DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR

A környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECEN 2011. 02. 14. https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/sajat_oldalak/kornyezetgazdalkodasi_agrarmernoki_bsc_alapsz ak/index.html

Tartalomjegyzék Szakakkreditációs önértékelés I. melléklet II. melléklet III. melléklet IV. melléklet V. melléklet

2 29 31 37 40 133

1

ADATLAP 1. A szakon képzést folytató felsőoktatási intézmény neve, címe Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE AGTC MÉK) 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. A felsőoktatási intézményben a képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet 2. A folyó képzések helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i) Debreceni Egyetem, Böszörményi 138.

Agrár-

és

Gazdálkodástudományok

Centrum,

4032

Debrecen

3. A szak megnevezése környezetgazdálkodási agrármérnöki 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése környezetgazdálkodási agrármérnök 5. Az indított szakirány(ok) megnevezése A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok) nincs A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok) nincs 6. Az indított képzési formák teljes idejű (nappali), magyar nyelven 7. Az átlagos felvett hallgatói létszám képzési formánként: Nappali: 44,25 fő 8. A képzési idő 7 félév, az oklevél megszerzéséhez 180 + 30 kredit szükséges a felkínált tanórák (kontaktórák) száma (a szakmai gyakorlatok, a nyelv és testnevelés nélkül): 2220 óra a 3160 óra összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: Összesen 640 óra, amely két 2 hetes, 80-80 órás összefüggő gyakorlat a II. és IV. félév végén (nyáron), valamint a VII. félévben 12 hetes (480 óra) gyakorlat, melynek sikeres teljesítése során a hallgató 30 kreditet szerez. 9. A szak indításának időpontja: 2006. szeptember 1. 10. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása Prof. Dr. Tamás János (DSc.) egyetemi tanár, tanszékvezető

2

I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

A KÉPZÉS TARTALMA A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) tantárgyak félévek felelősök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. tantárg y tanóraszám (heti, ill. féléves), tanóratípus (ea / sz / gy / konz) alapozó ismeretek 1. Növénytan, növényélettan I. Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 2. Állattan, állatélettan I. – Dr. Juhász Lajos.

számo nkérés

kredit- (koll / száma gyj /egyéb

2/30 Ea 1/15 gy

5

koll

2/30 Ea 1/15 gy 3. Matematika és 2/30 informatika I. – Dr. Ea Vincze Szilvia 1/15 gy 4. Ökológia 2/30 Ea Dr. Juhász Lajos 1/15 gy 5. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. Dr. Peles Ferenc

4

koll.

5

koll.

4

koll

2/30 Ea 1/15 gy

3

koll

2/30 gy

5

gyj.

2/30 Ea 1/15 gy

3

koll.

2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy

3

koll.

3

koll.

6. Matematika és informatika II. Nagyné Dr. Polyák Ilona 7. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) Erdeiné Dr. Kremper Rita 8. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek Dr. Ancza Erzsébet 9. Talajtani ismeretek - Dr. Kátai János

3

10. Földműveléstan és területfejlesztés Dr. Nagy János 11. Növénytermesztést an I. - Dr. Pepó Péter 12. Gazdaságtudomán yi ismeretek I. (makroés mikroökonómia, EU ismeretek, agrárgazdaságtan) Dr. Odor Kinga 13. Állattenyésztéstan I. - Dr. Komlósi István 14. Gazdaságtudomán yi ismeretek II. (üzemtan, pénzügyi ismeretek és számvitel) - Dr. Posta László 15. Gazdaságtudomán yi ismeretek III. (szervezés és logisztika, vezetési ismeretek, marketing, szaktanácsadás) Dr. Pető Károly 16. Biztonságtechnika és munkavédelem – Dr. Kovács Elza 17. Kertészet III. Dr. Gonda István

4

koll.

6

koll.

3

koll.

2

koll.

3

koll.

4/60 Ea

3

koll.

2/30 Ea

2

koll.

2/30 Ea 1/15 gy

4

koll.

2/30 gy

-

aláírás

2/30 gy összesen 8/120 8/120 Ea Ea 6/90 8/120 gy gy

-

aláírás

62

16 koll, 1 gyj. 2 aláírás

18. Testnevelés

2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 5/75 ea

2/30 Ea 1/15 gy 4/60 Ea 1/15 gy

19. Testnevelés

9/135 Ea 2/30 gy

6/90 Ea 2/30 gy

8/120 Ea 1/15 gy

szakmai törzsanyag 4

1.Környezetgazdál 2/30 kodás I. - Dr. Ea Juhász Csaba 1/15 gy 2. Környezetkémia – környezetfizika Dr. Vágó Imre 3. Természetvédelem – Dr. Juhász Lajos 4. Környezetgazdálko dás II. Dr. Blaskó Lajos 5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás I. Dr. Juhász Csaba 6. Földtudományokgeoinformatika I. Dr. Tamás János 7. Statisztika Dr. Huzsvai László 8. Földtudományokgeoinformatika II. Dr. Tamás János 9. Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Dr. Juhász Csaba 10. Erdőés vadgazdálkodás II. Dr. Rédei Károly 11.Földhasználat és területi tervezés Dr. Nagy János 12. Környezettechnika Dr. Kovács Elza 13. Környezeti elemek védelem (talajvédelem) Dr. Blaskó Lajos

2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 2/30 gy 1/15 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 2/30 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy

5

koll.

5

koll.

2

koll.

5

koll.

4

koll.

6

koll.

2

koll.

4

koll.

4

koll.

2

koll.

4

koll.

4

koll.

4

koll.

5

14. Tájés gyepgazdálkodás Dr. Nagy Géza 15. Környezetgazdaság tan Dr. Kuti István 16. Környezetpolitika és környezetjog Dr. Juhász Csaba

2/30 6/90 Ea Ea 1/15 3/45 gy gy differenciált szakmai ismeretek 1.Agrárkörnyezetgazdálko dás – Dr. Blaskó Lajos 2. Vízkezelés – szennyvízkezelés – Dr. Borbély János.

4

koll.

2

koll

2/30 Ea

3

koll

7

gyj

8

gyj

75

16 koll. 2 gyj

2/30 gy

17. Szakdolgozat 18. Szakdolgozat összesen

2/30 Ea 2/30 gy 2/30 Ea

5/75 Ea 4/60 gy

6/90 Ea 4/60 gy

6/90 Ea 5/75 gy

2/30 gy 6/90 Ea 4/60 ea

2/30 Ea 1/15 gy 2/30 Ea 1/15 gy

4

Koll.

4

Koll.

3. Precíziós mezőgazdaság – Dr. Czimbalmos Róbert

2/30 Ea 2/30 gy

4

Koll.

4. Környezetállapot értékelés és hatásvizsgálat – Dr. Kovács Elza

2/30 Ea 2/30 gy

4

Koll.

2/30 Ea 1/15 gy

3

Koll.

2/30 Ea 1/15 gy

4

Koll.

2/30 Ea 1/15 gy

4

Koll.

5. Hulladékgazdálkod ás Dr. Pregun Csaba 6. Környezetmenedzs ment rendszerek – Dr. Kovács Elza 7. Talajremediáció – Dr. Nagy Attila

6

8. Pályázatkészítés, projektmenedzsme nt - Dr. Czimbalmos Róbert 9. Szakmai gyakorlat – Prof. Dr. Tamás János 10. Szakmai gyakorlat– Prof. Dr. Tamás János 11. 7. félévi gyakorlat – Prof. Dr. Tamás János összesen

4/60 gy

3

Koll.

80 /félév

-

aláírás

80 /félév

-

aláírás

30

aláírás

30+30

8 koll. 3 aláírás

3

Koll.

2

Koll.

480/f élév 160/f élév

2/30 Ea 1/15 gy

2/30 Ea 1/15 gy

4/60 Ea. 4/60 gy

6/90 480/f Ea élév 7/105 gy

eaagy szabadon választható tantárgyak 1. Vízbázisvédelemgeohidrológia - Dr. Pregun Csaba 2. Vízminőségvédelem - Dr. Pregun Csaba

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea

3. Vízrendezés (drénezés) – Dr. Zsembeli József

2/30 ea

2

Koll.

4. Vízgyűjtő tervezés – Dr. Fehér János

2/30 ea

2

Koll.

5. Levegőtisztaságvédelem– Dr. Nagy Attila

2/30 ea 1/15 gy

2

Koll

6. Távérzékelés – Dr. Nagy Attila

2/30 ea 1/15 gy

2

Koll.

7. Szakmai idegen nyelv I. – Czellérné dr. Farkas Mária 8. Szakmai idegen nyelv II. – Czellérné dr. Farkas Mária

2/30 gy

gyj.

2/30 gy

Koll.

7

2/30 gy

9. Szakmai idegen nyelv III. – Dr. Silye Magdolna

2/30 gy

10. Szakmai idegen nyelv IV. – Dr. Silye Magdolna 10/15 0 Ea a szakon összesen 7/105 gy 160/f élév

gyj.

14/21 0 Ea 13/19 5 gy

16/24 0 Ea 9/135 gy

18/27 0 Ea 10/15 0 gy

22/33 0 Ea 12/18 0 gy

Koll.

16/24 0 Ea 480/f 13/19 élév 5 gy

180+3 0

48koll 5 gyj. 5 aláírás

Az összesítés nem tartalmazza a szakhoz nem közvetlenül kapcsolódó „Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport” választható tárgyait, amelyek a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások között kerülnek részletezésre. Szakmai gyakorlat: Összesen 640 óra, amely két 2 hetes, 80-80 órás összefüggő gyakorlat a II. és IV. félév végén (nyáron), valamint a VII. félévben 12 hetes (480 óra) gyakorlat, melynek sikeres teljesítése során a hallgató 30 kreditet szerez. A VII. félévben végzett gyakorlat külső gyakorlati helyen - az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – történik. A gyakorlatok és a számonkérés módja a II pontban kerül kifejtésre. A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása A szak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatuk Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. szak (továbbiakban: a szak) képzési és kimeneti követelményei általánosan rögzítik az alapképzés (BSc) során elvárható kompetenciákat. A Debreceni Egyetem MTK és Pannon Egyetem Georgikon Karával közösen „A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása.” című HEFOP program keretében a részletesen elkészült a szak, illetve a természetvédelmi mérnök (BSc) teljes kompetencia profilja (http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/?m=kompetenciak). A szak a természeti erőforrások fenntartható kezelésére és a legjobb elérhető mezőgazdasági gyakorlat alkalmazására készíti fel a hallgatóit. A képesítés kompetenciaprofilja a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból áll. A feladatprofil a képzés megszerzését követő munkába állásakor a munkavállaló személyéhez köthető és természeti erőforrások fenntartható kezelésére és a legjobb elérhető mezőgazdasági gyakorlat alkalmazására vonatkozó cselekvéseket, munkafeladatokat, elvárható tudást tartalmazza, mellőzve az esetenként a konkrét munkahelyi betanulás keretében megszerzendő kompetenciákat. A tulajdonságprofil a szak képesítésnek megfelelő agrár-környezetgazdálkodási munkafeladatok elvégzésére való alkalmasságot, a személyt jellemző tulajdonságok rendszerében írja le szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciák vonatkozásában. A kidolgozott feladatprofilokat agrárkörnyezetgazdálkodási területen illetékes oktatási és munkaerőpiaci szakértők értékelték. Az értékelés validálási táblázatok segítségével elektronikus formában történt. A szak általános és szakmai kompetenciái a képzési struktúrában szereplő alapozó ismertetek és a szakmai törzsanyag, differenciált szakmai ismeretek tárgyainak oktatása során valósulnak meg. Az

8

alapozó törzstárgyakban többségben vannak a leíró jellegű tárgyak, a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek között már a reprodukáló és az innovatív jelleg kerül előtérbe. A kompetenciák elsajátíttatásának, elmélyítésének konkrét megvalósulási formái: gyakorlatorientált képzés, esettanulmányok készítése, mérési eredmények önálló feldolgozása, szakirodalmi tevékenység erősítése, problémamegoldó képesség fejlesztése, verbális kommunikáció fejlesztése, önálló projectmunkák készítése, kiselőadások tartása és azok megvitatása, team-munkákban való részvétel.

A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A SZAKFELELŐS ÉS A SZAKIRÁNYFELELŐSÖK Felelősök neve

Prof. Dr. János

Tamás szakf

Munkakör FOI-hez Tudományos (e/f tan/ tartozás fokozat /cím e/f doc.) (AT/AE) DSc.

e. tan.

AT

Hány kredit felelőse a szakon / az intézményben Környezetgazdálkodási 10/35 agrármérnök BSc. Környezetmérnöki MSc. Milyen szak(ok) felelőse

AZ OKTATÓI KÖR: TANTÁRGYLISTA – TANTÁRGYAK FELELŐSEI, OKTATÓI

Alapozó tárgyak

A tantárgy oktatói Munkak Részvétel az Oktató Hány ör ismeretátadásba neve (több kreditértékű A TÖRZSANYAG FOI-hez (ts. / n oktató tantárgy TANTÁRGYAI tartozás adj./ előadó gyak. esetén a felelőse a Tud. (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI és e/f doc./ vezető I / N tantárgy fok. szakon, ill. az TÖRZSTÁRGYAK) munkaviszon e/f I / N intézményben blokkjában /cím y típusa tanár/ első helyen , B és M (AT/AE/V) tud. a tantárgy képzés-ben mts./ felelőse) összesen egyéb) 1. Növénytan, Dr. PhD adj. AT I I 5/18 növényélettan I. LisztesSzabó Zsuzsa 2. Állattan, Dr. PhD e. doc AT I N 10/33 állatélettan I. Juhász Lajos PhD ts. AT N I 0/26 Dr. Antal Zsuzsann a 3. Matematika és Dr. PhD e.doc AT I N 5/5 informatika I. Vincze Szilvia adj AT N I 0/5 Dr. Kovács Sándor

9

4. Ökológia

Dr. PhD e. doc Juhász Lajos PhD ts. Dr. Antal Zsuzsann a 5. Munkavédelem és Dr. PhD adj. környezetbiztonság Kovács Elza

AT

I

N

10/33

AT

N

I

0/26

AT

I

6. Mezőgazdasági és Dr. Peles élelmiszeripari Ferenc mikrobiológia I. 7. Matematika és Nagyné informatika II. Dr. Polyák Ilona 8. Mezőgazdasági Erdeiné kémia II. (agrokémia) Dr. Kremper Rita 9. Műszaki és Dr. élelmiszeripari Ancza alapismeretek Erzsébet 10. Talajtani Dr. Kátai János ismeretek 11. Földműveléstan Dr. Nagy és területfejlesztés János 12. Dr. Pepó Növénytermesztéstan Péter I. 13. Dr. Odor Gazdaságtudományi Kinga ismeretek I. (makroés mikroökonómia, EU ismeretek, agrárgazdaságtan) 14. Állattenyésztéstan Dr. I. Komlósi István 15. Dr. Posta Gazdaságtudományi László ismeretek II. (üzemtan, pénzügyi ismeretek és számvitel) 16. Dr. Pető Gazdaságtudományi Károly ismeretek III. (szervezés és logisztika, vezetési ismeretek, marketing, szaktanácsadás)

PhD ts

AT

I

PhD e. doc

AT

PhD ts

AT

PhD adj.

14/23

I

3/16

I

5/10

I

I

3/8

AT

I

I

3/18

CSc e. tan.

AT

I

I

3/23

DSc e.tan. . DSc e. tan .

AT

I

I

8/18

AT

I

I

6/33

PhD ts

AT

I

PhD e. doc. .

AT

I

I

2/27

CSc e.doc .

AT

I

I

3/17

CSc e. doc

AT

I

3/3

3/24

10

17. Kertészet III.

Dr. Gonda István 1.Környezetgazdálko Dr. dás I. Juhász Csaba 2. Környezetkémia – Dr. Vágó környezetfizika Imre 3. Természetvédelem

4. Környezetgazdálkodá s II. 5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás I.

Törzstárgy

6. Földtudományokgeoinformatika I.

7. Statisztika 8. Földtudományokgeoinformatika II.

9. Mezőgazdasági vízgazdálkodás II.

10. Erdőés vadgazdálkodás II. 11.Földhasználat és területi tervezés 12. Környezettechnika 13. Környezeti elemek védelem (talajvédelem)

Dr. Juhász Lajos Dr. Antal Zsuzsann a Dr. Blaskó Lajos Dr. Juhász Csaba Dr. Zsembeli József Dr. Tamás János Dr. Nagy Attila Dr. Huzsvai László Dr. Tamás János Dr. Nagy Attila Dr. Juhász Csaba Dr. Zsembeli József Dr. Rédei Károly Dr. Nagy János Dr. Kovács Elza Dr. Blaskó Lajos

CSc e. tan

AT

I

I

4/35

PhD e.doc.

AT

I

I

13/33

PhD e.doc. /CS c PhD e. doc

AT

I

I

5/13

AT

I

N

10/33

PhD ts.

AT

N

I

0/26

DSc e. tan.

AT

I

I

13/18

PhD e. doc

AT

I

N

13/33

PhD tud főmts

AT

N

I

2/5

DSc e. tan . ts PhD . PhD e.doc. .

AT

I

N

10/35

AT

N

I

8/26

AT.

I

I

2/12

DSc e. tan . ts PhD . PhD e.doc

AT

I

N

10/35

AT

N

I

8/26

AT

I

N

13/33

PhD tud. főmts.

AT

N

I

2/5

DSc e. tan. . DSc e.tan. . PhD Adj.

AE

I

I

2/7

AT

I

I

8/18

AT

I

I

14/23

DSc e. tan.

AT

I

I

13/18

11

14. Tájés gyepgazdálkodás 15. Környezetgazdaságta n 16. Környezetpolitika és környezetjog

Dr. Nagy DSc e. tan. Géza . Dr. Kuti CSc e. doc István

AT

I

AT

I

2/22

Dr. Juhász Csaba

AT

I

13/33

PhD e. doc.

I

4/22

A tantárgy oktatói A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

(KKK 8. pont) 1.Agrárkörnyezetgazdálkodás 2. Vízkezelés – szennyvízkezelés 3. Precíziós mezőgazdaság 4. Környezetállapot értékelés és hatásvizsgálat 5. Hulladékgazdálkodás 6. Környezetmenedzsment rendszerek 7. Talajremediáció

Hány kredit Részvétel Tud. Munka- FOI-hez felelőse a Oktató neve fok. kör (ts. / tartozás előadó gyak. szakon, ill./ v. /cím adj. stb.) (AT/AE/V) I / N az I / N intézményben Dr. Blaskó DSc e. tan. AT I I 13/18 Lajos Dr. Borbély PhD e. doc. AE I I 7/14 János. Dr. PhD tud. AT I I 7/9 Czimbalmos mts Róbert Dr. Kovács PhD adj AT I I 14/23 Elza Dr. Pregun PhD adj Csaba Dr. Kovács PhD adj Elza

Dr. Nagy Attila 8. Pályázatkészítés, Dr. projektmenedzsment Czimbalmos Róbert 7. Szakmai gyakorlat Prof. Dr. Tamás János 8. Szakmai gyakorlat Prof. Dr. Tamás János 9. 7. félévi gyakorlat Prof. Dr. Tamás János szabadon választható tantárgyak 1. Dr. Pregun PhD Vízbázisvédele Csaba m-geohidrológia Pregun PhD 2. Vízminőség- Dr. Csaba védelem Zsembeli PhD 3. Vízrendezés Dr. József (drénezés)

AT

I

I

8/22

AT

I

I

14/23

PhD ts

AT

I

I

8/26

PhD tud. mts

AT

I

7/9

DSc. e. tan

AT

10/35

DSc. e. tan

AT

10/35

DSc. e. tan

AT

10/35

adj

AT

I

I

8/22

adj

AT

I

8/22

tud. Főmts

AT

I

2/5

12

4. Vízgyűjtő Dr. Fehér János tervezés Dr. Nagy Attila 5. Levegőtisztaságvédelem 6. Távérzékelés Dr. Nagy Attila

PhD

egyéb

AE

I

2/2

PhD

ts

AT

I

8/26

PhD

ts

AT

I

dr. PhD 7. Szakmai Czellérné Farkas Mária idegen nyelv I. dr. PhD 8. Szakmai Czellérné Farkas Mária idegen nyelv II. Silye PhD 9. Szakmai Dr. idegen nyelv III. Magdolna

egyéb

I

8/26

AT

I

0/0

egyéb

AT

I

0/0

e.doc

AT

I

3/21

Silye PhD 10. Szakmai Dr. idegen nyelv IV. Magdolna PhD 11. Professzionális Dr. Troy B. Wiwczaroski nyelvi kommunikáció I. 12. Üzleti nyelv Dr. Hajdú Zita PhD I. Dr. Harsányiné PhD 13. Czollner Andrea Interkulturális kommunikációs ismeretek I. Dr. Troy B. PhD 14. Professzionális Wiwczaroski nyelvi kommunikáció 15. Üzleti nyelv Dr. Hajdú Zita PhD II. 16. Pályázatírási Tóth Magdolna készségek célnyelven Dr. Troy B. PhD 17. Wiwczaroski Professzonális nyelvi kommunikáció III. 18. Üzleti nyelv Dr. Hajdú Zita PhD III. PhD 19. Jogi nyelv I. Dr. Tar Ildikó

e.doc

AT

I

3/21

e.doc

AT

I

10/16

adj.

AT

I

6/8

egyéb

AT

I

3/5

e.doc

AT

I

10/16

adj.

AT

I

6/8

ts

AT

I

2/2

e.doc

AT

I

10/16

egyéb

AT

I

6/8

adj.

AT

I

4/4

20. Kultúraközi Dr. Troy B. PhD kommunikáció Wiwczaroski PhD 21. Jogi nyelv II. Dr. Tar Ildikó

e.doc

AT

I

10/16

adj.

AT

I

4/4

13

Dr. Silye 22. Magdolna Környezetgazdál kodási és környezetpolitik ai szaknyelv 23. Projekt Dr. Troy B. Wiwczaroski munka 24. Magyar Dr. Vargáné Dr. nyelvű üzleti Csobán Katalin alapismeretek 25. Bevezetés az Andrássy Géza EU szaknyelvbe Trockij German 26. Angol/német/fra ncia nyelvgyakorlat Dr. Harsányiné 27. Czollner Andrea Interkulturális kommunikációs ismeretek II. Dr. Silye 28. Magdolna Szakszövegfordí tási gyakorlat I. Dr. Silye 29. Magdolna Szakszövegfordí tási gyakorlat II.

PhD

e.doc

AT

I

3/21

PhD

e.doc

AT

I

10/16

PhD

tud. s.mts

AT

I

1/1

ts

AT

I

2/10

egyéb

AT

I

1/1

PhD

egyéb

AT

PhD

e.doc

AT

PhD

e.doc

AT

I

I

3/5

3/21

I

3/21

Összesítés az oktatói körről A Az oktatók képzésben Az összes A képzés résztvevő oktatóból minősített-sége tantárgyainak összes tantárgyszáma felelős PhD/ oktató DSc/MTA száma CSc 77

42

39

28/5

6/0

Az oktatók FOIhez tartozása és munkaviszony típusa AT

AE

V

39

3

-

Az oktatók munkaköri beosztása ts. / docens tanár adj. f. e. f. e 7/7 - 13 - 8

14

A szak oktatói – beosztás és életkor alapján Összes Összes Oktatók száma születési év szerint oktató oktatóból 1960-69 1970-80 1980 után AT(fő) a szakon 1950 előtt 1950-59 egyetemi tanár 8 2 6 7 Beosztás

egyetemi docens

13

adjunktus

1

6

5

1

12

7

2

2

3

7

tanársegéd

7

2

1

1

tudományos munkatársak

3

1

2

egyéb

4

Összesen

42

3

3

1

19

10

3

7 3 3

7

3

39

Az oktatói kör összesítés és a életkor alapján történő beosztás táblázatai tartalmazzák a szakhoz nem közvetlenül kapcsolódó „Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport” választható tárgyait, amelyek a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások között kerülnek részletezésre. A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE

A szak tudományágában országosan elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői A képzés tartalmi és infrastrukturális fejlesztése céljából a szakot koordináló DE MÉK Víz és Környezetgazdálkodási Intézet (továbbiakban: VKI) oktatói jelentős pályázati tevékenységet és publikációs tevékenységet végeznek. Ehhez hozzájárul, hogy a Debreceni Egyetem, mint kutató egyetem nemzetközileg is összevethető színvonalú interdiszciplináris kutatatási infrastruktúrát biztosít. A VKI által működtetett Környezetállapot-felmérő és értékelő komplex egyedi kutatási infrastruktúra a NEKIFUT Irányító Testület döntése alapján Stratégiai jelentőségű Kutatási Infrastruktúra (SKI) minősítést kapott. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, fontosabb kutatási programjait kívánjuk ismertetni: • 2000. Talajinformációs rendszerek módszertani fejlesztése a belvízzel veszélyeztetett mezőgazdasági talajok védelmének, és termőképességük megóvásának érdekében. FVM 71437/2000, K+F-140/9/00. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: OM. • 2001-2003 A belvízkockázat csökkentése nagy pontosságú talajinformációs rendszerek módszertani fejlesztésével OTKA F035098. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: OM. • 2001-2003. Fitoremediáció a nehézfém tartalmú bányászati és ipari melléktermékekkel szennyezett területeken. Témavezető: Dr. Tamás János, támogatási összeg: 49 000 e Ft, forrás: OM. • 200-2003. Enzim-katalizált in situ biotechnológiai eljárások alkalmazása a növényvédőszergyártás melléktermékeivel szennyezett területeken és ipari szennyvízkezelésnél. OM Biotechnológia 2000. BIO-02576/2000 Témavezető: Dr. Tamás János. • 2003-2005. Rizofiltrációs technológia kidolgozása nehézfémek bioakkumulációjára. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: OM. • 2004. Agroökoindikátorok kidolgozása. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: FVM. • 2004-2006 Talajvízkészletek minőségi változásának idő- és térbeli elemzése a Bihari-sikon OTKA, Témaszám: F013119 Témavezető: Dr. Tamás János • 2004-2006. Veszélyes hulladéknak minősülő állati zsírok újrahasznosítása KMFP -

15

0004/2003 Témavezető: Dr. Tamás János 2005. Agrárökoszisztémák biotikus környezetének vizsgálata hiperspektrális technológiával. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: GVOP. • 2005. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) térinformatikai rendszerének és távérzékelt irányítási rendszerének kidolgozása. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: GVOP. • 2006-2008. Keratin tartalmú állati hulladékok biogáz célú hasznosítása. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: NKTH Baross Gábor Program. • 2007-2008. Kommunális szennyvíziszap alapú magas tápanyagtartalmú komposzt gyártási technológiájának kifejlesztése, a termék marketingje. Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: NKTH Baross Gábor Program. • 2009-2010. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok szántóföldi hasznosításának kidolgozása a környezetbiztonsági előírások érdekében. Baross-2006 Témavezető:Prof. Dr. Tamás János. • 2009-2011 Geokémiai laboratóriumi módszerek, in situ mérési módszerek és hiperspektrális légi távérzékelés integrált alkalmazása a környezeti kockázatelemzésben. Magyar-Horvát Kormányközi Tudományos és Technológiai (TéT) Témavezető:Prof. Dr. Tamás János, Résztvevő: Boskovic Inst. Zágráb • 2010-2012. Potenciálisan toxikus hatású anyagok kockázatának csökkentése, illetve megszüntetése a biogáz termelése során Baross-2010, POTOABIT Témavezető:Prof. Dr. Tamás János • 2010-2014. Network for Habitat Monitoring by Airbone - supported Field work - An innovative and effective process in implementation of the Habitat Directive FP7-PEOPLE2009-IEF Témavezető: Prof Herman Heilmeyer, Freiberg University Az elmúlt évek fontosabb, releváns oktatási pályázati programjai a következők voltak: • 1999-2002 GeoBASE: Professional training in fundamentals of GIS. EU - Leonardo Project Number: A/98/06028/PI/1.1.c./FPC Témavezető: Dr. habil Juhász Csaba • 2000-2001. „Környezetminőség és menedzsment távoktatási program kialakítása és fejlesztése”, Témavezető: Dr. Juhász Csaba, forrás: EU Phare Regionális Kísérleti Program Alap. • 2000-2001. „Regionális környezetvédelmi-környezetmérnöki felsőfokú képzés szakmai hátterének fejlesztése.” Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: EU Phare Regionális Kísérleti Program Alap. • 2000-2006. A hulladékgazdálkodási technológus szakképzés gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére kiírt pályázatok során a centralizált, illetve a decentralizált szakképzési alapból elnyert támogatások. Témavezető Dr. Juhász Csaba. • 2003. „Oktatók felkészítése az integrált menedzsmentrendszerek alkalmazására.” Témavezető: Dr. Juhász Csaba, forrás: PHARE CBC, Magyar-Román Közös Kisprojekt Alap. Résztvevők: DE MTK, University of Oradea. • 2005-2006. “Teaching and Learning in Virtual Learning Enviroments for Water Management.” Témavezető: Dr. Juhász Csaba, támogatási forrás: Leonardo da Vinci Programme II. Résztvevők: DE MTK, University of Nitra. • 2007-2008. „A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása.” Témavezető: Dr. Kátai János, Résztvevők: DE MTK, PE Georgikon. • 2007-2009. „Development of European compatible soil and water management MSc courses in Egypt.” Témavezető: Dr. Tamás János, forrás: Tempus III. Résztvevők: DE MTK, University of Ghent, MTA TAKI, Ain Shams University, Mansura University -Egyiptom • 2009-2011 „A környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki MSc szakok tananyag- és tartalomfejlesztése különös tekintettel a természettudományi, műszaki és informatikai tartalomra” TÁMOP 4.1.2-08/1/A-2009-0032 sz. projekt. Témavezető: Dr. habil Juhász Csaba. Résztvevők: DE MTK, PE Georgikon. A szak magas szintű kutatási színvonalát jelzi, hogy az oktatók – néhány nyelvtanár kivételével – tudományos fokozattal rendelkeznek. Az oktatók 19,04%-a MTA doktora, 11,9%-a kandidátusi, •

16

66.6%-a PhD. fokozattal rendelkezik. A szak oktatói évente átlagosan 3-5 nemzetközi konferencián és ugyanennyi hazai és nemzetközi lektorált folyóiratban publikálnak. A szakot koordináló VKI oktatói kiemelkedő publikációs eredményeket értek el, összesített impakt faktoruk 101,52. A publikációk megtekinthetőek a DE AGTC Humánerőforrás Nyilvántartó Rendszerében http://www.gi.agr.unideb.hu/hnyr/. A VKI oktatói és kutatói tevékenységét számos díj és kitüntetés (év oktatója díj, év publikációja díj, dékáni elismerő oklevél, rektori elismerő oklevél, környezetünkért emlékplakett, stb.) is elismeri. A VKI fokozattal rendelkező oktatói (7fő) MTA köztestületi és MTA DAB bizottsági tagok. A képzésről és kutatásról részletes információk http://gisserver1.date.hu WEB címen találhatók.

A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI

A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása: • Tantermek, előadótermek, gyakorlóhelyek:

laboratóriumok

és

eszközellátottságuk,

műhelyek,

A DE MÉK előadótermei az elmúlt időszakban nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Táj- és Vidékfejlesztési Központ, a Fényház megépülésével, számos modern és minden oktatástechnikai igényt kielégítő tanterem nyílt meg a szak oktatói és hallgatói előtt. Az ún. Színházterem nagy befogadó képességű, jól felszerelt előadóteremmé vált. Megújult az AGTC Aulája és előadói, amelyek konferenciák szervezésére, ünnepségek, kiállítások rendezésére nagyszerű lehetőséget kínálnak. Az előzőekben felsoroltakon kívül jól felszerelt talajtani, kémiai, mikrobiológiai, állatélettani, növénytani, növénytermesztési, halbiológiai, stb. laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. Rendelkezésre áll a Karon egy korszerű, a hazai és nemzetközi rendszerben akkreditált központi laboratórium, melynek műszerellátottsága kiemelkedő. Itt található az országban egyedülálló ICP-MS (THERMOELEMENTAL X-7) készülék, ioncsapdás GC-MS tömegspektrométer (VARIAN 4000), valamint kitűnően felszerelt lisztminőség-vizsgáló egység. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. 2000 után készültek el a VKI önálló épületében a környezetgazdálkodás oktatásához nélkülözhetetlen hulladékgazdálkodási, talajszennyezési- talajremediációs ill. vízminőségi laboratóriumok, távoktatási konzultációs központ, melyek felszereltsége korszerű. Nemzetközi szinten is korszerű a számítástechnikai infrastruktúra, mely térinformatikai munkaállomásokból, központi szerverekből, GPS központi állomásból, illetve terepi eszközökből áll. Rendelkezésre áll továbbá egy szabadtéri kísérleti komposztáló. A DE AGTC VKI laboratóriumi eszközei, melyek korszerűségüknél fogva kutatási és oktatási célra egyaránt használhatók, a hulladékgazdálkodás, a talajszennyezés-kármentesítés, valamint a vízminőség-védelem témakörökbe beilleszthető feladatok elvégzését magas színvonalon teszik lehetővé. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. • Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: A szak számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottsága nemzetközi szinten is korszerű. Az óratartáshoz szükséges infrastrukturális feltételek (laptop, projektor, írásvetítő, vetítővászon) a gyakorlókban és az előadókban adottak. Az elsajátítandó tervezési, modellezési feladatok önálló és felügyelt elvégzését három, a VKI-ban megtalálható, korszerű számítástechnikai háttérrel és szoftverbázissal (ESRI ArcGIS, Idrisi, ITT ENVI, Surfer, MIKE DHI, V.Modflow, Surfer stb.) felszerelt GIS laboratórium biztosítja. • Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai

17

folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DE ENK) biztosítja a szak papíralapú és elektronikus szakkönyveit, folyóiratait. A könyvtár adatait tartalmazó honlap: http://www.lib.unideb.hu/. Az agrárszakterület könyvtári állományát a DEENK Agrártudományi könyvtára biztosítja (http://agr.lib.unideb.hu/) • A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! A környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc alapszakon oktatott tantárgyak oktatási anyagai a HEFOP/2004/3.3.1 pályázat keretében 2008-ban elkészültek Az elkészített tananyagok a http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/ WEB címen megtekinthetők. Az idegen nyelvű képzéseket a DE AGTC Külügyi Irodája koordinálja, évente 6-8 fő számára • Az oktatás egyéb, szükséges feltételei A szak gyakorlati képzési feltételének meghatározó intézményei a DE AGTC-hez tartozó három Kutató Intézet. A Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézethez tartozik a Pallagi, Látóképi Kísérleti és Kismacsi Telep és az egyetem területén belül elhelyezkedő Bemutató Kert. A kiemelkedő ökológiai adottságok lehetőséget nyújtanak arra, hogy az interdiszciplináris oktatásban be tudjuk mutatni a biológiai és termesztéstechnológiai tényezők növénytermesztési folyamatokban betöltött szerepét, interaktív hatásait hosszú idejű tartamkísérletek keretein belül is. Az itt található gyümölcs, zöldség és szőlőkultúrák nemesítési, fajtafenntartási és termesztéstechnikai munkaműveleteinek bemutatása is megvalósula gyakorlati képzés keretin belül. Az intézethez számos állattartó telep is tartozik, amely a szak állattenyésztési oktatási –kutatási gyakorlati hátterét sertéstelep, juhtelep, baromfitelep biztosítja. A Karcagi Kutató Intézet tevékenysége az Alföld kedvezőtlen ökológiai adottságú termőhelyein folytatott gazdálkodás problémakörére terjed ki, az agrár-környezetgazdálkodás, biodiverzitás, a biológiai alapok fejlesztése, megújuló energiák, vidékfejlesztés-tájhasznosítás, talajműveléstalajvédelem kutatási témakörökben. A Nyíregyházi Kutató Intézet feladata a tájkörzet kedvezőtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthető növényfajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kidolgozása, a homoktalajok komplex hasznosításának kutatása. A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS

A tervezett és megvalósult hallgatói létszám. A felvételi keret, azaz a tervezett létszám a szak indítása óta minden tanévben 60 fő volt. A 60 fős keret elegendő, hiszen évente átlagosan 44,25 fő nyert felvételt. Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon (OH adatok). A DE képzési kapacitása a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc nappali tagozatos képzésében 40 fő.

18

A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSC SZAK HALLGATÓI Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nappali tagozat)

Összesen

1. helyen

Felvételi keret (tervezett felvétel)

296 326 269 208

62 58 54 46

60 60 60 60

Jelentkezők száma Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Felvettek száma állami

önkölts.

39 45 33 26

2 5 14 13

Felvételi Diplomát ponthatár szerzők (áll./ önkts.) száma 113/78 112/88 272/160 310/160

25

A környezetgazdálkodási agrárménök BSc. szak kizárólag nappali képzésben indul. Nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgák alapján (nappali tagozaton) Tanév Nappalira felvettek közül a A nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott felvételkor közvetlenül a záróvizsga után diplomát fő % fő % 2005/06 2006/07 18 44 2007/08 16 32 2008/09 11 23 2009/10 12 31 10 30 II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI Tananyag-fejlesztési tevékenység: Az elkészült tananyagok tartalmát a tárgyfelelős oktatók folyamatosan fejlesztik, a munkaerő-piaci elvárásokra, valamint a fejlődő tudományágakra alapozva. Az egyes tárgyakhoz tartozó gyakorlatok az elérhető legjobb módszerek, eljárások bemutatását célozzák. A VKI számos, a környezetgazdálkodás területén működő céggel szorosan együttműködik, így a gyakorlati elvárások változásáról folyamatosan kap tájékoztatást. A környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc alapszakon oktatott tantárgyak oktatási anyagai teljes terjedelemben, digitálisan is a HEFOP/2004/3.3.1 pályázat keretében 2008-ban elkészültek. Az értékelés és ellenőrzés módszerei. A tantervben az előadások és gyakorlatok aránya 2:1. Az összes hallgatói tanulmányi idő a munkaidő-ráfordításból közel 50 %, a maradék az egyéni felkészülés. Az egyes félévek végén a hallgatók teljesítményének értékelése gyakorlati jegy, szóbeli vagy írásbeli kollokvium formájában történik. A vizsga mindhárom esetben 60%-tól tekinthető sikeresnek. Azoknak a tárgyaknak az esetében, ahol az előadás mellett gyakorlatokon is részt vesznek a hallgatók, a vizsgákra jelentkezés csak a gyakorlati aláírást követően történik. Az aláírás megszerzésének feltételei: a gyakorlatokon való aktív részvétel, illetve valamilyen egyéni vagy csoportos feladat teljesítése, arról jegyzőkönyv készítése. A kutatási feladatokhoz kapcsolódóan a szakot koordináló intézet személyre szabott mentori gyakorlatvezetést biztosít a hallgatók számára. A gyakorlatok során a hallgatók önálló, vagy csoportos munkavégzés keretében keresnek választ egy elméleti, vagy gyakorlati probléma megoldására, amelyről gyakorlati jegyzőkönyvek, naplók formájában adnak számot. A gyakorlati órák keretében üzemlátogatások megszervezésére is rendszeresen sor kerül pl. DE AGTC növénytermesztési és állatenyésztési kutató intézetei Kristály 99 Kft., TVK ZRt., AKSD Kft., DEVÍZ Rt. Szennyvíztisztító Telep. A nyári gyakorlatok elvégzésére külső gyakorlati helyeken, vagy az Egyetem valamelyik intézetében van lehetősége a hallgatóknak. A gyakorlat során tapasztaltakról, illetve az elvégzendő feladatokról a hallgató gyakorlati naplót készít, melyet a szakfelelős oktató értékel. A 7. féléves, munkahelyen végzett 12 hetes gyakorlati képzést a MAG Praktikum Gyakorlati Képző Központ koordinálja. A MAG Praktikum részletes tevékenysége megtekinthető a

19

http://www.magpraktikum.hu/ WEB címen. A cél, hogy a hallgatók szakmai tudásuknak és érdeklődésüknek megfelelő helyen tölthessék el gyakorlati idejüket, ahol munkájukat a fogadó szervezet megelégedésére végzik. A gyakorlatról a 12. gyakorlati hét lezárását követő héten értékelés készül. A hallgató gyakorlati vezetője előre megadott szempontok szerint osztályozza a hallgató munkavégzés alatt tanúsított tudását, hozzáállását és képességeit. A hallgatók a gyakorlati félév végén 3 órás gyakorlati vizsga keretében számolnak be a félév során elvégzett munkájukról, amelyre előre megadott szempontok alapján készülnek fel a hallgatók. A gyakorlati vizsga háromfokozatú skálán, nem megfelelt, megfelelt, vagy kiválóan megfelelt eredménnyel zárulhat. A gyakorlat teljesítése esetén a hallgató a 7. félévre 30 kreditet kaphat. A kiemelkedő képességű hallgatók a kisebb csoportos foglalkozásokon (szeminárium, laboratóriumi gyakorlat stb.) és elsősorban a szóbeli számonkérések alkalmával ismerhetők meg. A magasabb elméleti és gyakorlati szintet teljesítő hallgatók részére külön tehetségodozási rendszert alakítottunk ki képzés irányába inspirálni. A Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szakos, kiemelkedő képességű hallgatókat az önálló munkán alapuló tudományos diákköri tevékenység végzésére a környezetgazdálkodási agrármérnök MSc, majd a doktori (PhD) képzésre ösztönözzük. Az évente megrendezésre kerülő kari tudományos diákköri konferencián a szakról önálló szekcióban átlagosan 510 fő szerepel. A tudományos munka támogatását a DE AGTC két szakkollégiumán (Tormay Béla Szakkollégium, Kerpely Kálmán Szakkollégium), valamint a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának keretein belül tudjuk megvalósítani. A szakkollégiumok vendégoktatók meghívásával, üzemlátogatások-, tanulmányutak szervezésével, külföldi ösztöndíjak biztosításának lehetőségével, informatikai infrastruktúra biztosításával segítik a tehetséges hallgatókat. A legtehetségesebb hallgatók közül két fő részére tanszéki demonstrátor státuszok biztosítottak. A VKI-ban folyó kutatási tevékenységekbe az érdeklődő hallgatók rendszeresen bekapcsolódnak, ezzel megalapozva későbbi tudományos, illetve szakmai előmenetelüket. Külföldi tanulási lehetőségek, Erasmus, CEEPUS, egyéb hallgatói mobilitás pályázatok tekintetében a DE AGTC területén működő Külügyi Iroda nyújt segítséget a külföldön tanulni vágyó hallgatók számára. Rendszeres nyári gyakorlat végezhető külföldön is, illetve a diplomamunka előkészítése történhet más országokban is. A hallgatóknak lehetőségük van – bizonyos feltételek mellett – a társszakok tantárgyainak lehallgatására, esetleg szakváltásra, áthallgatásra is. A szakon végzett hallgatók kiemelkedően magas arányban, 80-90%-ban nyernek felvételt a mesterszakra. A DE AGTC-n a doktori képzés jól felépített, a mesterszakot elvégző, kimagaslóan tehetséges hallgatók (évente kb. 3-4 fő) 3 doktori iskolába jelentkezhetnek. A záróvizsga során 15 perc áll a hallgatók rendelkezésére a szakdolgozatuk megvédésére, amit 5 perc vita követ. A záróvizsgán két tételt húznak az „A” Környezetgazdálkodás és „B” Mezőgazdaság és a környezet kapcsolata témakörökből. A záróvizsga tételsor az I. mellékletben tekinthető meg. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata: A környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc szakos hallgatóknak több tudományág közül van lehetőségük témát választani. A hallgatók 90%-a a szakot koordináló VKI munkatársai közül választ témavezetőt, 10% pedig a Centrum más tanszékeiről. A szakdolgozat témáját a hallgatók körülbelül 30%-a önállóan választja, míg a másik 70%-a az oktatói témakiírások és instrukciók alapján választ.. A hallgatók körülbelül 40%-a az egyes tanszékek aktuális kutatási tevékenységébe bekapcsolódva végez, részben önállóan, kutatómunkát. A hallgatói dolgozatok körülbelül 85-90%-a részben önálló méréseken alapul, a dolgozat eredményeit illetve következtetéseit a saját vizsgálatok alapján vonják le a hallgatók. Gyakran előfordul (az esetek kb. 40%-ban), hogy külső cég szakemberei, mint külső témavezetők segítik a hallgatók munkáját. A hallgatók 40%-a választ vezető oktatót témavezetőnek, de a hallgatók munkáját a tanszék kutatói, oktatói koordinálják. A hallgatók szakdolgozati témaválasztásának megoszlása: A hallgatók 40%-a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási témát választ, 15-a a környezetmenedzsment, illetve 15%-a térinformatikára alapuló környezetállapot-értékelés, 15%-a talajkármentesítés, valamint 15%-a vízgazdálkodás témaköréből választ szakdolgozati témát.. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások: A környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc szakos hallgatóknak lehetőségük van az összes hallgatott tantárgy tananyagainak, tematikájának online elérésére, letöltésére a www.agr.unideb.hu/ktvbsc honlapról.

20

A VKI lehetőséget biztosít az egyik számítógépes termében a tanulmányok során megismert térinformatikai, modellezési, valamint felhasználó programok elérésére, kutatási illetve adatfeldolgozási céllal. Elérhető szoftverek: ESRI ArcGIS, Idrisi, ITT ENVI, Surfer, MIKE DHI, V.Modflow, Surfer stb. A hallgatók regisztrálást követően hozzáférhetnek különböző típusú talajtani, talajismereti és egyéb speciális térképekhez a www.gisdepo.hu, illetve az http:/ion.agr.unideb.hu/hyperspectral oldalakon. A záróvizsga tételsor, illetve a záróvizsgára felkészítő e-learning tananyag a http://coedu.agr.unideb.hu/ címen érhető el. Az informatikai segítség mellett a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet oktatói a záróvizsgát megelőzően konzultációs lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, mely során részletes tájékoztatást adnak a záróvizsgával kapcsolatban, illetve válaszolnak a záróvizsga témaköreivel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre. Az Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma honlapján folyamatos frissülő tájékoztatást ad az egyes szakok lehetőségeiről a felvételizőknek, érdeklődőknek. A Centrum felvételi információinak online elérhetősége: http://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/oktatas_kepzes/felveteli_informaciok/index.html A szak nyelvtanulás iránt különösen érdeklődő hallgatói a 3. tanulmányi félévükben átléphetnek egy négy féléves, több típusú szaknyelvet, valamint interkulturális kommunikációs készségek és professzionális szaknyelvi készségek fejlesztését magába foglaló angol és német nyelvű gazdasági szaknyelvi kommunikáció nevű emelt szintű képzési formába. Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport tárgyai és felelősök

1.

2.

3.

félévek 4. 5.

6.

tanóraszám (heti, ill. féléves), tanóratípus (ea / sz / gy / konz)

7.

8.

Tantárgy

számo nkérés

kredit- (koll / száma gyj /egyéb

1. Professzionális nyelvi kommunikáció I. – Dr. Troy B. Wiwczaroski

2/30 gy

2

gyj.

2. Üzleti nyelv I. – Dr. Hajdú Zita

2/30 gy

2

gyj.

3. Interkulturális kommunikációs ismeretek I. – Dr. Harsányiné Czollner Andrea

2/30 gy

2

gyj.

4. Professzionális nyelvi kommunikáció – Dr. Troy B. Wiwczaroski

2/30 gy

2

gyj.

5. Üzleti nyelv II. – Dr. Hajdú Zita

2/30 gy

2

gyj.

21

2/30 gy

6. Pályázatírási készségek célnyelven – Tóth Magdolna

2

gyj.

7. Professzonális nyelvi kommunikáció III. – Dr. Troy B. Wiwczaroski

2/30 gy

2

Koll.

8. Üzleti nyelv III. –Dr. Hajdú Zita

2/30 gy

2

Koll.

9. Jogi nyelv I. – Dr. Tar Ildikó

2/30 gy

2

gyj.

10. Kultúraközi kommunikáció – Dr. Troy B. Wiwczaroski

2/30 gy

2

Koll.

11. Jogi nyelv II. – Dr. Tar Ildikó

2/30 gy

2

Koll.

12. Környezetgazdálko dási és környezetpolitikai szaknyelv – Dr. Silye Magdolna

2/30 gy

1

gyj.

13. Projekt munka – Dr. Troy B. Wiwczaroski

3/45 gy

2

gyj.

14. Magyar nyelvű üzleti alapismeretek – Dr. Vargáné Dr. Csobán Katalin

2/30 ea

1

gyj.

15. Bevezetés az EU szaknyelvbe – Andrássy Géza

2/30 ea

2

Koll.

16. Angol/német/franci a nyelvgyakorlat – Trockij German

2/30 ea

1

gyj.

17. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. – Dr. Harsányiné Czollner Andrea

2/30 gy

1

gyj.

22

18. Szakszövegfordítási gyakorlat I. – Dr. Silye Magdolna

2/30 ea

1

gyj.

2/30 1 gyj. 19. gy Szakszövegfordítási gyakorlat II. – Dr. Silye Magdolna A szaknyelvi képzés mellett a hallgatóknak lehetősége van a DE AGTC területén működő államilag elismert „Zöld út” szakmai nyelvvel bővített nyelvvizsga teljesítésére is, valamint a DE területén a DEXAM nyelvvizsgaközpont is működik. A környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. szak SWOT analízise Erősségek Gyengeségek − Történelmi tradíciók, amelyek a debreceni − A kutatások stabilitása – pénzügyi források agrár felsőoktatás több mint 143 évét jellemzik hiányában – sem időben, sem térben nem az oktatás, a kutatás és szaktanácsadás kellően biztosítható. területén. − Az oktatásban a folyamatos változások és − A Debreceni Egyetem, mint kutató egyetem változtatások nem nyújtanak stabilitást. nemzetközileg is összevethető színvonalú − A nemzetközi oktatási piaci részvételünk interdiszciplináris kutatatási infrastruktúrát feltételei részben kidolgozottak. biztosít. − Az eszközigényes gyakorlati oktatás feltételei − Nemzetközileg is dokumentáltan elismert agrár egyes területeken kevésbé biztosítottak.. környezetgazdálkodási, környezettechnológiai, − A szakot koordináló intézet gazdasági oktatási-kutatási infrastrukturális háttér. önállósága behatárolt. −A környezetinformatika területén − Az oktatásban-kutatásban dolgozók részben (térinformatikai alkalmazások, GIS, GPRS) alulfinanszírozottak. nemzetközileg elismert kutatási háttérrel − A szak gazdasági működésének feltételei rendelkezik. részben korlátozottak. − A szakot koordináló intézet a Bolognai lineáris − A szak akadémiai képviselete nem kellő képzés területén az országos átlagot meghaladó hatékonyságú. egymásra épülő oktatási programot biztosít a multinacionális gazdasági szektor felsőfokú szakképzéstől MSc-ig és tovább a − A érdeklődése a végzettek iránt visszafogott. Doktori Iskolákig. − A szak hallgatói népszerűsége kiemelkedő − A hallgatói létszám növekedésével – a fejlesztések ellenére is – romlik a kollégiumi agrár területen belül. ellátás. − Multidiszciplináris képzési tematika. − A hallgatók kulturális és sport − Kiterjedt és bővülő nemzetközi és hazai tevékenységéhez szükséges feltételek nem oktatási-kutatási kapcsolat rendszer. kellő ütemben fejlődnek. − Folyamatosan dokumentált magas szintű − A beosztott oktatók gyakorlati tapasztalatának pályázati aktivitás. részbeni hiánya. − Külső tanúsító által akkreditált integrált − A hallgatók szaknyelvi képzettségének környezet és minőségirányítási rendszer. színvonala. − Az oktatásban kizárólag tudományos fokozattal − Az új hallgatók általános rendelkező oktatók vesznek részt. természettudományos műveltségi szintjének − Az oktatók részéről hazai átlagot meghaladó csökkenése. minőségi publikációs tevékenység. − A szakmaspecifikus ismeretek a jelenlegi kkk− Az oktatók jelentős száma vesz részt hazai és ra épülő BSc. tantervben részben nemzetközi szervezetek munkájában és korlátozottak. nemzetközi oktatói kutatói tapasztalattal bír. − Szakmai ösztöndíjak magas száma az oktatók között, az oktatók jelentős számban nemzetközi

23

oktatói kutatói tapasztalattal bír. − Magas szintű hallgatói tehetséggondozás (szakkollégiumok, DETEP, Tudományos Diákkör, demonstrátori lehetőségek), személyre szabott aktív mentori tevékenység. − Koncentrált egyetemi oktatási lehetőségek. − Továbbtanulási lehetőségek számos MSc. szakon. − Az országos átlagot meghaladó közművelődési lehetőségek biztosítása, különböző művészeti ágazatokban. Az integrált egyetem és Debrecen város kiemelkedő kulturális lehetőségeinek elérhetősége. − Közvetlen kapcsolattartás a munkaerőpiac képviselőivel. Lehetőségek − A belső és külső integrációs kapcsolatok további jelentős bővítése, erősítése más intézmények azonos szakjai között. − Növelhető a nemzetközi pénzügyi források. − A rugalmas, széles vertikumú oktatás javíthatja annak piacképességét. − A hazai és nemzetközi regionális kapcsolatok jelentős bővítése az oktatás, kutatás, szaktanácsadás területein, fejlesztési programok elnyerése. −A vállalkozói szférával kialakított multidimenziós kapcsolatok jelentős továbbfejlesztése, financiális források bővítése az oktatás és kutatás területén. −A gyakorlati oktatás feltételeinek továbbfejlesztése. − Értékesíthető tudományos eredmények biztosíthatják a szak elismertségét. − A költségtérítéses oktatás kialakítása és növelése. − Az egyenletesebb terhelés, és a feladatvállalásban rejlő tartalékok kihasználása. − A hallgatók és a dolgozók által igénybe vehető kulturális, sport és egyéb szakmai szolgáltatások bővítése. − A szak érdekeltségi rendszerében a humán ösztönzők javítása. − A szaktanácsadás tervezett átalakításával új forrásokhoz juthat az intézmény, felgyorsulhatnak az innovációs folyamatok, amely a szak szempontjából is kedvező. − Növekvő munkamegosztás lehetősége a karok közt. − Szakirányú képzés indításának lehetősége. − Hallgatók tájékoztatásának és pályaorientáltságának növelése a szakterületekről.

Veszélyek − Az európai felsőoktatási térség egységes követelményrendszerének részbeni kialakulatlansága. − A bérezési rendszerek területi kiegyensúlyozatlansága − Globális munkaerő mozgások (migráció) bizonytalansága. − Az agrár szektor GDP termelő képességének és ezzel együtt járó lakosság-eltartó képességének csökkenése. − A regionális gazdasági fejletlenség tartós fennmaradása. − A felügyeleti szervek és a döntéshozók kevésbé informáltsága a multidiszciplináris agrárszektor életminőséget meghatározó szerepéről. − A gazdasági szektor folyamatos elvárásainak változása a felsőoktatástól. − A felsőoktatás törvényi hátterének bizonytalanságai. − A tömegképzéssel együtt járó tartós oktatási és kutatási minőség romlása. − A hallgatókért és az elosztható forrásokért folytatott konkurencia harc az oktatási minőség csökkenését indukálhatja. − Az oktatói, kutatói megbecsülés hiánya. − Az oktatói, kutatói munka értékarányos elismertségének tartós hiánya. − Alulfinanszírozottság. − Az oktatói, kutatói életpálya társadalmi és pénzügyi elismertségének tartós hiánya. − Az oktatás és kutatás csökkenő állami támogatása. − A nagy leterheltség (humánerőforrás, infrastruktúra) ronthatja a hatékonyságot. − Az agrár felsőoktatás iránti társadalmi, gazdasági igény fokozatos csökkenése.

24

− A munkáltató tájékozottságának növelése a − Az oktatói pályaelhagyás jobb megélhetési szakon végzett hallgatók kompetenciáival lehetőség miatt. kapcsolatban. − A tanterv folyamatos átalakulása. − A társtudományi területeken induló képzések növekvő száma. − A hallgatók alultájékozottsága a szakterületekről. − A munkáltatók alultájékozottsága a szakon végzett hallgatók kompetenciáival kapcsolatban. − A hallgatók romló szociális helyzete.

III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS Oktatás: A DE AGTC MÉK VKI felel a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzésért. A tanórák oktatását az Intézet, a Kar, valamint az AGTC oktatói kara látja el az egyes szakterületeken. Ennek alapeleme az egyes szervezeti egységek közötti jó kapcsolat és szoros együttműködés. A szak oktatási anyagainak teljeskörű és digitális kialakítása társintézmények közreműködésével a már említett HEFOP- 3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt keretében valósult meg elsősorban a Pannon Egyetem Georgikon Karával koordinálva. Az elkészített anyagokat valamennyi környezetgazdálkodási agrármérnök szakot oktató intézmény is hasznosítja. A tananyagok kialakítása során az esetleges átfedéseket kiszűrték és megszűntették, egymásra épülés logikai sorrendjét meghatározták. Az oktatási anyagok készítői figyelembe vették a társintézmények hasonló képzéseinek tanterveit is. Elkészültek a minőségi oktatást elősegítő elektronikus tananyagok ppt formátumban, továbbá a tantárgyi tematikák is 14 hetes bontásban (www.agr.unideb.hu/ktvbsc). Emellett 14 darab nyomtatott formátumú tankönyv megírására, korszerűsítésére is sor került. A fenti projekt keretében elkészültek e-learning tesztekkel kiegészített tananyagok is, melyek a záróvizsgára való felkészülést segítik a hallgatók körében. A Szakon folyó képzés infrastrukturális feltételei című alfejezetben ismertetetteknek megfelelően laboratóriumokban korszerű laboreszköz állomány áll a hallgatók gyakorlati képzéséhez rendelkezésre, valamint a szakdolgozatuk elkészítéséhez szükséges vizsgálatok, mérések kivitelezéséhez. A fejlesztések jelentős részét a vállalati szféra által küldött szakképzési hozzájárulásokból és pályázati forrásokból fedezzük. A gyakorlat orientált oktatást, illetve a kutatások, szakdolgozatok elkészítését segítő terepi eszközök infrastrukturális hátterével rendelkezünk (pl. hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási terepi eszközök, levegő- és zajmérést szolgáló terepi eszközök, hidrológiai és vízgazdálkodási terepi gyakorlatokat segítő eszközök, talajállapot felmérését segítő terepi gyakorlatokat segítő eszközök, geodéziai és terepi adatgyűjtést szolgáló eszközök). Az Intézet a cégekkel (pl.: BátorTrade Kft., AKSD. Kft., VITUKI) közös K+F projektekben vett részt, melyek nemcsak a laboratóriumi és terepi infrastruktúra fejlesztését tették lehetővé, hanem gyakorlatban hasznosítható kutatási témát is biztosítottak. A Kar, valamint a VKI is az oktatás fejlesztését nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is fontosnak tartja, amelyet hazai és nemzetközipályázati tevékenysége is jól bizonyít. Minőségbiztosítás rendszere: A DE MÉK (akkori MTK) tanszékein, szervezeti egységeiben, az országban elsőként került bevezetésre az MSZ EN ISO 14 001:2005 környezetmenedzsment rendszer, az MSZ EN ISO 9001:2000-es minőségirányítási rendszer (II. melléklet) valamint az EFQM önértékelési rendszer második szintje. A 2009. és 2010. években a Kar tanszékei bizonyították, hogy méltóak a tanúsításokra, vezetik a nyilvántartásokat és betartják a vonatkozó jogi előírásokat is. A minőségbiztosítás rendszere kiterjed a Kar által indított szakokra is. A minőség és környezeti politika megtekinthető az Intézet földszinti előterében, valamint a minőségügyi megbízottnál. A VKI, így a szak minőségbiztosítási felelősei: Mézes Lili: egyetemi tanársegéd, környezeti megbízott. Szőllősi Nikolett: kutatási segédmunkatárs, minőségügyi megbízott A tantervek elkészítése vezetőoktatók, kutatók bevonásával került kialakításra. A szakvezető a beosztottaik teljesítményét közvetlenül az órák meglátogatásán keresztül, közvetve pedig a

25

záróvizsgán, illetve az elhelyezkedési visszajelzések alapján ellenőrzi. A szakvezető az elkészített programja alapján az egyes előadásokat, gyakorlatokat és számonkéréseket látogatja és negyedévente intézeti ülésen értékeli. A minőségi oktatói teljesítményt számos elnyert díjjal ismerték el. Visszacsatolások: A szak hallgatói a Debreceni Egyetem Egységes Tanulmányi Rendszerében (NEPTUN) rendszeres időközönként értékelik az oktatókat a rendszerbe beépített elektronikus kérdőív segítségével. Ennek eredményeként egyfajta hallgatói visszajelzés érkezik az oktatókhoz, melyekre kollektív reagálás keretében van lehetőség reagálni. A záróvizsgáztatás során a szakvezető, a bizottság belső oktatói, külső oktatók, versenyszféra szakemberei, hatóságok képviselői értékelik a végzős/végzett hallgatók szakmai felkészültségét, vitakészségét, logikus gondolkodását, ill. rendszerszemléletét. A záróvizsga bizottság tagjai rendszeresen értékelik a záróvizsga színvonalát és javaslatot tesznek az esetleges változtatásokra. A záróvizsga bizottság értékelő lapjai a DE AGTC Tanulmányi Osztályán megtekinthetőek. A szak saját működésére vonatkozó értékelést az EvaSys rendszer segítségével kari szinten végzi. A felmérésben a szakos hallgatók és oktatók a létszámarányosan szerepelnek (III. melléklet). A VKI a Karon működő egységes pályakövetési rendszer keretein belül rendszeresen megkeresi végzett hallgatókat, hogy az elhelyezkedési lehetőségekről, versenyszféra igényeiről informálódjon a jövő teendőire vonatkozóan. A fentiekre alapozva a szakvezető rendszeresen felülvizsgálja a tantárgyi tematikákat, szükség szerint a szak tantervi programját is. Kutatás, publikálás, kapcsolatok: A Debreceni Egyetem, AGTC VKI az érintett szakterületeken működő cégekkel kutatási-fejlesztési pályázatok, együttműködések keretében együttműködnek, így biztosítva az adott szakterületeken ismereteik bővítését, módszertani fejlődését. Emellett a hazai és nemzetközi egyetemekkel és kutatóhelyekkel történő aktív együttműködések is a fenti célokat szolgálják. Az új és újszerű kutatási és oktatási eredmények hazai és nemzetközi konferenciákon kerülnek publikálásra, illetve előadásra. A fenti konferenciák látogatása az új ismeretek elsajátítását, látókör bővítését teszi lehetővé az oktatók körében. A későbbiek során a szakvezető által is a megfelelő minőségű oktatást segítő újítások, fejlesztések implementálása a körülményeknek megfelelően folyamatosan megvalósul. A DE AGTC szervezésében évente 1 világ, 3-5 nemzetközi és 10-12 hazai konferencia kerül megrendezésre. Ezen kívül közösen a DE AGTC és a Nagyváradi Egyetem 8 éve éves gyakorisággal tart tudományos konferenciákat mindkét intézményben. A PhD. hallgatók számára rendezett konferencia évente egy alkalommal kerül megrendezésre. A VKI oktatói összesen 30-40 konferencián vesznek részt évente, amelyből 30% nemzetközi szintű. A DE AGTC oktatói rendszeresen rész vesznek a CEEPUS mobilitási programjában; 10 éves átlag alapján évente legalább 4-6 oktató, minimum 1 hónapig. Ugyanakkor a Karra a program keretén belül 4-5 külföldi oktató érkezik évente. Az Intézet oktatóinak szakmai/tudományos tevékenysége minden oktató számára hozzáférhetők a www.agr.unideb.hu oldalon a Személyes Nyilvántartási Rendszerben (SZNYR), ahol a magyar és angol nyelvű önéletrajzukon, és publikációs listájukon kívül a kutatási tevékenységük és külföldi kapcsolataik is megtalálhatók. A társintézményekben rendszeresen vendégelőadóként résznek részt az Intézet vezető oktatók. A szakon is szívesen látunk vendégoktató kollegákat, vezető kutatókat és a versenyszféra szakembereit is. A szakról rendszeresen készül külső értékelés. A Heti Világgazdaság 2011-es Diploma különszáma alapján a DE MÉK vezeti az országos rangsort a környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakok között.

26

IV.

FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK

Potenciális hallgatók: Olyan hallgatók jelentkeznek a szakra, akik érdeklődnek a következő témák iránt; az agrár-környezetvédelem összetett feladatainak megoldása, a környezet hatékony védelme és tervszerű fejlesztése, a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosítása, a környezetvédelemmel kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok ellátása, tisztább termelési technikák kidolgozása és bevezetése, természetes eljárások alkalmazása hulladékok újrahasznosítása területén, a bioenergia előállítása témái iránt. A szakra a hallgatók jelentős része (80%) a Tiszántúlról, 10%-uk a Duna-Tisza Közéből, míg 10% -uk Dunántúlról érkezik. A Debreceni Egyetemen elsőként a VKI koordinálásával akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzési program került bevezetésre. A hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: 55 5470 01) felsőfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói létszámunk évente 50 fő. A korábbi évek tapasztalatai alapján évente 20-25 fő szerez oklevelet, ezeknek mintegy 25-30%–a szintén a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc alapszakon folytatja tanulmányait, 35 kredit beszámításával. Hallgatók: A környezetgazdálkodási agrármérnök BSc alapszakunkat a MAB javaslatára a Minisztérium 2006-ben engedélyezte indítani. A képzés a 2006/2007-es tanévtől megkezdődött. A felvehető hallgatói létszámunk 2006-ban 50 fő államilag támogatott és 10 fő költségtérítéses volt. a 2008/2009-es tanévben 35, a 2009/2010-es tanévben 55 végzős (III. évf.) hallgatónk volt. Végzett hallgatók: A környezetgazdálkodási BSc képzés keretében kiemelt hangsúlyt helyezünk a gyakorlati orientáltságú képzésre. Ez a kompetencia alapú képzési rendszer kialakítása során figyelembe veszi a mindenkori társadalmi-gazdasági környezet elvárásait, biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A képzés során a hallgatók kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismereteket, készségeket, képességeket szereznek, amelyek segítségével agrárkörnyezetgazdálkodási szakterületen könnyen elhelyezkedhetnek, valamint részt vehetnek MSc szintű képzéseken. A végzett hallgatók több, mint 80 %-a továbbtanul a DE AGTC MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnöki MSc. szakán. Munkaerőpiac: A MAG Praktikum Gyakorlati Képző Központ két éves működése óta kiépíti, ill. folyamatosan továbbfejleszti azt a kapcsolatrendszert, amely a különböző gazdasági és társadalmi szervezetek, költségvetési intézmények és piaci szereplők, valamint a felsőoktatási intézmények közötti párbeszédet és együttműködést hivatott szolgálni. Ez a gyakorlati képzésen túl a hallgatók munkaerőpiacon történő érvényesülését is elősegíti. A 7. féléves gyakorlat befejeztével a munkáltató cég gyakran közvetlen állásajánlattal lép fel a gyakornokok irányában - ez a végzős hallgatóknak mintegy 10%-át érinti-, valamint 45-50 %-uk szerez munkahelyi tapasztalatot a tanulmányai során. Mivel a szak hallgatóinak jelentős része MSc képzésben továbbtanul, így az elhelyezkedéssel kapcsolatosan a korábbi osztatlan képzés tapasztalataira hagyatkoztunk. Eszerint a végzett hallgatók 70 %-a 6 hónapon belül szakterületén tud elhelyezkedni. Minőségirányítási protokollunk keretében a tantervet és a tananyagot folyamatos fejlesztjük. Célunk, hogy a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazkodjanak a valós munkaerő piaci igényekhez. Ennek keretében mind a hallgatói elégedettséget, mind a munkaerő piaci igényeket monitorozzuk. Más szakok: Az AGTC MÉK Kara a 8 akkreditált BSc. képzéssel az országos átlagnál jobb lehetőséget biztosít azon hallgatók számára, akik tanulmányaikat más szakágon szeretnék folytatni. A szakok bizonyos mértékig átjárhatóak. A természetvédelmi mérnöki és a vadgazda mérnöki akkreditált BSc. képzés hallgatói akár 3 félév, míg a többi 5 szak hallgatói 2 félév tanulmányi idő után is, az előírt különbözeti vizsga teljesítése esetén folytathatják tanulmányaikat a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. szakon. Egyedi elbírálás alapján a DE más karain akkreditált rokon szakjairól is lehetőség van a szakok közötti átiratkozásra. Más felsőoktatási intézmény környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. szakáról szintén biztosított a lehetőség a hallgatók átjelentkezésére.

27

MELLÉKLET

28

I.

melléklet: Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. szak záróvizsga tételsora „A” Környezetgazdálkodás

1. Általános és globális környezeti problémák jellemzése. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem alapelvei. Az Európai Közösség Környezetvédelmi Akcióprogramjainak lényege. Az NKP jellemzői. 2. Környezeti elemek, erőforrások. A környezetszennyezés okai. Környezeti rendszerek. Anyag- és energiaciklusok. A szennyezők emissziója, transzmissziója, az immisszió. Környezeti elemek öntisztulása. 3. Klímaváltozás okai, ezzel kapcsolatos cselekvési programok (VaHaVa). 4. A környezetvédelem Európai Uniós és hazai alapelvei, jogi szabályozása, országos és regionális irányítási rendszere, Országos Környezetvédelmi Monitoring Rendszer (OKIR) felépítése. 5. A természetvédelem célja, feladata, eszközei. Magyarország nemzeti parkjai és tájvédelmi körzetei. Természeti értékek meghatározása, jellemzése, csoportosítása. Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) 6. A talaj szennyeződése és leromlása, meliorációs megoldások. 7. A szennyezett talajok fizikai úton történő remediációja 8. A szennyezett talajok kémiai úton történő remediációja. 9. A szennyezett talajok biológiai úton történő remediációja. 10. Kármentesítés helyzete Magyarországon, Kármentesítési Információs Rendszer (KÁRINFO). Integrált Szennyezés Megelőzés Információs Rendszer (IPPC). 11. A vízminőség-szabályozás műszaki és jogi eszközei. A felszíni vizek kőolaj és detergens szennyezése, következményei, megszüntetése. A felszín alatti vizek szennyezése, a szennyezés terjedése. 12. A víz minőségi jellemzői, a felszíni vizek minősítési rendszere. Vizi keretirányelv. 13. A szennyvíztisztítás módjai, a keletkező anyagok elhelyezése. 14. Természet közeli szennyvíztisztítási módszerek. 15. A légszennyezők hatása az élő és élettelen környezetre. A légszennyezés szabályozás módszerei. Immissziószabályozás. 16. A porok, aeroszolok, szennyezett gázok leválasztásának módszerei. 17. Hulladékgazdálkodás fogalma, hulladékok csoportosítása. 18. Veszélyes hulladékok kezelése és hasznosítási lehetőségei, veszélyes hulladék szállítási szabályozás (ADR). 19. Kommunális eredetű hulladékok kezelése és hasznosítási lehetőségei. 20. Jellemezze a megújuló energiaforrásokat, magyarországi helyzetét 21. Megújítható természeti erőforrások (biomassza, bioetanol, biodízel, biogáz) jellemzése, magyarországi helyzete. 22. A környezeti hatásvizsgálat, hatástanulmány feladata, folyamata. Környezeti kockázatelemzés. 23. Az ISO 14001 szabvány és az EMAS II. rendelet szerinti rendszerépítés lépései a növénytermesztésben és állattenyésztésben. 24. A környezeti audit- és teljesítményértékelés helye, szerepe a mezőgazdaságban. Ismertesse az MSZ EN ISO 19011:2003 szabvány szerinti auditálás feladatát, folyamatát. 25. A térinformatika fogalma, kialakulása, várható trendjei. Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM). 26. Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyeztetési eljárások, a környezetvédelmi szakigazgatás felépítése és feladatai. 27. Új Magyarország Fejlesztési Terv, feladata, célja prioritásai. 28. Környezeti Információs és Monitoring Rendszer (OKIR) felépítése és jellemzése. „B” Mezőgazdaság és a környezet kapcsolata 1. A talaj funkciói és a termékenységet gátló tényezők.

29

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Hazai tápanyaggazdálkodás értékelése és környezetvédelmi összefüggései. Földművelés környezeti hatása, környezetkímélő földművelési rendszerek. A precíziós mezőgazdaság környezetvédelmi alkalmazása. A mezőgazdasági vízgazdálkodás és környezetvédelem kapcsolata. Belvízgazdálkodás, aszálykárok megelőzése csökkentése Magyarországon. Az öntözés helyzete Magyarországon, öntözési módok, öntözéstechnológiák jellemzése. Ökológia az agrár-környezetvédelemben. A NATURA 2000 növénytermesztési összefüggései és feladatai. Érzékeny természeti területeken folyó környezetkímélő gazdálkodás. A génmegőrzés lehetőségei az állattenyésztésben és kapcsolata a környezetvédelemmel, őshonos állat- és növényfajták. Legelő és gyepgazdálkodási rendszerek, védett gyepek kezelése. Genetikailag módosított növények termesztésének előnyei és hátrányai, alkalmazási lehetőségei. Növényvédelem környezeti hatásai. Abrakfogyasztók (baromfi, sertés) az agrár-környezetvédelmi programokban. Kérődzők (szarvasmarha, juh) az agrár-környezetvédelmi programokban. Jellemezze a csővégi és tisztább termelés lehetőségeit és gyakorlatát a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági eredetű hulladékok kezelése, hasznosítási lehetőségei. A környezeti indikátorok és életciklus-elemzés jelentősége a mezőgazdaságban. A környezeti tényezők és hatások szerepe, jelentősége a mezőgazdaságban. Emissziókereskedelem a mezőgazdaságban, a CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségei, technológiai megoldásai. Az élelmiszer-minőség környezeti vonatkozásai, élelmiszer biztonság környezeti vonatkozásai, élelmiszerbiztonsági rendszerek. Mezőgazdasági és közlekedési zajok eredete, zajcsökkentése. Zajártalmak csoportosítása, jellemzése Az erózió elleni védelem agrotechnikai, erdészeti, műszaki módszerei. Jellemezze hazánk földhasználati rendszerét, várható változásokat és okait. Az agrár-szakigazgatás felépítése és feladatai. Ismertesse a magyarországi agrár ellenőrzési rendszer (MePAR) céljait, gyakorlati felhasználási területeit. Földügyi és ingatlan-nyilvántartási szakigazgatási rendszerek (TAKAROS, TAKARNET). Új Magyarország Vidékfejlesztési Program céljai, tengelyeinek ismertetése, az AKG részletes ismertetése.

30

II.

A DE AGTC MÉK minőség- és környezeti politikája

A MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR KÖRNYEZETI POLITIKÁJA A fenntartónk, a partnereink, kiemelten a hallgatók, a hatóságok, a lakosság és a munkavállalók elvárása, hogy oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási folyamataink kialakítása, működtetése és a kapcsolódó tevékenységek során a környezeti elemek gazdaságos felhasználásán, a környezetterhelések minimalizálásán keresztül hozzájáruljunk a fenntartható fejlődéshez. A kar mindenkori célja hogy, az egészséges élelmiszer, életminőség és tisztább környezet kialakításához az Európai Felsőoktatási tér normáinak mindenkori betartásával járuljon hozzá. Ezért a Debreceni Egyetem AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyik kiemelt feladata a környezet megóvása, a környezeti szemlélet kialakítása és folyamatos fejlesztése. A Debreceni Egyetem AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeinek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszert működtet, amely kapcsolatban áll és közös elemeket tartalmaz a minőségirányítási rendszerrel. A környezetvédelmi célok kitűzésekor, és annak elérése érdekében olyan intézkedéseket hozunk, melyek figyelembe veszik a törvényi előírásokat, lehetővé teszik a környezetterhelési kockázatok és káros hatások folyamatos mérését, kiértékelését és csökkentését. Kötelezettséget vállalunk az érvényes jogszabályok, szabványok, szakhatósági előírások betartására, a múltbeli szennyeződések felszámolására. Meghatározó feladatunk, hogy pedagógiai céljainkban és erre épülő oktatási tananyagainkban munkatársainkkal törekedjük hallgatóink környezet iránti elkötelezettségének folyamatos fejlesztésére. Kutatási célkitűzéseink között megkülönböztetően kezeljük a természeti erőforrások megújíthatóságának fenntarthatóságát és a környezetetikai normák betartását. Munkavégzés során állandó szempont a jól követhető folyamatok kialakítása, az anyag- és energiatakarékosság és az ezt tükröző folyamatos környezet higiénia, tisztaság és rend. Szállítóink kiválasztásakor figyelembe vesszük a környezetvédelmi követelmények teljesülését. Munkatársaink számára eljuttatunk minden olyan információt, amelyek tevékenységünk környezeti hatásainak értékeléséhez szükségesek.

Debrecen, 2010. május 05. Dr. Kátai János dékán

31

A MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR MINŐSÉGPOLITIKÁJA Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, tökéletesítésére törekszik. A fenti célok elérése érdekében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése a következőket vállalja: • munkatársait úgy választja ki, hogy felsőoktatási feladatokat, az oktatást, a kutatást és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást a követelményeknek magas színvonalon elégítse ki, • a partnerek igényeinek megismerését, azok kiváló, és egyenletes minőségű teljesítését, • a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar minőségcéljaiban megfogalmazottak megvalósítását, • minőségpolitikáját és minőségbiztosítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfelelően, figyelembe véve a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeit. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával hírnevét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. Debrecen, 2010. május 05.

Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán

32

33

34

35

36

III.

A szak saját működésére vonatkozó értékelés

Az értékelés kari szinten történt. oktatók A kérdőív első kérdés csoportjából kiderül, hogy a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karról összesen 30 oktató és kutató nyilvánított véleményt. A második kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a véleményt adók fontosnak tartják-e az alábbiakat és hogyan értékelik azok átadását. Fontosnak tartják (4,4-4,8) az oktatók az elméleti alapokat, a szakmai gyakorlati jártasságot, a számítógépes ismereteket, az új készségek elsajátítását, az idegennyelv-tudást, a szervezőkészséget, a munkavégzéshez szükséges készséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget. A fentiek átadását általában jónak (3,5-3,9) ítélik, de a szakmai gyakorlati jártasságot, a szervezőkészséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget közepesre minősítették (3,1-3,3). A harmadik kérdés csoport a vezetők magatartását és tevékenységét értékelték név nélkül. A modul vizsgálta a vezetői beosztásban lévők milyen módon támogatják és segítik elő a kar célkitűzéseinek elérését. A véleményalkotók a feltett kérdések alapján jó minősítést (3,5-4,0) adtak a kari és intézetvezetőkre vonatkozóan. Gyengébb minősítést kapott (3,4) az alábbi két kérdés: „A szervezet vezetői a fejlődés nyomon követéséhez több szempontból értékelik az elért eredményeket? és a „ A szervezet vezetői kidolgozzák és továbbfejlesztik a szervezet menedzsment rendszerét? A negyedik kérdés csoport arra kereste a választ, hogy a kar/szak hogyan fogalmazza meg saját stratégiáját és hogyan alkalmazza azt, a kar különböző szintjein. A munkatársak a feltett kérdésekre adott válaszok alapján a vezetők tevékenységét közepesre (2,9-3,3) értékelték, elismerve azt, hogy a vezetés meghatározza a szervezetekkel, személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat (3,9), munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét (3,6). Ugyanakkor érezhető, hogy a szervezetben a jutalmazást, a juttatásokat - a nagyon nehéz gazdasági helyzetben – nem, vagy nagyon nehezen tudja összehangolni a stratégiával (2.2). Az ötödik kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében. Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag. A felmérésben részt vevők jónak (3,8-4,0) minősítették: az információs rendszer kiépítettségét, a technikai eszközök, berendezések felújítását, dinamikus szinten tartását, a technikai felszerelések elősegítik a Kar stratégiai és működési célkitűzéseit, biztosított a nem kari szervezetekkel való együttműködés és az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. A pénzügyi és költségvetési viszonyokkal kapcsolatos kérdésekre adott értékelés elégséges (2,2-2,5) minősítésű. A vélemények hűen tükrözik a Kar nehéz gazdasági helyzetét, mozgás terét, amely részben az állami támogatás csökkenésének, a költségtérítéses képzés beszűkölésének, a magas központi költségeknek és az emelkedő fenntartási költségeknek köszönhető. A válaszadók közepes (2,8-3,4) minősítést adtak: • a képzés, kutatás tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatára, • a Kar úgy rendeli-e a folyamatokhoz az erőforrásokat, hogy azok kielégítően segítsék a Kar stratégiai céljainak elérését, • milyennek ítéli a gyakorlati képzés színvonalát, • a kar teljesítményének más kar teljesítményével történő összehasonlítására, valamint, • a Kar marketing stratégiát dolgoz e ki a felhasználói célcsoportok fele.

37

A felmérésben résztvevők az oktatással, kutatással kapcsolatos kérdések többségére adott válaszuk alapján megállapítható, hogy a kari tevékenység ezen területét jónak tartották (3,5-3,9). Ezek a következők voltak: milyennek ítéli meg az elméleti képzés színvonalát, milyennek ítéli a TDK aktivitást, a tudományos közéleti tevékenységet, hogyan minősíti a publikációs aktivitást, figyelemmel kísérik-e, felülvizsgálják-e a hallgatói és munkaerőpiac visszajelzéseit, biztosított-e a támogató tevékenység ellenőrzöttsége. A hatodik kérdés csoport azokat a kérdéseket tartalmazta, amely arra vonatkozott, hogy a kar milyen eredményeket ért el a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében. A felmérésben résztvevők összességében valamennyi válaszukkal (3,5-4,4) jónak ítélték a kar teljesítményét, a kari feladatok összehangolását, a munkatársak bevonását a kar működésének és küldetésének megvalósításába. Ezen belül kiemelendő, hogy munkatársaink a munkahelyi légkört, a kar kultúráját 4,3-ra, a munkatársakkal való tisztességes bánásmód jellemzi-e a Kart 4,4 –re értékelték. Hallgatók A MÉK 226 hallgatója- az alapszakok hallgatói közel azonos arányban - töltötte ki a Kar oktatási, szolgáltatási tevékenységét felmérő on-line kérdőívet. A létszám a Kar hallgatóinak 20%-át jelenti. Ez az arány a kérdőíves felmérések általános válaszadói aránya alapján jónak mondható. A válaszokat 1től (gyenge, egyáltalán nem) 5-ig (kiváló, mindenképpen igen) terjedő skálán adták meg. A válaszadók 83%-a nappali képzésben vesz részt, s 80%-uk továbbtanulását tervezi mesterszakon. A képzéssel való általános megelégedettséget tükrözheti, hogy a hallgatók visszajönnének a karra másoddiplomát szerezni (4). Ez összhangban van azzal, hogy a kar színvonalát jónak (4) ítélték meg. A kari légkört is jónak minősítették. Az intézmény betartja a kiírt határidőket (4,2). Az oktatás tárgyi feltételeit, számítógéppel való ellátottságot, a könyvtárak színvonalát, a tantermek felszereltségét szintén jónak tartották (3,6-4,0). A szakmai önképzés, egyéni érdeklődés kielégítésének, szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét, a problémamegoldásban kapott segítséget a hallgatók közepesnek, jónak minősítették (3,4-3,6). A gyakorlatok és előadások összhangját közepesnél jobbnak tartották (3,7). A tanulmányi és szociális ösztöndíj rendszerét közepesnek, (3,1; 2,8), a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget pedig jónak ítélték meg (3,7). A végzés utáni elhelyezkedés segítését közepesre értékelték. A hallgatók inkább az átlagos, vagy a gyengébb anyagi körülmények közül érkeztek, akiknek önfenntartásukhoz tanulmányaik mellett munkát kell vállalniuk. A diákok 56%-a magát főfoglalkozású dolgozónak tekinti, aki tanul is. A hallgatók nyelvtudásukat az 1-től 5-ös skálán 2,6-ra értékelték. 28%-uk külföldön tanult legalább egy féléven keresztül. A válaszadók között 3 volt fogyatékkal élő, akik a kari koordinátor munkájával, az érdekképviselettel teljes mértékben elégedettek. Végzett hallgatók A Kar 2002 és 2009 között végzett 40 hallgatója válaszolt megkeresésünkre. Ez a létszám az időszakban végzett közel 1400 hallgatói létszám alapján nem reprezentatív. Ennek ellenére részletesen értékeljük a válaszokat, mivel az több területen egybehangzik jelenlegi hallgatóink véleményével. A válaszadók fele PhD képzésben vett részt, oklevelét a hagyományos képzésben szerezte. A válaszadók 60%-a kívánja tanulmányait folytatni szakirányú továbbképzésben, a végzés óta állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban vagy az oktatásban. A volt oktatóikkal a kapcsolattartás kevéssé, viszont a volt évfolyamtársakkal igen jellemző. Az öregdiák szervezet még kiépülőben, így azzal a kapcsolattartás nem jellemző. A 40 válaszadó az egyetemen megszerzett tudását jónak, hasznosnak ítélte meg (3,6). Az intézményünk elméleti ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését viszont közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó munkát végzett (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, probléma megoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben viszont közepes (3,3) színvonalú munkát végzett. Szintén jónak értékelték a tanárok felkészültségét, az oktatás színvonalát (4,2). A tanult ismeretek alkalmazhatóságát jónak (3,5) minősítették. Az intézmény kevés segítséget nyújtott a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Végzett hallgatóink igen fontosnak tartják a számítógépes ismereteket (4,4) a Kar viszont közepesre értékelt ezen ismeretek átadásában (3,1). Fontos a szervezőkészség (4,3), intézményünknek van még teendője (3,3) ezek készségek fejlesztése terén. Fontos a precíz munkavégzés (4,7), ezen készségek fejlesztése is még kívánni valót hagy maga

38

után (3,6). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen készségek fejlesztésében is van még Karunknak tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek is fontosak (4,4), ami szintén fejlesztendő (3,4). A vállakozószellem kialakítása szintén hiányosnak mondható (3). Felhasználók Munkaerőpiaci megkeresésünkre 29, többségében mezőgazdasági vállalkozás válaszolt. A cégek 72%a diplomás munkaerőt informális úton, személyes ismeretség alapján keresi. Az alkalmazás során a felékészültség és a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak. A kiválasztás során mérvadó a személyes benyomás (4,5), a szakmai gyakorlat (3,9). A diploma érdemjegye kevéssé számít (2,9), annál inkább a diplomát adó intézmény presztizse (3,5). A munkaadók rendkívül fontosnak ítélik meg a szakmai elméleti alapokat (4,4), az átadásával viszont kevésbé elégedettek (3,3). A gyakorlati jártasságot is elengedhetetlennek tartják (4,3), az átadásával viszont nem mondhatók elégedettnek (2,9). Fontos a szervezőkészség (4,5), s jónak ítélik a hallgatók felkészültségét (3,7). Kiemelten fontos az önálló munkavégzés (4,7), a munkaadók ebbéli elégedettsége a pályakezdőkkel szemben jó (3,5). A csapatmunkához, kapcsolatteremtéshez szükséges készségek megítélése ezzel megegyezik. Karunk szerepét a régióban a munkaadók meghatározónak tartják (3.9), hasonlóan a munkaerő szakmai továbbképzésében (3,7), a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában (3,8). Karunk folyamatos párbeszédet folytat a térség intézményeivel, vállalataival (3,9). A továbbképzés iránti igény a posztgraduális képzésben, belső szervezeti tréningben nyilvánul meg. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? A kapott válaszokat, tapasztalatokat, véleményeket felhasználva a szak fejlesztésére kerülnek kiértékelésre.

39