A
DEBRECENI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
Hatályos: 2015. november 6. napjától
1
TARTALOMJEGYZÉK
I. II.
rész: rész:
III. IV. V.
rész: rész: rész:
VI.
rész:
VII. rész: VIII. rész: IX. X. XI.
rész: rész: rész:
PREAMBULUM ................................................................................................................... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ............................................................................................. 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYAI ........................................................................................... 4 KIVÉTELEK A KÖZBESZERZÉS TÁRGYÁBAN ............................................................ 5 A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKHATÁRAI .............................................................................. 5 A KÖZBESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK .................................. 7 A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS ....................................................................... 10 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK ................................................................................................ 11 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK RENDJE ................................ 15 A NYÍLT ELJÁRÁS ............................................................................................................ 17 A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS.............................................................................................. 19 TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS .............................................................................................. 21 HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS .............................................................................................. 23 A VERSENYPÁRBESZÉD................................................................................................. 24 INNOVÁCIÓS PARTNERSÉG .......................................................................................... 25 A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS ..................................................................... 25 A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ VAGY MEGHALADÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ........................................................................................... 26 KONCESSZIÓS BESZERZÉSI ELJÁRÁS ........................................................................ 29 TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS ........................................................................................... 29 KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI BESZERZÉSEK ................................. 30 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA ......................................................................................... 30 A KÖZBESZERZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA ................................................................. 32 A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE .......................................................................... 33 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 34
MELLÉKLETEK........................................................................................................................................ 35 - I. számú melléklet: jogszabálygyűjtemény ....................................................................... 36 - II. számú melléklet: a közbeszerzés értékhatárai .............................................................. 37 - III. számú melléklet: a közbeszerzési terv mintája ............................................................ 38 - IV. számú melléklet: az országosan kiemelt termékek jegyzéke ...................................... 40 - V. számú melléklet: összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat ................................. 42 - VI. számú melléklet: tenderkezdeményező lap ................................................................. 43
2
A DEBRECENI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA I. rész PREAMBULUM A Debreceni Egyetem a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) alapján a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának és a törvény alapelveinek biztosítása érdekében az alábbi szabályzatban írja elő a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az Egyetem nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásainak dokumentálási rendjét a Kbt. 27. §-a alapján. A közbeszerzési eljárás alapelvei közé tartozik a nyilvánosság, tisztességes és átlátható verseny, esélyegyenlőség, arányosság, egyenlő bánásmód, valamint a nemzeti elbánás biztosítása. Az Egyetem és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni, a joggal való visszaélés tilos. Az Egyetemnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. Közbeszerzés akkor valósul meg, amikor az Egyetem megadott tárgyú és meghatározott értékhatárokat elérő beszerzések megvalósítása érdekében visszterhes szerződéseket köt meg. A Debreceni Egyetem a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V.25.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó termékeket a kormányrendelet alapján – központosított közbeszerzési rendszer használatára kötelezett jogállásban - e szabályzatban meghatározottak szerint szerezheti be.
II. rész A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. § (1)
A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységével közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre.
(2)
A szabályzat tárgyi hatálya az Egyetem azon árubeszerzéseire, építési beruházásaira, építési koncesszióira, szolgáltatás megrendeléseire és szolgáltatási koncesszióira, tervpályázati eljárásaira terjed ki, amelyek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a Kbt. rendelkezései alapján a tárgyévre meghatározott értékhatárokat. Ezen esetekben a Kbt. közbeszerzési eljárás lefolytatását teszi kötelezővé. Ellenkező esetben a Szabályzat 16. §-át kell alkalmazni.
3
A KÖZBESZERZÉS TÁRGYAI 2. § (1)
A közbeszerzés tárgyai az árubeszerzés, az építési beruházás, , a szolgáltatás megrendelése, valamint a koncessziós beszerzési eljárás tárgyai az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió.
(2)
Árubeszerzés: Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – a megszerzése. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. A közbeszerzés szempontjából irreleváns, hogy az áru új, vagy használt állapotban kerül beszerzésre. Az uniós, illetve a nemzeti eljárásrend szerint a meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése szolgáltatásnak minősül, mely azonban a Kbt. 9. § (8) bekezdés a.) pontja alapján kivételi körbe tartozó beszerzésnek minősül (lásd a Szabályzat 3. §-át). Az árubeszerzés statisztikai nómenklatúrája a CPA.
(3)
Építési beruházás: Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az Egyetem részéről: a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az Egyetem által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. Az építési beruházás statisztikai nómenklatúrája a NACE.
(4)
Építési koncesszió: Olyan építési beruházás, amely alapján az Egyetem ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult (nyertes ajánlattevő) általi viselésével.
(5)
Szolgáltatás megrendelése: Olyan (árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő) visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. A szolgáltatás megrendelésének statisztikai nómenklatúrája a CPC.
4
A közös közbeszerzési szószedetet (CPV) a 213/2008/EK rendelettel módosított 2195/2002/EK rendelet tartalmazza. (6)
Szolgáltatási koncesszió: olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az Egyetem a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult (nyertes ajánlattevő) általi viselésével.. A szolgáltatási koncesszió csak a nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetén képezi a közbeszerzés tárgyát!
(7)
Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. A közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: (CPV) történő hivatkozással is meg kell adni. KIVÉTELEK A KÖZBESZERZÉS TÁRGYÁBAN 3. §
(1)
Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzések esetén nem képezi a közbeszerzés tárgyát a Kbt. 9. § (1) bekezdésében felsoroltak. A szolgáltatás megrendelésének nem tárgyai a Kbt. 9. § (8) bekezdésében felsoroltak, az ott meghatározott kivételekkel.
(2)
A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzések esetén nem képezi a közbeszerzés tárgyát a Kbt. 111. §-ában felsoroltak.
(3)
A kivételi körbe tartozó beszerzések jogszerűségének vizsgálata valamint dokumentálása a Jogi Igazgatóság feladata.
A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKHATÁRAI 4. § (1) A közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított - a Kbt. 17-20. §-ában foglaltakra tekintettel- megállapított teljes ellenszolgáltatás összege. (=becsült érték) A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az Egyetem által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az Egyetem teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.
5
(2) 2006. január 01. napjától a közbeszerzési értékhatárt az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. (3) A közbeszerzés értékhatárai a II. számú mellékletben találhatóak. (4) Az értékhatárok folyamatos figyelemmel kíséréséért és a szabályzatba való átvezetéséért a Jogi Igazgatóság a felelős. (5) Az értékhatárokat a Debreceni Egyetem szintjén kell értelmezni. (6) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani. (7) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás megrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. (8) Mindig a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke - a (7) bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 23 455 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 293 190 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (7) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az Egyetem a teljes beszerzés becsült értékeként. (9) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (7) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (8) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [111. §]. A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe. (10) Amennyiben az Egyetem egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. (11) A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzés tárgyait részekre bontani! (12) Nem minősül a Kbt. megkerülésének, ha az egybeszámított értékű közbeszerzési tárgyak beszerzése több, az egybeszámított értékű közbeszerzésnek megfelelő eljárási renddel egyező, közbeszerzési eljárás során megy végbe.
6
(13) A közbeszerzés becsült értékének meghatározására egyebekben a Kbt. 16. § - 19. §-ait kell alkalmazni. III. rész A KÖZBESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK 5. § (1)
Az Egyetem a költségvetési év elején, de legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről.
(2)
A közbeszerzési terv elkészítése a Jogi Igazgatóság feladata. A közbeszerzési tervet a Kancellár hagyja jóvá. A közbeszerzési tervnek az adott évben lefolytatott összes közbeszerzési eljárást (a központosított közbeszerzés keretében történő közbeszerzéseket is) tartalmaznia kell, ez azonban nem vonja maga után a tervben megadott összes eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ha előre nem látható okból a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzés vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzés igénye merül fel, akkor az erre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a Jogi Igazgatóság a felelős.
(3)
A közbeszerzési tervet és annak módosítását az elkészítését követően közzé kell tenni oly módon, hogy a „becsült érték” oszlopot a nyilvánosságra hozott közbeszerzési terv nem tartalmazza tekintettel a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének 2011. január 17. napján megjelent módosított tájékoztatójára, mely az éves összesített közbeszerzési tervről szól. A jóváhagyott közbeszerzési tervet és annak módosításait a Jogi Igazgatóság teszi közzé. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.
(4)
A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános.
(5)
A közbeszerzési tervre alkalmazandó mintát a III. sz. melléklet tartalmazza.
(6)
Az Egyetem köteles a Kbt. hatálya alá tartozásáról, valamint az adataiban bekövetkezett változásokról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni a Kbt. hatálya alá kerüléstől, illetve a változástól számított 30 napon belül, a Közbeszerzési Hatóság ajánlatkérői nyilvántartásában történő szerepeltetés céljából. Az adatszolgáltatás teljesítéséért a Jogi Igazgatósága felelős.
(7)
Az Egyetem az éves beszerzéseiről éves statisztikai összegezést készít, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig megküld a Közbeszerzési Hatóságnak.
7
Az éves statisztikai összegezés elkészítéséért és a Közbeszerzési Hatóságnak történő megküldéséért a Jogi Igazgatóság a felelős. (8)
Az Egyetem a költségvetési év kezdetét követően előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetve az elkövetkező legfeljebb 12 hónapra tervezett: a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt; b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt. Az Egyetem előzetes tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó az uniós értékhatárt. Ha az Egyetem tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie. Az előzetes tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni. Az előzetes tájékoztatóban foglalt tervezett beszerzések nem vonják maguk után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az Egyetemnek a központosított közbeszerzései vonatkozásában nem kell előzetes tájékoztatót készítenie. Az Egyetemnek az előzetes tájékoztatót a Kbt. 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint hirdetmény útján kell közzé tennie. A hirdetmény az Egyetem honlapján is közzétehető a Kancellár döntése alapján.
(9) Az Egyetem köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján - közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az elfogadást követően haladéktalanul; b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul; c)a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a Kbt. 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul ; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül;
8
f) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegezést a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg; g) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg . Az adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a Kbt. 44. § alkalmazandó. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A b) és e)-f) pontja szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak - a honlapon történő közzététel esetén – a honlapon szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig 5 évig kell elérhetőnek lenniük. A c) és d) pontja szerinti szerződéseknek - a honlapon történő közzététel esetén – a honlapon a teljesítéstől számított 5 évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Az e) pont szerinti tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni. A Jogi Igazgatóság gondoskodik a Közbeszerzési Adatbázisban illetve adott esetben az Egyetem honlapján való közzétételről és feltöltésről. (10) A hirdetmények honlapon történő közzétételére az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala, a Kbt. harmadik része szerinti eljárás esetén a Közbeszerzési Hatóság részére történő feladást követően kerülhet sor. A honlapon közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank), illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, és fel kell tüntetni a hirdetmény feladásának napját is. (11) Az Egyetem a közzétételi kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzési Hatóság honlapján az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan megjelenő adatokat, információkat. (12) A közbeszerzési eljárások nyilvánosságával kapcsolatos, (9)-(11) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért a Jogi Igazgatóság a felelős. (13) Az Egyetem minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, illetőleg – elektronikus eljárás alkalmazása esetén külön jogszabály szerint - elektronikusan köteles dokumentálni. (14) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.
9
(15) Az Egyetem köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, illetőleg – elektronikus eljárás alkalmazása esetén - részükre hozzáférést biztosítani. IV. rész A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS 6. § (1)
Az Egyetem a központosított közbeszerzési eljárás alá tartozó eszközök és szolgáltatások beszerzését a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló vonatkozó 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet alapján - központosított közbeszerzési rendszer használatára kötelezett jogállásban - bonyolítja le.
(2)
A központosított közbeszerzési eljárás alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság honlapján (www.kozbeszerzes.gov.hu) található szállítóktól szerezheti be az Egyetem.
(3)
Az Egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kiemelt termékek és szolgáltatások (a kiemelt termékek körét a Korm.rendelet melléklete tartalmazza, mely jelen Szabályzat IV. sz. melléklete) közbeszerzésére vonatkozó beszerzési igényét – az adott keretszerződésekhez/keretmegállapodásokhoz csatlakozva – 3 havonta előre köteles bejelenteni a Jogi Igazgatóságon keresztül a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság honlapján, az ott meghatározottak szerint. Amennyiben olyan termék beszerzésére kerül sor, amelyre vonatkozó keretszerződéshez/keretmegállapodáshoz a negyedéves tárgyidőszakban nem csatlakozott az Egyetem, haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés megkezdését megelőzően köteles csatlakozni a Jogi Igazgatóságon keresztül az adott keretszerződéshez/keretmegállapodáshoz a központosított közbeszerzési portálon. A beszerzési igények nem vonnak maguk után vásárlási kötelezettséget.
(4)
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság és egyéb, az Egyetem beszerzései felett felügyeletet ellátó szervezetek felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében a Jogi Igazgatóság jár el.
(5)
Az Egyetem részére év közben folyamatos beszerzést igénylő termékek és szolgáltatások esetében, valamint a vonatkozó 168/2004. (V.25.) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a Kancellár kezdeményezheti keretszerződés megkötését. V. rész A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK 7. §
10
(1)
A közbeszerzési eljárások lebonyolításában részt vevő egységek: - Az Egyetem szervezeti egységei - Jogi Igazgatóság - Bíráló Bizottság - Döntéshozó: Kancellár - felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (adott esetben, illetve kötelezően a Kbt. 27. § (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel)
(2)
Az Egyetem szervezeti egységeinek (Karok, a Klinikai Központ és az Agrártudományi Központ, egyéb egységek) közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai: - beszerzési igények (termékek megnevezése a mennyiség és az ár megjelölésével együtt, valamint a készlet és eszköz pontos megnevezése) határidőben és írásban történő benyújtása a Kancellár részére, - a beszerzési igény tekintetében a becsült érték meghatározása, annak céljából lefolytatott vizsgálat elvégzése, eredményének dokumentálása, figyelemmel a Kbt. 28. §-ában foglaltakra - a Jogi Igazgatósággal való együttműködés és szakmai segítségnyújtás, - a beszerzések műszaki, gazdasági és egyéb paramétereinek meghatározása, - a szükséges engedélyek, az energia- és közműkapcsolatokat érintő technológiai beszerzéseknél a feltételek előzetes egyeztetése a Jogi Igazgatósággal, a közbeszerzési dokumentumokelkészítéséhez szükséges adatok, becsült érték, információk rendelkezésre bocsátása, - a Jogi Igazgatóság felhívására az ajánlatok értékelésében való részvétel, - megkeresésre információ szolgáltatása.
Ezen feladatok irányadóak a pályázatok szakmai vezetői részére is. A Kbt. 28. § alapján az Egyetem köteles a közbeszerzési eljárást - a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel - megfelelő alapossággal előkészíteni. Az Egyetem által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az Egyetemnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet - beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható - védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére. Az Egyetem alkalmazhatja az értékelemzés módszerét is. Az Egyetem ezen felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az Egyetem objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösen a) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése, b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás, c) igazságügyi szakértő igénybe vétele, d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások, e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis, f) a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika, g) az Egyetem korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.
11
Építési beruházások esetében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg. Külön jogszabályban foglalt esetekben az Egyetemnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell. A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az Egyetem független szakértőkkel. hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az Egyetem köteles minden szükséges intézkedést különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében. Az Egyetem szervezeti egységei kötelesek a közbeszerzési eljárások előkészítése során figyelemmel lenni a Kbt. 28. § rendelkezésire. (3) A Jogi Igazgatóság közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai: - a szervezeti egységek által megküldött dokumentumok alapján az egyes beszerzésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások lefolytatása szükségességének vizsgálata, majd az alkalmazandó eljárásról való döntési javaslat elkészítése, - az ajánlati felhívás, a közbeszerzési ütemterv, az alkalmatlanná minősítés szempontjainak, a hirdetmény, valamint a további közbeszerzési dokumentumok elkészítése, - az értékelési szempontokra való javaslattétel, - a közbeszerzési eljárás lefolytatása (ajánlatok bontása, ajánlatok értékelése, vizsgálata és összehasonlítása, értesítési kötelezettségek teljesítése, jegyzőkönyvek elkészítése, hiánypótlásra való felszólítás, tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalások lebonyolítása), - intézkedés a közzétételekről, - az eredmény közzététele a Közbeszerzési Hatóság hivatalos lapjában, - összegezés készítése az eljárásról, - a nyertes ajánlattevővel együttműködve a megkötendő szerződés előkészítése, - a szerződésszerű teljesítés, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányának és összhangjának rendszeres ellenőrzése, együttműködve a beszerzés tárgyának megfelelő szakértelemmel rendelkező személlyel, valamint azzal az adott egyetemi szervezeti egységgel, amelynek a részére a beszerzés történik, - szerződésszegés esetén a szerződés érvényesítésére vonatkozó intézkedések megtétele, együttműködve a beszerzés tárgyának megfelelő szakértelemmel rendelkező személlyel, valamint azzal az adott egyetemi szervezeti egységgel, amelynek a részére a beszerzés történik, - az elvégzett eljárási cselekmények dokumentálása és a dokumentumok 5 évig történő megőrzése, - együttműködés a többi szervezeti egységgel, valamint megkeresésre információszolgáltatás, - a központosított közbeszerzéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása és az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítése, - a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó javaslatoknak a közbeszerzési tervben való rögzítése, illetve a közbeszerzési terv elkészítése, - az éves statisztikai összegezés elkészítése, - a megfelelő információáramlásért való felelősség.
12
(4) Bíráló Bizottság: A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Egyetem nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. Az Egyetem a meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább 3 tagú bíráló bizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [Kbt. 71-72. §] megadását követő - elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Kancellár részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. Az Egyetem nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy (Kancellár) nem lehet a bírálóbizottság tagja. A bírálóbizottság tagjait a döntéshozó (Kancellár) nevezi ki Határozat formájában. A Bíráló Bizottság tagjai lehetnek: - Kancellár által kijelölt munkatárs, - érintett szervezeti egységek vezetői, munkatársai, - Jogi Igazgatóság vezetője, vagy az általa kijelölt munkatársai, - adott közbeszerzés tárgyához értő szakember, - közbeszerzési eljárás kiírójának meghívottjai, - felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. A Bíráló Bizottság munkáját Egyetemen belüli, kívüli és/vagy jogi szakértők segíthetik, akik a bírálat során szavazati jogosultsággal nem rendelkeznek. A Bíráló Bizottság tagjai és szakértői – a bizottság munkájának megkezdése előtt - kötelesek írásban nyilatkozni arról, hogy velük szemben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi okok fennállnak-e. (Az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozat mintáját az. V. sz. melléklet tartalmazza.) Összeférhetetlenség esetén – szükség esetén – a Bíráló Bizottság elnökének feladata gondoskodni póttagról. Az Egyetem nevében eljáró és az Egyetem által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenségi szabályok megszegésének megelőzése azon közbeszerzésért felelős szervezeti egységnek a feladata, amely az adott közbeszerzést lefolytatja. (5) A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásával történő projektek közbeszerzési eljárásaira a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet előírásait is alkalmazni kell. A 2014–2020 programozási időszakban a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet irányadó, mely az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szól.
13
(6) Az Egyetem szervezeti egységeinek vezetői és a pályázatok szakmai vezetői a hatáskörükbe tartozó szakmai területekre vonatkozóan, a jelen Közbeszerzési Szabályzat VI. sz. mellékletében szereplő tenderkezdeményező lap kitöltésével és a Kancellár részére történő megküldésével kezdeményezhetik közbeszerzési eljárás lefolytatását. A tenderkezdeményező laphoz a becsült érték meghatározása céljából lefolytatott vizsgálat elvégzését igazoló és annak eredményét rögzítő dokumentumokat mellékelni szükséges. (7) A Klinikai Központ és az Agrártudományi Központ a speciális feladataihoz kapcsolódó közbeszerzéseket az illetékes főigazgató, az illetékes gazdasági igazgató ellenjegyzésével ellátott tenderkezdeményező lap kitöltésével és a Kancellár részére történő megküldésével kezdeményezheti közbeszerzési eljárás lefolytatását. A tenderkezdeményező laphoz a becsült érték meghatározása céljából lefolytatott vizsgálat elvégzését igazoló és annak eredményét rögzítő dokumentumokat mellékelni szükséges. (8) Az Egyetem beruházásaival, infrastruktúra fejlesztéssel, általános üzemvitelével (pld. energiaszolgáltatás, takarítás, üzemeltetési jellegű beszerzési igények stb.), egyetemi szintű informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárások esetén a tenderkezdeményező lapot az illetékes területért felelős szervezeti egység vezető küldi meg a Kancellár részére. A tenderkezdeményező laphoz a becsült érték meghatározása céljából lefolytatott vizsgálat elvégzését igazoló és annak eredményét rögzítő dokumentumokat mellékelni szükséges. (9) Az Egyetem közbeszerzéseit a Jogi Igazgatóság bonyolítja le. A döntéseket a Kancellár hozza. (10)
Döntéshozó: A Kancellár közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai: - A Bíráló Bizottság értékelését követően a közbeszerzési eljárás során tett nyertes ajánlatról való egyszemélyi döntéshozatal. - a közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződés aláírása a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak szerint, - a jogkörök egy részét helyetteseire átruházhatja; - külső szakértő bevonása esetén megbízási szerződés megkötése; - a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban meghatalmazás kiadása az illetékes szakértő részére.
(11) A Kancellár közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai: - a közbeszerzési eljárás során készült határozatok aláírása. - közbeszerzési terv és éves statisztikai összegezés jóváhagyása; (9) A közbeszerzési eljárás (3), (4), (6), (7), (8) bekezdésében felsorolt résztvevőkkel szemben felelősségre vonási eljárás kezdeményezésének van helye, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló határozatban bírság megfizetésére kötelezi az Egyetemet, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősség megállapítható. (10) A közbeszerzési eljárás lefolytatásával a Kbt. előírásainak megfelelően olyan közbeszerzési tevékenységgel foglalkozó szakcég, illetve külső szakértő is megbízható, aki rendelkezik a Kbt. szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói jogosultsággal.
14
VI. rész A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK RENDJE 8. § (1) A Debreceni Egyetem a Kbt. 5. § (1) c) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá. Bármely közbeszerzési eljárásban kizárólag a Debreceni Egyetem, mint önálló jogi személy szerepeltetendő ajánlatkérőként. Az Egyetem nevében az eljárás lefolytatásához lebonyolítóként megjelölhető a Jogi Igazgatóság, vagy az Egyetem által lebonyolítóként megbízott harmadik fél. (2) A közbeszerzési eljárás fajtái: - nyílt eljárás - meghívásos eljárás - tárgyalásos eljárás - hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - versenypárbeszéd - innovációs partnerség - keretmegállapodásos eljárás - tervpályázati eljárás
(Kbt. 81.§) (Kbt. 82.§ - 84.§) (Kbt. 85.§ - 89.§) (Kbt. 98.§ - 103.§) (Kbt. 90. § - 94. §) (Kbt. 95. § - 97.§) (Kbt. 104. § - 105. §) (Kormányrendeletben kerül szabályozásra)
(3) Az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében a Kbt. III. részét kell alkalmazni (Kbt. 110.§ - 115.§). (4) A közbeszerzési eljárás során nem lehet az egyik eljárási fajtáról a másikra áttérni. (5) A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetményeket a Közbeszerzési Hatóság hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni, melynek címe: KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ 1026 Budapest, Riadó u. 5. Fax.: 06 (1) 336-7751 e-mail:
[email protected] on-line értesítés: http:// www.kozbeszerzes.hu
(6) Az uniós értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetményeket az Európai Unió hivatalos lapjában (Official Journal of the European Communities) és a hirdetmények elektronikus napilapjában, a TED (Tenders Electronic Daily) adatbankban, a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségén keresztül kell közzétenni. A hivatalos lap címe: OFFICIAL JOURNAL OF THE EUROPEAN COMMUNITIES 2. Rue Mercier L-2985 Luxemburg
15
Fax: +352 29 29 44 619, +352 29 29 44 623, +352 29 29 42 670 e-mail:
[email protected] on-line értesítés: http://ted.europa.eu (7) A közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi eseményt (megbeszélést, ülést, döntést) jegyzőkönyv és/vagy emlékeztető formájában írásban dokumentálni kell. (8) Az értékelési szempont eredményét tekintve kétféle lehet: legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás összességében legelőnyösebb ajánlat. (9) Az értékelési szempontok esetén alkalmazandó irányelvek a Kbt-ben szereplő előírásokon túl: • Az olyan értékelési szempontok megállapítása esetén, melyben a kötelező értéken felül kér az Egyetem ajánlatot, a maximális mértéket is meg kell határozni. •
Amennyiben a tárgyi közbeszerzési eljárás során a kötbér mértéke értékelési részszempont, azt a mindenkori közbeszerzési és általános bírói joggyakorlatnak megfelelő mértékben kell megállapítani, a beszerzés tárgyának és az eljárás összes egyéb körülményének ismeretében. (A késedelmes teljesítés esetére napi 1 %-os mértékű kötbér kikötése a szerződésben nem túlzott.) Mérlegelési szempontok: a beszerzés becsült értéke és összetettsége, Ajánlatkérő jogos érdeke a szerződésszerű teljesítéshez, a nem szerződésszerű teljesítés esetén várható negatív (időbeli és anyagi) következmények, az eljárás specifikumai.
(10) A hirdetményminták a vonatkozó kormányrendeletben található.
(11) Hirdetményt közzétételre valamennyi eljárásrendben csak elektronikus úton lehet feladni az EHR-ben (elektronikus hirdetménykezelő rendszer)
16
A NYÍLT ELJÁRÁS 9. § (1)
A nyílt eljárás hirdetmény útján történő ajánlati felhívás közzétételével indul.
(2)
Az ajánlati felhívásban foglaltakhoz az Egyetem kötve van.
(3)
A közbeszerzési dokumentumra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 39.§ és 57. §a, a műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 58-60. §-a és a vonatkozó Kormányrendelet tartalmazza.
(4) Az ajánlatok benyújtásának határideje fő szabály szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított minimum 35 nap. Ha az ajánlatkérő egyes közbeszerzési dokumentumok esetében a Kbt. 39. § (2) bekezdése szerint nem biztosítja a teljes körű, közvetlen, elektronikus hozzáférést, az ajánlattételi határidőt legalább a (7) és (8) bekezdésekben foglaltaknál öt nappal hosszabb időtartamban kell meghatározni. (5) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. (6)
Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető.
(7)
Az ajánlattevő kérelmére kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint történik.
(8)
Ajánlatok benyújtásának módja fő szabály szerint írásban és zártan, közvetlenül, vagy postai úton.
(9)
Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított 5 napon belül az összes ajánlattevőnek meg kell küldeni.
(10) A nyílt eljárás során az ajánlattevővel az Egyetemnek nem áll módjában tárgyalni. (11) Az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést kell készíteni az ajánlatokról, melyet a Közbeszerzési Hatóság, illetve az Európai Bizottság részére, azok kérésére meg kell küldeni. (12) Az Egyetem köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő ajánlatának, érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról valamint ezek részletes indokáról az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.. (13) Az Egyetem az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a (11) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek
minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. (14) Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülés esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni. (15) Az Egyetem az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított 20. napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az Egyetem a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. (16) Az ajánlatokról készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az Egyetem kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az Egyetem legkésőbb az eljárás eredményének megküldését követő 10 napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek. (17) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az Egyetem részére közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint a megadott értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. (18) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (19) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további 30 nappal meghosszabbodik. (19) Az Egyetem a szerződést az ajánlati kötöttség (18) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napnál korábbi időpontban, kivéve, ha egy ajánlat érkezett. (20) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [Kbt. 156. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az Egyetem akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. (21) A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről, vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételével zárul le. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre szerződéskötéstől számított 10 munkanapon belül kell feladni.
18
(22) A nyílt eljárás részletes szabályait az uniós eljárásokban a Kbt. Második Rész XV. fejezete, határozza meg. A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS 10. § (1)
A meghívásos eljárás alkalmazása szabadon választható, gyorsított eljárás alkalmazása is lehetséges a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén. A meghívásos eljárásban csak a részvételi szakaszban az Egyetem által alkalmasnak minősített ajánlattevők vehetnek részt. A meghívásos eljárásra vonatkozó egyedi szabályokat a Kbt. 82-84. §-ok, tartalmazzák.
(2)
A meghívásos eljárás 2 szakaszból áll: • részvételi szakasz • ajánlattételi szakasz RÉSZVÉTELI SZAKASZ
(3) (4)
Az eljárás hirdetmény útján történő részvételi felhívás közzétételével indul. A részvételi felhívást a Kbt. 50. § (2) bekezdésében foglalt tartalommal kell közzétenni.
(5)
Ebben a szakaszban az Egyetem nem kérhet, az ajánlattevő pedig nem tehet ajánlatot, valamint a részvételt nem lehet ajánlati biztosítékhoz kötni.
(6)
Közbeszerzési dokumentumok készítése nem kötelező.
(7)
A részvételi jelentkezés benyújtásának határideje fő szabály szerint a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított minimum 30 nap.
(8) (9)
Az ajánlattevő kérelmére kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint történik. A részvételi jelentkezés benyújtásának módja fő szabály szerint írásban és zártan, közvetlenül, vagy postai úton.
(10) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (11) A részvételi jelentkezések elbírálására a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ajánlaton részvételi jelentkezést, az ajánlattevőn részvételre jelentkezőt, az ajánlattételi határidő alatt részvételi határidőt kell érteni. (12) Az eljárás eredményéről szóló közlésre és az előzetes vitarendezésre a Kbt. nyílt eljárásra vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. AJÁNLATTÉTELI SZAKASZ
19
(13) Az eredményes részvételi szakaszt követően az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított 5 munkanapon belül írásbeli ajánlattételi felhívást kell küldeni, a részvételi felhívásban szerepeltetett feltételeknek megfelelő ajánlattevőknek. (14) Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a Kbt. 84. § (1) bekezdése tartalmazza. Az ajánlattételi felhívásban foglaltakhoz az Egyetem kötve van. (15) A közbeszerzési dokumentumra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 39.§ és 57. §a, a műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 58-60. §-ai tartalmazzák. (16) Az ajánlattevő kérelmére kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint történik. (17) Az ajánlatok benyújtásának határideje fő szabály szerint az ajánlati felhívás megküldésének napjától számított minimum 30 nap. Ha az ajánlatkérő egyes közbeszerzési dokumentumok esetében a Kbt. 39. § (2) bekezdése szerint nem biztosítja a teljes körű, közvetlen, elektronikus hozzáférést, az ajánlattételi határidőt a legalább öt nappal hosszabb időtartamban kell meghatározni. (18) Az ajánlatok benyújtásának módja fő szabály szerint írásban és zártan, közvetlenül, vagy postai úton. (19) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított 5 napon belül az összes ajánlattevőnek meg kell küldeni.
(20) Az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést kell készíteni az ajánlatokról, melyet a Közbeszerzési Hatóság, illetve az Európai Bizottság részére, azok kérésére meg kell küldeni. (21) Az eljárás eredményéről szóló közlésre és az előzetes vitarendezésre a Kbt. nyílt eljárásra vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. (22) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az Egyetem részére a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint a megadott értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. (24) A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről, vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételével zárul le. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre szerződéskötéstől számított 10 munkanapon belül kell feladni. (25) Az Egyetem a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napnál korábbi időpontban.
20
A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS 11. § (1)
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokat uniós eljárásban a Kbt. 85-89. § tartalmazza.
(2) A tárgyalásos eljárás 2 szakaszból áll: • részvételi szakasz • ajánlattételi szakasz RÉSZVÉTELI SZAKASZ (3) Az eljárás hirdetmény útján történő részvételi felhívás közzétételével indul. (4)
A részvételi felhívást a Kbt. 50. § (2) bekezdésében foglalt tartalommal kell közzétenni. A részvételi felhívásban meg kell jelölni továbbá az eljárásban részt vehető ajánlattevők létszámát, vagy keretszámát.
(5)
Ebben a szakaszban az Egyetem nem kérhet, az ajánlattevő pedig nem tehet ajánlatot, valamint a részvételt nem lehet ajánlati biztosítékhoz kötni.
(6) A közbeszerzési dokumentumra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 39.§ és 57. §a, a műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 58-60. §-ai tartalmazzák. (7) A részvételi jelentkezés benyújtásának határideje fő szabály szerint a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított minimum 30 nap. (8) Az ajánlattevő kérelmére kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint történik. (9) A részvételi jelentkezés benyújtásának módja fő szabály szerint írásban és zártan, közvetlenül, vagy postai úton. (10) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított 5 napon belül az összes ajánlattevőnek meg kell küldeni. (11) A részvételi jelentkezések elbírálására a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ajánlaton részvételi jelentkezést, az ajánlattevőn részvételre jelentkezőt, az ajánlattételi határidő alatt részvételi határidőt kell érteni. (12) Az eljárás eredményéről szóló közlésre és az előzetes vitarendezésre a Kbt. nyílt eljárásra vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. AJÁNLATTÉTELI SZAKASZ (13) Az eredményes részvételi szakaszt követően az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított 5 munkanapon belül írásbeli ajánlattételi felhívást kell küldeni a részvételi felhívásban szerepeltetett feltételeknek megfelelő ajánlattevőknek.
21
(14) Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a Kbt. 84. § (1) bekezdése és a 87. § (2) bekezdése tartalmazza. (15) A közbeszerzési dokumentumra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 39.§ és 57. §a, a műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 58-60. §-ai tartalmazzák. (16) Az ajánlattevő kérelmére kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint történik. (17) Ajánlattételi határidő nincs törvényileg előírva, azonban úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevő részére elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítésére. (18) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezése) számított harminc építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan napnál későbbi időtartamban. (19) Az ajánlatkérő, ha az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton értesíti az ajánlattevőket, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlatkérő által a (21) bekezdésben foglalt maximális időtartamok alkalmazásával meghatározott időre. (20) Az Egyetem szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről a kiválasztott ajánlattevőkkel. A tárgyalások arra irányulnak, hogy az Egyetem a legkedvezőbb érvényes ajánlattevőjével kössön szerződést. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen, vagy egymást követően egy, vagy több fordulóban is megtarthatóak. (21) Az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést kell készíteni az ajánlatokról, melyet a Közbeszerzési Hatóság, illetve az Európai Bizottság részére, azok kérésére meg kell küldeni. (22) Az eljárás eredményéről szóló közlésre és az előzetes vitarendezésre a Kbt. nyílt eljárásra vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. (23) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az Egyetem részére a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint a megadott értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. (24) A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről, vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételével zárul le. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre szerződéskötéstől számított 10 munkanapon belül kell feladni.
22
(25) Az Egyetem a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napnál korábbi időpontban. HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Kivételes esetben a Kbt. 98.§ (2) (3) (4) (5) bekezdéseiben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet alkalmazni. (2) A tárgyalásos eljárás a Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében, valamint ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. (3) Az eljárás megkezdésének napján az Egyetem köteles az ajánlattételi felhívást, az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről és címéről, a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatót megküldeni a Közbeszerzési Hatóságnaknak telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül. (4) Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a Kbt. 50. § és 100.§ (1) bekezdése tartalmazza. (5) Ha az Egyetem a felhívás mellett nem bocsát rendelkezésre külön közbeszerzési dokumentumokat, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni. (6) Az ajánlattevő kérelmére kiegészítő tájékoztatás nyújtása a Kbt. 56. § szerint történik. (7) Ajánlattételi határidő nincs törvényileg előírva, azonban úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevő részére elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítésére. (8) A kötöttség tekintetében Kbt. 87.§ (4) –ben meghatározott feltételek az irányadók.. (9) Az Egyetem szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről a kiválasztott ajánlattevőkkel. A tárgyalások arra irányulnak, hogy az Egyetem az összességében legelőnyösebb ajánlat tevőjével kössön szerződést. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen, vagy egymást követően egy, vagy több fordulóban is megtarthatóak. (10) Az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést kell készíteni az ajánlatokról, melyet a Közbeszerzési Hatóság, illetve az Európai Bizottság részére, azok kérésére meg kell küldeni. (11) Az eljárás eredményéről szóló közlésre és az előzetes vitarendezésre a Kbt. nyílt eljárásra vonatkozó szabályai alapján kell eljárni.
23
(12) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az Egyetem részére a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint a megadott értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. (13) A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről, vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételével zárul le. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre szerződéskötéstől számított 10 munkanapon belül kell feladni. (14) Az Egyetem a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napnál korábbi időpontban. Ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 98. § (2) bekezdés c)-d) pontja, (3) bekezdése vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján, egyetlen ajánlattevő felhívásával a 98. § (5) bekezdése szerint indították, és a 152. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával, akkor a szerződés korábbi időpontban is megköthető. A VERSENYPÁRBESZÉD 12. § (1) Versenypárbeszédet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt a Kbt. kifejezetten megengedi (Kbt. 85. § (2) bekezdés). A versenypárbeszédben az Egyetem és egy vagy több részvételre jelentkező közötti párbeszéd arra irányul, hogy az Egyetem képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát, jogi illetve pénzügyi feltételeit. (2) A versenypárbeszéd egy három szakaszból álló eljárásfajta, melynek során az első – részvételi – szakaszban az Egyetem nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. Az eljárás első szakaszában az Egyetem a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról dönt. Az első szakasz szabályait a Kbt. 90. § (4) (5) (6) (7) bekezdései, a második szakasz (párbeszéd) szabályait a Kbt. 92-93. §, a harmadik (ajánlattételi) szakasz szabályait a Kbt. 94. § tartalmazza. (3) Az eljárás második – párbeszéd – szakaszában az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyek megvalósíthatóságáról az Egyetem az ajánlattevőkkel párbeszédet folytat, majd ezt követően kerül sor a végső ajánlattételre a harmadik (ajánlattételi) szakaszban. INNOVÁCIÓS PARTNERSÉG 13. § (1) Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése. (2) Az innovációs partnerség két szakaszra tagolódik:
24
a) A Kbt-ben szabályozott eljárásrend szerint kerül sor az innovációs partnerségi szerződés vagy szerződések megkötésére (eljárási szakasz), majd b) a fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott feltételek szerint történik (szerződéses szakasz). (3) Az innovációs partnerségi szerződés - vagy ha az Egyetem a partnerséget több ajánlattevővel kívánja létrehozni, szerződések - megkötésére az e §-ban foglalt eltérésekkel a tárgyalásos eljárás szabályait kell alkalmazni. (4) A részvételi jelentkezés benyújtására rendelkezésre álló határidőt az Egyetem nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a tárgyalásos eljárásnál rendelkezésre álló határidő rövidítési lehetőségek nem alkalmazhatóak. (5) Az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat. (6) Az ajánlattevők ajánlatának tartalmaznia kell az ajánlatkérő által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projekt leírását. Az ajánlatkérő az eljárási szakasz lezárásaként több ajánlattevővel is megköthet partnerségi szerződést. A Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetményt a partnerségi szerződés megkötéséről kell közzétenni. A partnerségi szerződésben kell meghatározni a kutatási és innovációs folyamat menetét, amelynek egymást követő szakaszokból kell felépülnie, és amely magában foglalhatja az áruk előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. A partnerségi szerződésnek meg kell határoznia a partner által elérendő közbenső célokat, amelyekhez kapcsolódóan díjazás kifizetéséről is rendelkeznie kell. (7) Az innovációs partnerségre egyebekben a Kbt. 95-97. § az irányadó. A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS 14. § (1) A keretmegállapodásos eljárás sajátos beszerzési módszer. (2) Az eljárást megindító felhívásban az Egyetem megjelöli, hogy az eljárás egy vagy több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, és hogy a Kbt. 105. §-ban foglaltaknak megfelelően az adott keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósítására milyen módon vagy módokon kerülhet sor. Ennek során a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt. A négy évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló
25
közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását. (3) Az Egyetem nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az Egyetemnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és - ha az eljárás hirdetménnyel indul az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget. (5) Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani. (4) A keretmegállapodásos eljárás részletes szabályait a Kbt. 104 – 105. §-ai szabályozzák.
A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ VAGY MEGHALADÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 15. § (1)
A Kbt. III. része szerinti eljárásrendet kell alkalmazni, ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat és nem a Kbt. II. része (azaz uniós eljárásrend) szerint kell eljárni.
(2)
Az Egyetem az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor: a) a Kbt. 117. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a Kbt. 116-123. §-ban foglalt eltérésekkel.
(3) Az Egyetem a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az Egyetem az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési Hatóság a megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. (4) Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az Egyetem nevét és címét, az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a Kbt. 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartást, valamint a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az Egyetemnél jelezzék az Egyetem által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik munkanapnál korábbi.
26
(5) A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket kívánják-e az Egyetemnél jelezni. Az érdeklődés jelzésére a Kbt. 41. § alkalmazandó. A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható. Ha az Egyetem nem vagy nem a tájékoztatásban szereplő adatoknak megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban az esetben a tájékoztatás visszavonásáról legkésőbb a megküldésétől számított tizenkét hónapon belül köteles értesíteni a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a Közbeszerzési Hatóságot, valamint írásban azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az Egyetemnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A Közbeszerzési Hatóság a visszavonás tényét az értesítést követően egy munkanapon belül a honlapján közzéteszi. (6) Az Egyetem köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az Egyetemél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást küldeni. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az Egyetem a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján a Kbt. 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az Egyetem az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az Egyetem az eljárást megindító felhívást - anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna - megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az Egyetem az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek az Egyetem nem küldött eljárást megindító felhívást. (7) A (6) bekezdés alkalmazása során a gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó. (8) A (6)-(7) bekezdés alkalmazása esetén az ajánlattételi vagy részvételi határidő, az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az eljárást megindító felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akiknek az Egyetem az eljárást megindító felhívást megküldte. A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni. Nem módosítható az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely a (4) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztatásban is szerepelt. (9) A (3)-(8) bekezdés nem alkalmazható, ha a) az építési beruházás becsült értéke az ötszázmillió forintot eléri vagy meghaladja; b) a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja; 27
c) az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési hirdetményt alkalmaz eljárást megindító felhívásként. (10) Egyebekben az eljárásra a Kbt. 113-114. § irányadó. (11) Az ajánlattételi határidőt az Egyetem nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy az eljárást megindító felhívás megküldésének napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított, a) árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén tíz napnál, b) építési beruházás esetén tizenöt napnál rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható. Ha a 3. melléklet szerinti szolgáltatások tárgyában készített előzetes tájékoztató tizenkét hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozik, a közvetlen részvételi felhívás az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon túl is megküldhető, de legkésőbb az előzetes tájékoztató által érintett időtartamon belül kell megküldeni. (12) Az Egyetem hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. Az Egyetem ebben az esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. (13) Az Egyetem a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozót vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. Ez a szabály építési beruházás esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
(14) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az Egyetem - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az Egyetem az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. Az Egyetem köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább négy - a szerződés teljesítésére való
28
alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. A Kbt. 113. § nem alkalmazandó. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó. A Kbt. 80. § (5) bekezdésében előírt tíz napos időtartam helyett öt napos időtartam alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. (15) Amennyiben a gazdasági szereplőket ajánlattételre való felhívás okán kijelölni szükséges, úgy, a Kancellár jelöli ki azon Bizottsági tagokat (gazdasági szereplőket kijelölő Bizottság) akik döntenek arról, hogy mely Gazdasági Szereplők részére kerüljön megküldésre az eljárást megindító felhívás. A döntés a Kancellár által jóváhagyáshoz kötött, amennyiben kifogással él, úgy új döntés meghozatalára kötelezheti a Bizottságot.
KONCESSZIÓS BESZERZÉSI ELJÁRÁS 16. § (1) Az Egyetemnek a Kbt. Negyedik Rész XVIII. fejezete szerint kell eljárnia a nemzeti értékhatárt - a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások esetében az uniós értékhatárt - elérő vagy meghaladó építési vagy szolgáltatási koncesszió beszerzése esetén. A hirdetmények közzétételére a külön jogszabályban foglaltak szerint eltérő kötelezettségek vonatkoznak az uniós értékhatárt el nem érő és az azt elérő koncessziók esetében. Az Egyetem a koncessziós beszerzési eljárást szabadon alakítja ki az Első Részben, valamint a Negyedik Részben foglalt alapelvek és alapvető eljárási szabályok betartásával. (2) A Kbt. 118-128. § rendelkezései irányadóak a koncessziós beszerzési eljárásra. (3) A sajátos tárgyú koncesszióra irányadó szabályokat a Kbt. 129. §-a tartalmazza.
TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS 17. § (1) A tervpályázat olyan jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára - főként a település - és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén - olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki (2) A tervpályázatokkal kapcsolatos rendelkezéseket a vonatkozó Korm. rendelet tartalmazza, valamint figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara mindenkor érvényes Tervpályázati Szabályzatát is.
29
VII. rész KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI BESZERZÉSEK 18. § (1) Amennyiben a beszerzés becsült értéke nem éri el a mindenkor hatályos, az adott beszerzési tárgyra irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a versenyeztetési eljárás jogszabályi kötelezettség, pályázati előírás vagy az adott szervezeti egység vezető/ pályázati szakmai vezető egyedi döntése esetén kerül lefolytatásra. VIII. rész A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA 19. § (1) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – amennyiben hirdetett az Egyetem második helyezettet – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további 30 – építési beruházás esetén további 60 – nappal meghosszabbodik. (2) A közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevővel az Egyetem a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő 10 napos időtartam lejártáig, a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig. (3) Amennyiben jogorvoslati kérelmet [Kbt. 148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [Kbt. 152.§] nyújtanak be, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [Kbt. 156. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az Egyetem akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. (4) A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötendő szerződésekben szerződő félként kizárólag a Debreceni Egyetem, mint önálló jogi személy szerepeltetendő. Kötelező megadni azt is, hogy - a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltakkal összhangban - az adott szerződés megkötésekor az Egyetem képviseletében mely egyetemi vezető személy jogosult a szerződés aláírására. (5) Valamennyi lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés – a Kbt. 131. § (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az Egyetem a szerződés megkötését követően
30
haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. (6) A nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó szerződések legfontosabb jellemzőit - az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján - az Egyetem honlapján nyilvánosságra kell hozni (VI. sz. melléklet). A közzététel módjára a 2004. március 16-án kelt 227-I-6/2004.GF iktatószámú körlevél az irányadó. A szerződéses adatok közzététel céljából történő eljuttatása Jogi Igazgatóság feladata. (7) Az Egyetem a nyertes ajánlattevőnek, mint szerződést kötő másik félnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől a Kbt. 135. § (3)-(6) bekezdése szerinti határidőn belül és eljárásrend szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni. Az előleg fizetés szabályait a Kbt. 135. § (7) (8) (9) bekezdése tartalmazza. (8) A szerződés - a Kbt. 141. § (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt; b) szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. (9) A Kbt. 141. § (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. (10) A Kbt. 141. § (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét; b) az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének változása ba) nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és bb) az Egyetem számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok együttes nettó értéke - azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át; c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén: ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az Egyetem kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre; cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét; 31
cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését. (11) A Kbt. 141. § (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) és c) pontjában az eredeti szerződés értékeként az aktuális, indexált szerződéses ellenszolgáltatást lehet figyelembe venni, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, az aktualizált értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos inflációs érték figyelembevételével lehet kiszámolni. A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki. (12) Minden egyéb felmerülő körülmény esetén (feladatbővülés, szerződés időtartamának megváltozása stb.) meg kell vizsgálni új eljárás kiírásának szükségességét. A szerződés a Kbt. 141. §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis. (13) Az Egyetem köteles a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót a módosítástól számított 15 munkanapon belül hirdetmény útján közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. (14) A szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat (Kbt. 43. § (1) bekezdés f.) pont) tartalmazó tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított 15 munkanapon belül kell közzétenni az Egyetem honlapján, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni. Az adatok közzétételéért a Jogi Igazgatóság felelős.
IX. rész A KÖZBESZERZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 20. § (1) A közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos teljes dokumentációt meg kell őrizni a közbeszerzési eljárás befejezésétől, illetve a szerződés teljesítésétől számított öt évig. A
32
közbeszerzési dokumentumok megőrzése az Egyetem kötelezettsége, az őrzés helye a Jogi Igazgatóság. (2) A szervezeti egységek által rendelkezésre bocsátott, az Egyetem közbeszerzési tervéhez, illetve az éves statisztikai összegezés összeállításához szükséges adatokról központi nyilvántartást kell vezetni a Jogi Igazgatóságon. A nyilvántartásnak tételesnek kell lennie, és alkalmasnak arra, hogy a Kbt. által előírt összeszámítást lehetővé tegye. (3) A nyilvántartás vezetéséért a Jogi Igazgatósága felelős.
X. rész A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE 21. § (1) Az Egyetem által lefolytatott közbeszerzések ellenőrzésére jogosultak: - Európai Bizottság, - Állami Számvevőszék, - Közbeszerzési Döntőbizottság, - Közbeszerzési Hatóság, - Rektor, - Kancellár, - Debreceni Egyetem Belső Ellenőrzési Önálló Osztálya. (2)
A Kancellár: - felügyeli a közbeszerzések teljes folyamatát, rendszeresen ellenőrzik a közbeszerzési eljárásba bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét; - a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) során rendszeresen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásba bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét; - azonnal vizsgálhat minden közbeszerzést zavaró körülményt és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja; - minden olyan intézkedést megtehet, amelyek a közbeszerzések lefolytatásának jogszerűségét és erkölcsi tisztaságát biztosítják.
(3)
A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik: - a közbeszerzési eljárások törvény szerinti lefolytatásának ellenőrzése, jogsértés esetén az eljárás lefolytatása, valamint - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésének és módosításának ellenőrzése, illetve jogsértés esetén az eljárás lefolytatása. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a jogsértés tényét, pénzbírsággal sújthatja az Egyetemet, illetve a jogsértésért felelős személyt.
(4)
A Közbeszerzési Hatóságnak a hatásköre kiterjed többek között: - a közbeszerzési törvény érvényesülésének figyelemmel kísérésére, - a hirdetmények ellenőrzéséről és közzétételéről való gondoskodásra,
33
-
a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésének és módosításának figyelemmel kísérésére.
(5)
Az Állami Számvevőszéknek általános ellenőrzési jogosultsága van az Egyetem felett.
(6)
Az Európai Bizottság korlátlan ideig jogosult ellenőrizni a közbeszerzési eljárások, valamint az eljárások eredményeképpen létrejött szerződések teljesítésének és módosításának szabályszerűségét. Amennyiben jogsértést tapasztal, eljárást indít az Európai Bíróság előtt a jogsértő fél tagállamával szemben. Az Európai Bíróság a jogsértés tényének megállapítása mellett pénzbírsággal sújthatja a jogsértő tagállamot.
XI. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1)
Jelen szabályzatot a Szenátus ……/2015. (…….) sz. határozatával 2015. november 05-én fogadta el. A szabályzat 2015. november 06-án lép hatályba. A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt szabályzat hatályát veszíti.
(2)
A szabályzatban foglaltakat jogszabályok módosíthatják. A Szenátus felhatalmazza a Kancellárt, hogy a jogszabályi változásokból eredő kötelező vagy értelemszerű módosításokat a szabályzaton átvezesse.
Debrecen, 2015. november 05.
Prof. Dr. Szilvássy Zoltán rektor
Dr. Bács Zoltán kancellár
34
Mellékletek
-
I. számú melléklet: II. számú melléklet: III. számú melléklet: IV. számú melléklet: V. számú melléklet: VI. számú melléklet:
jogszabálygyűjtemény a közbeszerzés értékhatárai a közbeszerzési terv mintája az országosan kiemelt termékek jegyzéke összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat tenderkezdeményező levél
35
I. számú melléklet Jogszabálygyűjtemény (a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően) - 2015. évi CXLIII. törvény - 2011. évi CXCV. törvény - 168/2004. (V.25.) Kormány rendelet
- 130/2004. (IV.29.) Kormány rendelet
- 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet
- az Európai Bizottság 213/2008/EK rendelete és 2195/2002/EK rendelete - 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet
- 53/2011. (III.31.) Korm. rendelet - 288/2011. (XII.22.) Korm. rendelet
- 305/2011. (XII.23.) Kormány rendelet - 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet - 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
- 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet
- 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet - 368/2011. ( XII. 31. ) Korm. rendelet - a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatói, ajánlásai, útmutatói: - 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
a közbeszerzésekről az államháztartásról a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi szervezet feladat- és hatásköréről a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és szabályos szabályairól a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról a tervpályázati eljárások részletes szabályairól az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről az államháztartási törvény végrehajtásáról Elérhető www.kozbeszerzes.hu oldalról. a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről
36
II. számú melléklet A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKHATÁRAI 2015. január 1-től 2015. december 31-ig az uniós eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok: Árubeszerzés és szolgáltatás esetén: 207.000 EURÓ = 60.690.330 forint Építési beruházás és építési koncesszió esetén: 5.186.000 EURÓ = 1.520.483.340 forint A tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2015. január 1jétől 2015. december 31-éig: • •
a szolgáltatásra vonatkozó uniós értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, a szolgáltatásra vonatkozó uniós értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
Az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.
Összefoglaló tájékoztatóval induló eljárás nemzeti értékhatárai: árubeszerzés esetében: 18.000.000 – 60.690.330 forint építési beruházás esetében: 100.000.000 –500.000.000 forint szolgáltatás megrendelése esetében: 18.000.000 – 60.690.330 forint építési koncesszió esetében: 100 millió forint szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint 2015. november 1-től a nemzeti értékhatárok a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásokra: árubeszerzés esetében: 8.000.000 – 18.000.000 forint építési beruházás esetében: 15.000.000 – 100.000.000 forint szolgáltatás megrendelése esetében: 8.000.000 – 18.000.000 forint
37
III. sz. melléklet KÖZBESZERZÉSI TERV MINTÁJA A szerződés Módosítás tervezett A A közbeidőtartama Megbízott Becsült közbeszerzési szerzési A vagy lebonyolító CPV- értéke eljárás fajtája eljárás tervezett Ssz. közbeszerzés teljesítésének szervezet Megjegyzés Módokód (nettó, Ft- a beszerzés eljárás indításának igényelt Módosítás Módosítás tárgya (adott sítás ban)1 tárgya szerint értékhatár fajta tervezett ténye időpontja határideje esetben) 3 2 szerint indoka időpontja 4 szerint (adott esetben) A közbeszerzési eljárás típusa
1
A „becsült érték” oszlop az egyetemi belső adatszolgáltatást szolgálja, a nyilvánosságra hozott közbeszerzési terv nem tartalmazza. Árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás vagy szolgáltatási koncesszió 3 Uniós értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő 4 Uniós eljárásrendben: nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, versenypárbeszéd, keretmegállapodás, innovációs partnerség Nemzeti eljárásrendben: nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, versenypárbeszéd, keretmegállapodásos eljárás, saját eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárás 2
38
IV. számú melléklet 1. számú melléklet a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelethez Az országosan kiemelt termékek jegyzéke A termék megnevezése Kommunikációs eszközök és szolgáltatások - Beszédcélú kapcsolók, készülékek és kapcsolódó szolgáltatások - Aktív és passzív hálózati elemek - Mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások - Zártcélú mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások - Kommunikációs eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások - Szoftverrendszerek és elemeik - Hardverrendszerek és elemeik - Digitális vizuáltechnikai eszközök - Szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások - Hardverrendszerekhez, kiegészítőikhez kapcsolódó szolgáltatások - Digitális vizuáltechnikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások - Nyomtatók - Másolók és sokszorosítók - Irodatechnikai termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Irodabútorok - Irodai asztalok - Irodai szekrények, tároló bútorok - Irodai ülőbútorok - Irodabútorokhoz kapcsolódó szolgáltatások Papíripari termékek és irodaszerek - Papírok - Papírtermékek - Számítógép-kiírópapírok - Irodaszerek és írószerek - Papíripari termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Gépjárművek - Személyszállító gépjárművek - Haszongépjárművek - Gépjármű-flottaüzemeltetési szolgáltatások - Új gépjárművekhez kapcsolódó szolgáltatások Gépjármű-üzemanyagok - Gépjármű-üzemanyag tankautós kiszállítással (nagykereskedelem) - Gépjármű-üzemanyag és üzemanyagkártya töltőállomási kiszolgálással (kiskereskedelem) Utazásszervezések - Nemzetközi utazásszervezések Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások - elektronikus árlejtés szolgáltatás 39
V. sz. melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott ………………………….……………… (lakcím: ………………..) mint a Debreceni Egyetem (4032 Debrecen, Egyetem tér 1. sz.) ajánlatkérő által a …………… számú közbeszerzési eljárás Bíráló Bizottságába bevont személy, az alábbi beszerzés tárgyában lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárással kapcsolatban kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 25. § (2) (3) és (4) bekezdéseiben foglalt kizáró körülmények, összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. Kijelentem továbbá, hogy rendelkezem a Kbt. 27. § (3) bekezdése által megkövetelt megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti/közbeszerzési/pénzügyi/jogi* – szakértelemmel.** A közbeszerzési eljárás tárgya, mennyisége, típusa: Tárgya, mennyisége: Típusa:
Egyúttal kijelentem, hogy a fenti közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében és a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott üzleti titkot megőrzöm. Kötelezettséget vállalok továbbá arra, hogy a Bíráló Bizottság munkáját és a döntéshozó döntésének előkészítését lelkiismeretesen, a szakmai tudásomnak megfelelően segítem, és tudomásul veszem, hogy a Kbt. 25. §-ában foglaltak alapján a Bíráló Bizottság tagjaként a többi taggal együttesen a döntéshozó elé terjesztett javaslatok megalapozottságáért felelek. Kelt: ……………………….. .................................................... * a megfelelő aláhúzandó ** adott esetben elhagyható
40
VI. sz. melléklet Debreceni Egyetem Kancellária Dr. Bács Zoltán Kancellár részére Tisztelt Kancellár Úr! Kérem, hogy a mellékelt specifikáció* szerinti áru/szolgáltatás/építési beruházás** beszerzésére közbeszerzési eljárást lefolytatni szíveskedjen. Közbeszerzés tárgyának rövid megnevezése: ………………………………………………. A beszerzés becsült értéke:……………………. Ft + ÁFA A rendelkezésre álló fedezet összege: ………………… Ft + ÁFA A fedezet a következő kerete(ke)n rendelkezésre áll. Pénzügyi központ: ……………….. Alap: ………………. A beszerzés forrása: Saját erő/Támogatás** Projektszám: …………………… Pályázat címe: …………………. Projekt pénzügyi referensének neve (Pályázatkezelő Osztály): …………………….. Bírálóbizottságba delegált szakmai szakértő neve:………………….. Tel.: …………………… E-mail: ………………... Kérem az eljárás közbeszerzési dokumentumok mielőbbi elkészítését és jóváhagyásra részünkre történő megküldését! Melléklet: becsült értéket meghatározását alátámasztó dokumentumok Debrecen, 201…. ………………… Tisztelettel:
………..…………………………… aláírásra jogosult személy neve P.H. Kancellária tölti ki:
Kötelezettségbe vétel (SAP megrendelés) száma: ………………………… …………….……………………. pénzügyi központ felelős / kötelezettségbe vevő * A műszaki specifikáció a teljesítéssel kapcsolatos elvárt követelményeket tartalmazza (a beszerzés rövid leírása; a részletes műszaki-szakmai leírás; teljesítés időigénye, helye; részszámlázás lehetősége stb.) **Megfelelő aláhúzandó
41
PÉNZÜGYI FEDEZET IGAZOLÁS* (előleg utalás esetén)
Szervezeti egység neve:………………………… Hivatkozott szerződ/közbeszerzés:……………….
Igazolom, hogy a Közbeszerzési Hatóság a mellékelt ……………………….. tárgyú közbeszerzési eljárás „Eljárást megindító felhívás”-ról szóló hirdetményellenőrzés díját, azaz 150.000.- Ft összegű számviteli bizonylatban szereplő szolgáltatást, a szervezeti egység megrendelésére állította ki. A kifizetés a ……………………………. számú pénzügyi központról teljesíthető ………………………………. bankszámlaszámról teljesíthető Átutalás adatai: Közbeszerzési Hatóság 1026 Budapest, Riadó u.5. MÁK 10032000-01720361-00000000 80 000 HUF Közlemény*: "KÉ-………………."
Debrecen, 20….. …………………..
……………………………………… teljesítést igazoló P.H. *Közbeszerzési osztály tölti ki.
42
PÉNZÜGYI FEDEZET IGAZOLÁS (előleg utalás esetén)
Szervezeti egység neve:………………………… Hivatkozott szerződ/közbeszerzés:………………. Igazolom, hogy a Közbeszerzési Hatóság a mellékelt ………………………………… tárgyú közbeszerzési eljárás „Tájékoztató az eljárás eredményéről” szóló hirdetményellenőrzés díját, azaz 80.000.- Ft összegű számviteli bizonylatban szereplő szolgáltatást, a szervezeti egység megrendelésére állította ki. A kifizetés a ………………………………… számú pénzügyi központról, a ………………………………. bankszámlaszámról teljesíthető Átutalás adatai: Közbeszerzési Hatóság 1026 Budapest, Riadó u.5. MÁK 10032000-01720361-00000000 80 000 HUF Közlemény*: "KÉ-………………."
Debrecen, 20….. …………………..
……………………………………… teljesítést igazoló *Közbeszerzési osztály tölti ki.
43