Demeter Gábor. A Balkán felosztására vonatkozó elképzelések a XIX. sz. második felétl 1913-ig

Demeter Gábor A Balkán felosztására vonatkozó elképzelések a XIX. sz. második felét l 1913-ig

!" # &



%$# '% &

( &

%

( & && '

%

)

' & ' & %

& &

% (

%

(

%#

# ' &

$

# % % * ,

%# #'

# % % + ,

%# # # %

& #

1

-

'

.

Az orosz tervezetre jó példa Kapnyiszt memoranduma, vagy Muravjov és Gorloff 1899-es elképzelése, és az 1912-es orosz javaslat. Közös osztrák-magyar és orosz felosztási tervként lehet értékelni az 1881-es orosz-osztrák-magyar megállapodást, az 1897-es Goluchowski-Muravjov paktumot megel z memorandum-áradatot, Beck, Aerenthal, Goluchowski tervezeteit, melyek a Balkánt az osztrák-magyar és az orosz fél érdekszférájába sorolták be. Az olasz tervezetekre példa Dandolo, Greppi, Nigra és Garibaldi elképzelése. 2 Report of the International Commission to inquire inte the causes and conduct of the Balkan Wars. Ed.: Redlich, J. Godart, J.) Washington D.C. 1914. p. 38. közli Dehn térképét. Ebbe a csoportba tartozik az els Balkán Szövetség tervezete, Milovanovi szerb és Gesov bolgár miniszterelnök

&%

# /

%

& ! (

0 & 1 6 &

' & # '% && 27 8 9

2& . # < * #%

; # % = =

#

% B ' #& / 27 # %&

@# $

> 6

<

: < 1 & & E

( 2 34

%#

& <

!

5"

%# : %

6 &

& & %#

(

# 8

= 96 # 34( > #' ? (@# & # 2 %( <# 6 #% % & # %A # / 6 < & 2 @ ' % % 0 C D % '% & # % 2&

javaslata, az 1912-es szerb-bolgár megegyezés, az 1913-as szerb-görög megállapodás propagálta határok, valamint az 1876-os szerb tervezet, és Lahovary román követ 1913-as javaslata, stb. 3 Ide tartoznak Kállay Benjámin tárgyalásai Jovan Risti csel, Ferdinánd bolgár király javaslata Szerbia felosztására 1913-ban, a görögök angoloknak tett javaslata 1907-ben a szlávok kizárására az Égei-tengerr l, a Monarchia 1913-as javaslata, hogy a szerbek az adriai kiköt feladásáért cserébe megkapják a Vardar-völgyet Szalonikivel. Akárcsak a felosztási tervezetek esetében, a szövetségi rendszerek kiépítésénél is megfigyelhet ez a hármas csoportosítás. Az 1897-es és 1904-es szerbbolgár szövetségi szerz dés egyértelm en a balkáni államok kezdeményezésére jött létre, mondhatni az 1897-es egészen a Goluchowski-Muravjov paktum ellenére született, az 1904-es pedig a politikai fordulaton átesett és az oroszok távol-keleti veresége miatt támogató nélkül maradt szerbek „életbiztosítása” volt a Monarchiával szemben. S bár az 1912-es megállapodás tartalmilag alig hozott újat, mégis az akkori megegyezés alapvet en az orosz fél közbenjárásának köszönhet , még ha a céljait tekintve végül nem is az orosz érdekeknek megfelel en alakult. 4 Így például 1895-ig f leg osztrák-magyar és szerb terveket mutatunk be, 1895-1898 között oroszosztrák-magyar és ritkábban német tervek kapnak nagyobb jelent séget, 1903 után pedig ezek mellett megjelennek nagy számban a balkáni államok saját elképzelései, 1908 után pedig a nagyhatalmi blokkok törekvéseit megjelenít szövetségi tervek is.

. =

=

9 > && <

#

5"A(

>

F 63 %

&

' &

&

#

'

(

&

%

% %

#

%

0 #

' $

% %

$ &

% 0 9 5 ( &# ' #< = F # & '

&

@ & E @

&

!4(

4

>

@

% %

& &

> #

'% # '% 5 /(

,

&

& 2>

6! @

G ' & %#

&

%

&

' *&

'

% 2< ' > #' ?

6 #

!" #

H # & %# 5

;#

E

5

Azaz az integrációs kísérletek ekkor még háttérbe kerültek. (Vannak szerz k, akik a Balkán fejl désének célját „végét” az integráció megjelenésében látják, amit természetes folyamatnak tekintenek. Pl. Stavrianos, L.: The Balkan Federation c. munkája). 6 Jeszenszky Géza már rámutatott arra, hogy a publicisztika milyen fontos szerepet játszott egyes országok politikai megítélésében, és a lapok tudósítói élénk szerepet játszottak egyes politikai szövetségek születésében. 7 Érdekes ugyanakkor, hogy Garibaldi 1873-ban megfogalmazott politikai végrendelete felt n egyezést mutat a kés bbi Párizs környéki békék szülte helyzettel, míg Syda off nyilvánosság elé bocsátott terve igen hasonlít Beck vezérkari f nök titkosított tervezetére – hatásukat tehát nem szabad lebecsülni. 8 Összesen 31 felosztási tervet vizsgáltunk meg 1856 és 1914 között. Az id rendet vizsgálva megállapítható, hogy felosztási tervek szinte állandóan, nemcsak a nagy válságok idején születtek, és eloszlásuk is egyenletesebb, mint amire el zetesen számítottunk. Ezek közül kisállamok által, a nagyhatalmak kizárásával született meg 12, kisállamok által, a nagyhatalmak bevonásával további kett , a nagyhatalmak egymás között a Balkánt öt ízben osztották fel, a kisállamok közötti felosztásra 13 alkalommal születtek különböz tervek. A Monarchia 8, a szerbek 7, az olaszok 6, a bolgárok és oroszok 5-5, a görögök 4, a románok 3 elképzelését vizsgáltuk meg, emellett 1-1 angol, német és francia tervet elemeztünk. 9 Djuvara, T. G.: Cents projects de partage de la Turquie. Paris, 1914. Néhány szóban érdemes megemlékezni a korábbi tervekr l is. A krími háború el estéjén, az orosz-török háború idején sokan

úgy vélték, a nagyhatalmaknak nem szabad beavatkozni a háború menetébe, azaz hagyni kell, hogy a törökök megsemmisít vereséget szenvedjenek. Ezt a felfogást természetesen nem osztották a nagyhatalmak vezet diplomatái, de ett l függetlenül napvilágot láthattak olyan elképzelések, mint Dandolóé. A szerz szerint a török teljes ki zése után létre kell hozni egy szerb királyságot Montenegró, Bosznia-Hercegovina és a Szandzsák részvételével, továbbá egy – leginkább a San Stefanó-i Bulgáriára hasonlító bolgár államot, mely azonban Albániára, Janinára és az Adriaitengerre is kiterjed. A görögök csak Thesszáliát és Szalonikit kapják meg, Románia függetlenné válik, az európai Törökország határa az Ergenénél (Enosz-Midia vonal) húzódna. A görög szigetvilág pedig önálló államot alkotna. (Quelques mots sur la question d’Orient en 1853. Corfou, 1853.. In: Djuvara, T. G.: Cents projects de partage de la Turquie. p. 403.) A francia Bonneau 1860as tervezete azok közé tartozik, melyek egy semleges, nemzetközivé nyilvánított Konstantinápoly mellett egy nagy szláv állam létrehozását tervezik. Ezen túl Oroszország megkapja Arméniát, Belgium Ciprust, Piemont pedig Rhodoszt. Kréta, Macedónia, Thesszália és Albánia Görögországé lesz. A tervezetnek valódi politikai háttere nem volt, de egybevágott az I. Balkán Szövetség elképzeléseivel (Bonneau, A.: Les turcs et les nationalités, Paris, Dentu, 1860. In: Djuvara, p. 404.) Pitzipios chioszi görög publicista tervezete ugyanebb l az id b l való. (La Question d’Orient en 1860 ou la grande crise de l’Empire Byzantin. Paris, 1860. In: Djuvara, p. 405.) Konstantinápoly itt is szabad város a nagyhatalmak felügyelete alatt. Moldva és Havasalföld egy „dák államban” egyesül, a nagy szláv állam tartalmazza Montenegrót, Szerbiát, Bulgáriát, Boszniát és Hercegovinát. A görög állam magában foglalná Thráciát, Macedóniát, Epiruszt, Thesszáliát, Albániát és Görögországot. A görög szigetvilág külön államot képviselne, miképp Kis-Ázsia jónok lakta része is függetlenné válna. A szerz egyébként az ázsiai Törökországot is feldarabolná. A szintén görög Rattosz tervezete is 1860-ból való: nála azonban külön állam Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Bulgária-Rumélia. Görögország az el bbiekhez képest nem kapja meg Thráciát A szerb Stefanovi egészen másképp képzelte el a félsziget rendjét: (Slaves et Grecs devant l’Europe. Paris, Dentu,. In: Djuvara, p. 409.) Egy görög-szláv konföderációra tett javaslatot, melynek vezet i és elnöke az orosz cárt képviselik. Ezen túlmen en a görög rész Görögországból, Thesszáliából, Thráciából, a szigetekb l, Krétából, Bith niából, L diából, Káriából és M riából állna, amely 6 küldöttet állít ki a konföderációt irányító nagytanácsba. A szerb királyság a szerb területekb l, továbbá Boszniából és a Szandzsákból állna 2 küldöttel. A dalmát királyság része Dalmácia, Hercegovina, uralkodója a montenegrói fejedelem. Albánián egy orosz herceg uralkodna, 2 küldöttet küldve a nagytanácsba. Románia szintén. A Balkán-hegységr l a Dunáig terjed Bulgárián egy orosz herceg uralkodik. A birodalom többi része sem ússza meg nála felosztás nélkül. Ezek a szerz k f leg publicisták, kevés politikai befolyással rendelkez , de a közvélemény szemében népszer emberek voltak, akik ugyanakkor álláspontjuk hirdetésével jó szolgálatot tettek egyes politikai csoportosulásoknak – mint például a fenti oroszbarát terv esetében is. Nigra olasz diplomata 1866-os tervezete csak érintette a Balkánt. Az olasz és a német egység létrejöttét kívánta békés úton meggyorsítani. Számára a központi kérdést Velence megszerzése jelentette, ami miatt viszont a két román fejedelemséggel kívánta kompenzálni a Monarchiát. Ez viszont az oroszok balkáni pozícióit er teljesen gyengítette volna, ezért viszonzásképpen felajánlotta nekik Galíciát. Így azonban az osztrákok megint vesztettek volna egy tartományt, ket azért Sziléziával kívánta kompenzálni, ami kell kárpótlást jelentett volna az iparosodott Velence elvesztéséért. A poroszok cserébe szabad kezet kaptak volna a német egység létrehozásában, mindezt úgy, hogy a franciák se ellenezzék. Nigra tárgyalásokat folytatott Lamarmorával, de a terv bonyolultsága és a résztvev k tiltakozása miatt kivitelezhetetlen volt (Djuvara, pp. 411-418.). Az els Balkán Szövetség területi kérdéseire két megoldás is született: az els verzióban, 1861-ben, Görögország és Szerbia a Balkánhegység mentén osztotta fel a Balkánt, a másodikban (1867) Szerbia csak Bosznia-Hercegovinát, Görögország Epiroszt és Thesszáliát kapná.

7

' !/(

<

0# %& : & ='

& ;

. 8

&

> G

'

? (I

.# ' (

&

:

J '%

:

>

"<

%

' (

@ ' %

*

0&

&

< : ' @ ' %

8#

#

+ :

&

H < & & % % # K> && %

&

$# !/( % % '% >

: *

; %

8 # '% 1#

I '

@

& !3( '

# @

%

I

# :

&

=

@

%

0 &

-

%

%

E

& !3( !4(

&

# '% ' &

% = && M @ C

# : '

L =

8 9 $

' $ I = '%

%

<

(I '

#

#

/

D 1 10

'

%

2*

6' E &

(

A

$

U ., pp. 418-419. U ., p. 421. 12 L’Orient devant l’alliance de la paix ou la Russie á Constantinople. Paris, Dentu, 1875. In: Djuvara, p. 422. 13 Haus- Hof- und Staatsarchiv (Bécs) (HHStA) Belgrad, Konsulat, XXXVIII. Wrede an Andrássy, 1876. jún. 19./júl.1., No. 101. és Arhiv Istoriskog Instituta (Belgrád) (AII), Ristic iratai, 18/170. Továbbá a szkupstinában elhangzott javaslatokat (Sava Grui ) lásd: Arhiv Srbije P.O. k. 73 br. 303. Risti , 1876 augusztusában ismeretlen személynek. A dokumentumot citálja Terzi , S.: Jovan Risti i „zavetna misao”. Istoriski asopis, Belgrád, XXXIV. 1987. pp. 285-286. valamint lásd: Risti , J.: Diplomatska istorija Srbije 1875-1878. I. Beograd, 1896-1898. pp. 122-123. Az elképzelés tulajdonképpen Garašanin nyomdokain halad. A szerbek végül csak Niš és Novi Pazar felé indítottak támadást, Bosznia felé nem. 14 Iztok, 1876. jún. 30./júl. 12., júl. 2./14. In: MacKenzie, D.: Jovan Risti and Russia, 1868-1880. I. East European Quarterly, XXXVI. No. 4. p. 398. 11

( -"N$ -( =

( @ %

I '

< '

# % 3 I

&

# %

$#

% ! (

&# O

#

% <

#&

(

= $% *

*

4 ( 4

!"

'

( &&

I (I ' = 7

Q <

# '% '

' @ =

M

@

8 9 8 9 =

J @

'

@ %

'

#

= !

*

%

= (

( &

Q ' %

P ' $# 0

M : % I

& % L

#

$ = <

' #

* 7 = +

@

@

< > # % =

<

# ' & *

<

<

+ E

!4( 8 9

15

!4 $

& '

@

&

H

=

&'

@ !!(

& (I ' 5

0

' # &

&

AII. Risti , 18/515. Vidovi Risti nek. Ekmeci , M.: Ustanak u Bosni 1875-1878. Sarajevo, 1960. pp. 236-238. 16 Milojkovi -Djuri , J.: Benjamin Kállay: Consul and historian in Serbia from 1868 to 1875. East European Quarterly, XXXVI. No. 4. 2003. január, p. 426. 17 Radeni , A. (ed.): Dnevnik Benjamina Kalaja 1868-1875, Beograd-Novi Sad: Istorijski institutInstitut za Istoriju Vojvodine, Novi Sad, 1976. pp. 348-349. Hasonlóképpen a Testa báró által írt európai brosúrákon is az terjedt, hogy, Szerbia megkapja Ništ és Boszniát, Montenegró pedig Hercegovinát. Romániának függetlenné kell válnia, esetlegesen a Balkán-hegységig terjed Bulgáriát is annektálva, és egy nagy Görögországot kell létrehozni, mely nem lesz Oroszország játékszere. Djuvara, p. 426. 18 MOL. Kállay Béni iratai. 33. k. Belgrádi napló 19 Wertheimer E.: Gróf Andrássy Gyula élete és kora. II. Bp. 1913. 409. p. A reichstadti találkozón kimondták, hogy török gy zelem esetén a status quo tartandó fenn, a balkáni államok gy zelme

! ( @ % # % > R = % % @

# = (# % 7

< = %# % S%

(<#

& 7 ( #% %

-"

7 ! ( $#

7

(<#

(= #

( <

#%&

( C

%

"

# D--

& ! ( # (

& I ' T& % -/ #& & @ ' < (I '

5" (

= !

$ @

& 5!(

-

&& %

I '

%

@ T% <# *

( '

'

0 (

(

* (8# @ ' %

( < *

(8#

&

0 (

@

, '

= H

(

<# : '

&% $ &

#

&

esetén egy nagy délszláv állam létrejötte elkerülend . Görögország megkapja Thesszáliát, Krétát, a Monarchia Bosznia-Hercegovinát és létrejön egy autonóm Bulgária (Kelet-Ruméliát beleértve). 20 Diószegi, I.: Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanó-i béke után (1878-1879). Értekezések a történeti tudományok köréb l. Új sorozat. 23. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961. 32. p. Különösen igaz volt ez az els Balkán Szövetség terveinek ismeretében, melyben Szerbia BoszniaHercegovinát és a Balkán-hegységt l északra lév térséget követelte magának, Görögország pedig Thesszáliát és Dél-Epiroszt. Részletesen lásd, Jelavich, B.: A Balkán története, Bp. Osiris, 1999. pp. 293-295. 21 Diószegi, I., 23. p. 22 HHStA. Wien, Min. des Aussern, Polit. Archiv. VIII. England. Fasc. 170. MOL. Filmtár, W. 38. doboz. 23 Pribram, A. F.: Die politischen Geheimverträge Österreich-Ungarns 1879-1914 nach den Akten des Wiener Staatsarchivs. Band I. Wien-Leipzig, 1920. p. 14. OrStA. Polit. Arch. Sammlung der geheimen Vertragsurkunden. N.11. Geheimakten. IV. 62. „Autriche-Hongrie se reserve de s’annexer ces deux provinces au moment qu’elle jugera opportun.” „Les trois puissances ne s’opposeront pas a la reunion eventuelle de la Bulgarie et de la Roumelie Orientale dans le limites territoriales qui leur sont assignées par le traite de Berlin.” És „Les trois puissances sont d’accord pour envisager l’eventualité d’une occupation soit de la Roumelie Orientale soit des Balcans comme pleine de perils pour le paix generale.”

-A

@ $ (

'

% $

&' &

( #

% % $

@ 5 -(

& & ' =

% @

'

%

B ( 53(

<

% ; 7 ? < : : J & 1 $ * & G ' = P 0 & P ( : & * @ ' & = @ ' % -3 0 = 5"/( @ ' C D % -4 5!( ( C # U# D & > #' ? (@# $ < & ' 54( 53( % & @ ' B ' % & -! &' = & E ( # ' &'%# < $ @ ' & '% # % V & &

24

U . OrStA. Polit. Arch. Sammlung der geheimen Vertragsurkunden, N. 12. Geheimakten, V. 2.b. „Si pour suite d’un concours d’événenements dont le développement n’est pas a prevoir aujourd’hui la Serbie etait en mesuve de faire des acquisitions territoriales dans la direction de ses frontieres meridionales (á l’exception du Sanjak de Novibazar) l’Autriche-Hongrie ne s’y opposera pas et s’emploiera auprés des autres puissances afin de les gagner á une attitude favorable pour la Serbie.” Az 1881-es szerb-osztrák-magyar megállapodást alapul véve – de annak konkrétumait nem ismerve - 1885-ben a szerb Mathias Ban dolgozta ki a Balkán reformjára vonatkozó tervezetét a régi patriarchátusok rekonstrukciójára építve elképzelését. E szerint Bosznia-Hercegovina, Montenegró, a Szandzsák és Közép-Macedónia Stippel és Melnikkel, továbbá Bulgáriából Vidin, Kjusztendil, Dupnica és Trn Szerbiához kerül. Bulgária elveszti ugyan Vidint és Szófiától délre fekv területeit, de megkapja Kelet-Ruméliát és Pomákföldet, viszont Törökország szuzerenitása alatt marad. Görögország megkapja Epiroszt Valonáig, Dél-Macedóniát és Thrákiát. Ohrid környéke és az albán területek alkotnák a félsziget negyedik entitását (In: Djuvara). Jól látszik, hogy a szerbek nem mondtak le Bosznia-Hercegovina megszerzésér l és Bulgáriában vetélytársat látva igyekeztek az államot életképtelenné tenni. A Kelet-Rumélia annexióját követ szerb-bolgár háború eredménye igazolta a szerbek félelmeit egy er s Bulgáriától. 25 Djuvara, p. 430. 26 Lásd: Wiener Staatsarchiv, Geheimakten XXXIII/31. No. 21. és No. 27. Az iratokat közölte a The Slavonic and East European Review, Walters, E.: The Serbo-Bulgarian treaty of 19. February, 1897. 1949. No. 70. pp. 493-499. 27 Sztambulov felajánlotta a Portának Bulgária és Törökország perszonálunióját is.

& @ E

&

I

' '

< (& > #' ?

& <

5 A( @

5 /(

Q : > #' ?

@ # %& #

'

&

'

J

0 I

+* @

' & & @ ' % # '%

'%

=

E

<

=

'

# '

' &

53( #

(I '

-

> #' ? && T

I #

=%

E &

) % @

=

'

& '%

@ %

%

'

# %& #

&

0

'

#& $ %@ ' %

&

= @

: & '% @

'% %

'

8 # < &%

E & 7

,

' $ #

5 -(

0

@

T% # 0

28

# '

# <

' = &

& T%

% '

E

' @

'

Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXIII./39. A forrást közli, Walters, E.: Austro-Russian relations under Goluchowski 1895-1906. I. The Slavonic and East European Review (SEER), 1952. No. 76. pp. 213-227.

# = @

@

' @ ' %

;

& 0 $ < ' < (I '

T% ' $

' &

CL# @

&

D

'

=

H

> '

> ' @

> #' ? 8 # ##

&

:

> #' R ( 7 & @ ' % <

@

0

'

&

= :

'%

# (=

% 0

'

&

&

Q11 ' '% &

=

-5

@

> #' ?

$= *

E 5 /(

,

&& *

@ ' % /" ' %

@

'

> #' ?

%C

29

'

& & = # # (D $ $

54( ''

# U# ( %

% ' $ * %, % J

, % H ' &

<#

&

$ # ' # &#

&

(

< ' %

> & <# @

& 0 0 /

@

'

& %

54 &

$ /"(

#

U ., pp. 213-217. Uo. 31 Erre a korszakra vonatkozóan lásd Palotás E.: A Balkán-kérdés az osztrák-magyar és az orosz diplomáciában a XIX. század végén cím forrásban gazdag, elemz munkáját. Bp. Akadémiai Kiadó, 1972. 233. p. 30

C

'

! !" (

) * D/-

+ & #

< 0

//

#

@

@

@ C

J #

'

'D

' % 2< '

%6 0 J

:

& " #

(, ) .

"

& (/

) * & (# ( +( %

! (

!

! + & (

@

' & %

I

J

H

@ C # %& % @ @ %

> #' ? <'

+ *

' &'%

> #' ? * & <#

<' % $ 32

@ @ @

(

/3

#

< '

) D/A <

(! %

& #

'

& <'

> #' ? ' ' D ' '

# &

( *

'

(

(! (! &

# *

$ B&& '% C

"

53(

@

'

$

#

= # =

>

Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXII./481.a. A forrást közli, Walters, E.: Austro-Russian relations under Goluchowski 1895-1906. I. The Slavonic and East European Review, 1952. No. 76. p. 223. 33 Uo. p. 222. 34 Uo., pp. 226-227. 35 HHStA PA I/474. Beiträge zur Klarstellung der bei einer etweigen Aenderung des status quo auf der Balkan-Halbinsel in Betracht zu ziehenden Verhältnisse. Részletesen lásd: Palotás E., i.m. 220222. pp.

<' 0 = &% #

%' ' L J & % = < (I ' % @ %& = # @ ' % # % & $ @ % & '% # & @ ' % <' ' % # % * (8#

& *

( @ 6@ ' % @ ' % = @ ' % % 1@8J

&

S

% @ ' % & '% *

<' *&

< ( && '

6

'

(

C

D 0 & && *& $

J @

#

= $ ' % '

J

% 0

@ ' % @

I

% #'

/4 +

& &

@

B ( 2;

#

2 5 @ & '

=

8

:

&&

#

@

0

'

=

% && (

(

<#

Q

&

'%

B ( *& # '% 5! & :

#

36

$

&# 5(

@ ' 0

Kapnyiszt Muravjovu. Vienna, 1897. márc. 23. AB . Sekretnogo arhiva. Op. 467. d. Nr. 156/161. illetve Grosse Politik der Europaischen Kabinette. XII/I. Nr. 3118.

# #

<' & & % %

> #' ?

/!

&

@ ' % / @ ' % ' 5 -( 5 / @ ' <

E $ #%

> #' ? &' + '% % % < (I ' &

7

&

# ' ;#

@

=

&

PR

&

$ 1&

& Q

W @ ; =

*

:

# ' $ (

& (8# ' # (=#

<# = # = ; &

& @ ' % @ '

@ &

I '

%

#

0 (Q

@ B ( # L

*

K <# ' % (

$

#% * . '

% & $

(

@ @ B (

(

%( <#

' < ' ' ( %

(

& &

%

; (

'

T% G @

% $ & # %

( ;

(

%

# A" ( = =

< '

/5

<#

37

1&

=

%

%

$% ' @ ' % <#

#&

%

% % L

$ 5!(

(

% (

% = # (%

Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXII./481. b. A dokumentumok teljes szövegét közli: Walters, E.: Austro-Russian relations under Goluchowski 1895-1906. II. The Slavonic and East European Review, 1953. No. 77. p. 517. 38 Uo., p. 518. 39 Uo., p. 519. Nagyon hasonlít az 1913-as végleges rendezéshez a tervezet, ami azt jelenti, kés bb is tanulmányozták. 40 Wiener Staatsarchiv, Geheimakten, XXXIII./481.c. in.: U . pp. 523-525.

@

'

2 J

6

( # B&&

% #' < * @

& '

%

@

'

:

I

& * *

'

P XD ' &

?

'

&

@ ' % I

@

$ 5 -( 5 /(

= F C=

%

A

@

<'

&

'

= @ % = % @ ' % # # & ' = @ % % & 7 S # % & * & $% @ ' > & A& & ( & # % # 7 # = F # & C ' I

<

(

( 5 -( # D

<'

@

'

'% 5!(

> #' ? (@# & # E # 55

&&

# @

'

<

@

'

' %

#

&& (

*

$ ;#

(

I

41

# (

#

& '

& > '

( @# J

&

7

&& H G ' &

@ 7 '%

E &

.

@

Abschrift. Polit. Arch. Geheimakten, XXXII. C. 10. Liechtenstein titkos jelentése. In.: Pribram, A. F., p. 80. „La partie comprise entre Janina au midi et le lac de Scutari au nord avec un développement suffisant du coté de l’est formera un état indépendant sous le nom de principauté d’Albanie á l’exclusion de toute domination étrangére.” 42 Syda off, B., von.: Ein Mahnwort an Europa in zwölfter Stunde. Berlin und Leipzig, 1898, pp. 471. és Djuvara, pp. 431-433.

@#

A/

'( 7

@

'

#

<

0

= '

& '

#

@

'

AA

I # @ =

% <

&

#

> *

% < ; & # 5"/( (

& &

0 (I ' H

= & 7 (

55( $ < & # > ' ; ( @ ' % H @

A3

&

# %

5"A( :

#

# %&

'% @ ' % & @ ' % @ ' %

+ :

'

= # =

=

= @

* %

& *

%

' % E

=

A4

: #&

5 (

@ ' % @ ' % # %

#% A!

43

#%

$% 0&

%

Muraviev: „Russland würde Galizien nehmen, Deutschland die deutschen Provinzen – was geschicht mit den Cechen? – und Ungarn bliebe der Dinastie Habsburg. Frankreich würde aber angesichts der so grossen Gebiets- und Machtweiterung Deutschland’s als Compensation Lothringen zurück erhalten und in Metz würde die Festung geschlieft.” Wiener Staatsarchiv, Geheimakten XXXIII/20. Konstantin Dumba an Kajetán Mérey, 1899. nov. 11. A források teljes szövegét közli: Walters, E.: Franco-Russian discussions on the partition of Austria-Hungary, 1899. The Slavonic and Eastern European Review, (SEER) 1949. No. 70. pp. 184-197. 44 „Az elmúlt tíz évben nem találtam elég komoly indokot arra, hogy a Habsburg Monarchia miért is ne foglalhatná el az t megillet helyet az európai közösségben. Bels krízisei inkább a növekedésb l fakadnak, mint a hanyatlásból” – írja a Seton-Watsonhoz fogható kaliber publicista, Wickham Steed, The Hapsburg Monarchy (1913) cím munkájának el szavában. 45 Djuvara, p. 433. 46 U ., pp. 434-435. 47 Lásd: Wiener Staatsarchiv, Geheimakten XXXIII/31. No. 21. és No. 27. Az iratokat közölte a SEER, Walters, E.: The Serbo-Bulgarian treaty of 19. February, 1897. pp. 493-499. A berlini

#

0 %

5 ( '

,

5!( 5"4(

5"!(

#

(

#

:

( 0

C0

& &

" ) /

5

1% '

2

34

6 +

7 (

& )

6 5 6

- & DA <# # #

>

) # " 6 % " ' J =

0

$ &

5"5 #

1

#

%( <

=

: @ @

H

%(

:

' @

'

#%

A5

' (

@

-& & "

( > = 5 /(

<

(

' % * % %# &

' ' <

& B Q

@ & '% (@ ' % '

9 & #% ( (

$

=

szerz dés 24. cikkelye ugyanis kimondta, hogy a nagyhatalmak közbenjárhatnak a török-görög határ módosítása érdekében. A Berlini Kongresszuson a hatalmak a Kalamasz-Szalamürosz vonalat húzták meg, azaz nagyjából a Korfu déli részénél húzódó szélességi kör mentén haladt a határ Thesszália északi részéig. A törökök azonban tiltakoztak ez ellen, így 1882-ben végül sokkal délebbre, az Artai-öbölnél húzták meg a határt. 48 Dakin, D.: The Greek proposal for the alliance with France and Great Britain, June-July 1907. In: Balkan Studies, 1962, Nr.1. pp. 43-60. 49 Vosztocsnij voprosz vo vnyesnyej polityike Roszszii konyec 18 – nacsalo 20, v. Moszkva, 1978. pp. 340-343.

5 -(

( &

#

@ ' %

# Y ( & @ ' % & @ ' % #

M

%

= % )

&

& #

Y & & % >

& ' #

'

*

*

(

3"

&

& E

& I ' < ( 0

# 8

: 0

0 & @ ' %

$

=

# && < @ '

' ' 0 #% M

# PR

&

3

Q J

= P @ ' %

3/

Q 50

# 9

E %

# & <

I '

=

@

(

$ #

= @

%

3-

' #

(

5 =

=

#' @

: % # #

&

' % 7

' &

# #

-4(

@

@ & < '% %

=

' '

@ ' % @ '

=

Hering, G.: Die serbisch-bulgarischen Beziehungen am Vorabend und Während der Balkankriege I. Balkan Studies, 1962. Nr.2. p. 313. 51 Guéchoff, I. E.: L’Alliance Balkanique, London, 1915. p. 27. „Si, en meme temps que la liquidation de la Turquie, la désagrégation de l’Autriche-Hongrie pouvait survenir, la solution serait grandement simplifiée: la Serbie obtiendrait la Bosnie et l’Herzégovine, comme la Roumanie obtiendrait la Transylvanie, et nous n’aurions pas á redouter une intervention de la Roumanie dans notre guerre avec la Turquie.” 52 Bogitschewitsch, M.: Die Auswartige Politik Serbiens. Berlin, 1929. Telegram Nr. 163. 1912.01.26. Stefanovi ezredes Pétervárról a hadügyminiszternek 53 Dakin, D.: The diplomacy of the Great Powers and the Balkan States, 1908-1914. Balkan Studies, 1962. Nr.2 pp. 355-356.

% ( % &

@

%

# @ ' %

% , Q

,

+ $ &

= # & @

Z =

; 5 /

' J <#

= =

* # (

#

$

@

( '#

:

&

3A

'

#% &

# , #

$ % < #

# "

% <#

% # =

5 /

# -A( '

$

%

&%

* 9 + :3 1# ++ 2 & #

+

$ @

5 # & = % < =

&% 33

8

(

=

' &

P

< 2$ # 4( 6 / @ '' % C# ' 8 5 # + 8 @ '

$ 8 ! D34 0

54 Nemzetközi szerz dések IV. A világpolitika szerz dései. Szerk.: Horváth Jen . Bp., 1922. 239241. pp 55 , (Centralen D rzhaven Istoricheski Arhiv, Sofija) 568. k. o . 1. a.e. 796. .4. „Rum nite misljat, che i S rbija triabva da vzeme uchastie v taja otst pka, kato otst pi tja pak Pirot na B lgarija.” 56 , 176 k. o .2. a.e. 1369. . 219. „Popitah go kak bi poglednala Avstrija ako B lgarija obeshtae da dade na Rom nija chast ne ot b lgarska, a samo ot s rbska territorija i to, razbira se, samo v sluchaj ako imame vojna s S rbija i B lgarija pobedi. Toj otgovori, che Avstro-Ungarija njama nishto protiv podobna spogodba, i B lgarija mozhe da vleze v prigovori s Rum nija v rhu tazi baza.”

=

'

<#

8 #

&% '

#

<# %

0 8

&%

'

& $

#

&

'% &

% . &

# %

4(

& * J

&

P ' -

& # 5 / $ #- ( Q

( $#

%

$ #

<

,

9&

= 3!

: (<#

7

& % @

@ ' %

& &# :

& '% 7

(<#

# @

' ( *

= =

0& , $

B ( & C*

% # 3 = '

& *

' D(

" %

&

& & & D 4" 57

' 1: %

% 35 '% C:* && (

0 ;

:*

& ; !

5 /

# 4(

! & * +

2

8 2 # -5( 6$ * & ' ' 8 +

Bogitschewitsch, M., Nr. 316, Nr. 355. Cassavetti, D. J.: Hellas and the Balkan Wars, 1914. pp. 314-316. 59 , 176 k. o .2. a.e. 1369. . 140. 1913. május 20. (június 2.): „P rvija Chernogorski delegat, kato njama kurazh da se oplache protiv s rbite, predlaga da se sporazumeem vsichkite Balkanski D rzhavi da podelim Albanija, kato nam predlaga Berat, eventualno Valona. Otgovorih, shte chakam inicijativata ot s rbite i g rcite.” 60 , 176 k. o .2. a.e. 1369. . 53. „Za sega nas ni interesuva povedenieto na S rbija, a v po-dalechno b deshte, s dbata na Albanija, ako tja se otkazhe ne zhiznenosposobna. V p rvija 58

@ %

5 / $ # -5( 8

4

#

$

<

#% $#

(

@

G &

= #%

G !

6 '

6 D4/ I

2G

6

& :* 5 " + ! "

5 /

G

'

L $ < !

9 ' % #

+ &

$ # -!(

#

55 ) + 8 D 4A L$ # - (

& > %

& 8 % 5 /( =

'

@

8 '

@ &'

&

'

43

$

G

( >

=

#

=

%

% &

4-

' =>=? 5 G +C# +

%

G

@

#

$

? !

$

?

&& +;) % ' :-

5 -(

:

' :

&

(

:

<# ,@

) ,

'

# Q

sluchaj, ako S rbija pot pche dogovora i ni napadne, i v rezultat, B lgarija poluchi po-izgodna granica sprjamo neja, kakto i v vtorija sluchaj, ako B lgarija izleze na Adriaticheskoto more, spored moeto mnenie, mozhe da se obeshtae na Rum nija kompensacija, kato se gleda, shtoto v p rvija sluchaj da obhvashta samo s rbska teritorija…” 61 , 176 k. o .2. a.e. 1369. . 127. „A dönt bíráskodás (Oroszországé) komolyan kárt okozhat nekünk. Ma az orosz követ nyíltan kifejtette helyeslését Paši kijelentését illet en és azt mondta, hogy mindig talál majd lehet séget, hogy eleget tegyen a szerb-görög kívánságnak, a közös határt illet en, amelyet én úgy értelmezek, hogy le kell mondanunk az Ohridi-tóról és a t le keletre fekv területr l” – tudósított Misev nagykövet 1913. május 18-án (június 1-én) Athénból. „…che arbitrazha samo na Russija seriozno shte ni oshteti. Dnes Ruskija p lnomoshten minist r otkrito se izrazi udobritelno za deklaraciite na Pashicha, i kaza, che vse shte nameri v zmozhnost da se udovletvori gr cko-s rbskoto silno zhelanie za obshti granici, koeto oznachava da se otkazhem ot Ohridskoto ezero i goljama chast ot teritorijata na iztok ot tova ezero.” 62 Österreich-Ungarns Aussenpolitik (Ö-U. A.). Hrsg.: Srbik-Bittner-Pribram-Übersberger. Wien, 1930. Bd. VI. Nr. 7837. 63 In: Albertini, L.: The Origins of the War 1914, I. H. n. 1952. p. 460. és Ö-U. A. VI. Nr. 7838 64 Ö-U. A. VI. Nr. 8074. 65 Ö-U. A. VI. Nr. 7937, 7964.

= # (Q $ = # > $

@

<#

%

= # &

44

B (

&

;

'

' %



%$&

4!

# '

' (< =

7 # 5 3

'

' %

'

= #

# 4( % &

&

4

0

'% =

>

& 5 A(

&

'% $

1 &

@ <#

@

' &

P 9 Q

> :

. %

T # &

= 5 3( &

Q

#

5 3 & = # - ( #

@

*

&

# '# * !" (

' 66

'%

% #

5 3 '

"" Q

&

45

# -A( & * (V

-3

@

> = @

' 0 &

; J

+ <# 0

5 /( $

Q (@ (

( '

Bogitschevitsch, M., Nr. 357. 1913. augusztus 2. Nem szabad a végeredményb l kiindulni, vagyis nem feltétlenül igaz az állítás, hogy ha a bolgárok elfogadják a cár dönt bíráskodását Pétervárott, akkor ugyanilyen kis területet kapnak. 67 A látszat ellenére a döntést a szövetségesek és nem a nagyhatalmak hozták meg! 68 Boeckh, K.: Von den Balkankriegen zum ersten Weltkrieg. Kleinstaatenpolitik und etnische Selbstbestimmung auf dem Balkan. München, 1995. pp. 70-72. 69 Horváth J.: 150. p. és Ilcsev, I.: B lgarija i antantata prez p rvata svetovna vojna. Sofija, 1990. p. 112. 70 Ilcsev, I.: pp. 112-144. és Diplomaticheski dokumenti po nameseta na B lgarija v Evropejskata vojna. I-II. Sofija, 1920-1921.

<#

%

;

' =

< 2;# <

@ '%

<#T &

5 3( Q

' & 68 @ ' %

%& (I ' @ # #

H

;#'

@ # ( =

& 0

& &

!

$ #

& %

<

&

# B&& +C%

$ D!-

& J <

% 5 /

: &

& # '%

6 #

&

: L ? T <

2 ,

(

:

7 &

@

1

#

&

&'

&

' 0 !/

0

&

, : & * (: 7 (:

% &

7 [

$

#

# %& : 7 !A

'

71

: 7 * (V % $&

:

#

# B&&

*

%$E

: 7

% ' A""

0 1

( #

%

& '

%

!3

Buxton, N.: The war and the Balkans. London, 1915. pp. 107-111. Pesti Napló, 1913. március 8. 73 Löding, D.: Deutschlands und Österreich – Ungarns Balkanpolitik von 1912-14. unter besonderer Berücksichtigung Ihrer Wirtschaftinteresse. Hamburg, Diss., 1969. p. 70. 74 G.P. XXXVIII. Nr. 15312. 1913. május. 21. 75 Löding, D., pp. 197-199.. 72

5 / $# - (

[

+C%

+

<@

" ' :%

' + !4

:A B

0

5 / &

'

' & : D

+

& L ? & Q (%

# !!

L ? #

#

: # '%

&&

7

& !

@

$

# '

#

# = * (V

: !5

( [

'

I

<

$

( ( #

7

'

: 0

% 5 /N 5 A '

& '% #% " G $

&

P C

% @

&

#

' N

76

&

D %

& % 7

: $

'

: :

In: Löding, D., p. 201. G.P. XXXVIII. Nr. 15320., Nr. 15330. Jagow an Wangenheim, 1913. június. 4. $ @ (& 4 $ C D 2Q < 0 ## * &# ; = 6 % # # %& $ ) : % [ G.P. XXXVIII. Nr. 15344. 1913. június. 30. Wangenheim 78 Löding, D., p. 204. 79 G.P. XXXVIII. Nr. 15376. Wangenheim an Jagow, 1913. augusztus. 8. 80 @ ' & ' $# # # * @ ' & & * ; 77

81

Löding, D., p. 207.

@

# #

%

&&

%

C!

% '

-

& (@

" &

82

$

D : D-

' :+

& + % + & " < & %

" ' :C " "

Ö-U.A. Nr. 9133. 1913. 12. 29. A németek nem egyeztek bele abba, hogy a Monarchia Kilikiában és Mersinában (Mersin) vagy Makriban (Szaloniki mellett, Bolgár-Macedóniában!) támaszpontot szerezzen. Zimmermann a tudomásukra hozta, hogy ez német érdekszféra.

Mellékletek

Montenegró Görögország Szerbia Szerbia nyeresége RISZTICS ÉS KÁLLAY A Monarchia gyarapodása Románia

TERVE 1870-ben

Montenegró Görögország Szerbia Szerbia nyeresége Románia

RISZTICS SZERB-MONTENEGRÓI KONFÖDERÁCIÓJA 1876

?

Montenegró Görögország A Monarchia nyeresége A Monarchia esetleges gyarapodása Bulgária Románia Oroszország gyarapodása ?

HOHENLOHE TERVEZETE 1895

Olaszország gyarapodása

Montenegró Montenegró gyarapodása Görögország Görögország gyarapodása Szerbia Szerbia nyeresége Románia A Monarchia gyarapodása csatlósállamok

BECK TERVE 1897

Oroszország gyarapodása Bulgária csatlósállam Bulgária gyarapodása

Dehn térképe a balkáni államok területi követeléseir l

Calice tervezete, 1896

Montenegró Montenegró gyarapodása Szerbia Szerbia nyeresége Görögország Görögország gyarapodása Románia Románia gyarapodása Bulgária Bulgária gyarapodása

GOLUCHOWSKI TERVEZETE 1897 A Monarchia gyarapodása

Montenegró Szerbia Szerbia nyeresége Románia-Bulgária perszonáluniója és területi nyeresége Görögország Görögország nyeresége A Monarcia gyarapodása

von SYDAKOFF TERVEZETE 1898

NP

PR

Görögország Görögország nyeresége Szerbia

EGY OROSZ TÁBORNOK TERVE A BALKÁN LIGA TERÜLETGYARAPODÁSÁRA Bulgária nyeresége 1912 Románia Szerbia nyeresége Bulgária

Nagybolgár terv 1913-ból. In: Cassavetti, A. J.: Hellas and the Balkan Wars. 1914

Montenegró gyarapodása Montenegró Szerbia Szerbia nyeresége Bulgária

MILOVANOVIC TERVEZETE 1911

Bulgária gyarapodása Románia Románia növekedése Görögország görög nyereség

Görögország Görögország nyeresége Szerbia Szerbia gyarapodása

LAHOVARY ROMÁN KÖVET

Románia-Bulgária PERSZONÁLUNIÓS Románia-Bulgária gyarapodása

TERVE 1913 (1886)

Görögország Görögország nyeresége Szerbia-OMM Bulgária Bulgária nyeresége Románia Románia nyeresége

CONRAD TERVE SZERBIA LIKVIDÁLÁSÁRA 1913 eleje

Montenegró gyarapodása Montenegró Szerbia Szerbia nyeresége Bulgária

AZ ANTANT AJÁNLATA 1914-1915-ben

a görögök és szerbek ajánlata további antant ajánlat Románia

Görögország

gyarapodás

gyarapodás Olaszország gyarapodása