DEC.- JAN. Szép Karácsonyt, sikeres és boldog Újévet kívánunk! sikeres és boldog Újévet kívánunk! 1

2009. -DEC.- JAN.

A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. NAGYKERESKEDELMI DIVÍZIÓJÁNAK GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAPJA

Szép Karácsonyt,

sikeres és boldog Újévet kívánunk! 1

2

A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. NAGYKERESKEDELMI DIVÍZIÓJÁNAK GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAPJA

Tartalom 2009. dec.-jan. VIII. évf. 10. szám Felelôs kiadó: Dr. Hetényi László Fôszerkesztô: Mélykuti Ilona Szerkesztôség: Alice Marketing Manufaktúra Szakmai lektor: Dr. Pók Tibor Grafika és tördelés: Havas Györgyi Nyomdai elôkészítés: Pont Pont Bt. Fotó: Tálas Péter Nyomda: Prospektus Nyomda, Veszprém

5

„Hát, jelentem, összeomlott” — Beszélgetés Rózsa Andrással, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatójával

12

Gyógyszerellátási kötelezettség – ma

18

Évet zár a Humantrade

A Teva Magyarország Zrt. ezen ügyfélmagazinját szakmai partnerei, a gyógyszerészek számára készíti. A kiadvány ingyenes. Más célra sem egészben, sem részben nem használható fel. Az Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek és a Szépség, egészség, otthon rovatokban bemutatott termékek javallati és ellenjavallati információit a www.pharmindex.hu oldalról, illetve a gyártók által a csomagoláson feltüntetett tájékoztatókból idézzük. A támogatások forrása a www.oep.hu honlapon megjelent publikus gyógyszeradatbázis.

20

A gyógyszerészek és a salátatörvény?

24

Öröm a télben

30

Az ünnepek veszélyei

34

A biochef receptjei...

Hirdetésfelvétel: (06-1) 225-1210 Alice Marketing Manufaktúra 1012 Budapest, Logodi u. 34/B E-mail: [email protected].

38

Cseppet sem „szôkenôs”

42

Orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek

50

Szépség, egészség, otthon

52

Alaki hibás készítmények

Levélcím: Humantrade magazin, TEVA Magyarország Zrt. 1074 Budapest, R70 Irodaház Rákóczi út 70–72. E-mail: [email protected]

Telephelyek: 1074 Bp., R70 Irodaház, Rákóczi út 70-72. Telefon: (06-1) 288-6400 Fax: (06-1) 288-6410 TEVA Magyarország Zrt. Logisztikai Központ 2100 Gödöllô, Liget u. 2. Telefon: (06-1) 577-5600 Fax: (06-1) 577-5700 ISSN 1787-5285

3

„Hát, jelentem, összeomlott…” Rózsa András, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója 2009-ben úgy érezte, háborgó tengeren hajózik iránytû nélkül. Kiszámíthatatlan, elôreláthatatlan, nem megjósolható körülmények között kellett a lehetô legjobb eredményt elérni. Kényszerekrôl, lehetôségekrôl, a jelenrôl és a megjósolhatatlan jövôrôl beszélgettünk.

Ha én patikus lennék… Idén is elmaradt a gazdasági növekedés, és nem kezdôdött meg az egészségügy átalakítása sem. Egy ideig még ezek között a körülmények között kell dolgozni. Hogyan alkalmazkodik ehhez a helyzethez gyártó, nagykereskedô és patikus? Van egy közös vonás: mindenki túl akar élni. A legnehezebb helyzetben talán a patikusok vannak. Közvetlenül utánuk, majdnem azonos szinten következnek a nagykereskedôk. A

gyógyszergyárak vannak viszonylag a legstabilabb helyzetben, lévén sokkal nagyobb szervezetek. A gyógyszergyártó kénytelen hosszabb távon, legalább 3-5 éves periódusban gondolkodni, de a 10-15 éves elôretekintés sem ritka. Ehhez képest egy rosszabb év, bár fontos, nem biztos, hogy megrengeti a gyártót. Egy patikusnál, aki egyik hónapról a másikra, vagy egy gyógyszer-nagykereskedônél, aki egyik negyedévrôl a másikra él, durva változások történhetnek rövidtávon is, amelyekre nem tud könnyen reagálni.

5

Nem véletlenül jöttek létre a patikaláncok, de még ôk is bedôlhetnek. Idén több ilyen eset is történt, például az Alma patikáké. Az egész patikapiac súlyos ellentmondásokkal terhelt; ellentétes, sokszor rosszul felmért érdekek mentén születnek döntések, amelyek aztán kedvezôtlenül hatnak a patikusok gazdálkodására. A csôdesetek szinte elkerülhetetlenül bekövetkeznek a patikaláncoknál is, csak ugye egy lánc húsz vagy ötven gyógyszertárból épül fel, így ott hússzor vagy ötvenszer nagyobb a baj. Milyen rosszul felmért döntésekre gondol? Az elmúlt években a patikák jövedelmezôsége folyamatosan csökkent, aminek legfôbb oka az árrést meghatározó törvény rendelkezése, ami szerint minél drágább egy gyógyszer, százalékosan annál kevesebb lehet a patika nyeresége. Ezek szerint Ön az évek során felgyülemlett rossz döntésekre gondol? Azokra a döntéssorozatokra, amik a patikák életét befolyásolták? Azokra a döntésekre is gondolok, amelyeket a patikusoknak maguknak kellett volna meghozniuk. Azt hiszem, ôk általában még mindig rendkívül konzervatívak, ami megnehezíti az alkalmazkodást az üzleti életben. Ha egy nagyon konzervatív környezetben csupán a szereplôk 5-10%-a innovatív, akkor azok sokat tudnak elvinni, amit a többiek sokszorosan megszenvednek. A patikusok nagyon sokáig harcoltak az ellen, hogy egymással versenyezzenek. Pedig voltak ilyen kezdeményezések, ám a gyógyszerészek — tisztelet a kivételnek — ritkán látják meg az újdonságokban a hasznosítható ötletet. Pana-

6

szolják, hogy lényegesen megnôtt a patikák száma. Ez tény, de a gyógyszerpiac is a sokszorosára nôtt: 1990-ben a magyar gyógyszerpiac kb. 70-80 milliárdos volt, ma pedig 500 milliárd forint körül mozog. Igazuk van a patikusoknak, amikor azt mondják, hogy a sok újonnan nyíló patika miatt egy egységre kevesebb forgalom jut, de azt hiszem, mégis leginkább a versenytôl félnek. Ahelyett, hogy a piaci kihívásokra piaci eszközökkel válaszolnának, adminisztratív intézkedéseket sürgetnek. Én például, ha patikus lennék, inkább azért lobbiznék, hogy sokkal több féle terméket forgalmazhassak. A versenyhelyzetben és a válságban kiutat jelenthetnek az úgynevezett drugstore-ok. Ma már egy magyar patika is kezd ahhoz hasonlítani. Van benne kozmetikum, bioital, táplálék-kiegészítô… Egy drugstore összforgalmán belül a gyógyszer részesedése 25-50%. És mi a többi? Amit az elôbb felsorolt. New Yorkban láttam elôször ilyen üzletet. Bementem egy ajtón, velem szemben a pénztár, mellette lehetett reggelizni. Cigarettát, szivart és újságot is árultak, és volt néhány pult. Az üzlet sarkában, a terület kb. 20%-át elfoglalva, egy elkülönített részen állt a tára, mögötte egy patikus, és a vényköteles gyógyszert ott lehetett kiváltani. Ezek a drugstore-ok jól mennek. Azért ez nagyon nagy változás lenne. A gyógyszerészszakma azt is nehezen viseli, hogy már vannak nem gyógyszerész befektetôk is a patikatulajdono-sok között. Mert máshol ez nem fordul elô? A gyógyszerészszakma sem tudja kivonni magát az

általános tendenciák alól. Múltkor volt egy vitám a Kamara elnökével, ugyanis gyógyszer-automaták beszerzésén gondolkodtunk, de a Gyógyszerész Kamara ezt ellenzi. Fô problémájuk, hogy az automatából vett gyógyszerhez nem kap a beteg felvilágosítást. Ma Magyarországon kb. tízezer gyógyszer kapható. Mutasson nekem egy olyan gyógyszerészt, aki csak ezerrôl, vagy akár ötszázról felvilágosítást tud adni. Lehetetlen ennyit fejben tartani.

Életveszélyes üzem Választások elôtt vagyunk. Eddig minden kormány meg akarta reformálni az egészségügyet, egyiknek sem sikerült. Ön mire számít? Lassan eljutottunk arra a szintre, hogy az egészségügy olyan életveszélyes üzem, ahova egészséges embernek nem szabad belépni, betegnek meg még kevésbé. Az a szervezetlenség, a finanszírozási problémák, az ôskáosz, ami létrejött az egészségügyben, a kórházakat kimondottan veszélyes hellyé teszi. Eljutottunk egy olyan pontra, ahonnan már nincs lejjebb. Mindig riogattak minket, hogy ha nem kap elég pénzt az ágazat, akkor majd összeomlik. Hát, jelentem, összeomlott. Csak az összeomlás nem úgy következett be, ahogy vártuk. Arra számítottunk, hogy majd bezárnak a kórházak, de egy sem zárt be. Mindegyik mûködik, de nagyon rosszul, hiszen a beteg egyre rosszabb ellátást kap. Alapvetô paradigmaváltásra van szükség. Mit hiányol? Ma a gazdaságot nem vezényli senki. A Gazdasági Minisztérium annyira vehetô komolyan, mint a MÁV egyik albizottsága. A gazdasági stratégia helyett a pénzügy uralkodik. Senki nem tudja megmondani, mi Magyarország iparpolitikája. Nem tudjuk eldönteni, mit kell csinálni. Európában minden kis országnak megvan a maga húzóágazata: Finnországnak a Nokia, Dániának a Lego, Hollandiának a Philips…

És Magyarországnak? A széthúzás. Az egészségügy — és ezért kell a paradigmaváltás — lehetne húzóágazat. Kiderült, hogy helytelen az a szemlélet és gyakorlat, ahogy a mindenkori kormányzat az elmúlt 20 évben az egészségügyet kezelte: hogy az ágazatot érintô súlyos döntéseket a Pénzügyminisztériumban hozzák azon az alapon, hogy hol lehet több pénzt megtakarítani. Az egészségügy a jelenlegi költségvetés rendszerében olyan területként szerepel, amit a kormány finanszíroz. Kiderült, hogy ez nem igaz. A bevételi oldalt ugyanis nem könyvelik, csak a kiadást. Tehát azokat a nagyon komoly értékeket, amelyeket az egészségügy elôállít, máshol tartják számon, és így nem veszik észre, ezért gondolják, hogy innen kell a legtöbb pénzt elvenni. Igaz ugyan, hogy többen halnak meg a kórházakban és a mentôautókban, de a spórolás a legfôbb szempont. A tisztánlátást az is akadályozza, hogy nem ismerik fel, hogy amikor a biztosító az egészségügyi szolgáltatást a szolidaritás elve alapján ingyen vagy alacsonyabb áron veszi meg az embereknek, az csupán egy biztosítói tevékenység, és valakinek meg kell fizetni a valóságos árat.

7

Hát mi fizetjük meg: az a három-négymillió ember, aki tízmillió beteg ellátását a járulékaiból finanszírozza. Ez így igaz. És mit mond az állam? Hogy nem a 3-4 millió ember fizeti meg igazából, hanem ô. Ma már odáig terjed ez a téveszme, hogy azt állítják: a költségvetés támogatja a gyógyszergyárakat, mert támogatás van a gyógyszereken. Ezért lehet csökkenteni a gyógyszerkeretet és növelni a gyógyszergyárak adóját. Nem a beteget támogatja? Dehogynem! De ha ezt mondaná, nem tudná a gyógyszergyárat külön adókkal is megadóztatni. Azt is állítják, hogy az állam támogatja kórházakat. Egy vassal sem támogatja. Azt támogatja, hogy a beteg a TB-nek befizetett pénzéért szolgáltatást kapjon. A 90-es évek közepén eljutottunk odáig — és azóta romlik látványosan a helyzet —, hogy kialakult egy piacgazdaság, amin belül létezik egy darab tervgazdaság: az egészségügy. A kettô nem kompatibilis, mert a tervgazdasági szektorban levôk is egyre gyakrabban találkoznak a piacgazdasággal. Kialakult egy munkaerôpiac, egy energiapiac, és egyre inkább piaci áron kell megvásárolni azt, amit az állam nekik önköltségi áron hagy megvenni. Ma egy kórház nem azt mondja egy biztosítónak, hogy neki egy vakbélmûtét egy bizonyos összegbe kerül, és erre rászámol 10% profitot. Ha kicsit emelni akar az áron, amibe a mûtét kerül, akkor jön a Pénzügyminisztérium, és a fejére csap. A kórházak most is annyi pénzt kapnak, mint két évvel

8

ezelôtt. Ott tartunk, hogy visszaállítják a korábbi finanszírozási rendszert, de a korábbi áron! Az inflációt vajon ki fizeti ki? Valaki pedig kifizeti. A PM szerint a rosszul gazdálkodó kórházak. Szerintem a betegek. Annyira rossz ma már az egészségügy, hogy szerintem nincs tovább, muszáj lesz foglalkozni vele. Két lehetôség nyílik: vagy szervezetlenül, fejetlenül beleöntünk még ugyanennyi milliárdot, és magasabb költségen tartjuk fenn a tervgazdaságot, vagy elismerjük azt, hogy az egészségügy az értékteremtô nemzetgazdaság része, és képes profitot termelni.

Az egészségügy értékteremtô Mire adhat lehetôséget a gazdasági válság az egészségügyben? Rá fog kényszeríteni minket arra, hogy végre felismerjük: az egészségügy értékteremtô ágazat. Néhány tapasztalt szakember a jobbítás szándékával megalapította az Egészségügy Baráti Társaságát. Ôk nem csupán egy költségvetési fejezetrôl, hanem többrôl: egészségiparról beszélnek. Nem szentségtörés a gyógyítást iparnak nevezni? Pontosítsuk a fogalmat! Nem az iparszerû egészségügyrôl gondolkoznak, hanem az egészség iparágról? Pontosan. Az egészségipar hazai fejlôdését segítené egy nálunk is megfigyelhetô világtendencia: majd 30 évvel kitolódott az emberek várható életkora, és nem pusztán tovább, hanem jól akarnak élni. Tovább szenvedni senki sem vágyik. Az emberek aktívan akarnak élni, és ehhez a vágyhoz lehet felfejleszthetô iparágakat kapcsolni. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak ezen a piacon komparatív elônyei lehetnek. Az ellátás, a prevenció, a gyógyturizmus, a gyógyvizeink, a kozmetikai mûtétek, a fogorvosi beavatkozások — hiszen már Angliából járnak hozzánk fogorvosi kezelésekre — mind ennek a

piacnak részei. Egy sor területen kiugrót tudnánk alkotni, ha az állam értékteremtô ágazatként tekintene az egészségügyre. A tanulmány szerint, ami a felkérésünkre elkészült, ma a GDP 5,6%-át költik egészségügyre. A már most ismert és fölmért egészségipar több mint 8%-ot hoz. Vagyis úgy gondolja, hogy az iparágat hagyni kellene fejlôdni, és a beteget kellene támogatni? Igen. Mennyi idô kell ahhoz, hogy ez a típusú szemlélet — ha egyáltalán hajlandóak elfogadni — gyökeret verjen Magyarországon? Ha lennének olyan gazdaságpolitikusok, politikusok, akik hajlandók pozitívan gondolkozni, akkor 3-5 év. Az idei évet egy háborgó óceánhoz hasonlította. A Teva hogyan hajózott idén? Váltakozó sikerrel. A cég tulajdonképpen jól teljesített: a tavaly szeptemberi elôirányzatunk 95%-át elértük. Ez a Teva által gyártott és forgalmazott gyógyszerek eladásából származó üzleti eredmény. Egy másik üzletágunk, a nagykereskedés, egyetlen partne-

rünk, egy patikalánc bedôlése miatt veszteséges lett. Itt le kell nyelnünk a veszteséget, hiszen senki nem láthatta elôre. Nemrégiben egy különleges ultrahangkészüléket ajándékoztak a Kardiológiai Intézetnek… Egy egészen speciális, háromdimenziós ultrahang-berendezést vettünk nekik. Magyarországon nagyon kevés van ebbôl a készülékbôl, a Kardiológiai Intézet pedig nem engedhette meg magának, nem volt rá pénze. Az ilyen típusú adományokra sokat költünk, még akkor is, ha nem tudunk érte semmit kérni. A Kardiológiai Intézettel olyan jó a kapcsolatunk, hogy nem is kértünk semmit. Nem azért adtuk nekik, hogy cserébe néhány száz recepttel többet írjanak. Olyan jó készítményeink vannak és olyan jó áron, hogy úgyis felírják. Annak idején, a legelsô gyógyszerünk piacra dobásakor elhatároztuk, hogy amennyiben sikeresek leszünk, a bevételünk egy részét visszaforgatjuk az egészségügybe. Úgy érezzük, ez kötelességünk. Ez az adomány gyönyörûen illik ebbe a koncepcióba. Mélykuti Ilona

9

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma Az ágazat e meghatározó fogalmához kapcsolódó szabályozás és a napi gyakorlat összefüggéseit próbáljuk meg feltérképezni több részes összeállításunkban. Korábban megszólaltattuk az OGYI, az EÜM és az OEP, majd a gyógyszergyártók és nagykereskedôk képviselôit. Most, sorozatunk utolsó részében az ÁNTSZ és a gyógyszerész

szakma

tisztségviselôit

kérdezzük.

„Ma már nem tudunk minden gyógyszertárat évente egyszer ellenôrizni” Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifôorvosi Hivatal Dr. Bódis Lászlóné, országos tisztifôgyógyszerész Melyek azok a legfontosabb jogszabályok, amelyek alapján az ÁNTSZ a gyógyszertárak mûködését felügyeli? A legfontosabb a törvényi szabályozás, nevezetesen az egészségügyi törvény, amely kimondja, hogy a gyógyszerellátás az egészségügyi ellátás része, ennek keretében a gyógyszertárak a gyógyító-megelôzô tevékenységhez biztosítják a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszereket. A gyógyszertörvény pedig meghatározza, hogy a patikák kötelesek a szolgálati idôben — beleértve a nyitvatartási, készenléti és ügyeleti idôt — biztosítani az ellátást. Ugyanakkor az, hogy mit kell a gyógyszertáraknak készletben tartaniuk, nincs részletesen elôírva; a gyógyszertárak forgalmazási körérôl szóló EÜM-rendelet rögzíti, hogy a

10

gyógyszertár alapvetôen mit forgalmaz — ez a gyógyszerek köre — és mit forgalmazhat — ide tartoznak a gyógyászati segédeszközök, kozmetikumok és a többiek. Készletben tartásra a közforgalmú gyógyszertárakra vonatkozóan jelenleg csak egyetlen készítmény, a tetanusz elleni Tetanol Pur vakcina van elôírva, az intézeti gyógyszertárakra vonatkozóan egyébként más szerek is. Jogszabály rögzíti viszont a gyógyszertár tájékoztatási kötelezettségét: amennyiben nem tudja szolgáltatni az igényelt gyógyszert, akkor meg kell jelölnie a legközelebbi beszerzés dátumát. Ez a határidô egyébként a referencia-készítményekre vonatkozóan konkrétan is meghatározott: nem lehet több mint huszonnégy óra. Hogyan, milyen rend szerint ellenôrzi mindezt az ÁNTSZ? 2006-ban, a közigazgatás átszervezésekor a mi szervezetünk is átalakult: a megyei rendszer helyett a hét régió lett az alap. Vagyis az állományunk jelentôsen csökkent, miközben a gyógyszertárak száma viszont éppen ezekben az években ugrásszerûen megnôtt.

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma Ebbôl következôen a korábbi gyakorlatot, hogy minden gyógyszertárat legalább évente egyszer ellenôrizzünk, ma már nem vagyunk képesek megvalósítani, azonban továbbra is éves munkarend szerint igyekszünk folyamatosan eleget tenni a szakmai felügyelet követelményeinek. Emellett gyakran végzünk úgynevezett célellenôrzéseket, amelyek az országos tisztifôorvos, a minisztérium vagy más szervek kezdeményezésére történnek, például egy jogszabályi változás alkalmazásának kontrolljaként. A legfontosabb célunk a megfelelô szakmai szintû ellátás segítése. A jogszabályok pontosan meghatározzák a szakmai munka feltételeit, és mi ezek betartását kívánjuk érvényesíteni, a betegek jogainak tiszteletben tartásától a tájékoztatási kötelezettségig, a költséghatékony gyógyszerellátástól a gyógyszerészi gondozás körülményeinek biztosításáig. Mindennek vannak jól kontrollálható tárgyi feltételei is, például a betegjoghoz kapcsolódóan a kijelölt várakozóhely feltüntetése, a megfelelôen elkülönített személyes tájékoztatás céljára szolgáló helyiség kialakítása stb. Mennyire jellemzô, milyen gyakori az, hogy betegek bejelentést tesznek önöknél valamilyen patikai hiányosság ügyében, illetve kérik-e a segítségüket maguk a gyógyszerészek is? Érkeznek hozzánk természetesen lakossági bejelentések, kérdések; ez éves szinten néhány tucatot, országosan legfeljebb százas nagyságrendet jelent. A gyógyszerészek is fordulnak hozzánk kérdésekkel, ezek elsôsorban olyan gyakorlati problémákra vonatkoznak, amelyek a törvényi vagy rendeleti szabályozás ellenére mégsem feltétlenül egyértelmûek a patikai gyakorlat számára. Példaként említhetek egy ilyen, az utóbbi csoportba tartozó kérdést, amely a forgalmazáson belül a készítmények szabadpolcos elhelyezésére vonatkozott: a jogszabály ugyanis az egyes gyógyszerészek eltérô olvasatában más és más lehetôséget mutat a

különbözô szerek kihelyezésére. Ilyen jellegû kérdés mostanában a gyógyszer-automaták alkalmazhatósága, amely jelenleg az érvényes szabályozás szerint kizárólag az officinában helyezhetô el. Milyen esetekben élnek azzal a végsô lehetôséggel, hogy megvonják az engedélyt egy gyógyszertártól? Természetesen idônként ilyesmire is sor kerül, ez azonban ismétlôdô szabályszegést feltételez, fokozatos szankciókkal: elsô esetben kötelezô határozatot hozunk, azután következik a bírságolás, majd a felfüggesztés, s csak a legutolsó eszköz a mûködési engedély visszavonása. A legkülönfélébb tárgyi, személyi stb. okokból is eljuthat egy gyógyszertár idáig, például nem tartja be a szolgálati rendet, nem gyógyszerész vezeti, nem csak engedéllyel rendelkezô nagykereskedôtôl szerez be készítményeket, vagy éppen a laboratórium nem teljesíti a szükséges szakmai követelményeket. Elôfordul, hogy maguk a gyógyszertárak kérik az engedély visszavonását. Kiderül ezekbôl a visszavonási kérelmekbôl, ha valójában csôdhelyzet az ok? Általában a visszavonás indokaként gazdasági okokat szokás megjelölni, ez azonban nem feltétlenül jelent csôdközeli helyzetet vagy éppen csôdöt, hiszen új létesítésû patikák esetében sem ritka az engedély gazdasági okból való visszaadása — ezekben az esetekben a vállalkozás jövedelmezôségi szempontból nyilván nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Mivel azonban az új szabályozás nem alkalmazza a gyógyszertár áthelyezésének fogalmát, sok esetben pusztán arról van szó, hogy az engedély viszszaadása mögött a gyógyszertár egy másik helyen való megnyitása, vagyis csak egy látszólag új engedély kérelme áll.

11

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma „A 2400 patika harmada, mintegy 7-800 egység van csôdközeli helyzetben” Magyar Gyógyszerészi Kamara Dr. Horváth Tamás, elnök

Egy új gyógyszertár létesítésekor hogyan érvényesül a gyógyszerellátási kötelezettségre vonatkozó törvény? A liberalizáció elszabadulása óta hiába adja meg a szakmai kereteket a szabályozás, alapvetôen mégis a piaci-kereskedelmi tényezôk szabják meg az ellátás körülményeit. Mert hiába mondja ki például a hatályos rendelkezés fôszabályként, hogy 5000 fôre, a másiktól 200-250 méterre stb. lehet csak patikát létesíteni, ha utána jönnek a kivételek, amelyek alapján a fôszabálytól el lehet térni, amennyiben a gyógyszertár valamely meghatározott többlet-szolgáltatást vállal. Vagyis következnek az olyan, szerintem népmeseinek nevezhetô elemek, mint például a 40 órás nyitva tartás, folyamatos készenlét vállalásával. Hiszen mindenki tudja, hogy 40 óra alatt, mondjuk városi környezetben, nem képzelhetô el gyógyszertár, ez ma már egyszerûen nonszensz lenne. A készenlét pedig, ott, ahol körös-körül folyamatosan szervezett ügyeletet adnak a patikák, nyilvánvalóan teljesen értelmetlen és komolytalan szolgáltatás. Ezen felül aztán jönnek olyan csemegék, mint az internetes honlap mûködtetésének vállalása, vagy az, hogy fekvôbete-

12

geknek két kilométeres körzetben házhoz szállítanak — amely tényrôl természetesen a fekvôbetegek nem tudnak. Így aztán vidáman megnyithat egy új patika közvetlenül a régi mellett, vagy éppen vele szemben… A létesülô gyógyszertár tárgyi és személyi feltételei azért, gondolom, precízen szabályozottak, nem? Igen, a gyógyszertárak mûködésére vonatkozó építészeti, tárgyi, személyi stb. feltételeket meghatározó miniszteri rendelet betartható és ellenôrizhetô. Ettôl kezdve azonban nagyon ingoványos talajon járunk, mert az ide vonatkozó jogszabály néhány evidencián kívül alig határoz meg pontos feltételeket: mindössze azt mondja ki, hogy ha nincs készletben az igényelt gyógyszer, a gyógyszerész ajánlatot tehet a helyettesítésre, illetve az adott szer lehetséges legkorábbi beszerzésének idôpontját köteles megjelölni és azt vállalni. Mindarról, ami készletezésben, forgalmazásban ezen túl van, arról azt gondolhatta a jogalkotó, hogy majd a piac szabályozza. Nos, mára már tudjuk, hogy ez nem vált be! A forgalomban és a jövedelmezôségben olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem teszik lehetôvé a zavartalan mûködést: folyamatosan csökke-

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma nô forrásból kell folyamatosan bôvülô készletet finanszírozni. Két adat ennek jellemzésére: három év alatt a hatóanyagok száma ezeregyszázról ezerkétszázra, míg a támogatott készítmények száma négyezer-háromszázról ötezer-négyszázra emelkedett! Nos, ezt a gyorsan növekvô választékot kellene az egyre zsugorodó forrás-oldallal finanszírozni — ami lehetetlen. Annak ellenére, hogy azért ezeket a készítményeket nem kötelezô készletben tartani? Hát, még ez a szerencse, hogy a referenciakészítményekre „csak” forgalmazási kötelezettség van: 24 órán belül kell biztosítani az ilyen gyógyszer kiadását. Amikor ezt a rendelkezést bevezették, valaki kiszámolta, hogy ha készleten kellene tartani az összes referencia-készítményt — mindenbôl csak egyetlen dobozzal —, akkor ez önmagában hét-nyolcmillió forintot jelentene! Ugyanakkor a generikumok rohamosan növekvô száma, illetve a referencia-gyógyszerek hektikus, túlságosan gyakori átértékelése miatt a gyógyszerbeszerzés a korábbi gyakorlathoz képest mindenképpen többfordulóssá vált. Régebben egy krónikus beteg minden hónapban hat-nyolc-tizenkét vényt kapott, és szinte biztos lehetett abban, hogy az ismerôs patikában, ahová járni szokott, ezeket mind meg fogja kapni elsôre. Ma már néhány gyógyszert szinte biztosan nem talál meg ott: jöjjön vissza délután, vagy másnap, illetve ekkor jönnek a helyettesítési ajánlatok olyan gyógyszerekre, amelyeket a beteg nem ismer, és amelyektôl idegenkedik. Átmehet egy másik patikába — nos, ott majd másik két-három gyógyszerre fogják azt mondani, hogy ebben a pillanatban nem tudják kiadni, és különbözô helyettesítéseket ajánlanak fel ott is. Mindez egy, a patikusok számára is nagyon gyorsan változó rendszerben zajlik, hiszen például egy adott pillanatban korántsem biztos, hogy a referencia-készítmény a legolcsóbb, mert idôközben azt már ebbôl a szempontból „lekörözte” egy másik.

A Kamara álláspontja szerint hogyan kellene változtatni a rendszeren? A gyártói és a forgalmazói oldal is kezdettôl fogva szorgalmazza, hogy a jelenlegi, háromhavonkénti referencia-képzést növeljék meg félévenkénti ciklusokra. Ez nagymértékben stabilizálná a rendszert, és ettôl még nyugodtan lehetne érvényesíteniük a gyártóknak a havi árcsökkentéseiket is. A jelenlegi rendszerben viszont mindennapos a következô eset: az orvos magas vérnyomást diagnosztizál egy betegnél, kiválasztja a megfelelô hatóanyagot, és jogkövetôen felírja a referencia-készítményt, beállítja arra a betegét. Majd néhány hét múlva jön az új referenciakészítmény, és felborítja az egészet. Pedig a referencia kifejezés önmagában is valamiféle stabilitást, állandóságot feltételez, a mi szakmánkban így azonban éppen az ellenkezôjét, a gyorsan és kiszámíthatatlanul bekövetkezô változásokat jelenti. Miként lehetne segíteni a bajban levô gyógyszertárak egyensúlyát? A megváltozott helyzetben a radikálisan bôvülô választék biztosítása csak akkor lehetséges, ha a forrás-oldal rendben van. A pillanatnyi helyzetet azonban jól illusztrálja,

13

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma hogy tudunk olyan patikáról, amely induláskor 24 órás, folyamatos nyitva tartást vállalt, ezt teljesíti is, de jelenleg már csak fél napos készlete van! Vagyis úgy kénytelen nekimenni egy hétvégének, hogy egy-egy gyógyszerbôl éppen egy-egy dobozzal rendelkezik. Nincs fedezete rendelésre, a nagykereskedô pedig már csak készpénzért áll vele szóba. Igazán nem tartozom a nosztalgiázók táborába, de régen ez úgy volt, hogy a gyártó rendelkezett hat havi, a megyei gyógyszertári központ háromhavi, a gyógyszertár pedig egyhavi készlettel. Utóbbi nevében nem véletlenül szerepel a „tár” szócska: a tároló, puffer funkció elengedhetetlenül fontos lenne, azonban ma már képtelen ennek megfelelni. Mindez alapvetôen az egyre fokozódó forráshiányból adódik; az elmúlt három évben a folyamatosan csökkenô árrés-tömegen húsz százalékkal több patika osztozik! Számos támogatási forma létezik a világon, amelyekkel ezt ellensúlyozni lehetne. Az olcsóbb generikumok forgalmazásából származó veszteségek kompenzálása például tipikusan ilyen lehetôség, illetve a gyógyszerészek plusz munkáját is lehet honorálni a helyettesítô készítmények kiválasztásában. A gyógyszertárak pufferfunkciójának említett hiányából, illetve a nagykereskedôkkel való, már korántsem mindig felhôtlen kapcsolatukból adódóan nem keletkezhetnek komolyabb ellátási nehézségek a jövôben? Bizony igen, hiszen a nagykereskedôknek is alkalmazkodniuk kell a helyzethez, így például a veszteségeik csökkentése érdekében többen már napi egyre csökkentették a korábbi két, sôt nemegyszer három szállítást. Annál is inkább, hiszen — érthetô okokból — rendkívüli mértékben megnôtt az utóbbi idôben az olyan rendelések aránya, amikor a patika mindössze egy-két doboz kiszállítását kéri egy készítménybôl; ez semmiképpen sem nevezhetô költséghatékony megoldásnak, tehát a nagykereskedôk igyekeznek az

14

ilyesmit minimalizálni, ami teljesen érthetô is, amikor a hiányuk — vagyis a patikák tartozásai – egyre drasztikusabb méreteket ölt. A patikák közül viszont az egyre lehetetlenebb helyzetben sokan csak azért nem húzzák le a rolót, mert nem egyszerûen gazdálkodó egységek, hanem közegészségügyi funkciójuk és felelôsségük is van. Ha csak üzlet lenne, sokuknak már régen be kellett volna zárni. Azonban egy kisebb településen, ahol ez az egyetlen ellátó hely, a betegek személyes ismerôsökké váltak — és hogyan hagyhatna ott csapot-papot egy gyógyító munkára szegôdött ember?! Miközben sokszor az egész család egzisztenciája is erre épül, a patikába fektették korábban mindenüket, most mihez kezdjenek? Minden jel arra mutat, hogy a hazai mintegy 2400 patika harmada, 7-800 egység van csôdközeli helyzetben. A nagykereskedôk is csak azért nem keményítenek be, mert futnak a pénzük után. Elhatároztuk, hogy a nagykereskedôk képviselôivel együttmûködve megpróbálunk egyrészt általános válságkezelô megoldásokat kialakítani, másrészt segíteni abban, hogy egyedi megoldások is létrejöhessenek az érintett patikák és a nagykereskedôk között.

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma „Nem mindegy, hogy milyen szintû intézményrôl, városi vagy súlyponti kórházról, vagy országos intézetrôl van szó…” Kórházi – Klinikai Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium Dr. Trestyánszky Zoltán elnök, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egyetemi Gyógyszertárának igazgatója A közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak mûködési feltételei nyilvánvalóan eltérôek; melyek a meghatározó különbségek? Tartalmi szempontból természetesen az, hogy a kórházi, klinikai gyógyszertárak esetében fekvôbetegek ellátásáról van szó, a mûködés feltételeit tekintve pedig ezek a gyógyszertárak szervezetileg, és így gazdaságilag is, az adott intézmények részei. Az intézeti gyógyszertárak mûködését is az intézmények finanszírozását meghatározó, a fekvôbetegek ellátását szabályozó ún. Homogén Betegség Csoportok rendszere biztosítja. Ebben a rendszerben a különbözô betegségcsoportokban a gyógyszerekre fordítható költség más és más, a teljes összeg néhány százalékától akár 40 százalékig is terjedhet; átlagosan mintegy 10 százalék. Belátható, hogy egy egyszerû belgyógyászati kezeléshez viszonyítva például a transzplantációs beavatkozások vagy onkológiai ellátások gyógyszerköltség-igénye sokszoros: elérheti a finanszírozás 80-90 százalékát is. A HBCS-rendszer sarokszámai azonban évek

óta állandóak, nem követik a szakmai változásokat. Nemrégiben különbözô szintû intézményeknél zajlott egy olyan vizsgálat, amelynek során egy adott hónap tényleges költségeit rögzítették az egyes betegségcsoportokban; ettôl azt reméljük, hogy a rendszer karbantartása, az értékek hozzáigazítása a valóságos adatokhoz elôbb-utóbb megtörténik. Köztudott, hogy a kórházakban ebben a helyzetben a betegek hazulról hozott gyógyszerkészletei is „besegítenek”. Mi errôl a szakma álláspontja? Nehogy azt higgye valaki, hogy ez pusztán gazdasági kérdés, és hogy csak ránk, vagy a magyar kórházakra jellemzô — egyáltalán nem így van! A lényeges különbség az, hogy számos országban ezt körültekintôen szabályozzák: a beteg a kórházba érkezésekor a háziorvosától igazolást hoz arról, hogy milyen gyógyszereket milyen adagolás szerint szed, ezeket a korábban kiváltott, magával hozott szereket az adott osztályon átveszik, a beteg pedig aláír egy nyilatkozatot, hogy gyógykezelése az általa használt

15

Gyógyszerellátási kötelezettség — ma

szerekkel ellenôrzött formában történik. Erre több európai ország kórházi osztályain klinikai gyógyszerészek foglalkoztatása jelent garanciát. Természetesen a fel nem használt gyógyszereket az intézménybôl való távozásakor visszakapja a beteg. Hangsúlyozom, mindennek nemcsak gazdasági okai, hanem szakmai indokai is vannak, hiszen például egy kardiológiai ellátást igénylô betegnek mozgásszervi, neurológiai panaszai, ulcusa stb. is lehet, ami értelemszerûen több, a beteg által szedett gyógyszer biztosítását is igényelné egy adott speciális intézetben való kezelése idején. A profiltól „idegen” gyógyszerek készletben tartása a kórházak jól ismert nehézségei miatt is nehezen várható el az adott intézmény gyógyszertárától. Tisztában vagyunk vele, hogy a ma érvényben lévô rendeletek értelmében a betegeknek kórházi kezelésük alatt biztosítani kell a kezelésükhöz szükséges, a kezelôorvos által javasolt gyógyszereket, de Szakmai Kollégiumunk már eddig is tett, illetve további lépéseket is tervez annak érdekében, hogy az említett külföldi példát is figyelembe véve, szabályozott és ellenôrzött formában a betegek felhasználhassák az általuk szedett készítményeket. Az intézeti gyógyszertárak gazdasági egyensúlyában, ha jól tudom, nemcsak a betegek, hanem a gyógyszergyártók közremûködése is jelentôs, komoly árengedmények, kedvezmények formájában; sokak szerint ez viszont kiszolgáltatottá teheti az intézményeket és a betegeket is az adott gyártónak és termékeinek…

16

Nem állítom, hogy ennek semmi alapja nincsen, azonban a legtöbb ingyenesen, adományként az intézetek számára juttatott készítmény az én tapasztalatom szerint nem ilyen jellegû, hanem méregdrága onkológiai, transzplantációs, hematológiai szer. Ezek az adományok mára teljesen beépültek az intézetek gazdálkodásába, s nélkülük bizony sok intézmény bajba kerülhetne. Ami már mindennek ellenére be is következett jó néhány kórház esetében: az összes tartozás milliárdos nagyságrendû. Egy intézeti gyógyszertár mit tehet még a gazdaságosabb mûködés érdekében? Vannak olyan kényszerintézkedések, mint például a gyógyszertári készletek radikális csökkentése. Ez az elmúlt idôszakban az intézeti gyógyszertárak körében megtörtént, és ennek következtében a korábbi helyzettel szemben, amikor ezekben jelentôs tartalék volt, mára a közforgalmú patikákra jellemzô helyzet alakult ki: már ebben a körben is a naponta többszöri rendelés és szállítás az elterjedt gyakorlat, különösen a nagy értékû készítmények esetén. László István

17

a

Évet zár

Humantrade

2009✓ A könyvek még nyitva, a hivatalos mérleg még várat magára, de az év túlnyomó része már mögöttünk van, így nagyjából tudható, mit mutat majd a januári számvetés. A Humantrade márciusban új stratégiát hirdetett kintlevôségeinek kezelésére, és ahogyan Vitézy Péter, a patika üzletág vezetôje mondja, ennek meg is lett az eredménye.

18

Partnereik méltányolták a segítôkészsé-

nereinkkel. Nagy részük egyébként ponto-

get, vagy ellenséges lépésként kezelték a

san értette, hogy adóssága fejében miért

tavasszal bevezetett változtatásokat?

terheljük meg a tulajdonát.

Úgy gondolom, hogy megrendelôink többsé-

Erre is szükség volt? Amikor márciusban

ge megértéssel fogadta a szigorúbb fellé-

beszélgettünk, a szakmai segítségnyújtá-

pést, miközben természetesen akadtak, akik-

son és az adósságspirálban forgó pati-

nek nem tetszett, hogy feladtuk várakozó ál-

kák kimenekítésén volt a hangsúly.

láspontunkat. Fontos, hogy értsék: a márci-

A hangsúly most is ezen van, hiszen nekünk

usban indított program nem egyfajta behaj-

is legfôbb érdekünk, hogy partnereink kike-

tási akció, hanem a további együttmûködés

rüljenek a patthelyzetbôl, illetve, ha még nin-

lehetôségének megteremtése. A Human-

csenek benne, elkerüljék azt. A Humantrade

trade, mint gazdálkodó szervezet, nem tekint-

folyamatos szakmai támogatást nyújt ügyfe-

het el bevételeitôl, mert azok elmaradása egy

leinek, akik így segítséget kérhetnek gazdál-

bizonyos mértéken túl a mindennapi mûkö-

kodásuk átvilágításához, és annak tanulságai

dést veszélyezteti. Ezért döntöttünk úgy mi-

alapján mûködésük átalakításához is. Ezzel

után osztályoztuk és rangsoroltuk kintlevôsé-

azonban elsôsorban azok élnek-élhetnek, aki-

geinket, hogy tárgyalóasztalhoz ülünk part-

ket még nem kötött gúzsba a pénztelenség.

Nem azért, mert mi nem állunk szóba azok-

Jelentheti ez azt, hogy a

kal, akik nagy bajban vannak, hanem azért,

Humantrade szorult helyzet-

mert a szakmai segítségnyújtáshoz mozgás-

ben van?

tér kell. Annak is, aki bajban van, és nekünk

Nézze, könnyû helyzetben biz-

magunknak is. Ha valaki nem tud fizetni, a

tosan nincs, de a hangsúly nem

hitelezô két dolgot tehet: vagy behajtatja a

a pillanatnyi álláson, hanem a

pénzt, vagy adósával közösen garanciát

hosszabb távú kilátásokon van. A

teremtenek a számla valamikori rendezésé-

kérdés

re. Vagyis azokat a kintlévôségeinket, amelyek

problémáktól elrugaszkodva sikerül-e tartós

beszedésére nem láttunk esélyt, kénytelenek

biztonságba kerülnünk. Ami az éves mérleget

voltunk jelzáloggal biztosítani. Ez elsôre ré-

illeti, még nem ismerem, hiszen az utolsó

misztôen hangzik, de végiggondolva világos,

hónap még hátravan. Az viszont már most

hogy ezzel a lépéssel a Humantrade és part-

tisztán látszik, hogy a márciusban indított

nere is a korábbinál elônyösebb pozícióba

program — minden nehézsége ellenére —

kerül. Elôbbi azért, mert nem kell leírnia el-

nagy áldozatoktól kímélt meg bennünket is,

maradt bevételét, amivel ugye veszteségeit

partnereinket is. Ennek nyomán, illetve sike-

gyarapítaná, a gyógyszertár tulajdonosa pe-

res és egyre gazdagabb Mosoly-programunk

dig azért jár így jobban, mert már nem szorít-

tapasztalataiból

ja az azonnali fizetés kényszere, ráadásul to-

úgyhogy én magam munkás, de ígéretes új

vábbra is fogadunk tôle rendeléseket.

évre készülök.

valójában

az,

újabb

hogy

az

terveink

aktuális

születtek,

Fáczán Anna Margit

19

Tényleg saláta? Túl vagyunk a salátatörvényként emlegetett javaslat-csomag parlamenti vitáján, legalábbis annak elsô részén. A felszólalók egyike sem gazdagította eddig is ismert arzenálját: a kormánypárti képviselôk elkerülhetetlennek és fontosnak, az ellenzéki politikusok felelôtlennek, átgondolatlannak és károsnak tartják a 14 jogszabályt módosító indítványokat. Dr. Héjja Mária, az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Fôosztályának vezetôje szerint hasznos és eredményes egyeztetésen vannak túl: a szakmai és civil szervezetek számos ponton megváltoztatták az eredeti elképzeléseket. Elhangzott-e a parlamenti vitában bármi, ami meglepte? Nézze, én köztisztviselôként másképp látom ezeket a javaslatokat, mint a politikusok. Úgy is mondhatnám, hogy közbülsô szereplô vagyok: a szakmaiságért felelek a politika és a szakemberek, illetve a társadalom egésze elôtt. Az a dolgom, hogy elôkészítsem, az

20

érintettekkel megtárgyaljam, majd jogalkotás folyamatába behelyezve elindítsam a szükségesnek vélt változtatásokat. Természetesen nem én egyedül: egy egész fôosztály, sôt egy egész minisztérium munkájáról beszélek. Látja, mi fekszik itt az asztalomon? Ez a halom papír, ha megnézi, mind ennek a javaslatcsomagnak a különféle kivonata, jegyzetek-

kel, javításokkal, hogy végül a szakbizottság elé már konkrét ajánlásokkal kerülhessen. Úgy gondolom, hogy nemcsak hosszadalmas, hanem kimondottan eredményes egyeztetést folytattunk a szakma képviselôivel. Tudomásul vettük, átgondoltuk kifogásaikat, és nem egynek helyt is adtunk. A gyógyszerészeket érintô javaslatokban például változott a patikaalapítás feltételeként meghatározott többletszolgáltatás: ez most 84 órás nyitva tartás és folyamatos ügyelet, hiszen a cél ugye az, hogy az emberek könnyen és a nap bármely szakában hozzáférjenek a gyógy- és patikaszerekhez. A Kamara és a szakma tiltakozására — a minisztérium teljes egyetértésével — kikerült az indítvány szövegébôl a 14 év alattiak gyógyszervásárlására vonatkozó passzus. Azt a javaslatot is elfogadtuk, amely szerint a támogatott készítmények árából nem lehet engedményt adni. Ez azért szükséges kitétel, mert a fokozódó versenyben egyre több gyógyszerész igyekszik megtartani pácienseit akár úgy is, hogy a nála kiváltott receptek után bizonyos árkedvezményt biztosít. Ez nagy port kavar a szakmában, sokan gondolják, hogy ez ellenkezik a gyógyszerészi etikával. A legnagyobb horderejû változtatást, a patikaalapítás teljes liberalizációjának elhalasztását még nem említette. Ön szerint mire lesz jó az a három év, amelyet – ha a parlament rábólint – megnyernek a gyógyszerészek? Igen fontos körülménynek tartom, hogy miközben a liberalizáció valóban átkerül jövô év januárjáról 2013. január 1-re, a tervezet szövegébe bekerült, hogy a kormány 2012 nyarán beszámol az Országgyûlésnek a törvény addig értékelhetô hatásairól. Úgy gondolom, hogy ez egyfajta garanciát jelent arra az esetre, ha valamivel mégis rosszul számoltunk volna, vagy bármely, most adottnak vélt tendencia vagy körülmény más irányba fordulna-változna. Annak, amit az uniós jogharmonizáció kényszere érint, mindenképpen változnia kell, ez nem pillanatnyi belátás vagy álláspont kérdése.

Visszatérve a piac felszabadítására: ez hatalmas felháborodást keltett annak idején, de ha megnézi, szó sincs arról, hogy elviselhetetlenné vált volna a verseny, és tömegével zártak volna be gyógyszertárak az elmúlt két évben, ezzel szemben viszont javultak a gyógyszerhez jutás feltételei — mind térben, mind pedig idôben. Én értem, hogy ez megnehezítette a gyógyszerészek dolgát, hiszen nyilván új feladatokat, kihívásokat jelentett, de az is belátható, hogy mára a piac egésze képes megfelelni a magasabb szintû elvárásoknak. Márpedig ez a lényeg. A patikaláncok szaporodásával az egyedüli gyógyszertárak természetesen nagyobb nyomás alá kerültek, de arról szó sincs, hogy esélytelenné váltak volna. Arról nem is beszélve, hogy a kistelepülések ellátását elsôsorban azoktól a nagybefektetôktôl reméljük, akik több gyógyszertárat mûködtetve képesek, úgymond, benyelni a kisforgalmú patikák fenntartásából adódó, helyi veszteségeket — akár azért is, hogy az efféle elkötelezettség, hozzájárulva a lánc hírnevéhez, összességében akár elônyt is jelentsen. Hozzá kell tennem, hogy a patikaláncok mûködtetésének is vannak kockázatai: tudomásom szerint idén kettô is bezárt. Tehát a gyógyszerészek feladatai, lehetôségei a következô három évben…

21

A szakemberek jól látják, de talán már a laikusok számára is érzékelhetô, hogy a gyógyszerpiac és a gyógyszerészek mindennapi munkája egyaránt nagy átalakulás elôtt áll. Az orvostudományban egyre szélesebb körben mindennapivá váló, célzott terápiák, vagy az úgynevezett fejlett terápiás készítmények miatt számos olyan gyógyászati területen lesz lehetôség hatékony beavatkozásra, ahol a tudomány jelenlegi állása szerint ma még semmilyen eszközünk nincs. Ez a tendencia magában hordja egy következô árrobbanás veszélyét, amire a generikus program nyújtotta megtakarítások már biztosan nem nyújtanak elégséges fedezetet. Ez az a körülmény, amely várhatóan jelentôs szakmai feladatot ró a gyógyszerészekre: a lakosság egészségének megôrzését célzó hatékony egészségpolitika révén leszünk csak képesek megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Ennek a stratégiának egyik alappillére a gyógyszerészi gondozás. Az egyénnek és a társadalom egészének is jobb és olcsóbb, ha nem betegséget kezel, hanem az egészségben eltöltött évek számát gyarapítja. Megdöbbentô lehet, de a helyzet ma az, hogy a gyógyszerkassza kiadásainak jóval több, mint a fele az egészségtelen életmódból fakadó nyavalyák kezelésére megy el. A feladat tehát az, hogy a krónikus betegségek felismerésére és kísérésére koncentráló gyógyszerészi gondozás hangsúlya átkerüljön a megelôzésre. A gyógyszerészek szerepe ebben mindenki másénál meghatározóbb, hiszen napi, bizalmi kapcsolatban állnak az emberekkel. Lát-e arra esélyt, hogy a gyógyszerészek egyszer majd kiszámlázhatják ezt a szolgáltatást — mondjuk az OEP-nek? Errôl egyelôre nincs szó. Nem zárom ki annak a lehetôségét, hogy egyszer majd a gyógyszerészi gondozás is beilleszthetô lesz az egészségügyi ellátás finanszírozásába, de pillanatnyilag azt kell mondanom, hogy ennek semmiféle feltétele nem adott. Elsôsorban is azt kellene tisztázni, hogy milyen indikátorok alapján lenne ez megítélhetô, besorolható,

22

pénzre váltható. Folyamatban van egy olyan indikátorrendszer kialakítása, amely a háziorvosok munkájának eredményalapú követését tenné lehetôvé; ha ez beváltja a hozzá fûzött reményeket, akkor késôbb talán kiindulópontja lehet egy olyan szisztémának, amely objektív alapot nyújthat a gyógyszerészi gondozás eredményszemléletû megítélésének és a rendszerbe való beillesztésének. A gyógyszerészek szakmai kihívásai világosak. De mi a helyzet a piac liberalizációját éppúgy érintô szolgáltatásbeli változásokkal. Ezen a téren mire számít? Bizonyos értelemben elválaszthatatlannak látom ezeket, hiszen a szakma új kihívásaival, a hangsúlyok törvényszerû és ösztönzött áthelyezôdésével párhuzamosan a szolgáltatás és a piac egésze is formálódik, átalakul. Meggyôzôdésem, hogy jogszabályok sokasága áll a küszöbön. Az elektronikus kommunikáció fejlôdésével egyre több minden kerül majd át a digitális csatornákra, a rendeléstôl a nyilvántartáson át a tanácsadásig. A nagykereskedôk már ma is elsôsorban online-rendeléseket fogadnak, ha a telefonos kapcsolattartásnak még mindig fontos szerep jut is. Az idô múlásával bizonyára megfogalmazódik az igény arra, hogy ne csak néhány, hanem minden patika elérhetôvé váljon az interneten, tehát egyfajta onlineszolgáltatást is nyújtson. Ezek a helyek nyilván nemcsak a vásárlásra, hanem tanácsadásra, különbözô tartalmak közvetítésére is alkalmasak lesznek. Ez — a gyógyszerészek feladatainak megszaporodása mellett — azt is jelenti, hogy szükség lesz olyan szakemberekre, akik ennek a felületnek a kezeléséhez, karbantartásához, a tartalom összerendezéséhez, formába öntéséhez értenek. Nyilván nem szükséges, hogy mindezekre minden egyes patika külön szakembert tartson, de talán nem is érdemes ennyire elôre szaladni: a lényeg, hogy ez csak egy a lehetséges kitörési pontok közül, amelyek mindegyike mögé jogszabályi háttér kell. Fáczán Anna Margit

• Kisebb, gyógyulófélben lévô sebek • Orrfúvástól kidörzsölt orrcimpák • Kipirosodott babapopsi • Kézfej igénybevett bôre • Enyhe égési sérülések • Kozmetikai kezelést követô hámsérülések • Enyhe bôrgyulladás • Horzsolások

A

bôrgyógyító kenôcs

Amikor a bôrfelszín megsérül,

Óvja, védi a baba bôrét

nyitott kapu keletkezik, amelyen át kórokozók – baktériumok, gombák,

A

vírusok – fertôzhetik meg a szervezetet. Ez esetben mûködésbe lépnek

és a vizelet irritáló hatását és megelôzi a bôrfertôzések kialakulását. A

a bôr számos funkciói közül, a bôr gyógyító, regeneráló folyamatai, me-

pelenka 3-4 óránkénti cseréjével és a kenôcs rendszeres alkalmazásával

védi, és egyben ápolja a bôrfelületet, kivédi a széklet

lyek megszüntetik a hámhiányt és leküzdik a fertôzést.

megelôzhetjük a komolyabb problémák megjelenését.

Ami elôsegíti a gyógyulást

A

kenôcs hámosító, bôrregeneráló, gyulladáscsök-

A bôr ebben a harcban nem marad egyedül, mert van egy gyógy-

kentô és enyhe fertôtlenítô hatása révén elengedhetetlenül szükséges

szer, amely elôsegíti a gyógyulási folyamatot, ezzel megakadályozva a

a házipatikában. Minden háztartásban kortól és nemtôl függetlenül

fertôzések kialakulását. Ez a készítmény recept nélkül kapható, négysze-

használható.

res szupermárka, a

kenôcs.

Megelôzhetô a kipirosodás Az egyszer használatos nadrágpelenkák és a patikai popsikenôcsök hasz-

kimondhatatlanul

nálata mellett is elôfordul idônként, hogy a baba posiján a bôr kipirosodik, begyullad. A pelenkában felgyülemlô széklet, illetve vizelet hatására a bôr felázik, sérülékenyebbé válik, és ilyenkor már az enyhe dörzsölés hatására is sérül a hámréteg. Érthetô, hogy a széklet összetételének, menynyiségének megváltozása, vagy egy-egy tisztába tétel kimaradása kedvez a pelenkadermatitisz kialakulásának. Már az elsô, enyhébb tünetek megjelenésekor célszerû a baba popsiját a

kenôccsel bekenni,

de a kenôcs mindennapos használatával meg is elôzhetô a kipirosodás

T e v a

M a g y a r o r s z á g

Z r t .

1 0 7 4

B u d a p e s t ,

R á k ó c z i

ú t

7 0 – 7 2 .

A Neogranormon kenôcs recept nélkül kapható gyógyszer. Alkalmazás: az érintett felületet bekenni a gyulladásos folyamat teljes gyógyulásáig. Ellenjavallat: a hatóanyagokkal vagy a készítmény bármely összetevôjével szembeni túlérzékenység.

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét. 23

Javítja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket, tetôtôl talpig átmozgat, és jótékony hatással lehet az immunrendszerre is — ez a néhány állítás szinte valamennyi téli sportra igaz. Érdemes tehát legyôzni a hideg iránt érzett, mélyrôl fakadó ellenszenvet, és lécet, boardot, korcsolyát kötni a lábunkra. Néhány óvintézkedést azonban nem árt idejében megtenni, hogy a síelés, szánkózás, korcsolyázás valóban csak öröm legyen. 24

Léceken a lejto´´n, az erdei utakon A síelés, pontosabban a lesiklás alapjait — az oktatók szerint — néhány nap alatt bárki képes elsajátítani, igaz, a stabil tudáshoz legalább egy hét folyamatos gyakorlás szükséges. Bár a síelés az óvodástól egészen az ezüstkorig ûzhetô sport, van néhány ellenjavallat, például a rossz erônlét vagy az extrém túlsúly. A szakember szerint az, aki nem bír megmászni négy emeletet, az ne pont síeléssel akarja megalapozni új, sportos életét. Mindenképpen orvossal kell konzultálnia azoknak is, akinek baj van a térd- vagy csípôízületeivel, illetve porcleválást, szalagszakadást szenvedett az elmúlt egy-két évben. Nekik sokat segíthet, ha már az aktív mozgás elôtt néhány héttel szedni kezdenek valamilyen csont- illetve porcerôsítô készítményt, illetve a pályán térdmerevítôvel védekeznek az újabb sérülés ellen. A sífutás Magyarországon kevésbé népszerû, mint a lesiklás, pedig sok minden szól mellette. Egyrészt könnyebb elsajátítani az alapmozdulatokat, így hamarabb lehet részünk sikerélményben, másrészt kevésbé veszélyes, mint a síelés (gondoljunk csak ar-

ra, hány sífutó-balesetrôl hallhatunk a hírekben). Nem utolsósorban a szakemberek szerint a sífutás az egyik legegészségesebb sport: jó hatással van a szívre, a keringésre, az állóképességre, javítja a mozgáskoordinációt és a ritmusérzéket. Ez a sport tehát a fülünk hegyétôl a lábujjunk végéig átmozgat, így lényeges, hogy közben legyen nálunk elegendô folyadék, például valamilyen izotóniás ital.

25

Snowboard – nem csak fiataloknak Annak ellenére, hogy ma már egyáltalán nem meglepô, ha valaki negyvenen túl is deszkára áll, sokan még mindig a fiatalok sportjának tartják a snowboardozást. Talán azért, mert ezt a sportot többféle stílusban is lehet ûzni, és ezek közül egyikmásik valóban nem nélkülözi az extrém elemeket. Aki viszont a klasszikus lécekhez hasonlóan csak lesiklásra használná a snowboardot, nyugodtan elkezdheti a tanulást felnôttként is, sôt komoly elônnyel is indulhat, amennyiben ifjabb korában hódolt az akkor nagy divatnak számító gördeszkának. A snowboardhoz jó egyensúlyérzék szükséges: mivel mindkét lábunk rögzítve van, az egyensúly elvesztése kivédhetetlenül eséssel büntet. A szakember ezért figyelmeztet a speciális kesztyû használatának fontosságára, amely segít megvédeni a sportolót a támaszkodáshoz letett kéz vagy csukló törésétôl.

26

Jeges és vidám Míg az eddigiek valóban csak télen ûzhetô sportok, a korcsolyázást akár már nyáron is elkezdheti az ember, hála a fedett csarnokoknak. Ha viszont valaki tényleg téli sportként szeretné kipróbálni, tehát a természetes vizek jégpáncélján csúszkálna, feltétlenül tartsa be a biztonsági elôírásokat, és ne menjen a jégre, ha az a hivatalos tájékoztatás szerint még nem hízott meg eléggé. Bár szerencsére itt nem lehet akkora sebességgel haladni, mint a lesiklásnál, azért a jégen is elég nagyot lehet esni, ezért a könyök és térdvédô jó szolgálatot tehet, sôt a gyerekek fejét különösen ajánlott bukósisakkal védeni. Fontos a kesztyû is, ami ugyan nem védi meg teljesen a kezet, ha arra egy esés után véletlenül rácsúszik valaki, de valamelyest mégis csökkenti a sérülések súlyosságát. A korcsolya egyébként kemény sport, így — ha nem forralt boros pohárral a kezünkben, a korlátnak támaszkodva ûzzük — egészségesen átmozgat, erôsíti a láb izmait, és — bármilyen meglepô — a felsôtestet is.

27

Takarékos ötletek

Hogy a sport egészséges legyen

A téli sportok rendszerint elég költségesek, de néhány trükkel ebbôl egy keveset le lehet faragni. Azoknak, akik egy szezonban három

Bármelyik formáját válasszuk is a téli sportoknak, érdemes már a szabadság elôtt formába hozni magunkat. Ehhez — a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett — olyan komplex vitaminkészítményt válasszunk, amely a nyomelemeket is pótolja, például a káliumot, amelynek jelenléte szükséges az izommûködéshez, és a sejtek energiaellátásában is szerepet játszik. Ezek közül az egyik legjobb az Actival Energia filmtabletta. A vashiány, illetve az annak következében fellépô, teljesítményt csökkentô vérszegénység is okozhat gondot. Aki éjszaka kínzó lábikragörcsre ébred, az sportolástól függetlenül kezdje meg a magnézium pótlását, ez a tünet ugyanis a magnéziumhiány intô jele lehet. Az anorák zsebébe, a sporthoz összekészített hátizsákba készítsünk be energiaszeletet, jó szolgálatot tehet, ahogy a vitamin- és ásványisó-készítmények, a zöldség- és gyümölcskoncentrátumok is. Hogy ezeket ne koszos kézzel együk, érdemes pár száz forintot áldozni valamilyen víz nélküli kézfertôtlenítôre, például Bradogél Higiénés kézfertôtlenítôre, vagy Higeen Alkoholos kézfertôtlenítô zselére. Ezek kaphatóak olyan kiszerelésben is, amely igazán nem foglal sok helyet a csomagban, viszont elpusztítják a baktériumokat, sôt a Higeen glicerintartalmánál fogva még ápolja is a kezet. A szabad levegôn ûzött téli sportok ugyan erôsítik az immunrendszert, de a hideg és a nap tönkreteheti a bôrünket. Ez ellen védekezzünk napkrémmel; ezek közül szinte mindegyik megfelel, amelyik legalább 15-ös fényvédô faktorral bír. Ne felejtkezzünk el az ajkak védelmérôl sem; ehhez a Labello Sun az ideális készítmény. Gondoljunk arra, hogy nem csak arcunkat, de a kezünket is védeni kell ilyenkor. Kerüljön a csomagba izomlazító, illetve zúzódások ápolására szolgáló krém, fásli és néhány ragtapasz. Különösen jó szolgálatot tehetnek a speciális tapaszok, amelyek az enyhébb sérüléseket teszik elviselhetôbbé: a

hétnél kevesebbet töltenek a havas lejtôkön, gazdaságosabb bérelni a felszerelést, már csak azért is, mert a saját lécnek már a karbantartása is kemény pénzbe kerül. Bérlés elôtt érdemes tájékozódni, mert lehet, hogy a márkaboltok kínálata olcsóbb, mint a kisebb síboltok — néha kétséges színvonalú — ajánlata. A helyszínen bérelt léc sem feltétlenül drágább, pláne, ha beleszámoljuk, hogy ilyenkor nincs szükség tetôcsomagtartóra, esetleg síboxra. A sportoláshoz szükséges vízhatlan anorákot, kesztyût is kölcsönkérhetjük, akár a szakboltból, akár ismerôstôl is. Két dolgon azonban inkább ne spóroljunk: sízoknit és -bakancsot ne kérjünk kölcsön. A bakancsok belsejét ugyanis úgy alakítják ki, hogy az néhány viselés után felveszi a tulajdonos lábának alakját, így az ô számára kényelmes marad, egy másik lábat viszont komiszul feltörhet. Nem vonatkozik ez a szakboltokban bérelhetô bakancsokra, amelyeket direkt ilyen célra gyártottak, ennél fogva nem csak egy lábra jók.

28

Dolorelax tapasz, ami hûsíti, ezáltal enyhíti a húzódás, rándulás, ficam okozta fájdalmakat, vagy a Voltaren thermo tapasz, amely hatékonyan és természetes módon csillapítja a fájdalmat, valamint ellazítja az izmokat. A természetes megoldások híveinek a fekete nadálytô kivonat ajánlható, melynek hatékonyságát népgyógyászati és szakirodalmi adatok igazolják. A sícipô, illetve a sízokni sajnos nemcsak a lábat, de annak szagát is képes megtartani, érdemes ez ellen valami-

lyen lábápoló készítménnyel, például Scholl Freshstep lábfrissítô spray-vel védekezni, ami nemcsak szagtalanít, de hûsíti is a cipôbe melegedett, fáradt, sajgó lábakat. A lábak felfrissítésére ajánlható még Fuss-balsam (Lábbalzsam), illetve a Naturland Lábfrissítô krémje, amely tradicionális gyógynövényekbôl készül. A téli sportolás után sokan a szaunában lazítanak — érdemes erre is felkészülni illóolajjal, illetve a patikában is kapható dörzsés masszázsszivacsokkal.

Variációk igazi ´o´rülteknek A sportcentrumok, nagyobb sí-régiók extrém kikapcsolódásokat is kínálnak. Ilyen például a snow-kite, amit a windsurf és a sárkányeregetés összevonásával kialakult kite-ból fejlesztettek tovább: a sízô vagy boardos itt még egy ejtôernyôt is köt a derekára, így száguldozik és repül a pályán — vagy a fölött. A hórafting szintén egy vízisport havas megfelelôje: a snowraftingosok a hegytetôn beszállnak a csónakba, a völgy alján meg kiszállnak belôle — jó esetben. A hórafting a kényelmes tempójú lefelé haladástól egészen a zuhanásszerû sebességig többféle stílusban ûzhetô. Az Airboard szerelmesei egy levegôvel felfújt, másfél méter átmérôjû, fél méter magasságú, kapaszkodókkal felszerelt korongra hasalnak rá, így száguldanak le a havas lejtôkön. Az irányítást a testsúly áthelyezésével éri el az ember, de ne legyenek vérmes reményeink: ez a sporteszköz úgyis arra megy, amerre akar. A snow-bike vagy hóbicikli ideális bárki számára, aki ülve akar síelni. Az eszköz kerékpárvázra szerelt sítalpakból áll, így tekerni ugyan nem kell, de megállni sem egyszerû vele. Használója lábára szintén rövid léceket szerelnek, amit a rossz nyelvek szerint a törött lécek elejébôl gyártanak. Elvileg van rajta kormány, gyakorlatilag hatásosabb, ha bedôlünk a kanyarban. Kovács M. Veronika

29

téli ünnepek, a karácsonyi, szilveszteri, újévi trakta igazi kihívást jelent az emésztôrendszeri betegségben szenvedôk számára, hiszen az ô életüket úgyis nap mint nap nehezíti a diéta, és ilyenkor még nehezebb ellenállni a kísértéseknek. Mivel az ünnepek alatt a tökéletes étrend betartása szinte lehetetlen, Zágoni Tamás belgyógyász, gasztroenterológus néhány olyan, különösen fontos dologra hívja fel a figyelmet, amelyeket az egyes kórképek esetén minden körülmények között érdemes betartani.

30

nyálkahártyáját. Emellett rákkeltô hatásuk is van, tehát tulajdonképpen valamenynyiünk számára egészségtelenek. Maga a forró étel is irritálja a gyomrot; nem véletlen, hogy a mediterrán országokban langyosan tálalnak, amit mi gyakran nagy felháborodással fogadunk. A forróra egyébként a hasnyálmirigy is nagyon érzékeny. A protonpumpa inhibitorok további, életvitelt könnyítô elônye, hogy ma már a fekélybetegeknek nem kell követniük a „sokszor keveset” elvet: nekik is 3-szor, 4-szer tanácsos étkezniük, hiszen minden újabb evés újabb Amerikában teljesen természetes, hogy egy

ingert jelent a gyomorsav-termelés szem-

vendégségbe készülô, emésztôszervi beteg-

pontjából. Viszont mind fekély, mind reflux

ségben szenvedô ember elôre megbeszéli a

esetén a betegeknek az ünnepek alatt is

háziasszonnyal, hogy mit ehet, és melyek

törekedniük kell arra, hogy ne egyék „tele”

azok az ételek, amelyeket nem fogyaszthat.

magukat. Reflux esetén, a rosszullétek elke-

Jó lenne, ha Magyarországon is elterjedne

rülése érdekében betartandó az a szabály is,

ez a szokás — mondja szenvedélyesen Zá-

hogy lefekvés elôtt két órával lehet utoljára

goni fôorvos. A vendéglátónak pedig nem is

enni. Ha tehát a karácsonyi vagy szilveszteri

lenne olyan nehéz dolga. Például nem igaz

vacsora késôbbre tolódik, a lefekvés idô-

az, hogy a reflux-betegségben vagy gyomor-

pontját is el kell tolni.

fekélyben szenvedôk nem ehetnek fûszeres ételeket. Az igaz, hogy tartózkodniuk kell a borstól, a paprikától vagy a chilitôl, de a zöldfûszerek: a bazsalikom, kakukkfû, lestyán, oregano, rozmaring stb. fogyasztása számukra is megengedett. Tévhit, hogy ôk ízetlen ételekre vannak kárhoztatva, a háziasszonynak tehát nem is kell olyan nagyon fékeznie a fantáziáját, mert a gyomorsavtermelést csökkentô protonpumpa-inhibitorok alkalmazása jelentôsen megváltoztatta az irányelveket: „liberalizálni” lehetett a diétát — meséli a gasztroenterológus. Hozzáteszi: „ha valaki PPI-t szed, akkor már a kávét sem tiltjuk olyan szigorúan”. Az viszont még az ünnepek alatt is betartandó, hogy reflux- és fekélybetegek ne egyenek forró olajban készült ételeket, mert a sütéskor keletkezô szénszemcsék, az úgynevezett pörzsanyagok irritálják a gyomor

31

kezettel bír, melyek aktiválhatják az autoimmun folyamatokat, rontva ezzel a beteg állapotát. Konkrét élelmiszerekre lebontva: colitisnél kerülendô a fánk, a kalács és más tejes-zsíros ételek, valamint a nyers gyümölcs

fogyasztása,

olyan

Crohn-betegek

számára pedig, akiknél heges bélszûkületek jelentek meg, szigorúan tilos a datolya, a füge, a mazsola, a narancs, a gyümölcssaláta, a zöldborsó és a kukorica, mert ezek a szûkületbe beleszorulva bélelzáródást okozZágoni Tamás fontosnak tartja megemlíteni,

hatnak.

hogy a trakták gyakran rossz közérzetet

A súlyos májbetegeknek jobb kerülniük a

okoznak a diszpepsziások számára. Esetük-

húst, mert a húsfogyasztás következtében

ben a problémát leggyakrabban a gyomor

tudatzavar jelenhet meg, a csonkolásos gyo-

lassú ürülése okozza, így ôk az ünnepek alatt

mormûtéten, rezekción átesett páciensek-

se egyenek túl sokat, illetve az ô számukra

nek pedig a cukros ételeket kell kerülniük, és

csak igen mértékletes húsfogyasztás java-

étkezéskor csak kevés folyadékot szabad

solt. A húsok ugyanis, elsôsorban a vörös

fogyasztaniuk.

húsok, lassítják a gyomor kiürülését. Disz-

Az ünnepek alatt igen-igen résen kell lenniük

pepszia esetén elônyösebb halat enni.

a lisztérzékenyeknek, és mivel ôk semmilyen

Irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedôk-

körülmények között nem szeghetik meg

nél is alapelv a mértékletesség: ôk inkább

diétájukat, számukra Zágoni doktor azt java-

többször keveset egyenek, és ha tudják,

solja, hogy feltétlenül egyeztessék igényei-

hogy egy adott ételre érzékenyek, azt lehe-

ket és lehetôségeiket a vendéglátó házi-

tôleg ne fogyasszák, hiszen egy társaságban

asszonnyal.

rendkívül kellemetlen, ha az emberre rájön az intenzív hasmenés. A zsíros és forró ételeket is kerülniük kell. Ez utóbbi, tehát a zsíros és forró ennivalók különösen veszélyesek epekô esetén. A meleg foszlós kalács vagy aranygaluska, a forró olvadt sajt, a frissen sült, még forró, olajtól csepegô rántott hús, a forró csokoládé, a gôzölgô húsleves vagy a palacsinta az epeköves ember számára igazi életveszélyt jelenthet, mert nem ismert ugyan, hogy miért, de rendkívül súlyos hasnyálmirigy-gyulladást válthatnak ki. Crohn-betegség és colitis ulcerosa esetén is muszáj néhány dolgot betartani, még az ünnepek alatt is. A beteg nem ehet zsíros ételt vagy egyszerre sokféle fogást, hiszen minden táplálék más és más antigén szer-

32

Bakos Júlia

33

Bio-finom

Kevés embernek jut eszébe, hogy ami egészséges, az finom is, illetve ami finom, az akár egészséges is lehet. Ezt a két fogalmat legtöbben egymást kizárónak gondolják, pedig nem azok, sôt! Hiszen egy könnyû és egészséges ebéd vagy vacsora nem nyom le bennünket a fotelba, marad erônk, kedvünk akár hógolyózni is, feltéve persze, hogy szép fehér karácsonyunk lesz. Cikkünkben ezért most néhány izgalmas és ízletes, mégis egészséges étel elkészítésének módját osztjuk meg olvasóinkkal. Az evés nem csupán biológiai szükségszerûség: az étel öröm, az étkezés pedig olyan élvezet, amely születésünktôl egészen életünk végéig elkísér bennünket, és ebbôl adódóan természetesen ünnepeinknek is nagyon fontos mozzanata. Egy rosszul elkészített étel önmagában is szörnyû, de még annál is borzasztóbb, ha a karácsonyi vacsora készítésekor az „ilyenkor ezt kell fôzni” kényszerének engedelmeskedve az „én nem szeretem, de egy évben egyszer megfôzöm” gondolat vezeti a fakanalat. Persze a legtöbb család karácsonyi menüjébôl nem hiányozhatnak a klasszikus magyar ünnepi ízek, és nincs abban semmi

34

meglepô, ha az ünnep másnapján mindenki boldogan kanalazza a sûrû tejföllel meglocsolt töltött káposztát; még a kétnapos fehérkenyér sem rontja az élményt. Boldogan szuszogva a tévé elôtt azt gondoljuk, hogy lám, szép ez az ünnep: ettünk egészségeset is, finomat is, sôt a káposzta — a hallal ellentétben — felmelegítve az igazi, tehát nagy valószínûséggel holnap is jó napunk lesz! Az sem lebecsülendô, ha a rokonok, családtagok ôszinte elismerô szavakkal illetik az ételeket, és a közös vacsora végén elkérik azok receptjét. Karácsonyi recept-összeállításunkban ezért — biztos, ami biztos alapon — elôször egy klasszikus recept következik:

Rántott ponty sült burgonyával és zöldfûszeres majonézzel Hozzávalók 4 személy részére: 0,6 kg • Pontyfilé 0,8 kg • Burgonya 0,2 kg • Majonéz • Petrezselyemzöld • Snidling • Tárkony • Citrom • Liszt, tojás, zsemlemorzsa A pontyfilét sûrûn beirdaljuk (azaz párhuzamos bemetszéseket ejtünk rajta), besózzuk, majd 20 percig állni hagyjuk. A megtisztított burgonyát vékony karikákra vágjuk. A majonézhez hozzáadjuk a finomra vágott zöldpetrezselymet, tárkonyt és snidlinget, és alaposan elkeverjük. A halfilészeleteket lisztbe, felvert egész tojásba, végül zsemlemorzsába forgatjuk, majd bô, forró olajban aranysárgára sütjük. Miután kivettük a zsiradékból és lecsepegtettük, megsütjük a burgonyát is. Ízlésesen elrendezzük a burgonyát, a halat és a majonézmártással és citrommal tálaljuk.

A klasszikus, de egészségügyi szempontból kevésbé ajánlott recept után most következzenek a kipróbálandó izgalmas és egészséges újdonságok!

Diópástétom füstölt almával, körtevelôvel, illetve Dióolajjal pácolt kecskesajt zöldségekkel és szezámos ropival Hozzávalók négy személy részére: 0,2 kg • Dió 0,05 kg • Zsemlemorzsa 1 db • Tojás 0,1 kg • Alma 0,1 kg • Körte • Teafû • Só • • • • •

Kecskesajt, lágy Dióolaj Pritamin paprika Retek Ruccola

0,2 kg

• • • •

Tönkölyliszt Élesztô Só Szezámmag

0,1 kg 0,004

35

A diót megpörköljük, amennyire csak tudjuk, ledörzsöljük róla a vékony barna héjat is, és ledaráljuk. Hozzákeverjük a zsemlemorzsát, tojássárgáját, sót, majd hozzáadjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét. Egy elôzôleg kikent pudingformába tesszük, és gôzös sütôben 160 fokon 30 percig sütjük, majd a megsült pástétomot kihûtjük és felszeleteljük. A sajtból kis gombócokat formázunk, egy mély edénybe tesszük, és ráöntjük a dióolajat. A körtét meghámozzuk, kimagozzuk és citromlével ízesítve pépesre turmixoljuk. Az almát meghámozzuk, magházát kifúrjuk, majd felszeleteljük. Egy lábas aljára kevés teafüvet szórunk, és fölé, párolórácsra vagy kistányérra helyezzük az almát. A lábost lefedjük, és a tûzre tesszük. Amikor a teafû füstölni kezd, vegyük le a tûzrôl és hagyjuk az almaszeleteket 15 percig állni a füstben. A lisztbôl élesztôvel kelt tésztát készítünk, vékony rudakká formázzuk, szezámmaggal megszórjuk és kisütjük. A pástétomot tányérra helyezzük, mellétesszük az almát, a körtevelôt, a salátát, paprikát, a szeletelt retket és a sajtot. Meglocsoljuk kevés dióolajjal, és a tetejére helyezzük a ropit.

Aszalt szilvával töltött zellersült narancsos lilakáposztával és Köleses túrósült pirított laskagombával és burgonyapürével • • • • • • • • • • • • • • • •

Zeller Aszalt szilva Mandula Lilakáposzta Narancs Köles Túró Tönkölyliszt Laskagomba Burgonya Vaj Tej Tojásfehérje Só Snidling Kakukkfû

0,3 kg 0,1 kg 0,04 kg 0,2 kg 0,2 kg 0,05 kg 0,1 kg 0,02 0,2 kg 0,2 kg 0,1 kg 0,05 l

A zellert meghámozzuk, szép hengerformájúra faragjuk, közepére almakifúróval lukat fúrunk. Kívül-belül sózzuk, megtöltjük aszalt szilvával, kívül vékonyan bekenjük tojásfehérjével, és megforgatjuk a mandulában. 160 fokos sütôben kb. 30 percig sütjük. A káposztából óvatosan szeleteket vágunk, úgy, hogy a torzsája egybe tartsa a szeleteket, megsózzuk, és kevés olajban lassan mindkét oldalát átsütjük. Mielôtt teljesen megsülne, adjuk hozzá a narancsfiléket, és együtt süssük készre.

36

A kölest kétszeres mennyiségû sózott vízben tegyük fel fôni, majd amikor felforrt, fedjük le és vegyük le a tûzrôl. Adjuk hozzá az áttört túrót és egy kevés tönkölylisztet. Sóval ízesítsük, kakukkfûvel fûszerezzük, és formázzunk belôle kis lepényeket, majd serpenyôben, kevés forró olajban süssük mindkét oldalát pirosra, és süssük meg mellette a leveleire szedett laskát is. A burgonyát fôzzük meg héjában, tisztítsuk meg, törjük át burgonyanyomón, majd egy finom szûrôn passzírozzuk át. Keverjük hozzá az olvasztott vajat és forralt tejet, majd botmixerrel habosítsuk ki. A narancsos káposztaszeletet tegyük a tányérra, erre helyezzük rá a felszeletelt zellersültet, tegyük mellé a burgonyapürét és a laskát, díszítsük pár szál snidlinggel, és tálaljuk rá a köleses túrót.

Sütôtökfelfújt gesztenyefagylalttal és tokaji zselével • • • • • • • • •

Sütôtök Finom morzsa Cukor Tojás Cukor Gesztenyemassza Tejszín Tojai aszú Tortazselé

0,4 kg 0,05 kg 0,01 kg 2 db 0,05 0,2 kg 0,2 L 0,2 L 1 cs

A tököt hámozzuk meg, magozzuk ki, vágjuk vékony szeletekre, és 160 fokos sütôben süssük meg. Botmixerrel pépesítsük, majd adjuk hozzá a tojássárgáját, a morzsát (hámozott zsemle morzsája vagy hámozott kalács, briós morzsa) keverjük össze, és óvatosan keverjük hozzá a cukorral kemény habbá vert tojásfehérjét. Tegyük a masszát egy szufléformába, és 160 fokos gôzös sütôben, kb. 20 percig süssük. A gesztenyemasszát finom szitán törjük át, és óvatosan keverjük hozzá a habbá vert tejszínt. Tegyük a masszát egy fóliával kibélelt formába, és mélyhûtôben fagyasszuk meg. Házi fagylaltgéppel is készíthetô, ebben az esetben a masszát keverjük fagylalt állagúra. A tokajit melegítsük meg, keverjük el benne a tortazselét, és forraljuk két percig. Töltsük kis tálkába, és hideg helyen dermesszük meg.

Hasonló recepteket találnak a www.biochef.hu oldalon. Ha a recepten kívül magukra a bio-, vegetáriánus, fogyókúrás és anticandidás ételekre vágynak, meg is rendelhetik azokat!

Varga István

A sütôtökfelfújt tetejére szórjunk kevés cukrot, és grillezôre állított sütôbe téve karamellizáljuk. A felfújtat tegyük tányérra, helyezzük mellé a fagylaltból formázott galuskát, díszítsük csokoládéval, és tegyük mellé a zselébôl vágott kockát.

37

„ Abban tudok csak létezni, amit magaménak érzek”

Hegyi Barbara történetesen szôkének született, de cseppet sem „szôkenôs”. Jellegzetes hangja kezdetben hátrányt jelentett, ma már a védjegye. Szinte minden nap játszik, szenvedélyesen fôz, lelkesen politizál, kutyákért kampányol, egyszóval: fáradhatatlan. Boldog feleség és anya, aki rajong a régi házért és a nagy családért, amelyben él. Utálja, ha lebarbizzák. Aki ismeri és szereti, az a családtól kapott becenevén, Barusnak hívja. Szerepelt divatbemutatón modellként, és pózolt lenge öltözékben egy belvárosi téren, hogy többedmagával kedvet csináljon a Pesti Színház új musicaljéhez. Külseje csalóka: csak a személyisége, no meg a humora menti meg attól, hogy szexszimbólum legyen. Hegyi Barbara kicsit szabadszájú, nagyon nevetôs. Kérdezem is tôle, szokott-e néha rosszkedvû lenni. Naná! Olyankor elnémulok. De orrot lógatni egy zugban lehet, egyedül. Egy nagy család tagjaként ez mindenképpen önzés.

38

Január közepén született, a Bak jegyében. A Bakok két lábbal állnak a földön, nem bíznak semmit a véletlenre, fontos nekik az állandóság. Ez teljes mértékig igaz rám. Ráadásul Mérleg az aszcendensem, és valóban kiegyensúlyozottságra törekszem. Nem különösebben foglalkozom horoszkópokkal, de furcsamód a színházban sok a Bak; tizenvalahányan vagyunk a társulatban. Pályája során összesen két színházat járt meg. Szó, ami szó, nem csapongó típus. Megnyugtató érzés tartozni valahová. És ha megtaláltam azt a helyet, ahol jó lenni, minek keressek mást? Nem szeretem a bizonytalanságot, abban tudok igazán létezni, azt tu-

dom építeni, amit magaménak érzek. A Vígszínház nagy, tradicionális univerzum, ahol a genius loci (a hely szelleme – a szerk.) ott van a falakban. Megható és megtisztelô számomra, hogy a része lehetek. Fogalmam sincs, létezik-e egyáltalán olyan feladat, amiért otthagynám a csapatot, mindenesetre nem vágyom máshová. Mindkét szülôje filmes területen dolgozott. Elôny vagy hátrány az ilyen indulás? Apukám, Hegyi Barnabás, Kossuth-díjas operatôr, olyan filmeket csinált, mint a Körhinta, a Valahol Európában vagy a Mici néni két élete. Akkor halt meg, amikor én megszülettem. Anyut díszletépítészként ugyancsak ismerte a szakma. Ez nem elôny, sôt! Akinek ismert neve van — és nem a saját érdemei révén — azt sokkal kritikusabban szemlélik. Elôször föl se vettek a fôiskolára, azt mondták: nem alkalmas a hangom színpadra. Ezért a diploma után úgy gondoltam, kipróbálom magam olyan helyen, ahol tiszta lappal indulok. Az is érdekelt, vajon tudok-e játszani idegen nyelven, így három hónapra kimentem Los Angelesbe, egy nívós színiiskolába. Izgalmas kísérlet volt, de nem akartam kint maradni. Föl se merült, hogy másik országban éljek.

Nemcsak hazát, házat se cserélt: abban a régi, budai villában él, ahol felnôtt. Sose akart kiszakadni, önálló lenni? Nem hiszem, hogy a ház határozza meg az életet. Én független vagyok, amit deklarálok is lépten-nyomon. Egyébként fantasztikus hely, nehezen tudtam volna lemondani róla. Egész gyerekkoromat ott töltöttem, és különös szerencsének tartom, hogy a gyerekem is ott töltheti. Ilyen ma alig van. A tradíció, az öröklôdés kevéssé jellemzi a családokat. Varázslatos atmoszférájú ház, nagyon jó az energiája, de nem azért, mert valami természetfeletti kering a téglákban, csupán érzôdik benne mindaz, amivel meg van töltve. Nyitott, jó hangulatú hely, sok-sok zölddel. Nagyapám költözött oda annak idején a

39

gyerekeivel, sokan lakták, sokan lakják, és remélem, sokan is fogják lakni. A dadám és a családja, a nagybátyám és nagynéném most is velünk él. Régen a két unokatestvérem is ott lakott, a környék összes gyereke hozzánk járt pingpongozni — valóságos paradicsom volt! Azóta civilizáltabbá vált az utca, ehhez némileg alkalmazkodni kellett, tehát lett kerítés, de a romantikát igyekeztünk megôrizni. A régi fakapu gombnyomásra nyílik. Zorán ötlete volt, egy a sok közül. Jó, hogy ezt mondja. Épp arra gondoltam, fura lehet egy javakorabeli férfinak, ha a készbe érkezik. Zorán boldogan jött. Amúgy háromutcányi távolságból, a környéket tehát ismerte, s a ház, ahol Szandra lányával laktak, hasonló a miénkhez. Szandra már nagylány, örült, hogy saját életet élhet, miközben persze rengeteget van nálunk. Egy interjúban csodálattal említette Zorán technikai, mûszaki jártasságát. Enynyire bölcsész? Úgy nézek ki, mint egy bölcs ész? — fricskázza vissza a kérdést, majd így folytatja: — Zorán rendkívül magas szinten ûzi a munkáját, de attól eltérô területeken is otthonosan mozog. Nagyon becsülöm az ilyen embereket. Ô valaha mérnöknek készült, s néha képletekkel, matematikai feladványokkal szórakoztatja magát. Az ismereteit megosztja velem, csillagokat is szoktunk vizsgálni, és ô kiválóan magyaráz. Hálás vagyok, hogy nem butulok el mellette, hanem jó dolgokról beszélgetünk. Sokat politizálunk például. Érdekel a politika, naponta olvasok újságot, és van véleményem. Pedig szôke vagyok, színész vagyok — na, ennyit az elôítéletekrôl…

40

Kezdettôl színi pályára készült? Sose dédelgetett másféle álmokat? Még mindig dédelgetek egy-kettôt. A színház érdekel leginkább, de kifejezetten vonz a gasztronómia is. Két éve van egy Asztalfô címû sorozatom az Alexandra Könyvesházban — a mûsorvezetésre felkértek, a témát én találtam ki —, amelyben kollégákkal beszélgetek. Ezek nem klasszikus színészportrék. Viszont az, hogy mit eszik egy színész és miért azt eszi, nagyon is jellemzi az embert. Távlati tervem még talán egy étterem. Elvégeznék egy szakács tanfolyamot, hogy tudjam, hogyan kell igazán fôzni. Miért? Amatôrnek érzi magát? Az vagyok. Jó ízlésû amatôr, legalábbis remélem. Nálunk a nyers répával indul a fôzés. Nem vagyunk bio-mániások, de mirelitet, konzervet nem eszünk. Pucolunk, darabolunk, rászánjuk az idôt. Sokszor hárman, négyen fôzünk: én, az anyukám, a tizenegy éves Rozi lányom, meg Szandra. Igazi közösségi élmény, isteni! Sokan lenézik a fôzést. Nincs igazuk! Aki nem kényszernek tekinti, az megtalálja benne az örömöt, felszabadultságot, fantáziát, az együttlét gyönyörûségét. Jó, hogy van erre alkalom és fogadókészség. Szörnyû volna olyan családban élni, ahol mindegy, mi van az asztalon, csak sok legyen. Ha Zorán nem élvezné az ízeket, biztosan kevesebb kedvvel csinálnám. De hát ô ebben is igényes, és értékeli a produktumot. A konyhában is ragaszkodik a hagyományokhoz? Nem, ott újítok, a recept csak kiindulási pont. Kivéve, ha nagyon precíz dologról van szó, amit könnyû elrontani. Mint például a Jamie Oliver-féle, gyümölcsös angol pudingot, ahol a tojás-liszt-tej arányt nem lehet tetszés szerint változtatni. Kihasználva az ünnepi interjú ürügyét, karácsonyi receptet kérek tôle… „Sose írok le semmit, megjegyzem” — válaszolja, majd figyelmembe ajánlja gasztroblogját: „Áfonya és Ribizli a címe, Szandra nyitotta nekem, szülinapi meglepetésül”. Kiderül az is, hogy bejgli helyett testületileg házi készítésû csokoládét gyártanak. Mindenki csinálja, aki arra jár: barátnôk, családtagok, boldog-boldogtalan. Van mártott,

kiszolgáltatott lény, éhségében kukákat borogat, ezért is disznóság, hogy némely ember mennyire visszaél a helyzettel. Ôk egy komondort fogadtak örökbe Kiskôrösrôl. A mezôn kóricált, lelôtte volna a mezôr. Dió remekül kijön Ribizlivel, a kis bolognese szobakutyával. Falkavezérnek a nagybácsit tekinti, aki sétálni viszi minden nap, hajnali ötkor. De Barbara is labdába rúg nála, a finom falatok révén. Sombor Judit

Fotó: Gordon Eszter

hempergetett, különféle ízesítésû. A minap egy csokoládé-kiállításon, ahová díszvendégnek hívtak, láttam dolgozni egy fiatal, belga praliné-mestert. Micsoda boszorkányos ügyesség! Milyen spéci eszközök! És ahogy a temperált csokoládét hûtötte a márványon… Ki fogom próbálni! Temperált csokoládé lesz karácsonykor, ha addig élünk is! És a fogyókúra? Jól tudom, hogy idônként ilyesmivel kínozza magát? Minden kövér ember tudja, hogy a nagy zabálások után kicsit be kell húzni a féket. Nem kell hozzá más, csak némi odafigyelés. Én evés tekintetében szélsôséges vagyok: nagyon fegyelmezett és nagyon fegyelmezetlen. Ellen tudok állni már-már a merevségig, máskor pedig teszek az összes szabályra és a rendre. Kötelezô kûrként — bár kicsattan az egészségtôl — a gyógymódokról faggatom. Azt feleli: bízik az orvostudományban, sok az orvos a családban. Nem ültek fel a vakcináról szóló híreszteléseknek, mindnyájan be vannak oltva a H1N1 ellen. Aztán mesél még a kutya-örökbefogadási kampányról, amelyben részt vett. Arról beszélt, hogy miért nem szabad rosszul bánni a kutyákkal; a kutya

41

ORVOSI RENDELVÉNYRE KAPHATÓ GYÓGYSZEREK

49 140 Ft 52 490 Ft

nagyker. ár fogy. ár

TB-TÁMOGATÁS: kiemelt 100%

49

ALAKI HIBÁS KÉSZÍTMÉNYEK

T

67