Sajtószemle szeptember 9

Sajtószemle

2015. szeptember 9.

Napi.hu

Így tűnt el 300 ezer magyar és 80 milliárd forint az egészségügyből Belekezdeni sem mert a kormány az egészségügy átalakításába, s bár egyes csoportoknak tettek kedvezményeket, az ellátórendszer reformja elmaradt. Közben eltűnt 300 ezer járulékfizető, s 80 milliárd forint az egészségügyből. Noha mintha többször is meg lett volna a politikai bátorság a rendszer átalakítására, még mindig csupán tűzoltás folyik - olvasható a Policy Agenda heti elemzésében. A Gyurcsány-kormány politikai bukását nagymértékben elősegítette az egészségügy átalakításának kérdése. A szociális népszavazás legerősebb hívószava 2008-ban a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlése volt, és ez képes volt olyan arányban a szavazóurnához vinni embereket, amely a mai szabályok szerint is egy érvényes és eredményes népszavazás lenne. Ezt követően a baloldali kormány fel is hagyott az egészségügyi rendszer érdemi reformjával és inkább válságkezelésre rendezkedett be ezen a területen is. Ezt a helyzetet örökölte az Orbán-kormány, és mintha a múltbeli tapasztalatoktól félnének, érdemi változtatásokba nem mertek belekezdeni. Ezt a politikai tapasztalatukat csak erősítette a tapolcai kórház körüli vita, aminek köszönhetően még a kétharmados parlamenti többséget is sikerült elveszteni. Az egészségügyi államtitkár váratlan lemondása, a látványos, és a választókra egyértelműen nagy hatást gyakorló egészségügyi dolgozói megmozdulások (köztük a fekete nővér-akció) azt mutatják, hogy a kormány még ideig-óráig sem képes a kedélyeket megnyugtatni, érdemi változtatások nélkül pedig komoly politikai problémái lehetnek. Az egészségügy lett a magyar politika "Bermuda-háromszöge", megmagyarázhatatlanul, de szavazatok tűnnek el - fogalmaz az elemzés.

ahol

ugyan

nem

Voltak kivételezett csoportok A választások után az egyértelmű volt, hogy az egészségügy területén néhány csoportnak mintha hálával tartozna a kormánypárt, és soron kívül kedvezményeket tett is számukra. Ilyenek voltak a gyógyszerészek, a házi orvosok, illetve az orvos társadalom egy szűk rétege. A reformok azonban elmaradtak. A gyógyszerkassza kiadási oldalának megnyirbálása nyilvánvalóan nem egészségügyi, hanem költségvetési szempontokat követett. A kórházak államosítása a betegek szempontjából nem hozta meg a várt eredményt, és a szállítói tartozások kérdése is csak tűzoltás-szerűen oldódik meg. Ha a számokat nézzük, akkor érdekes, hogy 300 ezer ember (!) elveszett az egészségbiztosítás számára. Azaz 2010-hez képest ennyivel lettek kevesebben, akik egészségügyi ellátásra jogosultak. 270 ezer ember a 18-39 éves korosztályban esett ki a rendszerből, ennek pedig a munkanélküliség és az elvándorlás a fő oka. Így költ az állam egyre kevesebbet az egészségügyre Kevesebb potenciális ügyfél maradt, amely nem indokolná feltétlenül, hogy kevesebbet is kell költeni a rendszerre. Mégis, míg 2010-ben a költségvetés 9,1 százaléka ment el egészségügyre, 2016-ban ez az arány a kormány tervei szerint 8,6 százalék lesz. Ez a 0,5 százalékpontos csökkenés azonban akár nagyobb is lehet, mivel a 2014-es tényadatok már csak 8,4 százalékot mutattak. Ha így nézzük, és elfogadjuk a jövő évi terveket, akkor a 2010-es szinthez képest "eltűnt" 80 milliárd forint. Ön fizeti meg a különbözetet Ennél is érdekesebb, hogy az OECD adatai szerint 2010 és 2013 között az állam mindössze 6 százalékkal költött többet egészségügyre, míg a háztartások 10 százalékkal. Azaz mintha az egészségügyi kiadások elkezdtek volna nagyobb mértékben áthárulni a lakosságra.

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

Árnyalja ezt a képet, hogy egyes területeken viszont a statisztikai adatok fejlődést mutatnak. A KSH szerint 2014-ig az egészségügyi ellátásban dolgozók bére 20 százalékkal nőtt, amely 13 százalékponttal nagyobb, mint az egész költségvetési szféra bérnövekedése, és majdnem eléri a versenyszféra növekedési átlagát (22 százalék). Az állami egyéni bér- és kereset statisztika azt mutatja, hogy egy ápolói, szakápolói fizetés 18 százalékkal emelkedett 2013 és 2010 között, míg egy szakorvosi 31 százalékkal. Szintén a KSH adatai szerint 5 ezer fővel nőtt a dolgozó orvosok száma, így papíron egy betegre több orvos jut, mint négy évvel ezelőtt. Ugyanakkor csökkent a háziorvosok száma 1,7 százalékkal, és több területen is arra panaszkodnak, hogy nincs szakember, aki ellátná a körzetben élőket.Az egészségügy területéről továbbra is mintegy 2000 fő hagyja el évente az országból, ami szakemberek szerint állandó működési nehézségeket okoz. Az adatok tehát nem teszik egyértelművé azt, mint például a szociális támogatásoknál, hogy az egészségügy kárára akarna mindenáron mást finanszírozni a kormány. Miért fagyott le a kormány? ... teszik fel a kérdést a Policy Agenda elemzői. Mint írják, az egészségügy átalakítása 2006 óta nem szakmai döntés, hanem nagyon erősen átpolitizált terület. Egyrészt a beteg-egészségügyi dolgozó viszony nagyon szoros kapcsolatot kíván meg, így bármelyik felet haragítja meg a kormányzat, az komoly politikai következményekkel jár. A rendszer átalakítása, hatékonyabbá tétele súlyos érdekkonfliktusokkal jár, és a betegek számára látható eredménye is évek alatt alakulhat ki. Erre pedig egyre kevésbé van ideje a kormánynak, hiszen fél évvel a kormányciklus fele előtt már nem biztos, hogy "termőre" fordul egy megkezdett reform. Főleg úgy, hogy érdemi tervek sem látszanak. A nővérek akciója a legaggasztóbb Érezhetően egy politikai akció aggaszthatja a kabinetet, ez pedig a nővérek megmozdulása, akik nehezen vádolhatóak komoly mértékű hálapénzek elfogadásával, vagy magánpraxisból kiegészített jövedelmekkel, ezért a közvélemény szimpátiája is hamar felkelthető irántuk. A lemondott egészségügyi államtitkár nem tudott érdemi áttörést elérni a kormánypolitikájában, és kérdéses az, hogy az új vezetés mer-e látványos gesztusokat tenni ennek a rétegnek, vagy a halogatás, és a tűzoltás technikáját alkalmazzák továbbra is. Ilyen szempontból az elkövetkező évek sem szólnának másról, mint a 2009 óta megfigyelhető válságmenedzselésről és kármentésről. A kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a választóknak, vagy valami váratlan esemény mégis cselekvésre készteti a kormányt. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_tunt_el_300_ezer_magyar_es_80_milliard_forint_az_egesz segugybol.602820.html Híradó.hu

Halálos hiba után sincs bocsánatkérés Sem a keresztre feszítés, sem a tagadás nem segíti, hogy az orvosi műhibák utáni helyzetek kezelését – erről beszéltek a hirado.hu-nak egészségügyi ellátással kapcsolatos vitákra szakosodott jogászok. Egyre több az orvosi műhibaper az utóbbi években, aminek egyik oka az lehet, hogy a páciensek egyre öntudatosabbak, jobban keresik az igazukat, mint régebben – mondta a hirado.hu-nak Ábrahám László ügyvéd, aki évtizedek óta főleg egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó vitákkal foglalkozik. A jogász szerint a növekedési tendencia vége egyelőre nem látszik – ha az intézmények, orvosok viszonyulása nem változik, akkor a perek száma sem fog csökkenni.


–2–

A törlőkendő még belefér A problémákat Ábrahám László szerint egy viszonylag friss, még folyamatban lévő esete is jól jellemzi, pedig itt, sok más példával ellentétben, nem halt meg senki és nem állami egészségügyi intézmény az érintett. A kárvallott egy fiatal nő, akin tavaly év vége felé egy sztársebésznek számító orvos mellnagyobbító operációt végzett. A páciensnek pár hónap múlva begyulladt az egyik melle, a probléma tartósnak bizonyult, ezért a hölgy felkeresett egy másik orvost, hogy vizsgálja meg. A szakember nem csak a szabványos implantátumokat találta a nő emlőjében, hanem egy törlőkendőt is. Ábrahám László szerint az, ami a vizsgálati eredmények után következett, tipikus reakciónak mondható. A rongydarabról, amit a nő hónapokig a mellében hordott, az eredeti operációt végző orvos azt mondta, nincs azzal semmi komoly probléma, előfordul ilyesmi. Azzal hárította a felelősséget, és próbálta nyugtatni az őt kérdőre vonó hölgyet, hogy a nem várt pluszanyag végül is ugyanolyan idegen test a szervezetében, mint az óhajtott és szabályosan behelyezett implantátum. A vita nem zárult le, a jogi eljárás folyamatban van. Átbukott rajta az orvos, elvérzett az anya Ennél sokkal súlyosabb esetekben is az a jellemző, hogy az egészségügyi intézmények, illetve az orvosok nem akarják beismerni, hogy komoly vagy akár végzetes hibát követtek el – mondta Ábrahám László. A műhiba-ügyekre szakosodott ügyvéd szerint a legtöbb baj a szülészeteken támad. Ábrahám László az otthon szülések szabálytalan segítése miatt 2012-ben börtönre ítélt Geréb Ágnes ügye óta számolja, hány olyan kismama esetével foglalkozott, aki szülés közben vagy azt követően, kórházi körülmények között halt meg. Az ügyvéd saját adatai szerint a néhány év alatt tizennyolc nő vesztette így az életét. Az egyik asszony hatodik gyermekét szülte egy Komárom-Esztergom megyei kórházban, és elvérzett, mert a beavatkozáskor nem biztosították az ilyenkor szükséges vérkészítményeket. Az érintett orvost első fokon 3 millió forint pénzbüntetésre ítélték, majd másodfokon 1,8 millió forintra csökkentették az összeget. Egy másik esetben azért vérzett el egy kismama, mert méhen kívüli terhessége volt, és ezt nem tudták időben megállapítani. (Ha az embrió nem a méhüregen belül ágyazódik be, az komoly hasüregi vérzést és is okozhat.) Szülész-nőgyógyászát első körben 1 millió, majd 400 ezer forintra büntette a kaposvári bíróság, a szakmáját folytathatja. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében egy anya császáros szülés után nem kapta meg a szükséges vérhígítót, ennek tulajdoníthatóan súlyos gyulladás lépett fel nála, és néhány nap múlva életét vesztette. Egy másik alkalommal egy nagy termetű orvos úgy akarta elkerülni a császármetszés alkalmazását egy 50 kilónál kisebb testsúlyú nőnél, aki negyedik gyermekét várta, hogy ránehezedett a hasára, és még a lábát is kitámasztotta a nagyobb nyomás kifejtéséért. Az orvos azonban átbukott a nőn, akinek megrepedt a méhe, és szintén elvérzett. A gyermeket császárral világra tudták segíteni, ő életben maradt. Nem hibás, de mégis Csongrád megye egyik kisvárosának kórházában egy ikerszülésre készülődő nő halt meg tragikus körülmények között. Az orvos úgy döntött, a gyerekek hüvelyi úton szülessenek meg. Az egyik baba kidugta a fejét, elkezdték húzni, de elakadt, ezért mégis végrehajtották a császárt. A teljes testével még az anyja méhében talált másik gyereket egészségesen kiemelték, testvérét pedig a hüvelyen keresztül megpróbálták visszahúzni anyja hasába. Az elakadt kicsi nem élte túl a kísérletet. Bíróságra került az eset, a büntetőügyi eljárás folyamatban van. Ábrahám László a Csongrád megyei eset kapcsán azt mondta, a vizsgálat során először megkérdezett szakértő azt közölte, nem történt orvosi hiba, a következő pedig ellenkező következtetésre jutott,


–3–

ráadásul nagyon súlyos volt a mulasztás. Ezt követően a korábban engedékeny szakértő módosított álláspontján, és már ő is szigorúbban ítélte meg az esetet. Az ügyvéd hangsúlyozta, az ilyen esetekben nemegyszer előfordul, hogy a szakértői vélemények ütköznek, a jellemző azonban sokkal inkább az, hogy a szakma összezár. Az orvosok, kórházak nem ismerik el a felelősségüket, a szakértők pedig gyakran nemcsak a kollegiális viszony, hanem a közös munkahely – például egy egyetemi klinika – miatt is olyan véleményeket adnak, amelyek felmentik az alpereseket. Ilyenkor a szakértői véleményekkel az érintett intézmények tulajdonképpen saját magukat értékelik, nagyon nehéz eljutni a vádemelésig egy műhibaügyben. Ha mégis bíróság elé jut az ügy, az is bevett gyakorlat, hogy az intézmények az érintett, magas poszton lévő munkatárs – például egy professzor – helyett valamelyik alacsonyabb rangú beosztottra próbálják hárítani a felelősséget – tette hozzá az ügyvéd. Félnek a hírveréstől Nem csak peres úton keresheti az igazát, illetve juthat kártérítéshez a kárvallott páciens vagy a vélhetően orvosi hiba miatt elhunyt személy hozzátartozója, megoldás lehet a peren kívüli egyezség is. Ebbe az irányba általában akkor hajlandók elmenni az intézmények, ha attól félnek, a média lecsap az adott esetre, vagy ha a sajtó ezt már megtette, és szeretnék elkerülni, hogy még több cikk jelenjen meg. Általában a bíróság elkerülésével kötött egyezségek fontos kikötése, hogy harmadik személyt, újságírót sem lehet tájékoztatni az ügyről. Az efféle megállapodásokat azonban az intézmény hajlandósága esetén a biztosítók még mindig megakadályozhatják, és ezt gyakran meg is teszik – jegyezte meg. Sőt, arra is volt példa, hogy jogerős ítélet után sem akart fizetni egy kórház. Egy szülészeti műhiba miatt agykárosodást szenvedett csecsemő ügyében a bíróság több tízmilliós kártérítést és – az élethosszig szükséges ápolás miatt – járadékot ítélt meg a szülőknek. A kórház azonban - pénzhiányra hivatkozva - nem akarta átadni az összeget, amit végül az államkincstártól az intézménynek utalt pénzből kellett letiltatni. Ábrahám László szerint a műhibák utáni helyzetek kezelését, az érintett páciensek, hozzátartozók megnyugvását nagyban nehezíti, hogy az – egyébként túlterhelt és a napi túlfeszített munka miatt is sokat vesződő – orvosok, kórházak betegjogi panasz esetén azonnal sündisznóállást vesznek fel. A jogász szerint ehelyett jobban segítené a megoldást, ha az egészségügy nyíltan, együttműködően viszonyulna a problémák megoldásához. Mint mondta, két esetre emlékszik a praxisából, amikor egy orvos önszántából beismerte a hibáját, és őszintén bocsánatot kért miatta – nagyban segítve ezzel a panaszosoknak a veszteség feldolgozását. Egy egészségügyi esetekre szakosodott másik ügyvéd hozzátette, az sem segíti a probléma normális kezelését, hogy műhiba esetén a közvélemény azonnal az orvos fejét követeli, holott hibát bárki követhet el szándéktalanul. Más államokban, például Nagy-Britanniában, ilyen helyzetekben az érintett orvost továbbképzésre küldik vagy változtatnak a protokollokon. A cél az, hogy mindenki tanuljon a hibából, és nem a "keresztre feszítés" – tette hozzá. http://www.hirado.hu/2015/09/08/halalos-hiba-utan-sincs-bocsanatkeres/?source=hirkereso Nol.hu

Mindenki a maga orvosválságának doktora – üzeni az unió Továbbra sem számíthatnak az unió perifériáján lévő országok arra, hogy a közösség majd megoldja az orvoselvándorlásból fakadó válságukat – ez derül ki az Európai Bizottság egészségügyi biztosának válaszából.


–4–

Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos Ujhelyi István európai parlamenti képviselő kérdésre reagált, amelyben a politikus azt akarta megtudni, hogy milyen stratégiai programmal tudja segíteni az Európai Bizottság az orvosvándorlás okozta problémák megoldását. Ujhelyi István arra is választ várt, hogy lehetséges megoldásnak tartja-e az Európai Bizottság az egységes európai minimálbér bevezetését az egészségügyben. Ez utóbbira egyértelmű nemet mondott az egészségügyi biztos. Vytenis Andriukaitis idézte az unió működési rendjéről szóló cikkelyt, miszerint nincs jogszabályi felhatalmazása az uniós döntéshozóknak arra, hogy minimálbér bevezetését javasolják az egészségügyben. Hozzátette: a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika keretében a tagállamoknak lehetőségük van az európai strukturális és beruházási alapok (esbalapok) maximális kihasználására egészségügyi rendszereik reformjának támogatására. Az egészségügyi munkaerő határokon belül tartására a Bizottság adatgyűjtéssel, migrációs elemzésekkel járulhat hozzá az egyes országok szakpolitikai cselekvési terveihez. A Bizottság jelenleg tanulmányt készít a munkaerő-felvétel és -megtartás innovatív és hatékony stratégiáiról az Unióban. Az eredményeket várhatóan még ebben az évben nyilvánosságra hozzák. Hasonló elemzés megállapításait vitatva 2011-ben már tanácskoztak a tagállamok egészségügyi miniszterei Magyarországon. Akkor John Dalli egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztos azt vizionálta, hogy 2020-ra egymillió munkahely maradhat betöltetlenül az egészségügyben, ez komoly kockázatot jelenthet a betegeknek, és egyenlőtlenséghez vezethet az ellátásban. S bár akkor Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár több lépést is tett – az orvosi, ápolói béremelések, rezidensösztöndíjak bevezetése –, nem sikerült megállítani a migrációt. Csupán a célországok rangsorában van némi átrendeződés: a legtöbben Németország, az Egyesült Királyság, Svédország, Ausztria és Svájc egészségügyi intézményeibe mennek Magyarországról. A keleti nyitással tavaly már az úti célok közt szerepelt az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Zambia, Új-Zéland, Sierra Leone és Brunei. A magyarországi orvoselvándorlás azért is mind nagyobb problémát jelent, mert speciális orvosi területek maradnak szakember nélkül. Az év elején a Világgazdaság ismertette azt az adatsort, miszerint az elmúlt tíz évben például 24 szívsebész, 45 érsebész és 71 klinikai onkológus távozott, miközben az országban már alig 100 érsebész vagy mintegy 40 mellkassebész maradt összesen. Most Ujhelyi István a probléma megoldására egyebek mellett azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az Európai Unió hozzon létre egy olyan alapot, amelyet a kivándoroltak hazahívására lehetne felhasználni a tagállamokban. Álláspontja szerint ha az Unió képes forrásokat biztosítani arra, hogy például egy német asztalosműhely nyelvi képzésekkel, kiköltözési támogatással magához csábítsa a kelet-európai dolgozókat, akkor arra is lennie kell, hogy hazatelepülők segítséget kapjanak. EP-képviselőként azt szeretné elérni, hogy az egészségügyi szektorban váljék lehetővé, hogy például szolgálati lakásra vagy egyéb otthon maradást ösztönző programokra legyen uniós forrás. Szerinte fontos, hogy ezeket a támogatások ne a kormányhoz, hanem közvetlenül az érintett önkormányzatokhoz vagy intézményekhez kerüljenek. Emellett azonnali és érdemi bérrendezést sürget a politikus az egészségügyben, valamint a szétvert felsőoktatás és szakképzési rendszer újjáépítését. Arra a kérdésünkre, van-e arra valamiféle egységes közösségi törekvés, hogy az elvándorolt orvosok képzési költségeit a fogadó országok megtérítsék a képzőhelyeknek; ezt esetleg ő maga kezdeményezi-e az uniós fórumokon, azt válaszolta: „Számos ezzel kapcsolatos – többségében folyosói – felvetés van, nem csak magyar részről. Ám ebben a témában egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Ezért vizsgálni kell, hogy erre megteremthetők-e a jogi feltételek, mennyiben ellentétes például a szabad munkaerő-áramlás uniós alapjogával, de vizsgálni kell azt is, hogy az érintett befogadóországok és intézményeik erre mutatnak-e hajlandóságot. A felvetés logikus és megfontolandó, a magyarországi és bővebben a kelet-európai problémákra ezzel együtt nem ad választ; attól ugyanis, hogy a magyar állam költségeit fedezik, az orvoshiány nem fog változni. Mint


–5–

mondta: épp most nyújtotta be az ennek konkrét megvalósítására vonatkozó írásbeli kérdést az Európai Bizottság illetékeseihez. Arra a kérdésünkre, hogy milyen következményei lehetnek, ha a mostani migránshullámmal érkezők közül esetleg egészségügyi képzettséggel rendelkezők letelepedési engedélyt kapnak? Befolyásolhatjae ez a magyar orvosok külföldi kivándorlását – azt felelte: hosszú távon Európa számára érdemi utánpótlást jelenthetnek a harmadik országból érkezők. Ehhez azonban erős kontroll, erős képzési és átképzési, iskoláztatási rendszer kell. Mint mondta: a drótkerítés milliárdjai is jobban hasznosulhatnának, ha erre fordítanánk. http://nol.hu/belfold/mindenki-a-maga-orvosvalsaganak-doktora-uzeni-az-unio-1561913 RTLKlub.hu

Nincs pénze a kórházaknak a jobb ételekre (videóval) Van olyan kórház, ahol évente csaknem 40 millió forintos plusz kiadást jelent, az új közétkeztetési törvény, ami szeptembertől már véglegesen életbe lépett. A Pécsi Klinikán azt mondták híradónknak: nekik naponta plusz 120 forinttal kerül többe egy beteg étkeztetése. A fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház élelmezési vezetője úgy számol: 20-25 százalékkal több konyhapénzre lesz szükség. Arra a kérdésre, hogy lesz -e a kórházaknak erre plussz forrásuk nem kaptunk választ sem a minisztériumtól, sem a kórházi fenntartótól, sem pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A videó a linkre kattintva tekinthető meg. http://rtl.hu/rtlklub/hirek/nincs-penze-a-korhazaknak-a-jobb-etelekre Magyar Idők.hu

Milliárdokat fektetnének az orvosképzésbe A következő két-három évben 35-40 milliárd forintból fejlesztenék az orvos- és egészségtudományi képzést Magyarországon annak érdekében, hogy azt még vonzóbbá tegyék a külföldi hallgatók számára – értesült a Magyar Idők. A befektetés gyorsan megtérülne, egy lapunk birtokába került munkaanyag ugyanis azzal számol, hogy a kapacitásbővítések nyomán 2020-ra a 11 ezret is meghaladhatja a nálunk tanuló fizetős orvostanhallgatók száma. Jelenleg a négy egyetemen több mint 9 ezer külföldi tanul orvosnak. A tandíj tanévenként 8 és 17 ezer dollár közötti összeg, attól függően, hogy a hallgató melyik egyetemre és milyen szakra jár. Várhatóan októberben kerül a kormány elé az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények fejlesztésének lehetőségeiről szóló előterjesztés – mondta lapunknak a felsőoktatási államtitkár. Palkovics Lászlótól megtudtuk: a kormány által 2014 végén elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum alapján, tekintettel az orvosképzés stratégiai jelentőségére, a nyár eleje óta szakmai munkacsoport dolgozik a hazai orvos- és egészségtudományi képzés megújításán. A cél, hogy az még vonzóbb legyen a külföldi hallgatóknak. A képzés megújítása, illetve fejlesztése a leendő magyar orvosok és ápolók számára is fontos, hiszen a lakosság nálunk is öregszik, ami egyre nagyobb terhet ró az egészségügyre. A cél az – fogalmazott az államtitkár –, hogy a magyar képzőhelyek lépést tartsanak az orvoslás és az ápolás területén tapasztalható robbanásszerű technológiai fejlődéssel. A fejlesztés kulcsa a képzési kapacitások bővítése, amelynek érdekében a következő két-három évben a koncepció szerint összesen mintegy 35-40 milliárd forintot költenének az orvos- és egészségtudományi képzésre Magyarországon – mondta Palkovics László. Ebből a pénzből egyrészt a tárgyi infrastruktúrát fejlesztenék: többek között mindenütt kialakítanának úgynevezett szimulációs H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–6–

laborokat, modern oktatási eszközöket szereznének be és korszerűsítenék a gyakorlati képzőhelyeket. Ez utóbbi azt is jelentené, hogy az eddigiek mellett újabb kórházakat, akár háziorvosi praxisokat is bevonnának az orvos- és ápolóképzésbe. Ehhez persze arra is szükség van, hogy az orvosok, diplomás ápolók közül mind többen részt vállaljanak a hallgatók képzésében, ám ez csak az érintett oktatók bérrendezésével, megfelelő életpályamodell kidolgozásával lehetséges. A kormánynak készült, lapunk birtokába került munkaanyag szerint egyébként a felsőoktatási államtitkár által említett több tíz milliárd forintos befektetés gyorsan és „lényegében kockázatmentesen” megtérülne. Amint ugyanis azt a szeptember 2-án megjelent, Tízmilliárdokat hoz a külföldi orvostanhallgatók képzése című cikkünkben megírtuk, évente a húszmilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amit a magyarországi orvosképzésben részt vevő külföldiek csupán tandíjként kifizetnek. Becslések szerint nagyjából még egyszer ekkora az az összeg, amit ezen felül elköltenek nálunk a fiatalok. A tandíj tanévenként 8 és 17 ezer dollár közötti összeg, attól függően, hogy a hallgató melyik egyetemre és milyen szakra jár. A munkaanyag szerint jelenleg a világ minden tájáról összesen több mint 9 ezer fiatal tanul nálunk orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek: 3300-nál is többen a fővárosban, több mint 2400-an a Debreceni, csaknem 1690-en a Pécsi, és majdnem 1350-en a Szegedi Tudományegyetem orvoskarain. A Semmelweis Egyetemen 2001 óta két és félszeresére nőtt a „devizás” orvostanhallgatók száma, a Szegedi Tudományegyetemen három és félszeresére, a Debreceni Egyetemen több mint a négyszeresére, a Pécsi Tudományegyetemen pedig több mint a hétszeresére. A magyar felsőoktatás képzési területei közül egyértelműen ez vonzza leginkább a külföldi hallgatókat. Számítások szerint a fejlesztések nyomán a külföldi hallgatók száma további harminc százalékkal emelkedhet, és 2020-ra meghaladhatja a 11 ezret. Ez a nagyjából háromezer fős bővülés pedig évente legalább további 6 milliárd forint bevételt jelent csak az intézményeknek. Emellett – teszi hozzá a dokumentum – elemzések szerint öt külföldi hallgató „generál” egy álláshelyet, így ha legalább háromezerrel sikerülne növelni a nálunk tanuló külföldi orvostanhallgatók számát, az 600 új álláshely létrejöttét jelentené a felsőoktatásban. Arra a kérdésünkre, hogy az orvos- és ápolóképzés fejlesztése egyben jelenti-e annak átalakítását is oly módon, hogy önállósodnak az orvoskarok, Palkovics László azt mondta, mellette és ellene is szólnak érvek. Ebben az ügyben még nincs döntés, mind a két alternatívát vizsgálják. Azonban a jelentősebb létszámnövekedést mind a 2001-ben integrált egyetemek orvoskarai produkálták, az első Orbán-kormány idején történt összevonások nyomán létrejött, egyetemeken belüli együttműködések tehát egyértelműen igazolják az akkori döntést. Mint emlékezetes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az év elején vetette fel egy lakossági fórumon, hogy önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. http://magyaridok.hu/belfold/milliardokat-fektetnenek-az-orvoskepzesbe-11522/ inforadio.hu

Kásler Miklós: várólistán kívül kellene kezelni a daganatos betegeket (hanganyaggal) Van elég műszer és szakember a daganatos betegek két héten belüli diagnózisához - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Kásler Miklós hozzátette: a májusban bevezetett rendszer működik, most a legfontosabb, hogy a finanszírozás lehetővé tegye a mihamarabbi gyógykezelést is. Májusban vezették be az előírást, mely szerint minden daganat gyanújával orvoshoz forduló betegnek kötelesek két héten belül elvégezni a diagnózishoz szükséges vizsgálatokat. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint az elmúlt néhány hónap bebizonyította, hogy a rendszer működik. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–7–

"Van elég gép, van elég orvos, 14 napon belül megszületnek a diagnózisok" - jelentette ki a főigazgató. Kásler Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: fontos, hogy a betegek időben orvoshoz forduljanak, mert a legtöbb idő - akár egy-két év is - itt veszik el. A főigazgató kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ma már az országban mindenütt korszerű műszerekkel és modern gépparkkal dolgoznak az onkológiákon. "A második nagyon jelentős esemény az utolsó években az volt, hogy a vidéki onkológiának a műszerparkja megújult, nemcsak a diagnosztikai, hanem a terápiás műszerpark is. Vidéken most az első feladat, hogy a szakembereket is a megfelelő képzettséggel kell a gépekhez rendelni" - mutatott rá. Kásler Miklós megjegyezte: a főváros és a közép-magyarországi régió az elmúlt években elmaradt a fejlesztés tekintetében, mivel az uniós források elsősorban a vidéki intézményeket támogatták. A főigazgató szerint most a legfontosabb feladat a finanszírozás átalakítása, hogy a diagnózis után a beteg mihamarabb megkaphassa a szükséges kezelést. "Át kell alakítani a finanszírozási rendszert ennek megfelelően, elsősorban a TVK keretekre gondolok, tehát arra, hogy ott fizesse meg a gyógykezelés költségeit, ahol maga a gyógykezelés történik. De ismereteim szerint - és ehhez az intézet is nagyon sok anyagot bocsátott rendelkezésre - ez az átalakítás folyamatban van és a közeli jövőben várható" - jelezte. Kásler Miklós hangsúlyozta: a daganatos betegeket érdemes lenne a várólistákon kívül, a gyors diagnózis után mihamarabb kezelni. A főigazgató lát reményt arra, hogy a kormány támogassa az ezzel kapcsolatos szakmai elképzeléseiket. http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-755754 weborvos.hu

Rehabilitációs orvosszakértők a kivételi listán A 2012-ben kihirdetett, közszférában alkalmazott nyugdíjazási elveken változtatott a kormány. Mától hatályos a kormány határozata, miszerint a 2012 év végén elfogadott, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket tartalmazó, rengeteg vitát kiváltó határozaton (1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat) módosítottak a kedd este megjelent Magyar Közlöny szerint (19322 oldal). Mint ismeretes, a 2012-es kormányhatározat rendelkezett arról, hogy a költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek jogviszonyát meg kell szüntetni, ha a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték. Akkor a kötelező nyugdíjazás minden, állami közintézményben dolgozó orvosra is vonatkozott, akik egyedi kérelemre és munkáltatójuk támogatásával dolgozhattak tovább, míg a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott személyek mentességet élveztek Mától szintén nem vonatkozik a kötelező nyugdíjazás a rehabilitációs orvosszakértői feladatok ellátása érdekében megbízási szerződéssel foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt orvosokra sem – derül ki a legfrissebb kormányhatározatból. http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/rehabilitacios_orvosszakertok_a_kiveteli_listan/225890/


–8–

delmagyar.hu

Minden második beutaltról kiderül: daganatos Csongrád megye - Eddig nem hosszabbodtak a várólisták Csongrád megyében amiatt, hogy a rákgyanús betegeket soron kívül, 14 napon belül diagnosztizálni kell. De Szegeden már most is pluszműszakokra van szükség emiatt, ha ősszel tovább nő a terhelés, más megoldást kell találni. – Tanulóidőszak volt az első három hónap, a rendszer azonban mostanra bejáratódott – így foglalta össze a nyáron életbe lépett újfajta diagnosztikai rendet Horváth István, a Diagnoscan Magyarország szegedi orvos igazgatója. Mint arról korábban már beszámoltunk, június elseje óta két héten belül el kell végezni a CT- vagy az MR-vizsgálatot azoknál, akiknek gyaníthatóan rosszindulatú daganatuk van. Ez azt jelenti, hogy ha a szakorvos ilyen beutalót ír, akkor nem a hagyományos várólistára kerül a beteg, hanem egy másikra, amelyen maximum 14 napig kell várakoznia. A szegedi központban az átlagos várakozási idő CT esetében 3-4 hét, MR esetében 3-4 hónap. Daganatokat néhány kivételes esetet leszámítva CT-vel diagnosztizálnak, így az intézkedésnek köszönhetően a várakozási idő lényegében megfeleződött azok számára, akiknél rákgyanút igazolt a szakorvos. – Átszervezések és plusz hétvégi műszakok beállításával meg tudtuk eddig oldani, hogy a többi beteg se sorolódjon emiatt hátrébb, de attól tartunk, hogy a nyári, gyengébb forgalom után ez ősztől már nem lesz tartható – mondta el Horváth István. Arra nincs pénz, hogy több gépet vásároljanak vagy pluszembereket vegyenek fel, hiszen az új rendszerben csak akkor jár pluszpénz az előresorolt betegekért, ha igazolódik: valóban daganatosok. – Az elmúlt három hónapban 180 ilyen betegünk volt, 44 százalékuknál igazolódott a daganat. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok fele valóban indokolt volt. Ennél rosszabbra számítottunk, de örülünk neki, hogy a szakorvosok nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel, és valóban csak indokolt esetben kérik a sürgősségi diagnózist. Horváth István hozzátette: a rákgyanús esetek mielőbbi diagnózisa Szegeden nem új keletű, az egyetem ennek fontosságát már jóval korábban felismerte. A daganatos ellátás javítására már jó ideje átcsoportosítottak pénzt, amelyből egy komplett hétvégi műszakot működtetett a Diagnoscan – kifejezetten ezeknek a betegeknek a vizsgálatára. Ezt a C kódos műszakot bővítették ki a 14 napos ellátási kötelezettséggel rendelkező betegek számára – amelyben egyébként nemcsak az új esetek felfedezése, de a betegség előrehaladásának nyomon követése is szerepel. Őket kell elhelyezni a sürgősségi betegek, az előjegyzett járóbetegek, a fekvőbetegek és a táppénzes felülvizsgálatra érkezők által alkotott hálózatban. Ez folyamatos sakkozást jelent, és törvényszerű, hogy amint egyre több lesz a beteg a nyári szabadságok befejeztével, a sor is egyre nyúlik majd azok számára, akiknél a gyorsaság nem létfontosságú. http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/minden_masodik_beutaltrol_kiderul_daganatos/2444565/ vaol.hu

Újra találkozhattak a koraszülöttek, és akik a világra segítették őket http://vaol.hu/hirek/ujra-talalkozhattak-a-koraszulottek-es-akik-a-vilagra-segitettek-oket-1724654


–9–

szegedma.hu

Lakossági és tudományos program a Szegedi Emlőrák Szimpózium Örökletes-e az emlőrák hajlam? Mi a haszna a szűrőprogramnak? Milyen a helyreállító emlőműtétek magyarországi helyzete? E kérdések kerülnek a középpontba azon a 2015. szeptember 11-i lakossági fórumon, amely a Szegedi Emlőrák Szimpózium egyik kiemelt rendezvénye. A konferenciát és a laikusoknak szóló programot is a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinika szervezi. Évente több mint 7 ezer emlőrákot diagnosztizálnak, 2 ezer nő hal bele e betegségbe Magyarországon. A megelőzés, a genetikai szempontok, a személyre szabott kezelések, az új szemléletmód megismertetése a fő célja a 2015. szeptember 11-13. között a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában megrendezendő VI. Szegedi Emlőrák Szimpóziumnak. “A megfelelő terápia kiválasztásához figyelembe kell venni a daganat típusát és genetikai hátterét, a paciens életkorát, illetve a társbetegségeket. A kemoterápia, a hormonterápia és a molekuláris célzott terápia együttes vagy egymás utáni, megfelelő alkalmazása szükséges” – magyarázta el a személyre szabott gyógyítás lényegét Kahán Zsuzsanna. Az SZTE Onkoterápiás Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, a szimpózium szervezőbizottságának elnöke elmondta: a szakmának szóló workshop-ok, a cégek bemutatkozása, a tudományos és továbbképző előadások, a kerekasztal-beszélgetések mellett kiemelt jelentőségűnek tartják a lakosság tájékoztatását. Az emlőrák kockázat, hajlam diagnosztikus módszereit, és a műtéti lehetőségeket mutatják be a szakemberek a 2015. szeptember 11-én, pénteken 16 órakor kezdődő lakossági fórumon. Az örökletes emlőrák hajlamról; a génmutációk vizsgálatának hazai lehetőségeiről Oláh Edit akadémikus (Országos Onkológiai Intézet, Molekuláris Genetikai Osztály) tart előadást a laikusok számára is érthető módon. Az emlőrák rekonstrukciós plasztikai sebészetéről Mátrai Zoltán osztályvezető főorvos (Országos Onkológiai Intézet, Emlő és Lágyrészsebészeti Osztály) beszél az ingyenes, minden érdeklődő számára nyitott programon az SZTE József Attila Tanulmányi- és Informatikai Központ (6722 Szeged, Ady tér 10.) épületében. http://szegedma.hu/hir/szeged/2015/09/lakossagi-es-tudomanyos-program-a-szegedi-emlorakszimpozium.html


– 10 –

Sajtószemle szeptember 9

Recommend Documents