Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar PÁLYÁZAT

Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

PÁLYÁZAT a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni beosztásának ellátására

dr. habil Komlósi István egyetemi docens

Debrecen 2012

Tartalomjegyzék

Dékáni pályázat

3. o.

Szakmai önéletrajz

16. o.

Közlemények és hivatkozások listája

44. o.

Nyilatkozat

65. o.

Mellékletek:

66. o.

Diploma másolat Állami nyelvvizsga bizonyítvány másolata Tudományos fokozatot bizonyító okirat másolata Habilitációs oklevél másolata Díjak, kitüntetések másolata

2

DÉKÁNI PÁLYÁZAT A leendő dékán tevékenységét az egyetemi szabályzatok mellett a Felsőoktatási Törvény, az Intézményfejlesztési Terv, az akkreditációs jelentések és a költségvetés keretei határozzák meg. Ebben az ötszögben bontakozhat ki az egyéni, közösségi kreativitás. 1980-ban kezdtem tanulmányaimat a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, az akkori egy szakon, az agrármérnök képzésben végeztem. Mondhatnánk, hogy azóta ismerem a Kart. Jeles diplomával, az akkor végzettekhez hasonlóan, több állás közül válogathattam. A hajdúböszörményi Bocskai Termelőszövetkezetben helyezkedtem el gyakornokként, majd állattenyésztői szakirányú végzettségemnél fogva tenyésztésvezetőként dolgoztam. Az Állattenyésztéstani Tanszékre Dr. Veress László tanszékvezető hívott, akinek személye alapvetően meghatározta kutatói pályámat. Az ő biztatására pályáztam meg egy egyéves ausztrál ösztöndíjat. A University of New-South Wales és a University of New England intézményekben folytatott posztgraduális tanulmányaim, kvantitatív genetika, biometria, tenyészértékbecslés tárgyakban, valamint Dr. John W. James és Dr. Brian Kinghorn professzorok személye és szemlélete alapvetően meghatározza kutatói pályámat. A célkitűzés, végrehajtás, ellenőrzés, újratervezés egysége nemcsak a kutatási tevékenységemet, hanem személyes életvitelemet is jellemzi. PhD fokozattal záró kutatásaimat a University of Wales,

Bangor

intézményben

végeztem.

A

Debreceni

Egyetem

Mezőgazdaság-,

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (a korábbi Mezőgazdaságtudományi Karon)

a

tudományos

segédmunkatársi

beosztástól

docensi

beosztásig

jutottam.

Közreműködésemmel sikeresen akkreditáltuk az Állattenyésztő mérnöki BSc és MSc szakokat, valamint az angol nyelvű Állattenyésztő mérnöki MSc szakot, mely szakoknak szakfelelőse vagyok. 2008-tól a Kar oktatási dékánhelyettese, 2011-től az Állattenyésztési Tanszék vezetője vagyok.

HUMÁNERŐFORRÁS UTÁNPÓTLÁS, NEVELÉS Egy oktató-kutató intézményben olyan tudományos hátteret kell biztosítani, amelyben kinevelődhetnek és nevelhetnek az iskolateremtő professzorok. Ennek természetesen alapvető feltétele a kutatói-oktatói kvalitás. Egy intézménynek először meg kell találnia azokat a személyeket, akikből ilyen személyiségek válhatnak, majd pedig részben itthoni, 3

részben külföldi tudományos műhelyekben továbbképeztetni őket. Nagy jelentőséget tulajdonítok a saját utánpótlás nevelésnek, kiemelt szerepet szánva a külföldi továbbképzésére. Fontos a tehetséges hallgatók felismerése, kiválasztása, menedzselése, ösztöndíj-lehetőségekhez

juttatása.

Elvárásként

is

megfogalmazható

a

külföldi

kapcsolatépítés, tapasztalatszerzés. Az a hallgató, aki Erasmus képzés keretében a BSc vagy MSc tanulmányai alatt nem töltött el egy fél évet külföldön, nem biztos, hogy majdan az elvárásainknak megfelelő oktató-kutatóként számíthatunk rá. A PhD tanulmányok alatt ez kiemelt elvárás is lehet. Nagyobb figyelmet kívánok szentelni a Tormay Béla és a Kerpely Kálmán Szakkollégiumaink hallgatóinak, ezek a testületek a jövő vezetőinek „keltetői”. A munkastílus, gondolkodás 18-24 éves korban alakul ki, ez egy leendő kolléga életéből nem maradhat ki. Azokba az intézményekbe kell küldenünk a hallgatóinkat, amely intézményünk stratégiai partnerei. A jelenlegi partneri kapcsolatok új tartalommal való megtöltése intézményi érdek. Ez nemcsak hosszútávú építkezést jelent, hanem, mint azt a párhuzamos akkreditációs jelentés is megállapította, az oktatói állomány korösszetétele kedvezőtlen (országosan is), a fiatalok publikációs (IF) teljesítménye nem kielégítő. Ez veszélyezteti az előterjesztési lehetőségeket, a doktori iskolák létét, a Kar későbbi akkreditálhatóságát. A tehetséges fiatal kollégákat meg kell tartani. A 2011. október 15-i létszám szerint a teljes és részmunkaidős oktatói, kutatói létszám 93, amiből 44 egyetemi docens és egyetemi tanár, 49 pedig az alacsonyabb beosztásban dolgozó; 27 fő 55 év fölötti, 25 fő 40 és 55 év közötti, 41 fő 40 év alatti. Ennek a 41 kollégának az életpályájáért, továbbképzéséért is felelősek vagyunk, ebben a korosztályban a saját helykeresésből fakadóan a legnagyobb a fluktuáció. Az intézmény promóciós tervének ki kell terjednie a megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező kollégák habilitációra, akadémiai doktori cím pályázására történő kijelölésére is. Az alkotói szabadság intézményének lehetőségével kevéssé élnek a kollégák.

A KAR GAZDASÁGI HELYZETE, FENNTARTHATÓSÁGA A felsőoktatási törvényből következő változások már 2012-ben is éreztetik hatásukat, de még inkább a 2013. költségvetési évtől kezdődően. Ezek konkrét mibenléte, így például az, hogy mit is fog jelenteni a bázisfinanszírozás, a pályázat írása közben még nem ismertek. Ez természetesen beszűkíti annak lehetőségét, hogy konkrét és átfogó cselekvési tervet vázoljon fel a jelen dékáni pályázat. 4

Előrevetítve azonban megemlíteném, hogy növelnünk kell a költségtérítéses hallgatói létszámot (nappali, levelező graduális, posztgraduális és felnőttképzésben). Növelnünk kell a kutatásból származó bevételeket, ugyanakkor csökkenteni, mérsékelni a Kar fenntartási költségeit. A kiadásainkat, költségeinket anélkül kell csökkentenünk, hogy a bevételt megtermelő oktatói, kutatói létszámot csökkentenénk. A képzési szerkezet változása, teljesítmény elmaradás oktatói, kutatói állományváltozást is magával von. Intézményünk legnagyobb értéke a magát folyamatosan továbbképző, ismereteit eredményesen átadó, az intézmény bevételét növelő oktató, kutató. A Kar fenntartási, üzemeltetési tevékenységében tervezem a „Zöld Kar - Zöld Campus” elvének következetes megvalósítását, ami az alternatív energiaforrások felhasználásában, a takarékos energia- és vízgazdálkodásban nyilvánul meg. A fenntartható környezet elvét a hallgatók könnyebben megvalósítják végzés után, ha már eleve ilyen környezetben tanultak. Ezen terv kidolgozásában a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet és a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék oktatóira és a szakok hallgatóira számítok.

OKTATÁS A sokszínű képzés a Kar eddigi hallgatói létszámfenntartásának záloga, tekintettel a sokszínű, multifunkcionális mezőgazdaságra. Ez a fenntarthatóság feltétele is, az evolúció is ezt bizonyítja. Az oktatásból származó bevétele a Karnak a „biztos” árbevétel. Biztosabb mint a

kutatásból

származó

bevétele.

Az

oktatásnak,

oktatási

fegyelemnek,

oktatói

továbbképzésnek, az oktatói munka értékelésének, megbecsülésének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ebben folyamatos továbbképzéseket, óralátogatásokat, elismeréseket tervezek. Ismereteink szerint a Kormány több nagyösszegű oktatási minőségfejlesztési pályázatot kíván meghirdetni, amit ki kell használnunk. A pályázatírási know-how nem minden területe van jelen a Karon, ennek teljes kiépítésére törekszem, melynek részleteit a kutatás fejezetében fejtem ki. Az alapképzésre (BSc) felvehető nappali, állami finanszírozású létszámot a Fenntartó 115-ben maximálta. Ez a létszám a Kar 1980-as években beiskolázott létszáma. Előző években 210 és 230 között változott az állami finanszírozott alapképzési létszám. Igaz, hogy a Felsőoktatási Törvény a támogatást „csak” 30%-ban teszi függővé a hallgatói létszámtól, s jelenleg nem 5

tudható, hogy ez nominálisan mennyit jelent, de ettől függetlenül kijelenthető, hogy a költségtérítéses hallgatók létszámát szükséges növelnünk. Olyan képzést kell nyújtanunk, hogy a korábbinál magasabb szinten megállapított költségtérítést többen vállalják, mert a Karon olyan képzést kapnak, mely ezt a befektetést megéri. Ezért tartom fontosnak az oktatói minőség, az oktatás minőségének fejlesztését. A mezőgazdaság helyzete átmenetileg változó, de hosszútávon az előrejelzések alapján javuló. Ettől függetlenül, a hallgatóink többsége városi, mezőgazdasághoz nem kapcsolódó környezetből érkezik. Számukra olyan képzést kell nyújtanunk, mellyel nemcsak a szűken vett mezőgazdaság területén tudnak elhelyezkedni. Úgy vélem, hogy a mezőgazdaság egy jó oktatási környezet arra, hogy a folyamatosan változó, többtényezős erőforrásokat gazdaságosan működtessük. Ez apropót, kísérleti terepet jelenthet olyan készségek megszerzésére, amit a végzett hallgató a gazdasági élet bármelyik területére konvertálhat. Mindezt ikonikusan meg kell fogalmaznunk és kommunikálnunk. Az akkreditációs jelentésben „Felmerült a mezőgazdasági gépkezelői képzés és jogosítvány megszerzésének bevezetése, agrárképzésekbe illesztése”, mellyel azonosulni tudok. Jelenleg nyolc alapképzési szakunk mindegyikének fenntartása, figyelembe véve az állami keretszámot, az eddigi beiskolázott létszámokat, nem feltétlenül indokolt. Újabb szak indítása nem tűnik indokoltnak, viszont a folyamatos, tartalmi megújítás, amit a Fenntartó meg is határoz, szükségszerű. A 7. féléves gyakorlatszervezési rendszert a Mag Praktikum Nonprofit Kft. segítségével jó megoldásnak tartom. A vezetők, alkalmazottak folyamatosan fejlesztik szolgáltatásukat, nyitottak az új megoldásokra. Jelenleg a Kar 8 felsőfokú szakképzésnek gazdája. A felsőfokú szakképzés törvény szerint ebben az évben alakul át egy akkreditáció folyamatában felsőoktatási szakképzéssé, ami még inkább a felsőoktatási intézményekhez rendeli ezt a képzési szintet. Habár a jelenleg ismert tervezési fázisban nem minden szakunk jelenik meg az országos listán (pl. nem található meg a hulladékgazdálkodási technológus és a gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus szak). Törekednünk kell arra, hogy minden szakunk megkapja az akkreditációt, a jelenleg még alacsony beiskolázási létszámmal rendelkező energetikai mérnökasszisztens és növénytermesztő és növényvédelmi technológus szakjaink esetében is. A képzési szinten (az alapképzéshez képest) megállapított alacsonyabb tandíj több családnak lehet finanszírozható, 6

másrészt a képzés egy féléves összefüggő gyakorlata nagyobb elhelyezkedési garanciát jelenthet. Alapvető gond az, hogy a „gazdaságok vezetői…, mégsem tudnak mit kezdeni az alapszakon végzett hallgatókkal, nem tekintik őket a hagyományos értelemben vett mérnök szakembereknek”. Úgy vélem, nem is várható el, egyrészt életkor szempontjából sem, és a megszerzett tudás szempontjából sem. Az alapszak a gyakorlati készségek fejlesztését, a mesterképzés a rendszerszemléletű elméleti képzést, irányítási, vezetési készségek elsajátíttatását kell, hogy szem előtt tartsa. Fél évtized alatt sem forrt ki ennek a különválása, ami miatt olyan országokból való tapasztalatszerzést, tantervek tanulmányozását tartok indokoltnak, ahol ennek több évtizedes gyakorlata van, mint például Nagy-Britannia, Hollandia. „Igény jelentkezik olyan szakemberek képzésére, akik a terméklánc teljes vertikumát képesek tervezni, irányítani, gazdálkodni.” A kérdés az, hogy minderre a BSc elegendő-e? Véleményem szerint nem, a két szint, alap és mesterszak együttesen viszont igen. Ezt a gondolatot a képzés középpontjába kell helyeznünk. A mesterképzés 8 szakjának utánpótlása azokon a szakokon megoldottnak tűnik, ahol nagyszámú az alapképzésben végzők száma. A kis létszámú szakokon jelent ez gondot, s sajnos az agrármérnök szakon is. Ez utóbbi nem tűnik elég vonzónak a hallgatók számára. A szak tartalmi megújítása nem várathat magára. Ez kihatással van a PhD jelentkezésekre, az oktatói utánpótlásra is. Keresztféléves mesterszak indítás. A jó képességű hallgatóink decemberben végeznek, s hogy ne veszítsenek fél évet, keresztfélévben kívánják folytatni tanulmányaikat. Ennek korlátozásakor a Kormányzat nem volt tekintettel a 7 féléves szakokra. Kezdeményeztük a 35:65-ös arány megváltoztatását, amit megkaptunk, de ennek eltörlését tartjuk indokoltnak a 7 féléves képzésben. Az oktatási terhelés további növelésének elkerülése miatt tartjuk fenn a tavaszi/őszi félév rendszerét az I, II. félév rendszere helyett. Jelenleg 14 szakirányú továbbképzési szakja van a Karnak. A szakjaink többségére évek óta nem tudtunk beiskolázni. Míg 2006-ban még 113, 2010-ben már csak 43 hallgatónk volt a képzésben. Ennek oka lehet az, hogy a vállalati előmenetelben jelentősége háttérbe szorult, a vállalatok sem munkaidő kedvezménnyel, sem költségtérítési hozzájárulással nem támogatják, továbbá az oktatott anyag esetleg nem korszerű. Pedig ez az a képzési szint, 7

amiből új mesterszakok kinőhetnek. A jelenlegiek közül a halgazdálkodást látom olyan területnek, amelynek angol nyelvű indítása érdeklődésre tarthat számot. A kertészmérnöki szakirányú továbbképzés regisztráltatásával elkezdtük úgy átszervezni a képzést, hogy moduláris rendszerben felépítve, a modulok egyenkénti abszolválásával, majd ezek mindegyikének teljesítésével a képzésben megszerzi a hallgató a „szakmérnökit”. Ezen a szinten a korábbi ismeretek validációját, a kreditalapú tandíjat szükségesnek tartom bevezetni. A felnőttképzést kiemelten fontosnak tartom. Igaz, hogy a szakirányú továbbképzés ennek a része, és nem mondható sikeresnek a tevékenységünk, ezért az egyéves időtartam helyett rövidebb idejű továbbképzéseket tervezek. Ezt a Centrum Felnőttképzési Osztályával közösen kívánom megoldani, oktatóink mellett kiváló gyakorlati (pl. címzetes docensek), akár külföldi szakemberek meghívásával, a médiaeszközök alkalmazásával. Azonosítanunk kell azokat a területeket, ahol az ágazatban tudáshiány mutatkozik. Határon túli képzés A jelenlegi kormányzati elképzelés nem támogatja a székhelyen kívüli képzést, ami érinti a határon túli képzéseket. Ettől függetlenül ennek további fenntartását meg kell keresnünk, ebben az intézménynek, az egyetemnek szerepet kell vállalnia. Nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerzettek aránya A BSc képzésben levők 30%-a nem képes a középfokú nyelvvizsga követelményeit teljesíteni. Ez szakonként eltérő. A nagyobb felvételi pontszámú szakokra ez kevésbé érvényes

(élelmiszermérnöki,

környezetgazdálkodási

agrármérnök,

természetvédelmi

mérnök). Ismereteim szerint a Kormány pályázati formában ehhez segítséget kíván nyújtani. A Kar a több féléven keresztül tartó nyelvi képzést finanszírozni nem tudja, s a hallgatók motivációja is igen ingadozó. Az oktatásban tervezem holland példa alapján a kompetenciafejlődés nyomonkövetését, a hallgatói életpálya-követést. A régi csoportvezető tanári megbízás visszaállítását. Ez egyrészt elősegítheti azt, hogy középiskolai környezetből, lakókörnyezetből kikerülve a hallgató ne maradjon magára, csökkenjen a lemorzsolódások aránya, a tanulási problémák korai érzékelése, segítségnyújtás lehetősége megvalósuljon, másrészt megtanul a hallgató egy célkitűzés tervezést, megvalósítást, mely életvezetési segítség is egyben.

8

Oktatóink, s nem csak a fiatalok, egy részének nem volt alkalma gyakorlatban, vállalkozásban,

gazdálkodás

irányításában

is

kipróbálnia

képességeit.

Úgy

kell

gyakorlatigényes képzést folytatnunk, hogy a gyakorlati fogásokkal, egy-egy eljárás megvalósítási lehetőségével tisztában vagyunk. Ez nemcsak az oktatás hitelét erősíti a hallgatók felé, hanem a gyakorlat felé is. A korábbi KK-k leépülése, a szakképzési alap átstrukturálódása miatt a Kar elveszteni látszik azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a gyakorlathoz kötik. Ezt olyan megbízásokkal látom pótolni, ami a gyakorlat valós problémáira ad kutatáson keresztül hiteles megoldást. Ezt fel kell, vissza kell építenünk külső szakdolgozati, diplomadolgozati témákon, kutatási megbízásokon keresztül. De ehhez olyan kollégák kellenek, akik ismerik a gyakorlati problémákat, megfogalmazzák azokat, ha a termelő esetleg azt nem is tudja megfogalmazni. Ezekre épülhetnek már az akár hazai, akár uniós nagypályázatok. Az oktatók túlterheltek, állapítja meg az akkreditációs jelentés. Ez, jobban megvizsgálva a Kar oktatási feladatait, az oktatók 35%-ára igaz. A terhelés, óratartási szerepvállalás nem egyenletes. Ennek nyomon követése a tanszék- és intézetvezetők feladata, ha az intézetek között van nagyobb arányú eltérés, annak kiegyenlítése pedig a dékán feladata. Mindenkinek egyenlő részt kell vállalnia a Kar fenntartásából. Olyan teljesítménymérési rendszer kidolgozását tartom szükségesnek, ami ezt tükrözi. Ennek másik eleme az oktatási terhelésen, értékelésen kívül a kutatói szerepvállalás, a kutatásból származó bevételnövelés. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a felsőoktatás versenyszféra, így a dolgozókkal, oktatókkal, kutatókkal szemben a versenyszférában érvényes teljesítményértékelési követelményeket szükséges támasztanunk. A

készülő

intézményfejlesztési

tervben,

melytől

a

Kar

finanszírozása

függ,

teljesítménycélokat fogalmazunk meg, éves jelentési kötelezettséggel. Ahhoz, hogy ez teljesíthető legyen az egységvezetők bevonására, szoros együttműködésre, egyénekre lebontott éves teljesítménycélokra van szükségünk. Több célnak kell egyszerre megfelelni, több szinten kell oktatni: felsőfokú szakképzés, BSc képzés (ami gyakorlatias), MSc képzés és PhD (ami elméleti) képzésben, több szinten kell kutatni (gyakorlatigényű, alkalmazott és alapkutatás). Ezek mindegyikének megfelelni egyénileg talán nem is, hanem csak csoportban, munkamegosztásban, rotációban lehet,

9

mindenkinek biztosítva az akadémiai doktori címhez, egyetemi tanári beosztáshoz való jutás lehetőségét. Oktatóink többsége nem rendelkezik tanári képesítéssel. Ezért tervezem folyamatos, kötelező részvételű pedagógiai, oktatás módszertani képzések, továbbképzések megszervezését. A DPR rendszerében végzett hallgatóink, jelenlegi hallgatóink, a munkaadók értékelték a Kar teljesítményét. A válaszadók intézményünk ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, problémamegoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben közepes (3,3) színvonalú munkát végez. Véleményük szerint az intézmény kevés segítséget nyújt a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen a területen Karunknak van még tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek fejlesztendőek (3,4), a vállalkozói szellem kialakítása szintén hiányos (3). A fentiek felvázolják azokat a kompetencia területeket, aminek fejlesztésére az egyes szakoknak tervet kell készíteni, a tanterv tartalmi elemeit át kell dolgozni. A számonkérés tevődjön át az elméleti tudást számonkérő kollokviumról a gyakorlati ismeretet (ami magában foglalja az elméleti tudást is), a változó környezetben alkalmazott, azt számonkérő gyakorlati, alkalmazott tudásra. Ezen képességek előrevetítik az önfoglalkoztató munkavállaló képzését, ami garanciát is jelenthet a munkába álláshoz. Kevés hallgatónk él az Erasmus, Ceepus nyújtotta lehetőséggel. Ha él is, inkább a gyakorlatot választják. Ennek okait szükséges megvizsgálnunk. A külföldi diákoknak az angol nyelvű MSc képzéseinket ajánljuk, a korábbi egyéni oktatói preferenciát tükröző tantárgyak helyett. Az angol nyelvű MSc szakjaink beiskolázási lehetőségeit kevéssé használjuk ki, ezen javítani szükséges egy átgondolt, a nemzetközi piacon is figyelmet felkeltő stratégiával. Dékánhelyettesi időszakom alatt valósult meg egy ERASMUS MUNDUS szak (European Master in Sustainable Animal Nutrition and Feeding) akkreditálása. Ehhez több nemzetközi 10

képzés kapcsolódhat (EURAMA), de az Animal Science MSc szakunk is kiteljesedhet. A már akkreditált Agricultural Science MSc pályázati támogatásban vonzó lehet külföldi hallgatók számára, de amitől még sokat várok, az a MSc in Food Science szakunk. Az elkészült MSc in Agro-environmental management szakunk akkreditációs beadásra vár. Az angol nyelvű képzéseinkben az oktatók érdekeltségének a megteremtése az Egyetem többi karának mintájára még megvalósulásra vár.

BEISKOLÁZÁS Több csatornán szükséges megközelíteni a potenciális hallgatókat. A tanszéki honlapok aktualizálása nem várathat magára, angol nyelven sem. Több egyetemen (Pl. Szent István Egyetem, Corvinus Egyetem) ennek jó példáját tapasztaljuk. Jó példák a középiskolai versenyek, amit a FarmerExpo idejére szervezhetünk. Volt már ezirányú kezdeményezés. A Balásházy János Gyakorló Szakközépiskola és Gimnázium, Kollégium mind a mérnöktanár képzésben, mind a tehetséggondozásban, hallgatói életpálya modell megvalósításában ki nem használt lehetőségeket tartogat. A vonzáskörzetbe tartozó szakirányú középiskolai igazgatókkal szorosabb kapcsolattartásra törekszem. Tervezem meghívásukat a kari eseményekre. Kari hallgatói eseményeken egy-egy középiskolai osztály részvétele is felmerülhet. Ha lehet tanulói-hallgatói életpályáról beszélni, hangsúlyt kell fektetnünk azokra a középiskolákra, ahonnan diákjaink többsége érkezik, s rajtuk keresztül azokra az általános iskolákra, ahonnan ezen középiskolák diákjai érkeznek. A tehetséggondozást, mint arra példa is van, szükséges kiterjesztenünk a középiskolákra, a nevezett középiskolák pedig az általános iskolákra. Azokat az iskolákat hírlevélben tájékoztatjuk, ahonnan nagyobb számban érkeznek hallgatók. A régiek megtartása, újak bevonása a célom.

11

A HALLGATÓK, HALLGATÓI KAPCSOLATTARTÁS A tanulni akaró, közösségi szabályokat betartó hallgatót mindig is partnernek tekintettem. Oktatási dékán-helyettesként a hallgatók képviselője voltam. Ha problémájukkal kerestek, mindig

megoldással

távoztak.

Az

oktatás-

és

kutatásfejlesztési

elképzeléseim

megvalósulásának közvetlen és közvetett nyertesei a hallgatók, akik azért választják intézményünket, mert az itt tanultak képességeiket olyan mértékben és irányban fejlesztik, hogy családjuknak és nekik megéri az idő és pénz befektetést. Az intézmény lehetőséget teremt, és jó lenne, ha ezzel mindenki élne is. A tartalmas, értelmiségi létre nevelő diákélet híve vagyok. A hallgatók körében nő a tanulási nehézséggel, lelki problémákkal küzdők, lemorzsolódók, passzív félévre menők (23%) aránya. Ezen, a már említett csoportvezetői tanári rendszer, kompetenciakövetés mellett a tanulás módszertani tárgy bevezetése segíthet. A jelentkezők kémiai, matematikai, biológiai ismeretei hiányosak. Felzárkóztató órák tartása, egyéni konzultációk tartása jó gyakorlat. A hallgatók lassú haladásának, lemorzsolódásának okai elemzésének nagyobb teret kell szentelnünk.

A KORÁBBAN VÉGZETTEK, ALUMNI, TÁJÉKOZTATÁS Az évfolyam találkozók mindig jó alkalmat biztosítottak arra, hogy a Kar tájékoztassa a végzetteket az eltelt időszak változásairól. A karrier beszámolókat meghallgatjuk ugyan, de arra nem épül szervezett információ gyűjtés, döntésekben (oktatási, kutatási, gazdasági) való felhasználás. Ennél jobb alkalmat nem is találhatnánk, amikor az információ helybe jön, miközben a DPR válaszadók aránya általában alacsony. Ennek szervezett adatgyűjtését, döntésekben való felhasználását tervezem. Az Agrár mindig büszke volt arra, ha két nemzedéket tudott nevelni, amikor az itt végzett ide küldi továbbtanulni gyermekét. 1970 óta végzetteknek már a harmadik nemzedéke várható. Hogy minket válasszanak, velük folyamatos kapcsolatban kell lennünk. Ezt az E-mailen havi rendszerességgel kiküldött legfeljebb 2 oldalas színes pdf-es hírösszefoglaló segítheti.

12

A médiajelenlétet nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez nemcsak a megyei, hanem a helyi sajtót is jelenti. A helyi sajtóban állandóan jelen lenni, nemcsak beiskolázás alkalmával, a Kar kiemelt célja.

KUTATÁS „Non Food – Food – Functional Food” Karunk

kutatási

területe

korábban

az

élelmiszertermelésre,

annak

körülményeire

korlátozódott, majd kiterjedt azon belül a funkcionális élelmiszerre. Kevéssé foglalkozunk a mezőgazdasági termékek nem élelmiszercélú (non-food) kutatásával. A funkcionális élelmiszer előállításának, annak hatásán is túllép a Világ a molekuláris táplálkozás irányába. A kari kutatás irányát részben meghatározza az Ernyőprogram, részben az EU és hazai pályázati témakiírások, regionális fejlesztési célok, de nem hagyható figyelmen kívül, sőt, mint említettem, a jelenleginél nagyobb jelentőséget tulajdonítok a gyakorlatigényes kutatásoknak. A források elnyeréséhez az Egyetem brüsszeli képviseletének támogatása, lehetőségeinek kihasználása érdekünk. Pályázati, Innovációs és Technológia-transzfer Csoport létrehozása A csoport (iroda) feladata kettős, egyrészt a meglévő kapacitások (humán erőforrás és eszközrendszer) hasznosításának támogatása, másrészt a gyakorlat (vállalkozói szféra) kutatás-fejlesztési (esetleg oktatási?) igényének kielégítése elsősorban az élelmiszergazdaság teljes vertikuma és a mezőgazdasági eredetű megújuló energiák területén. Mindkét feladathoz forrásfeltárás és -szerzés is feladata, melyek között a hazai és nemzetközi K+F+I pályázatok, valamint piaci alapú tőkebevonás (pl. kockázati tőke – Jeremie alapok, magánbefektetők, stb.) kiemelt jelentőségűek. Működésének alapfeltétele az intézmény oktatói-kutatói humán erőforrásának, az itt folyó kutatómunka jellegének, irányainak és eredményeinek naprakész ismerete. Ugyancsak lényeges a hazai és nemzetközi forrásszerző tevékenység keretében végzett lobbi tevékenység is, mely során élő, hatékony kapcsolatokat épít ki és tart fenn a hazai és nemzetközi támogatáskezelő és befektetési szervezetekkel. A tevékenységét eredményorientáltan végzi, munkájának indikátorai: az elnyert pályázatok, létrejött kutatási szerződések, közvetített/hasznosított szellemi termékek (know-how-k) stb., valamint az ezek által realizált bevételek, teremtett munkahelyek stb. 13

A nagypályázatok nagy, területenként specializált, ugyanakkor összeállításában, témájában egységes kutatói csoportokat feltételeznek. Ehhez erősítenünk szükséges a kari belső kommunikációt, tudjunk egymás kutatási

tevékenységéről,

akár

kutatási

fórumok

rendezésével, de a megjelenő közlemények, külföldi tartózkodások, konferencia részvételek honlapon való megjelentetésével is. Az Élettudományi Épületben lévő egységeinknek a TTKval és az OEC karaival szorosabb együttműködését látom szükségesnek. Részben azért, mert a legtöbb nagypályázatban az alapkutatás nagyobb mértékben finanszírozott, részben az impakt faktoros lapokban való megjelenés miatt. A kutatói továbbképzés hazai, külföldi tudományos műhelyekben elengedhetetlen. Ez részben előfeltétele is az EU pályázatoknak. Ne csak közlemények, egy-egy konferencia előadás alapján szerezzenek kollégáink ismeretséget, hanem elsősorban külföldi kutatói ösztöndíjakon keresztül. Ezt már a PhD képzésben el kell kezdenünk. A külföldi kapcsolatok tartalommal való megtöltését fontosnak tartom, melyre aztán az EU finanszírozású pályázatokat is lehetne építeni. Kevésnek tartom a külföldi vendégprofesszorok létszámát a Karon. Az Erasmus, Ceepus nyújtotta lehetőségeket jobban ki kell használnunk. A kutatás keretei a tanszékek, intézetek, de még inkább a doktori iskolák. A törzstagi utánpótlást, a törzstagi megfelelés szempontjait mindegyik iskolának szükséges szem előtt tartania. A kutatási lehetőségeinket a Centrumhoz tartozó KIT Kutatóintézetek jól kiegészítik, a Karcagi Kutatóintézet jelentős szerepet vállal a környezetgazdálkodási képzésünkben. Az alap és alapozó tanszékek utánpótlásának biztosítására a TTK-n, vagy OEC-en végzett mesterszakos hallgatók folytatnák doktori tanulmányaikat agráros doktori iskolákban, vagy a saját intézményünk doktori iskoláiban agráros társ-témavezetéssel. A gyakorlati kapcsolattartást segítheti a külföldi sajtófigyelés, irodalmi összefoglalók megküldése az arra igényt tartó vállalkozások számára, ami az MSc és PhD hallgatók feladata lehet.

14

INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉS A gyakorlati képzésbe a kísérleti telepeket nagyobb mértékben tartom bevonandónak. A kertészet, növénytermesztés, állattenyésztés mellett több, alapozó diszciplína (pl. növénytan, talajtan, géptan) és alkalmazott diszciplína (pl. vállalatgazdaságtan, munkaszervezés) oktatásának is helye lehet. A laborfejlesztés elsősorban a kísérleti telepi-üzemi laborok fejlesztését jelenti számomra, hogy helyben el lehessen alapvető vizsgálatokat végezni. Pl. növényi, takarmány beltartalmi, betegség vizsgálatokat (mikroszkópok, NIR eszközök, stb). Ezek a továbbképzéseket is szolgálhatják. Az oktatótermek technikai fejlesztésére pályázati forrásokat szükséges bevonnunk.

VEZETŐI STÍLUS, A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE Vezetői magatartásomra az érdekegyeztetés, a közösségi döntéseken alapuló, az intézmény érdekét szolgáló cselekvés volt a jellemző. A dékáni pályázat elnyerése esetén sem lesz ez másképp. Vezetői krédóm, hogy a felmerült problémát minél több hiteles információ birtokában, több szempont mérlegelésével a lehető leghamarabb meg kell oldani. Hiszek a személyes kapcsolattartásban, az egyéni beszélgetésekben, a csapatmunkában. A gazdasági, stratégiai döntések nem születhetnek intézetvezetők bevonása nélkül, mert emberi egzisztenciákról van szó. Az élet minden területén, munkahelyen is konfliktusok fordulhatnak elő. A konfliktusok kezelésére azonban különböző technikák ismertek, s ennek intelligens kezelése a munkahelyi légkört

javítja.

Ezért

a

DE

Mentálhigiénes

Központ

segítségével

tervezem

a

konfliktusforrások felmérését, azok megszüntetését, tréningek tartását. A konfliktusok, feszültségek egy része információhiányból, érdekellentétből fakad. Belső információáramláshoz tartoznak a vezetői, testületi döntésekről (pl. kari tanácsi határozatok, intézkedési tervek stb.) szóló tájékoztatók. Legyünk tájékozottak egymás munkájáról, amit az internetes hírkosár lehetővé tesz. 15

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

SZEMÉLYI ADATOK: Név:

Dr. Komlósi István

Születési idő:

1960. május 12.

Születési hely:

Gyula

Munkahely:

Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Tel: (52)-508-466, Fax: (52)-413-385 E-mail: [email protected]

Állandó lakcím:

4225 Debrecen Homokhát u. 46.

SZAKMAI KÉPZETTSÉG:

1991-1994

PhD tanulmányok a University of Wales, Bangor (Egyesült Királyság) egyetemen

1989-1990

Posztgraduális tanulmányok Biometria és Kvantitatív genetika tárgyakban a University of NSW, Kensington és a University of New England, Armidale, NSW (Ausztrália) egyetemeken

1980-1985

egyetemi tanulmányok a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) Mezőgazdaságtudományi Karán, állattenyésztési szakirányon (okleveles agrármérnök, 5/1985, minősítés: jeles)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT, CÍM:

2000

habilitált doktor cím, Debreceni Egyetem

1994

PhD fokozat, University of Wales, Bangor A PhD értekezés címe: The application of computer image analysis to predict conformation in sheep 16

1990

egyetemi doktor (DATE, D-634/404/1988) A doktori értekezés címe: eredményeinek értékelése

Juhok

hízékonysági

teljesítményvizsgálati

FOGLALKOZÁS, BEOSZTÁS:

2011-

tanszékvezető, DE-AGTC MÉK Állattenyésztéstani Tanszék

2008-

oktatási dékánhelyettes, DE-AGTC, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

1997-

egyetemi docens, DATE

1992-1997

egyetemi adjunktus, DATE

1988-1992

egyetemi tanársegéd, DATE

1987-1988

tudományos segédmunkatárs, DATE

1986-1987

tenyésztésvezető, Hajdúböszörményi Bocskai MGTSZ

1985-1986

gyakornok, Hajdúböszörményi Bocskai MGTSZ

1978-1979

körzeti felügyelő, Békés megyei Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség

NYELVTUDÁS: angol felsőfokú nyelvvizsga (11/1990. (X.4.) MKM rendelet) angol állami középfokú C típusú nyelvvizsga (Á-085950/1987) orosz lektorátusi nyelvvizsga (1996)

TUDOMÁNYOS EREDMÉNY Számítógépes képelemzés felhasználási lehetőségeinek feltárása a juh vágás utáni paramétereinek becslésében. Szimulációs modellek létrehozása és alkalmazása az állattenyésztésben. A hazai juhfajták szelekciós indexének szerkesztése. A hazai sertésfajták szelekciós indexének szerkesztése. Az enzimaktivitásban mutatkozó variabilitás struktúrája természetes D. Melanogaster populációkban. Statisztikai modellek kialakítása és bevezetése a sertés tenyészértékbecslésbe a magyarországi sertéspopulációk központi ivadék-, üzemi sajátés szaporasági teljesítményvizsgálati adatainak BLUP-módszerrel történő együttes 17

kiértékelése alapján. Állatnemesítési programok hatékonyságának fejlesztése juh, sertés, szarvasmarha és ló fajtákban, tekintettel az értékmérők gazdasági értékére, genetikai paraméterekre, tenyészértékbecslésre, a párosításra és a szelekciós előrehaladásra. Párosítási programok készítése. Génhatások becslése.

SZAKPUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, TUDOMÁNYMETRIAI ADATOK

Összes tudományos közlemény:

206

Független idézetek száma:

193

Összes idézetek száma:

209

Összegzett impakt faktor:

26,732

Hirsch-index:

6/6

Megnevezés Könyv szerzőként Könyvrész Folyóiratcikk Konferenciacikk min. 4 oldal Absztrakt További tudományos közlemény

közlemény (független/össze s idézet) 3 (2/2) 8 (1/1) 81 (152/158) 31 (14/16)

magyar nyelvű

egyetlen szerzőként

3 6 45 14

0 3 4 2

első/utolsó vagy levelező szerző 3 6 46 12

39 (12/16) 44 (17/19)

13 34

2 8

23 15

SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

Az EUROP rendszerű vágójuh minősítés hazai bevezetését előkészítő munkabizottságban kifejtett szakértői tevékenység. A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési programjának, tenyészértékbecslésének fejlesztése. Az MGSZH Juh és Kecske Teljesítményvizsgálati Kódexének bizottságbeli folyamatos fejlesztése. A hazai sertésfajták szelekciós indexének kialakítása. A Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesülete és a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete BREEDPLAN tenyészértékbecslési rendszeréhez való kapcsolódás elősegítése, szaktanácsadás. A Magyartarka Tenyésztők 18

Egyesülete, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete tenyésztési programjának fejlesztése, fitnesz tulajdonságok tenyészértékbecslése. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács részére a mérőműszerek vágósertés színhústartalmát becslő egyenletek kidolgozása. A NEKIFUT Élő természettudományi bizottságában, az EU FP5 keretprogram bíráló bizottságában kifejtett szakértői tevékenység.

SZAKMASPECIFIKUS ALKOTÁS

MAxInSel párosítást támogató program (Harsányi B., Komlósi, I, 2007) Daisy-3D küllemi korrektív párosítást támogató program (Komlósi, I., Harsányi, B., Svantner, D., 2007) Szelekciós index a hazai sertésfajták tenyészértékének becslésére (1999) Tehenészeti telepek párosítást segítő programja (File, S., Komlósi, I., Béri, B., COOP-NORIN Kft., 1999) MULSIM szimulációs program (Kovács, Z., Komlósi, I., 1998) Szelekciós index a hazai juhfajták tenyészértékének becslésére (1998) Hústermelést szimuláló oktatóprogram (1995)

KUTATÁSI PÁLYÁZATOK, KUTATÁSSZERVEZÉSI TAPASZTALAT

Téma:

A hazai sertés vágott test minősítési egyenleteinek kidolgozása különböző mérőműszerekre (2010)

Támogató:

Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Eredmény:

A Fat-o-Meat’er (FOM S-70, S-71), UltraFom 200, UltraFom 300, IM-03 OptiGrade-MCP, OptiScan-TP mérőműszerekre a legkisebb hibaszázalék alapján kidolgozott becslő egyenletek a színhús % becslésére a haza vágósertés populációra.

Részvétel:

témavezető

19

Téma:

A magyartarka fitnesz tulajdonságainak tenyészértékbecslése (2008-2011)

Támogató:

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Eredmény:

A fajta termékenyülőképességének, holtellésének, ellés perzisztenciájának paraméterbecslése és tenyészértékbecslése.

Részvétel:

témavezető

Téma:

A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége (2008-2010)

Támogató:

NKTH (OM-00060/2008)

Eredmény:

A hazai viszonyok között adott tejtermelői és feldolgozói igényeknek leginkább megfelelő tejhasznú szarvasmarha genotípus megtalálása. A különböző genotípusok termelési potenciáljának kibontakozását maximalizáló takarmányozási receptúrák kidolgozása. A tenyészállat felnevelés és tejtermelés költségeinek csökkentése. Funkcionális élelmiszerek gyártása.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

Az információtechnológia hatékony felhasználása állatnemesítési célok kialakításáért (2007-2008)

Támogató:

Magyar-Cseh Kormányközi Együttműködés (TÉT, OMFB-00490/2007)

Eredmény:

A tejelő szarvasmarha laktációs tejtermelését leíró függvények illesztése. A holstein-fríz szarvasmarhafajta értékmérő tulajdonságainak gazdasági értékszámítása. Sertés fajták értékmérő tulajdonságainak gazdasági értékszámítása. Kutatási jelentés, közlemény.

Részvétel:

témavezető

Téma:

Állatnemesítési programok hatékonyságának fejlesztése (2004-2007)

Támogató:

4/0572004/NKTH

Eredmény:

Tenyészcélok és szelekciós kritériumok meghatározása, tenyészcélt támogató szelekciós rendszerek kidolgozása. Értékmérők közötti összefüggésvizsgálat. Értékmérők gazdasági értékének meghatározása. Fajtánkénti tenyészértéket meghatározó fix és random hatások vizsgálata. Genetikai markerek tesztvizsgálata. Tenyészértékbecslési modellek összehasonlítása. Genetikai markerek használata és tulajdonságok összefüggésvizsgálata. Állományok közötti genetikai kapcsolat megállapítása. Párosítási tervek készítése a 20

a

lefolyásának,

fenntartható

szelekciós előrehaladás maximalizálására és a beltenyésztés csökkentésére. Korrektív küllemi párosító program készítése. Részvétel:

koordinátor, titkár

Téma:

Hagyományos háziállatfajták genetikai tudományos feltárása (2002-2005)

Támogató:

OM 4/0021/2002

Eredmény:

A genetikai variancia kutatása során került sor a magyar szürke, a mezőhegyesi hagyományos lófajták, a régi lúd- és tyúkfajták összehasonlítására.

és

gazdasági

értékének

A molekuláris genetikában (mikroszatellit) elért eredményeinket alkalmazni lehet a baromfi és szarvasmarha állományok fenntartásának területén. A magyar szürke fajtában feltárt ritka allélek alapján a hordozó egyedek tenyésztésben tartását már figyelemmel lehet kísérni. Sikerült tisztázni a három mangalica színváltozat egymástól lényegesen különböző jellegét. A kidolgozott videó programmal több száz magyar szürke tehén méretének felvétele történt meg és sikerült az olasz maremann fajtával összehasonlítást végezni. Részvétel:

közreműködő

Téma:

Integrált agrárgazdasági modellek a XXI. század mezőgazdaságában (2001-2003)

Támogató:

NKTH 4/031/2001

Eredmény:

A bronzpulyka tesztállomány fenntartása. A Magyar Juhtenyésztők Szövetsége informatikai rendszerének fejlesztése. A magyar merinó tenyésztési szerkezetének értékelése. A nemzetközi teljesítményvizsgálati kódex, EU ICAR szabványok összevetése a magyar teljesítményvizsgálati kódexszel a tenyésztett fajták viszonylatában. A hazai fajták tenyésztési programjának megfeleltetése a kódexszel. A húsjuh fajták ÜSTV eredményeinek, a kosok bírálati adatainak leválogatása, alapstatisztikai értékelése. Súlygyarapodásra teljesítményvizsgált kosok ivadékainak molekuláris genetikai értékelése. A magyar merinó súlygyarapodást befolyásoló génjeinek azonosítása apai féltestvércsoportok alapján. Az egyedmodell kialakítása, fajtatenyészérték számítása, párosítási terv készítése.

Részvétel:

témakoordinátor

21

Téma:

Az enzimaktivitásban mutatkozó variabilitás struktúrájának elemzése természetes D. Melanogaster populációkban (1999-2002)

Támogató:

OTKA T-30528

Eredmény:

A genetikai és fenotípusos variabilitás (varianciakomponensek) meghatározása egyedi állatmodell segítségével. Az egyedek eltérő földrajzi helyről, s azon belül is eltérő környezetből származtak, ezt követően vonal és családtenyésztésben folyt a párosítás. Közös közlemények.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

A hazai sertésfajták tenyészértékbecslése (1998-)

Támogató:

OMMI/MGSZH

Eredmény:

A hazai sertésfajták indexének kidolgozása, a hízlalási napok száma, értékes húsarány, életnap, színhús % tulajdonságokra.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

Statisztikai modellek kialakítása és bevezetése a sertés tenyészértékbecslésbe a magyarországi sertéspopulációk központi ivadék-, üzemi saját- és szaporasági teljesítményvizsgálati adatainak BLUPmódszerrel történő együttes kiértékelése alapján (1997-1998)

Támogató:

Magyar-Német Kormányközi Együttműködés (TÉT)

Eredmény:

A tulajdonságok variancia-kovariancia komponenseinek becslése, indexek kidolgozása.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

A hazai juhfajták szelekciós indexének szerkesztése (1997-)

Támogató:

MJSZ, MJKSZ

Eredmény:

A hazai juhfajták indexének kidolgozása, paraméterbecslése, tenyészértékbecslése.

Részvétel:

témavezető

22

értékmérő

tulajdonságok

Téma:

Trait gene mapping in a cross between two divergent pig breeds Duroc and Mangalica pigs (1997-2000)

Támogató:

INCO-COPERNICUS IC15-CT96-0915

Eredmény:

A fajtatiszta és F2 populációk termelési és vágási adatainak értékelése, a felvételezett tulajdonságok lókuszainak mikroszatellitekkel való térképezése. Kutatási jelentés.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

Szimulációs modellek létrehozása és alkalmazása az állattenyésztésben (1993-1995)

Támogató:

OTKA F-006125

Eredmény:

A kifejlesztett MULSIM szimulációs szoftver alkalmas tenyészértékbecslés és genetikai paraméterbecslés módszereinek vizsgálatához. Hústermelést szimuláló oktatóprogramok írása. A programok a növekedés és a testösszetétel változásának főbb törvényszerűségeit mutatják be juh, sertés és szarvasmarha fajokban.

Részvétel:

témavezető

Téma:

The Application of Video Image Analysis to Predict Conformation in Sheep (1991-1994)

Támogató:

TEMPUS; British Meat and Livestock Commission (MLC)

Eredmény:

A University of Wales intézményben elnyert PhD fokozat. A testalakulás becslésében a képfelvételt befolyásoló tényezők azonosítása, az állattól függő tényezők értékelése.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

Tejirányú keresztezések összehasonlító vizsgálata a juhtenyésztésben (1990-1994)

Támogató:

OMFB 5.2, 5.3

Eredmény:

A keresztezésben résztvevő fajták teljesítményeinek értékelése

Részvétel:

közreműködő

23

Téma:

A szapora merinó kialakítása (1989-1994)

Támogató:

AP-3

Eredmény:

A szapora merinó fajta ideiglenes elismerése

Részvétel:

közreműködő

JELENTŐSEBB NEMZETKÖZI KONFERENCIÁN VALÓ RÉSZVÉTEL

2008

XXXV World Charolais Congress, Budapest

2008

European University Association. Autumn Conference. Rotterdam

2007

58th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Dublin

2006

7th World Merino Conference. Perth. Australia

2003

54th. Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Rome

2002

6th World Merino Conference. Budapest

2002

7th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Montpellier

1997

48th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Vienna

1994

5th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Guelph. Canada

1992

43rd Annual Meeting of the European Association of Animal Production, Madrid

PHD

HALLGATÓK

TUDOMÁNYOS

KÉPZÉSÉNEK

IRÁNYÍTÁSA

TÉMAVEZETŐKÉNT

(T),

TÁRSTÉMAVEZETŐKÉNT (TT):

Mikóné Jónás Edit (2012): A holstein-fríz szarvasmarhák kondíciója és egyes értékmérő tulajdonságai közötti összefüggések (TT) PhD fokozat minősítése: cum laude Posta János (2008):

Tenyészértékbecslés a sportlótenyésztésben. (TT) PhD fokozat minősítése: summa cum laude

Nagy László (2006): A magyar racka juh termelési és küllemi paraméterei. (TT) PhD fokozat minősítése: summa cum laude Szőke Szilvia (2005): A variancia és a beltenyésztettség vizsgálata számítógépes szimulációkkal. (T) PhD fokozat minősítése: summa cum laude

24

Harcsa Attila (2004): Az ile de france, suffolk és bábolna tetra juhfajták teljesítményének elemzése. (TT) PhD fokozat minősítése: summa cum laude Nagy István (1999): Quantitative genetic studies on the Hungarian Merino sheep population. (T) PhD fokozat minősítése: summa cum laude

JELENLEGI PHD HALLGATÓK (TÁRS)TÉMAVEZETÉSE: Ryszard Gudaj (2009-): Study of the animal welfare status in dairy herds in Hungary. (TT) Gál Tímea (2008-): Szarvasmarha telepek anyagáramlási folyamatainak modellezése. (TT) Márkus Szilárd (2007-): A random regressziós modellek alkalmazása a tenyészértékbecslésben (TT) Farkas Boglárka (2006-): Gazdasági érték számítása a tejelő szarvasmarhák tenyészértékbecslésében (TT)

TDK DOLGOZAT TÉMAVEZETÉSE Gerstner Blanka (2011): A tejelő szarvasmarha lábvégbetegsége és hierarchiabeli viszonya. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. III. helyezés. Páll Petra (2009): A magyar szürkemarha szarvalakulása és a szarv népművészeti felhasználása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. III. helyezés Csáki Zsófia (2008): A Hajdú-Strucc Kft. strucc állományának teljesítményvizsgálata. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Báthory Ildikó (2007): Anyai öröklés hatása a magyar szürkemarha néhány értékmérő tulajdonságára. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Ádám Szilvia (2004): A magyar merinó súlygyarapodása és egyes mikroszatellitek közötti összefüggés. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. II. helyezés Száraz Andrea (2002): A szapora merinó tenyésztésének értékelése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Debrecen. Mészár Zoltán (2000): A kappa- és béta-kazein allélok eloszlása a beltenyésztett nyúltörzsekben. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Molnár Andrea (2000): Szelekciós módszerek hatása a populáció paramétereire. Debreceni Egyetem. Természettudományi Kar. DIPLOMA ÉS SZAKDOLGOZATOK TÉMAVEZETÉSE Gerstner Blanka (2011): A tejelő szarvasmarha lábvégbetegsége és hierarchiabeli viszonya. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdákodási Kar. Szakdolgozat 25

Kónya Gergő (2010): Mezőhegyes lótenyésztésének története a megalapítástól napjainkig. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Szakdolgozat Páll Petra (2010): A magyar szürke marha szarvalakulása és a szarv népművészeti felhasználása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Báthory Ildikó (2009): Anyai öröklés hatása a magyar szürke marha néhány értékmérő tulajdonságára. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Szakdolgozat. Kanalas Tünde (2008): A bikák hatása holstein-fríz tehenészetben. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Csáki Zsófia (2008): A Hajdú-Strucc Kft. strucc állományának teljesítményvizsgálata. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Ádám Szilvia (2005): A magyar merinó súlygyarapodása és egyes mikroszatellitek közötti összefüggés. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Száraz Andrea (2002): A szapora merinó tenyésztésének értékelése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Oláh János (2002): A hortobágyi magyar rackajuh geneológiai vonalainak kialakítása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Varga Dóra (2001): Az őz agancsfelrakását befolyásoló egyes környezeti tényezők. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Mészár Zoltán (2001): A kappa- és béta-kazein allélok eloszlása a beltenyésztett nyúltörzsekben. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Molnár Andrea (2000): Szelekciós módszerek hatása a populáció paramétereire. Debreceni Egyetem. Természettudományi Kar. Diplomadolgozat. Naser Ali M. Estuty (1999): Factors affecting prolificacy in the Prolific Merino. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Master of Science Thesis Pásztor Tibor (1999): A charolais húsmarha sajátteljesítmény-vizsgálatainak elemzése. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Zrínyi Péter (1998): A holstein-fríz szarvasmarha termelési paramétereinek vizsgálata három különböző telepen. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Balogh István (1997): A bakonszegi importált awassi állomány származásának értékelése. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Bozsik Attila (1994): A genetikai előrehaladás vizsgálata magyar merinó állományon. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Erdélyi Zsolt (1992): Szelekciós index magyar merinóra. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Tóth Attila (1992): Genetikai paraméterek és környezeti tényezők hatásának becslése hazai merinó állományoknál. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat.

26

KÉPESÍTŐ FORDÍTÁSI SZAKDOLGOZATOK

Szabó Andrea (2002):

Tejelő szarvasmarhák nemesítése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar.

Orosz Renáta (2002):

A betegségekkel szembeni ellenálló képesség genetikai háttere. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar

Nagy Katalin (2001):

A szarvasmarha viselkedésgenetikája. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar.

Takács Péter (2001):

A finn juh vizsgálata és hasznosítása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar.

Gajdán Edit (2001):

Tervezett juhtenyésztés. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar.

TUDOMÁNYOS KARRIERT BEFUTOTT TANÍTVÁNYOK

Dr. Nagy István (PhD, 1999) Összes tudományos közlemény:

182

Független idézetek száma:

111

Összes idézetek száma:

112

Összegzett impakt faktor:

18,693

Hirsch-index:

5/5

Dr. Posta János (PhD, 2008) Összes tudományos közlemény:

28

Független idézetek száma:

24

Összes idézetek száma:

24

Összegzett impakt faktor:

5,49

Hirsch-index:

3/3

27

KUTATÁSI TERVEK

Tanszékvezetőként

1. Tenyésztőszervezetek, mezőgazdasági vállalkozások általánosan vagy specifikusan előforduló állattenyésztési problémáinak igény szerinti megfogalmazása, megoldásában való szerepvállalás kutatási eszközökkel. 2. Hazai és európai pályázatokon a tanszéki aktivitás növelése. A határterületi diszciplínákkal a kutatási együttműködés megalapozása, ezek a növénytermesztéstakarmányozás, állati eredetű élelmiszer-funkcionális élelmiszer-humán táplálkozás, proteomika-növény-állatgenetika-molekuláris genetika, állattartás-állatjólétkörnyezetvédelem. 3. Nemzetközi konferenciaszervezés.

Kutatóként

1. Tenyésztési programok továbbfejlesztése hazai és nemzetközi tenyésztő-szervezetekkel együttműködésben. 2. Genotípus-környezet kölcsönhatás vizsgálatában való részvétel a proteomikához kapcsolódóan. 3. Precíziós állattenyésztés rendszerének meghonosítása, állati indikátorok (teljesítmény, komfort, állatjólét) kutatása. Ezen a területen együttműködve állatorvos, környezetmérnök, műszaki mérnök, informatikus kollégákkal.

28

FELSŐOKTATÁSI OKTATÁSI TELJESÍTMÉNY

OKTATÓI ÉS KUTATÓI TOVÁBBKÉPZÉSEK

2010 Szeminárium: Presentation skills, Debrecen 2007 Szeminárium: Design of Biomedical Experiments, Kuopio 2005 Szeminárium: Economics and Design of Breeding Programs, Armidale, UNE 2004 Szeminárium: Data management in Animal Breeding, Ljubljana 2003 Szeminárium: Molecular data analysis, Salzburg 2002 Workshop: Longitudinal Data Analysis, Montpellier 1998 Workshop: Breeding Value Evaluation, Prague 1997 Szeminárium: Education in Science and Technology, Jerusalem 1995 Workshop: Teaching and Learning in Higher Education (Wageningen Agricultural University és Debreceni Agrártudományi Egyetem) 1994 Szeminárium: Introduction to the Design and Economics of Animal Breeding Strategies, University of Guelph 1988 MÖB, Ausztrál-magyar csereprogram, 1 év ausztráliai ösztöndíj

OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

A 2004/2005-ös tanévben a Curtin University of Technology (Perth, Ausztrália) intézményben az Applied Statistics tárgy előadója, gyakorlatvezetője és vizsgáztatója.

1998-2010

a Molekuláris Biológus képzés záróvizsga bizottságának tagja

2003

az EMOGA-MATRA-AVOP projektfejlesztő tréning vezetője az Észak-alföldi Régióban

2002

BREEDPLAN Tenyészértékbecslési szeminárium szervezése, és előadások tartása gyakorlati szakemberek számára

1992

vendégoktató (3 hét) a University of Wales, Bangor intézményben Állattenyésztéstan tárgyból

29

A Molekuláris Biológia szak Genetika szakágában az Állatgenetika tárgy oktatása a szak indulása óta. A PhD fokozat megszerzése után az Általános állattenyésztés, Állatgenetika és Biometria tárgy felelőse, előadója.

A korábbi Állattenyésztés és Takarmányozástani Tanszék "Regionális forrásokra épülő környezetbarát állattartás" Ph.D. programjában 1995 óta az Állattenyésztési kisérletek tervezése I., II. című tárgy oktatója. Ugyanezen tárgyat a Kvantitatív genetika tárggyal kiegészülve az Állattenyésztéstudományi Doktori Iskolában oktatja.

A Hajdúböszörményi Bocskai MGTSZ tenyésztésvezetői munkaköréhez kapcsolódóan kezdetben a Sertéstenyésztés gyakorlati oktatása. Az oktatási tevékenység ezt követően kibővült az Általános állattenyésztés, Biometria, Szarvasmarhatenyésztés, Juhtenyésztés, Takarmányozástan tárgyak gyakorlataival.

OKTATÁSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

2011 -

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztéstani Tanszék vezetője. Az Állattenyésztő mérnöki BSc, Állattenyésztő mérnöki MSc szak vezetője

2010 -

Az Animal Science MSc szak vezetője

2010

Oktatásmódszertani szeminárium szervezése külföldi előadóval Eddigi oktatás-kutatási tevékenysége az oktatott tárgyakban a hallgatói megértést segítő előadói-szemléltető módszerek tesztelésében nyilvánult meg.

2008-2012

    

a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási dékánhelyettese. Feladata: A Kar 8 felsőfokú szakképzési, 8 alapképzési, 8 mesterképzési és 13 szakirányú továbbképzési szak oktatásának koordinálása, továbbá:

A dékán helyettesítése akadályoztatása esetén. A karon folyó oktatási tevékenység felügyelete. Az oktatás fejlesztés közép- és hosszú távú terveinek koordinálása. A képesítési követelmények és a tantervek koordinálása. A felügyelete alá tartozó kari szabályzatok gondozása és koordinálása. 30

     

Az oktatás minőségbiztosításával kapcsolatos teendők ellátása. A tudományos diákköri munka felügyelete. Részvétel a kari tanács és egyéb kari testület munkájában. Az oktatással kapcsolatos pályázati tevékenység előkészítése. A kar oktatásról szóló beszámolóinak, az oktatással kapcsolatos statisztikáinak előkészítése. A kar együttműködési megállapodásainak, partner kapcsolatainak fejlesztése.

2008

az Állattenyésztő mérnöki MSc szak angol nyelvű képzés akkreditációs anyagának elkészítése. Az Applied genetics és Breeding programs tárgyak tananyagának kidolgozása, folyamatos fejlesztése.

2002-2005

TEMPUS pályázatok bírálója

2002

az informatikus agrármérnök szak indításában való közreműködés

2001

nemzetközi PhD szeminárium szervezése “Computation of random and fixed effects in animal breeding with the PEST package” címmel, melyen dél-afrikai, szingapúri, mauritiusi, marokkói, finn, ír, osztrák, angol, francia, német, lengyel és magyar hallgatók vettek részt.

1997

"Tenyészértékbecslés" címmel szeminárium szervezése a hazai PhD. hallgatók, oktatók, kutatók részére. Az említett szemináriumokon előadások tartása.

1993

A DOTE-KLTE-DATE Molekuláris Biológia szak indításában való részvétel egy FEFA pályázat keretében.

1993

Oktatásmódszertani szeminárium szervezése a DATE MTK oktatói számára. A szeminárium témái: az előadás, a szeminárium, a gyakorlat, az esszé célja; az előadás szervezése; a tanulás és jegyzetelés, a tanulási folyamat.

1992

Nemzetközi szeminárium szervezése az "Állattenyésztési programok tervezése" címmel, melyen Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia oktatói-kutatói vettek részt. A szeminárium megismétlése hazai résztvevőknek hasonló tematikával 1993-ban.

1990

TEMPUS (Trans European Mobility Scheme for University Studies) pályázat elkészítésében való részvétel. A pályázat címe: Improvement of agricultural higher education and extention service with special attention to livestock production (1990-1993).

31

Oktatásfejlesztési pályázatok

Téma:

Az Agrármérnök MSc tananyagfejlesztése (2010-2011)

Támogató:

OKM

Eredmény:

A projektben az Agrármérnöki mesterszakon oktatott 20 tantárgy, 15 oktatási héten megtartandó előadásainak elkészítése, modern informatikai eszközökkel történő megszerkesztése valósult meg, moduláris formában. A tantárgyak minimum 100 oldalas, digitális jegyzeteit is elkészítettük, melyekhez on-line módon, térítésmentesen juthatnak a hallgatók. Külföldi felsőoktatási intézmények oktatási anyagait adaptáltuk, talajökológia, gabonanövények termesztése és állattenyésztési genetika témakörökben. Angol nyelvre fordított tananyagokat vezettünk be a szak tantervébe. Elvégeztük a fejlesztett tananyagok digitalizálását, on-line formában, szabvány szerinti megjelenítését. A fejlesztett tananyagokat a www.tankonyvtar.hu oldalon, valamint a Moodle rendszerben tettük elérhetővé.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

Graduális és posztgraduális agrármérnök-képzés műszaki, informatikai és gyakorlati képzésének javításához szükséges infrastrukturális fejlesztés (2000-2001)

Támogató:

OM

Eredmény:

A pályázat keretében az állattenyésztési, vidékfejlesztési és szaktanácsadási diszciplínák fejlesztése történt meg. Ezen kívül az idegen nyelvi és informatikai képzést szolgáló eszközpark fejlesztésére került sor.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

Graduális és posztgraduális agrármérnök-képzés műszaki, informatikai és gyakorlati képzésének javításához szükséges infrastrukturális fejlesztés (2000-2001)

Támogató:

OM

Eredmény:

A pályázat keretében az állattenyésztési, vidékfejlesztési és szaktanácsadási diszciplínák fejlesztése történt meg. Ezen kívül az idegen nyelvi és informatikai képzést szolgáló eszközpark fejlesztésére került sor.

Részvétel:

közreműködő 32

Téma:

Három debreceni egyetem közös képzési modelljének továbbfejlesztése (2000)

Támogató:

PFP 0129/1999

Eredmény:

A pályázat keretében elkezdődtek az alkalmazott embriológiai, a géntérképezés és a transzgenikus állatokkal kapcsolatos hallgatói gyakorlatok az MBK, valamint az SZGKI KHT bevonásával.

Részvétel:

közreműködő

Téma:

A számítástechnika állattenyésztési hátterének kiépítése (1997)

Támogató:

PFP 3290/1997

Eredmény:

Biztosítani tudjuk az Állatgenetika, Takarmányozástan, Biometria tananyagokhoz kapcsolódó legújabb médiák bemutatását, felhasználását. Ezen tárgyak tananyaga részben számítógépre alapozott.

Részvétel:

témavezető

alkalmazásának

oktatása

RÉSZVÉTEL SZAK PROGRAMJÁNAK KIDOLGOZÁSÁBAN, SZAKVEZETÉS 2008 Az Animal Science Msc képzés akkreditációs anyagának kidolgozása, a szak vezetője 2011 Az Állattenyésztő mérnök BSc és Állattenyésztő mérnök MSc szak vezetője

ÖNÁLLÓ TÁRGY LÉTREHOZÁSA, FEJLESZTÉSE Agrármérnöki 5 éves képzésben Állatnemesítés Bsc szinten Állattenyésztés I. Állattenyésztési genetika Állatgenetika MSc szinten Alkalmazott genetika Biometria Tenyészértékbecslés Információkeresés és szaknyelvhasználat 33

és

Applied Genetics Organisation of Breeding PhD szinten Kísérletek tervezése és értékelése I., II. Genetika, tenyészkiválasztás Jegyzetírás, oktatási segédlet

KOMLÓSI, I., SZABÓ, F. (2010): Alkalmazott genetika (MSc). Elektronikus jegyzet. https://moodle.agr.unideb.hu/ KOMLÓSI, I., VERESS, L. (2001): Általános állattenyésztés. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. 1-164. KOMLÓSI, I., VERESS, L. (1999): Általános állattenyésztés és örökléstan. A Nyíregyházi Mg. Főiskola jegyzete. 1-140.

Lektori tevékenység egyetemi jegyzetekben

ZÖLDÁG, L. (2008): Állatorvosi genetika és állattenyésztés. Szent István Egyetem. Állatorvostudományi Kar. Budapest. HANCZ, CS. (2004): Kísérleti statisztika I. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar. MILISITS, G. (2004): Kísérleti statisztika II. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar.

OKTATÁSI ELISMERÉSEK, HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG Az Agrárfelsőoktatásért Miniszteri Elismerő Oklevél (2010) Pro Educatione Agriculturae (2009, DE-MTK) Az Év Oktatója (2003, DE-AGTC-MTK) Rektori Elismerő Oklevél (1998, DATE) A 2004/2005-ös tanévben a Curtin University of Technology (Perth, Ausztrália) intézményben az Applied Statistics tárgy hallgatói és az Agribusiness Tanszék vezetője elismeréssel nyilatkozott a munkáról.

34

HABILITÁCIÓ:

2000 dr. habil. cím, Debreceni Egyetem

35

OKTATÁSI TERVEK

Tanszékvezetőként

1.

Az egyetemi tanári bírálati lap alapján olyan oktatói-kutatói minőségbiztosítási pontrendszer kidolgozása, mely figyelembe veszi az intézmény pénzügyi fenntarthatóságát. A kollégák teljesítményének folyamatos nyomon követése.

2.

Az Állattenyésztéstani tanszék oktatói profilját az állatfaji dominancia helyett a tudományterületi dominanciára áthelyezni, megtartva a faji kérdésekben való jártasságot. Ezek a területek: Állatélettan-állategészségtan-szaporodásbiológia; Állatnemesítéstenyésztés-molekuláris genetika; Tartástechnológia-állatjóllét; Állati termék feldolgozásminősítés. Egy terület művelése mellett az oktató mélyüljön el egy állatfaj nemesítésében, takarmányozásában, tartásában, termékfeldolgozásában, ökonómiájában.

3.

Tanszéki értekezleteken az adott terület oktatója számoljon be a terület vezető nemzetközi szaklapjában megjelent közleményekről.

4.

A gyakorlati képzés erősítése projekt alapú képzéssel az állattenyésztő mérnök alapszak és mesterszak KKK-jában megfogalmazott kompetenciák alapján.

5.

Tanszéki kollégák külföldi tanulmányútjának ösztönzése, támogatása.

6.

Gyakorlati szakemberek meghívása rövid idejű továbbképzések továbbképzésre. Ezen a területen távoktatási eszközök használata.

7.

Környezetbarát és etikus állattartás, mely a nyugati állattenyésztés szemléletét jellemzi az ezredfordulótól, amit kiegészíthetünk víz- és energiatakarékos technológiákkal. Energia szempontjából egy termelési egység legyen önfenntartó. Hulladék, szennyvíz az egységet ne hagyja el. A környezet legyen higiénikus. Az etikus bánásmóddal, az állat komfortigényeinek kielégítése legyen a középpontban. Ez az, amit a hallgatóinknak meg szeretnénk tapasztalatok útján tanítani az Állattenyésztési Kísérleti Telepen.

8.

Az oktatott anyagba épüljenek be a határterületek, legalább említés, hivatkozás szintjén. Így pl. a környezetvédelem, élelmiszerminőség.

36

tartására,

9.

A projektalapú oktatás elemeit felhasználva, a szövetkezeti modellt kívánom a hallgatókkal megismertetni. A hallgatói szövetkezetet az Állattenyésztési Kísérleti Telep és hallgatói saját erőforrásainak felhasználása lehetőséget biztosít a hallgatónak az egyéni és közös felelősségvállalásra. A cél az, hogy a telepen ökológiai gazdálkodási körülmények között nagy hozzáadott értékű (esetleg funkcionális) élelmiszert állítsanak elő a hallgatók, amit előzetes piackutatás, majd marketing előz meg. Tanulják meg azt, hogy az állattenyésztés csak akkor lehet jövedelmező, ha az egész láncot, valóban a szántóföldtől az asztalig integrálják, átlátják és ellenőrzésük alatt tartják a termelők.

Oktatóként

1.

A tenyésztőszervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, a legjobb gyakorlat és a jellemző problémák bemutatása az oktatott tárgyakban.

2.

A tárgyak folyamatos fejlesztése, kutatási, új szemléltető eszközök, médiák bevonása.

3.

Az Általános állattenyésztés tárgy oktatása előtt felmérem a hallgatók tudásszintjét abból a célból, hogy a tárgy megértéséhez szükséges ismereteket az alapozó tárgyak tanulása során milyen mélységgel sajátították el, s kik azok, akiknek többletfeladat adható, hogy magasabb szintű ismeretet sajátíthassanak el a félév végére. Ezen hallgatóknak ajánlom az ún. Kísérleti oktatást (8. pont). A félév során minden előadás után a hallgatók egy részét egy kérdőív kitöltésére kérem meg, mely az érthetőséggel – főbb mondanivalók megértése – jegyzetelhetőséggel, érdekességgel, segédeszközök használatával kapcsolatban tartalmaz kérdéseket. A válaszok függvényében áttekintem az oktatás szervezését, szükség szerint újratervezem.

4.

Az oktatott tárgyak fejlesztésénél célom a hallgató gondolkodásának fejlesztése az adott tárgyhoz tartozó ismereteken keresztül. Kidolgozom a megértést, emlékezést segítő előadások menetét, mely a következő elemekre épül: motiválás, az előadás céljának magyarázata, a fő koncepciók kiemelése példákkal való alátámasztása, a fő pontok logikai összekapcsolása, azok ismétlése, hallgatói kérdésekre való válaszadás, tesztelés, az előadáshoz kapcsolódó gyakorlat felvezetése. A gyakorlatokon a gyakorlatvezetők rákérdeznek az előző előadás főbb pontjaira, s szükség szerint újramagyarázzák azt.

5.

Kialakítom a tanulást támogató környezetet, melynek célja a hallgató tanulási szokásainak megfelelő információforrás, tapasztalatszerzési, gyakorlási lehetőségének biztosítása. Ehhez kapcsolódó audio-vizuális eszközök használata, könyvek, jegyzetek, cikkek, feljegyzések, szoftverek biztosítása. Várható a hallgatók tudásszintjéhez mért előadás, megértés javulása, hosszú távú memóriába épülése.

37

6.

A tanulást támogató környezet kialakításának elemeként fogalmazom meg az információtechnológiára épített Általános állattenyésztés tárgy kialakítását, továbbfejlesztését. A tanszék rendelkezik a napi színvonalnak megfelelő hardver (szerverek és számítógépes tanterem) és szoftver állománnyal. A tárgy diaképes (ppt) előadása jelenleg is megtalálható a tanszéki szerveren, ennek kiegészítését tervezem oly módon, hogy azt kérdésekkel, feladatokkal, ajánlott szakcikkekkel, könyvekkel, videoképes anyaggal kiegészítsem. Ugyancsak a szemléltetést támogatandó létrehozok egy tanszéki videotárat, mely az oktatási piacon beszerezhető, mezőgazdasági vállalatok által készített, illetve tudományos ismeretterjesztő filmeket tartalmaz. Így kialakul az Interaktív Internetes Állattenyésztési Oktatási Rendszer. Ez a távoktatás céljait is szolgálhatja. Eredményként várható, hogy a hallgatók megfelelő készségre tesznek szert, magabiztosságot szereznek az információtechnológia használatában, s igényt éreznek annak más szakterületen való használatára is. Emellett bővül ismeretanyaguk.

7.

Mivel az információ legnagyobb része írott formában jelenik meg, szükségesnek tartom a diákok szakirodalom olvasására való rászoktatást. Ezt azzal tervezem elérni – amellett, hogy minden hallgató az Általános állattenyésztés tárgyban legalább egy cikket referál – hogy a hallgató a félév folyamán egy módszertani bevezető előadást követően 10-15 szakcikket kritikusan elemez (használt módszer, logika, összhang, szóhasználat), s ezt olvasónapló formájában nyújtja be. Ezzel várhatóan jártasságot szereznek a szakirodalom kezelésében, kritikai szemléletük fejlődik, s remélhetően rászoknak a szakirodalom olvasására. Várhatóan a hallgató kritikai gondolkodása fejlődik.

8.

Egy hallgatócsoportnál tervezem olyan tantárgyszervezés kialakítását, melyben a hallgatók nem elsődleges információforrása az előadás. A félév során négy-öt előadást tervezek. Az elsőben a tárgy célját, a megszerezhető ismereteket vázolom fel. A következőkben a hallgatókkal egy-egy témakört foglalunk össze, pontosítom a hallgatók ismereteit, s felvázolom a következő ismeretanyagi blokkot. Az előadások között a hallgatók tan-, és szakkönyvekből, cikkekből, esettanulmányokból, Internetről, elvégzendő projektekből szerzik meg ismereteiket. Eredményként várhatóan nő az önálló tanulási készség.

38

HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZAKMAI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

TESTÜLETI RÉSZVÉTEL

Intézményen kívül: 2012-

OTKA Agrár II. Zsűri tagja

2011-

MTA Állatnemesítési-tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottságának tagja

2011-

az MTA-DAB Állattenyésztési munkabizottság elnöke

2010-

az AIOSZ intézményi képviselője

20102009-

NKTH NEKIFUT Élő Természettudományok Bizottságának tagja Kecske Kódexbizottság tagja

2002-2011

MTA Állatnemesítési-, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának tagja

2005-

Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Tanácsadó Testületének tagja

2005-2008

MTA-DAB Tudományos titkára

2006-2009

OTKA Agrár II. Zsűri tagja

2002-2005

TEMPUS pályázatok külső bírálója

2001-2004

OTKA Agrár II. Zsűri tagja

2001

a Juhtenyésztési Tudományos Kollégium alapító tagja és titkára

2001

az 52. EAAP Szervezőbizottságának a tagja

2000

a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztési Bizottságának titkára

1999-

a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldötte

1999-

Az Európai Állattenyésztők Szövetsége Genetikai szekciójának hazai koordinátora

1999-2004

a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége Merinó Szakbizottságának tagja

1998-2002

EU FP5 Kutatási Keretprogram bírálója

1995-

az MTA Köztestületi tagja 39

1995-

a Juh Kódexbizottság tagja

1991

International Conference on Farm Animals and the Environment. University of Wales, Bangor, szervezőbizottság tagja

Intézményen belül: 2010-

a Debreceni Egyetem Tehetséggondozási Program MÉK kari bizottságának vezetője

2009-

a DE Agrártudományi Doktori Tanács tagja

2008-

a Kari Tanács tagja

2007-

a DE Szenátusának tagja, a Szenátus Külső Kapcsolatok Bizottságának és az Etikai Kódexbizottságnak a tagja

2002-

az Állattenyésztéstudományi Doktori Iskola alapítója, törzstagja és titkára

2002

a Debreceni Egyetem Molekuláris Biológia Szak Genetika szakágának koordinátora

2002

Tormay Béla Szakkollégium Mezőgazdaságtudományi Tagozatvezetője

2000-2004

az Agrártudományi Centrum Gazdasági, Informatikai, Stratégiai és Pályázatikülügyi Bizottságának a tagja. 2004-től a Kari Oktatási Bizottság tagja

1996-2000

a Mezőgazdaságtudományi Kar Kari Tanácsának tagja, a Hallgatói Fegyelmi Bizottság tagja, a Könyvtárbizottság tagja

1997-1999

a DESZ MB Szervezete Genetikai Szakágának koordinátora

1999-

a Brichlik András Alapítvány Kuratóriumi tagja

FOLYÓIRATOKHOZ BEKÜLDÖTT KÉZIRATOK BÍRÁLATA

Állattenyésztés és Takarmányozás Agrártudományi Közlemények Acta Veterinaria Hungarica

40

Livestock Science Journals of Agriculture and Biological Sciences Czech Journal of Animal Science Journal of Agricultural Informatics

HABILITÁCIÓS ÉS DOCENTÚRA ELJÁRÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

Dr. Nagy István (2008) Kaposvári Egyetem Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (2006) Debreceni Egyetem

PHD DOLGOZAT BÍRÁLATA ÉS BIZOTTSÁGI TAGSÁG Gyovai Petra (2011): CT vizsgálat alapján végzett szelekció genetikai elemzése házinyúlban. Kaposvári Egyetem. Állattudományi Kar. Vígh Zsófia (2010): A beltenyésztettség értékelése a magyar fajtatiszta sertéstenyésztési programban. Kaposvári Egyetem. Állattudományi Kar. Berta Attila (2010): A hasznos élettartam növelésének tenyésztési lehetőségei tejelő szarvasmarha állományokban. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Farkas János (2008): BLUP-ra alapozott komplex tenyészértékbecslési modellek és összehasonlító vizsgálatuk a magyarországi sertéstenyésztésben. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar. Józsa Csilla (2008): DNS mikroszatellitek vizsgálata ló és szarvasmarha fajtákban. Pannon Egyetem. Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Bereczki Judit (2008): A genetikai variabilitás szerkezete a Maculinea alcon-fajcsoport (Lepidoptera Lycaenidae) Kárpát-medencei populációiban. Debreceni Egyetem. Természettudományi és Technológiai Kar. Tóth Zsuzsanna (2006): A lovak színének vizsgálata kvantitatív genetikai módszerekkel. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Bokor Árpád (2006): Az akadályversenyeken mért versenyteljesítmény javításának lehetőségei angol telivér populációkban. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar. Novotniné Dankó Gabriella (2004): A mesterséges termékenyítés eredményességét és a vemhesség lefolyását tükröző endokrinológiai tényezők vizsgálata juhban. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar.

41

Bodó Szilárd (2003): Az in vitro embrió-előállítás és embrióbiopszia alkalmazásának lehetősége a szarvasmarhatenyésztésben. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Árnyasi Mariann (2003): Molekuláris genetikai eszközök alkalmazása a booroola (FecB) mutációt hordozók azonosítására a szapora merinó fajtában. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Kovácsné Bokor Katalin (2001): Alkohol tolerancia vizsgálata laboratóriumi Drosophila melanogaster törzsek esetében. Debreceni Egyetem. Természettudományi Kar. Gyarmati Tünde (2001): Az egy és két anyával nevelt nyulak termelése. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar. Meglécz Emese (1998): Population structure and variability of Parnassius mnemosyne (L.) (Lepidoptera) populations in the Carpathian Basin. Kossuth Lajos Tudományegyetem. Természettudományi Kar.

PHD BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGI TAGSÁG

Cehla Béla (2011): A hazai juhágazat hústermelési tartalékainak feltárása. Debreceni Egyetem. Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar. Monori István (2010). Alföldi juhászatok technológiai színvonalának és gazdálkodásának elemzése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Batta Gyula (2010): A Schizosacsharomyces pombe sep9+ génjének funkcionális analízise. Debreceni Egyetem. Természettudományi és Technológiai Kar.

TUDOMÁNYOS PÁLYADÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Az Év Szerzője (2010, DE-AGTC-MÉK) Kiadói Nívódíj (2006, ITSZB) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2002-2004) 5th WCGALP/CIDA Scholarship for Young Scientists (1994)

42

KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK

Prof. Dr. Dr. hc. mult. Ernst Kalm

Institute of Animal Breeding and Nutrition, Christian Albrechts University, Kiel

Prof. Dr. Johann Sölkner

Division of Livestock Sciences, University of Natural Resources and Life Sciences, Vienna

DrSc Jochen Wolf

Department of Genetics and Breeding of Farm Animals, Institute of Animal Science, Prague

Prof. Dr. Ino Čurik

Department of Animal Science, University of Zagreb

Dr. Geoff Pollott

Veterinary Basic Sciences, Veterinary College, London

Prof. Dr. Brian Kinghorn

School of Environmental and Rural Sciences, University of New England

43

The

Royal

KÖZLEMÉNYEK ÉS JELENTŐSEBB HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE TUDOMÁNYOS FOKOZAT MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN

Külföldi impakt faktoros lapokban megjelent közlemények 1.

NAGY, I., SOELKNER, J., KOMLOSI, I., SAFAR, L. (1999): Genetic parameters of production and fertility traits in the Hungarian Merino sheep. Journal of Animal Breeding and Genetics. 116. 399-413. (IF: 0,527) 1. MATIKA, O., van WYK, J.B., ERASMUS, G.J., BAKER, R.L. (2002): Genetic parameter estimates in Sabi sheep. Livestock Production Science. 79. 17-28. (IF: 1,117) 2. MATIKA, O., van WYK, J.B., ERASMUS, G.J., BAKER, R.L. (2002):Phenotypic and genetic relationships between lamb and ewe traits for the Sabi sheep of Zimbabwe. South African Journal of Animal Science. 31. 3-4. 215-222. (IF:0,381) 3. SAFARI, E., FOGARTY, N.M., GILMOUR, A.R. (2005): A review of genetic parameter estimates for wool, growth, meat and reproduction tarits in sheep. Livestock Production Science. 92.3. 271-289. (IF:1,325) 4. EKIZ, B., OZCAN, M., YILMAZ, A.. (2005): Estimates of phenotypic and genetic parameters for ewe productivity traits of Turkish Merino (Karacabey Merino) sheep. Turkish Journal of Veterinary and Animal Sciences. 29 2. 557-564. (IF:0,184) 5. ABEGAZ, S., van WYK, J.B., OLIVIER, J.J. (2005): Model comparisons and genetic and environmental parameter estimates of growth and Kleiber ratio in Horro sheep. South African Journal of Animal Science. 35. 1. 30-40. (IF:0,235) 6. MAXA, J., NORBERG, E., BERG, P., PEDERSEN, J. (2007): Genetic parameters for growth traits and litter size in Danish Texel, Shropshire, Oxford Down and Suffolk. Small Ruminant Research 68. 3. 312-317. (IF:0,966) 7. GERNAND, E., WASSMUTH, R., LENZ, H., VON BORSTEL, U., U., GAULY, M., KÖNIG, S. (2008): Impact of energy supply of ewe on genetic parameters for fertility and carcass traits in Merino Long Wool sheep. Small Ruminant Research. 75. 80-89. (IF: 1,193) 8. HUISMAN, A. E., BROWN, D. J., BALL, A. J., GRASER, H.-U. (2008): Genetic parameters for bodyweight, wool, and disease resistance and reproduction traits in Merino sheep. 1. Description of traits, model comparison, variance components and their ratios. Australian Journal of Experimental Agriculture. 48. 9. 1177-1185. (IF:0,814) 9. ÁRNASON, T., JÓNMUDSSON, J.V. (2008): Multiple trait genetic evalution of ewe traits in Icelandic sheep. Journal of Animal Breeding and Genetics. 390-396. (IF:1,077) 10. MANDAL, A., NESER, F.W.C., ROY, R., ROUT, P.K., NOTTER, D.R. (2009): Estimation of (co)variance components and genetic parameters of greasy fleece weights in Muzaffarnagari sheep. Journal of Animal Breeding and Genetics. 126. 1. 22-29. (IF:1,706) 11. VALERA, M., ARREBOLA, F , JUAREZ, M., MOLINA, A (2009): Genetic improvement of wool production in Spanish Merino sheep: genetic parameters and simulation of selection strategies. Animal Production Science. 49. 1. 43-47. (IF: 0,917)

44

12. HUISMAN, A. E., BROWN, D.J. (2009): Genetic parameters for bodyweight, wool, and disease resistance and reproduction traits in Merino sheep. 4. Genetic relationships between and within wool traits. Animal Production Science. 49 (4). 289-296. (IF: 0,917) 13. LOBO, A.M.B.O., LOBO, R.N.B., PAIVA, S.P., OLIVEIRA, S.M.P., FACO, O. (2009): Genetic parameters for growth, reproductive and maternal traits in a multibred meat population. Genetics and Molecular Biology. 32. 4. 761-770. (IF:0,583) 14. DI, J., ZHANG, Y., TIAN, K.C., LAZATE, LIU, J.F., XU, X.M., ZHANG, Y.J., ZHANG, T.H. (2011): Estimation of (co)variance components and genetic parameters for growth and wool traits of Chinese superfine merino sheep with the use of a multi-trait animal model. Livestock Science 138. 1-3. 278-288. (IF: 1,295, 2010)

2.

MEZŐSZENTGYÖRGYI, D., HUSVÉTH, F., LENGYEL, A., SZEGLETI, C., KOMLÓSI, I. (2001): Genotype-related variations in subcutaneous fat composition in sheep. Animal Science. 72. 607-612. (IF:1,082) 1. ADAMS. N.R., BRIEGEL, J.R., PETCHICK, D.W., CAKE, M.A. (2006): Carcass and meat characteristics of sheep with an additional growth hormone gene. Australian Journal of Agricultural Research. 57 12. 1321-1325. (IF: 1,133) 2. FOGARTY, N.M. (2009): A review of the effects of the Booroola gene (FecB) on sheep production. Small Ruminant Research. 85. 2-3. 75-84. (IF:1,428)

3.

BÉNYEI, B., GÁSPÁRDY, A., KOMLÓSI, I., PÉCSI, A: (2004): Repeatability and heritability of ovulation number and embryos in dam-daughter pairs in superovulated Holstein-friesian cows. Reproduction of Domestic Animals. 39. 99-102. (IF:1,377) 1. KÖNIG, S., BOSSELMANN, F.VON BORSTEL, U. U. SIMIANER, H. (2007): Genetic analysis of traits affecting the success of embryo transfer in dairy cattle. Journal of Dairy Science. 90. 8. 3945-3954. (IF: 2,361) 2. MALHI, P.S., ADAMS, G.P., MAPLETOFT, R.J., REUBEN, J., SINGH, J. (2008): Superovulatory response in a bovine model of reproductive aging. Animal Reproduction Science. 109. 1-4. 100-109. (IF: 1,890) 3. RICO, C., FABRE, S., MEDIGUE, C., DI CLEMENTE, N.,CLEMENT, F., BONTOUX, M., TOUZE, J.L., DUPONT, M., BRIANT, E., REMY, B., BECKERS, J.F., MONNIAUX, D. (2009): Anti-Mullerian hormone is an endocrine marker of ovarian gonadotropin-responsive follicles and can help to predict superovulatory responses in the cow. Biology of Reproduction. 80. 1. 50-59. (IF: 3,30) 4. JACOB, J.C., GASTAL, E.L. GASTAL, M.O. CARVALHO, G.R. BEG, M.A. GINTHER, O.J. (2009): Temporal relationships and repeatability of follicle diameters and hormone concentrations within indivuals in mares. Reproduction in Domestic Animals. 44. 1. 92-99. (IF: 1,606) 5. MERTON, J.S., ASK, B., ONKUNDI, D.C., MULLART, E., COLENBRANDER, B., NIELEN, M. (2009): Genetic parameters for oocyte number and embryo production within a bovine ovum pick-up-in vitro production embryo-production program. Theriogenology. 72. 885-893. (IF: 2,073) 6. MONNIAUX, D., RICO, C., LARROQUE, H., DALBIES-TRAN, R., MEDIGUE, C., CLEMENT, F., FABRE, S. (2010): Anti-Mullerian hormone, an endocrine 45

7.

predictor of the response to ovarian stimulation in the bovine species. Gynecologie Obstetrique and Fertilie. 38. 7-8. 465-470. (IF: 0,63) MONNIAUX, D., BARBEY, S.; RICO, C.; FABRE, S.; GALLARD, Y.; LARROQUE, H. (2010): Anti-Mullerian hormone: a predictive marker of embryo production in cattle? Reproduction Fertility and Development. 22. 7. 1083-1091. (IF: 2,553)

4.

ÁRNYASI, M., ZSOLNAI, A., KOMLÓSI, I., FÉSÜS, L., JÁVOR, A (2004): Case study of a Hungarian breeding program using imported Booroola rams. Arhív für Tierzücht. 47. 4. 359-366. (IF:0,477) 1. POLLEY, S.D., BATABYAL, S., KAUSHIK, R., YADAV, P., ARORA, J.S., CHATTOPADHYAY, S., PAN, S., BRAHMA, B., DATTA, T.K., GOSWAMI, S.L. (2009): Polymorphism of fecundity genes (BMPR1B, BMP15 and GDF9) in the Indian prolific Black Bengal goat. Small Ruminant Research. 85. 2-3. 122-129. (IF:1,428) 2. ROY, J., POLLEY, S.D., MUKHERJEE, A., BATABYAL, S., PAN, S., BRAHMA, B., DATTA, T.K., GOSWAMI, S.L. (2011): Polymorphism of fecundity genes (FecB, FecX, and FecG) in the Indian Bonpala sheep. Animal Biotechnology. 22. 3. 151-162 (IF:0,818; 2010)

5.

SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I., KOROM, E., ISPÁNY, M., MIHÓK, S (2004): A statistical analysis of population variability in Bronze Turkey consering gene conservation. Arhív für Tierzucht. 47. 4. 377-385. (IF:0,477) 1. ERSOY, I.E., MENDES, M., AKTAN, S. (2006): Growth curve establisment for American Bronze turkeys. Archiv für Tierzucht. 49. 3. 293-299.(IF: 0,518) 2. NAGY, I., CURIK, I., RADNAI, I., CERVANTES, I., GYOVAI, P., BAUMUNG, R., FARKAS, J., SZENDRO, Z. (2010): Genetic diversity and population structure of the synthetic Pannon White rabbit revealed by pedigree analyses. Journal of Animal Science. 88. 4. 1267-1275. (IF: 2,58)

6.

PECSENYE K., KOMLOSI I., SAURA A. (2004): Heritabilities and additive genetic variances of the activities of some enzymes in Drosophila melanogaster populations living in different habitats. Heredity. 93. 2. 215-221. (IF:2,016) 1.

2.

3.

7.

THAKUR, S; SINGH, K (2008): Esterase isozymes in three species of sarcophag flies (Sarcophagae Diptera). National Academy Science Letters India. 31. 7-8. 251253. (IF:0,132) ARIZMENDI, C; ZULETA, V; RUIZ-DUBREUIL, G; GODOY-HERRERA, R. (2008): Genetics analysis of larval foraging behavior in Drosophila funebris. Behavior Genetics. 38. 5. 525-530. (IF:3,289) CASTANEDA, L. E.; FIGUEROA, C. C.; NESPOLO, R. F. (2010): Do insect pests perform better on highly defended plants? Costs and benefits of induced detoxification defences in the aph Sitobion avenae. Journal of Evolutionary Biology. 23. 11. 2474-2483. (IF:3,816)

FÉSÜS, L., ZSOLNAI, A., KOMLÓSI, I., (2005): Influence of porcine coat color genotypes on haemathological parameters, piglet birth weight and body weight gain until weaning. Journal of Animal Breeding and Genetics. 122. 2. 127-130. (IF:0,838) 46

1.

FONTANESI, L., D'ALESSANDRO, E., SCOTTI, E., LIOTTA, L., CROVETTI, A., CHIOFALO, V., RUSSO, V. (2010): Genetic heterogeneity and selection signature at the KIT gene in pigs showing different coat colours and patterns. Animal Genetics. 41. 5. 478-492. (IF: 2,605)

8.

HOROGH G., ZSOLNAI A., KOMLOSI I., ANTON I., FESUS L. (2005): Oestrogen receptor genotypes and litter size in Hungarian Large White pigs. Journal of Animal Breeding and Genetics. 122. 1. 56-61. (IF:0,838) 1. BUSKE, B., STERSTEIN, I., RESISSMANN, M., REINECKE, P., BROCKMANN, G. (2006): Analysis of association of GPX5, FUT1 and ESR2 genotypes with litter size in a commercial pig cross population. Archiv für Tierzucht. 49. 3. 259-268. (IF:0,518) 2. BUSKE, B., STERSTEIN, I., BROCKMANN, G. (2006): QTL and candate genes for fecundity in sows. Animal Reproduction Science. 95. 167–183. (IF: 2,186) 3. LOPEZ, S.H.H., FLORES, C.L., MORALES, R.A., HARO, J.G.H. (2006): Effect of candate genes on reproductive traits of sows. Revista Cientifica Facultad de Ciencias Veterinarias. 16. 6. 648-654 (IF: 0,074) 4. MUNOZ, G., OVILO, C., ESTELLE, J., SILIO, L., FERNANDEZ, A., RODRIGUEZ, C. (2007): Association with litter size of new polymorphisms on ESR1 and ESR2 genes in a Chinese-European pig line. Genetics Selection Evolution. 39. 2. 195-206. (IF: 1,735) 5. HUMPOLICEK, P., TVRDON, Z., URBAN, T. (2009): Interaction of ESR1 gene with the FSHB and MYOG genes: effect on the reproduction and growth in pigs. Animal Science Papers and Reports. 27. 2. 105-113. (IF: 0,349)

9.

KUKOVICS, S., MOLNÁR, A., ÁBRAHÁM, M., NÉMETH, T., KOMLÓSI, I. (2006): Effects of udder traits on the milk yield of sheep. Archiv für Tierzucht. 49. 2. 165-175. (IF:0,518) 1. KOMINAKIS, A.P., PAPAVASILIOU, D., ROGDAKIS, E. (2009): Relationships among udder characteristics, milk yield and, non-yield traits in Frizarta dairy sheep. Small Ruminant Research. 84. 1-3. 82-88. (IF: 1,428) 2. OLECHNOWICZ, J., SOBEK, Z., JASKOWSKI, J.M., ANTOSIK, P., BUKOWSKA, D. (2010): Connection of somatic cell count and milk yield as well as composition in dairy ewes. Archiv für Tierzucht. 53. 1. 95-100. (IF:0,519)

10. BÉNYEI, B., KOMLÓSI, I., PÉCSI, A., POLLOTT, G., MARCOS, C.H., CAMPOSF, A.O., LEMESG, M.P. (2006): The effect of internal and external factors on bovine embryo transfer results in a tropical environment. Animal Reproduction Science. 93. 268279. (IF:2,186) 1. SZABARI, M., BOKOR, Á., SEBESTYÉN, J., BAKOS, G., BOROS, N., SIMAI, SZ., SEBESTYÉN, S., STEFLER, J. (2009): Az embrió-átültetés hatása és perspektívája a hazai holstein-fríz fajta tenyésztésében. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 2. 147-158. 2. VELAZQUEZ, M. A. (2011): The role of nutritional supplementation on the outcome of superovulation in cattle. Animal Reproduction Science. 126. 1-2. 1-10. (IF:1,721; 2010)

47

11. FÉSÜS, L., SARLÓS, P., OSVÁTH, ZS., ZSOLNAI, A., KOMLÓSI, I., RÁTKY, J. (2006): Influence of the dominant white /KIT genotypes on the reproductive organs of pigs. Journal of Reproduction and Development. 52. 6. 707-713. (IF:1,149) 12. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2007): Principal component analysis of performance test traits in Hungarian Sporthorse mares. Archiv für Tierzucht. 50. 2. 125135. (IF:0,612) 1. HALO, M., MLYNEK, J., STRAPÁK, P., MASSÁNYI, P. (2008): Genetic efficency parameters of Slovak warm-blood horses. Archiv für Tierzucht. 51. 1. 515. (IF: 0,679) 2. ZUROVACOVÁ, B., CANDRÁK, J., ZIDEK, R., JISKROVÁ, I., BULECA, J., ZÖLDÁG, L. (2008): Díjugrató sportlovak genetikai (örökítő) értékének becslése BLUP-animal model módszerrel. Magyar Állatorvosok Lapja. 130. 11. 651-657. (IF: 0,088) 3. BENE, SZ., NAGY, B., NAGY, ZS., SZABÓ, F. (2009): Különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 1. Közlemény: Irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 3. 213-230. 4. JAKUBEC, V. VOSTRY, L., SCHLOTE, W., MAJZLIK, I., MACH, K. (2009): Selection in the genetic resource: genetic variation of the linear described type traits in the Old Kladrub horse. Archiv fur Tierzucht. 52. 4. 343-355. (IF: 0,595) 5. SCHRODER, W., STOCK, KF., DISTL, O. (2010): Genetic evaluation of Hanoverian warmblood horses for conformation traits consering the proportion of genes of foreign breeds. Archiv fur Tierzucht. 53. 4. 377-387. (IF: 0,595) 6. BENE, SZ., NAGY, ZS., POLGÁR, J.P., SZABÓ, F. (2011): A különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei: 5. Közlemény: Regressziós modellek és populációgenetikai paraméterek az angol telivér fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2. 151-163. 7. MEZEI, A. (2011): Lovak tenyészértékbecslése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2. 185-196. 13. NAGY, I., CSATÓ, L., FARKAS, J., GYOVAI, P., RADNÓCZI, L., KOMLÓSI, I. (2008): Genetic parameters of direct and ratio traits from field and station tests of pigs. Archiv für Tierzucht. 51. 172-178. (IF: 0,679) 14. VÍGH, ZS., GYOVAI, P., CSATÓ, L., BOKOR, Á., FARKAS, J., RADNÓCZI, L., KOMLÓSI, I., NAGY, I. (2008): Effect of inbreeding on lean meat percentage and average daily gain in Hungarian Landrace pigs. Archiv für Tierzucht. 51. 6. 541-548. (IF: 0,679) 15. ÁRNYASI, M., KOMLÓSI, I., LIEN, S., CZEGLÉDI, L., NAGY, S., JÁVOR, A. (2009): Searching for DNA markers for milk production and composition on chromosome 6 in sheep. Journal of Animal Breeding and Genetics. 126. 2. 142-147. (IF:1,706) 1. CORRAL, J.M., PADILLA, J.A., IZQUIERDO, M. (2010): Associations between milk protein genetic polymorphisms and milk production traits in Merino sheep breed. Livestock Science 129. 73-79. (IF: 1,295) 2. GOOTWINE, E. (2011): Mini review: breeding Awassi and Assaf sheep for diverse management conditions. Tropical Animal Health and Production. 43. 7. 1289-1296. (IF: 1,003; 2010) 16. KELLER, K., WOLFOVA, M., WOLF, J., FEKETE, Z., KOMLOSI, I., SZABO, F. (2009): Impact of mature cow weight on farm profitability and economic weights of beef cattle traits. Archiv für Tierzucht. 52. 3. 255-264. (IF: 0,595) 48

17. POSTA, J., MIHÓK, S., MÁRKUS, SZ., KOMLÓSI, I. (2009): Analysis of Hungarian sport horse show jumping results using different transformations and models. Archiv für Tierzucht. 52. 451-458. (IF: 0,595) 1. MEZEI, A. (2011): Lovak tenyészértékbecslése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2.185-196. 18. POSTA, J., KOMLOSI, I., MIHOK, S. (2009): Breeding value estimation in the Hungarian Sport Horse population. Veterinary Journal. 181. 1. 19-23. (IF: 2,323) 1. MCGREEVY, P.D., MURPHY, J. (2009): Equitation Science Introduction. Veterinary Journal. 181. 1. 1-4. (IF: 2,323) 19. KOMLÓSI, I., WOLFOVA, M, WOLF, J., FARKAS, B., SZENDREI, Z., BÉRI, B. (2010). Economic weights of production and functional traits for Holstein-friesan cattle in Hungary. Journal of Animal Breeding and Genetics. 127. 2. 143-153. (IF: 1,574) 20. HOUŠKA, L., WOLFOVÁ, M., NAGY, I., CSÖRNYEI, Z., KOMLÓSI, I. (2010): Economic values for traits of pigs in Hungary. Czech Journal of Animal Science. 55. 4. 139-148 (IF: 1,190) 1. DUHÁČEK, J., PŘIBYL, J., STÁDNIK, L., VOSTRŶ, L., BEREN, J., ŠTOLC, L. (2011): Stability of Aberdeen Angus breeding values in the Czech Republic from 1997 to 2007. Czech Journal of Animal Science. 56. 11. 509-520. (IF: 1,190, 2010) 2. TRUJILLO-ORTEGA, M.E., MOTA-ROJAS, D., JUÁREZ, O., VILLANUEVAGARCIA, D., ROLDAN-SANTIAGO, P., BECERRIL-HERRERA, M., HERNÁNDEZ-GONZÁLES, R., MORA-MEDINA, P., ALONSO-SPLISBUR, M., ROSALES, A.M., MARTINEZ-RODRIGEZ, R., RAMIREZ-NECOECHEA, R. (2011): Porcine neonates failing vitality score: psycho-metabolic profile and latency to the first teat contact. Czech Journal of Animal Science. 56. 11. 499-508. (IF: 1,190, 2010) 21. POSTA, J., MALOVHR, S., MIHÓK, S., KOMLÓSI, I. (2010): Random regression model estimation of genetic parameters for show-jumping results of Hungarian Sporthorses. Journal of Animal Breeding and Genetics. 127. 4. 280-288. (IF:1,574) 22. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2010): Genetic parameters of Hungarian Sport Horse mare performance tests. Animal Science Papers and Reports. 28. 4. 373-380. (IF: 0,386) Hazai idegen nyelvű impakt faktoros közlemények 1.

ANTON, I., ZSOLNAI, A., KOMLÓSI, I., KIRÁLY, A., FÉSÜS, L. (2006): Effect of MYOG genotypes on growth rate and production traits in Hungarian Large White pigs. Acta Veterinaria Hungarica. 54. 393-397. (IF:0,541) 1. HUMPOLÍCEK, P., URBAN, T., TVRDON, Z. (2007): Relation of porcine myogenin gene PCR/RFLP MspI and reproduction traits of the Czech Large White sows. Livestock Science. 110. 228-291. (IF: 0,610) 2. URBANSKI, P., KLOSOWSKA, D., KAPELANSKI, W., ELMINOWSKAWENDA, G., PIERMHALA, M., WALASIK, K., BOGUCKA, J., WYSZYNSKAKOKO, J., KURYL, J. (2007): A relationship between the polimorphism in the coding and 5’ regions of the porcine MyoD genes and microstructure traits of longissimus lumborn muscle. Animal Science Papers and Reports. 25. 4. 249-258 (IF: 0,153) 3. ZHU, L; LI, M.Z., LI, X.W., SHUAI, S.R, LIU, H.F., WANG, J.Y., JIANG, A.A., GU, Y.R., ZHANG, K., TENG, X.K., JIANG, Z.R. (2009): Distinct expression patterns of genes associated with muscle growth and adipose deposition in Tibetan 49

pigs: A possible adaptive mechanism for high altitude conditions. High Altitude Medicine and Biology. 10. 1. 45-55. (IF: 1,580) 4. SHENG, X.H., SONG, X.M., YU, Y., NIU, L.L., LI, S.G., LI, H.B., WEI, C.H., LIU, T., ZHANG, L., DU, L.X. (2011): Characterization of microRNAs from sheep (Ovis aries) using computational and experimental analyses. Molecular Biology Reports. 38. 5. 3161-3171. (IF: 1,875; 2010) 5. LIU, Z., Z., GONG, Y.F., ZHANG, C.S., FU, Z.X., ZHANG, W.X. (2011): A genetic polimorphism and its genetic effects on goat myogenin gene in intron 1. African Journal of Biotechnology. 10. 27. 5263-5267. (IF: 0,573; 2010) 2.

3.

BÉNYEI, B., KOMLÓSI, I., PÉCSI, A., KULCSÁR, M., HUZSVAI, L., BARROS, C. W. C., †HUSZENICZA, GY. (2011): Plasma progesterone, metabolic hormones and beta-hydroxybutyrate in Holstein-Friesian cows after superovulation. Acta Veterinaria Hungarica. 59. 24. 485-495. (IF 2010: 1,264) GÁSPÁRDY, A., ISMACH, G., BAJCSY, Á. CS., VERESS, GY., MÁRKUS, SZ., KOMLÓSI, I. (2012): Evaluation of the on-line electrical conductivity of milk in mastitic dairy cows. Acta Veterinaria Hungarica. 60. 1. 145-155. (IF 2010: 1,264)

Hazai magyar nyelvű impakt faktoros közlemények 1.

ZENKE, P., MARÓTI-AGÓTS, Á., PÁDÁR, ZS., KOMLÓSI, I., GÁSPÁRDY, A., ZÖLDÁG, L. (2007): Adatok a kutyaállományok beltenyésztettségének értékeléséhez. Magyar Állatorvosok Lapja. 129. 8. 484-489. (IF:0,104)

Könyv 1.

2.

POSTA, J., KOMLÓSI, I., PRUTTKAY, Z., MISLEY, B., MIHÓK, S. (2007): A magyar sportlóállományra alapozott tenyészértékbecslési kutatások eredményei. Szerk.: MIHÓK, S. DE ATC MTK Állattenyésztéstani Tanszék Debrecen- Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete Budapest. ISBN 978-963-9732-13-1 MIHÓK, S., POSTA, J., PRUTKAY, Z., KOMLÓSI, I. (2010): Tenyészérték-becslés a magyar sportló kanca teljesítményvizsgálata alapján. Magyar Sportlótenyésztők Egyesülete. Budapest. ISBN: 978-963-06-8559-5

Önálló fejezetek hazai kiadású könyvekben 1.

2.

3.

4.

KOMLÓSI, I. (2000): A fajtatiszta tenyésztés és keresztezés szerepe az árútermelésben. In: Tenyésztési és fajtahasználati útmutató, Szerk.: JÁVOR, A., FÉSÜS, L., Juh Terméktanács, Debrecen – Szikszó – Herceghalom, 5-14. ISBN 963-8030-29-1 KOMLÓSI, I. (2000): Biometriai módszerek a QTL-marker kapcsolat azonosítására és felhasználására. In: Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben, Szerk.: FÉSÜS, L., KOMLÓSI, I., VARGA, L., ZSOLNAI, A., Agroinform Kiadó és Nyomda Kft, Budapest, 107-139. ISBN 963-502-723-0 KOMLÓSI, I. (2002): Párosítás szimulációja nagy populációban. In: Génmegőrzés, Kutatási eredmények régi háziállatfajták értékeiről, Szerk.: JÁVOR, A., MIHÓK, S., DE ATC MTK Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen, 189-193. ISBN 963-472-696-8 TŐZSÉR, J., KOMLÓSI, I. (2004): A tenyészértékbecslés. In: Általános állattenyésztés, Szerk.: SZABÓ, F., Mezőgazda Kiadó, Budapest, 291-320. ISBN 963-286-067-5

50

KOMLÓSI, I. (2004): Mennyiségi tulajdonságok genetikai paraméterei. In: Általános állattenyésztés, Szerk.: SZABÓ, F., Mezőgazda Kiadó, Budapest, 147-166. ISBN. 963286-067-5 6. KOMLÓSI, I., GERA, I., KOPPÁNY, G., BODÓ, I. (2006): Tenyészérték a magyar szürke választási súlyának és két ellés közti idejének becslésére. In: Génmegőrzés, Szerk. MIHÓK, S., Debreceni Egyetem ATC, Debrecen, 115-116. ISBN: 963-9274-94-1 7. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2006): A variancia és a beltenyésztettség vizsgálata számítógépes szimulációval a génmegőrzés céljából fenntartott bronzpulyka állományban. In: Génmegőrzés, Szerk.: MIHÓK, S., Debreceni Egyetem ATC, Debrecen, 150-168. ISBN: 963-9274-94-1 8. KOMLÓSI, I. (2006): A fajtatiszta tenyésztés és keresztezés szerepe az árutermelésben. In: Juntenyésztés A-tól Z-ig, Szerk.: JÁVOR, A., KUKOVICS, S., MOLNÁR, GY., Mezőgazda Kiadó, Budapest, 138-167. ISBN: 963-286-275-9 9. KOMLÓSI, I. (2006). QTL-marker biostatisztikai módszerek. In: Mezőgazdasági Biotechnológia, Szerk.: HESZKY, L., FÉSÜS, L., HORNOK, L., AGROINFORM Kiadó, Budapest, 325-339. ISBN: 963-502-837-7 10. KOMLÓSI, I. (2008): A juh szelekciója. In: A haszonállatok szelekciója. Szerk.: TÓTH, S., SZALAY, I., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 79-99. ISBN: 978-963-286 -494-5 5.

Közlemények nem impakt faktoros osztálylistás folyóiratokban 1.

VERESS, L., MAGYAR. K., KOMLÓSI, I., HORVÁTH, I., KOVÁCS, Z. (1995): Egy juhtenyésztési program és eddigi eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 44. No. 4. 301-315. 1. KUKOVICS, S. (2002): Juh- és kecsketenyésztés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 3-4. 245-281.

2.

KOVÁCS, Z., KOMLÓSI, I. (1996): A MULSIM szimulációs szoftver ismertetése. Állattenyésztés és Takarmányozás. 45. 6. 597-604. KOMLÓSI, I., AP DEWI, I. (1997): The use of computer image analysis to determine carcass and live body dimensions in sheep to predict carcass conformation. Állattenyésztés és Takarmányozás. 46. 4. 335-343. NAGY, I., VERESS, L., KOMLÓSI, I., HORVÁTHNÉ, I. (1998): A két bárányozás közötti időt befolyásoló hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 47. 3. 209-221. 1. KUKOVICS, S. (2002): Juh- és kecsketenyésztés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 3-4. 245-281. 2. NAGY, L., PÓTI, P., PAJOR, F., LÁCZÓ, E. (2005): Anyajuhok szaporulati mutatóinak alakulása és azok életteljesítményre gyakorolt hatása a tenyésztésbe vételi idő és a sűrített elletés függvényében. Állattenyésztés és Takarmányozás. 54. 3. 265-271.

3.

4.

5.

JÁVOR, A., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., NAGY, G., NÁBRÁDI, A. (1998): Ajánlások a juh- és kecskeágazat számára. Állattenyésztés és Takarmányozás. Juhtenyésztési különszám. 451-453. 1. FORGÓ, I., VATTAMÁNY, G., TÉCSY, L., GYÖRKÖS, I. (2006): A gyepterületek legeltetése I.: A legelő hasznosításának alapelvei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 46. 2. 127-140.

51

KOMLÓSI, I. (1998): Tenyésztési tartalékok más szemmel. Állattenyésztés és Takarmányozás. Juhtenyésztési különszám. 225-229. 7. NAGY, I., KOMLÓSI, I. (1998): Két bárányozás közötti időt befolyásoló tényezők vizsgálata magyar merinó állományokban. Állattenyésztés és Takarmányozás. Juhtenyésztési különszám. 195-203. 8. NAGY, I., BÁLINT, P., KOMLÓSI, I., SÁFÁR, L. (1999): Magyar merinó állományok közötti genetikai kapcsolat. Acta Agraria Kaposvariensis. 3. 3. 15-23. 9. BODÓ, I., SZABÓ, F., TŐZSÉR, J., KOMLÓSI., I. (2000): Fajta, típuskérdés és korszerű tenyésztési, tenyészérték-becslési eljárások a húsmarhatenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás. 49. 6. 525-538. 1. DOHY, J. (2002): Genetika. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 3-4. 217-231. 2. HOLLÓ, G., FÜLLER, I., TÓTH, A. (2008): Magyar tarka tenyészbikák hústenyészértékének összehasonlító elemzése. Acta Agraria Kaposvariensis. 12. 3. 1-10. 10. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I. (2000): BLUP modellek összehasonlítása. Állattenyésztés és Takarmányozás. 49. 3. 231-245. 1. LENGYEL, Z., BALIKA, S., POLGÁR, P., SZABÓ, F. (2004): A hazai limousin állományok ellés lefolyásának és választási eredményeinek vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. 3. 199-211. 2. NAGY, B., BODÓ, I., GERA, I., LENGYEL, Z., TÖRÖK, M., SZABÓ, F. (2004): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. 6. 503-513. 3. NAGY, I., GULYÁS, R., CSATÓ, L., FARKAS, J., RADNÓCZI, L., VÍGH, ZS. (2004): Tenyészeteken belüli és tenyészetek közötti genetikai kapcsolat néhány hazánkban tenyésztett sertésfajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. 2. 101110. 4. NAGY, B., LENGYEL, Z., BODÓ, I., GERA, I., BENE, SZ., SZABÓ, F. (2006): Magyar szürke borjak növekedési tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 2. 97-107. 5. SZABÓ, F., FÜLLER, I., POLGÁR, J.P., KELLER, K., LENGYEL, Z. (2006): Néhány tényező hatása a húshasznú magyar tarka borjak választási eredményére. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 2. 109-116. 6. BENE, SZ., FÜLLER, I., LENGYEL, Z., NAGY, B., FÖRDÖS, A., SZABÓ, F. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 6. 505-519. 7. SZABÓ, F., MÁRTON, J., BENE, SZ. (2007): Angus borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 1. 9-19. 8. SZABÓ, F., MÁRTON, J., BENE, SZ. (2007): Angus borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 1. 21-33. 9. SZABÓ, F., MÁRTON, D., NAGY, B., BENE, SZ. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 2. 105-115. 10. SZABÓ, F., DOMOKOS, Z., LENGYEL, Z., ZSUPPÁN, ZS., BENE, SZ. (2007): Charolais borjak választási eredménye. 1. Közlemény: környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 3. 213-223. 11. SZABÓ, F., BALIKA, S., ZSUPPÁN, ZS., NAGY, B., BENE, SZ. (2007): Blonde D’Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 4. 289-298. 6.

52

12. BENE, SZ., BALIKA, S., LENGYEL, Z., NAGY, B., ZSUPPÁN, ZS., SZABÓ, F. (2007): Blonde D’Aquitaine borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, Tenyészérték. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 4. 299-311. 13. BENE, SZ., BALIKA, S., LENGYEL, Z., SZABÓ, F. (2008): Limousin borjak választási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás. 57. 1. 1-12. 14. SZABÓ, F., FÜLLER, I., FÖRDÖS, A., SZABOLCS, B. (2010): Weaning results of beef Hungarian Fleckvieh calves 1. Environmental factors. Archiv Tierzucht. 53. 1. 18-25. (IF:0,519) 15. SZABÓ, F., FÜLLER, I., FÖRDÖS, A., SZABOLCS, B. (2010): Weaning results of beef Hungarian Fleckvieh calves 2. Genetic parameters, breeding values. Archiv für Tierzucht. 53. 1. 26-36. (IF:0,519) 16. FÖRDŐS, A., FÜRST-WALTL, B., BAUMUNG, R., BENE, SZ., SZABÓ, F. (2010): Schätzung genetischer Parameter mit zufälligem Vater x Jahres-Effekt für Absetzergebnisse beim österreichischen Charolais-Rind. Züchtungskunde. 82 (3) 181-194. (IF: 0,216) 17. FÜLLER, I., STEFLER, J., BENE, SZ., KISS, B., FÖRDŐS, A., SZABÓ, F., POLGÁR, J.P. (2009): Hizlalási és vágási paraméterek öröklődhetősége és tenyészértéke a mai kettőshasznosítású magyar tarka fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 4. 315-325. 18. BENE, SZ., NAGY, B., BEM, J., POLGÁR, J. P., SZABÓ, F. (2009): Különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 4. 341-351. 19. BENE, SZ., NAGY ZS., POLGÁR, J.P., SZABÓ, F. (2011): A különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 5. közlemény: Regressziós modellek és populációgenetikai paraméterek az angol telivér fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2. 151-163. 11. NAGY, I., TORMOD, A., KOMLÓSI, I., BÁLINT, P. (2001): Choosing a method for measuring genetic relation. Állattenyésztés és Takarmányozás. 50. 4. 289-299. 12. KOMLÓSI, I. (2002): Párosítás szimulációja kis és nagy populációban. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 6. 557-565. 13. LENGYEL, Z., KOMLÓSI, I., BALIKA, S., MAJOR T., ERDEI, I., SZABÓ, F. (2003): A hazai limousin állományok reprodukciós és választási eredményei. 1. közlemény. Apamodell. 1. Állattenyésztés és Takarmányozás. 52. 1. 25-38. 1. TŐZSÉR, J., DOMOKOS, Z., BOTTURA, C., ALBERTI, M., SZENTLÉLEKI, A., LÁSZLÓ, P., VERTSÉNÉ, ZÁNDOKI, R. (2007): Az azonos környezetben nevelt aubrac és charolais borjak választási teljesítménye. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 3. 237-251. 14. TŐZSÉR, J., BALIKA, S., KOMLÓSI, I. (2003): Estimate of heritability of weaning weight in Limousin breed in Hungary. Bulletin of the Szent Istvan University Gödöllő. 47-51. 15. HARCSA, A., PÁL, G., KOMLÓSI, I., JÁVOR, A. (2004): Két ellés közötti idő elemzése a szendrői (Bábolna Rt.) ile de france, suffolk és Bábolna TETRA tenyészetben. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 14. 29-32. 16. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I., KOROM, E., ISPÁNY, M., MIHÓK, S. (2004): Vizsgálatok egy génrezerv pulykapopulációban. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 13. 48-52.

53

17. HOROGH G., ZSOLNAI A., KOMLÓSI I., FÉSÜS L. (2005): Molekuláris genetikai marker szelekció (MAS) a sertés szaporaságának növelésére. Állattenyésztés és Takarmányozás. 54. 3. 277-284. 18. NAGY L., KOMLÓSI, I. (2005): A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 16. 24-28. 19. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I. (2005): Rotációs párosítási eljárás vizsgálata számítógépes szimulációval. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 16. 29-35. 20. KOMLÓSI, I., ANTON, I. FÉSÜS, L. (2005): Összefüggés egyes mikroszatellit markerek és a magyar merinó súlygyarapodása között. Állattenyésztés és Takarmányozás. 54. 6. 521-529. 21. POSTA, J., KOMLÓSI, I. (2006): Fenotípusos korrelációk használata a magyar sportló kancák tenyészérték-becsléséhez. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 21. 38-43. 22. SZŐKE, SZ., BÉRI, B., KOMLÓSI, I. (2006): Az új biotechnológiai módszerek és a beltenyésztettség (A hatás becslése szimulációs modellel). Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 5. 409-418. 23. POSTA, J., KOMLÓSI, I. (2007): Magyar sportló kancák sajátteljesítmény vizsgájának paraméterbecslései. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 3. 253-261. 1. ZUROVACOVÁ, B., CANDRÁK, J., ZIDEK, R., JISKROVÁ, I., BULECA, J. ZÖLDÁG, L. (2008): Díjugrató sportlovak genetikai (örökítő-)értékének becslése BLUP-animal model módszerrel. Magyar Állatorvosok Lapja. 130. 11. 651-657. (IF: 0,088) 2. BENE, SZ., NAGY, B., NAGY, ZS., SZABÓ, F. (2009): Különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 1. közlemény: Irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 3. 213-230. 3. BENE, SZ., NAGY ZS., POLGÁR, J.P., SZABÓ, F. (2011): A különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 5. közlemény: Regressziós modellek és populációgenetikai paraméterek az angol telivér fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2. 151-163. 24. POSTA, J., KOMLÓSI, I. (2007): Magyar sportló kancák néhány testméretének genetikai elemzése. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 2007/26. 4043. 25. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2007): Genetikai előrehaladás vizsgálata a magyar sportló populációban. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 4. 313-323. 1. ZUROVACOVÁ, B., CANDRÁK, J., ZIDEK, R., JISKROVÁ, I., BULECA, J. ZÖLDÁG, L. (2008): Díjugrató sportlovak genetikai (örökítő-) értékének becslése BLUP-animal model módszerrel. Magyar Állatorvosok Lapja. 130. 11. 651-657. (IF: 0,088) 2. BENE, SZ., NAGY, B., BEM, J., POLGÁR, J. P., SZABÓ, F. (2009): Különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 3. közlemény. Regressziós modellek és populációgenetikai paraméterek a gidrán fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 4. 341-351. 3. BENE, SZ., NAGY, B., NAGY, ZS., SZABÓ, F. (2009): Különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 1. közlemény: Irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 3. 213-230. 4. BENE, SZ., NAGY ZS., POLGÁR, J.P., SZABÓ, F. (2011): A különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 5. közlemény: Regressziós modellek és populációgenetikai paraméterek az angol telivér fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2. 151-163. 54

5.

MEZEI, A. (2011): Lovak tenyészértékbecslése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2.185-196.

26. BENE, SZ., KOMLÓSI, I., NAGY, B., LENGYEL, Z., SZABÓ, F. (2007): Többfajtás húsmarha tenyészértékbecslés választási eredmények alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 6. 521-539. 27. MÁRKUS, SZ., BOGNÁR, L., FAZEKAS, I., BÉRI, B., KOMLÓSI, I. (2007): Örökölhetőségi érték becslése holstein-fríz szarvasmarha befejési adatokból. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 2007/26. 23-25. 28. MÁRKUS, SZ, FAZEKAS, I., KOMLÓSI, I. (2007): Regressziós modellek az állattenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 4. 325-332. 29. NAGY, L., GÁSPÁRDY, A., TOLDY, GY., BODÓ, I., KOMLÓSI, I. (2007): A hortobágyi racka juh hízlalási és vágási vizsgálata extenzív (I.) és intenzív (II.) körülmények között. Acta Agraria Kaposvariensis. 11. 3. 47-66. 30. JÓNÁS, S., KOMLÓSI, I., POSTA, J., MIHÓK, S. (2008): The jumping capacity of young horses predicted by stifle-hock-fetlock angulation in free jumping. Állattenyésztés és Takarmányozás. 57. 1. 39-54. 1. ZUROVACOVÁ, B., CANDRÁK, J., ZIDEK, R., JISKROVÁ, I., BULECA, J. ZÖLDÁG, L. (2008): Díjugrató sportlovak genetikai (örökítő-) értékének becslése BLUP-animal model módszerrel. Magyar Állatorvosok Lapja. 130. 11. 651-657. (IF: 0,088) 2. BENE, SZ., NAGY ZS., POLGÁR, J.P., SZABÓ, F. (2011): A különböző fajtájú tenyészkancák élősúlya és testméretei. 5. közlemény: Regressziós modellek és populációgenetikai paraméterek az angol telivér fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 60. 2. 151-163. 31. KOMLÓSI, I., HARMAT, Á., NAGY, I., MÁRKUS, SZ., POSTA, J., BÉRI, B., MIHÓK, S. (2008): Magyar tarka bikák borjúnevelő- és tejtermelő-képességi tenyészértéke közötti összefüggés elemzése. Állattenyésztés és Takarmányozás. 57. 2. 97-105. 1. FÖRDŐS, A., FÜRST-WALTL, B., BAUMUNG, R., BENE, SZ., SZABÓ, F. (2010): Schätzung genetischer Parameter mit zufälligem Vater x Jahres-Effekt für Absetzergebnisse beim österreichischen Charolais-Rind. Züchtungskunde. 82. 3. 181-194. (IF: 0,216) 32. MÁRKUS, SZ., NÉMCOVÁ, É., FAZEKAS, I., BOGNÁR, L., KOMLÓSI, I. (2008): A tejtermelést befolyásoló tényezők vizsgálata függvényillesztésekkel. Állattenyésztés és Takarmányozás. 57. 3. 213-227. 33. MÁRKUS, SZ., NÉMCOVÁ, E., FAZEKAS, I., KOMLÓSI, I. (2008): Genetikai paraméterek becslése random regresszióval. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 31. 53-55. 34. MIKÓ, J. J.E, MUCSI, I., KOMLÓSI, I. (2008): Holstein-fríz tehenek kondíciópontszámának értékekelése. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 31. 57-61. 35. POSTA, J., MIHÓK, S., KOMLÓSI, I. (2008): Díjugratási eredmények értékelése különböző értékszámokkal. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 31. 77-81. 36. TŐZSÉR, J., POSTA, J., BALIKA, S., KOMLÓSI, I., KHATTAB, A.S.: (2008): Heritabilities of linear traits of the Limousin sire candidates in Hungary. Egyptian Journal of Animal Production. 45. 2. 93-99. 55

37. NÉMETH, T., KOMLÓSI, I., MOLNÁR, A., KUSZA, SZ., LENGYEL, A., KUKOVICS, S. (2009): Differences between goat breeds based on body measurements in Hungarian populations. Állattenyésztés és Takarmányozás. 58. 4. 353-368. 38. MIKÓ J.J.E., MUCSI, I., KOMLÓSI, I. (2009): A tehéntej mennyiségi és beltartalmi értékeinek, valamint az állat kondíciójának alakulása a laktáció során. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 37. 69-73. 39. KOMLÓSI, I., HÚTH, B. (2010): A magyartarka fajta tejtermelési perzisztenciájának értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás. 59. 1. 1-10. 40. KOMLÓSI, I., HÚTH, B. (2010): A magyartarka ellésének a lefolyását befolyásoló tényezők és genetikai paraméterek. Állattenyésztés és Takarmányozás. 59. 2-3. 139-155. 41. KOMLÓSI, I., HÚTH, B. (2010): A magyartarka holtellésének elemzése. Állattenyésztés és Takarmányozás. 59. 5-6. 395-408. 42. KOMLÓSI, I., HÚTH, B. (2010): A magyartarka üszők és tehenek termékenységének értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás. 59. 5-6. 423-440. 43. MIKÓ J.J.E., MUCSI, I., SZENDREI, Z., KOMLÓSI., I. (2010): Az ellés utáni kondícióváltozás és a tejtermelési mutatók kapcsolata holstein-fríz tehenekben. Állattenyésztés és Takarmányozás. 59. 5-6. 373-385. 44. GÁL, T., GRASSELLI, G., KOMLÓSI, I. (2010): Szarvasmarhatelepek hatékonyságának elemzése Data Envelopment Analysis (DEA) segítségével. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 40. 17-21. Teljes dolgozat konferencia kiadványokban 1. 2.

3.

4.

5.

6.

7.

KOMLÓSI, I. (1999): Szimulációs módszerek az állattenyésztésben. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok. Debrecen. 1999. október 28-29. 37-41. MIHÓK, S., BODÓ, I., KOMLÓSI, I., SÜTŐ. Z. (2001): Az alternatív baromfitartás lehetősége a pulykatenyésztésben. Innováció – a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. 285-291. DE MGTK - SZIE MKK, Debrecen-Gödöllő. ISBN:963-9274-17-8 BODÓ, I. KOMLÓSI, I. MIHÓK, S., SZABÓ, P., JÁVOR, A., BÉRI, B. (2002): Genetic recources and their management in Hungary. Proceedings of the 7th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Montpellier, August 19-23. 33. 569-572. SZABÓ, F., LENGYEL, Z., KOMLÓSI, I. (2002): Some effects on weaning weight of Hungarian Simmental beef calves. Proceedings of the 7th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Montpellier, August 19-23. 29: 761-764. HARCSA, A., PÁL, G., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., ÁRNYASI, M., RÓZSÁNÉ VÁRSZEGI, ZS., JÁVOR, A. (2002): The effect of different level of sheep keeping and breeding technologies on profitability. Lucrari Scientifice Zootechnie si Biotechnologii. Scientifical Papers, Animal Sciences and Biotechnologies. Vol. XXXV. 179-188. Banat University, Temesvár – Timisoara. HARCSA, A., KUKOVICS, S., MOLNÁR, GY., KOMLÓSI, I., PÁL, G., VÁRSZEGI, ZS., LAPIS, M., JÁVOR, A. (2002): Possibilities for changing breeds based on import and home breeding in Hungary. Meeting of FAO/CIHEAM Subnetwork on sheep and goat genetic resources, Sussan, Italy. 44-53. HARCSA, A., PÁL, G., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., ÁRNYASI, M., RÓZSÁNÉ VÁRSZEGI ZS., JÁVOR, A. (2002): Production levels of Suffolk, Babolna Tetra and Ile de France breeding stocks of Babolna Co. Szendro. Lucrari Scientifice Zootechnie si Biotechnologii. Scientifical Papers, Animal Sciences and Biotechnologies. Vol. XXXV. 172-178. Banat University, Timisoara-Temesvár. 56

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

HARCSA, A., PÁL, G., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., RÓZSA-VÁRSZEGI, ZS., JÁVOR, A. (2002): Production trends in three breeding stcocks of Babolna Co. Szendro. Meeting of FAO/CIHEAM Subnetwork on sheep and goat genetic resources, Sussan, Italy. 286-291. HARCSA, A., PÁL, G., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., RÓZSÁNÉ VÁRSZEGI, ZS., JÁVOR, A. (2002): Teljesítménytrendek a szendrői (Bábolna) gazdaság három törzstenyészetében. Innováció – A tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. 137-144. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. ISBN:963-9274-24-0 HARCSA, A., PÁL, G., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., ÁRNYASI, M., RÓZSÁNÉ VÁRSZEGI, ZS., JÁVOR, A. (2002): Fenotípusos összefüggések suffolk, ile de france és tetra tenyészetekben. Innováció, a tudomány és gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Konferencia, Debrecen. 2002. április 11-12. 145-149. KUKOVICS, S., MOLNÁR, A., ÁBRAHÁM, M., KOMLÓSI, I., JÁVOR, A. (2002): Possible use of β-lactoglobulin genotype genotype and the quantitative milk production traits in the combined selection program for sheep. Meeting of FAO/CIHEAM Subnetwork on sheep and goat genetic resources, Sussan, Italy. 210-213. RADNÓCZI, L., CSATÓ, L., FARKAS, J., KOMLÓSI, I. (2002): A BLUP módszerével végzett tenyészértékbecslés tapasztalatai. In: A sertéstenyésztés és vágósertés előállítás alternatívái. 2. Nemzetközi Sertéstenyésztési Tanácskozás IX. Állattenyésztési Napok Debrecen. 80-89. ISBN 963-9274-348 MIHÓK, S., SÁS, GY., KOMLÓSI, I., BLEYER F. (2002): Kettős hasznosítású tyúkfajták szerepe a minőségi baromfitermékek előállításában. Innováció, a tudomány és gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Konferencia, Debrecen. 2002. április 11-12. 164-169. JÁVOR, A., KOMLÓSI, I., KUKOVICS, S., LENGYEL, A. (2003): Elmulasztott lehetőségek a magyar juhtenyésztés fejlesztésében. Az állattenyésztés szolgálatában: tudományos ülés. DE AGTC Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen. 2003. szeptember 11. 11-25. ISBN 963-472-727-1 LENGYEL, Z., FÜLLER, I., SZABÓ, F., KOMLÓSI, I., POLGÁR, J.P. (2004): Tenyészértékbecslés egyedmodellel egy magyartarka tenyészetben. X. Ifjusági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. 1-5. MIHÓK, S., KOMLÓSI, I. (2006): Research areas at the Department of Animal Science, University of Debrecen. Proceedings of the 4th International Symposium „Natural Resources and Sustainable Development” Oradea-Nagyvárad, 10-11. October 2006. 4750. OLÁH, J., ÁDÁM, SZ., JÁVOR, A., KOMLÓSI, I., ÚJLAKI, Z., KUKOVICS, S., MOLNÁR, A., KOVÁCS, A. (2006): Starting hairsheep breeding in Hungary. Sustainable Development” Oradea-Nagyvárad, 10-11. October 2006. 467-473. MÁRKUS, SZ., KOMLÓSI, I., BOGNÁR, L., FAZEKAS, I. (2006): Definition of subgroups for test-day models in Hungarian Holstein-Friesian population. Proceedings of the 4th International Symposium „Natural Resources and Sustainable Development” Oradea-Nagyvárad, 10-11. October 2006. 483-490. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2006): Analysis of Hungarian sporthorse studbook. Proceedings of the 4th International Symposium „Natural Resources and Sustainable Development” Oradea-Nagyvárad, 10-11. October 2006. 497-503. NÉMETH, T., KOMLÓSI, I., MOLNÁR, A., KUKOVICS, S. (2008): A testsúly és testméretek közötti összefüggések kecskénél. A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. 173-182. DE ATC, Debrecen. ISBN:978-963-8030-58-0 57

21. GUDAJ, R., KOMLÓSI, I., BRYDL, E. (2010): Study of animal welfare, environmental and food safety issues in dairy cow herds in Hungary. Analele. Univesitatii din Oradea Fascicula: Ecotoxicologie, Zootechnie si Technologii de Industrie Alimentara, 2010. Vol. IX. 430-435. 22. POSTA, J., KOMLÓSI, I. , MIHÓK, S. (2010): Evaluation of Hungarian Sporthorse mare performance tests; The 8th International Scientific Symposium on "Natural resources and sustainable development" Debrecen, 2010. november 16. 83-87. Konferencia absztraktok KOMLÓSI, I. (1995): A populációméret hatása néhány genetikai mutatóra. Tiszántúli Tudományos Napok. Hódmezővásárhely, 1995. április 21-22. 260-261. 2. VERESS, L., JÁVOR, A., KOMLÓSI, I. (1997): Az állami irányítás szerepe a juhtenyésztésben. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok. “A Debreceni Agrártudományi Egyetem a Tiszántúl mezőgazdaságáért”. DATE Kutató Intézet, Karcag. 204-205. 3. HERDON, M., KOMLÓSI, I. MIHÓK, S., SZABÓ, P. (1997): Pig production information service on the Internet. 48th Annual Meeting of the EAAP. Vienna. 25-28 August. P1.15. 4. SZABÓ, P., KOMLÓSI, I. (1997): The use of rape meal in pig feedstuff. 48th Annual Meeting of the EAAP. Vienna. 25-28 August. P5.42. 5. MOLNÁR, A., KOMLÓSI, I. (1999). A szelekció hatása a korreláció változására. IV. Magyar Genetikai Kongresszus. 1999. április 11-14. Siófok. E073. Program Összefoglalók. 91. 6. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I. (1999). A variancia változásának vizsgálata szimulált populációban. IV. Magyar Genetikai Kongresszus. 1999. április 11-14. Siófok. P039. Program Összefoglalók. 152. 7. LENGYEL, Z., SZABÓ, F., KOMLÓSI, I. (2001): Effects of year, season, number of calving and sex on weaning performance of Hungarian Simmental beef calves. Book of Abstracts of the 52nd Annual Meeting of the European association for Animal Production. No 7. Budapest, 26-29 August. G4.28. 53. ISBN 907-699-801-9 8. GÁSPÁRDY, A., JÁVORKA, L., SZABÁRA, L., DOMOKOS, Z., KOMLÓSI, I., (2001): The importance of cow’s live weight in the terminal line. Book of Abstracts of the 52nd Annual Meeting of the European association for Animal Production. No 7. Budapest, 26-29 August. C4.22. 235. ISBN 907-699-801-9. 9. TŐZSÉR, J., KOMLÓSI, I., VÖLGYI-CSÍK, J., BALIKA, S., (2001): Evaluation of year, sex and herd effects on type classification of the Limousin breed. Book of Abstracts of the 52nd Annual Meeting of the European association for Animal Production. No 7. Budapest, 26-29 August. C4.30. 239. ISBN 907-699-801-9 10. MEZŐSZENTGYÖRGYI, D., HUSVÉTH, F., LENGYEL, A., SZEGLETI, C., KOMLÓSI, I., (2001): Genotype-related variations in subcutaneous fat composition in sheep. Book of Abstracts of the 52nd Annual Meeting of the European association for Animal Production. No 7. Budapest, 26-29 August. S4.7. 258. ISBN 907-699-801-9 11. MEZŐSZENTGYÖRGYI, D., FÉSÜS, L., SÁFÁR, L., KOMLÓSI, I., HAJDUK, P. (2001): Breeding aims and performance testing in Hungary. Book of Abstracts of the 52nd Annual Meeting of the European association for Animal Production. No 7. Budapest, 2629 August. S5.4. 273. ISBN 907-699-801-9 1.

58

12. SZABO, F., LENGYEL, Z., WAGENHOFFER, ZS., KOMLOSI, I., POLGAR, P., NAGY, L.( 2002): Year, season, dam age and sex effect on weaning performance of Hungarian Simmental beef calves. Journal of Animal Science. Vol. 80. Suppl. 1. 322. 13. NAGY, I., KOMLÓSI, I., SÁFÁR, L. (2002): Genetic connectedness across the Hungarian Merino flocks. Proceedings of the 6th World Merino Conference. Budapest, April 29 – May 1. 70-71. 14. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I. (2002): Génhatások számítógépes szimulációja. Informatika a felsőoktatásban, Debrecen. 2002. augusztus 28-30. 262. 15. LENGYEL, Z., KOMLÓSI, I., TAKÁTS, L. V., MAJOR, T., SZABÓ, F. (2002): Some genetic parameters of the Hungarian Limousin beef cattle population. 53th Annual Meeting of the EAAP. Cairo, Egypt 1-4. Sept. 2002. Genetic Commission. ISBN 907699-8124. 16. LENGYEL, Z., BALIKA, S., KOMLÓSI, I., POLGÁR, P., SZABÓ, F. (2002): Hazai limousin állományok populációgenetikai vizsgálata. XXIX. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár, 2002. október 3-4. 6. 17. TŐZSÉR, J., BALIKA, S., KOMLÓSI I. (2002): Estimation de l’héritabilité du pos vif au sevrage pour la race Limousine. 9iemes Rencontre Recherches Ruminants, Paris, France, les 4-5 décember, INRA-Institut del’Élevage, 254. 18. TŐZSÉR, J., BALIKA, S., KOMLÓSI, I., VÖLGYI-CSIK J. (2003): Estimation de l' héritabilté des caracteres mesurés sur les taurillons de la race Limousine. 10 émes Rencontres autour des Recherches sur les Ruminants, 3-4 décember, Paris, INRA, Istitut de l' Élevage, 201. 19. SZŐKE, SZ., KOMLÓSI, I., KOROM, E., ISPÁNY, M., MIHÓK, S. (2003): Egy pulykapopuláció genetikai vizsgálata. V. Magyar Genetikai Kongresszus. Siófok. 2003. április 13-15. P80. 20. TŐZSÉR, J., BALIKA, S., KOMLÓSI, I., VÖLGYI-CSÍK J., ZÁNDOKI R., SZENTLÉLEKI A. (2003): Limousin tenyészbikajelöltek fontosabb populációgenetikai jellemzői. V. Magyar Genetikai Kongresszus. Siófok. 2003. április 13-15. E30. 21. MEZŐSZENTGYÖRGYI, D., ROMVÁRI, R., FÉSÜS, L., KOMLÓSI, I., REPA, I. (2003): Computerized tomographic study of the body composition in different sheep genotypes. 54th. Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Rome. 31 August - 3 September. Book of Abstracts. S.5.10. 332. ISBN978-90-76998-206 22. KOMLÓSI, I., ANTON, I., ZSOLNAI, A., ÁRNYASI, M., FÉSÜS, L. (2004): Identifying QTL for growth rate in the Hungarian Merino sheep. 55th Annual Meeting of EAAP. Book of Abstracts. Bled, Slovenia. ISNN 1382-6077. G4.19. 23. LENGYEL, Z., DOMOKOS, Z., KOMLOSI, I., SZABO, F. (2004): Estimation of genetic (co)variance components for weaning weight and preweaning daily gain of Hungarian Charolais population. 55th Annual Meeting of EAAP. Book of Abstracts. Bled, Slovenia. ISNN 1382-6077. G4.56. 24. LENGYEL, Z., DOMOKOS, Z., KOMLÓSI, I., SZABÓ, F. (2004): Magyarországi charolais állományok populációgenetikai paramétereinek becslése. In: Agrártermelés – Harmóniában a természettel. XXX. Óvári Tudományos Napok. 2004. október 7-8. 35. 56. ISBN 0237-9902 25. GÁSPÁRDY, A., ANTON, I., MEGYERNÉ NAGY, J, FÉSŰS, L., ESZES, F, KOMLÓSI, I. (2004): A hazai cigája állományok biokémiai és DNS polimorfizmusokra alapozott összehasonlító vizsgálata. In: Agrártermelés – Harmóniában a természettel. XXX. Óvári Tudományos napok, Mosonmagyaróvár. 2004. október 7-8. 35. ISBN 02379902

59

26. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2006): Genetic parameters of Hungarian Sporthorse Studbook. The 57th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Antalya, Turkey. Book of Abstracts. ISNN 1382-6077. H25.3. 27. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2007): Analysis of genetic progress in the Hungarian Sporthorse population. The 58th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Dublin, Ireland. Book of Abstracts. ISNN 1382-6077. S17. 28. MIHÓK, S., BÁN, B., BODÓ, I., JÓZSA, CS., PÉNTEK, I., KOMLÓSI, I. (2007): Molecular genetic characterisation of Mezőhegyes horse breeds. The 58th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Dublin, Ireland. Book of Abstracts. 310. ISNN 1382-6077. S17. 29. MÁRKUS, SZ., KOMLÓSI, I. (2007): Random regressziós modellek alkalmazási lehetőségei tejhasznosítású szarvasmarhák tenyészértékbecslésében, XLIX. Georgikon Napok, Keszthely. 2007. szeptember 20-21. ISBN 978-963-9639-5 30. KOMLÓSI, I., SÁFÁR, L., HAJDUK, P., DOMANOVSZKY, Á. (2007): A magyar merinó populációszerkezetének jellemzése az ellenőrzött tenyészetek alapján. XLIX. Georgikon Napok, Keszthely. 2007. szeptember 20-21. ISBN 978-963-9639-5. 31. POSTA, J., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2007): Magyar sportló populáció genetikai szerkezetének vizsgálata. XLIX. Georgikon Napok, Keszthely, 2007. szeptember. 20-21. ISBN 978-963-9639-5 32. BENE, SZ., KOMLÓSI, I., FEKETE, ZS., LENGYEL, Z., SZABÓ, F. (2008): Multibreed beef cattle breeding value estimation based on weaning results. ADSAASAS, Indianapolis, USA. 7-11. July. Journal of Animal Science. Vol. 86. E-Suppl. 2/J. Dairy Science. Vol. 91. E-Suppl. 1. 33. KOMLÓSI, I. (2008): A magyar merinó és a hazai húsjuhfajták növekedési tulajdonságainak genetikai paraméterei. VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, Budapest, 2008. július 1-2. 8. 34. POSTA, J., MÁRKUS, SZ., KOMLÓSI, I., MIHÓK S. (2008): Néhány díjugratásban nyújtott teljesítményt értékelő mérőszám összehasonlítása. VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, Budapest, 2008. július 1-2. 11. 11. 35. POSTA, J., MIHÓK, S., KOMLÓSI, I. (2008): Magyar sportló kancaállomány mozgásbírálaton és szabadon ugratóban nyújtott teljesítménye, valamint a későbbi díjugrató sportteljesítmény közötti összefüggések vizsgálata. VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, Budapest, 2008. július 1-2. 12. 36. POSTA, J., MALOVRH, S., KOMLÓSI, I., MIHÓK, S. (2008): Breeding value estimation by repeatability and random regression models in Hungarian Sport Horses. 59th Annual Meeting of the European Association for Animal Production. Vilnius, Lithuania. ISNN 1382-6077. S36-5 37. POSTA, J., KOMLÓSI, I.,MIHÓK, S. (2008): Breeding value estimation in Hungarian Sport Horse populations. Conference Proceedings of ISES Dublin 2008 4th International Conference, August 1st-4th 59.

Konferencia előadások 1.

KOMLÓSI, I, CSATÓ, L., RADNÓCZI, L., FARKAS, J. (1998): Status Report of the Hungarian Pigbreeding Structure and Evaluation. International Workshop “Introduction of BLUP Animal Model in Pigs”, Research Institute of Animal Production. PragueUhrineves. 3-5 September.

60

2. 3.

4.

5.

6.

7.

KOMLÓSI, I. (2000): Indexképzés a BLUP tenyészérték alapján. Biológiai alapok az állattenyésztésben. Országos konferencia. Budapest, 2000. december 5. SZABÓ, F., LENGYEL, Z., KOMLÓSI, I. (2002): Season, dam and sex effects on weaaning performance of Hungarian Simmental beef calves. Joint Meeting of American Dairy Science Association, American Society of Animal Science, Canadian Society of Animal Science, Canada, Quebec, July 21-25. MIHÓK, S., KOMLÓSI, I., BLEYER, F., HEGYI, A., HUNYADI, Á., MEZŐSZENTGYÖRGYI, D. (2008): Néhány broilercsirke genotípus növekedési erélyének, vágási kihozatalának értékelése és vágott testének érzékszervi bírálata. Élelmiszergazdaságunk kérdőjelei napjainkban. XXXI. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár. 2008. október 9. MIHÓK, S., BODÓ, I., KOMLÓSI, I., SÁS, GY. (2002): A réghonosult bronzpulyka húsminőségének néhány jellemzője az értékesebb táplálkozás gondolatkörében. Agrártermelés-életminőség. XXIX. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár, 2002. október 3-4. PECSENYE, K., KOMLÓSI, I., SAURA, A. (2003): Heritability and additive variance of enzyme activities in different habitats of a Drosophila melanogaster population. Population Genetics Group. 36th Annual Meeting. University of Leicester. 5th-8th January 2003. MÁRKUS, SZ., POSTA, J., BOGNÁR, L., KOMLÓSI, I. (2008): A hazai holstein-fríz populáció beltenyésztettségének értékelése. VII. Alkalmazott informatika Konferencia, Kaposvár, 2008. május 23.

Felsőoktatási tankönyvek, jegyzetek

1.

KOMLÓSI, I., VERESS, L. (1999): Általános állattenyésztés és örökléstan. A Nyíregyházi Mg. Főiskola jegyzete. 1-140.

2.

KOMLÓSI, I., VERESS, L. (2001): Általános állattenyésztés. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. 1-164.

61

TUDOMÁNYOS FOKOZAT MEGSZERZÉSÉT MEGELŐZŐEN

Külföldi impakt faktoros lapokban megjelent közlemények 1.

VERESS, L., HORÁK, F., KOMLÓSI, I., JÁVOR, A., MAGYAR, K. (1988): Breeding possibilities of Booroola Merino in East-Europe. Journal of Agricultural Science in Finland, Helsinki. 60. 8. 591-596. (IF: 0,131)

Hazai impakt faktoros lapokban megjelent közlemények 1.

MAGYAR, K., KOMLÓSI, I., VERESS, L. (1989): Juhok laparoszkópos intrauterin inszeminálása mélyhűtött spermával. Magyar Állatorvosok Lapja. 44. 8. 475-477. (IF:0,030)

Közlemények nem impakt faktoros osztálylistás folyóiratokban 1.

VERESS, L., VÉGH, J., KOMLÓSI, I. (1989): Magyar merinók sűrítve elletésének tapasztalatai. Állattenyésztés és Takarmányozás. 38. 1. 37-46. 1. NAGY, L., PÓTI, P., PAJOR, F., LÁCZÓ, E. (2005): Anyajuhok szaporulati mutatóinak alakulása és azok életteljesítményre gyakorolt hatása a tenyésztésbe vételi idő és a sűrített elletés függvényében. Állattenyésztés és Takarmányozás. 54. 3. 265-271. 2. KUKOVICS, S. (2002): Juh- és kecsketenyésztés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 3-4. 245-281.

2.

KOMLÓSI, I. (1990): A nem-genetikai tényezők hatása a juhok hízékonysági teljesítményére. Állattenyésztés és Takarmányozás. 39. 6. 491-495. 1. NAGY, B., BODÓ, I., GERA, I., LENGYEL, Z., TÖRÖK, M., SZABÓ, F. (2004): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. 6. 503-513. 2. LENGYEL, Z., BALIKA, S., POLGÁR, J.P., SZABÓ, F. (2004): Estimation of genetic (co)variance components for growth and some reproduction traits of Hungarian Limousin population. Georgikon for Agriculture. 7. 1. 51-69. 3. SZABÓ, F., FÜLLER, I., POLGÁR, J.P., KELLER, K., LENGYEL, Z. (2006): Néhány tényező hatása a húshasznú magyar tarka borjak választási eredményére. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 2. 109-116. 4. NAGY, L., DOMANOVSZKY, Á., SZÉKELY, P. (2004): A magyar racka juh hízlalási- és vágási vizsgálata. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis. 17. 37-42. 5. SZABÓ, F., BALIKA, S., ZSUPPÁN, ZS., NAGY, B., BENE, SZ. (2007): Blonde D’Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 4. 289-298.

3.

VERESS, L., KOMLÓSI, I. (1991): Hazai szarvasmarha-, ló- és juhfajtáink tenyésztési programjainak korszerűsítési lehetőségei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 40. 2. 97102. 62

1.

4. 5.

6.

és

KUKOVICS, S. (2002): JuhTakarmányozás. 51. 3-4. 245-281.

kecsketenyésztés.

Állattenyésztés

és

VERESS, L., KOMLÓSI, I. (1991): A juh szaporaságát meghatározó nagyhatású gén. Állattenyésztés és Takarmányozás. 40. 1. 83-84. VERESS, L., KOMLÓSI, I., VÉGH, J. (1991): Fésűs és booroola merinó F1 anyák sűrítve ellethetőségének vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás. 40. 2. 143-150. 1. KUKOVICS, S. (2002): Juh- és kecsketenyésztés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 3-4. 245-281. 2. NAGY, L., PÓTI, P., PAJOR, F., LÁCZÓ, E. (2005): Anyajuhok szaporulati mutatóinak alakulása és azok életteljesítményre gyakorolt hatása a tenyésztésbe vételi idő és a sűrített elletés függvényében. Állattenyésztés és Takarmányozás. 54. 3. 265-271. KOMLÓSI, I., JÁVOR, A., VERESS, L., ERDÉLYI, ZS., TÓTH, A. (1993): Selection indices for Hungarian Merino. Állattenyésztés és Takarmányozás. 42. 1. 41-47. 1. KUKOVICS, S. (2002): Juh- és kecsketenyésztés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 51. 3-4. 245-281.

Teljes dolgozat konferencia kiadványokban 1.

2. 3. 4.

5.

6.

7.

8.

9.

VERESS, L., KOMLÓSI, I. (1988): Zum Booroola Selektions programm auf Fruchtbarkeit und Wolleistung in den Ungarischen Volksrepublik "Zuchtungsmassnahmen zur leistungstelgerung." Wiss. Tag. KMU. Leipzig. 30 August. 121-133. VERESS, L., KOMLÓSI, I. (1990): Nukleus tenyésztés hazai adottságai. Az állattenyésztés fejlesztéséért. Csukás Zoltán emlékülés. Debrecen. 31-37. KOMLÓSI, I., JÁVOR, A., VERESS, L. (1990): Szelekciós index magyar merinóra. Állattenyésztés fejlesztéséért. Csukás Zoltán Emlékülés. Debrecen. 38-44. MAGYAR, K., KOMLÓSI, I., VERESS, L. (1991): Progeny testing of Booroola rams for the "F" gene using prepubertal ewe lambs. In: Major genes for reproduction in sheep, Eds. Elsen-Bodin-Thimotier, 2nd Int. Workshop, INRA 57. Toulouse 1990. 167-169. KOMLÓSI, I., JÁVOR, A., VERESS, L. (1991): Indivual differences in growth of Booroola sheep. In: Major genes for reproduction in sheep, Elsen-Bodin-Thimotier, 2nd Int. Workshop, INRA 57, Toulouse, 1990. 381-383. ERESS, L., KOMLÓSI, I., VÉGH, J. (1991): Results of accelerated lambings of Booroola and Hungarian Merino. In: Major genes for reproduction in sheep, ElsenBodin-Thimonier, 2nd Int. Workshop, INRA 57, Toulouse 1990. Paris 1991. 385-389. NAGY, G., KOMLOSI, I., KARPATI, L., ANDRASSY, G., KARACSONY, Z. (1992): International cooperation for teaching skills and staff development at Debrecen Agricultural University. Changes in Agriculture and Environment. A Challenge for Higher Education. Proc. of the Conf. Wageningen. 97-100. MUCSI, I., POLLOTT, G., Ap DEWI, I., KOMLÓSI, I. (1992): A hegyvidéki és felvidéki juhtenyésztés Nagy-Britanniában. Legeltetéses állattartás. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok,10. Debrecen. 205-208. VERESS, L., KOVÁCS, Z., KOMLÓSI, I. (1993): Az ellési intervallum alakulását befolyásoló hatások vizsgálata két merinó fajtaváltozatban. Jubileumi Tudományos Szimpózium. Debrecen. 285-291.

63

10. KOMLÓSI, I., AP DEWI, I. (1994): The use of computer image analysis to determine carcass and live body dimensions in sheep to predict carcass conformation. Proceedings of the 5th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Guelph, Canada. 7-12 August 1994. Vol. 18. 43-46. Konferencia absztraktok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7. 8.

JÁVOR, A., KOMLÓSI, I. (1991): Genotype-environment interaction in milk and lamb production. International Conference on Farm Animals and the Environment. University of Wales, Bangor. 5-6. September 1991. 50-5l. JÁVOR, A., VERESS, L., KOMLÓSI, I. (1991): Genotype-environment interaction in milk and wool production of sheep. 42nd Annual Meeting of the EAAP Berlin. 8-12. September 1991. G2.21. KOMLÓSI, I., JÁVOR, A., VERESS, L. (1991): Selection indexes for Merinos in three management-marketing system appropriate to Hungary. 42nd Annual Meeting of the EAAP Berlin. 8-12. September 1991. G3.13. JÁVOR, A., KAVALECZ, L., KOMLÓSI, I. (1992): Possibilities for selection in a crossbred milk stock of sheep. 43rd Annual Meeting of the EAAP Madrid. 13-17. September 1992. G.Va. 25. JÁVOR, A., KAVALECZ, L., KOMLÓSI, I. (1992): Cross-breeding as a potential for improving milking capacity in Hungarian Merino sheep. 43rd Annual Meeting of the EAAP Madrid. 13-17. September 1992. G.Va. 26. KOMLÓSI, I., AP DEWI, I. (1992): The use of computer image analysis to determine body dimensions in sheep and to predict carcass conformation. 43rd Annual Meeting of the EAAP Madrid. 13-17. September 1992. S.V. 10. KOMLÓSI, I. (1992): A teljesítményvizsgálatok szerepe a nemesítő munkája során. Biológiai Alapok az Állattenyésztésben. Budapest. 1992. november 4-5. 63. VERESS, L., KOVÁCS, Z., KOMLÓSI, I. (1993): Examination of the effect influencing the lambing period of two Hungarian Merino variants. 44th of the EAAP. Aarhus 16-19 Aug. 1993. S.S.7.

Konferencia előadás 1. 2. 3. 4. 5.

6.

JÁVOR, A., KOMLÓSI, I. (1988): Some characteristics of Hungarian goat. CHOV KOZ V CSSR. Brno. 22-24. August. MAGYAR, K., VERESS, L., KOMLÓSI, I. (1989): Insemination with frozen semen in Booroola by the endoscopic method. Annual Meeting of the EAAP. Dublin, Ireland. KOMLÓSI, I. (1994): Számítógépes képelemzés alkalmazása a juhok húsformájának becslésében. Előadás. Kaposvári Tudományos Napok. 1994 szeptember 29-30. KOMLÓSI, I. (1994): Merinó tenyésztési program jellemzői. Biológiai Alapok az Állattenyésztésben. Konferencia. Budapest. 1994. november 29-30. BODÓ, I., KOMLÓSI, I. (1994): Az alkalmazott genetikai kutatások helyzete az állatnemesítésben. A Magyar Genetikusok Egyesületének III. Konferenciája. 1994. december 8-9. Debrecen. HAJDUK, P., DOMANOVSZKY, Á, KOMLÓSI, I., SÁFÁR, L. (1994): A magyar merinó tenyésztési programja, javaslat. A juhtenyésztés fejlesztésének lehetőségei. Konferencia. Debrecen, 1994. október 6. 64

NYILATKOZAT

Alulírott, Dr. Komlósi István hozzájárulok, hogy a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni beosztás ellátására benyújtott pályázati anyagomat a vonatkozó jogszabály, az egyetemi és kari Szervezeti és Működési Szabályzat és a kari Működési Rend szerint erre jogosult testületek megismerhetik.

Debrecen, 2012. április 05.

Dr. habil Komlósi István egyetemi docens oktatási dékánhelyettes

65