Debreceni SZC Könnyűipari Szakképző Iskolája és Speciális Szakiskolája 4027 Debrecen, Sétakert u. 1-3.
Házirend
Érvényes: 2015. 09. 01.-től
1
Tartalomjegyzék: 1.
Általános rendelkezések .................................................................................................................... 3
2.
Jogi alapok ......................................................................................................................................... 3
3.
Az iskola működési rendje, munkarendje ....................................................................................... 3 3.1.
Az intézmény neve, székhelye: ........................................................................................................... 3
3.2.
Az iskola nyitva tartása ....................................................................................................................... 3
3.3.
Az elméleti tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint: ................................. 3
3.4.
A nappali rendszerű felnőttoktatás esti képzésének elméleti tanítási óráinak csengetési rendje: ........ 4
3.5.
Gyakorlati oktatás, gyakorlati képzés szüneteinek rendje: .................................................................. 4
3.6.
A tanuló ügyeinek intézése .................................................................................................................. 4
4.
A tanuló kötelességei: ........................................................................................................................ 5
5.
A tanuló jogai: ................................................................................................................................... 6
6. Általános működési szabályok ......................................................................................................................... 9 7. Mulasztások, igazolások ................................................................................................................................. 11 8. A tanuló jutalmazása és fegyelmi büntetései ................................................................................................ 13 8.1. Dicséretek................................................................................................................................................... 14 8.2. Fegyelmi intézkedések ............................................................................................................................... 14 8.3 A fegyelmi bizottság működése .................................................................................................................. 15 9. Egyéb rendelkezések ....................................................................................................................................... 16 9.1. Magántanuló ............................................................................................................................................... 16 9.2. Osztályozó, különbözeti, beszámoltató és javító vizsgák ........................................................................... 16 9.3. Iskolatípusok közti átlépés ......................................................................................................................... 16 9.4. A hetes kötelességei ................................................................................................................................... 16 9.5. Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése ............................................................................................... 17 9.6. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga .................................................................... 17 9.7. A szülők tájékoztatásának rendje és formái, az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés ................. 17 9.8. Vegyes rendelkezések ................................................................................................................................ 18 10. Záró rendelkezések ....................................................................................................................................... 19
2
1. Általános rendelkezések •
Jelen házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, - a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 48.§ (4) bekezdés d) pontjában leírtak szerint - az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével, a tantestület elfogadó határozatával született meg.
•
A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve az iskola által szervezett rendezvényeken az iskola épületén kívül is.
•
A házirend érvényes a tanulókra (a beiratkozás napjától a tanulói jogviszony idejére), a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt valamint a jogok gyakorlása szempontjából a tanulók szüleire, gondviselőire is.
•
Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Így az iskolai szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program.
•
Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségeinek és területeinek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.
2. Jogi alapok Az iskolai házirend a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban Nkt), a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban R ), a 2011.évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről jogszabályokon,nevelőtestületi határozatokon, valamint az iskolai szervezeti és működési szabályzaton alapul, tartalmát tekintve az ott előírt témaköröket szabályozza.
3. Az iskola működési rendje, munkarendje 3.1. Az intézmény neve, székhelye: Debreceni SZC Könnyűipari Szakképző Iskolája és Speciális Szakiskolája (OM: 203033) 4027 Debrecen, Sétakert u. 1-3. 3.2. Az iskola nyitva tartása Az iskola hétköznapokon 600 és 2000 között van nyitva, az iskola tanulói és dolgozói csak ebben az időszakban tartózkodhatnak az intézményben. Az ezen időszakon kívüli belépésre igazgatói engedély szükséges. 3.3. Az elméleti tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint: 1.óra: 800-845 2.óra: 855-940 3.óra: 950-1035
3
4.óra: 5.óra: 6.óra: 7.óra: 8.óra: 9.óra: 10.óra: 11.óra: 12.óra: 13.óra: • • • •
1045-1130 1140-1225 1250-1335 1340-1425 1430-1510 1515-1555 1600-1640 1650-1730 1735-1815 1820-1900
A nap kezdetén az első óra megkezdése előtt a tanuló köteles 10 perccel az iskola épületében megjelenni, és amennyiben a tanterem nyitva van, ott tartózkodni. Az órák kezdetét és végét csengő jelzi. Az óra végét jelző csengő a tanárnak szól, hogy fejezze be az órát (ezt minden diáknak csendben meg kell várni). Az óraközi szünetekkel a diákok maguk rendelkeznek, ha a szükséges teremváltást megtették Testnevelés órára az órát megelőző szünetben kell átöltözni, becsengetéskor, órai munkára megfelelő öltözetben köteles a tanuló megjelenni.
3.4. A nappali rendszerű felnőttoktatás esti képzésének elméleti tanítási óráinak csengetési rendje: 1.óra: 1500-1540 2.óra: 1545-1625 3.óra: 1630-1710 4.óra: 1715-1755 5.óra: 1800-1840 6.óra: 1845-1925 3.5. Gyakorlati oktatás, gyakorlati képzés szüneteinek rendje: A gyakorlati oktatás ill. gyakorlati képzés 800-tól 2000-ig tart, külön ütemezés, műszakbeosztás szerint. Gyakorlati foglalkozások szünetei: 1. szünet : 845-855 2. szünet : 1035-1040 3. szünet : 1225-1240 4. szünet : 1400-1405 5. szünet : 1600-1610 6. szünet : 1735-1740 A gyakorlati foglalkozások szüneteinek rendjét és a szünetek hosszát a gyakorlati órák száma határozza meg. 3.6. A tanuló ügyeinek intézése Az iskola titkárságán a diákok az ügyeiket munkanapokon 1030-1300 óra között intézhetik. Ettől eltérő időben félfogadás nincs.
4
4. A tanuló kötelességei: 1)
Az Nkt 46.§ (1) b) pontja alapján a tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse.
2)
A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatait megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen.
3)
A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon és a szakmai gyakorlaton, a kötelező és választott foglalkozásokon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozott módon igazolja.
4)
A tanuló kötelessége, hogy az iskolában és az iskola által szervezett egyéb rendezvényeken fegyelmezetten viselkedjen, a házirend előírásait és az iskola létesítményeire vonatkozó helyi szabályokat betartsa.
5)
A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességének akkor tesz eleget, ha lopás, vagy rongálás esetén ezt a tényt közli az iskola valamelyik dolgozójával.
6)
A tanuló kötelessége, hogy az iskola minden dolgozójának és tanulótársainak emberi méltóságát tiszteletben tartsa.
7)
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá amennyiben állapota engedi - ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel.
8)
A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza ezeknek a szabályoknak a tartalmát, melyeknek megismerését a tanuló aláírásával igazolja.
9)
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon.
10)
A tanuló kötelessége, hogy az iskola berendezésében, létesítményeiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.
11)
A tanuló kötelessége, hogy ellenőrző könyvét mindig magánál hordja és a tanár kérésére azt neki átadja. Az ellenőrzőbe történt bejegyzéseket a szülővel, gondviselővel alá kell íratni a következő tanítási napra.
12)
A tanuló kötelessége, hogy az ellenőrzőbe a kapott érdemjegyeket beírja és azokat havonta egyszer a szülővel, gondviselővel aláírassa.
13)
Az iskolába, gyakorlati munkahelyekre az oktatással nem összefüggő tárgyakat csak saját felelősségére hozhatja be, de ott nem használhatja.
5
5. A tanuló jogai: 1)
Az Nkt 46.§ (2) bekezdése alapján a tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását (az Nkt 46.§ 3 h) pontja szerint).
2)
A tanuló joga különösen, hogy választó és választható legyen az iskolai diákönkormányzatba. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
3)
Az Nkt 46.§ (6) bekezdésének g) pontja alapján, a tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt, amennyiben ez nem káros az iskolai közösségre nézve. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását (az Nkt 46.§ (3) bekezdésének h) pontja szerint).
4)
Ha a tanulót az iskolai tanulmányainak folytatásával kapcsolatban kár éri, az iskolától, illetve a gyakorlati képzés szervezőjétől kérheti a kár megtérítését. Az Nkt 25.§ (3) bekezdése alapján nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló önhibáján kívüli magatartása okozta, vagy, ha a kárt az iskola, illetve a gyakorlati képzést szervező nevelő működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint, ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. A kárigényt írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához címezve. Meg kell jelölni benne a káresemény pontos helyét, idejét, körülményeit, a kért kártérítés összegét forintban megadva és az indoklást.
5)
A tanuló joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje.
6)
A tanuló joga különösen, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi programterve tartalmazza.
7)
A tanuló joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultációs órákon, illetve szakköri, sportköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra az általános igazgatóhelyettes által közzétett időpontban lehet jelentkezni, jelentkezési lap leadásával.
8)
A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel és nem iktatja. A küldemény érkezéséről a titkárság az osztályfőnökön keresztül értesíti a tanulót.
6
9)
A tanuló joga különösen, hogy igénybe vegye az iskolai könyvtárat, az iskola sportfelszereléseit, számítógépes termét, létesítményeit térítésmentesen a megfelelő helyi szabályozás szerint. Az egyes létesítmények nyitva tartása, használati rendje a létesítmények ajtajára, illetve falára van kifüggesztve.
10)
A tanuló joga, hogy a tankönyvtörvényben megfogalmazott rászorultság igazolása esetén az intézmény biztosítsa az ingyenes tankönyvek használatát, az ingyenes vagy kedvezményes étkezést. Ennek szabályozása a Házirend 9. pontjában történik. További szociális jellegű igényeit az igazgatónak címezve, írásban kell benyújtani. Kérelmének eredményéről a tanulót 30 munkanapon belül az osztályfőnöke tájékoztatja.
11)
A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnökök és a diákönkormányzat dönthet.
12)
A tanulónak joga hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, jelentkezzen az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vegyen részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező.
13)
A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében az osztályfőnökéhez fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható dokumentumokat.
14)
Az Nkt 46.§ (6) bekezdésének k) pontja alapján a tanulónak joga különösen, hogy személyesen vagy képviselő útján - a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. E jogszabály érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. A tanuló e szervezetbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza.
15)
Az Nkt 46.§ (6.) bekezdésének g) pontja alapján a tanulónak joga különösen, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz forduljon kérésével, javaslatával, véleményével. A felvetéseire 30 munkanapon belül érdemi választ kell kapnia az illetékestől.
16)
Az Nkt 46.§ (6.) bekezdésének g) pontja alapján a tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthasson. E jogának gyakorlása nem akadályozhat másokat a tanuláshoz, tanításhoz való joguk gyakorlásában. A véleménynyilvánítás tanítási órán kívül történhet.
17)
A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. Az iskola csak a jogszabályban meghatározott személyes adatokat kérheti és tarthatja nyilván kötelező módon. Az ezen túlmenő adatok bekéréséhez a szülő és a tanuló írásos beleegyezése szükséges. A tanuló adatait az iskola csak a törvényben meghatározott szerveknek adhatja ki hivatalos megkeresés alapján.
18)
A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét és témáját legalább 5 munkanappal hamarabb megtudja. Ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.
7
19)
A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá az íratást követő 15 munkanapon belül megtudja, és munkáját megnézhesse. A 15 munkanapot a tanárnak a munkában eltöltött 15 napjaként kell értelmezni.
20)
A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik osztályba, tanulócsoportba az átlépés szabályainak megfelelően (Házirend 10.3-as pontja). A tanulónak joga különösen, hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen másik iskolában és ott elméleti tárgyat hallgasson. Átvételi kérelmét a félév illetve év vége előtt két héttel adhat be írásban az igazgatóhoz, indoklással együtt. Érdemi választ a tanuló az osztályozó konferencia után 5 munkanapon belül kap az osztályfőnökén keresztül. Vendégtanulói jogviszonyra vonatkozó kérvényét a tanév kezdetén szeptember 15-ig adhatja be írásban az igazgatónak, indoklással együtt. Az igazgató a szükséges egyeztetések elvégzése után 30 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásáról.
21)
A tanulónak joga különösen, hogy - a hatályos jogszabályok figyelembevételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez (Oktatási Hivatal). A kijelölt vizsgáztató intézményről az igazgató az Oktatási Hivataltól kapott tájékoztatás után értesíti a tanulót.
22)
A tanulónak joga, hogy jogai megsértése esetén - a jogszabályban meghatározottak szerint panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti.
23)
A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségivizsga-szabályzatban meghatározott keretek között- megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván. E jogainak konkrét gyakorlásáról (tantárgyválasztás helyi szabályai szerint) az iskola a tizedik évfolyam végén írásban tájékoztatja a tanulót és szüleit a tantárgyválasztás lehetőségeiről, és nyilatkoztatja a választott tantárgyról. A nyilatkozatot a tanuló minden tanév május 20-ig köteles megtenni. A választott tantárgy a tanulásától kezdődően olyan, mint minden kötelező tárgy, így a hiányzásokat is igazolni kell.
24)
A tanuló a válaszható tantárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden tanév május 20-ig megváltoztathatja. Erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással együtt az osztályfőnökön keresztül az igazgatóhoz kell benyújtania, melyre 10 munkanapon belül választ kap.
25)
Az Nkt 46.§ (6.) bekezdésének l) pontja alapján a tanulónak joga különösen, hogy indokolt esetben részben, vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve az értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással az iskola igazgatójához kell benyújtania, melynek eredményéről 10 munkanapon belül választ kap.
26)
A tanuló joga különösen, hogy részt vegyen az iskolai körök (Iskolai Sportkör, Diákönkormányzat) munkájában, kezdeményezze diákkörök létrehozását, amely kezdeményezésre az iskola vezetése 30 napon belül érdemi választ ad Egy diákkör létrehozható, ha: o legalább 10 fő részt vesz a munkájában
8
o van felnőtt segítője (akivel az igazgató szerződést köthet a diákkör segítéséről) o van meghatározott programja o működése nem zavarja, nem akadályozza az iskolában folyó munkát. Politikai tartalommal működő diákkör nem hozható létre! 27)
Minden tanuló egy tanévben összesen tíz felelésmentes órát vehet igénybe a következő feltételekkel: o a mentesség a szaktanártól óra elején, közvetlenül a hetes jelentése után kérhető, o a kérést az ellenőrző utolsó oldalára kell beírni a tantárgy és a dátum megjelölésével, amit a tanár kézjegyével hitelesít, o egy tantárgyból egy félévben csak egy órát kérhet, o a mentesség az adott tantárgyból egész napra szól és egy alkalomnak számít, o mentesség nem kérhető előre bejelentett dolgozatírásról, o a mentességre vonatkozó kérelmet csak a tanuló kezdeményezheti, o az a tanuló, akinél nincs az ellenőrző, mentességet nem kérhet, o elveszti a mentesség kérési jogát az a tanuló, akinek öt vagy annál több igazolatlan órája van.
28)
A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
29)
A Diákküldött-gyűlések közti időszakban a diákönkormányzat egyetértési, véleményezési, és javaslattevő jogkörét a választott diákvezetők gyakorolják. Az ODB titkárokon keresztül figyelembe veszik az osztályok véleményét is. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. A tanulók nagyobb közösségén kell érteni, ha a felvetett kérdés legalább évfolyam szinten érinti a diákokat.
30)
Az Nkt-ben meghatározott tanulói jogok közül a következők a 9. illetve a 13. évfolyam megkezdésével lépnek érvénybe: o - az iskola létesítményeinek látogatása, eszközeinek használata o - a diákkörök munkájában való részvétel o - a diákönkormányzatba való választhatóság, választás o - szociális támogatáshoz való jog.
6. Általános működési szabályok 1)
Balesetvédelmi okokból tilos a testékszer, fülbevaló, ékszer, és óra viselete a testnevelés órákon, valamint olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelmi előírások ezek viselését megtiltják.
2)
Balesetvédelmi okokból testnevelés órán kizárólag a testnevelő tanárok által év elején ismertetett felszerelésben (póló, nadrág, tornacipő) lehet részt venni. Ezek hiányában a diák az órai foglalkozáson nem vehet részt, de köteles a tanár felügyelete alatt tartózkodni.
3)
A tanuló köteles testnevelés óra megkezdése előtt öt perccel az öltözőbe menni, átöltözni és az öltözőben megvárni a tanítási óra kezdetét.
9
4)
Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmaznak egyéb olyan megszorításokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, de amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk. (Pl. tanműhely, informatika terem stb.).
5)
Az iskola tornatermében, konditermében csak tanári felügyelettel, vagy engedéllyel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe lépni tilos. A konditerem első használata előtt a testnevelő tanár oktatást tart az eszközök használatáról. A diákok aláírásukkal elismerik, hogy megismerték az eszközök használatát.
6)
A tantermekben működtethetők.
7)
Az iskola területét a tanuló a rá vonatkozó tanítási idő alatt csak osztályfőnöke illetve gyakorlati képzés esetén a szakoktató engedélyével hagyhatja el. Ha az osztályfőnök nincs az iskolában, akkor az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől kell engedélyt kérni.
8)
Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. A diákoknak egymás közt tilos mindenféle üzletelés.
9)
Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol azt 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.
10)
Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken tilos alkoholt, kábító hatású szert fogyasztani. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII: törvény értelmében az iskola egész területén, valamint annak 5 méteres körzetében tilos a dohányzás.
lévő
audiovizuális
eszközök
csak
tanári
engedéllyel
A tilalmat megszegő tanulók az alábbi büntetésekben részesülnek: - az első alkalommal igazgatói figyelmeztetés - második alkalommal igazgatói intés - harmadik alkalommal igazgatói megrovás Ismételt szabályszegés esetén fegyelmi eljárásra kerül sor. ( Az 1993. évi XCII. Törvény 3. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi. Dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén 20 000- 50 000 Ft-ig terjedő büntetést szabhat ki.) 11)
Tanítási órákon a mobiltelefon mindenkinél csak kikapcsolt állapotban lehet. A kikapcsolt állapot azt jelenti, hogy a készülékkel sem hívást fogadni, sem hívást kezdeményezni nem lehet. Ha a tanuló mobiltelefonnal, vagy bármilyen más eszközzel az órát, foglalkozást zavarja, akkor a tanár a készüléket elveheti, de az óra végén azt visszaadja.
12)
Az Nkt 59.§-a alapján az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményért. Az iskola akkor sem vállal kártérítési felelősséget, ha a tanuló szabályzatban rögzítettekkel ellentétes magatartásának következménye a kár.
13)
Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban (Nkt 58.§-ában meghatározottak szerint), iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit
10
megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. Fegyelmező intézkedések: osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály (Nkt 58. § (3) -(4) bekezdése és az R.5.§(1) f pontja) határozza meg.
7. Mulasztások, igazolások 1)
A késve érkező tanulónak is be kell mennie órára. A késést az osztályfőnöknél igazolni kell.
2)
A mulasztásról a tanuló vagy a szülő köteles az osztályfőnököt a lehető legrövidebb időn belül értesíteni. A tanuló a mulasztást követő első osztályfőnöki órán mutassa be az igazolását. Amennyiben a tanuló a hiányzást követően 7 munkanapon belül, felszólítás ellenére sem igazolja a hiányzását, úgy az igazolatlanná válik.
3)
A sorozatos igazolatlan késések a megfelelő felelősségre vonást vonják maguk után. A tanuló késéseit a naplóba be kell vezetni, a késés mértékével. Ha a tanuló igazolatlan késései elérik a 45 perc időtartamot, akkor azt az osztályfőnöke egy igazolatlan órának könyveli el.
4)
Igazolt a tanuló mulasztása, ha orvosi vagy szülői igazolása van, vagy ha előzőleg engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy ha állampolgári kötelezettségének tesz eleget.
5)
Tanévenként három napot igazolhat a szülő vagy a gyám.
6)
Azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek oktatási időn kívül is igénybe vehetők, a tanulók – lehetőség szerint – csak szabadidejükben vegyék igénybe.
7)
Ha a tanuló tanítási időben valamilyen más rendezvényen kíván részt venni, a távolmaradás engedélyezéséről – az osztályfőnök véleményének ismeretében – az igazgató dönt, hivatalos kikérő alapján.
8)
Ha a tanuló összefüggő szakmai gyakorlatról igazolatlanul hiányzik, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
9)
Év végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen a. a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) a) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, b. a 2011. évi CLXXXVII .törvény a szakképzésről 39.§ (6) bekezdésében meghatározott nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, c. egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. d. a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39.§ (3) szerint: Ha a tanulónak a tanítási évben teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést 11
tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39.§ (6) bekezdés meghatározza: Ha a tanuló tanítási éven kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). A törvény 39.§ (6b) bekezdése alapján: Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. 10)
A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (8) bekezdés szerint: A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 igazolatlan órát, és az iskola eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének.
11)
Ha a tanuló a tanítási év évfolyamismétléssel folytathatja.
12)
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
13)
Nem osztályozhatóság esetén minden tanulóra nézve, a tantestület engedélyezheti osztályozóvizsga letételét. Az engedély hiányában az évet meg kell ismételni. Az engedély akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 órát.
14)
Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben, a hatodik igazolatlan óra elérése esetén osztályfőnöki intésben, a kilencedik igazolatlan óra elérése esetén osztályfőnöki megrovásban, a tizenkettedik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói figyelmeztetésben, a tizenötödik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben, a tizennyolcadik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói megrovásban kell részesíteni. A huszadik igazolatlan óra után az osztályfőnök javaslatára az igazgató dönt a fegyelmi eljárás megindításáról.
15)
Az osztályfőnök a tanköteles korú tanuló esetében az első alkalom, a tizedik, a harmincadik és az ötvenedik igazolatlan óra után levélben értesíti a szülőt (gyámot) a mulasztás tényéről és annak következményeiről. Nem tanköteles korú tanuló estén a tizedik és a harmincadik igazolatlan óra után kell levélben értesíteni a tanulót és a szülőt a mulasztás tényéről és annak következményeiről.
végén
nem
osztályozható,
tanulmányait
a. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (4) bekezdés alapján a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló
12
esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot. b. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (5) bekezdés szerint: Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. 16)
Azok a bejáró tanulók, akiknek a közlekedési eszköze a foglalkozást követően hosszú várakozási idővel vehető igénybe, egyéni elbírálás alapján a foglalkozásról - engedéllyel – korábban is távozhatnak. a. Ilyen engedély délelőtti foglalkozás esetén nem adható b. Délutáni tanítás esetén az utolsó óráról az osztályfőnök 15 percet, az igazgató 40 percet engedélyezhet. c. Gyakorlati oktatás esetén igazgatói engedéllyel lehet eltérő munkabefejezést adni. d. Amennyiben ez kevésnek bizonyul, egy óra időtartamig a munkaidő átcsoportosítható. e. A korábbi távozás engedélyezését be kell vezetni a tanuló ellenőrzőjébe.
17)
Azok a bejáró tanulók, akiknek közlekedési eszközzel nem oldható meg az elméleti és gyakorlati órák esetén 800 órára történő beérkezése, egyéni elbírálás alapján később érkezhetnek az intézménybe. a. Ilyen engedély csak a fent említett időpontokra adható. b. A késés mértéke 30 perc lehet, a területvezetővel és az osztályfőnökkel egyeztetve. c. Gyakorlati oktatás esetén igazgatói engedéllyel lehet eltérő munkakezdést adni. d. Amennyiben ez kevésnek bizonyul, egy óra időtartamig a munkaidő átcsoportosítható. e. A későbbi érkezés engedélyezését be kell vezetni a tanuló ellenőrzőjébe.
18)
A hiányzó tanulók a mulasztásaik alatt tárgyalt tananyagot kötelesek pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontig.
19)
Engedélyezett távollét esetén a tanuló nem hivatkozhat mulasztásra.
8. A tanuló jutalmazása és fegyelmi büntetései Az iskola pedagógusai és nevelőtestülete rendszeresen értékeli a tanulók és közösségeik teljesítményét, helytállását és az alábbiakban részletezett formákban
13
ismeri el a kötelező, valamint az önként vállalt feladatok teljesítése során elért kiemelkedő eredményeket. 8.1. Dicséretek a. Szaktanári dicséret egy adott tantárgyból kiemelkedő tanulmányi teljesítmény esetén adható. b. Osztályfőnöki dicséret adható az osztályközösségben végzett kiemelkedő közösségi munkáért, vagy iskolai szintű versenyen való eredményes szereplésért, vagy olyan, az iskoláért végzett munkáért, amit az osztályfőnök úgy ítél meg. c. Igazgatói dicséret a jeles tanulmányi eredmény elérése esetén automatikusan jár annak az időszaknak a végén, amelyben azt elérte a tanuló. Adható a városi, megyei (területi) versenyen való eredményes szereplésért, valamint iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában végzett kiemelkedő munkáért, továbbá olyan tevékenységért, amit az igazgató úgy ítél meg. d. Tantestületi dicséret kitűnő tanulmányi átlagért automatikusan jár. Adható országos versenyen való eredményes szereplésért, továbbá iskolai szinten végzett kiemelkedő szervezőmunkáért (ha a diák tanulmányi eredménye legalább 4,6). 8.2. Fegyelmi intézkedések Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. a. Az óra folyamatának megzavarása esetén az órát tartó tanár szaktanári, ill. szakoktatói figyelmeztetésben részesítheti a tanulót, melyet az ellenőrzőbe és az E- naplóba egyaránt be kell vezetni. b. Ha a tanuló rendszeresen zavarja az óra nyugalmát, azaz fegyelmezetlenségét két egymást követő alkalommal szaktanári ill. szakoktatói figyelmeztetéssel jelezték a tanárok,újabb rendzavarás esetén, ill. fokozat nélkül nagyobb kötelezettségszegés, valamint 3 igazolatlan mulasztás esetén osztályfőnöki figyelmeztetés adandó. c. Osztályfőnöki intés adandó, ha a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetése után magatartásával ismételten fegyelemsértést követ el, valamint igazolatlan hiányzása eléri a 6 igazolatlan órát. d. Következő fokozat, azaz osztályfőnöki megrovás adandó, ha a tanuló magatartásával ismételten probléma van, vagy igazolatlan mulasztása eléri a 9 órát. e. Igazgatói figyelmeztetés adandó, ha a tanulóval a szaktanárnak illetve a szakoktatónak újabb problémája van, vagy igazolatlan hiányzása eléri a 12 tanítási órát, ill. fokozat nélkül adható, ha nagymértékben megszegi az iskolai életre vonatkozó szabályokat. f. Igazgatói intés adandó újabb fegyelmi vétség esetén, illetve, ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 15 órát.
14
g. A legsúlyosabb fegyelmi határozat nélküli büntetés az igazgatói megrovás. Ez a büntetés újabb fegyelemsértésért, vagy 18 óra igazolatlan hiányzásért adandó. h. Ha a tanuló súlyosan megszegi az iskolai rendszabályokat (pl.: verekedés, fenyegetőzés, stb.), ill. igazolatlan hiányzása eléri a 20 órát, valamint igazgatói megrovás után ismételten gond van a magatartásával, abban az esetben az osztályfőnök javaslatára, a tanuló kötelezettségszegésének büntetését az iskola fegyelmi bizottsága szabja ki.
8.3 A fegyelmi bizottság működése A fegyelmi eljárást osztályfőnök, szaktanár vagy iskolai vezető kezdeményezheti súlyos, vétkes fegyelemsértés esetén. A fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi bizottság dönt. Az eljárás megindításáról a szülőt (nevelőt) és a tanulót az iskola írásban értesíti. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság megvizsgálja a fegyelemsértés körülményeit és dönt - ha a tanuló mást sértett meg, akkor 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be egyeztető tárgyalás igénybevételét. Az iskolai fegyelmi bizottság biztosítja, a tanulók és a szüleik számára megegyezés lehetőségét, amit írásban rögzítenek. - a törvények megsértése esetén, ha tisztázottak a körülmények, akkor a fegyelmi bizottság határozatot hoz, amit az érintettekkel írásban közöl. - ha az ügy részletei tisztázatlanok, akkor fegyelmi tárgyalást tűznek ki. A fegyelmi bizottság meghallgatja az érintetteket, tanúkat, és jegyzőkönyvet készítenek. Előbírálják a fegyelemsértést, határozatot hoznak és kihirdetik. A fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, és az elkövetett cselekmény súlyát. Ha a tanuló nem követett el kötelezettségszegést, az eljárást meg kell szüntetni. Fiatalkorú tanuló esetén a szülő képviseli a gyermeke érdekeit. A határozat ellen fellebbezéssel lehet élni, amit a Kormányhivatal bírás el.
15
9. Egyéb rendelkezések 9.1. Magántanuló A tankötelezettség teljesítésének egyik módja a szülő kérése alapján kérhető, és erre engedélyt az intézmény vezetője adhat. Magántanuló mentesíthető a tanórai foglalkozások alól, kivétel ez alól a gyakorlati foglalkozás. A magántanuló beszámolása félévenként osztályozó vizsgán történik, melynek időpontjairól a tanuló írásban értesül. Továbbhaladásáról a tantestület dönt. 9.2. Osztályozó, különbözeti, beszámoltató és javító vizsgák A szakminiszter által a tanév rendjében meghatározottakhoz viszonyítva a félév illetve a szorgalmi időszak utolsó tanítási napját megelőző két hétben van lehetőség osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsgára. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban van lehetőség. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fent megjelölt időpontoktól eltérő időben tegyen vizsgát.
9.3. Iskolatípusok közti átlépés a. Szakközépiskolából szakképző évfolyamra történő átlépésnél a nem tanult tantárgyakból pótolnia kell a tanulónak, illetve, ha a tantestület úgy dönt, a tanuló osztályozó vizsgára kötelezhető, amennyiben a gyakorlati foglalkozásokat pótolni tudja. Minden esetben szükséges a szülő írásbeli kérelme. Az osztályfőnök véleménye alapján a tantestület dönt az átlépés engedélyezéséről. 9.4. A hetes kötelességei a. A hetesek kiválasztása az osztályon belül megállapodás vagy hagyományok útján történik. b. A hetes megbízása hétfőn reggel kezdődik, és pénteken tanítás után ér véget. c. Egy osztályban mindig két hetes van, ha az egyik vagy mindkettő hiányzik, az osztálynak az osztályfőnök figyelmeztetése nélkül kötelessége az 1. pontban meghatározottak szerint új hetes(eke)t választani. Csoportbontás esetén minden csoportban köteles a hetes kijelölése. d. A hetes gondoskodik a tanterem, a tanári asztal, a szék és a tábla tisztaságáról, szivacsról és a tanterem szellőztetéséről. e. A hetes jelenti az órát megkezdő szaktanárnak az osztály létszámát és a hiányzók személyét. f. Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 percen belül nem jelenik meg, azt a hetesnek jelenteni kell a tanáriban, vagy valamelyik igazgatóhelyettesnek.
16
g. A hetes köteles jelenteni az osztályfőnöknek, vagy az ügyeletes iskolavezetőnek, ha a teremben az osztály odaérkezésekor bármilyen rendellenességet tapasztal. h. A hetesi kötelesség elmulasztása osztályfőnöki hatáskörben büntethető. 9.5. Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése A 2011. évi köznevelési törvény, valamint a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet meghatározza az ingyenes, térítési díjas, tandíjas szolgáltatások körét, valamint az ezekre vonatkozó fizetési kötelezettségek és díjak mértékét. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet alapján: 36. § (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási
intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
A díjakat mindkét félév elején (szeptember 30-ig, ill. február 15-ig) kell befizetni a gazdasági irodában. Ettől eltérő befizetést az intézmény vezetője a szociális helyzetre való tekintettel engedélyezhet. 9.6. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga a. Gyakorlaton előállított termék a tanuló tulajdonába kerül, ha a termék előállításához szükséges alapanyagok és kellékek a tanuló tulajdonában álltak és ezek vezetői engedéllyel kerültek be az iskolába. b. Az iskola tulajdonába kerülnek mindazon termékek, melyek előállításához az alapanyagokat és kellékeket az intézmény biztosította. c. Az iskola egyes esetekben az iskolai alapanyagokból és kellékekből előállított termékeket önköltségi áron a tanuló tulajdonába adhatja. Az önköltségi ár meghatározását az iskola SZMSZ-ének tanműhelyi működési, árképzési és értékesítési szabályzata tartalmazza. 9.7. A szülők tájékoztatásának rendje és formái, az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés A sikeres oktató-nevelő munka feltétele a szülői házzal való szoros együttműködés. Ennek szervezett formái: a. szülői értekezlet Tanévenként három szülői értekezletet tartunk: egyet szeptember első felében az újonnan felvett tanulók szüleinek, novemberben és márciusban pedig fogadóórás szülői értekezletet. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezhetik a szülők, az osztályfőnök, a szaktanárok, az iskolavezetés. b. elektronikus napló A szülők naprakészen tájékozódhatnak gyermekük tanulmányi eredményéről, hiányzásairól, dicséreteiről és fegyelmezési problémáiról. Ehhez minden tanév elején belépési kódot biztosítunk, melyet a szülő által megadott e-mail címre küldünk el. A tanulóknak és a szüleiknek két hét áll rendelkezésre, hogy jelezzék az esetleges téves bejegyzéseket, s annak javítását kérjék. Vitás esetekben a tanuló az osztályfőnök és az iskolavezetés segítségét kérheti.
17
c. fogadóórák A tanév elején minden szaktanár kijelöl heti egy fogadóórát, amit az osztályfőnök beírat a tanulók ellenőrző könyvébe. A fogadóórára a szülő időpontot egyeztethet a szaktanárral. Ezen kívül évente két alkalommal a szülői értekezletet követő fogadóórán konzultálhat a szülő a szaktanárokkal. d. ellenőrző könyv Az ellenőrző könyvön keresztül tájékozódhat a szülő a tanuló évközi és félév végi tanulmányi eredményéről, magatartásáról és szorgalmáról, valamint a dicséretekről és a fegyelmi büntetésekről. e. az iskola honlapja Az intézmény hivatalos honlapján teszi közzé az intézmény működését, munkáját szabályozó dokumentumokat: a Házirendet, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a helyi Pedagógiai Programot és az aktuális információkat.
9.8. Vegyes rendelkezések a. Az iskolai ünnepségeken a lányoknak kötelező a fehér blúz és sötét nadrág vagy szoknya; a fiúknak pedig fehér ing és sötét nadrág. b. A testnevelés órákon olyan felszerelésben kell részt venni, amely a balesetmentes munkavégzésnek megfelel. Ez az öltözék fehér pólóból, sportnadrág, sportcipőből áll. c. A tanuló magatartási jegyét félév, és év vége előtt az osztállyal közös egyetértésben kell kialakítani, amit a tantestület hagy jóvá, vagy módosít. d. A magatartási jegyek megállapításánál figyelembe kell venni a fegyelmi vétségeket, az igazolatlan hiányzásokat és a kiemelkedő teljesítményeket is! e. A tanuló tantárgyi érdemjegyének megállapítását a magatartása nem befolyásolhatja. Magatartása miatt nem büntethető tantárgyi osztályzattal.
18
10. Záró rendelkezések a. A házirend a kihirdetését követően lép hatályba, és visszavonásig érvényes, egyúttal a 2014. szeptember 1-jén elfogadott házirend hatályát veszti. b. Az elfogadott, vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend elfogadását, módosítását követően egy példányát a mellékleteivel együtt át kell adni a diákönkormányzatnak. A házirend rövidített változata kifüggesztésre kerül minden tanteremben, tanműhelyben. A teljes változat megtalálható a könyvtárban, a tanári szobában, az iskola titkárságán, a tanműhelyi titkárságon, minden osztályfőnöknél, valamint az iskola honlapján. Beiratkozáskor minden szülő kézbe kapja az iskola házirendjét. c. A házirendnek tartalmaznia kell a mellékleteket is és egységes szerkezetűnek kell lennie.. d. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál, vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt a megfelelő egyeztetések után. e. A tanév megkezdését követően 4 héten belül az iskola vezetősége, diákönkormányzata és szülői szervezete áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy a házirendet szükséges-e módosítani - kötelező előírás, vagy beérkezett javaslat miatt. f. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az iskola igazgatójához, az igazgatóhelyettesekhez, vagy a diákönkormányzat vezetőjéhez. g. Jelen házirend jóváhagyását az igazgató kezdeményezi a fenntartó szervnél. h. Jelen házirend kihirdetéséről az iskola igazgatója a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik.
19
