Demeter Gábor - Radics Zsolt: Szerbia - tátongó lyuk az egyesült Európa térképén Tanulmányunkban Szerbia gazdasági-társadalmi helyzetének változását követjük végig 19902007 között. El ször az állam jelenlegi, régión belül elfoglalt helyzetét vázoljuk fel, majd sorra vesszük az átalakulás fázisait a f bb kihívásokra és a régió többi országaitól való különbségekre, problémákra, a fejl dés fáziskéséseire fókuszálva. I. Regionális jellemz k (2005) Bár nyilvánvaló, hogy a háború, s az 1991-1995 közötti, majd 1999-es embargó következtében fellép izoláció (mely a külkereskedelmi forgalomra is drámai hatással volt) miatt Szerbia sajátos fejl dési pályára került 1990 után a többi poszt-szocialista országhoz képest, megvizsgálandó a címben megfogalmazott állítás valóságtartalmát, proximitásvizsgálattal meghatároztuk, hogy Szerbia gazdasági fejl dése és állapota a balkáni régió mely országaival mutatott hasonlóságot.1 Az összehasonlító állapotfelmér vizsgálatot az 1998-as és 2005-ös adatokra támaszkodva végeztük el, majd a fejl dés ütemének különböz ségét is megadtuk az 1998-2005-ös periódusra vonatkoztatva. A mutatók alapján megállapítható, hogy 1998-ban Szerbia Romániával és Bulgáriával tartozott egy fejlettségi csoportba (1. ábra). A 2005-ös adatok alapján viszont elmondható, hogy Szerbia kikerült az t korábban jellemz csoportból (1. ábra), mutatói immár Bosznia adataival mutattak hasonlóságot, ez annak köszönhet , hogy Románia és Bulgária dinamikusabb fejl désen mentek keresztül, s megel zték Szerbiát (a Balkán elég heterogén fejlettségi állapotot mutatott). A két id pont között eltelt változás sajátosságait, a fejl dési típusokat szintén proximitás-vizsgálattal azonosítottuk. A vizsgálat során a 2005-ös és 1998as értékek hányadosát képeztük, így a mutatók értékei a változás nagyságát, ütemét mutatták be, s nem az abszolút számértékeket vettünk figyelembe. A hányadosok alapján Horvátország, Szlovénia és Románia, illetve Bulgária és Macedónia mutatott hasonló trendeket (2. ábra, 2. táblázat). Szerbia, Bosznia és Albánia gazdasága egymástól is eltér pályán mozgott. Bár Szerbiában 1998-2005 között az egy f re jutó GDP jelent sen, 1140 dollárról 4400 dollárra n tt, míg az infláció 54%-ról 15%-ra csökkent, 2005-ben GDP-je az utolsó helyen állt, holott 1992-ben még Bulgáriát, Albániát, Macedóniát és Romániát is megel zte. Bár gazdasági növekedésének üteme (5-7%)
alapján nem tért el a többiekt l (a 4%-os
növekedés alatt maradó, de fejlettsége miatt így is nagyobb éves GDP/f
növekedéssel
jellemezhet Szlovéniát és Horvátországot nem számítva), a munkanélküliség súlyos volt,
akárcsak Macedóniában (38%) és Bosznia-Hercegovinában (45%), s értéke 1998-2005 között 25%-ról 31%-ra n tt. Az ipar a GDP-nek – a 25%-os növekedés ellenére is – csak 25%-át állította el , s alapvet en a legkisebb termelékenység jellemezte a régióban (a GDP-hez való hozzájárulása és az iparban dolgozók hányadosa alapján, 1998-at 100%-nak tekintve mindössze 70%-os). 1990-hez képest 2005-ben az ipari termelés 50%-on állt, míg 1993-ban 30% alatt volt. Bár az iparban dolgozók aránya 16%-kal, 30%-ról 36%-ra n tt 1998-2005 között, de ez az 1990-es bázisévnek még így is csak 60%-át jelentette.2 2005
GDP/f
Infláció
(USD)
(%)
Gazd. növ. (%)
Adósság a GNP%ában
Munka-
Ipari
Ipar a
Ipari
nélküli
dolgozó
GDP%-
termelé-
(%)
(%)
ában
kenység
Ipari
befek-
egy f re
GDP/f
term.
tetések
jutó külf.
/egy f re
(1990
(millió
t ke
jutó
=100%)
USD)
(dollár)
energia
ALB
4900
2,4
5,5
20
14,3
20
20
1,00
30
1500
400
7424
BH
6800
4,4
5,3
35
45,5
37
35
0,95
10
1500
400
6800
BUL
9000
5
5,5
64
11,5
33
30
0,91
50
9000
1200
4500
CRO
11600
3,3
4
86
18
33
30
0,91
66
10000
2500
5800
MAC
7400
0
3,7
44
37,3
25
30
1,20
50
1000
500
7400
ROM
8200
9
4,5
35
6
30
35
1,17
55
16185
800
4100
SRB
4400
15,5
5,9
59
31,6
35
25
0,71
50
4000
500
2200
SLO
20900
2,5
3,9
64
10,1
45
35
0,78
90
5000
2500
7000
Ipari t ke
Közl. t ke
Keresked.
Banki
Földgáz
Fajlagos
az összes
az összes
t ke az
befekt.
részese-
energia
befekt.
befektetés
összes
összes
dése az E
igény
%-ában
%-ában
%-ában
%-ában
%-ában
(E/f )
ALB
33
5
35
0
0
2005
EU aránya
mezgazd.
a befekte-
a GDP%-
tésekb l
ban
0,66
75
mezgazd.
mezgazd.
export az
import az
export %-
import
ában
%-ában
49
8
20
BH
60
5
7
15
6
1
25
13
6
27
BUL
10
15
15
10
13
2
75
14
7
12
CRO
22
17
5
20
28
2
55
9
10
9 27
MAC
13
50
5
18
3
1
75
11
11
ROM
60
10
20
0
38
2
60
15
3
7
SRB
45
0
15
8
11
2
50
26
20
10
SLO
33
5
13
20
13
3,5
66
3
4
7
1. táblázat. A balkáni régió néhány gazdasági adata 2005-ben Forrás: a South Eastern Europe in Maps, pp. 81-99. adatai alapján saját szerk.
1. ábra. A balkáni államok gazdasági fejlettségi csoportjai 1998-ban (bal) és 2005-ben (jobb) a pillanatnyi gazdasági állapot alapján
2. ábra. A balkáni országok fejl dési csoportjai az 1998-as és a 2005-ös gazdasági mutatók hányadosai alapján (bal), és Balkánon befektetett t ke megoszlása (2006, %) (jobb) (Forrás: ICEG - EC - Corvinus - Balkán Monitor, 2007/7-8. p. 8.) Infláció
Gazd.növ.
Adósság
Munkanél-
Ipari
Ipar (GDP-b l
dolgozók
való
Ipari
termelés
Ipari
ország
GDP/f
(%)
(%)
(%)
küli (%)
(%)
részesedés)
termelékenység
volumene
ALB
7,31
0,08
2,75
1,00
1,06
0,80
2,00
2,50
1,50
BH
9,62
1,47
0,21
0,35
1,52
1,23
1,40
1,14
1,00
BUL
7,56
0,14
1,38
1,83
0,82
1,00
1,20
1,20
1,25
CRO
2,52
0,55
0,93
1,43
1,03
1,00
1,50
1,50
1,20
MAC
6,79
0,00
0,82
1,19
0,91
0,83
1,07
1,29
1,11
ROM
4,61
0,20
-1,29
0,97
0,65
1,00
1,40
1,40
1,38
SRB
3,86
0,29
0,84
1,18
1,29
1,17
0,83
0,71
1,25
SLO
2,28
0,28
0,68
1,28
0,69
1,00
1,40
1,40
1,20
2. táblázat. A balkáni országok gazdasági mutatóinak változása, a növekedés aránya 1998-2005 között (Forrás: South Eastern Europe in Maps, pp. 81-99. alapján saját szerk.)
Az EU a befektetett külföldi t ke 50%-át adta, s ebb l az osztrák, német és a holland t ke szerepe volt meghatározó. Szerbián, Bosznián és Horvátországon kívül a Balkán többi államában meghaladták a külföldi t kebefektetések 66%-át az uniós eredet befektetések. A Szerbiába 2005-ig befektetett külföldi t ke 500 dollár/f alatt maradt (akárcsak Boszniában és Albániában), míg Horvátországban ugyanez meghaladta a 2500 dollár/f értéket. Romániához hasonlóan a külföldi t kebefektetések 45%-a az iparba, 15% a kereskedelembe 8% a bankszférába került.3 Szebia eladósodása 2005-ben közepesnek volt nevezhet , a GNP 60%át érte el. A fajlagos, egy f re jutó energiafelhasználást tekintve az ország a középmez nyben foglalt helyet, ami gazdasági teljesítményével összevetve nem túl rózsás, utolsó a régióban a GDP/felhasznált energia mutatója alapján.4 A mez gazdaság a GDP negyedét adta (gyorsan csökkent), arányát tekintve a mez gazdasági export jelent sebb volt, mint az import. A költségvetési deficit és a kereskedelmi egyenleg alakulása nem tért el a többi balkáni országétól (3. ábra).
3. ábra. A költségvetési deficit alakulása a GDP %-ában (bal) és a kereskedelmi egyenleg alakulása a GDP arányában (%) (jobb) a Balkánon. Forrás: Balkán Monitor 2007/10. pp. 12-13.
II. Az összeomlás: 1990-1998 A Miloševi -rezsimmel gazdaságpolitikai szempontból nem az volt a baj, hogy kommunista, hanem éppen ellenkez leg, kapitalista - de társadalmi és politikai kontroll nélküli kleptokrata kapitalizmus. Privatizáció és t kebeáramlás 1990 táján is volt, de hasznát egy sz k réteg fölözte le (mint a régióban mindenhol), mely kisajátította a hatalmat, s a gazdasági problémákról és saját - kommunista múltja miatt -
illegitimitásáról pedig a válság
externalizálásával (háborúval és a nagyszerb ideológiával) kívánta elterelni a figyelmet. Míg a társadalomnak volt lehet sége külföldön munkát keresni, addig évente 800 millió dollárnyi valuta került az országba, mely lehet séget adott a gazdaság szanálására. A háborúval éppen ez a sajátos többletjövedelem sz nt meg, s gazdasági szempontból is fenntarthatatlanná tette Jugoszláviát. 1990 elején 27600 vállalkozás, a vállalatok egyharmada veszteséges volt, a 100 jugoszláv bank 2-3 mrd dollár adósságot halmozott fel. A cégbezárások hatásainak csökkentése érdekében 100 millió dollár azonnali segély adott az Ante Markovi -kormány a déli területnek és további 100 milliót a lecsúszó társadalmi rétegek megsegítése céljából. Ezt egy 500 millió dolláros hitelfelvétel tette lehet vé. A nyugati országok további 4 milliárd dollárnyi segély ígértek, ha a reformok sikeresek. A kormány reformlépéseinek eredményeképpen 3 milliárd dollárral n ttek a valutatartalékok. 1200 új vállalat jött létre 1 milliárd dollár t kével, a külföldi t kével karöltve, s 12000 új vállalkozás. Mindeközben az ipari termelés viszont 9%-kal esett.5 Azonban az 1991-1995 közötti háború, majd az 1999-es koszovói válság hatásaként jelentkez
nemzetközi
szankciók,
a
hiperinfláció,
a
bombázások
gyakorlatilag
megsemmisítették Szerbia iparát. A GDP 1997-re az 1990-es 3500 dolláros érték harmadára
zuhant,6 de már 1992-ben megközelít leg a felére, 1650 USD-ra esett. Az éves infláció az 1992-re 20000%-ra emelkedett, majd 1998-ra 55%-ra csökkent. Az ipar legnagyobb része már NATO akciója el tt is mintegy harminc százalékára csökkentette termelését a nyolcvanas évek végéhez viszonyítva (4. ábra). A szerb ipar 1999-ben a tíz évvel korábbi mennyiség 33%-át termelte ki, s ez ugyan 2007-re megduplázódott, de még így is csak a 60%-ot közelítette. Ezalól kivétel a stratégiai ágazatnak min sül
szénbányászat, mely az energiaellátást volt hivatott biztosítani az
embargó idején. A széntermelés 1990-2004 között stagnált, 40 millió tonna körül ingadozott, hasonlóképpen, mint Romániáé.7 (Bulgária barnaszéntermelése 30 millió tonna volt). A textilipari termékek mennyisége viszont jelent sen leesett: Míg 1990-ben 40 millió m2 szövetet állítottak el , addig ez 1995-re 20 millióra esett vissza. A m trágya-el állítás 190 ezer tonnáról 84 ezer tonnára zuhant (N-m trágya helyett robbanóanyagot gyártottak), majd 2004-re 220 ezer tonnára n tt, a cukor 585 ezer tonnáról 183 ezer tonnára esett, s 2004-ben is csak 380 ezer tonna volt.8 ipar össz. bányászat ipar elektromosság, víz, gáz
termelés 1998=100%)
110 105 100 95 90 85 80 75 70 1999
4. ábra. Az ipari termelés alakulása Szerbiában Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007, p. 255.
2000
2001
2002
1990-2006
2003
2004
között
2005
2006
2007
(2006=100%)
1999-ben Jugoszlávia összadóssága meghaladta GDP-t, annak 141%-a volt9 (a GDP növekedése miatt ez a %-os érték leesett 2002-re). Az ország külföldi adóssága évente mintegy 750 millió dollárral növekedett. Az állam nemcsak külföldieknek, de saját polgárainak - így a devizabetéteseknek - több mint 7 mrd német márkával tartozott.10 A jugoszláviai átlagfizetés 1999-ben 90 márka körül mozgott. A mélypont 1992-ben volt, amikor 21 német márkából kellett megélnie az átlagpolgárnak. 1998-ban egy Yugo típusú személygépkocsi megvásárlásához majdnem hatévi munkabér kellett Jugoszláviában. A valós munkanélküliség 32% volt.11 A háború ellenére 1989-2002 között a Szerbiába érkez külföldi t kebefektetés elérte a 1100 millió dollárt,12 ami a bolgár és román t kebefektetés összegét (400 és 550 millió USD) is meghaladta. Ez zömmel a Szerbiai Telecom olasz és görög
privatizációjának volt köszönhet . Ugyanakkor az egy f re jutó befektetések értéke így is a régiós átlag, 360 dollár alatt maradt (165 dollár/f ).13
5. ábra. A gabonatermelés alakulása Szerbiában (1000 tonnában), és az állati eredet temékek mennyisége (ezer t és mó liter) 1994-2003 között. Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2004, p. 230. és 2007. pp. 226236.
A lakosság jelent s része nem bízott a nemzeti valutában, ezért sokan német márkában
tartották külföldi vendégmunkásként szerzett pénzüket, s viszonylagos jólétben éltek. A balkáni háborúk költségeit azonban a politikai vezetés a lakossági megtakarításokból kívánta fedezni. Több milliárd márkát zároltak, ez volt a háborús gazdaság fedezete. A lakosság évente csak minimális összeget vehetett fel, és a hatalom szinte kamatok nélkül használta a pénzüket. Ez az életszínvonal zuhanásához vezetett. Az euróra való áttéréssel az állami és lakossági kézben lév valuták átváltása automatikus volt, így sok, a háború alatt gyanús módon szerzett jövedelmet is sikerült legalizálni.14 Szerbiát ekkor a mezgazdaság - és els sorban a kistermel i szféra - tartotta életben: a gabona, hús és tejtermékek mennyisége nem csökkent az adatok szerint, jóllehet exportgondokkal küszködött az ország az agrárium terén is. (Az ország 2000 után húsból, erdészeti termékekb l, dohányból, tejtermékekb l jelent s exporttöbblettel rendelkezett, viszont gabonabehozatalra szorult.) 1988-1993 között abnormális mértékben emelkedtek az árak, a fogyasztói és termel i árindex is meghaladta a 10000%-t (1992), de az 1000%-ot is többször (1989, 1993).15 Ugyanakkor a pénz elértéktelenedése és az embargó miatt virágzó csempészet, cserekereskedelem és feketepiac jobb megélhetést biztosított a nem állami szféra dolgozóinak, mint a kés bbi évek, amikor csak az értéktelen dinárért lehetett vásárolni. A háború társadalmi következményei Szerbiában (Koszovó nélkül) a 7,7 millió lakosra 615 000 menekült jutott 2001-ben (1996ban a 7,8 millióra 705 000), miközben az egészségügyi kiadások 5,6 milliárd dinárról 41 milliárdra emelkedtek 1996-2002 között, ami egy f re vetítve ugyan jelent s növekedést
jelentett dinárban kifejezve (660-4900 YUM), de az infláció miatt ez USD-ban mégis 50 USD/f s csökkenést jelentett (133-74 USD)!16 Egy 2001-es felmérés szerint a fiatalok (15-25 év) 90%-a próbált ki valamilyen drogot, 11% pedig több mint háromszor használt marijuanát. A fiatalok 33%-a rendszeresen, 20%-a alkalomszer en dohányzott. A fiatal n k 40%-a volt legalább egyszer terhes, 20%-uk választotta az abortuszt.17 Az országban 300 000 f re becsülték a romák számát, 32%-uk még a négy általánost sem végezte el.
6. ábra. A szegénység és munkanélküliség A népességszám csökkenésének területi területi megoszlása megoszlása A kedvez tlen tendenciákat az egyre sötéted színátmenetek mutatják. Forrás: Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, Annexes and Attachments 2003. pp. 116-120.
A szerb besorolás szerint 2002-ben alulfejlett régióban élt 705 000 ember, fejletlen régióban 210 000. Dél-Szerbia kompakt fejletlen régiónak min sült a maga 632 000 lakosával, és újonnan lecsúszó és elpusztult régióban (ahol a reálbérek csökkenése elérte a 80%-ot) további 620 000, míg népesedési problémákkal küszköd
(10%-ot meghaladó
népességszám-csökkenés 1980-2002 között) területen újabb 245 000, azaz 2,3 millió lakos. Szerbiában jelenleg a határmenti régiók, a magyarlakta területek és a Szandzsák elnéptelenedése figyelhetj
meg, miközben a f város körül népességkoncentrációs
folyamatok játszódnak le. A munkanélküliség Nyugat-Szerbiában, a Szandzsákban, Vajdaságban és a Koszovóval szomszédos részeken jelent kockázatot (6. ábra). Az 1990-es évek elejéig még n tt a népesség száma. Ez a folyamat els sorban a nem szerb lakosságnak köszönhet
azonban, hiszen a fertilitási (egy szül képes n re jutó
gyermekek száma) ráta a volt jugoszláv térségben a szerbek és a magyarok körében a
legalacsonyabb, még az albánoknál és más muzulmán lakosoknál a legmagasabb. 1991-2005 között 3,5%-kal csökkent a szerbiai lakosság létszáma, s ez Románia kivételével a térség legmagasabb ilyen jelleg mutatója. A levált/leszakadt társországok területér l jelent s, egyes források szerint összesen 900 ezer, mások szerint 1,3 millió menekült érkezett az országba. Ilyen módon ez a vándorlás alapvet en változtatja meg az ország népességének struktúráját. N tt a fiatalkorúak aránya is, ami részben ennek tudható be. Az 1998 és 2002 közti id szakban els sorban a Koszovó tartományból Szerbiába, azon belül is els sorban a Vajdaságba való népességmozgás dominált. Ezek a népességmozgások jelent s mértékben átformálták az ország etnikai térszerkezetét is. A nemzetiségi összetétel átalakulásáról elmondható, hogy jelent s mértékben (2,85%) n tt a szerb nemzetiség aránya az országon belül, azonban ez nem csak a tényleges növekedésnek, hanem min sítési kérdésnek tudható be, hiszen ennél az aránynál nagyobb mértékben (-3%) csökkent a magukat jugoszlávnak vallók aránya. Tartományi bontásban vizsgálva az adatokat, azt láthatjuk a Vajdaságban jóval nagyobb mértékben n tt a szerbek aránya (+8 százalékpont a teljes lakosság arányát vizsgálva, ami +17%-os növekedés a saját népcsoporton belül), s a jugoszlávok mellett sajnálatos módon, a jelent s kivándorlás és a szerbekénél is alacsonyabb fertilitási-mutató miatt leginkább a magyar nemzetiség aránya csökkent (-6%, ill. -2,5% a Vajdaságban, ami 70%-os és 13%-os csökkenés a saját népcsoporton belül) (3. táblázat). 1991 (f ) Összes Összes Szerb Montenegrói Jugoszláv Albán Magyar Macedón Muszlim Cigány Román Rutén Szlovák Horvát
7576837 6061917 117761 312595 74303 337479 44028 176401 90853 37818 17795 65363 94244
ÓSzerbia 5606642 4936600 73311 141829 71790 4189 26913 170645 67646 3026 390 3120 21716
2002 (f ) Vajdaság
Összes
1970195 1125317 44450 170766 2513 333290 17115 5756 23207 34792 17405 62243 72528
7498001 6212838 69049 80721 61647 293299 25847 19503 108193 34576 15905 59021 70602
ÓSzerbia 5466009 4891031 33536 30840 59952 3092 14062 15869 79136 4157 279 2384 14056
Vajdaság 2031992 1321807 35513 49881 1695 290207 11785 3634 29057 30419 15626 56637 56546
Változás a teljes lakosság %-ában Összes ÓVajdaság Szerbia 0,00 0,00 0,00 2,85 1,43 7,93 -0,63 -0,69 -0,51 -3,05 -1,97 -6,21 -0,16 -0,18 -0,04 -0,54 -0,02 -2,63 -0,24 -0,22 -0,29 -2,07 -2,75 -0,11 0,24 0,24 0,25 -0,04 0,02 -0,27 -0,02 0,00 -0,11 -0,08 -0,01 -0,37 -0,30 -0,13 -0,90
3. táblázat. Nemzeti és etnikai összetétel 1991. és 2002. népszámlálások alapján
Ennek következtében egy homogenizálódó etnikai térrel találkozhatunk, amelyet csak er sít, hogy a korábban nemzeti kisebbségek által lakott területekre történik az áttelepült szerbek letelepítése.
III. Stabilizációs kísérlet 2000-2002 A. Gazdasági stabilizációs kísérlet A 2001-2002 között lezajlódó reformokkal Szerbia makroökonómiai mutatói ideiglenesen stabilizálódtak. A pénzügyi politika f célja az árak liberalizációja miatt elszabadult infláció megfékezése volt. Az országra a valutabeáramlás volt a jellemz , a költségvetési hiány csupán kis részét fedezték pénzkibocsátással. A dinár reálértékének növekedésével, a 10%-os adó- és járulékcsökkentéssel a fizetések euróban mért értéke n tt,18 ez növelte a lakosság zömmel fogyasztási cikkek, importtermékek megszerzésére irányuló - vásárlóerejét. Ez rontotta a szerb gazdaság versenyképességét, kibillentve az export-import egyensúlyt, ami a munkavállalói szférában és az exportáló kis- és középvállalatoknál okozott problémát. A reálérték-növekedés a gazdagabb fogyasztók számára volt kedvez . Az infrastrukturális szolgáltatások ára is növekedett, amit ismét a társadalom szegényebb rétegei sínylettek meg.19 2001-2002 között 500 dollárral n tt az egy f re es GDP (33%) és a kb. 2000 USD/f érték akkor megel zte Bulgária és Románia 2001-es értékét is (1675 és 1750 USD/f ), bár Magyarországot és Horvátországot a szomszédok közül még mindig nem közelítette meg (5220 és 4385 USD/f ). A GDP - látszólag - átstruktúrálódásról is tanúskodik: míg a GDP növekedése 2001-ben a mez gazdaság nélkül az 5,5%-os növekedés mindössze 2%-át tette volna ki, addig egy év múlva a mez gazdaság nélkül is 5%-os növekedést mutatott a GDP, amelynek tényleges növekedési üteme 4% volt.20 A bruttó átlagfizetés 30%-os átlagos adótartalom mellett egy év alatt 143-ról 217 USD/f re n tt (+50% - maga a reálbérnövekedés 2 év alatt 50 % volt), ami nettó 50 dollárt jelentett fejenként (97-151). Bulgáriában 2001-ben 106, Romániában 143 dollár/f volt az átlagkereset, míg Magyarországon 360, Horvátországban 535 dollár/f . A nyugdíjak csak 27 dollárral n ttek, azaz míg 2001-ben az átlagos nyugdíj a nettó fizetés 83%-át érte, egy év múlva már csak 70%-át tette ki.21 Ez tehát a szegénységi olló kinyílását segítette. A munkanélküliség kirívóan magas volt: 28-30% körül ingadozott (Bulgáriában 16%, Romániában 11%, Horvátországban 16%, Magyarországon 7%). A statisztikai adatok tehát a valóságos reálbérnövekedést jelent sen túlbecslik.22 A befeketetések értéke a GDP%-ban kifejezve nem változott jelent sen, 11-r l 13,3%ra n tt. Bár ez a növekedés nem elhanyagolható, Bulgáriában és Romániában a befektetések GDP-hez viszonyított értéke 20-22%, Magyarországon 27% volt 2001-ben. Ez arra utal, hogy Szerbia a szomszédaihoz képest jelent s t kehiánnyal küszködött, s a bels , szerkezeti
reformokat részben öner b l, részben a külföldi t kebefektetések csalogatásával volt kénytelen végrehajtani (adókedvezményekkel, ami az állami bevételeket csökkenti, azaz azokat máshonnan kellett pótolni). 2001-ben az export a GDP 25%-át adta, egy évvel kés bb már csak 20%-át, ami csak nagy jóindulattal értelmezhet pozitív eredményként - miszerint a külpiacoknak való kiszolgáltatottság csökken - ugyanis az öt százalékos csökkenés mögött - a GDP növekedése miatt - az export stagnálása állt. A fizetési mérleg hiánya 10-r l 12 %-ra n tt, a küls adósságállomány pedig a GDP 66%-át is elérte. A közkiadások a növekv GDP ellenére is n ttek: a GDP 40%-áról 46%-ra, míg a bevételek ezt nem érték el: a GDP 38%-a volt 2001-ben és 43%-a 2002-ben.23 A külföldi és belföldi köztartozások elérték a GDP 92%-át (14 milliárd dollár)! Mindezekb l következ en a szerb költségvetés deficites (-3%) volt. Azaz a középtávú fiskális stabilitás fenntarthatósága megkövetelte a közkiadások csökkentését, a bevételek növelését (miközben kedvezményeket adtak a betelepül cégeknek), ami viszont a társadalompolitikát érintette érzékenyen. A küls
deficit viszont éppen e
növekedés fenntarthatóságát veszélyeztette. A fizetési mérleg hiányát az export alacsony szintje okozta, mely az 1990-es exportnak mindössze felét érte el, s a bolgár és horvát export alig 33-50%-át tette ki. Ez a háború hozadéka volt: de ha Szerbia a csak t le függ , bels gazdasági problémákat megoldja, kisállamként, nyitott gazdaságú ország lévén, a küls problémákkal akkor sem boldogul öner b l. Ráadásul a külföldi eladósodás növekedése alig volt megakadályozható: a fizetési mérleg hiányát ugyanis eleinte külföldi kölcsönökkel kívánták pótolni, ami kiszolgáltatottá tette a szerb gazdaságot a külföldi államoknak. Szerbia ebb l a szituációból a külföldi befektetések vonzásával és az export növelésével próbált kikerülni. Mondani sem kell, hogy a fejezet elején kifejtett reálbér-növekedés, amely a munkaer t megdrágította, ugyanakkor fizet képes keresletet teremtett a magas hozzáadottértékkel bíró import-cikkekre, nem ösztönözte az export növekedését, sem a külföldi befektetéseket, ami tükröz dött is az említett adatokban (miszerint Bulgáriában kb. kétszer akkora a külföldi befektetések részesedése a GDP-b l). Szerbia is rálépett arra az útra, ami Kelet-Közép-Európa jónéhány országa megszenvedett. B. Tervek a gazdaság egyensúlyának helyreállítására Szerbia 2002-ben 14500 millió USD GDP-t állított el , a szerb gazdaságpolitikusok merész tervei szerint 2007-re ennek 24500-ra kellett volna emelkednie, 2010-re pedig meg kellett
volna duplázódnia, ami éves szinten folyamatos, 4-5%-os növekedést jelentett volna (2000-r l 3800 USD/f GDP).24 A bels szükséglet azonban 2002-ben 25%-kal felülmúlta a GDP-t, ezt 2010-re 13 százalékponttal csökkenteni óhajtották, mégpedig úgy, hogy a GDP 90%-át kitev személyi kiadásokat 71%-ra szorítják vissza, a közkiadásokat a GDP 20%-ról 15,5%-ra, míg a befektetések részesedését 15%-ról 26%-ra növelik (a növekedésb l 10%-nyi értéket a privát szférának kell biztosítania), az alacsony export által nem kiegyenlített 23%-os hiányt pedig 12%-ra szorítják vissza.25 A megszorításokat azzal kívánták kikerülni, hogy a GDP gyors növekedésével számoltak (s ez az egyik fontos peremfeltétele az egész programnak), s így valójában a személyi kiadások összege mégis 1,8%-os növekedést mutat, a közkiadások 2,2%-ot - ami viszont, ismerve a szerb infláció tényleges értékét valójában reálértékcsökkenést irányzott el .26 (Ez volt az elképzelés kudarcának egyik oka: az inflációt nem sikerült 10% alá szorítani). Az export arányát a GDP-hez viszonyítva 2010-re 35%-ra akarták feltornászni, miközben Magyarországon ez az érték 2001-ben 60%, Horvátországban 46%, Bulgáriában 55% volt - igaz Romániában csak 33%. A tervek szerint 2006-ra 6 milliárd dolláros exportértéket kellett elérni, ami ugyan sikerült, de az import is növekedett. Mindeközben a megtakarítások (a GDP értékében kifejezve) 2%-ról 20%-ra növelését tervezték, a folyó fizetési mérleg hiányának 12%-ról 6%-ra történ leszorítását és az adósság 92%-ról 47%-ra csökkentését tervezték. Mivel a GDP az el irányzat szerint a duplájára n , az aránycsökkenések nem jelentettek értékbeli csökkenést, csak a költekezés befagyasztását (az infláció ezt is módosította). Mivel a bevételek és kiadások GDP arányos részesedése (42% és 45%) nem mutatott jelent s tervezett változást 2010-ig, els dlegesen nem megszorításokkal, hanem gazdaságélénkítéssel kísérleteztek, amihez évente 1,5 milliárd dollár többletbevételre volt szükség, a növekedés legf bb forrásaként. Ez az érték hasonló volt Magyarország értékeihez, míg Románia és Bulgária esetében a bevétel és kiadás részesedése a GDP-b l 37% és 40%, illetve 31% és 36% volt.27 Az eladósodottság 66%-ról 50%-ra csökkenne a tervezet szerint, ami a GDP növekedésének, s nem a kölcsönök törlesztésének tudható be. Megjegyzend , hogy a modell 2006-ig nem számolt jelent s változásokkal, s csak az ezt követ id szakra „szaladt meg” a kiötl k fantáziája. Elismerték, hogy a projekt 5%-nál kisebb éves GDP növekedés esetén nem fenntartható, s emellett 19%-ról 5%-ra kell levinni az inflációt. (Ez 2005-ben 15% volt). C. Egy járulékos probléma: szegénység, munkanélküliség és egyenl tlenség
Szerb statisztikusok szerint 2002-ben - a fogyasztónkénti havi fogyasztási szintet vizsgálva a lakosság arányában - nem jelent s, de növekv különbség volt a szegények és a gazdagok között (a függvény alakja kis meredekséget, rosszul osztályzott görbét mutat). Igen sokan éltek viszont a szegénységi küszöb közelében. A jövedelmek akár kis mérték csökkenése esetén is jelent s tömegek kerülhettek a veszélyeztetett zónába: a lakosság 20%-a keresett havonta - a kritikus értéknek tekinthet 5500 dinárnál kevesebbet 2002-ben. 10,6% pedig 4500 dinárnál is kevesebb jövedelemmel rendelkezett - az utóbbiakat min sítette a statisztika szegényeknek és lecsúszottaknak.28 (Szociális támogatás a gyermekek után 3300 dinár/f nél kisebb jövedelem után járt, azaz két szegénységi küszöb alatt él
szül
1 gyerekkel -
(4500+4500)/3 már jogosult volt rá). Szerbiában tehát 800 000 ember min sült szegénynek és további 1,6 milliót fenyegetett a lecsúszás veszélye. Mindez társadalmi és politikai szempontból is kockázati tényez t jelentett, ráadásul a szegénység területi koncentrációt is mutatott. A szegénységt l fenyegetett populációban a városokban a szegénységi index 16%, míg a vidéki térségekben 25% feletti volt (átlagosan 20). A lecsúszottak körében a szegénységi index az urbánus és rurális területeken él ket illet en 8% és 14% volt, így jött ki a 10%-os átlagérték. Ezek az adatok ráadásul a menekültek nagy részét nem tartalmazták.29 A szerb kormány célja a makrogazdasági mutatók stabilizálása mellett a tömegek lesüllyedésének és a marginalizációval járó radikális politikai eszmék térnyerésének megakadályozása volt. Ez különösen azért volt fontos, mert a kimutatások szerint a külföldr l menekültek (Horvátország, Bosznia) kétszeres, a belföldr l (Koszovó) menekültek másféleszeres hajlamot mutattak az elszegényedésre: ez közülük mintegy 120 ezer f t (22%) veszélyeztetett, ugyanakkor a Szocialista Párt f szavazóbázisát alkották.30 Ha a tendenciákat nézzük, akkor az elért eredmény nem lebecsülend , tekintve, hogy 1995-ben a lakosság 29%-a, 2000-ben pedig 36%-a min sült szegénynek, 2002-ben pedig ez 15%-ra esett (az összehasonlíthatóság kedvéért fogyasztási egységenként 3500 dinárral számoltak, ezért a különbség a korábbi adathoz képest). Bár a GDP n tt és ez a fizetések, nyugdíjak terén is lecsapódott, a szegénységi küszöb értéke szintén emelkedett, azaz a 2002ben szegénynek min sül k jóval szegényebbek voltak, mint 2000-ben vagy 1995-ben (akkor többet ért a 3500 dinár). Délkelet-Szerbia mellett Nyugat-Szerbia mutatott kedvez tlen jeleket, ahol a szegénység által veszélyeztetett lakosság aránya 33%-kal volt nagyobb, mint az országos átlag. A két régió, bár csupán a lakosság 14%-át jelentette, a szegények 25%-át tömörítette.
Itt
volt
a
legtöbb
egy-két
f s
háztartás
és
ezek
bizonyultak
legveszélyeztetebbeknek, nem utolsósorban az elöregedés fokozott üteme miatt.
31
a
A képzettség és munkaer piaci helyzetet tekintve elmondható, hogy a munkanélküli lakosságot fenyegette leginkább a szegénység (60%-kal az országos átlag felett), közülük a falusi lakosság jelentette a nagyobb a kockázati tényez t (+40%), míg a városi munkanélküliek fenyegetettsége az átlag alatt maradt (-40%). A jövedelem-egyenl tlenség különbségeit a teljes populáción bemutató Ginikoefficiens a 2000-es 28-as értékr l 2002-re 34-re ugrott, a leggazdagabb és legszegényebb 10% jövedelmének aránya elérte a 10-et, miközben a leggazdagabbak fogyasztása csak 7szerese
volt
a
legszegényebbek
fogyasztásának.
A
Gini-koefficiens
egyébként
Magyarországon és Szlovéniában ekkor mindössze 26 pont volt, Oroszországban 40, Horvátországban 36, Macedóniában 29, Bulgáriában 34.32 2002-ben a szegények átlagos kiadása/bevétele 3500 dinár volt, míg a szegénységi küszöb értéke 4500 dinár volt. A hiányzó 20%-os deficit (1000 dinár) pótlására a kormányzatnak 10-11 milliárd dinárt kellett volna fordítania (70%-os sikerességet feltételezve abban, hogy a támogatás a rászorulóhoz jut el, s nem t nik el „útközben”), azaz a 1000 milliárd dináros GDP 1,1%-át. A szerb kormányzat 2006-ra a szegénységt l fenyegetett lakosság arányát 20%-ról 16,5%-ra, 2010-re pedig 12,6%-ra kívánta redukálni, míg a szegénységi küszöb alatt él k esetében egy 6,5%-os el irányzatot t ztek ki. Peremfeltételként 2006-2010 között átlagosan 2,3%-os fogyasztásnövekedéssel számoltak, de az egyes rétegek fogyasztási különbségeinek változásával ebben a szcenárióban nem kalkuláltak. A fizetéseket terhel adók és járulékok a szerb közbevételek 15%-át tették ki 2002ben, miként a fogyasztási adók is ugyanekkora értéket képviseltek. A GDP 40-45%-át kitev kiadások közül a fizetések GDP-b l való részesedése (10%) és a nyugdíjak (11%), szolgáltatások (7%) voltak jelent sek 2001-2003 között. A minisztériumok szerinti besorolást tekintve a belügyi kiadások (alapszolgáltatások+rendfenntartás) vitték el a GDP 7-8%-át, a gazdasági minisztérium 4%-át, a védelem 3,5%-ról 3%-ra csökkent, örvendetes viszont, hogy a kiadási oldalon az oktatás 2,7-3,8%-ra, a szociális háló és a nyugdíjak 14%-ról 18%-ra növelték részesedésüket a GDP-b l, az egészségügy pedig elérte a 6%-ot, ami meg is haladta a kelet-közép-európai 5%-os átlagot. Ez részben megmagyarázza a növekv fiskális hiányt.33 A szegénység elleni küzdelem jegyében 2006-ra az egészségügyben további 0,2, a közoktatásban 0,4%-os növekedést irányoztak el a GDP-hez viszonyítva.34 A munkanélküliség problémáját jellemzi, hogy 2000-2002 között 17%-kal n tt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta növekedését az állami szektor leépítése magyarázza: a privát szektorban ugyanis n tt a munkavállalók száma. Ugyanakkor Koszovóból és Metohijából összesen 220 ezren települtek át vagy menekültek el, zömük nem
tudott elhelyezkedni, növelve a munkanélküliséget, az állam rövidtávon nem megtérül kiadásait és a társadalomra gyakorolt nyomást. Ennek köszönhet en 2002-ben hétszer annyi munkanélküli volt, mint amennyi üres állás, ugyanakkor ezen állások 17%-a mégis betöltetlen maradt a nem megfelel képzettségi szint miatt. A legnagyobb a munkanélküliség a 15-25 év közötti korosztályban (26%), amely a munkanélküliek 40%-át teszi ki. A végzettség nélküliek a munkanélküliek 20%-át adták. Az egyetemi végzettséggel bírók átlagfizetése 55%-kal volt magasabb a középfokú végzettséggel bírók átlagfizetésénél, ami egyedülállóan nagy különbség volt Kelet-Közép-Európában és a Balkánon. A bújtatott munkanélküliség a 2002-ben foglalkoztatottak 33%-ra volt tehet , értelemszer en az állami szférában dolgozók közül kerültek ki. Ezek után nem meglep a tény, hogy a magánszektorban a fizetések 30%-kal magasabbak voltak - és az egy f re jutó fogyasztás is 18%-kal,35 miközben a szegénységi küszöb alatt él k aránya alacsonyabb volt. A nonprofit szektorban dolgozó alkalmazottak 60%-a az egészségügyben és a közoktatásban tevékenykedett, értelemszer en tehát k voltak alulfizetve, s az elbocsátások is ket sújtották: 1995-ig 50 ezerrel csökkent a tanárok száma! Ezért állami szinten célként jelent meg a kis- és középvállakozások támogatása, számuknak 270 ezerr l 400 ezerre növelése 2002-2007 között. A megélhetési problémák miatt a munkavállalók 30%-a a szürkegazdaságban dolgozott „f állásban”, további 10% pedig mellékállásban 2002-ben. Els sorban a vidék (62%-uk) és a mez gazdaság (50%), valamint a kereskedelem, kézm ipar és szolgáltatások (25%) voltak a szürkegazdaság preferált célpontjai. Az ok pedig egyszer : nem feltétlenül az adózás elkerülése motiválta az itt dolgozókat, de az is, hogy az órabérek reálértéke mintegy 30%-kal magasabb volt, a magasan kvalifikáltak esetében pedig kétszerese.36 Ugyanakkor a szürkegazdaságban dolgozókat jobban is fenyegette a szegénység és a lecsúszás (5-7%-kal nagyobb értékek jellemezték). IV. Fenntartható fejl dés vagy kudarc (2002-2007)? Szerbia a fogyasztás és az egyenl tlenség 1%-os növekedése esetén 2010-re ugyanolyan szegénységi arányszámot jelzett el re, mint 2002-ben volt, viszont a fogyasztás 2%-os növekedése és az egyenl tlenség változatlansága mellett a szegénységi küszöb alatt él k számának felére csökkenésével számolt. Látható, hogy a fogyasztói szokások er sítésében látták a megoldást, s az is világos volt, hogy ehhez fizet képes keresletre volt szükség, amit a t keszegény deficites, szerb állam öner b l nem, csak - tervei szerint - a külföldi
t kebefektetésekb l és a piaci szektor er sítéséb l (részesedését a gazdaságból 45%-ról 75%ra emelve 2005-ig) lehetett megoldani. A GDP valóban növekedett, és új befektet k jelentkeztek, és a privatizáció is megindult: 2001-2004 között 672 vállalat kapott állami támogatást 16 milliárd dinár értékben, ugyanekkor 1117 vállalatot adtak el, 1,4 milliárd EUR értékben, 17%-kal többet hozva az államkasszának, mint el zetesen becsülték. A bevételek 75%-a közvetlenül a költségvetést gazdagította, 10%-a nyugdíjalapot, 5% kártalanításra ment el, 5% pedig infrastrukturális fejlesztésekre. Az új tulajdonosok 775 millió dollár t kebefektetést hoztak, 20 multinacionális monopólium, mint a BAT (vranjai dohánygyár) Lukoil (Beopetrol), Lafarge, Philip Morris (niši dohánygyár) telepedett meg az országban.37 Ezzel a privát szférában dolgozók száma 360 000-rel, 760 000-re n tt. 38 A szerkezeti változások közül kiemelend , hogy míg 2003ban a legnagyobb foglalkoztató az állam és a társadalmi szféra volt, a foglalkoztatottak 62%ával, addig 2006-ra a privát szféra ért el ekkora részesedést, jóllehet a munkanélküliek száma ekkorra már elérte az 1 milliót (31%)!39 A munkanélküliek a képzetlen, kvalifikált és magasan képzett kategóriák között végig egyenletesen oszlottak meg 2003-2006 között,40 ami egyértelm en azt jelenti, hogy kevés volt a munkahely, s a helyzetnek nem a szabad állások megoszlása vagy a társadalomszerkezet az oka. A 2002-es terv egyik célkit zése tehát meghiúsult. A GDP növekedési üteme viszont eleinte a tervezett 4-5% alatt maradt41 (3,5% 2003ban, 2350 USD/f , összesen 19 milliárd dollár), s az infláció is meghaladta a 10%-ot, ami az elképzelések ellen hatott. Az alapvet makrogazdasági folyamatok 2004-ben a következ k voltak: dinamikusabb GDP növekedés (7%), külkereskedelmi - és fizetési hiány emelkedése, állami bevételek és fizetések reálnövekedése, gyorsuló infláció. A jelent s áremelkedés legf bb okozója a k olaj és más nyersanyagok árának növekedése, valamint a hazai fogyasztás b vülése volt. Továbbra sem volt makrogazdasági stabilitás, hosszabb távon nem volt fenntartható a GDP növekedés (ekkor 7,5%). Ugyanakkor a növekv
politikai
rizikófaktor, a magas korrupció és a stabilitás hiánya megakadályozta a külföldi t ke nagyobb arányú megjelenését, ami pedig a további növekedés alapvet feltétele lett volna a gazdasági átalakulást végrehajtó országban. 2004-ben az ipari termelés 7%-kal, a mez gazdasági 20%kal, a kiskereskedelmi forgalom 17%-kal n tt, miközben a GDP még mindig csak 57%-a volt az 1990-es teljesítménynek.42
4. táblázat. Szerbia makrogazdasági mutatói. (Forrás: IMF és Szerb Nemzeti Bank43)
Az ország így az eladósodást nem tudta elkerülni: 2007 végén már 25 milliárd dollár volt Szerbia adóssága, amelynek zömét a privát szféra termelte ki, s nem a közszféra. 20002007 között 2 milliárdról 16 milliárd dollárra n tt a privát szféra tartozása.44 A befektetések hiánya (2005-ben 500 dollár/f alatt volt, bár 2002-2003-ban nagyobb volt a befektetések összege - 2,2 mrd dollár, mint 2000-ig összesen - 1,44 mrd dollár) és az eladósodás mellett a leghátrányosabb a külkereskedelmi deficit elburjánzása volt. A 2002-ben megfogalmazott tervek peremfeltételei között még ennek nagyarányú csökkenése szerepelt, de 2007-ben a külkereskedelmi deficit elérte a 9,5 milliárd dollárt (7 milliárd EUR), ami 40%os emelkedést mutatott 2006-hoz képest.45 A külkereskedelmi mérleghiány oka az import gyors növekedése és az volt, hogy a külkereskedelmi liberalizáció és a mérleg egyensúlya egyidej leg nem valósítható meg egy átstrukturálódó országban. Egy ország jellemzésére a globalizált világgazdaság id szakában nemcsak a bels gazdasági-társadalmi jellemz k alkalmasak, hanem egyre inkább a külkereskedelem nagyságát és területi-ágazati szerkezetét mutató adatok is. A délkelet- és közép-európai országok közül épp Jugoszlávia volt az, ami politikai viszonyai miatt a 1990-es évekig a legnyitottabb gazdasággal rendelkezett, s ennek következtében a leginkább integráltnak is tekinthet
az európai gazdasági életbe, ami viszont függést is eredményezett. Ezt a
nyitottságot szüntette meg a háborúk okozta nemzetközi elszigeteltség és a kereskedelmi embargók sorozata. A kilencvenes években a világ országainak átlagában a kereskedelem szintje 45%-kal n tt, ezzel szemben Szerbia az 1990-es szintet csak 2003-ra érte el. Az államszocialista id szak elszigeteltsége után minden országban jelent s mértékben megn tt a kereskedelem volumene, s ezzel együtt általában a hiány nagysága is. Ez els sorban a
lakossági fogyasztás korábbi alacsony szintje után felszabaduló energiáknak és a nemzetközi termelés keretei közé történ bekapcsolódásnak tudható be. (Hazánk esetében, - ami pedig szintén egy elég nyitott országnak számított már 1988 környékén is – ez a kereskedelmi volumen négyszeresre növekedésében nyilvánult meg). A ’90-es évek stagnálása után azt láthatjuk, hogy a máshol is jellemz dinamikus növekedés Szerbia esetében is megjelenik, s csakúgy, mint a térség többi országában, a külkereskedelmi liberalizáció alapjában magával hozza a mérleg felborulását és a hiány felhalmozódását. Szerbia 1996-tól fogva egyre inkább a fejl d országokra jellemz trendeket mutatja az export alacsony és csökken arányával az importhoz képest (80%-ról 50%-ra). Ez megint csak az ország függ ségének növekedéséhez vezet, ami a 2001-2004 közötti id szakban még jelent s mértékben fokozódott is. Az import növekedése önmagában még nem tekinthet negatív folyamatnak, hiszen az újjáépítés idején (2001-2004) a beruházási cikkek arányának növekedése a behozatalon belül egyben javítja az ország felzárkózási esélyeit is.
7. ábra. Árucsoportok részesedése Szerbia kereskedelemében 2006-ban Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije 2007 13172 10461 10753
Export
15000
Import 10000
7333
Egyenleg 7044
5000
5614
3340 5212 3412 3826 4503 4475 2881
4261
0
-5000
1990 1991 1992 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 -2540 -3539 -1591 -706 -560 -1752 -1512 -1908 -1972 -5980 -4856 -1782 -7230 -6744
-10000
8. ábra. Szerbia külkereskedelmének f mutatószámai 1990-2006 (millió USD) Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije 2004, 2007 alapján
Összes Fejlett országok EU
2001 1721 1616 780
2002 2075 1977 905
Export 2003 2004 2477 3523 2407 1888 1086 1815
2005 4482 2522 2411
2006 6428 3513 3375
2001 4261 4004 1671
2002 5614 5261 2390
2003 7333 6940 3139
Import 2004 10753 6581 5836
2005 10461 5830 5242
2006 13172 6995 6396
EFTA Egyéb fejlett ország Fejl d országok
28 808 105
21 1051 98
21 1300 70
23 50 1635
41 71 1959
52 87 2915
87 2246 257
121 2750 353
168 3634 393
184 561 4172
137 452 4631
138 461 6177
5. táblázat. A kereskedelem nagysága kereskedelmi tömbök szerint (millió USD) Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije 2004, 2007 alapján
2006-ban a behozatal nagy részét olaj, gáz (2 mrd dollár) és gépjárm vek (1,5 mrd) és acél (1 mrd dollár) alkották, míg a kivitelben az acél és színesfémek (1,6 md dollár), gyümölcs és zöldség (0,5 mrd dollár) és textilipari cikkek (7. ábra),46 az utóbbiak tehát alacsony hozzáadott-értékkel bíró termékek voltak. Az import (és a deficit) jelent s része Oroszországból (2,7 mrd dollár), Németországból (2 mrd) és Olaszországból származott, míg a f
exportpartnerek Olaszország és Montenegró (1 mrd dollár) voltak - az utóbbival,
valamint Macedóniával és Boszniával pozitív külkereskedelmi mérleget mutatott Szerbia. Az EU után (50%) a dél-kelet európai országok régiója volt a második legnagyobb külkereskedelmi piac (35,5%-os exportrészesedés), amellyel szemben 2006-ban Szerbia közel 300 millió euró kereskedelmi többletet ért el. Szerbia tíz legnagyobb felvev piacát jelent országból öt ebben a régióban található: Bosznia-Hercegovina (2), Montenegró (4), Macedónia (6), Románia (8) és Horvátország (9).47 Szerbia gazdasági partnerei alapvet en három csoportba sorolhatóak egyenleg alapján, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Macedóniával intenzív, nagy volumen és aktív a külkereskedelmi forgalom, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal passzívumot halmoz fel évr l-évre nagy forgalom mellett, addig a fejlett nyugat-európai országok tekintetében jelent s hiány és torz, el nytelen áruszerkezet jelenik meg egyre élénkül bb kereskedelmi szint mellett (5. táblázat). Amíg a 2003-as adatok alapján els sorban a fejlett országok domináltak, mind a kivitelben, mind a behozatalban, addig 2006-ra fele-fele arány alakult ki mind a két téren. Ez azt mutatja, hogy 2005-2006 körül kezdte Szerbia visszanyerni önálló kereskedelmi politikáját – amiben mindig is jelent s szerepet játszottak a fejl d országok, míg a korábbi id szak a lakossági fogyasztás kielégítését jelentette a fejlett országok áruiból. Ha árucsoportok mentén vizsgáljuk a külkereskedelmet, akkor azt láthatjuk, hogy igazán jelent s átalakulás a késztermékek arányának növekedése az exporton belül, ami a gazdasági termelés beindulását és a fejl dését jelzi, ezzel szemben az import szerkezete változatlan
és
kedvez tlen
maradt
a
2000-s
évek
els
felében
(gépjárm vek,
energiahordozók). 2007-re a 8 milliós ország összkivitele elérte a 8 milliárd dollárt, de ez a 2 millió lakosú Szlovénia 20 milliárd dolláros exportjához vagy a magyar 54 milliárd dolláros exporthoz képest (mely fajlagosan szintén kis értéket jelent) alacsonynak számított.48
Aligha meglep
ezek után, hogy a fogyasztás hiába növekedett, a szerb állam
gazdasági és szociális téren egyaránt válságba került. A 2002-2004 között az új befektet k által szociális jóléti programokra fordított 270 millió dollár elégtelen volt, az állam által az 55000 új munkahely teremtésére kiadott 8 milliárd dollár pedig a munkanélküliséget alig enyhítette, holott Aleksandar Vlahovi privatizációért felel s miniszter 2004-ben még ebben reménykedett.49 A fogyasztás valóban megn tt. Az importcikkeknek köszönhet en Szerbia igazi fogyasztói társadalommá vált: a háztartások 80%-ában volt elekromos süt , 95%-ában h t , 97%-ában televízió, 80%-ában automata mosógép és telefon, egyedül az autó hiányzott a háztartások több mint feléb l,50 ami viszont továbbra is nagy reményekre jogosítja fel az autóimport röket. A lakosság jövedelmének 13%-át fordította járm vek fenntartására, 40%-át élelmiszerre, 19%-át a háztartásra, 9%-ot egészségügyi kiadásokra; kultúrára, oktatásra mindössze 4%-ot, ruházkodásra 7%-ot. 2002-höz képest az egészségre és járm vekre fordított összeg részesedése n tt (+3-5 százalékponttal), a kultúrára fordított jövedelem aránya (de nem összege) csökkent, az élvezeti cikkeké szintén (-1 százalékpont).51 Az egy f re jutó kiskereskedelmi forgalom viszont a 2002-es 1600 dinárról 2007-re 3000 dinárra n tt (1994-es árakon, tehát valóban megduplázódott).52 A fogyasztó társadalom megteremtése tehát sikeres volt, de hasznát nem a szerb gazdaság fölözi le. Szerbia t keszükségletét illusztrálja, hogy bár k olaj- és földgáztermel ország, s éves termelése mintegy 1 millió tonna nyersolaj és 0,5 millió köbméter földgáz, ez azonban a hazai fogyasztás csak 20-25%-át fedezi. (A két olajfinomító létesítmény teljes kapacitása mintegy 7 millió tonna nyersolaj). Épülés alatt áll a 700 MW teljesítmény Kolubara B h er m . A Djerdap 1 vízier m a közeljöv ben revitalizálásra szorulnak. Az 540 km-nyi autópálya mellett 2020-ig mintegy 1700 km új autópályát terveznek építeni. A transzeurópai utak szerb szakaszainak (a X. folyosó szakaszai) megépítése mintegy 4 milliárd dollárt igényelne.53 A
részben
energiafüggése
miatt
eladósodó
Szerbia
Oroszországnak
vált
kiszolgáltatottá: 2000 óta a szerb-orosz kereskedelmi forgalom 2,7 milliárd dollárral n tt, hatszorosára emelkedett. 2008-ban Oroszország Koszovót illet en Szerbia számára kedvez állásfoglalásáért cserébe megkapta a szerb energiaszektor jelent s részét: Oroszország a NIS (Naftna Industrija Srbije) 51%-os részvénycsomagjának megvásárlásáért 400 millió eurót fizetett, s további 500 milliós beruházást ígért a t keszegény szerb gazdaságnak. A Szerbián keresztül húzódó gázvezeték kiépítése és a Banatski Dvor környékén létesítend stratégiai gáztározó kialakítása az orosz és szerb államnak további 1,5 milliárd eurójába kerül majd: ehhez képest a „Nyugatot” képvisel US Steel 50 milliós befektetése eltörpült.54 Szerbia
klasszikus csapdahelyzetbe került: sem Oroszország, sem az Európai Unió nem tud biztosítékot adni arra, hogy a szerbek belátható id n belül egy stabil, fejl d szövetség része lesznek.55 2005-ben Szerbiában összesen 504 céget privatizáltak (80%-os eladási index), összesen 400 millió euró értékben, amihez 120 millió euró befektetési érték párosult. A vállalkozásokat ösztönz lépések között említend , hogy 2005. január 1-t l az értékesítési adót az áfa váltotta fel. Ennek eredményeképpen a befolyt kincstári bevételek reálértéken 8,1%-kal haladták meg a 2003-ban regisztrált értéket.56 A befektetések szempontjából kedvez lehet, hogy Szerbia szabadkereskedelmi megállapodást élvez Oroszországgal, így vámmentes hozzáférése van ehhez a 150 milliós piachoz.57 2006-ban a gazdaság növekedése ugyan 7%-ról 5,3 %-ra mérsékl dött, de a költségvetési egyenleg a tervezettnek megfelel , 2 %-os többletet ért el. Az ipar termelése növekedett (4,5-5%), az export kiugró dinamikával b vült (41%), ugyanakkor a hazai kereslet növekedése lassult (9,1%). A szolgáltatások területén a kis-, és nagykereskedelem (6,5%, illetve 7,5%), valamint a távközlés (38,7%) teljesítménye b vült, a vendéglátóiparé 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások fogyasztása 20%-kal n tt az el z év azonos id szakához képest, amelynek két legfontosabb tényez je az átlagbérek (24,4%) és a nyugdíjak növekedése (22,3%) volt. 2006-ban a gazdaságot két f , és egymással kölcsönhatásban lév folyamat jellemezte: a dinár monetáris politikai intézkedéseknek köszönhet
er södése
(reálértékben 12,1% er södés az euróhoz képest), valamint az infláció er teljes csökkenése (6,6% volt 2006-ban, ami az elmúlt tíz év legjobb eredménye, míg 2005-ben 15% volt).58 2006-ban a GDP 30%-át a háztartások állították el (+5% 2002-höz képest), 17%-át a kormányzat (+8%), 6%-át a pénzügyi szféra, s a többit a versenyszféra. Az ipar részesedése 30% alá esett, a szolgáltatásoké 50%-ról 60%-ra n tt, a mez gazdaság 15%-ra esett vissza,59 miközben a szektor az ország munkaerejének még mindig jelent s részét, 1 305 000 f t, vagyis a teljes népesség 17,3%-át – a mez gazdaság foglalkoztatja. Ez a munkaer csoport azonban gyorsan öregszik, ami azért probléma, mert a mez gazdaság szerepe jelent s az exportban. Ugyanakkor a birtokszerkezet rendkívül kedvez tlen: egy hektár alatti volt 2002ben a gazdaságok 26%-a, 1-3 ha közötti további 30%-a 8 ha fölött csak a gazdaságok 10%-a volt (összesen 871 ezer gazdasági egység!).60 A birtokszerkezet jelent sen nem változott 1991-hez képest, s megjósolható, hogy egy uniós csatlakozás, az újfajta versenyhelyzet további traumát fog okozni a kisgazdáknak (bár a földárak emelkedése akár pozitív is lehet, de a telekspekulációk sem kizártak, márpedig abból nem mindig a t keszegény kisbirtokosok jönnek ki el nyösen). Ennek politikai következményei is lehetnek, hiszen a kisbirtokosok a
munkanélküliekkel és nyugdíjasokkal együtt azoknak 2006-os mez gazdasági
el z év
termelés
100%
1995=100%
gabona
86,6
100
idején Miloševi és részben Šešelj szavazóbázisát is k
ipari növény
108
190
zöldség
101,6
113
alkották - akik euroszkeptikusok.
gyümölcs
127
280
sz l
150
99
méhészet
110
263
sertéstartás
93
84
B+ stabil kilátások, 2005 júliusában BB-, stabil
szarvasmarha
99
101
kilátások, 2006 februárjában pedig már BB-, pozitív
6. táblázat. A f bb termékek termelési indexei.
az elégedetleneknek a táborát gyarapíthatják - annak
A Standard&Poor’s, a világ egyik legnagyobb és legismertebb hitel-min sít je 2004 novemberében
kilátások
kategóriájába
sorolta
az
országot
(a
befektetési és spekulációs kockázat jelent sen csökkent).61 Mindemellett a korrupció továbbra is súlyos probléma Szerbiában: a Transparency International 2006. évi korrupcióérzékelési indexén Szerbia átlagpontszáma 3 volt (a 0-tól «nagyon korrupt») 10-ig (nagyon átlátható) terjed skálán. Állítólag a meggyilkolt
in i pártja is cigaretta-csempészetb l tartotta fenn
magát. 62 2007-ben Szerbia ipari termelése 4%-kal n tt a 2006-os átlaghoz képest. Az ipari termelés 73%-át adó területeken b vülés volt megfigyelhet .63 Szecsei Mihály volt országgy lési képvisel
szerint viszont még mindig túl sok volt a kiadás. A
közszolgálatokban dolgozók bére 2007-ben 32 százalékkal n tt. Ezt 2008-ben ugyan visszafogják, ám két év alatt a bérek így is átlagosan 16 százalékkal n nek, amit nem fedez a GDP évi 7 %-os növekedése sem.64 A fogyasztás került el térbe, a gazdaságélénkítésre nem jutott elég pénz, ráadásul ez ismét az importcikkek (pl. autók) vásárlásához vezet, hiszen az alacsony teljesítképesség szerb gazdaság még nem versenyképes, s a reálbérnövekedés az importálókat segíti, az exportot viszont nem ösztönzi. A kereskedelmi deficit tehát várhatóan nem csökken, így az eladósodás sem fog. A költségvetési hiány nagyobb lesz a tervezett 1,75 milliárd eurónál. A költségvetési bevétel hetede származik a személyi jövedelemadóból, kevesebb, mint ennek a fele pedig a vállalatok nyereségadójából. A legnagyobb bevételi forrás az áfa, ennek 80%-át a határokon szedik be a hatóságok. A határon belül az áfabevételnek körülbelül 20 százaléka folyik be, az országon belül az emberek megtanulták, hogyan lehet kikerülni az adókötelezettséget. A Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint Szerbiában az átlagbér 34 ezer dinár (472 EUR) volt, ami reálértéken utolérte az 1990-es átlagot. 2005-ben csupán 255 EUR volt az átlagos jövedelem, egy évvel kés bb 370. Az átlag azonban nagyon nagy különbségeket takar.65 A probléma nem az, hogy Szerbia gazdasága 2007-ben nem jó ütemben fejl dött (még mindig nem érte el a GDP 1990. évi szintjét), Szecsei szerint aggasztóbb, hogy a bérek és a
fogyasztás gyorsabban növekszik, mint a gazdasági teljesítmény. A Párizsi és a Londoni Klub elengedte ugyan Szerbia adósságának 60 százalékát, ám a fennmaradó összeg is meghaladja az 1 milliárd eurót, azaz lakosonként 3200 dollárt.66 Az életszínvonal-növekedés egy részét nem a teljesítmény javulása, hanem az eladósodás fedezi. Az utóbbi 2 évben a ténylegesen foglalkoztatottak száma 119 ezerrel csökkent Szerbiában. Az export és a GDP növekedéséb l a külföldi tulajdonba került nagy cégek teljesítik a legnagyobb részt - náluk azonban kevés új munkahely keletkezik.67 Az EU hasonlóképpen kudarcként fogja fel a reformfolyamat leállását, „sajnálja, hogy bár Szerbia gazdasága 2000 óta jelent sen, átlagosan évi 5 százalékkal n tt, ezt a fejl dést nem használták fel a szegénység vagy a magas munkanélküliség csökkentésére”.68 Az új szerb fejlesztési program 10000 új munkahelyet teremtett mintegy 292 millió euró érték beruházás megvalósításával: 1500 új munkahely megteremtése a kormány mintegy 65 millió eurójába került.69 A közelmúltban végzett felmérés szerint Szerbia lakosságának 75 %-a 2007 végén még támogatta az ország uniós csatlakozását (viszont csak 40% bízott az intézményben 2004ben)70. Az uniós tagsághoz az életszínvonal növekedése (36%) és a mozgásszabadság képzete (23%) társult. A lakosság 7 %-a els sorban pénzügyi helyzete megszilárdulására és a munkalehet ségekre gondol, 2 % számára pedig az uniós csatlakozás a külföldi t ke beáramlását jelenti. A kutatás továbbá kimutatta, hogy a lakosság 7 %-a úgy véli, hogy az Európai Unióban a legolcsóbb munkaer t képviselné Szerbia, 5 % pedig fél az Európa szabta feltételekt l, 4% pedig identitásának elveszítését l. A lakosság többsége (75%) úgy vélte, hogy Szerbia gazdasága uniós tagként javulna. 73 % szerint az életszínvonal növekedne, 68 %-nak pedig meggy z dése, hogy az Unióban a szociális védelem is javulna.71 Végeredményben Szerbia a kit zött célok egyikét, a makrogazdasági mutatók kedvez bbé tételét, az elszegényedés, a regionális egyenl tlenségek további növekedésének megakadályozását az EU elvárásainak való megfelelés érdekében, az eladósodás és a magas munkanélküliség árán érte el. Az utóbbi két „vezéráldozat” olyan társadalmi instabilitást okoz, mely megkérd jelezi az integrációs folyamat (amennyiben egy versenyképes Szerbiára van szüksége az Uniónak) sikerét is. A társadalmi stabilitás és a fiskális stabilitás egyidej leg, úgy t nik, itt sem érhet el, miként a gazdasági liberalizáció (beleértve a kereskedelmet) és a pozitív külkereskedelmi mérleg sem valósult meg egyidej leg. A féloldalas modernizáció miatt polarizálódott a társadalom, amit a hazafiasság, illetve a demokrácia ideológiája mögé bújt politikai irányvonalak igyekeznek kihasználni, miközben a gazdasági modernizációt illet en is eltér elképzeléseket fogalmaznak meg.
Jegyzetek 1
A vizsgálathoz a következ paramétereket választottuk: GDP/f , inflációs ráta (%), gazdasági növekedés (%), államadósság a GDP %ában, munkanélküliségi ráta (%), az ipar részesedése a GDP-b l (%), az iparban dolgozók aránya (%), ipari termelékenység, az ipari termelés (1990-hez képest), az ipar részesedése a külföldi befektetésekb l (%), a közlekedés és kommunikáció részesedése a külföldi befektetésekb l (%), az egy f re jutó külföldi t kebefektetések értéke (USD), továbbá az egy f re jutó energiafelhasználás és az EU részesedése a t kebefektetésekb l (%). Vizsgálataink szerint az adatok csak részben függetlenek egymástól, faktoranalízissel a változókat hat faktorra lehetett redukálni. Hangsúlyozandó, hogy a proximitás-vizsgálat eredménye nem az adott ország fejlettségét mutatja meg, hanem azt, hogy adatai alapján melyik országgal mutat hasonlóságot. 2 South Eastern Europe in Maps, Bp., Geogr. Research Institute Hungarian Academy of Sciences, 2007. pp. 81-82. 3 South Eastern Europe in Maps, pp. 84-86. 4 South Eastern Europe in Maps, pp. 89-91 5 http://www.photius.com/countries/serbia_and_montenegro/economy/yugoslavia_former_economy_the_reforms_of_1990.html (minden letöltés dátuma: 2008. 06.01.) 6 Magyar Nemzet, 2000. szeptember 18. http://www.vmsz.org.yu/hu_new/igyirnak/cikk_377.htm Pataky István 7 South Eastern Europe in Maps, p. 84. 8 Uo. 9 Vajdaság. A Kárpát-medence régiói 7. Szerk.: Nagy Imre. Dialóg Campus, Pécs-Bp., 2007. 33. p. 10 Magyar Nemzet, 2000. szeptember 18. http://www.vmsz.org.yu/hu_new/igyirnak/cikk_377.htm Pataky István 11 Uo. 12 Vajdaság. p. 36. 13 Vajdaság. p. 36. 14 Hetek - VI. évfolyam, 22. szám, 2002. május 31 - EPA http://epa.oszk.hu/00800/00804/00218/35966.html, Mondovics L. Gábor 15 Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 209. 16 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, Annexes and Attachments, Belgrade, 2003. pp. 81-85. 17 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, 2003 . p. 133. 18 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, Annexes and Attachments, 2003. p. 10. 19 Az áram díja elérte a 4 cent/kWh-t. A kormányzat az áremelést úgy indokolta meg, hogy a piaci ár bevezetése felszabadítja az állami ártámogatásra fordított összeget, és az közvetlenül felhasználhatóvá válik célzott támogatás formájában a támogatandó rétegek számára. 20 A mez gazdaság azonban periodikusan húzóer ként jelentkezik: az 1997-es 2001-es (és 2004-es) év ugyanis mez gazdasági szempontból kiemelked volt, míg az ipar éppen 2002-ben került ki a recesszióból. 21 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 25. A reálbérnövekedés egy része viszont annak köszönhet , hogy sokan munkanélküliekké lettek, és kiestek a statisztikából, s mivel eleve az alacsonyabb jövedelmi osztályokba tartoztak, így a bent maradtak értelemszer en magasabb átlagértékkel bírtak az el z évhez képest. 22 Hiába volt magas Horvátországban az egy f re jutó kereset, a nagy munkanélküliség miatt nem volt olyan jelent s a keresetként kifizetett összeg. Magyarországon a fizetések alacsonyabbak voltak, viszont kevés volt a munkanélküli, Szerbiában viszont a munkanélküliség is magas volt és a fizetések is alacsonyabbak: az alacsonyabb munkanélküliséggel és átlagjövedelemmel jellemezhet Bulgáriához képest nem volt több az állam által a bérekre kifizetett összeg. 23 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 26. 24 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 28. 25 National Strategy of Serbia for the Serbia’s and Montenegro’s Accession to the European Union. The Republic of Serbia Government, European Integration Office, Belgrade, 2005, p. 62. 2005-ben a befektetéseket illet en ugyanezeket fogalmazták meg, tehát az el z 2 év nem volt sikeres. Még kevésbé mondható el ez a kereskedelmi deficitr l, 2005-ben már 30%-ot akartak 2010-re 20%-ra csökkenteni, a kollektív kiadások esetében pedig 26-17% irányában történt módosulás. Azaz a 2003-2004-es esztend k nem váltották be a reményeket. 26 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 28. 27 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 30. 28 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 11. 29 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p.12. 30 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 12. 31 Az életkor szerinti megoszlást tekintve a 65 évesnél id sebb lakosság körében volt a legtöbb szegény és veszélyeztetett: a veszélyeztetettség 40%-kal volt magasabb az országos átlagnál. Bár a lakosságnak 17,7%-át tették ki, a szegények negyede az id sek közül került ki. A szegény vagy veszélyeztetett gyerekek a szegények 10%-át tették ki, 20%-os felülreprezentáltság volt kimutatható az országos átlaghoz képest. A gyermektelen, illetve öt gyermeknél többet nevel családok (+26%) (a roma lakosság kihagyásával) volt a harmadik veszélyeztetett kategória. 32 A különbségek legjelent sebb oka (47%) az eltér fizetések voltak, a 34 pontnyi különbségb l 15 pont innen eredt, megel zve a mez gazdaságból származó jövedelmekb l ered különbségeket (17%), Egyébként az ország egészét tekintve a jövedelmek 45%-át képezték a fizetésb l származó bevételek, 16%-át adta a nyugdíj és 11% eredt a mez gazdaságból származó bevételekb l. 33 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 38. 34 2010-re a nyugdíjakban nem terveztek jelent s csökkenést, viszont a szociális hálón, nyugdíjon és a fizetéseken egy 1-1,5%-os csökkenést akartak végrehajtani (4-3%, 12-10% és 10-9%), bár 2006-ig ez csak 0,5% pontot tett volna ki (valójában a GDP növekedése miatt ez mindhárom esetben évi +1,4%-ot jelent, ami lehet vé teszi a szociális segélyben részesül k körének b vítését - tehát nem az egy f re jutó kvótát emelnék meg - viszont aligha tart lépést az elöregedéssel és az inflációval). A védelmi kiadásokat szintén csökkenteni kívánták 1,5%kal, miképp a közbiztonságra fordított GDP arányos rész is csökkent volna (az összege nem), 0,7%-kal. Az így felszabaduló többletet a t kekiadásokra és az adósságállomány kezelésére kívánták fordítani (+2-2%, 2-r l 4%-ra), ami viszont a növekedés ellenére is az infláció alatt maradt, mint a kés bbiekben kiderült. Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, pp. 42-44. 35 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, pp. 92-94. 36 Poverty Reduction Strategy Paper for Serbia, p. 95. 37 Vajdaság. p. 36. 38 http://www.arhiva.serbia.sr.gov.yu/news/2004-02/27/333292.html, http://www.arhiva.serbia.sr.gov.yu/news/2004-02/27/333290.html 39 Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2004 és Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. pp. 100-101. 40 Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 107. Vajdaság, 33. p. 41 Vajdaság, 33. p.
42 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/szerbia_montenegro/gazdasagi.htm. A regionális különbségekre jó példa, hogy a Vajdaság az állami költségvetés 40-50%-át, az export 30%-át, a profit 35%-át adta, miközben a lakosságból csak 25%-kal részesedett. Vajdaság., 33-34. pp. 43 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/szerbia_montenegro/gazdasagi.htm) 44 http://www.b92.net/eng/news/business-article.php?yyyy=2008&mm=02&dd=06&nav_id=47509 45 http://www.b92.net/eng/news/business-article.php?yyyy=2008&mm=02&dd=06&nav_id=47509 2006-ban Szerbia exportjának értéke (5,1 Mrd EUR) 41 százalékkal, az importé (10,5 Mrd EUR) 22,2 százalékkal n tt, a külkereskedelmi deficit azonban 2006-ban is igen magas volt, 5 Mrd EUR.. www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_cs 46 http://www.economy.co.yu/eng/index.php?action=news&subact=full&id=717 47 www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_cs 48 http://www.ericinfo.eu/index.php?page=3&read=188 49 http://www.arhiva.serbia.sr.gov.yu/news/2004-02/27/333292.html 50 Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 142. 51 Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2004. p. 140 és p. 216. és Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 212. és p. 169. 52 Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 305. p. 53 http://www.azuzlettars.hu/files/om_0605_szerbia.pdf?PHPSESSID=8aeccbfb0e9bfde394d618a64b2d12a0 54 Economy, 2008. január 22., Economy, 2008. január 25. http://www.economy.co.yu/eng/index.php?action=news&subact=full&id=702, 55 http://www.mno.hu/portal/539370 56 A rendes áfakulcs 18%, ez vonatkozika legtöbb adóköteles tételre. A kedvezményes áfakulcs 8%, ez vonatkozik az alapvetô élelmiszerekre, közszolgáltatásokra, napilapokra, orvosi m szerekre és gyógyszerekre, idegenforgalmi szolgáltatásokra stb 57 http://www.azuzlettars.hu/files/om_0605_szerbia.pdf?PHPSESSID=8aeccbfb0e9bfde394d618a64b2d12a0 58 http://www.hproduct.hu/documents/aktualitasok/szerb.shtml 59 Forrás: Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2004. p. 110. és Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 132. 60 Forrás: National Strategy Of Serbia For The Serbia And Montenegro’s Accession To The European Union, p. 111. és Statisti ki Godišnjak Republike Srbije, 2007. p. 240. p. 61 http://www.hproduct.hu/documents/aktualitasok/szerb.shtml 62 http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/030-11885-295-10-43-903-20071019STO11860-2007-22-10-2007/default_hu.htm és Pettifer, James: The Death of Zoran Djindjic, 2003. Defence Academy of the United Kingdom, www.defac.ac.uk/colleges/csrc/documentlistings/balkan 63 http://www.economy.co.yu/eng/index.php?action=news&subact=full&id=716 64 Népszabadság, 2008. február 1. nol.hu/cikk-proxy/479661/ Népszabadság online, Az aszály sújtotta mez gazdaságra 2 milliárd eurót fordítanak, pedig az agráriumnak most nagyobb segítségre volna szüksége a talpra álláshoz. Ugyanakkor az állami vasút, továbbá 15 olyan nagyvállalat, amely semmilyen fennmaradási perspektívával nem rendelkezik, körülbelül 1,5 milliárd euró támogatást kap. 65 Például a vajdasági pénzügyi szolgáltatások dolgozói körében 80 ezer 100 dinár az átlagkereset. 66 http://www.ericinfo.eu/index.php?page=3&read=188 67 Népszabadság, 2008. február 1. nol.hu/cikk-proxy/479661/ Népszabadság online, A 8 milliárd dolláros exportból 2 milliárdot az amerikai tulajdonban lev szmederevói acélgyár valósít meg A Nord Zucker cukoripari lánc is hatalmas export r, de a bevételéb l szinte semmit sem fektet be a foglalkoztatásba. A teljes mez gazdasági export értéke 1,7 milliárd dollár, ennek nyereségéb l azonban kevés jut el az alapanyagtermel khöz. 68 http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-12345-295-10-43-903-20071024IPR12331-22-10-2007-2007false/default_hu.htm 69 Economy, 2008. február 1. http://www.economy.co.yu/eng/index, 70 Communication Strategy of the Republic of Serbia about hte Stabilization and Association Process of the Union. Government of the Republic of Serbia European Integration Office, 2004. p. 8. 71 http://vojvodinaportal.com/hu/belfoldi_hirek20080201_3, Dušica Maticki
