DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK

INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM- ÉS AGÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA 'RNWRULLVNRODYH]HW Dr. Szabó Gábor, MTA doktora

"Doktori (PhD) értekezés tézisei"

A BÚZA- ÉS KUKORICATERMESZTÉS *$='$6È*,.e5'e6(,(/7e57(50+(/<,)(/7e7(/(.0(//(77

Készítette: Kovács Beatrix

7pPDYH]HW 'U3IDX(UQ PH]JD]GDViJWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD

DEBRECEN 2005

BEVEZETÉS, $.87$7È6&e/.,7%=e6EI $ JDERQDiJD]DW KDJ\RPiQ\RVDQ D KD]DL V]iQWyI|OGL Q|YpQ\WHUPHV]WpV OHJMHOHQWVHEE iJD]DWD (]W WHUOHWL DUiQ\D D] pYHQWH HOiOOtWRWW WHUPpNPHQQ\LVpJ WHUPHOpVL pUWpN YDODPLQWDKD]DLpOHOPLV]HUHOOiWiVEDQLOOHWYHD]iJD]DWUDpSOiOODWWHQ\pV]WpVEHQEHW|Otött

szerepe is alátámasztja. A Q|YpQ\WHUPHV]WpVVHOIRJODONR]yPH]JD]GDViJLWHUPHONG|QW többsége termel valamilyen gabonát. A két legfontosabb gabonaféle, a búza- és NXNRULFDWHUPHV]WpVHUHGPpQ\HVVpJHHUVHQEHIRO\iVROMDDJD]GDViJRNM|YHGHOPpWLV(]pUt

D WHUPHV]WpV HUHGPpQ\pUH KDWy WpQ\H]N LVPHUHWH pV HOHP]pVH D WHUPHV]WpVW MHOOHP] tendenciák nyomon követése nélkülözhetetlen. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása számos kérdésben új szemléletet, gondolkodásmódot igényel a növénytermesztés, ezen belül a búza- és kukoricatermesztés

WHUOHWpQ$WHUPHOpVN|OWVpJHLQHNDODNXOiVDD]iJD]DWEDQHOpUKHWDODFVRQ\M|YHGHOHPD] utóbbi évek raktározási, és értékesítési problémái figyelmeztetnek arra, hogy ismételten át

kell gondolni az ágazattal kapcVRODWRV WHHQGNHW $ PiUD HOYHV]WHWW QHP]HWN|]L versenyképességünk visszaszerzése érdekében többek között át kell gondolnunk, hogy milyen növényt, hol, mekkora területen, illetve mekkora ráfordítások mellett termesszünk. A

gabonatermesztés

különféle

gazdaViJRVViJL PXWDWyNNDO W|UWpQ pUWpNHOpVpYHO

szerepének, versenyképességének megítélésével foglalkozó szakirodalom rendkívül

V]pOHVN|U& $] HOP~OW pYHNEHQ YLV]RQW D] HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHNHW pV D] ~M SLDFV]DEiO\R]y HOHPHNHW ILJ\HOHPEH YHY NRQNUpW ]emi adatok alapján végzett ágazati

V]LQW& YL]VJiODWRN KiWWpUEH V]RUXOWDN (]W IHOLVPHUYH NH]GWHP HO D NpW OHJIRQWRVDEE

növénytermelési ágazat, a búza- pV NXNRULFDWHUPHV]WpV UpV]OHWHV WHUPKHO\L DGRWWViJRN szerint differenciált ökonómiai vizsgálatát. A doktori kutatás kereteinek – OHKHWVpJHLQHN pV NRUOiWDLQDN – figyelembevételével

DODNtWRWWDPNLFpONLW&]pVHLPHW'LVV]HUWiFLyPEDQG|QWHQDN|YHWNH]NpUGpVHNUHNtYiQRN választ adni: -

Hogyan alakul a gabonatermesztés helye, szerepe a világon? Milyen nemzetközi piaci trendek várhatóak, és azok hogyan befolyásolják hazánk piaci esélyeit?

-

$ KD]DL PH]JD]GDViJRQ EHOO PHNNRUD D JDERQDWHUPHOpV V~O\D KRJ\DQ DODNXO D termelés színvonala, és a hatékonyság a búza és kukorica ágazatokban?

-

+RJ\DQEHIRO\iVROMiNDWHUPKHO\LIHOWpWHOHNHOVVRUEDQDI|OGPLQVpJ DE~]D- és kukoricatermesztés eredményességét?

1

-

+RJ\DQ JD]GiONRGWDN D KD]DL iUXQ|YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN D E~]D- és kukorica ágazatokban 2000-N|]|WWDNO|QE|]I|OGPLQVpJ&WHUOHWHNHQ"

-

Mekkora és iGEHQKRJ\DODNXODNpWiJD]DWIRUJyHV]N|]-szükséglete?

-

Mekkora eredmény prognosztizálható a búza és kukorica ágazatokban 2004-2007

N|]|WW D MHOHQOHJL V]DEiO\R]yN LVPHUHWpEHQ D] HOWpU DGRWWViJRNNDO UHQGHONH]

területeken? Milyen támogatásokhoz juthatnak WHUPHOLQN D N|]HOM|YEHQ pV azoknak milyen hatásuk van a termelés eredményességére?

A fenti kérdések megválaszolása érdekében dolgozatomban… -

igyekszem bemutatni a gabonatermesztés nemzetközi helyzetét és annak várható alakulását;

-

a vetésszerkezet, a termelési volumen, a fajlagos hozam, a naturális ráfordítások és hatékonyság ismertetésével bemutatom a gabonatermelés hazai szerepének MHOHQWVpJpW

-

eUWHNH]pVHPEHQ NO|Q IRJODONR]RP D] HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN HOVVRUEDQ D I|OGPLQVpJ HUHGPpQ\HVVpJHW befolyásoló szerepével a búza- és kukorica ágazatokban.

-

gNRQyPLDLODJ pUWpNHOHP D] iUXQ|YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN HOWpU I|OGPLQVpJ PHOOHWW HOpUW HUHGPpQ\HLW LOOHWYH EHPXWDWRP D WHUPHOpV KR]DPköltség-jövedelem viszonyainak alakulását a 2000-2003-DVLGV]DNUDYRQDWNR]yDQ

-

Kétféle megközelítésben is számításokat végzek a vizsgált ágazatok 2004. évi forgóeszköz-szükségletének meghatározására.

-

Prognosztizálom az ágazatokban 2004- N|]|WW HOpUKHW M|YHGHOPHW D MHOHQOHJL szabályozók ismeretében, különféle adottságú területeken, valamint bemutatom a támogatások termelés eredményességére gyakorolt hatását.

Dolgozatomban szeretnék rávilágítani a hazai gyakorlat számos kritikus pontjára, valamint a

növénytermesztést

és

állattenyésztést

komplexen

vizsgáló

gabonakoncepció

V]NVpJHVVpJpUH .LIHMWHP KRJ\ YpOHPpQ\HP V]HULQW PLO\HQ OHKHWVpJHN pV DOWHUQDWtYiN lehetnek az ágazatban. Kutatásom céljait, érintett területeit, valamint a dolgozat szerkezeti felépítését az 1. ábra foglalja össze.

2

A

témaválasztás

szervesen

illeszkedik

az

„Interdiszciplináris

Társadalom-

és

$JUiUWXGRPiQ\RN´ 'RNWRUL ,VNROiKR] YDODPLQW Ä$ PH]JD]GDViJL YiOODONR]iVRN pV D vidékfejlesztés ökonómiája” c. egykori agrárközgazdasági PhD programhoz.

1. ábra:

A kutatás célja és területei

)RUUiVVDMiWNpV]tWpV&iEUD

3

E/=0e1<(.e6$=$/.$LMAZOTT MÓDSZEREK Dolgozatomban összesen 183 szakirodalom szerepel. A búza- és kukoricatermesztés nemzetközi

és

magyarországi

szerepének

ismertetésével

kapcsolatos

külföldi

szakirodalmon kívül azokat a cikkeket, tanulmányokat is áttekintettem, melyek a

WHUPKHO\L IHOWpWHOHN WHUPpVHUHGPpQ\UH J\DNRUROW KDWiViW WiUJ\DOMiN NO|Q|V ILJ\HOPHW V]HQWHOYHDI|OGPLQVpJV]HUHSpUH 0XQNiP

VRUiQ

D

KD]DL

iUXQ|YpQ\WHUPHO

WiUVDV

YiOODONR]iVRN

E~]D-

és

kukoricatermesztéssel kapcsolatos termelési adatait dolgoztam fel. A 2000-2003-as

LGV]DNUD YRQDWNR]y DGDWEi]LVW D] $JUiUJD]GDViJL .XWDWy ,QWp]HW ERFViWRWWD

rendelkezésemre. Az említett idV]DN NLYiODV]WiViW D] LQGRNROWD KRJ\ D YL]VJiODWDLPKR] szükséges szerkezetben, részletezettségben és az összehasonlíthatóságot megbízható formában biztosító reprezentatív adatok 2000-WOiOOQDNUHQGHONH]pVUH

Az adatok feldolgozását a rendkívül nagy szám~ PHJILJ\HOpVL HJ\VpJ V]&NtWpVpYHO kezdtem: kiválogattam azokat a gazdaságokat, melyek a vizsgált négy év mindegyikében szolgáltattak adatot, illetve kísérletet tettem annak lekövetésére is, hogy hány olyan üzem

YROW DKRO D] HPOtWHWW LGV]DNEDQ E~]D- és kukoricatermesztéssel is foglalkoztak. Ez a

ÄOHYiORJDWiV´ D]RQEDQ HJ\VpJUH V]&NtWHWWH YROQD D] DGDWEi]LVRPDW DPLW ~J\ YpOWHP

KRJ\ D I|OGPLQVpJ $. V]HULQWL HOHP]pVHLPEO HUHG N|YHWNH]WHWpVHNHW EL]RQ\WDODQQi értékelhetetlenné tette volna. Így végül - az adatok szakmai, statisztikai vizsgálatát (SPSS, box-SORW HOMiUiV N|YHWHQ - iJD]DWL V]LQW& HOHP]pVHLPHW 106 gazdasági egység üzemi adatai alapján végeztem el (1. táblázat).

1. táblázat

A tesztüzemi adatbázis szerkezete 2000-2003 között Évek 2000 2001 2002 2003 Összesen:

Üzemszám a mintában 292 369 492 466 1619

Árunövény- Ebbl a búza- és/vagy kukorica- Az outlierek nélküli, elemzéshez termel gazdaságok száma termel felhasznált gazdaságok száma gazdaságok Búza Kukorica Búza Kukorica száma 133 112 82 101 74 156 119 104 117 101 207 207 185 204 179 202 176 170 166 164 698 614 541 588 518

Forrás: AKI, Tesztüzemi adatbázis (2004)

Dolgozatomban feltártam az ágazati ökonómiai elemzésemhez szükséges költségtípusok és a tesztüzemi rendszerben nyilvántartott költségmutatók közti összefüggéseket (2. ábra), és 4

meghatároztam mindkét ágazat költségeinek évi átlagos alakulását, költségszerkezetét a hagyományos, valamint az új mutatószám-UHQGV]HUNDWHJyULiLQDNPHJIHOHOHQLV

2. ábra:

A tesztüzemi rendszer új mutatórendszerének és az ágazati ökonómiai vizsgálathoz szükséges adatok közti összefüggés

& ábra (2005)

)RUUiVVDMiWNpV]tWpV

A termelési költségszerkezeten kívül összehasonlítottam a két ágazat hozamát, önköltségét

pV M|YHGHOPL PXWDWyLW $] |QN|OWVpJHN V]yUyGiViW D V]pOV pUWpNHN PHJKDWiUR]iViYDO D] ]HPHNDOVypVIHOVGHFLOLVpQHN-10%-ának) figyelembe vételével állapítottam meg.

Az SPSS 12.0.1 for Windows program segítségével megvizsgáltam a termésátlag és

három, a termelést más-PiV ROGDOUyO MHOOHP] PHQQ\LVpJ |VV]HIJJpVpW 6]iPtWiVDLP során a termelés méretét a vetésterület, a ráfordításokat a hektáronkénti összes közvetlen költség, az adottságokat pedig a területek átlagos aranykorona-értéke képviselte. A KDWyWpQ\H]N N|]O D I|OGPLQVpJ HUHGPpQ\W-differenciáló hatását részletesebben is nyomon követtem, az AK-csoportok kialakítása után. 5

$]HOWpUPLQVpJ&WHUOHWHNHQW|UWpQE~]D- és kukoricatermesztés ökonómiai értékelését a hagyományos mutatószámrendszer alapján, költségnemenkénti bontásban Microsoft

Excel SURJUDPPDO YDODPLQW HQQHN EYtWPpQ\SURJUDPMiYDO D] $QDO\VLV 7RRO3DFN

segítségével végeztem el. $ N|OWVpJHN UpV]OHWHV PLQGHQUH NLWHUMHG HOHP]pVH VRUiQ D] LQIOiFLy LOOHWYH D PH]JD]GDViJL UiIRUGtWiVRN iULQGH[HLQHN pYHQNpQWL DODNXOiViW LV figyelembe vettem.

Az ágazatok forgóeszköz-V]NVpJOHWpW pV DQQDN LGEHOL DODNXOiViW D WHV]W]HPL DGDWVRU alapján és termesztéstechnológiai modell segítségével is meghatároztam, illetve összehasonlítottam azokat.

(]W N|YHWHQ D WHV]W]HPL DGDWRN VHJtWVpJpYHO PDMG NO|QE|] pUWpNHVtWpVL iUDN PHOOHWW prognosztizáltam a búza- és kukoricatermesztés 2004-2007-HV LGV]DNra várható költségés jövedelemhelyzetét.

A=e57(.(=e6)%%0(*ÁLLAPÍTÁSAI 'LVV]HUWiFLyPEDQ

D

KD]DL

HOWpU

WHUPKHO\L

IHOWpWHOHN

PHOOHWW

JD]GiONRGy

iUXQ|YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN E~]D- és kukoricatermesztésének ökonómiai

értékelését végeztem el. Elemzésem eredményeit adaptáltam modellszámításaimban, illetve az ágazat prognózisának elkészítésekor is felhasználtam.

$ KR]DPRN DODNXOiViEDQ QDJ\ D V]HUHSN D WHUPpV]HWL DGRWWViJRNQDN LGMiUiVL WpQ\H]NQHN $] LGMiUiVL DQRPiOLiN D pV N|]|Wti években is éreztették

KDWiVXNDWDWHUPpViWODJRNMHOHQWVHQLQJDGR]WDNpYHQWHpVJD]GDViJRQNpQWLVNO|Q|VHQD

kukorica ágazatban. A WHUPpViWODJRWEHIRO\iVROyWpQ\H]NYHWpVWHUOHWN|]YHWOHQN|OWVpJ I|OGPLQVpJ YL]VJiODWDDODSMiQPHJiOODStWKDWyKRgy legjobban az aranykorona-érték és az átlaghozam korrelációja érvényesül a vizsgált gazdaságokban, és a kapcsolat a búzánál PLQGHQpYEHQHUVHEEYROWPLQWDNXNRULFDHVHWpEHQ

A kialakított AK-csoportok közti hozameltérések százalékos összehasonlításban a

V]DNLURGDORPQDN PHJIHOHOHQ DODNXOQDN PLQGNpW iJD]DWEDQ táblázat). Azaz az

aranykorona-UHQGV]HU V]iPRV KLiQ\RVViJD HOOHQpUH D] HOWpU WHUPKHO\L DGRWWViJRN

termelési eredményre gyakorolt hatását, ezáltal gazdasági jeleQWVpJpW D QDJ\V]iP~ tesztüzemi adatbázis alátámasztja.

6

$]iWODJKR]DPDODNXOiVDI|OGPLQVpJV]HULQW a búza és kukorica ágazatokban

2. táblázat

(t/ha) AK-csop.

2000

Búza 2001 2002

2003

2000

Kukorica 2001 2002

2003

<10,0 10,01-15,00 15,01-20,00 20,01-25,00 25,01-30,00 30,01-35,00 >35,01

2,59 3,22 3,39 3,12 4,25 4,50 5,42

3,28 4,07 4,35 4,82 4,76 5,34 6,04

3,31 3,21 3,34 3,67 4,72 4,53 5,22

2,49 2,72 2,79 2,95 3,01 3,60 4,61

2,83 3,72 4,55 5,11 4,93 5,58 6,37

4,81 5,98 5,84 6,82 7,25 8,60 10,19

5,08 4,89 5,25 5,45 6,96 7,79 7,67

3,20 3,69 4,10 4,35 4,12 5,07 4,86

Átlag

3,73

4,62

3,79 3,09

5,05

6,88

6,02

4,24

Forrás: saját számítás az AKII tesztüzemi felmérése alapján

2000-2003 között a területegységre jutó termelésiN|OWVpJHNpYUO-évre mindkét ágazatban emelkedtek, összességében közel 15%-kal. A vizsgált két növény költségszerkezetének

DODNXOiVD PHJOHKHWVHQ HJ\VpJHV $ N|]YHWOHQ N|OWVpJHNHQ EHOO D OHJQDJ\REE DUiQ\W

(36-43%) a segédüzemi költségek képviselik. JelenWV N|OWVpJWpQ\H]QHN WHNLQWKHWN D] DQ\DJMHOOHJ& UiIRUGtWiVRN -40%) is. Megállapítható tehát, hogy a közvetlen költségek

72-83%-át a segédüzemi szolgáltatások költsége és a felhasznált anyagok teszi ki. A földbérleti díj 8,8-13,2%-os, a személyi jelleg& N|OWVpJHN -8,6%-os, az egyéb közvetlen költségek pedig 3-6%-os arányt képviselnek a termelés közvetlen költségein belül. Természetesen az egyes gazdaságokban az egy hektárra jutó költségek nagysága évente és AK-csoportonként változatos képet mutat, melyet a 3. táblázat adatai illusztrálnak. 3. táblázat

A búza- és kukoricatermesztés közvetlen költségeinek alakulása HOWpUWHUPKHO\LIHOWpWHOHNPHOOHWW

<10,0 10,01-15,00 15,01-20,00 20,01-25,00 25,01-30,00 30,01-35,00 >35,01

2000 67 167 72 580 76 493 69 898 87 970 95 399 73 586

2001 99 647 90 323 75 459 85 107 91 694 94 130 106 324

2002 82 706 82 582 79 449 84 412 96 154 91 961 116 792

2003 95 882 93 944 93 722 91 980 97 059 99 864 103 818

2000 94 018 99 251 98 856 106 194 108 240 97 903 94 063

Kukorica 2001 2002 106 643 100 875 117 271 104 408 104 106 115 254 115 927 118 170 125 007 132 996 125 762 131 346 132 164 143 260

Átlag

77 739

84 838

86 177

95 199

101 039

115 953

Megnevezés

Búza


7

121 335

(Ft/ha) 2003 118 874 110 578 117 952 118 797 126 315 143 256 115 451 121 254

$] iUXQ|YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN -2003 közötti termelési költségeire vonatkozó számításaim alaSMiQD]DOiEELPHJiOODStWiVRNWHKHWN -

$ VHJpG]HPL V]ROJiOWDWiV N|]YHWOHQ N|OWVpJHQ EHOOL DUiQ\D D YL]VJiOW LGV]DNEDQ

mindkét ágazatban csökkent. Ez nem a tényleges ráfordítások csökkenését jelenti,

KDQHPD]HJ\pEN|OWVpJQHPHNSOV]HPpO\LMHOOHJ&N|OWségek) súlyának növekedését. A segédüzemi költségeken belül a változó gépköltség (43-66%) és az idegen gépi

szolgáltatás költsége (9- IRJODO HO MHOHQWV KHO\HW $ NXNRULFD iJD]DWEDQ meghatározó szerepe van a szárítási költségnek is.

-

A segédüzemi szolgáOWDWiVN|OWVpJHLQHNEHOVV]HUNH]HWLHONO|QtWpVHpUWHOPH]pVHD]

DGDWV]ROJiOWDWiVEDQUpV]WYHYJD]GDViJRNROGDOiUyOQHPN|YHWNH]HWHV$VHJpG]HPL szolgáltatás költségén belül elkülönített változó gépköltség, valamint a fenntartó és egyéb segédüzemi változó, illetve állandó költségek besorolása "hullámzó" az egyes

AK-FVRSRUWRNEDQ pV D] HJ\PiVW N|YHW pYHNEHQ Az összes gazdaságra vonatkozó

iWODJRV VHJpG]HPL N|OWVpJ V]&N LQWHUYDOOXPPDO MHOOHPH]KHW |VV]HIJJpV D

WHUPKHO\L DGRWWViJ pV D VHJpG]HPL N|OWVpJHN DODNXOiVD N|]|WW QHP IHGH]KHW IHO

9ROXPHQpEHQMHOHQWVQDJ\ViJ~PiVN|OWVpJWpQ\H]K|]NpSHVWNHYpVEpFV|NNHQWKHW költségtípus.

-

$ E~]DWHUPHV]WpV V]iUtWiVL N|OWVpJHL D NHGYH]EE WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW

JD]GiONRGyN IHOp KDODGYD Q|YHNY WHQGHQFLiW PXWDWQDN Q\tOYiQ D NHGYH]EE átlaghozamok következményeként. Ugyanakkor a fajlagos hozam és a szárítási költség között az összes vizsgálatba vont gazdaságra vonatkoztatva az összefüggés

QHP OLQHiULV $] DGRWW WHUPKHO\L FVRSRUW V]iUtWiVL N|OWVpJHLW D] Ddott év

WHUPpViWODJiKR] YLV]RQ\tWYD PpJ J\HQJpEE D] |VV]HIJJpV D]D] HJ\pE WpQ\H]N (a betakarításkori nedvesség, illetve az egységnyi nedvesség eltávolításának fajlagos költsége) jobban befolyásolták a szárítási költséget, mint maga a hozam. A vizsgált négy év adatai alapján megállapítható, hogy a búza ágazatban a szárítási költségek N|]YHWOHQN|OWVpJHNEOYDOyUHODWtYV~O\DFV|NNHQW

-

A magas AK-csoportokba sorolt gazdaságok területegységre vetített szárítási költsége

alacsonyabb, mint a gyengébb földeken WHUPHONp )HOWpWHOH]pVHP V]HULQW D QDJ\

aranykorona-pUWpN& FVRSRUWED WDUWR]y JD]GDViJRN N|]O D VDMiW V]iUtWy]HPPHO UHQGHONH]N DUiQ\D LJHQ PDJDV PtJ D OHJDODFVRQ\DEE $.-csoportokba tartozó gazdaságok zöme bérszárításra kényszerül. A kukorica ágazatban a segédüzemi szolgáltatás évenkénti hullámzó nagyságához a szárítási költségek alakulása járul

8

hozzá leginkább: a szárítási költségek évenkénti alakulása ugyanis az infláció okozta folyamatos költségnövekedést hol eltakarja (2003. pY KROHUVtWL év).

-

Az

idegen

gépi

szolgáltatásokra

fordított

költségek

alakulásában

sok

W|UYpQ\V]HU&VpJHW QHP WDOiOXQN KLV]HQ D YL]VJiODW DOi YRQW JD]GDViJRN HOWpU

JpSHOOiWRWWViJJDO LOOHWYH WHFKQLNDL V]tQYRQDOODO MHOOHPH]KHWN 8J\DQDNNRU PHJILJ\HOKHW KRJ\ D AK feletti területen gazdálkodók csoportja mind a négy évben az összes gazdaságra vonatkozó átlag alatt, míg a 10 AK alattiak az átlag felett vettek igénybe idegen gépi szolgáltatást.

-

(EEO DUUD N|YHWNH]WHWHN KRJ\ D OHJNHGYH]EE WHUPpV]HWL IHOWpWHOHN PHOOett

gazdálkodók zöme rendelkezik a tevékenységéhez szükséges gépi kapacitásokkal, feltételezve az átlag feletti kombájn ellátottságot is. A második legnagyobb költségcsoportot az anyagköltségek képviselik. Ezen belül a OHJMHOHQWVHEE N|OWVpJWpQ\H] D P&Wrágya (31-39%), közel hasonló nagysággal bír a

YHWPDJN|OWVpJ - D Q|YpQ\YpGV]HU N|OWVpJH SHGLJ -33%-ban járul hozzá a VDMQRVQHPW~ONHGYH]HQDODNXOyDQ\DJMHOOHJ&UiIRUGtWiVRNpUWpNpKH] -

$ P&WUiJ\DN|OWVpJ MHOHQWV N|OWVpJWpQ\H] PLQGNpW iJD]DWban, azonban az utóbbi

pYHN DGDWDL D]W EL]RQ\tWMiN KRJ\ QHP V~O\iQDN PHJIHOHOHQ pSO D JD]GiONRGiV feltételrendszerébe. Az DGRWWpYLP&WUiJ\DEHV]HU]pVLiUDNpVIHOKDV]QiOiVRNWNUpEHQ DUUDN|YHWNH]WHWKHWQN KRJ\ DYL]VJiOW JD]GDViJRNMHOHQWVUpV]pEHQ az eredményes

JD]GiONRGiVKR] V]NVpJHV PLQLPXP P&WUiJ\iW YDJ\ DQQ\LW VHP MXWWDWWDN NL 2000-2003 között.

-

A tápanyagpótlásra fordított összeg AK-csoportonként igen változatos képet mutat,

QDJ\ViJDOHJLQNiEED]HO]pYHUHGPpQ\pYHOKR]KDWy|VV]HIJJpVEH

A kukorica ágazatban, a 10 AK alatti területeken - ahol legtöbbször veszteséges a

termény-HOiOOtWiV - iWODJ IHOHWWL P&WUiJ\DN|OWVpJHN ILJ\HOKHWHN PHJ DPL DUUD XWDO hogy itt a gazdák nem bízzák rá a termést a természetes úton feltáródó tápanyagutánpótlásra, így ráfordításaik kiegyenlítettebbek. A 2003. évi alacsony hozamok

EHEL]RQ\tWRWWiN KRJ\ NHGYH]WOHQ pYMiUDWEDQ D WiSDQ\DJ DODFVRQ\ V]LQWMH QDJ\ kockázattal jár.

-

$YHWPDJN|OWVpJHNDODNtWiViEDQDWHUPHONG|QWpVLPR]JiVWHUHNLFVLDPLWDIDMODJRV

veWPDJN|OWVpJHN $.-FVRSRUWRQNpQWL V]&N LQWHUYDOOXPD LV EL]RQ\tW ( költség

QDJ\ViJiWWHUPpV]HWHVHQDQ|YpQ\HNELROyJLDLV]NVpJOHWpQW~ODYHWPDJSLDFLiUDLV befolyásolja. 9

$E~]DHVHWpEHQ DSLDFL iUpVD]HO]pYPDJNtQiODWDN|]|WWV]RURVD]|VV]HIJJpV

Az iJD]DWEDQ D YHWPDJN|OWVpJHN DODNXOiViUD D IHO~MtWiV DUiQ\D LOOHWYH D VDMiW

HOiOOtWiV~ YHWPDJ |QN|OWVpJH LV KDWiVVDO YDQ ËJ\ pUWpNHOYH D N|OWVpJ DODNXOiViW

NLGHUO KRJ\ D IpP]iUROW YHWPDJ iUD MHOHQWVHQ -NDO QWW D YL]VJiOW LGV]DNEDQ

A kXNRULFDiJD]DWEDQDYHWPDJN|OWVpJN|]YHWOHQN|OWVpJHNKH]YLV]RQ\tWRWWDUiQ\DD

MREE PLQVpJ& WHUOHWHNHQ JD]GiONRGyNQiO FV|NNHQ WHQGHQFLiW PXWDW DPL PiV költségek súlyának növekedésére utal.

$ YHWPDJN|OWVpJ Q|YHNHGpVH PLQGNpW iJD]DWEDQ PHJKDODGWD D] Lnflációt a vizsgált

LGV]DNEDQ 8J\DQDNNRU HQQpO D UiIRUGtWiVQiO QHP D N|OWVpJ FV|NNHQWpVpQHN

OHKHWVpJHLW NHOO HOWpUEH KHO\H]QL KDQHP DUUD NHOO W|UHNHGQL KRJ\ D] HJ\pE UiIRUGtWiVRNV]tQYRQDOiYDO|VV]KDQJEDQYiODVV]XNNLDPHJIHOHOYHWPDJRW

-

A növén\YpG V]HUUH IRUGtWRWW NLDGiVRN LJHQ HOWpUHN D NO|QE|] DGRWWViJ~ csoportoknál mindkét ágazatban. A 10 AK alatti csoport viszonylag alacsonyabb

Q|YpQ\YpG V]HU N|OWVpJH DODSMiQ IHOWpWHOH]KHW KRJ\ H]HNHQ D WHUOHWHNHQ

extenzívebb termesztéstechnológia kHUOW DONDOPD]iVUD $ OHJNHGYH]EE WHUPKHO\L feltételek mellett gazdálkodók pedig abban bíztak, hogy pótlólagos ráfordításaik megtérülnek a termésnövekedés következtében.

-

A közvetlen költségek nagyságát a földbérleti díj is befolyásolja (8,8-13,2%).

A 2000- LGV]DNEDQ D] |VV]HV JD]GDViJUD YRQDWNR]y iWODJRV I|OGEpUOHWL GtM

KXOOiP]iViW OHJLQNiEE D PHJiOODStWiViQDN DODSMiW NpSH] E~]DiU pYHV DODNXOiVD KDWiUR]WDPHJ$N|]YHWOHQN|OWVpJHNEOYDOyUpV]HVHGpVHDQ|YHNY$.-csoportnak

PHJIHOHOHQDUiQ\RVDQnövekszik, a legmagasabb AK-pUWpN&JD]GDViJRNNLYpWHOpYHO A OHJNHGYH]EE DGRWWViJ~ JD]GDViJRNEDQ D WXODMGRQOiV pV I|OGKDV]QiODW QDJ\REE

DUiQ\~ HJ\EHHVpVH MHOOHP] D]pUW UHODWtYH DODFVRQ\DEE D I|OGEpUOHWL GtM DUiQ\D A kukoricatermesztésben az egy hektárrDMXWyI|OGEpUOHWLGtMMHOHQWVHQPHJKDODGMDD

E~]DWHUPHV]WpVEHQHOV]iPROWDWPHO\QHNYDOyV]tQ&OHJD]D]RNDKRJ\DJD]GDViJRND bérleti díjat nem közvetlenül (lineárisan) terhelték az egyes ágazatokra, hanem azok a közvetlen költségek arányában kerültek felszámításra.

A búza- pV NXNRULFDWHUPHV]WpV YiUKDWyDQ MDYXOy M|YHGHOPH]VpJH WHUPpV]HWHVHQ D

WHUPHONHWDMHOHQOHJLWHUOHWNEYtWpVpEHQWHV]LpUGHNHOWWp(]MHOHQWVHQPHJIRJMD növelni a jelenlegi bérleti díjakat.

10

-

A gabonatermesztés szerény kézimunkaHULJpQ\WWiPDV]W(QQHNHOOHQpUHDYL]VJiOW

QpJ\ pYHV LGV]DNEDQ D V]HPpO\L MHOOHJ& N|OWVpJHN WHUpQ MHOHQWV Q|YHNHGpV

N|YHWNH]HWW EH D N|WHOH]HQ EHYH]HWHWW PLQLPiOEpU N|YHWNH]PpQ\HNpQW $] HOWpU természeti feltételek (AK-FVRSRUWRN PHOOHWW WHUPHO JD]daságok esetén az egymást

N|YHW pYHNEHQ D V]HPpO\L MHOOHJ& N|OWVpJHN Q|YHNY DUiQ\D MyO Q\RPRQ N|YHWKHW különösen a kukorica ágazatban.

-

Az általam összeállított termesztéstechnológiai modell alapján látható, hogy az optimális, szakmailag indokolt ráfordításokat tartalmazó technológia költségei

MHOHQWVHQ PHJKDODGMiN PLQGNpW Q|YpQ\ HVHWpEHQ D J\DNRUODWEDQ NHOHWNH] költségeket. A két modell összehasonlítása többek között rámutat arra, hogy

napjainkban az eszközök pótlására, felújítására csak néhány kitünWHWHWW KHO\]HW&

JD]GDViJEDQNHUOKHWVRUYDODPLQWD]DQ\DJN|OWVpJHNNHOYDOyNpQ\V]HU&WDNDUpNRVViJ VDMQRVD]XWyEELpYHNEHQLVMHOOHP]YROW

-

$pVN|]|WWLLGV]DNEDQDE~]DpVNXNRULFDWHUPpNHJ\VpJUHMXWyM|YHGHOPH

ellentmondásosan alakult a hD]DL iUXQ|YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRNEDQ összességében mindkét növény jövedelempozíciója romlott. A búza hektáronkénti

jövedelme 2001-ben 16,7%-kal, a kukoricáé 9,4%-kal maradt el a 2000. pYL V]LQWWO 2002-ben mindkét ágazat veszteséget produkált. 2003-ban a kukorica a 2000. évi jövedelem tizedét érte el, a búza pedig továbbra is veszteséget termelt. A földalapú támogatás (átlagosan 6-8 ezer Ft/ha) némiképp javított az ágazat helyzetén. 2002-ben (a búzánál 2003-ban is) már csupán e támogatásnak „kösz|QKHW´D]iJD]DWEDQHOpUWM|YHGHOHPpViEUD

11

3. ábra:

A búzatermesztés költség- és jövedelemhelyzete 2000-2007 között*

* 2000-2003 között: a tesztüzemi adatok alapján kalkulált átlagos értékek, 2004-2007 között a saját NpV]tWpV&SURJQy]LViWODJDGDWDLV]HUHSHOQHN

&

)RUUiVVDMiWNpV]tWpV iEUD

-

A 2004-2007. évi prognózis alapján megállapítható, hogy amennyiben az intervenciós felvásárlási árral kalkulálunk 4%-os inflációt feltételezve, úgy mindkét ágazat

M|YHGHOHPSR]tFLyMDDN|]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiVQpONOIRNR]DWRVDQURPOLNLOOHWYH a támogatás a veszteségek kompenzálására fordítódik (3. és 4. ábra). (]D]ÄiOViJRV´iOODSRWSHGLJWRU]tWMDDWpQ\OHJHVYHUVHQ\KHO\]HWHWKLV]HQDWHUPHON nem pU]LN D YiOWiV V]NVpJV]HU&VpJpW ÒJ\ YpOHP QHP OHKHW FpO D WHUPHOpVL veszteségek kompenzálása a földalapú támogatásokkal. Arra kell törekedni, hogy maximális jövedelmet érjünk el. Ehhez pedig - a területalapú támogatások mellett - a gazdaságokban olyan növényeket kell termelni, melyek jövedelmet hoznak. A hazai

PH]JD]GDViJLVWUDWpJLiQDNNH]HOQLNHOOD]RNDWDWHUOHWHNHWDKROD](XUySDL8QLyEDQ WiPRJDWRWWQ|YpQ\HNQHPWHUPHV]WKHWHNHUHGPpQ\HVHQ

12

4. ábra:

A kukoricatermesztés költség- és jövedelemhelyzete 2000-2007 között*

* 2000-2003 között: a tesztüzemi adatok alapján kalkulált átlagos értékek, 2004-2007 között a saját NpV]tWpV&SURJQy]LViWODJDGDWDLV]HUHSHOQHN

&

)RUUiVVDMiWNpV]tWpV iEUD

-

Az önk|OWVpJHN I|OGPLQVpJ-kategóriánkénti alakulását elmondható, hogy még

NHGYH]WOHQLGMiUiV~pYHNEHQLV MyOOiWKDWyDI|OGPLQVpJGHWHUPLQiOy

hatása. Az |QN|OWVpJHNQDJ\ViJDDNHGYH]WOHQDGRWWViJ~I|OGPLQVpJ& WHUOHWHNHQ minden évben magasabb volt, mint a nagyobb aranykorona-érték mellett. A 10 AK alatti, illetve a 35 AK feletti területek önköltségei között a legnagyobb eltérés a két

NHGYH]WOHQ LGMiUiV~ pYEHQ YROW DPLUO DUUD N|YHWNH]WHWHN KRJ\ D] NHGYH]WOHQ évjárat még jobban széthúzza DI|OGPLQVpJ-kategóriák szerinti különbségeket.

-

7RYiEEL V]iPtWiVDLP EL]RQ\tWMiN KRJ\ D I|OGPLQVpJ V]HULQWL FVRSRUWRN N|]|WW

HOWpUpVHNYDQQDND]HOpUKHWM|YHGHOHPQDJ\ViJiQDNWHNLQWHWpEHQ0LQGNpWiJD]DWEDQ PHJILJ\HOKHWDNHGYH]WOHQLGMiUiV– kevesebb termés – magasabb értékesítési ár – QDJ\REEHOpUKHWM|YHGHOHPNDSFVRODW

-

$NXNRULFDiJD]DWEDQXJ\DQDNNRUDMREEI|OGPLQVpJ– nagyobb jövedelem kapcsolat

QHKH]HEEHQ N|YHWKHW Q\RPRQ LOOHWYH PHJiOODStWKDWy KRJ\ HOIRJDGKDWy M|YHGHOHP PpJNHGYH]pYMiUDWRNEDQLVFVDNDNLW&Q $.KDIHOHWWLWHUOHWHNHQpUKHWHO

-

A búza ágazatra 2004-2007 között évekre elkészített prognózis szerint az alacsony hozamok miatt a 15 AK alatti területen gazdálkodók eredményt csupán a közvetlen 13

WHUPHOL WiPRJDWiVRN PLDWW érhetnek el. A többi AK-csoport jövedelemviszonyait

HOHPH]YHOiWMXNKRJ\LJHQV]HUpQ\M|YHGHOHPUHDOL]iOyGLNDWHUPHV]WpVEOLOOHWYHD M|YHGHOHPW|PHJ ]|PpW D N|]YHWOHQ WHUPHOL WiPRJDWiVRN HUHGPpQ\H]LN Az intervenciós ár alkalmazása melletti prognózis arról tájékoztat, hogy a jelenlegi

WHUPHOL V]tQYRQDORQ D E~]DWHUPHV]WpV QHP SHUVSHNWLYLNXV -2007 között a termelési költségek átlagos 4%-os éves növekedése a közvetlen területalapú WiPRJDWiVRNQ|YHNYIHOpOpVpWHUHGPpQ\H]LpYUO-évre (4. táblázat).

-

S]iPtWiVDLP V]HULQW D $. DODWWL WHUOHWHNHQ QHP FpOV]HU& NXNRULFiW WHUPHOQL

5|YLGWiYRQDKD]DLWHUPHONQHNDNXNRULFDIHOYiViUOiVLiUDD]LQWHUYHQFLyViUDWIRJMD

jelenteni. A WHUPKHO\LDGRWWViJRNMDYXOiVDPDJDVDEE$.-pUWpN D]RQEDQNHGYH]EE jövedelme]VpJHW

HUHGPpQ\H]

0LQGH]

V]LQWpQ

LQGRNROMD

KRJ\

kukoricatermesztésünket a 20 AK feletti területekre, méginkább a legjobb adottságú területekre (30 AK felett) kell koncentrálni. A kukorica növény terméspotenciálja a

búzához viszonyítva nagyobb, és annak N|]HSHVNLKDV]QiOiVDPHOOHWWLVM|YHGHOPH] lehet termesztése (5. táblázat).

-

A jelenlegi események tükrében úgy vélem, kevés esély van arra, hogy az intervenciós felvásárlási árnál jobb áron értékesítsük terményünket. Ezért a gabonatermesztés eredményességét a költségviszonyok és a hozamok fogják

OHJLQNiEE PHJKDWiUR]QL 7HUPHV]WLQN NLpOH]HWWKHO\]HWEH NHUOQHN D WHUPHV]WpV NLV jövedelmét,

illetve

veszteségét

a

terület

jövedelemkompenzáció fogja eltakarni.

14

alapú

támogatásokból

származó

4. táblázat

A búzatermesztés 2004-2007 közötti évekre prognosztizált költség-pVM|YHGHOHPKHO\]HWHD]iUXQ|YpQ\WHUPHOWiUVDVYiOODONR]iVRNEDQ I|OGPLQVpJV]HULQW Átlagtermés Értékesítési átlagár

t/ha Ft/t

Árbevétel

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

)|OGPLQVpJ(AK/ha) 15,01-20,00 20,01-25,00 25,01-30,00 4,00 4,74 5,01 5,26 24 720 24 720 24 720 24 720 2004 98 982 117 072 123 845 130 025 35 164 35 164 35 164 35 164 134 146 152 236 159 010 165 190 111 637 112 227 119 031 127 790 -12 655 4 845 4 815 2 235 22 509 40 009 39 979 37 399


98 982 39 424 138 406 116 103 -17 120 22 304

Megnevezés

.|]YHWOHQWHUPHO LWiPRJDWiV

Termelési érték Összes termelési költség Jövedelem i. Jövedelem ii.

M. e.

<15,0

>30,01 6,20 24 720 153 278 35 164 188 442 151 127 2 151 37 315

2005 Árbevétel



117 072 39 424 156 496 116 716 356 39 780

123 845 39 424 163 269 123 792 53 39 477

130 025 39 424 169 449 132 902 -2 876 36 548

153 278 39 424 192 702 157 172 -3 894 35 530

117 072 42 535 159 607 121 385 -4 313 38 222

123 845 42 535 166 380 128 744 -4 898 37 637

130 025 42 535 172 560 138 218 -8 193 34 343

153 278 42 535 195 813 163 459 -10 181 32 354

117 072 45 807 162 879 126 240 -9 168 36 639

123 845 45 807 169 652 133 893 -10 048 35 759

130 025 45 807 175 832 143 747 -13 721 32 086

153 278 45 807 199 085 169 997 -16 719 29 088

2006 Árbevétel Termelési érték Összes termelési költség Jövedelem i. Jövedelem ii.


98 982 42 535 141 517 120 747 -21 765 20 771

Árbevétel Közvetlen termHOLWiPRJDWiV Termelési érték Összes termelési költség Jövedelem i. Jövedelem ii.


98 982 45 807 144 789 125 577 -26 594 19 213


2007


-

A 2004-2007 közötti évekre vonatkozó számításaim során az intervenciós felvásárlási

árral kalkuláltam, de a túltermelés levezetésére az intervenFLyUD W|UWpQ IHODMiQOiV NRUiQWVHP HOIRJDGKDWy OHKHWVpJ (UUH KRVV]~WiYRQ QHP pStWKHWQN DKRJ\DQ D]W prognózisom is alátámasztja.

-

$NHGYH]WOHQWHUOHWHNHQJD]GiONRGyNM|YHGHOHPV]HU]NpSHVVpJpQHNPHJWDUWiVDpV növelése érdekében alternatív növények (péOGiXOW|QN|O\E~]DHQHUJLDI&HQHUJLDHUG amarant stb.) termesztését tartom indokoltnak. A fenntartható fejlesztés alapelveinek

YDOy PHJIHOHOpV D WiMPHJU]pV pV N|UQ\H]HWYpGHOHP V]HPSRQWMDLQDN pUYpQ\HVtWpVH

mellett az agrárgazdálkodás alkalmazkodóképesséJpQHN HOVHJtWpVH LV DOiWiPDV]WMD mindezt. Ez azonban csak támogatásokkal valósítható meg.

15

5. táblázat

A kukoricatermesztés 2004-2007 közötti évekre prognosztizált költség-pVM|YHGHOHPKHO\]HWHD]iUXQ|YpQ\WHUPHOWiUVDVYillalkozásokban, I|OGPLQVpJV]HULQW Átlagtermés Értékesítési átlagár

t/ha Ft/t

Árbevétel


)|OGPLQVpJ(AK/ha) 15,01-20,00 20,01-25,00 25,01-30,00 5,41 5,86 6,84 7,86 24 720 24 720 24 720 24 720 2004 133 745 144 737 169 124 194 296 35 164 35 164 35 164 35 164 168 909 179 901 204 289 229 461 140 700 142 534 151 753 171 107 -6 955 2 203 17 372 23 189 28 210 37 367 52 536 58 353



2005 133 745 39 424 173 169 146 328 -12 583 26 841

144 737 39 424 184 161 148 235 -3 498 35 926

169 124 39 424 208 548 157 823 11 301 50 726

194 296 39 424 233 720 177 952 16 345 55 769

232 769 39 424 272 193 184 943 47 826 87 250

Árbevétel KözvetlHQWHUPHOLWiPRJDWiV Termelési érték Összes termelési költség Jövedelem i. Jövedelem ii.


2006 133 745 42 535 176 280 152 181 -18 436 24 099

144 737 42 535 187 272 154 164 -9 428 33 107

169 124 42 535 211 659 164 136 4 989 47 524

194 296 42 535 236 831 185 070 9 227 51 762

232 769 42 535 275 304 192 341 40 428 82 963

Árbevétel


2007 133 745 45 807 179 552 158 268 -24 523 21 284

144 737 45 807 190 544 160 331 -15 594 30 213

169 124 45 807 214 931 170 701 -1 577 44 230

194 296 45 807 240 103 192 472 1 824 47 631

232 769 45 807 278 576 200 034 32 734 78 541

Megnevezés

M. e.


Termelési érték Összes termelési költség Jövedelem i. Jövedelem ii. Árbevétel




<15,0

>30,01 9,42 24 720 232 769 35 164 267 933 177 830 54 939 90 103


Véleményem szerint egy megvalósítható, a gabonatermelés helyzetét a növénytermesztés és állattenyésztés összefüggésében, komplexen vizsgáló gabonakoncepció alapja lehet: o A növénytermesztés vetésszerkezetének átalakításaPyGRVtWiVDSOWHUPKHO\L DGRWWViJRN V]HULQW GLIIHUHQFLiOW WHUPHOL NYyWiN NLDODNtWiViYDO DOWHUQDWtY növények

termesztésének

propagálásával,

a

gazdák

tájékoztatásával,

szaktanácsadással stb.). Ez természetesen magában hordozza a gabonafélék vetésterületének csökkentését. o A

gabonafélék

vetésterületének

csökkentését

csupán

adminisztratív

HV]N|]|NNHO QHP OHKHW HOtUQL GH HJ\ N|UOWHNLQWHQ IHOpStWHWW támogatási rendszer segítséget nyújtana ebben.

16

o Kiemelt

fontosságú

a

gazdaságos,

hatékony

termesztés

feltételeinek

megteremtése. Ennek érdekében arra kell a gazdaságoknak törekedniük, hogy a

búza- pV NXNRULFDWHUPHV]WpV H] XWyEEL INpQW D] DUUD DONDOPDV komparatív HOQ\|NHWpOYH]WHUOHWHNUHNRQFHQWUiOyGMRQ

o A csökkentett területen magas PLQVpJL igényekeW NLHOpJtW iUX HOVVRUEDQ D

E~]iUD YRQDWNR]WDWYD HOiOOtWiViUD NHOO W|UHNHGQL $ kukoricánál HJ\pUWHOP& FpONLW&]pVDhozamok növelése.

-

Nélkülözhetetlen a termékpálya érdekellentétek nélküli P&N|GpVpQHNHOVHJtWpVH.

(OWpUEH NHOO KHO\H]QL D] (XUySDL 8QLyEDQ P&N|G D IHQQWDUWKDWy PH]JD]GDViJL

J\DNRUODWHUVtWpVpWYDODPLQWDKDJ\RPiQ\RVDODFVRQ\UiIRUGtWiVLLJpQ\&JD]GiONRGiVL módok

bevezetését

is

megcélzó

agrár-környezetgazdálkodási

tevékenységet,

támogatási formákat. -

Adott területen (táj, kistérség) össze kell hangolni a WHFKQROyJLiW D WHUPKHO\L adottságokkal IHOWpWHOHNNHO IDMWD IpP]iUROW YHWPDJ WiSDQ\DJ pV Q|YpQ\YpGHOHP NRUV]HU&JpSLWHFKQLNDRNV]HU&HQDONDOPD]RWWWHFKQROyJLD

-

1DSMDLQNEDQ QHP HOpJ D PHJIHOHO PLQVpJ& iUX HOiOOtWiVD KDQHP meg is kell

J\]QQNDSRWHQFLiOLVIRJ\DV]WyNDWKRJ\DWHUPpNMy$SLDFLVLNHUHJ\LNIHOWpWHOHD

gabonavertikumban az alkalmazott marketing IOHJ KD My iURQ DNDUMXN D]W D SLDFRQ értékesíteni.

-

$ MHOHQOHJL LQWp]PpQ\UHQGV]HU J\DNRUODWLDVDEEi P&N|GNpSHVHEbé

tétele

is

QpONO|]KHWHWOHQ SO D NLIL]HW J\Q|NVpJHN EL]RQ\RV IHODGDWN|UHLW HOOiWy KHO\L egységek létrehozása).

Az értekezésemben megfogalmazott legfontosabb következtetéseket, javaslatokat az 5. ábra foglalja össze.

17

5. ábra:

)RUUiVVDMiWNpV]tWpV&iEUD

Az értekezés legfontosabb következtetései, javaslatok

AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ, ,//(79(Ò-6=(5%(5('MÉNYEI

X 0XQNiPVRUiQD]iUXQ|YpQ\WHUPHOWiUVDVYiOODONR]iVRNWHUPHOpVLDGDWDLWD](8-ban alkalmazott új adatstruktúra szerint is megvizsgáltam. Rámutattam az ágazati ökonómiai számításaimhoz szükséges költségtípusok és a tesztüzemi rendszerben nyilvántartott költségmutatók közti összefüggésekre.

Y eUWpNHO PXQNiPDW D] $.-rendszer alapján végeztem. Ennek alkalmazása kényszer

YROW KLV]HQ D I|OGPLQVtWpV PHJ~MtWiViUD LUiQ\XOy WHYpNHQ\VpJ D UHQGV]HUYiOWiVNRU elakadt. Bár eredményeim igazolják megállapításaimat, úgy vélem, az új I|OGPLQVtWpVL UHQGV]HU NLGROJR]iVD QpONO|]KHWHWOHQ Számításaim az AK-rendszer

hLiQ\RVViJDLHOOHQpUHLVEL]RQ\tWMiNKRJ\D]DUDQ\NRURQiEDQNLIHMH]HWWI|OGPLQVpJ HOWpUWHFKQROyJLDPHOOHWWLVEHIRO\iVROMDDYL]VJiOWNpWiJD]DWEDQHOpUKHWHUHGPpQ\W

Z $]HJ\HVJD]GDViJRNWHUPHV]WpVpQHNI|OGPLQVpJ-kategóriánkénti elemzése rávilágít arra, hogy a vetésterület jobb területi megoszlásával a költségek növelése nélkül IHOWiUKDWyDN D WHUPHOpVEHQ UHMO WDUWDOpNRN HPHOKHW D] iWODJKR]DP UDFLRQDOL]iOKDWyDNDN|OWVpJHNMDYtWKDWyD]iJD]DWM|YHGHOPH]VpJH

Ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten a legnagyobb jövedelmet realizálhassuk,

pUWpNHOQQN NHOO D] HJ\HV Q|YpQ\WHUPHV]WpVL iJD]DWRN V]HUHSpW D] HOWpU

WHUPHV]WWiMDNRQLOOHWYHD]DGRWWWiMRQNRQYHQFLRQiOLVDQWHUPHV]WHWWpVWHUPHV]WKHW növények körét ökonómiai vizsgálatok alá kell vonni.

Véleményem szerint versenyképességünk javításának is feltétele, hogy D WHUPKHO\L viszonyok figyelembe vételével határozzuk meg a búza- és kukoricatermesztés bázisterületét, azokat a területeket, ahol az adott növény eredményesen (legalább minimális jövedelemHOpUpVHPHOOHWW WHUPHV]WKHW6]NVpJYDQHUUHDQQDNpUGHNpEHQ

KRJ\DQ|YpQ\PHOOpUHQGHOWI|OGDODS~WiPRJDWiVDFpOMiQDNPHJIHOHOHQKDV]QRVXOMRQ azaz kiegészítse a jövedelmet.

$UUD LV Ui NHOO PXWDWQL KRJ\ H]HNHQ D KHO\HNHQ PHO\ Q|YpQ\HN WHUPHV]WKHWk

M|YHGHOPH]HQVSHFLiOLVWHUPpNHNSOJ\yJ\Q|YpQ\HNI&V]HUQ|YpQ\HNOWHWYpQ\HN pl. VSiUJD V]O VWE 7RYiEEL DOWHUQDWtYD OHKHW D WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD megválasztása, változtatása (pl. ökotermesztés), mely alkalmazásával adott növény

termesztése jöYHGHOPH] OHKHW 0HJROGiVW Q\~MWKDW WRYiEEi EL]RQ\RV WHUOHWHN PH]JD]GDViJEyOYDOy

19

YpJOHJHV NLYRQiVD SO YpGHWW WHUOHW HUGVtWpV UpV]OHJHV NLYRQiVD SO HQHUJLDHUG LOOHWYHNO|QOHJHVKDV]QiODWLPyGMDSOHQHUJLDI&WHUPHV]WpVH LV

[ A disszerWiFLyPEDQ V]HUHSO SURJQy]LV UiPXWDW DUUD KRJ\ EL]RQ\RV WHUPpV]HWL adottságok (ami elemzéseimben aranykorona-értékben jelenik meg) esetén, a jelenlegi ökonómiai viszonyok mellett a veszteség kompenzálására fordítódik a területalapú támogatás összege.

\ MuQNiP ~MV]HU&VpJpW HOVVRUEDQ D UHQGV]HUV]HPOpOHW& SUREOpPDNH]HOpVEHQ D

YL]VJiOW |VV]HIJJpVHN N|UpQHN EYtWpVpEHQ D] DUDQ\NRURQD-pUWpN DODSMiQ W|UWpQ megközelítésében és az alkalmazott módszerben lehet megjelölni.

A választott téma aktualitását az ágazat gazdasági súlya mellett az Európai Unióhoz

W|UWpQ FVDWODNR]iVXQN RNR]WD ~M KHO\]HW YDODPLQW D pYL WHUPHOpVL WDSDV]WDODWRN indokolják.

AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA Kutatásaim eredménye hasznos segítség lehet nemzetgazdasági szinten, az ágazati stratégiák meghatározásakor. A jelenlegi költség-jövedelem viszonyok, az Európai Uniós szabályozások, támogatások, a világpiaci tendenciák ismeretében támpontot ad a hazai

JDERQDWHUPHV]WpV E~]D pV NXNRULFD PH]JD]GDViJRQ EHOOL V~O\iQDN pV OHKHWVpJHLQHN meghatározásához.

A GLVV]HUWiFLyEDQ

V]HUHSO

HOHP]pVHN

YDODPLQW

D

OHYRQW

N|YHWNH]WHWpVHN D VWUDWpJLiQ NHUHV]WO N|]YHWYH LUiQ\PXWDWiVW DGQDN D] DGRWW WHUPKHO\L IHOWpWHOHNPHOOHWWDJD]GiONRGyNiJD]DWLYH]HWNV]iPiUDLV

Eredményeim, következtetéseim felhasználhatók továbbá az oktatásban, kutatásban és a szaktanácsadásban.

20

PUBLIKÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN

Referált/lektorált tudományos cikkek: 1.

Búzás F. E. – Kovács B. (1998): A búzatermelés integrációjának gazdasági értékelése. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. Vol. 2. 239-244 p.

2.

Kovács B. (2004): A búza- és kukoricatermesztés forgóeszköz-szükséglete 2004-ben. GAMF Közleményei. XIX. évfolyam. 99-106. p.

3.

Kovács B. (2005): A búzatermesztés várható eredménye 2004-2007 k|]|WW HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW 7XGRPiQ\RV N|]OHPpQ\ '( $7& hQQHSL Tudományos Ülés. (megjelenés alatt)

4.

Kovács B. (2005): Production of alternative crops: Economic analysis of spelt wheat. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények - Acta Agraria Debreceniensis. (megjelenés alatt)

5HIHUiOWOHNWRUiOWNRQIHUHQFLDHODGiV 5.

Dr. Pfau E. - Kovács B. (1999): A szántóföldi növénytermesztés forgóeszközszükségletének és finanszírozásának gazdasági kérdései. V. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. 374-377. p.

6.

Kovács B. (1999): A búzatermesztés forgóeszköz-szükséglete és a forgóeszköz-

V]NVpJOHW ILQDQV]tUR]iViQDN HOHP]pVH 0H]JD]GDViJL YiOODONR]iVRN pV D vidékfejlesztés ökonómiája”FtP&WXGRPiQ\RVNRQIHUHQFLD'HEUHFHQ

7.

Kovács

B.

(2000):

A

kukoricatermesztés

forgóeszköz-szükséglete

és

finanszírozásának elemzése. VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. Vol. 2. 207-211. p. 8.

Kovács B. (2000): A gépberuházás megvalósíthatóságának vizsgálata a búza- és kukoricatermesztésben. A vidékfejlesztés vezetési és munkaszervezés összefüggései. Nemzetközi tanácskozás II., Debrecen.

9.

Kovács

B.

(2000):

A

gabonatermesztés

forgóeszköz-szükségletének

és

finanszírozásának kérdései. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének IX. Közgyülésének tudományos ülése. Nyíregyháza. 77. p.

21

10. Kovács B. (2003): A búzatermesztés gazdasági értékelése, aktualitásai. KF

.HUWpV]HWL )LVNRODL .DU (UGHL )HUHQF ,, 7XGRPiQ\RV .RQIHUHQFLD .HFVNHPpW I. kötet, 438-441. p.

11. Kovács B. (2004): A búzatermesztés gazdDViJRVViJiQDNYL]VJiODWDHOWpUWHUPKHO\L

IHOWpWHOHNPHOOHWW,9$OI|OGL7XGRPiQ\RV7iMJD]GiONRGiVL1DSRN0H]W~US (CD-n teljes anyag)

1HPUHIHUiOWOHNWRUiOWNRQIHUHQFLDHODGiV 12. Dr. Pfau E. - Kovács B. 1|YpQ\WHUPHV]WpVLYiOODONR]iVWNHszükségletének és finanszírozásának vizsgálata a debreceni löszháton. XL. Georgikon Napok, Keszthely. Vol. 2. 127-130. p.

13. .RYiFV % $ WDODMPLQVpJ pV D E~]DWHUPHV]WpV JD]GDViJL |VV]HIJJpVHLQHN elemzése. XXX. Óvári Tudományos Napok. 197. p. 14. Kovács B. (2004): A gabonatermesztés helyzetének gazdasági értékelése az Európai Unióhoz való csatlakozás függvényében. 40 éves a GAMF Kar, Jubileumi rendezvény. KF GAMF Kar, Kecskemét. 10-11. p.

15. .RYiFV% $OWHUQDWtYM|YHGHOHPV]HU]pVLOHKHWVpJHNDJDERnatermesztésben. A Magyar Tudomány Ünnepe Rendezvénysorozat, KF GAMF Kar, Kecskemét. 27. p.

16. .RYiFV% $SRNROEDYH]HW~W«$YDJ\D]VHMyKDNHYpVD]VHMyKDVRN

YDQ EHOOH $ 0DJ\DU 7XGRPiQ\ hQQHSH 5HQGH]YpQ\VRUR]DW hQQHSL .LDGYiQ\ KF GAMF Kar, Kecskemét. (megjelenés alatt)

Lektorált poszter 17. Kovács

B.

(1999):

A

kukoricatermesztés

gazdasági

kérdései

Iowában,

0H]JD]GDViJL YiOODONR]iVRN pV D YLGpNIHMOHV]WpV |NRQyPLiMD” FtP& WXGRPiQ\RV konferencia, Debrecen.

18. Kovács B. (2000): A gabonaágazat aktuális kérdései az Európai Unióhoz való csatlakozás

függvényében.

Régiók

vidék- pV PH]JD]GDViJ IHMOHV]WpVH

VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. 201-206. p.

22

Vol. 2.

19. .RYiFV% $]V]LE~]DpVDNXNRULFDWHUPHV]WpVIRUJyHV]köz-szükségletének és finanszírozásának kérdései. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének IX. Közgyülésének tudományos ülése. Nyíregyháza. 76. p. 20. Kovács B. (2003): A gabonatermesztés versenyhelyzetének megítélése az európai

unióhoz való FVDWODNR]iV WNUpEHQ .) .HUWpV]HWL )LVNRODL .DU (UGHL )HUHQF II. Tudományos Konferencia, Kecskemét. I. kötet. 462-466. p.

21. .RYiFV % $ NXNRULFDWHUPHV]WpV JD]GDViJRVViJiQDN YL]VJiODWD HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW ,9 $OI|OGL 7XGRPiQ\RV Tájgazdálkodási Napok, 0H]W~US&'-n teljes anyag)

Nem lektorált poszter 22. Búzás F. E. – Kovács B. (1998): Az integrált búzatermesztés gazdasági megítélése hazánkban. XL. Georgikon Napok, Keszthely. Vol. 1. 432-434. p

23. .RYiFV % $ WDODMPLQVég

és

a

kukoricatermesztés

gazdasági

összefüggéseinek elemzése. XXX. Óvári Tudományos Napok. 198. p. (CD-n teljes anyag). 24. Kovács

B.

(2004):

A

tönkölybúza,

mint

a

gabonatermesztés

alternatív

jövedelemszerzési módja hazánkban. XXX. Óvári Tudományos Napok. 199. p. (CD-n teljes anyag). Egyetemi jegyzetek: 25. Nábrádi A. - Kárpáti L. - Posta L - Bai A. – Kovács B. (1998): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az V. évfolyam számára. 26. Nábrádi A. - Posta L. - Bai A. – Kovács B. (1998): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az III. évfolyam számára (gazdasági agrármérnök-képzés) 27. Nábrádi A. - Kárpáti L. - Posta L. - Bai A. – Kovács B. (1999): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az V. évfolyam számára. 28. Nábrádi A. - Posta L. - Bai A. – Kovács B. (1999): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az III. évfolyam számára (gazdasági agrármérnök-képzés)

23

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK

Recommend Documents