztulás, hogy amikor egy parlamenti közvetítést végignéz az ember, akkor mosolyogva nyugodt szívvel tudja álomra hunyni a szemét, mert országunk jó kezekben van.
2
Dömösi Élet
2011. szeptember
2011. szeptember
Dömösi Élet
3
Fidel Castro Dömösön avagy Csonka József háromórás vádbeszéde a képviselő-testületi ülésen NOVÁK LAJOS
E
ddig csak sejtésünk volt arról, hogy mit is jelenthetett a kubai nép számára a vezér, az önmagát mindenhatónak és mindentudónak kikiáltó vezér. Ma már itt van köztünk a dömösi Castro, és beszél, beszél, beszél, és beszél. Annyira szereti önmagát, annyira szereti a saját hangját, mint tengeren túli nagy elődje, aki miután átvette Kubában a hatalmat, majd ötven évig csak beszélt, és beszélt. Kuba ezalatt ugyan nem fejlődött semmit, de a nép folyamatosan élvezhette (a terror kényszerében) a sok-sok órás fideli beszédeket. Ma már nekünk is van szűk egyéves tapasztalatunk arról, hogy milyen is egy rendszer, egy önkormányzat, ahol a folyamatos beszéd ellenére nem fejlődünk semmit. Fidel Castro negyven éven keresztül elődjére, Battistára mutogatott, ezzel magyarázva az ország romlását, az emberek szegényedését. A dömösi alteregó immár tizenegy hónapja az előző testületre és rám, a polgármesterre mutogat a képviselő-testület jelenlegi eredménytelensége miatt. Sőt a legutóbbi ülésen már a köztiszteletben álló jegyző úr munkáját, pénzügyi munkatársaim és a titkárság munkáját is oktalan támadás érte. Nagyon sajnálom, hogy irántam táplált féktelen gyűlölete elborítja Csonka József elméjét, és különösen sajnálom azt, hogy a munkatársaimat is belekeveri az ellenem folytatott harcba. Számtalanszor tételesen megcáfoltam már Csonka József hazugságait, a jövőben nem kívánok az ilyen típusú többórás hablatyolására válaszolni. Közbeszerzés Dömösön: Az elmúlt időszakban nagyon sokszor felvetettem a Malom-patak (vis-major) közbeszerzési pályázatával kapcsolatos aggályaimat, a versenyt korlátozó magatartás illetve a korrupció lehetőségének a gyanúját. Azt is közöltem már, hogy nekem, mint az önkormányzat gazdálkodásáért felelős vezetőnek, kötelességem volt a hatóságokhoz fordulni. 2011. augusztus 25-én kaptunk egy bűnügyi megkeresést a
Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Osztályától, amelyben a következőkről tájékoztatnak: „Tisztelt Polgármester Úr! Hatóságom a fenti bűnügyi számon folytat büntetőeljárást a Btk. 255. szakasz I. fordulatába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés bűntette elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Kérem, hogy szíveskedjenek rendelkezésünkre bocsátani az alábbi dokumentumokat: – a vis-major alapból – az esőzések helyreállításával kapcsolatos – elnyert pályázathoz kapcsolódó összes dokumentumot, – a képviselő-testület tagjainak nevét és elérhetőségét, – a közbeszerzési bizottság tagjainak nevét és elérhetőségét, – a Beton-Keszta Kft. vételi ajánlatához kapcsolódó összes dokumentumot, – az önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletét és azok módosításait, – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.” Dömös-Pilismarót körjegyzőség: Az új önkormányzati törvény hamarosan elfogadásra kerül, ami sajnos Dömös számára egyáltalán nem kedvező, hiszen a tervezetből az látszik, hogy Dömösön megszűnik a Polgármesteri Hivatal. Dömös így kényszerpályára kerül, hiszen két lehetőség áll majd előtte. Az egyik szerint Dömöst betagolják az esztergomi hivatalba, így a dömösiek Esztergomban intézhetik majd ügyeiket. A másik lehetőség pedig egy körjegyzőség létrehozása Pilismaróttal együtt. és akkor közelebb lehet, részben pedig helyben maradhat az ügyintézés. Mondanom sem kell, hogy ez utóbbi megoldás lenne a kedvezőbb mindenkinek, hiszen az ügyintézés sokkal egyszerűbb lenne, illetve a hivatal jelenlegi munkatársai munkahelyének a megőrzésére is nagyobb esélyünk volna. A körjegyzőség kérdését négy évvel ezelőtt tárgyaltuk meg először egy közös képviselőtestületi ülésen, Pilismaróton. Aztán ez év elején Perger István
polgármester úrral együtt újra felvetettük a kérdést az iskolatársulás kérdésével egy időben. A két ügy különböző döntési időhatárokat követel, és emiatt tavasszal az iskolatársulás kérdése került először napirendre. Sajnálatos módon az iskolatársulás nem jött létre Dömös képviselőtestülete merev elutasító magatartása miatt. Akkor Perger István polgármester úr a fölösleges és Pilismarót számára méltatlan vita lezárásaként azt mondta: „eljön majd az idő, amikor a Dömösiek fordulnak Pilismaróthoz”. Nos, eljött az idő! Nekünk van elsősorban szükségünk a körjegyzőségre, hiszen Pilismaróton megmarad az önálló hivatal. Most kellene elfeledtetni a dömösi képviselő-testület tavaszi érzéketlenségét. A segítséget kérő Pilismarótiak elutasítását. Az elutasító döntést, amely miatt Pilismarót önkormányzata 12 millió forint (Dömös pedig 2,6 millió forint) plusztámogatástól esett el. Pedig a kérdés csak az volt, hogy akarunk-e segíteni Pilismarótnak úgy, hogy közben nem hozzuk hátrányba se Visegrádot, se Dömöst. Dömös képviselőtestülete nem akart. Ezeket figyelembe véve nem csoda, ha a polgármester úr újbóli megkeresésemre azt mondta, véleménye szerint ez a kérdés most nem aktuális: Hogyan is lehetne együttműködésről beszélni, amikor a dömösi képviselők fél évvel ezelőtt nem akartak velünk együttműködni, és elestünk 12 millió forinttól? Miközben körülbelül 60 dömösi gyermek jár Pilismarótra iskolába. Természetesen kértem a polgármester urat arra, hogy próbálják meg a dömösi embereket figyelembe venni, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a jelenlegi képviselő-testület átgondolatlanul, felelőtlenül döntött tavasszal. A képviselő-testület feloszlatása: Tavasszal, látva a képviselő -testület féléves tevékenységét, az együttműködés teljes hiányát, arra az álláspontra jutottam, hogy ebből Dömösnek csak kára származik a jövőben. Ezért azt javasoltam a képviselő-testületnek,
hogy oszlassuk fel magunkat, és adjunk lehetőséget egy új működőképes képviselő-testületnek és polgármesternek. Akkor az öt képviselő elutasította ezt a javaslatot. Azóta eltelt újabb öt hónap és a helyzet mit sem változott, sőt csak jobban elmérgesedett. Ezért most is azt gondolom, hogy Dömös jövője szempontjából a testület feloszlatása és egy új választás az egyetlen megoldás. Kérem a képviselőket, tegyék már félre önös érdekeiket. Szilágyi Gábor legutóbbi testületi ülésen mondott szavai jól jellemzik a helyzetet: „Azt hiszem, mindenki nevében mondhatom, hogy tavaly nem úgy indultunk neki, hogy az elkövetkező négy évben itt torzsalkodás, marakodás fog történni. Kialakult egy rendkívül áldatlan, egy nagyon kellemetlen, egy nagyon rossz állapot, amelyben úgy látom, hogy egyik fél sem enged, és az álláspontok nem közelednek egymáshoz, sőt remény sincs rá, hogy belátható időben az álláspontok közeledjenek. A falu issza meg a levét, a falu látja kárát. Aki azt mondja, hogy ez a képviselőtestület maradjon így még három évig, az azt mondja, hogy neki jó ez az állapot, ezt fenn kívánja tartani.” Azt gondolom, hogy a körjegyzőség létrehozása szempontjából nagymértékben növelné a megállapodási esélyünket az, ha a tárgyalásokon nem a „Pilismarótot elutasító testület” szerepelne Dömös részéről. Minthogy a falu sorsában pillanatnyilag ez a legfontosabb megoldandó kérdés, muszáj minden képviselőnek figyelembe venni ezt a szempontot is. Ezt a képviselői felelősséget nem lehet megúszni, akár jelen van az ülésen a képviselő akár nincs. Szembe kell nézni azzal a lehetőséggel is, hogy a jelenlegi képviselő-testület hiteltelensége miatt nem valósul meg a körjegyzőség. A Dömösiek pedig járhatnak Esztergomba ügyes-bajos dolgaikat intézni, a meglévő személyes kapcsolatok nélkül. [Fidel Castro Dömösön] folytatás az 5. oldalon
Dömösi Élet
4
2011. szeptember
Képviselő-testületi ülés a résztvevő szemével SZILÁGYI GÁBOR
G
yarló az ember. Antal atya cikkét olvasva ez még inkább tudatosodott bennem. Jómagam is gyarló vagyok, nem tudom „odafordítani a másik orcámat is”. Ha méltánytalansággal, kicsinyességgel, rosszindulattal találkozom, fellépek ellene – már amennyire tőlem telik. Mégis elröstelltem magam az említett cikket olvasva, hiszen a dömösi képviselő-testületben kialakult áldatlan állapotoknak valamilyen mértékben én is okozója vagyok, mert – gyarló lévén – nem hagyok megválaszolatlanul minden elhangzott szót se testületi ülésen, se a Dömösi Élet hasábjain. Persze a gyarlóság beismerése önmagában még nem ad felmentést semmi alól – ezért a röstelkedés. Felhozhatnám ugyan mentségül, hogy ezeket a „pengeváltásokat” nem én kezdeményezem, csak hát ennek nincs jelentősége, hiszen minden pengeváltáshoz két penge szükségeltetik, és a külső szemlélő számára egyre megy, hogy ki vágott oda előbb, ez a pengeváltás tényén mit sem változtat. Ennyit bevezetőül és egyfajta mentegetőzés-féleképpen azért, ami majd következik. Éppen a lapzárta napján, szeptember elsején került sor a következő képviselő-testületi ülésre, amelynek tizennégy napirendi pontja volt. A létszám ezúttal sem volt teljes, mert – mint az már több alkalommal korábban is megtörtént – Pálinkási és Kóthy doktor urak ismét távol maradtak. Már sok szájmenéses emberrel összehozott életem során a rossz sorsom, de amit Csonka képviselő úr most produkált, az minden képzeletet felülmúlt. A több mint négyórás testületi ülésen legalább három óra hosszat kizárólag csak az ő hangját lehetett hallani. Ezt képtelenség írásban visszaadni, kísérletet se teszek rá, csak jelzem majd a megfelelő helyen, hogy most Csonka úr beszélt. Meg kellett állapítanom, hogy borzalmas betegség ez a kényszeres szájmenés. Azt tudjuk, hogy hasmenés ellen széntab-
lettát célszerű bevenni, de hogy mit kell bevenni szájmenés ellen, arra vonatkozóan vannak ugyan ötleteim, de azt inkább a kedves olvasó fantáziájára bízom. Fentiek miatt aztán ezen az ülésen nem is igen került sor az említett pengeváltásokra, mert Csonka urat nem lehetett túlbeszélni – meg se igen kíséreltük, hagytuk, hadd mondja, hiszen tudjuk: „okos enged…” Jómagam legfeljebb néhány bosszantó közbeszólással igyekeztem megzavarni a parttalan szófolyamot inkább kevesebb, mint több sikerrel. Csonka urat ugyanis nem lehetett kizökkenteni. Nézzük tehát a napirendi pontokat: 1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről – Délelőtt volt a pilismaróti iskolában az évnyitó, a 28 elsőosztályos tanulóból 8 dömösi. – Az óvoda felújítására beadott pályázat sajnos már második alkalommal sem nyert. – A polgármester nem kívánta kommentálni az augusztus elsején távollétében tartott testületi ülés eseményeit. – Bartók László, a településfejlesztési bizottság elnöke beszámolt az augusztus 15-i bizottsági ülésről, ahol megvitatták az Álmos herceg útjában, a Dózsa György utcában, a Dobogókői utcában és a Táncsics Mihály utcában keletkezett károk helyreállítására érkezett árajánlatokat. – Csonka úr beszélt. – A jegyző beszámolt a hivatalban foganatosított takarékossági intézkedésekről. – Csonka úr beszélt. – Bartók László, a településfejlesztési bizottság elnöke beszámolt a bizottsági munkáról: Augusztus 8-án megtörtént a munkaterület átadása a patakmeder helyreállítás kivitelezőjének. Egyeztetések folytak a különböző közművek üzemeltetőivel és más érintettekkel, folyamatosan zajlik a patakmeder helyreállítása. 2. Dömös Község Önkormányzat költségvetésének 2011. első félévi beszámolója – Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. A képviselőtestület elfogadta a beszámolót.
3. Dömös Község Önkormányzat 2011. évi költségvetési rendelet módosításának megtárgyalása – A képviselő-testület elfogadta a költségvetési rendelet módosítását. 4. 2010. május-júniusi esőzések következtében utakban (az Álmos herceg útjában, a Dózsa György utcában, a Dobogókői utcában és a Táncsics Mihály utcában) keletkezett károk helyreállítására érkezett árajánlatok megvitatása – Három árajánlat érkezett: Varga Fuvarozási Kft. 3.440.000.- Ft + ÁFA; Duna Trans Bau Kft 4.000.000.- Ft + ÁFA; UTB Kft 4.200.000.- Ft + ÁFA. A képviselő-testület többségi szavazással a településfejlesztési bizottság javaslatára a Varga Fuvarozási Kft. ajánlatát fogadta el. 5. Az Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény alapító okiratának ismételt módosítása – A képviselő-testület elfogadta az alapító okirat módosítását. 6. A 47/2007. (IX. 26.) Önk. határozat (más település oktatási intézményeibe járó dömösi lakóhellyel rendelkező tanulók utazásának támogatása) módosítása – A hivatalban a takarékossági intézkedések számbavételekor felmerült, hogy mivel a visegrádi önkormányzat iskolabuszt üzemeltet a dömösi tanulók utaztatására, fölöslegessé válik ezen tanulók számára a bérlet biztosítása. Azonban Visegrádon is takarékossági intézkedéseket vezettek be, emiatt délután már csak egy buszjárat van. Ez nem biztos, hogy mindenkinek megfelelő időpontban közlekedik, ezért a gyerekek egy része a volánjárattal jön haza, tehát továbbra is szükségük van a bérletre. A képviselőtestület nem változtatta meg a határozatot. 7. Tájékoztató a Malom patak helyreállítására vonatkozó közbeszerzési pályázat ügyében hivatali visszaélés gyanúja miatt indított rendőrségi nyomozásról – A polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy közbeszerzési eljárással kapcsolatban bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál, ahonnan a Nemzeti Nyomozó Irodához irá-
nyították. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hivatali visszaélés gyanúja miatt, és átadta az ügyet a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Osztályának. A polgármester elmondta, hogy csak tényeket közölt, nem kíván a témáról vitatkozni, majd a nyomozás eredménye minden vitát eldönt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Bartók és Csonka képviselő urak azt igyekeztek bizonyítani, hogy a polgármester meg akarja akadályozni a patakmeder és az árvízkárok helyreállítását. Egyetlen kérdésre nem volt azonban válaszuk, hogy ezt ugyan miért tenné? A polgármester szándéka mindössze arra irányul, hogy a vis major pályázat lebonyolítása körül minden szabályosan és törvényesen történjék. Miután a polgármesternek ezirányban erős kétségei támadtak, igyekezett ennek hangot adni, amit a képviselő-testület figyelmen kívül hagyott. Ha azonban a törvénysértésnek csak a gyanúja felmerül, neki kötelessége a megfelelő hatóságnál bejelentést tenni. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. 8. A képviselő-testület feloszlatása – A polgármester javasolta, hogy a kialakult áldatlan állapotok miatt oszlassa fel magát a képviselő-testület. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Na jó, néha más is közbeszólt. Végül én is. Hozzászólásomban elmondtam, hogy meggyőződésem, miszerint egy képviselő se úgy indult neki a testületi munkának közel egy évvel ezelőtt, hogy ilyen mértékben el kívánta volna mérgesíteni a helyzetet, mint ami mára kialakult. Az ellentétek rendkívüli mértékben kiéleződtek, nem látom többé esélyét az indulatoktól mentes, közös érdemi munkának, és ennek legnagyobb kárát a falu fogja látni. Emiatt feltétlenül támogatom a feloszlatást, és az a véleményem, hogy aki a testület fennmaradása mellett szavaz, az a viszály fenntartása mellett is szavaz, valószínűleg úgy gondolja, hogy ez így jó, maradjon így még három évig.
2011. szeptember Csonka úr még a szavazás előtt közölte, hogy a képviselők nem fogják megszavazni a feloszlatást. És valóban: A testület többségi szavazással törölte a napirendi pontot. Azt hiszem, ez az előrelátás magáért beszél, nem is kell kommentálni. 9. A polgármester munkaidejének szabályozása – És itt kezdődött az „ereszd el a hajamat”. Csonka úr egy nyilvánvalóan nem egyértelműen vezetett, félreértelmezhető és félre is értelmezett nyilvántartási lap alapján azt állította, hogy a polgármester több mint 90 napot volt idén szabadságon, és ebből körülbelül 30 nap fizetés nélküli szabadság lett volna. Tette ezt anélkül, hogy legalább előzetesen körüljárta volna a kérdést, és meggyőződött volna állításainak megalapozottságáról. De hát ez nem először fordult elő vele. Józanul, rosszindulatú elvakultság nélkül végiggondolva ez az egész egyértelműen marhaság, hiszen fizetés nélküli szabadságon például egyáltalán nem volt az idén a polgármester. Azonban a Csonka úrral azonos oldalon ülő képviselőkből a jóindulatnak szemmel láthatóan még a szikrája is hiányzott, ezért hosszasan csócsálták a témát. Így aztán nem csoda, hogy a polgármester türelme egyszer csak elfogyott. Felállt, átadta az ülés vezetését a korelnöknek, Pálmai Józsefnek, és távozott. A polgármester távozása után közöltem, hogy hajlandó vagyok a testület határozatképességét fenntartani – azaz nem távozom én is –, hogy a körjegyzőségről tervezett határozatot meg lehessen hozni. Azonban a polgármester munkarendjével és szabadságolásával kapcsolatos szavazáskor elhagyom a testületi ülést, tehát azt határozatképtelenség miatt úgysem lehet meghozni. Kértem, hogy lépjünk inkább tovább. Ezt még jónéhányszor el kellett mondanom, mert ha Csonka úr egyszer lendületbe jött, igen nehéz leállítani. A testület végül elnapolta a kérdést. 10. Pilismarót-Dömös körjegyzőség előkészítő munkáinak megtárgyalása – Csonka úr hoszszan ecsetelte, hogy miért van a körjegyzőségre szükség, és annak megalakításakor mi mindenre kell vigyázni, mindenféléről beszélt, csak a konkrét előterjesztésről nem szólt.
Dömösi Élet Csonka úr beszélt. Végül csak elmondta, hogy javaslata szerint hatalmazza fel a képviselő-testület a településfejlesztési bizottságot a körjegyzőséget előkészítő tárgyalások lefolytatására. A testület megadta a bizottságnak a felhatalmazást. 11. A 43/2009. (V.4.) Ökt. határozat (önkormányzati laptop) hatályon kívül helyezése – Elmondtam, hogy a laptop nálam volt használatban, de azt az ülés napján délelőtt leadtam a hivatalban, tehát a határozathozatal erről okafogyottá vált. A képviselők ezt tudomásul vették. Ezután a képviselők kérték, hogy még további két pont szavazásánál maradjak a testület határozatképessége érdekében. 12. A malomépület megvásárlásának újratárgyalása – Korábban már szóba került a malom megvásárlásának újratárgyalása. Csonka úr javasolta, hogy az önkormányzat készíttessen értékbecslést a malomra vonatkozóan. A képviselő-testület megszavazta a javaslatot. 13. A Szivárvány Óvoda mobiltelefon-használatának megtárgyalása – A takarékossági intézkedések során a hivatal az óvodavezető mobiltelefon-használatát is korlátozta, arról hívást kezdeményezni nem lehet. A testület úgy döntött, hogy ezt a korlátozást feloldja. 14. Egyebek – Elmondtam, hogy egyéb irányú elfoglaltságaim hirtelen megnövekedése miatt nem tudom tovább vállalni se a képújság, se a község honlapja szerkesztését. A képviselőtestület úgy döntött, hogy a médiumok szerkesztésével hivatali dolgozót fog megbízni. Ezt követően távoztam a testületi ülésről, ezáltal az határozatképtelenné vált. Bartók László képviselő tájékoztatást adott arról, hogy pályázati lehetőség nyílt 100 százalékos támogatással árvízkárok elleni védekezésre. Közösen lehetne pályázni a „szomszédainkkal”, a Pilisi Parkerdővel, a vízügyi társulásokkal és a tulajdonosokkal. településekkel összefogva. A következő hétfőn lesz egy közös megbeszélés a Malompatakkal kapcsolatban Budapesten. Végül Pálmai József korelnök úr mindenkinek köszönetet mondott, és bezárta a testületi ülést.
5
Fidel Castro Dömösön Folytatás a 3. oldalról
Jól érzékelhető, hogy Kóthy doktor nemigen kíván részt venni ebben az egyre zavarosabb ügyeket kergető képviselő-testületben, hiszen ebben az évben már 15 ülés volt, és ő 10 ülésről hiányzott. Pálinkási doktor úr is egyre többször választja a távolmaradást. Azt kérem tőlük, hogy tegyük félre a vélt vagy valós személyes ellentéteinket, és most gondoljunk kizárólag a falu érdekeire. Azt kérem tőlük, hogy jöjjenek el a legközelebbi képviselőtestületi ülésre, és vágjuk át Dö-
mös megoldhatatlan csomóját azzal, hogy feloszlatjuk a képviselő-testületet. Kérem Önöket doktor urak, fontolják ezt meg. Az erőviszonyok ismeretében mindannyian tudjuk, hogy Önök a mérleg nyelve, Önökön múlik a képviselő-testület, Dömös és a körjegyzőség sorsa. Induljon Dömös tiszta lappal a körjegyzőségi tárgyalásokon. Hiszem, hogy a múlt terhe nélkül nagyobb lesz a fogadókészség Pilismaróton. Ez Dömös és a dömösiek érdeke!
Szégyen Gondolatok egy ünnepség kapcsán SZILÁGYI GÁBOR
M
int minden évben, idén is megünnepeltük Dömösön augusztus huszadikát, az államalapító Szent István királyt és az új életet, az új kenyeret. Köszönet érte a szervezőknek, a Zöld Kendő Énekkarnak, akik amikor megtudták, hogy az önkormányzat nem tart hivatalos megemlékezést, azt mondták, az nem lehet, hogy augusztus 20-át ne ünnepeljük meg. A gondolatot tett követte: és íme, az ünneplés az alkalomhoz méltó lett. Az emelkedett hangulatú ünnepségnek csupán egyetlen szépséghibája volt, ahogy azt a fő szervező, Schreck Tibor is elmondta bevezetőjében: Nem azok álltak ott, akiknek kellett volna, nem azok szervezték az ünnepséget, akiknek kellett volna. Miért van az, hogy kis falunk önkormányzatában, képviselő-testületében lassan már semmi se működik úgy, ahogy annak kellene? Miért civil szervezeteknek kell megszervezni és finanszírozni egy állami ünnepet? Hol van ilyenkor az önkormányzat? Hol van a képviselő-testület? Hol van a kulturális bizottság? Hol van a kulturális bizottság elnöke, Pálmai József úr, aki még csak részt se vett az ünnepségen, amit pedig egyenesen neki kellett volna megszervezni?
Szégyen, gyalázat! Az előző képviselő-testület működése alatti négy esztendőben elképzelhetetlen lett volna, hogy a legnagyobb állami ünnepet ne tartsa meg hivatalosan az önkormányzat, ne szervezze meg a kulturális bizottság. Tudjuk, hogy az önkormányzatnak most nincs pénze kulturális rendezvények finanszírozására (sem). Azonban az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület csupán egy jó szót várt volna, hogy felajánlja a szükséges pénzt. Nem kapta meg. A képviselő urak inkább beletörölték a lábukat az egyesületbe, és teszik ezt azóta is minden alkalmat megragadva. De ha nincs is pénz (és ezek szerint úgy látszik, nem is kell), egy egyszerű ünnepséget akkor is meg lehet szervezni. A Himnusz és a Szózat elénekléséhez, egy ünnepi beszédhez és egy versmondáshoz nem kell pénz. Csak össze kell jönni, meg kell szervezni. Hogy megsértődne a kedves kulturális bizottság, ha augusztus 20-ai leszereplésük kapcsán feltenném a kérdést, hogy ha a településfejlesztési bizottságot impotensnek nevezte a polgármester, akkor vajon minek nevezhetnénk a jelenlegi kulturális bizottságot, hiszen az impotens szó erre kevés. Inkább a hasznavehetetlen és a fölösleges a megfelelő jelző.
Dömösi Élet
6
2011. szeptember
Augusztus 20. FRIEDMANN RÓBERT
U
ralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen! Ezek voltak Szent István király intelmei Imre herceghez. Augusztus huszadika Dömös életében dupla ünnep. Egyrészről nemzeti megemlékezés, másrészről templomunk védőszentje, államalapító és kenyéradó Szent István királyunk ünnepe. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is lázas készülődések zajlottak a háttérben, hogy méltó módon őrizzük falunk hagyományait. A reggeli ünnepi misén Antal atya prédikációjában időutazásra invitált bennünket: egy olyan korba, amelyben a mai keresztény értékrendünk alapjai kerültek lefektetésre. Történelmi áttekintést kaphattunk István király állhatatos és hithű kezdeményezéseiről, cselekedeteiről, melyek bizonyos mértékig a mai napig meghatározzák államunk működését.
Szent István megálmodott egy országot, egy közösséget, amely az igazságosságon, a szereteten és az elfogadáson alapul. Egy olyan országot, amelynek polgárai hűen ápolják egymással és Istennel való kapcsolatukat. A templomban ülve elgondolkodtam azon, hogy mennyire vált valóra az álma, és hogy hol tart a mai Magyarország ezekhez a célokhoz képest. Sajnos kétség nem fér ahhoz, hogy meglehetősen eltávolodtunk önmagunktól, egymástól és Istentől egyaránt. Ahelyett azonban, hogy belemerülnénk abba, hogy az elmúlt idők vezetőit és közéleti szereplőit okolnánk a jelenlegi helyzet miatt, belém hasított az érzés, hogy sosem késő változtatni. Sosem késő a fejünkben nagytakarítani, és hozzáállásunkat megváltoztatni. Sosem késő megerősíteni hitünket önmagunkban, a közösségünkben és Istenben. Ahogy lassan körülnéztem, eltöltötte a szívemet a melegség a kedves ismerős arcok láttán, és arra gondoltam, hogy mi dömösiek is nagy dolgokat tudunk véghezvinni a saját kis berkeinken belül. Antal atya kézszorítása, mellyel utunkra bocsájtott a szentmise végeztével, csak megerősítette bennem a tettrekészség és az összefogás érzését.
Belém hasított a felismerés, hogy Szent István szavai – melyeket Imre herceghez idézett – rólunk is, nekünk is szólnak, hisz a saját birodalmunknak mindannyian királyai és uralkodói vagyunk. A délutáni kenyérszentelésre is összesereglett a falu aprajanagyja. A dömösi rendezvények immár elengedhetetlen színfoltja – a Zöld Kendő kórus – ezúttal is kitett magáért. Nem csupán zenei repertoárjukkal emelték a műsor színvonalát, hanem igen aktív részt vállaltak a szervezésben is. Babits Mihály Miatyánk című verse Szilágyi Gábor előadásában szintén emelkedetté tette az esemény hangulatát, akár csak volt alpolgármester asszonyunk, Dénes Kálmánné, Erzsike ünnepi megemlékező beszéde. Az óriási magyar zászlókkal feldíszített téren szépen sorba rakott kupacban és kosarakban mosolyogtak ránk a szentelésre váró kenyerek. A nap fénypontja számomra talán az volt, amikor mindenki egyesével magához vehette a megszentelt, kifejezetten az alkalomra címkézett bucikat, mint egy áldást, mint a bőség és termékenység szimbólumát. Meghitt volt számomra ez a momentum – különösen a nyári spanyolországi El Camino de Santiago zarándokút élményeim után –, mert az összetartozás érzését
hozta magával. Mintha egy nagy család lennénk, akik osztoznak a bőséges élelemben és áldásban. A kenyérből még a másnapi mise után is repetázhattunk, így azok is kaphattak, akik az ünnepségen nem tudtak ott lenni. Antal atya hangsúlyozta, hogy vigyünk azon barátainknak, rokonainknak is, akik távol vannak. Így az adás boldog érzésével vittük távolabb élő családunk többi tagjának a szentelt kenyérből, mesélve nekik a dömösi tradícióról. Örömmel tölt el, hogy ilyen és ehhez hasonló események megmozgatják a közösségünket. Jó látni, hogy ilyenkor össze tudnak csiszolódni a kis fogaskerekek a szerkezetben, és tudjuk egymást támogatni, egymás keze alá tudunk dolgozni. A cél a közös jövőnk érdekében az, hogy minél olajozottabban működjön a MI kis gépezetünk, és hogy minél inkább megtalálja mindenki a maga feladatát, hogy a lehető leghatékonyabban, és legboldogabban tudjunk mindannyian Dömösön élni. Segítsünk azoknak, akik még nehezen találják a helyüket, vagy esetleg túl sok tüskét hordoznak magunkban, melyek teherként nyomják a lelküket. Hálás köszönet a szervezőknek, és azoknak, akikkel osztozni tudtunk az élményben!
2011. szeptember
Dömösi Élet
7
Üzenet a dömösieknek: Csináljuk másképp! KOÓS ZSUZSANNA
T
öprengtem, hogy milyen címet adjak az írásomnak, de talán ez a mondanivalóm lényege: Üzenetet hozok Számotokra: Én még nem vagyok dömösi. Hivatalosan legalábbis még nem. Bár a szívemet már kislány koromban rabul ejtette ez a parányi kis ékszertelepülés itt a Pilis lábánál. Gyerekkori emlékek kötnek a Rám-szakadékhoz, a Pilis, a Gerecse zegzugaihoz, hiszen ezek között a dombok között nőttem fel. Ország-világot megjárva a lelkem mélyén mindig is visszavágytam Komárom-Esztergom megyébe. Boldogsággal tölt el, hogy Dömösön otthon érzem magam, annál is inkább, mert ezúttal is szívemre hallgatva kerültem ide, méghozzá egy fiú szerelme által. Tervezzük az életünket, a jövőnket itt Dömösön, hiszen itt szeretnénk (újra) letelepedni. Éppen ezért igyekszem megismerni a falut, az itt élő embereket, szokásokat, hagyományokat, hogy be tudjak illeszkedni. Nagyon jó érzés látni azt, hogy létezik egy „Dömösi Közösség”, akik a maguk módján igyekeznek összefogni. Farsang és gyereknap a plébánián, falunapok, sugárzó arcok a Szentfa Kápolnánál tartott misén a természet lágy ölén, az augusztus 20-i ünnepség, Antal atya lelkes közösség összetartó kezdeményezései, az „Összefogás Dömösért” tevékenységei... Ezek mind fantasztikus dolgok. Ugyanakkor amikor kezembe veszem a dömösi „hírmondókat”, összeugrik a gyomrom. Nehéz felfogni, miért van az, hogy csak úgy áradnak belőle a negatív dolgok. Egymás bemártása, szitkozódások, viták... méghozzá nagyon nem keresztény, szeretetteljes emberekhez méltó módon. Sok szép írást is olvasok, amik arról szólnak, hogy nyissuk meg a szívünket, figyeljünk egymásra, érezzük egymást, éljünk azokkal a tanításokkal a szívünkben, melyre Jézus tanít bennünket. Mindeközben azonban ott a sár, amit egymásra dobálnak emberek. Méghozzá egy közösségben élő emberek. Látom, hogy a nagyvilágban is ez a
„divat”, így működnek a dolgok, de meggyőződésem, hogy ennek nem kellene így lennie! Nem vagyok falubeli, nem ismerem az előzményeket, sem az embereket, akik írnak. Nem tudom, mi az oka annak, hogy így elfajultak a dolgok a dömösi hivatali életben, mindenesetre nagyon szomorú ezt érzékelni. Ítéletet sem kívánok alkotni, hisz az ítélkezés engem minősítene, méghozzá nem éppen pozitív módon. Szomorú, hogy sokszor elfelejtjük a „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” bölcs mondást. Ez a helyzet azt az emléket hozza fel bennem, amit gyerekkoromban sportolóként, sportversenyeken elsőként tanítottak nekem a tanáraim: „Soha ne úgy szurkolj a saját csapatodnak, hogy az ellenfél csapatát ócsárolod, szidod, hanem inkább bíztasd, bátorítsd a saját társaidat!” Ezek belém vésődtek, és meghatározzák az életfilozófiámat is! Így bennem eleve ellenállást vált ki egy olyan megnyilvánulás – legyen az bárkié is –, mely mások szidalmazásáról szól, így próbálva érvényt szerezni önmagának. Én abban hiszek, hogy sokkal nagyobb erők megmozgatására képes bárki – különösen összefogással – ha mindenki a saját háza tájékán sepreget, a saját életét teszi harmonikusabbá, rendezettebbé, és az energiáit nem a negatív dolgokba, mások lejáratásába, hanem a feladatok konstruktív, hatékony és kreatív megoldásába fekteti. Biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül van hivatalban jelenlegi polgármesterünk, és nem véletlen a képviselő-testület összetétele sem. Valamiért őket szavazta meg a falu, nekik szavaztak bizalmat. Ebből kifolyólag ők azért vállaltak felelősséget, hogy erejüket, tudásukat összeadják, és ily mó-
don alkossanak, teremtsenek szép és jövőt építő dolgokat a falu javára. Az energiák szétforgácsolása a szüntelen védekezésretámadásra-védekezésre-támadásra pedig ártalmas mind az egyénekre, az egészségügyi állapotukra, a falu lakosainak a közhangulatára, és nem utolsósorban a falu gyarapodására nézve is. Éppen ezért arra szeretném kérni a falu lakosait, hogy mi magunk is bátorítsuk, szeressük és támogassuk a képviselőket és a polgármestert egyaránt – valamint mindenkit, aki a falut építeni tudja –, és bíztassuk őket arra, hogy béküljenek meg egymással. Eredmények abból születnek, ha szeretettel gondját viseljük bárminek. Ápoljuk, gondozzuk környezetünket, kertecskénket, gyermekeinket, egymás lelkét. Ha az ellenségemhez is szeretettel fordulok, az rá is hatással lesz, és minden megváltozik. Együttműködés, megbocsájtás, elfogadás és szeretet mindenekfelett! Hogy ki tegye meg az első lépést? Semmi jelentősége. Büszkeség és egó kérdése az egész. Hogy valaki büszkeségből ne tegye meg az első lépést? Botorság! Véleményem szerint az egész falu büszke lesz arra is, aki megteszi az első lépést, sőt arra is, aki fogadja a gesztust. Uraim, ássák el a csatabárdot, hisz oly sok egyéb kihívás akad manapság, amivel szembe
kell nézni, és széthúzással életképtelenek leszünk, ezt már az ősember is tudta. Csakis az összefogás a megoldás! Ráadásul Dömös abban a szerencsés helyzetben van, hogy létezik közösségi élet a faluban. Számos település ezt nem mondhatja el magáról. Ez óriási előny és erő, amivel élni kell. Úgy vélem, érdemes megközelíteni a dolgot egy kicsit vallásos szemszögből is: Meglátásom szerint Dömös apraja-nagyja egy keresztény katolikus közösség tagja. Rólam nem mondható el az, hogy mélyen vallásos lennék, mégis a jézusi tanítások a legmeghatározóbbak az életemben. Nem elég szerintem az, hogy minden héten elmegyünk templomba, ha közben a hétköznapokban nem éljük meg a szívünkben Jézus jelenlétét. Megható élmény számomra valahányszor végignézem milyen változáson mennek keresztül az emberek, amikor Krisztus testét magukhoz veszik áldozáskor. Csodaszép érezni, hogy a légkör is megváltozik a templomban. Az emberek szíve feltöltődik, és szeretet árad mindenfelé. Sokszor könnyezem, annyira túlcsordulok én magam is ezektől az erőktől, noha nem áldozok. Hiszek abban, hogy ez az állapot fenntartható a mindennapokban is. Hiszek abban, hogy a földi paradicsom éppen ezt jelenti, hiszen nap, mint nap tapasztalom. A recept pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: Emlékeztessük magunkat minden pillanatban arra, hogy kik vagyunk: Isten gyermekei, akik szeretni születtek. Figyeljünk egymásra, fogadjuk el egymást, legyünk kedvesek, megértőek és szolgálatkészek egymáshoz. Lépjünk ki a megszokott negatív, zsörtölődős, sajnálkozós, másokat hibáztató viselkedési rutinjainkból, és vegyük észre a sok apró csodát, szépséget magunk körül. Ne csak tudjuk, érezzük is, és emlékeztessük is magunkat minden pillanatban. Szeretnék egy csodaszép és szeretetteljes közösség aktív tagja lenni, és kész vagyok ápolni is a közösséget, ha van igény a szolgálatkész segítségemre. Csodákkal teli mosolygós szép napokat kívánok!
8
Dömösi Élet
Falunap 2011
2011. szeptember
2011. szeptember
Dömösi Élet
9
Infó-kuckó
Kémek a... IFJ.
PAULUSZ JÓZSEF
o nem a sasfészekben, csak egyszerűen a számítógépben (persze ettől még bárki hívhatja a gépét sasfészeknek…). Hajlamosak vagyunk összekeverni a „sima” vírust a kém (spy) vírusokkal. Természetesen van hasonlóság köztük (ezért is hívják mindkettőt vírusnak), de sok mindenben különböznek egymástól. Attól, hogy vírus legyen a vírus, három kritériumnak kell megfelelnie: – rejtőzködés, – szaporodás, – károkozás.
netforgalmunk hirtelen lelassul. Nehezen tölt be, nem jönnek be a weblapok. Ha ilyet érzékelünk (és még a szolgáltatóval sincs semmi gond) akkor biztosak lehetünk abban, hogy betoltak egy falovat hozzánk. Kémvírusok: Kárt nem okoznak, hanem információkat szolgáltatnak az adott gépről és a hálózatról az interneten keresztül. Ha ilyen vírusunk van, a vírusgazda (aki elindította ezt a kis kémet) pillanatok alatt átveheti (mondjuk Kuala Lumpurból is) a gépünk feletti irányítást. Ha épp kedve van, letörölhet mindent, vagy csak szórakozik velünk. Na
levelet kapunk a saját elektronikus címünkre, aminek mi vagyunk a feladói és éppen saját magunknak kínálunk Viagrát eladásra. Férgek: „Csak” szaporodnak, s emiatt lecsökkentik a háttértár szabad területét, súlyos rendszerhibákat okoznak. Legjobban egy moszaterdőhöz tudnám hasonlítani, ami lassan elborítja a szép kis tavacskát… Az üres helyeket lefoglalja, azokat a programokat pedig megfojtja, amik a gépen működnek. Egy idő után a rendszer már el sem tud indulni… Mint ahogy moszat se engedi át a fényt a vízben élő vegetációnak.
A kémvírusok nem felelnek meg ennek a hármasnak. Vagy nem szaporodnak, vagy nem okoznak kárt, és van olyan is, ami nem is rejtőzködik. Épp ezért a pontos elnevezésük: vírus-rokon programok. De akkor se dőljünk hátra kényelmesen a fotelünkbe, hogy „csak” kémvírusunk van. Azért tudnak galibát okozni. A vírus-rokon programoknak három fő csoportjuk van: Trójai falovak: Nem szaporodnak, de a gépbe bekerülve ott valamilyen rendellenességet okoznak, például a PC-k és a hálózati forgalom lelassítása. Leggyakrabban akkor érzékelhetjük, ha az addig megszokott inter-
de igazából nem erre kíváncsi, hanem azokra a titkokra, amiket a gépünkön őrzünk. Gondoljunk bele, vásárolunk az interneten, és a bankkártyánkkal fizetünk... Mi is a pin-kódunk (vagy utolsó négy szám)? Hova is írtam fel? Ja igen, itt van a gépen! És máris klónozzák a kártyánkat, és utána hiába szeretnénk elmagyarázni, hogy mi életünkben nem jártunk Malajziában, akkor is jön a számla. De az ismerőseink címeit is pillanatok alatt megszerzik, a mi címünk mögé bújva levelet küldenek nekik, amit ők jóhiszeműen kinyitnak és hopp, már náluk is ott található egy kis spy… Az egyik legjobb példa erre, amikor olyan
Szóval nem „igazi” vírusok, de roppant kellemetlenek, így védekezni kell ellenük. A vírusirtó programok általában rendelkeznek spy elleni védelemmel, de nem ez a fő feladatuk. Ezért ajánlom, hogy a gépünkön legyen egy külön spy-vírus elleni rendszer. Az interneten sok jó programot lehet találni. Hogy melyiket ajánlanám? Végül is majdnem mindegy, hiszen mind kiválóan alkalmazható. Kinek melyik jön be. Az egyik kicsit könnyebben kezelhető, a másiknak szebb a felülete, a harmadik picit bonyolultabb… Azt mondom, hogy ki kell próbálni (ha nem tetszik, letöröljük és kész. A „normál” vírusirtó
N
programokat már nem ilyen könnyű eltávolítani a gépünkről). Hogyan kerülnek a spyvírusok a gépünkre? Nem árulok el nagy titkot: az internetről. Sajnos minden operációs rendszernek vannak hiányosságai, amiken át ezek a kis mitugrászok belemásznak a gépünkbe. Még tetézi a bajt, ha nem jogtiszta a szoftverünk (windows), mert akkor aztán semmilyen frissítést nem érhetünk el, és nem csak hiányosságok lesznek, hanem egyenesen nyitott kapukat hagytunk a férgeknek. Azért ajánlat nélkül mégsem szállok ki: kisméretű, magyar nyelvű és könnyen használható a Spyware Terminator. Ellenőrzi a memóriát, a háttértárolókat és a regisztrációs adatbázist is. Felismeri és eltávolítja a kártevőket. Fut win7 alatt is. A program letölthető innen: http://szoftverbazis.hu/szoftver/ spyware_terminator_2012._v3.0_ .html. A magyar nyelvű verziót innen érhetjük el: http://szoftverbazis.hu/szoftver/ spyware-terminator-2.html A telepítés angol nyelven történik. Automatikusan felajánl egy eszköztárat (toolbar) a gépünkre, de ezt nem tanácsolom, inkább vegyük ki a pipát az „Enable Web Security Guard Toolbar” felirat elől. Ezután feltelepíti magát a program a gépre, aztán nincs más dolgunk mit nézni, ahogy dolgozik. A program folyamatosan kiírja hány fertőzést talált (infections found), és a végén a nagy piros gombra kattintva (remove =eltávolítás) már meg is szabadultunk a férgektől. A kémvírusok nem írják bele magukat a programjainkba, így eltávolításuk is sokkal könnyebb. Még egy tanács a végére: vegyük ki az automatikus frissítés és az automatikus keresés opciót, mert néha elég idegesítő, hogy folyton keresni akar. Frissítsünk, és keressünk, amikor mi akarunk, és ne akkor, amikor a gép szeretne! Fontos, hogy néha (havonta) frissítsünk, hogy az újabb kórokozók ellen is hatásos legyen a kémelhárító programunk!
Dömösi Élet
10
2011. szeptember
A jubileumi év lezárása Pilismaróton KÁLMÁN ANTAL ATYA
A
ugusztus 14-én a búcsúi szentmisével ért véget a pilismaróti plébánia fennállásának kétszázadik évfordulójára rendezett jubileumi év. Az ünnepre való előkészületek már 2009-ben megkezdődtek, amikor a hívek adományából egy emléktábla készült, amelyre a templomban szolgáló papok neveit vésték fel.
Az év egyik legmeghatóbb ünnepe az volt, amikor Beer Miklós váci megyéspüspök, aki 21 évig volt Pilismarót plébánosa,
meglátogatta a plébániánkat. Erre az alkalomra meghívtunk mindenkit, akit Miklós atya keresztelt, több mint 500 meghívót küldtünk el. Mikós atya nyáron is felkeresett minket, amikor közös kirándulással és tábortűzzel idéztük fel a régi időket. A templom uniós támogatásból kívül-belül megszépült az év folyamán. A restaurálás során helyreállították a régi freskókat, és feltártak hat szekkót is, így régi szépségében tündököl a templom. Az építkezés befejezésekor az ünnepi szentmisét Udvardy György püspök atya mutatta be. Ezen az ünnepen helyezték el Szent Lőrinc vértanú ereklyéjét az oltárba, és ezen a napon nevezték ki György püspök atyát pécsi megyéspüspökké, reméljük Szent Lőrinc vértanú közbenjárása segíti munkáját. Elkészült a templom harangszerkezetének a felújítása, és a Szent Lőrinc oltárkép restaurálása
is. De nem csak a templom szépült meg, hanem reméljük, hogy lelkileg is megújult a közösség, mivel a jubileumi év folyamán több mint harmincan vállalták azt, hogy imádkoznak a közösségünkért, havonta elvégzik a gyónásukat, hetente szentáldozáshoz járulnak, rendszeresen jótettekkel
és lemondásokkal segítik a plébániát. Erdő Péter bíboros atya az év folyamán kétszer látogatta meg a templomot. Szeptemberben elsőszombati rózsafüzért imádkozott, az akkor felállványozott templomban, valamint most hétvégén ő mutatta be a búcsúi szentmisét. Reméljük, hogy a templom megújulása a közösség megújítását is segíti. Befejezésül szeretnék idézni bíboros atya ünnepi beszédéből egy részletet: Jöjjünk el a templomba és mondjuk el neki csendben, egyszerűen csak azt is, hogy szeretjük őt. Ő mindent tud, de akarja, várja, mintegy szomjazza a mi vallomásunkat is. Szent Pétertől is azt kérdezi: „Szeretsz-e engem”? Persze, hogy tudja, hogy Péter szereti őt. De mégis hallani akarja tőle. És Péternek sem árt, ha az ismételt vallomással újra tudatosítja magában, hogy ez a legfőbb kérdés.
Dömösi Élet
2011. szeptember „Ha e sete-suta sztori bosszant valakit, hallgassa a kolostori láma dalait. Értelmet a slágerekben ugyan ki keres! Ha szerző bakot lő, épp attól sikeres.” (Romhányi József: Diz-őz suta slágere – részlet) DOBOS KÁROLY
A
tizenévesek különösen kedvelt száma Fluor Tomi „Mizu”-ja, s az interneten a nézettsége már lassan a kétmillió felé halad, amit ráklikkelve jómagam is gyarapítottam. Úgy vélem, hogy nem kell sokat magyaráznom a kedves olvasóimnak, miről szól ez az „alkotás”, ha Romhányi József idézetének utolsó két sorát figyelmesen elolvasták. Mindenesetre a siker óriási, olyannyira, hogy már a hétköznapjainkban sem mondjuk végig a kérdéseinket, hogy: no mi újság, illetve mi az újság? S már itthon, családtagjaink körében is csak mizu-zunk, és ez még csak a jéghegy csúcsa abban a nagy sms-es társalgó áradatban, amit manapság használ a fiatalabb generáció, s bevallom én már nem is értem ezt a „magyar” társalgási beszédformát. Őszintén együtt érzek most a szeptemberi iskolakezdés idején a tanítókkal és tanárokkal, akiknek az a feladat is osztályrészük, hogy a helyes, érthető, szabatos, magyar beszédet ápolják, és tanítsák, ha már otthon a szüleikre nem hallgattak eléggé az osztályukban fegyelmezetlenkedő tanulók. No de a fentiek szerint a slágerek már csak ilyenek, és mi fütyüljük, daloljuk, vagy reppeljük, mi hogyan kívánkozik. Ha butaságok, akkor nevetünk rajta, és jó kedvre derülünk, ha túlságosan is érthető, és szíven üt a szöveg és a dallam, akkor együtt sírunk a szerzővel. Ilyenek vagyunk, de így szép az élet. Tehát mizu, mizu? Olvasva a világgazdasági „Figyelő”-t és hallgatva a híreket
11
Mizu, mizu…
bizony nem valami jó „azu”. Mindenütt a világon sok a baj, államcsődök és válság, háborúk, és nyomorúságok árasztanak el, s nem kerülik el kis hazánkat sem, s saját bőrünkön is érezzük a begyűrűző bajokat. Mégis örvendetes híreket is olvastam: magyar biogáz és bioetanol üzemek is épültek kis hazánkban, s a magyar leleményesség már odáig fajult, hogy családi házak áramellátását és fűtési energiaszükségletét sertés-, vagy csirketrágyából, vagy ha már ez sincs egy kis silókukoricából egész évben meg lehet oldani a jelenlegi árak harmadáért, és a beruházás is három év alatt megtérül. A benzinkutaknál meg egyre több helyen lehet bioetanollal tankolni, ami 30-40 százalékos megtakarítást jelenthet. No de ne szaladjak el a falunkból, hiszen itt meg az "azu", hogy elkezdték a Malom-patak medrét helyreállítani, és még egy pár kedves ismerős dömösi arc is mosolygott felém a napokban a patakmederből munkálkodás közben. Igaz hogy a „törvénytelenség mocsarát” taposva, de a munka halad, s hogy a körülötte folyó csatározások végkifejlete mi lesz, azt kíváncsian várjuk, habár nem örülünk ezeknek a csatáknak. Kedvesebb, és kellemesebb történés volt azonban az augusztus 5-ei hétvégi zenés fesztivál, melyet az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület rendezett, s amelyet valóban az összefogás fémjelzett, hiszen a szórakoztató egyének és együttesek valamilyen viszonylatban kapcsolódtak Dömöshöz, s ez az előadásokat lélektől lélekig vitte.
Köszönjük Civilek!
A fergeteges vidámságot és együtténeklést kiváltó Zöld Kendő énekkar két héttel később, önálló kezdeményezőként megrendezte a Szent István-i magyar állam és az új kenyér ünnepét, melyen sajnos „szolgálati beosztásom” miatt nem vehettem részt. Utólagos értesüléseim szerint szép alkalom volt, s este hazaérve már „csak” a templomtornyot betakaró piros fehér zöld színek dobbantották meg a szívemet. Rögtön „beugrott” Nagy Feró dalának refrénje: „piros fehér, piros fehér zöld, ez a magyar, ez a magyar föld!” Piros az erő, fehér a hűség, zöld a remény színe, s ez utóbbi most különösen időszerű… Reménykedem, hogy a sok bárgyú szöveg és magyartalan társalgási szokás, a sok begyűrődött idegen szóhasználat nem rontja el Arany, Petőfi, Ady, Mikszáth, Móricz és Jókai által is használt, szép magyar nyelvünket.
Reménykedem, hogy a „nemzet napszámosai” sikerrel végzik majd generációról generációra a magyar nyelv oktatását és a magyar nemzettudat ébrentartását. Reménykedem, hogy a világ és benne hazánk túléli a válságokat, és a nemzetünkben rejlő tehetségek földünk megőrzésében példát mutatnak a népeknek. Reménykedem, hogy egyszer békesség lesz a földön az emberek között, még itt Dömösön is. Reménykedem, reménykedem még sok mindenért, mert a reménység élteti az embert! Honnan jön ez a reménység? Kérdésemre a Szentírásban találom meg csak az igazi választ: „Bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Róm. 15:13) Tehát a Szentlélek ajándéka a mi emberi lelkünknek. Kérjük Mennyei Atyánktól Jézus Krisztus nevében ezt az ajándékot, hogy adja meg nekünk a Szentlélek által a reménységet!
Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803 Várjuk olvasóink írásait! Aki úgy érzi, hogy közérdeklődésre számot tartó mondanivalója, javaslata, kérdése van, írja le, és küldje el nekünk. Bárkitől elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is, ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különböző véleményeknek. A beküldött írásokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges nyelvi, illetve helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztő, gyűlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvető emberi jogokat sértő vagy trágár, stb. írásokat. Kéziratot nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Lapzárta minden hónap elsején éjfélkor van. Dömösi Élet Kiadja: az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület Felelős kiadó: Takácsné Gyenes Ildikó Felelős szerkesztő: Szilágyi Gábor Szerkesztőség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztőség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail:
[email protected] Készült az iGlobe Team Kft. nyomdájában, 500 példányban Ingyenes kiadvány. Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Az újság összes eddig megjelent száma a www.domos.hu internetes oldalon olvasható.
Köszönöm mindenkinek az augusztus 20-ai állami ünnep megtartását. Civileknek, egyesületeknek, az egyházközségek vezetőinek, tagjainak és Dénes Kálmánné alpolgármester asszonynak az ünnepi köszöntő előadójának. Novák Lajos polgármester
[email protected]
12
Dömösi Élet
2011. szeptember
