NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet,
181-187.
A RÉPÁSHUTAI PONGOR-LYUK-TETŐ BARLANGJAI HÁMORI ZSOLT-HÍR JÁNOS Összefoglalás Ezen a bércen hét idős forrásbarlangot találunk, melyeket a kazincbarcikai Irinyi János Vegy ipari Szakközépiskola diákjai térképeztek fel és azonosították korábbi leírásokkal. A legnagyobb üre gek a csúcs közelében vannak, míg a kisebbek inkább alacsonyabb szinten. Az előbbiek egy - a mai tól teljesen eltérő - ősi hidrográfiai rendszer részét képezték, mivel K-Ny-i irányba - a mai völgyek re éppen merőlegesen - vezették a vizet.
A Pongor-lyuk-tető a Répáshutától K-re fekvő Kövesvárad nevű bérccsoport legma gasabb része (657 m), melyen hét barlangot ismerünk (1. ábra). Közülük a négy legjelen tősebb üreget az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola kutatótáborai alkalmával térké peztük fel. A térképező brigád tagjai (az IVSZK diákjai) voltak: Dobos László, Dulai Alfréd, Hámori Zsolt, Kenéz Péter. Méréseinkhez Bézárd-f. tájolót, műanyag mérőszalagot és mérőlécet használtunk. Mérési pontjainkat a barlangok falán véséssel és élénkpiros zománcfestékkel jelöltük meg, így méréseink ellenőrizhetőek. Eredményeinket az Országos Barlangkataszter (Székely K. 1982) adataival is összevetettük. A barlangok felsőtriász vékonypados Répáshutai Mészkőben keletkeztek, eredetü ket tekintve többnyire elaggott forrásbarlangok. HÁMORI ZSOLT tanuló Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola Kazincbarcika, Tardonai part 1)R. HÍR JÁNOS nevelőtanár Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola Kollégiuma Kazincbarcika, Tardonai part Kézirat beérkezett: 1985. július 24.
181
1. Kövesváradi Róka-lyuk 640 m tszf-i magasságával a bérc legkiemeltebb ürege. A tető közelében, attól DK-i irányban található. Kisméretű (hossz: 1,8 m), jelentéktelen üreg. Kitöltése nincs. 2. Pongor-lyuk 635 m tszf-i magasságban található a tetőtől K-re. A Kövesvárad eddig ismert leg hosszabb barlangja (2. ábra). 26 m-nyi főága átjáró jellegű. Egy nagyobb (6,5 m hosszú és 1,5 m magas) K-i, valamint egy kisebb (3 m széles és 1 m magas) Ny-i bejárattal. Ezt a két bejáratot Kadié 0. (1952) két külön barlangként írta le. Ugyanígy külön szerepelnek Ber talan Károly barlangleltárában is (mint Kövesváradi III. és IV. sziklaüreg). Ennek oka, hogy a két bejárat között a kitöltés csaknem a főtéig ér és így rendkívül nehezen átmászható, összetartozásukat 1982-ben igazoltuk, majd javasoltuk (Hír J. 1983), hogy a két régi elne vezés helyett a csúcs nevéből nyilvánvalóan következő Pongor-lyuk legyen a barlang neve. Közvetlenül a K-i bejárat mellett talajuk a tágas (6 m széles, 2 m magas), de rövid (5 m hosszú) Kövesváradi-kőfülkét (2. ábra). Bizonyosságig valószínű, hogy ez a Pongorlyuk mellékága, amely a 4. mérési pont környékén torkolhat a főágba, de nagy része tel jes egészében feltöltött. A Pongor-lyuk 20 m-rel fekszik magasabban a kövesváradi alsó pleisztocén ősgerinces lelőhelynél (Jánossy D. 1979), így elméletileg annál csak idősebb lehet. Ebből a fel tételezésből kiindulva fogtunk hozzá kitöltésének feltárásához (Hír J. 1983, 1984). 3. A Kövesváradi 2. sz. sziklaüreg 645 m tszf-i magasságban található a Pongor-lyuk Ny-i bejárata alatt. 2,4 m széles és 2,6 m magas szádájánál Kadic 0. (1952) végzett ásatást jelentős eredmény nélkül (3. ábra). A barlang eleje - kb. a 6. mérési pontig - alacsony, nehezen mászható. Járószint jét szürke kőzettörmelék borítja. Belső része kissé kiszélesedik; itt néhány kicsi, de szép cseppkőképződményt is láthatunk. A járat végét durva kőzettörmelék torlaszolja el, de a továbbjutás nem lehetetlen. A 2. sz. sziklaüreg a Pongor-lyuk-tető másik ásatásra érdemes barlangja. 4. A Kövesváradi 1. sz. sziklaüreg 642 m tszf-i magasságban helyezkedik el közvetlenül a 2. sz. sziklaüreg alatt. Érde kes rombarlang. Három bejárata is van, közülük kettő a főte felszakadásával keletkezett (4. ábra). 5. A Kövesváradi-sziklaodu 620 m tszf-i magasságban helyezkedik el a Ny-i oldalon. 8 m hosszú (5. ábra), bejá ratának keresztmetszete rombusz alakú. Belső részében néhány kecsketőgy alakú csepp követ láthatunk. Közelében, ugyancsak a Ny-i oldalon található 625 m tszf-i magasságban egy mini atűr átjáró: a Kövesváradi Hurok-lyuk. Kitöltéssel egyik sem rendelkezik. 182
6. A kövesváradi ó'sgerinces lelőhely 615 m tszf-i magasságban található a K-i oldalon egy elhagyatott kőfejtőben a mű úttól bevezető földút mellett jobbra. Egykori barlang maradványa; agyaggal és cseppkővel teljesen kitöltött ún. karsztzsák. Belőle a Bükk-hegység eddig ismert legősibb — alsó pleisz tocén - ősgerincesei kerültek elő (Jánossy D. 1979). A lelőhely ma sem merült ki. Leletmentésszerűen mi is gyűjtöttünk innen Ursus deningeri Reichenau csontmaradványokat. A kőfejtő közelében, 620 m tszf-i magasságban egy néhány m-es kétbejáratú üreg van. Ez a Kövesváradi-hasadék. A Kövesvárad „nagy" barlangjai a Pongor-lyuk, az 1. sz. és a 2. sz. sziklaüreg. Mind három viszonylag magasan a tető közelében található. Az alacsonyabb szintek üregei lé nyegesen kisebbek. Ez annak a következménye lehet, hogy a hegység emelkedésével ezen a helyen csökkent a vízutánpótlás. A Pongor-lyuk és a Kövesváradi 2. sz. sziklaüreg valaha Ny-ról K-felé vezethette a vizet. (Erre a járatok lejtéséből következtetünk.) Lehetséges, hogy ennek a lefolyási pályának a Balla-völgy bevágódása vethetett véget, amely az ÉNyról jövő vízfolyásokat magához vonzotta. A barlangok lepusztulása döntő részt a jégkori fagyaprózódás rovására írható, de nem elhanyagolható a kőbányászat során történt barlangcsonkolás sem. IRODALOM 1. 2.
HÍR J.: Jelentés a répáshutai Pongor-lyuk 1982. évi ásatásáról. Kézirat. Bükki Nemzeti Park, 1983. 1-12. HÍR J.: A répáshutai Pongor-lyuk ásatásának eddigi eredményei. NME Közleményei, I. Sorozat, Bányászat,
3.
JÁNOSSY D..A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. 1-207.
4.
KADlC 0.:A Kárpát-medence barlangjai. Magyarország, Csehszlovákia és Románia területén előforduló barlangok ismertetése. Kézirat. MÄFI adattár: 1575. 1952. SZÉKELY K.: A környezetvédelmi intézet barlangtani osztályának barlangnyilvántartási tendszere. Karszt és Barlang, (1982), No. 2. 101-106.
5.
CAVES OF RÉPÁSHUTA'S PONGOR-LYUK-TETŐ by ZS. HÁMORI - J.HIR Summary We found seven old spring-caves on this peak, which were mapped and identified by earlier descriptions of students of the Irinyi János Chemical Secondary Trade School of Kazincbarcika. The largest caves are near the peak, while the smaller ones are rather on lower levels. The formers form ed parts of an ancient hydrographical system entirely different from the today's system, since they directed the waters in the E -W direction, just at right angles to the today's valleys.
183
.Wm
1. ábra A Pongor-I) uk-leto keresztmetszete
o^ 0
rS°<
MOO
2. Ű'/JTO A Pongor-lyuk ahprajza
184
? < > )"
rrvMOD
i^as^sa«-^^^.
5. ű'öra A Kövesvaradi 2. sz. sziklaüreg alaprajza és hosszmetszete
0
f
2m
4. áhra A Kövesvaradi 1. sz. sziklaüreg alaprajza
185
É 5. ábra A Kövesváradi-s/iklaodu alaprajza
0
1
'
'
2 '
f
3m
m-l 400 ^^^m^m
« — *
6. Ű/;/-Ű A Kövesváradi-s/iklaodu hossz
HÖHLEN AM PONGOR BOHR-GIPFEL. RÉPÉSHUTA von ZS. HÁMORI
J. IIR
Z usam m ent'assu ng An diesem Gipfel findet man sieben alte Brunnenhohlen, die die Studenten von der Chemi sche Mittelschule Irinyi Janos. Karincbarcik;1 kartiert und mit der früheren Beschreibungen identi fiziert wurden. Die größten Bohrungen sind in der Nahe des Gipfels, die kleineren am meistens an den niedrigeren Etage. Die gröberen Bohren bilden einen Teil von einem uralten hydrographischen Systenm was damals ganz anders war als das heutiges, weil damals das Wasser in O W Richtung ge leitet worden war. d. h. genau senkrecht an der heutigen Taler.
186
:
ПЕЩЕРА ПОНГОР В РЕПАШХУТЕ Ж. ХАМОРИ - Й. ХИР Резюме На данной горе находятся семь старых рудниковых пещеры, топографизация и разра ботка которых проведена студентами техникума химической промышленности им. Я. Ириньи г. Казинцбарцика. Наиболее дыра находятся в близи верхней части, а меньшие преиму щественно на низших частях. Прешние доставили часть очень различного от сегодняшнего гидрографической конструкции, потому что в В-Зап. направлении - как раз горизонтально на сегодняшние долины - проводили воду.
187
